Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bangladesről szóló állásfoglalásaira, különösen a 2013. november 21-i állásfoglalására az emberi jogokról és a közelgő választásokról(1), 2013. május 23-i állásfoglalására a munkafeltételekről és az egészségügyi és biztonsági előírásokról a közelmúltban bekövetkezett bangladesi gyártüzeket és egy épület összeomlását követően(2), 2013. március 14-i állásfoglalására a bangladesi helyzetről(3), valamint 2013. január 17-i állásfoglalására a közelmúltbeli textilgyárbeli tűzesetek áldozatairól, különös tekintettel Bangladesre(4),

–  tekintettel Catherine Ashton főképviselőnek az Európai Unió nevében tett, a bangladesi törvényhozási választásokról szóló 2014. január 9-i nyilatkozatára és a bangladesi általános választások előkészítéséről szóló 2013. november 30-i nyilatkozatára,

–  tekintettel Catherine Ashton főképviselő szóvivőjének az EU bangladesi választási megfigyelő missziójáról szóló 2013. december 20-i nyilatkozatára,

–  tekintettel Navi Pillay-nak, az ENSZ emberi jogi főbiztosának „A Bangladest a szakadék szélére sodró katasztrófapolitika” című 2013. december 1-jei sajtóközleményére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 122. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel 2014. január 5-én Banglades az egykori és jelenlegi miniszterelnök Sheikh Hasina által vezetett ideiglenes kormány égisze alatt általános választásokat tartott, aki 2011-ben az alkotmány 15. módosításával felszámolta a semleges ügyvivő kormány hagyományos bangladesi rendszerét;

B.  mivel 2013 a jelentések szerint a független Banglades történetének legerőszakosabb éve volt, és különösen a választásokat megelőző időszakot, illetve a választás szakaszait széleskörű erőszak jellemezte, a főleg az ellenzék által szervezett blokádokkal, sztrájkokkal és a választók megfélemlítésével, melynek során 2013 eleje óta több mint 300 embert öltek meg, akik közül legalább 18-an a választás napján vesztették életüket, és amelynek következtében Banglades törékeny gazdasága megbénult;

C.  mivel a választásokat a BNP (Bangladesi Nemzeti Párt) vezette ellenzéki szövetség bojkottálta, amely ragaszkodott ahhoz, hogy pártsemleges ügyvivő kormány alakuljon, és ez a hatalmon lévő Awami Liga nagyrészt ellenállás nélküli győzelmét eredményezte, melynek során az a választókerületek több mint felében ellenszavazat nélkül nyert, alacsony választói részvétel mellett; mivel a jelentések szerint a választási bizottságnak az erőszakos cselekmények miatt több mint 300 szavazóhelyiségben fel kellett függesztenie a szavazást;

D.  mivel a két fő bangladesi párt körében hosszú időkre visszanyúló hagyomány a megalkuvást nem ismerő konfrontáció és a bizalmatlanság, amely veszélyeztetheti a Banglades által az elmúlt évtizedben elért, figyelemreméltó társadalmi és gazdasági fejlődést;

E.  mivel az Óscar Fernández-Taranco vezette ENSZ-misszió, amely közvetítőként próbált kompromisszumos megoldást elérni, 2013. október 5-én áttörés nélkül zárta le ötnapos látogatását;

F.  mivel Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára sajnálatának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a pártok nem állapodtak meg egymással a választások előtt, és valamennyi érdekelt felet felszólította egy olyan békés környezet biztosítására, „amelyben az emberek továbbra is szabadon gyakorolhatják a gyülekezéshez és véleménynyilvánításhoz való jogaikat”;

G.  mivel az EU-nak jó és régóta tartó kapcsolatai vannak Bangladessel, többek között a partnerségről és a fejlesztésről szóló együttműködési megállapodás révén; mivel azonban az Unió nem küldött választási megfigyelő missziót az országba, ugyanis a képviseleti választások feltételei az ellenzéki jelöltek hiánya miatt nem teljesültek;

H.  mivel a bangladesi választási bizottság a választásokat szabadnak, tisztességesnek és hitelesnek minősítette, és mivel az újraválasztott Sheikh Hasina miniszterelnök által vezetett új kormány felesküdött; mivel a szóban forgó választások rendkívül alacsony szavazói jelenlét mellett zajlottak, mely a kormány szerint 40, a Dakkában állomásozó diplomaták szerint 20%-os, az ellenzék képviselői szerint pedig még ennél is alacsonyabb volt;

I.  mivel az ellenzék vezetőjét, Khaleda Ziát korlátozták mozgásában, a BNP egyéb, prominens tagjait a közelmúltban letartóztattak, a párt számos támogatója pedig a jelentések szerint megtorlástól tartva illegalitásba vonult;

J.  mivel a BNP-féle ellenzék továbbra is együttműködik a Dzsamáat e-Iszlámival és a Hafezat-e-Iszlám szakadár csoporttal, amelyek az erőszakra való felbujtás elsődleges felelőseinek számítanak;

K.  mivel 2013. december 12-én Abdul Quader Mollát a Dzsamáat e-Iszlámi egyik prominens vezetőjét a bangladesi függetlenségi háború során elkövetett háborús bűnökért elítéltek közül elsőként kivégezték, és mivel a bangladesi nemzetközi büntetőtörvényszék (ICT) eljárása, melynek során a háborús bűnök elkövetésében bűnösnek talált hét vádlott közül hatot halálra ítéltek, rendkívül vitatott választási téma;

L.  mivel a választások alatt és után a jelentések szerint főként a Dzsamáat e-Iszlámi aktivistái, részben az ICT-perekhez kötődő okokból (a vád tanúi főleg hinduk) a sérülékeny kisebbségi csoportokhoz tartozó polgárok ezreit, különösen hindukat, megtámadták és őket otthonukból elüldözték;

M.  mivel legalább az egyik ICT-tanút, Mustafa Howladert, 2013. december 10-én, otthonában megölték;

1.  határozottan elítéli a 2014. januári választások előtt és azok során országszerte elkövetett gyilkosságokat és széleskörű erőszakot, különösen a vallási és kulturális kisebbségek és egyéb sérülékeny csoportok elleni támadásokat; súlyos aggodalmának ad hangot, amiért a sztrájkok és blokádok, valamint a két politikai tábor közötti konfrontáció megbénítja a bangladesiek mindennapjait;

2.  felszólítja a bangladesi kormányt, hogy haladéktalanul vessen véget a biztonsági erők által alkalmazott valamennyi erőszakos módszernek, köztük az éles lőszerrel történő, válogatás nélküli lövöldözéseknek és az őrizet alatti kínzásoknak, valamint hogy bocsássa szabadon az önkényes letartóztatás áldozatává vált ellenzéki politikusokat; sürgeti a közelmúltbeli, a választásokat megelőző és azt követő erőszakos halálesetek haladéktalan, független és átlátható kivizsgálását, valamint az elkövetők – köztük a biztonsági erők tagjai – bíróság elé állítását;

3.  kiemeli, hogy Banglades egy világi államon belüli, toleráns társadalom hírében áll, és felszólítja a bangladesi hatóságokat, hogy biztosítsanak fokozottabb védelmet a veszélynek kitett etnikai és vallási kisebbségek számára, valamint gondoskodjanak a közösségek közötti erőszakot szítók bíróság elé állításáról;

4.  komoly sajnálatát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a bangladesi parlament és a politikai pártok nem tudtak megegyezni egy mindenkire kiterjedő választási mechanizmusról, és felszólítja a kormányt és az ellenzéket, hogy Banglades legfőbb érdekeit előtérbe helyezve sürgősen találjanak olyan kompromisszumos megoldást, melynek révén a bangladesi emberek lehetőséget kapnak arra, hogy demokratikus választásukat reprezentatív módon tudják érvényre juttatni; úgy véli, hogy minden lehetőséget meg kell vizsgálni, köztük az előrehozott választásokét is, amennyiben valamennyi politikai párt hajlandó indulni és választást kínálni a szavazók számára;

5.  felszólítja az Uniót, hogy – amennyiben felkérik – minden rendelkezésre álló eszközzel segítse ezt a folyamatot, illetve teljes mértékben használja ki erőforrásait, különösen a demokrácia és az emberi jogok európai eszközét és a stabilitási eszközt; felszólítja továbbá Demokráciatámogatási Igazgatóságát, hogy tegye Bangladest a Parlamentáris Demokrácia Előmozdításával Foglalkozó Iroda tevékenységének középpontjába;

6.  úgy véli, hogy Banglades jövője érdekében a demokratikusnak tartott pártoknak létre kell hozniuk egymás kölcsönös tiszteletben tartásának kultúráját; sürgeti a BNP-t, hogy egyértelműen határolódjon el a Dzsamáat e-Iszlámitól és a Hafezat-e-Iszlámtól;

7.  hangsúlyozza, hogy a terrorcselekményekhez folyamodó pártokat be kell tiltani;

8.  tudomásul veszi, hogy az ICT – súlyos hiányosságai ellenére – jelentős szerepet játszik abban, hogy a bangladesi függetlenségi háború áldozatai és a háború által érintettek jogorvoslatban részesülhettek és lezárhatták a múltat

9.  ugyanakkor aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy Bangladesben az ICT által elítélt hat vádlotton kívül egyre több vádlottra szabnak ki halálos ítéletet, valamint különösen aggasztja a 2009-es véres lázadás miatt bíróság elé állított 152 katonára kiszabott halálos ítélet, illetve Abdul Quader Molla közelmúltbeli kivégzése; felszólítja a kormányt és a parlamentet, hogy töröljék el a halálbüntetést, és enyhítsék valamennyi halálos ítéletet; felhívja továbbá a hatóságokat, hogy sürgősen hozzanak létre hatékony mechanizmust az ICT által tárgyalt ügyek tanúinak védelmére;

10.  felhívja a kormányt, hogy vizsgálja felül az információs és kommunikációs technológiákról szóló törvényt és a terrorizmus elleni törvényt, melyeket a legutóbbi kormány megszigorított, és amelyek nevében a polgárok önkényes módon bűnözőkké nyilváníthatók;

11.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének/az Európai Bizottság alelnökének, az Európai Unió emberi jogokért felelős különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ főtitkárának, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának, valamint Banglades kormányának és parlamentjének.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0516. (2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0230. (3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0100. (4) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0027.