Az Európai Parlament 2013. november 20-i jogalkotási állásfoglalása a költségvetési eljárás keretében az egyeztetőbizottság által jóváhagyott, az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének közös szövegtervezetéről (16106/2013 ADD 1-5 – C7-0413/2013 – 2013/2145(BUD))
– tekintettel az egyeztetőbizottság által elfogadott közös szövegre (16106/2013 ADD 1-5 – C7-0413/2013) és a Parlament, a Tanács és a Bizottság ezen állásfoglaláshoz mellékelt nyilatkozataira,
– tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének a Tanács által módosított tervezetéről – valamennyi szakasz(1) – szóló, 2013. október 23-i állásfoglalására, és az abban foglalt költségvetési módosításokra,
– tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének a Bizottság által 2013. június 28-én elfogadott tervezetére (COM(2013)0450),
– tekintettel az Európai Unió általános költségvetésének tervezetéről a Tanács által 2013. szeptember 2-án elfogadott és a Parlamentnek 2013. szeptember 12-én megküldött álláspontra (13176/2013 – C7-0260/2013),
– tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének tervezetéhez fűzött 1/2014. és 2/2014. számú módosító indítványokra, amelyeket a Bizottság 2013. szeptember 18-án, illetve 2013. október 16-án nyújtott be,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2007. június 7-i 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozatra(2),
– tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),
– tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra(4),
– tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési kérdésekben folytatott együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló intézményközi megállapodás tervezetére,
– tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret megállapításáról szóló tanácsi rendelet tervezetére,
– tekintettel eljárási szabályzata 75d. és 75e. cikkére,
– tekintettel az egyeztetőbizottsághoz delegált küldöttségének jelentésére (A7–0387/2013),
1. jóváhagyja az egyeztetőbizottság által elfogadott közös szöveget, amely az alábbi dokumentumok együtteséből áll:
–
a költségvetés tervezetében vagy a Tanács álláspontjában foglaltakhoz képest nem módosított költségvetési tételek jegyzéke;
–
összefoglaló számok a pénzügyi keret fejezetei szerint;
–
valamennyi költségvetési tétel soronkénti számai;
–
az egyeztetés során módosított valamennyi tétel számait és végleges szövegeit tartalmazó konszolidált dokumentum;
2. megerősíti az egyeztetőbizottság által elfogadott együttes következtetésekben szereplő parlamenti, tanácsi és bizottsági közös nyilatkozatokat, amelyek ezen állásfoglalás mellékletét képezik;
3. megerősíti a Parlament és a Bizottság kifizetési előirányzatokról szóló közös nyilatkozatát, valamint a Parlamentnek és a Tanácsnak az 5. fejezetről és a fizetéskiigazításokról, valamint az EU különleges képviselőiről szóló közös nyilatkozatát, amelyek ezen állásfoglalás mellékletét képezik;
4. utasítja elnökét, hogy nyilvánítsa véglegesen elfogadottnak az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetését, és gondoskodjon annak közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;
5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a jogalkotási állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a többi érintett intézménynek és szervnek, valamint a tagállamok parlamentjeinek.
MELLÉKLET
VÉGLEGES 2013. november 12.
2014. évi költségvetés – együttes következtetések
A jelen együttes következtetések a következő szakaszokat foglalják magukban:
1. 2014. évi költségvetés
2. 2013. évi költségvetés – 8/2013. és 9/2013. számú költségvetés-módosítás
3. Nyilatkozatok
1. 2014. évi költségvetés
1.1. „Lezárt” sorok
Amennyiben az alábbi következtetések másként nem rendelkeznek, a sem a Tanács, sem a Parlament által nem módosított valamennyi költségvetési sor, illetve azok a sorok, amelyekre vonatkozóan a megfelelő olvasat során a Parlament elfogadta a Tanács módosításait, megerősítésre kerülnek.
Az egyéb költségvetési tételek vonatkozásában az egyeztetőbizottság az alábbi következtetésekre jutott:
1.2. Horizontális kérdések
Decentralizált ügynökségek
Minden decentralizált ügynökség álláshelyeinek száma a Bizottság által a költségvetési tervezetben javasolt szinten kerül megállapításra a következők kivételével:
— Európai RepülésbiztonságiÜgynökség (EASA), amely esetében 7 további álláshelyet hagytak jóvá,
— Európai Bankhatóság (EBH), amely esetében 8 további álláshelyet hagytak jóvá,
— Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA), amely esetében 3 további álláshelyet hagytak jóvá,
— Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA), amely esetében 5 további álláshelyet hagytak jóvá,
— Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO), amely esetében 2 további álláshelyet hagytak jóvá, továbbá
— EUROPOL, amely esetében 2 további álláshelyet hagytak jóvá.
A decentralizált ügynökségek működéséhez (kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában) nyújtott uniós hozzájárulás mértéke a Bizottság által a költségvetési tervezetben javasolt szinten kerül megállapításra a következők kivételével:
— Európai Bankhatóság (EBH), amely számára további 2,1 millió eurót hagytak jóvá a 40%-os uniós finanszírozási arány alapján (60% a nemzeti felügyeleti hatóságok által biztosított társfinanszírozásból származik),
— Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA), amely számára további 1,2 millió eurót hagytak jóvá a 40%-os uniós finanszírozási arány alapján (60% a nemzeti felügyeleti hatóságok által biztosított társfinanszírozásból származik),
— Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA), amely számára további 2 millió eurót hagytak jóvá a 40%-os uniós finanszírozási arány alapján (60% a nemzeti felügyeleti hatóságok által biztosított társfinanszírozásból származik),
— Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO), amely számára további 130 000 eurót hagytak jóvá,
— EUROPOL, amely számára további 1,7 millió eurót hagytak jóvá, továbbá
— FRONTEX, amely számára további 2 millió eurót hagytak jóvá.
Az egyeztetőbizottság elfogadja az alábbi 3.4. szakaszban foglalt, decentralizált ügynökségekről szóló együttes nyilatkozatot.
Végrehajtó ügynökségek
A végrehajtó ügynökségeknek (kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában) nyújtott uniós hozzájárulás mértéke a Bizottság által a 2/2014. sz. módosító indítványban javasolt szinten kerül megállapításra.
Közös technológiai kezdeményezések
A közös technológiai kezdeményezések számára (kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában) nyújtott uniós hozzájárulás mértéke és az álláshelyek száma a Bizottság által a költségvetési tervezetben javasolt, az 1/2014. sz. módosító indítvánnyal módosított szinten kerül megállapításra.
Kísérleti projektek/előkészítő intézkedések
Megállapodás született egy 79,4 millió euró összegű kötelezettségvállalási előirányzatot tartalmazó, 68 kísérleti projektből/előkészítő intézkedésből álló átfogó csomaggal kapcsolatban a Parlament által javasolt formában. Amikor úgy tűnik, hogy a kísérleti projektet vagy az előkészítő intézkedést meglévő jogalap fedezi, a Bizottság javasolhatja előirányzatok átcsoportosítását a megfelelő jogalaphoz az intézkedés végrehajtásának megkönnyítése érdekében.
Ez a csomag teljes mértékben tiszteletben tartja a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések vonatkozásában a költségvetési rendeletben foglalt felső határokat.
1.3. A pénzügyi keret kiadási fejezetei – kötelezettségvállalási előirányzatok
A „lezárt” költségvetési sorokról, ügynökségekről, valamint kísérleti projektekről és előkészítő intézkedésekről szóló fenti következtetések figyelembevétele után az egyeztetőbizottság az alábbi megállapodásra jutott:
1a. alfejezet
A kötelezettségvállalási előirányzatok a Bizottság által a költségvetési tervezetben javasolt, a 2/2014. sz. számú módosító indítvánnyal módosított szinten kerülnek megállapításra az alábbiak kivételével:
millió euróban
Költségvetési sor
Megnevezés
A kötelezettségvállalási előirányzatok növelése/csökkentése
2014. évi ktg-vetési tervezet
2014. évi költségvetés
Különbözet
01 02 01
A gazdasági és monetáris uniót – ideértve az eurót is – érintő koordináció, felügyelet és kommunikáció
13,000
11,000
— 2,000
04 03 01 02
Szociális párbeszéd
38,500
-
— 38,500
04 03 01 05
Tájékoztatók és képzések a munkavállalói szervezetek számára
-
18,600
18,600
04 03 01 06
Vállalkozások képviselőinek tájékoztatása, a velük folytatott egyeztetés és részvételük
-
7,250
7,250
04 03 01 08
Munkaügyi kapcsolatok és társadalmi párbeszéd
-
15,935
15,935
04 03 02 02
EURES – A munkavállalók földrajzi mobilitásának előmozdítása és a munkalehetőségek ösztönzése
19,310
21,300
1,990
04 03 02 03
Mikrofinanszírozás és szociális vállalkozás – a vállalkozások finanszírozáshoz jutásának elősegítése, különösen a munkaerőpiactól legtávolabb került emberek és a szociális vállalkozások esetében
25,074
26,500
1,426
06 02 05
Az európai közlekedéspolitikát és az utasjogokat támogató tevékenységek, ideértve a kommunikációs tevékenységeket
16,019
20,019
4,000
09 03 01
A széles sávú hálózatok kiépítésének felgyorsítása
-
10,000
10,000
09 04 01 01
A kutatás erősítése a jövőbeni és a feltörekvő technológiák területén
241,003
246,003
5,000
15 02 10
Különleges éves rendezvények
-
3,000
3,000
Összesen
26,701
Következésképpen, és a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések, valamint a decentralizált ügynökségek figyelembevétele után az 1a. alfejezet kiadásainak felső határán belüli kerettartalék összege 76,0 millió euró.
1b. alfejezet
A kötelezettségvállalási előirányzatok az 1/2014. sz. számú módosító indítvánnyal módosított költségvetési tervezetben javasolt szinten kerülnek megállapításra az alábbi költségvetési sorok kivételével, amelyek mindegyike esetében 2,5 millió eurós kötelezettségvállalási előirányzatot állapítottak meg:
— 13 03 67 (Makroregionális stratégiák 2014–2020: az Európai Unió balti-tengeri stratégiája – technikai segítségnyújtás) és
— 13 03 68 (Makroregionális stratégiák 2014–2020: a Duna-régióra vonatkozó európai stratégia – technikai segítségnyújtás).
Ezenkívül további 134,9 millió euró összegű kötelezettségvállalási előirányzatot fogadtak el a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap számára (FEAD, 04 06. alcím). A vonatkozó összegű kötelezettségvállalási előirányzatok az Európai Szociális Alapból (ESZA, 04 02. alcím) kerülnek átcsoportosításra az alábbi lebontás szerint:
— 67,9 millió euró a 04 02 60. jogcímcsoport (Kevésbé fejlett régiók) számára
— 22,2 millió euró a 04 02 61. jogcímcsoport (Átmeneti régiók) számára
— 44,8 millió euró a 04 02 62. jogcímcsoport (Fejlettebb régiók) számára.
A rugalmassági eszköz 89,3 millió euró értékben igénybevételre kerül a Ciprusnak biztosítandó további segítségnyújtásra.
2. fejezet
A kötelezettségvállalási előirányzatok a Bizottság által a költségvetési tervezetben javasolt, a 2/2014. sz. számú módosító indítvánnyal módosított szinten kerülnek megállapításra az alábbi kivétellel:
— 05 08 80. jogcímcsoport (Az Unió részvétele a „Bolygónk élelmezése – Életre szóló energia” témájú, 2015. évi milánói világkiállításon), amely számára további 1 millió euró összegű kötelezettségvállalási előirányzatot hagytak jóvá.
Következésképpen, és a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések figyelembevétele után a 2. fejezet kiadásainak felső határán belüli kerettartalék összege 35,8 millió euró.
3. fejezet
A kötelezettségvállalási előirányzatok a Bizottság által a költségvetési tervezetben javasolt, a 2/2014. sz. számú módosító indítvánnyal módosított szinten kerülnek megállapításra az alábbiak kivételével:
millió euróban
Költségvetési sor
Megnevezés
Kötelezettségvállalási előirányzatok megerősítése
2014. évi ktg-vetési tervezet
2014. évi költségvetés
Különbözet
15 04 02
A kulturális és kreatív ágazatok támogatása Európa határain belüli és kívüli működésük, valamint a nemzetek közötti áramlás és mobilitás előmozdítása érdekében
52,922
53,922
1,000
15 04 03
MEDIA alprogram – A MEDIA program támogatása Európa határain belüli és kívüli működése, valamint a nemzetek közötti áramlás és mobilitás előmozdítása érdekében
102,321
103,321
1,000
16 02 01
Európa a polgárokért – a történelmi emlékezet és az uniós szintű polgári részvétel erősítése
21,050
23,050
2,000
16 03 01 01
Fellépések a multimédia területén
18,740
25,540
6,800
33 02 02
A megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elősegítése
30,651
31,151
0,500
Összesen
11,300
Következésképpen, és a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések, valamint a decentralizált ügynökségek figyelembevétele után a 3. fejezet kiadásainak felső határán belüli kerettartalék összege 7,0 millió euró.
4. fejezet
A kötelezettségvállalási előirányzatok a Bizottság által a költségvetési tervezetben javasolt, a 2/2014. sz. számú módosító indítvánnyal módosított szinten kerülnek megállapításra az alábbiak kivételével:
millió euróban
Költségvetési sor
Megnevezés
A kötelezettségvállalási előirányzatok növelése/csökkentése
2014. évi ktg-vetési tervezet
2014. évi költségvetés
Különbözet
01 03 02
Makroszintű pénzügyi támogatás
76,257
60,000
— 16,257
19 02 01
Reagálás válsághelyzetre és kialakulóban lévő válsághelyzetre (Stabilitási Eszköz)
201,867
204,337
2,470
19 02 02
A konfliktusmegelőzés, a válsághelyzetekre való felkészültség és a békeépítés támogatása (Stabilitási Eszköz)
22,000
22,494
0,494
19 05 01
Harmadik országokkal folytatott együttműködés az uniós és a közös érdekek előmozdítására és támogatására
100,511
106,109
5,598
21 02 01 01
Latin-Amerika – Szegénységcsökkentés és fenntartható fejlődés
205,735
0,000
— 205,735
21 02 01 02
Latin-Amerika – Demokrácia, jogállamiság, jó kormányzás és az emberi jogok tiszteletben tartása
48,259
0,000
— 48,259
21 02 02 01
Ázsia – Szegénységcsökkentés és fenntartható fejlődés
581,964
0,000
— 581,964
21 02 02 02
Ázsia – Demokrácia, jogállamiság, jó kormányzás és az emberi jogok tiszteletben tartása
154,699
0,000
— 154,699
21 02 03 01
Közép-Ázsia – Szegénységcsökkentés és fenntartható fejlődés
65,240
0,000
— 65,240
21 02 03 02
Közép-Ázsia – Demokrácia, jogállamiság, jó kormányzás és az emberi jogok tiszteletben tartása
4,911
0,000
— 4,911
21 02 04 01
Közel-Kelet – Szegénységcsökkentés és fenntartható fejlődés
37,305
0,000
— 37,305
21 02 04 02
Közel-Kelet – Demokrácia, jogállamiság, jó kormányzás és az emberi jogok tiszteletben tartása
13,107
0,000
— 13,107
21 02 05 01
Dél-Afrika – Szegénységcsökkentés és fenntartható fejlődés
22,768
0,000
— 22,768
21 02 05 02
Dél-Afrika – Demokrácia, jogállamiság, jó kormányzás és az emberi jogok tiszteletben tartása
2,530
0,000
— 2,530
21 02 06 01
Pánafrika – Szegénységcsökkentés és fenntartható fejlődés
85,210
0,000
— 85,210
21 02 06 02
Pánafrika – Demokrácia, jogállamiság, jó kormányzás és az emberi jogok tiszteletben tartása
9,468
0,000
— 9,468
21 02 07 01
Globális közjavak – Szegénységcsökkentés és fenntartható fejlődés
620,988
0,000
— 620,988
21 02 07 02
Globális közjavak – Demokrácia, jogállamiság, jó kormányzás és az emberi jogok tiszteletben tartása
19,036
0,000
— 19,036
21 02 07 03
Környezetvédelem és éghajlatváltozás
0,000
163,094
163,094
21 02 07 04
Fenntartható energia
0,000
82,852
82,852
21 02 07 05
A humán fejlődés
0,000
163,094
163,094
21 02 07 06
Élelmezésbiztonság és fenntartható mezőgazdaság
0,000
197,018
197,018
21 02 07 07
Migráció és menekültügy
0,000
46,319
46,319
21 02 08 01
Nem állami szereplők és helyi hatóságok – Szegénységcsökkentés és fenntartható fejlődés
183,452
0,000
— 183,452
21 02 08 02
Nem állami szereplők és helyi hatóságok – Demokrácia, jogállamiság, jó kormányzás és az emberi jogok tiszteletben tartása
61,151
0,000
— 61,151
21 02 08 03
A civil társadalom a fejlesztésben
0,000
212,399
212,399
21 02 08 04
Helyi hatóságok a fejlesztésben
0,000
36,366
36,366
21 02 09
Közel-Kelet
0,000
51,182
51,182
21 02 10
Közép-Ázsia
0,000
71,571
71,571
21 02 11
Pánafrika
0,000
97,577
97,577
21 02 12
Latin-Amerika
0,000
259,304
259,304
21 02 13
Dél-Afrika
0,000
25,978
25,978
21 02 14
Ázsia
0,000
537,057
537,057
21 02 15
Afganisztán
0,000
203,497
203,497
21 03 01 01
Mediterrán országok – Emberi jogok és mobilitás
205,355
211,087
5,731
21 03 01 02
Mediterrán országok – Szegénységcsökkentés és fenntartható fejlődés
680,400
687,811
7,411
21 03 01 03
Mediterrán országok – Bizalomépítés, biztonság, valamint konfliktusmegelőzés és -rendezés
75,950
80,199
4,249
21 03 01 04
A békefolyamat támogatása és pénzügyi támogatás Palesztina és az Egyesült Nemzetek Szervezetének a közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatala (UNRWA) számára
250,000
300,000
50,000
21 03 02 01
Keleti partnerség – Emberi jogok és mobilitás
240,841
247,067
6,226
21 03 02 02
Keleti partnerség – Szegénységcsökkentés és fenntartható fejlődés
335,900
339,853
3,953
21 03 02 03
Keleti partnerség – Bizalomépítés, biztonság, valamint konfliktusmegelőzés és -rendezés
11,800
12,966
1,166
21 03 03 03
A szomszédságban több országgal folytatott egyéb együttműködés támogatása
163,277
163,771
0,494
21 04 01
Az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának és felügyeletének javítása, valamint a demokratikus reformok támogatása
127,841
132,782
4,941
21 05 01
Globális és régiókon átnyúló biztonsági fenyegetések (Stabilitási Eszköz)
81,514
82,255
0,741
21 08 02
Koordináció és a fejlesztési kérdések tudatosításának elősegítése
11,700
13,331
1,631
22 02 01
Támogatás Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Szerbia és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság számára
22 02 01 01
A politikai reformok, valamint az uniós vívmányokhoz való fokozatos közelítés, azok elfogadása, végrehajtása és érvényesítése céljaira nyújtott támogatás
248,565
249,800
1,235
22 02 01 02
A gazdasági, társadalmi és területi fejlődés támogatása
248,565
249,800
1,235
22 02 03
Támogatás Törökországnak
22 02 03 01
A politikai reformok, valamint az uniós vívmányokhoz való fokozatos közelítés, azok elfogadása, végrehajtása és érvényesítése céljaira nyújtott támogatás
292,938
294,173
1,235
22 02 03 02
A gazdasági, társadalmi és területi fejlődés támogatása
292,938
294,173
1,235
22 03 01
Pénzügyi támogatás a ciprusi török közösség gazdasági fejlődésének előmozdítására
30,000
31,482
1,482
23 02 01
Gyors, hatékony és szükségletalapú humanitárius segítségnyújtás és élelmezési segély
859,529
874,529
15,000
Összesen
131,755
Következésképpen, és a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések figyelembevétele után a 4. fejezet kiadásainak felső határán belüli tartalékkeret összege 10,0 millió euró.
5. fejezet
A szakaszok létszámtervi álláshelyeit illetően a Bizottság által a költségvetési tervezetben javasolt, az 2/2014. sz. számú módosító indítvánnyal módosított szint kerül elfogadásra az Európai Parlament kivételével, amely esetében a saját olvasat kerül elfogadásra.
A kötelezettségvállalási előirányzatok a Bizottság által a költségvetési tervezetben javasolt, a 2/2014. sz. számú módosító indítvánnyal módosított szinten kerülnek megállapításra az alábbiak kivételével:
— A 2011-es és 2012-es bérkiigazítások lehetséges hatásaira vonatkozó összegek, amelyek ebben a szakaszban – a Bíróság döntéséig – nem szerepelnek az egyes szakaszok költségvetésében. Az egyeztetőbizottság elfogadja az alábbi 3.5. szakaszban foglalt együttes nyilatkozatot.
— Továbbá az egyéb szakaszok előirányzatait illetően az Európai Parlament által javasolt szint elfogadásra kerül az alábbiak kivételével:
— a Számvevőszék (V. szakasz) esetében a Tanács által javasolt csökkentési arány kerül elfogadásra.
— a Bíróság (IV. szakasz) esetében az Európai Parlament által javasolt 0,6 millió eurós csökkentést elvetik,
— az Európai Külügyi Szolgálat (X. szakasz) esetében az Európai Parlament által az Unió különleges képviselőire vonatkozó átcsoportosítások kivételével. Az egyeztetőbizottság elfogadja az alábbi 3.6. szakaszban foglalt együttes nyilatkozatot.
— Ezenkívül a Bizottság (III. szakasz) költségvetése három új jogcímet tartalmaz (30 01 16 01, 30 01 16 02, 30 01 16 03) az Európai Parlament által annak olvasata során javasolt, vonatkozó előirányzatokkal.
Következésképpen, és a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések figyelembevétele után az 5. fejezet kiadásainak felső határán belüli kerettartalék összege 316,8 millió euró.
Az AST/SC tisztségcsoport létrehozása
Az összes uniós intézmény és testület létszámterve módosulni fog, hogy figyelembe lehessen venni a személyzeti szabályzatban létrehozott új AST/SC tisztségcsoportot a 2/2014. sz. módosító indítványban javasoltaknak megfelelően.
6. fejezet
A kötelezettségvállalási előirányzatok a Bizottság által a költségvetési tervezetben javasolt szinten kerülnek megállapításra.
1.4. Különleges eszközök
A sürgősségisegély-tartalékra és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapra (EGAA) vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok a Bizottság által a költségvetési tervezetben javasolt szinten kerülnek megállapításra.
1.5. Kifizetési előirányzatok
A kifizetési előirányzatok teljes összege a 2014. évi költségvetésben 135 504 613 000 euró.
A kifizetési előirányzatok költségvetési tételek közötti 2014-es alábbi elosztásához a Tanács költségvetési tervezettel kapcsolatos álláspontját használták fel:
1. Elsőként, figyelembe kell venni a nem differenciált kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok megállapított szintjét, amelyek esetében a kifizetési előirányzatok szintje természetszerűleg azonos a kötelezettségvállalásokéval.
2. Hasonlóképpen, ugyanez vonatkozik a decentralizált ügynökségekre, amelyek esetében a kifizetési előirányzatokban megadott uniós hozzájárulás a fenti 1.2. szakaszban javasolt szinten kerül megállapításra.
3. Minden új kísérleti projekt és előkészítő intézkedés vonatkozásában a kifizetési előirányzatok szintje a vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzat 50%-a vagy a Parlament által javasolt szint, amennyiben az ennél alacsonyabb; a már folyamatban levő kísérleti projektek és előkészítő intézkedések meghosszabbítása tekintetében a kifizetési előirányzatok szintje a költségvetési tervezetben meghatározott szint plusz a megfelelő új kötelezettségvállalási előirányzatok 50%-a vagy a Parlament által javasolt összeg, amennyiben az ennél alacsonyabb.
4. A kifizetési előirányzatok esetében az alábbi konkrét összegek kerülnek elfogadásra:
a. az Európai Unió Szolidaritási Alapjára elkülönített kifizetési előirányzatok 2014-es összege 150 millió EUR;
b. a közös technológiai kezdeményezések számára elkülönített kifizetési előirányzatok mértéke az 1/2014. sz. módosító indítványban javasolt szinten kerül megállapításra, míg a nemzetközi halászati megállapodások számára elkülönített kifizetési előirányzatok mértéke a 2/2014. sz. módosító indítványban javasolt szinten kerül megállapításra;
c. „A békefolyamat támogatása és pénzügyi támogatás Palesztina és az Egyesült Nemzetek Szervezetének a közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatala (UNRWA)” számára elkülönített kifizetési előirányzatok összege 200 millió euró;
d. a „Makroregionális stratégiák 2014–2020” tételre elkülönített kifizetések szintje a fenti 1.3. szakaszban az 1b. alfejezet alatt megállapított kötelezettségvállalások szintjének 50%-a;
e. a „Különleges éves rendezvények” tételre elkülönített kifizetések szintje a fenti 1.3. szakaszban az 1a. alfejezet alatt megállapított kötelezettségvállalások szintjének felel meg.
5. A (2)–(4) bekezdésben megállapított kifizetési előirányzatok szintje 285 millió eurós nettó hatással van az érintett kiadási tételekre a Tanács költségvetési tervezettel kapcsolatos álláspontjához képest. Figyelembe véve a kifizetési előirányzatok 135 504 613 000 eurós teljes összege és a Tanács költségvetési tervezettel kapcsolatos álláspontja közötti különbséget, a fennmaradó 215 millió euró a differenciált előirányzatokkal rendelkező valamennyi olyan költségvetési soron lehetővé teszi a kifizetési előirányzatok növelését, amelyek esetében nem állapítottak meg konkrét szabályokat a fenti (2)–(4) bekezdésben a Bizottság által javasolt költségvetési tervezet és a Tanács álláspontja közötti különbség arányában.
Az átfogó kompromisszum részeként az egyeztetőbizottság megállapodásra jutott a kifizetési előirányzatokról szóló, az alábbi 3.1. szakaszban foglalt együttes nyilatkozatról.
A Tanács tudomásul veszi az Európai Parlament és a Bizottság lenti, 3.2. szakaszban szereplő, kifizetési előirányzatokról szóló együttes nyilatkozatát.
1.6. Költségvetési megjegyzések
A költségvetési megjegyzések szövegén az Európai Parlament vagy a Tanács által végrehajtott módosítások az 1. mellékletben foglaltaknak megfelelően kerülnek elfogadásra. Ez annak tudomásul vételével történik, hogy a módosítások nem változtathatják meg vagy bővíthetik ki a jelenlegi jogalap hatályát, illetve nem befolyásolhatják az intézmények igazgatási önállóságát, továbbá, hogy a fellépések a rendelkezésre álló forrásokból fedezhetők.
1.7. Új költségvetési sorok
Ha az egyeztetőbizottság által megfogalmazott vagy a költségvetési hatóság két ága között az egyes olvasatok során született megállapodás eredményeként létrejött együttes következtetések másként nem rendelkeznek, a Bizottság költségvetés-tervezetében és az ahhoz tartozó 1. és 2/2014. számú módosító indítványokban javasolt költségvetési nómenklatúra a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések kivételével változatlan marad.
A nómenklatúra közösen elfogadott változásai az alábbi költségvetési sorokat érintik:
Költségvetési sor
Megnevezés
04 03 01 06Tájékoztatók és képzések a munkavállalói szervezetek számára
04 03 01 05
Vállalkozások képviselőinek tájékoztatása, a velük folytatott egyeztetés és részvételük
04 03 01 08
Munkaügyi kapcsolatok és szociális párbeszéd
15 02 01
A kiválóság előmozdítása és együttműködés az európai oktatás, képzés és ifjúságügy területén; a program jelentősége a munkaerő-piac szempontjából, valamint a fiatalok részvétele Európa demokratikus életében
15 02 01 01
Oktatás és képzés
15 02 01 02
Ifjúság
15 02 10
Különleges éves rendezvények
21 02 07 03
Környezetvédelem és éghajlatváltozás
21 02 07 04
Fenntartható energia
21 02 07 05
A humán fejlődés
21 02 07 06
Élelmezésbiztonság és fenntartható mezőgazdaság
21 02 07 07
Migráció és menekültügy
21 02 08 03
A civil társadalom a fejlesztésben
21 02 08 04
Helyi hatóságok a fejlesztésben
21 02 09
Közel-Kelet
21 02 10
Közép-Ázsia
21 02 11
Pánafrika
21 02 12
Latin-Amerika
21 02 13
Dél-Afrika
21 02 14
Ázsia
21 02 15
Afganisztán
30 01 16 01
Az Európai Parlament volt képviselőinek öregségi nyugdíja
30 01 16 02
Az Európai Parlament volt képviselőinek rokkantsági nyugdíja
30 01 16 03
Az Európai Parlament volt képviselőinek túlélő hozzátartozói nyugdíja
A Szociális párbeszéd megnevezésű új költségvetési sorhoz fűzött költségvetési megjegyzést, annak Bizottság által javasolt formájában, a melléklet tartalmazza.
1.8. Tartalékalapok
Az Európai Parlament által a 01 02 01. jogcímcsoport (A gazdasági és monetáris uniót – ideértve az eurót is – érintő koordináció, felügyelet és kommunikáció) esetében meghatározott 2 millió euró összegű tartalék elfogadásra kerül.
1.9. Bevételek
A költségvetés bevételi oldala a Bizottság által a költségvetési tervezetben javasolt, a 2/2014. sz. számú módosító indítvánnyal módosított szinten kerül elfogadásra az egyeztetőbizottság által elfogadott kifizetési szinthez történő hozzáigazítással.
2. 2013. évi költségvetés
A 8/2013. sz. költségvetés-módosítási tervezet a Tanács által javasolt összegekkel kerül elfogadásra.
A 9/2013. sz. költségvetés-módosítási tervezet a Tanács által javasolt összegekkel kerül elfogadásra az alábbi módosításokkal:
1. Elfogadásra kerül 200 millió euró összegű emelés a kutatás területén 2013-ban még nem teljesített kifizetési előirányzatok fedezésére az alábbi költségvetési sorokon:
Együttműködés – Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagok és új termelési technológiák
19,936 millió
08 06 01
Együttműködés – Környezetvédelem (az éghajlatváltozást is beleértve)
2,804 millió
08 10 01
Ötletek
41,884 millió
08 19 01
Kapacitások – A kutatási politikák következetes kidolgozásának támogatása
0,406 millió
09 04 01 01
Az információs és kommunikációs technológiák terén folytatott kutatási együttműködés támogatása (IKT – Együttműködés)
40,813 millió
10 03 01
A Közös Kutatóközpont (JRC) nukleáris tevékenységei
0,406 millió
15 07 77
Emberek
63,313 millió
Összesen
200 millió
2. 50 millió összegű kifizetési előirányzat átcsoportosítása kerül elfogadásra 2013-ban az alábbi költségvetési sorokról:
millió euróban
Költségvetési sor
Megnevezés
Kifizetési előirányzatok átcsoportosítása
2013. évi költségvetés
A 9/2013. sz. költségvetésmódosítás-tervezet
Különbözet
01 03 02
Makroszintű pénzügyi támogatás
10,000
04 05 01
Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA)
13,116
08 01 04 31
Kutatási Végrehajtó Ügynökség (REA)
3,915
08 01 05 01
A kutatási személyzettel kapcsolatos kiadások
7,230
08 01 05 03
A kutatásra fordított egyéb irányítási kiadások
15,739
Összesen
50,000
A kifizetési előirányzatoknak a 08 01. alcím (A „Kutatás” szakpolitikai területtel kapcsolatos igazgatási kiadások) javára történő 2013-as átcsoportosítása nem differenciált kiadásokat érint, ami a kötelezettségvállalási előirányzatok ennek megfelelő (–26,9 millió eurós) csökkentését eredményezi a fenti táblázat utolsó három során.
Az Európai Unió Szolidaritási Alapjára elkülönített 250 millió euró összegű kifizetési előirányzat a 2013-as költségvetésben szerepel, míg az Európai Unió Szolidaritási Alapjára elkülönített 150 millió összegű kifizetési előirányzatot a 2014-es költségvetés tartalmazza.
3. Nyilatkozatok
3.1. A kifizetési előirányzatokról szóló együttes nyilatkozat
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság emlékeztet az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 323. cikkében rögzített közös felelősségére, miszerint „az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság feladata annak biztosítása, hogy az Unió harmadik felekkel szembeni jogi kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges pénzügyi eszközök rendelkezésre álljanak”.
Az Európai Parlament és a Tanács emlékeztet, hogy a végrehajtás során biztosítani kell, hogy a kifizetések rendezetten történjenek, elkerülve a fennálló kötelezettségvállalások („RAL”) rendellenes átvitelét a 2015-ös költségvetésbe. Ennek érdekében adott esetben igénybe fogják venni a többek között a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 13. cikkében szereplő különféle rugalmassági mechanizmusokat.
Az Európai Parlament és a Tanács megállapodnak abban, hogy a 2104-es kifizetési előirányzatok összege 135 504 613 000 EUR. Kérik a Bizottságot, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet tervezete és a költségvetési rendelet rendelkezései alapján tegye meg a szükséges lépéseket a Szerződésben ráruházott feladatok teljesítése érdekében, és hogy miután megvizsgálta az adott előirányzatok átcsoportosításának lehetőségét, különös tekintettel egyes előirányzatok esetlegesen várható alulteljesítésére (költségvetési rendelet 41. cikkének (2) bekezdése), egy költségvetési módosításban kérjen további kifizetési előirányzatokat, amennyiben a 2014-es költségvetésben szereplő előirányzatok nem elegendőek a kiadások fedezésére.
Az Európai Parlament és a Tanács a kifizetési előirányzatok elmaradásának megelőzése érdekében a lehető legrövidebb időn belül állást foglal valamennyi költségvetésmódosítás-tervezetről. Az Európai Parlament és a Tanács vállalja, hogy a lehető leggyorsabban lebonyolítja a kifizetési előirányzatok esetleges átcsoportosítását, beleértve a pénzügyi keret fejezeti közötti átcsoportosításokat is, hogy a költségvetésben szereplő kifizetési előirányzatokat a lehető legjobban lehessen felhasználni és összhangba lehessen hozni azokat a tényleges végrehajtással és igényekkel.
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság az év során aktívan nyomon fogja követni a 2014-es költségvetés végrehajtását, különös tekintettel az 1b. alfejezetre (Gazdasági, társadalmi és területi kohézió) és a 2. fejezetben (Fenntartható növekedés: természeti erőforrások) szereplő vidékfejlesztésre. Ez célzott intézményközi ülések formájában fog testet ölteni, az intézményközi megállapodás mellékletének 36. pontja alapján, melyek során áttekintik a kifizetések végrehajtását és a módosított előrejelzéseket.
3.2. Az Európai Parlament és a Bizottság nyilatkozata a kifizetési előirányzatokról
Az Európai Parlament és a Tanács emlékeztet arra, hogy a lehető legcélzottabb és legnagyobb rugalmasságra van szükség a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretben. A jogalkotási hatóság által elfogadott javasolt jogalap megváltoztatása további nyomást fog helyezni a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretben szereplő kifizetési küszöbértékekre. A 2014–2020-as kohéziós politika jogalkotási csomagjának véglegesítése keretében és figyelembe véve a kkv-kezdeményezés esetleges hatását, a Bizottság nyilatkozatot adott ki a teljesítéshez kötött tartalékról és az előfinanszírozási szintről kötött megállapodásnak a kifizetési igényekre gyakorolt hatásairól. Míg e változások hatása a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretben szereplő további kifizetési előirányzatokra összességében valószínűleg csekély lesz, a Bizottság megállapítja, hogy a kifizetések globális szintjének éves ingadozását a kifizetésekre vonatkozó teljes tartaléksáv igénybevételével kellene kezelni. Szükség esetén a Bizottság igénybe veheti a rugalmassági eszközt és a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet tervezetében szereplő rendkívüli tartalékot is.
A Bizottság ezért kiigazító intézkedéseket szándékozik javasolni a végrehajtás vonatkozásában, a szükséges mértékben felhasználva az új többéves pénzügyi keretben szereplő valamennyi eszközt. 2014 során a Bizottság a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet tervezetének 13. cikke alapján esetleg javasolhatja a rendkívüli tartalék igénybe vételét.
3.3. A Tanács nyilatkozata a kifizetési előirányzatokról
A Tanács emlékeztet, hogy a speciális eszközöket csak valóban váratlanul felmerülő körülmények esetén lehet igénybe venni.
Emlékeztet, hogy a rendkívüli tartalék nem eredményezheti a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok teljes küszöbértékeinek meghaladását.
A különleges eszközök vonatkozásában a Tanács megjegyzi, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet tervezete 3. cikkének (2) bekezdése rögzíti, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatokat az adott fejezetek felső korlátain felül lehet bevinni a költségvetésbe.
3.4. Közös nyilatkozat a decentralizált ügynökségekről
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság emlékeztet valamennyi uniós intézmény, szervezet és ügynökség alkalmazotti létszáma öt év alatt 5%-kal történő fokozatos csökkentésének jelentőségére, amint az a költségvetési fegyelemről, a költségvetési kérdésekben folytatott együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodás tervezetének 23. pontjában szerepel.
Az Európai Parlament és a Tanács vállalja, hogy fokozatosan végrehajtja az említett 5%-os létszámcsökkentést a 2013–2017-es időszakban, ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy az ügynökséges megfelelően működjenek, hogy végre tudják hajtani a jogalkotási hatóság által rájuk bízott feladatokat. Emiatt úgy vélik, hogy további, többek között strukturális intézkedésekre lehet szükség e csökkentés teljesítése érdekében a decentralizált ügynökségeknél. Ezért a Bizottság továbbra is értékelni fogja egyes meglévő ügynökségek összevonásának és/vagy felszámolásának lehetőségét és/vagy szinergiák kialakításának más módjait.
Az intézményközi munkacsoport munkájának nyomán, amelynek eredményeként 2012 júliusában elfogadták a decentralizált ügynökségekkel kapcsolatos közös megközelítést, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság egyetért abban, hogy az egységes megközelítés biztosítása érdekében szorosabban és folyamatosabban kell ellenőrizni a decentralizált ügynökségek tevékenységét. Vonatkozó előjogaik sérelme nélkül, egyetértenek abban, hogy speciális intézményközi munkacsoport létrehozására van szükség az ügynökségek objektív kritériumokra alapuló, egyértelmű fejlődési útjának meghatározása érdekében. A csoportnak elsősorban az alábbi témákat kell megvitatnia:
— A létszámtervek egyenkénti értékelése;
— A jogalkotási hatóság által az egyes ügynökségekre bízott további feladatok ellátásához szükséges előirányzatok és személyzet biztosításának módja;
— A teljes mértékben vagy részben díjakból finanszírozott ügynökségek kezelése;
— Az ügynökségek adminisztratív struktúrája, finanszírozási modellek, a bevételek kezelése;
— Az igények újraértékelése; esetleges összevonások/felszámolások; feladatok átadása a Bizottságnak.
Az Európai Parlament és a Tanács jogalkotási és költségvetési hatóságként hozott döntései során megfelelően figyelembe fogja venni az intézményközi munkacsoport által elért eredményeket.
3.5. Közös nyilatkozat az 5. fejezetről és a fizetéskiigazításokról
Az Európai Parlament és a Tanács egyetért abban, hogy az Európai Bíróság előtt levő ügyek eredményétől függően a 2011-re javasolt 1,7%-os és a 2012-re javasolt 1,7%-os fizetéskiigazításokhoz kapcsolódó előirányzatokat most nem illesztik be a 2014-es költségvetésbe.
Amennyiben a Bíróság a Bizottságnak ad igazat, a Bizottság 2014-ben költségvetési módosítást fog benyújtani a javasolt fizetéskiigazítások fedezésére valamennyi szakasz vonatkozásában. Ebben az esetben az Európai Parlament és a Tanács vállalja, hogy gyorsan eljár a vonatkozó költségvetési módosítás tervezete vonatkozásában.
3.6. Közös nyilatkozat az EU különleges képviselőiről
A Parlament és a Tanács egyetértenek abban, hogy a 2015-ös költségvetési eljárás során megvizsgálják az Európai Unió különleges képviselőire vonatkozó előirányzatok átcsoportosítását a Bizottság költségvetéséből (III. szakasz) az Európai Külügyi Szolgálat költségvetésébe (X. szakasz).
1. melléklet – A költségvetési megjegyzések módosítása
A közös következtetések 1.6 szakasza alapján, összehasonlítva a Tanács és a Parlament által megszavazott költségvetési megjegyzésekkel, az alábbi módosításokat fogadták el:
1A. fejezet
04 03 01 05
Tájékoztató és képzési intézkedések a munkavállalói szervezetek számára
Megjegyzések
Ez az előirányzat a munkavállalói szervezeteket – köztük a tagjelölt országok munkavállalói szervezeteinek képviselőit – érintő tájékoztatási és képzési intézkedésekre fordított kiadások fedezésére szolgál, az Unió szociális dimenziójának fellépéseikeretében végrehajtott uniós cselekvésekből végrehajtásából fakadóan. Ezek az intézkedések segítséget nyújtanak a munkavállalói szervezeteknek az európai foglalkoztatási és szociálpolitika előtt álló átfogó problémák kezelésében az Európa 2020 stratégia és a szociálpolitikai menetrend értelmében és a gazdasági válság következményeinek kezelésével kapcsolatos uniós kezdeményezések keretében.
Az előirányzat célja továbbá a két szakszervezeti intézet, az ETUI (European Trade Union Institute – Európai Szakszervezeti Intézet) és az EZA (European Centre for Workers’ Questions – Munkavállalókat érintő kérdések európai központja) munkaprogramjainak támogatása. A két intézetet azzal a céllal hozták létre, hogy megkönnyítsék az európai szintű képzés és kutatás segítségével történő kapacitásnövelést, és jobban bevonják a munkavállalók képviselőit a döntéshozatali folyamatokba a tagjelölt országokban is.
Az előirányzat különösen az alábbiak fedezésére szolgál:
– a két szakszervezeti intézet, az ETUI (European Trade Union Institute – Európai Szakszervezeti Intézet) és az EZA (European Centre for Workers’ Questions – Munkavállalókat érintő kérdések európai központja) munkaprogramjainak támogatása. A két intézetet azzal a céllal hozták létre, hogy megkönnyítsék az európai szintű képzés és kutatás segítségével történő kapacitásnövelést, és jobban bevonják a munkavállalók képviselőit az európai kormányzásba,
– a munkavállalói szervezeteket – köztük a tagjelölt országok munkavállalói szervezeteinek képviselőit – érintő tájékoztatási és képzési intézkedések az Unió szociális dimenziójának megvalósítása keretében végrehajtott uniós fellépések végrehajtásából fakadóan,
– a tagjelölt országok szociális partnereit érintő intézkedések, kifejezetten az uniós szintű szociális párbeszéd ösztönzése céljából. Célja még, hogy előmozdítsa a nők és férfiak egyenlő részvételét a munkavállalói szervezetek döntéshozói testületeiben.
Jogalap
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 154. cikke értelmében a Bizottságra közvetlenül átruházott különleges hatáskörökből adódó feladat.
Az ESZAK Főhatósága és a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Nemzetközi Munkabiztonsági és Munka-egészségügyi Információs Központja (CIS) között 1959-ben létrejött egyezmény.
A munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv (HL L 183., 1989.6.29., 1. o.) és a kapcsolódó irányelvek.
A hajók fedélzetén a jobb orvosi ellátás biztosítását célzó biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekről szóló, 1992. március 31-i 92/29/EGK tanácsi irányelv (HL L 113., 1992.4.30., 19. o.).
04 03 01 06
Vállalkozások képviselőinek tájékoztatása, a velük folytatott egyeztetés és részvételük
Megjegyzések
Ez az előirányzat olyan finanszírozási műveletek fedezésére szolgál, amelyek megteremtik a munkavállalók vállalkozásokba való bevonásának feltételeit az Európai Üzemi Tanácsról szóló 97/74/EK és 2009/38/EK irányelv, az európai részvénytársaságban, illetve az európai szövetkezetben való munkavállalói részvételről szóló 2001/86/EK és 2003/72/EK irányelv, az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló 2002/14/EK irányelv és a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2005/56/EK irányelv 16. cikke előmozdításával.
Ez az előirányzat olyan intézkedések finanszírozásának fedezésére szolgál, amelyek célja a több tagállamban működő vállalkozásokon belül a munkavállalók és munkáltatók képviselői közötti transznacionális együttműködés megerősítése a tájékoztatás, konzultáció és munkavállalói részvétel tekintetében. Ebben az összefüggésben transznacionális tájékoztatási, konzultációs és részvételi szervek tárgyalóinak és képviselőinek rövid képzéseit lehet támogatni. E tevékenységekbe tagjelölt országok szociális partnerei is bekapcsolódhatnak. Ezen előirányzatot fel lehet használni olyan intézkedések finanszírozására, amelyek lehetővé teszik a szociális partnerek számára, hogy gyakorolhassák jogaikat és kötelezettségeiket a munkavállalói részvétel vonatkozásában, különösen az európai üzemi tanácsok és a kkv-k keretei között, hogy megismertessék őket a transznacionális vállalati megállapodásokkal, és megerősítsék együttműködésüket a munkavállalói részvételt szabályozó uniós jog tekintetében.
Ezenkívül fel lehet használni a munkavállalói részvétellel kapcsolatos szakértelem fejlesztését célzó intézkedések finanszírozására a tagállamok között, elősegítve az érintett hatóságok és érdekelt felek közötti együttműködést és a kapcsolatok erősítését az uniós intézményekkel, a végrehajtás támogatása és a munkavállalói részvételt szabályozó uniós jog hatékonyságának javítása érdekében.
Az előirányzat különösen az alábbiak fedezésére szolgál:
— olyan intézkedések, amelyek megteremtik a vállalati szintű szociális párbeszéd és a munkavállalók vállalkozásokba való megfelelő bevonásának feltételeit az Európai Üzemi Tanácsról szóló 2009/38/EK irányelv, az európai részvénytársaságban, illetve az európai szövetkezetben való munkavállalói részvételről szóló 2001/86/EK és 2003/72/EK irányelv, az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló 2002/14/EK irányelv, a csoportos létszámcsökkentésről szóló 98/59/EK irányelv, valamint a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2005/56/EK irányelv 16. cikke szerint.
– olyan kezdeményezések, amelyek célja a több tagállamban működő vállalkozásokon belül a munkavállalók és munkáltatók képviselői közötti transznacionális együttműködés megerősítése a tájékoztatás, konzultáció és munkavállalói részvétel tekintetében, és ebben az összefüggésben transznacionális tájékoztatási, konzultációs és részvételi szervek tárgyalóinak és képviselőinek rövid képzései. E tevékenységekbe tagjelölt országok szociális partnerei is bekapcsolódhatnak.
– olyan intézkedések, amelyek lehetővé teszik a szociális partnerek számára, hogy gyakorolhassák jogaikat és kötelezettségeiket a munkavállalói részvétel vonatkozásában, különösen az európai üzemi tanácsok keretei között, hogy megismertessék őket a transznacionális vállalati megállapodásokkal, és megerősítsék együttműködésüket a munkavállalói részvételt szabályozó uniós jog tekintetében,
– a munkavállalók vállalkozásokba való bevonását előmozdító tevékenységek,
– a munkavállalói részvétellel kapcsolatos innovatív intézkedések a változásokra való felkészülés támogatása céljából, valamint az uniós szintű vállalkozások és uniós szintű vállalkozáscsoportok átalakításával, egyesülésével, felvásárlásaival, valamint telephelyeinek áthelyezésével kapcsolatos viták megelőzése és rendezése érdekében,
– a szociális partnerek által a gazdasági válság következményeinek – például a tömeges elbocsátások – orvoslását, illetve a befogadó, fenntartható és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulást szolgáló, a munkavállalói részvételt ösztönző megoldások kidolgozása céljából folytatott együttműködés erősítését szolgáló intézkedések,
– információk és bevált gyakorlatok transznacionális cseréje a vállalati szintű szociális párbeszéd szempontjából releváns témákban.
Jogalap
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 154. és 155. cikk értelmében a Bizottságra közvetlenül átruházott különleges hatáskörökből adódó feladat.
Az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 94/45/EK irányelv Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságára történő kiterjesztéséről szóló, 1997. december 15-i 97/74/EK tanácsi irányelv (HL L 10., 1998.1.16., 22. o.).
Az európai részvénytársaság statútumának a munkavállalói részvételre vonatkozó kiegészítéséről szóló, 2001. október 8-i 2001/86/EK tanácsi irányelv (HL L 294., 2001.11.10., 22. o.).
A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 98/59/EK irányelv (HL L 225., 1998.8.12., 16. o.).
A munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2001/23/EK irányelv (HL L 82., 2001.3.22., 16. o.)
Az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló, 2002. március 11-i 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 80., 2002.3.23., 29. o.).
Az európai szövetkezet statútumának a munkavállalói részvétel tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2003. július 22-i 2003/72/EK tanácsi irányelv (HL L 207., 2003.8.18., 25. o.).
A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló, 2005. október 26-i 2005/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 310., 2005.11.25., 1. o.).
Az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló, 2009. május 6-i 2009/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás) (HL L 122., 2009.5.16., 28. o.).
Az ESZAK Főhatósága és a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Nemzetközi Munkabiztonsági és Munka-egészségügyi Információs Központja (CIS) között 1959-ben létrejött egyezmény.
