Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2013/2127(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0465/2013

Előterjesztett szövegek :

A7-0465/2013

Viták :

PV 13/01/2014 - 24
CRE 13/01/2014 - 24

Szavazatok :

PV 14/01/2014 - 5.13
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2014)0013

Elfogadott szövegek
PDF 238kWORD 87k
2014. január 14., Kedd - Strasbourg
A munkavállalók pénzügyi részesedése a vállalatok bevételeiből
P7_TA(2014)0013A7-0465/2013

Az Európai Parlament 2014. január 14-i állásfoglalása a vállalatok bevételeiből való munkavállalói részesedésről (2013/2127(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 3. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel a Bizottság 2012. december 12-i, „Cselekvési terv: Európai társasági jog és vállalatirányítás – a részvényesek nagyobb szerepvállalását és a fenntartható vállalatokat szolgáló modern jogi keret” (COM(2012)0740) című közleményére,

–  tekintettel a munkavállalók pénzügyi részvétele előmozdításának keretéről (COM(2002)0364) szóló 2002. július 5-i bizottsági közleményre és a Parlament 2003. június 5-i, arról szóló állásfoglalására(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) 2010. október 21-i, „A munkavállalók pénzügyi részvétele Európában” című véleményére(2),

–  tekintettel a Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottsága kérésére készült és 2012 szeptemberében közzétett, „A munkavállalók részesedése a vállalatok bevételeiből” című tanulmányra(3),

–  tekintettel „A nyereségből és a vállalati eredményekből való munkavállalói részesedéssel kapcsolatos teljesítményértékelés az Európai Unió tagállamaiban és a tagjelölt országokban” című PEPPER IV. jelentésre, amelyet a Berlini Szabadegyetem 2009 októberében tett közzé,

–  tekintettel „A nyereségből és a vállalati eredményekből való munkavállalói részesedés támogatása az Európai Unió új tagállamaiban és tagjelölt országaiban” című PEPPER III. jelentésre, amelyet a Berlini Szabadegyetem 2006 júniusában tett közzé,

–  tekintettel a Bizottság 1997. január 8-i, „A nyereségből és a vállalati eredményekből való munkavállalói részesedés (többek között tőkerészesedés) támogatása” című PEPPER II. jelentésére (COM(1996)0697),

–  tekintettel „A nyereségből és a vállalati eredményekből való munkavállalói részesedés támogatása” című PEPPER I. jelentésre, amelyet a Bizottság és az Európai Egyetemi Intézet 1991 márciusában tett közzé,

–  tekintettel a Bizottság a munkavállalói tőkerészesedés és részvétel támogatásáról végzett kísérleti projektjére(4),

–  tekintettel a független szakértők transznacionális vállalatokban való munkavállalói pénzügyi részvétel növekedésének transznacionális akadályaival foglalkozó magas szintű csoportjának 2003. december 18-i jelentésére,

–  tekintettel „A második egységes piaci intézkedéscsomag – Együtt egy újfajta növekedésért” című, 2012. október 3-i bizottsági közleményre (COM(2012)0573),

–  tekintettel „A Közösség növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni programjának végrehajtásáról: Vállalkozások átadása – folyamatosság és megújulás” című, 2006. március 14-i bizottsági közleményre (COM(2006)0117);

–  tekintettel a munkavállalók tájékoztatásáról és a velük folytatott konzultációról, a szerkezetátalakítás előrejelzéséről és kezeléséről szóló 2013. január 15-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A7-0465/2013),

A.  mivel a munkavállalói pénzügyi részvételi programok a kialkudott alapvető javadalmazási struktúrákon túl közvetlen pénzügyi előnyöket is kínálnak a következőkön keresztül:

   tulajdonjog megosztása, ami a munkavállalók számára jogot biztosít ahhoz, hogy részesülhessenek a vállalat sikereivel járó előnyökből, és osztozzanak a stratégiai döntések felelősségében és kockázataiban,
   nyereségészesedés akár készpénz, akár részvények vagy előnyök formájában, amely jutalmazhatja a sikert vagy a rendkívüli teljesítményt, kiegészítheti a munkavállalók jövedelmét és fokozhatja vásárlóerejüket, ami közvetlen átgyűrűző hatással jár a helyi gazdaságra nézve;

B.  mivel válság esetében a munkavállalóknak kettős kockázattal kell szembenézniük: egyfelől munkahelyük és jövedelmük elvesztése, másfelől a vállalatukba befektetett tőkéjük elvesztésének kockázata fenyegeti őket;

C.  mivel a vállalatok a következő három főbb munkavállalói pénzügyi részvételi modell közül választhatnak: nyereségrészesedés (készpénzben, elhalasztva vagy részvényalapon), egyéni munkavállalói tőkerészesedés (dolgozói részvények vagy részvényopciók) és a munkavállalói részvénytulajdonosi programok (ESOP-ok); mivel a munkavállalói pénzügyi részvétel részvények vagy készpénz formájában valósulhat meg;

D.  mivel a munkavállalói pénzügyi részvétel legmegfelelőbb formája gyakran a vállalat méretétől és helyzetétől függ, különösen pedig attól, hogy jegyzett vagy nem jegyzett vállalatról van-e szó;

E.  mivel a munkavállalói pénzügyi részvétel – különösen ESOP-ok vagy résztulajdonlás formájában – „lengéscsillapítóként” működhet annak lehetővé tétele révén, hogy a bónuszokat és más fizetéskiegészítéseket vagy jutalmakat harmadik feleknél alapokban elhelyezve kezeljék, a befektetési kockázatot a vállalat fő részvényesei között megosztva és biztosítva, hogy a munkavállalók védett részvényekből álló portfólióval rendelkezzenek;

F.  mivel a munkavállalók vállalatukban való pénzügyi részvétele a munkavállalók számára számos potenciális kockázattal jár; mivel a pénzügyi részvételt nem szabad felhasználni sem a munkaügyi jogszabályoknak való megfelelés elkerülésére, sem a munkavállalók szerzett szociális és munkajogait csorbító eszközként, sem pedig a munkaerőpiac rugalmasságának növelését célzó nyomás gyakorlására;

G.  mivel amennyiben a munkavállalók a vállalat tulajdonosaitól elsőbbségi jogot kapnak a részvények kivásárlására, és így átvehetik a nehézségekkel küzdő vállalatokat, megpróbálhatják biztosítani saját munkahelyeiket, és ez az eljárás csökkentheti a foglalkoztatás folytonosságával kapcsolatos bizonytalanságot, ha lehetőség van más vállalatok általi kivásárlásra; mivel a munkavállalói tőkerészesedés megoldást jelenthet a vállalat utódlási problémáira is, mivel a vállalatokat gyakran olyankor zárják be vagy adják el esetleges szanálás vagy bezárás céljából, amikor az utódlás nem lehetséges; mivel ez az eljárás különösen a kkv-k és a mikrovállalkozások számára lehet hasznos a fenntartható üzleti tevékenységek folytatásának biztosítása céljából; mivel ezeket az előnyöket kizárólag a munkavállalói részvétellel együtt lehet biztosítani;

H.  mivel az ESOP a nem jegyzett vállalatok esetében a munkavállalók általi kivásárlás egyik hatékony modellje, amelynek során a részvényeket egy közvetítő szervezet szerzi meg a munkavállalók nevében; mivel a munkavállalókra nem hárul többletkockázat, hiszen a vásárlást a munkavállalók bérén kívüli nyereségrészesedésből vagy a nyereségrészesedésből visszafizetendő kölcsönből finanszírozzák;

I.  mivel a spanyol sociedades laborales koncepciója a bevált gyakorlatok egyik példája a mikrovállalkozásokra vonatkozó munkavállalói pénzügyi részvételi programok tekintetében; mivel e program a munkanélküliek számára is lehetővé teszi, hogy egy új társaság alapítása vagy egy meglévő feltőkésítése érdekében munkanélküli ellátásukat döntésük szerint egy összegben vegyék fel;

J.  mivel a munkavállalói pénzügyi részvétel csökkenti a rövidlátó vezetői stratégiai döntéshozatalt, elősegíti a fenntarthatóságot és a hosszú távú gondolkodást, valamint fokozhatja a munkavállalók hosszú távú kötelezettségvállalás és a termelési folyamat innovatív megoldásainak keresése iránti érdeklődését; mivel a munkavállalói pénzügyi részvétel ezért stabilitást, fejlődést és növekedést hozhat, miközben csökkentheti a munkahelyek elvesztésével járó túlbővítés kockázatát; úgy véli, hogy ezek a hatások tovább erősíthetők a munkavállalói részvétel stabil és működőképes intézményei révén;

K.  mivel a pénzügyi részvételi programok ösztönzik a képzésbe való beruházást, hiszen a képzés növeli annak valószínűségét, hogy a vállalatok a képzett munkavállalókat hosszú távon megtarthatják;

L.  mivel a vállalatok bevételeiből való munkavállalói részesedés – és adott esetben a munkavállalók ehhez kapcsolódó részvétele a döntéshozatalban – hozzájárulhat a munkavállalók munkahelyükkel kapcsolatos elégedettségének, általános teljesítményének és motivációjának javításához; mivel mindez egyúttal ösztönözheti a munkavállalók tulajdonosi hozzáállását és vállalatuk ügyeinek jobb megértését, valamint növelheti a munkavállalók és a munkaadók kölcsönös megbecsülését;

M.  mivel a tulajdonosi hozzáállás és felelősségérzet kialakítására való ösztönzés hatására a munkavállalókban erősödik az érzet, hogy nagyobb mértékben vehetnek részt a vállalat működésében, és nő annak valószínűsége, hogy a munkáltatók bevonják őket, megértik aggodalmaikat, terveiket és ötleteiket;

N.  mivel a munkavállalói pénzügyi részvételi formák kialakítása hozzájárulhat a termelékenység fellendítéséhez, javíthatja a teljesítményt, elősegítheti a munkavállalók és a részvényesek érdekeinek összeegyeztetését, valamint a kulcsfontosságú személyzet odavonzását és megtartását;

O.  mivel a vezetésben szavazati joggal vagy más formában megvalósuló munkavállalói részvétel javíthatja a vezetést és az információáramlást és segítséget nyújthat abban, hogy a munkavállalók nehézségek esetén jobban megértsék a társaság helyzetét, jó teljesítés estén pedig könnyebben hozzáférhessenek a jutalmakhoz;

P.  mivel azok a munkavállalói pénzügyi részvételi modellek, amelyek közvetítő szervezetet alkalmaznak, a kollektív képviseletet lehetővé téve e szervezet gyakorolhatja a munkavállalók nevében a szavazati jogot vagy az irányítás egyéb formáit;

Q.  mivel a szerkezetátalakítás során a munkavállalói pénzügyi részvételi programok jelentős szerepet tölthetnek be a munkavállalók tájékoztatási, konzultációs és döntéshozatali eljárásokba való bővebb bevonásában;

R.  mivel a munkavállalói pénzügyi részvételt a nemzeti adózási szabályok befolyásolják, és mivel nem helyénvaló egy uniós szinten egységes, mindenkire egyaránt alkalmazható munkavállalói pénzügyi részvételi modell kidolgozása; mivel a munkavállalói pénzügyi részvételről körültekintő döntést kell hoznia az adott vállalatnak és munkavállalóinak, megfelelően figyelembe véve a tágabb nemzeti és ágazati környezetet; mivel az alapvető iránymutatások hozzájárulhatnának a közbizalom eléréséhez és a munkavállalói pénzügyi részvétel céljainak megvalósulásához;

S.  mivel a munkavállalói pénzügyi részvétel nem feltétlenül megfelelő minden vállalat vagy munkavállaló esetében, és ezért egy ilyen program bevezetése előtt igen körültekintő vizsgálatot kell folytatni;

A munkavállalói pénzügyi részvétel elterjedésének akadályai az Európai Unióban

1.  felhívja a tagállamokat azon transznacionális akadályok átgondolására, amelyekkel egyaránt szembesülnek azok a vállalatok, amelyek több tagállamban munkavállalói részvételi programokat kínálnak munkavállalóiknak, illetve azok a munkavállalók, akiknek a kettős adóztatás a szabad mozgáshoz való jogát sértheti;

2.  rámutat a tagállamok között a pénzügyi részesedésből származó bevétel kötelező társadalombiztosítási járulékai tekintetében fennálló különbségekre;

3.  hangsúlyozza, hogy bizonyos esetekben indokolt lehet a meglévő pénzügyi részvételi programok, illetve a vonatkozó nemzeti jogszabályok fokozatos közelítése annak érdekében, hogy a munkaadók a jövőben valamennyi olyan államban azonos vagy hasonló formában kínálhassák a programokat, amelyekben munkavállalókkal rendelkeznek;

4.  kitart amellett, hogy a létező pénzügyi részvételi programokkal kapcsolatos információhiányon javíthatna a velük kapcsolatos, összehasonlításra alkalmas információk mennyiségének nemzetközi szintű növelése, amely egyaránt csökkentené a nagyobb vállalatok és a kkv-k költségeit is, lehetővé téve ezáltal számukra, hogy saját igényeiknek megfelelő munkavállalói részvételi programokat kínáljanak;

5.  rámutat, hogy hiányoznak a munkavállalói pénzügyi részvételi programok fejlődésének kedvező nemzeti jogalkotási intézkedések; ezzel kapcsolatban megjegyzi az EU-15 (6) és EU-23(7) országai ilyen programokban való részvételi szintjének eltéréseit; elismeri a munkavállalói pénzügyi részvételi programoknak kedvező nemzeti szintű jogalkotási intézkedések bevezetése és az ilyen programokban részt vevő munkavállalók száma közötti kapcsolatot;(8)

Adóügyi kérdések,

6.  hangsúlyozza, hogy nagyobb átláthatóságra van szükség a nemzeti munkavállalói tőkerészesedési programokban és különösen a tényleges adótehernek az EU 28 tagállamában való kiszámításában, a kettős adóztatás és a hátrányos megkülönböztetés megakadályozása érdekében;

7.  megjegyzi, hogy a munkavállalói tőkerészesedés európai modelljének nem szabad sértenie a nemzeti adózási szabályokat;

8.  felszólítja a tagállamokat, hogy a munkavállalói tőkerészesedési programok előmozdítása során nyújtsanak adókedvezményeket a legjobb gyakorlatra vonatkozó elvek alapján;

9.  rámutat, hogy a pontosan célzott adókedvezmények több tagállamban növelhetik a munkavállalói pénzügyi tőkerészesedést, és akár a gazdasági növekedéshez is hozzájárulhatnak;

10.  ezért úgy véli, hogy a Bizottságnak a munkavállalói pénzügyi részesedés adóztatásáról szóló iránymutatásokat kell készítenie;

Ajánlások

11.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyenek fontolóra megfelelő intézkedéseket a vállalatok arra való bátorítására, hogy önkéntesen alakítsanak ki és vezessenek be a munkavállalók számára megkülönböztetés nélkül nyitva álló munkavállalói pénzügyi részvételi programokat, figyelembe véve a kkv-k és a mikrovállalkozások sajátos helyzetét; felhívja a tagállamokat, hogy e tekintetben gyorsítsák fel a bevált gyakorlatok egymás közötti megosztását;

12.  úgy véli, hogy a munkavállalók pénzügyi részesedése megvalósulhat a munkavállalónak adott bónusz formájában is, tőkerészesedés vagy egyedi kötvények révén, az adott pénzügyi terméktől és a szóban forgó vállalat formájától függően;

13.  úgy véli, hogy a munkavállalók vállalati jövedelemből való pénzügyi részesedése valamennyi formájának hosszú távon fenntarthatónak kell lennie, és – különösen a kkv-k esetében – az önkéntes részesedés, a munkavállalók közötti egyenlőség és a kellő gondosság elvein kell alapulnia; hangsúlyozza, hogy bár az EU elismeri, hogy a munkavállalói pénzügyi részesedési programok hasznosak, ez a terület nem tartozik az Unió hatáskörébe;

14.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlatokkal összhangban vonják be jobban a szociális partnereket, a munkavállalói részvételi szervezeteket és az érdekelt feleket a döntéshozók, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői közötti párbeszédbe, tiszteletben tartva a szociális partnerek kollektív tárgyalásokra vonatkozó autonómiáját, biztosítva, hogy a munkavállalói pénzügyi részvételi programok vállalkozások általi végrehajtásának megkönnyítését célzó szakpolitikák kialakítása során figyelembe lehessen venni a már bevált gyakorlatokat;

15.  érdeklődéssel várja a kísérleti projekt eredményeit, nevezetesen a munkavállalói pénzügyi részvétel virtuális központjának, valamint a CETREPS effektívadókulcs-kalkulátor kialakítását; kéri a Bizottságot, hogy e kísérleti projekt eredményei alapján szolgáljon ötletekkel a tagállamok számára a részvételi mechanizmusokkal kapcsolatban;

16.  érdeklődéssel tekint egy lehetséges opcionális „29. rendszer” elé, amely az EU területén minden munkáltató számára nyitott, és egyúttal a tagállamok adó- és munkajogi hatásköreit is tiszteletben tartó egységes jogi szabályozási keret lehet, az alábbiak vonatkozásában:

   a) az egyes vállalattípusokra és -méretekre vonatkozó bevált gyakorlatokból kifejlesztett modellek csomagja;
   b) piaci alapú megközelítés, amelyben csak azok a vállalatok használnák az egységes rendszert, amelyek azt hasznosnak találják;
   c) megengedi a tagállamok jogi kultúrájának eltéréseit annyiban, hogy a nemzeti rendszerek párhuzamosan továbbra is működhetnek;
   d) az átláthatóság és az információkhoz való hozzáférés javítása a különböző tagállamokban való egységes alkalmazás megkönnyítése érdekében;
   e) szükség szerint nemzeti és/vagy uniós szintű alkalmazhatóság, amely nem korlátozódna a határokon átnyúló vállalatokra, figyelembe véve az adóügyi kérdéseket és a munkavállalókra háruló pénzügyi kockázatot is;(9)

17.  úgy véli, hogy a „29. rendszerre” vonatkozó hatásvizsgálat segítene azon lehetőségek értékelésében, miként lehetne egyenlő feltételeket teremteni és elkerülni a vállalkozások nemzetközivé válásának megakadályozását;

18.  rámutat, hogy a munkavállalói tőkerészesedés elősegíti az olyannyira szükséges társadalmi kohéziót, és fontos kiegészítője a fenntartható vállalatirányításnak; hangsúlyozza azonban, hogy óvatosan kell eljárni a tőkerészesedési programok előmozdítása során, hogy a béreket ne váltsák fel a nyereségrészesedési programok;

19.  ezért felkéri a Bizottságot és az érintett érdekelt feleket, hogy továbbra is támogassák az „építőelem-modell” betartását;

20.  ösztönzi a Bizottságot, hogy készítsen független hatásvizsgálatot a munkavállalói pénzügyi részvétel e „29. rendszeréről”, és érdeklődéssel várja, hogy a Bizottság erre vonatkozóan tájékoztatást adjon az általa készítendő időközi jelentésben;

21.  felhívja a Bizottságot, hogy a független hatásvizsgálat közzététele után és a munkavállalói tőkerészesedéssel foglalkozó szervezetekkel, a tagállamokkal és adott esetben a szociális partnerekkel együttműködve vegye fontolóra a sikeres munkavállalói pénzügyi részvételi programok alapelveire vonatkozó iránymutatások kidolgozását, amelyek magában foglalják a következő elemeket:

   a) célkitűzés-vezéreltség: a vállalatoknak meg kell határozniuk a munkavállalói pénzügyi részvételi program célkitűzéseit a számukra leginkább megfelelő modell kiválasztása és a kívánt eredmény lehető legjobb eséllyel történő elérése érdekében; a munkavállalói pénzügyi részvételi programokról bevezetésük előtt konzultációt kell folytatni a munkavállalókkal vagy képviselőkkel; a munkavállalói pénzügyi részvételi programokra vonatkozó megállapodások a kollektív megállapodásokat nem sérthetik;
   b) rugalmas működés és önkéntesség: a munkavállalói pénzügyi részvétel eltérő módon működik a különböző ágazatokban, a különböző méretű és típusú vállalkozásoknál és a különböző tagállamokban; ezért a munkavállalói pénzügyi részvételi program kialakítására és bevezetésére vonatkozó döntést vállalati szinten kell meghozni a meglévő nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban, és figyelembe véve a vállalat pénzügyi helyzetét;
   c) a szerződéses javadalmazást kiegészítő jelleg: a munkavállalói pénzügyi részvételi modellek bármelyikének kiegészítést kell jelenteni a munkavállaló alapjavadalmazásához és szerződéses jogaihoz képest, és nem léphet e jogok helyébe;
   d) önkéntesség a munkavállalók számára: a munkavállalói pénzügyi részvétel egy olyan eszköz, amely lehetőséget kínál a munkavállalónak arra, hogy részesüljön a munkáltatójával való szorosabb pénzügyi kapcsolat előnyeiből; végső soron az egyes munkavállaló számára szabadon választhatónak kell lennie, hogy belép-e a programba vagy sem, e lehetőségnek ugyanakkor a valódi integráció elérése érdekében egy vállalat minden munkavállalója számára egységesen, megkülönböztetés nélkül elérhetőnek kell lennie, a részmunkaidős munkavállalókat is ideértve;
   e) a szociális partnerekkel történő egyeztetés: amennyiben a nemzeti gyakorlat és hagyományok szerint a szociális partnerek bevonása vállalati szinten történik, a munkavállalói pénzügyi részvételi programokat a megfelelő szociális partnerekkel is meg kell vitatni helyi vállalati vagy összvállalati szinten, hogy az adott vállalat és munkavállalói sajátos feltételeihez és körülményeihez lehessen azokat igazítani; e programok nem lehetnek diszkriminatívak a valamely szakszervezethez tartozó munkavállalókkal szemben, és nem alkalmazhatnak semmilyen más, az EUMSZ 10. cikkében felsorolt megkülönböztetést sem;
   f) egyértelmű tájékoztatás: a munkavállalók számára egyértelmű tájékoztatást kell nyújtani arról, milyen kockázatokkal és milyen jogokkal jár, ha a munkavállalói pénzügyi részvételi programba való belépést választják, a jogosultság megszerzéséhez szükséges időszakot is ideértve: a munkavállalónak az ilyen munkavállalói pénzügyi részvételi programhoz való csatlakozására vonatkozó döntését tájékozottan kell meghoznia, annak teljes ismeretében, hogy a csatlakozással milyen jogokat szerez, milyen kötelezettségei keletkeznek, milyen kockázatokat vállal és milyen adózási hatások érintik, és hogy milyen feltételekkel léphet ki a vállalattól vagy a programból;
   g) részvétel az irányításban: a munkaadó a rendszertől függően felkérheti a munkavállaló(ka)t, hogy közvetlenül vegyen(ek) részt a vállalatirányításban; ez esetben a jogokat és kötelezettségeket egyértelműen és közösen kell meghatározni;
   h) amennyiben a közösen választott modell a tulajdonjog megosztása, a kollektív – például tröszt formájában megvalósuló – részvénytulajdonlást kell előnyben részesíteni; e modellen belül a részvényeket úgy osztanák ki, hogy a meglévő bérkülönbségek ne növekedjenek;
   i) elengedhetetlen, hogy a munkavállalói részvételt biztosítás védje a vállalat fizetésképtelenségével szemben;
   j) a munkavállalói pénzügyi részvételi programokról való megállapodás esetén a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatást mindenkor figyelembe kell venni;
   k) átláthatóság: az érintett vállalat gazdasági helyzetére és a kapcsolódó kockázatokra vonatkozó információknak mindenkor az érintett munkavállalók rendelkezésére kell állniuk;

22.  megjegyzi, hogy – amint azt a pénzügyi válság előtt már jelezték – a munkavállalók túlzottan kockázatos magatartását ösztönző javadalmazási politikák akadályozhatják a hitelintézetek, a befektetési alapok és a pénzügyi ágazat egyéb vállalkozásainak eredményes és hatékony irányítását;

23.  arra ösztönzi a szociális partnereket, hogy továbbra is működjenek együtt a munkavállalói pénzügyi részvételre irányuló új lehetőségek és innovációs eredmények kialakítása érdekében a megfelelő szinteken;

24.  úgy véli, hogy a pénzügyi részesedés abból a célból való előmozdítása érdekében, hogy létrehozzanak egy új társasági finanszírozási formát, és lehetővé tegyék a munkavállalók számára, hogy jobban kötődjenek az őket alkalmazó vállalathoz, lehetővé kell tenni a munkaadók számára, hogy a munkavállalók részére felajánlhassák a részvénytőke vagy a külön kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) jegyzésének lehetőségét; úgy véli, hogy a tőkejegyzésnek – az egyénileg vagy csoportosan fellépő – munkavállalók és a vállalat számára önkéntes jellegűnek kell lennie;

25.  elismeri, hogy a vállalatutódlást, a kiegészítő finanszírozást, a munkatársak megtartását és a kis- és középvállalkozások egyéb jellemző problémáit munkavállalói tőkerészesedési programok révén enyhíteni lehet; úgy véli, hogy a kis- és mikrovállalkozások munkavállalói tőkerészesedési programjait a munkanélküliek visszaállítása érdekében össze lehet kapcsolni egyéb munkaerő-piaci intézkedésekkel – például a munkanélküli ellátással – is.

26.  megjegyzi, hogy hiányzik a lehetséges munkavállalói tőkerészesedési programokkal kapcsolatos tájékoztatás és oktatás, különösen a kkv-k körében; felszólítja e tekintetben a Bizottságot és a tagállamokat, hogy jobban szervezzék meg a tájékoztató kampányokat, és ösztönözzék a legjobb gyakorlatok rendszereinek határokon átnyúló hordozhatóságát a tagállamok között;

27.  szorgalmazza, hogy a tagállamok a szociális partnerekkel, a munkavállalói tőkerészesedéssel foglalkozó szervezetekkel és a Bizottsággal együttműködve használják fel a már meglévő egységes, egyablakos a munkáltatók és a munkavállalók számára egyaránt hozzáférhető információs portálokat – vagy pedig fejlesszenek ki újakat – annak érdekében, hogy felvilágosítást nyújtsanak a munkavállalói pénzügyi részvételi programok előnyeiről és kockázatairól, a rendelkezésre álló ösztönzőkről és a meglévő különböző modellekről, azzal a céllal, hogy a munkavállalók tájékozott döntéseket hozhassanak a munkavállalói pénzügyi részvételi programok tekintetében, és megtalálják legmegfelelőbb megállapodási lehetőséget vállalati szinten, jobban felmérhessék a számukra elérhető választási lehetőségeket és a munkavállalói pénzügyi részvételi programba való belépéssel járó kihívásokat; javasolja, hogy ezeket az egységes információs portálokat a nemzeti szinten meglévő szervekhez vagy hatóságokhoz kell kapcsolni, vagy azokba kell integrálni;

o
o   o

28.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 68. E, 2004.3.18., 429. o.
(2) HL C 51., 2011.2.17., 1. o.
(3) IP/A/EMPL/ST/2011-02 – PE 475.098.
(4) MARKT/2013/019/F 2013/S 077-128533.
(5) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0005.
(6) Az Unióhoz 1995 előtt csatlakozott tagállamok.
(7) Az Unióhoz 1995 után csatlakozott tagállamok.
(8) „Employee financial participation in companies’ proceeds” [A munkavállalók pénzügyi részesedése a vállalatok bevételeiből] (PE 475.098), 36. o.
(9) „Employee financial participation in companies’ proceeds” [A munkavállalók pénzügyi részesedése a vállalatok bevételeiből] (PE 475.098), 16. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat