Az Európai Parlament,

–  tekintettel a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (a CLT irányelv)(1)

–  tekintettel a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás európai jövőjéről szóló 2013. március 27-i bizottsági közleményre (COM(2013)0180),

–  tekintettel a Bizottság „Az éghajlat- és energiapolitika 2030-ra szóló kerete” című, 2013. március 27-i zöld könyvére (COM(2013)0169),

–  tekintettel az Európai Unió 2008. decemberi éghajlat-változási és energiaügyi csomagjára,

–  tekintettel az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemtervéről szóló, 2012. március 15-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A7-0430/2013),

A.  mivel a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CLT) ígéretes technológia, amely nem kizárt, hogy az egyetlen olyan eszköz, amely alkalmas az ipari forrásokból származó szén-dioxid-kibocsátások jelentős mértékű csökkentésére, és amelyben megvan a lehetőség a fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművekből származó szén-dioxid-kibocsátás jelentős mértékű csökkentésére, amely ugyanakkor beruházásokat és pari méretű demonstrációt tesz szükségessé az innováció, a biztonságos költségcsökkentés előmozdítása és környezetvédelmi biztonságosságának megerősítése érdekében;

B.  mivel a Nemzetközi Energia Ügynökség azt jelzi előre, hogy 2030-ra a fosszilis tüzelőanyagok továbbra is a világ energiaforrás-összetételének 75%-át fogják adni, azt állítja, hogy a szén-dioxid-kibocsátás 2050-re előírt csökkentésének megközelítőleg 20%-át szén-dioxid-leválasztással és -tárolással lehet teljesíteni, valamint hogy ha nem kerül sor a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás alkalmazására, a villamos energia terén 40%-os többletberuházásra lesz szükség ahhoz, hogy a hőmérséklet globális emelkedése ne haladja meg a 2 fokot;

C.  mivel a CLT az egyetlen olyan technológia, amely képes jelentősen csökkenteni a legfontosabb iparágakból – többek között az acél-, cement-, vegy- és olajfinomító-iparból – származó szén-dioxid-kibocsátásokat, és a biomassza villamosenergia-termelésben való alkalmazásával együtt lehetőséget kínál a szén-dioxid-kibocsátás nettó csökkentésére;

D.  mivel a fosszilis tüzelőanyagok jelenlegi és az előrejelzések szerinti jövőbeni felhasználási szintje alapján a CLT alkalmazása kulcsfontosságúnak bizonyul a globális hőmérséklet 2°C alatt tartásával kapcsolatos cél eléréséhez;

E.  mivel a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás fejlesztését a megújuló energiaforrások fejlesztését kiegészítő stratégiának kell tekinteni az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás során;

F.  mivel 2007-ben az uniós kormányfők célkitűzése az volt, hogy 2015-re akár 12 szén-dioxid-leválasztást és -tárolást alkalmazó demonstrációs erőművel rendelkezzenek, azonban ezek pénzügyi életképessége a szén-dioxid magas árától függött, így ezeket a terveket egyelőre nem lehet megvalósítani;

G.  mivel e technológia fejlesztése nem ösztönözheti a fosszilis tüzelőanyagokat felhasználó erőművek arányának növelését;

H.  mivel az Európai Unió veszít a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás terén betöltött technológiai vezető szerepéből – egyetlen projekt esetében veszik fontolóra a NER300 finanszírozást, és az EEGP projekteket lezárták vagy felfüggesztették –, jelenleg nem áll hatékony politika a rendelkezésére, hogy előmozdítsa a szén-dioxid-leválasztással és -tárolással kapcsolatos vezérprojektek fejlesztését;

I.  mivel bármilyen projekt kereskedelmi méretű kidolgozása előtt teljes körű és egyértelmű tájékoztatást kell nyújtani a nyilvánosság számára a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás előnyeiről és a lehetséges veszélyekről;

A célkitűzések fokozása

1.  elismeri, hogy a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CLT) bevezetése lehetőséget kínál arra, hogy az Európai Unió teljesítse 2050-ig az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó célkitűzéseit a lehető legalacsonyabb költségek mellett, továbbá hogy különösen fontos szerepe van a nagy szén-dioxid-kibocsátású iparágak CO2-mentesítésében; úgy véli, hogy hozzájárulhat az energiaellátás változatosságához és biztonságához, a foglalkoztatási lehetőségek egyidejű megtartása és létrehozása mellett; hangsúlyozza, hogy a legmegfelelőbb és a gazdaságilag legelőnyösebb megoldások azonosítása érdekében sürgősen szükség van a teljes CLT-láncot lefedő vezérprojektek sorára, és felszólítja a Bizottságot, hogy tűzzön ki az ennek megvalósításához vezető célokat; értékeli, hogy tekintettel a jelentős mértékű szükséges beruházásra az EU ETS mellett szükség van egyéb eszközökre a CLT kutatásának és műszakilag biztonságos alkalmazásának előmozdításához;

2.  úgy véli, hogy bár a CLT részleges megoldást kínálhat az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos célok teljesítésére, jobb lenne, ha a tagállamok a CLT alkalmazása nélkül is teljesíteni tudnák e célokat;

3.  felszólítja a Bizottságot, hogy ne csak a szénből és gázból történő energiatermeléssel összefüggésben ösztönözze a CLT bevezetését, hanem egy sor iparágban, például a vegyiparban, a fém-, vas- és acélkohászat, a cementgyártás és a finomítóipar esetében is; kitart amellett, hogy a Bizottságnak foglalkoznia kell a CLT 2030-ra szóló éghajlat- és energiapolitikai keretben történő bevezetésének kérdésével, és be kell terjesztenie javaslatokat a CLT-vezérprojektek korai építésének támogatására;

4.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a bővülő gazdaságok fejlődési alternatívák, például alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású szén-dioxid-leválasztás és -tárolás irányába terelése érdekében hozzanak széles hatókörű intézkedéseket, amelyekkel ösztönzik a nemzetközi együttműködést és előmozdítják az éghajlatváltozás hatását mérséklő technológiák alkalmazását;

5.  véleménye szerint az acélipari cselekvési tervnek külön utalnia kellene a CLT vezérprojektek ágazaton belüli kialakításának szükségességére;

A tagállamok vezető szerepe

6.  elismeri, hogy a CLT csak a tagállamok és magánberuházók támogatásával vezethető be, és az előbbieknek abszolút és szuverén joguk alkalmazásának ösztönzése vagy elkerülése; megállapítja, hogy míg bizonyos tagállamok azt jelezték, hogy nem céljuk a CLT alkalmazása kibocsátáscsökkentési stratégiájukban, mindennek nem szabad eltántorítania azon tagállamok kezdeményezéseit, amelyek úgy vélik, hogy a technológia hatékony szerepet játszhat az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságba való átmenetükben;

7.  emlékezteti a Bizottságot, hogy a Parlament szorgalmazta azt a jogszabályt, mely megköveteli, hogy minden tagállam dolgozzon ki egy 2050-ig szóló dekarbonizációs stratégiát; javasolja ezen nemzeti ütemtervek ötéves időközönkénti frissítését; elvárja, hogy az ütemtervek ismertessék, az illetékes tagállamok bevezetik-e a CLT-t, illetve hogyan teszik ezt;

8.  felkéri a Bizottságot, hogy javasolja annak előírását, hogy a tagállamok az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 2015. évi konferenciája előtt készítsenek és tegyenek közzé az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra vonatkozó nemzeti ütemterveket;

9.  hangsúlyozza, hogy magas szén-dioxid-árak hiányában a CLT alkalmazását támogató tagállamok kulcsfontosságú szerepet játszanak a jövedelembeáramlás átláthatóságának és olyan más pénzügyi támogatás biztosításában, amely szükséges lehet a vezérprojektek építéséhez és működtetéséhez, egyúttal azon szereplők számára, akik az elsőként lépők magas költségeivel szembesülnek, lehetővé kell tenniük befektetésük megtérülését; megjegyzi, hogy szükség lehet megfelelő szabályozó intézkedésekre, ha a CLT-t kereskedelmi alapon kívánják bevezetni; elismeri, hogy teljesíteni kell a környezetvédelmi biztonsági előírásokat;

Uniós szabályozás és finanszírozás

10.  felszólítja a Bizottságot, fontolja meg egy uniós ipari innovációs befektetési alap létrehozását, amely támogatná az innovatív éghajlatbarát technológiák – például a CLT-vezérprojektek, más alacsony szén-dioxid-kibocsátású innovatív technológiák, az energiaigényes iparágakból és folyamataikból keletkező szén-dioxid-kibocsátások csökkentését szolgáló intézkedések – kidolgozását; úgy véli, hogy mindezt az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréből származó egységek értékesítéséből lehetne finanszírozni; hangsúlyozza, hogy mindez nem vezethet az uniós költségvetést terhelő újabb követeléshez; elismeri, hogy egy ilyen alap felhasználási paramétereinek meghatározásakor figyelembe kell venni a NER300 finanszírozási mechanizmus korlátaiból és rugalmatlanságából nyert tapasztalatokat;

11.  meggyőződése, hogy a CLT-re vonatkozó valamennyi politikát és stratégiát kizárólag olyan szilárd bizonyítékok alapján lehet meghatározni, amelyek kimutatják azok kedvező hatását a környezetre, az európai ipar stabilitására, az Európai Unió területén lévő munkahelyekre, valamint a lakossági és ipari célú, elviselhető energiaárakra;

12.  úgy véli, hogy a CLT hosszú távú támogatását lényegében megfelelő CO2-árjelzéssel kell megoldani, véleménye szerint a Bizottságnak elő kell segítenie a lehetséges megoldásokról szóló vitát azáltal, hogy elvégzi azon rendszerek elemzését, amelyek előírják olyan CLT-tanúsítványok megvásárlását, amelyek bizonyítják, hogy tárolás vagy kezelés révén megelőzik a forgalmazott fosszilis tüzelőanyagokban lévő szén-dioxid mennyiségével arányos mértékű szén-dioxid kibocsátását;

13.  kéri, hogy a Bizottság készítsen iránymutatásokat a tagállamok számára az általuk annak érdekében alkalmazható különböző pénzügyi és egyéb mechanizmusokról, hogy támogassák és ösztönözzék a CLT-fejlesztéseket, és hozzáférjenek az uniós költségvetésben lévő támogatási alapokhoz;

14.  tudomásul veszi az Európai Beruházási Bank határozatát, amely megtiltja az 550g CO2/kWh kibocsátást meghaladó szénerőművek építésére nyújtott kölcsönt; hangsúlyozza, hogy a CLT fejlesztésére nyújtott pénzügyi támogatás hiányában elengedhetetlen lesz a szigorú kibocsátási előírások bevezetése;

15.  javasolja a Bizottság számára annak áttekintését, hogy miként használható fel az Unió Szén- és Acélipari Kutatási Alapja ezen iparágakban a CLT kereskedelmi hasznosítás előtti demonstrációjának támogatására;

16.  értékeli, hogy a norvég kormány ösztönzi az Unión belüli CLT projekteket, és kifejezi azon kívánságát, hogy a következő programozási időszak megtárgyalásakor kérjék a CLT vezérprojektek finanszírozás útján való támogatását;

17.  felhívja a Bizottságot, hogy mérje fel a spanyolországi „Ciuden” CLT kísérleti projekt elfogadásának és kialakításának előnyeit, amely projekt a leválasztási technológiák és a szárazföldi szén-dioxid-tárolás európai próbalétesítményeként mintegy 100 millió EUR összegű finanszírozási támogatásban részesült uniós forrásokból;

Szállítás és tárolási helyek

18.  elismeri, hogy jelentős pénzügyi megtakarításokat lehet elérni azáltal, hogy létrehozzák a közös csővezetéket használó ipari létesítmények CLT klasztereit vagy más szén-dioxid-szállítási rendszereket; rámutat arra, hogy általában nem várható el az erőművek üzemeltetőitől, hogy figyelembe vegyék az egyéb létesítmények által támasztott jövőbeli követelményeket, valamint hogy a főbb beruházásokat, például az esetlegesen több forrásból származó szén-dioxidot szállító fővezetékeket a köz- és magánszféra közötti partnerségek által kell fejleszteni; hangsúlyozza, hogy a CLT alkalmazására törekvő tagállamok közvetlen szerepet játszanak a CLT-vel kapcsolatos szállítás biztosításában, és a tárolási infrastruktúra hozzáférhetőségének meghatározásában;

19.  szorgalmazza az Egyesült Államokkal és Kanadával a szorosabb, a szaktudás és a legjobb gyakorlatok cseréjének formájában megvalósuló együttműködést, figyelemmel a tiszta energiáról szóló kétoldalú kanadai–amerikai párbeszéd keretében a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás területén végzett tevékenységekre;

20.  kitart amellett, hogy az új alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákra úgy kell tekinteni, hogy azok egymást kiegészítik, nem pedig úgy, hogy egymással versenyeznek; hangsúlyozza, hogy mind a megújuló energiaforrásoknak, mind a CLT-nek megvan a szerepe a jövőbeli enrgiaszerkezetben, és az utóbbi nem mehet a megújuló energiaforrások fejlesztésére irányuló kötelező uniós cél megvalósulásának rovására; olyan intézkedésekre irányuló javaslatoknak a 2030-as éghajlat-változási és energiaügyi keretrendszerben való benyújtására szólít fel, amelyek mindkét technológia alkalmazását támogatják;

21.  megállapítja, hogy Európai geológiai adottságai miatt bőségesen rendelkezik a szén-dioxid nagy mennyiségben történő tartós megkötésére alkalmas potenciális helyszínekkel, nem utolsósorban a Fekete-tenger alatt, távol az emberek lakta területektől; támogatja az uniós intézkedéseket és finanszírozást, amelynek célja, hogy létrehozzák a tárolóhely jellegére vonatkozó általános meghatározást, azonosítsák Európa-szerte az alkalmas tárolóhelyeket, fejlesszenek ki kísérleti projekteket, valamint a támogató tagállamok területén készítsék elő a helyeket kereskedelmi méretű tárolóhellyé;

22.  felszólítja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a lehetséges szén-dioxid-tárolóhelyek európai atlaszának előállítását;

23.  elismeri, hogy a Londoni Jegyzőkönyv 6. cikkét úgy módosították, hogy többé nem akadályozza a szén-dioxid lekötés érdekében történő határokon átnyúló szállítását; ugyanakkor megállapítja, hogy e módosítás ratifikálása évekig tarthat; felszólítja a Bizottságot, ismertesse, hogy a jegyzőkönyv ratifikálása előtt milyen körülmények között engedélyezi a szén-dioxid határokon átnyúló szállítását;

Tárolási felelősségek

24.  felhívja a figyelmet néhány potenciális CLT-fejlesztő aggodalmára, amely szerint a szén-dioxid tagállamok által jóváhagyott helyszíneken történő geológiai tárolásával kapcsolatban megszámlálhatatlanul sok és túlzó követelményt és felelősséget rónak rájuk; ismételten felhívja ugyanakkor a figyelmet a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló irányelvben (CLT-irányelvben) a szén-dioxid tárolására vonatkozóan kialakított felelősségi rendszerre és a tárolási engedélyek birtokosaira háruló kötelezettségekre;

25.  teljes mértékben elfogadja, hogy a szén-dioxidnak a tárolóhelyről bármilyen véletlenszerű kibocsátását meg kell előzni, és meg kell védeni a projekt környezeti integritását a CLT-irányelv 1. cikkében foglaltaknak megfelelően; felszólítja a Bizottságot, hogy adjon iránymutatást arról, hogy mennyire kell részletesen előre meghatározni a megfelelőségi rendelkezéseket a lehetséges üzemeltetők és az érintett tagállamok illetékes hatósági között zajló tárgyalásokon;

26.  rámutat arra, hogy a CLT irányelv nagy szabadságot nyújt a tagállamoknak a CLT-üzemeltetők által bemutatandó pénzügyi biztosíték valamint azon időszak meghatározását illetően, amely megelőzi a bezárt tárolóhellyel kapcsolatos felelősség illetékes hatóságnak történő átruházását; rámutat arra, hogy azon tagállamoknak, amelyek a CLT fejlesztését elő kívánják segíteni, sokkal nagyobb vállalkozói szerepet és a kötelezettségekből az eddiginél jóval nagyobb részt kell vállalniuk;

27.  felhívja a Bizottságot, hogy ezek tisztázása érdekében vizsgálja felül a CLT irányelvet kísérő iránymutatását;

28.  utal arra, hogy a CLT-irányelv azon követelménye, miszerint a CO2-szivárgás esetén az üzemeltetők kötelessége a kibocsátási egységek átadása, nem veszi figyelembe az előírt költséges kárfelszámolási erőfeszítéseket; attól tart, hogy ez a kötelezettség újabb akadályt gördít a CLT fejlesztése elé; felszólítja a Bizottságot, hogy a CLT-irányelv értékelése során javasolja annak felülvizsgálatát;

Leválasztásra és tárolásra kész állapot

29.  kitart amellett, hogy elfogadhatatlan olyan erőművekbe vagy ipari létesítményekbe beruházni, amelyek valószínűsíthetően nagy mennyiségű szén-dioxidot bocsátanak ki, tekintet nélkül a kibocsátott mennyiség jövőbeli csökkentésének módjára;

30.  kiemeli, hogy az Eurobarométer felmérése szerint az európai lakosság nagy része továbbra sem ismeri a szén-dioxid-leválasztást és -tárolást, viszont akik tájékozottak, azok nagyobb valószínűséggel támogatják azt; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy nyújtsanak jobb tájékoztatást a szén-dioxid-leválasztással és -tárolással kapcsolatos tudatosság növelésének fokozása érdekében, és úgy véli, hogy a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás szélesebb körű megértése alapvető fontosságú a nyilvános elfogadottság és ezáltal a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás megvalósítása szempontjából;

31.  megállapítja, hogy a tagállamok különböző módon értékelhetik a CLT irányelv azon rendelkezéseit, amelyek előírják a leválasztás, a szállítás és a tárolókapacitás felmérését az erőművek működési engedélyének kiadását megelőzően;

32.  kéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot arra, hogy a CLT technológia alkalmazása mellett döntő tagállamokban minden új, fosszilis tüzelőanyaggal működő erőmű és a jóváhagyott méretűnél nagyobb, magas kibocsátású ipari létesítmény építése lehetséges feltételeként megfelelő előkészületeket kelljen tenni a CLT vagy a szén-dioxid-kibocsátást jelentős mértékben csökkentő más intézkedés megvalósítása érdekében, kivéve a villamosenergia-idény csúcsának kiegyenlítésére szolgáló létesítmények esetén, illetve ha a tagállam a jogszabályi előírásnak eleget téve közzétette ütemtervét, amelyben jelzi, hogy miként éri el a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó, 2050-ig teljesítendő célokat a CLT használata nélkül;

33.  felkéri a Bizottságot, hogy készítsen elemzést és nyújtson be jelentést a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás azon szintjéről, amelyet bizonyos kiemelt határidőkig, például 2030-ig be kell vezetni annak érdekében, hogy a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás jelentős mértékben hozzájáruljon a 2050-es kibocsátáscsökkentési célokhoz;

Szén-dioxid-leválasztás és -felhasználás

34.  üdvözli azokat a különböző kezdeményezéseket, amelyek oly módon hasznosítják a CO2‑t, hogy a légkörbe jutó teljes kibocsátás csökken, továbbá úgy, hogy alternatív termékeket, például fenntartható közlekedési üzemanyagokat állítanak elő; haladéktalanul felszólítja a Bizottságot, hogy mérje fel annak a lehetőségét, hogyan lehetne a szén-dioxidot az uniós olaj- és gázkitermelés megkönnyítésére használni biztonságos körülmények között;

o
o   o

35.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és Bizottságnak.

(1) HL L 140., 2009.6.5., 114. o. (2) HL C 251. E, 2013.8.31., 75. o.