(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0407),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 167. cikkének (5) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0198/2012),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Régiók Bizottsága 2012. február 15-i véleményére(1), és 2012. november 30-i véleményére(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–  tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A7-0226/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 17., 2013.1.19., 97. o. (2) HL C 113., 2012.4.18., 17. o.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 167. cikke (5) bekezdésének első francia bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményeire(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) célja, hogy Európa népei között minden eddiginél szorosabb egységet hozzon létre, és az Európai Unióra ruházza többek között azt a feladatot, hogy hozzájáruljon a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget. E tekintetben az Unió – szükség esetén – támogatja és kiegészíti a tagállamok azon tevékenységeit, amelyeket az európai népek kultúrájának és történelmének szélesebb körű megismertetése és terjesztése céljából végeznek.

(2)  A „Közlemény az európai kulturális programról a globalizálódó világban” című ▌bizottsági közlemény, amelyet ▌a Tanács 2007. november 16-i állásfoglalásában(4) , valamint az Európai Parlament 2008. április 10-i állásfoglalásában(5) támogatott, a kultúra területén meghatározza a jövőbeni uniós tevékenységekre vonatkozó célkitűzéseket. E tevékenységeknek támogatniuk kell a kulturális sokféleséget és a kultúrák közötti párbeszédet. Támogatniuk kell továbbá a kultúrát mint a kreativitás mozgatórugóját a növekedés és munkahelyteremtés keretében, valamint mint az Unió nemzetközi kapcsolatainak létfontosságú elemét.

(2a)  A kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezménynek, amely 2007. március 18-án lépett hatályba, és amelynek az Unió is részes fele, az a célja, hogy védje és előmozdítsa a kulturális sokszínűség iránti tiszteletet és a kultúrák közötti együttműködést és növelje a kulturális sokszínűségben rejlő értékkel kapcsolatos tudatosságot helyi, nemzeti és nemzetközi szinten.

(3)  Az ▌ 1622/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat(6) megállapította az európai kulturális főváros eseménysorozat 2007—2019. évekre szóló közösségi cselekvési programját.

(4)  Az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés értékelései, valamint a fellépés 2019 utáni jövőjéről tartott nyilvános konzultációk rámutattak, hogy az fokozatosan az egyik legnagyszabásúbb és az európai polgárok körében az egyik legelismertebb európai kulturális kezdeményezéssé vált.

(5)  Az Európa kulturális fővárosai fellépés eredeti célkitűzéseit (az európai kultúrák gazdagságának és sokszínűségének, valamint közös vonásaiknak a kiemelése, továbbá az európai polgárok közötti kölcsönös megértés támogatása) a címet viselő városok is fokozatosan egy új dimenzióval egészítették ki, kihasználva a cím által a város általánosabb fejlődésének a város stratégiáival és prioritásaival összhangban történő élénkítésére gyakorolt fellendítő hatást.

(6)  Az Európa kulturális fővárosai fellépés célkitűzései teljes mértékben összhangban vannak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés támogatása tekintetében az európai kulturális és nyelvi sokféleség védelmére, fejlesztésére és támogatására, az európai kulturális örökség támogatására, valamint az európai kulturális és kreatív ágazatok, elsősorban az audiovizuális ágazat versenyképességének erősítésére irányuló, a 1295/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(7) létrehozott Kreatív Európa program célkitűzéseivel. E célkitűzések segítik a közös kulturális térséghez tartozás érzésének megerősítését, valamint ösztönzik a kultúrák közötti párbeszédet és a kölcsönös megértést.

(6a)   E célkitűzések elérése érdekében fontos, hogy a városok viselhessék a címet, egyrészt azért, hogy fejleszthessék a kulturális és kreatív ágazataik közötti kapcsolatokat, másrészt pedig az olyan területeket, mint az oktatás, a kutatás, a környezetvédelem, a városfejlesztés és a kulturális turizmus. A múltbeli tapasztalatok alapján elmondható, hogy az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés katalizátorként működik a helyi fejlődés és kulturális turizmus vonatkozásában, amint azt a Bizottság 2010. június 30-i „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete” című közleményében is hangsúlyozza, amelyet a Tanács 2010. októberi 12-i következtetéseiben(8) üdvözölt, illetve az Európai Parlament 2011. szeptember 27-i állásfoglalásában (9)jóváhagyott.

(6b)   Fontos továbbá, hogy a címet viselő városok elősegítsék a társadalmi befogadást és az esélyegyenlőséget, és mindent megtegyenek azért, hogy a különböző társadalmi csoportok lehető legszélesebb körét – különös tekintettel a hátrányos helyzetűek és a fogyatékossággal élők csoportjaira – és az egész civil társadalmat bevonják a kulturális program előkészítési és megvalósítási folyamatába.

(7)  Az értékelések és a nyilvános konzultáció meggyőzően igazolták, hogy az Európa kulturális fővárosa eseménysorozat – megfontolt tervezés mellett – rendkívül gyümölcsöző lehet. Az eseménysorozat mindenekelőtt kulturális jellegű marad, de jelentős társadalmi és gazdasági előnnyel is járhat, különösen akkor, ha beépül a város hosszú távú, kulturális irányvonalú fejlesztési stratégiájába.

(8)  Az Európa kulturális fővárosai fellépés nagy erőpróbát is jelent. Kulturális tevékenységekből egy éven át tartó programot összeállítani nem könnyű feladat, Európa egyes kulturális fővárosai jól, mások kevésbé sikeresen sáfárkodtak a lehetőségekkel. A fellépést ezért meg kell erősíteni annak érdekében, hogy a városokat segítsék abban, hogy a legtöbbet hozhassák ki a címből.

(9)  Az Európa kulturális fővárosai kezdeményezést – méretüktől függetlenül – továbbra is a városok részére kell fenntartani, de a városoknak változatlanul lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a szélesebb közönség elérése, valamint a hatások felerősítése érdekében bevonják a környező területet.

(10)  Az Európa kulturális fővárosa cím odaítélésének továbbra is egy kifejezetten a cím viselésére ▌kidolgozott, ▌európai dimenziót hordozó kulturális programon kell alapulnia.. E programnak egy hosszabb távú stratégia részét is kell képeznie, amely fenntartható hatást gyakorol a helyi gazdasági, kulturális és szociális fejlődésre.

(11)  A tagállamok időrendi listáján alapuló, a független szakértőkből álló ▌testület (a továbbiakban: a testület) által végrehajtott kétszakaszos kiválasztási eljárás kiegyensúlyozottnak és átláthatónak bizonyult. A kétszakaszos eljárás lehetővé tette a városok számára, hogy az előválasztási és a végleges kiválasztási szakasz között a testülettől kapott szakértői vélemények alapján javítsák pályázatukat, és biztosította, hogy minden tagállamból egyenletes eloszlásban kerüljön ki Európa kulturális fővárosa. Továbbá a fellépés folyamatosságának biztosítására, valamint hogy ne vesszen el a tapasztalat és a know-how, amire valamennyi tag egyidejű cseréjekor sor kerülne, a testületi tagok fokozatos cserélődésére van szükség.

(11a)  A nemzeti szakértelmet továbbra is azáltal kell biztosítani, hogy a tagállamoknak lehetőséget kell nyújtani legfeljebb két szakértő kinevezésére a városok kiválasztását és ellenőrzését végző testületbe.

(12)  A kiválasztási követelményeket egyrészt egyértelműbbé kell tenni annak érdekében, hogy a pályázó városok jobb útmutatáshoz jussanak az Európa kulturális fővárosa cím eléréséhez szükséges célkitűzésekről és követelményekről▌. Be kell vezetni a kiválasztási követelmények könnyebb mérését is, segítendő a ▌ testület munkáját a városok kiválasztása és ellenőrzése során. E tekintetben a pályázó városoknak a cím által örökül hagyott, és a hosszú távú kultúrpolitikai stratégiába illeszkedő tevékenységekkel kapcsolatos programjait különösen előtérbe kell helyezni, mivel ez fenntartható kulturális, gazdasági és társadalmi hatást fejthet ki.

(13)  A város kijelölése és a cím viselésének éve közötti felkészülési időszak rendkívül fontos ahhoz, hogy Európa kulturális fővárosa sikeres legyen. Az érintettek között széles körű egyetértés van abban, hogy az 1622/2006/EK határozat által bevezetett kísérő intézkedések nagyon hasznosak voltak a városok számára. Az intézkedéseket tovább kell fejleszteni, különösen a testületi tagok gyakoribb ellenőrző ülései és a városokban tett gyakoribb ellenőrző látogatásai révén, valamint Európa korábbi, jelenlegi és jövőbeni kulturális fővárosai, illetve a pályázó városok között a tapasztalatok még alaposabb cseréje útján. A kijelölt városok további kapcsolatokat is kialakíthatnak Európa más kulturális fővárosaival.

(14)  A Bizottság által odaítélhető Melina Mercouri-díj jelentős, a díj tényleges összegén jóval túlmutató szimbolikus értékkel bír. Annak érdekében azonban, hogy a kijelölt városok tartsák magukat vállalt kötelezettségeikhez, szigorúbbá és egyértelműbbé kell tenni a díj kifizetésének feltételeit.

(14a)  A pályázó városoknak szükség esetén meg kell vizsgálniuk az uniós programok és alapok pénzügyi támogatásának kiaknázását.

(15)  Fontos, hogy a városok minden kommunikációs anyagukban világossá tegyék, hogy az Európa kulturális fővárosai fellépés az Unió kezdeményezése.

(16)  A korábbi Európa kulturális fővárosai kezdeményezés eredményeiről készült bizottsági értékelések nem alkalmasak arra, hogy elsődleges adatokat nyújtsanak a cím hatásaival kapcsolatban, és helyi szinten gyűjtött adatokon alapulnak. Ezért a városoknak maguknak is kulcsszerepet kell játszaniuk az értékelési folyamatban, és hatékony intézkedési mechanizmusokat kell kialakítaniuk.

(17)  A korábbi tapasztalatokból kiderül, hogy a részvétel az európai kultúrák közös vonásainak kiemelése révén közelebb hozhatja a tagjelölt országokat az Unióhoz. Az Európa kulturális fővárosai kezdeményezésnek ezért 2019 után ismét nyitva kell állnia a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok előtt.

(17a)  Mindazonáltal a tagállami városokkal szembeni méltányosság jegyében a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokban minden város csak egyszer vehet részt a versenyben a 2020–2033 közötti időszak folyamán. Továbbá szintén a tagállamokkal szembeni méltányosság jegyében, minden tagjelölt vagy potenciális tagjelölt ország csak egyszer viselheti a címet a 2020–2033 közötti időszak folyamán. Ezért azon tagjelölt vagy potenciális tagjelölt országok városai, amelyeknek az e határozat hatálya alá eső időszak során már odaítélték a címet, nem vehetnek részt ugyanebben az időszakban későbbi versenyekben.

(18)  A határozat végrehajtására és különösen az Európa kulturális fővárosai kijelölésére vonatkozó rendelkezésekre irányadó egységes feltételek biztosítása érdekében végrehajtási hatásköröket kell a Bizottságra ruházni.

(19)  Az 1622/2006/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni, és helyébe e határozatnak kell lépnie. Az 1622/2006/EK határozat rendelkezéseit azonban 2019-ig továbbra is alkalmazni kell azokra a kulturális fővárosokra, amelyeket már kijelöltek vagy amelyek kijelölése folyamatban van.

(20)  Mivel különösen az Európa kulturális fővárosa kiválasztására és ellenőrzésére vonatkozó egységes, egyértelmű és átlátható követelmények és eljárások, valamint a tagállamok közötti határozott koordináció szükségessége miatt a határozat célkitűzései – úgy mint Európában a kultúrák sokszínűségének megóvása és előmozdítása, valamint közös jegyeik kiemelése, valamint a kultúra hozzájárulásának előmozdítása a városok hosszú távú fejlődéséhez – az intézkedés terjedelme és várható hatásai miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók, mint a tagállamok által, az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban az Unió intézkedéseket fogadhat el. Az abban a cikkben megállapított arányosság elvével összhangban ez a határozat nem lép túl az e célok eléréséhez szükséges mértéken,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Létrehozás

Ezennel létrejön a 2020–2033. évekre szóló, „Európa kulturális fővárosai” elnevezésű uniós fellépés (a továbbiakban: fellépés).

2. cikk

Célkitűzések

(1)  A fellépés általános célkitűzései a következők:

a)  Európában a kultúrák sokszínűségének megóvása és előmozdítása, valamint közös jegyeik kiemelése, illetve a polgárok közös kulturális térséghez tartozási érzésének megerősítése;

b)  annak elősegítése, hogy a városok stratégiáival és prioritásaival összhangban a kultúra hozzájáruljon a hosszú távú fejlődésükhöz.

(2)  A fellépés konkrét célkitűzései a következők:

a)  a kulturális kínálat mértékének, sokszínűségének és európai dimenziójának bővítése a városokban, többek között országok közötti együttműködés révén;

b)  a kultúrához való hozzáférés és az abban való részvétel szélesítése;

c)  a kulturális ágazat teljesítményének, más ágazatokhoz való kapcsolódásának fokozása;

d)  a városok nemzetközi arculatának erősítése a kultúra révén.

3. cikk

Részvétel a fellépésben

(-1) Az Európa kulturális fővárosa címért folyó pályázaton csak városok vehetnek részt, a környező területek esetleges bevonásával.

(-1a) Egy adott évben (a továbbiakban: a címviselés éve) Európa kulturális fővárosainak száma nem lehet több háromnál.

A kijelölés minden évben a mellékletben foglalt naptárban (a továbbiakban: naptár) kettesével felsorolt tagállamok mindegyikében legfeljebb egy-egy városra, valamint – az adott években – egy tagjelölt vagy potenciális tagjelölt ország egy városára, illetve egy az Unióhoz csatlakozó ország egy városára vonatkozhat, mely utóbbi esetben a (3a) bekezdésben szereplő feltételek alkalmazandók.

(1)  A tagállamok városai jogosultak arra, hogy a naptárban foglaltaknak megfelelően egy évre Európa kulturális fővárosává jelöljék ki őket.

▌

▌

(3)  ▌Tagjelölt és potenciális tagjelölt országok azon városai, amelyek a 10. cikkben említett pályázati felhívás közzététele idején részt vesznek a Kreatív Európa programban vagy az azt követő, a kultúra támogatására irányuló uniós programokban, a ▌naptárral összhangban háromévente megrendezésre kerülő nyílt pályázat keretében ▌pályázhatnak arra, hogy egy évre megkapják az Európa kulturális fővárosa címet.

A 2020 és 2033 közötti időszakban a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok városai csak egy pályázaton vehetnek részt.

Továbbá minden tagjelölt vagy potenciális tagjelölt ország csak egyszer vehet részt a kezdeményezésben a 2020 és 2033 közötti időszak alatt.

(3a)  Azok az országok, amelyek e határozat elfogadását követően, de 2026. december 31. előtt csatlakoznak az Unióhoz, a csatlakozást követő hét év elteltével a tagállamokra vonatkozó szabályokkal és eljárásokkal összhangban jogosultak az Európa kulturális fővárosa cím elnyerésére. A naptárat ennek megfelelően naprakésszé kell tenni. Azok az országok, amelyek 2026. december 31. után csatlakoznak az Unióhoz, nem vehetnek részt tagállamként az Európa kulturális fővárosára irányuló ezen fellépésben.

Mindazonáltal azokban az években, amikor a naptárnak megfelelően már megvan a három Európa kulturális fővárosa címet viselő város, az Unióhoz csatlakozó országok városai csak a naptár szerint még nem betelt következő évben kaphatják meg az Európa kulturális fővárosa címet, mégpedig országuk csatlakozásának sorrendjében.

Ha az Unióhoz csatlakozó valamelyik ország egyik városa korábban már részt vett a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országoknak rendezett pályázaton, nem vehet részt a tagállamok számára kiírt későbbi pályázatokon. Amennyiben a 2020 és 2033 közötti időszak során a (3) bekezdéssel összhangban valamely csatlakozó ország egyik városát kijelölték Európa kulturális fővárosává, ez az ország a csatlakozását követően e fellépés keretében nem jelölheti egy újabb városát az Európa kulturális fővárosa címre.

Ha ugyanabban az időpontban egynél több ország csatlakozik az Unióhoz, és ha ezen országok között nincs megállapodás a fellépésben való részvétel sorrendjéről, a Tanács sorshúzást rendez.

4. cikk

Pályázatok

▌

(2)  A Bizottság az 5. cikkben meghatározott követelmények alapján kidolgozza az összes pályázó város által alkalmazandó egységes pályázati formanyomtatványt (a továbbiakban: pályázati formanyomtatvány). Amennyiben a város a környező területet is bevonja, a pályázatot a város neve alatt kell benyújtani.

(3)  Minden pályázatnak határozott európai dimenzióval rendelkező kulturális programon kell alapulnia. A kulturális programot, amelynek időtartama egy év, kifejezetten az Európa kulturális fővárosa címre vonatkozóan kell összeállítani, az 5. cikkben meghatározott követelményekkel összhangban. ▌

5. cikk

Követelmények

A pályázatok értékelése szempontjából irányadó követelmények (a továbbiakban: követelmények) hat kategóriára oszlanak: a hosszú távú stratégiához való hozzájárulás, ▌európai dimenzió, kulturális és művészeti tartalom, megvalósítási képesség, társadalmi kapcsolatok és irányítás.

(1)  A hosszú távú stratégiához való hozzájárulást illetően a következő tényezőket kell figyelembe venni:

a)  azt, hogy a városnak a pályázat idején van érvényben lévő kulturális ▌stratégiája, amely magában foglalja az Európa kulturális fővárosai fellépést, továbbá a kulturális tevékenységek fenntartására vonatkozó terveket a cím viselésének évét követő időszakra;

b)  a kulturális és kreatív ágazatok teljesítményének fokozására irányuló tervek, így például hosszú távú kapcsolatok kiépítése a város kulturális, gazdasági és szociális ágazatai között;

▌

d)  a cím révén a városban elérni kívánt hosszú távú kulturális, társadalmi és gazdasági hatás, ideértve a városfejlesztést is;

e)  a cím városra gyakorolt hatásának ellenőrzésére és értékelésére, valamint az értékelés eredményeinek terjesztésére vonatkozó tervek.

▌

(4)  Az európai dimenziót illetően a következő tényezőket kell értékelni:

a)  az Európa kulturális sokszínűségét népszerűsítő tevékenységek terjedelme és minősége, a kultúrák közötti párbeszéd, valamint az európai polgárok közötti kölcsönös megértés erősítése;

b)  az európai kultúrák, örökség és történelem, valamint az európai integráció és a jelenlegi európai témák közös vonatkozásait kiemelő tevékenységek terjedelme és minősége;

c)  az európai művészeket, a különböző országok szereplőivel vagy városaival – például adott esetben Európa többi kulturális fővárosával folyó együttműködéseket és az országokon átnyúló partnerségeket kidomborító tevékenységek terjedelme és minősége;

d)  az európai és nemzetközi közönség érdeklődésének felkeltését célzó stratégia.

(4a)  A kulturális és művészeti tartalmat illetően a következő tényezőket kell értékelni:

a)  az év kulturális programjához kapcsolódó világos és egységes művészi látásmód és stratégia;

b)  helyi művészek és kulturális szervezetek bevonása a kulturális program kidolgozásába és végrehajtásába;

c)  a javasolt tevékenységek köre és változatossága, valamint általános művészi minősége;

d)  a helyi kulturális örökség és a hagyományos művészeti formák új, innovatív és kísérleti kulturális kifejezésmódokkal való ötvözésének képessége.

(4b)  A megvalósítási képességet illetően a pályázó városoknak igazolniuk kell a következőket:

a)  a pályázat széles körű és jelentős politikai támogatást élvez, és a helyi, regionális és nemzeti hatóságok fenntartható kötelezettségvállalását;

b)  a cím viseléséhez a város rendelkezik vagy rendelkezni fog a megfelelő, életképes infrastruktúrával.

(5)  A társadalmi kapcsolatokat illetően a következő tényezőket kell értékelni:

a)  a helyi lakosság és a civil társadalom bevonása a pályázat előkészítésébe és az Európa kulturális fővárosa kezdeményezés végrehajtásába;

b)  új és fenntartható lehetőségek kialakítása a polgárok széles rétegei, különösen a fiatalok, az önkéntesek, valamint a társadalom peremére szorult és a hátrányos helyzetű emberek, köztük a kisebbségek számára, hogy megjelenjenek vagy részt vegyenek kulturális tevékenységekben. ▌Külön figyelmet kell fordítani arra is, hogy ezek a tevékenységek hozzáférhetők legyenek a fogyatékossággal élő személyek és az időskorúak számára is;

c)  a közönségfejlesztésre vonatkozó átfogó stratégia, különösen a neveléssel való kapcsolat és az iskolák részvétele.

(6)  Az igazgatást illetően a következő tényezőket kell értékelni:

a)  a forrásteremtési stratégia és a javasolt költségvetés megvalósíthatósága, amely szükség esetén kiterjed az uniós programokból és alapokból származó pénzügyi támogatás kiaknázására irányuló tervekre. A költségvetésnek fedeznie kell az előkészületi szakaszt, magát a cím viselésének évét, az értékelést és a cím által örökül hagyott tevékenységek ellátását, valamint a vészhelyzeti tervezést;

b)  az Európa kulturális fővárosa kezdeményezés megvalósításának tervezett irányítási és megvalósítási struktúrája, amely magában foglalja a helyi önkormányzat és a megvalósító szerv – többek között a művészeti csapat – közötti megfelelő együttműködés biztosítását;

c)  a fő- és a művészeti igazgató kinevezésére szolgáló eljárás és ▌tevékenységi területük;

d)  a marketing- és a kommunikációs stratégia, amelynek átfogónak kell lennie, és amelynek ki kell emelnie, hogy az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés az Unió fellépése;

da)  a cím viselésének évében a kulturális program megtervezése, irányítása és megvalósítása érdekében a megvalósítási struktúrának megfelelő készségekkel és szakmai tapasztalatokkal rendelkező személyzettel kell működnie.

6. cikk

Szakértői testület

(1)   Létrejön egy független szakértőkből álló ▌testület (a továbbiakban: ▌testület) a kiválasztási és ellenőrzési eljárások lefolytatására.

(1a)  A testület 10, az uniós intézmények és szervek által a (2) bekezdéssel összhangban kinevezett szakértőből (a továbbiakban: európai szakértők) áll.

Ezenkívül valamely tagállam egyik városának kiválasztásakor és ellenőrzésekor az érintett tagállamnak jogában áll, hogy a nemzeti eljárásaival összhangban és a Bizottsággal konzultálva kinevezzen legfeljebb két szakértőt (a továbbiakban: nemzeti szakértők).

(2)  ▌

A Bizottság a pályázati felhívás megszervezését követően javaslat keretében kialakítja a lehetséges európai szakértők névsorát.

Ezt követően az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság kiválaszt és saját eljárásának megfelelően kinevez három-három szakértőt ebből a névsorból. A Régiók Bizottsága a névsorból kiválaszt és saját eljárásának megfelelően kinevez egy szakértőt.

Az európai szakértők kiválasztása során a testület összetételét illetően ezen uniós intézmények és szervek mindegyike törekszik a kompetenciák kiegészítő jellegének, a kiegyensúlyozott földrajzi megoszlásnak, valamint a nemek közötti egyensúlynak a biztosítására.

▌

(2a)   Az összes szakértőnek uniós polgárnak kell lennie. Követelmény továbbá, hogy független szakértők legyenek, továbbá jelentős tapasztalattal és szakértelemmel rendelkezzenek a városok kulturális szférája, kulturális fejlesztése, Európa valamely kulturális fővárosának vagy hasonló hatókörű és léptékű nemzetközi kulturális esemény szervezése terén. A szakértőknek évente megfelelő számú munkanapot kell tudniuk szentelni a testületnek.

A ▌testület kijelöli elnökét.

(3)  Az európai szakértők kinevezése három évre szól.

Az első bekezdés ellenére, a testület első alkalommal való létrehozásakor az Európai Parlament három évre, a Tanács egy évre, a Bizottság két évre▌, a Régiók Bizottsága pedig egy évre nevezi ki saját szakértőit.

(4)   A ▌testület minden szakértője nyilatkozik arról, ha személye és valamely konkrét pályázó város között tényleges vagy lehetséges összeférhetetlenség áll fenn. Amennyiben valamelyik szakértő ilyen nyilatkozatot tesz, vagy ha ilyen összeférhetetlenség merül fel, az érintett szakértőnek le kell mondania, és a megfelelő uniós intézmény, szerv, illetve tagállam a vonatkozó eljárással összhangban a hivatali idő fennmaradó részére a lemondó szakértő helyére egy másikat nevez ki.

(5)  A Bizottság saját honlapján közzéteszi a testület valamennyi jelentését.

7. cikk

A pályázatok benyújtása a tagállamokban

(1)  A városok közötti versenynek a naptárral összhangban történő megszervezése az egyes tagállamok feladata ▌.

(2)  A tagállamok legalább hat évvel a cím viselése évét megelőzően pályázati felhívást tesznek közzé.

Ettől eltérően azon tagállamok, amelyek 2020-ben jogosultak Európa kulturális fővárosát kijelölni, kötelesek …(10)–t követően a felhívást a lehető leghamarabb közzétenni.

A pályázati formanyomtatványnak a címre pályázó városokhoz intézett valamennyi pályázati felhívásban szerepelnie kell.

A pályázatok benyújtására a pályázati felhívás közzétételét követően legalább tízhónapos határidőt kell biztosítani a pályázó városok számára.

(3)  Az érintett tagállam értesíti a Bizottságot a pályázatokról.

8. cikk

Előválasztás a tagállamokban

(1)  Legalább öt évvel a cím viselésének évét megelőzően az érintett tagállamok mindegyike előválasztási ülésre hívja össze a testületet a pályázó városokkal.

(2)  A▌ testület a pályázatoknak a követelményekkel összhangban történő értékelését követően meg kell, hogy állapodjon az előválasztáson túljutott pályázó városokról, és előválasztási jelentést kell közzétennie az összes pályázatról, amelyben – többek között – ajánlásokat fogalmaz meg az előválasztáson túljutott pályázó városok részére.

(3)  A ▌testület benyújtja az előválasztási jelentését az érintett tagállamoknak és a Bizottságnak. Az érintett tagállamok mindegyike hivatalosan jóváhagyja a testület jelentése alapján az előválasztáson túljutott jelöltek listáját.

9. cikk

Kiválasztás a tagállamokban

(1)  Az előválasztáson túljutott pályázó városoknak ki kell egészíteniük, illetve módosítaniuk kell a pályázatukat annak érdekében, hogy megfeleljenek a követelményeknek, és hogy figyelembe vegyék az előválasztási jelentésben szereplő ajánlásokat. Ezt követően be kell nyújtaniuk pályázatukat az érintett tagállamnak, amely továbbítja azt a Bizottságnak.

(2)  Legkésőbb kilenc hónappal az előválasztási ülést követően az érintett tagállamok mindegyike végleges kiválasztási ülésre hívja össze a ▌testületet az előválasztáson túljutott pályázó városokkal.

Amennyiben szükséges, az érintett tagállam a Bizottsággal konzultálva ésszerű időtartammal meghosszabbíthatja ezt a határidőt.

(3)  A ▌testület értékeli a kiegészített, illetve módosított pályázatokat.

(4)  A ▌testületnek kiválasztási jelentést készít a pályázatokról, valamint ajánlást tesz arra, hogy az érintett tagállam egyik városát jelöljék az Európa kulturális fővárosa címre. Ha azonban a pályázó városok egyike sem teljesíti az összes követelményt, a ▌testület azt is javasolhatja, hogy az adott évre ne ítéljék oda a címet.

A kiválasztási jelentés az érintett városnak szóló ajánlásokat is tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a cím viselésének évéig milyen fejlesztésekre van szükség.

A testület benyújtja a kiválasztási jelentést az érintett tagállamnak és a Bizottságnak. ▌

10. cikk

Előválasztás és kiválasztás a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokban

(1)  A tagjelölt és potenciális tagjelölt országok városai közötti verseny megszervezése a Bizottság feladata.

(2)  A Bizottság legalább hat évvel a cím viselésének évét megelőzően pályázati felhívást tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. ▌

A pályázati formanyomtatványnak a címre pályázó városokhoz intézett valamennyi pályázati felhívásban szerepelnie kell.

A pályázatok benyújtására a pályázati felhívás közzétételét követően legalább tízhónapos határidőt kell biztosítani.

▌

(4)  A városok előválasztását a ▌testület legalább öt évvel a cím viselésének évét megelőzően végzi el, ▌a pályázati formanyomtatvány alapján. A pályázó városokkal nem tartanak ülést.

A▌ testület a pályázatoknak a követelményekkel összhangban történő értékelését követően meg kell, hogy állapodjon az előválasztáson túljutott pályázó városokról, és előválasztási jelentést kell közzétennie az összes pályázatról, amelyben – többek között – ajánlásokat fogalmaz meg az előválasztáson túljutott pályázó városok részére. A testület benyújtja előválasztási jelentését a Bizottságnak▌.

(5)  Az előválasztáson túljutott pályázó városoknak ki kell egészíteniük, illetve módosítaniuk kell a pályázatukat annak érdekében, hogy megfeleljenek a követelményeknek, és hogy figyelembe vegyék az előválasztási jelentésben szereplő ajánlásokat. Ezt követően be kell nyújtaniuk pályázatukat a Bizottságnak.

Legkésőbb kilenc hónappal az előválasztási ülést követően a Bizottság végleges kiválasztási ülésre hívja össze ▌a ▌testületet az előválasztáson túljutott pályázó városokkal. Amennyiben szükséges, a Bizottság ésszerű időtartammal meghosszabbíthatja ezt a határidőt.

A ▌testület értékeli a kiegészített, illetve módosított pályázatokat.

A▌ testület kiválasztási jelentést készít az előválasztáson túljutott pályázó városok pályázatairól, valamint ajánlást tesz arra, hogy egy tagjelölt vagy potenciális tagjelölt ország legfeljebb egy városát jelöljék az Európa kulturális fővárosa címre.

Ha azonban a pályázó városok egyike sem teljesíti az összes követelményt, a ▌testület azt is javasolhatja, hogy az adott évre ne ítéljék oda a címet.

A kiválasztási jelentés az érintett városnak szóló ajánlásokat is tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a cím viselésének évéig milyen fejlesztésekre van szükség.

A testület benyújtja kiválasztási jelentését a Bizottságnak▌.

11. cikk

Kijelölés

A Bizottság, figyelembe véve a ▌testület ajánlásait, végrehajtási jogi aktusok révén hivatalosan kijelöli Európa kulturális fővárosait. A kijelölésről a Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Régiók Bizottságát.

12. cikk

Együttműködés a kijelölt városok között

Az ugyanarra az évre kijelölt városok törekednek arra, hogy kulturális programjaik között kapcsolatokat építsenek ki. Az együttműködés a 13. cikkben meghatározott ellenőrzési eljárás keretében is értékelhető.

13. cikk

Ellenőrzés

(1)  Az ▌ testület ellenőrzi Európa kulturális fővárosainak előkészületeit, kijelölésüktől a cím viselése évének kezdetéig támogatást és útmutatást nyújt a városoknak.

(2)  E célból a Bizottság három ülést hív össze, amelyen a ▌testület és a kijelölt városok vesznek részt: az első ülésre a cím viselésének évét megelőző három évvel, a második ülésre a cím viselésének évét megelőző 18 hónappal, a harmadik ülésre pedig a cím viselésének évét megelőző két hónappal kerül sor. Az érintett tagállam vagy tagjelölt, illetve potenciális tagjelölt ország megfigyelőt nevezhet ki ezekre az ülésekre.

A városok minden ülés előtt hat héttel jelentést küldenek a Bizottságnak az elért haladásról.

Az ülések során a ▌testület felméri az előkészületeket és tanácsot ad azzal a céllal, hogy segítse a városokat a magas színvonalú kulturális program és hatékony stratégia kidolgozásában. A testület külön figyelmet szentel a kiválasztási jelentésben és az előző ellenőrző jelentésben foglalt ajánlásoknak.

(3)  A ▌testület minden ülés után jelentést készít az előkészületek állásáról és a szükséges lépésekről.

A testület továbbítja ellenőrző jelentéseit a Bizottságnak, valamint az érintett városoknak, tagállamoknak vagy országoknak. ▌

(4)  Az ellenőrző üléseken túlmenően a Bizottság szükség esetén látogatásokat szervezhet a ▌testület tagjai számára a kijelölt városokba.

14. cikk

Pénzjutalom

(1)  ▌A Bizottság ▌a Melina Mercouri tiszteletére alapított pénzjutalomban (a továbbiakban: pénzjutalom) részesítheti a kijelölt városokat, annak függvényében, hogy a vonatkozó többéves pénzügyi keretben rendelkezésre áll-e finanszírozás erre a célra.

E pénzjutalom jogi és pénzügyi vonatkozásaival a kultúrát támogató megfelelő uniós program keretében kell foglalkozni.

(2)  A pénzjutalmat legkésőbb a cím viselése évében március végéig ki kell fizetni, amennyiben az érintett város teljesíti a pályázati szakaszban tett kötelezettségvállalásait, megfelel a követelményeknek és figyelembe veszi a kiválasztási és az ellenőrzési jelentésekben szereplő ajánlásokat.

A pályázati szakaszban tett kötelezettségvállalásait akkor teljesíti a kijelölt város, ha a pályázati szakasz és a cím viselésének éve között nem változtattak lényegesen a programon és a stratégián, így különösen:

a)  a költségvetést olyan szinten tartották, amely a pályázattal és a követelményekkel összhangban magas színvonalú kulturális program megvalósítását teszi lehetővé;

b)  kellően tiszteletben tartották a művészeti csapat függetlenségét;

c)  az európai dimenzió megfelelően hangsúlyos maradt a kulturális program végleges változatában;

d)  a kijelölt város által használt marketing- és kommunikációs stratégia és kommunikációs anyagok egyértelműen tükrözik, hogy az Európa kulturális fővárosai fellépés az Unió kezdeményezése;

e)  a cím városra gyakorolt hatásainak ellenőrzésére és értékelésére szolgáló tervek érvényben vannak.

15. cikk

Gyakorlati intézkedések

A Bizottság különösen:

a)  biztosítja a fellépés átfogó egységességét;

b)  biztosítja a tagállamok és a ▌testület közötti koordinációt;

c)  a célkitűzésekre és a követelményekre tekintettel, a ▌testülettel szorosan együttműködve kidolgozott iránymutatással segíti a kiválasztási és az ellenőrzési eljárást;

d)  szakmai támogatást nyújt a ▌ testületnek;

e)  közzétesz minden lényeges információt, és hozzájárul a fellépés uniós és nemzetközi szintű megjelenítéséhez;

f)  Európa korábbi, jelenlegi és jövőbeli kulturális fővárosai, illetve a pályázó városok között előmozdítja a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjét, és ösztönzi a városok értékelő jelentéseinek és a tapasztalatoknak a szélesebb körű terjesztését.

16. cikk

Értékelés

(1)  Az Európa kulturális fővárosa eredményeinek értékelése az érintett város feladata.

A Bizottság a ▌célkitűzések és a követelmények alapján egységes iránymutatásokat és mutatókat dolgoz ki a városok számára, hogy egységes megközelítés legyen biztosítható az értékelési eljárás során.

A városok elkészítik és a cím viselésének évét követő év december 31-ig továbbítják értékelő jelentéseiket a Bizottságnak. A Bizottság a honlapján közzéteszi ezeket az értékelő jelentéseket.

(2)  A városok által végzett értékelés mellett a Bizottság ▌gondoskodik arról, hogy a fellépés eredményeiről rendszeresen külső és független értékelés is készüljön. ▌

A külső és független értékelés keretében európai összefüggésbe helyezik Európa korábbi kulturális fővárosait, lehetővé téve az összehasonlítást, valamint Európa jövőbeni kulturális fővárosai és minden európai város számára a hasznos tanulságok levonását. A külső és független értékelés egészében is vizsgálja a▌ fellépést, beleértve a fellépést működtető folyamatok hatékonyságát, a fellépés hatását és a fellépés fejlesztésének módját.

A Bizottság benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Régiók Bizottságának az értékeléseken alapuló következő jelentéseket, és amennyiben szükséges, mellékeli ezekhez a megfelelő javaslatokat:

a)  első időközi▌ jelentés, ▌2024. december 31-ig;

b)  második időközi ▌jelentés,▌ 2029. december 31-ig;

c)  utólagos ▌jelentés,▌ 2034. december 31-ig.

17. cikk

Hatályon kívül helyezés és átmeneti rendelkezések

Az 1622/2006/EK határozat hatályát veszti. Az említett határozat rendelkezéseit azonban továbbra is alkalmazni kell azon városok esetében, amelyeket a 2012 és 2019 közötti évekre Európa kulturális fővárosává jelöltek ki, vagy amelyek kijelölése folyamatban van.18. cikk

18. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt …▌

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

Naptár

(1) Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja. (2) HL C 113., 2012.4.18., 17. o. és C 17., 2013.1.19., 97. o. (3) Az Európai Parlament 2013. december 12-i álláspontja. (4) HL C 287., 2007.11.29., 1. o. (5) HL C 247. E, 2009.10.15., 32. o. (6) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. október 24-i 1622/2006/EK határozata az Európa kulturális fővárosa eseménysorozat 2007–2019. évekre szóló közösségi fellépésének megállapításáról (HL L 304., 2006.11.3., 1. o.). (7) Az Európai Parlament és a Tanács 1295/2013/EUrendelete (2013. december 11.) a Kreatív Európa program 2014–2020 létrehozéásáról és az 1718/2006/EK, az 1855/2006/EK és az 1041/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 221. o.). (8) 14944/10. (9) HL C 56. E, 2013. 2.26., 41. o. (10) E határozat hatálybalépésének időpontja.