Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 174., 175., 176., 177., 178. és 191. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 37. cikkére,

–  tekintettel az EUMSZ (26.) jegyzőkönyvére,

–  tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a Kohéziós Alapról, és az 1084/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1300/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az 1083/2006/EK tanácsi rendeletnek az Európai Szociális Alapból egyes tagállamok számára biztosított pénzügyi allokációk tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. december 11-i 1298/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2013. december 17-i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK rendeletnek a csoportosulások létrehozásának és működésének egyértelművé tétele, egyszerűsítése és javítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. december 17-i 1302/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(7),

–  tekintettel a környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatásra(8),

–  tekintettel az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2013. július 22-i 734/2013/EU tanácsi rendeletre(9),

–  tekintettel az „Uniós iránymutatás az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak a széles sávú hálózatok mielőbbi kiépítésére való alkalmazásáról” című bizottsági közleményre(10),

–  tekintettel az „Intelligens hálózatok: az innovációtól a megvalósításig” című, 2011. április 12-i bizottsági közleményre (COM(2011)0202),

–  tekintettel a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(11),

–  tekintettel az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(12),

–  tekintettel az „Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve” című, 2011. március 8-i bizottsági közleményre (COM(2011)0112),

–  tekintettel „A belső energiapiac működőképessé tétele” című, 2012. november 15-i bizottsági közleményre (COM(2012)0663),

–  tekintettel a „Megújuló energia: az európai energiapiac egyik meghatározó tényezője” című, 2012. június 6-i bizottsági közleményre (COM(2012)0271),

–  tekintettel a Bizottság „Az éghajlat- és energiapolitika 2030-ra szóló kerete” című, 2013. március 27-i zöld könyvére (COM(2013)0169),

–  tekintettel a mikrotermelésről, azaz a kis léptékű elektromosáram- és hőtermelésről szóló, 2013. szeptember 12-i állásfoglalására(13),

–  tekintettel „Az uniós kohéziós politika és résztvevőinek szerepéről az új európai energiapolitika végrehajtásában” című, 2013. január 16-i állásfoglalására(14),

–  tekintettel a kohéziós politika energiahatékonysági intézkedéseinek végrehajtásáról és hatásáról szóló, 2013. szeptember 10-i állásfoglalására(15),

–  tekintettel a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (általános adatvédelmi rendelet) irányuló, 2013. január 25-i javaslatra (COM(2012)0011),

–  tekintettel a „Régiók 2020-ban – az EU régiói előtt álló jövőbeli kihívások értékelése” című, 2008. november 14-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2008)2868),

–  tekintettel az Európa 2020 stratégia keretei közötti intelligens növekedéshez hozzájáruló regionális politikáról szóló, 2010. október 6-i bizottsági közleményre (COM (2010)0553),

–  tekintettel a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, XXX-i .../.../EU bizottsági rendelettervezetet tartalmazó konzultációs anyagra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A7-0019/2014),

A.  mivel a hatékony energiafelhasználás és a decentralizált energiatermelés bevált gyakorlatainak számos példája – mint például Burgenland régió, a „MaReS – Macaronesia Research Strategy” és a „Green Islands” elnevezésű projekt, a hollandiai Energy Valley, a Regenerative Model Region Harz nevű németországi projekt, a csehországi Hostětín, a skóciai „Orkney Micro Renewables” című projekt, valamint CONCERTO elnevezésű bizottsági kezdeményezés keretében megvalósított városi és közösségi kísérleti projektek vagy a CO-POWER elnevezésű projekt – arra utal, hogy a helyi közösségek és a polgárok termeléshez hozzájáruló fogyasztókká válhatnak, akik a saját energiaszükségleteik kielégítésére termelnek, ugyanakkor eladják az energiát a hálózatnak, vagy az általuk termelt energia fel nem használt részét értékesítik a piacon, a nettó fogyasztás mérésének alkalmazásával pedig jóváírást kapnak a villamosenergia-többletért, és a többi szereplővel együtt virtuális erőműveket üzemeltetnek, az érintett szereplőknek a regionális intézkedések tervezésébe és végrehajtásába történő bevonásával maximalizálják az elért előnyöket, ösztönzik az aktív részvételt és információcserét, emellett az energiához kapcsolódó más ágazatok, például a közlekedés és a lakhatás bevonásával átfogó megközelítést alakítanak ki, valamint intelligens pénzügyi támogatási mechanizmusokat vesznek igénybe, és új munkahelyeket teremtenek;

B.  mivel a Parlament már elfogadott jelentéseket az Unió kohéziós politikájának és közreműködő feleinek az új európai energiapolitika végrehajtásában betöltött szerepéről, valamint a kohéziós politika keretében szorgalmazott energiahatékonysági intézkedések végrehajtásáról és hatásairól;

C.  mivel az intelligens energiarendszerek működése céljából gyűjtött személyes adatok fokozottan bizalmas adatok, hiszen ezekből vissza lehet következtetni a felhasználói magatartásra, és ezért biztosítani kell ezen adatok különleges védelmét;

Új lehetőségek a regionális gazdaság számára

1.  üdvözli az energiatermelés és -fogyasztás módját illetően a régiókban megfigyelhető paradigmaváltást, amelynek keretében az „alapterhelési logika” szerint működő, rugalmatlan hagyományos modell felől egy változatos forrásokat felhasználó, decentralizált és helyi termelés felé való elmozdulás tapasztalható, amely a megújuló forrásokból történő kis léptékű energiatermelés nagy részarányát rugalmas, és a változásokhoz igazodó kereslettel és elosztott tárolással egyesíti; a fenntartható fejlődés megőrzése és a jövőbeli kereslet kívánalmainak teljesítése érdekében elő kell mozdítani a decentralizált és helyi termelésen alapuló új energiatermelési és -fogyasztási modelleket; hangsúlyozza, hogy ehhez a paradigmaváltáshoz nélkülözhetetlen az intelligens hálózat, és hogy az intelligens hálózat megvalósítását – a régiók számára kínált előnyök és piaci lehetőségek maximalizálása, valamint a fenntarthatóság, a növekedés és az innováció megvalósítása érdekében – a regionális fejlesztésre irányuló ágazatközi és átfogó megközelítés kontextusába kell helyezni;

2.  rámutat, hogy a jelenlegi uniós keretrendszerben Európa számos régiójában folynak olyan projektek, amelyek egyrészt elősegítik a szinergiák kialakulását a kiválasztott területeken, másrészt ösztönzik a fenntartható energiafelhasználást és a megújuló energiaforrások kiaknázását, és ahol köz- és magánszférabeli partnerek közös erővel törekednek az energiaágazatban a regionális növekedési lehetőségek feltárására az európai strukturális és beruházási alapok forrásainak korai bevonása, a helyi, regionális, nemzeti és európai szintű célirányos partnerségek, illetve a helyi energiaforrások kinyerésére irányuló hatékony decentralizált végrehajtási stratégiák révén;

3.  hangsúlyozza az intelligens energiahálózatok számos előnyét az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a megújuló energiák és az elosztott villamosenergia-termelés részesedésének növelése, az ellátásbiztonság háztartások számára való biztosítása, valamint a közlekedésben az elektromosság hatékony felhasználásához szükséges feltételek megteremtése szempontjából, ezenkívül a fogyasztók számára azon lehetőség megadása tekintetében, hogy fogyasztásukat úgy alakítsák, hogy a legalacsonyabb árak előnyeit élvezzék, és egyúttal energiát takarítsanak meg, továbbá az energiahatékonyság javítása, a villamos energia megtakarítása, az energia csúcsidőszakon kívüli felhasználása révén a villamosenergia-hálózatba való költséges beruházások megtakarítása, az Unió technológiai innovációjának és fejlődésének fellendítése terén; hangsúlyozza a polgárok részvételének szükségességét minden szakaszban, beleértve a kétirányú adatáramlást biztosító fejlett mérési infrastruktúra alkalmazását, valamint az elosztórendszer-üzemeltetők és az intelligens hálózati technológiák szolgáltatói által tervezett tevékenységeket is; rámutat, hogy az intelligens hálózatok fejlesztése és használata jelentősen csökkenti az átvitel és az elosztás során az energiaveszteséget; kiemeli, hogy önjavító képességének köszönhetően az automatikus hálózati rekonfiguráció a feszültségkimaradások megelőzése vagy helyreállítása érdekében is alkalmazható; megjegyzi azonban, hogy számos régióban a nemzeti támogatási rendszer nem a megújuló technológiák magánháztartásokban történő alkalmazásának leghatékonyabb módját részesíti előnyben;

4.  ebben az összefüggésben felhívja a figyelmet arra, hogy a hátrányos helyzetű régiók – beleértve a legkülső és külső régiókat, illetve a szigeteket – esetében lehetőség van az energiahálózatot érintő földrajzi (vagy területi) módosításokra és az intelligens energiahálózatok támogatására, így e régiók energiafogyasztókból energiatermelőkké válhatnak, és az energiaellátás biztonságának, valamint az intelligens hálózatok alkalmazásának és üzemeltetésének szavatolásával egyidejűleg jelentős gazdasági és versenyelőnyökre tehetnek szert; megjegyzi, hogy az intelligens hálózatok alkalmazása és üzemeltetése lehetőségeket teremt e régiók számára a felmerülő energiaköltségek csökkentésére;

5.  rámutat, hogy a hálózati infrastruktúra, a hálózatkezelés és a piaci szabályok jelenleg a nukleáris és a fosszilis tüzelőanyagokkal működő erőművek igényeihez és lehetőségeihez igazodnak, és ezért azok versenyhátrányt jelentenek az új technológiák – így a megújuló energiaforrások – számára;

6.  felszólítja a tagállamokat, illetve a regionális és helyi hatóságokat, hogy az európai strukturális és beruházási alapok, többek között a magánberuházásokat ösztönző pénzügyi eszközök igénybevétele révén történő beruházásösztönzés alapos megfontolásával a lehető leghamarabb végezzenek a helyi intelligens hálózatokra irányuló beruházásokat, az adott régiók környezeti, gazdasági, társadalmi és területi szükségleteire és sajátosságaira is figyelemmel, mivel nincs olyan egységes megoldás, amely minden régió számára megfelel; rugalmas helyi és regionális szintű megközelítést sürget, amely csökkentené az energiatermelési, -tárolási és -hatékonysági intézkedések akár határokon átnyúló együttes alkalmazása, valamint a más ágazatokkal, például az információs és kommunikációs technológiák (ikt) ágazatával és a közlekedési ágazattal való együttműködés előtt álló akadályokat; hangsúlyozza e tekintetben a megújuló energiaforrások kiaknázásához kapcsolódó szivattyús energiatározó rendszerek jelentőségét;

7.  hangsúlyozza, hogy az intelligens hálózatok kiépítéséhez állandó, hosszú távú szakpolitikai keretre van szükség; felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő 2030-ig megvalósítandó ambiciózus energiahatékonysági és a megújuló energiákra, illetve az üvegházhatású gázkibocsátásokra vonatkozó stratégiákat, szakpolitikákat és célokat, biztonságos jövőképet nyújtva ezáltal a befektetők és a kapcsolódó ágazatok számára, és előmozdítva egy intelligens energiarendszer kialakítását;

8.  emlékeztet, hogy a 2050-ig szóló energiaügyi ütemtervben felvázolt forgatókönyvek többségében az elosztott megújuló energiatermelés megfelelő integrációja megvalósíthatatlan a helyi és regionális intelligens villamosenergia-elosztó hálózatok fejlesztése nélkül, főként mivel e hálózatok információáramlási és villamosenergia-ellátási összeköttetést teremtenek a helyi társadalmi-gazdasági fejlesztési övezetek között, ami lehetővé teszi e változó energiaforrások rugalmas kezelését és szükséges tartalékolását; felszólít ezért, hogy tulajdonítsanak nagyobb jelentőséget az elosztó hálózatoknak; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az intelligens hálózatok fejlesztésének lényege, hogy az energiának a termelési helyszíntől a végső felhasználás helyszínéig való szállítása hatékonyan történjen; rámutat továbbá, hogy az intelligens hálózatok jelentős hozzáadott értékét csak tovább növeli, hogy e hálózatok nagyobb léptékű – például nemzeti, vagy akár európai – szinten állnak egymással összeköttetésben, a villamos energia iránti kereslet e szinteken történő irányításával és a kereslet széthúzásának köszönhetően pedig a túlságosan alacsony (vagy túlságosan magas) helyi termelés esetén még inkább lehetővé válik a fogyasztás (vagy a fogyasztási források) kiiktatása;

9.  felszólít a belső piacra vonatkozó uniós rendeletekben és irányelvekben rugalmasabb megközelítés alkalmazására, amely csökkentené az energiatermelési, -ellátási, -tárolási és -hatékonysági intézkedések tekintetében a régióspecifikus megoldások és az ilyen intézkedések együttes alkalmazása, köztük a köz- és magánszféra közötti partnerségek és a határon átnyúló projektek előtt álló akadályokat;

Intelligens energiarendszerek

10.  hangsúlyozza, hogy az intelligens hálózatok sikeres megvalósításához ki kell alakítani a regionális és helyi közösségek számára szóló, „intelligens energiarendszerre” irányuló stratégiát, amelynek értelmében az intelligens hálózatok a regionális energiarendszer részét képeznék, és nagy lenne bennük a megújuló forrásokból – többek között a decentralizált termelési kapacitásokból – származó energia részaránya, amit a keresletoldali szabályozás, energiahatékonysági intézkedések, fokozott energiatakarékosság és intelligens tárolási megoldások, valamint a közlekedési ágazat bevonása (e-közlekedés) és a szomszédos hálózatokkal való intenzívebb kapcsolatok egészítenének ki;

11.  megjegyzi, hogy az intelligens fogyasztásmérők szerepet játszanak a kétirányú kommunikáció biztosításában, ami lehetővé teszi pontos számláknak a fogyasztók részére történő kiállítását, és növeli a keresleti oldal közreműködését, amikor is a fogyasztók az energiatermelés csúcsidőszakaihoz és legkevésbé intenzív időszakaihoz igazítják szokásaikat; hangsúlyozza, hogy a polgároknak az intelligens energiarendszer minden előnyéből részesülniük kell, és hogy a polgárok szerepvállalása hatékonyabb magatartást, ezáltal pedig a nyílt protokollok révén összességében fokozottabb energiamegtakarítást eredményez; kiemeli az elosztórendszer-üzemeltetőknek mint szolgáltatóknak a helyi, regionális vagy nemzeti hatóságok felé fennálló felelősségét, hogy hozzáférést biztosítsanak ezen általános érdekű szolgáltatáshoz a hálózati biztonság és stabilitás garantálásával; kiemeli, hogy minden polgárnak közvetlen hozzáféréssel kell rendelkeznie a fogyasztási és termelési adatokhoz az intelligens hálózatok hatékony és biztonságos működésének biztosítása érdekében; sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy – az intelligens fogyasztásmérők felhasználásával – lehetővé váljon az elektromos berendezéseknek (különösen a mosógépek, a mosogatógépek, a hőszivattyúk, a hőtárolós berendezések, stb.) a legkedvezőbb díjszabási időszakokban való automatikus üzemeltetése;

12.  felszólítja a Bizottságot és annak az intelligens energiahálózatokkal foglalkozó munkacsoportját, hogy frissítse az intelligens hálózatok meglévő fogalommeghatározását, és terjessze ki azt az intelligens energiarendszerre; felszólítja a helyi és regionális hatóságokat, hogy tartsák kézben az energiafogyasztást és a terhelés csökkentését, valamint dolgozzanak ki és fogadjanak el intelligens energiarendszeren alapuló regionális stratégiákat;

13.  hangsúlyozza, hogy az intelligens hálózatok régiók számára nyújtott gazdasági hatékonyságának biztosítása érdekében a közvetlen és közvetett előnyöket együttesen kell érvényesíteni, az energiaágazatot több más szektorral, különösen a lakhatással és a közlekedéssel, egyúttal azonban a környezetvédelmi, várostervezési, társadalmi befogadási és hulladékgazdálkodási ágazattal, valamint az építőiparral is összekapcsolva, hogy a gazdasági előnyök maximálásával, valamint a régiók energiakínálatának és ‑keresletének összehangolásával egyidejűleg az energiatakarékossági célok elérésére is sor kerüljön;

14.  felszólít az intelligens technológiák előtt álló legfőbb kihívások – többek között a technológiák meglévő hálózattal való interoperabilitása és egyes szabályozási nehézségek – leküzdése érdekében az ikt-ágazaton belüli innovációra és fokozott beruházásokra; felszólítja a Bizottságot, valamint a nemzeti és regionális szereplőket, hogy teremtsenek kedvező szabályozási és beruházási körülményeket, amelyek lehetővé teszik interoperábilis ikt-megoldások fejlesztését;

A helyi foglalkoztatásra gyakorolt pozitív hatások

15.  ösztönzi valamennyi régiót és helyi hatóságot az intelligens energiarendszereknek mint a helyi zöld és fenntartható munkahelyek forrásainak megfontolására és az azokba történő beruházásra; kiemeli, hogy az építőipar az egyik olyan fő terület, ahol munkahelyek jönnek majd létre, nemcsak az intelligens energiahálózatokba való közvetlen beruházások révén, hanem az uniós technológiai fejlesztések, az innováció és a kkv-k versenyképességének fokozása, az energiahatékonysági intézkedésekbe és a felújításokba való beruházások útján, például a lakhatási ágazatban, valamint a szektor magas energiahatékonyságú épületek építésére javasolt új technológiai megoldásokhoz való igazítása révén is;

16.  hangsúlyozza, hogy az intelligens hálózatok bevezetése lehetőséget ad – a főként kkv-k által fémjelzett – elektronikai és elektrotechnikai iparban tevékenykedő uniós technológiaszolgáltatóknak arra, hogy fokozzák versenyképességüket, és vezető szerepet töltsenek be a globális technológiai színtéren;

17.  felszólít valamennyi régiót az ezen új munkahelyekhez kapcsolódó készségekre és képzésre irányuló beruházások megfontolására, figyelembe véve, hogy az ikt-szolgáltatások, a közlekedési ágazat, valamint az intelligens felszereléseket, infrastruktúrát és szolgáltatásokat, például az új berendezéseket szállító ágazatok területén is számos új helyi munkahely jöhet létre, emellett viszont kerüljék el a szakképzett munkaerő hiányát, és tegyék lehetővé az adott ágazatokban megjelenő új foglalkozások követelményeihez való alkalmazkodást; felszólítja a tagállamokat és a régiókat, hogy támogassák a megújuló energiák területén a felsőoktatási és szakképzési szinten indított képzési kezdeményezéseket, például környezetvédelmi műszaki tanulmányok, valamint új szakmai képzések (pl. napelemszerelő) kidolgozása révén; kiemeli, hogy az intelligens energiarendszert sikeresen bevezető régiók további munkahelyeket vonzhatnak a térségbe speciális képzések formájában, e szakterületen jártas műszaki egyetemek és főiskolák létrehozásával; felszólítja a régiókat, hogy folytassanak együttműködést az intelligens szakosodás terén, és üdvözli azokat a programokat, amelyek keretében sor kerül az ismeretek régiók közötti és határokon átnyúló jellegű megosztására; felhívja a figyelmet azon kezdeményezésekre, amelyeket az EIT szorgalmaz a fenntartható energia témájában létrejött tudományos és innovációs társulás („KIC InnoEnergy”) keretében az intelligens hálózatok kutatása és fejlesztése, valamint az ágazatban működő szakemberek képzése területén; rámutat továbbá a regionális innovációs programok (Regional Innovation Schemes, RIS) kialakításának új lehetőségeire;

18.  kiemeli, hogy az intelligens energiarendszerekre irányuló, többek között az európai strukturális és beruházási alapok révén megvalósuló állami beruházások megerősíthetik a fenntartható helyi foglalkoztatási lehetőségeket, továbbá szinergiahatásokat és továbbgyűrűző hatásokat eredményezhetnek a foglalkoztatás terén, a régiók számára pedig hosszú távú helyi előnyöket gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontból is, valamint egyaránt alkalmazhatók a gazdasági nehézségek leküzdésének eszközeként, különösen a válság sújtotta országok egyes térségeiben;

A polgárok szerepe

19.  hangsúlyozza, hogy a bevált gyakorlatokat és követendő példákat vizsgáló tanulmányok szerint az intelligens energiarendszer sikere gyakran az egyes polgárok, valamely szövetkezet, egy helyi közösség vagy több ilyen szereplő együttes helyi szerepvállalásának köszönhető; elismeri, hogy ez a szerepvállalás javítja az intelligens energiarendszerek valamennyi elemére irányuló beruházások elfogadottságát; hangsúlyozza, hogy a polgárok számára jobb tájékoztatást, valamint ösztönzőket, így például dinamikus árképzési mechanizmusokat és megfelelő ikt-eszközöket kell biztosítani annak érdekében, hogy részt vehessenek az intelligens energiarendszerek kialakítása, az energiatermelés, valamint az energetikai és hálózati tervezés és elosztás valamennyi szakaszában;

20.  hangsúlyozza, hogy az intelligens rendszerek technikai jellegére való tekintettel a felhasználókat tájékoztatni kell, és számukra oktatást kell szervezni arról, hogy hogyan válhatnak a termeléshez hozzájáruló tájékozott fogyasztóvá, akik – különösen a hálózatok és az intelligens mérőórák közötti kapcsolat tekintetében – tudatában vannak e hálózatok kínálta lehetőségeknek; hangsúlyozza a fiatalok körében való figyelemfelhívás fontosságát a középfokú és szakképzésben tanuló diákoknak szóló oktatási programok végrehajtása révén;

21.  felhívja a Bizottságot, hogy számolja fel a meglévő uniós jogszabályokban, különösen az állami támogatási szabályokban foglalt, a helyi szerepvállalást gátló akadályokat, valamint a szabályozási és jogi gátakat; felkéri a tagállamokat, hogy támogassák a helyi energiabetáplálási lehetőségeket és a helyi energia nemcsak a hálózat és a végfelhasználó közötti kétirányú megosztását, hanem a határokon átnyúló és a végfelhasználói egységek közötti megosztást is, ösztönözve ezáltal a helyi energiatermelésben való szerepvállalást és a helyben termelt energia megosztását;

22.  hangsúlyozza, hogy az intelligens energiarendszerek megvalósítása jelentősen megváltoztatja majd a magán- és a közszférát, mivel a villamosenergia-ellátás adatgyűjtéssel és az adatok valós idejű közlésével jár majd; ennélfogva valamennyi szinten átlátható eljárásokat sürget, amelyekben minden szereplő, azaz a polgárok, a vállalkozások, az ágazat, a helyi hatóságok, az elosztórendszer-üzemeltetők, az átvitelirendszer-üzemeltetők, a helyi és regionális adatvédelmi tisztviselők vagy ombudsmanok és az intelligens hálózati technológiák szolgáltatói is részt vesznek;

Adatvédelem és a magánélet védelme

23.  hangsúlyozza, hogy az intelligens energiarendszerek üzemeltetéséhez nagy mennyiségű személyes adatra és számos profilra lesz szükség, ami az adatbiztonság megsértésének nagy kockázatával jár; nyomatékosítja, hogy az intelligens fogyasztásmérőkre vonatkozóan magas szintű előírásokra van szükség az adatvédelem és a személyes adatok védelme tekintetében, a polgárok számára pedig lehetővé kell tenni annak eldöntését és irányítását, hogy az energiaszolgáltatáshoz legminimálisabban szükséges adatokon felül mely adatokat továbbítják a hálózatüzemeltetőknek; felhívja a figyelmet különösen az intelligens hálózati rendszerek biztonságával és az intelligens fogyasztásmérők fogyasztók részére biztosított előnyeivel kapcsolatos aggodalmakra, és ezen a területen részletesebb értékelést, valamint az intelligens fogyasztásmérők adatvédelmi és bizalmas adatkezelési vonatkozásait illetően további vizsgálatot kér; hangsúlyozza ezért, hogy a személyes adatok védelmét a folyamatos adatvédelem és adatbiztonság érdekében kivételek nélkül kell biztosítani; hangsúlyozza továbbá, hogy az adatbiztonságot be kell építeni az intelligens hálózatok kiépítésére irányuló stratégiákba;

24.  hangsúlyozza, hogy az intelligens fogyasztásmérők üzembe helyezésekor hatékonyabb adat- és magánélet-védelmi szabályozásra és gyakorlatra van szükség; kiemeli, hogy az intelligens hálózatok működése és kiépítése szempontjából elengedhetetlen a hálózathoz kapcsolódó valamennyi személy és háztartás részére biztosított adatvédelem és bizalmas adatkezelés; hangsúlyozza, hogy az összegyűjtött adatok kizárólag a villamosenergia-ellátás biztonságának szavatolásához használhatók; felszólítja a tagállamokat, hogy hajtsák végre az adatvédelmi szabályokat, miközben szinergiákat alakítanak ki és tartanak fenn a távközlési és energetikai hálózatokon belül, és érvényesítsék az egyének jogait ezen a területen; hangsúlyozza, hogy az intelligens energiarendszerek tekintetében történő adatgyűjtéshez normákat kell kidolgozni annak biztosítására, hogy kizárólag az energiaellátás garantálásához szükséges adatok kerüljenek továbbításra, hogy adatokat harmadik felek számára ne adjanak tovább, hogy a fogyasztóknak jogukban álljon betekinteni az összegyűjtött adatokba, és törölni azokat, amennyiben azok a gyűjtés vagy bármilyen feldolgozás céljaira többé már nem szükségesek, valamint hogy a polgárok rendelkezzenek saját adataik felett, és teljes körű ellenőrzést gyakorolhassanak a tekintetben, hogy kinek engedélyezik az ilyen adatokhoz való hozzáférést;

25.  kéri a Bizottságot, hogy a felülvizsgált uniós adatvédelmi jogszabályokra figyelemmel adjon ki további útmutatást az intelligens hálózat személyes és nem személyes adatainak felhasználásáról, valamint ezen adatok tulajdonjogára és elosztórendszer-üzemeltetők, szolgáltatók és más, kereskedelmi alapon működő vállalkozások általi kezelésére megállapított szabályokról;

A sikeres intelligens energiarendszerekhez szükséges keret

26.  felszólítja a Bizottságot, hogy intézkedjen az intelligens hálózatok bevezetésének meggyorsítása érdekében, és az alábbiakra összpontosítson: beruházások és pénzügyi ösztönzők alkalmazásának ágazati ösztönzése, műszaki szabványok kidolgozása, a fogyasztói adatok védelmének biztosítása, az intelligens hálózatok alkalmazását ösztönző szabályozási keret megalkotása, nyitott és versenyalapú kiskereskedelmi piac biztosítása a fogyasztók érdekében, valamint a technológiai és rendszerinnovációk folyamatos támogatásának biztosítása.

27.  rámutat, hogy az európai strukturális és beruházási alapokról szóló, a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó új rendelet értelmében a tagállamok kötelesek az európai strukturális és beruházási alapok forrásait elsősorban az intelligens, fenntartható és inkluzív Európa megteremtését célzó beruházásokra fordítani; megjegyzi, hogy a minimális részarány megállapításának célja, hogy a régiók – gazdasági fejlettségük szintjétől függően – az ERFA-ból származó források legalább 20%-át az energiaátállásra irányuló beruházásokra összpontosítsák, különös figyelmet fordítva az intelligens hálózatokra, a megújuló forrásokból származó energia termelésére és elosztására, az energiahatékonyságra, az energiamegtakarításra, a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésre és az alacsony kibocsátású stratégiákra – különös tekintettel a városi környezetre –, valamint az elosztás szintjén az intelligens hálózatokból származó energiára; hangsúlyozza, hogy a közfinanszírozás továbbra is alapvető szerepet játszik az intelligens hálózatokkal kapcsolatos kutatás-fejlesztésbe és demonstrációs projektekbe való magánbefektetések ösztönzésében; rámutat, hogy a Kohéziós Alap szintén lehetővé teszi az e területre irányuló beruházásokat; felszólítja a tagállamokat, hogy a lehető legjobban aknázzák ki ezt az új lehetőséget; a nem a kötelező tematikus koncentráció hatálya alá tartozó beruházások tekintetében kiemeli, hogy az ERFA ugyanúgy támogathatja az energia elosztására, tárolására és szállítására szolgáló intelligens rendszerek fejlesztését, valamint a megújuló forrásokból előállított energia elosztásának integrációját;

28.  hangsúlyozza, hogy az európai strukturális és beruházási alapok serkenthetik a beruházásokat, valamint, hogy mivel a finanszírozási és döntéshozatali folyamatban számos területi szint vesz részt, a többszintű kormányzásnak fontos szerepe van a sikeres végrehajtásban; üdvözli az „Intelligens Energia – Európa” programon belül biztosított további finanszírozási lehetőségeket;

29.  üdvözli az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz által a közös érdekű intelligens energiaprojektekre helyezett hangsúlyt, ugyanakkor sajnálatának ad hangot annak kapcsán, hogy mindössze két intelligens hálózati projektet vettek fel a jelenlegi kétéves jegyzékbe; hangsúlyozza, hogy az intelligens energiahálózatokkal kapcsolatos projekteket az elosztórendszerek szintjén is figyelembe kell venni; hangsúlyozza, hogy az infrastruktúra-projekteknek teljesíteniük kell a fenntarthatósági és a versenyképességi kritériumokat, és olyan integrált megközelítésen kell alapulniuk, amely biztosítja az elosztórendszer-üzemeltetők bevonását; hangsúlyozza továbbá, hogy a földközi-tengeri térségben ki kell alakítani az energiahálózatok észak-dél irányú összekapcsolását;

30.  felhívja a Bizottságot, hogy csökkentse az intelligens energiarendszerekre irányuló beruházás előtt álló akadályokat, különösen az állami támogatás korszerűsítésének keretében biztosított mentesség kiterjesztésével, lehetővé téve a regionális és helyi intelligens energiarendszerek valamennyi elemének állami támogatását, a több ágazatot érintő beruházásokat és műveleteket is beleértve; szorgalmazza, hogy az intelligens energiarendszerek kategóriája szerepeljen a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról és az intelligens energiarendszerek fejlesztéséhez kapcsolódó más csoportmentességi kategóriákra vonatkozó rendeletek módosításáról szóló jövőbeli bizottsági rendeletben (általános csoportmentességi rendelet);

31.  hangsúlyozza, hogy az intelligens infrastruktúrához kulcsfontosságú az interoperabilitás, mivel a szabályozási bizonytalanság és az eltérő szabványok lelassítják az intelligens infrastruktúra terjedését; ezért a különböző európai műszaki szabványügyi szervezetekkel folytatott fokozott együttműködést szorgalmaz; kiemeli, hogy az interoperabilitás elősegítéséhez, valamint a technológiák fejlesztésének és bevezetésének felgyorsításához nyílt szabványokra van szükség;

32.  felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen intézkedéseket a következő kulcsfontosságú akadályok felszámolása érdekében: a kölcsönös átjárhatóság és a szabványok hiánya (a szabványosított automatikus felismerés és konfigurálás csökkentené a költségeket, és lehetővé tenné a kisebb elosztott energiaforrások [vagy a kisebb elosztott energiaforrás- alkalmazások] bekapcsolását is); az új intelligens hálózati alkalmazások szerepével és feladataival kapcsolatos bizonytalanság; a költség- és haszonmegosztással és következésképpen az új üzleti modellekkel kapcsolatos bizonytalanság; a fogyasztók vonakodása a próbaüzemben való részvételtől; egy sor európai szabályozási rendelkezés jelentősen akadályozhatja a projekteredmények más országokban való megismételhetőségét;

33.  emlékeztet az európai intelligens hálózat kiépítésének támogatása érdekében 2011-ben adott szabványosítási megbízásra és arra, hogy a megbízás keretében végzett munkát 2012-ig kellett befejezni; üdvözli a megbízás keretében tett előrelépéseket, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy további munkára van szükség; kéri a Bizottságot, hogy munkájuk felgyorsítása érdekében működjön együtt a szabványügyi szervekkel, valamint – amennyiben szükségesnek tartja – adjon újabb megbízást;

34.  arra kéri a tagállamokat, hogy az Európai Energiaszabályozók Tanácsa (CEER) fórumán belül továbbra is működjenek együtt és osszák meg egymással a nemzeti elosztórendszer-üzemeltetői szabályozással kapcsolatos bevált gyakorlatokat; ugyanakkor megállapítja, hogy az elosztórendszer-üzemeltetők szerveződése sokféle, hiszen egyes tagállamok egyetlen elosztórendszer-üzemeltetővel rendelkeznek, míg mások több mint 800-zal; ösztönzi a tagállamokat a szorosabb együttműködésre; felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy állapodjanak meg egységes osztályba sorolási rendszerben azzal kapcsolatban, hogy egy szervezet átvitelirendszer-üzemeltetőnek, elosztórendszer-üzemeltetőnek vagy kombinált üzemeltetőnek minősül-e;

35.  felszólítja a Bizottságot annak felmérésére, hogy szükség van-e a harmadik belső energiapiaci csomaggal összhangban az intelligensebb villamosenergia-hálózatok fejlesztésére és támogatására vonatkozó javaslatok előterjesztésére, mivel ezek bevezetése – amelyet az Európai Bizottságnak továbbra is következetes fellépés révén kell biztosítania – még inkább lehetővé tehetné több piaci résztvevő bevonását, és a távközlési és energiahálózatokon belül a kiépítés, fejlesztés és karbantartás során megvalósuló lehetséges szinergiák növelését; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy e javaslatoknak a Bizottság által meghatározott elvek értelmében egy ésszerű szabályozási keretbe kell beépülniük;

36.  felszólít az intelligens hálózatok fejlesztése során az európai, nemzeti és regionális szintű együttműködésre; úgy véli, hogy az intelligens hálózatok fontos lehetőséget kínálnak az európai iparban helyi és regionális szinten az innováció, a kutatás és a fejlesztés fellendítésére, a munkahelyteremtésre és a versenyképesség erősítésére, különös tekintettel a kkv-kra;

37.  felhívja a régiókat, hogy hálózatba szerveződve osszák meg egymással az előnyöket, az ismereteket és a bevált gyakorlatokat, valamint hogy az európai strukturális és beruházási alapok területi együttműködésre vonatkozó célkitűzése keretében működjenek együtt az intelligens energiarendszerek költség-haszon elemzése tekintetében; felhívja a Bizottságot az intelligens energiarendszerekkel rendelkező régiók transznacionális hálózatának létrehozására; felkéri a határokon átnyúló régiókat, hogy az európai területi együttműködési csoportosulások jogi eszközét igénybe véve közösen hozzanak létre és lássanak el általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat e hálózaton belül a megújuló energia és az energiatakarékosság, valamint az intelligens hálózati infrastruktúra területén;

38.  hangsúlyozza az olyan kezdeményezések fontosságát, amelyek ösztönzik és támogatják a helyi hatóságok által a fenntartható energiapolitikák végrehajtása terén tett erőfeszítéseket, mint amilyen például a Polgármesterek Szövetsége, amely egy főáramhoz tartozó mozgalomként helyi és regionális hatóságokat von be az éghajlatváltozás elleni küzdelembe, és amely a részes felek arra vonatkozóan tett önkéntes kötelezettségvállalásán alapul, hogy az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások fejlesztése révén teljesítik és meghaladják a szén-dioxid-kibocsátás 20%-os csökkentésére irányuló uniós célkitűzést; hangsúlyozza, hogy a helyi önkormányzatok létfontosságú szerepet töltenek be az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésében, főként ha figyelembe vesszük, hogy az energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás 80%-a városi tevékenységekhez köthető;

o
o   o

39.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Régiók Bizottságának.

(1) HL L 347., 2013.12.20., 320. o. (2) HL L 347., 2013.12.20., 289. o. (3) HL L 347., 2013.12.20., 281. o. (4) HL L 347., 2013.12.20., 256. o. (5) HL L 347., 2013.12.20., 259. o. (6) HL L 347., 2013.12.20., 303. o. (7) HL L 211., 2009.08.14., 55. o. (8) HL C 82., 2008.4.1., 1. o. (9) HL L 204., 2013.07.31., 15. o. (10) HL C 25., 2013.01.26., 1. o. (11) HL L 140., 2009.6.5., 16. o. (12) HL L 315., 2012.11.14., 1. o. (13) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0374. (14) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0017. (15) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0345.