04 03 01 08
Munkaügyi kapcsolatok és szociális párbeszéd
Megjegyzések
E tevékenység célja a szociális párbeszéd szerepének megerősítése, valamint a szociális partnerek közötti uniós szintű megállapodások és egyéb együttes fellépések ösztönzése.Ez az előirányzat a szociális partnereknek az európai foglalkoztatási stratégiában való részvétele, valamintA finanszírozott fellépések a szociális partnerek szervezeteit segítik az európai foglalkoztatási és szociálpolitika előtt álló átfogó problémák kezelésében az Európa 2020 stratégia és a szociálpolitikai menetrend értelmében, a gazdasági válság következményeinek kezelésével kapcsolatos uniós kezdeményezések keretében, és hozzájárulnak a munkaügyi kapcsolatokkal foglalkozó intézményekre és gyakorlatokra vonatkozó ismeretek fejlesztéséhez és terjesztéséhez. Célja, hogy az Unió működéséről szóló szerződés 154. cikkével összhangban fedezze az iparági és ágazati szinten megvalósuló szociális párbeszédet előmozdító juttatásokat. Az előirányzatokat ezért az e célok elérését célzó egyeztetésekre, találkozókra, tárgyalásokra és egyéb tevékenységekre fordítják.
Emellett, ez az előirányzat a munkaügyi kapcsolatok terén megvalósuló fellépések támogatására szolgál – különösen azokéra, amelyek célja a szaktudás és az uniós szinten jelentős információk cseréjének fejlesztése.
Az előirányzat a tagjelölt országok szociális partnereit érintő intézkedések finanszírozásának fedezésére is szolgál, kifejezetten az uniós szintű szociális párbeszéd ösztönzése céljából. E célkitűzések megvalósítása során a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő megközelítést kell alkalmazni, ezért célja még, hogy előmozdítsa a nők és férfiak egyenlő részvételét a szakszervezetek és a munkaadói szervezetek döntéshozói testületeiben. Ez az utóbbi két összetevő horizontális jellegű.
E célkitűzések alapján két alprogramot határoztak meg:
– az európai szociális párbeszéd támogatása
– a szakismeret fejlesztése a munkaügyi kapcsolatok terén.
Az előirányzat különösen az alábbiak fedezésére szolgál:
– kutatásokkal, konzultációkkal, szakértői találkozókkal, tájékoztatásokkal, kiadványokkal és egyéb, a fenti célkitűzéshez közvetlenül kapcsolódó műveletekkel vagy e költségvetési tétel alá tartozó intézkedésekkel kapcsolatos, valamint bármely más olyan technikai és igazgatási jellegű kiadások, amelyekhez nem kapcsolódnak olyan hatósági feladatok, amelyeket a Bizottság eseti jellegű szolgáltatási szerződések keretében kiszervezett,
– a szociális partnerek ágazatközi és ágazati szinten megvalósuló szociális párbeszédet ösztönző fellépései (beleértve a szociális partnerek kapacitásának megerősítését),
– a munkaügyi kapcsolatokkal foglalkozó intézményekre és a munkaügyi gyakorlatokra vonatkozó ismeretek javítására irányuló fellépések az Unióban és az eredmények terjesztése,
– a tagjelölt országok szociális partnereit érintő intézkedések, kifejezetten az uniós szintű szociális párbeszéd ösztönzése céljából. Célja még, hogy előmozdítsa a nők és férfiak egyenlő részvételét a szakszervezetek és a munkaadói szervezetek döntéshozói testületeiben,
– a munkaügyi kapcsolatok terén hozott intézkedéseket támogató fellépések finanszírozása – különösen azoké, amelyek célja a szaktudás és az uniós szinten jelentős információk cseréjének fejlesztése.
Jogalap
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 154. és 155. cikk értelmében a Bizottságra közvetlenül átruházott különleges hatáskörökből adódó feladat.
15 02 10
Különleges éves rendezvények
Megjegyzések
Az e költségvetési tételhez kapcsoló megjegyzések az alábbiak:
Az alábbi szöveg beillesztése:
Az előirányzat célja a különleges éves sportesemények támogatására szolgáló intézkedések költségeinek fedezése.
Az európai MOZGÁS hét a tömegsportot és a testmozgást, illetve az európai polgárokra és társadalmakra gyakorolt pozitív hatásukat népszerűsítő, egész Európára kiterjedő esemény.
A 2014. évi MOZGÁS hét – azon célkitűzés részeként, hogy 2020-ig további 100 millió európai váljon aktívvá a sport és a testmozgás területén – alulról építkező megközelítés, amely a sport és a testedzés széleskörű ünneplésébe vonja be a helyi közösségeket, sportklubokat, iskolákat, munkahelyi közösségeket és városokat. Az európai „NowWeMove” (MOZGÁSBAN VAGYUNK) kampány szerves része, így pedig fenntartható módon járul ahhoz, hogy az európai polgárok testedzésben aktívabbak és egészségesebbek legyenek.
A 2014-es MOZGÁS hét a 28 uniós tagállam legalább 150 városában minimum 300 eseményre terjed ki, új sportágakat és testedzési kezdeményezéseket ismertet, és a már aktuális sikeres fellépések sokaságára is felhívja a figyelmet.
Különleges éves rendezvény: A belgiumi Antwerpenben megrendezendő 2014. évi Európai Nyári Speciális Olimpiai Játékok
Ez az előirányzat a különleges éves rendezvényekként támogatott intézkedések költségeinek fedezésére szolgál. A 2 000 000 eurós összeg a többévente megrendezésre kerülő Európai Nyári Speciális Olimpiai Játékok antwerpeni (Belgium) megrendezésének (2014. szeptember 13–20.) társfinanszírozását szolgálja. Ez a támogatás lehetővé teszi mind a 28 tagállam részt vevő sportolóinak edzését, felkészülését és a belgiumi játékokon való részvételét is.
A rendezvényen 58 ország 2000 sportolója és küldöttsége lesz jelen; a versenyek 10 napon át zajlanak majd. Több mint 4000 önkéntes fog segíteni abban, hogy ez a több sportágra kiterjedő esemény egyedülálló legyen. A sportprogramok mellett más tudományos, oktatási és családi programokat is tartanak. A rendezvény vendéglátója Antwerpen lesz, a sportolók elszállásolásában pedig 30 belga város vesz részt. Az olimpia előtt, alatt és után számos különleges eseményre kerül sor.
Az Európai Parlament 2013. november 20-i állásfoglalása a Rugalmassági Eszköz igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2013)0647 – C7-0302/2013 – 2013/2223(BUD))
– tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó, a Bizottság által 2013. június 28-án előterjesztett és a 2013. szeptember 18-án benyújtott 1. számú módosító indítvánnyal (COM(2013)0644) módosított általános költségvetési tervezetére (COM(2013)0450),
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0647 – C7-0302/2013),
– tekintettel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(1), és különösen annak 11. cikkére,
– tekintettel a költségvetési fegyelemről, a költségvetési kérdésekben történő együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodásra(2) és különösen annak 12. pontjára,
– tekintettel a 2014-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezettel kapcsolatos, 2013. október 23-án elfogadott álláspontjára,
– tekintettel az egyeztetőbizottság által 2013. november 12-én jóváhagyott közös szövegtervezetre (16106/2013 ADD 1-5 – C7-0413/2013),
– tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A7-0388/2013),
A. mivel a kötelezettségvállalási előirányzatok 1b. alfejezet alatti átcsoportosításával kapcsolatos valamennyi lehetőség mérlegelését követően szükségesnek tűnik a Rugalmassági Eszköz kötelezettségvállalási előirányzatok javára történő igénybevétele;
B. mivel a Bizottság javaslatot tett a Rugalmassági Eszköz igénybevételére az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésében szereplő forrásoknak a strukturális alapok keretében végrehajtott ciprusi programok tekintetében történő, az 1b. alfejezet felső korlátján felül 78 000 000 euróval való kiegészítése céljából, a strukturális alapokból 2014-ben Ciprusnak nyújtandó további, összesen 100 000 000 eurós támogatás biztosítása érdekében;
1. megállapítja, hogy az 1b. alfejezet 2014-es felső kötelezettségvállalási előirányzatok határértékei – korlátozott számú költségvetési jogcím kötelezettségvállalásainak mérsékelt megerősítése és számos egyéb költségvetési sor csökkentése ellenére sem – teszik lehetővé a Parlament és a Tanács által kijelölt fontos és sürgős uniós politikai prioritások megfelelő szintű finanszírozását;
2. egyetért a Rugalmassági Eszköz kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében /történő igénybevételével – az 1b. alfejezet alatt – a strukturális alapok keretében végrehajtott ciprusi programok összesen 89 330 000 euró összegű finanszírozására;
3. ismételten hangsúlyozza, hogy az eszköz igénybevétele a 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet 11. cikkének megfelelően újfent felhívja a figyelmet annak alapvető szükségességére, hogy az uniós költségvetésnek egyre rugalmasabbá kell válnia;
4. jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;
5. utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá e határozatot, és gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;
6. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a melléklettel együtt a Tanácsnak és a Bizottságnak.
MELLÉKLET/
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
a Rugalmassági Eszköz igénybevételéről
(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, 2014/97/EU határozat.)
9/2013. számú költségvetés-módosítási tervezet: Az Unió Szolidaritási Alapjának igénybevétele Románia javára (aszály és erdőtüzek 2012-ben), továbbá Németország, Ausztria és a Cseh Köztársaság javára (a 2013. májusi és júniusi árvizek)
Az Európai Parlament 2013. november 20-i állásfoglalása az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre vonatkozó, 9/2013. számú költségvetés-módosítási tervezetéről (III. szakasz – Bizottság) szóló tanácsi álláspontról (14872/2013 – C7-0388/2013 – 2013/2257(BUD))
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,
– tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),
– tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére, amelyet 2012. december 12-én fogadtak el véglegesen(2),
– tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra(3) (a továbbiakban: intézményközi megállapodás),
– tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre vonatkozó, 9/2013. számú költségvetés-módosítási tervezetére, amelyet a Bizottság 2013. október 3-án fogadott el (COM(2013)0691),
– tekintettel a Tanács által 2013. október 30-án elfogadott, a 9/2013. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló álláspontra (14872/2013 – C7-0388/2013),
– tekintettel az egyeztetőbizottság által 2013. november 12-én jóváhagyott közös következtetésekre(4),
– tekintettel eljárási szabályzata 75b. cikkére,
– tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A7-0390/2013),
A. mivel a 2013. évi 9. számú költségvetés-módosítási tervezet (9/2013. sz. KMT) az EU Szolidaritási Alapjának (a továbbiakban: az Alap) 400,5 millió euró értékben történő igénybevételére vonatkozik kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában a 2012 nyarán bekövetkező aszállyal és erdőtüzekkel kapcsolatosan Románia, illetve a 2013. májusi–júniusi áradásokra tekintettel Németország, Ausztria és a Cseh Köztársaság javára,
B. mivel a 9/2013. számú költségvetés-módosítási tervezet célja ezen költségvetési kiigazítás előírások szerinti belefoglalása a 2013. évi költségvetésbe,
1. tudomásul veszi a 9/2013. számú költségvetés-módosítási tervezetet a Bizottság által benyújtott formában;
2. felszólítja a Tanácsot, hogy hagyjon fel álláspontjának az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (3) bekezdése szerinti, jogi aktus formájában történő ismertetésével, minthogy ez a Bíróság C-77/11. sz. Tanács kontra Parlament ügyben 2013. szeptember 17-én hozott ítéletében kifejtett értelmezés alapján nincs összhangban az EUMSZ 314. cikkével; emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 314. cikkének (3) bekezdése szerinti álláspont előkészítő aktusnak minősül, amely elfogadásának időpontjától kezdve érvényes; hangsúlyozza, hogy el fog utasítani és figyelmen kívül fog hagyni a Tanács által kezdeményezett minden olyan záradékot, amellyel egy költségvetési eljárásban álláspontjának érvényességét egy másik költségvetés, költségvetés-módosítás vagy jogalkotási javaslat Parlament általi előzetes jóváhagyásától próbálja függővé tenni;
3. helyteleníti a 9/2013. számú költségvetés-módosítási tervezetre vonatkozó, a Bizottság javaslatát módosító tanácsi álláspontot, amelynek célja, hogy az Alap igénybevételét teljes mértékben finanszírozza a 2013 végéig a tervezetthez képest alacsonyabb végrehajtási arányt mutató, a Bizottság által a 2013. évi globális átcsoportosításra irányuló javaslatban (DEC 26/2013) megnevezett költségvetési tételekből történő átcsoportosítás révén;
4. támogatja az egyeztetőbizottság 2013. november 12-i ülésének keretében elért megállapodást, amelynek célja, hogy ezt az igénybevételt 250,5 millió euró összegű 2013. évi kifizetési előirányzat átcsoportosításával, illetve 150 millió euró összegű 2014. évi új előirányzat bevonásával finanszírozza; elégedetten állapítja meg, hogy ez meg fogja engedni a globális átcsoportosításban azonosított 200 millió euró összegű kutatási igény finanszírozását, ezáltal lehetővé téve különösen számos új kutatási szerződés aláírását még ebben az évben;
5. hangsúlyozza azonban, hogy fenntartja azt az elvi álláspontját, hogy a külön eszközök, mint például az Alap támogatását a többéves pénzügyi keret felső határát meghaladóan kell szerepeltetni a költségvetésben, és nem támogatja a Tanácsnak a 2014. évi költségvetésről szóló közös következtetésekhez mellékelt, kifizetési előirányzatokkal kapcsolatos egyoldalú nyilatkozatát;
6. ezért az alábbiak szerint módosítja a Tanács álláspontját:
(millió euró)
Költségvetési sor
Megnevezés
CA
PA
06 06 02 03
SESAR közös vállalkozás
12,458
08 02 02
Együttműködés – Egészségügy – Az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító közös vállalkozás
17,981
08 04 01
Együttműködés – Nanotudományok, nanotechnológiák, eszközök és új termelési technológiák
19,936
08 06 01
Együttműködés — Környezetvédelem (az éghajlatváltozást is beleértve)
2,804
08 10 01
Ötletek
41,884
08 19 01
Kapacitások – A kutatási politikák következetes fejlődésének támogatása
0,406
09 04 01 01
Az információs és kommunikációs technológiák terén folytatott kutatási együttműködés támogatása (IKT-k – Együttműködés)
40,813
10 03 01
A Közös Kutatóközpont (JRC) nukleáris tevékenységei
0,406
15 07 77
Emberek
63,313
13 06 01
Az Európai Unió Szolidaritási Alapja – Tagállamok
— 150,000
01 03 02
Makroszintű pénzügyi segítségnyújtás
— 10,000
04 05 01
Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA)
— 13,116
08 01 04 31
Kutatási Végrehajtó Hivatal (REA)
— 3,915
— 3,915
08 01 05 01
A kutatási munkatársakkal kapcsolatos kiadások
— 7,230
— 7,230
08 01 05 03
Egyéb igazgatási kiadások a kutatás területén
— 15,739
— 15,739
ÖSSZESEN
— 26,884
0
7. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
KÖLTSÉGVETÉSI MELLÉKLET:
9/2013. sz. költségvetés-módosítás
Kiadások — KIADÁSOK
Számadatok
Cím
Címsor
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
01
Gazdasági és pénzügyek
555 684 796
428 350 972
-10 000 000
555 684 796
418 350 972
02
Vállalkozáspolitika
1 157 245 386
1 376 115 339
1 157 245 386
1 376 115 339
03
Versenypolitika
92 219 149
92 219 149
92 219 149
92 219 149
04
Foglalkoztatási és szociális ügyek
12 214 158 933
13 743 651 206
-13 116 000
12 214 158 933
13 730 535 206
05
Mezőgazdaság és vidékfejlesztés
58 851 894 643
56 895 357 629
-32 331 335
58 851 894 643
56 863 026 294
06
Mobilitás és közlekedés
1 740 800 530
983 961 494
12 457 557
1 740 800 530
996 419 051
07
Környezetvédelem és éghajlat-politika
498 383 275
404 177 073
498 383 275
404 177 073
08
Kutatás
6 901 336 033
5 231 942 972
-26 884 000
-233 072 948
6 874 452 033
4 998 870 024
09
TARTALMAK, TECHNOLÓGIÁK ÉS KOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZATOK
1 810 829 637
1 507 705 211
40 812 681
1 810 829 637
1 548 517 892
40 01 40, 40 02 41
391 985
1 811 221 622
391 985
1 508 097 196
391 985
1 811 221 622
391 985
1 548 909 877
10
Közvetlen kutatás
424 319 156
419 320 143
405 852
424 319 156
419 725 995
11
Tengerügyek és halászat
919 262 394
763 270 938
919 262 394
763 270 938
40 01 40, 40 02 41
115 220 000
1 034 482 394
70 190 000
833 460 938
115 220 000
1 034 482 394
70 190 000
833 460 938
12
Belső piac
103 313 472
101 938 194
103 313 472
101 938 194
40 02 41
3 000 000
106 313 472
3 000 000
104 938 194
3 000 000
106 313 472
3 000 000
104 938 194
13
Regionális politika
43 792 849 672
43 417 676 111
400 519 089
171 531 335
44 193 368 761
43 589 207 446
14
Adóügy és vámunió
144 620 394
127 227 655
144 620 394
127 227 655
15
Oktatás és kultúra
2 829 575 587
2 564 555 677
63 312 858
2 829 575 587
2 627 868 535
16
Kommunikáció
265 992 159
252 703 941
265 992 159
252 703 941
17
Egészségügy és fogyasztóvédelem
634 370 124
598 986 674
634 370 124
598 986 674
18
Belügy
1 227 109 539
906 396 228
1 227 109 539
906 396 228
40 01 40, 40 02 41
111 280 000
1 338 389 539
66 442 946
972 839 174
111 280 000
1 338 389 539
66 442 946
972 839 174
19
Külkapcsolatok
5 001 226 243
3 292 737 301
5 001 226 243
3 292 737 301
20
Kereskedelem
107 473 453
104 177 332
107 473 453
104 177 332
21
Fejlesztés és az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni térség államaival (AKCS-államokkal) fenntartott kapcsolatok
1 571 699 626
1 235 408 520
1 571 699 626
1 235 408 520
22
Bővítés
1 091 261 928
913 197 071
1 091 261 928
913 197 071
23
Humanitárius segítségnyújtás
917 322 828
979 489 048
917 322 828
979 489 048
24
A csalás elleni küzdelem
75 427 800
69 443 664
75 427 800
69 443 664
40 01 40
3 929 200
79 357 000
3 929 200
73 372 864
3 929 200
79 357 000
3 929 200
73 372 864
25
Bizottsági szakpolitikai koordináció és jogi tanácsadás
193 336 661
194 086 661
193 336 661
194 086 661
26
A Bizottság igazgatása
1 030 021 548
1 023 305 407
1 030 021 548
1 023 305 407
27
Költségvetés
142 450 570
142 450 570
142 450 570
142 450 570
28
Ellenőrzés
11 879 141
11 879 141
11 879 141
11 879 141
29
Statisztika
82 071 571
114 760 614
82 071 571
114 760 614
40 01 40, 40 02 41
51 900 000
133 971 571
7 743 254
122 503 868
51 900 000
133 971 571
7 743 254
122 503 868
30
Ellátások és járulékos költségek
1 399 471 000
1 399 471 000
1 399 471 000
1 399 471 000
31
Nyelvi szolgálatok
396 815 433
396 815 433
396 815 433
396 815 433
32
Energiaügy
738 302 781
814 608 051
738 302 781
814 608 051
33
A jog érvényesülése
218 238 524
184 498 972
218 238 524
184 498 972
40
Tartalékalapok
1 049 836 185
231 697 385
1 049 836 185
231 697 385
Összesen
148 190 800 171
140 923 582 776
373 635 089
148 564 435 260
140 923 582 776
Amiből tartalékok: 40 01 40, 40 02 41
285 721 185
151 697 385
285 721 185
151 697 385
XX. cím — Szakpolitikai területek szerint elkülönített igazgatási kiadások
Számadatok
Típus szerinti osztályozás
Cím Alcím Jogcímcsoport Jogcím
Címsor
PK
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
XX 01
Szakpolitikai területek szerint elkülönített igazgatási kiadások
XX 01 01
A szakpolitikai területeken aktív állományban foglalkoztatott alkalmazottakkal kapcsolatos személyi jellegű kiadások
XX 01 01 01
Az intézménynél aktív állományban foglalkoztatott alkalmazottakkal kapcsolatos személyi jellegű kiadások
XX 01 01 01 01
Javadalmazás és juttatások
5
1 835 168 000
1 835 168 000
XX 01 01 01 02
A munkaerő-felvétellel, áthelyezésekkel és a szolgálati jogviszony megszűnésével kapcsolatos költségek és juttatások
5
14 878 000
14 878 000
XX 01 01 01 03
Javadalmazások kiigazításai
5
15 496 000
15 496 000
Részösszeg
1 865 542 000
1 865 542 000
XX 01 01 02
Az uniós küldöttségeknél aktív állományban foglalkoztatott bizottsági alkalmazottakkal kapcsolatos kiadások
XX 01 01 02 01
Javadalmazás és juttatások
5
110 428 000
110 428 000
XX 01 01 02 02
A munkaerő-felvétellel, áthelyezésekkel és a szolgálati jogviszony megszűnésével kapcsolatos költségek és juttatások
5
7 462 000
7 462 000
XX 01 01 02 03
Javadalmazások kiigazításainak fedezését szolgáló előirányzatok
5
871 000
871 000
Részösszeg
118 761 000
118 761 000
XX 01 01. jogcímcsoport — Részösszeg
1 984 303 000
1 984 303 000
XX 01 02
A külső munkatársakkal kapcsolatos és egyéb igazgatási kiadások
XX 01 02 01
Az intézménynél dolgozó külső munkatársak
XX 01 02 01 01
Szerződéses alkalmazottak
5
66 373 486
66 373 486
XX 01 02 01 02
Az ügynökségeknél dolgozó alkalmazottak, valamint a különböző tevékenységeket kiegészítő műszaki és igazgatási támogatás
5
23 545 000
23 545 000
XX 01 02 01 03
Átmenetileg az intézményhez kirendelt nemzeti köztisztviselők
5
39 727 000
39 727 000
Részösszeg
129 645 486
129 645 486
XX 01 02 02
A Bizottságnak az uniós küldöttségeknél dolgozó külső munkatársai
XX 01 02 02 01
Egyéb munkaerő javadalmazása
5
7 619 000
7 619 000
XX 01 02 02 02
Fiatal szakértők és kirendelt nemzeti szakértők képzése
5
2 300 000
2 300 000
XX 01 02 02 03
Az egyéb munkaerővel kapcsolatos költségek és egyéb szolgáltatásokra kifizetett összegek
5
256 000
256 000
Részösszeg
10 175 000
10 175 000
XX 01 02 11
Az intézmény egyéb igazgatási kiadásai
XX 01 02 11 01
Kiküldetési és reprezentációs költségek
5
56 391 000
56 391 000
XX 01 02 11 02
Konferenciákkal és ülésekkel kapcsolatos költségek
5
27 008 000
27 008 000
XX 01 02 11 03
Bizottságok ülései
5
12 863 000
12 863 000
XX 01 02 11 04
Tanulmányok és konzultációk
5
6 400 000
6 400 000
XX 01 02 11 05
Informatikai és irányítási rendszerek kialakítása
5
26 985 000
26 985 000
XX 01 02 11 06
Továbbképzés és vezetői képzés
5
13 500 000
13 500 000
Részösszeg
143 147 000
143 147 000
XX 01 02 12
A Bizottság uniós küldöttségeken foglalkoztatott alkalmazottaihoz kapcsolódó egyéb igazgatási kiadások
XX 01 02 12 01
Kiküldetési, konferencia- és reprezentációs költségek
5
6 328 000
6 328 000
XX 01 02 12 02
A küldöttségek személyzetének további képzése
5
500 000
500 000
Részösszeg
6 828 000
6 828 000
XX 01 02. jogcímcsoport — Részösszeg
289 795 486
289 795 486
XX 01 03
Az információs és kommunikációs technológiai eszközökkel és szolgáltatásokkal, valamint épületekkel kapcsolatos kiadások
XX 01 03 01
A Bizottság információs és kommunikációs technológiai eszközeivel és szolgáltatásaival kapcsolatos kiadások
XX 01 03 01 03
Információs és kommunikációs technológiai eszközök
5
54 525 000
54 525 000
XX 01 03 01 04
Információs és kommunikációs technológiai szolgáltatások
5
63 545 000
63 545 000
Részösszeg
118 070 000
118 070 000
XX 01 03 02
A Bizottság uniós küldöttségeken foglalkoztatott alkalmazottaihoz kapcsolódó, ingatlanra fordított és járulékos kiadások
XX 01 03 02 01
Ingatlanok vásárlása, bérlése és ezzel kapcsolatos kiadások
5
46 908 000
46 908 000
XX 01 03 02 02
Berendezés, felszerelés, készletek és szolgáltatások
5
9 638 000
9 638 000
Részösszeg
56 546 000
56 546 000
XX 01 03. jogcímcsoport — Részösszeg
174 616 000
174 616 000
XX 01 05
A közvetett kutatásban aktív állományban foglalkoztatott alkalmazottakkal kapcsolatos kiadások
XX 01 05 01
A közvetett kutatásban aktív állományban foglalkoztatott alkalmazottakkal kapcsolatos javadalmazások és juttatások
1.1
197 229 000
-7 230 000
189 999 000
XX 01 05 02
A közvetett kutatásban részt vevő külső munkatársak
1.1
47 262 000
47 262 000
XX 01 05 03
A közvetett kutatással kapcsolatos egyéb igazgatási kiadások
1.1
80 253 000
-15 739 000
64 514 000
XX 01 05. jogcímcsoport — Részösszeg
324 744 000
-22 969 000
301 775 000
XX 01. alcím — Összesen
2 773 458 486
-22 969 000
2 750 489 486
XX 01. alcím — Szakpolitikai területek szerint elkülönített igazgatási kiadások
XX 01 05. jogcímcsoport — A közvetett kutatásban aktív állományban foglalkoztatott alkalmazottakkal kapcsolatos kiadások
XX 01 05 01. jogcím — A közvetett kutatásban aktív állományban foglalkoztatott alkalmazottakkal kapcsolatos javadalmazások és juttatások
Számadatok
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
197 229 000
-7 230 000
189 999 000
Megjegyzések
Az alábbi megjegyzések minden, a hetedik kutatási keretprogram közvetett tevékenységei által érintett szakpolitikai területre (vállalkozáspolitika, mobilitás és közlekedés, kutatás, információs társadalom és média, oktatás és kultúra, energiaügy) alkalmazandók.
Ez az előirányzat azokra a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó és az engedélyezett létszámtervek alapján foglalkoztatott alkalmazottakra vonatkozó kiadások fedezésére szolgál, akik a nukleáris és nem nukleáris programok keretében közvetett tevékenységben vesznek részt, beleértve az uniós küldöttségeken alkalmazott munkatársakat is.
Az előirányzatoknak a személyzeti kiadások vonatkozásában való lebontása a következő:
Program
Előirányzat
Keretprogram (nukleáris)
22 840 000
Keretprogram (nem nukleáris)
167 159 000
Összesen
189 999 000
Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás és különösen annak 82. cikke és 32. jegyzőkönyve alapján az EFTA-államokból befolyó hozzájárulásokat hozzá kell adni az e jogcím alá tartozó előirányzatokhoz. Tájékoztatásképpen, ezen összegek a bevételkimutatás 6 3 0. jogcímcsoportjába bevezetett, EFTA-államokból származó hozzájárulások összegeit jelentik, amelyek a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének e)–g) pontjával összhangban címzett bevételnek minősülnek; azok megfelelő előirányzatok biztosítását és végrehajtását teszik lehetővé az e szakasszal kapcsolatos kiadáskimutatás ezen részének „Európai Gazdasági Térség” melléklete alapján, amely az általános költségvetés elválaszthatatlan részét képezi.
Jogalap
Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 412., 2006.12.30., 1. o.).
Az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2011) szóló, 2006. december 18-i 2006/970/Euratom tanácsi határozat (HL L 400., 2006.12.30., 61. o.).
Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló Együttműködés egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/971/EK tanácsi határozat (HL L 400., 2006.12.30., 87. o.).
Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló Ötletek egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/972/EK tanácsi határozat (HL L 400., 2006.12.30., 244. o.).
Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló Emberek egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/973/EK tanácsi határozat (HL L 400., 2006.12.30., 271. o.).
Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló Kapacitások egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/974/EK tanácsi határozat (HL L 400., 2006.12.30., 300. o.).
Az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2011) végrehajtására irányuló egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/976/Euratom tanácsi határozat (HL L 400., 2006.12.30., 404. o.).
Az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó keretprogramjáról (2012–2013) szóló, 2011. december 19-i -2012/93/Euratom tanácsi határozat (HL L 47., 2012.2.18., 25. o.).
Az Európai Atomenergia-közösség keretprogramjának (2012–2013) közvetett cselekvései esetében a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2011. december 19-i 139/2012/Euratom tanácsi rendelet (HL L 47., 2012.2.18., 1. o.).
Az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó keretprogramjának (2012–2013) végrehajtására irányuló, közvetett cselekvések útján megvalósuló egyedi programról szóló, 2011. december 19-i 2012/94/Euratom tanácsi határozat (HL L 47., 2012.2.18., 33. o.).
XX 01 05 03. jogcím — A közvetett kutatással kapcsolatos egyéb igazgatási kiadások
Számadatok
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
80 253 000
-15 739 000
64 514 000
Megjegyzések
Az alábbi megjegyzések minden, a hetedik kutatási keretprogram közvetett tevékenységei által érintett szakpolitikai területre (vállalkozáspolitika, mobilitás és közlekedés, kutatás, információs társadalom és média, oktatás és kultúra, energiaügy) alkalmazandók.
Ez az előirányzat a teljes kutatásirányításra vonatkozóan az egyéb adminisztratív kiadások fedezésére szolgál, a nukleáris és nem nukleáris programok keretében megvalósuló közvetett tevékenység formájában, beleértve az uniós küldöttségeken alkalmazottak vonatkozásában felmerült egyéb igazgatási kiadásokat is.
Az előirányzatoknak a személyzeti kiadások vonatkozásában való lebontása a következő:
Program
Előirányzat
Keretprogram (nukleáris)
10 984 000
Keretprogram (nem nukleáris)
53 530 000
Összesen
64 514 000
Az e jogcím alá tartozó előirányzatokat ki kell egészíteni az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás és különösen annak 82. cikke és 32. jegyzőkönyve alapján az EFTA-államokból befolyó hozzájárulásokkal. Tájékoztatásképpen, ezen összegek a bevételkimutatás 6 3 0. jogcímcsoportjába bevezetett, EFTA-államokból származó hozzájárulások összegeit jelentik, amelyek a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének e)–g) pontjával összhangban címzett bevételnek minősülnek; azok megfelelő előirányzatok biztosítását és végrehajtását teszik lehetővé, az e szakasszal kapcsolatos kiadáskimutatás ezen részének „Európai Gazdasági Térség” melléklete alapján, amely az általános költségvetés elválaszthatatlan részét képezi.
Jogalap
Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 412., 2006.12.30., 1. o.).
Az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2011) szóló, 2006. december 18-i 2006/970/Euratom tanácsi határozat (HL L 400., 2006.12.30., 61. o.).
Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló Együttműködés egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/971/EK tanácsi határozat (HL L 400., 2006.12.30., 87. o.).
Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló Ötletek egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/972/EK tanácsi határozat (HL L 400., 2006.12.30., 244. o.).
Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló Emberek egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/973/EK tanácsi határozat (HL L 400., 2006.12.30., 271. o.).
Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló Kapacitások egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/974/EK tanácsi határozat (HL L 400., 2006.12.30., 300. o.).
Az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2011) végrehajtására irányuló egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/976/Euratom tanácsi határozat (HL L 400., 2006.12.30., 405. o.).
Az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó keretprogramjáról (2012–2013) szóló, 2011. december 19-i -2012/93/Euratom tanácsi határozat (HL L 47., 2012.2.18., 25. o.).
Az Európai Atomenergia-közösség keretprogramjának (2012–2013) cselekvései esetében a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2011. december 19-i 139/2012/Euratom tanácsi rendelet (HL L 47., 2012.2.18., 1. o.).
Az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó keretprogramjának (2012–2013) végrehajtására irányuló, közvetett cselekvések útján megvalósuló egyedi programról szóló, 2011. december 19-i 2012/94/Euratom tanácsi határozat (HL L 47., 2012.2.18., 33. o.).
01. cím — Gazdasági és pénzügyek
Számadatok
Cím Alcím
Címsor
PK
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
01 01
A „Gazdasági és pénzügyek” szakpolitikai területtel kapcsolatos igazgatási kiadások
5
82 524 796
82 524 796
82 524 796
82 524 796
01 02
Gazdasági és Monetáris Unió
13 000 000
12 953 676
13 000 000
12 953 676
01 03
Nemzetközi gazdasági és pénzügyek
4
94 550 000
56 339 890
-10 000 000
94 550 000
46 339 890
01 04
Pénzügyi műveletek és eszközök
365 610 000
276 532 610
365 610 000
276 532 610
01. cím — Összesen
555 684 796
428 350 972
-10 000 000
555 684 796
418 350 972
01 03. alcím — Nemzetközi gazdasági és pénzügyek
Számadatok
Cím Alcím Jogcímcsoport Jogcím
Címsor
PK
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
01 03
Nemzetközi gazdasági és pénzügyek
01 03 01
Részesedés a nemzetközi pénzügyi intézmények alaptőkéjében
01 03 01 01
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank – A jegyzett tőke befizetett részvényeinek rendelkezésre bocsátása
4
—
—
—
—
01 03 01 02
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank — A jegyzett tőke lehívható része
4
p.m.
p.m.
p.m.
p.m.
01 03 01. jogcímcsoport — Részösszeg
p.m.
p.m.
p.m.
p.m.
01 03 02
Makroszintű pénzügyi támogatás
4
94 550 000
56 339 890
-10 000 000
94 550 000
46 339 890
01 03. alcím — Összesen
94 550 000
56 339 890
-10 000 000
94 550 000
46 339 890
01 03 02. jogcímcsoport — Makroszintű pénzügyi támogatás
Számadatok
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
94 550 000
56 339 890
-10 000 000
94 550 000
46 339 890
Megjegyzések
E rendkívüli támogatás célja a fizetési mérleg hiánya és/vagy a költségvetési egyensúly súlyos problémái jellemezte makrogazdasági nehézségekkel küzdő egyes harmadik országokra nehezedő pénzügyi terhek enyhítése.
A támogatás közvetlenül kapcsolódik a támogatásban részesülő országok által a makrogazdasági stabilizációt és a strukturális szerkezetváltást szolgáló intézkedésekhez. Az uniós intézkedés általában kiegészíti a Nemzetközi Valutaalap intézkedését, más kétoldalú támogatásokkal együtt.
A Bizottság évente két alkalommal tájékoztatja a költségvetési hatóságot a kedvezményezett országok makrogazdasági helyzetéről, és évente részletes jelentést készít e támogatás megvalósításáról.
Az e jogcímcsoport alá tartozó előirányzatok fedezik Grúziának az Oroszországgal kialakult konfliktus által érintett területei helyreállítása céljára nyújtott pénzügyi támogatást is. Az intézkedéseknek elsősorban az ország makrogazdasági stabilizációjára kell irányulniuk. A támogatás teljes pénzügyi keretéről a 2008. évi nemzetközi adományozói konferencián döntöttek.
Jogalap
A Koszovó számára nyújtandó kivételes pénzügyi támogatásról szóló, 2006. november 30-i 2006/880/EK tanácsi határozat (HL L 339., 2006.12.6., 36. o.).
A Libanonnak nyújtandó közösségi makroszintű pénzügyi támogatásról szóló, 2007. december 10-i 2007/860/EK tanácsi határozat (HL L 337., 2007.12.21., 111. o.).
A Grúziának nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról szóló, 2009. november 30-i 2009/889/EK tanácsi határozat (HL L 320., 2009.12.5., 1. o.).
Az Örményországnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról szóló, 2009. november 30-i 2009/890/EK tanácsi határozat (HL L 320., 2009.12.5., 3. o.).
A Moldovai Köztársaságnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról szóló, 2010. október 20-i 938/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 277., 2010.10.21., 1. o.).
04. cím — Foglalkoztatási és szociális ügyek
Számadatok
Cím Alcím
Címsor
PK
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
04 01
A „Foglalkoztatási és szociális ügyek” szakpolitikai területtel kapcsolatos igazgatási kiadások
94 756 546
94 756 546
94 756 546
94 756 546
04 02
Európai Szociális Alap
1
11 804 862 310
13 358 557 851
11 804 862 310
13 358 557 851
04 03
Munkavégzés Európában – Szociális párbeszéd és mobilitás
1
79 097 000
58 354 054
79 097 000
58 354 054
04 04
Foglalkoztatás, társadalmi szolidaritás és nemek közötti egyenlőség
1
122 286 000
108 376 020
122 286 000
108 376 020
04 05
Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA)
04 05. alcím — Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA)
Számadatok
Cím Alcím Jogcímcsoport Jogcím
Címsor
PK
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
04 05
Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA)
04 05 01
Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA)
1.1
p.m.
58 454 161
-13 116 000
p.m.
45 338 161
04 05. alcím — Összesen
p.m.
58 454 161
-13 116 000
p.m.
45 338 161
04 05 01. jogcímcsoport — Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA)
Számadatok
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
p.m.
58 454 161
-13 116 000
p.m.
45 338 161
Megjegyzések
Ez az előirányzat az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) kiadásainak fedezésére szolgál annak érdekében, hogy az Unió ideiglenes és célirányos támogatást nyújthasson azoknak a munkavállalóknak, akik a világkereskedelem szerkezetében a globalizáció miatt bekövetkezett főbb strukturális változások eredményeképpen váltak munkanélkülivé azokban az esetekben, amikor ezek az elbocsátások jelentős negatív hatást gyakorolnak a regionális vagy helyi gazdaságra. A 2011. december 31. előtt benyújtott kérelmek esetében az EGAA a globális pénzügyi és gazdasági válság közvetlen eredményeként elbocsátott munkavállalók támogatására is felhasználható.
Az alapból finanszírozható kiadások maximális összege évi 500 000 000 EUR.
A 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 28. pontjával összhangban e tartalék célja, hogy kiegészítő ideiglenes támogatást nyújtson a világkereskedelemben bekövetkezett változásokból eredő fő strukturális változások következményei által sújtott munkavállalóknak a munkaerőpiacba történő ismételt beilleszkedéshez.
Az EGAA fellépéseinek az Európai Szociális Alap fellépéseit kell kiegészíteniük. Az e két eszközből származó kettős finanszírozást el kell kerülni.
Az e tartalékra vonatkozó előirányzatok bevezetésének és az alap igénybevételének szabályait a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 28. pontja és az 1927/2006/EK rendelet 12. cikke határozza meg.
Jogalap
Az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 406., 2006.12.30., 1. o.).
Az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. június 18-i 546/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 167., 2009.6.29., 26. o.).
Jogi hivatkozások
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (HL C 139., 2006.6.14., 1. o.).
05. cím — Mezőgazdaság és vidékfejlesztés
Számadatok
Cím Alcím
Címsor
PK
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
05 01
A „Mezőgazdaság és vidékfejlesztés” szakpolitikai terület igazgatási kiadásai
133 234 504
133 234 504
133 234 504
133 234 504
05 02
A mezőgazdasági piacokon történő intervenciók
2
2 773 440 000
2 772 526 798
2 773 440 000
2 772 526 798
05 03
Közvetlen támogatások
2
40 931 900 000
40 931 900 000
40 931 900 000
40 931 900 000
05 04
Vidékfejlesztés
2
14 804 955 797
13 022 586 520
14 804 955 797
13 022 586 520
05 05
Előcsatlakozási intézkedések a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés terén
4
259 328 000
81 470 000
-32 331 335
259 328 000
49 138 665
05 06
A „Mezőgazdaság és vidékfejlesztés” szakpolitikai terület nemzetközi vonatkozásai
4
6 629 000
5 069 602
6 629 000
5 069 602
05 07
Mezőgazdasági kiadások pénzügyi ellenőrzése
2
-84 900 000
-84 900 000
-84 900 000
-84 900 000
05 08
Politikai stratégia és koordináció a „Mezőgazdaság és vidékfejlesztés” szakpolitikai területen
2
27 307 342
33 470 205
27 307 342
33 470 205
05. cím — Összesen
58 851 894 643
56 895 357 629
-32 331 335
58 851 894 643
56 863 026 294
Számadatok
05 05. alcím — Előcsatlakozási intézkedések a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés terén
Számadatok
Cím Alcím Jogcímcsoport Jogcím
Címsor
PK
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
05 05
Előcsatlakozási intézkedések a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés terén
05 05 01
Speciális Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Csatlakozási Program (SAPARD) – Korábbi intézkedések befejezése
05 05 01 01
A SAPARD előcsatlakozási eszköz – A program (2000–2006) befejezése
4
p.m.
p.m.
p.m.
p.m.
05 05 01 02
A SAPARD előcsatlakozási eszköz – A nyolc tagjelölt országgal kapcsolatos előcsatlakozási támogatás befejezése
4
p.m.
p.m.
p.m.
p.m.
05 05 01. jogcímcsoport — Részösszeg
p.m.
p.m.
p.m.
p.m.
05 05 02
Előcsatlakozási segítségnyújtási eszköz a vidékfejlesztéshez (IPARD)
Az előirányzat célja az előcsatlakozási segítségnyújtásban (IPA) érintett azon tagjelölt országoknak nyújtott uniós támogatás finanszírozása, amelyek a taggá válás érdekében fokozott ütemben alkalmazzák az Unió normáit és politikáit, beleértve adott esetben az uniós vívmányokat. A vidékfejlesztési elem a közös mezőgazdasági politika végrehajtásának és irányításának előkészítésében, az Unió struktúráihoz való alkalmazkodásban, illetve a csatlakozást követő uniós finanszírozású vidékfejlesztési programok terén segíti az országokat.
Jogalap
Az egy előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló, 2006. július 17-i 1085/2006/EK tanácsi rendelet (HL L 210., 2006.7.31., 82. o.).
06. cím — Mobilitás és közlekedés
Számadatok
Cím Alcím
Címsor
PK
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
06 01
A „Mobilitás és közlekedés” szakpolitikai területtel kapcsolatos igazgatási kiadások
68 011 011
68 011 011
68 011 011
68 011 011
06 02
Szárazföldi, légi és tengeri közlekedés
1
201 808 724
151 320 581
201 808 724
151 320 581
06 03
Transzeurópai hálózatok
1
1 410 000 000
721 545 956
1 410 000 000
721 545 956
06 06
A közlekedéshez kapcsolódó kutatás
1
60 980 795
43 083 946
12 457 557
60 980 795
55 541 503
06. cím — Összesen
1 740 800 530
983 961 494
12 457 557
1 740 800 530
996 419 051
06 06. alcím — A közlekedéshez kapcsolódó kutatás
Számadatok
Cím Alcím Jogcímcsoport Jogcím
Címsor
PK
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
06 06
A közlekedéshez kapcsolódó kutatás
06 06 02
A közlekedéshez kapcsolódó kutatás (a repüléstechnikát is beleértve)
06 06 02 01
A közlekedéshez kapcsolódó kutatás (a repüléstechnikát is beleértve)
1.1
p.m.
10 542 392
p.m.
10 542 392
06 06 02 02
A közlekedéshez kapcsolódó kutatás (beleértve a repüléstechnikát is) – Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás
1.1
2 656 000
2 305 982
2 656 000
2 305 982
06 06 02 03
SESAR közös vállalkozás
1.1
58 324 795
29 652 574
12 457 557
58 324 795
42 110 131
06 06 02. jogcímcsoport — Részösszeg
60 980 795
42 500 948
12 457 557
60 980 795
54 958 505
06 06 04
Az Európai Gazdasági Térségen kívüli harmadik felek kutatási és technológiafejlesztési hozzájárulásaiból származó előirányzatok
1.1
p.m.
p.m.
p.m.
p.m.
06 06 05
Korábbi programok befejezése
06 06 05 01
A 2003 előtti programok befejezése
1.1
—
p.m.
—
p.m.
06 06 05 02
A hatodik EK-keretprogram befejezése (2003–2006)
1.1
—
582 998
—
582 998
06 06 05. jogcímcsoport — Részösszeg
—
582 998
—
582 998
06 06. alcím — Összesen
60 980 795
43 083 946
12 457 557
60 980 795
55 541 503
Megjegyzések
E megjegyzések az ebben az alcímben található valamennyi költségvetési címsorra alkalmazandók.
Ezek az előirányzatok az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó, 2007–2013-ra szóló hetedik keretprogramjában kerülnek felhasználásra.
A keretprogram az Európai Unió működéséről szóló szerződés 179. cikkében megfogalmazott általános célkitűzések megvalósítása érdekében kerül végrehajtásra az Európai Kutatási Térségen alapuló tudásalapú társadalom létrehozásához, valamint legelőnyösebb kihasználásának biztosításához, azaz Unió-szerte valamennyi szinten támogatva a határokon átnyúló együttműködést, a tudás határáig növelve a dinamizmust, a kreativitást és az európai kutatás kitűnőségét, erősítve minőségileg és mennyiségileg az európai kutatási és technológiai humán erőforrást és Európa-szerte a kutatási és innovációs kapacitást.
E jogcímcsoportok és jogcímek terhére számolják el az európai érdekű és a Bizottság által szervezett magas szintű tudományos és műszaki ülések, konferenciák, műhelyek és szemináriumok költségeit, továbbá az Unió nevében végzett magas szintű tudományos és műszaki elemzések és értékelések költségeit, amelyek célja az uniós fellépésre alkalmas, új kutatási területeknek – többek között az Európai Kutatási Térség keretében történő – feltárása, valamint a programok eredményeinek ellenőrzésére és terjesztésére irányuló intézkedések költségeit is, beleértve a korábbi keretprogramok intézkedéseit is.
Az előirányzat fedezi továbbá az igazgatási kiadásokat, beleértve a személyzeti kiadásokat, információs és publikációs kiadásokat, az igazgatási és technikai működési költségeket és bizonyos más kiadási tételeket, amelyek a belső infrastruktúrára vonatkoznak a hozzájuk kapcsolódó intézkedések szerves részeként, beleértve az Unió kutatási és fejlesztési stratégiájának előkészítéséhez és felügyeletéhez szükséges intézkedéseket.
E projektek közül néhány esetén harmadik országok, illetve harmadik országok intézményei is részt vehetnek a tudományos és műszaki kutatás területén folytatott európai együttműködésben. A pénzügyi hozzájárulást a bevételkimutatás 6 0 1 3. és 6 0 1 5. jogcíme alatt kell elszámolni, és az további előirányzatok rendelkezésre bocsátására ad lehetőséget a költségvetési rendelet 21. cikkével összhangban.
A tudományos és műszaki kutatások terén folyó európai együttműködésben részt vevő államoktól származó bevételt a bevételkimutatás 6 0 1 6. jogcíme alatt kell elszámolni, és az további előirányzatok rendelkezésre bocsátására ad lehetőséget a költségvetési rendelet 21. cikkével összhangban.
A tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok által az uniós programokban való részvétel céljából adott hozzájárulásokból eredő, a bevételkimutatás 6 0 3 1. jogcíme alá tartozó bevételekből a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének e)–g) pontjával összhangban további előirányzatok nyújthatók.
Az uniós tevékenységekhez történő, külső szervezetek általi pénzügyi hozzájárulásból származó bevételt a bevételkimutatás 6 0 3 3. jogcíme alatt kell elszámolni, és az további előirányzatok rendelkezésre bocsátására ad lehetőséget a költségvetési rendelet 21. cikkével összhangban.
További előirányzatokat bocsátanak rendelkezésre a 06 06 04. jogcímcsoport alapján.
06 06 02. jogcímcsoport — A közlekedéshez kapcsolódó kutatás (a repüléstechnikát is beleértve)
06 06 02 03. jogcím — SESAR közös vállalkozás
Számadatok
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
58 324 795
29 652 574
12 457 557
58 324 795
42 110 131
Megjegyzések
Ez az előirányzat a SESAR program kiépítési szakaszában az egységes európai égbolt szakpolitika technológiai komponensének végrehajtásával összefüggésben felmerülő kiadások fedezésére szolgál, ideértve a SESAR közös vállalkozás működtetését is.
Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás és különösen annak 82. cikke és 32. jegyzőkönyve alapján az EFTA-államokból befolyó hozzájárulásokat hozzá kell adni az e jogcím alá tartozó előirányzatokhoz. Tájékoztatásképpen, ezen összegek a bevételkimutatás 6 3 0. jogcímcsoportjába bevezetett, EFTA-államoktól származó hozzájárulások összegeit jelentik, amelyek a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének e)–g) pontjával összhangban címzett bevételnek minősülnek; azok megfelelő előirányzatok biztosítását és végrehajtását teszik lehetővé, az e szakasszal kapcsolatos kiadáskimutatás ezen részének „Európai Gazdasági Térség” melléklete alapján, amely az általános költségvetés elválaszthatatlan részét képezi.
Jogalap
Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 412., 2006.12.30., 1. o.).
A hetedik keretprogram (2007–2013) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 18-i 1906/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 391., 2006.12.30., 1. o.).
Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló Együttműködés egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/971/EK tanácsi határozat (HL L 400., 2006.12.30., 87. o.).
Az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer (SESAR) megvalósítása érdekében közös vállalkozás alapításáról szóló, 2007. február 27-i 219/2007/EK tanácsi rendelet (HL L 64., 2007.3.2., 1. o.).
Az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer (SESAR) megvalósítása érdekében közös vállalkozás alapításáról szóló 219/2007/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1361/2008/EK tanácsi rendelet (HL L 352., 2008.12.31., 12. o.).
08. cím — Kutatás
Számadatok
Cím Alcím
Címsor
PK
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
08 01
A „Kutatás” szakpolitikai területtel kapcsolatos igazgatási kiadások
346 871 798
346 871 798
-26 884 000
-26 884 000
319 987 798
319 987 798
08 02
Együttműködés – Egészségügy
1
1 011 075 530
842 660 918
17 980 852
1 011 075 530
860 641 770
08 03
Együttműködés – Élelmiszer, mezőgazdaság és halászat, valamint biotechnológia
1
363 076 419
323 404 000
363 076 419
323 404 000
08 04
Együttműködés – Nanotudományok, nanotechnológiák, eszközök és új termelési technológiák
1
621 408 062
504 625 722
19 936 245
621 408 062
524 561 967
08 05
Együttműködés – Energia
1
218 718 047
165 048 655
218 718 047
165 048 655
08 06
Együttműködés – Környezetvédelem (az éghajlatváltozást is beleértve)
1
340 570 726
283 092 998
2 804 213
340 570 726
285 897 211
08 07
Együttműködés – Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)
1
560 200 746
444 884 572
560 200 746
444 884 572
08 08
Együttműködés – Társadalmi-gazdasági tudományok és humán tudományok
1
112 677 988
67 955 934
112 677 988
67 955 934
08 09
Együttműködés – Kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus (RSFF)
1
p.m.
p.m.
p.m.
p.m.
08 10
Ötletek
1
1 714 721 109
1 026 958 500
41 883 890
1 714 721 109
1 068 842 390
08 12
Kapacitások – Kutatási infrastruktúra
1
74 993 775
128 562 844
74 993 775
128 562 844
08 13
Kapacitások – Kutatás a kis- és középvállalkozások (kkv-k) javára
1
274 436 455
236 286 122
274 436 455
236 286 122
08 14
Kapacitások – Tudásközpontú régiók
1
27 351 639
19 269 599
27 351 639
19 269 599
08 15
Kapacitások – Kutatási potenciál
1
74 266 567
56 254 471
74 266 567
56 254 471
08 16
Kapacitások – Tudomány a társadalomban
1
63 656 771
40 164 131
63 656 771
40 164 131
08 17
Kapacitások – Nemzetközi együttműködési tevékenységek
1
39 858 805
27 329 402
39 858 805
27 329 402
08 18
Kapacitások – Kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus (RSFF)
1
50 221 512
50 237 726
50 221 512
50 237 726
08 19
Kapacitások – A kutatási politikák következetes fejlődésének támogatása
1
13 470 414
8 912 772
405 852
13 470 414
9 318 624
08 20
Euratom – Fúziós energia
1
937 673 290
573 362 274
-289 200 000
937 673 290
284 162 274
08 21
Euratom – Atommaghasadás és sugárzásvédelem
1
56 086 380
54 244 745
56 086 380
54 244 745
08 22
Korábbi keretprogramok és egyéb tevékenységek lezárása
1
p.m.
31 815 789
p.m.
31 815 789
08 23
A Szén- és Acélkutatási Alap kutatási programja
1
p.m.
p.m.
p.m.
p.m.
08. cím — Összesen
6 901 336 033
5 231 942 972
-26 884 000
-233 072 948
6 874 452 033
4 998 870 024
Megjegyzések
E megjegyzések e cím minden címsorára vonatkoznak (a 08 22. alcím kivételével).
Ezen előirányzatok felhasználása a vállalkozásoknak, kutatóközpontoknak és egyetemeknek a hetedik keretprogram (2007–2013) tevékenységeiben való részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 18-i 1906/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 391., 2006.12.30., 1. o.), valamint az Európai Atomenergia-közösség hetedik keretprogramjának (2007–2011) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 19-i 1908/2006/Euratom tanácsi rendelet (HL L 400., 2006.12.30., 1. o.) szerint történik.
Az e cím alá tartozó valamennyi előirányzat esetén kis- és középvállalkozások (kkv-k) ugyanazon fogalmát kell alkalmazni, mint az ugyanazon keretprogramhoz tartozó horizontális egyedi kkv-programok esetén használt fogalom. E fogalommeghatározás szerint: „Támogatható kkv az a jogalany, amely megfelel a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban foglalt meghatározásnak, és nem kutatóközpont, kutatóintézet, szerződéses kutatószervezet vagy tanácsadó cég.” A hetedik keretprogram alapján végzett valamennyi kutatási tevékenységet az etikai alapelveknek megfelelően kell végrehajtani (az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 412., 2006.12.30., 1. o.) 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban), ideértve az állatjólléti követelményeket. Ide tartoznak különösen az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkében, valamint az Európai Unió alapjogi chartájában foglalt elvek. Különösen figyelembe kell venni annak szükségességét, hogy további erőfeszítések szülessenek a nők tudományban és kutatásban való részvételének és szerepének fokozására.
E jogcímcsoportok és jogcímek alatt történik meg a Bizottság által szervezett, európai érdeklődésre számot tartó magas szintű tudományos és technológiai találkozók, konferenciák, munkaértekezletek és szemináriumok költségének, az Unió nevében – többek között az Európai Kutatási Térséggel összefüggésben – uniós cselekvésre megfelelő új kutatási területek vizsgálata érdekében végzett, magas szintű tudományos és technológiai elemzések és értékelések, a programok – köztük a korábbi keretprogramok intézkedései – eredményeinek figyelemmel kísérésének és közzétételének elszámolása.
Ezek az előirányzatok fedezik továbbá az adminisztratív kiadásokat, beleértve a személyzeti kiadásokat is – függetlenül attól, hogy vonatkozik-e rájuk a személyzeti szabályzat –, a tájékoztatás, a kiadványok, az adminisztratív és műszaki működés kiadásait, valamint bizonyos egyéb, olyan intézkedés célkitűzésének elérésével összefüggő belső infrastruktúrával kapcsolatos kiadási tételeket is, amelynek szerves részét képezik, beleértve az Unió kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs stratégiájának előkészítéséhez és figyelemmel kíséréséhez szükséges fellépést és kezdeményezéseket.
Az Európai Atomenergia-közösség és Svájc közötti együttműködési megállapodásból vagy a többoldalú európai fúziósenergia-fejlesztési megállapodásból (EFDA) eredő bevételt a bevételkimutatás 6 0 1 1. és 6 0 1 2. jogcíme alatt kell elszámolni, és további előirányzatok rendelkezésre bocsátását teszi lehetővé a költségvetési rendelet 21. cikkével összhangban.
E projektek közül néhány esetében harmadik országok vagy harmadik országok intézetei részt vehetnek a tudományos és műszaki kutatás területén folytatott európai együttműködésben. A pénzügyi hozzájárulást a bevételkimutatás 6 0 1 3. és 6 0 1 5. jogcíme alatt kell elszámolni, és további előirányzatok rendelkezésre bocsátását teszi lehetővé a költségvetési rendelet 21. cikkével összhangban.
A tudományos és műszaki kutatások terén folyó európai együttműködésben részt vevő országoktól eredő bevételt a bevételkimutatás 6 0 1 6. jogcíme alatt kell elszámolni, és további előirányzatok rendelkezésre bocsátását teszi lehetővé a költségvetési rendelet 21. cikkével összhangban.
A tagjelölt országok és adott esetben a potenciális tagjelölt nyugat-balkáni országok által az uniós programokban való részvétel céljából adott hozzájárulásokból eredő, a bevételkimutatás 6 0 3 1. jogcíme alá tartozó bevételekből a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének e)–g) pontjával összhangban további előirányzatok nyújthatók.
Az uniós tevékenységekhez külső szervezetek által történő hozzájárulásokból eredő esetleges bevételt a bevételkimutatás 6 0 3 3. jogcíme alatt kell elszámolni, és további előirányzatok rendelkezésre bocsátását teszi lehetővé a költségvetési rendelet 21. cikkével összhangban.
További előirányzatokat bocsátanak rendelkezésre a 08 22 04. jogcímcsoportban.
Konkrétabb intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy teljesüljön az ezen előirányzatokból finanszírozott projektekben való 15 %-os kkv-részvételre vonatkozó célkitűzés, amint azt az 1982/2006/EK határozat rögzíti. A kkv külön programok szerinti minősített projekteket a tematikus program alapján finanszírozásra alkalmassá kell tenni, ha megfelelnek a szükséges (tematikus) követelményeknek.
08 01. alcím — A „Kutatás” szakpolitikai területtel kapcsolatos igazgatási kiadások
Számadatok
Cím Alcím Jogcímcsoport Jogcím
Címsor
PK
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
08 01
A „Kutatás” szakpolitikai területtel kapcsolatos igazgatási kiadások
08 01 01
A „Kutatás” szakpolitikai területen aktív állományban foglalkoztatott alkalmazottakkal kapcsolatos kiadások
5
8 879 594
8 879 594
08 01 02
A „Kutatás” szakpolitikai területen foglalkoztatott külső munkatársakkal kapcsolatos és egyéb igazgatási kiadások
08 01 02 01
Külső munkatársak
5
265 716
265 716
08 01 02 11
Egyéb igazgatási kiadások
5
394 554
394 554
08 01 02. jogcímcsoport — Részösszeg
660 270
660 270
08 01 03
A „Kutatás” szakpolitikai terület információs és kommunikációs technológiai eszközökkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadásai
5
561 934
561 934
08 01 04
A „Kutatás” szakpolitikai terület tevékenységeihez kapcsolódó támogatási kiadások
08 01 04 30
Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége (ERCEA)
1.1
39 000 000
39 000 000
08 01 04 31
Kutatási Végrehajtó Ügynökség (REA)
1.1
49 300 000
-3 915 000
45 385 000
08 01 04 40
ITER Európai Közös Vállalkozás – Magfúzió az energiáért (F4E) – Igazgatási kiadások
1.1
39 390 000
39 390 000
08 01 04. jogcímcsoport — Részösszeg
127 690 000
-3 915 000
123 775 000
08 01 05
A „Kutatás” szakpolitikai terület tevékenységeihez kapcsolódó támogatási kiadások
08 01 05 01
A kutatási munkatársakkal kapcsolatos kiadások
1.1
127 793 000
-7 230 000
120 563 000
08 01 05 02
Külső munkatársak a kutatás területén
1.1
26 287 000
26 287 000
08 01 05 03
Egyéb igazgatási kiadások a kutatás területén
1.1
55 000 000
-15 739 000
39 261 000
08 01 05. jogcímcsoport — Részösszeg
209 080 000
-22 969 000
186 111 000
08 01. alcím — Összesen
346 871 798
-26 884 000
319 987 798
08 01 04. jogcímcsoport — A „Kutatás” szakpolitikai terület tevékenységeihez kapcsolódó támogatási kiadások
08 01 04 31. jogcím — Kutatási Végrehajtó Ügynökség (REA)
Számadatok
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
49 300 000
-3 915 000
45 385 000
Megjegyzések
Ezen előirányzat célja, hogy a Kutatási Végrehajtó Ügynökség működési költségeit fedezze, amelyek az ügynökségnek a kutatás területén az „Emberek”, „Kapacitások” és „Együttműködés” egyedi programok egyes területeinek igazgatásában betöltött szerepéből adódnak.
Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás és különösen annak 82. cikke és 32. jegyzőkönyve alapján az EFTA-államokból befolyó hozzájárulásokat hozzá kell adni az e jogcím alá tartozó előirányzatokhoz. Tájékoztatásképpen, ezen összegek a bevételkimutatás 6 3 0. jogcímcsoportjába bevezetett, EFTA-államoktól származó hozzájárulások összegeit jelentik, amelyek a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének e)–g) pontjával összhangban címzett bevételnek minősülnek; azok megfelelő előirányzatok biztosítását és végrehajtását teszik lehetővé, az e szakasszal kapcsolatos kiadáskimutatás ezen részének „Európai Gazdasági Térség” melléklete alapján, amely az általános költségvetés elválaszthatatlan részét képezi.
Az Ügynökség létszámtervét a III. szakasz – Bizottság „Személyzeti létszámterv” című része tartalmazza (3. kötet).
Jogalap
Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 412., 2006.12.30., 1. o.).
A vállalkozásoknak, kutatóközpontoknak és egyetemeknek a hetedik keretprogram (2007–2013) tevékenységeiben való részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 18-i 1906/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 391., 2006.12.30., 1. o.).
Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló „Együttműködés” egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/971/EK tanácsi határozat (HL L 400., 2006.12.30., 87. o.).
Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló „Emberek” egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/973/EK tanácsi határozat (HL L 400., 2006.12.30., 271. o.).
Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló Kapacitások egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/974/EK tanácsi határozat (HL L 400., 2006.12.30., 300. o.).
Jogi hivatkozások
Az 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a kutatás területén az Emberek, a Kapacitások és az Együttműködés közösségi egyedi programok egyes területeinek igazgatásával megbízott Kutatási Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról szóló, 2007. december 14-i 2008/46/EK bizottsági határozat (HL L 11., 2008.1.15., 9. o.).
08 01 05. jogcímcsoport — A „Kutatás” szakpolitikai terület tevékenységeihez kapcsolódó támogatási kiadások
08 01 05 01. jogcím — A kutatási munkatársakkal kapcsolatos kiadások
Számadatok
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
127 793 000
-7 230 000
120 563 000
08 01 05 03. jogcím — Egyéb igazgatási kiadások a kutatás területén
Számadatok
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
55 000 000
-15 739 000
39 261 000
08 02. alcím — Együttműködés – Egészségügy
Számadatok
Cím Alcím Jogcímcsoport Jogcím
Címsor
PK
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
08 02
Együttműködés – Egészségügy
08 02 01
Együttműködés – Egészségügy
1.1
799 767 530
737 750 113
799 767 530
737 750 113
08 02 02
Együttműködés – Egészségügy – Az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító közös vállalkozás
1.1
207 068 000
100 719 908
17 980 852
207 068 000
118 700 760
08 02 03
Együttműködés – Egészségügy – Az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító közös vállalkozásra vonatkozó támogatási kiadások
1.1
4 240 000
4 190 897
4 240 000
4 190 897
08 02. alcím — Összesen
1 011 075 530
842 660 918
17 980 852
1 011 075 530
860 641 770
08 02 02. jogcímcsoport — Együttműködés – Egészségügy – Az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító közös vállalkozás
Számadatok
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
207 068 000
100 719 908
17 980 852
207 068 000
118 700 760
Megjegyzések
Az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító közös vállalkozás hozzájárul a hetedik keretprogram végrehajtásához és különösen a hetedik keretprogram végrehajtására irányuló „Együttműködés” egyedi program „Egészségügy” témakörének megvalósításához. Célja, hogy jelentősen növelje a gyógyszerek kifejlesztési folyamatának hatékonyságát és eredményességét azzal a hosszú távú céllal, hogy a gyógyszergyártási ágazat hatékonyabb és biztonságosabb innovatív gyógyszereket gyártson. Feladatai különösen a következők:
– támogatja a „versenyt megelőző gyógyszeripari kutatást és fejlesztést” a tagállamokban és a hetedik keretprogramhoz társult országokban, a gyógyszerek kifejlesztésének folyamatában létező kutatási szűk keresztmetszetek leküzdése érdekében összehangolt megközelítést alkalmazva,
– támogatja az innovatív gyógyszerekre vonatkozó közös technológiai kezdeményezés kutatási ütemtervében meghatározott kutatási prioritások („kutatási tevékenységek”) megvalósítását, nevezetesen támogatások odaítélésével, versenypályázati felhívásokat követően,
– biztosítja a hetedik keretprogram egyéb tevékenységeivel való kiegészítő jelleget,
– a köz- és a magánszféra közötti partnerségként jön létre, amely a kutatási befektetés növelését célozza a tagállamok és a hetedik keretprogramhoz társult országok biogyógyszerészeti ágazatában, az erőforrások egyesítésével és a köz- és a magánszektor közötti együttműködés elősegítésével,
– előmozdítja a kis- és középvállalkozások részvételét tevékenységeiben, összhangban a hetedik keretprogram célkitűzéseivel.
Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás és különösen annak 82. cikke és 32. jegyzőkönyve alapján az EFTA-államoktól befolyó hozzájárulásokat hozzá kell adni az e jogcímcsoport alá tartozó előirányzatokhoz. Tájékoztatásképpen, ezen összegek a bevételkimutatás 6 3 0. jogcímcsoportjába bevezetett, EFTA-államoktól származó hozzájárulások összegeit jelentik, amelyek a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének e)–g) pontjával összhangban címzett bevételnek minősülnek; azok megfelelő előirányzatok biztosítását és végrehajtását teszik lehetővé, az e szakasszal kapcsolatos kiadáskimutatás ezen részének „Európai Gazdasági Térség” melléklete alapján, amely az általános költségvetés elválaszthatatlan részét képezi.
Jogalap
Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 412., 2006.12.30., 1. o.).
Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló „Együttműködés” egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/971/EK tanácsi határozat (HL L 400., 2006.12.30., 87. o.).
Az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2007. december 20-i 73/2008/EK tanácsi rendelet (HL L 30., 2008.2.4., 38. o.).
08 04. alcím — Együttműködés – Nanotudományok, nanotechnológiák, eszközök és új termelési technológiák
Számadatok
Cím Alcím Jogcímcsoport Jogcím
Címsor
PK
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
08 04
Együttműködés – Nanotudományok, nanotechnológiák, eszközök és új termelési technológiák
08 04 01
Együttműködés – Nanotudományok, nanotechnológiák, eszközök és új termelési technológiák
1.1
612 616 062
497 518 000
19 936 245
612 616 062
517 454 245
08 04 02
Együttműködés – Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák – Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás
1.1
8 792 000
7 107 722
8 792 000
7 107 722
08 04. alcím — Összesen
621 408 062
504 625 722
19 936 245
621 408 062
524 561 967
08 04 01. jogcímcsoport — Együttműködés – Nanotudományok, nanotechnológiák, eszközök és új termelési technológiák
Számadatok
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
612 616 062
497 518 000
19 936 245
612 616 062
517 454 245
Megjegyzések
Az ezen a területen végrehajtott cselekvések célja, hogy az elkövetkező években segítsenek elérni a tudás- és intelligenciaalapú termékek, szolgáltatások és gyártási folyamatok esetében a csúcstechnológia kifejlesztéséhez és kiaknázásához szükséges kapacitások kritikus tömegét, különös tekintettel az ökológiai hatékonyságra és a veszélyes anyagok környezetbe való kibocsátásának csökkentésére.
Elegendő előirányzatot kell biztosítani a környezetvédelmi és egészségügyi kockázatok értékelésével kapcsolatos nanokutatásra, mivel napjainkban a teljes nanokutatás mindössze 5–10 %-a foglalkozik ezzel a területtel.
Megfelelő szintű költségvetési előirányzatot kell biztosítani az erőforrás-hatékony folyamatok és gyakorlatok – például a környezetbarát tervezés, az újrahasznosítás, újrafelhasználás és a veszélyes és kritikus anyagok helyettesíthetősége – kutatását és fejlődését előmozdító tevékenységekre.
E jogcímcsoportok terhére számolják el az európai érdeklődésre számot tartó és a Bizottság által szervezett magas szintű tudományos és műszaki találkozók, konferenciák, műhelyek és szemináriumok költségét, a tanulmányok, az ösztöndíjak, a konkrét programok figyelemmel kísérésének és értékelésének költségeit, továbbá az IMS-titkárság, a magas szintű tudományos és műszaki elemzések és értékelések finanszírozását, valamint az előző keretprogramok keretében folytatott tevékenységek költségeit is.
Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás és különösen annak 82. cikke és 32. jegyzőkönyve alapján az EFTA-államoktól befolyó hozzájárulásokat hozzá kell adni az e jogcímcsoport alá tartozó előirányzatokhoz. Tájékoztatásképpen, ezen összegek a bevételkimutatás 6 3 0. jogcímcsoportjába bevezetett, EFTA-államoktól származó hozzájárulások összegeit jelentik, amelyek a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének e)–g) pontjával összhangban címzett bevételnek minősülnek; azok megfelelő előirányzatok biztosítását és végrehajtását teszik lehetővé, az e szakasszal kapcsolatos kiadáskimutatás ezen részének „Európai Gazdasági Térség” melléklete alapján, amely az általános költségvetés elválaszthatatlan részét képezi.
Jogalap
Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 412., 2006.12.30., 1. o.).
A vállalkozásoknak, kutatóközpontoknak és egyetemeknek a hetedik keretprogram (2007–2013) tevékenységeiben való részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 18-i 1906/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 391., 2006.12.30., 1. o.).
Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló „Együttműködés” egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/971/EK tanácsi határozat (HL L 400., 2006.12.30., 87. o.).
08 06. alcím — Együttműködés – Környezetvédelem (az éghajlatváltozást is beleértve)
Számadatok
Cím Alcím Jogcímcsoport Jogcím
Címsor
PK
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
08 06
Együttműködés – Környezetvédelem (az éghajlatváltozást is beleértve)
08 06 01
Együttműködés – Környezetvédelem (az éghajlatváltozást is beleértve)
1.1
336 619 726
280 421 301
2 804 213
336 619 726
283 225 514
08 06 02
Együttműködés – Környezet – Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás
1.1
3 951 000
2 671 697
3 951 000
2 671 697
08 06. alcím — Összesen
340 570 726
283 092 998
2 804 213
340 570 726
285 897 211
08 06 01. jogcímcsoport — Együttműködés – Környezetvédelem (az éghajlatváltozást is beleértve)
Számadatok
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
336 619 726
280 421 301
2 804 213
336 619 726
283 225 514
Megjegyzések
A hetedik keretprogramban a környezetvédelmi kutatás végrehajtására a „Környezetvédelem (az éghajlatváltozást is beleértve)” téma keretében kerül sor. Cél a természetes és emberi környezettel és erőforrásaival való fenntartható gazdálkodás ösztönzése, a bioszféra, az ökológiai rendszerek és az emberi tevékenység közötti kölcsönhatásokra vonatkozó tudás fejlesztésével, valamint új technológiák, eszközök és szolgáltatások kifejlesztésével a globális környezeti problémák integrált kezelésének érdekében. Kiemelt hangsúlyt kap az éghajlati, ökológiai, földtani és oceanográfiai rendszerek előrejelzése; továbbá a környezeti problémák és kockázatok (beleértve az egészséggel kapcsolatosakat is) folyamatos figyelésére, megelőzésére és hatásainak csökkentésére, valamint a természeti és ember alkotta környezet megőrzésére alkalmas eszközök és technológiák.
Az e tevékenység keretében folytatott kutatás olyan nemzetközi kötelezettségvállalásokhoz és kezdeményezésekhez járul hozzá, mint például a Föld-megfigyelési Csoport (GEO). Emellett támogatja a meglévő és a jövőbeni uniós jogszabályokból és szakpolitikákból, a kapcsolódó tematikus stratégiákból, továbbá a környezetvédelmi technológiákra, valamint a környezetvédelemre és az egészségügyre vonatkozó cselekvési tervekből fakadó kutatási igényeket is. A kutatás hozzájárul továbbá olyan technológiai fejlesztésekhez is, amelyek javítják az európai vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások piaci pozícióit, például a környezetvédelmi technológiák területén.
Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás és különösen annak 82. cikke és 32. jegyzőkönyve alapján az EFTA-államoktól befolyó hozzájárulásokat hozzá kell adni az e jogcímcsoport alá tartozó előirányzatokhoz. Tájékoztatásképpen, ezen összegek a bevételkimutatás 6 3 0. jogcímcsoportjába bevezetett, EFTA-államoktól származó hozzájárulások összegeit jelentik, amelyek a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének e)–g) pontjával összhangban címzett bevételnek minősülnek; azok megfelelő előirányzatok biztosítását és végrehajtását teszik lehetővé, az e szakasszal kapcsolatos kiadáskimutatás ezen részének „Európai Gazdasági Térség” melléklete alapján, amely az általános költségvetés elválaszthatatlan részét képezi.
Jogalap
Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 412., 2006.12.30., 1. o.).
A vállalkozásoknak, kutatóközpontoknak és egyetemeknek a hetedik keretprogram (2007–2013) tevékenységeiben való részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 18-i 1906/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 391., 2006.12.30., 1. o.).
Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló „Együttműködés” egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/971/EK tanácsi határozat (HL L 400., 2006.12.30., 87. o.).
08 10. alcím — Ötletek
Számadatok
Cím Alcím Jogcímcsoport Jogcím
Címsor
PK
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
08 10
Ötletek
08 10 01
Ötletek
1.1
1 714 721 109
1 026 958 500
41 883 890
1 714 721 109
1 068 842 390
08 10. alcím — Összesen
1 714 721 109
1 026 958 500
41 883 890
1 714 721 109
1 068 842 390
08 10 01. jogcímcsoport — Ötletek
Számadatok
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
1 714 721 109
1 026 958 500
41 883 890
1 714 721 109
1 068 842 390
Megjegyzések
Az „Ötletek” egyedi program keretében folytatott tevékenységek általános célja: a Kutatási Európai Tanács létrehozásával a legjobb európai kutatócsoportok meghatározása és az úttörő kutatás ösztönzése, a kiemelt kockázatú és a multidiszciplináris projektek finanszírozása, amelyeket csak az európai szintű szakértői értékelés szerinti kiválóság alapján ítélnek meg, miközben különösen ösztönzi az uniós tudományos közösség megteremtésének előmozdítása érdekében a különböző országokban működő kutatócsoportok közötti hálózatok létrehozását.
Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás és különösen annak 82. cikke és 32. jegyzőkönyve alapján az EFTA-államoktól befolyó hozzájárulásokat hozzá kell adni az e jogcímcsoport alá tartozó előirányzatokhoz. Tájékoztatásképpen, ezen összegek a bevételkimutatás 6 3 0. jogcímcsoportjába bevezetett, EFTA-államoktól származó hozzájárulások összegeit jelentik, amelyek a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének e)–g) pontjával összhangban címzett bevételnek minősülnek; azok megfelelő előirányzatok biztosítását és végrehajtását teszik lehetővé, az e szakasszal kapcsolatos kiadáskimutatás ezen részének „Európai Gazdasági Térség” melléklete alapján, amely az általános költségvetés elválaszthatatlan részét képezi.
Ez az előirányzat az olyan bevételekkel kapcsolatos kiadások fedezésére is szolgál, amelyek további előirányzatokat eredményeznek, és amelyek a kutatási és technológiai fejlesztési projektekben részt vevő (az Európai Gazdasági Térségen kívüli) harmadik felektől vagy harmadik országoktól származnak.
A költségvetési rendelet 21. cikkével összhangban a bevételkimutatás 6 0 1 3., 6 0 1 5., 6 0 1 6., 6 0 3 1. és 6 0 3 3. jogcíme alá tartozó bevételekből további előirányzatok nyújthatók.
Jogalap
Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 412., 2006.12.30., 1. o.).
A vállalkozásoknak, kutatóközpontoknak és egyetemeknek a hetedik keretprogram (2007–2013) tevékenységeiben való részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 18-i 1906/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 391., 2006.12.30., 1. o.).
Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló Ötletek egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/972/EK tanácsi határozat (HL L 400., 2006.12.30., 244. o.).
08 19. alcím — Kapacitások – A kutatási politikák következetes fejlődésének támogatása
Számadatok
Cím Alcím Jogcímcsoport Jogcím
Címsor
PK
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
08 19
Kapacitások – A kutatási politikák következetes fejlődésének támogatása
08 19 01
Kapacitások – A kutatási politikák következetes fejlődésének támogatása
1.1
13 470 414
8 912 772
405 852
13 470 414
9 318 624
08 19. alcím — Összesen
13 470 414
8 912 772
405 852
13 470 414
9 318 624
08 19 01. jogcímcsoport — Kapacitások – A kutatási politikák következetes fejlődésének támogatása
Számadatok
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
13 470 414
8 912 772
405 852
13 470 414
9 318 624
Megjegyzések
A kutatási-fejlesztési kiadások 3 %-ra növelése és hatékonyságuk fokozása kitüntetett helyen szerepel a növekedés és a foglalkoztatás jegyében indított Európa 2020 stratégiában. Ezért a hatóságok egyik fő célja a szakpolitikák koherens kombinációjának kialakítása az állami és magánberuházások ösztönzése érdekében. Az e címsor alatti tevékenységek támogatják a hatékony és következetes kutatási politikák kifejlesztését regionális, nemzeti és uniós szinten, strukturált információn, mutatókon és elemzéseken, valamint olyan tevékenységeken keresztül, amelyek célja a kutatási politikák koordinációja, különösen a koordináció nyílt módszerének alkalmazása a kutatási politikában.
Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás és különösen annak 82. cikke és 32. jegyzőkönyve alapján az EFTA-államoktól befolyó hozzájárulásokat hozzá kell adni az e jogcímcsoport alá tartozó előirányzatokhoz. Tájékoztatásképpen, ezen összegek a bevételkimutatás 6 3 0. jogcímcsoportjába bevezetett, EFTA-államoktól származó hozzájárulások összegeit jelentik, amelyek a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének e)–g) pontjával összhangban címzett bevételnek minősülnek; azok megfelelő előirányzatok biztosítását és végrehajtását teszik lehetővé, az e szakasszal kapcsolatos kiadáskimutatás ezen részének „Európai Gazdasági Térség” melléklete alapján, amely az általános költségvetés elválaszthatatlan részét képezi.
Jogalap
Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 412., 2006.12.30., 1. o.).
A vállalkozásoknak, kutatóközpontoknak és egyetemeknek a hetedik keretprogram (2007–2013) tevékenységeiben való részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 18-i 1906/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 391., 2006.12.30., 1. o.).
Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló Kapacitások egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/974/EK tanácsi határozat (HL L 400., 2006.12.30., 299. o.).
08 20. alcím — Euratom – Fúziós energia
Számadatok
Cím Alcím Jogcímcsoport Jogcím
Címsor
PK
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
08 20
Euratom – Fúziós energia
08 20 01
Euratom – Fúziós energia
1.1
72 163 290
78 549 779
72 163 290
78 549 779
08 20 02
Euratom – ITER Európai Közös Vállalkozás – Magfúzió az energiáért (F4E)
1.1
865 510 000
494 812 495
-289 200 000
865 510 000
205 612 495
08 20. alcím — Összesen
937 673 290
573 362 274
-289 200 000
937 673 290
284 162 274
08 20 02. jogcímcsoport — Euratom – ITER Európai Közös Vállalkozás – Magfúzió az energiáért (F4E)
Számadatok
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
865 510 000
494 812 495
-289 200 000
865 510 000
205 612 495
Megjegyzések
A fúzió a tiszta energiával való ellátás szinte korlátlan lehetőségét nyújtja, az ITER pedig döntő fontosságú következő lépés e végső cél eléréséhez. Ennek érdekében létrehozták közös vállalkozás formájában az ITER és Fúziósenergia-fejlesztési Európai Szervezetet. A Fúziósenergia-fejlesztési (magfúzió az energiáért) és ITER Európai Közös Vállalkozás feladatköre a következő:
a) biztosítani az Euratom hozzájárulását az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezet számára;
b) biztosítani az Euratom hozzájárulását a fúziós energia gyors valóra váltása érdekében, tágabb megközelítés keretében, Japánnal folytatott tevékenységekhez;
c) programot végrehajtani egy demonstrációs fúziós reaktor és a kapcsolódó létesítmények – beleértve különösen a nemzetközi fúziósanyag-besugárzó berendezést (IFMIF) is – megépítésének előkészítése érdekében.
Jogalap
Az ITER projekt közös megvalósítása érdekében az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezet létrehozásáról szóló megállapodás, az ITER projekt közös megvalósítása érdekében az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezet létrehozásáról szóló megállapodás ideiglenes alkalmazásáról szóló megegyezés, valamint az ITER projekt közös megvalósítása érdekében az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezetet megillető kiváltságokról és mentességekről szóló megállapodás Bizottság általi megkötéséről szóló 2006. szeptember 25-i tanácsi határozat.
Az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezet létrehozásáról szóló, az ITER projekt közös megvalósítása érdekében létrejövő megállapodás és az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezetet megillető kiváltságokról és mentességekről szóló, az ITER projekt közös megvalósítása érdekében létrejövő megállapodás ideiglenes alkalmazásáról szóló, 2006. november 17-i 2006/943/Euratom bizottsági határozat (HL L 358., 2006.12.16., 60. o.).
Az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2011) szóló, 2006. december 18-i 2006/970/Euratom tanácsi határozat (HL L 400., 2006.12.30., 61. o.).
A vállalkozásoknak, kutatóközpontoknak és egyetemeknek az Európai Atomenergia-közösség hetedik keretprogramjának (2007–2011) tevékenységeiben való részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 19-i 1908/2006/Euratom tanácsi rendelet (HL L 400., 2006.12.30., 1. o.).
Az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2011) végrehajtására irányuló egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/976/Euratom tanácsi határozat (HL L 400., 2006.12.30., 404. o.).
A Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról szóló, 2007. március 27-i 2007/198/Euratom tanácsi határozat (HL L 90., 2007.3.30., 58. o.).
Az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó keretprogramjáról (2012–2013) szóló, 2011. december 19-i 2012/93/Euratom tanácsi határozat (HL L 47., 2012.2.18., 25. o.).
Az Európai Atomenergia-közösség keretprogramjának (2012–2013) közvetett cselekvései esetében a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2011. december 19-i 139/2012/Euratom tanácsi rendelet (HL L 47., 2012.2.18., 1. o.).
Az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó keretprogramjának (2012–2013) végrehajtására irányuló, közvetett cselekvések útján megvalósuló egyedi programról szóló, 2011. december 19-i 2012/94/Euratom tanácsi határozat (HL L 47., 2012.2.18., 33. o.).
09. cím — TARTALMAK, TECHNOLÓGIÁK ÉS KOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZATOK
Számadatok
Cím Alcím
Címsor
PK
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
09 01
A „TARTALMAK, TECHNOLÓGIÁK ÉS KOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZATOK” SZAKPOLITIKAI TERÜLET IGAZGATÁSI KIADÁSAI
127 323 333
127 323 333
127 323 333
127 323 333
09 02
A digitális menetrend szabályozási kerete
18 137 969
25 484 774
18 137 969
25 484 774
40 02 41
391 985
18 529 954
391 985
25 876 759
391 985
18 529 954
391 985
25 876 759
09 03
Az információs és kommunikációs technológia átvétele
1
144 265 000
132 209 900
144 265 000
132 209 900
09 04
Együttműködés – Információs és kommunikációs technológiák (IKT-k)
Együttműködés – Információs és kommunikációs technológiák (IKT-k)
09 04 01
Az információs és kommunikációs technológiák terén folytatott kutatási együttműködés támogatása (IKT-k – Együttműködés)
09 04 01 01
Az információs és kommunikációs technológiák terén folytatott kutatási együttműködés támogatása (IKT-k – Együttműködés)
1.1
1 307 359 400
1 102 379 643
40 812 681
1 307 359 400
1 143 192 324
09 04 01 02
Együttműködés – Információs és kommunikációs technológiák – ARTEMIS közös vállalkozás
1.1
65 000 000
19 016 953
65 000 000
19 016 953
09 04 01 03
Együttműködés – Információs és kommunikációs technológiák – Az ARTEMIS közös vállalkozáshoz kapcsolódó támogatási kiadások
1.1
911 793
901 234
911 793
901 234
09 04 01 04
Együttműködés – Információs és kommunikációs technológiák – ENIAC közös vállalkozás
1.1
110 000 000
35 143 790
110 000 000
35 143 790
09 04 01 05
Együttműködés – Információs és kommunikációs technológiák – Az ENIAC közös vállalkozáshoz kapcsolódó támogatási kiadások
1.1
429 142
424 172
429 142
424 172
09 04 01. jogcímcsoport — Részösszeg
1 483 700 335
1 157 865 792
40 812 681
1 483 700 335
1 198 678 473
09 04 02
Az Európai Gazdasági Térségen kívüli harmadik felek kutatási és technológiafejlesztési hozzájárulásaiból származó előirányzatok
1.1
p.m.
p.m.
p.m.
p.m.
09 04 03
A korábbi (2007 előtti) európai közösségi keretprogramok lezárása
1.1
—
10 872 610
—
10 872 610
09 04. alcím — Összesen
1 483 700 335
1 168 738 402
40 812 681
1 483 700 335
1 209 551 083
09 04 01. jogcímcsoport — Az információs és kommunikációs technológiák terén folytatott kutatási együttműködés támogatása (IKT-k – Együttműködés)
09 04 01 01. jogcím — Az információs és kommunikációs technológiák terén folytatott kutatási együttműködés támogatása (IKT-k – Együttműködés)
Számadatok
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
1 307 359 400
1 102 379 643
40 812 681
1 307 359 400
1 143 192 324
Megjegyzések
Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013), valamint az „Együttműködés” egyedi program „Információs és kommunikációs technológiák” témakörének célja az európai ipar versenyképességének javítása és Európa élenjáró és meghatározó szerepének a hosszú távú uniós IKT-stratégiával összhangban történő biztosítása az IKT jövőbeli fejlesztésében, a társadalom és a gazdaság igényeinek kielégítése céljából, valamint azért, hogy az európai szabványok irányíthassák az IKT területén végbemenő globális fejleményeket ahelyett, hogy ezt a szerepet más globális piacnak engednénk át.
A tevékenységek megerősítik Európa tudományos és technológiai bázisát és világviszonylatban betöltött vezető helyét az IKT területén, az IKT használata révén segítenek az innováció serkentésében és irányának meghatározásában, és gondoskodnak arról, hogy az IKT területén elért előrehaladás gyorsan az európai polgárok, vállalkozások, ipar és kormányok gyakorlati hasznára váljék.
Az IKT-vel foglalkozó téma a stratégiai kutatás prioritásait a kulcsfontosságú technológiai pilléreknek megfelelően tűzi ki, gondoskodik a technológiák végponttól végpontig terjedő integrálásáról, és létrehozza az IKT-alapú innovatív alkalmazások széles skálájának kifejlesztéséhez szükséges tudást és eszközöket.
Az elvégzendő tevékenység serkenti az IKT-ágazat ipari és technológiai fejlődését és javítja a fontos IKT-intenzív ágazatok versenyképességét – mindkét esetben nagy értékű, innovatív IKT-alapú termékek és szolgáltatások, illetőleg a vállalkozásokban és a közigazgatásban új vagy javított szervezeti folyamatok révén. Az IKT-val foglalkozó téma ezen kívül az IKT-nek a közszféra és a társadalom igényei szolgálatában való mozgósítása révén más uniós politikákat is támogat.
A fellépés a globális szabványoknak megfelelő, vagy azokat kialakító egységes uniós szabványok kidolgozása érdekében kiterjed az együttműködésre, a bevált gyakorlatok cseréjére, a kapcsolatépítésre és a nemzeti programok összehangolására irányuló kezdeményezésekre. Ezen előirányzat fedezi továbbá a javaslatok értékelésében és a projektek felülvizsgálatában segítséget nyújtó független szakértők költségeit, a Bizottság által szervezett európai érdekű rendezvények, találkozók, konferenciák, műhelyek és szemináriumok költségeit, a tanulmányok, elemzések és értékelések költségeit, a keret- és az egyedi programok nyomon követésének és értékelésének költségeit, valamint a programok nyomon követéséhez és eredményeinek terjesztéséhez hozott intézkedések költségeit, ideértve a korábbi keretprogramok intézkedéseit is.
Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás és különösen annak 82. cikke és 32. jegyzőkönyve alapján az EFTA-államokból befolyó hozzájárulásokat hozzá kell adni az e jogcím alá tartozó előirányzatokhoz. Tájékoztatásképpen, ezen összegek a bevételkimutatás 6 3 0. jogcímcsoportjába bevezetett, EFTA-államoktól származó hozzájárulások összegeit jelentik, amelyek a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének e)–g) pontjával összhangban címzett bevételnek minősülnek; azok megfelelő előirányzatok biztosítását és végrehajtását teszik lehetővé, az e szakasszal kapcsolatos kiadáskimutatás ezen részének „Európai Gazdasági Térség” melléklete alapján, amely az általános költségvetés elválaszthatatlan részét képezi.
Ezen előirányzatok egy részének célja, hogy közös megközelítések alkalmazását támogassa a főbb globális kihívásokat illetően, például annak vonatkozásában, hogy egy olyan IKT-stratégiára van szükség, amely nemcsak a például Ázsiában gyorsan fejlődő IKT-piacokon versenyképes, hanem az uniós értékeket képviselő globális IKT-politika alapköveit is leteszi, a források összevonása és az IKT területén folyó kutatás, fejlesztés és innováció előmozdítására vonatkozó bevált gyakorlatok cseréjének ösztönzése révén. A finanszírozott intézkedések a nemzetközi közösség fellépései hatékonyságának fokozását célozzák, és a meglévő mechanizmusokat és jól működő munkakapcsolatokat egészítik ki. Az előirányzatok az európai és harmadik országok közötti azon innovatív fellépések finanszírozására szolgálnak. E fellépések túlmutatnak egyetlen ország érdekkörén, és mind az Uniónak, mint partnereinek hasznára válnak a jövő IKT-szabványainak kialakításában vállalt vezető szerepre való felkészülésben. E fellépés végrehajtása során a Bizottság gondoskodik a támogatások kiegyensúlyozott elosztásáról. A projekt segítséget fog nyújtani az érintetteknek az IKT-val kapcsolatos innovációra irányuló kutatási partnerségek globális szintű összefogásában is.
Jogalap
Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 412., 2006.12.30., 1. o.).
A hetedik keretprogram (2007–2013) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 18-i 1906/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 391., 2006.12.30., 1. o.).
Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló „Együttműködés” egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/971/EK tanácsi határozat (HL L 400., 2006.12.30., 87. o.).
10. cím — Közvetlen kutatás
Számadatok
Cím Alcím
Címsor
PK
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
10 01
A „Közvetlen kutatás” szakpolitikai területtel kapcsolatos igazgatási kiadások
1
350 080 000
350 080 000
350 080 000
350 080 000
10 02
Közvetlenül finanszírozott operatív előirányzatok a kutatás területén – Hetedik keretprogram (2007–2013) – EU
1
33 089 156
30 721 154
33 089 156
30 721 154
10 03
Közvetlenül finanszírozott operatív előirányzatok a kutatás területén – Hetedik keretprogram (2007–2011 és 2012–2013) – Euratom
1
10 250 000
9 314 301
405 852
10 250 000
9 720 153
10 04
Korábbi keretprogramok és egyéb tevékenységek lezárása
1
p.m.
p.m.
p.m.
p.m.
10 05
A Közös Kutatóközpont által az Euratom-Szerződés értelmében végzett nukleáris tevékenységekből eredő korábbi kötelezettségek
1
30 900 000
29 204 688
30 900 000
29 204 688
10. cím — Összesen
424 319 156
419 320 143
405 852
424 319 156
419 725 995
Megjegyzések
Ezek a megjegyzések a „Közvetlen kutatás” szakpolitikai terület valamennyi költségvetési tételére vonatkoznak (a 10 05. alcím kivételével).
Az előirányzatok nemcsak a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó működéssel és alkalmazottakkal kapcsolatos kiadásokat fedezik, hanem az alkalmazottakkal, a szerződéskötéssel, az infrastruktúrával, a tájékoztatással és a kiadványokkal kapcsolatos egyéb kiadásokat, valamint a kutatási és műszaki fejlesztési tevékenységgel összefüggésben felmerülő bármely egyéb igazgatási kiadásokat is, beleértve a kísérleti kutatást is.
A bevételkimutatás 6 2 2 4. és 6 2 2 5. jogcíme alá tartozó bevételekből a költségvetési rendelet 21. cikkével összhangban további előirányzatok nyújthatók.
A vegyes bevételek további előirányzatok rendelkezésre bocsátását teszik lehetővé, amelyek felhasználására – azok céljától függően – a 10 02., a 10 03. és a 10 04. alcím vagy a 10 01 05. jogcímcsoport alatt kerülhet sor.
A tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok által az uniós programokban való részvétel céljából adott hozzájárulásokból eredő, a bevételkimutatás 6 0 3 1. jogcíme alá tartozó bevételekből a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének e)–g) pontjával összhangban további előirányzatok nyújthatók.
Bizonyos ilyen irányú projektek esetében lehetőség van arra, hogy harmadik országok vagy harmadik országok szervezetei is bekapcsolódjanak a tudományos és műszaki kutatások terén folyó európai együttműködésbe. Bármely pénzügyi hozzájárulást a bevételkimutatás 6 0 1 3. jogcíme alatt kell elszámolni, és az a költségvetési rendelet 21. cikke alapján kiegészítő előirányzatok rendelkezésre bocsátását teszi lehetővé.
A további előirányzatok rendelkezésre bocsátására a 10 02 02. és a 10 03 02. jogcímcsoport alatt kerül sor.
Az e cím alá tartozó előirányzatok a Közös Kutatóközpont pénzügyi és adminisztratív osztályain dolgozó személyzet, valamint az általuk igényelt támogatás költségét fedezik (megközelítőleg a költség 15 %-át).
10 03. alcím — Közvetlenül finanszírozott operatív előirányzatok a kutatás területén – Hetedik keretprogram (2007–2011 és 2012–2013) – Euratom
Számadatok
Cím Alcím Jogcímcsoport Jogcím
Címsor
PK
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
10 03
Közvetlenül finanszírozott operatív előirányzatok a kutatás területén – Hetedik keretprogram (2007–2011 és 2012–2013) – Euratom
10 03 01
A Közös Kutatóközpont (JRC) nukleáris tevékenységei
1.1
10 250 000
9 314 301
405 852
10 250 000
9 720 153
10 03 02
Az (Európai Gazdasági Térségen kívüli) harmadik felek kutatási és technológiai fejlesztési hozzájárulásaiból származó előirányzatok
1.1
p.m.
p.m.
p.m.
p.m.
10 03. alcím — Összesen
10 250 000
9 314 301
405 852
10 250 000
9 720 153
10 03 01. jogcímcsoport — A Közös Kutatóközpont (JRC) nukleáris tevékenységei
Számadatok
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
10 250 000
9 314 301
405 852
10 250 000
9 720 153
Megjegyzések
Ez az előirányzat azon tudományos és műszaki támogató és kutatói tevékenységek fedezésére szolgál, amelyeket a Közös Kutatóközpont végez, összhangban az alábbi témákkal foglalkozó, nukleáris egyedi programmal:
– nukleáris hulladék kezelése, környezeti hatások, a nukleáris létesítmények leszerelésével kapcsolatos alapismeretek és kutatás,
– nukleáris biztonságosság,
– nukleáris biztonság.
Ez az előirányzat azon tevékenységek fedezésére szolgál, amelyek a biztosítékok végrehajtásához szükségesek, az Euratom-Szerződés II. címének 7. fejezete, valamint az Atomsorompó Szerződésből és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) támogatására irányuló bizottsági program végrehajtásából fakadó kötelezettségek értelmében.
Fedezi a szóban forgó kutatásokkal, valamint tudományos és műszaki támogató tevékenységekkel kapcsolatos konkrét kiadásokat (mindenféle beszerzések és szerződések). Ide tartoznak az érintett projektek tekintetében felmerülő, a tudományos infrastruktúrával kapcsolatos kiadások is.
Az előirányzat fedezi az e jogcímcsoport alá tartozó, a Közös Kutatóközpontra ruházott kutató tevékenységekre vonatkozó bármiféle kiadásokat is, a Központ közvetett tevékenységekben – kompetitív alapon – történő részvételének keretében.
A költségvetési rendelet 21. cikkével és 183. cikkének (2) bekezdésével összhangban, a bevételkimutatás 6 2 2 3. és 6 2 2 6. jogcíme alá tartozó bevételekből további előirányzatok nyújthatók.
Jogalap
Az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2011) szóló, 2006. december 18-i 2006/970/Euratom tanácsi határozat (HL L 400., 2006.12.30., 61. o.).
Az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2011) keretében a Közös Kutatóközpont által közvetlen cselekvések révén végrehajtandó egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/977/Euratom tanácsi határozat (HL L 400., 2006.12.30., 434. o.).
Az Európai Atomenergia-közösség hetedik keretprogramjának (2007–2011) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 19-i 1908/2006/Euratom tanácsi rendelet (HL L 400., 2006.12.30., 1. o.).
Az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó keretprogramjáról (2012–2013) szóló, 2011. december 19-i 2012/93/Euratom tanácsi határozat (HL L 47., 2012.2.18., 25. o.).
Az Európai Atomenergia-közösség keretprogramjának (2012–2013) közvetett cselekvései esetében a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2011. december 19-i 139/2012/Euratom tanácsi rendelet (HL L 47., 2012.2.18., 1. o.).
Az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó keretprogramjának (2012–2013) végrehajtására irányuló, a Közös Kutatóközpont által közvetlen cselekvések útján végrehajtandó egyedi programról szóló, 2011. december 19-i 2012/95/Euratom tanácsi határozat (HL L 47., 2012.2.18., 40. o.).
13. cím — Regionális politika
Számadatok
Cím Alcím
Címsor
PK
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
13 01
A „Regionális politika” szakpolitikai terület igazgatási kiadásai
88 792 579
88 792 579
88 792 579
88 792 579
13 03
Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és egyéb regionális műveletek
1
30 639 878 699
31 410 089 436
30 639 878 699
31 410 089 436
13 04
Kohéziós Alap
1
12 499 800 000
11 414 497 449
12 499 800 000
11 414 497 449
13 05
A strukturális politikákkal kapcsolatos előcsatlakozási műveletek
549 770 452
489 688 705
-78 987 754
549 770 452
410 700 951
13 06
Szolidaritási Alap
14 607 942
14 607 942
400 519 089
250 519 089
415 127 031
265 127 031
13. cím — Összesen
43 792 849 672
43 417 676 111
400 519 089
171 531 335
44 193 368 761
43 589 207 446
13 05. alcím — A strukturális politikákkal kapcsolatos előcsatlakozási műveletek
Számadatok
Cím Alcím Jogcímcsoport Jogcím
Címsor
PK
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
13 05
A strukturális politikákkal kapcsolatos előcsatlakozási műveletek
13 05 01
Előcsatlakozási Strukturális Politikák Eszköze (ISPA) – Korábbi projektek (2000–2006) lezárása
13 05 01 01
Előcsatlakozási Strukturális Politikák Eszköze (ISPA) – Más korábbi projektek (2000–2006) lezárása
Határokon átnyúló együttműködés (CBC) – Hozzájárulás az 1b. alfejezetből
1.2
51 491 401
50 000 000
51 491 401
50 000 000
13 05 03 02
Határokon átnyúló együttműködés (CBC), valamint a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok részvétele a strukturális alapok transznacionális és régiók közötti együttműködési programjaiban – Hozzájárulás a 4. fejezetből
Az Előcsatlakozási Strukturális Politikák Eszköze (ISPA) keretében nyújtott segély célja, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozásuk során segítséget nyújtson a közép- és kelet-európai tagjelölt országoknak. Az ISPA-t arra használták fel, hogy segítsen a kedvezményezett országoknak megfelelniük az uniós vívmányoknak a környezetvédelem és a szállítás terén.
13 05 01 01. jogcím — Előcsatlakozási Strukturális Politikák Eszköze (ISPA) – Más korábbi projektek (2000–2006) lezárása
Számadatok
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
p.m.
232 278 493
-78 987 754
p.m.
153 290 739
Megjegyzések
Ez az előirányzat az ISPA keretében nyújtott támogatás és a Bizottságon kívül nyújtott műszaki segítségnyújtás fedezésére szolgál, amire a végrehajtáshoz van szükség a közép- és kelet-európai tagjelölt országokban.
A kedvezményezettől függetlenül e jogcímcsoport alapján adminisztratív kiadás nem engedélyezett.
Jogalap
Az előcsatlakozási stratégia keretében a csatlakozni szándékozó országoknak nyújtandó támogatás összehangolásáról szóló, 1999. június 21-i 1266/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 161., 1999.6.26., 68. o.).
Az előcsatlakozási strukturális politikák eszközének létrehozásáról szóló, 1999. június 21-i 1267/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 161., 1999.6.26., 73. o.).
A Horvátország tagjelölti státusának figyelembevételére tekintettel a 3906/89/EGK, az 1267/1999/EK, az 1268/1999/EK és a 2666/2000/EK rendelet módosításáról szóló, 2004. december 20-i 2257/2004/EK tanácsi rendelet (HL L 389., 2004.12.30., 1. o.).
13 06. alcím — Szolidaritási Alap
Számadatok
Cím Alcím Jogcímcsoport Jogcím
Címsor
PK
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
13 06
Szolidaritási Alap
13 06 01
Az Európai Unió Szolidaritási Alapja – Tagállamok
3.2
14 607 942
14 607 942
400 519 089
250 519 089
415 127 031
265 127 031
13 06 02
Az Európai Unió Szolidaritási Alapja – Csatlakozási tárgyalásokat folytató országok
4
p.m.
p.m.
p.m.
p.m.
13 06. alcím — Összesen
14 607 942
14 607 942
400 519 089
250 519 089
415 127 031
265 127 031
13 06 01. jogcímcsoport — Az Európai Unió Szolidaritási Alapja – Tagállamok
Számadatok
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
14 607 942
14 607 942
400 519 089
250 519 089
415 127 031
265 127 031
Megjegyzések
A jogcímcsoport célja, hogy rögzítse a tagállamokban előforduló nagyobb katasztrófák esetén az Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéből eredő előirányzatokat. A támogatást főként természeti katasztrófákkal kapcsolatban kell nyújtani, azonban – amennyiben azt a helyzet sürgőssége indokolja – a támogatás a megítélt pénzügyi segítségnyújtás felhasználására vonatkozóan meghatározott határidővel is biztosítható az érintett tagállamok számára, a kedvezményezett államok számára pedig elő kell írni, hogy igazolják a kapott támogatás felhasználását. Vissza kell téríteni az olyan támogatást, amelyet később harmadik fél például „a szennyező fizet” elve alapján visszatérít, vagy amely a károk véglegesen megállapított összegét meghaladja.
Az előirányzatok elosztásáról külön költségvetés-módosítás elfogadásával születik majd döntés, amelynek kizárólagos célja az Európai Unió Szolidaritási Alapjának mozgósítása.
Jogalap
Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendelet (HL L 311., 2002.11.14., 3. o.).
Jogi hivatkozások
Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, a Bizottság által 2005. április 6-án előterjesztett javaslat (COM(2005)0108).
A költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló 2006. május 17-i intézményközi megállapodás az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között (HL C 139., 2006.6.14., 1. o.).
15. cím — Oktatás és kultúra
Számadatok
Cím Alcím
Címsor
PK
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
15 01
Az „Oktatás és kultúra” szakpolitikai területtel kapcsolatos igazgatási kiadások
123 603 923
123 603 923
123 603 923
123 603 923
15 02
Egész életen át tartó tanulás, beleértve a többnyelvűséget is
1 417 215 664
1 379 114 216
1 417 215 664
1 379 114 216
15 04
Az európai kulturális és audiovizuális együttműködés fejlesztése
175 715 000
159 896 411
175 715 000
159 896 411
15 05
Az ifjúság és a sport terén megvalósuló együttműködés ösztönzése és támogatása
3
149 539 000
130 166 227
149 539 000
130 166 227
15 07
Emberek – Program a kutatói mobilitásért
1
963 502 000
771 774 900
63 312 858
963 502 000
835 087 758
15. cím — Összesen
2 829 575 587
2 564 555 677
63 312 858
2 829 575 587
2 627 868 535
15 07. alcím — Emberek – Program a kutatói mobilitásért
Számadatok
Cím Alcím Jogcímcsoport Jogcím
Címsor
PK
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
15 07
Emberek – Program a kutatói mobilitásért
15 07 77
Emberek
1.1
963 502 000
771 275 000
63 312 858
963 502 000
834 587 858
15 07 78
Az Európai Gazdasági Térségen kívüli harmadik felek kutatási és technológiafejlesztési hozzájárulásaiból származó előirányzatok
1.1
p.m.
p.m.
p.m.
p.m.
15 07 79
15 07 79. jogcímcsoport — Kísérleti projekt – Tudáspartnerségek
1.1
p.m.
499 900
p.m.
499 900
15 07. alcím — Összesen
963 502 000
771 774 900
63 312 858
963 502 000
835 087 758
15 07 77. jogcímcsoport — Emberek
Számadatok
2013. évi költségvetés
A(z) 9/2013 költségvetés-módosítási tervezet
Új összeg
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
Kötelezettségvállalások
Kifizetések
963 502 000
771 275 000
63 312 858
963 502 000
834 587 858
Megjegyzések
Európának vonzóbbá kell válnia a kutatók számára kutatási és technológiafejlesztési kapacitásának és teljesítményének fokozása, valamint az Európai Kutatási Térség megszilárdítása és további fejlesztése érdekében. Míg világszinten a versenyhelyzet egyre fokozódik, a kutatók számára diverzifikált, vonzó karrierlehetőségeket kínáló nyílt európai munkaerőpiacra van szükség.
Az egyedi (a Marie Curie cselekvéssorozaton, a kutatók éjszakáján és az EURAXESS-en keresztül megvalósuló) „Emberek” program révén biztosított hozzáadott érték a kutatók nemzetközi, interdiszciplináris és ágazatközi mobilitása, amely az európai innováció egyik fő motorja. A Marie Curie cselekvéssorozat szintén támogatja az oktatás, a kutatás és különböző országok vállalkozásai közötti szorosabb együttműködést a kutatók képzése és szakmai pályafutásuk során készségeik bővítése és a jövő munkahelyeire való felkészítésük terén. A Marie Curie cselekvéssorozat szorosabbá fűzi a partnerséget az oktatás és az üzleti élet között a tudásmegosztás érdekében, valamint az ágazatok szükségleteihez igazodó PhD-képzés céljából. Az európai kutatók chartájának és szabályzatának megfelelő foglalkoztatási feltételek támogatása révén hozzájárul ahhoz, hogy vonzóbbá váljon az európai kutatói pálya.
Az e jogcímcsoport alá tartozó előirányzatokat ki kell egészíteni az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás és különösen annak 82. cikke és 32. jegyzőkönyve alapján az EFTA-államokból befolyó hozzájárulásokkal. Tájékoztatásképpen, ezen összegek a bevételkimutatás 6 3 0. jogcímcsoportjába bevezetett, EFTA-államoktól származó hozzájárulások összegeit jelentik, amelyek a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének e)–g) pontjával összhangban címzett bevételnek minősülnek; azok megfelelő előirányzatok biztosítását és végrehajtását teszik lehetővé, az e szakasszal kapcsolatos kiadáskimutatás ezen részének „Európai Gazdasági Térség” melléklete alapján, amely az általános költségvetés elválaszthatatlan részét képezi.
Ez az előirányzat az olyan bevételekkel kapcsolatos kiadások fedezésére is szolgál, amelyekből további előirányzatok nyújthatók, és amelyek a kutatási és technológiai fejlesztési projektekben részt vevő (az Európai Gazdasági Térségen kívüli) harmadik felektől vagy harmadik országoktól származnak.
A költségvetési rendelet 21. cikkével összhangban a bevételkimutatás 6 0 1 3., 6 0 1 5., 6 0 1 6., 6 0 3 1. és 6 0 3 3. jogcíme alá tartozó bevételekből további előirányzatok nyújthatók.
Jogalap
A vállalkozásoknak, kutatóközpontoknak és egyetemeknek a hetedik keretprogram (2007–2013) tevékenységeiben való részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 18-i 1906/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 391., 2006.12.30., 1. o.).
Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 412., 2006.12.30., 1. o.).
Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló „Emberek” egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/973/EK tanácsi határozat (HL L 400., 2006.12.30., 271. o.).
Az Európai Parlament 2013. november 20-i állásfoglalása az EU Szolidaritási Alapjának az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 26. pontjával összhangban történő felhasználásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (aszály és erdőtüzek Romániában és áradások Németországban, Ausztriában és a Cseh Köztársaságban) (COM(2013)0692 – C7-0343/2013 – 2013/2255(BUD))
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0692 – C7-0343/2013),
– tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra(1), és különösen annak 26. pontjára,
– tekintettel az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendeletre(2),
– tekintettel az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak a 2008. július 17-i egyeztető ülésen elfogadott, a Szolidaritási Alapról szóló közös nyilatkozatára,
– tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság levelére,
– tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A7-0369/2013),
1. jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;
2. utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá e határozatot, valamint gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és annak mellékletét a Tanácsnak és a Bizottságnak.
MELLÉKLET
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
az EU Szolidaritási Alapjának igénybevételéről
(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, 2014/95/EU határozat.)
A rugalmassági eszköz igénybevétele az EU 2013. évi általános költségvetésének kiegészítése céljából az Európai Szociális Alap finanszírozásához a Franciaországnak, Olaszországnak és Spanyolországnak juttatandó előirányzatok növelése érdekében
Az Európai Parlament 2013. november 20-i állásfoglalása a Rugalmassági Eszköz igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2013)0559 – C7-0235/2013 – 2013/2159(BUD))
– tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére, amelyet 2012. december 12-én fogadtak el véglegesen(1),
– tekintettel a Bizottság által 2013. július 25-én benyújtott, 7/2013. számú költségvetés-módosítási tervezetre (COM(2013)0557),
– tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra(2), és különösen annak 27. pontjára,
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0559 – C7‑0235/2013),
– tekintettel a Tanács 2013. október 7-én elfogadott álláspontjára,
– tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A7-0370/2013),
A. mivel a kötelezettségvállalási előirányzatok 1b. alfejezet alatti átcsoportosítása minden lehetőségének vizsgálatát követően szükségesnek tűnik a Rugalmassági Eszköz igénybevétele;
B. mivel a Bizottság javaslatot tett a Rugalmassági Eszköz igénybevételére az Európai Unió 2013. évi általános költségvetése finanszírozásának kiegészítése érdekében az 1b. alfejezet felső határát meghaladó 134 049 037 euróval az Európai Szociális Alap finanszírozására a Franciaország, Olaszország és Spanyolország számára a 2013. évre elkülönített források összesen 150 millió euróval történő növelése érdekében;
1. tudomásul veszi a Bizottság javaslatát egyrészt az 1b. alfejezet 2013-as felső határértékének 134 049 037 euróval történő túllépéséről a Franciaország, Olaszország és Spanyolország számára az Európai Szociális Alapból a 2013. évre elkülönített források összesen 150 millió euróval történő növelése érdekében, másrészt a Rugalmassági Eszköz ennek megfelelő igénybevételéről;
2. egyetért a Rugalmassági Eszköz kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében 134 049 037 euró összegig történő igénybevételével, az 1b. alfejezet alatti további elkülönített források finanszírozására;
3. jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;
4. utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá e határozatot, és gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;
5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a melléklettel együtt a Tanácsnak és a Bizottságnak.
MELLÉKLET
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
a rugalmassági eszköz igénybevételéről
(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, 2014/94/EU határozat.)
Az Európai Parlament 2013. november 20-i jogalkotási állásfoglalása az európai műholdas rádiónavigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről szóló európai parlamenti és a tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2011)0814 – C7-0464/2011 – 2011/0392(COD))
– tekintettel a Bizottság által az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatra (COM(2011)0814),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 172. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0464/2011),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. március 28-i véleményére(1),
– a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
– tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. szeptember 11-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság, a Költségvetési Bizottság és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A7-0321/2013),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. jóváhagyja a Parlament, a Tanács és a Bizottság ezen állásfoglaláshoz mellékelt együttes nyilatkozatát;
3. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2013. november 20-án került elfogadásra az európai műholdas navigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről, valamint a 876/2002/EK tanácsi rendelet és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló .../2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 1285/2013/EU rendelet.)
MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ
Együttes nyilatkozat az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság részéről
a GALILEO INTÉZMÉNYKÖZI PANELRŐL (GIP)
1. Figyelembe véve az európai GNSS-programok jelentőségét, egyedülállóságát és összetettségét, a programok által létrehozott rendszerek uniós tulajdonjogát, valamint a 2014-2020-as időszakban a programoknak az uniós költségvetésből történő teljes körű finanszírozását, az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság elismeri, hogy a három intézmény között szoros együttműködésre van szükség.
2. A Galileo intézményközi panel (GIP) célja, hogy megkönnyítse az egyes intézmények számára a rájuk háruló feladatok ellátását. Ennek alapján a GIP célja az alábbiak szoros figyelemmel kísérése:
a) az európai GNSS-programok végrehajtása terén elért eredmények, különös tekintettel a közbeszerzési és vállalkozási szerződések végrehajtására, elsődlegesen az ESA esetében;
b) a harmadik országokkal kötött nemzetközi megállapodások az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkében foglalt rendelkezések sérelme nélkül;
c) a műholdas navigációs piacok előkészítése;
d) az irányítási intézkedések hatékonysága; továbbá
e) a munkaprogram évenkénti felülvizsgálata.
3. A GIP a meglévő szabályokkal összhangban tiszteletben tartja a titoktartás iránti igényt, különös tekintettel egyes adatok kereskedelmi titoknak minősülő és érzékeny jellegére.
4. A Bizottság figyelembe veszi a GIP véleményét.
5. A GIP hét képviselőből áll, ezek közül
— három a Tanácsot,
— három az Európai Parlamentet,
— egy pedig a Bizottságot képviseli,
és rendszeresen (elméletileg évente négy alkalommal) ülésezik.
6. A GIP nem foglalkozik a megállapított felelősségi körökkel vagy intézményközi kapcsolatokkal.
Az Európai Parlament 2013. november 20-i jogalkotási állásfoglalása a Jordán Hásimita Királyságnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2013)0242 – C7-0119/2013 – 2013/0128(COD))
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0242),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 212. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0119/2013),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. október 29-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint elfogadja az Európai Parlament álláspontját, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság és a Költségvetési Bizottság véleményére (A7-0335/2013),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2013. november 20-án került elfogadásra a Jordán Hásimita Királyságnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról szóló .../2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 1351/2013/EU határozat.)
Az Európai Unió és az Oroszországi Föderáció közötti, a kábítószer-prekurzorokról szóló megállapodás ***
194k
35k
Az Európai Parlament 2013. november 20-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és az Oroszországi Föderáció közötti, a kábítószer-perkurzorokról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről (12221/2013 – C7-0308/2013 – 2013/0005(NLE))
– tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (12221/2013),
– tekintettel az Európai Unió és az Oroszországi Föderáció közötti, a kábítószer-prekurzorokról szóló megállapodás tervezetére (08178/2013),
– tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C7‑0308/2013),
– tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság ajánlására és a Jogi Bizottság véleményére (A7-0342/2013),
1. egyetért a megállapodás megkötésével;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve az Oroszországi Föderáció kormányának és parlamentjének.
Az Europol részéről megkötendő megállapodások által érintett harmadik államok és szervezetek *
202k
38k
Az Európai Parlament 2013. november 20-i jogalkotási állásfoglalása a 2009/935/IB határozatnak az Europol részéről megkötendő megállapodások által érintett harmadik államok és szervezetek jegyzékének tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről (16229/2012 – C7-0011/2013 – 2013/0801(CNS))
– tekintettel az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 2009. április 6-i 2009/371/IB tanácsi határozatra(1) és különösen annak 26. cikke (1) bekezdésének a) pontjára, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0011/2013),
– tekintettel az Europolnak a partnerekkel fennálló kapcsolataira, többek közt a személyes adatok és minősített adatok cseréjére vonatkozó végrehajtási szabályok elfogadásáról szóló, 2009. november 30-i 2009/934/IB tanácsi határozata(2),
– tekintettel az Europol részéről megkötendő megállapodások által érintett harmadik államok és szervezetek jegyzékének megállapításáról szóló, 2009. november 30-i 2009/935/IB tanácsi határozatra(3),
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A7-0351/2013),
1. elutasítja a Tanács határozattervezetét;
2. felszólítja a Tanácsot, hogy ne fogadja el a határozatot, mivel a Bizottság nemrégiben új rendeletre irányuló javaslatot nyújtott be az Europol kapcsán (a Bűnüldözési Együttműködés és Képzés Európai Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB és 2005/681/IB határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. március 27-i bizottsági javaslat (COM(2013)0173)), amelynek értelmében módosítani kell a harmadik országokkal és szervezetekkel való megállapodások megkötésének szabályait és eljárásait; ennélfogva a 2009/371/IB határozat végrehajtási intézkedéseit nem szabad módosítani;
3. felhívja az Europol igazgatóját és igazgatótanácsát, hogy amennyiben a tanácsi határozattervezet elfogadásra kerül, tartózkodjanak attól, hogy az abban felsorolt országokkal műveleti megállapodásokról tárgyalásokba kezdjenek, mivel a tanácsi határozattervezetben felsorolt egyes országokban nem kielégítő az adatvédelem szintje, és a személyes adatok védelméhez való alapvető jog tiszteletben tartása nem biztosítható; hangsúlyozza, hogy a személyes adatok harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel való bármely megosztása esetében biztosítani kell a magánélethez való jog és az alapvető jogok védelmére vonatkozó, szigorú biztonsági garanciákat;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Europolnak.
Az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC) jogi kerete *
196k
34k
Az Európai Parlament 2013. november 20-i jogalkotási állásfoglalása az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC) közösségi jogi keretéről szóló 723/2009/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2012)0682 – C7-0421/2012 – 2012/0321(NLE))
– tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0682),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés187. és 188. cikkére, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7‑0421/2012),
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére és 46. cikke első bekezdésére,
– tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A7-0331/2013),
1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát;
2. felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;
3. felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.
Az európai alapokra vonatkozó közös rendelkezések ***I
Az Európai Parlament 2013. november 20-i jogalkotási állásfoglalása a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Vidékfejlesztési Mezőgazdasági Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanács rendeletre irányuló módosított javaslatról (COM(2013)0246 – C7-0107/2013 – 2011/0276(COD))
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 177. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamentnek (C7-0107/2013),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv értelmében az olasz képviselőház által benyújtott, indokolással ellátott véleményre, amely azt hangsúlyozza, hogy a javasolt jogalkotási aktus nem áll összhangban a szubszidiaritás elvével,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. április 25-i, 2012. december 12-i és 2013. május 22-i véleményére(1),
– tekintettel a Régiók Bizottságának 2012. május 3-i és 2012. november 29-i véleményére(2),
– tekintettel az Európai Számvevőszék 2011. december 15-i, 2012. december 13-i és 2013. július 18-i véleményére(3),
– tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. november 18-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint elfogadja az Európai Parlament álláspontját, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság és a Költségvetési Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Környezetvédelmi, a Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, a Halászati Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A7-0274/2013),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. elfogadja az ezen állásfoglaláshoz mellékelt együttes nyilatkozatokat;
3. tudomásul veszi a Tanács és a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatait;
4. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek..
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2013. november 20-án került elfogadásra az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló .../2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 1303/2013/EU rendelet.)
MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozata a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az előirányzatok helyreállításával kapcsolatos felülvizsgálatáról
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodik abban, hogy a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletet a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez igazító költségvetési rendelet felülvizsgálata során beillesztik az eredményességi tartalék elosztási mechanizmusának alkalmazásához szükséges, valamint az európai strukturális és beruházási alapokra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról szóló rendelet 39. cikke (kkv-kezdeményezés) szerinti pénzügyi eszközök végrehajtásával kapcsolatos rendelkezéseket, amelyek az alábbiak visszaállítását érintik:
i. azon előirányzatok, amelyeket az eredményességi tartalékhoz kapcsolódó programokra kötöttek le, és amelyeket amiatt kellett visszavonni, hogy az e programok szerinti prioritások eredményei nem teljesítették a részcélokat; és
ii. azon előirányzatok, amelyeket a 39. cikk (4) bekezdésének b) pontja szerinti célzott programokkal kapcsolatban kötöttek le, és amelyeket amiatt kellett visszavonni, hogy valamely tagállam pénzügyi eszközben való részvételét meg kellett szüntetni.
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozata az 1. cikkről
Amennyiben az ETHA és az EMVA sajátosságainak figyelembevétele érdekében a közös szabályoktól való további indokolt eltérések szükségesek, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság kötelezettséget vállal arra, hogy engedélyezi ezen eltéréseket, és az európai strukturális és beruházási alapokra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról szóló rendelet szükséges módosításai során kellő gondossággal jár el.
Az Európai Parlament és a Tanács együttes nyilatkozata az 5. cikk (3) bekezdése tekintetében mindennemű visszaható hatály kizárásáról
Az Európai Parlament és a Tanács megállapodik abban, hogy:
— az európai strukturális és beruházási alapokra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról szóló rendelet 14. cikke (2) bekezdésének, 15. cikke (1) bekezdése c) pontjának és 26. cikke (2) bekezdésének alkalmazása tekintetében a tagállamok által az 5. cikk (1) bekezdésében említett partnereknek a partnerségi megállapodás, valamint az 5. cikk (2) bekezdésében említett programok előkészítésébe történő bevonására tett intézkedések – ütemezésüktől függetlenül – tartalmazzák a tagállamok valamennyi, a tagállami programozási eljárás előkészítő szakaszaiban hozott gyakorlati vonatkozású intézkedését, valamint a rendelet hatálybalépése, illetve az ugyanezen rendelet 5. cikke (3) bekezdésével összhangban elfogadott európai magatartási kódexre vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépésének napja előtt tett fellépéseit, feltéve hogy a partnerségi elv említett rendeletben rögzített célkitűzései teljesültek. Ebben az összefüggésben a tagállamok – nemzeti és regionális hatásköreiknek megfelelően, a rendelet vonatkozó rendelkezéseivel és az alap egyedi szabályaival összhangban – határoznak mind a javasolt partnerségi megállapodás, mind a javasolt programtervezetek tartalmáról;
— az európai magatartási kódexre vonatkozó, az 5. cikk (3) bekezdésével összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus semmilyen körülmények között nem bír sem közvetlen, sem közvetett visszaható hatállyal, és különösen nem a partnerségi megállapodás és a programok jóváhagyási eljárása tekintetében, mivel az uniós jogalkotásnak nem célja hatáskört átruházni a Bizottságra annak érdekében, hogy az a partnerségi megállapodást és a programokat csupán és kizárólag arra hivatkozva elvethesse, hogy azok – bármilyen értelemben – nincsenek összhangban az 5. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott európai magatartási kódexszel;
— az Európai Parlament és a Tanács felhívja a Bizottságot, hogy minél előbb bocsássa rendelkezésükre az 5. cikk (3) bekezdése alapján elfogadandó, felhatalmazáson alapuló jogi aktus szövegtervezetét, de semmiképpen sem később annál a napnál, amikor a Tanács elfogadja az európai strukturális és beruházási alapokra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról szóló rendeletre vonatkozó politikai megállapodást, vagy annál a napnál – amennyiben erre korábban kerül sor –, amikor az Európai Parlament plenáris ülése szavaz a rendeletről szóló jelentéstervezetről.
A Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozata a 145. cikk (7) bekezdéséről
A Tanács és a Bizottság megerősíti, hogy a 145. cikk (7) bekezdésének alkalmazásában az „alkalmazandó jog” kifejezés az irányítási és ellenőrzési rendszerek tényleges működése terén feltárt súlyos hiányosságok értékelését illetően magában foglalja e jognak az Európai Unió Bírósága, az Európai Unió Törvényszéke , illetve a Bizottság általi azon értelmezéseit (többek közt a Bizottság magyarázó feljegyzéseit) is, amelyek alkalmazandók abban az időpontban, amikor a vonatkozó igazgatási nyilatkozatokat, éves ellenőrzési jelentéseket és könyvvizsgálói véleményeket benyújtották a Bizottságnak.
Az Európai Parlament nyilatkozata az 5. cikk alkalmazásáról
Az Európai Parlament tudomásul veszi az elnökség által 2012. december 19-én, a COREPER keretében folytatott megbeszéléseket követően továbbított tájékoztatást, melyben a tagállamok kifejezésre juttatták azon szándékukat, hogy a programozás előkészítő szakaszában a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vegyék az európai strukturális és beruházási alapokra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról szóló rendelet – a tájékoztatás említett továbbításának időpontja szerinti állapotú – tervezetének elveit a stratégiai programozási blokkra, többek között a partnerség 5. cikkben meghatározott elvének szellemére és tartalmára vonatkozóan.
A Bizottság nyilatkozata a 22. cikkről
1. A Bizottság úgy véli, hogy az eredményességmérési keret fő célja a programok eredményes végrehajtásának az ösztönzése a tervezett eredmények elérése érdekében, és véleménye szerint a (6) és a (7) bekezdésben foglalt intézkedéseket kellő gondossággal kell alkalmazni e célból.
2. Amennyiben a Bizottság a (6) bekezdés értelmében felfüggeszti valamely prioritás esetében az összes időközi kifizetést vagy annak egy részét, a tagállam továbbra is benyújthat kifizetési kérelmeket az adott prioritással kapcsolatban, elkerülendő, hogy az érintett program tekintetében sor kerüljön a költségvetési kötelezettségvállalás 86. cikk szerinti visszavonására.
3. A Bizottság megerősíti, hogy a 22. cikk (7) bekezdésének rendelkezéseit úgy fogja alkalmazni, hogy egy adott prioritás tekintetében a források nem kellő felhasználása miatt a célértékek elérésében jelentkező súlyos hiányosságok miatt ne kerüljön sor a források két helyen történő elvesztésére. A Bizottság a 22. cikk (7) bekezdésének alkalmazása céljából arányosan ki fogja igazítani az eredményességmérési keretben meghatározott vonatkozó célértékeket, amennyiben valamely program esetében a kötelezettségvállalások egy részét a közös rendelkezésekről szóló rendelet 86–88. cikkének alkalmazása folytán visszavonta és ennek következtében csökkent az adott prioritás támogatására szánt összeg, vagy ha a programozási időszak végéig nem használták fel a prioritásra elkülönített összeget.
A Bizottság nyilatkozata a mutatókra vonatkozó kompromisszumos szövegről
A Bizottság megerősíti, hogy – a nemzeti értékelési szakértőket tömörítő megfelelő értékelési hálózatokkal konzultálva – a rendeletek elfogadását követő három hónapon belül elkészíti az ERFA, az ESZA, a Kohéziós Alap és az európai területi együttműködés közös mutatóira vonatkozó, iránymutatást nyújtó dokumentumait. Ezek a dokumentumok tartalmazzák majd minden egyes közös mutató meghatározását, valamint a közös mutatókra vonatkozó adatok gyűjtésének és megadásának módszereit.
A Bizottság nyilatkozata a partnerségi megállapodások és programok 23. cikkel összefüggésben történő módosításáról
A Bizottság úgy véli, hogy a 23. cikk (4) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére szükség esetén észrevételeket fogalmazhat meg a tagállamok által a 23. cikk (4) bekezdése értelmében benyújtott, partnerségi megállapodások és programok módosítására irányuló javaslatokkal kapcsolatban a 16. és a 30. cikk alapján bármikor, de különösen, ha azok nem állnak összhangban az e tagállamok által a 23. cikk (3) bekezdésével összhangban korábban megküldött válaszokkal. Úgy véli, hogy a partnerségi megállapodások és az érintett programokra vonatkozó módosításokat jóváhagyó, a 23. cikk (5) bekezdése szerinti határozat elfogadására előírt háromhónapos határidőt a módosítási javaslat (4) bekezdés szerinti benyújtásától kell számítani, feltéve, hogy azok megfelelően figyelembe veszik a Bizottság által tett észrevételeket.
A Bizottság nyilatkozata a társjogalkotók által a teljesítési tartalékról és a kifizetési felső határokon belüli előfinanszírozási szintekről elért megállapodás hatásáról
A Bizottság megítélése szerint a 2014–2020 között a teljesítési tartalék és az előfinanszírozás tekintetében bevezetett változtatások nyomán korlátozott mértékben lehet szükség további kifizetési előirányzatokra.
A következmények a többéves pénzügyi keretről szóló rendelettervezet határain belül kezelhetőek lesznek.
A kifizetések teljes szintjének éves fluktuációját – amelyet részben az említett változások idéznek elő – a többéves pénzügyi keretről szóló rendelettervezetben megállapított globális kifizetési tartaléksávval és speciális eszközökkel fogják kezelni.
A Bizottság gondosan nyomon követi a helyzetet, és a félidős felülvizsgálat keretében benyújtja értékelését.
Az Európai Parlament 2013. november 20-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2011)0607/2 – C7-0327/2011 – 2011/0268(COD))
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0607/2),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 164. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0327/2011),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. február 22-i(1) és 2013. május 22-i(2) véleményére,
– tekintettel a Régiók Bizottsága 2012. május 3-i véleményére(3),
– tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. november 14-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, illetve a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A7-0250/2012),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2013. november 20-án került elfogadásra az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló .../2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
Az Európai Parlament 2013. november 20-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és „a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházás” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2011)0614 – C7-0328/2011 – 2011/0275(COD))
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0614),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 178. és 349. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0328/2011),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. április 25-i véleményére(1),
– tekintettel a Régiók Bizottsága 2012. május 3-i véleményére(2),
– tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. november 18-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A7-0268/2013),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. jóváhagyja az Európai Parlament és a Tanács ezen állásfoglaláshoz csatolt közös nyilatkozatát;
3. tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;
4. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2013. november 20-án került elfogadásra az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről .../2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 1301/2013/EU rendelet.)
MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ
Az Európai Parlament és Tanács közös nyilatkozata az ERFA-rendelet 6. cikkének, az ETE-rendelet 15. cikkének és a Kohéziós Alapról szóló rendelet 4. cikkének alkalmazásáról
Az Európai Parlament és a Tanács tudomásul veszi a Bizottság által az uniós jogalkotónak nyújtott biztosítékot, hogy az ERFA-rendelet, az ETE-rendelet és a Kohéziós Alapról szóló rendelet közös teljesítménymutatói, amelyek az egyes rendeletekhez csatolt mellékletekben szerepelnek majd, a Bizottság és a tagállamok értékelő szakértői bevonásával végzett hosszas előkészítési folyamat eredményeképpen születtek meg, és a várakozások szerint elviekben változatlanok maradnak.
A Bizottság nyilatkozata
A Bizottság osztja az Európai Parlament által kinyilvánított azon célkitűzést, hogy a legkülső régiókban letelepedett vállalkozásoknak nyújtott, az ilyen régiókban keletkezett és az e régiók sajátos gazdasági és társadalmi helyzetéből eredő járulékos költségek jóváírásához kapcsolódó működési támogatás tekintetében egyszerűsíteni kell az állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásokat.
A Bizottság szolgálatai által a közelmúltban közzétett, általános csoportmentességi rendeletre irányuló javaslat(3) értelmében az ezekben a régiókban(4) letelepedett kedvezményezetteknél keletkezett egyes járulékos költségek kompenzációjára szánt működési támogatást az ott részletezett feltételek értelmében a belső piaccal összeegyeztethetőnek kell tekinteni, ezért mentesül az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében megállapított bejelentési kötelezettség alól. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez szilád alapot fog képezni az egyszerűsítés megteremtésére, és a rendelet 2014-ben történő elfogadása érdekében teljes mértékben figyelembe fogja venni a tagállamoktól a jelenleg is zajló konzultációs folyamat során beérkezett valamennyi észrevételt.
Az Európai Parlament 2013. november 20-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2011)0611 – C7-0326/2011 – 2011/0273(COD))
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0611),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 178. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0326/2011),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, 2012. április 25-i véleményére(1),
– tekintettel a Régiók Bizottsága 2012. július 19-i véleményére(2),
– tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. november 18-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint elfogadja az Európai Parlament álláspontját, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, valamint a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A7-0280/2013),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. jóváhagyja az Európai Parlament és a Tanács ezen állásfoglaláshoz csatolt együttes nyilatkozatát;
3. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2013. november 20-án került elfogadásra az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló .../2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 1299/2013/EU rendelet.)
MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ
Az Európai Parlament és Tanács együttes nyilatkozata az ERFA-rendelet 6. cikkének, az ETE-rendelet 15. cikkének és a Kohéziós Alapról szóló rendelet 4. cikkének alkalmazásáról
Az Európai Parlament és a Tanács tudomásul veszi a Bizottság által az uniós jogalkotónak nyújtott bizonyosságot, hogy az ERFA-rendelet, az ETE-rendelet és a Kohéziós Alapról szóló rendelet közös teljesítménymutatói az egyes rendeletekhez csatolt mellékletben szerepeljenek, amelyek a Bizottság és a tagállamok szakértői által végzett értékeléseket magában foglaló, hosszas előkészítési folyamat eredményeképpen születtek meg és változatlanul érvényesek maradhatnak.
Az Európai Parlament 2013. november 20-i jogalkotási állásfoglalása a Kohéziós Alapról és az 1084/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2011)0612 – C7-0325/2011 – 2011/0274(COD))
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0612),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 177. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0325/2011),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. április 25-i véleményére(1),
– tekintettel a Régiók Bizottsága 2012. május 3-i véleményére(2),
– tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. november 18-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint elfogadja az Európai Parlament álláspontját, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, valamint a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A7-0270/2013),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. jóváhagyja az Európai Parlament és a Tanács ezen állásfoglaláshoz csatolt együttes nyilatkozatát;
3. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2013. november 20-án került elfogadásra a Kohéziós Alapról, és az 1084/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló .../2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 1300/2013/EU rendelet.)
MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ
Az Európai Parlament és Tanács együttes nyilatkozata az ERFA-rendelet 6. cikkének, az ETE-rendelet 15. cikkének és a Kohéziós Alapról szóló rendelet 4. cikkének alkalmazásáról
Az Európai Parlament és a Tanács tudomásul veszi a Bizottság által az uniós jogalkotónak nyújtott bizonyosságot, hogy az ERFA-rendelet, az ETE-rendelet és a Kohéziós Alapról szóló rendelet közös teljesítménymutatói az egyes rendeletekhez csatolt mellékletben szerepeljenek, amelyek a Bizottság és a tagállamok szakértői által végzett értékeléseket magában foglaló, hosszas előkészítési folyamat eredményeképpen születtek meg és változatlanul érvényesek maradhatnak.
Az Európai Parlament 2013. november 20-i jogalkotási állásfoglalása az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló, 2006. július 5-i 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek („EGTC-rendelet”) a csoportosulások létrehozásának és működésének egyértelművé tétele, egyszerűsítése és javítása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2011)0610/2 – C7-0324/2011 – 2011/0272(COD))
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0610/2),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 175. cikkének (3) bekezdésére, 209. cikkének (1) bekezdésére és 212. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0324/2011),
– tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére és 175. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. április 25-i véleményére(1),
– tekintettel a Régiók Bizottsága 2012. február 15-i véleményére(2),
– tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. szeptember 19-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. és 37. cikkére,
– tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére (A7‑0309/2013),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. jóváhagyja az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt közös nyilatkozatait;
3. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2013. november 20-án került elfogadásra az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK rendeletnek a csoportosulások létrehozásának és működésének egyértelművé tétele, egyszerűsítése és javítása tekintetében történő módosításáról szóló .../2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 1302/2013/EU rendelet.)
MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös nyilatkozata a figyelemfelkeltésről, valamint az EGTC-rendelet 4. és 4a. cikkéről
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodnak, hogy összehangoltabb erőfeszítéseket tesznek az intézmények és tagállamok közötti, illetve azokon belüli figyelemfelkeltésre annak érdekében, hogy javítsák az EGTC-k – mint az összes uniós szakpolitikai területen megvalósuló területi együttműködés esetében rendelkezésre álló, választható eszközök – alkalmazási lehetőségeinek láthatóságát.
Ezzel összefüggésben az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság felkérik különösen a tagállamokat, hogy tegyenek megfelelő koordinációs és kommunikációs intézkedéseket a tagállami hatóságok körében, illetve a különböző tagállamok hatóságai között az új csoportosulások meghatározott határidőn belül történő engedélyezésére vonatkozó egyértelmű, hatékony és átlátható eljárások biztosítása érdekében.
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös nyilatkozata az EGTC-rendelet 1. cikkének (9) bekezdéséről
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodnak abban, hogy az 1082/2006/EK rendelet módosított 9. cikke (2) bekezdése i) pontjának alkalmazásakor a tagállamok – az EGTC-k személyzetére vonatkozó szabályoknak az egyezménytervezetben javasoltaknak megfelelő értékelésekor – törekszenek arra, hogy megvizsgálják a csoportosulás által kiválasztandó különböző, rendelkezésre álló foglalkoztatási rendszereket, legyenek azok akár magán-, akár közjogi jellegűek.
Ahol az EGTC-k személyzetére vonatkozó munkaszerződések a magánjog hatálya alá tartoznak, a tagállamok figyelembe veszik a vonatkozó uniós jogot is, például a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2008. június 17-i 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (Róma I.), valamint a csoportosulásban képviselt más tagállamok vonatkozó joggyakorlatát.
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság tudatában van továbbá annak, hogy abban az esetben, ha az EGTC-k személyzetére vonatkozó munkaszerződések a közjog hatálya alá tartoznak, azon tagállam nemzeti közjogi szabályozása irányadó, ahol az adott EGTC szerv található. Mindazonáltal a csoportosulás bejegyzett székhelye szerinti tagállam közjogi szabályai alkalmazhatók az EGTC-k azon alkalmazottaira, akikre e szabályok már akkor is vonatkoztak, mielőtt az EGTC személyzetének tagjává váltak
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös nyilatkozata a Régiók Bizottságának szerepéről az EGTC-platform keretében
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság tudatában van annak az értékes munkának, amelyet a Régiók Bizottsága az általa felügyelt EGTC-platform keretében végzett, és buzdítja a Régiók Bizottságát, hogy a továbbiakban is kövesse nyomon a meglévő, illetve az alakulóban lévő csoportosulások tevékenységeit, szervezze meg a bevált gyakorlatok átadását és tárja fel a közös kérdéseket
Az Európai Parlament 2013. november 20-i jogalkotási állásfoglalása a tőzsdén jegyzett társaságok nem ügyvezető igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és kapcsolódó intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2012)0614 – C7-0382/2012 – 2012/0299(COD))
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0614),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 157. cikkének (3) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0382/2012),
– tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel a cseh Képviselőház, a holland Felsőház, a holland Alsóház, a lengyel Szejm, a lengyel Szenátus, a svéd Parlament, a brit Alsóház és brit Lordok Háza által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló (2.) Jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,
– tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. és 37. cikkére,
– tekintettel az eljárási szabályzat 51. cikke alapján a Jogi Bizottság, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság által folytatott közös tanácskozásokra,
– tekintettel a Jogi Bizottság, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentésére, és a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A7-0340/2013),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2013. november 20-án került elfogadásra a tőzsdén jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és kapcsolódó intézkedésekről szóló 2013/.../EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
(1) A nők és a férfiak közötti egyenlőség Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikke és 3. cikkének (3) bekezdése értelmében egyike az Unió alapértékeinek és központi céljainak. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. cikke értelmében (a továbbiakban: a Szerződés) az Unió tevékenységeinek folytatása során törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására. A férfiak és nők közötti egyenlő esélyek és az egyenlő bánásmód elveinek a munka és a foglalkoztatás területén történő alkalmazásának biztosítására irányuló uniós intézkedések elfogadásának jogalapja az EUMSZ 157. cikkének (3) bekezdése.
(2) Az előnyben részesítés elvét, valamint annak a nők és a férfiak közötti gyakorlati egyenlőség megvalósítása terén betöltött jelentőségét az EUMSZ 157. cikke (4) bekezdése és az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a „Charta”)23. cikke ismeri el, amelyek értelmében a nők és a férfiak közötti egyenlőséget minden téren biztosítani kell, továbbá az elv nem akadályozza az alulreprezentált nem számára meghatározott előnyöket biztosító intézkedések fenntartását vagy elfogadását.
(2a) A munkahelyeken a nemek közötti egyenlőség elérése érdekében az érintett társaságon belül minden szinten meg kell valósulnia a döntéshozatal nemek szempontjából kiegyensúlyozott modelljének, miközben intézkedéseket kell tenni a szegénység elnőiesedését jelentős mértékben fokozó, a nemek közötti bérszakadék megszüntetésének biztosítása érdekében. [Mód. 1]
(3) A 84/635/EGK tanácsi ajánlás(3) javasolta a tagállamoknak, hogy tegyenek lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy az előnyben részesítés a lehetséges mértékben terjedjen ki olyan intézkedésekre, amelyek befolyásolják a nőknek a döntéshozó testületekben való aktív részvételét. A 96/694/EK tanácsi ajánlás(4) javasolta, hogy a tagállamoknak bátorítsák a magánszektort a nők jelenlétének a döntéshozatal minden szintjén való növelésére, különösképpen egyenlőségi tervek és előnyben részesítési programok elfogadása révén, vagy ezek keretében.
(4) Az elmúlt években a Bizottság több jelentést is benyújtott, amelyek vizsgálták a gazdasági döntéshozatal terén a nemek közötti megoszlást(5). A Bizottság bátorította az Unióban jelenlevő nyilvánosan jegyzett társaságokat, hogy önszabályozó intézkedésekkel növeljék vezetőtestületeikben a nőkaz alulreprezentált nem képviselőinek számát, és hogy tegyenek e tekintetben konkrét önkéntes kötelezettségvállalásokat(6). A Bizottság a 2010. március 5-i nők chartájában(7) hangsúlyozta, hogy a nők továbbra sem rendelkeznek teljes körű hozzáféréssel a hatalom és a döntéshozatal arányos részéhez a gazdasági és politikai életben, és megerősítette abbéli elkötelezettségét, hogy felhasználja hatásköreit a nők és a férfiak felelős munkakörökben való igazságosabb képviseletének megvalósítása érdekében. A Bizottság a nők és a férfiak közötti egyenlőségére vonatkozó 2010–2015-ös stratégiájának(8) egyik prioritása volt a nemek közötti egyensúlynak a döntéshozatalban való javítása. [Mód. 2]
(5) A Tanács a 2011. március 7-én elfogadott nemek közötti egyenlőségről szóló 2011–2020-es európai paktumban elismerte, hogy a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos politikák létfontosságúak a gazdasági növekedéshez, gyarapodáshoz és versenyképességhez, megerősítette továbbá az Európa 2020 stratégia céljainak elérésére tekintettel a nemek közötti aránytalanságok megszüntetésére vonatkozó elkötelezettségét különösen a nemek közötti egyenlőség szempontjából fontos három területen, vagyis a foglalkoztatás, az oktatás és a társadalmi befogadás terén. Sürgette továbbá a nők és a férfiak közötti egyenlőség valamennyi téren és a döntéshozatal minden szintjén való előmozdítását a rendelkezésre álló tehetség, tudás és ötletek teljes körű kiaknázása érdekében, így gazdagítva az emberi erőforrások sokszínűségét, és javítva az üzleti kilátásokat. [Mód. 3]
(6) Az Európai Parlament 2011. július 6-án elfogadott „A nők és a vállalkozásvezetés” címmel készült nem jogalkotási állásfoglalásában(9) sürgette a társaságokat, hogy 2015-re érjék el a vezetőtestületekben a nők 30 %-os, illetve 2020-ra 40 %-os arányát, mint kritikus határt. Felhívta a Bizottságot, hogy amennyiben a társaságok és a tagállamok által tett lépések elégtelennek bizonyulnak, 2012-ig nyújtson be kvótákat is tartalmazó, ideiglenesen végrehajtandó jogalkotási javaslatot, ami a változás és a gyors reformok katalizátoraként szolgálna a gazdasági döntéshozatalban a nemek között továbbra is fennálló egyenlőtlenségek és sztereotípiák megszüntetésére. Az Európai Parlament „A nők és a férfiak közötti egyenlőség az Európai Unióban – 2011” című, 2012. március 13-i állásfoglalásában(10) megismételte jogalkotási felhívását. [Mód. 4]
(6a) Az uniós intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek, például az Európai Központi Banknak jó példával kell elöl járniuk a döntéshozatal során a nemek közötti egyenlőség tekintetében, többek között a minden szinten megvalósuló kiegyensúlyozott nemi képviselet elérésére irányuló célkitűzésekkel. Valamennyi uniós intézményben, szervben, hivatalban és ügynökségben haladéktalanul szigorú szabályokat kell bevezetni és nyomon követni mind a külső, mind pedig a belső felvétel tekintetében. Különös figyelmet kell fordítani a felső vezetőkre vonatkozó munkaerő-felvételi politikákra. Az egyes uniós intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek éves jelentést kell közzétenniük az ez irányban tett erőfeszítéseikről. [Mód. 5]
(7) A humántőke hatékony felhasználása a legmeghatározóbb tényező a gazdaság versenyképessége, fejlődése és növekedése szempontjából, és kulcsfontosságú az Unió előtt álló demográfiai kihívások megoldásához, a globális gazdaságban való sikeres versenyzéshez, és a harmadik országokkal szembeni versenyelőny biztosításához. A magasan képzett és képesítést szerzett nők száma folyamatosan növekszik, amit az is bizonyít, hogy az egyetemeken végzők 60 %-a nő. Ha továbbra se történne meg a gazdasági társaságok felső vezetői és a döntéshozópozíciókra történő kinevezések során pozíciókra történő kinevezések során ennek az erőforrásnak a kiaknázása, az a képzett humántőke felhasználásának kudarcát jelentené. [Mód. 6]
(7a) A társaságoknak és vállalkozásoknak meg kell fontolniuk egy olyan csatorna létrehozását az igazgatótanácsi és vezetőségi tagságra kész nők számára, amely ösztönzi, támogatja és fejleszti a női tehetséget minden szinten és egész karrierjükön keresztül. [Mód. 7]
(7b) A nemek közötti egyenlőség előmozdításának biztosítása érdekében a tagállamoknak olyan rendelkezéseket kell hozniuk, amelyek segítségével a férfiak és a nők össze tudják egyeztetni a munkát a családi élettel, elsősorban rugalmas beosztás és a gondozási feladatokat ellátók számára támogatás formájában. [Mód. 8]
(7c) A nemek közötti egyenlőség elérése a társadalom egészében a férfiak és a nők számára egyenlő felsőoktatási és szakmai jogok létrehozását, valamint a családi, gyermekgondozási és háztartási feladatok megosztását is jelenti. Az, hogy jellemzően a nők felelnek a családi és háztartási feladatok nagy többségéért, akadályozhatja a legfelsőbb szakmai pozíciókba való előmenetelüket. A férfiak családi feladatokban való aktív részvétele és azokba való bevonása döntő jelentőségű a munka és a magánélet közötti egyensúly megvalósításához, valamint a férfiak és a nők egyenlő karrierlehetőségeinek megteremtéséhez. Figyelmet kell fordítani a nemi sztereotípiák, a rugalmatlan és idejétmúlt foglalkoztatáspolitikák és a szülői szabadságra vonatkozó nem megfelelő rendelkezések kezelésére. Olyan intézkedéseknek kell érvényben lenniük, amelyek lehetővé teszik a nők és a férfiak számára a családi élet és a munka összeegyeztetését, amennyiben úgy kívánják. A tagállamokat arra kell biztatni, hogy gondoskodjanak olyan jóléti elemek megvalósításáról, mint a nők és a férfiak számára egyaránt biztosított, szülői szabadsággal járó méltányos juttatások, a gyermekek gondozásával kapcsolatos átfogó szabályozás, és a megosztott szülői szabadság lehetősége. [Mód. 9]
(8) A társaságok szintjén széles körben elismert, hogy a nők jelenléte a vezetőtestületekben a vállalati irányítás javulásához vezet, mivel a csapatteljesítmény és a döntéshozatal minősége javul a többféle nézőpontot tartalmazó és proaktívabb üzleti modellt magában foglaló, színesebb és összetett gondolkodásforma következtében, amely így lehetővé teszi kiegyensúlyozottabb határozatok meghozatalát, amelyek jobban tükrözik a társadalom és a fogyasztók valóságát. Több tanulmány is kimutatta, hogy pozitív kapcsolat áll fenn a felsővezetés nemi sokszínűsége és a társaság pénzügyi teljesítménye és nyereségessége között. A női részvétel növelése az Európai Unióban jelenlevő nyilvánosan jegyzett társaságok vezetőtestületeiben e társaságok jelentős gazdasági és társadalmi felelőssége okán ezért pozitív hatással járhat az érintett társaságok gazdasági teljesítményére. Be kell ezért vezetni és meg kell erősíteni a szakmai előrelépés támogatását a nők számára a vezetés minden szintjén.. [Mód. 10]
(8a) Számos egyedi tényező gátolja a nők vezetőtestületi taggá történő kinevezését, amelyeket nemcsak szankciók, hanem oktatási kezdeményezések és a jó gyakorlatokat elősegítő ösztönzők révén is meg lehet szüntetni. Először is, alapvető fontosságú annak tudatosítása az üzleti iskolákban és egyetemeken, hogy a versenyképesség növelése révén a nemek közötti egyenlőség hasznos a társaságok számára. Szükséges emellett a vezetőtestületi tagok folyamatos cseréjének bátorítása és előnyben részesítő intézkedések bevezetése az államok és társaságok abbéli erőfeszítéseinek támogatása és jutalmazása tekintetében, hogy határozottabb megközelítést alkalmazzanak a felső gazdasági döntéshozó testületeket érintő változások vonatkozásában uniós szinten. Végezetül, az adózás és a közbeszerzés megfelelő csatornát biztosít a nemek közötti egyensúly elősegítéséhez a társaságok vezetőtestületeiben. [Mód. 11]
(9) Bizonyítékok mutatják azt is, hogy a munkaerőpiaci egyenlőség jelentősen hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez. A női részvétel növelése az unióban jegyzett társaságok vezetőtestületeiben nem csak a vezetőtestületekbe kinevezett nőket érinti, hanem elősegíti tehetséges nők vonzását a társasághoz, valamint a nők fokozottabb jelenlétének biztosítását a vezetőség minden szintjén és a munkavállalók körében. Ezért amennyiben a nők nagyobb arányban vesznek részt a társaságok vezetőtestületeiben, nagy eséllyel zárulhat az olló a nemek közötti foglalkozatási és a bérezési különbségek tekintetében. A rendelkezésre álló női tehetségtartalék maradéktalan kiaknázása komoly előrelépést jelentene az oktatás megtérülése tekintetében mind az egyének, mind a közszektor szempontjából. A női részvétel alacsony szintje az Unióban jelenlevő nyilvánosan jegyzett társaságok igazgatótanácsaiban általában véve elmulasztott lehetőség a tagállamok gazdaságainak hosszú távú fenntartható növekedése megvalósításának szempontjából. [Mód. 12]
(10) A nemi alapú megkülönböztetés megelőzését és az ellene való fellépést célzó uniós szabályozás, a kifejezetten a nők gazdasági döntéshozatalban való jelenléte növelésére irányuló tanácsi ajánlások, és az önszabályozást bátorító uniós szintű intézkedések ellenére a nők továbbra is sokkal kevesebb nő, mint férfi foglal helyetalulreprezentáltabbak Unió-szerte a társaságok legmagasabb szintű döntéshozó testületeiben. A nemek közötti egyensúlyhiány különösen jelentős és súlyos a magánszektorban, és különösen a jegyzett társaságokban, ugyanakkor bizonyos uniós intézményeknél, szerveknél, hivataloknál és ügynökségeknél, így az Európai Központi Banknál is súlyos problémát jelent a nemek közötti egyensúlyhiány. A társasági vezetőtestületekben a nemek részvételére vonatkozó bizottsági mutatószámokból az olvasható ki, hogy a legfelső szintű üzleti döntéshozatalban résztvevő nők aránya továbbra is alacsony marad. 2012 januárjában a nők átlagosan a vezetőtestületi pozíciók 13,7 %-át foglalták el a tagállamok legnagyobb nyilvánosan jegyzett társaságaiban. A nem-ügyvezetőnem ügyvezető igazgatóknak csupán 15 %-a volt nő, ami a demokratikus deficit, valamint a nők tisztességtelen és megkülönböztető képviseletének világos jele, megsértve az esélyegyenlőség, illetve a két nemmel való, a munka és a foglalkoztatás terén megvalósuló egyenlő bánásmód uniós elvét. [Mód. 13]
(11) A nők aránya a társasági vezetőtestületekben nagyon lassan emelkedik, az elmúlt években átlagosan évi 0,6 %-al. A javulás üteme jelentősen eltér az egyes tagállamokban, és ez nagyon eltérő eredményekhez vezetett. Azokban aSokkal jelentősebb haladás volt megfigyelhető bizonyos tagállamokban, ahol mint például Franciaországban, amely 2017-et jelölte ki határidőnek az irányelvben meghatározott célkitűzések elérésére, de kevesebb mint két év alatt teljesítette a 2014-re előírt 20 %-os célt, vagy például Norvégiában, amely három év alatt teljesítette a 40 %-os célt. Mindkét esetben kötelező intézkedéseket léptettek életbe, sokkal jelentősebb haladás volt megfigyelhető intézkedések révén érték el ezeket az eredményeket. A tagállamok közötti növekvő eltérések valószínűleg még markánsabbá fog válni, tekintettel a vezetőtestületekben a nők részvételének növelését célzó nagyon eltérő tagállami megközelítésekre. [Mód. 14]
(11a) A tagállamoknak a nemek közötti egyensúlyhoz való viszonyukban megnyilvánuló társadalmi-kulturális váltás felé irányuló stratégiákat kell elfogadniuk annak érdekében, hogy elősegítsék a nők részvételét a vezetőségi hierarchiában, valamint a munkaadók proaktív megközelítésének és cselekvésének kialakulását. Ilyen eszköz lehet például a rugalmas munkarend elősegítése és a családbarát munkahelyek támogatása a gyermekek napközbeni ellátásához való hozzáférés lehetővé tételével. [Mód. 15]
(12) A jegyzett társaságok vezetőtestületeiben a nemek közti egyensúlyra vonatkozó megosztott és szerteágazó, illetve hiányzó nemzeti szabályozás nem csupán eltérésekhez vezet a tagállamok között a nem-ügyvezetőnem ügyvezető igazgató nők száma és a javulás eltérő mértéke tekintetében, hanem akadályozza a belső piacot azáltal, hogy eltérő vállalatirányítási követelményeket állít az Unión belül jegyzett társaságokkal szemben. Ezek a különbségek a társasági vezetőtestületek összetételére vonatkozó jogi és önszabályozási követelmények terén gyakorlati problémákhozproblémákat okozhatnak a vezetőtestületi tagjelöltek, valamint a több országban működő jegyzett társaságok számára, konkrétan leányvállalatok létrehozása, illetve összeolvadások és felvásárlások esetében. Az irányelvet azonban az uniós társaságok vezetőtestületeiben a nem ügyvezető igazgatók kiválasztására vonatkozó eltérő folyamatoktól függetlenül kell végrehajtani. [Mód. 16]
(12a) A társaságokon belüli, nemek közötti egyensúlyhiány nagyobb a magasabb vezetői szinteken. Ezenkívül a felső vezetésben részt vevő nők közül sokan olyan területeken dolgoznak, mint például az emberi erőforrások és a kommunikáció, míg a felső vezetésben dolgozó férfiakat nagyobb valószínűséggel foglalkoztatják a társaságon belül az általános vezetésben vagy a vonalbeli vezetésben. Minthogy a vezetőtestületi pozíciókra való felvétel fő bázisát a felsővezetői tapasztalattal rendelkező jelöltek alkotják, létfontosságú, hogy a társaságoknál emelkedjen az ilyen vezetői pozíciókba előrejutó nők száma. [Mód. 17]
(12b) Az irányelv megfelelő végrehajtását lehetővé tévő egyik legfőbb tényező a nem ügyvezető igazgatók kiválasztási feltételeinek hatékony alkalmazása, amelyek meghatározása előzetesen és a teljes átláthatóság mellett történik, a jelöltek kompetenciáinak nemüktől függetlenül, egyenlő mértékben történő figyelembevételével. [Mód. 18]
(12c) A népesség elöregedése és a szakképzettség hiányának összefüggésében lelassíthatja az Unió gazdaságának fejlődési kilátásait és pénzügyi struktúráinak helyreállítását az, ha nem élünk azzal a lehetőséggel, amelyet az európai népesség fele a társasági vezetőtestületekben betöltött pozíciók szempontjából magában hordoz. Ha a tehetségtartalék felének esetében még csak fel sem merül a vezető pozíciók lehetősége, az a kinevezési eljárást és annak minőségét is megkérdőjelezi, ami növelheti az üzleti hatalmi struktúrákkal szembeni bizalmatlanságot, emellett a rendelkezésre álló humántőke hatékony felhasználásának csökkenéséhez vezethet. Az, hogy a megfelelő jelöltek között rendszeresen szerepelnek mindkét nem képviselői, biztosítja, hogy a vezetőtestületek új tagjait a legkiválóbb – férfi és női – jelöltek közül válasszák ki, a vállalati döntéshozatal pedig megfelelően tükrözze a társadalom felépítését. [Mód. 19]
(13) A vezetőtestületi álláshelyek esetében a kiválasztási eljárások és a minősítési szempontok átláthatóságának a legtöbb tagállamban fennálló jelenlegi hiánya komoly akadályát jelenti a fokozottabb nemi sokszínűségnek a vezetőtestületi tagok körében, és károsan befolyásolja mind a vezetőtestületi tagjelöltek karrierjét és szabad mozgását, mind a befektetői döntéseket. Az átláthatóság említett hiánya visszatartja a vezetőtestületi álláshelyek azon lehetséges jelöltjeit a pályázástól, akinek a képességeire a leginkább szükség lenne, illetve attól, hogy megtámadják a nemi elfogultságra visszavezethető kinevezéseket, ezáltal korlátozódik a belső piacon belüli szabad mozgásuk. Másrészről a befektetők eltérő befektetési stratégiákat követnek, amelyekhez információkra van szükség a vezetőtestület tagjainak szakértelmével és kompetenciáival kapcsolatban is. A vezetőtestületi tagok minősítési követelményeinek és kiválasztási eljárásának nagyobb átláthatósága lehetővé teszi a befektetők számára, hogy jobban felmérjék a társaság üzleti stratégiáját, és hogy megfelelő mennyiségű ismeret birtokában hozzanak döntéseket. Fontos ezért, hogy a vezetőtestületi tagok kinevezési eljárásai egyértelműek és átláthatóak legyenek, a jelentkezőket pedig tárgyilagosan, egyéni érdemeik alapján, nemüktől függetlenül értékeljék. [Mód. 20]
(14) Noha ez az irányelv nem irányul a kiválasztási eljárásokra és minősítési követelményekre vonatkozó nemzeti jogszabályok részletes harmonizációjára, a nem-ügyvezetőnem ügyvezető igazgatók közötti nemi egyensúly megvalósítása érdekében szükség van arra bizonyos minimumszabályok bevezetésére, hogy a kiegyensúlyozott nemi képviselettel nem rendelkező jegyzett társaságok átlátható és egyértelműen meghatározott kiválasztási eljárás, illetve a jelöltek képességeinek a szakmai alkalmasság, szakértelem és szakmai tapasztalatok tekintetében történő tárgyilagos összehasonlító értékelése alapján hozzanak meg egyes, a nem-ügyvezető nem ügyvezető igazgatók kinevezésére vonatkozó döntéseket. Csak uniós szintű kötelező érvénnyel bíró intézkedéssel lehet Unió-szerte hatékonyan biztosítani az egyenlő versenyfeltételeket, és elkerülni az üzleti életben a gyakorlati problémákat. [Mód. 21]
(15) Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló Európa 2020 stratégia(11) megállapította, hogy a női munkaerő fokozottabb részvétele előfeltétele a növekedés felgyorsításának és a demográfiai kihívások kezelésének Európában. A Stratégia kiemelt célul tűzte ki 2020-ig a 20-64 év közötti nők és férfiak körében a 75 %-os foglalkoztatottságot, amely csak akkor érhető el, ha egyértelmű az elköteleződés a nemnemek közötti egyenlőség, valamint a nemek közötti állandósult bérszakadék megszüntetése mellett, és megkettőződnek az erőfeszítések a nők munkaerőpiaci munkaerő-piaci részvétele előtt álló akadályok, mint például a létező „üvegplafon-jelenség” lebontására. A jelenlegi gazdasági válság rávilágított arra, hogy Európának egyre nagyobb szüksége van a tudás, a hozzáértés és az innováció igénybevételére, valamint a rendelkezésre álló férfi és női tehetségtartalékok maradéktalan hasznosítására. A női részvétel növelése a gazdasági döntéshozatalban, különösen a társasági vezetőtestületekben várhatóan előnyös átgyűrűző hatással jár majd a nők foglalkoztatására az érintett társaságokban és az egész gazdaságban. [Mód. 22]
(15a) E célkitűzések elérése alapvető fontosságú Európa gazdasági versenyképességének biztosítása, az innováció ösztönzése és a társasági vezetőtestületekben a szakmai színvonal megerősítése szempontjából. Ennek megfelelően az Unió úgy döntött, hogy a munkaerő-piaci egyenlőséget és a társaságok vezetőtestületeiben a nemek közötti, fokozatosan növekvő egyenlőséget az egyenlőség európai évtizedének célkitűzéseivé nyilvánítja, és tanulmányozni fogja, hogyan tudná ismertebbé tenni az e téren elért eredményeket. [Mód. 23]
(16) Minderre tekintettel az Uniónak a nők társasági vezetőtestületekben való részvételének növelésére kell törekednie minden tagállamban, a gazdasági növekedés felgyorsítása, a munkaerő-piaci mobilitás elősegítése, az európai társaságok versenyképességének javítása, továbbá a munkaerőpiacon a tényleges nemek közötti egyensúly megvalósítása érdekében. E cél elérésére előnyben részesítésre vonatkozó minimális követelmények révén kell törekedni, amelyek a jegyzett társaságok vezetőtestületei nemi összetételére vonatkozó számszerűsített célra irányuló kötelező intézkedések formáját öltik, szem előtt tartva, hogy azok a tagállamok és harmadik országok érték el a legjobb eredményeket a nők gazdasági döntéshozatalban való alulképviseletének orvoslása terén, amelyek ezt vagy ehhez hasonló módszert választottak. [Mód. 24]
(16a) A jegyzett társaságoknak nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó politikát kell kidolgozniuk, hogy az egész érintett társaságnál elérjék a nemek kiegyensúlyozottabb képviseletét. Ez a politika magában foglalhatja az e társaságban végrehajtott vonatkozó intézkedések – a legfontosabb pozíciókba mind női, mind férfi jelölt állítása, mentori programok és karrierfejlesztési útmutatás a nők számára, a sokszínű felvételt ösztönző humánerőforrás-stratégiák –leírását. Ezenkívül magában foglalhatja rugalmas munkavégzési feltételek felkínálását minden munkavállaló számára, például a szülői szabadságra vonatkozó támogatást, valamint a háztartási munka és a gyermekgondozás támogatását. Minden társaság kiválaszthatja a tevékenységeihez legjobban illeszkedő politikákat, és aktív intézkedéseket kell hoznia a társaság vezetésében alulreprezentált nem arányának növelése érdekében. [Mód. 25]
(17) A tőzsdékentőzsdén jegyzett társaságok kiemelt gazdasági fontossággal, láthatósággal és kihatással rendelkeznek a piac egésze tekintetében. Az ezen irányelvben előírt intézkedéseknek ezért a jegyzett társaságokra kell vonatkozniuk, amelyek definíció szerint a valamely tagállamban bejegyzett azon székhellyel rendelkező társaságok, és amelyek részvényeivel kereskedni lehet a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(12) 4. cikkének (1) és (14) bekezdésében foglaltak szerinti szabályozott piacokon egy vagy több tagállamban. E társaságok a gazdaság egésze számára állítanak fel normákat, és a gyakorlataikat várhatóan más típusú társaságok is követni fogják. A bejegyzett társaságok nyilvános jellege igazolja, hogy közérdekből fokozottabb szabályozás érvényesüljön tekintetükben. [Mód. 26]
(18) Ezen irányelvnek nem kell kiterjednikiterjednie a 2003/361/EK bizottsági ajánlás(13) szerinti mikro-, kis és középvállalkozásokra (kkv-k) akkor sem, ha ezek jegyzett társaságok. A tagállamoknak azonban olyan szakpolitikákat kell elfogadniuk, amelyek támogatják és ösztönzik a kkv-kat a nemek közötti egyensúly jelentős javítására a vezetés valamennyi szintjén és a vezetőtestületekben. [Mód. 27]
(19) A tagállamokban jegyzett társaságok esetében a vezetőtestületek szerkezete vonatkozásában eltérő rendszerek léteznek, a fő különbség az igazgatótanácsból és felügyelőtanácsból álló kettős („szintű”) rendszer, valamint az egységes („egyszintű”) rendszer között van, amelyben az irányítási és a felügyeleti funkció egy testületben egyesül. Léteznek vegyes rendszerek is, amelyekben megjelennek mind a két rendszer jellemző vonásai, vagy amelyek választási lehetőséget adnak a társaságoknak a különféle modellek között. Az ezen irányelvben foglalt intézkedésnek a tagállamokban előforduló valamennyi vezetőtestületi rendszerre vonatkoznia kell.
(20) Minden vezetőtestületi rendszer különbséget tesz a társaság napi irányításával foglalkozó ügyvezető igazgatók, és a nem-ügyvezető igazgatók között, akik nem vesznek részt a napi irányításban, hanem felügyeleti feladatot látnak el. Az ebben az irányelvben szereplő mennyiségi céloknak csak a nem-ügyvezető igazgatókra kell vonatkozniuk annak érdekében, hogy megfelelő egyensúly teremtődjön a vezetőtestületekben a nemi sokszínűség növelésének igénye, és a társaságok napi irányításába való beavatkozás minimalizálásának szükségessége között. Mivel a nem-ügyvezető igazgatók felügyeleti feladatokat látnak el, egyszerűbb megfelelően képzett jelölteket találni a társaságon kívülről és jelentős mértékben a társaság működése szerinti ágazaton is túlról – ami fontos szempont azon gazdasági területek esetében, amelyekben az egyik nem tagjai különösen alulreprezentáltak a munkavállalók körében.
(21) Számos tagállamban a nemzeti jog vagy gyakorlat értelmében a nem-ügyvezető nem ügyvezető igazgatók meghatározott hányadát a társaság munkavállalóinak és/vagy a munkavállalók szervezeteinek lehet, vagy kell kineveznie vagy megválasztania. Az ezen irányelvben szereplő mennyiségi céloknak valamennyi nem-ügyvezető nem ügyvezető igazgatóra vonatkoznia kell, ideértve az alkalmazottak képviselőit is. Ugyanakkor az e célok elérésére szolgáló gyakorlati eljárásokat az érintett tagállamoknak kell kialakítaniuk, figyelemmel arra a körülményre, hogy egyes nem-ügyvezető igazgatók munkavállalói képviselők Ezen irányelvnek figyelembe kell vennie a tagállamokban létező kiválasztási eljárások sokszínűségét és nemzeti sajátosságait. [Mód. 28]
(22) Az Unióban jegyzett társaságok számára elő társaságoknak arra kell írni, hogy vezessenek be a vezetőtestületeik nemi összetételére vonatkozó meghatározott célok elérésére irányuló megfelelő eljárásokat. Azontörekedniük, hogy 2020. január 1-ig elérjék a nem ügyvezető igazgatók esetében az alulreprezentált nem legalább 40 %-os arányára vonatkozó célértéket. E célérték elérése érdekében azon jegyzett társaságoknak társaságok számára, amelyek vezetőtestületeiben az alulreprezentált nem képviselői a nem-ügyvezetőnem ügyvezető igazgatói pozíciók kevesebb, mint 40 %-át töltik be, e pozíciókatkötelezővé kell tenni, hogy az e pozíciókbetöltéséhez az egyes jelöltek képességeinek összehasonlító, előre megállapított, átlátható, semlegesen megfogalmazott és egységes követelményeket alkalmazó összehasonlító elemzése alapján kell betölteniük annak érdekében, hogy az említett százalékot legkésőbb 2020. január 1-ig elérjék. hajtsák végre az előválogatási vagy kiválasztási eljárást. Ezért az irányelv előírja az alureprezentált nem esetében a legalább 40 %-os arányt a nem-ügyvezető igazgatók esetében. Ez a célkitűzés elvileg csak az általános nemi sokszínűséget érinti a nem-ügyvezető igazgatók körében, és konkrét esetekben nem befolyásolja az egyes igazgatóknak a férfi és a női jelöltek széles köréből való kiválasztását. Konkrétan nem zár el egyetlen jelöltet sem az igazgatói álláshelyek elől, és nem erőltet rá egyetlen meghatározott igazgatót sem a társaságokra vagy a részvényesekre. A megfelelő vezetőtestületi tagokról való döntés így továbbra is a társaságok és a részvényesek joga marad. [Mód. 29]
(22a) A 40 %-os célkitűzés elvileg csak az általános nemi sokszínűséget érinti a nem ügyvezető igazgatók körében, és konkrét esetekben nem befolyásolja az egyes igazgatóknak a férfi és a női jelöltek széles köréből való kiválasztását. Konkrétan nem zár el egyetlen jelöltet sem az igazgatói álláshelyek elől, és nem erőltet rá egyetlen meghatározott igazgatót sem a társaságokra vagy a részvényesekre. A megfelelő vezetőtestületi tagok kinevezéséről való döntés így továbbra is a társaságok és a részvényesek joga marad. [Mód. 30]
(22b) A jegyzett társaságoknak mérlegelniük kell a nemek közötti egyensúly elérésének egyik módjaként az alulreprezentált nem számára szóló képzési és mentorprogramok bevezetését, amennyiben nyilvánvaló aránytalanság áll fenn a nemek között a vezetőtestületi pozíciókra választható jelöltek körében. [Mód. 31]
(23) A tagállamok meghatározó befolyást gyakorolnak azon jegyzett társaságok felett, amelyek a 2006/111/EK bizottsági irányelv(14) 2. cikkének b) pontja értelmében közvállalkozásnak minősülnek. A meghatározó befolyásnak köszönhetően megfelelő eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy a szükséges változást gyorsabban érjék el. Ezért az ilyen társaságok esetében korábbi dátumot kellene előírni a nem-ügyvezetőnem ügyvezető igazgatók körében az alureprezentált nem legalább 40 %-os arányára vonatkozó cél tekintetében, összhangban a tagállamok által az ezen irányelv értelmében felállított megfelelő mechanizmusokkal. [Mód. 32]
(23a) Akár jegyzett társaságok, akár nem, a közvállalkozásoknak természetüknél fogva példát kell mutatniuk a magánszektor felé. A Bizottságnak ezért értékelnie kell a tagállamok helyzetét, és mérlegelnie kell, hogy a kkv-k definícióján kívül eső közvállalkozásokat az irányelv hatálya alá vegyék-e a jövőben. [Mód. 33]
(23b) A Bizottságnak össze kell gyűjtenie és elemeznie kell a gazdaságban szintén fontos szerepet betöltő nem jegyzett nagy vállalkozásoknak a nemek közötti egyensúlyra vonatkozó tényeit és számait. Ezt követően hatásvizsgálatot kell folytatni, hogy képet kapjunk az ilyen vállalkozások helyzetéről a tagállamokban, és megvizsgáljuk, hogy szükség van-e uniós szintű intézkedésekre, hogy később az ilyen vállalkozások bekerüljenek az irányelv hatálya alá. A Bizottságnak ugyanakkor ismertetnie kell a különféle opciókat, hiszen a sajátos nemzeti körülményeknek köszönhetően egyedi rendszerekre lehet szükség. [Mód. 34]
(24) A cél teljesítéséhez szükséges nem-ügyvezető igazgatói álláshelyek száma tekintetében további pontosításra van szükség, mivel a legtöbb vezetőtestület létszáma esetében a 40 %-os arány matematikailag csak meghaladható vagy megközelíthető. Ezért a célkitűzés teljesítéséhez szükséges vezetőtestületi álláshelyek számának a 40 %-hoz legközelebbi számnak kell lennie. Ugyanakkor az eredetileg túlságosan magas képviselttel rendelkező nem megkülönböztetésének elkerülése végett a jegyzett társaságokat nem szabad arra kötelezni, hogy az alulreprezentált nem képviselőit a nem-ügyvezető igazgatói vezetőtestületi álláshelyek felére vagy azt meghaladó arányára kinevezzék. Így például Amennyiben a nem ügyvezetői vezetőtestület csupán háromtagú, matematikailag lehetetlen mindkét nem esetében a 40 %-os arány fölé menni. Ilyen esetekben tehát az alulreprezentált nem képviselőinek egy három vagy négy nem-ügyvezető nem ügyvezető igazgatóból álló vezetőtestületben legalább egy, egy öt vagy hat nem-ügyvezető igazgatóból álló vezetőtestületben legalább kettő, és egy hét vagy nyolc nem-ügyvezető igazgatóból álló vezetőtestületben legalább három álláshelyet be kell, hogy töltsenek. [Mód. 35]
(25) Az Európai Unió Bírósága az előnyben részesítéssel, és annak a nemi alapú megkülönböztetés tilalmának elvével való összeegyeztethetőségével (amelyet ma már a Charta 21. cikke is tartalmaz) kapcsolatos ítélkezési gyakorlatában(15) elfogadta, hogy bizonyos esetekben előnyben lehet részesíteni az alulreprezentált nem képviselőit a foglalkoztatás céljából történő kiválasztás vagy az előremenetel során, feltéve, hogy az alulreprezentált nembe tartozó jelölt a másik nembe tartozó versenytársával azonos szakmai alkalmassággal, szakértelemmel és szakmai tapasztalatokkal rendelkezik, az előnyben részesítés nem automatikus és feltétel nélküli, továbbá felülbírálható, amennyiben a másik jelölt személyéhez kapcsolódó indokok ez utóbbi felé billentik a mérleget, valamint minden jelölt jelentkezését objektíven, az érintett jelölt összes kvalitását figyelembe véve értékelik.
(26) A tagállamoknak az ítélkezési gyakorlattal összhangban gondoskodniuk kell arról, hogy a nem-ügyvezetőnem ügyvezető igazgatók kiválasztása a legjobb minősítéssel rendelkező jelöltek köréből történjen, az egyes jelöltek előre meghatározott, átlátható, semlegesen megfogalmazott és egyértelmű követelményeken alapuló minősítésének összehasonlító elemzése alapján. A társaságok által alkalmazható kiválasztási követelménytípusok közé tartoznaktartozik például a szakmai gyakorlat az igazgatási és/vagy felügyeleti feladatok terén, a nemzetközi tapasztalat, a multidiszciplinaritás, ismeretek olyan meghatározott, releváns területeken mint a pénzügyek pénzügy, a kontrolling vagy a humánerőforrás menedzsment, és a vezetői, kommunikációs és hálózatépítési képességek. Előnyben kell részesíteni az alureprezentált nembe tartozó jelöltet, amennyiben az alulreprezentált nembe tartozó jelölt a másik nembe tartozó versenytársával azonos szakmai alkalmassággal, szakértelemmel és szakmai tapasztalatokkal rendelkezik, és ha az egyes jelöltek összes kvalitását figyelembe vevő objektív értékelés nem billenti a másik jelölt felé a mérleget. [Mód. 36]
(27) Az igazgatók toborzásának felvételének, kiválasztásának és kinevezésének módja tagállamonként és társaságonként különbözik. A részvényesek közgyűlése elé terjesztendő jelölteket előválogathatja például egy nevezési bizottság, vagy az igazgatókat közvetlenül is kinevezhetik meghatározott részvényesek, de a részvényesek közgyűlése szavazhat is az egyes jelöltekről vagy a jelöltek listájáról. Ez az irányelv tiszteletben tartja a kiválasztási eljárásokat, amelyeket átláthatóságra és érdemre kell alapozni,, ugyanakkor szorgalmazza a vezetőtestületekben az alulreprezentált nem fokozott szerepvállalására vonatkozó célkitűzés megvalósítását. A jelöltek kiválasztására vonatkozó követelményeknek a kiválasztási eljárás megfelelő szakaszai során a nemzeti jogszabályok és az érintett jegyzett társaságok alapszabálya szerint teljesülniük kell. E tekintetben az irányelv csupán a kiválasztási eljárások minimális harmonizációját írja elő, lehetővé téve a jegyzett társaságok vezetőtestületeiben a nemek közötti kiegyensúlyozottabb képviselet céljának elérése érdekében a Bíróság ítélkezési gyakorlata által támasztott követelmények alkalmazását – igen sokféle kiválasztási eljárást tesz lehetővé. Ezen irányelv rendelkezései nem avatkoznak bele indokolatlanul a napi irányításba, mivel a társaságok fenntartják a jelöltek – a képességeken és más vonatkozó objektív megfontolások alapján történő – szabad kiválasztásának jogát. [Mód. 37]
(27a) Ha a jelöltek előzetes kiválasztása választási vagy szavazási eljárásokon alapul – például a munkavállalók vagy képviselőik esetében –, az eljárásokat a teljes eljárás során módosítani kell annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a nemek közötti nagyobb egyenlőség célkitűzésének az igazgatótanácsok egészében való megvalósításához, miközben biztosítják, hogy az ezen eljárás során megválasztott igazgató neme ne legyen előre meghatározva. [Mód. 38]
(28) Ennek az irányelvnek a célja a tőzsdéken jegyzett társaságok igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javítása és ezáltal a férfiak és a nők közötti egyenlőség – amely az Unió egyik alapvető jogának minősül – megvalósításához történő hozzájárulás. Ezért a jegyzet társaságok számára elő kell írni, hogy a sikertelen jelölt kérelmére ne csupán a kiválasztás alapjául szolgáló minősítés szempontjait közöljék, hanem a minősítések tárgyilagos összehasonlító értékelését, és adott esetben a mérleget a nem az alulreprezentált nembe tartozó jelölt javára billentő megfontolásokat is. A Charta 7. és 8. cikke által elismert, a magánélet tiszteletben tartásához való jognak a személyes adatok feldolgozására tekintettel fennálló, említett korlátozásai, valamint a jegyzett társaságok azon kötelezettsége, hogy kérelemre kiadják ezeket az információkat a sikertelen jelöltnek, szükségesek és az arányosság elvével összhangban valóban elismerten közérdekű célokat szolgálnak. Ezért összhangban vannak a Charta 52. cikke (1) bekezdésében az ilyen korlátozások tekintetében előírt követelményekkel és a Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatával.
(29) A jegyzett társaság kell, hogy bizonyítsa a kiválasztás helyességét, amennyiben egy, az alulreprezentált nembe tartozó sikertelen jelölt azt feltételezi, hogy azonosan minősítést szerzett a másik nembe tartozó jelölttel, aki ténylegesen kineveztek.
(30) A tagállamoknak hatékony, arányos és elrettentő erejű szankciókat kell bevezetniük az irányelvirányelvben meghatározott nyílt és átlátható eljárásra vonatkozó követelmények megsértése esetére, ezek lehetnek többek között igazgatási bírságok, a nyílt közbeszerzési eljárásokból való kizárás, részleges kizárás az uniós strukturális alapokból való támogatásokból és a 4. cikk (1) bekezdése szerinti nemzeti intézkedésekkel ellentétes nem-ügyvezető igazgatónem ügyvezető igazgatói kinevezések vagy választások semmisségének megállapítása vagy érvénytelenítése bírói testület által. Lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy az ezen irányelvben meghatározott, nem teljes körű szankciókon túl is cselekedhessenek, és alkalmazhassák többek között súlyos és ismétlődő jogsértések esetében az érintett társaságnak az illetékes bírói testület általi kényszerfeloszlatását, a megfelelő eljárási biztosítékok teljes mértékű tiszteletben tartásával. [Mód. 39]
(31) Mivel a munkaerő összetétele közvetlen hatással van az alulreprezentált nembe tartozó jelöltek elérhetőségére, a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy amennyiben az alulreprezentált nem tagjai a munkaerő kevesebb, mint 10 %-át teszik ki, az érintett társaságnak nem kell eleget tennie az irányelvben lefektetett céloknak.[Mód. 40]
(32) Mivel a jegyzett társaságoknak törekednietörekedniük kell arra, hogy valamennyi döntéshozó pozícióban növeljék az alulreprezentált nem arányát, a tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy teljesítettnek tekinthetők az irányelvben szereplő célok teljesültnek tekinthetőek, amennyiben a jegyzett társaságok bizonyítani tudják, hogy az alulreprezentált nem képviselői az igazgatói helyek legalább egyharmadát betöltik, függetlenül attól, hogy ügyvezető vagy nem-ügyvezetőnem ügyvezető igazgatóként. Az ilyen társaságok számára azonban továbbra is kötelezővé kell tenni, hogy közzétegyék éves jelentéseikben és weboldalaikon az ügyvezető és nem ügyvezető igazgatók körén belüli nemi egyensúlyt, és az e területen folytatott politikájukat, ezen irányelv 5. cikkével összhangban. [Mód. 41]
(33) A nem-ügyvezető igazgatókra vonatkozó intézkedések mellett, és tekintettel a napi ügyvezetési feladatokban résztvevő igazgatók körében a nemi egyensúly javítására, a jegyzett társaságok számára elő kell írni, hogy tegyenek az ügyvezető igazgatók körében a két nem képviseletére vonatkozó, legkésőbb 2020. január 1-ig elérendő egyéni kötelezettségvállalásokat. Ezeknek a kötelezettségvállalásoknak arra kell irányulniuk, hogy a társaság jelenlegi helyzetéhez képest tényleges előrelépés következzen be a nemek kiegyenlítettebb képviselete felé.
(34) A tagállamoknak elő kell írniuk a jegyzett társaságok számára, hogy évente szolgáltassanak információkat a felelős nemzeti hatóságoknak vezetőtestületeik nemi összetételéről, valamint arról, hogy mennyiben tettek eleget az irányelvben lefektetett céloknak, annak érdekében, hogy e hatóságok fel tudják mérni, hogy az egyes jegyzett társaságok milyen előrelépést értek el az igazgatóik körében fennálló nemek közötti egyensúly megvalósítása terén. Ezeket az információkat bele kell foglalni a társaság éves jelentésébe, valamint megfelelő és könnyen hozzáférhető módon közzé kell tenni a honlapján, és amennyiben az érintett társaság nem érte el a célt, átfogóan részleteznie kell a cél elérése érdekében általa addig megtett, és a jövőben megtenni tervezett konkrét intézkedéseket. Emellett a célokat el nem érő vagy a vállalt kötelezettségekeit nem teljesítő társaságoknak nyilatkozniuk kell, hogy ezek miért nem sikerültek, továbbá tájékoztatást kell nyújtaniuk az eddig általuk az említett cél elérése és a kötelezettségvállalások teljesítése érdekében megtett, és a jövőben megtenni tervezett konkrét eszközökről. [Mód. 42]
(35) Előfordulhat, hogy egyes tagállamok már az irányelv hatálybalépése előtt hoztak intézkedéseket a társasági vezetőtestületekben a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletének biztosítása érdekében. E tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy ezeket az intézkedéseket alkalmazzák a kinevezésekre vonatkozó eljárási követelmények helyett, amennyiben bizonyítani tudják, hogy ezek az intézkedések ugyanolyan hatásosak a jegyzett vállalatok nem-ügyvezető igazgatói körében az alulképviselt nem 40 %-os, legkésőbb 2020. január 1-ig, vagy a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok esetében 2018. január 1-ig megvalósítandó arányának elérésére.
(36) Ezen irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat és megfelel a Charta által elismert elveknek. Különösen hozzájárul a nők és a férfiak közötti egyenlőséghez való jog (a Charta 23. cikke), a foglalkozás szabad megválasztása és a munkához való jog (a Charta 15. cikke) érvényesítéséhez. Az irányelv törekszik a hatékony jogorvoslathoz való jog és a tisztességes eljáráshoz való jog teljes körű tiszteletben tartására (a Charta 47. cikke). A vállalkozás szabadságához (a Charta 16. cikke) és a tulajdonhoz (a Charta 17. cikkének (1) bekezdése) való jogok gyakorlásának korlátozásai tiszteletben tartják e jogok lényeges tartalmát, továbbá szükségesek és arányosak. Az Unió által elismert közérdekű célokat szolgálnak, és biztosítják mások jogainak és szabadságainak védelmét.
(37) Noha egyes tagállamok fogadtak el szabályokat, vagy (vegyes eredményekkel) bátorítottak az önszabályozásra, a tagállamok többsége nem cselekedett, illetve nem mutatott hajlandóságot olyan fellépésre, ami jelentős javuláshoz vezetne. A múltbeli és jelenlegi trendekre vonatkozó rendelkezésre álló információk átfogó elemzésén alapuló előrejelzések, valamint a szándékok azt mutatták, hogy a tagállamok önmaguktól cselekedve a belátható jövőbe nem fogják megvalósítani az ebben az irányelvben szereplő, az Unió-szerte a nem-ügyvezetőnem ügyvezető igazgatók körében a kiegyensúlyozott nemi képviseletre vonatkozó célokat. E körülményekre, valamint a társasági vezetőtestületekben a nők és a férfiak képviselete terén a tagállamok közti növekvő aránytalanságokra tekintettel a társasági vezetőtestületekben a nemek közötti egyensúly az Unióban csak közös megközelítés révén javítható, és a nemek közötti egyenlőség lehetősége, a nemek közötti bérszakadék megszüntetése, illetve a versenyképesség és a növekedés terén meglévő potenciáljavítása csak uniós szinten koordinált cselekvés révén valósulhat meg, nem pedig olyan nemzeti kezdeményezésekkel, amelyek eltérnek hatály, ambíció és hatékonyság tekintetében. Mivel ezen irányelv célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az az intézkedés léptéke és hatása miatt uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. [Mód. 43]
(38) Az ugyanezen cikkben szereplő arányosság elvének megfelelően ez az irányelv a közös célok és elvek szabályozására korlátozódik, és nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket. A tagállamok kellő szabadságot kapnak annak eldöntésére, hogy a nemzeti körülmények, így különösen a vezetőtestületi toborzásra felvételre vonatkozó szabályok és gyakorlatok figyelembevételével hogyan valósíthatóak meg legjobban az irányelvben szereplő célok. Az irányelv nem gátolja a társaságokat abban, hogy a legalkalmasabb jelölteket nevezzék ki a vezetőtestületekbe, emellett rugalmas keretet hoz létre, és megfelelően hosszú alkalmazkodási időszakot biztosít valamennyi jegyzett társaság számára. [Mód. 44]
(39) Az arányosság elvével összhangban a jegyzett társaságok által megvalósítandó célnak időben korlátozottnak kell lennie, és csak addig kell hatályban maradnia, amíg a vezetőtestületek nemi összetételében megfelelő változás nem következik be. Ezért a Bizottságnak rendszeresen felül kell vizsgálni az irányelv alkalmazását, és jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. AzEzen irányelv 2028. december 31-én hatályát veszti. A Bizottságnak a felülvizsgálat során vizsgálnia kell, hogy szükség van-e az irányelv hatályának ezen időszakon túlra történő meghosszabbítására. A tagállamoknak együtt kell működniük a szociális partnerekkel és a civil társadalommal annak érdekében, hogy hatékonyan tájékoztassák őket az irányelv jelentőségéről, átültetéséről és végrehajtásáról. Tájékoztató kampányokkal jelentősen hozzá lehetne járulni a kérdéssel kapcsolatos tudatosság növeléséhez a nem jegyzett társaságok körében, és bátorítani lehetne őket a nemek közötti egyensúly proaktív elérésére. A tagállamokat bátorítani kell az ezen irányelv átültetésére és megvalósítására vonatkozó tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréjére. [Mód. 45]
(40) A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával(16) összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok átadása indokolt,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
Tárgy
Ez az irányelv intézkedéseket állapít meg a jegyzett társaságok nem-ügyvezetőnem ügyvezető igazgatói körében a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletének biztosítása érdekében oly módon, hogy a nemi egyensúly elérése felé haladás felgyorsítására irányuló hatékony intézkedéseket vezet be, miközben megfelelő időt biztosít a társaságok számára ahhoz, hogy azok megtegyék a szükséges lépéseket. [Mód. 46]
2. cikk
Fogalommeghatározások
Ezen irányelv alkalmazásában:
(1) „jegyzett társaság”: valamely tagállamban bejegyzettszékhellyel rendelkező olyan társaság, amelynek részvényeivel egy vagy több tagállamban kereskedni lehet a 2004/39/EK európai tanácsi és tanácsi irányelv 4. cikkének (1) és (14) bekezdésében foglaltak szerinti szabályozott piacokon; [Mód. 47]
(2) „vezetőtestület”: egy társaság bármely igazgatási, vezető vagy felügyeleti testülete;
(3) „igazgató”: egy vezetőtestület bármely tagja, ideértve az alkalmazottak képviselőit is;
(4) „ügyvezető igazgató”: egy egységes vezetőtestület bármely tagja, aki részt vesz a társaság napi irányításában, vagy egy kettős vezetőtestületi rendszerben az igazgatótanács bármely tagja;
(5) „nem-ügyvezető igazgató”: egy egységes vezetőtestület bármely tagja az ügyvezető igazgatón kívül, illetve egy kettős vezetőtestületi rendszerben a felügyelőbizottság bármely tagja;
(6) „egységes vezetőtestület”: olyan egységes vezetőtestület, amely egy társaságban ellátja mind az irányítási, mind a felügyeleti feladatokat.
(7) „kettős vezetőtestületi rendszer”: olyan rendszer, amelyben egy társaságban az irányítási és felügyeleti feladatokat elkülönült vezetőtestületek látják el.
(8) „kis- és középvállalkozás” vagy „kkv”: olyan társaság, amely 250-nél kevesebb alkalmazottal rendelkezik, és az éves árbevétele nem haladja meg az 50 millió eurót, vagy az éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió eurót, vagy olyan tagállamban bejegyzett társaság esetében, ahol nem az euró a fizetőeszköz, az ennek megfelelő értéket az adott tagállam pénznemében;
(9) „közvállalkozás”: olyan vállalkozás, amelyre a hatóságok, tulajdonosi joguk, pénzügyi részvételük vagy a vonatkozó szabályok révén, közvetlenül vagy közvetve, meghatározó befolyást gyakorolhatnak. A hatóságok meghatározó befolyása vélelmezhető abban az esetben, ha a hatóságok, közvetlenül vagy közvetve, egy vállalkozással kapcsolatban:
– a vállalkozás jegyzett tőkéjének többségi tulajdonosai; vagy
– a vállalkozás által kibocsátott részvényekhez kötődő szavazati jogok többségével rendelkeznek; vagy
– a vállalkozás igazgató, irányító vagy felügyelő testületében a tagok több mint felét kinevezhetik.
3. cikk
A kis- és középvállalkozások kizárása
Ez az irányelv nem vonatkozik a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k).
4. cikk
A nem-ügyvezető igazgatókra vonatkozó célok
(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy azon jegyzett társaságok, amelyek vezetőtestületeiben az alulreprezentált nem képviselői a nem-ügyvezető nem ügyvezető igazgatói pozíciók kevesebb, mint 40 %-át töltik be, e pozíciókat előre megállapított, átlátható, semlegesen megfogalmazott és egységes követelmények alkalmazásával az egyes jelöltek képességeinek összehasonlító elemzése alapján töltsék be annak érdekében,úgy módosítsák munkaerő-felvételi eljárásaikat, többek között a jelentkezéseket lehetővé tevő álláshirdetési, előválogatási, kiválasztási és kinevezési eljárásaikat, hogy ezek az eljárások hatékonyan hozzájárulhassanak ahhoz, hogy az említett százalékos arányt 2020. január 1-ig, vagy a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok közvállalkozások esetében 2018. január 1-ig elérjék. Pontosabban, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a társaságok a jelöltek nemi szempontból kiegyensúlyozott köréből a legképzettebbet válasszák ki, a jelöltek képességenek előre megállapított, átlátható, semlegesen megfogalmazott és egységes követelményeket alkalmazó összehasonlító elemzése alapján. Választási eljárások esetében a tagállamok biztosítják, hogy a társaságok garantálják az előválogatott jelöltek listája összetételében a nemi sokszínűséget, biztosítva eközben, hogy az ilyen eljárással megválasztásra kerülő nem ügyvezető igazgató neme semmiképpen se legyen előre meghatározva.
A 40 %-os célkitűzés elérése érdekében és a Charta 23. cikkének (2) bekezdésével összhangban, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nem ügyvezető igazgatók felvételi, kiválasztási vagy kinevezési eljárásainak valamennyi szakaszában elsőbbséget élvezzen az alulreprezentált nemhez tartozó jelölt, amennyiben a másik nemhez tartozó jelölttel a szakmai alkalmasság, szakértelem és szakmai hozzáértés szempontjából azonos minősítéssel rendelkezik, kivéve, ha az egyes jelöltekre vonatkozó összes ismérvet számba vevő tárgyilagos értékelés a mérleg nyelvét a másik nemhez tartozó jelölt felé billenti. [Mód. 48]
(2) Az (1) bekezdésben szereplő célkitűzés eléréshez szükséges nem-ügyvezető nem ügyvezető igazgatói álláshelyek száma a 40 %-os arányhoz legközelebbi, de a 49 %-ot meg nem haladó szám legalább 40 %-ot alkot. Amennyiben a nem ügyvezető igazgatói testület csak három tagból áll, egy tag elegendő a cél eléréséhez. [Mód. 49]
(3) Az (1) bekezdésben megállapított cél elérése érdekében a tagállamok gondoskodnak arról, hogy nem-ügyvezető igazgatók kiválasztásakor elsőbbséget élvezzen az alulreprezentált nemhez tartozó jelölt, amennyiben a másik nemhez tartozó jelölttel a szakmai alkalmasság, szakértelem és szakmai hozzáértés szempontjából azonos minősítéssel rendelkezik, kivéve, ha az egyes jelöltekre vonatkozó összes ismérvet számbavevő tárgyilagos értékelés a mérleg nyelvét a másik nemhez tartozó jelölt felé billenti. [Mód. 50]
(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jegyzett társaságok kötelesek legyenek közölni a sikertelen jelölt kérelmére kötelesek legyenek közölnijelölttel legalább a pályázók számát és nemét – az uniós adatvédelmi szabályoknak megfelelően tiszteletben tartva a jelöltek anonimitását –, a kiválasztás vagy kinevezés alapjául szolgáló minősítés szempontjait, a minősítések tárgyilagos összehasonlító értékelését, és adott esetben a mérleg nyelvét a másik nemhez tartozó jelölt felé billentő megfontolásokat. [Mód. 51]
(5) A tagállamok nemzeti jogrendszereikkel összhangban megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy amennyiben az alulreprezentált nembe tartozó sikertelen jelölt úgy ítéli meg, hogy a (1) bekezdés alkalmazásának elmulasztása miatt sérelmet szenvedett, és bíróság vagy egyéb illetékes szerv elé olyan tényeket észlel tár, amelyek alapján feltételezhető, hogy a másik nembe tartozó jelölttel azonosan minősült, a jegyzett társaság feladata legyen annak bizonyítása, hogy nem sértette meg a (3)az (1) bekezdésben foglalt szabályt.
E bekezdés nem sérti a tagállamok azon jogát, hogy a felperes számára kedvezőbb bizonyítási szabályokat vezessenek be. [Mód. 52]
(6) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben foglalt cél nem vonatkozik azokra a jegyzett társaságokra, amelyekben az alulreprezentált nem tagjai a munkaerő kevesebb, mint 10 %-át teszik ki. [Mód. 53]
(6a) Amennyiben a (1) bekezdésben említett kiválasztás a részvényesek vagy a munkavállalók szavazása útján történik, a társaságok gondoskodnak róla, hogy a szavazók megfelelő tájékoztatást kapjanak az ezen irányelvben előírt intézkedésekről, ideértve a társaságra azok be nem tartása miatt kiszabott szankciókat is. [Mód. 54]
(7) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben foglalt célkitűzés teljesül, amennyiben a jegyzett társaságok bizonyítani tudják, hogy az alulreprezentált nem tagjai töltik be az igazgatói álláshelyek legalább egyharmadát, tekintet nélkül arra, hogy ezek ügyvezető igazgatói vagy nem-ügyvezető igazgatói álláshelyek.
5. cikk
A társaságok által megteendő további intézkedések és jelentés
(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jegyzett társaságok egyedi kötelezettségvállalásokat tegyenek az ügyvezető igazgatók körében a legkésőbb 2020. január 1-ig, illetve a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok esetében 2018. január 1-ig elérendő nemileg kiegyensúlyozott képviselet tekintetében.
(2) A tagállamok előírják a jegyzett társaságok számára, hogy az ügyvezető és a nem-ügyvezetőnem ügyvezető igazgatók között különbséget téve (az elfogadás utáni második évtől kezdődően) évente szolgáltassanak adatokat az illetékes nemzeti hatóságoknak a vezetőtestületekbeli nemek közöttközötti egyensúlyról, és a 4. cikk (1) bekezdésére és az e cikk (1) bekezdésére tekintettel hozott intézkedésekről, valamint, hogy weboldalukon és az éves jelentésükben megfelelő és könnyen hozzáférhető módon tegyék közzé ezt az információt. [Mód. 55]
(3) Amennyiben egy jegyzett társaság nem éri el a 4. cikk (1) bekezdésében megállapított célt, vagy tesz eleget az e cikk (1) bekezdése szerinti saját egyedi kötelezettségvállalásainak, az e cikk (2) bekezdése szerinti adatok között szerepeltetnie nyilatkoznia kell annak okait, hogy miértazokról az okokról, amelyek miatt nem érte el a célkitűzést vagy tett eleget a kötelezettségvállalásnak kötelezettségvállalásainak, valamint átfogó leírást kell nyújtania azon intézkedések leírását intézkedésekről, amelyeket a társaság a célkitűzések elérése vagy a kötelezettségvállalások megvalósítása érdekében fogadott el vagy tervez elfogadni. Az okokról való nyilatkozatnak az e cikk (2) bekezdése szerinti adatok között kell szerepelnie. [Mód. 56]
(4) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(17) 20. cikke szerint kinevezett testület vagy testületek hatáskörébe tartozzon a jegyzett társaságok vezetőtestületein belüli nemi egyensúly előmozdítása, elemzése, nyomon követése és támogatása. E célból a tagállamok hatékonyan együttműködnek a szociális partnerekkel és a civil társadalommal. [Mód. 57]
6. cikk
Szankciók
(1) A tagállamok meghatározzák az irányelv következtében elfogadott nemzeti rendelkezések a 4. cikk (1) bekezdésében megállapított, a nyílt és átlátható eljárást célzó előírások megsértése esetén alkalmazandó szankciókat szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítására, hogy azokat alkalmazzák. [Mód. 58]
(2) A szankcióknak hatásosnak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, és legalább a következőkre terjedhetnek ki kell terjedniük: [Mód. 59]
a) igazgatási bírságok;
aa) nyílt közbeszerzési eljárásokból való kizárás; [Mód. 60]
ab) részleges kizárás az uniós strukturális alapokból való támogatásokból; [Mód. 61]
b) a 4. cikk (1) bekezdése szerinti nemzeti intézkedésekkel ellentétes nem-ügyvezető igazgatói kinevezések vagy választások bírói testület általi semmisnek nyilvánítása vagy érvénytelenítése.
7. cikk
Minimumkövetelmények.
A tagállamok bevezethetnek vagy fenntarthatnak az ezen irányelvben előírtaknál kedvezőbb intézkedéseket a felségterületükönnemzeti területükön bejegyzett társaságok tekintetében a férfiak és nők kiegyensúlyozottabb képviselete biztosítása érdekében, feltéve, hogy ezek az intézkedések nem vezetnek indokolatlan nemi alapú megkülönböztetéshez vagy a megkülönböztetés egyéb formáihoz, és nem akadályozzák a belső piac megfelelő működését. [Mód. 62]
8. cikk
Végrehajtás
(1) A tagállamok legkésőbb [az elfogadástól számított két év elteltével] elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegéről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
(2) Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(3) A 4. cikk (6) és (7) bekezdésének sérelme nélkül, azon tagállamok, amelyek már ezen irányelv hatálybalépése előtt hoztak intézkedéseket a jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletének biztosítása érdekében, felfüggeszthetik a 4. cikk (1), (3), (4) és (5) bekezdésében szereplő, a kinevezésekre vonatkozó eljárási követelmények alkalmazását, amennyiben kimutatható, hogy ezek az intézkedések lehetővé teszik az alulképviselt nem tagjai számára, hogy 2020. január 1-ig, vagy a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok esetében 2018. január 1-ig a jegyzett vállalatok nem-ügyvezető igazgatói álláshelyeinek legalább 40 %-át betöltsék.
Az érintett tagállam erről értesíti a Bizottságot. A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot ezekről az értesítésekről. A felfüggesztés automatikusan megszűnik, ha az ezen irányelv célkitűzésének elérése felé tett előrehaladás nem elégséges, azaz ha az alulreprezentált nem százalékos aránya 2017-ig, illetve a közvállalkozások esetében 2015-ig nem éri el a 30 %-ot. [Mód. 63]
(4) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
9. cikk
Felülvizsgálat
(1) A tagállamok 2017. január 1-ig, majd ezt követően kétévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak ezen irányelv végrehajtásáról. A jelentésben átfogó információkat szolgáltatnak többek között a 4. cikk (1) bekezdésében foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében hozott intézkedésekről, az 5. cikk (2) bekezdése szerint szolgáltatott információkról, és jegyzett társaságok 5. cikk (1) bekezdése szerinti egyedi kötelezettségvállalásairól.
(1a) A Bizottság 2017. július 1-jéig a tagállamok által az (1) bekezdésnek megfelelően benyújtott jelentések alapján értékelő jelentést nyújt be a jegyzett társaságokra vonatkozó, a 4. cikk (1) bekezdésében és az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében említett követelmények teljesítéséről. Ezen túlmenően a bizottsági jelentés kiterjed a nemek közötti egyensúlynak a 2. cikkben meghatározott, kkv-küszöb feletti nem jegyzett társaságok tekintetében a vezetőtestületben és vezetési szinteken fennálló helyzetére. [Mód. 64]
(1b) A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek miként alkalmazzák az ezen irányelvben lefektetett alapelveket, illetve miként szerepeltetik azokat a belső személyzeti eljárásaikat meghatározó szabályzatokban. E célból valamennyi európai uniós intézmény, szerv, hivatal és ügynökség 2018. december 31-ig, illetve azt követően évente jelentést nyújt be a Bizottságnak a nemekre vonatkozó statisztikáiról és az elért eredményekről. A Bizottság e jelentéseket haladéktalanul közzéteszi weboldalán.Adott esetben a Bizottság jelentését jogalkotási javaslat kíséri, amely az irányelv hatályát oly módon terjeszti ki, hogy az valamennyi uniós intézményt, szervet, hivatalt és ügynökséget lefedje. [Mód. 65]
(2) Azon tagállamok, amelyek a 8. cikk (3) bekezdés szerint felfüggesztették a 4. cikk (1), (3), (4) és (5) bekezdésében foglalt, a kinevezésekre vonatkozó eljárási követelmények alkalmazását, az (1) bekezdés szerinti jelentéseikben beszámolnak a 8. cikk (3) bekezdése szerinti nemzeti intézkedések által elért konkrét eredményekről. A Bizottság ezt követően külön jelentést készít, amelyben megbizonyosodik arról, hogy ezek az intézkedések ténylegesen lehetővé fogják-e tenni az alulképviselt nem tagjai számára, hogy a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok esetében 2018. január 1-ig, valamint a közvállalkozásnak nem minősülő jegyzett társaságok esetében 2020. január 1-ig a jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói álláshelyeinek legalább 40 %-át betöltsék. A Bizottság 2017. július 1-ig teszi közzé az első ilyen jelentést, az ezt követő jelentéseket pedig az (1) bekezdés alapján benyújtott érintett nemzeti jelentésekről történő értesítést követő hat hónapon belül.
Az érintett tagállamok gondoskodnak arról, hogy azok a jegyzett társaságok, amelyek a 8. cikk (3) bekezdésében említett nemzeti intézkedések alkalmazásával nem nevezték ki vagy választották meg az alulképviselt nem tagjait a nem-ügyvezető igazgatói álláshelyeik legalább 40 %-ára közvállalkozások esetében legkésőbb 2018. január 1-ig, illetve nem közvállalkozások esetében legkésőbb 2020. január 1-ig, ezen időpontoktól alkalmazzák a 4. cikk (1), (3), (4) és (5) bekezdésében szereplő, kinevezésre vonatkozó eljárási követelményeket.
(3) A Bizottság 2021. december 31-ig, majd azt követően kétévente felülvizsgálja ezen irányelv alkalmazást, és erről jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság különösen azt vizsgálja, hogy ezen irányelv célkitűzései megvalósultak-e.
(4) A Bizottság jelentésében értékeli, hogy a nők és a férfiak képviselete tekintetében a jegyzett társaságok vezetőtestületeiben, valamint a gazdaság különböző döntéshozatali szintjein megvalósult fejlemények fényében, és figyelemmel az elért fejlődés fenntarthatóságára szükség van-e ezen irányelv időtartamának a 10. cikk (2) bekezdésében meghatározottakon túli hosszabbítására, vagy az irányelv módosítására. Azt is mérlegeli, hogy az irányelv hatályát kiterjesszék-e a kkv-k definícióján kívül eső nem jegyzett közvállalkozásokra, a nem jegyzett nagy vállalkozásokra és az ügyvezető igazgatókra.[Mód. 66]
10. cikk
Hatálybalépés és lejárat
(1) Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő [huszadik] napon lép hatályba.
(2) Ez az irányelv 2028. december 31-án hatályát veszti.
A Tanács 96/694/EK ajánlása (1996. december 2.) a férfiak és nők döntéshozatalban történő kiegyensúlyozott részvételéről (HL L 319., 1996.12.10., 11. o.).
A Bizottság „Több nő vezető pozíciókban” (2010) című jelentése; a Bizottság „A nemek egyensúlya az üzleti vezetésben” című, 2011. március 1-i szolgálati munkadokumentuma (SEC(2011)0246 végleges); a Bizottság „Nõk az EU gazdasági döntéshozatalában” című, 2012. március 5-i helyzetjelentése; a Bizottság „A nők és férfiak közötti egyenlőség terén 2011-ben elért haladásról” című, 2012. április 16-i szolgálati munkadokumentuma (SWD(2012)85 végleges).
Az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK irányelve (2004. április 21.) a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, valamint a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, és a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.).
A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis és középvállalkozások (kkv-k) meghatározásáról, akkor is, ha ezek jegyzett társaságok (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).
A Bizottság 2006/111/EK irányelve (2006. november 16.) a tagállamok és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról, illetve egyes vállalkozások pénzügyi átláthatóságáról (HL L 318., 2006.11.17., 17. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról (HL L 204., 2006.7.26., 23. o.).
A befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok ***I
Az Európai Parlament által 2013. november 20-án elfogadott módosítások a befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2012)0352 – C7-0179/2012 – 2012/0169(COD))(1)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról (EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára
a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,
tekintettel az Európai Központi Bank véleményére(3),
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(4),
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1) A lakossági befektetők számára a befektetési termékek egyre szélesebb választékát kínálják, amikor valamilyen befektetési lehetőséget keresnek. Ezek a termékek valamilyen egyedi, a lakossági befektetők igényeire szabott befektetési megoldást nyújthatnak, viszont gyakran bonyolultak és nehezen áttekinthetők. Az ilyen befektetési termékekre vonatkozóan hatályban levő tájékoztatási előírások koordinálatlanok, és jellemzően nem nyújtanak segítséget a lakossági befektetőknek ahhoz, hogy össze tudják hasonlítani a különböző termékeket, meg tudják érteni azok jellemzőit, vagy javítsák az ilyen befektetők pénzügyi ismereteinek bővítését. A lakossági befektetők emiatt gyakran olyan befektetéseket választanak, amelyeknek a kockázatait és költségeit nem teljes mértékben látják át, és ennek következtében esetenként váratlan veszteségeket szenvednek el.
(2) A lakossági befektetőknek kínált befektetési termékek átláthatóságára vonatkozó rendelkezések javítása fontos befektetővédelmi intézkedés, egyben a lakossági befektetők pénzügyi piacokba vetett bizalma helyreállításának is az egyik előfeltétele, különösen a pénzügyi válságot követően. Uniós szinten, a kiemelt befektetői információk rendszerének kidolgozásán keresztül az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel már megtörténtek az első lépések ebbe az irányba.
(3) A befektetési terméket kínáló ágazat szerint változó szabályok, illetve az e terültre vonatkozó eltérő nemzeti szabályozás miatt a különböző termékek és forgalmazási csatornák nem egyenlő versenyfeltételek között működnek, ez pedig további akadályokat emel a pénzügyi szolgáltatások és termékek egységes piacán. A befektetővédelem területén mutatkozó hiányosságok orvosolása érdekében a tagállamok az eddigiek során eltérő és koordinálatlan intézkedéseket hoztak, és valószínűsíthető ezen tendencia folytatódása. A befektetési termékekkel kapcsolatos tájékoztatókra vonatkozó szabályozások eltérései miatt nem alakulhatnak ki egyenlő versenyfeltételek a befektetési termékek különböző előállítói, illetve e termékek értékesítői között, az eltérések tehát torzítják a versenyt. Emiatt a befektetővédelem szintje sem lehet egységes az Unióban. Ezek az eltérések akadályt jelentenek az egységes piac létrehozása és zökkenőmentes működése szempontjából. Ebből következően a megfelelő jogalap az EUMSZ-nek az Európai Unió Bírósága állandó ítélkezési gyakorlata szerint értelmezett 114. cikke.
(4) Az eltérések megelőzése, valamint a termékek szolgáltatói és forgalmazói számára a költségek és a bizonytalanság csökkentése érdekében az átláthatóság tekintetében uniós szinten egységes szabályokat kell alkotni a befektetési termékek piacán tevékenykedő összes résztvevőre vonatkozóan. Rendelet megalkotására van szükség ahhoz, hogy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum közös standardja olyan formát öltsön, amely alkalmas e dokumentum formátumának és tartalmának harmonizálására. A közvetlenül alkalmazandó rendelet által biztosítható, hogy a befektetési termékek piacán tevékenykedő valamennyi szereplőre ugyanazon követelmények vonatkozzanak. Az egységes tájékoztatási követelmények megteremtését szolgálja az is, hogy a rendelettel kizárhatók a nemzeti rendelkezéseknek egy esetleges irányelv nem egységes átültetéséből következő eltérései. A rendelet alkalmazása azért is helyénvaló, mert ezáltal biztosítható, hogy a befektetési termékek valamennyi értékesítőjére egységes szabályok vonatkozzanak a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak a lakossági befektetők rendelkezésére bocsátása tekintetében.
(5) Miközben a befektetési termékekre vonatkozó tájékoztatás javítása létfontosságú a lakossági befektetők pénzügyi piacokba vetett bizalmának helyreállítása szempontjából, ugyanennyire fontos, hogy e termékek értékesítési folyamatai is hatékonyan szabályozva legyenek. Ez a rendelet kiegészíti a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek(5) a forgalmazásra (beleértve a befektetési tanácsadást, befektetővédelmi intézkedéseket és más értékesítési szolgáltatásokat) vonatkozó rendelkezéseit. A rendelet ugyancsak kiegészíti a 2002/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek(6) a biztosítási termékek forgalmazására vonatkozó rendelkezéseit.
(6) Ez a rendelet formájuktól és szerkezetüktől függetlenül minden olyan termékre és mögöttes befektetésre alkalmazandó, amelyeket a pénzügyi szolgáltatási ágazat abból a célból állít elő, hogy olyan befektetési lehetőségeket kínáljon a lakossági befektetők részére, amelyek esetében a befektetőnek kínált hozam egy vagy több eszköz hozamától vagy ▌referenciaérték teljesítményétől függ. A szóban forgó termékek közé tartoznak többek között a befektetési alapok és az ▌életbiztosítások, valamint az e befektetési alapok és életbiztosítások mögöttes befektetései, és a ▌lakossági termékek, beleértve a közvetlenül tartott eszközöket, úgymint az államkötvényeket vagy a nyilvánosan kibocsátott vagy valamely tagállamban található vagy ott működő szabályozott piacra bevezetett részvényeket. ▌ A strukturált lakossági csomagtermékek az eszközöknek a közvetlen birtokláshoz képest eltérő kitettségek létrehozása, eltérő termékjellemzők kínálása vagy eltérő költségstruktúrák kialakítása céljából történő „becsomagolásán” vagy vegyítésén keresztül a befektetők és a piacok közé ékelődnek. A „becsomagolás” révén a lakossági befektetők olyan befektetési stratégiákat is követhetnek, amelyek egyébként nem lennének elérhetők vagy nem lennének célszerűek számukra, de ezekhez adott esetben további információkat is rendelkezésükre kell bocsátani, különösen ahhoz, hogy lehetővé váljon a befektetések „becsomagolási” módjainak összehasonlítása, és annak biztosításához, hogy a lakossági befektetők képesek legyenek a lakossági befektetési termékek főbb jellemzőinek és kockázatainak megértésére.
(6a) Ennek a rendeletnek vonatkoznia kell azon különleges célú gazdasági egységek és holdingtársaságok részvényeire vagy befektetési jegyeire, amelyeket befektetési termékek előállítói e rendelet megkerülése érdekében hozhatnak létre.
(6b) A befektetési csomagtermékek egyértelmű haszonnal kell hogy járjanak a lakossági befektetők számára, ilyen lehet például a kockázatok szétterítése számos különböző gazdasági ágazatra vagy számos mögöttes eszközre. A becsomagolás technikáit ugyanakkor a befektetési termékek olyan jellemzőinek kialakítására is fel lehet használni, amelyek a fogyasztók félrevezetésére szolgálnak befektetési döntéseik meghozatalakor. A lehetségesnél nagyobb biztonságot sejtető terméknév a fogyasztók viselkedési tendencáira játszik összehasonlítható módon, kockázatkerülési hajlandóságukra alapozva. Következésképp az ilyen becsomagolási technikák azzal a veszéllyel járnak, hogy a befektető az azonnali pénzügyi előnyökre fog erősen koncentrálni anélkül, hogy teljes mértékben tisztában lenne a jövőbeli kockázatokkal. E rendeletnek arra kell törekednie, hogy kerülje a befektetők döntéshozatalában a viselkedési tendenciákat kihasználó becsomagolási jellemzőket az átláthatóság, valamint a lakossági befektetési csomagtermékekhez kapcsolódó kockázatok jobb megértésének elősegítése érdekében.
(7) ▌A befektetési elemet nem kínáló biztosítási termékeket ▌ki kell zárni a rendelet hatálya alól. ▌Mivel e rendelet középpontjában a lakossági befektetők részére értékesített befektetési termékekre vonatkozó információk összehasonlíthatóságának és megérthetőségének javítása áll, ▌a foglalkoztatói nyugdíjtermékeket és az egyéni nyugdíj-előtakarékossági termékeket is ki kell zárni e rendelet hatálya alól, feltéve, hogy ezeknél a munkáltató a nemzeti szabályozás alapján pénzügyi hozzájárulásra kötelezett, a munkáltatónak vagy a munkavállalónak pedig nincs választási lehetősége a nyugdíjelőtakarékossági termék szolgáltatója tekintetében. Az intézményi befektetőkre szakosodott befektetési alapok szintén nem tartoznak e rendelet hatálya alá, hiszen ezek a lakossági befektetők számára nem megvásárolhatók. A rendelet hatályának azonban ki kell terjednie az egyéni nyugdíjcélú megtakarítások felhalmozását szolgáló befektetési termékekre, mivel ezek gyakran versenyeznek a rendelet hatálya alá tartozó más termékekkel, és ezeket hasonlóképpen értékesítik a lakossági befektetők részére.
(8) Az e rendeletben megállapított kötelezettségek és ▌a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(7), valamint a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(8) szerinti kötelezettségek közötti kapcsolat tisztázása érdekében szükséges rendelkezni arról, hogy az említett irányelvek kiegészítik e rendeletet ▌. A kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak különösen a 2003/71/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdésében említett kiemelt információkat tartalmazó összefoglalót kell magában foglalnia e rendelet felülvizsgálatát követően.
(8a) A befektetési termékek előállítóinak biztosítaniuk kell, hogy az általuk strukturált befektetési termék összeegyeztethető legyen a lakossági befektetői célközönség profiljával. Ezért előzetes termék-jóváhagyási eljárást kell kialakítaniuk annak biztosítására, hogy befektetési termékeik ne tegyék ki a lakossági befektetőket olyan mögöttes eszközöknek, amelyek kockázat/hozam-profilja nem könnyen érthető meg.
(8b) Az illetékes hatóságoknak és az európai felügyeleti hatóságoknak (EFH-k) kérésre meg kell adni a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum tartalmának ellenőrzéséhez, e rendelet betartásának értékeléséhez, valamint az ügyfelek és a pénzpiaci befektetők védelmének biztosításához szükséges összes információt. Az Európai Bankhatóság (EBH) és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatónyugdíj-hatóság (EIOPA) hatásköreit következetes módon hozzá kell igazítani az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) hatásköreihez a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvnek [MiFIR] megfelelően.
(9) A befektetési termékek előállítónak – például az alapkezelőknek, a biztosítótársaságoknak, az értékpapír-kibocsátóknak, a hitelintézeteknek és a befektetési vállalkozásoknak – kell elkészíteniük a kiemelt befektetői információkat tartalmazó dokumentumot, mivel helyzetükből adódóan ők ismerik a legjobban a terméket, és ők felelősek érte. A befektetési termékek előállítóinak a befektetési terméket értékesítő személyek rendelkezésére kell bocsátaniuk a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot. A kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot a befektetési termék előállítójának, a mellékletet (a díjakkal együtt) pedig a befektetési terméket értékesítő személynek azt megelőzően kell elkészítenie, hogy a termék megvásárolható lenne a lakossági befektetők számára. Azokban az esetekben viszont, amikor a terméket nem lakossági befektetőknek értékesítik, nincs szükség a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum elkészítésére. Abban az esetben pedig, ha a befektetési termék előállítója számára gyakorlati szempontokból nem célszerű, hogy maga készítse el a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot, ezt a feladatot másra is átruházhatja. Amikor a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak az elkészítését egészben vagy részben harmadik személyre ruházzák át, akkor is a befektetési termék előállítója marad a dokumentum elkészítésének és tartalmának általános felelőse. A kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok széles körű terjesztésének és elérhetőségének biztosítása érdekében e rendelet lehetővé teszi a befektetési termék előállítójának, hogy a dokumentumokat egy általa választott weboldalon tegye közzé.
(10) A lakossági befektetők igényeinek való megfelelés érdekében biztosítani kell, hogy a befektetési termékekre vonatkozó információk pontosak, helytállóak és egyértelműek legyenek, továbbá ne legyenek félrevezetőek a befektetők számára. Annak érdekében, hogy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum érthető legyen a lakossági befektetők számára, ez a rendelet közös standardokat állapít meg a dokumentum elkészítésére vonatkozóan. Tekintettel arra, hogy a szakértők által alkalmazott pénzügyi terminológia megértése a lakossági befektetők jelentős része számára nehézséget okoz, különös figyelmet kell szentelni a dokumentum szövegének szókészletére és stílusára. Szabályokat kell megállapítani a dokumentum elkészítéséhez használt nyelvre vonatkozóan is. Az esetlegesen felmerülő költségek számítását is érthető módon kell kifejteni. Továbbá a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak önmagában, egyéb információkra való hivatkozások nélkül is érhetőnek kell lennie a lakossági befektetők számára. Ez azonban nem zárhatja ki a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban az olyan másik dokumentumokra való kereszthivatkozások használatát, amelyekben egyes lakossági befektetők érdeklődésére számot tartó, további információk találhatók.
(11) A lakossági befektetők részére olyan tájékoztatást kell nyújtani, amire szükségük van ahhoz, hogy megalapozott befektetési döntést tudjanak hozni, és össze tudják hasonlítani a különböző befektetési termékeket. Ha azonban ez az információ nem rövid és tömör, fennáll a kockázata, hogy nem fogják használni. A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum ezért kizárólag kiemelt információkat tartalmazhat, konkrétan a termék jellegére és jellemzőire vonatkozóan, ideértve például azt, hogy a fennáll-e a tőkevesztés kockázata a termék esetében, továbbá a termék költségeire ▌, a kockázat/hozam-profilra – a termék és mögöttes befektetése összefoglaló indikátorának formájában – vonatkozó információkat, valamint a termék hozamával kapcsolatos információkat, illetve bizonyos egyéb információkat a termékek egyes típusaira vonatkozóan, ideértve például a nyugdíjcélú megtakarítási termékeket. A Bizottságnak meg kell fontolnia azt a lehetőséget, hogy a hitelminősítő intézetekről szóló 1060/2009/EK rendeletet(9) módosító …/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatról szóló, az Európai Parlament első olvasatban elfogadott 2013. január 16-i álláspontjában említett, európai közszektorbeli hitelminősítő ügynökség adja meg a kiemelt információkat a tagállamok által kibocsátott államkötvények kockázati profiljáról.
(11a) A befektetőknek egyértelmű képet kell kapniuk arról, hogy befektetésük során milyen költségek és díjak merülnek fel, nem csak az ügyletkötés időpontjában, hanem a befektetés időtartama alatt is. A díjakat teljes mértékben közölni kell, összesített módon, valamint összegszerűen is. A tanácsadási díjakat egyszerűbb módon kell kiszámítani annak érdekében, hogy a befektető könnyebben megértse, mibe fog neki kerülni a tanácsadás.
(11b) Az EBH-nak, az EIOPA-nak és az ESMA-nak ki kell alakítania egy online alapelemzőt, amely lehetővé tenné a befektetők számára befektetésük – díjak és költségek figyelembevétele utáni – végső értékének kiszámítását.
(12) Tekintettel arra, hogy a fogyasztói magatartás és képességek miatt a tájékoztatás formátumát, prezentációját és tartalmát a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum elfogadottságának maximalizálása, ezáltal a pénzügyi ismeretek bővítésének, illetve a közölt információ megértésének és felhasználásának ▌ elősegítése érdekében kellő körültekintéssel kell kialakítani és megfogalmazni, a kiemelt befektetői információkat tartalmazó dokumentumot olyan formátumban kell elkészíteni, amely lehetővé teszi a lakossági befektetők számára, hogy összehasonlítsák a különböző befektetési termékeket. A témáknak, illetve a témákon belüli fejezeteknek minden egyes dokumentumban azonos sorrendben kell követniük egymást. Ezenfelül az egyes termékekre vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban szerepeltetendő információk részleteinek, illetve az információk prezentációjának további harmonizációját olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokon keresztül kell megvalósítani, amelyek figyelembe veszik a fogyasztói magatartással kapcsolatban rendelkezésre álló kutatási eredményeket és a folyamatban lévő kutatásokat, ideértve az információk fogyasztók felé való közvetítésére alkalmazott módszerek hatékonyságának kutatására irányuló tesztek eredményeit is. Egyes befektetési termékek továbbá választási lehetőséget is adnak a lakossági befektetőnek a különböző mögöttes befektetések között, és olyan költségeik vagy díjaik lehetnek, amelyek az ügyfél személyes jellemzőitől – így életkorától vagy a befektetés választott összegétől – függenek. A formátum meghatározásánál ezeket a termékeket is figyelembe kell venni.
(12a) Azon összetett termékeken, amelyeket lakossági befektetők számára alkalmatlannak tűnnek, a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum tetején összetettségre figyelmeztető címkének kell szerepelnie. Az átláthatóság e további eszköze segíteni fog abban, hogy az ügyfelek megalapozott döntést hozhassanak a vállalt kockázat szintjéről, és az ügyfeleket megtévesztő értékesítés megelőzésében.
(13) A lakossági befektetők egyre jellemzőbben nemcsak pénzügyi megtérülési lehetőségeket mérlegelnek befektetési döntéseik során. Gyakran egyéb megfontolásokat, például szociális vagy környezetvédelmi célokat is követnek. A befektetések nem pénzügyi vonatkozásaival kapcsolatos információk ugyancsak fontosak lehetnek azok számára, akik fenntartható, hosszú távú befektetési lehetőséget keresnek. A befektetési termék előállítója által elérni szándékozott szociális, környezetvédelmi vagy felelős vállalatirányítási eredményekre vonatkozó információk összehasonlítása azonban nehézségekbe ütközhet, vagy ezek az információk akár teljesen hiányozhatnak is. Következésképp célszerűnek tűnik még jobban harmonizálni az arra vonatkozó információk részleteit, hogy a környezetvédelmi, szociális vagy felelős vállalatirányítási szempontokat figyelembe vették-e, és ha igen, milyen módon.
(14) A kiemelt befektetői információkat tartalmazó dokumentumnak egyértelműen megkülönböztethetőnek és elkülönülőnek kell lennie az értékesítési célokat szolgáló közleményektől. A kiemelt befektetői információkat tartalmazó dokumentum jelentőségét a szóban forgó egyéb dokumentumok nem kisebbíthetik. A lakossági befektetőnek meg kell erősítenie, hogy megkapta a dokumentumot.
(15) Annak biztosítása érdekében, hogy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban található információk megbízhatók legyenek, e rendelet a befektetési termékek előállítói és a befektetési terméket értékesítő személyek számára előírja, hogy a kiemelt befektetői információkat tartalmazó dokumentumot tartsák naprakészen. A kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot szolgáltató vagy értékesítő jogalanynak naprakészen kell tartania a lakossági befektetőnek adott információkat. Ennek érdekében az információk frissítésének feltételeire és gyakoriságára, valamint a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum és melléklete felülvizsgálatára vonatkozó szabályok felhatalmazáson alapuló jogi aktusban kerülnek elfogadásra a Bizottság által. A kiemelt információkat tartalmazó dokumentumról és valamennyi frissítéséről tájékoztatni kell az illetékes hatóságot.
(16) A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum a lakossági befektetők befektetési döntéseinek alapjául szolgál. Emiatt a befektetési termékek előállítóinak és a befektetési terméket értékesítő személyeknek a lakossági befektetők felé fennálló komoly felelőssége, hogy megfeleljenek e rendelet szabályainak. Éppen ezért fontos biztosítani azt, hogy a befektetési döntéseiket a kiemelt befektetői információkat tartalmazó dokumentumra alapozó lakossági befektetetők rendelkezzenek hatékony jogorvoslati lehetőségekkel. Biztosítani kell továbbá, hogy a lakossági befektetők uniószerte azonos kártérítési jogokkal rendelkeznek azon károk vonatkozásában, amelyeket a befektetési termék előállítójának az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelés tekintetében felróható mulasztások miatt szenvednek el. Ennek érdekében harmonizálni kell a befektetési termékek előállítóinak felelősségére vonatkozó szabályokat. Egyben a következetesség biztosítása érdekében be kell vezetni a szankciók harmonizált megközelítését. E rendelet alapján a lakossági befektetők számára biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy a termék előállítóját felelősségre vonhassák a rendelet megsértéséért, ha valamilyen veszteség a félrevezető vagy pontatlan, illetve a kibocsátási tájékoztatónak – vagy ha ilyen tájékoztató nem készült, a termék feltételeinek – nem megfelelő kiemelt információkat tartalmazó dokumentum használatából fakadóan merül fel.
(17) Tekintettel arra, hogy a lakossági befektetők általában nem látják át részleteiben a befektetési termékek előállítóinak belső folyamatait, ▌nem a lakossági befektetőt terheli a bizonyítási teher ▌ . A lakossági befektetőnek meg kell jelölnie, hogy mi alapján véli úgy, hogy a kiemelt befektetői információkat tartalmazó dokumentum nem felel meg aze rendeletben foglalt követelményeknek. Ekkor a termék előállítójának feladata, hogy válaszoljon e kifogásra.
(18) A befektetési termék előállítójaazon polgári jogi felelősségét, amely nem tartozik a rendelet hatálya alá, a nemzetközi magánjog vonatkozó szabályai alapján irányadónak tekinthető nemzeti jognak kell meghatároznia. A lakossági befektető által előterjesztett polgári jogi követelés elbírálásának tekintetében illetékes bíróságot a nemzetközi joghatóságra vonatkozó szabályok alapján kell kijelölni.
(19) Annak érdekében, hogy a lakossági befektető megalapozott befektetési döntést hozhasson, a befektetési terméket értékesítő személyek számára elő kell írni, hogy a kiemelt befektetői információkat tartalmazó dokumentumot jóval az esetleges ügylet megkötését megelőzően rendelkezésre kell bocsátani. A befektetőnek írásos vagy elektronikus aláírással igazolnia kell, hogy megkapta és elolvasta a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot. E követelménynek ▌az ügylet lebonyolítási helyétől és módjától függetlenül eleget kell tenni. A tanácsadást végző vagy az értékesítő személy fogalma magában foglalja mind a forgalmazókat, mind magukat a befektetési termékek előállítóit abban az esetben, ha úgy döntenek, hogy a terméket közvetlenül értékesítik vagy azzal kapcsolatban közvetlenül végeznek tanácsadást a lakossági befektetőknek. ▌ A rendelet a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(10) sérelme nélkül alkalmazandó. Ahol ez lehetséges, a befektetőknek türelmi időt kell biztosítani, amely alatt dönthetnek az ügylet törléséről.
(20) Egységes szabályokat kell meghatározni annak érdekében, hogy a befektetési terméket értékesítő személynek legyen lehetősége megválasztani, hogy milyen közvetítő csatornát vesz igénybe a kiemelt információknak a lakossági befektetőkhöz való eljuttatására, ideértve az elektronikus kommunikációs eszközök használatát is azokban az esetekben, amikor az ügylet körülményeire való tekintettel ez helyénvaló. A lakossági befektető számára ugyanakkor biztosítani kell a lehetőséget, hogy a kiemelt információkat papíron kapja meg. A fogyasztók információhoz való hozzáférését biztosítandó, a kiemelt információkat minden esetben ingyenesen kell rendelkezésre bocsátani.
(21) A lakossági befektetők befektetési termékekbe és a pénzpiacok egészébe vetett bizalmának biztosítása érdekében meg kell határozni azon belső eljárásokra vonatkozó követelményeket, amelyek garantálják, hogy a lakossági befektetők érdemi választ kapjanak panaszaikra a befektetési termék előállítójától.
(21a) Noha a befektetési termékekre vonatkozó tájékoztatás javítása létfontosságú a lakossági befektetők pénzügyi piacokba vetett bizalmának helyreállítása szempontjából, a termékkialakítás szabályai ugyanennyire fontosak a lakossági befektetők tényleges védelmének biztosításához. A pénzügyi tanácsadóktól származó hibás tanácsok, a döntéshozatalbeli elfogultság és az arra vonatkozó bizonyítékok, hogy a pénzügyi magatartás elsősorban pszichológiai jellemzőktől függ, olyan kérdéseket vetnek fel, amelyeket a befektetési termékek „csomagolása” összetettségének csökkentése révén kell kezelni.
(22) Az alternatív vitarendezési eljárások lehetővé teszik a vitáknak a bírósági eljáráshoz képest gyorsabb és kevésbé költséges rendezését, egyúttal enyhítik a bírósági rendszer leterheltségét. Ennek érdekében a befektetési termékek előállítói és a befektetési termékek értékesítői számára – a hatékony jogi védelem elvének megfelelő bizonyos biztosítékok kikötése mellett – elő kell írni a lakossági befektetők által az e rendeletben fogalt jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatosan kezdeményezett eljárásokban való részvételi kötelezettséget. Az alternatív vitarendezési eljárások nem sérthetik például az ilyen eljárásokban részt vevő felek azon jogát, amelynek értelmében a bírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért. E rendelet értelmében a jogvitákra a 2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(11) alkalmazandó.
(23) Tekintettel arra, hogy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot a pénzügyi piacok banki, biztosítási, értékpapír- és alapkezelői ágazataiban tevékenykedő jogalanyok által előállított befektetési termékekre vonatkozóan kell elkészíteni, létfontosságú a befektetési termékek előállítóinak felügyeletét ellátó különböző hatóságok közötti zökkenőmentes együttműködés biztosítása annak érdekében, hogy egységes megközelítést kövessenek e rendelet alkalmazása tekintetében.
(23a) Az Unió és a nemzeti felügyeleti hatóságok számára biztosított hatáskörök és illetékességek kiterjesztését elő kell segíteni a megfelelő személyzeti erőforrások és a megfelelő pénzügyi eszközök révén.
(24) A pénzügyi szolgáltatások ágazatában a szankciórendszerek megerősítéséről szóló 2010 decemberi bizottsági közleménnyel összhangban, illetve az e rendeletben meghatározott előírásoknak való megfelelés biztosítása érdekében fontos, hogy a tagállamok megtegyék a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy e rendelet megsértése megfelelő közigazgatási szankciókat és intézkedéseket vonjon maga után. A szankciók visszatartó erejének biztosítása és a befektetővédelemnek az e rendelet szabályait megsértő befektetési termékekre való figyelmeztetésen keresztül történő megerősítése érdekében a szankciókat és intézkedéseket ▌közzé kell tenni.
(25) A rendelet céljainak teljesítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerinti jogi aktusokat fogadjon el a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum prezentációja és formátuma tekintetében alkalmazandó részletszabályokra, a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban szerepeltetendő információk tartalmára, a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum rendelkezésre bocsátásának időzítésével kapcsolatos részletes szabályokra, valamint a dokumentum felülvizsgálatára és módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság megfelelő konzultációkat folytasson és fogyasztói tesztelést végezzen az előkészítő munka során. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megfogalmazása során biztosítania kell, hogy a megfelelő dokumentumokat egyidejűleg, kellő időben és megfelelő módon eljuttassák az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz is.
(26) A Bizottságnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok formájában és az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(12) 10–14. cikkeivel összhangban az ESMA, az EBH és az EIOPA által a 8. cikk alapján kidolgozott szabályozási technikaistandard-tervezeteket kell elfogadnia a kockázatok és hozamok prezentációját, illetve a költségek kalkulációját alátámasztó módszertanra és környezeti, szociális vagy felelős vállalatirányítási kritériumokra vonatkozóan.
(27) A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szabályozza a személyes adatoknak e rendelet alkalmazásában a tagállamokban, illetve az illetékes hatóságok felügyelete alatt történő kezelését és feldolgozását. A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályozza a személyes adatok e rendelet szerinti feldolgozását, amelyet az európai felügyeleti hatóságok az európai adatvédelmi biztos felügyelete alatt végeznek. A személyes adatok e rendelet alkalmazásában történő bármely kezelésének, így például a személyes adatok illetékes hatóságok közötti cseréjének vagy továbbításának összhangban kell lennie a 95/45/EK irányelvvel, az információk európai felügyeleti hatóságok közötti bármely cseréjének vagy továbbításának pedig összhangban kell lennie a 45/2001/EK rendelettel.
(28) Jóllehet az ÁÉKBV-k e rendelet alkalmazásában befektetési terméknek minősülnek, a kiemelt befektetői információkra vonatkozó követelményeknek a 2009/65/EK irányelv alapján nemrégiben történt megállapítása miatt az ÁÉKBV-k tekintetében az arányosság elve alapján célszerű egy, ezen rendelet hatálybalépésétől számított ötéves átmeneti időszakot biztosítani, amely időszak alatt e rendelet hatálya az ÁÉKBV-kre nem terjed ki. Amennyiben az átmeneti időszak nem kerül meghosszabbításra, a szóban forgó időszak lejártát követően az ÁÉKBV-k bekerülnek a rendelet hatálya alá. Ugyanennek a mentességnek kell vonatkoznia az ÁÉKBV-nek nem minősülő alapokra is, amennyiben ezek a nemzeti jog alapján már a 2009/65/EK irányelv 78–81. cikkében meghatározott formátumnak megfelelően a kiemelt befektetői információk elkészítésére kötelesek.
(29) A piaci fejlemények, például új típusú befektetési termékek megjelenése, valamint az uniós jog egyéb területeinek fejleményei, illetve a tagállami tapasztalatok figyelembevétele érdekében négy évvel a rendelet hatálybalépését követően el kell végezni a rendelet felülvizsgálatát. A felülvizsgálat keretében meg kell vizsgálni, hogy a rendelet által bevezetett intézkedéseknek köszönhetően az átlagos lakossági befektető nagyobb védelem alatt áll-e és jobban átlátja-e a befektetési termékeket, és javult-e pénzügyi ismerete és a termékek összehasonlíthatósága. A felülvizsgálatnak arra is ki kell terjednie, hogy indokolt-e az ÁÉKBV-k tekintetében alkalmazott átmeneti időszak meghosszabbítása, illetve felmerülhet-e másfajta megoldás az ÁÉKBV-k kezelésére. A felülvizsgálat eredménye alapján a Bizottság jelentést nyújt be – szükség esetén a megfelelő jogalkotási javaslatok kíséretében – az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
(30) Annak érdekében, hogy a befektetési termékek előállítóinak és értékesítőinek elegendő idő álljon rendelkezésükre ahhoz, hogy felkészüljenek e rendelet előírásainak gyakorlati alkalmazására, e rendelet előírásai leghamarabb a rendelet hatálybalépését követő két év elteltével válnak alkalmazandóvá. Ez a rendelet nem alkalmazandó a múltban végbement ügyletekre.
(31) Ez a rendelet tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió alapjogi chartája által elismert alapjogokat és elveket.
(32) Tekintettel arra, hogy e rendelet célja – nevezetesen a lakossági befektetők védelmének fokozása és a befektetési termékekbe vetett bizalmának erősítése és a feltárt hiányosságok kezelése, ideértve azokat az eseteket is, amikor ezeket a termékeket határokon átnyúlóan értékesítik – egymástól elkülönülten fellépő tagállamok által nem valósítható meg kielégítő módon, és az intézkedés annak hatásaiból fakadóan uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl a szóban forgó cél eléréséhez szükséges mértéket,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. FEJEZET
TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1. cikk
Ez a rendelet a kizárólag a befektetési termékek előállítói által elkészítendő, kiemelt információkat tartalmazó dokumentum formájára és tartalmára, a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum mellékletére – amelyet szükség esetén a befektetési termékeket értékesítő személyek készítenek el –, a befektetési termékeket értékesítő személyek által a [MiFID] rendelet és a biztosítási közvetítésről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv [IMD] értelmében a lakossági befektetőknek nyújtandó információkra, illetve a dokumentumnak a lakossági befektetők rendelkezésére bocsátásának egységes szabályaira vonatkozó egységes szabályokat állapítja meg. Célja, hogy lakossági befektetők képesek legyenek a lakossági befektetési termékek főbb jellemzőinek és kockázatainak megértésére, emellett a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum elkészítésének felelősségét a termék előállítójára, a mellékletét pedig a befektetési termékeket értékesítő személyekre ruházza.
2. cikk
Ezt a rendeletet a befektetési termékek előállítására és értékesítésére kell alkalmazni.
A rendelet ugyanakkor nem alkalmazandó a következő termékekre:
a) a visszaváltási értékkel nem rendelkező biztosítási termékek ▌;
b) ▌betétek a [MiFID] 4. cikkében meghatározott strukturált betétek kivételével;
c) a 2003/71/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének b)–g), i) és j) pontjában említett értékpapírok;
d) származtatott elemet nem tartalmazó egyéb értékpapírok, a vállalati kötvények és a különleges célú gazdasági egységek által kibocsátott eszközök kivételével;
e) olyanhivatalosan elismert ▌foglalkoztatói nyugdíjrendszerek és egyéni nyugdíjelőtakarékossági termékek, amelyeknél a nemzeti szabályozás alapján a munkáltató pénzügyi hozzájárulásra kötelezett, és amelyek esetében a munkavállalónak nincs választási lehetősége a szolgáltatója tekintetében;
f) nemzeti vagy uniós jog hatálya alá tartozó, hivatalosan elismert szociális biztonsági rendszerek.
3. cikk
(1) Amennyiben a befektetési termék e rendelet hatálya alá tartozó előállítója egyben a 2003/71/EK irányelv hatálya alá is tartozik – annak 4. cikke (2) bekezdésének h) és v) pontja kivételével –, mind ezt a rendeletet, mind a 2003/71/EK irányelvet alkalmazni kell.
(2) Amennyiben a befektetési termék e rendelet hatálya alá tartozó előállítója egyben a 2009/138/EK irányelv hatálya alá is tartozik, mind ezt a rendeletet, mind a 2009/138/EK irányelvet alkalmazni kell.
4. cikk
E rendelet alkalmazásában:
a) „befektetési termék”: olyan termék, amelynek révén egy személy pénzügyi befektetést tehet, függetlenül a befektetés jogi formájától és attól, hogy a visszafizetendő összeg rögzített vagy változó, beleértve azt az esetet is, amikor a befektetési termék beszerzésére pénzügyi eszközök közvetlen tartásán, céltársaságokon vagy holdingtársaságokon keresztül kerül sor;
b) „befektetési termék előállítója”:
i. befektetési terméket eredetileg előállító bármely természetes vagy jogi személy;
ii. meglévő befektetési terméken annak kockázat/nyereség-profilját vagy a befektetési termékben lévő befektetéshez kapcsolódó költségeket módosító változtatást végrehajtó bármely természetes vagy jogi személy;
iia. a 2003/71/EK irányelv rendelkezései szerint nyilvánosan kibocsátott vagy valamely szabályozott piacra bevezetett és a lakossági befektetők által közvetlenül tartott, átruházható értékpapír kibocsátója.
ba) „befektetési termékeket értékesítő személy”: olyan személy, aki befektetési termékeket hoz forgalomba, forgalmaz vagy értékesít, illetve azzal kapcsolatban tanácsot ad lakossági befektető, forgalmazó, vagy lakossági befektető befektetéséhez kapcsolódóan közvetítő szerepet betöltő személy részére;
c) „lakossági befektetők”:
i. a ▌[hivatkozás a MiFID/MiFIR rendeletre]-ban meghatározott lakossági ügyfelek;
ii. olyan ügyfél, amely az [IMD irányelv I. mellékletében ] meghatározottak szerint [...] nem hivatásos befektető;
d) „nyugdíjelőtakarékossági termékek”: a nemzeti jog alapján elsődleges céljukat tekintve a lakossági befektető számára nyugdíjjövedelmet biztosító és a lakossági befektetőt bizonyos ellátásokra feljogosító termékként elismert termékek;
e) „tartós adathordozó”: a 2009/65/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének m) pontja szerinti tartós adathordozó;
f) „illetékes hatóságok”: a befektetési termék előállítójának felügyeletére, illetve a lakossági befektető részére befektetési terméket értékesítő személy felügyeletére jogilag felhatalmazott tagállami nemzeti hatóságok.
II. FEJEZET
KIEMELT INFORMÁCIÓKAT TARTALMAZÓ DOKUMENTUM
1.Szakasz
A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum elkészítése
5. cikk
A befektetési termék előállítója az e rendeletben meghatározott követelményekkel összhangban és az általa előállított összes befektetési termék vonatkozásában elkészíti a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot – adott esetben a kibocsátási tájékoztatóval együtt –, és saját weboldalán, valamint az érintett európai felügyeleti hatóság és az érintett nemzeti felügyeleti hatóság által létrehozandó egységes weboldalon közzéteszi a dokumentumot még azt megelőzően, hogy a termék a piacon forgalmazható és a lakossági befektetők által megvásárolható lenne.
A kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot adott esetben melléklettel kell kiegészíteni. A befektetési terméket értékesítő személy melléklet megfogalmazásával egészíti ki a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot. A dokumentumot és mellékletét papír alapon is elérhetővé kell tenni.
A befektetési termék előállítója felelős a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum tartalmáért, a befektetési terméket értékesítő személy felelős a mellékletért és a dokumentumnak a lakossági befektetőhöz való eljuttatásáért, a befektetési terméket értékesítő személy pedig a mellékletért és a dokumentumnak a lakossági befektetőhöz való eljuttatásáért felelős.
5a. cikk
A termék-jóváhagyási eljárás
(1) A befektetési termékek előállítói gondoskodnak arról, hogy megfelelő eljárások és szabályozások álljanak rendelkezésre annak biztosítására, hogy a lakossági befektetők, ügyfelek és az ilyen befektetési termék kedvezményezettjének érdekeit a befektetési termék kialakításakor kiegyensúlyozottan figyelembe vegyék, és hogy a befektetési termék igazolhatóan az érdekek e kiegyensúlyozott figyelembevételének eredménye legyen.
(2) A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum 5. cikk szerint való kidolgozása előtt a termék előállítója dokumentált termék-jóváhagyási eljárás létrehozásával értékeli a befektetési termék megfelelését a lakossági befektető érdekeinek.
(3) A termék-jóváhagyási eljárás biztosítja, hogy valamennyi befektetési termék megfeleljen a meghatározott fogyasztói csoport igényeinek, illetve hogy a termék előállítója a meghatározott fogyasztói csoport igényeire vonatkozó valamennyi valószínű releváns kockázat értékelését elvégzi.Ez az értékelés magában foglalja a befektetési termék srtessztesztelését.
(4) A termék-jóváhagyási eljárás biztosítja, hogy a piacon már elérhető befektetési termékeket rendszeresen felülvizsgálják annak érdekében, hogy a termék továbbra is megfeleljen az azonosított fogyasztói csoport érdekeinek.
(5) A termék-jóváhagyási eljárást évente felülvizsgálják. A befektetési termék előállítójának bármikor az érintett illetékes hatóság rendelkezésére kell tudni bocsátania a termék-jóváhagyási eljárás részleteit, és az eljárás jellegére vonatkozó naprakész és részletes leírást.
II.szakasz
A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum formája és tartalma
6. cikk
(1) A kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak pontosnak, helytállónak, egyértelműnek és nem félrevezetőnek kell lennie. A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum nem tartalmazhat semmilyen termékreklámot, marketinganyagot, személyes ajánlást vagy befektetési ajánlást.
(2) A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum önálló, a marketing célú anyagoktól jól elkülöníthető, de azokkal legalább egyenértékű dokumentum. Kereszthivatkozásokat tartalmazhat más dokumentumokra, mint például egy tájékoztatóra, ahol a kereszthivatkozás olyan információkra hivatkozik, amelyek kiegészítik az e rendelet alapján a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban szerepeltetendő információkat. Nem tartalmazhat kereszthivatkozásokat marketinganyagokra.
(2a) Amennyiben a befektetési termék választási lehetőséget biztosít a lakossági befektetőnek a befektetés időtartamával, a szolgáltatások megválasztásával vagy a fizetendő összegekkel kapcsolatban, vagy pedig a választható mögöttes befektetések skáláját kínálja, illetve ha a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban felsorolt információk elemei az egyéni lakossági befektetőre jellemző tényezőktől függően változnak, illetve ezektől függenek, a 8. cikk (2) bekezdése szerinti információkat általános jelleggel és reprezentatív példákkal szemléltetve is meg lehet adni. Amennyiben ez a helyzet merül fel, a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum egyértelműen feltünteti, hogy a konkrétabb információkat melyik dokumentumban adják meg.
(2b) A kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak egyértelműen meg kell adnia, hogy hol és hogyan lehet beszerezni a javasolt befektetésre vonatkozó további információkat, beleértve azt is, hogy hol és hogyan szerezhető be a kibocsátási tájékoztató. A kibocsátási tájékoztató kérésre ingyenesen és bármikor elérhető, és az, hogy ezek az információk milyen nyelven érhetőek el a befektetők számára.
(3) A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum egy rövid, tömör és legfeljebb két darab kétoldalas A4-es oldal plusz melléklet terjedelmű írásos dokumentum, amely elősegíti az összehasonlíthatóságot, és:
a) könnyen olvasható megjelenítéssel és elrendezéssel, olvasható méretű karakterek használatával készül;
aa) a lakossági befektetők számára szükséges kiemelt információkra összpontosít;
b) világosan megfogalmazott és olyan nyelvezettel megírt, amelynek közlésmódja megkönnyíti a megcélzott lakossági befektető számára a közölt információ megértését, és amely nyelvezet világos, tömör és érthető.
▌
(4) A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum csak akkor készülhet színesben, ha a színek miatt az információk érthetősége fekete-fehér nyomtatásban vagy fénymásolva sem csökken.
(5) A befektetési termék előállítójának vagy csoportjának vállalati márkajelzése vagy logója csak akkor szerepelhet a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban, ha nem vonja el a lakossági befektető figyelmét a dokumentumban foglalt információktól, és nem takarja el a szöveget.
7. cikk
A kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot a befektetési termék forgalmazásának helye szerinti tagállam hivatalos nyelveinvagy a tagállam valamely részén használt hivatalos nyelvek egyikén vagy a szóban forgó tagállam illetékes hatóságai által elfogadott nyelven kell megfogalmazni, vagy – amennyiben ettől eltérő nyelven fogalmazták meg – le kell fordítani ezen nyelvek valamelyikére.
7a. cikk
Biztosítási termék kiemelt információkat tartalmazó dokumentuma esetében a biztosítónak e rendelet értelmében csak a kötvénytulajdonos irányában áll fenn kötelezettsége, de a kedvezményezett vagy a biztosított irányában nem.
8. cikk
(1) A „Kiemelt befektetői információk” címet szembetűnően, a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum első oldalának tetején kell feltüntetni. A kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot – kivéve annak mellékletét – egy félnek kell elkészíteni. A kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak tartalmaznia kell a termék előállítójának a nevét, aki a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum elkészítéséért felelős, emellett egyértelműen ki kell jelentenie, hogy a termék előállítója felelős annak tartalmáért. Ehhez hasonlóan, a mellékletet a terméket értékesítő személy készíti el, akinek meg kell jelölnie a személy vagy a szervezet nevét, és egyértelműen ki kell jelentenie, hogy ő felelős a melléklet tartalmáért.
A kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot az alábbi bekezdésekben foglaltak szerinti sorrendben kell összeállítani.
Magyarázó nyilatkozatot kell megjeleníteni közvetlenül a cím alatt. A nyilatkozat szövege a következő:"
„Ön befektetési termék megvásárlására készül.
Ez a dokumentum kiemelt információkat nyújt annak érdekében, hogy segítséget nyújtson Önnek az e befektetési termékhez kapcsolódó jellemzők, kockázatok, lehetséges nyereségek és veszteségek, illetve a mellékletben az értékesítést végző személy részére fizetett díj megértésében.
A dokumentum elkészítésére jogszabály alapján került sor, nem marketing célokat szolgál, az összehasonlítás lehetővé tétele érdekében pedig szabványformában készült.”
"
(2) A kiemelt információk között az alábbi információkat kell közölni:
a) ▌a befektetési termék előállítójának nevét és a befektetési termék előállítójának, illetve a dokumentumért a jogi felelősséget viselő adatait (név és cím);
b) a „Milyen befektetésről van szó?” című szakaszban a befektetési termék jellegét és legfontosabb jellemzőit, ideértve:
i. i. a befektetési termék típusát;
ii. a befektetési termék céljait és a célok eléréséhez használt eszközöket;
iia. információt a termék megcélzott fogyasztói csoportjáról, beleértve azon befektetőtípusok egyszerű leírását – kockázatvállalási hajlandóság, befektetési spektrum és pénzügyi ismeretek szempontjából –, amelyek számára a befektetési terméket tervezték, a termék – a termék előállítója által a befektetési termék strukturálásakor elvégzett – jóváhagyási folyamata alapján
iii. értesítést arról, hogy a befektetési termék ▌törekszik-e vagy sem valamilyen sajátos környezeti, szociális vagy felelős vállalatirányítási eredmény elérésére, beleértve – de nem kizárólag – a szénlábnyom csökkentését, hogyan mérik ezeket, és hogy a termék áruk és szolgáltatások nyújtásához köthető befektetés-e, ellentétben a kizárólag a pénzügyi piacokon megvalósuló műveletekkel vagy egy szintetikus indexszel;
iiia. a mögöttes eszközportfóliónak a közvetlenül vagy közvetetten finanszírozott gazdasági ágazat szerinti bontását;
▌
c) a „Milyen döntéseket kell meghoznom?” című fejezetben tájékoztatást a lakossági befektetők által meghozandó különféle döntésekről, pl. az alap, a futamidő és a biztosítási díj kiválasztása, beleértve, hogy milyen más szolgáltatások vagy biztosítási események vannak;
▌
d) a „Milyen kockázatok vannak, és mit kaphatok cserébe?” című szakaszban, ▌figyelembe véve a termék által megcélzott piaci fejleményt:
i. tájékoztatást a befektetési termék kockázat/hozam-profiljáról, ideértve e profil összefoglaló indikátorát, amely egyértelmű és könnyen érthető módon megjeleníti a befektetési termék kockázat/hozam profilját;
ii. az indikatív jövőbeni teljesítményre vonatkozó forgatókönyveket, amelyekhez a termékhez kapcsolódó főbb kockázatok magyarázó leírása a termék profiljának kontextusba helyezése céljából; a kockázatokat egyértelműen és könnyen érthető módon kell leírni;
iii. nyugdíj-előtakarékossági termékek esetében a „Mit kaphatok nyugdíjba vonulásomkor?” című szakaszban a lehetséges jövőbeli kimenetelek bemutatását, a különféle fejleményekre vonatkozó forgatókönyvek szerinti egyértelmű bontásban, amelyek között szerepel a legrosszabb eset forgatókönyve is.
Az érintett európai felügyeleti hatóság (EFH) szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek pontosan meghatározzák a kockázati kategóriák korlátozott körét és az összefoglaló indikátor megjelenítésére vonatkozó standardokat.
Az EFH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [..]-ig benyújtja a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap a második albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő elfogadására.
e) a „Mi történhet a befektetésemmel? Vannak-e védőhálók, és ha igen, milyen költségekkel járnak?” című szakaszban annak egyértelmű jelzését, hogy lehetséges-e a tőkeveszteség
i. az esetleges garanciák és/vagy tőkevédelem, illetve ezek korlátainak ismertetését; az összesített összeget és a felelősségviselő nevét;
ii. annak jelzését, hogy a befektetési termék mögött áll-e bármilyen kártalanítási vagy garanciarendszer, és ha igen, a rendszer nevét, a garanciát nyújtó nevét és annak részletezését, hogy a rendszer mely kockázatokra terjed ki és melyekre nem terjed ki;
iii. a „Részesülök-e biztosítási védelemben?” című alszakaszban az arra vonatkozó egyértelmű tájékoztatást, hogy a befektetési termék magában foglal-e biztosítást is, és amennyiben igen, e biztosítási fedezet részleteit;
iv. adott esetben más védelmi intézkedéseket, így az alap letétkezelőjét, ideértve az érintett felek nevét és feladatait;
ea) a „Mi történik a termék előállítójának vagy értékesítőjének csődje esetén?” című alszakaszban a befektető maximális veszteségének rövid ismertetése, és utalás arra, hogy a veszteség a lakossági befektetőkre vonatkozó kártalanítási vagy garanciarendszer révén megtérülhet-e;
eb) a „Mi történik halálom esetében?” című szakaszban tájékoztatást arról, hogy mi történik a termékben/alapban tartott pénzzel és az egyéb haláleseti juttatásokkal;
f) a „Milyen költségek merülnek fel?” című szakaszban tájékoztatást a befektetési termékbe történő befektetéshez kapcsolódó összes költségről, azaz a befektetőnél felmerülő valamennyi közvetlen és közvetett költségről, ideértvee költségek összefoglaló indikátoraitis, többek között:
i. a lakossági befektető által fizetendő belépési, folyamatos és kilépési költségek és a díjfizetés feltételei és rugalmassága, egyértelműen különválasztva a termék előállítójának, illetve a befektetési termékeket értékesítő személyeknek a felelősségi köreit, a költségek összefoglaló indikátorait is ideértve;
ii. valamennyi éves díjat és a termékből egy meghatározott időszakon belül levont kifizetéseket, ideértve az esetleges változó díjakat (például tranzakciós költségeket, tőzsdei adókat), amelyek a költségek ki számításakor nem vehetők figyelembe.
A költségeket és a levonásokat olyan módon kell feltüntetni, hogy az a reprezentatív befektetési időszakok vonatkozásában bemutassa azoknak a befektetésre gyakorolt összesített és halmozott hatását; továbbá az összehasonlíthatóság céljából az összes költséget pénzbeli példákkal és százalékosan is ki kell fejezni, az összes költség befektetésre gyakorolt hatásának bemutatása érdekében.
Ha a befektetési termék lehetséges hozamára árréskorlát vonatkozik, amely csökkenti a lakossági befektető által elérhető nettó hozamot azáltal, hogy az előállítónak juttatja a korlát feletti összes nyereséget, azt egyértelműen fel kell tüntetni.
Tájékoztatást kell adni arról, hogy miként érhető el az érintett EFH által üzemeltetett független online alapkalkulátor;
▌
h) a „Kivehetek-e pénzt?” című szakaszban:
i. türelmi idő lehetősége a befektetési terméknél.
ii. az ajánlott vagy kötelező minimális tartási időre vonatkozó tájékoztatást;
iii. a befektetés lejárat előtti megszüntetésének lehetőségével és feltételeivel kapcsolatos információkat, figyelembe véve a befektetési termék kockázat/hozam-profilját és a termék által megcélzott piaci fejleményt;
iv. arra vonatkozó tájékoztatást, hogy az ajánlott tartási idő lejárata előtti készpénzre váltás milyen következményekkel járhat;
v. tájékoztatás a mögöttes eszközportfólió átlagos befektetési spektrumáról, a kereskedési célból tartott részvények átlagos forgalma és a lejáratig megtartott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok átlagos futamideje alapján.
ha) a „Miként fogok értesülni a termék teljesítményéről” című szakaszban annak rögzítését, hogy az előállító egy éves dokumentum keretében átlátható módon tájékoztatja majd az ügyfelet a befektetési termék teljesítményéről. E dokumentumnak a befektetési termék előző évi hozamára vonatkozó, utólagos tájékoztatót kell tartalmaznia. Ezenkívül ezt az utólagos hozamot össze kell vetni egy hasonló kockázati profillal rendelkező másik befektetési termékkel. Ha az ügyfélnek egy bizonyos előállító több, e rendelet hatálya alá tartozó befektetési terméke is a tulajdonában van, az előbb említett tájékoztatásnak és összehasonlításnak a teljes portfólióra vonatkoznia kell. A befektetési termék hozamát érintő bármiféle költséget szintén meg kell adni.
hb) a „Hogyan tehetek panaszt?” című szakaszban tájékoztatást arról, hogy az ügyfél hogyan és kinek tehet panaszt a termékkel és annak kezelésével kapcsolatban;
hc) a „Mely egyéb jogi dokumentumok kapcsolódnak e termékhez?” című szakaszban a dokumentáció rövid ismertetését (beleértve adott esetben a kibocsátási tájékoztatót), mindennemű marketinganyag kivételével;
hd) A dokumentum vége felé elhelyezett szakaszban a „Tájékoztatás a termékről” című új címet, amely (adott esetben) tartalmazza a termék:
i. nemzetközi értékpapír-azonosító számát (ISIN);
ii. nemzetközi könyvvizsgálati standard (ISA) számát;
iii. kamatlábját;
iv. a termékhez kapcsolódó tőzsdét;
v. pénznemét; valamint
vi. kibocsátásának napját.
he) a terméket szabályozó illetékes hatóság nevét és elérhetőségét;
hf) a „Biztosítási szolgáltatások” című szakasz alatt annak feltüntetését, hogy a befektetési termék kínál-e biztosítási szolgáltatásokat, és amennyiben igen, e biztosítási szolgáltatások részletei a 2009/138/EK irányelvvel összhangban, az irányelv 8. cikke (2) bekezdésének kivételével; Amennyiben a szerződésben többféle, befektetési egységhez kötött életbiztosítás között lehet választani, tartalmaznia kell egy összefoglaló táblázatot, amely kockázatuk szerint három kategóriába sorolja ezeket az egységeket.
Tekintettel a 2009/138/EK irányelvre és e rendelet 8. cikkével összhangban az EBFH felhatalmazást kap a következők meghatározására:
i. a biztosítási szerződés fő jellemzői;
ii. a konkrét biztosítási dokumentum pontos formája;
iii. a konkrét biztosítási dokumentum tartalma, beleértve a lakossági befektetőknek kínált eszközallokációs lehetőségeket;
iv. az egységek három kategóriába sorolásának szabályai.
A befektetési termék előállítójának a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot az e rendelet szerint elfogadható minden mögöttes, befektetési célú biztosítási szerződésre vonatkozóan terjesztenie kell. A mögöttes befektetések magukban foglalják az elszámolási egységeket és/vagy – adott esetben – a pénznemben kifejezett pénzeszközöket, és az azokhoz kapcsolódó kockázati kategóriákat.
(3) A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum mellékletében meg kell nevezni a befektetési termékeket értékesítő személyt, és adott esetben fel kell tüntetni:
a) tájékoztatást arról, hogy a befektető lakóhelye szerinti tagállam nemzeti adójogszabályai jelentős hatást gyakorolhatnak a befektetés várt és tényleges hozamára;
b) a befektetési termékhez az e személy közvetítése esetén kapcsolódó költségeket, ideértve az előállító vagy harmadik személy által a 2004/39/EK irányelvben és a 2002/39/EK irányelvben(13) foglaltak szerint kifizetett ügylettel kapcsolatos jutalékokat, visszaengedményezéseket vagy más kedvezményeket.
(3a) A megfelelő európai felügyeleti hatóság független online alapkalkulátort fejleszt ki, amely weboldalán kap helyet. Az alapkalkulátor lehetővé teszi a befektetők számára, hogy kiszámítsák a javasolt lakossági befektetési termék nyereségét, megadva a befektetés várható időtartamát, a befektetés összegét és a feltételezett mögöttes befektetési hozamot százalékban, a befektetés költségek levonása utáni lejárati értékének meghatározása érdekében.
Az alapkalkulátor a lakosságnak értékesített bármely alap esetében a számításkor figyelembe veszi a befektetési termékek különféle előállítói által felszámított költségeket és díjakat, a közvetítők vagy a befektetési lánc más részei által felszámított további olyan költségekkel és díjakkal együtt, amelyeket a termék előállítója még nem vett figyelembe.
A befektetési termékek előállítóinak és a befektetési termékeket ajánló vagy értékesítő személyeknek negyedévente – legfeljebb hatvan napos határidőn belül – be kell nyújtaniuk a megfelelő európai felügyeleti hatóságnak a vonatkozó adatokat.
A megfelelő európai felügyeleti hatóság számára biztosítani kell az e munka elvégzéséhez szükséges forrásokat. Szükség esetén együttműködik a többi európai felügyeleti hatósággal.
(4) A (2) bekezdésben említett információkat egységes formában kell bemutatni, követve a (2) bekezdés szerinti közös címeket és standardizált sorrendet, lehetővé téve ezáltal a különböző befektetési termékekre vonatkozó kiemelt információk összehasonlítását és egy, a dokumentumot a többi dokumentumtól megkülönböztető egységes szimbólum feltűnő szerepeltetését.
(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a (2) és (3a) bekezdésben említett információk formája és tartalma – beleértve a kockázati mutatók bevezetésének hatását is – részleteinek meghatározásáról, a termék előállítója és a befektetési terméket értékesítő személy által a (3) bekezdés alapján a kiemelt információk között szerepeltethető egyéb információk formájának és tartalmának meghatározásáról, valamint a (4) bekezdésben említett egységes forma és egységes szimbólum meghatározásáról. A Bizottság figyelembe veszi a befektetési termékek, illetve a lakossági befektetők ismeretei közötti különbségeket, továbbá a befektetési termékek azon jellemzőit, amelyek alapján a lakossági befektetők választhatnak a különböző mögöttes befektetések vagy a termék által kínált egyéb választási lehetőségek között, ideértve azokat az eseteket is, amikor ezt a választást különböző időpontokban is meg lehet tenni, vagy a választás később módosítható.
A Bizottság emellett felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a szociális és környezetvédelmi befektetési termékek uniós kritériumainak kidolgozására vonatkozó iránymutatások meghatározása céljából. E kritériumoknak támogatniuk kell a gazdaság hosszú távú finanszírozását, és elő kell mozdítaniuk a fenntartható környezeti és szociális fejlődést a pénzügyi befektetések terén, valamint a fenntartható befektetéseket jelölő uniós címke létrehozását. A Bizottságot felhatalmazást kap arra is, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a lehetséges környezeti kockázatokra vonatkozó környezetvédelmi értesítések standardjainak meghatározása céljából.
Az e bekezdésben foglalt felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása előtt a Bizottság fogyasztói tesztelést végez a lakossági befektetőkre vonatkozó legmegfelelőbb intézkedések kiválasztása érdekében. Emellett a Bizottság a három európai felügyeleti hatósággal szoros együttműködésben összeállítja a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok mintáit is, amelyek figyelembe veszik a befektetési termékek közötti eltéréseket.
(6) Az Európai Bankhatóság (EBH), az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatónyugdíj-hatóság (EIOPA) és az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) szabályozási technikaistandard-tervezeteket dolgoz ki az alábbiak meghatározására:
a) az e cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett kockázat/hozam-profilok bemutatását alátámasztó módszertan;
b) az e cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett költségek kiszámítása, beleértve az összefoglaló mutatók meghatározását;
ba) a 2. cikk (2) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában említett környezeti, szociális vagy felelős vállalatirányítási eredményekre alkalmazandó elvek;
bb) az e cikkben említett kérdések mindegyike tekintetében azon termékek listája, amelyre vonatkoznak.
A szabályozási technikaistandard-tervezeteknek figyelembe kell venniük a befektetési termékek különböző típusait és a [MiFID], az [IMD], a 2003/71/EK irányelv, a 2009/138/EK irányelv és az ÁÉKBV-k számára a kiemelt befektetői információkat tartalmazó dokumentumot bevezető 2009/65/EK irányelv keretében már elvégzett munkát.
Az említett szabályozási technikaistandard-tervezeteket az európai felügyeleti hatóságok […]-ig benyújtják a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozási technikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikke, az 1094/2010/EU rendelet 10–14. cikke és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikke szerinti eljárással összhangban történő elfogadására.
8a. cikk
Összetettségre figyelmeztető címke
(1) A (2) bekezdésben ismertetett kockázatok közül egynek vagy többnek kitett befektetési termékek kiemelt információkat tartalmazó dokumentuma első oldalának tetején egyértelműen fel kell tüntetni a következő tájékoztatást:"
„Összetettségre figyelmeztető címke: Ez a termék rendkívül összetettnek tekinthető, így előfordulhat, hogy nem megfelelő minden lakossági befektető számára.”
"
(2) A befektetési termék akkor tekinthető nem lakossági befektetőknek szólónak, ha az alábbi feltételek közül egy vagy több teljesül:
a) a kockázat/hozam-profil vagy a költségek bemutatására túlságosan bonyolult módon került sor;
b) a termék olyan mögöttes eszközbe fektet be, amelybe nem intézményi befektetők általában nem fektetnek be;
c) a kockázat/hozam-profil legalább két különböző eszközosztályhoz kapcsolódó két vagy több esemény egyidejű bekövetkeztétől függ;
d) a befektetés végső hozamának kiszámítására több különböző mechanizmust használnak, ami a lakossági befektető részéről a félreértés nagyobb kockázatát hordozza;
e) a befektetés hozama olyan csomagjellemzőket tartalmaz, amelyek kihasználják a lakossági befektetők viselkedési tendenciáit, például egy „csalogató” fix kamat felkínálásával – amelyet egy sokkal magasabb, feltételes változó kamatozás követ – vagy pedig egy iterációs képlettel;
f) a pénzügyi termék globális kitettsége, amelyet a kereskedés időpontjában egy 99%-os konfidencia intervallummal mért, 20% feletti kockázati érték mutat.
(3) Az európai felügyeleti hatóságokiránymutatásokat dolgoznak ki a (2) bekezdésben említett feltételek tekintetében.
Az európai felügyeleti hatóságok e szabályozási technikai standardok tervezetét ...-ig [6 hónappal e rendelet Hivatalos Lapban történő közzétételét követően] benyújtják a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteknek az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.
9. cikk
A befektetési termékre vonatkozó ▌marketing célú közlemények nem tartalmazhatnak olyan állítást, amely ellentmond a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban közölt információknak, vagy csökkenti a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum jelentőségét. A marketing célú közleményekben egy közvetlen hivatkozással tájékoztatást kell adni arról, hogy ▌a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot az illetékes hatóság weboldalán közzétették. Kérésre egy nyomtatott példány ingyenesen továbbítható az előállítónak vagy a befektetési terméket értékesítő személynek.
10. cikk
(1) A befektetési termék előállítója rendszeresen felülvizsgálja a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban közölt információkat, és módosítja a dokumentumot, amennyiben a felülvizsgálat alapján a 8. cikkel összhangban lényegi módosításokra van szükség – különösen akkor, ha a terméken lényegi változtatásokat hajtottak végre, különösen a kockázatok értékelése vagy a befektetéskezelés során elért értéknövekedés és a befektetéskezeléssel összefüggő lényeges kockázatok tekintetében –, és haladéktalanul rendelkezésre bocsátja a felülvizsgált változatot. Ez a felülvizsgálat kiterjed a befektetési termék kiemelt információit tartalmazó dokumentumban meghatározott azon standardok felhasználására is, amelyek jelzik a változtatás szükségességét. Ennek egyértelműen, tömören és könnyen érthető módon kell kifejezésre jutnia az éves jelentés szöveges részében, és tartalmaznia kell a befektetési eszközök teljesítményének, az összesített teljes értéknek, a költségeknek, a befektetéskezelési stratégiáknak, a befektetéskezelés során létrejött értéknek és a befektetéskezeléssel kapcsolatos lényeges kockázatok alakulásának valós és tisztességes összefoglalását, beleértve a befektetési termék kiemelt információit összefoglaló dokumentumokban meghatározott standardokat.
(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban foglalt információk felülvizsgálata és a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum módosítása szabályainak meghatározásáról, figyelemmel a befektetési termék jellegére, az alábbiak tekintetében:
a) a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban foglalt információk felülvizsgálatának feltételei és gyakorisága;
b) a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban foglalt információk módosítását szükségessé tevő feltételek, továbbá a kiemelt információkat tartalmazó módosított dokumentum kötelező vagy opcionális újbóli közzétételének és terjesztésének feltételei;
c) a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban foglalt információk felülvizsgálatát vagy annak módosítását indokoló egyedi feltételek azokban az esetekben, amikor a befektetési termék a lakossági befektetők részére nem folyamatosan elérhető;
d) a lakossági befektetők által megvásárolt befektetési termékre vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum módosításával kapcsolatban a lakossági befektetők tájékoztatását szükségessé tevő, magára a termékre vagy a piaci feltételekre utaló körülmények.
11. cikk
(1) A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum szerződéskötést megelőző tájékoztatás. Ezért tisztességesnek, egyértelműnek és nem félrevezetőnek kell lennie.Biztosítania kell a kiemelt információkat, és összhangban kell állnia valamennyi kötelező erejű szerződéses dokumentummal, az ajánlati dokumentumok vonatkozó részeivel és a befektetési termék feltételeivel. Amennyiben a lakossági befektető a befektetési termék előállítója által összeállított, e rendelet követelményeinek nem megfelelő kiemelt információkat tartalmazó dokumentum alapján hozta meg befektetési döntését, az érintett lakossági befektető kártérítési igényt támaszthat a befektetési termék előállítójával szemben minden olyan veszteség tekintetében, amely az adott lakossági befektetőnél a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum felhasználása miatt merült fel, és adott esetben visszaválthatja a befektetési terméket, és visszatéríttetheti veszteségeit. Amennyiben a lakossági befektető a befektetési termék értékesítője által készített és a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumhoz csatolt, e rendelet követelményeinek nem megfelelő melléklet alapján hozta meg befektetési döntését, az érintett lakossági befektető kártérítési igényt támaszthat a befektetési termék értékesítőjével szemben minden olyan veszteség tekintetében, amely az adott lakossági befektetőnél a melléklet felhasználása miatt merült fel, és adott esetben visszaválthatja a befektetési terméket, és visszatéríttetheti veszteségeit.
(2) Amennyiben a lakossági befektető igazolja veszteségét, és azt, hogy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban foglalt valamely azonosítottinformáció félrevezető volt, a befektetési termék előállítójának vagy a befektetési termék értékesítőjének kell bizonyítania azt, hogy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum e rendelet 6., 7. és 8. cikkével összhangban készült el Ilyen esetekben a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum – ideértve annak minden fordítását is –alapján felmerülhet a befektetési termék előállítójának polgári jogi felelőssége.
(3) A termék előállítóját polgári jogi felelősség terheli, ha egy lakossági befektetőt veszteség ér amiatt, mert olyan kiemelt információkat tartalmazó dokumentumra hagyatkozott, amely nem felelt meg a fenti (1) és (2) bekezdés követelményeinek. Ezt a felelősséget szerződéses záradékkal vagy az illetékes hatóság jóváhagyása útján nem lehet korlátozni vagy kizárni.
III.szakasz
A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum rendelkezésre bocsátása
12. cikk
(1) A befektetési terméket lakossági befektetők részére értékesítő személy késedelem nélkül ésbármilyen kötelezettség vállalását kellő idővel megelőzően a lakossági befektetők rendelkezésére bocsátja az adott befektetési termékre vonatkozó, a befektetési termék előállítója által összeállított, kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot. Ha egy ügyfélnek befektetési terméket ajánlanak, a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot haladéktalanul rendelkezésre kell bocsátani.
(1a) A kiemelt befektetői információkat tartalmazó dokumentum lakossági befektetőknek történő terjesztéséhez meg kell szerezni a befektetési termék előállítójának előzetes írásbeli nyilatkozatát. A befektetési termék előállítója ezt az engedélyt határozatlan vagy határozott időre adhatja meg, illetve feltételekhez kötheti. Amennyiben valamely meghatározott feltétel nem teljesül, az engedélyt e bekezdés alkalmazásában meg nem adottnak kell tekinteni.
(1b) A lakossági befektetőknek írásban vagy elektronikus úton igazolniuk kell, hogy megkapták és elolvasták a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve és a 13. cikk (5) bekezdésére figyelemmel a befektetési terméket értékesítő személy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot az azt tartalmazó weboldalon az ügylet megkötése előtt bocsátja a lakossági befektetők rendelkezésére, amennyiben:
a) a lakossági befektető valamilyen távközlési eszközön keresztül kívánja megkötni az ügyletet;
b) a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak az (1) bekezdés szerinti rendelkezésre bocsátása nem lehetséges; ▌
ba) a lakossági befektető kéri, hogy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot közvetlenül az ügylet megkötése után kaphassa meg, hogy az ügylet ne szenvedjen késedelmet a dokumentum előzetes átadása miatt.A befektetési terméket értékesítő vagy azzal kapcsolatban tanácsot adó személy csak azt követően ajánlhatja fel ezt a lehetőséget, hogy ezt a lakossági befektető kéri;
c) a befektetési terméket értékesítő személy erről a tényről tájékoztatta a lakossági befektetőt.
(3) Amikor ugyanazon befektetési termékre vonatkozóan egymást követő ügyleteket hajtanak végre a lakossági befektető részére a szóban forgó lakossági befektető által az első ügyletet megelőzően a befektetési terméket értékesítő személynek adott utasítások alapján, a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum (1) bekezdés szerinti rendelkezésre bocsátására vonatkozó követelményt csak az első ügyletre kell alkalmazni, kivéve, ha a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot az első ügylet óta frissítették, vagy új éves jelentés áll rendelkezésre.
(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, amelyben meghatározza:
a) a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum kellő időben történő rendelkezésére bocsátására vonatkozóan az (1) bekezdésben meghatározott követelménynek való megfelelés feltételeit;
b) a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum (2) bekezdés szerinti rendelkezésre bocsátásának módját és határidejét.
13. cikk
(1) A befektetési terméket értékesítő személy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot díjmentesen és a lakossági befektetővel való kötelező erejű megállapodás megkötése előtt bocsátja ▌rendelkezésre. Ingyenes papíralapú másolatot is mindig rendelkezésre kell bocsátani, ha a befektetési ajánlást vagy a közvetítési szolgáltatást személyesen nyújtják.
(2) A befektetési terméket értékesítő, azzal kapcsolatban tanácsot adó vagy értékesítésében közvetítőként részt vevő személy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot az alábbi, a lakossági befektetők számára ténylegesen hozzáférhető adathordozók valamelyikén bocsátja a lakossági befektetők rendelkezésére:
a) papíron;
b) a papírtól eltérő tartós adathordozón, amennyiben a (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek; vagy
c) egy weboldalon keresztül, amennyiben az (5) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek.
(3) Amennyiben a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot a papírtól eltérő tartós adathordozón vagy weboldalon keresztül bocsátják rendelkezésre, a lakossági befektető kérésére a dokumentumot díjmentesen papíron is rendelkezésre kell bocsátani.
(4) A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum a papírtól eltérő tartós adathordozón az alábbi feltételek teljesülése esetén bocsátható rendelkezésre:
a) a befektetési terméket értékesítő, azzal kapcsolatban tanácsot adó vagy értékesítésében közvetítőként részt vevő személy és a lakossági befektető közötti üzletvitel szempontjából a tartós adathordozó alkalmazása megfelelőnek tekinthető; valamint
b) a lakossági befektető számára felkínálták a választás lehetőségét a papíron és a tartós adathordozón közölt információk között, és a befektető ez utóbbit választotta.
(5) A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum weboldalon keresztül akkor bocsátható rendelkezésre, ha a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot személyesen a lakossági befektetőnek címezték, vagy ha teljesülnek az alábbi feltételek:
a) a befektetési terméket értékesítő, azzal kapcsolatban tanácsot adó vagy értékesítésében közvetítőként részt vevő személy és a lakossági befektető közötti üzletvitel szempontjából a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak egy weboldalon keresztüli rendelkezésre bocsátása megfelelőnek tekinthető;
b) a lakossági befektető beleegyezett, hogy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot egy weboldalon keresztül bocsássák rendelkezésre;
c) a lakossági befektetőt elektronikus úton értesítették a weboldal címéről és a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak a weboldalon belüli elérhetőségéről;
d) amennyiben a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot a 10. cikk szerint módosították, a legújabb változatot a lakossági befektetők rendelkezésére bocsátják; a lakossági befektető kérésére a korábbi változatokat is átadják;
e) a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum a weblapon elérhető marad mindaddig, amíg ésszerű megfontolások alapján a lakossági befektetőnek szüksége lehet rá.
(6) A (4) és (5) bekezdés alkalmazásában az információknak a papírtól eltérő tartós adathordozón vagy weblapon keresztül történő rendelkezésre bocsátása a befektetési termék értékesítője és a lakossági befektető közötti üzletvitel szempontjából megfelelőnek tekinthető, ha bizonyítható, hogy a lakossági ügyfél rendszeres internethozzáféréssel rendelkezik. A lakossági befektető által az üzletvitel céljából megadott e-mail cím ilyen bizonyítéknak tekinthető.
IIa. FEJEZET
TERMÉKSZINTŰ BEAVATKOZÁS
13a. cikk
Az európai felügyeleti hatóságok beavatkozási hatásköre
(1) Az 1093/2010/EU, 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet 9. cikke (2) bekezdésének megfelelően az európai felügyeleti hatóságok nyomon követik azon befektetési termékeket vagy pénzügyi termékeket, amelyeket az Unióban forgalomba hoznak, forgalmaznak vagy értékesítenek. Az európai felügyeleti hatóságok az illetékes hatóságokkal együttműködve a befektetési termékeket vagy pénzügyi eszközöket az Unióban történő forgalomba hozásuk, forgalmazásuk vagy értékesítésük előtt megvizsgálhatják.
(2) Az 1093/2010/E , 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet 9. cikke (5) bekezdésének megfelelően az európai felügyeleti hatóságok abban az esetben, ha ésszerű okokból kielégítőnek találja az ezen cikk (3) és (4) bekezdésében szereplő feltételek teljesülését, ideiglenesen megtilthatják vagy korlátozhatják az Unióban a befektetési termékek vagy pénzügyi eszközök forgalomba hozatalát, forgalmazását vagy értékesítését.
Az európai felügyeleti hatóságok meghatározhatják, hogy a tiltás vagy a korlátozás mely körülmények között alkalmazandó, és a kivételek mely körülmények között engedélyezhetők.
(3) Az európai felügyeleti hatóságok kizárólag akkor hoznak a (2) bekezdésnek megfelelő határozatot, ha az összes alábbi feltétel teljesül:
a) a javasolt lépésre olyan jelentős veszély fellépése miatt van szükség, amely a lakossági befektetők védelmét vagy a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását, vagy az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását fenyegeti;
b) az adott befektetési termékre, pénzügyi eszközre vagy tevékenységre vonatkozó uniós jogszabályok szabályozási követelményei nem kezelik a veszélyt;
c) az illetékes hatóság vagy az illetékes hatóságok nem tettek lépéseket a veszély kezelésére, vagy a megtett lépések nem kezelték megfelelően a veszélyt.
Ha az első albekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek, valamely európai felügyeleti hatóság kiróhatja a (2) bekezdésben említett tilalmat vagy korlátozást.
(4) Amikor az európai felügyeleti hatóságok e cikk alapján lépéseket tesznek, figyelembe kell venniük, hogy az intézkedés mennyiben felel meg a következőknek:
a) nem jár olyan káros hatással a pénzügyi piacok hatékonyságára vagy a lakossági befektetőkre, amely a lépés hasznaihoz képest aránytalan lenne; valamint
b) nem idézi elő az önkényes szabályozás veszélyét.
Ha az illetékes hatóság vagy illetékes hatóságok a 13b. cikk szerinti intézkedést hoztak, az európai felügyeleti hatóság a (2) bekezdésben említett lépéseket anélkül is megteheti, hogy kiadná a 13c. cikkben előírt véleményt.
(5) Mielőtt az európai felügyeleti hatóság úgy dönt, hogy e cikk szerinti lépést tesz, tájékoztatnia kell az illetékes hatóságokat az általa javasolt lépésről.
(6) A (2) bekezdés szerinti határozat meghozatala előtt az európai felügyeleti hatóság előre jelzi, hogy tilalmat vagy korlátozást szándékozik alkalmazni egy adott befektetési termék vagy pénzügyi eszköz vonatkozásában abban az esetben, ha a befektetési termék vagy pénzügyi eszköz bizonyos jellemzőit meghatározott időn belül nem módosítják.
(7) Minden európai felügyeleti hatóság értesítést tesz közzé weboldalán az e cikk szerinti intézkedésekről hozott minden határozatáról. Az értesítésnek részleteznie kell a tiltást vagy korlátozást, és meg kell határoznia, hogy az intézkedések az értesítés közzétételétől számítva mennyi idő múlva lépnek hatályba. A tiltás vagy korlátozás csak olyan intézkedésre vonatkozhat, amelyet az intézkedések hatályossá válása után hoztak.
(8) Az illetékes európai felügyeleti hatóságok kellő időközönként, de legalább háromhavonta felülvizsgálják a (2) bekezdés szerint kivetett tiltást vagy korlátozást. Amennyiben a tiltást vagy korlátozást a három hónapos időtartam elteltét követően nem hosszabbítják meg, az automatikusan hatályát veszti.
(9) Az európai felügyeleti hatóságok által e cikknek megfelelően elfogadott lépés az illetékes hatóság által tett bármiféle előző lépést felülír.
(10) A Bizottság – a 23. cikkel összhangban – felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza azokat a kritériumokat és tényezőket, amelyeket az illetékes hatóságoknak és az európai felügyeleti hatóságoknak figyelembe kell venniük annak meghatározásakor, hogy mikor lép fel olyan veszély, amely a (3) bekezdés a) pontja szerint a lakossági befektetők védelmét vagy a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását, vagy az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását fenyegeti. Ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok biztosítják, hogy az európai felügyeleti hatóság szükség esetén megelőző jelleggel is felléphessen, és fellépésével ne kelljen megvárnia a termék vagy pénzügyi eszköz forgalomba hozatalát, illetve az adott tevékenységtípus vagy gyakorlat megkezdését.
13b. cikk
Termékszintű beavatkozás az illetékes hatóságok részéről
(1) A befektetési termékek előállítói átadják a befektetési termékükre vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot annak az illetékes hatóságnak, amely a terméket abban a tagállamban szabályozza, ahol a befektetési terméket forgalomba hozzák, forgalmazzák vagy értékesítik.
(2) A befektetési termékek előállítói átadják a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak az európai felügyeleti hatóságok meghatározása szerinti lényegi változásait tükröző, frissített változatait annak az illetékes hatóságnak, amely a terméket abban a tagállamban szabályozza, ahol a befektetési terméket forgalomba hozzák, forgalmazzák vagy értékesítik.
(3) Az illetékes hatóság a befektetési termék forgalomba hozatala, forgalmazása vagy értékesítése előtt biztosíthatja a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban szereplő tartalom e rendelet II. fejezete rendelkezéseinek való megfelelését.
(4) Az illetékes hatóság a tagállam területén vagy területéről történő forgalomba hozataluk, forgalmazásuk vagy értékesítésük előtt megvizsgálhatja a befektetési termékeket vagy pénzügyi eszközöket.
(5) Az illetékes hatóság megtilthatja vagy korlátozhatja az adott tagállamban vagy tagállamból:
a) a befektetési termékek vagy pénzügyi termékek forgalomba hozatalát, forgalmazását vagy értékesítését;
b) a pénzügyi tevékenységek vagy gyakorlatok valamely típusát.
(6) Az illetékes hatóság akkor hozhatja meg az (6) bekezdésben említett intézkedést, ha alaposan meggyőződött a következőkről:
a) a befektetési termék, pénzügyi eszköz vagy tevékenység vagy gyakorlat jelentős aggályokat vált ki a befektetővédelem szempontjából vagy komoly fenyegetést jelent egy vagy több tagállamban – köztük a befektetési termékkel vagy pénzügyi eszközzel kapcsolatos ösztönzők forgalomba hozatalán, forgalmazásán, díjazásán vagy nyújtásán keresztül a pénzügyi piacok szabályos működése és integritása, vagy a pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitása szempontjából;
b) valamely származtatott termék káros hatást gyakorol az alapul szolgáló piac árképzési mechanizmusára;
c) a befektetési termékre, pénzügyi eszközre vagy tevékenységre vagy gyakorlatra vonatkozó uniós jogszabályok meglévő szabályozási követelményei nem elégségesek az a) pontban említett kockázatok kezeléséhez, amit a meglévő követelmények felügyeletének vagy végrehajtásának javításával sem lehetne elérni;
d) az azonosított kockázatok jellegét, a lakossági befektetők vagy az érintett piaci szereplők kifinomultságának szintjét, illetve a lépés által a pénzügyi eszközt vagy tevékenységet birtokló, használó vagy abból hasznot húzó lakossági befektetőkre és a piaci szereplőkre gyakorolt valószínű hatást figyelembe véve a lépés arányos;
e) az illetékes hatóság megfelelően egyeztetett más, a lépés által esetleg jelentősen érintett tagállamok illetékes hatóságaival; valamint
f) a lépésnek nincs diszkriminatív hatása a más tagállamból biztosított szolgáltatásokra vagy tevékenységekre.
Az első albekezdésben szereplő feltételek teljesülése esetén az illetékes hatóság megelőző jelleggel, még a befektetési terméknek vagy pénzügyi eszköznek a tagállamban vagy a tagállamból történő forgalomba hozatalát, forgalmazását vagy ügyfelek számára történő értékesítését megelőzően is alkalmazhat tilalmat vagy korlátozást.
Előfordulhat, hogy az illetékes hatóság a tiltást vagy korlátozást meghatározott körülményektől teszi függővé, vagy alóla kivételt engedélyez.
(7) Az (5) bekezdés szerinti tiltás vagy korlátozás alkalmazása előtt az illetékes hatóság előre jelzi, hogy tilalmat vagy korlátozást szándékozik alkalmazni egy adott befektetési termék vagy pénzügyi eszköz vonatkozásában abban az esetben, ha a befektetési termék vagy pénzügyi eszköz bizonyos jellemzőit meghatározott időn belül nem módosítják.
(8) Az illetékes hatóság e cikk szerinti tiltást vagy korlátozást csak akkor alkalmaz, ha legalább egy hónappal a lépés megtétele előtt írásban vagy a hatóságok között elfogadott egyéb módon értesíti az összes többi érintett illetékes hatóságot és az európai felügyeleti hatóságokat a következők részleteiről:
a) az a pénzügyi eszköz vagy tevékenység vagy gyakorlat, amelyre a javasolt lépés vonatkozik;
b) a javasolt tiltás vagy korlátozás pontos jellege és hatálybalépésének kezdete; valamint
c) az a bizonyíték, amelyre döntését alapozta, és amelynek alapján meggyőződött arról, hogy a (6) bekezdésben foglalt feltételek mindegyike teljesül.
(9) Ha a (3) bekezdés e) pontjában meghatározott konzultációhoz szükséges idő és a (8) bekezdésben meghatározott egy hónapos késleltetés visszafordíthatatlan kárt okozhat a fogyasztóknak, az illetékes hatóság e cikk alapján átmeneti, három hónapot meg nem haladó időszakra szóló intézkedést hozhat. Ebben az esetben az illetékes hatóság haladéktalanul tájékoztatja az összes többi hatóságot és az európai felügyeleti hatóságokat a megtett intézkedésről.
(10) Az illetékes hatóságnak weboldalán értesítést kell közzétennie az (5) bekezdés szerinti tilalmakat és korlátozásokat kirovó határozatairól. Az értesítésnek részleteznie kell a tiltást vagy korlátozást, és meg kell határoznia, hogy az intézkedések az értesítés közzétételétől számítva mennyi idő múlva lépnek hatályba, és mi az a bizonyíték, amelynek alapján az (6) bekezdésben foglalt összes feltétel teljesül. A tiltás vagy korlátozás csak olyan intézkedésekre vonatkozhat, amelyeket ennek az értesítésnek a közzététele után hoztak.
(11) Az illetékes hatóság köteles a tiltást vagy korlátozást visszavonni, ha a (6) bekezdésben foglalt feltételek többé nem állnak fenn.
(12) A Bizottság – a 23. cikkel összhangban – felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza azokat a kritériumokat és tényezőket, amelyeket az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük annak meghatározásakor, hogy mikor lép fel olyan veszély, amely a (3) bekezdés a) pontja szerint a befektetővédelmet vagy a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását, vagy az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását fenyegeti.
13c. cikk
Az európai felügyeleti hatóságok koordinációs szerepe
(1) Minden európai felügyeleti hatóság segíti és koordinálja az illetékes hatóságok által a 13b. cikk szerint tett lépéseket. Ezen belül minden európai felügyeleti hatóság gondoskodik arról, hogy az illetékes hatóság által tett lépés indokolt és arányos legyen, és hogy adott esetben az illetékes hatóságok következetes megközelítési módot alkalmazzanak.
(2) Miután valamely európai felügyeleti hatóság a 13b. cikkel összhangban értesítést kap arról, hogy az említett cikk alapján lépést fognak tenni, véleményt fogad el arról, hogy a tiltást vagy korlátozást indokoltnak és arányosnak tekinti-e. Ha az európai felügyeleti hatóság úgy véli, hogy más illetékes hatóságoknak is intézkedést kell hozniuk a kockázat kezelésére, akkor ezt is kinyilvánítja a véleményben. A véleményt az európai felügyeleti hatóság weboldalán közzéteszik.
(3) Ha az illetékes hatóság olyan lépést javasol vagy tesz, amely ellentétes az európai felügyeleti hatóság (2) bekezdés szerinti véleményével, vagy az európai felügyeleti hatóság említett bekezdés szerinti véleménye ellenére elutasítja valamely lépés megtételét, weboldalán azonnal közzé kell tennie egy értesítést, amelyben részletesen kifejti döntése okait.
13d. cikk
Díjak és költségek közzététele
A befektetési terméket értékesítő személy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumtól elkülönülő dokumentumban rendelkezésre bocsátja az alábbi információkat:
(1) A 8. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett valamennyi költséget összesítve kell közölni. E díjakat nem lehet a befektetés részeként más kategóriába átsorolni, amennyiben a befektetés alacsonyabb rétegében jelennek meg.
(2) A befektetési tanácsadási díjak alapja nem lehet százalékos átalánydíj, kivéve, ha ehhez a befektető előzetes hozzájárulását beszerezték. Ha százalékos átalánydíjban állapodtak meg, a befektetési terméket értékesítő személy teljes körűen közli, hogy ez a befektetés tartama alatt vagy a befektető által kért időszakban mit fog jelenteni.
(3) A befektetési terméket értékesítő személy vagy a befektető számára tanácsadást végző személy megadja a befektetőnek a tanácsadáshoz kapcsolódó munkával töltött idő lebontását, és ezt percben vagy órában közli, amelynek alapján óradíjat érvényesít, kivéve, ha a (2) bekezdésben említett százalékos átalánydíjban állapodtak meg.
13e. cikk
Kockázatkezelés
(1) A befektetési termék előállítójának olyan kockázatkezelési eljárást kell alkalmaznia, amely lehetővé teszi a befektetési termék kockázati profiljának bármely időpontban történő figyelemmel kísérését és mérését.
A befektetési termékek előállítójának eljárást kell alkalmaznia a tőzsdén kívüli származtatott termékek értékének pontos és független méréséhez.
Rendszeresen közölnie kell székhelye szerinti tagállamának illetékes hatóságaival – a származtatott eszközök típusai vonatkozásában – a mögöttes kockázatokat, a számszerű limiteket és azokat a módszereket, amelyeket az egyes termékek tekintetében a származtatott eszközökkel végzett ügyletekhez társuló kockázatok megbecslésére választottak.
(2) A befektetési termék előállítója biztosítja, hogy a befektetési termék származtatott eszközökhöz kapcsolódó globális kitettsége ne haladja meg a befektetési termék teljes értékét.
A kockázat számítása során figyelembe kell venni a tevékenységek alapjául szolgáló eszközök piaci értékét, az ügyletben részt vevő másik fél kockázatát, a jövőben esedékes piaci mozgásokat és a pozíciók felszámolására rendelkezésre álló időt.
Amennyiben egy átruházható értékpapír vagy pénzpiaci eszköz származtatott eszközt tartalmaz, a származtatott eszközt e cikk követelményeinek teljesítésekor figyelembe kell venni.
(3) A kockázati érték kiszámítását a következő paraméterek szerint kell elvégezni:
a) 99 %-os egyoldali konfidencia intervallum;
b) egy hónapnak (20 munkanapnak) megfelelő tartási periódus; valamint
c) a kockázati tényezőkre vonatkozó, legalább három éves tényleges (történeti) megfigyelési időszak, kivéve, ha az árfolyam-ingadozás jelentős növekedése (pl. szélsőséges piaci körülmények miatt) ennél rövidebb megfigyelési időszakot indokol;
(4) Az európai felügyeleti hatóságok kidolgozzák olyan szabályozási technikai standardok tervezetét, amely meghatározza:
a) a lakossági befektetők számára értékesített befektetési termékek kockázatainak mérésére és globális kitettségének kiszámítására vonatkozó iránymutatásokat;
b) a pénzügyi indexekre vonatkozó iránymutatásokat.
Az európai felügyeleti hatóságok az említett szabályozási technikai standardok tervezetét [...]-ig benyújtják a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteknek az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.
13f. cikk
Kifizetési szabályok
(1) A befektetési termék kifizetése nem köthető a következőkhöz:
a) a félreértés kockázatát keltő többféle mechanizmushoz, eseményhez vagy eszközosztályhoz;
b) a lakossági befektetők esetében szokatlan események bekövetkezésének feltételhez, például egy pénzügyi intézmény szavatoló tőkéjének szintjéhez; vagy
c) a lakossági befektetők viselkedési tendenciájára alapozó csomagba foglalási jellemzőkhöz.
(2) Az európai felügyeleti hatóságok további iránymutatásokat dolgoznak ki az (1) bekezdésben említett feltételek tekintetében.
III. FEJEZET
PANASZOK, JOGORVOSLAT, EGYÜTTMŰKÖDÉS
14. cikk
A befektetési termék előállítója és a befektetési terméket értékesítő személy olyan megfelelő eljárásokat és szabályokat alakít ki, amelyek biztosítják, hogy:
a) a lakossági befektetők hatékony módon panasszal élhessenek a befektetési termék előállítójával szemben, és ezáltal biztosított legyen a jogorvoslati eljárás;
b) a kiemelt információkat tartalmazó dokumentummal vagy az ahhoz csatolt melléklettel kapcsolatban panasszal élő lakossági befektetők kellő időben és megfelelő módon érdemi választ kapjanak; valamint
c) hatékony jogorvoslati eljárások álljanak a lakossági befektetők rendelkezésére a határokon átnyúló viták esetében is, különösen amennyiben a befektetési termék előállítója egy másik tagállamban vagy harmadik országban található.
15. cikk
(1) A fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről irányelvvel [2011/0373(COD)] és a fogyasztói jogviták online rendezésről szóló rendelettel [2011/0794(COD)] összhangban a tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a lakossági befektető az e rendeletben megállapított jogokkal és kötelezettségekkel összefüggő vita kapcsán a nemzeti jogban meghatározott alternatív vitarendezési eljárást kezdeményez a befektetési termék előállítójával vagy a befektetési terméket értékesítő személlyel szemben, a befektetési termék előállítójának vagy a befektetési termékeket értékesítő személy részt vegyen az eljárásban, amennyiben:
a) az eljárás olyan döntéssel zárul, amely kötelező erejű lehet a befektetési termék előállítójára és a befektetési terméket értékesítő személyre nézve;
b) a vita bíróság előtti rendezésére vonatkozó elévülési idő az alternatív vitarendezési eljárás időtartamára felfüggesztődik;
c) a követelés elévülési ideje az eljárás időtartamára felfüggesztődik;
d) az eljárás – a nemzeti szabályozásban meghatározottak szerint – díjmentes vagy névleges díjért vehető igénybe;
▌
(1a) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az alternatív vitarendezési szervezetek számára megengedett, hogy előre meghatározott pénzbeli küszöbértékeket állapítsanak meg az alternatív vitarendezési eljárásokhoz való hozzáférés korlátozása érdekében, a küszöbértékeket ne olyan szinten határozzák meg, amely jelentősen akadályozza a fogyasztók alternatív vitarendezési szervezetek általi panaszkezeléshez való hozzáférését.
(2) A tagállamok [beillesztendő a konkrét dátum: 6 hónappal a rendelet hatálybalépése/alkalmazásának kezdő időpontja után]-ig értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett eljárások intézése tekintetében illetékes testületekről. A tagállamok az e testületeket érintő bármely későbbi változásról haladéktalanul értesítik a Bizottságot.
(3) Az (1) bekezdésben említett eljárások intézése tekintetében illetékes testületek együttműködnek egymással az e rendelet alapján felmerülő határokon átnyúló viták rendezésében.
15a. cikk
Tájékoztatás az alternatív vitarendezésről
(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a befektetési termékek előállítója vagy a befektetési terméket értékesítő személy tájékoztassa a lakossági befektetőt azokról az alternatív vitarendezési szervezetekről, amelyekhez tartozik, és amelyek a közötte és a lakossági befektető között felmerülő lehetséges viták rendezésében illetékesek. Azt is megadja, hogy a lakossági befektetőkkel felmerülő vita esetén kötelezettséget vállal-e arra, hogy azt e szervezetek igénybevételével rendezi, illetve köteles-e azt e szervezetek igénybevételével rendezni.
(2) Az (1) bekezdésben említett információkat világos, érthető és könnyen elérhető módon kell közzétenni a kereskedők honlapján, amennyiben van ilyen, valamint adott esetben fel kell tüntetni a kereskedő és a fogyasztó között létrejött adásvételi vagy szolgáltatási szerződések általános feltételeiben.
(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben egy lakossági befektető és a befektetési termék előállítója vagy a befektetési terméket a tagállam területén értékesítő személy közötti vitát nem sikerült rendezni a lakossági befektető által közvetlenül a befektetési termék előállítójának vagy a befektetési terméket értékesítő személynek benyújtott panasz alapján, ez utóbbi megadja a lakossági befektetőnek az (1) bekezdésben említett tájékoztatást, és közölje, hogy a vita rendezéséhez igénybe fogja-e venni az érintett alternatív vitarendezési szervezeteket. Ezt a tájékoztatást nyomtatott formában vagy más tartós adathordozón kell biztosítani.
15b. cikk
Kollektív alternatív vitarendezés
A tagállamok alternatív vitarendezési eljárásokat tarthatnak fenn vagy vezethetnek be a befektetési terméket előállító és értékesítő személy, valamint több lakossági befektető közötti, azonos vagy hasonló viták együttes kezelésére. Az egyéni és a kollektív panaszok és jogorvoslatok kezelésére szolgáló alternatív vitarendezési rendszerek egymást kiegészítő, nem pedig egymást kizáró eljárások.
16. cikk
E rendelet alkalmazása céljából az illetékes hatóságok együttműködnek egymással és a 15. cikkben említett, bíróságon kívüli panaszkezelési és jogorvoslati eljárásokért felelős testületekkel.
Az illetékes hatóságok többek között indokolatlan késedelem nélkül egymás rendelkezésére bocsátják az ebben a rendeletben meghatározott feladataik ellátásához szükséges információkat.
17. cikk
(1) A tagállamok a személyes adatok e rendelet szerinti kezelése során a 95/46/EK irányelvet alkalmazzák.
(2) A személyes adatoknak az EBH, az EIOPA és az ESMA általi kezelésére a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazandó.
IV. FEJEZET
KÖZIGAZGATÁSI SZANKCIÓK ÉS INTÉZKEDÉSEK
18. cikk
(1) A tagállamok megállapítják az e rendelet előírásai megsértésének minősülő esetekben alkalmazandó közigazgatási szankciókra és egyéb intézkedésekre vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges rendelkezést azok végrehajtása érdekében. A szankcióknak és egyéb intézkedéseknek hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.
A tagállamok az első albekezdésben említett szabályokról [dátum beillesztendő: 24 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-ig tájékoztatják a Bizottságot és az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságát. A szabályok esetleges módosításáról a tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot és az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságát.
(2) ▌Az illetékes hatóságok – a nemzeti joggal összhangban – rendelkeznek az e rendelet szerinti feladataik ellátásához szükséges valamennyi felügyeleti hatáskörrel, beleértve a vizsgálati hatásköröket is.
(2a) A 19. cikk szerinti hatásköreik gyakorlása során az illetékes hatóságok szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy a közigazgatási szankciók és intézkedések az e rendelet szerinti kívánt eredményekkel járjanak, továbbá összehangoltan lépnek fel a határokon átnyúló esetekben alkalmazott közigazgatási szankciók és egyéb intézkedések tekintetében a többszörös és egymást átfedő intézkedések elkerülése érdekében.
19. cikk
(1) Ezt a cikket e rendelet bármely megsértésére alkalmazni kell.
▌
(2) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek legalább a következő közigazgatási szankciók és egyéb intézkedések kiszabására vonatkozó hatáskörrel:
a) valamely befektetési termék forgalmazását megtiltó végzés;
b) valamely befektetési termék forgalmazását felfüggesztő végzés;
c) nyilvános figyelmeztetés, amelyben szerepel a felelős személy neve és a jogsértés jellege;
d) a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum új változatának közzétételét előíró végzés;
da) jogi személy esetében az adott jogi személy előző üzleti évi teljes éves árbevételének legfeljebb 10 %-áig terjedő közigazgatási pénzbírság; ha a jogi személy egy anyavállalat leányvállalata, a vonatkozó teljes éves árbevétel a végső anyavállalat konszolidált beszámolójából eredő, előző üzleti évi teljes éves árbevétel;
db) természetes személy esetében legfeljebb 5 000 000 EUR – illetve azokban a tagállamokban, amelyeknek hivatalos pénzneme nem az euró, a nemzeti pénznemben …-án/-én* [e rendelet hatálybalépésének napja] ennek megfelelő értékű – közigazgatási bírság.
(3) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az illetékes hatóságok egy vagy több (2) bekezdés szerinti közigazgatási szankciót és egyéb intézkedést ▌szabtak ki, az illetékes hatóságok rendelkezzenek olyan hatáskörrel, amelynek értelmében kiadhatnak olyan közleményt, vagy a befektetési termék előállítója vagy a befektetési terméket értékesítő személy részére előírhatják az érintett lakossági befektetőnek címzett olyan közlemény kiadását, amelyben tájékoztatják a lakossági befektetőt a közigazgatási szankcióról és egyéb intézkedésről ▌, illetve arról, hogy hol tehetnek panaszt, vagy hol nyújthatnak be jogorvoslati kérelmet
20. cikk
Az illetékes hatóságok a 19. cikk (2) bekezdésében említett közigazgatási szankciók és egyéb intézkedések alkalmazásakor figyelembe veszik a releváns körülmények mindegyikét, ideértve az alábbiakat:
a) a jogsértés súlyossága és időtartama;
b) a felelős természetes vagy jogi személy felelősségének mértékét;
c) a jogsértésnek a lakossági befektető érdekeire gyakorolt hatása;
d) a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy együttműködési hajlandósága;
e) a felelős természetes vagy jogi személy általi esetleges korábbi jogsértések;
ea) a felelős személy által a jogsértés jövőbeni megismétlődése elkerülése érdekében hozott minden intézkedést;
eb) a felelős személy által a lakossági befektetőknek a jogsértést követően nyújtott kompenzáció.
21. cikk
(1) Az illetékes hatóság a közigazgatási szankciók és egyéb intézkedések nyilvános közzétételével egyidejűleg az európai felügyeleti hatóságokat is értesíti az alkalmazott közigazgatási szankciókról és egyéb intézkedésekről ▌.
(2) A tagállamok a 18. cikk és a 19. cikk (2) bekezdése alapján kiszabott ▌közigazgatási szankciókról és egyéb intézkedésekről évente összefoglaló tájékoztatást nyújtanak az illetékes európai felügyeleti hatóság részére.
(3) Az európai felügyeleti hatóságok a kapott információkat éves jelentésben teszik közzé.
22. cikk
A 19. cikk (1) bekezdésében említett jogsértések után kiszabott szankciókat és egyéb intézkedéseket indokolatlan késedelem nélkül a nyilvánosság tudomására kell hozni, ideértve legalább a rendelet megsértésének típusára és a jogsértésért felelős személyre vonatkozó információkat ▌. Az illetékes hatóságok a közigazgatási szankcióval vagy egyéb intézkedéssel sújtott jogalany személyazonosságát weboldalukról legkorábban öt év múlva törölhetik.
▌
IV. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
23. cikk
(1) A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására való feljogosítására az e cikkben szereplő feltételek vonatkoznak.
(2) A Bizottság az e rendelet hatálybalépését követő [két évre] felhatalmazást kap a 8. cikk (5) bekezdésében, a 10. cikk (2) bekezdésében, ▌a 12. cikk (4) bekezdésében, a 13a. cikk (10) bekezdésében és a 13b. cikk (9) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt nem ellenzi a meghosszabbítást, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8. cikk (5) bekezdésében, a 10. cikk (2) bekezdésében, ▌a 12. cikk (4) bekezdésében, a 13a. cikk (10) bekezdésében és a 13b. cikk (9) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(5) A 8. cikk (5) bekezdésnek, a 10. cikk (2) bekezdésének, a 12. cikk (4) bekezdésének, a 13a. cikk (10) bekezdésének és a 13b. cikk (9) bekezdésének megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlament vagy a Tanács a jogi aktusról szóló értesítéstől számított két hónapos határidőn belül nem emel kifogást, illetve akkor, ha a határidő lejártát megelőzően az Európai Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem kíván kifogást emelni. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére [két hónappal] meghosszabbodik.
(5a) A 1093/2010/EU, a 1094/2010/EU és a 1095/2010/EU rendeletek más rendelkezéseinek sérelme nélkül a szabályozástechnikai standardtervezetek Bizottság általi módosítás nélküli elfogadása esetében az Európai Parlament és Tanács számára kifogás emelésére rendelkezésre álló időtartam [a szabályozott kérdéskör összetettsége és terjedelme miatt] két hónap. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam egy alkalommal, további egy hónappal meghosszabbítható.
23a. cikk
A szabályozástechnikai standardtervezetekre vonatkozó további rendelkezések
(1) A szabályozástechnikai standardtervezetek Bizottságnak való benyújtására előírt határidőktől függetlenül meg kell állapodni a benyújtás szakaszokra bontásáról, amelynek keretében előre meg kell határozni a 12, 18 és 24 hónapon belül benyújtásra kerülő szövegeket vagy szövegcsoportokat.
(2) A Bizottság nem fogad el szabályozástechnikai standardtervezeteket oly módon, hogy parlamenti szünet idején az Európai Parlament rendelkezésére álló ellenőrzési idő a hosszabbítással együtt is két hónap alá csökkenjen.
(3) Az európai felügyeleti hatóságok a szabályozástechnikai standardtervezetek szerkesztési szakaszában konzultálhatnak az Európai Parlamenttel, különösen, ha e rendelet alkalmazási körével kapcsolatos aggályok merülhetnek fel.
(4) Amennyiben az Európai Parlament illetékes bizottsága elutasította a szabályozástechnikai standardokat, és a következő plenáris ülés kezdetéig két hétnél kevesebb idő van hátra, az Európai Parlament a kifogás emelésére rendelkezésre álló, a 23. cikk (5a) bekezdésében említett időtartamot a következő utáni plenáris ülés időpontjáig meghosszabbíthatja.
(5) Valamely szabályozástechnikai standard elutasítása esetén és ha a megállapított problémák korlátozott hatókörűek, a Bizottság a módosított tervezetek elfogadására gyorsított ütemtervet fogadhat el.
(6) A Bizottság gondoskodik arról, hogy az Európai Parlament ellenőrző csoportjának az illetékes bizottság elnökén keresztül hivatalosan feltett minden kérdését haladéktalanul, még a szabályozástechnikai standardtervezet elfogadása előtt megválaszolják.
24. cikk
(1) A 2009/65/EK irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében említett alapkezelő társaságok és a 27. cikkében említett befektetési társaságok, valamint az említett irányelv 1. cikkének (2) bekezdése szerinti ÁÉKBV befektetési jegyeit értékesítő személyek [három évvel a hatálybalépés után]-ig mentesülnek az e rendelet szerinti kötelezettségek alól.
(1a) A 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(14) 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott ABAK-ok és az ugyanezen irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott ABA-k egységeit értékesítő személyek …-ig* [három évvel e rendelet hatálybalépése után] mentesülnek az e rendelet alapján fennálló kötelezettségeik alól, feltéve, hogy a 2009/65/EK irányelv 78. cikkével vagy a nemzeti jog vonatkozó rendelkezéseivel összhangban rendelkezésre bocsátják a kiemelt befektetői információkat tartalmazó, nemzeti jog szerinti dokumentumot.
25. cikk
(1) A Bizottság legkésőbb …-ig* [négy évvel e rendelet hatálybalépését követően] felülvizsgálja ezt rendeletet. A felülvizsgálat magában foglalja a rendeletben megállapított szabályok gyakorlati alkalmazásának általános felmérését, kellőképpen figyelembe véve a lakossági befektetési termékek piacának fejleményeit. ▌A felülvizsgálat keretében ki kell térni e rendelet hatályának az Unióban forgalomba hozott egyéb új vagy innovatív pénzügyi termékekre történő kiterjesztésének lehetőségére is.
(2) A Bizottság az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságával folytatott konzultációt követően – adott esetben a vonatkozó jogalkotási javaslattal együtt – jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
(2a) A befektetési termékek előállítói …-tól [két évvel e rendelet hatálybalépését követően] a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot e rendelet rendelkezéseivel összhangban készítik, és mentesülnek 2003/71/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdése szerinti, a tájékoztatóhoz tartozó összefoglaló benyújtása alól.
26. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet …-tól/-től [két évvel e rendelet hatálybalépését követően] kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről, HL L 145., 2004.4.30., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 263. o.
Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 9-i 2002/92/EK irányelve a biztosítási közvetítésről (HL L 9., 2003.1.15., 3. o., magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 4. kötet, 330. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 2003/71/EK irányelve (2003. november 4.) az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 345., 2003.12.31. 64. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 2009/138/EK irányelve a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o).
Az Európai Parlamenti és a Tanács 2002. szeptember 23-i 2002/65/EK irányelve a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történõ forgalmazásáról, valamint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról (HL L 271., 2002.10.9., 16. o.).
Az Európai Parlamenti és a Tanács 2013. május 21-i 2013/11/EU irányelve a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv) (HL L 165, 2013.6.18., 63.o.).
Az Európai Parlamenti és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 331, 2010.12.15., 12.o.), az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 331, 2010.12.15., 48.o.), és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról (HL L 331, 2010.12.15., 84.o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 2002. június 10-i 2002/39/EK irányelve a 97/67/EK irányelvnek a közösségi postai szolgáltatások verseny számára való további megnyitása tekintetében történő módosításáról (HL L 176., 2002.7.5., 21. o.).
Az Európai Parlament 2013. november 20-i jogalkotási állásfoglalása a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2011)0628 – C7-0341/2011 – COM(2012)0551 – C7-0312/2012 – 2011/0288(COD))
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0628) és módosított javaslatára (COM(2012)0551),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0341/2011),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. április 25-i(1) és 2012. november 14-i(2) véleményére,
– tekintettel a Számvevőszék 2012. március 8-i, 1/2012. számú véleményére(3),
– tekintettel a Régiók Bizottságának 2012. május 4-i véleményére(4),
– tekintettel az intézményközi tárgyalások megnyitásáról és a tárgyalási megbízatásról szóló, 2013. március 13-i határozatára(5),
– tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. október 7-i levelében foglalt kötelezettségvállalásra, amely szerint elfogadja az Európai Parlament álláspontját, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére, valamint a Fejlesztési Bizottság, a Költségvetési Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, valamint a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0363/2013),
1. elfogadja az alább ismertetett, első olvasatbeli álláspontot;
2. jóváhagyja az Európai Parlament és a Tanács ezen állásfoglaláshoz csatolt közös nyilatkozatát;
3. tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatait;
4. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;
5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2013. november 20-án került elfogadásra a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon és a352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló .../2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 1306/2013/EU rendelet.)
MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS KÖZÖS NYILATKOZATA
a kölcsönös megfeleltetésről
A Tanács és az Európai Parlament felkéri a Bizottságot, hogy kísérje figyelemmel a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelv és a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését és azok tagállamok általi végrehajtását, továbbá hogy miután valamennyi tagállam végrehajtotta az említett irányelveket, és megállapításra kerültek a mezőgazdasági termelőkre közvetlenül alkalmazandó kötelezettségek, adott esetben terjesszen elő olyan jogalkotási javaslatot, amely úgy módosítja ezt a rendeletet, hogy az említett irányelvek megfelelő részei beépüljenek a kölcsönös megfeleltetés rendszerébe.
A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA
a kifizető ügynökségek által a kedvezményezettek részére késedelmesen teljesített kifizetésekről (42. cikk (1) bekezdés)
Az Európai Bizottság kijelenti, hogy fenntartja az EMGA tekintetében késedelmesen teljesített kifizetésekkel kapcsolatos jelenlegi rendelkezések hatályát akkor, ha szabályokat fogad el a kifizető ügynökségek részére történő visszafizetések csökkentéséről olyan esetekre vonatkozóan, amikor a kedvezményezettek részére történő kifizetésre az uniós jogszabályokban megállapított legkésőbbi lehetséges időpontot követően kerül sor.
A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA
a végrehajtás szintjéről (112b. cikk)
„Az Európai Bizottság megerősíti, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban az Unió tiszteletben tartja a tagállamok alkotmányos berendezkedését, ennek megfelelően pedig a tagállamok felelnek annak meghatározásáért, hogy mely területi szinten kívánják végrehajtani a közös agrárpolitikát, figyelemmel az uniós jog tiszteletben tartására és e jog hatékonyságának biztosítására is. Ez az alapelv a közös agrárpolitika reformjának részét képező négy rendelet mindegyike esetében érvényes.”
Az Európai Parlament 2013. november 20-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2011)0627 – C7-0340/2011 – COM(2012)0553 – C7-0313/2012 – 2011/0282(COD))
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0627) és a javaslathoz fűzött módosításokra (COM(2012)0553),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 42. cikkének első bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0340/2011),
– tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel a luxemburgi Képviselőház által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,
– tekintettel az Európai Számvevőszék 2012. március 8-i, 1/2012. számú véleményére(1),
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. április 25-i és 2012. december 12-i véleményére(2),
– tekintettel a Régiók Bizottsága 2012. május 4-i véleményére(3),
– tekintettel a javaslatról szóló intézményközi tárgyalások megnyitására és a tárgyalási megbízatásra vonatkozó, 2013. március 13-i határozatára(4),
– tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. október 7-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. és 37. cikkére,
– tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság, a Költségvetési Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0361/2013),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2013. november 20-án került elfogadásra az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi erndelet hatályon kívül helyezéséről szóló .../2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
Az Európai Parlament 2013. november 20-i jogalkotási állásfoglalása a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletre) irányuló javaslatról (COM(2011)0626 – C7-0339/2011 – COM(2012)0535 – C7-0310/2012 – 2011/0281(COD))
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0626) és módosított javaslatára (COM(2012)0535),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 42. cikkének első bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelynek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C7-0339/2011),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Számvevőszék 2012. március 8-i 1/2012. sz. véleményére(1),
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. április 25-i(2) és 2012. december 12-i véleményére,
– tekintettel a Régiók Bizottsága 2012. május 4-i véleményére(3),
– tekintettel 2013. március 13-i határozatára a javaslatról szóló intézményközi tárgyalások megkezdéséről és az erre való megbízásról(4)
– tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. október 7-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság, a Költségvetési Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményeire (A7–0366/2013),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. jóváhagyja a Parlament, a Tanács és a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt közös nyilatkozatát;
3. tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatait;
4. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2013. november 20-án került elfogadásra a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendeletek hatályon kíül helyezéséről szóló .../2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 1308/2013/EU rendelet.)
MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ
AZ EURÓPAI PARLAMENT. A TANÁCS ÉS A BIZOTTSÁG KÖZÖS NYILATKOZATA
az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 43. cikkének (3) bekezdéséről
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikke (3) bekezdésének alkalmazásáról folyó tárgyalások eredménye a KAP jelenlegi reformjára vonatkozó átfogó jellegű kompromisszum részét képezi, az egyes intézményeknek a rendelkezésre vonatkozó álláspontja és a kérdésre vonatkozó bármilyen jövőbeni – különösen az Európai Unió Bíróságának esetjogában felmerülő – fejlemény sérelme nélkül.
A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA
a forgalmazásra vonatkozó előírásokról (az 59. cikk (1a) bekezdésével kapcsolatban)
A Bizottság nagyon is tudatában van annak, hogy milyen érzékeny kérdés a forgalmazási előírások olyan ágazatokra vagy termékekre való kiterjesztése, amelyek az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet értelmében jelenleg nem tartoznak e szabályok hatálya alá.
A forgalmazási előírásokat csak azokban az ágazatokban kell alkalmazni, amelyek esetében egyértelmű fogyasztói elvárásokat lehet azonosítani, és ahol javításra szorulnak az egyes meghatározott termékek előállítását, piaci értékesítését és minőségét befolyásoló gazdasági feltételek, vagy amelyek esetében arra a műszaki fejlődés figyelembevétele és a termékinnováció elősegítése érdekében szükség van. A forgalmazási előírások nem eredményezhetnek adminisztratív terheket, a fogyasztók számára könnyen érthetőnek kell lenniük, és elő kell segíteniük azt, hogy a termelők minden nehézség nélkül fel tudják hívni a figyelmet a termékek jellemzőire és tulajdonságaira.
A Bizottság figyelembe fogja venni az intézményektől vagy képviseleti szervezetektől beérkező indokolt kérelmeket, valamint a nemzetközi szervek ajánlásait, azonban az új termékeknek vagy ágazatoknak az 59. cikk (1) bekezdésébe való felvételére vonatkozó hatáskörének gyakorlása előtt alapos mérlegelésnek kell majd alávetnie a szóban fogó ágazat sajátosságait, és jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben felméri a fogyasztói igényeket, a gazdasági szereplők számára felmerülő költségeket és adminisztratív terheket, beleértve a belső piacra és a nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatást is, valamint a termelők és a végfogyasztók számára nyújtott előnyöket.
A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA
a cukorról
Annak érdekében, hogy a cukorkvóták fennállásából még hátralévő időszak alatt kiegyensúlyozott maradjon a piaci helyzet és ne legyenek fennakadások az uniós piac cukorellátásában, a Bizottság az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 101da. cikkében meghatározott ideiglenes piacirányítási mechanizmus alkalmazása során figyelembe fogja venni mind az uniós cukorrépa-termelők, mind pedig a nyers nádcukor finomításával foglalkozó uniós gazdasági szereplők érdekeit.
A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA
az európai élelmiszerár-megfigyelési eszközről
A Bizottság elismeri, hogy fontos összegyűjteni és terjeszteni az áraknak az élelmiszerlánc különböző állomásain megfigyelhető változásaival kapcsolatban rendelkezésre álló adatokat. A Bizottság erre a célra fejlesztette ki az élelmiszerekre alkalmazott élelmiszerár-megfigyelési eszközt, amely a nemzeti statisztikai hivatalok által összegyűjtött kombinált élelmiszer-árindex adatait veszi alapul. Az eszköz összesíti és hozzáférhetővé teszi az élelmiszerlánc egyes lépcsőin bekövetkező árváltozásokat, valamint lehetővé teszi a vonatkozó mezőgazdasági termékek, az élelmiszeripar és a vonatkozó fogyasztási cikkek esetében az árváltozások összehasonlítását. Az eszköz folyamatos fejlesztés alatt áll, és egyre több élelmiszerláncbeli termékre fog kiterjedni, továbbá egyre inkább eleget fog tenni a mezőgazdasági termelők és a fogyasztók azon elvárásának, amely szerint fokozni kell az élelmiszerekkel kapcsolatos árképzés átláthatóságát. A Bizottság rendszeresen beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai élelmiszerár-megfigyelési eszköz keretében végzett tevékenységekről és az eszköz keretében készült tanulmányok eredményeiről.
Az Európai Parlament 2013. november 20-i jogalkotási állásfoglalása a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2011)0625 – C7-0336/2011 – COM(2012)0552 – C7-0311/2012 – 2011/0280(COD))
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0625) és e javaslat módosításaira (COM(2012)0552),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 42. cikkére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0336/2011),
– tekintettel az 1979. évi csatlakozási okmányra, és különösen az ahhoz csatolt, a gyapotra vonatkozó 4. jegyzőkönyv (6) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Számvevőszék 2012. március 8-i 1/2012. sz. véleményére(1),
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. április 25-i és 2012. december 12-i véleményére(2),
– tekintettel a Régiók Bizottsága 2012. május 4-i véleményére(3),
– tekintettel a javaslatról szóló intézményközi tárgyalások megnyitására és a tárgyalási megbízatásra vonatkozó, 2013. március 13-i határozatára(4),
– tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. október 7-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság, a Költségvetési Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, valamint a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0362/2013),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatait;
3. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2013. november20-án került elfogadásra a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről. szóló .../2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 1307/2013/EU rendelet.)
MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ
A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA a közvetlen kifizetésekről szóló 9. cikk (2) bekezdéséről
A közvetlen kifizetésekről szóló 9. cikk (2) bekezdése nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a mezőgazdasági termelők épületeket vagy épületrészeket adhassanak bérbe harmadik feleknek, vagy hogy istállót birtokolhassanak, amennyiben nem ebből áll a gazdálkodók fő tevékenysége.
A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA a termeléstől függő támogatásról
A mezőgazdasági termékeket, nevezetesen a termeléstől függő támogatás keretében a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet 38. cikke (1) bekezdésével összhangban támogatható termékeket illetően a Bizottság szoros figyelemmel fogja kísérni azok piacának alakulását, és amennyiben súlyos piaci válság állna be, a piaci helyzet javítása érdekében adott esetben meghozza a rendelkezésére álló megfelelő intézkedéseket.
Az Európai Parlament 2013. november 20-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásra vonatkozó egyes átmeneti intézkedések megállapításáról, valamint a …/…/EU rendeletnek [RD] a 2014. évi források és elosztásuk tekintetében történő módosításáról, továbbá a 73/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról és a …/…/EU rendeletnek [DP], a …/…/EU rendeletnek [HR] és a …/…/EU rendeletnek [sCMO] a 2014. évben történő alkalmazása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelete irányuló javaslatról (COM(2013)0226 – C7-0104/2013 – 2013/0117(COD))
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0226),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0104/2013),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. szeptember 19-i véleményére(1),
– tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. október 28-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A7-0326/2013),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;
3. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2013. november 20-án került elfogadásra az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásra vonatkozó egyes átmeneti rendelkezések megállapításáról, az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a források és a források 2014. évben történő elosztása tekintetében történő módosításáról, valamint a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek és az 1307/2013/EU , az 1306/2013/EU és az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a 2014. évben való alkalmazásuk tekintetében történő módosításáról szóló .../2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 1310/2013/EU rendelet.)
MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ
A Bizottság nyilatkozata a vidékfejlesztésről
A Bizottság kijelenti, hogy konstruktív módon együtt fog működni a tagállamokkal az új vidékfejlesztési programok előkészítésében és jóváhagyásában, azzal a céllal, hogy az átmeneti rendelkezésekről szóló rendelet 1. cikke által nem lefedett intézkedések esetében is biztosítsa az új programozási időszakra történő zökkenőmentes átmenetet.
A Bizottság arra ösztönzi az átmeneti rendelkezésekről szóló rendelet 1. cikke által biztosított lehetőséget kihasználva öntözési tevékenységre új jogi kötelezettségvállalásokat vállaló tagállamokat, hogy ezt az e műveletekre a 2014–2020-as programozási időszakra szóló új vidékfejlesztési rendelet 46. cikke (3) bekezdésében szereplő feltételeknek megfelelően tegyék.
A pénzügyi stabilitásuk és a kötelezettségvállalás visszavonásának szabályai vonatkozásában komoly nehézségekkel küzdő vagy ilyen nehézségek által fenyegetett egyes tagállamok pénzügyi irányításával kapcsolatos rendelkezések ***I
Az Európai Parlament 2013. november 20-i jogalkotási állásfoglalása az 1083/2006/EK tanácsi rendeletnek a pénzügyi stabilitásuk és a kötelezettségvállalás visszavonásának szabályai vonatkozásában komoly nehézségekkel küzdő vagy ilyen nehézségek által fenyegetett egyes tagállamok pénzügyi irányításával kapcsolatos rendelkezések tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0301 – C7-0143/2013 – 2013/0156(COD))
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0301),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 177. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0143/2013),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. szeptember 19-i véleményére(1),
– tekintettel a Régiók Bizottságának 2013. július 11-i véleményére(2),
– tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. november 14-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint elfogadja az Európai Parlament álláspontját, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A7-0312/2013),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2013. november 20-án került elfogadásra az 1083/2006/EK tanácsi rendeletnek a pénzügyi stabilitásuk tekintetében komoly nehézségekkel küzdő vagy komoly nehézségek által fenyegetett egyes tagállamok pénzügyi irányításával, a kötelezettségvállalás egyes tagállamokra vonatkozó visszavonásának szabályaival, valamint a végsőegyenleg-kifizetésre vonatkozó szabályokkal kapcsolatos egyes rendelkezések tekintetében történő módosításáról szóló .../2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
Az Európai Parlament 2013. november 20-i jogalkotási állásfoglalása az 1083/2006/EK tanácsi rendeletnek az egyes tagállamok számára az Európai Szociális Alapból biztosított pénzügyi allokációk tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatról (COM(2013)0560 – C7-0244/2013 – 2013/0271(COD))
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0560),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 177. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0244/2013),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. október 17-i véleményére(1),
– a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
– tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. november 14-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint elfogadja az Európai Parlament álláspontját, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, valamint a Költségvetési Bizottság véleményére (A7-0381/2013),
1. elfogadja első olvasatbeli álláspontját, megegyezően a Bizottság javaslatával;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2013. november 20-án került elfogadásra az 1083/2006/EK tanácsi rendeletnek az Európai Szociális Alapból egyes tagállamok számára biztosított pénzügyi allokációk tekintetében történő módosításáról szóló .../2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
Az Európai Közösség és a Kiribati Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodás ***
267k
37k
Az Európai Parlament 2013. november 20-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösség, másrészről a Kiribati Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodásban meghatározott halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről (13331/2012 – C7-0036/2013 – 2012/0229(NLE))
– tekintettel a tanácsi határozatra irányuló tervezetre (13331/2012),
– tekintettel az egyrészről az Európai Közösség, másrészről a Kiribati Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyvtervezetre (13333/2012),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikke (2) bekezdésének és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának értelmében a Tanács által benyújtott, egyetértésre irányuló kérelemre (C7‑0036/2013),
– tekintettel a Halászati Bizottság ajánlására, valamint a Fejlesztési Bizottság és a Költségvetési Bizottság véleményére (A7-0345/2013),
1. egyetért a megállapodás megkötésével;
2. felkéri a Bizottságot, hogy továbbítsa a Parlamentnek a megállapodás 10. cikke értelmében létrehozott vegyes bizottság üléseinek jegyzőkönyvét és következtetéseit, valamint az új jegyzőkönyv 3. cikkében említett éves programozást és az ide vonatkozó éves értékeléseket; kéri a Bizottságot, hogy segítse elő a Parlament képviselőinek megfigyelőként történő részvételét a vegyes bizottság ülésein; kéri a Bizottságot, hogy a jegyzőkönyv alkalmazásának utolsó évében és a megújítására irányuló tárgyalások megkezdését megelőzően nyújtson be teljes körű értékelő jelentést a Parlamentnek és a Tanácsnak a jegyzőkönyv végrehajtásáról, mellőzve a dokumentumhoz való hozzáférés felesleges korlátozását;
3. felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 13. cikkének (2) bekezdése és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkének (10) bekezdése értelmében saját hatáskörükön belül eljárva haladéktalanul és teljes körűen tájékoztassák a Parlamentet az új jegyzőkönyvvel és megújításával kapcsolatos eljárások összes szakaszában;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Kiribati Köztársaság kormányának és parlamentjének.
Az uniós intézmények székhelyeinek elhelyezése
228k
66k
Az Európai Parlament 2013. november 20-i állásfoglalása az európai uniós intézmények székhelyeinek elhelyezéséről (2012/2308(INI))
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 232. és 341. cikkére,
– tekintettel a Szerződésekhez csatolt, az Európai Unió intézményeinek, egyes szerveinek, hivatalainak és szervezeti egységeinek székhelyéről szóló 6. jegyzőkönyvre,
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 10., 14. és 48. cikkére,
– tekintettel az e kérdésben kinyilvánított álláspontjára, különösen 1958. június 21-i ajánlására, a Zagari-jelentést elfogadó 1981. július 7-i állásfoglalására, a 2000. április 13-i kormányközi konferenciára szóló ajánlásaira és kapcsolódó állásfoglalásaira: a „Befektetés a jövőbe: új többéves pénzügyi keret (MFF) a versenyképes, fenntartható és befogadó Európáért” című 2011. június 8-i állásfoglalására(1); az Európai Unió 2010-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése I. szakaszának (Európai Parlament) végrehajtásával kapcsolatos mentesítésről szóló 2012. május 10-i határozatára(2); a 2013. évi költségvetési eljárásra – I. szakasz (Európai Parlament), II. szakasz (Tanács), IV. szakasz (Bíróság), V. szakasz (Számvevőszék), VI. szakasz (Európai Gazdasági és Szociális Bizottság), VII. szakasz (Régiók Bizottsága), VIII: szakasz (Európai Ombudsman), IX. szakasz (Európai Adatvédelmi Biztos), X. szakasz (Európai Külügyi Szolgálat) – vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2013. február 6-án elfogadott állásfoglalására(3); az Európai Parlament 2013. pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló 2012. március 29-i állásfoglalására(4) és a 2013. évi költségvetési tervezetről szóló háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról szóló 2012. július 4-i állásfoglalására(5);
– tekintettel a Bizottsághoz és a Tanácshoz intézett E-000181-2007, E-006174-2009, E-006258-2009, E-002934-2012, E-002935-2012, E-004134-2012 és E-004135-2012 számú, írásbeli választ igénylő kérdésre,
– tekintettel a főtitkárnak a három munkahelyszín fenntartásának költségéről szóló 2002. szeptemberi és 2013. augusztusi jelentésére,
– tekintettel az Elnökség és a Költségvetési Bizottság közös munkacsoportjának a Parlament 2012. évi költségvetéséről készített jelentésére,
– tekintettel az 1993–1999, 1999–2004, 2004–2009 és 2009–2011 közötti időszakokban végzett tevékenységéről szóló jelentéseire,
– tekintettel az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatára, különösen a C-230/81(6) ügyben, a C-345/95(7) ügyben, valamint a C-237/11 és C-238/11 egyesített ügyekben(8) hozott ítéletére,
– tekintettel az „Egy székhely” kampány által benyújtott, több mint egymillió uniós polgár által támogatott 630/2006. sz. petícióra,
– tekintettel a 2012. október 23-i plenáris ülésen történt szavazásra, amelynek során a képviselők többsége (78%-a) felszólította a tagállamokat, hogy vizsgálják felül a Parlament strasbourgi hivatalos székhelyéről vallott véleményüket;
– tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (3) bekezdésére, 29., 41., 48., 74a. és 201. cikkére, valamint 202. cikkének (4) bekezdésére;
– tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A7-0350/2013),
A. mivel az EUMSZ 341. cikke kimondja, hogy az Unió intézményeinek székhelyeit a tagállamok kormányai közös megegyezéssel határozzák meg;
B. mivel a tagállamok döntése a Szerződésekhez csatolt 6. jegyzőkönyvben szerepel, amely megállapítja, hogy a Bizottság, a Tanács – amely áprilisban, júniusban és októberben Luxembourgban tartja üléseit –, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága székhelye Brüsszel, az Európai Unió Bírósága, a Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank székhelye Luxembourg, az Európai Központi Bank székhelye Frankfurt, és az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) székhelye Hága;
C. mivel a tagállamok e székhelyekkel kapcsolatos döntése átfogó megállapodás eredményeképpen született, amely figyelembe veszi az Európai Unió és intézményei történeti fejlődését, valamint a többes földrajzi elhelyezkedés szempontjait;
D. mivel az Európai Parlament sajátos és egyedülálló szerepet tölt be mint az egyetlen, közvetlenül az európai polgárok által választott és nekik felelősséggel tartozó intézmény, továbbá mivel az összes többi uniós intézményhez képest a Parlament szerepe ment át létrehozása óta a legnagyobb változásokon, ez a jelentés elsősorban a Parlament székhelyével és munkarendjével foglalkozik;
E. mivel az EUMSZ 341. cikke és a Szerződésekhez csatolt 6. jegyzőkönyv úgy rendelkezik, hogy a Parlament székhelye 12 havi plenáris ülés tekintetében – beleértve a költségvetéssel foglalkozó ülést – Strasbourg, míg a kiegészítő plenáris ülések helyszíne Brüsszel, bizottságai Brüsszelben ülnek össze, főtitkársága és annak egységei pedig Luxembourgban működnek;
F. mivel az EUSZ 10. és 14. cikke megállapítja, hogy az EU képviseleti demokrácia, amelyben az európai polgárok közvetlen képviseletét uniós szinten a Parlament látja el, amely a Tanáccsal egyenlő jogú jogalkotó;
G. mivel a Parlament az EUMSZ 232. cikke alapján elfogadhatja saját eljárási szabályzatát, amely alapján meghatározhatja plenáris üléseinek hosszát, a szerződéseknek és a Bíróság esetjogának megfelelően;
H. mivel a Bíróság kinyilvánította, hogy a székhely elhelyezése nem hátráltathatja a Parlament jó működését; mivel azt is megállapította, hogy ugyan a több munkahelyszín megléte hátrányokkal és költségekkel jár, ám a székhely vagy a munkahelyszínek bármiféle módosítása a Szerződés megváltoztatását, azaz a tagállamok egyetértését igényli;
I. mivel a Parlament teljes egészében átalakulva egy 78 kiküldött képviselő alkotta testületből – amely főleg gyakorlati okokból helyiségeit megosztotta a strasbourgi Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésével – teljes és közvetlenül választott, jelenleg 766 tagú Parlamentté vált, amely mára a Tanáccsal azonos státuszú jogalkotóvá lépett elő;
J. mivel jogalkotói képességének növekedése az együttdöntési (ma már rendes jogalkotási) eljárások számának növekedésében mutatkozik meg: számuk az 1993 és 1999 közötti időszakban 165 volt, 2004–2009-ben 454, a jelenlegi ciklusban pedig ennél is nagyobb;
K. mivel a Parlament változó szerepét mutatja az is, hogy 2009 és 2013 között az intézményközi értekezletek száma 150%-kal (16 000-ről körülbelül 40 000-re) nőtt, továbbá az, hogy folyamatosan tartanak a Bizottság, a Tanács és az egyes tagállamok közötti – immár a jogalkotási folyamat részét képező – tárgyalások és háromoldalú egyeztetések, amelyek következtében igen lényegesen (az 1999–2004 közötti 28%-ról 2004–2009-ben 72%-ra) megnőtt az első olvasat során elért megállapodások száma;
L. mivel a parlamenti naptár (az 1992. évi edinburghi csúcstalálkozón megállapított) szerkezete a Maastrichti, az Amszterdami, a Nizzai és a Lisszaboni Szerződést megelőző időszakból származik;
M. mivel a Tanács és az Európai Tanács működésének zöme Brüsszelben zajlik, és kivétel nélkül itt tartják az Európai Tanács találkozóit (ezekre régebben mindig a soros elnökséget betöltő országban került sor);
N. mivel a társjogalkotói testületek hivatalos székhelyei közötti földrajzi távolság (435 km) folytán a Parlament elszigetelődik nem csak a Tanácstól és a Bizottságtól, hanem más érdekelt felektől – így a nem kormányzati és civil társadalmi szervezetektől, a tagállami képviseletektől és a világ egyik legnépesebb nemzetközi újságírói közösségétől – is;
O. mivel a Parlament többes földrajzi elhelyezkedéséből adódó járulékos költségek a becslések szerint évi 156 millió és 204 millió euró közötti összegre tehetők(9), ami egyenértékű a Parlament éves költségvetésének kb. 10%-ával, továbbá jelentős a környezeti hatás is, mivel a három munkahelyszín közötti ingázással járó CO2-kibocsátás becslések szerint 11 000(10) és 19 000 tonna(11) között mozog;
P. mivel a Parlament jelenlegi munkarendje további költségekkel és az egyéb uniós intézményekbe, különösen a Bizottságba és a Tanácsba, a tagállami képviseletekre, az újságírókkal és a civil társadalom képviselőivel való találkozókra való utazásokkal is együtt jár;
Q. mivel a Parlament hivatali személyzete által teljesített valamennyi kiküldetés 78%-a (átlagosan havi 3172 alkalom) a földrajzi elkülönülés közvetlen következménye; mivel a Parlament strasbourgi épületeinek kihasználtsága jelenleg csupán 42 nap/év (az idő 89%-ában üresen állnak), ám fűtésükről, személyzetükről és karbantartásukról egész évben gondoskodni kell;
R. mivel a Parlament többes földrajzi elhelyezkedéséből adódó kiadások területén jelentős potenciális megtakarítások érhetők el, különösen a jelenlegi gazdasági környezetben;
S. mivel a Parlament ismételten – attól kezdve, hogy 1958-ban javasolta, hogy a Tanács és a Bizottság közelében nyerjen elhelyezést – számos jelentésben, nyilatkozatban és kijelentésben kifejezte a gyakorlati szempontból megfelelőbb és hatékonyabb munkakörnyezet iránti igényét;
T. mivel az EU polgárai – beleértve azt a több mint egymillió polgárt, akik támogatták az egyetlen székhelyt követelő petíciót – többször hangot adtak a jelenlegi helyzettel szembeni elégedetlenségüknek;
U. mivel a parlamentek belső szervezeti autonómiájára vonatkozó rendelkezések a parlamentarizmus kiemelkedő jelentőségű kérdései közé tartoznak;
V. mivel az e jelentésben tárgyalt kérdések mellett egyéb fontos – a Parlament státuszával és az Európai Unió intézményrendszerén belüli szerepével közvetlenül összefüggő – kérdésekre sem sikerült eddig meggyőző válaszokat találni; mivel e megoldandó kérdések közé sorolandók a választójogra, a parlament körüli demonstrációs tilalomra, a mentelmi jogra, valamint a képviselői státuszra vonatkozó kérdések; mivel ezek megoldását vagy egy általános döntési jogkör értelmében a Parlament szervezeti autonómiájának keretébe, vagy legalább is az együttdöntésen alapuló rendes jogalkotási eljárás keretébe kell utalni;
1. úgy véli, hogy el kell ismerni az Európai Parlament mint az európai polgárok közvetlen képviseletét ellátó egyetlen testület azon előjogát, hogy rendelkezzék saját munkakörnyezetével kapcsolatban, beleértve az annak eldöntéséhez való jogot is, hogy hol és mikor ülésezzen;
2. egyetért azzal az elvvel, hogy az Európai Parlament eredményesebb és költséghatékonyabb lenne, illetve a környezetvédelmi szempontokat is jobban tiszteletben tartaná, ha egy helyen működne; megjegyzi továbbá, hogy a Brüsszel és Strasbourg közötti havi rendszerességű migráció folytatása a legtöbb uniós állampolgár szemében olyan szimbolikus negatív üggyé vált, amely árt az Európai Unió hírnevének, különösen egy olyan időszakban, amikor a pénzügyi válság súlyos és fájdalmas költségvetési megszorításokhoz vezetett a tagállamokban;
3. úgy véli, hogy az Európai Parlament teljességgel jogszerűen nyithat vitát azon jogáról, hogy rendelkezzék saját munkakörnyezetével kapcsolatban, beleértve az annak eldöntéséhez való jogot is, hogy hol és mikor ülésezzen;
4. ezért kötelezi magát, hogy az EUSZ 48. cikke alapján kezdeményezi a Szerződés rendes felülvizsgálatát az EUMSZ 341. cikke és a 6. jegyzőkönyv annak lehetővé tételéhez szükséges megváltoztatására irányuló javaslat benyújtása útján, hogy a Parlament határozhasson székhelyéről és belső szervezetéről;
5. úgy határoz, hogy a többi uniós intézmény székhelyével kapcsolatban nem tesz ajánlásokat;
6. hangsúlyozza, hogy ki kell számolni, milyen pénzügyi és gazdasági hatásai vannak a Parlament székhelyében vagy munkahelyszíneiben történő változásnak, és olyan megfelelő kompenzációt kell találni, amellyel biztosítható a Parlament meglévő épületeinek további használata;
7. tudatában van annak, hogy a Parlament saját munkakörnyezetére vonatkozó jövőbeli határozatainak elégséges időt kell biztosítaniuk a vitához és az átgondoláshoz, valamint a rendezett átmenethez;
8. felkéri a Számvevőszéket vagy hasonló független szervezetet, hogy készítsen átfogó elemzést arról, hogy az uniós költségvetés számára milyen potenciális megtakarítást jelentene az, ha a Parlament egyetlen helyszínen végezné a munkáját; kéri, hogy az elemzés a költségvetési szempontokat és a járulékos költségeket, így például a kieső munkaidővel és a nagyobb hatékonysággal összefüggésben elérhető megtakarításokat is foglalja magában;
9. felhívja az Elnökséget, hogy bízza meg az Eurobarométert vagy egy hasonló szakmai szinten álló véleménykutató szervezetet, hogy 2014. január 1-ig készítsen felmérést arról, hogy hogyan vélekednek az Unió polgárai a Parlament több munkahelyszínének fenntartásáról, különös tekintettel ennek pénzügyi, környezeti és hatékonysági vetületeire;
10. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Tanácsnak, valamint a tagállamok állam- és kormányfőinek és parlamentjeinek.
Az Európai Parlament főtitkárának 2002. évi jelentése az utolsó elérhető, átfogó költségbecslés. Az évi 169–204 millió eurós becslést, amelyet az Elnökség és a Költségvetési Bizottság közös munkacsoportjának a Parlament 2012. évi költségvetéséről készített jelentése megerősített, úgy számolták ki, hogy a 148 millió euró értékű költségbecslést megnövelték a strasbourgi épületek 28,3 millió eurónyi évi amortizációs költségével, amelyet az említett épületek megvásárlásából adódóan kell figyelembe venni. A 2013. augusztus 30-án a Parlament 2013. február 6-i, a 2014. évre szóló költségvetési eljárásra vonatkozó iránymutatásokról szóló állásfoglalásának (10) bekezdésében megfogalmazott kérésre adott válaszában a főtitkár a strasbourgi székhely járulékos költségeit 103 millió euróra becsüli, aminek eredményeképpen – a közös munkacsoport 2012. évi jelentésében szereplő amortizációs, illetve a kihasználatlan területtel kapcsolatos költségeket is magában foglaló – végösszeg 156 millió eurót tesz ki.
„Az Európai Parlament három munkahelyszíne – a többes földrajzi elhelyezkedéséből fakadó környezeti és regionális hatások”, az Európai Parlament főtitkárának 2013. augusztus 30-i feljegyzése, válaszul a Parlament 2013. február 6-i, a 2014. évre szóló költségvetési eljárásra vonatkozó iránymutatásokról szóló állásfoglalásának (10) bekezdésében megfogalmazott kérésre.
„European Parliament two-seat operation: Environmental costs, transport & energy” („Az Európai Parlament két székhely között: Környezeti költségek, közlekedés és energia”), az Eco-Logica Ltd. összefoglalója a Verts/ALE képviselőcsoport számára, 2007. november.