Index 
Elfogadott szövegek
2013. október 9., Szerda - Strasbourg
Intézményközi megállapodás az Európai Parlament és az EKB között az egységes bankfelügyeleti mechanizmushoz kapcsolódó eljárásokkal kapcsolatos együttműködésről
 A parlamentközi küldöttségek, a közös parlamenti bizottságokba delegált küldöttségek és a parlamenti együttműködési bizottságokba és többoldalú parlamenti közgyűlésekbe delegált küldöttségek száma és összetétele
 2011. évi mentesítés: Európai Tanács és Tanács
 A kedvtelési célú vízi járművek és a motoros vízi sporteszközök ***I
 A szakmai képesítések elismerése és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködés ***I
 Az EU és Örményország közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás ***
 Az EU és Örményország közötti megállapodás az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásáról ***
 Az EU és Kína közötti kétoldalú beruházási megállapodás megkötése érdekében folytatott tárgyalások
 Az EU és Tajvan közötti kereskedelmi kapcsolatok
 Az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata ***I
 Uniós és tagállami intézkedések a szíriai konfliktus miatti tömeges bevándorlás kezelésére

Intézményközi megállapodás az Európai Parlament és az EKB között az egységes bankfelügyeleti mechanizmushoz kapcsolódó eljárásokkal kapcsolatos együttműködésről
PDF 202kWORD 43k
Határozat
Függelék
Az Európai Parlament 2013. október 9-i határozata az Európai Parlament és az Európai Központi Bank közötti, az egységes felügyeleti mechanizmus keretében az Európai Központi Bankra ruházott feladatok végrehajtásával kapcsolatos demokratikus elszámoltatás és felügyelet gyakorlásának szabályairól szóló intézményközi megállapodás megkötéséről (2013/2198(ACI))
P7_TA(2013)0404A7-0302/2013

Az Európai Parlament,

–  tekintettel elnöke 2013. szeptember 12-i levelére,

–  tekintettel az Európai Parlament és az Európai Központi Bank közötti, az egységes felügyeleti mechanizmus keretében az Európai Központi Bankra ruházott feladatok végrehajtásával kapcsolatos demokratikus elszámoltatás és felügyelet gyakorlásának szabályairól szóló intézményközi megállapodás tervezetére,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 127. cikke (6) bekezdésére, 284. cikke (3) bekezdése második albekezdésére, valamint 295. cikkére,

–  tekintettel az EKB-nak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló tanácsi rendelet elfogadása céljából 2013. szeptember 12-én elfogadott álláspontjára(1), valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, tovább az Alkotmányügyi Bizottságnak az e rendeletre irányuló javaslatról szóló véleményére(2),

–  tekintettel az Európai Parlament elnökének és az Európai Központi Bank elnökének 2013. szeptember 12-én, az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló tanácsi rendelet(3) elfogadásáról az Európai Parlamentben tartott szavazáskor tett nyilatkozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 127. cikkének (1) bekezdésére és 46. cikkének (1) bekezdésére,

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A7-0302/2013),

1.  egyetért a lenti megállapodás megkötésével, és e megállapodás tartalmát figyelembe véve úgy határoz, hogy azt mellékletként csatolja eljárási szabályzatához;

2.  utasítja elnökét, hogy az Európai Központi Bank elnökével együtt írja alá a megállapodást, és gondoskodjon annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetéséről;

3.  utasítja elnökét, hogy ezt a határozatot a mellékletével együtt továbbítsa a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Központi Banknak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

MELLÉKLET

Intézményközi megállapodás az Európai Parlament és az Európai Központi Bank között az egységes felügyeleti mechanizmus keretében az Európai Központi Bankra ruházott feladatok végrehajtásával kapcsolatos demokratikus elszámoltatás és felügyelet gyakorlásának szabályairól

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a Hivatalos Lapban közzétett intézményközi megállapodással (HL L 320., 2013. november 30., 1. o.))

(1)Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0372.
(2)A7-0392/2012 (előadó Marianne Thyssen, vélemény előadója Andrew Duff).
(3)Lásd a Parlamentnek az e rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2013. szeptember 12-i jogalkotási állásfoglalásának (Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0372) mellékletét.


A parlamentközi küldöttségek, a közös parlamenti bizottságokba delegált küldöttségek és a parlamenti együttműködési bizottságokba és többoldalú parlamenti közgyűlésekbe delegált küldöttségek száma és összetétele
PDF 268kWORD 37k
Az Európai Parlament 2013. október 9-i határozata a parlamentközi küldöttségek, a parlamenti vegyesbizottságokba delegált küldöttségek és a parlamenti együttműködési bizottságokba és a többoldalú parlamenti közgyűlésekbe delegált küldöttségek számáról és összetételéről (2013/2853(RSO))
P7_TA(2013)0405B7-0431/2013

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Elnökök Értekezlete javaslatára,

–  tekintettel a parlamentközi küldöttségek, a parlamenti vegyes bizottságokba delegált küldöttségek, a parlamenti együttműködési bizottságokba és a többoldalú parlamenti közgyűlésekbe delegált küldöttségek számáról és összetételéről szóló 2009. május 6-i(1), 2009. szeptember 14-i(2), 2010. június 15-i(3) és 2011. december 14-i(4) határozataira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 198. cikkére,

1.  úgy határoz, hogy Horvátország Európai Unióhoz történt csatlakozását követően az EU–Horvátország Parlamenti Vegyes Bizottság megszűnik:

2.  úgy határoz, hogy az alábbiak szerint módosítja a parlamentközi küldöttségek létszámát:

Küldöttség az Albániával, Bosznia-Hercegovinával, Szerbiával, Montenegróval és Koszovóval fenntartott kapcsolatokért: 30 tag

Az Arab-félszigettel fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség: 19 tag

Az Amerikai Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség: 57 tag

A Kanadával fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség: 21 tag

A Közép-Amerikával fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség: 16 tag

A Japánnal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség: 26 tag

A Kínai Népköztársasággal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség: 42 tag

Az Indiával fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség: 29 tag

A Délkelet-Ázsia országaival és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével (ASEAN) fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség: 25 tag

Az Ausztráliával és Új-Zélanddal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség: 19 tag

A Dél-Afrikával fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség: 21 tag;

3.  utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 212. E, 2010.8.5., 136. o.
(2) HL C 224. E, 2010.8.19., 36. o.
(3) HL C 236. E, 2011.8.12,, 159. o.
(4) HL C 168. E, 2013.6.14., 132. o.


2011. évi mentesítés: Európai Tanács és Tanács
PDF 306kWORD 67k
Határozat
Állásfoglalás
1.Az Európai Parlament 2013. október 9-i határozata az Európai Unió 2011-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, II. szakasz – Európai Tanács és Tanács (COM(2012)0436 – C7-0226/2012 – 2012/2169(DEC))
P7_TA(2013)0406A7-0310/2013

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2011-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésére(1),

–  tekintettel az Európai Unió 2011-es pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2012)0436 – C7-0226/2012)(2),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2011-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt(3),

–  tekintettel a Számvevőszék 2011-es pénzügyi évre vonatkozó, az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(4),

–  tekintettel a 2011-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló határozatot elhalasztó, 2013. április 17-i határozatára és az azt kísérő állásfoglalásra(5),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(6) és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7) és különösen annak 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között 2006. május 17-én létrejött intézményközi megállapodásra(8),

–  tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság második jelentésére (A7-0310/2013),

1.  megtagadja a mentesítést a Tanács főtitkárától az Európai Tanács és a Tanács 2011-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Tanácsnak, Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek, az európai ombudsmannak és az európai adatvédelmi biztosnak, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételükről (L sorozat).

2.Az Európai Parlament 2013. október 9-i állásfoglalása az Európai Unió 2011-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, II. szakasz – Európai Tanács és Tanács (COM(2012)0436 – C7-0226/2012 – 2012/2169(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2011-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésére(9),

–  tekintettel az Európai Unió 2011-es pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2012)0436 - C7-0226/2012)(10),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2011-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt(11),

–  tekintettel a Számvevőszék 2011-es pénzügyi évre vonatkozó, az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(12),

–  tekintettel a 2011-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló határozatot elhalasztó, 2013. április 17-i határozatára és az azt kísérő állásfoglalásra(13),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(14) és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(15) és különösen annak 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között 2006. május 17-én létrejött intézményközi megállapodásra(16),

–  tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság második jelentésére (A7-0310/2013),

A.  mivel egy demokratikus társadalomban az adófizetőknek és a közvéleménynek joga van tájékoztatást kapni a közpénzek felhasználásáról(17);

B.  mivel a polgároknak jogukban áll tudni, hogy mire költik az általuk befizetett adókat, és hogyan élnek a politikai szervek a rájuk ruházott hatalommal;

C.  mivel a Tanácsra mint uniós intézményre vonatkozik az uniós polgárok felé történő demokratikus elszámoltathatóság, amennyiben az Európai Unió általános költségvetése egyik kedvezményezettjének minősül;

D.  mivel az uniós intézmények közül a Parlament az egyetlen közvetlenül választott testület, és a Parlament felelős az Unió általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítés megadásáért,

1.  hangsúlyozza a Parlamentnek az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSZ) meghatározott, a költségvetési mentesítési eljárás tekintetében betöltött szerepét;

2.  emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 335. cikkének megfelelően „(…) igazgatási autonómiájuk alapján a saját működésükkel kapcsolatos ügyekben az Uniót az egyes intézmények maguk képviselik”, ami azt jelenti, hogy – figyelembe véve a költségvetési rendelet 55. cikkét – az intézmények egyénileg felelősek költségvetésük végrehajtásáért;

3.  megjegyzi, hogy eljárási szabályzata 77. cikkének megfelelően „A Bizottság számára a költségvetés végrehajtására vonatkozó mentesítés megadásával kapcsolatos eljárást szabályozó rendelkezések megfelelően alkalmazandók a következőkre: [...] az Európai Unió egyéb intézményei és szervei – mint például a Tanács (végrehajtási tevékenységére vonatkozóan), az Európai Unió Bírósága, a Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága – költségvetésének végrehajtásáért felelős személyek mentesítési eljárása”;

A Számvevőszék véleménye az Európai Tanács és a Tanács tekintetében a 2011-es pénzügyi évre szóló megbízhatósági nyilatkozatában

4.  rámutat arra, hogy 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében a Számvevőszék észrevételeket tett az Európai Tanácsra és a Tanácsra vonatkozóan a takarítási szolgálatokkal kapcsolatos közbeszerzési szerződések, valamint munkaruházat és cipők beszerzése kapcsán, melyek esetében hiányosságokat tárt fel a kiválasztási és odaítélési feltételek alkalmazása tekintetében;

5.  utal a Tanácsnak a közbeszerzési hiányosságokra vonatkozó magyarázataira és a költségvetési rendelet szellemének és elveinek teljes tiszteletben tartására vonatkozó biztosítékaira;

6.  egyetért a Számvevőszék ajánlásaival arra vonatkozóan, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselőknek megfelelő ellenőrzések és jobb iránymutatások által javítaniuk kell a közbeszerzési eljárások megtervezését, koordinálását és végrehajtását; javasolja a – valamennyi uniós intézmény által betartandó – közbeszerzési szabályok szigorúbb alkalmazását;

7.  megjegyzi, hogy a Tanács nem adott további választ a Számvevőszék azon ajánlásaira, amelyek a közbeszerzési eljárások megfelelő ellenőrzéseire és az azzal kapcsolatos hatékonyabb iránymutatásra vonatkoznak;

Függőben lévő kérdések

8.  sajnálatát fejezi ki a 2007-es, 2008-as, 2009-es és 2010-es pénzügyi évekre vonatkozó mentesítési eljárások során tapasztalt nehézségek miatt, amelyek abból adódtak, hogy a Tanács nem volt hajlandó az együttműködésre; emlékeztet arra, hogy a Parlament megtagadta a Tanács főtitkárának a 2009-es és 2010-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozó mentesítését, melynek okait a 2011. május 10-i(18), a 2011. október 25-i(19), illetve a 2012. május 10-i(20) és a 2012. október 23-i(21) állásfoglalásaiban sorolta fel;

9.  elvárja, hogy a Parlament számára a Tanács által benyújtott jövőbeni éves tevékenységi jelentések tartalmazzák a rendelkezésre álló humánerőforrások átfogó áttekintését, kategóriák, besorolási fokozatok, nemek, állampolgárság és szakképzettség szerinti bontásban, valamint a Tanács belső költségvetési határozatait;

10.  hangsúlyozza, hogy az Európai Tanács és a Tanács költségvetését külön kell választani pénzgazdálkodásuk átláthatóságának előmozdítása és mindkét intézmény jobb elszámoltathatóságának biztosítása érdekében;

11.  ismételten hangsúlyozza, hogy a Tanácsnak részletes, írásbeli tájékoztatást kell adnia a Résidence Palace épület megvásárlására felhasznált előirányzatok teljes összegéről, arról, hogy ezeket az előirányzatokat mely költségvetési sorokról hívták le, az eddig kifizetett és a még kifizetendő részletekről, valamint arról, hogy az épület milyen célt fog szolgálni;

12.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács továbbra sem hajlandó válaszolni a Parlament kérdéseire;

13.  megismétli, hogy továbbra is a Tanács válaszára vár a 2012. május 10-i állásfoglalásában megfogalmazott kérdésekkel és kért dokumentumokkal kapcsolatban; felkéri a Tanács főtitkárát, hogy adjon átfogó, írásbeli választ a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága számára e kérdésekre;

14.  ismételten hangsúlyozza, hogy a Tanács kiadásait ugyanolyan vizsgálat alá kell vetni, mint a többi intézményét; véleménye szerint a 2012. október 23-i állásfoglalása jól meghatározza e vizsgálat alapvető elemeit;

15.  ugyanakkor üdvözli, hogy a Tanács soros elnöksége elfogadta a Parlament meghívását a 2011-re vonatkozó mentesítésről szóló jelentések 2013. április 16-i plenáris ülésen történt megvitatására; helyesli, hogy az elnökség nyitottságot mutatott a tekintetben, hogy gyümölcsöző együttműködést építsenek ki a Parlament és a Tanács között;

16.  nyugtázza az ír elnökség azon javaslatát, hogy állítsanak fel intézményközi munkacsoportot a Tanács mentesítésére vonatkozó lehetséges megoldások megtárgyalásához; várakozással tekint a Tanács litván elnökségének erre vonatkozó konkrét javaslata elébe;

A Parlamentnek a mentesítés megadásához fűződő joga

17.  hangsúlyozza a Parlament azon előjogait, hogy az EUMSZ 316., 317., 318. és 319. cikke értelmében a jelenlegi értelmezéssel és gyakorlattal összhangban gyakorolhassa mentesítési jogkörét, azaz az átláthatóság és az uniós adófizetők felé fennálló demokratikus felelősség fenntartása érdekében külön-külön adjon mentesítést a költségvetés egyes fejezeteire vonatkozóan;

18.  ismételten hangsúlyozza, hogy a Költségvetési Ellenőrző Bizottság elnökének levelére adott, 2011. november 25-i válaszában a Bizottság azt írta, hogy kívánatosnak tartja, hogy a Parlament folytassa a mentesítés megadását, elhalasztását vagy elutasítását a többi intézmény, köztük a Tanács tekintetében, mint ahogy az eddig is történt;

19.  véleménye szerint minden esetben el kell végezni a Tanács mint uniós intézmény vizsgált évben folytatott pénzgazdálkodásának értékelését, fenntartva ezáltal a Parlament előjogait, vagyis a demokratikus elszámoltathatóság uniós polgárok irányában történő biztosítását;

20.  ezért úgy véli, hogy bizonyos előrelépés érhető el, amennyiben a Parlament és a Tanács együtt összeállítja azon dokumentumok listáját, amelyeket meg kell osztaniuk egymással a mentesítési folyamatban betöltött szerepük teljesítéséhez;

21.  úgy véli, hogy a két intézmény közötti, nyílt és formális párbeszédet célzó eljárás formájában megvalósuló kielégítő együttműködés az uniós polgárok felé küldendő pozitív jel lehet e nehéz időkben.

(1) HL L 68., 2011.3.15.
(2) HL C 348., 2012.11.14., 1. o.
(3) HL C 344., 2012.11.12., 1. o.
(4) HL C 348., 2012.11.14., 130. o.
(5) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0126.
(6) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(7) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(8) HL C 139., 2006.6.14., 1. o.
(9) HL L 68., 2011.3.15.
(10) HL C 348., 2012.11.14., 1. o.
(11) HL C 344., 2012.11.12., 1. o.
(12) HL C 348., 2012.11.14., 130. o.
(13) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0126.
(14) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(15) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(16) HL C 139., 2006.6.14., 1. o.
(17) Az Európai Unió Bíróságának a C-465/00,. C-138/01. és C-139/01. sz. (Österreichischer Rundfunk és mások) egyesített ügyekben 2003. május 20-án hozott ítélete ([2003] ECR I-4989, 85. bekezdés).
(18) HL L 250., 2011.09.27., 25. o.
(19) HL L 313., 2011.11.26., 13. o.
(20) HL L 286., 2012.10.17., 23. o.
(21) HL L 350., 2012.12.20., 71. o.


A kedvtelési célú vízi járművek és a motoros vízi sporteszközök ***I
PDF 203kWORD 49k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2013. október 9-i jogalkotási állásfoglalása a kedvtelési célú vízi járművekről és a motoros vízi sporteszközökről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2011)0456 – C7-0212/2011 – 2011/0197(COD))
P7_TA(2013)0407A7-0213/2012

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0456),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0212/2011),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. december 8-i véleményére(1),

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. május 31-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint elfogadja az Európai Parlament álláspontját, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A7-0213/2012),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2013. október 9-én került elfogadásra a kedvtelési célú vízi járművekről és a motoros vízi sporteszközökről, valamint a 94/25/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2013/…/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2011)0197


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 2013/53/EU irányelv.)

(1) HL C 43., 2012.2.15., 30. o.


A szakmai képesítések elismerése és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködés ***I
PDF 207kWORD 82k
Állásfoglalás
Szöveg
Függelék
Az Európai Parlament 2013. október 9-i jogalkotási állásfoglalása a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló rendelet módosítására irányuló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2011)0883 – C7-0512/2011 – 2011/0435(COD))
P7_TA(2013)0408A7-0038/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0883),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 46. cikkére, 53. cikkének (1) bekezdésére, 62. és 114. cikkére, amelynek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C7-0512/2011),

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapról szóló véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, 46. cikkére, 53. cikkének (1) bekezdésére és 62. cikkére,

–  tekintettel a francia szenátus által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. április 26-i véleményére(1),

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. június 26-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint elfogadja az Európai Parlament álláspontját, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. és 37. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A7-0038/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;

3.  felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2013. október 9-én került elfogadásra a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról 2013/…/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2011)0435


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 2013/55/EU irányelv.)

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLÁSFOGLALÁSHOZ

A Bizottság nyilatkozata

Az 57c. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésekor a Bizottság gondoskodik a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő, átlátható és megfelelő továbbításáról, továbbá megfelelő és átlátható konzultációkat folytat le elsősorban az összes tagállam illetékes hatóságainak és szerveinek szakértőivel, szakmai szervezeteivel és oktatási intézményeivel, valamint adott esetben a szociális partnerek szakértőivel.

(1) HL C 191., 2012.6.29., 103. o.


Az EU és Örményország közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás ***
PDF 194kWORD 34k
Az Európai Parlament 2013. október 9-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és az Örmény Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (05835/2013 – C7-0112/2013 – 2012/0334(NLE))
P7_TA(2013)0409A7-0290/2013

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (05835/2013),

–  tekintettel az Európai Unió és az Örmény Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás tervezetére (16913/2012),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 77. cikke (2) bekezdése a) pontjának és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának értelmében a Tanács által benyújtott, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0112/2013),

–  tekintettel eljárási szabályzata 81. cikkére és 90. cikke (7) bekezdésére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság ajánlására és a Külügyi Bizottság véleményére (A7-0290/2013),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok és az Örmény Köztársaság kormányának és parlamentjének.


Az EU és Örményország közötti megállapodás az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásáról ***
PDF 197kWORD 34k
Az Európai Parlament 2013. október 9-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és az Örmény Köztársaság közötti, az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (05859/2013 – C7-0113/2013 – 2012/0332(NLE))
P7_TA(2013)0410A7-0289/2013

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (05859/2013),

–  tekintettel az Európai Unió és az Örmény Köztársaság közötti, az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló megállapodás tervezetére (05860/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 79. cikke (3) bekezdésének és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának értelmében a Tanács által benyújtott, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0113/2013),

–  tekintettel eljárási szabályzata 81. cikkére és 90. cikke (7) bekezdésére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság ajánlására és a Külügyi Bizottság véleményére (A7-0289/2013),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok és az Örmény Köztársaság kormányának és parlamentjének.


Az EU és Kína közötti kétoldalú beruházási megállapodás megkötése érdekében folytatott tárgyalások
PDF 158kWORD 89k
Az Európai Parlament 2013. október 9-i állásfoglalása az EU és Kína közötti kétoldalú beruházási megállapodásról szóló tárgyalásokról (2013/2674(RSP))
P7_TA(2013)0411B7-0436/2013

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2., 3., 6. és 21. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 153., 191., 207. és 218. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 12., 21., 28., 29. 31. és 32. cikkére,

–  tekintettel az emberi jogokra és demokráciára vonatkozó, 2012. június 25-i uniós stratégiai keretre és cselekvési tervre,

–  tekintettel a Kínai Népköztársaság WTO-hoz való csatlakozásáról szóló, 2001. november 23-i jegyzőkönyvre,

–  tekintettel a 2012. május 23-i, „EU és Kína: kiegyenlítetlen kereskedelem?” című állásfoglalására(1), illetve a Külső Politikák Igazgatósága által a Kínával ápolt kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról készített 2011. júliusi jelentésre,

–  tekintettel az EU és Kína közötti kapcsolatokról szóló, 2013. március 14-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az IMF állami befektetési alapokkal foglalkozó nemzetközi munkacsoportja által 2008 októberében elfogadott, ún. santiagói elvekre (általánosan elfogadott elvek és gyakorlatok),

–  tekintettel a 2012. szeptember 20-án Brüsszelben tartott 13. EU–Kína csúcstalálkozón kiadott közös nyilatkozatra,

–  tekintettel a „Kereskedelem, növekedés és globális ügyek – a kereskedelempolitika mint az Európa 2020 stratégia kulcseleme” című bizottsági közleményre (COM(2010)0612) és az Európa 2020 stratégia keretében kialakítandó új európai kereskedelempolitikáról szóló, 2011. szeptember 27-i európai parlamenti állásfoglalásra(3),

–  tekintettel a kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályokról szóló, 2011. december 13-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a jövőbeni európai nemzetközi beruházási politikáról szóló, 2011. április 6-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel „A nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban a vállalati társadalmi felelősségvállalásról”(6), „Az emberi jogokról, valamint a szociális és környezetvédelmi normákról a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban”(7), valamint a „Nemzetközi kereskedelempolitika az éghajlatváltozás által támasztott követelmények összefüggésében”(8) című, 2010. november 25-i állásfoglalásaira,

–  tekintettel a Bizottság „EU–Kína: Közelebbi partnerség, növekvő felelősség” című közleményére (COM(2006)0631), valamint az azt kísérő „Verseny és partnerség: az EU és Kína közötti kereskedelemről és befektetésekről” szóló szakpolitikai dokumentumra (COM(2006)0632),

–  tekintettel az európai kis- és középvállalkozások nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepének megerősítéséről szóló, 2009. február 5-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel azon közelmúltbeli döntésére, mely közzétételi követelmények bevezetését írja elő a nyersanyag- és fakitermelő iparágakban kormányoknak történő kifizetéseik vonatkozásában(10),

–  tekintettel az EU és Kína által 2012 februárjában Pekingben tartott 14. EU–Kína csúcstalálkozón a kétoldalú beruházási megállapodásról szóló tárgyalások megkezdéséről hozott közös döntésre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az EU és Kína közötti kereskedelem az elmúlt három évtizedben gyorsan és folyamatosan nőtt, 2012-ben 433,8 milliárd euróval érve el a tetőpontot, és mivel a kétoldalú kereskedelem egyensúlya 1997 óta Kína javára tolódott el; mivel ez a kereskedelmi deficit a 2000. évi 49 milliárd euróról 2012-re 146 milliárdra nőtt,

B.  mivel 2011-ben az EU által Kínában eszközölt külföldi befektetések volumene 102 milliárd eurót, az ugyanebben az évben Kína által az EU-ban eszközölt külföldi befektetések volumene pedig 15 milliárd eurót tett ki; mivel 2006-ban a Kína által az EU-ban eszközölt külföldi befektetések volumene 3,5 milliárd eurót tett ki,

C.  mivel a Lisszaboni Szerződés a közvetlen külföldi befektetéseket az EU kizárólagos hatáskörébe vonta,

D.  mivel 26 tagállam rendelkezik Kínával kötött, hatályos kétoldalú beruházási megállapodással; mivel az új uniós külföldi befektetési politika keretében az EU még nem dolgozott ki hosszú távú és fenntartható iparpolitikát, mely körvonalazza offenzív és defenzív érdekeit,

E.  mivel Kína még mindig a világ első három, befektetéseket vonzó piacának egyike annak ellenére, hogy az elmúlt években a munkaerőköltségek évente 10%-kal nőttek,

F.  mivel Kína 12. 5 éves tervében és az Európa 2020 stratégiában kifejtett fejlesztési célok nagy számú közös érdeket és közös kihívásokat tartalmaznak; mivel az Európai Unió és a kínai gazdaság közötti integráció és technológiai csere magasabb szintje szinergiákhoz és kölcsönös előnyökhöz vezethet,

G.  mivel a magán- és állami vállalatoknak egyenlő versenyfeltételekben kell részesülniük,

H.  mivel a jelen beruházási megállapodás az első, amelyet az EU teljes jogkörében tárgyal a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően; mivel a jelen, a piacra jutást is magában foglaló beruházási megállapodásról szóló tárgyalások nagy érdeklődésre tarthatnak számot és a lakosság körében aggályokra adhatnak okot, és ezért a lehető legmagasabb fokú átláthatósággal kell azokat lefolytatni a szükséges parlamenti felügyelet lehetővé tétele érdekében, ezáltal teljesítve annak egyik előfeltételét, hogy az Európai Parlament megadhassa szükséges egyetértését a tárgyalások eredményéhez,

I.  mivel a beruházóknak meg kell felelniük mind a fogadó ország jogszabályainak, mind az EU és Kína által kötendő bármely megállapodás rendelkezéseinek annak hatálybalépését követően azért, hogy teljes mértékben részesülhessenek beruházásaik lehető legjobb védelméből,

J.  mivel az a tény, hogy Kína csekély mértékben vagy egyáltalán nem tart be bizonyos – nemzetközileg elismert – alapvető szociális és munkajogokat, valamint környezetvédelmi normákat az egyik oka az EU és Kína közötti kereskedelemben jelenleg fennálló egyensúlyhiányának, amely tovább fokozódhat a beruházási kapcsolatok elmélyítésével, amennyiben nem történik javulás e jogok és normák végrehajtása tekintetében; mivel a beruházási megállapodás ezért nem okozhatja a szociális és környezetvédelmi normák további csökkenését Kínában, hanem ellenkezőleg, hozzá kell járulnia azok javulásához, mintegy előfeltételként a kiegyensúlyozottabb és kölcsönösen előnyös kereskedelmi és beruházási kapcsolatok kialakulásához,

K.  mivel a beruházási megállapodásnak magában kell foglalnia a beruházó kötelezettségeit, többek között a – mindkét fél jogszabályaiban előírtak szerinti –szakszervezeti és más munkajogok, az átláthatóság és a környezetvédelem tiszteletben tartását, valamint összhangban kell állnia a WTO szabályaival és a felek által aláírt és ratifikált egyéb releváns nemzetközi megállapodásokkal és alapvető egyezményekkel; mivel a beruházási megállapodások nem terjednek ki a külön a munkajogok és munkaügyi előírások, illetve egyéb jogszabályi előírások kijátszására létrehozott övezetekre,

L.  mivel az olyan EU-exportra szánt termékek, amelyeket kényszermunkatáborokban, köztük az átnevelő munkatáborok rendszerében – közismertebben a „laogai táborokban” – állítottak elő nem részesülhetnek a jelen kétoldalú beruházási megállapodás keretében történt beruházásokból,

M.  mivel a Bizottság és a Tanács elkötelezte magát annak biztosítására, hogy az uniós beruházási politika figyelembe veszi az Unió külső tevékenységének elveit és célkitűzéseit – többek között az emberi jogokat –, és hogy ezeket 2013-tól kezdődően érvényesíti,

N.  mivel egy Kínával kötendő beruházási megállapodás lényegesen javítaná az EU–Kína gazdasági kapcsolatokat, az EU és Kína közötti politikai párbeszéd javulásához is hozzá kellene járulnia, nevezetesen az olyan kérdésekben, mint az emberi jogok – egy hatékony és eredményorientált emberi jogi párbeszéd keretében – és a jogállamiság, a politikai és gazdasági kapcsolatok párhuzamos vonalon történő tartása érdekében, a stratégiai partnerség szellemével összhangban,

O.  mivel a beruházóknak és a befektetéseknek gazdálkodási politikáik és gyakorlataik révén arra kell törekedniük, hogy összhangban legyenek a fogadó állam és azon helyi kormányzati szintek fejlesztési célkitűzéseivel, ahol a beruházásra sor kerül;

1.  üdvözli az Európai Unió és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatok megerősítését; felszólítja az EU-t és Kínát, hogy ezt a kiegyensúlyozott kapcsolatot a partnerség, rendszeres magas szintű párbeszéd és a kölcsönös előnyök alapján vigyék tovább, ahelyett hogy konfrontációs versenybe kezdenének;

2.  rámutat, hogy Kínának – amely 2001 óta a WTO tagja – nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie kereskedelmének liberalizációjára és piacának megnyitására az egyenlőbb versenyfeltételek biztosítása, illetve azon mesterséges akadályok megszüntetésének felgyorsítása érdekében, amelyekkel a vállalatok a kínai piacra való bejutás során szembesülnek;

3.  megjegyzi, hogy az európai vállalatok sajnálatosnak tartják, hogy számos vámjellegű és nem vámjellegű akadály létezik a kínai piacon, például a külföldi gazdasági szereplőkkel szembeni diszkrimináció bizonyos fajtái, valamint a vámszerkezet bonyolultsága és a kereskedelmet akadályozó technikai tényezők;

4.  üdvözli a piacra jutás kérdésének felvételét a tárgyalási megbízatásba; úgy véli, hogy a piacra jutás tárgyalásokba történő felvételének Kína általi visszaigazolása a tárgyalások megkezdésének előfeltétele;

5.  hangsúlyozza, hogy a tárgyalási folyamatba egyértelműen be kell vonni mind a közvetlen külföldi befektetéseket, mind a portfólióbefektetéseket;

6.  megállapítja, hogy a kínai vállalkozások általában stabil befektetési környezetnek tekintik az Uniót, de sajnálatosnak tartják azt, amit az európai mezőgazdasági termékekre vonatkozó még fennálló exporttámogatásoknak látnak, továbbá az uniós piachoz való hozzáférést nehezítő bizonyos kereskedelmi akadályok meglétét, például a technikai jellegű kereskedelmi akadályokat és a bizonyos tagállamokban a harmadik országok befektetései elé gördített akadályokat, továbbá hogy kérik a fennmaradó indokolatlan akadályok felszámolását és a tagállamokban való beruházások könnyítését; emlékeztet azonban arra, hogy Kína a közelmúltban biztonsági felülvizsgálati mechanizmust vezetett be a külföldi befektetések ellenőrzésére, és hogy az ilyen mechanizmusok alkalmazása mindkét fél esetében törvényes indokokon alapulhat; rámutat, hogy az EU-nak és Kínának a biztonsággal kapcsolatban lehetnek olyan jogos aggodalmai, amelyek bizonyos ágazatokban indokolják a külföldi beruházás teljes vagy részleges, ideiglenes vagy hosszú távú kizárását;

7.  emlékeztet arra, hogy a külföldi vállalatok kínai jelenlétének jelenleg engedélyezett alapvető formája a „joint venture”, amely vállalati forma gyakran stratégiai technológiák átadásával jár, az európai ipar rovására elősegítve Kína versenyképességének fejlődését; meggyőződése, hogy Kína a külföldi befektetők letelepedését lehetővé tévő további jogi szabályozások irányába történő nyitása, a szellemitulajdon-jogok, az ipari tulajdon, a márkák és a földrajzi árujelzők megfelelő védelmével ötvözve kölcsönösen előnyös lenne, és megkönnyítené az európai és kínai gazdaságok többek között a környezetbarát technológia és innováció felé orientált, fokozottabb stratégiai megközelítésen alapuló gazdasági együttműködésének nagyobb fokú integrációját;

8.  meggyőződése, hogy Kínában a szellemitulajdon-jogok megfelelőbb védelme és az azzal kapcsolatos szabályok hatékony alkalmazása jelentős mértékben ösztönözné az uniós és más államok befektetőit arra, hogy beruházzanak, megosszák az új technológiai ismereteket, és korszerűsítsék a Kínában már meglévő technológiákat, különös tekintettel a környezetvédelmi szempontból biztonságos technológiákra;

9.  üdvözli a Kereskedelmi Világszervezethez való csatlakozás óta a kínai hatóságok által a szellemitulajdon-jogok tiszteletben tartásának fokozására tett erőfeszítéseket, de továbbra is sajnálatosnak tartja, hogy e jogok védelme nem kielégítő, illetve hogy semmilyen eszköz nem áll az európai vállalkozások, köztük a kkv-k rendelkezésére ahhoz, hogy hatékonyan léphessenek fel a szellemi tulajdonhoz fűződő jogaik megsértése esetén;

10.  nyugtalanítja a kötelmi kötelezettségek betartatására nem képes kínai igazságszolgáltatási rendszer megbízhatatlansága, valamint a beruházásokra irányadó szabályozási rendszer alkalmazása tekintetében az átláthatóság és az egységesség hiánya;

11.  sürgeti a Bizottságot, hogy folytasson tárgyalásokat egy nagyra törő és kiegyensúlyozott EU–Kína beruházási megállapodásról, amelynek révén kedvezőbb körülményeket – többek között a piacra jutás javítását – lehet kialakítani az európai befektetők számára Kínában és fordítva annak érdekében, hogy nőjön a kölcsönös tőkeáramlás volumene, továbbá hogy nagyobb átláthatóságot biztosítsanak a partnerország gazdaságában beruházó állami és magánvállalkozások irányítása tekintetében; a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) vállalatirányításról szóló iránymutatásait referenciadokumentumként ajánlja; az állami és magánszereplők közötti tisztességes verseny biztosítása, a korrupció visszaszorítása, valamint a kínai üzleti környezet jogbiztonságának és kiszámíthatóságának fokozása érdekében ragaszkodik a hatékonyabb jogérvényesítéshez;

12.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a megállapodás révén meg kell teremteni az EU és Kína közötti tisztességes verseny előfeltételeit; e célból javasolja, hogy az átláthatóság és a tisztességes verseny kapcsán a Bizottság szigorú és kötelező érvényű feltételeket próbáljon a megállapodásba foglalni annak érdekében, hogy az egyenlő versenyfeltételek az állami tulajdonú vállalatokra és az állami befektetési alapok befektetési gyakorlataira is vonatkozzanak;

13.  kéri, hogy a tárgyalás alatt lévő megállapodás foglalkozzon mind a piacra jutással, mind a befektetők védelmével;

14.  hangsúlyozza, hogy a befektetési megállapodásban semmi sem korlátozhatja a részes felek szakpolitikai hatáskörét és azon jogkörét, hogy a közérdeket szolgáló jogos és indokolt célok érdekében jogszabályokat alkossanak, törekedve arra, hogy ne számolják fel a felek kötelezettségvállalásából származó előnyöket; hangsúlyozza, hogy a jogállamiság valamennyi uniós és kínai befektető és állampolgár számára történő garantálásának prioritásnak kell maradnia;

15.  felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa az állami befektetési alapok teljes átláthatóságát;

16.  rámutat, hogy egyértelmű időkeretet kell szabni a tárgyalásnak, és hogy ésszerű és elfogadható átmeneti időszakokat kell bevezetni;

17.  úgy véli, hogy a Kínával kötendő beruházási megállapodásoknak a tagállami tapasztalatok bevált gyakorlatain kell alapulniuk, hozzá kell járulniuk a nagyobb koherenciához, és a következő normákat kell tartalmazniuk:

   megkülönböztetésmentesség (nemzeti bánásmód és legnagyobb kedvezményes elbánás a befektetők és a hasonló helyzetű befektetések számára),
   a nyilvánvaló önkényesség tilalma a döntéshozatal során,
   az igazságszolgáltatás megtagadásának és a jogszerű eljárás alapvető elvei figyelmen kívül hagyásának tilalma,
   a büntető, polgári vagy közigazgatási eljárásokban az igazságszolgáltatás biztosításának kötelezettsége, a jogszerű eljárással kapcsolatban a világ fő jogrendszereiben lefektetett elveknek megfelelően,
   a befektetőkkel szembeni visszaélések tilalma, beleértve a kényszerítés, az erőszak és a zaklatás tilalmát,
   a közvetlen és közvetett kisajátítás elleni védelem, valamint a kisajátítás miatt bekövetkezett károknak megfelelő ellentételezés biztosítása;
   a törvényesség elvének tiszteletben tartása az államosítások során;

18.  ismételten megállapítja, hogy a tárgyalások sikeresének garantálásához a minőséget fontosabb szempontnak kell tekinteni a gyorsaságnál;

19.  rámutat, hogy a befektetésvédelmi megállapodásnak egyértelműen meg kell határoznia a védelmezendő „befektetés” és „befektető” fogalmát, és hogy a megállapodásnak nem szabad védenie a tisztán spekulatív célú befektetéseket;

20.  arra szólít fel, hogy a gazdasági integrációs megállapodás kritériumainak teljesítése érdekében ez a megállapodás legyen kompatibilis a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános megállapodás (GATS) szerinti többoldalú kötelezettségekkel;

21.  üdvözli, hogy a jogi kiszámíthatóság remélt javulása a kis- és középvállalkozások segítségére lesz a külföldi beruházások tekintetében, és hangsúlyozza, hogy a tárgyalások során meg kell hallgatni a kkv-k véleményét (többek között az EU Kínában létrehozott új kkv-központjának, az EU IPR kkv-ügyfélszolgálata és az EU kínai kereskedelmi kamarájának bevonása révén) annak érdekében, hogy az aláírandó megállapodás előmozdítsa azon kkv-k nemzetközivé válását, amelyek be kívánnak jutni a másik fél piacára;

22.  hangsúlyozza, hogy a megállapodás aláírásának előfeltételeként a megállapodásba bele kell foglalni a feleknek a gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziók tekintetében és a beruházásokkal kapcsolatban a fenntartható és inkluzív fejlődés iránti határozott kötelezettségvállalását annak érdekében, hogy az EU és Kína között kiegyensúlyozottabbak legyenek – az elsősorban nem az alacsony kínai munkaerőköltségeken és a nem túl szigorú környezetvédelmi normákon alapuló – kereskedelmi és beruházási kapcsolatok;

23.  hangsúlyozza, hogy az EU által kötendő beruházási megállapodások nem lehetnek ellentétesek azokkal az alapvető értékekkel, amelyeket az EU külpolitikái révén előmozdítani kíván, és hogy azok nem akadályozhatják az állami beavatkozási képességet, különösen az olyan közérdekű politikai célok teljesítése során, mint a szociális és környezeti kritériumok, az emberi jogok, a hamisítás elleni küzdelem, a biztonság, a munkavállalók és a fogyasztók jogai, a közegészségügy és közbiztonság, iparpolitika és kulturális sokféleség; felhív az ezeket tartalmazó különleges és kötelező érvényű záradékok megállapodásba történő beillesztésére;

24.  kéri, hogy az Unió által kötött többi kereskedelmi megállapodás mintájára a közszolgáltatások védelme a megállapodás egyik alapvető elve legyen;

25.  hangsúlyozza, hogy az EU és Kína közötti befektetési megállapodás jövőbeni alakulásának a kölcsönös bizalmon és a WTO által szabott kötelezettségek maradéktalan tiszteletben tartásán kell alapulnia; elítéli a jelentős növekedési potenciállal rendelkező egyes ágazatok – köztük a napelem-gyártás – nagy mértékű állami támogatását, és felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a tárgyalások felgyorsítása érdekében az ilyesfajta dömping és állami támogatás káros hatásait teljes mértékben szüntesse meg;

26.  ajánlja, hogy a piacra jutás tekintetében bizonyos ágazatok esetében mindkét fél kötelezze el magát megfelelő bevezetési időszakok és átmeneti megoldások mellett annak érdekében, hogy megkönnyítsék a teljes vagy részleges liberalizációt; tudatában van annak, hogy egyes ágazatok esetében nem vállalhat mindkét fél kötelezettségeket; ebben az összefüggésben felszólít a kulturális és audiovizuális szolgáltatásoknak a piacra jutással kapcsolatos tárgyalásokból való kizárására, összhangban az EU-szerződések vonatkozó rendelkezéseivel; hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell az intervencionista iparpolitikákkal, a szellemi tulajdonjogok nem megfelelő oltalmával, valamint a szabályok tartalma és alkalmazása kapcsán felmerülő bizonytalanságokkal és a kereskedelem egyéb, nem vámjellegű és technikai akadályaival;

27.  úgy véli, hogy mivel az állami vállatok monopolhelyzete miatt nehéz bejutni a kínai piacra, a megállapodásra – a kiegyensúlyozottság érdekében – mint az állami és magánvállalatok közötti azonos versenyfeltételek megteremtésének kiemelt lehetőségére kell tekinteni;

28.  hangsúlyozza, hogy garantálni kell a megállapodásban, hogy az EU kizárhassa a kínai befektetőket egyes stratégiai ágazatokból;

29.  hangsúlyozza, hogy a megállapodásnak lehetővé kell tennie a felek számára – az Unió esetében a tagállamok számára – hogy kulcsfontosságú politikákat határozzanak meg és hajtsanak végre a kulturális sokféleség előmozdítása és védelme érdekében;

30.  hangsúlyozza, hogy a megállapodásnak azokat a beruházásokat kell támogatnia, amelyek fenntarthatók, inkluzívak és környezetbarátok – különösen a kitermelő iparágak területén –, és ösztönzik a jó munkakörülmények megteremtését a beruházásokban érintett vállalkozásoknál;

31.  felszólít egy olyan záradék beillesztésére, amely kimondja, hogy a befektetőnek minden olyan információval el kell látnia a lehetséges fogadó államot, amelyre annak az érintett beruházással kapcsolatban a döntéshozatalban, vagy kizárólag statisztikai célokból szüksége lehet, míg az állami félnek biztosítania kell a bizalmas üzleti információk védelmét az olyan közzététellel szemben, amely a befektető vagy a beruházás versenyképes helyzetére nézve hátrányos lenne;

32.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a jövőbeli megállapodás az állami vállalatok és az állami befektetési alapok átláthatóságára és irányítására vonatkozó, az állami befektetési alapok irányítására és intézményi felépítésével, valamint befektetési stratégiáinak átláthatóságával összefüggő alapelveket meghatározó, az IMF égisze alatt elfogadott santiagói elveken alapuló rendelkezéseket is tartalmazzon;

33.  megismétli felhívását a vállalatok társadalmi felelősségvállalására irányuló és az üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó ENSZ-alapelveknek megfelelő hatékony záradék beillesztésére; megerősíti, hogy a befektetőknek alkalmazniuk kell a multinacionális vállalatokra és a szociálpolitikára vonatkozó háromoldalú ILO-nyilatkozatot és a multinacionális vállalatoknak szóló OECD-iránymutatásokat, valamint az esetlegesen meglévő, felelősségteljes gyakorlatra vonatkozó egyedi vagy ágazati nemzetközi normákat; kéri kötelező erejű szociális és környezeti záradékok beillesztését egy vitarendezési mechanizmus hatálya alá tartozó, teljes körű, fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezet részeként; felhívja mindkét felet egy olyan fenntartható és inkluzív beruházási stratégia végrehajtására, amely a vállalatok társadalmi felelősségvállalására vonatkozó, a befektetőknek szóló konkrét iránymutatásokat tartalmazó záradékot, valamint a beruházásokat felügyelő állami hatóságok számára a beruházások szociális és környezeti hatás szempontjából történő értékelésére szolgáló hatékony értékelési módszereket tartalmaz;

34.  hangsúlyozza, hogy a megállapodásnak köteleznie kell az Unióban tevékenykedő kínai befektetőket az európai szociális normák és a társadalmi párbeszéd szabályainak betartására;

35.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az EU és Kína közötti kétoldalú beruházási megállapodás fenntartható növekedést és munkahelyteremtést eredményezzen, továbbá segítse elő a szinergiák és a pozitív átgyűrűző hatások megteremtését az EU vagy Kína által megkötött többi regionális kereskedelmi és beruházási megállapodással;

36.  felszólítja a Bizottságot, hogy és az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó stratégiai keret és cselekvési terv szerinti kötelezettségvállalásának megfelelően egészítse ki hatásvizsgálatát az EU–Kína beruházási megállapodás emberi jogokra gyakorolt hatásainak értékelésére is;

37.  úgy véli, hogy a megállapodásnak tartalmaznia kell egy olyan rendelkezést, amely kimondja, hogy valamennyi befektetőnek maradéktalanul meg kell felelnie a fogadó fél helyi, regionális, nemzeti és adott esetben nemzetek feletti szintű jogszabályainak, valamint a jogállamiság tiszteletben tartását elmulasztó befektetők ellen polgári jogi kártérítési keresetek indulhatnak a vonatkozó joghatóság szerinti igazságszolgáltatási keretében a beruházással kapcsolatos bármely törvénytelen fellépésért vagy döntésekért, különösen azokban az esetekben, amikor az ilyen tettek vagy döntések jelentős környezeti károkat, személyi sérüléseket vagy halálesetet okoztak;

38.  ragaszkodik ahhoz, hogy a megállapodásnak egy olyan záradékot kell tartalmaznia, amely tiltja a szociális és környezetvédelmi jogszabályok gyengítését a beruházások becsalogatása érdekében, és biztosítja, hogy egyik fél sem mulaszthatja el e jogszabályok tényleges alkalmazását folyamatos vagy rendszeres tevékenység révén, illetve tiltja a beavatkozás elmulasztását annak ösztönzése céljából, hogy területükön befektetést hozzanak létre, vásároljanak, bővítsenek vagy tartsanak meg;

39.  kitart amellett, hogy az EU és Kína közötti beruházási megállapodásnak meg kell felelnie az EU vívmányainak, beleértve a hatályos szociális és környezetvédelmi jogszabályokat, és hogy egyik fél sem mulaszthatja el jogszabályainak tényleges betartatását ezeken a területeken annak érdekében, hogy e megállapodás minden rendelkezése ösztönözze a beruházások jogszerű létrehozását, akvizícióját, bővítését és megtartását mindkét fél területén, és előmozdítsa a bevált vállalkozói gyakorlatok és az üzleti fair-play érvényesülését;

40.  kitart amellett, hogy a megállapodásban elő kell írni a külföldi beruházók számára, hogy tegyenek eleget az EU adatvédelmi normáinak;

41.  komoly aggodalmát fejezi ki a nemzetközi választottbírók befektetővédelmi záradékok tág értelmezésére vonatkozó mérlegelési jogkörének terjedelme miatt, ami a jogszerű állami szabályozás kizárását eredményezi; követeli, hogy a jogvitát folytató felek által kijelölt választottbírák pártatlanok és függetlenek legyenek, és a választottbírósági határozatok megfeleljenek az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (UNCITRAL) a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) szabályain, illetve a felek által elismert és elfogadott valamennyi egyéb nemzetközi megállapodáson és normán alapuló magatartási kódexnek;

42.  kulcsfontosságú prioritásnak tekinti, hogy a megállapodás tartalmazzon az államok közötti és a befektetők és az államok közötti jogviták rendezésére szolgáló hatékony mechanizmusokat egyrészt annak megelőzése érdekében, hogy a komolytalan keresetek indokolatlan döntőbírósági eljárásokhoz vezessenek, másrészt annak biztosítására, hogy valamennyi befektető tisztességes eljáráshoz juthasson, amelyet a döntőbírósági határozatok késedelem nélküli végrehajtása követ;

43.  úgy véli, hogy a megállapodásnak az állami felek közötti vitarendezési eljárásokat, továbbá – a megfelelő jogi keretben és szigorú átláthatósági kritériumoknak megfelelően – a befektetők és államok közötti vitarendezési mechanizmusokat is tartalmaznia kell;

44.  felszólítja az EU-t és Kínát, hogy közösen hozzanak létre egy korai előrejelző mechanizmust annak érdekében, hogy lehetőséget biztosítsanak a kereskedelmi vagy beruházásokkal kapcsolatban esetlegesen felmerülő viták lehető legkorábbi szakaszban történő proaktív rendezésére valamennyi megfelelő eszköz, többek között a „puha hatalom” és a kereskedelmi diplomácia felhasználásával;

45.  emellett véleménye szerint a megállapodásnak a bíróságon kívüli vitarendezésre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaznia kell az ilyen megoldást szabadon választó felek közötti viták gyors, olcsó és barátságos rendezésének előmozdítása érdekében;

46.  javasolja, hogy a megállapodás keretében pontosan határozzák meg a rugalmas vitarendezési mechanizmusok – mint a közvetítés –tekintetében például azok időtartamát, költségét és a felek által elfogadott megoldások végrehajtását;

47.  véleménye szerint aláírását és teljes körű ratifikálását követően az EU–Kína beruházási megállapodás az uniós jogszabályokkal összhangban az egyes uniós tagállamok és Kína között létrejött, jelenlegi kétoldalú beruházási megállapodások helyébe lépne;

48.  javasolja, hogy a tárgyalások csak azzal a feltétellel kezdődjenek meg, hogy a kínai Államtanács előzetesen hivatalosan jóváhagyja, hogy a piacra jutást belefoglalják a beruházási megállapodásba;

49.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 264. E, 2013.9.13., 33. o.
(2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0097.
(3) HL C 56. E, 2013.2.26., 87. o.
(4) HL C 168. E, 2013.6.14., 1. o.
(5) HL C 296. E, 2012.10.2., 34. o.
(6) HL C 99. E, 2012.4.3., 101. o.
(7) HL C 99. E, 2012.4.3., 31. o.
(8) HL C 99. E, 2012.4.3., 94. o.
(9) HL C 67. E, 2010.3.18., 101. o.
(10) Elfogadott szövegek, 2013.6.12., P7_TA(2013)0261 és 0262.


Az EU és Tajvan közötti kereskedelmi kapcsolatok
PDF 133kWORD 56k
Az Európai Parlament 2013. október 9-i állásfoglalása az EU és Tajvan közötti kereskedelmi kapcsolatokról (2013/2675(RSP))
P7_TA(2013)0412B7-0435/2013

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európa 2020 stratégiáról szóló, 2011. február 17-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződős 3. cikkének (5) bekezdésére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 7. cikkére, amelyek kimondják, hogy „[…] a világ többi részéhez fűződő kapcsolataiban az Unió […] hozzájárul […] a nemzetközi jog szigorú betartásához” és hogy „az Unió […] biztosítja a különböző politikái és tevékenységei összhangját”.

–  tekintettel a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) fő szempontjairól és alapvető választási lehetőségeiről szóló, az Európai Parlamenthez intézett 2009-es éves tanácsi jelentésről szóló 2011. május 11-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a közös kül- és biztonságpolitikáról szóló, a Tanács által az Európai Parlamenthez intézett éves jelentésről szóló 2012. szeptember 12-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az EU és Kína közötti kapcsolatokról szóló, 2013. március 14-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel „Az emberi jogok, valamint a szociális és környezetvédelmi normák a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban” című, 2010. november 25-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az európai kis- és középvállalkozások nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepének megerősítéséről szóló 2009. február 5-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a hamisítás nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatásáról szóló, 2008. december 18-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a szolgáltatások kereskedelméről szóló, 2008. szeptember 4-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel a nyersanyagok és alapanyagok kereskedelméről szóló, 2008. május 20-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel az európai vállalkozások piacra jutásának elősegítésére vonatkozó európai uniós stratégiáról szóló, 2008. február 19-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel a „Globális Európa – a versenyképesség külső szempontjai” című, 2007. május 22-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel az EU, Kína és Tajvan közötti kapcsolatokról és a távol-keleti biztonsági helyzetről szóló, 2005. július 7-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel a „Kereskedelem, növekedés és globális ügyek – A kereskedelempolitika mint az Európa 2020 stratégia kulcseleme” című bizottsági közleményre (COM(2010)0612),

–  tekintettel a „Globális Európa: nemzetközi versenyképesség. Hozzájárulás az EU növekedési és munkahely-teremtési stratégiájához” című bizottsági közleményre (COM(2006)0567),

–  tekintettel a Bizottságnak a kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályokról szóló című 2013. évi jelentésére, amelyet 2013. február 28-án tettek közzé (COM(2013)0103),

–  tekintettel a Bizottsághoz intézett, az EU és Tajvan közötti kereskedelmi kapcsolatokra vonatkozó kérdésekre (O‑000093/2013 – B7‑0509/2013),

–  tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) révén létrehozott, szabályokon alapuló többoldalú kereskedelmi rendszer a legalkalmasabb keret a nyílt és tisztességes kereskedelem elérésére globális szinten; mivel azonban rendkívül fontos annak megértése, hogy a kétoldalú megállapodások szintén részét képezik a nemzetközi ügyek ugyanezen közös eszköztárának;

B.  mivel az EU továbbra is teljes mértékben elkötelezett a dohai fejlesztési menetrend kiegyensúlyozott és tisztességes eredményének elérése mellett, és ezt a megközelítést részesíti előnyben, és mivel az ezzel párhuzamosan az egyéb iparosodott országokkal kötendő kétoldalú kereskedelmi megállapodások terén való előrelépések szintén érdemi lehetőséget jelentenek;

C.  mivel az EU és Tajvan közötti kétoldalú kereskedelem az elmúlt két évtizedben több mint tizenkétszeresére nőtt, és 2011-ben meghaladta a 40 milliárd eurót;

D.  mivel Tajvan az EU 7. legnagyobb kereskedelmi partnere Ázsiában, világviszonylatban pedig az EU 23. legnagyobb kereskedelmi partnere;

E.  mivel az EU 2010-ben a közvetlen külföldi befektetések forgalmának 31,5%-át, állományának pedig 21%-át birtokolta, és ezzel a legnagyobb külföldi befektető volt Tajvanban;

F.  mivel jelenleg az EU és Tajvan közötti kereskedelmi kapcsolatok teljesítménye jóval elmarad az abban rejlő lehetőségektől;

G.  mivel a nyílt és méltányos kereskedelem hatásos eszköz a további növekedés és a jólét megteremtésére az egyes gazdaságok komparatív előnyeire, valamint a fokozottabb gazdasági integrációból és a tudás vezérelte gazdaságokhoz való újabb hozzájárulásokból származó lehetséges szinergiákra építve;

H.  mivel a két kereskedelmi partner között a vámok szintje általánosságban már amúgy is alacsony; mivel az EU és Tajvan között rendszeres strukturált párbeszéd folyik, amely során a közös érdekű kereskedelmi és befektetési kérdésekkel foglalkoznak; mivel ennek keretében négy technikai munkacsoportot állítottak fel, hogy foglalkozzon az szellemitulajdon-joghoz, a kereskedelem technikai akadályaihoz, az állat- és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásához és a gyógyszeripari ágazathoz kapcsolódó kérdésekkel;

I.  mivel a viszonylag alacsony vámtarifák ellenére az EU és Tajvan közötti kétoldalú kereskedelem volumene elmarad az EU egyéb fő kereskedelmi partnereivel bonyolított kereskedelmi forgalom mennyiségétől;

J.  mivel az információs és kommunikációs ágazatot magas szintű hozzáadott érték jellemzi és a növekedés forrását jelenti mind az EU-ban, mind Tajvanban, különös tekintettel az intelligens termékek és szolgáltatások továbbfejlesztésére;

K.  mivel az EU és Tajvan kölcsönösen előnyös módon tovább mélyítheti gazdasági kapcsolatait, részben a közös társadalmi kihívásokra való válaszadás érdekében;

L.  mivel Tajvan 2002 óta a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) teljes jogú tagja, ezenkívül teljes jogú tagja az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködésnek (APEC) és az Ázsiai Fejlesztési Banknak is;

M.  mivel Tajvan 2009. júliusi csatlakozása a WTO kormányzati közbeszerzési megállapodásához alapvető fontosságú előrelépés volt, amely révén Tajvan nem csak a kormányzati közbeszerzési megállapodások piacának kölcsönös megnyitásából kovácsol hasznot, de belső piacán is javítani fogja a hatékonyságot;

N.  mivel Tajvan és a Kínai Népköztársaság olyan konstruktív megközelítést fogadott el, amely hozzájárul Tajvan részéről a Szoroson Átívelő Cserekapcsolatok Alapítvány és a Kínai Népköztársaság részéről a Tajvani Szoroson Átívelő Kapcsolatok Szövetség által aláírt 19 megállapodás megkötéséhez; mivel e megállapodások magukban foglalják a 2010. június 29-én aláírt, a Tajvani-szoros két oldala közötti gazdasági együttműködési keretmegállapodást (ECFA) és a szellemi tulajdonjogokról (IPR) szóló megállapodást, valamint a 2012. augusztus 9-én aláírt beruházási megállapodást és vámügyi együttműködési megállapodást;

O.  mivel egyéb konstruktív alternatívák ahhoz vezettek, hogy Tajvan 31 kétoldalú befektetési megállapodást írt alá harmadik országokkal – többek között Japánnal (2011. szeptember 22-én) –, valamint 2013. július 10-én gazdasági együttműködési megállapodást kötött Új-Zélanddal, 2013. március 10-én újrakezdte a kereskedelmi és befektetési keretmegállapodásról (TIFA) szóló tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, és jelenleg a Koreai Köztársasággal folytat befektetési megállapodásról szóló tárgyalásokat, illetve szabadkereskedelmi megállapodásról tárgyal Szingapúrral (ASTEP);

P.  mivel Tajpej Egyesült Államokban található Gazdasági és Kulturális Képviseleti Irodája és a tajvani Amerikai Intézet a nemzetközi befektetésekre és ikt-szolgáltatásokra vonatkozó elvekről szóló közös nyilatkozatban állapodtak meg; mivel ehhez hasonlóan Tajvan átfogó jövedelemadó-megállapodást kötött 25 országgal, köztük 9 európai uniós tagállammal;

Q.  mivel a Tajvannal fenntartott szorosabb gazdasági kapcsolatok nem mondanak ellent az EU „egyetlen Kína” politikájának, mivel 1991-ben Kína és Tajvan is csatlakozott az APEC-hez, 2002-ben pedig a WTO-hoz;

1.  úgy véli, hogy továbbra is a WTO által megtestesített többoldalú kereskedelmi rendszer kínálja messze a leghatékonyabb keretrendszert a nyílt és méltányos kereskedelem világszerte történő megvalósításához; meggyőződése, hogy az EU-nak és Tajvannak hozzá kell járulnia a többoldalú kereskedelmi tárgyalások előrehaladásához;

2.  úgy véli, hogy miközben az EU a Kínával fenntartott gazdasági kapcsolat fejlesztésén dolgozik, figyelembe kellene vennie annak lehetőségét, hogy ugyanezt tegye Tajvannal annak érdekében, hogy folyamatosan fenntartsa Tajvan demokratikus rendszerének, szociális pluralizmusának és az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása terén elért jó eredményének biztosított támogatását;

3.  ezért úgy véli, hogy a befektetések jogbiztonságának további megerősítése és a befektetési forgalom mennyiségének és minőségének megnövelése érdekében az EU-nak pozitív választ kell adnia Tajvan azon szándékára, hogy a befektetések védelméről és a piacra jutásról szóló kétoldalú megállapodásokra irányuló tárgyalásokat indítson el;

4.  meggyőződése, hogy az e tárgyalások Tajvannal való elindítására vonatkozó határozatot gazdasági okokra kell alapozni, és azt nem szabad összefüggésbe hozni az EU és a Kínai Népköztársaság közötti kapcsolatok értékelésével;

5.  hangsúlyozza, hogy a Parlament támogatja a befektetések védelméről és a piacra jutásról szóló kétoldalú megállapodások megkötését Tajvannal, ami az EU és Tajvan között fennálló gazdasági kapcsolatok elmélyítését eredményezné;

6.  úgy véli, hogy a befektetések védelméről és a piacra jutásról szóló, az EU és Tajvan közötti megállapodások ténylegesen mindkét fél számára előnyös helyzetet teremthetnek, amelyből mindkét félnek gazdaság előnye fog származni;

7.  megjegyzi, hogy mindenfajta megállapodásnak kellőképp figyelembe kell vennie a kkv-kat és javítania kell a külföldi befektetéssel kapcsolatos képességeiket;

8.  emlékeztet arra is, hogy az EU és Tajvan között már fennállnak a jól integrált gazdasági kapcsolatok, a mindkét oldalon általánosságban alacsony vámok, valamint a megfelelően strukturált párbeszéd, amely a bilaterális kereskedelmi és beruházási kérdések megoldása érdekében rendszeres találkozókat foglal magában;

9.  hangsúlyozza, hogy beruházások tekintetében a megállapodásnak magában kell foglalnia a felek határozott kötelezettségvállalását a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból fenntartható és inkluzív fejlesztésére;

10.  hangsúlyozza, hogy az EU által kötendő beruházási megállapodásoknak tiszteletben kell tartaniuk az állami beavatkozási képességet, különösen az olyan közérdekű politikai célkitűzések követésében, mint a szociális, környezetvédelmi normák és emberi jogok, a biztonság, a munkavállalók és a fogyasztók jogai, a közegészségügy és közbiztonság, valamint a kulturális sokféleség; kéri, hogy a megállapodásba foglaljanak bele e célokra vonatkozó speciális záradékokat;

11.  azt ajánlja, hogy a nemzeti stratégiai érdekek védelme érdekében a piaci hozzáférést figyelembe véve mindkét félnek lehetősége legyen arra, hogy ki bizonyos ágazatokat kizárjon a liberalizációra vonatkozó kötelezettségvállalásokból;

12.  ismételten hangot ad a vállalatok társadalmi felelősségvállalására vonatkozó hatékony záradékra és a hatékony társadalmi és környezetvédelmi záradékra vonatkozó kérésének;

13.  hangsúlyozza, hogy a megállapodásnak arra kell köteleznie az EU-ban a külföldi befektetőket, hogy tegyenek eleget az európai szociális normáknak és a szociális párbeszédnek;

14.  kéri a Bizottságot, hogy kezdjen tárgyalásokat az EU és Tajvan közötti ezen megállapodásokról;

15.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányának és parlamentjének, Tajvan kormányának és a tajvani törvényhozásnak, a Jüannak.

(1) HL C 188. E, 2012.6.28., 42. o.
(2) HL C 377. E, 2012.12.7., 35. o.
(3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0334.
(4) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0097.
(5) HL C 99. E, 2012.4.3., 31. o.
(6) HL C 67. E, 2010.3.18., 101. o.
(7) HL C 45. E, 2010.2.23., 47. o.
(8) HL C 295. E, 2009.12.4., 67. o.
(9) HL C 279. E, 2009.11.19., 5. o.
(10) HL C 184. E, 2009.8.6., 16. o.
(11) HL C 102. E, 2008.4.24., 128. o.
(12) HL C 157. E, 2006.7.6., 471. o.


Az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata ***I
PDF 890kWORD 392k
Az Európai Parlament 2013. október 9-én elfogadott módosításai az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvhez (COM(2012)0628 – C7-0367/2012 – 2012/0297(COD))(1)
P7_TA(2013)0413A7-0277/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Irányelvre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  A 2011/92/EU irányelv meghatározott, a környezeti tárgyú vizsgálatnak alávetendő projektek típusára, a projektgazdák fő kötelezettségeire, a vizsgálat tartalmára, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságok és a nyilvánosság részvételére vonatkozó minimumkövetelmények bevezetésével összehangolta a projektekre vonatkozóan elvégzett környezeti tárgyú vizsgálatok alapelveit, és ezáltal hozzájárul a környezet és az emberi egészség magas fokú védelméhez.
(1)  A 2011/92/EU irányelv meghatározott, a környezeti tárgyú vizsgálatnak alávetendő projektek típusára, a projektgazdák fő kötelezettségeire, a vizsgálat tartalmára, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságok és a nyilvánosság részvételére vonatkozó minimumkövetelmények bevezetésével összehangolta a projektekre vonatkozóan elvégzett környezeti tárgyú vizsgálatok alapelveit, és ezáltal hozzájárul a környezet és az emberi egészség magas fokú védelméhez. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a környezet és az emberi egészség védelme érdekében szigorúbb szabályokat is meghatározhassanak.
Módosítás 2
Irányelvre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)   A környezeti tárgyú vizsgálatokra irányuló eljárások minőségének javítása, az eljárás különböző lépéseinek egyszerűbbé tétele, valamint a más uniós jogi aktusok és szakpolitikák, illetőleg a tagállamok által nemzeti hatáskörben kialakított stratégiák és politikák viszonylatában fennálló koherencia és szinergiák növelése érdekében a 2011/92/EU irányelvet módosítani kell.
(3)   A környezeti tárgyú vizsgálatokra irányuló eljárások minőségének javítása, az eljárás különböző lépéseinek egyszerűbbé tétele, az eljárásnak az intelligens szabályozás elveivel való összehangolása, valamint a más uniós jogi aktusok és szakpolitikák, illetőleg a tagállamok által nemzeti hatáskörben kialakított stratégiák és politikák viszonylatában fennálló koherencia és szinergiák növelése érdekében a 2011/92/EU irányelvet módosítani kell. Az irányelv módosításának végső célja, hogy a tagállamok szintjén jobb legyen a végrehajtás. A közigazgatási eljárások sok esetben túl bonyolulttá és hosszadalmassá váltak, ami késedelmet okoz és újabb környezetvédelmi kockázatokat teremt. E tekintetben ezen irányelv egyik célkitűzése az eljárások egyszerűsítése és harmonizálása. Figyelembe kell venni az egyablakos ügyintézés kialakításának lehetőségét, hogy amennyiben több környezeti hatásvizsgálatra van szükség – például határokon átnyúló projektek esetében – lehetőség legyen összehangolt értékelések készítésére és egyesített eljárások lefolytatására, valamint kötelező vizsgálatok esetében konkrétabb kritériumok meghatározására.
Módosítás 3
Irányelvre irányuló javaslat
3 a preambulumbekezdés (új)
(3a)  Az Unió egész területén a harmonizált alkalmazás és az egységes környezetvédelem biztosítása érdekében a Bizottságnak a Szerződések őreként biztosítania kell a 2011/92/EU irányelv által előírt, többek között a nyilvános konzultációra és a nyilvánosság részvételére vonatkozó rendelkezéseknek való minőségi és eljárási megfelelést.
Módosítás 4
Irányelvre irányuló javaslat
3 b preambulumbekezdés (új)
(3b)  Azon projektek esetében, amelyek határokon átnyúló hatással lehetnek a környezetre, az érintett tagállamoknak közös és paritásos alapon működő kapcsolattartó pontot kell létrehozniuk, amely az összes eljárási szakasszal foglalkozik. A projekt végleges engedélyezéséhez valamennyi érintett tagállam hozzájárulására szükség van.
Módosítás 5
Irányelvre irányuló javaslat
3 c preambulumbekezdés (új)
(3c)  A 2011/92/EU irányelvet oly módon kell felülvizsgálni, hogy az biztosítsa a környezetvédelem javulását, az erőforrás-hatékonyság előmozdítását és a fenntartható növekedés európai támogatását. E célból az irányelvben megállapított eljárásokat egyszerűsíteni és harmonizálni kell.
Módosítás 6
Irányelvre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)   Az elmúlt évtizedben megnőtt a környezeti kérdések, köztük az erőforrás-hatékonyság, a biológiai sokféleség, az éghajlatváltozás és a katasztrófakockázatok súlya a szakpolitikai döntéshozatalban, ezért ezeknek a kérdésköröknek – különösen az infrastruktúra-fejlesztési projektek vonatkozásában – kritikus helyet kell elfoglalniuk az értékelési és a döntéshozatali folyamatokon belül.
(4)   Az elmúlt évtizedben megnőtt a környezeti kérdések, köztük az erőforrás-hatékonyság és a fenntarthatóság, a biológiai sokféleség védelme, a földhasználat, az éghajlatváltozás és a természetes és az emberi tevékenységből fakadó katasztrófakockázatok súlya a szakpolitikai döntéshozatalban. Ezért ezeknek a kérdésköröknek – különösen az infrastruktúra-fejlesztési projektek vonatkozásában – központi helyet kell elfoglalniuk a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló valamennyi köz- és magánprojektre irányuló értékelési és a döntéshozatali folyamatokon belül, és mivel a Bizottság nem határozott meg iránymutatásokat a történelmi és kulturális örökség megőrzése tekintetében a 2011/92/EU irányelv alkalmazására vonatkozóan, a Bizottságnak javaslatot kell tennie az irányelv jobb végrehajtását célzó szempontok és indikációk – többek között a vizuális hatások – listájára.
Módosítás 7
Irányelvre irányuló javaslat
4 a preambulumbekezdés (új)
(4a)  Minden projekt esetében előfordulhat, hogy még a környezetvédelmi kritériumok legjobb figyelembevételének is vannak negatív következményei, ha a bonyolult eljárások, valamint az engedélyezési és hitelesítési határidők az egyes szakaszokban meghosszabbodnak. Ezzel ténylegesen növelhetik a költségeket, továbbá akár még a környezetet is veszélyeztetik annak következtében, hogy a munka nagyon hosszú ideig tart.
Módosítás 8
Irányelvre irányuló javaslat
4 b preambulumbekezdés (új)
(4b)  Alapvető fontosságú, hogy az infrastruktúra-fejlesztési projektekkel kapcsolatos környezetvédelmi kérdések ne fedjék el azt a tényt, hogy egy projekt mindenképpen hatással lesz a környezetre. Fontos továbbá, hogy a projekt hasznossága és környezeti hatása közötti viszonyon legyen a hangsúly.
Módosítás 9
Irányelvre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)   „Az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemterve” című közleményében a Bizottság vállalta, hogy a 2011/92/EU irányelv felülvizsgálatában tágabb értelemben vett erőforrás-hatékonysági megfontolásokat is érvényesít.
(5)   „Az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemterve” című közleményében a Bizottság vállalta, hogy a 2011/92/EU irányelv felülvizsgálatában tágabb erőforráshatékonysági és fenntarthatósági megfontolásokat is érvényesít.
Módosítás 10
Irányelvre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)   Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. cikkének (4) bekezdése értelmében az Unió által tiszteletben tartandó és támogatandó kulturális sokszínűség szerves részét képező kulturális örökség és táj védelme és támogatása területén hasznos fogalommeghatározásokat és alapelveket tartalmaznak az Európa Tanács vonatkozó egyezményei, különösen pedig az európai építészeti örökség védelméről szóló egyezmény, az európai tájvédelmi egyezmény és a kulturális örökség társadalmi értékéről szóló keretegyezmény.
(11)   Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. cikkének (4) bekezdése értelmében az Unió által tiszteletben tartandó és támogatandó kulturális sokszínűség szerves részét képező kulturális örökség és táj védelme és támogatása területén hasznos fogalommeghatározásokat és alapelveket tartalmaznak az Európa Tanács vonatkozó egyezményei, különösen pedig az európai építészeti örökség védelméről szóló egyezmény, az európai tájvédelmi egyezmény, a kulturális örökség társadalmi értékéről szóló keretegyezmény és az UNESCO által 1976-ban Nairobiban elfogadott, a történelmi területek megőrzésére és mai szerepére vonatkozó nemzetközi ajánlás.
Módosítás 11
Irányelvre irányuló javaslat
11 a preambulumbekezdés (új)
(11a)  A történelmi és kulturális örökség megőrzése, a természeti tájak és a városi területek szempontjából a vizuális hatás a környezeti hatásvizsgálatok egyik alapvető kritériuma; a vizsgálatokat ki kell egészíteni ezzel a tényezővel is.
Módosítás 12
Irányelvre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)   A Bizottság „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című közleményében meghatározott célkitűzésekkel összhangban, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés beindítása érdekében a 2011/92/EU irányelv alkalmazása során – különösen a kis- és középvállalkozások számára – versenyalapú üzleti környezetet szükséges biztosítani.
(12)   A Bizottság „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című közleményében meghatározott célkitűzésekkel összhangban, a 2011/92/EU irányelv alkalmazása során intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szükséges biztosítani.
Módosítás 13
Irányelvre irányuló javaslat
12 a preambulumbekezdés (új)
(12a)  A nyilvánosság hozzáférésének és az átláthatóságnak a növelése érdekében minden tagállamban olyan elektronikus központi portált kell elérhetővé tenni, amely ezen irányelv végrehajtása tekintetében időszerű környezetvédelmi információkat nyújt.
Módosítás 14
Irányelvre irányuló javaslat
12 b preambulumbekezdés (új)
(12b)  Az adminisztratív terhek csökkentése, a döntéshozatali folyamat gördülékenyebbé tétele és a projektek költségeinek csökkentése érdekében meg kell tenni a szükséges lépéseket a követendő kritériumok szabványosítása felé, ahogyan azt az európai szabványosításról szóló 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1 előírja, azzal a céllal, hogy támogassák az elérhető legjobb technikák alkalmazását, javuljon a versenyképesség és megelőzzék a jogszabály különböző értelmezéseit.
_______________
1 HL L 316., 2012.11.14., 12. o.
Módosítás 15
Irányelvre irányuló javaslat
12 c preambulumbekezdés (új)
(12c)  A további egyszerűsítés és a hatáskörrel rendelkező hatóságok munkájának megkönnyítése céljából a kritériumokra vonatkozóan a különböző gazdasági és ipari ágazatok sajátosságait figyelembe vevő iránymutatásokat kell kidolgozni. Ennek a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv1 6. cikke szerinti útmutatásokon kell alapulnia.
_______________
1 HL L 206., 1992.7.22., 7. o.
Módosítás 16
Irányelvre irányuló javaslat
12 d preambulumbekezdés (új)
(12d)  A történelmi és kulturális örökség lehető legjobb megőrzésének szem előtt tartása és végrehajtása érdekében a Bizottságnak és/vagy a tagállamoknak a követendő kritériumokra vonatkozó iránymutatást kell kidolgozniuk.
Módosítás 17
Irányelvre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  A tapasztalatok megmutatták, hogy a polgári lakosságot fenyegető veszélyhelyzetekben a 2011/92/EU irányelv rendelkezéseinek tiszteletben tartása káros következményekkel járhat, ezért a tagállamokat fel kell hatalmazni arra, hogy a megfelelő esetekben az irányelv alkalmazásától eltekintsenek.
(13)  A tapasztalatok megmutatták, hogy a polgári lakosságot fenyegető veszélyhelyzetekben szükségessé váló intézkedéseket végrehajtó projektek tekintetében a 2011/92/EU irányelv rendelkezéseinek tiszteletben tartása káros következményekkel járhat, ezért a tagállamokat fel kell hatalmazni arra, hogy az ilyen kivételes esetekben az irányelv alkalmazásától eltekintsenek. E tekintetben az irányelvnek figyelembe kell vennie az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló espoo-i ENSZ-EGB-egyezmény rendelkezéseit, amelyek határokon átnyúló projektek esetében előírják, hogy a részt vevő államok kötelesek értesíteni egymást és konzultálni egymással. Ilyen határokon átnyúló projektek esetében a Bizottságnak – amennyiben és amikor ez megfelelő és lehetséges – proaktívabb és segítőbb szerepet kell betöltenie.
Módosítás 18
Irányelvre irányuló javaslat
13 a preambulumbekezdés (új)
(13a)  A 2011/92/EU irányelv 1. cikkének (4) bekezdése – amely megállapítja, hogy az irányelv nem vonatkozik azokra a projektekre, amelyek részleteit különleges nemzeti jogszabály határozza meg –, korlátozott eljárási garanciákkal rendelkező, nyitott eltérést állapít meg, és lényegében megkerülheti az irányelv végrehajtását.
Módosítás 19
Irányelvre irányuló javaslat
13 b preambulumbekezdés (új)
(13b). A tapasztalatok megmutatták, hogy pontos szabályokat kell bevezetni a környezeti hatásvizsgálatra kötelezett projekt projektgazdája és a 2011/92/EU irányelv 1. cikke (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott, hatáskörrel rendelkező hatóságok között esetleg kialakuló összeférhetetlenség elkerülése érdekében. A hatáskörrel rendelkező hatóságok különösen nem lehetnek egyben projektgazdák, valamint semminemű függőségi, kapcsolati vagy alárendelt viszonyban nem állhatnak a projektgazdával. Ugyanez okból kifolyólag elő kell írni, hogy a 2011/92/EU irányelv értelmében hatáskörrel rendelkező hatóságnak kinevezett hatóság nem töltheti be ezt a feladatkört olyan, környezeti hatásvizsgálatra kötelezett projektek esetében, amelyeknek ő maga a projektgazdája.
Módosítás 20
Irányelvre irányuló javaslat
13 c preambulumbekezdés (új)
(13c)  A projektek környezeti hatásvizsgálata során figyelembe kell venni az arányosságot. A projekt környezeti hatásvizsgálatához előírt követelményeknek arányosaknak kell lenniük a projekt méretével és szakaszával.
Módosítás 21
Irányelvre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)   Az előszűrés hatékonyságának biztosítása érdekében annak meghatározása során, hogy valószínűsíthetők-e jelentős környezeti hatások, a tagállamoknak azonosítaniuk kell a figyelembe veendő legfontosabb kritériumokat, és fel kell használniuk mindazokat a többletinformációkat, amelyek az uniós jogi aktusokban előírt más vizsgálatokból esetleg rendelkezésre állnak. Ezzel összefüggésben – különösen azokra az esetekre vonatkozóan, amikor nincs szükség környezeti tárgyú vizsgálatra – helyénvaló meghatározni az előszűrési döntés tartalmát.
(16)   Az előszűrés hatékonyságának és átláthatóságának biztosítása érdekében annak meghatározása során, hogy valószínűsíthetők-e jelentős környezeti hatások, a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak világosan és szigorúan azonosítaniuk kell a figyelembe veendő legfontosabb kritériumokat, és fel kell használniuk mindazokat a többletinformációkat, amelyek az uniós jogi aktusokban előírt más vizsgálatokból esetleg rendelkezésre állnak. Ezzel összefüggésben – különösen azokra az esetekre vonatkozóan, amikor nincs szükség környezeti tárgyú vizsgálatra – helyénvaló meghatározni az előszűrési döntés tartalmát.
Módosítás 22
Irányelvre irányuló javaslat
16 a preambulumbekezdés (új)
(16a)  A felesleges erőfeszítések és kiadások elkerülése érdekében a II. melléklet szerinti projektekhez be kell nyújtani egy legfeljebb 30 oldalas szándéknyilatkozatot, amely tartalmazza a projekt jellemzőit és az előszűrés tárgyát képező projekt helyszínére vonatkozó információkat, ami a projekt megvalósíthatóságának első értékelését szolgálja. Az előszűrésnek nyilvánosnak kell lennie, és meg kell felelnie a 3. cikkben foglalt tényezőknek. Ebben be kell mutatni a projekt jelentős közvetlen és közvetett hatásait.
Módosítás 23
Irányelvre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)   A hatáskörrel rendelkező hatóságokat kötelezni kell a környezetvédelmi jelentés formájában benyújtandó környezeti információk tárgyának és részletezettségének meghatározására („tárgykijelölés”). A vizsgálatok minőségének javítása és a döntéshozatali folyamat egyszerűsítése érdekében fontos uniós szinten meghatározni azokat az információkategóriákat, amelyekre a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak ezt a meghatározást el kell végezniük.
(17)   A hatáskörrel rendelkező hatóságoknak – amennyiben ezt szükségesnek ítélik meg vagy a projektgazda kérelmezi – véleményt kell kibocsátaniuk a környezetvédelmi jelentés formájában benyújtandó környezeti információk tárgyának és részletezettségének meghatározásáról („tárgykijelölés”). A vizsgálatok minőségének javítása, az eljárások egyszerűsítése és a döntéshozatali folyamat egyszerűsítése érdekében fontos uniós szinten meghatározni azokat az információkategóriákat, amelyekre a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak ezt a meghatározást el kell végezniük.
Módosítás 24
Irányelvre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)   A folyamat minőségének javítása és a környezeti szempontoknak a projektre vonatkozó tervezési munka korai szakaszában történő figyelembevétele érdekében a projektgazda által a projektről benyújtandó környezetvédelmi jelentésnek indokolt tartalmaznia a tervezett projekt ésszerű alternatíváinak értékelését, beleértve annak értékelését is, hogy a projekt megvalósítása nélkül valószínűsíthetően hogyan változna idővel a környezet állapota („alapforgatókönyv”).
(18)   Az összehasonlító értékelési folyamat minőségének javítása és a környezeti szempontoknak a projektre vonatkozó tervezési munka korai szakaszában történő figyelembevétele érdekében a projektgazda által a projektről benyújtandó környezetvédelmi jelentésnek indokolt tartalmaznia a tervezett projekt ésszerű alternatíváinak értékelését, beleértve annak értékelését is, hogy a projekt megvalósítása nélkül valószínűsíthetően hogyan változna idővel a környezet állapota („alapforgatókönyv”) a fenntarthatóbb és a környezetre kevesebb hatással levő választás megtalálása érdekében.
Módosítás 25
Irányelvre irányuló javaslat
19 preambulumbekezdés
(19)  Intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy a környezetvédelmi jelentésekben a 2011/92/EU irányelv IV. mellékletének megfelelően megadott adatok és információk teljesek és kellő minőségűek legyenek. A vizsgálatok felesleges megismétlésének elkerülése céljából a tagállamoknak figyelembe kell venniük, hogy a környezeti tárgyú vizsgálatok különböző szinteken, illetve különböző eszközökkel végezhetők el.
(19)  Intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy a környezetvédelmi jelentésekben a 2011/92/EU irányelv IV. mellékletének megfelelően megadott adatok és információk teljesek és kellő minőségűek legyenek.
Módosítás 102
Irányelvre irányuló javaslat
19 a preambulumbekezdés (új)
(19a)  Biztosítani kell, hogy a környezetvédelmi jelentéseket elbíráló személyek szakképesítésüknek és tapasztalatuknak köszönhetően szükséges szakismerettel bírjanak a 2011/92/EU irányelvben körülírt feladatok tudományos tárgyilagossággal, valamint a projektgazdától és a hatáskörrel rendelkező hatóságoktól való teljes függetlenség mellett történő elvégzéséhez.
Módosítás 27
Irányelvre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)   Az átláthatóság és az elszámoltathatóság biztosítása érdekében meg kell követelni, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság az engedélyt megadó határozatát indokolja, valamint hogy az indokolás tanúskodjék arról, hogy a hatóság figyelembe vette a lefolytatott konzultációk eredményeit és az összegyűjtött információkat.
(20)   Az átláthatóság és az elszámoltathatóság biztosítása érdekében meg kell követelni, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság az engedélyt megadó határozatát részletesen és teljes körűen indokolja, valamint hogy az indokolás tanúskodjék arról, hogy a hatóság figyelembe vette az érintett nyilvánossággal lefolytatott konzultációk eredményeit és az összes összegyűjtött információt. Abban az esetben, ha ezt a feltételt nem tartják be megfelelően, jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani az érintett nyilvánosság részére.
Módosítás 28
Irányelvre irányuló javaslat
21 preambulumbekezdés
(21)   A projektekkel összefüggő építési és üzemeltetési tevékenységhez társuló jelentős környezeti hatások nyomon követésére vonatkozóan olyan közös minimumkövetelményeket kell meghatározni, amelyek biztosítják, hogy minden tagállamban azonos megközelítés érvényesüljön, valamint hogy a kárenyhítő és a kiegyenlítő intézkedések végrehajtása után egyetlen hatás se lépje túl az előzetesen előre jelzett mértéket. Ez a nyomon követés nem ismételheti és nem lépheti túl a más uniós jogi aktusokban előírt nyomonkövetési tevékenységeket.
(21)   A projektekkel összefüggő kivitelezési és üzemeltetési tevékenységhez társuló jelentős környezeti hatások nyomon követésére vonatkozóan olyan közös minimumkövetelményeket kell meghatározni, amelyek biztosítják, hogy minden tagállamban azonos megközelítés érvényesüljön, valamint hogy a kárenyhítő és a kiegyenlítő intézkedések végrehajtása után egyetlen hatás se lépje túl az előzetesen előre jelzett mértéket. Ez a nyomon követés nem ismételheti és nem lépheti túl a más uniós jogi aktusokban előírt nyomonkövetési tevékenységeket. Amennyiben a figyelemmel kísérés eredményei előre nem látott negatív hatásokra utalnak, további kárenyhítő és/vagy kiegyenlítő intézkedések formájában megfelelő korrekciós intézkedést kell tenni e hatások orvosolása érdekében.
Módosítás 29
Irányelvre irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
(22)   A hatékonyabb döntéshozatal ösztönzése és a jogbiztonság növelése érdekében, figyelemmel a tervezett projekt jellegére, összetettségére, helyére és méretére is, meg kell állapítani a projektek környezeti tárgyú vizsgálatának különböző szakaszaiban igénybe vehető időkereteket. Ezeknek az időkereteknek semmilyen körülmények között sem szabad hátrányosan befolyásolniuk a környezetvédelem szintjét, különösen abban az esetben, ha ez a szint más környezetvédelmi tárgyú uniós jogi aktusból fakad, sem a nyilvánosság tényleges részvételét vagy az igazságszolgáltatáshoz való jogot.
(22)   A hatékonyabb döntéshozatal ösztönzése és a jogbiztonság növelése érdekében, figyelemmel a tervezett projekt jellegére, összetettségére, helyére és méretére is, meg kell állapítani a projektek környezeti tárgyú vizsgálatának különböző szakaszaiban igénybe vehető, ésszerű és kiszámítható időkereteket. Ezeknek az időkereteknek semmilyen körülmények között sem szabad hátrányosan befolyásolniuk a környezetvédelem szintjét, különösen abban az esetben, ha ez a szint más környezetvédelmi tárgyú uniós jogi aktusból fakad, sem a nyilvánosság tényleges részvételét vagy az igazságszolgáltatáshoz való jogot, és esetleges határidő-hosszabbítást csak kivételes esetekben lehet engedélyezni.
Módosítás 30
Irányelvre irányuló javaslat
22 a preambulumbekezdés (új)
(22a)  Az Unió által ratifikált és az uniós jogba átültetett, a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló ENSZ-EGB-egyezmény (Aarhusi Egyezmény)1 egyik célkitűzése annak biztosítása, hogy a nyilvánosságnak joga legyen részt venni a környezeti ügyekkel kapcsolatos döntéshozatalban. Következésképpen továbbra is támogatni kell a nyilvánosság részvételét, többek között mindazon társulások, szervezetek, csoportok és különösen azon nem kormányzati szervezetek részvételét, amelyek a környezet védelméért dolgoznak. Továbbá, az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (2) és (4) bekezdése előírja a bírósági és egyéb eljárásokhoz való jogot a határozatok, jogi aktusok és mulasztások anyagi vagy eljárási jogszerűségének a kifogásolása céljából a nyilvánosság részvételére vonatkozó rendelkezésekre is figyelemmel. Ezenkívül meg kell erősíteni ezen irányelv egyes elemeit a határokon átnyúló közlekedési projektek terén, kihasználva a közlekedési folyosók fejlesztésére már rendelkezésre álló struktúrákat és a környezetre gyakorolt potenciális hatások megállapítására szolgáló eszközöket.
______________________
1 A Tanács 2005. február 17-i 2005/370/EK határozata (HL L 124., 2005.5.17., 1. o.).
Módosítás 31
Irányelvre irányuló javaslat
23 a preambulumbekezdés (új)
(23a)  A 2011/92/EU irányelv I. mellékletében a kőolaj és a földgáz vonatkozásában előírt termelési küszöbértékek nem veszik figyelembe a nem hagyományos szénhidrogének gyakran változó és alacsonyabb termelési szintjének specifikusságát. Ebből következően a környezetre gyakorolt hatásuk ellenére az ilyen szénhidrogénekre vonatkozó projektek esetében nem kell kötelező környezeti hatásvizsgálatot végezni. Az elővigyázatosság elve alapján, és amint azt az Európai Parlament a palagáz és palaolaj kitermelésének környezetre gyakorolt hatásairól szóló 2012. november 21-i állásfoglalásában kérte, célszerű a geológiai jellemzőik alapján meghatározott nem hagyományos szénhidrogéneket (palagáz és palaolaj, tömött kőzetekben lévő földgáz [tight gas], szénrétegben található metán [coal bed methane]) felvenni a 2011/92/EU irányelv I. mellékletébe, függetlenül a kitermelt mennyiségtől, oly módon, hogy az ilyen szénhidrogénekre vonatkozó projektek esetében rendszeres környezeti hatásvizsgálatot végeznek.
Módosítás 32
Irányelvre irányuló javaslat
24 a preambulumbekezdés (új)
(24a)  A tagállamoknak és más projekttámogatóknak biztosítaniuk kell, hogy a határokon átnyúló projektek értékelését hatékonyan, a felesleges késedelmek elkerülésével végezzék el.
Módosítás 33
Irányelvre irányuló javaslat
26 preambulumbekezdés
(26)  Annak érdekében, hogy a kiválasztási kritériumokat és a környezetvédelmi jelentésben megadandó információk körét hozzáigazíthassa a műszaki fejlődéshez és a szakmai gyakorlat fejlődéséhez, a Bizottságot az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke alapján fel kell hatalmazni arra, hogy a 2011/92/EU irányelv IIA., III. és IV. melléklete vonatkozásában jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten is – megfelelő konzultációkat folytasson.
(26)  Annak érdekében, hogy a kiválasztási kritériumokat és a környezetvédelmi jelentésben megadandó információk körét hozzáigazíthassa a műszaki fejlődéshez és a szakmai gyakorlat fejlődéséhez, a Bizottságot az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke alapján fel kell hatalmazni arra, hogy a 2011/92/EU irányelv IIA., III. és IV. melléklete vonatkozásában jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten is – megfelelő konzultációkat folytasson. A felhatalmazáson alapuló aktusok kidolgozása és szövegének megállapítása során a Bizottságnak biztosítania kell a releváns dokumentumok egyidejűleg, késedelem nélkül és megfelelő módon történő átadását az Európai Parlament és a Tanács részére.
Módosítás 34
Irányelvre irányuló javaslat
27 preambulumbekezdés
(27)  A felhatalmazáson alapuló aktusok kidolgozása és szövegének megállapítása során a Bizottságnak biztosítania kell a releváns dokumentumok egyidejűleg, késedelem nélkül és megfelelő módon történő átadását az Európai Parlament és a Tanács részére. Mivel ezen irányelv célját:
törölve
Módosítás 36
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 pont – a a pont (új)
2011/92/EU irányelv
1 cikk – 2 bekezdés – a pont – 2 francia bekezdés
aa)  A (2) bekezdés a) pontjának második francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„– egyéb beavatkozások a természetes környezetbe és tájba, beleértve az ásványkincsek kutatását és kiaknázását is;”
Módosítás 37
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 pont – a b pont (új)
2011/92/EU irányelv
1 cikk – 2 bekezdés – c pont
ab)  a (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„c) »engedély«: a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok olyan döntése, amely feljogosítja a projektgazdát a projekt megkezdésére;”
Módosítás 38
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 pont – b pont
2011/92/EU irányelv
1 cikk – 2 bekezdés
b)  A (2) bekezdés a következő fogalommeghatározással egészül ki:
b)  Az (2) bekezdés a következő fogalommeghatározásokkal egészül ki:
Módosítás 39
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 pont – b pont
2011/92/EU irányelv
1 cikk – 2 bekezdés – g pont
g)   »környezeti hatásvizsgálat«: a környezetvédelmi jelentés elkészítését, a konzultációk lefolytatását (az érintett nyilvánossággal és a környezetvédelmi hatóságokkal lefolytatott konzultációkat egyaránt ideértve), a hatáskörrel rendelkező hatóság által a környezetvédelmi jelentés tartalmának és az engedélyezési eljárás során lefolytatott konzultációk eredményeinek figyelembevételével végrehajtott vizsgálatot, valamint a határozatra vonatkozó információszolgáltatást magában foglaló, az 5–10. cikkel összhangban lévő folyamat.
g)   »környezeti hatásvizsgálat«: a projektgazda által készített környezetvédelmi jelentést, a konzultációk lefolytatását (az érintett nyilvánossággal és a környezetvédelmi hatóságokkal lefolytatott konzultációkat egyaránt ideértve), a hatáskörrel rendelkező hatóság és/vagy a 6. cikk (1) bekezdésében említett hatóságok által az emissziós terhelésre is kiterjedő környezetvédelmi jelentés tartalmának és az engedélyezési eljárás során lefolytatott konzultációk eredményeinek figyelembevételével végrehajtott vizsgálatot valamint a határozatra vonatkozó információszolgáltatást magában foglaló, az 5–10. cikkel összhangban lévő folyamat.
Módosítás 41
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 pont – b pont
2011/92/EU irányelv
1 cikk – 2 bekezdés – g b pont (új)
gb)  »határokon átnyúló szakasz«: azon szakasz, amely biztosítja valamely közös érdekű projekt folytonosságát két tagállam, illetve egy tagállam és egy szomszédos ország határának két oldalán található legközelebbi városi csomópontok között;
Módosítás 42
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 pont – b pont
2011/92/EU irányelv
1 cikk – 2 bekezdés – g c pont (új)
gc)  „szabvány”: egy elismert szabványügyi testület által ismételt vagy folyamatos alkalmazás céljára elfogadott műszaki előírás, amelynek betartása nem kötelező, és amely a következő kategóriák valamelyikébe tartozik:
i.  »nemzetközi szabvány«: egy nemzetközi szabványügyi testület által elfogadott szabvány;
ii.  »európai szabvány«: valamely európai szabványügyi szervezet által elfogadott szabvány;
iii.  »harmonizált szabvány«: a Bizottság felkérésére az uniós harmonizációs jogszabályok alkalmazásának elősegítésére elfogadott európai szabvány;
iv.  »nemzeti szabvány«: egy nemzeti szabványügyi testület által elfogadott szabvány;”
Módosítás 43
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 pont – b pont
2011/92/EU irányelv
1 cikk – 2 bekezdés – g d pont (új)
gd)  „városi történelmi helyszínek”: a természetes és épített környezetet, valamint lakóik mindennapi életét magukban foglaló tágabb egység része. Ezen a régebbi és újabb keletű értékekkel bíró és az egymást követő átalakulások dinamikus folyamatán átmenő tágabb környezeten belül az új városi terek alakuló szakaszukban lévő környezeti jelenségeknek tekinthetők;
Módosítás 44
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 pont – b pont
2011/92/EU irányelv
1 cikk – 2 bekezdés – g e pont (új)
ge)  „korrekciós intézkedés”: olyan további kárenyhítő és/vagy kompenzációs intézkedések, amelyeket a projektgazda hozhat a projekt végrehajtása során felismert olyan előre nem látható kedvezőtlen hatások vagy a biológiai sokféleség bármilyen nettó csökkenésének orvoslása érdekében, amelyek például a fejlesztési engedéllyel már rendelkező projektek építése vagy működése során esetlegesen jelentkező hatások enyhítésének hiányosságaiból eredhetnek;
Módosítás 45
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 pont – b pont
2011/92/EU irányelv
1 cikk – 2 bekezdés – g f pont (új)
gf)  „vizuális hatásvizsgálat”: a vizuális hatás az épített vagy természetes táj vagy városi környezet megjelenésében pozitív vagy negatív átalakítás (fejlesztés vagy leépítés) következtében bekövetkezett változás. Kiterjed a földrajzi topográfia és bármely más, a természetes kilátást és a táj harmóniáját gátló akadály – például épület vagy fal – nyilvánvaló változásaira. A vizuális hatás vizsgálata nagyrészt olyan minőségi bírálatokkal történik, amelyek a táj emberi értékelésére és a tájjal való interakcióra, valamint arra az értékre vonatkoznak, amelyet az előbbiek az adott helynek kölcsönöznek (genius loci). A vizuális hatás többek között a partvidékekre, a szélerőműparkokra, a történelmi épületekre való hivatkozáskor alapvető fontosságú;
Módosítás 46
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 pont – b pont
2011/92/EU irányelv
1 cikk – 2 bekezdés – g g pont (új)
gg)  „egyesített eljárás”: az egyesített eljárásban – más vonatkozó uniós jogi aktusok rendelkezéseinek sérelme nélkül – a hatáskörrel rendelkező hatóság egy vagy több hatóság vizsgálatát egyesítő egyetlen környezeti hatásvizsgálatot hajt végre;
Módosítás 47
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 pont – b pont
2011/92/EU irányelv
1 cikk – 2 bekezdés – g h pont (új)
gh)  „egyszerűsítés”: a nyomtatványok és az adminisztratív eljárások egyszerűsítése, egyesített eljárások vagy koordinációs eszközök kialakítása a számos hatóság által készített értékelések összevonásának érdekében. Az egyszerűsítés közös szempontrendszer kialakítását, a jelentések benyújtásának rövidítését, valamint az objektív és tudományos értékelések megerősítését jelenti.
Módosítás 48
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 pont – c pont
2011/92/EU irányelv
1 cikk – 3 bekezdés
c)  a (3) és (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
c)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
(3)  A tagállamok, ha a nemzeti jog azt előírja, eseti alapon úgy határozhatnak, hogy ezt az irányelvet a kizárólag nemzetvédelmi célokat szolgáló, illetve a kizárólag a polgári lakosságot fenyegető veszélyhelyzetekben szükségessé váló intézkedéseket végrehajtó projektekre nem alkalmazzák, amennyiben úgy ítélik meg, hogy az irányelv alkalmazása e célok teljesülését károsan befolyásolná.
(3)  A tagállamok, ha a nemzeti jog azt előírja, eseti alapon úgy határozhatnak, hogy ezt az irányelvet a kizárólag nemzetvédelmi célokat szolgáló intézkedéseket végrehajtó projektekre nem alkalmazzák, amennyiben úgy ítélik meg, hogy az irányelv alkalmazása e célok teljesülését károsan befolyásolná.
Módosítás 49
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 pont – c pont
2011/92/EU irányelv
1 cikk – 4 bekezdés
(4)  Ezt az irányelvet nem kell alkalmazni azokra a projektekre, amelyek részleteit egyedi nemzeti jogi aktus határozza meg, amennyiben a jogi aktus megalkotásának folyamata biztosítja ezen irányelv céljainak teljesülését, ideértve az információszolgáltatásra vonatkozó célok teljesülését is. A tagállamok a XXX [Kiadóhivatal: beírandó ezen irányelv száma] irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott naptól számítva kétévente tájékoztatják a Bizottságot azokról az esetekről, amelyekre ezt a rendelkezést alkalmazták.
törölve
Módosítás 50
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 pont – c a pont (új)
2011/92/EU irányelv
1 cikk – 4 a bekezdés (új)
ca)  a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A tagállamok kijelölik a hatáskörrel rendelkező hatóságot vagy hatóságokat, teljes függetlenséget biztosítva számukra a jelen irányelv értelmében rájuk ruházott feladatok elvégzése során. A hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok kijelölése során különösen el kell kerülni mindennemű függőségi, kapcsolati vagy alárendelt viszonyt közöttük vagy tagjaik és a projektgazda között. Egy hatáskörrel rendelkező hatóság a jelen irányelv értelmében rá ruházott feladatokat nem végezheti el egy olyan projekt vonatkozásában, amelynek ő maga a projektgazdája.”
Módosítás 51
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 a pont (új)
2011/92/EU irányelv
2 cikk – 1 bekezdés
(1a)  A 2. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A tagállamok nyilvános konzultációt követően meghoznak minden olyan intézkedést, amely ahhoz szükséges, hogy az engedély megadása előtt többek között a jellegüknél, méretüknél vagy elhelyezkedésüknél fogva a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektek engedélyezése kötelező legyen, és esetükben hatásvizsgálatot végezzenek. A hatáskörrel rendelkező hatóság az engedély megadása esetén adott esetben jelentős kedvezőtlen környezeti hatások figyelemmel kísérésére szolgáló intézkedéseket, valamint kárenyhítő és kiegyenlítő intézkedéseket állapít meg. Ezeket a projekteket a 4. cikk határozza meg.”
Módosítás 52
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 2 pont
2011/92/EU irányelv
2 cikk – 3 bekezdés
(3)  Azokra a projektekre vonatkozóan, amelyekkel összefüggésben a környezetre gyakorolt hatások vizsgálatát ez az irányelv és más uniós jogi aktusok egyidejűleg teszik kötelezővé, olyan koordinált vagy egyesített eljárást kell lefolytatni, amely kielégíti az érintett uniós jogi aktusok követelményeit.
(3)  Azokra a projektekre vonatkozóan, amelyekkel összefüggésben a környezetre gyakorolt hatások vizsgálatát ez az irányelv és más uniós jogi aktusok egyidejűleg teszik kötelezővé, olyan koordinált vagy egyesített eljárást kell lefolytatni, amely kielégíti az érintett uniós jogi aktusok követelményeit, kivéve azokat az eseteket, amikor a tagállamok úgy ítélik meg, hogy az ilyen eljárások alkalmazása aránytalan lenne.
A koordinált eljárásban – más irányadó uniós jogi aktusok ellenkező értelmű rendelkezéseinek sérelme nélkül – a hatáskörrel rendelkező hatóság koordinálja az uniós jogi aktusok által előírt, különböző hatóságok által végrehajtott különböző egyedi vizsgálatokat.
A koordinált eljárás alá tartozó projektek tekintetében – más irányadó uniós jogi aktusok sérelme nélkül – a hatáskörrel rendelkező hatóság koordinálja az uniós jogi aktusok által előírt, különböző hatóságok által végrehajtott különböző egyedi vizsgálatokat.
Az egyesített eljárásban – más irányadó uniós jogi aktusok ellenkező értelmű rendelkezéseinek sérelme nélkül – a hatáskörrel rendelkező hatóság egy vagy több hatóság vizsgálatát egyesítő egyetlen környezeti hatásvizsgálatot hajt végre.
Az egyesített eljárás alá tartozó projektek tekintetében – más irányadó uniós jogi aktusok sérelme nélkül – a hatáskörrel rendelkező hatóság egy vagy több hatóság vizsgálatát egyesítő egyetlen környezeti hatásvizsgálatot hajt végre.
A tagállamok kijelölik azt az egyetlen hatóságot, amelynek feladata, hogy elősegítse minden egyes projekt engedélyezési eljárásának végrehajtását.
A tagállamok kijelölhetik azt az egyetlen hatóságot, amely elősegíti minden egyes projekt engedélyezési eljárásának végrehajtását.
Egy tagállam kérésére a Bizottság biztosítja a szükséges segítséget a koordinált vagy egyesített eljárás e cikk értelmében történő meghatározásához és végrehajtásához.
A projektgazdának valamennyi környezeti hatásvizsgálat esetében bizonyítania kell a környezetvédelmi jelentésben, hogy a vizsgálatok figyelembe vették az olyan javasolt fejlesztésre vonatkozó bármely más uniós jogszabályokat, amely fejlesztésekre vonatkozóan el kell végezni a környezeti hatás egyedi vizsgálatát.
Módosítás 53
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 2 a pont (új)
2011/92/EU irányelv
2 cikk – 4 bekezdés
(2a)  A 2. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(4) A 7. cikk sérelme nélkül a tagállamok kivételes esetekben, amennyiben a nemzeti jog előírja, egyes olyan projekteket, amelyek célja kizárólag a polgári lakosságot fenyegető vészhelyzetekre adott reakció teljesen vagy részben mentesíthetik az ebben az irányelvben meghatározott rendelkezések hatálya alól, amennyiben az irányelv alkalmazása e célok teljesülését hátrányosan befolyásolná.
Ebben az esetben a tagállamok tájékoztathatják az érintett nyilvánosságot és konzultációt folytathatnak azzal:
a)  megvizsgálják, hogy egyéb vizsgálati mód megfelelő-e;
b)  az érintett nyilvánosság rendelkezésére bocsátják az a) pontban említett egyéb vizsgálati módok során szerzett információkat, a mentességet megadó határozatra vonatkozó adatokat, valamint a mentesség engedélyezésének okait;
c)  az engedély megadása előtt tájékoztatja a Bizottságot a mentesítés okairól, és ahol alkalmazható, rendelkezésére bocsátja a saját állampolgárai számára hozzáférhetővé tett adatokat.
A Bizottság késedelem nélkül továbbítja a kapott iratokat a többi tagállamhoz.
A Bizottság évente jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács részére e bekezdés alkalmazásáról.”
Módosítás 54
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 3 pont
2011/92/EU irányelv
3 cikk
3 cikk
3 cikk
A környezeti hatásvizsgálat keretében minden egyedi esetre vonatkozóan a 4–11. cikkel összhangban megfelelő módon azonosítani kell, le kell írni és értékelni kell az egyes projektek jelentős mértékű közvetlen és közvetett hatásait a következő tényezőkre:
A környezeti hatásvizsgálat keretében minden egyedi esetre vonatkozóan a 4–11. cikkel összhangban megfelelő módon azonosítani kell, le kell írni és értékelni kell az egyes projektek jelentős mértékű közvetlen és közvetett hatásait a következő tényezőkre:
a)   a lakosságra, az emberi egészségre és a biológiai sokféleségre, különös figyelemmel a 92/43/EGK tanácsi irányelv és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján védett fajokra és élőhelyekre;
a)   a lakosságra, az emberi egészségre, a biológiai sokféleségre, többek között az állat- és növényfajokra, különös figyelemmel a 92/43/EGK, a 2000/60/EK és a 2009/147/EK irányelv alapján védett fajokra és élőhelyekre;
b)   a földterületre, a talajra, a vizekre, a levegőre és az éghajlatváltozásra;
b)   a földterületre, a talajra, a vizekre, a levegőre és az éghajlatra;
c)   az anyagi javakra, a kulturális örökségre és a tájra;
c)   az anyagi javakra, a kulturális örökségre és a tájra;
d)   az a), a b) és a c) pontban felsorolt tényezők közötti kölcsönhatásokra;
d)   az a), a b) és a c) pontban felsorolt tényezők közötti kölcsönhatásokra;
e)   az a), a b) és a c) pontban felsorolt tényezőknek a természetes és az emberi tevékenységből fakadó katasztrófakockázatokkal szembeni kitettségére, sérülékenységére és ellenálló képességére.
e)   az a), a b) és a c) pontban felsorolt tényezőknek a természetes és az emberi tevékenységből fakadó, valószínűsíthető katasztrófakockázatokkal szembeni kitettségére, sérülékenységére és ellenálló képességére.
Módosítás 55 és 127/REV
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 4 pont
2011/92/EU irányelv
4 cikk
(4)   A 4. cikk a következőképpen módosul:
(4)   A 4. cikk a következőképpen módosul:
a)  A (3) és a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
a)  A (3) és a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
"(3) A II. melléklet hatálya alá tartozó projektekre vonatkozóan a projektgazda információkat szolgáltat a projekt jellemzőiről, a környezetre gyakorolt lehetséges hatásairól, valamint a jelentős hatások elkerülése és mérséklése érdekében tervezett intézkedésekről. Az információszolgáltatásnak a IIA. mellékletben található jegyzéket kell követnie.
„3. A II. melléklet hatálya alá tartozó projektekre vonatkozóan vagy amikor a tagállam azt fontosnak tekinti, a projektgazda összefoglaló információkat szolgáltat a projekt jellemzőiről, a környezetre gyakorolt lehetséges hatásairól, valamint a jelentős hatások elkerülése és mérséklése érdekében tervezett intézkedésekről. Az információszolgáltatásnak a IIA. mellékletben található jegyzéket kell követnie. A projektgazda által benyújtandó tájékoztatásnak korlátozott terjedelműnek kell lennie, és azon kulcsfontosságú szempontokra kell szorítkoznia, amelyek lehetővé teszik a hatáskörrel rendelkező hatóság számára a (2) bekezdés szerinti döntéshozatalt.
(4)   Abban az esetben, ha a (2) bekezdés alkalmazásában esetenkénti vizsgálat elvégzésére vagy küszöbértékek vagy szempontrendszer megállapítására kerül sor, a hatáskörrel rendelkező hatóság figyelembe veszi a projekt jellemzőivel és helyével, valamint a környezetre gyakorolt lehetséges hatásaival összefüggő kiválasztási kritériumokat. A figyelembe veendő kiválasztási kritériumok részletes jegyzékét a III. melléklet tartalmazza.
(4)   Abban az esetben, ha a (2) bekezdés alkalmazásában esetenkénti vizsgálat elvégzésére vagy küszöbértékek vagy szempontrendszer megállapítására kerül sor, a hatáskörrel rendelkező hatóság figyelembe veszi a projekt jellemzőivel és helyével, valamint a környezetre gyakorolt lehetséges hatásaival összefüggő releváns kiválasztási kritériumokat. A kiválasztási kritériumok részletes jegyzékét a III. melléklet tartalmazza.”
b)  A cikk a következő (5) és 6) bekezdéssel egészül ki:
b)  A cikk a következő (5) és 6) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A hatáskörrel rendelkező hatóság a (2) bekezdés szerinti döntését a projektgazda által rendelkezésre bocsátott információk alapján, a más uniós jogi aktusok által a környezetre gyakorolt hatásokra vonatkozóan esetleg megkövetelt tanulmányok, előzetes ellenőrzések vagy vizsgálatok eredményeinek figyelembevételével hozza meg. A (2) bekezdés szerinti döntésnek teljesítenie kell a következő követelményeket:
„(5) A hatáskörrel rendelkező hatóság a (2) bekezdés szerinti döntését a projektgazda által a (3) bekezdés szerint rendelkezésre bocsátott információk alapján, adott esetben az érintett lakosság és a helyi hatóságok megállapításainak figyelembevételével, más uniós jogi aktusok által a környezetre gyakorolt hatásokra vonatkozóan esetleg megkövetelt tanulmányok, előzetes ellenőrzések vagy vizsgálatok eredményeinek figyelembevételével hozza meg. A (2) bekezdés szerinti döntésnek teljesítenie kell a következő követelményeket:
a)  a döntés szövegének ismertetnie kell, hogyan történt a III. mellékletben meghatározott kritériumok figyelembevétele;
b)   a döntés szövegének tartalmaznia kell annak kifejtését, hogy miért kell vagy nem kell elvégezni az 5–10. cikk szerinti környezeti hatásvizsgálatot;
b)   a döntés szövegének tartalmaznia kell annak kifejtését, hogy miért kell vagy nem kell elvégezni az 5–10. cikk szerinti környezeti hatásvizsgálatot, különösen a III. mellékletben foglalt releváns kiválasztási kritériumokra tekintettel;
c)   abban az esetben, ha a döntés értelmében nem kell elvégezni az 5–10. cikk szerinti környezeti hatásvizsgálatot, a döntés szövegének tartalmaznia kell a környezetre gyakorolt esetleges jelentős hatások elkerülése, megakadályozása vagy mérséklése érdekében tervezett intézkedések leírását;
c)   abban az esetben, ha a döntés értelmében nem kell elvégezni az 5–10. cikk szerinti környezeti hatásvizsgálatot, a döntés szövegének tartalmaznia kell a környezetre gyakorolt esetleges jelentős hatások elkerülése, megakadályozása vagy mérséklése érdekében tervezett intézkedések leírását;
d)   a döntés szövegét a nyilvánosság elé kell tárni.
d)   a döntés szövegét a nyilvánosság elé kell tárni.
(6)   A hatáskörrel rendelkező hatóság a (2) bekezdés szerinti döntését az engedélyezés iránti kérelem időpontjától számított három hónapon belül hozza meg, amennyiben a projektgazda valamennyi szükséges információt benyújtotta. A tervezett projekt jellegére, összetettségére, helyére és méretére való tekintettel a hatáskörrel rendelkező hatóság ezt a határidőt három hónappal meghosszabbíthatja; ez esetben a hatáskörrel rendelkező hatóság tájékoztatja a projektgazdát a határidő meghosszabbításának okairól és arról, hogy a döntés meghozatala mikorra várható.
(6)   A hatáskörrel rendelkező hatóság a (2) bekezdés szerinti döntését az engedélyezés iránti kérelem időpontjától számított, a tagállam által megjelölt határidőn belül, de 90 napot meg nem haladóan hozza meg, amennyiben a projektgazda a (3) bekezdésnek megfelelően valamennyi szükséges információt benyújtotta. A tervezett projekt jellegére, összetettségére, helyére és méretére való tekintettel a hatáskörrel rendelkező hatóság ezt a határidőt a tagállam által megjelölt határidőn belül, de 60 napot meg nem haladóan egyszeri esetben kivételesen meghosszabbíthatja; ez esetben a hatáskörrel rendelkező hatóság írásban tájékoztatja a projektgazdát a határidő meghosszabbításának okairól és arról, hogy a döntés meghozatala mikorra várható, és a 6. cikk (2) bekezdésben meghatározott információkat a nyilvánosság elé tárja.
Ha a projektre vonatkozóan el kell végezni az 5–10. cikk szerinti környezeti hatásvizsgálatot, akkor az e cikk (2) bekezdése szerinti döntés szövegének tartalmaznia kell az 5. cikk (2) bekezdésében meghatározott információkat.”
Ha a projektre vonatkozóan el kell végezni az 5–10. cikk szerinti környezeti hatásvizsgálatot, akkor az e cikk (2) bekezdése szerinti döntés szövegének tartalmaznia kell az 5. cikk (2) bekezdésében meghatározott véleményt, amennyiben e cikk értelmében kértek ilyen véleményt.”
Módosítás 56
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 5 pont
2011/92/EU irányelv
5 cikk – 1 bekezdés
(1)   Ha el kell végezni az 5–10. cikk szerinti környezeti hatásvizsgálatot, akkor a projektgazda elkészíti a környezetvédelmi jelentést. A környezetvédelmi jelentésnek az e cikk (2) bekezdése szerinti meghatározáson kell alapulnia, és tartalmaznia kell mindazokat az információkat, amelyekre ésszerűen szükség lehet a tervezett projekt környezetre gyakorolt hatásaival kapcsolatos kellően megalapozott döntések meghozatalához, figyelemmel a mindenkor rendelkezésre álló ismeretekre és vizsgálati módszerekre, a projekt jellemzőire, műszaki kapacitására és helyére, a lehetséges hatások jellemzőire, a tervezett projekt lehetséges alternatíváira, valamint arra, hogy egyes kérdések (ideértve a lehetséges alternatívák értékelését is) mennyiben kezelhetők jobban más szinten, ideértve a tervezés szintjét is, illetőleg más vizsgálati követelmények figyelembevételével. A környezetvédelmi jelentésnek a IV. melléklet részletes jegyzékében felsorolt információkat kell tartalmaznia.
(1)   Ha el kell végezni az 5–10. cikk szerinti környezeti hatásvizsgálatot, akkor a projektgazda benyújtja a környezetvédelmi jelentést. A környezetvédelmi jelentésnek az e cikk (2) bekezdése szerinti véleményen kell alapulnia – amennyiben ilyen véleményt kiadtak –, és tartalmaznia kell mindazokat az információkat, amelyekre ésszerűen szükség lehet a tervezett projekt környezetre gyakorolt hatásaival kapcsolatos kellően megalapozott döntések meghozatalához, figyelemmel a mindenkor rendelkezésre álló ismeretekre és vizsgálati módszerekre, a projekt jellemzőire, műszaki kapacitására és helyére, valamint a lehetséges hatások jellemzőire. A környezetvédelmi jelentésnek tartalmaznia kell a projektgazda által vizsgált, a tervezett projektre vonatkozó lehetséges alternatívákat és azok egyedi jellemzőit is. A környezetvédelmi jelentésnek a IV. melléklet részletes jegyzékében felsorolt információkat kell tartalmaznia. A környezetvédelmi jelentésnek tartalmaznia kell a megadott információk nem technikai jellegű összefoglalását is.
Módosítás 57
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 5 pont
2011/92/EU irányelv
5 cikk – 2 bekezdés
(2)   A hatáskörrel rendelkező hatóság konzultál a 6. cikk (1) bekezdésében említett hatóságokkal és a projektgazdával, majd ennek alapján meghatározza, hogy a projektgazda az e cikk (1) bekezdése szerinti környezetvédelmi jelentésben mely információkat és milyen részletességgel köteles bemutatni. Ennek érdekében meghatározza különösen:
(2)   Amennyiben a projektgazda kérelmezi, illetve ha a hatóságok szükségesnek találják, a hatáskörrel rendelkező hatóság a 6. cikk (1) bekezdésében említett hatóságokkal, a projektgazdával folytatott konzultációt követően véleményt ad ki arról, hogy a projektgazda az e cikk (1) bekezdése szerinti környezetvédelmi jelentésben mely információkat és milyen részletességgel köteles bemutatni, meghatározva elsősorban:
a)  a beszerzendő határozatokat és szakvéleményeket;
b)   azokat a hatóságokat és a nyilvánosság azon csoportjait, amelyek valószínűsíthetően érintettek;
b)   azokat a hatóságokat és a nyilvánosság azon csoportjait, amelyek valószínűsíthetően érintettek;
c)   az eljárás egyes szakaszait és azok időtartamát;
c)   az eljárás egyes szakaszait és azok tervezett időtartamát;
d)   a tervezett projekt és annak konkrét jellemzői szempontjából ésszerűen felmerülő alternatívákat;
d)   a tervezett projekt, annak konkrét jellemzői és jelentős környezeti hatásai szempontjából ésszerűen felmerülő, a projektgazda által fontolóra vett alternatívákat;
e)  a környezet azon, a 3. cikkben felsorolt elemeit, amelyekre a projekt valószínűsíthetően jelentős hatást fog gyakorolni;
f)   az egy adott projekt vagy projekttípus sajátos jellemzőivel összefüggésben benyújtandó információkat;
f)   az egy adott projekt vagy projekttípus sajátos jellemzőivel összefüggésben benyújtandó információkat;
g)   a más döntéshozatali szinten vagy más uniós jogi aktuson keresztül beszerzett azon információkat és ismereteket, valamint azokat a vizsgálati módszereket, amelyeket fel kell használni.
g)   a más döntéshozatali szinten vagy más uniós jogi aktuson keresztül beszerzett azon információkat és ismereteket, valamint azokat a vizsgálati módszereket, amelyeket fel kell használni.
E célból a hatáskörrel rendelkező hatóság igénybe veheti akkreditált és műszaki szempontból felkészült, e cikk (3) bekezdésének megfelelő szakértők közreműködését. A hatáskörrel rendelkező hatóság a projektgazdától utólag csak akkor kérhet további információkat, ha ezt új körülmények indokolják, és a kérés szükségességét a hatáskörrel rendelkező hatóság kellően megmagyarázza.
E célból a hatáskörrel rendelkező hatóság igénybe veheti képesített független és műszaki szempontból felkészült, e cikk (3) bekezdésének megfelelő szakértők közreműködését. A hatáskörrel rendelkező hatóság a projektgazdától utólag csak akkor kérhet további információkat, ha ezt új körülmények indokolják, és a kérés szükségességét a hatáskörrel rendelkező hatóság kellően megmagyarázza.
Módosítás 106
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 5 pont
2011/92/EU irányelv
5 cikk – 3 bekezdés
3.  Az 5. cikk (1) bekezdése szerinti környezetvédelmi jelentések teljességének és kellő minőségének garantálása érdekében:
3.  Az 5. cikk (1) bekezdése szerinti környezetvédelmi jelentések teljességének és kellő minőségének garantálása érdekében:
a)  a projektgazda köteles biztosítani, hogy a környezetvédelmi jelentést akkreditált és műszaki szempontból felkészült szakértők készítsék; vagy
a)  a projektgazda köteles biztosítani, hogy a környezetvédelmi jelentést felkészült szakértők készítsék; továbbá
b)  a hatáskörrel rendelkező hatóság köteles biztosítani, hogy a környezetvédelmi jelentést akkreditált és műszaki szempontból felkészült szakértők és/vagy nemzeti szakértőkből álló bizottságok ellenőrizzék.
(b)  a hatáskörrel rendelkező hatóság köteles biztosítani, hogy a környezetvédelmi jelentést felkészült szakértők és/vagy nemzeti szakértőkből álló bizottságok ellenőrizzék, akiknek nevét nyilvánosságra hozzák.
Ha a hatáskörrel rendelkező hatóság az 5. cikk (2) bekezdése szerinti meghatározás során akkreditált és műszaki szempontból felkészült szakértők közreműködését vette igénybe, akkor ugyanezeken szakértők közreműködését a projektgazda nem veheti igénybe a környezetvédelmi jelentés elkészítéséhez.
Ha a hatáskörrel rendelkező hatóság az 5. cikk (2) bekezdése szerinti meghatározás során felkészült szakértők közreműködését vette igénybe, akkor ugyanezen szakértők közreműködését a projektgazda nem veheti igénybe a környezetvédelmi jelentés elkészítéséhez.
A tagállamok meghatározzák az akkreditált és műszaki szempontból felkészült szakemberek közreműködésének és kiválasztásának részletes szabályait (például a szükséges szakképesítések, az értékelők kijelölése, az engedélyezés és az eljárásból való kizárás vonatkozásában).
A tagállamok meghatározzák a felkészült szakemberek közreműködésének és kiválasztásának részletes szabályait (például a szükséges szakképesítések és tapasztalat, az értékelők kijelölése, az engedélyezés és az eljárásból való kizárás vonatkozásában).
Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében a környezeti hatásvizsgálatot felülvizsgáló hatóságot felkérik, hogy ne rendelkezzen érdekeltséggel az ügy vonatkozásában, vagy ne álljon azzal semmilyen kapcsolatban.
Módosítás 59
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 5 a pont (új)
2011/92/EU irányelv
5 a cikk (új)
(5a)  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„5a. cikk
A határokon átnyúló projektek esetén a tagállamok és a részt vevő szomszédos országok megteszik az annak biztosításához szükséges valamennyi intézkedést, hogy – az uniós társfinanszírozásra vonatkozó jogszabályoknak megfelelően – az érintett illetékes hatóságok a tervezés korai szakaszától kezdve az egységes környezetvédelmi hatásvizsgálat közös elvégzése céljából együttműködjenek.
Az európai közlekedési hálózattal kapcsolatos közlekedési projektek esetében a Natura 2000 hálózatra gyakorolt esetleges hatások megállapításához a Bizottság TENTec rendszerét és Natura 2000 szoftverét, valamint ezek esetleges alternatíváit kell alkalmazni.”
Módosítás 61
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 6 pont – -a pont (új)
2011/92/EU irányelv
6 cikk – 1 bekezdés
—a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a környezeti feladataik vagy illetékességük kapcsán a projektben várhatóan érintett hatóságok lehetőséget kapjanak véleménynyilvánításra a projektgazda által benyújtott információkról és az engedélyezési kérelemmel kapcsolatban. E célból a tagállamok általánosságban vagy esetről esetre kijelölik azokat a hatóságokat, amelyekkel konzultálni kell. Az 5. cikk alapján kapott információt közlik e hatóságokkal. A konzultációkra vonatkozó részletes szabályokat a tagállamok állapítják meg.”;
Módosítás 107
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 6 pont – a a pont (új)
2011/92/EU irányelv
6 cikk – 2 bekezdés
—aa)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„2. A nyilvánosságot a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv* 7. cikkének (1) bekezdésével összhangban a nyilvánosság számára elektronikus úton hozzáférhető központi portálon keresztül vagy közzététel útján, vagy más alkalmas módon, például – ha rendelkezésre áll – elektronikus média útján tájékoztatják a 2. cikk (2) bekezdésében említett, a környezettel kapcsolatos döntéshozatali eljárás kezdetén, de legkésőbb akkor, amint az információ ésszerű módon rendelkezésre bocsátható:
Módosítás 63
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 6 pont – -a b pont (új)
2011/92/EU irányelv
6 cikk – 3 bekezdés
(-ab)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(3) A tagállamok biztosítják, hogy megfelelő időkereteken belül az érintett nyilvánosság számára legalább a számukra elektronikusan hozzáférhető központi portálon keresztül rendelkezésre bocsátják a következőket:
a)  az 5. cikk alapján összegyűjtött összes információ;
b)  a nemzeti jogszabályokkal összhangban a főbb jelentések és javaslatok, amelyeket az érintett nyilvánosságnak az e cikk (2) bekezdésével összhangban történő tájékoztatásakor a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok számára alkottak;
c)  a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseivel összhangban az e cikk (2) bekezdésében említett információktól eltérő olyan információ, amely ezen irányelv 8. cikkével összhangban a határozat szempontjából lényeges, és amely csak akkor válik hozzáférhetővé, miután az érintett nyilvánosságot e cikk (2) bekezdésével összhangban tájékoztatták.”;
Módosítás 108
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 6 pont – -a c pont (új)
2011/92/EU irányelv
6 cikk – 5 bekezdés
—ac)  az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„5. A nyilvánosság tájékoztatására és az érintett nyilvánossággal folytatott konzultációra vonatkozó részletes intézkedéseket a tagállamok határozzák meg. A tagállamok megteszik az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a vonatkozó információkat a 2003/4/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdésével összhangban a nyilvánosság számára elektronikus úton hozzáférhető központi portálon keresztül nyújtsák.”:
Módosítás 65
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 6 pont – b pont
2011/92/EU irányelv
6 cikk – 7 bekezdés
(7)   Az érintett nyilvánossággal az 5. cikk (1) bekezdése szerinti környezetvédelmi jelentésről folytatandó konzultációra legalább harminc, legfeljebb hatvan nap időkeretet kell biztosítani. Kivételes esetekben, ha a tervezett projekt jellege, összetettsége, helye vagy mérete úgy kívánja, a hatáskörrel rendelkező hatóság ezt az időkeretet harminc nappal meghosszabbíthatja; ez esetben a hatáskörrel rendelkező hatóság tájékoztatja a projektgazdát az időkeret meghosszabbításának okairól.
(7)   Az érintett nyilvánossággal az 5. cikk (1) bekezdése szerinti környezetvédelmi jelentésről folytatandó konzultációra legalább harminc, legfeljebb hatvan nap időkeretet kell biztosítani. Kivételes esetekben, ha a tervezett projekt jellege, összetettsége, helye vagy mérete úgy kívánja, a hatáskörrel rendelkező hatóság ezt az időkeretet legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja; ez esetben a hatáskörrel rendelkező hatóság tájékoztatja a projektgazdát az időkeret meghosszabbításának okairól.
Módosítás 66
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – b a pont (új)
2011/92/EU irányelv
6 cikk – 7 a bekezdés (új)
ba)  a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az érintett nyilvánosságnak a döntéshozatali folyamatban való tényleges részvételének biztosítása érdekében a tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv által meghatározott kötelezettségek teljesítéséért felelős hatóság vagy hatóságok kapcsolattartási adatai mindenkor a nyilvánosság rendelkezésére álljanak, valamint hogy e hatóság vagy hatóságok mindenkor könnyen és gyorsan elérhető(ek) legyen(ek), függetlenül attól, hogy folyamatban van-e olyan projekt, amelyről környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni, valamint hogy figyelembe vegyék a nyilvánosság által megfogalmazott észrevételeket és véleményeket.”.
Módosítás 67
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 a pont (új)
2011/92/EU irányelv
7 cikk – 5 a bekezdés (új)
(7a)  A 7. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A közlekedés területén megvalósuló közös érdekű, határokon átnyúló, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról szóló rendelet I. mellékletében felsorolt folyosók egyikében található projektek esetében a tagállamokat be kell vonni a nyilvános konzultációkkal kapcsolatos munka koordinálásába. A koordinátornak gondoskodnia kell arról, hogy az új infrastruktúra tervezése során széles körű nyilvános konzultációra kerüljön sor minden érdekelt fél és a civil társadalom bevonásával. A koordinátor mindenesetre javaslatokat tehet a folyosóterv kidolgozásának és végrehajtásának kiegyensúlyozott módjaira.”.
________________
+ Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról szóló rendelet (2011/0302(COD)) száma, dátuma és címe.
Módosítás 109, 93 és 130
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 8 pont
2011/92/EU irányelv
8 cikk
(1)  Az engedélyezési eljárás során figyelembe kell venni a konzultációk eredményeit és az 5., a 6. és a 7. cikk alapján összegyűjtött információkat. Ebből a célból az engedélyező határozat szövegének tartalmaznia kell:
(1)  Az engedélyezési eljárás során figyelembe kell venni és részletesen elemezni kell a konzultációk eredményeit és az 5., a 6. és a 7. cikk alapján összegyűjtött információkat. Az engedélyező vagy az engedélyezést elutasító határozat meghozatala után a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok erről a körülményről a megfelelő eljárásokkal összhangban tájékoztatják a nyilvánosságot, és a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják:
a)  a hatáskörrel rendelkező hatóság által a 3. cikknek megfelelően elvégzett környezeti tárgyú értékelést és a határozat alkalmazásának környezeti feltételeit, beleértve a jelentős káros következmények elkerülését, csökkentését és, ha lehet, ellentételezését célzó legfontosabb intézkedések ismertetését is;
a)  a hatáskörrel rendelkező hatóság által a 3. cikknek megfelelően elvégzett környezeti tárgyú értékelés eredményeit – köztük a 6. és 7. cikknek megfelelően kapott észrevételek és vélemények összefoglalását – és a határozat alkalmazásának környezeti feltételeit, beleértve a jelentős káros következmények elkerülését, csökkentését és, ha lehet, ellentételezését célzó legfontosabb intézkedések ismertetését is;
b)  a projekt engedélyezésének legfontosabb indokait, figyelemmel a többi figyelembe vett lehetséges alternatívára, ideértve annak értékelését is, hogy a projekt megvalósítása nélkül valószínűsíthetően hogyan változna idővel a környezet állapota („alapforgatókönyv”);
b)   a projektgazda által megvizsgált főbb alternatívák áttekintését, a választás főbb okainak megjelölésével, figyelembe véve a környezeti hatásokat;
c)  a 6. és a 7. cikk alapján beérkezett észrevételek összefoglalását;
d)  egy olyan nyilatkozatot, amely röviden ismerteti, hogy hogyan történt a környezeti szempontok beillesztése az engedélybe, továbbá hogyan történt a konzultációk eredményeinek és az 5., a 6. és a 7. cikk alapján összegyűjtött információknak az engedélybe történő beépítése vagy más módon történő figyelembevétele.
d)  egy olyan nyilatkozatot, amely röviden ismerteti, hogy hogyan történt a környezeti szempontok beillesztése az engedélybe, továbbá hogyan történt a környezetvédelmi jelentésnek, a konzultációk eredményeinek és az 5., a 6. és a 7. cikk alapján összegyűjtött információknak az engedélybe történő beépítése vagy más módon történő figyelembevétele.
Azon projektek esetében, amelyek valószínűsíthetően jelentős mértékű országhatárokon átterjedő következményekkel fognak járni, a hatáskörrel rendelkező hatóság információkat szolgáltat arról, hogy miért nem vette figyelembe az érintett tagállam által a 7. cikk szerinti konzultációk keretében megfogalmazott észrevételeket.
Azon projektek esetében, amelyek valószínűsíthetően jelentős mértékű országhatárokon átterjedő következményekkel fognak járni, a hatáskörrel rendelkező hatóság információkat szolgáltat arról, hogy miért nem vette figyelembe az érintett tagállam által a 7. cikk szerinti konzultációk keretében megfogalmazott észrevételeket.
(2)  Ha a konzultációkból és az 5., a 6. és a 7. cikk alapján összegyűjtött információkból az derül ki, hogy a projekt jelentős mértékű káros hatásokat fog gyakorolni a környezetre, akkor a hatáskörrel rendelkező hatóság a 6. cikk (1) bekezdésében említett hatóságokkal és a projektgazdával együttműködve indokolatlan késedelem nélkül megfontolja az 5. cikk (1) bekezdése szerinti környezetvédelmi jelentés átdolgozásának és a projekt módosításának szükségességét annak érdekében, hogy ezek a káros hatások elkerülhetők vagy mérsékelhetők legyenek, valamint azt, hogy szükség van-e további kárenyhítő és kiegyenlítő intézkedések végrehajtására.
(2)  A hatáskörrel rendelkező hatóság a 6. cikk (1) bekezdésében említett hatóságokkal és a projektgazdával való konzultációt követően indokolatlan késedelem nélkül megfontolja az engedélyezés elutasításának, illetve az 5. cikk (1) bekezdése szerinti környezetvédelmi jelentés átdolgozásának és a projekt módosításának szükségességét annak érdekében, hogy ezek a káros hatások elkerülhetők vagy mérsékelhetők legyenek, valamint azt, hogy a vonatkozó jogszabályok alapján szükség van-e további kárenyhítő és kiegyenlítő intézkedések végrehajtására.
Ha a hatáskörrel rendelkező hatóság az engedélyezés mellett dönt, akkor köteles gondoskodni arról, hogy az engedély tartalmazzon olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják a jelentős mértékű káros hatások figyelemmel kísérését, és ezáltal módot adnak a végrehajtás, valamint a kárenyhítő és a kiegyenlítő intézkedések várt eredményességének értékelésére és az esetleg előre nem látott káros következmények behatárolására.
Ha a hatáskörrel rendelkező hatóság az engedélyezés mellett dönt, akkor a vonatkozó jogszabályok alapján köteles gondoskodni arról, hogy az engedély tartalmazzon olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják a jelentős mértékű káros hatások figyelemmel kísérését.
A figyelemmel kísérendő paraméterek típusát és a figyelemmel kísérés időtartamát a tervezett projekt jellegéhez, helyéhez és méretéhez, valamint a projekt környezetre gyakorolt hatásainak jelentőségéhez igazodva, az arányosság követelményének szem előtt tartásával kell megválasztani.
Erre a célra indokolt esetben a más uniós jogi aktusok alapján már egyébként is végzett nyomonkövetési tevékenységek is igénybe vehetők.
(3)   Attól számítva, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság megkapta az 5., a 6. és a 7. cikk alapján összegyűjtött összes szükséges információt, beleértve a más uniós jogi aktusokban meghatározott különös vizsgálatok eredményeit is, továbbá lezárultak a 6. és a 7. cikkben előírt konzultációk, a hatáskörrel rendelkező hatóság a projektre vonatkozó környezeti hatásvizsgálat rá eső részét három hónapon belül befejezi.
(3)   Attól számítva, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság megkapta az 5., a 6. és a 7. cikk alapján összegyűjtött összes szükséges információt, beleértve a más uniós jogi aktusokban meghatározott különös vizsgálatok eredményeit is, továbbá lezárultak a 6. és a 7. cikkben előírt konzultációk, a hatáskörrel rendelkező hatóság a projektre vonatkozó környezeti hatásvizsgálat rá eső részét a tagállam által megjelölt határidőn belül, de 90 napot meg nem haladóan befejezi.
A tervezett projekt jellegére, összetettségére, helyére és méretére való tekintettel a hatáskörrel rendelkező hatóság ezt a határidőt három hónappal meghosszabbíthatja; ez esetben a hatáskörrel rendelkező hatóság tájékoztatja a projektgazdát a határidő meghosszabbításának okairól és arról, hogy a határozat meghozatala mikorra várható.
A tervezett projekt jellegére, összetettségére, helyére és méretére való tekintettel a hatáskörrel rendelkező hatóság ezt a határidőt a tagállam által megjelölt, legfeljebb 90 napos időszakra kivételesen meghosszabbíthatja; ez esetben a hatáskörrel rendelkező hatóság írásban tájékoztatja a projektgazdát a határidő meghosszabbításának okairól és arról, hogy a határozat meghozatala mikorra várható.
(4)  Az engedélyező, illetve az engedélyezést megtagadó határozat meghozatala előtt a hatáskörrel rendelkező hatóság – különös tekintettel a jelentős káros következmények elkerülése, csökkentése és, ha lehet, ellentételezése érdekében tervezett intézkedésekre – ellenőrzi az 5. cikk (1) bekezdésében előírt környezetvédelmi jelentés naprakész voltát.
törölve
4a.  Az engedélyezésről szóló határozat egy egyedi nemzeti jogi aktus elfogadásával is meghozható, feltéve, hogy az illetékes hatóság elvégezte a környezetvédelmi hatásvizsgálat minden elemét ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban.
__________
* HL L 312., 2008.11.22., 3. o.
Módosítás 69
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 9 pont – a pont
2011/92/EU irányelv
9 cikk – 1 bekezdés
(1)   Az engedélyező vagy az engedélyezést elutasító határozat meghozatala után a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok erről a körülményről a megfelelő eljárásokkal összhangban tájékoztatják a nyilvánosságot és a 6. cikk (1) bekezdésében említett hatóságokat, és a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják:
(1)   Az engedélyező vagy az engedélyezést elutasító határozat, illetve az ezen irányelv követelményeinek teljesítése céljából kibocsátott más határozat meghozatala után a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok erről a körülményről a nemzeti eljárásokkal összhangban késlekedés nélkül és legkésőbb 10 munkanapon belül tájékoztatják a nyilvánosságot és a 6. cikk (1) bekezdésében említett hatóságokat. A hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok a határozatot a 2003/4/EK irányelvvel összhangban a nyilvánosság és a 6. cikk (1) bekezdésében említett hatóságok rendelkezésére bocsátják.
a)  a határozat tartalmát és a határozat alkalmazásának esetleges feltételeit;
b)  a környezetvédelmi jelentés és az érintett nyilvánosság által megfogalmazott aggályok és vélemények vizsgálatát követően a határozat alapjául szolgáló főbb indokokat és megfontolásokat, beleértve a nyilvánosság részvételének folyamatára vonatkozó információkat is;
c)  a jelentős káros hatások elkerülése, csökkentése és, ha lehet, ellentételezése érdekében tervezett legfontosabb intézkedések leírását;
d)  a 8. cikk (2) bekezdése szerinti figyelemmel kísérést biztosító intézkedések leírását, ha vannak ilyenek.
Módosítás 120
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 9 a pont (új)
2011/92/EU irányelv.
9 a cikk (új)
(9a)  A 9. cikk után a rendelet a következő cikkel egészül ki:
„9a. cikk
A tagállamok biztosítják, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok esetében az ezen irányelvből fakadó kötelezettségeik teljesítése során ne álljon fel összeférhetetlenség egyetlen rájuk nézve kötelező jogszabály alapján sem.”
Módosítás 72
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 9 b pont (új)
2011/92/EU irányelv
10 cikk – 1 bekezdés
(9b)  A 10. cikkben a (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„Ennek az irányelvnek a rendelkezései nem befolyásolják a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak azt a kötelezettségét, hogy figyelembe vegyék az ipari és gazdasági titoktartással – beleértve a szellemi tulajdont is – kapcsolatos, valamint a közérdek védelmére vonatkozó, a nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekben megállapított, és az elfogadott jogi gyakorlattal összefüggő korlátozásokat, amennyiben azok megfelelnek a 2003/4/EK irányelvnek.”.
Módosítás 73
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 9 c pont (új)
2011/92/EU irányelv
10 a cikk (új)
(9c)  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„10a. cikk
A tagállamok meghatározzák az ezen irányelvnek megfelelően elfogadott nemzeti rendelkezések megsértéséért kiszabható szankciókkal kapcsolatos szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek ezen szabályok érvényesítése érdekében. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.".
Módosítás 75
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 9 d pont (új)
2011/92/EU irányelv
11 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
(9d)  A 11. cikk (4) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„Az eljárásnak megfelelőnek és hatékonynak kell lennie, lehetővé kell tennie az ideiglenes intézkedések iránti kérelmeket, továbbá igazságosnak, méltányosnak és gyorsnak kell lennie, és nem lehet mértéktelenül drága.”
Módosítás 76
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 11 pont
2011/92/EU irányelv
12 b cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)  Amennyiben bizonyos gazdasági ágazatok jellegzetességei folytán a megfelelő környezeti hatásvizsgálat érdekében az célszerűnek tűnik, a Bizottság a tagállamokkal és az érintett ágazattal együtt kidolgozza a követendő kritériumokat tartalmazó ágazati iránymutatásokat, hogy a környezeti hatásvizsgálattal kapcsolatban egyszerűsítse és elősegítse a szabványosítást.
Módosítás 77
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
(1)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb [DÁTUM]-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és az irányelv közötti kapcsolatokat megmagyarázó dokumentumot haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.
(1)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb ...-ig+ megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és az irányelv közötti kapcsolatokat megmagyarázó dokumentumot haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.
+ Ezen irányelv hatálybalépésének időpontját követő 24 hónappal.
Módosítás 110
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk
Az ezen irányelvvel módosított 2011/92/EU irányelv 3–11. cikkében foglalt kötelezettségeket azokra a projektekre is alkalmazni kell, amelyek esetében az engedélyezés iránti kérelem benyújtása a 2. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében megjelölt időpont előtt történt, de amelyek vonatkozásában a környezeti hatásvizsgálat az említett időpontig nem zárult le.
Az ezen irányelvvel módosított 2011/92/EU irányelv 3–11. cikkében foglalt kötelezettségeket azokra a projektekre is alkalmazni kell, amelyek esetében az engedélyezés iránti kérelem benyújtása a 2. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében megjelölt időpont után történt, de amelyek vonatkozásában a környezeti hatásvizsgálat az említett időpontig nem zárult le, amennyiben a projektgazda kérelmezi, hogy projektje tekintetében a környezeti hatásvizsgálatot az új rendelkezésekkel összhangban folytassák tovább.
Módosítás 79, 112 és 126
Irányelvre irányuló javaslat
Melléklet – -1 pont (új)
2011/92/EU irányelv
I melléklet
(-1) Az I. melléklet a következőképpen módosul:
a)  a cím helyébe a következő szöveg lép:
„A 4. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT PROJEKTEK (KÖRNYZETI HATÁSVIZSGÁLATRA KÖTELEZETT PROJEKTEK)”
b)  a szövegbe a következő pontot kell beilleszteni:
„(4a) külszíni bányák és hasonló külszíni kitermelési tevékenységek.”
c)  a 7. pont a) alpontjának helyébe a következő szöveg lép:
„a) távolsági vasútvonalak és [...] repülőterek építése”
d)  a 7. pont a következő ponttal egészül ki:
„(14a) Gáztartalmú olajpalában vagy más ugyanannyira vagy kevésbé áteresztő és porózus üledékes kőzetrétegekben található nyerskőolaj és/vagy földgáz kitermelése, függetlenül a kitermelt mennyiségtől.
(14b)  Földgáz felderítése és kitermelése szénlelőhelyekről, függetlenül a kitermelt mennyiségtől.”
e)  a 19. pont helyébe a következő szöveg lép:
„(19) Kőbányák, és külszíni bányák, ahol a kitermelési felület meghaladja a 25 hektárt, ciánülepítő medencét felhasználó eljárásokat alkalmazó aranykitermelő létesítmények, vagy tőzegkitermelés, ahol a kitermelési felület meghaladja a 150 hektárt.”
f)  a szöveg a következő ponttal egészül ki:
„(24a) Vízhiányos, az elsivatagosodás vagy a kiszáradás veszélyének kitett területekre tervezett tematikus parkok és golfpályák.”
Módosítás 80
Irányelvre irányuló javaslat
Melléklet – -1 a pont (új)
2011/92/EU irányelv
II melléklet
(-1a) A II. melléklet a következőképpen módosul:
a)  a cím helyébe a következő szöveg lép:
„A 4. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT PROJEKTEK (TAGÁLLAMI DÖNTÉS ALAPJÁN KÖRNYZETI HATÁSVIZSGÁLATRA KÖTELEZETT PROJEKTEK)”;
b)  az (1) bekezdés kiegészül a következő ponttal:
„(fa) vadon élő halak halászata;”;
c)  a (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„c) ásványi anyagok kutatása és feltárása, valamint ásványi anyagok kitermelése tengeri vagy folyami kotrással;”;
d)  a (10) bekezdés d) pontját el kell hagyni.
e)  az (13) bekezdés a következő ponttal egészül ki:
„aa) az I. vagy ebben a mellékletben felsorolt projektek bármely olyan lebontása, amelynek jelentős ártalmas hatása van a környezetre.”.
Módosítás 81
Irányelvre irányuló javaslat
Melléklet – 1 pont
2011/92/EU irányelv
II.A melléklet
IIA. MELLÉKLET – A 4. CIKK (3) BEKEZDÉSE SZERINTI INFORMÁCIÓK
IIA. MELLÉKLET – A 4. CIKK (3) BEKEZDÉSE SZERINTI INFORMÁCIÓK (A II. MELLÉKLETBEN FELSOROLT PROJEKTEK ESETÉBEN A PROJEKTGAZDA ÁLTAL BENYÚJTANDÓ INFORMÁCIÓK ÖSSZEFOGLALÁSA)
(1)   A projekt ismertetése, ezen belül különösen:
(1)   A projekt ismertetése, ezen belül:
a)   a teljes projekt – beleértve, ha releváns, a talajfelszín alatti környezetet is – fizikai jellemzőinek bemutatása az építés és az üzemelés tartamára vonatkozóan;
a)   a teljes projekt – beleértve, ha releváns, a talajfelszín alatti és a mélyebben elhelyezkedő környezetet is – fizikai jellemzőinek bemutatása az építés, az üzemelés és a bontás tartamára vonatkozóan;
b)   a projekt helyének bemutatása, különös tekintettel a projekt által valószínűsíthetően befolyásolt földrajzi területek környezeti érzékenységére.
b)   a projekt helyének bemutatása, különös tekintettel a projekt által valószínűsíthetően befolyásolt földrajzi területek környezeti érzékenységére.
(2)   Azon környezeti tényezők ismertetése, amelyekre a tervezett projekt valószínűsíthetően jelentős hatást fog gyakorolni.
(2)   Azon környezeti tényezők ismertetése, amelyekre a tervezett projekt valószínűsíthetően jelentős hatást fog gyakorolni.
(3)   Azon, a tervezett projekt által a környezetre gyakorolt, valószínűsíthetően jelentős hatások ismertetése, amelyek a következőkből erednek:
(3)   Azon, a tervezett projekt által a környezetre gyakorolt, valószínűsíthetően jelentős hatások – többek között az érintett lakosság egészségügyi kockázatának, valamint a tájképre és a kulturális örökségre gyakorolt hatások – ismertetése, amelyek a következőkből erednek:
a)   az előre láthatóan keletkező maradékokból és kibocsátásból, valamint a hulladékképződésből;
a)   az előre láthatóan keletkező maradékokból és kibocsátásból, valamint adott esetben a hulladékképződésből;
b)   a természeti erőforrások, különösen a talaj, a földterület, a vizek és a biológiai sokféleséget megtestesítő élővilág igénybevételéből, ideértve a hidromorfológiai változásokat is.
b)   a természeti erőforrások, különösen a talaj, a földterület, a vizek és a biológiai sokféleséget megtestesítő élővilág igénybevételéből, ideértve a hidromorfológiai változásokat is.
(4)   A környezetre gyakorolt esetleges jelentős káros hatások elkerülése, megelőzése vagy ellentételezése céljából tervezett intézkedések ismertetése.
(4)   A környezetre gyakorolt esetleges jelentős káros hatások elkerülése, megelőzése vagy ellentételezése céljából tervezett intézkedések ismertetése, különösen, ha a hatások visszafordíthatatlannak tekinthetők.
Módosítás 124
Irányelvre irányuló javaslat
Melléklet – 2 pont
2011/92/EU irányelv.
III melléklet – 2 pont –c pont - ii pont
ii.  a tengerparti területekre;
ii.  a tengerparti területekre és a tengeri környezetre;
Módosítás 83 és 129/REV
Irányelvre irányuló javaslat
Melléklet – 2 pont
2011/92/EU irányelv
IV melléklet
IV. MELLÉKLET: AZ 5. CIKK (1) BEKEZDÉSE SZERINTI INFORMÁCIÓK
IV. MELLÉKLET: AZ 5. CIKK (1) BEKEZDÉSE SZERINTI INFORMÁCIÓK (A PROJEKTGAZDA ÁLTAL A KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉSBEN BENYÚJTANDÓ INFORMÁCIÓK)
(1)   A projekt ismertetése, beleértve különösen:
(1)   A projekt ismertetése, beleértve különösen:
(-a)  a projekt helyszínének leírását;
a)   a teljes projekt – beleértve, ha releváns, a talajfelszín alatti környezetet is – fizikai jellemzőinek, valamint víz- és területigényének bemutatását az építés és az üzemelés tartamára vonatkozóan;
a)   a teljes projekt – beleértve, ha releváns, a talajfelszín alatti környezetet is – fizikai jellemzőinek, valamint víz- és területigényének bemutatását az építés, az üzemelés és adott esetben a bontás tartamára vonatkozóan;
aa)  bontási projekt esetén az energiaköltségek, a bontással keletkezett hulladék újrafeldolgozási költsége, a további természeti erőforrások fogyasztásának leírását;
b)   a termelési folyamat lényeges jellemzőinek bemutatását például a felhasznált anyagok, energia és természeti erőforrások (beleértve a vizeket, a földterületeket, a talajt és a biológiai sokféleséget is) jellegére és mennyiségére vonatkozóan;
b)   a termelési folyamat lényeges jellemzőinek bemutatását például a felhasznált anyagok, energia és természeti erőforrások (beleértve a vizeket, a földterületeket, a talajt és a biológiai sokféleséget is) jellegére és mennyiségére vonatkozóan;
c)   a tervezett projekttel összefüggő üzemeltetési tevékenység során keletkező maradékok és kibocsátások (a vizekbe, a levegőbe, a talajra és a talajba jutó szennyezések, zaj, rezgések, fény, hő, sugárzás stb.) típusára és mennyiségére vonatkozó becslést.
c)   a tervezett projekttel összefüggő üzemeltetési tevékenység során keletkező maradékok és kibocsátások (a vizekbe, a levegőbe, a talajra és a talajba jutó szennyezések, zaj, rezgések, fény, hő, sugárzás stb.) típusára és mennyiségére vonatkozó becslést.
(2)   A figyelembe vett alternatívák műszaki, helymegválasztási és más vonatkozásainak ismertetése (például a tervezés, a műszaki kapacitás, a méret és a kiterjedés vonatkozásában) a környezetre a legkisebb hatást gyakorló alternatíva megjelölésével, valamint a környezeti hatások figyelembevétele mellett a választást alátámasztó legfontosabb okok felsorolásával.
(2)   A projektgazda által vizsgált, a tervezett projektre vonatkozó lehetséges alternatívák műszaki, helymegválasztási és más vonatkozásainak (például tervezés, műszaki kapacitás, méret és kiterjedés), és a projekt egyedi ismertetése, a választást alátámasztó legfontosabb okok felsorolásával.
(3)   Leírás a környezet meglévő állapotának releváns aspektusairól és azok valószínűsíthető időbeli alakulásáról a projekt végrehajtása nélkül (alapforgatókönyv). Ennek a leírásnak ki kell terjednie az esetleg már fennálló, a projekt szempontjából releváns környezeti problémákra, köztük különösen azokra, amelyek környezeti szempontból fontos területeket és természeti erőforrások igénybevételét érintik.
(3)   Leírás a környezet aktuális állapotának releváns aspektusairól (alapforgatókönyv) és azok valószínűsíthető időbeli alakulásáról a projekt végrehajtása nélkül, amennyiben a természeti és társadalmi változásokat az alapforgatókönyv alapján elfogadható bizonyossággal előre lehet látni. Ennek a leírásnak ki kell terjednie az esetleg már fennálló, a projekt szempontjából releváns környezeti problémákra, köztük különösen azokra, amelyek környezeti szempontból fontos területeket és természeti erőforrások igénybevételét érintik.
(4)   A környezet azon aspektusainak ismertetése, amelyekre a javasolt projekt valószínűsíthetően jelentős mértékű hatást fog kifejteni, ideértve különösen a népességet, az emberi egészséget, az állat- és a növényvilágot, a biológiai sokféleséget, a nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásokat, a földterületeket (területelvonás), a talajt (szervesanyag-tartalom, erózió, tömörödés, talajlezárás), a vizeket (minőség és mennyiség), a levegőt, az időjárási viszonyokat, az éghajlatváltozást (üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, beleértve a területhasznosításból és annak megváltozásából, valamint az erdészeti tevékenységből származó kibocsátásokat is, mérséklő hatás, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjából releváns hatások, amennyiben a projekt figyelembe veszi az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kockázatokat), az anyagi javakat, a kulturális örökséget, beleértve az építészeti és a régészeti örökséget is, valamint a tájat; az ismertetésnek ki kell terjednie a felsorolt tényezők közötti kölcsönhatásokra, valamint a felsorolt tényezőknek a természetes és az emberi tevékenységből fakadó katasztrófakockázatokkal szembeni kitettségére, sérülékenységére és ellenálló képességére is.
(4)   A környezet azon tényezőinek ismertetése, amelyekre a javasolt projekt valószínűsíthetően jelentős mértékű hatást fog kifejteni, ideértve különösen a népességet, az emberi egészséget, az állat- és a növényvilágot, a biológiai sokféleséget, a földterületeket (területelvonás), a talajt (szervesanyag-tartalom, erózió, tömörödés, talajlezárás), a vizeket (minőség és mennyiség), a levegőt, az időjárási viszonyokat, az éghajlatot (üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, beleértve a területhasznosításból és annak megváltozásából, valamint az erdészeti tevékenységből származó kibocsátásokat is, mérséklő hatás, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjából releváns hatások, amennyiben a projekt figyelembe veszi az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kockázatokat), az anyagi javakat , a kulturális örökséget, beleértve az építészeti és a régészeti örökséget is, valamint a tájat; az ismertetésnek ki kell terjednie a felsorolt tényezők közötti kölcsönhatásokra, valamint a felsorolt tényezőknek a természetes és az emberi tevékenységből fakadó katasztrófakockázatokkal szembeni kitettségére, sérülékenységére és ellenálló képességére is.
(5)   A tervezett projekt mindazon, a környezetre gyakorolt, valószínűsíthetően jelentős mértékű hatásainak ismertetése, amelyek egyebek mellett a következőkből erednek:
(5)   A tervezett projekt mindazon, a környezetre gyakorolt, valószínűsíthetően jelentős mértékű hatásainak ismertetése, amelyek egyebek mellett a következőkből erednek:
a)   a projekt létéből;
a)   a projekt létéből;
b)   a természetes erőforrások, ezen belül különösen a földterületek, a talaj, a vizek, a biológiai sokféleséget megtestesítő élővilág és a nyújtott ökoszisztéma-szogláltatások igénybevételéből, ezen erőforrások rendelkezésre állásának maximális figyelembevételével, a változó időjárási körülmények fényében is;
b)   a természeti erőforrások, ezen belül különösen a földterületek, a talaj, a vizek, a biológiai sokféleség (köztük az állat- és növényvilág) igénybevételéből, ezen erőforrások rendelkezésre állásának maximális figyelembevételével, a változó időjárási körülmények fényében is;
c)   a szennyezőanyag-kibocsátásból, a keltett zajból, rezgésekből, fényből, hőből és sugárzásból, a zavaró hatások okozásából, a hulladékok ártalmatlanításából;
c)   a szennyezőanyag-kibocsátásból, a keltett zajból, rezgésekből, fényből, hőből és sugárzásból, a zavaró hatások okozásából, a hulladékok ártalmatlanításából;
d)   az emberi egészséggel, a kulturális örökséggel, a környezettel kapcsolatos (például balesetek vagy katasztrófahelyzetek miatti) kockázatokból;
d)   az emberi egészséggel, a kulturális örökséggel, a környezettel kapcsolatos (például balesetek vagy katasztrófahelyzetek miatti) a projekt természetéből adódóan okkal feltételezhető kockázatokból;
e)   a hatások és más projektek és tevékenységek hatásai közötti kölcsönhatásokból;
e)   a hatások és más meglévő és/vagy jóváhagyott projektek és tevékenységek hatásai közötti kölcsönhatásokból, amennyiben a valószínűsíthetően érintett földrajzi területen valósulnak meg, de még nem épültek meg, illetve nem üzemelnek, anélkül továbbá, hogy a projekttel kapcsolatos meglévő vagy nyilvánosan hozzáférhető információkon kívül más információk figyelembevétele is kötelező lenne;
f)   az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásából, beleértve a területhasznosításból és annak megváltozásából, valamint az erdészeti tevékenységből származó kibocsátásokat is;
f)   az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásából, beleértve a területhasznosításból és annak megváltozásából, valamint az erdészeti tevékenységből származó kibocsátásokat is;
g)   az igénybe vett technológiákból és anyagokból;
g)   az igénybe vett technológiákból és anyagokból;
h)   a hidromorfológiai változásokból.
h)   a hidromorfológiai változásokból.
A valószínűsíthetően jelentős mértékű hatások ismertetésének ki kell terjednie a projekt valamennyi közvetlen és közvetett, másodlagos, kölcsönhatásban jelentkező, országhatárokon átterjedő, rövid, közép- és hosszú távú, tartós és átmeneti, kedvező és kedvezőtlen hatására. Az ismertetésnek figyelembe kell vennie az Európai Unió és a tagállamok szintjén megállapított, a projekt szempontjából releváns környezetvédelmi célkitűzéseket.
A valószínűsíthetően jelentős mértékű hatások ismertetésének ki kell terjednie a projekt valamennyi közvetlen és közvetett, másodlagos, kölcsönhatásban jelentkező, országhatárokon átterjedő, rövid, közép- és hosszú távú, tartós és átmeneti, kedvező és kedvezőtlen hatására. Az ismertetésnek figyelembe kell vennie az Európai Unió és a tagállamok szintjén megállapított, a projekt szempontjából releváns környezetvédelmi célkitűzéseket.
(6)   Az 5. pont szerinti környezeti hatások megállapítása céljából alkalmazott előrejelzési módszerek ismertetése, valamint a legfontosabb bizonytalansági tényezők és ezek hatásbecslésre és a legkedvezőbb alternatíva kiválasztására kifejtett hatásainak bemutatása.
(6)   Az 5. pont szerinti környezeti hatások megállapítása céljából alkalmazott előrejelzési módszerek ismertetése, valamint a legfontosabb bizonytalansági tényezők és ezek hatásbecslésre és a legkedvezőbb alternatíva kiválasztására kifejtett hatásainak bemutatása.
(7)   Az 5. pont szerinti jelentős káros környezeti következmények elkerülése, csökkentése és, ha lehet, ellentételezése érdekében tervezett intézkedések ismertetése, valamint az esetleg javasolt monitoringtevékenység bemutatása, beleértve a projekt végrehajtását követően a környezetre gyakorolt káros hatásokra vonatkozóan elvégzendő elemzések előkészítését is. Az ismertetésnek el kell magyaráznia, hogy a tervezett intézkedések milyen mértékben csökkentik vagy ellentételezik a jelentős káros következményeket, és mind az építés, mind az üzemeltetés tartamára ki kell terjednie.
(7)   Az 5. pont szerinti jelentős káros környezeti következmények mindenek előtti megelőzése és csökkentése és – végső esetben – ellentételezése érdekében tervezett intézkedések ismertetése, valamint az esetleg javasolt monitoringtevékenység bemutatása, beleértve a projekt végrehajtását követően a környezetre gyakorolt káros hatásokra vonatkozóan elvégzendő elemzések előkészítését is. Az ismertetésnek el kell magyaráznia, hogy a tervezett intézkedések milyen mértékben előzik meg, csökkentik vagy ellentételezik a jelentős káros következményeket, és mind az építés, mind az üzemeltetés tartamára ki kell terjednie.
(8)   Azon természetes és az emberi tevékenységből fakadó katasztrófakockázatok és baleseti kockázatok elemzése, amelyekkel szemben a projekt sérülékeny lehet, valamint az ilyen jellegű kockázatok megelőzése, illetve a veszélyhelyzetekre való felkészülés és reagálás érdekében (például a módosított 96/82/EK irányelv alapján) esetleg tervezett intézkedések bemutatása.
(8)   Azon természetes és az emberi tevékenységből fakadó, valószínűsíthető katasztrófakockázatok és baleseti kockázatok elemzése, amelyekkel szemben a projekt sérülékeny lehet, valamint az ilyen jellegű kockázatok megelőzése, illetve a veszélyhelyzetekre való felkészülés és reagálás érdekében (például a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről szóló 2012. július 4-i 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, illetve az egyéb uniós előírásokból vagy nemzetközi megállapodásokból fakadó kötelezettségek alapján) esetleg tervezett intézkedések bemutatása.
(9)   A fenti pontok alapján megadott információk nem technikai jellegű összefoglalása.
(9)   A fenti pontok alapján megadott információk nem technikai jellegű összefoglalása.
(10)   Azon nehézségek (műszaki vagy hozzáértésbeli hiányosságok) esetleges jelzése, amelyekkel a projektgazda az előírt információk összegyűjtése során szembesült, a rendelkezésre bocsátott ismertetések és leírások elkészítése során felhasznált források megjelölése, valamint a legfontosabb bizonytalansági tényezők és ezek hatásbecslésre és a legkedvezőbb alternatíva kiválasztására kifejtett hatásainak bemutatása.
(10)   Azon nehézségek (műszaki vagy hozzáértésbeli hiányosságok) esetleges jelzése, amelyekkel a projektgazda az előírt információk összegyűjtése során szembesült, a rendelkezésre bocsátott ismertetések és leírások elkészítése során felhasznált források megjelölése, valamint a legfontosabb bizonytalansági tényezők és ezek hatásbecslésre és a legkedvezőbb alternatíva kiválasztására kifejtett hatásainak bemutatása.

(1) Az ügyet az 57. cikk (2) bekezdésének második albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz újratárgyalásra. (A7-0277/2013).


Uniós és tagállami intézkedések a szíriai konfliktus miatti tömeges bevándorlás kezelésére
PDF 225kWORD 62k
Az Európai Parlament 2013. október 9-i állásfoglalása a szíriai konfliktus keltette menekülthullám problémájának leküzdésére irányuló uniós és tagállami intézkedésekről (2013/2837(RSP))
P7_TA(2013)0414B7-0442/2013

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Szíriáról szóló korábbi, különösen a 2012. február 16-i(1), 2012. szeptember 13-i(2), 2013. május 23-i(3) és 2013. szeptember 12-i(4) állásfoglalásaira, valamint a fegyveres konfliktus elől menekülőkről szóló állásfoglalására,

–  tekintettel a Külügyek Tanácsa Szíriáról szóló 2013. január 23-i, február 18-i, március 11-i, április 22-i, május 27-i, június 24-i, július 9-i és július 22-i következtetéseire, tekintettel az Európai Tanács Szíriára vonatkozó, 2013. február 8-i következtetéseire,

–  tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Catherine Ashton által a vegyi fegyverek damaszkuszi bevetésével kapcsolatos legutóbbi jelentésekről tett, 2013. augusztus 21-i, a szíriai konfliktus politikai megoldásának sürgető szükségességéről tett (az Unió Szíriáról elfogadott 2013. szeptember 7-i álláspontját tükröző) 2013. augusztus 23-i, a Szíria vegyi fegyvereinek nemzetközi ellenőrzés alá helyezésére irányuló javaslatról tett, 2013. szeptemberi 10-i, a szíriai vegyi fegyverekről szóló orosz–amerikai megállapodást követően tett, 2013. szeptember 14-i, valamint az általa a Parlament, 2013. szeptember 11-i strasbourgi plenáris ülésén tett nyilatkozatokra,

–  tekintettel az Európai Bizottság nemzetközi együttműködésért, humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztosa, Kristalina Georgieva által a szíriai menekültekről és az EU válaszintézkedéseiről tett nyilatkozatokra, különösen a szíriai válság sújtotta térségből érkező menekültek számára vonatkozó legfrissebb adatokról szóló, 2013. szeptember 3-i nyilatkozatára, valamint a Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága (ECHO) által Szíriáról készített helyzetjelentésekre és tájékoztatókra,

–  tekintettel az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa, António Guterres által a Bel- és Igazságügyi Tanács 2013. július 18-i, vilniusi nem hivatalos ülésén tett megállapításokra(5),

–  tekintettel a Biztonsági Tanács számára az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkár-helyettesének és gyorssegélyekkel foglalkozó koordinátorának, Valerie Amosnak a Szíriáról szóló feljegyzéseire, különösen a 2013. április 18-ira,

–  tekintettel az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa által 2013. szeptember 4-én a Szíriával szomszédos országok számára szervezett miniszteri találkozón kiadott közös nyilatkozatra,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának Szíriáról elfogadott határozataira,

–  tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezményre,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, amelyet 1948-ban fogadtak el,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések és bánásmódok elleni egyezményre, a gyermekek jogairól szóló egyezményre és az ahhoz csatolt, a gyermekek fegyveres konfliktusba való bevonásáról szóló fakultatív jegyzőkönyvre, valamint a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló egyezményre, amelyek mindegyikének Szíria részes fele,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 78., 79. és 80. cikkére,

–  tekintettel az 1949. évi genfi egyezményekre és azok kiegészítő jegyzőkönyveire,

–  tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel 2013. szeptember 20-ig az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) a szomszédos országokban és Észak-Afrikában összesen 1 929 227 szíriai menekültet regisztrált; mivel a nem regisztrált menekültekkel együtt a menekültek összlétszáma 2 102 582-re tehető; mivel ugyanezen források szerint a szíriai menekültek 76%-a nő és gyermek; mivel 410 000 szíriai menekült gyermek általános iskolás korú (5 és 11 év közötti); mivel az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala a szerint 2013. szeptember 9-én a belső menekültek száma 4,25 milliót tett ki;

B.  mivel az UNHCR adatai szerint 2013. szeptember 20-án a fogadó országokban tartózkodó menekültek létszáma az alábbiak szerint alakult (a regisztrációra várakozókkal együtt): Törökország: 492 687; Libanon: 748 608; Jordánia: 531 768; Irak: 190 857; Egyiptom: 124 373; Marokkó, Algéria és Líbia: 14 289 (regisztrált); mivel naponta szíriaiak ezrei menekülnek a szomszédos országokba és az ENSZ szíriai regionális reagálási tervének előrejelzése szerint a szíriai menekültek összlétszáma 2013 végére elérheti a 3,5 millió főt;

C.  mivel 2013-ban tovább nőtt a szíriai állampolgárok által benyújtott, uniós menedékjog iránti kérelmek száma: a konfliktus 2011-es kezdete óta 52 037 menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be az Európai Unióban és a legközelebbi szomszédos országokban (Svájcban és Norvégiában);

D.  mivel az Unió 28 tagállamában beérkező kérelmek 59%-át Németországhoz (14 842) és Svédországhoz (14 083) nyújtották be; mivel, bár más országokban is jelentősen megemelkedett a kérelmek száma, csupán egy tagállamhoz érkezett több mint 2000 kérelem (az Egyesült Királysághoz, 2634);

E.  mivel az Európába menekülő szíriaiak összlétszámáról és az európai országokban menedékjogot keresők és jelen lévők számáról nincsenek teljesen pontos és megbízható adatok; mivel az UNHCR szerint e hiányosságok, valamint a menedékjog iránti kérelmek uniós tagállamokbeli megítélési gyakorlatára vonatkozó statisztikák és adatok hiányos volta ellenére is lehet az adatokból arra következtetni, hogy az Európai Unióban továbbra is hiányosságok vannak a szíriaiak védelme terén;

F.  mivel a szíriai menekültválság az újonnan felülvizsgált közös európai menekültügyi rendszer első próbaköve;

G.  mivel az uniós jogszabályok már biztosítanak néhány olyan, humanitárius vízum kiadását lehetővé tevő eszközt, mint a Vízumkódex(6) és a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex(7);

H.  mivel a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy használják a Menekültügyi és Migrációs Alapban a jövőben rendelkezésre bocsátandó, valamint a „A menekültek áttelepítésének elősegítése vészhelyzetekben” elnevezésű előkészítő intézkedés keretében rendelkezésre álló forrásokat, mely többek között a következő intézkedéseket foglalja magában: az UNHCR által már menekültként elismert személyek támogatása; sürgősségi fellépések támogatása elsőbbséget élvező menekültcsoportok esetében, akiket fegyveres támadás ér, és akik olyan helyzetben vannak, amely rendkívül kiszolgáltatottá teszi őket, és az életüket fenyegeti; szükség esetén további pénzügyi támogatás nyújtása az UNHCR-nek, valamint a tagállamokban és uniós szinten tevékenykedő összekötő szervezeteinek;

I.  tekintettel a Lampedusa közelében 130 menekült életét követelő és több száz ember eltűnésével járó, 2013. október 3-i katasztrófára, tekintettel arra a több tízezer menekültre, akik életüket vesztették azért, mert el akartak jutni az EU-ba, újból emlékeztetve arra, hogy mindent meg kell tenni a veszélyben lévők életének megmentésére és annak szükségességére, hogy a tagállamok betartsák nemzetközi kötelezettségeiket a tengeri mentés területén;

1.  súlyos aggodalmát fejezi ki a folytatódó szíriai humanitárius válság miatt, amely komoly terhet ró a szomszédos országokra is; aggódik amiatt, hogy a menekültek kiáramlása továbbra is növekvő tendenciát mutat, és semmi jel nem utal arra, hogy a hamarosan véget érne;

2.  elismeréssel adózik a szomszédos országok hatóságainak erőfeszítéseiért és szolidaritásáért, valamint azért a nagylelkűségért, amellyel ezen országok lakossága segíti a Szíriából áramló menekülteket;

3.  üdvözli Szíria szomszédos országainak befogadó politikáját, és kéri őket, hogy tartsák nyitva határaikat a Szíriából áramló valamennyi menekült előtt;

4.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy egyre több szíriai teszi kockára életét azzal, hogy veszedelmes hajóútra szánva el magát a Földközi-tengeren át kíván bejutni az EU-ba;

5.  üdvözli, hogy az EU és tagállamai több mint 1 milliárd eurót irányoztak elő a Szíriában és Szírián kívül élő szíriaiaknak történő humanitárius és nem humanitárius segítségnyújtásra; megállapítja, hogy a szíriai válságban az EU a legbőkezűbb humanitárius adományozó; felszólítja az EU-t e finanszírozás elosztásának nyomon követésére is;

6.  kéri az EU-t, hogy a továbbiakban is tartsa fenn a szíriai lakosság és a szomszédos országokban tartózkodó menekültek szükségleteinek kielégítését célzó humanitárius és nem humanitárius segítségnyújtáshoz adott bőkezű pénzügyi támogatást;

7.  bátorítja a tagállamokat, hogy a meglévő nemzeti kvótákon felül és humanitárius befogadás keretében végrehajtott áttelepítéssel segítsenek kielégíteni a sürgős szükségleteket; ösztönzi a tagállamokat, hogy használják fel az újbóli beilleszkedéssel kapcsolatos előkészítő intézkedésből/kísérleti projektből még rendelkezésre álló forrásokat;

8.  kéri a nemzetközi közösséget, az EU-t és tagállamait, hogy a kivételes humanitárius válságra tekintettel folytassák a segítségnyújtást, és kötelezzék el magukat a Szíriával szomszédos országoknak való hatékony segítségnyújtás iránt;

9.  kéri az EU-t, hogy hívjon össze humanitárius konferenciát a szíriai menekültválság kapcsán, elsőbbséget adva a régió fogadó országaiba (különösen Libanonba, Jordániába, Törökországba és Irakba) irányuló fellépéseknek a folyamatosan növekvő menekülttömegek befogadására és határaik nyitva tartására tett erőfeszítéseik támogatása céljából; hangsúlyozza, hogy egy ilyen konferencián valamennyi uniós intézménynek és civil társadalmi szervezetnek képviseltetnie kell magát, és hogy a konferenciának a humanitárius erőfeszítésekre és az EU-nak a szíriai konfliktus lezárását célzó diplomáciai erőfeszítésekben való szerepvállalásának fokozására kell összpontosítania;

10.  hangsúlyozza, hogy e pillanatban fontos lenne konkrétan megvizsgálni, hogy a tagállamok tehetnek-e többet a Szíriának való védelmi segítségnyújtás megerősítésére, s ha igen, hogyan és mikor; kiemeli a szolidaritás, valamint az EU által összességében biztosított védelmi segítségnyújtás fokozott együttműködésen, információmegosztáson, kapacitásépítésen és politikai párbeszéden keresztül történő proaktív megerősítésének fontosságát;

11.  üdvözli a tagállamok között kialakult általános egyetértést a tekintetben, hogy a szíriai állampolgárokat nem kell visszaküldeni Szíriába; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy egységesebb megközelítésre és a különösen nagy nyomásnak kitett tagállamokkal vállalt szolidaritás fokozására van szükség a szíriai menekültek befogadása ügyében; kéri a tagállamokat a közös európai menekültügyi rendszer különböző eszközeire vonatkozó valamennyi rendelkezés megfelelő végrehajtásának biztosítására;

12.  kéri a tagállamokat, hogy vizsgálják meg, milyen uniós jogszabályok és eljárások állnak rendelkezésre, melyek lehetővé teszik a hazájukat elhagyó szíriai menekültek EU-ba való biztonságos ideiglenes belépését; megjegyzi, hogy előnyben kell részesíteni az EU-ba való jogszerű belépést a szabálytalan belépéssel szemben, amely veszélyeket – többek között emberkereskedelemmel összefüggő kockázatokat – hordoz magában; megállapítja, hogy egyes tagállamok (pl. Svédország) állandó tartózkodási engedélyt, mások (pl. Németország) ideiglenes tartózkodási engedélyt adtak a szíriai állampolgároknak;

13.  emlékezteti a tagállamokat, hogy a konfliktus sújtotta övezetből érkező, nemzetközi védelemért folyamodó szíriaiakat az illetékes nemzeti menekültügyi hatóságokhoz kell irányítani, méltányos és hatékony menekültügyi eljárásokat biztosítva számukra;

14.  felkéri az EU-t, hogy hozza meg a szükséges felelősségteljes intézkedéseket arra az esetre, amennyiben tagállamait is elérné a menekülthullám; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kövessék továbbra is nyomon a helyzet alakulását, és készítsenek vészhelyzeti tervet, fenntartva az ideiglenes védelemről szóló irányelv(8) alkalmazásának lehetőségét, amennyiben a körülmények szükségessé teszik;

15.  emlékeztet a tagállamok azon kötelezettségére, hogy segítsenek a tengeren át menekülőknek, és kéri azokat a tagállamokat, amelyek nem tartották be nemzetközi kötelezettségeiket, hogy szüntessék meg a menekültekkel a fedélzetükön érkező hajók visszairányítását;

16.  felhívja a tagállamokat a visszaküldés tilalmának tiszteletben tartására, a hatályos nemzetközi és uniós joggal összhangban; felhívja a tagállamokat, hogy azonnal szüntessék meg a nemzetközi és európai jogot sértő, jogellenes és meghosszabbított fogva tartás minden gyakorlatát, és emlékeztet arra, hogy a menekültek fogva tartására irányuló intézkedéseket mindig megfelelően indokolt közigazgatási határozatnak kell kísérnie, és határozott időszakra kell szólniuk;

17.  felkéri illetékes bizottságait, hogy kövessék továbbra is nyomon Szíriában és a szomszédos országokban a helyzet alakulását, és a tagállamok ezzel kapcsolatban tett intézkedéseit;

18.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Egyesült Nemzetek Szövetsége főtitkárának, az ENSZ menekültügyi főbiztosának, az Arab Liga főtitkárának, a Szíriai Arab Köztársaság kormányának és parlamentjének, a Szíriával szomszédos országok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a szíriai konfliktusban érintett valamennyi félnek.

(1) HL C 249. E, 2013.8.30., 37. o.
(2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0351.
(3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0223.
(4) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0378.
(5) http://www.unhcr.org/51b7149c9.html
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) (HL L 243., 2009.9.15., 1. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 562/2006/EK rendelete (2006. március 15.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról (HL L 105., 2006.4.13, 1. o.).
(8) A Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről (HL L 121., 2001.8.7. 12. o.).

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat