Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni ellenálló képesség érdekében géntechnológiával módosított kukoricakészítménynek (Zea mays L., 1507 vonal) a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti termesztés céljából történő forgalomba hozataláról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2013)0758),

–  tekintettel a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni ellenálló képesség érdekében géntechnológiával módosított kukoricakészítménynek (Zea mays L., 1507 vonal) a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti termesztés céljából történő forgalomba hozataláról szóló bizottsági határozattervezetre (D003697/01), amelyet 2009. február 25-én bocsátottak szavazásra a 2001/18/EK irányelv 30. cikkében említett bizottságban,

–  tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2001. március 12-i 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1) és különösen annak 18. cikke (1) bekezdésének első albekezdésére,

–  tekintettel az 1507-es jelzésű kukoricáról 2009. február 25-én a 2001/18/EK irányelv 30. cikkében említett bizottságban lezajlott szavazásra, amely során a bizottság nem nyilvánított véleményt,

–  tekintettel az 1507-es jelzésű kukoricáról szóló, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó testülete által 2005 és 2012 novembere között kiadott hat tudományos szakvéleményére,

–  tekintettel az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek a glufoszinát hatóanyag jóváhagyási feltételei tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. április 22-i 365/2013/EU bizottsági végrehajtási rendeletre(2),

–  tekintettel a Környezetvédelmi Tanács által 2008. december 4-én a géntechnológiával módosított szervezetekről elfogadott következtetésekre,

–  tekintettel a 2001/18/EK irányelvnek a tagállamoknak a területükön történő GMO-termesztés korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében történő módosításáról szóló 2011/.../EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából 2011. július 5-én első olvasatban elfogadott álláspontjára(3),

–  tekintettel az Eurobarométer élelmiszerekkel összefüggő kockázatokról szóló 354. számú különjelentésére(4),

–  tekintettel az Európai Unió Törvényszéke (hetedik tanács) 2013. szeptember 26-án hozott, az 1507-es jelzésű kukoricának a környezetbe történő szándékos kibocsátásara irányuló kérelemről szóló ítéletére(5) (T-164/10 sz. ügy),

–  tekintettel a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 1999. június 28-i 1999/468/EC tanácsi határozat(6) 5. cikke (5) bekezdésére, valamint 8. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 88. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

A.  mivel a 2001/18/EK irányelv 18. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló határozatoknak ugyanazokat az információkat kell tartalmazniuk, mint a 19. cikk (3) bekezdésében meghatározottaknak;

B.  mivel a 2001/18/EK irányelv 19. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy a 18. cikkben említett írásos hozzájárulás minden esetben kifejezetten meghatározza többek között az adott ökoszisztémák/környezetek és/vagy földrajzi területek védelmére vonatkozó feltételeket;

C.  mivel a Bizottság javaslatában nem található ilyen meghatározás;

D.  mivel az állandó bizottság által az engedélyezésről szóló bizottsági javaslatról 2009. február 25-én tartott szavazáson nem született vélemény; mivel csak hat tagállam szavazott a javaslat mellett, míg 12 tagállam ellenezte, hét pedig tartózkodott;

E.  mivel az EFSA ajánlásai alapján, valamint az engedélyezés feltételeinek teljesítése érdekében a Bizottság jelentősen módosította a javaslatot, például a címkézési szabályok, a nyomon követés és a rovarrezisztenciával kapcsolatos kezelési tervben meghatározott gyakorlatok tekintetében;

F.  mivel az állandó bizottságban 2009. február 25-én megszavazott változat módosításai közé tartozik többek között, hogy kitörölték az 1507-es jelzésű kukorica glufozináttal szembeni ellenálló képességére tett utalásokat, illetve hogy beillesztették azt az előírást, hogy kötelezően tájékoztatni kell a szereplőket arról, hogy a terméket nem szabad „a glufozináttal szemben nem ellenálló kukoricával kapcsolatos hagyományos gyakorlattól eltérő módon glufozináttartalmú gyomirtó szerekkel kezelni”;

G.  mivel a módosított javaslatról nem folytattak vitát a tagállami szakértőkkel, és azt nem szavazták meg az állandó bizottságon belül, hanem közvetlenül a Miniszterek Tanácsa elé terjesztették;

H.  mivel az Európai Unió Törvényszékének 2013. szeptember 26-i, a Pioneer Hi-Bred International-nek az 1507-es jelzésű kukorica környezetbe történő szándékos kibocsátására irányuló kérelméről szóló ítélete nem akadályozza meg a Bizottságot abban, hogy az 1999/468/EK tanácsi határozat 8. cikkének (1) bekezdése szerint az Európai Parlament állásfoglalása nyomán felülvizsgálja álláspontját és új javaslatot terjesszen az állandó bizottság elé, amelyben az 1507-es jelzésű kukorica engedélyezésének elutasítását ajánlja;

Az EFSA kockázatértékelése

I.  mivel az állandó bizottságban tartott szavazást követően az EFSA a Bizottság kérésére három tudományos véleményt ismertetett, amelyekkel naprakésszé tette előző kockázatértékeléseit és a kockázatkezelésre vonatkozó ajánlásait;

J.  mivel 2012. februári véleményében az EFSA kifejezetten nem értett egyet a kérelmező azon következtetésével, hogy a kérelmező által idézett tanulmány megfelelő bizonyítékot tartalmazott arra, hogy az 1507-es jelzésű kukorica elhanyagolható mértékben veszélyezteti a nem célzott lepidopterákat az Unió területén, hanem rámutatott arra, hogy a különösen érzékeny nem célzott lepkékre és molyokra veszélyes lehet az 1507-es jelzésű kukorica pollenjének való kitettség(7);

K.  mivel az 1507-es jelzésű kukorica által termelt Bt-méreganyag, a Cry1F, különbözik a rendes Bt-méreganyagoktól, és bizonyítottan más hatást gyakorol a nem célzott lepidoterákra; mivel a Cry1F fehérjével kapcsolatban csak kevés tanulmány készült, annak vízben élő fajokra és talajban található élőlényekre kifejtett hatásairól pedig egy sem; mivel az EFSA állítása szerint az 1507-es jelzésű kukorica pollenjében található Cry1F fehérje mennyisége mintegy 350-szer nagyobb a MON 810-es jelzésű kukorica pollenjének vonatkozásában kifejezett Cry1Ab fehérjetartalomnál(8);

L.  mivel a Pioneer a Bizottság kérését követően nem volt hajlandó felülvizsgálni az engedélyezésre vonatkozó kérelmét és további dokumentumokat benyújtani a nyomon követés és a nem célzott szervezetekre jelentett kockázatot csökkentő intézkedések tekintetében;

M.  mivel az EFSA elismeri, hogy kockázatelemzésében nem vette figyelembe az 1507-es jelzésű kukorica egy másik sajátosságához, nevezetesen a glufozinát-ammónium gyomirtó szerrel szembeni ellenálló képességéhez(9) kapcsolódó lehetséges veszélyeket, habár ez a tulajdonság a glufozinát megnövekedett használatát eredményezheti;

A glufozinát

N.  mivel az EFSA-nak a környezeti hatásvizsgálat részeként értékelnie kell „a közvetett hatásokat, például a rovarirtó szerek használatátˮ, és fel kell mérnie „a biológiai sokféleségre és a nem-célzott szervezetekre gyakorolt valamennyi hatást, amelyet a gyomirtószer-rezisztens, géntechnológiával módosított egyes növények gyakorolhatnak a mezőgazdasági gyakorlatok megváltoztatása (például a megváltozott gyomirtóhasználat) révénˮ(10);

O.  mivel a glufozinát a reprodukciót károsító anyagnak minősül, így az 1107/2009/EK rendelet kizárási kritériumai hatálya alá esik; mivel a már engedélyezett anyagok tekintetében akkor kell alkalmazni a kizárási kritériumokat, amikor az engedélyezést meg kell újítani; mivel a glufozinátra vonatkozó engedély 2017-ben lejár(11); mivel ezért a glufozinát használatát 2017 végén elvileg be kell szüntetni;

P.  mivel az Unión kívüli országokban, például az Egyesült Államokban és Kanadában az 1507-es jelzésű kukoricát a termelő glufozináttal szemben ellenálló növényként hozta forgalomba, míg az uniós kérelemben a kérelmező azt állítja, hogy a glufozináttal szembeni ellenálló képességért felelős gént csak jelzőgénként alkalmazzák;

Q.  mivel nem világos, miként szándékozik a Bizottság érvényesíteni a glufozinát tekintetében hamarosan életbe lépő tilalmat úgy, hogy az anyag közben továbbra is hozzáférhető a piacon;

A GMO-kkal kapcsolatos általános helyzet az Unióban

R.  mivel 2010, vagyis az Amflora burgonya engedélyezése óta nem engedélyezték GMO termesztését az Unióban; mivel ezt az engedélyezést az Európai Unió Törvényszéke 2013. december 13-án semmisnek nyilvánította, és mivel az egyetlen másik engedélyezett növény a Monsanto MON 810 jelzésű kukoricája, amelynek vonatkozásában évek óta függőben van az engedély megújítása;

S.  mivel széles körben elfogadott – és a Környezetvédelmi Tanács fent említett 2008. december 4-i következtetései által is megerősített – tény, hogy GMO-termesztés hosszú távú hatásait, valamint a nem-célzott szervezetekre gyakorolt hatásokat eddig nem vették megfelelően figyelembe a kockázatértékelési kereten belül;

T.  mivel mind a Tanács(12), mind pedig a Parlament(13) elismeri, hogy szigorúbban kell értékelni a GMO-k hosszú távú hatásait, valamint független kutatást kell folytatni a GMO-k szándékos kibocsátásával vagy forgalomba hozatalával járó esetleges kockázatok tekintetében, ami magában foglalja, hogy hozzáférhetővé kell tenni a kapcsolódó anyagokat független kutatók számára;

U.  mivel a fogyasztók nagy többsége aggályosnak tartja a géntechnológiával módosított élelmiszereket, ahogyan azt többek között az Eurobarométer 2010-es, 354. számú különjelentése is mutatja; mivel a géntechnológiával módosított, 1507-es jelzésű kukorica nem jár előnyökkel a fogyasztók számára;

1.  ellenzi a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni ellenálló képesség érdekében géntechnológiával módosított kukoricakészítménynek (Zea mays L., 1507 vonal) a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti termesztés céljából történő forgalomba hozataláról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslat elfogadását;

2.  úgy véli, hogy a tanácsi határozatra irányuló javaslat meghaladja a 2001/18/EK irányelv által átruházott hatásköröket;

3.  felszólítja a Tanácsot, hogy utasítsa el a Bizottság javaslatát;

4.  felszólítja a Bizottságot, hogy ne javasolja semmilyen új GMO-változat engedélyezését, és ne újítson meg régi engedélyeket addig, amíg a kockázatértékelési módszereket jelentősen nem javítják;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 106., 2001.4.17., 1. o. (2) HL L 111., 2013.4.23., 27. o. (3) HL C 33. E, 2013.2.5., 350. o. (4) http://www.efsa.europa.eu/en/factsheet/docs/reporten.pdf (5) http://curia.europa.eu/juris/document/document_print.jsf?doclang=EN&text=&pageIndex=0&part=1&mode=lst&docid=142241&occ=first&dir=&cid=127901 (6) HL L 184., 1999.7.17., 23. o. (7) http://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/2429.htm (8) http://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/doc/2429.pdf (9) http://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/2429.htm (10) A Bizottságnak az EFSA-hoz címzett, a gyomirtó szerekkel szemben ellenálló növényekkel kapcsolatos környezeti hatásvizsgálatról szóló, 2008. szeptember 8-i levele. (11) http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2013:111:0027:0029:HU:PDF (12) A Környezetvédelmi Tanács 2008. december 4-i következtetései. (13) Lásd fent említett 2011. július 5-i álláspontját.