Az Európai Parlament 2013. június 12-i határozata Neven Mimica európai bizottsági tagságának jóváhagyásáról (2013/0806(NLE))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel Horvátország csatlakozási okmányára, és különösen annak 21. cikke (1) bekezdésére,

–  tekintettel a horváth kormány által 2013. április 25-én benyújtott, Neven Mimicának az Európai Bizottság tagjává történő kinevezése irányuló javaslatra,

–  tekintettel a Tanács 2013. május 2-i levelére, amelyben a Tanács konzultált a Parlamenttel a Neven Mimicának az Európai Bizottság tagjává történő kinevezésére vonatkozó, a Bizottság elnökével egyetértésben meghozandó határozatról,

–  tekintettel Neven Mimicának a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság által lefolytatott 2013. június 4-i meghallgatására, amelyen a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság társbizottságként vett részt, és tekintettel az azt követően készített értékelő nyilatkozatra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkére és XVII. mellékletére,

1.  jóváhagyja Neven Mimica kinevezését az Európai Bizottság tagjává a Bizottság hátralévő hivatali idejére, 2014. október 31-ig;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok kormányainak.

Az Európai Parlament 2013. június 12-i határozata az állandó bizottságok számszerű összetételéről (2013/2671(RSO))

P7_TA(2013)0250 B7-0268/2013

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Elnökök Értekezlete által előterjesztett javaslatra,

–  tekintettel az állandó bizottságok számszerű összetételéről szóló 2009. július 15-i(1), 2011. december 14-i(2) és 2012. január 18-i(3) határozataira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 183. cikkére,

1.  úgy határoz, hogy a következőképp módosítja az állandó bizottságok számszerű összetételét:

2.  úgy határoz, hogy e határozat 2013. július 1-jén lép hatályba;

3.  utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa e határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 224. E, 2010.8.19., 34. o. (2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0570. (3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0001.

Az Európai Parlament 2013. június 12-i határozata Neven Mates a Számvevőszék tagjává történő kinevezésére irányuló javaslatról (C7-0106/2013 – 2013/0804(NLE))

P7_TA(2013)0251 A7-0182/2013

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0106/2013),

–  tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0182/2013),

A.  mivel a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága értékelte – különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek szempontjából – a javasolt jelölt képességeit;

B.  mivel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2013. május 27-i ülésén meghallgatta a Tanács által a Számvevőszék tagjának jelölt személyt;

1.  kedvezőtlenül véleményezi a Tanács Neven Mates számvevőszéki taggá történő kinevezésére irányuló javaslatát;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Számvevőszéknek, valamint az Európai Unió többi intézményének és a tagállamok ellenőrző szerveinek.

Az Európai Parlament 2013. június 12-i határozata George Pufannak a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről (C7-0115/2013 – 2013/0805(NLE))

P7_TA(2013)0252 A7-0181/2013

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0115/2013),

–  tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0181/2013),

A.  mivel a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága értékelte – különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286.cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek szempontjából – a javasolt jelölt képességeit;

  B mivel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2013. május 27-i ülésén meghallgatta a Tanács által a Számvevőszék tagjának jelölt személyt,

1.  kedvező véleményt nyilvánít a Tanács George Pufan számvevőszéki taggá történő kinevezésére irányuló javaslatáról;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Számvevőszéknek, valamint az Európai Unió többi intézményének és a tagállamok ellenőrző szerveinek.

Az Európai Parlament 2013. június 12-i jogalkotási állásfoglalása a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról szóló 1005/2008/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2012)0332 – C7-0158/2012 – 2012/0162(COD))

P7_TA(2013)0253 A7-0144/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0332),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0158/2012),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. szeptember 18-i véleményére(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A7-0144/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2013. június 12-én került elfogadásra a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról szóló 1005/2008/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló .../2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. szeptember 18-i véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  A jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról szóló, 2008. szeptember 29-i 1005/2008/EK tanácsi rendelet(4) egyes rendelkezéseinek végrehajtása céljából hatásköröket ruház a Bizottságra, bizonyos végrehajtási hatásköröket pedig a Tanács számára tart fenn.

(2)  A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének következtében az 1005/2008/EK rendelet alapján a Bizottságra ruházott egyes hatásköröket össze kell hangolni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. és 291. cikkével.

(3)  Az 1005/2008/EK rendelet egyes rendelkezéseinek alkalmazása érdekében a jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban történő elfogadására vonatkozó hatáskört a Bizottságra indokolt ruházni az alábbiak tekintetében:

(4)  Különösen fontos, hogy a Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásának előkészítése során megfelelő konzultációt folytasson, ideértve a szakértők bevonását is, hogy objektív, pontos, teljes körű és naprakész információk álljanak rendelkezésére. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésekor és megszövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról. [Mód. 1]

(5)  Annak érdekében, hogy az 1005/2008/EK rendelet végrehajtása egységes feltételekkel történjen, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 291. cikke értelmében indokolt hatásköröket ruházni a Bizottságra az alábbiak tekintetében:

Amennyiben szükség mutatkozik tagállami ellenőrzésre, a szóban forgó hatáskört a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(5) megfelelően kell gyakorolni.

(6)  A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése nyomán szükséges elhagyni a rendelet 52. cikkét. A szóban forgó cikk korábban az egyszerűsített fogási tanúsítványra vonatkozó jogi keret létrehozásához, valamint a harmadik országokkal a 12. cikk (4) bekezdése és a 20. cikk (4) bekezdése szerint kötendő igazgatási megállapodások kialakításához szolgált alapul. Ezen túlmenően a Bizottságot indokolt felhatalmazni felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására azért, hogy a kisméretű halászhajók bizonyos halászati termékei tekintetében kiigazításra kerüljön a fogási tanúsítási rendszer – az egyszerűsített fogási tanúsítvány használatának lehetőségét is beleértve –, továbbá a Bizottságnak végrehajtási hatásköröket kell adni azzal a céllal, hogy a lobogó szerinti államokkal egyetértésben az elektronikus úton létrehozott, hitelesített vagy benyújtott, illetőleg az elektronikus nyomonkövetési rendszereken alapuló – és a hatósági ellenőrzés azonos szintjét biztosító – fogási tanúsítványokat fogadjon el.

(7)  A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének következtében ki kell igazítani az átmeneti intézkedésekre vonatkozó rendelkezést, amely előírja, hogy egyes bizottsági intézkedéseket bizonyos körülmények között a Tanácshoz kell utalni.

(8)  Az 1005/2008/EK rendeletnek a nem együttműködő harmadik országok listájának összeállításáról és a nem együttműködő harmadik országok listájáról való törlésről szóló rendelkezései a Tanácsra ruházzák a döntéshozatali hatáskört. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése nyomán ezeket a rendelkezéseket összhangba kell hozni a közös halászati politikára alkalmazandó új eljárásokkal.

(9)  Az 1005/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1005/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.  A 6. cikk a következőképpen módosul:

a)  a cikk következő bekezdéssel egészül ki:"

„(1a) A Bizottság az 54. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelően elfogadott végrehajtási aktusok útján létrehozhatja a fenti (1) bekezdésben említett előzetes értesítés formanyomtatványát.”

b)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) A Bizottság az 54a. cikkel összhangban hatáskört kap olyan, felhatalmazáson alapuló aktusok elfogadására, amelyek révén korlátozott és megújítható időszakra mentesíti a harmadik országok halászhajóinak egyes kategóriáit az (1) bekezdésben előírt kötelezettség alól, vagy más értesítési határidőről rendelkezik, figyelembe véve többek között a halászati termék típusát, valamint a halászterületek, a kirakodóhelyek és a kérdéses hajók lajstromozása vagy listára vételének helye szerinti kikötők közötti távolságot.”

2.  A 8. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) A kirakodással és az átrakodással kapcsolatos nyilatkozati eljárásokat és formanyomtatványokat végrehajtási aktusokkal kell megállapítani. Ezeket a végrehajtási aktusokat az 54. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

3.  A 9. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A tagállamok kijelölt kikötőikben évente a harmadik országbeli halászhajók által végzett kirakodási és átrakodási műveletek legalább 5 %-ára kiterjedő ellenőrzést végeznek a kockázatértékelés alapján megállapított referenciaértékeknek megfelelően, a regionális halászati irányító szervezetek által megállapított magasabb küszöbértékek sérelme nélkül. A Bizottság az 54a. cikknek megfelelően felhatalmazást kap arra, hogy az említett referenciaértékek meghatározásával kapcsolatban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.”

4.  A 12. cikk a következőképpen módosul:

a)  a cikk következő bekezdéssel egészül ki:"

„(4a) A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadja a 20. cikk (4) bekezdése szerinti együttműködés keretében kialakított fogási tanúsítványokat. Ezeket a végrehajtási aktusokat az 54. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

b)  az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

c)  a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(6) A Bizottság az 54a. cikknek megfelelően felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a fogási tanúsítási rendszernek a kisméretű halászhajók termékei tekintetében történő kiigazításáról és – szükség esetén – az egyszerűsített fogási tanúsítvány mintájának kiigazításáról.”

5.  A 13. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Azokat a fogási dokumentumokat és kapcsolódó dokumentumokat, amelyeket egy regionális halászati irányító szervezet által elfogadott fogási dokumentációs rendszerrel összhangban hitelesítettek, és amelyeket az e rendeletben megállapított követelményeknek megfelelőnek ismertek el, fogási tanúsítványként kell elfogadni az azokból a fajokból származó halászati termékek tekintetében, amelyekre az ilyen fogási dokumentációs rendszert alkalmazni kell, és a tanúsítványok a 16. és 17. cikkel összhangban a behozatal szerinti tagállamra háruló vizsgálati és ellenőrzési követelmények, valamint a 18. cikkben megállapított, a behozatal visszautasítására vonatkozó rendelkezések hatálya alá tartoznak. Az ilyen fogási dokumentációs rendszerek listáját végrehajtási aktusok útján kell megállapítani. Ezeket a végrehajtási aktusokat az 54. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

6.  A 16. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A hitelesített fogási tanúsítványt az importőr alapesetben legkésőbb 3 munkanappal az Unió területére történő belépés helyére való megérkezés becsült ideje előtt benyújtja azon tagállam illetékes hatóságához, amelybe a terméket az eredetileg megállapított határidőn belül be kívánják vinni. A három munkanapos határidő az 54a. cikkel összhangban elfogadott végrehajtási aktusok útján módosítható a halászati termék típusától, az Unió területére való belépés helyéig mért távolságtól vagy a felhasznált szállítóeszköztől függően. Az illetékes hatóság kockázatkezelés alapján megvizsgálja a fogási tanúsítványt a lobogó szerinti államtól a 20. és 22. cikkel összhangban kapott értesítésben foglalt információ alapján.”

b)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

A tagállamok a státus megadását követően a lehető leghamarabb közlik a Bizottsággal az elismert gazdasági szereplők nevét és címét. Ezt az információt a Bizottság elektronikus úton a tagállamok rendelkezésére bocsátja.”

c)  a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:"

(5)  A Bizottság az 54. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási aktusokat fogad el az alábbiak tekintetében:

7.  A 17. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) Az ellenőrzések a kockázatkezelés szerint nemzeti vagy uniós szinten kidolgozott kritériumok alapján azonosított kockázatra irányulnak. A tagállamok 2008. október 29-től számított 30 munkanapon belül értesítik a Bizottságot nemzeti kritériumaikról, és rendszeresen naprakésszé teszik ezt az információt. A Bizottság az 54a. cikknek megfelelően felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el olyan, uniós kritériumok meghatározásával kapcsolatban, amelyek lehetővé teszik a megfelelő kockázatelemzések és a vonatkozó ellenőrzési információk átfogó értékelésének kellő időben történő elvégzését.”

8.  A 27. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A Bizottság az 54. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási aktusok útján megállapítja az Unió IUU-hajókra vonatkozó listáját. E listán azok a halászhajók szerepelnek, amelyekkel kapcsolatban, a 25. és 26. cikk értelmében tett intézkedések és az említett rendelkezésekben foglalt kritériumok alapján, az e rendeletnek megfelelően megszerzett információból megállapítható, hogy a 3. cikk szerinti IUU-halászatot folytatnak, és amelyek lobogó szerinti állama nem tett eleget a 26. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában, valamint a 26. cikk (3) bekezdésének b) és c) pontjában említett hivatalos megkereséseknek az ilyen IUU-halászat megakadályozása érdekében.”

9.  A 28. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

10.  A 30. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A 27. cikkben említett halászhajókon túlmenően az IUU-hajóknak a regionális halászati irányító szervezetek által elfogadott listáin szereplő halászhajókat végrehajtási aktusok útján fel kell venni az Unió IUU-hajókra vonatkozó listájára. Ezeket a végrehajtási aktusokat az 54. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. E hajóknak az Unió IUU-hajókra vonatkozó listájáról való törlése a megfelelő regionális halászati irányító szervezet velük kapcsolatban meghozott határozatától függ.”

11.  A 31. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A Bizottság végrehajtási aktusok útján azonosítja azokat a harmadik országokat, amelyeket az e cikkben felsorolt kritériumok alapján az IUU-halászat elleni küzdelemben nem együttműködő harmadik országnak tekint. Ezeket a végrehajtási aktusokat az 54. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

12.  A 33. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A Bizottság a 31. cikk (1) bekezdése alapján nem együttműködő harmadik országként azonosított országokat végrehajtási aktusok útján felveszi a nem együttműködő harmadik országok listájára. Ezeket a végrehajtási aktusokat az 54. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

13.  A 34. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A Bizottság végrehajtási aktusok útján töröl egy adott harmadik országot a nem együttműködő harmadik országok listájáról, ha az érintett harmadik ország bizonyítja, hogy a listára való felvételre okot adó helyzetet orvosolta. A törlésről szóló határozatban figyelembe kell venni azt is, hogy az érintett azonosított harmadik országok hoztak-e olyan konkrét intézkedéseket, amelyek révén elérhető a helyzet tartós javulása. Ezeket a végrehajtási aktusokat az 54. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

14.  A 36. cikk helyébe a következő szöveg lép"

„36. cikk

Átmeneti intézkedések

(1)  Ha bizonyítást nyer, hogy egy harmadik ország által hozott intézkedések aláássák valamely regionális halászati irányító szervezet által hozott állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedéseket, a Bizottság végrehajtási aktusok útján, nemzetközi kötelezettségeivel összhangban jogosult olyan, legfeljebb hat hónapig hatályos átmeneti intézkedéseket elfogadni, amelyek enyhítik a harmadik országok ilyen intézkedéseinek hatásait. A Bizottság új határozatot hozhat az átmeneti intézkedések legfeljebb hat hónappal történő meghosszabbítására vonatkozóan.

(2)  Az (1) bekezdésben említett átmeneti intézkedések előírhatják, hogy

(3)  Az átmeneti intézkedések azonnali hatályúak. A tagállamokat és az érintett harmadik országot értesíteni kell az intézkedésekről, és azokat közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.”

15.  A 49. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Azok a tagállamok, amelyek kellően dokumentált információt szereznek az észlelt halászhajókkal kapcsolatban, ezt az információt végrehajtási aktusok útján meghatározott formátumban haladéktalanul továbbítják a Bizottságnak vagy az általa kijelölt szervnek. Ezeket a végrehajtási aktusokat az 54. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

16.  Az 51. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

E végrehajtási aktusok elfogadására az 54. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelően kerül sor.”

17.  Az 52. cikket el kell hagyni.

18.  Az 54. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„54. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot a 2371/2002/EK rendelet 30. cikkével létrehozott halászati és akvakultúra-ágazati bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.”

19.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„54a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)  A Bizottság a ...(6)-ától/-étől számított hároméves időtartamra felhatalmazást kap a 6. cikk (3) bekezdésében, a 9. cikk (1) bekezdésében, a 12. cikk (5) bekezdésében, a 12. cikk (6) bekezdésében, a 16. cikk (1) és (4) bekezdésében , valamint a 17. cikk (3) bekezdésében , felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hároméves időszak vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra. [Mód. 2]

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikk (3) bekezdésében, a 9. cikk (1) bekezdésében, a 12. cikk (5) bekezdésében, a 12. cikk (6) bekezdésében, a 16. cikk (1) bekezdésében, a 16. cikk (4) bekezdésében és a 17. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)  A 6. cikk (3) bekezdése, a 9. cikk (1) bekezdése, a 12. cikk (5) bekezdése, a 12. cikk (6) bekezdése, a 16. cikk (1) bekezdése, a 16. cikk (4) bekezdése és a 17. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére 2 hónappal meghosszabbodik.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ...,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) HL C 351., 2012.11.15., 90.o. (2) HL C 351., 2012.11.15., 90. o. (3) Az Európai Parlament 2013. június 12-i véleménye. (4) HL L 286., 2008.10.29., 1. o. (5) HL L 55., 2011.2.28., 13. o. (6) + E rendelet hatálybalépésének időpontja.

Az Európai Parlament 2013. június 12-i jogalkotási állásfoglalása a Tanács első olvasatbeli álláspontjáról a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel (átdolgozás) (14654/2/2012 – C7-0165/2013 – 2008/0244(COD))

P7_TA(2013)0254 A7-0214/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (14654/2/2012 – C7-0165/2013),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2009. július 16-i(1) és 2011. október 26-i véleményére(2),

–  tekintettel a Régiók Bizottsága 2019. október 7-i véleményére(3),

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2008)0815) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(4),

–  tekintettel a módosított javaslatra (COM(2011)0320),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 72. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A7-0214/2013),

1.  jóváhagyja a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontját;

2.  megállapítja, hogy a jogalkotási aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;

3.  utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikke (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;

4.  utasítja főtitkárát, hogy – annak ellenőrzése után, hogy valamennyi eljárás rendben lezajlott – írja alá a jogalkotási aktust, továbbá a Tanács főtitkárával egyetértésben intézkedjék az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 317., 2009.12.23., 110. o. (2) HL C 24., 2012.1.28., 80. o. (3) HL C 79., 2010.3.27., 58. o. (4) HL C 212. E, 2010.8.5., 348. o.

Az Európai Parlament 2013. június 12-i jogalkotási állásfoglalása a Tanács első olvasatban kialakított álláspontjáról egy harmadik ország állampolgára, illetve hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából (átdolgozás) (15605/3/2012 – C7-0164/2013 – 2008/0243(COD))

P7_TA(2013)0255 A7-0216/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (15605/3/2012 – C7-0164/2013),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2009. július 16-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottsága 2009. október 7-i véleményére(2),

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2008)0820) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(3),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 72. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A7-0216/2013),

1.  jóváhagyja a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontját;

2.  jóváhagyja a Parlament, a Tanács és a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt közös nyilatkozatát;

3.  megállapítja, hogy a jogalkotási aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;

4.  utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikke (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;

5.  utasítja főtitkárát, hogy – annak ellenőrzése után, hogy valamennyi eljárás rendben lezajlott – írja alá a jogalkotási aktust, továbbá a Tanács főtitkárával egyetértésben intézkedjék az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről;

6.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

A Tanács, az Európai Parlament és a Bizottság közös nyilatkozata

A Tanács és az Európai Parlament felkéri a Bizottságot, hogy – kezdeményezési jogának sérelme nélkül – miután a Bíróság ítéletet hoz a C-648/11. sz. MA és társai kontra Secretary of State for the Home Department ügyben, de legkésőbb a Dublini Rendelet 46. cikkében meghatározott időpontig mérlegelje a Dublini Rendelet átdolgozása 8. cikke (4) bekezdésének módosítását. Az Európai Parlament és a Tanács ezt követően gyakorolni fogja jogalkotói hatásköreit, mégpedig a gyermekek érdekeit a legnagyobb mértékben figyelembe véve.

A Bizottság a kompromisszum szellemében és a javaslat haladéktalan elfogadásának biztosítása érdekében elfogadja e felkérés mérlegelését, amelyre azonban az adott különleges körülményekhez kötődő olyan felkérésként tekint, amely nem teremt precedenst.

(1) HL C 317., 2009.12.23., 115. o. (2) HL C 79., 2010.3.27., 58. o. (3) HL C 212. E, 2010.8.5., 370. o.

Az Európai Parlament 2013. június 12-i jogalkotási állásfoglalása a Tanács első olvasatbeli álláspontjáról a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel (átdolgozás) (08260/2/2013 – C7-0163/2013 – 2009/0165(COD))

P7_TA(2013)0256 A7-0217/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (08260/2/2013 – C7-0163/2013),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2010. április 28-i(1) és 2011. október 26-i(2) véleményére,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2009)0554) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(3),

–  tekintettel a Bizottság módosított javaslatára COM(2011)0319),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 72. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A7-0217/2013),

1.  jóváhagyja a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontját;

2.  megállapítja, hogy a jogalkotási aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;

3.  utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikke (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;

4.  utasítja főtitkárát, hogy – annak ellenőrzése után, hogy valamennyi eljárás rendben lezajlott – írja alá a jogalkotási aktust, továbbá a Tanács főtitkárával egyetértésben intézkedjék az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 18., 2011.1.19., 80. o. (2) HL C 24., 2012.1.28., 79. o. (3) HL C 296. E, 2012.10.2., 184. o.

Az Európai Parlament 2013. június 12-én elfogadott módosításai a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslathoz (COM(2012)0617 – C7-0358/2012 – 2012/0295(COD))(1)

P7_TA(2013)0257 A7-0183/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés (1)  Az Európai Tanács 2010. június 17-i ülésének következtetéseivel összhangban, ahol elfogadták az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiát, az Unió és a tagállamok célul tűzték ki, hogy 2020-ig legalább 20 millióval csökkentik a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatának kitett emberek számát. (1)  Az Európai Tanács 2010. június 17-i ülésének következtetéseivel összhangban, ahol elfogadták az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiát (Európa 2020 stratégia), az Unió és a tagállamok célul tűzték ki, hogy 2020-ig legalább 20 millióval csökkentik a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatának kitett emberek számát. Mindazonáltal 2010-ben az Európai Unió összlakosságának közel egynegyedét (119,6 millió lakost) fenyegette szegénység vagy társadalmi kirekesztés, és ez az előző évhez képest megközelítőleg 4 millióval több embert jelent. A szegénység és a társadalmi kirekesztés azonban nem mindenütt egyforma az Unióban, és a helyzet súlyossága tekintetében nagy különbségek vannak a tagállamok között. Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés (2)  Az anyagi vagy akár súlyos anyagi nélkülözésben élő személyek száma növekszik az Unióban, és kirekesztettségük mértéke gyakran túl nagy ahhoz, hogy élvezhessék a(z) […]/EU rendelet [közös rendelkezésekről szóló rendelet], és különösen a(z) […]/EU rendelet [ESZA-rendelet] aktivizáló intézkedéseinek előnyeit. (2)  Az anyagi vagy akár súlyos anyagi nélkülözésben élő személyek száma növekszik az Unióban, és 2012-ben az Unió polgárainak közel 8%-a élt a súlyos anyagi nélkülözés körülményei között. Ráadásul kirekesztettségük mértéke gyakran túl nagy ahhoz, hogy élvezhessék a(z) […]/EU rendelet [közös rendelkezésekről szóló rendelet], és különösen a(z) […]/EU rendelet [ESZA-rendelet] aktivizáló intézkedéseinek előnyeit. Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új) (2a)  A nők és a gyermekek felülreprezentáltak a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett személyek között, miközben a családok élelmezésbiztonságának és megélhetésének biztosítása gyakran a nők feladata. A tagállamoknak és a Bizottságnak megfelelő lépéseket kell tenniük a hátrányos megkülönböztetés megakadályozására, és biztosítaniuk kell a férfiak és nők közötti egyenlőség és a nemek közötti esélyegyenlőség elvének következetes integrálását az alap előkészítésének, programozásának és irányításának, illetve nyomon követésének és értékelésének valamennyi szakaszában, valamint a tájékoztató és figyelemfelkeltő kampányok és a bevált gyakorlatok cseréje során; Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 2 b preambulumbekezdés (új) (2b) az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke hangsúlyozza, hogy az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 2 c preambulumbekezdés (új) (2c)  Az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikke hangsúlyozza, hogy az Unió elismeri az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt jogokat, szabadságokat és elveket. Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 2 d preambulumbekezdés (új) (2d)  A veszélyeztetett és alacsony jövedelmű csoportok marginalizálódásának megakadályozása, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés fokozott kockázatának elkerülése érdekében olyan stratégiák elfogadására van szükség, amelyek előmozdítják az aktív befogadást. Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés (4)  A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapnak (a továbbiakban: az alap) meg kell erősítenie a társadalmi kohéziót azáltal, hogy hozzájárul az Unióban tapasztalható szegénység csökkentéséhez olyan nemzeti programok támogatásával, amelyek nem pénzügyi jellegű támogatást nyújtanak a leginkább rászoruló személyeknek az élelmiszerhiány, a hajléktalanság és a gyermekek anyagi nélkülözésének enyhítése érdekében. (4)  A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapnak (a továbbiakban: „az alap”) meg kell erősítenie a társadalmi kohéziót azáltal, hogy hozzájárul az Unióban tapasztalható szegénység csökkentéséhez olyan nemzeti programok támogatásával, amelyek nem pénzügyi jellegű támogatást nyújtanak a leginkább rászoruló személyeknek az élelmiszerhiány és a súlyos anyagi nélkülözés enyhítése érdekében. Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új) (4a)  Az ETHOS (a hajléktalanság európai tipológiája) fogalommeghatározása lehetséges kiindulópontot jelent arra, hogy az alapot eljuttassák a súlyosan rászoruló személyek különböző kategóriáihoz. Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 4 b preambulumbekezdés (új) (4b)  Az alap nem helyettesítheti a tagállami kormányok által végrehajtott azon közpolitikákat, amelyek célja a sürgősségi élelmiszersegélyek iránti igények csökkentése, valamint az éhezés, a szegénység és a társadalmi kirekesztés teljes felszámolását szolgáló célok és fenntartható politikák kidolgozása. Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 4 c preambulumbekezdés (új) (4c)  Miután a szegénység és a társadalmi kirekesztés által fenyegetettek száma egyre nő, és ez a tendencia az elkövetkező években is folytatódni fog, szükség van az alap számára a többéves pénzügyi keretben elkülönített források növelésére. Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat 4 d preambulumbekezdés (új) (4d)  Az alapnak támogatnia kell a hajléktalanok súlyos anyagi nélkülözésének enyhítésére irányuló tagállami erőfeszítéseket is. Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés (6)  Ezek az előírások garantálják azt is, hogy a támogatott műveletek megfeleljenek az alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályoknak, különösen a leginkább rászoruló személyeknek juttatott termékek biztonságossága tekintetében. (6)  Ezek az előírások garantálják azt is, hogy a támogatott műveletek megfeleljenek az alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályoknak, különösen a leginkább rászoruló személyeknek juttatott élelmiszersegélyek és alapvető anyagi támogatásnyújtás biztonságossága tekintetében. Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés (8)  Az egyes tagállamok operatív programjainak meg kell határozniuk és indokolniuk kell az anyagi nélkülözés kezelni kívánt formáit és meg kell fogalmazniuk a nemzeti programok támogatása keretében a leginkább rászoruló személyeknek történő segítségnyújtás célkitűzéseit és jellemzőit. További, olyan elemeket is tartalmazniuk kell, amelyek szükségesek az operatív program eredményes és hatékony végrehajtásának biztosításához. (8)  Az egyes tagállamok operatív programjainak meg kell határozniuk és indokolniuk kell az anyagi nélkülözés és az élelmiszerhiány kezelni kívánt formáit és meg kell fogalmazniuk a nemzeti programok támogatása keretében a leginkább rászoruló személyeknek történő segítségnyújtás célkitűzéseit és jellemzőit. További olyan elemeket is tartalmazniuk kell, amelyek szükségesek az operatív programok eredményes és hatékony végrehajtásának biztosításához. Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat 8 a preambulumbekezdés (új) (8a)  Az Unióban a súlyos élelmiszerhiánnyal egyidejűleg jelentős élelmiszer-pazarlás tapasztalható. Az egyes tagállamok operatív programjainak fel kell tüntetniük, hogy a program miként törekszik az élelmiszer-pazarlás visszaszorítására és az élelmiszerhiány elleni fellépésre irányuló politikák közötti szinergiák összehangolt módon történő kiaknázására. Az egyes tagállamok operatív programjainak fel kell tüntetniük azt is, hogy a program miként törekszik arra, hogy elhárítsa a fölös élelmiszer-készleteiket az élelmiszerhiány ellen küzdő non-profit szervezeteknek adományozni kész kereskedelmi és nem kereskedelmi szervezeteket gátló esetleges adminisztratív akadályokat. Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat 8 b preambulumbekezdés (új) (8b)  Az alapból finanszírozott intézkedések eredményes és hatékony végrehajtása érdekében előnyben kell részesíteni a regionális és helyi hatóságok, valamint a civil társadalmat képviselő szervezetek közötti együttműködést. A tagállamoknak ezért bátorítaniuk kell az alapból finanszírozott intézkedések kidolgozásában és alkalmazásában érintett összes szereplő részvételét. Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés (9)  Az alap hatékonyságának maximalizálása céljából, különös tekintettel a nemzeti körülményekre, helyénvaló az operatív programok lehetséges módosítására szolgáló eljárás létrehozása. (9)  Az alap hatékonyságának maximalizálása és az ESZA intézkedéseivel való maximális szinergia biztosítása céljából, különös tekintettel a nemzeti körülmények lehetséges változásaira, helyénvaló az operatív programok lehetséges módosítására szolgáló eljárás létrehozása. Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat 9 a preambulumbekezdés (új) (9a)  A leginkább rászoruló személyek különböző szükségleteire való lehető leghatékonyabb és legmegfelelőbb válaszadás és e személyek jobb segítése érdekében az alap minden szakaszában alkalmazni kell a partnerség elvét. Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés (10)  A tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréje jelentős hozzáadott értéket képvisel, és a Bizottságnak elő kell mozdítania ezek terjesztését. (10)  A tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréje jelentős hozzáadott értéket képvisel, mivel megkönnyíti a kölcsönös tanulást, és a Bizottságnak elő kell mozdítania és támogatnia kell ezek terjesztését, miközben törekednie kell a szinergiákra a bevált gyakorlatoknak a kapcsolódó alapok – különösen az ESZA – keretében folyó cseréjével. Módosítás 19 Rendeletre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés (11)  Az operatív programok végrehajtási folyamatának figyelemmel kísérése érdekében a tagállamoknak éves és záró végrehajtási jelentéseket kell készíteniük, és be kell nyújtaniuk azokat a Bizottságnak, biztosítva ezáltal, hogy lényeges és naprakész adatok álljanak rendelkezésre. Ugyanebből a célból a Bizottságnak és valamennyi tagállamnak – hacsak másképp meg nem állapodnak – évente kétoldalú felülvizsgálati üléseken kell részt venniük. (11)  Az operatív programok végrehajtási folyamatának figyelemmel kísérése érdekében a tagállamoknak – a részt vevő civil szervezetekkel együttműködésben – éves és záró végrehajtási jelentéseket kell készíteniük, és be kell nyújtaniuk azokat a Bizottságnak, biztosítva ezáltal, hogy lényeges és naprakész adatok álljanak rendelkezésre. Ugyanebből a célból a Bizottságnak és valamennyi tagállamnak – hacsak másképp meg nem állapodnak – évente kétoldalú felülvizsgálati üléseken kell részt venniük. Módosítás 20 Rendeletre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés (12)  Az egyes operatív programok minőségének és kialakításának javítása, valamint az alap eredményességének és hatékonyságának értékelése érdekében előzetes és utólagos értékeléseket kell végezni. Ezeket az értékeléseket az operatív program keretében támogatásban részesülő, leginkább rászoruló személyekkel kapcsolatos felmérésekkel, valamint szükség esetén a programozási időszakban végzett értékelésekkel kell kiegészíteni. Ezzel kapcsolatban meg kell határozni a tagállamok és a Bizottság feladatait. (12)  Az egyes operatív programok minőségének és kialakításának javítása, valamint az alap eredményességének és hatékonyságának értékelése érdekében előzetes és utólagos értékeléseket kell végezni. Ezeket az értékeléseket az operatív program keretében támogatásban részesülő, leginkább rászoruló személyekkel kapcsolatos felmérésekkel, valamint szükség esetén a programozási időszakban végzett értékelésekkel kell kiegészíteni. Az értékeléseknek tiszteletben kell tartaniuk a végső kedvezményezettek magánéletét, és úgy kell őket elvégezni, hogy ne bélyegezzék meg a leginkább rászorulókat. Ezzel kapcsolatban meg kell határozni a tagállamok és a Bizottság feladatait. Módosítás 21 Rendeletre irányuló javaslat 12 a preambulumbekezdés (új) (12a)  Amint azt az Eurostat az európai uniós anyagi nélkülözés méréséről a teljes lakosságra vonatkozó és gyermekspecifikus mutatók alapján készített tanulmánya is hangsúlyozza, jelentős kutatások folytak az anyagi nélkülözéssel kapcsolatban, ami a közeljövőben lehetővé teszi a finomítottabb adatgyűjtést az anyagi nélkülözést elszenvedő háztartások, felnőttek és gyermekek vonatkozásában. Módosítás 22 Rendeletre irányuló javaslat 12 b preambulumbekezdés (új) (12b)  A leginkább rászoruló személyekről készült felmérésekkel kiegészített értékelés elvégzésekor szem előtt kell tartani, hogy a nélkülözés összetett fogalom, amely nehezen ragadható meg kis számú mutató használatával, mivel ezek félrevezetőek lehetnek, és hatástalan szakpolitikákat eredményezhetnek. Módosítás 23 Rendeletre irányuló javaslat 12 c preambulumbekezdés (új) (12c)  Amint azt az Eurofound 2012. évi, európai életminőségről szóló harmadik felmérése kiemelte, az EU-ban az anyagi nélkülözést – a tulajdontól és a keresettől függetlenül – az alapvetőnek tekintett cikkek megfizetésére való képtelenség alapján kell mérni. Az anyagi nélkülözés kifinomultabb értékelését lehetővé tevő nélkülözési index kialakítása céljából ezért olyan háztartási mutatókat kell figyelembe venni, mint a jövedelmi szint, a jövedelmek egyenlőtlensége, a szükségletek fedezésének képessége, túlzott mértékű eladósodottság és az életszínvonallal való elégedettség. Módosítás 24 Rendeletre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés (13)  A polgároknak joguk van tudni, hogy az Unió pénzügyi forrásait miként és milyen célból fektetik be. Az alap eredményeire vonatkozó információk széles körű terjesztése és a finanszírozási lehetőségek hozzáférhetőségének és átláthatóságának biztosítása érdekében részletes tájékoztatási és kommunikációs szabályokat kell megállapítani, különösen a tagállamok és a kedvezményezettek feladataira vonatkozóan. (13)  A polgároknak joguk van tudni, hogy az Unió pénzügyi forrásait miként és milyen célból fektetik be. Az alap eredményeire vonatkozó információk széles körű terjesztése és a finanszírozási lehetőségek hozzáférhetőségének és átláthatóságának biztosítása érdekében részletes tájékoztatási és kommunikációs szabályokat kell megállapítani, különösen a tagállamok helyi és regionális hatóságai és a kedvezményezettek feladataira vonatkozóan. Módosítás 25 Rendeletre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés (15)  Meg kell határozni az alapból az operatív programokhoz nyújtott társfinanszírozás mértékének legmagasabb szintjét az uniós források multiplikátor hatásának biztosítása céljából, egyúttal pedig az időszakos költségvetési nehézségekkel küzdő tagállamok helyzetére is megoldást kell találni. (15)  Meg kell határozni az alapból az operatív programokhoz nyújtott társfinanszírozás mértékének szintjét az uniós források multiplikátor hatásának biztosítása céljából. Az időszakos költségvetési nehézségekkel küzdő tagállamok helyzetére is megoldást kell találni. Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés (16)  A jogosultsági időszakra, valamint az alappal kapcsolatos műveletekre és kiadásokra vonatkozóan Unió-szerte egységes és méltányos szabályokat kell alkalmazni. A jogosultsági feltételeknek tükrözniük kell az alap célkitűzéseinek és lakossági célcsoportjainak sajátos jellegét, többek között a műveletek megfelelő támogathatósági feltételei, valamint a támogatási formák és a visszatérítésre vonatkozó szabályok és feltételek révén. (16)  A jogosultsági időszakra, valamint az alappal kapcsolatos műveletekre és kiadásokra vonatkozóan Unió-szerte egységes, egyszerű és méltányos szabályokat kell alkalmazni. A jogosultsági feltételeknek tükrözniük kell az alap célkitűzéseinek és lakossági célcsoportjainak sajátos jellegét, többek között a műveletek megfelelő és egyszerűsített támogathatósági feltételei, valamint a támogatási formák és a visszatérítésre vonatkozó szabályok és feltételek révén. Módosítás 27 Rendeletre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés (17)  A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslat5 (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) előírja, hogy az állami intervencióval vásárolt termékek elhelyezése történhet úgy, hogy a termékeket az Unió leginkább rászoruló személyei részére történő élelmiszerosztásra irányuló program rendelkezésére bocsátják, amennyiben a szóban forgó program ezt lehetővé teszi. Mivel, a körülményektől függően, az ilyen készletek felhasználásával, feldolgozásával vagy értékesítésével való élelmiszer-előállítás lehet a legkedvezőbb gazdasági lehetőség, helyénvaló ebben a rendeletben előírni egy ilyen lehetőséget. A készletekkel kapcsolatos tranzakciókból származó összegeket a leginkább rászorulók javára kellene felhasználni, és nem használhatók fel a tagállamoknak a program társfinanszírozására vonatkozó kötelezettségeinek csökkentésére. Az intervenciós készletek és az abból eredő bevételek lehető leghatékonyabb felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottság, az egységes közös piacszervezésről szóló .…/…./EU rendelet 19. cikke e) pontjának megfelelően, fogadjon el olyan eljárásokat létrehozó végrehajtási aktusokat, amelyek révén az intervenciós készletekben lévő termékek felhasználhatók, feldolgozhatók vagy értékesíthetők a leginkább rászorulók számára kidolgozott program céljaira. (17)  A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslat5 (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) előírja, hogy az állami intervencióval vásárolt termékek elhelyezése történhet úgy, hogy a termékeket az Unió leginkább rászoruló személyei részére történő élelmiszerosztásra irányuló program rendelkezésére bocsátják, amennyiben a szóban forgó program ezt lehetővé teszi. Mivel, a körülményektől függően, az ilyen készletek felhasználásával, feldolgozásával vagy értékesítésével való élelmiszer-előállítás lehet a legkedvezőbb gazdasági lehetőség, helyénvaló ebben a rendeletben előírni egy ilyen lehetőséget. A készletekkel kapcsolatos tranzakciókból származó összegeket a leginkább rászorulók javára kellene felhasználni, és nem használhatók fel a tagállamoknak a program társfinanszírozására vonatkozó kötelezettségeinek csökkentésére. Az intervenciós készletek és az abból eredő bevételek lehető leghatékonyabb felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottság, az egységes közös piacszervezésről szóló .…/…./EU rendelet 19. cikke e) pontjának megfelelően, fogadjon el olyan eljárásokat létrehozó végrehajtási aktusokat, amelyek révén az intervenciós készletekben lévő termékek felhasználhatók, feldolgozhatók vagy értékesíthetők a leginkább rászorulók számára kidolgozott program céljaira. A partnerszervezetek számára lehetővé kell tenni a további forrásokból – ideértve az egységes piacszervezésről szóló …/…/EU rendelet 15. cikke értelmében rendelkezésre bocsátott intervenciós készleteket is – származó élelmiszerek szétosztását. Módosítás 28 Rendeletre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés (18)  Meg kell határozni az intézkedések azon típusait, amelyeket a Bizottság vagy a tagállamok kezdeményezésére – az alapból történő támogatással, technikai segítségnyújtásként – lehet végrehajtani. (18)  Meg kell határozni az intézkedések azon típusait, amelyeket a Bizottság vagy a tagállamok kezdeményezésére – az alapból történő támogatással, technikai segítségnyújtásként – lehet végrehajtani. Az intézkedések típusainak meghatározásáról az irányító hatóságokkal és a partnerszervezetekkel szoros együttműködésben kell határozni. Módosítás 29 Rendeletre irányuló javaslat 27 preambulumbekezdés (27)  Az uniós költségvetési kötelezettségvállalásokat évente kell megtenni. A programozás eredményes irányítása érdekében az időközi kifizetési kérelmekre, az éves egyenleg és a végső egyenleg kifizetésére vonatkozóan közös szabályokat kell megállapítani. (27)  Az uniós költségvetési kötelezettségvállalásokat évente kell megtenni. A programozás eredményes irányítása érdekében az időközi kifizetési kérelmekre, az éves egyenleg és a végső egyenleg kifizetésére vonatkozóan egyszerű közös szabályokat kell megállapítani. Módosítás 30 Rendeletre irányuló javaslat 30 preambulumbekezdés (30)  Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében olyan időben korlátozott intézkedéseket kell alkalmazni, amelyek lehetővé teszik az felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő számára a kifizetések megszakítását, amennyiben a bizonyítékokból arra lehet következtetni, hogy az irányítási és kontrollrendszer működésében jelentős hiányosságok tapasztalhatók, bizonyíthatóan kifizetési kérelemmel kapcsolatos szabálytalanság merült fel, vagy elmarad a számlák vizsgálatához és elfogadásához szükséges dokumentumok benyújtása. (30)  Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében olyan időben korlátozott intézkedéseket kell alkalmazni, amelyek lehetővé teszik az felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő számára a kifizetések megszakítását, amennyiben a bizonyítékokból arra lehet következtetni, hogy az irányítási és kontrollrendszer működésében jelentős hiányosságok tapasztalhatók, bizonyíthatóan kifizetési kérelemmel kapcsolatos szabálytalanság merült fel, elmarad a számlák vizsgálatához és elfogadásához szükséges dokumentumok benyújtása, vagy jelentősen késik a projektek végrehajtása, és meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre arra, hogy a projekt célkitűzéseit nem fogják elérni. Módosítás 31 Rendeletre irányuló javaslat 32 preambulumbekezdés (32)  Annak biztosítására, hogy az uniós költségvetésből egy adott pénzügyi évben finanszírozott kiadásokat az alkalmazandó szabályokkal összhangban használják fel, megfelelő keretet kell létrehozni a számlák éves vizsgálatához és elfogadásához. E keret értelmében a kijelölt szerveknek az operatív program vonatkozásában igazgatási megbízhatósági nyilatkozatot kell benyújtaniuk a Bizottsághoz, és ehhez csatolniuk kell a hitelesített éves beszámolókat, a záró ellenőrzési jelentésekről és az elvégzett ellenőrzésekről szóló éves összefoglalót, valamint egy független ellenőri véleményt és ellenőrzési jelentést. (32)  Annak biztosítására, hogy az uniós költségvetésből egy adott pénzügyi évben finanszírozott kiadásokat az alkalmazandó szabályokkal összhangban használják fel, megfelelő és egyszerű keretet kell létrehozni a számlák éves vizsgálatához és elfogadásához. E keret értelmében a kijelölt szerveknek az operatív program vonatkozásában igazgatási megbízhatósági nyilatkozatot kell benyújtaniuk a Bizottsághoz, és ehhez csatolniuk kell a hitelesített éves beszámolókat, a záró ellenőrzési jelentésekről és az elvégzett ellenőrzésekről szóló éves összefoglalót, valamint egy független ellenőri véleményt és ellenőrzési jelentést. Módosítás 32 Rendeletre irányuló javaslat 35 preambulumbekezdés (35)  Az uniós ellenőrzések gyakoriságának arányosnak kell lenni az Uniónak az alapból kifizetett támogatásával. Különösen az elvégzett pénzügyi ellenőrzések számát kell csökkenteni, amennyiben egy művelet teljes támogatható kiadása nem haladja meg a 100 000 EUR összeget. Mindazonáltal lehetővé kell tenni az ellenőrzések bármely időpontban történő elvégzését, amennyiben bizonyítható a szabálytalanság vagy a csalás, illetve egy ellenőrzési minta részeként. Annak érdekében, hogy a Bizottság által végzett ellenőrzés arányos legyen a kockázattal, a Bizottságnak tudnia kell csökkenteni az operatív programok ellenőrzésével kapcsolatos munkát, amennyiben nincsenek jelentős hiányosságok, vagy amennyiben az ellenőrző hatóság megbízható. Az ellenőrzések során teljes körűen figyelembe kell venni ezenfelül az alap lakossági célcsoportjaira vonatkozó célkitűzéseket és azok tulajdonságait. (35)  Az uniós ellenőrzések gyakoriságának arányosnak kell lenni az Uniónak az alapból kifizetett támogatásával. Különösen az elvégzett pénzügyi ellenőrzések számát kell csökkenteni, amennyiben egy művelet teljes támogatható kiadása nem haladja meg a 100 000 EUR összeget. Mindazonáltal lehetővé kell tenni az ellenőrzések bármely időpontban történő elvégzését, amennyiben bizonyítható a szabálytalanság vagy a csalás, illetve egy ellenőrzési minta részeként. Annak érdekében, hogy a Bizottság által végzett ellenőrzés arányos legyen a kockázattal, a Bizottságnak tudnia kell csökkenteni az operatív programok ellenőrzésével kapcsolatos munkát, amennyiben nincsenek jelentős hiányosságok, vagy amennyiben az ellenőrző hatóság megbízható. Az ellenőrzések során teljes körűen figyelembe kell venni ezenfelül az alap lakossági célcsoportjaira vonatkozó célkitűzéseket és azok tulajdonságait, valamint az alap kedvezményezett szervezeteinek önkéntes jellegét. Módosítás 33 Rendeletre irányuló javaslat 41 preambulumbekezdés (41)  E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és betartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket, többek között az emberi méltóság, valamint a magán- és a családi élet tiszteletben tartását, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gyermekek jogait, az idősek jogait, a nemek közötti egyenlőséget és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. E rendeletet a fenti jogokkal és elvekkel összhangban kell alkalmazni. (41)  E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és betartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket, többek között az emberi méltóság, valamint a magán- és a családi élet tiszteletben tartását, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gyermekek jogait, a szociális támogatáshoz és a lakhatáshoz való jogot, az idősek jogait, a nemek közötti egyenlőséget és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. E rendeletet a fenti jogokkal és elvekkel összhangban kell alkalmazni. Módosítás 34 Rendeletre irányuló javaslat 42 a preambulumbekezdés (új) (42a)  Tekintettel az ajánlati felhívások közzétételének időpontjára, e rendelet elfogadásának, valamint az operatív programok kidolgozásának határidőire, olyan szabályokra van szükség, amelyek 2014-ben zökkenőmentes átmenetet biztosítanak, az élelmiszer-ellátás akadozásának elkerülése érdekében. Módosítás 35 Rendeletre irányuló javaslat 42 b preambulumbekezdés (új) (42b)  Biztosítani kell, hogy az alap kiegészítse az ESZA keretében finanszírozott programokat és fellépéseket, és azt az ESZA-val a lehető legnagyobb mértékben összehangolják. A szegénység elleni küzdelem során kerülni kell az adminisztratív terheket növelő és a koordinációt és a szinergiákat nehezítő párhuzamos struktúrák kialakítását. Módosítás 36 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk (1)  E rendelet a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra létrehozza a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapot (a továbbiakban: az alap), és meghatározza az alap célkitűzéseit, támogatásának hatókörét, a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat és elosztásuk feltételeit, valamint megállapítja az alap eredményességének biztosításához szükséges szabályokat. (1)  E rendelet a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra létrehozza a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapot (a továbbiakban: az alap), és meghatározza az alap célkitűzéseit, támogatásának hatókörét, a rendelkezésére álló pénzügyi forrásokat és elosztásuk feltételeit, valamint megállapítja az alap eredményességének és hatékonyságának biztosításához szükséges szabályokat. Módosítás 37 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk A következő meghatározásokat kell alkalmazni: E rendelet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni: 1. „leginkább rászoruló személyek”: olyan természetes személyek, egyének, vagy az e személyekből álló családok, háztartások vagy csoportok, akiknek rászorultságát a nemzeti illetékes hatóságok által elfogadott, vagy a partnerszervezetek által megállapított és az említett illetékes hatóságok által jóváhagyott objektív kritériumok szerint határozták meg; 1. „leginkább rászoruló személyek”: olyan természetes személyek, egyének, vagy az e személyekből álló családok, háztartások vagy csoportok, akiknek rászorultságát a nemzeti illetékes hatóságok által az érintettekkel együttműködve, vagy a partnerszervezetek által megállapított és az említett illetékes nemzeti hatóságok által jóváhagyott objektív kritériumok szerint határozták meg; 2. „partnerszervezet”: olyan közszervezet vagy nonprofit szervezet, amely közvetlenül vagy más partnerszervezetek révén élelmiszert és árukat juttat a leginkább rászoruló személyekhez, és amelynek műveleteit a 29. cikk (3) bekezdésének b) pontja értelmében az irányító hatóság választja ki; 2. „partnerszervezet”: olyan közszervezet vagy nonprofit szervezet, amely közvetlenül vagy más partnerszervezetek révén élelmiszert és/vagy alapvető anyagi támogatást nyújt a 24. cikkben meghatározott jogosultsági feltételek alapján a leginkább rászoruló személyeknek, és amelynek műveleteit a 29. cikk (3) bekezdésének b) pontja értelmében az irányító hatóság választja ki; 3. „nemzeti program”: bármely program, amely az alap célkitűzéseivel legalább részben megegyező célkitűzésekkel rendelkezik, és amelyet valamely közszervezet vagy nonprofit szervezet hajt végre nemzeti, regionális vagy helyi szinten; 3. „nemzeti program”: bármely program, amely az alap célkitűzéseivel legalább részben megegyező célkitűzésekkel rendelkezik, és amelyet valamely közszervezet vagy nonprofit szervezet hajt végre nemzeti, regionális vagy helyi szinten; 4. „művelet”: az érintett operatív program irányító hatósága által vagy hatáskörében kiválasztott projekt, szerződés vagy intézkedés, amely hozzájárul a kapcsolódó operatív program célkitűzéseihez; 4. „művelet”: az érintett operatív program irányító hatósága által vagy hatáskörében kiválasztott projekt, szerződés vagy intézkedés, amely hozzájárul a kapcsolódó operatív program célkitűzéseihez; 5. „befejezett művelet”: olyan művelet, amelyet fizikailag befejeztek vagy teljes körűen végrehajtottak, és amellyel kapcsolatban a kedvezményezettek minden kifizetést elvégeztek, és a megfelelő operatív programból származó támogatást kifizették a kedvezményezettek részére; 5. „befejezett művelet”: olyan művelet, amelyet fizikailag befejeztek vagy teljes körűen végrehajtottak, és amellyel kapcsolatban a kedvezményezettek minden kifizetést elvégeztek, és a megfelelő operatív programból származó támogatást kifizették a kedvezményezettek részére; 6. „kedvezményezett”: a közszférához vagy a magánszférához tartozó szerv, amely felelős a műveletek kezdeményezéséért vagy azok kezdeményezéséért és végrehajtásáért; 6. „kedvezményezett”: a közszférához vagy a magánszférához tartozó szerv, amely felelős a műveletek kezdeményezéséért vagy azok kezdeményezéséért és végrehajtásáért; 7. „végső kedvezményezett”: az élelmiszert vagy termékeket kapó, illetve a kísérő intézkedések előnyeit élvező leginkább rászoruló személyek; 7. „végső kedvezményezett”: az élelmiszerek és/vagy anyagi eszközök tekintetében nélkülözést szenvedők, és/vagy ezen alap keretében a kísérő intézkedések előnyeit élvezők; 7a. „kísérő intézkedések”: az élelmiszerosztáson és az alapvető anyagi támogatásnyújtáson túlmutató intézkedések, amelyek célja a társadalmi kirekesztés megszüntetése, valamint a társadalmi vészhelyzetek részvételen alapuló és fenntartható kezelése; 8. „közpénzekből folyósított támogatás”: olyan művelethez nyújtott pénzügyi támogatás, amely nemzeti, regionális vagy helyi közhatóságok költségvetéséből, az Unió alaphoz kapcsolódó költségvetéséből, közjogi intézmények költségvetéséből, közhatóságok társulásainak vagy a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikkének (9) bekezdése szerinti közjog hatálya alá tartozó intézményeknek a költségvetéséből származik; 8. „közpénzekből folyósított támogatás”: olyan művelethez nyújtott pénzügyi támogatás, amely nemzeti, regionális vagy helyi közhatóságok költségvetéséből, az Unió alaphoz kapcsolódó költségvetéséből, közjogi intézmények költségvetéséből, közhatóságok társulásainak vagy a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikkének (9) bekezdése szerinti közjog hatálya alá tartozó intézményeknek a költségvetéséből származik; 9. „közreműködő szervezet”: közjogi vagy magánjogi intézmény, amely irányító vagy igazoló hatóság illetékessége alatt jár el, vagy ilyen hatóság nevében hajt végre feladatokat a műveleteket végrehajtó kedvezményezettek vonatkozásában; 9. „közreműködő szervezet”: közjogi vagy magánjogi intézmény, amely irányító vagy igazoló hatóság illetékessége alatt jár el, vagy ilyen hatóság nevében hajt végre feladatokat a műveleteket végrehajtó kedvezményezettek vonatkozásában; 10. „számviteli év”: a július 1. és június 30. közötti időszak, kivéve az első számviteli évet, amelynek tekintetében ez a kiadások támogathatóságának első napjától 2015. június 30-ig tartó időszak; az utolsó számviteli év 2022. július 1-től 2023. június 30-ig tart; 10. „számviteli év”: a július 1. és június 30. közötti időszak, kivéve az első számviteli évet, amelynek tekintetében ez a kiadások támogathatóságának első napjától 2015. június 30-ig tartó időszak; az utolsó számviteli év 2022. július 1-től 2023. június 30-ig tart; 11. „pénzügyi év”: január 1-jétől december 31-ig tartó időszak. 11. „pénzügyi év”: január 1-jétől december 31-ig tartó időszak. Módosítás 73 Rendeletre irányuló javaslat 2 a cikk (új) 2a. cikk Valamennyi tagállam számára biztosítani kell az alap használatához való jogot. Módosítás 38 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk (1)  Az alap azáltal ösztönzi a társadalmi kohéziót az Unión belül, hogy az Európa 2020 stratégiának megfelelően hozzájárul a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatának kitett lakosok számát legalább 20 millióval csökkenteni kívánó célkitűzés megvalósításához. Az alap a leginkább rászoruló személyek számára nyújtott nem pénzügyi jellegű támogatás biztosításával hozzájárul az Unión belüli szegénység legsúlyosabb formáinak enyhítésére irányuló konkrét célkitűzés megvalósításához. E célkitűzés megvalósításának mérése az alapból támogatásban részesülő személyek számával történik. (1)  Az alap azáltal ösztönzi a társadalmi kohéziót, fokozza a társadalmi befogadást és folytat küzdelmet a szegénység ellen az Unión belül, hogy az Európa 2020 stratégiának megfelelően hozzájárul a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatának kitett lakosok számát legalább 20 millióval csökkenteni kívánó célkitűzés megvalósításához, egyúttal kiegészítve az Európai Szociális Alapot. Az alap a leginkább rászoruló személyek számára nyújtott nem pénzügyi jellegű támogatás biztosításával hozzájárul az Unión belüli szegénység legsúlyosabb formáinak, különösen az élelmiszer nélkülözésének enyhítésére és felszámolására irányuló konkrét célkitűzés megvalósításához. (2)  Az alap hozzájárul az élelmiszer-szegénység tartós megszüntetéséhez, tisztes életfeltételeket nyújtva a leginkább rászorulóknak. E célkitűzés, és az alap strukturális hatása mind minőségi, mind mennyiségi szempontból kiértékelésre kerül. (3)  Az alap kiegészíti a nemzeti stratégiákat, és nem helyettesíti vagy szűkíti a szegénység felszámolását és a társadalmi integrációt elősegítő fenntartható nemzeti programokat, amelyek továbbra is tagállami hatáskörbe tartoznak. Módosítás 39 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk (1)  Az alap olyan nemzeti programokat támogat, amelyek keretében a hajléktalanok és a gyermekek számára személyes felhasználásra szánt élelmiszert és alapvető fogyasztási cikkeket juttatnak a leginkább rászoruló személyek számára. (1)  Az alap olyan nemzeti programokat támogat, amelyek keretében a tagállamok által kiválasztott partnerszervezeteken keresztül a végső kedvezményezettek számára személyes felhasználásra szánt élelmiszert és alapvető anyagi támogatást – ezen belül kezdőcsomagokat is – juttatnak a leginkább rászoruló személyek számára. (2)  Az alap az élelmiszer- és termékelosztást kiegészítő, a leginkább rászoruló személyek újbóli társadalmi beilleszkedéséhez hozzájáruló kísérő intézkedéseket is támogathat. (2)  Az alap az élelmiszerek és alapvető anyagi támogatások nyújtását kiegészítő, a leginkább rászoruló személyek társadalmi beilleszkedéséhez, egészséges étrendjéhez és függőségének csökkentéséhez hozzájáruló kísérő intézkedéseket is támogathat. Ezeknek a lépéseknek szorosan kapcsolódniuk kell az Európai Szociális Alap helyi tevékenységeihez és a szegénység megszüntetésére összpontosító szervezetek tevékenységeihez. (2a)  Az alap segítséget nyújthat a kedvezményezettek számára a helyi élelmiszer-ellátási láncok jobb és hatékonyabb felhasználásához, ezzel növelve és diverzifikálva a leginkább rászoruló személyek élelmiszer-ellátását, és hozzájárulva az élelmiszer-pazarlás csökkentéséhez és megelőzéséhez. (3)  Az alap ösztönzi a kölcsönös tanulást, a hálózatépítést és a bevált gyakorlatok terjesztését a leginkább rászoruló személyeknek nyújtott nem pénzügyi jellegű támogatás területén. (3)  Az alap európai szinten ösztönzi a kölcsönös tanulást, a hálózatépítést és a bevált gyakorlatok terjesztését a leginkább rászoruló személyeknek nyújtott nem pénzügyi jellegű támogatás területén. A területen tevékenykedő olyan szervezetek és projektek is bevonhatók, amelyek nem veszik igénybe az alap forrásait. Módosítás 40 és 76 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk (1)  Az Unió költségvetésének az alap számára juttatott részét a tagállamok és a Bizottság közötti megosztott irányítás keretében hajtják végre a költségvetési rendelet 55. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően, a Bizottság kezdeményezésére végzett technikai segítségnyújtás kivételével, amelyet a költségvetési rendelet 55. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlen irányítás keretében hajtanak végre. (1)  Az Unió költségvetésének az alap számára juttatott részét a tagállamok és a Bizottság közötti megosztott irányítás keretében hajtják végre a költségvetési rendelet 55. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően, a Bizottság kezdeményezésére végzett technikai segítségnyújtás kivételével, amelyet a költségvetési rendelet 55. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlen irányítás keretében hajtanak végre. (2)  A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az alapból származó támogatás összhangban legyen az Unió politikáival és prioritásaival, és kiegészítse az Unió más eszközeit. (2)  A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az alapból származó támogatás összhangban legyen az Unió politikáival és prioritásaival, és kiegészítse az Unió más eszközeit. (3)  Az alapból származó támogatást a Bizottság és a tagállamok közötti szoros együttműködés révén kell megvalósítani. (3)  Az alapból származó támogatást a Bizottság és a tagállamok, valamint a civil társadalmat és a partnerszervezeteket képviselő testületek közötti szoros együttműködés révén kell nyújtani, együttműködve továbbá az illetékes regionális és helyi hatóságokkal, és a részt vevő partnerszervezetekkel. (4)  A tagállamok és az általuk erre a célra kijelölt hatóságok feladata az operatív programok végrehajtása és az e rendelet szerinti feladataik elvégzése a tagállam intézményi, jogi és pénzügyi kereteinek megfelelően és e rendelet betartásával. (4)  A tagállamok és az általuk erre a célra kijelölt hatóságok, vagy adott esetben a hatáskörrel rendelkező regionális hatóságok feladata az operatív programok végrehajtása és az e rendelet szerinti feladataik elvégzése a tagállam intézményi, jogi és pénzügyi kereteinek megfelelően és e rendelet betartásával. (5)  Az alap végrehajtására és felhasználására – különösen a pénzügyi és igazgatási források felhasználására – vonatkozó, a jelentéstétellel, értékeléssel, irányítással és ellenőrzéssel kapcsolatos intézkedéseknek figyelembe kell venniük az arányosság elvét a kiutalt támogatás mértékének tekintetében.. (5)  Az alap végrehajtására és felhasználására – különösen a pénzügyi és igazgatási források felhasználására – vonatkozó, a jelentéstétellel, értékeléssel, irányítással és ellenőrzéssel kapcsolatos intézkedéseknek figyelembe kell venniük a főként önkéntesekre támaszkodó szervezetek korlátozott adminisztratív kapacitásait, és ügyelniük kell arra, hogy ne helyezzen e szervezetekre súlyosabb adminisztratív terheket, mint az előző program. (6)  A saját felelősségi körüknek megfelelően a Bizottság és a tagállamok biztosítják az összhangot az Európai Szociális Alappal, valamint más uniós politikákkal és eszközökkel. (6)  A saját felelősségi körüknek megfelelően és a kettős finanszírozás elkerülése érdekében a Bizottság és a tagállamok biztosítják az összhangot az Európai Szociális Alappal, valamint más uniós politikákkal és eszközökkel, elsősorban az egészségügyhöz kapcsolódó uniós intézkedésekkel. (7)  A Bizottság, a tagállamok és a kedvezményezettek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét alkalmazzák a költségvetési rendelet 26. cikkének megfelelően. (7)  A Bizottság, a tagállamok és a kedvezményezettek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét alkalmazzák a költségvetési rendelet 26. cikkének megfelelően. (8)  A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell az alap eredményességét, különösen a figyelemmel kísérés, jelentéstétel és értékelés révén. (8)  A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell az alap eredményességét, különösen a figyelemmel kísérés, jelentéstétel és értékelés, valamint az alap intézkedéseit végrehajtó helyi és regionális hatóságokkal és partnerszervezetekkel a hatásvizsgálat során történő szoros és rendszeres konzultáció révén. (9)  A Bizottság és a tagállamok az alappal kapcsolatos szerepüket a kedvezményezettek adminisztratív terhei csökkentésének céljával látják el. (9)  A Bizottság és a tagállamok megteszik az alap hatékonyságának biztosításához szükséges lépéseket, és a KSK-alapokkal kapcsolatos szerepüket a kedvezményezettek igazgatási terhei csökkentésének céljával látják el. (10)  A Bizottság és a tagállamok biztosítják a nemek közötti egyenlőség és a nemi dimenzió elvének integrálását az alap végrehajtásának különböző szakaszaiban. A Bizottság és a tagállamok megteszik a megfelelő lépéseket a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen megkülönböztetés megakadályozása érdekében az alaphoz való hozzáférés igénybevétele során. (10)  A Bizottság és a tagállamok biztosítják a nemek közötti egyenlőség és a nemi dimenzió elvének figyelembevételét az alap tervezésének, irányításának és végrehajtásának, felügyeletének és értékelésének különböző szakaszaiban, valamint a tájékoztató és figyelemfelkeltő kampányok, illetve a bevált gyakorlatok cseréje során, ahol lehetséges, nemek szerint lebontott adatokat használva fel. A Bizottság és a tagállamok megteszik a megfelelő lépéseket a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen megkülönböztetés megakadályozása érdekében az alaphoz, valamint a kapcsolódó programokhoz és műveletekhez való hozzáférés igénybevétele során. (11)  Az alap által finanszírozott műveletek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti jogoknak. Az alap különösen csak olyan élelmiszer- vagy termékelosztás támogatására használható fel, amely megfelel a fogyasztói termékbiztonságra vonatkozó uniós jogszabálynak. (11)  Az alap által finanszírozott műveletek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti jogoknak. Az alap különösen csak olyan élelmiszer-osztás, vagy alapvető anyagi támogatásnyújtás támogatására használható fel, amely megfelel a fogyasztói termékbiztonságra vonatkozó uniós jogszabálynak. (11a)  Adott esetben az élelmiszerek kiválasztása a kiegyensúlyozott táplálkozás és a minőségi élelmiszer – beleértve a friss terményeket is – biztosításának elvei alapján történik, hozzájárulva a végső kedvezményezettek egészséges étrendjéhez. (12)  A tagállamok és a kedvezményezettek objektív kritériumok alapján választják ki az élelmiszer-ipari termékeket és árukat. Az élelmiszer-ipari termékek és adott esetben áruk kiválasztási szempontjai ugyancsak figyelembe veszik az éghajlati és környezeti vonatkozásokat, különösen az élelmiszer-hulladék csökkentése céljából. (12)  A tagállamok és a kedvezményezettek a leginkább rászorulók szükségleteihez kapcsolódó objektív kritériumok alapján választják ki az élelmiszer-ipari termékeket és alapvető anyagi támogatásnyújtást. (12).  Amennyiben lehetséges, előnyben kell részesíteni a helyi és regionális termékeket, figyelembe véve az éghajlati és környezeti vonatkozásokat, különösen az élelmiszer-hulladéknak az elosztási lánc minden egyes szakaszában való csökkentése céljából. Ebbe beletartozhat az élelmiszer-ellátási lánc bármely pontján működő vállalatokkal – a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának szellemében – kialakított partnerség.. (12b)  A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy az alap keretében biztosított támogatás nyújtása a leginkább rászoruló személyek méltóságát tiszteletben tartva történik; Módosítás 75 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés (1)  A 2014–2020 közötti időszak vonatkozásában az alapból finanszírozandó költségvetési kötelezettségvállalások tekintetében rendelkezésre álló globális források összege 2011. évi árakon 2 500 000 000 EUR, a II. mellékletben meghatározott éves bontásban. (1)  A 2014–2020 közötti időszak vonatkozásában az alapból finanszírozandó költségvetési kötelezettségvállalások tekintetében rendelkezésre álló globális források összege reálértéken (2011. évi árakon) nem lehet kevesebb a 2011-es költségvetésben a leginkább rászorulók segélyprogramja céljára elfogadott költségvetési előirányzat hétszeresénél. Módosítás 42 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 3 bekezdés (3)  A Bizottság végrehajtási aktusok révén határozatot fogad el a globális források tagállamok szerint éves bontásban történő megállapításáról, a(z) […]/EU rendelet (közös rendelkezésekről szóló rendelet) 84. cikke (5) bekezdésével összhangban, az e cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül, az Eurostat által meghatározott alábbi mutatók figyelembevételével: (3)  A Bizottság végrehajtási aktusok révén határozatot fogad el a globális források tagállamok szerint éves bontásban történő megállapításáról, a(z) […]/EU rendelet (közös rendelkezésekről szóló rendelet) 84. cikke (5) bekezdésével összhangban, az e cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül, az Eurostat által az alábbiakkal kapcsolatban meghatározott legfrissebb mutatók figyelembevételével: a) a súlyos anyagi nélkülözésben élő lakosság; a) a súlyos anyagi nélkülözésben élő lakosság teljes lakossághoz viszonyított százalékos aránya; b) az alacsony munkaintenzitású háztartásokban élő lakosság. b) az alacsony munkaintenzitású háztartásokban élő lakosság adatainak közelmúltbeli változásai. Módosítás 43 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk (1)  E rendelet hatálybalépésétől számított három hónapon belül minden tagállam egy, a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra vonatkozó operatív programot nyújt be a Bizottságnak, amely a következőket tartalmazza: (1)  E rendelet hatálybalépésétől számított három hónapon belül minden tagállam egy, a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra vonatkozó operatív programot nyújt be a Bizottságnak, amely a következőket tartalmazza: aa) a számára elkülönített részből felhasználni kívánt konkrét összeg meghatározása. a)  Az anyagi nélkülözés operatív program keretében orvosolandó formájának (formáinak) meghatározása és kiválasztásuk indokolása, valamint az anyagi nélkülözés orvosolni kívánt típusainak és az élelmiszer- és termékelosztás, valamint a biztosítani kívánt kísérő intézkedések fő jellemzőinek és célkitűzéseinek leírása, a 14. cikkel összhangban elvégzett előzetes értékelés eredményeire figyelemmel; a)  Az anyagi nélkülözés operatív program keretében orvosolandó típusa (vagy típusai) kiválasztásának indokolása, valamint fő jellemzőinek és célkitűzéseinek leírása, a 14. cikkel összhangban elvégzett előzetes értékelés eredményeire figyelemmel; b) az anyagi nélkülözés egyes orvosolni kívánt típusainak megfelelő nemzeti program(ok) ismertetése; b) az anyagi nélkülözés egyes orvosolni kívánt típusainak megfelelő nemzeti program(ok) ismertetése; c) a leginkább rászoruló személyekre vonatkozó támogathatósági szempontokat meghatározó mechanizmus bemutatása, szükség esetén az anyagi nélkülözés orvosolni kívánt típusa szerinti bontásban; c) a leginkább rászoruló személyekre vonatkozó támogathatósági szempontokat meghatározó mechanizmus bemutatása, szükség esetén az anyagi nélkülözés orvosolni kívánt típusa szerinti bontásban; d) a műveletekre vonatkozó kiválasztási szempontok és a kiválasztási mechanizmus – szükség esetén az anyagi nélkülözés orvosolni kívánt típusa szerint megkülönböztetett – bemutatása; d) a műveletekre vonatkozó kiválasztási szempontok és a kiválasztási mechanizmus – szükség esetén az anyagi nélkülözés orvosolni kívánt típusa szerint megkülönböztetett – bemutatása; e) a partnerszervezetekre vonatkozó kiválasztási szempontok, szükség esetén az anyagi nélkülözés orvosolni kívánt típusa szerinti bontásban; e) a partnerszervezetekre vonatkozó kiválasztási szempontok, szükség esetén az anyagi nélkülözés orvosolni kívánt típusa szerinti bontásban; f) az Európai Szociális Alapnak kiegészítő jelleget biztosító mechanizmus bemutatása; f) az Európai Szociális Alapnak kiegészítő jelleget biztosító mechanizmus bemutatása a két alap által lefedett tevékenységek egyértelmű elhatárolásával; fa) az 5. cikkben meghatározott elvek érvényesülését célzó konkrét intézkedések és az azokhoz rendelt pénzügyi források leírása. g) az operatív programok végrehajtására vonatkozó rendelkezések ismertetése, amely tartalmazza az irányító hatóság, adott esetben az igazoló hatóság, az ellenőrző hatóság és azon szerv megnevezését, amely számára a Bizottság kifizetéseket teljesít, valamint a figyelemmel kísérési eljárás leírását; g) az operatív programok végrehajtására vonatkozó rendelkezések ismertetése, amely tartalmazza az irányító hatóság, adott esetben az igazoló hatóság, az ellenőrző hatóság és azon szerv megnevezését, amely számára a Bizottság kifizetéseket teljesít, valamint a figyelemmel kísérési eljárás leírását; h) az illetékes regionális, helyi és más állami hatóságoknak, valamint a civil társadalmat képviselő testületeknek és az egyenlőség és megkülönböztetésmentesség ügyét támogató szervezeteknek az operatív program előkészítésében történő részvételét biztosító intézkedések ismertetése; h) az illetékes regionális, helyi és más állami hatóságoknak, valamint a civil társadalmat képviselő testületeknek és az egyenlőség és megkülönböztetésmentesség ügyét támogató szervezeteknek az operatív program előkészítésében történő részvételét biztosító intézkedések ismertetése; i) a 25. cikk (2) bekezdése szerinti technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazásának leírása, beleértve a kedvezményezettek operatív programok végrehajtásával kapcsolatos igazgatási kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket; i) a 25. cikk (2) bekezdése szerinti technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazásának leírása, beleértve a kedvezményezettek operatív programok végrehajtásával kapcsolatos igazgatási kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket; j) pénzügyi terv, amely az alábbi táblázatokat tartalmazza: j) pénzügyi terv, amely az alábbi táblázatokat tartalmazza: i. az alapból származó támogatásra tervezett pénzügyi előirányzat összegének évenkénti bontását, valamint a társfinanszírozás mértékét a 18. cikkel összhangban tartalmazó táblázat; i. az alapból származó támogatásra tervezett pénzügyi előirányzat összegének évenkénti bontását, valamint a társfinanszírozás mértékét a 18. cikkel összhangban tartalmazó táblázat; ii. az operatív programokból származó támogatásra vonatkozó teljes pénzügyi előirányzat összegét az anyagi nélkülözés orvosolni kívánt típusa szerinti bontásban, valamint a megfelelő kísérő intézkedéseket az egész programozási időszakra ismertető táblázat. ii. az operatív programokból származó támogatásra vonatkozó teljes pénzügyi előirányzat összegét az anyagi nélkülözés orvosolni kívánt típusa szerinti bontásban, valamint a megfelelő kísérő intézkedéseket az egész programozási időszakra ismertető táblázat. Az e) pontban említett, élelmiszert és termékeket közvetlenül szállító partnerszervezetek az anyagi támogatásnyújtást kiegészítő tevékenységeket vállalnak, amelyek célja a leginkább rászoruló személyek társadalmi integrációjának megvalósítása, függetlenül attól, hogy az alap támogatja-e ezeket a tevékenységeket. Az e) pontban említett, az élelmiszert és/vagy alapvető anyagi támogatást közvetlenül nyújtó partnerszervezetek saját maguk vagy másokkal együttműködve az élelmiszer-támogatás nyújtását kiegészítő tevékenységeket vállalnak, amelyek célja a leginkább rászoruló személyek társadalmi integrációjának megvalósítása, függetlenül attól, hogy az alap támogatja-e ezeket a tevékenységeket. (2)  Az operatív programokat a tagállam vagy a tagállam által kijelölt hatóság dolgozza ki az illetékes regionális, helyi és más állami hatóságokkal, valamint a civil társadalmat képviselő testületekkel és az egyenlőség és megkülönböztetésmentesség ügyét támogató szervezetekkel együttműködésben. (2)  Az operatív programokat a tagállam vagy a tagállam által kijelölt hatóság dolgozza ki az illetékes regionális, helyi és más állami hatóságokkal, valamint minden érdekelt féllel együttműködve. A tagállamok biztosítják, hogy az operatív programok szorosan kapcsolódjanak a társadalmi befogadást célzó nemzeti szakpolitikákhoz. (3)  A tagállamok az I. mellékletben meghatározott sablon szerint készítik el az operatív program tervezetét. (3)  A tagállamok az I. mellékletben meghatározott sablon szerint készítik el az operatív program tervezetét. Módosítás 44 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés (1)  A tagállamok az operatív program módosítására vonatkozó kérelmet nyújthatnak be. Ehhez csatolni kell a felülvizsgált operatív programot és a módosítás indokolását. A magyar változatot nem érinti. Módosítás 45 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk Platform A bevált gyakorlatok cseréje A Bizottság a leginkább rászoruló személyek részére biztosított nem pénzügyi jellegű segítségnyújtás területén folytatott tapasztalatcsere ösztönzése, kapacitás- és hálózatépítés elősegítése, valamint a lényeges eredmények terjesztése céljából uniós szintű platformot hoz létre. A Bizottság előmozdítja az uniós szintű tapasztalatcserét, kapacitás- és hálózatépítést és szociális innovációt, ezáltal összekapcsolva az összes tagállam partnerszervezeteit és más érintettjeit. A Bizottság ezenfelül évente legalább egy alkalommal tanácskozik a partnerszervezeteket uniós szinten képviselő szervezetekkel az alapból származó támogatás megvalósulásáról. A Bizottság ezenfelül évente legalább egy alkalommal tanácskozik a partnerszervezeteket uniós szinten képviselő szervezetekkel az alapból származó támogatás megvalósulásáról, majd ezt követően kellő időben jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság elősegíti az alappal kapcsolatos lényeges eredmények, jelentések és információk online terjesztését is; Módosítás 46 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk (1) 2015-től 2022-ig minden év június 30-ig a tagállam éves jelentést nyújt be a Bizottságnak az operatív program előző pénzügyi évben történt végrehajtásáról. (1) 2015-től 2022-ig minden év június 30-ig a tagállam éves jelentést nyújt be a Bizottságnak az operatív program előző pénzügyi évben történt végrehajtásáról. (2)  A tagállamok az éves végrehajtási jelentés tervezetét a Bizottság által elfogadott sablon szerint készítik el, beleértve a közös ráfordítás- és eredményességi mutatók jegyzékét. (2)  A tagállamok az éves végrehajtási jelentés tervezetét a Bizottság által elfogadott sablon szerint készítik el, beleértve a közös ráfordítás- és eredményességi mutatók jegyzékét. A mutatók a következőket foglalják magukba: a) a súlyos anyagi nélkülözéssel szembeni küzdelmet célzó szociálpolitikai kiadásokkal kapcsolatos közelmúltbeli változások mind abszolút értékben, a GDP arányában, mind pedig a teljes közkiadásokhoz viszonyított arányában kifejezve; b) a kedvezményezettek és a súlyos anyagi nélkülözéssel foglalkozó szervezetek finanszírozáshoz való hozzáférését szabályozó szociálpolitikai jogszabályok közelmúltbeli változásai. (3)  Az éves végrehajtási tervek akkor fogadhatóak el, ha tartalmazzák a (2) bekezdésben említett sablonnak megfelelően előírt valamennyi információt, a közös mutatókat is beleértve. Amennyiben a jelentés nem elfogadható, a Bizottság az éves végrehajtási jelentés kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül tájékoztatja erről az érintett tagállamot. Amennyiben a Bizottság az előírt határidőn belül nem küldi el az értesítést, a jelentést elfogadottnak kell tekinteni. (3)  Az éves végrehajtási tervek akkor fogadhatóak el, ha tartalmazzák a (2) bekezdésben említett sablonnak megfelelően előírt valamennyi információt, a közös mutatókat is beleértve. Amennyiben a jelentés nem elfogadható, a Bizottság az éves végrehajtási jelentés kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül tájékoztatja erről az érintett tagállamot. Amennyiben a Bizottság az előírt határidőn belül nem küldi el az értesítést, a jelentést elfogadottnak kell tekinteni. (4)  A Bizottság megvizsgálja az éves végrehajtási jelentést, és annak kézhezvételétől számított két hónapon belül tájékoztatja a tagállamot az észrevételeiről. (4)  A Bizottság megvizsgálja az éves végrehajtási jelentést, és annak kézhezvételétől számított két hónapon belül tájékoztatja a tagállamot az észrevételeiről. Amennyiben a Bizottság nem tesz észrevételeket a fenti határidőkön belül, akkor a jelentéseket elfogadottnak kell tekinteni. Amennyiben a Bizottság nem tesz észrevételeket a fenti határidőkön belül, akkor a jelentéseket elfogadottnak kell tekinteni. (5)  A tagállamok 2023. szeptember 30-ig záró jelentést nyújtanak be az operatív program végrehajtásáról. (5)  A tagállamok 2023. szeptember 30-ig záró jelentést nyújtanak be az operatív program végrehajtásáról. A tagállamoknak a Bizottság által elfogadott sablon szerint kell elkészíteniük a záró végrehajtási jelentés tervezetét. A tagállamoknak a Bizottság által elfogadott sablon szerint kell elkészíteniük a záró végrehajtási jelentés tervezetét. A Bizottság megvizsgálja a záró végrehajtási jelentést, és annak kézhezvételétől számított öt hónapon belül tájékoztatja a tagállamot az észrevételeiről. A Bizottság megvizsgálja a záró végrehajtási jelentést, és annak kézhezvételétől számított öt hónapon belül tájékoztatja a tagállamot az észrevételeiről. Amennyiben a Bizottság nem tesz észrevételeket a fenti határidőkön belül, akkor a jelentéseket elfogadottnak kell tekinteni. Amennyiben a Bizottság nem tesz észrevételeket a fenti határidőkön belül, akkor a jelentéseket elfogadottnak kell tekinteni. (6)  A Bizottság végrehajtási aktus útján elfogadja az éves végrehajtási jelentés sablonját, beleértve a közös mutatók jegyzékét, valamint a záró végrehajtási jelentés sablonját. A végrehajtási aktus elfogadására a 60. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás szerint kerül sor. (6)  A Bizottság végrehajtási aktus útján elfogadja az éves végrehajtási jelentés sablonját, beleértve a közös mutatók jegyzékét, valamint a záró végrehajtási jelentés sablonját. A végrehajtási aktus elfogadására a 60. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás szerint kerül sor. (7)  A Bizottság észrevételeket tehet az operatív program végrehajtására vonatkozóan. Az irányító hatóság három hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot a végrehajtott korrekciós intézkedésekről. (7)  A Bizottság észrevételeket tehet az operatív program végrehajtására vonatkozóan. Az irányító hatóság három hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot a végrehajtott korrekciós intézkedésekről. (8)  Az irányító hatóságnak az egyes éves végrehajtási jelentések és a záró végrehajtási jelentések tartalmáról összefoglalót kell közzétennie. (8)  Az irányító hatóságnak az egyes éves végrehajtási jelentések és a záró végrehajtási jelentések tartalmáról összefoglalót kell közzétennie. (8a)  A Bizottság az éves végrehajtási jelentések és a záró végrehajtási jelentések összefoglalóját kellő időben benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. (8b)  A végrehajtási jelentésekkel kapcsolatos eljárás a juttatott forrásokhoz és a támogatás jellegéhez képest nem lehet túl bonyolult, és nem okozhat szükségtelen adminisztratív terheket. Módosítás 47 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk Kétoldalú felülvizsgálati ülés Kétoldalú felülvizsgálati ülések (1)  A Bizottság és az egyes tagállamok 2014-től 2022-ig – eltérő megállapodás hiányában – évente legalább egy alkalommal összeülnek, hogy megvizsgálják az operatív program végrehajtása terén elért előrelépéseket, figyelembe véve az éves végrehajtási jelentést és adott esetben a 11. cikk (7) bekezdésében említett bizottsági észrevételeket. (1)  A Bizottság és az egyes tagállamok 2014-től 2022-ig – eltérő megállapodás hiányában – évente legalább egy alkalommal összeülnek, hogy megvizsgálják az operatív program végrehajtása terén elért előrelépéseket, figyelembe véve az éves végrehajtási jelentést és adott esetben a 11. cikk (7) bekezdésében említett bizottsági észrevételeket. (2)  A kétoldalú felülvizsgálati ülés elnöki tisztségét a Bizottság tölti be. (2)  A kétoldalú felülvizsgálati ülés elnöki tisztségét a Bizottság tölti be. (3)  A tagállam biztosítja, hogy az ülés után megfelelően nyomon kövessék a Bizottság esetleges észrevételeit. (3)  A tagállam biztosítja, hogy az ülés után megfelelően nyomon kövessék a Bizottság esetleges észrevételeit, és a következő évi vagy – adott esetben – a következő évekre vonatkozó végrehajtási jelentésben kitér erre. Módosítás 48 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk (1)  A tagállamok biztosítják az értékelések elvégzéséhez szükséges forrásokat, továbbá az értékelésekhez szükséges – többek között a 11. cikkben említett közös mutatókra vonatkozó – adatok előállításához és gyűjtéséhez szükséges eljárások rendelkezésre állását. (1)  A tagállamok biztosítják az értékelések elvégzéséhez szükséges forrásokat, továbbá az értékelésekhez szükséges – többek között a 11. cikkben említett közös mutatókra vonatkozó – adatok előállításához és gyűjtéséhez szükséges eljárások rendelkezésre állását. (2)  Az értékeléseket az operatív program végrehajtásáért felelős hatóságoktól független szakértők végzik. Minden értékelést teljes egészében nyilvánosságra kell hozni. (2)  Az értékeléseket az operatív program végrehajtásáért felelős hatóságoktól független szakértők végzik. Minden értékelést teljes egészében nyilvánosságra kell hozni, ugyanakkor azok semmilyen esetben sem tartalmazhatnak a végső kedvezményezettek személyazonosságára vonatkozó információkat. (2a)  Az értékelések a juttatott forrásokhoz vagy a támogatás jellegéhez képest nem lehetnek túl bonyolultak, és nem okozhatnak szükségtelen adminisztratív terheket. Módosítás 49 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk (1)  A tagállamok valamennyi operatív program vonatkozásában előzetes értékelést végeznek. (1)  A tagállamok valamennyi operatív program vonatkozásában előzetes értékelést végeznek. (2)  Az előzetes értékelést az operatív programok előkészítéséért felelős hatóság felelősségi körében kell elvégezni. Ezt az operatív programmal egyidejűleg, vezetői összefoglalóval együtt kell benyújtani a Bizottságnak. (2)  Az előzetes értékelést az operatív programok előkészítéséért felelős hatóság felelősségi körében kell elvégezni. Ezt az operatív programmal egyidejűleg, vezetői összefoglalóval együtt kell benyújtani a Bizottságnak. (3)  Az előzetes értékelés a következőket méri fel: (3)  Az előzetes értékelés a következőket méri fel: a) a 2020-ig a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatának kitett lakosok számának 20 millióval történő csökkentésére irányuló uniós célkitűzés megvalósításához való hozzájárulást, tekintettel az anyagi nélkülözés kiválasztott orvosolni kívánt típusára, és figyelembe véve a szegénység és társadalmi kirekesztés, valamint az anyagi nélkülözés tekintetében felmerülő nemzeti szükségleteket; a) a 2020-ig a szegénységben élők, valamint a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatának kitett lakosok számának 20 millióval történő csökkentésére irányuló uniós célkitűzés megvalósításához való hozzájárulást, tekintettel az anyagi nélkülözés kiválasztott orvosolni kívánt típusára, és figyelembe véve a szegénység és társadalmi kirekesztés, valamint az anyagi nélkülözés tekintetében felmerülő nemzeti szükségleteket; aa) az élelmiszer-hulladékok mennyiségének csökkentéséhez való hozzájárulást; b) a javasolt operatív program belső koherenciáját, valamint annak összefüggését más kapcsolódó pénzügyi eszközökkel; b) a javasolt operatív program belső koherenciáját, valamint annak összefüggését más kapcsolódó pénzügyi eszközökkel; c) a költségvetési források elosztása és az operatív program célkitűzései közötti összhangot; c) a költségvetési források elosztása és az operatív program célkitűzései közötti összhangot; d) a várható teljesítmények eredményekhez való hozzájárulását; d) a várható teljesítményeknek az alap célkitűzéseihez való hozzájárulását; da) az érdekelt felek eredményes bevonását az operatív program tervezésébe és végrehajtásába; e) az operatív program figyelemmel kísérését és az értékelések elvégzéséhez szükséges adatok gyűjtését végző eljárások alkalmasságát. e) az operatív program figyelemmel kísérését és az értékelések elvégzéséhez szükséges adatok gyűjtését végző eljárások alkalmasságát. Módosítás 50 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk (1)  Az irányító hatóság a programozási időszak során értékeléseket készíthet az operatív program eredményességéről és hatékonyságáról. (1)  Az irányító hatóság a programozási időszak során értékeléseket készít az operatív program eredményességéről és hatékonyságáról. (2)  Az irányító hatóságnak 2017-ben és 2021-ben a Bizottság által biztosított sablon szerint strukturált felmérést kell készítenie a végső kedvezményezettekről. A Bizottság végrehajtási aktus útján fogadja el ezt a sablont. A végrehajtási aktus elfogadására a 60. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás szerint kerül sor. (2)  Az irányító hatóságnak 2017-ben és 2021-ben a Bizottság által biztosított sablon szerint strukturált felmérést kell készítenie a végső kedvezményezettekről. A Bizottság az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően a sablont meghatározó végrehajtási aktusokat fogad el. A végrehajtási aktus elfogadására a 60. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás szerint kerül sor. (3)  A Bizottság saját kezdeményezésére elvégezheti az operatív programok értékelését. (3)  A Bizottság saját kezdeményezésére értékelheti az operatív programokat. (3a)  A Bizottság legkésőbb 2018 márciusáig benyújtja az alap félidős értékelését az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Módosítás 51 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk A Bizottság saját kezdeményezésére és a tagállamokkal szoros együttműködésben, külső szakértők segítségével utólagos értékelést végez a kapott eredmények eredményességéről és fenntarthatóságáról, valamint az alap hozzáadott értékének felmérése céljából. Az utólagos értékelést 2023. december 31-ig kell befejezni. A Bizottság saját kezdeményezésére és a tagállamokkal szoros együttműködésben, külső szakértők segítségével utólagos értékelést végez az alap eredményességéről és hatékonyságáról és a kapott eredmények fenntarthatóságáról, valamint az alap hozzáadott értékének felmérése céljából. Az utólagos értékelést 2023. december 31-ig kell befejezni. Módosítás 52 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk (1)  Az alap által támogatott intézkedésekről a tagállam információt szolgáltat, és népszerűsíti azokat. A tájékoztatás címzettjei a leginkább rászoruló személyek, a média és a szélesebb közönség. A tájékoztatásnak ki kell emelnie az Unió szerepét és biztosítania kell az alapból származó hozzájárulás láthatóságát. (1)  Az alap által támogatott intézkedésekről a Bizottság és a tagállam információt szolgáltat, és népszerűsíti azokat. A tájékoztatás címzettjei elsősorban a leginkább rászoruló személyek, valamint a szélesebb közönség és a média. A tájékoztatásnak ki kell emelnie az Unió szerepét és biztosítania kell az alapból, a tagállamoktól és a partnerszervezetektől származó, az Unió társadalmi kohéziós célkitűzéseihez való hozzájárulás láthatóságát, kerülve a végső kedvezményezettek megbélyegzését.. (2)  Az alapból származó támogatás átláthatóságának biztosítása érdekében az irányító hatóság CSV vagy XML formátumban nyilvántartást vezet az alap által támogatott műveletekről, amelyet egy weboldalon hozzáférhetővé tesznek. A nyilvántartás legalább a kedvezményezett nevére, lakcímére és a kiutalt uniós támogatásra, valamint az anyagi nélkülözés orvosolni kívánt típusára vonatkozó adatokat tartalmazza. (2)  Az alapból származó támogatás átláthatóságának biztosítása érdekében az irányító hatóság CSV vagy XML formátumban nyilvántartást vezet az alap által támogatott műveletekről, amelyet egy weboldalon hozzáférhetővé tesznek. A nyilvántartás legalább a kedvezményezett nevére, lakcímére és a kiutalt uniós támogatásra, valamint az anyagi nélkülözés orvosolni kívánt típusára vonatkozó adatokat tartalmazza. A műveletek jegyzékét legalább tizenkét havonta aktualizálni kell. A műveletek jegyzékét legalább tizenkét havonta aktualizálni kell. (3)  Egy művelet végrehajtása során a kedvezményezettek és a partnerszervezetek úgy tájékoztatják a nyilvánosságot az alaptól kapott támogatásról, hogy a nyilvánosság számára jól látható helyen, az élelmiszer, a termékek és a kísérő intézkedések biztosításának valamennyi helyszínén – kivéve, ha az elosztás körülményei miatt erre nincs lehetőség – legalább egy (minimum A3-as méretű) plakátot helyeznek el, amely tájékoztatást ad a műveletről, többek között az Uniótól kapott pénzügyi támogatásról. (3)  Egy művelet végrehajtása során a kedvezményezettek és a partnerszervezetek úgy tájékoztatják a nyilvánosságot az alaptól kapott támogatásról, hogy a nyilvánosság számára jól látható helyen, az élelmiszer és/vagy az alapvető anyagi támogatás nyújtásának és a kísérő intézkedések biztosításának valamennyi helyszínén – kivéve, ha az elosztás körülményei miatt erre nincs lehetőség – kerülve a végső kedvezményezettek megbélyegzését elhelyeznek legalább egy (minimum A3-as méretű) plakátot, amely tájékoztatást ad a műveletről, többek között az Uniótól kapott pénzügyi támogatásról, vagy egy megfelelő méretű uniós plakátot. A saját weboldallal rendelkező kedvezményezettek és partnerszervezetek rövid leírást is közölnek a műveletről, megemlítve annak céljait és az elért eredményeket, és kiemelve az Uniótól kapott pénzügyi támogatást. A saját weboldallal rendelkező kedvezményezettek és partnerszervezetek rövid leírást is közölnek a műveletről, megemlítve annak céljait és az elért eredményeket, és kiemelve az Uniótól kapott pénzügyi támogatást. (4)  A kedvezményezett és a partnerszervezetek valamennyi tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali intézkedésükben elismerik az alapból a művelet számára nyújtott támogatást, feltüntetve az Unió jelképét, valamint az Unióra és az alapra utaló hivatkozást. (4)  A kedvezményezett és a partnerszervezetek valamennyi tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali intézkedésükben elismerik az alapból a művelet számára nyújtott támogatást, feltüntetve az Unió jelképét, valamint az Unióra és az alapra utaló hivatkozást. (5)  Az irányító hatóság a (2) bekezdéssel összhangban tájékoztatja a kedvezményezetteket a műveletek jegyzékének közzétételéről. Az irányító hatóság tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali segédanyagokat biztosít, beleértve elektronikus formátumú sablonokat, hogy megkönnyítse a kedvezményezettek és a partnerszervezetek számára a (3) bekezdés szerinti kötelezettségeik teljesítését. (5)  Az irányító hatóság a (2) bekezdéssel összhangban tájékoztatja a kedvezményezetteket a műveletek jegyzékének közzétételéről. Az irányító hatóság tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali segédanyagokat biztosít, beleértve elektronikus formátumú sablonokat, hogy megkönnyítse a kedvezményezettek és a partnerszervezetek számára a (3) bekezdés szerinti kötelezettségeik teljesítését. (6)  A személyes adatok e cikk értelmében történő feldolgozása során az irányító hatóság, valamint a kedvezményezettek és a partnerszervezetek a 95/46/EK irányelvnek megfelelően járnak el. (6)  A személyes adatoknak a 13–17. cikk értelmében történő feldolgozása során az irányító hatóság, valamint a kedvezményezettek és a partnerszervezetek a 95/46/EK irányelvnek megfelelően járnak el. Módosítás 53 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk (1)  Az operatív program társfinanszírozási aránya nem lehet magasabb a támogatható közkiadások 85 %-ánál. (1)  Az operatív program finanszírozási aránya a támogatható közkiadások 85%-a. a 19. cikk (1) bekezdésében meghatározott körülmények között ennek aránya növelhető. A tagállamok szabadon dönthetnek az alap tevékenységeinek nemzeti forrásból történő további támogatásáról. 1a.  A kedvezményezettek semmilyen körülmények közt nem lehetnek az alap műveleteinek társfinanszírozói. (2)  A Bizottság operatív programot elfogadó határozata rögzíti az operatív program esetében alkalmazandó társfinanszírozási arányt és az alapból igénybe vehető támogatás maximális összegét. (2)  A Bizottság operatív programot elfogadó határozata rögzíti az operatív program esetében alkalmazandó társfinanszírozási arányt és az alapból igénybe vehető támogatás maximális összegét. (3)  A Bizottság kezdeményezésére vagy nevében végrehajtott technikai segítségnyújtási intézkedések 100 %-os finanszírozási aránya engedélyezett. (3)  A Bizottság kezdeményezésére vagy nevében végrehajtott technikai segítségnyújtási intézkedések 100 %-os finanszírozási aránya engedélyezett. Módosítás 54 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk (1)  A tagállam kérésére az időközi kifizetést és a végső egyenleg összegét az operatív programra vonatkozó társfinanszírozási arányhoz képest 10 százalékponttal növelt szintnek megfelelő összeggel lehet megemelni. A megemelt arány, amely nem lépheti túl a 100 %-ot, az olyan kifizetési kérelmekre vonatkozik, amelyek azzal a számviteli időszakkal kapcsolatosak, amelyre a tagállam a kérelmét benyújtotta, és az azt követő számviteli időszakokra, amelyek során a tagállam megfelel az alábbi feltételek egyikének: (1)  A tagállam kérésére az időközi kifizetést és a végső egyenleg összegét az operatív programra vonatkozó társfinanszírozási arányhoz képest 10 százalékponttal növelt szintnek megfelelő összeggel lehet megemelni. A megemelt arány, amely nem lépheti túl a 100 %-ot, az olyan kifizetési kérelmekre vonatkozik, amelyek azzal a számviteli időszakkal kapcsolatosak, amelyre a tagállam a kérelmét benyújtotta, és az azt követő számviteli időszakokra, amelyek során a tagállam megfelel az alábbi feltételek egyikének: a) amennyiben az érintett tagállam bevezette az eurót, makrofinanszírozási támogatást kap az Uniótól a 407/2010/EU tanácsi rendelettel összhangban; a) amennyiben az érintett tagállam bevezette az eurót, makrofinanszírozási támogatást kap az Uniótól a 407/2010/EU tanácsi rendelettel összhangban; b) amennyiben az érintett tagállam nem vezette be az eurót, középtávú finanszírozási támogatást kap a 332/2002/EK tanácsi rendelet értelmében; b) amennyiben az érintett tagállam nem vezette be az eurót, középtávú finanszírozási támogatást kap a 332/2002/EK tanácsi rendelet értelmében; c) a finanszírozási támogatás folyósítása az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásáról szóló szerződés szerint történik. c) a finanszírozási támogatás folyósítása az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásáról szóló szerződés szerint történik. (2)  Az (1) bekezdésben foglaltak ellenére az időközi kifizetések és a végsőegyenleg-kifizetések révén nyújtott uniós támogatás nem haladhatja meg a közpénzekből folyósított támogatást és az operatív programot jóváhagyó bizottsági határozatban előírt, az alapból nyújtott támogatás legmagasabb összegét. (2)  Az (1) bekezdésben foglaltak ellenére az időközi kifizetések és a végsőegyenleg-kifizetések révén nyújtott uniós támogatás nem haladhatja meg a közpénzekből és/vagy magánforrásokból folyósított támogatást és az operatív programot jóváhagyó bizottsági határozatban előírt, az alapból nyújtott támogatás legmagasabb összegét. Módosítás 55 Rendeletre irányuló javaslat 21 cikk (1)  Az operatív program által támogatott műveleteket az operatív program által érintett tagállamban valósítják meg. (1)  Az operatív program által támogatott műveleteket az operatív program által érintett tagállamban valósítják meg. (2)  A műveletek abban az esetben támogathatók az operatív programból, ha méltányos és átlátható eljárásban, az operatív programban meghatározott feltételek alapján választották ki azokat. (2)  A műveletek abban az esetben támogathatók az operatív programból, ha méltányos és átlátható eljárásban, az operatív programban meghatározott feltételek alapján választották ki azokat. (3)  A hajléktalanoknak és a gyermekeknek szánt élelmiszert és termékeket maguk a partnerszervezetek is beszerezhetik. (3)  A végső kedvezményezettek általi személyes felhasználásra szánt élelmiszert és/vagy alapvető anyagi támogatás keretében nyújtott cikkeket maguk a partnerszervezetek is beszerezhetik. Az élelmiszert és termékeket közszervezet is megvásárolhatja, és díjmentesen a partnerszervezetek rendelkezésére bocsáthatja. Ebben az esetben az élelmiszer az egységes közös piacszervezésről szóló …/.../EU rendelet 15. cikkének megfelelően rendelkezésre bocsátott intervenciós készletekből származó termékek felhasználásából, feldolgozásából vagy értékesítéséből is származhat, feltéve, hogy ez a gazdaságilag legkedvezőbb lehetőség, és nem késlelteti indokolatlanul az élelmiszerek partnerszervezetekhez való szállítását. Minden olyan összeg, amely e készletekkel kapcsolatos ügyletből származik, a leginkább rászoruló személyek javára használandó fel, és nem használható fel a tagállamok e rendelet 18, cikkében előírt, a program társfinanszírozására vonatkozó kötelezettségeinek csökkentésére. Az élelmiszert és termékeket közszervezet is megvásárolhatja, és díjmentesen a partnerszervezetek rendelkezésére bocsáthatja. A partnerszervezetek ezen túlmenően más forrásokból származó élelmiszer-készleteket is oszthatnak, beleértve az egységes közös piacszervezésről szóló …/.../EU rendelet 15. cikkének megfelelően rendelkezésre bocsátott intervenciós készletekből származó termékeket. A Bizottság az egységes piacszervezésről szóló …/.../EU rendelet 19. cikke e) pontjának értelmében elfogadott eljárásokat alkalmazza, melyek szerint az intervenciós készleteket felhasználhatók, feldolgozhatók vagy értékesíthetők e rendelet .céljaira annak érdekében, hogy az intervenciós készletek és a belőlük származó bevételek a lehető leghatékonyabb módon kerüljenek felhasználásra. A Bizottság az egységes piacszervezésről szóló …/.../EU rendelet 19. cikke e) pontjának értelmében elfogadott eljárásokat alkalmazza, melyek szerint az intervenciós készleteket felhasználhatók, feldolgozhatók vagy értékesíthetők e rendelet .céljaira annak érdekében, hogy az intervenciós készletek és a belőlük származó bevételek a lehető leghatékonyabb módon kerüljenek felhasználásra. (4)  Ezt az anyagi támogatásnyújtást díjmentesen kell eljuttatni a leginkább rászoruló személyekhez. (4)  Az élelmiszert és az alapvető anyagi támogatásként nyújtott cikkeket kivétel nélkül minden esetben díjmentesen kell eljuttatni a leginkább rászoruló személyekhez. (5)  Az alapból támogatásban részesülő valamely művelet más uniós eszközből nem kaphat támogatást. (5)  A kettős finanszírozás elkerülése érdekében az alapból támogatásban részesülő valamely művelet más uniós eszközből nem kaphat támogatást. A kedvezményezetteket ugyanakkor nem akadályozhatók meg abban, hogy hatékonyan és optimálisan pályázzanak az európai alapok – például az Európai Szociális Alap – igénybevételére azzal a céllal, hogy a szegénység enyhítése és a társadalmi befogadás kezelésére szolgáló kiegészítő intézkedéseket hajtsanak végre. Módosítás 56 Rendeletre irányuló javaslat 24 cikk (1)  Az operatív programból támogatható költségek a következők: (1)  Az operatív programból támogatható költségek a következők: a) az élelmiszer, illetve a hajléktalanok vagy a gyermekek számára személyes felhasználásra szánt alapvető fogyasztási cikkek beszerzésének költségei; a) az élelmiszer, illetve a végső kedvezményezettek számára személyes felhasználásra szánt, alapvető anyagi támogatás keretében nyújtott cikkek beszerzésének költségei; b) amennyiben közszervezet a hajléktalanok és a gyermekek számára személyes felhasználásra szánt élelmiszert és alapvető fogyasztási cikket vásárol és partnerszervezetek számára továbbítja azokat, az élelmiszernek és a termékeknek a partnerszervezetek raktárába történő szállításának költségei, az a) pontban említett költségek 1 %-ának megfelelő átalányösszegként megadva; b) amennyiben közszervezet a végső kedvezményezettek számára személyes felhasználásra szánt élelmiszert vagy alapvető fogyasztási cikket vásárol, és partnerszervezetek számára továbbítja azokat, az élelmiszernek és az alapvető anyagi támogatás keretében nyújtott cikkeknek a partnerszervezetek raktárába történő szállításának költségei, az a) pontban említett költségek 1%-ának megfelelő átalányösszegként megadva; c) a partnerszervezetek által viselt igazgatási, szállítási és raktározási költségek, az a) pontban említett költségek 5 %-ának megfelelő átalányösszegként megadva; c) a partnerszervezetek által viselt igazgatási, szállítási és raktározási költségek, az a) pontban említett költségek 5 %-ának megfelelő átalányösszegként megadva; vagy az egységes piacszervezésről szóló …/.../EU rendelet 15. cikkének megfelelően átadott intervenciós élelmiszerkészletek értékének 5%-a; ca) a partnerszervezetek által az élelmiszer-hulladék összegyűjtésével összefüggésben viselt igazgatási, szállítási és raktározási költségek. d) a támogatást a leginkább rászoruló személyekhez közvetlenül eljuttató partnerszervezetek által vállalt, a társadalmi beilleszkedés megvalósítását célzó tevékenységek bejelentett költségei, az a) pontban említett költségek 5%-ának megfelelő átalányösszegként megadva; d) az alapvető támogatást a végső kedvezményezettekhez közvetlenül vagy közvetve eljuttató partnerszervezetek által vállalt, a társadalmi beilleszkedés megvalósítását célzó tevékenységek bejelentett költségei, az a) pontban említett költségek 5%-ának megfelelő átalányösszegként megadva; e) a 25. cikk értelmében felmerülő költségek. e) a 25. cikk értelmében felmerülő költségek. (2)  A következő költségek nem jogosultak az operatív programból származó támogatásra: (2)  A következő költségek nem jogosultak az operatív programból származó támogatásra: a) hitelkamat; a) hitelkamat; b) a használt cikkek költségei; b) a használt cikkek költségei; c) hozzáadottérték-adó. Támogathatók azonban a 2006/112/EK tanácsi irányelv 13. cikke (1) bekezdésének első albekezdése értelmében adóalanynak nem minősülő kategóriába nem tartozó kedvezményezett által fizetett, a héára vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján nem visszaigényelhető héaösszegek. c) hozzáadottérték-adó. Támogathatók azonban a 2006/112/EK tanácsi irányelv 13. cikke (1) bekezdésének első albekezdése értelmében adóalanynak nem minősülő kategóriába nem tartozó kedvezményezett által fizetett, a héára vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján nem visszaigényelhető héaösszegek. Módosítás 57 Rendeletre irányuló javaslat 28 cikk – 4 bekezdés (4)  A tagállam ellenőrző hatóságként olyan nemzeti közigazgatási szervet vagy szervezetet jelöl ki, amely funkcionálisan független az irányító hatóságtól és az igazoló hatóságtól. (4)  A tagállam ellenőrző hatóságként olyan nemzeti közigazgatási szervet vagy szervezetet jelöl ki, amely funkcionálisan független az irányító hatóságtól és az igazoló hatóságtól. A nemzeti pénzügyi ellenőrző intézményt vagy a nemzeti számvevőszéket lehet ellenőrző hatóságként kijelölni. Módosítás 58 Rendeletre irányuló javaslat 29 cikk – 4 bekezdés – e pont e) elkészíti a költségvetési rendelet 56. cikke (5) bekezdésének a) és b) pontjában említett igazgatási nyilatkozatot és éves összefoglalót. e) elkészíti a költségvetési rendelet 59. cikke (5) bekezdésének a) és b) pontjában említett igazgatási nyilatkozatot és éves összefoglalót. Módosítás 59 Rendeletre irányuló javaslat 30 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 2. a költségvetési rendelet 56. cikke (5) bekezdésének a) pontjában említett éves beszámolók elkészítése; 2. a költségvetési rendelet 59. cikke (5) bekezdésének a) pontjában említett éves beszámolók elkészítése; Módosítás 60 Rendeletre irányuló javaslat 30 cikk – 1 bekezdés – 8 pont 8. a művelethez nyújtott hozzájárulás részben vagy egészben történő megszüntetése következtében visszafizetendő, valamint visszavont összegek nyilvántartása. A visszafizetett összegek az operatív program lezárását megelőzően a következő kiadási kimutatásból történő levonásuk útján az Unió általános költségvetésébe kerülnek visszafizetésre. 8. a művelethez nyújtott hozzájárulás részben vagy egészben történő megszüntetése következtében visszafizetendő, valamint visszavont összegek nyilvántartása. A visszafizetett összegek az operatív program lezárását megelőzően a következő kiadási kimutatásból történő levonásuk útján az alapba kerülnek visszafizetésre. Módosítás 61 Rendeletre irányuló javaslat 31 cikk – 4 bekezdés (4)  Az ellenőrző hatóság az operatív program jóváhagyásától számított hat hónapon belül az ellenőrzések megvalósítására vonatkozó ellenőrzési stratégiát alakít ki. Az ellenőrzési stratégia megállapítja az ellenőrzés módszerét, a műveletekből ellenőrzés céljára történő mintavétel módját és az ellenőrzések tervét az aktuális számviteli évre és a két következő számviteli évre vonatkozóan. Az ellenőrzési stratégiát 2016-tól évente kell aktualizálni 2022-ig bezárólag. Kérésre az ellenőrző hatóság az ellenőrzési stratégiát benyújtja a Bizottságnak. (4)  Az ellenőrző hatóság az operatív program jóváhagyásától számított hat hónapon belül az ellenőrzések megvalósítására vonatkozó ellenőrzési stratégiát alakít ki. Az ellenőrzési stratégia megállapítja az ellenőrzés módszerét, a műveletekből ellenőrzés céljára történő mintavétel módját és az ellenőrzések tervét az aktuális számviteli évre és a két következő számviteli évre vonatkozóan. Az ellenőrzési stratégiát 2016-tól évente kell aktualizálni 2022-ig bezárólag. Az ellenőrző hatóság az ellenőrzési stratégiát benyújtja a Bizottságnak. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felszólíthassa az ellenőrző hatóságot, hogy eszközöljön ellenőrzési stratégiáján olyan változtatásokat, amelyekre véleménye szerint szükség van az ellenőrzések nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokkal összhangban történő, megfelelő végrehajtása érdekében. Ennek során a Bizottság biztosítja, hogy a teljesítményellenőrzést kellőképpen figyelembe vegyék. Módosítás 62 Rendeletre irányuló javaslat 31 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – a pont a) a költségvetési rendelet 56. cikkének (5) bekezdése szerinti ellenőri véleményt; a) a költségvetési rendelet 59. cikkének (5) bekezdése szerinti ellenőri véleményt; Módosítás 63 Rendeletre irányuló javaslat 33 cikk – 3 bekezdés (3)  A Bizottság előírhatja a tagállamoknak olyan intézkedések végrehajtását, amelyek szükségesek irányítási és kontrollrendszereik eredményes működésének vagy a kiadások helyességének biztosításához a rendeletnek megfelelően. (3)  A Bizottság előírja a tagállamoknak olyan intézkedések végrehajtását, amelyek szükségesek irányítási és kontrollrendszereik eredményes működésének vagy a kiadások helyességének biztosításához a rendeletnek megfelelően. Módosítás 64 Rendeletre irányuló javaslat 35 cikk – 1 bekezdés Az Unió költségvetési kötelezettségvállalásait az egyes operatív programok vonatkozásában a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban éves részletekben teljesítik. A Bizottság operatív programot jóváhagyó határozata képezi a költségvetési rendelet 81. cikke (2) bekezdése szerinti finanszírozási határozatot, és – az érintett tagállam értesítése után – az említett rendelet szerinti jogi kötelezettségvállalást. Az Unió költségvetési kötelezettségvállalásait az egyes operatív programok vonatkozásában a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban éves részletekben teljesítik. A Bizottság operatív programot jóváhagyó határozata képezi a költségvetési rendelet 84. cikke (2) bekezdése szerinti finanszírozási határozatot, és – az érintett tagállam értesítése után – az említett rendelet szerinti jogi kötelezettségvállalást. Módosítás 65 Rendeletre irányuló javaslat 45 cikk – 1 bekezdés (1) 2015-ől 2022-ig bezárólag minden évben a számviteli időszak végét követő év február 15-ig a kijelölt szervek a költségvetési rendelet 56. cikkének megfelelően az alábbi dokumentumokat és információkat nyújtják be a Bizottságnak: (1) 2015-ől 2022-ig bezárólag minden évben a számviteli időszak végét követő év február 15-ig a kijelölt szervek a költségvetési rendelet 59. cikkének megfelelően az alábbi dokumentumokat és információkat nyújtják be a Bizottságnak: a) a 32. cikk szerint kijelölt érintett testületek hitelesített éves beszámolói, a költségvetési rendelet 56. cikkének (5) bekezdésében foglaltak szerint; a) a 32. cikk szerint kijelölt érintett testületek hitelesített éves beszámolói, a költségvetési rendelet 59. cikkének (5) bekezdésében foglaltak szerint; b) a költségvetési rendelet 56. cikkének (5) bekezdésében előírt igazgatási nyilatkozat; b) a költségvetési rendelet 59. cikkének (5) bekezdésében előírt igazgatási nyilatkozat; c) valamennyi végrehajtott ellenőrzési zárójelentés és ellenőrzés éves összefoglalója, beleértve a hibák és hiányosságok jellegének és mértékének elemzését, valamint a végrehajtott vagy tervezett korrekciós intézkedéseket; c) valamennyi végrehajtott ellenőrzési zárójelentés és ellenőrzés éves összefoglalója, beleértve a hibák és hiányosságok jellegének és mértékének elemzését, valamint a végrehajtott vagy tervezett korrekciós intézkedéseket; d) a kijelölt független ellenőrző szerv véleménye a költségvetési rendelet 56. cikkének (5) bekezdése szerint, az elvégzett ellenőrzésekben a véleményezett számviteli évre vonatkozóan tett megállapításokról szóló kísérő ellenőrzési jelentéssel együtt. d) a kijelölt független ellenőrző szerv véleménye a költségvetési rendelet 59. cikkének (5) bekezdése szerint, az elvégzett ellenőrzésekben a véleményezett számviteli évre vonatkozóan tett megállapításokról szóló kísérő ellenőrzési jelentéssel együtt. Módosítás 66 Rendeletre irányuló javaslat 48 cikk – 1 bekezdés (1)  Az irányító hatóság biztosítja, hogy a műveletekre vonatkozó valamennyi alátámasztó dokumentum a Bizottság és az Európai Számvevőszék kérésére három évig rendelkezésre álljon. Ez a hároméves időszak a számlák 47. cikk szerinti bizottsági elfogadásáról szóló határozat évének december 31-én, illetve legkésőbb a végsőegyenleg-kifizetés napján kezdődik. (1)  Az irányító hatóság biztosítja, hogy a műveletekre vonatkozó valamennyi alátámasztó dokumentum a Bizottság és az Európai Számvevőszék kérésére öt évig rendelkezésre álljon. Ez az ötéves időszak a végsőegyenleg-kifizetés napján kezdődik. E hároméves időszak bírósági vagy adminisztratív eljárás esetén vagy a Bizottság megfelelően indokolt kérelmére megszakad. Ezen ötéves időszak bírósági vagy adminisztratív eljárás esetén vagy a Bizottság megfelelően indokolt kérelmére megszakad. Módosítás 67 Rendeletre irányuló javaslat 60 a cikk (új) 60a. cikk Átmeneti rendelkezések A Bizottság és a tagállamok átmeneti rendelkezések útján gondoskodnak arról, hogy a támogatásra jogosult tevékenységek 2014. január 1-jétől megkezdődhessenek még abban az esetben is, ha az operatív programokat még nem nyújtották be. Módosítás 68 Rendeletre irányuló javaslat 61 cikk Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon lép hatályba.

(1) Az ügyet az 57. cikk (2) bekezdésének második albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz újratárgyalásra. (A7-0183/2013).

Az Európai Parlament 2013. június 12-i jogalkotási állásfoglalása az egy harmadik ország állampolgára vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló …/…/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „EURODAC” létrehozásáról, és a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az EURODAC-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, módosított javaslatról (átdolgozás) (COM(2012)0254 – C7-0148/2012 – 2008/0242(COD))

P7_TA(2013)0258 A7-0432/2012

(Rendes jogalkotási eljárás – átdolgozás)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett, módosított javaslatára (COM(2012)0254),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 78. cikke (2) bekezdésének e) pontjára, 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjára és 88. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0148/2012),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a jogi aktusok strukturáltabb átdolgozási technikáiról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(1),

–  tekintettel az eljárási szabályzata 87. cikkének (3) bekezdése értelmében a Jogi Bizottság által az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsághoz intézett, 2012. szeptember 20-i levélre,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. március 27-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint elfogadja az Európai Parlament álláspontját, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 87. és 55. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A7-0432/2012),

A.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a szóban forgó javaslat a javaslatban akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő szövegek változatlanul hagyott rendelkezései tekintetében a javaslat ezek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot, figyelemmel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásaira;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2013. június 12-én került elfogadásra a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló .../2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 603/2013/EU rendelet.)

(1) HL C 77., 2002.3.28., 1. o.

Az Európai Parlament 2013. június 12-i jogalkotási állásfoglalása az 562/2006/EK rendeletnek a belső határokon történő határellenőrzés kivételes körülmények közötti ideiglenes visszaállítására vonatkozó közös szabályok megállapítása érdekében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2011)0560 – C7-0248/2011 – 2011/0242(COD))

P7_TA(2013)0259 A7-0200/2012

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0560),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 77. cikkének (1) és (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C7–0248/2011),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv értelmében a francia nemzetgyűlés, a holland szenátus, a holland képviselőház, a portugál parlament, a román szenátus, a szlovák parlament és a svéd parlament által benyújtott, indokolással ellátott véleményekre, amelyek szerint a javasolt jogalkotási aktus nem áll összhangban a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. május 30-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint elfogadja a Parlament álláspontját, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzatának 55. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A7-0200/2012),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  jóváhagyja a Parlament, a Tanács és a Bizottság jelen állásfoglaláshoz csatolt közös nyilatkozatát.

3.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament 2013. június 12-i jogalkotási állásfoglalása a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési mechanizmus létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló tervezetről (10273/2013 – C7-0160/2013 – 2010/0312(NLE))

P7_TA(2013)0260 A7-0215/2013

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács tervezetére (10273/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 70. cikkére,

–  tekintettel a Tanács vélemény iránti kérelmére (C7-0160/2013),

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. május 30-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint a jogi aktust a Parlamentnek továbbított formában elfogadja,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A7-0215/2013),

1.  jóváhagyja a Tanács tervezetét;

2.  jóváhagyja a Parlament, a Tanács és a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt közös nyilatkozatát;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozata

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság üdvözli a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódexnek a belső határokon történő határellenőrzés kivételes körülmények közötti ideiglenes visszaállítására vonatkozó közös szabályok megállapítása érdekében történő módosításáról szóló rendelet, valamint a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és nyomonkövetési mechanizmus létrehozásáról szóló rendelet elfogadását. Az intézmények úgy vélik, hogy ezek az új mechanizmusok megfelelő választ jelentenek az Európai Tanács 2011. június 24-i következtetéseiben megfogalmazott azon felhívásra, amely a schengeni térségben a tagállamok közötti együttműködés és kölcsönös bizalom megerősítésére és egy hatékony és megbízható ellenőrzési és értékelési rendszerre irányult, a közös szabályok érvényre juttatása, valamint az uniós vívmányokon alapuló kritériumok megerősítése, kiigazítása és kiterjesztése biztosításának érdekében, emlékeztetve arra is, hogy Európa külső határait hatékonyan és következetesen kell igazgatni, aminek alapja a közös felelősségtudat, a szolidaritás és a gyakorlati együttműködés.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság kijelenti, hogy a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex módosítása meg fogja erősíteni az uniós szintű együttműködést és koordinációt, azáltal, hogy egyrészről kritériumokat állapít meg a határellenőrzések tagállamok általi esetleges visszaállítására vonatkozóan, másrészről pedig egy olyan uniós alapú mechanizmust vezet be, amely azon ténylegesen kritikus helyzetek kezelését szolgálja, amikor a belső határellenőrzés hiánya a térség általános működését teszi kockára.

A három intézmény hangsúlyozza, hogy ez az új értékelési rendszer egy olyan uniós alapú mechanizmus, amely a schengeni vívmányok valamennyi aspektusára kiterjed, és a tagállamok, a Bizottság és a releváns uniós ügynökségek szakértőinek munkájára támaszkodik.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság tudatában van annak, hogy az értékelési rendszer módosítására irányulóan a Bizottság által a jövőben benyújtott minden javaslatot konzultációs céllal meg kell küldeni az Európai Parlamentnek, hogy annak véleményét a végleges szöveg elfogadása előtt a lehető legnagyobb mértékben be lehessen építeni abba.

Az Európai Parlament 2013. június 12-i jogalkotási állásfoglalása meghatározott jogi formájú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, konszolidált pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2011)0684 – C7-0393/2011 – 2011/0308(COD))

P7_TA(2013)0261 A7-0278/2012

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0684),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 50. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0393/2011),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. március 29-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottsága 2012. július 19-i véleményére(2),

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. április 17-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság, a Fejlesztési Bizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A7-0278/2012),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2013. június 12-én került elfogadásra a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2013/.../EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 2013/34/EU irányelv.)

(1) HL C 181., 2012.6.21., 84. o. (2) HL C 277., 2012.9.13., 171. o.

Az Európai Parlament 2013. június 12-i jogalkotási állásfoglalása a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv és a 2007/14/EK bizottsági irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2011)0683 – C7-0380/2011 – 2011/0307(COD))

P7_TA(2013)0262 A7-0292/2012

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0683),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 50. és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0380/2011),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2012. február 10-i véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. február 22-i véleményére(2),

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. május 29-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére, és a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Fejlesztési Bizottság és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményére (A7-0292/2012),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2013. június 12-én került elfogadásra a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 2004/109/EK irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtására irányadó részletes szabályok megállapításáról szóló 2007/14/EK bizottsági irányelv módosításáról szóló 2013/.../EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 2013/50/EU irányelv.)

(1) HL C 93., 2012.3.30., 2. o. (2) HL C 143., 2012.5.22., 78. o.

Az Európai Parlament 2013. június 12-i jogalkotási állásfoglalása a 73/2009/EK rendelet szerinti közvetlen kifizetésekre a 2013-as naptári év vonatkozásában alkalmazandó kiigazítási mérték rögzítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0159 – C7-0079/2013 – 2013/0087(COD))

P7_TA(2013)0263 A7-0186/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0159),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0079/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. május 22-i véleményére(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A7‑0186/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2013. június 12-én került elfogadásra a közvetlen kifizetésekre a 2013-as naptári év vonatkozásában alkalmazandó kiigazítási mérték 73/2009/EK rendelet szerinti rögzítésérő. szóló .../2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  A közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet(4) 11. cikkének (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy a 2014-es pénzügyi évben a közös agrárpolitika (KAP) szerinti, piaci vonatkozású kiadások és közvetlen kifizetések finanszírozására szolgáló összegek meghatározásakor be kell tartani az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikkének (2) bekezdése alapján a Tanács által elfogadott rendelet alkalmazásával megállapított éves felső határokat. A 73/2009/EK rendelet 11. cikkének (1) bekezdése azt is előírja, hogy meg kell határozni a közvetlen kifizetések kiigazítását (pénzügyi fegyelmet) arra az esetre, ha a közvetlen kifizetések és a piaci vonatkozású kiadások finanszírozására vonatkozó előrejelzések – megnövelve azokat a szóban forgó rendelet 10b. és 136. cikkének alkalmazásából eredő összegekkel, továbbá a 10a. cikkének alkalmazása előtt és a 300 000 000 EUR összegű ráhagyás figyelembevételével – azt mutatják, hogy az éves felső határt túl fogják lépni. A 73/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak június 30-ig meg kell határoznia a szóban forgó kiigazítást, és ennek során a Bizottság által legkésőbb azon naptári év március 31-ig előterjesztett javaslatra kell támaszkodnia, amelyre a kiigazítást alkalmazni kell.

(2)  Amíg nem fogadják el az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikkének (2) bekezdése alapján a többéves pénzügyi keret megállapításáról szóló rendeletet, addig a 2014-es évben alkalmazandó felső határ mértéke továbbra is bizonytalan. Amíg nem egyértelmű az alkalmazandó felső határ mértéke, addig nem lehet megállapítani, hogy a 2013. évi közvetlen kifizetések tekintetében szükség van-e kiigazításra, és ha igen, milyen mértékűre. A pénzügyi fegyelem megkívánt mértékét a költségvetési hatóságnak a 2014. évi költségvetés elfogadása keretében felül kell vizsgálnia, egyebek mellett a 2014. évi általános költségvetés-tervezethez fűzött módosító jegyzék alapján, amelyben a Bizottság közli a piaci vonatkozású kiadásokra és a közvetlen kifizetésekre vonatkozó szükségletek naprakésszé tett becsült szintjét. [Mód. 1]

(3)  Az általános szabály az, hogy azon mezőgazdasági termelők részére, akik egy adott (N.) naptári évre közvetlen kifizetés iránti kérelmet nyújtanak be, az N+1. pénzügyi éven belül egy meghatározott kifizetési időszak során kell folyósítani az esedékes összeget. A tagállamoknak azonban – bizonyos korlátokon belül – lehetőségük van arra, hogy a termelők részére a szóban forgó időszak lejárta után, bármikor késedelmesen teljesítsenek kifizetéseket. Előfordulhat, hogy az ilyen késedelmes kifizetések teljesítése egy későbbi pénzügyi évben történik. Ha egy adott naptári évben pénzügyi fegyelmet kell alkalmazni, a vonatkozó kiigazítási mértéket nem kell alkalmazni azokra a kifizetésekre, amelyekre vonatkozóan a támogatási kérelmet olyan naptári évben nyújtották be, amely különbözik azon évtől, amelyre a pénzügyi fegyelmet alkalmazni kell. Éppen ezért a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy a kiigazítási mértéket csak azokra a kifizetésekre szabad alkalmazni, amelyekre vonatkozóan a támogatási kérelmet abban a naptári évben nyújtották be, amelyre a pénzügyi fegyelmet alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy a kifizetést mikor folyósították a termelő részére.

(4)  A pénzügyi fegyelmi mechanizmus, csakúgy mint a moduláció, a KAP 2003-as reformja keretében került bevezetésre. Mindkét eszköz a mezőgazdasági termelők számára odaítélt közvetlen kifizetések lineáris csökkentésére irányul. Tekintettel a közvetlen kifizetések kis és nagy kedvezményezettek közötti egyenlőtlen elosztásának következményeire, a kifizetések kiegyensúlyozottabb elosztása érdekében a támogatások összegének 5 000 EUR-t meghaladó részére moduláció került alkalmazásra. A 2013-as naptári év tekintetében a 73/2009/EK rendelet 10a. cikkében említett, a közvetlen kifizetésekre vonatkozó kiigazítás értelmében továbbra is a modulációhoz hasonló kivétel alkalmazandó. A pénzügyi fegyelem alkalmazásának szintén az a célja, hogy hozzájáruljon a kifizetések kiegyensúlyozottabb elosztásához; éppen ezért indokolt úgy rendelkezni, hogy a kiigazítási mértéket csak a kifizetések összegének 5000 EUR-t meghaladó részére kell alkalmazni.

(5)  A 73/2009/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdése rögzíti, hogy az említett rendelet 121. cikkében előírt növekedési ütemezésnek a rendelet 2. cikkének g) pontja szerinti új tagállamokban odaítélt összes közvetlen kifizetésre való alkalmazása keretében a pénzügyi fegyelmet nem kell alkalmazni az új tagállamokra azon naptári év kezdetéig, amely tekintetében a közvetlen kifizetéseknek az új tagállamban alkalmazandó szintje legalább egyenlő az adott időpontban az ilyen kifizetésekre vonatkozóan az új tagállamokon kívüli tagállamokban alkalmazandó szinttel. Mivel Bulgária és Románia esetében a közvetlen kifizetésekre vonatkozóan a 2013-es naptári évben még mindig alkalmazni kell a növekedési ütemezést, az e rendeletben meghatározandó kiigazítási mértéket e tagállamok mezőgazdasági termelői esetében nem kell alkalmazni.

(6)  A 73/2009/EK rendeletet a Horvát Köztársaság csatlakozásának feltételeiről szóló okmány kiigazította. A szóban forgó kiigazításból eredő módosítások kizárólag a Horvát Köztársaság Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés hatálybalépése esetén, annak hatálybalépése napján lépnek hatályba. Mivel a 2013-as naptári évben Horvátország esetében is alkalmazni kell a kifizetésekre vonatkozóan a 73/2009/EK rendelet 121. cikkében meghatározott növekedési ütemezést, az e rendeletben meghatározandó kiigazítási mértéket – a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történőcsatlakozásától függően, csatlakozásának időpontjától kezdődően – a horvátországi mezőgazdasági termelők esetében nem kell alkalmazni,

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)  A mezőgazdasági termelőket a 2013-as naptári évre vonatkozóan benyújtott kérelmek alapján megillető, a 73/2009/EK rendelet 2. cikkének d) pontja szerinti közvetlen kifizetések összegének 5 000 EUR-t meghaladó részére 0,748005 %-os csökkentést kell alkalmazni. [Mód. 2]

(1a)  Amennyiben a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről nem születik megállapodás, a pénzügyi fegyelem a 2014-es pénzügyi évre nem alkalmazható, mivel a teljes összeget a 2013-as költségvetés számadatai alapján fogják kiszámítani, +2% infláció figyelembevételével. [Mód. 3]

(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott csökkentés Bulgária, Románia és Horvátország esetében nem alkalmazandó.

(2a)  Az (1) bekezdésben előirányzott csökkentés nem alkalmazandó az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkében említett legkülső régiókra, valamint az egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról szóló, 2013. március 13-i 229/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(5) 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kisebb égei-tengeri szigetekre. [Mód. 12]

1a. cikk

(1)  Az 1. és 2. cikk rendelkezéseit a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret megállapításáról szóló …-i XX/XX/EU rendelet, valamint az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési kérdésekben történő együttműködésről, valamint a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló intézményközi megállapodás soron következő elfogadásának sérelme nélkül fogadják el.

(2)  Amennyiben az (1) bekezdésben említett rendelet és intézményközi megállapodás elfogadásának eredményeképpen szükségessé válik az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kiigazítási mérték módosítása, a Bizottság a kiigazítási mérték megállapításáról szóló javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(3)  A pénzügyi fegyelem által megkívánt összeg mértékét a költségvetési hatóság a 2014. évi költségvetés elfogadásának keretében felülvizsgálja, egyebek mellett a 2014. évi általános költségvetés-tervezethez fűzött módosító jegyzék alapján, amelyben a Bizottság közli a piaci vonatkozású kiadásokra és a közvetlen kifizetésekre vonatkozó szükségletek naprakésszé tett becsült szintjét. [Mód. 4]

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Az 1. cikk (2) bekezdését Horvátország esetében Horvátország csatlakozási szerződésének hatálybalépésétől függően, a csatlakozási szerződés hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. (2) 2013. május 22-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). (3) Az Európai Parlament 2013. június 12-i álláspontja, (4) HL L 30., 2009.1.31., 16. o. (5) HL L 78., 2013.3.20., 41. o.

Az Európai Parlament 2013. június 12-i jogalkotási állásfoglalása a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2011)0118 – C7-0070/2011 – 2011/0051(COD))

P7_TA(2013)0264 A7-0206/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0118),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 77. cikkének (1) és (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0070/2011),

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2012. december 19-i írásbeli kötelezettségvállalásaira, amely szerint elfogadja az Európai Parlament álláspontját, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. és 37. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A7-0206/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2013. június 12-én került elfogadásra kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1683/95/EK tanácsi rendelet, a 539/2001/EK tanácsi rendelet, valamint a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló .../2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 610/2013/EU rendelet.)

Az Európai Parlament 2013. június 12-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Parlament összetételének megállapításáról szóló európai tanácsi határozatra irányuló tervezetről (00110/2013 – C7-0166/2013 – 2013/0900(NLE))

P7_TA(2013)0265 A7-0213/2013

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Parlament összetételének megállapításáról szóló európai tanácsi határozat tervezetére (00110/2013),

–  tekintettel az Európai Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 14. cikke (2) bekezdése második albekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0166/2013),

–  tekintettel az „Európai Parlament összetétele a 2014-es választások fényében” című, 2013. március 13-i állásfoglalására és az ahhoz csatolt, európai tanácsi határozatra irányuló javaslatára(1)

–  tekintettel eljárási szabályzata 74. cikke f) pontjára és 81. cikkének (1) bekezdésére,

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság ajánlására (A7-0213/2013),

1.  jóváhagyja a tanácsi határozatra irányuló tervezetet;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját az Európai Tanácsnak, Horvátország kormányának és parlamentjének, valamint tájékoztatásul a Bizottságnak és a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0082.

Az Európai Parlament 2013. június 12-i állásfoglalása a Bizottság „Szociális beruházás a növekedés és a kohézió érdekében, többek között a 2014–2020-as időszakra szóló Európai Szociális Alapon keresztül” című közleményéről (2013/2607(RSP))

P7_TA(2013)0266 B7-0255/2013

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ), és különösen annak 5., 6., 9., 14., 147., 148., 149., 151. és 153. cikkére, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájára, különösen annak 24., 25., 26., 29., 33., 34., 35. és 36. cikkére,

–  tekintettel a Bizottság „Szociális beruházás a növekedés és a kohézió érdekében, többek között a 2014–2020-as időszakra szóló Európai Szociális Alapon keresztül” című, 2013. február 20-i közleményére (COM(2013)0083),

–  tekintettel a Bizottság „Beruházások a gyermekek érdekében: a hátrányos helyzetből való kitörés” című, 2013. február 20-i ajánlására (2013/112/EU)(1),

–  tekintettel „A demográfiai és társadalmi trendek alakulása: a szociálpolitikák szerepe a befogadásban, a foglalkoztatásban és a gazdaságban” című, 2013. február 20-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2013)0038),

–  tekintettel „A munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadásának elősegítéséről szóló 2008. évi európai bizottsági ajánlás tagállamok általi végrehajtásának nyomon követése – a szociális beruházási megközelítés felé” című, 2013. február 20-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2013)0039),

–  tekintettel a „Harmadik kétéves jelentés az általános érdekű szociális szolgáltatásokról” című, 2013. február 20-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2013)0040),

–  tekintettel a „Tartós ápolás-gondozás az idősödő társadalomban: kihívások és szakpolitikai lehetőségek” című, 2013. február 20-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2013)0041),

–  tekintettel „A hajléktalanság problémájának kezelése az Európai Unióban” című, 2013. február 20-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2013)0042),

–  tekintettel a „Beruházás az egészségbe” című, 2013. február 20-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2013)0043),

–  tekintettel a „Szociális beruházás az Európai Szociális Alapon keresztül” című, 2013. február 20-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2013)0044),

–  tekintettel a 2013. évi éves növekedési jelentésről szóló 2012. november 28-i bizottsági közleményre (COM(2012)0750) és a közös foglalkoztatási jelentés ahhoz mellékelt tervezetére,

–  tekintettel „A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere: a 2013. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásai” című, 2013. február 7-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel az „Út a munkahelyteremtő fellendülés felé” című, 2012. április 18-i bizottsági közleményre (COM(2012)0173),

–  tekintettel a Bizottsághoz intézett, szóbeli választ igénylő kérdésére, valamint az ahhoz kapcsolódó, „Út a munkahelyteremtő fellendülés felé” című 2012. június 14-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az „Új készségek és munkahelyek menetrendje: Európa hozzájárulása a teljes foglalkoztatottsághoz” című, 2010. november 23-i bizottsági közleményre (COM(2010)0682),

–  tekintettel az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” című 2011. október 26-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel „A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja: A szociális és területi kohézió európai keretrendszere” című, 2010. december 16-i bizottsági közleményre (COM(2010)0758), az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság arról szóló véleményére(5), valamint a vonatkozó 2011. november 15-i saját állásfoglalására(6),

–  tekintettel a „Több lehetőséget a fiataloknak” kezdeményezésről szóló, 2011. december 20-i bizottsági közleményre (COM(2011)0933),

–  tekintettel a Bizottsághoz intézett, szóbeli választ igénylő kérdésére, valamint az ahhoz kapcsolódó, „Több lehetőséget a fiataloknak” kezdeményezésről szóló 2012. május 24-i európai parlamenti állásfoglalásra(7),

–  tekintettel „ A fiatalok bevonása a foglalkoztatásba” című, 2012. december 5-i bizottsági közleményre (COM(2012)0727),

–  tekintettel az új fenntartható gazdaságban rejlő foglalkoztatási potenciál feltárásáról szóló, 2010. szeptember 7-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel az Európai Tanács által 2011. március 7-én elfogadott, a férfiak és a nők közötti egyenlőségről szóló európai paktumra (2011–2020),

–  tekintettel a munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadásának elősegítéséről szóló bizottsági ajánlásról szóló, 2008. október 3-i bizottsági közleményre (COM(2008)0639), és az arról szóló 2009. május 6-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel a migránsok integrációjáról, ennek munkaerőpiacra gyakorolt hatásairól és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásának külső dimenziójáról szóló 2013. március 14-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel az általános érdekű szociális szolgáltatások jövőjéről szóló 2011. július 5-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel a „Megújított szociális menetrend: lehetőségek, hozzáférés és szolidaritás a XXI. századi Európában” című, 2008. július 2-i bizottsági közleményre (COM(2008)0412) és az arról szóló 2009. május 6-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel „Az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága és gazdaságélénkítés” című bizottsági közleményre (COM(2009)0545) és az arról szóló 2010. május 20-i állásfoglalására(13),

–  tekintettel az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2012. március 14-i bizottsági javaslatra (COM(2011)0607/2 – 2011/0268 (COD)) és az arra vonatkozó 2012. augusztus 20-i jogalkotási állásfoglalás-tervezetére(14),

–  tekintettel a „Kezdeményezés a szociális vállalkozásért – A szociális vállalkozásokat mint a szociális gazdaság és innováció kulcsszereplőit előmozdító szabályozási légkör kialakítása” című 2012. november 20-i állásfoglalására(15),

–  tekintettel a „Vállalati társadalmi felelősségvállalás: a társadalmi érdekek előmozdítása, valamint a fenntartható és inkluzív fellendüléshez vezető út” című 2013. február 6-i állásfoglalására(16),

–  tekintettel a szociális beruházásokról szóló megállapodásról mint a válságra adott válaszról szóló 2012. november 20-i állásfoglalására(17),

–  tekintettel a megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendjéről szóló, 2012. február 16-i bizottsági közleményre (COM(2012)0055),

–  tekintettel a szociálpolitikáról szóló 117. számú ILO-egyezményre (alapvető célok és normák),

–  tekintettel a szociális védelmi minimumról szóló 202. számú ILO-ajánlásra,

–  tekintettel a „Szociális beruházás a növekedés és a kohézió érdekében, többek között a 2014–2020-as időszakra szóló Európai Szociális Alapon keresztül” című közleménnyel kapcsolatban a Bizottsághoz intézett, szóbeli választ igénylő kérdésre (O-000057/2013 – B7-0207/2013),

–  tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a költségvetési konszolidáció érdekében hozott intézkedések sok tagállamban oda vezettek, hogy a kiadásokra vonatkozó rövid távú célkitűzéseket részesítették előnyben ahelyett, hogy a fenntartható fejlődésbe, foglalkoztatásba, társadalmi kohézióba és versenyképességbe ruháztak volna be az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérése érdekében;

B.  mivel az Európát, és különösen az euróövezeti országokat sújtó államadósság-válság súlyos gazdasági visszaesést okozott, ami a legtöbb tagállamban – a munkanélküliség, a szegénység és a társadalmi kirekesztés növekedése révén – negatív társadalmi következményekkel járt;

C.  mivel a válság rávilágított a tagállamok kölcsönös gazdasági függőségére, és a munkaerő-piaci és társadalmi kihívások tekintetében meglévő reagálási képességeik közötti jelentős különbségekre;

D.  mivel a válság – a demográfiai változásokkal társulva – olyan helyzetet teremt, amelyben a tagállamoknak feltétlenül javítaniuk kell szociális kiadásaik hatékonyságát, és e célt szem előtt tartva kell kialakítaniuk szociális védelmi rendszereik potenciális reformjait;

E.  mivel nemzeti szinten a szociális partnerek fontos szerepet játszhatnak a szociális biztonsági rendszerek finanszírozásában és működtetésében;

F.  mivel a jól irányzott és hatékony szociális beruházások elősegítik a gazdaság stabilizálódását, előmozdítják a foglalkoztatást és fejlesztik a munkaerő készségeit, fellendítve ezáltal az EU versenyképességét;

G.  mivel a rendelkezésre álló munkahelyek növekvő készségigénye és a jövőbeli munkahelyteremtő ágazatok által megkövetelt, a fenntartható gazdaság és társadalom céljaihoz illeszkedő készségek az oktatási és képzési programokba történő megfelelő mértékű beruházást kívánnak meg;

H.  mivel az uniós háztartások átlagos jövedelme csökken, a hosszú távú munkanélküliség pedig, csakúgy mint a szegénység és a társadalmi kirekesztés – az aktív keresők körében tapasztalható szegénységet és a társadalmi polarizációt is ideértve – sok tagállamban növekszik;

I.  mivel jelenleg a munkaképes korú népesség 10,5%-a munkanélküli;

J.  mivel az Európai Tanács 2012. január 30-i nyilatkozatában kifejtette, hogy „a növekedés és a foglalkoztatás csak akkor fog helyreállni, ha következetes és széles alapokon nyugvó megközelítést alkalmazunk, amely ötvözi a növekedési célú beruházást a költségvetési konszolidációval és a stabil makrogazdasági politikát a társadalmi kohéziót megőrző aktív foglalkoztatási stratégiával”;

K.  mivel a gazdasági stagnálás és a továbbra is fennálló államadósság-válság hatásai a demográfiai változásokkal együtt kihívást jelentenek a szociális jóléti rendszerek és a tisztességes szociális biztonsági rendszerek – köztük a törvényileg kötelező és önkéntes társadalombiztosítási rendszerek – számára;

L.  mivel az Unión belül jelenleg a fiatalok 22,8%-a munkanélküli, és az ifjúsági munkanélküliség egyes tagállamokban meghaladja az 50%-ot;

M.  mivel 8,3 millió nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő 25 év alatti európai polgár van; mivel ezek a számok egyre nőnek, és fennáll a veszélye, hogy kialakul egy elveszett nemzedék;

N.  mivel a migráns háttérrel rendelkező fiatalok esetében nagyobb a kockázata annak, hogy középfokú végzettség nélkül hagyják el az oktatási rendszert;

O.  mivel a gyermekek 27%-át fenyegeti az elszegényedés vagy a társadalmi kirekesztés veszélye, míg a teljes uniós népesség esetében ez az arány átlagosan 24%(18);

P.  mivel az uniós polgárok 8%-a él súlyos anyagi nélkülözésben, és nem engedhet meg magának egy sor, Európában a tisztességes élethez nélkülözhetetlennek tartott dolgot;

Q.  mivel a gyermekek 15%-a hagyja el úgy az iskolát, hogy nem szerez középiskolai végzettséget, és mivel az uniós polgárok 10%-a él aktív kereső nélküli háztartásban;

R.  mivel a szociális védelemmel foglalkozó bizottság arra figyelmeztet, hogy ezek a számok sok tagállamban – részben a költségvetési konszolidációs intézkedések hatására – továbbra is nőnek;

S.  mivel a pénzügyi, gazdasági és szociális válság a legnagyobb mértékben a legsérülékenyebb lakossági csoportokat, így az időseket és a fogyatékossággal élőket sújtotta;

T.  mivel a szociálpolitikák elsődlegesen tagállami hatáskörbe tartoznak, és az EU szerepe az, hogy támogassa, segítse és kiegészítse a tagállamok tevékenységeit;

U.  mivel egy tisztességes munkahely valódi védelmet nyújt a szegénység ellen;

V.  mivel az aktív munkaerő-piaci politikák és aktiválási stratégiák kulcsfontosságú eszközök ahhoz, hogy a munkanélküliek tisztességes állást találjanak;

W.  mivel a megfelelő egyéni tanácsadás javíthatja annak esélyeit, hogy valaki tisztességes munkahelyet találjon;

X.  mivel a megszorító intézkedések – köztük a közszolgáltatások és a jóléti költségvetés területén végrehajtott csökkentések – nem súlyosbíthatják a leghátrányosabb helyzetben lévők életkörülményeit, illetve nem tehetik ki az embereket szükségtelenül a munkanélküliség veszélyének;

Y.  mivel a megszorító intézkedések nem veszélyeztethetik az egészségügyi ellátás és a tartós ápolási szolgáltatások rendelkezésre állását, hozzáférhetőségét és megfizethetőségét, és nem súlyosbíthatják az egészség terén meglévő egyenlőtlenségeket;

Z.  mivel a gazdasági válság a nőket valószínűsíthetően nagyobb mértékben érinti, mint a férfiakat; mivel fennáll a veszély, hogy a jelenlegi recesszió késleltetni fogja az előrelépéseket, vagy akár vissza is fordíthatja az előrehaladást, hosszú távú következményekkel járva a szociális védelmi rendszerekre, a társadalmi befogadásra és a demográfiára nézve;

AA.  mivel minden megszorító költségvetési politikának intelligensnek kell lennie, lehetővé kell tennie a nagy politikai prioritásokba való kontraciklikus beruházást, és összhangban kell lennie a gazdasági teljesítménnyel és a termelékenységgel;

AB.  mivel a társadalom peremére szorult közösségek nyomasztó szociális és gazdasági körülmények között élnek, és gyakran súlyos megkülönböztetés és szegregáció sújtja őket az élet minden területén;

AC.  mivel az első arra mutató jelek, hogy egy fiatal el fogja hagyni az iskolát, a szegénység ciklikus újratermelődésének figyelmeztető jelei;

AD.  mivel a hajléktalanság továbbra is valamennyi uniós tagállamban élő probléma, továbbá a szegénység és a nélkülözés egyik legszélsőségesebb formája, amely rombolja az emberi méltóságot és a lakhatáshoz való alapvető emberi jogba ütközik;

AE.  mivel a megfelelő lakhatáshoz való hozzáférés biztosítása valamennyi tagállam nemzetközi kötelezettsége, melynek keretében a piaci alapú lakáskínálat mellett párhuzamosan megjelenik a szociális lakások kínálata;

AF.  mivel különleges intézkedésekre van szükség a hajléktalanok társadalmi integrációjának és társadalmi kirekesztettségük elkerülésének érdekében;

AG.  mivel a szegénység és a társadalmi kirekesztettség továbbra is kulcsfontosságú meghatározója marad az egészségi állapotnak és az életkörülményeknek, különös tekintettel a gyermekszegénység által a gyermekek egészségére és jólétére gyakorolt hatásra;

AH.  mivel az Unióban továbbra is alkalmaznak a munkahelyeken nemi alapú megkülönböztetést, illetve továbbra is fennállnak a nemek közötti bérszakadékok és az ebből adódó nyugdíjkülönbségek;

AI.  mivel az Unióban a nőknek csupán 63%-a dolgozik, míg a dolgozó férfiak aránya 76%, ami részben a családi és a szakmai élet összeegyeztetését segítő gondozási létesítmények és konkrét intézkedések hiányának a számlájára írható;

AJ.  mivel a nemek közötti egyenlőség kérdése döntő szerepet játszik az Európa 2020 stratégia kiemelt céljainak elérése szempontjából, lévén, hogy a nők képezik a legnagyobb, mindeddig kihasználatlan munkaerő-piaci tartalékot; mivel ezért az európai szemeszter részeként a nemek közötti esélyegyenlőségre irányuló konkrét intézkedéseket és célzott szakpolitikákat kell kidolgozni;

AK.  mivel nők vezetik a legtöbb háztartást, ők képezik az egyedülálló szülők és a gondozók nagy részét, és az aktív befogadási politikák átfogó intézkedéseket tesznek szükségessé a nők munkaerő-piaci részvételének növelése érdekében;

1.  üdvözli a Bizottság szociális beruházási csomagját, amely megteremti a szükséges kapcsolódási pontokat a nemzeti szociális politikák, az európai szemeszterhez kapcsolódó reformfolyamat és az uniós Kohéziós Alap vonatkozó előirányzatai között;

2.  megjegyzi, hogy a jóléti rendszerek eredeti feladata – azaz a szociális védelem – mellett a bizottsági közlemény a szociális beruházást és a gazdaság stabilizálását is feladatként jelöli meg; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi gazdasági és társadalmi válság rámutat annak szükségességére, hogy e három feladatkör ne szemben álljon egymással, hanem kiegészítse egymást;

3.  megismétli, hogy uniós szinten javítani kell a szociál- és gazdaságpolitikák összehangolását annak érdekében, hogy kiküszöbölhetőek legyenek az eltérések, szinergiák jöjjenek létre közöttük, és lehetővé váljék, hogy e politikák kölcsönösen erősítsék egymás célkitűzéseit;

4.  hangsúlyozza, hogy a munkanélküliség elleni küzdelem hosszú távon a gazdasági növekedés a leghatékonyabb eszköze;

5.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a közleményhez mindössze egy terület tekintetében kapcsolódik ajánlás, miközben a megszorító intézkedések a szociálpolitika számos területére gyakorolnak jelentős hatást;

6.  meggyőződése, hogy a szociálpolitikai reformoknak az aktív befogadás és az aktiválás elveit kell követniük, lehetővé téve a munkanélküliek és a leginkább hátrányos helyzetűek számára a munkaerőpiacra való belépést és a munkaerő-piaci részvételt;

7.  emlékeztet arra, hogy a szociális beruházások mind társadalmi, mind gazdasági szempontból megtérülnek, mivel megelőzik és kezelik a szociális kockázatokat; hangsúlyozza, hogy a szociális beruházások olyan közpolitikákra és humántőke-befektetési stratégiákra összpontosítanak, amelyek segítik a változó munkaerőpiacra történő átállást és lehetővé teszik a jövőbeli munkahelyteremtő ágazatok által megkívánt, a fenntartható gazdasághoz és társadalomhoz illeszkedő új készségek megszerzését;

8.  hangsúlyozza, hogy a szociális beruházást a tagállamoknak befektetésként kellene kezelniük, és hogy ez kettős hasznot hozhat, hosszú távú eredményekkel és kontraciklikus hatásokkal járva, ami csökkenti a veszteség kockázatát; felhívja a Bizottságot, hogy elemezze, hogy a szociális célú közkiadások mely része tekinthető termelő beruházásnak;

9.  ezzel összefüggésben úgy véli, hogy a célzott szociális beruházásoknak a tagállami gazdasági és foglalkoztatási politikák fontos részét kell képezniük, és azokat be kell építeni az európai szemeszter folyamatába az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási, szociális és oktatási célkitűzéseinek elérése érdekében;

10.  üdvözli ezért, hogy a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy foglaljanak bele szociális beruházásokat közép- és hosszú távú költségvetési célkitűzéseikbe, valamint nemzeti reformprogramjaikba;

11.  megismétli, hogy a szociálpolitikák erőforrásai nem korlátozódnak az állami szférából származó forrásokra;

12.  ezért hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak jobban ki kell használniuk az innovatív finanszírozási módszereket, többek között a magánszféra részvételét és a pénzügyi tervezést, például olyan eszközök révén mint a szociális kötvények, a köz- és magánszféra közötti partnerségek, a mikrofinanszírozás, a szociális beruházási útlevél és a szakpolitikai garanciák;

13.  ezért sürgeti a tagállamokat, hogy szociális vállalkozásokat is vonjanak be, mivel azok kiegészíthetik a közszféra erőfeszítéseit;

14.  ebben az összefüggésben felszólítja a Bizottságot, hogy a tagállamokban elért előrehaladás figyelemmel kísérése érdekében mérlegelje egy közös szociális beruházási mutatókat alkalmazó és riasztási mechanizmusként működő eredménytábla kidolgozását;

15.  üdvözli, hogy a Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy a kohéziós politikai források legalább 25%-át fordítsák humán tőkével kapcsolatos és szociális beruházásra az Európai Szociális Alapon keresztül;

16.  felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák a szociális politikákra fordított kiadások hatékony felügyeletét annak érdekében, hogy a forrásokat célzott és hatékony intézkedésekre irányítsák át és elkerüljék a felesleges adminisztratív terheket;

Fenntarthatóság

17.  sürgeti a tagállamokat, hogy haladéktalanul korszerűsítsék és – szükség esetén – szerkezetileg reformálják meg szociális beruházási politikájukat annak érdekében, hogy a lehető legjobb szolgáltatásokat nyújthassák a polgárok számára;

18.  hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak a rendszer és a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyságának és eredményességének javításával fenntarthatóvá és időtállóvá kell tenniük szociális beruházási politikájukat;

19.  hangsúlyozza, hogy a szociális beruházási politikák fenntarthatóságának javítására törekedve a tagállamoknak nem feltétlenül „többet”, hanem „hatékonyabban és eredményesebben” kellene költeniük;

20.  ezért felhívja a tagállamokat, hogy szociális beruházási politikájukat tegyék célorientálttá, és gyakran ellenőrizzék az elért haladást;

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem

21.  ismételten felkéri a Bizottságot, hogy a következő országspecifikus ajánlásaiban foglalkozzon az aktív keresők szegénységével, azon személyek szegénységével, akiknek nincs vagy csak korlátozott kapcsolatuk van a munkaerőpiaccal, valamint az idősek szegénységével; felkéri az Európai Tanácsot, hogy kiemelten támogassa a fent említett iránymutatást;

22.  hangsúlyozza a munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadására irányuló európai stratégia fő alkotóelemeit, nevezetesen a megfelelő jövedelemtámogatást, a befogadó munkaerőpiacokat és a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférést; sajnálattal tölti el, hogy az aktív befogadásra irányuló nemzeti stratégiák túlságosan gyakran csak a foglalkoztatás aktiválására korlátozódnak, ezáltal kizárják azokat az embereket, akik a munkaerőpiacon kívül rekedtek, és akik számára a visszatérés lehetősége nem adott, például életkoruk vagy képességcsökkenés miatt;

23.  emlékezteti a tagállamokat, hogy az aktív befogadásra irányuló szakpolitikák:

24.  felhívja a tagállamokat, hogy az aktív befogadásra irányuló politikák keretében szisztematikusan értékeljék a megszorító intézkedések veszélyeztetett csoportokra gyakorolt hatásait;

25.  felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák a szociális szolgáltatásokra jogosultak számára azok minőségét, többek között azok rendelkezésre állását, hozzáférhetőségét és megfizethetőségét, különös tekintettel az egészségügyre, a tartós ápolásra, az oktatásra, a szociális lakhatásra, az energia- és vízellátásra, a közlekedésre és a távközlésre;

26.  hangsúlyozza, hogy fokozni kell az egészségügyi ellátás eredményességét, ezáltal csökkentve az elesettség és a fogyatékosság gyakoriságát, és lehetővé téve az idősek számára, hogy továbbra is önálló életvitelt folytathassanak még képességcsökkenés esetén is;

27.  felhívja a tagállamokat, hogy vegyék fontolóra szociális alaptarifák biztosítását a veszélyeztetett csoportok számára, többek között az energia, a vízszolgáltatás és a tömegközlekedés terén;

28.  felhív a marginalizált közösségeket képviselő szervezetek aktív bevonására a 2020-ig tartó, integrációra irányuló stratégiák – például a nemzeti romaintegrációs stratégiák – kidolgozásába és végrehajtásába;

29.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy számos tagállamban nem tesznek megfelelő intézkedéseket a migránsok integrálása érdekében; hangsúlyozza, hogy a migránsok integrálásának elősegítése és a társadalmi kirekesztés kockázatának csökkentése érdekében be kell ruházni megfelelő programokba és szolgáltatásokba, illetve az e programokhoz való hozzáférést szolgáló hatékony információs rendszerekbe;

30.  felhívja a Bizottságot, hogy állítson össze konkrét és részletes ütemtervet az aktív befogadási stratégiák megvalósítására; hangsúlyozza, hogy ennek az ütemtervnek határidőket és reális célokat kell meghatároznia, amelyeknek bizonyos mutatók megvizsgálásán és az érintett felek részletes párbeszédén kell alapulniuk, valamint az ütemtervet szorosan nyomon kell követni a nyitott koordinációs módszer segítségével, nem megfelelés esetén a szükséges eszközök és eljárások alkalmazásával;

A gyermekszegénység elleni küzdelem

31.  üdvözli a Bizottságnak „A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja: A szociális és területi kohézió európai keretrendszere” című közleményében közzétett, gyermekszegénységre vonatkozó ajánlását; emellett emlékeztet a gyermekeknek az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt jogaira;

32.  üdvözli az ajánlásban javasolt átfogó megközelítést, amely három pilléren – a megfelelő forrásokhoz való hozzáférésen, a magas színvonalú szolgáltatásokhoz való hozzáférésen, valamint a társadalomban és a döntéshozásban való részvételen – alapul, és amely elismeri, hogy a gyermekeknek jogaik vannak;

33.  ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény értelmében minden gyermeknek és fiatalnak joga van az oktatáshoz, ideértve azokat a gyermekeket és fiatalokat is, akiknek nincs tartózkodási engedélyük abban az országban, ahol tartózkodnak;

34.  hangsúlyozza, hogy a gyermekszegénység elleni küzdelemnek a válaszlépések helyett a megelőzésre és a korai beavatkozásra kell irányulnia, illetve a magas színvonalú kora gyermekkori oktatáshoz és gyermekgondozási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés vezérelvén kellene alapulnia;

35.  ebben az összefüggésben ösztönzi több olyan létesítmény létrehozását a gyermekek számára, mint a tanítási és a szünidei időszak alatt egyaránt nyitva tartó foglalkoztató központok, valamint az étkeztetést is nyújtó, iskolán kívüli kulturális és sporttevékenységek biztosítását;

36.  hangsúlyozza, hogy szükséges megfelelő pénzügyi forrásokat biztosítani e szolgáltatások, és különösen a szegény és veszélyeztetett családokat – többek között a fogyatékkal élő gyermeket nevelő családokat, az egyszülős családokat és a nagycsaládokat – támogató szakpolitikák számára;

37.  kiemeli a gyermek–szülő kapcsolat és a szülőknek nyújtott támogatás jelentőségét, ami ahhoz szükséges, hogy segítse őket szülői feladataik ellátásában, így megelőzve azt, hogy a súlyos szegénység miatt a gyermekeket elválasszák szüleiktől és gyámság alá helyezzék;

A hajléktalanság problémájának kezelése

38.  üdvözli a hajléktalanság problémájának kezeléséről szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumot;

39.  emlékeztet az EU hajléktalansággal kapcsolatos stratégiájának végrehajtására vonatkozó konkrét és részletes ütemtervre irányuló parlamenti felkérésre;

40.  hangsúlyozza, hogy a szociális lakásokba való beruházást – a szegénység következményeinek enyhítésében betöltött alapvető szerepe mellett – helyénvaló olyan szociális beruházásnak tekinteni, amely hosszú távon méltányos munkahelyek teremtéséhez és fenntartható növekedéshez vezet;

41.  felszólítja a tagállamokat, hogy szüntessék meg a szociális lakások iránti kérelmezést érintő felesleges igazgatási terheket, illetve a kisebbségek vagy veszélyeztetett csoportok hátrányos megkülönböztetését, hogy mindenki számára biztosítva legyen az egyenlő hozzáférés;

42.  emlékeztet, hogy a háztartási kiadások nagy részét rendszerint az energiaköltségek teszik ki, ezért felhívja a tagállamokat, hogy erősítsék meg a háztartási energiahatékonysággal kapcsolatos politikáikat;

43.  kéri, hogy a tagállamok dolgozzanak ki célzott programokat a hajléktalanok számára a helyi körülmények elemzésére alapozva, és helyezzenek különös hangsúlyt a veszélyeztetett személyek és a marginalizált közösségek lakhatására és hosszú távú támogatására ahelyett, hogy csak ideiglenes lakhatást biztosítanak számukra;

A fiatalok foglalkoztatása

44.  hangsúlyozza, hogy a fiatalok foglalkoztatásába való beruházást a nemzeti szociális beruházási stratégiák kulcsfontosságú részévé kell tenni;

45.  sürgeti a tagállamokat, hogy hajtsanak végre határozott intézkedéseket a fiatalok munkanélküliségének leküzdése érdekében, különösen az iskola, képzés vagy tanulószerződéses gyakorlati képzések korai elhagyásának megelőzésére irányuló tevékenységek révén (például duális oktatási rendszer vagy egyéb, hasonlóan hatékony keretek megalkotásával), valamint azáltal, hogy a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok számára átfogó stratégiákat dolgoznak ki;

46.  hangsúlyozza, hogy a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok számára megvalósított szociális beruházás csökkentené a gazdaság számára a fiatalok munkaerőpiacról való kiszorulása által jelenleg okozott veszteséget, amit a Eurofound 153 milliárd euróra, azaz az Unió GDP-jének 1,2%-ára becsül;

47.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a jelenlegi szociális beruházási politika nem helyez elegendő hangsúlyt arra, hogy elsősorban a tartósan munkanélküliekre, a fiatal munkanélküliekre és azon idős munkavállalókra kell irányítani a forrásokat, akiknek esetében fennáll a kockázata annak, hogy tartósan munkanélkülivé válnak;

48.  megjegyzi, hogy a fiatalokat célzó szociális beruházás számos különféle formában megvalósulhat, többek között: iskolák, képzési központok és helyi vagy regionális vállalkozások közötti partnerségek formájában; szakképzés és magas szintű ifjúsági gyakornoki programok biztosítása formájában; vállalkozások együttműködésével nyújtott szakképzési programok formájában; tapasztaltabb munkavállalók vezetésével zajló mentori programok formájában, amelyek célja a fiatalok felvétele, munka közbeni szakképzése, illetve az oktatásból a munka világába való jobb átmenet biztosítása; a fiatalok társadalmi részvételének ösztönzése formájában; továbbá a regionális, az európai és a nemzetközi mobilitás elősegítése formájában, a képesítések és készségek kölcsönös elismerése érdekében tett további lépések által; hangsúlyozza, hogy a szociális beruházások hatékony ösztönzőkkel járhatnak együtt, például foglalkoztatási támogatásokkal vagy biztosítási hozzájárulások nyújtásával fiatalok számára, biztosítva a tisztességes élet- és munkakörülményeket a köz- és magánszektor munkaadóinak arra való bátorítása érdekében, hogy alkalmazzanak fiatalokat, ruházzanak be mind a fiatalok számára való munkahelyteremtésbe, mind pedig folyamatos képzésükbe és szakképzettségük munka mellett történő emelésébe, valamint a fiatalok vállalkozói törekvéseinek támogatásába;

49.  hangsúlyozza, hogy a mobilitás előmozdítása érdekében fokozni kell a nemzeti szociális biztonsági rendszerek, különösen a nyugdíjrendszerek koordinációját;

50.  hangsúlyozza, hogy szükség van az egyes tagállamok vonatkozásában összehasonlítható statisztikai információkra az ifjúsági munkanélküliség és a fiatalokra vonatkozó munkaerő-piaci kiadások tekintetében;

Munkahelyteremtés és a munkaerőpiacok

51.  figyelmeztet arra, hogy a megszorító intézkedések veszélyeztethetik a foglalkoztatás minőségét, a szociális védelmet, valamint az egészségügyi és biztonsági normákat, és hangsúlyozza, hogy ennek megfelelően ezeket az intézkedéseket a megfelelő normák fenntartására irányuló intézkedéseknek kell kísérniük;

52.  hangsúlyozza az egész életen át tartó tanulás jelentőségét az emberek azon képességének megerősítésében, hogy a jogszabályban előírt nyugdíjkorhatár eléréséig vagy ha akarják, tovább is részt vehessenek a társadalom életében és munkaerőpiacon;

53.  ismételten felhívja a tagállamokat, hogy szociális beruházási programjaik részeként fogadjanak el munkahelyteremtést elősegítő intézkedéseket, például vezessenek be a foglalkoztatást ösztönző reformokat a munkát terhelő adók tekintetében, mozdítsák elő és támogassák az önfoglalkoztatást és a vállalkozásindítást, javítsák a vállalkozási tevékenységek keretfeltételeit, segítsék elő a kkv-k finanszírozáshoz jutását, az informális és feketemunkát alakítsák át bejelentett munkává, hozzanak létre ösztönzőket a legveszélyeztetettebb társadalmi csoportok foglalkoztatottsági szintjének javítására, a munkaerőpiacokat újítsák meg oly módon, hogy azok dinamikusabbak és megkülönböztetéstől mentesek legyenek, építsék be a rugalmas biztonság elvét, illetve korszerűsítsék a bérmeghatározási rendszereket annak érdekében, hogy a bérek a termelékenység tendenciáihoz igazodjanak;

54.  hangsúlyozza, hogy a Horizont 2020 keretében ki kell aknázni az innovatív ágazatok, például a fenntartható, nem szénalapú gazdaság, az egészségügyi és szociális ellátás és a digitális, kulturális és kreatív ágazat munkahelyteremtő potenciálját, amit támogatni kell az új készségekbe és szociális beruházási eszközökbe való megfelelő beruházás révén; hasznosítva az „intelligens szakosodás” elméletét a kutatási és innovációs erősségek és a piaci változások összehangolása érdekében;

55.  rámutat, hogy a rugalmas biztonság elvének tiszteletben tartása egyaránt lehetővé teszi a munkavállalók megfelelő szociális védelmét és az új készségek elsajátítását lehetővé tevő szakképzést és szakmai előmenetelt;

Szociális vállalkozó szellem

56.  üdvözli a szociális vállalkozó szellem és a veszélyeztetett csoportok mikrohitelekhez való hozzáférésének központba helyezését; hangsúlyozza, hogy ezek alapvető fontosságú elemek a szociális beruházás összefüggésében, mivel nemcsak hogy új, fenntartható munkahelyek létrehozását teszik lehetővé, de azt is, hogy a szociális vállalkozások nyereséget termeljenek és újra befektessék azt;

57.  hangsúlyozza, hogy a polgárok egész élete során arra kell törekedni, hogy aktív és egészséges időskorban legyen részük, és hangsúlyozni kell a megelőzés és a rehabilitáció fontosságát az elesettség, a képességcsökkenés és a fogyatékosság kialakulása eseteinek visszaszorítása, az ilyen állapotok kialakulásának késleltetése, illetve ezen állapotok visszafordítása és enyhítése érdekében;

58.  sajnálja, hogy a közlemény nem emeli ki a Grundtvig program jelentős szerepét a szegénység és a társadalmi kirekesztés megelőzésében, illetve a szociális beruházás ösztönzésében; felkéri a Bizottságot, hogy növelje az élethosszig tartó tanulási programokkal, a szakoktatással és szakképzéssel kapcsolatos tudatosságot, továbbá felkéri a tagállamokat, hogy javítsák ezek színvonalát és hozzáférhetőségét;

59.  kiemeli az uniós pénzügyi eszközök és az európai szociális vállalkozási alapok fontos szerepét a szociális vállalkozások számára a pénzügyi piacokhoz nyújtott hozzáférés javításában;

60.  felkéri a Bizottságot, hogy vegye fontolóra az adatok nyilvánosságra hozatala közös európai keretének bevezetését, amely garantálná a tagállamok szociális vállalkozásaiba való beruházásokra vonatkozó átlátható tájékoztatást és ösztönözné az országok által egymásra gyakorolt nyomás kialakulását;

61.  hangsúlyozza, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalásnak mind a környezeti, mind a szociális normákra összpontosítania kell a vállalatok felelős magatartásának biztosítása érdekében;

A nemekkel kapcsolatos kérdések

62.  üdvözli, hogy a szociális beruházási stratégiákról szóló bizottsági közlemény a nemekre vonatkozó szempontokat is vizsgál;

63.  hangsúlyozza, hogy a minőségi gyermekgondozási és egyéb ellátó létesítmények megléte döntő fontosságú, mivel lehetővé teszi a nők számára, hogy belépjenek a munkaerőpiacra és teljes munkaidőben vállaljanak munkát; felhívja a tagállamokat, hogy gondoskodjanak megfelelő gyermekgondozási és egyéb ellátó létesítményekről annak biztosítása érdekében, hogy mindkét szülő részt vehessen a munkaerőpiacon, annál is inkább, mert jelenleg a gyermekgondozási létesítményekben biztosított helyek számának eloszlása meglehetősen egyenlőtlen a tagállamokban;

64.  csatlakozik a Bizottság azon felkéréséhez, amelyben arra ösztönzi a tagállamokat, hogy ruházzanak be olyan szolgáltatásokba – mint például a megfizethető, jó minőségű, egész napos óvodai helyek, napközis iskolai ellátás és idősgondozást kínáló intézmények, valamint az informális gondozók támogatása –, amelyek előmozdítják a nemek közötti egyenlőséget, elősegítik a hivatás és a magánélet közötti jobb egyensúlyt a nők és a férfiak számára (ideértve például a férfiak által igénybe vehető apasági szabadságot), és megteremtenek egy olyan keretet, amely lehetővé teszi a munkaerőpiacra való belépést vagy visszatérést, miközben biztosítják az egyenlő bérezést ugyanazon munkáért a nők és a férfiak számára;

65.  ismételten felhívja a figyelmet a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő oktatási rendszerek fontosságára, amelyek a gyermekek számára lehetőséget biztosítanak tehetségük felfedezésére és így hosszú távon elkerülhetővé teszik a nemi szegregáció kialakulását a munkaerőpiacon;

66.  felhívja a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben és erősítsék meg a nemek közötti egyenlőséget nemzeti szakpolitikáik és nemzeti reformprogramjaik (NRP) keretében;

Uniós alapok

67.  kiemeli a kohéziós politika és a strukturális alapok fontos szerepét a szociális beruházások elősegítésében; ennek kapcsán felhívja a figyelmet az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak (EGAA) a válság következményeitől szenvedő munkavállalók elszegényedésének megelőzésében, valamint az európai Progress mikrofinanszírozási eszköznek a vállalkozó szellem támogatásában nyújtott jelentős hozzájárulására, amely képzési, átképzési és munkaerővel kapcsolatos intézkedésekkel segíti az emberek munkaerőpiacra való visszatérését;

68.  hangsúlyozza, hogy a strukturális alapoknak a növekedésre és a munkahelyekre egyértelműen hatást gyakorló, kiemelt területekre kell összpontosítaniuk, és hangsúlyozza a kohéziós politika tekintetében javasolt központi szerepet;

69.  hangsúlyozza, hogy az Európai Szociális Alapnak erőteljesebben az olyan aktív intézkedésekre kell irányulnia, mint a munkáltatók igényeinek ténylegesen megfelelő oktatás és képzés;

70.  üdvözli, hogy a Bizottság kiemeli az Európai Szociális Alapot mint a szociális beruházás elősegítésére irányuló fő eszközt; erőteljesen támogatja ebben a vonatkozásban, hogy a kohéziós politikai finanszírozás legalább 25%-át az Európai Szociális Alap (ESZA) számára kelljen elkülöníteni, illetve, hogy az ESZA 20%-át minden tagállamban a társadalmi befogadás és a szegénység elleni küzdelem elősegítésére kelljen előirányozni;

71.  felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret megfelelő költségvetési forrást tartalmazzon a szociális beruházások Unión belüli serkentésére és támogatására;

72.  felhív arra, hogy a fiatalok foglalkoztatását célzó új kezdeményezés számára elkülönített 6 milliárd eurót sürgősen ütemezzék át a többéves pénzügyi keret által érintett időszak első éveire, hogy kezelhető legyen az ifjúsági munkanélküliség kérdése, és megvalósíthassák az ifjúsági garanciákat; hangsúlyozza, hogy az ifjúsági garanciák euróövezeten belüli megvalósításának költségeit az ILO 21 milliárd euróra becsüli; felszólít ezért az elkülönített összeg megemelésére a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatának keretében; üdvözli az ifjúsági garanciára jogosultak csoportjának a 30 év alattiakra való kiterjesztését;

73.  üdvözli a Bizottság arra vonatkozó szándékát, hogy megvizsgálja új pénzügyi eszközök használatának lehetőségeit az állami szociális beruházások tőkeáttételének növelése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő részletesebb javaslatokat ebben a kérdésben;

A GMU társadalmi dimenziója

74.  úgy véli, hogy az euróövezeten belül alkalmazott költségvetési fegyelmet nem csupán költségvetési és makrogazdasági referenciaértékek alapján kellene mérni, hanem ezeket ki kellene egészíteni egyenértékű foglalkoztatási és szociális referenciaértékekkel, valamint a strukturális reformok tekintetében elért előrehaladásról szóló jelentésekkel is, mivel a cél az, hogy biztosítsák a szociális beruházás megfelelő szintjét, és ezáltal garantálják a szociális Európai Unió hosszú távú fenntarthatóságát;

75.  sürgeti a Bizottságot, hogy a valódi gazdasági és monetáris unió szociális dimenziójának megerősítése kapcsán meglévő lehetőségek mérlegelésekor foglalkozzon a tagállamok állami beruházási szükségleteivel, különös tekintettel az Európa 2020 stratégia keretében megjelölt szociális és oktatási célokhoz kapcsolódó szükségéletekre;

76.  megismétli, hogy az európai szociális csomagnak az alábbiakat kell támogatnia:

77.  felhívja a tagállamokat, hogy azokban az esetekben, amikor blokkoló kisebbség indokolatlanul gátolja a szükséges haladást, a megerősített együttműködés elvét a szociális és foglalkoztatási politikákra is terjesszék ki;

o
o   o

78.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak és a Tanácsnak.

(1) HL L 59., 2013.3.2., 5. o. (2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0053. (3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0260. (4) HL C 131. E, 2013.5.8., 87. o. (5) HL C 248., 2011.8.25., 130. o. (6) HL C 153. E, 2013.5.31., 57. o. (7) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0224. (8) HL C 308. E, 2011.10.20., 6. o. (9) HL C 212. E, 2010.8.5., 23. o. (10) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0092. (11) HL C 33. E, 2013.2.5., 65. o. (12) HL C 212. E, 2010.8.5., 11. o. (13) HL C 161. E, 2011.5.31., 112. o. (14) A Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottságának jelentése (A7-0250/2012). (15) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0429. (16) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0050. (17) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0419. (18) http://europa.eu/rapid/press-release_STAT-13-28_en.htm?locale=en.

Az Európai Parlament 2013. június 12-i állásfoglalása a regionális politikáról egy szélesebb körű állami támogatási rendszer részeként (2013/2104(INI))

P7_TA(2013)0267 A7-0204/2013

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 174. cikkére és az azt követő cikkeire, amelyek meghatározzák a gazdasági, társadalmi és területi kohézió célkitűzését és az eléréséhez szükséges strukturális pénzügyi eszközöket,

–  tekintettel az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontjaira, amelyek meghatározzák az Európai Unió bizonyos hátrányos helyzetű területei gazdasági fejlődésének elősegítésére igényelhető regionális állami támogatásokra való feltételeket,

–  tekintettel a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, módosított (COM(2013)0146), 2011. október 6-i bizottsági javaslatra (COM(2012)0496),

–  tekintettel az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítéséről szóló 2013. január 17-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó regionális állami támogatásokról szóló iránymutatásról szóló 2232/2012 számú, 2013. február 1-i véleményére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a belső piacról és a régióknak nyújtott állami támogatásról szóló, 2013. március 26-i INT/653. sz. véleményére,

–  tekintettel a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó állami regionális támogatásról szóló bizottsági iránymutatásokra(2),

–  tekintettel „Az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítése” című 2012. május 8-i bizottsági közleményre (COM(2012)0209),

–  tekintettel a Bizottság által a SA 33243 sz. Jornal de Madeira ügyben hozott C(2012)7542 sz. határozatra,

–  tekintettel a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága szolgálatainak a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás-tervezetet tartalmazó munkadokumentumára(3),

–  tekintettel az Európai Tanács többéves pénzügyi keretről szóló következtetéseinek 57. pontjára (2013. február 7–8. – Regionális támogatás)(4),

–  tekintettel a Bizottság által 1998-ban „A regionális és versenypolitika közötti kapcsolatról – A koncentráció és az összhang megerősítése ezeken a területeken” címmel a tagállamokhoz intézett közleményre (COM(1998)0673),

–  tekintettel az Európai Unió Bíróságának a T-443/08 és T-455/08T sz., Mitteldeutsche Flughafen és Flughafen Leipzig/Halle kontra Bizottság közös ügyében hozott ítéletére,

–  tekintettel a „Gondolkozz előbb kicsiben!” – Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: „Small Business Act” című bizottsági közleményre (COM(2008)0394),

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A7-0204/2013),

A.  mivel a Bizottságban jelenleg zajlik az állami támogatási szabályok korszerűsítésének folyamata, melynek célja a növekedés ösztönzése, a legfontosabb ügyekre történő összpontosítás, valamint a vonatkozó szabályok végrehajtásának egyszerűsítése és felgyorsítása;

B.  mivel – az EUMSZ 109. cikkének előírása szerint – az új javaslatok jogalapja csupán a Parlamenttel történő konzultációt teszi lehetővé, nem pedig a rendes jogalkotási eljárást; mivel a Parlamentnek nincs beleszólása a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó regionális állami támogatásokról szóló iránymutatások elfogadásába;

C.  mivel az európai strukturális és beruházási alapok 2014 és 2020 közötti időszakára vonatkozó kohéziós politikai jogalkotási csomagot még nem fogadták el;

D.  mivel az állami támogatási rendszerek leggyakoribb formái a nemzeti, regionális és helyi kormányzatok, illetve az államilag ellenőrzött intézmények által, valamint a köz- és magánszféra közötti partnerség növekvő számú formái keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások, adólevonások, mentességek, ösztönző díjak, kedvezményes kamatozású kölcsönök, kezességvállalás, kedvezményes hitelkamat és tőkerészesedés;

E.  mivel az állami támogatásokra számos szabály és iránymutatás vonatkozik regionális, ágazati vagy horizontális szinten, de bizonyos fokig a tagállamokra van bízva, hogy melyik típusú támogatást alkalmazzák;

F.  mivel a Bizottság szerint a regionális támogatásra vonatkozó iránymutatásainak célja egy versenyképes és koherens egységes piac előmozdítása, ezzel egyidejűleg biztosítva, hogy a támogatás versenytorzító hatását a minimális szintre szorítsák;

G.  mivel az állami támogatásoknak ki kell egészíteniük más uniós politikákat és egyensúlyra kell törekedniük e politikák, különösen a kohéziós politika célkitűzéseivel;

H.  mivel az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alkalmazása és értelmezése nagymértékben függ az Európai Unió Bíróságának joggyakorlatától is;

I.  mivel az uniós állami támogatások hatékony végrehajtását és alkalmazását biztosító mechanizmus megléte egyike a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politikával kapcsolatos szabályozástervezetben előírt általános előzetes feltételeknek;

J.  mivel nem vizsgálják elegendő mértékben az állami támogatások és az állami támogatások ellenőrzésének a tagállamokra, a régiókra és a helyi hatóságokra, illetve a társaságokra, a piacokra és a gazdaság egészére gyakorolt utólagos hatását, ahogy azt a Számvevőszék „A Bizottság eljárásai biztosítják-e az állami támogatások ellenőrzésének eredményes lebonyolítását?” című jelentésében(5) is megállapítja;

K.  mivel az adminisztrációs terhek miatt érzett feszültség a kedvezményezettek legfőbb problémája az állami támogatásokra vagy a kohéziós politikára vonatkozó szabályok kapcsán;

Az állami támogatásokra vonatkozó szabályok és a kohéziós politika összehangolása

1.  üdvözli a Bizottságnak a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási iránymutatásokról szóló tervezetét mint az állami támogatások korszerűsítési programjának szerves részét; megismétli, hogy támogatja azt a megközelítést, mely szerint az állami támogatások értékelésére vonatkozó összeegyeztethetőségi szabályok közös elveken alapulnak, valamint konzisztensek az általános csoportmentességi rendelettel(6) és a különböző iránymutatásokkal; helyesli az állami támogatások ellenőrzésére és végrehajtására vonatkozó, alapos gazdasági elemzésen alapuló egyszerűbb, kiszámítható és hatékonyabb szabályok elfogadását;

2.  úgy véli, hogy a kohéziós politikának és az állami támogatási rendszerekre vonatkozó szabályoknak a helyi és regionális beruházások, valamint a köz- és magánszféra közötti partnerség megerősítését célzó végrehajtása kulcsfontosságú a gazdasági, társadalmi és területi kohézió, a regionális és helyi fejlődés, valamint az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés és a munkahelyteremtés elősegítése szempontjából; kétségei vannak ugyanakkor amiatt, hogy az állami támogatásokra vonatkozó szabályok összhangban vannak-e az európai strukturális és beruházási alapok végrehajtásával; sürgeti a Bizottságot ezért annak biztosítására, hogy az állami támogatások korszerűsítése összhangban legyen a kohéziós politika 2014–2020-as időszakra vonatkozó szabályozásával annak érdekében, hogy ne legyenek nagy eltérések a kohéziós politika keretében ugyanazon kategóriájába tartozó régiók területeinek kezelése között ;

3.  sajnálja, hogy az EUMSZ 109. cikke – a rendeleteket, közvetve az általános csoportmentességi rendeletet lehetővé tévő szerződéses jogalap – csak a Parlamenttel való konzultációt írja elő, nem pedig az együttdöntést; úgy véli, hogy ez a demokratikus deficit elfogadhatatlan; javasolja e deficit lehető leghamarabbi megszüntetését intézményközi megállapodások révén a versenypolitika terén, illetve kijavítását a Szerződés következő változtatása során; rámutat, hogy az elmélyített Gazdasági és Monetáris Unióra vonatkozó bizottsági tervezet javaslatokat irányoz elő a Szerződés 2014. évi módosítására; úgy véli, hogy egy ilyen javaslatnak többek között tartalmaznia kell – a rendes jogalkotási eljárással összhangban – az EUMSZ 109. cikkének módosítására irányuló, az említett cikkben hivatkozott rendeletek elfogadását célzó külön javaslatot;

4.  ösztönzi a Bizottságot, hogy folytassa a „puha jogi” iránymutatások kibocsátását a versenypolitika területén, különösen az állami támogatásokra vonatkozóan, a Bíróság létező ítélkezési gyakorlatának megfelelő mértékben történő figyelembe vétele mellett annak érdekében, hogy valamiféle jogbiztonságot biztosítson az érdekeltek számára;

5.  hangsúlyozza, hogy az állami támogatások ellenőrzésének elsődleges célja az egyenlő feltételek biztosítása a versenyképes és koherens belső piacon; teljes mértékben támogatja az állami támogatások korszerűsítésének átfogó célját, azaz az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak az uniós gazdasági növekedés előmozdítása érdekében történő kiigazítását; megjegyzi, hogy a gazdasági növekedésnek a támogatás versenytorzító hatásának a minimális szintre szorítása mellett történő előmozdítása rendkívül időszerű az EU leghátrányosabb helyzetű régióiban;

6.  kiemeli, hogy az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak, csakúgy mint a kohéziós politika célkitűzéseinek, a régiók és a leghátrányosabb helyzetű térségek helyzetének javításához kell vezetniük, és hogy az állami támogatások korszerűsítése folyamatának az egész Unióban tükröznie kell a kohézió célkitűzéseit, azaz hozzá kell járulniuk a régiók fenntartható fejlődéséhez és fokozniuk kell a jólétet; úgy véli, hogy a versenyszabályok korszerűsítését a szabályoknak a szubnacionális szintre gyakorolt hatásainak teljes megértésére kell alapozni,

7.  felhívja azonban a Bizottságot annak biztosítására, hogy az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés állami támogatás révén való előmozdítását a hosszú távú költségvetési konszolidációra vonatkozó hiteles stratégiákkal általános összhangban valósítsák meg; javasolja, hogy a Bizottság jobban vegye figyelembe az állami támogatásokra vonatkozó politikák és a költségvetési felügyelet közötti kapcsolódási pontokat az országspecifikus ajánlásainak kidolgozása során, és felhívja a tagállamokat, hogy fordítsanak figyelmet ezekre az összefüggésekre a stabilitási és konvergenciaprogramjaik, valamint nemzeti reformprogramjaik kidolgozása során; hangsúlyozza, hogy egyszerűsíteni kell a szabályokat, és kevesebb, de célzottabb állami támogatásra van szükség, nem megfeledkezve arról, hogy az állami támogatásoknak kivételeseknek kellene lenniük, nem pedig a normának; kiemeli, hogy meg kell akadályozni és el kell kerülni, hogy „támogatási verseny” alakuljon ki a tagállamok között, különösen amikor EU-szerte szigorú költségvetési megszorítások vannak érvényben;

8.  úgy véli, hogy a regionális támogatások csak akkor játszhatnak hatékony szerepet, ha azokat takarékosan és arányosan használják fel, és az EU leghátrányosabb régióiban koncentrálódnak, ahol a legnagyobb szükség van e támogatásokra; hangsúlyozza a támogatás regionális fejlődéshez való strukturális hozzájárulását, különösen a jelenlegi súlyos gazdasági válság kontextusában; felhívja a Bizottságot annak elismerésére, hogy a válság megállapításához használt, „egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavarra ”vonatkozó kritérium még mindig érvényes a reálgazdaságban és a pénzügyi ágazatban egyaránt, valamint hogy tegye egyértelművé és általánossá az ennek felmérésére használt kritériumokat;

9.  megjegyzi, hogy létezik bizonyos átfedés a kohéziós politika strukturális alapjai és a vállalkozások számára nyújtott állami támogatások között; kiemeli, hogy az Unió kohéziós politikája értelmében 2014 és 2020 között történt kifizetések jelentős része az általános csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozik, és ebben az összefüggésben nem csupán a nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás (RAG) releváns, hanem egyéb horizontális vagy ágazatspecifikus iránymutatások is; megjegyzi, hogy valamennyi állami támogatási eszköznek koherensnek kell lennie egymással és a kohéziós politika célkitűzéseivel is, valamint hogy végső soron e szabályok mindegyikének a közkiadások hatékonyságát és a növekedés előmozdítását kell biztosítania;

10.  felhívja a figyelmet az általános csoportmentességi rendelet jelentőségére az állami támogatások korszerűsítésének teljes folyamata szempontjából, mivel a bizonyos támogatási kategóriák tekintetében az értesítési követelményre vonatkozó csoportmentesség jelentősen csökkentheti a tagállamokra nehezedő adminisztratív terheket, míg lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy a leginkább torzító esetekre összpontosítson, és hatékonyabb rangsorolást tesz lehetővé a végrehajtási tevékenysége tekintetében; úgy véli ezért, hogy az új általános csoportmentességi rendelet tervezetét és közös elveit még bármely konkrét iránymutatás közzétételét megelőzően közzé kellett volna tennie a Bizottságnak;

11.  üdvözli az állami támogatások korszerűsítésének folyamatában azt a bizottsági célt, hogy az alapelveket világosabbá, egyértelműbbé és könnyebbé tegyék; úgy véli, hogy jobban össze kell hangolni ezen alapelveket a többi uniós politikával, másrészt pedig megfelelően világossá, kiszámíthatóvá és rugalmassá kell tenni őket, hogy megfeleljenek a válsággal és gazdasági nehézségekkel küzdő tagállamok és régióik szükségleteinek; újfent elismeri az állami támogatásoknak és az állami beruházásoknak a gazdasági válság leküzdésében, illetve a növekedés és a foglalkoztatás célkitűzéseinek elérésében játszott szerepét; úgy véli ezzel összefüggésben, hogy a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a jövőbeli regionális támogatásokról szóló iránymutatásban lefektetett támogatási intenzitást ne alkalmazzák az európai strukturális és beruházási alapokból fizetett állami támogatások esetében; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a konzultációra bocsátott javaslat nem alapoz elegendő mértékben bizonyítékokra, és hogy nem fog megfelelni az egyszerűsítés céljának;

A 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó regionális célú állami támogatások területi lefedettsége

12.  megjegyzi, hogy az egyéb típusú, EU-szerte nyújtható állami támogatásokkal szemben a regionális támogatásnak természetszerűen korlátozott földrajzi hatállyal és népességi lefedettséggel kell bírnia;

13.  úgy véli azonban, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatásokról szóló új iránymutatásban foglalt területfelosztás jelenleg 45%-os szintjét nem szabad lecsökkenteni, és hogy a jelenlegi szintjén kell hagyni a támogatási intenzitást, figyelembe véve a tagállamok politikai, gazdasági és társadalmi helyzetét, valamint egyes régiók természeti, földrajzi és demográfiai hátrányait; rámutat, hogy globális szempontból nézve az Unió és az EGT országainak gazdaságát hátrányos helyzetűnek lehet tekinteni olyan harmadik országokhoz képest, amelyek lazább foglalkoztatási rendszereket vagy alacsonyabb költségszerkezetet alkalmaznak, s ezzel veszélyeztetik az Unió és az EGT országainak vonzóerejét; rámutat, hogy az EU hátrányos helyzetű térségeiben a magánszektor szükséges mérlegkiigazításai, a közkiadások megszorítások okozta csökkentése és a gazdasági bizonytalanság aláássák a beruházásokat és a finanszírozáshoz való hozzáférést, és így növelik a régiók közötti egyenlőtlenségeket;

14.  úgy véli, hogy az új szabályoknak nem lehet korlátozó hatása a régiók beruházásaira és növekedésére, amikor e régiók a kevésbé fejlett kategóriából a fejlettebb kategóriába kerülnek; tudatában van, hogy a jelenlegi rendszerben az állami támogatásokra jogosult bizonyos régiók nem fogják teljesíteni a regionális célú állami támogatások területfelosztási feltételeit a következő időszakban, és kizárásra kerülhetnek a területfelosztási rendszerből; úgy véli, hogy a kohéziós politikában az átmeneti régiók számára elérhető speciális biztonsági rendszerhez hasonló eszközt kell biztosítani e régiók számára, amely nagyobb összhangot biztosítana a kohéziós politika 2014–2020-as időszakra vonatkozó szabályozása és a versenyszabályok között, valamint lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy megbirkózzanak az új helyzetükkel; azt javasolja e tekintetben, hogy a 2007–2013 közötti időszakban A. régióként nyilvántartott régióknak eleve C. régióként szerepeljenek a 2014–2020 közötti időszakban; felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa a maximális támogatási intenzitás növelésének lehetőségét az egykori A. régiókban – beleértve a statisztikailag érintett régiókat is –, valamint a C. régiókban;

15.  kiemeli az állami támogatásoknak a válság által különösen sújtott gazdaságokban játszott szerepét, amelyek számára a kohéziós politika keretében elérhető közfinanszírozás lehet az egyetlen beruházási forrás; javasolja ezzel kapcsolatban, hogy fontolják meg a regionális támogatási térképen kívüli egyedi regionális szintű mentességeket annak érdekében, hogy a tagállamok kezelni tudják a válság következményeit; rámutat, hogy a Bizottságnak a gazdasági fejlődés szempontjából a 2008–2010 közötti, a munkanélküliség szempontjából pedig a 2009–2011 közötti időszakot kell figyelembe vennie az állami támogatásra való jogosultság alapjaként, annak ellenére, hogy ezekre az évekre vonatkozóan még nem lehet kimutatni a válság és a természeti katasztrófák okozta károk területi hatását; felkéri a Bizottságot, hogy frissebb és konkrét adatok alapján lépjen fel; a folyamatosság érdekében azt javasolja, hogy a Bizottság legalább hat hónappal hosszabbítsa meg a jelenlegi regionális támogatási iránymutatások és a regionális térképek érvényességét, mivel az új térképeket nem fogják időben jóváhagyni; üdvözli a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy 2017-ben elvégezze a C. régiók regionális támogatási térképeinek félidős értékelését;

16.  felhívja a Bizottságot, hogy a regionális támogatásokkal kapcsolatos határozatainak gazdasági hatásait tágabb földrajzi kontextusban mérlegelje, mivel a határ menti régiók versenyezhetnek az EGT-területekkel a gazdasági tevékenységek helyszíne tekintetében; ajánlja a Bizottságnak, hogy uniós szomszédságpolitikájában és a tagjelölt országokkal folytatott tárgyalások során vegye figyelembe ezt a szempontot;

17.  emlékeztet az Európai Tanács álláspontjára, amely utasította a Bizottságot annak biztosítására, hogy vegyék figyelembe a konvergenciarégiókkal határos régiók sajátos helyzetét; ezért kiemeli az úgynevezett A. és C. térségek támogatásával kapcsolatos kiegyensúlyozott megközelítés fontosságát, hogy minimalizálják a támogatási intenzitás egyenlőtlenségeit a különböző tagállamok közös határokkal rendelkező régiói között; kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy egy másik ország A. térségeivel határos, állami támogatásra nem jogosult régiók a C. térségeknek megfelelő különleges támogatásban részesülhessenek; úgy véli, hogy ezt a támogatás az általános lefedettségi küszöbértéktől eltérve az előre meghatározott és előre meg nem határozott C. térségekhez rendelt támogatáson túl kell a tagállamoknak kiutalni; ragaszkodik ahhoz, hogy a támogatási intenzitásban meglévő különbségeket a régiók valamennyi kategóriája és valamennyi méretű vállalkozás között legfeljebb 15%-ra kell korlátozni;

  18. felhívja a Bizottság figyelmét a legkülső, a gyéren lakott és a szigeti régiók helyzetére; javasolja, hogy az állami támogatás legyen elszigeteltségük, távoli fekvésük, kis méretük, nehéz topográfiai és éghajlati helyzetük, valamint piacuk méretbeli korlátai megfelelő kompenzációja; kéri, hogy e területek számára hangolják össze a kohéziós politikai jogalkotási csomagot a versenypolitikai követelmények működési támogatásával; kéri a Bizottságot, hogy a regionális támogatási iránymutatások új elveiben világosan fogalmazza meg újra a degresszivitás és az időbeli korlátozás tilalmának elvét e régiók működési támogatásinak esetében; kéri a Bizottságot, hogy pontosítsa a legkülső régióknak nyújtott állami támogatás meghatározását, külön kitérve a hozzáadott szállítási költségekre;

19.  felhívja a Bizottságot, hogy minden olyan NUTS 2 szintű régiót vegyen fel az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének hatálya alá tartozó „előre meghatározott” C. területek listájára, amelyek kizárólag egy szigetből vagy több szigetből állnak;

20.  javasolja, hogy lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy szélesebb körű paraméterkészletet használjanak a tényleges regionális hátrányok meghatározására, hogy az alacsony népsűrűség mellett más kritériumokat – például földrajzi és demográfiai hátrányokat, a természeti katasztrófáknak való kitettséget – is figyelembe vegyenek az állami támogatásra való terület-alapú jogosultság meghatározása során; úgy véli, hogy az állami támogatás legitim kompenzáció az elszigeteltségből, távoli fekvésből és egy terület kis méretéből adódó hátrány tekintetében, és ezt a feltételt független kritériumként kell figyelembe venni a 2014–2020-as regionális állami támogatások területi lefedettségének céljából, annak érdekében, hogy a szigeti térségek felülemelkedhessenek strukturális hátrányaikon, és biztosítsák a gazdasági, társadalmi és területi növekedés feltételeit;

A kohéziós politika keretében az állami támogatásra vonatkozó szabályok adminisztratív korlátai

21.  úgy véli, hogy az állami támogatási szabályok kohéziós politikai programokon belüli alkalmazása könnyebben elérhető, ha a hangsúlyt a nagyszabású és célzottabb támogatásra, a szabályok – köztük az értesítési szabályok – egyszerűsítésére, és a felhatalmazó rendelet(7) horizontális kategóriáinak, illetve az általános csoportmentességi rendelet hatályának kiterjesztésére helyezik; javasolja a de minimis küszöbértékek növelését; rámutat, hogy a de minimis küszöbérték növelése különösen a legkülső régiók és a szigetek mezőgazdasági, halászati és közlekedési ágazatának nyújtana segítséget ahhoz, hogy e területek versenyképessége megegyezzen a szárazföldi területekével;

22.  ismételten felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul adjon világos iránymutatást arról, hogy az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében mi minősül állami támogatásnak, és mi nem, továbbá írjon elő részletes kritériumokat arra vonatkozóan, hogy miként kell megkülönböztetni az állami támogatás fontos ügyeit a kevésbé fontosaktól, az állami támogatások korszerűsítésének menetrendjében bejelentettek szerint;

23.  úgy véli, hogy a Mitteldeutsche Flughafen és Flughafen Leipzig/Halle kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott EB-ítéletet illetően a kohéziós politikai programok keretében fontos garantálni az állami támogatási szabályok helyes alkalmazását a gazdasági tevékenységekre használt infrastrukturális projektek során, annak biztosítása érdekében, hogy a helyi és regionális önkormányzatokra és/vagy állami szervekre ne háruljanak további adminisztratív terhek; hangsúlyozza, hogy a szigorú pénzügyi gazdálkodási szabályok – köztük a kohéziós politika kötelezettségvállalások visszavonására vonatkozó szabályai és az állami támogatási eljárás panasztételi gyakorlata – nem veszélyeztethetik e projektek végrehajtását;

24.  egy egyszerűsített, de következetes megközelítés biztosítása érdekében ismételten kéri a csoportmentességi rendelet alapján a tagállamok által nyújtott állami támogatások értékelésének tisztázását, mivel ez nem csupán a kkv-k, de a helyi és regionális önkormányzatok és intézményeik számára is a kohéziós politika 2014–2020-es programozása során előreláthatóan különös nehézséget fog jelenteni; hangsúlyozza, hogy az egyszerűsítésre nem a végrehajtás rovására kell törekedni;

25.  kiemeli, hogy a kohéziós politikán belüli állami támogatás általános előzetes feltételrendszere értelmében a Bizottságnak proaktívabb megközelítést kell alkalmaznia az állami támogatási ügyek során, különösen, ha az állami támogatások bejelentése alóli mentesség mérete és hatálya növekszik; támogatja a Számvevőszék azon véleményét, hogy a Bizottságnak fel kell hívnia a figyelmet a bejelentési kötelezettségre, elő kell mozdítania a bevált gyakorlatokat, célzott tájékoztatást kell nyújtania a bejelentés különböző típusairól oly módon, hogy a Bizottság versenypolitikai honlapján rendszeresen frissített „gyakran feltett kérdések” oldalt üzemeltet, valamint úgy, hogy létrehoz egy ügyfélszolgálatot az iránymutatás értelmezésével kapcsolatosan felmerülő kérdések megválaszolására;

26.  véleménye szerint a tagállamoknak és régióknak jobban össze kell hangolniuk tevékenységüket a Bizottsággal, az általuk benyújtott információk és készített bejelentések minősége és időszerűsége szempontjából egyaránt; felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák a kohéziós politika keretében nyújtott állami támogatások előzetes feltételrendszerének megfelelő alkalmazását, és nemzeti szinten jobban tartsák be az állami támogatási szabályokat;

27.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az állami támogatási szabályokról szóló információs kampányaikkal kifejezetten a regionális és helyi szerveket célozzák meg, amelyek közül sokan csak ritkán részesültek állami támogatásban, és ezért korlátozott ismeretekkel rendelkeznek a rájuk vonatkozó szabályokról; felhívja a Bizottságot, hogy vegye ezt figyelembe, amikor értékeli az állami támogatásokra a tagállamokban alkalmazandó előzetes feltételrendszert;

28.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az állami támogatások korszerűsítését célzó szabályok alkalmazásának adminisztratív, jogi és átláthatósági kötelezettségei a lehető legvilágosabbak legyenek; úgy véli, hogy a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó regionális állami támogatásokról szóló iránymutatások (RAG) tervezetébe újonnan javasolt szabályok – például az alternatív forgatókönyvek, egyértelmű bizonyítékok arra nézve, hogy a támogatás hatással van a beruházási döntés meghozatalára, vagy az a (Bizottság által az elkövetkező időszakra bevezetendő, az ösztönzőkre pályázó vállalatokra és a tagállamokra, illetve azok szubnacionális kormányzati struktúráira egyaránt vonatkozó) feltétel, hogy a projekttevékenység nem kezdődhet el azelőtt, hogy a hatóságok meghoznák a döntést a támogatás odaítéléséről – nem egyeztethetők össze a kohéziós politika, illetve más uniós és nemzeti politikák által szorgalmazott egyszerűsítés és a bürokrácia csökkentése elveivel; megismétli, hogy ezek a szabályok bizonyos projektek beruházási támogatásból való kizárásával is járhatnak, illetve azzal, hogy sohasem lesz esély a projektek megkezdésére; úgy véli, hogy annak előírása, hogy legkülső régiókban az állami támogatások kívánatosságát rendszeres értékeljék, veszélybe sodorná a befektetők és vállalkozások számára ahhoz szükséges biztonságot és kiszámíthatóságot, hogy piaci lehetőségeket keressenek ezekben a veszélyeztetett régiókban;

A régiók vonzereje és az állami támogatási szabályok

29.  hangsúlyozza a világos és egyértelmű regionális és ágazatspecifikus állami támogatási szabályok biztosításának fontosságát az EU és régiói számára közvetlen külföldi befektetések vonzása, globális versenyképességük biztosítása, valamint a gazdasági, társadalmi és területi kohézió érdekében;

30.  üdvözli az átláthatóságra vonatkozó újonnan javasolt szabályokat (az iránymutatás tervezetének (127) és (128) bekezdése); ösztönzi a tagállamokat, hogy tartsák be ezeket a szabályokat, és egy központi weboldalon tegyenek hozzáférhetővé teljes és pontos információt a nyújtott állami támogatásokkal kapcsolatban;

31.  sürgeti a Bizottságot, hogy tegye egyszerűbbé és egyértelműbbé az állami támogatásokhoz való hozzáférést a kkv-k számára a leghátrányosabb helyzetű régiókban, elismerve a regionális fejlődés szempontjából való jelentőségüket; ugyanakkor felkéri a Bizottságot, hogy fokozza a végrehajtásra irányuló erőfeszítéseit a komolyabb, potenciálisan torzítóbb jellegű esetekben;

32.  elismeri a Bizottság által jelzett, nagyvállalatok számára nyújtott beruházási támogatással kapcsolatos problémákat, lévén hogy a bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy azoknak nincs ösztönző hatásuk a nagyvállalatokra; véleménye szerint annak ellenére, hogy az állami támogatásokat elsősorban a kkv-knak kell nyújtani, a nagyvállalatok kizárásával, mégsem indokolt , a kkv-k és a közepes méretű vállalatok fogalommeghatározásán kívül eső, családi tulajdonban lévő nagyvállalatok kivonása az állami támogatási szabályok alól az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdése c) pontjának hatálya alá tartozó területeken, minthogy e nagyvállalatok hozzájárulnak a foglalkoztatáshoz, a kkv-kkal ellátási láncokat alakítanak ki, közös kutatásban és fejlesztésben vesznek részt, valamint pozitív szerepet vállalnak a gazdasági válság kezelésében; úgy véli, hogy a nagyvállalkozások jelenléte gyakran a kkv-k sikerének a kulcsa, amelyek számára előnyösek a nagyvállalatok által vezetett klaszterek és a nekik nyújtott alvállalkozói tevékenység; emlékeztet arra, hogy maga a Bizottság is elismerte a nagyvállalatok befektetéseivel előidézett visszahatást és e befektetések hozzájárulását az EU világpiaci hozzáféréséhez ; hangsúlyozza, hogy a C. régiókban a nagyvállalatok támogatás alóli kizárására vonatkozó döntés a régióban munkahelyek elvesztéséhez és a gazdasági tevékenység csökkenéséhez, a regionális versenyképesség és a külföldi befektetések tekintetében a vonzerő csökkenéséhez, valamint a vállalatok más – EU-n belüli vagy kívüli – régiókba való áttelepüléséhez vezethet; javasolja, hogy e vállalatok jogosultak maradhassanak az állami támogatásra a C. régiókban, egyedi bejelentési kötelezettség és azt követően különösen szigorú ellenőrzés, valamint további, az ösztönző hatásra és a regionális fejlődéshez való hozzájárulásra vonatkozó összeegyeztethetőségi kritériumok bevezetésének függvényében;

33.  úgy véli, hogy a nagyvállalatok állami támogatási ösztönzőkre való jogosultságát nem a vállalkozás mérete vagy a tevékenységi ágazat alapján kell meghatározni, hanem az alapján is, hogy az ösztönző révén előreláthatóan hány és milyen minőségű és mennyire fenntartható munkahelyet lehetne létrehozni és megőrizni, illetve az alapján, hogy az érintett munkahelyek vagy projekt fenntartható-e, ideértve a régió fejlődését érő hosszú távú hatásokat is, a szociális szempontokat is beleértve; hangsúlyozza, hogy a szubszidiaritás elvével összhangban a tagállamokra, az érintett régiókra és a helyi hatóságokra kell hagyni az arra vonatkozó döntések meghozatalát, hogy mely projektekben rejlik a legnagyobb lehetőség az uniós politikák célkitűzéseinek eléréséhez;

34.  egyetért a Bizottsággal abban, hogy el kell kerülni, hogy a tevékenységek helyszínét az állami támogatások okán változtassák meg az EGT-n belül; kétségének ad hangot azonban a (24)–(25) és (122)–(124) bekezdések javasolt tervezetével kapcsolatban, mivel úgy véli, nem egészítik ki kellőképpen a kohéziós politikát, és összeegyeztethetetlenek az egyszerűsítésre vonatkozó célkitűzéssel; megjegyzi különösen, hogy a két évre szóló meghatározás szükségszerűen önkényes, és előfordulhat, hogy ezt a szabályt nem lehet majd betartatni, mivel nehezen lesz bizonyítható bármilyen ok-okozati összefüggés, illetve egy két évre előre történő terv megléte; aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy e szabály az Unión kívüli vállalkozásokat előnyben részesítheti az uniós vállalkozásokkal szemben, és az EGT területén kívülre való áttelepítésekhez vezethet, amennyiben a támogatott térség az ott nyújtott állami támogatás miatt egyébként vonzó lenne a tevékenység számára;

35.  megemlíti a vállalkozások Európai Unión belüli és azon kívüli áttelepülésében rejlő kockázatokat, amelyek a régiók számára nagyon is valóságosak; tudomásul veszi az Európai Bizottság által javasolt védzáradékot, amely kötelezné a nagyvállalatokat, hogy tartsák fenn a beruházást és a létrehozott munkahelyeket abban a térségben, ahol a támogatást nyújtották, ellenkező esetben vissza kell fizetniük a támogatást; felhívja a Bizottság figyelmét a kohéziós politika 2014–2020-as időszakra vonatkozó szabályozásairól jelenleg is folyó tárgyalásokra, és az uniós/állami finanszírozásban részesülő vállalkozások által teremtett beruházások és munkahelyek fenntartása érdekében kéri, hogy a kohéziós politika és versenypolitika vonatkozó időszakait hangolják egymáshoz;

36.  kétségének ad hangot azzal kapcsolatban is, hogy „a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásban (az iránymutatás-tervezet (11) bekezdése) meghatározott nehéz helyzetű vállalkozások” nem lennének jogosultak az állami támogatásra; úgy véli, hogy nem lenne szabad szigorúbb intézkedéseknek vonatkozniuk a szerkezetátalakításon áteső vállalkozásokra, különösen, ha az ezektől a vállalatoktól származó támogatási kérelmek eleve negatív elbírálása azok Unión kívülre települését eredményezheti; rámutat, hogy napjaink bizonytalan és folyamatosan változó üzleti környezetében a felelős vállalati szerkezetátalakítás a fenntartható beruházás, munkahelyek és növekedés hosszú távra való biztosításának fő eszköze; megjegyzi, hogy a javasolt szabálytervezet nemcsak hogy ellentétes a támogatásban részesülő régiókbeli, gazdasági válság által érintett vállalkozások segítésével, de nem is végrehajtható, mivel ezek az iránymutatások nem tartalmaznak kifejezett, pontos meghatározást a „nehéz helyzetű vállalkozások” fogalmára nézve; emlékeztet a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a munkavállalók tájékoztatásáról és a velük folytatott konzultációról, a szerkezetátalakítás előrejelzéséről és kezeléséről szóló 2013. január 15-i állásfoglalására (8), amelyben kéri, hogy szülessen jogi aktus ezekben az ügyekben, és felszólítja a Bizottságot, hogy haladéktalanul cselekedjen;

37.  meggyőződése, hogy a (177) bekezdéstervezetnek megfelelően létfontosságú bizonyos rugalmassági határt hagyni az iránymutatások felülvizsgálata tekintetében a későbbi módosítások lehetővé tétele érdekében, mivel ezeket az iránymutatásokat hét évre tervezik;

o
o   o

38.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0026. (2) HL C 54., 2006.03.04., 13. o. (3) Brüsszel, 2012 (dátum nélkül). (4) EUCO 37/13, 2013.02.08., 22. o. (5) A Számvevőszék 15/2011. sz. különjelentése: A Bizottság eljárásai biztosítják-e az állami támogatások ellenőrzésének eredményes lebonyolítását? (6) A Bizottság 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK rendelete a Szerződés 87 és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet), HL L 214, 2008.0.09., 3. o. (7) A Tanács 1998. május 7-i 994/98/EK rendelete (HL L142., 1998.5.14., 1. o.). (8) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0005.

Az Európai Parlament 2013. június 12-i állásfoglalása az EU versenypolitikájáról szóló éves jelentésről (2012/2306(INI))

P7_TA(2013)0268 A7-0143/2013

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 101., 102. és 107. cikkére,

–  tekintettel a Bizottság versenypolitikáról szóló 2011. évi jelentésére (COM(2012)0253) és a Bizottság szolgálatainak ehhez fűzött munkadokumentumára (SWD(2012)0141),

–  tekintettel a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendeletre(2) (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete),

–  tekintettel az „Az állami támogatásokról szóló szabályoknak a pénzintézetek vonatkozásában a jelenlegi pénzügyi világválsággal összefüggésben tett intézkedésekre történő alkalmazása” című, 2008. október 13-i bizottsági közleményre(3) (a bankokról szóló közlemény),

–  tekintettel „A pénzintézetek feltőkésítése a jelenlegi pénzügyi válságban: a támogatás szükséges minimális szintre történő korlátozása és az indokolatlan versenytorzulás kiküszöbölését célzó biztosítékok” című, 2008. december 5-i bizottsági közleményre(4) (feltőkésítési közlemény),

–  tekintettel az értékvesztett eszközöknek a közösségi bankszektorban történő kezeléséről szóló, 2009. február 25-i bizottsági közleményre(5) (az értékvesztett eszközökről szóló közlemény),

–  tekintettel „A pénzügyi szektor életképességének helyreállítása és a jelenlegi válságban hozott szerkezetátalakítási intézkedések értékelése az állami támogatási szabályok alapján” című 2009. július 23-i bizottsági közleményre(6) (a szerkezetátalakításról szóló közlemény),

–  tekintettel az „Ideiglenes közösségi keretrendszer a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban” című, 2008. december 17-i bizottsági közleményre(7) (az ideiglenes keretrendszer),

–  tekintettel az „Ideiglenes közösségi keretrendszer a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban” című, 2010. december 1-i bizottsági közleményre(8) (a 2010. december 31-én lejáró helyébe lépő új ideiglenes keretrendszer),

–  tekintettel a magas szintű szakértői csoport 2012 október 2-i, az uniós bankszektor szerkezetének reformjáról szóló végleges jelentésére(9),

–  tekintettel az európai uniós állami támogatási szabályoknak az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásának ellentételezésére való alkalmazásáról szóló bizottsági közleményre(10),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló 2011. december 20-i bizottsági határozatra(11),

–  tekintettel „A közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásról szóló európai uniós keretszabály (2011)” című bizottsági közleményre(12),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletre(13),

–  tekintettel a Parlament által megrendelt, „Állami támogatás – Válságszabályok a pénzügyi ágazat és a reálgazdaság számára” című, 2011. júniusi tanulmányra(14),

–  tekintettel a Parlament által megrendelt, „A trösztellenes eljárások terén alkalmazott kollektív jogorvoslat” című, 2012. júniusi tanulmányra(15),

–  tekintettel a „Nyilvános konzultáció: A kollektív jogorvoslattal kapcsolatos egységes európai megközelítés felé” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2011)0173),

–  tekintettel „Az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítése” című bizottsági közleményre (COM(2012)0209),

–  tekintettel a Számvevőszék 15/2011. számú, „A Bizottság eljárásai biztosítják-e az állami támogatások ellenőrzésének eredményes lebonyolítását?” című különjelentésére,

–  tekintettel az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei 2012 utáni kereskedelmi rendszerének kontextusában hozott egyes állami támogatási intézkedésekhez adott bizottsági iránymutatásra (a továbbiakban „a kibocsátás-kereskedelmi rendszerre vonatkozó iránymutatások”)(16),

–  tekintettel az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló 2010. november 20-i keretmegállapodásra (a továbbiakban: a keretmegállapodás)(17), és különösen annak (12)(18) és (16)(19) bekezdésére,

–  tekintettel a 2012. június 29-i euróövezeti csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozatra(20),

–  tekintettel a Bizottság 2003. évi, versenypolitikáról szóló XXXIII. éves jelentéséről szóló, 2005. február 22-i állásfoglalására(21), a Bizottság versenypolitikáról szóló 2004. évi jelentéséről szóló, 2006. április 4-i állásfoglalására(22), a versenypolitikáról szóló 2005. évi jelentésről szóló, 2007. június 19-i állásfoglalására(23), a versenypolitikáról szóló 2006. és 2007. évi jelentésről szóló, 2009. március 10-i állásfoglalására(24), a versenypolitikáról szóló 2008. évi jelentésről szóló, 2010. március 9-i állásfoglalására(25),a versenypolitikáról szóló 2009. évi jelentésről szóló, 2011. január 20-i állásfoglalására(26) és az EU versenypolitikájáról szóló éves jelentésről szóló 2012. február 2-i állásfoglalására(27),

–  tekintettel az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó uniós állami támogatási szabályok reformjáról szóló, 2011. november 15-i állásfoglalására(28),

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, illetve a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A7-0143/2013),

A.  mivel a nyitott piacokat jellemző elvekre és a valamennyi ágazatban érvényesülő egyenlő versenyfeltételekre épülő uniós versenypolitika az EU „genetikai kódjának” részét képezi és az európai szociális piacgazdaság sarokköve, továbbá az európai fogyasztók szolgálatában álló eszköz ahhoz, hogy társadalmi és gazdasági szempontból egészséges belső piacot biztosítson, valamint fellépjen az egyes gazdasági szereplők által folytatott tisztességtelen gyakorlatok ellen, és kulcsszerepet tölt be a belső piac megfelelő működésének biztosításához;

B.  mivel az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad mozgása alapvető fontosságú volt az európai növekedéshez;

C.  mivel a gazdasági, pénzügyi és államadósság-válság 2008 őszén tört ki, és 2011-ben tovább mélyült, amely recesszióba juttatta az uniós gazdaságot;

D.  mivel a Bizottság többek között az állami támogatásra vonatkozó különszabályok elfogadásával és a versenypolitika válságkezelő eszközként való alkalmazásával válaszolt a válságra; mivel ezt már akkor is és most is ideiglenes rendszernek szánják;

E.  mivel a versenypolitika létfontosságú szerepet tölt be a válságra való reagálás, az Európa 2020 stratégia és az egységes piac támogatása, illetve a bankunió, és egy valódi gazdasági és monetáris unió és mélyebb integráció, valamint a konvergencia irányába tett előmenetel terén,

F.  mivel a protekcionizmus csak tovább mélyítené és elnyújtaná a válságot, a versenyszabályok szigorú betartása pedig létfontosságú szerepet tölt be az európai gazdaság talpra állítása szempontjából;

G.  mivel a versenypolitikáról szóló éves jelentésnek az Unió teljes versenyképességét előmozdító eszközként kell szolgálnia – kiterjesztve és új szereplők számára hozzáférhetővé téve a versenyt, kiszélesítve és megszilárdítva ezzel a belső piacot –, és nem kizárólag a versenypolitika Bizottság általi gyakorlati végrehajtásához kell kapcsolódnia;

H.  mivel a verseny nem minden tagállamban működik ugyanolyan kielégítő mértékben,

I.  mivel azok az ágazatok, ahol alacsonyabb szintű a verseny, gyakran pontosan ugyanazok, ahol a gazdasági teljesítmény tekintetében elmarad az elvárttól;

Általános észrevételek

1.  tudomásul veszi a Bizottság versenypolitikáról szóló 2011. évi jelentését, és üdvözli, hogy az új tematikai keret foglalkozik a Parlament által felvetett kérdésekkel, és lehetővé teszi a prioritások, célkitűzések és megtett intézkedések egyértelmű azonosítását;

2.  hangsúlyozza, hogy a versenypolitika az európai szociális piacgazdaság sarokköve; kiemeli a trösztellenes tevékenységekkel, az állami támogatással és az összefonódás-ellenőrzéssel kapcsolatos intézkedések szigorításának fontosságát annak érdekében, hogy hatékony gazdaságot, jól működő belső piacot és szociális előrehaladást lehessen biztosítani; hangsúlyozza továbbá, hogy a kkv-knak és a harmadik szektornak a belső piachoz való jobb hozzáférése, illetve az ebben való részvétele a meglévő akadályokat felszámoló, aktív versenypolitikát tesz szükségessé;

3.  sürgeti az uniós versenypolitika és a valamennyi egyéb uniós politika, így például az ágazati szabályozás közötti konzisztenciát; annak biztosításához, hogy a termékek és a szolgáltatások belső piacának működése a polgárok, a környezet és a vállalkozások javát szolgálja;

4.  felhívja a Bizottságot, hogy a nemzeti versenyhatóságokkal együttműködve alaposan vizsgálja meg a versenyben tapasztalható torzulásokat és azok gazdasági hatásait; felkéri a Bizottságot, hogy állapítsa meg a tagállamok között ezen a téren tapasztalható egyenlőtlenségeket és mutasson rá azok okaira is;

5.  hangsúlyozza, hogy a versenypolitika tágabb értelemben vett végrehajtása nem szolgálhat a már kiépült vállalatok vagy áru- és egyéb szolgáltatók megerősítésére, ellenben az új szereplők piacra lépésének és az új ötletek és technológiai megoldások megjelenésének elősegítését kell átfogó célkitűzésének tekintenie, ilyen módon maximalizálva az uniós polgárok hasznát;

6.  rámutat, hogy a rendkívüli állami támogatásokat nyújtó válságszabályozási rendszer kiterjesztése a körülmények tették szükségessé, és ez hozzájárult a pénzügyi és gazdasági instabilitás súlyosbodásának megelőzéséhez, a protekcionizmus megakadályozásához, továbbá mechanizmust biztosított a banki átszervezésekhez és a válságrendezéshez, s mindez különösen a programban részt vevő, súlyos problémákkal szembesülő országok számára bizonyult hasznosnak;

7.  aggodalmát fejezi ki ugyanakkor azzal kapcsolatban, hogy noha az állami támogatásokat nyújtó rendszert ideiglenes jellegűnek szánták, úgy tűnik, hogy nem átmenetiek; megjegyzi, hogy a versenypolitikáról szóló harmadik soron következő éves jelentésében a Parlament hangsúlyozta, hogy ezeket az ideiglenes intézkedéseket a lehető leghamarabb meg kell szüntetni; sajnálja továbbá, hogy egyes esetekben a megközelítés kudarcot vallott, és ragaszkodik a korábbi beavatkozás tanulságainak levonásához, és a gyakorlatok ennek megfelelően történő elfogadásához;

8.  fenntartja, hogy az állami támogatásban részesülő bankoknak üzleti modelljüket a tevékenységük életképes részére kell koncentrálniuk, javítaniuk kell a családok és a vállalkozások hitelhez jutását, valamint minimálisra kell csökkenteniük a támogatásban nem részesülő versenytársakra és az uniós adófizetőkre gyakorolt hatásukat; ezzel kapcsolatban megemlíti, hogy fontolóra kell venni a magas szintű szakértői csoportnak az uniós bankszektor szerkezetének reformjára irányuló javaslatait;

9.  hangsúlyozz, hogy a bankszektor folyamatban lévő konszolidációja ténylegesen növelte több jelentős pénzügyi intézmény piaci részesedését, és ezért sürgeti a Bizottságot, hogy kísérje szoros figyelemmel az ágazatot annak érdekében, hogy fokozza az európai banki piacon folyó versenyt;

10.  emlékeztet a 2012. június 29-i euróövezeti csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozatra; egyetért azzal, hogy elengedhetetlen a bankok és az államháztartások között kialakult ördögi kör megtörése, illetve kötelezettségvállalásuk sürgős kialakítása;

11.  kéri a Bizottságot, hogy a jobban szabályozott, átlátható, nyitott és tisztességes pénzpiacok elérése érdekében szigorúan szerezzen érvényt a trösztellenes és az összefonódások ellenőrzésére vonatkozó szabályoknak; méltányolja a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek piacán tett vizsgálatait, különösen a hitel-nemteljesítési csereügyletek (credit default swaps – CDs) kereskedelmi adatait és szolgáltatásait, a fizetési szolgáltatásokat, valamint a pénzügyi információk piacok számára történő közreadását illetően;

12.  felszólítja az EU versenyhatóságait, hogy működjenek szorosan együtt más joghatóságokkal, és kövessék nyomon a jelentős pénzpiaci szereplők és oligopóliumok – például a hitelminősítő intézetek – viselkedését és piacra gyakorolt hatását, valamint kiemelt prioritásként vizsgálják ki a LIBOR, EURIBOR és TIBOR kamatlábak állítólagos manipulálásának ügyét;

13.  véleménye szerint a fenti kérdést teljes mértékben ki kell vizsgálni például annak meghatározása érdekében is, hogy valamennyi uniós eszközt kimerítettek-e az ilyen események megelőzésére; felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy vizsgálja meg e torzulásoknak az árak alakulására gyakorolt hatását olyan ágazatokban, mint például a jelzáloghitel;

A fenntartható növekedés, a foglalkoztatás és a versenyképesség támogatása

14.  elismeri, hogy a versenypolitika az egységes piac továbbfejlesztése és megőrzése szempontjából alapvető eszköz, továbbá a termelékenység, a hatékonyság és a globális versenyképesség egyik fő mozgatóereje, és jelentős szerepet játszik a tisztességes és nyitott piacok, a rendezett államháztartások, illetve az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés célját kitűző Európa 2020 előmozdításában;

15.  hangsúlyozza, hogy az egységes piac, a gazdasági növekedéshez való visszatérés, az európai piac vonzerejének globális elmélyítéséhez, a digitális menetrend megvalósításához, a kutatás és az innováció ösztönzéséhez erős versenyre, a gazdasági szereplők egészséges sokféleségére és proaktív iparpolitikára van szükség; megjegyzi, hogy a trösztellenes, állami támogatási és összefonódás-ellenőrzési eszközök mind-mind létfontosságúak a piacszabályozás javításához, az átláthatóság ösztönzéséhez és a gazdaság újjáépítéséhez;

16.  elvárja a Bizottságtól, hogy hathatósan erősítse meg a versenypolitikát és mozdítsa elő a környezetbarát technológiákat és erőforrásokat; hiszi, hogy a kibocsátás-kereskedelmi rendszerre vonatkozó iránymutatásoknak hozzá kell járulniuk a kibocsátásáthelyezés megelőzéséhez, az árjelzések fenntartásához és a torzulások minimalizálásához; úgy véli, hogy a jelenlegi alacsony kibocsátáskereskedelmi ár csak kis mértékben járul hozzá az éghajlatbarát technológiai megoldások alkalmazásának előmozdításához, és késlelteti az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállást;

17.  kiáll amellett, hogy a további károk elkerülésének és a jogaik visszaállításának egyedüli céljával a kiterjedt csalási és illegális pénzügyi gyakorlatok áldozatainak megsegítése érdekében elfogadott állami intézkedések nem tekinthetők állami támogatásnak;

Általános gazdasági érdekű szolgáltatások (ÁGÉSZ)

18.  megjegyzi, hogy az európai polgárok a szükséges és fontos közszolgáltatások tekintetében kiváló minőségű, területi lefedettséget biztosító és megfizethető ellátást igényelnek, amely egyben fokozza a versenyt, és egyenlőbb versenyfeltételeket biztosít e köz- és magánszférabeli szolgáltatók számára; kiemeli, hogy ebből a célból a különféle szolgáltatók közötti verseny megőrzése kulcsfontosságú; hangsúlyozza, hogy az új ÁGÉSZ-csomag egyszerűbb, világosabb és rugalmasabb keretet eredményezhet e tekintetben; hangsúlyozza az EUMSZ versenyszabályai alapján a Bizottságra ruházott felelősséget annak biztosítása terén, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatások számára adott kompenzáció összeegyeztethető legyen az uniós állami támogatási szabályokkal, és annak elkerülése érdekében, hogy ne nyújtsanak rossz minőségű, de drága közszolgáltatásokat; aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy túl sok szolgáltatás mentesül a versenyhatóságok ellenőrzése alól;

19.  felszólítja az EU versenyhatóságait, hogy kövessék nyomon a gyógyszerészeti, egészségügyi és biztosítási szolgáltatások piacát (és különösen a generikus és innovatív gyógyszerek piacát), ismerjék fel a szabadalmi jogokkal való potenciális visszaéléseket és diszkriminatív piaci magatartásokat; megjegyzi, hogy ugyan az egészségügyi ágazat és a szociális védelem megszervezése elsősorban tagállami hatáskörbe tartozik, az államháztartás fenntarthatósága, a versenyjog betartása és az uniós polgárok jogainak megőrzése érdekében e szervezeteket is ellenőrzés alá kell vetni;

A fogyasztói jólét növelése: ágazati fejlemények

20.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy 2007 közepe óta az élelmiszerárak jelentős mértékben megemelkedtek, és a termelői árak nagymértékben ingadoznak, emlékeztet arra, hogy a fogyasztói élelmiszerárak jelentős mértékben hozzájárulnak az általános inflációhoz; hangsúlyozza, hogy az értékláncon belüli kollektív tárgyalások új keretét a termelő szervezetek versenybarát működtetése és egy, az élelmiszerárakat nyomon követő platform kell, hogy kísérje; arra sürgeti a Bizottságot – a nemzeti versenyhatóságokkal együttműködésben –, hogy a támogatás, az átláthatóság és a fogyasztói árak alakulásának tekintetében az értéklánc valamennyi szintjén alaposan vizsgálja meg a versenyt; emlékeztet arra, hogy az élelmiszer-ágazatban a fogyasztók számára elérhető előnyök hasonló versenyképességi reformoknak a gazdaság valamennyi más ágazatában való végrehajtásával megsokszorozhatók;

21.  hangsúlyozza, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatások (ÁGÉSZ) és az általános érdekű szociális szolgáltatások (ÁÉSZSZ) egyaránt jelentős részét képviselik a tagállamokban nyújtott teljes szolgáltatásoknak, ami egyben azt jelenti, hogy jelentős eredmények érhetők el az ÁGÉSZ-ek és az ÁÉSZSZ-ek hatékonyabbá tételével; kiemeli, hogy ennek fényében alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy az ÁGÉSZ-eket és az ÁÉSZSZ-eket szabályozó előírások elsősorban a fogyasztókat védjék;

22.  hangsúlyozza az élelmiszer-piaci spekuláció áringadozásban megnyilvánuló, jelentős szerepét; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg e kérdést a versenypolitikáról szóló 2012. évi jelentésben és tegyen intézkedéseket az élelmiszer-piaci spekuláció felszámolása érdekében;

23.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg alaposabban a termelői szervezetek és szövetkezetek abban betöltött kedvező szerepét, hogy javítja a mezőgazdasági kistermelők jólétét és a beszállítóiparral szembeni tárgyalóerejüket;

24.  várakozással tekint az Európai Versenyhatóságok Hálózata (ECN) e témával foglalkozó jelentése elé; megjegyzi, a trösztellenes ügyekben leggyakrabban vizsgált ágazatok a gabonafélék és a tejtermékek ágazata, és bátorítja a nemzeti versenyhatóságokat , hogy lépjenek fel kezdeményezőbben e területen; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az európai cukorágazatot, ahol 2011-ben és 2012-ben különösen nagy volt az árak inflációja;

25.  ismételten sürgeti a Bizottságot, hogy törekedjen a belső energiapiaci csomag maradéktalan végrehajtására; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy mivel még nem sikerült maradéktalanul megvalósítani a nyitott és versenyképes egységes energiapiacot, aktívan kövesse nyomon a versenyt az energiapiacokon, különösen abban az esetben, ha a közművek privatizációja monopolisztikus vagy oligopolisztikus piaci rendszereket hoz létre;

26.  felszólítja a Bizottságot a légi árufuvarozási és a gyorspostai szolgáltatások uniós piacának alapos vizsgálatára; megjegyzi, hogy az Egyesült Államokban egyfajta duopólium működik az expressz szolgáltatások piacán, és az elmúlt tíz évben gyakorlatilag bezárta a piacot az európai versenytársak előtt; megállapítja, hogy amennyiben az ágazatban további összeolvadásokra kerülne sor, akkor csupán egyetlen európai expressz és logisztikai nagyvállalat maradna versenyben, és ez jelentős mértékben befolyásolná a belső piaci árversenyt – a fogyasztók kárára;

27.  hangsúlyozza, hogy az európai társaságok számára nem biztosítottak az egyenlő versenyfeltételek az amerikai légiközlekedési piacon, továbbá nyilvánvaló az egyensúlytalanság az uniós–amerikai légiközlekedési piacon még ma is, mivel az európai teherszállító légitársaságoktól megtagadják az amerikai belpiachoz való hozzáférést, és kedvezőtlen feltételek mellett kényszerülnek versenyezni; hangsúlyozza, hogy ez az egyenlőtlen piaci hozzáférés torzítja a versenyt, és végső soron árt az európai logisztikai iparnak és a fogyasztóknak;

A versenypolitika legitimitásának és hatékonyságának előmozdítása

28.  támogatja a Parlament aktív – többek között társjogalkotói – szerepét a versenypolitika formálása során; véleménye szerint a Bizottságnak maradéktalanul elszámoltathatónak kell lennie és követnie kell a Parlament állásfoglalásait; célja, hogy megerősítse a folyamatban lévő strukturált párbeszédet;

29.  felszólítja a Bizottságot, hogy a későbbiekben is részrehajlás nélkül és objektíven lépjen fel, és legyen nyitott a versenyeztetési eljárások javítása előtt; védelmébe veszi az eljárási jogokat, köztük a vállalkozások azon jogát, hogy meghallgatásuk előtt jogukban áll betekinteni a bizottsági aktába;

30.  ösztönzi a Bizottságot, hogy az általános elvek meghatározásával és a vállalatok e területen végzett tevékenységeinek támogatásával a továbbiakban is mozdítsa elő a tisztességes verseny kultúráját, különösen azzal, hogy nagyobb érdeklődést és pozitívabb hozzáállást tanúsít a megfelelőség iránt, mivel ez jelentős megelőző hatást gyakorolna, ami pedig közérdek;

31.  felkéri a Bizottságot, hogy vegye fontolóra az alternatív vitarendezés alkalmazását, a rendes jogalkotási eljárás keretében nyújtsa be régóta esedékes javaslatát az uniós trösztellenes jogszabályok megszegésével a vállalatoknak és fogyasztóknak okozott károk miatt indított egyéni vagy kollektív magánkeresetek megkönnyítése érdekében; úgy véli, hogy egy ilyen javaslatnak a versenyt kell előmozdítania, s nem pedig a megalapozatlan pereskedésekre kell ösztönöznie, kis értékű és diffúz károk megtérítésére kell vonatkoznia és teljes összhangot kell biztosítania az Unió átláthatósági előírásaival, továbbá biztosítania kell azt, hogy az engedékenységi eljárások keretében tett valamennyi kivétel megfelelően és konkrétan indokolt legyen, és teljes összhangban a hatóságok általi jogérvényesítéssel;

32.  ismételten hivatkozik az EU versenypolitikájáról szóló éves jelentéséről szóló korábbi, 2012. február 2-i állásfoglalására és a kollektív jogorvoslatra irányuló esetleges bizottsági javaslat gondolatát;

33.  kedvező álláspontot alakít ki az Európai Versenyhatóságok Hálózatán (ECN) belüli és a nemzeti bíróságokkal folytatott együttműködést illetően, a versenypolitikák uniós szintű hatékonyságának és összhangjának biztosítása érdekében; támogatja a felelősségnek az ECN tagjai közötti hatékony megosztását, mivel egyes piacok esetében az eltérő jogi, gazdasági és kulturális feltételek miatt nagyobb a nemzeti dimenzió, mint mások esetében; felkéri a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a többi joghatósággal való konvergenciára és együttműködésre irányuló megállapodásokat, amelyek rendelkeznek a vizsgálatok alatti – megfelelő körülmények között lebonyolított – információcseréről is;

34.  tisztában van azzal, hogy a Bizottságra a versenyjog érvényesítése területén nagy és egyre növekvő munkateher hárul, ezért megismétli, hogy ahhoz, hogy a Bizottság e terhekkel proaktívan és hatékonyabban megbirkózhasson, több erőforrásra van szüksége, különösen a meglévő források elosztásán keresztül;

35.  felkéri a Bizottságot, hogy az EU-n belül és nemzetközi szinten egyaránt mozdítsa elő a verseny kultúráját;

Bírságolási politika

36.  javasolja a vitarendezési eljárás és adott esetben visszatartó erejű és arányos bírságok alkalmazását, elkerülve a bajba került vállalatok piaci kiszorításával járó kedvezőtlen gazdasági és társadalmi következményeket;

37.  megjegyzi, hogy a bírságoknak nem szabadna megakadályozniuk a vállalatokat abban, hogy a szervezetükön belül felelősségre vonják a vezetőket vagy alkalmazottakat, illetve adott esetben a tagállamokat abban, hogy büntetőjogi felelősséggel járó ügyekben eljárjanak; felszólítja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra e szempontokat és erről készítsen jelentést;

38.  aggodalmát fejezi ki a bírságok miatt, amelynek egyetlen eszközként való használata túl korlátozott lehet, tekintettel a fizetésképtelenség miatt bekövetkező lehetséges elbocsátásokra, és kifinomultabb eszközök széles skálájának kifejlesztésére szólít fel, többek között az egyéni felelősségre, a cégek átláthatóságára és elszámoltathatóságára, a rövidebb eljárásokra, a védelemhez és a tisztességes eljáráshoz való jogra, az engedékenységi kérelmek hatékony működését biztosító mechanizmusokra (különösen az egyesült államokbeli árképzési folyamat okozta zavarok leküzdésére), vállalati megfelelési programokra és európai standardok kialakítására vonatkozóan; helyesli a „büntess és jutalmazz” elven alapuló megközelítést, amely büntetést ró ki, és hatékony elrettentésre szolgál, ösztönzi ugyanakkor a szabályoknak való megfelelést;

39.  ismételten megjegyzi, hogy a bírságok kiszabásának módját egy nem jogalkotási eszköz, a 2006. évi bírságolási iránymutatások tartalmazzák, és ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy a jogszerűség elve alapján illessze be a bírságkiszámítás részletes alapjait és a bírságolás új elveit az 1/2003/EK rendeletbe;

40.  megismétli felhívását a Bizottság bírságolási iránymutatásainak általános felülvizsgálatára a hat év alatt szerzett gyakorlati tapasztalatok fényében; úgy véli, hogy e felülvizsgálatnak meg kell vizsgálnia a megfelelési programok szerepét, olyan feltételeket kell szabnia, amelyek értelmében a leányvállalat felett döntő befolyást gyakorló anyavállalatot egyetemlegesen felelősségre lehetne vonni a leányvállalataik által elkövetett trösztellenes jogsértésekért, továbbá fontolóra kell vennie az engedékenység, a visszaesés, a forgalomkorlát, illetve a köz- és magántartozások közötti kölcsönhatás kérdéseit;;

41.  megismétli, hogy egyre több kérelem érkezik a bírság fizetésképtelenség miatti csökkentésére, különösen az egytermékes vállalkozásoktól és a kkv-któl; ismételten úgy megerősíti, hogy a bírságok csökkentésének alternatívája lehet a késleltetett és/vagy megosztott fizetések rendszere, amelynek révén elkerülhető a vállalkozások csődje;

42.  üdvözli, hogy a Bizottság (2012. március .28-i COMP/39452 sz.) határozatában figyelembe vette az egytermékes vállalkozások sajátos szükségleteit;

Ágazatspecifikus szempontok

43.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek további lépéseket az egységes közlekedési piac megvalósítása felé, biztosítva a nyílt és tisztességes versenyt a közlekedési, a postai és az idegenforgalmi ágazatban, valamint tiszteletben tartva a többi uniós szakpolitika célkitűzéseit, például a megfelelően működő közlekedési és mobilitási szolgáltatásokat, a közszolgáltatások, a társadalmi normák, a biztonság és a környezetvédelem területén kitűzött célokat, valamint az Uniónak a szén-dioxid-kibocsátás és az olajfüggőség csökkentésével kapcsolatban kitűzött céljait; üdvözli a második egységes piaci intézkedéscsomag bejelentését, melynek célja az egységes európai égbolt régóta várt kialakítása, a vasúti piac megnyitásának folytatása, valamint az egységes vasúti térség megvalósítása;

44.  úgy véli, hogy az európai közlekedési ágazat versenyképességének javítása érdekében a Bizottságnak tovább kellene erősítenie a versenypolitika és a közlekedéspolitika közötti kapcsolatokat;

45.  sürgeti a Bizottságot, hogy a nemzetközi tárgyalásokon legyen proaktívabb a versenyszabályok konvergenciájának előmozdításában annak érdekében, hogy a közlekedési ágazatban egyenlő feltételeket lehessen biztosítani az Unió és a harmadik országok között;

46.  hangsúlyozza, hogy az egységes európai piac tényleges kiteljesítése, valamint a közlekedés területén a tisztességes verseny biztosítása érdekében fontos az európai közlekedési térség egységes fejlesztése, valamint a tagállamok közlekedési infrastruktúrái közötti fejlettségi különbségek felszámolása;

47.  hangsúlyozza, hogy az adózási eltérések hatással vannak a különböző szállítási módok közötti versenyhelyzetre, és felszólítja a Bizottságot, hogy adjon áttekintést az egyes szállítási módokra vonatkozó adókról és különböző héarendszerekről;

48.  hangsúlyozza, hogy a szabad és tisztességes európai szintű verseny kialakítása érdekében a tagállamok közötti fizikai, technikai és szabályozási akadályokat fel kell számolni, különösen együttműködtethető és hatékony transzeurópai hálózatok létrehozása révén;

49.  elvben üdvözli a különböző szállítási módokban érvényesülő utasjogokról szóló bizottsági közleményt, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy minden egyes szállítási mód eredendően különböző, és hogy bármely bizottsági javaslatnak – amellett, hogy garantálja az utasok már meglévő jogait – arányos és rugalmas, a szállítási módok különbségeit elismerő megközelítést is kell biztosítania;

50.  sürgeti az illetékes hatóságokat az EU–USA légi közlekedési megállapodás fényében, hogy fokozzák az együttműködésüket a légitársaságok szövetségére vonatkozó, versennyel kapcsolatos kérdéseket illető, összeegyeztethető szabályozási szemléletek kidolgozásában, valamint aktívan keressenek lehetőséget arra, hogy a főbb szövetségek hatékonyabban vehessék fel a versenyt a transzatlanti piacon belül;

51.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat egyrészt arra, hogy gyorsítsák fel az egységes európai égbolt jogszabályainak végrehajtását annak érdekében, hogy a szolgáltatások árképzése átláthatóbb legyen, és ezzel könnyebbé váljon a versenyszabályoknak való megfelelés nyomon követése, illetve fokozódjon az európai csomópontok versenyképessége és biztonsága, másrészt arra, hogy az európai repülőtereken továbbra is a gazdaság és az utasok javát szolgáló versenyhelyzet fokozása érdekében munkálkodjanak;

52.  felkéri a Bizottságot, hogy készítsen bizonyítékokkal alátámasztott áttekintést azokról az esetekről, amikor a légi fuvarozók a számukra biztosított egyedi feltételek révén előnyökhöz jutnak más szolgáltatókkal szemben, vagy – mint azt állítják – egyes repülőtereken visszaélnek erőfölényükkel, különösen az egyetlen poggyászt engedélyező szabály és a kézipoggyász díjmentességét érintő egyéb korlátozások bevezetése révén;

53.  úgy véli, hogy a kereskedelmi tevékenységek a repülőterek fontos bevételi forrásai, és az ilyen agresszív gyakorlatok a fuvarozó domináns helyzetével való visszaélésnek tekinthetők;

54.  sürgeti a Bizottságot, hogy a tisztességes verseny biztosítása és az európai regionális összeköttetések védelme érdekében erősítse meg a résidőkereskedelem, -használat és -kiosztás ellenőrzését az európai repülőtereken;

55.  felszólítja a Bizottságot, hogy ellenőrizze a fapados légi szolgáltatókat érintő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy ezek az intézkedések ne szolgálják a tisztességtelen versenyt;

56.  sürgeti a Bizottságot, hogy a légi közlekedés és a repülőterek állami támogatására vonatkozó uniós iránymutatások felülvizsgálata során biztosítsa, hogy a verseny torzulásmentes legyen, és valamennyi piaci szereplőre egyenlő feltételek legyenek érvényesek;

57.  rámutat arra, hogy korlátozott előrelépések történtek Európa vasúti ágazatának liberalizációja tekintetében, valamint hogy ez a helyzet a többi szállítási móddal szemben hátrányba helyezi a vasutat, különös tekintettel az ágazat versenyképességével kapcsolatos, Európa-szerte tapasztalható problémákra;

58.  sürgeti a Bizottságot az egységes európai vasúti térség kiteljesítésére annak biztosítása révén, hogy megfelelőek legyenek a feltételek az ágazat szabad és tisztességes verseny előtti megnyitása számára, beleértve az arra irányuló intézkedéseket, hogy a hatékony és innovatív vasúti társaságok korlátozás nélkül működhessenek, az infrastruktúrakezelők egyértelműen elkülönüljenek a vasúti vállalkozásoktól, erős nemzeti szabályozó szervek működjenek, és a személyzeti szabályzatokat harmonizálják; felszólítja a Bizottságot, hogy a nemzeti vasúti személyszállítási ágazat megnyitásának előkészítése során vegye figyelembe a nemzeti vasútvállalatok eltérő működési módjait, valamint tegyen konkrét javaslatokat a verseny közvetett korlátozásának felszámolása érdekében, amely az egymással ellentmondó biztonsági, átjárhatósági és engedélyezési rendelkezésekből adódik;

59.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy a közszolgáltatások veszélyeztetése nélkül garantálják a vasúti közlekedési ágazat tisztességes verseny előtti megnyitását, és a biztosítsák a szolgáltatások minőségének javítását;

60.  hangsúlyozza, hogy az uniós közúti árufuvarozási piac további megnyitása csak akkor fogadható el, ha valamennyi tagállamban garantáltak a közlekedési vállalkozások közötti egyenlő versenyfeltételek, valamint biztosított az utazó munkavállalókra vonatkozó szociális jogszabályok betartása és munkakörülményeik védelme;

61.  hangsúlyozza a tisztességtelen verseny elkerülésének fontosságát a liberalizált közúti fuvarozási ágazaton belül annak biztosítása révén, hogy a szociális, biztonsági és környezetvédelmi szabályokat megfelelően alkalmazzák, különös figyelmet szentelve annak, hogy a piac kiszolgáltatottá válik a kabotázzsal és dömpinggel szemben;

62.  kéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve tegyen konkrét javaslatokat a közúti szállítással kapcsolatos közösségi jogszabályok súlyos megsértése esetén kiszabott büntetések tekintetében a tagállamok között meglévő jelentős különbségek felszámolása érdekében, és vessen véget e versenyt torzító hatásoknak;

63.  felhívja a tagállamokat, hogy hajtsák végre a harmadik postai irányelvet; bátorítja a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg a postai piac és az e területre vonatkozó egyetemes szolgáltatási kötelezettség liberalizálásának társadalmi következményeit, ideértve az egyetemes szolgáltatás finanszírozását is, és arról készítsen jelentést;

64.  felhívja a Bizottságot – tekintettel a Lisszaboni Szerződésre, az új megerősített hatáskörökre és az EU idegenforgalommal kapcsolatos gazdasági lehetőségeire –, hogy könnyítse meg az idegenforgalommal foglalkozó vállalkozások közötti előremutató együttműködést, és tegye meg a szükséges intézkedéseket a kiemelt uniós idegenforgalmi úti célok világszintű versenyképességének biztosítására; felszólítja a Bizottságot, hogy az európai idegenforgalmi ágazatban a megfelelő versenyhelyzet biztosítása és a szabad piac egyértelmű garantálása érdekében gyorsítsa fel a szervezett utazásokra vonatkozó jogalkotási javaslattal kapcsolatos eljárásokat.

65.  úgy véli, hogy az állami támogatásra vonatkozó jogszabályok végrehajtása során az Európa 2020 stratégiában lefektetett célkitűzéseket kell követni, különösen a reálgazdaságba történő befektetések lehetővé tételével, és a forrásoknak a kutatás, az innováció és a fenntartható fejlődés területeire való nagyobb összpontosításával;

66.  megjegyzi, hogy az elektronikus fizetési rendszerek európai piaca még mindig széttöredezett, a tagállamok között és azokon belül egyaránt; támogatja az ahhoz szükséges intézkedéseket és érvényre juttatásukat, hogy a kártyás, internetes és mobiltelefonos fizetési lehetőségek és mobil pénztárcák, valamint az átjárhatóság, a költségek és a hordozhatóság tekintetében valamennyi fogyasztó számára előnyökkel és választási lehetőséggel járó nyitottabb, átlátható, innovatív és versenyképes egységes piac jöjjön létre a fizetések terén; felkéri ezért a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, miként lehetne új szereplőket bevonni a kártyás, internetes, és mobiltelefonos fizetés európai piacára, védelmet nyújtva a szektorban megjelenő jövőbeli technológiai újítások számára; úgy véli, hogy szigorítani kell a multilaterális bankközi díjak felügyeletét, és üdvözli a II. egységes piaci intézkedéscsomagnak a fizetési szolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálatára és a multilaterális banki díjakról szóló szabályozási kezdeményezésre vonatkozó javaslatait;

67.  egyetért a Bizottság azon szándékával, hogy továbbra is szoros figyelemmel kísérje a pénzügyi piacok átláthatóságát, ám úgy véli, hogy fokozottabb erőfeszítés szükséges különösen a származékos termékek piacaira vonatkozó, naprakész, megbízható és jó minőségű információk biztosításához;

68.  úgy véli, hogy a vállalkozások versenyének olyan keretek között kell zajlania, amelyek hatékonyan biztosítják a fogyasztói jogok tiszteletben tartását, ebben a tekintetben pedig nélkülözhetetlen egy kollektív jogorvoslati és egy alternatív vitarendezési rendszer megléte;

69.  megítélése szerint bevett gyakorlat, hogy a Bizottság csak a vállalatok piaci pozícióval való visszaélését vizsgálja; úgy véli, hogy egyes piacokon ez nem elegendő a kartellmegállapodások kockázatának megelőzéséhez; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogyan lehetne minimalizálni a kartellek veszélyét és maximalizálni a versenyt; kéri a Bizottságot, hogy fogalmazzon meg világos és átlátható versenypolitikai iránymutatásokat, amelyek tekintetbe veszik a fenti elveket;

70.  sürgeti a Bizottságot, hogy törekedjen a belső energiapiaci csomag maradéktalan végrehajtására, mivel még nem sikerült maradéktalanul megvalósítani a nyitott és versenyképes egységes energiapiacot; továbbá ösztönzi, hogy aktívan kövesse nyomon a versenyt az energiapiacokon, különösen akkor, ha a közüzemek privatizációja monopolisztikus vagy oligopolisztikus piacokat hoz létre;

71.  felhívja a figyelmet arra, hogy a versenyszabályok megsértéséből eredő károk kompenzálását szolgáló hatékony jogi rendelkezések hiánya hátrányos a fogyasztók számára, és az efféle szabálysértésekért fizetett büntetésekből kizárólag a tagállamok költségvetéseinek származik előnye;

72.  felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa a gyártók és a forgalmazók alkupozíciójának egyensúlyát az új gépjárművek piacán, kiemelve a következőket:

73.  üdvözli ebben a tekintetben az élelmiszer-ellátási lánc érintettjeinek az irányú erőfeszítéseit, hogy megegyezzenek a bevált gyakorlatok alapelveiről a vállalkozások közötti kapcsolatok és a végrehajtási intézkedések tekintetében, tiszteletben tartva a szabad és tisztességes versenyt; kéri a Bizottságot, hogy továbbra is elkötelezetten és tevékenyen felügyelje ezen elvek betartását, ahogy a Parlament is tenni fogja éves Kiskereskedelmi Kerekasztala révén;

74.  elismeri, hogy a kiélezett versenykörnyezetben a franchise a túlélés jó módszere az önálló kiskereskedők számára; kéri a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a franchise-partnerek közötti kapcsolat alakulását, illetve biztosítsa az alkupozícióik tisztességes egyensúlyát, és adott esetben terjesszen elő jogalkotási javaslatot;

75.  úgy véli, hogy a Parlamenttel és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal fennálló kapcsolata mellett a Bizottságnak jobban kellene strukturálnia együttműködését a fogyasztói szervezetekkel, és a velük ápolt kapcsolatra a versenyjogi szabályok ellenőrzésének fontos elemeként kellene tekinteni; ezért bátorítani és fokozni kell a Versenypolitikai Főigazgatóság és az említett szervezetek közti párbeszédet;

76.  üdvözli az állami támogatásokra vonatkozó politikát, amely a bankokra való alkalmazását követően hozzájárult a pénzügyi rendszer stabilizálásához; kéri az Európai Bizottságot, hogy az egységes piac megfelelő működésének felügyeletét terjessze ki az állami, hosszú távra befektető befektetési bankokra – köztük az Európai Beruházási Bankra;

77.  úgy véli, hogy a média tulajdonviszonyainak és irányításának átláthatónak és összefonódásoktól mentesnek kell lenniük; felhívja a Bizottságot annak értékelésére, hogy a meglévő versenyjogi szabályok összeegyeztethetők-e a tagállamok kereskedelmi médiáinak növekvő koncentrációjával; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy alkalmazza a versenyjogi szabályokat, és túlzott médiakoncentráció észlelése, illetve a média sokszínűségének veszélyeztetése esetén lépjen közbe; kéri, hogy szülessen szabályozás az összeférhetetlenség megfelelő kezelésének és megoldásának biztosítására;

78.  felhívja a Bizottságot, hogy jobban integrálja a versenypolitikát az Európa 2020 stratégia foglalkoztatásra vonatkozó célkitűzései tekintetében, lehetővé téve a munkahelyteremtésben vezető szerepet betöltő kkv-k nagyobb támogatását;

79.  kéri a Bizottságot, hogy jövőbeli éves jelentésekben tegyen kifejezett említést a versenypolitika által a foglalkoztatásra és a szociális ügyekre gyakorolt hatásokról;

80.  hangsúlyozza, hogy az EU versenyképességét innovációval és magasan képzett munkavállalók hozzájárulásával lehet elérni, a bér- és/vagy nyugdíjszintek aláásása nélkül, magas szintű szociális normák ösztönzésével valamennyi tagállamban, valamint a belső kereslet fokozásával; felkéri ezért a tagállamokat, hogy erőteljesebben fektessenek be az oktatásba, a szakképzésbe, a kutatásba és a fejlesztésbe;

81.  felszólítja a tagállamokat, hogy folytassanak aktív és integráló jellegű munkaerő-piaci politikát az Unió gazdaságai versenyképességének fokozása érdekében, valamint az álláskeresők számára biztosítsanak biztos, minőségi és fenntartható munkahelyeket;

82.  üdvözli a Bizottság által alkalmazott megközelítést, amely úgy határozza meg az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat, hogy az állampolgárok egyedi érdekeit szolgáló szolgáltatások részeként intézkedéseket vezet be a dolgozók munkaerő-piaci beilleszkedése/visszailleszkedése érdekében;

83.  felszólítja a Bizottságot, hogy tekintse elsődleges fontosságúnak a jövőbeni fejleményeknek a szerkezetátalakításon vagy privatizáción áteső vállalatok alkalmazottaira vonatkozó értékelését, arra emlékeztetve, hogy a privatizáció folyamán a foglalkoztatási elemnek kell a nemzeti kormány és a Bizottság központi szempontjának maradnia;

84.  felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is kövesse nyomon az állami támogatási szabályok végrehajtását, mivel a válság tovagyűrűző hatásai még mindig érzékelhetőek, továbbá hangsúlyozza, hogy meg kell őrizni a tagállamokban az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat;

85.  felszólítja a Bizottságot, hogy a továbbiakban is évente tegyen jelentést a Parlamentnek a versenypolitikával kapcsolatos fejleményekről és az általa gyakorolt hatásokról.

o
o   o

86.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzetközi versenyhatóságoknak.

(1) HL L 1., 2003.1.4., 1. o. (2) HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (3) HL C 270., 2008.10.25., 8. o. (4) HL C 10., 2009.1.15., 2. o. (5) HL C 72., 2009.3.26., 1. o. (6) HL C 195., 2009.8.19., 9. o. (7) HL C 16.,2009.1. 22., 1. o. (8) HL C 6., 2011.1.11., 5. o. (9) http://ec.europa.eu/internal_market/bank/docs/high-level_expert_group/report_en.pdf (10) HL C 8., 2012.1.11., 4. o. (11) HL L 7., 2012.1.11., 3. o. (12) HL C 8., 2012.1.11., 15. o. (13) HL L 114., 2012.4.26., 8. o. (14) http://www.europarl.europa.eu/activities/committees/studies/download.do?language=en&file=42288 (15) http://www.europarl.europa.eu/committees/en/studiesdownload.html?languageDocument=EN&file=74351 (16) HL C 158., 2012.6.5., 4. o. (17) HL L 304., 2010.11.20., 47. o. (18) „A Bizottság minden tagja gondoskodik arról, hogy a közte és az illetékes parlamenti bizottság elnöke közötti információáramlás rendszeres és közvetlen legyen.” (19) „A parlamenti állásfoglalás elfogadását követő három hónapon belül a Bizottság írásban tájékoztatást ad a Parlamentnek a Parlament állásfoglalásaiban hozzá intézett kérdések alapján tett intézkedésekről, beleértve azokat az eseteket, amelyekben nem tudott a Parlament álláspontjának megfelelően eljárni.” (20) http://consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/ec/131359.pdf (21) HL C 304. E, 2005.12.1., 114. o. (22) HL C 293. E, 2006.12.2., 143. o. (23) HL C 146. E, 2008.6.12., 105. o. (24) HL C 87. E, 2010.4.1., 43. o. (25) HL C 349. E, 2010.12.22., 16. o. (26) HL C 136. E, 2012.5.11., 60. o. (27) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0031. (28) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0494.

Az Európai Parlament 2013. június 12-i állásfoglalása az európai demokráciának a jövőbeli GMU keretében történő megerősítéséről (2013/2672(RSP))

P7_TA(2013)0269 B7-0271/2013

Az Európai Parlament,

–  tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel „A gazdasági és monetáris unióra vonatkozó jövőbeli jogalkotási javaslatokról: válasz a Bizottság közleményére”(1) című, 2013. május 23-i állásfoglalásában a Parlament azt a nézőpontot vallja, hogy a gazdaságpolitikai reformtervek hivatalos előzetes uniós szintű koordinációját: i. meg kell erősíteni a közösségi módszer alapján, ii. össze kell egyeztetni az európai szemeszter eszközeivel, és iii. új szolidaritáson és ösztönzőkön alapuló eszközök kidolgozásával együtt kell kialakítani;

B.  mivel az előzetes koordináció céljából beállítandó mechanizmusoknak az euróövezetbe tartozó valamennyi tagállamra vonatkozniuk kell, és nyitva kell állniuk valamennyi uniós tagállam előtt;

C.  mivel az említett 2013. május 23-i állásfoglalásában a Parlament azon az állásponton van, hogy bármely újonnan javasolt konvergencia- és versenyképességi eszközt a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően kell elfogadni, alapját a közösségi módszernek kell képeznie, a Parlamentnek pedig megfelelően ellenőriznie kell; mivel a Parlament rámutat, hogy egy ilyen mechanizmust a közösségi módszer alapján beindított és irányított – az uniós költségvetés szerves részét képező, ám a többéves pénzügyi keret felső határain túli – új eszközként kell megalapozni, aminek révén biztosítható az Európai Parlament teljes körű bevonása; mivel egyetért a Bizottsággal abban, hogy a konvergencia- és versenyképességi eszközök a szolidaritást, illetve a fenntartható és a növekedést ösztönző strukturális reformok végrehajtását támogató valódi költségvetési teljesítőképesség építőkövei;

D.  mivel a Bizottságnak a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően haladéktalanul javaslatokat kell kidolgoznia azzal a céllal, hogy másodlagos jogszabályokba ültesse át az állam- és kormányfők által egy „növekedési és munkahely-teremtési paktummal” kapcsolatban 2012. június 28-án tett kötelezettségvállalásokat.

E.  mivel az említett 2013. május 23-i állásfoglalásában a Parlament hangsúlyozza, hogy az európai szemeszter keretében el kell fogadni egy, az Európa 2020 stratégián alapuló és erős szociális pillért tartalmazó konvergenciakódexet;

1.  nagyon nagy problémának tartja a Tanács tenni akarásának nyomasztó, általános hiányát, amelyről az a válságra adott válasza során tett tanúbizonyságot; aggasztja továbbá a nemzeti választási ciklusoknak az Unió önálló döntéshozatali képességére gyakorolt negatív hatása; helyteleníti a GMU jövőbeli felépítésére vonatkozó határozatok további elhalasztását; hasonlóképpen helyteleníti, hogy az Európai Tanács kétszer is elhalasztotta a GMU jövőjére vonatkozó, várt határozatait, és lehet, hogy a következő csúcstalálkozó alkalmával megint ezt fogja tenni;

2.  mélységesen aggódik, hogy a GMU (a negyedik építőkő) demokratikus elszámoltathatóságának ügyét nem oldották még meg kielégítően a Tanács tárgyalásai során; ezt teljes mértékben helytelennek tartja;

3.  még egyszer megismétli, hogy a stabilitáson, fenntartható növekedésen, szolidaritáson és demokrácián alapuló valódi és szoros GMU-ra vonatkozó bármely további kezdeményezést feltétlenül a közösségi módszerre kell alapozni; hangsúlyozza, hogy az európai intézményeknek őszintén és kölcsönösen együtt kell működniük; emlékezteti az Európai Tanácsot, hogy nincsen semmiféle Szerződésen alapuló előjoga a jogalkotási kezdeményezésekre vonatkozóan, és hogy fel kell hagynia a Bizottságnak a további jogalkotási kezdeményezések formája és/vagy tartalma tekintetében való utasítgatásával, illetve a Bizottság Szerződésekben előírt koordináló, végrehajtó és irányító szerepének megkerülésével;

4.  figyelmezteti ezzel kapcsolatban az Európai Tanácsot, hogy ne avatkozzon bele indokolatlanul az európai szemeszter folyamatába, és biztosítsa az előírt eljárások követését;

5.  megismétli, hogy nem fogadhat el több kormányközi elemet a GMU tekintetében, és hogy az előjogai által lehetővé tett minden szükséges és megfelelő intézkedéssel élni fog, ha nem veszik figyelembe ezeket a figyelmeztetéseket; emlékeztet arra, hogy a költségvetési paktumot a végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok értékelése alapján legkésőbb öt éven belül be kell építeni az uniós jogba, a GMU-beli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés 16. cikkében kimondottaknak megfelelően;

6.  emlékeztet arra az alapvető álláspontjára, hogy a megerősített GMU-nak nem szabad megosztania az Uniót, épp ellenkezőleg: mélyrehatóbb integrációt és erősebb kormányzást kell létrehoznia, amelyhez valamennyi nem uniós tagállam is szabadon csatlakozhatna;

7.  emlékezteti a Bizottságot arra, hogy kizárólagos joggal bír a jogalkotási kezdeményezés tekintetében; éppen ezért nem érti, hogy a Bizottság miért nem terjesztett még elő jogalkotási szövegeket „A valódi, szoros gazdasági és monetáris unió tervezete” című dokumentumában (COM(2012)0777) és a „kettes csomaghoz” mellékelt bizottsági nyilatkozatban foglalt javaslatok alapján; úgy véli, hogy amennyiben a Bizottság sürgősen nem tesz ilyen kezdeményezést, az a politikai és Szerződésen alapuló feladatainak az elhanyagolásával lesz egyenlő;

8.  felszólítja a Bizottságot, hogy az európai szemeszter keretében terjesszen elő egy, az Európa 2020 stratégián alapuló és erős szociális pillért létrehozó konvergenciakódex elfogadására irányuló javaslatot; kitart amellett, hogy az ösztönzőkön alapuló mechanizmussal támogatott nemzeti végrehajtási programoknak biztosítaniuk kell a konvergenciakódex valamennyi tagállamban történő végrehajtását;

9.  emlékeztet arra, hogy a Parlament elsődleges fontosságú feladata annak biztosítása, hogy a Konvergencia- és Versenyképességi Eszközhöz kapcsolódó bármiféle új pénzügyi eszköz az uniós költségvetés szerves része legyen és teljes mértékben a rendes költségvetési eljárás keretei vonatkozzanak rá;

10.  hangsúlyozza, hogy az Unió pénzneme az euró, parlamentje az Európai Parlament, a MU jövőbeli alakítása során pedig el kell ismerni, hogy európai szinten az Európai Parlament az elszámoltathatóság központi szerve; követeli, hogy amennyiben új hatáskörök kerülnek átruházásra uniós szintre vagy kialakításra uniós szinten, illetve ha új uniós intézmények kerülnek létrehozásra, biztosítsák a Parlament által végzett megfelelő demokratikus ellenőrzést és a felé való elszámoltathatóságot;

11.  megismétli többszöri felszólítását arra, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM) építsék be az uniós vívmányok közé, hogy azt a közösségi módszernek megfelelően lehessen irányítani, valamint hogy az a Parlament felé legyen elszámoltatható; kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő erre irányuló javaslatot; emlékezteti az eurócsoportot, hogy a Parlament írásbeli biztosítékot kapott arra nézve, hogy az ESM a Parlament ellenőrzése alá fog tartozni;

12.  emlékeztet arra, hogy a „trojka-rendszerben” való uniós részvételnek a Parlament demokratikus ellenőrzése és a Parlamentnek való elszámoltathatóság mellett kell megvalósulnia;

13.  rendkívül aggasztják a bankunió felállításában és az ESM révén való közvetlen bankfeltőkésítés gyakorlati vonatkozásainak meghatározásában tapasztalt késedelmek; különösen riasztja az uniós bankrendszer folyamatban lévő szétaprózódása; hangsúlyozza, hogy a szilárd és ambiciózus bankunió a valódi, szoros gazdasági és monetáris unió kulcsfontosságú eleme, és olyan kulcsfontosságú politika, amelyhez a Parlament több mint három éve, különösen pedig az Európai Bankhatóságról szóló rendelettel kapcsolatban megfogalmazott állásfoglalásainak elfogadása óta ragaszkodik;

14.  ragaszkodik ahhoz, hogy az Európai Parlament elnöke az Európai Tanács tavaszi ülésén ismertesse a Parlament éves növekedési jelentésre vonatkozó meglátásait; azon a véleményen van, hogy tárgyalásokat kell folytatni egy az Európai Parlamentnek az éves növekedési jelentés, valamint a gazdaságpolitikai és foglalkoztatási iránymutatások jóváhagyásába való bevonásáról szóló intézményközi megállapodásról;

15.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) Elfogatodd szövegek, P7_TA(2013)0222.

Az Európai Parlament 2013. június 12-i állásfoglalása az Európai Tanácsnak a fiatalok munkanélkülisége elleni európai fellépés témájával foglalkozó, 2013. június 27–28-i ülésének előkészítéséről (2013/2673(RSP))

P7_TA(2013)0270 RC-B7-0270/2013

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a „Több lehetőséget a fiataloknak” kezdeményezésről szóló, 2011. december 20-i bizottsági közleményre (COM(2011)0933),

–  tekintettel a Bizottsághoz intézett, szóbeli választ igénylő kérdésére, valamint az ahhoz kapcsolódó, „Több lehetőséget a fiataloknak” kezdeményezésről szóló 2012. május 24-i európai parlamenti állásfoglalásra(1),

–  tekintettel „ A fiatalok bevonása a foglalkoztatásba” című, 2012. december 5-i bizottsági közleményre (COM(2012)0727),

–  tekintettel az ifjúsági garanciaprogramról szóló, 2013. január 16-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a 2013. február 7–8-i Európai Tanács következtetéseire,

–  tekintettel az ifjúsági garanciaprogram létrehozásáról szóló 2013. február 28-i tanácsi ajánlásra,

–  tekintettel a Bizottságnak az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésről szóló, 2013. március 12-i közleményére (COM(2013)0144),

–  tekintettel a migránsok integrációjáról, ennek munkaerőpiacra gyakorolt hatásairól és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásának külső dimenziójáról szóló 2013. március 14-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel 2013 áprilisában a fiatalok 23,5%-kának nem volt munkahelye, ezen belül az arányuk Németországban 7,5%, Ausztriában 8%, Görögországban 62,5% , Spanyolországban pedig 56,4%, ami jelentős földrajzi különbségeket jelez;

B.  mivel 8,3 millió nem foglalkoztatott, oktatásban vagy képzésben nem részesülő 25 év alatti európai polgár van; mivel ezek a számok egyre nőnek, és fennáll a veszélye, hogy kialakul egy elveszett nemzedék;

C.  mivel a különösen sérülékeny háttérrel rendelkező fiatalok esetében nagyobb a kockázata annak, hogy a középfokú iskolai végzettség megszerzése nélkül hagyják el az oktatási és képzési rendszert;

D.  mivel a gyermekek 15%-a hagyja el úgy az iskolát, hogy nem szerez középiskolai végzettséget, és mivel az uniós polgárok 10%-a él aktív kereső nélküli háztartásban;

E.  mivel az első arra mutató jelek, hogy egy fiatal el fogja hagyni az iskolát, a szegénység ciklikus újratermelődésének figyelmeztető jelei;

F.  mivel a fiatalok munkaerőpiacról való távolmaradásából eredő gazdasági veszteséget 2011-ben 153 milliárd EUR-ra becsülték, ami az uniós GDP 1,2%-ának felel meg; mivel ez súlyos társadalmi és gazdasági terhet jelent;

G.  mivel az oktatási és képzési politikák kulcsszerepet játszhatnak a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelemben és alapjában támogatják az integrációt és a munkaerő-piaci részvételt; mivel nagyobb beruházásra van szükség a szakoktatás és képzés terén, valamint a tanulási struktúrákba, a felsőfokú oktatásba és kutatásba való nagyobb integrációra; mivel a továbbképzés kulcsfontosságú annak érdekében, hogy az egyén eszközökkel rendelkezzen az olyan ágazatok minőségi álláshelyeinek betöltéséhez, amelyeket a foglalkoztatás növekedése jellemez, mint a zöld munkahelyek, az IKT vagy az ápolási-gondozási ágazat;

H.  mivel a fiatalok munkanélküliségének általánosan magas szintje ellenére bizonyos ágazatokban, így az IKT és az egészségügyi ágazatban, egyre nehezebb az üresedéseket szakképzett munkaerővel betölteni;

I.  mivel jelenleg számos, fiatalokat érintő szakpolitika kialakítására az érintettek és egyéb érdekelt felek bevonása nélkül kerül sor;

J.  mivel a gyakorlati készségek hangsúlyozása miatt a bizonyos tagállamokban alkalmazott kettős szakképzési rendszer és az egyszerre felsőfokú végzettséget és szakképesítést biztosító képzések beváltották a hozzájuk fűződő reményeket, különösen a válság folyamán, mivel a fiatalok munkanélküliségének szintjét alacsonyabban tartották azáltal, hogy növelték a fiatalok foglalkoztathatóságát;

1.  üdvözli, hogy az Európai Tanács tudomásul vette a fiatalok foglalkoztatásának fontosságát Európa jóléte szempontjából; felhívja az Európai Tanácsot és a Bizottságot, hogy a szociális jogok előmozdítására irányuló szélesebb körű fellépés keretében fokozzák a fiatalok munkanélküliségének leküzdésére irányuló erőfeszítéseiket és foglalkozzanak az Európai Unión belüli szociális egyenlőtlenségekkel; hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament szorosan nyomon követi az előrelépést, és figyelemmel követi, hogy az ígért intézkedéseket végrehajtják-e, különös tekintettel az ifjúsági garanciaprogramra;

2.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tanúsítsanak jogokon alapuló megközelítést a fiatalok és a foglalkoztatottság kérdéséhez; hangsúlyozza, hogy – különösen a válság csúcspontján – nem megengedhető, hogy a fiatalok által betöltendő állások minősége veszélybe kerüljön, valamint fontosnak tartja, hogy az alapvető munkaügyi normák, illetve a munka minőségével kapcsolatos egyéb normák alapvető fontosságú elemek legyenek;

3.  rámutat, hogy a tagállamok közti belső egyensúlytalanságok, különösen a fiatalokra vonatkozó foglalkoztatási és szociális indikátorok tekintetében, egyre nőnek; azonnali uniós fellépésre szólít fel ezen egyenlőtlenségeknek az európai szemeszter keretében történő korrekciója érdekében;

4.  ezzel kapcsolatban felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki közös szociális beruházási mutatókat, különösen a fiatalok munkanélkülisége vonatkozásában;

5.  hangsúlyozza, hogy a fiatalok munkanélküliségének sürgető problémájára az általános gazdasági környezet javítása jelenti a megoldást, így az egységes piac megerősítése a szolgáltatások és a digitális gazdaság terén, a kereskedelem szabadkereskedelmi egyezmények révén való előmozdítása, valamint a KKV-k és a mikrovállalkozások érdekeinek támogatása az alapvető szociális jogok fenntartása mellett; hangsúlyozza, hogy a munkanélküliség elleni küzdelemnek hosszú távon a fenntartható gazdasági növekedés a leghatékonyabb eszköze; úgy véli továbbá, hogy fontosak a fiatalokat célzó külön intézkedések, azonban a lényeg annak biztosítása, hogy az EU egy erős, versenyképes és modern gazdaságra támaszkodhasson; üdvözli az olyan rövid és középtávú beruházásokat, mint az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés, ugyanakkor felhívja a figyelmet a hosszú távú strukturális intézkedések hiányára és az foglalkoztathatóság biztosítása érdekében a jövőbeli kihívásokra felkészítő oktatási rendszerek kialakításához szükséges reformok elmaradására egyes tagállamokban;

6.  hangsúlyozza az önkéntes mobilitás fokozásának jelentőségét a fiatalok körében, felszámolva a meglévő akadályokat a határokon átnyúló szakmai gyakorlati és gyakornoki programok előtt, hogy a kereslet és a kínálat jobban illeszkedhessen egymáshoz a fiatalok munkaalapú képzési lehetőségei terén, különös tekintettel a határ menti régiókra, és javítva a nyugdíjak és a munkaviszonyok és társadalombiztosítási jogosultságok hordozhatóságát az EU-ban, ugyanakkor számolva az agyelszívás kockázatával is; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést az agyelszívás jelenségének megakadályozására olyan fenntartható intézkedések révén, amelyek saját közösségükben biztosítják a magasan képzett személyek megfelelő arányának fennmaradását a munkaerő körében vagy az ilyen személyek visszatérését származási tagállamukba, lehetővé téve e tagállamok számára a gazdasági fellendülést és a növekedést;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki ajánlásokat a munkanélküli segély egységes uniós szintje meghatározásának megvalósíthatóságáról, a munkanélküli személy korábbi bérei alapján számítva;

Ifjúsági garanciaprogram

8.  üdvözli az ifjúsági garanciaprogram létrehozásáról szóló 2013. február 28-i tanácsi ajánlást; az ifjúsági garanciaprogram rendszereinek gyors végrehajtására hív fel valamennyi tagállamban; hangsúlyozza, hogy az ifjúsági garanciaprogram nem garantál munkahelyet, hanem olyan eszköz, amely biztosítja, hogy az EU valamennyi, legfeljebb 25 éves munkanélküli polgára, illetve jogszerűen ott tartózkodó lakosa, valamint a frissen végzettek 30 éves koruk eléréséig jó minőségű foglalkoztatási ajánlatot, folyamatos oktatást vagy szakmai gyakorlati lehetőséget kapjanak a munkanélkülivé válás vagy az iskolarendszerű oktatásból való kilépés időpontjától számított négy hónapon belül; hangsúlyozza, hogy az ifjúsági garanciaprogramnak hatékonyan kellene javítani azon fiatalok helyzetét, akik nem dolgoznak, nem tanulnak vagy nem vesznek részt képzésen;

9.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy határozzanak meg egyértelmű célokat és mutatókat az ifjúsági garanciaprogram számára, hogy tényleges intézkedéseket lehessen hozni, és értékelni lehessen a kezdeményezés hatását; hangsúlyozza, hogy valamennyi tagállami tevékenységet szorosan nyomon kíván követni, hogy az ifjúsági garanciaprogram valósággá váljon, és felhívja az ifjúsági szervezeteket, hogy folyamatosan tájékoztassák az Európai Parlament a tagállami fellépésekről készített elemzéseikről;

10.  megállapítja, hogy az ifjúsági garanciarendszerekhez minőségi keretnek kell kapcsolódnia annak biztosítása érdekében, hogy a felkínált képzés és munkahelyek megfelelő javadalmazást, munkakörülményeket és egészségvédelmi és biztonsági normákat foglaljanak magukban;

Uniós finanszírozás

11.  üdvözli, hogy a fiatalok foglalkoztatását célzó új kezdeményezés számára elkülönített 6 milliárd eurót, és felhív arra, hogy azt a többéves pénzügyi keret által érintett időszak első éveire ütemezzék, hogy sürgősen kezelhető legyen az ifjúsági munkanélküliség kérdése és ifjúsági garanciák megvalósíthatóak legyenek; hangsúlyozza, hogy az ifjúsági garanciák euróövezeten belüli megvalósításának költségeit a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 21 milliárd euróra becsli, és ezért felszólít az előirányzat felfelé való módosítására a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatának keretében; üdvözli az ifjúsági garanciára jogosultak csoportjának a 30 év alattiakra való kiterjesztését;

12.  üdvözli a 2014–2020-as időszakra szóló Társadalmi változás és innováció program részét képező Progress mikrofinanszírozási eszköz javasolt utódját, amely értékes eszköz a fiatalok számára is, hiszen célja új, fenntartható és minőségi munkahelyek létrehozása;

13.  hangsúlyozza, hogy a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelem uniós finanszírozása 2014-ig biztosítva van, elsősorban a strukturális alapok átprogramozása és az Európai Beruházási Banktól származó 60 milliárd euró teljes körű felhasználása révén, amint arról a Növekedési és Munkahely-teremtési Paktum rendelkezik; üdvözli a strukturális alapok 16 milliárd eurójának átcsoportosítását és folyósításának felgyorsítását a fiatalok munkalehetőségeinek támogatása és a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének megkönnyítése érdekében;

14.  felhívja a Bizottságot, hogy aktívan kérjen támogatást és kezdeményezéseket, valamint más formákban is működjön együtt a magánszektorral a fiatalok munkanélküliségének kezelése érdekében; arra ösztönzi az Európai Beruházási Bankot, hogy járuljon hozzá az ifjúsági garanciaprogram végrehajtásához, például összekapcsolva a hitelezést a munkahelyteremtéssel és képzési helyek létrehozásával vagy a kettős oktatási rendszerek kialakításának támogatásával; hangsúlyozza azonban, hogy az EBB hitelei csak kiegészítő jellegűek lehetnek, és nem helyettesíthetik a támogatások formájában nyújtott uniós finanszírozást;

Nemzeti szintű fellépések a fiatalok munkanélkülisége ellen

15.  hangsúlyozza, hogy a fiatalok foglalkoztatásába való beruházást a nemzeti szociális beruházási stratégiák kulcsfontosságú részévé kell tenni;

16.  nagyratörő, holisztikus politikai szemléletre hív fel, amely integrált rendszerben tekint a fiataloknak szóló oktatási, képzési, foglalkoztatási és önálló vállalkozási kezdeményezésekre, minden szinten; rámutat, hogy alapvetően fontos célzottan foglalkozni a különböző oktatási és képzési pályák közötti átmenettel, és elismerni a nem formális és informális tanulás keretében szerzett kompetenciákat; hangsúlyozza, hogy a jövedelembiztonság és a munkaerő-piaci kilátások iránti bizalom a felsőfokú képzésre való jelentkezés alapvető előfeltételei, és a kirekesztés veszélyének fokozottabban kitett fiatalokat ez jelentősen befolyásolja;

17.  mélységesen aggasztónak tartja az oktatás, a képzés és az ifjúsági politika területét érintő tagállami költségvetési megvonásokat, és ezért hangsúlyozza a tagállami oktatási rendszerek nemzeti és uniós források igénybevételével végrehajtott reformjának szükségességét az ifjúsági oktatás költséghatékonyabbá és versenyképesebbé tétele érdekében;

18.  sürgeti a tagállamokat, hogy hajtsanak végre nagy horderejű intézkedéseket a fiatalok munkanélküliségének leküzdése érdekében, különösen az iskola, képzés vagy tanulószerződéses gyakorlati képzések korai elhagyásának megelőzésére irányuló tevékenységek révén (például duális oktatási rendszer vagy egyéb, hasonlóan hatékony keretek bevezetésével), valamint azáltal, hogy a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok számára átfogó stratégiákat dolgoznak ki;

19.  megjegyzi, hogy a fiatalokat célzó szociális beruházás számos különféle formában megvalósulhat, többek között: iskolák, képzési központok és helyi vagy regionális vállalkozások közötti partnerségek formájában; szakképzés és magas szintű ifjúsági gyakornoki programok biztosítása formájában; vállalkozások együttműködésével nyújtott szakképzési programok formájában; tapasztaltabb munkavállalók vezetésével zajló mentori programok formájában, amelyek célja a fiatalok felvétele, munka közbeni szakképzése, illetve az oktatásból a munka világába való jobb átmenet biztosítása; a fiatalok társadalmi részvételének ösztönzése formájában; továbbá a regionális, az európai és a nemzetközi mobilitás elősegítése formájában, a képesítések és készségek kölcsönös elismerése érdekében tett további lépések által; hangsúlyozza, hogy a szociális beruházások hatékony ösztönzőkkel járhatnak együtt, például foglalkoztatási támogatásokkal vagy biztosítási hozzájárulások nyújtásával fiatalok számára, biztosítva a tisztességes élet- és munkakörülményeket a köz- és magánszektor munkaadóinak arra való bátorítása érdekében, hogy alkalmazzanak fiatalokat, ruházzanak be mind a fiatalok számára való munkahelyteremtésbe, mind pedig folyamatos képzésükbe és szakképzettségük munka mellett történő emelésébe, valamint a fiatalok vállalkozói törekvéseinek támogatásába;

20.  kéri a tagállamokat, hogy vegyenek fontolóra kipróbált és bevált gyakorlatokat, különösen az alacsony fiatalkori munkanélküliséggel büszkélkedő tagállamok gyakorlatait, és mérjék fel, hogy az olyan elképzelések, mint a duális oktatás, képzés és szakképzés, valamint a már bevezetett ifjúsági garanciarendszerek összeegyeztethetőek volnának-e nemzeti rendszereikkel; kiemeli, hogy a duális szakképzési rendszer és az ikerpályás tanulás – melyek a gyakorlati tapasztalatra helyezték a hangsúlyt – különösen jól vizsgáztak a válságban, az emberek könnyebben foglalkoztathatóvá tételével elősegítve a fiatalkori munkanélküliség csökkentését, ezért felhívja a válság által sújtott tagállamokat, hogy vegyék fontolóra képzési rendszereik ilyen módon történő megreformálását;

21.  hangsúlyozza, hogy a válságban ragadt országokban a fiatalkori munkanélküliség jelenleg rendkívül riasztó méreteket ölt; ezért kéri a Bizottságot, hogy értékelje a válságintézkedéseket a fiatalok munkanélküliségére gyakorolt hatásuk alapján, és felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot a fiatalok munkanélküliségét károsan befolyásoló válságintézkedések megszüntetésének megfontolására;

22.  felszólítja a tagállamokat, hogy javítsák a vállalkozások és az oktatási ágazat közötti együttműködést annak minden szintjén annak érdekében, hogy a tantervek jobban igazodjanak a munkaerő-piaci szükségletekhez, például az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek és a tudásfejlesztési szövetségek kiterjesztése révén; hangsúlyozza, hogy a jövőbeli munkaerő-piaci fejleményekhez való jobb igazodás érdekében rugalmasabb tantervekre van szükség;

23.  hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak fokozniuk kell az önfoglalkoztatás támogatását a fiatalok körében, mindazonáltal megelőzve a csőd közeli és fiktív önfoglalkoztatást;

o
o   o

24.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, az Európai Tanácsnak és a Tanácsnak.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0224. (2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0016. (3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0092.

Az Európai Parlament 2013. június 12-i állásfoglalása az 1049/2001/EK rendelet holtpontra jutott felülvizsgálatáról (2013/2637(RSP))

P7_TA(2013)0271 RC-B7-0256/2013

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2008)0229),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2011)0137),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (átdolgozás) irányuló javaslatról szóló, 2011. december 15-i álláspontjára(1),

–  tekintettel 2012. december 12-i állásfoglalására az alapvető jogok helyzetéről az Európai Unióban (2010–2011)(2),

–  tekintettel a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet holtpontra jutott felülvizsgálata tárgyában a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett kérdésekre (O-00049/2013, O-00050/2013, O-00051/2013, O-00052/2013, O-00053/2013, O-00054/2013, O-00058/2013 és O-00059/2013),

–  tekintettel a Bizottság által az 1049/2001/EK rendelet holtpontra jutott felülvizsgálatáról 2013. május 21-én tett nyilatkozatra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel az átláthatóság alapvető eszköz ahhoz, hogy a polgárok részt vehessenek az uniós döntéshozatali folyamatban, valamint az európai intézmények polgárok felé való elszámoltathatóságának biztosítása tekintetében, ezáltal erősítve a polgárok elkötelezettségét és bizalmát;

B.  mivel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése tovább erősítette az átláthatóságra vonatkozó uniós kötelezettségeket, a dokumentumokhoz való hozzáférést pedig alapvető jogként rögzítette;

C.  mivel a Parlament több alkalommal is szorgalmazta a jogalkotási eljárás fokozottabb átláthatóságát, beleértve – többek között – a Tanács munkacsoportjaival kapcsolatos átláthatóságot, a jogalkotási eljárásokhoz fűződő jogi vélemények közzétételét és a háromoldalú egyeztetések nagyobb átláthatóságát;

D.  mivel a Parlament szintén sajnálatát fejezte ki az uniós ügynökségek, a nemzetközi tárgyalások és a Bizottság tagállamokkal folytatott tárgyalásai terén hiányzó átláthatóság miatt, különösen ha az alapvető jogokról vagy az európai polgárok érdekeiről van szó(3);

E.  mivel az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata és az európai ombudsman határozatai lényegi befolyással voltak az 1049/2001/EK rendelet értelmezésére; mivel ennek az ítélkezési gyakorlatnak és ezeknek a határozatoknak – különösen az el nem ismerés okainak a jogalkotási eljárás folyamán történő bevezetése tekintetében (lásd a Turco és az Access Info ügyet) – a jogalkotásban is tükröződnie kell;

F.  mivel az 1049/2001/EK rendeletet az Unió polgárai és nyilvánossága olyan kulcsfontosságú jogszabálynak tekintik, amely biztosítja a megfelelő eszközöket az uniós fellépések megfelelő ellenőrzéséhez; mivel az 1049/2001/EK rendelet alkalmazásán – mint ahogy több, az ombudsman elé kerülő ügy bizonyítja – még van mit javítani;

G.  mivel 2008-ban a Bizottság javaslatot tett az 1049/2001/EK rendelet átdolgozására, és mivel ezt a javaslatot a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után sem vonta vissza; mivel a Parlament megfelelően tájékoztatta a Bizottságot az átdolgozási eljárás igénybevételének helytelenségéről;

H.  mivel 2011-ben a Bizottság kiegészítő javaslatot terjesztett elő, amely az 1049/2001/EK rendelet hatályát csupán közvetetten terjeszti ki valamennyi uniós intézményre, hivatalra, ügynökségre és szervre; mivel a Parlament a 2008. évi és a 2011. évi eljárást egyetlen eljárásba vonta össze;

I.  mivel a Parlament 2011. december 15-én elfogadta első olvasat során kialakított álláspontját, 2012 első felében pedig a dán elnökség alatt megindultak a háromoldalú egyeztetések; mivel a Bizottság nem értett egyet a javasolt lehetséges kompromisszumokkal, ami több mint egy évig tartó szünetet eredményezett;

J.  mivel a ciprusi és az ír elnökség nem volt képes a Tanácsban a helyzetet feloldani és a tárgyalásokat újraindítani a Bizottság ellenállása miatt, amelynek következtében bizonyos kérdésekben a Tanács egyhangú állásfoglalására van szükség;

K.  mivel – a Lisszaboni Szerződés következtében – a Szerződésekben foglalt megerősített átláthatósági kötelezettségek folytán az 1049/2001/EK rendelet felülvizsgálata nem eredményezheti az átláthatóság szintjének a jelenleginél alacsonyabban történő meghatározását;

L.  mivel ha az 1049/2001/EK rendelet új változatának kérdésében nem születne megegyezés, ez negatív jelzést küldene az EU természetéről polgárainak, és mivel egy ilyen kudarc – különösen a gyorsan közeledő európai választások fényében – aláásná az uniós döntéshozatal legitimitását;

1.  hangsúlyozza a tájékoztatáshoz és a dokumentumokhoz való hozzáférés alapvető jogának, az intézmények és döntéshozatali eljárásaik átláthatóságának és nyitottságának fontosságát, amelyek a demokrácia alappillérei, és közelebb hozhatják a polgárokat az EU-hoz, különösen a közelgő európai választások előtt;

2.  felhívja az uniós intézményeket, hivatalokat, szerveket és ügynökségeket az 1049/2001/EK rendelet maradéktalan végrehajtására;

3.  úgy véli, hogy az 1049/2001/EK rendelet módosítását valamennyi uniós intézmény részéről prioritásként kell kezelni, továbbá sajnálatát fejezi ki a folyamat holtpontra jutása miatt; felkéri az uniós intézményeket, hogy működjenek együtt a kiút mielőbbi megtalálása érdekében;

4.  megerősíti elkötelezettségét az 1049/2001/EK rendelet átdolgozása iránt, amelynek egészében véve lehetővé kell tennie az uniós polgárok számára az uniós dokumentumokhoz való szélesebb körű és fokozottabb hozzáférést;

5.  felhívja a Bizottságot, hogy mind politikai, mind technikai szinten teljes mértékben kötelezze el magát az 1049/2001/EK rendelet módosítása és „lisszabonizálása” mellett, vagy tegye meg a megfelelő lépéseket a holtpont feloldása végett;

6.  felhívja a Tanácsot, hogy az 1049/2001/EK rendelet kérdésében haladéktalanul indítsa újra a vitát, fogadja el első olvasatbeli álláspontját, és folytassa a tárgyalásokat;

7.  megerősíti a fent említett, 2011. december 15-én elfogadott első olvasatbeli álláspontját(4) mint a tárgyalások kiindulópontját, és kiemeli, hogy különösen egy módosított szövegnek minimumkövetelményként és a Szerződés előírásaival összhangban: a hatályt kifejezetten ki kell terjesztenie valamennyi uniós intézményre, hivatalra és ügynökségre; erősítenie kell a jogalkotás átláthatóságát, azaz a kivételek jogalkotási folyamatban történő bármiféle alkalmazását a jogalkotás átláthatóságának általános szabálya alóli kivételként kell kezelnie; tisztáznia kell az átláthatóság és az adatvédelem közötti kapcsolatot; be kell építenie az Aarhusi Egyezményt; a dokumentum jelenlegi tág meghatározását kell a további lépések minimális kiindulópontjának tekintenie; biztosítania kell a nemzetközi tárgyalásokhoz és megállapodásokhoz kapcsolódó dokumentumokhoz való hozzáférést és az átláthatóságot; gondoskodnia kell az uniós alapok pénzügyi átláthatóságáról; nem szabad bevezetnie semmiféle csoportmentességet;

8.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0580. (2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0500. (3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0500, 18. pont. (4) EP-PE_TC1-COD(2008)0090.