Index 
Elfogadott szövegek
2013. október 23., Szerda - Strasbourg
Az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetés-tervezete – összes szakasz
 A tengerekkel kapcsolatos tudás (2020)
 A nemzetközi kereskedelmi szabályok alkalmazása és érvényesítése ***I
 A kábítószer-prekurzoroknak a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme ***I
 Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap ) ***I
 Kábítószer-prekurzorok ***I
 Éghajlat-változási konferencia
 Szervezett bűnözés, korrupció és pénzmosás
 A 2014–2018-as időszakra szóló e-igazságszolgáltatási cselekvési terv
 Európai szomszédságpolitika: a partnerség erősítése felé – Az Európai Parlament álláspontja a 2012. évi eredményjelentésekről
 A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere: a 2013. év prioritásainak végrehajtása
 Az Unió migrációs politikája a Földközi-tenger térségében, különös tekintettel a lampedusai tragikus eseményekre
 A SWIFT-megállapodás felfüggesztése az NSA megfigyelési programját követően

Az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetés-tervezete – összes szakasz
PDF 600kWORD 62k
Állásfoglalás
Függelék
Függelék
Az Európai Parlament 2013. október 23-i állásfoglalása az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének tervezetéről szóló tanácsi álláspontról (13176/2013 – C7-0260/2013 – 2013/2145(BUD))
P7_TA(2013)0437A7-0328/2013

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2007. június 7-i 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozatra(1),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra(3) (IIA),

–  tekintettel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló politikai megállapodással kapcsolatos, 2013. július 3-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel „A 2014. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatások, III. szakasz” című, 2013. március 13-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az Európai Parlament 2014-es pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2013. április 17-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének a Bizottság által 2013. június 28-án elfogadott tervezetére (COM(2013)0450),

–  tekintettel a 2014. évi költségvetésről folytatott háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatás tekintetében a Költségvetési Bizottság koordinátorai által adott ajánlásokra,

–  tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének tervezetéről a Tanács által 2013. szeptember 2-án elfogadott és a Parlamentnek 2013. szeptember 11-én megküldött álláspontra (13176/2013 – C7-0260/2013),

–  tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéhez fűzött 1/2014. számú módosító indítványra, amelyet a Bizottság 2013. szeptember 18-án nyújtott be(COM(2013)0644),

–  tekintettel eljárási szabályzata 75b. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére és a többi illetékes bizottság véleményére (A7-0328/2013),

III.szakasz

Általános áttekintés

1.  emlékeztet arra, hogy a 2014-es költségvetésre vonatkozó prioritásai a gazdasági növekedés és a fenntartható növekedés, a versenyképesség, a munkahelyteremtés, a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelem, valamint az Európai Unió világban betöltött szerepe; megismétli ezért, hogy támogatja azokat a szakpolitikákat, amelyek hozzájárulnak a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelemhez, a kutatáshoz, a fejlesztéshez és az innovációhoz, a digitális menetrendhez, a versenyképességhez, a kis- és középvállalkozásokhoz (kkv-k), a vállalkozáshoz és az önfoglalkoztatáshoz, az oktatáshoz, a szakképzéshez, a mobilitáshoz és a külső segélyezéshez;

2.  kitart amellett, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak mindent meg kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy az uniós költségvetést hatékonyan használják fel, és bármit is finanszírozzanak belőle, annak egyértelmű európai hozzáadott értéke legyen; a tagállamoknak ahol csak lehetséges, osztozniuk kell a feladatokban, és fokozniuk kell a kölcsönös együttműködést;

3.  emlékeztet arra, hogy eltökélt szándéka, hogy elegendő és reális szintű kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatot biztosítson ahhoz, hogy a 2014–2020-as időszakra szóló többéves pénzügyi keret programjai megfelelő pénzeszközökkel indulhassanak, és el lehessen kerülni a végrehajtási késedelmeket, illetve biztosítani lehessen a 2007–2013-as többéves pénzügyi keret alatt megkezdett programok sikeres lezárását;

4.  helyteleníti ezért a Tanácsnak azt a döntését, hogy idén is a költségvetési tervezet horizontális csökkentése lesz a vezérelv, amelynek célja, hogy az uniós források 2014. évi szintjét a kötelezettségvállalási előirányzatok terén összesen 240 millió euróval (-0,2 %), a kifizetési előirányzatok terén pedig összesen 1 061 millió euróval (-0,8 %) mesterségesen csökkentse a költségvetési tervezethez képest, ami a 2013. évi költségvetéssel összevetve (beleértve az 1–5. sz. költségvetés-módosítást) mind az előirányzatok (-6 %), mind a kifizetések (-6,6 %) tekintetében jelentős csökkenéshez vezet;

5.  meglepődve észlelte, hogy a Tanács álláspontjában nem csak hogy nem vette figyelembe a többéves pénzügyi keretre vonatkozó megállapodást az Erasmus+, a COSME és a Horizont 2020 program előrehozatala tekintetében, de még tovább is csökkentette e programok némelyikének előirányzatait;

6.  mélyen sajnálja, hogy a Tanács valamennyi fejezet kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzataiban egyaránt csökkentéseket javasolt; megjegyzi, hogy a leginkább érintett fejezetek az 1a. alfejezet (a költségvetési tervezethez képest -0,36 % a kötelezettségvállalási és -3,6 % a kifizetési előirányzatok esetében), a 4. fejezet (a költségvetési tervezethez képest -0,21 % a kötelezettségvállalási és -2,5 % a kifizetési előirányzatok esetében) és az 5. fejezet (a költségvetési tervezethez képest -1,78 % a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok tekintetében); megjegyzi, hogy az 1a. alfejezet és a 4. fejezet alá az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek és az Unió külpolitikai ütemtervének megvalósításához nélkülözhetetlen programok és kezdeményezések tartoznak, és hogy az említett, fűnyíróelvszerű csökkentések olyan kezdeményezéseket érintenek, amelyek a Parlament számára prioritást élveznek ezen a két területen;

7.  hangsúlyozza, hogy ezek a csökkentések közvetlenül ellentmondanak a többéves pénzügyi keretről szóló, előrehozatalt érintő politikai megállapodásnak, és egyben figyelmen kívül hagyják a Parlamentnek a 2014. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról szóló állásfoglalásában és a 2014. évi költségvetésről folytatott háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásra irányuló ajánlásaiban megfogalmazott prioritásait;

8.  elutasítja a Tanács azon érvét, hogy a javasolt csökkentések az alacsony végrehajtási arányt mutató vagy nem megfelelően teljesítő programoknak felelnek meg, mivel a kötelezettségvállalásokra vonatkozó tanácsi csökkentések nagyrészt olyan, új generációs többéves programok végrehajtási kapacitását érintik, amelyek még nem indultak el; emellett a Tanács kifizetési előirányzatokra vonatkozó csökkentései nagyrészt olyan programok lezárását érintik, amelyek nemcsak jó végrehajtási arányokat mutattak, hanem még túl is teljesítették az előirányzatokat (például az 1a. alfejezetben a kutatás és innováció közös stratégiai kerete, a Galileo, a Vám és a Fiscalis, az 1b. alfejezetben pedig az ESZA, az ERFA és a Kohéziós Alap); hangsúlyozza, hogy a kifizetési előirányzatok ilyen csökkentései teljesen figyelmen kívül hagyják az uniós szakpolitikák – és különösen a kohéziós politika – többéves jellegét; hangsúlyozza, hogy a 2014-es költségvetési tervezetben kért kifizetési előirányzatok 52 %-át a 2007–2013-as többéves pénzügyi keret programjainak lezárására szánják;

9.  sajnálatosnak tartja a Tanács által a kulcsfontosságú uniós programok végrehajtását finanszírozó igazgatási és támogatási tételek tekintetében javasolt önkényes csökkentéseket; úgy véli, hogy ezek a csökkentések károsak lennének az új programok sikeres elindítására nézve, mivel az igazgatási kapacitás hiánya azzal a komoly kockázattal jár, hogy akadályozni fogja az uniós politikák végrehajtását; sajnálja, hogy a tagállamok hajlamosak inkább a jelentéktelen és oktalan rövid távú megtakarításokkal foglalkozni, mint a hosszú távú eredményekkel; ezért az összes, Tanács által csökkentett támogatási és igazgatási tételt illetően visszaállítja a költségvetési tervezetet;

10.  tudomásul veszi a Tanács által a 2014-es költségvetési tervezetről szóló álláspontban elfogadott, kifizetésekről szóló nyilatkozattervezetet; ugyanakkor meggyőződése, hogy az lényegi javítások nélkül nem kínálhat kielégítő politikai garanciát arra vonatkozóan, hogy 2014-ben biztosítva lesz a kifizetési előirányzatok elégséges és megfelelő szintje; eltökélt amellett, hogy biztosítékot kell nyújtani, és vissza kell fordítani azt az elmúlt években tapasztalt tendenciát, hogy exponenciálisan nőnek az év végén fennmaradó kifizetések; ezért felhívja a Tanácsot, hogy járuljon hozzá egy arra vonatkozó közös politikai kötelezettségvállaláshoz, hogy a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretről szóló rendelet alapján rendelkezésre álló összes eszközt – köztük a rendkívüli tartalék igénybevételét és/vagy a kifizetések felső határának felülvizsgálatát is – felhasználják annak érdekében, hogy ne kerüljenek veszélybe az új programok, és egyidejűleg csökkenjen az év végén fennmaradó kifizetések összege;

11.  üdvözli néhány tagállam arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a kötelezettségvállalások és a kifizetések között megfelelőbb egyensúlyra kell törekedni, megelőzendő egy olyan helyzetet, amelyben az Unió nem képes jogi kötelezettségeinek teljesítésére; elégedetten nyugtázza, hogy több tanácsi küldöttség szóban elkezdte ugyanazokat az aggályokat felvetni, amelyekre a Parlament az elmúlt költségvetési eljárások során ismétlődően rámutatott;

12.  nem tudja elfogadni a Tanács kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok csökkentésére vonatkozó határozatát; emlékeztet arra, hogy a kötelezettségvállalások az Unió politikai prioritásait tükrözik és azokat hosszú távra kell meghatározni, figyelembe véve azt az időszakot, amikorra már a gazdasági visszaesés véget érhet; ezért az az álláspontja, hogy a kötelezettségvállalásokat általános alapelvként vissza kell állítani a költségvetési tervezetben szereplő szintre; néhány kiválasztott költségvetési tétel vonatkozásában azonban, amelyek a közvetlenül az európai polgárok javát szolgáló és az Európa 2020 stratégia – az Unió növekedéséhez és versenyképességéhez kulcsfontosságú – prioritásainak megvalósítását szolgáló, illetőleg az európai értékeket és szolidaritást a külföld felé közvetítő programokkal kapcsolatosak, kis mértékben a költségvetési tervezetben szereplő szint fölé kívánja emelni a kötelezettségvállalási előirányzatokat;

13.  az előirányzatok átfogó szintjét ezért 2014-re 142 625 millió euróban, illetve 136 077 millió euróban határozza meg a kötelezettségvállalások, illetve a kifizetések tekintetében;

14.  ezért kéri a Rugalmassági Eszköz 274,2 millió euró összegű igénybevételét kötelezettségvállalási előirányzatok formájában; úgy véli, hogy az 1b. alfejezetben a Rugalmassági Eszköz meg fogja erősíteni a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapot, amíg a jogalkotó hatóság végleg megállapodásra nem jut a jogalapról, amelynek tükröznie kell a többéves pénzügyi keretre vonatkozó, 2013. június 27-i politikai megállapodást az említett alapra összességében elkülönítendő előirányzatokkal kapcsolatban, továbbá kiegészítő támogatást fog nyújtani Ciprusnak a strukturális alapokból, amint arról az állam-, illetve kormányfők a 2013. június 27–28-i ülésükön megállapodtak; úgy véli, hogy a 4. fejezetben a Rugalmassági Eszköz további támogatást fog nyújtani a Közel-Keleten biztosított humanitárius segélyezéshez;

15.  érdemi vitát kíván indítani az éves költségvetési eljárás során a bevételi oldalról, mivel ez az uniós költségvetés szerves része, amelyet nem szabad elválasztani a kiadási oldaltól; megkérdőjelezi e tekintetben annak indokoltságát, hogy a tagállamok a tradicionális saját források 25 %-át visszatartják igazgatási költségként, és kéri, hogy alaposabban ellenőrizzék ennek az összegnek a felhasználását; kéri a Bizottság által az uniós versenyjog megsértéséért a vállalatokra kirótt bírságokból várható bevétel reálisabb költségvetési tervezését és a költségvetési többlet költségvetésbe állításának további megvitatását, annak a bonyolult, a kívülállók számára érthetetlen eljárásnak az elkerülése érdekében, amely jelenleg abból áll, hogy ezt a többletet a GNI-arányos tagállami befizetés csökkentése révén visszatérítik a tagállamoknak;

Kifizetési előirányzatok

16.  helyteleníti a Tanács által a kifizetések terén végrehajtott csökkentéseket, amelyek a 2013-ra elfogadott költségvetéshez képest (az 1–5. sz. költségvetés-módosítást is beleértve) 9,5 milliárd (9 500 millió) euró (6,6 %) csökkenést eredményeztek; megerősíti, hogy annak ellenére, hogy a 2014–2020-as időszakra alacsonyabb többéves pénzügyi keretet fogadtak el és a múltbeli kötelezettségvállalásokat feltétlenül be kell tartani, a Tanács továbbra is vakon követi a kifizetések szintjének mesterséges csökkentésén alapuló múltbeli stratégiáját, anélkül, hogy figyelembe venné a valós szükségleteket és a megosztott irányítás alapján viszonylag takarékos kiadásokat, biztosítandó a tagállamok befektetéseinek nyilvánvaló megtérülését;

17.  megjegyzi, hogy mindez a kifizetésekkel kapcsolatban már 2013-ban kialakult súlyos helyzet ellenére történt, amikor is a végrehajtás szeptember elején 9 milliárd euróval meghaladta a 2012-ben az év azonos időszakában regisztrált vonatkozó adatokat, illetve 18 milliárddal a 2011-es adatokat; hangsúlyozza, hogy ez a jó és javuló abszorpciós kapacitás azt igazolja, hogy az uniós programok helyi szinten ténylegesen jól teljesítenek; eltökélt annak biztosítása mellett, hogy azoknak a kötelezettségvállalásoknak a végrehajtását, amelyekről korábban megállapodás született, ne ronthassa a költségvetésbe betervezett kifizetések mesterséges korlátozása;

18.  úgy véli, hogy a Tanács álláspontja, amely szerint a 2014-es kifizetések felső határa alatt 1 milliárd eurós mesterséges mozgásteret kell hagyni, idén különösen értelmetlen, és semmivel nem indokolható, különös tekintettel a 2013 végén fennmaradó kifizetések várható átvitelének nagyságrendjére;

19.  hangsúlyozza, hogy a Tanács álláspontja nem veszi figyelembe a kifizetési előirányzatok drámai szűkösségét, különösen a kohéziós politika területén, és rámutat, hogy a 2013 végéig benyújtandó kifizetési igényekre vonatkozóan a tagállamok által szolgáltatott legutóbbi (2013. szeptemberi) becslések, amelyeket a Bizottság átvilágított és kiigazított, 2013 végére mintegy 20 milliárd euró átvitelét vetítik előre, még akkor is, ha teljes egészében elfogadásra kerül a 2/2013. sz. költségvetés-módosítás második részlete (a 8/2013. számú költségvetés-módosítási tervezet); emlékeztet arra, hogy a 2013-ról átvitelre kerülő, érvényes kifizetési igények összegét a 2014-re rendelkezésre álló kifizetési előirányzatok szintjéből kell levonni, és következésképpen azok ennyivel csökkennek; hangsúlyozza, hogy ebből adódóan erős nyomás nehezedik majd a 2014. évi költségvetésre, nem utolsósorban a ki nem fizetett igények, és általánosabban a fennálló kötelezettségvállalások (RAL) eddig példátlan szintje miatt;

20.  megdöbbenten tapasztalja, hogy a kifizetések Tanács által javasolt egyes csökkentései a Horizont 2020, a COSME és az ESZA programot érintik, teljességgel szembemenve egyrészt a többéves pénzügyi keretre vonatkozóan a közelmúltban elért azon politikai megállapodás szellemével és betűjével, amely szerint 2014-ben és 2015-ben ezekre a programokra előrehoznak egyes előirányzatokat, másrészt a fiatalok munkanélküliségének kezelésére vonatkozóan az intézmények részéről a legmagasabb szinten tett kötelezettségvállalással; emlékeztet továbbá arra, hogy a Tanács által javasolt csökkentések egy része olyan tételeket érint, amelyeket a 2/2013. sz. költségvetés-módosítás első részletéről elért megállapodás keretében megerősítettek;

21.  határozottan elutasítja ezért a Tanács kifizetésekkel kapcsolatos felfogását, és módosítja a kifizetésekkel kapcsolatos álláspontját annak biztosítása érdekében, hogy a felső határok 2013 és 2014 közötti csökkenése ne legyen káros hatással a 2007–2013-as többéves pénzügyi keret alá tartozó programok megfelelő végrehajtására és lezárására – szem előtt tartva azt, hogy a bizottsági javaslatban a kifizetési előirányzatok 52 %-a fennálló kötelezettségvállalásokra szól –, és ne érintse hátrányosan az új programok elindítását;

22.  úgy határoz, hogy a Tanács által csökkentett legtöbb tétel vonatkozásában visszaállítja a költségvetési tervezetben a kifizetések szintjét; megállapítja, hogy annak ellenére, hogy korlátozott számú költségvetési tétel esetében kis mértékben megerősítették a kifizetési előirányzatokat, más költségvetési tételek esetében pedig több csökkentés történt, a kifizetések felső határa nem teszi lehetővé a Parlament által kiválasztott prioritások finanszírozását; ennek megfelelően a kifizetési előirányzatok átcsoportosítására rendelkezésre álló összes lehetőség megvizsgálása után a Rugalmassági Eszköz igénybevételét javasolja a kifizetések terén 211 millió euró összegben, humanitárius segítségnyújtás finanszírozása céljából;

23.  reméli, hogy a kifizetésekkel kapcsolatos 2013. szeptember 26-i intézményközi találkozó segíti a Parlamentet és a Tanácsot abban, hogy megállapodást érjenek el erről a közös politikai kötelezettségvállalásról, és közös álláspontra jussanak a költségvetési egyeztetés során, elkerülve a Bizottság által a 2014-es költségvetés végrehajtása folyamán felmerülő esetleges hiányok kezelésére javasolt számadatok nagyságrendjével és megbízhatóságával kapcsolatos szükségtelen vitákat;

24.  üdvözli a 8/2013. sz. költségvetés-módosítás (a 2/2013. sz. költségvetés-módosítás második részlete) Bizottság általi elfogadását, amely a 2013-as fennmaradó kifizetésekre további 3,9 milliárd eurót biztosít, és amely az egyik feltétele volt annak, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletet szavazásra bocsássák; kéri a költségvetés-módosítási tervezet Tanács általi gyors és teljes körű elfogadását; megismétli a többéves pénzügyi keretről szóló politikai megállapodásról szóló 2013. július 3-i állásfoglalásában rögzített azon álláspontját, hogy a Parlament mindaddig nem fogja egyetértését adni a többéves pénzügyi keretről szóló rendelethez, illetve nem fogja elfogadni a 2014. évi költségvetést, amíg a Tanács nem fogadja el az új – a 2/2013. sz. költségvetés-módosítás második részletét lefedő – 8/2013. számú költségvetés-módosítási tervezetet;

1a alfejezet

25.  megismétli, hogy az infrastrukturális nagyprojekteket leszámítva az 1a. alfejezet költségvetési tervezetben szereplő előirányzatai a 2013-es költségvetéshez képest már így is 1,1 milliárd eurós csökkenést eredményeztek; sajnálatosnak tartja, hogy ezen túlmenően a Tanács – tekintet nélkül az állam-, illetve kormányfők e fejezet célkitűzései melletti közelmúltbeli politikai elköteleződésére – úgy döntött, hogy a költségvetési tervezethez képest további 60 millió euróval csökkenti az 1a. alfejezet kötelezettségvállalási előirányzatait;

26.  hangsúlyozza, hogy a Tanács csökkentéseinek egy része különösen olyan programokat érint, amelyekről az Európai Tanácsban megállapítást nyert, hogy a növekedés és a gazdasági fellendülés szempontjából stratégiai jelentőségűek, így konkrétan a Horizont 2020-at (-43,7 millió euró) és a COSME-t (-0,5 millió euró); sajnálatosnak tartja, hogy ez nyíltan ellentmond a többéves pénzügyi keretre vonatkozó politikai megállapodás szellemének és betűjének is, amely a fiatalok munkanélküliségének kezelése és a kutatás erősítése érdekében az egyedi rugalmasság módozatait is magában foglalja;

27.  megerősíti, hogy támogatja a kutatás, a versenyképesség, a vállalkozás, az innováció és a társadalmi befogadás területére vonatkozó uniós programokat, amelyek az Európa 2020 stratégia központi elemét képezik; ezért a fejezet további gyengítésének megakadályozása érdekében azt a megközelítést követi, hogy a Tanács által csökkentett összes tételt vissza kell állítani; úgy dönt továbbá, hogy meghatározott kiemelt területeken bizonyos kiválasztott tételeket előrébb hoz az időszakon belül– nevezetesen a Horizont 2020, a COSME és az Erasmus+ területein – ami nem jelent növekedést, mivel az ezen programokra a 2014-2020 közötti időszakra szóló, többéves pénzügyi keretben elkülönített összeg változatlan marad –, és növeli a digitális menetrend, a közlekedéspolitika, a szociális párbeszéd, az EURES, valamint a mikrofinanszírozás és a szociális vállalkozás, a különleges éves rendezvények és az európai statisztikák minősége területeire elkülönített összegeket;

28.  olvasatába beépíti a többéves pénzügyi keretről szóló politikai megállapodást, amely a Horizont 2020 számára 212,2 millió euró (106,1 millió euró az Európai Kutatási Tanács és 106,1 millió euró a Marie Skłodowska-Curie fellépések számára), a COSME számára 31,7 millió euró, az Erasmus+ számára pedig 137,5 millió euró, összességében 381,4 millió euró 2014-re történő előrehozatalát határozza meg;

29.  megerősíti 381,4 millió euró ennek megfelelő későbbre ütemezését is, összhangban a többéves pénzügyi keretről szóló politikai megállapodással és az 1/2014. sz. bizottsági módosító indítvánnyal, amelynek révén az ITER 212,2 millió euróval, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz „Energia” területe pedig 169,2 millió euróval csökken; ez utóbbi csökkenés már szerepel a költségvetési tervezetben, noha azt eredetileg más célokra szánták;

30.  megítélése szerint egyes területeken célzott csökkentéseket kellene végrehajtani és/vagy kötelezettségvállalásokat kellene tartalékba helyezni, nevezetesen egyrészről a Gazdasági és Monetáris Unió kommunikációja (-2 millió euró), másrészről pedig a pénzügyi beszámolás és ellenőrzés esetében (tartalék az érintett uniós programra vonatkozó megállapodás megszületéséig);

31.  olvasatába beépíti a jogalkotási tárgyalások jelenleg ismert eredményeit; konkrétan úgy dönt, hogy a Horizont 2020 program alatt több „pro memoria” tételt hoz létre, és – jóllehet szintén „pro memoria” tételekkel – megerősíti a Bizottság által az 1/2014. sz. módosító indítványban javasolt új tételeket; elvárja, hogy a 2014-es költségvetési egyeztetés keretében a Bizottság terjesszen elő átfogó javaslatot a költségvetési tervezet új jogalapokkal való összhangba hozatalára valamennyi érintett program esetében, a Parlament által elfogadott tételek átvételével és kiegészítésével;

32.  támogatja egy külön altétel létrehozását az „Erasmus mindenkinek” sor alatt, amelynek célja a megfelelő átláthatóság biztosítása a program keretében a fiatalokat célzó fellépések tekintetében, és az Erasmus+-ra szánt eredeti előirányzat 11,5 %-át erre a fiatalokat célzó külön sorra csoportosítja át; törli a Tanács által a nemzeti ügynökségek operatív támogatására létrehozott altételt;

33.  úgy dönt, hogy a szociális párbeszéd tekintetében megtartja az előző programozási időszak nómenklatúráját; ezért a korábbiakhoz hasonlóan három altételre osztja ezt a tételt és előirányzatait;

34.  megjegyzi, hogy olvasata eredményeként 65 446 000 eurós tartalék marad az 1a. alfejezetben;

1b alfejezet

35.  megjegyzi, hogy miközben a kötelezettségvállalásokhoz gyakorlatilag nem nyúltak hozzá (csak -3,3 millió euró), a Tanács tovább csökkentette a kifizetések szintjét (a költségvetési tervezethez képest -202,2 millió euró avagy -0,4 %), ami egyaránt érinti a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházásokkal kapcsolatos célkitűzést (-114,151 millió euró avagy -0,23 %) és az európai területi együttműködési célkitűzést (-84,805 millió euró avagy -6,19 %), és csak mesterségesen növelte a tartalékot 3,3 millió euróval;

36.  hangsúlyozza, hogy a csökkentések leginkább az ERFA-t és a Kohéziós Alapot érintik (ERFA: -125,155 millió euró, Kohéziós Alap: -44,312 millió euró, miközben az ESZA-t 32,788 millió euróval csökkentették); kifejezetten helyteleníti, hogy a kifizetések átfogó csökkentésének 69,33 %-a (azaz 98,7 millió euró) az előző időszakokból áthúzódó programok lezárását szolgáló előirányzatokat érinti;

37.  sajnálja, hogy a Bizottság az Európai Tanácsban 2013 februárjában meghatározott szintet vette alapul az előfinanszírozáshoz, aminek kérdése a folyamatban lévő intézményközi ágazati tárgyalások tárgyát képezi, ahol a Parlamentnek együttdöntési joga van, így fennáll a veszélye annak, hogy a Bizottság elébe megy a tárgyalások eredményének; emlékeztet arra, hogy az előfinanszírozás elengedhetetlen, mivel a tagállamoknak és a régióknak a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság leküzdésére irányuló erőfeszítésekhez hozzájáruló projektekbe való beruházás időszakának elején elegendő pénzeszközre van szükségük; e tekintetben megismétli a Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának álláspontját, amely szerint a jelenlegi időszakban alkalmazottakkal azonos előfinanszírozási arányok mellett kell dönteni, mivel a válság még tart;

38.  emlékeztet arra, hogy a jelenlegi fennálló kötelezettségvállalások legnagyobb része az 1b. alfejezet alá tartozik; mélyen sajnálja, hogy a 2013 végén kifizetetlen számlák összege a kohéziós politikán belül 20 milliárd euró körüli értéket fog elérni, nagy hiányt okozva, amelyet a jelenlegi programok lezárására és az új programok elindítására 2014-ben rendelkezésre álló kifizetési előirányzatokból kell levonni, következésképpen csökkentve azok szintjét; hangsúlyozza, hogy a fennálló kötelezettségvállalások – különösen a 2007–2013 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret utolsó éveiben tapasztalt – minden korábbinál magasabb szintje elsősorban a kifizetési előirányzatok visszatérő szűkösségéből adódik;

39.  elutasítja ezért a Tanács által az 1b. alfejezet tekintetében javasolt csökkentéseket; megítélése szerint ezek a csökkentések a kifizetési előirányzatok vártnál sokkal súlyosabb hiányához vezetnének, és megakadályoznák a támogatásban részesülő tagállamok és régiók által már elköltött összegek megtérítését, ami súlyos következményekkel járna, különösen a már amúgy is gazdasági, szociális és pénzügyi nehézségekkel küszködő tagállamok esetében;

40.  úgy határoz, hogy visszaállítja a költségvetési tervezetet a Tanács által ebben a fejezetben csökkentett valamennyi költségvetési tétel kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatai tekintetében, és a kötelezettségvállalási előirányzatokat több tétel esetében a költségvetési tervezet fölé emeli, többnyire a Bizottság 1/2014. sz. módosító indítványával összhangban, folyó árakon számítva összesen 100 millió euró összeget elkülönítve a strukturális alapokból Ciprus számára 2014-re;

41.  emlékeztet a szegénység visszaszorításával kapcsolatban az Európa 2020 stratégiában meghatározott célkitűzésre, amelynek értelmében legalább 20 millióval csökkenteni kell a szegénység és a társadalmi kirekesztettség veszélyének kitett emberek számát; továbbá emlékeztet a többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos politikai megállapodásra, amely tartalmazza, hogy a 2014–2020 közötti teljes időszakra rendelkezni kell egy 1 milliárd euróig terjedő további emelésről (a már előirányzott 2,5 milliárd eurón felül) a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap vonatkozásában; ezért úgy határoz, hogy megerősíti ezt az alapot azáltal, hogy 500 millió euró összegű kötelezettségvállalási előirányzatot különít el a társadalmi kohézió előmozdítását és az Unióban tapasztalható szegénység legsúlyosabb formáinak enyhítését célzó fellépésekre;

42.  létrehoz két célzott költségvetési tételt egyfelől a balti-tengeri makrorégióra vonatkozó uniós stratégiához biztosítandó technikai segítségnyújtás céljára, elismerve a stratégia sikeres végrehajtását a jelenlegi programozási időszakban, másfelől – most először – a dunai makrorégió számára (mindkét esetben 2,5 millió eurós kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzattal);

43.  üdvözli a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretről folyó tárgyalások keretében az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésről elért megállapodást; megítélése szerint megfelelő finanszírozási szintre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a kezdeményezés a minden eddiginél magasabb arányú ifjúsági munkanélküliség kezelése érdekében azonnal útjára indulhasson; ezért jóváhagyja az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés előirányzatainak előrehozatalát, illetve későbbre ütemezését, valamint az európai területi együttműködésre szánt megfelelő összegek Bizottság által javasoltak szerinti későbbre ütemezését; megismétli, hogy 2016-tól további előirányzatokra lesz szükség a kezdeményezés eredményességének és fenntarthatóságának biztosításához;

44.  jóváhagyja, hogy a tagállami kérések teljesítése érdekében – ahogyan az a Bizottság 1/2014. sz. módosító indítványában szerepel – a meglévő költségvetési tételek mellett mind az öt strukturális alap számára új, célzott költségvetési tételeket alakítsanak ki technikai segítségnyújtás céljából, „pro memoria” bejegyzéssel, valamint jóváhagyja a kapcsolódó költségvetési megjegyzéseket; várakozásai szerint ezáltal javulni fog az új programok tagállami szintű végrehajtása;

45.  sajnálja, hogy ezen alfejezetben nem áll rendelkezésre semmilyen mozgástér a Parlament számára, és megismétli, hogy meggyőződése szerint a többéves pénzügyi keret tekintetében elért politikai megállapodás valamennyi intézményre nézve kötelező, és hogy az ebben a megállapodásban előírt rugalmassági eszközöket igénybe kell venni, hogy biztosítani lehessen a prioritást képező programok időben történő elindítását és a szükséges mértékű finanszírozását;

2 fejezet

46.  megjegyzi, hogy noha a 2. fejezetet érintik legkevésbé a Tanács csökkentései, egyes programok – így a Parlament számára prioritást jelentő LIFE+ program – előirányzatait csökkentették (a kifizetési előirányzatok tekintetében 4,07 %-kal);

47.  a Tanács által csökkentett összes tétel vonatkozásában visszaállítja a költségvetési tervezetet, és 28 millió euróval növeli az iskolagyümölcs-program kötelezettségvállalási előirányzatait abból a célból, hogy ezeket az előirányzatokat a 2013 júniusában a 2014–2020-as időszak új közös agrárpolitikájáról elért politikai megállapodáshoz igazítsa;

48.  jóváhagyja, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap számára új, célzott költségvetési tételeket alakítsanak ki technikai segítségnyújtás céljából „pro memoria” bejegyzésekkel, ahogyan az a Bizottság 1/2014. sz. módosító indítványában szerepel;

3 fejezet

49.  emlékeztet arra, hogy a 3. fejezet – noha összegszerűen a többéves pénzügyi keret legkisebb fejezete – az uniós polgárok számára kulcsfontosságú témaköröket fed le;

50.  tudomásul veszi e fejezet csökkentéseit, amelyekre a költségvetési tervezetben már a Bizottság is javaslatot tett; sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a Tanács a kötelezettségvállalások tekintetében 5,2 millió euróval (a költségvetési tervezethez képest 0,24 %-kal), a kifizetések tekintetében pedig 10 millió euróval (a költségvetési tervezethez képest 0,60 %-kal) tovább csökkentette az előirányzatokat;

51.  azt az általános megközelítést követi, hogy az e fejezet alá tartozó programok és fellépések megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében minden tétel tekintetében vissza kell állítani a költségvetési tervezetben foglalt számokat;

52.  megismétli, hogy a Parlament következetesen és határozottan támogatja a jogokkal, a polgárokkal, illetve a kultúrával és médiával kapcsolatos programokat, amelyek magas végrehajtási aránnyal rendelkeznek, és jelentős mozgósító és továbbgyűrűző hatásokkal járnak, továbbá a határokon átnyúló együttműködés és az aktív polgári szerepvállalás ösztönzésével egyértelmű és igazolt európai többletértéket nyújtanak; különösen aggályosnak tartja az e területekhez tartozó programokra és fellépésekre vonatkozó javasolt csökkentéseket; a kultúra és média alprogramok, az „Európa a polgárokért”, a Jogok és polgárság program és a multimédia területén történő fellépések néhány tétele tekintetében javasolja az előirányzatok költségvetési tervezet fölé történő emelését (összesen 11,3 millió eurós emelés a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében);

53.  emlékeztet arra, hogy az uniós költségvetés többféle kockázatnak is ki van téve, ideértve az elsősorban a szervezett bűnözésből eredő héacsalást, csempészetet és korrupciót; sürgeti, hogy váljék egyértelmű prioritássá az Unión belüli csalással és a határokon átnyúló szervezett bűnözéssel szembeni küzdelem, és erősítsék meg az e fenyegetések, illetve a kapcsolódó bűnügyi struktúrák hatékony betiltásában és felszámolásában érintett vonatkozó uniós szerveket és ügynökségeket;

54.  hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a tagállamok közötti szolidaritást a menekültügy és a migráció terén, és hogy az uniós költségvetésnek egyértelmű elkötelezettséget kell mutatnia e tekintetben, ideértve a tagállamok általi megfelelő hozzájárulást;

55.  rámutat a fejezeten belül a nem várt helyzetek megoldására kevés mozgásteret biztosító, szűkös tartalékra;

4 fejezet

56.  sajnálatának ad hangot a Tanács részéről a 4. fejezetben végrehajtott csökkentések miatt (-0,21 % a kötelezettségvállalási és -2,5 % a kifizetési előirányzatok terén), amely fejezetet már eddig is a legerősebben érintettek a költségvetési tervezetben a 2013-as szinthez képest végrehajtott csökkentések (-12,5 % a kötelezettségvállalási és -8,2 % a kifizetési előirányzatok tekintetében); megismétli, hogy noha a 4. fejezet a teljes uniós költségvetés 6 %-át sem teszi ki, az Unióról külföldön kialakított képet ez jeleníti meg;

57.  ezzel összefüggésben az uniós tagállamok által harmadik országokban folytatott programok és projektek tekintetében – az uniós külső fellépések eredményességének javítása és a jelenlegi költségvetési megszorításokkal való megbirkózás érdekében – rendkívül fontosnak tartja az együttműködés fokozását, a koordináció elmélyítését és szinergiák kialakítását;

58.  elfogadhatatlannak tartja a Parlament számára prioritást jelentő tételek Tanács általi csökkentését, és javasolja a Tanács által csökkentett tételek tekintetében a költségvetési tervezet visszaállítását, sőt, az Unió külkapcsolatai tekintetében stratégiai fontossággal bíró egyes tételek (a humanitárius segítségnyújtás, az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz, a Fejlesztési Együttműködési Eszköz, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, valamint a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze) tekintetében javasolja a kötelezettségvállalási előirányzatoknak a költségvetési tervezet fölé, összesen 233 millióra történő emelését; ezzel összefüggésben szorgalmazza a Fejlesztési Együttműködési Eszköz alá tartozó földrajzi és tematikus területek előirányzatainak emelését a millenniumi fejlesztési célok eléréséhez való közelebb kerülés érdekében;

59.  úgy véli, hogy az európai szomszédságpolitika hatékony végrehajtásához nagyobb támogatást kell biztosítani a demokratikus társadalmak építése és reformok végrehajtása tekintetében elkötelezett partnerországok számára; tudomásul veszi, hogy egyes partnerországok jelenleg nehéz politikai helyzetben vannak; úgy véli, hogy fokozottabban kellene támogatni a bizalomépítés és a biztonsághoz hozzájáruló egyéb intézkedések elősegítését, valamint a konfliktusok megelőzésének és rendezésének előmozdítását is;

60.  emlékeztet az átláthatóság mint költségvetési alapelv fontosságára; szorgalmazza ezért az Európai Unió különleges képviselőire vonatkozó tétel felbontását, hogy jobban át lehessen tekinteni az Európai Unió egyes különleges képviselőire szánt előirányzatokat; javasolja, hogy az Európai Unió különleges képviselőire vonatkozó tételt teljes mértékben csoportosítsák át az EKSZ költségvetésébe;

61.  nem ért egyet a Bizottságnak azzal a javaslatával, hogy a földrajzi és tematikus tételeket osszák fel a szegénység mérséklését és a fenntartható fejlődést, illetve a kormányzási kérdéseket lefedő tételre, mivel ez az új nómenklatúra nem tesz különbséget a fejlesztési politika célkitűzései és eszközei között; javasolja ezért a nómenklatúra frissítését, hogy az megfelelőbben tükrözze a fejlesztési politika igényeit;

62.  javasolja a Rugalmassági Eszköz 50 millió eurós igénybevételét annak érdekében, hogy ebből lehessen finanszírozni az Unió közel-keleti békefolyamathoz való hozzájárulásának valós igényeit; megismétli ezért az Egyesült Nemzetek Szervezetének a közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatala (UNRWA), Palesztina és a békefolyamat részére történő segítségnyújtás hosszú távú programozása és megfelelő szintű finanszírozása iránti támogatását; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az UNRWA megkapja a szükséges eszközöket ahhoz, hogy képes legyen az ENSZ-közgyűlés megbízásából nyújtott alapvető szolgáltatások biztosítására, valamint hogy – a régió instabilitására tekintettel – garantálni lehessen a menekültek biztonságát és megélhetését;

63.  úgy véli, hogy a segélyezés átláthatósága és hatékonysága érdekében a költségvetés közvetlen támogatására vonatkozó politikát szigorú vizsgálat alá kell vetni, és javítani kell az ellenőrzés színvonalát; hangsúlyozza, hogy csalás és visszaélés esetén az EU-nak törölnie kell a pénzügyi támogatást;

64.  szorgalmazza a sürgősségisegély-tartalék kifizetési előirányzatainak emelését (+147 millió euróval) annak érdekében, hogy ne forduljon elő újra olyan helyzet, hogy a Bizottság nem képes időben reagálni a felmerülő humanitárius válsághelyzetekre;

5 fejezet

65.  meglepődve látja a Tanács által az 5. fejezetben végrehajtott, kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokban összesen -153,283 millió eurót kitevő (a költségvetési tervezet szintjeihez képest -1,8 %-os) csökkentéseket, amelyek a legnagyobb mértékben a „Nyugdíjak” és az „Európai iskolák” tételt (-5,2 millió euró, -3,2 %), valamint a szakpolitikai területek tisztviselőihez és ideiglenes alkalmazottaihoz kapcsolódó kiadásokat (-69,7 millió euró, avagy -3,5 %) érintik;

66.  rámutat, hogy a Bizottság költségvetési tervezetébe már jórészt beépítette az új személyzeti szabályzat és az álláshelyek 1 %-os csökkentése révén keletkező megtakarításokat, az intézményekkel való megállapodásnak megfelelően;

67.  megítélése szerint a Tanács által az igazgatási kiadások terén végrehajtott további csökkentések indokolatlanok, és figyelmen kívül hagyják a jogszabályi és szerződéses kötelezettségeket, valamint az új uniós hatásköröket és feladatokat; megjegyzi, hogy az uniós költségvetés egyensúlyát tovább ronthatja a „2011-es és 2012-es bérkiigazításra szolgáló összegek figyelmen kívül hagyása”;

68.  megjegyzi különösen, hogy amennyiben az Európai Bíróság 2014-ben a Bizottság javára dönt a nyugdíjak és fizetések 2012. július 1-jétől történő vitatott kiigazításának ügyében, így nem marad megfelelő mozgástér az 5. fejezet felső korlátja alatt ahhoz, hogy ezzel az előre nem látott helyzettel meg lehessen birkózni; megjegyzi ezért, hogy a Tanács álláspontjának elfogadásakor nem valósította meg a saját maga által kitűzött célt;

69.  ezért visszaállítja a költségvetési tervezetet valamennyi igazgatási és támogatási tételt illetően, valamint az 5. fejezeten belül a Tanács által csökkentett valamennyi tételt illetően, a III. szakasz „Javadalmazások és juttatások” tétele kivételével, amelyet -1,2 millió euróval csökkentett az Európai Vegyianyag-ügynökségnek a II. típusú európai iskolákhoz való hozzájárulásának fedezésére;

70.  úgy határoz, hogy egyes előirányzatokat tartalékban tart mindaddig, amíg beérkeznek a Bizottságtól a megfelelő információk a decentralizált ügynökségekkel és a külső támogatások kezeléséről szóló jelentésekkel kapcsolatban;

71.  felosztja az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) tisztviselőkhöz és ideiglenes alkalmazottakhoz kapcsolódó tételét, figyelembe véve az OLAF Felügyelő Bizottsága titkárságának az új OLAF-rendeletben előirányzott kibővített mandátumát és megerősített függetlenségét(7);

Ügynökségek

72.  főszabályként jóváhagyja az ügynökségek költségvetési szükségleteire vonatkozó bizottsági költségvetési javaslatokat; megállapítja, hogy a Bizottság már jelentősen csökkentette a legtöbb ügynökség kezdeti igénylését;

73.  ezért úgy véli, hogy a Tanács által javasolt bármely további csökkentés veszélyeztetné az ügynökségek megfelelő működését, és nem tenné lehetővé számukra a jogalkotó hatóság által rájuk bízott feladatok ellátását; elutasítja a Tanács horizontális megközelítésmódját az ügynökségek előirányzatainak csökkentését illetően, mivel az ügynökségek szükségleteit eseti alapon kell értékelni;

74.  nem tudja azonban elfogadni a Bizottság személyzettel kapcsolatos megközelítését, amely szerint az ügynökségek létszámtervét nemcsak a többéves pénzügyi keretről szóló politikai megállapodás szerint kell csökkenteni 1 %-kal az összes intézményt és szervet érintően, hanem ezeknek további 1 %-kal hozzá kell járulniuk az „átcsoportosítási alaphoz” is;

75.  hangsúlyozza, hogy az egyeztetett személyzeti leépítésnek a 2012. december 31-i referencia-időpontban meglévő személyzeten és feladatokon kell alapulnia, és hogy a meglévő ügynökségek új feladataihoz illetve az új ügynökségek létrehozásához további erőforrásokat kell társítani;

76.  ezért olyan módon módosítja a legtöbb ügynökség létszámtervét, hogy a megállapodás szerinti 1 %-os csökkentést végre lehessen hajtani; nem teszi ezt meg azonban azon ügynökségek esetében, amelyek eredeti igénylésükben már érvényesítették az 1+1 %-os csökkentést; megismétli azonban, hogy ezt a további 1 %-os többlet-hozzájárulást – az ügynökségek egyenlő kezelése érdekében – figyelembe kell venni a 2015. évi költségvetésben;

77.  kiemeli az európai felügyeleti hatóságokra eddig bízott újabb feladatokat, illetve a még tárgyalás alatt álló jogalkotási javaslatokban szereplő jövőbeni feladatokat, melyek következtében a költségvetés arányos növelésére lesz szükség ahhoz, hogy a hatóságok kielégítően el tudják látni felügyeleti szerepüket; emlékeztet azon álláspontjára, hogy az európai felügyeleti hatóságok számára külön költségvetési sorokat kell elkülöníteni, és pénzügyileg függetlenné kell válniuk nemzeti taghatóságaiktól;

78.  úgy határoz, hogy növeli a három pénzügyi felügyeleti hatóság 2014-es költségvetési előirányzatait; úgy véli, hogy ezeknek az előirányzatoknak tükrözniük kell a kívánt feladatok ellátásának szükségességét, mivel több rendelet, határozat és irányelv elfogadása történt meg vagy van folyamatban a pénzügyi szektor stabilitásával szorosan összefüggő jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság leküzdése érdekében;

79.  úgy határoz, hogy a rájuk bízott többletfeladatokra tekintettel emeli az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség és a 3. fejezet alá tartozó több ügynökség (a Frontex, az Europol, a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja, a nagyméretű informatikai rendszerekkel foglalkozó ügynökség és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal) előirányzatait is; növeli az Európai Gyógyszerügynökség előirányzatait, mivel a Bizottság a költségvetési tervezetében figyelembe vette a címzett bevételeket, amire egy elsődlegesen díjakból finanszírozott ügynökség esetében nem kerülhet sor; a negyedik vasúti csomag lehetséges hatálybalépésére felkészülve további előirányzatokat helyez tartalékba az Európai Vasúti Ügynökség számára;

80.  felhívja a Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit – a legvonakodóbbnak tűnő tagállamokkal együtt – azon ügynökségek azonosítására, amelyeket össze lehet vonni vagy legalábbis át lehet helyezni az épületek vagy egyes igazgatási funkciók közös használata érdekében;

81.  továbbá elvárja, hogy a Bizottság terjesszen elő új pénzügyi kimutatást, ha a Parlament és a Tanács jogalkotási eljárást zár le valamely ügynökség megbízatásának meghosszabbítására vonatkozóan; tudatában van annak, hogy a meghosszabbítás további forrásokat tehet szükségessé, amelyekről a két intézménynek meg kell állapodnia;

Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

82.  az előterjesztett kísérleti projektek és előkészítő intézkedések alapos elemzését követően – a folyamatban levők sikerének arányát tekintve és kizárva a meglévő jogalapok által már lefedett kezdeményezéseket, továbbá teljes mértékben figyelembe véve a projektek végrehajthatóságára vonatkozó bizottsági értékelést – úgy határoz, hogy korlátozott számú kísérleti projektből és előkészítő intézkedésből álló kompromisszumos csomagot fogad el, tekintetbe véve a rendelkezésre álló tartalékkeretek korlátozott voltát is;

Egyéb szakaszok

83.  meggyőződése, hogy az egyes uniós intézmények költségvetését – sajátos küldetésük és helyzetük miatt – egyedileg kell kezelni, egységes megoldások nélkül, figyelembe véve az egyes intézmények adott fejlődési szakaszát, operatív feladatait, irányítási céljait, személyzeti szükségleteit és épületekkel kapcsolatos politikáját;

84.  fenntartja, hogy a Parlamentnek és a Tanácsnak – az aktuális és új feladatok folyamatos átértékeléséből eredő összes megtakarítási lehetőség és hatékonyságjavulás támogatása mellett – elégséges szinten kell meghatároznia az előirányzatokat, biztosítva ezzel az intézmények zavartalan működését, a belső és külső jogi kötelezettségek betartását, valamint az uniós polgárok számára magas szakmai színvonalú közszolgálat biztosítását;

85.  aggályosnak tartja a Tanács által a 2014. évi költségvetési tervezetben a 2011-es és 2012-es 1,7 %-os fizetéskiigazítások tekintetében elvégzett csökkentéseket azon intézmények esetében, amelyek e kiigazítások éves hatását már beépítették költségvetési javaslataikba, különösen a Bíróság küszöbön álló ítéletére figyelemmel; a hatékony, eredményes és elővigyázatos pénzgazdálkodás jegyében hozott intézkedésként visszaállítja ezeket a kiadásokat a 2014-es költségvetésben; aggályosnak tartja továbbá a halmozódó tőke- és kamatfizetési hátralékot, amelyért az intézmények felelősséggel fognak tartozni, és megjegyzi, hogy a Tanács nem tervezett be elővigyázatossági intézkedésként előirányzatokat;

86.  mélységesen aggasztja ezért, hogy az 5. fejezetben és az igazgatási kiadások közbenső felső korlátját tekintve alig van kifizetési tartalék és nem elégséges a kötelezettségvállalási tartalék; emlékeztet arra, hogy a 966/2012/EU, Euratom rendelet 203. cikke szerint az igazgatási kiadások nem differenciált előirányzatok és ezért a két felső korlát közül az alacsonyabb az irányadó; megismétli, hogy további kifizetési előirányzatokra lehet szükség a rendezetlen fizetéskiigazítások fedezésére, és figyelmeztet, hogy tartalékproblémák merülhetnek fel a kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban is;

87.  költségvetés-módosítást kér a hátralék és a vonatkozó fizetéskiigazítások fedezésére arra az esetre, ha a Bíróság a személyzeti szabályzatban előírt fizetéskiigazítás mellett dönt; megjegyzi, hogy a személyzeti szabályzat elfogadása további kisebb megtakarításokkal jár, amelyeket a költségvetési tervezetbe még nem építettek be; tudomásul veszi a Bizottság 2/2014. sz. pontos részleteket tartalmazó módosító indítványát (COM(2013)0719); kéri a Tanácsot, hogy az indítvány tartalma tükröződjön a 2014-es költségvetési eljárásban;

88.  üdvözli az intézmények arra irányuló erőfeszítéseit, hogy amennyiben lehetséges, megtalálják a megtakarítási lehetőségeket, szolgáltatási színvonaluk csökkenése nélkül; üdvözli a fokozott intézményközi együttműködést, így a Parlament, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága között folyó tárgyalásokat, amelyek célja politikai kapcsolódásuk erősítése, a hatékonyságnövelés és a személyzet mobilitásának ösztönzése az intézmények fő funkcióinak támogatása érdekében;

I.szakasz – Európai Parlament

Általános keret

89.  emlékeztet arra, hogy a 2014-es költségvetési javaslatának elfogadásakor ragaszkodott a költségvetési felelősség, ellenőrzés és önmérséklet magas fokának gyakorlásához és ahhoz, hogy további erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy olyan változásokat, megtakarításokat és strukturális reformokat hajtsanak végre, amelyek révén a költségvetés növekedése közelebb kerül az inflációs rátához;

90.  hangsúlyozza, hogy az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az uniós költségvetésben megvalósítandó hosszú távú megtakarítások érdekében foglalkoznia kell az egyetlen székhely megvalósítására irányuló ütemterv szükségességével, amint azt korábbi állásfoglalásaiban – nevezetesen az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének tervezetéről szóló tanácsi álláspontról (összes szakasz) szóló 2012. október 23-i(8) és a 2014-es költségvetési eljárásra vonatkozó iránymutatásokról (a Bizottságon kívüli egyéb szakaszok) szóló 2013. február 6-i(9) állásfoglalásában – és az Európai Unió 2010-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (I. szakasz – Európai Parlament) szóló 2012. május 10-i határozatában(10) már kifejtette;

91.  üdvözli az Elnökség és a Költségvetési Bizottság között a 2013. szeptember 24-i egyeztető ülésen elért megállapodást; rámutat, hogy 2014. évi teljes költségvetése 1 783 976 098 euró, ami a 2013. február 26-i előzetes költségvetési javaslattervezethez képest 29 168 108 eurós nettó csökkenést jelent;

92.  kiemeli, hogy 2014-es költségvetésének szintje 1,9 %-kal haladja meg a 2013. évi költségvetését; megjegyzi, hogy a horvát csatlakozás 0,17 %-os költsége és a parlamenti ciklusváltás egyszeri költsége 2,1 %-ot tesz ki a növekményből; hangsúlyozza, hogy a 2014-es európai választásokat követő parlamenti ciklusváltás elkerülhetetlen költségei ellenére az operatív költségvetés nettó 0,37 %-kal csökken, és azt a várható inflációs ráta tovább csökkenti;

93.  hangsúlyozza, hogy a Bíróság várható ítéletére figyelemmel előirányzatokat vettek fel a költségvetésébe a függőben lévő 2011-es és 2012-es bérkiigazítások részleges fedezésére; mélységesen aggasztja a Tanácsnak az a megközelítése, hogy saját költségvetésébe nem állított be ilyen előirányzatokat, és nem tartotta meg más intézményeknek a Bíróság várható ítéletéből eredő következmények részleges fedezésére óvintézkedésként betervezett költségvetési előirányzatait sem; megjegyzi, hogy a Parlament 2014-es működési költségvetése a 0,37 %-os nettó csökkenés mellett további 1,3 %-kal csökkent volna, ha a Parlament nem állított volna be előirányzatokat arra, hogy a Bíróság vonatkozó ítélete esetén fedezni tudja a függőben lévő 2011-es és 2012-es bérkiigazításokat;

94.  jóváhagyja a költségvetési javaslat alábbi kiigazításait:

   az új személyzeti szabályzat elfogadásával és a létszámterv kapcsolódó változásaival járó hatás beépítése;
   a luxembourgi PRES épületnek a GEOS épülettel való felváltásából eredő megtakarítások figyelembevétele;
   az Európai Történelem Háza előirányzatainak csökkentése a működési költségekhez nyújtott bizottsági hozzájárulás és a belső megtakarítások következtében;
   a „papírmentes Parlament” munkamódszer meghonosításából eredő megtakarítások beépítése;
   a képviselői statútum szerinti képviselői nyugdíjak kezelésének a III. szakasz megfelelő költségvetési tételébe történő átcsoportosítása, hasonlóan a tisztviselők nyugdíjához;
   az új Parlamenti Kutatási Szolgálatok Főigazgatósága emberi és pénzügyi erőforrásokkal való felruházása az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal, valamint a Régiók Bizottságával kötendő együttműködési megállapodás sikeres lezárását követően;

Közös munkacsoport

95.  üdvözli, hogy folytatja munkáját az Elnökség és a Költségvetési Bizottság európai parlamenti költségvetéssel foglalkozó közös munkacsoportja, amely a reformfolyamatban hasznosnak bizonyult vitafórumként és az olyan esetleges hatékonysági tartalékok azonosítása terén, amelyekkel ellensúlyozni lehet a Parlament hatékonyságának fokozása érdekében szükséges beruházásokat;

96.  emlékeztet a munkacsoport múltban elért sikereire a képviselők utazási költségeinek csökkentését célzó stratégiák meghatározásában;

97.  fenntartja, hogy a munkacsoport tanácskozásai során kezdeményezett reformoknak – így a Régiók Bizottságával és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal való intézményközi együttműködésnek, a „papírmentes Parlament” és az e-ülések bevezetését szolgáló intézkedéseknek, a parlamenti munkarend hatékonyabb felépítésének és a kifizetések kiszervezésének, valamint egy új humánerőforrás-gazdálkodási szoftver bevezetésének – folytatódniuk kell, hogy ténylegesen növekedjen a hatékonyság, és erőforrások szabaduljanak fel, hogy javuljon a képviselők számára nyújtott független tudományos tanácsadás, javuljon a Parlament ellenőrzési kapacitása;

A személyzeti szabályzat reformja

98.  megjegyzi, hogy a személyzeti szabályzat Parlament és Tanács által rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott változásai körébe tartozik a személyzeti fizetések indexálásának új módszere, illetve valamennyi intézmény vonatkozásában a fizetéskiigazítás befagyasztásának előírása 2013-ra és 2014-re, ami a Parlament 2014-es költségvetésében 14,5 millió eurós megtakarítást eredményez;

99.  figyelembe veszi emellett, hogy a személyzeti szabályzat más reformjai – így a tisztviselők éves utazási kiadásaira irányadó szabályok változása – 2,8 millió eurós éves megtakarítást fognak eredményezni, azon 0,8 millió eurós megtakarításon felül, amely a személyzet előmenetelének és az előléptetések sebességének kiigazításából, valamint az új SC funkciócsoport létrehozásából ered;

100.  megállapítja, hogy a Bizottságnak a teljes személyzeti szint évi 1 %-os csökkentésére vonatkozó javaslata a Parlament esetében a 2014-es létszámtervből 67 álláshely törlését eredményezi; tudomásul veszi a főtitkár Elnökséghez intézett 2013. szeptember 2-i feljegyzését, amelyben a főtitkár nem tér ki a képviselők számára nyújtott politikai és adminisztratív támogatás közötti egyensúlyra; megjegyzi, hogy a képviselőcsoportok 2012-től befagyasztották személyzeti erőforrásaikat, és az elmúlt két költségvetési évben szükségleteiket csak részben fedezték; kitart amellett, hogy a képviselőcsoportok teljes személyzete 2014-ben és az azt követő években nem lehet alacsonyabb a jelenlegi szintnél;

101.  megismétli a 2013. április 17-i állásfoglalásában kifejezésre juttatott azon kérését, hogy terjesszenek a Költségvetési Bizottság elé egy menetrendet a felülvizsgált személyzeti szabályzat végrehajtását illetően, most, hogy a Parlament és a Tanács közötti tárgyalások a személyzeti szabályzat reformjára vonatkozó megállapodással végződtek;

Együttműködés a tanácsadó bizottságokkal

102.  üdvözli a folyamatban lévő tárgyalásokat, és bátorítja a Parlamentet, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot és a Régiók Bizottságát, hogy dolgozzanak ki intézményközi együttműködési megállapodást az együttműködés elmélyítése érdekében;

103.  hangsúlyozza, hogy a Parlament, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága létszámtervének a jelenleg tárgyalás alatt álló intézményközi együttműködési megállapodáshoz kapcsolódó tervezett változásai közvetlenül kapcsolódnak a politikai megállapodás végső lezárásához, és következésképpen függvényei annak; véleménye szerint ezen együttműködés eredményeképpen képzett személyzet – legfeljebb 80 fő – helyezhető át önkéntes alapon és fokozatosan a bizottságok fordítási szolgálataitól a Parlament új Parlamenti Kutatási Szolgáltatok Főigazgatóságához (ideértve a főigazgatóság létszámtervének megfelelő növelését), aminek következtében a személyzet áthelyezését követő évben a bizottságok létszámtervéből arányos számú álláshelyet törölnek;

Rendkívüli tartalékalap

104.  úgy határoz, hogy mivel a 2014-es költségvetési eljárás alatt a személyzet áthelyezésének sem a kezdete, sem az üteme nem állapítható meg kellő pontossággal, 0,7 millió euróval megemeli a Parlament fizetésekre vonatkozó költségvetési tételét, és egyidejűleg – a személyzet áthelyezésének előrehaladásáig – tartalékba helyez a bizottságok fizetésekre vonatkozó költségvetési tételéből egy arányos összeget; értelmezése szerint az előirányzatokból szükség esetén – a Parlament illetékes bizottságának döntése alapján – legfeljebb 3,3 millió euró csoportosítható át végső soron a rendkívüli tartalékalapból a fizetésekre vonatkozó tételbe; elvárja, hogy a két tanácsadó bizottság saját költségvetésének előirányzatait megfelelő arányban csökkentse az áthelyezések és a Parlamenttel való politikai megállapodás előrehaladásától függően;

A képviselők nyugdíjának átcsoportosítása

105.  meggyőződése, hogy a volt képviselők nyugdíjának kezelése nem képezi a Parlament napi operatív feladatainak részét, és a nyugdíjkiadások potenciális növekedése csökkenti a költségvetés átláthatóságát; támogatja ezért a képviselői statútum hatálya alá tartozó nyugdíjak három típusa – az öregségi, a rokkantsági és a túlélő hozzátartozói nyugdíjak – kezelésének az Unió költségvetésének III. szakaszába történő átcsoportosítását, miközben folytatná a képviselők számára kínált, nyugdíjakat érintő kérdésekkel kapcsolatos konzultációt és tanácsadást; kiemeli, hogy nyugdíjak kezelésének egy intézménynél történő koncentrációja igazgatási hatékonyságnövekedést eredményez;

106.   megjegyzi, hogy koherens megközelítésre van szükség a 2014-es európai választásokkal kapcsolatos tájékoztatás vonatkozásában; ezért támogatja a 2014-es választásokon való részvétel előmozdítását, a választások időpontjával kapcsolatos tájékoztatást, valamint az uniós polgárok figyelmének felkeltését a választójogukkal és az Unió mindennapi életükre gyakorolt hatásával kapcsolatos információknak az Unió összes hivatalos nyelvén történő terjesztése révén; úgy véli, hogy el kell végezni a 2009-es és a 2014-es választásokra vonatkozó kommunikációs stratégia utólagos értékelését;

További megtakarítások

107.   meggyőződése, hogy a jelenlegi gazdasági megszorítások idején mindent meg kell tenni az intézményi költségvetések lehetséges megtakarítások szempontjából történő ellenőrzése érdekében, olyan további gyakorlatok bevezetésével, amelyek nem rontják a képviselői munka minőségét; emlékeztet arra, hogy az önkorlátozás látható megnyilvánulása az is, hogy a személyzet kiküldetési ellátmányait 2007 óta nem indexálták, és a képviselők összes juttatását a jelenlegi parlamenti ciklus végéig a 2011-es szinten befagyasztották; üdvözli emellett a képviselők összes juttatásának 2014 végéig történő befagyasztását;

108.  ebben a szellemben úgy határoz, hogy a 2014-es költségvetési tervezethez képest 9 658 000 euróval csökkenti a Parlament kiadásait;

109.  az önkorlátozás jegyében mérsékli a küldöttségekkel kapcsolatos előirányzatokat, és ezáltal a képviselők küldöttségi utazásainak számát az elmúlt két évben előirányzottakhoz és végrehajtottakhoz képest is tovább csökkenti;

IV– X. szakasz

110.   helyesli az összes többi intézmény költségvetési tervezetébe már beépített megtakarításokat és hatékonyságnövekedést; a hatékony, eredményes és elővigyázatos pénzgazdálkodás elvével összhangban visszaállítja a 2011-es és 2012-es fizetéskiigazítást, figyelemmel a Bíróság e tárgyban küszöbön álló ítéletére;

IV.szakasz – Bíróság

111.  3 %-ra kiigazítja az átalányalapú csökkentés mértékét, visszaállítva az 1,43 millió eurós előirányzatot annak érdekében, hogy teljes mértékben ki lehessen használni a Bíróság létszámtervét, és biztosítani lehessen, hogy a Bíróság megfelelően kezelni tudja az egyre növekvő munkaterhet;

112.  a költségvetési tervezet fölé emeli a Bíróság fizetésekre vonatkozó tételeit a 2011-es és 2012-es fizetéskiigazítás figyelembevétele céljából, amely eredetileg nem szerepelt a Bíróság költségvetési javaslatában;

V.szakasz – Számvevőszék

113.  visszaállítja a költségvetési tervezetbe a 2011-es és 2012-es fizetéskiigazítás azon összegét, amely a 2014-es költségvetésre hatást gyakorol, és amelyet a Tanács az olvasata során törölt, figyelemmel különösen a Bíróság e kérdésben küszöbön álló ítéletére;

114.  különleges megelégedettségének ad hangot amiatt, hogy a Számvevőszék önmérsékletet tanúsított, és költségvetési tervezetében belső hatékonysági tartalékokat talált;

VI.szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

115.  visszaállítja a költségvetési tervezetbe a 2011-es és 2012-es fizetéskiigazítás azon összegét, amely a 2014-es költségvetésre hatást gyakorol, és amelyet a Tanács az olvasata során törölt, figyelemmel különösen a Bíróság e kérdésben küszöbön álló ítéletére;

116.  üdvözli a Parlament és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság között az együttműködési megállapodásról folyó tárgyalásokat, és ösztönzi annak sikeres lezárását; a fizetési előirányzatok egy részét a Parlamenttel való együttműködési megállapodás aláírásáig és legfeljebb 48 fő esetleges fokozatos áthelyezéséig tartalékba helyezi, a létszámtervben annak jelölésével, hogy a személyzet áthelyezését követő évben ezek az álláshelyek törlésre kerülnek, amennyiben létrejön a végső megállapodás;

VII.szakasz – Régiók Bizottsága

117.  visszaállítja a költségvetési tervezetbe a 2011-es és 2012-es fizetéskiigazítás azon összegét, amely a 2014-es költségvetésre hatást gyakorol, és amelyet a Tanács az olvasata során törölt, figyelemmel különösen a Bíróság e kérdésben küszöbön álló ítéletére;

118.  üdvözli a Parlament és a Régiók Bizottsága között az együttműködési megállapodásról folyó tárgyalásokat, és ösztönzi annak sikeres lezárását; a fizetési előirányzatok egy részét az együttműködési megállapodás aláírásáig és legfeljebb 32 fő esetleges fokozatos áthelyezéséig tartalékba helyezi, a létszámtervben annak jelölésével, hogy a személyzet áthelyezését követő évben ezek az álláshelyek törlésre kerülnek, amennyiben létrejön a végső megállapodás;

119.  visszaállítja a költségvetési tervezetbe a bizottság tagjainak utazási költségeit érintő költségvetési tételeket annak biztosítása érdekében, hogy a politikai tevékenységek szintje ne csökkenjen;

120.  tudomásul veszi, hogy az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoport új képviselőcsoportot alakított a Régiók Bizottságában; emlékeztet arra, hogy minden képviselőcsoport számára adminisztratív támogatást kell biztosítani méretüktől függően, elősegítendő a bizottság politikai tevékenységeiben való részvételüket;

VIII.szakasz – Európai ombudsman

121.  visszaállítja a költségvetési tervezetbe a 2011-es és 2012-es fizetéskiigazítás azon összegét, amely a 2014-es költségvetésre hatást gyakorol, és amelyet a Tanács az olvasata során törölt, figyelemmel különösen a Bíróság e kérdésben küszöbön álló ítéletére;

122.  elismeri az európai ombudsman indokolt megközelítését, amelynek megfelelően a személyzet 5 %-os leépítését öt év alatt, saját ütemében hajtja végre, figyelemmel az intézmény viszonylag kis méretére;

IX.szakasz – Európai adatvédelmi biztos

123.   visszaállítja a költségvetési tervezetbe a 2011-es és 2012-es fizetéskiigazítás azon összegét, amely a 2014-es költségvetésre hatást gyakorol, és amelyet a Tanács az olvasata során törölt, figyelemmel különösen a Bíróság e kérdésben küszöbön álló ítéletére;

124.   elismeri az európai adatvédelmi biztos indokolt megközelítését, amelynek megfelelően a személyzet 5 %-os leépítését öt év alatt, saját ütemében hajtja végre, figyelemmel e szerv viszonylag kis méretére;

X.szakasz – Európai Külügyi Szolgálat

125.   visszaállítja a költségvetési tervezetbe a 2011-es és 2012-es fizetéskiigazítás azon összegét, amely a 2014-es költségvetésre hatást gyakorol, és amelyet a Tanács az olvasata során törölt, figyelemmel különösen a Bíróság e kérdésben küszöbön álló ítéletére;

126.   a központban 5,3 %-ra igazítja ki az átalányalapú csökkentés mértékét (visszaállítva mintegy 0,4 millió euró összegű előirányzatot), a delegációknál pedig 2,7 %-ra (0,5 millió euró), annak érdekében, hogy tükrözze az operatív igények kielégítését szolgáló munkaerő-felvétel előrehaladását;

127.   megerősíti a biztonságot szolgáló előirányzatokat, a biztonságos számítástechnikai rendszerek és hálózatok tekintetében 5,4 millió euróval, a szerződéses alkalmazottak tekintetében pedig 0,6 millió euróval;

128.   elismeri, hogy az EKSZ igyekszik követni a Parlament Külügyi Bizottságának azt a kérését, hogy építse be az EKSZ költségvetésébe és intézményi struktúrájába az Európai Unió különleges képviselőit és személyzetüket; megállapítja, hogy az emberi és pénzügyi erőforrások Bizottságtól az EKSZ költségvetésébe való átcsoportosításának lehetővé tétele érdekében kompromisszumos megoldást kell találni a Bizottsággal és a Tanáccsal, majd megfelelő jogalapot kell elfogadni; javasolja az EKSZ költségvetésének és létszámtervének megerősítését;

o
o   o

129.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a többi érintett intézménynek és szervnek, valamint a tagállamok parlamentjeinek.

I. MELLÉKLET

EGYÜTTES NYILATKOZAT

A költségvetési eljárás dátumai és az egyeztetőbizottság működésére vonatkozó feltételek 2014-ben

A.  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a 2014. évi költségvetési eljárás tekintetében az alábbi fontos időpontokban állapodnak meg:

1.  A Tanács arra törekszik, hogy 2013. szeptember 11-ig elfogadja az álláspontját és továbbítsa az Európai Parlamentnek annak érdekében, hogy megkönnyítse az Európai Parlamenttel időben kialakítandó megállapodást.

2.  Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága legkésőbb a 41. hét végéig (október elejéig) szavaz a tanácsi álláspont módosításairól.

3.  Az európai parlamenti olvasat előtt, 2013. október 16-án délután háromoldalú egyeztető ülésre kerül sor.

4.  Az Európai Parlament plenáris ülése a 43. héten szavaz olvasatáról.

5.  Az egyeztetési időszak 2013. október 24-én veszi kezdetét; az EUMSZ 314. cikke (4) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelően egyeztetésre 2013. november 13-ig van lehetőség.

6.  Az egyeztetőbizottság 2013. november 4-én délután tartandó ülésének az Európai Parlament, 2013. november 11-i ülésének pedig a Tanács ad helyet; az egyeztetőbizottság üléseit háromoldalú egyeztető üléseken készítik majd elő. Egy háromoldalú egyeztető ülésre 2013. november 7-én délelőtt kerül sor. A 21 napos egyeztetési időszak alatt további háromoldalú egyeztető ülések hívhatók össze.

B.  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodnak továbbá az egyeztetőbizottság működésének a mellékletben meghatározott szabályairól is, amelyek az új intézményközi megállapodás hatálybalépéséig lesznek irányadóak.

II. MELLÉKLET

Az egyeztetőbizottság működésére vonatkozó feltételek 2014-ben

1.  Amennyiben az Európai Parlament a Tanács álláspontjára vonatkozóan plenáris ülés keretében módosításokat szavaz meg, a Tanács elnöke ugyanazon plenáris ülés alkalmával tudomásul veszi a két intézmény álláspontja közötti eltéréseket, és beleegyezését adja ahhoz, hogy az Európai Parlament elnöke haladéktalanul összehívja az egyeztetőbizottságot. A plenáris ülésen való határozathozatal napján kiküldésre kerül az egyeztetőbizottságot összehívó levél, és az egyeztetési időszak másnap kezdetét veszi. A 21 napos egyeztetési időszak az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló 1182/71/EGK, Euratom rendelet alapján kerül megállapításra.

2.  Amennyiben a Tanács nem ért egyet az Európai Parlament által megszavazott valamennyi módosítással, álláspontját az együttes nyilatkozat A.6. pontjában előirányzott első egyeztetőbizottsági ülés tervezett időpontja előtt levélben megerősíti. Ebben az esetben az egyeztetőbizottság az alábbi pontokban megállapított feltételek szerint jár el.

3.  Az egyeztetőbizottság számára rendelkezésre bocsátanak egy kiindulópontként szolgáló dokumentumcsomagot, amely összeveti egymással a költségvetési eljárás különböző lépéseit(11). Ez a dokumentumcsomag tartalmazza a költségvetési sorok szerinti számadatokat(12), a pénzügyi keret fejezeteinek összegeit, illetve azt az összehasonlító dokumentumot, amelyben a technikailag nyitottnak tekintett valamennyi költségvetési sorra vonatkozó számadatok és költségvetési megjegyzések szerepelnek, a módosításokkal együtt, költségvetési soronként lebontva. Ezeket a dokumentumokat költségvetési nómenklatúrák szerint osztályozzák.

Az egyeztetőbizottságnak szóló dokumentumcsomaghoz más dokumentumokat is mellékelnek(13).

4.  Annak érdekében, hogy az egyeztetési időszak végére sikerüljön megállapodást elérni, a háromoldalú egyeztetések során a felek:

–  meghatározzák, hogy a megvitatandó költségvetési kérdésekre vonatkozóan folytatott tárgyalások mire terjedjenek ki;

–  megvitatják az előző francia bekezdés alapján azonosított nyitott kérdéseket azzal a céllal, hogy olyan megállapodás szülessen, amelyet az egyeztetőbizottság el fog fogadni;

–  többek között a többéves pénzügyi keret fejezetei mentén tematikus kérdéseket is megvitatnak, esetlegesen munkadokumentum(ok) vagy nem hivatalos dokumentum(ok) alapján.

A felek lehetőség szerint minden egyes háromoldalú egyeztető ülés során vagy közvetlenül utána – a következő ülés napirendjének megállapításával egyidejűleg – közösen kidolgozzák a következtetések vázlatát. E következtetéseket az ülésnek helyet adó intézmény rögzíti.

5.  Az egyeztetőbizottság ülésein lehetséges jóváhagyás céljából rendelkezésre kell állnia mind a háromoldalú egyeztető ülés(ek) ideiglenes következtetéseinek, mind pedig egy olyan dokumentumnak, amely tartalmazza azokat a költségvetési sorokat, amelyekről a háromoldalú egyeztető ülés(ek) alkalmával előzetesen megállapodtak.

6.  A Bizottság minden szükséges kezdeményezést megtesz az Európai Parlament és a Tanács álláspontjának közelítése érdekében. Ebben a vonatkozásban a Tanács és az Európai Parlament teljesen azonos elbánásban és tájékoztatásban részesül.

7.  Az EUMSZ 314. cikkének (5) bekezdésében előírt közös szövegtervezetet az Európai Parlament és a Tanács titkársága állítja össze, a Bizottság segítségével. Ez egy, az Európai Parlament és a Tanács elnökéhez címzett, az egyeztetőbizottságon belüli megállapodás dátumát feltüntető fedőlapból és az alábbiakat tartalmazó mellékletekből áll:

–  minden költségvetési tételt illetően a költségvetési sor szerinti számadatok(14) és a pénzügyi keret fejezeteinek összesített számadatai;

–  a számadatokat és a költségvetési tervezetre(15) vagy a tanácsi álláspontra vonatkozóan elfogadott módosítások végleges szövegét feltüntető, egységes szerkezetbe foglalt dokumentum.

Az egyeztetőbizottság esetlegesen együttes nyilatkozatokat is jóváhagyhat a 2014-es költségvetéshez.

8.  A közös szövegtervezetet (az Európai Parlament szervezeti egységei) lefordítják valamennyi hivatalos nyelvre, és a 6. pontban említett közös szövegtervezetre vonatkozóan elért megállapodás időpontját követő 14 napon belül jóváhagyás céljából továbbítják azt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A közös szöveg elfogadását követően elvégzik a költségvetés jogász-nyelvészi véglegesítését, a közös szöveg mellékleteinek az egyeztető eljárás során nem módosult tételekkel való egyesítésével.

9.  Az adott háromoldalú egyeztető ülésnek, illetve az adott egyeztetőbizottsági ülésnek helyet adó intézmény biztosítja a tolmácsolást, az egyeztetőbizottsági ülésen valamennyi nyelvre történő, a háromoldalú egyeztető ülésen pedig igény szerinti tolmácsolás révén.

Az ülésnek helyet adó intézmény biztosítja a munkadokumentumok sokszorosítását és kiosztását.

A három intézmény szervezeti egységei együttműködnek a tárgyalások eredményeinek rögzítése során annak érdekében, hogy véglegesítsék a közös szövegtervezetet.

10.  Az egyeztetőbizottság munkájának kiegészítése céljából az intézmények a lojális együttműködés szellemében fognak eljárni, határidőben megosztják a vonatkozó információkat és dokumentumokat hivatalos és nem hivatalos szinten egyaránt, és tárgyalóik proaktív szerepvállalásával rendszeres kapcsolattartást folytatnak minden szinten a teljes költségvetési eljárás alatt.

(1) HL L 163., 2007.6.23., 17. o.
(2) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(3) HL C 139., 2006.6.14., 1. o.
(4) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0304.
(5) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0081.
(6) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0173.
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(8) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0359.
(9) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0048.
(10) HL L 286., 2012.10.17., 1. o.
(11)Ezek a következők: a 2013. évi költségvetés (beleértve az elfogadott költségvetés-módosításokat); az eredeti költségvetési tervezet; a költségvetési tervezetről szóló tanácsi állásfoglalás; a tanácsi álláspontra vonatkozó európai parlamenti módosítások és a Bizottság által benyújtott módosító indítványok. Az összehasonlítás érdekében az eredeti költségvetési tervezet csak azokat a módosító indítványokat tartalmazza majd, amelyeket mind a tanácsi, mind az európai parlamenti olvasat során figyelembe vettek.
(12)A kiindulópontként szolgáló dokumentumcsomagban ki lesznek emelve a technikailag lezártnak tekintett költségvetési sorok. A lezártnak tekintett költségvetési sor olyan sor, amelyet illetően az Európai Parlament és a Tanács egyetért, és amelynek vonatkozásában nem nyújtottak be módosító indítványt; ez azonban nem befolyásolja az egyeztetőbizottság végleges határozatát.
(13)Ilyen dokumentumok például az alábbiak: a tanácsi álláspont és a parlamenti módosítások végrehajthatóságáról szóló bizottsági levél; a mezőgazdaságra (vagy esetleg más területekre) vonatkozó módosító indítvány; esetleg a Bizottság által kidolgozott őszi költségvetési előrejelzési értesítés; valamint a tanácsi álláspontra és az európai parlamenti módosításokra vonatkozóan esetlegesen más intézményektől érkező levelek.
(14)A költségvetési tervezet vagy a tanácsi álláspont tekintetében nem módosított sorok ki lesznek emelve.
(15)Beleértve azokat a módosító indítványokat is, amelyeket mind a tanácsi, mind az európai parlamenti olvasat során figyelembe vettek.


A tengerekkel kapcsolatos tudás (2020)
PDF 317kWORD 31k
Az Európai Parlament 2013. október 23-i állásfoglalása „A tengerekkel kapcsolatos tudás 2020” kezdeményezésről: a tengerfenék feltérképezése a fenntartható halászat előmozdítása érdekében (2013/2101(INI))
P7_TA(2013)0438A7-0295/2013

Az Európai Parlament,

–  tekintettel „A tengerekkel kapcsolatos tudás 2020: a tengerfenék feltérképezésétől az óceán-előrejelzésig” című, 2012. augusztus 29-i bizottsági zöld könyvre (COM(2012)0473),

–  tekintettel „A tengerekkel kapcsolatos tudás 2020: tengermegfigyelés és tengeriadat-kezelés az intelligens és fenntartható növekedés szolgálatában” című, 2010. szeptember 8-i bizottsági közleményre (COM(2010)0461),

–  tekintettel a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló közösségi keretrendszer létrehozásáról, valamint a közös halászati politika tekintetében a tudományos tanácsadás támogatásáról szóló, 2008. február 25-i 199/2008/EK tanácsi rendeletre,

–  tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre,

–  tekintettel a tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodás keretének létrehozásáról szóló 2013. március 12-i bizottsági javaslatra (COM(2013)0133),

–  tekintettel a „Kék növekedés – A fenntartható tengergazdálkodási és tengergazdasági növekedés lehetőségei” című, 2012. szeptember 13-i bizottsági közleményre (COM(2012)0494),

–  tekintettel a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv),

–  tekintettel az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a közszférából származó információk újrafelhasználásáról szóló, 2003. november 17-i 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra,

–  tekintettel az „Úton a tudományos információkhoz való jobb hozzáférés felé: A közfinanszírozású kutatások előnyeinek megsokszorozása” című 2012. július 17-i bizottsági közleményre (COM(2012)0401),

–  tekintettel a tudományos információkhoz való hozzáférésről és azok megőrzéséről szóló, 2012. július 17-i 2012/417/EU bizottsági ajánlásra,

–  tekintettel a part menti övezetek integrált európai kezelésének végrehajtásáról szóló, 2002. május 30-i 2002/413/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlásra,

–  tekintettel „Az uniós integrált tengerpolitika terén elért eredmények” című 2012. szeptember 11-i bizottsági közleményre (COM(2012)0491),

–  tekintettel az európai tengeri megfigyelési és adathálózat félidős értékeléséről szóló 2012. augusztus 29-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2012)0250),

–  tekintettel az európai tengeri megfigyelési és adathálózat (EMODnet) ütemtervéről szóló 2012. március 8-i bizottsági dokumentumra (Ares(2012)275043),

–  tekintettel az európai tengeri megfigyelési és adathálózat hatásvizsgálatáról szóló 2010. szeptember 8-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2010)0998),

–  tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel a tengerekkel kapcsolatos adatok infrastruktúrájára vonatkozó nyilvános konzultáció eredményeiről szóló 2010. január 22-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2010)0073),

–  tekintettel a Tanács (Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa) 2973. ülésén elfogadott, integrált tengerpolitikára vonatkozó 2009. november 16-i következtetéseire,

–  tekintettel „Az uniós integrált tengerpolitika eredményeiről szóló helyzetjelentés” című 2009. október 15-i bizottsági jelentésre (COM(2009)0540),

–  tekintettel „A tengerekkel kapcsolatos tudás európai infrastruktúrájának kiépítése: Az európai tengeri megfigyelési és adathálózat ütemterve” című 2009. április 7-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2009)0499),

–  tekintettel „A tengerkutatás és a tengerhasznosítási célú kutatás európai stratégiája: az Európai Kutatási Térségen belüli egységes keretrendszer a tengerek és óceánok fenntartható hasznosításáért” című 2008. szeptember 3-i bizottsági közleményre (COM(2008)0534), valamint a közös halászati politika területén alkalmazott kutatásról szóló 2009. február 19-i parlamenti állásfoglalásra(1),

–  tekintettel „Az Európai Unió integrált tengerpolitikája” című 2007. október 10-i bizottsági közleményre (COM(2007)0575),

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A7-0295/2013),

A.  mivel a tengerekkel kapcsolatos tudás alapvető fontosságú az Európa 2020 stratégia tengeri dimenzióját alkotó „kék gazdaság” előmozdításához, fejlesztéséhez és kiszélesítéséhez a tudás és a technológiai innováció, a fenntartható erőforrás-használat, a versenyképesség és a munkahelyteremtés intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló összekapcsolása révén;

B.  mivel a tengerekkel kapcsolatos tudás alapvető fontosságú az ökoszisztémákkal és a tengerekre gyakorolt antropogén hatásokkal kapcsolatos információk gyarapításához és tökéletesítéséhez, és lehetővé teszi a környezet megfelelő védelmét, az erőforrások környezeti szempontból hosszú távon fenntartható, ésszerű felhasználását, valamint az óceánokat érintő emberi hasznosítások és tevékenységek kiegyensúlyozott és fenntartható növekedését;

C.  mivel a tengerekkel kapcsolatban meglévő adatok jelenleg szétszórtan és szétaprózódva sok különböző szerv birtokában vannak; mivel a tengerekkel kapcsolatos hatalmas európai adatállomány rendelkezésre bocsátása és az ahhoz való hozzáférés megkönnyítése nélkülözhetetlen az erőforrások optimalizálásához, valamint a tengeri és a tengergazdasági ágazatokon belüli fejlődés, innováció és munkahelyteremtés előmozdításához;

D.  mivel a halászati ágazat a tengereken végzett emberi tevékenységek egyik legfontosabbika, amely hozzájárul az élelmiszer-ellátás hozzáférhetőségéhez, és – különösen bizonyos part menti közösségek számára – rendkívüli jelentőséggel bír, ezáltal pedig kulcsfontosságú eleme az integrált tengerpolitikának; mivel emlékeztetni kell arra, hogy a halászati tevékenységek a kitermelt halállományok sokféleségénél és mennyiségénél fogva gyakran jelentős káros hatást gyakorolnak a tengeri ökoszisztémákra; mivel a halászat az az ágazat, amelyet a leginkább érintenek a tengerek különféle hasznosításai és a tengereken végzett tevékenységek, úgymint a tengeri közlekedés és az idegenforgalom, a városi és part menti területek fejlesztése, a tengeri szennyezés, a nyersanyag-kitermelő iparágak és a megújuló energiaforrások, és ezek hatásai ötvöződhetnek a halászati tevékenységekből adódó hatásokkal;

E.  mivel az európai tengereket nagyfokú sokféleség jellemzi, különböző halászati flottákkal és a különböző tagállamok részéről folytatott különféle típusú halászattal; mivel e sokféleség és e sajátosságok elismerése és értékelése jelentős mértékben függ a halászati tevékenységgel kapcsolatban rendelkezésre álló információktól;

F.  mivel az utóbbi időben a halászati ágazattal kapcsolatos információs technológiák alkalmazása mellett – ami jobb hozzáférést tesz lehetővé és javítja az információk átláthatóságát – egyre inkább számítógépesítik az adatgyűjtési és az adattovábbítási rendszereket, mind a nemzeti és regionális közigazgatásban, mind a termelői szervezetek szintjén; és ezért véleménye szerint a halászati tevékenységgel kapcsolatos információk jobb hozzáférhetősége kétségkívül olyan dinamikát indíthat el, amely előmozdítja a nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági és társadalmi szempontból is fenntarthatóbb halászatot;

G.  mivel a sérülékeny tengeri ökoszisztémák különösen nagy hatással járó halászati tevékenységekkel szembeni hatékony védelmének és megőrzésének biztosítása érdekében azonosítani kell és körül kell határolni a biológiai és földrajzi szempontból sérülékeny övezeteket, valamint halállomány-helyreállítási területeket és védett tengeri területeket kell létrehozni; mivel az ökoszisztémák védelmével, a halászati gazdálkodással és a tengeri területrendezéssel kapcsolatos intézkedések annál inkább érthetőek, elfogadhatóak és végrehajthatóak, minél több és minél jobb minőségű információ áll rendelkezésre a tengerekkel és a halászati tevékenységekkel kapcsolatban;

H.  mivel „A tengerekkel kapcsolatos tudás 2020” kezdeményezés eszmecserét indított el a témában, és előmozdította a nyilvános konzultációt a tengerekkel kapcsolatos európai megfigyelésekre vonatkozó információk rendelkezésre bocsátásában rejlő lehetőségekről és kihívásokról alkotott vélemények meghallgatása céljából; mivel üdvözlendő a Bizottság azon kezdeményezése, hogy „A tengerekkel kapcsolatos tudás 2020: a tengerfenék feltérképezésétől az óceán-előrejelzésig” címmel zöld könyvet terjesztett elő;

I.  mivel a meglévő szabályok keretei között ki kell használni az Európában számtalan különböző állami és magánszervezet által gyűjtött és tárolt, tengerekkel kapcsolatos hatalmas adatállományban rejlő lehetőségeket, lehetővé téve annak rendelkezésre állását és hozzáférhetőségét a potenciális felhasználók számára, és mivel paradigmaváltásra van szükség az adatok gyűjtése és felhasználása terén, és a jelenlegi rendszerről – amelyben sok különböző adatgyűjtés folyik egyedi és különálló célokból – egy olyan modellre kell áttérni, amelyben az adatok gyűjtése és rendelkezésre bocsátása többféle célt szolgál;

J.  mivel az adatok fokozottabb rendelkezésre állása és az adatokhoz való hozzáférés egyszerűsödése lehetővé tenné az adatok több tudományágat felölelő tanulmányokhoz való felhasználását, és ösztönözné az ágazatközi partnerségek – így a köz- és magánszféra közötti partnerségek – létrejöttét, gondoskodva ezáltal egy olyan adatállományról, amelynek kapacitása és hasznossága messze meghaladná részeinek összességét;

K.  mivel ez a kezdeményezés interdiszciplináris stratégián alapul, amely integrálja és összekapcsolja az Unióban folyamatban lévő összes, tengermegfigyeléssel kapcsolatos tevékenységet; mivel jelentős haszonnal és előnyökkel jár, ha különféle adatokhoz egyetlen, a tengerekkel kapcsolatos adatokat rendelkezésre bocsátó egységes digitális platformon keresztül hozzá lehet férni;

L.  mivel a halászati ágazat mint a tengereken végzett ősi és hagyományos tevékenység hatalmas jelentőséggel bír és rendkívül szerteágazó, ami teljes mértékben indokolja, hogy a halászati tevékenységgel és gazdálkodással kapcsolatos információk részét képezzék „A tengerekkel kapcsolatos tudás 2020” kezdeményezés keretében feltérképezendő és rendelkezésre bocsátandó adatoknak;

M.  mivel a közös halászati politika irányításának segítése érdekében az Unió 2001 óta finanszírozza a halászati ágazattal kapcsolatos adatok gyűjtését és tagállami hatóságok általi terjesztését; mivel az uniós halászatot egyre inkább többéves gazdálkodási tervekkel irányítják, elővigyázatossági és ökoszisztéma alapú megközelítés által vezérelten, aminek célja a halászati tevékenység tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatásának minimalizálása, és mivel ez az irányítási stratégia több tudományágat felölelő kutatást tesz szükségessé, és számtalan tudományos adat gyűjtését igényli az állományokra vonatkozóan;

N.  mivel a közös halászati politika folyamatban lévő reformja növeli a tagállamok kötelezettségeit a halászati tevékenységgel kapcsolatos környezeti, biológiai, technikai és társadalmi-gazdasági adatok gyűjtése tekintetében a halászati adatgyűjtési kereten belül, amely az új Európai Tengerügyi és Halászati Alapon keresztül megerősített finanszírozásban fog részesülni a 2014 és 2020 közötti időszakban;

Információforrások és adattípusok

1.  rámutat arra, hogy rengeteg különféle állami és magánszervezet rendelkezik adatokkal az Unión belüli halászati tevékenységre vonatkozóan, és ezeket az adatokat integrálni kellene az európai vizekről készítendő, nyilvánosan hozzáférhető több felbontású digitális tengerfenéktérképben;

2.  rámutat arra, hogy a tagállamok a halászati adatgyűjtési kereten belül az Unió felé fennálló kötelezettségeik teljesítése érdekében összegyűjtik és továbbítják az adatokat, amelyek kiváló információforrást jelentenek a halászati tevékenységre vonatkozóan, és ezt az információtömeget a Közös Kutatóközpont összesíti és a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) munkacsoportjainak szakértői értékelik; hozzáteszi, hogy a tagállamok által a halászati adatgyűjtési kereten belül összegyűjtött adatokat a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) felhasználja az erőforrásokra vonatkozó tudományos információk szolgáltatásához és a halászati gazdálkodással kapcsolatos tanácsadáshoz;

3.  rámutat a hajómegfigyelési rendszerrel (VMS) felszerelt flották által generált adatok hatalmas mennyiségére, amelynek felhasználása rendkívül hasznos volna a halászati tevékenység feltérképezése szempontjából; emlékeztet a VMS adatainak fontosságára a vegyes halászat vonatkozásában; hangsúlyozza a további információk – így az elektronikus és papíralapú hajónaplókban feljegyzett adatok, a fedélzeti megfigyelők feljegyzései és a halászati erőforrások ellenőrzésére irányuló kampányok során gyűjtött adatok – integrálásának és feltérképezésének kívánatos voltát;

4.  emlékeztet arra, hogy néhány termelői szervezet – különösen az ipari halászat területén – olyan adatokkal rendelkezik a halászati tevékenységre vonatkozóan, amelyeknek ki kellene egészíteniük a jelenleg rendelkezésre álló információkat; megjegyzi, hogy a kisüzemi halászat esetében – amelyre vonatkozóan korlátozott mennyiségű információ áll rendelkezésre – ösztönözni kellene a flotta általi adatgyűjtést, adatgyűjtési és halászati ellenőrző platformokként használva a hajókat, esetlegesen felszerelve a hajókat egyszerű, GPS/GPRS rendszerű valós idejű nyomkövető berendezésekkel; megállapítja továbbá, hogy a halászatra vonatkozó adatok igen jelentős részéhez kutatási projektek keretében jutnak hozzá;

5.  rámutat arra, hogy célszerű rendelkezésre bocsátani a halászati flotta, a halászati erőkifejtés, valamint a fogások összetétele és mennyisége területi eloszlásának feltérképezését, mivel ez lehetővé tenné a potenciális felhasználók számára a többek között az intenzívebb halászat által érintett területekre, valamint az adott területeken halászott fajokra és fogásmennyiségre vonatkozó információkhoz való hozzáférést; a feltérképezésbe bevonandó halászati információk közül rámutat különösen az alábbiakat érintő adatokra: a flotta típusa (például nemzetiség, kikötő, kor, méret és űrtartalom, teljesítmény, legénység), a halászati erőkifejtés (például a halászutak vagy a halászattal töltött napok száma, a halászeszközök száma és jellemzői) és a fogások (például célfajok, járulékosan kifogott fajok, visszadobások, tömeg, érték); kiemeli továbbá, hogy a VMS-adatok rendelkezésre állása lehetővé tenné a flotta területi eloszlásának megállapítását, az információk hajónaplókban foglalt adatokkal való keresztezése pedig lehetővé tenné a fogások területi eloszlásának felmérését;

6.  rámutat, hogy az adatoknak a halászati tevékenység típusa – kisüzemi halászat, kisipari halászat és ipari halászat – szerinti külön feltérképezése reálisabb képet adna a halászat sokféleségéről; továbbá hangsúlyozza, hogy a halászattal kapcsolatos társadalmi-gazdasági mutatók rendelkezésre bocsátása (például a legénység életkorára és képzettségére vonatkozóan) hasznos kiegészítést jelentene az ágazat alaposabb leírásához;

Az adatok beszerzésének és rendelkezésre bocsátásának ösztönzése

7.  elismeri, hogy sok szereplőnek jogos érdeke fűződik a halászati tevékenységgel, valamint az erőforrások megőrzésének és kiaknázásának helyzetével kapcsolatos információkhoz való hozzáféréshez; ezzel összefüggésben szorgalmazza a halászattal kapcsolatos adatok – előre meghatározott feltételek szerinti és különböző hozzáférési szinteken alapuló – könnyű hozzáférhetőségének biztosítását célzó mechanizmusok létrehozását, biztosítva az információk megfelelő szintű titkosságát és az üzleti érdekek védelmét;

8.  emlékeztet arra, hogy az adatgyűjtést és a halászati erőforrásokkal való gazdálkodást az Unió és a tagállamok finanszírozzák, és ezért a potenciális felhasználók és a nyilvánosság számára lehetővé kell tenni az ezekbe való betekintést; rámutat arra, hogy az uniós vagy tagállami közpénzekből történő finanszírozás vagy társfinanszírozás révén szerzett egyéb halászati adatoknak szintén elérhetőknek és nyilvánosan hozzáférhetőeknek kell lenniük, míg a magánfinanszírozás révén kapott, üzleti szempontból érzékeny információkat nem tartalmazó adatokhoz való hozzáférést az információt birtokló szervezet engedélyéhez kell kötni;

9.  rámutat, hogy a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló rendelet alkalmazásában a halászati adatokról és információkról szóló rész külön cikkeket szentel a személyes adatok védelmének, valamint a bizalmas adatkezelésnek és a szakmai és üzleti titoktartásnak; továbbá hangsúlyozza, hogy az említett rendelet kifejezetten rögzíti, hogy az olyan halászati adatokra, amelyek gyűjtése, cseréje és közlése alááshatja a magánélet védelmét és az egyének sérthetetlenségét, illetve valamely természetes vagy jogi személy üzleti érdekeit (ideértve a szellemi tulajdont is), a szakmai és üzleti adatok védelmére alkalmazandó szabályok az irányadók;

10.  rámutat, hogy a kutatási projektek révén szerzett halászati adatok esetében hasonló a helyzet, és hogy elvárható, hogy az uniós vagy tagállami közpénzekből finanszírozott vagy társfinanszírozott tudományos projektek keretében szerzett információk hozzáférhetőek és elérhetőek legyenek a potenciális felhasználók és a nyilvánosság számára, az egyes projektek vonatkozásában külön meghatározandó feltételek betartása mellett; hangsúlyozza, hogy bizonyos halászati adatok kifejezetten kísérleti modellek, prototípusok vagy eszközök létrehozásából és alkalmazásából adódnak, így ezek rendelkezésre bocsátása különösen érzékeny kérdés;

11.  rámutat arra, hogy a Bizottság közleményeket és ajánlásokat adott ki a tudományos információkhoz való hozzáférésről, azok terjesztéséről és megőrzéséről, amelyek kimondják, hogy a kutatási adatok rendelkezésre bocsátása során tiszteletben kell tartani az európai és a nemzeti adatvédelmi szabályokat; továbbá kiemeli, hogy e dokumentumok értelmében figyelembe kell venni az adatok rendelkezésre bocsátásának feltételeit, valamint a személyes adatok, a magánélet, az üzleti titok, a jogos üzleti érdekek és a szellemi tulajdonjogok védelmére irányuló szabályok betartásához szükséges korlátozásokat;

12.  úgy véli, hogy az információk gyűjtéséért, feldolgozásáért és közléséért felelős szervezetet minden esetben fel kell tüntetni, függetlenül attól, hogy az adatokat állami vagy magánszervezetek gyűjtötték-e, állami vagy magánfinanszírozás segítségével; rámutat továbbá, hogy amennyiben az információ közlése hatással lehet a versenyképességre, a versenyre, illetve az információt birtokló szervezet bevételeire, csak az adattermékek tehetők nyilvánossá, a nyers vagy feldolgozott adatok nem; ezekben az esetekben az adat forrására való kötelező hivatkozás lehetővé teszi az érdeklődők számára, hogy kapcsolatba lépjenek az eredeti információk birtokosaival, és hozzáférést kérjenek a részletesebb vagy akár a nyers adatokhoz;

13.  hangsúlyozza, hogy a halászati flotta mozgására és műveleteire vonatkozó adatok – különösen a VMS-nyilvántartásokból, a hajónaplókból és a fedélzeti megfigyelők feljegyzéseiből szerzett információk – feltérképezése és rendelkezésre bocsátása tekintetében az ezzel összefüggésben alkalmazandó jogi előírásokkal összhangban intézkedéseket kell elfogadni, biztosítandó az adatok bizalmas jellegének megőrzését és az üzleti érdekek védelmét; hangsúlyozza, hogy ez megvalósítható az egyedi információk – például a hajónevek és a lajstromjelek – elhagyásával, az adatok összesített formában – akár területenként, akár flottaszegmensenként vagy halászeszközönként csoportosítva – történő közlésével, valamint annak lehetővé tételével, hogy az adatok összegyűjtése és a halászati térkép rendelkezésre bocsátása között bizonyos idő teljen el; ugyanakkor emlékeztet arra, hogy az adatok túlzott összevonása és a túl széles területi vagy időbeli skálák alkalmazása csökkentheti az információk részletességét és pontosságát;

14.  úgy véli, hogy a tagállami hatóságok birtokában lévő halászati adatok esetében a Bizottságnak átfogó iránymutatásokat kell rögzítenie arra vonatkozóan, hogy mennyi időnek kell eltelnie az adatgyűjtés, valamint az információk feldolgozása és közlése között, továbbá ösztönöznie kell, hogy az érdekelt felek számára biztosítsanak betekintést az információkba; úgy véli, hogy meg kell határozni a kötelezően közlendő paraméterek minimális körét, valamint elő kell írni az adatok megfelelő közlését és megosztását, hogy az összes tagállam egyforma típusú halászati információkat bocsásson rendelkezésre;

15.  rámutat, hogy az uniós vagy tagállami finanszírozással megvalósuló vagy társfinanszírozott kutatási projektek keretében szerzett, halászati tevékenységre vonatkozó adatok tekintetében fontolóra kell venni egy záradék bevezetését, amely kötelezővé teszi az adatoknak a projekt lezárását követő közlését, egy előre meghatározott ütemtervnek megfelelően;

16.  úgy véli, hogy a kutatási projektek eredményeiként keletkező halászati adatok esetében ésszerű időtartamot kell előírni, amelyen belül a kutatóknak közzé kell tenniük tanulmányaikat; rámutat, hogy a Horizont 2020 kezdeményezésben foglaltaknak megfelelően ezt a kitételt felül lehet írni egy moratóriummal a közzététel lehetővé tétele tekintetében; továbbá rámutat, hogy az adatokat a lehető legrövidebb időn belül közölni kell, és ezért a moratórium nem lehet hosszabb három évnél, hogy az adatok ne évüljenek el, és a rendelkezésre bocsátásuk a lehető legtöbb előnnyel járjon;

Az adatok hatékony összegyűjtésének és rendszerezésének biztosítása

17.  rámutat, hogy a szilárd és megbízható adatok rendelkezésre bocsátásához szabványosítani, ellenőrizni és kontrollálni kell az adatok minőségét, akár tagállami adatbázisokból, akár a halászati tevékenységgel kapcsolatos kutatási projektekből származnak;

18.  alapvető fontosságúnak tartja közös, harmonizált és kipróbált protokollok, illetve modellek létrehozását a mintavételi stratégiákra, az adatgyűjtési és adatfeldolgozási eljárásokra, valamint az információk közlésének formátumára vonatkozóan, mivel ezek nélkülözhetetlenek a halászati adatok összehasonlíthatóságához és interoperabilitásához; emlékeztet arra, hogy ehhez fel lehet használni a halászati adatgyűjtési kereten belül meghatározott modellt;

19.  úgy véli, hogy a halászati adatok rendelkezésre bocsátásának módja az adatok összetettségétől függően különböző lehet, és hogy meg kell határozni, mely adatok közölhetők nyers adatként, feldolgozott adatként, illetve adattermékként; rámutat, hogy a legalapvetőbb/legegyszerűbb paraméterek nyers adatokként közölhetők, míg a bonyolultabb, illetve specifikusabb paramétereket, amelyek esetében külön elemzésre és értelmezésre van szükség, feldolgozott adatként vagy adattermékként kell rendelkezésre bocsátani; hangsúlyozza, hogy fel kell tüntetni a potenciális felhasználók rendelkezésére bocsátott, halászatra vonatkozó információk típusát, különbséget téve a nyers és a feldolgozott adatok, illetve az adattermékek között, valamint a mérésekkel szerzett és a modellekből származó paraméterek között;

20.  hangsúlyozza, hogy bizonyos esetekben a nagyon részletes adatok és a túl pontos feltérképezés a halászati erőkifejtés bizonyos sérülékeny tengeri erőforrásokra és élőhelyekre való, nem kívánt összpontosulásához vezethet; ezért úgy véli, hogy az információk közléséhez intézkedéseknek kell társulniuk az adott erőforrások és élőhelyek védelme és ellenőrzése érdekében; továbbá úgy véli, hogy a ritka vagy veszélyeztetett tengeri fajok területi eloszlására vonatkozó érzékeny információkat e fajok védelme érdekében nem szabad rendelkezésre bocsátani;

21.  rámutat, hogy az adatok hatékony egybegyűjtéséhez és rendelkezésre bocsátásához a Bizottság részéről megfelelő koordinációra, a tagállamok szintjén pedig a tevékenységük megszervezésére és együttműködésre van szükség; hangsúlyozza, hogy a Bizottság általi koordináció nélkülözhetetlen az elsődleges célkitűzések meghatározásához, az adatok gyűjtésének, feldolgozásának és rendelkezésre bocsátásának költséghatékonyabbá tételéhez, valamint a tagállamok közötti szinergiák kialakításához;

22.  rámutat, hogy az adatgyűjtési rendszerek sokféleségéből, valamint a halászati információkat birtokoló különféle állami és magánszervezetek által gyűjtött adatok mennyiségének és típusának eltérő voltából adódóan az adatok sokféleségének, mennyiségének, minőségének és formátumának harmonizálásához elengedhetetlenül fontos a tagállamok közötti koordináció és együttműködés; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak rendszeresen értékelnie kell a tagállamok közötti koordináció és együttműködés hatékonyságát;

23.  javasolja, hogy a tagállamok határozzák meg, mely nemzeti hatóság felel a halászati tevékenységekre vonatkozó közös információs platformba továbbítandó adatok gyűjtéséért, összesítéséért és feldolgozásáért, minőségének ellenőrzéséért, valamint összehangolásáért és továbbításáért; rámutat, hogy e célból fontolóra lehetne venni egy külön szerv létrehozását a tagállamok szintjén, amely közösségi finanszírozással és a Bizottság által koordinálva működne;

Az adatok feldolgozásában és értelmezésében rejlő előnyök kiaknázása

24.  rámutat, hogy a kezdeményezésben rejlő előnyök maximális kihasználásához olyan irányítási és működési modellre van szükség, amely – a tagállamok, a tudományos élet és a helyi közösségek részvétele és tényleges bevonása mellett – lehetővé teszi a halászati adatok megfelelő összegyűjtését, feldolgozását, értelmezését és közzétételét;

25.  úgy véli, hogy az irányítás és a működés tekintetében alapvető fontosságú, hogy az európai tengeri megfigyelési és adathálózat (EMODnet) állandó státusszal rendelkezzen; úgy véli, hogy a halászati adatok e platformban való integrálása és rendelkezésre bocsátása tekintetében ki kellene használni az EMODnet koncepciójának kidolgozása során gyűjtött tapasztalatokat, ideértve a különböző tematikus csoportok felállítását és működését, valamint a tengerekkel kapcsolatos tematikus portálok létrehozását (hidrológia, geológia, fizika, kémia, biológia, élőhelyek és emberi tevékenységek);

26.  úgy véli, hogy az ágazat Unión belüli jelentősége indokolja, hogy a halászati adatok lehetőség szerint további külön tematikus csoportot képezzenek az EMODnet platformon belül, vagy egy újonnan létrehozandó, az emberi tevékenységeknek szentelt tematikus portálba ágyazódjanak be, amely általánosabb és átfogóbb tartalmakat szolgáltatna;

27.  hangsúlyozza az EMODnet platform és az európai Föld-megfigyelési program (globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés – GMES) tengeri szolgálata közötti kapcsolat megerősítésének fontosságát, hogy a lehető legjobban ki lehessen használni a rendelkezésre bocsátott információkat, és lehetővé váljék a halászati tevékenységekre vonatkozó adatok és a tengeri környezet paramétereivel kapcsolatban a GMES által szolgáltatott, műholdas megfigyeléssel kapott adatok összekapcsolása;

28.  úgy véli, hogy egy olyan ambiciózus kezdeményezéshez, mint „A tengerekkel kapcsolatos tudás 2020” – amely rendkívül átfogó, és több tudományterületre is kiterjed, és amelyet a halászattal kapcsolatos információk integrálása az elképzelések szerint tovább erősít – konkrét cselekvési tervre van szükség, amely közép- és hosszú távú célokat határoz meg, az Unió és a tagállamok összehangolt fellépésével;

29.  rámutat, hogy e projektek végrehajtásához és sikeréhez elengedhetetlen a szilárd finanszírozás, valamint a hosszú távú folytonosság és kiszámíthatóság biztosítása; szorgalmazza, hogy az Unió ösztönözze és támogassa megfelelően az európai vizekről készítendő, több felbontású digitális tengerfenéktérképben integrálható halászati adatok rendelkezésre bocsátását; ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy a halászatra vonatkozó információk rendelkezésre bocsátása szükségessé teszi az e célból uniós és nemzeti szinten biztosított finanszírozási mechanizmusok egybegyűjtését, és hangsúlyozza, hogy az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra irányuló javaslat magában foglalja az EMODnet létrehozásához és működéséhez szükséges műszaki eszközökhöz nyújtott támogatást;

o
o   o

30.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Régiók Bizottságának, a halászati és akvakultúra-ágazati tanácsadó bizottságnak, a regionális tanácsadó testületeknek és a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottságnak.

(1) HL C 76. E, 2010.3.25., 38. o.


A nemzetközi kereskedelmi szabályok alkalmazása és érvényesítése ***I
PDF 370kWORD 36k
Az Európai Parlament 2013. október 23-án elfogadott módosításai a nemzetközi kereskedelmi szabályok alkalmazása és érvényesítése terén az Unióra ruházott jogok gyakorlásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2012)0773 – C7-0415/2012 – 2012/0359(COD))(1)
P7_TA(2013)0439A7-0308/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
Cím
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a nemzetközi kereskedelmi szabályok alkalmazása és érvényesítése terén az Unióra ruházott jogok gyakorlásáról
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a nemzetközi kereskedelmi szabályok alkalmazása és érvényesítése terén az Unióra ruházott jogok gyakorlásáról és a 3286/94/EK tanácsi rendelet módosításáról
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  Lényegbevágó, hogy az Unió – gazdasági érdekei védelme érdekében – megfelelő eszközökkel rendelkezzen a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban foglalt jogainak eredményes gyakorlására. Ez főként azokban a helyzetekben fontos, amikor harmadik országok olyan kereskedelemkorlátozó intézkedéseket vezetnek be, amelyek csökkentik az Unió gazdasági szereplőinek nemzetközi kereskedelmi megállapodásokból fakadó hasznát. Az Uniónak lehetőséget kell biztosítani, hogy gyorsan és rugalmas módon reagáljon az általa megkötött nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban foglalt eljárások és határidők keretében. Az Uniónak ezért olyan jogszabályt kell elfogadnia, amely keretet határoz meg jogainak bizonyos konkrét helyzetekben való gyakorlásához.
(2)  Lényegbevágó, hogy az Unió – gazdasági érdekei védelme érdekében – megfelelő eszközökkel rendelkezzen a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban foglalt jogainak eredményes gyakorlására. Ez főként azokban a helyzetekben fontos, amikor harmadik országok olyan kereskedelemkorlátozó intézkedéseket vezetnek be, amelyek csökkentik az Unió gazdasági szereplőinek nemzetközi kereskedelmi megállapodásokból fakadó hasznát. Az Uniónak lehetőséget kell biztosítani, hogy gyorsan és rugalmas módon reagáljon az általa megkötött nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban foglalt eljárások és határidők keretében. Az Uniónak ezért olyan jogszabályt kell elfogadnia, amely keretet határoz meg jogainak bizonyos konkrét helyzetekben való gyakorlásához, továbbá megfelelő forrásokat bocsát rendelkezésre, hogy biztosítsa az eszközök esetében a meglévő források hatékony felhasználását.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
2 a preambulumbekezdés (új)

(2a)  Az Unió jogainak hatékony gyakorlását célul kitűző intézkedések kiválasztásakor azt kell szem előtt tartani, hogy azok képesek legyenek az érintett harmadik országokat a nemzetközi kereskedelmi szabályok betartására ösztönözni, ugyanakkor azt is, hogy képesek legyenek megkönnyíteni azon gazdasági szereplők és tagállamok helyzetét, amelyeket a harmadik országok kereskedelmet korlátozó intézkedései a leginkább érintettek. Az e rendelet értelmében hozott intézkedések nem korlátozhatják az Unió hozzáférését az európai iparágak számára nélkülözhetetlen nyersanyagokhozt.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  A WTO-n belüli és más – például a regionális vagy bilaterális – vitarendezési mechanizmusok célja, hogy az Unió és az említett megállapodásokban részt vevő más fél vagy felek közt felmerülő bármely vita esetében pozitív megoldás szülessen. Az Uniónak azonban az említett vitarendezési szabályoknak megfelelően engedményeket vagy más kötelezettségeket kell felfüggesztenie, ha más módon nem sikerül a vitát pozitív módon rendezni. Az Unió fellépése az ilyen esetekben annak elérését célozza, hogy az érintett harmadik ország megfeleljen a vonatkozó nemzetközi kereskedelmi szabályoknak, és visszaálljon a kölcsönös előnyökkel járó helyzet.
(3)  A WTO-n belüli és más – például a regionális vagy bilaterális – vitarendezési mechanizmusok célja, hogy az Unió és az említett megállapodásokban részt vevő más fél vagy felek közt felmerülő bármely vita esetében pozitív megoldás szülessen. Az Uniónak azonban az említett vitarendezési szabályoknak megfelelően engedményeket vagy más kötelezettségeket kell felfüggesztenie, ha más módon nem sikerül a vitát pozitív módon rendezni. Az Unió fellépése az ilyen esetekben annak elérését célozza, hogy az érintett harmadik ország megfeleljen a vonatkozó nemzetközi kereskedelmi szabályoknak, és visszaálljon a kölcsönös előnyökkel járó helyzet. Az Uniónak mindig a rendelkezésre álló leghatékonyabb vitarendezési mechanizmust kell alkalmaznia.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  A védintézkedésekről szóló WTO-megállapodás szerint azon WTO-tagnak, amely védintézkedést kíván bevezetni, vagy egy védintézkedés meghosszabbítását tervezi, törekednie kell arra, hogy a közte és az ilyen védintézkedés által kedvezőtlenül érintett exportőr tagok közötti engedmények és egyéb kötelezettségek lényegében azonos szinten maradjanak. Hasonló szabályok alkalmazandók az Unió által kötött más – például regionális vagy bilaterális – nemzetközi kereskedelmi megállapodások esetében is. Azokban az esetekben, amikor az érintett harmadik ország nem hajt végre kielégítő kiigazításokat, az Uniónak engedmények vagy más kötelezettségek felfüggesztése révén az egyensúly helyreállítását célzó intézkedéseket kell tennie. Az Unió fellépésének célja ilyen esetekben, hogy a harmadik országokat a kereskedelmet serkentő intézkedések bevezetésére ösztönözze, és visszaálljon a kölcsönös előnyökkel járó helyzet.
(4)  A védintézkedésekről szóló WTO-megállapodás szerint azon WTO-tagnak, amely védintézkedést kíván bevezetni, vagy egy védintézkedés meghosszabbítását tervezi, törekednie kell arra, hogy a közte és az ilyen védintézkedés által kedvezőtlenül érintett exportőr tagok közötti engedmények és egyéb kötelezettségek lényegében azonos szinten maradjanak. Hasonló szabályok alkalmazandók az Unió által kötött más – például regionális vagy bilaterális – nemzetközi kereskedelmi megállapodások esetében is. Azokban az esetekben, amikor az érintett harmadik ország nem hajt végre megfelelő és arányos kiigazításokat, az Uniónak engedmények vagy más kötelezettségek felfüggesztése révén az egyensúly helyreállítását célzó intézkedéseket kell tennie. Az Unió fellépésének célja ilyen esetekben, hogy a harmadik országokat a kereskedelmet serkentő intézkedések bevezetésére ösztönözze, és visszaálljon a kölcsönös előnyökkel járó helyzet.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)   Az 1994-es GATT XXVIII. cikke és a hozzá kapcsolódó egyetértés szabályozza a WTO-tagok tarifajegyzékeiben meghatározott engedmények módosítását vagy visszavonását. Az ilyen módosítás által érintett WTO-tagoknak jogában áll bizonyos feltételek mellett lényegében azonos szintű engedményeket visszavonni. Az Uniónak ilyen esetekben az egyensúly helyreállítását célzó intézkedéseket kell elfogadnia, hacsak nem születik megállapodás kompenzációs kiigazításokról. Az Unió fellépésének arra kell irányulnia, hogy a harmadik országokat kereskedelemserkentő intézkedések végrehajtására ösztönözze.
(5)   Az 1994-es GATT XXVIII. cikke és a hozzá kapcsolódó egyetértés, valamint a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) XXI. cikke és a végrehajtására vonatkozó, kapcsolódó eljárások szabályozzák a WTO-tagok tarifajegyzékeiben és az egyedi kötelezettségvállalásaikat tartalmazó jegyzékben meghatározott engedmények és kötelezettségvállalások módosítását vagy visszavonását. Az ilyen módosítás által érintett WTO-tagoknak jogában áll bizonyos feltételek mellett lényegében azonos szintű engedményeket vagy kötelezettségvállalásokat visszavonni. Az Uniónak ilyen esetekben az egyensúly helyreállítását célzó intézkedéseket kell elfogadnia, hacsak nem születik megállapodás kompenzációs kiigazításokról. Az Unió fellépésének arra kell irányulnia, hogy a harmadik országokat a kölcsönös előnyöket helyreállító és kereskedelemserkentő intézkedések végrehajtására ösztönözze.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)   Az Unió számára biztosítani kell a lehetőséget jogai érvényesítésére a kormányzati beszerzés terén, mivel a kormányzati beszerzésről szóló WTO-megállapodás előírja, hogy a keretében felmerült viták egyike sem eredményezheti a WTO vitarendezési egyetértésének hatálya alá tartozó más WTO-megállapodások szerinti engedmények vagy egyéb kötelezettségek felfüggesztését.
(6)   Elengedhetetlen az Unió számára, hogy lehetősége legyen jogai gyors érvényesítésére a kormányzati beszerzés terén, amikor valamely fél nem tartja tiszteletben a kormányzati beszerzésről szóló WTO-megállapodás vagy bármely kötelező erejű kétoldalú vagy regionális megállapodás alapján fennálló kötelezettségvállalásait. Az Unió fellépésének annak biztosítására kell irányulnia, hogy a kormányzati beszerzés terén az engedmények lényegében azonos szinten maradjanak.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  E rendeletnek azokra az intézkedésekre kell koncentrálnia, amelyek kidolgozása és alkalmazása terén az Unió tapasztalattal rendelkezik ; megfelelő időn belül pedig sort kell keríteni annak értékelésére, hogy e rendelet hatálya kibővíthető-e a szolgáltatási szektorra és a szellemi tulajdonjogokra, figyelemmel minden egyes terület sajátosságaira.
(7)  E rendeletnek lehetővé kell tennie, hogy az Unió olyan átfogó és hatékony kerettel rendelkezzen, amelynek segítségével a legrövidebb időn belül intézkedéseket hozhat. Mindemellett az e rendelet működéséről szóló, a 10. cikkben említett értékelő jelentés elkészítésével egy időben készítendő tanulmány részeként meg kell vizsgálni, hogy a rendelet hatálya kibővíthető-e az olyan új kereskedelmi területekre vonatkozó új intézkedésekkel, mint a szellemi tulajdonjogok.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  E rendelet első ízben történő végrehajtását követő három éven belül a Bizottságnak értékelnie kell a rendelet működését hatékonyságának megállapítása és szükség esetén fokozása érdekében.
(9)  Legfeljebb öt évvel azután, hogy e rendelet értelmében első ízben kerül sor végrehajtási aktus elfogadására, a Bizottságnak értékelnie kell a rendelet működését végrehajtásának értékelése és szükség esetén hatékonyságának fokozása érdekében. A Bizottság Európa 2020 stratégiára vonatkozó jelentéseinek elemzést kell tartalmazniuk az e rendelet alkalmasságára vonatkozóan, többek között arról, hogy képes-e felszámolni a kereskedelmi akadályokat.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
9 a preambulumbekezdés (új)

(9a)  A Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet, ha e rendelet szerinti kereskedelempolitikai intézkedéseket kíván végrehajtani. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a konkrét ügy és az előirányzott intézkedések, az uniós ágazat által elszenvedett kár, valamint az előirányzott intézkedések indokolásának és lehetséges hatásának részletes leírására. Az intézkedések meghozatalát követően a Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet az intézkedések tényleges hatásáról.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
9 b preambulumbekezdés (új)

(9b)  Az Unió jogérvényesítő intézkedések elfogadásával összefüggő általános érdekének értékelésekor a Bizottságnak – a kiegyensúlyozott megközelítésre való törekvés mellett – különösen figyelembe kell vennie az uniós termelők helyzetét. A Bizottság eseti alapon tájékoztatja az Európai Parlamentet arról, hogy az Unió általános érdekét miként határozta meg.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
10 a preambulumbekezdés (új)

(10a)  A Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet, különösen, ha az Unió vitarendezési testületet kért fel. A vitarendezési testület valamennyi olyan döntését követően, amely az Uniót intézkedések meghozatalára jogosítja fel, az Európai Bizottságnak be kell számolnia az Európai Parlament nemzetközi kereskedelemért felelős bizottsága előtt az intézkedések meghozatalára, illetve az intézkedések meghozatalától való tartózkodásra irányuló szándékáról. Ha az Unió intézkedések meghozatala mellett dönt, az Európai Bizottságnak be kell számolnia az Európai Parlament előtt a kiválasztott intézkedésekről.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
13 a preambulumbekezdés (új)

(13a)  A Bizottságnak az Európai Parlament kérésére rendszeresen részt kell vennie az e rendeletben foglalt, vitarendezéssel és végrehajtással kapcsolatos párbeszédben.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – bevezető rész
Ez a rendelet szabályokat és eljárásokat állapít meg annak biztosítására, hogy az Unió hatékonyan gyakorolhassa a nemzetközi kereskedelmi megállapodások által ráruházott, engedmények vagy más kötelezettségek felfüggesztésére vagy visszavonására irányuló jogait, azzal a céllal, hogy:
Ez a rendelet szabályokat és eljárásokat állapít meg annak biztosítására, hogy az Unió hatékonyan és időben gyakorolhassa a nemzetközi kereskedelmi megállapodások által ráruházott, engedmények vagy más kötelezettségek felfüggesztésére vagy visszavonására irányuló jogait, azzal a céllal, hogy:
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – a pont
a)  választ adhasson azokban az esetekben, amikor harmadik országok az Unió érdekeit érintő módon nemzetközi kereskedelmi szabályokat szegnek meg, és ezekre kielégítő megoldást kereshessen.
a)  választ adhasson azokban az esetekben, amikor harmadik országok az Unió érdekeit érintő módon nemzetközi kereskedelmi szabályokat szegnek meg, és ezekre olyan kielégítő megoldást kereshessen, amely könnyítést jelent az Unió érintett gazdasági szereplői számára.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – b pont
b)  a harmadik országokkal fennálló kereskedelmi kapcsolatok terén az engedmények vagy más kötelezettségek egyensúlyának helyreállításához folyamodhasson, ha az Unióból származó áruk behozatalára közös megegyezéssel meghatározott elbánásban változás következik be.
b)  a harmadik országokkal fennálló kereskedelmi kapcsolatok terén az engedmények vagy más kötelezettségek egyensúlyának helyreállításához folyamodhasson, ha az Unióból származó árukra vagy szolgáltatásokra közös megegyezéssel meghatározott elbánásban változás következik be.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – b pont
b)„engedmények vagy más kötelezettségek”: tarifaengedmények vagy bármely más olyan előnyök, amelyek alkalmazására az Unió harmadik országokkal folytatott kereskedelme terén elkötelezte magát olyan nemzetközi kereskedelmi megállapodások alapján, amelyeknek résztvevő fele,
b)  „engedmények vagy más kötelezettségek”: tarifaengedmények, szolgáltatásokkal kapcsolatos egyedi kötelezettségvállalások vagy bármely más olyan előnyök, amelyek alkalmazására az Unió harmadik országokkal folytatott kereskedelme terén elkötelezte magát olyan nemzetközi kereskedelmi megállapodások alapján, amelyeknek résztvevő fele,
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  amikor egy WTO-tag az 1994-es Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény XXVIII. cikke alapján engedményeket módosít, és nem született megállapodás kompenzációs kiigazításokról.
d)  amikor egy WTO-tag az 1994-es Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény XXVIII. cikke vagy a GATS XXI. cikke alapján engedményeket vagy kötelezettségvállalásokat módosít, és nem született megállapodás kompenzációs kiigazításokról.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés
(1)  Amikor a 3. cikk (1) bekezdésében említett esetekben az Unió érdekeinek védelméhez fellépésre van szükség, a Bizottság végrehajtási intézkedést fogad el a megfelelő kereskedelempolitikai intézkedések meghatározására. A Bizottság az ilyen végrehajtási jogi aktust a 8. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban fogadja el.
(1)  Amikor a 3. cikk (1) bekezdésében említett esetekben az Unió érdekeinek védelméhez fellépésre van szükség, a Bizottság végrehajtási intézkedést fogad el a megfelelő kereskedelempolitikai intézkedések meghatározására. A Bizottság az ilyen végrehajtási jogi aktust a 8. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban fogadja el. A Bizottság megfelelően indokolja az Európai Parlament számára az 5. cikkben előírt kereskedelempolitikai intézkedések kiválasztását.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 2 bekezdés – d pont
d)   Harmadik országgal folytatott kereskedelmen belüli engedményeknek az 1994-es GATT XXVIII. cikkével és a vonatkozó egyetértéssel összefüggésben történő visszavonása lényegében egyenértékű a szóban forgó harmadik ország által módosított vagy visszavont engedményekkel, az 1994-es GATT XXVIII. cikkében és a vonatkozó egyetértésben foglalt rendelkezéseknek megfelelően.
d)   Harmadik országgal folytatott kereskedelmen belüli engedményeknek vagy kötelezettségvállalásoknak az 1994-es GATT XXVIII. cikkével és a vonatkozó egyetértéssel, vagy a GATS XXI. cikkével és a végrehajtására vonatkozó, kapcsolódó eljárásokkal összefüggésben történő módosítása vagy visszavonása lényegében egyenértékű a szóban forgó harmadik ország által módosított vagy visszavont engedményekkel vagy kötelezettségvállalásokkal, az 1994-es GATT XXVIII. cikkében és a vonatkozó egyetértésben vagy a GATS XXI. cikkében és a végrehajtására vonatkozó, kapcsolódó eljárásokban foglalt rendelkezéseknek megfelelően.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés – b pont
b)  az intézkedések alkalmasak arra, hogy a harmadik országbeli intézkedések által érintett uniós gazdasági szereplőknek segítséget nyújtsanak;
b)  az intézkedések alkalmasak arra, hogy a harmadik országbeli intézkedések által érintett tagállamoknak és uniós gazdasági szereplőknek segítséget nyújtsanak;
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés – c pont
c)  az intézkedések biztosítják, hogy az érintett termékek alternatív forrásokból is hozzáférhetők legyenek, annak érdekében, hogy a feldolgozói iparágakra vagy a végső fogyasztókra gyakorolt bármely negatív hatás elkerülhető vagy minimalizálható legyen;
c)  az intézkedések biztosítják, hogy az érintett termékek vagy szolgáltatások alternatív forrásokból is hozzáférhetők legyenek, annak érdekében, hogy a feldolgozói iparágakra vagy a végső fogyasztókra gyakorolt bármely negatív hatás elkerülhető vagy minimalizálható legyen;
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 3 a bekezdés (új)

(3a)  A Bizottság a végrehajtási aktusra vonatkozó javaslatában kifejti, hogy miként határozta meg az Unió általános érdekét az adott konkrét esetben.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – b a pont (új)

ba)  a szolgáltatások kereskedelme terén fennálló kötelezettségek és egyedi kötelezettségvállalások alkalmazásának felfüggesztése a GATS-szal vagy bármely kétoldalú vagy regionális megállapodással összefüggésben;
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – c pont – i pont
i.  olyan ajánlatok kizárása a közbeszerzésből, melyek teljes értékének több mint 50 %-át az érintett harmadik országból származó áruk vagy szolgáltatások képezik; és/vagy
i.  olyan ajánlatok kizárása a közbeszerzésből, melyek teljes értékének több mint 50 %-át az érintett harmadik országból származó áruk vagy szolgáltatások képezik; a végrehajtási aktusok az érintett termékek vagy szolgáltatások jellemzőitől függően olyan küszöbértékeket állapíthatnak meg, amelyek fölött a kizárás alkalmazandó, figyelembe véve a 4. cikk (3) bekezdésének rendelkezéseit, köztük az adminisztratív kapacitással kapcsolatos megfontolásokat, valamint a hatálytalanítás vagy gyengítés szintjét; és/vagy
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottságnak megfelelően meg kell indokolnia az Európai Parlament felé az e cikk szerint elfogadott konkrét kereskedelempolitikai intézkedéseket.
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés
(1)  Amennyiben a 4. cikk (1) bekezdése szerinti végrehajtási aktus elfogadása nyomán az érintett harmadik ország kielégítő kompenzációt nyújt az Uniónak a 3. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett esetekben, a Bizottság felfüggesztheti a végrehajtási aktus alkalmazását a kompenzációs időszak időtartamára. A felfüggesztésről a 8. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás szerint kell dönteni.
(1)  Amennyiben a 4. cikk (1) bekezdése szerinti végrehajtási aktus elfogadása nyomán az érintett harmadik ország megfelelő és arányos kompenzációt nyújt az Uniónak a 3. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett esetekben, a Bizottság felfüggesztheti a végrehajtási aktus alkalmazását a kompenzációs időszak időtartamára. A felfüggesztésről a 8. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás szerint kell dönteni.
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  olyan esetekben, amikor engedmények vagy más kötelezettségek egyensúlyának helyreállítására kerül sor annak nyomán, hogy egy harmadik ország védintézkedést fogad el, és a védintézkedést visszavonják vagy az hatályát veszti, vagy az érintett harmadik ország kielégítő kompenzációt nyújt az Uniónak egy, a 4. cikk (1) bekezdése szerinti végrehajtási aktust követően;
b)  olyan esetekben, amikor engedmények vagy más kötelezettségek egyensúlyának helyreállítására kerül sor annak nyomán, hogy egy harmadik ország védintézkedést fogad el, és a védintézkedést visszavonják vagy az hatályát veszti, vagy az érintett harmadik ország megfelelő és arányos kompenzációt nyújt az Uniónak egy, a 4. cikk (1) bekezdése szerinti végrehajtási aktust követően;
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  olyan esetekben, amikor egy WTO-tag az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény XXVIII. cikke alapján engedményeket módosít, és az érintett harmadik ország – a 4. cikk (1) bekezdése szerinti végrehajtási aktus nyomán – kielégítő kompenzációt nyújt az Uniónak.
c)  olyan esetekben, amikor egy WTO-tag az 1994-es GATT XXVIII. cikke vagy a GATS XXI. cikke alapján engedményeket vagy kötelezettségvállalásokat von vissza vagy módosít, és az érintett harmadik ország – a 4. cikk (1) bekezdése szerinti végrehajtási aktus nyomán – megfelelő és arányos kompenzációt nyújt az Uniónak.
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 4 a bekezdés (új)

(4a)  A Bizottság megfelelően indokolja az Európai Parlament számára, ha az 5. cikkben előírt intézkedés felfüggesztését, módosítását vagy megszüntetését tervezi.
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Bizottság az Unió konkrét termékekkel vagy szektorokkal kapcsolatos gazdasági érdekei tekintetében információkat keres és véleményeket gyűjt össze e rendelet alkalmazásában, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés révén vagy más megfelelő tömegkommunikációs eszköz segítségével.
(1)  A Bizottság az Unió konkrét termékekkel, szolgáltatásokkal vagy szektorokkal kapcsolatos gazdasági érdekei tekintetében információkat keres és véleményeket gyűjt össze e rendelet alkalmazásában, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés révén vagy más megfelelő tömegkommunikációs eszköz segítségével, és figyelembe veszi e véleményeket.

Az értesítésben meg kell jelölni az információk benyújtására megszabott határidőt. Ez a határidő nem haladhatja meg a két hónapot.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az e rendelet alapján kapott információk csak a megjelölt célra használhatók fel.
(2)  Az e rendelet alapján kapott információk csak a megjelölt célra használhatók fel. A Bizottság megfelelően tájékoztatja az Európai Parlamentet az információgyűjtés eredményéről és arról, miként szándékozik figyelembe venni az összegyűjtött információkat az Unió általános érdekének meghatározásakor.
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 4 bekezdés
(4)  Az információt benyújtók kérhetik az általuk rendelkezésre bocsátott információ bizalmas kezelését. Ilyen esetekben nyilvánosságra hozható összefoglalót vagy annak indokolását kell mellékelniük, hogy az információról miért nem készíthető összefoglaló.
(4)  Az információt benyújtók kérhetik az általuk rendelkezésre bocsátott információ bizalmas kezelését. Ilyen esetekben nyilvánosságra hozható, az információt általános formában ismertető összefoglalót vagy annak indokolását kell mellékelniük, hogy az információról miért nem készíthető összefoglaló.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
9 a cikk (új)

9a. cikk

A vitarendezéssel és a végrehajtással kapcsolatos párbeszéd

A Bizottság rendszeresen részt vesz a kereskedelmi viták kezeléséről – többek között a folyamatban lévő ügyekről, az uniós iparágakra gyakorolt hatásról, a tervezett intézkedésekről, a tervezett intézkedések indokolásáról és hatásáról –, valamint a kereskedelempolitikai intézkedések e rendelet szerinti végrehajtásáról az Európai Parlament nemzetközi kereskedelemmel foglalkozó bizottságával folytatott eszmecseréken.
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk
A Bizottság, legfeljebb három évvel azután, hogy e rendelet értelmében első ízben kerül sor végrehajtási aktus elfogadására, felülvizsgálja a rendelet végrehajtását, és arról jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
A Bizottság, legfeljebb öt évvel azután, hogy e rendelet értelmében első ízben kerül sor végrehajtási aktus elfogadására, felülvizsgálja a rendelet végrehajtását, és arról jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(1) Az ügyet az 57. cikk (2) bekezdésének második albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz újratárgyalásra. (A7-0308/2013).


A kábítószer-prekurzoroknak a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme ***I
PDF 199kWORD 31k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2013. október 23-i jogalkotási állásfoglalása a kábítószer-prekurzoroknak a Közösség és a harmadik országok közötti kereskedelme nyomon követésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 111/2005/EK tanácsi rendeletet módosító európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2012)0521 – C7-0316/2012 – 2012/0250(COD))
P7_TA(2013)0440A7-0167/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0521),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0316/2012),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. július 16-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint elfogadja az Európai Parlament álláspontját, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A7-0167/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2013. október 23-án került elfogadásra a kábítószer-prekurzoroknak a Közösség és a harmadik országok közötti kereskedelme nyomon követésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 111/2005/EK tanácsi rendeletet módosításáról szóló .../2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2012)0250


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 1259/2013/EU rendelet.)


Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap ) ***I
PDF 1641kWORD 250k
Az Európai Parlament 2013. október 23-án elfogadott módosításai az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint az 1198/2006/EK tanácsi rendelet, a 861/2006/EK tanácsi rendelet és az integrált tengerpolitikáról szóló XXX/2011/EU tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló módosított javaslathoz (COM(2013)0245 – C7-0108/2013 – 2011/0380(COD))(1)
P7_TA(2013)0441A7-0282/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Jogalkotási állásfoglalás-tervezet
1a bekezdés (új)
1a.  emlékeztet arra, hogy 2011. június 8-i állásfoglalásábana Parlament hangsúlyozta, hogy a halászati erőforrások a világ élelmezésbiztonsága szempontjából létfontosságú közjavak; rámutatott arra, hogy a halászati és akvakultúra-ágazat és annak tevékenységei gyakran a fő megélhetési forrást és fenntartható foglalkoztatási lehetőséget jelentik a tengerparti övezetekben, a szigeteken és a távoli területeken; úgy ítélte meg továbbá, hogy a stabil, fenntartható és életképes halászati ágazat létrehozására irányuló közép- és hosszú távú céljainak megvalósítása, halállományának helyreállítása, valamint a halászati erőkifejtés szükségszerű csökkentéséhez kötődő szociális kérdések megoldása érdekében a megreformált közös halászati politikának 2013-at követően elegendő pénzügyi forrással kell rendelkeznie;
______________
1 Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0266.
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
1 bevezető hivatkozás
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 42. cikkére, 43. cikke (2) bekezdésére, 91. cikke (1) bekezdésére, 100. cikke (2) bekezdésére, 173. cikke (3) bekezdésére, 175. cikkére, 188. cikkére, 192. cikke (1) bekezdésére, 194. cikke (2) bekezdésére és 195. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 42. cikkére, 43. cikke (2) bekezdésére, 91. cikke (1) bekezdésére, 100. cikke (2) bekezdésére, 173. cikke (3) bekezdésére, 175. cikkére, 188. cikkére, 192. cikke (1) bekezdésére, 194. cikke (2) bekezdésére, 195. cikke (2) bekezdésére és 349. cikkére,
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
1 a preambulumbekezdés (új)
(1a)  A halászati ágazat stratégiai jelentősége a különböző tagállamok és az Unió társadalmi-gazdasági helyzete, népességének halászati termékekkel történő ellátása és élelmezési mérlegének egyensúlya szempontjából, valamint az ágazatnak a part menti közösségek társadalmi-gazdasági jólétéhez, a helyi fejlődéshez, a foglalkoztatáshoz, a gazdasági tevékenységek és munkahelyek mindkét irányba történő megtartásához és/vagy teremtéséhez, a friss hallal való ellátáshoz és a helyi kulturális hagyományok fenntartásához való jelentős hozzájárulása;
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  Az ETHA hatályának ki kell terjednie a KHP támogatására, így többek között a tengeri biológiai erőforrások, az édesvízi biológiai erőforrások és akvakultúra védelmére, kezelésére és kiaknázására, valamint a halászati és akvakultúra-termékek feldolgozására és értékesítésére, amennyiben ezekre a tevékenységekre a tagállamok területén vagy uniós vizeken kerül sor, ideértve – a lobogó szerinti állam elsődleges felelősségének sérelme nélkül – a harmadik országok lobogója alatt közlekedő és ott lajstromozott halászhajóknak, az uniós halászhajóknak, illetve a tagállamok állampolgárainak a tevékenységeit is, figyelemmel az ENSZ Tengerjogi Egyezményének 117. cikkében foglalt rendelkezésekre.
(2)  Az ETHA hatályának ki kell terjednie a KHP támogatására, így többek között a tengeri biológiai erőforrások, az édesvízi biológiai erőforrások és akvakultúra védelmére, kezelésére és fenntartható kiaknázására, valamint a halászati és akvakultúra-termékek feldolgozására és értékesítésére, amennyiben ezekre a tevékenységekre a tagállamok területén vagy uniós vizeken kerül sor, és azokat uniós halászhajók, illetve a tagállamok állampolgárai végzik – a lobogó szerinti állam elsődleges felelősségének sérelme nélkül –, figyelemmel az ENSZ Tengerjogi Egyezményének 117. cikkében foglalt rendelkezésekre.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
2 a preambulumbekezdés (új)
(2a)  Hangsúlyozni kell, hogy a KHP egy élelmiszerekkel kapcsolatos szakpolitika, ami igazolja az ETHA-n keresztül történő állami beavatkozást az élelmiszerbiztonság megőrzése érdekében az Unió polgárai számára.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
2 b preambulumbekezdés (új)
(2b)  Az EUMSZ 349. cikke alapján az ETHA-nak figyelembe kell vennie a legkülső régiók sajátos helyzetét. A legkülső régiók helyzete és e régiókban a halászat egyedi jellege miatt szükséges a KHP és a hozzá kapcsolódó alapok, különösen az ETHA az e régiókra jellemző, az Unió többi részétől alapvetően eltérő egyedi vonásokhoz, korlátokhoz, többletköltségekhez és egyedi valós körülményekhez való kiigazítása. E célból egyedi intézkedéseket kell engedélyezni e régióknak.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
2 c preambulumbekezdés (új)
(2c)  A jövőbeli ETHA-nak teljes mértékben figyelembe kell vennie a kisüzemi flották problémáit és egyedi szükségleteit, szem előtt tartva, hogy az Unióban a kisüzemi flották foglalkoztatják a legtöbb munkaerőt a kifogott halak mennyiségéhez viszonyítva.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  Mivel a közös halászati politika sikerének feltétele egy eredményes ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszer, továbbá a – tudományos szakvéleményezési, valamint végrehajtási és ellenőrzési célt egyaránt szolgáló – adatok megbízhatósága és hiánytalansága, az ETHA-nak támogatnia kell ezeket a szakpolitikákat.
(3)  Mivel a közös halászati politika sikerének feltétele egy eredményes ellenőrzési, vizsgálati – beleértve a munkahelyi vizsgálatokat is – és végrehajtási rendszer, továbbá a tudományos szakvéleményezési, valamint végrehajtási és ellenőrzési célt egyaránt szolgáló adatok megbízhatósága és hiánytalansága, az ETHA-nak támogatnia kell ezeket a szakpolitikákat.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
3 a preambulumbekezdés (új)
(3a)  Annak érdekében, hogy a közös halászati politikát (KHP) a halászok sajátjuknak érezzék, és ezáltal fokozódjon e szakpolitika helyes végrehajtása és általános sikere, az ETHA-nak támogatnia kell a halászok és tudományos szakemberek közötti partnerséget, együttműködést és párbeszédet.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  Az ETHA hatályának ki kell terjednie az ITP támogatására, amely magában foglalja az óceánokkal, a tengerekkel, a tengerparti régiókkal, valamint az azokat érintő különböző uniós szakpolitikákat – nevezetesen a közös halászati politikát, a közlekedést, az ipart, a területi kohéziót, a környezetvédelmet, az energiaügyet és az idegenforgalmat – kiegészítő tengeri ágazatokkal kapcsolatos összehangolt műveletek és döntéshozatal kialakítását és végrehajtását. A különböző ágazati politikák igazgatása során biztosítani kell a koherenciát és az integrációt a Balti-tenger, az Északi-tenger, a Kelta-tenger, a Vizcayai-öböl és az ibériai partvidék, valamint a Földközi-tenger és a Fekete-tenger medencéje vonatkozásában.
(4)  Az ETHA hatályának ki kell terjednie az ITP támogatására, amely magában foglalja az óceánokkal, a tengerekkel, a tengerparti régiókkal, valamint az azokat érintő különböző uniós szakpolitikákat – nevezetesen a közös halászati politikát, a közlekedést, az ipart, a területi kohéziót, a környezetvédelmet, az energiaügyet és az idegenforgalmat, amely területek esetében támogatni kell a tudományos kutatást, a szakmai hozzáértést és a képzést – kiegészítő tengeri ágazatokkal kapcsolatos összehangolt műveletek és döntéshozatal kialakítását és végrehajtását. A különböző ágazati politikák igazgatása során biztosítani kell a koherenciát és az integrációt a Balti-tenger, az Északi-tenger, a Kelta-tenger, a Vizcayai-öböl és az ibériai partvidék, valamint a Földközi-tenger és a Fekete-tenger medencéje vonatkozásában.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
4 a preambulumbekezdés (új)
(4a)  Az EU-nak a KHP, az ITP és az ETHA reformjával kapcsolatos szakpolitikái és fellépései megfogalmazása és végrehajtása során – tiszteletben tartva az EUMSZ 9. cikkét – figyelembe kell vennie a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális biztonság biztosítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészségvédelem magas szintjére vonatkozó követelményeket.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  Az Európai Tanács 2010. június 17-i következtetéseivel összhangban, amelyekben a Tanács elfogadta az Európa 2020 stratégiát, az Uniónak és a tagállamoknak – az Unió harmonikus fejlődésének előmozdítása mellett – intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést kell megvalósítaniuk. Az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek és céljainak megvalósítása érdekében összpontosítani kell az erőforrásokat, és a hatékonyságot fokozott eredményorientáltsággal kell javítani. Az integrált tengerpolitikának az új ETHA-ba való felvétele hozzájárul az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” (a továbbiakban: Európa 2020 stratégia) című, 2010. március 3-i bizottsági közleményben foglalt főbb politikai célkitűzések eléréséhez is, és összhangban van a gazdasági, társadalmi és területi kohézió javítására vonatkozóan a Szerződésben meghatározott általános célokkal.
(5)  Az Európai Tanács 2010. június 17-i következtetéseivel összhangban, amelyekben a Tanács elfogadta az Európa 2020 stratégiát, az Uniónak és a tagállamoknak – az Unió harmonikus fejlődésének előmozdítása mellett – intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést kell megvalósítaniuk. Az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek és céljainak – különösen a foglalkoztatással, valamint a szegénység, a társadalmi kirekesztés és az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel összefüggő célkitűzések – megvalósítása érdekében összpontosítani kell az erőforrásokat. Emellett a hatékonyságot fokozott eredményorientáltsággal kell javítani. Az integrált tengerpolitikának az új ETHA-ba való felvétele hozzájárul az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” (a továbbiakban: Európa 2020 stratégia) című, 2010. március 3-i bizottsági közleményben foglalt főbb politikai célkitűzések eléréséhez is, és összhangban van a gazdasági, társadalmi és területi kohézió javítására vonatkozóan a Szerződésben meghatározott általános célokkal.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  Ahhoz, hogy az ETHA hozzájáruljon a KHP, az ITP és az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához, korlátozott számú alapvető prioritásra kell összpontosítani, amelyek az innováció, illetve a tudásalapú halászat és akvakultúra előmozdításával kapcsolatos, a fenntartható és erőforrás-hatékony halászat és akvakultúra előmozdítására, továbbá a part menti és szárazföldi halászközösségek növekedési és foglalkoztatási potenciáljának felszabadításával, valamint a halászati tevékenységek más tengeri gazdasági ágazatok felé történő diverzifikálásának előmozdításával a foglalkoztatás és a területi kohézió javítására irányulnak.
(6)  Ahhoz, hogy az ETHA hozzájáruljon a KHP, az ITP és az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához, meg kell határozni egy sor alapvető prioritást, amelyek az innováció, illetve a tudásalapú halászat és akvakultúra előmozdításával kapcsolatos, a fenntartható és erőforrás-hatékony halászat és akvakultúra előmozdítására, továbbá a part menti és szárazföldi halászközösségek növekedési és foglalkoztatási potenciáljának felszabadításával, valamint a halászati tevékenységek más tengeri gazdasági ágazatok felé történő diverzifikálásának előmozdításával a foglalkoztatás és a területi kohézió javítására irányulnak.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
7 a preambulumbekezdés (új)
(7a)  Az ETHA-nak hozzá kell járulnia a halászati tevékenységekből élők életszínvonalának növekedéséhez, és a munkahelyi egészségügyi és biztonságra vonatkozó jogszabályok, valamint a munkavállalók kollektív szerződései rendelkezéseinek tiszteletben tartása révén jobb munkafeltételeket kell biztosítania a halászok számára.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
7 b preambulumbekezdés (új)
(7b)  Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a zavar az ETHA egyes pénzügyi rendelkezéseinek alkalmazása és a halászati ágazatban szerepet vállaló különféle érintettekre gyakorolt hatása tekintetében, hasznos egyértelműen különbséget tenni a hajótulajdonosok és a bérből élő halászok között, ahogy azt a 188. sz. ILO-egyezmény is rögzíti.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  A közös halászati politika általános célkitűzése annak biztosítása, hogy a halászati és akvakultúra-tevékenységek hozzájáruljanak a hosszú távon fenntartható környezetvédelmi feltételek kialakulásához, amelyek nélkülözhetetlenek a gazdasági és társadalmi fejlődéshez. Ezen túlmenően elő kell mozdítania a termelékenység növekedését, a halászati ágazat által biztosított méltányos életszínvonalat, a piacok stabilitását, biztosítania kell az erőforrások rendelkezésre állását és azt, hogy az áruk ésszerű áron jussanak el a fogyasztókhoz.
(8)  A közös halászati politika általános célkitűzése annak biztosítása, hogy a halászati és akvakultúra-tevékenységek hozzájáruljanak a hosszú távú gazdasági, társadalmi és környezetileg fenntartható fejlődéshez. Ezen túlmenően elő kell mozdítania a termelékenység növekedését, a halászati ágazat által biztosított méltányos életszínvonalat, a piacok stabilitását, biztosítania kell az erőforrások rendelkezésre állását és azt, hogy az áruk ésszerű áron jussanak el a fogyasztókhoz.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  Rendkívül fontos, hogy a környezetvédelmi szempontok jobban beépüljenek a KHP-ba, amelynek teljesítenie kell az Unió környezetvédelmi politikájának és az Európa 2020 stratégiának a célkitűzéseit és céljait. A KHP célja az élő tengeri biológiai erőforrások oly módon történő kiaknázása, hogy a halállományok olyan szinten álljanak helyre és maradjanak fenn, ami legkésőbb 2015-ig lehetővé teszi a legnagyobb fenntartható hozam elérését. A KHP-nak a halászati gazdálkodás során elővigyázatos és ökoszisztéma-alapú megközelítéseket kell alkalmaznia. Következésképpen az ETHA-nak a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) foglaltak szerint hozzá kell járulnia a tengeri környezet védelméhez.
(9)  Rendkívül fontos, hogy a környezetvédelmi szempontok jobban beépüljenek a KHP-ba, amelynek teljesítenie kell az Unió környezetvédelmi politikájának és az Európa 2020 stratégiának a célkitűzéseit és céljait. A KHP célja az élő tengeri biológiai erőforrások oly módon történő kiaknázása, hogy a halállományok olyan szinten álljanak helyre és maradjanak fenn, ami ahol lehet 2015-ig, de legkésőbb 2020-ig lehetővé teszi a legnagyobb fenntartható hozam elérését. A KHP-nak kiegyensúlyozott megközelítést kell alkalmaznia a fenntartható fejlődés érdekében, olyan halászati tervezés, hasznosítás és irányítás révén, amely figyelembe veszi a törekvéseket és a meglévő társadalmi igényeket, anélkül, hogy veszélyeztetné azokat az előnyöket, amelyeket a jövő generációknak kell élvezniük a tengeri ökoszisztémák nyújtotta javak és szolgáltatások révén. Következésképpen az ETHA-nak a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) foglaltak szerint hozzá kell járulnia a tengeri környezet védelméhez.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
9 a preambulumbekezdés (új)
(9a)  Az ETHA-n keresztül finanszírozott intézkedéseknek eleget kell tenniük az EUMSZ 39. és 41. cikkének, amelyek a munkajog alkalmazása során a kiegyensúlyozott megközelítésről, illetve a szakmai képzések terén a tényleges koordinálásról szólnak.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  Mivel e rendelet célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani az operatív programok keretében finanszírozandó műveletek terjedelme és hatásai, valamint a halászati és a tengeri ágazat fejlődése során felmerülő strukturális problémák és a tagállamok korlátozott pénzügyi forrásai miatt, ezek a célkitűzések a megfelelő prioritásokra irányított többéves pénzügyi támogatással uniós szinten jobban elérhetők, és az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (3) bekezdésében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett Szerződés 5. cikkének (4) bekezdésében foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az adott célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.
(10)  Mivel e rendelet célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani az operatív programok keretében finanszírozandó műveletek terjedelme és hatásai, valamint a halászati, az akvakultúra- és a tengeri ágazat fejlődése során felmerülő strukturális problémák és a tagállamok korlátozott pénzügyi forrásai miatt, ezek a célkitűzések a megfelelő prioritásokra irányított többéves pénzügyi támogatással uniós szinten jobban elérhetők, és az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (3) bekezdésében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett Szerződés 5. cikkének (4) bekezdésében foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az adott célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  A közös halászati politika és az integrált tengerpolitika kiadásainak egyetlen alapon, az ETHA-n keresztül történő finanszírozása várhatóan hozzájárul a mindkét szakpolitika egyszerűsítése és azok fokozott integrálása iránti igény kielégítéséhez. A megosztott irányításnak a közös piacszervezésre – többek között a legkülső régióknak nyújtott ellentételezésre és az ellenőrzési és adatgyűjtési tevékenységre – történő kiterjesztése még inkább elősegíti majd a Bizottság és a tagállamok adminisztratív terheinek egyszerűsítését és csökkentését, és nagyobb koherenciát és hatékonyságot tesz lehetővé a nyújtott támogatások tekintetében.
(11)  A közös halászati politika és az integrált tengerpolitika kiadásainak egyetlen alapon, az ETHA-n keresztül történő finanszírozása várhatóan hozzájárul a mindkét szakpolitika egyszerűsítése és azok fokozott integrálása iránti igény kielégítéséhez. A megosztott irányításnak a közös piacszervezésre – többek között a legkülső régióknak nyújtott ellentételezésre és az ellenőrzési és adatgyűjtési, valamint irányítási tevékenységre – történő kiterjesztése még inkább elősegíti majd a Bizottság és a tagállamok adminisztratív terheinek egyszerűsítését és csökkentését, és nagyobb koherenciát és hatékonyságot tesz lehetővé a nyújtott támogatások tekintetében.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
11 a preambulumbekezdés (új)
(11a)   A finanszírozást az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 201z.XX-i intézményközi megállapodás 17. pontjában meghatározottak szerint kialakítani.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
11 b preambulumbekezdés (új)
(11b)  A finanszírozás nem érintheti a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret megállapításáról szóló rendelet és az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 201Z.XX-i intézményközi megállapodás rendelkezéseit.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  Az Unió költségvetésének – közvetlen irányítás vagy a tagállamokkal megosztott irányítás keretében – egyetlen alapból, az ETHA-ból kell finanszíroznia a közös halászati politika és az integrált tengerpolitika kiadásait. A tagállamokkal megosztott irányításnak nemcsak a halászat, az akvakultúra és az adott közösség szintjén irányított helyi fejlesztés támogatására irányuló intézkedésekre kell vonatkoznia, hanem a közös piacszervezésekre, valamint a legkülső régióknak nyújtott ellentételezésre és az ellenőrzési és adatgyűjtési tevékenységekre is. Közvetlen irányítást a tudományos szakvéleményezés, a regionális halászati gazdálkodási szervezetekhez való önkéntes hozzájárulások, a tanácsadó testületek és az integrált tengerpolitika végrehajtását célzó műveletek esetében kell alkalmazni. Meg kell határozni az ETHA felhasználásával finanszírozható intézkedések körét.
(12)  Az Unió költségvetésének – közvetlen irányítás vagy a tagállamokkal megosztott irányítás keretében – egyetlen alapból, az ETHA-ból kell finanszíroznia a közös halászati politika és az integrált tengerpolitika kiadásait. A tagállamokkal megosztott irányításnak nemcsak a halászat, az akvakultúra és az adott közösség szintjén irányított helyi fejlesztés támogatására irányuló intézkedésekre kell vonatkoznia, hanem a értékesítési és feldolgozási intézkedésekre, valamint a legkülső régióknak nyújtott ellentételezésre és az ellenőrzési és adatgyűjtési tevékenységekre is. Közvetlen irányítást a termelési és értékesítési tervek elkészítése, a tárolási támogatás, a tudományos szakvéleményezés, a regionális halászati gazdálkodási szervezetekhez való önkéntes hozzájárulások, a tanácsadó testületek és az integrált tengerpolitika végrehajtását célzó műveletek esetében kell alkalmazni. Meg kell határozni az ETHA felhasználásával finanszírozható intézkedések körét.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  [A közös halászati politikáról szóló rendelet] (a továbbiakban: KHP-rendelet) 50. és 51. cikke értelmében az ETHA keretében uniós pénzügyi támogatás azzal a feltétellel nyújtható, hogy a tagállamok és a piaci szereplők teljesítik a közös halászati politika szabályait. E feltételesség célja, hogy tükrözze az Unió felelősségét a tekintetben, hogy a köz érdekében és az EUMSZ 3. cikkében előírtaknak megfelelően biztosítja a tengeri biológiai erőforrások KHP keretében történő megőrzését.
(14)  [A közös halászati politikáról szóló rendelet] (a továbbiakban: KHP-rendelet) 50. és 51. cikke értelmében az ETHA keretében uniós pénzügyi támogatás azzal a feltétellel nyújtható, hogy a tagállamok és a piaci szereplők teljesítik a közös halászati politika szabályait. E feltételesség célja, hogy tükrözze az Unió felelősségét a tekintetben, hogy a köz érdekében és az EUMSZ 3., illetve 9. cikkében előírtaknak megfelelően biztosítja a tengeri biológiai erőforrások KHP keretében történő megőrzését, illetve biztosítja a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására vonatkozó követelmények betartását és a megfelelő szociális biztonságot.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  A KHP célkitűzéseinek elérését aláásná, ha az ETHA keretében nyújtott uniós pénzügyi támogatást olyan piaci szereplők kapnák, amelyek előzetesen nem felelnek meg a tengeri biológiai erőforrások megőrzésével kapcsolatos közérdekkel összefüggő követelményeknek. Ezért csak azok a piaci szereplők fogadhatók el, amelyek a támogatási kérelem benyújtása előtt meghatározott ideig nem voltak érintettek a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. szeptember 29-i 1005/2008/EK rendelet 40. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerinti, az IUU-hajókra vonatkozó uniós listán szereplő halászhajók üzemeltetésében, irányításában vagy tulajdonlásában, és amelyek az 1005/2008/EK rendelet 42. cikke, illetve a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK rendelet 90. cikkének (1) bekezdése értelmében nem követtek el súlyos jogsértést, illetve a KHP szabályai tekintetében nem követtek el egyéb, az érintett állományok fenntarthatóságát különösen veszélyeztető és az élő tengeri biológiai erőforrások fenntartható – a célfajok populációit a legnagyobb fenntartható hozamot eredményező egyedszám feletti szintre helyreállító és azon a szinten fenntartó – kiaknázását komolyan fenyegető szabálysértést.
(15)  A KHP célkitűzéseinek elérését aláásná, ha az ETHA keretében nyújtott uniós pénzügyi támogatást olyan piaci szereplők kapnák, amelyek előzetesen nem felelnek meg a tengeri biológiai erőforrások megőrzésével kapcsolatos közérdekkel összefüggő követelményeknek. Ezért csak azok a piaci szereplők fogadhatók el, amelyek a támogatási kérelem benyújtása előtt meghatározott ideig nem voltak érintettek a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. szeptember 29-i 1005/2008/EK rendelet 40. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerinti, az IUU-hajókra vonatkozó uniós listán szereplő halászhajók üzemeltetésében, irányításában vagy tulajdonlásában, sem pedig az 1005/2008/EK rendelet 33. cikkében meghatározottak szerinti együtt nem működőnek nyilvánított országok lobogója alatti hajók üzemeltetésében, irányításában vagy tulajdonlásában. Csak azok a szakmai szereplők fogadhatók el továbbá, amelyek az 1005/2008/EK rendelet 42. cikke, illetve a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK rendelet 90. cikkének (1) bekezdése értelmében nem követtek el súlyos jogsértést, illetve a KHP szabályai tekintetében nem követtek el egyéb, az érintett állományok fenntarthatóságát különösen veszélyeztető és az élő tengeri biológiai erőforrások fenntartható – a célfajok populációit a legnagyobb fenntartható hozamot eredményező egyedszám feletti szintre helyreállító és azon a szinten fenntartó – kiaknázását komolyan fenyegető szabálysértést.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  A támogathatósági feltételek teljesítésének elmulasztása esetére megállapított következményeket abban az esetben kell alkalmazni, ha a kedvezményezettek megsértik a KHP szabályait. A nem támogatható kiadások összegének meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a kedvezményezett milyen mértékben sértette meg a KHP szabályait, továbbá a KHP szabályai be nem tartásából eredő gazdasági előnyt és az ETHA által a kedvezményezett gazdasági tevékenységéhez nyújtott hozzájárulás mértékét.
(17)  A támogathatósági feltételek teljesítésének elmulasztása esetére megállapított következményeket abban az esetben kell alkalmazni, ha a kedvezményezettek megsértik a KHP szabályait. A nem támogatható kiadások összegének meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a kedvezményezett milyen súlyosan – milyen mértékben, mennyi ideig és hány alkalommal – sértette meg a KHP szabályait, továbbá a KHP szabályai be nem tartásából eredő gazdasági előnyt és az ETHA által a kedvezményezett gazdasági tevékenységéhez nyújtott hozzájárulás mértékét.
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  A KHP célkitűzéseinek elérését meghiúsítaná az is, ha az ETHA keretében nyújtott uniós pénzügyi támogatást olyan tagállamoknak fizetnék ki, amelyek nem teljesítik a tengeri biológiai erőforrások megőrzésével kapcsolatos közérdekkel összefüggő, a KHP szabályai szerinti kötelezettségeiket, például az adatgyűjtési és az ellenőrzési kötelezettségeket. E kötelezettségek nem teljesítésével továbbá fennáll annak a kockázata is, hogy a tagállamok nem ismerik fel a nem elfogadható kedvezményezetteket vagy a nem támogatható piaci szereplőket.
(18)  A KHP célkitűzéseinek elérését meghiúsítaná az is, ha az ETHA keretében nyújtott uniós pénzügyi támogatást olyan tagállamoknak fizetnék ki, amelyek nem teljesítik a halászflottájuk kapacitása és a rendelkezésre álló halászati lehetőségek közötti egyensúly biztosítására vonatkozó, a KHP-alaprendelet 34. cikkének (1) bekezdése szerinti, valamint a tengeri biológiai erőforrások megőrzésével kapcsolatos közérdekkel összefüggő, a KHP szabályai szerinti kötelezettségeiket, például az adatgyűjtési és az ellenőrzési kötelezettségeket. E kötelezettségek nem teljesítésével továbbá fennáll annak a kockázata is, hogy a tagállamok nem ismerik fel a nem elfogadható kedvezményezetteket vagy a nem támogatható piaci szereplőket.
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
19 preambulumbekezdés
(19)  A nem szabályszerű kifizetések megelőzésére, valamint a tagállamok arra való ösztönzésére, hogy megfeleljenek a KHP szabályainak, illetve megköveteljék a kedvezményezettektől a megfelelést, óvintézkedésként mind a kifizetési határidő megszakítását, mind pedig a kifizetések felfüggesztését alkalmazni kell; ezek az intézkedések visszavonhatatlanok. Az arányosság elvének tiszteletben tartása érdekében a végleges és visszavonhatatlan következményekkel járó pénzügyi kiigazítások kizárólag azon műveletekhez közvetlenül kapcsolódó kiadásokra alkalmazhatók, amelyek során nem tartották be a KHP szabályait.
(A módosítás a magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)  A koordináció javítása, valamint a kohéziós politika keretében támogatást nyújtó alapok – nevezetesen az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) –, a vidékfejlesztést támogató alap – nevezetesen az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) – és a tengerügyi és a halászati ágazatot támogató alap – nevezetesen az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) – végrehajtásának harmonizálása érdekében mindezekre az alapokra (a továbbiakban: KSK-alapok) a [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] közös rendelkezéseket állapított meg. E rendeleten túlmenően az ETHA-ra a KHP és az ITP sajátosságai miatt egyedi rendelkezések vonatkoznak.
(20)  A koordináció javítása, valamint a kohéziós politika keretében támogatást nyújtó alapok – nevezetesen az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) –, a vidékfejlesztést támogató alap – nevezetesen az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) – és a tengerügyi és a halászati ágazatot támogató alap – nevezetesen az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) – végrehajtásának harmonizálása érdekében mindezekre az alapokra (a továbbiakban: KSK-alapok) a [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] közös rendelkezéseket állapított meg. Hangsúlyozni kell továbbá, hogy az alapokat kiegészítő jelleggel is lehet használni annak érdekében, hogy az uniós kohéziós politikája és az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit hatékonyabban meg lehessen valósítani; ezzel kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a foglalkoztatással, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemmel kapcsolatos kulcsfontosságú célkitűzések megvalósítása érdekében az ETHA és az ESZA között szinergiára van szükség. E rendeleten túlmenően az ETHA-ra a KHP és az ITP sajátosságai miatt egyedi rendelkezések vonatkoznak.
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
(22)  Az uniós fellépésnek ki kell egészítenie a tagállami fellépést, vagy törekednie kell az ahhoz történő hozzájárulásra. Jelentős hozzáadott érték biztosítása érdekében a Bizottság és a tagállamok közötti partnerséget a különböző partnertípusok részvételét szolgáló megállapodások útján meg kell erősíteni, teljes mértékben figyelembe véve a tagállamok intézményi kompetenciáit. Különös figyelmet kell fordítani a nők és a kisebbségi csoportok megfelelő képviseletének biztosítására. Ez a partnerség kiterjed a regionális, a helyi és más állami hatóságokra, valamint más megfelelő testületekre, többek között a környezetért, valamint a férfiak és nők közötti egyenjogúság előmozdításáért felelős testületekre, továbbá a gazdasági és szociális partnerekre és más illetékes testületekre. Az érintett partnereket be kell vonni a partnerségi szerződések előkészítésébe, valamint a programozás előkészítésébe, végrehajtásába, nyomon követésébe és értékelésébe.
(22)  Jelentős hozzáadott érték biztosítása érdekében a Bizottság, a tagállamok hatóságai és a különböző partnertípusok közötti partnerséget az e szereplők – köztük az érintett szociális partnerek – részvételét szolgáló megállapodások útján meg kell erősíteni, teljes mértékben figyelembe véve a tagállamok intézményi kompetenciáit. Ez a partnerség kiterjed a regionális, a helyi és más állami hatóságokra, valamint más megfelelő testületekre, többek között a környezetért, valamint a férfiak és nők közötti egyenjogúság előmozdításáért felelős testületekre, továbbá a gazdasági és szociális partnerekre, a halászati iparágra és más illetékes testületekre. Tekintettel a halászati ágazat sajátos jellegére, biztosítani kell a különböző alágazatokat és területi szinteket, a tudományos kutatótestületeket és a helyi halászati akciócsoportok nemzeti és regionális hálózatait képviselő gazdasági és szociális partnerek részvételét. Különös figyelmet kell fordítani a nők és a kisebbségi csoportok megfelelő képviseletének biztosítására. Az érintett partnereket be kell vonni a partnerségi szerződések előkészítésébe, valamint a programozás előkészítésébe, végrehajtásába, nyomon követésébe és értékelésébe.
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
24 preambulumbekezdés
(24)  A Bizottságnak a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatok éves bontását tárgyilagos és átlátható kritériumok felhasználásával kell megállapítania; e kritériumoknak tartalmazniuk kell az 1198/2006/EK tanácsi rendelet szerinti korábbi költségvetési juttatásokat és a 861/2006/EK tanácsi rendelet alapján korábban felhasznált összegeket.
(24)  A Bizottságnak a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatok éves bontását tárgyilagos és átlátható kritériumok felhasználásával kell megállapítania; e kritériumoknak tartalmazniuk kell az 1198/2006/EK tanácsi rendelet szerinti korábbi költségvetési juttatások jegyzékét és a 861/2006/EK tanácsi rendelet alapján korábban felhasznált összegeket.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
(25)  A KHP összefüggésében bizonyos előzetes feltételrendszerek teljesítése kiemelkedő jelentőségű: ilyen előfeltétel különösen az akvakultúrára vonatkozó többéves nemzeti stratégiai terv benyújtása és a halászati gazdálkodásra vonatkozó adatkövetelmények teljesítéséhez, valamint az uniós ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszer gyakorlati végrehajtásához szükséges igazgatási kapacitás bizonyított megléte.
(25)  A KHP összefüggésében bizonyos előzetes feltételrendszerek teljesítése kiemelkedő jelentőségű: ilyen előfeltétel különösen az akvakultúrára vonatkozó többéves nemzeti stratégiai terv benyújtása és a halászati gazdálkodásra vonatkozó adatkövetelmények teljesítéséhez, valamint az uniós ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszer gyakorlati végrehajtásához szükséges igazgatási kapacitás bizonyított megléte; és annak biztosítása, hogy végrehajtsák a munkakörülményekre, különösen a biztonságra, az egészségre, az oktatásra és a képzésre vonatkozó uniós jogszabályokat.
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
26 preambulumbekezdés
(26)  Az egyszerűsítési célkitűzéssel összhangban az ETHA megosztott irányítás keretébe tartozó összes tevékenységének – többek között az ellenőrzésnek és az adatgyűjtésnek – tagállamonként egyetlen operatív program formáját kell öltenie, a tagállam nemzeti struktúrájának megfelelően. A programozási műveletnek a 2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig tartó időszakra kell kiterjednie. Mindegyik tagállamnak egyetlen operatív programot kell készítenie. Az egyes programokban meg kell határozni az ETHA-ra vonatkozó uniós prioritásokkal kapcsolatos célok teljesítésére irányuló stratégiát és a kapcsolódó intézkedéseket. A programozásnak meg kell felelnie az uniós prioritásoknak, ugyanakkor alkalmazkodnia kell a nemzeti körülményekhez is, és ki kell egészítenie a többi uniós szakpolitikát, különösen a vidékfejlesztési politikát és a kohéziós politikát.
(26)  Az egyszerűsítési célkitűzéssel összhangban az ETHA megosztott irányítás keretébe tartozó összes tevékenységének – többek között az ellenőrzésnek és az adatgyűjtésnek – tagállamonként egyetlen operatív program formáját kell öltenie, a tagállam nemzeti struktúrájának megfelelően. A programozási műveletnek a 2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig tartó időszakra kell kiterjednie. Mindegyik tagállamnak egyetlen operatív programot kell készítenie. Az egyes programokban meg kell határozni az ETHA-ra vonatkozó uniós prioritásokkal kapcsolatos célok teljesítésére irányuló stratégiát és a kapcsolódó intézkedéseket. A programozásnak meg kell felelnie az uniós prioritásoknak, ugyanakkor alkalmazkodnia kell a nemzeti és regionális körülményekhez is, elsősorban a legkülső régiók sajátosságaihoz, és ki kell egészítenie a többi uniós szakpolitikát, megtartva a jelenlegi irányítási és ellenőrzési rendszert, hogy ne keletkezzenek további költségek vagy késedelmek a program végrehajtása során.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
30 preambulumbekezdés
(30)  A tagállamoknak a többéves uniós programmal összhangban kell kidolgozniuk az operatív program adatgyűjtésre vonatkozó szakaszát. Az adatgyűjtési tevékenységek sajátos szükségleteihez való igazodás érdekében a tagállamoknak éves munkatervet kell kidolgozniuk, amelyet a Bizottság iránymutatása mellett évente ki kell igazítani, és amelyet a Bizottságnak jóvá kell hagynia.
(30)  A tagállamoknak a többéves uniós programmal összhangban kell kidolgozniuk az operatív program adatgyűjtésre vonatkozó szakaszát. Az adatgyűjtési és irányítási tevékenységek sajátos szükségleteihez való igazodás érdekében a tagállamoknak éves munkatervet kell kidolgozniuk, amelyet a Bizottság iránymutatása mellett évente ki kell igazítani, és amelyet a Bizottságnak jóvá kell hagynia.
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
31 preambulumbekezdés
(31)  A halászati tevékenységek versenyképességének és gazdasági teljesítményének javítása érdekében elengedhetetlen az innováció és a vállalkozói készség ösztönzése. Az ETHA-nak ezért támogatnia kell az innovatív tevékenységeket és a vállalkozásfejlesztést.
(31)  A halászati tevékenységek versenyképességének és gazdasági teljesítményének javítása érdekében elengedhetetlen az innováció és a vállalkozói készség ösztönzése. Az ETHA-nak ezért támogatnia kell az innovatív tevékenységeket és a környezeti szempontból fenntartható, az elővigyázatosság elvét és az ökoszisztéma-alapú megközelítést érvényesítő vállalkozásfejlesztést.
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
31 a preambulumbekezdés (új)
(31a)  Az elmúlt években a pénzügyi válság okozta gazdasági nehézségek következtében sok fiatalnak problémát jelent a halászati ágazatba való belépéshez szükséges források előteremtése. Ezért az ETHA-ból nyújtott támogatásnak összpontosítani kell arra is, hogy segítse a fiatalok belépését a halászati ágazatba, például új vállalkozások indításához való hozzájárulás révén.
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
32 preambulumbekezdés
(32)  A humán tőkébe való beruházás szintén elengedhetetlen a halászati és a tengerügyi tevékenységek versenyképességének és gazdasági teljesítményének javításához. Az ETHA-nak ezért támogatnia kell az egész életen át tartó tanulást, a kutatók és a halászok közötti, ismeretterjesztést ösztönző együttműködést, valamint a piaci szereplők általános teljesítményének és versenyképességének javítását segítő tanácsadó szolgáltatásokat.
(32)  A humán tőkébe való beruházás szintén elengedhetetlen a halászati és a tengerügyi tevékenységek versenyképességének és gazdasági teljesítményének javításához. Az ETHA-nak ezért támogatnia kell a szakmai képzést (amelynek a nagyobb jövedelmezőség érdekében a technikai kérdések mellett ki kell terjednie a fenntartható halászati irányítással és a halak megfelelő kezelésével kapcsolatos ismeretekre is), a munkahelyi egészségügyi, biztonsági és higiéniás előírások javítását, az egész életen át tartó tanulást, a kutatók és a halászok közötti, ismeretterjesztést ösztönző együttműködést, valamint a piaci szereplők általános teljesítményének és versenyképességének javítását segítő tanácsadó szolgáltatásokat. Fontos továbbá, hogy az ETHA támogassa a generációs megújulást és a szakma fiatalodását olyan intézkedések létrehozásával, amelyek arra ösztönzik a fiatalokat, hogy belépjenek az ágazatba, nevezetesen a halászszakma státuszának emelésével, jobb egészségügyi, biztonsági és jóléti előírások biztosításával a fedélzeten, valamint képzések és szakmai képzések, továbbá a jövedelem növelése révén.
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
32 a preambulumbekezdés (új)
(32a)  Az ETHA-nak támogatnia kell a kisüzemi halászatot a szegmensre jellemző problémák megoldásában, továbbá az érintett halászat helyi, fenntartható irányítását, valamint a part menti közösségek fejlődését.
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
32 b preambulumbekezdés (új)
(32b)  Mivel a kisvállalkozások nehezen férnek hozzá a közösségi támogatáshoz, az ETHA-nak ösztönöznie kell a kollektív projekteket és az e projektek felelőseinek biztosított technikai segítségnyújtást.
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
32 c preambulumbekezdés (új)
(32c)  Az ETHA-nak támogatnia kell a fenntartható, helyi halászati gazdálkodást és a part menti közösségek fejlődését.
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
32 d preambulumbekezdés (új)
(32d)  Az ETHA-nak ösztönöznie kell a kisüzemi part menti és belvízi halászati ágazat kisebb szereplőinek bevonását közös projektek kidolgozásába, és technikai segítséget kell nyújtania az ilyen projektek vezetői számára.
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
33 preambulumbekezdés
(33)  Felismerve az önfoglalkoztató halászok házastársai által a kisüzemi part menti halászatban betöltött szerep fontosságát, az ETHA-nak támogatnia kell a szakmai fejlődésüket elősegítő képzést és hálózatépítést, amely eszközt biztosít számukra hagyományos kisegítő feladataik jobb ellátásához.
(33)  Felismerve az önfoglalkoztató halászok házastársai által a kisüzemi part menti halászatban betöltött szerep fontosságát, az ETHA-nak támogatnia kell a szakmai fejlődésüket elősegítő – egész életen át tartó – képzést és hálózatépítést, amely eszközt biztosít számukra hagyományos kisegítő feladataik vagy a halászati tevékenységek diverzifikálásából eredő egyéb feladatok jobb ellátásához.
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
33 a preambulumbekezdés (új)
(33a)  Az ETHA-nak a szociális partnerek bevonása és szervezőképességük megerősítése révén fenn kell tartania a társadalmi párbeszédet európai, nemzeti, regionális és helyi szinten.
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
33 b preambulumbekezdés (új)
(33b)  A tagállamok által akként meghatározott kisegítő halászati és akvakultúrás tevékenységeknek – például a hálókészítés, a csalikészítés, a csomagolás és más, közvetlenül a halászokhoz kapcsolódó tevékenység – jogosultaknak kell lenniük az ETHA-ból nyújtott támogatásra, hogy e különleges tevékenységeik fejlesztése révén hozzá tudjanak járulni az ágazat működésének javításához.
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
34 preambulumbekezdés
(34)  Annak tudatában, hogy a kisüzemi part menti halászatot folytató halászok csak kismértékben vesznek részt a társadalmi párbeszédben, az ETHA-nak támogatnia kell az említett párbeszédet a megfelelő fórumokon előmozdító szervezeteket.
(34)  A part menti halászatot folytató halászok társadalmi és területi fontosságának tudatában az ETHA-nak támogatnia kell azokat a szervezeteket, amelyek a part menti halászati ágazaton belül előmozdítják a társadalmi párbeszédet a megfelelő fórumokon.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
34 a preambulumbekezdés (új)
(34a)  Támogatni kell a többéves tervek kidolgozását és végrehajtását (a KHP-rendelet 9-11. cikke)
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
35 preambulumbekezdés
(35)   A kisüzemi part menti halászatot folytató halászok diverzifikációban rejlő lehetőségei, valamint a part menti közösségekben betöltött kulcsszerepük ismeretében az ETHA-nak azzal kell hozzájárulnia a diverzifikációhoz, hogy támogatja a vállalkozások elindítását és a hajóik utólagos felszerelésére irányuló beruházásokat, valamint a halászati tevékenységeken kívüli megfelelő területeken a szakmai készségek elsajátítására irányuló megfelelő képzést.
(35)  Az ETHA-nak hozzá kell járulnia a munkahelyteremtéshez azáltal, hogy támogatja a vállalkozások elindítását és a halászati tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek fejlesztését, valamint a megfelelő szakmai készségek elsajátítására irányuló megfelelő képzést.
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
35 a preambulumbekezdés (új)
(35a)  A halászati ágazat generációs megújulásának biztosítása érdekében fontos, hogy az ETHA ösztönözze a fiatalokat a halászat ágazatba való belépésre, elsősorban az első alkalommal hajót vásárló fiatal halászok számára biztosított ösztönzők révén.
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
35 b preambulumbekezdés (új)
(35b)  Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) más foglalkozásokkal összehasonlítva veszélyes foglalkozásnak tekinti a halászatot, és e szervezet több egyezményt és ajánlást is aláírt vagy elfogadott a halászok megfelelő munkakörülményeinek előmozdítása érdekében. Az ilyen egyezményekben és ajánlásokban szereplő elveket irányadó elvekként kell alkalmazni az ETHA forrásainak jobb felhasználása érdekében.
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
36 preambulumbekezdés
(36)  A fedélzeti egészségvédelmi és biztonsági szükségletek kezelése érdekében az ETHA-nak támogatnia kell a fedélzeti biztonságra és higiéniára irányuló beruházásokat.
(36)  A fedélzeti egészségvédelmi és biztonsági szükségletek kezelése érdekében az ETHA-nak támogatnia kell a fedélzeti biztonságra és higiéniára, valamint a hajók lakhatóságának javítására irányuló beruházásokat.
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
37 preambulumbekezdés
(37)  A [KHP-rendelet] 27. cikkében említett átruházható halászati koncessziós rendszerek létrehozásának eredményeképpen és ezen új rendszerek végrehajtása terén a tagállamok támogatása érdekében az ETHA-nak támogatást kell nyújtania a kapacitásépítés és a bevált gyakorlati módszerek cseréje terén.
törölve
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
37 a preambulumbekezdés (új)
(37a)  A tengeri örökség fontosságát felismerve az ETHA-nak támogatnia kell a tengeri örökség és a kapcsolódó hagyományos mesterségek védelmére és megőrzésére irányuló befektetéseket;
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
38 preambulumbekezdés
(38)  Az átruházható halászati koncessziók rendszerei bevezetésének versenyképesebbé kell tennie az ágazatot. Következésképpen igény merülhet fel a halászati tevékenységeken kívüli új szakmai lehetőségek iránt. Ezért az ETHA különösen azzal járul hozzá a halászközösségekben megvalósítandó diverzifikációhoz és munkahelyteremtéshez, hogy támogatja az új vállalkozások indítását és a tengeri tevékenységekre szánt hajóknak a kisüzemi part menti halászatot folytató halászhajók nem halászati tevékenységeihez történő átcsoportosítását. Ez utóbbi művelet helyénvalónak tűnik, mivel a kisüzemi part menti halászatot folytató halászhajók nem tartoznak az átruházható halászati koncessziók rendszereinek hatálya alá.
törölve
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
38 a preambulumbekezdés (új)
(38a)  Az Európa 2020 stratégia munkahely-teremtési célkitűzésével összhangban az ETHA-nak forrásokat kell biztosítania a foglalkoztatási szintek kialakítását és javítását célzó intézkedések elfogadásának támogatására a halászati iparág egészére vonatkozóan, a fogástól és az akvakultúrától a feldolgozásig és az értékesítésig.
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
38 b preambulumbekezdés (új)
(38b)  Annak érdekében, hogy a halászati ágazatnak fenntartható jövője legyen, az ETHA-nak támogatnia kell a halászközösségekben megvalósuló munkahelyteremtést különösen azáltal, hogy támogatja az új vállalkozások indítását, és hozzásegíti a fiatalokat a halászati ágazatban történő elhelyezkedéshez.
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
39 preambulumbekezdés
(39)  A közös halászati politika célkitűzése a halállományok fenntartható kiaknázásának biztosítása. Megállapítást nyert, hogy a túlzott kapacitás a túlhalászás egyik legfőbb kiváltó tényezője. Ezért az uniós halászflottának a rendelkezésre álló erőforrásokhoz történő igazítása kiemelkedő jelentőségű. A túlzott kapacitás állami támogatással – például a tevékenység ideiglenes beszüntetésére vagy megszüntetésére vonatkozó programokkal és selejtezési rendszerekkel – történő felszámolása eredménytelennek bizonyult. Az ETHA ezért támogatni fogja az érintett piaci szereplők túlzott kapacitásának csökkentését, valamint megnövekedett gazdasági teljesítményének és jövedelmezőségének javítását célzó, átruházható halászati koncessziós rendszerek létrehozását és irányítását.
törölve
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
40 preambulumbekezdés
(40)  Mivel a túlzott kapacitás a túlhalászás egyik legfontosabb kiváltó tényezője, intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy az uniós halászflotta alkalmazkodjon a rendelkezésre álló erőforrásokhoz; ezzel összefüggésben az ETHA-nak támogatnia kell a KHP által a túlzott kapacitás csökkentése érdekében szabályozási eszközként bevezetett átruházható halászati koncessziós rendszerek létrehozását, módosítását és irányítását.
törölve
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
40 a preambulumbekezdés (új)
(40a)  Azokat a tagállamokat, amelyek nem teljesítik az adatgyűjtési és -továbbítási kötelezettségeiket, vagy nem jelentik be tényleges halászflotta- kapacitásukat, az ETHA-alapokból származó támogatások leállításával vagy csökkentésével kell szankcionálni.
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
40 b preambulumbekezdés (új)
(40b)  Annak garantálása érdekében, hogy a tagállamok betartsák a halászati kapacitásnak a [KHP-ról szóló …/…/EU rendelet] II. mellékletében rögzített felső határait, a Bizottságnak lehetőséget kell adni, hogy részben vagy teljesen felfüggessze az operatív programok kifizetéseit és kötelezettségvállalásait azon tagállamok esetében, amelyek nem tartják be a kapacitás felső határait, az e rendelet életbe lépése után három évvel lefolytatandó felülvizsgálat után.
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
40 c preambulumbekezdés (új)
(40c)  Azokat a tagállamokat, amelyek nem teljesítik az adatgyűjtési és -továbbítási kötelezettségeiket, vagy nem jelentik be tényleges halászflotta- kapacitásukat, az ETHA-alapokból származó támogatások leállításával vagy csökkentésével kell szankcionálni.
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
40 d preambulumbekezdés (új)
(40d)  A halászok bevételeinek védelme érdekében az ETHA-nak támogatnia kell olyan kölcsönös befektetési alapokat, amelyek fedezik a természeti katasztrófákból, a kedvezőtlen éghajlati jelenségekből, a környezeti balesetekből, az egészségügyi problémákból vagy az üzemanyagok árának ugrásszerű emelkedéseiből következő veszteségeket.
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
41 preambulumbekezdés
(41)  Rendkívül fontos, hogy a környezetvédelmi szempontok beépüljenek az ETHA-ba, és támogatást kapjon a KHP szerinti állományvédelmi intézkedések végrehajtása, figyelembe véve azonban az uniós vizek eltérő feltételeit. E célból elengedhetetlen az állományvédelmi intézkedések regionalizált megközelítésének kidolgozása.
(41)  Rendkívül fontos, hogy a környezetvédelmi szempontok beépüljenek az ETHA-ba, és támogatást kapjon a KHP szerinti állományvédelmi intézkedések végrehajtása, figyelembe véve azonban az uniós vizek eltérő feltételeit. E célból elengedhetetlen az állományvédelmi intézkedések regionalizált megközelítésének kidolgozása a halászati gazdálkodás többéves megközelítésével, amelynek keretében több évre szóló, kiemelt jelentőségű tervek készülnek a különböző fajok biológiai jellegzetességeinek és az egyes halászati területek különleges jellemzőinek figyelembevételével.
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
41 a preambulumbekezdés (új)
(41a)  Rendkívül fontos az éghajlatváltozás negatív hatásainak mérséklése a parti és tengeri ökoszisztémákban. Az ETHA-nak támogatnia kell a halászati ágazatnak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásához történő hozzájárulását csökkentő befektetéseket, valamint a szén-dioxid megkötésében fontos szerepet betöltő tengerifű-ágyakat és a tengerparti vizes élőhelyeket védő és helyreállító projekteket.
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
42 preambulumbekezdés
(42)  Hasonlóképpen a halászat tengeri környezetre gyakorolt hatásának csökkentését az ETHA-nak különösen a környezetbarát innovációnak, valamint a szelektívebb halászeszközök és -felszerelések használatának előmozdításával, illetve a tengeri biológiai sokféleség és a tengeri ökoszisztémák és az általuk nyújtott szolgáltatások védelmét és helyreállítását célzó intézkedésekkel kell támogatnia, összhangban a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégiával.
(42)  Hasonlóképpen, az ETHA-nak támogatnia kell a halászat tengeri környezetre gyakorolt negatív hatásának csökkentését, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését, elő kell mozdítania a szelektívebb halászeszközök és -felszerelések használatát, és támogatnia kell az üzemanyag-hatékonyabb hajók fejlesztését. Az ETHA-nak különösen a környezetbarát innovációt kell támogatnia a hajótestek, motorok és halászeszközök vonatkozásában, illetve a tengeri biológiai sokféleség és a tengeri ökoszisztémák és az általuk nyújtott szolgáltatások védelmét és helyreállítását célzó intézkedéseket, összhangban a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégiával és az Európa 2020 stratégia éghajlatváltozással kapcsolatos kiemelt céljaival.
Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
42 a preambulumbekezdés (új)
(42a)  Ahhoz, hogy pozitív irányban fejlődjenek a vízforrások, és hogy továbbra se legyen halászás a tilalmi időszakokban, az ETHA-t alkalmassá kell tenni arra, hogy támogassa a biológiai tilalmi időszakokat, amikor ezen időszakoknak egy faj életciklusa szempontjából kritikus fázisban történő megtartása szükséges a halászati erőforrások fenntartható kiaknázásához.
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
42 b preambulumbekezdés (új)
(42b)  A halászat által a tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatás minimalizálása érdekében az ETHA-nak támogatnia kell a halállomány-helyreállítási területek egybefüggő hálózatának létrehozását, irányítását, megfigyelését és ellenőrzését.
Módosítás 69
Rendeletre irányuló javaslat
43 a preambulumbekezdés (új)
(43a)  Felismerve a halászati tevékenységekre irányuló beruházásokban rejlő kockázatokat, az ETHA-nak azzal kell hozzájárulnia az üzlet biztonságához, hogy – különösen a természeti katasztrófák, kedvezőtlen időjárási jelenségek, hirtelen vízminőség-változás, betegségek vagy kártevők általi fertőzések, illetve a termelő eszközök megrongálódása miatti – rendkívüli termeléskiesés esetén támogatja a termelés változói elleni biztosításhoz való hozzáférést, garantálva ennélfogva a termelők jövedelmét.
Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
44 preambulumbekezdés
(44)  A halászkikötők, a kirakodóhelyek és a menedékek fontosságának tudatában az ETHA-nak támogatnia kell a kapcsolódó beruházásokat, különösen az energiahatékonyság, a környezetvédelem, a kirakodott termék minősége, valamint a biztonsági és a munkavégzési feltételek javítása érdekében.
(44)  A halászkikötők, az árverési csarnokok, a kirakodóhelyek és a menedékek fontosságának tudatában az ETHA-nak támogatnia kell a kapcsolódó beruházásokat, különösen az energiahatékonyság, a környezetvédelem, a kirakodott termék minősége, valamint a biztonsági és a munkavégzési feltételek javítása érdekében.
Módosítás 71
Rendeletre irányuló javaslat
44 a preambulumbekezdés (új)
(44a)  A kisüzemi part menti halászat előtérbe helyezése érdekében a tagállamoknak a kisüzemi part menti halászat fejlesztésére, versenyképességére és fenntarthatóságára vonatkozó cselekvési tervet kell az operatív programjukhoz csatolniuk.
Módosítás 72
Rendeletre irányuló javaslat
44 b preambulumbekezdés (új)
(44b)  Az ETHA-nak támogatnia kell a halállomány-helyreállítási területek – köztük a halak szaporodása szempontjából lényeges területek, különösen a halállományok ivadéknevelő, ívó- és táplálkozási helyei – egybefüggő hálózatának létrehozását, ahol valamennyi halászati tevékenység tilos.
Módosítás 73
Rendeletre irányuló javaslat
44 c preambulumbekezdés (új)
(44c)  Az ETHA bizonyos rendelkezéseit a legkülső régiókhoz kell igazítani, szem előtt tartva a fenntartható és felelős halászat és akvakultúra biztosítására vonatkozó fő célkitűzést. Az ETHA-nak különösen figyelembe kellene vennie a források és az infrastruktúrák értékelése, a kollektív szervezés és a termelési tevékenység nyomon követése fejlődésének e régiók némelyikében tapasztalható elmaradását. Az ETHA-nak ezért hozzá kell járulnia az ágazat modernizációjához, különös tekintettel az infrastruktúrára, valamint a termelési eszközök megújításához és modernizációjához, figyelembe véve a legkülső régiók minden egyes tengeri medencéjének, valamint a források rendelkezésre állásának valós helyzetét.
Módosítás 74
Rendeletre irányuló javaslat
45 preambulumbekezdés
(45)  Az Unió számára létfontosságú, hogy fenntartható egyensúly alakuljon ki az édesvízi erőforrások és azok kiaknázása között; ezért a környezeti hatás megfelelő figyelembevételével, ugyanakkor a szóban forgó ágazatok gazdasági életképessége megőrzésével megfelelő rendelkezéseknek kell támogatniuk a belvízi halászatot.
(45)  Az Unió számára létfontosságú, hogy fenntartható egyensúly alakuljon ki az édesvízi erőforrások és azok kiaknázása között, mivel a folyók medencéi, torkolatai és a part menti lagúnák kiemelt fontosságú szaporodási élőhelyek, és számos halfaj növendék halainak keltetőiként szolgálnak; a környezeti hatás megfelelő figyelembevételével, ugyanakkor a szóban forgó ágazatok gazdasági életképessége megőrzésével megfelelő rendelkezéseknek kell támogatniuk a belvízi halászatot.
Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
46 preambulumbekezdés
(46)  Az európai akvakultúra fenntartható fejlődését szolgáló bizottsági stratégiával, a KHP célkitűzéseivel és az Európa 2020 stratégiával összhangban az ETHA-nak támogatnia kell az akvakultúra-ágazat környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi szempontból fenntartható fejlődését.
(46)  Az európai akvakultúra fenntartható fejlődését szolgáló bizottsági stratégiával, a KHP célkitűzéseivel és az Európa 2020 stratégiával összhangban az ETHA-nak támogatnia kell az akvakultúra-ágazat környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi szempontból fenntartható fejlődését, kiemelten összpontosítva a környezetbarát innováció előmozdítására, a halliszttől és a halolajtól való függőség csökkentésére, a tenyésztett szervezetek jólétének javítására és a biogazdálkodás elvei szerint működő és zárt rendszerű akvakultúra-ágazat előmozdítására.
Módosítás 76
Rendeletre irányuló javaslat
46 a preambulumbekezdés (új)
(46a)  Figyelembe véve a vadon élő tengeri állományokra gyakorolt lehetséges hatásait annak, amikor a tenyésztett állatok kiszabadulnak az akvakultúra-tenyésztőtelepekről, az ETHA-nak nem lenne szabad ösztönzőket nyújtania egzotikus fajok vagy géntechnológiával módosított szervezetek tenyésztésére.
Módosítás 77
Rendeletre irányuló javaslat
47 preambulumbekezdés
(47)  Az akvakultúra hozzájárul a part menti és a vidéki régiók növekedéséhez és munkahelyeinek biztosításához. Ezért kulcsfontosságú, hogy az ETHA hozzáférhető legyen az akvakultúra-ágazati vállalkozások, különösen a kkv-k számára, és hozzájáruljon ahhoz, hogy akvakultúrával foglalkozó új gazdálkodók kerüljenek az ágazatba. Az akvakultúra-tevékenységek versenyképességének és gazdasági teljesítményének javítása érdekében elengedhetetlen az innováció és a vállalkozói készség ösztönzése. Az ETHA-nak ezért támogatnia kell az innovatív tevékenységeket és a vállalkozásfejlesztést, különösen a nem élelmiszer-termelési célú és a nyílt tengeri akvakultúrát.
(47)  Az akvakultúra hozzájárul a part menti és a vidéki régiók növekedéséhez és munkahelyeinek biztosításához. Ezért kulcsfontosságú, hogy az ETHA hozzáférhető legyen az akvakultúra-ágazati vállalkozások számára, függetlenül a méretüktől, és hozzájáruljon ahhoz, hogy akvakultúrával foglalkozó új gazdálkodók kerüljenek az ágazatba. Az akvakultúra-tevékenységek versenyképességének és gazdasági teljesítményének javítása érdekében elengedhetetlen az innováció és a vállalkozói készség ösztönzése. Az ETHA-nak ezért támogatnia kell az innovatív tevékenységeket és általában az akvakultúra-ágazati vállalkozások vállalkozásfejlesztését, ideértve a nem élelmiszer-termelési célú és a nyílt tengeri akvakultúrát is.
Módosítás 78
Rendeletre irányuló javaslat
48 preambulumbekezdés
(48)  Az akvakultúra-tevékenységekkel összefüggő új jövedelemformák már bebizonyították, hogy a vállalkozásfejlesztés tekintetében hozzáadott értéket képviselnek. Az ETHA-nak ezért támogatnia kell ezeket az akvakultúrán kívüli kiegészítő tevékenységeket, például a horgászturizmust, az oktatási vagy a környezetvédelmi tevékenységeket.
(48)  Az akvakultúra-tevékenységekkel összefüggő új jövedelemformák már bebizonyították, hogy a vállalkozásfejlesztés tekintetében hozzáadott értéket képviselnek. Az ETHA-nak ezért támogatnia kell ezeket az akvakultúrán kívüli kiegészítő tevékenységeket, például a horgászturizmust, az akvakultúra-ágazatot és termékeit népszerűsítő akvakultúra-turizmust, az oktatási vagy a környezetvédelmi tevékenységeket.
Módosítás 79
Rendeletre irányuló javaslat
49 preambulumbekezdés
(49)  Az akvakultúra-ágazati vállalkozások vonatkozásában a jövedelemgyarapítás másik jelentős formája a termékek értékének oly módon történő növelése, hogy maguk a vállalkozások dolgozzák fel és forgalmazzák saját termékeiket, valamint jó piaci kilátásokkal rendelkező új fajokat telepítenek, ily módon diverzifikálva termelésüket.
(49)  Az akvakultúra-ágazati vállalkozások vonatkozásában a jövedelemgyarapítás másik jelentős formája a termékek értékének oly módon történő növelése, hogy maguk a vállalkozások dolgozzák fel és értékesítsék saját termékeiket, valamint jó piaci kilátásokkal rendelkező, a már meglévő fajokkal való együttélésre biológiailag alkalmas új fajokat telepítenek, ily módon diverzifikálva termelésüket.
Módosítás 80
Rendeletre irányuló javaslat
50 preambulumbekezdés
(50)  Annak ismeretében, hogy a vizekhez és a területekhez való hozzáférés lehetőségeinek figyelembevételével szükséges meghatározni az akvakultúra-fejlesztésre legalkalmasabb területeket, az ETHA-nak támogatnia kell a nemzeti hatóságokat a nemzeti szintű stratégiai választások meghozásában.
(50)  Annak ismeretében, hogy a vizekhez és a területekhez való hozzáférés lehetőségeinek és az állományfenntarthatóság garantálásához való elővigyázatos megközelítés kifejlesztésének fontossága figyelembevételével szükséges meghatározni az akvakultúra-fejlesztésre legalkalmasabb földrajzi területeket, az ETHA-nak támogatnia kell a nemzeti hatóságokat a nemzeti szintű stratégiai választások meghozásában, a regionális hatóságokat pedig a regionális változataik kialakításában.
Módosítás 81
Rendeletre irányuló javaslat
51 preambulumbekezdés
(51)  A humán tőkébe való beruházás szintén elengedhetetlen az akvakultúra-tevékenységek versenyképességének és gazdasági teljesítményének javításához. Az ETHA-nak ezért támogatnia kell az egész életen át tartó tanulást és az ismeretterjesztést ösztönző hálózatépítést, valamint a piaci szereplők általános teljesítményének és versenyképességének javítását segítő tanácsadó szolgáltatásokat.
(51)  A humán tőkébe való beruházás szintén elengedhetetlen az akvakultúra-tevékenységek versenyképességének és gazdasági teljesítményének javításához. Az ETHA-nak ezért támogatnia kell az egész életen át tartó tanulást, valamint az ismeretterjesztést és az ismeretek és a bevált gyakorlatok cseréjét ösztönző hálózatépítést az összes illetékes tanácsadó szolgáltatáson keresztül (az elérhető anyagok fényében), ideértve a szakmai szövetségeket is, a piaci szereplők általános teljesítményének és versenyképességének javítását elősegítendő.
Módosítás 82
Rendeletre irányuló javaslat
51 a preambulumbekezdés (új)
(51a)  Tekintettel arra, hogy szükség van olyan földrajzi területek meghatározására, amelyek a vizekhez és a területekhez való hozzáférés tekintetében nagyobb lehetőségeket rejtenek magukban az akvakultúra fejlesztésére, az ETHA-nak támogatnia kell a nemzeti és regionális hatóságokat stratégiai döntéseik meghozatalában, különösen az akvakultúra fejlesztésére legalkalmasabbnak tekinthető zónák meghatározása és feltérképezése kapcsán, adott esetben figyelembe véve a tengeri területrendezési eljárásokat is.
Módosítás 83
Rendeletre irányuló javaslat
52 preambulumbekezdés
(52)  A környezeti szempontból fenntartható akvakultúra előmozdítása érdekében az ETHA-nak támogatnia kell a fokozottan környezetbarát akvakultúra-tevékenységeket, az akvakultúra-ágazati vállalkozások környezetbarát gazdálkodásra való áttérését, a hitelesítési rendszerek használatát, valamint az organikus akvakultúrára való áttérést. Ugyanebben a szellemben az ETHA-nak támogatnia kell különleges környezetvédelmi szolgáltatásokat nyújtó akvakultúra-ágazati vállalkozásokat is.
(52)  A környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból fenntartható akvakultúra előmozdítása érdekében az ETHA-nak támogatnia kell a fokozottan környezetbarát akvakultúra-tevékenységeket, az akvakultúra-ágazati vállalkozások fenntartható gazdálkodásra való áttérését, a hitelesítési rendszerek használatát, valamint az organikus akvakultúrára való áttérést. Ugyanebben a szellemben az ETHA-nak támogatnia kell különleges környezetvédelmi és közérdekű szolgáltatásokat nyújtó akvakultúra-ágazati vállalkozásokat is.
Módosítás 84
Rendeletre irányuló javaslat
53 preambulumbekezdés
(53)  A fogyasztóvédelem jelentőségének ismeretében, az akvakultúrás tenyésztés által esetlegesen okozott közegészségügyi és állat-egészségügyi kockázat megelőzése és csökkentése érdekében az ETHA-nak megfelelő támogatást kell biztosítania a gazdálkodók számára.
(53)  A fogyasztóvédelem jelentőségének ismeretében, az akvakultúrás tenyésztés által esetlegesen okozott közegészségügyi és állat-egészségügyi kockázat megelőzése és csökkentése érdekében az ETHA-nak megfelelő támogatást kell biztosítania a gazdálkodók számára, különösen az akvakultúra-tevékenységek állatgyógyászati termékektől való függésének csökkentését célzó programokon keresztül.
Módosítás 85
Rendeletre irányuló javaslat
53 a preambulumbekezdés (új)
(53a)  Az ETHA-nak támogatnia kell a halállomány-helyreállítási területek – köztük a halak szaporodása szempontjából lényeges területek, különösen a halállományok ivadéknevelő, ívó- és táplálkozási helyei – egybefüggő hálózatának létrehozását, ahol valamennyi halászati tevékenység tilos.
Módosítás 86
Rendeletre irányuló javaslat
54 preambulumbekezdés
(54)  Felismerve az akvakultúra-tevékenységekre irányuló beruházások kockázatát, az ETHA-nak azzal kell hozzájárulnia az üzlet biztonságához, hogy – különösen a természeti katasztrófák, kedvezőtlen időjárási jelenségek, hirtelen vízminőség-változás, betegségek vagy kártevők általi fertőzések, illetve a termelő létesítmények megrongálódása miatti – rendkívüli termeléskiesés esetén támogatja az állománybiztosításhoz való hozzáférést és ennélfogva a termelők jövedelmének garantálását.
(54)  Felismerve az akvakultúra-tevékenységekre irányuló beruházások kockázatát, az ETHA-nak azzal kell hozzájárulnia az üzlet biztonságához, hogy – különösen a természeti katasztrófák, kedvezőtlen időjárási jelenségek, hirtelen vízminőség-változás, betegségek vagy kártevők általi fertőzések, illetve a termelő létesítmények megrongálódása miatti – rendkívüli termeléskiesés esetén támogatja az állománybiztosításhoz való hozzáférést vagy előmozdítja a kölcsönös befektetési alapok fejlesztését és ennélfogva a termelők jövedelmének garantálását.
Módosítás 87
Rendeletre irányuló javaslat
55 preambulumbekezdés
(55)  Tekintettel arra, hogy az adott közösség szintjén irányított helyi fejlesztésre irányuló megközelítés a halászat és a vidéki térségek fejlődésének előmozdítása terén éveken át hasznosnak bizonyult azáltal, hogy teljes mértékben figyelembe vette a helyi kezdeményezésen alapuló vidékfejlesztés iránti, több ágazatban is felmerülő igényeket, a támogatást a jövőben is folytatni kell és meg kell erősíteni.
(55)  Tekintettel arra, hogy az adott közösség szintjén irányított helyi fejlesztésre irányuló megközelítés a halászközösségek és a vidéki közösségek fejlődésének előmozdítása terén éveken át hasznosnak bizonyult azáltal, hogy teljes mértékben figyelembe vette a helyi kezdeményezésen alapuló vidékfejlesztés iránti, több ágazatban is felmerülő igényeket, a támogatást a jövőben is folytatni kell és meg kell erősíteni.
Módosítás 88
Rendeletre irányuló javaslat
56 preambulumbekezdés
(56)  A halászati területeken az adott közösség szintjén irányított helyi fejlesztésnek ösztönöznie kell a növekedést és a munkahelyteremtést célzó innovatív megközelítéseket, különösen azáltal, hogy növeli a halászati termékek értékét, és új gazdasági tevékenységek – többek között a tengerhez kapcsolódó („kék”) növekedés és a szélesebb értelemben vett tengeri ágazatok kínálta tevékenységek – felé diverzifikálja a helyi gazdaságot.
(56)  A halászati területeken az adott közösség szintjén irányított helyi fejlesztésnek ösztönöznie kell a növekedést és a munkahelyteremtést célzó innovatív megközelítéseket, különösen azáltal, hogy növeli a halászati termékek értékét, és új gazdasági tevékenységek – többek között a tengerhez kapcsolódó („kék”) növekedés és a szélesebb értelemben vett tengeri ágazatok kínálta tevékenységek – felé is diverzifikálja a helyi gazdaságot.
Módosítás 89
Rendeletre irányuló javaslat
57 preambulumbekezdés
(57)  A halászati területek fenntartható fejlődésének hozzá kell járulnia a társadalmi befogadás előmozdítására, a szegénység csökkentésére és a helyi szintű innováció támogatására irányuló, az Európa 2020 stratégiában foglalt célkitűzésekhez, valamint a Lisszaboni Szerződés kiemelt prioritását jelentő területi kohézió célkitűzéséhez.
(57)  A halászati területek fenntartható fejlődésének hozzá kell járulnia a társadalmi befogadás előmozdítására, a szegénység csökkentésére, a foglalkoztatási ráta növelésére és a helyi szintű – többek között szociális – innováció támogatására irányuló, az Európa 2020 stratégiában foglalt célkitűzésekhez, valamint a Lisszaboni Szerződés kiemelt prioritását jelentő területi kohézió célkitűzéséhez.
Módosítás 90
Rendeletre irányuló javaslat
58 preambulumbekezdés
(58)  Az adott közösség szintjén irányított helyi fejlesztést a köz- és a magánszféra és a civil társadalom képviselőiből álló, a társadalmat megfelelően tükröző helyi partnerségeknek kell végrehajtaniuk alulról felfelé építkező megközelítés segítségével; ezek a helyi szereplők vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy a helyi halászati területeik szükségleteinek kielégítése érdekében integrált, ágazatközi helyi fejlesztési stratégiákat dolgozzanak ki és hajtsanak végre; a helyi akciócsoportok reprezentativitásának biztosításához fontos, hogy a döntéshozatali testületekben egyetlen érdekcsoportnak se legyen 49 %-ot meghaladó szavazati joga.
(58)  Az adott közösség szintjén irányított helyi fejlesztést a köz- és a magánszféra és a civil társadalom képviselőiből álló, a társadalmat megfelelően tükröző helyi partnerségeknek kell végrehajtaniuk alulról felfelé építkező megközelítés segítségével; ezek a helyi szereplők vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy a helyi halászati területeik szükségleteinek kielégítése érdekében integrált, ágazatközi helyi fejlesztési stratégiákat dolgozzanak ki és hajtsanak végre. A helyi akciócsoportok reprezentativitásának biztosításához, valamint ahhoz, hogy e csoportok tevékenységei a halászati és akvakultúra-ágazat kihívásaival foglalkozzanak, fontos, hogy a döntéshozatali testületekben képviselt gazdasági szereplők között a halászok és/vagy haltenyésztők többséget alkossanak.
Módosítás 91
Rendeletre irányuló javaslat
60 preambulumbekezdés
(60)  A halászati területek ETHA-ból történő támogatását össze kell hangolni a más uniós alapok által nyújtott helyi fejlesztési támogatásokkal, és annak ki kell terjednie a helyi fejlesztési stratégiák és a helyi akciócsoportok által végzett tevékenységek előkészítésének és végrehajtásának valamennyi vetületére, valamint a helyi térség ösztönzésének és a helyi partnerség működtetésének költségeire.
(60)  A halászati területek ETHA-ból történő támogatását össze kell hangolni a más uniós alapok által nyújtott helyi fejlesztési támogatásokkal, és annak ki kell terjednie a helyi fejlesztési stratégiák és a helyi akciócsoportok által végzett tevékenységek előkészítésének és végrehajtásának valamennyi vetületére, valamint a helyi térség ösztönzésének és a helyi partnerség működtetésének költségeire. Ennek a támogatásnak helyi fejlesztési projektek kidolgozásakor – különösen a kisüzemi part menti és a belvízi halászat vonatkozásában – lehetővé kell tennie a technikai segítségnyújtáshoz való hozzáférést, különös tekintettel a pénzügyi tervezésre.
Módosítás 92
Rendeletre irányuló javaslat
61 preambulumbekezdés
(61)  Ahhoz, hogy a kiélezett versennyel jellemzett piacon biztosítani lehessen a halászat és az akvakultúra életképességét, rendelkezéseket kell megállapítani a [halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló .../.../EU rendelet] végrehajtásának támogatására, valamint a piaci szereplők által a halászati és az akvakultúra-termékek értékének maximalizálására irányuló értékesítési és feldolgozási tevékenységek támogatására. Különös figyelmet kell fordítani az ellátási lánc termelési, feldolgozási és értékesítési tevékenységeit átfogó műveletek előmozdítására. A visszadobási tilalomra vonatkozó új politikához való alkalmazkodás érdekében az ETHA-nak a nem szándékos fogások feldolgozását is támogatnia kell.
(61)  Ahhoz, hogy a kiélezett versennyel jellemzett piacon biztosítani lehessen a halászat és az akvakultúra életképességét, rendelkezéseket kell megállapítani a [halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló .../.../EU rendelet] végrehajtásának támogatására, valamint a piaci szereplők által a halászati és az akvakultúra-termékek értékének maximalizálására irányuló értékesítési és feldolgozási tevékenységek támogatására. Különös figyelmet kell fordítani az ellátási lánc termelési, feldolgozási és értékesítési tevékenységeit átfogó műveletek előmozdítására.
Módosítás 93
Rendeletre irányuló javaslat
62 preambulumbekezdés
(62)  Kiemelten kell kezelni a termelői szervezeteket és azok szövetségeit, támogatást biztosítva számukra. A tárolási támogatáshoz nyújtott ellentételezést, valamint a termelési és értékesítési tervekre vonatkozó támogatást fokozatosan ki kell vezetni, mivel ezek a meghatározott támogatások elveszítették jelentőségüket, figyelembe véve az ilyen jellegű termékek uniós piaci struktúrájának alakulását és az erős termelői szervezetek növekvő jelentőségét.
(62)  Kiemelten kell kezelni a termelői szervezeteket és azok szövetségeit, támogatást biztosítva számukra.
Módosítás 94
Rendeletre irányuló javaslat
63 preambulumbekezdés
(63)  Felismerve a kisüzemi part menti halászatot folytató halászokat érintő élesedő versenyt, az ETHA-nak támogatnia kell a kisüzemi part menti halászatot folytató halászok azon vállalkozó szellemű kezdeményezéseit, amelyek növelik az általuk kifogott halak értékét, különösen azáltal, hogy az általuk kifogott halakat maguk dolgozzák fel és értékesítik közvetlenül.
(63)  Felismerve a kisüzemi part menti halászatot folytató halászokat érintő élesedő versenyt és egyes part menti közösségek halászattól való függését, az ETHA-nak támogatnia kell a kisüzemi part menti halászatot folytató halászok azon vállalkozó szellemű kezdeményezéseit, amelyek növelik az általuk kifogott halak értékét, különösen azáltal, hogy az általuk kifogott halakat maguk dolgozzák fel és értékesítik közvetlenül.
Módosítás 95
Rendeletre irányuló javaslat
63 a preambulumbekezdés (új)
(63a)  Az ETHA-nak támogatnia kell azokat a vállalkozói és kollektív kezdeményezéseket, amelyek célja a környezetvédelemre és halászati erőforrások megóvására vonatkozó uniós célkitűzések megvalósítása az által, hogy közös vízi környezetvédelmi intézkedéseket vezetnek be, különösen a belvízi halászat vonatkozásában.
Módosítás 96
Rendeletre irányuló javaslat
64 preambulumbekezdés
(64)  Az Európai Unió legkülső régióiban a halászati tevékenységek nehézségekkel küzdenek, különösen – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkében elismert kedvezőtlen adottságokból kifolyólag – egyes halászati termékek értékesítésekor felmerülő többletköltségek miatt.
(64)  Mivel az Európai Unió legkülső régióiban a halászati tevékenységek nehézségekkel küzdenek, különösen a távoli elhelyezkedésük és a különleges éghajlati viszonyaik miatt, az ETHA-nak figyelembe kellene vennie ezeket – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkében is elismert – kedvezőtlen adottságokat.
Módosítás 97
Rendeletre irányuló javaslat
65 preambulumbekezdés
(65)  Annak érdekében, hogy az Európai Unió legkülső régióiból származó egyes halászati termékek versenyképesek maradjanak az Európai Unió más régióiból származó hasonló termékekkel szemben, az Európai Unió 1992-ben intézkedéseket vezetett be a halászati ágazatban felmerülő kapcsolódó többletköltségek ellentételezésére. A 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó intézkedéseket a 791/2007/EK tanácsi rendelet állapítja meg. Az egyes ilyen halászati termékek értékesítéséből adódó többletköltségek ellentételezését 2014. január 1-jétől folytatni kell.
(65)  Annak érdekében, hogy az Európai Unió legkülső régióiból származó egyes halászati termékek versenyképesek maradjanak az Európai Unió más régióiból származó hasonló termékekkel szemben, az Európai Unió 1992-ben intézkedéseket vezetett be a halászati ágazatban felmerülő kapcsolódó többletköltségek ellentételezésére. A 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó intézkedéseket a 791/2007/EK tanácsi rendelet állapítja meg. Tekintettel a legkülső régiókban folytatott halászati tevékenységek nehézségeire, az egyes halászati termékek értékesítéséből adódó többletköltségek ellentételezését 2014. január 1-jétől emelni kell.
Módosítás 98
Rendeletre irányuló javaslat
66 preambulumbekezdés
(66)  Az érintett legkülső régiókban érvényesülő eltérő értékesítési feltételekre, valamint a fogásmennyiségek, az állományok és a piaci kereslet ingadozásaira való tekintettel az ellentételezésre jogosult halászati termékek, azok legnagyobb mennyiségei és az ellentételezési összegek meghatározását – a tagállamonként megszabott keret-előirányzatokon belül – az érintett tagállamokra kell hagyni.
(66)  Az érintett legkülső régiókban a halászati és akvakultúra-termékek esetében érvényesülő eltérő előállítási, feldolgozási és értékesítési feltételekre, valamint a fogásmennyiségek, az állományok és a piaci kereslet ingadozásaira való tekintettel az ellentételezésre jogosult halászati és akvakultúra-termékek vagy termékkategóriák, azok legnagyobb mennyiségei és az ellentételezési összegek meghatározását – a tagállamonként megszabott keret-előirányzatokon belül – az érintett tagállamokra kell hagyni.
Külön szavazás
Rendeletre irányuló javaslat
68 preambulumbekezdés
(68)  A tagállamoknak olyan ellentételezési összeget kell meghatározniuk, amely lehetővé teszi a legkülső régiók kedvezőtlen adottságok folytán, különösen pedig a termékeknek az európai kontinensre történő szállítása miatt jelentkező többletköltségek megfelelő kiegyenlítését. A túlkompenzálás elkerülése érdekében az összegnek arányosnak kell lennie a támogatás által kiegyenlített többletköltségekkel, és az semmilyen körülmények között sem haladhatja meg az európai kontinensre történő szállítás költségeinek és az egyéb kapcsolódó költségek 100 %-át. Az ellentételezésnek ebből a célból figyelembe kell vennie a többletköltségeket befolyásoló más típusú állami beavatkozásokat is.
(68)  A tagállamoknak olyan ellentételezési összeget kell meghatározniuk, amely lehetővé teszi a legkülső régiók kedvezőtlen adottságok folytán, különösen pedig a termékeknek az európai kontinensre történő szállítása miatt jelentkező többletköltségek megfelelő kiegyenlítését.
Módosítás 100
Rendeletre irányuló javaslat
69 preambulumbekezdés
(69)  Rendkívül fontos, hogy a tagállamok és a piaci szereplők rendelkezzenek magas színvonalú ellenőrzések végzésére alkalmas felszerelésekkel, és ily módon biztosítsák a közös halászati politika szabályainak betartását, egyúttal gondoskodva az élő vízi erőforrások fenntartható kiaknázásáról is; az ETHA-nak ezért az 1224/2009/EK tanácsi rendelettel összhangban támogatnia kell a tagállamokat és a piaci szereplőket. A szabálykövető magatartás megteremtése révén e támogatásnak hozzá kell járulnia a fenntartható növekedéshez.
(69)  Rendkívül fontos, hogy a tagállamok és a piaci szereplők rendelkezzenek magas színvonalú ellenőrzések végzésére alkalmas felszerelésekkel, és ily módon biztosítsák a közös halászati politika szabályainak betartását, egyúttal gondoskodva az élő vízi erőforrások fenntartható kiaknázásáról is; az ETHA-nak ezért az 1224/2009/EK tanácsi rendelettel összhangban támogatnia kell a tagállamokat és a piaci szereplőket. A szabálykövető magatartás megteremtése révén e támogatásnak hozzá kell járulnia a fenntartható növekedéshez. Az ellenőrzés egységesítése és fokozása érdekében a tagállamok számára azt is lehetővé kell tenni, hogy közös ellenőrzési rendszereket alkalmazzanak.
Módosítás 101
Rendeletre irányuló javaslat
70 preambulumbekezdés
(70)  A tagállamok számára az uniós ellenőrzési rendszer végrehajtásával kapcsolatban felmerült kiadásokra a 861/2006/EK rendelet alapján nyújtott támogatás folyósítását az ETHA keretében folytatni kell az egyetlen alap logikáját követve.
(70)  A tagállamok számára az uniós ellenőrzési rendszer végrehajtásával kapcsolatban felmerült kiadásokra a 861/2006/EK rendelet alapján nyújtott támogatást az ETHA keretében növelni kell az egyetlen alap logikáját követve.
Módosítás 102
Rendeletre irányuló javaslat
72 a preambulumbekezdés (új)
(72a)  Azokon a területeken, ahol jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászati tevékenység folytatásáról érkezik bejelentés, az ETHA-nak támogatnia kell a kiegészítő ellenőrző tevékenységek és vizsgálatok végzését segítő alapokat.
Módosítás 103
Rendeletre irányuló javaslat
73 preambulumbekezdés
(73)  A többéves uniós programban foglaltaknak megfelelően rendelkezéseket kell megállapítani a halászati adatok gyűjtésének, kezelésének és felhasználásának támogatására, különösen a nemzeti programoknak, valamint a tudományos elemzésre szánt és a KHP végrehajtására vonatkozó adatok kezelésének és felhasználásának támogatására. A tagállamoknak a 861/2006/EK rendelet alapján a halászati adatok gyűjtésével, kezelésével és felhasználásával kapcsolatban felmerült kiadásokra nyújtott támogatás folyósítását az ETHA keretében folytatni kell az egyetlen alap logikáját követve.
(73)   Az érintett feleket a tanácsadó testületeken keresztül tájékoztatni kell az eljárásokról. A többéves uniós programban foglaltaknak megfelelően rendelkezéseket kell megállapítani a halászati adatok gyűjtésének, kezelésének és felhasználásának támogatására, különösen a nemzeti programoknak, valamint a tudományos elemzésre szánt és a KHP végrehajtására vonatkozó adatok kezelésének és felhasználásának támogatására. A tagállamoknak a 861/2006/EK rendelet alapján a halászati adatok gyűjtésével, kezelésével és felhasználásával kapcsolatban felmerült kiadásokra nyújtott támogatás folyósítását az ETHA keretében folytatni kell az egyetlen alap logikáját követve.
Módosítás 104
Rendeletre irányuló javaslat
73 a preambulumbekezdés (új)
(73a)  Hangsúlyozni kell az adatgyűjtés – mint a KHP sarokköve – rendkívüli jelentőségét. Az adatgyűjtés az elérendő célok pontos meghatározásának elengedhetetlen előfeltétele, különösen ami a maximális fenntartható hozam elérését és a jobb halászati gazdálkodás megvalósítását illeti. Ebben az értelemben helyénvaló annak biztosítása, hogy az adatgyűjtés a jelentőségének megfelelő részt kapja meg az ETHA költségvetéséből. Helyénvaló az is, hogy gondoskodjanak az európai halállományok állapotának átfogó felülvizsgálatát ösztönző társfinanszírozási arányról.
Módosítás 105
Rendeletre irányuló javaslat
74 preambulumbekezdés
(74)  Támogatni kell a tagállamok közötti, valamint adott esetben az ugyanazon tengeri medencén belüli adatgyűjtés céljából a harmadik országokkal, illetve a megfelelő nemzetközi tudományos testületekkel folytatott együttműködést is.
(74)  Támogatni kell a tagállamok közötti, valamint adott esetben az ugyanazon tengeri medencén belüli adatgyűjtés céljából a harmadik országokkal, illetve a megfelelő nemzetközi tudományos testületekkel és a regionális tanácsadó testületekkel folytatott együttműködést is.
Módosítás 106
Rendeletre irányuló javaslat
76 preambulumbekezdés
(76)  Az Európai Unió integrált tengerpolitikájának végrehajtásához és továbbfejlesztéséhez – a Tanács, az Európai Parlament és a Régiók Bizottsága nyilatkozataiban foglaltaknak megfelelően – tartós finanszírozásra van szükség.
(76)  Az Európai Unió integrált tengerpolitikájának végrehajtásához és továbbfejlesztéséhez – az integrált tengerpolitika továbbfejlesztését támogató program létrehozásáról szóló, 2011. november 30-i 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben1, valamint a Tanács, az Európai Parlament és a Régiók Bizottsága nyilatkozataiban foglaltaknak megfelelően – tartós finanszírozásra van szükség. A tengerügyek fejlesztése az integrált tengerpolitika pénzügyi támogatása révén várhatóan jelentős hatást fog gyakorolni a gazdasági, társadalmi és területi kohézió szempontjából.
__________________
1HL L 321., 2011.12.5., 1. o.
Módosítás 107
Rendeletre irányuló javaslat
76 a preambulumbekezdés (új)
(76a)  E tekintetben az ETHA-t úgy kell megtervezni, hogy támogassa az integrált tengerpolitika stratégiai céljait elősegítő intézkedésekre irányuló felderítő tevékenységeket, az ökoszisztéma-alapú megközelítésnek megfelelően kellő figyelmet fordítva a szóban forgó tevékenységek kumulatív hatására, a fenntartható gazdasági növekedésre, a foglalkoztatásra, az innovációra és a versenyképességre a part menti régiókban, szigeteken és legkülső régiókban, továbbá az integrált tengerpolitika nemzetközi dimenziójának az előmozdítására.
Módosítás 108
Rendeletre irányuló javaslat
77 preambulumbekezdés
(77)  Az ETHA-nak minden szinten támogatnia kell az integrált tengerpolitikai irányítás előmozdítását, különösen a bevált gyakorlati módszerek cseréjével, valamint a tengeri medencékhez kapcsolódó integrált stratégiák továbbfejlesztésével és végrehajtásával. E stratégiák célja, hogy az uniós pénzügyi eszközök és alapok felhasználásának maximalizálása, valamint az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójához való hozzájárulás érdekében integrált keretet hozzanak létre az európai tengeri medencékben felmerülő közös kihívások kezelésére, valamint az érdekelt felek közötti együttműködés szorosabbra fűzésére.
(77)  Az ETHA-nak minden szinten támogatnia kell az integrált tengerpolitikai irányítás előmozdítását, különösen a bevált gyakorlati módszerek cseréjével, valamint a tengeri medencékhez kapcsolódó integrált stratégiák továbbfejlesztésével és végrehajtásával. Ebben az összefüggésben rendkívül fontos a tengerpolitikai irányítás javítása, többek között az Unió parti őrségi szolgálatait ellátó illetékes hatóságok közötti, megfelelő szinten zajló együttműködés és koordináció fokozása, valamint az egészségesebb és biztonságosabb tengerek és óceánok biztosítása, különösen a hatályos tengerpolitikai jogszabályok végrehajtása révén. E stratégiák célja, hogy az uniós pénzügyi eszközök és alapok felhasználásának maximalizálása, valamint az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójához és a környezeti fenntarthatósághoz való hozzájárulás érdekében integrált keretet hozzanak létre az európai tengeri medencékben felmerülő közös kihívások kezelésére, valamint az érdekelt felek közötti együttműködés szorosabbra fűzésére. Ezért nagyon fontos az integrált tengerpolitika célkitűzéseinek elérésével kapcsolatos külső együttműködés és koordináció javítása és erősítése, az ENSZ Tengerjogi Egyezménye alapján.
Módosítás 109
Rendeletre irányuló javaslat
77 a preambulumbekezdés (új)
(77a)  A halászatot és az akvakultúrát támogató alapok és az integrált tengerpolitika rendelkezésére álló pénzeszközök közelítésének elősegítése érdekében az ETHA-nak konkrét keretet kell biztosítania ahhoz, hogy támogassa a halászatnak és az akvakultúrának az integrált tengerpolitikához történő hozzájárulását. Elengedhetetlen e tevékenységek teljes körű elismerése az integrált irányításban és az integrált tengerpolitika végrehajtásához hozzájáruló kollektív projektekben való részvétel támogatása révén.
Módosítás 110
Rendeletre irányuló javaslat
79 preambulumbekezdés
(79)  Az adott ágazatok által működtetett egyes információs rendszerek összekapcsolása szükségessé teheti azok saját finanszírozási mechanizmusainak koherens és a Szerződés rendelkezéseivel összhangban történő mozgósítását. A tengeri területrendezés és a part menti övezetek integrált kezelése elengedhetetlen a tengeri területek és a part menti régiók fenntartható fejlődéséhez, és mindkettő hozzájárul az ökoszisztéma-alapú gazdálkodás céljaihoz, valamint a szárazföld és a tenger közötti kapcsolatok fejlődéséhez. Ezek az eszközök fontosak a tengerpartjaink, tengereink és óceánjaink különböző hasznosításainak irányításához, fenntartható gazdasági fejlődésük lehetővé tételéhez és a határokon átnyúló beruházás ösztönzéséhez is, miközben a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv végrehajtása részletesebben meghatározza a tengeri környezetre hatást gyakorló emberi tevékenységek fenntarthatósági határait. Javítani kell továbbá a tenger világára vonatkozó ismereteket, és az óceánok és a tengerek állapotára vonatkozó adatok gyűjtésének, ingyenes megosztásának, újrafelhasználásának és terjesztésének elősegítése révén ösztönözni kell az innovációt.
(79)  Az adott ágazatok által működtetett egyes információs rendszerek összekapcsolása szükségessé teheti azok saját finanszírozási mechanizmusainak koherens és a Szerződés rendelkezéseivel összhangban történő mozgósítását. A tengeri területrendezés és a part menti övezetek integrált kezelése elengedhetetlen a tengeri területek és a part menti régiók fenntartható fejlődéséhez, és mindkettő hozzájárul az ökoszisztéma-alapú gazdálkodás céljaihoz, valamint a szárazföld és a tenger közötti kapcsolatok fejlődéséhez. Ezek az eszközök fontosak a tengerpartjaink, tengereink és óceánjaink különböző hasznosításainak irányításához, fenntartható gazdasági fejlődésük lehetővé tételéhez és a határokon átnyúló beruházás ösztönzéséhez is, miközben a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv végrehajtása részletesebben meghatározza a tengeri környezetre hatást gyakorló ipari, építési és emberi tevékenységek fenntarthatósági határait. Javítani kell továbbá a tenger világára vonatkozó ismereteket, és az óceánok és a tengerek állapotára, valamint a halászterületek helyzetére vonatkozó adatok gyűjtésének, ingyenes megosztásának, újrafelhasználásának és terjesztésének elősegítése révén ösztönözni kell az innovációt, az adatokat pedig a végfelhasználók és a nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátani.
Módosítás 111
Rendeletre irányuló javaslat
80 preambulumbekezdés
(80)  Az ETHA-nak támogatnia kell a tengeri ágazatokon és a tengerparti régiókon belüli fenntartható gazdasági növekedést, foglalkoztatást, innovációt és versenyképességet is. Különösen fontos a feltörekvő és a leendő tengeri ágazatokban a növekedést gátló szabályozási akadályok és készségbeli hiányosságok azonosítása, valamint azon műveletek meghatározása, amelyek a tengeri és a tengerügyi alkalmazásokban rejlő üzleti lehetőségek javításához szükséges technológiai innovációra irányuló beruházás előmozdítását célozzák.
(80)  Az ETHA-nak támogatnia kell a tengeri ágazatokon és a tengerparti régiókon belüli fenntartható gazdasági növekedést, foglalkoztatást, innovációt és versenyképességet is. Különösen fontos a feltörekvő és a leendő tengeri ágazatokban a növekedést gátló szabályozási akadályok és készségbeli hiányosságok azonosítása, valamint azon műveletek meghatározása, amelyek a tengeri és a tengerügyi alkalmazásokban rejlő üzleti lehetőségek javításához szükséges technológiai innovációra irányuló beruházás előmozdítását célozzák. Az ETHA-nak támogatnia kell az ágazat oktatási és szakképzési rendszerének fejlesztésére irányuló intézkedéseket, többek között az oktatási és képzési szolgáltatások minőségének javításához szükséges felszerelés és eszközök beszerzését.
Módosítás 112
Rendeletre irányuló javaslat
81 preambulumbekezdés
(81)  Az ETHA-nak ki kell egészítenie az Unió és a tagállamok által nemzeti és annál alacsonyabb szinten az óceánok, tengerek és tengerpartok védelmének és fenntartható használatának ösztönzése érdekében rendelkezésre bocsátott meglévő és jövőbeli pénzügyi eszközöket, illetve összhangban kell állnia azokkal, elősegítve az Európai Unió tagállamai és tengerparti régióik, szigeteik és legkülső régióik közötti együttműködés eredményesebbé tételét, a nemzeti és helyi projektek rangsorolásának és előrehaladásának figyelembevételével. Az Alap összekapcsolódik a tengerügyi dimenzióra esetlegesen kiterjedő egyéb uniós szakpolitikákkal, különösen az Európai Regionális Fejlesztési Alappal, a Kohéziós Alappal, az Európai Szociális Alappal, valamint a „Horizont 2020” elnevezésű kutatási és energiapolitikai programmal.
(81)  Az ETHA-nak ki kell egészítenie az Unió és a tagállamok által nemzeti és annál alacsonyabb szinten a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés, valamint az óceánok, tengerek és tengerpartok védelmének és fenntartható használatának ösztönzése érdekében rendelkezésre bocsátott meglévő és jövőbeli pénzügyi eszközöket, illetve összhangban kell állnia azokkal, elősegítve az Európai Unió tagállamai és tengerparti régióik, szigeteik és legkülső régióik közötti együttműködés eredményesebbé tételét, a nemzeti és helyi projektek rangsorolásának és előrehaladásának figyelembevételével. Az Alap összekapcsolódik a tengerügyi dimenzióra esetlegesen kiterjedő egyéb uniós szakpolitikákkal, különösen az Európai Regionális Fejlesztési Alappal, a Kohéziós Alappal, az Európai Szociális Alappal, valamint a „Horizont 2020” elnevezésű kutatási és energiapolitikai programmal.
Módosítás 113
Rendeletre irányuló javaslat
84 preambulumbekezdés
(84)  Az operatív program megvalósítása, valamint az egyszerű és átlátható megvalósítást szolgáló innovatív megközelítések és gyakorlati módszerek előmozdítása érdekében az ETHA-nak technikai segítségnyújtás révén előkészítő, adminisztratív és technikai támogatást kell biztosítania, továbbá támogatnia kell a tájékoztatási intézkedéseket, a hálózatépítést, az értékeléseket, az ellenőrzéseket, a tanulmányokat és a tapasztalatcserét. A technikai segítségnyújtásnak magában kell foglalnia a kapacitásépítés, az információterjesztés, a tapasztalatcsere és a helyi partnerségek közötti együttműködés támogatását célzó helyi halászati akciócsoportok európai hálózatának létrehozását is.
(84)  Az operatív program megvalósítása, valamint az egyszerű és átlátható, a piaci szereplők és a halászati szervezetek érdekeit szem előtt tartó megvalósítást szolgáló innovatív megközelítések és gyakorlati módszerek előmozdítása érdekében az ETHA-nak technikai segítségnyújtás révén előkészítő, adminisztratív és technikai támogatást kell biztosítania, továbbá támogatnia kell a tájékoztatási intézkedéseket, a hálózatépítést, az értékeléseket, az ellenőrzéseket, a tanulmányokat és a tapasztalatcserét. A technikai segítségnyújtásnak magában kell foglalnia a kapacitásépítés, az információterjesztés, a tapasztalatcsere és a helyi partnerségek közötti együttműködés támogatását célzó helyi halászati akciócsoportok európai hálózatának létrehozását is.
Módosítás 114
Rendeletre irányuló javaslat
88 preambulumbekezdés
(88)  Annak tudatában, mennyire fontos tengeri biológiai erőforrások megőrzése és a halállományok – különösen a jogellenes halászattal szembeni – védelme, valamint „A közös halászati politika reformja” című zöld könyv szellemét követve a KHP szabályait be nem tartó azon piaci szereplőket, amelyek súlyosan veszélyeztetik az érintett állományok fenntarthatóságát és ezért komoly veszélyt jelentenek az élő tengeri biológiai erőforrások tagállami szinten történő fenntartható – a célfajok populációit a legnagyobb fenntartható hozamot eredményező egyedszám feletti szintre helyreállító és azon a szinten fenntartó – kiaknázására, valamint a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatban érintett piaci szereplőket ki kell zárni az ETHA keretében nyújtott támogatásból. Az uniós finanszírozás a műveletek kiválasztásától a végrehajtásukig egyetlen szakaszban sem használható fel a KHP-rendelet célkitűzéseiben megfogalmazott, a tengeri biológiai erőforrások megőrzésére irányuló közérdek veszélyeztetésére.
(88)  Annak tudatában, mennyire fontos tengeri biológiai erőforrások megőrzése és a halállományok – különösen a jogellenes halászattal szembeni – védelme, valamint „A közös halászati politika reformja” című zöld könyv szellemét követve a KHP szabályait be nem tartó azon piaci szereplőket, amelyek súlyosan veszélyeztetik az érintett állományok fenntarthatóságát, különösen a célfajok populációinak 2015-re a legnagyobb fenntartható hozamot eredményező egyedszám feletti szintre való helyreállítása és e szinten való megtartása céljának és a jó környezeti állapot 2020-ra történő elérése és megőrzése céljának megvalósulását , ezért komoly veszélyt jelentenek az élő tengeri biológiai erőforrások fenntartható kiaknázására, valamint a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatban részt vevő piaci szereplőket ki kell zárni az ETHA keretében nyújtott támogatásból. Az uniós finanszírozás a műveletek kiválasztásától a végrehajtásukig egyetlen szakaszban sem használható fel a KHP-rendelet célkitűzéseiben megfogalmazott, a tengeri biológiai erőforrások megőrzésére irányuló közérdek veszélyeztetésére.
Módosítás 115
Rendeletre irányuló javaslat
88 a preambulumbekezdés (új)
(88a)  Lehetővé kell tenni az ETHA-finanszírozás befagyasztását, amennyiben valamely tagállam vizein vagy saját halászflottáján belül képtelen kezelni a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat problémáját.
Módosítás 116
Rendeletre irányuló javaslat
91 preambulumbekezdés
(91)  A [KHP-rendelet] 50. és 51. cikkében említett, a KHP-vel összefüggő sajátos szükségletek kezelése, valamint a KHP szabályainak való megfeleléshez való hozzájárulás érdekében a kifizetési határidő megszakítására vonatkozó szabályokon [a közös rendelkezések megállapításáról szóló […/.../EU] rendelet] túlmenően további rendelkezéseket kell megállapítani. Ha egy tagállam vagy egy piaci szereplő nem tesz eleget a KHP szerinti kötelezettségeinek, vagy ha a Bizottság rendelkezésére álló bizonyítékok ilyen kötelezettségszegésre utalnak, óvintézkedésként a Bizottság számára lehetővé kell tenni a kifizetések megszakítását.
(91)  A [KHP-rendelet] 50. és 51. cikkében említett, a KHP-vel összefüggő sajátos szükségletek kezelése, valamint a KHP szabályainak való megfeleléshez való hozzájárulás érdekében a kifizetési határidő megszakítására vonatkozó szabályokon [a közös rendelkezések megállapításáról szóló […/.../EU] rendelet] túlmenően további rendelkezéseket kell megállapítani. Ha egy tagállam vagy egy piaci szereplő nem tesz eleget a KHP szerinti kötelezettségeinek, vagy ha a Bizottság rendelkezésére álló bizonyítékok megerősítik az ilyen kötelezettségszegést, óvintézkedésként a Bizottság számára lehetővé kell tenni a kifizetések megszakítását.
Módosítás 117
Rendeletre irányuló javaslat
93 preambulumbekezdés
(93)  Minőségük javítása és eredményességük bizonyítása érdekében az operatív programokat nyomon kell követni és értékelésnek kell alávetni. A Bizottságnak létre kell hoznia egy közös monitoring- és értékelési keretet, amely egyebek mellett azt is biztosítja, hogy a megfelelő adatok kellő időben rendelkezésre álljanak. Ezzel összefüggésben meg kell határozni a mutatók jegyzékét, és a Bizottságnak a konkrét célkitűzésekhez kapcsolódóan értékelnie kell az ETHA hatását.
(93)  Minőségük javítása és eredményességük bizonyítása érdekében az operatív programokat nyomon kell követni és értékelésnek kell alávetni. A Bizottságnak létre kell hoznia egy közös monitoring- és értékelési keretet, amely egyebek mellett azt is biztosítja, hogy a megfelelő adatok kellő időben a nyilvánosság számára rendelkezésre álljanak. Ezzel összefüggésben meg kell határozni a mutatók jegyzékét, és a Bizottságnak a konkrét célkitűzésekhez kapcsolódóan értékelnie kell az ETHA hatását.
Módosítás 118
Rendeletre irányuló javaslat
95 preambulumbekezdés
(95)  A finanszírozási lehetőségekre és a projektkedvezményezettekre vonatkozó információk hozzáférhetőségének és átláthatóságának javítása érdekében valamennyi tagállamnak olyan egységes honlapot vagy honlap-portált kell elérhetővé tennie, amely tájékoztatást nyújt az operatív programról, beleértve az egyes operatív programok által támogatott műveletek felsorolását. Ezeknek az információknak ésszerű, közérthető és konkrét képet kell nyújtaniuk a nagyközönség és különösen az Unió adófizetői számára arról, hogy az ETHA keretében mire fordítják az uniós finanszírozást. E célkitűzésen felül a vonatkozó adatok közzétételének arra is kell szolgálnia, hogy még jobban reklámozza az uniós finanszírozásra történő pályázás lehetőségét. Az adatvédelemmel kapcsolatos alapvető jog teljes mértékű tiszteletben tartásával és a Bíróság által a Schecke egyesített ügyekben hozott ítélettel összhangban azonban természetes személyek nevének közzététele nem írható elő.
(95)  A finanszírozási lehetőségekre és a projektkedvezményezettekre vonatkozó információk hozzáférhetőségének és átláthatóságának javítása érdekében valamennyi tagállamnak olyan egységes honlapot vagy honlap-portált kell elérhetővé tennie, amely tájékoztatást nyújt az operatív programról, beleértve az egyes operatív programok által támogatott műveletek felsorolását. Valamennyi tagállam e célra kijelölt honlapjának elérhetőnek kell lennie egy hivatalos uniós honlapról is, hogy a különböző tagállamokban élő polgárok könnyebben hozzáférhessenek az egyes tagállamok által közzétett információkhoz. Ezeknek az információknak ésszerű, közérthető és konkrét képet kell nyújtaniuk a nagyközönség és különösen az Unió adófizetői számára arról, hogy az ETHA keretében mire fordítják az uniós finanszírozást. E célkitűzésen felül a vonatkozó adatok közzétételének arra is kell szolgálnia, hogy még jobban reklámozza az uniós finanszírozásra történő pályázás lehetőségét. Az adatvédelemmel kapcsolatos alapvető jog teljes mértékű tiszteletben tartásával és a Bíróság által a Schecke egyesített ügyekben hozott ítélettel összhangban azonban természetes személyek nevének közzététele nem írható elő.
Módosítás 119
Rendeletre irányuló javaslat
96 a preambulumbekezdés (új)
(96a)  Különösen fontos annak biztosítása, hogy a halászati gazdálkodásra vonatkozó adatkövetelmények teljesítésére, valamint az uniós ellenőrzési és végrehajtási rendszer gyakorlati végrehajtásához szükséges igazgatási kapacitásra vonatkozó előzetes feltételrendszerek teljesüljenek;
Módosítás 120
Rendeletre irányuló javaslat
96 b preambulumbekezdés (új)
(96b)  Különösen fontos annak biztosítása, hogy a halászati gazdálkodásra vonatkozó adatkövetelmények teljesítésére, valamint az uniós ellenőrzési és végrehajtási rendszer gyakorlati végrehajtásához szükséges igazgatási kapacitásra vonatkozó előzetes feltételrendszerek teljesüljenek.
Módosítás 121
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – c pont
c)  a halászati területek és a belvízi halászat fenntartható fejlesztése;
c)  a halászati és akvakultúra-területek, a belvízi halászat és az e rendeletben meghatározott, kapcsolódó tevékenységek fenntartható fejlesztése,
Módosítás 122
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  és az integrált tengerpolitika (ITP).
d)  és az integrált tengerpolitika (ITP), beleértve a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvet is.
Módosítás 123
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés
E rendelet kifejezetten eltérő rendelkezése hiányában ez a rendelet az Unió területén végzett műveletekre vonatkozik.
E rendelet kifejezetten eltérő rendelkezése hiányában ez a rendelet az Unió területén, vizein és flottáiban végzett műveletekre vonatkozik.
Módosítás 124
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – -1 pont (új)
-1. „zárt rendszerű akvakultúra”: olyan akvakultúra-létesítmények, ahol a halakkal és egyéb akvakultúra-termékekkel zárt, a vizet megtartó és a rendszeren belül kezelő, recirkulációs rendszerekben gazdálkodnak, ezzel minimálisra csökkentve a vízhasználatot. Ezek a rendszerek rendszerint szárazföldön helyezkednek el, és szinte az induláskor a rendszerbe töltött összes vizet újra felhasználják;
Módosítás 125
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – 2 a pont (új)
2a.  „diverzifikáció”: olyan gyakorlatok, amelyek fokozzák a halászati vagy akvakultúra-tevékenységek sokoldalúságát, és amelyek e tevékenységeket közvetlenül kiegészítik vagy azoktól függenek;
Módosítás 583
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – 4 a pont (új)
4a.  „egzotikus faj”: a 708/2007/EK tanácsi rendelet értelmében vett egzotikus faj1;
1 Az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló, 2007. június 11-i 708/2007/EK tanácsi rendelet (HL L 168., 2007.6.28., 1. o.).
Módosítás 127
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – 4 b pont (új)
4b.  „extenzív akvakultúra”: olyan akvakultúra-termelés, amelyet szándékosan nem takarmányoznak, hanem ehelyett az akvakultúra-létesítményben található természetes táplálékforrásokon alapul, beleértve a víz áramlásával – áramlatokkal és árapály váltakozásával – odaszállított táplálékot. Az extenzív akvakultúra jórészt egyetlen takarmánybeviteli tényezőn, a magokon alapul;
Módosítás 128
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – 5 pont
5.  „halászati terület”: olyan terület, amely tó- vagy tengerparttal vagy kisebb tóval vagy folyótorkolattal rendelkezik, és jelentős mértékű foglalkoztatást biztosít a halászati vagy az akvakultúra-ágazatban, és amelyet a tagállamok ilyen területként jelöltek ki;
5.  „halászati és akvakultúra-terület”: olyan terület, amely tó-, folyó- vagy tengerparttal vagy kisebb tóval vagy folyótorkolattal rendelkezik, és jelentős mértékű foglalkoztatást biztosít a halászati vagy az akvakultúra-ágazatban, és amelyet a tagállamok ilyen területként jelöltek ki;
Módosítás 129
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – 5 a pont (új)
5a.  „halállomány-helyreállítási terület”: olyan földrajzilag meghatározott tengeri terület, ahol az élő vízi erőforrások kiaknázásának és megőrzésének javítása, vagy a tengeri ökoszisztémáknak védelme érdekében [a közös rendelkezések megállapításáról szóló] …/…/EU rendelettel összhangban valamennyi halászati tevékenység tilos;
Módosítás 130
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – 5 b pont (új)
5b.  „halászati ágazat”: az a gazdasági ágazat, amely magában foglalja a halászati és akvakultúra-termékek termelésével, feldolgozásával és értékesítésével kapcsolatos összes tevékenységet;
Módosítás 131
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – 5 c pont (új)
5c.  „halászati irányítási és hozzáférési rendszerek”: a halászati jogokhoz való hozzáférésnek és ezek elosztásának mechanizmusai, illetve a halászati erőkifejtés irányításának mechanizmusai, melyeket tagállami, regionális vagy helyi szinten dolgoznak ki vagy a tengeri medencék szintjén a 12 mérföldes vagy annál nagyobb körzetben a kvóta alá tartozó vagy kvótával nem szabályozott fajokra vonatkozóan az állományok jó állapotának megőrzése céljából. E rendszereket a közigazgatási hatóságok vagy a halászok szervezetei működtetik;
Módosítás 132
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – 6 pont
6.  „halász”: bármely olyan személy, aki működő halászhajó fedélzetén a tagállam által elismerten hivatásszerű halászatot folytat, vagy aki – hajó nélkül – a tagállam által elismert módon tengeri élőlények hivatásszerű lehalászását folytatja;
6.  „halász”: bármely olyan személy, aki működő halászhajó fedélzetén a tagállam által elismerten hivatásszerű halászatot folytat, ideértve az alkalmazottakat is, vagy aki – hajó nélkül – a tagállam által elismert módon édesvízi vagy tengeri élőlények hivatásszerű lehalászását folytatja;
Módosítás 133
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – 6 a pont (új)
6a.  „szabadidős halászat”: hivatásos halászok által végzett kiegészítő tevékenység, amelynek során a legénységhez nem tartozó személyek turizmus vagy kutatás céljából tartózkodnak a halászhajó fedélzetén;
Módosítás 134
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – 6 b pont (új)
6b.  „halászati és akvakultúrával kapcsolatos kiegészítő tevékenységek”: bármely olyan, a tagállam által elismerten folytatott hivatásszerű tevékenység, amely a halászokat segíti és a tevékenységükhöz szükséges;
Módosítás 135
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – 8 a pont (új)
8a.  „intenzív akvakultúra”: olyan akvakultúra-termelés, amely táplálkozási szempontból teljes értékű takarmánynak a friss, vadon élő, tengeri vagy édesvízi halak takarmányozási rendszerébe juttatásán, vagy mesterséges étrenden alapul. Az ilyen akvakultúra elsősorban teljes értékű és kereskedelemben kapható takarmányokon alapul, és magas az állománysűrűsége;
Módosítás 136
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – 10 pont
10.  „belvízi halászat”: a kizárólag belvizeken működő hajókkal vagy jéghalászatra használt egyéb eszközökkel, kereskedelmi célból végzett halászat;
10.  „belvízi halászat”: kereskedelmi célból hajóról vagy másképpen, kizárólag belvizeken jéghalászatra használt egyéb eszközökkel végzett halászat;
Módosítás 137
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – 12 pont
12.  „integrált tengerpolitikai irányítás”: az óceánokat, a tengereket és a part menti régiókat érintő összes uniós ágazati szakpolitika összehangolt irányítása;
12.  „integrált tengerpolitikai irányítás”: az óceánokat, a tengereket és a part menti régiókat érintő összes ágazati szakpolitika uniós szintű összehangolt irányítása;
Módosítás 138
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – 13 pont
13.  „tengeri régiók”: a 2004/585/EK tanácsi határozat I. mellékletében meghatározott földrajzi területek és a regionális halászati gazdálkodási szervezetek által megállapított területek;
törölve
Módosítás 139
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – 16 pont
16.  „tengeri medencékhez kapcsolódó stratégia”: adott földrajzi területre vonatkozó, az európai intézmények, a tagállamok, a tagállami régiók és – adott esetben – a közös tengeri medencével rendelkező harmadik országok által kialakított strukturált együttműködési keret; a stratégia figyelembe veszi a tengeri medence földrajzi, éghajlati, gazdasági és politikai sajátosságait;
16.  „tengeri medencékhez kapcsolódó stratégia”: adott földrajzi területre vonatkozó, az európai intézmények, a tagállamok, a tagállami régiók, helyi hatóságok és – adott esetben – a közös tengeri medencével rendelkező harmadik országok által kialakított strukturált együttműködési keret; a stratégia figyelembe veszi a tengeri medence földrajzi, éghajlati, gazdasági és politikai sajátosságait;
Módosítás 140
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – 16 a pont (új)
16a.  „félintenzív akvakultúra”: olyan akvakultúra, amely jórészt a természetes táplálékokon alapul, de ahol a természetesen jelen lévő táplálékszintet a természetes táplálék kiegészítése céljából kiegészítő takarmányozással növelik. Az állománysűrűséget az intenzív akvakultúra-termelésre jellemzőnél alacsonyabb szinten tartják;
Módosítás 142
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – 18 a pont (új)
18a.  „kagyló- és rákhalász": olyan személy, aki – szelektív, speciális eszközökkel – kizárólag puhatestűek, rákfélék, zsákállatok, tüskésbőrűek vagy más tengeri gerinctelen állatok egy vagy több fajának fogása céljából gyalogosan vagy hajón halászati tevékenységet végez, illetve extenzív vagy félintenzív tenyésztést folytat;
Szóbeli módosítás
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – 18 b pont (új)
18b.  „tonhalcsapda”: hagyományos kitermelő halászati technika, amely több hónapra a tengerfenékhez horgonyzott rögzített hálókon alapul, és amely a partvonalhoz közel található hajók csoportjából, hálókból, halászkötelekből és horgonyokból áll, és célja a vándorló halak (tonhal és ahhoz hasonló fajok) követése és egy olyan zárt helyre történő irányítása, ahol kitermelhetik őket;
Módosítás 143
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a fenntartható és versenyképes halászat és akvakultúra előmozdítása;
a)  a környezeti szempontból fenntartható, gazdaságilag életképes és társadalmi szempontból felelősségteljes halászat, akvakultúra és a kapcsolódó feldolgozási vagy értékesítési tevékenységek előmozdítása;
Módosítás 144
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  a halászati területek kiegyensúlyozott és inkluzív területfejlesztésének előmozdítása;
c)  a halászati és akvakultúra-területek kiegyensúlyozott és inkluzív területfejlesztésének előmozdítása;
Módosítás 145
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  a KHP végrehajtásának előmozdítása.
d)  a KHP végrehajtásának előmozdítása, ideértve annak regionalizációját és a közös piacszervezés végrehajtását.
Módosítás 146
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)
da)  a munkahelyteremtés előmozdítása a halászközösségek eltűnésének megelőzése és a halászati ágazatbeli képesítések és munkakörülmények javítása érdekében.
Módosítás 147
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés (új)
(2)  E célkitűzések elérésében az ETHA figyelembe veszi a nemzedékek és nemek közötti egyenlőség elveit.
Módosítás 148
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 3 bekezdés (új)
(3)  E célkitűzéseket a halászati kapacitás emelése nélkül kell megvalósítani.
Módosítás 149
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
Az ETHA célkitűzéseinek teljesítése hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia megvalósításához. Ez a következő hat uniós prioritás révén történik, amelyek a közös stratégiai keret (a továbbiakban: KSK) vonatkozó tematikus célkitűzéseit fejezik ki:
Az ETHA célkitűzéseinek teljesítése hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia megvalósításához, valamint a közös halászati politika végrehajtásához. Ez a halászat, a fenntartható akvakultúra és a kapcsolódó tevékenységek vonatkozásában a következő hat uniós prioritás révén történik, amelyek a közös stratégiai keret (a továbbiakban: KSK) vonatkozó tematikus célkitűzéseit fejezik ki:
Módosítás 150
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – bevezető rész
1.  A foglalkoztatás és a területi kohézió növelése a következő célkitűzésekkel:
1.  A foglalkoztatás és a társadalmi és területi kohézió növelése a következő célkitűzésekkel:
Módosítás 151
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – a pont
a)  a gazdasági növekedés, a társadalmi befogadás és a munkahelyteremtés előmozdítása, valamint a munkaerő mobilitásának támogatása a halászattól és akvakultúrától függő part menti és szárazföldi halászati közösségekben;
a)  a gazdasági növekedés és a társadalmi befogadás előmozdítása – többek között munkahelyteremtés, valamint a foglalkoztathatóság és a mobilitás fejlesztése révén – a halászattól és akvakultúrától függő part menti és szárazföldi halászati közösségekben, ideértve a legkülső régiókat;
Módosítás 152
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont
b)  a halászati tevékenységek más tengeri gazdasági ágazatok felé történő diverzifikálása és a tengeri gazdasági ágazat növekedése, beleértve az éghajlatváltozás mérséklését.
b)  a halászati tevékenységek halászati ágazatban és a halászati ágazathoz szorosan kapcsolódó más tengeri gazdasági ágazatokban történő diverzifikálása és a tengeri gazdasági ágazat növekedése, beleértve az éghajlatváltozás mérséklését.
Módosítás 153
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b a pont (új)
ba)  az összehangolt szociális előírások végrehajtásának előmozdítása uniós szinten.
Módosítás 154
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – a pont
a)  a technológiai fejlődés, az innováció és a tudástranszfer megerősítésének támogatása;
a)  a technológiai fejlődés, többek között az energiahatékonyság növelését célzó innováció és a tudástranszfer megerősítésének támogatása;
Módosítás 155
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – a a pont (új)
aa)  a halászat állatjólétre gyakorolt hátrányos hatásának mérséklése;
Módosítás 156
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – b pont
b)  a halászat és különösen a kisüzemi part menti flotta versenyképességének és életképességének fokozása, valamint a biztonsági és munkakörülmények javítása;
b)  a halászat versenyképességének és életképességének fokozása, valamint az egészségügyi, higiénés, a biztonsági és a munkakörülmények javítása;
Módosítás 157
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – c pont
c)  új szakmai készségek és az egész életen át tartó tanulás fejlesztése;
c)  szakmai képzés, új szakmai készségek és az egész életen át tartó tanulás fejlesztése, különösen a fiatal halászok számára;
Módosítás 158
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – c a pont (új)
ca)  a kisüzemi és part menti halászat, elsősorban annak versenyképessége és fenntarthatóságának fejlesztése;
Módosítás 159
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – bevezető rész
3.  Az innovatív, versenyképes és tudásalapú akvakultúra előmozdítása, kiemelt figyelmet fordítva a következő területekre:
3.  A fenntartható, innovatív, versenyképes, tudás- és ökoszisztéma-alapú akvakultúra előmozdítása, kiemelt figyelmet fordítva a következő területekre:
Módosítás 160
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – a pont
a)  a technológiai fejlődés, az innováció és a tudástranszfer megerősítésének támogatása;
a)  a technológiai fejlődés, a technikai, társadalmi és gazdasági innováció és a tudástranszfer megerősítésének támogatása;
Módosítás 161
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – b pont
b)  az akvakultúra-ágazati vállalkozások és különösen a kkv-k versenyképességének és életképességének fokozása;
b)  az extenzív és a félintenzív akvakultúra-ágazati vállalkozások és különösen a kkv-k versenyképességének és életképességének fokozása;
Módosítás 162
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – c pont
c)  új szakmai készségek és az egész életen át tartó tanulás fejlesztése;
c)  új szakmai készségek fejlesztése, és a szakmai képzés és az egész életen át tartó tanulás előmozdítása, különösen a fiatal akvakultúra-gazdálkodók tekintetében;
Módosítás 163
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – d pont
d)  az akvakultúra-termékek piacának jobb szervezése.
d)  az akvakultúra-termékek piacának jobb szervezése, valamint a feldolgozóiparba és az értékesítési ágazatba irányuló beruházások ösztönzése.
Módosítás 164
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – d a pont (új)
da)  az ökológiai lábnyom akvakultúra segítségével való csökkentése.
Módosítás 165
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – a pont
a)   a halászat tengeri környezetre gyakorolt hatásának csökkentése;
a)   a nem szándékos fogások és a halászat tengeri környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásainak megelőzése, minimalizálása és lehetőség szerinti felszámolása, különösen a halászeszközök jobb szelektivitása révén;
Módosítás 166
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – a a pont (új)
aa)  a halászati kapacitás és a rendelkezésre álló halászati források közötti egyensúly biztosítása;
Módosítás 167
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – b a pont (új)
ba)  a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv végrehajtása és a jó környezeti állapot elérése 2020-ig;
Módosítás 168
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – a pont
a)   az akvakultúrával összefüggő ökoszisztémák állapotának javítása és az erőforrás-hatékony akvakultúra előmozdítása;
a)   az erőforrás-hatékony akvakultúra előmozdítása, többek között a haltáptól és -olajtól való függés mérséklése és a vegyszerek és antibiotikumok használatának csökkentése révén;
Módosítás 169
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – a a pont (új)
aa)  az akvakultúra-tevékenységek tengeri, szárazföldi és édesvízi ökoszisztémákra gyakorolt hatásának értékelése, csökkentése és – ahol lehetséges – megszüntetése;
Módosítás 170
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – bevezető rész
6.   A KHP végrehajtásának előmozdítása a következők révén:
6.   A KHP végrehajtásának előmozdítása, valamint az integrált tengerpolitikával való kapcsolatainak és koherenciájának javítása a következők révén:
Módosítás 171
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – a pont
a)   tudományos ismeretek rendelkezésre bocsátása és adatgyűjtés;
a)   az adatgyűjtés és -kezelés támogatása a tudományos ismeretek javítása érdekében;
Módosítás 172
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – b pont
b)   az ellenőrzés és a végrehajtás támogatása, az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.
b)   a monitoring, az ellenőrzés és a végrehajtás támogatása, az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás, az adminisztratív terhek növelése nélkül;
Módosítás 173
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – b a pont (új)
ba)  a KHP regionalizációjának támogatása, különösen a regionális tanácsadó testületek révén.
Módosítás 174
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés
(1)   E cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok által a halászati és akvakultúra-ágazatban működő vállalkozások számára nyújtott támogatásokra a Szerződés 107., 108. és 109. cikkét kell alkalmazni.
(1)   A tagállamok által a halászati és az akvakultúra-ágazatban működő vállalkozások számára nyújtott támogatásokra a Szerződés 107., 108. és 109. cikkét kell alkalmazni.
Módosítás 175
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 2 bekezdés
(2)   A Szerződés 107., 108. és 109. cikkei azonban nem alkalmazandók a tagállamok által e rendelet értelmében és e rendelettel összhangban, a Szerződés 42. cikkének értelmében teljesített kifizetésekre.
(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a Szerződés 107., 108. és 109. cikkei nem alkalmazandók a tagállamok által e rendelet értelmében és e rendelettel összhangban, a Szerződés 42. cikkének értelmében teljesített kifizetésekre.
Módosítás 176
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés
A [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 4. cikkében kimondott általános elveken túlmenően a Bizottság és a tagállamok biztosítják az ETHA-ból, valamint más uniós szakpolitikákból és pénzügyi eszközökből többek között [a környezetvédelemmel és az éghajlatváltozással összefüggő fellépés keretprogramjának (LIFE keretprogram) létrehozásáról szóló] […/…/EK] rendelet alapján – nyújtandó támogatás és az Unió külső fellépésének keretébe tartozó támogatások koordinálását és komplementaritását. Az ETHA-ból és a LIFE keretprogramból nyújtott támogatás koordinálását különösen a LIFE keretprogramból támogatott integrált projekteket kiegészítő tevékenységek finanszírozásának előmozdításával, valamint a LIFE keretprogram alapján érvényesített megoldások, módszerek és megközelítések alkalmazásának előmozdításával kell megvalósítani.
A [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 4. cikkében kimondott általános elveken túlmenően a Bizottság és a tagállamok biztosítják az ETHA-ból, valamint más uniós szakpolitikákból és pénzügyi eszközökből, többek között az Unió külső fellépésének keretébe tartozó eszközökből nyújtandó támogatások koordinálását és komplementaritását. Ezt a koordinációra és komplementaritásra vonatkozó követelményt az operációs programok részévé kell tenni
Módosítás 177
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk
Az e rendelet III. mellékletében meghatározott előzetes feltételrendszer alkalmazandó az ETHA-ra.
Az e rendelet III. mellékletében meghatározott, konkrét előzetes feltételrendszer alkalmazandó az ETHA-ra.
Módosítás 178
Rendeletre irányuló javaslat
11 a cikk (új)
11a. cikk
A kapacitás felső határértékeinek való megfelelés vizsgálata
(1)  A Bizottság a tagállamokkal együttműködve ...-ig* megvizsgálja, hogy a tagállamok betartják-e a halászati kapacitásra vonatkozó felső határértékeket, melyeket a …/…/EU rendelet [a KHP-rendelet] II. melléklete rögzít.
(2)  Ha az (1) bekezdésben említett vizsgálat során megállapítást nyer, hogy egy tagállam nem tartja be a kapacitás rá vonatkozó felső határértékeit, a Bizottság végrehajtási aktusokat fogadhat el az érintett tagállam operatív programjához kapcsolódó kifizetések és kötelezettségvállalások részben vagy egészben történő felfüggesztésére.
(3)  A Bizottság megszünteti a kifizetések és kötelezettségvállalások felfüggesztését, amint a tagállam intézkedéseket tesz a kapacitás rá vonatkozó felső határértékeinek betartására, és ezeket az intézkedéseket a Bizottság jóváhagyja.
_________________
* E rendelet hatálybalépésének időpontjától számított három év múlva esedékes időpontot.
Módosítás 180
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
ba)  azok a piaci szereplők, amelyek az 1005/2008/EK rendelet 33. cikkében nem együttműködő harmadik országokként meghatározott országok zászlaja alá tartozó halászhajók üzemeltetésében, irányításában vagy tulajdonlásában érintettek;
Módosítás 181
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 1 bekezdés – b b pont (új)
bb)  azok a piaci szereplők, amelyek a következő területekre vonatkozó nemzeti jogszabályok megsértése miatt büntetőjogi vagy közigazgatási eljárás során bűnösnek bizonyultak:
–  a szakma fizetési és foglalkoztatási feltételei;
–  szakmai felelősség;
–  ember- vagy kábítószer-kereskedelem;
Módosítás 182
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 1 bekezdés – b c pont (új)
bc)  azok a piaci szereplők, amelyek a következő területekre vonatkozó uniós jogszabályok egy vagy több tagállamban való megsértése miatt büntetőjogi vagy közigazgatási eljárás során bűnösnek bizonyultak:
–  a halászok munkaideje és pihenőideje;
–  az egészségre és a biztonságra vonatkozó szabályozás;
–  a szakma fizetési és foglalkoztatási feltételei;
–  a halászok alapképzése és folyamatos képzése;
Módosítás 184
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca)  azok a piaci szereplők, amelyek nem tartották be a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló közösségi keretrendszer létrehozásáról, valamint a közös halászati politika tekintetében a tudományos tanácsadás támogatásáról szóló, 2008. február 25-i 199/2008/EK tanácsi rendelet1 rendelkezéseit.
_______________
1 HL L 60., 2008.3.5., 1. o.
Módosítás 571
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 3 bekezdés – a pont
a)  az (1) és (2) bekezdésben említett időszakok meghatározása, amelyeknek arányosnak kell lenniük a jogsértés vagy szabálysértés súlyosságával vagy ismétlődésével;
a)  az (1) és (2) bekezdésben említett időszakok meghatározása, amelyeknek arányosnak kell lenniük a szóban forgó jogsértés vagy szabálysértés súlyosságával vagy ismétlődésével, figyelembe véve olyan kritériumokat, mint az okozott kár, annak értéke, a jogsértés vagy szabálysértés terjedelme és megismétlődése, és ezek az időszakok legalább egy évet ölelnek fel;
Módosítás 185
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 4 bekezdés
(4)   A tagállamok előírják, hogy az ETHA keretében kérelmet benyújtó piaci szereplőknek egy aláírt nyilatkozatot kell benyújtaniuk az irányító hatósághoz, amelyben megerősítik, hogy tiszteletben tartják az (1) bekezdésben felsorolt kritériumokat, valamint azt, hogy nem követtek el az EHA-val vagy az ETHA-val összefüggő, a (2) bekezdésben említett szabálytalanságot. A tagállamok a művelet jóváhagyása előtt ellenőrzik a nyilatkozat helytállóságát.
(4)   A tagállamok előírják, hogy az ETHA keretében kérelmet benyújtó piaci szereplőknek aláírt nyilatkozatot kell benyújtaniuk az irányító hatósághoz, amelyben megerősítik, hogy tiszteletben tartják az (1) és a (2) bekezdésben felsorolt kritériumokat. A tagállamok a művelet jóváhagyása előtt az 1224/2009/EK rendelet 93. cikkében meghatározott „jogsértések nemzeti nyilvántartása” szerint rendelkezésre álló információk vagy más e célból rendelkezésre álló adatok alapján ellenőrzik a nyilatkozat helytállóságát.
Módosítás 610
Rendeletre irányuló javaslat
12 a cikk (új)
12a cikk
Kifizetések felfüggesztése
Fel kell függeszteni az ETHA keretében nyújtandó mindennemű kifizetést azoknak a gazdasági szereplőknek az esetében, akik a 12. cikk (1) bekezdése szerinti jogsértést követtek el, vagy ellenük emiatt vizsgálatot folytatnak. Ha egy gazdasági szereplőről kiderül, hogy a 12. cikk (1) bekezdése szerinti jogsértést követett el, akkor az érintett gazdasági szereplő kérelmét elfogadhatatlannak kell tekinteni.
Módosítás 186
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)   a hajó halászati kapacitását növelő műveletek;
a)   a hajó halászati kapacitását vagy halfogási képességét növelő műveletek;
Módosítás 187
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa)  a tengeri biológiai erőforrások és ökoszisztémák fenntarthatóságát veszélyeztető műveletek;
Módosítás 188
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 1 bekezdés – a b pont (új)
ab)  a munkahelyek megszűnését eredményező intézkedések;
Módosítás 190
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
ba)  fedélzeti beruházás olyan flottaszegmenshez tartozó hajókon, amelyre vonatkozóan a …/.../EU rendelet [a KHP-rendelet] 34. cikkének (1) bekezdésében említett, a kapacitásra vonatkozó jelentés azt bizonyította, hogy a flottakapacitás és a rendelkezésre álló halászati lehetőségek között nincs fenntartható egyensúly;
Módosítás 191
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  a halászati tevékenységek ideiglenes beszüntetése;
törölve
Módosítás 192
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)   kísérleti halászat;
d)   felderítő halászat;
Módosítás 611
Rendeletre irányuló javaslat
15. cikk – 2–4 bekezdés
2.  Az (1) bekezdésben említett forrásokból 4 535 000 000 EUR-t kell elkülöníteni az V. cím I., II. és III. fejezete értelmében a halászat, az akvakultúra és a halászati területek fenntartható fejlesztése céljára.
2.  Az (1) bekezdésben említett források maximum 71,86%-át kell elkülöníteni az V. cím I., II. és III. fejezete értelmében a halászat, az akvakultúra és a halászati területek fenntartható fejlesztése céljára.
3.  Az (1) bekezdésben említett forrásokból 477 000 000 EUR-t kell elkülöníteni a 78. cikk szerinti ellenőrzési és végrehajtási intézkedésekre.
3.  Az (1) bekezdésben említett források legalább 12,5%-át kell elkülöníteni a 78. cikk szerinti ellenőrzési és végrehajtási intézkedésekre.
4.  Az (1) bekezdésben említett forrásokból 358 000 000 EUR-t kell elkülöníteni a 79. cikk szerinti adatgyűjtési intézkedésekre.
4.  Az (1) bekezdésben említett források legalább 12,97%-át kell elkülöníteni a 79. cikk szerinti adatgyűjtési intézkedésekre.
Módosítás 198
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 5 bekezdés – bevezető rész
(5)   Az V. cím V. fejezete értelmében a legkülső régióknak nyújtott ellentételezésre elkülönített források éves szinten nem haladják meg:
(5)   Az V. cím V. fejezete értelmében a legkülső régióknak nyújtott ellentételezésre elkülönített források nem haladják meg:
Módosítás 199
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 5 bekezdés – 1 francia bekezdés (új)
–   a 4 300 000 EUR-t az Azori-szigetek és Madeira esetében;
–  az évi X EUR-t az Azori-szigetek és Madeira esetében;
Módosítás 200
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 5 bekezdés – 2 francia bekezdés
–  az 5 800 000 EUR-t a Kanári-szigetek esetében;
–  az évi X EUR-t a Kanári-szigetek esetében;
Módosítás 201
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 5 bekezdés – 3 francia bekezdés
–  a 4 900 000 EUR-t Francia Guyana és Réunion esetében.
–   az évi X EUR-t a francia tengerentúli területek esetében.
Módosítás 202
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 6 bekezdés
(6)   Az (1) bekezdésben említett forrásokból 45 000 000 EUR-t 2014-től 2018-ig bezárólag a 72. cikk szerinti tárolási támogatásra kell elkülöníteni.
(6)   Az (1) bekezdésben említett forrásokból X EUR-t a 69. cikk szerinti termelési és értékesítési tervekre és a 70. cikk szerinti tárolási támogatásra kell elkülöníteni.
Módosítás 616
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 6 a bekezdés (új)
(6a)  A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy a 15. cikk (3) bekezdése és a 15. cikk (4) bekezdése szerinti intézkedésekhez igénybe vegyék a 15. cikk (2) bekezdése, a 15. cikk (5) bekezdése és a 15. cikk (6) bekezdése értelmében rendelkezésre álló forrásokat.
Módosítás 204
Rendeletre irányuló javaslat
16 a cikk (új)
16a. cikk
[Éves referenciaösszegek és éves előirányzatok]
(1)  A 2014–2020-ig terjedő időszakra a program végrehajtásának indikatív, átfogó pénzügyi referenciaösszege – az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 201z. XX-i intézményközi megállapodás [17.] pontja értelmében – változatlan 2011-es árakon X EUR.
(2)  Az éves előirányzatokat az Európai Parlament és a Tanács engedélyezi a 2014–2020-as időszakra szóló többéves pénzügyi keret létrehozásáról szóló rendelet és az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 201z. XX-i intézményközi megállapodás rendelkezéseinek sérelme nélkül.
Módosítás 205
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 1 bekezdés – a pont – i alpont
i.   a halászati és akvakultúra-ágazatbeli foglalkoztatás szintje,
i.   a halászati, az akvakultúra-ágazatbeli, valamint a feldolgozóipari foglalkoztatás szintje,
Módosítás 206
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 1 bekezdés – a pont – ii pont
ii.   a halászati és akvakultúra-ágazatbeli termelés szintje,
ii.   a halászati, az akvakultúra-ágazatbeli, valamint a feldolgozóipari termelés szintje,
Módosítás 207
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 1 bekezdés – b pont – iii pont
iii.   az érintett tagállam adatgyűjtési feladatainak hatóköre, amelynek közelítő meghatározása a nemzeti halászflotta mérete, a kirakodott fogások mennyisége, a tudományos monitoringtevékenység mennyisége, valamint azon felmérések száma alapján történik, amelyekben az adott tagállam részt vesz, és
iii.   az érintett tagállam adatgyűjtési és -kezelési feladatainak hatóköre, amelynek közelítő meghatározása a nemzeti halászflotta mérete, a kirakodott fogások mennyisége, a tudományos monitoringtevékenység mennyisége, valamint azon felmérések száma alapján történik, amelyekben az adott tagállam részt vesz, és
Módosítás 208
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 1 bekezdés – b pont – iv pont
iv.   a tagállam feladatainak kiterjedéséhez mérten rendelkezésre álló erőforrások; ebben az esetben a rendelkezésre álló eszközök közelítő meghatározása a tengeren tartózkodó megfigyelők száma, valamint az adatgyűjtési célú nemzeti mintavételi program végrehajtásához szükséges emberi erőforrások és technikai eszközök mennyisége alapján történik.
iv.   a tagállam adatgyűjtési és -kezelési feladatainak kiterjedéséhez mérten rendelkezésre álló adatgyűjtési és -kezelési erőforrások; ebben az esetben a rendelkezésre álló eszközök közelítő meghatározása az adatgyűjtési célú nemzeti mintavételi program végrehajtásához szükséges emberi erőforrások és technikai eszközök alapján történik.
Módosítás 209
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)   Minden intézkedés tekintetében az 1198/2006/EK tanácsi rendelet szerinti korábbi költségvetési juttatások és a 861/2006/EK tanácsi rendelet alapján korábban felhasznált összegek.
c)   minden intézkedés tekintetében: az 1198/2006/EK tanácsi rendelet szerinti, a 2007 és 2013 közötti időszakra odaítélt korábbi költségvetési juttatások és a 861/2006/EK tanácsi rendelet alapján korábban felhasznált összegek.
Módosítás 210
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 1 bekezdés
(1)   Minden tagállam egyetlen operatív programot dolgoz ki az ETHA segítségével társfinanszírozandó uniós prioritások végrehajtására.
(1)   Minden tagállam egyetlen operatív programot dolgoz ki az ETHA segítségével társfinanszírozandó, e rendelet 6. cikkében említett uniós prioritások végrehajtására.
Módosítás 211
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 3 bekezdés
(3)   Az operatív programnak a 20. cikk (1) bekezdése n) pontjában említett szakasza tekintetében a Bizottság végrehajtási aktusok útján legkésőbb 2013. május 31-ig elfogadja a végrehajtási és ellenőrzési politikára vonatkozó uniós prioritásokat.
(3)   Az operatív programnak a 20. cikk (1) bekezdése n) pontjában említett szakasza tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 127. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a végrehajtási és ellenőrzési politikára vonatkozó uniós prioritások legkésőbb 2013. május 31-ig való meghatározása érdekében.
Módosítás 212
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 2 bekezdés (új)
(2)  Valamennyi tagállam csatolja a .../.../EU rendelet [a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló rendelet] 32. cikkében említett termelési és értékesítési tervet.
Módosítás 213
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)   helyezzék kilátásba a program végrehajtásának egyszerűsítését és megkönnyítését célzó megfelelő intézkedések megtételét;
c)   helyezzék kilátásba a program végrehajtásának egyszerűsítését és megkönnyítését célzó megfelelő intézkedések megtételét, különösen a kisüzemi és part menti halászok és szervezeteik számára a rendelkezésre álló támogatáshoz való hozzáférés javításával;
Módosítás 214
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – d a pont (új)
da)  adott esetben az e rendelet 38. cikke (1) bekezdésének d) pontjában az ETHA-ra vonatkozóan említett, uniós prioritások szerinti intézkedések legyenek összhangban a Natura 2000 program 92/43/EGK tanácsi irányelv 8. cikke (4) bekezdésében említett fontossági sorrendben történő végrehajtási terveivel és a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) meghatározott jó környezeti állapot elérésével.
Módosítás 215
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)   SWOT-elemzés formájában történő helyzetelemzés, valamint azoknak az igényeknek a feltárása, amelyekkel foglalkozni kell a program hatálya alá tartozó földrajzi területen;
b)   SWOT-elemzés formájában történő helyzetelemzés, valamint azoknak az igényeknek a feltárása, amelyekkel foglalkozni kell a program hatálya alá tartozó földrajzi és környezetvédelmi területen;
Az elemzésnek az uniós prioritásokra kell épülnie. Az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással, valamint az innováció előmozdításával kapcsolatos konkrét igényeket az uniós prioritásokon keresztül kell értékelni annak érdekében, hogy e két területen megfelelő megoldásokat lehessen találni az egyes prioritások szintjén; a támogatásra jogosult szakpolitikai területek helyzetének összegzése azok erősségei és gyengeségei tekintetében;
Az elemzésnek a 6. cikkben megállapított uniós prioritásokra kell épülnie. Az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással, valamint az innováció előmozdításával kapcsolatos konkrét igényeket az uniós prioritásokhoz viszonyítva kell értékelni annak érdekében, hogy e két területen megfelelő megoldásokat lehessen találni az e területekhez kapcsolódó egyes prioritások szintjén;
Az elemzésnek ki kell térnie a KHP végrehajtásának minden egyes part menti régióra vagy területre gyakorolt hatásaira is.
Módosítás 216
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
ba)  elemzés a KHP végrehajtásának munkahelyekre gyakorolt következményeiről a teljes értékláncban, és innovatív munkahelyteremtő javaslatok az érintett területeken;
Módosítás 217
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)   annak bizonyítása, hogy a program részeként az innovációra, a környezetre, többek között a Natura 2000 területek sajátos igényeire és az éghajlatváltozás mérséklésére, illetve az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló célravezető megközelítést alkalmaznak;
c)   azt kimutató elemzés, hogy a program figyelembe veszi a halászat és akvakultúra által a környezetre, és adott esetben a Natura 2000 területek sajátos igényeire, valamint a jó környezeti állapot elérésére, a halállomány-helyreállítási területek egységes hálózatának megteremtésére és az éghajlatváltozás mérséklésére, illetve az ahhoz való alkalmazkodásra gyakorolt hatásokat;
Módosítás 218
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca)  a halászati kapacitás és a rendelkezésre álló halászati lehetőségek egyensúlyának értékelése a …/…/EU rendeletben [a KHP-rendelet] előírtak szerint, és a halászati kapacitásnak az említett rendelet II. mellékletében meghatározott felső értékei betartására hozott intézkedések ismertetése;
Módosítás 219
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés – h pont
h)   a közösen végrehajtható, és ennélfogva a 95. cikk (3) bekezdése szerint magasabb támogatási intenzitásra jogosult, az V. cím III. fejezete szerinti műveletek egyértelmű megjelölése;
h)   a közösen végrehajtható, és ennélfogva a 95. cikk (3) bekezdése szerint magasabb támogatási intenzitásra jogosult, az V. cím III. fejezete szerinti intézkedések egyértelmű megjelölése;
Módosítás 220
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés – h a pont (új)
ha)  intézkedési terv a kisüzemi és part menti halászatra, amely meghatározza a kisüzemi és part menti halászat fejlesztési, versenyképességi és fenntarthatósági stratégiáját;
Módosítás 221
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés – h b pont (új)
hb)  a 69. cikk alapján támogatásban részesülő termelési és értékesítési tervek előkészítésére és végrehajtására vonatkozó intézkedések részletes ismertetése;
Módosítás 222
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés – i pont
i)   a monitoring- és értékelési követelményekhez kapcsolódó igények elemzése és [a közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 49. cikkében említett értékelési terv. A tagállamok gondoskodnak az azonosított igények kielégítéséhez szükséges erőforrásokról és kapacitásépítő tevékenységekről;
i)   [a közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 49. cikkében említett értékelési követelmények és értékelési terv, valamint az azonosított igények kielégítéséhez szükséges intézkedések;
Módosítás 223
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés – j pont – ii alpont
ii)   a 6. cikkben foglalt uniós prioritások szerinti célkitűzések, illetve a technikai segítségnyújtás céljára az ETHA-ból nyújtandó forrásokat és a társfinanszírozás alkalmazandó mértékét tartalmazó táblázat. Adott esetben ez a táblázat külön-külön tünteti fel az ETHA-forrásokat és azon társfinanszírozások mértékét, amelyeket – a 94. cikk (1) bekezdésében foglalt általános szabálytól eltérve – a 72. cikkben, a 73. cikkben, a 78. cikk (2) bekezdésének a)–d) és f)–j) pontjában, a 78. cikk (2) bekezdésének e) pontjában, valamint a 79. cikkben említett támogatásra kell alkalmazni;
ii)   a 6. cikkben foglalt uniós prioritások, illetve a technikai segítségnyújtás céljára az ETHA-ból nyújtandó forrásokat és a társfinanszírozás alkalmazandó mértékét tartalmazó táblázat. Adott esetben ez a táblázat külön-külön tünteti fel az ETHA-forrásokat és azon társfinanszírozások mértékét, amelyeket – a 94. cikk (1) bekezdésében foglalt általános szabálytól eltérve – a 72. cikkben, a 73. cikkben, a 78. cikk (2) bekezdésének a)–d) és f)–j) pontjában, a 78. cikk (2) bekezdésének e) pontjában, valamint a 79. cikkben említett támogatásra kell alkalmazni;
Módosítás 224
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés – k pont
k)   arra vonatkozó információ, hogy a program hogyan egészíti ki a más KSK-alapokból vagy a LIFE keretprogramból finanszírozott intézkedéseket;
k)   arra vonatkozó információ, hogy a program hogyan egészíti ki egyéb uniós szakpolitikákat és pénzügyi eszközöket;
Módosítás 225
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – ia alpont (új)
ia)  a helyi halászati akciócsoportok, az irányító hatóság, illetve a stratégiához kapcsolódó végrehajtási feladatok meghatározásával megbízott kijelölt szerv feladatköreinek egyértelmű ismertetése;
Módosítás 226
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés – l pont – ii alpont
ii)   a monitoring- és az értékelési eljárások, valamint a monitoringbizottság összetételének ismertetése;
ii)   a monitoring- és az értékelési eljárások, valamint a monitoringbizottság általános összetételének ismertetése;
Módosítás 227
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés – m pont
m)   a [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 5. cikkében említett partnerek kijelölése és a partnerekkel folytatott konzultáció eredményei;
m)   a [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 5. cikkében említett partnerek kijelölésére vonatkozó eljárás és a partnerekkel folytatott konzultáció eredményei; a program során a partnerekkel kapcsolatos módosításokra a monitoringbizottság jóváhagyásával kerülhet sor;
Módosítás 228
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés – n pont – i alpont
i)   az ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszert végrehajtó szervek felsorolása, valamint a halászati ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási célra rendelkezésre álló emberi és pénzügyi erőforrásaik, a halászati ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási célra rendelkezésre álló berendezéseik – különösen hajóik, repülőgépeik és helikoptereik számának – rövid ismertetése;
i)  az ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszert végrehajtó szervek felsorolása, valamint a halászati ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási célra rendelkezésre álló emberi és pénzügyi erőforrásaik, a halászati ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási célra rendelkezésre álló legfontosabb berendezéseik – különösen hajóik, repülőgépeik és helikoptereik számának – rövid ismertetése;
Módosítás 229
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés – o pont – bevezető rész
o)   a 6. cikk (6) bekezdésében és a 18. cikk (4) bekezdésében említett, a fenntartható halászati gazdálkodásra vonatkozó adatgyűjtés célkitűzéséhez és [a közös halászati politikáról szóló rendelet] 37. cikkének (5) bekezdésében említett többéves uniós programmal összhangban:
o)   a 6. cikk (6) bekezdésében és a 18. cikk (4) bekezdésében említett, a fenntartható ökoszisztéma-alapú halászati gazdálkodásra vonatkozó adatgyűjtés célkitűzéséhez és [a közös halászati politikáról szóló rendelet] 37. cikkének (5) bekezdésében említett többéves uniós programmal összhangban, valamint a halászati és akvakultúra-termékek feldolgozásával és értékesítésével foglakozó ágazat társadalmi és gazdasági helyzetének elemzése érdekében:
Módosítás 230
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés – o pont – i alpont
i.   a következők lehetővé tétele érdekében végrehajtandó adatgyűjtési tevékenységek ismertetése:
i.   a következők lehetővé tétele érdekében, az érdekelt felekkel konzultálva végrehajtandó adatgyűjtési tevékenységek ismertetése:
Módosítás 231
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés – o pont – i alpont – francia bekezdés
–  a halászati ágazat értékelése (biológiai, gazdasági és transzverzális változók, valamint tengeren végzett kutatási felmérések),
–  a halászati ágazat értékelése (biológiai, közgazdasági, társadalmi és transzverzális változók a teljes értékláncban, valamint tengeren végzett kutatási felmérések),
Módosítás 232
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés – o pont – i alpont – 2 francia bekezdés
–  az akvakultúra- és a feldolgozóipari ágazat gazdasági helyzetének értékelése,
–  az akvakultúra- és a feldolgozóipari ágazat gazdasági és társadalmi helyzetének értékelése,
Módosítás 233
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés – o pont – i alpont – 3 francia bekezdés
–  a halászati ágazat ökoszisztémára gyakorolt hatásainak értékelése;
–  a halászati és akvakultúra-ágazat ökoszisztémára gyakorolt hatásainak értékelése a halászati és akvakultúra-tevékenységek különböző típusai és a flottaszegmensek közötti összehasonlítások lehetővé tétele érdekében, a …/…/EU rendelet [a KHP-rendelet] követelményeivel összhangban;
Módosítás 234
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés – o pont – iii alpont
iii.   annak bizonyítása, hogy az összegyűjtött adatok hatékony és eredményes pénzügyi és adminisztratív kezelése teljesíthető.
iii.   annak indokolása, hogy az összegyűjtött adatok hatékony és eredményes pénzügyi és adminisztratív kezelése teljesíthető.
Módosítás 235
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 4 bekezdés
(4)   A Bizottság végrehajtási aktusok révén szabályokat állapít meg az (1), (2) és (3) bekezdésben leírt elemek bemutatására vonatkozóan. A végrehajtási aktusok elfogadása a 128. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően történik.
(4)   A Bizottság végrehajtási aktusokat fogad el az (1), (2) és (3) bekezdésben leírt elemek bemutatására vonatkozó szabályok megállapítására. A végrehajtási aktusok elfogadása a 128. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően történik.
Módosítás 236
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk – 2 bekezdés
(2)   A Bizottság az operatív programot végrehajtási aktus útján hagyja jóvá.
(2)   A Bizottság végrehajtási aktusokat fogad el az operatív program jóváhagyására, amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt követelmények teljesülnek. A jóváhagyást követően az operatív programokat nyilvánosan hozzáférhetővé teszik.
Módosítás 237
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
E célból a Bizottság végrehajtási aktus útján a 18. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási és ellenőrzési politikára vonatkozó uniós prioritások változásait és az előnyben részesítendő vonatkozó támogatható műveleteket részletező határozatot fogad el.
E célból a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 127. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben részletesen megállapítja a 18. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási és ellenőrzési politikára vonatkozó uniós prioritások változásait és az előnyben részesítendő vonatkozó támogatható műveleteket.
Módosítás 238
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés
Az e bekezdés második albekezdésében említett határozattal megállapított új prioritások figyelembevételével a tagállamok az érintett végrehajtás évét megelőző év október 31-ig benyújtják a Bizottságnak az operatív program módosítását.
A tagállamok az e bekezdés második albekezdésében említett határozattal megállapított új prioritások figyelembevételével módosíthatják operatív programjukat. A tagállamok az érintett végrehajtás évét megelőző év október 31-ig benyújtják a Bizottságnak az operatív program minden ilyen módosítását.
Módosítás 239
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 1 bekezdés
(1)   A 20. cikk (1) bekezdése o) pontjának végrehajtása céljából a tagállamok minden év október 31-ig éves munkatervet nyújtanak be a Bizottságnak. Az éves munkatervek tartalmazzák az adatok gyűjtése és elemzése, valamint a hitelességük és a pontosságuk felmérése során alkalmazott eljárások és módszerek leírását.
(1)   A 20. cikk (1) bekezdése o) pontjának végrehajtása céljából a tagállamok minden év október 31-ig éves munkatervet nyújtanak be a Bizottságnak vagy értesítik a Bizottságot arról, hogy folytatják az előző évben hatályos munkatervet. Az éves munkatervek, amelyeket az uniós programmal összhangban kidolgozott többéves nemzeti program keretében készítenek el, tartalmazzák az adatok gyűjtése és elemzése, valamint a hitelességük és a pontosságuk felmérése során alkalmazott eljárások és módszerek leírását.
Módosítás 240
Rendeletre irányuló javaslat
24 cikk – 1 bekezdés –2 albekezdés - b pont
b)   intézkedések vagy művelettípusok bevezetése vagy visszavonása;
b)   intézkedések vagy releváns művelettípusok bevezetése vagy visszavonása, valamint az azokhoz kapcsolódó információk és mutatók;
Módosítás 241
Rendeletre irányuló javaslat
24 cikk – 2 bekezdés
(2)   A végrehajtási aktusok elfogadása a 128. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően történik.
(2)   Az (1) bekezdésben említett végrehajtási aktusok elfogadása a 128. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően történik.
Módosítás 242
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – cím
Éves munkaprogram
Többéves operatív program és éves munkaprogramok
Módosítás 243
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 1 bekezdés
(1)   A VI. cím I. és II. fejezete, valamint a 92. cikk végrehajtása érdekében az e fejezetekben meghatározott célkitűzésekkel összhangban a Bizottság végrehajtási aktusok útján éves munkaprogramot fogad el. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 128. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
(1)   A VI. cím I. és II. fejezete, valamint a 92. cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályok meghatározása érdekében az e fejezetekben meghatározott célkitűzésekkel összhangban a Bizottság a 127. cikknek megfelelő felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el egy többéves operatív program kidolgozására, amelynek egyik feladata az éves szintű munkaprogramok meghatározása.
Módosítás 244
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 2 bekezdés
(2)   Az éves munkaprogram meghatározza a kitűzött célokat, a várható eredményeket, a végrehajtás módszerét és annak végleges összegét. Tartalmazza továbbá a finanszírozandó tevékenységek leírását, az egyes tevékenységekre előirányzott összegek feltüntetését, egy indikatív végrehajtási ütemtervet, valamint a tevékenységek végrehajtásával kapcsolatos tájékoztatást. A munkaprogram a támogatások tekintetében tartalmazza a prioritásokat, a legfontosabb értékelési kritériumokat és a társfinanszírozás maximális arányát.
(2)   A többéves operatív program és az éves munkaprogramok meghatározzák a kitűzött célokat, a várható eredményeket, a végrehajtás módszerét és teljes költségét. Tartalmazzák továbbá a finanszírozandó tevékenységek leírását, az egyes tevékenységekre előirányzott összegek feltüntetését és egy indikatív végrehajtási ütemtervet, valamint a tevékenységek végrehajtásával kapcsolatos tájékoztatást. A munkaprogramok a támogatások tekintetében tartalmazzák a prioritásokat, a legfontosabb értékelési kritériumokat és a társfinanszírozás maximális arányát. Tartalmazzák továbbá a költségvetés végrehajtásáról szóló éves beszámolókra vonatkozó követelményt.
Módosítás 245
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 1 bekezdés
(1)   Az e rendelet 32. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 36. cikke, 39. cikke (1) bekezdésének a) pontja vagy 40. cikkének (2) bekezdése alapján támogatásban részesülő halászhajó-tulajdonos a kedvezményezettnek történő tényleges kifizetés időpontját követő legalább 5 évig nem adhatja át a hajót az Unión kívüli harmadik országnak.
(1)   Az e rendelet 32., 36., 39. vagy 40. cikke alapján támogatásban részesülő halászhajó-tulajdonos a támogatás kedvezményezettnek történő tényleges kifizetésének időpontját követő legalább öt évig nem adhatja át a hajót az Unión kívüli harmadik országnak, kivéve, ha a kedvezményezett az átadás előtt a kapott támogatást időarányosan visszafizeti. E bekezdés első mondatát a [költségvetési rendelet] 135. cikkének sérelme nélkül kell alkalmazni.
Módosítás 618
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A fiatalok kisüzemi halászatokban történő fenntartható foglalkoztatását célzó, a 32. cikk (-1) bekezdésében említett programokra, a halászati tevékenységek 33a. cikkben említett ideiglenes beszüntetésére, a főhajtómű vagy a segédhajtóművek 39. cikkben említett cseréjére vagy modernizációjára, valamint a tevékenység végleges megszüntetésére az ETHA-ból folyósított teljes finanszírozás összege nem haladhatja meg a tagállamonkénti uniós pénzügyi támogatás 20%-át.
Módosítás 246
Rendeletre irányuló javaslat
28 cikk – 1 bekezdés
(1)   A halászati innováció ösztönzése érdekében az ETHA-ból támogathatók új vagy a legkorszerűbb technológiához képest jelentősen tökéletesített termékek, új vagy hatékonyabb eljárások, új vagy tökéletesített irányítási és szervezési rendszerek kifejlesztését vagy bevezetését célzó projektek.
(1)   A halászati és feldolgozóipari innováció ösztönzése érdekében az ETHA-ból támogathatók új vagy jelentősen tökéletesített technikák, berendezések vagy termékek – például innovatív hajók tervezésén keresztül –, illetve új vagy hatékonyabb eljárások, és új vagy tökéletesített irányítási és szervezési rendszerek kifejlesztését vagy bevezetését célzó projektek, feltéve, hogy ezek a projektek hozzájárulnak a …/…/EU rendelet [a KHP-rendelet] 2. cikkében felsorolt célkitűzések eléréséhez.
Módosítás 247
Rendeletre irányuló javaslat
28 cikk – 2 bekezdés
(2)   Az e cikk alapján finanszírozott műveleteket a tagállam által elismert tudományos vagy műszaki testülettel együttműködésben kell végrehajtani, amely hitelesíti e műveletek eredményeit.
(2)   Az e cikk alapján finanszírozott műveleteket a tagállam vagy az Unió által elismert tudományos vagy műszaki testületnek kell végrehajtania, vagy azzal együttműködésben kell végrehajtani, amely hitelesíti e műveletek eredményeit.
Módosítás 248
Rendeletre irányuló javaslat
28 cikk – 3 bekezdés
(3)   Az e cikk alapján finanszírozott műveletek eredményeit a tagállamok a 120. cikk szerint megfelelő módon nyilvánosságra hozzák.
(3)   Az e cikk alapján finanszírozott műveletek eredményeit a nyilvánosság által hozzáférhető jelentések tartalmazzák, emellett a tagállamok ezeket az eredményeket a 120. cikk szerint megfelelő módon nyilvánosságra hozzák.
Módosítás 249
Rendeletre irányuló javaslat
28 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  Az innovációs támogatásra irányuló kérelmezési eljárást hozzáférhetőbbé kell tenni minél több projekt ösztönzése érdekében.
Módosítás 250
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)   A piaci szereplők általános teljesítményének és versenyképességének javítása érdekében az ETHA támogathatja:
(1)   A piaci szereplők általános teljesítményének és versenyképességének javítása, valamint a fenntartható halászat előmozdítása érdekében az ETHA támogathatja:
Módosítás 251
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa)  a fenntarthatóbb halászati gyakorlatok fejlesztésére vonatkozó, e tevékenységek tengeri, szárazföldi és édesvízi ökoszisztémákra gyakorolt hatásának csökkentésére és – ahol lehetséges – megszüntetésére összpontosító szakmai és tudományos tanácsadás biztosítását;
Módosítás 252
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 1 bekezdés – a b pont (új)
ab)  az e fejezet értelmében potenciálisan támogatásra jogosult projektekhez kapcsolódó műszaki, jogi vagy gazdasági természetű tanácsadási szolgáltatások nyújtását;
Módosítás 253
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)   üzleti és marketingstratégiákra vonatkozó szakmai tanácsadás biztosítását.
b)   üzleti és értékesítési stratégiákra – többek között reklámra, értékesítésre és a nyilvánossággal való kapcsolattartásra – vonatkozó szakmai tanácsadás biztosítását.
Módosítás 254
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 2 bekezdés
(2)   Az (1) bekezdés a) pontjában említett megvalósíthatósági tanulmányokat, illetve a b) pontjában említett tanácsadást az egyes tagállamok nemzeti joga szerint elismert, az előírt tanácsadói kompetenciákkal rendelkező, elismert tudományos vagy műszaki testületek biztosítják.
(2)   Az (1) bekezdés a), aa) és ab) és b) pontjában említett megvalósíthatósági tanulmányokat, tanácsadást és szolgáltatásokat az előírt és az egyes tagállamok nemzeti joga szerint elismert tanácsadói kompetenciákkal rendelkező, elismert tudományos, akadémiai, szakmai vagy műszaki testületek biztosítják.
Módosítás 255
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 3 bekezdés
(3)   Az (1) bekezdésben említett támogatás kedvezményezettjei azok a tagállam által elismert piaci szereplők vagy halászszervezetek lehetnek, amelyek az (1) bekezdés szerinti megvalósíthatósági tanulmányt megrendelték.
(3)   Az (1) bekezdésben említett támogatás kedvezményezettjei azok a tagállam által elismert piaci szereplők, halászszervezetek vagy közjogi szervezetek lehetnek, amelyek az (1) bekezdés a), aa), ab) és b) pontja szerinti megvalósíthatósági tanulmányt megrendelték, illetve akik a tanácsadást vagy tanácsadási szolgáltatást kérték.
Módosítás 256
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 4 bekezdés
(4)   A tagállamok biztosítják, hogy az e cikk alapján finanszírozott műveletek kiválasztása gyorsított eljárás keretében történjen.
(4)   A tagállamok biztosítják, hogy az e cikk alapján finanszírozott műveletek kiválasztása gyorsított eljárás keretében történjen, különösen a kisüzemi és part menti halászat, valamint a belvízi halászat esetében.
Módosítás 257
Rendeletre irányuló javaslat
30 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)   A tudományos szakemberek és a halászok közötti tudástranszfer előmozdítása érdekében az ETHA támogathatja:
(1)   A tudományos szakemberek és a halászok körében a tudás hatékonyabb megszerzésének, előmozdításának és átadásának elősegítése érdekében az ETHA támogathat(ja):
Módosítás 258
Rendeletre irányuló javaslat
30 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)   egy vagy több független tudományos testületet és halászt, illetve egy vagy több halászszervezetet tömörítő hálózat létrehozását;
a)   egy vagy több független tudományos testületet és halászt, illetve egy vagy több halászszervezetet tömörítő hálózatok, partnerségi megállapodások, szerződések vagy társulások létrehozását, bevonva a részt venni szándékozó tagállami közigazgatási szerveket;
Módosítás 259
Rendeletre irányuló javaslat
30 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)   az a) pontban említett hálózati tevékenységeket.
b)   az a) pontnak megfelelően létrehozott hálózatok, partnerségek megállapodások, szerződések vagy társulások keretében végrehajtott tevékenységeket.
Módosítás 260
Rendeletre irányuló javaslat
30 cikk – 2 bekezdés
(2)   Az (1) bekezdés b) pontjában említett tevékenységek adatgyűjtési tevékenységekre, tanulmányokra, ismeretterjesztésre és a bevált gyakorlati módszerek terjesztésére terjedhetnek ki.
(2)   Az (1) bekezdés b) pontjában említett tevékenységek adatgyűjtési és -kezelési tevékenységekre, közös kutatási projektekre, tanulmányokra, kísérleti projektekre, szemináriumokra, ismeretterjesztésre és a bevált gyakorlati módszerek terjesztésére terjedhetnek ki.
Módosítás 261
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)   az egész életen át tartó tanulást, a tudományos ismeretek és innovatív gyakorlatok terjesztését, valamint különösen a tengeri ökoszisztémával való fenntartható gazdálkodáshoz, a tengeri ágazaton belüli tevékenységekhez, az innovációhoz és a vállalkozói készséghez kapcsolódó új szakmai készségek elsajátítását;
a)   a szakmai képzést, az egész életen át tartó tanulást, a tudományos, műszaki, gazdasági vagy jogi ismeretek és innovatív gyakorlatok előmozdítását célzó fellépéseket és műveleteket, különösen a következőkhöz kapcsolódóan;
–  a tengeri és belvízi ökoszisztémákkal való fenntartható gazdálkodás;
–  a tengeri ágazat tevékenységei;
–  innováció;
–  vállalkozó szellem, különösen a fiatalok halászati szakmákhoz való hozzáférése;
–  higiénia, egészség és biztonság;
–  a halászok betanítása a KHP rendelkezéseinek végrehajtására;
–  a szakmai kockázatok megelőzése.
Módosítás 262
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)   a hálózatépítést, valamint a tapasztalatok és a bevált gyakorlati módszerek cserét az érdekelt felek között, beleértve a férfiak és nők esélyegyenlőségét előmozdító szervezeteket;
b)   a hálózatépítést, valamint a tapasztalatok és a bevált módszerek cseréjét az érdekelt felek között – beleértve a képzéssel foglalkozó, valamint a férfiak és nők esélyegyenlőségét előmozdító szervezeteket –, és a nők halászközösségekben betöltött alapvető szerepének előmozdítását [elismerését];
Módosítás 263
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)   országos, regionális, illetve helyi szinten a halászok és más érdekelt felek részvételével folytatott társadalmi párbeszéd előmozdítását.
c)   az uniós, országos, regionális és helyi szinten a piaci szereplők, szociális partnerek és más érdekelt felek részvételével folytatott társadalmi párbeszéd előmozdítását, kiemelt figyelemmel az olyan alulreprezentált csoportokra, mint például a kisüzemi, part menti és partról történő halászatban részt vevők.
Módosítás 264
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk – cím
A diverzifikáció és a munkahelyteremtés elősegítése
A vállalkozói készség, a diverzifikáció és a munkahelyteremtés elősegítése
Módosítás 619
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk – -1 c bekezdés (új)
(-1c) A fiatalok kisüzemi halászati ágazatban való foglalkoztatásának elősegítése érdekében az ETHA támogathatja:
a)  a gyakornoki programokat kisüzemi halászflották fedélzetén;
b)  a fenntartható halászattal, például a fenntartható halászati technikákkal, a szelektivitással, a tengerbiológiával, a tengerek biológiai erőforrásainak védelmével kapcsolatos képzéseket;
Módosítás 620
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk – -1 b bekezdés (új)
(-1b) Az (1) bekezdés szerinti támogatásra a 30 évnél fiatalabb, munkanélküliként nyilvántartásba vett és valamely tagállam közigazgatása által ilyenként elismert személyek jogosultak. A gyakornokot a fedélzeten legalább 50 éves, hivatásos halász kíséri;
Módosítás 621
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk – -1 a bekezdés (új)
(-1 a) Az (1) bekezdés szerinti támogatást minden kedvezményezett számára a programozási időszak során legfeljebb két éves időtartamra ítélik oda, és összege legfeljebb 40 000 euró;
Módosítás 622
Rendeletre irányuló javaslat
32 a cikk – -1 bekezdés (új)
(-1) A gyakornoki program kétharmadát fedélzeten töltött képzés teszi ki, egyharmada pedig elméleti képzésből áll.
Módosítás 266
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)   A halászaton kívüli diverzifikáció és munkahelyteremtés elősegítése érdekében az ETHA támogathatja:
(1)   A diverzifikáció elősegítése érdekében az ETHA támogathatja továbbá a halászati alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységeket a következők révén:
Módosítás 267
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
a)  halászaton kívüli vállalkozások indítását;
a)  a halászatot kiegészítő fedélzeti tevékenységekbe – így környezeti szolgáltatásokba és oktatási vagy idegenforgalmi tevékenységekbe – történő beruházás;
Módosítás 268
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)   a kisüzemi part menti halászatot folytató halászhajók utólagos felszerelését a halászaton kívüli tevékenységekhez való átcsoportosításuk érdekében.
b)   a kisüzemi part menti halászatot folytató halászhajók utólagos felszerelését a kereskedelmi halászaton kívüli tevékenységekre való átcsoportosításuk érdekében.
Módosítás 269
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  a kisüzemi part menti halászatot folytató halászhajók utólagos felszerelését a halászaton kívüli tevékenységekhez való átcsoportosításuk érdekében.
(A magyar nyelvi változatot nem érinti.)
Módosítás 270
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
(2)   Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásban azok a halászok részesülhetnek, akik:
(2)   A (-1) bekezdés és az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásban azok a halászok részesülhetnek, akik:
Módosítás 271
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)   az új tevékenységeik fejlesztésére vonatkozó üzleti tervet nyújtanak be;
a)   a tevékenységeik fejlesztésére vonatkozó üzleti tervet nyújtanak be;
Módosítás 272
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk – 3 bekezdés
(3)   Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatásban azok a kisüzemi part menti halászatot folytató halászok részesülhetnek, akik aktívként lajstromozott uniós halászhajó tulajdonosai, és akik a kérelem benyújtásának időpontját megelőző két évben legalább 60 napig folytattak halászati tevékenységet a tengeren. A halászhajó halászati engedélyét végérvényesen vissza kell vonni.
(3)   Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatásban azok a kisüzemi part menti halászatot folytató halászok részesülhetnek, akik aktívként lajstromozott uniós halászhajó tulajdonosai, és akik a kérelem benyújtásának időpontját megelőző két naptári évben legalább 60 napig folytattak halászati tevékenységet a tengeren.
Módosítás 273
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  Az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás kizárólag halászoknak nyújtható, feltéve, hogy a halászatot kiegészítő tevékenységek kapcsolódnak a vállalkozás fő halászati tevékenységéhez: ilyen többek között a horgászturizmus, éttermek, a halászathoz kapcsolódó környezetvédelmi szolgáltatások vagy a halászatra vonatkozó oktatási tevékenységek.
Módosítás 274
Rendeletre irányuló javaslat
32 cikk – 4 bekezdés
(4)  Az (1) bekezdésben említett kedvezményezettek a támogatás utolsó részletének átvételét követő öt évben nem folytathatnak hivatásszerűen halászati tevékenységet.
törölve
Módosítás 276
Rendeletre irányuló javaslat
32 a cikk (új)
32a. cikk
A fiatal halászoknak nyújtott induló támogatások
(1)  Az ETHA egyéni támogatást nyújthat a fiatal halászoknak azzal a feltétellel, hogy azok:
–  még nem töltötték be a 35 évet;
–  igazolják, hogy legalább öt éven át halászként dolgoztak vagy egyenértékű szakképesítéssel rendelkeznek;
–  első alkalommal került a tulajdonukba kisüzemi vagy part menti halászatra szolgáló, az elmúlt öt évben halászati tevékenységet végzett hajó, amelynek kora öt és 20 év között van.
(2)  Az (1) bekezdésben említett halászhajónak olyan flottaszegmensbe kell tartoznia, amelyre nézve a …/…/EU rendelet [a KHP-rendelet] 34. cikkének (1) bekezdésében említett kapacitásjelentés azt mutatja, hogy a halászati lehetőségek egyensúlyban állnak a halászflotta-kapacitással.
(3)  Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás összege nem haladhatja meg a 100 000 EUR-t.
Módosítás 278
Rendeletre irányuló javaslat
33 cikk – cím
Fedélzeti egészségvédelem és biztonság
Fedélzeti egészségvédelem, higiénia és biztonság
Módosítás 279
Rendeletre irányuló javaslat
33 cikk – 1 bekezdés
(1)   A halászok fedélzeti munkakörülményeinek javítása érdekében az ETHA támogathatja a fedélzeti és egyéni felszerelésekre irányuló beruházásokat, amennyiben ezek a beruházások túlmutatnak a nemzeti vagy uniós jogszabályok által előírt szabványokon.
(1)   A halászok fedélzeti egészségvédelmi, higiénés, biztonsági, munka- és életkörülményeinek javítása érdekében az ETHA támogathatja a fedélzeti és egyéni felszerelésekre irányuló beruházásokat, feltéve, hogy ezek a beruházások túlmutatnak a nemzeti vagy uniós jogszabályok által előírt szabványokon, és nem növelik a hajó halászati kapacitását.
Módosítás 280
Rendeletre irányuló javaslat
33 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A halászokról baleset esetén való megfelelőbb gondoskodás érdekében az ETHA ösztönözheti a teljes legénység egészségügyi képzését általánossá tevő közös projekteket.
Módosítás 281
Rendeletre irányuló javaslat
33 a cikk (új)
33a. cikk
A halászati tevékenységek ideiglenes beszüntetése
(1)  Az ETHA csak a következő esetekben járul hozzá a halászati tevékenységek ideiglenes beszüntetését támogató intézkedések finanszírozásához:
a)  amennyiben a …/…/EU rendeletben [a KHP-rendelet] meghatározott többéves terv keretében cselekszik;
b)  amennyiben a Bizottság a …/…/EU rendelet [a KHP-rendelet] 13. cikke értelmében sürgősségi intézkedéseket fogadott el;
c)  a biológiai pihenőidőszakok alatt a fajok életciklusának meghatározott kritikus szakaszaiban, amennyiben ilyen intézkedések szükségesek a halászati erőforrások fenntartható kiaknázásához és elősegítik a halállományok fenntartását, valamint lehetővé teszik a halászati tevékenység e pihenőidőszakokon kívüli folytatását.
A támogatást a pihenőidőszak alatt nyújtott pénzügyi kompenzáció formájában kell biztosítani.
(2)  Az (1) bekezdés szerinti intézkedés időtartamát az állományok állapotával kapcsolatosan elérhető legjobb tudományos kutatások határozzák meg.
(3)  A halászati tevékenységek során szezonálisan ismétlődő, az (1) bekezdés c) pontján kívüli tevékenységszüneteltetések nem vehetők figyelembe kártalanítás vagy az e cikk alapján történő kifizetés céljából.
(4)  Az ETHA a teljes programozási időszak folyamán legfeljebb hat hónapos időtartamig járulhat hozzá a halászati tevékenység ideiglenes szüneteltetése esetén a halászoknak és halászhajó-tulajdonosoknak nyújtandó támogatási intézkedések (1) bekezdés szerinti finanszírozásához. Az alábbiak részesülnek támogatásban:
a)  az uniós halászflotta-nyilvántartásban aktív hajóként lajstromozott halászhajók azon tulajdonosai, akik a kérelem benyújtásának időpontját megelőző két naptári évben legalább 120 napig folytattak halászati tevékenységet; valamint
b)  azon halászhajók legénysége, amelyek tevékenységüket az e bekezdés a) pontja szerinti körülmények miatt kényszerülnek átmenetileg szüneteltetni.
(5)  Az (1) bekezdésben említett támogatás folyósításának időszakai alatt a halászhajó és a legénység nem végezhet semmilyen halászattal kapcsolatos tevékenységet. A tagállamok biztosítják a tevékenység beszüntetését.
Módosítás 623
Rendeletre irányuló javaslat
33 b cikk (új)
33b. cikk
Biztosítási célú kölcsönös befektetési alapok
(1)  Az ETHA hozzájárulhat olyan kölcsönös befektetési alapokhoz, amelyeket valamely tagállam saját nemzeti jogának megfelelően elismert, és amelyek lehetővé teszik a halászok számára, hogy ahhoz csatlakozva biztosítsák magukat a következőkben említett események miatt bekövetkező veszteségeik esetére:
a)  természeti katasztrófák;
b)  környezeti vagy egészségügyi események;
c)  a tevékenységeik során tengeren elveszett áldozatokkal járó balesetet szenvedett vagy elsüllyedt halászhajók mentési költségei;
d)  a tengeren elszenvedett baleset miatt elsüllyedt hajók fedélzetén tartózkodó halászok számára a tagállamok által javasolt egyedi szociális és gazdasági intézkedések.
(2)  Az eseményeket az érintett tagállamnak vagy a kölcsönös befektetési alap belső szabályzatának – amennyiben az ezt előírja – hivatalosan el kell ismernie természeti katasztrófaként, illetve környezeti vagy egészségügyi eseményként. A tagállamok adott esetben előzetesen megállapíthatják azokat a kritériumokat, amelyek alapján e hivatalos megerősítést megadottnak kell tekinteni.
Módosítás 624
Rendeletre irányuló javaslat
33 c cikk (új)
33c. cikk
A halászati tevékenységek végleges beszüntetése
1.  Az ETHA hozzájárulhat a halászati tevékenységeknek a kizárólag a halászhajók leselejtezése révén való végleges megszüntetéséhez szükséges intézkedések finanszírozásához, feltéve hogy
a)  a 20. cikk szerinti operatív program alá tartozik; valamint
b)  azok olyan szegmensbe tartozó hajókat érintenek, ahol a halászati kapacitás a hosszú távú gazdálkodási terv időszakát tekintve ténylegesen nincs egyensúlyban a szegmens számára rendelkezésre álló halászati lehetőségekkel; valamint
2.  Az (1) bekezdés szerinti támogatásban az alábbiak részesülhetnek:
a)  az uniós halászhajók azon tulajdonosai, akik hajóit aktívként lajstromozták, és akik a kérelem benyújtásának időpontját megelőző két naptári évben legalább 120 napig folytattak halászati tevékenységet a tengeren, vagy
b)  azok a halászok, akik a kérelem benyújtását megelőző két naptári évben legalább 120 napig dolgoztak ideiglenes beszüntetés által érintett uniós halászhajó fedélzetén.
3.  Az érintett halászok ténylegesen beszüntetnek mindennemű halászati tevékenységet. A támogatások kedvezményezettjei tájékoztatják az illetékes nemzeti hatóságot a halászati tevékenységek tényleges megszüntetéséről. Az ellentételezés visszatérítése időarányosan történik, amikor a halászok folytatják halászati tevékenységüket a kérelem benyújtásától számított kevesebb mint egy éven belül.
4.  Az e cikk szerinti támogatások 2016. december 31-ig adhatók.
5.  Az e cikk szerinti támogatás kizárólag azután fizethető ki, hogy az azzal egyenértékű kapacitást végleg törölték az uniós halászhajó-nyilvántartásból, és állandó jelleggel visszavonták a halászati jogosítványokat és engedélyeket. A támogatás kedvezményezettje a támogatás odaítélésétől számított öt éven belül nem lajstromoztathat új halászhajót. A kivont kapacitás mértékének megfelelően csökken az adott flottaszegmens halászati kapacitásának felső határa.
6.  Hagyományos és faépítésű hajók e cikk alapján nem részesülhetnek támogatásban.
Módosítás 283
Rendeletre irányuló javaslat
34 cikk
34. cikk
törölve
A KHP-n belüli átruházható halászati koncessziók rendszereinek nyújtott támogatás
(1)  A [KHP-ról szóló rendelet] 27. cikke szerinti átruházható halászati koncessziók rendszereinek létrehozása vagy módosítása érdekében az ETHA támogathatja:
a)  az átruházható halászati koncessziók rendszerének létrehozásához vagy működéséhez szükséges műszaki és adminisztratív eszközök megtervezését és kidolgozását;
b)  az érdekelt felek részvételét az átruházható halászati koncessziók rendszereinek megtervezésében és kifejlesztésében;
c)  az átruházható halászati koncessziók rendszereinek nyomon követését és értékelését;
d)  az átruházható koncessziók rendszereinek irányítását.
(2)  Az (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti támogatás kizárólag hatóságoknak nyújtható. Az e cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti támogatás – a közös halászati politikáról szóló rendelet 28. cikke (4) bekezdésének megfelelően – az összekapcsolt átruházható halászati koncessziók közös kezelésében érintett hatóságoknak, jogi vagy természetes személyeknek vagy elismert termelői szervezeteknek nyújtható.
Módosítás 284
Rendeletre irányuló javaslat
35 cikk – cím
A KHP szerinti védelmi intézkedések végrehajtásának támogatása
A KHP szerinti védelmi intézkedések kidolgozásának és végrehajtásának támogatása
Módosítás 285
Rendeletre irányuló javaslat
35 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  A [közös halászati politikáról szóló rendelet] 17. és 21. cikke szerinti védelmi intézkedések hatékony végrehajtása érdekében az ETHA támogathatja:
(1)  A [közös halászati politikáról szóló rendelet] értelmében elfogadott regionalizációs és védelmi intézkedésekkel – így a többéves tervekkel is – kapcsolatos prioritások hatékony kialakítása és végrehajtása érdekében az ETHA támogathatja:
Módosítás 286
Rendeletre irányuló javaslat
35 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)   a [közös halászati politikáról szóló rendelet] 17. és 21. cikke szerinti védelmi intézkedések végrehajtásához szükséges műszaki és adminisztratív eszközök megtervezését és kidolgozását;
a)   a [közös halászati politikáról szóló rendelet] szerinti többéves tervek és védelmi intézkedések végrehajtásához szükséges műszaki és adminisztratív eszközök megtervezését, kidolgozását és monitoringját;
Módosítás 287
Rendeletre irányuló javaslat
35 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa)  a …/…/EU rendeletnek [a KHP-rendelet] megfelelően a halállományok helyreállítására szolgáló területek egységes hálózatának létrehozását;
Módosítás 288
Rendeletre irányuló javaslat
35 cikk – 1 bekezdés – a b pont (új)
ab)  biológiai nyugalmi időszakok bevezetését;
Módosítás 289 és 612
Rendeletre irányuló javaslat
35 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)   az érdekelt felek részvételét [a közös halászati politikáról szóló rendelet] 17. és 21. cikke szerinti védelmi intézkedések megtervezésében és végrehajtásában.
b)   az érdekelt felek részvételét és a tagállamok közötti együttműködést [a közös halászati politikáról szóló rendelet] szerinti többéves tervek és védelmi intézkedések megtervezésében és végrehajtásában, többek között az érintett szereplőket tömörítő közös irányítóbizottságok révén.
Módosítás 640
Rendeletre irányuló javaslat
35 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
ba)  a [közös halászati politikáról szóló rendelet] 16a (új) cikke szerinti forráselosztási kritériumok megtervezése, kidolgozása és végrehajtása.
Módosítás 291
Rendeletre irányuló javaslat
36 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)   A halászat tengeri környezetre gyakorolt hatásának csökkentése, a visszadobások megszüntetésének előmozdítása, valamint az élő tengeri biológiai erőforrásoknak a célfajok populációit a legnagyobb fenntartható hozamot eredményező egyedszám feletti szintre helyreállító és azon a szinten fenntartó kiaknázására való áttérés elősegítése érdekében az ETHA azon felszerelésekre irányuló beruházásokat támogathat, amelyek:
(1)   A halászat tengeri környezetre gyakorolt hatásának csökkentése, a visszadobások megszüntetésének előmozdítása, valamint az élő tengeri biológiai erőforrásoknak a célfajok populációit a legnagyobb fenntartható hozamot eredményező egyedszám feletti szintre helyreállító és azon a szinten fenntartó, fenntartható kiaknázására való áttérés elősegítése érdekében az ETHA kutatást és azon felszerelésekre, berendezésekre és rendszerekre irányuló beruházásokat támogathat, amelyek:
Módosítás 292
Rendeletre irányuló javaslat
36 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa)  elősegítik a halászeszközök cseréjét, amennyiben az új eszközök jobb méret- vagy fajszelektivitással járnak, korlátozott mértékű hatást gyakorolnak a tengeri környezetre és az érzékeny tengeri ökoszisztémákra, és nem növelik a halászhajók halfogási képességét;
Módosítás 293
Rendeletre irányuló javaslat
36 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)   csökkentik a kereskedelmi állományok nem szándékos kifogását vagy az egyéb járulékos fogásokat;
b)   csökkentik a kereskedelmi állományok nem szándékos és nem engedélyezett kifogását vagy az egyéb járulékos fogásokat, külön hangsúlyt fektetve a nem szándékos és az egyéb járulékos fogások csökkentését szolgáló speciális eszközök fejlesztésére és bevezetésére;
Módosítás 294
Rendeletre irányuló javaslat
36 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)   korlátozzák a halászat által az ökoszisztémákra vagy a tengerfenékre gyakorolt fizikai és biológiai hatásokat.
c)   korlátozzák, és lehetőség szerint megszüntetik a halászat által az ökoszisztémákra vagy a tengerfenékre gyakorolt fizikai és biológiai hatásokat, különösen a bioföldrajzi szempontból érzékeny területeken;
Módosítás 295
Rendeletre irányuló javaslat
36 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca)  óvják az eszközöket és a fogásokat a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv1, illetve a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv2 által védett emlősöktől és madaraktól, amennyiben az nem gyengíti a halászeszközök szelektivitását, és minden szükséges intézkedést meghoznak a ragadozókat érő fizikai károk elkerülése érdekében.
__________________
1HL L 206., 1992.7.22., 7. o.
2HL L 20., 2010.1.26., 7. o.
Módosítás 296
Rendeletre irányuló javaslat
36 cikk – 1 bekezdés – c b pont (új)
cb)  csökkentik a halászati tevékenységek állatjólétre gyakorolt kedvezőtlen hatásait.
Módosítás 297
Rendeletre irányuló javaslat
36 cikk – 1 bekezdés – c c pont (új)
cc)  hozzájárulnak a halállományok felméréséhez.
Módosítás 298
Rendeletre irányuló javaslat
36 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A legkülső régiókban az (1) bekezdésben említett támogatás csak akkor adható a halak csoportosulásának mesterséges előidézésére kialakított, lehorgonyzott eszközökhöz (FAD), ha azok hozzájárulnak a fenntartható és szelektív halászathoz.
Módosítás 299
Rendeletre irányuló javaslat
36 cikk – 3 bekezdés
(3)   Ezen intézkedés keretében kizárólag akkor nyújtható támogatás, ha az (1) bekezdésben említett halászeszköznek vagy egyéb felszerelésnek bizonyíthatóan jobb a méretszelektivitása vagy mérsékeltebb hatást gyakorol a nem célfajokra, mint a regionalizációval összefüggésben elfogadott uniós vagy kapcsolódó tagállami nemzeti jogszabályok szerinti szabványos halászeszköz vagy egyéb felszerelés, [a KHP-ról szóló rendeletben] említettek szerint.
(3)   Ezen intézkedés keretében kizárólag akkor nyújtható támogatás, ha az (1) bekezdésben említett halászeszköznek vagy egyéb felszerelésnek bizonyíthatóan lényegesen jobb a méretszelektivitása és mérsékeltebb hatást gyakorol az ökoszisztémára és a nem célfajokra, mint a [KHP-ról szóló rendeletben] meghatározott regionalizációval összefüggésben elfogadott uniós vagy kapcsolódó tagállami jogszabályok szerinti szabványos halászeszköz vagy egyéb felszerelés, berendezések vagy rendszerek.
Módosítás 300
Rendeletre irányuló javaslat
36 cikk – 4 bekezdés – b pont
b)   azok a halászok, akik a kicserélendő halászeszközök tulajdonosai, és akik a kérelem benyújtásának időpontját megelőző két évben legalább 60 napig dolgoztak halászhajó fedélzetén;
b)   azok a halászok, akik a kicserélendő halászeszközök, berendezések vagy rendszerek tulajdonosai, és akik a kérelem benyújtásának időpontját megelőző két évben legalább 60 napig dolgoztak uniós halászhajó fedélzetén;
Módosítás 301
Rendeletre irányuló javaslat
36 a cikk (új)
36a. cikk
A rendkívüli események következtében kialakuló gazdasági helyzetet enyhítő támogatás
Annak érdekében, hogy enyhítse a valamely rendes halászati tevékenységet megakadályozó rendkívüli esemény következtében kialakuló gazdasági helyzetet, az ETHA támogatást nyújthat a halászhajó-tulajdonosoknak és halászoknak a halászati tevékenység ideiglenes beszüntetésének idejére. A halászati erőforrások védelmére irányuló intézkedések nyomán kialakuló helyzet nem tekintendő rendkívüli eseménynek.
Módosítás 574/REV
Rendeletre irányuló javaslat
37 cikk – 1 bekezdés
1.  A visszadobások és a járulékos fogások megszüntetéséhez való hozzájárulás, valamint az élő tengeri biológiai erőforrásoknak a célfajok populációit a legnagyobb fenntartható hozamot eredményező egyedszám feletti szintre helyreállító és azon a szinten fenntartó kiaknázására való áttérés elősegítése érdekében az ETHA azokat a projekteket támogathatja, amelyek célja a halászati tevékenységek tengeri környezetre gyakorolt hatását csökkentő és a tengerek biológiai erőforrásainak fenntarthatóbb hasznosítását megvalósító új műszaki, illetve szervezeti ismeretek létrehozása vagy alkalmazása.
1.  A visszadobások és a járulékos fogások megszüntetéséhez való hozzájárulás, valamint az élő tengeri biológiai erőforrásoknak a célfajok populációit a legnagyobb fenntartható hozamot eredményező egyedszám feletti szintre helyreállító és azon a szinten fenntartó kiaknázására való áttérés elősegítése, továbbá a halászat által a tengeri környezetnek okozott károk, illetve a védett ragadozók által okozott károk csökkentése érdekében az ETHA azokat a rendszereket és projekteket támogathatja, amelyek célja – a halászati technikák és a halászati műveletek szelektivitásának javítása mellett – a halászati tevékenységek tengeri környezetre gyakorolt hatását csökkentő és a tengerek biológiai erőforrásainak fenntarthatóbb a védett ragadozókkal való együttélést magában foglaló – hasznosítását megvalósító új műszaki, illetve szervezeti ismeretek létrehozása, továbbfejlesztése vagy alkalmazása, a halászati területek kezelésének ökoszisztéma-alapú megközelítésére építve.
Módosítás 303
Rendeletre irányuló javaslat
37 cikk – 2 bekezdés
(2)   Az e cikk alapján finanszírozott műveleteket az egyes tagállamok nemzeti jogszabályai által elismert tudományos vagy műszaki testülettel együttműködésben kell végrehajtani, amely hitelesíti azok eredményeit.
(2)   Az e cikk alapján finanszírozott műveleteket, amelyeket a tagállamok által elismert halászszervezetek hajthatnak végre, az egyes tagállamok által elismert tudományos vagy műszaki testülettel együttműködésben hajtják végre, amely hitelesíti azok eredményeit.
Módosítás 304
Rendeletre irányuló javaslat
37 cikk – 3 bekezdés
(3)   Az e cikk alapján finanszírozott műveletek eredményeit a tagállamok a 120. cikk szerint megfelelő módon nyilvánosságra hozzák.
(3)   Az e cikk alapján finanszírozott műveletek eredményeit a tagállamoknak a 120. cikk szerint nyilvánosságra kell hozniuk.
Módosítás 305
Rendeletre irányuló javaslat
37 cikk – 4 bekezdés
(4)   Az e cikk alapján finanszírozott projektekben részt vevő hajók a nemzeti flottának legfeljebb 5 %-át, vagy a nemzeti flotta bruttó tonnatartalomban kifejezett, a kérelem benyújtásának időpontjában számított tonnatartalmának legfeljebb 5 %-át tehetik ki.
(4)   Az e cikk alapján finanszírozott projektekben részt vevő hajók a nemzeti flottának legfeljebb 5 %-át, vagy a nemzeti flotta bruttó tonnatartalomban kifejezett, a kérelem benyújtásának időpontjában számított tonnatartalmának legfeljebb 5 %-át tehetik ki. Kellően indokolt esetben, valamely tagállam kérelmére és a HTMGB ajánlása alapján a Bizottság jóváhagyhat olyan projekteket, amelyek meghaladják az e bekezdésben meghatározott határértékeket.
Módosítás 306
Rendeletre irányuló javaslat
37 cikk – 5 bekezdés
(5)   Az új halászeszközök vagy halászati technikák teszteléséhez kapcsolódó műveleteket a tagállamnak kiosztott halászati lehetőségek korlátain belül kell elvégezni.
(5)   Az új halászeszközök vagy halászati technikák teszteléséhez kapcsolódó műveleteket a tagállamnak kiosztott halászati lehetőségek korlátain vagy az 1224/2009/EK rendelet 33. cikkének (6) bekezdésében a tudományos kutatási célú halászatra elkülönített tartalék keretein belül kell elvégezni.
Módosítás 625
Rendeletre irányuló javaslat
38 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
1.  A halászoknak a tengeri biológiai sokféleség és a tengeri ökoszisztémák védelmében és helyreállításában való részvétele, többek között a fenntartható halászati tevékenység keretében nyújtott szolgáltatások ösztönzése érdekében az ETHA támogathatja a következő műveleteket:
1.  A tengeri biológiai sokféleség és a tengeri ökoszisztémák védelme és helyreállítása, többek között a fenntartható halászati tevékenység keretében nyújtott szolgáltatások – és adott esetben a halászok részvételének – ösztönzése érdekében az ETHA támogathatja a következő, a halászati ágazat tevékenységeit közvetlenül érintő műveleteket:
Módosítás 626
Rendeletre irányuló javaslat
38 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a tengerből történő hulladékgyűjtés, például az elvesztett halászeszközök és a tengeri hulladék eltávolítása;
a)  a halászok által a tengerből történő hulladékgyűjtés, például az elvesztett halászeszközök és a tengeri hulladék eltávolítása;
Módosítás 627
Rendeletre irányuló javaslat
38 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  olyan statikus vagy mozgó létesítmények építése vagy telepítése, amelyek a tengeri állat- és növényvilág védelmét és gyarapodását szolgálják;
b)  olyan statikus vagy mozgó, könnyen eltávolítható létesítmények építése, telepítése vagy korszerűsítése, amelyek a tengeri állat- és növényvilág védelmét és gyarapodását szolgálják, beleértve ezek tudományos előkészítését és értékelését;
Módosítás 628
Rendeletre irányuló javaslat
38 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  hozzájárulás az erőforrásokkal való jobb gazdálkodáshoz vagy azok védelméhez;
c)  hozzájárulás a tengeri biológiai erőforrásokkal való jobb gazdálkodáshoz vagy azok védelméhez;
Módosítás 629
Rendeletre irányuló javaslat
38 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelvvel és a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban a NATURA 2000 területek kezelése, helyreállítása és nyomon követése, a 92/43/EGK tanácsi irányelv szerint meghatározott fontossági sorrendben történő végrehajtási tervnek megfelelően;
d)  a következők azonosítása, kiválasztása, kezelése, helyreállítása és nyomon követése:
Módosítás 630
Rendeletre irányuló javaslat
38 cikk – 1 bekezdés – d pont –i alpont (új)
i.  NATURA 2000 területek a 92/43/EGK tanácsi irányelvvel és a 2009/147/EK irányelvvel összhangban, a 92/43/EGK tanácsi irányelv szerint meghatározott fontossági sorrendben történő végrehajtási tervnek megfelelően, amennyiben a műveletek halászati tevékenységhez kapcsolódnak,
Módosítás 631
Rendeletre irányuló javaslat
38 cikk – 1 bekezdés – d pont – ii alpont (új)
ii.  a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikkének (4) bekezdésében említett, a halászattal összefüggő területvédelmi intézkedések végrehajtására figyelemmel védett tengeri területek;
Módosítás 632
Rendeletre irányuló javaslat
38 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)  a tengeri környezetvédelmi politika területén a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikkének (4) bekezdésében említett területvédelmi intézkedések végrehajtása érdekében a védett tengeri területek kezelése, helyreállítása és nyomon követése;
e)  a tengeri környezeti politika területén végrehajtott uniós fellépésekkel összefüggésben és a halászati gazdálkodás során alkalmazott ökoszisztéma-alapú megközelítéssel összhangban a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák által nyújtott szolgáltatások fenntartását és előmozdítását célzó egyéb cselekvésekben, például a fenntartható halállományok támogatása céljából meghatározott tengeri és part menti élőhelyek helyreállításában való részvétel, e tevékenységek előkészítését és tudományos értékelését is beleértve;
Módosítás 633
Rendeletre irányuló javaslat
38 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)
ea)  környezettudatosság, a halászok bevonásával a tengeri biológiai sokféleség védelme és helyreállítása tekintetében.
Módosítás 575/REV
Rendeletre irányuló javaslat
38 cikk – 1 bekezdés – e b albekezdés (új)
eb)  a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv, illetve a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK tanácsi és európai parlamenti irányelv által védett emlősök és madarak által okozott károkkal kapcsolatos kárpótlási rendszerek.
Módosítás 308
Rendeletre irányuló javaslat
38 cikk – 2 bekezdés
(2)   Az e cikk szerinti műveleteket közjogi szervek hajtják végre és azokban a tagállam által elismert halászok vagy halászszervezetek, illetve a halászszervezetekkel vagy a 62. cikk szerinti helyi halászati akciócsoportokkal partnerségben együttműködő nem kormányzati szervezetek részesülhetnek.
(2)   Az e cikk szerinti műveleteket műszaki vagy tudományos közjogi szervek hajtják végre és azokban a tagállam által elismert halászok, tanácsadó testületek vagy halászszervezetek, illetve a halászszervezetekkel vagy a 62. cikk szerinti helyi halászati akciócsoportokkal partnerségben együttműködő nem kormányzati szervezetek részesülhetnek.
Módosítás 309
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – cím
Az éghajlatváltozás mérséklése
Energiahatékonyság és kapacitáscsökkentés
Módosítás 310
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)   Az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése érdekében az ETHA támogathatja:
(1)   A halászhajók energiahatékonyságának javítása érdekében az ETHA támogathatja:
Módosítás 311
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)   a halászhajók szennyezőanyag-, illetve üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentését és energiahatékonyságának növelését célzó fedélzeti beruházásokat;
a)   a halászhajók szennyezőanyag-, illetve üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentését és energiahatékonyságának növelését célzó, berendezésekre irányuló vagy fedélzeti beruházásokat, ideértve a főhajtómű vagy a segédhajtóművek kiiktatását, cseréjét vagy korszerűsítését is, feltéve, hogy az új motor teljesítménye a lecserélt motorénál legalább 40%-kal kisebb;
Módosítás 312
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)   energiahatékonysági auditokat és programokat.
b)   energiahatékonysági auditokat, tanácsadást és programokat, amennyiben azok nem eredményezik a halászati erőkifejtés növekedését.
Módosítás 313
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
ba)  az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak enyhítésében a szén-dioxid megkötése révén rendkívül fontos szerepet betöltő tengerifű-ágyak és a tengerparti vizes élőhelyek védelmét és helyreállítását;
Módosítás 314
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 1 bekezdés – b b pont (új)
bb)  a magas energiafogyasztású halászati eszközök alacsonyabb energiafogyasztású eszközökkel történő felváltását, amennyiben e változások nem eredményezik a halászati egység halászati kapacitásának növekedését, és amennyiben a lecserélt halászati eszközöket pedig elkobozzák és megsemmisítik;
Módosítás 315
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 1 bekezdés – b c pont (új)
bc)  a halászati termékek piactéri energialábnyomának független értékeléseit és ellenőrzéseit, annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a fogyasztók számára a kevésbé energiaigényes halászati módszerekhez köthető halászati termékek azonosítását.
Módosítás 641
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 2 bekezdés
(2)   A támogatás nem járulhat hozzá a főhajtómű vagy a segédhajtóművek cseréjéhez vagy korszerűsítéséhez. Támogatás kizárólag halászhajók tulajdonosainak és a programozási időszak során ugyanazon halászhajó számára legfeljebb egyszer nyújtható.
(2)   Támogatás kizárólag kisüzemi és part menti halászhajók tulajdonosainak és a programozási időszak során ugyanazon halászhajó számára legfeljebb egyszer nyújtható.
Módosítás 317
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 3 bekezdés
(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 127. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdés a) pontja alapján támogatható beruházások meghatározása érdekében.
(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 127. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdés a) pontja alapján támogatható beruházások és az ebben a cikkben meghatározott kritériumok alkalmazásának részletes szabályai meghatározása érdekében.
Módosítás 318
Rendeletre irányuló javaslat
40 cikk – 1 bekezdés
(1)   A kifogott halak minőségének javítása érdekében az ETHA támogathat fedélzeti beruházásokat.
(1)   A kereskedelmi fogások hozzáadott értékének növelése vagy minőségének javítása érdekében az ETHA támogathatja:
a)  a halászati termékek hozzáadott értékét növelő beruházásokat, különösen azokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a halászok saját fogásaikat maguk dolgozzák fel, értékesítsék és közvetlenül adják el;
b)  a halászati termékek minőségét és megőrzését javító, innovatív fedélzeti beruházásokat;
Módosítás 319
Rendeletre irányuló javaslat
40 cikk – 2 bekezdés
(2)   A nem szándékosan kifogott halak felhasználásának javítása érdekében az ETHA a [közös halászati politikáról szóló rendelet] 15. cikkével és [a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló rendelet] 8. cikkének b) pontjával összhangban támogathatja a nem szándékosan kifogott kereskedelmi állományok lehető legjobb felhasználását és a kifogott halak nem teljes körűen felhasznált részeinek hasznosítását célzó fedélzeti beruházásokat.
(2)   Az ETHA a [közös halászati politikáról szóló rendelet] 15. cikkével és [a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló rendelet] 8. cikkének b) pontjával összhangban a nem szándékosan kifogott halak kezelésének, tárolásának és kirakodásának javítása érdekében támogathatja a nem szándékosan kifogott kereskedelmi állományok lehető legjobb felhasználását és a kifogott halak nem teljes körűen felhasznált részeinek hasznosítását célzó fedélzeti beruházásokat.
Módosítás 320
Rendeletre irányuló javaslat
40 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatást a nem szándékos fogások minimalizálása érdekében szelektív halászeszközök alkalmazásának feltételéhez kötik.
Módosítás 321
Rendeletre irányuló javaslat
40 cikk – 4 bekezdés
(4)   Az (1) bekezdésben említett támogatásban kizárólag azok az uniós halászhajó-tulajdonosok részesülnek, akik a kérelem benyújtásának időpontját megelőző két évben legalább 60 napig folytattak halászati tevékenységet a tengeren.
(4)   Az (1) bekezdésben említett támogatásban kizárólag azok az uniós halászhajó-tulajdonosok részesülnek, akiknek a hajói a kérelem benyújtásának időpontját megelőző két naptári évben legalább 60 napig folytattak halászati tevékenységet a tengeren.
Módosítás 603
Rendeletre irányuló javaslat
41 cikk – cím
Halászkikötők, kirakodóhelyek és menedékek
Halászkikötők, kirakodóhelyek, árverési csarnokok, menedékek és egyéb szárazföldi infrastruktúrák
Módosítás 604
Rendeletre irányuló javaslat
41 cikk – 1 bekezdés
(1)   A kirakodott termékek minőségének javítása, az energiahatékonyság növelése, a környezetvédelemhez való hozzájárulás, illetve a biztonsági feltételek és a munkakörülmények javítása érdekében az ETHA támogathatja a halászkikötői infrastruktúra vagy a kirakodóhelyek javítását célzó beruházásokat, többek között a hulladék és a tengeri hulladék gyűjtését célzó eszközökbe történő beruházásokat.
(1)   Az ETHA támogathatja a meglévő infrastruktúrák – így a halászkikötők, a kirakodóhelyek, árverési csarnokok vagy egyéb szárazföldi infrastruktúrák – fejlesztését célzó beruházásokat, többek között a hulladék és a tengeri hulladék gyűjtését célzó eszközökbe történő beruházásokat.
Módosítás 323
Rendeletre irányuló javaslat
41 cikk – 2 bekezdés
(2)  A nem szándékosan kifogott halak felhasználásának megkönnyítése érdekében az ETHA a [közös halászati politikáról szóló rendelet] 15. cikkével és [a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló rendelet] 8. cikkének b) pontjával összhangban támogathatja a nem szándékosan kifogott kereskedelmi állományok lehető legjobb felhasználását és a kifogott halak nem teljes körűen felhasznált részeinek hasznosítását lehetővé tevő, halászkikötőkben és kirakodóhelyeken végzett beruházásokat.
(2)  A beruházások az alábbiakra vonatkozhatnak:
a)  a kirakodott termékek minőségének, frissességének és nyomon követhetőségének javítása;
b)  a kirakodás, a feldolgozás, a tárolás és az árverések körülményeinek javítása;
c)  a nem szándékosan kifogott kereskedelmi halállomány felhasználása, és a fogások nem teljes körűen felhasznált részeinek jobb hasznosítása, a …/…/EU rendelet [a KHP-rendelet] 15. cikkével és a …/…/EU rendelet [a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló rendelet] 8. cikkének b) pontjával összhangban;
d)  energiahatékonyság;
e)  környezetvédelem, nevezetesen a hulladékok és a tengeri hulladékok összegyűjtése, tárolása és kezelése;
f)  a higiénia, az egészségvédelem és biztonság javítása;
g)  a munkakörülmények javítása;
h)  jég-, víz- és áramellátás;
i)  a halászhajók javításához és karbantartásához szükséges berendezések;
j)  a be- és kirakodás közbeni biztonság javítását szolgáló rakpartok építése, korszerűsítése és bővítése;
k)  a halászati tevékenységek számítógépes irányítása;
l)  a halászkikötők, kirakodóhelyek és árverési csarnokok hálózatba tömörülése.
Módosítás 324
Rendeletre irányuló javaslat
41 a cikk (új)
41a. cikk
A tengeri örökség védelme
(1)  A halászati tevékenységhez kapcsolódó hagyományos tengeri mesterségek támogatása és előmozdítása, valamint a tagállamok tengeri örökségének védelme alatt álló hajók megőrzése vagy működésének fenntartása érdekében az ETHA támogathatja a következőket:
a)  képzés, valamint a hagyományos hajóüzemek és tengeri mesterségek támogatására irányuló beruházások;
b)  fedélzeti beruházások, amelyek a fából készült hagyományos halászhajók felújítására irányulnak anélkül, hogy növelnék azok halászati kapacitását;
c)  a tengeri örökség védelme alatt álló, már leszerelt hagyományos halászhajók megóvására és fenntartására irányuló beruházások.
(2)  Támogatás kizárólag hajóüzemek és halászhajók tulajdonosainak, és a programozási időszak során ugyanazon halászhajó számára csak egyszer nyújtható.
(3)  A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdés b) pontja alapján támogatásban részesülő hajók folytassák működésüket.
Módosítás 325
Rendeletre irányuló javaslat
42 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)   A belvízi halászat környezetre gyakorolt hatásának csökkentése, az energiahatékonyság növelése, a kirakodott hal minőségének javítása, illetve a biztonság és a munkakörülmények javítása érdekében az ETHA támogathatja az alábbi beruházásokat:
(1)   A belvízi halászat környezetre gyakorolt hatásának csökkentése, az energiahatékonyság növelése, a kirakodott hal minőségének javítása, az egészségvédelem, a biztonság és a munkakörülmények, a humántőke és a képzés javítása érdekében az ETHA támogathatja az alábbi beruházásokat:
Módosítás 326
Rendeletre irányuló javaslat
42 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa)  a humántőke és a szociális párbeszéd előmozdítása a 31. cikkben említett feltételek szerint;
Módosítás 327
Rendeletre irányuló javaslat
42 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)   a 36. cikkben említett felszerelésekre irányuló beruházások, az abban a cikkben meghatározott feltételek mellett;
b)   a 36. és a 37. cikkben említett felszerelésekre és projektekre irányuló beruházások, az ezekben a cikkekben meghatározott feltételek mellett;
Módosítás 328
Rendeletre irányuló javaslat
42 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)   a 41. cikkben említett, meglévő kikötőkben és kirakodóhelyeken végzett beruházások, az abban a cikkben meghatározott feltételek szerint.
d)   a 41. cikkben említett, halászkikötőkben, menedékekben és kirakodóhelyeken végzett beruházások, az abban a cikkben meghatározott feltételek szerint;
Módosítás 329
Rendeletre irányuló javaslat
42 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)
da)  a 40. cikkben említettek szerint a kifogott halak értékének növelésére és minőségének javítására szolgáló beruházások, az abban a cikkben meghatározott feltételek szerint.
Módosítás 330
Rendeletre irányuló javaslat
42 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az ETHA támogathat a vállalkozói készségekhez kapcsolódó, a 32. cikkben említett beruházásokat, az abban a cikkben meghatározott feltételek szerint.
Módosítás 331
Rendeletre irányuló javaslat
42 cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)  Az ETHA támogathatja a 28. cikk szerinti innováció fejlesztését és elősegítését, a 29. cikk szerinti tanácsadási szolgáltatásokat, és a halászok és tudományos szakemberek közötti, a 30. cikk szerinti partnerséget.
Módosítás 332
Rendeletre irányuló javaslat
42 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)   a 33., 36. és 39. cikkben szereplő, halászhajókra vonatkozó utalások a kizárólag belvizeken működő hajókra vonatkozó utalásokként értendők;
a)   a 33., 36., 37., 39. és 40. cikkben szereplő, halászhajókra vonatkozó hivatkozások a kizárólag belvizeken működő hajókra vonatkozó hivatkozásokként értendők;
Módosítás 333
Rendeletre irányuló javaslat
42 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)   a 36. cikkben szereplő, a tengeri környezetre vonatkozó utalások a belvízi hajó működésének helye szerinti környezetre vonatkozó utalásokként értendők.
b)   a 36. cikkben szereplő, a tengeri környezetre vonatkozó utalások a belvízi halászati tevékenység végzésének helye szerinti környezetre vonatkozó utalásokként értendők.
Módosítás 334
Rendeletre irányuló javaslat
42 cikk – 3 bekezdés
(3)   A belvízi halászok diverzifikációjának előmozdítása érdekében az ETHA – az e rendelet 32. cikke szerinti feltételek mellett – támogathatja a belvízi halászatot folytató hajók halászati tevékenységeken kívüli egyéb tevékenységekhez történő átcsoportosítását.
(3)   A belvízi halászok diverzifikációjának előmozdítása érdekében az ETHA – az e rendelet 32. cikke szerinti feltételek mellett – támogathatja a belvízi halászati tevékenységek diverzifikálását a halászaton kívüli egyéb tevékenységek felé.
Módosítás 634
Rendeletre irányuló javaslat
42 cikk – 5 bekezdés
(5)   A vízben élő növény- és állatfajok védelme és fejlesztése érdekében az ETHA – a 38. cikk (1) bekezdése d) pontjának sérelme nélkül – abban az esetben finanszírozhatja a belvízi halászok részvételét a NATURA 2000 területek kezelésében, helyreállításában és nyomon követésében, ha ezek a területek közvetlenül érintenek halászati tevékenységeket és közvetlenül érintik a belvizek rehabilitációját, ideértve a vándorló fajok ívási helyeit és vándorlási útvonalait is.
(5)   A vízben élő növény- és állatfajok védelme és fejlesztése érdekében az ETHA finanszírozhatja:
Módosítás 635
Rendeletre irányuló javaslat
42 cikk – 5 bekezdés – -a pont (új)
a)  a 38. cikk (1) bekezdése d) pontjának sérelme nélkül a NATURA 2000 területek kezelését, helyreállítását és nyomon követését, ha ezek a területek közvetlenül érintenek halászati tevékenységeket, és közvetlenül érintik a belvizek rehabilitációját, ideértve a vándorló fajok ívóhelyeit és vándorlási útvonalait is, és adott esetben a belvízi halászok részvételét is;
Módosítás 636
Rendeletre irányuló javaslat
42 cikk – 5 bekezdés – b pont (új)
b)  olyan statikus vagy mozgó létesítmények építését, korszerűsítését vagy telepítését, amelyek a vízi állat- és növényvilág védelmét és gyarapodását szolgálják, beleértve ezek tudományos nyomon követését és értékelését.
Módosítás 336
Rendeletre irányuló javaslat
42 cikk – 6 bekezdés
(6)   A tagállamok biztosítják, hogy az e cikk alapján támogatásban részesülő hajók továbbra is kizárólag belvizeken folytassanak tevékenységet.
(6)   A (3) bekezdés sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy az e cikk alapján támogatásban részesülő hajók továbbra is kizárólag belvizeken folytassanak tevékenységet.
Módosítás 337
Rendeletre irányuló javaslat
44 cikk – 1 bekezdés
(1)   Az e fejezet alapján nyújtott támogatás – kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában – az akvakultúra-ágazati vállalkozásokra korlátozódik.
(1)   Az e fejezet alapján nyújtott támogatás – kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában – a fenntartható akvakultúra-ágazati vállalkozásokra korlátozódik – beleértve az (1a) bekezdésben említett, az ágazatba újonnan belépő vállalkozók által üzemeltetetteket is –, valamint az akvakultúra-termelők és -vállalkozások szervezeteire. Nem adható támogatás olyan piaci szereplőknek, amelyek súlyosan megsértették az uniós környezetvédelmi jogszabályokat.
Módosítás 338
Rendeletre irányuló javaslat
44 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  E cikk alkalmazásában, az ágazatba újonnan belépő vállalkozók üzleti tervet, illetve – abban az esetben, ha a beruházás mértéke meghaladja a 150 000 EUR-t – megvalósíthatósági tanulmányt nyújtanak be.
Módosítás 589
Rendeletre irányuló javaslat
44 cikk – 2 bekezdés
2.  Amennyiben a műveletek olyan infrastrukturális berendezésekre irányuló beruházásokból állnak, amelyek a környezetvédelemmel, az emberek vagy az állatok egészségével, a higiéniával vagy az állatjóléttel kapcsolatos uniós jog alapján 2014 után hatályba lépő követelményeknek való megfelelést biztosítják, támogatás addig az időpontig nyújtható, amely időpontban a szabványok kötelezővé válnak a vállalkozások számára.
2.  A támogatást csak olyan infrastrukturális berendezésekre irányuló beruházások kaphatják, amelyek a környezetnek igazoltan a legkisebb kárt okozzák vagy amelyek az emberek vagy az állatok egészségével, a higiéniával vagy az állatjóléttel kapcsolatos uniós jog által meghatározott követelményeknél magasabb színvonalt biztosítanak.
Nem részesülhetnek támogatásban az genetikailag módosított szervezeteket felhasználó akvakultúra-műveletek.
Nem részesülhet támogatásban semmiféle, védett tengeri területen vagy halállomány-helyreállítási területeken folytatott intenzív akvakultúra-tevékenység.
Módosítás 340
Rendeletre irányuló javaslat
45 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)   Az innovációnak az akvakultúra terén történő ösztönzése érdekében az ETHA támogathatja a következő műveleteket:
(1)   Az innovációnak a fenntartható akvakultúra terén történő ösztönzése érdekében az ETHA támogathatja a következő célokat szolgáló projekteket:
a)   olyan új műszaki vagy szervezeti ismeretek meghonosítása az akvakultúra-gazdaságokban, amelyek csökkentik ez utóbbiak környezetre gyakorolt hatását, vagy fenntarthatóbb erőforrás-hasznosítást mozdítanak elő az akvakultúra területén;
a)   olyan műszaki, tudományos vagy szervezeti ismeretek kialakítása az akvakultúra-gazdaságokban, amelyek csökkentik különösen ez utóbbiak környezetre gyakorolt hatását, mérsékelik a halliszttől és a halolajtól való függőséget, vagy fenntarthatóbb erőforrás-hasznosítást mozdítanak elő az akvakultúra területén, valamint elősegítik az új, fenntartható termelési módszereket;
b)   új vagy a legkorszerűbb technológiához képest jelentősen tökéletesített termékek, illetve új vagy továbbfejlesztett folyamatok vagy irányítási és szervezési rendszerek kialakítása vagy piaci bevezetése.
b)   új vagy jelentősen tökéletesített termékek, illetve új vagy továbbfejlesztett folyamatok vagy irányítási és szervezési rendszerek kialakítása vagy piaci bevezetése, illetve az akvakultúra-termékek előállításával és feldolgozásával kapcsolatos innováció vagy fejlesztés;
ba)  az innovációk, termékek, illetve folyamatok technikai vagy gazdasági megvalósíthatóságának felmérése.
Módosítás 341
Rendeletre irányuló javaslat
45 cikk – 2 bekezdés
(2)   Az e cikk szerinti műveleteket az egyes tagállamok nemzeti jogszabályai által elismert tudományos vagy műszaki testülettel együttműködésben kell végrehajtani, amely hitelesíti azok eredményeit.
(2)   Az e cikk szerinti műveleteket az egyes tagállamok nemzeti jogszabályai által elismert, állami vagy magánszektorbeli tudományos, akadémiai vagy műszaki testületekkel, közjogi vagy magánjogi szervekkel együttműködésben kell végrehajtani, amelyek hitelesítik azok eredményeit.
Módosítás 342
Rendeletre irányuló javaslat
45 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  Az ETHA pénzügyi támogatást nyújt a tagállamok által kidolgozott többéves stratégiai tervek keretében megvalósított akvakultúra-ágazati fejlesztésre és innovációra.
Módosítás 343
Rendeletre irányuló javaslat
46 cikk – cím
A nyílt tengeri és a nem élelmiszer-termelési célú akvakultúrára irányuló beruházások
Akvakultúrára irányuló beruházások
Módosítás 344
Rendeletre irányuló javaslat
46 cikk – 1 bekezdés
(1)   Az akvakultúra kiemelkedő növekedési potenciállal bíró formáinak előmozdítása érdekében az ETHA támogathatja a nyílt tengeri vagy a nem élelmiszer-termelési célú akvakultúra fejlesztésére irányuló beruházásokat.
(1)   Az akvakultúra kiemelkedő növekedési potenciállal bíró formáinak előmozdítása érdekében az ETHA támogathatja: –
a)  az akvakultúra, többek között a nyílt tengeri vagy a nem élelmiszer-termelési célú akvakultúra terén megvalósuló termelő beruházásokat;
b)  a termelés és a tenyésztett fajok diverzifikációját, valamint a jövedelmezőséget és a megfelelő elhelyezkedést vizsgáló tanulmányokat.
Módosítás 345
Rendeletre irányuló javaslat
46 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az (1) bekezdés szerinti támogatás az akvakultúra-ágazatbeli meglévő vállalkozások termelésének növelése vagy korszerűsítése, illetve új vállalkozások létrehozása céljából adható, amennyiben a fejlesztés összhangban áll az akvakultúra fejlesztésére vonatkozó többéves nemzeti stratégiai tervvel.
Módosítás 346
Rendeletre irányuló javaslat
46 cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)  E cikk szerint támogatás csak abban az esetben adható, ha egy független értékesítési jelentés egyértelműen igazolta, hogy a termék kedvező és fenntartható piaci kilátásokkal rendelkezik. A létrehozott vállalkozások gazdasági szempontból életképesek, és nem járulnak hozzá az ágazat túltermeléséhez.
Módosítás 347
Rendeletre irányuló javaslat
47 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)   A vállalkozói készségnek az akvakultúra-ágazatban történő előmozdítása érdekében az ETHA támogathatja a következőkhöz hozzájáruló beruházásokat:
(1)   A vállalkozói készségnek a fenntartható akvakultúra-ágazatban történő előmozdítása érdekében az ETHA támogathatja a következőkhöz hozzájáruló beruházásokat:
Módosítás 348
Rendeletre irányuló javaslat
47 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)   az akvakultúra-termékek értékének növelése, különösen annak lehetővé tételével, hogy az akvakultúra-ágazati vállalkozás maga végezhesse el saját akvakultúra-termékeinek feldolgozását, értékesítését és közvetlen eladását;
a)   az akvakultúra-termékek értékének növelése, például támogatva, hogy az akvakultúra-ágazat maga végezhesse el saját akvakultúra-termékeinek feldolgozását, értékesítését és közvetlen eladását, vagy hogy efféle feldolgozás céljával tömörüléseket hozzon létre vagy partnerségi megállapodásokat kössön;
Módosítás 349
Rendeletre irányuló javaslat
47 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)   az akvakultúra-ágazati vállalkozások jövedelmének jó piaci kilátásokkal rendelkező új akvakultúrafajok fejlesztésével történő diverzifikációja;
b)   az akvakultúra-ágazat jövedelmének a többletértékkel, jó piaci és környezeti kilátásokkal rendelkező területeken új honos akvakultúrafajok fejlesztésével történő diverzifikációja;
Módosítás 350
Rendeletre irányuló javaslat
47 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)   az akvakultúra-ágazati vállalkozások jövedelmének az akvakultúrán kívüli kiegészítő tevékenységek fejlesztése révén történő diverzifikációja.
c)   az akvakultúra-ágazati vállalkozások jövedelmének kiegészítő tevékenységek fejlesztése révén történő diverzifikációja.
Módosítás 351
Rendeletre irányuló javaslat
47 cikk – 2 bekezdés
(2)   Az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás kizárólag akvakultúra-ágazati vállalkozásoknak nyújtható, feltéve, hogy az akvakultúrán kívüli kiegészítő tevékenységek kapcsolódnak a vállalkozás fő akvakultúra-tevékenységéhez: ilyen többek között a horgászturizmus, az akvakultúrához kapcsolódó környezetvédelmi szolgáltatások vagy az akvakultúrára vonatkozó oktatási tevékenységek.
(2)   Az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás kizárólag akvakultúra-ágazati vállalkozásoknak nyújtható, feltéve, hogy az akvakultúrán kívüli kiegészítő tevékenységek kapcsolódnak a fő akvakultúra-termelési vagy értékesítési tevékenységhez: ilyen többek között a horgászturizmus, az akvakultúrához kapcsolódó környezetvédelmi szolgáltatások vagy az akvakultúrára vonatkozó oktatási tevékenységek.
Módosítás 352
Rendeletre irányuló javaslat
48 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)   Az akvakultúra-gazdaságok általános teljesítményének és versenyképességének javítása érdekében az ETHA támogathatja:
(1)   Az akvakultúra-gazdaságok általános teljesítményének és versenyképességének javítása, valamint a működésük környezeti hatásának csökkentése érdekében az ETHA támogathatja:
Módosítás 353
Rendeletre irányuló javaslat
48 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)   műszaki, tudományos, jogi vagy gazdasági természetű halgazdálkodási tanácsadási szolgáltatások nyújtását.
b)   műszaki, tudományos, jogi, környezetvédelmi vagy gazdasági természetű halgazdálkodási tanácsadási szolgáltatások nyújtását.
Módosítás 637
Rendeletre irányuló javaslat
48 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
ba)  a munkakörülmények javítását az ILO-szabályok figyelembevételével;
Módosítás 638
Rendeletre irányuló javaslat
48 cikk – 1 bekezdés – b b pont (új)
bb)  a fiatalok szakképzésének és elhelyezkedésének előmozdítását a halászati és az akvakultúra-ágazatban.
Módosítás 354
Rendeletre irányuló javaslat
48 cikk – 2 bekezdés – d pont
d)   az uniós és a nemzeti jogszabályokon alapuló egészségvédelmi és biztonsági előírások;
d)   az uniós és a nemzeti jogszabályokon alapuló egészségvédelmi, higiéniai és biztonsági előírások;
Módosítás 355
Rendeletre irányuló javaslat
48 cikk – 2 bekezdés – e a pont (új)
ea)  az esélyegyenlőség, ezen belül elsősorban a nemek közötti egyenlőség és a fogyatékkal élők integrációjának szorgalmazása;
Módosítás 356
Rendeletre irányuló javaslat
48 cikk – 3 bekezdés
(3)   Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás kizárólag a halgazdálkodási tanácsadási szolgáltatások létrehozására kiválasztott közjogi szerveknek nyújtható. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás kizárólag akvakultúra-ágazati kkv-knak vagy akvakultúra-ágazati termelői szervezeteknek nyújtható.
(3)   Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás kizárólag a halgazdálkodási tanácsadási szolgáltatások létrehozására kiválasztott közjogi szerveknek vagy a tagállam által elismert szakmai szervezeteknek nyújtható. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás kizárólag akvakultúra-ágazati kkv-knak, a tagállam által elismert akvakultúra-ágazati szakmai szervezeteknek vagy akvakultúra-ágazati termelői szervezeteknek nyújtható.
Módosítás 357
Rendeletre irányuló javaslat
48 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  Amennyiben a támogatás összege nem haladja meg a 4 000 EUR-t, a kedvezményezett kiválasztható gyorsított eljárással is.
Módosítás 358
Rendeletre irányuló javaslat
48 cikk – 4 bekezdés
(4)  Az akvakultúra-gazdaságok a (2) bekezdés a)–e) pontjának hatálya alá tartozó szolgáltatáskategóriák mindegyike esetében a programozási időszak alatt legfeljebb egyszer kaphatnak a tanácsadási szolgáltatásokra vonatkozó támogatást.
törölve
Módosítás 359
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)   az egész életen át tartó tanulást, a tudományos ismeretek és innovatív gyakorlatok terjesztését, valamint új szakmai készségek elsajátítását az akvakultúra területén;
a)   a szakmai képzést, az egész életen át tartó tanulást, a tudományos és műszaki ismeretek és innovatív gyakorlatok terjesztését, valamint új szakmai készségek elsajátítását az akvakultúra területén, a munkakörülmények javítását, a munkavégzés biztonságának és az akvakultúra-műveletekkel járó környezeti hatás csökkentésének előmozdítását;
Módosítás 360
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)   hálózatépítést, valamint a tapasztalatok és a bevált gyakorlati módszerek cseréjét az akvakultúra-ágazati vállalkozások vagy szakmai szervezetek és más érdekelt felek, többek között tudományos vagy a férfiak és nők esélyegyenlőségét előmozdító testületek körében.
b)   a hálózatépítést, valamint a tapasztalatok és a bevált gyakorlati módszerek cseréjét az akvakultúra-ágazati vállalkozások vagy szakmai szervezetek és más magán vagy állami érdekelt felek, többek között tudományos, műszaki és képzési vagy a férfiak és nők esélyegyenlőségét előmozdító testületek körében.
Módosítás 361
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az (1) bekezdés a) pontjában említett támogatás nem nyújtható akvakultúra-ágazati nagyvállalatoknak.
törölve
Módosítás 362
Rendeletre irányuló javaslat
50 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)   Az akvakultúra-telepek és -infrastruktúra fejlesztéséhez való hozzájárulás érdekében az ETHA támogathatja:
(1)   Az akvakultúra-telepek és -infrastruktúra fejlesztéséhez való hozzájárulás, valamint a működésük környezeti hatásának csökkentése érdekében az ETHA támogathatja:

Módosítás 363
Rendeletre irányuló javaslat
50 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)   az akvakultúra fejlesztésére leginkább alkalmas területek meghatározását és feltérképezését, valamint adott esetben tengeri területrendezési eljárások figyelembevételét;
a)   az alacsony környezeti hatású, fenntartható akvakultúra fejlesztésére leginkább alkalmas területek meghatározását és feltérképezését, valamint adott esetben tengeri területrendezési eljárások figyelembevételét, továbbá az akvakultúra-tevékenységek termelési fázisában a környezeti kölcsönhatások nyomon követésére irányuló fellépéseket;
Módosítás 364
Rendeletre irányuló javaslat
50 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa)  azon területek – például ivadéknevelő területek, parti ívóhelyek, védett tengeri területek, Natura 2000 területek vagy halállomány-helyreállítási területek – meghatározását és feltérképezését, amelyek esetében – e területeknek az ökoszisztéma működésében játszott szerepe fenntartása érdekében – meg kell tiltani az intenzív akvakultúra-tevékenységeket;
Módosítás 365
Rendeletre irányuló javaslat
50 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)   az akvakultúra-övezetek infrastruktúráinak javítását, többek között a területek tagosításával, energiaellátással vagy vízgazdálkodással;
b)   az akvakultúra-telepek potenciáljának növeléséhez szükséges támogató létesítmények és infrastruktúrák javítását és az akvakultúra környezeti lábnyomának csökkentését, többek között a területek tagosításával, az energiaellátással vagy a vízgazdálkodással kapcsolatos beruházások révén;
Módosítás 366
Rendeletre irányuló javaslat
50 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)   az illetékes hatóságok által a 2009/147/EK irányelv 9. cikkének (1) bekezdése alapján vagy a 92/43/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése alapján az akvakultúra súlyos károsodásának megelőzése céljából tett és végrehajtott intézkedéseket.
c)   az illetékes hatóságok által az akvakultúra súlyos károsodásának megelőzése céljából a 2009/147/EK vagy a 92/43/EGK irányelv alapján védett vadon élő fajokkal való konfliktus enyhítése érdekében tett intézkedéseket.
Módosítás 367
Rendeletre irányuló javaslat
50 cikk – 2 bekezdés
(2)   Az e cikk szerinti kedvezményezettek kizárólag közjogi szervek lehetnek.
(2)   Az e cikk szerinti támogatásra jogosultak körét a közjogi (szervekre), illetve a valamely tagállam által az (1) bekezdés a), aa) és b) pontja szerinti tevékenységek ellátásával megbízott magánjogi szervekre kell korlátozni.
Módosítás 368
Rendeletre irányuló javaslat
51 cikk – cím
Akvakultúrával foglalkozó új gazdálkodók ösztönzése
Új gazdálkodók ösztönzése a fenntartható akvakultúra-ágazatban és az akvakultúra-feldolgozással foglalkozó ágazatban
Módosítás 369
Rendeletre irányuló javaslat
51 cikk – 1 bekezdés
(1)   A vállalkozói készségnek az akvakultúra-ágazatban történő előmozdítása érdekében az ETHA támogathatja akvakultúra-ágazati vállalkozások újonnan tevékenységet kezdő gazdálkodók általi létrehozását.
(1)   A vállalkozói készségnek az akvakultúra-ágazatban történő előmozdítása érdekében az ETHA támogathatja a fenntartható akvakultúra-ágazati vállalkozások vagy szövetkezetek újonnan tevékenységet kezdő gazdálkodók általi létrehozását, többek között a feldolgozó ágazatban, kiemelten összpontosítva az akvakultúrával foglalkozó fiatal gazdálkodókra és a nemek közötti egyenlőségre.
Módosítás 370
Rendeletre irányuló javaslat
51 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
(2)   Az (1) bekezdés szerinti támogatásban az ágazatba belépő, akvakultúrával foglalkozó gazdálkodók részesülnek, amennyiben:
A magyar nyelvű változatot nem érinti.
Módosítás 371
Rendeletre irányuló javaslat
51 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)   első alkalommal hoznak létre akvakultúra-ágazati mikro- vagy kisvállalkozást ilyen vállalkozás vezetőiként;
b)   első alkalommal hoznak létre mikro- vagy kisvállalkozást ilyen vállalkozás vezetőiként az akvakultúra-ágazatban vagy a kapcsolódó feldolgozással foglalkozó ágazatban;
Módosítás 372
Rendeletre irányuló javaslat
51 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)   akvakultúra-tevékenységeik fejlesztésére vonatkozó üzleti tervet nyújtanak be.
c)   az akvakultúra-tevékenységeik fejlesztésére vonatkozó, gazdasági és környezetvédelmi szempontból hiteles üzleti tervet nyújtanak be, többek között tevékenységük ökológiai lábnyomának minimálisra csökkentésének mikéntjére vonatkozó tervet.
Módosítás 373
Rendeletre irányuló javaslat
52 cikk – cím
A magas szintű környezetvédelmet biztosító akvakultúra előmozdítása
A magas szintű környezetvédelmet biztosító, fenntartható akvakultúra előmozdítása
Módosítás 374
Rendeletre irányuló javaslat
52 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
Az akvakultúra környezetre gyakorolt hatásának számottevő csökkentése érdekében az ETHA támogathatja a következő beruházásokat:
Az akvakultúra környezetre gyakorolt hatásának számottevő csökkentése érdekében az ETHA a következő beruházásokat támogathatja:
Módosítás 375
Rendeletre irányuló javaslat
52 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)   az akvakultúra-ágazati vállalkozások által a vízre gyakorolt hatás számottevő csökkentését lehetővé tevő beruházások, különösen azáltal, hogy – többek között multitrofikus akvakultúra-rendszerek alkalmazása révén – csökkentik a felhasznált víz mennyiségét vagy javítják a kimeneti víz minőségét;
a)   az akvakultúra-ágazati vállalkozások által a vízhasználatra és -minőségre gyakorolt hatás számottevő csökkentését lehetővé tevő beruházások, különösen azáltal, hogy – többek között multitrofikus akvakultúra-rendszerek alkalmazása révén – csökkentik a víz, illetve a felhasznált vegyi anyagok, antibiotikumok és más gyógyszerek mennyiségét, vagy javítják a kimeneti víz minőségét;
Módosítás 376
Rendeletre irányuló javaslat
52 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa)  a zárt akvakultúra-rendszerek népszerűsítése;
Módosítás 377
Rendeletre irányuló javaslat
52 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)   az akvakultúra-ágazati vállalkozások által a természetre vagy a biológiai sokféleségre gyakorolt negatív hatás korlátozása;
b)   az akvakultúra-ágazati vállalkozások által a természetre gyakorolt negatív hatás korlátozása, és a környezetvédelem, illetve a biológiai sokféleség előmozdítása, különösen a vadon élő halállományra gyakorolt hatások, a ragadozó fajokkal történő kölcsönhatás, a mérgező vegyi anyagok és az antibiotikumok használata, valamint az intenzív akvakultúrához kapcsolódó egyéb környezeti hatások korlátozása tekintetében;
Módosítás 378
Rendeletre irányuló javaslat
52 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)   az akvakultúra-gazdaságokat a 2009/147/EK tanácsi és európai parlamenti irányelv és a 92/43/EGK tanácsi irányelv alapján védelemben részesülő vadon élő ragadozóktól védő berendezések vásárlása;
c)   az akvakultúra-gazdaságokat a vadon élő ragadozóktól védő berendezések vásárlása;
Módosítás 379
Rendeletre irányuló javaslat
52 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)   az akvakultúrára szánt, meglévő kisebb tavaknak vagy lagúnáknak az iszap eltávolításával vagy az iszaplerakódás megelőzését célzó lehetséges intézkedésekkel történő helyreállítása.
e)   a folyótorkolatoknak, az akvakultúrára szánt, meglévő kisebb tavaknak vagy lagúnáknak és az itt található élőhelyeknek az iszap eltávolítása vagy az iszaplerakódás megelőzése révén történő helyreállítása.
Módosítás 380
Rendeletre irányuló javaslat
53 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)   Az ökológiai, illetve az energiahatékony akvakultúra fejlesztésének előmozdítása érdekében az ETHA támogathatja:
(1)   Az ökológiai, illetve a nagyobb mértékben energiahatékony akvakultúra fejlesztésének előmozdítása érdekében az ETHA támogathatja:
Módosítás 381
Rendeletre irányuló javaslat
53 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa)  a húsevő fajok helyett a növényevő fajokkal való gazdálkodási műveletekre való áttérés, mely utóbbiak az etetés szempontjából nem a friss, vadon élő, tengeri vagy édesvízi halakon, illetve halliszt- vagy halolaj-termékeken alapulnak;
Módosítás 382
Rendeletre irányuló javaslat
53 cikk – 1 bekezdés – a b pont (új)
ab)  zárt rendszerű akvakultúra előmozdítása, ahol a halakat és egyéb akvakultúra-termékeket zárt recirkulációs rendszerekben tenyésztik, illetve termesztik, ezzel minimálisra csökkentve a vízhasználatot.
Módosítás 383
Rendeletre irányuló javaslat
53 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)   a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé tételéről szóló, 2001. március 19-i 761/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerekben való részvételt.
b)   uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerekben, például a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé tételéről szóló, 2001. március 19-i 761/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott rendszerben vagy nemzeti szinten elismert környezetgazdálkodási rendszerekben való részvételt;
Módosítás 384
Rendeletre irányuló javaslat
53 cikk – 2 bekezdés
(2)   Támogatásban kizárólag azok a kedvezményezettek részesülhetnek, akik kötelezettséget vállalnak arra, hogy legalább három évig részt vesznek az EMAS-rendszerben, vagy legalább öt évig eleget tesznek az ökológiai termelés követelményeinek.
(2)   Támogatásban kizárólag azok a kedvezményezettek részesülhetnek, akik kötelezettséget vállalnak arra, hogy legalább öt évig részt vesznek az EMAS-rendszerben, vagy legalább öt évig eleget tesznek az ökológiai termelés követelményeinek.
Módosítás 385
Rendeletre irányuló javaslat
53 cikk – 3 bekezdés
(3)   A támogatás formája a vállalkozás ökológiai termelésre való áttérésének időszakában vagy az EMAS-rendszerben való részvétel előkészítése során legfeljebb két évig nyújtott ellentételezés.
(3)   A támogatás formája a vállalkozás ökológiai termelésre való áttérésének időszakában vagy az EMAS-rendszerben való részvétel előkészítése során legfeljebb öt évig nyújtott ellentételezés.
Módosítás 386
Rendeletre irányuló javaslat
53 cikk – 4 bekezdés – a pont
a)   az e cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján támogatható műveletek esetében a hagyományosról az ökológiai termelésre való áttérés időszakában felmerült bevételkiesés vagy többletköltségek;
a)   az e cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján támogatható műveletek esetében a hagyományosról az ökológiai termelésre való áttérés vagy az ökológiai termelés fenntartásának időszakában felmerült bevételkiesés vagy többletköltségek;
Módosítás 387
Rendeletre irányuló javaslat
54 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)   A környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító akvakultúra fejlesztésének előmozdítása érdekében az ETHA támogathatja:
(1)   A környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító, fenntartható akvakultúra fejlesztésének előmozdítása érdekében az ETHA támogathatja:
Módosítás 388
Rendeletre irányuló javaslat
54 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)   a NATURA 2000 területeknek a 92/43/EGK tanácsi irányelvvel és a 2009/147/EK tanácsi és európai parlamenti irányelvvel összhangban történő kijelöléséből eredő konkrét környezetvédelmi elvárásokkal összeegyeztethető és egyedi vezetési követelmények hatálya alá tartozó akvakultúra-módszereket;
a)   a NATURA 2000 területeknek a 92/43/EGK tanácsi irányelvvel és a 2009/147/EK irányelvvel összhangban történő kijelöléséből eredő konkrét környezetvédelmi elvárásokkal összeegyeztethető és egyedi vezetési követelmények hatálya alá tartozó extenzív és félintenzív akvakultúra-módszereket;
Módosítás 389
Rendeletre irányuló javaslat
54 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)   a víziállatok ex situ védelmében és szaporításában való részvételt a hatóságok által vagy a felügyeletük alatt kidolgozott, állományvédelemre és a biológiai sokféleség helyreállítására irányuló programok keretében;
b)   a víziállatok ex situ védelmében és szaporításában való részvételhez közvetlenül kapcsolódó költségeket, a hatóságok által vagy a felügyeletük alatt kidolgozott, állományvédelemre és a biológiai sokféleség helyreállítására irányuló programok keretében;
Módosítás 390
Rendeletre irányuló javaslat
54 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)   olyan extenzív akvakultúra-formákat, amelyek magukban foglalják a környezet és a biológiai sokféleség megőrzését és javítását, valamint a tájképnek és az akvakultúra-övezetek hagyományos tulajdonságainak megóvását.
c)   olyan extenzív és félintenzív akvakultúra-formákat, mind a part menti vizeken, mind a belvizeken, amelyek magukban foglalják a környezet és a biológiai sokféleség megőrzését és javítását, valamint a tájképnek és az akvakultúra-övezetek hagyományos tulajdonságainak a megóvását.
Módosítás 391
Rendeletre irányuló javaslat
54 cikk – 2 bekezdés
(2)   Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás formája az érintett területek vezetési követelményeiből fakadó, a 92/43/EGK tanácsi irányelv vagy a 2009/147/EK tanácsi és európai parlamenti irányelv végrehajtásával kapcsolatban felmerült többletköltségekért vagy kiesett jövedelemért biztosított éves ellentételezés.
(2)   Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás formája az érintett területek vezetési követelményeiből fakadó, a 92/43/EGK tanácsi irányelv vagy a 2009/147/EK tanácsi és európai parlamenti irányelv végrehajtásával kapcsolatban felmerült többletköltségekért és/vagy kiesett jövedelemért biztosított éves ellentételezés.
Módosítás 392
Rendeletre irányuló javaslat
54 cikk – 4 bekezdés
(4)   Az (1) bekezdés c) pontja alapján nyújtott támogatás formája a felmerülő többletköltségekért nyújtott éves ellentételezés.
(4)   Az (1) bekezdés c) pontja alapján nyújtott támogatás formája a felmerülő többletköltségekért nyújtott éves ellentételezés, valamint a védett fajok által az akvakultúra-állományban okozott veszteségek ellentételezése, feltéve hogy tettek védelmi intézkedéseket.
Módosítás 393
Rendeletre irányuló javaslat
55 cikk – 1 bekezdés
(1)   Az ETHA támogatja a puhatestű-tenyésztők – kizárólag közegészségügyi okok miatti – ellentételezését a tenyésztett puhatestűek lehalászásának ideiglenes felfüggesztéséért.
(1)   Az ETHA támogathatja a puhatestű-tenyésztők – kizárólag közegészségügyi okok miatti – ellentételezését a tenyésztett puhatestűek lehalászásának ideiglenes felfüggesztéséért.
Módosítás 395
Rendeletre irányuló javaslat
55 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)   a lehalászás felfüggesztése miatti veszteség – a vállalkozás előző három évi átlagos forgalma alapján számítva – meghaladja az érintett vállalkozás éves forgalmának 35 %-át.
b)   a lehalászás felfüggesztése miatti veszteség – a vállalkozás előző három évi átlagos forgalma, vagy amennyiben a vállalkozás ennél rövidebb ideje aktív, a megelőző tevékenységi időszak átlagos forgalma alapján számítva – meghaladja az érintett vállalkozás éves forgalmának 15%-át. A tagállamok különös szabályokat határozhatnak meg az egy évnél rövidebb tevékenységi időszakkal rendelkező vállalkozások esetében elvégzendő számításokra vonatkozóan.
Módosítás 396
Rendeletre irányuló javaslat
55 cikk – 3 bekezdés
(3)  A teljes programozási időszak során legfeljebb 12 hónapra nyújtható ellentételezés.
törölve
Módosítás 397
Rendeletre irányuló javaslat
56 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)   Az akvakultúra-ágazati vállalkozásokban az állategészségügy és az állatjólét – különösen a megelőzés és biológiai biztonság tekintetében történő – előmozdítása érdekében az ETHA támogathatja:
(1)   Az akvakultúra-ágazati vállalkozásokban az állategészségügy és az állatjólét – különösen a megelőzés és biológiai biztonság tekintetében történő – előmozdítása érdekében az ETHA támogathatja akvakultúra-gazdaságok és akvakultúra-ágazati szakmai szervezetek következő tevékenységeit:
Módosítás 398
Rendeletre irányuló javaslat
56 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)   az állat-egészségügyi kiadásokról szóló 2009/470/EK tanácsi határozatban foglaltak szerinti járványvédelmet és -felszámolást az akvakultúra területén;
a)   az akvakultúra területén végzett, az állat-egészségügyi kiadásokról szóló 2009/470/EK tanácsi határozatban foglaltak szerinti járványvédelemmel és -felszámolással kapcsolatos költségeket, ideértve a mentesítési tervben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges működési költségeket is;
Módosítás 399
Rendeletre irányuló javaslat
56 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)   általános és fajspecifikus módszerek vagy az akvakultúra területét érintő biológiai biztonságról és állatjóléti magatartási kódexek kidolgozása;
b)   általános és fajspecifikus módszerek bevált gyakorlatainak vagy az akvakultúra területét érintő biológiai védelmi, állat-egészségügyi és állatjóléti magatartási kódexek kidolgozása;
Módosítás 400
Rendeletre irányuló javaslat
56 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)   az akvakultúra területén alkalmazandó állatgyógyászati készítmények rendelkezésre állásának javítását, valamint az ilyen készítmények megfelelő alkalmazásának gyógyszerészeti tanulmányok megrendelésével, továbbá információterjesztéssel és -cserével történő előmozdítását.
c)   az akvakultúra állatgyógyászati készítményektől való függésének csökkentését célzó kezdeményezések;
Módosítás 401
Rendeletre irányuló javaslat
56 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca)  a tagállamok által elismert állat-egészségvédelmi csoportok létrehozását és működtetését az akvakultúra-ágazatban.
Módosítás 402
Rendeletre irányuló javaslat
57 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)   Az akvakultúra-ágazati termelők jövedelmének megőrzése érdekében az ETHA támogathatja az akvakultúra-állománybiztosításhoz való hozzájárulást, amely a következők miatt veszteségeket fedezi:
(1)   Az akvakultúra-ágazati termelők jövedelmének megőrzése érdekében az ETHA támogathatja az akvakultúra-állománybiztosításhoz vagy tagállam által elismert kölcsönös befektetési alaphoz való hozzájárulást, amely a következők legalább egyike miatti veszteségeket fedezi:
Módosítás 403
Rendeletre irányuló javaslat
57 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)   természeti katasztrófák;
a)   természeti katasztrófák vagy a tengeri környezet súlyos szennyezése;
Módosítás 404
Rendeletre irányuló javaslat
57 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)   hirtelen vízminőség-változás;
c)   hirtelen vízminőség- és vízmennyiség-változás;
Módosítás 405
Rendeletre irányuló javaslat
57 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)   akvakultúra-betegségek vagy a termelő létesítmények megrongálódása.
d)   akvakultúra-betegségek, ragadozók általi zsákmányolás, mechanikai meghibásodás vagy a termelő létesítmények megrongálódása, amennyiben ezekért a piaci szereplő nem felelős;
Módosítás 406
Rendeletre irányuló javaslat
57 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)
da)  a vadon élő állatok által a létesítményekben okozott jelentős kár, beleértve az akvakultúra invazív fajokkal való fertőződését;
Módosítás 407
Rendeletre irányuló javaslat
57 cikk – 1 bekezdés – d b pont (új)
db)  az akvakultúra-gazdaságon kívüli esemény miatt bekövetkező környezeti szennyezés;
Módosítás 408
Rendeletre irányuló javaslat
57 cikk – 1 bekezdés – d c pont (új)
dc)  a gazdaságban elhullott állatok összegyűjtése és megsemmisítése, amennyiben haláluk természetes okokra vagy a gazdaságban bekövetkezett olyan balesetre vezethető vissza, amelyért a piaci szereplő nem felelős, illetve ha állat-egészségügyi indokok miatt kerültek – az illetékes hatóságok által előzetesen jóváhagyott – kényszervágásra és a gazdaságon belüli elföldelésre.
Módosítás 409
Rendeletre irányuló javaslat
57 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
(2)   Kedvezőtlen időjárási jelenség előfordulását vagy akvakultúra-betegség kitörését az érintett tagállamnak ilyenként hivatalosan el kell ismernie.
(2)   Kedvezőtlen időjárási jelenség előfordulását, betegséget, az akvakultúra jelentős szennyeződését, illetve az (1) bekezdésben előírt bármely vonatkozó körülményt az érintett tagállamnak ilyenként hivatalosan el kell ismernie.
Módosítás 410
Rendeletre irányuló javaslat
57 cikk – 3 bekezdés
(3)   Támogatás kizárólag azon akvakultúra-állománybiztosítási szerződések esetében nyújtható, amelyek az akvakultúrával foglalkozó gazdálkodó éves átlagtermelésének 30 %-át meghaladó, (1) bekezdés szerinti anyagi veszteségre nyújtanak fedezetet.
(3)   Támogatás kizárólag azon akvakultúra-állománybiztosítási szerződések vagy kölcsönös befektetési alapok esetében nyújtható, amelyek az akvakultúrával foglalkozó gazdálkodó éves átlagtermelésének 25%-át meghaladó, (1) bekezdés szerinti anyagi veszteségre nyújtanak fedezetet.
Módosítás 411
Rendeletre irányuló javaslat
58 cikk
Az ETHA [a közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 28. cikkében meghatározott, közösségi szinten irányított helyi fejlesztésre irányuló megközelítés alapján támogatást nyújt a halászati területek fenntartható fejlesztésének támogatására.
Az ETHA [a közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 28. cikkében meghatározott, közösségi szinten irányított helyi fejlesztésre irányuló megközelítés alapján támogatást nyújt a halászati és akvakultúra-területek fenntartható fejlesztésének támogatására.
Módosítás 412
Rendeletre irányuló javaslat
59 cikk – 1 bekezdés
Az e fejezet alapján nyújtott pénzügyi támogatásnak hozzá kell járulnia a 6. cikk (1) bekezdésében megállapított uniós prioritások megvalósításához.
Az e fejezet alapján nyújtott pénzügyi támogatásnak hozzá kell járulnia a 6. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében megállapított uniós prioritások megvalósításához.
Módosítás 413
Rendeletre irányuló javaslat
V cím – III. fejezet – 2 szakasz – cím
Halászati területek, helyi partnerségek és helyi fejlesztési stratégiák
Halászati és akvakultúra-területek, helyi partnerségek és helyi fejlesztési stratégiák
Módosítás 414
Rendeletre irányuló javaslat
60 cikk – cím
Halászati területek
Halászati és akvakultúra-területek
Módosítás 415
Rendeletre irányuló javaslat
60 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)   A támogatásra jogosult halászati terület:
(1)   Ahhoz, hogy valamely terület támogatásra legyen jogosult, tengeri halászati területnek, belvízi halászati területnek vagy akvakultúra-területnek kell lennie. Földrajzi, biológiai, gazdasági és társadalmi szempontból funkcionálisan összefüggőnek kell lennie, különös tekintettel a halászati és az akvakultúra-ágazati és kapcsolódó tevékenységekre, továbbá az emberi, pénzügyi és gazdasági erőforrások vonatkozásában elegendő kritikus tömeget kell biztosítania az életképes helyi fejlesztési stratégia támogatásához.
Módosítás 416
Rendeletre irányuló javaslat
60 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  mérete korlátozott, és általában kisebb, mint a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló, 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében vett NUTS 3 szintű statisztikai célú területi egység; valamint
törölve
Módosítás 417
Rendeletre irányuló javaslat
60 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  földrajzi, gazdasági és társadalmi szempontból – különösen a halászati és az akvakultúra-ágazat tekintetében – funkcionálisan összefüggő, továbbá az emberi, pénzügyi és gazdasági erőforrások vonatkozásában elegendő kritikus tömeget biztosít egy életképes helyi fejlesztési stratégia támogatásához.
törölve
Módosítás 418
Rendeletre irányuló javaslat
61 cikk – 1 bekezdés
(1)   Az ETHA alkalmazásában [a közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 28. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett helyi fejlesztési stratégiának a különböző helyi gazdasági ágazatok – különösen a halászat és az akvakultúra-ágazat szereplői és projektjei közötti kölcsönhatáson kell alapulnia.
(1)   Az ETHA alkalmazásában [a közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 28. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett helyi fejlesztési stratégiának a halászat és az akvakultúra-ágazat, valamint a helyi gazdaság egyéb ágazatainak szereplői és projektjei közötti kölcsönhatáson és konzultációkon kell alapulnia. E tekintetben a tanácsadó testületekkel is konzultálni kell.
Módosítás 419
Rendeletre irányuló javaslat
61 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)   biztosítják a halászati és az akvakultúra-ágazatnak a part menti és belvízi halászati területek fenntartható fejlesztésében való lehető legnagyobb mértékű részvételét;
a)   biztosítják a halászati és az akvakultúra-ágazatnak a part menti és belvízi halászati és akvakultúra-területek fenntartható fejlesztésében való lehető legnagyobb mértékű részvételét;
Módosítás 420
Rendeletre irányuló javaslat
61 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)   biztosítják, hogy a helyi közösségek teljes mértékben kiaknázzák a tengeri és part menti területek fejlesztésében rejlő lehetőségeket, és részesüljenek azok előnyeiből.
b)   biztosítják, hogy a helyi közösségek teljes mértékben kiaknázzák a tengeri, part menti és belvízi területek fejlesztésében rejlő lehetőségeket, és részesüljenek azok előnyeiből, és különösen hozzájárulnak a kisebb és a hanyatló halászkikötők tengeri potenciáljának maximalizálásához változatos infrastruktúra kialakítása révén.
Módosítás 421
Rendeletre irányuló javaslat
61 cikk – 3 bekezdés
(3)   A stratégiának összhangban kell állnia a területen feltárt lehetőségekkel és igényekkel és az ETHA-ra vonatkozó uniós prioritásokkal. A stratégiák a halászatra összpontosító stratégiáktól a halászati területek diverzifikációjára irányuló átfogóbb stratégiákig terjedhetnek. A stratégiáknak túl kell mutatniuk a műveletek összegyűjtésén vagy az ágazati intézkedések egyszerű egymás mellé rendelésén.
(3)   A stratégiának összhangban kell állnia a területen feltárt lehetőségekkel és igényekkel és az ETHA-ra vonatkozó uniós prioritásokkal. A stratégiák alapvetően a halászatra vagy akvakultúrára összpontosítanak, noha átfogóbbak is lehetnek, és így irányulhatnak a halászati és akvakultúra-területek diverzifikációjára. A stratégiáknak túl kell mutatniuk a műveletek összegyűjtésén vagy az ágazati intézkedések egyszerű egymás mellé rendelésén.
Módosítás 422
Rendeletre irányuló javaslat
61 cikk – 5 bekezdés
(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 127. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 29. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett cselekvési terv tartalmára vonatkozóan.
(5)   Az integrált helyi fejlesztési stratégiának tartalmaznia kell a [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 29. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett cselekvési tervet. E cselekvési terv többek között meghatározza a stratégia végrehajtása érdekében előirányzott fellépések jegyzékét, továbbá az egyes fellépések tekintetében meghatározza azok célkitűzéseit, a támogatható kiadásokat, a támogatható kedvezményezetteket, a bevont állami pénzügyi keret mértékét, a műveletek kiválasztási kritériumait és a teljesítménymutatókat.
Módosítás 423
Rendeletre irányuló javaslat
62 cikk – 3 bekezdés – b pont
b)   biztosítják a halászati és akvakultúra-ágazat érdemi képviseletét.
b)   biztosítják a halászatok és/vagy akvakultúra-ágazat többségi képviseletét.
Módosítás 424
Rendeletre irányuló javaslat
62 cikk – 4 bekezdés
(4)   Ha a helyi fejlesztési stratégiát az ETHA-n kívül más alapok is támogatják, a (3) bekezdésben megállapított kritériumoknak megfelelően az ETHA által támogatott projektekre külön döntés-előkészítő szervet hoznak létre.
(4)   Ha a helyi fejlesztési stratégiát az ETHA-n kívül más alapok is támogatják, az ETHA által támogatott projektekre a helyi halászati akciócsoportokon belül létrehozott döntés-előkészítő szervnek teljesítenie kell a (3) bekezdésben foglalt követelményeket.
Módosítás 425
Rendeletre irányuló javaslat
62 cikk – 7 bekezdés
(7)   A helyi halászati akciócsoport és az irányító hatóság feladatköreit a stratégiához kapcsolódó valamennyi végrehajtási feladat tekintetében egyértelműen ismertetni kell az operatív programban.
(7)   A helyi halászati akciócsoport, az irányító hatóság, és a végrehajtó hatóság – ha ez utóbbi nem azonos az irányító hatósággal – feladatköreit a stratégiához kapcsolódó valamennyi végrehajtási feladat tekintetében egyértelműen ismertetni kell az operatív programban.
Módosítás 426
Rendeletre irányuló javaslat
63 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az e szakasz alapján támogatható műveleteket [a közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 31. cikke határozza meg.
(1)  Az e szakasz alapján támogatható műveleteket és költségeket [a közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 31. cikke határozza meg.
Módosítás 427
Rendeletre irányuló javaslat
64 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az előkészítő támogatás a helyi fejlesztési stratégia előkészítését és végrehajtását célzó kapacitásfejlesztésre, képzésre és hálózatépítésre terjed ki.
(1)  Az előkészítő támogatás a helyi fejlesztési stratégia előkészítését és végrehajtását célzó kapacitásfejlesztésre, tanácsadásra, képzésre és hálózatépítésre terjed ki.
Módosítás 428
Rendeletre irányuló javaslat
65 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)   a halászati és az akvakultúra-ágazati ellátási lánc bármely szakaszában hozzáadott érték teremtése, munkahelyek létrehozása és az innováció ösztönzése;
a)   a halászati, az akvakultúra-ágazati és a feldolgozóipari ellátási lánc bármely szakaszában hozzáadott érték teremtése, munkahelyek létrehozása, a fiatalok bevonzása és az innováció ösztönzése;
Módosítás 429
Rendeletre irányuló javaslat
65 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)   a diverzifikáció és a munkahelyteremtés támogatása a halászati területeken, különösen az egyéb tengeri ágazatokban;
b)   a diverzifikáció és a munkahelyteremtés támogatása a halászati területeken, beleértve a halászatot és az akvakultúra-tevékenységeket kiegészítő tengeri tevékenységekre való diverzifikációt;
Módosítás 430
Rendeletre irányuló javaslat
65 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
ba)  a képzés erősítése és a munkakörülmények javítása a halászati és akvakultúra-területeken;
Módosítás 431
Rendeletre irányuló javaslat
65 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)   a halászati területek környezeti értékeinek javítása és kiaknázása, ideértve az éghajlatváltozás enyhítésére irányuló műveleteket is;
c)   a halászati és akvakultúra-területek környezeti értékeinek javítása és kiaknázása, ideértve a biodiverzitás fenntartására, a part menti övezetekben a gazdálkodás javítására és az éghajlatváltozás enyhítésére irányuló műveleteket is;
Módosítás 432
Rendeletre irányuló javaslat
65 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)   a halászati területeken a társadalmi jólét és a kulturális örökség, többek között a tengeri kulturális örökség támogatása;
d)   a halászati és akvakultúra-területeken a társadalmi jólét és a kulturális örökség, többek között a halászati és a tengeri kulturális örökség támogatása;
Módosítás 433
Rendeletre irányuló javaslat
65 cikk – 2 bekezdés
(2)   A nyújtott támogatás azzal a feltétellel terjedhet ki az e cím I. és II. fejezetében foglalt intézkedésekre, ha azok helyi szintű irányítása egyértelműen indokolt. Az ezen intézkedésekkel összhangban álló műveletekhez nyújtott támogatás esetén az e cím I. és II. fejezetében megállapított vonatkozó feltételeket és műveletenkénti hozzájárulási arányt kell alkalmazni.
(2)   A nyújtott támogatás azzal a feltétellel terjedhet ki az e cím I., II. és IV. fejezetében foglalt intézkedésekre, ha azok helyi szintű irányítása egyértelműen indokolt. Az ezen intézkedésekkel összhangban álló műveletekhez nyújtott támogatás esetén az e cím I., II. és IV. fejezetében megállapított vonatkozó feltételeket és műveletenkénti hozzájárulási arányt kell alkalmazni.
Módosítás 434
Rendeletre irányuló javaslat
66 cikk – 2 bekezdés
(2)   Az ETHA keretében a helyi halászati akciócsoport partnerei – más helyi halászati akciócsoportok mellett – olyan, a köz- és a magánszféra között létrejött helyi társulások lehetnek, amelyek az Unió területén vagy azon kívül helyi fejlesztési stratégiát hajtanak végre.
(2)   E cikk alkalmazásában az ETHA keretében a helyi halászati akciócsoport partnerei – más helyi halászati akciócsoportok mellett – olyan, helyi halászati akciócsoporttal nem rendelkező területtel folytatott együttműködési projekt résztvevői lehetnek, amely projekt az Unió területén vagy azon kívül helyi fejlesztési stratégiát végrehajtó, a köz- és a magánszféra között létrejött helyi társuláson alapul.
Módosítás 435
Rendeletre irányuló javaslat
66 cikk – 3 bekezdés
(3)   Azokban az esetekben, amikor az együttműködési projekteket nem a helyi halászati akciócsoportok választják ki, a tagállamok folyamatos pályázati rendszert hoznak létre az együttműködési projektekre vonatkozóan. A tagállamok az operatív programjaik elfogadását követő két éven belül közzéteszik a transznacionális együttműködési projektek kiválasztásával kapcsolatos nemzeti vagy regionális közigazgatási eljárásokat és a támogatható költségek jegyzékét.
(3)   Azokban az esetekben, amikor az együttműködési projekteket nem a helyi halászati akciócsoportok választják ki, a tagállamok folyamatos pályázati rendszert hoznak létre az együttműködési projektekre vonatkozóan. A tagállamok az operatív programjaik elfogadását követő két éven belül közzéteszik a transznacionális együttműködési projektek kiválasztásával kapcsolatos nemzeti vagy regionális közigazgatási eljárásokat és a támogatható költségek jegyzékét. Transznacionális jellegükből fakadóan a tanácsadó testületek részt vehetnek a folyamatos pályázati rendszerben.
Módosítás 436
Rendeletre irányuló javaslat
66 cikk – 4 bekezdés
(4)   Az együttműködési projektek jóváhagyására legkésőbb négy hónappal a projekt benyújtásának időpontját követően kerül sor.
(4)   Az együttműködési projektekkel kapcsolatos közigazgatási döntések meghozatalára legkésőbb négy hónappal a projekt benyújtásának időpontját követően kerül sor.
Módosítás 437
Rendeletre irányuló javaslat
68 cikk
Az e fejezet szerinti támogatásnak hozzá kell járulnia az e cím I. és II. fejezetében meghatározott konkrét célkitűzések megvalósításához.
Az e fejezet szerinti támogatásnak hozzá kell járulnia a következőkhöz:
a)  az e cím I. és II. fejezete szerinti konkrét célkitűzések megvalósítása;
b)  a halászati és akvakultúra-termékek feldolgozásával és értékesítésével foglalkozó iparág versenyképességének javítása;
c)  az élelmiszer-biztonság és a termékek minőségének javítása;
d)  új termékek fejlesztése, termelése és értékesítése, valamint új technológiák és innovatív termelési módszerek alkalmazása;
e)  a környezetre gyakorolt káros hatások csökkentése és az energiahatékonyság növelése;
f)  a kevésbé jelentős fajok, a melléktermékek és a hulladék jobb felhasználása;
g)  új termékek fejlesztése, termelése és értékesítése, valamint új technológiák és innovatív termelési módszerek alkalmazása;
h)  a munkakörülmények és a munkavállalók képzésének javítása;
i)  új piacok nyitása és fejlesztése.
Módosítás 438
Rendeletre irányuló javaslat
69 cikk – 1 bekezdés
(1)   Az ETHA támogathatja [a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló .../.../EU rendelet] 32. cikkében említett termelési és értékesítési tervek előkészítését és végrehajtását.
(1)   Az ETHA támogatja [a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló .../.../EU rendelet] 32. cikkében említett termelési és értékesítési tervek előkészítését és végrehajtását.
Módosítás 439
Rendeletre irányuló javaslat
70 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)   Az ETHA támogathatja [a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló] .../.../EU rendelet II. mellékletében felsorolt halászati termékeket tároló, elismert termelői szervezetek és termelői szervezetek társulásainak nyújtandó ellentételezést, amennyiben a termékeket [a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló] .../.../EU rendelet 35. és 36. cikkének megfelelően tárolják:
(1)   Az ETHA az alábbiak szerint társfinanszírozhatja [a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló] .../.../EU rendelet II. mellékletében felsorolt halászati és akvakultúra-termékeket tároló, elismert termelői szervezeteknek és termelői szervezetek társulásainak nyújtandó ellentételezést, amennyiben a termékeket az említett rendelet 35. és 36. cikkének megfelelően tárolják:
Módosítás 440
Rendeletre irányuló javaslat
70 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)   a tárolási támogatás összege nem haladja meg a kérdéses termékek stabilizálásához és tárolásához szükséges intézkedések technikai és pénzügyi költségeinek összegét;
a)   a tárolási támogatás összege nem haladja meg a kérdéses termékek stabilizálásához, előkészítéséhez és tárolásához szükséges intézkedések technikai és pénzügyi költségeinek összegét;
Módosítás 441
Rendeletre irányuló javaslat
70 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)   az évente nyújtott pénzügyi támogatás nem haladhatja meg a termelői szervezetek tagjai által a 2009-2011 közötti időszakban első alkalommal értékesített termelés éves átlagértékének alábbi, százalékban kifejezett részét. Amennyiben a termelői szervezetek tagjai a 2009-2011 közötti időszakban nem rendelkeztek értékesített termeléssel, az e tagok első három évi termelési évben értékesített termelésének átlagos éves értékét kell figyelembe venni:
c)   az évente nyújtott pénzügyi támogatás nem haladhatja meg a termelői szervezetek tagjai által a 2009–2011 közötti időszakban első alkalommal értékesített termelés éves átlagértékének 5%-át. Amennyiben a termelői szervezetek tagjai a 2009–2011 közötti időszakban nem rendelkeztek értékesített termeléssel, az e tagok első három évi termelési évben értékesített termelésének átlagos éves értékét kell figyelembe venni.
–  1 %-ot 2014-ben,
–  0,8 %-ot 2015-ben,
–  0,6 %-ot 2016-ben,
–  0,4 %-ot 2017-ben,
–  0,2 %-ot 2018-ben,
Módosítás 442
Rendeletre irányuló javaslat
70 cikk – 2 bekezdés
(2)  2019-ig az (1) bekezdésben említett támogatást fokozatosan meg kell szüntetni.
törölve
Módosítás 443
Rendeletre irányuló javaslat
71 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)   Az ETHA támogathatja azokat a halászati és akvakultúra-termékekre irányuló értékesítési intézkedéseket, amelyeknek a célja:
(1)   Az ETHA támogathatja azokat a halászati, akvakultúra- és belvízi halászati termékekre irányuló értékesítési intézkedéseket, amelyeknek a célja:
Módosítás 444
Rendeletre irányuló javaslat
71 cikk – 1 bekezdés – a pont – bevezető rész
a)   az alábbiak forgalomba hozatali feltételeinek javítása:
a)   új piacok keresése és a forgalomba hozatali feltételek javítása többek között az alábbi halászati és akvakultúrafajok esetében:
Módosítás 445
Rendeletre irányuló javaslat
71 cikk – 1 bekezdés – a pont – i a alpont (új)
ia)  a halászszervezetek és társulásaik vagy árverési csarnokok által értékesített termékek;
Módosítás 446
Rendeletre irányuló javaslat
71 cikk – 1 bekezdés – a pont – ii alpont
ii)   a [közös halászati politikáról szóló rendelet] 15. cikkével és a [halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló [.../.../EU] rendelet] 8. cikke b) pontjának második francia bekezdésével összhangban kirakodott nem szándékos fogások;
ii)   a műszaki intézkedéseknek megfelelően a [közös halászati politikáról szóló rendelet] 15. cikkével és a [halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló [.../.../EU] rendelet] 8. cikke b) pontjának második francia bekezdésével összhangban kereskedelmi halállományokból kirakodott nem szándékos fogások;
Módosítás 447
Rendeletre irányuló javaslat
71 cikk – 1 bekezdés – a pont – iii alpont
iii)   az ökológiai termelésről szóló 834/2007/EK tanácsi rendeletben meghatározott, alacsony környezeti hatást kiváltó módszerekkel előállított termékek vagy ökológiai akvakultúra-termékek;
iii)   az ökológiai termelésről szóló 834/2007/EK tanácsi rendeletben meghatározott, alacsony környezeti hatást kiváltó módszerekkel vagy zárt akvakultúra-rendszerekben előállított termékek vagy ökológiai halászati vagy akvakultúra-termékek;
Módosítás 448
Rendeletre irányuló javaslat
71 cikk – 1 bekezdés – a pont – iii a alpont (új)
iiia)  a közeli területeken folytatott és időszakos halászatból származó, köztük a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó termékek;
Módosítás 449
Rendeletre irányuló javaslat
71 cikk – 1 bekezdés – a pont – iii b alpont (új)
iiib)  új vagy továbbfejlesztett termékek.
Módosítás 450
Rendeletre irányuló javaslat
71 cikk – 1 bekezdés – b pont – bevezető rész
b)   a minőség javítása a következők megkönnyítése révén:
b)   a minőség javítása és a hozzáadott érték növelése a következők megkönnyítése révén:
Módosítás 451
Rendeletre irányuló javaslat
71 cikk – 1 bekezdés – b pont – ii alpont
ii)   többek között a fenntartható halászati és akvakultúra-termékek és környezetbarát feldolgozási módszerek tanúsítása és promóciója;
ii)   többek között a fenntartható halászati és akvakultúra-termékek, kisüzemi part menti halászatból származó termékek, közeli területeken folytatott és időszakos halászatból származó termékek és környezetbarát feldolgozási módszerek minőségi tanúsítása és promóciója, és e tekintetben külön címkézési rendszer kialakítása;
Módosítás 452
Rendeletre irányuló javaslat
71 cikk – 1 bekezdés – b pont – ii a alpont (új)
iia)  a halászati és akvakultúra-termékek nyomon követhetősége, beleértve a halászati és akvakultúra-termékek uniós ökocímkéjének létrehozását;
Módosítás 453
Rendeletre irányuló javaslat
71 cikk – 1 bekezdés – b pont – ii b alpont (új)
iib)  innovatív eljárások és módszerek;
Módosítás 454
)
71 cikk – 1 bekezdés – b pont – iii alpont
iii)   halászati termékeknek az azokat megtermelő, kisüzemi part menti halászatot folytató halászok általi közvetlen értékesítése;
iii)   halászati termékeknek az azokat megtermelő, kisüzemi part menti és gyalogos halászatot folytató halászok általi közvetlen értékesítése;
Módosítás 455
Rendeletre irányuló javaslat
71 cikk – 1 bekezdés – b pont – iii a alpont (új)
iiia)  a termékek kiszerelése és csomagolása;
Módosítás 456
Rendeletre irányuló javaslat
71 cikk – 1 bekezdés – b pont – iii b alpont (új)
iiib)  az 510/2006/EK rendelet hatálya alá tartozó termékek ellenőrzésére és tanúsítására vonatkozó követelményeknek az ellenőrzési és tanúsítási rendszerek hatálya alá tartozó termelők, feldolgozók és fejlesztők általi teljesítése;
Módosítás 457
Rendeletre irányuló javaslat
71 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)   a termelés és a piacok átláthatóságához való hozzájárulás és piackutatások lebonyolítása;
c)   a termelés és a piacok átláthatóságához való hozzájárulás, valamint piackutatások lebonyolítása és az Unió kereskedelmi függőségéről szóló tanulmányok készítése;
Módosítás 458
Rendeletre irányuló javaslat
71 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)   [a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló] .../.../EU rendelet II. fejezetének III. szakasza alapján elismert termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai vagy ágazatközi szervezetek létrehozása;
e)   [a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló] .../.../EU rendelet II. fejezetének III. szakasza alapján elismert termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai vagy ágazatközi szervezetek létrehozása, összeolvadása, a halászati és értékesítési intézkedések irányításában betöltött szerepük támogatása érdekében;
Módosítás 459
Rendeletre irányuló javaslat
71 cikk – 1 bekezdés – f pont
f)   a halászati és akvakultúra-termékek regionális, nemzeti vagy transznacionális promóciós kampányainak lebonyolítása.
f)   a környezeti szempontból fenntartható halászati és akvakultúra-termékek regionális, nemzeti vagy transznacionális promóciós kampányainak lebonyolítása, kiállításokat és médiakampányokat is ideértve.
Módosítás 460
Rendeletre irányuló javaslat
72 cikk – 1 bekezdés – -a pont (új)
—a)  a jobb minőségű és nagyobb hozzáadott értékkel rendelkező új termékeket, új vagy továbbfejlesztett eljárásokat és új vagy fejlettebb irányítási és szervezési rendszereket célzó innovációt szolgálják;
Módosítás 461
Rendeletre irányuló javaslat
72 cikk – 1 bekezdés – -b pont (új)
—b)  növelik a termékek hozzáadott értékét;
Módosítás 462
Rendeletre irányuló javaslat
72 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa)  javítják a biztonságot, a higiénés, egészségügyi és a munkakörülményeket;
Módosítás 463
Rendeletre irányuló javaslat
72 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)   a 834/2007/EK tanácsi rendelet 6. és 7. cikkében szabályozott ökológiai akvakultúra-termékek feldolgozását célozzák.
d)   a 834/2007/EK tanácsi rendelet 6. és 7. cikkében szabályozott fenntartható akvakultúra-termékek és ökológiai akvakultúra-termékek feldolgozását célozzák.
Módosítás 464
Rendeletre irányuló javaslat
72 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az ETHA az (1) bekezdésben említett tevékenységekkel kapcsolatos kutatási és innovációs tevékenységek folytatása érdekében támogathatja a feldolgozó ágazatot képviselő vállalkozásokat, szervezeteket és technológiai központokat.
Módosítás 465
Rendeletre irányuló javaslat
73 cikk – 1 bekezdés
(1)   Az ETHA támogathatja az Azori-szigetekről, Madeiráról, a Kanári-szigetekről, Francia Guyanáról és Réunionról származó egyes halászati és akvakultúra-termékek halászata, tenyésztése és értékesítése terén a piaci szereplőknél felmerülő többletköltségeknek a 791/2007/EK tanácsi rendelettel bevezetett ellentételezésére vonatkozó rendszert.
(1)   Az ETHA támogatja legkülső régiókból származó egyes halászati és akvakultúra-termékek halászata, tenyésztése, feldolgozása és értékesítése terén a piaci szereplőknél felmerülő többletköltségeknek az EUMSZ 349. cikke alapján a 791/2007/EK tanácsi rendelettel bevezetett ellentételezésére vonatkozó rendszert. E rendszer az ebben a bekezdésben említett tevékenységet végző piaci szereplők valamennyi felmerülő többletköltségére alkalmazandó.
Módosítás 466
Rendeletre irányuló javaslat
73 cikk – 2 bekezdés
(2)   Az egyes érintett tagállamok az (1) bekezdésben említett régiók vonatkozásában meghatározzák az ellentételezésre jogosult halászati és akvakultúra-termékek jegyzékét és mennyiségét.
(2)   Az egyes érintett tagállamok az (1) bekezdésben említett régiók vonatkozásában meghatározzák a halászati és tenyésztési tevékenységek során a piaci szereplők által elszenvedett többletköltségek jegyzékét. Elkészítik továbbá az ellentételezésre jogosult halászati és akvakultúra-termékek jegyzékét és mennyiségét.
Módosítás 467
Rendeletre irányuló javaslat
73 cikk – 3 bekezdés
(3)   A (2) bekezdésben említett jegyzék és mennyiségek meghatározásakor a tagállamok figyelembe veszik az összes releváns tényezőt, különösen annak szükségességét, hogy az ellentételezés teljes mértékben összeegyeztethető legyen a KHP szabályaival.
(3)   A (2) bekezdésben említett jegyzék és mennyiségek meghatározásakor a tagállamok figyelembe veszik az összes releváns tényezőt, különösen annak szükségességét, hogy az ellentételezés teljes mértékben összeegyeztethető legyen a KHP szabályaival, valamint azt, hogy az érintett flották halászati kapacitása összemérhető legyen a rendelkezésre álló halászati lehetőségekkel.
Módosítás 468
Rendeletre irányuló javaslat
73 cikk – 4 bekezdés – c a pont (új)
ca)  jogellenes, nem bejelentett vagy szabályozatlan halászatból származnak.
Módosítás 469
Rendeletre irányuló javaslat
73 cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)  A halászati termékek értékesítésekor többletköltségeket viselő következő piaci szereplők jogosultak ellentételezésre:
a)  olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely termelési eszközök igénybevételével halászati vagy akvakultúra-termékeket állít elő forgalomba hozatal céljából;
b)  az (1) bekezdésben említett régiók kikötőiben lajstromozott és a régiókban üzemeltetett hajók tulajdonosai vagy üzemeltetői, illetőleg az ilyen tulajdonosok vagy üzemeltetők társulásai;
c)  a feldolgozó- és az értékesítési ágazat piaci szereplői, vagy e piaci szereplők társulásai.
Módosítás 470
Rendeletre irányuló javaslat
73 a cikk (új)
73a. cikk
Piaci szereplők
(1)  Az ellentételezés az érintett régiókban halászati és akvakultúra-tevékenységet folytató piaci szereplőknek fizetendő.
(2)  Az érintett tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az ellentételezésben részesülő piaci szereplők gazdasági életképességét biztosítsák.
Módosítás 471
Rendeletre irányuló javaslat
74 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)   az egyes halászati és akvakultúra-termékek esetében az érintett régiók sajátos hátrányaiból adódó többletköltségeket, valamint
a)   az egyes halászati és akvakultúra-termékek vagy termékkategóriák esetében az érintett régiók sajátos hátrányaiból adódó többletköltségeket, valamint
Módosítás 472
Rendeletre irányuló javaslat
74 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
ba)  minden egyéb támogatás, melyet a kedvezményezett kapott, vagy továbbra is kap.
Módosítás 473
Rendeletre irányuló javaslat
75 cikk – 1 bekezdés
(1)   Az érintett tagállamok minden érintett régió vonatkozásában ellentételezési tervet nyújtanak be a Bizottságnak, amely tartalmazza a 73. cikkben említett jegyzéket és mennyiségeket, a 74. cikkben említett ellentételezési szintet és a 99. cikkben meghatározott illetékes irányító hatóság megjelölését.
(1)   Az érintett tagállamok minden érintett régió vonatkozásában ellentételezési tervet nyújtanak be a Bizottságnak, amely tartalmazza a 73. cikkben említett jegyzéket és mennyiségeket, valamint a piaci szereplők kategóriáját, a 74. cikkben említett ellentételezési szintet és a 99. cikkben meghatározott illetékes irányító hatóság megjelölését.
Módosítás 474
Rendeletre irányuló javaslat
75 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A tagállamok módosíthatják az (1) bekezdésben említett ellentételezési tervek tartalmát. A módosításokat be kell nyújtani a Bizottságnak.
Módosítás 475
Rendeletre irányuló javaslat
75 cikk – 2 bekezdés
(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 127. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ellentételezési terv tartalmának meghatározása érdekében, ideértve az érintett régiók sajátos hátrányaiból adódó többletköltségek kiszámítására vonatkozó kritériumokat is.
(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az ellentételezési terv tartalmát – többek között az érintett régiók sajátos hátrányaiból adódó többletköltségek kiszámítására vonatkozó kritériumokat – meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 127. cikknek megfelelően. is.
Módosítás 476
Rendeletre irányuló javaslat
75 a cikk (új)
75a. cikk
Állami támogatás
(1)  A 8. cikktől eltérve, a Bizottság az EUMSZ 108. cikkének megfelelően működési támogatást engedélyezhet a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és értékesítésével foglalkozó ágazatoknak, a legkülső régiók elszigeteltségből, szigeti jellegből és rendkívüli távolságból adódó sajátos hátrányainak enyhítése céljából.
(2)  A tagállamok további finanszírozást adhatnak a 75. cikkben említett ellentételezési terv végrehajtására. Ilyen esetekben az állami támogatást a tagállamok bejelentik a Bizottságnak, melyet az – az említett terv részeként – e rendelettel összhangban jóváhagyhat. Az e bekezdéssel összhangban bejelentett állami támogatás az EUMSZ 108. cikke (3) bekezdésének első mondata alapján bejelentett támogatásnak is minősül.
Módosítás 477
Rendeletre irányuló javaslat
78 cikk – 1 bekezdés
(1)   Az ETHA támogathatja [a közös halászati politikáról szóló rendelet] 46. cikkében előírt és a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletben kifejtett uniós ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszer megvalósítását.
(1)   Az ETHA támogathatja [a közös halászati politikáról szóló rendelet] 46. cikkében előírt és a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletben kifejtett uniós ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszer megvalósítását, illetve a halászati termékek 1224/2009/EK tanácsi rendelet 58. cikke szerint szükséges nyomon követhetőségének biztosításához szükséges elemek felszerelését. E rendszer eredményeként az ellenőrzések száma a különböző tagállamok flottáinak méretén alapul majd.
Módosítás 478
Rendeletre irányuló javaslat
78 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)   technológia beszerzése és/vagy fejlesztése, ideértve a hardvereket és a szoftvereket, a hajófelderítési rendszereket (VDS), a zárt láncú televíziós rendszereket (CCTV) és az olyan IT-hálózatokat, amelyek lehetővé teszik a halászattal kapcsolatos adatok gyűjtését, nyilvántartását, validálását, elemzését és cseréjét, a halászattal kapcsolatos adatokra vonatkozó mintavételi módszerek fejlesztését, valamint az ágazatközi adatcsererendszerekkel való összeköttetéseket;
a)   technológia beszerzése, telepítése és fejlesztése, ideértve a hardvereket és a szoftvereket, a hajófelderítési rendszereket (VDS), a zárt láncú televíziós rendszereket (CCTV) és az olyan IT-hálózatokat, amelyek lehetővé teszik a halászattal kapcsolatos adatok gyűjtését, nyilvántartását, jóváhagyását, elemzését, kockázatkezelését, továbbítását és cseréjét, a halászattal kapcsolatos adatokra vonatkozó mintavételi módszerek fejlesztését, valamint az ágazatközi adatcsererendszerekkel való összeköttetéseket, azzal a feltétellel, hogy ezek a műveletek tiszteletben tartják az egyéni szabadságjogokat és biztosítják a személyes adatok védelmét;
Módosítás 479
Rendeletre irányuló javaslat
78 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)   a halászatban és a halászati termékek értékesítésében részt vevő piaci szereplők és a megfelelő tagállami és uniós hatóságok közötti adattovábbítást lehetővé tévő berendezések beszerzése és üzembe helyezése, ideértve az elektronikus adatrögzítési és jelentéstételi rendszerek (ERS), a hajómegfigyelési rendszerek (VMS) és az ellenőrzési célokra használt automatikus azonosító rendszerek (AIS) szükséges elemeit is;
b)   a halászatban és a halászati termékek értékesítésében részt vevő piaci szereplők és a megfelelő tagállami és uniós hatóságok közötti adattovábbítást lehetővé tevő berendezések, többek között számítógépes hardverek és szoftverek fejlesztése, beszerzése és üzembe helyezése, ideértve az elektronikus adatrögzítési és jelentéstételi rendszerek (ERS), a hajómegfigyelési rendszerek (VMS) és az ellenőrzési célokra használt automatikus azonosító rendszerek (AIS) szükséges elemeit is;
Módosítás 480
Rendeletre irányuló javaslat
78 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)   a halászati és akvakultúra-termékeknek az 1224/2009/EK tanácsi rendelet 58. cikkében meghatározott nyomon követhetőségéhez szükséges elemek beszerzése és üzembe helyezése;
c)   a halászati és akvakultúra-termékeknek az 1224/2009/EK tanácsi rendelet 58. cikkében meghatározott nyomon követhetőségéhez szükséges elemek, többek között számítógépes hardverek és szoftverek fejlesztése, beszerzése és üzembe helyezése;
Módosítás 481
Rendeletre irányuló javaslat
78 cikk – 2 bekezdés – e pont
e)   járőrhajók, repülőgépek és helikopterek korszerűsítése és beszerzése, amennyiben azokat legalább az idő 60 %-ában a halászat ellenőrzésére használják;
e)   járőrhajók, repülőgépek és helikopterek korszerűsítése és beszerzése, amennyiben azokat éves alapon számolva a felszerelés-használat teljes idejének legalább 60%-ában a halászat ellenőrzésére használják;
Módosítás 482
Rendeletre irányuló javaslat
78 cikk – 2 bekezdés – g pont
g)   a halászat ellenőrzésével kapcsolatos kísérleti projektek végrehajtása, ideértve a halak DNS-elemzését vagy az ellenőrzéshez kapcsolódó webhelyek fejlesztését is;
g)   a halászat ellenőrzésével kapcsolatos innovatív ellenőrzési és nyomonkövetési rendszerek kifejlesztése és kísérleti projektek végrehajtása, ideértve a halak DNS-elemzését vagy az ellenőrzéshez kapcsolódó webhelyek fejlesztését is;
Módosítás 483
Rendeletre irányuló javaslat
78 cikk – 2 bekezdés – j a pont (új)
ja)  olyan programok, amelyekkel elvégezhető az 1224/2009/EK tanácsi rendelet 95. cikke szerinti egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok hatálya alá tartozó állományokat érintő szigorúbb ellenőrzés, a felmerülő működési költségekre is kiterjedően;
Módosítás 484
Rendeletre irányuló javaslat
78 cikk – 2 bekezdés – –j b pont (új)
jb)  olyan programok, amelyek az 1224/2009/EK rendelet 102. cikkének (4) bekezdésével összhangban létrehozott cselekvési terv végrehajtásához kapcsolódnak, a felmerülő működési költségekre is kiterjedően.
Módosítás 485
Rendeletre irányuló javaslat
78 cikk – 3 bekezdés
(3)   Az e cikk (2) bekezdésének h), i) és j) pontjában felsorolt intézkedések kizárólag akkor jogosultak támogatásra, ha hatóság által végzett ellenőrzési tevékenységekhez kapcsolódnak.
(3)   Az e cikk (2) bekezdésének h), i), j), ja) és jb) pontjában felsorolt intézkedések kizárólag akkor jogosultak támogatásra, ha hatóság által végzett ellenőrzési tevékenységekhez kapcsolódnak.
Módosítás 486
Rendeletre irányuló javaslat
78 a cikk (új)
78a. cikk
Kollektív fellépések az ellenőrzések megerősítse és szabványosítása érdekében
(1)  Az ellenőrzések megerősítése és szabványosítása érdekében az ETHA támogathatja [a közös halászati politikáról szóló …/…/EU rendelet] 46. cikkében előírt és a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletben kifejtett államközi ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszer kidolgozását és tesztelését célzó transznacionális projektek végrehajtását.
(2)  Különösen az alábbi művelettípusok támogathatók:
a)  a halászati tevékenységek nyomon követését, ellenőrzését és felügyeletét végző személyzet nemzetközi képzési programjai;
b)  az olyan kezdeményezések – a szemináriumokat és médiaeszközöket is beleértve –, amelyek célja a jogszabályok és a kapcsolódó ellenőrzések értelmezésének egységesítése az Unióban.
Módosítás 487
Rendeletre irányuló javaslat
79 cikk – 1 bekezdés
(1)   Az ETHA támogathatja [a közös halászati politikáról szóló rendelet] 37. cikkének (5) bekezdésében említett többéves uniós programban foglaltak szerint az elsődleges biológiai, technikai, környezetvédelmi és társadalmi-gazdasági adatok gyűjtését, kezelését és felhasználását.
(1)   Az ETHA [a közös halászati politikáról szóló rendelet] 37. cikkének (5) bekezdésében említett többéves uniós programban foglaltak szerint támogatja a fenntartható ökoszisztéma-alapú halászati és akvakultúra-gazdálkodáshoz szükséges elsődleges biológiai, technikai, környezetvédelmi és társadalmi-gazdasági adatok gyűjtését, kezelését, elemzését és felhasználását.
Módosítás 488
Rendeletre irányuló javaslat
79 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)   adatok kezelése, illetve tudományos elemzés céljára és a KHP végrehajtásához történő felhasználása;
a)   adatok gyűjtése, kezelése, illetve tudományos elemzés céljára és a KHP végrehajtásához történő felhasználása;
Módosítás 489
Rendeletre irányuló javaslat
79 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új)
aa)  technológia beszerzése vagy fejlesztése, ideértve az adatgyűjtéshez, -kezeléshez és -felhasználáshoz szükséges számítógépes hardvereket és szoftvereket.
Módosítás 490
Rendeletre irányuló javaslat
79 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)   többéves nemzeti mintavételi programok;
b)   többéves nemzeti, transznacionális és nemzeti szint alatti mintavételi programok;
Módosítás 491
Rendeletre irányuló javaslat
79 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)   a kereskedelmi halászat és a szabadidős halászat és horgászat tengeri megfigyelése;
c)   a kereskedelmi halászat és a szabadidős halászat és horgászat tengeri megfigyelése, beleértve a tengeri élőlények és madarak járulékos fogásainak megfigyelését is;
Módosítás 492
Rendeletre irányuló javaslat
79 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új)
da)  a halászattal kapcsolatos műszaki és tudományos szakértelemhez kapcsolódó éves munkaprogramok igazgatása, az adatközlések és adatkészletek feldolgozása, valamint a tudományos szakvéleményezést célzó előkészítő munka;
Módosítás 493
Rendeletre irányuló javaslat
79 cikk – 2 bekezdés – d b pont (új)
db)  halászati szakértők találkozóinak szervezése és lebonyolítása;
Módosítás 494
Rendeletre irányuló javaslat
79 cikk – 2 bekezdés – e pont
e)   a tagállamok képviselőinek részvétele [a közös halászati politikáról szóló rendelet] 37. cikkének (4) bekezdésében említett regionális koordinációs találkozókon, azoknak a regionális halászati gazdálkodási szervezeteknek az ülésein, amely szervezetekben az Unió szerződő fél vagy megfigyelő, illetve a tudományos szakvéleményeket kibocsátó nemzetközi testületek ülésein.
e)   a tagállamok képviselőinek és tudományos szakértőinek, valamint a regionális hatóságok képviselőinek részvétele [a közös halászati politikáról szóló rendelet] 37. cikkének (4) bekezdésében említett regionális koordinációs találkozókon, azoknak a regionális halászati gazdálkodási szervezeteknek az ülésein, amely szervezetekben az Unió szerződő fél vagy megfigyelő, illetve a tudományos, gazdasági vagy műszaki szakvéleményeket kibocsátó nemzetközi testületek ülésein;
Módosítás 495
Rendeletre irányuló javaslat
79 cikk – 2 bekezdés – e a pont (új)
ea)  az adatgyűjtési és adatkezelési rendszerek fejlesztése, valamint kísérleti projektek végrehajtása a már létező adatgyűjtési és adatkezelési rendszerek fejlesztése céljából;
Módosítás 496
Rendeletre irányuló javaslat
79 cikk – 2 bekezdés – e b pont (új)
eb)  az adatgyűjtés és -feldolgozás során felmerült operatív költségek.
Módosítás 497
Rendeletre irányuló javaslat
79 a cikk (új)
79a. cikk
Jogkövetkezmények
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 150. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el egy tagállamnak az ETHA-ból származó források befagyasztása és/vagy csökkentése révén történő szankcionálására, amennyiben a tagállam:
a)  nem teljesíti adatgyűjtési és -továbbítási kötelezettségeit vagy nem jelenti tényleges halászflotta-kapacitását; vagy
b)  vizein vagy saját halászflottáján belül nem lép fel a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat ellen.
Módosítás 498
Rendeletre irányuló javaslat
81 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
Az e fejezet alapján nyújtott támogatásnak hozzá kell járulnia az Unió integrált tengerpolitikájának kidolgozásához és végrehajtásához. Céljai a következők:
Az e fejezet alapján nyújtott támogatásnak hozzá kell járulnia az Unió integrált tengerpolitikája kidolgozásának és végrehajtásának erősítéséhez. Céljai a következők:
Módosítás 499
Rendeletre irányuló javaslat
81 cikk – 1 bekezdés – a pont – i alpont
i.támogatja a tagállamokat és az uniós régiókat az integrált tengerpolitikai irányítás kidolgozására, bevezetésére vagy végrehajtására ösztönző fellépéseket;
i.   támogatja a tagállamokat és régióikat az integrált tengerpolitikai irányítás kidolgozására, bevezetésére vagy végrehajtására ösztönző fellépéseket;
Módosítás 500
Rendeletre irányuló javaslat
81 cikk – 1 bekezdés – a pont – ii alpont
ii.   előmozdítja a tagállamokkal és az érdekelt felekkel, illetve a tagállamok és az érdekelt felek között a tengerrel és a tengerüggyel kapcsolatos kérdésekről folytatott párbeszédet és együttműködést, többek között a tengeri medencékre vonatkozó stratégiák kidolgozásával;
ii.   előmozdítja a tagállamokkal és az érdekelt felekkel, illetve a tagállamok és az érdekelt felek között a tengerrel és a tengerüggyel kapcsolatos kérdésekről folytatott párbeszédet és együttműködést, többek között a tengeri medencékre vonatkozó integrált stratégiák kidolgozásával és végrehajtásával, szem előtt tartva a kiegyensúlyozott megközelítés szükségességét valamennyi tengeri medencére vonatkozóan, továbbá figyelembe véve az egyes tengeri medencék és almedencék egyedi jellemzőit és adott esetben a vonatkozó makroregionális stratégiákat;
Módosítás 501
Rendeletre irányuló javaslat
81 cikk – 1 bekezdés – a pont – iii alpont
iii)   támogatja az ágazatközi együttműködési platformokat és hálózatokat, többek között a hatóságok, a regionális és helyi hatóságok, az iparág, az idegenforgalmi ágazat, a kutatásban érdekeltek, a polgárok, a civil társadalmi szervezetek és a szociális partnerek képviselőinek részvételével;
iii)   támogatja az ágazatközi együttműködési platformokat és hálózatokat, többek között a tagállami hatóságok, a regionális és helyi hatóságok, az iparág, az idegenforgalmi ágazat, a kutatásban érdekeltek, a polgárok, a civil társadalmi szervezetek és a szociális partnerek képviselőinek részvételével, többek között a tengeri medencékhez kapcsolódó stratégiák keretében;
Módosítás 502
Rendeletre irányuló javaslat
81 cikk – 1 bekezdés – a pont – iv alpont
iv)   előmozdítja a bevált gyakorlati módszerek nemzetközi szintű cseréjét és a nemzetközi szintű párbeszédet, ideértve a harmadik országokkal folytatott kétoldalú párbeszédet is, amely nem érinti az EU és az érintett harmadik országok között létrejött egyéb megállapodásokat vagy egyezségeket;
iv)   előmozdítja a bevált gyakorlati módszerek nemzetközi szintű cseréjét és a nemzetközi szintű párbeszédet, ideértve a harmadik országokkal folytatott kétoldalú párbeszédet is, figyelembe véve az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményét (UNCLOS) és az azon alapuló, vonatkozó nemzetközi egyezményeket, az EU és az érintett harmadik országok között létrejött egyéb megállapodások vagy egyezségek sérelme nélkül;
Módosítás 503
Rendeletre irányuló javaslat
81 cikk – 1 bekezdés – b pont – bevezető rész
b)   az alábbi meglévő eszközök és kezdeményezések figyelembevételével és azokra építve hozzájárul a különböző tengeri ágazatok és/vagy ágazati politikák számára kölcsönösen kedvező ágazatközi intézkedések kidolgozásához:
b)   az alábbi meglévő eszközök és kezdeményezések figyelembevételével és azokra építve hozzájárul a különböző tengeri és tengerészeti ágazatok és/vagy ágazati politikák számára kölcsönösen kedvező ágazatközi intézkedések kidolgozásához:
Módosítás 504
Rendeletre irányuló javaslat
81 cikk – 1 bekezdés – b pont – i alpont
i)   integrált tengerfelügyelet a több ágazatot érintő és a határokon átnyúló információcsere révén megvalósítandó hatékonyság- és eredményesség-javítás érdekében, kellően figyelembe véve a meglévő és leendő rendszereket;
i)   integrált tengerfelügyelet a biztonság, hatékonyság és eredményesség javítása érdekében a több ágazatot érintő és a határokon átnyúló információcsere révén, kellően figyelembe véve a meglévő és leendő rendszereket;
Módosítás 505
Rendeletre irányuló javaslat
81 cikk – 1 bekezdés – b pont – iii alpont
iii)   a tengerrel kapcsolatos, átfogó és a nyilvánosság számára hozzáférhető, magas színvonalú tudásbázis fokozatos kifejlesztése, amely megkönnyíti ezen adatok és e tudás különböző felhasználócsoportok közötti megosztását, ismételt felhasználását és terjesztését;
iii)   a tengerrel kapcsolatos, átfogó és a nyilvánosság számára hozzáférhető, magas színvonalú tudásbázis fokozatos kifejlesztése, a párhuzamos tevékenységek csökkentése, ezen adatok és e tudás különböző felhasználócsoportok közötti megosztásának, ismételt felhasználásának és terjesztésének megkönnyítése érdekében;
Módosítás 506
Rendeletre irányuló javaslat
81 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
ba)  a tagállamok közötti együttműködés javítása, elsősorban a parti őrségek különböző szolgálatai között az információk és a bevált gyakorlatok megosztása révén, az európai parti őrség létrehozásának céljából.
Módosítás 507
Rendeletre irányuló javaslat
81 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)   a part menti régiókban a kialakulófélben lévő és a leendő tengeri ágazatokon belül a fenntartható gazdasági növekedés, a foglalkoztatás, az innováció és az új technológiák támogatása és azok kiegészítő jellegének biztosítása a kialakult ágazati és nemzeti tevékenységekkel;
c)   kialakult ágazati és tagállami tevékenységek kiegészítéseképpen a fenntartható gazdasági növekedés, a foglalkoztatás, az innováció és az új technológiák támogatása a feltörekvő és a jövőbeli tengeri ágazatokon belül, illetve az Unió part menti és legkülső régióiban és szigetein;
Módosítás 508
Rendeletre irányuló javaslat
81 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca)  a humántőke fejlesztésének támogatása a tengeri ágazatban, különösen a képzés területén való együttműködés és cserék révén.
Módosítás 509
Rendeletre irányuló javaslat
81 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)   a tengeri környezet, különösen annak biológiai sokfélesége és a védett tengeri területek – például a Natura 2000 területek – védelme és a tengeri és part menti erőforrások fenntartható felhasználása, valamint a tengeri környezetre hatást gyakorló emberi tevékenységek fenntarthatósági határainak részletesebb meghatározása, különösen a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv keretében.
d)   a tengeri környezet, különösen annak biológiai sokfélesége és a védett tengeri területek – például a Natura 2000 területek – védelme és a tengeri és part menti erőforrások fenntartható felhasználása, ökoszisztéma-alapú megközelítés alkalmazása révén az emberi tevékenységek irányításában, összhangban a jó környezeti állapot elérésére vagy fenntartására irányuló, a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv által előírt célkitűzéssel.
Módosítás 510
Rendeletre irányuló javaslat
82 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)   projektek lebonyolítása, beleértve a kísérleti projekteket és az együttműködési projekteket;
b)   projektek lebonyolítása – a kidolgozástól a végrehajtásig –, beleértve a kísérleti projekteket, valamint a nemzeti és határokon átnyúló együttműködési projekteket;
Módosítás 511
Rendeletre irányuló javaslat
82 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)   a nyilvánosság tájékoztatása és a bevált gyakorlati módszerek megosztása, tájékoztató kampányok és az azokhoz kapcsolódó ismeretterjesztési és kommunikációs tevékenységek, például figyelemfelkeltő kampányok, rendezvények, a webhelyek létrehozása és karbantartása, az érdekelt felek számára létrehozott platformok, beleértve az Európai Unió politikai prioritásainak vállalati kommunikációját, amennyiben azok kapcsolódnak e rendelet általános célkitűzéseihez;
c)   a nyilvánosság tájékoztatása és a bevált gyakorlati módszerek megosztása, különös tekintettel a tárgyhoz tartozó eredményes európai kutatóprogramokra, tájékoztató kampányok és az azokhoz kapcsolódó ismeretterjesztési és kommunikációs tevékenységek, például figyelemfelkeltő kampányok, rendezvények, a webhelyek létrehozása és karbantartása, az érdekelt felek számára létrehozott platformok, beleértve az Európai Unió politikai prioritásainak vállalati kommunikációját, amennyiben azok kapcsolódnak e rendelet általános célkitűzéseihez;
Módosítás 512
Rendeletre irányuló javaslat
82 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)   konferenciák, szemináriumok és műhelyfoglalkozások;
d)   konferenciák, szemináriumok, fórumok és műhelyfoglalkozások;
Módosítás 513
Rendeletre irányuló javaslat
82 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)   a bevált gyakorlati módszerek cseréje és koordinációs tevékenységek, ideértve a tengeri medencékre vonatkozó stratégiákhoz kapcsolódó információmegosztó hálózatokat és irányítási mechanizmusokat is;
e)   a bevált gyakorlati módszerek cseréje és koordinációs tevékenységek, ideértve az információmegosztó hálózatokat és a tengeri medencékre vonatkozó stratégiákhoz kapcsolódó fejlesztési támogatást is;
Módosítás 514
Rendeletre irányuló javaslat
82 cikk – 1 bekezdés – f pont
f)   olyan IT-rendszerek és hálózatok fejlesztése, üzemeltetése és karbantartása, amelyek lehetővé teszik a halászattal kapcsolatos adatok gyűjtését, nyilvántartását, validálását, elemzését és cseréjét, a halászattal kapcsolatos adatokra vonatkozó mintavételi módszerek fejlesztését, valamint az ágazatközi adatcsererendszerekkel való összeköttetéseket;
f)   olyan IT-rendszerek és hálózatok fejlesztése, üzemeltetése és karbantartása, amelyek lehetővé teszik az adatok gyűjtését, nyilvántartását, validálását, elemzését és cseréjét, a halászattal kapcsolatos adatokra vonatkozó mintavételi módszerek fejlesztését, valamint az ágazatközi adatcsererendszerekkel való összeköttetéseket;
Módosítás 515
Rendeletre irányuló javaslat
82 cikk – 1 bekezdés – f a pont (új)
fa)  képzési projektek az ismeretek fejlesztésére, szakmai képesítések, valamint a tengeri ágazatban a szakmai fejlődés előmozdítására irányuló intézkedések;
Módosítás 516
Rendeletre irányuló javaslat
82 cikk – 1 bekezdés – f b pont (új)
fb)  a part menti területek integrált kezeléséhez, a tengeri területfejlesztéshez és a tengeri medencék szintjén megosztott erőforrások kezeléséhez alkalmas eszközök;
Módosítás 517
Rendeletre irányuló javaslat
82 cikk – 1 bekezdés – f c pont (új)
fc)  a [közös rendelkezésekről szóló …/…/EU rendelet] 51. cikke alapján nyújtott technikai segítség.
Módosítás 518
Rendeletre irányuló javaslat
82 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
(2)   A 81. cikk b) pontjában meghatározott ágazatközi műveletek kidolgozására vonatkozó konkrét célkitűzés megvalósítása érdekében az ETHA támogathatja:
(2)   A 81. cikk b) pontjában meghatározott határokon átnyúló és ágazatközi műveletek kidolgozására vonatkozó konkrét célkitűzés megvalósítása érdekében az ETHA támogathatja:
Módosítás 519
Rendeletre irányuló javaslat
82 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)   a tengeri területrendezésnek és a part menti övezetek integrált kezelésének a fejlesztését célzó, tagállamok közötti koordinációs és együttműködési tevékenységeket, ideértve az adatmegosztási, monitoring- és értékelési tevékenységekkel kapcsolatos rendszerekkel és gyakorlatokkal összefüggő kiadásokat, a szakértői hálózatok létrehozását és működtetését, valamint a tagállamok számára a tengeri területrendezés végrehajtására irányuló kapacitásépítést célzó program kidolgozását;
b)   a tengeri területrendezésnek és a part menti övezetek integrált kezelésének a fejlesztését célzó, tagállamok közötti, és adott esetben tagállamok és régiók közötti koordinációs és együttműködési tevékenységeket, ideértve az adatmegosztási, monitoring- és értékelési tevékenységekkel kapcsolatos rendszerekkel és gyakorlatokkal összefüggő kiadásokat, a szakértői hálózatok létrehozását és működtetését, valamint a tagállamok számára a tengeri területrendezés végrehajtására irányuló kapacitásépítést célzó program kidolgozását;
Módosítás 520
Rendeletre irányuló javaslat
82 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)   egy olyan működőképes európai tengeri megfigyelési és adathálózat létrehozásához és üzemeltetéséhez szükséges technikai eszközöket, amelynek célja a hálózatban részt vevő tagállami intézmények közötti együttműködés révén a tengerekkel kapcsolatos adatok gyűjtésének, összeállításának, minőségellenőrzésének, újrafelhasználásának és terjesztésének elősegítése.
c)   egy olyan működőképes európai tengeri megfigyelési és adathálózat létrehozásához és üzemeltetéséhez szükséges technikai eszközöket, amelynek célja a hálózatban részt vevő tagállami intézmények közötti együttműködés révén a tengerekkel kapcsolatos adatok és ismeretek összegyűjtésének, összeállításának, minőségellenőrzésének, újrafelhasználásának és terjesztésének elősegítése.
Módosítás 521
Rendeletre irányuló javaslat
84 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
Az e fejezet szerinti intézkedések megkönnyítik a KHP és az ITP végrehajtását, különösen a következők tekintetében:
A magyar nyelvű változatot nem érinti.
Módosítás 522
Rendeletre irányuló javaslat
84 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)   tudományos szakvélemények kibocsátása a KHP keretében;
a)   tudományos szakvélemények gyűjtése, kezelése és terjesztése a KHP keretében;
Módosítás 523
Rendeletre irányuló javaslat
84 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)   meghatározott ellenőrzési és végrehajtási intézkedések a KHP keretében;
b)   meghatározott ellenőrzési és végrehajtási intézkedések – köztük a munkaügyi ellenőrzések – a KHP keretében;
Módosítás 524
Rendeletre irányuló javaslat
84 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)
da)  szociális párbeszéd és a szociális partnerek bevonása;
Módosítás 525
Rendeletre irányuló javaslat
84 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)   a piacra vonatkozó ismeretek;
e)   a piacra vonatkozó ismeretek, többek között elektronikus piacok kialakítása;
Módosítás 526
Rendeletre irányuló javaslat
84 a cikk (új)
84a. cikk
Védelmi intézkedések
A [közös halászati politikáról szóló] …/…/EU rendelet 17. és 21. cikke szerinti természetvédelmi intézkedések hatékony végrehajtása érdekében az ETHA támogathatja a tagállamok arra irányuló kezdeményezéseit, hogy a [közös halászati politikáról szóló] …/…/EU rendelet 9., 10. és 11. cikkei alapján közösen megállapított többéves tervek céljainak és célkitűzéseinek teljesítése érdekében együttműködjenek és közös intézkedéseket hajtsanak végre;
Módosítás 527
Rendeletre irányuló javaslat
85 cikk – 1 bekezdés
(1)   Az ETHA támogathatja a tudományos eredmények biztosítását, különösen azokat az alkalmazott kutatási projekteket, amelyek – a KHP keretében hozott eredményes és hatékony halászati döntések céljából – közvetlenül kapcsolódnak a tudományos szakvéleményezéshez és -tanácsadáshoz.
(1)   Az ETHA – különös tekintettel az alkalmazott kutatás azon projektjeire, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a tudományos és társadali-gazdasági szakvéleményezéshez és tanácsadáshoz – támogathatja olyan tudományos információk nyújtását, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a közös halászati politika keretében a halászati gazdálkodásirányítás vonatkozásában megalapozott és célravezető döntéseket lehessen hozni.
Módosítás 528
Rendeletre irányuló javaslat
85 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)   a KHP végrehajtásához és továbbfejlesztéséhez szükséges tanulmányok és kísérleti projektek, beleértve az alternatív típusú fenntartható halászati gazdálkodási módszereket;
a)   a KHP végrehajtásához és továbbfejlesztéséhez szükséges tanulmányok és kísérleti projektek, beleértve a fenntartható halászati és akvakultúra-gazdálkodási módszerek alternatív típusaival foglalkozó tanulmányokat és projekteket is, többek között a tanácsadó testületekben;
Módosítás 529
Rendeletre irányuló javaslat
85 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új)
aa)  a KHP végrehajtásához és továbbfejlesztéséhez szükséges tanulmányok a bioföldrajzi tekintetben érzékenyebb területeken;
Módosítás 530
Rendeletre irányuló javaslat
85 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)   tudományos testületek – többek között állományfelméréssel foglalkozó nemzetközi tanácsadó testületek –, független szakértők és kutatóintézetek általi tudományos szakvéleményezés és -tanácsadás;
b)   tudományos testületek – többek között állományfelméréssel foglalkozó nemzetközi tanácsadó testületek –, szakértők és kutatóintézetek általi tudományos szakvéleményezés és -tanácsadás;
Módosítás 531
Rendeletre irányuló javaslat
85 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)   szakértők részvétele a halászattal kapcsolatos tudományos és műszaki kérdéseket megvitató értekezleteken és szakértői munkacsoportokban, valamint nemzetközi tanácsadó testületekben és olyan találkozókon, ahol halászati szakértők közreműködése szükséges;
c)   szakértők részvétele a halászattal kapcsolatos tudományos és műszaki kérdéseket megvitató értekezleteken és szakértői munkacsoportokban, valamint nemzetközi tanácsadó testületekben és olyan találkozókon, ahol halászati és akvakultúra-szakértők közreműködése szükséges;
Módosítás 532
Rendeletre irányuló javaslat
85 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új)
ca)  az Unión kívüli vizeken tudományos kutatási programokat végző kutatóhajók finanszírozása, ha e vizeken az Unió halászati megállapodások alapján végez tevékenységet;
Módosítás 533
Rendeletre irányuló javaslat
85 cikk – 2 bekezdés – e pont
e)   a tagállamok között az adatgyűjtés területén folytatott együttműködési tevékenységek, ideértve a regionális együttműködés szempontjából kedvező, illetve az adatgyűjtési és adatkezelési tevékenységeket, valamint a halászati gazdálkodást támogató tudományos szakértelmet javító adatok tárolására, kezelésére és felhasználására szolgáló regionális adatbázisok létrehozását és működtetését is.
e)   a tagállamok között az adatgyűjtés területén folytatott együttműködési tevékenységek, ideértve a különféle regionális szereplőket és a regionális együttműködés szempontjából kedvező, illetve az adatgyűjtési és adatkezelési tevékenységeket, valamint a halászati gazdálkodást támogató tudományos szakértelmet javító adatok tárolására, kezelésére és felhasználására szolgáló regionális adatbázisok létrehozását és működtetését is.
Módosítás 534
Rendeletre irányuló javaslat
85 cikk – 2 bekezdés – e a pont (új)
ea)  elektronikus piacok kialakítása a piaci szereplők és a feldolgozók közötti információcsere koordinációjának javítása érdekében.
Módosítás 535
Rendeletre irányuló javaslat
86 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)   az ugyanazon földrajzi területen található több tagállam közös járőrhajó-, repülőgép- és helikopter-beszerzése, amennyiben a járműveket legalább az idő 60 %-ában a halászat ellenőrzésére használják;
a)   az ugyanazon földrajzi területen található több tagállam közös járőrhajó-, repülőgép- és helikopter-beszerzése, amennyiben a járműveket éves számításban a használat teljes idejének legalább 60%-ában a halászat ellenőrzésére használják;
Módosítás 536
Rendeletre irányuló javaslat
86 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)   az új ellenőrzési technológiák értékelésével és kifejlesztésével összefüggő kiadások;
b)   az új ellenőrzési technológiák értékelésével és kifejlesztésével összefüggő kiadások, valamint az Unióban a biztonsági, mentési és ellenőrzési feladatokért felelős hatóságok és intézmények közötti adatcserére irányuló folyamatok;
Módosítás 537
Rendeletre irányuló javaslat
88 cikk – 1 bekezdés
(1)   Az ETHA támogathatja [a közös halászati politikáról szóló rendelet] 52. cikke alapján létrehozott tanácsadó testületek működési költségeit.
(1)   Az ETHA támogatja [a közös halászati politikáról szóló rendelet] alapján létrehozott tanácsadó testületek szükséges működési és szakértői költségeit annak érdekében, hogy biztosítani lehessen feladataik teljes körű és hatékony végrehajtását.
Módosítás 538
Rendeletre irányuló javaslat
88 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az ETHA támogathatja a tanácsadó testületek működési költségeit, amennyiben az említett költségek a halászati szervezetek és más érdekeltek bevonását és részvételét mozdítják elő.
Módosítás 539
Rendeletre irányuló javaslat
88 cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)  Az ETHA támogatja a tanácsadó testületek ajánlásainak alátámasztását szolgáló vizsgálatok elvégzésével járó működési, műszaki és tudományos költségeket.
Módosítás 540
Rendeletre irányuló javaslat
88 a cikk (új)
88a. cikk
Szociális párbeszéd
Az ETHA támogathatja a szociális párbeszédet és a szociális partnerek bevonását előmozdító szervezetek működési költségeit.
Módosítás 541
Rendeletre irányuló javaslat
89 cikk – 1 bekezdés
Az ETHA támogathatja [a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló …/…/EU rendelet] 49. cikkével összhangban a halászati és akvakultúra-termékekre vonatkozó piaci ismeretek létrehozását és terjesztését.
Az ETHA támogathatja [a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló …/…/EU rendelet] 49. cikkével összhangban a halászati és akvakultúra-termékekre vonatkozó piaci ismeretek létrehozását és terjesztését, többek között elektronikus piacok kialakítását a piaci szereplők és a feldolgozók közötti információcsere koordinációjának javítása érdekében.
Módosítás 542
Rendeletre irányuló javaslat
91 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)   fenntartható halászati tárgyú megállapodások végrehajtását és az Unió részvételét regionális halászati gazdálkodási szervezetekben;
b)   fenntartható halászati tárgyú megállapodások előkészítését, nyomon követését és értékelését és az Unió részvételét regionális halászati gazdálkodási szervezetekben; a szóban forgó intézkedések tanulmányokat, üléseket, szakértők bevonását, ideiglenes alkalmazottak költségeit, információs tevékenységeket és bármilyen más adminisztratív költséget vagy a Bizottság tudományos vagy technikai segítségnyújtásából fakadó költségeket tartalmaznak;
Módosítás 543
Rendeletre irányuló javaslat
92 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)   Az ETHA valamely tagállam kezdeményezésére – az operatív program teljes összegének legfeljebb 5%-áig – támogathatja:
(1)   Az ETHA valamely tagállam kezdeményezésére – az operatív program teljes összegének legfeljebb 6%-áig – támogathatja:
Módosítás 544
Rendeletre irányuló javaslat
94 cikk – 3 bekezdés – a pont
a)   a 70. cikkben említett tárolási támogatás esetében a támogatható közkiadások 100 %-a;
a)   a 70. cikkben említett tárolási támogatás esetében a támogatható közkiadások 50%-a;
Módosítás 545
Rendeletre irányuló javaslat
94 cikk – 3 bekezdés – a a pont (új)
aa)  a 69. cikkben említett termelési és értékesítési tervek elkészítése esetében a támogatható közkiadások 100%-a;
Módosítás 546
Rendeletre irányuló javaslat
94 cikk – 3 bekezdés – d pont
d)   a 78. cikk (2) bekezdésének a)–d) és f)–j) pontjában említett támogatás esetében a támogatható közkiadások 80 %-a;
d)   a 78. cikk (2) bekezdésének a)–d) és f)–j) pontjában említett támogatás esetében a támogatható közkiadások 90%-a;
Módosítás 547
Rendeletre irányuló javaslat
94 cikk – 3 bekezdés – e pont
e)  a 79. cikkben említett támogatás esetében a támogatható kiadások 65 %-a.
e)  a 79. cikkben említett támogatás esetében a támogatható kiadások 80%-a.
Módosítás 548
Rendeletre irányuló javaslat
94 cikk – 3 bekezdés – e a pont (új)
ea)  plusz 10 százalékpont, plusz az ETHA-ból nyújtott hozzájárulás maximális mértéke, ha a távoli elhelyezkedésük miatt hátrányos helyzetben levő külső görög szigeteken és a legkülső régiókban a tevékenységeket az ETHA finanszírozza;
Módosítás 549
Rendeletre irányuló javaslat
95 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok legfeljebb a művelet összes támogatható kiadása 50 %-ának megfelelő, közpénzből nyújtott támogatási intenzitást alkalmaznak.
(1)  A tagállamok legfeljebb a művelet összes támogatható kiadása 60%-ának megfelelő, közpénzből nyújtott támogatási intenzitást alkalmaznak.
Módosítás 550
Rendeletre irányuló javaslat
95 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)   a kedvezményezett közjogi szerv;
a)   a kedvezményezett közjogi szerv vagy közszolgálati feladatot ellátó magánszervezet;
Módosítás 551
Rendeletre irányuló javaslat
95 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  a művelet a 70. cikkben említett tárolási támogatáshoz kapcsolódik;
törölve
Módosítás 552
Rendeletre irányuló javaslat
95 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész
(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok a művelet összes támogatható kiadásának 50–100 %-ának megfelelő, közpénzből nyújtott támogatási intenzitást alkalmazhatnak, ha a művelet végrehajtása az V. cím III. fejezetének értelmében történik, és megfelel az alábbi kritériumok valamelyikének:
(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok a művelet összes támogatható kiadásának 60–100%-ának megfelelő, közpénzből nyújtott támogatási intenzitást alkalmazhatnak, ha a művelet végrehajtása az V. cím I., II., III. vagy IV. fejezetének értelmében történik, és megfelel az alábbi kritériumok közül kettőnek vagy többnek:
Módosítás 553
Rendeletre irányuló javaslat
98 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság felhatalmazását az arányosság elvének teljes tiszteletben tartásával gyakorolja és figyelembe veszi annak kockázatát, hogy a KHP vonatkozó szabályainak megsértése komolyan veszélyezteti az élő tengeri biológiai erőforrások tagállami szinten történő fenntartható – a célfajok populációit a legnagyobb fenntartható hozamot eredményező egyedszám feletti szintre helyreállító és azon a szinten fenntartó – kiaknázását, az érintett állományok fenntarthatóságát vagy a tengeri környezet megőrzését.
A Bizottság felhatalmazását az arányosság elvének teljes tiszteletben tartásával gyakorolja, és figyelembe veszi annak kockázatát, hogy a KHP vonatkozó szabályainak megsértése komolyan veszélyezteti az élő tengeri biológiai erőforrások tagállami szinten történő fenntartható – a célfajok populációit a legnagyobb fenntartható hozamot eredményező egyedszám feletti szintre helyreállító és azon a szinten fenntartó – kiaknázását, az érintett állományok fenntarthatóságát, a tengeri környezet megőrzését vagy a jó környezeti állapot 2020-ig történő elérését és fenntartását.
Módosítás 576
Rendeletre irányuló javaslat
99. cikk – 1 bekezdés
(1)  A [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 114. cikkében meghatározott általános szabályokon túlmenően az irányító hatóság:
(1)  A [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 114. cikkében meghatározott általános szabályokon túlmenően az irányító hatóság:
a)  a finanszírozásra kiválasztott műveletekre vonatkozó releváns adatokat félévenként közli a Bizottság felé, ideértve mind a kedvezményezett, mind a művelet kulcsfontosságú jellemzőinek közlését. A Bizottság a 128. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási aktusok útján meghatározza az ezen adatok ismertetésére vonatkozó szabályokat.
a)  a finanszírozásra kiválasztott műveletekre vonatkozó releváns adatokat félévenként közli a Bizottság felé, ideértve mind a kedvezményezett, mind a művelet kulcsfontosságú jellemzőinek közlését. A Bizottság a 128. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási aktusok útján meghatározza az ezen adatok ismertetésére vonatkozó szabályokat.
b)  biztosítja a programok megismertetését oly módon, hogy tájékoztatja a potenciális kedvezményezetteket, a szakmai szervezeteket, a gazdasági és szociális partnereket, a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításában közreműködő testületeket és az érintett nem kormányzati szervezeteket, beleértve a környezetvédelmi szervezeteket is, a program által kínált lehetőségekről és a programfinanszírozáshoz való hozzáférés szabályairól;
b)  biztosítja a programok megismertetését oly módon, hogy tájékoztatja a potenciális kedvezményezetteket, a szakmai szervezeteket, a gazdasági és szociális partnereket, a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításában közreműködő testületeket és az érintett nem kormányzati szervezeteket, beleértve a környezetvédelmi szervezeteket is, a program által kínált lehetőségekről és a programfinanszírozáshoz való hozzáférés szabályairól, továbbá a Közös Halászati Politika szabályainak való megfelelésre vonatkozó kötelezettségről;
c)  biztosítja a programok megismertetését azáltal, hogy az uniós támogatás kedvezményezettjeit és a közvéleményt tájékoztatja az Uniónak a programban vállalt szerepéről.
c)  biztosítja a programok megismertetését azáltal, hogy a kedvezményezetteket tájékoztatja az uniós hozzájárulásról, továbbá a Közös Halászati Politika szabályainak való megfelelésre vonatkozó kötelezettségről.
d)  gondoskodik a programok megismertetéséről azáltal, hogy a közvéleményt tájékoztatja az Uniónak a programban vállalt szerepéről, illetve a tagállamok szerepéről azt illetően, hogy biztosítják a Közös Halászati Politika szabályainak való megfelelést.
Módosítás 554
Rendeletre irányuló javaslat
100 cikk – 1 bekezdés
(1)  A [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 135. cikkének előírásain túlmenően elsődlegesen a tagállamok feladata a közös halászati politika szabályainak megsértésével kapcsolatos esetek kivizsgálása is.
A magyar nyelvű változatot nem érinti.
Módosítás 555
Rendeletre irányuló javaslat
100 cikk – 2 bekezdés
(2)   A 98. cikk megsértéséhez közvetlenül kapcsolódó kiadásokra alkalmazott pénzügyi korrekciók esetében a tagállamok döntenek a korrekció összegéről, figyelembe véve, hogy a kedvezményezett milyen mértékben nem felelt meg a KHP szabályainak, figyelembe véve továbbá a KHP szabályainak megsértéséből eredő gazdasági előnyt, illetve az ETHA hozzájárulásának jelentőségét a kedvezményezett gazdasági tevékenységéhez.
(2)   A 98. cikk megsértéséhez közvetlenül kapcsolódó kiadásokra alkalmazott pénzügyi korrekciók esetében a tagállamok döntenek a korrekció összegéről, figyelembe véve, hogy a kedvezményezett milyen mértékben, milyen terjedelemben, mennyi ideig és milyen gyakorisággal nem felelt meg a KHP szabályainak, figyelembe véve továbbá a KHP szabályainak megsértéséből eredő gazdasági előnyt, illetve az ETHA hozzájárulásának jelentőségét a kedvezményezett gazdasági tevékenységéhez.
Módosítás 577
Rendeletre irányuló javaslat
102. cikk
1.  A [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 134. cikkében foglalt előírásokon túlmenően a Bizottság végrehajtási aktus útján egészben vagy részben felfüggesztheti az operatív program időközi kifizetéseit, amennyiben:
1.  A [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 134. cikkében foglalt előírásokon túlmenően a Bizottság végrehajtási aktus útján egészben vagy részben felfüggesztheti az operatív program időközi kifizetéseit, amennyiben:
a)  az operatív program irányítási és ellenőrzési rendszerében olyan súlyos hiányosság tapasztalható, amelyre nézve nem tettek korrekciós intézkedéseket;
b)  egy igazolt költségnyilatkozatban szereplő kiadás olyan súlyos szabálytalansághoz vagy egyéb szabálysértéshez kapcsolódik, amelyet nem orvosoltak;
c)  a tagállam nem tette meg a szükséges intézkedést a 118. cikk szerinti megszakítást indokoló helyzet orvoslására;
d)  súlyos hiányosság tapasztalható a monitoringrendszer minőségében és megbízhatóságában;
a Bizottság végrehajtási aktus útján annak elismerésére vonatkozó határozatot fogadott el, hogy valamely tagállam nem tett eleget a közös halászati politika szerinti kötelezettségeinek. Az ilyen meg nem felelés befolyásolja az időközi kifizetés iránti kérelemmel érintett, igazolt kiadási kimutatásban szereplő kiadásokat.
e)  a Bizottság végrehajtási aktus útján annak elismerésére vonatkozó határozatot fogadott el, hogy valamely tagállam nem tett eleget a közös halászati politika szerinti kötelezettségeinek. Az ilyen meg nem felelés befolyásolja az időközi kifizetés iránti kérelemmel érintett, igazolt kiadási kimutatásban szereplő kiadásokat.
f)  teljesülnek a [közös rendelkezések megállapításáról szóló rendelet] 17. cikkének (5) bekezdésében és 20. cikkének (3) bekezdésében említett feltételek.
2.  A Bizottság a 128. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási aktusok útján részletes szabályokat határozhat meg azokra a kifizetésekre, amelyeket esetlegesen felfüggesztenek. E kifizetések összegei a tagállam által elkövetett kötelezettségszegés jellegével és jelentőségével arányosak.
2.  A Bizottság végrehajtási aktus útján határozhat az időközi kifizetések egészben vagy részben történő felfüggesztéséről, miután lehetőséget adott a tagállamnak arra, hogy két hónapon belül megtegye észrevételeit. A Bizottság a 151. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási aktusok útján részletes szabályokat határozhat meg a kifizetések azon részére, amelyet esetlegesen felfüggesztenek. Ezek az összegek a tagállam által elkövetett mulasztás, szabálytalanság vagy kötelezettségszegés jellegével és jelentőségével arányosak.
2a.  A Bizottság végrehajtási aktus útján határoz az időközi kifizetések egésze vagy egy része felfüggesztésének megszüntetéséről, amennyiben a tagállam megtette a felfüggesztés megszüntetését lehetővé tevő szükséges intézkedéseket. Ha a tagállam nem teszi meg ezeket az intézkedéseket, a Bizottság végrehajtási aktus útján olyan határozatot hozhat, hogy a 128. cikkel és a 129. cikkben leírt eljárással összhangban az operatív programhoz nyújtott uniós hozzájárulás egészben vagy részben történő megszüntetésével pénzügyi korrekciókat alkalmaz.
Módosítás 578
Rendeletre irányuló javaslat
103 a cikk (új)
103a. cikk
A Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzések
1.  A nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések értelmében végrehajtott tagállami ellenőrzések, a Szerződés 287. cikke, továbbá a Szerződés 322. cikke alapján szervezett bármely ellenőrzés sérelme nélkül a Bizottság különösen az alábbiak ellenőrzése érdekében helyszíni ellenőrzéseket tarthat a tagállamokban:
a)  az igazgatási gyakorlat uniós szabályoknak való megfelelősége;
b)  a szükséges igazoló dokumentumok megléte és azok összhangja az ETHA által finanszírozott műveletekkel;
c)  az ETHA által finanszírozott műveletek végrehajtására és ellenőrzésére vonatkozó feltételek.
2.  A Bizottság által a helyszíni ellenőrzésekkel megbízott személyeknek, illetve a Bizottság tisztviselőinek a részükre biztosított hatáskör keretében eljárva hozzáférési joguk van a könyvelésekhez és minden más, az ETHA által finanszírozott kiadásokra vonatkozó dokumentumhoz, beleértve az elektronikus adathordozókon készített, kapott vagy tárolt dokumentumokat és azok metaadatait.
4.  A Bizottság a helyszíni ellenőrzésről kellő időben, előzetesen értesíti az érintett tagállamot vagy azt, amelynek területén az ellenőrzésre sor kerül. Az érintett tagállam tisztviselői részt vehetnek ezekben az ellenőrzésekben.
5.  A Bizottság kérésére és az érintett tagállam egyetértésével az adott tagállam illetékes hatóságai az ebben a rendeletben említett műveletekre vonatkozóan kiegészítő ellenőrzéseket vagy vizsgálatokat végeznek. A Bizottság tisztviselői vagy az általa megbízott személyek részt vehetnek ezekben az ellenőrzésekben.
6.  Az ellenőrzések hatékonyabbá tétele érdekében a Bizottság – az érintett tagállamok egyetértésével – kérheti a szóban forgó tagállamok hatóságainak segítségét egyes ellenőrzések és vizsgálatok elvégzéséhez.
7.  A Bizottság a 151. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően elfogadott végrehajtási aktusok útján az (5) és a (6) bekezdésben említett kiegészítő ellenőrzések elvégzése során követendő eljárásokra vonatkozó szabályokat állapíthat meg.
Módosítás 579
Rendeletre irányuló javaslat
104. cikk
1.  A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátanak minden, az ETHA zavartalan működéséhez szükséges információt, és megtesznek minden olyan megfelelő intézkedést, amely megkönnyíti a Bizottság által az uniós finanszírozás irányításával kapcsolatban szükségesnek ítélt ellenőrzés elvégzését, beleértve a helyszíni ellenőrzéseket is.
A Bizottság kérésére a tagállamok közlik a Bizottsággal a közös halászati politikával kapcsolatos uniós jogi aktusok végrehajtása érdekében elfogadott törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseiket, amennyiben ezek a jogi aktusok az ETHA-ra nézve pénzügyi hatással járnak.
2.   A Bizottság kérésére a tagállamok közlik a Bizottsággal a közös halászati politikával kapcsolatos uniós jogi aktusok végrehajtása érdekében elfogadott törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseiket, amennyiben ezek a jogi aktusok az ETHA-ra nézve pénzügyi hatással járnak.
3.  A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátanak minden információt a feltárt szabálytalanságokra és csalási ügyekre, valamint a szóban forgó szabálytalanságokkal és csalási ügyekkel összefüggésben teljesített jogosulatlan kifizetéseknek a 116. cikk értelmében történő visszafizettetése érdekében meghozott intézkedésekre vonatkozóan.
Módosítás 580
Rendeletre irányuló javaslat
107. cikk
1.  A Bizottság a pénzügyi korrekcióról szóló határozat végrehajtási aktusok útján történő meghozatala előtt azzal indítja az eljárást, hogy tájékoztatja a tagállamot előzetes következtetéseiről, és felkéri a tagállamot, hogy két hónapon belül nyújtsa be észrevételeit.
A [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 137. cikkének (2) bekezdésében foglalt előírásokon túlmenően, amennyiben a Bizottság a 106. cikk (2) bekezdésében említett pénzügyi korrekciót javasol, a tagállamnak – az érintett dokumentumok átvizsgálása révén – lehetőséget kell kapnia annak bizonyítására, hogy a KHP-szabályok megsértésének tényleges mértéke és annak a kiadásokra gyakorolt hatása enyhébb volt, mint a Bizottság értékelésében.
2.   Amennyiben a Bizottság extrapoláció alapján vagy átalány formájában végrehajtott pénzügyi korrekciót javasol, a tagállamnak – az érintett dokumentumok átvizsgálása révén – lehetőséget kell kapnia annak bizonyítására, hogy a szabálytalanság vagy egyéb szabálysértés (ideértve a KHP szabályai betartásának elmulasztását) tényleges mértéke enyhébb volt, mint a Bizottság értékelése. A Bizottsággal egyetértésben a tagállam ezt a vizsgálatot az érintett dokumentumok megfelelő hányadára vagy mintájára korlátozhatja. A megfelelően indokolt esetek kivételével a vizsgálatra szánt időszak az (1) bekezdésben említett kéthónapos időszakot követően legfeljebb egy további két hónapos időszakkal hosszabbítható meg.
3.  A Bizottság figyelembe veszi a tagállam által az (1) és a (2) bekezdésben említett határidőkön belül benyújtott valamennyi bizonyítékot.
4.  Ha a tagállam nem fogadja el a Bizottság előzetes következtetéseit, a Bizottság meghallgatásra hívja a tagállamot annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottságnak minden releváns információ és észrevétel rendelkezésére álljon a pénzügyi korrekció alkalmazásával kapcsolatos következtetéseinek megalapozásához.
5.  Pénzügyi korrekciók alkalmazása érdekében a Bizottság a meghallgatást követő hat hónapon belül – vagy ha a tagállam vállalja, hogy a meghallgatás után további információkat nyújt be, ezen információk kézhezvételét követő hat hónapon belül – végrehajtási aktusok útján hoz határozatot. A Bizottság az eljárás során benyújtott minden információt és észrevételt figyelembe vesz. Amennyiben nem kerül sor meghallgatásra, a hathónapos időszak a Bizottság által a meghallgatásra küldött meghívó időpontjától számított két hónap elteltével kezdődik.
6.  Amennyiben a Bizottság vagy a Számvevőszék a Bizottság számára megküldött éves beszámolót érintő szabálytalanságokat tár fel, az ennek kapcsán meghatározott pénzügyi korrekció csökkenti az ETHA-ból az operatív programhoz nyújtott támogatás mértékét.
Módosítás 557
Rendeletre irányuló javaslat
111 cikk – 1 bekezdés
(1)  A nyomon követéshez és az értékeléshez szükséges, a program végrehajtásával, valamennyi finanszírozásra kiválasztott művelettel, valamint a befejezett műveletekkel kapcsolatos alapvető információkat, ideértve a kedvezményezett és a projekt fő jellemzőit, elektronikus formában kell rögzíteni és tárolni.
A magyar nyelvű változatot nem érinti.
Módosítás 558
Rendeletre irányuló javaslat
113 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az irányító hatóság és a monitoringbizottság pénzügyi, teljesítmény- és célmutatók alapján végzi az operatív program nyomon követését.
A magyar nyelvű változatot nem érinti.
Módosítás 559
Rendeletre irányuló javaslat
114 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  konzultációt folytat és véleményt alkot a finanszírozott műveletek kiválasztási kritériumairól a program jóváhagyására vonatkozó döntést követő négy hónapon belül; a kiválasztási kritériumok felülvizsgálatára a programozás igényeinek megfelelően kerül sor;
A magyar nyelvű változatot nem érinti.
Módosítás 581, 560 és 561
Rendeletre irányuló javaslat
120 cikk – 1 bekezdés
1.  A 99. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban az irányító hatóság felelős az alábbiakért:
1.  A 99. cikk (1) bekezdésének b)–d) pontjával összhangban az irányító hatóság felelős az alábbiakért:
a)   egységes honlap vagy egységes webportál létrehozása, amely tájékoztatást nyújt az egyes tagállamok operatív programjáról és hozzáférést biztosít azokhoz;
a)   egységes honlap vagy egységes webportál létrehozása, amely tájékoztatást nyújt az egyes tagállamok operatív programjairól és egyszerű hozzáférést biztosít azokhoz;
b)  a lehetséges kedvezményezettek tájékoztatása az operatív program finanszírozási lehetőségeiről;
b)  a lehetséges kedvezményezettek tájékoztatása az operatív program finanszírozási lehetőségeiről és a Közös Halászati Politika szabályainak való megfelelésre vonatkozó kötelezettségről;
c)  az ETHA szerepének és eredményeinek terjesztése az Unió polgárai körében a partnerségi szerződések, operatív programok és műveletek eredményeiről és hatásáról szóló tájékoztatási és kommunikációs intézkedések révén.
c)  az ETHA szerepének és eredményeinek terjesztése az Unió polgárai körében a partnerségi szerződések, operatív programok és műveletek eredményeiről és hatásáról szóló tájékoztatási és kommunikációs intézkedések révén.
d)  annak biztosítása, hogy a KHP szabályainak való megfelelés biztosítását célzó intézkedések összefoglalása – ideértve mind a tagállamok vagy a kedvezményezettek szabálysértésének eseteit, mind a (különösen a pénzügyi vonatkozású) korrekciós intézkedéseket – nyilvánosan hozzáférhető legyen.
Módosítás 562
Rendeletre irányuló javaslat
120 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  A környezeti információkhoz való hozzáférés tekintetében a 2003/4/EK irányelv, valamint az 1049/2001/EK és a 1367/2006/EK rendelet alkalmazandó.
Módosítás 563
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 táblázat – 1 sor

A Bizottság által javasolt szöveg

Művelettípus

Százalékpontok

A kisüzemi part menti halászathoz kapcsolódó műveletek támogatásának lehetséges növekedése

25

A Parlament módosítása

Művelettípus

Százalékpontok

A kisüzemi part menti halászathoz kapcsolódó műveletek támogatásának lehetséges növekedése

30

Módosítás 564
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 táblázat – 5 sor

A Bizottság által javasolt szöveg

Művelettípus

Százalékpontok

A termelői szervezetek vagy termelői szervezetek társulásai által végrehajtott műveletek támogatásának lehetséges növekedése .

10

A Parlament módosítása

Művelettípus

Százalékpontok

A termelői szervezetek, azok társulásai, a halászok tagállam által elismert szakmai szervezetei vagy ágazatközi szervezetek által végrehajtott műveletek támogatásának lehetséges növekedése

30

Módosítás 565
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 táblázat – 5 a sor (új)

A Parlament módosítása

Művelettípus

Százalékpontok

A tagállamok által alkalmazható fenntarthatósági kritériumokra vonatkozó követelmények teljesítéséből eredő növekedés

10

Módosítás 566
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 táblázat – 8 sor

A Bizottság által javasolt szöveg

Művelettípus

Százalékpontok

A kkv-k fogalommeghatározása alá nem tartozó vállalkozások által végrehajtott műveletek támogatásának csökkenése

20

A Parlament módosítása

Művelettípus

Százalékpontok

A kkv-k fogalommeghatározása alá nem tartozó vállalkozások által végrehajtott műveletek támogatásának csökkenése

15

Módosítás 567
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 táblázat – 8 a sor (új)

A Parlament módosítása

Művelettípus

Százalékpontok

A tagállamok által alkalmazható fenntarthatósági kritériumokra vonatkozó követelményeknek való megfelelés esetén a támogatás lehetséges növekedése

10

Módosítás 568
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 táblázat – 7 a sor (új)

A Parlament módosítása

(7a)  A munkakörülményekre vonatkozó jogszabályok

A munkakörülményekre vonatkozó uniós jogszabályok piaci szereplők általi betartása.

A munkakörülményekre vonatkozó uniós jogszabályok tényleges végrehajtása és alkalmazása a következők terén:

–  a halászok munkaidejére és pihenőidejére vonatkozó jogszabályok;

–  az egészségre és a biztonságra vonatkozó jogszabályok;

–  a halászok alapképzéséről és továbbképzéséről szóló jogszabályok.

Módosítás 569
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 táblázat – 3 sor

A Bizottság által javasolt szöveg

ETHA-prioritás:

6. A KHP végrehajtásának előmozdítása

6 környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság előmozdítása

Bizonyított igazgatási kapacitás a halászati gazdálkodás a [KHP-ról szóló rendelet] 37. cikkében meghatározott adatszolgáltatási követelmények teljesítéséhez.

Bizonyított igazgatási kapacitás az adatgyűjtést célzó – a HTMGB által felülvizsgálandó és a Bizottság által elfogadandó – többéves program elkészítéséhez;

bizonyított igazgatási kapacitás az adatgyűjtést célzó – a HTMGB által felülvizsgálandó és a Bizottság által elfogadandó – éves munkaterv elkészítéséhez és végrehajtásához;

az emberi erőforrások elosztása terén elegendő kapacitás a kétoldalú vagy többoldalú megállapodások más tagállamokkal történő megkötéséhez, amennyiben az adatgyűjtési kötelezettség végrehajtására irányuló munka megosztott.

Módosítás

ETHA-prioritás:

6. A KHP végrehajtásának előmozdítása

6. környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság előmozdítása

Bizonyított igazgatási kapacitás a halászati gazdálkodás a [KHP-ról szóló rendelet] 37. cikkében meghatározott adatszolgáltatási követelmények teljesítéséhez.

A halászati kapacitás és a halászati lehetőségek közötti egyensúly értékelése:

Elvégezték a halászati kapacitás és a halászati lehetőségek közötti egyensúly konkrét elemzését a flottakezelési intézkedések hatékony végrehajtásához.

Bizonyított igazgatási kapacitás az adatgyűjtést célzó – a HTMGB által felülvizsgálandó és a Bizottság által elfogadandó – többéves program elkészítéséhez;

bizonyított igazgatási kapacitás az adatgyűjtést célzó – a HTMGB által felülvizsgálandó és a Bizottság által elfogadandó – éves munkaterv elkészítéséhez és végrehajtásához;

az emberi erőforrások elosztása terén elegendő kapacitás a kétoldalú vagy többoldalú megállapodások más tagállamokkal történő megkötéséhez, amennyiben az adatgyűjtési kötelezettség végrehajtására irányuló munka megosztott.

bizonyított igazgatási kapacitás a flottakapacitás felmérésének előkészítéséhez és végrehajtásához;

megfelelő jelentéstétel a halászati kapacitás és a halászati lehetőségek közötti egyensúly létrehozására irányuló erőfeszítésekről, a [KHP-ról szóló] …/…/EU rendelet 34. és 37. cikkében előírtak szerint.

Módosítás 570
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 bekezdés – 1 pont – 1 táblázat – 4 a sor (új)

A Parlament módosítása

Az ETHA-val kapcsolatos uniós prioritás/A közös stratégiai keret tematikus célkitűzése

Előzetes feltétel

Teljesítési kritériumok

ETHA-prioritás:

6. A KHP végrehajtásának előmozdítása

TO 6: A környezet védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása.

A halászati kapacitás és a halászati lehetőségek közötti egyensúly évente történő értékelése: A flottakapacitás csökkentését és a hajókon végzett közvetlen beruházásokat érintő flottakezelési intézkedések hatékony végrehajtása érdekében a halászati kapacitások és a halászati lehetőségek közötti egyensúly konkrét elemzésére került sor.

A konkrét fellépések magukban foglalják a következőket:

–  bizonyított igazgatási kapacitás a flottakapacitás felmérésének előkészítéséhez és végrehajtásához;

–  megfelelő jelentéstétel a halászati kapacitás és a halászati lehetőségek közötti egyensúly létrehozására irányuló erőfeszítésekről, a [javasolt alaprendelet] 34. és 37. cikkében előírtak szerint.

Módosítás 614
Rendeletre irányuló javaslat
IV meléklet – 1 cikk – 1 bekezdés – 1 francia bekezdés
–  a kedvezményezett neve (csak jogi személyek esetében; természetes személyeket nem kell megnevezni);;
–  a kedvezményezett neve;
Módosítás 582
Rendeletre irányuló javaslat
IV melléklet – 2 és 3 pont
2.  TÁJÉKOZTATÁSI ÉS NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI INTÉZKEDÉSEK
2.  TÁJÉKOZTATÁSI ÉS NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI INTÉZKEDÉSEK
2.1.  A tagállam feladatai
2.1.  A tagállam feladatai
1.  A tagállam biztosítja, hogy a tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali intézkedések – különféle kommunikációs formáknak és módszereknek a megfelelő szinteken történő használatával – a lehető legszélesebb körű médialefedettséget biztosítsák.
1.  A tagállam biztosítja, hogy a tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali intézkedések – különféle kommunikációs formáknak és módszereknek a megfelelő szinteken történő használatával – a lehető legszélesebb körű médialefedettséget biztosítsák.
2.  A tagállam feladata, hogy legalább a következő tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali intézkedéseket megszervezze:
2.  A tagállam feladata, hogy legalább a következő tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali intézkedéseket megszervezze:
a)  nagyszabású tájékoztatási kampány az operatív program indításáról;
a)  nagyszabású tájékoztatási kampány az operatív program indításáról;
b)  a programozási időszak alatt legalább két nagyszabású tájékoztatási kampány, amely népszerűsíti a finanszírozási lehetőségeket és az alkalmazott stratégiákat, valamint bemutatja az operatív program által elért eredményeket;
b)  a programozási időszak alatt legalább két nagyszabású tájékoztatási kampány, amely népszerűsíti a finanszírozási lehetőségeket és az alkalmazott stratégiákat, valamint bemutatja az operatív program által elért eredményeket;
c)  az Európai Unió lobogójának kihelyezése az egyes irányító hatóságok előtt vagy a működésük helyszínén a nyilvánosság számára jól látható helyen;
c)  az Európai Unió lobogójának kihelyezése az egyes irányító hatóságok előtt vagy a működésük helyszínén a nyilvánosság számára jól látható helyen;
d)  a műveletek 1. szakasz szerinti jegyzékének elektronikus úton történő nyilvánosságra hozatala;
d)  a műveletek 1. szakasz szerinti jegyzékének elektronikus úton történő nyilvánosságra hozatala;
e)  példák felsorolása az adott operatív program szerinti műveletekre az egységes honlapon vagy az operatív programnak az egységes webportálon keresztül elérhető honlapján; a példákat az Európai Unió valamely széles körben beszélt, az érintett tagállam hivatalos nyelvétől vagy nyelveitől eltérő hivatalos nyelvén kell közzétenni;
e)  példák felsorolása az adott operatív program szerinti műveletekre az egységes honlapon vagy az operatív programnak az egységes webportálon keresztül elérhető honlapján; a példákat az Európai Unió valamely széles körben beszélt, az érintett tagállam hivatalos nyelvétől vagy nyelveitől eltérő hivatalos nyelvén kell közzétenni;
f)  az egységes honlap egy meghatározott részének az innovációs és ökoinnovációs műveletek rövid összefoglalását kell bemutatnia;
f)  az egységes honlap egy meghatározott részének az innovációs és ökoinnovációs műveletek rövid összefoglalását kell bemutatnia;
g)   az operatív program végrehajtására, többek között a fontosabb eredményekre vonatkozó információk frissítése az egységes honlapon vagy az adott operatív program egységes webportálon keresztül elérhető honlapján.
g)   az operatív program végrehajtására, többek között a fontosabb eredményekre vonatkozó információk frissítése az egységes honlapon vagy az adott operatív program egységes webportálon keresztül elérhető honlapján.
ga)  Minden év január 31-én – első ízben 2016-ban – összefoglalót kell közzétenni a tagállamok vagy a kedvezményezettek által elkövetett szabálysértésekről, továbbá a tagállam vagy a Bizottság által foganatosított korrekciós intézkedésekről, ideértve a pénzügyi vonatkozású eseteket is.
3.  Az irányító hatóság a tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali intézkedések végrehajtásába, a nemzeti törvényekkel és gyakorlattal összhangban, bevonja a következő szerveket:
3.  Az irányító hatóság a tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali intézkedések végrehajtásába, a nemzeti törvényekkel és gyakorlattal összhangban, bevonja a következő szerveket:
h)  a [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 5. cikkében említett partnerek;
a)  a [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 5. cikkében említett partnerek;
i)  az európai tájékoztatási központok, valamint a Bizottságnak a tagállamban működő képviseleti irodái;
b)  az európai tájékoztatási központok, valamint a Bizottságnak a tagállamban működő képviseleti irodái;
j)  oktatási és kutatási intézmények.
c)  oktatási és kutatási intézmények.
E szervek széles körben terjesztik a 120. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában leírt információkat.
E szervek széles körben terjesztik a 120. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában leírt információkat.
3.  A POTENCIÁLIS KEDVEZMÉNYEZETTEK ÉS A KEDVEZMÉNYEZETTEK TÁJÉKOZTATÁSÁT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK
3.  A POTENCIÁLIS KEDVEZMÉNYEZETTEK ÉS A KEDVEZMÉNYEZETTEK TÁJÉKOZTATÁSÁT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK
3.1.  A potenciális kedvezményezettek tájékoztatását szolgáló intézkedések
3.1.  A potenciális kedvezményezettek tájékoztatását szolgáló intézkedések
1.  Az irányító hatóság biztosítja, hogy az operatív program célkitűzéseit és az ETHA által kínált támogatási lehetőségeket széles körben megismertessék a potenciális kedvezményezettekkel és valamennyi érdekelt féllel.
1.  Az irányító hatóság biztosítja, hogy az operatív program célkitűzéseit és az ETHA által kínált támogatási lehetőségeket széles körben megismertessék a potenciális kedvezményezettekkel és valamennyi érdekelt féllel.
2.  Az irányító hatóság biztosítja, hogy a potenciális kedvezményezettek tájékoztatást kapjanak legalább a következőkről:
2.  Az irányító hatóság biztosítja, hogy a potenciális kedvezményezettek tájékoztatást kapjanak legalább a következőkről:
a)  a kiadások támogathatóságának feltételei, amelyeket teljesíteniük kell annak érdekében, hogy jogosultak legyenek támogatásra az operatív program keretében;
a)  a kiadások támogathatóságának feltételei, amelyeket teljesíteniük kell annak érdekében, hogy jogosultak legyenek támogatásra az operatív program keretében;
b)  a kérelmek elfogadhatósági feltételeinek, a támogatási kérelmek vizsgálati eljárásainak és a vonatkozó határidőknek a leírása;
b)  a kérelmek elfogadhatósági feltételeinek, a támogatási kérelmek vizsgálati eljárásainak és a vonatkozó határidőknek a leírása;
ba)  a Közös Halászati Politika szabályainak be nem tartásából esetlegesen származó pénzügyi következmények;
c)  a támogatandó műveletek kiválasztási kritériumai;
c)  a támogatandó műveletek kiválasztási kritériumai;
d)  a nemzeti, regionális vagy helyi szintű kapcsolati pontok, amelyek tájékoztatást tudnak nyújtani az operatív programokról;
d)  a nemzeti, regionális vagy helyi szintű kapcsolati pontok, amelyek tájékoztatást tudnak nyújtani az operatív programokról;
e)  arról, hogy a kérelemben javasolni kell olyan, a művelet méretével arányos kommunikációs tevékenységeket, amelyek tájékoztatják a nyilvánosságot a művelet céljairól és az ahhoz nyújtott uniós támogatásról.
e)  arról, hogy a kérelemben javasolni kell olyan, a művelet méretével arányos kommunikációs tevékenységeket, amelyek tájékoztatják a nyilvánosságot a művelet céljairól és az ahhoz nyújtott uniós támogatásról.
3.2.  A kedvezményezettek tájékoztatását szolgáló intézkedések
3.2.  A kedvezményezettek tájékoztatását szolgáló intézkedések
Az irányító hatóság tájékoztatja a kedvezményezetteket arról, hogy a támogatás elfogadásával beleegyeznek abba, hogy felveszik őket a műveletek 143. cikk (2) bekezdése szerint közzétett jegyzékébe.
Az irányító hatóság tájékoztatja a kedvezményezetteket arról, hogy a támogatás elfogadásával beleegyeznek abba, hogy felveszik őket a műveletek 120. cikk (2) bekezdése szerint közzétett jegyzékébe.

(1) Az ügyet az 57. cikk (2) bekezdésének második albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz újratárgyalásra. (A7-0282/2013).


Kábítószer-prekurzorok ***I
PDF 212kWORD 26k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2013. október 23-i jogalkotási állásfoglalása a kábítószer-prekurzorokról szóló 273/2004/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2012)0548 – C7-0319/2012 – 2012/0261(COD))
P7_TA(2013)0442A7-0153/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0548),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0319/2012),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. január 16-i véleményére(1),

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. június 26-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint jóváhagyja a Parlament álláspontját, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzatának 55. cikkére,

–  tekintettel a Polgári szabadságjogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A7-0153/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2013. október 23-án került elfogadásra a kábítószer-prekurzorokról szóló 273/2004/EK rendelet módosításáról szóló .../2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2012)0261


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 1258/2013/EU rendelet.)

(1) HL C 76., 2013.3.14., 54. o.


Éghajlat-változási konferencia
PDF 285kWORD 48k
Az Európai Parlament 2013. október 23-i állásfoglalása a varsói (lengyelországi) éghajlat-változási konferenciáról (COP19) (2013/2666(RSP))
P7_TA(2013)0443B7-0482/2013

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezményére (UNFCCC) és az ahhoz csatolt Kiotói Jegyzőkönyvre,

–  tekintettel az ENSZ 2007-ben, Balin megrendezett éghajlat-változási konferenciájára és a bali cselekvési tervre (1/COP13. sz. határozat),

–  tekintettel az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek tizenötödik konferenciájára (COP15) és a Kiotói Jegyzőkönyv feleinek találkozójaként szolgáló, a felek 2009. december 7–18. között Koppenhágában, Dániában megrendezett ötödik konferenciájára (COP/MOP5), valamint a Koppenhágai Egyezményre,

–  tekintettel az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek tizenhatodik Konferenciájára (COP16) és a Kiotói Jegyzőkönyv feleinek találkozójaként szolgáló, a felek 2010. november 29. és december 10. között Cancúnban, Mexikóban megrendezett hatodik konferenciájára (COP/MOP6), valamint a Cancúni Megállapodásra,

–  tekintettel az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek tizenhetedik Konferenciájára (COP17) és a Kiotói Jegyzőkönyv feleinek találkozójaként szolgáló, a felek 2011. november 28. és december 9. között Durbanben, Dél-Afrikában megrendezett hetedik konferenciájára (COP/MOP7), valamint különös tekintettel a fokozott fellépést célzó Durban Platformot magukban foglaló határozatokra,

–  tekintettel az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek tizennyolcadik Konferenciájára (COP18) és a Kiotói Jegyzőkönyv feleinek találkozójaként szolgáló, a felek 2012. november 26. és december 8. között Dohában, Katarban megrendezett nyolcadik konferenciájára (COP/MOP8), valamint a dohai „Climate Gateway” megállapodásra,

–  tekintettel az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek tizenkilencedik konferenciájára (COP19) és a Kiotói Jegyzőkönyv feleinek találkozójaként szolgáló, a felek 2013. november 11–23. között Varsóban, Lengyelországban megrendezendő kilencedik konferenciájára (COP/MOP9),

–  tekintettel az Európai Unió 2008. decemberi éghajlat-változási és energiaügyi csomagjára,

–  tekintettel a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történő kiterjesztése céljából történő módosításáról szóló, 2008. november 19-i 2008/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1),

–  tekintettel a „2050: A jövő ma kezdődik – Az éghajlatváltozással foglalkozó jövőbeni integrált uniós politikára vonatkozó ajánlások” című, 2009. február 4-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a koppenhágai éghajlat-változási konferenciára vonatkozó uniós stratégiáról szóló 2009. november 25-i(3), az éghajlatváltozással foglalkozó koppenhágai konferencián (COP 15) elért eredményekről szóló 2010. február 10-i(4), a cancúni éghajlat-változási konferenciáról (COP 16) szóló 2010. november 25-i(5), a durbani éghajlat-változási konferenciáról (COP 17) szóló 2011. november 16-i(6), valamint a dohai (katari) éghajlat-változási konferenciáról (COP 18) szóló 2012. november 22-i(7) állásfoglalására,

–  tekintettel az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemtervéről szóló, 2012. március 15-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel a Bizottság „A 2015. évi nemzetközi éghajlat-változási megállapodás: a nemzetközi éghajlat-változási politika alakítása 2020 után” című 2013. március 26-i konzultációs közleményére (SWD(2013)0097),

–  tekintettel az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye Felei tizenhetedik Konferenciáját (COP 17) és a Kiotói Jegyzőkönyv feleinek találkozójaként szolgáló, 2011. november 28. és december 9. között Durbanben, Dél-Afrikában megrendezett hetedik ülését (COP/MOP7) követő intézkedésekről szóló 2012. március 9-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel „Az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásáról – Gyorsfinanszírozás” című 2012. május 15-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az Unió éghajlatváltozással kapcsolatos diplomáciai tevékenységéről szóló, 2011. július 18-i és 2013. június 24-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) 2012 novemberében közzétett, a kibocsátási szakadékokról szóló 2012. évi összefoglaló jelentésére,

–  tekintettel a Világbank „Csavard le a fűtést! Miért kell elkerülni, hogy a világ négy Celsius-fokkal melegebb legyen?” című jelentésére („Turn Down the Heat: Why a 4 °C Warmer World Must be Avoided”),

–  tekintettel a varsói éghajlat-változási konferenciával (COP 19) kapcsolatosan a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett kérdésekre (O-000095/2013 – B7-0517/2013 és O‑000096/2013 – B7‑0518/2013),

–  tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az éghajlatváltozás azonnali és valószínűleg visszafordíthatatlan fenyegetést jelent az emberiségre, a biológiai sokféleségre és a bolygóra nézve, és ezért e problémát nemzetközi szinten kell kezelni, valamennyi fél bevonásával;

B.  mivel a dohai „Climate Gateway” megállapodás mély aggodalommal veszi tudomásul a felek 2020-ig szóló, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának éves szinten történő mérséklésére irányuló aktuális vállalásainak összesített hatása, illetve a felszíni középhőmérséklet-emelkedés nagy eséllyel évi 2 ºC alatt tartásával („2 °C-os célkitűzés”) összeegyeztethető összesített kibocsátási szintek várható alakulása között lévő jelentős eltérést;

C.  mivel az Éghajlat-változási Kormányközi Testület által bemutatott tudományos bizonyítékok szerint a „2 ºC-os célkitűzés” megvalósulásához a globális kibocsátásoknak 2015-ben tetőzniük, és 2050-re az 1990-es adatokkal összehasonlítva legalább 50 %-kal csökkenniük kell, valamint ennek a csökkentésnek a továbbiakban is folytatódnia kell; mivel az Uniónak ezért törekednie kell kézzelfogható intézkedések meghozatalára és 2020 előtti hatékony globális szintű végrehajtására;

D.  mivel a Világbank „Turn Down the Heat” (Csavard le a fűtést!) című jelentése szerint a jelenlegi kibocsátási pályák az iparosodás előtti időszakhoz képest 20–30 éven belül 2 °C-os, 2100-ra pedig 4 °C-os felmelegedéshez vezetnek; mivel a 4 °C-os felmelegedéshez vezető út egyes különösen érzékeny trópusi régiókban még ennél is jelentősebb hőmérséklet-emelkedést okozhat;

E.  mivel a közelmúlt tudományos eredményei hangsúlyozzák, hogy már a 2 °C-os emelkedés is veszélyekkel jár, és széleskörű az egyetértés abban, hogy az eddig előidézett felmelegedés (amely globális szinten az iparosodás előtti hőmérséklethez képest körülbelül 0,8 °C-os emelkedést jelent) egyéb tényezőkkel együtt hozzájárult egyes korábbi humanitárius és élelmiszerválságok kialakulásához, különösen a legsúlyosabb afrikai, főként az Afrika szarvát és a Száhil övet sújtó válságok esetében;

F.  mivel a kibocsátások jelenlegi tendenciája széles körben felismert kockázatokkal és költségekkel fog járni a világ számára, ami nem csak kötelezettségvállalásokat tesz szükségessé, hanem valamennyi fél részéről az e kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges politikai akaratot is;

G.  mivel sok régió esetében már a 2 °C-os felmelegedés is rendkívül veszélyes; mivel 112 ország, köztük a leginkább veszélyeztetett országok, a kis szigetállamok és a legkevésbé fejlett országok kérték a légköri CO2 350 ppm alá történő csökkentését és a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C alatti stabilizálását;

H.  mivel a varsói konferencia (COP 19) meghatározó jelentőségű lesz a Durban Platform előmozdításához szükséges lépések biztosításához, előkészítve az utat a kötelezettségvállalások előkészítéséhez és a jogilag kötelező érvényű, globális megállapodás 2015-ig történő megkötéséhez;

I.  mivel egy ilyen jogilag kötelező érvényű, globális megállapodásnak összhangban kell lennie a 2 °C-nak megfelelő szén-dioxid-mérleggel, a méltányossággal és a „közös, ugyanakkor differenciált feladatok és a hozzájuk tartozó képességek” elvével, és emellett fel kell ismernie annak szükségességét, hogy valamennyi nagy kibocsátó a változó felelősségeket és kapacitásokat tükröző, ambiciózus és elégséges célokat és ennek megfelelő szakpolitikai intézkedéseket hagyjon jóvá az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése érdekében; ismételten hangsúlyozza, hogy a globális kibocsátásnövekedés 90 %-ára a fejlődő országokban kerül sor, amelyeket a jelenlegi Kiotói Jegyzőkönyv alapján semmilyen kibocsátáscsökkentési kötelezettség nem terhel;

J.  mivel a 2010-es cancúni COP 16-konferencián a fejlett országok elkötelezték magukat amellett, hogy a 2010–2012-es időszakra 30 milliárd, 2020-ig pedig évente 100 milliárd amerikai dollár összegű „új és kiegészítő” finanszírozást biztosítanak a fejlődő országoknak az éghajlatváltozással kapcsolatos szükségleteik kielégítésére; mivel e finanszírozás során biztosítani kívánták az összegnek az alkalmazkodás és a mérséklés közötti kiegyensúlyozott megoszlását; mivel a mai napig nem született nemzetközi szinten megállapított meghatározás azzal kapcsolatban, hogy mit jelent valójában az „új és kiegészítő” kifejezés;

K.  mivel a felek által Koppenhágában megerősített kötelezettségvállalás ellenére, miszerint 30 milliárd USD-t biztosítanak három év alatt gyorsfinanszírozásként, még mindig nem bizonyos, hogy mennyi éghajlat-finanszírozást fognak nyújtani a kötelezettségvállalás megbízhatóságának biztosítása érdekében;

L.  mivel egyre inkább felismerik annak szükségességét, hogy éber figyelem övezze a jelentős mennyiségű üvegházhatású gázt kibocsátó vagy fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből hasznot húzó gazdasági szereplőknek az éghajlatvédelmi erőfeszítések aláásására vagy felforgatására irányuló erőfeszítéseit,

M.  mivel a Potsdam Institute for Climate Impact Research és a madridi egyetem tanulmánya szerint a szélsőséges hőhullámok gyakorisága 2020-ig megkétszereződik, 2040-ig pedig megnégyszereződik; mivel a tanulmány azt is megállapítja, hogy ez a változás a század második felében megakadályozható, ha alapvetően csökkentik a globális kibocsátásokat; mivel úgy tűnik, hogy a valós események igazolják, amit a tudósok állítanak, és Európában is gyakoribbá váltak a természeti katasztrófák, mint például az árvizek és a szélsőséges viharok,

N.  mivel az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP) egyik tanulmánya arra a megállapításra jut, hogy el lehet érni a fenntartható és energiahatékony gazdaságot, egyidejűleg biztosítva a munkahelyek számának növekedését,

O.  mivel a Potsdam Institute for Climate Impact Research tanulmánya megállapítja, hogy ha 2030 utánig késik a globális, mindenre kiterjedő nemzetközi éghajlat-politikán alapuló fellépés, a globális gazdasági növekedés az éghajlat-politika végrehajtása utáni első évtizedben akár 7 %-kal is csökkenhet – ez a csökkenés csak 2 % lenne, ha már 2015-ben megállapodás születne;

P.  mivel az uniós Polgármesterek Szövetsége kezdeményezés továbbra is nagy siker, és mára csaknem 5 000 olyan helyi hatóságból áll, amelyek elkötelezettek a mellett, hogy 2020-ig meghaladják az uniós éghajlat- és energetikai célokat; mivel az európai helyi hatóságoknak ezt a lelkesedését és elkötelezettségét fel kell használni példaként, hogy nemzetközi szinten is nagyra törő éghajlat- és energiapolitikákat határozzanak meg;

Q.  mivel a fejlett és a fejlődő országok elfogadták a közös, ugyanakkor differenciált felelősség és képesség elvét; mivel az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozására irányuló erõfeszítések teljességgel elégtelennek bizonyultak, és a korábbi éghajlat-változási konferenciákon született szerény eredmények azzal magyarázhatók, hogy egyes országokban nincs meg a politikai akarat; mivel a közelmúltban bekövetkezett szélsőséges természeti katasztrófák fényében szükség van e hiányosság felszámolására;

R.  mivel a kormányok közös felelőssége annak biztosítása, hogy az emberiség és a bolygó előtt álló éghajlat-változási kihívásra megfelelő választ adjunk; mivel a kormányokat valamennyi releváns szereplőnek, többek között a polgároknak és a vállalkozásoknak is támogatniuk kell az egyes országokban;

S.  mivel a nemzetközi közösség két párhuzamos irány – a millenniumi fejlesztési célok felülvizsgálata és fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatban a Rio+20 konferencián elindított folyamat – mentén haladva törekszik egy új globális fejlesztési keret kidolgozására; mivel lényegi átfedések vannak e két irány között;

T.  mivel az éghajlat-változási kihívás semmiképpen sem kisebbíti a fejlesztési kihívást, inkább fokozza azt; mivel nem szabad a hivatalos fejlesztési segély (ODA) pénzeszközeit átcsoportosítani az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására, hanem továbbra is fenn kell tartani azt az elvet, amely szerint az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának ki kell egészítenie a hivatalos fejlesztési segélyek szintjét és kötelezettségvállalásait;

U.  mivel az éghajlatváltozás hatalmas veszélyt jelent az emberi jogok egész sorára, köztük az élelmiszerhez való jogra, a vízhez és a megfelelő higiénés körülményekhez való jogra, és általában véve a fejlődéshez való jogra nézve;

V.  mivel globális szinten az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mintegy 20 %-áért az erdőirtás, a földhasználat más formái és a földhasználat-változások felelősek; és mivel az agrárerdészet a szénmegkötés fokozása révén növeli a szén-dioxid-kibocsátás mérséklésének hatásfokát, valamint a helyi közösségek bevételi forrásainak diverzifikálásával csökkenti a szegénységet;

W.  mivel a 2013. évi International Energy Outlook (nemzetközi energiaügyi kitekintés) szerint 2010 és 2040 között a globális energiaszükséglet várhatóan 56 %-kal nőni fog(9), és ennek az igénynek a kielégítése a CO2-kibocsátások jelentős növekedésével fog járni; mivel ez a növekvő mértékű energiaigény és CO2-kibocsátás a felemelkedő gazdaságokban fog jelentkezni; mivel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által közzétett adatok szerint a fosszilis üzemanyagok támogatása a világon 1,9 billió USA-dollárt tesz ki, és a legnagyobb összegű támogatásokat az Egyesült Államokban, Kínában és Oroszországban nyújtják (mely országok együttesen e támogatások körülbelül felét adják(10));

X.  mivel sok országban tesznek lépéseket az ipar és az energiaszektor zöldebb gazdaságra történő átállása irányába, aminek sokféle oka lehet, köztük az éghajlatvédelem, az erőforrások szűkössége és az erőforrás-hatékonyság, az energiabiztonság, az innováció, valamint a versenyképesség; mivel a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint ennek ellenére a globális CO2-kibocsátások 2012-ben rekordmagasságba emelkedtek;

Y.  mivel az éghajlathoz kapcsolódó innováció alkalmazása az energiaágazatban és az iparban előnyös lehet az Unió számára, mert úttörő szerepre tehet szert az energiához kapcsolódó termékek és szolgáltatások növekvő világpiacán;

Z.  mivel a fenntartható energiaágazatban a világszintű innovációk (termelői és felhasználói szinten egyaránt) munkahelyeket teremtenek, ösztönzik a gazdasági növekedést, növelik az energiafüggetlenséget , illetve egy – az éghajlatváltozást enyhítő és megfelelő energiaellátást biztosító – tisztább világról gondoskodnak;

A Durban Platform előmozdítása

1.  úgy véli, hogy a 2020 utáni időszakra vonatkozó megállapodásnak egy egységes, átfogó és koherens, az összes félre nézve kötelező rendszerben kell egybe fognia az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményén és a Kiotói Jegyzőkönyvön alapuló, kötelező érvényű és nem kötelező érvényű megállapodások jelenlegi szövevényét; hangsúlyozza, hogy a 2020 utáni időszakra vonatkozó megállapodásnak nem lenne szabad a világ országait „fejlődő” és „iparosodott” kategóriákba sorolnia, hanem a közös, ugyanakkor differenciált felelősség és képesség elvének megfelelő hozzájárulást kellene elvárnia tőlük; e tekintetben úgy véli, hogy hiteles eszközt jelenthetnek az egy főre jutó GDP-t, a technológiához való hozzáférést, az életminőségi mutatót és más mutatókat magában foglaló mutatókészlet alapján kiszámított kibocsátáscsökkentések;

2.  hangsúlyozza, hogy a fokozott fellépést célzó Durban Platform eseti munkacsoportjának jelentős törekvéseket kell tennie az új, globális éghajlat-változási megállapodásra alkalmazandó keretek és alapelvek kidolgozásának és azoknak a részes felek 2015-ben Párizsban tartandó 21. konferenciájáig (COP21) történő megvalósításának érdekében; megjegyzi továbbá, hogy a csoport munkájához az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) 2014-ben esedékes ötödik értékelő jelentésének információkkal kell szolgálnia; hangsúlyozza, hogy a 2015-ös megállapodásnak el kell érnie azt a célt, hogy a globális kibocsátásokat 2030-ig az 1990-es szint alatti szintre csökkentsék, 2050-ig pedig a globális szén-dioxid-kibocsátások fokozatos megszüntetésére kell törekednie;

3.  megállapítja, hogy a mérséklési és alkalmazkodási erőfeszítések országok közötti megosztására irányuló méltányos megközelítés kidolgozásának sikertelensége akadályozza a megfelelő megállapodás elérését; hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy az új megállapodás megfelelő választ adhasson az éghajlatváltozásra, középpontjában a méltányosságnak, többek között pedig a differenciált felelősség és képesség elve dinamikus megközelítésének kell állnia;

4.  úgy véli, hogy a Durban Platformban jelenleg tárgyalt nemzetközi szinten kötelező érvényű jegyzőkönyvnek az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményében és a Kiotói Jegyzőkönyvben már elfogadott szabályokra kell épülnie, és fejlesztenie és javítania kell e szabályokat; ezért úgy véli, hogy e jegyzőkönyvbe be kell építeni egy számos méltányossági elv és mutató – például a helytállóság, a felelősség, a képesség, valamint a fejlesztés és az alkalmazkodás – megvizsgálását magában foglaló folyamatot is;

5.  úgy véli, hogy az Unió megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy konstruktív szerepet vállaljon az erőfeszítések méltányos megosztására vonatkozó megállapodás megszületésének megkönnyítésében; felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő a globális erőfeszítések megosztására vonatkozó uniós javaslatot;

6.  üdvözli Ban Ki Mun arra irányuló javaslatát, hogy 2014 szeptemberében tartsanak csúcstalálkozót az éghajlatváltozásról a világ vezetőinek részételével, valamint hogy 2014-ben Venezuelában rendezzenek éghajlat-változási előkonferenciát a nyilvánosság számára; hangsúlyozza egy jól előkészített, tényleges eredményekkel és a legfelsőbb politikai szinten való elköteleződéssel szolgáló, a civil társadalom részvételével zajló esemény fontosságát annak érdekében, hogy a 2014-ben és 2015-ben rendezendő konferenciák előtt biztosítsa és fenntartsa a szükséges politikai lendületet; a sikeres 2015-ös megállapodáshoz szükségesnek tartja, hogy az országok a világ vezetőinek csúcstalálkozója előtt az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalásokat terjesszenek elő;

7.  kéri, hogy Varsóban az éghajlat-változási konferencia hozzon olyan döntést, amely meghatározza azt a menetrendet és folyamatot, amelynek alapján valamennyi fél kötelezettséget vállal arra, hogy 2014-ben mérséklési kötelezettségvállalásokat fogalmazzon meg, majd ezeket 2015-ben értékelje és felülvizsgálja; úgy véli, hogy a varsói éghajlat-változási konferencia döntéseinek meg kell határozniuk a javasolt mérséklési kötelezettségvállalásokat kísérő információkra vonatkozó követelményeket is, és biztosítaniuk kell az átláthatóság, a számszerűsítés, az összehasonlíthatóság, az ellenőrizhetőség és a helytállóság kritériumait is;

8.  úgy véli, hogy a felek által javasolt csökkentési kötelezettségvállalásokat a differenciált felelősség és képesség elvével kell megerősíteni, illetve hogy e célkitűzéseknek mérhetőnek, kézzelfoghatónak és ellenőrizhetőnek kell lenniük, valamint elégségesnek a 2 ºC-os célkitűzés eléréséhez (vagyis fel kell számolniuk a mérséklési kötelezettségvállalások elégtelenségét oly módon, hogy a 2020-ra vonatkozó üvegházhatásúgáz-kibocsátási határértékeket és csökkentési célkitűzéseket összhangba hozzák azzal, ami a 2 ºC-os célkitűzés eléréséhez szükséges); megismétli, hogy ennek következtében a 2 ºC-os célkitűzés elérése érdekében szükséges a kötelezettségvállalások együttes felülvizsgálása és ambiciózusabbak kitűzése; hangsúlyozza, hogy az Uniónak nyomást kell gyakorolnia azokra a felekre, amelyek nem álltak még rá a 2 ºC-os célkitűzéssel összhangban lévő pályára;

9.  felhívja a figyelmet a tudományos alapú politikai döntéshozatal jelentőségére, valamint arra, hogy mindenképpen fenn kell tartani a 2 °C-os célkitűzést, és határozottabban kell törekedni annak megvalósítására; úgy véli, hogy a mérséklési kötelezettségvállalások elégtelenségének felszámolása érdekében az éghajlatváltozás-mérséklési vállalások megszilárdítására és végrehajtására irányuló erőfeszítéseknek nem szabad nyitott végű folyamatoknak lenniük, hanem formálisabb, rendszeres és szigorú, az elért eredményekre vonatkozó tudományos felülvizsgálatokhoz kell kötni azokat;

10.  felhívja a figyelmet arra, hogy szoros a kapcsolat a – jelenleg felülvizsgálat alatt álló –millenniumi fejlesztési célok egyikét jelentő cél, azaz a szegénység globális felszámolása, valamint a Rio+20 konferencián a fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatban elindított folyamat között; szorgalmazza, hogy e két folyamatot egyesítsék egyetlen átfogó és teljes körű keretbe, valamint hogy dolgozzanak ki célokat a szegénység felszámolására és a fenntartható fejlődés 2015 utáni előmozdítására;

11.  hangsúlyozza, hogy a stabil és hosszú távú, nagyra törő hosszú távú célokat magában foglaló, a beruházásokat is megkönnyítő politikai keret jelenti a legfontosabb kihívást;

12.  megismétli, hogy a jelenlegi ígéreti–felülvizsgálati rendszer nem hozza meg azokat az alapvető változásokat, amelyek szükségesek az éghajlatváltozás elleni hosszú távú küzdelemhez, és ezért valamennyi részes felet arra ösztönöz, hogy vegyen fontolóra más megközelítéseket is;

13.  emlékeztet arra, hogy az IEA szerint az uniós kibocsátások a globális kibocsátás hozzávetőlegesen 11%-át teszik ki, és az elkövetkezendő évtizedekben ez az arány még alacsonyabb lesz; hangsúlyozza, hogy az ipari szereplők és az energiaágazatok ambiciózusabbak lennének, és jobban el tudnák fogadni a nagyszabású éghajlat-változási politikákat, ha a többi gazdasági nagyhatalom is hasonló erőfeszítések révén bizonyítaná nagymértékű elkötelezettségét;

A Kiotói Jegyzőkönyv

14.  üdvözli az Európai Unió, Svájc, Norvégia, Liechtenstein, Izland és Ausztrália arra vonatkozó döntését, hogy egy második, 2013. január 1-jével kezdődő kötelezettségvállalási időszakot csatoljanak a Kiotói Jegyzőkönyvhöz, amely átmenetet képez a 2020-ra az összes részes fél bevonásával megvalósítandó új nemzetközi rendszerre való áttéréshez, valamint felszólít ennek gyors ratifikálására, ahogyan erről a felek Dohában már megegyeztek; megjegyzi, hogy e felek jelenleg a globális kibocsátások kevesebb mint 14%-árt felelősek;

15.  tisztázza, hogy noha a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszaka terjedelmében korlátozott lesz, azt nagyon fontos közbenső lépésnek kell tekinteni, amely hidat jelent az összes félre nézve kötelező érvényű, hatékonyabb és átfogóbb 2020 utáni nemzetközi megállapodás felé;

16.  újfent megismétli, hogy sok ország máris jó példával jár elől, és bizonyítja, hogy lehet alacsony szén-dioxid-kibocsátású fejlesztési stratégiákat folytatni és magas életszínvonalat biztosítani a jelenlegi generáció nagyobb hányada számára anélkül, hogy veszélyeztetnék a jövő generációk képességét saját szükségleteik kielégítésére, egyidejűleg új munkahelyek teremtése és az energiabehozataltól való kisebb mértékű függőség biztosítása mellett; tisztázza, hogy nem kell félni a kedvezőtlen következményektől, ha az éghajlatvédelem beépül a fenntartható fejlődés és az iparpolitika általános stratégiájába;

A mérséklési kötelezettségvállalások elégtelensége

17.  emlékeztet arra, hogy az Éghajlat-változási Kormányközi Testület negyedik értékelő jelentésének eredményei szerint az iparosodott országoknak kibocsátásaikat 2020-ig az 1990-es szintekhez képest 25–40 %-kal kell csökkenteniük, a fejlődő országok csoportjának pedig 2020-ig lényegesen el kell maradnia a jelenleg előre jelzett 15–30 %-os nagyságrendű kibocsátás-növekedési ütemtől;

18.  ezért megismétli, hogy a mostantól 2020-ig terjedő időszakban globálisan mindenkinek fokoznia kell ambícióit annak érdekében, hogy a „2 ºC-os célkitűzésen” belül maradjon; különös hangsúlyt fektet arra, hogy a tudományos megállapítások és a felek jelenlegi ígéretei közötti „gigatonnás szakadék” bezárására kell törekedni; hangsúlyozza a többi szakpolitikai intézkedés, úgymint az energiahatékonyságot, a jelentős energiamegtakarításokat, valamint a közösségi megújuló energiát és a fluorozott szénhidrogének kibocsátásának fokozatos csökkentését célzó intézkedések fontosságát a „gigatonnás szakadék” áthidalásának elősegítésében;

19.  megállapítja, hogy az Unió jó úton halad afelé, hogy a jelenlegi 20%-os kibocsátáscsökkentési célt jóval meghaladó csökkentést érjen el, és megismétli, hogy az Unió 2020-ra kibocsátáscsökkentési célkitűzésének 30%-ra történő emelését ajánlotta fel, amennyiben egyéb jelentős kibocsátó országok is hasonló csökkentési célokat tűznek ki, ezáltal fenntartható fejlődést és további munkahelyeket létrehozva, valamint csökkentve az energiabehozataltól való függést; ;

20.  megállapítja, hogy a fluorozott szénhidrogének kibocsátásának fokozatos globális megszüntetése 2020-ig 2,2 gigatonna CO2-egyenérték kijutását, 2050-ig pedig 100 gigatonna CO2-egyenérték kijutását akadályozhatja meg; kéri az Uniót, hogy a Montreali Jegyzőkönyv keretében fokozza a fluorozottszénhidrogén-kibocsátás fokozatos globális megszüntetésének szabályozására irányuló erőfeszítéseket;

21.  megjegyzi, hogy a nagymértékű üvegházhatásúgáz-kibocsátással járó nem hagyományos fosszilis tüzelőanyagokkal, például az olajhomokkal kapcsolatos fejlesztések leállítására irányuló politika révén az Unió be tudná tölteni a kibocsátáscsökkentésben játszott nélkülözhetetlen szerepét; úgy véli, hogy fokozatosan meg kell szüntetni a nem hagyományos fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos fejlesztések előmozdítására irányuló állami támogatásokat, amint azt a fosszilis tüzelőanyagok állami támogatásának leállításáról szóló állásfoglalásában már kinyilvánította;

22.  véleménye szerint az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerét (az ETS-t) össze kell kapcsolni a világszerte immár megtalálható más kibocsátáskereskedelmi mechanizmusokkal; azt ajánlja, hogy élesszék újra a rugalmas mechanizmus eredeti szellemiségét, értve ezalatt, hogy annak vissza kell alakulnia piaci mechanizmussá, valamint fejlesztési eszközzé, amely jelentős mértékben leegyszerűsített, de átláthatóbb eljárással rendelkezik;

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozása

23.  hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemre fordított finanszírozás 2020-ig évenkénti 100 milliárd dollárra való növelésére vonatkozó konkrét kötelezettségvállalások és törekvések kulcsfontosságúak ahhoz, hogy biztosítani lehessen az előrehaladást Varsóban, valamint ahhoz, hogy a szükséges mérséklési kötelezettségvállalások összességében megvalósuljanak; tudomásul veszi a 2015 utáni fejlesztési menetrendet, és valódi szinergiák kialakítására szólít fel a két folyamat között a pozitív eredmények érdekében a fejlesztés és az éghajlat-változási politika terén egyaránt; sajnálja, hogy a tagállamok többsége a 2013 utáni időszakra semmilyen ígéretet sem tett az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására, és felhívja a tagállamokat, hogy a 2013–2015-ös időszakra vállaljanak kötelezettséget az éghajlatváltozás elleni küzdelem számára új és további finanszírozás biztosítására;

24.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a hivatalos fejlesztési segély a GDP 0,29 %-ának megfelelő aktuális átlagos szintje jelentős mértékben elmarad a 0,7 %-os kötelezettségvállalástól; hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozását a hivatalos fejlesztési segélyen felül kell biztosítani; hangsúlyozza azonban a fejlesztési és éghajlat-változási célkitűzések összeegyeztetésének szükségességét; ennek megfelelően hangsúlyozza, hogy a politikák közötti összhang biztosításának és a környezeti szempontok fejlesztési projekteken belüli érvényesítésének az éghajlatváltozás enyhítésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló hatékony uniós stratégia központi elemét kell képeznie;

25.  felszólítja az éghajlat-változási konferencián részt vevő feleket annak kifejtésére, hogy miként kívánják az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozását évről évre bővíteni annak érdekében, hogy eleget tegyenek az arra irányuló 2009-es koppenhágai kötelezettségvállalásuknak, hogy 2020-ig évente 100 milliárd dollárt mobilizálnak olyan módon, hogy az kiegészítse a GNI 0,7 %-ának hivatalos fejlesztési segélyként történő kifizetésére tett kötelezettségvállalásukat;

26.  aggodalommal jegyzi meg, hogy a 2009-ben Koppenhágában bejelentett és 2010-ben Cancúnban létrehozott Éghajlat-változási Alap még mindig nem működik, és felszólítja az összes felet az eljárások mihamarabbi véglegesítésére; felszólítja az EU-t és a többi fejlett országot, hogy 2014 folyamán fizessék be hozzájárulásaikat a varsói éghajlat-változási konferencián bejelentendő Éghajlat-változási Alapba, valamint az Alkalmazkodási Alapba és az éghajlatváltozással kapcsolatos más ENSZ-alapokba;

27.  üdvözli a technológiai mechanizmus működésbe léptetésével kapcsolatos előrehaladást, és hangsúlyozza, hogy javítani kell a technológia fejlesztését, alkalmazását és átadását, az adaptáció és a mérséklés, valamint a szellemitulajdon-jogok védelme közötti helyes egyensúly megtalálásával;

28.  felhívja a tagállamokat, hogy 2020-ig fokozatosan számolják fel a környezetvédelmi szempontból káros támogatásokat, különösen a fosszilis tüzelőanyagok támogatásait, és ezeket az összegeket irányítsák át a fenntartható energiatermelésbe; szorgalmazza emellett a G-20-ak Pittsburghben megállapított célkitűzésének gyors és nemzetközileg összehangolt végrehajtását a fosszilis üzemanyagok hatástalan támogatásának középtávon történő felszámolása érdekében, ami jelentősen hozzájárulhat az éghajlat védelméhez, és fontossá válhat számos ország államadósságának jelenlegi kontextusában is; megállapítja, hogy a G-20-ak Los Cabosban tartott csúcstalálkozóján a vezetők megerősítették ezt a törekvésüket; és hogy az EU e kérdéssel kapcsolatban előrelépésre szólított fel a szentpétervári G-20-találkozó előtt(11); sajnálatát fejezi ki az e célkitűzés megvalósítására irányuló konkrét intézkedésekre vonatkozó javaslatok hiánya miatt;

29.  megállapítja, hogy az Éghajlat-változási Alap finanszírozásában a jövőben nemcsak az iparosodott országoknak, hanem a növekvő egy főre jutó GDP-t kitermelő feltörekvő gazdaságoknak is részt kell venniük; ezzel összefüggésben egyértelművé teszi, hogy az egyezmény alapján „fejlődő országnak” minősülő országok közül 32 országnak már most is nagyobb az egy főre jutó GDP-je, mint a legalacsonyabb GDP-vel rendelkező uniós tagállamoknak;

Kiigazítás: veszteség és kár

30.  elismeri, hogy Dohában azon veszteségek és károk megtárgyalásának szükségességét helyezték a központba, amelyeket az éghajlatváltozás káros hatásainak különösen kiszolgáltatott fejlődő országok az éghajlatváltozás hatásaival összefüggésben elszenvedtek; felhívja a figyelmet arra a döntésre, hogy a varsói konferencián alkotják meg a probléma kezeléséhez szükséges intézményi intézkedéseket;

31.  emlékeztet arra, hogy bár a szegény országok járultak hozzá a legkevésbé a légkörben található üvegházhatású gázok koncentrációjának emelkedéséhez, ők a legkiszolgáltatottabbak az éghajlatváltozás hatásaival szemben, valamint ők rendelkeznek a leggyengébb alkalmazkodási képességgel; felszólítja az EU-t, hogy igyekezzen megállapodni az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozását, a technológiatranszfert és a kapacitásépítést illetően;

32.  felszólítja a kormányokat, hogy igyekezzenek megállapodni a terhek közös megosztásának elveiről, és – lehetőség szerint – dolgozzanak ki egy vagy több elképzelést az erőfeszítések megosztására; úgy véli, hogy az ilyen elvekben és elképzelésekben figyelembe kell venni az üvegházhatást okozó gázok múltbeli, jelenlegi és esetleges jövőbeli kibocsátását, valamint az éghajlatváltozás mérséklésével, az ahhoz való alkalmazkodással és a segítségnyújtással kapcsolatos kapacitás jelenlegi és esetleges jövőbeli szintjeit; úgy véli, hogy a fejlődéshez való jogot szintén figyelembe kell venni;

33.  emlékeztet arra, hogy az EU és más fejlett országok hajlandók támogatni az alacsony ellenálló képességű országokat, különösen kapacitásépítésen és a legjobb gyakorlatok cseréjén keresztül, de pénzügyi segítséggel is;

34.  kéri, hogy fokozottan hívják fel a figyelmet arra, hogy az éghajlatváltozás befolyásolhatja az aszályok időtartamát, az egyes régiókat érintő vízhiányt és a mindennapi élethez szükséges vízforrások elérhetőségének csökkenését;

35.  elismeri, hogy a kiigazítás valóban helyi kérdés, de az egységes megközelítés biztosítása érdekében kitart a regionális, nemzeti és nemzetközi együttműködés szükségessége mellett;

A földhasználat, a földhasználat megváltozása és az erdőgazdálkodás (LULUCF), valamint az erdőirtás és az erdőpusztulás következtében keletkező kibocsátás csökkentése (REDD+)

36.  megjegyzi, hogy a LULUCF és a REDD+ a kibocsátás csökkentésében és kiváltképp a 2020-ig szóló mérséklési kötelezettségvállalások közötti szakadék áthidalásában játszott szerepe kulcsfontosságú; megjegyzi, hogy további erőfeszítések szükségesek az átfogó elszámolási rendszerrel kapcsolatban ahhoz, hogy az ágazat kibocsátás-csökkentéshez való hozzájárulásainak környezeti integritását biztosítani lehessen;

37.  megállapítja, hogy jelentős közpénzeket irányítanak majd a REDD+ projektekbe; hangsúlyozza, hogy sürgősen ki kell dolgozni a REDD+ tevékenységek hatékony nyomon követésére, jelentésére és ellenőrzésére szolgáló korai teljesítménymutatókat; ezzel összefüggésben üdvözli az REDD+ projektek kiválasztásának előnyben részesítésére irányuló folyamatos erőfeszítéseket az útmentes területeken;

38.  megállapítja, hogy a faexportáló országok és az EU közötti önkéntes partnerségi megállapodások kedvezően járulnak hozzá a globális erdőirtás elleni küzdelemhez az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és az erdészeti termékek kereskedelméről szóló uniós FLEGT cselekvési terv keretében; hangsúlyozza, hogy nemzetközi szinten további fellépésre van szükség az erdőirtást ösztönző tényezők kezelése érdekében, jogilag kötelező erejű környezetvédelmi és kereskedelmi megállapodások révén;

39.  emlékeztet arra, hogy az éghajlatváltozás egész térségek élelmezéssel kapcsolatos önellátási képességét fenyegeti; arra ösztönzi az EU-t, hogy foglalkozzon agrárpolitikájának az éghajlatváltozásra gyakorolt hatásával; ismételten hangsúlyozza, hogy – ahogyan arra Olivier De Schutter, az ENSZ élelmiszerhez való joggal foglalkozó különleges előadója rámutatott – a mezőgazdaság agrár-ökológiai megközelítés néven is ismert alacsony szén-dioxid-kibocsátású és erőforrás-takarékos módszerei olyan alternatív irányt kínálnak, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével enyhíteni tudja az éghajlatváltozás hatásait, ugyanakkor képes javítani a szegény vidéki közösségek életminőségét a drága fosszilis tüzelőanyagok felhasználásán alapuló mezőgazdaságtól való függésük csökkentésével és ezzel párhuzamosan a termelés szintjének növelésével; ennek megfelelően sürgeti az Uniót, hogy különösen a fejlődő országokban mozdítsa elő a vidékfejlesztést, a fenntartható fejlődést, a mezőgazdasági rendszerek termelékenységét és az élelmezésbiztonságot;

Közösségi energia

40.  megállapítja, hogy a kibocsátások csökkentésében létfontosságú szerepet játszhat a tiszta, biztonságos energiarendszerek felé mutató jelentős elmozdulás, amelyekben magas fokú a megújuló energia elfogadottsága a mikrotermelés néven is ismert kis léptékű energiatermelésbe való beruházás révén; úgy véli, hogy az állami és közösségi/decentralizált megújuló energiára való átállás biztosítására közpénzeket kell átirányítani és mobilizálni;

41.  figyelmeztet arra, hogy az élelmezési célú haszonnövények – például az olajos magvak, a pálmaolaj, a szójabab, a repce, a napraforgómag, a cukornád, a cukorrépa és a búza – bioüzemanyagok előállítására való felhasználása óriási földterületet igényelhet, és ezáltal veszélyezteti a szegény országok lakosságát, akiknek a megélhetése múlik azon, hogy hozzáférnek-e a földhöz és a természeti erőforrásokhoz;

Nemzetközi légi és tengeri közlekedés

42.  hangsúlyozza, hogy habár az EU a közelmúltban beleegyezett az „idő megállításába” a nemzetközi légi közlekedésnek az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerébe való integrálását illetően, ez a felmentés csupán egy évig és csak azzal a feltétellel marad életben, hogy a nemzetközi tárgyalások eredményeképpen kézzelfogható döntések születnek egy, a nemzetközi légi forgalomból származó kibocsátásokra vonatkozó, piaci alapú globális eszköz alkalmazásáról;

43.  hangsúlyozza, hogy a nemzetközi légi forgalomból és a tengeri szállításból származó szén-dioxid-kibocsátások tekintetében árat kell megszabni, ami a kibocsátáscsökkentés mellett bevétel termelésére is szolgálhat;

44.  ismételten felhívja a figyelmet a globális kibocsátás-csökkentési célkitűzéseket tartalmazó nemzetközi eszközök szükségességére a nemzetközi légi és tengeri közlekedés éghajlatra gyakorolt hatásának csökkentése érdekében;

Ipar és versenyképesség

45.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint a globális CO2-kibocsátások 2012-ben emelkedtek annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban és Európában csökkent a kibocsátás; javasolja ezért a felelősségek differenciálásának átgondolását annak érdekében, hogy minden ország hozzájáruljon az ipar- és energiapolitika területén megvalósítandó globális erőfeszítésekhez;

46.  hangsúlyozza, hogy Európának iparpolitikájában elő kell segítenie a környezetbarát technológiákkal kapcsolatos innovációkat és azok terjesztését, többek között az IKT, a megújuló energia, az innovatív és hatékony fosszilis üzemanyagokkal kapcsolatos technológiák és kiváltképp az energiahatékony technológiák terén; hangsúlyozza, hogy olyan keretmegállapodásokat kell kidolgozni, amelyek segítenek az új technológiák gyorsabb nemzetközi elterjesztésének ösztönzésében, mivel az új technológiák kutatása és fejlesztése központi szerepet játszik a fenntartható jövő szempontjából;

47.  emlékeztet arra is, hogy az EU 2030-ra szóló nagyratörő ipari, innovációs, éghajlat-változási és energiapolitikái lehetővé tennék az EU számára, hogy lépéselőnyben maradjon, és pozitív hatással legyen a nemzetközi tárgyalásokra, illetve ösztönözze a nemzetközi partnereket, hogy ennek megfelelően fokozzák törekvéseiket;

48.  üdvözli a pozitív előrelépéseket, és emlékeztet arra, hogy a nemzetközileg összehangolt fellépés elősegíti bizonyos – elsősorban a nagy energiaigényű – ágazatoknak a szén-dioxid-kibocsátás áthelyezése és a versenyképessége miatti aggodalmaira való válaszadást;

Kutatás és innováció

49.  hangsúlyozza, hogy az áttörést jelentő fenntartható technológiák kifejlesztése és alkalmazása a kulcsa az éghajlatváltozással szembeni küzdelemnek, valamint annak, hogy világszerte meg lehessen győzni az Unió partnereit arról, hogy a kibocsátáscsökkentés a versenyképesség elvesztése és munkahelyek megszűnése nélkül is megvalósítható;

50.  nemzetközi kötelezettségvállalást kér az érintett ágazatok áttörést jelentő fenntartható technológiáiba történő kutatási és fejlesztési (K+F) beruházás fokozására; létfontosságúnak tartja, hogy az EU példát mutasson azáltal, hogy a kutatásokra szánt kiadásokat innovatív éghajlatbarát és energiahatékony technológiák bemutatása felé irányítja, valamint azt, hogy szoros tudományos együttműködést építsen ki e téren a nemzetközi partnerekkel, különösen a BRIC-országokkal és az Egyesült Államokkal;

Energiapolitika

51.  üdvözli az Egyesült Államok kormányának az éghajlatváltozással kapcsolatos, közelmúltbeli pozitív jelzéseit és az arra irányuló hajlandóságát, hogy nagyobb szerepet játsszon az éghajlatváltozás kezelésére irányuló globális erőfeszítésekben;

52.  megállapítja, hogy a különféle energiaforrások árai kiemelkedő szerepet játszanak a piaci szereplők – többek között az ipar és a fogyasztók – viselkedésének meghatározásában, valamint megállapítja, hogy a hatályos nemzetközi politikai keretek képtelensége a külső költségek teljes internalizálására állandósítja a fenntarthatatlan fogyasztási mintákat; ismételten hangsúlyozza továbbá, hogy a globális szén-dioxid-piac szilárd alapot biztosít a jelentős kibocsátáscsökkentés és az ipar egyenlő versenyfeltételeinek megvalósításához; felszólítja az EU-t és partnereit, hogy a közeljövőben tárják fel az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere és egyéb kibocsátáskereskedelmi rendszerek közti kapcsolatok előmozdításának leghatékonyabb módját, melynek révén globális szén-dioxid-piac hozható létre, szélesíthető a csökkentési lehetőségek skálája, növelhető a piaci nagyságrend, javítható likviditás és átláthatóság, végső soron pedig biztosítható a források hatékonyabb elosztása az energiaszektor és az ipar számára;

53.  felszólít a Tanács, a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szorosabb együttműködésére, hogy az EU egységes hangon tudjon megszólalni az olyan nemzetközi szervezetekben, mint a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), a Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség (IRENA), az Energiahatékonysági Nemzetközi Együttműködési Partnerség (IPEEC) és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ), és ekképpen tevékenyebb és befolyásosabb szerepet játsszon, különösen a fenntartható energiapolitikák és az energiabiztonsági politikák támogatása terén;

54.  sajnálja, hogy az energiamegtakarítási lehetőségeket nemzetközi és uniós szinten nem kezelik megfelelően; hangsúlyozza, hogy az energiamegtakarítás elősegíti a munkahelyteremtést, a gazdasági megtakarításokat, az energiabiztonságot, a versenyképességet és a kibocsátások csökkentését, valamint hozzájárulhat az energiaárakat és -kiadásokat érintő tendencia megfordításához; felszólítja az EU-t, hogy a nemzetközi tárgyalásokon szenteljen nagyobb figyelmet az energiatakarékosságnak, legyen szó akár a fejlődő országoknak szánt technológiaátadásról, fejlesztési tervekről vagy akár pénzügyi segítség nyújtásáról; hangsúlyozza továbbá, hogy a hitelesség érdekében az EU-nak és tagállamainak teljesíteniük kell saját célkitűzéseiket;

55.  hangsúlyozza, hogy a világon 1,3 milliárdra tehető azok száma, akik nem jutnak hozzá energiához, és továbbra is mintegy 2,6 milliárd ember használ hagyományos biomasszát a főzéshez(12); hangsúlyozza, hogy az éghajlat-politikai célkitűzésekkel összhangban meg kell oldani az energiaszegénység problémáját; megállapítja, hogy rendelkezésre állnak azok az energetikai technológiák, amelyek egyaránt képesek gondoskodni a globális környezetvédelemről és a helyi fejlesztési igények kielégítéséről;

Klímadiplomácia

56.  hangsúlyozza ezzel összefüggésben annak fontosságát, hogy az Európai Unió mint kulcsfontosságú szereplő (különösen ebben az évben, tekintve, hogy a COP19 elnökségi és rendezői feladatait az egyik tagállam látja el) egy nemzetközi megállapodás elérésére törekedve egységes hangon szólaljon fel a konferencián, és mindvégig egységes maradjon;

57.  hangsúlyozza Lengyelország mint fogadó ország létfontosságú helyzetét, és reméli, hogy Lengyelország a még mindig erősen a fosszilis energiaforrásokra támaszkodó, de az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményével kapcsolatos tárgyalások terén tapasztalt országként képes lesz felpezsdíteni a folyamatot, jó példával elöl járni és segíteni az új szövetségek kiépítésében; üdvözli a megbízott elnök azon nyilatkozatát, amely szerint kreativitással sikerülhet csökkenteni az üvegházhatású gázkibocsátást, a munkahelyteremtés, a gazdasági növekedés előmozdítása és jobb életszínvonal biztosítása mellett; reméli, hogy Lengyelország e tekintetben konkrét javaslatokat fog előterjeszteni;

58.  hangsúlyozza, hogy a fő célkitűzést egy új éghajlatvédelmi paktumnak kell jelentenie, amely mindenkire érvényes, beleértve az iparosodott és a fejlődő országokat is; hangsúlyozza továbbá, hogy az EU egyik legfontosabb feladata az éghajlatvédelemmel kapcsolatos összehangolt és fokozatos megközelítés biztosítása, biztosítva a fellépést a kormányzás valamennyi szintjén, beleértve a helyi és regionális hatóságokat is;

59.  hangsúlyozza, hogy a jelenlegi gazdasági válság egyértelműen bizonyítja, hogy csak a fenntartható gazdaság képes biztosítani a hosszú távú jólétet, valamint hogy az ilyen fenntartható gazdaság egyik fő pillére az éghajlatvédelem; kiemeli, hogy még soha sem volt ennyire lényeges egyértelművé tenni az éghajlat védelme terén teendő politikai lépések indokát, azaz azt, hogy több ember számára kell lehetővé tenni a magas életszínvonal elérését, az erőforrások és a fejlődés lehetőségének a jövőbeni nemzedékek számára történő megőrzése mellett;

60.  ismételten hangsúlyozza, hogy az éghajlatvédelem jelentette kihívásra nem lehet elszigetelt módon tekinteni, mivel azzal minden esetben a fenntartható fejlődés, az iparpolitika és az erőforrás-politika összefüggésében kell foglalkozni; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy kritikus jelentőségű az éghajlatvédelmi politikák megértetése a polgárokkal, valamint a tudatosság megváltozásának biztosítása; hangsúlyozza, hogy bármilyen jövőbeni megállapodásnak lehetővé kell tennie az alulról jövő kezdeményezéseket is, például az energiahatékonyság területén, mivel ezek fontos eszközök a polgárok körében való elfogadottság szempontjából;

61.  ismételten hangsúlyozza, hogy bármilyen jogilag kötelező érvényű éghajlat-változási megállapodás esetében kulcsfontosságú a szilárd megfelelési és végrehajtási rendszer annak biztosítása érdekében, hogy az éghajlat-változási megállapodásban részt vevő összes ország eleget tegyen kötelezettségvállalásainak, amennyiben szükséges, támogatásban részesüljön, és a megfelelés elmulasztása esetén elszámoltatható legyen;

62.  úgy ítéli meg, hogy az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményével kapcsolatos folyamatnak hatékonyabbá és eredményesebbé kell válnia, biztosítva, hogy megfelelőbben tükrözze a változó realitásokat; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy a konszenzusos szabályt a legkisebb közös nevezőn alapuló eredmények elkerülése érdekében el kell törölni;

63.  osztja azt a nézetet, miszerint a következetesebb megközelítés biztosítása érdekében a konferencia elnöki tisztjét több ország tölthetné be több éven át, vagy egy ország tölthetné be két éven át;

64.  felhívja a figyelmet a MOP25 Montreali Jegyzőkönyvről folytatott tárgyalásainak pozitív fejleményeire, és arra ösztönzi az összes felet, hogy igyekezzen tanulni e sikeres nemzetközi megállapodásból; felhívja a feleket, hogy próbáljanak meg az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében is felhasználható példaként tekinteni különösen a Montreali Jegyzőkönyv szavazási és döntési mechanizmusaira, a felelősségekkel kapcsolatos eltérő megközelítésre, valamint a végrehajtási és szankciós mechanizmusokra és a finanszírozásra;

65.  hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozással foglalkozó nemzetközi tárgyalásokon elérendő általános előrelépés érdekében fontos, hogy az Unió kezdeményező hozzáállással vegyen részt ezeken; megállapítja, hogy az Unió vezető szerep vállalására való képességét és az általános előrelépésre való kilátásokat befolyásolja az, hogy az Unió maga milyen éghajlat-politikai fellépésekbe fog; rámutat arra, hogy az Unió éghajlat-politikai fellépéseit meg kell erősíteni – többek között egy 2030-ig tartó, nagyratörő éghajlat-változási és energiaügyi keretrendszer elfogadásával –, és el kell oszlatni az abból eredő kétségeket, hogy az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer alacsony hatékonysággal ösztönzi az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését, valamint hogy a légiközlekedési ágazat kibocsátáskereskedelmi rendszerbe való bevonása halasztódik;

66.  hangsúlyozza, hogy a fejlett országok fontos szerepet játszanak abban, hogy a fejlődő országok csökkenteni tudják kibocsátásaikat; felhívja a figyelmet arra, hogy számos fejlődő ország óriási lehetőségekkel rendelkezik a megújuló energia és az energiahatékonyság terén; arra ösztönzi a fejlett országokat és a feltörekvő gazdasággal rendelkező országokat, hogy a fejlődő országokban támogassanak és hajtsanak végre a megújuló energiával kapcsolatos projekteket, valamint tegyék elérhetővé az e területen rendelkezésre álló technológiát, szakértelmet és beruházásokat;

Az Európai Parlament küldöttsége

67.  úgy véli, hogy az EU küldöttsége rendkívül fontos szerepet játszik az éghajlatváltozásról szóló tárgyalásokon, és ezért elfogadhatatlannak tartja, hogy az Európai Parlament képviselői nem vehettek részt az EU koordinációs ülésein a részes felek korábbi konferenciáinak keretén belül; elvárja, hogy a varsói uniós koordinációs üléseken legalább az európai parlamenti küldöttség elnöke részt vehessen;

68.  megjegyzi, hogy a Bizottság és a Parlament között 2010 novemberében létrejött keretmegállapodással összhangban a Bizottságnak lehetővé kell tennie az európai parlamenti képviselők megfigyelőként való részvételét a többoldalú megállapodásokat tárgyaló uniós küldöttségekben; emlékeztet arra, hogy a Lisszaboni Szerződés (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikke) értelmében az Európai Parlamentnek egyetértését kell adnia az Unió és harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek közötti megállapodásokhoz;

o
o   o

69.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye titkárságának azzal a kéréssel, hogy azt juttassák el valamennyi EU-n kívüli szerződő félnek.

(1) HL L 8., 2009.1.13., 3. o.
(2) HL C 67. E, 2010.3.18., 44. o.
(3) HL C 285. E, 2010.10.21., 1. o.
(4) HL C 341. E, 2010.12.16., 25. o.
(5) HL C 99. E, 2012.4.3., 77. o.
(6) HL C 153. E, 2013.5.31., 83. o.
(7) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0452.
(8) HL C 251. E, 2013.8.31., 75. o.
(9) http://www.eia.gov/forecasts/ieo/?src=Analysis-b2
(10) http://www.imf.org/external/pubs/ft/survey/so/2013/int032713a.htm
(11) http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-13-717_en.htm
(12) Az IEA nemzetközi energiaügyi kitekintése: „Az energetikai és éghajlati térkép átrajzolása” című különjelentés


Szervezett bűnözés, korrupció és pénzmosás
PDF 508kWORD 96k
Az Európai Parlament 2013. október 23-i állásfoglalása a szervezett bűnözés, a korrupció és a pénzmosás problémájáról: megvalósítandó intézkedésekre és kezdeményezésekre vonatkozó ajánlások (végleges jelentés) (2013/2107(INI))
P7_TA(2013)0444A7-0307/2013

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Szervezett Bűnözés, a Korrupció és a Pénzmosás Problémájával Foglalkozó Különbizottság felállításáról, hatásköreiről, számszerű összetételéről és megbízatásának idejéről szóló, eljárási szabályzatának 184. cikke értelmében elfogadott, 2012. március 14-i határozatára(1),

–  tekintettel a Szervezett Bűnözés, a Korrupció és a Pénzmosás Problémájával Foglalkozó Különbizottság megbízatásának 2013. szeptember 30-ig történő meghosszabbításáról szóló 2012. december 11-i határozatára,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkére, az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címének 67. cikkére, 4. fejezetére (82–86. cikk) és 5. fejezetére (87–89. cikk), valamint az Európai Unió alapjogi chartájára, különösen annak 5., 6., 8., 17., 32., 38., 41. cikkére, VI. címére (47–50. cikk) és 52. cikkére,

–  tekintettel a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térségével kapcsolatos stockholmi programra(2), „A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség megvalósítása a polgárok szolgálatában – A stockholmi program végrehajtásáról szóló cselekvési terv” című bizottsági közleményre (COM(2010)0171), valamint „Az EU belső biztonsági stratégiájának megvalósítása: öt lépés a biztonságosabb Európa felé” című bizottsági közleményre (COM(2010)0673),

–  tekintettel az Európai Tanács 2013. május 22-i következtetéseire, és különös tekintettel az adóelkerülés és az adócsalás, valamint a pénzmosás elleni küzdelem szükségességéről szóló következtetésekre,

–  tekintettel az IB Tanácsnak a szervezett és súlyos nemzetközi bűnözésre vonatkozó európai uniós szakpolitikai ciklus meghatározásáról és végrehajtásáról szóló 2010. november 8–9-i, valamint a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos, a 2011 és 2013 közötti időszakra szóló uniós prioritások meghatározásáról szóló 2011. június 9-i és 10-i következtetéseire, továbbá a 2014 és 2017 közötti időszakra szóló prioritások meghatározásáról szóló 2013. június 6-i és 7-i következtetéseire,

–  tekintettel a Tanács vagyonelkobzásról és a vagyonvisszaszerzésről szóló, 2010. május 28-i következtetéseire (07769/3/2010),

–  tekintettel az EU 2005–2012 és 2013–2020 közötti időszakra vonatkozó kábítószer-ellenes stratégiájára, valamint az EU 2009–2012 közötti időszakra szóló, a kábítószer elleni küzdelemre vonatkozó cselekvési tervére,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlése által 1988. december 20-án elfogadott (1988/8. sz. határozat) és 1988. december 20-tól 1989. február 28-ig Bécsben, majd ezt követően 1989. december 20-ig New Yorkban aláírásra megnyitott, a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme elleni ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlése által 2000. november 15-én elfogadott (55/25. sz. határozat) és 2000. december 12-én Palermóban aláírásra megnyitott nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezményre, valamint jegyzőkönyveire, továbbá az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalának (UNODC) szervezett bűnözéssel kapcsolatos esetekkel foglalkozó összefoglalójára (2012),

–  tekintettel a Meridában 2003. december 9-én aláírásra megnyitott korrupció elleni ENSZ-egyezményre (UNCAC),

–  tekintettel az Európa Tanács korrupcióról szóló, 1999. január 27-én és november 4-én Strasbourgban aláírásra megnyitott büntetőjogi és polgári jogi egyezményére, valamint az Európa Tanácson belül működő Korrupció Elleni Államok Csoportjának (GRECO) létrehozásáról szóló, az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 1998. május 5-én és 1999. május 1-jén elfogadott (98)7. és (99)5. sz. határozatra,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke (2) bekezdésének c) pontja alapján kidolgozott, az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezményt létrehozó 1997. május 26-i tanácsi jogi aktusra(3),

–  tekintettel a nemzetközi kereskedelmi ügyletekben a külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni küzdelemről szóló, 1997. december 17-én Párizsban aláírásra megnyitott OECD-egyezményre és az ahhoz kapcsolódó későbbi kiegészítésekre,

–  tekintettel az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményekből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló, 2005. május 16-án Varsóban aláírásra megnyitott egyezményére, valamint az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a pénzmosás elleni intézkedések értékelésével foglalkozó szakértői bizottság (MONEYVAL) alapszabályáról szóló, 2010. október 13-i CM/Res(2010)12. sz. határozatára,

–  tekintettel az Európa Tanács számítástechnikai bűnözéssel szembeni, 2001. november 23-án Budapesten aláírásra megnyitott egyezményére,

–  tekintettel az Észak-atlanti Szerződés Szervezete tagállamainak védelmére és biztonságára irányuló „Aktív szerepvállalás, modern védelem” című stratégiai koncepcióra, amelyet 2010. november 19–20-án, Lisszabonban fogadtak el a NATO-hoz tartozó országok állam- és kormányfői,

–  tekintettel a pénzmosással szemben a nemzetközi pénzügyi rendszert megvédeni hivatott Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) 40 ajánlására és 9 különleges ajánlására,

–  tekintettel a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (BCBS) munkájára,

–  tekintettel az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalának (UNODC) „A bűnözés globalizálódása. A nemzetközi szervezett bűnözés általi fenyegetettség értékelése” című 2010. évi, „A kábítószer-kereskedelemből és másfajta szervezett nemzetközi bűnözésből eredő illegális pénzmozgások becsült értéke” című 2011. évi, valamint „Átfogó tanulmány a számítástechnikai bűnözésről” című 2013. évi jelentéseire,

–  tekintettel a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló, 2008. október 24-i 2008/841/IB tanácsi kerethatározatra(4),

–  tekintettel a pénzmosásról, valamint a bűncselekményekhez felhasznált eszközök és az abból származó vagyonok azonosításáról, felkutatásáról, zárolásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló 2001. június 26-i 2001/500/IB tanácsi kerethatározatra(5), a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő határozatoknak az Európai Unióban történő végrehajtásáról szóló 2003. július 22-i 2003/577/IB tanácsi kerethatározatra(6), a bűncselekményből származó jövedelmek, vagyon és az elkövetéshez használt eszközök elkobzásáról szóló 2005. február 24-i 2005/212/IB tanácsi kerethatározatra(7), valamint a kölcsönös elismerés elvének a vagyonelkobzást elrendelő határozatkora történő alkalmazásáról szóló 2006. október 6-i 2006/783/IB tanácsi kerethatározatra(8),

–  tekintettel a tagállamok vagyon-visszaszerzési hivatalai közötti, a bűncselekményből származó jövedelmek és a bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb tulajdon felkutatása és azonosítása terén való együttműködésről szóló, 2007. december 6-i 2007/845/IB tanácsi határozatra,(9) és az annak 8. cikkén alapuló COM(2011)0176 bizottsági jelentésre,

–  tekintettel az Eurojust megerősítéséről és a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról szóló 2002/187/IB határozat módosításáról szóló, 2008. december 16-i 2009/426/IB tanácsi határozatra(10),

–  tekintettel az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 2009. április 6-i 2009/371/IB tanácsi határozatra(11),

–  tekintettel a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározatra(12),

–  tekintettel az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározatra(13) és az azt módosító későbbi jogi aktusokra,

–  tekintettel a közös nyomozócsoportokról szóló, 2002. június 13-i 2002/465/IB tanácsi kerethatározatra(14) és e kerethatározat jogi átvételéről szóló bizottsági jelentésre (COM(2004)0858),

–  tekintettel az európai bűnmegelőzési hálózat (EUCPN) létrehozásáról szóló 2009. november 30-i 2009/902/IB tanácsi határozatra(15),

–  tekintettel az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(16), valamint „az emberkereskedelem felszámolására irányuló európai uniós stratégia (2012–2016)” című bizottsági közleményre (COM(2012)0286),

–  tekintettel a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(17), valamint az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, ezen irányelv alkalmazásáról szóló bizottsági jelentésre (COM(2012)0168),

–  tekintettel a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(18),

–  tekintettel a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló 2006. november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(19),

–  tekintettel az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(20),

–  tekintettel a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13-i 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(21),

–  tekintettel a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről szóló, 2003. július 22-i 2003/568/IB tanácsi kerethatározatra(22), valamint a Bizottságnak az említett kerethatározat 9. cikke alapján a Tanácshoz intézett jelentésére (COM(2007)0328),

–  tekintettel a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(23), valamint az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(24), és azok későbbi módosításaira,

–  tekintettel a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(25),

–  tekintettel a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(26),

–  tekintettel a kábítószer-prekurzorokról szóló 2004. február 11-i 273/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(27),

–  tekintettel a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(28),

–  tekintettel a korrupcióval foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról szóló, 2011. szeptember 28-i bizottsági határozatra (29), „A korrupció elleni uniós küzdelem” című, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz intézett, 2011. június 6-i bizottsági jelentésre (COM(2011)0308) és az időszakos értékelés eszközéül szolgáló uniós antikorrupciós jelentéstételi mechanizmus (az uniós antikorrupciós jelentés) létrehozásáról szóló, 2011. június 6-i bizottsági határozatra (C(2011)3673),

–  a bűnözéssel kapcsolatos adatokra irányuló szakpolitikai igényekkel foglalkozó bizottsági szakértői csoport felállításáról és a 2006/581/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2012. február 14-i bizottsági határozatra(30),

–  tekintettel a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet végrehajtását segítő intézkedésekről szóló 2007. június 13-i 2007/425/EK bizottsági ajánlásra(31),

–  tekintettel a Belga Királyságnak, a Bolgár Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Spanyol Királyságnak, az Osztrák Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Svéd Királyságnak az Európai Parlament és a Tanács irányelvére vonatkozóan a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló kezdeményezésére (2010/0817(COD)),

–  tekintettel a bűncselekményekből származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról szóló 2012. március 12-i európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (COM(2012)0085),

–  tekintettel a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről szóló 2011. december 20-i európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (COM(2011)0895), valamint a közbeszerzésről szóló 2011. december 20-i európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (COM(2011)0896),

–  tekintettel a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2013. február 5-i európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (COM(2013)0045),

–  tekintettel a pénzátutalásokat kísérő adatokról szóló 2013. február 5-i európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2013)0044),

–  tekintettel az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok alapszabályáról és finanszírozásáról szóló 2012. szeptember 12-i európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2012)0499),

–  tekintettel a 966/2012/EU, Euratom rendeletnek az európai parlamenti pártok finanszírozása tekintetében történő módosításáról szóló 2012. november 29-i európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2012)0712),

–  tekintettel az euró és más valuták hamisítás elleni, büntetőjog általi védelméről, valamint a 2000/383/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2013)0042),

–  tekintettel az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (COM(2010)0517),

–  tekintettel a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (COM(2012)0010),

–  tekintettel a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (általános adatvédelmi rendelet) irányuló javaslatra (COM(2012)0011),

–  tekintettel az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (COM(2012)0363),

–  tekintettel az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2013)0534), valamint a Büntető Igazságszolgáltatási Együttműködés Európai Ügynökségének (Eurojust) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2013)0535),

–  tekintettel az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett „Az Unió pénzügyi érdekeinek hatékonyabb védelme: az Európai Ügyészség felállítása és az Eurojust reformja” című bizottsági közleményre (COM(2013)0532),

–  tekintettel az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett „Az OLAF irányításának javítása és a vizsgálatokra vonatkozó eljárási biztosítékok megerősítése: Az Európai Ügyészség létrehozását kísérő fokozatos megközelítés” című bizottsági közleményre (COM(2013)0533),

–  tekintettel a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által kiadott, „Az Európai Unió kiberbiztonsági stratégiája: nyílt, megbízható és biztonságos kibertér” című, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett közös közleményére (JOIN(2013)0001),

–  tekintettel az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, „Cselekvési terv az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelem megerősítésére” című bizottsági közleményre (COM(2012)0722),

–  tekintettel az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett,„Nyitott és biztonságos Európa építése: a 2014–2020-as időszak belügyi költségvetése” című bizottsági közleményre (COM(2011)0749,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, „Az Európai Unió belső biztonsági stratégiájának végrehajtásáról szóló első éves jelentés” (COM(2011)0790) című közleményére,

–  tekintettel a Bizottság „Árnyékbanki tevékenységek” című zöld könyvére (COM(2012)0102),

–  tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett, „Küzdelem digitális korunk bűnözésével: Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ létrehozása” című közleményére (COM(2012)0140),

–  tekintettel az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Úton az online szerencsejátékokra vonatkozó átfogó európai keretrendszer felé” című bizottsági közleményre (COM(2012)0596),

–  tekintettel az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, „A bűnözés mérése az EU-ban: statisztikai cselekvési terv 2011–2015” című bizottsági közleményre (COM(2011)0713),

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett értékelő jelentésére az európai bűnmegelőzési hálózatról (COM(2012)0717),

–  tekintettel a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozat (prümi határozat) végrehajtásáról szóló, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági jelentésre (COM(2012)0732),

–  tekintettel a „Zöld könyv – A kártyás, internetes és mobiltelefonos fizetések integrált európai piacának megteremtése” című bizottsági közleményre (COM(2011)0941),

–  tekintettel az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelem megerősítését célzó, többek között harmadik országok viszonylatában hozandó konkrét intézkedésekről szóló bizottsági közleményre (COM(2012)0351),

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Az uniós büntetőpolitika létrehozása: Az uniós szakpolitikák hatékony végrehajtásának biztosítása a büntetőjog útján” című közleményére (COM(2011)0573),

–  tekintettel a Tanácshoz intézett, az Európai Uniónak az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportjában (GRECO) való részvételének módozatairól szóló, 2011. június 6-i bizottsági jelentésre (COM(2011)0307),

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, „A szervezett bűnözésből származó jövedelmek: annak biztosítása, hogy a bűnelkövetés ne legyen kifizetődő tevékenység” című közleményére (COM(2008)0766),

–  tekintettel az Eurojustnak és az Európai Igazságügyi Hálózatnak a szervezett bűnözés és a terrorizmus ellen az Európai Unióban folytatott küzdelemben játszott szerepéről szóló, a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett bizottsági közleményre (COM(2007)0644),

–  tekintettel a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett, a pénzügyi ágazatot érintő szervezett bűnözés megelőzéséről és az ellene való küzdelemről szóló bizottsági közleményre (COM(2004)0262),

–  tekintettel a tanúk, valamint az igazságszolgáltatással együttműködő személyek védelmének területére vonatkozó uniós jogszabály megvalósíthatóságáról szóló bizottsági munkadokumentumra (COM(2007)0693),

–  tekintettel a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szóló, az Európai Tanácshoz és a Tanácshoz intézett, 2005. június 7-i ajánlására(32),

–  tekintettel az „Adók és a fejlesztés – Együttműködés a fejlődő országokkal a jó adóügyi kormányzás előmozdítása terén” című, 2011. március 8-i állásfoglalására(33),

–  tekintettel az EU korrupció elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseiről szóló 2011. szeptember 15-i(34), az Európai Unióban a szervezett bűnözésről szóló 2011. október 25-i(35), a büntetőjog uniós megközelítéséről szóló 2012. május 22-i(36), valamint a sportmérkőzések eredményének tiltott befolyásolásáról és a sporthoz kapcsolódó korrupcióról szóló 2013. március 14-i(37) állásfoglalására,

–  tekintettel az Európai Unió közigazgatási eljárási jogáról szóló, a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó 2013. január 15-i állásfoglalására(38),

–  tekintettel az adócsalás, az adóelkerülés és az adóparadicsomok elleni küzdelemről szóló 2013. május 21-i állásfoglalására(39),

–  tekintettel a szervezett bűnözés, a korrupció és a pénzmosás problémájáról: a megvalósítandó intézkedésekre és kezdeményezésekre vonatkozó ajánlásokról (időközi jelentés) szóló 2013. június 11-i állásfoglalására(40),

–  tekintettel az Unió korrupció elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseiről szóló, 2010. május 18-i nyilatkozatára(41),

–  tekintettel az Europolnak, az Eurojustnak és a Frontexnek a belső biztonság Európai Unióbeli helyzetéről szóló közös jelentésére (2010),

–  tekintettel az Eurojust 2012–2014 közötti időszakra szóló többéves stratégiai tervére, valamint a 2011. évi éves jelentésére,

–  tekintettel az Europol által 2013 márciusában közzétett SOCTA-jelentésre (Serious and Organised Crime Threat Assessment),

–  tekintettel az Europol által 2012-ben közzétett, a bankkártyákkal az Európai Unióban elkövetett csalások helyzetéről szóló jelentésre,

–  tekintettel a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja és az Europol „Az uniós kábítószerpiac – stratégiai elemzés” című 2013. januári közös jelentésére,

–  tekintettel a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 1995. október 24-i, 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 29. cikke alapján létrehozott munkacsoport által elfogadott, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése kapcsán felmerülő adatvédelmi kérdésekről szóló 14/2011. számú 2011. június 13-i véleményre(42),

–  tekintettel a nyilvános konzultációk, a munkadokumentumokról és az időközi jelentésről folytatott megbeszélések, a magas rangú személyekkel folytatott véleménycserék, valamint a Szervezett Bűnözés, a Korrupció és a Pénzmosás Problémájával Foglalkozó Különbizottság küldöttségei által lebonyolított látogatások következtetéseire,

–  tekintettel a Szervezett Bűnözés, a Korrupció és a Pénzmosás Problémájával Foglalkozó Különbizottság által a magas szintű szakértőktől kért hozzájárulásokra,

–  tekintettel a tagállamok nemzeti parlamentjeinek kiküldött, a szervezett bűnözés, a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelemben betöltött szerepükre és az ezzel kapcsolatos tapasztalataikra vonatkozó kérdőívekre adott válaszokra, valamint az ugyanebben a témában 2013. május 7-én, Brüsszelben tartott parlamentközi ülés eredményeire,

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Szervezett Bűnözés, a Korrupció és a Pénzmosás Problémájával Foglalkozó Különbizottság jelentésére (A7‑0307/2013),

Szervezett bűnözés, korrupció és pénzmosás

A.  mivel a Szervezett Bűnözés, a Korrupció és a Pénzmosás Problémájával Foglalkozó Különbizottság (CRIM) megbízatása arra vonatkozott, hogy a rendelkezésre álló lehető legjobb fenyegetésértékelések segítségével vizsgálja meg a szervezett bűnözés, a korrupció és a pénzmosás mértékét, és megfelelő intézkedéseket javasoljon az Európai Uniónak e fenyegetések megelőzésére és kezelésére, valamint az e fenyegetésekkel szembeni nemzetközi, európai és nemzeti szintű fellépésekre;

B.  mivel a bűnszervezetek – kiaknázva a gazdasági globalizáció és az új technológiák kínálta lehetőségeket – fokozatosan nemzetközi szintűre terjesztették ki tevékenységi körüket, és a piacok és befolyási övezetek felosztása érdekében szövetséget kötöttek más országok bűnözői csoportjaival (amire például szolgálnak a dél-amerikai drogkartellek vagy az orosz maffia); mivel a bűnözői csoportok egyre jobban diverzifikálják műveleteiket, egyre szorosabbá fűzve a kapcsolatot a kábítószer-kereskedelem, az emberkereskedelem, az illegális bevándorlás elősegítése, a fegyverkereskedelem és a pénzmosás között;

C.  mivel a korrupció és a szervezett bűnözés az uniós gazdaságnak okozott költségek szempontjából súlyos fenyegetésnek minősülnek; mivel jelentősen megnőttek a bűnszervezetek bevételei és beépülési képességei a különböző gazdasági ágazatokba, ugyanis e szervezetek számos olyan területen tevékenykednek, amelyek többsége közigazgatási ellenőrzés alá tartozik; mivel a szervezett bűnözés egyre inkább egy saját vállalkozói kultúrával rendelkező, különféle illegális, de növekvő mértékben legális termékek értékesítésére és szolgáltatások párhuzamos nyújtására is szakosodott globális gazdasági szereplőre hasonlít, amely a vállalkozások számára évente 670 milliárd eurót meghaladó becsült költséget okozva Európa és a világ gazdaságára is egyre nagyobb hatással van, és nagymértékben befolyásolja a tagállamok és az Unió egészének adóbevételeit;

D.  mivel az áldozatok számát figyelembe véve a szervezett bűnözés az egyik legjelentősebb határokon átnyúló, belső biztonsági fenyegetés az EU-ban; mivel a szervezett bűnözés hatalmas bevételei az emberkereskedelemből, az emberi szervek, fegyverek, kábítószerek és kábítószer-prekurzorok, nukleáris, radiológiai, biológiai és vegyi anyagok, valamint gyógyszerek – köztük vényköteles gyógyszerek –, hamisított mindennapi fogyasztási cikkek, például élelmiszerek, veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok és ezek részei, a dohányáruk minden formája, műkincsek és számos egyéb, gyakran hamisított termék tiltott kereskedelméből és csempészetéből származnak; mivel az említett árukkal valós illegális kereskedelem az Európai Unió és a tagállamok számára adókiesést jelent, továbbá károsítja a fogyasztókat, a közegészséget és a gyártással foglalkozó vállalkozásokat, és elősegíti a szervezett bűnözés más formáinak terjedését;

E.  mivel a környezetet érintő, szervezetten elkövetett maffiajellegű bűncselekmények – a hulladékok illegális kereskedelmének és feldolgozásának különböző formái, valamint a környezeti, tájképi, művészeti és kulturális örökség elpusztítása – immár nemzetközi dimenzióra tettek szert, és ennélfogva az ún. „ökomaffia” tevékenységének megelőzésére és leküzdésére irányuló közös fellépés hatékonyságának növelése érdekében szükség van valamennyi európai ország közös erőfeszítésére;

F.  mivel számos bűnszervezet felépítése hálózatszerű, amelyet nemcsak a beépülés képessége és a fokozott alkalmazkodás, hanem a rugalmasság, a mobilitás, az összeköttetések és a nemzetköziség magas szintje is jellemez; mivel a különböző bűnszervezetek – többek között új nemzetközi struktúráik és a tevékenységük diverzifikációja révén – egyre nagyobb hajlandóságot mutatnak az egymással való kölcsönös együttműködésre, áthidalva a nyelvi vagy az eltérő kereskedelmi érdekekből fakadó különbségeket, valamint arra, hogy közösen szervezzék a kereskedelmet, ezáltal csökkentve költségeiket és maximalizálva bevételeiket a világgazdasági válság idején;

G.  mivel az Europol által készített 2013. évi SOCTA-jelentés szerint az Európai Unióban működő bűnszervezetek száma megközelítőleg 3 600, és e szervezetek 70%-a az összetétel és földrajzi hatókör szempontjából heterogén, valamint több mint 30%-uk többfajta bűncselekmény elkövetésében is érdekelt;

H.  mivel az Europolnak a tagállamok által rendelkezésre bocsátott megfelelő információk alapján értékelnie kell, hogy egyes szervezett bűnözői csoportok működése milyen mértékben terjed túl az EU belső és külső határain, és melyek azok az EUMSZ 83. cikkében felsorolt, uniós dimenziójú, különösen súlyos bűncselekmények, amelyeket e csoportok elkövetnek, minden alkalommal más-más konkrét területre helyezve a hangsúlyt, ezt pedig az Európai Parlament, a nemzeti parlamentek és más érintett szereplők szoros felügyelete mellett kell értékelni annak érdekében, hogy célirányosabban közelítsék meg és jobban biztosítsák az uniós fellépés hozzáadott értékét, továbbá a tagállamok rendőri és igazságügyi hatóságai közötti, valamint a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködést;

I.  mivel a bűnszervezetek gyakran a többi szereplővel való összejátszás szürke zónáját használják ki, egyes tevékenységek kifejtésére fehérgalléros bűnözőkkel (vállalkozókkal, a döntéshozatal különféle szintjein dolgozó köztisztviselőkkel, politikusokkal, bankokkal és szakemberekkel stb.) szövetkezhetnek, akik nem tartoznak ugyan bűnszervezetekhez, a kölcsönösen jövedelmező üzlet érdekében azonban kapcsolatot tartanak fenn velük;

J.  mivel – az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC) által közölt tájékoztatás szerint – a maffiajellegű bűnszervezetek által folytatott nemzetközi kábítószer-kereskedelemhez kapcsolódó pénzügyi folyamatok nem ritkán a világ különböző országában működő bankokat is érintették, és mivel ezért – banki csatornák igénybevételével – feltétlenül összehangolt, nemzetközi szintű vizsgálatot kell folytatni a nemzetközi kábítószer-kereskedelemben részt vevő pénzügyi szereplők azonosítása érdekében;

K.  mivel az utóbbi évek gazdasági válsága jelentős változásokat okozott a szervezett bűnözés érdekeltségi területein, amely a felkínálkozó új lehetőségeket hamar fel tudta mérni, és mivel az ilyen válságok a jobb élet- és munkakörülményeket biztosító országok felé a migráció újabb hullámait váltják ki, ami olykor a kizsákmányolás és a segédmunka terén újabb áldozatokat is kínál;

L.  elismeri, hogy a modern bűnszervezetek egyik legfontosabb jellemzője a vállalkozói kultúra, amely kifejezetten a termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos piaci igények kielégítésére irányuló, bűnözői és nem bűnözői szervezetekkel jelentős mértékben együttműködő, továbbá a tevékenységek látszólag legális dimenziója és a tiltott célok (például a pénzmosás) korrupció és megfélemlítés révén történő megvalósítása között folyamatosan ingadozó cselekvési formákkal párosul;

M.  mivel napjainkban a szervezett bűnözés nemzeteken átnyúló dimenzióját erősíti az a tény, hogy a bűnözői csoportok – az Európai Unión kívül is – egyszerűen igénybe tudják venni az összes közlekedési eszközt, kipróbált útvonalat és meglévő infrastruktúrát; mivel fennáll különösen annak kockázata, hogy az illegális kereskedelem megkönnyítése érdekében a szervezett bűnözés kihasználja az afrikai kontinensen található kommunikációs és közlekedési infrastruktúra folyamatban lévő korszerűsítését;

N.  mivel fennáll különösen annak kockázata, hogy az illegális kereskedelem megkönnyítése érdekében a szervezett bűnözés kihasználja az afrikai kontinensen található kommunikációs és közlekedési infrastruktúra folyamatban lévő korszerűsítését; mivel az Európai Unióba szánt heroin változó tranzitútvonalakon halad át;

O.  mivel az emberkereskedelem áldozatait erőszakkal, kényszerrel vagy csalárd módon toborozzák, szállítják vagy rejtegetik szexuális kizsákmányolás, kényszermunka vagy kényszerszolgáltatás céljából, ideértve a koldulást, a rabszolgaságot, a kényszerszolgaságot, bűncselekmények elkövetését, háztartási szolgáltatások teljesítését, örökbefogadást vagy kényszerházasságot, továbbá a szervek kivételét; mivel ezeket az áldozatokat kizsákmányolják, és teljes mértékben ki vannak szolgáltatva elrablóiknak vagy kizsákmányolóiknak, óriási tartozások visszafizetésére kötelezik őket, gyakran megfosztják őket személyazonosító okmányaiktól, fogva tartják, elkülönítik és megfélemlítik őket, félelemben és megfélemlítésben élnek, nincs pénzük és félelmet ültetnek el bennük a helyi hatóságokkal szemben, minden reményüket elvesztik;

P.  mivel az emberkereskedelmet, a szervkereskedelmet, a kényszerprostitúciót, a rabszolgatartást és a munkatáborok létesítését gyakran nemzetközi bűnszervezetek irányítják; mivel az emberkereskedelem a térségben évente mintegy 25 milliárd eurós profitot eredményez, és ez a bűnügyi jelenség az Unió valamennyi tagállamát érinti; mivel a vadon élő fajok és a testrészek csempészetéből származó bevétel becsült összege évi 18–26 milliárd euró, és világviszonylatban az EU ezek legfőbb célpiaca;

Q.  mivel az emberkereskedelem a változó társadalmi-gazdasági körülményekkel együtt alakul, az áldozatok elsősorban azon országokból és régiókból származnak, amelyek gazdasági és társadalmi nehézségekkel küzdenek, és ahol a kiszolgáltatottságot erősítő tényezők évek óta változatlanok; mivel az emberkereskedelem egyéb okai közé tartozik a virágzó szexipar, valamint az olcsó munkaerő és termékek iránti kereslet, és mivel általában véve az emberkereskedelem áldozatait azzal az ígérettel kecsegtetik, hogy saját maguk és/vagy családjuk számára jobb életminőséget és megélhetést biztosíthatnak;

R.  mivel annak ellenére, hogy az EU-ban az emberkereskedelem pontos mértékét még mindig nem könnyű meghatározni, mivel e bűncselekmény gyakran más bűncselekmények között rejtve marad, illetve nem tartják nyilván vagy nem vizsgálják ki, a kényszermunkát végzők teljes számát az uniós tagállamokban 880 ezerre becsülik, közülük mintegy 270 ezren szexuális kizsákmányolás áldozatai és az áldozatok többsége nő; mivel a gyakran nemzetközi bűnszervezetek által irányított emberkereskedelem és rabszolgatartás a bűnözés rendkívül jövedelmező formája; mivel ez valamennyi uniós országot érinti, ám nem az összes uniós ország ratifikálta azokat a vonatkozó nemzetközi eszközöket, amelyek segítségével az emberkereskedelem elleni küzdelmet hatékonyabban lehetne folytatni; mivel csak kilenc tagállam ültette át és hajtotta végre teljes körűen az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről szóló 2011/36/EU irányelvet, és a Bizottság még mindig nem hajtotta végre teljes körűen az emberkereskedelem felszámolására irányuló, a 2012–2016 közötti időszakra szóló európai uniós stratégiát;

S.  mivel a cigarettacsempészet évente mintegy 10 milliárd euró adókiesést okoz; mivel világviszonylatban a könnyűfegyverek kereskedelmének forgalma évente mintegy 130 és 250 millió dollár közé tehető, míg Európában több mint 10 millió illegális fegyver van forgalomban, amelyek a polgárok biztonságára és a bűnüldözésre nézve komoly fenyegetést jelentenek; mivel az európaiak számára 30.000 vonzó, de 97%-os arányban illegális weboldal kínál kedvező áron – esetenként egészségkárosító vagy akár életveszélyes, többségében Kínából és Indiából származó – hamisított gyógyszereket, amelyek becslések szerint évi 3 milliárd eurós hatást gyakorolnak az európai egészségügyre;

T.  mivel az Unióban tartózkodó migránsok emberi jogaival foglalkozó ENSZ-különelőadó arra utaló bizonyítékot mutatott be, hogy a Frontex sok idegenrendészeti fogdájában a migránsokkal szemben az alapvető jogaikkal ellentétes bánásmódot tanúsítanak;

U.  mivel az internet csalárd felhasználása lehetővé teszi a szervezett bűnözés számára, hogy kiterjessze a pszichoaktív szerek, a lőfegyverek, robbanóanyagok előállításához használt anyagok, a hamis bankjegyek, a hamisított és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat sértő egyéb termékek és szolgáltatások, valamint a veszélyeztetett állat- és növényfajok tiltott kereskedelmét, az eredeti árukra vonatkozó jövedéki és egyéb adók megfizetésének elkerülését, és hogy a modern technológiákhoz való elképesztő alkalmazkodási készségről tanúbizonyságot téve növekvő sikerrel hajtson végre újfajta bűncselekményeket;

V.  mivel a számítástechnikai bűnözés egyre súlyosabb gazdasági és társadalmi kárt okoz, fogyasztók millióit érintve és becslések szerint 290 milliárd eurós éves veszteséget okozva(43);

W.  mivel sok esetben a szervezett bűnözés számára a köztisztviselők korrumpálása elengedhetetlen saját törvénytelen ügyleteikhez, mivel többek között lehetővé teszi a bizalmas információkhoz való hozzáférést, hamis dokumentumok készítését, a közbeszerzési eljárások manipulálását, saját bevételeik tisztára mosását, és az igazságügyi hatóságok és a rendőrség ellenintézkedéseinek kijátszását;

X.  mivel a Közép- és Dél-Amerikából származó kokaint Európában Észak-Kelet-Európa, az Ibériai félsziget és a Fekete-tenger kikötőin keresztül értékesítik;

Y.  mivel 2012-ben az európai piacon több mint 70 új pszichoaktív szer jelent meg; mivel a szervezett bűnözés az Európai Unió különböző területein megtalálható illegális munkásokat egyre gyakrabban használja fel arra, hogy a legális kémiai anyagokat szintetikus kábítószer-prekurzorokká alakítsák át, hogy ezt követően kábítószert készítsenek belőlük;

Z.  mivel a tagállamoknak és az EU-nak azonosítaniuk kell a szervezett bűnözés viszonylag új területeit és fel kell venniük a küzdelmet azok ellen, ideértve a ritka ásványok kereskedelmét, a fémlopást és a mérgező hulladék lerakását, amelyek káros hatással vannak a jogszerű piacokra;

AA.  mivel mostanában gyakoriakká váltak az állami és magánszektor közötti kapcsolatok és az integráció különféle formái, ezért az összeférhetetlenség veszélyét magukban rejtő helyzetek egyre elterjedtebbé válnak;

AB.  mivel az euróövezet egyik ellensége a tagállamok eltérő termelékenysége; mivel ez közép- és hosszú távon versenyképességbeli különbséget hoz létre, ami a pénz leértékelésével nem kezelhető, sőt kíméletlen és politikailag fenntarthatatlan, a belső elértéktelenítést célzó megszorító programokhoz vezet; mivel ennélfogva a hatékonyság, a közvetlen külföldi befektetés és az innováció legfőbb akadályát képező, az állami szektorban fennálló rendszerszintű korrupció gátolja a monetáris unió megfelelő működését;

AC.  mivel a Világbank szerint a korrupció a világ GDP-jének 5%-át teszi ki (2,6 billió USD), amelyből évente több mint 1 billió USA-dollárt a kenőpénzek tesznek ki; mivel a korrupció a globális szinten folytatott kereskedelmi tevékenységek 10%-át teszi ki, és a fejlődő országokban a közbeszerzési szerződésekkel összefüggő költségek 25%-át(44);

AD.  mivel az Európai Unióban az állami szektorban kisebb korrupció legalább 20 millió esetben fordult elő, és a jelenségnek nyilvánvalóan továbbgyűrűző hatása van a tagállami közigazgatások azon részeire (és a megfelelő politikusokra), amelyek az uniós források és más pénzügyi érdekek kezeléséért felelősek;

AE.  mivel a pénzátutalásokon keresztül megvalósuló jelentős feketepénz-áramlás árthat a pénzügyi szektor stabilitásának és jó hírének, továbbá fenyegetést jelent az Unió belső piacára nézve; mivel a pénzátutalások teljes nyomon követhetősége fontos és rendkívül értékes eszköz lehet a pénzmosás, illetve a terrorizmus finanszírozásának megelőzése, vizsgálata, illetve felderítése során;

AF.  mivel az új technológiai újításoknak és fizetési módszereknek egy biztonságosabb és a készpénzt viszonylag kevéssé használó társadalom kialakulását kellene előmozdítaniuk, a készpénzhasználat azonban továbbra is hétköznapi gyakorlat, amit az EKB bankjegy-kibocsátási adatai is jeleznek, amelyek szerint 2002 óta az euró bankjegyek (különösen a nagy címletek) mennyisége folyamatosan nőtt; mivel az illegális forrásokból származó nagy mennyiségű készpénz mozgásai továbbra is problémát okoznak a bűnüldöző hatóságok számára, és még mindig ez az egyik legkedveltebb módja a bűncselekményből származó jövedelem hazajuttatásának;

A polgárok és a legális gazdaság védelmében

AG.  mivel a szervezett bűnözés, a korrupció és a pénzmosás terjedése komoly veszélyt jelent a polgárok és a fogyasztók biztonságára, a mozgás szabadságára, a vállalatok védelmére, a szabad és tisztességes versenyre, annak megakadályozására, hogy a felhalmozott illegális pénzügyi eszközök és források torzítsák a jogszerű gazdasági ciklust, valamint az Európai Unió és a tagállamok alapjául szolgáló demokratikus alapelvekre nézve; mivel az ilyen jelenségek leküzdéséhez minden szinten határozott politikai akaratra van szükség;

AH.  mivel a szervezett bűnözés – a megfélemlítésen és az erőszakos cselekményeken túl – olyan egyre kifinomultabb és jövedelmezőbb csalásokban is részt vesz, amelyek jelentős összegekkel rövidítik meg a jogszerű gazdaságot, és – különösen a jelenlegi nehéz időszakban – veszélyeztetik a növekedést; mivel a jogszerű gazdaságot behálózó szervezett bűnözés, korrupció és pénzmosás pusztító hatást gyakorol a tagállamokra;

AI.  mivel az ENSZ Kábítószer-és Bűnügyi Hivatala (UNODC) szerint a bűncselekményből származó jövedelmek a világ GDP-jének közel 3,6%-át teszik ki, és mivel napjainkban a feketepénzek áramlása a világ GDP-jének közel 2,7%-át jelenti; mivel az Európai Bizottság a korrupció költségeit éves szinten – csak az Európai Unióban – 120 milliárd euróra becsüli, amely az EU GDP-jének 1%-a; mivel ezek a tevékenységek jelentős összegekkel rövidítik meg a gazdasági és szociális fejlesztéseket, az államháztartásokat és a polgárok jólétét;

AJ.  mivel a bűnözői és a terrorista csoportok közötti kapcsolatok egyre szorosabbá válnak; mivel a valós strukturális kapcsolatokon túl, ezek többek között kiterjednek szolgálatok és pénz kölcsönös nyújtására és az anyagi segítségnyújtás egyéb formáira; mivel az ilyen kapcsolatok komoly veszélyt jelentenek az Európai Unió integritására és polgárai biztonságára nézve;

AK.  mivel a túlzott mértékű bürokrácia visszafoghatja a legális gazdasági tevékenységet és ösztönözheti a tisztviselők megvesztegetését; mivel a magas fokú korrupció komoly veszélyt jelent a demokráciára, a jogállamiságra és az állam által valamennyi állampolgárral szemben alkalmazott egyenlő bánásmódra nézve, továbbá a vállalatok számára is felesleges költséget jelent, ami akadályozza a tisztességes versenyt; mivel a korrupció a források helytelen elosztásával – elsősorban a közszolgáltatások, de különösen a szociális és jóléti szolgáltatások kárára – visszafogja a gazdasági fejlődést;

AL.  mivel az európai polgárok 74%-a az egyik legnagyobb nemzeti és nemzetek feletti problémának tartja a korrupciót(45), és a korrupció a társadalom valamennyi területén jelen van; továbbá mivel a korrupció veszélyezteti a polgárok demokratikus intézményekbe vetett bizalmát és – mivel előjogokat és ezáltal társadalmi igazságtalanságot teremt – a választott kormányok azon képességét is, hogy hatékonyan fenntartsák a jogállamiságot; mivel a politikusok iránti bizalmatlanság a súlyos gazdasági válságok idején fokozódik;

AM.  mivel nem mindegyik tagállam rendelkezik a polgárok információkhoz való hozzáférését szabványosító és annak teljes körű védelmét biztosító rendszerrel, és így e téren nem teljesíti maradéktalanul a nyomon követés és a figyelemfelkeltés – ezáltal az információkhoz való szabad hozzáférésről szóló, valóban az egész EU-ra kiterjedő jogszabály – követelményeit;

AN.  mivel a gazdasági válság következtében a „tiszta” vállalkozások hitelhez való hozzáférése nehezebbé válik a magasabb költségek és a bankok által követelt nagyobb biztosítékok miatt; mivel a gazdasági nehézségekkel küszködő vállalkozások a beruházásaikhoz szükséges források megszerzéséért néha bűnszervezetekhez fordulnak, ami lehetővé teszi a bűnözői csoportok számára, hogy a bűnözői tevékenységből származó pénzt jogszerű gazdasági tevékenységekbe fektessék be;

AO.  mivel a pénzmosás egyre kifinomultabbá válik, például magában foglalja a – különösen a sporteseményekkel kapcsolatos – fogadások illegális és néha legális formáit is; mivel a szerencsejáték-ágazat felhasználható pénzmosási célokra; mivel gyakran a szervezett bűnözés áll a sportesemények eredményeinek előzetes befolyásolásának a központjában, ami a bűncselekmények igen nagy hasznot hajtó formája;

AP.  mivel a szervezett bűnözés gyakran a hamis okmányok előállításához vagy eredeti okmányok módosítására – ily módon egyéb bűncselekmények elkövetésére – az interneten csalárd módon megszerzett személyes adatokat használja fel; mivel az Európai Bizottság egyik tanulmánya(46) szerint az Európai Unióban az internetes felhasználók 8%-a lett személyazonosság-lopás áldozata, illetve már volt ilyen tapasztalata, valamint 12%-uk lett valamilyen online csalás áldozata; mivel a személyes adatok interneten történő védelme lényeges előfeltétele az internetes bűnözés elleni küzdelemnek és fontos eszköze a polgárok online szolgáltatásokba vetett bizalma visszaállításának;

AQ.  mivel a pénzmosás a szervezett bűnözésre általánosan jellemző tevékenységek mellett a korrupcióhoz, az adócsaláshoz és az adóelkerüléshez is kötődik; mivel becslések szerint az Unióban botrányos módon évi 1 billió euró potenciális adóbevétel vész el adócsalás, adókijátszás, adókikerülés és agresszív adótervezés miatt, ami megfelelő válaszintézkedések meghozatala nélkül évente mintegy 2 000 eurós költséget jelent minden egyes európai polgár számára;

AR.  mivel a pénzmosás egyre kifinomultabbá válik, például magában foglalja a – különösen a sporteseményekkel kapcsolatos – fogadások illegális és néha legális formáit is; mivel gyakran a szervezett bűnözés áll a sportesemények eredményeinek előzetes befolyásolásának a központjában, ami a bűncselekmények igen nagy hasznot hajtó formája;

AS.  mivel a szervezett bűnözés tevékenysége egyre gyakrabban magában foglalja – a luxuscikkektől a használati cikkekig – mindenféle termék hamisítását; mivel ez jelentős kockázatot jelent a fogyasztók egészségére nézve, veszélyezteti a munkahelyek biztonságát, kárt okoz az érintett vállalatoknak és hatalmas adókiesést okoz; mivel a hamisítást – amelyre úgy tekintenek, hogy nem jár tényleges áldozatokkal – néha társadalmilag is elfogadják, ez pedig csökkenti a hamisításban részt vevő bűnszervezetek lelepleződésének kockázatát;

AT.  mivel az élelmiszeripar ellen egyre gyakrabban elkövetett bűncselekmények nem csupán súlyosan veszélyeztetik az európai polgárok egészségét, hanem tekintélyes károkat is okoznak azon országok számára, amelyek fontos ütőkártyájukká tették az élelmiszerek kiválóságát;

AU.  mivel a Bizottság szerint a megfelelőség hiánya és az adók beszedésének elmulasztása 2011-ben mintegy 193 milliárd eurónyi (a GDP 1,5%-a) héa-bevétel-kiesést okozott; mivel az adócsalás és az adókikerülés mértéke aláássa a polgárok bizalmát az adóbeszedés és az adórendszer egészének méltányossága és legitimitása iránt; mivel az EU héa-hiánya 2006 óta szinte megduplázódott, aminek egyharmada a héa-csalásoknak tudható be; mivel az OLAF operatív szerepének erősödése a héa-csalások elleni harcban hozzájárulhat az ilyen bűncselekmények drasztikus visszaszorulásához;

AV.  mivel a közbeszerzéssel kapcsolatos korrupció költsége 2010-ben 1,4 és 2,2 milliárd euró közötti összeget tett ki csupán nyolc tagállamban;

A közös, uniós szintű megközelítés szükségessége

AW.  mivel a maffiajellegű bűnszervezeteknek az IB Tanács nemzetközi szervezett bűnözés elleni fellépéssel kapcsolatos 2014 és 2017 közötti szakpolitikai ciklusra szóló 2013. június 6–7-i prioritásai közé történő beemelése bizonyítja az e témában jelentős számú meghallgatást szervező Szervezett Bűnözés, a Korrupció és a Pénzmosás Problémájával Foglalkozó Különbizottság – és általánosságban Európai Parlament – munkájának jelentőségét, valamint az európai uniós intézmények által a maffiajellegű bűncselekmények és bűnszervezetek által képviselt fenyegetés elleni közös és határozott szakpolitikai fellépés szükségességének elismerését;

AX.  mivel – ahogy az Europol 2013-ban megerősítette – a maffiák elleni fellépés egyik legnagyobb veszélye abban rejlik, hogy nem megfelelő súllyal kezelik a jelenséget, annak összetettségét, a bűnözők rendkívüli szervezőkészségét, valamint a különböző területi és társadalmi kihívásokhoz való alkalmazkodó képességét, amely többek között a terület „katonai ellenőrzéséről” való lemondásban és az észrevétlenség megőrzése mellett hatalmas nyereség elérésére irányuló „alámerülési” stratégia alkalmazásában valósul meg;

AY.  mivel a bűnszervezetek saját hasznukra fordítják a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke Európai Unión belüli szabad mozgását, továbbá az egyes tagállamok jogszabályai és jogi hagyományai között fennálló különbségeket; mivel az adóparadicsomok és a nem átlátható vagy káros adózási gyakorlatot folytató országok fontos szerepet töltenek be az illegális bevételek tisztára mosásában; mivel az adóparadicsomok által okozott, folyamatosan fennálló torzulások mesterséges tőkeáramlások és negatív hatások kialakulásához vezethetnek az EU belső piacán; mivel az Európai Unión belüli káros adóverseny egyértelműen ellentétes az egységes piac logikájával; mivel további erőfeszítésekre van szükség az adóalapok harmonizálásához az egyre szorosabb gazdasági, adóügyi és költségvetési Unión belül;

AZ.  mivel már történtek bizonyos erőfeszítések egy, a szervezett bűnözést, a korrupciót és a pénzmosást érintő európai uniós szintű, kiegyensúlyozott jogalkotási és jogi keret létrehozására; mivel a szervezett bűnözés, a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem egyes célkitűzéseit a tagállamok nem érhetik el egyedül; mivel e szerteágazó jelenséggel szemben új bűnüldözési intézkedésekre és a nemzeti jogszabályok harmonizálására van szükség;

BA.  mivel a szervezett bűnözés elleni fellépés érdekében a tagállami jogalkotók számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy gyorsan és hathatósan tudjanak reagálni a bűnözés változó szerkezetére és új formáira, annál is inkább, mert a Lisszaboni Szerződés értelmében a tagállamok kötelessége annak elősegítése, hogy az Unió a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggé váljon;

BB.  mivel az Unió pénzügyi érdekeinek és az eurónak a védelme elsődleges fontosságú kell, hogy legyen; mivel ezért meg kell fékezni azt az egyre terjedő jelenséget, hogy a bűnszervezetek európai forrásokat szereznek meg (úgynevezett „közösségi csalás” révén) és hamisítják az eurót; mivel a Hercule-hez, a Fiscalis-hoz, a Customs-hoz és a Pericles-hez hasonló programokat európai szinten azzal a céllal dolgozták ki, hogy védjék az Unió pénzügyi érdekeit és küzdjenek a transznacionális és a határokon átnyúló bűnözés és illegális tevékenységek ellen;

BC.  mivel a kölcsönös elismerés az uniós tagállamok között polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködést megalapozó alapelv;

BD.  mivel – amint azt az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC) 2012. évi összefoglalójában kifejti – „a szervezett bűnözéssel kapcsolatos nyomozás és bűnüldözés során alkalmazott különös nyomozási módszereket gyakran nem lehet helyettesíteni. E módszereknek köszönhetők az esetek által szemléltetett pontosabb és összetettebb nyomozások során elért sikerek”; mivel az ENSZ Palermói Egyezménye 20. cikkének (1) bekezdése felszólítja az Egyezményt aláíró tagállamokat, hogy „a szervezett bűnözés elleni hatékony küzdelem érdekében” vegyék igénybe a különös nyomozási technikákat; mivel az ilyen technikákat jogszabályok kell szabályozzák, arányosnak és szükségesnek kell lenniük egy demokratikus társadalomban, és a bíróságok és más független szervek ellenőrzése alatt kell álljanak előzetes engedélyezés és felügyelet gyakorlása mellett a nyomozás során vagy utána, annak biztosítása érdekében, hogy teljes mértékben tiszteletben tartják az emberi jogokat, amint azt az Európai Tanács Miniszteri Bizottságának a súlyos bűncselekmények és terrorista cselekmények kapcsán igénybe vett különös nyomozati technikákról szóló (2005)10 ajánlása megköveteli;

BE.  mivel a hatalmi ágak különválasztása tekintetében a bíróságok függetlensége alapvető fontosságú, ezenkívül a hatékony, független és pártatlan igazságszolgáltatási rendszer lényeges a jogállamiság, valamint polgáraink emberi jogai és alapvető szabadságai szempontjából; mivel a bíróságok munkáját nem érintheti semmilyen befolyás vagy érdek;

BF.  Mivel a jelen állásfoglalás célja, hogy politikai iránymutatást nyújtson az Európai Bizottság és a tagállamok jövőbeli jogalkotása tekintetében.

Egységes és koherens jogalkotási keret – az áldozatok védelme és támogatása

1.  ismét hangsúlyozza a 2013. június 11-i állásfoglalásban elfogadott időközi jelentésében megfogalmazott tényeket, amelyeket ez az állásfoglalás is megerősít és tartalmaz – az itt kifejezetten nem hivatkozott előrejelzések vonatkozásában is;

2.  kéri a Bizottságot, hogy kezdeményezzen egy európai cselekvési tervet a szervezett bűnözés, a korrupció és a pénzmosás ellen, amely az ilyen bűncselekmények elleni hatékony fellépés érdekében jogalkotási intézkedéseket és pozitív fellépéseket foglal magában;

3.  határozottan kéri, hogy az összes tagállam időben és megfelelően ültesse át jogrendjébe az összes hatályos uniós és nemzetközi jogalkotási eszközt a szervezett bűnözés, a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem területén; sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy véglegesítsék a büntetőeljárásokban a gyanúsítottak vagy vádlottak jogaival kapcsolatos ütemtervet, ideértve az előzetes letartóztatásról szóló irányelvet is;

4.  támogatja a nemzetközi szervezett bűnözés elleni fellépéssel kapcsolatos, a 2011–2013 közötti időszakra, és az azt követő, 2014–2017 közötti időszakra szóló szakpolitikai ciklust, és kéri a tagállamokat és az európai ügynökségeket, hogy tegyenek erőfeszítést annak érdekében, hogy ez a kezdeményezés kézzelfogható eredménnyel járjon; úgy véli, hogy e szakpolitikai ciklusnak a szervezett bűnözés és a bűnszervezetek elleni fellépésre vonatkozó szélesebb körű európai cselekvési terv részét kell képeznie; úgy véli, hogy e szakpolitikai ciklusnak már a 2015 októberében tervezett felülvizsgálatát követően fel kell vennie átfogó prioritásai közé a korrupciót is;

5.  felkéri az Európai Unió Tanácsát, hogy haladéktalanul vizsgálja felül a súlyos bűncselekmények és a nemzetközi szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló uniós szakpolitikai ciklus létrehozásáról és végrehajtásáról szóló 2010. november 8–9-i következtetéseit, annak érdekében, hogy a Lisszaboni Szerződéssel összhangban tegye lehetővé az Európai Parlament részvételét a prioritások meghatározásában, a stratégiai célkitűzések megvitatásában, valamint a szakpolitikai ciklus eredményeinek értékelésében; kéri, hogy a Tanács tájékoztassa az első, 2011 és 2013 közötti szakpolitikai ciklus eredményeiről, valamint a stratégiai célkitűzések megvalósításával kapcsolatos éves tervek előrehaladásának részletes megismerése érdekében kéri a Belső Biztonsági Állandó Bizottság (COSI) évente történő meghallgatását;

6.  ismét felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot közös jogi normákra a tagállamok közötti integráció és együttműködés fokozása érdekében; különösen kéri a Bizottságot, hogy a szervezett bűnözésről szóló kerethatározat végrehajtásának értékelése alapján, a tagállamok korszerűbb jogszabályaira építve 2013-ban nyújtson be olyan jogalkotási javaslatot, amely tartalmazza a szervezett bűnözés közös fogalommeghatározását, amely kiterjed többek között a transznacionális bűnszervezetben való részvételre mint bűncselekményre, hangsúlyozva, hogy a bűnözői csoportok e típusa vállalkozói kultúrával rendelkezik, ezenkívül rendkívül jól szervezettek, kifinomult technológiákat alkalmaznak és gyakran élnek a megfélemlítés és a zsarolás eszközével; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezmény 2. cikkének a) pontját;

7.  hangsúlyozza, hogy az anyagi büntetőjogi rendelkezésekre vonatkozó uniós rendelkezéseknek tiszteletben kell tartaniuk az alapvető jogokat, a szubszidiaritás és az arányosság elvét, valamint a Parlamentnek a büntetőjog európai megközelítéséről szóló 2012. május 22-i állásfoglalásában kifejtett álláspontját;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy minősítse bűncselekménynek az emberkereskedelem áldozatainak kihasználását és kizsákmányolását, és sürgősen alakítson ki – közös és egyeztetett, szilárd mutatók alapján – egy összehasonlítható és megbízható uniós adatgyűjtési rendszert, a tagállamokkal és az érintett nemzetközi intézményekkel együtt; felszólítja a Bizottságot, hogy a lehető legrövidebb időn belül hajtsa végre „Az emberkereskedelem felszámolására irányuló európai uniós stratégia (2012–2016)” című közleményben ismertetett intézkedéseket és eszközöket, és hozzon létre egy emberkereskedelemmel foglalkozó uniós megfigyelőközpontot, amely nyitva áll a kormányok, a bűnüldöző hatóságok és a nem kormányzati szervezetek számára; felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy – különösen a származási és tranzitországokkal kötött kétoldalú megállapodásokon keresztül, különös figyelmet fordítva a kísérő nélküli kiskorúakra – erősítse meg az intézkedések és programok megelőző jellegét és külső dimenzióját; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erőteljes és állandó figyelemfelkeltő kampányok révén – amelyeket az emberkereskedelem elleni küzdelem európai napja keretében évente értékelnének – tegyék az emberkereskedelmet társadalmilag elfogadhatatlanná;

9.  kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy egységes globális politikát a korrupció ellen; javasolja, hogy a Bizottság a tagállamok és az uniós intézmények által a korrupció ellen tett intézkedésekről szóló jelentésének készítésekor tegyen javaslatot az egyes tagállamoknak és uniós intézményeknek szóló konkrét ajánlások listájára, és e javaslatok listáját foglalja bele e jelentésbe, rávilágítva a korrupció elleni fellépés során szerzett legjobb gyakorlatok példáira azzal a céllal, hogy támogassa és ösztönözze a tagállamokat és az uniós intézményeket, hogy hosszabb távon végezzenek a társaktól való tanulást célzó gyakorlatokat; javasolja továbbá, hogy a Bizottság országonkénti bontásban foglalkozzon a korrupciónak kitett valamennyi területtel; felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamok és az uniós intézmények korrupcióellenes erőfeszítéseinek nyomon követése érdekében biztosítsa a következő jelentés 2015-ben való közzétételét; felhívja a Bizottságot, hogy rendszeresen számoljon be az Európai Parlamentnek a tagállami intézkedésekről, és adott esetben aktualizálja a hatályos uniós jogszabályokat;

10.  álláspontja szerint a rágalmazásról/becsületsértésről szóló jogszabályok visszatartanak a korrupció lehetséges bejelentésétől; ezért sürget minden tagállamot, hogy saját jogrendjükben töröljék el a rágalmazásról/becsületsértésről szóló jogszabályokhoz társuló büntető szankciókat, legalább olyan esetekben, amelyek a tagállamokban vagy külföldön elkövetett szervezett bűncselekményre, korrupcióra és pénzmosásra vonatkozó állításokkal kapcsolatosak;

11.  felhívja a Bizottságot, hogy rendszeresen számoljon be az Európai Parlamentnek a szervezett bűnözés, a korrupció és a pénzmosás elleni tagállami intézkedésekről;

12.  felhívja a Bizottságot, hogy a pénzmosással kapcsolatos büntetőjog harmonizálására irányuló – 2013-ban benyújtandó – javaslatába a tagállamok bevált gyakorlatai alapján foglalja bele az elkövetők által végzett pénzmosás mint bűncselekmény közös meghatározását;

13.  tudomásul veszi az Európai Ügyészség és az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) létrehozásáról szóló, nemrégiben elfogadott jogalkotási javaslatokat, és felszólít e javaslatok azonnali elfogadására; alapvető fontosságúnak tartja, hogy az Európai Ügyészséget egyértelmű eljárásjogi keret segítse, és egyértelműen meghatározzák azokat a bűncselekményeket, amelyekben az Európai Ügyészség hatáskörrel rendelkezik;

14.  felszólítja a Bizottságot, hogy 2013 végéig nyújtson be jogalkotási javaslatot az állami és a magánszférát érintő visszaélést jelentő személyekre irányuló, hatékony és átfogó európai védelmi programra vonatkozóan azok védelme érdekében, akik hűtlen kezelést vagy szabálytalanságokat észlelnek és bejelentést tesznek uniós pénzügyi érdekeket érintő nemzeti és határokon átnyúló korrupcióról, továbbá a tanúk, az informátorok, valamint az igazságszolgáltatással együttműködő személyek, különösen a maffiajellegű szervezetek és más bűnszervezetek ellen tanúskodók védelmére, amely megoldást kínál e személyek nehéz életkörülményeire, kezdve a megtorlás veszélyétől a családi kötelékek felbomlásáig, a lakóhelytől való elszakadástól a társadalmi és foglalkoztatási kirekesztődésig; felszólítja a tagállamokat is, hogy léptessenek életbe megfelelő és hatékony védelmet a visszaélést jelentő személyek számára;

15.  hangsúlyozza, hogy egy hatékony jogi keretnek kellőképpen figyelembe kell vennie a szervezett bűnözés, a korrupció és a pénzmosás elleni rendelkezések, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jog közötti kölcsönhatást annak érdekében, hogy ezek ellen a bevett adatvédelmi és alapjogi normák szintjének csökkentése nélkül lehessen fellépni; e tekintetben üdvözli az Europol által alkalmazott adatvédelmi rendszert; a pénzmosás elleni negyedik irányelvre irányuló bizottsági javaslatot;

16.  javasolja, hogy az Európai Parlament, a tagállamok és a Bizottság az Europol, az Eurojust és az Alapjogi Ügynökség támogatásával, meglévő rendszerek és közös kritériumok alapján dolgozzanak ki minél egységesebb és következetesebb mutatókat, amelyek révén legalább uniós szinten számszerűsíthető a szervezett bűnözés, a korrupció és a pénzmosás mértéke, gazdasági költségei és társadalmi kára; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg a környezeti, gazdasági és vállalati bűncselekmények okozta társadalmi kárt;

17.  hangsúlyozza, hogy a hatályos kölcsönös elismerési eszközök teljes körű alkalmazására és megerősítésére, valamint olyan uniós jogszabályokra van szükség, amelyek biztosítják az igazságszolgáltatási intézkedések – különösen a büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletek, elfogatóparancsok és az elkobzásra vonatkozó határozatok – azonnali végrehajthatóságát a kibocsátásuk szerinti tagállamtól eltérő tagállam területén, az arányosság elvének teljes tiszteletben tartása mellett; felhívja a Bizottságot, hogy sürgősen dolgozza ki azt a konkrét jogalkotási javaslatot, amely ahhoz szükséges, hogy érvényt szerezzenek a – többek között polgári ügyeket érintő – lefoglalással és elkobzással kapcsolatos határozatok kölcsönös elismerésének; úgy véli, hogy javítani kell a kölcsönös jogsegélyt és a bizonyítékok tagállamok közötti kölcsönös elfogadhatóságát; hangsúlyozza a jogsegélykérelmi mechanizmus korszerűsítésének és javításának jelentőségét; kéri a kiadatási kérelmekkel megkeresett hatóságokat, hogy kezeljék elsőbbséggel a bűnszervezetek tagjait érintő kiadatási kérelmeket;

18.  felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a határokon átnyúló ügyekben a bizonyítékok begyűjtésének egyszerűsítése, valamint a határokon átnyúló bűnözés elleni fellépés érdekében történő zökkenőmentes és hatékony igazságügyi együttműködés érdekében folytassák közös erőfeszítéseiket a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló irányelvtervezetre vonatkozóan folytatott tárgyalásokat illetően;

19.  alapvető fontosságúnak tartja a bűncselekményekből származó jövedelmek elkobzásáról szóló irányelv gyors elfogadását, valamint elismeri az európai szintű harmonizációt biztosító, egyértelmű és hatékony szabályok elsődleges fontosságát; felhívja a tagállamokat a leendő irányelv kellő időben történő és eredményes átültetésére;

20.  felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy az elkobzott javak hatékony kezelése érdekében mozdítsák elő a nemzetközi együttműködést, valamint támogassák a helyes gyakorlatok cseréjének és terjedésének elősegítésére irányuló európai programot;

21.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat az emberkereskedelem és a kényszermunka elleni küzdelem fokozására; meggyőződése, hogy a kényszermunka elleni küzdelemnek azokra a helyekre kell összpontosítania, ahol olcsó kényszermunka révén történő kizsákmányolást alkalmaznak; ezért felszólítja a tagállamokat munkaügyi ellenőrzéseik megerősítésére és azon szervezetek – például szakszervezetek – munkájának elősegítésére, amelyek segíthetnek a kényszermunka eseteinek felderítésében;

22.  úgy véli, hogy a vállalkozások ellátási láncukkal kapcsolatos felelősségének biztosítása a kényszermunka elleni küzdelem fontos eszköze; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a vállalkozások „felelősségi láncára” vonatkozó minimumszabályokra vonatkozóan; ösztönzi a tagállamokat, hogy a közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatban tiltsák be az alvállalkozásba adást a vállalkozások „felelősségi láncáról” szóló megállapodás hatálybalépéséig;

23.  emlékezteti a Bizottságot, hogy az emberkereskedelem áldozatává vált gyermekeknek különleges bánásmódot kell biztosítani, továbbá javítani kell a kísérő nélküli kiskorúak, illetve a saját családjuk által eladott gyermekek védelmét (ezeket a körülményeket a származási országba való visszaküldésre való javaslattételkor, illetve a gyám megjelölésekor stb. kell figyelembe venni); kitart amellett, hogy nemcsak nemi alapú megközelítést, hanem az egészségügyi problémák és a fogyatékosságok szerepét is figyelembe kell venni;

24.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozza ki az emberkereskedelem áldozatainak védelmét és támogatását szolgáló európai uniós chartát annak érdekében, hogy az áldozatok védelmének erősítése céljából az összes érintett érdekelt számára következetesebb, eredményesebb és hasznosabb módon lehessen összefogni az összes meglévő mutatót, intézkedést, programot és erőforrást; felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre telefonos segélyvonalat az emberkereskedelem áldozatai számára;

25.  felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg a szakosodott nem kormányzati szervezetek, a média és a kutatók erőforrásait az áldozatok védelmének és támogatásának fokozása érdekében, valamint azzal a céllal, hogy kevésbé legyen szükség a bírósági vallomásukra; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy erősítse meg a láthatósághoz, a figyelemfelkeltéshez és az áldozatok szükségleteihez kapcsolódó aspektusokat azzal a céllal, hogy vissza lehessen szorítani az emberkereskedelem iránti keresletet a jelenség áldozataival szembeni visszaéléseket, illetve elő lehessen mozdítani a „teljes felszámolás” célját a szexuális kizsákmányolással és munkaerő kizsákmányolásával szemben;

26.  hangsúlyozza, hogy a Világbank becslései szerint a fejlődő országokban a magas szintű korrupció útján évente 20–40 milliárd dollár – azaz a hivatalos fejlesztési támogatás 20–40%-ának megfelelő összeg – tűnik el az állami költségvetésekből, amelyet külföldön rejtenek el(47); figyelembe véve, hogy az Európai Unió a világ vezető adományozója, felszólítja az Európai Bizottságot, hogy szilárdítsa meg az együttműködést más adományozókkal, a Legfőbb Ellenőrzési Intézmények Nemzetközi Szervezetét pedig arra, hogy fejlessze a Legfőbb Ellenőrzési Intézmények kapacitásait a segélyezett országokban a Legfőbb Ellenőrzési Intézmények nemzetközi szabványainak végrehajtása érdekében, és biztosítsa, hogy az uniós pénzügyi támogatást az eredetileg kijelölt célra – és nem egyéb célokra – használják fel;

A szervezett bűnözés tevékenységének felszámolása a bevételeire és vagyonára mért csapás révén

27.  felhívja a tagállamokat, hogy a legkorszerűbb nemzeti jogszabályok alapján vezessék be a bírósági ítélet nélkül történő vagyonelkobzás modelljeit azon esetekben, amelyekben a rendelkezésre álló bizonyítékok és a bíróság döntése alapján megállapítható, hogy a kérdéses javak bűncselekményből származnak vagy bűncselekmény céljára használják fel azokat;

28.  úgy véli, hogy a tagállami alkotmányos garanciákkal összhangban és a tulajdonhoz és a védekezéshez való jog sérelme nélkül megelőző vagyonelkobzási modelleket lehetne előirányozni, amelyeket csak bírósági döntést követően lehetne alkalmazni;

29.  kéri az Európai Bizottságot, hogy nyújtson be jogalkotási javaslatot, amelynek célja az olasz igazságügyi hatóságok által elfogadott vagyonvédelmi intézkedésekkel és az Európai Unió különböző országaiban elfogadott polgári jogi intézkedésekkel összefüggő lefoglalást és elkobzást elrendelő határozatok kölcsönös elismerésének eredményes biztosítása; felhívja a tagállamokat, hogy haladéktalanul fogadják el az e rendelkezések hatékonyságának biztosításához szükségek operatív intézkedéseket;

30.  kéri a tagállamokat, hogy a bűncselekményekből származó vagyon lefoglalás és elkobzás céljából történő, az Európai Unió egész területére kiterjedő felkutatása érdekében alakítsanak ki igazgatási, rendőrségi és igazságügyi együttműködést többek között a vagyon-visszaszerzési hivatalok hálózatának teljes körű bevezetése és a nemzeti adatbázisokhoz – például az adóhatóság nyilvántartásához, a gépjármű-nyilvántartáshoz, a telekkönyvhöz és a banki nyilvántartáshoz – való gyors hozzáférés révén;

31.  kéri a Bizottságot, hogy erősítse meg a vagyon-visszaszerzési hivatalok szerepét és hatáskörét, valamint tegye lehetővé számukra az információhoz való gyorsabb és egységes hozzáférést, tiszteletben tartva az adatvédelmi normákat és az alapvető jogokat; felhívja a tagállamokat, hogy többek között a megfelelő források biztosítása révén támogassák a vagyon-visszaszerzési hivatalok megerősítését, tekintettel arra, hogy e hivatalokban nagy lehetőségek rejlenek a bűncselekményből származó javak visszaszerzésére; üdvözli a vagyon-visszaszerzési hivatalok platformjának eddigi munkáját és e munka folytatására biztat, hogy a jelenlegi legjobb gyakorlatokat és e hivatalok tevékenységeit európai szinten teljes mértékben ki lehessen aknázni;

32.  a szervezett bűnözés befolyásának az e csoportok vagyona ellen történő hatékony fellépés révén való csökkentése érdekében alapvető fontosságúnak tartja a bűncselekményekből és maffiajellegű tevékenységekből származó vagyon meghatározásához szükséges valamennyi eszköz (például a banki folyószámlák központosított nyilvántartásának létrehozása) alkalmazását;

33.  ösztönzi a tagállamokat, hogy támogassák a bűncselekményekből származó, elkobzott javak szociális célú újrafelhasználását, például e bevételeket irányítsák át az áldozatokhoz és azon közösségekhez, amelyeket tönkretett a kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés, és használják fel a bűnözés elleni küzdelem helyi szintű finanszírozására és a bűnüldöző hatóságok határokon átnyúló intézkedéseinek pénzügyi támogatására, és javasolja, hogy biztosítsanak forrásokat az elkobzott javak épsége megóvásának finanszírozására;

34.  javasolja a tagállamoknak, hogy vezessenek be olyan szabályokat, amelyek lehetővé teszik a büntetőeljárás megindítását azon személyekkel szemben, akik a lefoglalást vagy vagyonelkobzást elrendelő határozat hatálya alóli mentesülés érdekében fiktív módon másokra ruházzák át javak, pénzösszeg vagy egyéb előnyök tulajdonjogát vagy az azok feletti rendelkezést, valamint azon harmadik személyekkel szemben, akik fiktív módon elfogadják e javak tulajdonjogát vagy az ezek feletti rendelkezést;

35.  javasolja, hogy a gazdasági szereplőt az egész Unióban legalább öt évre tiltsák el mindennemű közbeszerzési szerződéstől, amennyiben ellene bűnszervezetben, pénzmosásban vagy terrorizmus finanszírozásában, emberkereskedelem és gyermekmunka kihasználásában való részvétel, korrupcióban vagy más súlyos, a közérdeket sértő és az állam költségvetési kapacitását gyengítő vagy társadalmi kárt okozó bűncselekményben – például adócsalásban vagy más adózással kapcsolatos bűncselekményben –, vagy az EUMSZ 83. cikke (1) bekezdése szerinti egyéb, nemzetközi dimenziójú, különösen súlyos bűncselekményben (ún. „euro-bűncselekményben”) való részvétel miatt jogerős elmarasztaló ítélet született, eközben teljes mértékben tiszteletben tartva a védelemhez való jogot az emberi jogok európai egyezményével, az Európai Unió Alapjogi Chartájával, valamint a büntetőeljárásokban a gyanúsítottak vagy vádlottak jogaihoz kapcsolódó másodlagos uniós joggal összhangban, és hogy a fenti rendelkezés akkor is alkalmazandó legyen, ha a kizáró ok az odaítélési eljárás során keletkezik; javasolja továbbá, hogy a nemzetközi szervezetek által nyilvántartott adóparadicsomokban bejegyzett gazdasági szereplőket zárják ki a közbeszerzési szerződésekben való részvételből;

36.  úgy véli, hogy a közbeszerzési eljárásoknak a jogszerűség elvén kell alapulniuk, valamint hogy ennek keretében a kiválasztási eljárás teljes átláthatósága mellett kell a gazdasági szempontból legkedvezőbb ajánlat kritériumát kell alkalmazni (amit nem utolsósorban az e-közbeszerzés útján kell elérni), hogy elejét lehessen elejét venni a csalásoknak, a korrupciónak és az egyéb súlyos szabálytalanságoknak;

37.  kéri a tagállamokat, hogy megfelelő ellenőrzések, valamint objektív és átlátható eljárások bevezetésével vegyék elejét a bűnözés és a korrupció beszivárgásának a közbeszerzésekbe;

38.  úgy véli, hogy a szervezett bűnözés, a korrupció és a pénzmosás leküzdéséhez erősíteni kell az együttműködést a magánszektor és a bűnüldöző hatóságok között, hogy a magánszektorbeli szereplőket arra ösztönözzék, hogy legyenek visszautasítók és tartózkodók, továbbá tegyenek jelentést az igazságügyi és rendőrhatóságok, adott esteben többek között az Eurojust és az Europol számára, ha jogellenes vagy tisztességtelen, szervezett bűnözéssel, korrupcióval, pénzmosással vagy más bűncselekményekkel kapcsolatos vagy azt erősítő gyakorlatokkal találkoznak, különösen a közlekedési és logisztikai ágazatban, a vegyipar vállalkozásainál, az internetszolgáltatóknál, valamint a bankoknál és a pénzügyi szolgáltatóknál a tagállamokban és az Unión kívüli országokban egyaránt; a szervezett bűnözést, korrupciót és pénzmosási tevékenységeket jelentő, az együttműködésük miatt fenyegetett magánszektorbeli szereplők fokozottabb vádelmére szólít fel; ezenkívül sürgeti a tagállamokat, hogy – a szolidaritás elvének megfelelően– megfelelő erőforrásokat és finanszírozást biztosítsanak az Europol, az Eurojust, a Frontex és a jövőbeni Európai Ügyészség számára, mivel azok működése a tagállamok és az állampolgárok számára egyaránt hasznos;

39.  felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 87. cikke (2) bekezdésének c) pontja alapján 2014 végéig nyújtson be irányelvre irányuló javaslatot a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén alkalmazott közös nyomozati technikákról;

40.  felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és a vállalkozásokat, hogy javítsák a termékek nyomonkövethetőségét (pl. az agrár-élelmiszeripari termékek címkéin a származási ország feltüntetésével, a lőfegyvereken alkalmazott C.I.P.-próbabélyegekkel, illetve a cigaretták, szeszes italok és vényköteles gyógyszerek adóügyi azonosítására is szolgáló azonosító kódokkal) a csempészés visszaszorítása, a bűnözőknek egy fontos jövedelemforrástól való megfosztása és a fogyasztók egészségének védelme érdekében; fájlalja, hogy a tagállamok az uniós vámkódex korszerűsítése során nem kívánták bevezetni a nyomonkövethetőséget;

41.  felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák tengeri együttműködésüket az emberkereskedelemmel és a kábítószer- és cigarettacsempészettel, valamint más tiltott és hamisított termékek kereskedelmével szembeni fellépés érdekében; elismeri, hogy a nem következetesen végzett határigazgatás – és többek között a tengeri határok – kaput nyitnak a szervezett bűnözők számára az EU-hoz, ami olyan kérdés, amelyet folyamatosan napirenden kell tartani, és felszólítja az Europolt, a Frontexet és az Európai Bizottságot, hogy vizsgálják meg az EU külső határaival és azok gyenge pontjaival kapcsolatos tendenciákat;

42.   tudomásul veszi a szervezett bűnözés és a terrorizmus közötti, az igazságügyi és bűnüldözési hatóságok által néhány esetben feltárt kapcsolatokat, például azt, hogy egyes terrorista csoportok illegális tevékenységét tiltott nemzetközi kereskedelemből származó jövedelemből finanszírozzák, és felhívja a tagállamokat, hogy fokozzák e tevékenységekkel szembeni fellépésüket;

43.  ösztönzi a bűnüldöző és antiterrorista elemzők közös képzését – a legalább nemzeti szinten működő közös munkacsoportok létrehozása céljából is –, valamint európai szintű közös nyomozócsoportok létrehozását és alkalmazását;

44.  hangsúlyozza a közös nyomozócsoportok bevezetésének köszönhetően eddig elért jelentős eredményeket, és elismeri e nyomozócsoportoknak a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem terén való együttműködés kultúrájának terjesztésében játszott alapvető szerepét; kéri a tagállamokat, hogy biztosítsák a 2002/465/IB kerethatározat megfelelő átültetését, és ösztönözzék illetékes – elsősorban igazságügyi – hatóságaikat ezen eszköz továbbfejlesztésére; elismeri a közös nyomozócsoportok által jelentett óriási hozzáadott értéket, és hangsúlyozza e hasznos nyomozati eszköz folyamatos finanszírozásának szükségességét;

45.  aggódva figyeli, hogy a szervezett bűnözés az internet csalárd felhasználása révén már rendkívül sok potenciális áldozatot tud elérni, elsősorban a közösségi hálózatok, a kéretlen elektronikus üzenetek (spamming), a szellemi tulajdon eltulajdonításának elősegítése, adathalász honlapok (phishing websites) és online árverések révén; e tekintetben átfogó nemzeti stratégiák alkalmazását ösztönzi, ideértve az oktatást, a figyelemfelkeltő kampányokat és a vállalkozások legjobb gyakorlatait, hogy az emberekben jobban tudatosuljanak az interneten elkövetett bűncselekmények veszélyei és következményei;

46.  elítéli a szervezett bűnözői csoportoknak az illegális hulladéklerakó létesítmények létrehozásában és működtetésében, valamint a hulladékok egyes harmadik – különösen afrikai és ázsiai – országokba történő illegális elszállításában való részvételét; felhívja a tagállamokat, hogy büntessék szigorúan a – többek között mérgező – hulladékok jogellenes kezelésére irányuló bűncselekményeket, valamint a korrupt köztisztviselők ilyen tevékenységekben való bármilyen részvételét;

47.  hangsúlyozza, hogy a független oknyomozó újságírás alapvető szerepet játszik a csalási módszerek, a korrupció és a szervezett bűnözés rendszereinek feltárásában, amint arra 2013 áprilisában fényt derült, amikor az „Offshore leaks” az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) és 36 nemzetközi újság éveken át tartó, közös nyomozásának eredményeként nyilvánosságra hozta 130 000 offshore számla adatait; úgy véli, hogy az oknyomozó újságírás értékes információforrás az OLAF és a bűnüldöző hatóságok vagy más vonatkozó hatóságok számára a tagállamokban;

48.  kéri, hogy biztosítsanak európai forrásokat a maffiajellegű szervezetek Unióban való meggyökeresedésének megállítását célzó projektek és intézkedések számára;

Az uniós és nemzetközi szintű igazságügyi és rendőrségi együttműködés megerősítése

49.  felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak létre a nyomozással, valamint a bűnszervezetek és maffiák elleni fellépéssel foglalkozó nemzeti szintű intézményeket, valamint az Europol koordinációja mellett és az Európai Bizottság támogatásával teremtsék meg egy gyors és informális „maffiaellenes operatív hálózat” felállításának lehetőségét, így biztosítva a maffiák strukturális vonatkozásaival, bűnügyi és pénzügyi vetületeivel, a vagyon elhelyezésével és a közbeszerzésekben való részvételre irányuló kísérletekkel kapcsolatos információcserét;

50.  hangsúlyozza, hogy a tagállamok, az Europol, az Eurojust, az OLAF és az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) közötti, valamint az Unión kívüli országoknak, különösen az Unió szomszédainak megfelelő igazságügyi és bűnüldöző hatóságaival való hatékony és módszeres kommunikáció kialakítása és információcsere előmozdítása révén – megfelelő adatvédelmi és eljárásjogi szabályok alapján, a szubszidiaritás és az arányosság elve, valamint az uniós alapvető jogok bárminemű sérelme nélkül – fokozni kell az együttműködést a bizonyítékgyűjtési rendszer eredményesebbé tétele, valamint a többek között az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények felderítéséhez szükséges adatok és információk pontosabb és hatékonyabb kezelése és gyorsabb megosztása érdekében; ismételten hangsúlyozza, hogy a személyes adatok szervezett bűnözés, korrupció és pénzmosás kezelése során történő gyűjtése, tárolása és feldolgozása tekintetében minden körülmények között be kell tartani az EJEE, az Unió Alapjogi Chartája és a másodlagos uniós jog által lefektetett adatvédelmi elveket; ezen túlmenően hangsúlyozza, hogy az Europol és az Eurojust közelgő felülvizsgálata során el kell érni, hogy tevékenységük demokratikusabb és alapjogi szempontból elszámoltathatóbb legyen;

51.  megjegyzi, hogy gyakran a bűnüldöző és a jogalkotási szervek közötti szinergia hiánya, az igazságszolgáltatási rendszer lassú reagálása és a hibás jogi szabályozás teszi lehetővé a bűnözők számára, hogy kihasználják a kiskapukat és az illegális árucikkek iránti keresletből hasznot húzzanak;

52.  úgy véli, hogy a mozgás szabadságának a schengeni térségben való biztosítása és a határokon átnyúló szervezett bűnözés elleni eredményes küzdelem egymáshoz szorosan kapcsolódó kérdések; ennek kapcsán üdvözli a második generációs Schengeni Információs Rendszer közelmúltbéli bevezetését, amely lehetővé teszi a gyorsabb és hatékonyabb információcserét a tagállamok illetékes hatóságai között;

53.  felhívja az Európai Bizottságot, hogy az Európán belüli legmagasabb szintű igazságügyi együttműködés megvalósítása érdekében kötelezze el magát az Európai Igazságügyi Hálózat és az Eurojust között fennálló szinergiák teljes körű kihasználása mellett;

54.  hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy az Európai Unió mozdítsa elő a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemben alkalmazott módszerekkel kapcsolatos bevált gyakorlatokat, valamint azonosítsa a kiváltó okokat – nemcsak az Európai Unión belül, hanem a harmadik országokban is –, különösen a szóban forgó problémák kiváltó okait;

55.  felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra, hogy a harmadik országokkal kötött társulási és kereskedelmi megállapodásokba a szervezett bűnözés, a korrupció és a pénzmosás elleni fellépés terén való együttműködésre vonatkozó különleges záradékokat foglal bele; megállapítja, hogy a harmadik országokkal és különösen az Unióval határos tranzit- vagy származási országokkal nincs kellő nemzetközi együttműködés; elismeri, hogy határozott diplomáciai fellépésre van szükség ezen országok arra való felhívása érdekében, hogy együttműködési megállapodásokat kössenek, illetve eleget tegyenek az általuk aláírt megállapodásoknak;

56.  felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a szervezett bűnözés, a korrupció és a pénzmosás valamennyi formája – köztük a számítástechnikai bűnözés – elleni fellépés érdekében erősítsék meg a bírák, az ügyészek és az összekötő tisztviselők szerepét, és támogassák az igazságügyi képzést és a pénzügyi nyomozásokkal kapcsolatos képzéseket, különösen az Európai Rendőrakadémia (CEPOL), az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat, valamint a pénzügyi eszközök – mint a rendőrségi együttműködésre irányuló Belső Biztonsági Alap vagy a Hercules III. program – igénybevétele révén; a határokon átnyúló együttműködés megkönnyítése érdekében ösztönzi az idegen nyelvek oktatását a rendőrségi és igazságügyi tisztviselők képzésében, és felhív egy bírák, ügyészek és rendőrségi tisztviselők számára indítandó, a bevált gyakorlatok megosztását és a képzést célzó európai program támogatására;

57.  felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki jogi eszközöket és megfelelő stratégiákat annak érdekében, hogy bűnüldöző szerveik és nyomozóhatóságaik – teljes mértékben bevonva az Europolt és erősítve annak szerepét – támogassák és fokozzák az egymás közötti információáramlást, és elvégezzék az ahhoz szükséges elemzéseket, hogy azonosítsák a szervezett bűnözés új tendenciáit, és amennyiben lehetséges, menjenek elébe azoknak és lépjenek fel velük szemben, eközben tiszteletben tartva az alapvető jogokat, különösen a magánélethez való jogot és a személyes adatok védelméhez való jogot;

58.  meggyőződése, hogy a szervezett bűnözés globalizációja fokozottabb együttműködést igényel a tagállamok körében, valamint európai és nemzetközi szinten; ösztönzi az Európai Unió, az ENSZ, az OECD és az Európa Tanács közötti szorosabb együttműködés kialakítását a szervezett bűnözés, a korrupció és a pénzmosás elleni fellépés terén; támogatja a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) által a pénzmosás elleni fellépésre irányuló politikák előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseket; felhívja a Bizottságot, hogy hatékonyan támogassa a tagállamoknak a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló törekvéseit, és javasolja, hogy az Unió teljes jogú tagként csatlakozzon a GRECO-hoz; ezenkívül arra ösztönzi az EU-t, hogy ne csak legrégebbi szövetségeseink és együttműködési partnereink felé tekintsen, hanem próbáljon meg egy valódi nemzetközi, illetve globális választ és megoldást adni a pénzmosás, a korrupció és a terrorizmus finanszírozásának problémájára;

59.  felhívja a Bizottságot és különösen az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az Unió a szervezett bűnözés és a terrorizmus között fennálló kapcsolatokat illetően vezessen be közös megközelítést a harmadik országokkal szemben; kéri a tagállamokat, hogy felügyeljék határaikat, és a szervezett bűnözői csoportok és a terrorista csoportok közötti létező és lehetséges kapcsolatok felszámolása érdekében cseréljenek ki minden szükséges információt;

60.  határozottan javasolja, hogy haladéktalanul szükség van a számítástechnikai bűnözés leküzdését célzó európai cselekvési tervre, hogy fokozni lehessen az Európán belüli és a nemzetközi együttműködést, illetve hogy szavatolni lehessen a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ (EC3) támogatásával a polgárok – különösen a leginkább kiszolgáltatott személyek, nevezetesen a kizsákmányolt gyermekek –, a vállalkozások és a közhatóságok magas szintű biztonságát, teljes mértékben biztosítva ugyanakkor a tájékoztatás szabadságát és a személyes adatok védelmének jogát;

61.  támogatja, hogy a G8-ak legutóbbi csúcstalálkozóján az európai vezetők felszólítottak az adócsalás és az adóparadicsomok elleni küzdelem hatékonyságának fokozására az adóknak az adófizetést kikerülő személyektől és az adócsalóktól való beszedése érdekében;

62.  .közös fellépést javasol a szervezett és maffiajellegű bűncselekményekkel összefüggő vagy azokból eredő illegális környezeti tevékenységek megelőzése és az ellenük való fellépés érdekében, többek között az európai szervezetek, mint például az Europol és az Eurojust, továbbá a nemzetközi szervezetek, mint például az Interpol és az ENSZ Régióközi Bűnügyi és Igazságügyi Kutató Intézete (UNICRI) megerősítése révén, valamint a munkamódszerek és a bűnözés e formájával szembeni fellépés terén legnagyobb szerepet vállaló tagállamok birtokában lévő információk megosztása révén, egy közös cselekvési terv kidolgozása céljából;

63.  rámutat, hogy a határokon átnyúló bűnözés csak a tagállamok közötti, határokon átnyúló igazságügyi és rendőrségi együttműködéssel küzdhető le, és még ha az EU-nak több jogi eszközre van is szüksége a szervezett bűnözés elleni küzdelemben, a tagállamok számára most is rendelkezésre áll egy eszköztár, amit használhatnak; hangsúlyozza, hogy a szervezett bűnözés elleni valódi uniós szintű fellépés legnagyobb akadálya a politikai akarat hiánya a tagállamokban; ezért felszólítja a tagállamokat, hogy alkalmazzák az EU és ügynökségei által biztosított eszközöket;

64.  Javasolja, hogy emlékezzenek meg a – különösen a maffiajellegű – szervezett bűnözés valamennyi áldozatáról, különös elismeréssel adózva a szervezett bűnözéssel szembeni harcban elesetteknek azáltal, hogy 2014-től kezdve ezen állásfoglalás Parlament általi elfogadásának napján létrehozzák „Az emlékezés és elkötelezettség európai napját a szervezett bűnözés ártatlan áldozatai emlékére”;

Hatékonyabb és a korrupciómentes közigazgatás

65.  úgy véli, hogy a szervezetlen bürokrácia és a bonyolult eljárások nem csupán a közigazgatási intézkedések hatékonyságát és az ügyfelek jólétét csökkentik, hanem emellett potenciálisan veszélyeztethetik is a döntéshozatali folyamatok átláthatóságát, csalódottá tehetik a polgárokat és a vállalkozásokat jogos elvárásaik kapcsán, és következésképpen táptalajt kínálhatnak a korrupció számára;

66.  úgy véli, hogy az oknyomozó újságírók, valamint a nem kormányzati szervezetek és a kutatók kulcsfontosságú szerepet töltenek be a korrupció, a csalás és a szervezett bűnözés feltárásában, ennélfogva biztonsági fenyegetésnek vannak kitéve; emlékeztet, hogy a 27 tagállamban öt év alatt összesen 233 oknyomozó riportot tettek közzé uniós források nem megfelelő felhasználásához kapcsolódó csalásokról(48), és úgy véli, hogy az oknyomozó újságírásnak megfelelő erőforrásokkal kellene rendelkeznie; különösen támogatja a Bizottság azon intézkedéseit, amelyek a tényfeltáró újságírás által a súlyos bűncselekményekkel összefüggő jelenségek felfedezésében és leleplezésében betöltött szerep elismerésére irányulnak;

67.  hangsúlyozza, hogy a vezető tisztségeket betöltő személyeket megfelelően ellenőrizni kell, többek között az adóhatóságok által; javasolja, hogy a közhivatalt betöltő személyek nyújtsanak be nyilatkozatot tevékenységeikről, jövedelmeikről, kötelezettségeikről és érdekeltségeikről;

68.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) a nemzetközi kereskedelmi ügyletekben a külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni küzdelemről szóló egyezményét; hangsúlyozza a külföldi hivatalos személyek megvesztegetésének az Unió alapvető jogaira, és a környezetvédelemmel és fejlesztéssel kapcsolatos politikáira gyakorolt negatív hatásait;

69.  hangsúlyozza, hogy a korrupció elleni küzdelem az adóigazgatási kapacitásépítés szerves része; felszólít a korrupció elleni Meridai Egyezmény (2003) teljes körű végrehajtására;

70.  javasolja az átláthatósági és feddhetetlenségi mechanizmusok megerősítését és a bürokrácia csökkentését a közigazgatásban és egyéb köztestületekben, értve ez alatt a közigazgatási szervezet és tevékenység valamennyi szempontját érintő információkhoz, az intézményi feladatok ellátásához és a közpénzek felhasználásához való teljes körű hozzáférést is, biztosítva többek között a polgárok jogát a dokumentumokhoz való hozzáféréshez (elsősorban a közbeszerzési eljárások rendkívül kényes területén); ösztönzi a jogszerűség és a feddhetetlenség kultúrájának előmozdítását mind az állami, mind pedig a magánszférában, többek között a visszaéléseket bejelentő személyek hatékony védelmi programja révén;

71.  ösztönzi, hogy a jogállamiság elvének keretein belül, a demokratikus ellenőrzésnek és a vonatkozó nemzeti jognak megfelelően vegyenek igénybe fedett műveletek keretében rendelkezésére álló eszközöket a hivatali korrupció hatékonyabb leleplezése érdekében;

72.  egy magatartási kódexben rögzítendő egyértelmű és arányos végrehajtási és ellenőrzési mechanizmusok bevezetését várja a „forgóajtó-jelenség” (ún. „pantouflage”) megelőzése érdekében, amelyek értelmében a bizonyos vezetői vagy pénzügyi hatáskörrel rendelkező közhivatalnokok számára megtiltanák, hogy a megbízatásuk megszűnése után meghatározott ideig a magánszektorban helyezkedjenek el, amennyiben a korábbi közhivatallal kapcsolatban fennáll az összeférhetetlenség kockázata; úgy véli továbbá, hogy amennyiben fennáll az összeférhetetlenség kockázata, hasonló korlátozásokat kell alkalmazni a magánszektorból a közszférába átlépő személyekre is; felszólít az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok és a nyomonkövetési rendszerek EU-szerte történő harmonizálására a különböző felügyeleti szervek között;

73.  sürgeti a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki átfogó rendszert azon személyek védelmére, akik korrupciós esetekről tesznek bejelentést és terjesszék ki a korrupcióval kapcsolatos névtelen bejelentések hatáskörét; javasolja a korrupcióval kapcsolatos bejelentések bizalmas csatornáinak létrehozását; sürgeti a közbeszerzési eljárások eredményeinek kétségbe vonásával kapcsolatos hatáskörök kiterjesztését;

74.  rámutat arra, hogy az alternatív energiával kapcsolatos megoldásokba történő égetően szükséges beruházások a tagállamoktól és az Európai Uniótól érkező jelentős összegű támogatások és adókedvezmények függvényei; sürgeti mind a nemzeti, mind az uniós hatóságokat, hogy biztosítsák, hogy az ilyen támogatások haszonélvezői ne bűnszerveztek legyenek;

Felelősségteljesebb politika

75.  emlékezteti a politikai pártokat a jelöltállításban és különösen a különböző szintű választási listák összeállításában vállalt felelősségükre; ragaszkodik ahhoz, hogy biztosítaniuk kell a jelöltek rátermettségét, többek között azáltal, hogy megkövetelik a jelöltektől egy szigorú etikai kódex betartását, amely a magatartási normák mellett a politikai pártoknak juttatott adományokra vonatkozó egyértelmű és átlátható szabályokat is tartalmaz;

76.  támogatja az európai parlamenti tisztségek betöltése, illetve az uniós intézményeknél vagy más uniós szerveknél végzett szolgálat tilalmának elvét – kellő tekintettel az arányosság elvére – azok esetében, akiket szervezett bűnözésben, pénzmosásban, korrupcióban való részvételért vagy egyéb súlyos, többek között gazdasági vagy pénzügyi természetű bűncselekményért jogerősen elítéltek; kéri, hogy a szubszidiaritás és az arányosság elvének megfelelő figyelembevétele mellett alkalmazzanak hasonló megkötéseket valamennyi választott tisztség vonatkozásában, kezdve a nemzeti parlamentek képviselőivel;

77.  javasolja a tagállamoknak, hogy a vonatkozó szankciós rendszer részeként tiltsák meg a választási listákra való felkerülést azon személyek számára, akiket szervezett bűnözésben, pénzmosásban, korrupcióban, többek között gazdasági vagy pénzügyi bűncselekményben való részvétel miatt jogerősen elítéltek; úgy véli, hogy egy ilyen szankciót legalább 5 éven keresztül alkalmazni kell, és ezen időszak alatt semmilyen szintű kormányzati tisztséget ne lehessen betölteni;

78.  javasolja a tagállamoknak a szervezett bűnözésért, korrupcióért vagy pénzmosással kapcsolatos bűncselekményekért jogerősen elítélt személyek politikai, vezetői és közigazgatási tisztségeinek megszüntetését;

79.  támogatja a pártok költségvetései átláthatóságának fokozását, többek között a bevételek és kiadások elszámolására vonatkozó kötelezettségek megerősítése révén; a visszaélések és pazarlások elkerülése érdekében kéri az állami és a magánfinanszírozás fokozottabb ellenőrzését, biztosítva ezáltal a politikai pártok és az azokat pénzügyileg támogató személyek felelősségvállalását; hangsúlyozza, hogy a politikai pártok és kampányok finanszírozásáról szóló szabályozás megsértése esetén visszatartó erejű szankciókkal kísért szigorú, átfogó és időben történő ellenőrzéseket kell végrehajtani;

80.  felhívja a tagállamokat, hogy szankcionálják a szavazatvásárlást, különösen annak figyelembevételével, hogy az ígért szavazatért kínált előny a pénzösszegen kívül más formában – többek között nem anyagi jellegű haszon vagy a törvénytelen megállapodásban közvetlenül nem érintett harmadik személy számára biztosított előny formájában – is testet ölthet; javasolja, hogy függetlenül az elszenvedett megfélemlítés bizonyításától tiltsák meg az ilyen gyakorlatot, hiszen az sérti a demokrácia elvét;

81.  meggyőződése, hogy a lobbi-nyilvántartás fontos átláthatósági eszköz; felhívja a tagállamokat ezen eszköz bevezetésére, amennyiben még nem létezne; ösztönzi továbbá a kormányokat, parlamenteket, választott testületeket és közigazgatásokat, hogy az üzleti, érdekképviseleti vagy lobbiszervezetekkel való találkozókat kössék a lobbisták nyilvántartásában való bejegyzéshez;

Hitelesebb büntető igazságszolgáltatás

82.  ajánlja, hogy a tagállamok hozzanak létre hatékony, eredményes, elszámoltatható és kiegyensúlyozott büntető igazságszolgáltatási rendszereket, amelyek az Európai Alapjogi Chartával összhangban képesek biztosítani a védekezéshez való jogot; javasolja továbbá, hogy európai szinten hozzanak létre egységes nyomonkövetési rendszert a büntető igazságszolgáltatási rendszerek korrupció elleni küzdelemmel szembeni hatékonysága tekintetében, amelynek keretében közös, világos, átlátható és objektív kritériumok és standardok alapján rendszeres értékeléseket végeznek és ajánlásokat adnak ki;

83.  úgy véli, hogy a védelem szükségleteinek, illetve a büntetések tényleges letöltésének figyelembevétele céljából a korrupcióra vonatkozó közelítő intézkedéseknek ki kell terjedniük a tagállamok között az elévülési idők terén fennálló különbségek kezelésére, és javasolja, hogy az elévülési időket az eljárás szakasza vagy a bírósági fok szerint határozzák meg, hogy egy adott bűncselekmény csak akkor évülhessen el, ha a szóban forgó szakaszt vagy szintet előre meghatározott időn belül nem zárták le; úgy véli továbbá, hogy az arányosság és a jogállamiság elvével összhangban a korrupciós bűncselekményeket nem szabad elévültnek tekinteni mindaddig, amíg a vonatkozó büntetőeljárás folyamatban van;

84.  úgy véli, hogy a szervezett bűnözés elleni fellépésre irányuló intézkedéseket egyszerre kell alapozni a bűncselekményekből származó vagyon elkobzását célzó, hatékony és visszatartó erejű módszerekre, a rendőrségi nyomozás alól önmagukat önkényesen kivonó, szökésben lévőkkel szembeni igazságszolgáltatás biztosítására irányuló erőfeszítésekre, valamint annak – a fogva tartottak jogaira vonatkozó alapelvek sérelme nélküli – megakadályozására, hogy a börtönbüntetésüket töltő bűnszervezet-vezetők szervezeteik irányítása céljából a tagoknak a börtönből továbbra is utasításokat adjanak;

85.  arra buzdítja a tagállamokat, hogy valamennyi súlyos, a polgárok egészségét és biztonságát veszélyeztető bűncselekményre vonatkozóan közösen állapítsanak meg szabadságvesztéssel járó szankciókat és jelentős bírságokat; hangsúlyozza mindazonáltal a szervezett bűnözés megelőzésének fontosságát; ennélfogva arra ösztönzi a tagállamokat, hogy azokban az esetekben, amikor valamennyi körülményt – különösen a bűncselekmény csekély súlyosságát, vagy a vádlott csupán marginális szerepét – figyelembe véve el lehet tekinteni a börtönbüntetéstől, irányozzanak elő alternatív büntetéseket, például pénzbüntetéseket és közhasznú munkát, hogy a fiatal bűnelkövetőknek módjuk legyen a bűnözés világán kívül felépíteniük életüket;

86.  sürgeti a tagállamokat, hogy vezessenek be és alkalmazzanak olyan visszatartó erejű büntetéseket, amelyek a pénzmosás esetében arányosak az érintett összegekkel;

87.  javasolja az Európai Unió biztonságát jelentős mértékben fenyegető nemzetközi bűnszervezetek megnevezését lehetővé tevő jogalkotási eszközök elfogadását az ellenük, valamint társaik, segítőik és támogatóik elleni, ezek uniós ingatlanjainak, vagyonának és érdekeinek zárolására irányuló közigazgatási intézkedések elfogadásának előmozdítása érdekében;

Egészségesebb vállalkozói kultúra

88.  emlékeztet arra, hogy a magánszféra üzleti és vállalati szereplői kiemelkedő szerepet játszanak a szervezett bűnözést, korrupciót, pénzmosást és egyéb súlyos bűncselekményeket elősegítő illegális vagy igazságtalan gyakorlatok elutasításában, ezek elvetésében és bejelentésében; sürgeti e szereplőket, hogy teljes mértékben működjenek együtt a bűnüldözési hatóságokkal és tegyenek bejelentést a tudomásukra jutó bűnügyi tevékenységekről; sürgeti a bűnüldözési hatóságokat, hogy védjék meg a fenyegetésektől mindazokat, akik betartják a törvényt és bejelentést tesznek illegális tevékenységekről;

89.  sürgeti a vállalkozásokat, hogy különösen a korrupciós esetek, valamint az állami és a magánszféra közötti összejátszás és összeférhetetlenségek elkerülése, valamint a tisztességtelen verseny megakadályozása érdekében gyakorolják az önszabályozást, magatartási kódexek révén biztosítsák az átláthatóságot, továbbá vezessenek be ellenőrzési eljárásokat, többek között a belső és külső ellenőrzés és a különböző intézmények mellett tevékenykedő lobbisták nyilvántartása révén;

90.  felkéri a Bizottságot, hogy vegye fontolóra olyan társaságok nyilvános uniós jegyzékének kialakítását, amelyeket korrupt gyakorlatok vádjában elítéltek, vagy amelyek tisztviselőit korrupt gyakorlatokkal vádolnak a tagállamokban vagy harmadik országokban; véleménye szerint a jegyzékben szereplő vállalatokat az egész Európai Unióban ki kellene zárni a közbeszerzési pályázatokból, amennyiben az adott vállalatot jogerős bírósági határozatban elítélik; hangsúlyozza, hogy egy „feketelista” hatékonyan visszatarthatja a vállalatokat attól, hogy korrupt tevékenységekben vegyenek részt, és megfelelő ösztönzést nyújt számukra belső feddhetetlenségi eljárásaik fejlesztéséhez és megszilárdításához;

91.  felszólítja a tagállamokat, hogy erősítsék meg a kereskedelmi kamarák szerepét a vállalati szférában leggyakrabban előforduló szervezett bűnözéssel, korrupcióval és pénzmosással kapcsolatos kockázatok megelőzése, az azokról szóló tájékoztatás és az ellenük való fellépés révén, továbbá maradéktalanul hajtsák végre az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelem megerősítésére irányuló cselekvési tervet; ösztönzi a vállalati adóalapok összehangolását mint az előbbi jelenség és a pénzmosás elleni küzdelem egyik eszközét, és ebben az értelemben reméli, hogy valamennyi tagállam egységes költségvetési fegyelmet gyakorol; ajánlja, hogy a javak hatékonyabb elosztása érdekében a tagállamok alkalmazzanak igazságosabb adórendszert, mivel a bűnözői csoportok kihasználják a jelentős mértékű egyenlőtlenséget és szegénységet, amely a szervezett bűnözés táptalaja;

92.  felhívja a tagállamokat, hogy tegyék kötelezővé az országonkénti jelentéstételt valamennyi multinacionális vállalkozás nyereségéről és adóbefizetéseiről, azzal a céllal, hogy véget vessenek az agresszív adótervezésnek;

Átláthatóbb bankrendszer és szakmai ágazatok

93.  hangsúlyozza a közös uniós szintű szabályok fontosságát az EU pénzügyi érdekeit védő hatékony és elszámoltatható eszközök biztosítása érdekében; ezért üdvözli az euróövezeten belüli bankuniót, amely jobb felügyeletet biztosít az euróövezet 6 000 bankja számára;

94.  felszólít a bankrendszerrel és a – többek között pénzügyi és könyvvizsgálói – szakemberekkel való egyre szorosabb együttműködésre, valamint fokozottabb átláthatóságra e területen valamennyi tagállamban és a harmadik országokkal való kapcsolatokban, különösen a pénzforgalom nyomonkövethetőségét, a bűnesetek felderítését, valamint az esetleges bűncselekmények bejelentési eljárásainak feltárását biztosító számítástechnikai eszközök, és jogszabályi, közigazgatási, valamint számviteli intézkedések meghatározása érdekében;

95.  felszólítja a könyvvizsgáló cégeket és a jogi tanácsadókat, hogy hívják fel a nemzeti adóhatóságok figyelmét azon esetekre, amikor az általuk ellenőrzött vállalkozás vagy az a vállalkozás, amelynek tanácsadást nyújtanak agresszív adótervezés jeleit mutatja;

96.  felhívja a Bizottságot és az egyéb, hazai és nemzetközi együttműködési csatornákhoz hozzáférő felügyeleti hatóságokat, hogy biztosítsák a megfelelő ügyfél-átvilágítási eljárást („customer due diligence”) és a kapcsolódó kockázati profilok bankok, biztosítótársaságok és hitelintézetek általi elkészítését annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamokban a vállalkozások és a jogi személyek pontos és naprakész tájékoztatást kapjanak a vállalkozások, trösztök, alapítványok és más hasonló jogi struktúrák tényleges tulajdonosairól („beneficial owners”), az adóparadicsomokat is beleértve az alaposság maximalizálása érdekében hírszerzési eszközöket alkalmazva a gyanús tranzakciók kedvezményezettjeinek azonosításakor, és hogy a cégnyilvántartásokat rendszeresen frissítsék, és minőségüket ellenőrizzék; úgy véli, hogy ezen adatok – többek között a tényleges tulajdonosok országonkénti nyilvántartásban való közzététele és határokon átnyúló együttműködés által biztosítható – átláthatósága hozzájárulhat az olyan jelenségek elleni fellépéshez, mint amilyen a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása, az adócsalás vagy az adókikerülés;

97.  felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki szigorú kritériumokat a vállalkozások lényegi jellemzői tekintetében abból a célból, hogy az adókikerülés és az adócsalás jogszerű és jogellenes gyakorlatainak segítésére ne lehessen többé fedőcégeket vagy postafiókcégeket létrehozni;

98.  javasolja az új banki és pénzügyi termékekhez kapcsolódó kockázatok pontos felmérését, amennyiben e termékek lehetővé teszik a névtelenséget és a távolból indított megbízásokat; továbbá kéri az adóparadicsomok fogalmának közös meghatározását és az azonosításukra vonatkozó egyértelmű kritériumrendszer kidolgozását az adócsalás, az adóelkerülés és az adóparadicsomok elleni küzdelemről szóló 2013. május 21-i parlamenti állásfoglalásban javasoltak alapján, mivel az adóparadicsomokat a bűnszervezetek gyakran használják olyan vállalatokon vagy bankokon keresztül, amelyek tulajdonosairól nehéz megbizonyosodni;

99.  szorgalmazza az elektronikus (többek között az előre kifizetett kártyák, virtuális fizetőeszközök stb.) és mobil pénzeszközökkel kapcsolatos szabályok közös meghatározását és összehangolását tekintettel a pénzmosás és terroristák finanszírozásának céljából történő lehetséges felhasználásukra;

100.  úgy véli, hogy az adóparadicsomok és az áthághatatlan bank- és üzleti titok elleplezhetik a korrupcióból, a pénzmosásból és a szervezett bűnözésből, valamint a súlyos bűncselekményekből származó tiltott jövedelmeket; ezért felszámolásukat javasolja; felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy következetesen, sürgősen és határozottan foglalkozzanak a kérdéssel belföldön és külföldön egyaránt, tárgyalva róla harmadik országokkal és területekkel, különösen az Európában elhelyezkedőkkel és azokkal, amelyekkel a tagállamok rendkívül sok vagy gyanús pénzügyi ügyletet bonyolítanak, és hogy tegyék meg a megfelelő lépéseket annak biztosítására, hogy a bűnözés, a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem eredményes és hatékony legyen;

A bűnelkövetés ne legyen kifizetődő tevékenység

101.  felhívja az érdekelt feleket a közszférában és a magánszférában egyaránt, hogy határozottan lépjenek fel a pénzmosás ellen; kéri annak biztosítását, hogy a szakemberek teljes mértékben eleget tegyenek a pénzmosás elleni fellépéshez kapcsolódó kötelezettségeiknek, előmozdítva a gyanús ügyletek bejelentésére szolgáló mechanizmusokat, valamint a szakmai testületekre és egyesületekre vonatkozó magatartási kódexeket;

102.  felhívja a harmadik országokat, különösen az Európa Tanács azon tagországait, amelyek területe az európai kontinensen található, hogy hozzanak létre hatékony pénzmosás elleni rendszereket;

103.  emlékeztet a pénzügyi hírszerző egységeknek (FIU) a pénzmosás elleni hatékony küzdelem biztosításában betöltött lényeges szerepére és üdvözli az Europollal folytatott szoros együttműködésüket; kéri hatásköreik növelését és harmonizálását, valamint az Europollal történő technikai integrációjuk folytatását;

104.  úgy véli, hogy – tekintettel a pénzügyi hírszerző egységek között a pénzmosás és a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem terén folytatott nemzetközi együttműködés alapvető szerepére – felmerül annak igénye, hogy az új szabályozási megközelítésnek magában kell foglalnia többek között a pénzügyi hírszerző egységek szerepére és szervezetére vonatkozó szabályok, valamint az ezen egységek közötti nemzetközi együttműködés módozatainak naprakésszé tételét, figyelembe véve az „Egmont-normáknak” való meg nem felelés eseteit is, amikor is megtagadják a nemzetközi szintű együttműködést vagy az nem megfelelő;

105.  javasolja az online szerencsejátékok fogadásainak név nélkül történő rendezését lehetővé tevő fizetési módok igénybevételének megtiltását és általában az online szerencsejátékok névtelenségének megakadályozását az ezeknek otthont adó szerverek azonosítása, valamint az online és offline játékok keretében történő pénzmozgások teljes nyomon követését lehetővé tevő információs rendszerek kialakítása révén;

106.  hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a tagállamok, szabályozó hatóságaik, az Europol és az Eurojust közötti együttműködést és információcserét a határokon átnyúló internetes fogadások terén elkövetett bűncselekmények felszámolása érdekében;

107.  felkéri a Bizottságot, hogy a – különösen a sportversenyeket és a viadalokon használt állatokat érintő – játékokhoz és fogadásokhoz kapcsolódó pénzmosás megakadályozása céljából tegyen javaslatot megfelelő jogalkotási keretre, amely tartalmazza a sportfogadás befolyásolásához hasonló új bűncselekményeket, és meghatározza a megfelelő büntetési tételeket, valamint a sportszövetségekre, egyesületekre, az online és offline szereplőkre, továbbá szükség esetén a nemzeti hatóságokra is kiterjedő ellenőrzési mechanizmusokat;

108.  a Bizottság által koordinált, fokozottabb európai szintű együttműködésre szólít fel a mérkőzések eredményének előzetes befolyásolását és más jogellenes cselekményeket folytató internetes szerencsejáték-szervezők felderítése és betiltása érdekében;

109.  sürgeti a sportszervezeteket, hogy hozzanak létre magatartási kódexeket valamennyi alkalmazottjuk és tisztviselőjük számára, amelyben egyértelműen tiltják a mérkőzések fogadási vagy egyéb célokból történő manipulálását, tilalmat vezetnek be a saját mérkőzésekre történő fogadásokra, továbbá jelentési kötelezettséget vezetnek be arra az esetre, ha valaki tudomást szerez valamely mérkőzés eredményének előzetes megállapításáról, amihez a visszaélést jelentő személyek védelmét biztosító, megfelelő mechanizmus járul;

110.  javasolja, hogy illetékességi körén belül biztosítsanak uniós szintű felügyeleti szerepet a pénzmosás területén az Európai Bankfelügyeleti Hatóságnak, az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóságnak, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóságnak és az egységes felügyeleti mechanizmusnak az Europollal és más illetékes európai szervezetekkel együttműködésben, többek között a korrupció és a pénzmosás elleni hatékony fellépéshez hozzájáruló tényleges európai bankunió távlatában is; eközben kitart amellett, hogy nemzeti szinten meg kell erősíteni a felügyeleti kapacitásokat, a szakértelmet és az elhatározást, ugyanakkor ösztönözni és segíteni kell a nemzeti hatóságok közötti fokozott együttműködést;

111.  Hangsúlyozza, hogy a köz- és magánszféra közötti partnerségek kulcsszerepet töltenek be a jogszerű piacokon létrejövő sebezhetőség minimálisra csökkentését szolgáló együttműködő és hatékony válaszlépések biztosításában, továbbá az online szolgáltatásokban és a pénzügyi szektorban kulcsszerepet betöltő szereplőket azonosítani kell és ki kell emelni az információmegosztás és koordináció szempontjából a kialakulóban lévő technológiák sérülékenységének megakadályozása érdekében;

112.  kéri a jó adóügyi kormányzás minimumszabályainak elfogadását, különösen a tagállamok közös kezdeményezései révén az adóparadicsomoknak minősülő területekkel fenntartott kapcsolatok vonatkozásában, nem utolsósorban annak érdekében, hogy hozzáférhessenek az ilyen országokban bejegyzett esetleges fedőcégek tulajdonosaival kapcsolatos információkhoz; felszólít a Bizottság „Cselekvési terv az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelem megerősítésére” című, 2012. december 6-i közleményének (COM(2012)0722) gyors és teljes körű végrehajtására és nyomon követésére, ideértve az anyavállalatokról és leányvállalatokról, valamint a kamat- és jogdíjfizetésekről szóló irányelv felülvizsgálatát;

113.  felkéri a tagállamok illetékes hatóságait, hogy vegyék fontolóra, hogy az olyan, látszólag csupán helyi hatással bíró tevékenységek, mint az autólopás, a mezőgazdasági gépek és haszongépjárművek lopása, a betöréses lopás, a fegyveres rablás, a réz és egyéb ipari felhasználásra szánt fém, valamint a nehézgépjárművek rakományának lopása a valóságban kapcsolatba hozhatók a nemzetközi szervezett bűnözéssel, és más, súlyosabb bűncselekmény elkövetésére is irányulhatnak;

114.  sajnálja, hogy jelenleg eltérések vannak a tagállamok euró hamisítására vonatkozó jogszabályai és szankciói között és reméli, hogy a Bizottság 2013 februárjában benyújtott, az euró és más valuták hamisítás elleni, büntetőjog általi védelmére vonatkozó irányelvre irányuló javaslatáról folyó tárgyalásokat hamarosan lezárják; felkéri valamennyi köz- és magánszférabeli szereplőt, uniós és tagállami szinten egyaránt, hogy közös erőfeszítéssel hatékonyan lépjenek fel a jelenség ellen;

115.  úgy véli, hogy a „vagyon eredete” elv egyszerűbbé teszi az adóhatóságok számára az eredményes adóztatást és az adóelkerülés kiküszöbölését; úgy véli továbbá, hogy az igazságos adórendszer nélkülözhetetlen, különösen válság idején, amikor az adóteher igazságtalan módon a kisvállalkozásokra és a háztarthatásokra tevődik át, és úgy véli, hogy az adókijátszást részben az EU-n belül működő adóparadicsomok teszik lehetővé;

116.  hangsúlyozza, hogy az adócsalás és az adókijátszás elleni küzdelem fokozása az EU-ban a fenntartható növekedés előmozdításának kulcseleme; hangsúlyozza, hogy az adócsalás és adókijátszás alacsonyabb szintje erősítené a gazdaság növekedési képességét azáltal, hogy az államháztartást egészségesebbé tenné, és a vállalkozásokat becsületes és egyenlő versenyfeltételek mellett folytatott versengésre késztetné;

117.  hangsúlyozza a bankjegykezelési fázisok azonosításának fontosságát annak érdekében, hogy a készpénzkezelési lánc során lehetővé váljon a nyomonkövethetőség, és felszólítja ezért az Európai Központi Bankot és a nemzeti központi bankokat, hogy az euróbankjegyek, esetében állítsanak fel nyomonkövethetőségi rendszert; sürgeti az euróövezet országait, hogy ne nyomtassanak 100 eurós bankjegynél nagyobb címleteket;

Új technológiák a szervezett bűnözés elleni küzdelem szolgálatában

118.  úgy véli, hogy minden műholdas földmegfigyelési rendszer hozzájárulhat a tiltott áruk szállítását, kirakodását vagy átrakodását végző hajók útvonalának meghatározásához; ezért felszólítja az igazságügyi és bűnüldöző hatóságokat a szervezett bűnözés elleni fellépéshez hozzájáruló új technológiák – köztük a műholdas felvételek – használatának fokozására;

119.  üdvözli, hogy a közelmúltban létrehozták az Europol mellett működő Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központot (EC3), és ösztönzi ezen ügynökség továbbfejlesztését, különösen a határokon átnyúló szervezett bűnözés elleni küzdelem és az állami, magán és kutatói szereplők közötti, valamint a harmadik országokkal – különösen azokkal, amelyek a számítástechnikai bűnözés területén kifejezett veszélyt jelentenek az EU-ra nézve – folytatott megerősített együttműködés érdekében; sajnálja, hogy az ügynökség felállításához a pénzügyi forrásokat és a személyzetet más műveleti területekről vonták el; felszólítja a Bizottságot, hogy pénzügyi kimutatásában jelenjenek meg az Europol új feladatai és határozzon meg számára megfelelő pénzügyi keretösszeget a gyermekpornográfia, a héa-csalás és az emberkereskedelem stb. elleni küzdelem érdekében;

120.  úgy véli, hogy az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) a tagállami hatóságok közötti jobb együttműködés és információcsere, valamint a külső határok és a határ előtti területek ellenőrzésére használt új technológiák eredményeként a határokon átnyúló szervezett bűnözés elleni küzdelem jelentős eszköze lesz; sürgeti a tagállamokat, a Bizottságot és a Frontexet annak biztosítására, hogy az EUROSUR 2014 végére teljes egészében működőképes legyen;

121.  üdvözli az ENISA mandátumának legújabb meghosszabbítását és megerősítését, és úgy véli, hogy az ENISA technikai és tudományos szakértelme, valamint a számítógépes támadások megelőzésében és az ellenük való küzdelemben betöltött szerepe révén kulcsszerepet játszik a magas szintű informatikai rendszerek biztosításában és a hálózatbiztonság megteremtésében az EU-ban; sürgeti az ENISA-t, hogy fokozza a hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoport (CERT) reagálási és támogatási képességeinek javítására irányuló erőfeszítéseit, és segítse az elektronikus berendezések, hálózatok és szolgáltatások európai biztonsági előírásainak megteremtését;

122.  javasolja a megelőzési kultúra és a kiberbiztonság integrált és multidiszciplináris megközelítés alapján történő terjesztését a tudatosság növelése, valamint a kutatás, a műszaki képzés és a továbbképzés, a köz- és magánszféra közötti együttműködés és a nemzeti és nemzetközi szintű információcsere támogatása érdekében; üdvözli, hogy a számítógépes támadásokat belefoglalták a NATO tagállamainak védelmére és biztonságára irányuló stratégiai koncepcióba; üdvözli, hogy néhány tagállamban megalakultak a számítógépes fenyegetés elleni küzdelemre irányuló nemzeti koordinációs szervek, és felkéri az Unió összes többi tagállamát, hogy hasonlóképpen cselekedjenek;

Záró ajánlások a szervezett bűnözés, a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelemre irányuló európai cselekvési tervre

123.  felhívja Bizottságot, hogy az OLAF-on keresztül vezesse be a csalás elleni uniós hatóságok saját kezdeményezésű vizsgálatainak megfelelő arányát, amelyek olyan ágazatokra, területekre vagy ügyekre irányulnak, ahol fennáll az Unió pénzügyi érdekeit befolyásoló rendszerszintű és nagymértékű korrupció gyanúja, és indokolt az ilyen vizsgálatok megindítása;

124.  felhív a piaci visszaélésről szóló irányelv mihamarabbi megújítására a pénzügyi csalás elleni küzdelem érdekében, amely az IMF „Európai Unió: a pénzügyi rendszer stabilitásának értékelése” című dokumentuma szerint kulcsfontosságú az európai pénzügyi piacok integritásának elősegítése szempontjából;

125.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy számos ún. „újszerű” bűncselekmény – mint például a jogellenes hulladékkereskedelem, a műkincsekkel és védett fajokkal való jogellenes kereskedelem, valamint az áruhamisítás – rendkívül jövedelmező tevékenységet jelent a bűnszervezetek számára;

126.  sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a Bizottság nem tette közzé az Unión belüli korrupcióról szóló első jelentését, ahogy erre korábbi közleményeiben ígéretet tett, és reméli, hogy a jelentést 2013 vége előtt elfogadják;

127.  felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy dolgozzanak ki európai cselekvési tervet a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme ellen;

128.  sürgeti a tagállamokat, hogy a lehető leghamarabb ültessék át a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló 2012/29/EU irányelvet; kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa a nemzeti jogba történő megfelelő átültetést; sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy véglegesítsék a büntetőeljárásokban a gyanúsítottak vagy vádlottak jogaival kapcsolatos ütemtervet, ideértve az előzetes letartóztatásról szóló irányelvet is;

129.  hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani a szabálykövetés kultúráját és fokozottabban meg kell ismertetni a polgárokkal a szervezett bűnözés jelenségét; e tekintetben elismeri, hogy a kulturális, szabadidős és sportegyesületek alapvető fontosságú szerepet játszanak a civil társadalomnak a szervezett bűnözés elleni küzdelemről történő tájékoztatásában, valamint a szabálykövetés és az igazságosság előmozdításában;

130.  kéri a Bizottságot, hogy tegyen közzé eredménytáblát, amely bemutatja, hogy az egyes tagállamok milyen mértékben hajtották végre saját nemzeti jogszabályaikban a szervezett bűnözésre irányuló uniós jogszabályokat;

131.  sürgeti, hogy ezt az állásfoglalást a szervezett bűnözés, a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelemre irányuló, a 2014–2019-es időszakra ütemtervet és megfelelő forrásokat biztosító európai cselekvési terv révén hajtsák végre, amely a szubszidiaritás és az arányosság elvét tiszteletben tartva indikatív és nem kimerítő módon az alábbi, az előző bekezdésekben már bemutatott kezdeményező intézkedéseket foglalja magában:

   i. a szervezett bűnözés (többek között a maffiajellegű szervezetben való részvétel bűntette), a korrupció és a pénzmosás (belefoglalva az elkövetők által végzett pénzmosást) meghatározását többek között a vonatkozó európai jogszabályok végrehajtásáról szóló jelentésre kell alapozni;
   ii. a banktitok eltörlése;
   iii. az adóparadicsomok megszüntetése az Európai Unióban és az adócsalás és adókikerülés felszámolása, azaz OECD által javasolt „vagyon eredete” elv elfogadásával;
   iv. teljes hozzáférés biztosítása a vállalatok, alapítványok és trösztök valós tulajdonosaival („tényleges tulajdonlás”) kapcsolatos információkhoz, többek között a tagállami cégnyilvántartási rendszerek megfelelő módosítása és összekapcsolása révén;
   v. a jogi személyek jogi felelősségének és különösen a holdingtársaságok és anyacégek leányvállalataik iránti felelősségének a bevezetése pénzügyi bűncselekmények esetében;
   vi. az emberkereskedelem és a kényszermunka felszámolása, különös tekintettel a kiskorúakra és a nőkre szigorúbb szankciók révén, és annak biztosítása, hogy az emberkereskedelem áldozatainak megfelelő védelmet és segítséget nyújtanak;
   vii. a bundázás bűncselekménnyé nyilvánítása az illegális sportfogadások elleni küzdelem fokozása érdekében;
   viii. felhívja a tagállamokat a szavazatvásárlás bűncselekménnyé nyilvánítására, akkor is, ha az nem anyagi jellegű haszon vagy nem érintett személy számára biztosított haszon formájában testesül meg;
   ix. európai szintű, a lehető legegységesebb, legegyenlőbb és leghomogénebb társasági adózás bevezetése;
   x. az igazságügyi és rendőrségi együttműködésről szóló, a tagállamok közötti, valamint az EU és harmadik országok közötti megállapodások megerősítése;
   xi. a bűncselekményekből származó vagyontárgyak lefoglalására és elkobzására szolgáló eszközök továbbfejlesztése olyan új elkobzási módszerek bevezetésével, mint a polgári jogi vagyonelkobzás és az elkobzott javak szociális célú újrafelhasználása, összhangban a szubszidiaritás elvével;
   xii. a környezetvédelmi bűncselekmények és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem fokozása;
   xiii. valamennyi bírósági intézkedés azonnali kölcsönös elfogadásának biztosítása az arányosság elvének teljes körű tiszteletben tartásával, különös tekintettel a büntetőügyekben született ítéletekre, az elkobzási határozatokra és az európai letartóztatási parancsokra;
   xiv. fellépés azzal kapcsolatosan, hogy a bűncselekmény, korrupció vagy pénzmosás vádjával jogerősen elítélt gazdasági szereplőket az egész EU-ban kizárják a közbeszerzési eljárásokból;
   xv. az Európai Ügyészség létrehozása és beindítása, valamint a szükséges emberi és pénzügyi erőforrással való ellátása; ugyanakkor az olyan európai ügynökségek, mint az Europol és az Eurojust, valamint a közös nyomozócsoportok és a vagyon-visszaszerzési hivatalok támogatása;
   xvi. teljes megfelelés tagállami és uniós szinten egyaránt a szervezett bűnözéssel, korrupcióval és pénzmosással foglalkozó nemzetközi eszközökben rögzített kötelezettségeknek;
   xvii. az oknyomozó újságírás fontos szerepének elismerése a súlyos bűncselekmények azonosításában;
   xviii. európai szintű normák bevezetése a tanúk, az informátorok és az igazságszolgáltatással együttműködő személyek védelmére;
   xix. annak megtiltása, hogy a bűncselekmény, korrupció vagy pénzmosás vagy más súlyos bűncselekmény vádjával jogerősen elítélt személyek közhivatalt töltsenek be vagy ilyen posztra pályázzanak, illetve onnan mozdítsák el őket;
   xx. a gyakran előforduló kiberbűnözési esetek meghatározása és megfelelő szankciók bevezetése, többek között egy egységes jelentéstételi rendszer alapján;
   xxi. a korrupció megelőzése a közszférában a dokumentumokhoz való könnyebb nyilvános hozzáférés, az összeférhetetlenségre vonatkozó előírások és átláthatósági nyilvántartások révén;

132.  ragaszkodik ahhoz, hogy a Parlament továbbra is fordítson különös figyelmet azokra a kérdésekre, amelyekkel a Szervezett Bűnözés, a Korrupció és a Pénzmosás Problémájával Foglalkozó Különbizottság foglalkozik, ezért felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy adott esetben együttműködve más érintett parlamenti bizottságokkal, biztosítsa, hogy az ebben az állásfoglalásban szereplő ajánlásokat megfelelően végrehajtják politikai és intézményi szinten is, továbbá hogy szükség esetén szakértőket hallgatnak meg, munkacsoportokat állítanak fel és nyomon követési jelentéseket fogadnak el;

o
o   o

133.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a nemzeti kormányoknak és parlamenteknek, az Eurojustnak, az Europolnak, a Frontexnek, a CEPOL-nak, az OLAF-nak, a COSI-nak, az EBB-nek, az Európa Tanácsnak, az OECD-nek, az Interpolnak, az UNODC-nek, a Világbanknak és a Pénzügyi Akció Munkacsoportnak (FATF), valamint az európai felügyeleti szerveknek (ABE, AESFEM, AEAP).

(1) HL C 251. E, 2013.8.31., 120. o.
(2) HL C 115., 2010.5.4., 1. o.
(3) HL C 195., 1997.6.25., 1. o.
(4) HL L 300., 2008.11.11., 42. o.
(5) HL L 182., 2001. 7.5., 1. o.
(6) HL L 196., 2003. 8.2., 45. o.
(7) HL L 68., 2005. 3.15., 49. o.
(8) HL L 328., 2006. 11.24., 59. o.
(9) HL L 332., 2007. 12.18., 103. o.
(10) HL L 138., 2009. 6.4., 14. o.
(11) HL L 121., 2009. 5.15., 37. o.
(12) HL L 350., 2008.12.30., 60. o.
(13) HL L 190., 2002.7.18., 1. o.
(14) HL L 162., 2002.7.18., 1. o.
(15) HL L 321., 2009.12.8., 44. o.
(16) HL L 101., 2011.4.15., 1. o.
(17) HL L 309., 2005.11.25., 15. o.
(18) HL L 309., 2005.11.25., 9. o.
(19) HL L 345., 2006.12.18., 1. o.
(20) HL L 267., 2009.10.10., 7. o.
(21) HL L 319., 2007.12.5., 1. o.
(22) HL L 192., 2003.7.31., 54. o.
(23) HL L 134., 2004.4.30., 1. o.
(24) HL L 134., 2004.4.30., 114. o.
(25) HL L 315., 2012.11.14., 57. o.
(26) HL L 335., 2011.12.17., 1. o.
(27) HL L 47., 2004. 2.18., 1. o.
(28) HL L 281., 1995.11.23., 31. o.
(29) HL C 286., 2011.9.30., 4. o.
(30) HL C 42., 2012.2.15., 2. o.
(31) HL L 159., 2007.6.20., 45. o.
(32) HL C 124. E, 2006.5.25., 254. o.
(33) HL C 199. E, 2012.7.7., 37. o.
(34) HL C 51. E, 2013.2.22., 121. o.
(35) HL C 131. E, 2013.5.8., 66. o.
(36) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0208.
(37) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0098.
(38) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0004.
(39) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0205.
(40) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0245.
(41) HL C 161. E, 2011.5.31., 62. o.
(42) http://ec.europa.eu/justice/policies/privacy/docs/wpdocs/2011/wp186_en.pdf.
(43) Forrás: A Norton számítástechnikai bűnözésről szóló 2012. évi jelentése alapján.
(44) A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara, a Transparency International, az ENSZ „Globális Megállapodás” elnevezésű kezdeményezése és a Világgazdasági Fórum 2009-es, „Clean Business Is Good Business” (A tiszta üzlet tiszta haszon) című közös kiadványa.
(45) 374. számú Eurobarométer-különjelentés a korrupcióról, 2012. február.
(46) Lásd: az Eurobarométer 390. különjelentése a kiberbiztonságról, 2012. július.
(47) A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara, a Transparency International, az ENSZ „Globális Megállapodás” elnevezésű kezdeményezése és a Világgazdasági Fórum 2009-es, „Clean Business Is Good Business” (A tiszta üzlet tiszta haszon) című közös kiadványa.
(48) Tanulmány az uniós forrásokkal kapcsolatos csalásoktól az oknyomozó újságírás segítségével való elrettentésről az EU-27-ben, 2012. október.


A 2014–2018-as időszakra szóló e-igazságszolgáltatási cselekvési terv
PDF 199kWORD 21k
Az Európai Parlament 2013. október 23-i állásfoglalása a 2014–2018-as időszakra szóló e-igazságszolgáltatási cselekvési tervről (2013/2852(RSP))
P7_TA(2013)0445B7-0465/2013

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a 2009–2013-as időszakra szóló e-igazságszolgáltatási cselekvési tervre,

–  tekintettel a 2014–2018-as időszakra szóló e-igazságszolgáltatási cselekvési tervről szóló, a Tanácshoz intézett kérdésre (O-000111/2013 – B7‑0521/2013),

–  tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az első európai e-igazságszolgáltatással kapcsolatos, a 2009–2013-as időszakra szóló többéves cselekvési terv arra törekedett, hogy az igazságszolgáltatást és a jogrendszert elérhetőbbé tegye a polgárok számára, valamint hogy javítsa a gyakorló jogászok és a hatóságok közötti kölcsönös megértést a tájékoztatást és együttműködést segítő elektronikus eszközök biztosítása révén;

B.  mivel az e-igazságügyi portál 2010-ben megkezdte működését;

C.  mivel elérkezett az idő a 2014–2018-as időszakra szóló e-igazságszolgáltatási cselekvési tervről való döntésre;

D.  mivel az e-igazságszolgáltatási cselekvési tervet a nyitott hozzáférés elve alapján kell kidolgozni, és minden tagállamot bátorítani kell az ebben való részvételre;

E.  mivel az uniós polgári joganyag és a határokon átnyúló eljárások ismertsége viszonylag alacsony, és mivel a polgárok 73%-a úgy véli, hogy további intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a polgári igazságszolgáltatáshoz más tagállamokban is hozzáférjenek(1);

1.  úgy gondolja, hogy az e-igazságszolgáltatás a polgárok és a gyakorló jogászok számára egyaránt a jogi és igazságszolgáltatási információkhoz, valamint a bírósági és közigazgatási eljárásokhoz való jobb hozzáférést elősegítő eszköz;

2.  úgy gondolja, hogy az e-igazságszolgáltatásra fontos szerep hárul a kölcsönös bizalom és megértés erősítésében, és ezáltal a bírósági és közigazgatási határozatok kölcsönös elismerésének alátámasztásában, ami az Unió jogrendszerének alapvető elve;

3.  rámutat arra, hogy az e-igazságszolgáltatási rendszerek természetüknél fogva általában csökkentik a bírósági és közigazgatási eljárások költségeit, különösen az információcserének, az iratok kézbesítésének és egyes eljárási aktusok fordításának automatizálása révén; úgy gondolja, hogy ez az igazságszolgáltatási rendszer minden érintettjének érdekében áll; úgy véli, hogy a költséghatékonysági szempontokra tekintettel a projektekben való részvételnek továbbra is önkéntes jellegűnek kell maradnia;

4.  üdvözli az egyes uniós jogi eszközök, például az európai fizetési meghagyás és a kis értékű követelések eljárása, valamint a bel- és igazságügy területén használt információs rendszerek – különösen az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) és a Schengeni Információs Rendszer (SIS) II – igénybevételét elősegítő e-igazságszolgáltatási eszközök kifejlesztését;

5.  megjegyzi, hogy az e-igazságszolgáltatás többnyelvű formanyomtatványok biztosítása által fontos szerepet játszik a határokon átnyúló bürokratikus terhek csökkentésében;

6.  felszólít az elektronikus kérelmek használatára, az iratok elektronikus formában történő rendelkezésre bocsátására, a videokonferencia eszközének alkalmazására és a bírósági és közigazgatási nyilvántartások összekapcsolásának megerősítésére a bírósági és kvázi bírósági eljárások költségeinek további csökkentése érdekében;

7.  felhívja a tagállamokat és a Bizottságot arra, hogy folytassák tovább az igazságügy területén való elektronikus együttműködésre irányuló munkát, különösen az e-igazságügyi portálon elérhető alkalmazások bővítése révén; úgy gondolja, hogy kellő figyelmet kell fordítani az igazságszolgáltatás számára készült e-oktatási eszközök fejlesztésére;

8.  rámutat arra, hogy a 2014–2020 közötti időszakra szóló uniós igazságügyi programnak lehetővé kell tennie a sikeres, a polgárok számára valódi európai többletértéket teremtő európai és nemzeti e-igazságszolgáltatási projektek finanszírozását; úgy gondolja, hogy a jogalkotási munkát, az e-igazságszolgáltatási projekteket és a pénzügyi programtervezetet egyszerűsíteni kell;

9.  hangsúlyozza az e-igazságügyi portál fontosságát a valódi európai igazságszolgáltatási kultúra kiépítésére irányuló cél elérésében, az igazságügyi képzést szolgáló online eszközök tárolása és a tudásmenedzsmentben és az összekapcsolásban betöltött szerepe révén;

10.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) Európai Bizottság, 351. sz. különleges Eurobarométer-felmérés (polgári igazságszolgáltatás), 2010. október 3. kérdés.


Európai szomszédságpolitika: a partnerség erősítése felé – Az Európai Parlament álláspontja a 2012. évi eredményjelentésekről
PDF 341kWORD 67k
Az Európai Parlament 2013. október 23-i állásfoglalása az európai szomszédságpolitikáról: a partnerség erősítése felé. Az Európai Parlament álláspontja a 2012. évi jelentésekről. (2013/2621(RSP))
P7_TA(2013)0446B7-0484/2013

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a „Kibővült Európa – szomszédság: keleti és déli szomszédainkhoz fűződő kapcsolataink új kerete” című, 2003. március 11-i (COM(2003)0104), az „Európai szomszédságpolitika – stratégiai dokumentum” című, 2004. május 12-i (COM(2004)0373), az európai szomszédságpolitika megerősítéséről szóló, 2006. december 4-i (COM(2006)0726), a határozott európai szomszédságpolitikáról szóló, 2007. december 5-i (COM(2007)0774), a keleti partnerségről szóló, 2008. december 3-i (COM(2008)0823), a „Barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért” című, 2008. május 20-i (COM(2008)0319), az európai szomszédságpolitika áttekintéséről szóló, 2010. május 12-i (COM(2010)0207) és a dél-mediterrán országokkal a migráció, a mobilitás és a biztonság érdekében folytatandó párbeszédről szóló, 2011. május 24-i (COM(2011)0292) bizottsági közleményekre,

–  tekintettel az Európai Bizottság és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „Az európai szomszédságpolitika: a partnerség erősítése felé” című, 2013. március 20-i (JOIN(2013)0004), „Az átalakuló szomszédság új megközelítése” című, 2011. május 25-i (COM(2011)0303), és a „Partnerség a dél-mediterrán térséggel a demokráciáért és a közös jólétért” című, 2011. március 8-i (COM(2011)0200) közös közleményére,

–  tekintettel az Európai Unió Külügyek Tanácsának 2010. július 26-i, 2011. június 20-i, és 2013. július 22-i, az európai szomszédságpolitikáról (ENP) szóló következtetéseire, valamint az Európai Unió Külügyek/Kereskedelem Tanácsa 2011. szeptember 26-i és az Európai Tanács 2013. február 7-i következtetéseire,

–  tekintettel az Európai Bizottság és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a „Keleti partnerség: a 2013. évi őszi csúcstalálkozó ütemterve” című, 2012. május 15-i (JOIN(2012)0013) és „Az új európai szomszédságpolitika megvalósítása” című (JOIN(2012)0014) közös közleményére, valamint azokat kísérő 2013. március 20-i közös bizottsági szolgálati munkadokumentumokra („Regionális jelentések”, SWD(2013)0085 és 0086),

–  tekintettel az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezések meghatározásáról szóló, 2006. október 24-i 1638/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a Barcelonában megrendezett 1995. november 27–28-i euromediterrán külügyminiszteri konferencián elfogadott, az euromediterrán partnerség létrehozásáról szóló Barcelonai Nyilatkozatra,

–  tekintettel a földközi-tengeri térséggel foglalkozó, 2008. július 13-i párizsi csúcstalálkozón tett nyilatkozatra,

–  tekintettel az Unió a Mediterrán Térségért elnevezésű kezdeményezésről szóló, 2010. május 20-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a G8-ak vezetői által a 2011. májusi deauville-i ülésen elindított deauville-i partnerségre, amelynek az EU is részes fele,

–  tekintettel a 2009. május 7-i prágai keleti partnerségi csúcstalálkozón, valamint a 2011. szeptember 29–30-i varsói keleti partnerségi csúcstalálkozón elfogadott közös nyilatkozatokra,

–  tekintettel a keleti partnerség külügyminisztereinek 2012. július 23-i brüsszeli ülésén kiadott közös nyilatkozatra,

–  tekintettel az Európai Unió dél-mediterrán térségért felelős különleges képviselőjének kinevezéséről szóló, 2011. július 18-i 2011/424/KKBP tanácsi határozatra(3), valamint az Európai Unió dél-kaukázusi és a grúziai válság ügyével megbízott különleges képviselőjének kinevezéséről szóló, 2011. augusztus 25-i 2011/518/KKBP tanácsi határozatra(4),

–  tekintettel az európai szomszédságpolitika keleti dimenziójának felülvizsgálatáról(5) és az európai szomszédságpolitika déli dimenziójának felülvizsgálatáról(6) szóló, 2011. április 7-i állásfoglalásaira,

–  tekintettel az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatáról szóló, 2011. december 14-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az arab tavasz átmeneti időszakot élő országai általi vagyonvisszaszerzésről szóló, 2013. május 23-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel a Belarusszal kapcsolatos uniós politikáról szóló, 2013. szeptember 12-i ajánlására(9),

–  tekintettel „A sajtó és a média szabadsága a világban” című, 2013. június 13-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel az uniós külpolitika digitális szabadságra vonatkozó stratégiájáról szóló, 2012. december 11-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel az Euronest Parlamenti Közgyűlés 2011. május 3-i alapító okiratára(12),

–  tekintettel az euromediterrán parlamentek csúcstalálkozójának (Marseille, 2013. április 6–7.), valamint az Unió a Mediterrán Térségért Parlamenti Közgyűlés és az Euronest Parlamenti Közgyűlés következtetéseire,

–  tekintettel az Európai Parlamentnek a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az Európai Külügyi Szolgálathoz intézett, az EU és Örményország közötti társulási megállapodásról(13), az EU–Azerbajdzsán társulási megállapodásról(14), az EU–Moldova társulási megállapodásról(15), az EU–Grúzia társulási megállapodásról(16) és az EU–Ukrajna társulási megállapodásról(17) folytatott tárgyalásokra vonatkozó ajánlásait tartalmazó állásfoglalásaira,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Libanoni Köztársaság, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság, az Egyiptomi Arab Köztársaság, a Jordán Hasimita Királyság, az Izrael Állam, a Marokkói Királyság és a Tunéziai Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euro-mediterrán megállapodás megkötéséről szóló, 2006/356/EK, 2005/690/EK, 2004/635/EK, 2002/357/EK, 2000/384/EK, 2000/204/EK és 98/238/EK határozatokra,

–  tekintettel a Visegrádi Csoport, Írország és Litvánia külügyminisztereinek 2013. május 17-én Krakkóban kiadott, a keleti partnerségről szóló közös nyilatkozatára,

–  tekintettel az európai déli szomszédság országaival régóta fennálló uniós kapcsolatokra, a számos uniós tagállam által az e régió országaival ápolt történelmi, gazdasági, politikai és társadalmi kapcsolatokra, valamint az arra irányuló európai uniós kötelezettségvállalásra, hogy a kiterjedtebb európai szomszédságpolitikával összhangban a lehető legszorosabb kapcsolatokat tartsák fenn a szükséges támogatás biztosítása mellett,

–  tekintettel arra, hogy a keleti partnerséggel foglalkozó vilniusi csúcstalálkozón hozott döntések döntő fontosságúak lehetnek a keleti partnerség jövője szempontjából, és ezért szükségszerű olyan távlati perspektívát szem előtt tartani, amely túlmutat a csúcstalálkozón és a térség számára ambicíózus utólagos politikai intézkedéseket biztosít,

–  tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a társulási megállapodások létrehozása önmagában nem cél, hanem az alapvető és fenntartható reform, a szisztematikus átalakítás, illetve az Unióhoz, annak alapvető értékeihez és normáihoz való közelítés előmozdításának eszköze; mivel megfelelő és időben történő végrehajtásuk elsőrendű fontosságú kritérium az adott országok helyzetének értékelésében;

B.  mivel az európai szomszédságpolitikának erősítenie kell az EU és a szomszédos országok és társadalmak közötti partnerséget az egészséges demokráciák kiépítése és megszilárdítása, a fenntartható gazdasági növekedés előmozdítása és a határokon átnyúló kapcsolatok ápolása érdekében;

C.  mivel az európai szomszédságpolitika keretében Európa szomszédjaival fenntartott kiemelt kapcsolat a közös értékek (demokrácia és emberi jogok, jogállamiság, jó kormányzás, piacgazdasági alapelvek és fenntartható fejlődés) iránti kölcsönös elkötelezettségre épül; mivel az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatát követően határozottan a jól működő és fenntartható demokrácia előmozdítására kell összpontosítani, amelyet befogadó gazdasági fejlődés kísér;

D.  mivel a működő demokrácia, illetve az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása az EU szomszédos országokkal létrehozott partnerségének tartópillérei; mivel a valódi és tartós demokrácia kiépítése erős és tartós elkötelezettséget kíván meg a kormányoktól a szabad és tisztességes választások, az egyesülés, a véleménynyilvánítás, a gyülekezés szabadsága, továbbá a szabad sajtó és média, a független igazságszolgáltatás által biztosított jogállamiság, a tisztességes eljáráshoz való jog, a korrupció elleni küzdelem, a biztonsági és bűnüldözési ágazat (ideértve a rendőrséget is) reformja, továbbá a fegyveres és biztonsági erők fölötti demokratikus ellenőrzés kialakítása iránt;

E.  mivel az Unió külső politikájának következetesnek kell lennie és összhangban kell lennie különösen a belső politikákkal, elkerülve a kettős mérce alkalmazását; mivel a gazdasági és pénzügyi válság nem lehet ok a szomszédságpolitikában részt vevő országokkal kapcsolatos szerepvállalás csökkentésére;

F.  mivel az arab világban zajló tömegmegmozdulások mérföldkövet jelentenek az Európa déli szomszédságához tartozó országok, valamint az EU és ezen országok kapcsolatának modern kori történetében, és a partnerországok teljesítményével és fejlődésével összhangban álló („többért többet” és „kevesebbet kevesebbért”) segítségnyújtás alapelvére épülő differenciált megközelítés folyamatban lévő végrehajtását konkrét és felbecsülhető kritériumokon alapuló eredményjelentésekben rendszeresen értékelni kell; mivel a „többet többért” elv alkalmazásának következetlensége vagy hiánya ellentétes hatást válthat ki és alááshatja az egész folyamatot, illetve az Unió befolyását és hitelességét;

G.  mivel az arab világban 2011-ben lezajlott békés lakossági tüntetések méltóságot követeltek, jogos demokratikus törekvéseket fejeztek ki és nyomatékosan sürgették az intézményi, politikai és szociális reformokat, amelyek célja a valódi demokrácia megvalósítása, a korrupció és a nepotizmus elleni küzdelem, a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának biztosítása, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, valamint gazdasági és társadalmi körülmények javítása; mivel két évvel később számos mediterrán ország lakossága még mindig alapvető emberi jogainak és alapvető szabadságainak megsértésével, gazdasági nehézségekkel és nyugtalansággal küzd;

H.  mivel a partnerországok által az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása, a demokratikus folyamatok, a jogállamiság megvalósítása, valamint a fenntartható gazdasági és közigazgatási reformok terén tett előrelépések értékelésének közös általános elveken és országspecifikus követelményeken kell alapulniuk, amelyek hatékony, egyértelmű, átlátható, tárgyilagos és mérhető mutatókat és referenciaértékeket alkalmaznak és figyelembe veszik az átfogó haladást és a reform iránti elkötelezettség szintjét;

I.  mivel a demokrácia és az emberi jogok – különös tekintettel a gyermekek, a nők és a kisebbségek jogaira –, az igazságosság és a jogállamiság, az alapvető szabadságjogok – köztük a szólásszabadság, a lelkiismereti szabadság, a vallás és a meggyőződés szabadsága, az egyesülési szabadság, a szabad és független média, ideértve a tájékoztatáshoz, a kommunikációhoz és az internethez való korlátlan hozzáférést – tiszteletben tartása és előmozdítása, a civil társadalom, a biztonság – többek között a békés konfliktusrendezés és a jószomszédi kapcsolatok – megerősítése, a demokratikus stabilitás, a jólét, a jövedelmek, javak és esélyek igazságos elosztása, a társadalmi kohézió, a korrupció elleni küzdelem, valamint a jó kormányzás és a fenntartható fejlődés előmozdítása az Európai Unió alapvető elvei és célkitűzései, amelyeknek minden esetben az európai szomszédságpolitika középpontjában álló közös értékeket kell képezniük;

J.  mivel a demokrácia alapvető elveinek tiszteletben tartása minimumkövetelmény, amelyet minden körülmények között teljesíteni kell, illetve az EU és a keleti partnerség országai közötti szorosabb társulás alapvető feltétele; mivel a polgárok megfosztása a kormányválasztás alapvető jogától – a részrehajló igazságszolgáltatás, az előzetes letartóztatás alkalmazásával, a politikai ellenfelek bebörtönzésével, valamint a szabad és tisztességes választások rendezésének elmulasztásával – az említett alapvető elveket veszélyezteti;

K.  mivel az európai szomszédságpolitika célja a jólét és a jószomszédi viszonyok egy olyan térségének a létrehozása, amely az Unió értékeire épül, és amelyet szoros és békés regionális kapcsolatok, a valódi és fenntartható demokrácia, a jogállamiság, a politikai és gazdasági reformok, a fenntartható szociális piacgazdaság unióval szomszédos országokban való ösztönzése, illetve olyan baráti kör kialakítása jellemeznek, amelynek tagjai az EU-val és egymással is baráti kapcsolatokat táplálnak; mivel, ennélfogva, az előrehaladás értékelésének legfontosabb irányelve az egyes felek biztonságának, szolidaritásának és jólétének előmozdításához tett hozzájárulás; e tekintetben elítéli, hogy a zárt határok politikája negatív hatást gyakorol az európai szomszédság területén, különösen a keleti partnerség és az uniós tagjelölt országok körében;

L.  mivel az európai szomszédságpolitika multilaterális dimenziója egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy a régió valamennyi országát és érdekelt felét összefogva kézzelfogható előrehaladást érjenek el és megállapodásra jussanak konkrét projekteken végzett technikai szintű munkával; mivel politikai szinten az Euronest és az Euromed parlamenti közgyűlés további lehetőséget kínál a kölcsönös megértés megteremtéséhez és elmélyítéséhez, azáltal, hogy támogatja e régiók jelenleg kialakuló demokráciáinak fejlődését; mivel mind a keleti partnerség helyi és regionális önkormányzatainak konferenciája (CORLEAP), mind pedig a Helyi és Regionális Önkormányzatok Euromediterrán Közgyűlése (ARLEM) fontos szerepet játszanak a demokrácia gazdasági, társadalmi és területi együttműködésen keresztül történő megerősítésében;

M.  mivel a sajtó és a média szabadsága, valamint a digitális szabadságok állandó nyomás alatt állnak az európai szomszédságpolitika számos országában; mivel a véleménynyilvánítás szabadságához való jog egyetemes emberi jog, amely a demokrácia alapját képezi, és elengedhetetlen más jogok érvényesítéséhez; mivel az egyetemes jogokat és szabadságokat az internetes és a hagyományos közegben is védeni kell;

N.  mivel 2011-ben az EU felülvizsgálta az európai szomszédságpolitikát annak érdekében, hogy több támogatást nyújtson a szilárd és fenntartható demokrácia építésében részt vevő partnerországok számára és előmozdítsa az inkluzív gazdasági fejlődést; mivel az EU külső pénzügyi eszközeinek és különösen az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköznek támogatniuk kell a szomszédságpolitika célkitűzéseit; mivel erős és egyértelmű kapcsolatot kell létrehozni a szakpolitikai keret és az ezen eszközök keretében nyújtott támogatás között;

O.  mivel a keleti partnerség számos országa által elért elégtelen haladás oka lehet a partnerországokban végbemenő politikai és társadalmi változások lassú üteme vagy azok hiánya, az Unió szomszédságpolitikájának kifáradása, valamint az európai partnereket megfelelően motiváló európai perspektíva felmutatásának elmulasztása, a gazdasági és a pénzügyi válság,illetve ezenfelül az Oroszország és az Eurázsiai Unióhoz való csatlakozás általa kínált alternatív lehetősége által gyakorolt nyomás;

P.  mivel a vilniusi csúcstalálkozó mérföldkövet jelent a keleti partnerség történetében, és egyben annak próbatétele, hogy az EU szomszédságpolitikája képes-e kézzelfogható eredményekkel szolgálni;

Q.  mivel jóllehet a társulási megállapodások a keleti partnerség kétoldalú dimenziójának eredményei, a multilaterális dimenzió döntő fontosságú tényező marad a jószomszédi kapcsolatokon alapuló, jó regionális együttműködés kialakításában; mivel e tekintetben sajnálatos, hogy a keleti partnerségen belül több rendezetlen, megoldásra váró területi vita folyik; mivel az Európai Parlament teljes mértékben elfogadja a szuverenitás és a területi integritás elvét, valamint a nemzetek önrendelkezéshez való jogát;

R.  mivel e tekintetben az Uniónak tevékenyebb szerepet kell vállalnia a konfliktusok – többek között a rögzült konfliktusok – békés rendezésében, amelyek jelenleg leküzdhetetlen akadályt képeznek a jószomszédi kapcsolatok és a regionális együttműködés teljes kibontakozása előtt a keleti és a déli partnerség országaiban;

S.  mivel a keleti partnerség parlamenti közgyűlése (Euronest) kulcsfontosságú elem marad a keleti partnerség demokratikus és parlamenti dimenziójának fejlesztésében, azáltal, hogy lehetővé teszi a parlamenti munkamódszerekkel kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztását, valamint alapvető fórumként szolgál a keleti partnerség országai EU-hoz való közelítéséhez és a lakosság megszólításához;

1.  üdvözli az európai szomszédsági politika déli és keleti országaira vonatkozó 2012-es eredményjelentések közzétételét, sajnálja ugyanakkor, hogy a jelentések és az azt követő fejlemények a legtöbb esetben a fejlődés, a stagnálás és a regresszió vegyes képét mutatják, és az Unió által végrehajtott programok értékelése nélkül írják le az ország helyzetét, vagy anélkül, hogy konkrét javaslatokat tennének a fejlesztési együttműködési támogatások irányára, valamint a partnerországokban a politikai döntéshozatalra gyakorolt hatásukra vonatkozóan; úgy véli, hogy ezeknek a jelentéseknek az előző évekre vonatkozó adatok révén a tendenciákat is értékelniük kellene;

2.  hangsúlyozza, hogy az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 8. és 49. cikke szerint valamennyi európai ország, köztük az európai szomszédságpolitikában részt vevő országok számára hosszú távú lehetőséget biztosít az európai uniós tagság kérvényezéséhez;

3.  szilárd meggyőződése, hogy az Európai Parlamentnek teljes mértékben részt kellene vennie az új európai szomszédságpolitika végrehajtásában és az EU pénzügyi támogatásának kiigazításában, mégpedig felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén, és rendszeresen tájékoztatást kell kapnia a reformok partnerországokban való végrehajtása terén elért előrehaladásáról és az ezt követő kiigazításokról; sajnálatosnak tartja, hogy nem mindig konzultálnak vele a cselekvési tervek kidolgozásakor, illetve nem mindig tájékoztatják őt a megbeszélések menetéről; úgy véli, hogy az állásfoglalásainak az európai szomszédságpolitika szakpolitikai keretének szerves részét kell képeznie, továbbá kéri, hogy az Európai Parlament képviselői megfigyelői státusszal részt vehessenek a szakpolitikai és emberi jogi albizottságok ülésein;

4.  sajnálja, hogy a partnerországok által tett előrelépések nem minden esetben feleltek meg az EU-val közösen meghatározott céloknak; felszólít a felülvizsgált szomszédságpolitika hatékonyságának konkrét értékelésére; fokozottabb erőfeszítéseket szorgalmaz az európai szomszédságpolitika keretében az Unió rendelkezésére álló valamennyi eszköz és szakpolitika következetes alkalmazása érdekében; felszólít az ösztönzőkön alapuló és differenciált megközelítések, valamint a „többért többet” alapelv egységes alkalmazására, mivel az a felülvizsgált szomszédságpolitika sarokköve; felszólít szükség esetén a „kevesebbért kevesebbet” alapelv alkalmazására az európai szomszédságpolitika azon országai tekintetében, amelyek nem tettek elég erőfeszítést a valódi és fenntartható demokrácia kiépítése és a megállapodás szerinti reformok végrehajtása érdekében; kiemeli, hogy az Unió normatív támogatásának tükröznie kell a partnerek fejlesztési szükségleteit is;

5.  hangsúlyozza a civil társadalom szerepének jelentőségét a partnerországok demokratikus átmenetében és reformfolyamatában, valamint politikai párbeszédében; felszólítja az EU-t, hogy erősítse meg az együttműködést a szomszédságpolitikában részt vevő országok civil társadalmával és különböző finanszírozási eszközök segítségével nyújtson számukra támogatást;

6.  úgy véli, hogy a demokratikus átalakulás folyamatának támogatását a demokratikus intézmények intézményi kapacitásának fejlesztésére, valamennyi demokratikus politikai párt és a civil társadalom, valamint a nők és kisebbségek jogainak támogatására, valamint a partnerországok társadalmában a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok – különösen az egyesülési, a véleménynyilvánítási és a gyülekezési szabadság, illetve a sajtószabadság és a média szabadságának – védelmére kell összpontosítani; felhívja az Uniót és a tagállamokat, hogy fokozzák a társadalom különböző szervezetei és területei közötti partnerségeket, hogy átadják számukra az európai szomszédsági folyamat irányítását; megerősíti, hogy ezt többek között a különböző társadalmi szereplők közötti horizontális kapcsolatok létrehozásával kell végrehajtani a civil társadalmi szervezetek (nem kormányzati szervezetek, szakszervezetek, üzleti szervezetek, média, ifjúsági szervezetek stb.) közötti ikerpartnerségekre és a nemzeti hatóságokkal (különösen az oktatás területén) folytatott ikerintézményi projektekre alapozva;

7.  úgy véli, hogy az eredményjelentésekben a nemekkel kapcsolatos megfelelő elemzést kell végrehajtani; hangsúlyozza, hogy a felülvizsgált európai szomszédságpolitikában nagyobb hangsúlyt kell helyezni a munkavállalói és a szakszervezeti jogok megerősítésére, a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére, valamint a nem kormányzati szervezetekkel, a szakszervezetekkel és más civil társadalmi szervezetekkel folytatott együttműködésre és párbeszédre;

8.  az Unió külpolitikájának alapelveként kitart az egyetemes emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása mellett; úgy véli, hogy a civil társadalom támogatása a felülvizsgált európai szomszédságpolitika kulcseleme, ezért azt ajánlja, hogy a civil társadalom, ezen belül is a szociális partnerek támogatása a szembenézett kihívásokkal legyen arányos, és e célból szoros együttműködést kell kialakítani a Demokráciáért Európai Alapítvánnyal;

9.  hangsúlyozza, hogy a jelentősebb nem kormányzati szervezetek közös platformokat hoztak létre az Unió a Mediterrán Térségért és a keleti partnerség számára egyaránt; azon a véleményen van, hogy e civil társadalmi fórumokkal megfelelő módon és kellő időben konzultálni kell az európai szomszédságpolitikával kapcsolatos cselekvési tervek kidolgozása, végrehajtása és nyomon követése során;

10.  úgy véli, hogy az európai szomszédságpolitika multilaterális struktúráit stratégiaibb szempontok figyelembe vételével kell megszilárdítani és fejleszteni; kijelenti, hogy – tekintettel a hatékony multilateralizmus uniós külpolitikában betöltött központi szerepére – a Bizottságnak és az EKSZ-nek meg kell vizsgálnia annak lehetőségét, hogy az európai szomszédságpolitika multilaterális dimenziója a tágabb európai politikai kapcsolatok szervezéséhez nyújtson keretet;

11.  felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza az európai szomszédságpolitika által finanszírozott vagy támogatott projektek láthatóságát a partnerországokban és tevékenyebben vonja be az európai szomszédságpolitikában részt vevő országok lakosságát az Unió polgárok általi megítélésének és elfogadottságának javításába, többek között médiakampányok szervezésével és az EU-val való együttműködés hozzáadott értékének kiemelésével;

12.  sajnálattal veszi tudomásul a 2014–2030 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret 4. fejezetének drasztikusan csökkentését az eredeti bizottsági javaslathoz képest; hangsúlyozza, hogy a keleti partnerség bőkezű finanszírozása döntő fontosságú a reformok terén történő további előrelépés, a bevált gyakorlatok megosztása, valamint annak érdekében, hogy jól működő demokráciákat hozzanak létre és/vagy tartsanak fenn az EU keleti szomszédságában, ami az EU elsőrendű érdeke; úgy véli továbbá, hogy az európai szomszédságpolitika keleti és déli része közötti jelenlegi egyensúlyt fenn kell tartani, teljes mértékben tiszteletben tartva ez idáig alkalmazott differenciálás és egyedi megközelítés elvét; kitart amellett, hogy az illetékes költségvetési hatóságokat rendszeresen tájékoztatni kell a költségvetési támogatáshoz kapcsolódó döntéshozatali eljárást szabályozó mutatókról és iránymutatásokról, és az Európai Parlamentet be kell vonni a költségvetési juttatásoknak a „többért többet” vagy a „kevesebbért kevesebbet” elv alkalmazása alapján történő odaítélésével vagy visszavonásával kapcsolatos folyamatokba;

13.  hangsúlyozza, hogy a véleménynyilvánítási szabadság, a pluralizmus és a sajtó függetlensége a demokrácia alapkövei; hangsúlyozza ezért a minőségi, többféle véleményt képviselő és sokszínű tartalmat szolgáltató független, fenntartható és elszámoltatható közszolgálati médiaszolgáltatások fontosságát, nem feledkezve meg arról, hogy a szabad és független közszolgálati média mindig döntő szerepet játszik a demokrácia megszilárdításában, a civil társadalom közügyekbe való legnagyobb mértékű bevonásában, valamint a polgárok szerepvállalásának megteremtésében a demokráciához vezető úton;

14.  elismeri, hogy a demokráciába való átmenethez döntő fontosságúak a szabad és tisztességes választások, és hangsúlyozza a független média – különösen a közszolgálati média – szerepét a választási folyamat átlátható, hiteles és demokratikus levezetésében; felszólítja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy folytassák és lehetőség szerint fokozzák a partnerországokban megrendezésre kerülő választások demokratikus lebonyolításához nyújtott támogatást, ideértve a média szabadságának és sokszínűségének megerősítését;

Keleti partnerség

15.  az Unió számára a következőket ajánlja: a) a többért többet alapelv alkalmazásának megerősítése és ennek ösztönzése a partnerországok közötti pozitív verseny és együttműködés révén, illetve a szükséges támogatás kinyilvánítása a keleti partnerség azon államai számára, amelyek harmadik országok részéről gyakorolt nyomással szembesülnek az uniós vívmányok végrehajtásakor; b) kétlépcsős megközelítés alkalmazása, amely a keleti partnerség országainak kormányaival szemben követelményeket támaszt, a partnerországok polgáraival szemben ugyanakkor nyitott, nagyvonalú és együttműködő; c) a polgárok ösztönzése az EU alapját képező egyetemes értékek – nevezetesen a demokrácia, a jogállamiság, illetve az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása – kialakulásának elősegítésére az ezen értékek előmozdítása iránti kötelezettségvállalás révén, ezáltal az értékeket a normatív hatalomátalakulás fő mozgatórugójává téve; d) a belső változásokat és a szóban forgó társadalmak szabadság és jólét utáni törekvéseit felölelő európai értékeket elősegítő hosszú távú stratégia kidolgozása; e) a keleti partnerség decentralizálása a két oldal közszereplőivel létrehozott horizontális partnerségek és ikerintézményi együttműködések révén, amelyet a mobilitás fokozása, az emberek közötti kapcsolatok erősítése, a vízumkönnyítés, illetve vízummentesség kilátásba helyezése kísér, amely esetben a szomszédságpolitikában részt vevő országok elsőbbséget élveznek; és f) a társulási megállapodások parafálása vagy aláírása, a mielőbbi hatályba lépést célozva, kezdetben ideiglenes jelleggel, majd teljes körűen, az Európai Parlament és az Európai Bizottság jelenlegi hivatali idejének végéig, amennyiben teljesülnek a szükséges feltételek és követelmények; (g) tartózkodás az erőszak vagy a fenyegetések alkalmazásától a régióban fennálló vitás kérdések rendezésekor, hangsúlyozva, hogy a régióban a konfliktusok csak a nemzetközileg elfogadott keretek között lebonyolított és a nemzetközi jog elvein nyugvó tárgyalások útján rendezhetők;

16.  emlékeztet azon álláspontjára, hogy a keleti partnerség valamely országa területének a partnerség egy másik országa általi megszállása sérti a keleti partnerség alapelveit és célkitűzéseit, és hogy a Hegyi-Karabahban fennálló konfliktus rendezése összhangban kell álljon az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1993. évi 822., 853., 874. és 884. sz. határozatával, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportja által meghatározott, a 2009. július 10-i aquilai együttes nyilatkozatban foglalt alapelvekkel;

17.  sajnálattal állapítja meg, hogy a keleti partnerséggel foglalkozó vilniusi csúcstalálkozó közeledtével többirányú nyomás nehezedik a keleti partnerségben részt vevő országokra; ezt a nyomást elfogadhatatlannak tartja, és felszólítja Oroszországot, hogy tartózkodjon az olyan eljárásoktól, amelyek egyértelműen ellentétesek a Helsinki Záróokmányban rögzített elvekkel; nyomatékosan kiemeli, hogy nem megengedhető, hogy a keleti partnerség országainak szabad döntése – többek között kereskedelmi intézkedések, vízumpolitika, korlátozott munkavállalói mobilitás vagy a rögzült konfliktusokba való beavatkozás formájában, illetve egyéb módon – számukra következményekkel járjon; felszólítja az Európai Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy e sajnálatos fejleményeket ne pusztán kereskedelmi kérdésként kezeljék, és ennek megfelelően tegyenek lépéseket és védjék meg az Unió partnereit olyan erőteljes üzenet küldése révén, miszerint az Unió támogatja a keleti partnerség valamennyi országát európai törekvéseikben és döntéseikben; hangsúlyozza azonban, hogy a társulási megállapodások és a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások a mindenki számára hasznos reformok modelljéül szolgáló tervek;

18.  továbbra is elkötelezett marad az Euronest Parlamenti Közgyűlés továbbfejlesztése iránt, amely a keleti partnerség országaival folytatott, többoldalú parlamentközi együttműködés fontos fóruma; sajnálattal veszi tudomásul az európai szomszédságpolitika 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretének költségvetési sorait érintő, javasolt csökkentéseket, mivel ezek a költségvetési sorok a demokráciaépítéshez, a jogállamisághoz és az emberi jogok előmozdításához kapcsolódó intézkedések és projektek célzottabb támogatására irányulnak;

19.  hangsúlyozza, hogy a vízumkötelezettség eltörlése a Keleti Partnerség országainak népei felé jelentős gesztust jelentene, valamint ténylegesesn elősegítené az uniós tagállamokhoz való közeledésüket;

20.  úgy véli, hogy a keleti partnerség 2012–2013 közötti időszakra szóló ütemtervének közzététele a jobb nyomon követési eszközök kidolgozása felé vezető első lépést jelenti; felszólítja az Európai Bizottságot és az EKSZ-t, hogy folytassák olyan megfelelő nyomon követési mechanizmusok kidolgozását, amelyekkel értékelni lehet az európai szomszédságpolitikában részt vevő országok teljesítményét és eredményeit, továbbá határozzanak meg egyértelmű és mérhető célkitűzéseket;

21.  a keleti partnerség országai számára a következőket ajánlja: a) a politikai, jogi és gazdasági kritériumok teljesítésére irányuló erőfeszítések egyensúlyának helyreállítása és megkétszerezése; b) a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a nemek közötti egyenlőség alapvető értékeinek, valamint a korrupció elleni küzdelemnek a társadalmaikba való beépítése; c) a társadalmi változások, a reformfolyamatok és a hatósági előírások és a közigazgatás szisztematikus korszerűsítésének további fokozása, amely az európai integrációt hosszú távú stratégiai döntésnek tekinti, nem csupán gazdasági és igazgatási törekvésnek; d) a retorika és a gyakorlati lépések közötti szakadék áthidalása; e) nagyobb figyelem fordítása a keleti partnerség országai többoldalú struktúrájának és a legjobb gyakorlatokon keresztül történő tanulásnak; f) az európai integráció története során nyert tapasztalatok szellemének és tanuláságainak alkalmazása a regionális konfliktusokra és az egymás közötti regionális, politikai és gazdasági együttműködés fokozása, mivel a kétoldalú problémákat békésen kell megoldani, és a jószomszédi kapcsolatok és a regionális együttműködés a keleti partnerség alapvető elemei; g) a lakosság bevonása, valamint a közszereplők szerepvállalásának fokozása a horizontális partnerségekben és a megfelelő uniós partnerekkel folytatott ikerintézményi együttműködésben, illetve a változás mozgatórugóiként működő civil társadalom és fiatalabb nemzedék bevonása; h) tartózkodás az erőszak vagy a fenyegetések alkalmazásától a régióban fennálló vitás kérdések rendezésekor, hangsúlyozva, hogy a régióban a konfliktusok csak a nemzetközileg elfogadott keretek között lebonyolított és a nemzetközi jog elvein nyugvó tárgyalások útján rendezhetők;

22.  aggasztónak tartja az arra irányuló orosz fellépéseket, hogy a keleti partnerség országait elrettentsék az EU-val való szorosabb politikai és gazdasági társulás létrehozásától; újólag megerősíti, hogy minden államnak szuverén joga, hogy politikai és kereskedelmi szövetségeseit megválassza; úgy véli továbbá, hogy a partnerországoknak az Európai Unióba való fokozatos integrálása teljes mértékben összhangban áll azzal, hogy ezen országok jószomszédi kapcsolatok kialakítására törekszenek Oroszországgal; elutasítja, hogy az EU és Oroszország partnerországaikkal fenntartott kapcsolatai úgy jelenjenek meg, amelyben csak az egyik fél lehet nyertes;

23.  újfent megerősíti, hogy törekedni kell a regionális stabilitás és biztonság megteremtésére, amelyre a keleti partnerség céljainak megvalósításához, továbbá az EU-val való szorosabb integráció összefüggésében van szükség; további erőfeszítéseket sürget annak érdekében, hogy eredményeket érjenek el a grúziai, azerbajdzsáni, örményországi és moldovai területi konfliktusok rendezése terén;

24.  emlékeztet arra, hogy a társulási megállapodások és a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások melletti elkötelezettség eleve kizár mindenféle párhuzamos részvételt egy vámunióban;

25.  felszólítja a tagállamokat és a kelet-európai partnerországokat, hogy vizsgálják felül a régió tekintetében alkalmazott fegyverkiviteli politikájukat, hogy megállapodásokat kössenek a konfliktus által sújtott területekre vonatkozó lefegyverzésről és leszerelésről; felszólítja Oroszországot, hogy a megállapodásra konstruktív módon legyen tekintettel, teljes mértékben tartsa tiszteletben a régió országainak szuverenitását és tartózkodjon minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetné a regionális stabilitást;

26.  hangsúlyozza, hogy az EU és a kelet-európai partnerországok közös politikai kihívásokkal szembesülnek a megbízható és biztonságos energiaellátás biztosítása tekintetében; emlékeztet arra, hogy az energiabiztonság terén folytatott együttműködést a keleti partnerség és a 2014–2020 közötti időszakra szóló európai szomszédságpolitika keretében egyértelműen prioritásként jelölték meg; várakozása szerint a Vilniusban megrendezésre kerülő harmadik keleti partnerségi csúcstalálkozó lendületet ad a fokozott energiaügyi együttműködéshez és mindkét oldalon növeli az energiabiztonságot;

27.  emlékeztet arra, hogy az Energiaközösségről szóló szerződés létrehozza a teljes mértékben integrált, a növekedést, a beruházást és a stabil szabályozási keretet előnyben részesítő regionális energiapiac létrehozásának alapját; e célból javasolja az Energiaközösségről szóló szerződésnek a 2016 utáni időszakra történő kiterjesztését, és ezzel egy időben a döntéshozatal hozzáigazítását a jövőbeni kihívásokhoz, többek között az uniós vívmányok elégtelen végrehajtásának kezelésére szolgáló jogi ellenőrzési mechanizmusok, valamint szolidaritási mechanizmusok létrehozásával; üdvözli, hogy Grúzia kérelmezte az Energiaközösségbe való felvételét, így – Ukrajna és Moldova után – a keleti partnerség országai közül a harmadik lenne, amely csatlakozik; az Energiaközösség európai szomszédságpolitikán keresztüli további bővítését szorgalmazza az Energiaközösség célkitűzéseivel összhangban és a kölcsönös érdekek alapján; hangsúlyozza, hogy a szabályozási integrációnak a rendszerösszekötő kapacitásba és az infrastruktúrába, valamint a megújuló energiába, az energiahatékonyságba és az új technológiákba történő közös beruházásokkal összhangban kell végbemennie; hangsúlyozza, hogy alapvető fontosságú a szállítási- és tranzitútvonalak további diverzifikálása;

28.  szorgalmazza, hogy a keleti partnerség országaival kötött valamennyi megállapodásba illesszenek be egy energiabiztonsági záradékot az EU belső energiapiacára vonatkozó jogszabályok teljes mértékű tiszteletben tartásának biztosítására, továbbá egy korai előrejelző mechanizmust, amellyel garantálhatják a harmadik országokból származó energia tranzitjával és szállításával kapcsolatos lehetséges kockázatok és problémák korai értékelését, ezenkívül felszólít a kölcsönös segítségnyújtást, a szolidaritást és a vitarendezést szolgáló közös keret létrehozására;

Örményország

29.  elismeri a demokratikus normák és a társulási megállapodás követelményeinek teljesítése terén elért előrelépést, azonban megállapítja, hogy továbbra is megoldást kell találni a demokrácia területén fennálló tartós hiányosságokra; elismeri, hogy további előrelépést kell elérni a kormányzati reformok – többek között a bűnüldözés, az igazságszolgáltatás és a korrupció elleni küzdelem – terén; sajnálatát fejezi ki az örmény elnök vámunió iránti kötelezettségvállalása miatt; emlékezteti az örmény hatóságokat, hogy az ilyen politika nem összeegyeztethető a társulási megállapodással; e tekintetben sajnálja, hogy ez a döntés teljes körű parlamenti vizsgálat, illetve az örmény társadalomban lefolytatott nyílt és átlátható vita nélkül született; e tekintetben reméli, hogy Örményország folytatja az EU-hoz kapcsolódó reformokat, amelyek végrehajtása gazdasági jólétet hozhat az ország számára és segíthet az országon belül jelenleg is fennálló társadalmi-gazdasági és politikai problémák megoldásában; felhívja az EU-val megkezdett együttműködés folytatására, amelyre az EU nyitott; elítéli továbbá az európai integráció mellett tüntető polgári aktivisták elleni támadásokat, és az elkövetők felelősségre vonására szólít fel;

30.  üdvözli a stabil makrogazdasági politikák és strukturális reformok Örményországon belüli végrehajtását és a cselekvési terv célkitűzéseinek teljesítése terén tett további előrehaladást;

Azerbajdzsán

31.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a társulási megállapodások megkötésére irányuló azerbajdzsáni törekvések kérdésével kapcsolatban tisztázatlan a jövőkép és bizonytalanság uralkodik; hangsúlyozza az EU–Azerbajdzsán kapcsolatokban rejlő gazdasági lehetőségeket, de aggodalmát fejezi ki a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok terén Azerbajdzsánban meglévő hiányosságok miatt; ezért ragaszkodik ahhoz, hogy Azerbajdzsánnak azzal kell bizonyítania elkötelezettségét, hogy megemeli a vonatkozó normák – többek között a szólásszabadság és az egyesülési szabadság – szintjét, és lehetővé téve a demokratikus ellenzék számára jogaik gyakorlását, kitart amellett, hogy a politikai okokból bebörtönzöttek szabadon bocsátása, valamint a politikai aktivisták, emberi jogi jogvédők és újságírók zaklatásának megszüntetése az Azerbajdzsánnal kötendő, stratégiai modernizációs partnerségről szóló bármely megállapodás szükséges előfeltétele;

32.  sajnálja, hogy a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala hosszú távú missziójának következtetései szerint a 2013. október 9-én tartott legutóbbi elnökválasztás során ismét nem tartották be az EBESZ által előírt normákat; mindezek fényében felhívja az azeri hatóságokat, hogy vegyék figyelembe és haladéktalanul hajtsák végre a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala és az EBESZ által készített jelenlegi és korábbi jelentésekben megfogalmazott ajánlásokat; valamint felszólít az elmúlt hónapokban bebörtönzött 14 azerbajdzsáni ellenzéki politikus, újságíró és emberi jogi aktivista – többek között Tofiq Yaqublu és Ilgar Mammadov(18) – azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására;

Belarusz

33.  sajnálatát fejezi ki az emberi jogok, a demokrácia és a politikai foglyok tekintetében fennálló változatlan és elfogadhatatlan helyzet, illetve az Unió által ösztönzött értékek és normák tiszteletben tartása terén tett előrelépés hiánya miatt; ragaszkodik ahhoz, hogy az Unió részéről kritikus szerepvállalásra és szigorúbb feltételrendszer megkövetelésére van szükség, ezzel párhuzamosan kedvezőbb és nyíltabb viszony kell kialakítani a civil társadalom felé, amelyet támogatni kell a reformok nyomon követésében és megvalósításában; sürgeti a belarusz hatóságokat, hogy vegyenek részt a modernizációs párbeszédben, és az emberek közötti kapcsolatok előmozdítása érdekében kezdjenek tárgyalásokat az EU-val a vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodásokról;

34.  felhívja a belarusz hatóságokat, hogy azt követően, hogy valamennyi politikai foglyot szabadon bocsátották, használják ki a litván elnökséget és a keleti partnerségről szóló, Vilniusban megrendezendő csúcstalálkozót, amelyeket az EU-val fennálló kapcsolatok javítására irányuló újabb lehetőségeknek kell tekinteni, annak érdekében, hogy újrakezdjék többek között a demokratikus reformokról, a szabad és tisztességes választásokról, a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásáról szóló politikai párbeszédet, feltéve hogy a belarusz hatóságok ezen alapvető értékeket tiszteletben tartják;

35.  megismétli, hogy az EU kész javítani kapcsolatait a belarusz kormánnyal, amint annak hatóságai elkötelezik magukat egy közösen meghatározott menetrend végrehajtása mellett, amely a demokratikus elvek, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartását foglalja magában, egyebek mellett az összes politikai fogoly feltétel nélküli szabadon bocsátása és rehabilitálása révén; hangsúlyozza azonban, hogy mindenfajta kötelezettségvállalás szigorú feltételességhez kötött;

36.  hangsúlyozza, hogy különösen fontos még jobban megerősíteni a független belarusz médiának nyújtott pénzügyi támogatást;

Grúzia

37.  elismeri az utóbbi években az ország modernizációja és a társulási megállapodás követelményeinek teljesítése terén elért eredményt, illetve a hatóságok korrupció elleni küzdelem terén tett erőfeszítéseit; üdvözli a demokratikus parlamenti választásokat követő, példásan békés hatalomváltást; aggodalommal veszi tudomásul azonban a demokratikus normák alkalmazása terén továbbra is fennálló hiányosságokat; kiemeli e tekintetben, hogy további előrelépésre és reformokra van szükség, amelyek célja a független és pártatlan igazságszolgáltatás és a hatékony büntető igazságszolgáltatási rendszer, valamint egy megkülönböztetésmentes választási rendszer létrehozása és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása; tudomásul veszi a vezető ellenzéki személyekkel szembeni, folyamatban lévő bírósági vizsgálatokat, és felszólít az európai szabványok és normák teljes körű tiszteletben tartására; támogatja a grúz kormány arra irányuló erőfeszítéseit, hogy csökkentse az Oroszországgal fennálló feszültségeket, az ország Európát támogató irányultságának megőrzése mellett; megismétli, hogy az EU határozottan támogatja Grúzia területi integritását;

38.  ösztönzi, hogy a vilniusi csúcstalálkozón parafálják a társulási megállapodást, ideértve a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást is, és gyorsan zárják le a vízumliberalizációról szóló cselekvési tervet; úgy véli, hogy a társulási megállapodás aláírását ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy Grúzia kézzelfogható előrelépést érjen el a jogállamiság és a demokrácia területén, valamint a közelgő elnökválasztás során feleljen meg az európai normáknak; elismeri, hogy a társulási megállapodás végrehajtása, a szabadkereskedelem és a vízummentes utazás bevezetése fontos hatással bír a grúziai reformfolyamatra;

39.  felhívja a Bizottságot, hogy alkalmazza ezt a feltételességi szabályt, azon teljesítménymutatók készletének meghatározásával, amelyek alapján mérni fogják ezt az előrelépést;

40.  hangsúlyozza, hogy a 2013. október 27-án tartandó és így az EU-val kötendő társulási megállapodásról folytatott tárgyalások lezárásával egybeeső elnökválasztás különösen kiemelkedő próbája lesz annak, hogy Grúzia kész-e a demokrácia és a jogállamiság normáit alkalmazni, biztosítva az ellenzék teljes mértékben szabad indulását a választásokon, valamint azt, hogy a kampányról a szabad és független média a hatóságok beavatkozása nélkül beszámolhasson;

41.  hangsúlyozza, hogy Grúziának nem szabad tartózkodnia az európai törekvésektől, és ellen kell állnia az EU-val való társulás feladásának irányába ható nyomásnak;

Moldova

42.  üdvözli a társulási megállapodás – ideértve a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást és a vízumliberalizációról szóló cselekvési tervet – követelményeinek teljesítése iránti politikai elkötelezettséget, valamint a Iasi-Ungheni gázvezetékre vonatkozó projekt parafálása tekintetében elért előrelépést; üdvözli az ország modernizálása érdekében tett erőfeszítéseket, különösen az oktatásra fordított nagyobb kiadásokat; kéri a megállapodás gyors aláírását, valamint a végrehajtásához szükséges összes lépés mielőbbi befejezését; tudatában van azonban a demokratikus intézmények gyengeségének és annak, hogy szükség van ezek fokozatosan megerősítésére; arra biztatja Moldova kormányát, hogy folytassa a szükséges intézkedések végrehajtása érdekében végzett kemény munkát; úgy véli, hogy Moldova európai törekvései szempontjából rendkívül fontos a politikai stabilitás és a reformokra vonatkozó tartós konszenzus, különösen a jogállamiságot és az állami intézményektől való függetlenséget illetően;

43.  szorgalmazza a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást is magában foglaló társulási megállapodás a vilniusi csúcstalálkozón történő parafálását, és reméli a vízumliberalizációról folyó párbeszéd gyors lezárását; elismeri, hogy a társulási megállapodás végrehajtása, a szabad kereskedelem és a vízummentes által a moldovai reformfolyamatra kifejtett hatás jelentőségét; megállapítja e tekintetben, hogy a legutóbbi politikai válságok rávilágítottak az eddig végbement demokratizálódási folyamat törékenységére, és hangsúlyozza, hogy a valóban hiteles független demokratikus intézmények kiépítésén kell munkálkodni;

44.  javasolja, hogy késlekedés nélkül, a közeljövőben (a vilniusi csúcstalálkozó után) írják alá a társulási megállapodást, amennyiben a követelményeknek való megfelelés továbbra is fennáll;

45.  üdvözli a moldovai borok behozatalának teljes liberalizációjára irányuló bizottsági javaslatot, és reméli, hogy a javaslat mihamarabbi végrehajtása segít ellensúlyozni a moldovai borokra kivetett orosz importtilalom negatív hatásait;

46.  üdvözli a Moldova és Románia közötti új gázvezeték kiépítését, és további erőfeszítésekre, valamint az Oroszország által a társulási megállapodás feladására irányuló nyomásnak való ellenállásra biztat;

Ukrajna

47.  üdvözli az EU és Ukrajna között folyamatban lévő párbeszédet és azt a közös szándékot, hogy a keleti partnerség 2013. november 28–29-én, Vilniusban megrendezendő csúcstalálkozóján társulási megállapodást írnak alá;

48.  ösztönzi az ukrán hatóságokat, hogy a társulási megállapodás – a Tanács 2012. december 10-i, Ukrajnáról szóló következtetéseiben és a Parlament 2012. december 13-i, az ukrajnai helyzetről szóló állásfoglalásában(19) megállapított – követelményeinek teljesítése, , illetve a részrehajló igazságszolgáltatás, valamint a választási és igazságszolgáltatási reform tekintetében fennálló kérdések terén érjen el további előrelépést; mindazonáltal üdvözli a Viktor Janukovics ukrán elnök és az ellenzéki vezetők által a közelmúltban tett kötelezettségvállalásokat, miszerint az ukrán parlamenten (Verhovna Rada) keresztül elfogadják a szükséges jogi aktusokat, és elvárja, hogy ezeket az ígéreteket gyorsan, a vilniusi csúcstalálkozó előtt teljesítsék; elismeri az eddig elért előrelépést, de hangsúlyozza, hogy további reformokra van szükség, nevezetesen az ügyészi hivatal reformjára; elismerését fejezi ki az Európai Parlament ukrajnai megfigyelő missziójának munkájáért, és üdvözli megbízatásának 2013. november 12-ig történő meghosszabbítását; reményét és bizodalmát fejezi ki, hogy ez a munka hamarosan Julia Tyimosenko ügyének kölcsönösen elfogadható megoldását eredményezi, a Pat Cox és Aleksander Kwaśniewski által az ukrán elnökhöz benyújtott jogorvoslati kérelem alapján;

49.  tudomásul veszi Ukrajna európai törekvéseit, és megismétli azt az álláspontját, miszerint rendkívül fontos és mindkét fél érdekében áll az EU és Ukrajna közötti kapcsolatok elmélyítése, valamint az, hogy európai távlatokat kínáljanak Ukrajna számára;

50.  javasolja, hogy a Tanács írja alá egyrészről az EU és tagállamai, másrészről az Ukrajna közötti társulási megállapodást, amennyiben a Külügyek Tanácsa által 2012. december 10-én hivatalosan megállapított és a Parlament 2012. december 13-i állásfoglalásában támogatott szükséges feltételek teljesülnek; jóváhagyja – a fenti feltételek mellett – az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodás aláírást követő azonnali ideiglenes alkalmazásáról szóló tanácsi határozatot; kinyílvánítja abbéli szándékát, hogy amennyiben valamennyi feltétel teljesül, az aláírást követően a jelenlegi jogalkotási időszakban sor kerüljön az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodás teljes körű megerősítésére;

51.  elítéli az Oroszország által az ukrán exportra a közelmúltben kirótt kereskedelmi szankciókat, amelyeknek az a céljuk, hogy nyomást gyakoroljanak Ukrajnára, hogy ne írja alá az EU-val a társulási megállapodást; felhívja Oroszországot, hogy ne rója ki ezeket a kereskedelmi szankciókat, valamint tartózkodjon a nem helyénvaló politikai beavatkozástól és nyomástól;

Déli szomszédság

52.  aggasztónak tartja azokat a nehézségeket, amelyekkel a dél-mediterrán országok szembesülnek a demokratikus átmenet jelentette kihívások leküzdése során;

53.  hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos szerepet játszott az Unió és tagállamai által az arab tavasz átalakulás alatt álló országai hatóságai számára biztosított jogi és technikai segítségnyújtás abban, hogy a vagyonvisszaszerzés terén konkrét eredmények születtek;

54.  üdvözli a Tunéziával, Jordániával és Egyiptommal foglalkozó munkacsoportok összehívására irányuló kezdeményezés sikerét, és kiemeli, hogy a magánszektorbeli érdekelt felek, a hatóságok és a nemzetközi szervezetek között így létrejövő tárgyalásoknak biztosítaniuk kell a civil társadalom és a nem kormányzati szervezetek jobb bevonását, és kézzelfogható eredményekkel kell járniuk, feltéve hogy a politikai helyzet lehetővé teszi a fokozott gazdasági együttműködést és integrációt; javasolja annak megvizsgálását, hogy ezt a kezdeményezést ki lehetne-e terjeszteni a régió más országaira is;

55.  úgy véli, hogy az Uniónak a déli szomszédság tekintetében a fenntartható demokráciába való sikeres átmenetet kell prioritásnak tekintenie, és felhívja az EU intézményeit és tagállamait, hogy növeljék ezirányú támogatásukat;

56.  ajánlja, hogy az Unió a déli partnerországokban tartsa fenn – és adott esetben fokozza – az átmenet támogatása iránti elkötelezettségét, a demokratikus átalakulásra, az emberekkel és a civil társadalommal való partnerségre és az inkluzív gazdasági növekedésre helyezve a hangsúlyt;

57.  emlékeztet arra, hogy a társadalmi igazságosság és az életminőség javítása a déli szomszédság országaiban jelenleg folyamatban lévő átmenet alapvető elemei; komoly aggodalmának ad hangot a foglalkoztatottsági helyzet, különösen a fiatalok helyzete kapcsán, és hatékony foglalkoztatási politikák támogatására sürgeti a Bizottságot;

58.  megjegyzi, hogy a déli szomszédság országaiból annak ellenére nagyon kevés diák vesz részt a Tempus és Erasmus Mundus programban, hogy 2012-ben e programok kiegészítő finanszírozásban részesültek; megismétli az Európai Bizottsághoz intézett azon felhívását, hogy a Földközi-tenger déli térségét jellemző ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelemhez való hozzájárulás érdekében hozza létre az euromediterrán térségre vonatkozó Leonardo da Vinci programot, amelynek célja a képzésben részt vevő olyan fiatalok mobilitásának elősegítése, akik külföldön szeretnének szakmai tapasztalatot szerezni;

59.  felhívja az Uniót és a tagállamokat, hogy valósítsanak meg konkrét és eredményes mobilitási politikát a déli szomszédság országaival, különösen a keleti partnerség országaival kötöttekhez hasonló vízumliberalizációs megállapodások és visszafogadási megállapodások aláírása révén; ezzel összefüggésben hangsúlyozza annak fontosságát, hogy erősítsék a mobilitást és az együttműködést az egyetemi oktatás és a szakképzés területén, bővítsék és növeljék a meglévő programok számát és a diákok, diplomások, tanárok és kutatók mobilitásának mértékét, valamint támogassák a felsőoktatási és szakképzési intézmények cserediákprogramjait, a kutatás és a vállalkozások területén az állami és a magánszektor közötti partnerségek mellett; elengedhetetlenül fontosnak tartja, hogy e programokban részt vevők számára könnyebb vízumkiadási eljárásokat dolgozzanak ki; felkéri az EU-t, hogy dolgozzon ki az EKSZ, a Bizottság, a tagállamok és a déli szomszédságbeli partnerek bevonásával ésszerű és átfogó stratégiát a migráció kezelésére és a déli szomszédságból származó menedékkérők védelmére, különösen az arab tavasz és az Észak-Afrikában továbbra is tapasztalható instabilitás fényében;

60.  emlékeztet annak fontosságára, hogy az uniós intézményeknek és a tagállamoknak határozott politikai akaratot mutassanak arra, hogy aktívan részt vegyenek a régiót érintő konfliktusok, különösen az izraeli-palesztin konfliktus megoldásában, hogy azok ne akadályozhassák az európai szomszédságpolitika végrehajtását;

61.  úgy véli, hogy prioritásként kell kezelni a partnerországok támogatását a regionális politikával és a regionális enklávék integrációjával kapcsolatos projektek kidolgozásában és finanszírozásában; azt ajánlja e tekintetben, hogy tegyenek lépéseket az európai regionális alapok kezelése területén az Unió által szerzett tapasztalat hasznosítására a partnerországok és az Unió a Mediterrán Térségért titkársága kompetenciáinak kidolgozása érdekében;

62.  úgy véli, sürgősen szükség van a Maghreb-országok fenntartható és inkluzív társadalmi-gazdasági fejlődésére és integrációjára irányuló projektek ösztönzésére, az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad mozgásának elősegítése érdekében; emlékeztet arra, hogy a nyugat-szaharai konfliktus a régió integrációjának legfőbb akadályát képezi; felhívja Algériát és Marokkót, hogy alakítson ki olyan aktív partnerséget, amely képes leküzdeni a területi kihívásokat, többek között a nyugat-szaharai konfliktust; ezzel összefüggésben üdvözli a főképviselő és a Bizottság által 2012 decemberében kiadott, az öt Maghreb-ország szorosabb együttműködésre és a mélyebb regionális integrációra irányuló erőfeszítéseinek támogatását célzó javaslatokat meghatározó együttes közlemény elfogadását; örömmel veszi tudomásul, hogy az Unió vette át az Unió a Mediterrán Térségért északi elnökségét, és elvárja tőle, hogy elősegítse a politikai koherenciát, az átfogó koordinációt és hatékonyságot, különös tekintettel a finanszírozásban részesülő projektekre;

63.  ösztönzi a konfliktusban érintett valamennyi felet, hogy munkálkodjanak a nyugat-szaharai politikai helyzet igazságos, békés, tartós és kölcsönösen elfogadható megoldása érdekében, az Egyesült Nemzetek vonatkozó – köztük az önrendelkezést lehetővé tévő – határozatainak megfelelően; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy garantálják a szaharai nép emberi jogait, és hogy e jogokat érvényesítsék a Nyugat-Szaharában és az algériai tindoufi menekülttáborokban, azon politikai foglyok esetében is, akik nem részesültek tisztességes eljárásban, és akiket szabadon kell bocsátani;

64.  kiemeli az Unió a Mediterrán Térségért fontosságát, amely a déli szomszédsággal való kapcsolatok intézményesítésének eszköze; hangsúlyozza az elkövetkező miniszteri találkozók jelentőségét az euromediterrán partnerség felpezsdítése és a közös projektek előmozdítása tekintetében;

65.  megerősíti, hogy a déli szomszédsággal való partnerség célkitűzése a Földközi-tenger két partjának közelítése annak érdekében, hogy a térség 800 millió lakosa számára kialakítsák a béke, a demokrácia, a biztonság és a jólét térségét, és hatékony két- és többoldalú keretet biztosítsanak az EU és partnerei számára a demokratikus, a társadalmi és a gazdasági kihívások leküzdéséhez, a regionális – és különösen a kereskedelmi – integráció előmozdításához, valamint hogy biztosítsák a mindannyiuk javát szolgáló közös fejlődést, továbbá a partnerek segítése a demokratikus, plurális és szekularizált államok létrehozásában, nevezetesen intézményi kapacitásépítő programokon keresztül, valamint – a szükséges hatástanulmányok elvégzése után – kölcsönösen előnyös és ambiciózus, termékekről és szolgáltatások kereskedelméről szóló kereskedelmi megállapodások kidolgozása; úgy véli, hogy ezek mindenképpen az első lépést jelentik egy nagy euromediterrán gazdasági térség megteremtése felé, és elősegíthetik déli szomszédos partnereink gazdasági problémáinak megoldását, valamint a dél–dél irányú integrációt;

66.  hangsúlyozza, hogy a korábbi diktátorok és rezsimjeik által ellopott vagyon visszaszolgáltatása erkölcsi kötelesség az EU számára; úgy véli, hogy a vagyonvisszaszerzés igen jelentős politikai kérdés, szimbolikus jelentőségére és az elszámoltathatóság helyreállításának szükségességére a demokrácia és jogállamiság szellemében; megállapítja, hogy a vagyonvisszaszerzésnek az EU kulcsfontosságú politikai kötelezettségvállalását kell képeznie a déli szomszédsággal való partnerség keretében; ismételten megállapítja, hogy egy uniós mechanizmust kell létrehozni azzal a céllal, hogy jogi támogatást nyújtsanak a déli szomszédság országainak a vagyonvisszaszerzés folyamatában;

67.  felszólítja a Bizottságot, az Európai Külügyi Szolgálatot és a tagállamokat, hogy jobban ösztönözzék a régió országait arra, hogy vegyenek fel kifejezett rendelkezéseket a jogszabályaikba és alakítsanak ki programokat annak érdekében, hogy biztosítsák a nők jogait, a politikai és gazdasági döntéshozatalban való részvételüket, az oktatáshoz való hozzáférésüket, a gazdasági függetlenségüket, továbbá hogy felszámolják a velük szembeni erőszak valamennyi formáját;

68.  meggyőződése, hogy az EU-nak segítségnyújtást és tudást kell biztosítania a jogalkotók számára az ikt-ágazattal kapcsolatos jogszabályok mérlegelése és szövegezése során, amelynek a demokratikus folyamat, valamint a gazdasági fejlődés és a regionális együttműködés érdekében lehetőséget kell nyújtania a digitális technológiákban rejlő óriási lehetőségek kibontakoztatására; a társadalmi és gazdasági javuláshoz alapvetőnek tartja az információk szabad áramlását és az internethez való hozzáférést; hangsúlyozza e tekintetben a digitális szabadságok tiszteletben tartásának fontosságát;

69.  súlyos aggodalmának ad hangot a fokozódó vallási indíttatású erőszak miatt, amely különösen keresztények ellen irányul, és felhívja az Uniót, hogy az ENP keretén belül is lépjen fel ezzel kapcsolatban;

70.  megismétli a Bizottsághoz intézett azon felhívását, hogy növelje a keleti partnerség és az Unió a Mediterrán Térségért keretében megvalósuló projektek láthatóságát a partnerországokban, és tegye azokat érthetőbbé az ott élő polgárok számára, ezzel bizonyítva az EU-val való együttműködés hozzáadott értékét;

Algéria

71.  megjegyzi, hogy Algéria megerősítette azon szándékát, hogy részt vegyen az európai szomszédságpolitikában, ennek ellenére azonban egyelőre nem fogadott el erre vonatkozó cselekvési tervet; üdvözli az EU–Algéria cselekvési tervre irányuló tárgyalások elindítását, és határozottan bátorítja Algériát, hogy használja ki ezt az eszközt az EU-val fennálló kapcsolatok bővítésére; felszólítja az Uniót és Algériát, hogy gyorsítsák fel az európai szomszédságpolitika keretében folytatott tárgyalásokat egy cselekvési terv mihamarabbi elfogadása érdekében;

72.  üdvözli az algériai parlamentnek az Európai Parlamenttel való együttműködés erősítésére és a két parlament közötti politikai párbeszéd minőségének javítására irányuló kezdeményezéseit;

73.  üdvözli az EU és Algéria közötti, az energia területén megvalósítandó stratégiai partnerség létrehozásáról szóló egyetértési nyilatkozat 2013. július 7-i aláírását, amely végső soron lehetővé fogja tenni piacaink integrációjának megerősítését, az infrastruktúrák fejlesztését és a technológiaátadást;

74.  hangsúlyozza, hogy szükség van olyan politikára, amely alkalmas az emberi jogok és az alapvető szabadságok – különösen az egyesülési és gyülekezési szabadság – teljes körű garantálására; reméli, hogy az algériai alkotmány várható felülvizsgálatára az ország valamennyi politikai irányzata előtt nyitott és átlátható eljárás keretében kerül sor, és így hozzájárul a demokrácia és a jogállamiság megszilárdításához; megállapítja, hogy a 2012. május 10-i parlamenti választások kapcsán Algériába küldött uniós választási megfigyelő misszió zökkenőmentesen működött; emlékeztet a választási megfigyelő misszió ajánlásaira, és sürgeti az algériai hatóságokat, hogy a következő választásokig tegyék meg a szükséges javításokat; ismét emlékeztet arra, hogy az Unió felkínálta támogatását ehhez a folyamathoz;

75.  felhívja az Uniót, hogy erősítse meg és növelje az algériai civil társadalmi szervezetek, illetve a nők és a fiatalkorúak foglalkoztatását, a gazdasági kormányzást, az üzleti környezet javítását, valamint a szabadságok és az alapvető jogok erősítését elősegítő programok számára nyújtott támogatását;

76.  bátorítja Algériát, hogy az egyesülési és gyülekezési szabadság előmozdítása révén segítse a civil társadalom tevékenységét;

Egyiptom

77.  aggodalmát fejezi ki a 2013. július 3-i katonai puccsot követő jelenlegi egyiptomi politikai fejlemények miatt, a politikai polarizáció, a súlyos gazdasági nehézségek, valamint az országban az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásával kapcsolatos helyzet, továbbá a régió biztonsága miatt, különös tekintettel a Sínai-félszigetre; a lehető leghatározottabban elítél minden erőszakos cselekményt, köztük a kopt templomok elleni támadásokat, és úgy véli, hogy az egyiptomi biztonsági erők közelmúltbeli műveletei aránytalanok voltak, és elfogadhatatlanul nagy számú halálos áldozatot és sérülést eredményeztek; felhívja az egyiptomi kormányt, hogy tartózkodjon ilyen jellegű intézkedésektől; sürget valamennyi politikai pártot, hogy kezdjen ténylegesen valamennyi fél felé nyitott párbeszédbe a demokratikus folyamat helyreállítása érdekében, amely megfelel az egyiptomi nép jogos kéréseinek és törekvéseinek; hangsúlyozza, hogy szükség van az összes politikai és társadalmi erő nemzeti megbékélésének folyamatára – beleértve a Muszlim Testvériség mérsékelt ágát is –, ami kulcsfontosságú az elnöki és parlamenti választások szervezését is magában foglaló demokratikus átmenet előremozdításában; hangsúlyozza, hogy az EU a főképviselő/alelnök révén képes lehet arra, hogy ösztönözze az országban a fő politikai szereplők közötti párbeszédet, amely a választásokat előkészítő nemzeti egységkormány létrehozásához vezethet; ajánlja különösen, hogy a főképviselő/alelnök küldjön világos üzenetet, miszerint a Muszlim Testvériség törvényen kívül helyezése veszélyeztetné a demokratikus integrációt, és rontaná a demokráciához való visszatérés kilátásait;

78.  hangsúlyozza, hogy Egyiptom virágzó jövője csak demokratikus megoldáson alapulhat, és olyan, teljes mértékben működő demokratikus intézmények részvételével, amelyek garantálják valamennyi polgár biztonságát, és hogy a demokratikus átmenet során a tisztességes eljáráshoz való, mindenkit megillető jogot is biztosítani kell;

79.  felhívja az Uniót, hogy az Egyiptommal fennálló kétoldalú kapcsolataiban és az Egyiptomnak nyújtott pénzügyi támogatásban egyrészt vegye figyelembe mind az ország előtt álló súlyos gazdasági kihívásokat, mind azok társadalmi következményeit, másrészt pedig alkalmazza a feltételesség alapelvét („többért többet”); meggyőződése, hogy az Uniónak nem szabad teljes és részletes szabadkereskedelmi megállapodást kötnie Egyiptommal mindaddig, amíg nem teljesülnek a politikai stabilitás követelményei, többek között a választott demokratikus szervek tartós létrehozása, a jogállamiság és az emberi jogok és az alapvető jogok tiszteletben tartása; tudomásul veszi, hogy a Külügyek Tanácsa 2013. augusztus 21-én megbízta Catherine Ashton főképviselőt/alelnököt, hogy vizsgálja felül az európai szomszédságpolitika és a társulási megállapodás keretében biztosítandó uniós segítségnyújtás kérdését, mégpedig az említett politika és megállapodás alapjául szolgáló elvek melletti egyiptomi elköteleződés alapján, azzal a megkötéssel, hogy a legkiszolgáltatottabb csoportok és a civil társadalom számára biztosított segítségnyújtás folytatódni fog;

80.  úgy véli, hogy az Uniónak az emberi jogok, az alapvető szabadságok, különösen a nők jogainak, a kisebbségi jogoknak és a vallásszabadságnak a tiszteletben tartására, valamint a demokratikus átmenetre, az intézményi kapacitások kialakítására, az igazságszolgáltatási és biztonsági reformra, a demokratikus politikai pártok és nem kormányzati szervezetek létrehozására és az üzleti környezet javítására kell összpontosítania támogatását; úgy véli, hogy az EU-nak fenn kell tartania a nem kormányzati szervezeteknek és a civil társadalomnak nyújtott jelenlegi támogatást és segítségnyújtást, az egyiptomi politikai szereplőkkel való elköteleződésre és a valódi demokratikus átmenet folyamatának támogatására irányuló stratégia részeként; üdvözli a Külügyek Tanácsának 2013. augusztus 21-i döntését, amely szerint felfüggesztik a belső elnyomásra alkalmas eszközök Egyiptomba irányuló kivitelére vonatkozó engedélyeket, és áttekintik az uniós közös álláspont hatálya alá tartozó eszközökre vonatkozó kiviteli engedélyeket;

81.  nagyra értékeli a főképviselő/alelnök közvetítési erőfeszítéseit, és meggyőződése, hogy az Uniónak tőkét kell kovácsolnia egyedülálló helyzetéből és a kulcsfontosságú egyiptomi szereplők körében fennálló kapcsolati hálózataiból, és továbbra is a demokratikus átmenet alapvető paramétereivel összhangban álló politikai rendezésre kell törekednie;

82.  tudomásul veszi a Számvevőszék 4/2013. sz., „Az Európai Unió együttműködése Egyiptommal a kormányzás terén” című különjelentését és a Bizottság válaszait, és felszólítja a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy az Unió által nyújtott támogatás hatékonyságának javítása érdekében vonják le a szükséges következtetéseket;

Izrael

83.  tudomásul veszi a 2005 áprilisában három évre elfogadott, majd 2012 végéig meghosszabbított cselekvési terv Izrael általi kedvező végrehajtását; sajnálatát fejezi ki a jelenlegi kormány által folytatott diszkriminatív politikák miatt, és felszólít a kisebbségek, különösen az arab-izraeli és a beduin közösségek tagjai jogainak javítását szolgáló szükséges intézkedések meghozatalára; továbbá felhívja a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy fokozza az erőfeszítéseket, és fejlessze tovább az erre irányuló projekteket;

84.  üdvözli a palesztinok és az izraeliek közötti közvetlen tárgyalások újbóli megkezdését; hangsúlyozza a kétállamos, az 1967-es határokon alapuló, kölcsönös megállapodáson nyugvó területcseréket magában foglaló és mindkét állam fővárosának Jeruzsálemet tekintő megoldás melletti elkötelezettségét; elégedetlenségének ad hangot a megszállt területekre való illegális betelepítések növekvő száma miatt, és újfent elítéli ezt, továbbá felszólítja az izraeli kormányt, hogy szüntesse be a betelepítési tevékenységet, és állítsa le az új telepek építésére vonatkozó összes tervbe vett projektet; határozottan emlékeztet arra, hogy a telepek építése kézzelfogható akadálya mind az Izrael és a palesztin fél közötti béketárgyalások sikerének, mind pedig a kétállamos megoldás életképességének; és emlékeztet az EU által finanszírozott vissza nem térítendő támogatások, pénzdíjak és pénzügyi eszközök vonatkozásában az izraeli szervezetek és azoknak az Izrael által 1967 júniusa óta elfoglalt területeken folytatott tevékenységének 2014. évtől kezdődő támogathatóságáról szóló európai uniós iránymutatásokra;

85.  aggasztja Izrael azon döntése, hogy nem vesz részt az Emberi Jogi Tanács munkájában és az Egyesült Nemzetek Szervezete által folytatott Egyetemes Időszakos Felülvizsgálatban; felszólítja Izraelt a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény alkalmazására, a kiskorúak különleges csoportként való elismerésére, és különösen a palesztin kiskorúak jogainak hátrányos megkülönböztetéstől mentes tiszteletben tartására;

86.  felszólítja Izraelt, hogy – jóllehet 2012-ben csökkent a bírósági eljárás nélküli fogva tartás keretében fogva tartott palesztinok száma – továbbra is komolyan foglalkozzon a bírósági eljárás nélküli fogva tartás alkalmazásának kérdésével, illetve, hogy továbbra is biztosítsa a nemzetközi jogvédelmi normákat a palesztin foglyok, különösen a nők és a gyermekek számára;

Jordánia

87.  elismeri az Unió és Jordánia közötti együttműködés javulását, ami különösen a Jordánia uniós programokban való részvételére vonatkozó jegyzőkönyv aláírásának köszönhető, valamint a politikai reformok kedvező haladását, nevezetesen a választási bizottság és az alkotmánybíróság létrehozását, valamint a választójogi törvény elfogadását;

88.  üdvözli a Jordániában bevezetett politikai reformokat; sajnálatának ad hangot ugyanakkor a véleménynyilvánítási szabadság körébe tartozó ügyekben a katonai bíróságok alkotmánnyal ellentétes eljárása, a sajtóról és a sajtótermékekről szóló törvény elektronikus kiadványok tekintetében való módosítása, valamint a jogrendszer függetlenségének megerősítése terén mutatkozó késedelem kapcsán;

89.  felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy biztosítson pénzügyi prioritást a demokratikus és igazságügyi reformokat, a korrupció elleni küzdelmet és a menekülteknek nyújtott humanitárius segítségnyújtást támogató projektek számára;

90.  üdvözli Jordániának a közel-keleti konfliktusok megoldásában vállalt tevékeny szerepét, illetve a szíriai konfliktus elől menekülők befogadására tett jelentős erőfeszítéseit; megjegyzi, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint a Jordániában tartózkodó szír menekültek száma 2013. október 8-án a nyilvántartásba nem vett menekültekkel együtt 538 839; üdvözölné a menekültek jogállásáról szóló ENSZ-egyezmény Jordánia általi aláírását;

91.  mélységes aggodalmának ad hangot a szíriai válság jordániai következményei, valamint amiatt, hogy az ország a szíriai menekültáradat következtében veszélyesen közel jár befogadóképessége határának eléréséhez, ami példátlan regionális instabilitást idézhet elő a konfliktus elől menekülő családok menedékkel és humanitárius segéllyel való ellátásához rendelkezésre álló kapacitás és erőforrások hiánya miatt; sürgeti az Uniót, hogy nagyvonalúan támogassa Jordániát a növekvő menekültáradat kezelésében, valamint az óriási belföldi kihívásokkal – ezen belül a gazdasági instabilitással, az inflációval és a munkanélküliséggel – való szembenézésben;

Libanon

92.  felszólít a cselekvési terv gyors végrehajtására, valamint sajnálatát fejezi ki a reformfolyamat lassúsága miatt, azonban tudatában van a környezeti tényezők – különösen a szíriai konfliktus folytatódásából fakadó – változékonyságának, amely tényleges hatást gyakorol Libanonban, különösen a menekültek beözönlésén és a behozott politikai nézeteltéréseken keresztül;

93.  úgy véli, hogy az uniós segítségnyújtást az intézmények támogatására és kapacitásaik kialakítására, a még mindig növekvő számú szír menekült miatt szükséges humanitárius segélyre, az igazságszolgáltatás és függetlenségének megerősítésére, valamint a határellenőrzés segítésére kell összpontosítani; felszólítja a libanoni parlamentet, hogy a terveknek megfelelően folytassa ülését és mihamarabb fogadja el a választási törvényt;

94.  tudomásul veszi Libanonnak a szír konfliktussal szemben felvett semleges álláspontját és üdvözli a szír menekültek befogadására tett erőfeszítéseit;

95.  mivel az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint a Libanonban tartózkodó szír menekültek száma a nyilvántartásba nem vett menekültekkel együtt az egymillióhoz közelít; mélységes aggodalmának ad hangot a szíriai válság libanoni következményei, valamint amiatt, hogy az ország a szíriai menekültáradat következtében veszélyesen közel jár befogadóképessége határának eléréséhez, ami példátlan regionális instabilitást idézhet elő a konfliktus elől menekülő családok menedékkel és humanitárius segéllyel való ellátásához rendelkezésre álló kapacitás és erőforrások hiánya miatt; sürgeti az Uniót, hogy nagyvonalúan támogassa Libanont a növekvő menekültáradat kezelésében, valamint az óriási belföldi kihívásokkal – ezen belül a gazdasági instabilitással, az inflációval és a munkanélküliséggel – való szembenézésben;

96.  üdvözli Libanon szíriai menekültek befogadása és támogatása iránti elkötelezettségét korlátozott kapacitásai, illetve annak ellenére, hogy fenn kell tartania az egyensúlyt a közösségek között; üdvözli továbbá a konfliktus regionális hatásainak megfékezésére irányuló erőfeszítéseit, ugyanakkor sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a reformprogram megsínylette e helyzetet; hangsúlyozza egy új, inkluzív választójogi törvény jelentőségét;

97.  üdvözli Libanon szerepvállalását, amely több mint egymillió szír menekültnek biztosít menedéket, akik otthonuk és hazájuk elhagyására kényszerültek; dicséri a libanoni lakosság leleményességét, amely megkönnyítette a menekültek befogadását, és megismétli, hogy teljes mértékben támogatja a libanoni hatóságokat ezeknek az erőfeszítéseknek a továbbvitelében;

Líbia

98.  arra bíztatja a líbiai hatóságokat, hogy fokozzák a biztonsági és politikai helyzet stabilizálására irányuló demokratikus reformokat és intézkedéseket; felszólít az Unió és Líbia közötti társulási megállapodás aláírásáról szóló tárgyalások lehető leghamarabbi folytatására, amely eszközként szolgál az ország reformra irányuló erőfeszítéseinek támogatására; felkéri Líbiát, hogy készítse el és fogadja el cselekvési tervét;

99.  sürgeti az Európai Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy működjenek együtt a régióban tevékenykedő többi nemzetközi szervezettel és egészítsék azok munkáját, támogatva ezzel Líbiát a demokratikus építkezés folyamatában;

100.  hangsúlyozza az erős és független igazságszolgáltatási rendszer kiépítésének fontosságát, aggodalmát fejezi ki a líbiai emberi jogi helyzet miatt, és fellépést kér a rasszizmus és a kisebbségekkel szembeni megkülönböztetés leküzdése érdekében;

101.  felhívja a Bizottságot és az EKASZ-t, hogy támogatását összpontosítsa a civil társadalom előmozdítására és Líbia intézményi rendszerének kiépítésére, valamint alkotmányszövegezésre és az intézmények kapacitásfejlesztésére, illetve az igazságszolgáltatási területen tevékenykedő vezető líbiai tisztviselők és a tényleges biztonsági erők (fegyveres erők és rendőrség) képzésére; hangsúlyozza, hogy az EU-nak fokoznia kell a líbiai igazságügyi rendszer reformjának segítésére, valamint egyéb területekre, mint például a független média, az emberi jogok tiszteletben tartása, a nemzeti megbékélés és a korrupció elleni küzdelem területére irányuló erőfeszítéseit is, megfelelve ezzel a líbiai hatóságok által kinyilvánított igényeknek, többek között Líbia déli részén a határigazgatást illetően, valamint biztosítva az alapvető jogokat tiszteletben tartó migrációs politikát;

102.  üdvözli a KBVP által vezetett határellenőrzést segítő európai uniós missziót (EU BAM) Líbiában, amelynek célja, hogy támogassák az országot határainak biztosításában, amely olyan, rövid és hosszú távú célokat is magában foglal, amelyek hozzá fognak járulni az állam megszilárdulásához, és elősegítik a terrorizmus és a szervezett bűnözés – különösen a fegyver- és emberkereskedelem – elleni küzdelmet, nem csak Líbiában, hanem a tágabb térségben is; felkéri a főképviselőt/alelnököt, hogy vizsgálja felül a misszió megbízatását és dimenzióját, hogy azt a helyszíni, rendkívüli igényekhez igazítsa; sajnálatának ad hangot – különös tekintettel a helyzet súlyosságára – az eljárások lassúsága miatt;

Marokkó

103.  üdvözli Marokkó elkötelezettségét az EU-val fennálló kapcsolatainak elmélyítése és emelt szintű partnerségi jogállásának teljes mértékben történő kihasználása mellett; úgy véli, hogy az Unió Marokkónak nyújtott támogatásának középpontjában az alkotmány végrehajtásának, a jogrendszer reformjának, illetve a demokratikus intézményi kapacitások megerősítésének és a civil társadalom – többek között helyi szintű – támogatásának kell állnia, hozzájárulva a marokkói nép emberi fejlődéséhez, valamint egy ambiciózus, kiegyensúlyozott és kölcsönösen előnyös szabadkereskedelmi térség kialakítására kell összpontosulnia;

104.  üdvözli a kiemelt státuszt végrehajtó EU–Marokkó cselekvési terv (2013-2017) végrehajtásáról szóló tanácsi határozat elfogadására irányuló javslatot(20);

105.  üdvözli Marokkó elkötelezettségét a politikai reformok folytatása mellett; ajánlja az új alkotmány gyors végrehajtását, amelyet a sarkalatos törvények elfogadására vonatkozó ütemterv és a jogrendszer reformjára vonatkozó nemzeti charta kísérjen, hangsúlyozza e tekintetben továbbá, hogy ez a reform már legalább három éve folyik és az Unió jelentős pénzügyi támogatást nyújt hozzá; emlékeztet arra, hogy a politikai reformok kulturális, gazdasági és társadalmi sajátosságok tiszteletben tartása melletti végrehajtása elősegíti Marokkó fejlődését, és minden bizonnyal segít a demokratikus folyamatok helyi szinten történő megszilárdításában;

106.  üdvözli a marokkói parlamenti viták dinamikusabbá válását, azonban sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az elért haladásról szóló jelentésben nem említik meg külön az EU–Marokkó parlamenti vegyes bizottság tevékenységeit és munkájának hatását;

107.  felszólítja Marokkót a nemek közötti egyenlőség előmozdítására és egy esélyegyenlőségért és hátrányos megkülönböztetéssel szembeni küzdelemért felelős hatóság létrehozására, továbbá a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló egyezmény megerősítésére és a családjogi kódex többnejűségre és a kiskorúak házasságkötésére vonatkozó rendelkezéseinek felülvizsgálatára;

108.  említést tesz a Nemzeti Emberi Jogi Tanács munkájáról, és felszólít a regionális irodák humán- és pénzügyi erőforrások bevonásával történő megerősítésére annak érdekében, hogy teljesíthesse és fejleszthesse a feladatait;

Palesztina

109.  felszólít az új cselekvési terv hatékony végrehajtására; üdvözli a palesztin hatóságok által az aktuális cselekvési terv végrehajtásában elért előrelépést a különösen nehéz helyzet ellenére; üdvözli a palesztinok és az izraeliek közötti közvetlen tárgyalások újbóli megkezdését; hangsúlyozza, hogy a kétállamos megoldás nem érhető el másképp, csak a felek közötti közvetlen tárgyalással;

110.  ismételten kijelenti, hogy kitart amellett, hogy szükség van a palesztinok közötti megbékélés folyamatára, amelyet az EU-nak képesnek kell lennie a főképviselő/alelnök koordinációja mellett támogatni és megkönnyíteni; felhívja a palesztin politikai szereplőket, hogy kezdjék el egy világos menetrend megtárgyalását, amely a lehető legközelebb elnök- és parlamenti választásokat irányoz elő; hangsúlyozza, hogy a valódi palesztin megbékélés alapvető a palesztin-izraeli béketárgyalások sikeres lefolytatásához, és létfontosságú a palesztin állam stabilitásához és általános életképességéhez;

111.  felszólítja az Európai Bizottságot és az EKSZ-t, hogy kezelje kiemelt kérdésként az intézményi felelősségi körök kialakításának, a jogállamiság megerősítésének, a jó kormányzásnak, a közszolgáltatások korszerűsítésének, valamint a nők és a fiatalok gazdasági és politikai tevékenységekbe való bevonására irányuló projekteknek a támogatását;

Szíria

112.  a legmélységesebb aggodalmának ad hangot a Szíriában tovább mélyülő erőszakos válság és a vegyi fegyverek polgári lakosság elleni bevetése miatt, és risztónak tartja az elhúzódó polgárháború során folytatódó erőszakot; szolidaritását fejezi ki az áldozatok és családjaik iránt; úgy véli, hogy a humanitárius jog ilyen nagyságrendű megsértése nem maradhat büntetlenül, és ezek a nemzetközi közösség és az Unió részéről határozott reakciót követelnek meg, és ezzel összefüggésben hangsúlyozza a civil lakosság védelmével kapcsolatos felelősséget; a súlyos szíriai humanitárius katasztrófára tekintettel úgy véli, hogy a nemzetközi közösségnek és az Uniónak annak biztosítását kell elsődleges prioritásnak tekintenie, hogy a humanitárius segély eljusson Szíriában és a válság által sújtott szomszédos országokban – nevezetesen Egyiptomban, Irakban, Jordániában, Libanonban és Törökországban – élő, alapvető árukat és szolgáltatásokat nélkülöző rászoruló csoportokhoz, és kéri, hogy fordítsanak külön figyelmet a szíriai palesztinok helyzetére;

113.  felkéri az EU-t, hogy hozza meg a szükséges felelősségteljes intézkedéseket arra az esetre, amennyiben tagállamait is elérné a menekülthullám; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kövessék továbbra is nyomon a helyzet alakulását, és készítsenek vészhelyzeti tervet, fenntartva az ideiglenes védelemről szóló irányelv alkalmazásának lehetőségét, amennyiben a körülmények szükségessé teszik;

114.  mélységes aggodalmának ad hangot a tovább fokozódó erőszakos válság miatt Szíriában, és a leghatározottabban elítéli a vegyi fegyverek polgári lakosság elleni bevetését, ami a nemzetközi jog szerint bűncselekmény; ismételten felhívja az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy tegyen megfelelő válaszlépést, valamint felhívja az EU-t és a nemzetközi közösséget, hogy alkossanak egységfrontot, és reagáljanak határozottan a nemzetközi jog e súlyos megsértésére, eleget téve ezzel a szíriai polgári lakosság megvédésével kapcsolatos felelősségüknek; felhívja az Uniót, hogy támogassa a közvetítési kísérleteket, így például a II. genfi konferenciát, egy olyan megoldás kialakítása érdekében, amely tiszteletben tartja a szír nép demokratikus törekvéseit; meggyőződése azonban, hogy mindenfajta visszatartó erejű intézkedésnek világos és elérhető célokat kell kitűznie, és a szíriai konfliktus határok közé szorítására irányuló tágabb politikai stratégiában kell gyökereznie;

115.  meggyőződése, hogy a szíriai válság tartós megoldása csak politikai folyamat révén érhető el; ezért támogat a II. genfi konferencia megvalósítására irányuló minden erőfeszítést, illetve támogatja Ashton főképviselő/alelnök, a tagállamok és az ENSZ különmegbízottja, Lakhdar Brahimi erőfeszítéseit, amelyek a II. genfi folyamatban és az ENSZ Biztonsági Tanácsában az előrelépés elérésére irányulnak; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy ezekbe az erőfeszítésekbe a régióban és a régión túl is az összes kulcsfontosságú szereplőt bevonják;

116.  aggodalmának ad hangot a Szíria északi és északkeleti részén élő kurd lakosság helyzete miatt, amelynek következtében nagy a menekültek száma, és amely a régió további destabilizálásával fenyeget;

117.  aggodalommal tölti el a Szíriával szomszédos országokba áramló menekültek jelentette elviselhetetlen teher, hiszen a humanitárius segélyek finanszírozása egyébként is nehézségekbe ütközik;

Tunézia

118.  aggodalmát fejezi ki a tunéziai politikai élet fokozódó polarizálódása miatt; a leghatározottabban elítéli a prominens ellenzéki politikai képviselők elleni brutális merényleteket; hangsúlyozza, hogy garantálni kell a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a média szabadságát;

119.  üdvözli az Unió és Tunézia által tett, a cselekvési tervben is megjelenő megerősített kötelezettségvállalásokat, és mindkét felet felhívja a cselekvési terv elfogadására sürgeti a nemzeti alkotmányozó gyűlést, hogy véglegesítsen egy olyan demokratikus alkotmányt, amely tiszteletben tartja az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi megállapodásokat; kéri szabad és tisztességes választások megtartását, és sajnálatát fejezi ki a szükségállapot meghosszabbítása miatt; úgy véli, hogy egy szilárdan a demokratikus értékeken és az emberi jogok tiszteletben tartásán nyugvó – a tunéziai nép elvárásainak megfelelő – alkotmány elfogadása, a működőképes és független igazságszolgáltatás és média, valamint az új választások megtartása kulcsfontosságú elemek Tunézia politikai átalakulásának folytatása szempontjából; aggodalmának ad hangot a Tunéziában az újságírók ellen folytatott perek számának növekedése miatt; üdvözli, hogy az alkotmánytervezetbe bekerült egy, a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel összhangban lévő, a gyermekek jogairól szóló külön cikk, és javasolja, hogy hozzanak létre egy független mechanizmust a cikk végrehajtásának nyomon követésére;

120.  felszólítja Tunézia alkotmányozó nemzetgyűlését az alkotmány elfogadására és arra, hogy minél hamarabb tartsanak választásokat a magas szintű független választási hatóság felügyelete mellett; úgy véli, hogy az Unió által nyújtott támogatásnak elsősorban a jövőbeli alkotmány végrehajtására, az igazságszolgáltatás és a média reformjára, a sajtókódex felülvizsgálatára, továbbá a demokratikus intézmények kapacitásainak és a civil társadalomnak a megerősítésére kell helyeznie a hangsúlyt;

121.  felszólítja Tunéziát, hogy haladéktalanul helyezze letétbe a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló egyezménnyel kapcsolatos utolsó fenntartásokat visszavonó ratifikációs okiratokat, valamint hajtsa végre a jogegyenlőséget és a megkülönböztetésmentességet biztosító jogszabályokat, beleértve a homoszexualitás büntethetőségének megszüntetését is;

122.  üdvözli, hogy a támogatás megkétszerezésével megerősítették a Tunéziával folytatott együttműködést, és különösen üdvözli, hogy ezt a támogatást gazdaságélénkítésre, a hátrányos helyzetű területek fejlesztésére, valamint a civil társadalom megerősítésére fordították;

123.  felszólítja az Európai Bizottságot és az EKSZ-t, hogy fokozza a régiók infrastruktúrafejlesztési projektek révén történő megnyitására, a foglalkoztatás – különösen a fiatalok foglalkoztatásának – elősegítésére, a civil társadalom érdekében regionális szinten tett lépésekre, illetve a jogállamiság emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása mellett történő kialakítása céljából az igazságszolgáltatásban végrehajtandó reformokra, valamint a szociális ágazat (egészségügy, oktatás és szociális védelem) reformjára irányuló támogatást, különös figyelmet fordítva a nemek, az egyenlőség és a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekek kérdésére;

124.  sajnálatának ad hangot a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás aláírására és ratifikálására irányuló tárgyalások elhúzódása miatt;

o
o   o

125.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a tagállamok és az ENP-országok kormányainak és parlamentjeinek, az Euronest Parlamenti Közgyűlésnek, az Unió a Mediterrán Térségért Parlamenti Közgyűlésnek, valamint az Unió a Mediterrán Térségért főtitkárának.

(1) HL L 310., 2006.11.9., 1. o.
(2) HL C 161. E., 2011.5.31., 126. o.
(3) HL L 188., 2011.7.19., 24. o.
(4) HL L 221., 2011.8.27., 5. o.
(5) HL C 296. E, 2012.10.2., 105. o.
(6) HL C 296. E, 2012.10.2., 114. o.
(7) HL C 168. E, 2013.6.14., 26. o.
(8) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0224.
(9) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0382.
(10) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0274.
(11) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0470.
(12) HL C 198., 2011.7.6., 4. o.
(13) HL C 258. E, 2013.9.7., 44. o.
(14) HL C 258. E, 2013.9.7., 36. o.
(15) HL C 51. E, 2013.2.22., 108. o.
(16) HL C 153. E, 2013.5.31., 137. o.
(17) HL C 165. E, 2013.6.11., 48. o.
(18) Az Európai Parlament 2013. június 13-i állásfoglalása Azerbajdzsánról: Ilgar Mammadov ügye (Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0285).
(19) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0507.
(20) JOIN(2013)0006.


A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere: a 2013. év prioritásainak végrehajtása
PDF 358kWORD 51k
Az Európai Parlament 2013. október 23-i állásfoglalása a gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszterről: a 2013. évi prioritások végrehajtása (2013/2134(INI))
P7_TA(2013)0447A7-0322/2013

Az Európai Parlament,

–  tekintettel „A gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszter: a 2012. évi prioritások végrehajtása” című, 2012. október 26-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az Európai Tanács 2013. március 14–15-i ülésének következtetéseire,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak a 121. cikke (2) bekezdésével együtt értelmezett 136. cikkére,

–  tekintettel a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződésre,

–  tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2011. november 16-i 1175/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló, 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvre(3),

–  tekintettel a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságoknak az euróövezeten belüli kiigazítására vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló, 2011. november 16-i 1174/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. november 8-i 1177/2011/EU tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel a makrogazdasági egyensúlytalanságok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel a költségvetési felügyelet euróövezetbeli eredményes érvényesítéséről szóló, 2011. november 16-i 1173/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7),

–  tekintettel a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euróövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről szóló, 2013. május 21-i 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(8),

–  tekintettel a költségvetésiterv-javaslatok monitoringjára és értékelésére, valamint az euróövezeti tagállamok túlzott hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről szóló, 2013. május 21-i 473/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(9),

–  tekintettel a 2013. évi éves növekedési jelentésről szóló, 2012. november 28-i bizottsági közleményre (COM(2012)0750),

–  tekintettel a gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszterről – a 2013. évi éves növekedési jelentéshez való hozzájárulásról – szóló, 2013. február 7-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel „Az EU igazságügyi eredménytáblája – A hatékony igazságszolgáltatás és a növekedés előmozdításának eszköze” című, 2013. március 27-i bizottsági közleményre (COM(2013)0160),

–  tekintettel a Bizottság 2013. évi országspecifikus ajánlásai tervezetét kísérő, „2013. évi európai szemeszter: országspecifikus ajánlások – Európa kivezetése a válságból” című, 2013. május 29-i közleményére (COM(2013)0350),

–  tekintettel az európénznemű tagállamok gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatások végrehajtásáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló, 2013. május 29-i bizottsági ajánlásra (COM(2013)0379), illetve az Európai Unió egyes tagállamaihoz intézett tanácsi ajánlásokra irányuló, 2013. május 29-i bizottsági javaslatra,

–  tekintettel „Az európai szemeszter folyamatának a nemek közötti egyenlőség perspektívájából történő értékeléséhez szükséges adatok” című 2012. évi tanulmányra(11),

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A7-0322/2013),

A.  mivel a gazdasági, szociális, pénzügyi és államadósság-válság továbbra sem enyhül, és a kiegyensúlyozottabb, erőteljesebb, stabilabb és integráltabb gazdasági és monetáris unió (GMU) célkitűzésének megvalósítása még mindig nem zárult le;

B.  mivel az euróövezetet érintő államadósság-válság jelentős hatással van az európénzpiacra és az eurórendszerrel kapcsolatos rendkívüli politikai intézkedésekre is;

C.  mivel a Bizottság országspecifikus ajánlásai hasznos és részletes meglátásokat tartalmaznak, de összességében, különösen a több szakpolitikai területen átívelő politikai utasítások mérlegét tekintve egyes tagállamok vonatkozásában további pontosítást és továbbfejlesztést igényelnek; mivel a nemzeti reformprogramok értékelésére és az országspecifikus ajánlások nyomon követésére szolgáló módszerek tekintetében is lehetőség van a javulásra;

D.  mivel továbbra is a kkv-k alkotják az euróövezet gazdaságának gerincét, minthogy ők teszik ki az euróövezeten belüli összes vállalkozás 98%-át, ők foglalkoztatják az euróövezetben dolgozók háromnegyedét, valamint ők teremtik meg a hozzáadott érték hozzávetőlegesen 60%-át;

E.  mivel fontos, hogy az európai szemeszter megvalósítása során megőrizzék a szociális partnerek szerepét és tiszteletben tartsák a bérképzéssel kapcsolatos eltérő nemzeti gyakorlatokat és intézményeket;

F.  mivel számos területen sürgős fellépésre van szükség, többek között a reálgazdaságnak és a kkv-knak történő hitelezés helyreállítása – amely magában foglalja alternatív finanszírozási források kialakítását –, az üzleti környezet versenyképességének növelése, az adócsalás, az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelem, a fenntartható államháztartás helyreállítása, illetve a munkanélküliség hatásos európai megoldásainak megtalálása terén, ily módon teljes egészében integrált munkaerőpiacot hozva létre és jelentősen erősítve a GMU szociális dimenzióját is;

G.  mivel az európai szemeszter gazdaságirányításának demokratikus legitimációja az európai és nemzeti szintű parlamenti előjogok, valamint a Szerződésekben és az uniós jogszabályokban meghatározott európai bizottsági előjogok valós és elkötelezett tiszteletben tartását igényli, szembemenve az uniós szintű és euróövezeten belüli döntéshozatal parlamentet egyre inkább figyelmen kívül hagyó és kormányközi kultúrájának tendenciájával;

H.  mivel a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek bevonása alapvető fontosságú ahhoz, hogy társadalmi szempontból a helyszínen értékeljék a válság hatását, és ezáltal megfelelő intézkedéseket hozzanak;

I.  mivel tekintettel arra, hogy már hatályba léptek az úgynevezett kettős csomaggal bevezetett új rendelkezések, az országspecifikus ajánlások jelentősége megnőtt, minthogy a nemzeti reformprogramoknak és stabilitási programoknak azokkal összeegyeztethetőnek kell lenniük;

J.  mivel – noha a pénzügyi támogatási program hatálya alatt álló tagállamok esetében szigorúan alkalmazták az ajánlásokat – a korábbi országspecifikus ajánlások többi tagállam általi betartása alacsony szintű;

K.  mivel a kettős csomag a közösségi módszeren belül szabályokat határoz meg a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euróövezeti tagállamok vonatkozásában;

L.  mivel biztosítani kell az egységes piacot és az Unió kohézióját;

M.  mivel az új technológia lehetővé teszi mind a munkáltatók, mind pedig a munkavállalók számára a munka oly módon történő megszervezését, hogy az lehetővé tegye a munka és a magánélet közötti egyensúly javítását, és ezáltal elősegítse a nők jobb munkaerő-piaci integrációját;

N.  mivel 2013. szeptember 17-én a Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága a nemzeti parlamenti képviselőkkel együtt ülést tartott, amelyen a Tanács által elfogadott országspecifikus ajánlások végrehajtását vitatták azzal a céllal, hogy nagyobb mértékben vegyék figyelembe az ajánlások hatékonyságát és az Unión belüli esetleges átgyűrűző hatásokat;

1.  üdvözli a Bizottság országspecifikus ajánlásait, amelyeket a Tanács elfogadott; hangsúlyozza, hogy szükség van további előrelépésekre; üdvözli, hogy ezek az ajánlások a korábbiakhoz képest sokkal részletesebbek, és nagyobb betekintést engednek abba, hogy a tagállamok mennyire igyekeztek eleget tenni a korábban elfogadott kötelezettségeknek; üdvözli a Bizottság azon nyilatkozatát, miszerint „egy szakpolitika sikerességéhez nem elég, ha az kellően átgondolt – politikai és társadalmi támogatottság is szükséges hozzá”, és hogy Európának és a tagállamoknak a költségvetési konszolidáción túlmenően valóban fenntartható és társadalmi szempontból kiegyensúlyozott növekedéshez vezető strukturális reformokra, fenntartható foglalkoztatásra, a versenyképesség megerősítésére, valamint konkrét és sürgős fellépésre van szükségük a munkanélküliség, különösen az ifjúsági munkanélküliség elfogadhatatlanul magas szintjének leküzdéséhez; e tekintetben felszólítja a Bizottságot, hogy ellenőrizze, vajon minden tagállami jelentés megfelel-e az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek, azaz a szegénység csökkentésével és a foglalkoztatással kapcsolatos céloknak, valamint gondosan vizsgálja meg a szakpolitikák közötti kapcsolatokat és összefüggéseket;

2.  üdvözli a több tagállamban elért eredményeket, amelyek lehetővé tették számukra a túlzotthiány-eljárások lezárását;

3.  üdvözli a Bizottság azon nyilatkozatát, miszerint a „deficites” országoknak meg kell erősíteniük versenyképességüket, a „többlettel rendelkező” országoknak pedig lehetőség szerint a keresletüket, mégpedig arányos és fenntartható módon, hozzájárulva ezáltal az euróövezet stabilitásához és növekedéséhez;

4.  úgy véli, hogy meg kell erősíteni az uniós gazdaság egészének a világgazdaságon belüli versenyképességét, különösen azáltal, hogy a termelékenység növelése és az árak csökkentése érdekében növelik a versenyt a termékek és a szolgáltatások piacán, a munkaerőköltségeket pedig összhangban tartják a termelékenységgel; hangsúlyozza, hogy az Unió nem versenyezhet csupán a költségek terén, hanem nagyobb beruházásokra van szükség a kutatás és a fejlesztés, az oktatás és a készségek, valamint az erőforrás-hatékonyság terén;

5.  üdvözli, hogy a Bizottság és a Tanács törekszenek arra, hogy az országspecifikus ajánlásokban kerüljék a szabványmegoldásokat, és biztosítsák, hogy az ajánlások pontosítása az érintett tagállam nemzeti sajátosságainak és szükségleteinek megfelelően megtörténjen, ugyanakkor továbbra is összpontosítsanak a növekedést ösztönző szakpolitikákra és a költségvetési stabilitásra; felhívja a tagállamokat, hogy értékeljék a gazdasági és strukturális reformtervek társadalmi hatásait, valamint hogy a szakpolitikák közötti koordináció hatékonyságának növelése és a pontosítás érdekében biztosítsák azok végrehajtásának valódi értékelését;

6.  rámutat, hogy a kormányzatok és a pénzügyi intézmények az alacsony növekedés által jellemzett környezetben tartósan sebezhetőnek mutatkoznak;

7.  rámutat, hogy a Bizottság a mintegy 400 országspecifikus ajánlásnak csupán 15%-ában állapított meg jelentős mértékű előrehaladást az előző évekhez képest;

8.  üdvözli, hogy a Bizottság ajánlásai nemcsak a tagállamokhoz, hanem az euróövezet egészéhez is szólnak; úgy véli, hogy a tagállamoknak szóló ajánlásoknak jobban figyelembe kell venniük az uniós gazdaságok erős kölcsönös függőségét, különösen az euróövezeten belül, illetve a riasztási mechanizmusról szóló jelentésben szereplő minden lényeges információt is;

9.  hangsúlyozza az országspecifikus ajánlások nyomon követésének és végrehajtásának, a többoldalú felügyeletnek, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjének, valamint a szakértői értékeléseknek a jelentőségét;

10.  kéri, hogy vizsgálják meg mélyrehatóbban a tagállamok versenyképessége, költségvetési kiigazítása és gazdasági teljesítménye terén az egységes valuta működéséből eredően mutatkozó belső különbség jelentős és jól érzékelhető növekedésének okait, és különösen a közös politikák aszimmetrikus hatását;

11.  felhív a „lassú kilábalást” jelző növekedési mutatók óvatos értelmezésére, és ajánlja különösen a kereskedelmi és a folyó fizetési mérleg, valamint az államháztartási hiány terén tapasztalt javulás fenntarthatóságának és a strukturális reformok előrehaladásának közelebbi vizsgálatát; felhív a gazdasági előrejelzések megbízhatóságának közelebbi vizsgálatára, mivel a korábbi bizottsági előrejelzéseket többnyire lefelé módosították; hangsúlyozza, hogy az elérendő célokkal ellentétes és prociklikus hatások elkerülése érdekében inkább óvatos, mint optimista feltevések és forgatókönyvek alapján kell kialakítani a támogatási programokat;

12.  nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy az Európa 2020 stratégiával kapcsolatos nemzeti célkitűzéseket foglalja bele a gazdasági kiigazítási programban részt vevő országokra vonatkozó ajánlásokba, hogy e célkitűzések teljesítése során fordítsanak kellő figyelmet e kiigazító programok által teremtett korlátokra; felszólít továbbá e programok demokratikus legitimitásának támogatására és megerősítésére;

13.  üdvözli, hogy egyes tagállamok esetenként a célkitűzések megvalósítására irányuló konkrét projekteket is felvázoló jelentéseket nyújtottak be az Európa 2020 stratégia célkitűzéseivel kapcsolatban tett előrelépésükről; felhívja az összes tagállamot, hogy foglalják bele ezeket a jelentéseket a 2014. évi európai szemeszterrel kapcsolatos hozzájárulásaikba; sajnálja, hogy a Bizottság nem nyújtott be az Európa 2020 stratégiára vonatkozó eredményjelentést; kéri a Bizottságot, hogy évente nyújtson be erre vonatkozó jelentést;

14.  sajnálatosnak tartja, hogy egy országspecifikus ajánlás sem foglalkozik a munkabéreket terhelő adók hosszú távú beruházásokra és a munkahelyteremtésre gyakorolt hatása által jelentett kihívással;

15.  üdvözli a Bizottság azon nyilatkozatát, miszerint Európa versenyképessége „nem alapozható pusztán a költségekre, és nem is azon fog alapulni”; ezenfelül rámutat, hogy elengedhetetlen a termelékenység – ezen belül is a tőke, az erőforrások és az energia termelékenységének – növelése, a társadalmi befogadás, az oktatásba és az egész életen át tartó tanulásba, a kutatásba és az innovációba, illetve az erőforrás-hatékonyságba való beruházás, az Európa 2020 stratégia céljaival összhangban; az Európa 2020 stratégia célkitűzései terén további előrelépést szorgalmaz, különösen a foglalkoztatással kapcsolatban; kéri, hogy a fentiek megfelelően tükröződjenek a „deficites” országok országspecifikus ajánlásaiban, mivel ezek azok a tagállamok, amelyek számára elengedhetetlenül szükséges versenyképességük fellendítése;

16.  üdvözli a Bizottság környezetvédelmi adózás területét érintő országspecifikus ajánlásait és ezek munkahely-teremtési potenciálját, és felszólítja a Bizottságot, hogy ezeket vegye figyelembe a következő éves növekedési jelentésben; kiemeli a munkabérek megadóztatásától a környezetvédelmi adózás irányába történő elmozdulásnak a költségvetésre, a foglalkoztatásra, a társadalomra és a környezetvédelemre gyakorolt kedvező hatásait;

17.  sajnálja, hogy késve valósult meg a 120 milliárd eurós Növekedési és Munkahely-teremtési Paktum, amelyről 2012 júniusában született megállapodás, a 2012 novemberében útjára indított projektkötvény-kezdeményezés és az EBB 180 milliárd eurós további beruházása; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy vizsgálják meg és gyorsan szüntessék meg az e kezdeményezések teljes körű végrehajtása előtt tornyosuló akadályokat;

18.  felhívja a Bizottságot, hogy az Európa 2020 stratégia célkitűzésein alapuló uniós szemeszteren belüli valódi konvergenciafolyamat létrehozása céljából sürgősséggel nyújtson be jogalkotási javaslatokat, amelyek kiterjednek a tagállamokat a strukturális reformok végrehajtásában támogató ösztönzőre, például a versenyképességi és konvergencia-instrumentumra, valamint a közösségi módszeren alapuló, előzetes gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó rendelkezésekre is;

19.  felhívja a Bizottságot, hogy a versenyképességi és konvergencia-instrumentum strukturális reformok támogatását szolgáló pénzügyi támogatásába vegye fel azokat a területeket, amelyek gátolják a gazdasági dinamizmust és hatékonyságot;

20.  üdvözli, hogy a Bizottság kihasználja a módosított Stabilitási és Növekedési Paktum által kínált rugalmasságot a túlzott hiány korrekciójára megadott határidő hét eljárásban történő meghosszabbítására; egyetért azzal, hogy e határidő-hosszabbítás megkönnyíti majd az érintett országok számára a szükséges strukturális reformok végrehajtását; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot annak biztosítására, hogy a költségvetési korrekciós pálya tartalmát és menetrendjét igazítsák az egyes országok sajátosságaihoz, és különösen a „deficites” országok esetében foglalják bele a fent említett mozgásteret, az európai strukturális és beruházási alapok teljes körű hasznosítását, a szilárd és fenntartható strukturális reformokat és a versenyképesség fellendítéséhez szükséges beruházások megnevezését (az országspecifikus ajánlásokba); üdvözli a Bizottság nyilatkozatát, miszerint már a költségvetés végrehajtása idei évre vonatkozó értékelésének, valamint a 2014-re vonatkozó nemzeti költségvetések elemezésének keretében, a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágán belül – bizonyos feltételek mellett – megpróbálja az államháztartás fenntarthatóságára bizonyított hatást gyakorló, egyszeri állami beruházási programokat beilleszteni, az Unió költségvetési felügyeleti keretének maradéktalan tiszteletben tartása mellett; várakozással tekint a Bizottságnak a konkrét működési keretről szóló, a kettős csomaghoz csatolt nyilatkozat értelmében a Parlamentnek hamarosan benyújtandó közleményére;

21.  tudomásul veszi a 473/2013/EU rendelet keretében iránymutatásként elfogadott, az euróövezeti költségvetésiterv-javaslatokra és adósságkibocsátási jelentésekre vonatkozó harmonizált keretről szóló bizottsági közleményt; várakozással tekint a Bizottsággal az ezen iránymutatások tartalmáról folytatandó gazdasági párbeszéd elé;

22.  üdvözli, hogy figyelembe vették a következőkre irányuló jelentéstételre vonatkozó iránymutatásokat: azon jelzések, hogy a költségvetésiterv-javaslatokban szereplő intézkedések milyen formában foglalkoznak az országspecifikus ajánlásokkal és az Európa 2020 stratégiában megállapított célokkal, a fő kiadási és bevételi intézkedések várható elosztási hatása, valamint az államháztartási kiadásokra vonatkozó részletes információk funkciók szerint; hangsúlyozza, hogy ezek az iránymutatások meg fogják könnyíteni az Európa 2020 stratégiával kapcsolatos nemzeti célkitűzések elérése érdekében hozott költségvetési intézkedések nyomon követését;

23.  várakozással tekint a Bizottság és a tagállamok paramétereinek és módszertani mutatóinak, köztük a makrogazdasági kilátásaikat alátámasztó, költségvetési multiplikátorok használatával készült becslések küszöbön álló – a kettős csomag eredményeként elfogadott – közzététele elé;

24.  megjegyzi, hogy a béreknek a „többlettel rendelkező” országokban a közelmúltban tapasztalható alakulása hozzájárult a fenntartható kereslethez, valamint kedvező tovagyűrűző hatásokkal jár az EU más területein is; üdvözli a Bizottság nyilatkozatát, miszerint a kellő költségvetési mozgástérrel és „többlettel rendelkező” országok fontos szerepet töltenek be a jelenlegi válságból való kilábalásban, többek között az adók és a társadalombiztosítási hozzájárulások csökkentésével, valamint a fenntartható belföldi kereslet élénkítse érdekében a fizetések emelésével, figyelembe véve a nemzetközi versenyképességet; a „többlettel rendelkező” országok emellett – vásárlóerejüknél fogva – növekedést ösztönző új beruházási lehetőségeket mozdíthatnának elő, különösen az oktatás, a kutatás és a fejlesztés, az energia és az infrastruktúra terén, korszerűsíthetnék az egészségügyi- és nyugdíjrendszerüket, valamint megnyithatnák szolgáltatási szektoraikat; hangsúlyozza azoknak a pozitív tovagyűrűző hatásoknak a fontosságát, amelyeket ezek az intézkedések az Unióban mindenütt előidézhetnek, különösen akkor, ha azokat a legnagyobb uniós nemzetgazdaságok végrehajtják;

25.  szorgalmazza, hogy a Bizottság alakítson ki a versenyképesség és az innováció előmozdítására épülő, valóban európai iparpolitikát, amelynek középpontjában az európai ipar versenyképességének helyreállítása, valamint a vállalatok Unión kívülre telepedését előidéző politikák leépítése áll; szorgalmazza, hogy a Bizottság alakítson ki egy koherens európai külkereskedelmi politikát a közös minimumnormák alapján, különösen szociális és környezeti kérdésekben; meggyőződése, hogy csak a globalizációs kapcsolódás intelligens kezelésével garantálhatja Európa a növekedést és a munkahelyeket, a fogyasztók védelmét, a nemzetközi és európai jogszabályok és emberi jogi normák betartását és több tagállam esetében az erőforrások nem kereskedelemképes ágazatoktól a kereskedelemképes ágazatokba való ajánlott fokozatos átcsoportosítását;

26.  elismerően nyilatkozik a Bizottság azon nyilatkozatáról, miszerint a tagállami és az uniós pénzügyi támogatási intézkedéseknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a reformok elosztási hatására, és felhívja a Bizottságot, hogy végezze el az összes újonnan ajánlott reform rövid és hosszú távú hatásainak alapos előzetes értékelését, valamint vonja le a korábbi ajánlásokból az összes szükséges következtetést, ideértve a pénzügyi támogatási programok hatálya alatt álló tagállamoknak szóló ajánlásokat is;

27.  felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be jogalkotási javaslatokat a GMU kiteljesítésére, a Parlament 2012. november 20-i, „A valódi gazdasági és monetáris unió felé” című állásfoglalásának megfelelően, sürgeti a Bizottságot, hogy hozzon létre egy külön eredménytáblát a GMU társadalmi dimenziójával kapcsolatban; azt javasolja, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárásban rögzített részletes vizsgálatok keretében rendszeresen felülvizsgálhatják a foglalkoztatási és szociális politikát azzal a céllal, hogy meghatározzák a társadalmi problémákat mérséklő és a foglalkoztatást előmozdító szakpolitikai intézkedéseket; meggyőződése, hogy ez a fokozott ellenőrzési rendszer segítené a szakpolitikák hatékonyabb összehangolását annak érdekében, hogy időben azonosítsák és kezeljék a fő kihívásokat, valamint a foglalkoztatási és szociális szempontok jobban érvényesüljenek a politika minden területén;

28.  egyetért azzal, hogy az EKB fellépése – amely a strukturális reformok és az államháztartási konszolidáció kiegészítése – „döntően hozzájárult az euróövezet stabilitásához”; elismeri, hogy e kezdeményezés néhány tagállamban az értékpapír-piaci program keretében csökkentette a nem fenntartható, magas finanszírozási költségeket, valamint a végleges értékpapír-adásvételi műveleteken keresztül az államadósság-piacok számára likviditási védőhálót biztosított, megelőzte a bankszektor összeomlását, segítette a bankok és az állam kettéválasztását, korlátozta az államadósság-spekulációt, valamint átmenetileg csökkentette az államadósság-különbözeteket; megítélése szerint azonban számos tagállamban a fenntartható növekedés hiánya és a magas (és még mindig növekvő) magán- és államadósságszint arra utal, hogy „körültekintően irányított tőkeáttétel-csökkentésre” van szükség; egyetért a Bizottsággal abban, hogy továbbra is prioritásként kell kezelni a bankszektor helyzetének javítását; üdvözli, hogy a Bizottság –a Parlamentnek a kettős csomaghoz csatolt nyilatkozatban tett kötelezettségvállalása értelmében – Gertrude Tumpel-Gugerell elnökletével működő magas szintű munkacsoportot hozott létre a nemzeti adósságkibocsátás adósság-visszaváltási alapok és eurókötvények közös kibocsátása révén történő részleges kiváltására irányuló elemzés elmélyítése és alapos értékelése céljából, az e mellett és ellen szóló érvek figyelembevételével; várakozással néz a magas szintű csoport jelentése elé;

29.  hangsúlyozza, hogy a reálgazdaság – és különösen a kkv-k – finanszírozása nem állt helyre az Unió perifériáin; rámutat arra, hogy a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutásban mutatkozó lényeges eltérések tovább növelik a belső különbségeket az Unióban és különösen az euróövezetben, valamint az egyenlőtlen versenyfeltételek révén torzítják a belső piacot; hangsúlyozza, hogy a banki portfóliók konszolidációja előfeltétel, és hangsúlyozza, hogy a kedvezőtlen gazdasági kilátások csak részben indokolnak ilyen megszorító hitelkorlátozásokat; felhív az új prudenciális szabályok alkalmazásának és a banki szektorban a reálgazdaság – és különösen a gazdaságilag életképes kkv-k – finanszírozása terén követett gyakorlatok szorosabb figyelemmel kísérésére; ezzel kapcsolatban elismeri, hogy az új, innovatív finanszírozási eszközök fontos szerepet tölthetnek be a különféle uniós programokban és a kohéziós politikában, előmozdítva az állami és magánberuházásokat, valamint sürgeti a Bizottságot, hogy időben, még a 2014–2020-as programozási időszak megkezdése előtt garantálja az új pénzügyi eszközökkel kapcsolatos végrehajtás jogi egyértelműségét és átláthatóságát; az árnyékbankrendszer és a reálgazdaságra gyakorolt hatásainak mélyrehatóbb elemzését és fokozottabb ellenőrzését szorgalmazza; felhívja a Bizottságot, hogy kezelje kiemelt helyen a kkv-k alternatív és diverzifikált finanszírozási forrásaira irányuló erőfeszítéseket, különösen a pénzügyi piacok, az európai strukturális és beruházási alapok, az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap és az állami fejlesztési bankok révén;

30.  hangsúlyozza, hogy a különböző pénzügyi szereplőknek a nemzeti piacokra történő visszahúzódása arra utal, hogy a belső piac felaprózódása a túlzott koncentráció révén gyengíti e szereplőket, működésképtelenné teszi a bankközi piacot és megszünteti a belső piac előnyeit, nevezetesen a kockázatok diverzifikációját és a lehetőségek megsokszorozódását;

31.  hangsúlyozza, hogy folytatni kell az arra irányuló programokat, hogy a fiatalok körében különleges vállalkozásindítási lehetőségek biztosításával, továbbá az európai támogatásokhoz és az üzleti tanácsadáshoz való hozzáférés javításával ösztönözzék a vállalkozói szellemet;

32.  üdvözli az (egységes európai hatóságot és az ágazat által finanszírozott egységes európai alapot magában foglaló) egységes szanálási mechanizmus létrehozására irányuló bizottsági jogalkotási javaslatot, amely elengedhetetlen a bankunió kiteljesítéséhez; szorgalmazza, hogy a tagállamok, a Bizottság és az Európai Parlament mihamarabb állapodjanak meg egy egységes szanálási mechanizmus létrehozásáról; szorgalmazza, hogy a Tanács sürgősen fejezze be a Parlamenttel a betétgarancia-rendszerekről szóló irányelvről, illetve a banki helyreállítási és szanálási irányelvről folyó tárgyalásokat (amelyeket párhuzamosan kell lefolytatni);

33.  felszólal annak érdekében, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) általi közvetlen banki feltőkésítés legyen rögtön elérhető, amint az egységes felügyeleti mechanizmus az euróövezet állam-, illetve kormányfőinek 2012. júniusi nyilatkozatában bejelentettek szerint hatályba lép; tekintve az egységes felügyeleti mechanizmust kiegészítő egységes szanálási alap meglétének sürgősségét, támogatja, hogy azonnal vezessenek be egy óvintézkedési mechanizmust, az ágazat számára megtérítési időszak előírásával; arra kéri a Bizottságot, hogy terjesszen be egy javaslatot, amely az ESM-et a közösségi vívmányok alá vonja, ugyanakkor az Európai Parlament részéről mindenre kiterjedő demokratikus elszámoltathatóságot biztosít;

34.  üdvözli a Bizottság adócsalás és adókikerülés elleni küzdelem megerősítésére irányuló cselekvési tervét, és „a jó adóügyi kormányzásra vonatkozó minimumkövetelmények uniós tagállamok és harmadik országok általi teljesítésének ösztönzésére irányuló intézkedésekre” és az „agresszív adótervezésre” vonatkozó, 2012. december 6-án elfogadott ajánlásait; emlékeztet az adócsalás, az adóelkerülés és az adóparadicsomok elleni küzdelemről szóló, 2013. május 21-i parlamenti állásfoglalásra, amely további szükséges intézkedéseket azonosított az adócsalás, az adóelkerülés, az agresszív adótervezés és az adóparadicsomok terén; hangsúlyozza, hogy a tehermegosztás méltányossága és igazságossága érdekében az adócsalással és adóelkerüléssel kapcsolatos megközelítés szigorítására van szükség; az adózáshoz kapcsolódó összes megakadt vagy függőben lévő ügyben a Bizottságtól – az adócsalás és az adóelkerülés elleni küzdelem érdekében – sürgős fellépést és konkrét jogalkotási intézkedéseken alapuló, átfogó stratégiát, a Tanácstól pedig egyértelmű támogatást kér;

35.  felhívja a Tanácsot, hogy fejezze be a pénzügyi tranzakciós adóra vonatkozó tárgyalásokat, és sürgesse annak európai szintű bevezetését, valamint sürgősséggel tűzze napirendre az adórés bezárására, az adóparadicsomok kezelésére, és az Unión belüli adórendszerek konvergenciájával kapcsolatos munkára irányuló intézkedéseket;

36.  úgy véli, hogy a pénzügyi tranzakciós adó megerősített együttműködés keretében megvalósítandó bevezetését az adó globális szintű bevezetése felé tett első lépésnek kell tekinteni;

37.  felhív a hatos és a kettős csomag teljes és sürgős alkalmazására a trojka ad-hoc rendszerének a közösségi jogon alapuló, jogilag szilárd struktúrává való átalakítása céljából, amely biztosítja a demokratikus elszámoltathatóságot; sürgeti a trojkát, hogy vizsgálja felül kommunikációs stratégiáját, amely ismételten katasztrofálisnak bizonyult; hangsúlyozza, hogy középtávon előnyben kell részesíteni egy kizárólag európai szintű rendszert, valamint a Bizottságnak javaslatokat kell kidolgoznia a trojka-rendszer megfelelő átalakítására vonatkozóan;

38.  emlékeztet arra, hogy az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy, az Európai Parlamenthez intézett 2012. február 1-jei észrevételeiben megerősítette, hogy az ESM keretében végzett műveletek az Európai Parlament ellenőrzése alá fognak tartozni; ebből a szempontból várakozással tekint az eurócsoporttal kötendő megállapodást célzó tárgyalások elé, amely többek között lehetőséget biztosítana arra, hogy meghallgatásokat szervezzenek, valamint írásbeli választ igénylő kérdéseket címezzenek az ESM főigazgatójához és Kormányzótanácsához;

39.  hangsúlyozza, hogy az európai szemeszter semmiképpen nem sértheti az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek előjogait; szorgalmazza, hogy a Bizottság biztosítsa az Európai Parlament megfelelő hivatalos részvételét az európai szemeszter folyamatának valamennyi lépésében, az összes polgárt érintő döntések legitimitásának növelése érdekében; arra kéri a Bizottságot, hogy találjon módot a folyamat láthatóságának növelésére;

40.  hangsúlyozza, hogy erősíteni kell az euróövezet működésének alapvető elemeivel – így az ESM-mel, az eurócsoport döntéseivel, valamint a pénzügyi támogatási programok figyelemmel kísérésével és értékelésével – kapcsolatban az Európai Parlamenttel és a nemzeti parlamentekkel szembeni demokratikus elszámoltathatóságot; ezzel összefüggésben arra kéri a Bizottságot, hogy ajánlásaival és a trojkában való részvételével kapcsolatban végezzen utólagos belső értékeléseket, és tegye közzé azokat;

41.  szorgalmazza, hogy a tagállamok tevékenyen vonják be a nemzeti parlamenteket, a szociális partnereket és a civil társadalmat az európai szemeszter egészének és különösen a nemzeti reformprogramok kialakításának, megvitatásának, figyelemmel kísérésének és értékelésének folyamatába; sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítsa e felek bevonását; hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen bevonni az összes érdekelt felet a szükséges reformok kidolgozásába, mert csak így biztosítható azok sikeres megvalósulása;

42.  hangsúlyozza az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek közötti párbeszéd fontosságát abból a célból, hogy megvalósuljon az európai szemeszter teljesen működőképes folyamata, és az elérje a demokratikus elszámoltathatóság szükséges szintjét az összes érintett vonatkozásában; hangsúlyozza a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere európai parlamenti hetének (EPW 2013) hasznosságát;

43.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság által javasolt országspecifikus ajánlásokról szóló tanácsi állásfoglalást nem valós időben tették közzé; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Tanácsnak az országspecifikus ajánlásokról szóló tanácsi állásfoglalással kapcsolatos tanácskozásait nem valós időben tették közzé;

44.  hangsúlyozza, hogy egyértelműen szét kell választani az uniós és nemzeti szintű hatásköröket, valamint hogy uniós szinten az Európai Parlament az elszámoltathatóság központja; kéri, hogy amennyiben új hatásköröket ruháznak át uniós szintre vagy alakítanak ki uniós szinten, illetve új uniós intézményeket hoznak létre, biztosítani kell az Európai Parlament által gyakorolt megfelelő demokratikus ellenőrzést és a felé való elszámoltathatóságot;

Ágazati részvétel a 2013. évi európai szemeszter végrehajtásában

Foglalkoztatás és szociálpolitika

45.  úgy véli, hogy kedvező, a költségvetési konszolidációs folyamatot igazságosabb alapon felgyorsító fejlemény a Bizottság arra vonatkozó felismerése, hogy csökkenteni kell a foglalkoztatási adókat más forrásból származó bevételek javára;

46.  elismeri, hogy az ez évi országspecifikus ajánlások különösen nagy jelentőségűek, mivel a tagállamok a következő többéves pénzügyi kereten belül határozzák meg a kohéziós politikával kapcsolatos beruházási prioritásaikat; ebben az összefüggésben szorgalmazza, hogy növeljék az Európa 2020 stratégia valamennyi prioritási területének finanszírozását, különösen a növekedési és foglalkoztatási politika – többek között a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség és a tartós munkanélküliség elleni küzdelem – révén, továbbá szorgalmazza tartós, nem bizonytalan munkahelyek teremtését, amelyek kötelező jelleggel megfizetik a társadalombiztosítási járulékokat és megfelelő díjazást biztosítanak; aggodalmát fejezi ki a tagállamok közötti társadalmi és gazdasági különbségek növekedése miatt;

47.  megjegyzi, hogy több tagállam jelentős munkaerő-piaci reformokat fogadott el, amelyek célja a munkaerőpiac ellenállóbbá tétele, nagyobb belső és külső rugalmasság bevezetése, a töredezettség csökkentése, valamint a munkahelyek közötti átjárhatóság megkönnyítése; hangsúlyozza, hogy a munkaügyi reformokat a szociális partnerek közötti megfelelő konszenzussal kell végrehajtani;

48.  kéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy politikai iránymutatásaikban és országspecifikus ajánlásaikban biztosítsák, hogy a munkaerőpiacon szükséges rugalmasság egyensúlyban legyen a szociális védelem megfelelő szintjével, ami szociális piacgazdaságunk jellegzetessége, és hogy a munkaerő-piaci reformok előmozdítsák a magas foglalkoztatottsági szintet, a minőségi munkát, javítsák a társadalmi kockázatkezelést, és érjenek el haladást a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok munkaerő-piaci integrációja, az aktív keresők szegénységének csökkentése, a munka és a családi élet összeegyeztetése, a nemek közötti egyenlőség előmozdítása, a munkahelyi egészség és biztonság megteremtése, az atipikus szerződéssel foglalkoztatottak jogainak megerősítése és az önálló vállalkozók szociális védelmének javítása terén;

49.  megjegyzi, hogy valamennyi tagállam kapott a munkaerő-piaci részvételre vonatkozó ajánlást; felhívja az alacsony munkaerő-piaci részvétellel rendelkező tagállamokat arra, hogy a szociális partnerekkel egyeztetve fokozzák az olyan aktív, átfogó és mindenre kiterjedő munkaerő-piaci intézkedéseket, mint a képzéssel és foglalkoztatással kapcsolatos szolgáltatások, és vezessenek be további reformokat a minőségi munkaerőpiacra való belépés megkönnyítése, a munka és a magánélet összeegyeztethetőségének elősegítése, a munkaerőpiacról történő korai visszavonulás megelőzése, a versenyképesség javítása, a munkaerő-piaci szegmentáció leküzdése, valamint a munkavállalók készségeinek munkaerő-piaci igényekhez történő igazítása céljából;

50.  rámutat, hogy a munkanélküli fiatalok helyzete különösen aggasztó, és sürgős fellépésre van szükség; kéri egy európai ifjúsági foglalkoztatási paktum megvalósítását, amely az ifjúsági munkanélküliség elleni harc érdekében életbe léptetné azokat az intézkedéseket, amelyekről már régen megállapodtak, valamint kéri olyan új intézkedésekről és forrásokról való gondoskodást, amelyek csökkentenék a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő („NEET”) fiatalok számát, illetve a fiatalkorúak szegénységi szintjét, figyelembe véve a legelemibb munkaügyi szabványokat tiszteletben tartó tisztességes munka minőségi szempontjait;

51.  várja az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés előrehozatalát, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságnak az országspecifikus ajánlásokhoz fűzött módosításaiban szereplő felhívással összhangban;

52.  üdvözli az „ifjúsági garancia” kezdeményezés Tanács általi elfogadását, és 6 milliárd EUR elkülönítését a következő többéves pénzügyi keretben az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára; felszólítja a tagállamokat az ifjúsági garanciarendszerek sürgős megvalósítására, valamint a megfelelő források hatékony felhasználására annak érdekében, hogy az intézkedések a legnehezebb helyzetben lévőkre összpontosulhassanak;

53.  megelégedéssel veszi tudomásul, hogy ezek a források felhasználhatóak a következő többéves pénzügyi keret első két évében; hangsúlyozza, hogy ez az összeg hosszú távon nem elégséges a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség elleni küzdelemben, és e küzdelemben felhasználandó indulóösszegnek kell tekinteni;

54.  ösztönzi a Bizottságot, hogy folytassa az ifjúsági munkanélküliséggel foglalkozó munkacsoportok keretében végzett munkát és nyújtson segítséget a legmagasabb ifjúsági munkanélküliségi rátával rendelkező tagállamoknak abban, hogy az uniós strukturális alapoknak a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret céljaira felhasználható forrásainak átcsoportosítása révén azok összegét a fiatalokra fordítsák; üdvözli a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portáljára (EURES) építve erősítse és bővítse tevékenységét, és különösen, hogy előmozdítsa az ifjúkori mobilitást; megjegyzi azonban, hogy a mobilitásnak önkéntesnek kell maradnia, és hogy emiatt nem szabad korlátozni a munkahelyteremtésre és a képzési helyek helyszínen történő létrehozására irányuló erőfeszítéseket;

55.  kéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot olyan keretre, amely színvonalas képzési formákat tesz lehetővé, és többek között kritériumokat tartalmaz a megfelelő bérezésre, a tanulási folyamat eredményeire, a munkakörülményekre, valamint az egészségügyi és biztonsági normákra vonatkozóan; kéri a Bizottságot, a tagállamokat és az uniós szociális partnereket, hogy ambiciózus módon éljenek a tanulószerződéses gyakorlati képzés európai szövetsége által kínált lehetőségekkel;

56.  úgy véli, hogy – tekintettel az országukat elhagyó és munkavállalási lehetőségek reményében más uniós tagállamokba költőző munkavállalók, főleg fiatalok magas számára – sürgető szükség van az uniós jog felülvizsgálatát célzó olyan megfelelő intézkedések kidolgozására, amelyek garantálják a nyugdíjjogosultság átvihetőségét, illetve – legalább három hónapos időszakra – a munkavállalói juttatások folyamatosságát a másik tagállamban való munkahely-keresés közben; üdvözli az európai mobilitási portál tökéletesítésére irányuló intézkedéseket, és kéri, hogy a tagállamok bevonásával kerüljön sor egyedi stratégia kidolgozására e portálra vonatkozóan;

57.  üdvözli, hogy az országspecifikus ajánlások most első ízben foglalkoznak a tagállamokban a szegénység tekintetében tapasztalható konkrét helyzettel; határozottan elítéli, hogy egyetlen országspecifikus ajánlás sem foglalkozik kifejezetten azzal az esettel, amikor a nőket kirekesztik a munkaerő-piacról, és nem történik intézkedés ennek orvoslása érdekében;

58.  hangsúlyozza, hogy konkrét fellépésre van szükség a nők, az idősebb korú és a fogyatékossággal élő munkavállalók munkaerő-piaci részvételének növelése érdekében, amelynek keretében biztosítani kell, hogy hatékony ösztönzők álljanak rendelkezésre a munka világába való visszatérésre, illetve a hosszú távú munkavégzésre; emlékeztet arra, hogy a koragyermekkori neveléshez, a gyermekgondozáshoz és az idősek gondozásához kapcsolódó szolgáltatások minősége, megfizethetősége és hozzáférhetősége kulcsszerepet játszik ebben;

59.  hangsúlyozza, hogy a tartós munkanélkülieket támogatni kell, mégpedig új munkahelyeket teremtve, integrált aktív befogadási megközelítéseket és ezek keretében többek között az aktív munkára ösztönző intézkedéseket – például személyre szabott útmutatást és „welfare-to-work” („vissza a szociális hálóból a munkaerőpiacra”) programokat – alkalmazva, megfelelő juttatási rendszereket működtetve és színvonalas szolgáltatásokhoz biztosítva hozzáférést, ekképpen segítve őket a munkaerőpiacra való visszatérésben és a jó minőségű munkalehetőségekhez való hozzáférésben;

60.  emlékeztet arra, hogy a rendelkezésre álló készségek számos régióban és ágazatban nem megfelelőek, vagy a megfelelő készségek teljes egészében hiányoznak, illetve hogy bizonyos oktatási és képzési rendszerek képtelenek az ebben az összefüggésben felmerülő piaci igények és munkavállalói szükségletek kielégítésére; üdvözli, hogy több tagállam szakképzési és képzési rendszerre vonatkozó reformot hajtott végre annak érdekében, hogy a készségeket és kompetenciákat – különösen a fiatalok készségeit és kompetenciáit – a munkaerő-piaci igényekhez és a jövőbeli munkavállalók szükségleteihez igazítsák; hangsúlyozza ezzel összefüggésben a duális képzési rendszerek előnyeit; emlékeztet arra, hogy csaknem valamennyi tagállamnak további lépéseket és beruházásokat kell tennie az oktatás, a képzés, a kutatás, az innováció és a fejlesztés területén;

61.  megjegyzi, hogy a szakképzett munkaerő hiányával és a demográfiai változással összefüggő kihívások kezeléséhez az oktatási és képzési ágazat reformján túlmenően hosszútávon fenntartható, világos kritériumokon alapuló bevándorlási stratégiára is szükség van;

62.  megjegyzi, hogy a válság súlyosan és tartósan befolyásolta a tagállamok munkanélküliségi rátáit és a tagállamokon belül fennálló szociális helyzetet, ami a szegénység és társadalmi kirekesztés, többek között a gyermekszegénység, a hajléktalanság, a társadalmi egyenlőtlenség, az aktív keresők elszegényedése és a háztartások túlzott eladósodása tarthatatlan mértékű növekedéséhez vezetett; felszólítja e tekintetben a tagállamokat, hogy erősítsék meg biztonsági hálójukat és biztosítsák az érintettekkel foglalkozó jóléti rendszerek hatékonyságát, valamint fektessenek be megelőző intézkedésekbe;

Költségvetési politikák

63.  emlékeztet, hogy az EU gazdasági jólétéhez képest abszolút és relatív módon is túl szerény mérete ellenére az uniós költségvetés fontos hozzáadott értéket képvisel az Európa 2020 célkitűzések elérésének eszközeként, mint a beruházások ösztönzője;

64.  sajnálja, hogy a tagállamok továbbra is alulértékelik az uniós költségvetés szerepét és hozzájárulását a gazdasági kormányzás és az Európai Unió egészének költségvetési koordinációja megerõsítése terén, ezzel összefüggésben és kellõ tekintettel a Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2012 decemberében aláírt közös nyilatkozatra, valamint a Parlamentnek a 2014–2020 közötti idõszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretrõl szóló politikai megállapodásra irányuló, 2013. július 3-án elfogadott állásfoglalására, sürgeti a Tanácsot, hogy fogadja el a Bizottság által 2013-ra benyújtott valamennyi 2013-as költségvetés-módosítást, amelyekre a jelenlegi többéves pénzügyi keret tiszta mérleggel történõ lezárása érdekében az év során esetleg még szükség lehet;

65.  hangsúlyozza, hogy az Európai Tanács 2013. február 8-án tartott ülésén a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről született kompromisszum nem felel meg a Parlament elvárásainak; leszögezi, hogy csak akkor fogadható el egy ilyen alacsony összeget tartalmazó megállapodás, ha a 2013. július 3-i állásfoglalásában foglalt feltételek teljesülnek;

66.  meggyőződése, hogy a jelenlegi válság felszámolása érdekében történő hiteles uniós hozzájárulásnak az uniós költségvetés finanszírozásának alapvető megváltoztatásán kell alapulnia, elmozdulva a valódi saját forrásokból történő finanszírozás irányába;

67.  sürgeti a tagállamokat, hogy mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy időben döntsenek a strukturális és kohéziós alapok nemzeti programozásáról, hogy elkerülhető legyen a késedelem a növekedés és a munkahelyteremtés támogatását célzó alapok felhasználása során;

68.  hangsúlyozza a tudomány és az innováció jelentőségét a versenyképesség és ennélfogva a munkahelyteremtés európai szintű stratégiai fejlesztése szempontjából a gazdasági és pénzügyi válság leküzdése érdekében;

Belső piac

69.  emlékeztet arra, hogy az egységes piac a növekedés és munkahelyteremtés egyik kulcsfontosságú hajtóereje, és nélkülözhetetlen szerepet kell játszania az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításában; megjegyzi azonban, hogy ez a lehetőség sok tekintetben kihasználatlan marad;

70.  emlékeztet arra, hogy a szolgáltatási ágazatban rejlő hatalmas gazdasági és foglalkoztatási potenciál továbbra sincs teljesen kihasználva; felszólít az uniós szolgáltatási irányelv teljes mértékben és megfelelően történő végrehajtására, és ezzel párhuzamosan azon közszolgáltatási kötelezettségek fenntartására, amelyek egyetemes hozzáférést biztosíthatnak a magas színvonalú és megfizethető szolgáltatásokhoz mindenki számára; kéri a tagállamokat, hogy fektessenek be különösen a jó minőségű szociális szolgáltatásokba, megjegyzi ugyanakkor, hogy a bérezési és szociális normáknak eleget kell tenni; felszólítja a tagállamokat a kiskereskedelmet akadályozó korlátok felszámolására, valamint a szakmai szolgáltatásokat és a szabályozott szakmákat túlzottan korlátozó megkötések megszüntetésére; felszólít ugyanakkor a munkavállalók szabad mozgását gátló akadályok felszámolására a mobilitás növelése, valamint az emberi tőke optimális uniós felhasználása érdekében;

71.  üdvözli, hogy az éves növekedési jelentést most először – a 2013. évi európai szemeszterben – jelentés támasztja alá az egységes piaci integráció helyzetéről;

72.  sajnálattal veszi azonban tudomásul, hogy bár szilárd bizonyítékok támasztják alá, hogy az egységes piac fontos szerepet játszik a válságból való kilábalásban, a 2013. évi országspecifikus ajánlásokban nem kap elég hangsúlyt az egységes piacra vonatkozó szabályok megfelelő végrehajtásában és érvényesítésében rejlő, a növekedéssel, a fogyasztói bizalom erősítésével és a munkahelyteremtéssel kapcsolatos potenciál;

73.  helyesli, hogy az ez évi országspecifikus ajánlásokban hangsúlyozták a szolgáltatási ágazatba való belépésre vonatkozó indokolatlan megszorítások és akadályok elhárításának jelentőségét; sürgeti az érintett tagállamokat, hogy a lehető legalaposabban fontolják meg ezeket az ajánlásokat és sürgősen, prioritásként kezelve a kérdést szüntessék meg az egységes piac növekedésének ezen akadályait;

74.  felhívja a Bizottságot, hogy a következő éves növekedési jelentésben és a 2014. évi európai szemeszter során kezelje elsőrendű kérdésként az egységes piac irányítását, valamint hogy a következő országspecifikus ajánlások kidolgozásakor teljes mértékben vegye figyelembe a növekedés kulcsfontosságú területeit – amelyeket a szolgáltatási, az energia- és a közlekedési ágazatként, illetve az egységes digitális piacként azonosítottak –, illetve az I. és a II. egységes piaci intézkedéscsomagban foglalt intézkedéseket;

75.  sajnálattal veszi tudomásul, hogy a nemzeti és uniós beruházások hiánya hátráltatja a „Helyzetkép az egységes piaci integrációról – 2013: Hozzájárulás a 2013. évi éves növekedési jelentéshez” című jelentésben az energia, a közlekedés és a digitális piac kulcsfontosságú területein megállapított elsőbbségi célok és célkitűzések megvalósítását;

76.  sürgeti eközben a tagállamokat és a Bizottságot, hogy fokozzák az egységes piacra vonatkozó jogszabályok végrehajtatására és a végrehajtás ellenőrzésére irányuló erőfeszítéseiket, többek között összehangolt, uniós szintű ellenőrzési intézkedések (ún. „EU sweeps”) révén;

77.  ismételten felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg az egységes piac irányítását azáltal, hogy az európai szemeszter különleges pilléreként éves ciklust hoz létre az egységes piac irányítására vonatkozóan, amelynek részét képezné egy belső piaci eredménytábla, az éves növekedési jelentés részeként az egységes piaci integrációra vonatkozó éves jelentés, az Európai Tanács iránymutatása a tagállamok számára, az egységes piaci iránymutatások végrehajtására irányuló nemzeti cselekvési tervek és a kifejezetten e célból készülő országspecifikus ajánlások;

78.  rendkívül aggasztja a magánbefektetők – elsősorban a tartós egységes piaci felaprózódás jellemezte termelékenységi szabványok és az iparpolitika változásai következményeként jelentkező – tartós bizonytalansága, bizalmatlansága és vonakodása a befektetésektől; sajnálatosnak tartja, hogy a válság következményeként kialakult alacsony bizalmú környezet mind a magánbefektetőket, mind a pénzügyi ágazat intézményeit kifejezetten kockázatkerülővé teszi, és megerősíti, hogy a bankszektor megerősítését célzó munkának folytatódnia kell;

Regionális politikák

79.  komoly aggodalommal tölti el a termelékeny gazdaság – különösen helyi és regionális szinten végbemenő – köz- és magánbefektetéseiben történt súlyos visszaesés; álláspontja szerint határozott intézkedések szükségesek a termék- és munkaerőpiacok megreformálásához, az óvatos bérpolitikák elfogadásához és az innováció jövőbeli növekedési modelljének megalapozásához, valamint a termelésnek a hozzáadott értékkel bíró tevékenységek irányába való elmozdításához; véleménye szerint a fenntartható gazdaságpolitikához a vállalkozásindításhoz biztosított rendkívül kedvező feltételekre van szükség; kifejezi azon szilárd meggyőződését, hogy a strukturális és beruházási alapok a fenti szempontok tekintetében igen fontosak a hiány megelőzésében és mérséklésében, valamint a közberuházások növelésében; rámutat azon lehetőségekre, amelyeket a tagállamokban ki lehetne használni a strukturális alapokból finanszírozott közberuházások támogatására azáltal, hogy bizonyos mértékű rugalmasságot biztosítanak ezen alapok pénzügyi eljárásaiban, például a kiigazítási programba belépő és uniós pénzügyi segítségnyújtásban részesülő államokra vonatkozó társfinanszírozási arányok növelése vagy a 2007–2013 közötti programozási időszakban a kötelezettségvállalások visszavonására vonatkozó szabály valamennyi tagállam számára egy évvel történő meghosszabbítása (ahogyan az a 2014–2020 közötti programozási időszakban is történik majd) révén;

80.  úgy véli, hogy fokozni kell a regionális és helyi hatóságoknak a vonatkozó programok, különösen az Európa 2020 stratégia tervezésébe és végrehajtásába való bevonását, ezáltal minden szinten növelve a stratégia céljaiért érzett felelősséget, egyúttal pedig biztosítva helyi szinten a stratégia célkitűzéseinek és eredményeinek jobb ismertségét;

A nők jogai és a nemek közötti egyenlőség

81.  üdvözli a gyermekgondozási létesítmények javítására, a második keresők foglalkoztatását hátráltató tényezők megszüntetésére, a férfiak és nők törvényes nyugdíjkorhatárának harmonizálására, a szakmai és a magánélet összeegyeztetésével kapcsolatos szükségletek – különösen az új technológiákhoz, illetve az új technológiák használatával kapcsolatos képzésekhez való hozzáférés javítása révén történő – kielégítésére, valamint a nemek közötti és a nyugdíjszakadékok megszüntetésére irányuló országspecifikus ajánlásokat; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ezen ajánlások közül sokat már 2012-ben megállapítottak, ami azt jelzi, hogy ezeket a tagállamokban elmulasztották végrehajtani;

82.  hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak javítaniuk kell a gyermekek és fiatal felnőttek oktatási rendszerekben való részvételi arányán, és nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a korai iskolaelhagyás problémájára, különösen a jelenség fő okaival kapcsolatos információk összegyűjtése révén annak érdekében, hogy politikákat tudjanak elfogadni és végrehajtani a megelőzés érdekében;

83.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nemzeti foglalkoztatási programokban kellőképpen vegyék figyelembe a nemekkel összefüggő célokat, különös hangsúlyt helyezve az idős hozzátartozókat gondozó nőkre, az egyedülálló anyákra és a fogyatékossággal élő gyermekeket nevelő anyákra; felszólít továbbá a korai iskolaelhagyás jelenségének kellő figyelembevételére, ugyanis az oktatási rendszerből 10 és 16 éves koruk között lemorzsolódó gyermekek száma erős emelkedést mutat, és ez az egész Unió számára egyértelmű erőforrás-veszteséget jelent;

84.  felkéri a Bizottságot, hogy a következő éves növekedési jelentésében vesse fel a nemek közötti különbségek csökkentésével kapcsolatos konkrét politikai iránymutatások kérdését, különös tekintettel a nemek közötti bérszakadék felszámolására – amely gyakran oda vezet, hogy a nők életüknek egy későbbi szakaszában a szegénységi küszöb alatt találják magukat – és a nyugdíjszakadék megszüntetésére, a nők munkaerő-piaci részvételének növelésére, illetve a munkaerőpiacon tapasztalható nemi szegregáció leküzdésére vonatkozó iránymutatásokra, mivel az EU jövőbeli gazdasági prosperitása elsősorban azon képességétől függ, hogy teljes mértékben ki tudja-e használni munkaerőforrásait;

85.  rámutat a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés fontosságára annak érdekében, hogy meg lehessen vizsgálni a kormányzati programokat és politikákat, azok forráselosztásra gyakorolt hatásait, valamint a nők és férfiak közötti egyenlőséghez való hozzájárulásukat.

o
o   o

86.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a tagállamok kormányainak, az Európai Bizottságnak, a nemzeti parlamenteknek, valamint az Európai Központi Banknak.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0408.
(2) HL L 306., 2011.11.23., 12. o.
(3) HL L 306., 2011.11.23., 41. o.
(4) HL L 306., 2011.11.23., 8. o.
(5) HL L 306., 2011.11.23., 33. o.
(6) HL L 306., 2011.11.23., 25. o.
(7) HL L 306., 2011.11.23., 1. o.
(8) HL L 140., 2013.5.27., 1. o.
(9) HL L 140., 2013.5.27., 11. o.
(10) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0052.
(11) Európai Parlament, Belső Politikák Főigazgatósága, C. Tematikus Főosztály.


Az Unió migrációs politikája a Földközi-tenger térségében, különös tekintettel a lampedusai tragikus eseményekre
PDF 233kWORD 31k
Az Európai Parlament 2013. október 23-i állásfoglalása a Földközi-tenger térségét érintő migrációs hullámokról, különös tekintettel a Lampedusa közelében történt tragikus eseményekre (2013/2827(RSP))
P7_TA(2013)0448RC-B7-0474/2013

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményre,

–  tekintettel az 1948. évi Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel az 1949. évi genfi egyezményekre és azok kiegészítő jegyzőkönyveire,

–  tekintettel az ENSZ menekültügyi főbiztosának 2013. október 12-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) „A Földközi-tengeren történt halálesetek” című 2012. áprilisi jelentésére,

–  tekintettel az ENSZ migránsok emberi jogaival foglalkozó különelőadójának korábbi nyilatkozataira és „Az Európai Unió külső határigazgatása és annak hatásai a migránsok emberi jogaira” című 2013. áprilisi jelentésére,

–  tekintettel a szíriai konfliktus keltette menekülthullám problémájának leküzdésére irányuló uniós és tagállami intézkedésekről szóló 2013. október 9-i álláspontjára(1),

–  tekintettel az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról szóló 2010. május 19-i 439/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex) által koordinált operatív együttműködés keretében a külső tengeri határok őrizetére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2013)0197),

–  tekintettel az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló 2007/2004/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló 2011. október 25-i 1168/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Európai Parlament álláspontjára, amely első olvasatban 2013. október 10-én került elfogadásra az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) létrehozásáról szóló .../2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel(4),

–  tekintettel az Európai Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az „Európai szomszédságpolitika: a partnerség erősítése felé” című, 2013. március 20-i közös közleményére (JOIN(2013)0004),

–  tekintettel az európai szomszédságpolitika déli dimenziójának felülvizsgálatáról szóló 2011. április 7-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló 2008. december 16-i 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(6),

–  tekintettel az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló 2009. április 6-i 2009/371/IB tanácsi határozatra(7),

–  tekintettel az O-000021/2013 – B7-0119/2013 számú, „Az önkéntes állandó uniós áthelyezési program” címmel 2013. február 25-én benyújtott szóbeli választ igénylő kérdésre,

–  tekintettel a Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága küldöttségének Lampedusa szigetén tett 2011. novemberi látogatásáról készült jelentésre,

–  tekintettel José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Cecilia Malmström, a belügyekért felelős biztos 2013. október 9-én Lampedusában tett látogatására és a Földközi-tenger térségére vonatkozó uniós migrációs politikáról szóló, ugyanaznap sorra kerülő, kapcsolódó plenáris ülési vitára, különös tekintettel a lejátszódó lampedusai tragikus eseményekre,

–  tekintettel a szervezett bűnözés, a korrupció és a pénzmosás problémájáról: megvalósítandó intézkedésekre és kezdeményezésekre vonatkozó, 2013. október 23-i állásfoglalására(8), különös tekintettel az embercsempészet és a halálkereskedelem elleni küzdelemre vonatkozóan,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 77., 78., 79. és 80. cikkére, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája 18. és 19. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel a Lampedusa közelében bekövetkezett legutóbbi katasztrófák legalább 360 menekült életét követelték, és még mindig nagy az eltűntek száma;

B.  mivel a Nemzetközi Migrációs Szervezet szerint 1993 óta legalább 20 000 ember vesztette életét a tengerben, ami ismét rámutat arra, hogy mindent meg kell tenni a veszélyben lévők életének megmentésére, továbbá felhívja a figyelmet annak szükségességére, hogy a tagállamok betartsák nemzetközi kötelezettségeiket a tengeri mentés területén;

C.  mivel uniós szinten még mindig nem tisztázott a bajba jutott hajók számára való segítségnyújtásban részt vevő különböző szervek közötti felelősség megoszlása, illetve a felkutatási és mentőtevékenységek koordinálására vonatkozó felelősség;

D.  mivel a csempészek és az embercsempészek kihasználják az illegális migrációt, és az áldozatokat bűnszervezetek bírják rá, késztetik vagy veszik rá arra, hogy Európába jöjjenek; és mivel ezek a szervezetek súlyosan veszélyeztetik a migránsok életét, illetve kihívást jelentenek az Unió számára;

E.  mivel a szolidaritás és a felelősség tisztességes megosztása az EUMSZ 80. cikkében lefektetett elvek;

F.  mivel az új, felülvizsgált közös európai menekültügyi rendszer célja, hogy egyértelműbb szabályokat biztosítson, valamint tisztességes és megfelelő védelmet garantáljon a nemzetközi védelemre szorulók számára;

G.  mivel az uniós jogszabályok biztosítanak néhány olyan eszközt – például a Vízumkódex és a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex –, amelyek lehetővé teszik humanitárius vízum kiadását;

H.  mivel a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy használják a Menekültügyi és Migrációs Alap keretében a jövőben rendelkezésre bocsátandó, valamint a „A menekültek áttelepítésének elősegítése vészhelyzetekben” elnevezésű előkészítő intézkedés keretében rendelkezésre álló forrásokat, mely többek között a következő intézkedéseket foglalja magában: az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) által már menekültként elismert személyek támogatása; sürgősségi fellépések támogatása elsőbbséget élvező menekültcsoportok esetében, akiket fegyveres támadás ér, és akik olyan helyzetben vannak, amely rendkívül kiszolgáltatottá teszi őket és az életüket fenyegeti; szükség esetén további pénzügyi támogatás nyújtása az UNHCR-nek, valamint a tagállamokban és uniós szinten tevékenykedő összekötő szervezeteinek;

I.  mivel Olaszország új járőrszolgálati, mentési és felügyeleti műveleteket („Mare Nostrum”) indított a Földközi-tenger térségében zajló humanitárius mentési tevékenységek megerősítésére;

J.  mivel legutóbbi lampedusai látogatása során Barroso elnök 30 millió euró értékű uniós támogatást ígért a helyi lakosság számára;

1.  mélységes szomorúságának és sajnálatának ad hangot a Lampedusánál történt tragédia miatt; sürgeti az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy tegyenek többet a tengeri halálesetek megakadályozása érdekében;

2.  úgy véli, hogy a lampedusai eseményeknek Európa számára fordulópontot kell jelenteniük, és hogy egy újabb tragédia csak úgy akadályozható meg, ha a tagállamok a közös eszközökre támaszkodva szolidaritáson és felelősség-megosztáson alapuló összehangolt megközelítést fogadnak el;

3.  arra szólít fel, hogy ajánljanak fel humanitárius segítséget az ilyen tragikus események túlélői számára, továbbá kéri az EU-t és a tagállamokat, hogy legyenek elkötelezettek az egyetemleges alapvető jogok – elsősorban a kíséret nélküli kiskorúak jogainak – biztosítása mellett;

4.  elismeri az olasz és máltai, különösen pedig a lampedusai lakosok, valamint a nem kormányzati szervezetek (például a Caritas és a Vöröskereszt) által a migránsok kezdeti befogadása, valamint a számukra nyújtott mentési műveletek során tett óriási erőfeszítéseket;

5.  üdvözli a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy munkacsoportot hozzon létre a Földközi-tenger térségét érintő migrációs hullámok kérdésében; úgy véli, hogy ennek a munkacsoportnak egy politikai és egy műveleti funkciót is magában kell foglalnia; fenntartja e tekintetben, hogy a Parlamentet vagy politikai vagy technikai szinten be kell vonni ebbe a munkacsoportba; szintén kitart amellett, hogy a munkacsoport létrehozását csupán egy ambiciózusabb megközelítés első lépésének kell tekinteni;

6.  az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal és az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (a FRONTEX) költségvetésének megemelésére szólít fel annak érdekében, hogy segítséget lehessen nyújtani a tagállamoknak a határaikon jelentkező, fokozott technikai és operációs segítséget igénylő esetekben, többek között olyan helyzetekben, amikor humanitárius szükséghelyzetekkel kell szembenézni és tengeri mentőakciókra is szükség lehet; emlékeztet arra, hogy ezen ügynökségek megfelelő szintű finanszírozása elengedhetetlenül fontos a koordinált megközelítés megvalósításához; felhívja a tagállamokat arra is, hogy – többek között természetbeni segélyek (kiküldött tisztviselők, szállítmányok stb.) révén – növeljék gyakorlati együttműködésüket az EASO-val és a Frontex-szel; kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy fontolja meg egy másik Frontex operatív hivatal migrációs nyomás alatt lévő területeken és különösen a földközi-tengeri régióban történő felállításának a lehetőségét, amely kapcsolódó költségeit a kiválasztott tagállamok állják;

7.  hangsúlyozza a felelősségmegosztás fontosságát a menekültügyi kérdésekben, és objektív kritériumokon alapuló rendszer létrehozását javasolja az abszolút értelemben vagy arányosan nagyobb számú menedékkérőt és nemzetközi védelemben részesülő személyt befogadó tagállamokra nehezedő nyomás csökkentése érdekében;

8.  hangsúlyozza, hogy a nemzetközi védelemben részesülő személyek és a menedékkérők áthelyezése egyike a szolidaritás és a felelősségmegosztás legkonkrétabb formáinak; hangsúlyozza az olyan projektek fontosságát, mint amilyen a Máltáról történő, Unión belüli áttelepítés kísérleti projektje (EUREMA), valamint annak meghosszabbítása, amelynek alapján a nemzetközi védelemben részesülő személyeket Máltáról más tagállamokba helyezték és helyezik át, és javasolja további hasonló kezdeményezések;

9.  üdvözli a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy felkutatási és mentési erőket állítanának készenlétbe Ciprustól Spanyolországig, illetve költségvetésének és kapacitásának növelése révén megerősítenék a Frontex munkáját az emberéletek megmentése, valamint az embercsempészet és a csempészet elleni küzdelem érdekében;

10.  felhívja a társjogalkotókat, hogy késlekedés nélkül fogadja el a Frontex által koordinált tengeri műveletek új, kötelező érvényű intercepciós szabályait annak érdekében, hogy az uniós szintű mentési intézkedések hatékonyak és összehangoltak legyenek, valamint hogy biztosítani lehessen a műveletek maradéktalan megfelelését a nemzetközi emberi jogi és menekültügyi előírásoknak és normáknak, illetve a tengerjogi egyezményekből fakadó kötelezettségeknek;

11.  felhívja az Uniót és tagállamait, hogy vegyék fontolóra olyan mechanizmusok létrehozásának lehetőségét, amelyek a kimentett menekültek és migránsok biztonságos partra szállását garantáló helyszínek azonosítására szolgálnak;

12.  felhívja az Uniót és a tagállamokat, hogy a nemzetközi védelemre szoruló személyek számára hozzanak létre profilalkotási és elirányítási mechanizmusokat, amelyek többek között biztosítják a menekültügyi eljárásokhoz való méltányos és hatékony hozzáférést, azzal a kitétellel, hogy a partraszállás nem szükségszerűen vonja maga után azt, hogy az az ország lesz egyedül felelős, amelynek felségterületén az adott személyt a tengerből kimentették;

13.  kéri a tagállamokat a közös európai menekültügyi rendszer különböző eszközeire vonatkozó valamennyi rendelkezés megfelelő végrehajtásának biztosítására; emlékezteti a tagállamokat, hogy a nemzetközi védelemért folyamodó személyeket az illetékes nemzeti menekültügyi hatóságokhoz kell irányítani, méltányos és hatékony menekültügyi eljárást biztosítva számukra;

14.  felhívja a tagállamokat annak megfontolására, hogy adott esetben alkalmazzák a 604/2013/EU rendelet(9) 3. cikke (2) bekezdését, hogy felelősséget vállaljanak azon emberek menedékjog iránti kérelméért, akiknél fennáll annak a veszélye, hogy egyik tagállamban sem tudnak élni jogaikkal, mivel azok nem tartják be a kötelezettségeiket; megerősíti, hogy a tagállamoknak hasonlóképpen a fenti rendelet 15. cikkét kell alkalmazniuk a távoli családtagok közötti családegyesítés érdekében;

15.  felhívja a Frontexet és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a felülvizsgált Frontex-rendelet 5. cikkével összhangban az európai határőrcsapatokban részt vevő, valamint az ügynökségnél dolgozó személyek képzésben részesüljenek a vonatkozó uniós és nemzetközi jogot és az alapvető jogokat illetően;

16.  felhívja az Uniót és a tagállamokat, hogy a vegyes migrációs hullámokat a rendelkezésre álló uniós és nemzeti eszközökre támaszkodva kövessék nyomon, és gondoskodjanak a – nemzeti parti őrségek közötti információcseréhez hasonló – megfelelő koordinációról és kommunikáció fenntartásáról;

17.  felhívja az Uniót, a Frontexet és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a bajba jutott migránsok segítése és a tengeri mentés az újonnan elfogadott EUROSUR-rendelet végrehajtásakor kiemelt prioritás legyen;

18.  kéri, hogy kiemelt feladatként kezeljék az uniós, többek között a Frontex és az Europol rendelkezésére álló eszközök és források (mint az EUROSUR) jobb koordinálását annak érdekében, hogy a harmadik országokkal együtt fokozni tudják az embercsempész és csempész bűnszervezetek elleni küzdelmet;

19.  emlékeztet arra, hogy az uniós szolidaritást a felelősségmegosztásnak kell kísérnie; emlékeztet, hogy a tagállamoknak jogi kötelezettségük a tenger felől érkező migránsok megsegítése;

20.  sürgeti a tagállamokat, hogy nemzetközi kötelezettségeikből fakadó előjogaikat kihasználva legyenek aktívak a tengeri mentés terén;

21.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy egyre több ember teszi kockára életét azzal, hogy veszedelmes hajóútra szánva el magát a Földközi-tengeren át kíván bejutni az EU-ba; felszólítja a tagállamokat olyan intézkedések meghozatalára, amelyek lehetővé tennék a menedékkérők számára, hogy biztonságos és méltányos módon férhessenek hozzá az Unió menekültügyi rendszeréhez;

22.  megjegyzi, hogy előnyben kell részesíteni az EU-ba való jogszerű belépést az illegális belépéssel szemben, amely veszélyeket – többek között emberkereskedelemmel összefüggő kockázatokat és a halál lehetőségét – hordozza magában;

23.  arra szólít fel, hogy az egymásba fonódó, migrációval kapcsolatos problémák átfogó kezelésének biztosítása érdekében holisztikusabb megközelítést alkalmazzanak;

24.  ösztönzi az EU-t, hogy dolgozzon ki olyan átfogó stratégiát elsősorban a földközi-tengeri térség tekintetében, amely a munkaerő migrációját a szomszédos országok társadalmi, gazdasági és politikai fejlődésének összefüggésében kezeli; felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy fontolják meg, milyen eszközök állnak rendelkezésre az Unió vízumpolitikája, és a munkaerő migrációjára vonatkozó uniós jogszabályok keretében;

25.  felszólítja a tagállamokat az EU-ba és az EU-n keresztül irányuló embercsempészetet és emberkereskedelmet elősegítő személyek elleni büntetőjogi szankciók megszigorítására, valamint széles körű információs kampány elindítására, hogy azok, akik életüket emberkereskedőkre és csempészekre bízzák, tudatában legyenek a rájuk leselkedő veszélyeknek;

26.  felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy módosítsanak vagy vizsgáljanak felül minden olyan törvényt, amely szankcionálja a tenger felől érkező, bajba jutott migránsoknak való segítségnyújtást; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás szankcióit meghatározó 2002/90/EK tanácsi irányelvet annak tisztázása érdekében, hogy a tenger felől érkező, bajba jutott migránsoknak történő humanitárius segítségnyújtás üdvözlendő, és azt semmilyen körülmények között nem szabad szankcionálni;

27.  a lampedusaihoz hasonló események megismétlődésének megakadályozása érdekében felszólít az EU és a harmadik országok közötti jobb és hatékonyabb együttműködésre; úgy véli, hogy a migráció kezeléséről szóló, az EU és az EU-ba érkező migránsok tranzitországai közötti megállapodásoknak a közeljövőben prioritást kell képezniük az EU számára, többek között a rendőrségi eszközök és a bűnüldözési kapacitásokkal kapcsolatos képzések finanszírozását, valamint ezen országok, illetve a migránsok származási országainak támogatását illetően, gazdaságuk diverzifikálása és javítása érdekében, és hangsúlyozza, hogy a harmadik országoknak be kell tartaniuk a tengeri mentésre vonatkozó nemzetközi jogszabályokból fakadó kötelezettségeiket betartására, valamint gondoskodniuk kell a menekültek védelméről és az alapvető jogok tiszteletben tartásáról;

28.  kéri az EU-t, hogy a migráció és a humanitárius nyomás kiváltó okainak megszüntetése érdekében továbbra is nyújtson humanitárius, pénzügyi és politikai segítséget Észak-Afrika és a Közel-Kelet válság sújtotta területein; felszólítja ezért az EU-t e finanszírozás elosztásának nyomon követésére, valamint arra, hogy fokozza az e segélyekért való demokratikus elszámoltathatóságot annak érdekében, hogy azok meghozzák az eddig még nem tapasztalt pozitív eredményeket;

29.  felkéri az EU-t és a tagállamokat, hogy hozzák meg a szükséges felelősségteljes intézkedéseket arra az esetre, amennyiben a többi tagállamot is elérné a menekülthullám; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kövessék továbbra is nyomon a helyzet alakulását, és hogy gondoskodjanak vészhelyzeti tervek készítéséről, a kapacitásépítésről és a politikai párbeszéd fenntartásáról, valamint a fogva tartási körülmények kapcsán rájuk háruló emberi jogi kötelezettségek teljesítéséről;

30.  felhívja a tagállamokat a visszaküldés tilalmának tiszteletben tartására, a hatályos nemzetközi és uniós joggal összhangban; felhívja a tagállamokat, hogy azonnal szüntessék meg a nemzetközi és európai jogot sértő, jogellenes és meghosszabbított fogva tartás minden gyakorlatát, és emlékeztet arra, hogy a menekültek fogva tartására irányuló intézkedéseket mindig megfelelően indokolt és határozott időszakra szóló közigazgatási határozatnak kell kísérnie;

31.  bátorítja a tagállamokat, hogy a meglévő nemzeti kvótákon felül humanitárius befogadás keretében végrehajtott áttelepítéssel is segítsenek kielégíteni a sürgős szükségleteket;

32.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének/a Bizottság alelnökének, a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, az ENSZ főtitkárának, valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0414.
(2) HL L 132., 2010.5.29., 11. o.
(3) HL L 304., 2011.11.22., 1. o.
(4) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0416.
(5) HL C 296. E, 2012.10.2., 114. o.
(6) HL L 348., 2008.12.24., 98. o.
(7) HL L 121., 2009.5.15., 37. o.
(8) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0444.
(9) HL L 180., 2013.6.29., 31. o.


A SWIFT-megállapodás felfüggesztése az NSA megfigyelési programját követően
PDF 220kWORD 28k
Az Európai Parlament 2013. október 23-i állásfoglalása a TFTP-megállapodásnak az egyesült államokbeli NSA megfigyelési programja miatt történő felfüggesztéséről (2013/2831(RSP))
P7_TA(2013)0449RC-B7-0468/2013

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 16. cikkére,

–  tekintettel az EUMSZ 87. cikkére,

–  tekintettel az EUMSZ 225. cikkére,

–  tekintettel az EUMSZ 226. cikkére,

–  tekintettel az EUMSZ 218. cikkére,

–  tekintettel az EUMSZ 234. cikkére,

–  tekintettel az EUMSZ 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az Európai Unióból származó pénzügyi üzenetadatoknak a terrorizmusfinanszírozás felderítését célzó program céljából történő feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok részére való átadásáról szóló megállapodásra (TFTP-megállapodás),

–  tekintettel az egyesült államokbeli NSA megfigyelési programjáról, a különféle tagállamokban lévő, megfigyelést végző szervekről és ezeknek az uniós polgárok magánéletére gyakorolt hatásairól szóló 2013. július 4-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az Európai Unióból származó pénzügyi üzenetadatoknak a terrorizmusfinanszírozás felderítésére irányuló program céljából történő feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok részére való átadásáról szóló megállapodás megkötéséről szóló, 2010. július 13-i 2010/412/EU tanácsi határozatra(2), valamint a Bizottság és a Tanács azt kísérő nyilatkozataira,

–  tekintettel a terrorizmus és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és az ezek elleni küzdelem céljából a fizetési üzenetekben szereplő adatoknak az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma rendelkezésére bocsátásáról szóló tervezett nemzetközi megállapodásról szóló 2009. szeptember 17-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az Európai Unióból származó pénzügyi üzenetadatoknak a terrorizmusfinanszírozás felderítésére irányuló program céljából történő feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok részére való átadásáról szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló, 2010. február 11-i álláspontjára(4),

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között a terrorizmus és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és az ezek elleni küzdelem céljából a pénzügyi üzenetadatoknak az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma rendelkezésére bocsátásáról szóló megállapodásról folytatott tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló, a Tanácshoz intézett ajánlásról szóló, 2010. május 5-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az Európai Unióból származó pénzügyi üzenetadatoknak a terrorizmusfinanszírozás felderítésére irányuló program céljából történő feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok részére való átadásáról szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről szóló, 2010. július 8-i álláspontjára(6), valamint az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság ajánlására,

–  tekintettel az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az Európai Unióból származó pénzügyi üzenetadatoknak a terrorizmusfinanszírozás felderítésére irányuló program céljából történő feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok részére való átadásáról szóló megállapodás végrehajtásának közös felülvizsgálatáról szóló, 2011. március 30-i (SEC(2011)0438) és 2012. december 14-i bizottsági jelentésre (SWD(2012)0454),

–  tekintettel a TFTP-megállapodás Europol általi végrehajtásának az Europol közös ellenőrző hatósága által 2010 novemberében lefolytatott vizsgálatáról szóló, 2011. március 1-jei jelentésre,

–  tekintettel az Europol közös ellenőrző hatósága által a TFTP-megállapodás végrehajtására vonatkozóan 2012. március 14-én tett nyilvános nyilatkozatra,

–  tekintettel az Europol közös ellenőrző hatósága által elkészített, az Europol TFTP-megállapodás szerinti feladatainak végrehajtására vonatkozó harmadik vizsgálat eredményéről szóló, 2013. március 18-i értékelésre,

–  tekintettel a holland adatvédelmi hatóság részéről Paul Breitbarth által a TFTP közös európai uniós felülvizsgálati csoport küldöttségvezetőjének írt 2011. április 18-i levélre,

–  tekintettel a Jacob Kohnstamm által a 29. cikk alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoport nevében Melissa A. Hartmannak, az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma helyettes államtitkárának írt 2011. június 7-i levélre,

–  tekintettel a Jacob Kohnstamm által a 29. cikk alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoport nevében Juan Fernando López Aguilarnak, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság elnökének írt 2012. december 21-i levélre,

–  tekintettel Malmström biztos 2013. szeptember 12-i levelére, amelyet David Cohennek, az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma terrorelhárítás és a pénzügyi felderítés kérdéseiben illetékes államtitkárának írt, valamint Cohen államtitkár 2013. szeptember 18-i válaszára,

–  tekintettel „A terrorizmus finanszírozásának felderítésére szolgáló európai rendszer: rendelkezésre álló lehetőségek” című 2011. július 13-i bizottsági közleményre (COM(2011)0429),

–  tekintettel az E-011200/2010, E-002166/2011, E-002762/2011, E-002783/2011, E-003148/2011, E-003778/2011, E-003779/2011, E-004483/2011, E-006633/2011, E-008044/2011, E-008752/2011, E-000617/2012, E-002349/2012, E-003325/2012, E-007570/2012 és E-000351/2013 írásbeli választ igénylő kérdésekre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az Európai Unióból származó pénzügyi üzenetadatoknak a terrorizmusfinanszírozás felderítését célzó program („TFTP”) céljából történő feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok részére való átadásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: a „megállapodás”) 2010. augusztus 1-jén hatályba lépett;

B.  mivel sajtójelentések szerint az egyesült államokbeli NSA közvetlen hozzáféréssel rendelkezett több magánvállalat informatikai rendszeréhez, valamint közvetlenül hozzáfért a megállapodás hatálya alá tartozó nemzetközi fizetési üzenetek szolgáltatói által közvetített, pénzügyi transzferekre vonatkozó fizetési üzenetekhez és azokhoz kapcsolódó adatokhoz;

C.  mivel 2013. július 4-i állásfoglalásában az Európai Parlament utasította az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy végezzen mélyreható vizsgálatot e kérdéskörben, együttműködve a nemzeti parlamentekkel és a Bizottság által felállított EU-USA szakértői csoporttal, és a vizsgálat eredményeiről az év vége előtt tegyen jelentést;

D.  mivel az ideiglenes TFTP-megállapodás elutasítása után az Európai Parlament többsége a jelenlegi TFTP-megállapodáshoz csupán az uniós polgárok személyes adataira és magánélethez való jogaira vonatkozó biztosítékok megerősítése folytán adta hozzájárulását;

E.  mivel az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma e megállapodás tekintetében nagy mennyiségű releváns információt „EU TITKOS”-nak minősített;

F.  mivel a 29. cikk alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoport szerint nem biztos, hogy megfelelő a hozzáféréshez való jog gyakorlásához alkalmazott jelenlegi eljárás, és elképzelhető, hogy adott esetben nem lehetséges a kiigazításra, a törlésre és a zárolásra vonatkozó jog gyakorlása;

G.  mivel a Bizottság kijelentette, hogy míg a megállapodás egyfelől szigorú biztosítékokat határoz meg az adatok átadására vonatkozóan;

H.  mivel a Bizottság felkérést kapott arra vonatkozóan, hogy legkésőbb 2011. augusztus 1-jéig nyújtsa be a Parlamentnek és a Tanácsnak az EU területén való adatkinyerésre vonatkozó jogi és technikai keretet, legkésőbb 2013. augusztus 1-jéig pedig az egyenértékű uniós rendszer – a megállapodás 11. cikke alapján történő – kifejlesztéséről szóló előrehaladási jelentést;

I.  mivel az EU területén való adatkinyerésre vonatkozó jogi és technikai keret előterjesztése helyett 2011. július 13-án a Bizottság azokat a különböző lépéseket ismertette, amelyeket a fent említett jogi és technikai keret kialakítása érdekében tett, tájékoztatva az elsődleges eredményekről és – részletekbe nem menve – a terrorizmus finanszírozásának felderítésére szolgáló európai rendszerre vonatkozó némely elméleti lehetőségről;

J.  mivel sem a Bizottság és az Egyesült Államok hatóságai közötti megbeszélések, sem pedig a pusztán az Egyesült Államok által tett kijelentésekre való hagyatkozás nem tekinthető vizsgálatnak;

1.  véleménye szerint mivel az EU fő célja az egyének szabadságának előmozdítása, a biztonsági intézkedéseket – köztük a terrorizmus elhárítását célzó intézkedéseket – a jogállamiság keretében kell végrehajtani, és alá kell vetni azokat az alapvető jogokhoz – köztük a magánélethez és az adatvédelemhez – fűződő kötelezettségeknek;

2.  megismétli, hogy a személyes adatok bármiféle átadásának összhangban kell lennie az Unió és a tagállamok jogszabályaival, valamint az alapvető jogokhoz – köztük a magánélethez és az adatvédelemhez – fűződő kötelezettségekkel;

3.  kifejezi mély aggodalmát az NSA tevékenységével kapcsolatban nemrég napvilágra került dokumentumok kapcsán, azaz a pénzutalásokra vonatkozó és a kapcsolódó üzenetekhez való közvetlen hozzáférés miatt, amely a megállapodás és különösen az 1. cikk egyértelmű megsértését jelenti;

4.  felszólít teljes körű helyszíni vizsgálat végrehajtására azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok hatóságai állítólag jogosulatlanul hozzáfértek a SWIFT szervereihez, vagy esetleg „hátsó bejáratokat” hoztak azokhoz létre; sajnálja továbbá, hogy egyetlen tagállam sem indított vizsgálatot, és nem kérte, hogy ilyen vizsgálatot folytassanak, ennek hiányában pedig a valóságra nem lehet fényt deríteni;

5.  megismétli, hogy az adatok megosztására vonatkozó, az Egyesült Államokkal kötött megállapodásokat olyan koherens jogi adatvédelmi keretre kell alapozni, amely jogilag kötelező erővel védi a személyes adatok védelmét szolgáló standardokat, beleértve a célhoz kötöttséget, az adatminimalizálást, a tájékozódást, a hozzáférést, a kiigazítást, a törlést és a jogorvoslatot;

6.  aggódik amiatt, hogy a megállapodást nem a benne szereplő rendelkezéseknek megfelelően hajtották végre, különösen az 1., 4., 12., 13., 15. és 16. cikk vonatkozásában;

7.  erőteljesen sürgeti a három intézményt, hogy körültekintően vitassák meg a jövőbeli adatcsere-módozatok emberi jogi vonatkozásait, amelyeknek teljes körűen tiszteletben kell tartaniuk az adatvédelmi elveket, különösen megfelelve a szükségességi és arányossági tesztnek;

8.  rámutat arra, hogy az alapvető jogokat és szabadságokat korlátozó intézkedések esetében a szükségességi és arányossági tesztnek a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények elleni összes létező biztonsági intézkedésre ki kell terjednie; úgy véli, hogy nem elégséges minden egyes biztonsági intézkedést átfogóan a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények elleni küzdelemre való általános hivatkozás segítségével indokolni;

9.  a fentiek alapján kéri, hogy a Tanács és a tagállamok adjanak felhatalmazást az Europol Számítástechnikai Bűnözés Elleni Központjának, hogy vizsgálja ki a megállapodás hatálya alá tartozó pénzmozgásokra vonatkozó adatokhoz való engedély nélküli hozzáféréssel kapcsolatos vádakat;

10.  felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy az általa az uniós polgárok tömeges megfigyelésére vonatkozóan végzett különleges vizsgálat során végezze el az e megállapodás által lefedett, a pénzátutalásra vonatkozó üzenetekhez való jogellenes hozzáféréssel kapcsolatos feltételezések alapos kivizsgálását;

11.  véleménye szerint – noha a Parlamentnek az EUMSZ 218. cikke alapján nincs formális hatásköre arra, hogy nemzetközi megállapodások felfüggesztését vagy felmondását kezdeményezze – a Bizottságnak cselekednie kell, amennyiben a Parlament valamely megállapodástól megvonja támogatását; rámutat arra, hogy a Parlament – amikor a jövőben nemzetközi megállapodásokhoz adandó hozzájárulása lesz a tét – figyelembe veszi majd az e megállapodással kapcsolatban a Bizottságtól és a Tanácstól kapott választ;

12.  a fentiekből kiindulva kéri, hogy a Bizottság függessze fel a megállapodást:

13.  kéri, hogy valamennyi vonatkozó információt és dokumentumot haladéktalanul bocsássák a Parlament rendelkezésére, hogy megvitathassa azokat;

14.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Europolnak.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0322.
(2) HL L 195., 2010.7.27., 3. o.
(3) HL C 224. E., 2010.08.19., 8. o.
(4) HL C 341. E., 2010.12.16., 100. o.
(5) HL C 81. E, 2011.3.15., 66. o.
(6) HL C 351. E., 2011.12.2., 453. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat