Index 
Elfogadott szövegek
2013. július 2., Kedd - Strasbourg
Az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei ***I
 Az atomkárokért való polgári jogi felelősség ***
 Az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazása *
 A légi közlekedéssel kapcsolatos külpolitika
 A tagállami exporthitel-ügynökségek
 Marine Le Pen parlamenti mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem
 Az európai alapítvány statútuma
 A kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzés ***I
 A járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányok ***I
 A haszongépjárművek közlekedésre való alkalmasságának ellenőrzése ***I
 A gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálata ***I
 Elsőbbségi anyagok a vízpolitika terén ***I
 A horizontális állami támogatások bizonyos formái és a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatás *
 Kék növekedés – A fenntartható növekedés előmozdítása az EU tengeri, tengeri szállítási és idegenforgalmi ágazatban
 A szövetkezetek hozzájárulása a válság leküzdéséhez
 Az európai biogazdaság

Az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei ***I
PDF 201kWORD 33k
Az Európai Parlament 2013. július 2-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2011)0890 – C7-0507/2011 – 2011/0455(COD))
P7_TA(2013)0287A7-0156/2012

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0890),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 336. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0507/2011),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Bíróság 2012. március 22-i véleményére(1),

–  tekintettel a Számvevőszék 2012. június 14-i véleményére(2),

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. június 28-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint elfogadja a Parlament álláspontját az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A7-0156/2012),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.P7_TC1-COD(2011)0455

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
(2) HL C 205., 2012.7.12., 1. o.


Az atomkárokért való polgári jogi felelősség ***
PDF 194kWORD 19k
Az Európai Parlament 2013. július 2-i jogalkotási állásfoglalása az egyes tagállamoknak az atomkárokért való polgári jogi felelősségről szóló, 1963. május 21-i Bécsi Egyezményt módosító jegyzőkönyv Európai Unió érdekében történő megerősítésére vagy az ahhoz történő csatlakozásra, valamint a vonatkozó belső uniós jogszabályok alkalmazásáról szóló nyilatkozat tételére való felhatalmazásáról szóló tanácsi határozattervezetről (06206/2013 – C7-0063/2013 – 2012/0262(NLE))
P7_TA(2013)0288A7-0198/2013

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (06206/2013),

–  tekintettel az atomkárokért való polgári jogi felelősségről szóló, 1963. május 21-i Bécsi Egyezményt módosító, 1997. szeptember 12-i jegyzőkönyvre (06658/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikke (2) bekezdésének és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának értelmében a Tanács által benyújtott, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0063/2013),

–  tekintettel eljárási szabályzata 81. cikkére és 90. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság ajánlására (A7-0198/2013),

1.  egyetért a tanácsi határozattervezettel;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.


Az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazása *
PDF 363kWORD 35k
Az Európai Parlament 2013. július 2-i jogalkotási állásfoglalása az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2012)0725 – C7-0004/2013 – 2012/0342(NLE))
P7_TA(2013)0289A7-0180/2013

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0725),

–  tekintettel az állami támogatások korszerűsítéséről szóló 2013. január 17-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 109. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0004/2013),

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A7-0180/2013),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikkének (2) bekezdésével összhangban;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  A Szerződés 107. cikkét hatékonyan és egységesen kell alkalmazni az Európai Unió egész területén az állami támogatásokra vonatkozó szabályok az Európa 2020 növekedési stratégia megvalósításának és az államháztartási konszolidáció végrehajtásának elősegítését célzó átfogó korszerűsítése keretében. A jogbiztonság növelése és az állami támogatási politika átlátható környezetben történő továbbfejlesztésének elősegítése érdekében az 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet kodifikálta és megerősítette a Bizottság korábban alkalmazott gyakorlatát. Mindazonáltal a rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok és egyéb fejlemények, így a bővítés és a gazdasági és pénzügyi válság fényében a rendelet egyes rendelkezéseit módosítani kell annak érdekében, hogy a Bizottság hatékonyabban láthassa el feladatát.
(1)  A Szerződés 107. cikkét hatékonyan és egységesen kell alkalmazni az Európai Unió egész területén az állami támogatásokra vonatkozó szabályok az Európa 2020 növekedési stratégia megvalósításának és az államháztartási konszolidáció végrehajtásának elősegítését célzó átfogó korszerűsítése keretében. A jogbiztonság növelése és az állami támogatási politika átlátható környezetben történő továbbfejlesztésének elősegítése érdekében az 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet kodifikálta és megerősítette a Bizottság korábban alkalmazott gyakorlatát. Mindazonáltal a rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok és egyéb fejlemények, így a bővítés és a gazdasági és pénzügyi válság fényében a rendelet egyes rendelkezéseit módosítani kell annak érdekében, hogy a Bizottság az állami támogatások ellenőrzésének és végrehajtásának ésszerűbb és hatékonyabb eszközével rendelkezzen.
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
1 a preambulumbekezdés (új)
(1a)  Fontos, hogy a Bizottság az állami támogatások azon eseteire összpontosítsa figyelmét, amelyek torzíthatják a versenyt a belső piacon. Ez a cél, amelyet az Európai Parlament az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítéséről szóló, 2013. január 17-i állásfoglalásában jóváhagyott, összhangban áll az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítéséről szóló, 2012. május 8-i bizottsági közleménnyel. Ebből következik, hogy a Bizottságnak tartózkodnia kellene olyan intézkedésekben való részvételtől, amelyek kisebb vállalkozásokat érintenek, és amelyek tisztán helyi hatásokkal járnak, különösen akkor, amikor az intézkedések fő célja a belső piacot nem torzító szociális célkitűzések teljesítése. A Bizottság számára ezért lehetővé kell tenni, hogy visszautasítsa ilyen esetek, és különösen a tudomására hozott panaszok kivizsgálását, még akkor is, ha a panasztevők kitartóan válaszolnak a megjegyzések benyújtására irányuló valamennyi felkérésre. A Bizottságnak mindazonáltal meg kell vizsgálnia a több panaszos által tudomására hozott eseteket, és rendkívül óvatosnak kell lennie a tekintetben, hogy ne mentesüljön túl sok tevékenység az állami támogatásokra vonatkozó ellenőrzés alól.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
1 b preambulumbekezdés (új)
(1b)  A tagállamok jelenleg különbözőképpen értelmezik azon szolgáltatások meghatározását, amelyek nem járnak valódi gazdasági haszonnal, és amelyek esetében láthatóan hiányzik a piac vezérelte kínálat vagy kereslet. Az ilyen szolgáltatások nem eshetnek az állami támogatási szabályok hatálya alá. A nem egyértelmű helyzet elsősorban a harmadik szektor nonprofit szolgáltatói számára okozott problémákat, mivel ők nem részesülhetnek állami támogatásban a lehetséges panaszok elkerülése érdekében. Az állami támogatási szabályok korszerűsítésével kapcsolatosan a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy „piaci teszten” keresztül vizsgálják meg, hogy egy adott szolgáltatás vonatkozásában van-e valódi piaci kereslet vagy kínálat, és a Bizottság ebben segíti őket. Ezt az aspektust akkor is figyelembe kell venni, amikor a Bizottság egy adott panasz érvényességét vizsgálja.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
1 c preambulumbekezdés (új)
(1c)  E rendelet jogalapja, az EUMSZ 109. cikke, csupán az Európai Parlamenttel való konzultációt ír elő, nem pedig együttdöntést, ahogyan az a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően a piaci integráció és a gazdasági szabályozás egyéb területein a gyakorlat. Ez a demokratikus deficit nem fogadható el olyan javaslatok esetében, amelyek a nemzeti és a helyi választott hatóságok – elsősorban az alapvető jogokhoz kapcsolódó közérdekű szolgáltatásokra vonatkozó – határozatai és rendelkezései felett a Bizottság által gyakorolt felügyelet módozatait érintik. Ezt a hiányt a Szerződés jövőbeli módosítása során korrigálni kell. A Bizottság az „A valódi, szoros gazdasági és monetáris unió tervezete” című, 2012. november 28-i közleményében javaslatokat irányoz elő a Szerződés 2014. évi módosítására. Egy ilyen javaslatban szerepelnie kell egy olyan javaslatnak is, amely a 109. cikk módosítására irányul annak érdekében, hogy az abban a cikkben említett rendeleteket a rendes jogalkotási eljárás keretében fogadják el.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  Valamely támogatási intézkedés és különösen a részletesen elemzendő újszerű vagy technikailag összetett intézkedések összeegyeztethetőségének a hivatalos vizsgálati eljárás megindítását követő értékelése céljából meg kell állapítani, hogy a Bizottság – amennyiben a rendelkezésére álló információk nem elegendőek – egyszerű információnyújtási kérelem vagy határozat útján, az arányosság elvének különösen a kis- és középvállalkozások esetében történő megfelelő figyelembevételével felszólíthat vállalkozásokat, vállalkozások társulásait vagy tagállamokat az értékelés elvégzéséhez szükséges információk benyújtására.
(3)  Valamely támogatási intézkedés és különösen a részletesen elemzendő újszerű vagy technikailag összetett intézkedések összeegyeztethetőségének a hivatalos vizsgálati eljárás megindítását követő értékelése céljából meg kell állapítani, hogy a Bizottság – amennyiben a rendelkezésére álló információk nem elegendőek – egyszerű információnyújtási kérelem vagy határozat útján, az arányosság elvének különösen a kis- és középvállalkozások esetében történő megfelelő figyelembevételével felszólíthat vállalkozásokat, vállalkozások társulásait vagy tagállamokat az értékelés elvégzéséhez szükséges információk benyújtására. Ilyen hatáskör már létezik a trösztellenes jogszabályok végrehajtására vonatkozóan és nem helyénvaló, hogy nem létezik az állami támogatásra vonatkozó jogszabályok végrehajtása tekintetében, tekintve, hogy az állami támogatások ugyanúgy torzíthatják a belső piacot, mint a Szerződés 101. és 102. cikkének a megsértése.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
3 a preambulumbekezdés (új)
(3a)  Az állami támogatások korszerűsítéséről szóló 2013. január 17-i állásfoglalásában az Európai Parlament már jelezte, hogy támogatja a Bizottság közvetlenül a piaci szereplőktől történő adatgyűjtését, amennyiben a rendelkezésére álló információk nem elegendőek.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
3 b preambulumbekezdés (új)
(3b)  Ezen új vizsgálati hatáskörök kiegyensúlyozása érdekében a Bizottság felelősséggel tartozik az Európai Parlament felé. A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet a folyamatban levő vizsgálati eljárásokról.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  Lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság a vállalkozásokhoz vagy vállalkozások társulásaihoz intézett információnyújtási kérelmek végrehajtását pénzbírság vagy kényszerítő bírság útján végrehajtsa. Az információszolgáltatásra felkért felek jogait a pénzbírság vagy a kényszerítő bírság kivetését megelőző véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása útján védelmezni kell. A Szerződés 261. cikkének megfelelően az Európai Unió Bírósága számára teljes körű mérlegelési jogkört kell biztosítani e pénzbírságok és kényszerítő bírságok tekintetében.
(4)  Lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság a vállalkozásokhoz vagy vállalkozások társulásaihoz intézett információnyújtási kérelmek végrehajtását pénzbírság vagy kényszerítő bírság útján végrehajtsa. Az ilyen bírságok szintjének értékelésekor a Bizottság különbséget tesz a felek között az ügyben játszott szerepük és az üggyel való kapcsolatuk függvényében. Alacsonyabb bírság alkalmazandó azon felek vonatkozásában, amelyeket információnyújtási kérelme révén maga a Bizottság von be az ügybe, mivel ezek a harmadik felek nem úgy kapcsolódnak a vizsgálathoz, mint az állítólagos kedvezményezett és a panaszt benyújtó fél. Továbbá a Bizottság kellően figyelembe veszi minden eset egyedi körülményeit és a címzett számára felmerülő megfelelési költségeket, valamint az arányosság elvét, különösen a kis- és középvállalkozások tekintetében. Az információszolgáltatásra felkért felek jogait a pénzbírság vagy a kényszerítő bírság kivetését megelőző véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása útján védelmezni kell. A Szerződés 261. cikkének megfelelően az Európai Unió Bírósága számára teljes körű mérlegelési jogkört kell biztosítani e pénzbírságok és kényszerítő bírságok tekintetében.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  A Bizottság saját kezdeményezésére megvizsgálhat a jogellenes támogatásokkal kapcsolatos, bármely forrásból származó információt annak érdekében, hogy biztosítsa a Szerződés 108. cikkének és különösen a 108. cikk (2) bekezdésében megállapított bejelentési és felfüggesztési rendelkezésnek a betartását, és hogy értékelje a támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségét. Ebben az összefüggésben a panaszok az uniós állami támogatási szabályok megsértésével kapcsolatos lényegi információforrások.
(9)  A Bizottság saját kezdeményezésére megvizsgálhat a jogellenes támogatásokkal kapcsolatos, bármely forrásból származó információt annak érdekében, hogy biztosítsa a Szerződés 108. cikkének és különösen a 108. cikk (2) bekezdésében megállapított bejelentési és felfüggesztési rendelkezésnek a betartását, és hogy értékelje a támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségét. Ebben az összefüggésben a panaszok az uniós állami támogatási szabályok megsértésével kapcsolatos lényegi információforrások. Ezért fontos, hogy a panaszok beadását illetően ne támasszanak túl sok vagy túl formális korlátozásokat. Különösen az egyes állampolgárok számára kell biztosítani, hogy panaszaikat könnyen hozzáférhető és felhasználóbarát eljáráson keresztül nyújthassák be.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
9 a preambulumbekezdés (új)
(9a)  A tagállamok ösztönözve kell hogy érezzék magukat az állami támogatási intézkedések bejelentésére és nem büntethetik őket jogtalanul, ha a Bizottság túlságosan hosszú időt vesz igénybe a bejelentés tárgyát képező állami támogatás megvizsgálására. Ezért, ha egy bizottsági határozat a bejelentéstől számított hat hónapon belül nem érkezik meg, az arra a támogatásra vonatkozó későbbi visszatérítési határozatnak fel kell tüntetnie, hogy a bejelentés hiányos volt és a tagállam nem válaszolt megfelelően az információszolgáltatásra vonatkozó felkérésekre.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  A panaszosoktól meg kell követelni annak igazolását, hogy az EUMSZ 108. cikke (2) bekezdésének és a 659/1999/EK rendelet 1. cikke h) pontjának értelmében érdekelt felek. Arra is kötelezni kell őket, hogy felhatalmazáson alapuló végrehajtási rendelkezésben a Bizottság által meghatározott űrlapon nyújtsanak be meghatározott mennyiségű információt.
(11)  A panaszosoktól meg kell követelni annak igazolását, hogy az EUMSZ 108. cikke (2) bekezdésének és a 659/1999/EK rendelet 1. cikke h) pontjának értelmében érdekelt felek. Az „érdekelt fél” kifejezés túl szűk értelmezését azonban kerülni kell. Arra is kötelezni kell a panasztevőket, hogy felhatalmazáson alapuló végrehajtási rendelkezésben a Bizottság által meghatározott könnyen hozzáférhető és felhasználóbarát űrlapon nyújtsanak be meghatározott minimális mennyiségű információt. Amikor a panasztevők nem nyújtanak be észrevételt vagy szolgáltatnak információt, amely a belső piacon versenytorzulást eredményezhető jogellenes támogatás meglétére vagy a támogatással való visszaélésre utal, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a panaszt visszavontnak tekintse.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
11 a preambulumbekezdés (új)
(11a)  A Bizottságnak fontolóra kell vennie egy harmadik fél által benyújtott panasz megvizsgálását, ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a belső piacon történő versenytorzulás kimutatására.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  Biztosítandó, hogy a Bizottság a belső piac egész területén egységesen lépjen fel a hasonló ügyekben, helyénvaló kiegészíteni a Bizottság jelenlegi hatásköreit olyan jogalap létrehozásával, amely lehetővé teszi a Bizottság számára azt, hogy több tagállamra kiterjedő, gazdasági ágazatokra vagy meghatározott támogatási eszközökre vonatkozó vizsgálatokat indítson. Arányossági okokból az ágazati vizsgálatoknak nyilvános forrásokból elérhető adatok előzetes elemzésének olyan eredményein kell alapulnia, melyek arra utalnak, hogy több tagállamban fennállnak bizonyos ágazatot vagy támogatási eszközt érintő, állami támogatással kapcsolatos problémák, például hogy egy bizonyos ágazatban eszközölt vagy bizonyos támogatási eszközön alapuló, létező támogatási intézkedések több tagállamban sem egyeztethetők vagy már nem egyeztethetők össze a belső piaccal. Az ilyen vizsgálatok lehetővé tennék, hogy a Bizottság hatékonyan és átláthatóan kezelje az állami támogatások horizontális problémáit.
(13)  Biztosítandó, hogy a Bizottság a belső piac egész területén egységesen lépjen fel a hasonló ügyekben, helyénvaló kiegészíteni a Bizottság jelenlegi hatásköreit olyan jogalap létrehozásával, amely lehetővé teszi a Bizottság számára azt, hogy több tagállamra kiterjedő, gazdasági ágazatokra vagy meghatározott támogatási eszközökre vonatkozó vizsgálatokat indítson. Arányossági okokból az ágazati vizsgálatoknak nyilvános forrásokból elérhető adatok előzetes elemzésének olyan eredményein kell alapulnia, melyek arra utalnak, hogy több tagállamban fennállnak bizonyos ágazatot vagy támogatási eszközt érintő, állami támogatással kapcsolatos problémák, például hogy egy bizonyos ágazatban eszközölt vagy bizonyos támogatási eszközön alapuló, létező támogatási intézkedések több tagállamban sem egyeztethetők vagy már nem egyeztethetők össze a belső piaccal. Mivel a választókörzetükkel való közvetlen kapcsolat révén az Európai Parlament képviselői is tudomást szerezhetnek az állami támogatási gyakorlatok egy adott ágazaton belüli lehetséges eltéréseiről, az Európai Parlamentet fel kell hatalmazni arra, hogy felkérhesse a Bizottságot ezen ágazat megvizsgálására. Ezekben az esetekben – az Európai Parlament vizsgálatokról való tájékoztatása érdekében – a Bizottság időközi jelentéseket küld az Európai Parlamentnek, amelyekben részletezi e vizsgálatok állását. Az ilyen vizsgálatok lehetővé tennék, hogy a Bizottság hatékonyan és átláthatóan kezelje az állami támogatások horizontális problémáit.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  A versenyszabályok egységes alkalmazása megkívánja a tagállamok bíróságai és a Bizottság közötti együttműködés módozatainak kialakítását. Ez az együttműködés a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdését és 108. cikkét bármely összefüggésben alkalmazó valamennyi tagállami bíróság számára releváns. A nemzeti bíróságok számára lehetővé kell tenni különösen azt, hogy a Bizottságtól tájékoztatást vagy véleményt kérjenek az állami támogatási jog alkalmazására vonatkozó témákban. A Bizottság számára lehetővé kell tenni azt is, hogy a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének vagy 108. cikkének alkalmazására felkért bíróságok részére írásbeli vagy szóbeli észrevételeket nyújtson be. Az észrevételeket a nemzeti eljárási szabályok és gyakorlatok keretében kell benyújtani, ideértve a felek jogait védő szabályokat és gyakorlatokat.
(14)  A versenyszabályok egységes alkalmazása megkívánja a tagállamok bíróságai és a Bizottság közötti együttműködés módozatainak kialakítását. Ez az együttműködés a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdését és 108. cikkét bármely összefüggésben alkalmazó valamennyi tagállami bíróság számára releváns. A nemzeti bíróságok számára lehetővé kell tenni különösen azt, hogy a Bizottságtól tájékoztatást vagy véleményt kérjenek az állami támogatási jog alkalmazására vonatkozó témákban. A Bizottság számára lehetővé kell tenni azt is, hogy a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének vagy 108. cikkének alkalmazására felkért bíróságok részére írásbeli vagy szóbeli észrevételeket nyújtson be. Ezeket a nem kötelező erejű észrevételeket a nemzeti eljárási szabályok és gyakorlatok keretében kell benyújtani, ideértve a felek jogait védő szabályokat és gyakorlatokat.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 2 pont
659/1999/EK rendelet
6 a cikk – 1 bekezdés
(1) A 6. cikkben meghatározott hivatalos vizsgálati eljárás megindítását követően, amennyiben relevánsnak tartja, és amennyiben a rendelkezésére álló információk nem elegendőek, a Bizottság vállalkozásokat, vállalkozások társulásait vagy más tagállamokat kérhet fel arra, hogy nyújtsanak be minden olyan információt, amely a szóban forgó intézkedés értékelésének elvégzéséhez szükséges.
(1) A 6. cikkben meghatározott hivatalos vizsgálati eljárás megindítását követően, amennyiben relevánsnak és arányosnak tartja, és amennyiben a rendelkezésére álló információk nem elegendőek, a Bizottság vállalkozásokat, vállalkozások társulásait vagy más tagállamokat kérhet fel arra, hogy nyújtsanak be minden olyan információt, amely a szóban forgó intézkedés értékelésének elvégzéséhez szükséges.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 2 pont
659/1999/EK rendelet
6 a cikk – 5 bekezdés
(5)  A Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamot az (1)–(4) bekezdésnek megfelelően elküldött információnyújtási kérelmek tartalmáról.
(5)   Kérelem küldésekor a Bizottság egyidejűleg ellátja az érintett tagállamot az (1)–(4) bekezdésnek megfelelően elküldött információnyújtási kérelmek egy példányával.
A Bizottság a kézhezvételtől számított egy hónapon belül ellátja az érintett tagállamot az információnyújtási kérelem értelmében általa megkapott összes dokumentum egy példányával, amennyiben az információ nem tartalmaz olyan bizalmas adatokat, amelyek nem összesíthetők vagy egyéb módon nem alakíthatók át az adatközlő azonosságának védelme érdekében. A Bizottság lehetővé teszi az érintett tagállam számára, hogy a kézhezvételtől számított egy hónapon belül észrevételeket fűzzön a dokumentumokhoz.

Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 2 pont
659/1999/EK rendelet
6 b cikk – 1 bekezdés – a pont
a) a 6a. cikk (3) bekezdése szerinti kérelemre adott válaszban helytelen vagy félrevezető információt szolgáltatnak;
a) a 6a. cikk (3) bekezdése szerinti kérelemre adott válaszban helytelen, hiányos vagy félrevezető információt szolgáltatnak vagy szándékosan kihagynak vonatkozó információt;
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 2 pont
659/1999/EK rendelet
6 b cikk – 1 bekezdés – b pont
b) a 6a. cikk (4) bekezdése alapján elfogadott határozatra adott válaszban helytelen, hiányos vagy félrevezető információt szolgáltatnak, vagy a meghatározott határidőn belül nem szolgáltatnak információt.
b) a 6a. cikk (4) bekezdése alapján elfogadott határozatra adott válaszban helytelen, hiányos vagy félrevezető információt szolgáltatnak, vagy szándékosan kihagynak vonatkozó információt, vagy a meghatározott határidőn belül nem szolgáltatnak információt.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 2 pont
659/1999/EK rendelet
6 b cikk – 3 bekezdés
(3)  A pénzbírság vagy kényszerítő bírság összegének megállapításakor tekintettel kell lenni a jogsértés jellegére, súlyosságára és tartamára.
(3)  A pénzbírság vagy kényszerítő bírság összegének megállapításakor tekintettel kell lenni:
a) a jogsértés jellegére, súlyosságára és tartamára;
b) arra, hogy a vállalkozás vagy a vállalkozások egy társulása a vizsgálatban érdekelt félnek vagy harmadik félnek tekinthető-e;
c) az arányosság elvére, különösen a kis- és középvállalkozások vonatkozásában.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 4 pont
659/1999/EK rendelet
10 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság indokolatlan késedelem nélkül köteles megvizsgálni az érdekelt felek által a 20. cikk (2) bekezdése szerint benyújtott panaszokat.

A Bizottság indokolatlan késedelem nélkül köteles megvizsgálni az érdekelt felek által a 20. cikk (2) bekezdése szerint benyújtott panaszokat. A Bizottság fontolóra veszi egy harmadik fél által benyújtott panasz megvizsgálását, ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre annak kimutatására, hogy feltételezett jogellenes támogatás vagy támogatással való visszaélés a belső piacon versenytorzulást eredményezett.

Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 4 a pont (új)
659/1999/EK rendelet
14 cikk – 1 a bekezdés (új)
4a. A 14. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a Bizottságot előzőleg jogellenes támogatásról értesítették és azt az értesítést követően több mint hat hónappal bevezették anélkül, hogy a Bizottság ez alatt az idő alatt a 4. cikk értelmében bármilyen határozatot hozott volna, a Bizottság valamennyi, e cikk (1) bekezdésének értelmében hozott határozatában feltünteti, hogy a bejelentés hiányos volt és a tagállam nem juttatta el kellő időben a Bizottság által kért valamennyi információt.”
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 9 pont
659/1999/EK rendelet
20 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
(2)  Bármely érdekelt fél panaszt nyújthat be annak érdekében, hogy feltételezett jogellenes támogatásról vagy támogatással való feltételezett visszaélésről tájékoztassa a Bizottságot. E célból az érdekelt fél megfelelő módon kitölti a felhatalmazás alapján a Bizottság által elfogadott végrehajtási rendelkezésben meghatározott űrlapot, és megad minden abban kért kötelező információt.
(2)  Bármely érdekelt fél panaszt nyújthat be annak érdekében, hogy feltételezett jogellenes támogatásról vagy támogatással való feltételezett visszaélésről tájékoztassa a Bizottságot. E célból az érdekelt fél megfelelő módon kitölti a felhatalmazás alapján a Bizottság által elfogadott végrehajtási rendelkezésben meghatározott űrlapot, és megad minden abban kért kötelező információt. A Bizottság vizsgálatot vesz fontolóra, ha egy harmadik fél a jogellenes támogatásra vagy a támogatással való visszaélésre vonatkozóan elegendő bizonyítékot mutat fel.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 9 pont
659/1999/EK rendelet
20 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az érdekelt fél által ismertetett tények és jogi szempontok alapján első vizsgálatot követően nem állapítható meg kellően megalapozottan a jogellenes támogatás vagy a támogatással való visszaélés ténye, erről értesíti az érdekelt felet, és felkéri, hogy előírt, szokásos esetben egy hónapot nem meghaladó határidőn belül nyújtsa be észrevételeit. Amennyiben az érdekelt fél az előírt határidőn belül nem nyújt be észrevételt, a panaszt visszavontnak kell tekinteni.

A 13. cikk ellenére, amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az érdekelt fél által ismertetett tények és jogi szempontok alapján egy első vizsgálatot követően nem állapítható meg kellően megalapozottan a belső piacon versenytorzulás kialakulását eredményezhető jogellenes támogatás vagy a támogatással való visszaélés ténye, erről értesíti az érdekelt felet, és felkéri, hogy nyújtsa be észrevételeit. Ezeket az észrevételeket előírt, szokásos esetben egy hónapot nem meghaladó határidőn belül kell benyújtani, az arányosság elve alapján és az eset alátámasztásához szükséges információ mennyisége vagy összetettsége által indokolt esetek kivételével. Amennyiben az érdekelt fél az előírt határidőn belül nem nyújt be észrevételt, vagy nem szolgáltat további, a belső piacon versenytorzulás kialakulását eredményezhető jogellenes támogatás vagy a támogatással való visszaélés tényére utaló információt, a panaszt visszavontnak kell tekinteni.

Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 10 pont
659/1999/EK rendelet
20 a cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
(1)  Ha a rendelkezésre álló információk arra utalnak, hogy egy meghatározott ágazatban alkalmazott vagy egy meghatározott támogatási eszközön alapuló állami támogatási intézkedések több tagállamban korlátozhatják vagy torzíthatják a versenyt a belső piacon, vagy hogy egy meghatározott ágazatban alkalmazott vagy egy meghatározott támogatási eszközön alapuló, létező támogatási intézkedések több tagállamban nem vagy már nem egyeztethetők össze a belső piaccal, a Bizottság több tagállamra kiterjedő vizsgálatot végezhet a gazdasági ágazat vagy az érintett támogatási eszköz alkalmazása tekintetében. E vizsgálat során a Bizottság az arányosság elvének megfelelő figyelembevételével felkérheti az érintett tagállamokat, vállalkozásokat vagy vállalkozások társulásait, hogy nyújtsák be a Szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásához szükséges információkat.
(1)  Ha a Bizottság számára rendelkezésre álló információk arra utalnak, hogy egy meghatározott ágazatban alkalmazott vagy egy meghatározott támogatási eszközön alapuló állami támogatási intézkedések több tagállamban korlátozhatják vagy torzíthatják a versenyt a belső piacon, vagy hogy egy meghatározott ágazatban alkalmazott vagy egy meghatározott támogatási eszközön alapuló, több tagállamban létező támogatási intézkedések nem vagy már nem egyeztethetők össze a belső piaccal, vagy az Európai Parlament hasonló információkon alapuló kérését követően, a Bizottság több tagállamra kiterjedő vizsgálatot végezhet a gazdasági ágazat vagy az érintett támogatási eszköz alkalmazása tekintetében. E vizsgálat során a Bizottság az arányosság elvének megfelelő figyelembevételével felkérheti az érintett tagállamokat, vállalkozásokat vagy vállalkozások társulásait, hogy nyújtsák be a Szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásához szükséges információkat.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 10 pont
659/1999/EK rendelet
20 a cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság jelentést tehet közzé a több tagállamra kiterjedő, meghatározott gazdasági ágazatok vagy meghatározott támogatási eszközök tekintetében végzett vizsgálat eredményéről, és felkérheti az érintett tagállamokat, vállalkozásokat vagy vállalkozások társulásait észrevételeik megtételére.

A Bizottság honlapján jelentést tesz közzé a több tagállamra kiterjedő, meghatározott gazdasági ágazatok vagy meghatározott támogatási eszközök tekintetében végzett vizsgálat eredményéről, és felkérheti az érintett tagállamokat, vállalkozásokat vagy vállalkozások társulásait észrevételeik megtételére. Amennyiben az Európai Parlament vizsgálatot kér, a Bizottság időközi jelentését elküldi az Európai Parlamentnek. Jelentései közzétételekor a Bizottságnak a Szerződés 339. cikkének megfelelően tiszteletben kell tartania a szolgálati titoktartásra vonatkozó szabályokat.

Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 11 pont
659/1999/EK rendelet
23 a cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
(2)  Amennyiben a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének vagy 108. cikkének koherens alkalmazása megkívánja, a Bizottság saját kezdeményezésére írásbeli észrevételeket nyújthat be a tagállamok bíróságainak. A Bizottság az érintett bíróság hozzájárulásával szóbeli észrevételeket is tehet.
(2)  Amennyiben a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének vagy 108. cikkének koherens alkalmazása megkívánja, a Bizottság saját kezdeményezésére írásbeli észrevételeket nyújthat be a tagállamok bíróságainak. A Bizottság az érintett bíróság hozzájárulásával szóbeli észrevételeket is tehet. A Bizottság által a tagállamok bíróságainak benyújtott észrevételek nem kötelező erejűek. E rendelkezések alapján a Bizottság csak uniós közérdekben léphet fel (mint amicus curiae), azaz nem járhat el a felek valamelyikének javára.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0026.


A légi közlekedéssel kapcsolatos külpolitika
PDF 310kWORD 34k
Az Európai Parlament 2013. július 2-i állásfoglalása az Európai Unió légi közlekedéssel kapcsolatos külpolitikájáról – a jövőbeli kihívások kezelése (2012/2299(INI))
P7_TA(2013)0290A7-0172/2013

Az Európai Parlament,

–  tekintettel „Az Európai Unió légi közlekedéssel kapcsolatos külpolitikája – a jövőbeli kihívások kezelése” című bizottsági közleményre (COM(2012)0556),

–  tekintettel a Lisszaboni Szerződés szerinti nemzetközi légi közlekedési megállapodásokról szóló, 2011. június 7-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás (a „keretmegállapodás”) felülvizsgálatáról szóló, 2010. október 20-i határozatára(2),

–  tekintettel az EU és az Egyesült Államok közötti légügyi megállapodásról szóló, 2010. június 17-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a közös európai légtér kialakításáról szóló, 2007. április 25-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a Közösség légi közlekedéssel kapcsolatos külpolitikája cselekvési programjának kidolgozásáról szóló, 2006. január 17-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 90. cikkére, 100. cikkének (2) bekezdésére és 218. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, illetve a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A7-0172/2013),

A.  mivel a légi közlekedés gyorsan növekvő gazdasági terület az Unión belül és azon kívül egyaránt, különösen Ázsiában és a Közép-Keleten;

B.  mivel a légi közlekedés fontos szerepet játszik az egyének és az üzleti vállalkozások közötti összeköttetések, és különösen az említett szereplőknek a fejlődő országok piacaival való összekapcsolásának biztosításában az Unión belül és nemzetközi viszonylatban egyaránt;

C.  mivel az európai légitársaságok által 2012 óta végrehajtott és tervezett elbocsátások több mint 20 000 főt érintenek;

D.  mivel a légi közlekedési ágazat európai szociális partnerei 2013. január 29-én, egy, a világszintű válság polgári légi közlekedésre gyakorolt hatásairól szóló párbeszéd keretében megegyeztek arról, hogy nemzetközi szinten összehangolt és átfogó fellépésre van szükség;

E.  mivel a Bizottság 2005. évi közleménye fontos szerepet játszott az Unió légi közlekedéssel kapcsolatos külpolitikájának kialakításában;

F.  mivel az elmúlt hét év fejleményei alapján helyénvalónak tűnik az újabb felülvizsgálat;

Általános rendelkezések

1.  hangsúlyozza az egységes és nyílt uniós regionális piac, ezzel egy időben pedig az Unió légi közlekedéssel kapcsolatos külpolitikájára vonatkozó közös uniós álláspont kialakítása terén elért előrelépést;

2.  üdvözli a Bizottság közleményét, amely naprakész elemzést nyújt a jelenlegi helyzetről és a légi közlekedéssel kapcsolatos külpolitikában 2005 óta elért fejlődésről, csakúgy, mint a rendkívül erős versenynek kitett globális légiközlekedési piacon az uniós légiközlekedési ágazat előtt álló kihívásokról;

3.  kiemeli a légiközlekedési ágazatnak az uniós gazdaságban, különösen a növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából betöltött alapvető szerepét, mivel ez az ágazat több mint 5 millió európai munkahelyet jelent és az Unió GDP-jének 2,4%-át adja, emellett hozzájárul a világ többi részével való összeköttetéshez; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az uniós légiközlekedési ágazat továbbra is erős és versenyképes maradjon;

4.  úgy véli, hogy fontos előrelépés történt egyes uniós mechanizmusok és rendszerek – így például az egységes európai égbolt (SES), az „Egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási kutatás (SESAR), a Tiszta Égbolt kezdeményezés, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) és a globális navigációs műholdrendszer (GNSS) – megalkotása és végrehajtása terén a biztonság javítása és az utasok igényeinek kielégítése érdekében; úgy véli, hogy e területen további programokat kell kidolgozni;

5.  ugyanakkor aggodalmát fejezi ki az SES és a SESAR végrehajtásának késedelmei miatt, tekintve azon szükségtelen költségeket, amelyek ennek nyomán a légitársaságokra és ügyfeleikre hárulnak; támogatja, hogy a Bizottság szankciókat alkalmazzon azon tagállamokkal szemben, amelyek nem feleltek meg a 2012. decemberi határidőnek, és amelyek a funkcionális légtérblokkok tekintetében sem értek el előrehaladást;

6.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a SES és a SESAR megvalósítását; megállapítja, hogy a SES maradéktalan végrehajtása esetén komoly közvetlen és közvetett foglalkoztatási lehetőségeket eredményez majd;

7.  hangsúlyozza, hogy a szóban forgó uniós programok nemcsak a belső piac, hanem a külpolitika szempontjából is fontosak; úgy véli, hogy ezen eszközök teljes körű kialakítása és végrehajtása elősegíti majd az uniós légi közlekedési ágazat globális versenypiaci helyzetének megerősítését;

8.  hangsúlyozza a légi utasok jogairól szóló rendelet folyamatban lévő felülvizsgálatának fontosságát, és támogatja egy erőteljes és alapvetően fogyasztóbarát uniós jogszabály elfogadását;

9.  tudatában van annak, hogy a pénzügyi válság hatásai világviszonylatban régiónként eltérőek; úgy véli, ez vezetett ahhoz, hogy az uniós légitársaságok versenyképességet érintő kihívásokkal küzdenek, a kétoldalú légi szolgáltatási megállapodások pedig nem mindig bizonyulnak a legmegfelelőbb megoldásnak a piaci korlátozások vagy a tisztességtelen támogatások elleni küzdelemben;

10.  úgy véli, hogy mivel a légi közlekedéssel kapcsolatos átfogó külpolitikát az elmúlt hét évben tett erőfeszítések ellenére nem sikerült megvalósítani, a lehető legrövidebb időn belül összehangoltabb és nagyra törőbb uniós megközelítést kell alkalmazni a tisztességes és nyílt verseny megteremtése érdekében;

11.  álláspontja szerint Európa erős globális piaci helyzetének és a harmadik országokkal való kapcsolatainak kulcsfontosságú eleme az európai szabályozási konvergencia;

A 2005. évi közlemény és a Parlament állásfoglalása

12.  üdvözli a 2005-ben elfogadott szakpolitika három pillérével összefüggésben elért haladást; mostanra több mint 100 harmadik ország ismerte el az uniós kijelölés elvét; közel 1000 kétoldalú légi szolgáltatási megállapodást hoztak összhangba az uniós joggal, ezáltal garantálva a jogbiztonságot; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy fontos partnerek – köztük Kína, India és Dél-Afrika – még nem fogadták el a szóban forgó elveket;

13.  hangsúlyozza, hogy az Unió légi közlekedéssel kapcsolatos külpolitikája jelentős előrelépést tett lehetővé abban az értelemben, hogy elősegítette az egységes piacban rejlő lehetőségek maximalizálását, amennyiben lehetővé teszi az uniós légi közlekedési ágazat konszolidációját egy olyan időszakban, amelyben a globalizáció a külső versenynek való ellenállás érdekében erőteljesebb gazdasági szereplőket tesz szükségessé;

14.  hangsúlyozza, hogy egyre növekvő közös légtér kialakítására került sor szomszédos országokkal; úgy véli, hogy ezen megállapodások fontos gazdasági előnyökkel jártak; üdvözli az annak érdekében tett komoly erőfeszítéseket, hogy a különféle szabályozási kereteket összhangba hozzák az uniós jogszabályokkal olyan területeken, mint például a védelem, a biztonság, a légiforgalmi szolgáltatások, a környezetvédelem, a légi utasok jogai, a gazdasági szabályozás és a szociális vonatkozások;

15.  üdvözli az Unió által az Egyesült Államokkal kötött átfogó légi közlekedési megállapodást és annak a két gazdaságra gyakorolt pozitív hatásait, valamint a várhatóan 80 000 új munkahelyet, amely az első 5 évben létrejön;

16.  úgy véli, hogy a légi közlekedéssel kapcsolatos erőteljes uniós külpolitika, amely a hosszú távú járatok legfőbb – különösen az ázsiai–csendes-óceáni térségbeli – növekedő piacait célozza meg, új gazdasági esélyeket teremthet az uniós légi közlekedési vállalkozások számára;

17.  hangsúlyozza, hogy egyes kulcsfontosságú partnerekkel – köztük Brazíliával – még nem zárultak le a tárgyalások, valamint hogy az ilyen országokkal létrejött széles körű légi szolgáltatási megállapodások jelentős gazdasági előnyökkel járhatnak;

18.  hangsúlyozza, hogy a Parlament 2006. évi állásfoglalásában megfogalmazott kérések egy része még nem teljesült; kiemeli különösen a megfelelő nemzetközi védelmi és biztonsági előírások előmozdításának szükségességét, valamint azt, hogy biztosítani kell az uniós és az Unión kívüli légi fuvarozók egyenlő bánásmódját, valamint enyhíteni kell a káros környezeti hatásokat;

19.  hangsúlyozza, hogy a vegyesbizottsági rendszerhez hasonló eszközök jelentős szerepet játszanak a légi közlekedéssel kapcsolatos speciális kérdéseket érintő közös megközelítések kialakításában;

20.  üdvözli a 2006. évi állásfoglalásban felvetett egyéb kérések teljesítését, így például az EASA feladatkörének bővítését;

Piac

21.  megjegyzi, hogy jelentős mértékben megnövekedett az ázsiai–csendes-óceáni térségbe irányuló, az onnan érkező, illetve a térségen belüli légi forgalom, ami a régióra jellemző gazdasági növekedést tükrözi; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy fellépés hiányában az uniós légitársaságok és vállalkozások hatalmas lehetőségektől eshetnek el a világ e részén, és elveszíthetik profittermelő képességüket;

22.  egyúttal megjegyzi, hogy az Unión kívüli légi fuvarozók globális helyzete megerősödött a légi járművekre és infrastruktúrára irányuló, több közel-keleti, távol-keleti és dél-amerikai térségben eszközölt tetemes állami támogatások és beruházások nyomán;

23.  hangsúlyozza, hogy a diszkont légitársaságok növekvő részaránya jelentős változásokhoz vezetett az Unió belső piacán; úgy véli, hogy a két üzleti modell a közöttük fennálló verseny ellenére megtalálhatná annak módját, hogy egymást kölcsönösen kiegészítsék, amikor külső piaci kihívásokkal szembesülnek;

24.  megállapítja, hogy az egyes európai fapados légitársaságok által kínált rendkívül alacsony jegyárakat a társaságok úgy kompenzálják, hogy a munkafeltételekkel kapcsolatos tisztességtelen gyakorlatokat – például a személyzetre vonatkozó alacsony színvonalú szociális és munkajogi normákat – alkalmaznak; megállapítja továbbá, hogy a jelek szerint a biztonsági előírások terén eszközölt minimális befektetések és az indokolatlan regionális célú támogatások is szerepet játszanak e jegyárképzésben;

25.  felhívja a figyelmet arra, hogy a diszkont légitársaságok miatt, amelyek az Unió légi közlekedési kínálatának 40%-át kitevő szegmenst képviselnek, a légi közlekedési vállalkozások között erős a verseny; hangsúlyozza, hogy ha egy tagállam ratifikálta a 87. és 98. ILO-egyezményt, akkor valamennyi légi közlekedési vállalkozásnak be kell tartania az egyezménynek a gyülekezés szabadságával, valamint a munkavállalói képviseletek és a kollektív szerződések elismerésével kapcsolatos alapvető jogokra vonatkozó rendelkezéseit, és azok betartását ellenőrizni, megsértésüket pedig szankcionálni kell;

26.  hangsúlyozza a repülőtéri csomópontok, köztük a másodlagos, a speciális és a többszörös csomópontok kialakításának fontosságát, valamint a repülőtéri infrastruktúrába történő, hosszú távú kapacitásfokozó – például új fel- és leszállópályák építésére irányuló – magán és állami beruházások, valamint a repülőtéri résidők jobb kiosztása révén a meglévő infrastruktúra – többek között a földközi-tengeri térségben és az Unió keleti határán elhelyezkedő regionális repülőtereken való – hatékonyabb kihasználásának égető szükségességét;

27.  kiemeli, hogy az uniós légi fuvarozók versenyképességét globális szinten olyan különféle tényezők hátráltatják, mint az egyenlő versenyfeltételek hiánya, amit például az eltérő nemzeti adók, a zsúfolt repülőterek, a magas légiforgalmi irányítási díjak és repülőtéri illetékek, a versenytársaknak nyújtott állami támogatás, a szén-dioxid-kibocsátási költségek, továbbá az Unión kívüli, alacsonyabb szintű szociális normák és az állami támogatásra vonatkozó eltérő szabályok okoznak;

28.  úgy véli, hogy ezek a tényezők potenciálisan akadályozzák a növekedést és a foglalkoztatást;

29.  felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt az eltérő tagállami légi közlekedési díjakról, vámokról, illetékekről és adókról, valamint azoknak a jegyárakra és a légitársaságok által elért haszonra gyakorolt hatásairól, valamint vizsgálja meg a globális versenytársaknak nyújtott esetleges állami támogatásokat és azok uniós légitársaságokra gyakorolt hatását;

30.  üdvözli a mobil munkavállalók szociális biztonságára vonatkozó új uniós szabályokat;

Jövőbeli intézkedések

31.  úgy véli, hogy a légi közlekedéssel kapcsolatos külpolitikának teljes mértékben tiszteletben kellene tartania a kölcsönösség elvét, ideértve a piaci hozzáférést, a nyitottságot és az azonos feltételek mellett megvalósuló tisztességes versenyt, és az alábbi két fő célt kell követnie: a fogyasztók és a vállalkozások előnyeit kell szem előtt tartania, valamint támogatnia kell az uniós légitársaságokat és repülőtereket globális vezető szerepük fenntartására irányuló erőfeszítéseikben;

32.  hangsúlyozza ezért, hogy a szomszédos országokkal és a hasonlóan gondolkodó partnerekkel kötött légi közlekedési megállapodásoknak tartalmazniuk kell a tisztességes versenyre vonatkozó jogi keretfeltételeket;

33.  felszólít az eljárások folyamatos igénybevételére az átfogó légi közlekedési megállapodások uniós szintű megtárgyalása érdekében, az európai egységre alapozva, illetve a Tanács engedélye mellett;

34.  felszólítja a Bizottságot, hogy a megállapodásokban mozdítsa elő és védelmezze az uniós érdekeket, valamint terjessze elő és ismertesse az uniós előírásokat, értékeket és bevált gyakorlatokat;

35.  szorosabb együttműködésre és koordinációra hív fel a Bizottság és a tagállamok között, amikor légiközlekedési megállapodásokról folytatnak tárgyalásokat a kulcsfontosságú partnerekkel az Unió befolyása és az új piacokhoz való hozzáférés esélyeinek növelése érdekében;

36.  felszólítja a Bizottságot, hogy az átfogó megállapodásokba foglalja bele a védelemre, a biztonságra, az utasok jogaira, a személyzet képzésére és a minősítésre vonatkozó szabályozási feltételeket;

37.  felhívja a Bizottságot, hogy zárja le a folyamatban lévő tárgyalásokat a szomszédos országokkal, így például Ukrajnával, Libanonnal, Tunéziával, Azerbajdzsánnal és Algériával; megjegyzi, hogy ezen országok piacainak földrajzi közelsége és a közelmúltban az egyes államokban végbement gazdasági növekedés fejlődési lehetőséget kínálhat a regionális vagy másodlagos uniós repülőterek számára; úgy véli, hogy a regionális repülőterek jelentős repülőtéri kapacitással rendelkeznek, és ebből kifolyólag hozzá tudnak járulni a főbb európai csomópontok zsúfoltságának csökkentéséhez, amelyek ezáltal világviszonylatban versenyképesebbé válnak;

38.  felkéri a Tanácsot, hogy eseti alapon adjon számára tárgyalási felhatalmazást más szomszédos országok, különösen Törökország, Örményország és Líbia tekintetében;

39.  úgy véli, hogy a kulcsfontosságú partnerekkel fenntartott kapcsolataiban az Uniónak egyénre szabott megközelítést kell alkalmaznia, és felszólítja a Bizottságot, hogy minél előbb zárja le a többek között Ausztráliával és Brazíliával kötendő átfogó légi megállapodásokról szóló tárgyalásokat, és felkéri a Tanácsot, hogy hatalmazza fel a Bizottságot hasonló megállapodások rohamosan fejlődő gazdaságokkal, így például Kínával, Indiával, az ASEAN-nal és az Öböl-menti országokkal történő megtárgyalására;

40.  véleménye szerint az Unió és az Egyesült Államok közötti lehetséges jövőbeli kereskedelmi és befektetési megállapodás érintheti a légi közlekedés ágazatát is; véleménye szerint ezért a Bizottságnak megfelelő tájékoztatást kell nyújtania, hogy az Európai Parlament szorosan nyomon követhesse a közelgő tárgyalásokat;

41.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy maradéktalanul teljesítsék a kiemelt partnerekkel, különösen az Egyesült Államokkal és Kanadával kötött légiközlekedési megállapodások célkitűzéseit, beleértve a légitársaságok külföldi tulajdonlására vonatkozó korlátozás feloldását is; az uniós légitársaságok egyesült államokbeli kabotázslehetőségei és az amerikai légitársaságok európai kabotázslehetőségei közötti folyamatos egyensúlyhiány megszüntetésére irányuló lépésekre szólít fel; rámutat, hogy a nemzetközi keresztberuházások hozzájárulnak a légiközlekedési ágazat gazdasági dinamizmusához, és sürgeti a Bizottságot, hogy mozdítsa elő az ilyen beruházások fejlesztését és támogatását segítő nemzetközi jogi környezet kiépülését, emellett segítse elő a nemzetközi beruházásokra érvényes többoldalú szabályok és bevált megoldások létrehozását célzó aktív szakpolitika kialakulását;

42.  úgy véli, hogy a kétoldalú megállapodások jelentős mértékben hozzájárulhatnak a légi közlekedéssel kapcsolatos külpolitika kialakításához, ugyanakkor hangsúlyozza egy közös uniós megközelítés fontosságát is;

43.  hangsúlyozza a tisztességes és nyílt verseny fontosságát a légi közlekedési szolgáltatásokkal összefüggő valamennyi tevékenységben; felszólít a tisztességes versenyről szóló általános záradékoknak a kétoldalú légi szolgáltatási megállapodásokba való beillesztésére;

44.  felhívja a Bizottságot, hogy fogalmazzon meg a kétoldalú megállapodásokba integrálandó, különösen a szabályozási együttműködéssel, a technológiai és ipari normákkal, valamint az utasok jogaival kapcsolatos minimális általános uniós jogi előírásokat, és felkéri a tagállamokat azok érvényesítésére, azzal az egyértelmű céllal, hogy lehetőségeket teremtsenek az uniós légitársaságok számára és elhárítsák az előttük álló akadályokat;

45.  felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a közösségi légi fuvarozóknak kárt okozó támogatásnyújtással és tisztességtelen árképzési gyakorlattal szembeni védelemről szóló 2004/868/EK rendelet(6) sürgős felülvizsgálatára vagy felváltására;

46.  támogatja a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy meg kell védeni a szabad és tisztességes versenyt a harmadik országokkal való kapcsolatokban és megállapodásokban, és hogy ki kell dolgozni az esetlegesen piaci torzulásokat kiváltó tisztességtelen gyakorlatokat – mint például a megkülönböztetést, a szabályozási keret következetlen alkalmazását és a vállalatok pénzügyi beszámolóinak átláthatatlanságát – eredményesebben kezelő új, hatékonyabb kereskedelmi védelmi eszközöket;

47.  felszólítja a Bizottságot, hogy kezdeményezzen párbeszédet a Perzsa-öböl menti államokkal az átláthatóság fokozása és a tisztességes verseny megóvása érdekében;

48.  megállapítja, hogy az Orosz Föderáció nem tartja be a Szibéria feletti átrepülés díjainak fokozatos felszámolásáról szóló megállapodást, amelyet az Orosz Föderáció Kereskedelmi Világszervezethez való 2011-es csatlakozása keretében kötöttek; véleménye szerint az uniós légi fuvarozókra régóta megkülönböztető jellegű feltételeket alkalmaznak az említett jogtalan tranzitdíjak miatt, és az Uniónak képesnek kell lennie arra, hogy hasonló lépéseket tegyen olyan, az uniós légtérnek az Orosz Föderáció légi fuvarozói általi használatával kapcsolatos kölcsönös intézkedések révén, amelyek megtagadják vagy korlátozzák a területén való átrepülést, annak érdekében, hogy ösztönözzék az Orosz Föderációt a fent említett, a nemzetközi megállapodásokkal (a Chicagói Egyezménnyel) ellentétes jogtalan díjak megszüntetésére; ezért felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot arra, hogy vizsgálja meg azokat a lehetséges intézkedéseket, amelyekkel biztosítható a kölcsönösség az Orosz Föderáció és az Unió között a légtér használatával kapcsolatban;

49.  hangsúlyozza, hogy az utasok jogainak védelmére irányuló nagyra törő uniós politika minőségi előnyként szolgálhat a nemzetközi versenyben az uniós légitársaságok számára; felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is mozdítsa elő a légi utasok jogai terén meglévő magas színvonalú uniós szabványokat, és ellenőrizze azok végrehajtását és alkalmazását;

50.  felszólítja a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb dolgozzon ki új szabályozási keretet az egységes európai égbolt megvalósítására vonatkozóan – egy felülről lefelé irányuló megközelítésre alapozva –, beleértve az európai légi navigációs szolgáltatók közötti jobb együttműködési mechanizmust is, és biztosítsa a SESAR bevezetéséhez szükséges feltételeket;

51.  felszólítja a Tanácsot, hogy fogadja el végre álláspontját a légiközlekedés-védelmi díjakról szóló irányelvre irányuló javaslatról(7) szóló, 2010. május 5-i parlamenti álláspontról, amelyet a Parlament nagy többséggel, a szavazatok 96%-ával fogadott el, de amellyel kapcsolatban a Tanácsban nem történik előrelépés;

52.  úgy véli, hogy a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) fontos szerepet tölt be a globális repülési ágazatra vonatkozó szabályozási keretek kialakításában, így például a légitársaságok tulajdonjogának és irányításának liberalizációja terén, valamint a légi forgalmi szolgáltatások globális interoperabilitásában; arra ösztönzi az ICAO-t, hogy a továbbiakban is dolgozzon ki globális és piaci alapú intézkedéseket a repülőtéri zaj csökkentése és az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozása érdekében; elengedhetetlennek tartja, hogy az ICAO-n belül minél hamarabb megállapodásra jussanak egy globális megközelítésről;

53.  arra szólít fel, hogy a Bizottság kapjon tárgyalási felhatalmazást arra, hogy tisztázza és megerősítse az Európai Unió ICAO-n belüli képviseletét;

o
o   o

54.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 380. E, 2012.12.11., 5. o.
(2) HL C 70. E, 2012.3.8., 98. o.
(3) HL C 236. E, 2011.8.12., 121. o.
(4) HL C 74. E, 2008.3.20., 506. o.
(5) HL C 287. E, 2006.11.24., 84. o.
(6) HL L 162., 2004.4.30., 1–7. o.
(7) HL C 81. E, 2011.3.15., 164. o.


A tagállami exporthitel-ügynökségek
PDF 305kWORD 29k
Az Európai Parlament 2013. július 2-i állásfoglalása az Európai Bizottság által az Európai Parlament részére készített, a tagállami exporthitel-ügynökségek tevékenységéről szóló első éves jelentésről (2012/2320(INI))
P7_TA(2013)0291A7-0193/2013

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a hivatalosan támogatott exporthitelek terén bizonyos iránymutatások alkalmazásáról, valamint a 2001/76/EK és a 2001/77/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. november 16-i 1233/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a hivatalosan támogatott exporthitelek terén bizonyos iránymutatások alkalmazásáról szóló 1233/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének módosításáról szóló, 2013. március 14-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre irányuló javaslatra (C(2013) 1378),

–  tekintettel „Az uniós kkv-k kereskedelmének és beruházásainak finanszírozása: könnyített hitelhez jutás a nemzetközivé válás támogatása érdekében” című, 2012. december 11-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az „Új európai kereskedelmi politika az Európa 2020 stratégia keretében” című, 2011. szeptember 27-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az európai befektetési politikáról szóló, 2011. április 6-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a „Nemzetközi kereskedelempolitika az éghajlatváltozás által támasztott követelmények összefüggésében” című, 2010. november 25-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel „Az emberi jogokról, valamint a szociális és környezetvédelmi normákról a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban” című, 2010. november 25-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban a vállalati társadalmi felelősségvállalásról szóló, 2010. november 25-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára (2010/C 83/02),

–  tekintettel az Európai Bizottság, illetve a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő 2011. december 12-i közleményére (COM(2011)0886),

–  tekintettel az „Az Európai Unió Alapjogi Chartájának hatékony végrehajtására irányuló stratégiáról” című, 2010. október 19-i bizottsági közleményre (COM(2010)0573),

–  tekintettel az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, 2012. június 26-i uniós stratégiai keretre és cselekvési tervre vonatkozó európai tanácsi nyilatkozatra (11855/2012),

–  tekintettel a tematikus főosztályának az uniós külpolitika emberi jogi mércéiről szóló tájékoztató dokumentumára (EXPO/B/DROI/2011/15),

–  tekintettel az ENSZ üzleti vállalkozásokra és emberi jogokra vonatkozó, 2011. június 16-i irányadó elveire (HR/PUB/11/04, 2011, ENSZ),

–  tekintettel a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalatok és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló, 2013. április 16-i bizottsági javaslatra (COM(2013)0207),

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A7-0193/2013),

A.  mivel a tagállamok exporthitel-programjai fontos eszközt jelentenek az európai vállalkozások kereskedelmi és üzleti lehetőségeinek bővítésében;

B.  mivel a hivatalosan támogatott exporthitelek terén bizonyos iránymutatások alkalmazásáról szóló 1233/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet éves jelentéstételi követelményeket állapít meg, amelyeket a tagállamoknak a Bizottság felé teljesíteniük kell, ugyanakkor az egyes OECD-megállapodásokban bekövetkező változások uniós jogba történő mielőbbi átültetésének elérése érdekében előírja a Bizottság hatáskörökkel való felruházását;

C.  mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 207. cikkének értelmében a „közös kereskedelempolitikát az Unió külső tevékenységének elvei és célkitűzései által meghatározott keretek között kell folytatni”;

D.  mivel az arra vonatkozó elveket, hogy az Unió miként alakítja a világ többi részéhez fűződő kapcsolatait, valamint az Unió nemzetközi színtéren megvalósuló fellépésére irányuló vezérelveket az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. és 21. cikke tartalmazza, amely kötelező érvényű megállapodás a tagállamok között;

E.  mivel az Európai Bizottság, illetve a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő 2011. decemberi közleménye megerősíti, hogy „az európai vállalkozásokat megfelelő gondossággal történő eljárásra kell ösztönözni annak biztosítása érdekében, hogy működésük során – tevékenységük végzésének helyétől függetlenül – tartsák tiszteletben az emberi jogokat”;

F.  mivel az Európai Tanácsnak az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós stratégiai kerete és cselekvési terve megerősíti, hogy „az EU külső tevékenységének minden területén kivétel nélkül az emberi jogok előmozdítására fog törekedni”;

G.  mivel az EU Alapjogi Chartája jogilag kötelező érvényű az uniós intézményekre és a tagállamokra nézve a kívülmaradást választó tagállamok kivételével az uniós jog végrehajtásakor, és mivel a Bizottságnak a Charta hatékony végrehajtására vonatkozó stratégiája kifejezetten elismeri, hogy a Charta alkalmazandó az EU külső fellépésére;

H.  mivel az Unió és tagállamai üdvözölték az ENSZ üzleti vállalkozásokra és emberi jogokra vonatkozó irányadó elveit, amelyek keretében az állam és a vállalkozások közötti kapcsolatokról szóló 4. elv kifejezetten hivatkozik az exporthitel-ügynökségekre;

I.  mivel exporthitel-támogatást gyakran biztosítanak olyan nagyszabású projektekhez, amelyek a magas kereskedelmi, politikai, gazdasági vagy környezeti kockázatok miatt nehezen jutnak kereskedelmi hitelhez, így azt az exporthitel-ügynökségeknek ennek megfelelően kell értékelniük és beárazniuk;

J.  mivel 2013. március 14-én a Bizottság javaslatot tett az 1233/2011/EU rendelet II. mellékletét módosító, felhatalmazáson alapuló rendeletre,

1.  üdvözli a Bizottság erőfeszítéseit a tagállamok által az exporthitel-tevékenységeikről készített éves jelentések keretének kialakítása terén az 1233/2011/EU rendeletnek megfelelően, az uniós szintű átláthatóság növelése érdekében; hangsúlyozza, hogy e jelentéstétel fő célkitűzése annak nyomon követése, hogy a tagállamok exporthitel-ügynökségei megfelelnek-e az exporthitelekre alkalmazandó nemzetközi szabályoknak és az EU-Szerződésben foglalt kötelezettségeknek;

2.  elismeri a tagállami exporthitel-ügynökségek tevékenységéről szóló, Bizottság által készített első éves jelentés 2012. december 14-i nem hivatalos átvételét, amely jelentés értékeli a 27 tagállam közül aktív exporthitel-programmal rendelkező 20 tagállam által adott válaszokat, valamint nyugtázza e tagállamok jelentéseinek beérkezését mellékletek formájában; felkéri a Bizottságot, hogy hagyja jóvá e dokumentumok nyilvános közzétételét annak érdekében, hogy teljesüljön az alaprendelet célja, miszerint növelni kell az átláthatóságot;

3.  elismeréssel nyugtázza, hogy a Bizottság jelentése világosan jelzi a tagállamok 2011-ben folytatott exporthitel-tevékenységeinek léptékét és fontosságát, amelyek összesen több mint 250 milliárd eurós kitettséget jelentenek – köztük 260 olyan tranzakciót, amelyek esetében komoly környezeti hatásokról számoltak be –, és amelyek lényeges kereskedelmi és üzleti lehetőségeket testesítenek meg az európai vállalkozások számára;

4.  elismeri, hogy a tagállamok éves tevékenységi jelentéseikben az 1233/2011/EU rendelet I. mellékletének első bekezdésében megfogalmazott kérés szerint a Bizottság rendelkezésére bocsátották az exporthitelekre vonatkozó pénzügyi és operatív információkat;

5.  a tagállamok exporthitel-tevékenységeinek léptékével összefüggésben hangsúlyozza az 1233/2011/EU rendelet (4) preambulumbekezdésének fontosságát, amely felszólít az Unió külső fellépésre vonatkozó általános rendelkezéseinek való megfelelésre, különös tekintettel a demokrácia megerősítésére, az emberi jogok tiszteletben tartására és a politikák fejlesztési célú koherenciájára, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelemre; e tekintetben emlékeztet a rendelet I. mellékletében foglalt egyedi jelentéstételi követelmények fontosságára, amelyek arra hivatottak, hogy a Bizottság és a Parlament számára lehetővé tegyék e megfelelés értékelését;

6.  hangsúlyozza, hogy a tagállamok éves jelentései és azok bizottsági értékelése alapján a Parlament egyelőre nem tudja kielégítően megvalósítani arra irányuló szándékát, hogy megállapítsa, a tagállami exporthitel-tevékenységek megfelelnek-e az Unió külpolitikai céljainak – az EUSZ 3. és 21. cikkében foglaltak szerint –, és a környezeti kockázatok kezelésére vonatkozó hatályos rendeleteknek, ami az exporthitel-ügynökségek kockázati díjainak kiszámítását illeti;

7.  üdvözli a Bizottság éves jelentésben idézett, a tagállamok részéről megnyilvánuló „egyértelmű, általános hajlandóságot” arra, hogy „olyan politikákat alkalmazzanak exporthitel-programjaik esetében, amelyek célkitűzései megfelelnek a 3. és 21. cikk általános szellemének”; elismeréssel nyugtázza néhány tagállam, köztük Németország, Olaszország, Belgium és Hollandia erőfeszítéseit, amelyek igyekeznek értelmesebb jelentést tenni az Unió egyes külpolitikai céljainak való megfelelésre vonatkozóan;

8.  elismeri, hogy a Bizottság számára lehetővé kell tenni annak értékelését, hogy a tagállamok exporthitel-tevékenységei összhangban állnak-e az Unió külpolitikai céljaival, és ezért azt javasolja, hogy a megfelelőségi tesztnek azt kellene vizsgálnia hogy a hivatalos támogatásban részesülő exporthitel-ügynökségek rendelkeznek-e olyan politikákkal, amelyek hatékonyan biztosítják, hogy tevékenységeik összhangban legyenek az Unió külpolitikai célkitűzéseivel;

Az exporthitel-ügynökségek értékelése az Unió külső fellépésre vonatkozó céljainak való megfelelés szempontjából

9.  osztja a Bizottság éves jelentésben tett észrevételét, miszerint „nehéz pontos referenciaértéket meghatározni az uniós jognak való megfelelés mérésére”; megismétli, hogy továbbra is a 21. cikk rendelkezései szolgáltatják azt a fő viszonyítási alapot, amelyhez mérten az exporthitel-ügyletekre alkalmazott szakpolitikákat értékelni kell;

10.  hangsúlyozza, hogy az Unió csak abban az esetben lesz megbízható és hathatós globális szereplő, ha a tagállamok és az európai intézmények következetes külpolitikát folytatnak;

11.  javasolja, hogy a Tanács exporthitelekkel foglalkozó munkacsoportja és a Bizottság a soron következő éves jelentés előtt konzultáljon az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) a 21. cikkben foglaltaknak való megfelelőségről szóló értelmes jelentéstételre vonatkozó módszertan kidolgozásáról, valamint a hivatalosan támogatott exporthitelek területére tartozó bizonyos OECD-iránymutatások EU-ban történő alkalmazásáról; kitart amellett, hogy e folyamatnak képezze részét egy nyilvános konzultáció;

12.  kiemelt fontosságúnak tartja, hogy a tagállamokat felszólítsák a hivatalosan exporthitellel támogatott projektek ellenőrzése során alkalmazott átvilágítási eljárások rendelkezésre állására, eredményére és hatékonyságára irányuló nyomon követésre és jelentéstételre, az emberi jogokra gyakorolt esetleges hatásuk vonatkozásában;

13.  tudatában van annak, hogy az exporthitel-ügynökségek a projektpartnerek által nyújtott információkra hagyatkoznak; meggyőződése, hogy ha az exporthitel-ügynökségek esetében az átvilágítási eljárások strukturált megközelítését követelnék meg a projektfinanszírozásra való jogosultság előfeltételeként, a projektpartnerek szívesen végeznék el maguk az ilyen eljárásokat, ezáltal pedig csökkennének az exporthitel-ügynökségek további adminisztratív költségei;

14.  úgy véli, hogy az emberi jogoknak az exporthitel-ügynökségek részéről történő tiszteletben tartásáról szóló jelentéstétel terén elért haladás előfutára az Unió külső fellépésre vonatkozó, 21. cikkben rögzített egyéb céljaival – így például a szegénység felszámolásával –, valamint a környezeti kockázatok kezelésével kapcsolatos hatékonyabb jelentéstételnek;

Jelentéstétel a környezeti kockázatoknak az exporthitel-ügynökségek kockázati díjainak kiszámítása során való figyelembevételéről

15.  felszólítja a tagállami exporthitel-ügynökségeket, hogy továbbra is készítsenek jelentéseket a környezeti kockázatok értékeléséről, és úgy véli, hogy az ilyen jelentéstétel az OECD-országok és nem OECD-országok valamennyi exporthitel-ügynöksége részéről elengedhetetlen az egyenlő feltételek biztosításához;

Jelentéstétel a függő kötelezettségekről

16.  megállapítja, hogy a tagállamok exporthitel-ügynökségei jelenleg különböző formában tesznek jelentést a függő kötelezettségekről; felkéri a Bizottságot, hogy gondoskodjon olyan egységes meghatározásról, amely a Parlament arra vonatkozó kívánságát tükrözi, hogy tájékoztatást kapjon a mérlegen kívüli kitettségekről;

Útmutatás és értékelés a Bizottság részéről

17.  felszólítja a Bizottságot, hogy adjon útmutatást a tagállamoknak a következő jelentéstételi időszakra vonatkozóan, különös tekintettel arra, hogy miként tegyenek jelentést az emberi jogi stratégiáik terén alkalmazott átvilágítási eljárások rendelkezésre állásáról és hatékonyságáról, valamint hogyan számoljanak be a környezeti kockázatok kezeléséről;

18.  elvárja, hogy a Bizottság következő éves jelentésében nyilatkozzon arról, hogy megvalósult-e az Unió célkitűzéseinek és kötelezettségeinek való tagállami megfelelés értékelése, és amennyiben nem, fogalmazzon meg ajánlásokat arra vonatkozóan, hogy e cél érdekében miként javítható a jelentéstétel hatékonysága;

Bizottsági jelentés a nem OECD-országok bevonásáról

19.  üdvözli a Bizottság által 2012-ben – az USA-val közösen – tett erőfeszítéseket annak érdekében, hogy bevonják Kínát, Brazíliát, Oroszországot és más fontos feltörekvő gazdaságokat a jelentős exportfinanszírozók nemzetközi munkacsoportjának (IWG) létrehozásába;

20.  az IWG létrehozásához javasolja az ágazati megközelítés célszerűségének megvizsgálását annak érdekében, hogy a második szakaszban megvethessék a horizontális rendelkezések alapjait, amelyek az egyenlő feltételek megteremtése érdekében biztosítják a hatékony és magas szintű normák, valamint az exporthitel-ügynökségekre vonatkozó új nemzetközi szabályok közös elfogadását valamennyi OECD-ország és a nem OECD-ország részéről;

o
o   o

21.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanács elnökének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az OECD titkárságának.

(1) HL L 326., 2011.12.8., 45. o.
(2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0469.
(3) HL C 56. E, 2013.2.26., 87. o.
(4) HL C 296. E, 2012.10.2., 34.o.
(5) HL C 326., 2011.12.8., 45. o.
(6) HL C 99. E, 2012.4.3., 31. o.
(7) HL C 99. E, 2012.4.3., 101. o.


Marine Le Pen parlamenti mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem
PDF 201kWORD 24k
Az Európai Parlament 2013. július 2-i határozata a Marine Le Pen mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2012/2325(IMM))
P7_TA(2013)0292A7-0236/2013

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Marine Le Pen mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló, a lyoni fellebbviteli bíróság főügyészétől érkezett 2012. november 7-i kérvény kapcsán a Francia Köztársaság igazságügy-minisztere által 2012. november 26-án továbbított, és a plenáris ülésen 2012. december 10-én bejelentett kérelemre,

–  tekintettel Bruno Gollnisch európai parlamenti képviselő Marine Le Pen nevében történő, az eljárási szabályzat 7. cikkének (3) bekezdése szerinti meghallgatására,

–  tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió Bírósága 1964. május 12-i, 1986. július 10-i, 2008. október 15-i és 21-i, 2010. március 19-i, 2011. szeptember 6-i, valamint 2013. január 17-i ítéleteire(1),

–  tekintettel a Francia Köztársaság alkotmányának 26. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 6. cikkének (2) bekezdésére és 7. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A7-0236/2013),

A.  mivel a lyoni fellebbviteli bíróság főügyésze egy állítólagos bűncselekménnyel kapcsolatos jogi eljárás okán kérte Marine Le Pen európai parlamenti képviselő parlamenti mentelmi jogának felfüggesztését;

B.  mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. számú jegyzőkönyv 9. cikke szerint az Európai Parlament képviselői saját államuk területén az adott állam parlamenti képviselőire vonatkozó mentességeket élvezik;

C.  mivel a Francia Köztársaság alkotmányának 26. cikke kimondja, hogy a francia parlament egyetlen képviselőjét sem vethetik bűnvádi eljárás alá a hivatalának gyakorlása közben általa nyilvánított véleményért vagy leadott szavazatokért;

D.  mivel Marine Le Pent meghatározott csoporttal szembeni, vallási hovatartozáson alapuló gyűlöletre, diszkriminációra, illetve erőszakra való uszítással vádolják, amely cselekedet a francia jog – nevezetesen az 1881. július 29-i törvény 24. cikkének (8) bekezdése, 23. cikkének (1) bekezdése és 42 cikke, valamint az 1982. július 29-i 82-652. számú törvény 93.-3 cikkének – szerint bűncselekménynek minősül, és amelynek büntetési tételeit az 1881. július 29-i törvény 24. cikkének (8), (10), (11) és (12) bekezdése, valamint a büntető törvénykönyv 131-26. cikkének (2) és (3) bekezdése rögzíti;

E.  mivel az állítólagos bűncselekmény nem áll közvetlen, illetve nyilvánvaló kapcsolatban Marine Le Pen európai parlamenti képviselői feladatainak ellátásával, és az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikkének alkalmazásában nem minősül az európai parlamenti képviselői feladatainak ellátása során kinyilvánított véleménynek vagy leadott szavazatnak;

F.  mivel a vád nem kapcsolódik Marine Le Pen európai parlamenti képviselői tisztségéhez;

G.  mivel nincs ok feltételezni a fumus persecutionis fennállását;

1.  úgy határoz, hogy felfüggeszti Marine Le Pen mentelmi jogát;

2.  utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését a Francia Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának és Marine Le Pennek.

(1) 101/63. sz. Wagner kontra Fohrmann és Krier ügy (EBHT 1964., 383. o.), 149/85. sz. Wybot kontra Faure és társai ügy (EBHT 1986., 2391. o.), T-345/05 sz. Mote kontra Parlament ügy (EBHT 2008., II-2849. o.), C-200/07. és C-201/07. sz. Marra kontra De Gregorio és Clemente egyesített ügyek (EBHT 2008., I-7929. o.), T-42/06. sz. Gollnisch kontra Parlament ügy (az EBHT-ban még nem tették közzé), C-163/10. sz. Patriciello-ügy (az EBHT-ban még nem tették közzé), valamint T-346/11. és T-347/11. sz. Gollnisch kontra Parliament egyesített ügyek (EBHT 2010., II-1135. o.).


Az európai alapítvány statútuma
PDF 375kWORD 42k
Az Európai Parlament 2013. július 2-i állásfoglalása az európai alapítvány (FE) statútumáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2012)00352012/0022(APP))
P7_TA(2013)0293A7-0223/2013

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2012)0035),

–  tekintettel az Európai Bizottság hatáselemzésére, amely az európai alapítvány (FE) statútumáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat kísérő dokumentuma,

–  tekintettel az Európai Parlamentnek a kölcsönös önsegélyező egyesületek, társaságok és alapítványok európai statútumának létrehozásáról szóló, 2011. március 10-i nyilatkozatára(1),

–  tekintettel a Max Planck Összehasonlító Jogi és Nemzetközi Magánjogi Intézet és a Heidelbergi Egyetem által az európai alapítvány statútumának bevezetéséről készített megvalósíthatósági tanulmányra (2008),

–  tekintettel az Európai Bíróság által a C-386/04. sz. Centro di Musicologia Walter Stauffer kontra Finanzamt München für Körperschaften(2), a C-318/07. sz. Hein Persche kontra Finanzamt Lüdenscheid(3) és a C-25/10. sz. Missionswerk Werner Heukelbach eV kontra belga állam(4) ügyekben hozott ítéletre,

–  tekintettel az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (európai polgárság)(5),

–  tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. szeptember 18-i véleményére(6),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2012. november 29-i véleményére(7),

–  tekintettel eljárási szabályzata 81. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság időközi jelentésére és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A7-0223/2013),

A.  mivel az Unióban mintegy 110 000 közhasznú alapítvány van, amelyek együttes becsült vagyona körülbelül 350 milliárd euró, amellyel szemben mintegy 83 milliárd eurónyi összkiadás áll, és amelyek 750 000–1 000 000 európai polgár számára biztosítanak munkahelyet;

B.  mivel azonban az alapítványok munkatársainak egy része önkéntes, akik nem kapnak javadalmazást tevékenységükért;

C.  mivel az Unión belüli közhasznú alapítványok jelenléte és tevékenysége kulcsfontosságú a képzés, az oktatás, a kutatás, a szociális ügyek és az egészségügy, a történelmi emlékek és a népek közötti megbékélés, a környezetvédelem, az ifjúság és a sport, valamint a művészet és a kultúra területén, és mivel több projektjük hatása messze túlmegy a nemzeti határokon;

D.  mivel az Unión belül több mint 50 különböző jogszabály létezik az alapítványokkal kapcsolatos polgári és adójog területén, valamint számos összetett közigazgatási folyamat kerül alkalmazásra, ami becslések szerint évente akár 100 millió euró tanácsadási költséget is okoz, amely így megint csak nem közhasznú célokra fordítódik;

E.  mivel az alapítványokat különösen költség- vagy időigényes hatósági eljárásokhoz vezető jogi, adójogi és adminisztratív akadályok, valamint hiányzó jogi eszközök tartják vissza attól vagy akadályozzák abban, hogy működésüket más tagállamokra is kiterjesszék, illetve fokozottabban fellépjenek ezen a területen;

F.  mivel költségvetési megszorítások idején különösen a kulturális és művészeti tevékenységek, az oktatás és a sport területén elengedhetetlen az alapítványok pénzügyi, valamint szociális kötelezettségvállalása, amely azonban a közhasznú állami fellépéseket nem helyettesítheti, csupán kiegészítheti;

G.  mivel az adójogi rendezés nem az adójog összehangolását jelenti, hanem a megkülönböztetésmentesség elvének alkalmazását, mely szerint az európai alapítványok és adományozóik alapvetően automatikusan ugyanazon adózási rendelkezések és kedvezmények hatálya alá esnek, amelyek a nemzeti közhasznú intézményekre vonatkoznak;

H.  mivel az európai alapítvány egységes statútumának bevezetése hatalmas mértékben megkönnyíthetné a források, ismeretek, adományok összekapcsolását és átadását, valamint a transzeurópai tevékenységek megvalósítását.

I.  mivel az Európai Parlament üdvözli a Bizottság javaslatát, amely hatalmas előrelépés afelé, hogy megkönnyítsék az alapítványok számára a közhasznú célok egész Európai Unióban való támogatását;

J.  mivel a javasolt statútum egy opcionális európai jogi forma, amely az egynél több tagállamban tevékenykedő alapítványok és finanszírozók számára lesz elérhető, de nem fogja sem helyettesíteni, sem harmonizálni a már létező alapítványi jogszabályokat;

K.  mivel a gazdasági nehézségek idején egyre fontosabb, hogy az alapítványok megfelelő eszközökkel rendelkezzenek ahhoz, hogy az európai szintű közhasznú célok érdekében tudjanak tevékenykedni és összevonhassák az erőforrásokat a költségek és a jogi bizonytalanságok csökkentése mellett;

L.  mivel alapvető fontosságú, hogy az európai alapítványok (FE) fenntartható módon és hosszú távon működjenek és legalább két tagállamban valóban aktívak legyenek, mivel egyébként sajátos státuszuk nem lenne indokolt;

M.  mivel a bizottsági javaslat terminológiája és fogalommeghatározásai tekintetében néhány esetben pontosításra van szükség;

N.  mivel a bizottsági javaslat vonatkozásában bizonyos kiegészítésekre és kiigazításokra van szükség az európai alapítványok megbízhatóságának és hitelességének fokozása érdekében, például a jog- és etikai szabályoknak való megfelelés, a közhasznú cél kizárólagossága, a határokon átnyúló összetevő, a minimumvagyon és ezek elvben az európai alapítvány teljes fennállása alatt való fenntartása, az időben történő folyósítás, a minimum-időtartam, valamint az európai alapítvány irányító testületének vagy szerveinek a tagjait megillető javadalmazás kifizetése tekintetében;

O.  mivel a hitelezők és munkavállalók védelme elengedhetetlen, és ez a védelem az európai alapítvány teljes fennállása alatt fenntartandó;

P.  mivel a munkavállalók képviseletének tekintetében a 2009. május 6-i, az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2009/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (átdolgozás)(8) való hivatkozást meg kell erősíteni annak tisztázása érdekében, hogy az ezen irányelv szerinti eljárási szabályok alkalmazandók; mivel továbbá súlyosabb szankciókkal kell sújtani a jogsértéseket, például azzal, hogy az európai alapítvány nyilvántartásba vételét a 2009/38/EK irányelv követelményeinek való megfeleléstől teszik függővé, az európai szövetkezet (SCE) statútumáról szóló, 2003. július 22-i 1435/2003/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével(9) összhangban; mivel ezen túlmenően szükség van a munkavállalóknak az európai alapítvány szerveiben való részvételére vonatkozó rendelkezésekre is az európai részvénytársaság statútumának a munkavállalói részvételre vonatkozó kiegészítéséről szóló, 2001. október 8-i 2001/86/EK tanácsi irányelvvel(10) összhangban, hogy az európai alapítvány formanyomtatványával ne lehessen visszaélni azzal a céllal, hogy a munkavállalókat megfosszák a munkavállalói részvételhez való joguktól, illetve hogy e jogokat visszatartsák;

Q.  mivel üdvözlendő az önkéntesek európai alapítványon belüli képviseletére vonatkozó rendelkezés, hiszen 2,5 millió önkéntes aktív az ágazatban;

R.  mivel egyre több önkéntes nyújt értékes hozzájárulást az alapítványok munkájához, és ezzel hozzájárulnak az alapítványok közérdekű célkitűzéseinek eléréséhez; mivel különösen egyre több fiatalnak kell önkéntes munkát vállalnia az első munkatapasztalat megszerzése érdekében, az alapítványoknak érdemes lehet megfontolni olyan formák és eszközök alkalmazását, amelyek lehetővé teszik a fiatalok számára, hogy – például az Európai Üzemi Tanács révén – hozzáférjenek a hatékonyabb munkavégzéshez szükséges információkhoz;

S.  mivel pontosítani kell, hogy az európai alapítvány székhelyének és központi ügyintézésének ugyanabban a tagállamban kell lennie a székhely és a központi ügyintézés vagy a tevékenység fő helye elkülönülésének megakadályozása, illetve a felügyelet megkönnyítése érdekében, tekintettel arra, hogy az európai alapítvány a székhelye szerinti tagállam felügyelő hatóságának felügyelete alá tartozik;

T.  mivel az európai alapítványnak nem lehet célja az európai politikai pártok finanszírozása;

U.  mivel az adózás tekintetében az Európai Bíróság által kidolgozott megkülönböztetésmentesség elvének alkalmazásából kell kiindulni; mivel ágazat elismerte, hogy az egyenlő adóügyi megítélés javasolt automatikus alkalmazása növelné az európai alapítvány statútumának vonzerejét azáltal, hogy jelentősen csökkentené a költségvetési és adminisztrációs terheket, így többet jelentene egy puszta polgári jogi eszköznél; mivel azonban a megközelítés nagyon vitatott a Tanácsban, és a tagállamok nem szívesen engednek beleszólást az adózással kapcsolatos hazai jogszabályaikba; mivel ezért nem szabad alternatív eseteket figyelmen kívül hagyni;

V.  mivel fontos, hogy az e fontos jogszabállyal kapcsolatos tárgyalások haladéktalanul előrehaladjanak annak érdekében, hogy az alapítványi szektor rendelkezésére állhasson ez a nyilvánvalóan sürgősen szükséges új eszköz;

1.  ösztönzi a tagállamokat, hogy használják ki ezt az alkalmat arra, hogy a statútum gyors, átfogó bevezetésén tevékenykedjenek az átláthatóság minden garanciájával az alapítványok határokon átnyúló tevékenységének útjában álló akadályok leépítése és új alapítványok létrehozásának támogatása érdekében az Unió területén élő emberek igényeinek kielégítésére, vagy közhasznú, illetve közérdekű küldetések ellátására; hangsúlyozza, hogy egy ilyen statútum létrehozása hozzájárulna a valódi európai polgárság kialakításához, és megnyithatná az utat az európai egyesület statútumának létrehozásához;

2.  hangsúlyozza, hogy az európai alapítványnak hozzá kell járulnia a valódi európai kultúra és öntudat kialakításához;

3.  emlékeztet arra, hogy az európai alapítvány révén új jogi forma jönne létre, mindazonáltal annak megvalósítását a tagállamokban meglévő struktúrákon keresztül tervezik;

4.  üdvözli, hogy a statútum minimumszabályokat állapít meg az átláthatósággal, a beszámolási kötelezettséggel, a felügyelettel és a pénzek felhasználásával kapcsolatban, és ezek a szabályok mind a polgárok, mind az adományozók számára minőségi védjegyként szolgálhatnak, ezáltal biztosítják az európai alapítványba vetett bizalmat és ösztönzik uniós tevékenységük kialakítását minden polgár javára;

5.  kiemeli az alapítványokban a munkahelyteremtéssel kapcsolatban rejlő lehetőségeket a fiatalok számára, akik körében a munkanélküliség riasztó méreteket ölt;

6.  kéri, hogy a rendelet mondja ki, hogy az alapítvány felett pénzügyi felügyeletet gyakorló tagállam felel annak biztosításáért, hogy az alapítvány tényleges irányítása a statútumával összhangban történik-e;

7.  megállapítja, hogy a létező európai alapítványok egyesülésének lehetősége még nem került szabályozásra;

8.  megjegyzi, hogy az európai alapítvány iránti bizalom megerősítéséhez egy alapítvány tartósságát, komolyságát és életképességét, valamint a felügyelet hatékonyságát kell középpontba állítani, és ennek szem előtt tartásával felkéri a Tanácsot, hogy vegye figyelembe a következő ajánlásokat és módosításokat:

   i. a 25 000 eurós minimumtőkét az alapítvány teljes élettartama alatt fenn kell tartani;
   ii. az európai alapítványbármely tagállamban korlátlan időre, vagy – ha az alapító okirata kifejezetten így rendelkezik – négy évnél nem rövidebb határozott időtartamra jön létre; rövidebb, de legalább kétéves időtartam meghatározása csak akkor engedhető meg, ha kielégítően meg van indokolva és ez az alapítvány céljának teljesülését alapvetően biztosítja;
   iii. az alapító okirat – ha a meglévő alapító okirat már nem megfelelő az európai alapítvány működéséhez – módosítását csak az irányító testület számára szabad lehetővé tenni; ha az európai alapítvány a 31. cikkben foglaltak szerint további szervekkel rendelkezik, úgy e szerveket be kell vonni az alapító okirat módosítására irányuló döntéshozatalba;
   iv. a Bizottság javaslata értelmében az alapítványon belül kerülni kell az alapítótól független szervekkel, azaz olyan szervekkel szembeni összeférhetetlenséget, amelyek nem állnak családi, üzleti vagy egyéb kapcsolatban az alapítóval, azonban figyelembe kell venni, hogy egy alapítvány létrehozására családi környezetben is sor kerülhet, amelyben az alapító és az irányító testületek tagjai közötti szoros bizalmi viszony alapfeltétel ahhoz, hogy az alapító az alapítvány célját halála után is biztosítottnak tudhassa;
   v. azon küszöb megállapításakor, amely fölött az alapítványok kötelesek elvégeztetni beszámolójuk könyvvizsgálatát, figyelembe kell venni az alapítvány minden eszközét, éves bevételét és munkavállalóinak számát; az e küszöböt el nem érő alapítványok esetében elegendő a beszámoló független vizsgálata;
   vi) a statútumnak elő kell írnia az önkéntesek tájékoztatását; a statútumnak alapelvként ösztönöznie is kell az önkéntességet;
   vii. olyan rendelkezésre van szükség, amely szerint az európai alapítványt igazgató testületnek vagy egyéb szerveinek tagjai számára fizetett javadalmazás ésszerű és arányos; különleges kritériumokat kell meghatározni a javadalmazás ésszerűségének és arányosságának megállapítása érdekében;
   viii. a munkavállalók képviselete tekintetében a tárgyalási folyamatot – amely a javaslat 38. és 39. cikkének értelmében csak az Európai Unión belüli munkavállalók tájékoztatásával és a velük folytatott konzultációval kapcsolatos– ki kell terjeszteni a az európai alapítvány szervei munkavállalóinak részvételére is; a 38. és 39. cikknek az európai üzemi tanács létrehozására irányuló eljárásokra való hivatkozásával párhuzamosan a munkavállalóknak az európai alapítvány szerveiben való részvétele céljából hivatkozni kell a 2001/86/EK tanácsi irányelv szerinti eljárásokra is;
   ix. a javaslat 38. cikkének a munkavállalók képviseletéről szóló rendelkezését fenn kell tartani; az önkéntesek és az önkéntes tevékenységek fogalmát tovább kell pontosítani;
   x. az alapítvány hatékony felügyelete miatt mind alapító okirat szerinti, mind közigazgatási székhelyét abban a tagállamban kell létesíteni, amelyben az alapítványt létrehozták;
   xi. a javaslatot – ahogyan azt az ágazat is javasolta – egy polgári jogi eszközre kell korlátozni, miközben – a Parlament javaslatával összhangban – erősítenék a tagállamokban is megtalálható közhasznúsági koncepció néhány alapvető elemét a tagállamokon belüli egyenértékűség elismerésének megkönnyítése érdekében;
   xii. a tanácsi rendeletre irányuló javaslatot a következőképpen kell módosítani:
A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
15 a preambulumbekezdés (új)
(15a)  Az irányító testület tagjai biztosítják az e rendeletben meghatározott kötelezettségeknek, valamint az alapító okiratnak és az európai alapítványra vonatkozó valamennyi jogi és etikai cselekvési és magatartási szabálynak való megfelelést. E célból szervezeti struktúrákat és belső intézkedéseket hoznak létre a szabályok megsértésének megelőzése és felderítése érdekében.
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  Annak érdekében, hogy az európai alapítvány kihasználhassa az egységes piac valamennyi előnyét, képesnek kell lennie arra, hogy a székhelyét egyik tagállamból egy másikba helyezze át.
(A magyar nyelvi változatot nem érinti.)
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 pont
(1) „vagyon” minden olyan tárgyi vagy immateriális forrás, amelyet értékteremtés céljából lehet tulajdonban vagy irányítás alatt tartani;
(1) „vagyon” minden olyan tárgyi vagy immateriális forrás, amelyet gazdasági és/vagy társadalmi értékteremtés céljából lehet tulajdonban vagy irányítás alatt tartani;
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 2 pont
(2) „nem kapcsolódó gazdasági tevékenység” az európai alapítvány olyan gazdasági tevékenysége, amely nem szolgálja közvetlenül a közhasznú szervezet közhasznú célját;
(2) „nem kapcsolódó gazdasági tevékenység” az európai alapítvány olyan gazdasági tevékenysége – az olyan rendes vagyonkezelésen kívül, mint a kötvényekbe, részvényekbe és ingatlanokba való befektetés –, amely nem szolgálja közvetlenül a közhasznú szervezet közhasznú célját;
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 5 pont
(5) „közhasznú szervezet” az a közhasznú céllal rendelkező alapítvány és/vagy hasonló, tagsággal nem rendelkező közhasznú jogi személy, amelyet valamely tagállam jogának megfelelően hoztak létre;
(5) „közhasznú szervezet” az a kizárólag közhasznú céllal rendelkező alapítvány és/vagy hasonló, tagsággal nem rendelkező közhasznú jogi személy, amelyet valamely tagállam jogának megfelelően hoztak létre;
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)
ba) a 30. cikk szerint kinevezett ügyvezető igazgatók nevei;
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – bevezető szöveg
Kizárólag a következő célokra hozható létre, és a vagyonát visszavonhatatlanul e céloknak kell szentelni:

Kizárólag a következő célok egyikére, illetve ezek közül többre hozható létre, és a vagyonát visszavonhatatlanul e céloknak kell szentelni:

Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés - 2 albekezdés – s a pont (új)
sa) a terrorizmus és az erőszakos cselekmények áldozatainak nyújtott támogatás,
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés - 2 albekezdés – s b pont (új)
sb) a vallások közötti párbeszéd előmozdítása
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Az európai alapítvány kedvezményét senki sem veheti igénybe sem az európai alap közhasznú céljaitól eltérő rendeltetésű kiadások fedezésére, sem pedig aránytalan mértékű kompenzációra. Az európai alap nem tesz eleget közhasznú céljainak, ha a kedvezményezettek köre csak néhány személyre korlátozódik.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk
A nyilvántartásba vételkor az európai alapítvány legalább két tagállamban végez tevékenységet, vagy az alapító okiratában szerepel az erre irányuló célkitűzés.

Az európai alapítvány legalább két tagállamban tevékenységet folytat, vagy legalább az alapító okiratában erre irányuló célkitűzés szerepel. Ha az európai alapítvány a nyilvántartásba vétel időpontjában csak az alapító okirata szerint elvben tevékenykedik legalább két tagállamban, akkor ebben az időpontban meggyőzően bizonyítania kell, hogy legfeljebb két éven belül legalább két tagállamban fog tevékenykedni. Ez a határidő nem alkalmazandó azokban az esetekben, amelyekben a tevékenység későbbi megkezdése az európai alapítvány célkitűzésének megvalósítása szempontjából indokolt és arányos. Az európai alapítvány fennállása alatt minden esetben köteles legalább két tagállamban tevékenységet kezdeni és fenntartani.

Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az európai alapítvány legalább 25 000 EUR-val egyenértékű vagyonnal rendelkezik.
(2)  Az európai alapítvány legalább 25 000 EUR-val egyenértékű vagyonnal rendelkezik. Ezt a minimumvagyont teljes fennállása alatt fenntartja, kivéve, ha azokat a 12. cikk (2) bekezdése szerint meghatározott időre hozták létre.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
Az európai alapítvány a pénzügyi évben szerzett jövedelmének 70%-át elkölti a rákövetkező négy éven belül, kivéve, ha az alapokiratban meghatároznak egy olyan konkrét projektet, amelyet a következő hat évben hajtanak végre.

Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az európai alapítvány vagy korlátlan időtartamra, vagy – ha az alapító okirata kifejezetten így rendelkezik – két évnél nem rövidebb határozott időtartamra jön létre.
(2)  Az európai alapítvány vagy korlátlan időtartamra, vagy – ha az alapító okirata kifejezetten így rendelkezik – négy évnél nem rövidebb határozott időtartamra jön létre. Azokban az esetekben, amikor egy meghatározott idő megfelelő az európai alapítvány céljainak eléréséhez, és ez ésszerűen indokolt, az európai alapítvány két évnél nem rövidebb időtartamra is létrejöhet.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új)
da) az alkalmazottak részvételére vonatkozó szabályoknak a 2009/38/EK irányelv szerinti meghatározására szolgáló eljárásokra vonatkozó tájékoztatás.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 3 bekezdés
(3)  Minden illetékes hatóság ugyanazon eljárásoknak és elveknek megfelelően kezeli az egyesülés iránti kérelmet, mint ha az egy nemzeti közhasznú szervezetet eredményező egyesülés iránti kérelem lenne.
(3)  Minden illetékes hatóság ugyanazon eljárásoknak és elveknek megfelelően kezeli az egyesülés iránti kérelmet, mint ha az egy nemzeti közhasznú szervezetet eredményező egyesülés iránti kérelem lenne. Az illetékes hatóság kötelező jelleggel visszautasítja a határokon átnyúló egyesülés iránti kérelmet, kizárólag azon az alapon, hogy a (2) bekezdésben említett dokumentumok nem felelnek meg ennek a rendeletnek, illetve hogy nem kielégítő a hitelezők és munkavállalók jogainak védelme.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 1 bekezdés
(1)  Európai alapítvány alapítható egy valamely tagállamban jogszerűen létesült közhasznú szervezet átalakulása útján, amennyiben ezt az átalakuló szervezet létesítő okirata lehetővé teszi.
(1)  Európai alapítvány alapítható egy valamely tagállamban jogszerűen létesült közhasznú szervezet átalakulása útján, amennyiben ezt a létesítő okirat kifejezetten nem tiltja, és az nem ellentétes az alapító akaratával.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az illetékes hatóság ugyanazon eljárásoknak és elveknek megfelelően kezeli az átalakulás iránti kérelmet, mintha az a közhasznú szervezet létesítő okiratának módosítása iránti kérelem lenne.
(3)  Az illetékes hatóság ugyanazon eljárásoknak és elveknek megfelelően kezeli az átalakulás iránti kérelmet, mintha az a közhasznú szervezet létesítő okiratának módosítása iránti kérelem lenne. Az illetékes hatóság kötelező jelleggel visszautasítja az átalakulás iránti kérelmet, kizárólag azon az alapon, hogy a (2) bekezdésben említett dokumentumok nem felelnek meg ennek a rendeletnek, illetve hogy nem kielégítő a hitelezők és munkavállalók jogainak védelme.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés
(1)  Ha a meglévő alapító okirat már nem megfelelő az európai alapítvány működéséhez, az irányító testület határozhat az alapító okirat módosításáról.
(1)  Ha a meglévő alapító okirat már nem megfelelő az európai alapítvány működéséhez, az irányító testület határozhat az alapító okirat módosításáról. Ha az európai alapítvány a 31. cikkben foglaltak szerint további szervekkel rendelkezik, úgy e módosításokat az alapító okiratnak tartalmaznia kell.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 1 bekezdés – g pont
g) az alapító szervezetek neve, céljai és címe, amennyiben ezek jogi személyek, illetve a közintézményekre vonatkozó hasonló releváns információk;
g) természetes személyek esetében az alapítók családi és keresztneve, valamint lakcíme; az alapító szervezetek neve, céljai és székhelye, amennyiben ezek jogi személyek, illetve a közintézményekre vonatkozó hasonló releváns információk;
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Egy európai alapítványt csak akkor lehet nyilvántartásba venni, ha bizonyítottan megfelel az e rendelet V. fejezete által a munkavállalói részvétel vonatkozásában meghatározott kötelezettségeknek.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az alapító és az irányító testület azon tagjai, akik olyan üzleti, családi vagy más kapcsolatban állhatnak az alapítóval vagy egymással, amely az ítélőképességüket gyengítő tényleges vagy lehetséges összeférhetetlenséget okozhat, nem alkothatják az irányító testület többségét.
(1)  Az alapító és az irányító testület azon tagjai, akik olyan üzleti , családi vagy más kapcsolatban állhatnak az alapítóval vagy egymással, amely az ítélőképességüket gyengítő bármelyfajta összeférhetetlenséget okozhat, nem alkothatják az irányító testület többségét.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk – 3 bekezdés
(3)  Semmilyen közvetlen vagy közvetett előny nem juttatható az alapítónak, az irányító testület vagy a felügyelőbizottság tagjainak, az ügyvezető igazgatónak vagy a könyvvizsgálónak, sem olyan személynek, aki velük üzleti vagy közeli családi kapcsolatban áll, kivéve, ha az az európai alapítványon belüli kötelezettségeik teljesítéséért jár nekik.
(3)  Semmilyen előny nem juttatható az alapítónak, az irányító testület vagy a felügyelőbizottság tagjainak, az ügyvezető igazgatónak vagy a könyvvizsgálónak, sem olyan személynek, aki velük üzleti vagy közeli családi kapcsolatban áll, kivéve, ha az az európai alapítványon belüli kötelezettségeik teljesítéséért jár nekik.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
34 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az európai alapítvány a pénzügyi év végétől számított hat hónapon belül éves beszámolókat és éves tevékenységi jelentést nyújt be az illetékes nemzeti nyilvántartó szervnek és a felügyeleti hatóságnak.
(2) (A magyar nyelvi változatot nem érinti.)
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
34 cikk – 4 bekezdés
(4)  Az európai alapítvány éves beszámolóit a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján elfogadott nemzeti szabályoknak megfelelően kötelező könyvvizsgálatra feljogosított egy vagy több személynek kell megvizsgálnia.
(4)  Az európai alapítvány éves beszámolóit a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján elfogadott nemzeti szabályoknak megfelelően kötelező könyvvizsgálatra feljogosított egy vagy több személynek kell megvizsgálnia, ha az európai alapítvány túllépi az alábbi kritériumok egyikét:
a) 2 millió euró éves bevétel; vagy
b) 200 000 eurós vagyon; vagy
c) a pénzügyi év során átlagosan 50 alkalmazott.
Azon európai alapítványok esetében, amelyek e kritériumok egyikét sem lépik túl, könyvvizsgáló helyett független vizsgáló alkalmazható.

Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
34 cikk – 5 bekezdés
(5)  A tevékenységi jelentést, valamint az irányító testület által megfelelően jóváhagyott éves beszámolót a beszámoló könyvvizsgálatának elvégzéséért felelős személy által benyújtott véleménnyel együtt közzé kell tenni.
(5)  A tevékenységi jelentést, valamint az irányító testület által megfelelően jóváhagyott éves beszámolót közzé kell tenni. A beszámoló könyvvizsgálatának elvégzéséért felelős személy által benyújtott véleményt az alapító okirat szerinti tagállam előírásainak tiszteletben tartása mellett közzé kell tenni.
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
35 cikk
Az európai alapítvány székhelye és központi ügyintézésének helye vagy tevékenységének helye az Európai Unióban van.

Az európai alapítvány székhelye az Európai Unióban, a központi ügyintézése helyének vagy tevékenysége helyének megfelelő tagállamban van. Az európai alapítvány legalább két – többek között a székhely és a központi ügyintézés helye szerinti –tagállamban folytatja tevékenységét, de az Európai Unión kívül is tevékenykedhet.

Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
37 cikk – 2 bekezdés – e a pont (új)
ea) az áthelyezés esetleges hatásai a munkavállalói részvétel tekintetében.
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
37 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés
A fogadó tagállam nyilvántartó szerve csak akkor utasíthatja el az áthelyezést, ha az előző albekezdésben említett feltételek nem teljesülnek.

A fogadó tagállam nyilvántartó szerve csak akkor utasíthatja el az áthelyezést, ha az előző albekezdésben említett feltételek nem teljesülnek; a nyilvántartó szerv akkor is elutasíthatja az áthelyezést, ha nem kielégítő a hitelezők és a munkavállalók jogainak védelme.

Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
38 cikk – 2 bekezdés – 1 és 2 albekezdés
A legfeljebb 200 munkavállalóval rendelkező európai alapítvány legalább két tagállambeli legalább 20 munkavállalójának vagy azok képviselőinek kérelmére Európai Üzemi Tanácsot hoz létre.

Az európai alapítvány legalább két tagállambeli munkavállalói legalább 10%-ának vagy azok képviselőinek kérelmére Európai Üzemi Tanácsot hoz létre.

A 200-nál több munkavállalóval rendelkező európai alapítvány legalább két tagállambeli munkavállalói legalább 10%-ának vagy azok képviselőinek kérelmére Európai Üzemi Tanácsot hoz létre.

Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
38 cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés
Az Európai Üzemi Tanács létrehozására a 2009/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. melléklete 1. pontjának a)–e) alpontjában meghatározott másodlagos követelményekre vonatkozó nemzeti intézkedések alkalmazandók.

Az Európai Üzemi Tanács létrehozására a 2009/38/EK irányelv 5. és 6. cikke, valamint a 2009/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. melléklete 1. pontjának a)–e) alpontjában meghatározott másodlagos követelményekre vonatkozó nemzeti intézkedések alkalmazandók.

Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
38 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az európai alapítványon belüli hivatalos önkéntes tevékenységekben hosszabb ideig részt vevő önkéntesek képviselőinek megfigyelői státuszt kell biztosítani az Európai Üzemi Tanácsban. Az ilyen képviselők száma legalább egy fő minden olyan tagállam után, amelyben legalább 10 ilyen önkéntes dolgozik.
törölve
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
44 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az európai alapítvány hitelezői minden igényének kielégítése után az európai alapítvány összes megmaradt vagyonát egy másik, hasonló közhasznú céllal rendelkező közhasznú szervezetre kell átruházni, vagy más módon olyan közhasznú célokra kell felhasználni, amelyek a lehető legközelebb esnek azokhoz a célokhoz, amelyekre az európai alapítványt létrehozták.
(2)  Az európai alapítvány hitelezői minden igényének kielégítése után az európai alapítvány összes megmaradt vagyonát egy másik, hasonló közhasznú céllal rendelkező, az alapító okirat szerinti tagállamban székhellyel rendelkező közhasznú szervezetre kell átruházni, vagy más módon olyan közhasznú célokra kell felhasználni, amelyek a lehető legközelebb esnek azokhoz a célokhoz, amelyekre az európai alapítványt létrehozták.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
45 cikk
Minden tagállam kijelöl egy felügyeleti hatóságot az adott tagállamban nyilvántartásba vett európai alapítványok felügyelete céljából, és tájékoztatja arról a Bizottságot.

Minden tagállam kijelöl egy vagy több általa kiválasztott, az adott tagállamban nyilvántartásba vett európai alapítványok hatékony felügyeletéért felelős hatóságot, és tájékoztatja arról a Bizottságot.

9.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 199. E, 2012.7.7., 187. o.
(2) EBHT (2006)., I-8203. o.
(3) EBHT (2009)., I-359. o.
(4) EBHT (2011)., I-497. o.
(5) HL L 158., 2004.4.30., 77. o.
(6) HL C 351., 2012.11.15., 57. o.
(7) HL C 17., 2013.1.19., 81. o.
(8) HL L 122., 2009.5.16., 28. o.
(9) HL L 207., 2003.8.18., 1. o.
(10) HL L 294., 2001.11.10., 22. o.


A kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzés ***I
PDF 201kWORD 37k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2013. július 2-i jogalkotási állásfoglalása a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről szóló 2009/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosítására irányuló javaslatról (COM(2012)0129 – C7-0081/2012 – 2012/0062(COD))
P7_TA(2013)0294A7-0394/2012

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0129),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 100. cikkének (2) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0081/2012),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. július 11-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. április 17-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A7-0394/2012),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2013. július 2-án került elfogadásra a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről szóló 2009/16/EK irányelv módosításáról szóló 2013/.../EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2012)0062


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 2013/38/EU irányelv.)

(1) HL C 299., 2012.10.4., 153. o.


A járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányok ***I
PDF 389kWORD 29k
Az Európai Parlament 2013. július 2-án elfogadott módosításai a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló 1999/37/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslathoz (COM(2012)0381 – C7-0187/2012 – 2012/0185(COD))(1)
P7_TA(2013)0295A7-0199/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Irányelvre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)   Indokolt bevezetni a gépjármű nyilvántartásból való törlését többek között azokban az esetekben, amikor a járművet egy másik tagállamban újból nyilvántartásba vették, valamint ha a jármű bontásra vagy selejtezésre került.
(3)   Indokolt bevezetni a gépjármű nyilvántartásból való törlését a nyilvántartásba vétel szerinti tagállamban, többek között azokban az esetekben, amikor a járművet egy másik tagállamban újból nyilvántartásba vették, valamint ha a jármű bontásra vagy selejtezésre került.
Módosítás 2
Irányelvre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)   Az adminisztratív terhek csökkentése, és a tagállamok közötti információcsere megkönnyítése érdekében a járművekre vonatkozó adatokat tagállami nyilvántartási rendszerekben célszerű tárolni.
(4)   Az adminisztratív terhek csökkentése, és a tagállamok közötti információcsere megkönnyítése érdekében a járművekre vonatkozó adatokat tagállami elektronikus nyilvántartási rendszerekben célszerű tárolni.
Módosítás 3
Irányelvre irányuló javaslat
4 a preambulumbekezdés (új)
(4a)  mivel ezeknek a sajátosan a csalás és a lopott járművek illegális kereskedelmének leküzdését és a műszaki vizsgálati bizonyítvány érvényességének ellenőrzését célzó ellenőrzéseknek a megkönnyítése érdekében helyénvaló hatékony információcserén alapuló szoros együttműködést létesíteni a tagállamok között a nemzeti elektronikus adatbázisok létrehozásával;
Módosítás 4
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 2 pont
1999/37/EK irányelv
2 cikk – e és f pont
e)  „forgalmi engedély bevonása”: az a korlátozott időtartam, amely alatt a jármű nem használható a közúti közlekedésben; a bevonást követően a nyilvántartásbavételi eljárást nem kell újból lefolytatni;
e)  „forgalmi engedély felfüggesztése”: közigazgatási rendelkezés, amely elrendeli, hogy a jármű korlátozott időtartamig nem használható a közúti közlekedésben, amelynek leteltévelamennyiben a felfüggesztés okai megszűnnek – a jármű újra használatba vehető, anélkül, hogy a nyilvántartásba vételi eljárást újból le kellene folytatni;
f)  „forgalmi engedély törlése”: a jármű közúti közlekedésben való használatára szóló engedély végleges törlése; a törlést követően a nyilvántartásba vételi eljárást újból le kell folytatni.
f)  „forgalmi engedély törlése”: a jármű közúti közlekedésben való használatára szóló engedély az illetékes hatóság általi végleges törlése, amelyet követően – amennyiben a járművet újból használni kívánják a közúti közlekedésben – a nyilvántartásba vételi eljárást újból le kell folytatni. A forgalmi engedély jogosultja a forgalmi engedély törlésére irányuló kérelmet nyújthat be az illetékes hatósághoz.
(E módosítással összhangban a „bevonás” kifejezés helyett a teljes szövegben a „felfüggesztés” kifejezést kell beilleszteni.)
Módosítás 5
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 3 pont
1999/37/EK irányelv
3 cikk – 4 bekezdés
(4)   A tagállamok a területükön nyilvántartásba vett járművekkel kapcsolatos összes adatról elektronikus nyilvántartást vezetnek. A nyilvántartásban szereplő adatok tartalmazzák az I. melléklet szerinti összes tételt, valamint [az időszakos műszaki vizsgálatról szóló] XX/XX/XX rendelet alapján végzett kötelező időszakos műszaki vizsgálatok eredményeit. A tagállamok a járművek műszaki adatait az illetékes hatóságok vagy az időszakos műszaki vizsgálatokat végző vizsgálóállomások számára elérhetővé teszik.
(4)   A tagállamok a területükön nyilvántartásba vett járművekkel kapcsolatos összes adatról elektronikus nyilvántartást vezetnek. A nyilvántartásban szereplő adatok tartalmazzák az I. melléklet II.4.–II.7. pontjában meghatározott adatokat, valamint [az időszakos műszaki vizsgálatról szóló] XX/XX/XX rendelet alapján végzett kötelező időszakos vagy egyéb műszaki vizsgálatok eredményeit. A tagállamok a járművek műszaki adatait az illetékes hatóságok vagy az időszakos műszaki vizsgálatokat végző vizsgálóállomások számára elérhetővé teszik.
Módosítás 6
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 3 pont
1999/37/EK irányelv
3 a cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A bevonás mindaddig érvényes, amíg az érintett jármű sikeresen nem teljesíti az újabb műszaki vizsgálatot. A műszaki vizsgálat sikeres teljesítését követően a gépjármű-nyilvántartó hatóság haladéktalanul újból engedélyezi a jármű közúti forgalomban való használatát.
A bevonás mindaddig érvényes, amíg az érintett jármű sikeresen nem teljesíti az újabb műszaki vizsgálatot. A műszaki vizsgálat sikeres teljesítését követően a gépjármű-nyilvántartó hatóság haladéktalanul újból engedélyezi a jármű közúti forgalomban való használatát; új nyilvántartásba vételi eljárás nem szükséges.
Módosítás 7
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 3 pont
1999/37/EK irányelv
3 a cikk – 2 bekezdés
(2)   Amikor egy tagállami gépjármű-nyilvántartó hatóság értesítést kap arról, hogy egy járművet a 2000/53/EK irányelv értelmében elhasználódott járműnek minősítettek, törli a jármű forgalmi engedélyét, és ezt az információt feltünteti a nyilvántartásban.
(2)   Amennyiben egy tagállami gépjármű-nyilvántartó hatóság értesítést kap arról, hogy egy járművet az elhasználódott járművekről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében elhasználódott járműnek minősítettek, törli a jármű forgalmi engedélyét, és ezt az információt feltünteti a nyilvántartásban. A forgalmi engedély törlését követően a nyilvántartásba vételi eljárást nem kell újból lefolytatni.
Módosítás 8
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 4 pont
1999/37/EK irányelv
5 cikk
4.  Az 5. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
4.  Az 5. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:
„(3) Amikor egy tagállam értesítést kap arról, hogy egy járművet egy másik tagállamban újból nyilvántartásba vettek, a járművet törli a saját területén nyilvántartásba vett járművek közül.”
„(3) Amennyiben egy tagállam értesítést kap arról, hogy egy járművet egy másik tagállamban újból nyilvántartásba vettek, a járművet törli a saját területén nyilvántartásba vett járművek közül.
(3a)  Amennyiben a járművet újból regisztrálják egy másik tagállamban és a legutóbbi műszaki vizsgálat igazolását a következő műszaki vizsgálat időpontjának megjelölésével együtt feltüntetik a forgalmi engedélyen, az a tagállam, amelyben a jármű újbóli nyilvántartásba vételére sor került, az új forgalmi engedély kibocsátásakor elismeri a műszaki vizsgálati bizonyítvány érvényességét, illetve – feltéve, hogy a műszaki vizsgálati bizonyítvány érvényes az újbóli nyilvántartásba vétel helyét képező tagállamban alkalmazott vizsgálati időközök szempontjából – erről nyilatkozatot tesz az új forgalmi engedélyen.
(3b)  Amennyiben a jármű tulajdonosa megváltozik, és a legutóbbi műszaki vizsgálat igazolását a következő műszaki vizsgálat időpontjának megjelölésével együtt feltüntetik a forgalmi engedélyen, az érintett tagállam az új forgalmi engedély kibocsátásakor az új tulajdonos részére elismeri a műszaki vizsgálati bizonyítvány érvényességét és erről nyilatkozatot tesz az új forgalmi engedélyen.
Módosítás 9
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 5 pont
1999/37/EK irányelv
7 cikk – 2 bekezdés
(2)   A 6. cikkben említett felhatalmazás e rendelet hatálybalépésének időpontjától határozatlan időre szól.
(2)   A 6. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskört az ezen irányelv hatálybalépésének időpontjától számított ötéves időtartamra a Bizottságra ruházzák. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács legalább három hónappal az egyes időszakok vége előtt nem emel kifogást a meghosszabbítás ellen, a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.
Módosítás 10
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 6 a pont (új)
1999/37/EK irányelv
9 cikk
6a.  A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„A tagállamok segítik egymást ennek az irányelvnek a megvalósításában. Két- és többoldalú szinten cserélhetik ki információikat különösen abból a célból, hogy még mielőtt a jármű bármilyen nyilvántartásba vétele megtörténne, szükség esetén tisztázzák a jármű jogi helyzetét abban a tagállamban, ahol azt előzőleg nyilvántartásba vették. Ez az ellenőrzés egy elektronikus hálózat használatával is történhet, a nemzeti elektronikus adatbázisok más tagállamok számára történő hozzáférhetővé tételével.
Módosítás 11
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 6 b pont (új)
1999/37/EK irányelv
I melléklet – II.5 pont
6b.  Az I melléklet II.5. (6c.) az alábbi ponttal egészül ki:
„(Y) a műszaki vizsgálat igazolása (például pecsét, időpont, aláírás) és a következő műszaki vizsgálat időpontja (szükség szerinti gyakorisággal ismétlendő).”

(1) Az ügyet az 57. cikk (2) bekezdésének második albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz újratárgyalásra. (A7-0199/2013).


A haszongépjárművek közlekedésre való alkalmasságának ellenőrzése ***I
PDF 490kWORD 54k
Az Európai Parlament 2013. július 2-án elfogadott módosításai az Unió területén közlekedő haszongépjárművek műszaki alkalmasságának közúti ellenőrzéséről és a 2000/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2012)0382 – C7-0188/2012 – 2012/0186(COD))(1)
P7_TA(2013)0296A7-0207/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  Az időszakos műszaki vizsgálat azon szélesebb körű rendszer része, amelynek célja annak biztosítása, hogy a gépjárművek használatuk során biztonságos és környezetvédelmi szempontból megfelelő állapotban legyenek. E rendszernek ki kell terjednie a valamennyi gépjárművet érintő rendszeres időszakos műszaki vizsgálatra és a kereskedelmi célú közúti fuvarozásra használt járműveket érintő közúti műszaki ellenőrzésekre, valamint a járművek nyilvántartásbavételi eljárására vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaznia kell annak biztosítása érdekében, hogy a közúti közlekedés biztonságára közvetlen veszélyt jelentő járművek ne vegyenek részt a forgalomban.
(3)  Az időszakos műszaki vizsgálat azon szélesebb körű rendszer része, amelynek célja annak biztosítása, hogy a gépjárművek használatuk során biztonságos és környezetvédelmi szempontból megfelelő állapotban legyenek. E rendszernek ki kell terjednie a valamennyi gépjárművet érintő rendszeres időszakos műszaki vizsgálatra és a kereskedelmi célú közúti fuvarozásra használt járműveket érintő közúti műszaki ellenőrzésekre, valamint a járművek nyilvántartásba vételi eljárására vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaznia kell. Fő eszközként az időszakos műszaki vizsgálat hivatott biztosítani a műszaki alkalmasságot. A haszongépjárművek közúti műszaki ellenőrzése csupán kiegészíti az időszakos vizsgálatot, és kizárólag a közúti közlekedés biztonságára közvetlen veszélyt jelentő, forgalomban részt vevő járművek kiszűrésére szabad irányulnia.
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  Számos uniós szinten elfogadott, a gépjárművek biztonságára vonatkozó műszaki előírás és követelmény van érvényben. Szükséges azonban a járművek szúrópróbaszerű közúti ellenőrzésének rendszerén keresztül annak biztosítása, hogy a járművek forgalomba helyezésüket követően is, egész élettartamuk alatt megfeleljenek a biztonsági előírásoknak.
(4)  Számos uniós szinten elfogadott, a gépjárművek biztonságára vonatkozó műszaki előírás és követelmény, valamint környezetvédelmi előírás van érvényben. Szükséges azonban a járművek szúrópróbaszerű közúti műszaki ellenőrzésének rendszerén keresztül annak biztosítása, hogy a járművek forgalomba helyezésüket követően egész élettartamuk alatt megőrizzék műszaki alkalmasságukat.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
5 a preambulumbekezdés (új)
(5a)  Mivel – mint arra a 200/30/EK irányelv végrehajtásáról készített jelentés is rámutat – számos közúti műszaki ellenőrzésre megállított jármű esetében, nem tárnak fel hibát, járművek közúti műszaki ellenőrzésre való kiválasztását a szereplők kockázati profilja alapján kell végezni, és magas kockázatú vállalkozásokat kell megcélozni a járműveiket megfelelően karbantartó szereplők terheinek csökkentése érdekében.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  A közúti műszaki ellenőrzéseket kockázatértékelő rendszeren keresztül kell végrehajtani. A tagállamok használhatják a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltételeiről és a 88/599/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 2006/22/EK irányelv 9. cikkében meghatározott kockázatértékelő rendszert.
(6)  A közúti műszaki ellenőrzéseket ezért az egyes vállalkozások által üzemeltett járműveken a közúti alkalmassági tanúsítvány, illetve a közúti műszaki ellenőrzésről szóló jelentés tanúsága szerint talált hiányosságok számán és súlyosságán alapuló kockázatértékelő rendszeren keresztül kell végrehajtani.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
6 a preambulumbekezdés (új)
(6a)  Figyelembe véve a tagállamok közötti haszongépjármű-forgalmat, valamint a nyilvántartásba vevő ország szerinti bármilyen megkülönböztetés elkerülése érdekében a kockázatértékelő rendszert az uniószerte alkalmazni kell, és annak az időszakos műszaki vizsgálatok és közúti ellenőrzések tagállamok általi megfelelő harmonizációs szintjén kell alapulnia;
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
6 b preambulumbekezdés (új)
(6b)  A közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról szóló, 2009. október 21-i 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet létrehozta a közúti fuvarozási vállalkozások európai nyilvántartását (ERRU). A közúti fuvarozási vállalkozások európai nyilvántartása lehetővé teszi a közúti fuvarozási vállalkozások nemzeti elektronikus nyilvántartásainak uniószerte, a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogszabályoknak megfelelően történő összekapcsolását. Ez a tagállamok illetékes hatósága által működtetett rendszer elősegíti a tagállamok közötti együttműködést, valamint a vállalkozások és a közigazgatási szervek számára egyaránt csökkenti az ellenörzéssel kapcsolatos költségeket.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
7 a preambulumbekezdés (új)
(7a)  A tehergépjárművek helyett esetenként olyan mezőgazdasági gépjárművet használnak közúti árufuvarozási célokra, melyek legnagyobb tervezési sebessége meghaladja a 40 km/h-t. Fontos biztosítani, hogy az ily módon használt mezőgazdasági járműveket a közúti műszaki vizsgálat szempontjából is hasonló módon kezeljék.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  A szükségtelen adminisztratív terhek és költségek elkerülése, valamint az ellenőrzések hatékonyságának javítása érdekében elsősorban a közúti biztonsággal és a környezetvédelemmel kapcsolatos előírásokat be nem tartó vállalkozások által üzemeltett járműveket indokolt kiválasztani ellenőrzésre, míg a felelősségteljes és biztonságtudatos gazdasági szereplők által üzemeltetett, megfelelően karbantartott járműveket kevésbé gyakran indokolt ellenőrizni, ezáltal jutalmazva az üzemeltetők magatartását.
(10)  A szükségtelen adminisztratív terhek és költségek elkerülése, valamint az ellenőrzések hatékonyságának javítása érdekében az illetékes nemzeti hatóságok számára biztosítani kell, hogy dönthessenek úgy is, hogy elsősorban a közúti biztonsággal és a környezetvédelemmel kapcsolatos előírásokat be nem tartó vállalkozások által üzemeltett járműveket indokolt kiválasztani ellenőrzésre, míg a felelősségteljes és biztonságtudatos gazdasági szereplők által üzemeltetett, megfelelően karbantartott járműveket kevésbé gyakran indokolt ellenőrizni, ezáltal jutalmazva az üzemeltetők magatartását.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  A közúti műszaki ellenőrzés egy kezdeti, és szükség esetén egy részletesebb ellenőrzésből áll. Mindkét esetben ki kell terjednie a jármű valamennyi lényeges részére és rendszerére. Az összehangoltabb vizsgálatok érdekében valamennyi lehetséges vizsgálati elemre vonatkozóan meg kell határozni a vizsgálati módszereket, a hiányosságok típusait és a súlyosságuk foka szerinti értékelésüket.
(11)  A közúti műszaki ellenőrzés egy kezdeti, és szükség esetén egy részletesebb ellenőrzésből áll. Mindkét esetben ki kell terjednie a jármű valamennyi lényeges részére és rendszerére, többek között a rakomány rögzítésére. Az összehangoltabb vizsgálatok érdekében valamennyi lehetséges vizsgálati elemre vonatkozóan meg kell határozni a vizsgálati módszereket, a hiányosságok típusait és a súlyosságuk foka szerinti értékelésüket. Ösztönözni kell a szabványok használatát a rakomány rögzítése és a rögzítés ellenőrzése vonatkozásában.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
11 a preambulumbekezdés (új)
(11a)  Mivel a gumiabroncsok megfelelő teljesítménye szorosan összefügg az abroncsnyomással, mérlegelni kell az abroncsnyomás-ellenőrző rendszerek 64.02. számú ENSZ-EGB (ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága)-előírásban meghatározott kötelező beszerelésének haszongépjárművekre való kiterjesztését, és adott esetben a közúti műszaki ellenőrzések során ellenerőzni kell e rendszerek működését.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
11 b preambulumbekezdés (új)
(11b)  A tagállamok meglévő szabványok szerint elvégezhetik a rakományrögzítés ellenőrzését a közúti műszaki ellenőrzések során. Ezeknek az ellenőrzéseknek az eredményeit a rakományrőgzítésre vonatkozó szabályok uniós szintű harmonizálásáig nem szabad bevezetni a kockázatértékelő rendszerbe. Eddig a harmonizációig ösztönözni kell az európai szabványok és a közúti fuvarozás rakományrögzítésére vonatkozó európai legjobb gyakorlatok útmutatójának értékelési célból való használatát.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  A közúti műszaki ellenőrzésekről szóló jegyzőkönyvek számos tagállamban elektronikus eszközökkel készülnek. Ez esetben az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet nyomtatott formában a jármű vezetőjének rendelkezésére kell bocsátani. Valamennyi, a közúti műszaki ellenőrzések során összegyűjtött adatot és információt továbbítani kell a tagállam központi adattárába az adatok könnyebb feldolgozhatósága, valamint a további adminisztratív akadályoktól mentes adatátvitel érdekében.
(12)  A közúti műszaki ellenőrzésekről szóló jegyzőkönyvek számos tagállamban elektronikus eszközökkel készülnek. Ez esetben fontos kihasználni minden elektronikus kommunikációs lehetőség előnyeit, és az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvek kinyomtatását minimalizálni kell. Valamennyi, a közúti műszaki ellenőrzések során összegyűjtött adatot és információt továbbítani kell a tagállam központi adattárába az adatok könnyebb feldolgozhatósága, valamint a bármely további adminisztratív akadályoktól mentes adatátvitel érdekében.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  A mobil ellenőrzési egységek használata csökkenti a gazdasági szereplők számára okozott késedelmet és költségeket, mivel közvetlenül a közúton történő, részletesebb ellenőrzés elvégzése is lehetővé válik. Bizonyos körülmények között műszaki vizsgálóállomások is használhatók a részletesebb ellenőrzések elvégzésére.
(13)  A mobil ellenőrzési egységek használata csökkenti a gazdasági szereplők számára okozott késedelmet és költségeket, mivel közvetlenül a közúton történő, részletesebb ellenőrzés elvégzése is lehetővé válik. Műszaki vizsgálóállomások is használhatók a részletesebb ellenőrzések elvégzésére, amennyiben közel helyezkednek el.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
13 a preambulumbekezdés (új)
(13a)  A kezdeti közúti ellenőrzéseket végző személyzetnek megfelelő készségekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy hatékony módon tudják elvégezni a szemrevételezéssel történő ellenőrzést.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
14 a preambulumbekezdés (új)
(14a)  A kezdeti közúti műszaki ellenőrzés elvégzésével kapcsolatban nem szabad díjat felszámolni a vállalkozásoknak és a gépjárművezetőknek. A részletes közúti ellenőrzés során, illetve a mobil ellenőrzési egységek vagy a közelben lévő vizsgálóállomások által használt műszaki berendezések költségeinek csökkentése érdekében a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy díjat számoljanak fel, amennyiben olyan súlyos vagy veszélyes hiányosságokat találtak, amelyekből kiderül, hogy a gépjárművet üzemeltető vállalkozás nem felelt meg az arra vonatkozó kötelezettségének, hogy a gépjárművet műszakilag alkalmas állapotban tartsa. Az ilyen vállalkozások pénzügyi terhének csökkentése érdekében a díj összege nem haladhatja meg az azonos járműkategória járművén végrehajtott időszakos műszaki alkalmassági ellenőrzésért fizetendő díjat. Az ezen díjak kiszabásából eredő valamennyi bevételt és jövedelmet a közúti biztonsági intézkedések javítására kell felhasználni.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  A tagállamok közötti hatékony információcsere érdekében minden tagállamon belül egyetlen szerv tartja kapcsolattartóként a kapcsolatot más illetékes hatóságokkal. Az említett szerv állítja össze az ide vonatkozó statisztikai adatokat is. A tagállamok ezenfelül területükön következetes nemzeti végrehajtási stratégiát alkalmaznak, és kijelölhetnek egyetlen szervet a végrehajtás koordinálására. Az egyes tagállamok illetékes hatóságai megállapítják a határidők, valamint a továbbítandó információk tartalmának meghatározására vonatkozó eljárásokat.
(16)  A tagállamok közötti hatékony információcsere érdekében minden tagállamon belül egyetlen szerv tartja kapcsolattartóként a kapcsolatot más illetékes hatóságokkal. Az említett szerv állítja össze az ide – különösen a közúti műszaki ellenőrzések során ellenőrzött haszongépjárművek kategóriáira, a felfedezett hiányosságok mennyiségére és típusára, illetve súlyosságára – vonatkozó statisztikai adatokat is. A tagállamok ezenfelül területükön következetes nemzeti végrehajtási stratégiát alkalmaznak, és kijelölhetnek egyetlen szervet a végrehajtás koordinálására. Az egyes tagállamok illetékes hatóságai megállapítják a határidők, valamint a továbbítandó információk tartalmának meghatározására vonatkozó eljárásokat.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  A közúti műszaki ellenőrzések rendszerének az uniós tagállamokban történő végrehajtásának nyomon követésének biztosítása érdekében a tagállamok kétévenként tájékoztatják a Bizottságot az elvégzett közúti műszaki ellenőrzések eredményeiről. A Bizottság az összegyűjtött adatokról jelentést tesz az Európai Parlamentnek.
(17)  A közúti műszaki ellenőrzések rendszerének az uniós tagállamokban történő végrehajtásának nyomon követésének biztosítása érdekében a tagállamok kétévenként, március 31. előtt tájékoztatják a Bizottságot az elvégzett közúti műszaki ellenőrzések eredményeiről. A Bizottság az összegyűjtött adatokról jelentést tesz az Európai Parlamentnek.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
17 a preambulumbekezdés (új)
(17a)  A vállalkozások és gépjárművezetők időveszteségének minimalizálása és az általános hatékonyság növelése érdekében ösztönözni kell a közúti szállításra vonatkozó szociális jogszabályok – különösen a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1, a 2006/22/EK irányelv és a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet2 – betartásának ellenőrzése érdekében végzett ellenőrzéseket és közúti műszaki ellenőrzéseket.
1 HL L 102., 2006.4.11., 1. o.
2 HL L 370., 31.12.85, 8. o.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés
Ez a rendelet megállapítja a tagállamok területén közlekedő haszongépjárművek közúti műszaki ellenőrzésének rendszerét.

(1)  Ez a rendelet megállapítja a tagállamok területén közlekedő haszongépjárművek műszaki alkalmasságát ellenőrző közúti műszaki ellenőrzésének rendszerét.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A közúti műszaki ellenőrzést a járművezető nemzetisége vagy az érintett haszongépjárművet nyilvántartásba vevő ország vagy forgalomba helyező ország szerinti bármilyen megkülönböztetés nélkül végzik.
Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés
(1)  E rendelet a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben említett, 25 km/h-t meghaladó tervezési sebességű haszongépjárművek következő kategóriára alkalmazandó:
(1)  E rendelet a 2007/46/EK és a 2003/37/EK irányelvben említett, 25 km/h-t meghaladó tervezési sebességű haszongépjárművek következő kategóriára alkalmazandó:
– személyszállításra használt, a vezetőülésen kívül több mint nyolc üléssel rendelkező gépjárművek – M2 és M3 járműkategória,
– személyszállításra használt, a vezetőülésen kívül több mint nyolc üléssel rendelkező gépjárművek és minden hozzájuk kapcsolt pótkocsi – M2 és M3 járműkategória,
– legfeljebb 3 500 kg megengedett össztömegű és legalább négykerekű gépjárművek, amelyek rendes körülmények között a közúti árufuvarozásra szolgálnak – N1 járműkategória,
– legfeljebb 3 500 kg megengedett össztömegű, árufuvarozásra használt gépjárművek és minden hozzájuk kapcsolt pótkocsi – N1 járműkategória
– több mint 3 500 kg megengedett össztömegű, árufuvarozásra használt gépjárművek – N2 és N3 járműkategória,
– több mint 3500 kg megengedett össztömegű, árufuvarozásra használt gépjárművek és minden hozzájuk kapcsolt pótkocsi – N2 és N3 járműkategória,
– legfeljebb 3 500 kg megengedett össztömegű pótkocsik és félpótkocsik – O1 és O2 járműkategória,
– több mint 3 500 kg megengedett össztömegű pótkocsik és félpótkocsik – O3 és O4 járműkategória.
– a T5 kategóriába tartozó kerekes traktorok, amelyeket főként a közúti árufuvarozásra szolgáló közutakon használják, és amelyek maximális tervezési sebessége meghaladja a 40 km/h-t.
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
6. „haszongépjármű”: árufuvarozásra vagy személyszállításra üzletszerűen használt gépjármű és pótkocsija;
6. „haszongépjármű”: árufuvarozásra vagy személyszállításra közúton, járművel, díj ellenében végzett szállítás céljából használt gépjármű és pótkocsija,
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 9 pont
9. „közúti műszaki ellenőrzés”: egy tagállam területén belül, közúton közlekedő haszongépjármű váratlan, hatóságok vagy közvetlenül a hatóságok felügyelete alatt álló szervek általi műszaki ellenőrzése;
9. „közúti műszaki ellenőrzés”: egy tagállam területén belül, közúton közlekedő haszongépjármű és rakománya rögzítésének váratlan, hatóságok vagy közvetlenül a hatóságok felügyelete alatt álló szervek általi műszaki ellenőrzése;
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 10 pont
10. „műszaki vizsgálat”: annak hitelesítése, hogy a gépjármű részei és alkatrészei megfelelnek a jármű jóváhagyásakor, első nyilvántartásba vételekor vagy forgalomba helyezésekor, vagy utólagos módosításakor fennálló biztonsági és környezetvédelmi jellemzőknek;
10. „műszaki vizsgálat: annak biztosítására irányuló vizsgálat, hogy a gépjármű biztonságosan közlekedjen a közutakon és a jármű jóváhagyásakor, első nyilvántartásba vételekor vagy forgalomba helyezésekor, vagy utólagos módosításakor megfeleljen a szükséges biztonsági és környezetvédelmi jellemzőknek;
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 11 pont
11. „illetékes hatóság”: a közúti műszaki ellenőrzések nemzeti rendszerének irányításáért felelős hatóság vagy állami szerv;
11. „illetékes hatóság”: a közúti műszaki ellenőrzések rendszerének irányításáért, adott esetben a közúti műszaki ellenőrzések elvégzéséért felelős, a tagállam által megbízott hatóság vagy állami szerv;
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 12 a pont (új)
12a. „vállalkozás”: bármely természetes vagy jogi személy, társulás vagy jogi személyiség nélküli személyek csoportja, függetlenül attól, hogy nyereségérdekelt vagy nem nyereségérdekelt szervezetről van szó, vagy bármely hivatalos szerv, függetlenül attól, hogy önálló jogi személyiséggel bír-e vagy olyan hatóságtól függ, mely jogi személyiséggel rendelkezik, amely közúti szállítást végez, függetlenül attól, hogy azt bérmunkában, díj ellenében vagy saját számlára végzi;

Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 14 a pont (új)
14a. „biztonsági ellenőrzés”: a haszongépjármű alvázának és a futóművének, kapcsolószerkezetének, kormányművének, abroncsainak, kerekeinek és fékberendezésének szemrevételezése, teljesítményvizsgálata és funkcionális ellenőrzése;

Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 14 b pont (új)
14b. „műszaki vizsgálóállomás”: a műszaki vizsgálatok elvégzésére tagállami engedéllyel rendelkező, közfeladatot ellátó vagy magánszervezet vagy létesítmény;

Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 14 c pont (új)
14c. „üzemeltető”: az a magánszemély vagy jogi személy, aki a járművet tulajdonosként üzemelteti, vagy aki számára a tulajdonos engedélyezte a jármű üzemeltetését.

Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk
Minden tagállam minden naptári évben összesen a területén nyilvántartásba vett, a 3. cikk (1) bekezdésében említett összes jármű legalább 5%-ának megfelelő számú kezdeti közúti műszaki ellenőrzést hajt végre.

Minden tagállam minden naptári évben megfelelő számú kezdeti közúti műszaki ellenőrzést hajt végre.

Az összes közúti műszaki ellenőrzés száma megegyezik a 2. cikk (1) bekezdésében említett, a területén nyilvántartásba vett összes következő haszongépjármű legalább 5%-ával:

– személyszállításra használt, a vezetőülésen kívül több mint nyolc üléssel rendelkező gépjárművek – M2 és M3 járműkategória,
– több mint 3 500 kg megengedett össztömegű, árufuvarozásra használt gépjárművek – N2 és N3 járműkategória,
– több mint 3 500 kg megengedett össztömegű pótkocsik és félpótkocsik – O3 és O4 járműkategória.
Arányosan ellenőrzést hajt végre a területén nyilvántartásba nem vett, de ott működő haszongépjárművek tekintetében.

Módosítás 76
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk
(1)  A közúti műszaki ellenőrzéseknek az egyes vállalkozások által üzemeltett járműveken talált hiányosságok számán és súlyosságán alapuló kockázatértékelő rendszerét nemzeti szinten kell létrehozni. A kockázatértékelő rendszert a tagállami illetékes hatóság működteti.
(1)  A közúti műszaki ellenőrzések hatékonyságának javítása érdekében a közúti műszaki ellenőrzéseknek a haszongépjárműveken az időszakos műszaki alkalmassági ellenőrzések és a közúti műszaki ellenőrzések során talált hiányosságok számán és súlyosságán alapuló kockázatértékelő rendszerét uniós szinten kell létrehozni. A kockázatértékelő rendszer az egész Unióban egymáshoz kapcsolódó nemzeti elektronikus nyilvántartásokon alapul, és azt az egyes tagállamok illetékes hatóságai működtetik.
A gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálatáról és a 2009/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló XX európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálybalépésétől számított három éven belül a közúti alkalmassági tanúsítványoknak és a közúti műszaki ellenőrzésről szóló jelentéseknek egységes uniós formátumnak kell megfelelniük.

(2) Az I. mellékletben meghatározott kritériumok alkalmazásával valamennyi, a közúti műszaki ellenőrzések kockázatértékelő rendszerében azonosított vállalkozáshoz kockázati profilt kell rendelni.
(2)  Az (1) bekezdésben említett időpont után az I. melléklettel összhangban lévő következő kritériumok alkalmazásával valamennyi, a kockázatértékelő rendszerben azonosított vállalkozáshoz kockázati profilt kell rendelni:
– a hiányosságok száma;
– a hiányosságok súlyossága;
– az ellenőrzések vagy vizsgálatok száma;
– az időzítés.
A vállalkozásokat a következő kockázati profilok egyikébe sorolják be:

A vállalkozásokat a következő kockázati profilok egyikébe sorolják be:

– magas kockázatú,
– magas kockázatú,
– közepes kockázatú,
– közepes kockázatú,
– alacsony kockázatú.
– alacsony kockázatú.
Annak érdekében, hogy a vállalkozások javíthassák a kockázati profiljukat, egy vállalkozás kockázati besorolásának megállapításakor figyelembe kell venni az arra vonatkozó információt, hogy a vállalkozás az alábbi rendszerességgel elvégzett rendszeres önkéntes biztonsági ellenőrzések során megfelelt a műszaki vizsgálati követelményeknek:

– több mint 7,5 t megengedett össztömegű, N2 kategóriájú járművek: először az első nyilvántartásba vétel után 42 hónappal, a továbbiakban pedig hathavonta az utoljára elvégzett műszaki vizsgálatot követően;
  N3 kategóriájú járművek: először az első nyilvántartásba vétel után 30 hónappal, a továbbiakban pedig hathavonta az utoljára elvégzett műszaki vizsgálatot követően;
  O4 kategóriájú járművek: először az első nyilvántartásba vétel után 30 hónappal, a továbbiakban pedig hathavonta az utoljára elvégzett műszaki vizsgálatot követően.
(3)  A közúti műszaki ellenőrzések kockázatértékelő rendszerének végrehajtása érdekében a tagállamok alkalmazhatják a 2006/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkével összhangban létrehozott kockázatértékelő rendszert.
(3)  A közúti műszaki ellenőrzések kockázatértékelő rendszerének végrehajtása érdekében a tagállamok alkalmazzák az 1071/2009/EK rendelet által létrehozott kockázatértékelő rendszert.
A kockázatértékelő rendszer a 2. cikkben felsorolt járművek műszaki alkalmasságára vonatkozó információt e rendelet hatálybalépése után négy évig tartalmazza.

Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállami nyilvántartásba vett gépjármű vezetője a legutóbbi időszakos műszaki vizsgálatról szóló műszaki vizsgálati bizonyítványt és adott esetben a legutóbbi közúti műszaki ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvet a gépjárműben tartja.
(1)  A tagállami nyilvántartásba vett gépjármű vezetője a legutóbbi időszakos műszaki vizsgálatról szóló műszaki vizsgálati bizonyítványt és adott esetben a legutóbbi közúti műszaki ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvet a gépjárműben tartja. Amennyiben a bizonyítvány és a jegyzőkönyv elektronikus formában is elérhető a jármű nyilvántartási helye szerinti tagállamban, a hatóságok nem kérik, hogy azok papír alapú példányait a gépjárműben tartsák.
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az egyedi vállalkozásoknak gondoskodniuk kell róla, hogy az általuk üzemeltetett gépjárművek mindenkor műszakilag megfelelő állapotban legyenek.
(3)  Az e rendelet hatálya alá tartozó gépjárműveket üzemeltető vállalkozásoknak gondoskodniuk kell róla, hogy az általuk üzemeltetett gépjárművek mindenkor műszakilag megfelelő állapotban legyenek, és hogy a műszaki vizsgálati bizonyítványt és a legutóbbi műszaki ellenőrzésről az időszakos műszaki vizsgálatról szóló XXX/XXX/EU rendelet 10. cikkével összhangban kiadott vizsgálati igazolást a gépjárműben tartsák.
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az egyedi vállalkozásoknak gondoskodniuk kell róla, hogy az általuk üzemeltetett gépjárművek mindenkor műszakilag megfelelő állapotban legyenek.
(A magyar nyelvi változatot nem érinti.)
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk
A közúti műszaki ellenőrzésnek alávetendő járművek kijelölésekor az ellenőrök elsősorban a 6. cikk (2) bekezdésében említett, magas kockázati profilú vállalkozások által üzemeltetett járműveket választják ki. Más járműveket is ki lehet választani ellenőrzésre, ha fennáll a gyanúja annak, hogy a jármű veszélyt jelent a közúti közlekedés biztonságára nézve.
Ha a tagállam úgy határoz, a közúti műszaki ellenőrzésnek alávetendő járművek kijelölésekor az ellenőröknek lehetőségük van elsősorban a 6. cikk (2) bekezdésében említett, magas kockázati profilú vállalkozások által üzemeltetett járművek kiválasztására. Más járműveket is ki lehet választani ellenőrzésre, ha fennáll a gyanúja annak, hogy a jármű veszélyt jelent a közúti közlekedés biztonságára nézve.

Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
Az ellenőr egy jármű valamennyi közúti műszaki ellenőrzése során:

Az ellenőr egy jármű valamennyi közúti műszaki ellenőrzése során:

a) ellenőrzi a 7. cikk (1) bekezdésének megfelelően a gépjárműben tartott műszaki vizsgálati bizonyítványt és adott esetben a közúti műszaki ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvet;
a) ellenőrzi a 7. cikk (1) bekezdésének megfelelően a gépjárműben tartott, a legutóbbi műszaki ellenőrzésnek megfelelő műszaki vizsgálati bizonyítványt, az időszakos műszaki vizsgálatról szóló XXX/XXX/EU rendelet 10. cikkével összhangban kiadott vizsgálati igazolást és adott esetben a közúti műszaki ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvet;
b) szemrevételezés útján értékeli a járművet és rakományát.
b) szemrevételezés útján műszakilag értékeli a járművet;
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – b a pont (új)
ba) megfelelőségi ellenőrzést végezhet minden olyan egyéb szabályozási követelmény tekintetében, amely a haszongépjárművek Európai Unión belüli használatához kapcsolódik.
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – 2 a francia bekezdés (új)
– alváz/ futómű,
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – 3 francia bekezdés
– a tengelyek, kerekek, gumiabroncsok és felfüggesztés,
– a kerekek és gumiabroncsok,
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – 3 a francia bekezdés (új)
– a csatlakozó-alkatrészek,
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – 4 francia bekezdés
– a környezetterhelés vizsgálata.
– a környezetterhelés vizsgálata: zajszint és kipufogógáz-kibocsátási szint.
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés
Minden említett terület ellenőrzésének a II. mellékletben felsorolt, ezen területekhez kapcsolódó tételek közül egyre, többre vagy valamennyire ki kell terjednie.

Minden említett terület ellenőrzésének a II. mellékletben felsorolt, ezen területekhez szükségesnek ítélt és kapcsolódó valamennyi tételre ki kell terjednie.

Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 2 bekezdés – 4 albekezdés
Az ellenőr ezenfelül ellenőrizheti a II. melléklet 1. pontjában felsorolt egyéb ellenőrzési területeket is, amelyek az ugyanazon mellékletben felsorolt tételek közül egyre, többre vagy valamennyire kiterjednek.

Az ellenőr ezenfelül – és adott esetben esetleges biztonsági kockázatok miatt – ellenőrizheti a II. melléklet 1. pontjában felsorolt egyéb ellenőrzési területeket is, amelyek az ugyanazon mellékletben felsorolt, ezen területekhez szükségesnek ítélt és kapcsolódó valamennyi tételre kiterjednek.

Módosítás 77
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 2 bekezdés – 5 albekezdés
Abban az esetben, ha a műszaki vizsgálati bizonyítványban vagy a közúti műszaki ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvben az szerepel, hogy a II. mellékletben felsorolt tételek valamelyikének ellenőrzése a megelőző hónap folyamán megtörtént, úgy az ellenőrnek azt a tételt nem kell újra megvizsgálnia, kivéve, ha a vizsgálat nyilvánvaló hiba miatt indokolt.

Abban az esetben, ha a legutóbbi műszaki vizsgálatra vagy rendszeres önkéntes biztonsági ellenőrzésre vonatkozó műszaki vizsgálati bizonyítványban vagy a közúti műszaki ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvben az szerepel, hogy a II. mellékletben felsorolt tételek valamelyikének ellenőrzése a megelőző három hónap folyamán megtörtént, úgy az ellenőrnek azt a tételt nem kell újra megvizsgálnia, kivéve, ha a vizsgálat nyilvánvaló hiba miatt indokolt.

Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 2 bekezdés
(2)  Ha az ellenőrzéseket műszaki vizsgálóállomáson kell elvégezni, a kezdeti közúti műszaki ellenőrzés helye e vizsgálóállomástól legfeljebb 10 km távolságban jelölhető ki.
(2)  Ha az ellenőrzéseket műszaki vizsgálóállomáson kell elvégezni, akkor azokat a lehető legrövidebb időn belül és a legközelebbi állomáson kell lefolytatni.
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 3 bekezdés
(3)  A mobil ellenőrzési egységek tartalmazzák a közúti műszaki ellenőrzés elvégzéséhez szükséges megfelelő berendezéseket, beleértve legalább a jármű fékeinek, kormányának, felfüggesztésének állapotát vizsgáló és a jármű kibocsátását mérő berendezéseket.
(3)  A mobil ellenőrzési egységek tartalmazzák a közúti műszaki ellenőrzés elvégzéséhez szükséges megfelelő berendezéseket, beleértve legalább a jármű fékeinek, kormányának, felfüggesztésének állapotát vizsgáló, valamint a jármű kibocsátását és tömegét mérő berendezéseket.
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 2 bekezdés – 3 francia bekezdés
– a közúti biztonságra közvetlen és azonnali veszélyt jelentő veszélyes hiányosságok, amelyek miatt a jármű részvétele a közúti forgalomban semmilyen körülmények között nem engedhető meg.
– a közúti biztonságra közvetlen és azonnali veszélyt jelentő veszélyes hiányosságok, amelyek indokolttá teszik a jármű közúti forgalomban való használatának az érintett tagállam vagy illetékes hatóságai által történő megtiltását.
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk
13. cikk
13. cikk
A rakományrögzítés ellenőrzésére vonatkozó különös szabályok

A rakományrögzítés ellenőrzése

Az ellenőr a IV. melléklettel összhangban ellenőrizheti a járművet a rakományrögzítés tekintetében. A 14. cikkben említett nyomonkövetési eljárások alkalmazandók a rakományrögzítéssel kapcsolatos súlyos vagy veszélyes hiányosságok esetében is.

Az ellenőr a meglévő szabványokkal összhangban ellenőrizheti a járművet a rakományrögzítés tekintetében. Ennek az ellenőrzésnek az eredményét a rakományrőgzítésre vonatkozó szabályok uniós szintű harmonizálásáig nem szabad bevezetni a kockázatértékelő rendszerbe.

A Bizottság [hozzáigazítandó az időszakos műszaki vizsgálatről szóló javaslat 18a. cikkének dátumához]-ig benyújt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egy, a közúti fuvarozás rakományrögzítésének és arra irányuló közúti ellenőrzésnek a harmonizációs szintjéről szóló jelentést, és az olyan módszerek elemzésének eredményeit, amelyek biztosítják, hogy a gépjárművet üzemeltető vállalkozások, valamint a rakomány kezelésében résztvevő feladók, szállítmányozók, rakodók és egyéb érintett szereplők megfeleljenek a rakományrögzítési követelményeknek.

A jelentést adott esetben jogalkotási javaslat kíséri.

Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az ellenőr dönthet úgy, hogy a gépjárművet az ellenőr által meghatározott határidőn belül műszaki vizsgálatnak kell alávetni, ha a jármű annak a tagállamnak a nyilvántartásában szerepel, ahol a közúti műszaki ellenőrzésre sor került.
(1)  Bármely, egy kezdeti vagy részletes ellenőrzés során feltárt súlyos hibát haladéktalanul ki kell javítani, a kezdeti vagy a részletes ellenőrzéshez legközelebb eső olyan helyszínen, amely arra műszakilag alkalmas.
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
(3)  Az ellenőr nem engedélyezi olyan jármű további használatát, amely veszélyes hiányosságokat mutat, mindaddig, míg ezeket a hiányosságokat az ellenőrzés helyszínén ki nem javítják. Az ellenőr engedélyezheti egy ilyen jármű további használatát annak érdekében, hogy az elérje a legközelebbi, a hibák megjavítását lehetővé tevő autószerelő műhelyt, feltéve, hogy a feltárt veszélyes hiányosságok helyszínen történő kijavításának köszönhetően a jármű meg tudja közelíteni az autószerelő műhelyt, és nem jelent közvetlen veszélyt sem utasai, sem a többi úthasználó biztonságára nézve.
(3)  Az ellenőr nem engedélyezi olyan jármű további használatát, amely veszélyes hiányosságokat mutat, mindaddig, míg ezeket a hiányosságokat az ellenőrzés helyszínén vagy a legközelebbi autószerelő műhelyek egyikében ki nem javítják. Ha a feltárt hiányosságok a gépjárműnek a 10. cikk (2) bekezdésében említett területein találhatók, az ellenőr engedélyezi az ilyen jármű további használatát annak érdekében, hogy az elérje a legközelebbi, a hibák megjavítását lehetővé tevő autószerelő műhelyt, feltéve, hogy a feltárt veszélyes hiányosságok helyszínen történő kijavításának köszönhetően a jármű meg tudja közelíteni az autószerelő műhelyt, és nem jelent közvetlen veszélyt sem a jármű utasai, sem a többi úthasználó biztonságára nézve.
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
Az ellenőr engedélyezheti, hogy a veszélyes hiányosságokat mutató gépjárművet közvetlenül a legközelebbi olyan helyszínre szállítsák, ahol meg lehet javítani vagy le lehet foglalni a járművet.

Az ellenőr engedélyezheti, hogy a veszélyes hiányosságokat mutató gépjárművet közvetlenül a lehető legközelebbi olyan elérhető helyszínre szállítsák, ahol meg lehet javítani vagy le lehet foglalni.

Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az ellenőr az ellenőrzéseket követő ésszerű határidőn belül megküldi az illetékes hatóságnak a részletes közúti műszaki ellenőrzések eredményeit. Az illetékes hatóság ezeket az információkat a kézhezvételüktől számított 36 hónapig megőrzi.
(2)  Az ellenőr az ellenőrzéseket követő ésszerű határidőn belül elektronikus úton megküldi az illetékes hatóságnak a részletes közúti műszaki ellenőrzések eredményeit. Az illetékes hatóság ezeket az információkat beviszi az 1071/2009/Ek rendeletben említett nemzeti nyilvántartásba és a kézhezvételüktől számított 36 hónapig megőrzi.
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 3 bekezdés
(3)  A közúti műszaki ellenőrzés eredményét közölni kell a gépjárművet nyilvántartó hatósággal.
(3)  A közúti műszaki ellenőrzés eredményét elektronikus úton – és amennyiben gépjárműveket más tagállamban tartják nyilván az 1071/2009/EK rendelet rendelkezései szerint a közúti fuvarozási vállalkozások európai nyilvántartásán keresztül – közölni kell a gépjárművet nyilvántartó hatósággal.
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 1 bekezdés
(1)  Ha egy, nem az ellenőrzés tagállamában nyilvántartott járművön találnak súlyos vagy veszélyes hiányosságokat, különös tekintettel azokra a hiányosságokra, amelyek a jármű használatának tilalmához vezetnek, a kapcsolattartó tájékoztatja a járművet nyilvántartó tagállam illetékes hatóságát az ellenőrzés eredményeiről.
(1)  Ha egy, nem az ellenőrzés tagállamában nyilvántartott járművön találnak súlyos vagy veszélyes hiányosságokat, különös tekintettel azokra a hiányosságokra, amelyek a jármű használatának tilalmához vezetnek, a kapcsolattartó tájékoztatja a járművet nyilvántartó tagállam illetékes hatóságát az ellenőrzés eredményeiről.
A nyilvántartás szerinti tagállam figyelembe veszi ezt az információt a vállalkozások 6. cikk (2) bekezdése szerint történő besorolása során.

E tájékoztatásnak ki kell terjednie a közúti műszaki ellenőrzési jegyzőkönyvnek a VI. mellékletben meghatározott elemeire.
A tájékoztatásnak ki kell terjednie a közúti műszaki ellenőrzési jegyzőkönyvnek a VI. mellékletben meghatározott elemeire, szabványos formában kell lennie és az 1071/2009/EK rendelet 16. cikkében említett nemzeti elektronikus nyilvántartáson keresztül kell történnie.
A Bizottság a nyilvántartás szerinti tagállam illetékes hatóságának a súlyos vagy veszélyes hiányosságokkal rendelkező járművekről történő értesítési eljárására vonatkozó részletes szabályokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban fogadja el.

A Bizottság a nyilvántartás szerinti tagállam illetékes hatóságának a súlyos vagy veszélyes hiányosságokkal rendelkező járművekről történő értesítési eljárására vonatkozó részletes szabályokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban fogadja el.

Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
A járművet nyilvántartó tagállam illetékes hatósága értesíti az ellenőrzést végző tagállamot a meghozott intézkedésekről.

A járművet nyilvántartó tagállam illetékes hatósága értesíti az ellenőrzést végző tagállam illetékes hatóságát a meghozott intézkedésekről, és bevezeti az információt a közúti fuvarozási vállalkozások európai nyilvántartásába

Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Ha súlyos vagy veszélyes hiányosságokat találnak, az üzemeltető nevét közölni kell a 16. cikk szerinti kapcsolattartóval.
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 2 b bekezdés (új)
(2b)  A bejegyzés helye szerinti tagállam információt nyújt a közúti műszaki ellenőrzést végző hatóságnak annak a vállalkozásnak a kockázati profiljára vonatkozóan, amelynek a járművét ellenőrzik. Ezt az információt elektronikus úton, ésszerű határidőn belül kell biztosítani. A Bizottság az e hatóságoknak nyújtott ilyen információval kapcsolatos eljárásokra vonatkozó részletes szabályokra irányuló végrehajtási aktusokat fogad el.
Ezeket a végrehajtási aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás szerint kell elfogadni.

Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság az összegyűjtött adatokról jelentést tesz az Európai Parlamentnek.

A Bizottság az összegyűjtött adatokat összefoglaló jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek.

Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 2 bekezdés
(2) A 21. cikkben említett felhatalmazás [e rendelet hatálybalépésének időpontjá]-tól/-től határozatlan időre szól.
(2) A 21. cikkben a Bizottság részére adott felhatalmazás [e rendelet hatálybalépésének időpontjá]-tól/-től ötéves időszakra szól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a hatáskörről. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
24 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az (1) bekezdéssel összhangban meghatározott szabályok kiterjednek azokra a szankciókra is, amelyek abban az esetben alkalmazandók, ha a jármű vezetője vagy üzemeltetője nem működik együtt az ellenőrrel, és nem javítja ki az ellenőrzés során feltárt hiányosságokat.
(2)  Az (1) bekezdéssel összhangban meghatározott szabályok kiterjednek azokra a szankciókra is, amelyek abban az esetben alkalmazandók, ha a jármű vezetője vagy üzemeltetője nem működik együtt az ellenőrrel, és ha a 14. cikk betartásának elmulasztásából kifolyólag a járművet jogosulatlanul üzemeltetik.
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 2 rész – 5.2.2 tétel– d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

5.2.2. Kerekek

Minden egyes kerék mindkét oldalának szemrevételezéssel történő ellenőrzése.

A Parlament módosítása

5.2.2. Kerekek

Minden egyes kerék mindkét oldalának szemrevételezéssel történő ellenőrzése.

da) A kerék nem kompatibilis a kerékaggyal

Módosítás 69
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 2 rész – 5.2.3 tétel – 2 oszlop: Módszer (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

5.2.3.Gumi-abroncsok

A teljes gumiabroncs szemrevételezéssel történő ellenőrzése a jármű előre-hátra görgetésével.

A Parlament módosítása

5.2.3.Gumi-abroncsok

A teljes gumiabroncs szemrevételezéssel történő ellenőrzése a jármű előre-hátra görgetésével.

Abroncsnyomás-mérő használata, és a kapott érték összehasonlítása a gyártó által megadott értékkel.

Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 1 rész – cím: Veszélyes hiányosságok – 1 bekezdés
Olyan hiányosságok, amelyek közvetlen és azonnali kockázatot jelentenek a közúti közlekedésbiztonságra. A jármű további közúti használata nem engedélyezett, azonban bizonyos esetekben megengedhető, hogy meghatározott feltételek mellett közvetlenül egy meghatározott helyre vezessék, például a jármű azonnali javítása vagy lefoglalása céljából.

Olyan hiányosságok, amelyek közvetlen és azonnali kockázatot jelentenek a közúti közlekedésbiztonságra, és indokolttá teszik a jármű közúti forgalomban való használatának az érintett tagállam által történő megtiltását, azonban bizonyos esetekben megengedhető, hogy meghatározott feltételek mellett közvetlenül egy meghatározott helyre vezessék, például a jármű azonnali javítása vagy lefoglalása céljából.

Módosítás 71
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 rész – 5.2.3 tétel – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

5.2.3. Gumiabroncsok

e) A futófelület mélysége nem felel meg a követelményeknek1.

X

X

A futófelület mélysége az előírt mélység kevesebb mint 80%-a.

A Parlament módosítása

5.2.3. Gumiabroncsok

e) A futófelület mélysége eléri a hivatalos minimumszintet.

X

X

A futófelület mélysége a hivatalos minimumszint alatt van

Módosítás 72
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 rész – 5.2.3 tétel – g a pont (új))

A Bizottság által javasolt szöveg

5.2.3. Gumiabron-csok

A Parlament módosítása

5.2.3. Gumiabron-csok

ga) A gépjármű egyik kerekében az üzemi gumiabroncsnyomás 20%-kal csökkent

X

X

Módosítás 73
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet
[...]
törölve

(1) Az ügyet az 57. cikk (2) bekezdésének második albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz újratárgyalásra. (A7-0207/2013).


A gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálata ***I
PDF 640kWORD 88k
Az Európai Parlament 2013. július 2-án elfogadott módosításai a gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálatáról és a 2009/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2012)0380 – C7-0186/2012 – 2012/0184(COD))(1)
P7_TA(2013)0297A7-0210/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)   A műszaki vizsgálat azon szélesebb körű rendszer része, amelynek célja annak biztosítása, hogy a gépjárművek használatuk során biztonságos és környezetvédelmi szempontból megfelelő állapotban legyenek. E rendszernek ki kell terjednie a valamennyi gépjárművet érintő rendszeres időszakos műszaki vizsgálatra és a kereskedelmi célú közúti fuvarozásra használt járműveket érintő országúti műszaki ellenőrzésekre, valamint a járművek nyilvántartásbavételi eljárására vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaznia kell annak biztosítása érdekében, hogy a közúti közlekedés biztonságára közvetlen veszélyt jelentő járművek ne vegyenek részt a forgalomban.
(3)   A műszaki vizsgálat azon szélesebb körű rendszer része, amelynek célja annak biztosítása, hogy a gépjárművek használatuk során biztonságos és környezetvédelmi szempontból megfelelő állapotban legyenek. E rendszernek ki kell terjednie a valamennyi gépjárművet érintő rendszeres időszakos műszaki vizsgálatra és a kereskedelmi célú közúti fuvarozásra használt járműveket érintő országúti műszaki ellenőrzésekre, valamint a járművek nyilvántartásbavételi eljárására vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaznia kell. Az időszakos vizsgálatnak kell lennie a legfőbb eszköznek a megfelelő műszaki állapot biztosításához. A haszongépjárművek közúti ellenőrzése az időszakos vizsgálatnak csak kiegészítője lehet és a közúti közlekedés biztonságára közvetlen veszélyt jelentő járművekre kell irányulnia.
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
3 a preambulumbekezdés (új)
(3a)  Az időszakos műszaki vizsgálat követelményeinek sérelme nélkül a közúti forgalomban részt vevő járműveknek műszakilag mindenkor megfelelő állapotban kell lenniük.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
3 b preambulumbekezdés (új)
(3b)  A megfelelő műszaki állapot biztosításával kapcsolatban végrehajtott intézkedéseknek a gépjármű-tulajdonosokat megszólító, a járművük alapvető ellenőrzésével kapcsolatos bevált gyakorlatok és szokások kialakítását ösztönző kampányokat is magukban kell foglalniuk.
Módosítás 4 és 115
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)   Számos uniós szinten elfogadott, a gépjárművek biztonságára vonatkozó műszaki előírás és követelmény van érvényben. Szükséges azonban a járművek rendszeres időszakos műszaki vizsgálatának rendszerén keresztül annak biztosítása, hogy a járművek forgalomba helyezésüket követően is, egész élettartamuk alatt megfeleljenek a biztonsági előírásoknak. E rendszer alkalmazandó a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról és a 92/61/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2002. március 18-i európai parlamenti és tanácsi irányelvben, a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i európai parlamenti és tanácsi irányelvben, valamint a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról, valamint a 74/150/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. május 26-i európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott járműkategóriákra.
(4)   Számos uniós szinten elfogadott, a gépjárművek biztonságára vonatkozó műszaki előírás és követelmény van érvényben. Szükséges azonban a járművek rendszeres időszakos műszaki vizsgálatának rendszerén keresztül annak biztosítása, hogy a járművek forgalomba helyezésüket követően is, egész élettartamuk alatt megfeleljenek a biztonsági előírásoknak. A jármű biztonsági és környezetvédelmi jellemzőit megváltoztató, utólagosan beszerelt eszközök nem befolyásolhatják hátrányosan azokat a jellemzőket, amelyekkel a jármű a jóváhagyás, az első nyilvántartásba vétel vagy a használatba vétel idején rendelkezett. A tagállamok nemzeti előírásokat vezethetnek be a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról szóló, 2002. március 18-i 2002/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott járműkategóriák műszaki vizsgálata tekintetében; e nemzeti műszaki vizsgálati rendszer alkalmazandó a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben, valamint a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról, 2003. május 26-i 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott járműkategóriákra.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
5 a preambulumbekezdés (új)
(5a)  Mivel egy jármű közlekedésbiztonsági szempontból lényeges hiányosságának időben történő feltárása hozzájárul a hiányosság megszüntetéséhez és a balesetek megelőzéséhez, a balesetekhez kapcsolódó költségek megtakarításait egy bónuszrendszer létrehozásának részleges finanszírozására kell fordítani.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)   A közúti közlekedésből származó összes kibocsátás nagy részéért, különösen ami a szén-dioxid-kibocsátást illeti, a járművek kisebb, hibásan működő kipufogógáz-vezérlő rendszerekkel rendelkező csoportja tehető felelőssé. A becslések szerint a szennyezőanyag-kibocsátás 25%-át a járműállomány 5%-a okozza. Ezért a járművek rendszeres időszakos műszaki vizsgálatának rendszere a járművek átlagos szennyezőanyag-kibocsátásának csökkentése révén hozzájárulhat a környezet minőségének javításához.
(6)   A közúti közlekedésből származó összes kibocsátás nagy részéért, különösen ami a szén-dioxid-kibocsátást illeti, a járművek kisebb, hibásan működő kipufogógáz-vezérlő rendszerekkel rendelkező csoportja tehető felelőssé. A becslések szerint a szennyezőanyag-kibocsátás 25%-át a járműállomány 5%-a okozza. A korszerű motorok esetében a NOx- és részecskekibocsátás növekedése figyelhető meg, amely miatt a motorok tekintetében átfogóbb károsanyag-kibocsátási vizsgálatot kell végezni, ideértve a jármű saját fedélzeti diagnosztikai rendszere (OBD) integritásának és működésének elektronikus vezérlőegység segítségével történő ellenőrzését, a jelenleg is alkalmazott kipufogógáz-ellenőrzéssel igazolva a károsanyag-kibocsátási vizsgálat teljessége érdekében, mivel az OBD segítségével történő vizsgálat önmagában nem megbízható. Ezért a járművek rendszeres időszakos műszaki vizsgálatának rendszere a járművek átlagos szennyezőanyag-kibocsátásának csökkentése révén hozzájárulhat a környezet minőségének javításához.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)   A helyi szállítási tevékenységek során a tehergépjárművek helyett egyre több olyan mezőgazdasági gépjárművet használnak, melyek legnagyobb tervezési sebessége meghaladja a 40 km/h-t. Ezek a tehergépjárművekhez hasonló kockázatot jelentenek, ezért ezt a járműkategóriát a műszaki vizsgálat szempontjából is hasonló módon kell kezelni.
(8)   A tehergépjárművek helyett esetenként olyan mezőgazdasági gépjárművet használnak közúti árufuvarozási célokra, melyek legnagyobb tervezési sebessége meghaladja a 40 km/h-t. Fontos biztosítani, hogy az ily módon használt mezőgazdasági járműveket a műszaki vizsgálat szempontjából is hasonló módon kezeljék.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)   A muzeális jellegű gépjárművek arra szolgálnak, hogy megőrizzék annak a korszaknak az örökségét, amelyben készültek, és általában ritkán vesznek részt a közúti forgalomban, ezért a tagállamokra kell bízni annak megszabását, hogy e járművekre is kiterjesztik-e az időszakos műszaki vizsgálatot. A tagállamok felelősségi körébe tartozik a speciális járművek más típusaira vonatkozó műszaki vizsgálat szabályozása is.
(9)   A muzeális jellegű gépjárművek megőrzik annak a korszaknak az örökségét, amelyben készültek, azokat történelmileg megfelelő állapotban tartják karban és mindennapi járműként ritkán használják. A tagállamokra kell bízni annak megszabását, hogy e járművekre is kiterjesztik-e az időszakos műszaki vizsgálatot vagy más módon szabályozzák azok műszaki vizsgálati rendszerét. A tagállamok felelősségi körébe tartozik a speciális járművek más típusaira vonatkozó műszaki vizsgálat szabályozása is.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)   A műszaki vizsgálat szuverén tevékenység, ezért azt a tagállamoknak vagy a felügyeletük álló megbízott szervezeteknek kell elvégezniük. A műszaki vizsgálatért jelenleg és továbbra is minden esetben a tagállamok a felelősek, még akkor is, ha a nemzeti rendszer lehetővé teszi a magánszervezeteknek, köztük a javítások végzésében részt vevőeknek is az erre a célra történő engedélyezését.
(10)   A műszaki vizsgálat szuverén tevékenység, amelyet ezért az érintett tagállamnak, az állam által e feladattal megbízott közjogi intézménynek, vagy az állam által kijelölt és közvetlen felügyelete alá tartozó szerveknek vagy létesítményeknek kell végezniük, beleértve a megfelelően engedélyezett magánszervezeteket is. Ha az időszakos műszaki vizsgálattal megbízott létesítmények egyidejűleg gépjárműjavító üzemként is tevékenykednek, akkor a tagállamoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az objektivitás és a vizsgálatok magas színvonala megmaradjon.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
10 a preambulumbekezdés (új)
(10a)  A szabad mozgás elvének jobb uniós alkalmazására tekintettel a nyilvántartásba vétel szerinti eredeti tagállam által kibocsátott műszaki vizsgálati bizonyítványt a tagállamoknak az újbóli nyilvántartásba vétel céljából kölcsönösen el kell ismerniük.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
10 b preambulumbekezdés (új)
(10b)  Amikor bebizonyosodik, hogy a műszaki vizsgálatok harmonizációja megfelelő szintet ért el, a műszaki vizsgálati bizonyítványok teljes mértékű, kölcsönös elismerésére irányuló rendelkezéseket az egész EU-ban be kell vezetni.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)   A járművek ellenőrzéséhez, különösen ami a biztonsággal kapcsolatos elektronikus eszközeiket illeti, elengedhetetlenül fontos, hogy minden egyes jármű műszaki előírásai hozzáférhetőek legyenek. Ezért a járműgyártóknak nemcsak a megfelelőségi nyilatkozatban szereplő teljes adatállományt kell rendelkezésre bocsátaniuk, hanem hozzáférést kell biztosítaniuk a biztonsággal és környezetvédelemmel kapcsolatos berendezések működésének hitelesítéséhez szükséges adatokhoz is. Ugyanez vonatkozik e célból a járműjavítási és -karbantartási információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos rendelkezésekre is, amelyek betekintést biztosítanak a műszaki vizsgálóállomások számára a műszaki vizsgálathoz szükséges adatelemekhez. Ez döntő fontosságú, különösen az elektronikusan vezérelt rendszerek területén, és ki kell terjednie valamennyi, a gyártó által beszerelt elemre.
(11)   A járművek ellenőrzéséhez, különösen ami a biztonsággal kapcsolatos elektronikus eszközeiket illeti, elengedhetetlenül fontos, hogy minden egyes jármű műszaki előírásai hozzáférhetőek legyenek. Ezért a járműgyártóknak nemcsak a megfelelőségi nyilatkozatban szereplő teljes adatállományt kell rendelkezésre bocsátaniuk, hanem hozzáférést kell biztosítaniuk a biztonsággal és környezetvédelemmel kapcsolatos berendezések működésének hitelesítéséhez szükséges rendszerekhez is. Az adatoknak olyan részleteket kell tartalmazniuk, amelyek alapján a gépjárművek biztonsági rendszereinek működését oly módon lehet ellenőrizni, amely lehetővé teszi azok időszaki műszaki ellenőrzési környezetben való vizsgálatát, és így előre meg lehet határozni az eredményesség vagy eredménytelenség arányát.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)   Az Unió-szerte magas színvonalú műszaki vizsgálat megteremtéséhez a műszaki vizsgálatkor használandó vizsgálati berendezésekre, karbantartásukra és kalibrálásukra vonatkozó előírásokat uniós szinten kell meghatározni.
(12)   Az Unió-szerte magas színvonalú műszaki vizsgálat megteremtéséhez a műszaki vizsgálatkor használandó vizsgálati berendezésekre, karbantartásukra és kalibrálásukra vonatkozó előírásokat uniós szinten kell meghatározni. Ösztönzőket kell létrehozni a vizsgálati rendszerek, eljárások és berendezések terén megvalósuló innováció elősegítésére, ezáltal lehetővé téve a további költségcsökkentést és a felhasználás javítását.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)   Az ellenőröknek a műszaki vizsgálatokat független módon kell elvégezniük és kerülniük kell bárminemű összeférhetetlenséget. A műszaki vizsgálatok eredményét ezért tilos a fizetéshez és gazdasági vagy személyes előnyökhöz kapcsolni.
(13)   Az ellenőröknek a műszaki vizsgálatokat független módon kell elvégezniük és kerülniük kell bárminemű összeférhetetlenséget. A tagállamok biztosítják a vizsgálatok szabályszerű elvégzését, különösen ügyelve azok objektivitására.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
13 a preambulumbekezdés (új)
(13a)  A műszaki vizsgálóállomások minősége és pártatlansága kulcsfontosságú a jobb közlekedésbiztonság eléréséhez. Ezért a műszaki vizsgát végző vizsgálóállomásoknak meg kell felelniük például az ellenőrzést végző különféle típusú testületek működése általános feltételeire vonatkozó EN ISO/IEC 17020 szabvány minimális követelményeinek.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)   A vizsgálati eredmény kereskedelmi célokból történő módosítása nem megengedett. Az ellenőr által elvégzett műszaki vizsgálat eredményeit kizárólag a felügyeleti szerv módosíthatja abban az esetben, ha az ellenőr által elvégzett műszaki vizsgálat következtetései nyilvánvalóan helytelenek.
(14)   A vizsgálati eredmény kereskedelmi célokból történő módosítása nem megengedett. Az ellenőr által elvégzett műszaki vizsgálat eredményeit a felügyeleti szerv kizárólag abban az esetben módosíthatja és vethet ki megfelelő szankciókat a bizonyítványt kiállító testületre, ha az ellenőr által elvégzett műszaki vizsgálat következtetései nyilvánvalóan helytelenek.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)   A magas színvonalú műszaki vizsgálathoz a vizsgálatot végző személyzet részéről magas szintű készségekre és kompetenciákra van szükség. Ezért indokolt bevezetni egy alapképzést és időszakos szinten tartó képzéseket tartalmazó képzési rendszert. A vizsgálatot végző jelenlegi személyzet számára az időszakos képzési rendszerre való zökkenőmentes átállás érdekében átmeneti időszakot kell meghatározni.
(15)   A magas színvonalú műszaki vizsgálathoz a vizsgálatot végző személyzet részéről magas szintű készségekre és kompetenciákra van szükség. Ezért indokolt bevezetni egy alapképzést és időszakos szinten tartó képzéseket tartalmazó képzési rendszert. A vizsgálatot végző jelenlegi személyzet számára az időszakos képzési rendszerre való zökkenőmentes átállás érdekében átmeneti időszakot kell meghatározni. Azok a tagállamok, amelyek jelenleg is a minimumkövetelményeknél szigorúbb képzési, képesítési és vizsgálati követelményeket támasztanak, fenntarthatják e szigorúbb előírásokat.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)   A vizsgálatok gyakoriságát a járműtípushoz és a megtett kilométer-teljesítményhez kell igazítani. A járművek egy bizonyos kora, és intenzív használat esetében a futott kilométerek bizonyos száma után nagyobb valószínűséggel fordulnak elő műszaki hiányosságok. Ezért a régebbi járművek és a magas kilométerszámot futott járművek esetében indokolt növelni a műszaki vizsgálat gyakoriságát.
(17)   A vizsgálatok gyakoriságát a járműtípushoz kell igazítani. A járművek egy bizonyos kora után nagyobb valószínűséggel fordulnak elő műszaki hiányosságok. Ezért a régebbi járműveket rendszeresebb műszaki vizsgálatnak kell alávetni.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
19 preambulumbekezdés
(19)   Az időszakos műszaki vizsgálatnak indokolt kiterjednie a vizsgált gépjármű sajátos kialakítása, felépítése és felszerelése szempontjából lényeges tételek összességére. Tekintettel a gépjármű-technológia jelenlegi színvonalára, indokolt, hogy, mivel ezen tételek közé tartoznak, a modern elektronikai rendszereket is felvegyék a megvizsgálandó tételek jegyzékébe. A műszaki vizsgálat harmonizációja érdekében célszerű a vizsgálati tételek mindegyike esetében rögzíteni a vizsgálati módszert.
(19)   Az időszakos műszaki vizsgálatnak indokolt kiterjednie a vizsgált gépjármű sajátos kialakítása, felépítése és felszerelése szempontjából lényeges tételek összességére. E tételeket aktualizálni kell a járműbiztonság terén elért kutatási eredmények és technikai fejlődés figyelembevétele érdekében. A kifogásolható minőségű kerekeket – azaz ha a kerekeket nem szabványos tengelyre helyezik fel – kritikus biztonsági tételként kell kezelni, és a műszaki vizsgálat során e problémával foglalkozni kell. Tekintettel a gépjármű-technológia jelenlegi színvonalára, indokolt, hogy, mivel e tételek közé tartoznak, a modern elektronikai rendszereket is felvegyék a megvizsgálandó tételek jegyzékébe. A műszaki vizsgálat harmonizációja érdekében célszerű a vizsgálati tételek mindegyike esetében rögzíteni a vizsgálati módszert.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
20 a preambulumbekezdés (új)
(20a)  A műszaki vizsgálatokra vonatkozó előírások tekintetében uniós szinten közös magas minimumszintet kell megállapítani, lehetővé téve azon tagállamok számára, amelyekben a műszaki vizsgálatok az e rendeletben előírtnál már szigorúbbak, hogy megtartsák szigorúbb előírásaikat és szükség esetén azokat a technikai fejlődéshez igazítsák.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
21 preambulumbekezdés
(21)   A vizsgálat tárgyát képező jármű forgalmi engedélyének jogosultja, ha a vizsgálat során hibákat tárnak fel – különös tekintettel a közúti közlekedés biztonságát veszélyeztető hibákra –, késedelem nélkül megszünteti azokat. A veszélyes hiányosságok esetén azok kijavításáig a jármű nyilvántartásba vételét vissza kell vonni.
(21)   A vizsgálat tárgyát képező jármű forgalmi engedélyének jogosultja, ha a vizsgálat során hibákat tárnak fel – különös tekintettel a közúti közlekedés biztonságát veszélyeztető járművekre –, késedelem nélkül megszünteti azokat. A veszélyes hiányosságok esetén azok kijavításáig a jármű nem vehet részt a közúti forgalomban.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
(22)   Minden egyes műszaki vizsgálat után műszaki vizsgálati bizonyítványt kell kiállítani, mely többek között tartalmazza a jármű azonosítására szolgáló információkat és a műszaki vizsgálat eredményéről szóló adatokat. A műszaki vizsgálatok megfelelő nyomon követésének biztosítása érdekében a tagállamok az említett információkat összegyűjtik és adatbázisban tárolják.
(22)   A vizsgálat eredményeinek megfelelő nyomon követése érdekében minden egyes műszaki vizsgálat után műszaki vizsgálati bizonyítványt kell kiállítani és elektronikus formában is létrehozni, amelyeken a jármű azonosítására szolgáló adatokat ugyanolyan részletesen fel kell tüntetni, mint amilyen részletesen az eredeti vizsgálati bizonyítványon szerepelnek. Ezenfelül a tagállamok az említett információkat összegyűjtik és központi adatbázisban tárolják annak érdekében, hogy az időszakos műszaki ellenőrzések eredményeinek hitelessége könnyen ellenőrizhető legyen.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
22 a preambulumbekezdés (új)
(22a)  Mivel néhány tagállam nem követeli meg bizonyos járműkategóriák – például a könnyű pótkocsik – nyilvántartásba vételét, a műszaki vizsgálat sikeres elvégzésére vonatkozó információt vizsgálati igazolás formájában látható módon fel kell tüntetni a járművön.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
23 preambulumbekezdés
(23)   A kilométer-számlálóval történő csalás vélhetően a használtgépkocsi-eladások 5–12%-át érinti, így évente több milliárd eurós, igen jelentős költséget okoz a társadalomnak, és a járművek műszaki állapotának téves értékeléséhez vezet. A kilométer-számláló visszaállítása elleni fellépés keretében a futott kilométerek számának a műszaki vizsgálati bizonyítványban való rögzítése, és ezzel egyidejűleg az előző műszaki vizsgálatról szóló bizonyítvány bemutatására vonatkozó kötelezettség meg fogja könnyíteni a kilométer-számláló megrongálásának vagy manipulációjának felderítését. A kilométer-számláló visszaállítását ezenfelül rendszerszerűbben kell büntetéssel sújtható bűncselekménynek minősíteni.
(23)   A kilométer-számlálóval történő csalás vélhetően a belföldi használtgépkocsi-eladások 5–12%-át érinti, míg a határokon átnyúló értékesítéseknél ez az arány sokkal nagyobb, így évente több milliárd eurós, igen jelentős költséget okoz a társadalomnak, és a járművek műszaki állapotának téves értékeléséhez vezet. A kilométer-számláló visszaállítása elleni fellépés keretében a futott kilométerek számának a műszaki vizsgálati bizonyítványban való rögzítése, és ezzel egyidejűleg az előző műszaki vizsgálatról szóló bizonyítvány bemutatására vonatkozó kötelezettség meg fogja könnyíteni a kilométer-számláló megrongálásának vagy manipulációjának felderítését. A manipuláció megakadályozásához és a fontos információk hozzáférhetővé tételéhez egy olyan elektronikus járműinformációs platform létrehozása is hozzájárulna, amely az adatvédelem biztosítása mellett rögzíti a járművek kilométerállását és egész élettartama alatt bekövetkezett súlyos baleseteit. A kilométer-számláló visszaállítását rendszerszerűbben kell büntetéssel sújtható bűncselekménynek minősíteni.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
(25)   A műszaki vizsgálat egy szélesebb körű szabályozási keret része, amely a járművek egész élettartamára kiterjed, jóváhagyásuktól nyilvántartásba vételükön és ellenőrzésükön át egészen a leselejtezésükig. A nemzeti, valamint a gyártók által fenntartott elektronikus járműadatbázisok fejlesztése és összekötése elviekben hozzájárul a járműveket érintő adminisztratív struktúra egészének hatékonyabbá tételéhez, valamint a költségek és adminisztratív terhek csökkentéséhez. A Bizottságnak ezért egy európai elektronikus járműinformációs platform e célból történő létrehozásának megvalósíthatóságát, költségeit és előnyeit elemző tanulmányt kell készítenie.
(25)   A műszaki vizsgálat egy szélesebb körű szabályozási keret része, amely a járművek egész élettartamára kiterjed, jóváhagyásuktól nyilvántartásba vételükön és ellenőrzésükön át egészen a leselejtezésükig. A nemzeti, valamint a gyártók által fenntartott elektronikus járműadatbázisok fejlesztése és összekötése hozzájárulna a járműveket érintő adminisztratív struktúra egészének hatékonyabbá tételéhez, valamint a költségek és adminisztratív terhek csökkentéséhez.
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
25 a preambulumbekezdés (új)
(25a)  Mivel e rendelet célja, hogy ösztönözze a gépjárművek időszakos műszaki vizsgálatának további harmonizálását és szabványosítását, aminek végül az időszakos műszaki vizsgálatok egységes piacának létrehozásához kell vezetnie az Unióban, amelynek keretében lehetőség nyílik arra, hogy a gépjárművek műszaki vizsgálatát – a műszaki vizsgálati bizonyítványok kölcsönös elismerési rendszere alapján – bármely tagállamban elvégezzék, a Bizottságnak jelentést kell kidolgoznia a harmonizációs folyamat haladásáról annak meghatározása érdekében, hogy mikor vezethető be a kölcsönös elismerés.
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
26 preambulumbekezdés
(26)   E rendelet további technikai részletekkel való kiegészítése érdekében fel kell hatalmazni a Bizottságot arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el szükség esetén az uniós típusjóváhagyási jogszabályoknak a járműkategóriákkal kapcsolatos fejlődésének figyelembe vétele, valamint a mellékleteknek a műszaki fejlődéshez való igazítása érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során biztosítania kell, hogy a megfelelő dokumentumokat egyidejűleg, kellő időben és megfelelő módon eljuttassák az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.
(26)   E rendelet aktualizálása érdekében fel kell hatalmazni a Bizottságot arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el szükség esetén az uniós típus-jóváhagyási jogszabályoknak a járműkategóriákkal kapcsolatos fejlődésének figyelembe vétele, valamint a mellékleteknek a műszaki fejlődéshez való igazítása érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során biztosítania kell, hogy a megfelelő dokumentumokat egyidejűleg, kellő időben és megfelelő módon eljuttassák az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
29 preambulumbekezdés
(29)   Mivel e rendelet célját – nevezetesen az Unióban közlekedő gépjárművek műszaki vizsgálatának elvégzésére vonatkozó minimális közös követelmények és összehangolt szabályok meghatározását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ennélfogva azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban a rendelet nem lépi túl a szóban forgó célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.
(29)   Mivel e rendelet célját – nevezetesen az Unióban közlekedő gépjárművek műszaki vizsgálatának elvégzésére vonatkozó minimális közös követelmények és összehangolt szabályok meghatározását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ennélfogva azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban a rendelet nem lépi túl a szóban forgó célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a minimumkövetelményeknél szigorúbb követelményeket határoznak meg.
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk
E rendelet létrehozza a járművek rendszeres időszakos műszaki vizsgálatának rendszerét.
E rendelet a közúti közlekedés és a környezetvédelem magas szintjének biztosítása érdekében létrehozza a járművek minimális műszaki előírások és követelmények alapján végzett rendszeres időszakos műszaki vizsgálatának rendszerét.
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 francia bekezdés
–   legalább négy kerékkel rendelkező, személyszállításra használt, a vezetőülésen felül legfeljebb nyolc üléssel rendelkező gépjárművek – M1 járműkategória,
–   elsődlegesen személyek és csomagjaik szállítására tervezett és gyártott, a vezetőülésen felül legfeljebb nyolc üléssel rendelkező gépjárművek – M1 járműkategória,
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 2 francia bekezdés
–   személyszállításra használt, a vezetőülésen kívül több mint nyolc üléssel rendelkező gépjárművek – M2 és M3 járműkategória,
–   elsődlegesen személyek és csomagjaik szállítására tervezett és gyártott, a vezetőülésen kívül több mint nyolc üléssel rendelkező gépjárművek – M2 és M3 járműkategória,
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 3 francia bekezdés
–  legfeljebb 3 500 kg megengedett össztömegű és legalább négykerekű gépjárművek, amelyek rendes körülmények között közúti árufuvarozásra szolgálnak – N1 járműkategória,
–   elsődlegesen árufuvarozásra tervezett és gyártott, legfeljebb 3,5 tonna össztömegű gépjárművek – N1 járműkategória,
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 4 francia bekezdés
–  több mint 3 500 kg megengedett össztömegű, árufuvarozásra használt gépjárművek – N2 és N3 járműkategória
–   elsődlegesen árufuvarozásra tervezett és gyártott, több mint 3,5 tonna össztömegű gépjárművek – N2 és N3 járműkategória,
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 5 francia bekezdés
–  legfeljebb 3 500 kg megengedett össztömegű pótkocsik és félpótkocsik – O1 és O2 járműkategória,
–   áruk vagy személyek fuvarozására, valamint személyek elszállásolására tervezett és gyártott, 750 kg-nál több, legfeljebb 3,5 tonna össztömegű pótkocsik – O2 járműkategória,
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 6 francia bekezdés
–  több mint 3 500 kg megengedett össztömegű pótkocsik és félpótkocsik – O3 és O4 járműkategória,
–   áruk vagy személyek fuvarozására, valamint személyek elszállásolására tervezett és gyártott, több mint 3,5 tonna össztömegű pótkocsik – O3 és O4 járműkategória,
Módosítás 117/1
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 7 francia bekezdés
–  motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok – L1e, L2e, L3e, L4e, L5e, L6e és L7e járműkategória,
–  2016. január 1-jétől motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok – L3e, L4e, L5e, és L7e járműkategória,
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 8 francia bekezdés
–  kerekes traktorok, amelyek legnagyobb tervezési sebessége több, mint 40 km/h – T5 kategória.
–   a T5 kategóriába tartozó kerekes traktorok, amelyeket elsősorban közutakon használnak, és amelyek legnagyobb tervezési sebessége több mint 40 km/h
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A tagállam a kötelező, rendszeres időszakos műszaki vizsgálatokat más járműkategóriákra is kiterjesztheti. A tagállamok értesítik a Bizottságot a kiterjesztésre vonatkozó döntéseikről és e döntések indokairól.
Módosítás 117/2
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)  E rendelet 2018. január 1-jétől alkalmazandó az alábbi járműkategóriákra, hacsak a Bizottság a 18a. cikk szerint jelentésében nem bizonyítja, hogy az ilyen intézkedések nem hatékonyak:
–  motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok – L1e, L2e és L6e járműkategória.
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – 2 francia bekezdés
–  a fegyveres erők, tűzoltóság, a polgári védelem, a sürgősségi ellátást vagy mentést végző szolgálatok tulajdonában álló gépjárművek,
–  a fegyveres erők, tűzoltóság, a polgári védelem, a sürgősségi ellátást vagy mentést végző szolgálatok által használt gépjárművek,
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – 4 a francia bekezdés (új)
–  a legfeljebb 2,0 tonna össztömegű, O2 kategóriába tartozó pótkocsik, az O2 kategóriájú lakókocsik kivételével.
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 5 pont
5.  „motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok”: bármely motorral hajtott, kétkerekű jármű oldalkocsival vagy anélkül, valamint triciklik és négykerekű motorkerékpárok;
törölve
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 7 pont
7.   „muzeális jellegű gépjármű”: bármely, az összes következő feltételt teljesítő gépjármű:
7.   „muzeális jellegű jármű”: olyan jármű, amelyet a nyilvántartásba vétel szerinti tagállam vagy annak valamelyik kijelölt engedélyező hatósága muzeálisnak tekint, és amely az összes következő feltételnek megfelel:
–  legalább 30 évvel ezelőtt gyártották,
–  legalább 30 évvel ezelőtt gyártották, illetve vették első alkalommal nyilvántartásba;
–   karbantartásához olyan cserealkatrészeket használnak, amelyek híven tükrözik a jármű eredeti alkatrészeit;
–   az Unió típusjóváhagyásról szóló, vonatkozó jogi aktusai szerint meghatározott egyedi típusának gyártása már megszűnt;
–   fő alkatrészein (például a motor, a fékek, a kormány vagy a felfüggesztés) nem hajtottak végre változtatást, valamint
–   korhű állapotban őrizték meg és tartják karban, ezért műszaki jellemzői jelentős mértékben nem változtak;
–  megjelenése nem változott.
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 9 pont
9.   „időszakos műszaki vizsgálat”: annak hitelesítése, hogy a gépjármű részei és alkatrészei megfelelnek a jármű jóváhagyásakor, első nyilvántartásba vételekor vagy forgalomba helyezésekor, valamint utólagos módosításakor fennálló biztonsági és környezetvédelmi jellemzőknek;
9.   „időszakos műszaki vizsgálat”: ellenőrzés annak biztosítása érdekében, hogy a gépjármű biztonságosan használható legyen a közutakon, és megfeleljen a jármű jóváhagyásakor, első nyilvántartásba vételekor, forgalomba helyezésekor vagy utólagos módosításakor fennálló biztonsági és környezetvédelmi jellemzőknek;
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 13 pont
13.   „ellenőr”: egy műszaki vizsgálóállomáson vagy az illetékes hatóság nevében történő műszaki vizsgálatok elvégzésére tagállami engedéllyel rendelkező személy;
13.   „ellenőr”: egy műszaki vizsgálóállomáson vagy az illetékes hatóság nevében történő műszaki vizsgálatok elvégzésére a tagállam vagy illetékes hatósága által kiadott engedéllyel rendelkező személy;
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 2 bekezdés
(2)   A műszaki vizsgálatokat a tagállami illetékes hatóságok vagy a tagállamok által engedélyezett műszaki vizsgálóállomások végzik.
(2)   A műszaki vizsgálatokat alapesetben a nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállamban a tagállami illetékes hatóságok, az állam által ennek a közfeladatnak az ellátásával megbízott szerv, vagy az állam által tanúsított és felügyelt szervek vagy létesítmények végzik, beleértve az engedélyezett magánszervezeteket is.
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés
(3)   A járműgyártók hozzáférést biztosítanak a műszaki vizsgálóállomások vagy adott esetben az illetékes hatóság részére a műszaki vizsgálathoz szükséges, az I. mellékletben meghatározott műszaki információkhoz. A Bizottság az I. mellékletben meghatározott műszaki információkhoz való hozzáférési eljárásról szóló részletes szabályokat a 16. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálati eljárással összhangban fogadja el.
(3)   A járműgyártók térítésmentesen hozzáférést biztosítanak a műszaki vizsgálóállomások és a vizsgálati berendezések gyártói vagy adott esetben az illetékes hatóság részére a műszaki vizsgálathoz szükséges, az I. mellékletben meghatározott műszaki információkhoz. A vizsgálati berendezések gyártói esetében ezeknek az információknak olyan adatokat kell tartalmazniuk, amelyek arra használhatóak, hogy a vizsgálati berendezésekkel el lehessen végezni a gépjárművek elektronikájához kapcsolódó rendszerek működésének értékelését. A Bizottság részletes szabályokat fogad el az I. mellékletben meghatározott műszaki információkhoz való hozzáférési eljárásról, és megvizsgálja az egységes hozzáférési pont megvalósíthatóságát, a 16. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálati eljárással összhangban.
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
3 fejezet – cím
A MŰSZAKI VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
A MŰSZAKI VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ MINIMUMKÖVETELMÉNYEK
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – 2 francia bekezdés
–  M1, N1 és O2 kategóriájú járművek: négy évvel az első nyilvántartásba vétel után, azután két év múlva, majd évente;
–  M1, N1 és O2 kategóriájú járművek: négy évvel az első nyilvántartásba vétel után, azután pedig kétévente;
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – 3 francia bekezdés
–  taxiként vagy betegszállító járműként nyilvántartásba vett M1 kategóriájú járművek, M2, M3, N2, N3, T5, O3 és O4 kategóriájú járművek: egy évvel az első nyilvántartásba vétel után, azután évente.
–  taxiként vagy betegszállító járműként nyilvántartásba vett M1 kategóriájú járművek, M2, M3, N2, N3, O3 és O4 kategóriájú járművek: egy évvel az első nyilvántartásba vétel után, azután évente;
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – 3 a francia bekezdés (új)
–  a T5 kategóriába tartozó, főként közutakon használt járművek: egy évvel az első nyilvántartásba vétel után, azután évente;
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – 3 b francia bekezdés (új)
–  Egyéb járműkategóriák: a nyilvántartásba vétel szerinti tagállam által meghatározott időközönként.
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Valamennyi tagállam támogatást nyújthat a műszaki vizsgálatokhoz, ha a járműtulajdonos úgy dönt, hogy egy évre csökkenti a vizsgálat gyakoriságát. Támogatás legkorábban a jármű első nyilvántartásba vétele után 10 évvel nyújtható.
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)  A területükön nyilvántartásba vett, bármely osztályba tartozó járművek tekintetében a tagállamok gyakoribb időszakos műszaki vizsgálatot írhatnak elő.
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés
(2)  Amennyiben egy M1 vagy N1 kategóriájú jármű esetében az első nyilvántartásba vétel utáni műszaki vizsgálat időpontjára a futott kilométerek száma eléri a 160 000 km-t, azt a járművet ezt követően évente műszaki vizsgálatnak kell alávetni.
törölve
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 3 bekezdés
(3)   A forgalmi engedély jogosultja a műszaki vizsgálóállomást vagy adott esetben az illetékes hatóságot a műszaki vizsgálat elvégzésére az (1) bekezdésben említett évforduló hónapját megelőző hónap kezdetétől az évforduló hónapját követő második hónap végéig terjedő időszakban kérheti, a következő műszaki vizsgálat időpontjának sérelme nélkül.
(3)   A forgalmi engedély jogosultja kérheti a műszaki vizsgálóállomást vagy adott esetben az illetékes hatóságot vagy az állam által tanúsított és felügyelt szerveket vagy létesítményeket a műszaki vizsgálat elvégzésére az (1) bekezdésben említett évforduló hónapját megelőző hónap kezdetétől az évforduló hónapját követő második hónap végéig terjedő időszakban, a következő műszaki vizsgálat időpontjának sérelme nélkül.
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 4 bekezdés – 3 francia bekezdés
–  abban az esetben, ha egy jármű forgalmi engedélyének jogosultja megváltozik.
törölve
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 4 bekezdés – 3 a francia bekezdés (új)
—  ha a jármű által futott kilométerek száma eléri a 160 000 km-t.
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés
(1)   A műszaki vizsgálat a II. melléklet 2. pontjában említett területekre terjed ki.
(1)   A műszaki vizsgálat legalább a II. melléklet 2. pontjában említett területekre terjed ki.
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés
(2)   Az (1) bekezdésben említett minden egyes területre vonatkozóan a tagállami illetékes hatóság vagy a műszaki vizsgálóállomás legalább a II. melléklet 3. pontjában meghatározott tételeket felölelő és az e tételek vizsgálatára alkalmazandó módszert felhasználó műszaki vizsgálatot hajt végre.
(2)   Az (1) bekezdésben említett minden egyes területre vonatkozóan a tagállami illetékes hatóság vagy a műszaki vizsgálóállomás legalább a II. melléklet 3. pontjában meghatározott tételeket felölelő és az e tételek vizsgálatára alkalmazandó vagy az illetékes hatóság által jóváhagyott, azzal egyenértékű alternatív módszert felhasználó műszaki vizsgálatot hajt végre.
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés
(1)   A jármű műszaki vizsgálatát elvégző műszaki vizsgálóállomás vagy adott esetben az illetékes hatóság az adott járműhöz tartozó műszaki vizsgálati bizonyítványt állít ki, amely legalább a IV. mellékletben meghatározott elemeket tartalmazza.
(1)   A jármű műszaki vizsgálatát elvégző műszaki vizsgálóállomás vagy adott esetben az illetékes hatóság az adott járműhöz tartozó műszaki vizsgálati bizonyítványt állít ki, amelynek elektronikus formában is rendelkezésre kell állnia és tartalmaznia kell legalább a IV. mellékletben meghatározott elemeket. E célból az Európai Bizottság elkészíti a műszaki vizsgálatok egységes európai formanyomtatványát.
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 2 bekezdés
(2)   A műszaki vizsgálóállomás vagy adott esetben az illetékes hatóság a járművet a vizsgán bemutató személy számára kiállítja a műszaki vizsgálati bizonyítványt, vagy elektronikus műszaki vizsgálati bizonyítvány esetében a műszaki vizsgálati bizonyítvány hitelesített nyomtatott változatát.
(2)   A műszaki vizsgálóállomás vagy adott esetben az illetékes hatóság – amint a szöveg megfelelően elkészült – a járművet a vizsgán bemutató személy számára kiállítja a műszaki vizsgálati bizonyítványt vagy, amennyiben a műszaki vizsgálati bizonyítvány elektronikus formában létezik, nyomtatott formában rendelkezésére bocsátja a vizsgálati eredményeket.
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Egy gépjármű újbóli nyilvántartásba vétele iránti kérelem beérkezése esetén, ha a gépjármű másik tagállamból származik, a nyilvántartó hatóságok elismerik a gépjármű műszaki vizsgálati bizonyítványát, amint érvényességét az újbóli nyilvántartásba vételkor ellenőrizték. Az elismerés ugyanarra az időszakra szól, mint a bizonyítvány eredeti érvényességi időtartama, kivéve, ha a bizonyítvány eredeti érvényességi időtartama meghaladja az újbóli nyilvántartásba vétel tagállamában alkalmazott, törvényes maximális időtartamot. Ebben az esetben az érvényességet lefelé kell kiigazítani, és attól az időponttól kezdve kell kiszámítani, amikor a gépjárműre kiállították az eredeti műszaki vizsgálati bizonyítványt. E rendelet hatálybalépésének időpontja előtt a tagállamok tájékoztatják egymást az illetékes hatóságaik által elismert műszaki vizsgálati bizonyítvány formátumáról és arról, hogy hogyan ellenőrizendő a bizonyítvány eredetisége.
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 4 bekezdés
(4)   A kilométer-számláló állásának ellenőrzése céljára, ha ezt az információt az előző műszaki vizsgálatot követően nem közölték elektronikus úton, az ellenőr felkéri a járművet a vizsgán bemutató személyt az előző műszaki vizsgálatot követően kiállított bizonyítvány bemutatására.
(4)   A kilométer-számláló állásának ellenőrzése céljára – amennyiben fel van szerelve és ha a számláló állására vonatkozó információt az előző műszaki vizsgálatot követően nem közölték elektronikus úton az ellenőr felkéri a járművet a vizsgán bemutató személyt az előző műszaki vizsgálatot követően kiállított bizonyítvány bemutatására, kivéve ha a bizonyítványt elektronikus úton állították ki.
Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 5 bekezdés
(5)   A műszaki vizsgálat eredményét közölni kell a gépjárművet nyilvántartó hatósággal. Ezen értesítésnek tartalmaznia kell a műszaki vizsgálati bizonyítványban említett információkat.
(5)   A műszaki vizsgálat eredményét elektronikus úton haladéktalanul közölni kell a gépjárművet nyilvántartó hatósággal. Ezen értesítésnek tartalmaznia kell a műszaki vizsgálati bizonyítványban említett információkat.
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 2 bekezdés
(2)   Nagyobb jelentőségű hiányosságok esetén az illetékes hatóság határoz arról, hogy a műszaki vizsgálat megismétléséig milyen feltételekkel engedélyezhető a jármű közúti használata. A második vizsgálatot az első vizsgálatot követő hat héten belül el kell végezni.
(2)   Nagyobb jelentőségű hiányosságok esetén az illetékes nemzeti hatóság határozhat arról, hogy a műszaki vizsgálat megismétléséig milyen feltételekkel engedélyezhető a jármű közúti használata. A második vizsgálatot az első vizsgálatot követő hat héten belül el kell végezni.
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 3 bekezdés
(3)   Veszélyes hiányosságok esetén a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló 1999/37/EK irányelvet módosító európai parlamenti és tanácsi XXX irányelv24 3a. cikkével összhangban a jármű közutakon nem használható és nyilvántartásba vételét vissza kell vonni mindaddig, amíg a hiányosságokat ki nem küszöbölték és olyan új műszaki vizsgálati bizonyítvány kiadására nem került sor, mely igazolja, hogy a jármű megfelelő műszaki állapotban van.
(3)   Veszélyes hiányosságok esetén a tagállam vagy az illetékes hatóság megakadályozhatja vagy korlátozhatja a jármű közúti forgalomban való részvételét mindaddig, amíg a veszélyes hiányosságokat ki nem küszöbölik.
Módosítás 69
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés
A műszaki vizsgálóállomás vagy adott esetben a tagállami illetékes hatóság, amely a területén nyilvántartásba vett járművön műszaki vizsgálatot végzett el, valamennyi, a vizsgálatot sikeresen teljesített jármű számára igazolást állít ki. Az igazoláson fel kell tüntetni a következő műszaki vizsgálat időpontját.
A műszaki vizsgálóállomás vagy adott esetben a tagállami illetékes hatóság, amely a területén nyilvántartásba vett járművön műszaki vizsgálatot végzett el, valamennyi, a vizsgálatot sikeresen teljesített jármű számára igazolást állít ki. Az igazoláson fel kell tüntetni a következő műszaki vizsgálat időpontját. Nem kell műszaki igazolást kiállítani, ha a jármű nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányba bejegyezhető a műszaki vizsgálat elvégzése, illetve megjelölik a következő ilyen vizsgálat időpontját.
Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 1 a bekezdés (új)
Ha a vizsgált jármű olyan járműkategóriába tartozik, amelyet nem vettek nyilvántartásba abban a tagállamban, amelyben forgalomba helyezték, a vizsgálati igazolást látható módon fel kell tüntetni a járművön.
Módosítás 71
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 2 bekezdés
Az (1) bekezdéssel összhangban kiadott igazolásokat valamennyi tagállam elismeri.
Az (1) bekezdéssel összhangban egy másik tagállam által kiadott igazolásokat vagy a jármű nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmány megfelelő bejegyzését valamennyi tagállam elismeri, amennyiben azt egy ebben a tagállamban nyilvántartásba vett járműre adták ki.
Módosítás 72
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 1 bekezdés
(1)   A műszaki vizsgálatok elvégzéséhez használt vizsgálati felszereléseknek és berendezéseknek meg kell felelniük az V. mellékletben meghatározott műszaki minimumkövetelményeknek.
(1)   A műszaki vizsgálatok elvégzéséhez használt vizsgálati felszereléseknek és berendezéseknek meg kell felelniük legalább az V. mellékletben meghatározott műszaki minimumkövetelményeknek.
Módosítás 73
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az ellenőrök által végzett műszaki vizsgálatokat lebonyolító műszaki vizsgálóállomásoknak a tagállam vagy annak illetékes hatósága által kibocsátott engedéllyel kell rendelkezniük.
Módosítás 74
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)  Azon vizsgálóállomások esetében, amelyeket e rendelet hatálybalépése előtt a tagállamok már engedélyeztek, az e rendelet hatályba lépését követő legalább 5 év elteltével ismét ellenőrizni kell a minimumkövetelmények teljesítését.
Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A minőségirányítási minimumkövetelményeknek való megfelelés érdekében a műszaki vizsgálóállomásoknak az engedélyt kibocsátó tagállam által meghatározott követelményeknek kell megfelelniük. A műszaki vizsgálóállomások biztosítják a járművek objektív és magas színvonalú vizsgálatát.
Módosítás 76
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 1 bekezdés
(1)   A műszaki vizsgálatokat a VI. mellékletben meghatározott, a szakértelemre és a képzésre vonatkozó minimumkövetelményeket teljesítő ellenőrök végzik.
(1)   A műszaki vizsgálatokat a VI. mellékletben meghatározott, a szakértelemre és a képzésre vonatkozó minimumkövetelményeket teljesítő ellenőrök végzik. A tagállamok a szakértelemre és a képzésre vonatkozó további követelményeket állapíthatnak meg.
Módosítás 77
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A tagállamok a képzettségi követelményekkel összhangban előírják az ellenőrök megfelelő képzését.
Módosítás 78
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 2 bekezdés
(2)   A tagállamok a szakértelemre és a képzésre vonatkozó minimumkövetelményeket teljesítő ellenőrök számára igazolást állítanak ki. Ezen igazolásnak tartalmaznia kell legalább a VI. melléklet 3. pontjában említett információkat.
(2)   Az illetékes hatóságok vagy adott esetben a jóváhagyott képzési központok a szakértelemre és a képzésre vonatkozó minimumkövetelményeket teljesítő ellenőrök számára igazolást állítanak ki. Ezen igazolásnak tartalmaznia kell legalább a VI. melléklet 3. pontjában említett információkat.
Módosítás 79
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 3 bekezdés
(3)   Az e rendelet alkalmazásának kezdetekor tagállamok illetékes hatóságai vagy műszaki vizsgálóállomások által alkalmazott ellenőrök mentesülnek a VI. melléklet 1. pontjában meghatározott követelmények alól. A tagállamok az érintett ellenőrök számára egyenértékűségi igazolást állítanak ki.
(3)   Az e rendelet alkalmazásának kezdetekor tagállamok illetékes hatóságai vagy műszaki vizsgálóállomások által alkalmazott vagy ezek engedélyével rendelkező ellenőrök mentesülnek a VI. melléklet 1. pontjában meghatározott követelmények alól. A tagállamok az érintett ellenőrök számára egyenértékűségi igazolást állítanak ki.
Módosítás 80
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  Egy jármű javítását vagy karbantartását végző személy nem vehet részt ezt követően ellenőrként ugyanazon jármű időszakos műszaki vizsgálatában, kivéve, ha a felügyeleti szerv megállapítja, hogy biztosítható a magas szintű objektivitás. A tagállamok előírhatnak a tevékenységek szétválasztására vonatkozó szigorúbb követelményeket is.
Módosítás 81
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 5 bekezdés
(5)   A műszaki vizsgálóállomás tájékoztatja a járművet a vizsgán bemutató személyt arról, hogy mely javításokat szükséges elvégezni, és a vizsgálat eredményeit kereskedelmi célból nem módosítja.
(5)   A műszaki vizsgálóállomás tájékoztatja a járművet a vizsgán bemutató személyt, illetve a javítóműhelyt arról, hogy milyen hiányosságokat azonosítottak a járművön, és a vizsgálat eredményeit kereskedelmi célból nem módosítja.
Módosítás 82
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
Valamennyi tagállam gondoskodik a területén található műszaki vizsgálóállomások felügyeletéről.
Módosítás 83
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 2 bekezdés
(2)   A közvetlenül az illetékes hatóság által működtetett műszaki vizsgálóállomások mentesülnek az engedélyezésre és felügyeletre vonatkozó követelmények alól.
(2)   A közvetlenül a tagállami illetékes hatóság által működtetett műszaki vizsgálóállomások mentesülnek az engedélyezésre és felügyeletre vonatkozó követelmények alól.
Módosítás 84
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk
A Bizottság megvizsgálja a műszaki vizsgálattal kapcsolatos adatokra vonatkozó információknak a járművek műszaki vizsgálatáért, nyilvántartásba vételéért és jóváhagyásáért felelős tagállami illetékes hatóságok, a műszaki vizsgálóállomások és a járműgyártók közötti cseréjének céljára szolgáló elektronikus járműinformációs platform megvalósíthatóságát, költségeit és előnyeit.
A Bizottság a költségek minimalizálása és a szükségtelen átfedések elkerülése érdekében megvizsgálja, hogy a nemzetközi adatcsere tekintetében meglévő és már megvalósított informatikai megoldások alkalmazásával miként lehet a leghatékonyabban és legeredményesebben létrehozni az elektronikus járműinformációs platformot. A vizsgálat során fel kell mérni, hogy miként lehet a legmegfelelőbben összekapcsolni a létező nemzeti rendszereket annak érdekében, hogy a járművek műszaki vizsgálatáért, nyilvántartásba vételéért és jóváhagyásáért felelős tagállami illetékes hatóságok, a műszaki vizsgálóállomások, a vizsgálóberendezések gyártói és a járműgyártók kicserélhessék a műszaki vizsgálat során és a kilométer-számláló leolvasásakor nyert adatokra vonatkozó információkat.
A Bizottság emellett megvizsgálja a már meglévő, biztonsággal kapcsolatos adatok gyűjtését és tárolását a súlyos balesetet szenvedett járművek tekintetében. Ezen adatoknak tartalmazniuk kell legalább a biztonsági szempontból releváns alkatrészek pótlására és javítására vonatkozó információkat.
Ezeket az információkat hozzáférhetővé kell tenni a járművet vizsgáló ellenőrök, valamint anonimizált formában a tagállamok számára a közlekedésbiztonságot javító intézkedések tervezésének és végrehajtásának támogatása céljából, valamint a forgalmi engedély jogosultja vagy a járműtulajdonos számára.
E vizsgálat alapján a Bizottság mérlegeli a különféle szakpolitikai lehetőségeket – beleértve a 10. cikkben előírt vizsgálati igazolásra vonatkozó követelmény esetleges eltörlését is –, és javaslatokat fogalmaz meg. A Bizottság az e rendelet alkalmazási időpontját követő két éven belül jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a vizsgálat eredményeiről, és ahhoz adott esetben jogalkotási javaslatot is csatol.
E vizsgálat alapján a Bizottság javasol és megvizsgál különféle szakpolitikai lehetőségeket – beleértve a 10. cikkben előírt vizsgálati igazolásra vonatkozó követelmény esetleges eltörlését és a határokon átnyúló értékesítéseknél e járművek kilométer-állásával és egész élettartamuk alatt bekövetkezett súlyos baleseteivel kapcsolatos információk tagállamok közötti cseréjére szolgáló rendszer bevezetését is. A Bizottság az e rendelet alkalmazási időpontját követő két éven belül jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a vizsgálat eredményeiről, és ahhoz adott esetben jogalkotási javaslatot is csatol.
Módosítás 85
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következő célból:
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők aktualizálása céljából:
–  a 2. cikk (1) bekezdésének és az 5. cikk (1) és (2) bekezdésének adott esetben történő naprakésszé tételére a járműkategóriákban bekövetkezett azon változások figyelembevétele érdekében, amelyek a 3. cikk (1) bekezdésében említett jogszabályok módosításából erednek,
a)  a 2. cikk (1) bekezdésében és az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt járműkategóriák meghatározása – szükség szerint – a járműkategóriákban bekövetkezett azon változások esetén, amelyek a 2. cikk (1) bekezdésében említett típus-jóváhagyási jogszabályok módosításából erednek, anélkül, hogy befolyásolnák a vizsgálat hatályát vagy gyakoriságát;
–  a mellékleteknek a műszaki fejlődéshez igazodó vagy a nemzetközi vagy az uniós szabályozás változásainak figyelembe vételének érdekében történő naprakésszé tételére.
b)  a II. melléklet 3. pontjának kiigazítása a módszerek, valamint a hiányosságok okai tekintetében, továbbá az V. melléklet kiigazítása hatékonyabb és eredményesebb vizsgálati módszerek rendelkezésre állása esetén, valamint az I. melléklet kiigazítása abban az esetben, ha a műszaki vizsgálat elvégzéséhez további információk szükségesek;
c)  a II. melléklet 3. pontjának kiigazítása a megvizsgálandó tételek, a módszerek, a hiányosságok okai és a hiányosságok értékelése tekintetében, valamint az V. melléklet kiigazítása, hogy összhangba hozzák az unió biztonsági és környezetvédelmi előírásainak fejlődésével, valamint az I. melléklet kiigazítása abban az esetben, ha a műszaki vizsgálat elvégzéséhez további információk szükségesek.
Módosítás 86
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 2 bekezdés
(2)   A 17. cikkben említett felhatalmazás [e rendelet hatálybalépésének időpontjától] határozatlan időre szól.
(2)   A Bizottság öt évre szóló felhatalmazást kap a 17. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására [e rendelet hatálybalépésének időpontjától]. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács legkésőbb a folyó időszak vége előtt három hónappal nem emel kifogást a meghosszabbítás ellen.
Módosítás 87
Rendeletre irányuló javaslat
18 a cikk (új)
18a. cikk
A két- vagy háromkerekű járművekről szóló jelentés
[E rendelet a közzétételétől számított három éven belül] a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet hatályának a két- vagy háromkerekű járművekre történő kiterjesztéséről. A jelentés megvizsgálja e járműkategóriák Unión belüli közúti közlekedésbiztonságát. A Bizottságnak össze kell vetnie az e járműkategóriák közúti biztonságával kapcsolatosan azon tagállamokban elért eredményeket, amelyekben az adott járműkategóriának vizsgáznia kell azon tagállamokéval, ahol az adott járműkategóriának nem kell vizsgáznia, hogy értékelni lehessen, hogy a két- vagy háromkerekű járművek műszaki vizsgálata arányban áll-e a közúti biztonságra vonatkozóan megállapított célokkal. A jelentést adott esetben jogalkotási javaslatokkal kell ellátni.
Módosítás 110
Rendeletre irányuló javaslat
18 b cikk (új)
18b. cikk
Jelentéstétel
[E rendelet közzétételétől számított öt éven] belül a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról és hatásairól, különös tekintettel a műszaki vizsgálatok gyakoriságára, az időszakos műszaki vizsgálatok harmonizációjának szintjére és egy másik tagállamból származó jármű nyilvántartásba vétele esetén a műszaki vizsgálati bizonyítványok kölcsönös elismerésére vonatkozó rendelkezések hatékonyságára. A jelentés ezenkívül elemzi, hogy kellő szintű-e a harmonizáció a műszaki vizsgálati bizonyítványok Unió-szerte történő, teljes körű kölcsönös elismeréséhez, és szükség van-e szigorúbb európai szabványokra e cél megvalósításához. A jelentést adott esetben jogalkotási javaslatok kísérik.
Módosítás 88
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 2 bekezdés
(2)   Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a kilométer-számláló manipulációja vagy megrongálása bűncselekménynek minősüljön, és hatékony, arányos, visszatartó erejű és megkülönböztetéstől mentes büntetésekkel büntethető legyen.
(2)   Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a biztonsági vagy környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés szempontjából fontos járműalkatrészek és -rendszerek, valamint a kilométer-számláló manipulációja vagy megrongálása bűncselekménynek minősüljön, és hatékony, arányos, visszatartó erejű és megkülönböztetéstől mentes büntetésekkel büntethető legyen, valamint a kilométer-számláló pontos leolvasásának biztosítására, a jármű teljes életciklusa során.
Módosítás 89
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 5 rész – 5.3 pont – 8 a francia bekezdés (új)
–  Javasolt abroncsnyomás
Módosítás 90
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 1 rész – 4 a bekezdés (új)
Amennyiben nem lehetséges a járműnek az e mellékletben meghatározott, javasolt vizsgálati módszerrel történő vizsgálata, a vizsgálóállomás a megfelelő illetékes hatóság által írásban jóváhagyott, alternatív módszer szerint is elvégezheti azt. Az illetékes hatóságnak meg kell győződnie arról, hogy betartják a biztonsági és környezetvédelmi előírásokat.
Módosítás 91
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 3 rész – 1.8. tétel – a pont
1.8.  Fékfolyadék
Forráspont vagy víztartalom mérése
a)  A fékfolyadék forráspontja túl alacsony vagy víztartalma túl magas.

1.8.  Fékfolyadék
Forráspont vagy víztartalom mérése
a)  A fékfolyadék forráspontja túl alacsony

Módosítás 92
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 3 rész – 3.3. tétel – a pont
3.3.  Visszapillantó tükrök és eszközök
Szemrevételezés.
a)  A tükör vagy eszköz hiányzik vagy nem a követelményeknek(1) megfelelően van felszerelve.

3.3.  Visszapillantó tükrök és eszközök
Szemrevételezés.
a)  A tükör vagy eszköz hiányzik vagy nem a követelményeknek(1), többek között a Közösségben nyilvántartásba vett nehéz tehergépjárművek visszapillantó tükrökkel való utólagos felszereléséről szóló 2007/38/EK irányelvnek megfelelően van felszerelve

Módosítás 93
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 3 rész – 4.1.2. tétel
4.1.2.  Beállítás
Fényszóró-beállító készülék vagy beállítófelület segítségével tompított fényen kell meghatározni az egyes fényszórók vízszintes beállítását
A fényszóró beállítása a követelményekben megállapított határokon kívül esik.

4.1.2.  Beállítás
Fényszóró-beállító készülék és elektronikus vezérlőegység segítségével tompított fényen kell meghatározni az egyes fényszórók vízszintes és függőleges beállítását, hogy adott esetben ellenőrizni lehessen a dinamikus működést.
A fényszóró beállítása a követelményekben megállapított határokon kívül esik.

Módosítás 94
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 3 rész – 4.1.3. tétel
4.1.3.  Kapcsolók
Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés.
a)  A kapcsoló működése (az egyidejűleg világító fényszórók száma) nem felel meg a követelményeknek(1).



b)  A vezérlőegység hibásan működik.

4.1.3.  Kapcsolók
Szemrevételezéssel és működtetéssel, valamint adott esetben egy elektronikus vezérlőegység használatával történő ellenőrzés.
a)  A kapcsoló működése (az egyidejűleg világító fényszórók száma) nem felel meg a követelményeknek(1).



b)  A vezérlőegység hibásan működik.

Módosítás 95
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 3 rész – 4.1.5. tétel
4.1.5.  Magasságállító eszközök (ha kötelező)
Szemrevételezéssel történő ellenőrzés és lehetőség szerint működtetés.
a)  A készülék nem működik.



b)  A kézi vezérlésű készülék nem működtethető a vezetőülésből.

4.1.5.  Magasságállító eszközök (ha kötelező)
Szemrevételezéssel és működtetéssel, valamint adott esetben egy elektronikus vezérlőegység használatával történő ellenőrzés.
a)  A készülék nem működik.



b)  A kézi vezérlésű készülék nem működtethető a vezetőülésből.

Módosítás 96
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 3 rész – 4.3.2. tétel
4.3.2.  Kapcsolók
Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés.
a)  A kapcsoló működése nem felel meg a követelményeknek



(b)  A vezérlőegység hibásan működik.

4.3.2.  Féklámpa- és vészféklámpa-kapcsolók
Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés egy, a fékpedál-szenzor bemeneti értékének elektronikus ellenőrző műszerrel történő változtatásával és a vészféklámpa működésének megfigyelésével.
a)  A kapcsoló működése nem felel meg a követelményeknek



b)  A vezérlőegység hibásan működik.



ba)  A vészféklámpa nem működik, vagy nem megfelelően működik.

Módosítás 97
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 3 rész – 4.5.2. tétel
4.5.2.  Beállítás (X)(2)
Működtetéssel és fényszóró-beállító készülék használatával történő ellenőrzés.
Az első ködlámpa nem áll vízszintesen, amikor a világos-sötét határ a fénycsóvába esik.

4.5.2.  Beállítás (X)(2)
Működtetéssel és fényszóró-beállító készülék használatával történő ellenőrzés.
Az első ködlámpa nem áll vízszintesen és függőlegesen, amikor a világos-sötét határ a fénycsóvába esik.

Módosítás 98
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 3 rész – 5.2.2. tétel – d a pont (új)
5.2.2.  Kerekek
Minden kerék mindkét oldalának szemrevételezéssel történő ellenőrzése, miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van.
a)  Bármilyen törés vagy hegesztési hiba.



(...)

5.2.2.  Kerekek
Minden kerék mindkét oldalának szemrevételezéssel történő ellenőrzése, miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van.
a)  Bármilyen törés vagy hegesztési hiba.



(...)



da)  A kerék nem kompatibilis a kerékaggyal

Módosítás 99
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 3 rész – 5.2.3. tétel – 2 oszlop
5.2.3.  Gumiabroncsok
A teljes gumiabroncs szemrevételezéssel történő ellenőrzése a kerék forgatásával, amikor az nincs a földön és a jármű akna fölött vagy emelőn van, vagy a jármű előre-hátra görgetésével az akna fölött.


5.2.3.  Gumiabroncsok
A teljes gumiabroncs szemrevételezéssel történő ellenőrzése a kerék forgatásával, amikor az nincs a földön és a jármű akna fölött vagy emelőn van, vagy a jármű előre-hátra görgetésével az akna fölött.



Nyomásmérő használata az abroncsnyomás mérésére és az abroncsnyomás összehasonlítása a gyártó által megadott értékkel.


Módosítás 100
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 3 rész – 8.2.1.2. tétel
8.2.1.2.  Gáz-halmazállapotú kibocsátás
A mérés a követelményeknek(1) megfelelő kipufogógáz-elemző készülék segítségével történik. Egy másik lehetőség szerint a megfelelő fedélzeti diagnosztikai rendszerekkel (OBD) ellátott járműveken a kibocsátáscsökkentő rendszer megfelelő működése a kibocsátás mérése helyett az OBD-készülék értékeiről is leolvasható, illetve magának az OBD-készülék megfelelő működésének ellenőrzése is megtörténhet alapjáraton, a gyártónak a melegítésre vonatkozó ajánlásaival, illetve egyéb követelményekkel(1) összhangban.
a)  A gáz-halmazállapotú kibocsátás meghaladja a gyártó által meghatározott szintet.



b)  vagy ha ez az adat nem áll rendelkezésre, a CO-kibocsátás meghaladja a következő mértékeket:



i.  korszerű kibocsátáscsökkentő rendszerrel fel nem szerelt jármű esetében:



–  4.5%, vagy



–  3.5%



a nyilvántartásba vételnek vagy a forgalomba helyezésnek a követelményekben(1) meghatározott időpontja szerint



ii.  korszerű kibocsátáscsökkentő rendszerrel felszerelt jármű esetében:



–  alapjáraton: 0.5%



–  magas üresjárati fordulatszámon: 0.3%



vagy



–  alapjáraton: 0.3%6



–  magas üresjárati fordulatszámon: 0.2%



a nyilvántartásba vételnek vagy a forgalomba helyezésnek a követelményekben(1) meghatározott időpontja szerint



c)  A lambda-érték kívül esik az 1±0,03 tartományon vagy nem felel meg a gyártó előírásainak.



d)  Az OBD-leolvasás jelentős mértékű működési hibára utal.

8.2.1.2.  Gáz-halmazállapotú kibocsátás
A mérés a követelményeknek(1) megfelelő kipufogógáz-elemző készülék segítségével történik. A kipufogógáz-kibocsátás ellenőrzésének alapmódszere a kipufogócsövön keresztüli vizsgálat, még akkor is, ha azt az OBD-vel kombinálják.
a)  A gáz-halmazállapotú kibocsátás meghaladja a gyártó által meghatározott szintet.


A követelményeknek(1) megfelelő fedélzeti diagnosztikai rendszerekkel (OBD) ellátott járműveken az OBD-készülék értékeinek leolvasása, illetve magának az OBD-készülék megfelelő működésének ellenőrzése révén alapjáraton, a gyártó ajánlásaival, illetve egyéb követelményekkel(1) összhangban.



Az NOx-kibocsátás mérése megfelelő eszközzel/megfelelően felszerelt kipufogógáz-gázelemző készülékkel, a kipufogócsövön keresztüli jelenlegi vizsgálati módszerekkel.
b)  vagy ha ez az adat nem áll rendelkezésre, a CO-kibocsátás meghaladja a következő mértékeket:



i.  korszerű kibocsátáscsökkentő rendszerrel fel nem szerelt jármű esetében:



–  4.5%, vagy



–  3.5%



a nyilvántartásba vételnek vagy a forgalomba helyezésnek a követelményekben(1) meghatározott időpontja szerint



ii.  korszerű kibocsátáscsökkentő rendszerrel felszerelt jármű esetében:



–  alapjáraton: 0.5%



–  magas üresjárati fordulatszámon: 0.3%



vagy



–  alapjáraton: 0.3%6



–  magas üresjárati fordulatszámon: 0.2%



vagy



–  alapjáraton: 0.2% (6a)



–  magas üresjárati fordulatszámon: 0.1% (6a)



a nyilvántartásba vételnek vagy a forgalomba helyezésnek a követelményekben(1) meghatározott időpontja szerint



c)  A lambda-érték kívül esik az 1±0,03 tartományon vagy nem felel meg a gyártó előírásainak.



d)  Az OBD-leolvasás jelentős mértékű működési hibára utal alapjáraton.



Az előírásoknak nem megfelelő NOx-érték vagy a gyártó által megadott értékek túllépése.

_____________

(6a)  Típusjóváhagyás a 715/2007/EK rendelet I. melléklete 1. táblázatának határértékei szerint, vagy az első nyilvántartásba vétel vagy a forgalomba helyezés 2007. július 1-ét követően történt (Euro 5).

Módosítás 101
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 3 rész – 8.2.2.2. tétel
8.2.2.2.  Átlátszatlanság



Az 1980. január 1. előtt nyilvántartásba vett vagy forgalomba helyezett járművek mentesülnek e követelmény alól.
a)  A kipufogógáz átlátszatlanságának mérése (terhelés nélkül, az alapjárattól a leszabályozott fordulatszámig tartó) szabadgyorsítás mellett, miközben a sebességváltó üres állásban van, a tengelykapcsoló pedig ki van nyomva.
a)  A követelményekben(1) meghatározott dátum után nyilvántartásba vett vagy először forgalomba helyezett járművek esetében


b)  A jármű előkészítése:
az átlátszatlanság meghaladja a gyártó által a járművön elhelyezett adattáblán szereplő értéket;


1.  A járművek előkészítés nélkül is vizsgálhatók, bár biztonsági okokból ellenőrizni kell, hogy a motor meleg-e, és megfelelő műszaki állapotban van-e.
b)  Ha ez az adat nem áll rendelkezésre vagy a követelmények(1) nem engedélyezik a referenciaértékek használatát, a határérték


2.  Előkészítési követelmények:
szívómotorok esetében 2.5 m-1 ,


i.  A motor eléri az üzemi hőmérsékletet, például az olajszintmérő pálca csövébe helyezett szondával mérve az olaj legalább 80 °C, illetőleg normál üzemi hőmérsékletű (amennyiben ez az alacsonyabb érték), illetve az infravörös sugárzás szintjével mérve a motorblokk hőmérséklete legalább ezzel egyenértékű. Amennyiben a jármű konfigurációja miatt a mérés nem kivitelezhető, akkor a motor normál üzemi hőmérséklete más eszközökkel, például a motorhűtő ventilátor működése alapján is megállapítható.
turbótöltéses motorok esetében 3.0 m-1,


ii.  A kipufogórendszert legalább három szabadgyorsítási ciklussal, illetve ezzel egyenértékű módszerrel ki kell tisztítani.
a követelményekben(1) azonosított járművek esetében, illetve a követelményekben(1) meghatározott dátum után nyilvántartásba vett vagy először forgalomba helyezett járművek esetében pedig


c)  Vizsgálati eljárás:
1.5  m-1 7.


A motornak és adott esetben a beszerelt turbófeltöltőknek az egyes szabadgyorsítási ciklusok megkezdése előtt alapjáratban kell lenniük. Nagy teljesítményű dízelmotorok esetében a gázpedál kiengedését követően legalább 10 másodpercet kell várni.



2.  Az egyes szabadgyorsítási ciklusok elindításakor a gázpedált folyamatosan és gyorsan (egy másodperc alatt), de nem túl hevesen teljesen be kell nyomni úgy, hogy a befecskendezőszivattyú a lehető legnagyobb mértékű üzemanyag-ellátást biztosítsa.



3.  Az egyes szabadgyorsítási ciklusok alatt a gázpedál felengedése előtt a motornak el kell érnie a leszabályozási fordulatszámot, az automata sebességváltóval ellátott járművek esetében pedig a gyártó által meghatározott fordulatszámot, illetve ha ez az adat nem áll rendelkezésre, a leszabályozási fordulatszám kétharmadát. Ez például a motorfordulatszám figyelemmel kísérésével vagy a gázpedál benyomása és felengedése között kellő időt – az 1. melléklet szerinti 1. és 2. kategóriájú járművek esetében lehetőleg legalább két másodpercet – hagyva biztosítható.



4.  A járművek csak akkor nem felelnek meg a vizsgálaton, ha legalább az utolsó három szabadgyorsítási ciklus mérési eredményének számtani közepe meghaladja a határértéket. A számítások során a mérések számtani közepétől vagy a mérési eredmények szórását figyelembe vevő más statisztikai jellemzőtől jelentős mértékben eltérő mérési eredmények elhagyhatók. A tagállamok korlátozhatják a vizsgálati ciklusok számát.



5.  A szükségtelen vizsgálatok elkerülése érdekében a tagállamok alkalmatlannak minősíthetik azokat a járműveket, amelyek esetében háromnál kevesebb szabadgyorsítási ciklus, illetőleg a tisztítási ciklusok után a határértékeknél lényegesen magasabb értékeket mértek. Szintén a szükségtelen vizsgálatok elkerülése érdekében a tagállamok megfelelőnek minősíthetik azokat a járműveket, amelyek mért értékei háromnál kevesebb szabad gyorsítási ciklus, illetőleg a tisztítási ciklusok után jelentős mértékben a határértékek alatt maradnak.


8.2.2.2.  Átlátszatlanság



Az 1980. január 1. előtt nyilvántartásba vett vagy forgalomba helyezett járművek mentesülnek e követelmény alól.
a)  A kipufogógáz átlátszatlanságának mérése (terhelés nélkül, az alapjárattól a leszabályozott fordulatszámig tartó) szabadgyorsítás mellett, miközben a sebességváltó üres állásban van, a tengelykapcsoló pedig ki van nyomva. A kipufogógáz-kibocsátás ellenőrzésének alapmódszere a kipufogócsövön keresztüli vizsgálat, még akkor is, ha azt az OBD-vel kombinálják.
a)  A követelményekben(1) meghatározott dátum után nyilvántartásba vett vagy először forgalomba helyezett járművek esetében


A követelményeknek(1) megfelelő fedélzeti diagnosztikai rendszerekkel (OBD) ellátott járműveken az OBD-készülék értékeinek leolvasása, illetve magának az OBD-készülék megfelelő működésének ellenőrzése révén alapjáraton, a gyártó ajánlásaival, illetve egyéb követelményekkel(1) összhangban.



b)  A jármű előkészítése:
az átlátszatlanság meghaladja a gyártó által a járművön elhelyezett adattáblán szereplő értéket;


1.  A járművek előkészítés nélkül is vizsgálhatók, bár biztonsági okokból ellenőrizni kell, hogy a motor meleg-e, és megfelelő műszaki állapotban van-e.
b)  Ha ez az adat nem áll rendelkezésre vagy a követelmények(1) nem engedélyezik a referenciaértékek használatát, a határérték


2.  Előkészítési követelmények:
szívómotorok esetében 2.5 m-1,


i.  A motor eléri az üzemi hőmérsékletet, például az olajszintmérő pálca csövébe helyezett szondával mérve az olaj legalább 80 °C, illetőleg normál üzemi hőmérsékletű (amennyiben ez az alacsonyabb érték), illetve az infravörös sugárzás szintjével mérve a motorblokk hőmérséklete legalább ezzel egyenértékű. Amennyiben a jármű konfigurációja miatt a mérés nem kivitelezhető, akkor a motor normál üzemi hőmérséklete más eszközökkel, például a motorhűtő ventilátor működése alapján is megállapítható.
turbótöltéses motorok esetében 3.0 m-1,


ii.  A kipufogórendszert legalább három szabadgyorsítási ciklussal, illetve ezzel egyenértékű módszerrel ki kell tisztítani.
a követelményekben(1) azonosított járművek esetében, illetve a követelményekben(1) meghatározott dátum után nyilvántartásba vett vagy először forgalomba helyezett járművek esetében pedig


c)  Vizsgálati eljárás:
1.5  m-1.7


A motornak és adott esetben a beszerelt turbófeltöltőknek az egyes szabadgyorsítási ciklusok megkezdése előtt alapjáratban kell lenniük. Nagy teljesítményű dízelmotorok esetében a gázpedál kiengedését követően legalább 10 másodpercet kell várni.
vagy


2.  Az egyes szabadgyorsítási ciklusok elindításakor a gázpedált folyamatosan és gyorsan (egy másodperc alatt), de nem túl hevesen teljesen be kell nyomni úgy, hogy a befecskendezőszivattyú a lehető legnagyobb mértékű üzemanyag-ellátást biztosítsa.
0.5  m-1 6a


3.  Az egyes szabadgyorsítási ciklusok alatt a gázpedál felengedése előtt a motornak el kell érnie a leszabályozási fordulatszámot, az automata sebességváltóval ellátott járművek esetében pedig a gyártó által meghatározott fordulatszámot, illetve ha ez az adat nem áll rendelkezésre, a leszabályozási fordulatszám kétharmadát. Ez például a motorfordulatszám figyelemmel kísérésével vagy a gázpedál benyomása és felengedése között kellő időt – az 1. melléklet szerinti 1. és 2. kategóriájú járművek esetében lehetőleg legalább két másodpercet – hagyva biztosítható.



4.  A járművek csak akkor nem felelnek meg a vizsgálaton, ha legalább az utolsó három szabadgyorsítási ciklus mérési eredményének számtani közepe meghaladja a határértéket. A számítások során a mérések számtani közepétől jelentős mértékben eltérő mérési eredmények elhagyhatók. A tagállamok korlátozhatják a vizsgálati ciklusok számát.



5.  A szükségtelen vizsgálatok elkerülése érdekében a tagállamok alkalmatlannak minősíthetik azokat a járműveket, amelyek esetében háromnál kevesebb szabadgyorsítási ciklus, illetőleg a tisztítási ciklusok után a határértékeknél lényegesen magasabb értékeket mértek. Szintén a szükségtelen vizsgálatok elkerülése érdekében a tagállamok megfelelőnek minősíthetik azokat a járműveket, amelyek mért értékei háromnál kevesebb szabad gyorsítási ciklus, illetőleg a tisztítási ciklusok után jelentős mértékben a határértékek alatt maradnak.



Az NOx- és részecskekibocsátás mérése megfelelő eszközzel/megfelelően felszerelt kipufogógáz-elemző készülékkel, a jelenlegi szabadgyorsításos vizsgálati módszerekkel.
Az előírásoknak nem megfelelő NOx- és részecskekibocsátás-érték vagy a gyártó által megadott értékek túllépése.

______________

6a Típusjóváhagyás a 715/2007/EK rendelet I. melléklete 1. táblázatának határértékei szerint, vagy az első nyilvántartásba vétel vagy a forgalomba helyezés 2007. július 1-ét követően történt (Euro 5).

Módosítás 102
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 1.8. tétel – a pont
1.8.  Fékfolyadék
a)  A fékfolyadék forráspontja túl alacsony vagy víztartalma túl magas.


1.8.  Fékfolyadék
a)  A fékfolyadék forráspontja túl alacsony


Módosítás 103
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 5.2.2. tétel – d a pont (új)


Kisebb
Komoly
Veszélyes

5.2.2.  Kerekek
a)  Bármilyen törés vagy hegesztési hiba.


x


(...)




Kisebb
Komoly
Veszélyes

5.2.2.  Kerekek
a)  Bármilyen törés vagy hegesztési hiba.


x


(...)



da)  A kerék nem kompatibilis a kerékaggyal.

x


Módosítás 104
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 5.2.3. tétel


Kisebb
Komoly
Veszélyes

5.2.3.  Gumiabroncsok
a)  A gumiabroncsméret, a terhelhetőség, a jóváhagyási jel vagy a sebességindex nem felel meg a követelményeknek(1), ezáltal hátrányosan befolyásolja a közlekedésbiztonságot.

x



A mindenkori használathoz elégtelen terhelhetőség vagy sebességindex; az abroncs a jármű rögzített alkatrészeihez dörzsölődik, ezáltal romlik a vezetés biztonsága.


x


b)  Egyazon tengelyen vagy ikerkeréken különböző méretű gumiabroncsok találhatók.

x



c)  Egyazon tengelyen különböző szerkezetű (radiál/diagonál) gumiabroncsok találhatók.

x



d)  Bármilyen komoly sérülés vagy vágás a gumiabroncson.

x



A szövetváz kilátszik vagy sérült.


x


e)  A futófelület mélysége nem felel meg a követelményeknek(1).

x



A futófelület mélysége az előírt mélység kevesebb mint 80%-a.


x


f)  A gumiabroncs más alkatrészekhez (rugalmas sárvédők) dörzsölődik.
x




A gumiabroncs más alkatrészekhez dörzsölődik (nem befolyásolja a vezetés biztonságosságát)

x



g)  A követelményeknek(1) meg nem felelő utánvágott gumiabroncsok.

x



Ez érinti a szövet védőréteget.


x


h)  A légnyomás-ellenőrző rendszer rosszul működik vagy nyilvánvalóan nem működik.
x




Egyértelműen nem működik.

x




Kisebb
Komoly
Veszélyes

5.2.3.  Gumiabroncsok
a)  A gumiabroncsméret, a terhelhetőség, a jóváhagyási jel vagy a sebességindex nem felel meg a követelményeknek(1), ezáltal hátrányosan befolyásolja a közlekedésbiztonságot.

x



A mindenkori használathoz elégtelen terhelhetőség vagy sebességindex; az abroncs a jármű rögzített alkatrészeihez dörzsölődik, ezáltal romlik a vezetés biztonsága.


x


b)  Egyazon tengelyen vagy ikerkeréken különböző méretű gumiabroncsok találhatók.

x



c)  Egyazon tengelyen különböző szerkezetű (radiál/diagonál) gumiabroncsok találhatók.

x



d)  Bármilyen komoly sérülés vagy vágás a gumiabroncson.

x



A szövetváz kilátszik vagy sérült.


x


e)  A futófelület-kopásjelző láthatóvá válik.

x



A futófelület mélysége éppen megfelel a követelményeknek. A futófelület mélysége kisebb, mint a követelményekben előírt.


x


f)  A gumiabroncs más alkatrészekhez (rugalmas sárvédők) dörzsölődik.
x




A gumiabroncs más alkatrészekhez dörzsölődik (nem befolyásolja a vezetés biztonságosságát)

x



g)  A követelményeknek(1) meg nem felelő utánvágott gumiabroncsok.

x



Ez érinti a szövet védőréteget.


x


h)  Az abroncsnyomás-ellenőrző rendszer hibásan működik vagy az abroncs egyértelműen puha
x




Nyilvánvalóan nem működik.

x



i)  A gépjármű egyik kerekében az üzemi gumiabroncsnyomás 20%-kal csökkent, de eléri a 150 kPa értéket.

x



Az abroncsnyomás 150 kPa alatt van.


x

Módosítás 105
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 8.2.1.2. tétel – b pont


Kisebb
Komoly
Veszélyes

8.2.1.2.  Gáz-halmazállapotú kibocsátás
b)  vagy ha ez az adat nem áll rendelkezésre, a CO-kibocsátás meghaladja a következő mértékeket:

x



(...)





ii.  korszerű kibocsátáscsökkentő rendszerrel felszerelt jármű esetében:





–  alapjáraton: 0.5%





–  magas üresjárati fordulatszámon: 0.3%





vagy





–  alapjáraton: 0.3%





–  magas üresjárati fordulatszámon: 0.2%





a nyilvántartásba vételnek vagy a forgalomba helyezésnek a követelményekben(1) meghatározott időpontja szerint






Kisebb
Komoly
Veszélyes

8.2.1.2.  Gáz-halmazállapotú kibocsátás
b)  vagy ha ez az adat nem áll rendelkezésre, a CO-kibocsátás meghaladja a következő mértékeket:

x



(...)





ii.  korszerű kibocsátáscsökkentő rendszerrel felszerelt jármű esetében:





–  alapjáraton: 0.5%





–  magas üresjárati fordulatszámon: 0.3%





vagy





–  alapjáraton: 0.3%





–  magas üresjárati fordulatszámon: 0.2%





vagy





–  alapjáraton: 0.2% 6a





–  magas üresjárati fordulatszámon: 0.1% 6a





a nyilvántartásba vételnek vagy a forgalomba helyezésnek a követelményekben(1) meghatározott időpontja szerint




______________

6a Típusjóváhagyás a 715/2007/EK rendelet I. melléklete 1. táblázatának határértékei szerint, vagy az első nyilvántartásba vétel vagy a forgalomba helyezés 2007. július 1-ét követően történt (Euro 5).

Módosítás 106
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 8.2.2.2. tétel – b pont


Kisebb
Komoly
Veszélyes

8.2.2.2.  Átlátszatlanság





Az 1980. január 1. előtt nyilvántartásba vett vagy forgalomba helyezett járművek mentesülnek e követelmény alól.
Ha ez az adat nem áll rendelkezésre vagy a követelmények(1) nem engedélyezik a referenciaértékek használatát, a határérték

x



szívómotorok esetében 2.5 m-1,





turbótöltéses motorok esetében 3.0 m-1,





a követelményekben(1) azonosított járművek esetében, illetve a követelményekben(1) meghatározott dátum után nyilvántartásba vett vagy először forgalomba helyezett járművek esetében pedig





1.5  m-1.






Kisebb
Komoly
Veszélyes

8.2.2.2.  Átlátszatlanság





Az 1980. január 1. előtt nyilvántartásba vett vagy forgalomba helyezett járművek mentesülnek e követelmény alól.
Ha ez az adat nem áll rendelkezésre vagy a követelmények(1) nem engedélyezik a referenciaértékek használatát, a határérték

x



szívómotorok esetében 2.5 m-1,





turbótöltéses motorok esetében 3.0 m-1,





a követelményekben(1) azonosított járművek esetében, illetve a követelményekben(1) meghatározott dátum után nyilvántartásba vett vagy először forgalomba helyezett járművek esetében pedig





1.5  m-1.





vagy





0.5  m-1 6a




_____________

6a Típusjóváhagyás a 715/2007/EK rendelet I. melléklete 1. táblázatának határértékei szerint, vagy az első nyilvántartásba vétel vagy a forgalomba helyezés 2007. július 1-ét követően történt (Euro 5).

Módosítás 107
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 6 a pont (új)
6a.  Baleset miatt szükségesség vált nagyobb javítások részletei.
Módosítás 108
Rendeletre irányuló javaslat
V melléklet – I rész – 2 a pont (új)
Technológiai újításokat semleges módon végrehajtó alternatív berendezések abban az esetben használhatók, ha azok legalább ugyanolyan magas szintű műszaki vizsgálatot tesznek lehetővé.
Módosítás 109
Rendeletre irányuló javaslat
V melléklet – 1 rész – 1 bekezdés – 15 pont (új)
15a.  Nyomásmérő az abroncsnyomás mérésére;

(1) Az ügyet az 57. cikk (2) bekezdésének második albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz újratárgyalásra. (A7-0210/2013).


Elsőbbségi anyagok a vízpolitika terén ***I
PDF 202kWORD 24k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2013. július 2-i jogalkotási állásfoglalása a 2000/60/EK és a 2008/105/EK irányelvnek a vízpolitika területén elsőbbségi anyagok tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2011)0876 – C7-0026/2012 – 2011/0429(COD))
P7_TA(2013)0298A7-0397/2012

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0876),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0026/2012),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. május 23-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottsága 2012. november 30-i véleményére(2),

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. április 17-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A7-0397/2012),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2013. július 2-án került elfogadásra a 2000/60/EK és a 2008/105/EK irányelvnek a vízpolitika terén elsőbbséginek minősülő anyagok tekintetében történő módosításáról szóló 2013/.../EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2011)0429


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 2013/39/EU irányelv.)

(1) HL C 229., 2012.7.31., 116. o.
(2) HL C 17., 2013.1.19., 91. o.


A horizontális állami támogatások bizonyos formái és a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatás *
PDF 353kWORD 39k
Az Európai Parlament 2013. július 2-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösséget létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos kategóriáira történő alkalmazásáról szóló, 1998. május 7-i 994/98/EK tanácsi rendelet és a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2012)0730 – C7-0005/2013 – 2012/0344(NLE))
P7_TA(2013)0299A7-0179/2013

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0730),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés109. cikkére, amelynek megfelelően konzultált a Parlamenttel (C7-0005/2013),

–  tekintettel a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendeletre (általános csoportmentességi rendelet)(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A7-0179/2013),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát az alábbi módosításokkal;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikkének (2) bekezdésével összhangban;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 2
Tanácsi rendeletre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira [helyesen: kategóriáira] történő alkalmazásáról szóló, 1998. május 7-i 994/98/EK tanácsi rendelet felhatalmazza a Bizottságot, hogy az állami támogatások bizonyos fajtáit [helyesen: kategóriáit] rendelet útján a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítsa és mentesítse a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól.
(1)  Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 1998. május 7-i 994/98/EK tanácsi rendelet felhatalmazza a Bizottságot, hogy a támogatások bizonyos meghatározott fajtáit [helyesen: kategóriáit] rendeletek útján a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítsa, és mentesítse azokat a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól. A 994/98/EK rendelet meghatározza ezeket a támogatásfajtákat, míg a mentességek részleteit és a bevezetésüket indokoló célokat a vonatkozó rendeletek és iránymutatások tartalmazzák.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
1 a preambulumbekezdés (új)
(1a)   A Bizottság célja megtalálni a helyes egyensúlyt egyfelől az érvényesítést célzó erőfeszítéseinek a belső piacra jelentős hatással bíró esetekre való – bizonyos egyedi támogatásfajtáknak az értesítési kötelezettség alóli mentesítése révén megvalósuló – összpontosítása, másfelől annak ezzel egyidejű megakadályozása között, hogy túl sok szolgáltatás kerüljön ki az állami támogatásokra vonatkozó ellenőrzés alól.
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
1 b preambulumbekezdés (új)
(1b) megfelelően figyelembe kell venni a Számvevőszék 15/2011. számú, „A Bizottság eljárásai biztosítják-e az állami támogatások ellenőrzésének eredményes lebonyolítását?” című különjelentésére,
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  A 994/98/EK rendelet felhatalmazza a Bizottságot, hogy mentességet biztosítson a kutatás-fejlesztési támogatások számára, de ez a mentesség nem vonatkozik az innovációs támogatásokra. Az azóta eltelt időszak alatt az innováció az Európa 2020 stratégia egyik kiemelt kezdeményezésének számító „Innovatív Unió” keretében uniós politikai prioritássá vált. Ezenfelül az innovációs támogatások közül számos viszonylag kismértékű és nem jár jelentős versenytorzító hatással.
(3)  A 994/98/EK rendelet felhatalmazza a Bizottságot, hogy mentességet biztosítson a kutatás-fejlesztési támogatások számára, de ez a mentesség nem vonatkozik az innovációs támogatásokra. Az azóta eltelt időszak alatt az innováció – beleértve a szociális innovációt is – az Európa 2020 stratégia egyik kiemelt kezdeményezésének számító „Innovatív Unió” keretében uniós politikai prioritássá vált. Ezenfelül az innovációs támogatások közül számos viszonylag kismértékű és nem jár jelentős versenytorzító hatással, ha összhangban áll az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseivel és az új „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogrammal. Az általános csoportmentességi rendelet meghatározza a mentességek tekintetében szóba jöhető támogatási feltételeket és típusokat.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  Az amatőr sport területén az állami segítségnyújtási intézkedések, amennyiben állami támogatásnak minősülnek, általában csekély mértékben befolyásolják az Unión belüli kereskedelmet és nem járnak jelentős versenytorzító hatással. Ezek a támogatások is jellemzően alacsony összegeket érintenek. A Bizottság tapasztalata alapján egyértelmű összeegyeztethetőségi feltételek határozhatók meg annak biztosítására, hogy az amatőr sport számára juttatott támogatások ne idézzenek elő számottevő torzulást.
(9)  Az amatőr sportot általában nem lehet gazdasági tevékenységnek tekinteni. Amennyiben – kivételes jelleggel – az amatőr sportágak gazdasági tevékenységgel kapcsolódnak össze, és mivel az állami segítségnyújtási intézkedések állami támogatásnak minősülnek, alapvetően csekély mértékben befolyásolják az Unión belüli kereskedelmet és nem járnak jelentős versenytorzító hatással. Ezek a támogatások is jellemzően alacsony összegeket érintenek. A Bizottság tapasztalata alapján egyértelmű összeegyeztethetőségi feltételek határozhatók meg annak biztosítására, hogy az amatőr sport számára juttatott támogatások ne idézzenek elő számottevő torzulást, amennyiben ezek a sportágak – kivételes jelleggel – gazdasági tevékenységeket is magukban foglalnak. Az új általános csoportmentességi rendeletnek tisztáznia kell és különbséget kell tennie aközött, hogy a sportegyesületeknek szánt kérdéses állami támogatás sporttevékenységre vagy sporttal összefüggő infrastrukturális projektekre irányul-e.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
9 a preambulumbekezdés (új)
(9a)  Tekintettel a sport kiemelkedő társadalmi jelentőségére, az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata a fiatalok profi klubokban történő fejlesztésének támogatását legitim célnak ismeri el. Az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályozásnak ezért olyan egyértelmű keretet kell létrehoznia, amelyben a tagállamok elősegíthetik e célok teljesülését és ennek megfelelően támogathatják a sportszervezeteket.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  A légi és tengeri közlekedési támogatással kapcsolatban a Bizottság tapasztalata azt mutatja, hogy a félreeső területeken élők számára a közlekedéshez nyújtott szociális jellegű támogatások, feltéve, hogy azokat a fuvarozó személyére vonatkozó megkülönböztetés nélkül nyújtják, nem okoznak számottevő torzulást, és egyértelmű összeegyeztethetőségi feltételek állapíthatók meg.
törölve
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  A Szerződés 93. cikke a vasúti, a közúti és a belvízi közlekedésre vonatkozóan kimondja, hogy a Szerződésekkel összeegyeztethetők azok a támogatások, amelyek megfelelnek a közlekedés összehangolására irányuló igényeknek, vagy amelyek a közszolgáltatás fogalmában benne rejlő bizonyos kötelezettségek terheinek megtérítését szolgálják. A vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikke jelenleg mentesíti a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt előzetes bejelentési kötelezettség alól a személyszállítási közszolgáltatások nyújtásáért vagy az általános szabályok alapján megállapított díjszabási kötelezettségnek való megfelelésért nyújtott, az 1370/2007/EK rendeletnek megfelelően fizetett közszolgáltatási ellentételezést. Az állami támogatásokra vonatkozó csoportmentességi rendeletek összehangolt megközelítése érdekében és alkalmazva a Szerződés 108. cikkének (4) bekezdésében és 109. cikkében előírt eljárásokat, a 994/98/EK rendelet hatályát ki kell terjeszteni a Szerződés 93. cikkében említett, a közlekedés összehangolásával vagy a közszolgáltatás fogalmában benne rejlő bizonyos kötelezettségek terheinek megtérítésével kapcsolatos támogatásokra. Következésképpen az 1370/2007/EK rendelet 9. cikkét hat hónappal az erre a támogatási fajtára [helyesen: támogatási kategóriára] vonatkozóan elfogadott bizottsági rendelet hatálybalépését követően el kell hagyni.
(11)  A Szerződés 93. cikke a vasúti, a közúti és a belvízi közlekedésre vonatkozóan kimondja, hogy a Szerződésekkel összeegyeztethetők azok a támogatások, amelyek megfelelnek a közlekedés összehangolására irányuló igényeknek, vagy amelyek a közszolgáltatás fogalmában benne rejlő bizonyos kötelezettségek terheinek megtérítését szolgálják.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  Az utóbbi években a Bizottság jelentős tapasztalatra tett szert a széles sávú ágazatnak nyújtott támogatásokkal kapcsolatban és kidolgozta a területre vonatkozó iránymutatást(2). A Bizottság tapasztalata szerint bizonyos fajta széles sávú infrastruktúrák támogatása nem idéz elő számottevő torzulást és biztosítható számára a csoportmentesség, feltéve, hogy a támogatás megfelel bizonyos összeegyeztethetőségre vonatkozó feltételeknek. Ez érvényes az olyan régiókba irányuló alapszintű széles sáv biztosításához kapcsolódó támogatások esetében, ahol egyáltalán nem áll rendelkezésre széles sávú infrastruktúra és ahol a közeljövőben sem valószínű ilyen infrastruktúra kialakítása (fehér területek), valamint az olyan kismértékű egyedi intézkedések esetében, amelyek a nagyon nagysebességű új generációs hozzáférési (NGA) hálózatokra vonatkoznak, és olyan területekre irányulnak, ahol nincs, illetve ahol a közeljövőben sem valószínű NGA infrastruktúra kiépítése. Szintén igaz ez a széles sávú infrastruktúrához kapcsolódó építőmérnöki munkákat, illetve a passzív széles sávú infrastruktúrát célzó támogatásokra, amelyekkel kapcsolatban a vizsgált esetek alapján a Bizottság elegendő tapasztalatra tett szert, és így egyértelmű összeegyeztethetőségi feltételek állapíthatók meg.
(12)  Az utóbbi években a Bizottság jelentős tapasztalatra tett szert a széles sávú ágazatnak nyújtott támogatásokkal kapcsolatban és kidolgozta a területre vonatkozó iránymutatást . A Bizottság tapasztalata szerint bizonyos fajta széles sávú infrastruktúrák támogatása nem idéz elő számottevő torzulást és biztosítható számára a csoportmentesség, feltéve, hogy a támogatás megfelel bizonyos összeegyeztethetőségre vonatkozó feltételeknek. Ez érvényes az olyan régiókba irányuló alapszintű széles sáv biztosításához kapcsolódó támogatások esetében, ahol egyáltalán nem áll rendelkezésre széles sávú infrastruktúra és ahol a közeljövőben sem valószínű ilyen infrastruktúra kialakítása (fehér területek), valamint az olyan kismértékű egyedi intézkedések esetében, amelyek a nagyon nagysebességű új generációs hozzáférési (NGA) hálózatokra vonatkoznak, és olyan területekre irányulnak, ahol nincs, illetve ahol a közeljövőben sem valószínű NGA infrastruktúra kiépítése. Szintén igaz ez a széles sávú infrastruktúrához kapcsolódó építőmérnöki munkákat, illetve a passzív széles sávú infrastruktúrát célzó támogatásokra, amelyekkel kapcsolatban a vizsgált esetek alapján a Bizottság elegendő tapasztalatra tett szert, és így egyértelmű összeegyeztethetőségi feltételek állapíthatók meg. A csoportmentesség kiterjesztése az építőmérnöki munkákra, illetve a széles sávú infrastruktúrára támogathatja a beruházások élénkülését, különösen a vidéki területeken és a távoli régiókban. A csoportmentesség feltétele, hogy biztosított legyen az infrastruktúra működtetésének piachoz való szabad hozzáférése.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  A 994/98/EK rendelet hatályát tehát ennek megfelelően ki kell terjeszteni e támogatási fajtákra [helyesen: támogatási kategóriákra] is.
(13)  A 994/98/EK rendelet hatályát tehát ennek megfelelően ki kell terjeszteni az itt felsorolt támogatási fajtákra [helyesen: támogatási kategóriákra] is.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  A 994/98/EK tanácsi rendelet előírja, hogy minden olyan támogatási fajta [helyesen: támogatási kategória] esetében, amelyekre vonatkozóan a Bizottság csoportmentességi rendeletet fogad el, a küszöbértékeket vagy az elszámolható költségek valamely csoportjához viszonyított támogatási intenzitásban, vagy a támogatások maximális összegében kifejezve kell megadni. Ez a feltétel megnehezíti az állami segítségnyújtást tartalmazó intézkedések bizonyos fajtáinak – például a pénzügyi konstrukciók, illetve a kockázati tőkebefektetés ösztönzésére irányuló intézkedések meghatározott formáinak – csoportmentesítését, amelyek sajátos kialakításuk miatt sem támogatási intenzitásban, sem pedig a támogatás maximális összegében nem fejezhetők ki. Az ilyen összetett intézkedések esetében ez elsősorban arra a tényre vezethető vissza, hogy a támogatás akár több szintet is (a közvetlen kedvezményezetteket, a közvetítői kedvezményezetteket, a közvetett kedvezményezetteket) érinthet. Növekvő jelentőségük miatt, illetve és az uniós célok elérésében játszott szerepükből adódóan, az ilyen intézkedések mentesítése érdekében nagyobb rugalmasságot kell biztosítani. Ezért indokolt, hogy a küszöbértékeket az állami segítségnyújtás maximális mértékében is meg lehessen határozni, függetlenül attól, hogy állami támogatásnak minősülnek-e vagy sem.
(14)  A 994/98/EK tanácsi rendelet előírja, hogy minden olyan támogatási fajta [helyesen: támogatási kategória] esetében, amelyekre vonatkozóan a Bizottság csoportmentességi rendeletet fogad el, a küszöbértékeket vagy az elszámolható költségek valamely csoportjához viszonyított támogatási intenzitásban, vagy a támogatások maximális összegében kifejezve kell megadni. Ez a feltétel megnehezíti az állami segítségnyújtást tartalmazó intézkedések bizonyos fajtáinak – például a pénzügyi konstrukciók, illetve a kockázati tőkebefektetés ösztönzésére irányuló intézkedések meghatározott formáinak – csoportmentesítését, amelyek sajátos kialakításuk miatt sem támogatási intenzitásban, sem pedig a támogatás maximális összegében nem fejezhetők ki. Az ilyen összetett intézkedések esetében ez elsősorban arra a tényre vezethető vissza, hogy a támogatás akár több szintet is (a közvetlen kedvezményezetteket, a közvetítői kedvezményezetteket, a közvetett kedvezményezetteket) érinthet. Növekvő jelentőségük miatt, illetve és az uniós célok elérésében játszott szerepükből adódóan, az ilyen intézkedések mentesítése érdekében nagyobb rugalmasságot kell biztosítani. Ezért indokolt, hogy a küszöbértékeket az állami segítségnyújtás maximális mértékében is meg lehessen határozni.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
15 a preambulumbekezdés (új)
(15a)  Annak érdekében, hogy a belső piac elveinek megfelelően egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak, a nemzeti támogatási rendszereknek a lehető legnagyobb mértékben nyitott és egyenlő hozzáférést kell biztosítaniuk az állami támogatáshoz a piac valamennyi érintett szereplője számára, egyedi támogatás helyett inkább támogatási rendszereken keresztül.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
15 b preambulumbekezdés (új)
(15b)  A ténylegesen egyenlő versenyfeltételekhez az is szükséges, hogy maradéktalanul és átláthatóan alkalmazzák a nemzeti és az uniós közbeszerzési jogszabályokat. Ennélfogva a nemzeti hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk a vonatkozó közbeszerzési szabályokat az állami támogatási rendszerek kidolgozásakor vagy odaítélésekor, hogy azok a jelen rendelet alapján mentességet élvezhessenek.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
15 c preambulumbekezdés (új)
(15c)  E rendelet jogalapja, az EUMSZ 109.cikke csupán az Európai Parlamenttel való konzultációt ír elő, nem pedig rendes jogalkotási eljárást, ahogyan az a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően a piaci integráció és a gazdasági szabályozás egyéb területein a gyakorlat. Ez a demokratikus deficit nem tartható fenn a Bizottság által a nemzeti és helyi választott hatóságok határozatai és tevékenységei felett gyakorolt ellenőrzés eszközeire vonatkozó javaslatok tekintetében. Ezt a deficitet a Szerződés jövőbeli módosítása során korrigálni kell. A Bizottság „A valódi, szoros gazdasági és monetáris unió tervezete” című, 2012. november 28-i tervezete javaslatokat irányoz elő a Szerződés 2014. évi módosítására. Egy ilyen javaslatnak többek között tartalmaznia kell – a rendes jogalkotási eljárással összhangban – az EUMSZ 109. cikkének módosítására irányuló, az említett cikkben hivatkozott rendeletek elfogadását célzó külön javaslatot.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 pont
994/98/EK rendelet
1 cikk – 1 bekezdés – a pont – ii alpont
ii. kutatás, fejlesztés és innováció;
ii. kutatás, fejlesztés és innováció, különösen amennyiben összhangban áll az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseivel és a Horizont 2020 keretprogram politikai célkitűzéseivel;
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 pont
994/98/EK rendelet
1 cikk – 1 bekezdés – a pont – iii alpont
iii. környezetvédelem;
iii. környezetvédelem, különösen amennyiben összhangban áll az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseivel és az uniós környezetvédelmi politika célkitűzéseivel;
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 pont
994/98/EK rendelet
1 cikk – 1 bekezdés – a pont – v a alpont (új)
va. az idegenforgalom előmozdítása, különösen amennyiben összhangban áll az Unió idegenforgalmi politikájának célkitűzéseivel;
Módosítás 25
1 acikk – 1 pont
Rendeletre irányuló javaslat
994/98/EK rendelet
1 cikk – 1 bekezdés – a pont – x alpont
(x) amatőr sport;
(x) amatőr sport és a fiatalok sporttevékenységének fejlesztése;
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 pont
994/98/EK rendelet
1 cikk – 1 bekezdés – a pont – xi alpont
xi. félreeső területeken élők közlekedése, amennyiben a támogatás szociális jellegű, és azt a fuvarozó személyére vonatkozó megkülönböztetés nélkül nyújtják;
törölve
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 pont
994/98/EK rendelet
1 cikk – 1 bekezdés – a pont – xii alpont
xii. coordination of transport or reimbursement for the discharge of certain obligations inherent in the concept of a public service pursuant to Article 93 of the Treaty;
törölve
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 2 pont
994/98/EK rendelet
3 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az e rendeletek alapján mentesített támogatási rendszerek vagy az e rendszereken kívül nyújtott egyedi támogatások végrehajtásakor a tagállamok a mentesített támogatási rendszerekkel vagy az ilyen támogatási rendszerek által le nem fedett egyedi támogatásokkal kapcsolatos adatok összefoglalását a Bizottság honlapján való közzététel céljából eljuttatják a Bizottsághoz.
(2)  Az e rendeletek alapján mentesített támogatási rendszerek vagy az e rendszereken kívül nyújtott egyedi támogatások végrehajtásakor a tagállamok szem előtt tartják a közbeszerzési szabályok tiszteletben tartását, az Európa 2020 stratégiát és a környezetvédelmi politikákat, továbbá az Unió célkitűzéseit. A tagállamok a mentesített támogatási rendszerekkel vagy az ilyen támogatási rendszerek által le nem fedett egyedi támogatásokkal kapcsolatos adatok összefoglalását a Bizottság honlapján való közzététel céljából eljuttatják a Bizottsághoz.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 2 a pont (új)
994/98/EK rendelet
3 cikk – 4 bekezdés
(2a) A 3. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„4.  Évente legalább egyszer a tagállamok a Bizottság különleges előírásainak megfelelően és lehetőleg elektronikus formában tájékoztatást nyújtanak a csoportmentessségek alkalmazásáról. A Bizottság a rendelkezésre álló jelentéseket az Európai Parlament és minden tagállam számára hozzáférhetővé teszi. A 7. cikkben említett tanácsadó bizottság évente egyszer megvizsgálja és értékeli e jelentéseket.„
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 2 b pont (új)
994/98/EK rendelet
5 cikk
(2b) Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„5 cikk
Értékelő jelentés

A Bizottság kétévente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról. A jelentés különösen tartalmazza az e rendelettel összhangban nyújtott csoportmnetességek széles körű költség-haszon elemzését, valamint az átfogó Európa 2020 stratégia iránymutató kezdeményezéseihez és az innovációs politikához („Horizont 2020”) való hozzájárulásuk értékelését. A Bizottság az egyes jelentések tervezetét megfontolás végett a 7. cikkben említett tanácsadó bizottság elé terjeszti. A Bizottság évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Bizottság által a jelen rendelet alapján elfogadott csoportmentesítési rendeletek alkalmazására vonatkozó időszakos ellenőrzés eredményeiről, a tagállamok által a csoportmentesítési rendeletek alapján nyújtott összeférhetetlen állami támogatások szintjeire és fajtájára is kiterjedő világos áttekintés kíséretében.„

Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk
1370/2007/EK rendelet
9 cikk
2. cikk
törölve
Az 1370/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 9. cikket hat hónappal a 994/98/EK tanácsi rendelet 1. cikke a) pontjának xii. alpontjában meghatározott állami támogatási fajtára [helyesen: támogatási kategóriára] vonatkozóan elfogadott bizottsági rendelet hatálybalépését követően el kell hagyni.

(1) HL L 214., 2008.8.9., 3. o.
(2) Közösségi iránymutatás az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak a széles sávú hálózatok mielőbbi kiépítésére való alkalmazásáról, HL C 235., 2009.9.30., 7. o.


Kék növekedés – A fenntartható növekedés előmozdítása az EU tengeri, tengeri szállítási és idegenforgalmi ágazatban
PDF 275kWORD 40k
Az Európai Parlament 2013. július 2-i állásfoglalása a kék növekedésről – a fenntartható fejlődés javításáról az Unióban a tengerészeti, a tengeri közlekedési és a turisztikai ágazaton belül (2012/2297(INI))
P7_TA(2013)0300A7-0209/2013

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a „Kék növekedés – A fenntartható tengergazdálkodási és tengergazdasági növekedés lehetőségei” című, 2012. szeptember 13-i bizottsági közleményre (COM(2012)0494),

–  tekintettel az uniós integrált tengerpolitika terén elért eredményekről szóló 2012. szeptember 11-i bizottsági jelentésre (COM(2012)0491) és az azt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2012)0255),

–  tekintettel a növekedést és foglalkoztatást célzó tengerészeti és tengerhasznosítási menetrendről szóló 2012. október 8-i limassoli nyilatkozatra,

–  tekintettel az ENSZ Tengerjogi Egyezményére, amely 1994. november 16-án lépett hatályba,

–  tekintettel a tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodás keretének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (COM(2013)0133),

–  tekintettel a tengeri hulladékkal kapcsolatos európai uniós szakpolitikák, jogszabályok és kezdeményezések áttekintéséről szóló 2012. október 31-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2012)0365),

–  tekintettel „A tengerekkel kapcsolatos tudás 2020: a tengerfenék feltérképezésétől az óceán-előrejelzésig” című, 2012. augusztus 29-i bizottsági zöld könyvre (COM(2012)0473),

–  tekintettel az „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé” című, 2011. március 28-i bizottsági fehér könyvre (COM(2011)0144),

–  tekintettel az „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete” című, 2010. június 30-i bizottsági közleményre (COM(2010)0352),

–  tekintettel a „Közlemény és cselekvési terv a korlátok nélküli európai tengeri szállítási térség létrehozása céljából” című, 2009. január 21-i bizottsági közleményre (COM(2009)0010),

–  tekintettel „Az Európai Unió integrált tengerpolitikája” című, 2007. október 10-i bizottsági közleményre (COM(2007)0575),

–  tekintettel „Az Európai Unió jövőbeni tengerpolitikája felé: európai elképzelések az óceánok és a tengerek jövőjéről” című, 2006. június 7-i bizottsági zöld könyvre (COM(2006)0275),

–  tekintettel az Európáról, a világ első számú idegenforgalmi célpontjáról – az európai turizmus új politikai keretéről szóló 2011. szeptember 27-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az integrált tengerpolitikáról (IMP) – az elért eredmények értékeléséről és az új kihívásokról szóló 2010. október 21-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az Európai Unió 2018-ig terjedő időszakra szóló tengeri szállítási politikájára vonatkozó javaslatokról és stratégiai célkitűzésekről szóló 2010. május 5-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a turizmus part menti régiókra gyakorolt hatásának regionális fejlesztési szempontjairól szóló 2008. december 16-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az Európai Unió integrált tengerpolitikájáról szóló 2008. május 20-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel „Az Európai Unió jövőbeni tengerpolitikája felé: európai elképzelések az óceánok és a tengerek jövőjéről” című 2007. július 12-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a „Kék növekedés – A fenntartható tengergazdálkodási és tengergazdasági növekedés lehetőségei” című, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett bizottsági közleményről szóló 2013. március 20-i véleményére,

–  tekintettel a Régiók Bizottságnak a „Kék növekedés – A fenntartható tengergazdálkodási és tengergazdasági növekedés lehetőségei” című közleményről szóló 2013. január 31-i véleményére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére és a Regionális Fejlesztési Bizottság és a Halászati Bizottság véleményére (A7-0209/2013),

A.  mivel a Föld területének több mint 70%-át óceánok és tengerek borítják, amelyek alapvető fontosságú szerepet játszhatnak az Unió előtt álló hosszú távú kihívások, például az éghajlatváltozás és a globális versenyképesség kezelésében;

B.  mivel az Unióban hat jelentősebb partvidéki övezet található (az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a Balti-tenger, a Fekete-tenger, a Földközi-tenger és a legkülső régiók), amelyek területi erőforrásaikat és a területükön folytatott tevékenységek típusait tekintve különböznek egymástól;

C.  mivel Európa lakosságának mintegy fele a 89 000 kilométer hosszú európai partvonal mentén él, és ezért a helyi és regionális hatóságoknak a közpolitikák végrehajtása során figyelembe kell venniük e demográfiai nyomást;

D.  mivel a technológiai fejlődés, valamint a fenntartható növekedés új forrásainak kutatása nyomán 2020-ig várhatóan akár 590 milliárd eurósra is növekedhet a tengergazdaság, összesen 7 millió munkahelyet biztosítva;

E.  mivel az emberi tevékenység várható növekedése sérülékeny tengeri környezetben fog végbemenni, ahol a tengeri élőhelyeknek csak 10%-a, a tengeri fajoknak pedig mindössze 2%-a egészséges, ami jól mutatja, hogy a tengergazdasági tevékenységek nem áshatják alá a tengeri fenntarthatóságot;

F.  mivel a természeti és a humántőkébe való befektetések elengedhetetlenek ahhoz, hogy szembenézzünk a jelenlegi kihívásokkal, köztük is elsősorban azzal, hogy biztosítani kell az emberi tevékenységek gazdasági és társadalmi fenntarthatóságát, gondoskodni kell a környezetvédelmi szempontból megfelelő körülményekről, valamint alkalmazkodni kell az éghajlatváltozáshoz a tengerparti erózió és a tengerek elsavasodása elleni küzdelem, illetve a biológiai sokféleség megőrzése céljából, figyelembe véve, hogy a fenntartható és versenyképes kék gazdaság kialakításához nélkülözhetetlenek az egészséges és termékeny ökoszisztémák;

G.  mivel a kék növekedés kiemelt területei által a környezetre gyakorolt hatások mértéke és hatóköre – a tengeri ökoszisztémák rendkívüli összetettségével kapcsolatos korlátozott ismereteinkre tekintettel – nagymértékben bizonytalan, és e hatások potenciálisan károsak is lehetnek, és ezért a vonatkozó döntéshozatalt az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 191. cikkének (2) bekezdésében foglalt elővigyázatosság elvének kell vezérelnie;

H.  mivel a tengerparti és tengeri politikát – többek között az Európa 2020 stratégiában meghatározott célkitűzések elérése érdekében is – be kell illeszteni a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó általános programozási keretbe;

I.  mivel a partvidéki területek és szigetek intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésére irányuló célkitűzést az e területekre jellemző rendszerszintű és strukturális hátrányok alapos elemzésével kell alátámasztani;

J.  mivel az Unió szigeteinek az EU más partvidéki területeinél jelentősen magasabb tengeri közlekedési költségeket kell viselniük;

K.  mivel a turizmus szezonális jellege rendkívül hátrányosan érinti a partvidéki területek és szigetek fejlődését, és mivel ad hoc stratégiát kell kidolgozni a jelenség elleni fellépés érdekében;

L.  mivel a makroregionális stratégiákat össze kell hangolni az Európai Unió területén található tengeri medencékre vonatkozó cselekvési tervekkel;

M.  mivel e jelentés képezi a Parlamentnek a kék növekedés előmozdítását célzó ütemtervét;

Általános keret

1.  üdvözli a Bizottság kék növekedésről szóló közleményét, amely az Európa 2020 stratégia tengeri dimenzióját alkotja, és egyértelműen jelzi a tengeri gazdaságban rejlő lehetőségeket az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés és a foglalkoztatási lehetőségek megteremtése tekintetében;

2.  üdvözli az uniós integrált tengerpolitika terén elért eredményekről szóló bizottsági jelentést; ismételten kifejezi az integrált tengerpolitika iránti támogatását, valamint hangsúlyozza, hogy e politika végrehajtása továbbra is a kék növekedés előmozdításának elsődleges eszköze;

3.  elismeri, hogy a tengerek és óceánok egyre fontosabb szerepet fognak játszani a jövőben a globális gazdasági növekedésben; úgy véli, hogy a „kék növekedés” stratégiája az integrált tengerpolitika részeként elő fogja segíteni a szinergiák és az összehangolt politikák kialakulását, így európai hozzáadott értéket teremt, és új munkahelyek létrejöttéhez járul hozzá a tengeri ágazatban;

4.  úgy véli, hogy az uniós tengeri gazdasági ágazatok globális piacon belüli versenyképességének fellendítéséhez a helyi, regionális, nemzeti és európai hatóságoknak – például tengeri területrendezési rendszerek létrehozása, az infrastruktúra fejlesztése, a szakmai készségek hozzáférhetővé tétele és finanszírozás biztosítása révén – meg kell teremteniük a fenntartható növekedéshez szükséges feltételeket; hangsúlyozza, hogy egy külön uniós platform létrehozásával biztosítani kell az információknak és a bevált gyakorlatoknak a különböző szintű állami hatóságok közötti megosztását;

5.  megjegyzi, hogy a megfelelő finanszírozás megszerzése kihívást fog jelenteni a kék növekedés ágazataiban működő kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, és ezért üdvözli az olyan kezdeményezéseket, mint a kockázatitőke-alapokkal kapcsolatos új uniós szabályozás, amely megkönnyíti a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférését;

6.  úgy véli, hogy az állami beruházások tagállamokban tapasztalható visszafogása idején elengedhetetlen, hogy a fejlesztési politikák és mindenekelőtt a nagy költségekkel járó, például közlekedési, energiaipari és távközlési infrastruktúra-fejlesztési projektek megfelelő finanszírozásban részesüljenek a 2014 és 2020 közötti programozási időszakban és azon túl; felhívja a tagállamokat, hogy a rendelkezésükre álló forrásokból fordítsanak pénzügyi eszközöket és európai finanszírozást a kék gazdaságot célzó projektekre;

7.  hangsúlyozza, hogy – különösen a következő, 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keretben – kellő figyelmet kell fordítani a nagy költségekkel járó projektek vállalása tekintetében fokozott nehézségekkel szembesülő, mentőcsomagban részesített országok egyedi szükségleteire, valamint a legkülső és szigeti régiókéira, amelyek távoli fekvésük és természeti adottságaik miatt strukturális korlátokkal néznek szembe;

8.  tudomásul veszi a különböző területeket – különösen a szigeteket, azok közül is elsősorban a földközi-tengeri térségben fekvő és különösen a szárazföldtől jelentős távolságra található szigeteket – sújtó gazdasági válsághelyzetet és társadalmi nehézségeket; rámutat, hogy a szigetek az egységes piachoz viszonyított periferikus helyzetükből adódóan gazdasági és ipari stagnálással, valamint elnéptelenedéssel küzdenek, és e problémák megoldása érdekében az uniós intézményeknek konkrét intézkedéseket kell hozniuk; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra vámszabad területek létesítését, amelyek – az adóterhek mérséklése és a közvetlen külföldi befektetések vonzása révén – alkalmasak a szigeti régiókat sújtó recessziós spirál mérséklésére és e területek növekedésének és fejlődésének az elősegítésére;

9.  hangsúlyozza, hogy a tengermedence-stratégiák fontos szerepet játszanak a regionális fejlődés megerősítése, a gazdasági, területi és társadalmi kohézió fokozása, az európai gazdaság újjáélesztése, az inkluzív kék növekedés ösztönzése, a munkahelyteremtés, valamint a tengeri és part menti területek biológiai sokféleségének védelme szempontjából; kéri e stratégiák jelenlegi és jövőbeli makroregionális stratégiákkal összekapcsolva történő hatékony kibontakoztatását az összes európai tengermedence vonatkozásában, valamint megfelelő uniós és egyéb pénzügyi és igazgatási források rendelkezésre bocsátását a végrehajtásuk érdekében; úgy véli, hogy erősíteni kell a régiók tengermedence-stratégiák kidolgozásában betöltött szerepét; e tekintetben elismeri, hogy a területi és a határokon átnyúló együttműködés hozzájárul a tengerparti és tengeri régiókat sújtó problémák kezeléséhez;

10.  üdvözli az EU balti-tengeri és atlanti régiókra vonatkozó stratégiája végrehajtásában elért eredményeket, és megismétli a Bizottsághoz intézett, a Fekete-tenger térségére vonatkozó uniós stratégia kidolgozására vonatkozó felhívását;

11.  felszólítja az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy nyújtsanak határozottabb támogatást a regionális és határokon átnyúló tengeri klaszterek létrehozásához; kitart amellett, hogy e klaszterek kiválósági központként stratégiai fontosságúak a kék növekedéshez kapcsolódó gazdasági tevékenységek szempontjából; véleménye szerint e klaszterek fejlesztése serkenti az ismeretek és a bevált gyakorlatok megosztását és a kék gazdaság ágazatai közötti szinergiák megteremtését, valamint vonzerőt jelent a befektetések szempontjából;

12.  rámutat a gazdasági növekedés és az éghajlatváltozás közötti szerves kapcsolatokra, és hangsúlyozza, hogy valamennyi tengeri tevékenységnek összhangban kell állnia az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó uniós stratégiával, hozzájárulva ezzel az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképesebb Európa megteremtéséhez;

13.  különösen hangsúlyozza, hogy a kék növekedéshez kapcsolódó fokozott gazdasági tevékenység nem válhat a – rendkívül érzékeny és az éghajlatváltozás következményeit az elsők között elszenvedő – tengeri és part menti ökoszisztémák kárára; rámutat, hogy a kék növekedésnek összeegyeztethetőnek kell lennie a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv környezetvédelmi célkitűzéseivel és ökoszisztéma-alapú megközelítésével, valamint a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló irányelvvel, továbbá emlékeztet arra, hogy bizonytalanság esetén alkalmazni kell az elővigyázatosság elvét; hangsúlyozza, hogy a kék növekedéshez kapcsolódó összes gazdasági tevékenységnek biztosítania kell a tengeri környezet biztonságát és védelmét;

14.  aggodalommal tekint a tengeri hulladék minden európai tengermedencében tapasztalható környezeti hatására, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy összpontosítsanak a vonatkozó uniós irányelvek – köztük a hulladékgazdálkodásról, a hajókon keletkező hulladék fogadására alkalmas kikötői létesítményekről, a vízminőségről és a tengervédelmi stratégiáról szóló irányelv – teljes körű végrehajtására és érvényesítésére;

15.  hangsúlyozza, hogy minden tengeri tevékenységet, beleértve azokat is, amelyek az integrált tengerpolitika keretén belül történnek, az ENSZ Tengerjogi Egyezményével összhangban kell megvalósítani; hangsúlyozza az Unión belüli közös megközelítés szükségszerűségét a természeti kincsek kutatása, kiaknázása, megőrzése és kezelése tekintetében, hogy ezzel biztosítani lehessen a kizárólagos gazdasági övezetek hatékony és biztonságos körülhatárolását az EU tagállamai és harmadik országok között, a nemzetközi jognak megfelelően;

16.  e tekintetben hangsúlyozza, hogy a tengeri övezetekben a befektetés szempontjából érdekelt szereplők számára jogbiztonságot kell teremteni, és támogatja azokat a friss ösztönzőket, amelyek rendeltetése, hogy serkentsék a tagállamok kizárólagos gazdasági övezeteinek hasznosítását;

Tengeri területfejlesztés és a tengerparti övezetek integrált kezelése

17.  üdvözli a Bizottság jogalkotási javaslatát a tengeri területfejlesztésre és a tengerparti övezetek integrált kezelésére vonatkozóan, mivel ezekre az intézkedésekre szükség van a növekvő számú tengeri és tengerparti tevékenység kezeléséhez és a tengeri környezet védelméhez, a tevékenységek egymással való harmonikus megférésének biztosításához és a tengerparti és tengeri területek hasznosításával kapcsolatos konfliktusok elkerüléséhez; véleménye szerint ennek keretében a tengerparton és a tengeren folytatott emberi tevékenységek irányítása tekintetében az ökoszisztéma-alapú megközelítést kell előnyben részesíteni;

18.  nyugtázza, hogy a tengeri területfejlesztés várhatóan csökkenti a vállalkozások költségeit és javítja a befektetési környezetet, a tengerparti övezetek integrált kezelése pedig elősegíti a tengerparti övezeten belüli tevékenységek koordinálását, és általános javulást hoz az övezet irányítása terén;

19.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak a bevált gyakorlatok terjesztéséről és az e területen végrehajtott előkészítő intézkedések tanulságainak levonásáról, mivel jelentős különbségek állnak fenn a tagállamok között a tengeri és tengerparti területek kezelésére irányuló rendszerek kialakítása terén; véleménye szerint ugyanakkor testre szabott megközelítésre van szükség, hogy a tagállamoknak a tengeri és tengerparti területrendezésre vonatkozó uniós iránymutatások végrehajtásakor lehetőségük legyen a helyi sajátosságok és szükségletek figyelembevételére, együttműködésben a helyi hatóságokkal;

20.  véleménye szerint a területrendezés során meg kell erősíteni a szárazföld és a tenger közötti csatlakozási pontokat, ezzel biztosítva az emberi tevékenységek és az ellátási lánc folytonosságát, valamint a tengerparti területek és a hátországaik közötti összekapcsolódást; véleménye szerint ez elősegíti annak megelőzését, hogy a tengerpartokra mint határra tekintsenek;

21.  hangsúlyozza, hogy a tengeri tevékenységekkel és környezetükkel kapcsolatos tudományos ismeretek hiányosságai akadályt jelentenek a területfejlesztés tekintetében, és rámutat „A tengerekkel kapcsolatos tudás 2020” kezdeményezés és annak konkrét célkitűzései – például az európai tengerfenekek 2020-ig történő feltérképezése – jelentőségére; úgy véli, hogy a tengerfenék feltérképezésének egységes formában kell megvalósulnia, hogy a különböző érdekelt európai szervezetek – így például a kutatóközpontok, az egyetemek vagy a közintézmények – hozzáférhessenek az információkhoz;

22.  sürgeti a Bizottságot, hogy segítse a tagállamokat a hajótörést szenvedett hajók és a tenger alatti régészeti lelőhelyek felkutatására és feltérképezésére irányuló tervek elindításában, mivel ezek is részét képezik az Unió történelmi és kulturális örökségének; hangsúlyozza, hogy elő kell segíteni e lelőhelyek megismerését és tanulmányozását, valamint hozzá kell járulni e területek kifosztásának megelőzéséhez, ezáltal lehetővé téve megfelelő megőrzésüket;

Tengerészeti szaktudás és foglalkoztatás

23.  úgy véli, hogy a kék gazdaságon belüli foglalkoztatottság 2020-ig összességében meghaladhatja a becslések szerinti 7 millió munkahelyet, ha azt olyan képzési politikák segítik, amelyek célja, hogy megfelelő készségekkel és tapasztalattal rendelkező mobil munkaerő álljon rendelkezésre;

24.  megismétli az egészségügyi, biztonsági és munkakörülmények jelentős javítására irányuló felhívását a tengerészeti szakmák terén; buzdítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák az e területen tett erőfeszítéseiket a szakmai pályafutás biztonságának, valamint a kék gazdasághoz és a kapcsolódó ágazatokhoz kötődő szakmák vonzerejének javítása érdekében;

25.  hangsúlyozza, hogy megfelelő eszközök révén javítani kell a tengerészek munkakörülményeit, az uniós jog részévé kell tenni az ILO tengerészeti munkaügyi egyezményét, továbbá javaslatokat kell tenni a tengerészek képesítésére és képzésére irányuló programra, különös tekintettel a – többek között harmadik országból érkező – fiatalok felvételére;

26.  felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon figyelmesen és támogassa az annak értékelésére irányuló regionális szintű erőfeszítéseket, hogy mely készségekre és szakmákra lesz kereslet a kék gazdasági ágazatokban, valamint biztosítsa, hogy az uniós „készségkörképhez” hasonló kezdeményezések tükrözzék a kék gazdaság igényeit;

27.  fontosnak tartja, hogy a Bizottság – a tagállamokkal együttműködésben – dolgozzon ki olyan cselekvési tervet, amely támogatja és így a polgárok számára vonzóbbá teszi a kék gazdasághoz közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó foglalkozásokat;

28.  felhívja a Bizottságot, hogy az Erasmus mintájára mozdítson elő kezdeményezéseket – például egy egyetemi hallgatók, tanárok és fiatal szakemberek cseréjére irányuló többéves fellépést – a munkavállalók gazdasági ágazatok és tagállamok közötti mobilitásának ösztönzésére; támogatja a vállalkozások és a képzést nyújtók közötti együttműködést annak érdekében, hogy felkészítsék a végzett hallgatókat az új területeken történő elhelyezkedésre;

29.  felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt a tengeri gazdasági ágazat és a képzést nyújtók képviselőivel a „foglalkoztatással és készségekkel foglalkozó európai ágazati tanácsok” létrehozása és finanszírozása érdekében a munkahelyek, a szükséges készségek terén bekövetkező változások és a kapcsolódó képzési szükségletek rögzítése céljából;

30.  felhívja a Bizottságot, hogy – az Erasmus mintájára – dolgozzon ki olyan kezdeményezést, melynek célja a kutatók mobilitásának elősegítése, elsősorban a part menti területeken, különös tekintettel az idegenforgalmi, energetikai és biotechnológiai ágazatokra, és amelyet – a fokozottan érzékeny ökoszisztémákat felkereső turisták számának fenntartható kiegyensúlyozása és ezzel párhuzamosan a tengerparti területek és szigetek infrastruktúráinak optimálisabb kihasználása – érdekében elsődlegesen az idegenforgalmi főszezonon kívüli időszakokban kell megvalósítani;

Kutatás és innováció

31.  rámutat az Unió tengeri területeken meglévő világszínvonalú kutatási képességeire és ennek a megalapozott politikai döntéshozatal és az innovációvezérelt üzleti tevékenységek szempontjából fennálló jelentőségére, ugyanakkor tudomásul veszi azon nehézségeket, amelyeket a vállalkozások a kutatási eredmények piaci hasznosításakor tapasztalnak;

32.  hangsúlyozza, hogy egyszerűbb eljárásai és az innováció fokozott támogatása révén a Horizont 2020 program jelentős mértékben támogathatja a tengeri és a tengerhasznosítási célú kutatást annak érdekében, hogy „A jövő óceánjai” elnevezésű projektek tapasztalataira építve fokozza a kutatási eredmények piaci alkalmazását;

33.  felszólítja a Bizottságot, hogy 2014-re tegye naprakésszé a tengerkutatás és a tengerhasznosítási célú kutatás európai stratégiáját, és javasoljon konkrét intézkedéseket az uniós kutatók közötti szinergiák és ismeretterjesztés javítására;

34.  megjegyzi, hogy kizárólag az egészséges tengeri ökoszisztémák képezhetik egy szilárd és fenntartható kék gazdaság alapját; felszólítja a Bizottságot, hogy valamennyi ágazatban folytassa a tengeri környezet ember általi használata és a tengeri tevékenységek összesített hatásaira irányuló kutatást;

35.  felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa a megfelelő hosszú távú környezeti nyomon követést, és folytasson a korai előrejelző rendszerekre irányuló kutatást;

36.  hangsúlyozza az európai tengeri megfigyelési és adathálózathoz (EMODNET) hasonló projektek fontosságát a kutatási adatok cseréjének és elérhetőségének elősegítése szempontjából;

Hajózás és hajógyártás

37.  aggodalommal veszi tudomásul, hogy az Unión belüli hajózást továbbra is akadályozza az adminisztratív és vámügyi bürokrácia, amely veszélyezteti az európai tengeri közlekedési térséggel kapcsolatos elképzeléseket és gátolja az ipar – különösen a tengeri kabotázs és a tengeri gyorsforgalmi utak – fejlődését; véleménye szerint létre kell hozni az Unión belüli hajózás egységes szabályozását, amely elengedhetetlen az áruk és a személyek uniós vizeken való szabad mozgásának biztosításához;

38.  elégedetten nyugtázza a „Kék övezet” kísérleti projekt sikerét, és felhívja a Bizottságot, hogy 2013 végéig tegye meg a szükséges jogalkotási javaslatokat a „kék övezet” létrehozása érdekében, ideértve az uniós Vámkódex szükségszerű felülvizsgálatát;

39.  rámutat, hogy a tengeri közlekedés előmozdítása nemcsak a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatáshoz járul hozzá, hanem az „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához” című fehér könyvben kitűzött cél eléréséhez is, amely szerint 2050-ig a közúti árufuvarozás 50%-át a vasúti és a vízi szállításnak kell átvállalnia;

40.  hangsúlyozza, hogy bővíteni kell a tengeri gyorsforgalmi utak mint fő európai közlekedési útvonalak szerepét, és rámutat, hogy az európai tengeri szállítás hosszú távú versenyképességének biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy a személy- és teherszállítás számára integrált intermodális láncok jöjjenek létre; felszólítja a Bizottságot, hogy adjon ki közleményt a tengeri gyorsforgalmi utakkal kapcsolatos előrelépésekről, fejlődésről és várható kilátásokról; úgy véli, hogy a nagyobb szigeteket – elérhetőségük javítása és gazdasági versenyképességük növelése érdekében – teljes körűen integrálni kell a tengeri gyorsforgalmi utakba;

41.  hangsúlyozza, hogy a tengerbiztonság alapvető fontosságú a tengeri szállítás fenntartható támogatása, a fenntartható gazdasági növekedés, a tengeri foglalkoztatás és az ágazaton belüli fenntartható környezetvédelmi normák szempontjából; hangsúlyozza, hogy a megelőzés elvének alkalmazásával előre kell jelezni az új kockázatokat és meg kell előzni a tengeri közlekedési katasztrófák valamennyi típusát; megjegyzi, hogy az Európai Unión belül, valamint nemzetközi szinten, különösen a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet keretében is lépéseket kell tenni e területen;

42.  hangsúlyozza, hogy a harmadik tengerbiztonsági csomag végrehajtása javítja az európai államok lobogója alatt közlekedő hajók minőségét és a hajóosztályozó társaságok tevékenységét, valamint hatékonyabbá teszi a kikötői ellenőrzést, a hajóforgalom megfigyelését, a balesetek kivizsgálását és az áldozatok védelmét; kéri a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a jogalkotási csomag hatékony végrehajtását;

43.  hangsúlyozza, hogy a tengeri közlekedési politikának minden vonatkozó gazdasági, környezetvédelmi és közegészségügyi aggályt tekintetbe kell vennie; felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon figyelmesen, hogy milyen hatásokkal jár az uniós hajózási ágazat környezetvédelmi és közegészségügyi követelményeknek való megfelelése, és szükség esetén tegyen javaslatot konkrét intézkedésekre az ágazat versenyképességét érintő negatív hatások ellensúlyozása érdekében; megjegyzi, hogy a hajók selejtezésével, valamint a tengeri üzemanyagok kéntartalmával kapcsolatos jogalkotási követelményeknek biztosítaniuk kell a környezet magas szintű védelmét, ugyanakkor – az Unió éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzéseivel összhangban – hatékonyan védeniük kell a közúti szállításról a tengeri szállításra történő átállás célját;

44.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy jelentősen fokozzák arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy – figyelemmel a hajókból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás fokozódó hatására – nemzetközi megállapodást kössenek a tengeri közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséről;

45.  kiemeli, hogy a környezetbarát üzemanyagok, például a cseppfolyósított földgáz (LNG) fontos szerepet játszhat azon célkitűzés teljesítésében, hogy a tengeri bunkerolajból származó uniós szén-dioxid-kibocsátás 2050-re legalább 40%-kal csökkenjen;

46.  hangsúlyozza, hogy támogatni kell a hatékony és fenntartható kikötői infrastruktúra-szolgáltatások fejlesztését, amelyek meg tudnak felelni a várhatóan megnövekedő tengeri forgalom, a környezeti és zajártalmak csökkentése, a közlekedés szárazföldről a tengerre való átterelése, valamint a személy- és áruszállítás folyamatosságának és intermodalitásának biztosítása jelentette kihívásoknak; szorgalmazza, hogy az európai kikötőkben egymással párhuzamosan fejlesszék a hajójavítási és -bontási tevékenységeket;

47.  felhívja a figyelmet a logisztikai platformok létrehozásának lehetőségére az Európa és más globális gazdaságok közötti áruszállítás megkönnyítése érdekében; hangsúlyozza, hogy a tengeri szállításnak, illetve a legkülső régiók és más kontinentális területek közötti kapcsolatoknak stratégiai jelentőségük van;

48.  hangsúlyozza, hogy az uniós hajógyártási ágazat fokozhatja a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz való hozzájárulását azzal, ha kihasználja a (fokozottan energiahatékony és alacsonyabb SOx- és NOx-kibocsátású) „tiszta hajók”, valamint a tengeri szélerőművek építésére, telepítésére és működtetésére alkalmas hajók és szerkezetek iránti keresletből fakadó lehetőségeket; kéri az Unió hajógyártási ágazatát, hogy használja ki ezt a lehetőséget, különös tekintettel az Unió partjai mentén zajló rövid távú tengeri szállítás várható növekedésére;

49.  sürgeti a Tanácsot, hogy állapodjon meg a Parlamenttel egy olyan rendelet elfogadásáról, amely előírja a hajók környezetbarát, a dolgozók munkakörülményeit tiszteletben tartó bontását, és ily módon lehetővé teszi az uniós hajóépítő ipar számára a versenyképesebb újrahasznosítást;

50.  felhívja a Bizottságot, hogy segítse elő a „LeaderSHIP 2020” stratégia végrehajtását az európai hajógyártási ágazat előtt álló kihívások – például a finanszírozáshoz való hozzáférés, a készségek és a nemzetközi versenyképesség – kezelésére irányuló, azonosított fellépések támogatásával;

Tengeri és tengerparti turizmus

51.  felhívja a tagállamokat, hogy a helyi és a regionális hatóságok, valamint a civil társadalmi szervezetek közvetlen bevonásával támogassák a fenntartható idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztésére és korszerűsítésére irányuló kezdeményezéseket, különös tekintettel a fogyatékossággal élő és mozgáskorlátozott személyekre, és a környezetvédelmi jogszabályok tiszteletben tartása mellett tegyenek meg mindent az ágazaton belüli bürokrácia megszüntetése és az átláthatóság hiányának orvoslása érdekében;

52.  kéri a fenntartható turizmusnak mint a part menti területeken belüli növekedés és munkahelyteremtés motorjának előmozdítását és támogatását; véleménye szerint az egészséges környezet a turizmus bármely formájának alapfeltétele a part menti régiókban, ezért minden erőfeszítést meg kell tenni annak megóvása érdekében; hangsúlyozza, hogy fenntartható infrastruktúrát kell biztosítani a turizmus új formáinak kialakításához, különösen a magas növekedési potenciállal rendelkező turisztikai ágazatokban, többek között az ökológiai és agrárturizmusban, a halászati és horgászturizmusban, valamint a vízi sportokkal kapcsolatos fenntartható turizmusban; üdvözli a határokon átnyúló, tengerimedence-alapú turisztikai stratégiák előmozdítására irányuló kezdeményezéseket.

53.  hangsúlyozza, hogy az európai partok eróziója, Európa környezeti örökségének és állatvilágának megőrzése és a vízminőség javítása továbbra is kezelést igénylő fontos kérdések; hangsúlyozza ezért, hogy e területeken megfelelő befektetéseket kell eszközölni a fenntartható és jó minőségű strand- és búvárturizmus kialakítása érdekében;

54.  hangsúlyozza, hogy a tengerparti, tengeri és tengerészeti örökség kiaknázására és hasznosítására irányuló intézkedéseket a megőrzésre és helyreállításra irányuló fellépésekkel párhuzamosan kell előirányozni;

55.  rámutat a magas szintű szakképző intézmények létrehozásának, illetve fejlesztésének jelentőségére (az idegenforgalmi vállalkozások igazgatásával és gazdálkodásával kapcsolatos képzések, idegenforgalmi szakmák oktatása, tengerészeti iskolák, szakácsiskolák stb.), valamint annak fontosságára, hogy javuljon azon képzések kínálata, amelyek célja az idegenforgalmi szolgáltatások és termékek minőségének javítása, az új technológiák alkalmazása és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás;

56.  hangsúlyozza, hogy egyszerűsíteni kell a vízumeljárásokat, csökkenteni kell a vonatkozó költségeket, és többszöri belépésre jogosító vízumokat kell kiadni a harmadik országokból, különösen a BRIC-országokból érkező látogatóknak; felhívja a Bizottságot, hogy az érkező turisták számának maximalizálása érdekében vizsgálja meg és haladéktalanul vezesse be a turistavízumok kibocsátásának új, „intelligens” módozatait;

57.  hangsúlyozza, hogy a tengeri hajós körutazások iparága az európai kikötők és a velük szomszédos helyi közösségek számára jelentős gazdasági forrást jelent, ami az alacsonyabb kibocsátású, energiahatékonyabb hajók fejlesztése és használata szempontjából is alapvető fontosságú; ösztönzi olyan, vonzó idegenforgalmi programok kidolgozását, amelyek a kikötői célpontok tengerészeti, kulturális és történelmi jelentőségét hangsúlyozva további élményekkel gazdagítják a látogatókat;

58.  felhívja a Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit az európai kikötők versenyképességének a kikötői infrastrukturális kapacitások támogatása és koordinálása, valamint a nyújtott szolgáltatások fejlesztése (például a schengeni követelményekkel való összehangolásuk) révén történő serkentése érdekében, hogy az európai kikötők vonzóbbak legyenek a tengeri körutazást végző hajók számára, és több hasznot hozzanak a helyi és a halászközösségeknek, ily módon lehetővé téve számukra tevékenységük diverzifikálását; felhívja a Bizottságot, hogy vegye tekintetbe a szigeteken és a legkülső régiókban működő kikötők sajátosságait;

59.  felszólít annak kötelezővé tételére, hogy a kikötők modernizációs és bővítési projektjei keretében az utasterminálokat és az új személyszállító hajókat a csökkent mozgásképességű személyeket segítő létesítményekkel szereljék fel;

60.  hangsúlyozza a part menti és a tengeri területeken – elsősorban kompok és utasszállító hajók igénybevételével – történő személyszállítás jelentőségét, és emlékeztet a tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasok jogairól szóló 1177/2010/EU rendelet hatálybalépésére, amelynek célja a minőségi tengeri turizmus előmozdítása; ezzel összefüggésben felhívja a Bizottságot, hogy az üzemeltetők körében bevált gyakorlatok alapján indítson kampányt az utasszállító és a tengeri körutazást végző hajók minőségének az utasjogok tekintetében történő javítása érdekében;

61.  hangsúlyozza a jachtturizmus és a vitorlázás tengeri turizmus szempontjából fennálló jelentőségét; felhívja a Bizottságot, hogy a tengeri turizmusról szóló következő közleményével összefüggésben vizsgálja meg az ágazat társadalmi és gazdasági hatásait, az engedélykibocsátás, a hajózási és üzemeltetési feltételek, a biztonsági követelmények, valamint a jachtkarbantartás és -javítás tekintetében irányadó szabályok uniós szintű harmonizálásának és egyszerűsítésének, valamint az ágazaton belüli szakképesítések kölcsönös elismerésének lehetőségét;

62.  megismétli a strandturizmus mint egyes európai part menti régiókra jellemző lehetőség fontosságát; felszólítja a Bizottságot, hogy végezzen hatásvizsgálatot annak ellenőrzése céljából, hogy nem jár-e a 2006/123/EK irányelv negatív következményekkel az ágazaton belüli kkv-kra nézve, és amennyiben szükségesnek ítéli, javasoljon intézkedéseket e hatások enyhítésére, valamint gondoskodjék arról, hogy az irányelv alkalmazásakor vegyék figyelembe e szakmai tevékenység sajátosságait;

63.  felhívja a Bizottságot, hogy különösen az idegenforgalmi termékek diverzifikációja és az idegenforgalom szezonális jellegének csökkentése érdekében ösztönözze a tagállamokat, régiókat, autonóm közösségeket, valamint a tengerparti területek és szigetek további érdekelt feleit a Parlament által a 2013. évi költségvetés keretében elfogadott „Ősi kereskedelmi útvonalak” kezdeményezés kidolgozására és szisztematikus bevezetésére mind a Földközi-tenger medencéjében, mind pedig más európai medencékben;

64.  felhívja a Bizottságot, hogy a kapcsolódó fellépéseibe és programjaiba – például az „EDEN – Kiemelt európai úti célok” és a „Calypso” programokba – foglalja bele a fenntartható tengeri, szigeti és a tengerparti turizmust, valamint támogassa a tengerparti, tengeri és tengerészeti területekhez kapcsolódó turisztikai formák diverzifikációját ösztönző kezdeményezéseket, valamint az idegenforgalmi állások és tevékenységek idényjellegének enyhítését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást; e tekintetben úgy véli, hogy az idegenforgalmi kínálat diverzifikációja növelheti a tengeri régiók vonzerejét és lehetővé teheti számukra, hogy túllépjenek a „napsütés, tenger és homok” háromszögén alapuló hagyományos kínálati modellen;

65.  felszólít a tengeri szabadidőközpontok fejlesztésére, mivel ezek csökkenthetik a szezonális ingadozásokat, és multiplikátorhatást válthatnak ki a helyi és a regionális gazdaságok tekintetében, biztosítva a halászközösségek integrálását, valamint megteremtve a gazdasági növekedés és a fenntarthatóság közötti egyensúlyt;

66.  felhívja a Bizottságot, hogy tartsa szem előtt a helyi kultúra és a kézműves gasztronómia hozzájárulását és szerepét az európai tengerparti turizmus fejlesztése tekintetében; az Unió part menti területeinek elsődleges és harmadlagos szektorában működő kis- és középvállalkozások (kkv-k) közötti szinergiák ösztönzése érdekében szükségesnek tartja a meglévő politikák és eszközök alkalmazását és koordinálását, valamint új programok és fellépések kidolgozását;

67.  nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy a „virtuális idegenforgalmi megfigyelőközponton” belül alakítson ki a tengeri és tengerparti turizmussal foglalkozó részleget, ezzel biztosítva a kapcsolatot a kutatóintézetekkel, vállalkozásokkal és állami hatóságokkal a piackutatás előmozdítása, a vállalkozásoknak és az állami hatóságoknak a kereslet és a kínálat alakulásával kapcsolatos távlati információkkal való ellátása, valamint kedvezőbb üzleti feltételek megteremtése érdekében, egyidejűleg információkkal szolgálva a biológiai sokféleség, az éghajlatvédelem és a fenntartható turizmust szolgáló kezdeményezések közötti kapcsolatokról is;

Kék energia

68.  megjegyzi, hogy az éghajlatváltozás a tengeri biológiai sokféleséget világszerte veszélyeztető egyik legfőbb fenyegetés, és hogy a kék növekedési stratégia energiaügyi vonatkozásainak a megújuló energiaforrásokon és az energiahatékonyságon kell alapulniuk;

69.  e tekintetben elismeri, hogy az európai tengerek és óceánok fontos szerepet töltenek be az EU energiabiztonságában, valamint az Unió energiaellátási forrásainak és útvonalainak diverzifikációjában;

70.  felhívja a figyelmet a tengeri szélben, az árapályban, a hullámzásban és az óceánok termikus energiájában, valamint a hagyományos tengeri energiaágazatban rejlő lehetőségekre a fenntartható munkahelyek part menti övezetekben történő létrehozása, a kibocsátáscsökkentés és az EU közép- és hosszú távú energetikai célkitűzéseinek megvalósításához való hozzájárulás szempontjából; hangsúlyozza, hogy e lehetőségek kihasználásához a hálózati csatlakozások átszervezése és az átviteli kapacitás javítása érdekében jelentős beruházásokra lesz szükség;

71.  hangsúlyozza, hogy a kék energia tőkét jelent az európai tengeri gazdaság számára; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a tengeri medencékhez kapcsolódó stratégiák révén segítsék elő a kék energiában rejlő lehetőségek kiaknázását, kiemelt figyelmet fordítva a legkülső régiókban rejlő, elhelyezkedésükből és természeti adottságaikból adódó lehetőségekre;

72.  felhívja a Bizottságot, hogy – a korábban más ágazatok esetében történtekhez hasonlóan – a kék energiára vonatkozó európai ipari stratégia kidolgozásával tevékenyen támogassa az Unió e téren betöltött globális vezető szerepét;

73.  felhívja a Bizottságot, hogy az e területet érintő következő közleményében a tengeri szélenergia és a megújuló tengeri energia egyéb formái közötti szinergiákat kihasználva alkalmazzon integrált megközelítést a tengeri energiaforrások fejlesztésére vonatkozóan; kitart amellett, hogy e megközelítésnek teljes körű és fenntartható energiaszerkezetet kell kínálnia, amely tiszteletben tartja az elővigyázatosság elvét, garantálja a tengerbiztonságot és -védelmet, valamint rendelkezik a tengeri energia szárazföldre szállítására alkalmas infrastruktúrák kiépítéséről és a hagyományos energiahálózattal való összekapcsolásról;

74.  felszólítja a tagállamokat, hogy működjenek együtt annak érdekében, hogy elősegítsék a megújuló energiát termelő északi-tengeri szélerőmű-hálózat fenntartható kiépítését; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy vonatkozó szabályozási keretre;

Halászati és akvakultúra-ágazat

75.  hangsúlyozza, hogy az akvakultúra-ágazatnak és a halászatnak hozzá kell járulnia az Unión belüli fenntartható élelmiszer-termeléshez, valamint a hosszú távú élelmezésbiztonsághoz és fogyasztóvédelemhez; úgy véli, hogy a bürokrácia csökkentése, valamint az ezen ágazatokon belüli foglalkoztatási lehetőségek előmozdítása révén ösztönözni kell a fejlesztést és innovációt a fenntartható akvakultúra- és halfeldolgozó ipar területén, javítva a part menti és a vidéki térségekben élők életszínvonalát;

76.  hangsúlyozza a fenntartható akvakultúra kialakításának jelentőségét az európai halállományok túlhalászása és az uniós halfogyasztás több mint 60%-át kitevő, harmadik országokból származó halak behozatalától való függés csökkentésében;

77.  rámutat, hogy az uniós akvakultúra már 80 000 munkahelyet biztosít, és jelentős mértékben javíthatja a part menti közösségek gazdaságát, tekintettel az ENSZ becslésére, amely szerint 2019-re a haltenyésztés meg fogja előzni a hagyományos halászatot;

78.  felhívja a Bizottságot, hogy az Unión belüli akvakultúrára vonatkozó, közelgő stratégiai iránymutatásaiban mozdítsa elő a nyílt tengeri akvakultúrát, amely – a túl intenzív akvakultúra által a tengerparti ökoszisztémákra és egyéb tevékenységekre gyakorolt nyomás csökkentése érdekében – kombinálható a kék energiára irányuló létesítményekkel; hangsúlyozza, hogy e tevékenységek fejlesztésének érdekében a tagállamok integrált területrendezési terveinek keretében csökkenteni kell az adminisztratív terheket, és biztosítani kell az e tevékenység folytatására alkalmas területek kijelölését;

79.  hangsúlyozza a létrehozandó – az integrált tengerpolitikát és a halászat finanszírozását egymással első ízben ötvöző – Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) és az Európai Beruházási Bank (EBB) jelentőségét a halászat, az akvakultúra és a halfeldolgozás fenntartható és környezetbarát fejlesztése, valamint az ezen ágazatokra utalt halászközösségek bevételeinek diverzifikálása szempontjából, különös tekintettel a kisméretű tengerparti halászati vállalkozásokra, a nők és a fiatalok számára nyújtott szakmai képzésre, valamint új vállalkozóknak az ágazatba való vonzására;

80.  elismeri, hogy Európa tengeri határainak védelme kihívás a tagállamok számára; úgy véli, hogy a kék gazdaság sikeréhez jól biztosított uniós tengeri határokra van szükség, biztosítandó a tengeri környezet védelmét, a halászati ellenőrzéseket, az illegális halászat elleni küzdelmet, valamint a jogszabályok végrehajtását; rámutat ezért egy európai parti őrség létrehozásának jelentőségére a tengeri műveletek és felügyelet összehangolása érdekében; továbbá rámutat a halászati ágazattal kapcsolatos regionális együttműködési kezdeményezések fokozásának jelentőségére;

A tengeri ásványkészletek kitermelése

81.  elismeri, hogy kedvezőek a körülmények a tengeri ásványkészletek kitermeléséhez; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a tengerfenéki környezet az anyagok, az energia és a biológiai sokféleség cserélődése révén kölcsönhatásban áll a bolygó többi részével, és ennek esetleges zavara beláthatatlan változásokhoz vezethet a halállományokban, és a biológiai sokféleség csökkenését eredményezheti;

82.  kéri a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet a tengerfenéken, különösen a rendkívül érzékeny tengeri környezetekben történő kitermelés környezeti következményeire, támogassa a vonatkozó kutatási projekteket, alkalmazza az elővigyázatosság elvét, valamint működjön együtt az ágazatban érintett harmadik országok hatóságaival, törekedve a tudományos ismeretek tekintetében fennálló hiányosságok gyorsabb pótlására;

83.  elismeri, hogy az erőforrások hatékonyabb felhasználása – szigorúbb újrafeldolgozási politikákkal párosulva – a tenger alatti erőforrások intenzív kiaknázásához képest sokkal költséghatékonyabb és fenntarthatóbb megközelítést kínál ásványianyag-szükségletünk kielégítésére; sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a nyersanyagok és a ritkaföldfémek újrafeldolgozása területén mutatkozó hiányosságok hozzájárulnak a hulladékmennyiség növekedéséhez, és ezért intézkedéseket kér az újrafeldolgozó ipar fellendítése érdekében, hogy az alternatívát kínáljon a tengeri bányászattal szemben; megjegyzi, hogy ez az alternatív megközelítés hosszú távú foglalkoztatási lehetőségeket hordoz magában;

Kék biotechnológia

84.  elismeri, hogy a kék biotechnológia magában hordozza a magas szintű képzettséget igénylő munkahelyek létrehozásának lehetőségét, és sokat nyújthat olyan kritikus területeken, mint az egészségügy, a táplálkozás és az innováció; üdvözli, hogy a Bizottság támogatni kívánja az e tevékenység vállalkozások területén történő előmozdításához szükséges kutatást és innovációt;

85.  hangsúlyozza a tengeri biológiai sokféleségben – különösen a jórészt még fel nem fedezett mélytengerekben – rejlő lehetőségeket a kék biotechnológia ágazata számára, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy e rendkívül érzékeny ökoszisztéma feltárásakor óvatosságot kell tanúsítani;

86.  felszólítja a Bizottságot, hogy jelölje meg egyértelműen a kék biotechnológiához kapcsolódó kérdéseket és kihívásokat (például bio-nanotechnológia, bioanyagok és a géntechnológiával módosított halak, kagylók és mikroorganizmusok bevezetése), valamint alkalmazzon tudományosan alátámasztott, az elővigyázatosság elvén alapuló megközelítést a vonatkozó környezeti és egészségügyi kockázatok azonosítása, értékelése és kezelése érdekében;

87.  felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a magánszektor és a kutatóintézetek közötti, valamint a határokon átnyúló partnerségeket, például a Tengeri Biológiai Erőforrások Európai Központját, mivel a tengeri biotechnológia és a tengerek biológiai sokféleségéhez való hozzáférés tudományos szakértelmet, valamint fejlett és drága felszereléseket kíván meg;

o
o   o

88.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 56. E, 2013.2.26., 41. o.
(2) HL C 70. E, 2012.3.8., 70. o.
(3) HL C 81. E, 2011.3.15., 10. o.
(4) HL C 45. E, 2010.2.23., 1. o.
(5) HL C 279. E, 2009.11.19., 30. o.
(6) HL C 175. E, 2008.7.10., 531. o.


A szövetkezetek hozzájárulása a válság leküzdéséhez
PDF 156kWORD 33k
Az Európai Parlament 2013. július 2-i állásfoglalása a szövetkezetek válságkezelésre irányuló hozzájárulásáról (2012/2321(INI))
P7_TA(2013)0301A7-0222/2013

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ), és különösen annak 54. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ), és különösen annak 3. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel a szociális gazdaságról szóló, 2009. február 19-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a munkavállalói részvétel tekintetében az európai szövetkezet statútumáról szóló, 2012. március 13-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a munkavállalók tájékoztatásáról és a velük folytatott konzultációról, a szerkezetátalakítás előrejelzéséről és kezeléséről szóló, a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó 2013. január 15-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az európai szövetkezet (SCE) statútumáról szóló, 2003. július 22-i 1435/2003/EK tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel a kis- és középvállalkozások átadásáról szóló, 1994. december 7-i 94/1069/EK bizottsági ajánlásra(5),

–  tekintettel a kis- és középvállalkozások átadásáról szóló bizottsági közleményre(6),

–  tekintettel az európai szövetkezetek támogatásáról szóló bizottsági közleményre (COM(2004)0018),

–  tekintettel a „Kezdeményezés a szociális vállalkozásért” című bizottsági közleményre (COM(2011)0682),

–  tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság „A szövetkezetek és a szerkezetátalakítás” című véleményére(7),

–  tekintettel a mind a 27 jelenlegi tagállam kormánya által jóváhagyott, a szövetkezetek támogatásáról szóló 193. ILO-ajánlásra, az ENSZ Közgyűlés „Szövetkezetek és az emberi fejlődés” című 2011. évi határozatára, valamint arra, hogy az ENSZ a 2012. évet a szövetkezetek nemzetközi évévé nyilvánította,

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A7-0222/2013),

Bevezetés

1.  rámutat, hogy a szövetkezetek, más szociális gazdasági vállalkozásokkal együtt alapvető szerepet töltenek be az európai gazdaságban, különösen válság idején, mivel egyesítik magukban a jövedelmezőséget és a szolidaritást, minőségi munkahelyeket hoznak létre, erősítik a társadalmi, gazdasági és regionális kohéziót, illetve társadalmi tőkét teremt. elismeri továbbá, hogy a szociális gazdasági vállalkozások számára egyértelműbb és koherensebb jogi keretet kellene biztosítani, amely megfelelően figyelembe veszi a szociális gazdasági intézmények sokszínűségét és egyedi jellemzőit;

2.  megjegyzi, hogy az EU-ban a szövetkezetek jelentősége folyamatosan nő, valamint hogy közel 160 000 szövetkezeti vállalkozás található 123 millió tag tulajdonában és ezek 5,4 millió ember számára nyújtanak munkát – ideértve az 1,4 millió személy számára munkahelyet biztosító 50 000 ipar- és szolgáltató szövetkezeti vállalkozást –, valamint hogy a szövetkezetek átlagosan 5%-kal járulnak hozzá az egyes tagállamok GDP-jéhez; megjegyzi, hogy az elmúlt néhány év során több száz ipar- és szolgáltató szövetkezeti vállalkozás jött létre a válságban lévő vagy jogutód nélküli üzleti vállalkozások szerkezetátalakításának eredményeképpen, így helyi gazdasági tevékenységeket és munkahelyeket óvtak meg és fejlesztettek újra; megjegyzi, hogy az ipar- és szolgáltató szövetkezeti csoportok az EU néhány legiparosodottabb régiójában kulcsfontosságú hatással bírtak a regionális fejlődésre; megjegyzi, hogy a munkaerő-piaci integrációra specializálódott szociális szövetkezetek több mint 30 000 fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű személyt foglalkoztatnak az ipari és a szolgáltatási ágazatban; megállapítja, hogy a szövetkezeti modell az egyéni vállalkozók és a szabadfoglalkozásúak által követett példává vált, illetve, hogy e modell jelentősége erőteljesen növekedett az új ágazatokban – például a korábban az állam által nyújtott szociális, egészségügyi és digitális szolgáltatások, a kiegészítő üzleti szolgáltatások, valamint az általános érdekű szolgáltatások (többek között a környezeti szolgáltatások, a természetes élőhelyekkel, az oktatással és kultúrával való gazdálkodás és a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termelés) terén; megállapítja, hogy a szövetkezetek ezért – amellett, hogy hozzájárulnak a társadalmi innovációnak, az Európa 2020 stratégiában és a Horizont 2020-ban is szereplő jelentős célkitűzésnek a megvalósításához – a gazdasági, szociális és fenntartható fejlődés és a foglalkoztatás szempontjából kiemelkedően fontos szerepet játszanak az EU-ban, illetve segítik a regionális és helyi közösségek fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődésre vonatkozó célkitűzéseinek teljesítését;

3.  ismételten kiemeli, hogy a szövetkezeti üzleti modell hozzájárul a tényleges gazdasági pluralitás kialakításához és a „szociális piacgazdaság” szerves részét képezi, továbbá teljes mértékben összhangban van az EU-szerződés értékeivel és az Európa 2020 stratégia céljaival;

4.  rámutat, hogy a szövetkezetek válságos időkben a foglalkoztatottsági arányt és a vállalkozás-bezárások számát illetően sokkal ellenállóbbnak bizonyultak, mint sok hagyományos vállalkozás; megjegyzi, hogy a válság ellenére szövetkezetek alakultak az új és innovatív ágazatokban és ezen ellenálló képességre meggyőző erejű bizonyíték áll rendelkezésre, különösen a szövetkezeti bankok, valamint az ipar- és szolgáltató szövetkezetek (dolgozói szövetkezetek, szociális szövetkezetek és a kkv-k alkotta szövetkezetek) tekintetében; rámutat, hogy a szövetkezeti modell fejlődése bizonyította, hogy segítségével más modellekhez viszonyítva hatékonyabb válasz adható az új szükségletekre, és jobban ösztönözhető a munkahelyteremtés, ami annak köszönhető, hogy a szövetkezetek feladataik folyamatos ellátás révén nagymértékben képesek alkamazkodni a változáshoz, válság esetén fenntartani üzletmenetüket; rámutat továbbá a kkv-k alkotta szövetkezetek stratégiai szerepére, ezek ugyanis kollektív megoldást kínálhatnak a közös problémákra, valamint lehetővé teszik a méretgazdaságosság kialakítását; megjegyzi ezenkívül, hogy növekszik a „közösségi szövetkezetek” jelentősége, ami – különösen a távoli és hátrányos helyzetű térségekben – lehetővé teszi a polgárok közvetlen szerepvállalását a különböző szükségletek kielégítésében például a szociális és egészségügyi, oktatási, kereskedelmi, valamint kommunikációs szolgáltatások terén;

5.  úgy véli, hogy gazdasági visszaesés idején a szövetkezetek hatékonyan elő tudják mozdítani a mikrogazdasági szintű vállalkozói tevékenységet, mivel lehetővé teszik a kisvállalkozók – gyakran polgárokból álló csoportok – számára a vállalkozási tevékenységben való részvételt; e tekintetben támogatja, hogy a szociális és jóléti ágazatokban alakítsanak ki szövetkezeteket, lehetővé téve ezáltal a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok fokozottabb társadalmi részvételét;

6.  azzal érvel, hogy decentralizált jellegéből kifolyólag a szövetkezeti modell jelentősen hozzájárul a megújuló energiaforrásokról szóló 2009/28/EK irányelvben megállapított, 2020-ra vonatkozó prioritások végrehajtásához, valamint a fosszilis energiáról a megújuló energiára való átálláshoz; e tekintetben rámutat arra, hogy több mint 1000 megújuló energiával foglalkozó szövetkezetet alapítottak polgárok; úgy véli, hogy a megújuló energia területén működő szövetkezetek lehetővé teszik a polgárok számára a helyi projektekben való részvételt, és ösztönzik a megújuló energiára irányuló projektekbe való beruházást, ami viszont fokozza az új megújulóenergia-létesítmények társadalmi elfogadottságát; úgy véli, hogy a polgárok energiatermelésben való részvétele egyaránt növeli a fenntartható és hatékony energiafogyasztás szükségességével kapcsolatos tudatosságukat és az energiaárakra gyakorolt befolyásukat; arra kéri a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet az energetika területén működő szövetkezetek azon szerepére, amelyet a megújuló energiaforrások felhasználásának fokozásában és az energiahatékonyság javításában betölthetnek;

7.  azon a véleményen van, hogy a nagyobb ellenálló képesség nagyrészt az irányítás szövetkezeti modelljének köszönhető, amely a közös tulajdonon, a demokratikus gazdasági részvételen, valamint a részes tagok általi ellenőrzésen, szervezésen és irányításon, illetve a közösség iránti elkötelezettségen alapul; hangsúlyozza, hogy a szövetkezetek ellenálló képessége a jellegzetes, kiegyensúlyozott szociális és gazdasági célokat kitűző és a működésük és tevékenységük javítását célzó tőkefelhalmozási módszerüknek is köszönhető, ami kevésbé függ a pénzügyi piacok alakulásától, és kapcsolódik a többletek – ha lehetséges részben fel nem osztható – tartalékalapokba való áthelyezéséhez (különösen olyan eszközök formájában, amelyek általánosságban megerősítik a szövetkezeti mozgalmat, a felszámolási eljárások esetleges kintlevő tartozásainak kifizetését követően), a vállalkozás céljainak megvalósításához; úgy véli, hogy ez a modell segít annak biztosításában, hogy a szövetkezetek hosszú távú, nemzedékeken átívelő megközelítést tegyenek magukévá, a helyi gazdaság szerves részévé teszi őket, így hozzájárulnak a helyi fenntartható fejlődéshez és biztosítja, hogy ne helyezzék át tevékenységüket, még akkor sem, amikor kilépnek a nemzetközi piacra;

8.  megállapítja, hogy a szövetkezeti vállalkozások képesek a jelenlegi és jövőbeni igények eredményes és hatékony kielégítésére olyan területeken, mint a kulturális erőforrások kezelése és a kreativitás érvényre juttatása, valamint az új életmóddal és fogyasztói szokásokkal összefüggő környezeti fenntarthatóság; hangsúlyozza, hogy a szövetkezetek olyan új értékeket is bevezettek, mint a jogszerűség védelme: erre példa Olaszország, ahol a szövetkezeti vállalkozások felelősek a maffiától elkobzott javak kezeléséért;

9.  úgy véli, hogy a szövetkezetek számára – tekintettel többek között az új európai iparpolitika alapját képező ipari szerkezetváltás elősegítéséhez való kiemelt hozzájárulásukra – teljes körű részvételt kellene biztosítani az unió iparpolitika célkitűzéseiben és az EU által hozott intézkedésekben;

10.  megjegyzi továbbá, hogy a szövetkezetek az együttműködés révén kihasználhatják a méretgazdaságosság előnyeit és megoszthatják a tapasztalatokat és a legjobb gyakorlatokat, valamint – adott esetben – átcsoportosíthatják vagy összevonhatják az emberi és pénzügyi erőforrásokat; úgy ítéli meg, hogy ez a jellegükből adódó rugalmasság teszi lehetővé a szövetkezetek számára, hogy még a nehézségekkel fokozottan teli időszakokban is fenntartsák magukat;

11.  megállapítja, hogy több tagállamban fellelhető számos helyes gyakorlat, amely bizonyítja a szövetkezeti vállalatok kitűnő teljesítményét a növekedés, a foglalkoztatás, a fennmaradási arányok és a vállalkozásindítás tekintetében, ilyen például a Spanyolországban alkalmazott „egyösszegű kifizetés” (pago unico), valamint az olaszországi Marcora törvény, amelyek lehetővé teszik új szövetkezeti vállalkozások munkanélküli-segélyből történő indítását, a Franciaországban, Svédországban és Belgiumban alakult ún. „foglalkoztatási és vállalkozási szövetkezetek”, rámutat továbbá arra, hogy az egyes szövetkezetek hogyan szerveződhetnek önkéntes alapon ipari, mezőgazdasági, logisztikai, pénzügyi, K+F- és felsőoktatási ágazatban tevékenykedő vállalkozásokat tömörítő nagyméretű üzleti csoportba; megjegyzi, hogy a profi vagy félprofi sportszervezetek jó irányításához szintén hatékony modellül szolgálhatnak például a brit vagyonkezelők mintájára működő szövetkezeti társaságok, ami a főbb érdekeltek – azaz a szurkolók – számára egyúttal lehetővé tenné, hogy részt vegyenek a (profi vagy amatőr) klubok irányításában; felkéri a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg e helyes gyakorlatokat, valamint mérlegelje e gyakorlatokat a vállalkozásokkal kapcsolatos európai politika kialakítása során;

12.  úgy véli, hogy a szövetkezetek – különösen válság idején – jelentős mértékben járulnak hozzá az európai gazdaság működéséhez és a stabil foglalkoztatáshoz;

13.  hangsúlyozza, hogy ki kell alakítani többek között a vállalkozási és foglalkoztatási szövetkezet (BEC) modelljét, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy fokozatosan elégítsék ki tagjaik igényeit és a tagok üzleti tevékenységének fejlődésével párhuzamosan alakuljanak;

14.  megjegyzi ugyanakkor, hogy a szövetkezetek is csődhelyzetbe kerülhetnek;

15.  megállapítja, hogy a különböző tagállamokban eltérő a szövetkezetek helyzete, a jogi és fogalmi különbségek okán; kéri ezért az Európai Bizottságot, hogy a szövetkezetek fejlődését megnehezítő akadályok felszámolása érdekében – a szubszidiaritást szem előtt tartva –vizsgálja meg a jelenlegi jogi szabályozást és keressen olyan közös pontokat, amelyek lehetővé teszik a legfontosabb kérdések harmonizációját;

16.  hangsúlyozza, hogy a munkavállalók a szövetkezetek alapítása vagy az üzleti vállalkozások tulajdonjogának a foglalkoztatottakra való átruházása során jelentős pénzügyi kockázatot vállalnak; megjegyzi, hogy a jó irányítás − különösen a dolgozói szövetkezetekben – erősen függ a munkavállalói vállalatirányítás támogatásától és ellenőrzésétől;

Szabályozási keretrendszer

17.  azon a véleményen van, hogy ezt a szerves ellenálló képességet erősíteni kell azáltal, hogy megfelelő figyelmet szentelünk a szövetkezeteknek minden olyan vonatkozó uniós politikában, amely az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célozza, az európai szociális modellt jobban szem előtt tartó, az eddigiektől eltérő gazdaságfejlesztési modell révén, továbbá a szövetkezetekre vonatkozó hatályos uniós jogszabályok egyszerűsítésével; kifejezetten úgy véli, hogy a „Vállalkozás 2020” cselekvési tervben is meg kell említeni a szövetkezetek fontos szerepét; úgy véli, hogy meg kell tenni a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy a szövetkezetek és egyéb vállalkozási formák számára egyenlő feltételeket biztosítsanak, a szövetkezetek céljainak és munkamódszereinek, valamint szociális jellegének megőrzése mellett;

18.  emlékeztet arra, hogy az Európai Uniónak a jogszabályokban egyenlőként kell elismernie és kezelnie a különböző vállalkozási formákat, ezzel biztosítva, hogy a vállalkozás jogállásától függetlenül tiszteletben tartsák a vállalkozás szabadságát; sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a „Vállalkozás 2020” cselekvési tervében az Európai Bizottság nem helyez kellő hangsúlyt a vállalkozások szociális gazdaságban játszott szerepére, és éppen csak megemlíti a munkahelyteremtéshez és a szociális innovációhoz való hozzájárulásukat és azt, hogy a kkv-khoz képest nagyobb nehézségekkel szembesülnek a finanszírozáshoz jutás terén;

19.  felhívja ezért a Bizottságot, hogy támogassa szolgálatait azáltal, hogy a szövetkezetekkel és egyéb szociális gazdasági szervezetekkel (pl. kölcsönös biztosítók, gazdasági tevékenységet folytató alapítványok és egyesületek) foglalkozó csoportot hoz létre, amelynek célja a források megfelelő szintjének biztosítását szolgáló intézkedések, valamint a szociális gazdasági szervezetekkel kapcsolatos szakpolitikai fejlemények nyomon követésének és kezelésének fokozottabb figyelemmel kísérése; sürgeti a Bizottságot, hogy fordítson kellő figyelmet a válságban lévő vagy jogutód nélküli ipari és szolgáltatási vállalkozások szövetkezetté való átalakítására az e feladatra összpontosító szolgáltatások létrehozása révén;

20.  felhívja a Bizottságot, hogy a munkavállalók által irányított vállalkozások számára biztosítsa a közbeszerzési szabályok fokozott rugalmasságát, például a fenntartások időbeli korlátozásának bevezetésével;

21.  felhívja továbbá a Bizottságot annak biztosítására, hogy koordinálják a szociális vállalakozásra irányuló kezdeményezés keretében hozott intézkedéseket, és csökkentsék a két kezdeményezés közötti adminisztratív akadályokat;

22.  sürgeti a tagállamokat, hogy – a 193/2002. ILO-ajánlással összhangban – általánosságban vizsgálják felül a szövetkezetekre vonatkozó jogszabályaikat, különösen a speciális szövetkezeti típusok, mint például a dolgozói szövetkezetek, a szociális szövetkezetek, a kisipari szövetkezetek és a szövetkezeti bankok tekintetében, a szövetkezeti üzleti modellt támogató átfogó politika elfogadása és a szövetkezetek és irányító szervezeteik szerepének elismerése és a szövetkezetek fejlődése számára kedvező szabályozási környezet kialakítása céljából, különösen azokon a területeken és ágazatokban, ahol e modell bizonyítottan társadalmi, gazdasági és környezeti hozzáadott értéket képvisel; felhívja a tagállamokat, hogy a szociális partnerekkel és egyéb érdekeltekkel együtt határozzák meg regionális és helyi szinten a szövetkezeti projektekre alkalmas stratégiai szektorokat; hangsúlyozza, hogy ennek magában kell foglalnia a megfelelő pénzügyi eszközöket és a szövetkezetek szerepének elismerését a nemzeti szociális párbeszédben, továbbá a fenntartható és társadalmilag felelős finanszírozást kezdetektől fogva kiemelten kezelő és helyi szinten jól ismert takarékszövetkezetek szerepét; kéri, hogy vegyék figyelembe ezt az ajánlást az európai szövetkezet (SCE) statútumáról szóló rendelet felülvizsgálatának keretében;

23.  hangsúlyozza, hogy az eltérő nemzeti értelmezések és a regionális, nemzeti és makroregionális szintű versenyelőnyök és -hátrányok elkerülése érdekében, szilárd jogi kereten belül és a nemzetközi szabályozási téren végbement előrelépéssel összhangban szabályozási intézkedéseket kell elfogadni;

24.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a szövetkezetekkel kapcsolatos jövőbeli uniós kezdeményezéseken és vállalásokon belüli folyamat valamennyi szakaszába be kell vonni a szövetkezeteket;

Üzleti vállalkozások átruházása és szerkezetátalakítás

25.  úgy ítéli meg, hogy az üzleti vállalkozásoknak a foglalkoztatottakra való átruházása szövetkezet létrehozása révén és a munkavállalói tulajdon más formái a vállalkozás fennmaradásának legjobb módja lehetnek; hangsúlyozza, hogy a vállalkozásoknak a foglalkoztatottakra való ilyen átruházását – és különösen a dolgozói szövetkezeteket és a dolgozói kivásárlásokat – olyan meghatározott uniós költségvetési tételből kell támogatni, amely pénzügyi eszközöket is tartalmaz; sürgősen felszólít egy olyan európai mechanizmus – az Európai Beruházási Bank (EBB), a szociális partnerek és a szövetkezeti mozgalom érdekelt feleinek részvételével való – létrehozására, amelynek célja a szövetkezetek fejlesztésének, valamint különösen az üzleti vállalkozások szövetkezeti formában – többek között kölcsönös segítségnyújtási alap révén – való átruházásának elősegítése;

26.  hangsúlyozza, hogy a gazdasági válságra adott válaszként a dolgozói kivásárlások gyakorlata egyre elterjedtebbé válik a tagállamokban; ezért felkéri a Bizottságot, hogy e gyakorlat ösztönzése érdekében határozzon meg pénzügyi eszközöket vagy terjessze ki a meglévőket;

27.  hangsúlyozza, hogy a szociális szövetkezetek aktív szerepet játszanak a kkv-k szerkezetátalakításában különösen a „szociális restrukturálás” révén, amelyek elősegítik a foglalkoztatási szempontból kritikus helyzetben lévő, hátrányos helyzetűnek tekinthető munkavállalók integrációját azáltal, hogy a szolidaritás révén fokozzák a társadalmi igényekre való válaszadás képességét;

28.  megjegyzi, hogy az üzleti vállalkozások tulajdonjogának foglalkoztatottakra való átruházása során fellépő problémák igen gyakran nem csak a vonatkozó eljárás hosszadalmasságából fakadnak, hanem sokkal inkább abból, hogy ezt az üzleti forgatókönyvet nem ismerik az érintett (pl. a jogi és számviteli) szakemberek és a jogi és oktatási rendszerek; hangsúlyozza, hogy a vállalkozások alapításában vagy tulajdonjoguk átruházásában érintett valamennyi szereplő szakképzése és tájékoztatása nagymértékben hozzájárulna e gyakorlat megismertetéséhez; ezért javasolja, hogy a szövetkezeti vállalkozási forma kerüljön be az egyetemi és vezetéstudományi képzések vonatkozó tananyagának állandó részébe; úgy véli továbbá, hogy a szövetkezetekre vonatkozó pontosabb ismeretek terjesztését is elő kell segíteni és – többek között a strukturális alapok célzott és intelligens felhasználása révén – az üzleti vállalkozások alkalmazottak számára, szövetkezeti formában való átruházását pénzügyi eszközökkel támogatni kell a szakszervezetekben és az üzleti vállalkozások létrehozására vagy átruházására vonatkozó tájékoztatással megbízott szervekben; hangsúlyozza a vállalkozások szövetkezeti formában való alapítása és átruházása terén a szövetkezeteket tömörítő szövetségek által bizonyos tagállamokban felhalmozott szakértelmet, és felhívja az Európai Bizottságot, hogy alakítson ki olyan eszközöket, amelyek elősegítik a vállalkozások között az együttműködést és a területre vonatkozó legjobb gyakorlatok és módszerek cseréjét, valamint hogy készítsen erről jelentést a Tanács és az Európai Parlament számára;

29.  sürgeti a tagállamokat, hogy alakítsák ki az üzleti vállalkozások munkavállalók számára való átruházását elősegítő kereteket, ideértve a munkavállalók által a válságban lévő vagy jogutód nélküli vállalkozásokba való beruházást elősegítő pénzügyi mechanizmusokat, valamint a munkavállalók preferenciális jogait, annak érdekében, hogy megvalósuljanak a megszűnés előtt álló vállalkozások vételi ajánlatához szükséges legjobb feltételek;

30.  úgy véli továbbá, hogy a tagállamoknak olyan politikákat kell elfogadniuk, amelyek ösztönzik a munkavállalók részvállalását a vállalkozások alaptőkéjében, eredményeiben, és konkrét költségvetési mechanizmusok révén egyéb ipari és szolgáltatási vállalkozási formákban is, illetve biztosítják a szükséges jogi védelmet és a vállalkozás irányításában, felügyeletében, döntéshozatalában és felelősségvállalásában való arányos részvételt; emlékeztet arra, hogy e tevékenységek fokozhatják az érintett ágazat egészének versenyképességét;

31.  hangsúlyozza a szövetkezeti modellre jellemző pozitív mechanizmusokat, többek között a fel nem osztható tartalékokat amelyek tehát még felszámolás esetén sem oszthatók fel a tagok között, hanem a szövetkezeti mozgalom fejlesztésére fordítandók, valamint a jogi rendelkezéseket annak lehetővé tételére, hogy külső felek – szavazati jog ellenében vagy anélkül – kockázati tőkével lássák el a szövetkezeteket, mint például a szövetkezeti fejlesztési alapok és a vállalat-finanszírozási együttműködés (Cooperazione Finanza Impresa, CFI) Olaszországban, a Szociális gazdasági Fejlesztések Intézete (Institut de Développement de l'Economie Sociale, ESFIN-IDES) Franciaországban és a Mondragón Corporation befektetési struktúrája Spanyolországban;

32.  felhívja a Bizottságot olyan politikák és intézkedések előmozdítására, amelyek az induló vállalkozásokon belüli új munkahelyek teremtésén túl a meglévő munkahelyek megtartását is támogatják; arra kéri a Bizottságot, hogy hozzon létre az induló vállalkozásoknak szóló új szolgáltatásokat annak érdekében, hogy a figyelemfelkeltés és a képzési kezdeményezések útján támogassa a szövetkezeti vállalkozási formát;

33.  hangsúlyozza, hogy a válságban lévő vállalkozások gazdaságilag fenntartható szövetkezettekké való átalakításához pontos és korai diagnózisra van szükség; felhívja a hatóságokat, hogy minden szinten működjenek együtt a szociális partnerekkel és a szövetkezeti mozgalommal az említett korai diagnózis felállításában és a vállalkozások szövetkezetekké való átalakításának megvalósíthatósági és ésszerűségi értékelésében; véleménye szerint a szakszervezeteket és a szövetkezeteket tömörítő szövetségeket is be kell vonni e folyamatba;

34.  javasolja, hogy a Bizottság készítsen kimerítő jellegű összehasonlítást az egyes tagállamokban bevezetett legjobb gyakorlatokról és a szövetkezeti formában történő átszervezésnek kedvező nemzeti jogszabályokról, különösen a vállalatok felvásárlása, a csődre vonatkozó jogi rendszer, a pénzügyi mechanizmusok, a vállalkozástámogató intézmények és a szövetkezeti vállalkozások horizontális vállalkozási átcsoportosítása tekintetében; hangsúlyozza a szövetkezeteknek az ilyen felmérésbe a prioritások meghatározása érdekében történő bevonásának fontosságát; felhívja e tekintetben a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a szövetkezetté való átszervezéssel kapcsolatos eseteket és információkat szisztematikusan összegyűjtő adatbázis létrehozásának lehetőségét, a helyes gyakorlatok terjesztésének és a következetes adatgyűjtés céljából;

35.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy könnyítsék meg és támogassák a szövetkezetekből és szociális vállalkozásokból álló klaszterek létrejöttét, és így segítsék őket abban, hogy megfelelő erőforrással rendelkezzenek a termelési és elosztási láncban játszott jelentősebb szerep betöltéséhez, és segítsék elő a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység finanszírozásához szükséges méretgazdaságosság kialakítását;

Pénzügyi forrásokhoz és üzleti támogatáshoz való hozzáférés

36.  hangsúlyozza, hogy az ipar- és szolgáltató szövetkezeti vállalkozások – különösen a kkv-k – különböző okok, többek között vállalkozásuk jellege miatt nem juthatnak a tőkepiacon kockázati tőkéhez és kölcsönhöz; megjegyzi továbbá, hogy a munkavállalói szövetkezetek a tőkeigényes ágazatokban általában nehezen gyűjtenek össze számottevő tőkét a tagjaiktól, ezért megfelelő pénzügyi eszközöket kell létrehozni, e vállalkozási forma méltányos kezelésének biztosítására;

37.  emlékeztet arra, hogy a szövetkezetek számára szerkezeti sajátosságuk miatt a hitelhez való hozzáférés különösen fontos kérdés; ezért felhívja az Európai Bizottságot, a Bázeli Bizottságot és az EBB-t, hogy a hitelek és finanszírozások nyújtása kapcsán dolgozzanak ki és alkalmazzanak minőségi mutatókat a – többek között szociális – szövetkezeteknek a más vállalkozási formáktól való elkülönítése érdekében;

38.  úgy véli, hogy a szervezet tagjai által bevitt erőforrások jobb kihasználása érdekében meg kell erősíteni a szövetkezetek vagyoni és tőkehelyzetét; felhívja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a vagyoni helyzet megerősítésének támogatására irányuló kezdeményezéseket, többek között az alapítás és a kivásárlás utáni időszakra korlátozódó adókedvezmény alkalmazását oly módon, hogy ezek ne minősüljenek állami támogatásnak;

39.  rámutat, hogy néhány tagállamban a külső felek is nyújthatnak kockázati tőkét a szövetkezetnek – amiért csak korlátozott, vagy semmilyen szavazati jogot sem kapnak cserébe – a tagi tulajdon és az ellenőrzési struktúrák tiszteletben tartása érdekében, illetve, hogy mindennek köszönhetően a szövetkezetek és az egyéb pénzügyi intézmények közötti párbeszéd is javult; jóváhagyja az ilyen politikákat és ösztönzi a tagállamokat, hogy segítsék elő a szövetkezetek kölcsönhöz jutását;

40.  úgy ítéli meg, hogy a Bizottságnak – az EBB-vel, illetve az Európai Beruházási Alappal együtt – biztosítania kell a szövetkezetek számára az uniós szintű pénzügyi mechanizmusokhoz való hozzáférést – ideértve adott esetben az egységes piaci intézkedéscsomagban javasolt kkv-finanszírozási cselekvési tervet –, illetve, hogy a szövetkezeti banki ágazattal közösen külön erőfeszítést kell tenniük ennek megvalósítására; hangsúlyozza, hogy e fellépések javíthatják az egységes piac működését;

41.  véleménye szerint figyelembe kell venni a szövetkezeti bankok sajátos jellemzőit a pénzügyi piacok szabályozásában és az ezután következő végrehajtási jogszabályokban;

42.  hangsúlyozza, hogy a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keretben létrehozott programokat és alapokat a szövetkezetek támogatásának fontos eszközeivé kell tenni; úgy véli, hogy az operatív programok kialakításakor az új szövetkezetek létrehozásának ösztönzésére, a fenntartható üzletfejlesztéshez és a felelősségteljes szerkezetátalakításhoz nyújtott támogatásra kell összpontosítani, és különösen az üzleti vállalkozások tulajdonjogának alkalmazottakra való átruházására, a globális támogatásokat és egyéb pénzügyi eszközöket, többek között az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot igénybe vevő, a helyi fejlesztésben, valamint a szociális, technológiai és eljárási innovációban részt vevő szociális szövetkezetekre vonatkozó intézkedéseket is tartalmazniuk kellene;

43.  úgy véli, hogy a szociális védelem megszilárdítása és szélesebb körű és hatékonyabb biztosítása érdekében az uniós és nemzeti szintű pénzügyi tervezés során különös figyelmet kell fordítani (vagy százalékos kvótát kell fenntartani) azon szövetkezetekre, amelyek a 2204/2002/EK rendelet értelmében a hátrányos helyzetben lévő személyek munkához jutásának elősegítésére törekszenek;

44.  arra kéri a Bizottságot, hogy a következő pénzügyi évben nyújtson támogatást egy olyan kísérleti projekt számára, amely támogatja a válságos helyzetben lévő vállalkozások foglalkoztatottakra való átruházását annak érdekében, hogy e vállalkozások folytathassák tevékenységeiket, miáltal új szövetkezetek jöjjenek létre, amelyek fellendíthetik a válságos helyzetben vagy csődben lévő vállalkozásokat;

45.  felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre kezdeményezéseket a fiatalok szövetkezeti ágazatban való foglalkoztatásának elősegítésére; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy ösztönözze az új munkahelyek létrehozásának kiemelt eszközéül szolgáló szövetkezeti modell népszerűsítését a tagállamokban;

46.  úgy véli, hogy a tagállamoknak lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a szövetkezetek könnyebben juthassanak hozzá az üzleti támogatási szolgáltatások teljes köréhez, mivel ez segíti őket a tevékenységeik fenntartható fejlődéséhez való jobb hozzájárulásban; sürgeti e tekintetben a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket annak elősegítése érdekében, hogy a szövetkezetek, különösen a dolgozói szövetkezetek, a szociális szövetkezetek, a kisipari szövetkezetek és a mikrovállalkozásokból álló szövetkezetek könnyebben juthassanak hitelhez;

47.  véleménye szerint a tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell elfogadniuk az olyan jogi, adminisztratív vagy bürokratikus akadályok megszüntetésére, amelyek akadályozzák vagy korlátozzák a szövetkezetek növekedését;

48.  úgy véli, hogy Európa-szerte elő kell segíteni a kisebb szövetkezeti hitelszövetségek piaci hozzáférését;

49.  úgy ítéli meg továbbá, hogy a kkv-k közötti olyan együttműködési hálózatokat, amelyek szövetkezeti formában már léteznek az EU-ban (kisipari szövetkezetek, kisvállalkozások szövetkezetei, gazdasági aktivitási és foglalkoztatási szövetkezetek, stb.), ösztönözni kell, mivel az ilyen hálózatok jelentősen fokozzák a mikro- és kisvállalkozások alapítását és megerősítik a fenntarthatóságukat a közös piaci értékesítés, beszerzés vagy egyéb szolgáltatások révén és segítik, hogy innovációs forrássá váljanak;

50.  úgy véli, hogy induló vállalkozásoknak szóló szolgáltatásokat kell kialakítani az új szövetkezetek alapításának támogatása érdekében; ezenfelül nemzeti és európai szinten egyaránt ösztönözni kell a szövetkezeti modellt előmozdító kezdeményezéseket (például egyetemi tantervekben) a potenciális új vállalkozók körében;

o
o   o

51.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 76. E, 2010.3.25., 16. o.
(2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0071.
(3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0005.
(4) HL L 207., 2003.8.18., 1. o.
(5) HL L 385., 1994.12.31., 14. o.
(6) HL C 93., 1998.3.28., 2. o.
(7) HL C 191., 2012.6.29., 24. o.


Az európai biogazdaság
PDF 239kWORD 37k
Az Európai Parlament 2013. július 2-i állásfoglalása Innováció a fenntartható növekedésért: az európai biogazdaság (2012/2295(INI))
P7_TA(2013)0302A7-0201/2013

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az „Innováció a fenntartható növekedésért: az európai biogazdaság” című bizottsági közleményre (COM(2012)0060),

–  tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel az „Erőforrás-hatékony Európa” című 2012. május 24-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a „Hatékony európai nyersanyag-politikai stratégia” című, 2011. szeptember 13-i bizottsági közleményre (COM(2011)0025) és a közleménnyel kapcsolatban a Parlament által elfogadott állásfoglalásra(2),

–  tekintettel az Egyesült Királyság soros elnökségnek 2005. évi következtetéseire („The Knowledge-Based Bio-Economy in Europe”), a német elnökség 2007. évi következtetéseire („En route to the Knowledge based Bio-Economy”) és a belga elnökség 2010. évi következtetéseire („The Knowledge Based Economy in Europe: achievements and challenges”),

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére, valamint a Fejlesztési Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, valamint a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0201/2013),

A.  mivel a világ népessége 2050-re várhatóan 7 milliárdról több mint 9 milliárdra fog emelkedni, amelynek következtében a globális élelmiszerigény megközelítőleg 70%-kal fog nőni, és a vízkészletekre nehezedő nyomás egyre nagyobb lesz;

B.  mivel a világszinten egyre szűkösebb természeti tartalékok, a megújuló nyersanyagok egyre fokozottabb kiaknázása és az éghajlatváltozás okozta globális hatások miatt hatékonyan kell gazdálkodnunk a rendelkezésre álló forrásokkal;

C.  mivel egy hosszú távú, innovatív és hatékony szemlélet nemcsak a jobb fenntarthatóságot, hanem a vidék- és a regionális fejlesztés támogatását, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, a termelési ciklus jobb fenntarthatóságát, valamint az értékesítési lánc teljes terjedelmén az ipari innováció elterjedését is biztosítaná;

D.  mivel egy fenntartható gazdaság felé való elmozdulás lehetővé tenné az uniós ipar és mezőgazdaság versenyképességének megszilárdítását, valamint a gazdasági növekedés fokozását, és ezzel egyidejűleg az uniós szintű foglalkoztatottság szintjének jelentős növelését;

E.  mivel a sikeres uniós biogazdaság a mezőgazdasági és erdészeti forrásokból, valamint a biológiailag lebomló hulladékokból származó, fenntartható módon kezelt és fenntartott élelmiszerkészletek rendelkezésre állásától fog függeni;

F.  mivel az uniós biogazdaság éves forgalma már csaknem 2 trillió EUR, és jelentős gazdasági növekedés várható a fenntartható elsődleges termelésnek, az élelmiszer-feldolgozásnak, az ipari biotechnológiának és a biofinomítóknak köszönhetően;

Általános észrevételek

1.  örömmel üdvözli az „Innováció a fenntartható növekedésért: az európai biogazdaság” című bizottsági közleményt, valamint a biogazdaságra vonatkozó stratégia életbe léptetésére irányuló, a közleményben vázolt cselekvési tervet;

2.  úgy véli, hogy a biogazdaság lehetővé teszi az ipari áruk és a fogyasztási cikkek alacsonyabb költségeken, kisebb energiafelhasználással és kevesebb környezetszennyezés mellett történő előállítását;

3.  egyetért azzal, hogy az intelligens, fenntartható és inkluzív biogazdaságra való áttérést nem csak az alacsony környezeti kihatású, megújuló természeti erőforrásokon alapuló termelésre, hanem a források ökológiai, gazdasági és társadalmi szempontból fenntartható használatára kell alapozni, ügyelve arra, hogy a biológiai forrásokat az ökoszisztéma megújulásának határai között használjuk fel;

4.  hangsúlyozza, hogy minél hamarabb fel kell lépni az innováció, valamint az új technikákba és üzleti modellekbe való befektetés támogatása érdekében, és meg kell teremteni azokat az ösztönzőket, amelyek hosszú távú hasznot hoznak a gazdaság számára; hangsúlyozza a magánszektor kulcsszerepét a fenntartható gazdasági növekedés biztosításában;

5.  úgy véli, hogy a biogazdaság előfeltétele az Európa 2020 stratégia, és azon belül az „Innovatív Unió” és az „Erőforrás-hatékony Európa” kezdeményezések célkitűzései megvalósításának;

6.  üdvözli, hogy a Bizottság támogatja a radikális változást a biológiai erőforrások előállításával, fogyasztásával, feldolgozásával, tárolásával, újrahasznosításával és ártalmatlanításával kapcsolatos uniós megközelítés tekintetében;

7.  rámutat, hogy a biogazdaság – miközben már 22 millió embert foglalkoztat, ami az EU teljes foglalkoztatottságának 9%-át teszi ki – komoly potenciális lehetőségekkel rendelkezik akár több millió újabb munkahely teremtésére;

8.  támogatja a Bizottság azon javaslatát, hogy munkacsoportot és ütemtervet állítson fel azon bioalapú iparágak tekintetében, amelyek esetében egyértelmű, hogy a megújuló források és a biotechnológiák használata révén hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez, valamint hogy ösztönözze a régiókat és a gazdasági szereplőket új innovációk kifejlesztésére a biogazdasági ágazat számára;

9.  felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki nemzeti és regionális biogazdasági cselekvési terveket, és kéri a Bizottságot, hogy évente kétszer nyújtson be jelentést a Parlamentnek a biogazdasági terv végrehajtásáról;

10.  hangsúlyozza, hogy az EU világszinten vezető szerepet tölt be a biológiai tudományok és a biotechnológiák egyes szakterületein; úgy véli, hogy a biogazdaságra való átállás lehetővé fogja tenni Európa számára, hogy jelentősen előrelépjen az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság, valamint az innováció és a versenyképesség terén, és meg fogja erősíteni a nemzetközi színtéren betöltött szerepét;

11.  hangsúlyozza az erőforrás- és energiahatékonyság fontosságát és a bennük rejlő hatalmas lehetőségeket; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a biogazdaság fenntarthatósága érdekében „kevesebből többet termeljünk”;

12.  úgy véli, hogy az európai biogazdaságnak nem pusztán kiváltania kellene a jelenlegi, fosszilis erőforrásokon alapuló gazdaságot, és nem szabadna ismételten életre hívnia a jelenlegi pazarló hozzáállást és fogyasztási szokásokat, hanem hatékonyabb és fenntarthatóbb modellé kellene válnia, és a biogazdasági értékláncok teljes hosszán tekintetbe kellene vennie a társadalmi és környezeti értékek megóvásának szempontját;

13.  üdvözli az uniós bioüzemanyag-szabályozás folyamatban lévő felülvizsgálatát annak érdekében, hogy a földhasználat közvetett megváltozásának negatív hatásait enyhítsék, valamint hogy támogassák az újszerű bioüzemanyagok fejlesztését és piacát, lehetővé téve ezáltal az olyan nem élelmiszer-jellegű alapanyagok bioüzemanyag-előállításban való nagyobb mértékű hasznosítását, mint a hulladékok, a maradékanyagok, valamint a lignocellulóz- és cellulóztartalmú anyagok;

14.  emlékeztet, hogy a bioüzemanyagokra és biofolyadékokra vonatkozó közvetett földhasználat-változási (ILUC) tényezőkről, akárcsak a szilárd és gázhalmazállapotú biomassza használatára vonatkozó, kötelező erejű fenntarthatósági kritériumokról rendelkezni kell a megújulóenergia-irányelvben és az üzemanyag-minőségről szóló irányelvben; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy biomassza-keretirányelvre, amely kiterjedne a biomassza valamennyi felhasználási módjára (energia, üzemanyag, alapanyagok, vegyszerek), és hogy vezessen be biomassza-ranglistát;

A kutatásba, innovációba és készségekbe történő beruházás

15.  ösztönzi a Bizottságot, hogy továbbra is tegyen erőfeszítéseket a tagállamok határain és az ágazatok között átnyúló kutatás és fejlesztés összehangolására, és különösen felhívja a figyelmet az olyan kutatások szükségességére, amelyek a biotikus források fenntarthatósági korlátaival foglalkoznak, tekintetbe véve az ökológiai rendszerek funkcióit, a természetes táplálékláncokat és az emberi táplálékigényeket;

16.  kéri a társadalmi és környezetvédelmi lehetőségek, valamint a biogazdasággal kapcsolatos potenciális költségek mélyebbre ható kutatását, tekintettel a biogazdaság különféle lehetséges hatásaira és arra az eshetőségre, hogy a szűkös természeti erőforrások felhasználása során a biogazdaság kihasználására helytelen módszereket alkalmaznak, figyelemmel a környezetszennyezéssel és a biológiai sokféleség csökkenésével kapcsolatos kockázatokra és a megőrzés lehetőségeire;

17.  támogatja egy biogazdasági szakértői fórum felállítását a szakpolitikák és kezdeményezések közötti szinergiák és összhang erősítésének elősegítésére, és úgyszintén támogatja egy biogazdasági megfigyelőközpont létrehozását, amely a kutatóintézetek, vállalkozások, intézmények, egyetemek, regionális gazdasági szereplők, gazdálkodók és vidéki lakosok közötti folyamatos tapasztalat- és információcsere révén elősegítené a kölcsönös ismeretterjesztést, valamint meggyorsítaná egy olyan szabályozási keret kialakítását, amely előmozdítja és ösztönzi a kutatást, annak gyakorlati alkalmazását és forgalomba hozatalát;

18.  emlékeztet arra, hogy az elővigyázatosság elvét fontos alkalmazni a biotechnológiák esetén, különösen a géntechnológiával módosított szervezetek és a szintetikus biológia területén;

19.  úgy véli, hogy annak érdekében, hogy a kutatási eredményeket a tudatosságfokozás és a részvétel lehetőségének megteremtése érdekében az érdekeltek, köztük a fogyasztók rendelkezésére lehessen bocsátani, több tudományterületet és ágazatot felölelő tájékoztatási és képzési programokat kell létrehozni;

20.  felhív az értéklánc mentén az innováció előtt tornyosuló akadályok felszámolására, nevezetesen arra, hogy gyors és tudományos alapokon nyugvó uniós engedélyezési eljárásokat vezessenek be a biotechnológiai termékek esetén, és biztosítsák a sokkal gyorsabb piacra jutást;

21.  felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a biogazdasági termékek regionális szintű előállítását és fogyasztását elősegítő, a régiókra nagymértékben kiterjedő konkrét intézkedésekre;

22.  hangsúlyozza, hogy a biogazdaság új készségeket, új ismereteket és új szakterületeket tesz szükségessé, amelyeket később tovább kell fejleszteni és/vagy be kell építeni a biogazdasággal kapcsolatos társadalmi változásokat kezelő rendszerbe, elő kell mozdítani versenyképességet, a növekedést és a munkahelyteremtést, ki kell elégíteni az ipar szükségleteit, továbbá biztosítani kell a készségek és a munkalehetőségek jobb összeegyeztetését;

23.  hangsúlyozza, hogy a biogazdaságnak magas szintű szakértelemre és szakképzett munkaerőre van szüksége; emlékeztet arra, hogy a szakképzést és a felsőfokú képzést az uniós régiókban azok sajátosságait figyelembe véve kell biztosítani; emlékeztet arra, hogy a régiókban folyó, széles körű képzés a vállalkozások növekedését is elősegíti;

24.  örömmel üdvözli a Bizottság által a Horizont 2020 keretprogram alatt előirányzott 4,5 milliárd eurós támogatást, és reméli, hogy a támogatást a biogazdaság összes ágazatának és eszközének – köztük az ökológiai rendszerek határainak, valamint a biológiai anyagok újrahasznosításának és újrafelhasználásának kutatása –, továbbá az innovációk továbbfejlesztésének szolgálatába fogják állítani;

25.  azon a véleményen van, hogy az élelmiszereket és egyéb értékes felhasználást nem fenyegető, fenntartható helyi biológiai anyagokon alapuló biofinomítók alapvető szerepet töltenek be a használaton kívüli üzemek új szerepkörrel való felruházásában, valamint a válság sújtotta területek a körkörös gazdaság irányába mutató innovatív folyamatok és beruházások révén történő fellendítésében, és ezért ösztönzi e szerepkör előtérbe helyezését;

26.  hangsúlyozza, hogy megfelelő mennyiségű, fenntartható nyersanyagra van szükség az uniós biofinomítók sikeres működésének biztosításához; rámutat, hogy a tárolási, szállítási és logisztikai infrastruktúrákat is fejleszteni kell;

27.  rámutat, hogy csak korlátozott számú példát találunk Európában, és hogy több befektetésre van szükség ahhoz, hogy az európai ipar a biofinomítók ágazatában betöltött vezető szerepét fenntartsuk; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a termékek és eljárások továbbfejlesztése érdekében támogassanak kísérleti projekteket és mintaüzemeket;

28.  hangsúlyozza, hogy a biomassza lépcsőzetes felhasználásának biztosítása érdekében megfelelőbben kell tervezni a biogazdaságra vonatkozó szakpolitikákat; e tekintetben olyan jogi eszköz kidolgozására szólít fel, amely elősegíti ezen értékes erőforrás hatékonyabb és fenntarthatóbb használatát; hangsúlyozza, hogy ennek az eszköznek rendelkeznie kell a biomassza-piramis lépcsőzetes felhasználásának elvéről, figyelembe véve az egyes összetevőket és megerősítve a piramis legfelső szintjeit; rámutat, hogy ezzel a megközelítéssel biztosítható lenne a biomassza hierarchikus, intelligens és hatékony felhasználása, a hozzáadott értéket teremtő alkalmazások elterjedése és az értéklánc teljes hosszán a kutatás koordinálását támogató intézkedések bevezetése;

A szakpolitikák közötti megerősített kapcsolat és az érdekelt felek bevonása

29.  szükségesnek tartja egy integrált, egységes, ágazatközi és interdiszciplináris szemlélet biztosítását a biogazdaság tekintetében, és felszólít az egyes ágazatokkal kapcsolatos különböző uniós politikák (az erőforrás-hatékonysági program, az „Innovatív Unió”, a nyersanyag-politikai kezdeményezés, a Horizont 2020, a 2020-ig szóló környezetvédelmi cselekvési program, a kohéziós politika, a közös agrár- és halászati politika, a megújuló energiákra vonatkozó irányelv, a víz-keretirányelv, a hulladék-keretirányelv, a csomagolási irányelv, és a biohulladékokkal kapcsolatos egyedi rendelkezések) és a vonatkozó elvek – például az elővigyázatosság elvének – harmonizálására; szükségesnek tartja továbbá az európai biogazdaságba történő beruházást előmozdító és serkentő egységes, hosszú távú és stabil szabályozási keret kialakítását mind uniós, mind nemzeti szinten;

30.  felhívja az Európai Bizottságot, hogy hozzon létre pénzügyi eszközöket a forgalmazást megelőző beruházások támogatására, hogy a kutatási eredményeket alakítása át gazdasági sikerré, valamint hogy – például a regionális és strukturális alapok, valamint az Európai Beruházási Bank kockázatmegosztó mechanizmusának bevonásával, a különböző uniós kutatások és innovációs alapok közötti fokozottabb koherencia megteremtése, továbbá a bioalapú gazdasággal kapcsolatos valamennyi kezdeményezésre vonatkozó információkat összegyűjtő egyablakos ügyintézés kialakítása révén – tegye képessé az innovatív vállalkozásokat, különösen a kkv-kat, hogy találjanak pénzügyi és egyéb támogatási eszközöket a biogazdaság ösztönzésére; tudatában van a biogazdasági innovációk forgalomba hozatalával és piaci forgalmazásával kapcsolatos nehézségeknek és pénzügyi kockázatoknak;

31.  kéri ipari infrastruktúra és optimalizált ellátási láncok kialakítását a bioalapú termékekre vonatkozóan a városi és part menti övezetekben azzal a céllal, hogy új munkahelyek jöjjenek létre a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és az akvakultúrában; kéri, hogy erre a célra bocsássanak rendelkezésre uniós vidékfejlesztési finanszírozást, és kéri, hogy ez ne fokozza, sőt, gátolja meg a környezetszennyezést és a biológiai sokféleség csökkenését; célzott és konkrét intézkedések meghozatalára szólít fel annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen a biofinomítók létesítéséhez szükséges bürokratikus engedélyezési eljárások összetettségét és kifutási idejét, mivel ezek arra ösztönözhetnék az EU-t, hogy az innovatív technológiákat és az élvonalbeli kutatást határain kívülre helyezze ki;

  

33.  egyetért azzal, hogy ki kell használni a köz- és magánszféra közötti partnerségek (PPP-k) nyújtotta lehetőségeket, és felszólítja az Európai Bizottságot, hogy – az ilyen partnerségek más ágazatokban történő korábbi alkalmazása során felmerült problémákból megfelelően okulva – bocsásson rendelkezésre elegendő forrást a PPP-k fejlesztésére és növekedésük támogatására abban a meggyőződésben, hogy kulcsfontosságú eszközről van szó az új értékláncok megteremtését, a meglévő szerkezetek kihasználását, valamint az olyan technológiákba és üzemekbe való beruházások megkönnyítését illetően, amelyek a kutatási eredményeket forgalmazható termékekbe tudják átültetni;

34.  egyetért a többszintű megközelítés szükségességével, és a biogazdaság regionális és helyi vetületének, valamint az alulról jövő kezdeményezések fokozottabb figyelembe vételére szólít fel; örömmel üdvözli az ágazati eredmények felmérésére, valamint a tudás és a bevett gyakorlatok – az Unió területén a biogazdaság egységes fejlődését előmozdító – megosztására szolgáló biogazdasági platformok regionális, nemzeti és uniós szintű létrehozását; kéri továbbá a Bizottságot, hogy vonja be az egyes ágazatokban és az érintett területeken dolgozó szakértőket, valamint a fogyasztók és a polgárok képviselőit; emlékeztet arra, hogy a regionális gazdaságok központi szerepet játszanak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megteremtésében;

35.  úgy véli, hogy a bioalapú társadalom létrehozása szempontjából fontosak az alulról jövő kezdeményezések, és alapvető, hogy a megvalósítás mozgatórugóit a kereslet és a vállalkozások jelentsék, a kormányzatokkal együttműködésben; úgy véli, hogy megfelelő lehetőséget kell biztosítani a regionális kezdeményezések számára; felhívja a Bizottságot, hogy a tapasztalatcsere előmozdítása érdekében támogassa az ilyen hálózatokat és klasztereket;

A piacok és a versenyképesség megerősítése

36.  felszólítja a Bizottságot, hogy a pénzügyi támogatást az Innovatív Unió, többek között a Horizont 2020 prioritásaival összhangban levő innovációkra összpontosítsa, ösztönözve a kutatási eredményeket a piaci értékesítésre való felkészülésre, áthidalva az Európában uralkodó kritikus kutatási időszakot;

37.  úgy véli, hogy kiváló eszközök egész sora – közbeszerzés, szabványosítás, adóügyi ösztönzők, egyedi tanúsítási és címkézési eljárások – áll rendelkezésre ahhoz, hogy fenntartható és kiváló minőségű bioalapú termékből megfelelő ellátást, valamint forráshatékony termelési rendszereket biztosítsunk; úgy véli, hogy a jelenlegi jogszabályokat frissíteni kell; felszólítja a Bizottságot, hogy fejlessze ki a biomassza hasznosítási módjának – a piacteremtő eszközök alapjául is szolgáló – fenntarthatósági kritériumait;

38.  hangsúlyozza, hogy a fosszilis energia helyett biológiai erőforrások kitermelésén alapuló bioalapú gazdaságot szilárd politikai kereteknek kell irányítaniuk, amelyek nemcsak a gazdasági életképességet, hanem a társadalmi és ökológiai fenntarthatósági tényezőket is figyelembe veszik;

39.  úgy véli, hogy alapvetően fontos a fogyasztókat a bioalapú termékeket és szolgáltatásokat illető választási lehetőségekről tájékoztatni; ennek kapcsán az ilyen jellegű uniós termelés kellő mértékű fenntarthatósági kritériumokon alapuló szabványosításának kidolgozására szólít fel, mivel az eszközként szolgálhat e termékek előnyös pozíciójú európai piacának előmozdításához;

40.  úgy véli, hogy a bioalapú termékek élettartamát nem lehet mesterségesen lerövidíteni; a terméket úgy kell előállítani, hogy a lehető leghosszabb élettartama legyen;

41.  hangsúlyozza, hogy a biogazdaság jelentősen hozzá fog járulni a vidéki és part menti területek fejlődéséhez; úgy véli, hogy a mező- és erdőgazdasági alapanyagok helyi termelői és a biofinomítók közötti szinergia és szoros együttműködés a teljes értékláncban hozzájárulhat a versenyképesség növeléséhez és az elsősorban vidéki jellegű területek bevételeinek növeléséhez; hangsúlyozza, hogy az élelmezésbiztonsági szükségletek biztosításának szükségességét kellően figyelembe véve hosszú távú biogazdasági stratégiát kell kidolgozni;

42.  kéri, hogy a kifejlesztett biológiai és biotechnológiai eljárásokat fel lehessen használni a hulladékból és nem táplálkozási célból termesztett növényekből származó, biológiai alapú megújuló erőforrások, valamint egyes meglévő mezőgazdasági és erdészeti alapú termékek felhasználása során;

43.  hangsúlyozza, hogy a biogazdaság egyik vezérelve a forráshatékonyság növelése és a nyersanyag- és energiaimporttól, valamint a megújuló természeti erőforrásoktól való függőség csökkentése; rámutat az erdészeti ágazat és a többi bioalapú ágazat fontosságára, és hangsúlyozza, hogy a szén-dioxid-semleges és a megújuló természeti erőforrások és nyersanyagok – mint például a fa és a farost – a fosszilis és a nem megújuló nyersanyagok helyébe léphetnek; emlékeztet arra, hogy a biogazdasági ágazat számos jelentős hozzáadott értékű terméket – például vegyi anyagokat, gyógyszereket, műanyagokat és más új, innovatív anyagokat – állít elő és munkahelyeket teremt; kiemeli a tengeri erőforrásokon alapuló biotechnológiákban rejlő lehetőségeket;

44.  felhívja az Európai Bizottságot, hogy ösztönözze az annak biztosítására irányuló intézkedéseket, hogy a nyersanyagokban rejlő potenciál fenntartható módon növekedjen, hogy a biológiailag lebomló hulladékokat – hosszadalmas szállítás elkerülésével – összegyűjtsék, és hogy a biomassza alkalmazása környezetbarát határokon belül maradjon és ne csökkentse a szén-dioxid-elnyelő funkciót; e tekintetben sürgősnek tartja a biomassza energetikai felhasználására vonatkozó fenntarthatósági kritériumok létrehozását a biomassza forráshatékonyabb célú elérhetővé tételének biztosítása érdekében, elkerülve azt, hogy a biomassza energiává történő átalakítását ösztönző eszközök piaci torzulást okozzanak, vagy csökkentsék a termelők számára hozzáférhető biomassza mennyiségét;

45.  felhívja a figyelmet arra, hogy a nyersanyagok rendelkezésre állásának biztosítása érdekében nagy figyelmet kell fordítani a biogazdaság ellátási láncaira; hangsúlyozza, hogy a biogazdasági stratégiáknak elő kell segíteniük a háztartási és kommunális hulladék hatékonyabb felhasználását, de egyszersmind a mezőgazdaságból és az erdészetből származó melléktermékek és maradékanyagok hasznosítását is; követeli jobb jogi szabályozás kidolgozását és hatályba léptetését, amely jogi biztonságot nyújt, és amely határozottan támogatja a biogazdaság erőforrásainak fenntartható használatát és a nyersanyagok hasznosítását, továbbá követeli, hogy a politika minden tekintetben hosszú távú és következetes legyen, valamint kedvezzen a beruházásoknak;

46.  úgy véli, hogy az új uniós iparpolitikai stratégiával összhangban a biogazdaság jelentősen hozzá tud járulni az Európát napjainkban sújtó iparleépüléssel szembeni fellépéshez, és – a piacot serkentő és a regionális versenyképességet visszaállító új stratégiák révén – képes lehet ezt a folyamatot megállítani;

47.  határozottan sürgeti a Bizottságot, hogy határozza meg azokat a környezetvédelmi szempontból káros anyagokat, amelyek olyan kormányzati fellépések következményei, amelyek előnyhöz juttatják a fogyasztókat vagy a termelőket annak érdekében, hogy kiegészítsék jövedelmüket vagy csökkentsék költségeiket, mindeközben azonban hátrányba szorítják a tisztán környezetvédelmi eljárásokat(3); felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy haladéktalanul és legkésőbb 2014-ig fogadjanak el e fogalommeghatározáson alapuló konkrét terveket a környezetvédelmi szempontból káros valamennyi támogatás – köztük a megújuló energiaforrások nem hatékony felhasználását ösztönző támogatások és a fosszilis tüzelőanyag támogatása – 2020-ig való fokozatos felszámolására vonatkozóan, és a nemzeti reformprogramokon keresztül tegyenek jelentést az előrehaladásról; e tekintetben aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az energetikai hasznosítású biológiai anyagokra folyósított támogatások már most aláássák a forráshatékonysági célkitűzéseket;

48.  aggodalommal veszi tudomásul, hogy a biomassza, és különösen a fa iránti egyre növekvő kereslet egyre szélesebb körű erdőirtáshoz vezethet a fejlődő országokban, ahol az üvegházhatású gázok kibocsátásával nem kell elszámolni a Kiotói Jegyzőkönyv értelmében; rámutat, hogy míg ez befolyásolja a talajminőséget, a víz körforgását és a biológiai sokféleséget, növelni fogja a biológiai sokféleségről szóló egyezményhez (CBD) és az erdőirtás és az erdőpusztulás miatti kibocsátások csökkentésére vonatkozó ENSZ együttműködési programhoz (REDD) hasonló globális szintű megállapodásokra nehezedő nyomást; attól is tart, hogy – tekintettel arra, hogy a földgazdálkodás rendszere sok fejlődő országban gyenge – a fatermékek iránti növekvő kereslet illegális kitermeléshez vezethet és gyengítheti az erdészeti jogszabályok végrehajtása, az erdészeti irányítás és az erdészeti termékek kereskedelme (FLEGT) keretében kötött önkéntes partnerségi megállapodásokat;

49.  hangsúlyozza, hogy a biogazdaságra való áttérés hozzájárul a Rio+20 konferencián elért eredmények uniós politikákba való további belefoglalásához; úgy véli, hogy az EU-nak erőteljesebben kell támogatnia az olyan kezdeményezéseket, amelyek megkönnyítik az inkluzív zöld gazdaságba való nemzetközi szintű átmenetet;

50.  felszólítja az EU-t, hogy a biogazdasági kutatás terén váljon a nemzetközi kutatás és innováció nagyhatalmává; állítja, hogy a megújuló erőforrásokon alapuló új termékek, folyamatok és szolgáltatások serkentik az európai ipar versenyképességét, és a nemzetközi élboly tagjává teszik;

51.  kulcsfontosságúnak tartja a nemzetközi és kötelező erejű fenntarthatósági normák kidolgozását valamennyi biomassza-felhasználó ágazat számára, akárcsak a kötelező erejű kritériumok kidolgozását a fenntartható erdőgazdálkodás számára; sürgeti az EU-t, hogy továbbra is fogadjon el többoldalú megállapodásokat, és nyújtson – különösen a legkevésbé fejlett országoknak – erre vonatkozó intézményi és technikai támogatást a biomassza fenntartható használatának biztosításáért;

52.  úgy véli, hogy az e stratégia keretében kidolgozott biogazdasági modell lehetőséget fog nyújtani a jelenlegi kritikák megválaszolására, és az uniós növekedésnek a gazdaság, a környezet és a társadalmi élet minőségének új ötvöződésén keresztül lendületet adva hosszú távon fenntarthatóbb és hatékonyabb termelési, fogyasztási és fejlesztési modelleket, illetve életstílust fog eredményezni;

o
o   o

53.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0223.
(2) HL C 51. E, 2013.2.22., 21. o.
(3)1 Az OECD meghatározásából átdolgozva (1998 és 2005), IEEP és mások, lásd: http://ec.europa.eu/environment/enveco/taxation/index.htm

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat