Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkének (3) bekezdésére, amely előírja a kötelezettséget, miszerint az Unió a „magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságon” munkálkodik, „amely a környezet minőségének magas fokú védelmével és javításával párosul”,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 9. cikkére, amely kimondja, hogy „politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Unió figyelembe veszi a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális biztonság biztosítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészség védelmének magas szintjére vonatkozó követelményeket”,

–  tekintettel az EUMSZ 11. cikkére, amelynek értelmében „a környezetvédelmi követelményeket – különösen a fenntartható fejlődés előmozdítására tekintettel – be kell illeszteni az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába”,

–  tekintettel az EUMSZ 12. cikkére, amelynek értelmében „a fogyasztóvédelmi követelményeket figyelembe kell venni az egyéb uniós politikák és tevékenységek meghatározásakor és végrehajtásakor”,

–  tekintettel az EUMSZ 14. cikkére és az általános (gazdasági) érdekű szolgáltatásokról szóló 26. jegyzőkönyvére,

–  tekintettel az EUMSZ 26. cikkére, amelynek értelmében „a belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben a Szerződések rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása”,

–  tekintettel az EUMSZ-nek a letelepedési jogról szóló 49. és a szolgáltatásnyújtás szabadságáról szóló 56. cikkére,

–  tekintettel az EUMSZ-nek a vállalkozásokra alkalmazandó versenyszabályokról szóló 101. és 102. cikkére,

–  tekintettel az EUMSZ-nek a fogyasztói érdekek érvényesülésének előmozdításáról és a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosításáról szóló 169. cikkére,

–  tekintettel a postai szolgáltatásokról szóló, a 2002/39/EK és a 2008/6/EK irányelvvel módosított 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre,

–  tekintettel a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel az „Integrált uniós csomagkézbesítési piac az e-kereskedelem bővülése érdekében” című, 2012. november 29-i bizottsági zöld könyvre (COM(2012)0698),

–  tekintettel az „Útiterv a csomagkézbesítés egységes piacának kialakítása felé – A kézbesítési szolgáltatások iránti bizalom növelése és az online értékesítés ösztönzése” című, 2013. december 16-i bizottsági közleményre (COM(2013)0886),

–  tekintettel „Az elektronikus kereskedelemre vonatkozó cselekvési terv (2012–2015) – 2013. évi helyzetjelentés” című, 2013. április 23-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2013)0153),

–  tekintettel az „Egységes keret az elektronikus kereskedelem és az online szolgáltatások digitális egységes piacába vetett bizalom megerősítésére” című, 2012. január 11-i bizottsági közleményre (COM(2011)0942),

–  tekintettel „Az európai digitális menetrend – európai növekedés digitális alapokon” című, 2012. december 18-i bizottsági közleményre (COM(2012)0784),

–  tekintettel az „Európai digitális menetrend” című, 2010. augusztus 26-i bizottsági közleményre (COM(2010)0245),

–  tekintettel „A piacok megfelelő működésének biztosítása a fogyasztók számára – a fogyasztói piacok eredménytáblájának nyolcadik kiadása” című, 2012. december 7-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2012)0432),

–  tekintettel „Az európai fogyasztóügyi stratégia: a fogyasztói bizalom növelése és a növekedés fellendítése” című, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, 2012. május 22-i bizottsági közleményre (COM(2012)0225),

–  tekintettel „Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata” című, 2011. február 23-i bizottsági közleményre (COM(2011)0078),

–  tekintettel a „»Vállalkozás 2020« cselekvési terv – A vállalkozói szellem felélénkítése Európában” című, 2013. január 9-i bizottsági közleményre (COM(2012)0795),

–  tekintettel a „Kisvállalkozás, nagyvilág – új partnerség, amelynek segítségével a kis- és középvállalkozások megragadhatják a globális lehetőségeket” című, 2011. november 9-i bizottsági közleményre (COM(2011)0702),

–  tekintettel a „2013. évi éves növekedési jelentés” című, 2012. november 28-i bizottsági közleményre (COM(2012)0750),

–  tekintettel az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé – A magas szinten versenyképes szociális piacgazdaságért – 50 javaslat az együttes munka, vállalkozás és a cserekapcsolatok javítása érdekében” című, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett 2010. november 11-i bizottsági közleményre (COM(2010)0608),

–  tekintettel „A második egységes piaci intézkedéscsomag” című, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett 2012. október 3-i bizottsági közleményre (COM(2012)0573),

–  tekintettel az „Egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez” című, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, 2011. április 13-i bizottsági közleményre (COM(2011)0206),

–  tekintettel az „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához” című, 2011. március 28-i bizottsági fehér könyvre (COM(2011)0144),

–  tekintettel „Az Európai Unió teherszállítási stratégiája: az európai teherszállítás hatékonyságának, integrációjának és fenntarthatóságának fokozása” című, 2007. október 18-i bizottsági közleményre (COM(2007)0606),

–  tekintettel a digitalizált egységes piacról és az egységes piac irányításáról szóló, 2012. május 31-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a digitális egységes piac megvalósításáról szóló, 2012. december 11-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a digitális egységes piac megvalósításáról szóló, 2013. július 4-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az e-kereskedelmi belső piac kialakításáról szóló, 2010. szeptember 21-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az európaiakat szolgáló egységes piacról(4), a vállalkozásokat és a növekedést szolgáló egységes piacról(5) és az egységes piacon belüli irányításról és partnerségről(6) szóló 2011. április 6-i állásfoglalásaira,

–  tekintettel az európai fogyasztóügyi politika új ütemtervéről szóló, 2013. június 11-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, valamint a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A7-0024/2014),

A.  mivel az elektronikus kereskedelem értékesítési csatornája hatalmas lehetőségeket rejt magában a gazdasági és pénzügyi válság leküzdése, az egységes piac megerősítése és az Európai Unió egészén belüli gazdasági növekedés és munkahelyteremtés tekintetében; mivel az elektronikus kereskedelemről és az online szolgáltatásokról szóló 2012. januári bizottsági közlemény az online vásárolt áruk kézbesítését – amelynek fontosságát a Tanács és a Parlament is hangsúlyozta – az elektronikus kereskedelem 2015-ig való fellendítésére irányuló öt legfőbb prioritás egyikeként jelöli meg;

B.  mivel az e-kereskedelem uniós piaca 2012-ben több mint 20%-kal bővült; mivel az előrejelzések szerint a határokon átnyúló e-kereskedelem a négyszeresére fog nőni; mivel a csomagkézbesítési piac az új szolgáltatók piacra lépésének, az innováció ösztönzésének és az újfajta szolgáltatások megjelenésének köszönhetően radikális átalakuláson megy keresztül;

C.  mivel a hatékony és megbízható kézbesítési szolgáltatások a valódi és hatékony egységes digitális piac alappillérét jelentik, hiszen jelentős hatást gyakorolnak az e-kereskedelem támogatására és az eladók és a vásárlók közötti bizalom kiépítésére;

D.  mivel a határokon átnyúló kézbesítés a kiskereskedők 57%-a szerint akadályt jelent, a fogyasztók közül pedig minden második aggodalmát fejezi ki a határokon átnyúló kézbesítésekkel kapcsolatban; mivel az online vásárlás kapcsán a fogyasztók két legfőbb aggálya a kézbesítéshez (többek között a termékek visszaküldéséhez) és a magas kézbesítési költségekhez kapcsolódik, amelyek hozzájárulnak a határokon átnyúló e-kereskedelembe vetett fogyasztói bizalom alacsony szintjéhez;

E.  mivel e helyzet kezeléséhez alapvető fontosságú a fogyasztók kézbesítési szolgáltatók és szolgáltatások, illetve piac iránti bizalmának megerősítése, valamint a jogaikkal és kötelességeikkel kapcsolatos ismereteinek növelése azáltal, hogy több információt, jobb érthetőséget és nagyobb átláthatóságot biztosítanak számukra a kézbesítési feltételek tekintetében;

F.  mivel az Unió egészében üzleti lehetőségeket kereső kkv-k magasabb költségekkel, bonyolultabb ügyintézéssel és az átláthatóság hiányával szembesülnek a határokon átnyúló kézbesítés tekintetében; mivel a határokon átnyúló kézbesítés költségei háromszor vagy akár ötször magasabbak a belföldi áraknál; mivel a hatékony, egyszerű és megfizethető kézbesítési rendszerek jelentős mértékben befolyásolják a kis- és középvállalkozások üzleti modelljének fenntarthatóságát, és különösen vásárlóik kiszolgálására való képességüket;

Integrált európai kézbesítési szolgáltatások: az egységes digitális piac egyik pillére

1.  hangsúlyozza, hogy a hozzáférhető, megfizethető, hatékony és magas színvonalú kézbesítési szolgáltatások alapvető elemei az online árukereskedelemnek és azokat a szabad és tisztességes verseny révén elő kell mozdítani; megjegyzi azonban, hogy számos fogyasztó nem hajlandó online vásárolni, különösen, ha határokon átnyúló vásárlásról van szó, mivel kétségeik vannak a rendelkezésre álló kézbesítési módok, a kézbesítés, a kézbesítési költségek vagy a megbízhatóság kapcsán;

2.  üdvözli a Bizottság által annak érdekében készített zöld könyvet, hogy azonosítsa az európai kézbesítési piac esetleges hiányosságait, és felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen megfelelő lépéseket e problémák oly módon való kezelésére, hogy annak köszönhetően a vállalkozások és a fogyasztók teljes mértékben részesüljenek az egységes digitális piac kínálta lehetőségekből; hangsúlyozza, hogy valamennyi javasolt fellépésnek figyelembe kell vennie a kézbesítési folyamat fenntarthatóságát és törekednie kell a környezeti lábnyom minimalizálására;

3.  megállapítja, hogy egyes tagállamokban a kézbesítési szolgáltatók közötti verseny a határokon átnyúló kereskedelem szempontjából hiányosságokat mutat, és sajnálja a díjszabási feltételekkel és az érintett szolgáltatások teljesítményével kapcsolatos átláthatóság hiányát; úgy véli, hogy a kézbesítési szolgáltatók mindegyikének ajánlatait bemutató eszközöket kell kialakítani európai szinten;

A fogyasztói érdekek a kézbesítési folyamat középpontjában

4.  hangsúlyozza, hogy növelni kell a fogyasztók kézbesítési folyamat iránti bizalmát; véleménye szerint a fogyasztók számára elsőrendű fontosságú az elérhető kézbesítési lehetőségekkel, árakkal és feltételekkel kapcsolatos nagyobb átláthatóság és az összehasonlítást lehetővé tévő jobb tájékoztatás, különös tekintettel a fogyasztói megrendelések szállítási feltételeire és a késedelmesen megérkező vagy visszaérkező, sérült vagy elveszett áruk esetén követendő eljárásokra;

5.  hangsúlyozza, hogy támogatni kell azokat az intézkedéseket, amelyek célja a fogyasztó vásárlás időpontjában való választási lehetőségének biztosítása; megjegyzi, hogy jelentős szakadék van a fogyasztók elvárásai és az olyan kényelmes, innovatív szolgáltatások elérhetősége között, mint az összekötő pontok vagy csomagelosztó állomások, a csomagfelvevő automaták, a bármely napszakban elérhető szolgáltatások, a nyomonkövetési megoldások, a felhasználóbarát kézbesítési helyek és időpontok vagy a visszaküldésre vonatkozó egyszerű eljárások;

6.  hangsúlyozza a kézbesítési szolgáltatások megbízhatóságának alapvető fontosságát, valamint az olyan hatékony rendszerek biztosításának elengedhetetlenségét, amelyek garantálják, hogy a csomagok ésszerű időn belül ténylegesen eljussanak rendeltetési helyükre;

7.  rámutat arra, hogy a fogyasztók elégedetlenségének egyik legfőbb oka a határokon átnyúló kézbesítés, illetve a távoli területekre vagy legkülső régiókba történő kézbesítés magas költsége; hangsúlyozza, hogy a fogyasztók és az eladók – köztük a kkv-k – rendelkezésére álló megfizethetőbb kézbesítési lehetőségek elengedhetetlenek a távértékesítések és a távollévők közötti vásárlások számának növeléséhez és ahhoz, hogy valódi egységes piacról lehessen beszélni;

8.  hangsúlyozza, hogy javítani kell az egyetemes csomagkézbesítési szolgáltatás földrajzi lefedettségét és elérhetőségét a vidéki és a távoli területeken;

9.  úgy véli, hogy a csomagkézbesítés integrált belső piacának létrehozásához fontos egy olyan stabil és koherens szociális dimenzió, amelynek értelmében a kézbesítési szolgáltatásoknak eleget kell tenniük a munkajogoknak, a foglalkoztatási és javadalmazási feltételeknek, valamint a szociális és környezetvédelmi normáknak; e tekintetben megjegyzi, hogy a be nem jelentett foglalkoztatás és a visszaélések veszélyeztetik az ágazatot, és hogy a minőségi kézbesítési szolgáltatások megvalósításához fontos a felelős és minőségi foglalkoztatás, valamint a személyzet folyamatos és megfelelő képzése; hangsúlyozza, hogy a fogyasztói igények és elvárások maradéktalan kielégítéséhez, valamint ahhoz, hogy a vállalkozások az igényeknek és a várakozásoknak teljes mértékben megfelelő, jobb termékeket kínálhassanak a fogyasztók számára, kulcsfontosságú a szociális dimenzió fenntartása és egyidejűleg a kézbesítési piac fejlődését és technológiai újításokhoz való igazodását lehetővé tévő kellő rugalmasság biztosítása;

10.  felhívja a figyelmet a fogyasztói bizalomhoz szükséges jogbiztonság fontosságára; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy fontos a fogyasztók megfelelő tájékoztatása az alkalmazandó jogszabályokról;

11.  úgy véli, hogy a határokon átnyúló online kereskedelem fejlődése a fogyasztói bizalomtól is függ, és hogy a nemzeti problémamegoldó központokat összekötő – a SOLVIT-hoz hasonló – európai hálózat, illetve a csalárd gyakorlatokat alkalmazó weboldalakról a fogyasztókat figyelmeztető – a RAPEX-hez hasonló – rendszer kialakítása hozzájárulhat a fogyasztók bizalmának megerősítéséhez;

12.  megjegyzi, hogy egyre több felhasználó használ összehasonlító weboldalakat, hogy összevesse egymással az árakat, illetve a termékek kézbesítésének és a csomagkézbesítő vállalatok által nyújtott szolgáltatásoknak a jellemzőit és feltételeit, különösen az e-kereskedelem esetében; felhívja a Bizottságot, hogy az átláthatóság, a pártatlanság, a minőség a tájékoztatás és a felhasználóbarát működés alapelvére építve fogadjon el uniós irányelveket az összehasonlító weboldalakra vonatkozó minimumkövetelményekről;

13.  felhívja a Bizottságot, hogy az ágazattal és a fogyasztói szervezetekkel együttműködve dolgozzon ki közös minőségi mutatókat a kézbesítési szolgáltatásokra vonatkozóan, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy a különböző ajánlatokat pontosabban összehasonlíthassák egymással;

Egyenlő versenyfeltételek biztosítása a kkv-k számára

14.  kiemeli a kkv-k alapvető szerepét a növekedés és az innováció előmozdításában és a munkahelyteremtésben, különös tekintettel a fiatalok foglalkoztatására; hangsúlyozza, hogy a kézbesítési szolgáltatások rendkívül fontosak az európai kkv-k számára, valamint hogy a különböző kézbesítési lehetőségeket és logisztikai támogatást megfizethető áron biztosító, integrált és versenyképes kézbesítési piac előfeltétele annak, hogy új piacokon lehessen megjelenni és az Unión belül több fogyasztót lehessen elérni; hangsúlyozza a kkv-k számára a csomagmennyiségek egyesítésének lehetőségeire, valamint a kézbesítés utolsó szakaszának költségeit csökkentő innovatív kézbesítési és átvételi megoldásokra vonatkozóan nyújtott tájékoztatás javításának fontosságát;

15.  hangsúlyozza, hogy a határokon átnyúló e-kereskedelemmel összefüggésben a vállalkozásoknak, és elsősorban a kkv-k-nak képesnek kell lenniük egyszerűbb, gyorsabb, megfizethetőbb, átláthatóbb, megbízhatóbb és hatékonyabb szállítási szolgáltatásokkal kielégíteniük a fogyasztók igényeit és elvárásait; hangsúlyozza, hogy a fogyasztók elvárásainak nem megfelelő kézbesítési megoldások közvetlen hatást gyakorolnak a vállalkozások márkanevére, hírnevére és versenyképességére;

16.  megállapítja, hogy a kkv-k korlátozott mértékben fejlesztik határokon átnyúlóan az elektronikus kereskedelmet; ösztönzi a kkv-k közötti, valamint képviseleti szervezeteiken keresztüli együttműködést – nevezetesen közös internetes platformok bevezetése révén – egy előnyösebb kézbesítési díj elérése érdekében, valamint ösztönzi szolgáltatásaik minőségének javítását;

17.  aggodalmát fejezi ki azon hátrányok kapcsán, amelyekkel a kkv-k kis méretük miatt szembesülnek; hangsúlyozza, hogy a kkv-knak jelenleg magasabb költségekkel, a szétaprózódott európai piac miatt bonyolult ügyintézéssel, valamint a rendelkezésre álló kézbesítési lehetőségeket és árakat tekintve az információk hiányával kell szembenézniük;

Innovatív és interoperábilis megoldások felé egy valódi európai kézbesítési piac érdekében

18.  tudomásul veszi az európai postai ágazat egymás között kevéssé átjárható nemzeti hálózatokra való széttöredezettségét, valamint a közúti, vasúti és vízi közlekedés integrációjának hiányát; üdvözli a kézbesítési piac szereplői által már megtett lépéseket, amelyek célja olyan, az online kiskereskedők és a fogyasztók igényeihez jobban igazodó megoldások bevezetése, mint a rugalmasabb kézbesítési vagy visszaküldési lehetőségek; felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is javasoljon intézkedéseket, ösztönözve az ágazatot, hogy javítsa az interoperabilitást, valamint gyorsítsa a költségek csökkentésére, a kézbesítési szolgáltatások méretgazdaságosságának növelésére, a kisebb kereskedők számára nyújtott mennyiségi árengedmények céljából több kis volumenű szállítmány összevonásának előmozdítására, a kézbesítési szolgáltatások elérhetőségének és minőségének javítására, továbbá a fogyasztók és a vállalkozások számára egyaránt megfizethető és rugalmas szállítási díjak biztosítására irányuló egyszerűsített csomagkezelési és csomagbegyűjtési folyamatok bevezetését;

19.  véleménye szerint e tekintetben különös jelentőségű a határokon átnyúló, interoperábilis nyomonkövetési rendszerekkel kapcsolatos, ágazaton belüli együttműködés; ösztönzi a Bizottságot, hogy az integrált nyomonkövetési rendszerek fejlesztése, valamint az elektronikus kereskedelemre alkalmazott integrált logisztikai szolgáltatások minőségének, megbízhatóságának és fenntarthatóságának előmozdítása érdekében aknázza ki jobban az európai szabványok kialakításában rejlő lehetőségeket;

20.  hangsúlyozza, hogy az egyszerűbb begyűjtési és visszaküldési megoldások már most is jelentősen befolyásolják az e-kereskedelem fejlődését, a jövőben pedig az árak csökkenéséhez és a vásárlói elégedettség növeléséhez vezethetnek, különösen a határokon átnyúló ügyletek tekintetében; a fogyasztói panaszokat kezelő ügyfélszolgálati központok interoperabilitásának növelése érdekében ösztönzi az együttműködés folytatását;

21.  felhívja a Bizottságot, hogy a kézbesítési szolgáltatók között hozzon létre olyan együttműködési és információcsere-platformokat, amelyek révén – az uniós versenyjog tiszteletben tartása mellett – azonnal csökkenthetők az Unió kézbesítési piacát az innováció, a rugalmasság, a készletgazdálkodás, a szállítás, az átvétel és a csomagok visszaküldése tekintetében jellemző különbségek, és amelyek révén meg lehet vitatni az infrastruktúrák futárszolgálatok és a postai szolgáltatások általi közös használatának kölcsönös előnyökkel járó lehetőségét;

22.  felhívja a Bizottságot, hogy a vállalkozásokkal együtt továbbra is törekedjen a címzésre és a címkézésre vonatkozó európai szabványok, valamint az e-kereskedelem-barát postaládaszabványok elfogadására;

23.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy páneurópai e-kereskedelmi megbízhatósági jelzés létrehozásának lehetőségét, valamint értékelje, hogy egy ilyen megbízhatósági jelzés elősegíthetné-e az integrált kézbesítési szolgáltatások minőségének és megbízhatóságának biztosítását és ezáltal a határokon átnyúló e-kereskedelembe vetett fogyasztói bizalom növelését, valamint ösztönözhetné-e az online kereskedőket és a csomagszállító vállalkozásokat a fogyasztók és a vállalkozások számára nyújtott átláthatóság és jogbiztonság javítására, illetve növelhetné-e a vállalkozások – különösen a kkv-k – versenyelőnyét, hozzájárulva ezzel a stabil gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez; hangsúlyozza, hogy a megbízhatósági jelzés eredményességének biztosítása érdekében e jelzésnek a fogyasztóvédelemre és a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó minimumszabványokon és átlátható rendelkezéseken, valamint a panaszkezelési és vitarendezési eljárásokra vonatkozó követelményeken kell alapulnia;

24.  hangsúlyozza, hogy az egyének személyes adatainak védelme és általában véve az adatvédelem kiemelkedő fontosságú, valamint hogy minden új intézkedést az európai uniós adatvédelmi jogszabályok és különösen a 95/46/EK irányelv szerint kell meghozni;

A piaci fejlemények nyomon követése és a szabályozási felügyelet javítása

25.  elismeri a csomagkézbesítési piac dinamikus jellegét, amely piacon rövid időn belül jelennek meg új szolgáltatások és szolgáltatók; megjegyzi, hogy a verseny szempontjából várhatóan az online kiskereskedők és a fogyasztók igényeit kielégítő innovatív megoldások válnak a legfontosabb megkülönböztető tényezővé; megítélése szerint a csomagkézbesítési piac dinamikájára gyakorolt hátrányos hatás elkerülése érdekében előzetesen gondosan meg kell vizsgálni minden jogalkotási intézkedést, hogy a túlszabályozás ne akadályozza a piacot; felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a piaci fejleményeket azon területek azonosítása érdekében, ahol a lehetséges piaci hiányosságok miatt a jövőben további fellépésre lehet szükség; hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy a piac nyomon követése során nemcsak a hagyományos postai szolgáltatókat, hanem más típusú kézbesítési szolgáltatókat is figyelembe kell venni;

26.  kiemeli, hogy már létezik megfelelő szabályozási keret, és felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy biztosítsák a meglévő szabályozási keret teljes körű átültetését, végrehajtását és érvényesítését, különös tekintettel a postai szolgáltatásokról szóló irányelvre, az uniós versenyjogra, az alternatív vitarendezésről szóló irányelvre és a fogyasztók jogairól szóló irányelvre, különösen ami a távollevők között kötött szerződések formai követelményeit illeti;

27.  kiemeli, hogy a jogi keret hatékony végrehajtása a postai szolgáltatók jogi kötelezettségeinek a nemzeti szabályozók általi felügyeletétől is függ, különösen a 97/67/EK irányelv szerinti egyetemes szolgáltatási kötelezettséget illetően;

28.  rámutat, hogy a bonyolult héaszabályok jelentős akadályt jelentenek a határokon átnyúló kereskedelmet folytató kisvállalkozások számára; felhívja a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb nyújtsa be az egységes héabevallás bevezetésére irányuló, ígért javaslatát;

29.  hangsúlyozza, hogy a vállalkozások és a fogyasztók közötti szerződésekre vonatkozó, választható európai szerződési jog érezhető egyszerűsítéssel járna, és több kkv-t ösztönözne a nemzetközi csomagküldésre; felhívja a tagállamokat, hogy konstruktív módon mozdítsák előre az európai adásvételi jogról szóló, folyamatban lévő tárgyalásokat;

o
o   o

30.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0327. (2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0468. (3) HL C 50 E., 2012.2.21., 1. o. (4) HL C 296 E., 2012.10.2., 59. o. (5) HL C 296 E., 2012.10.2., 70. o. (6) HL C 296 E., 2012.10.2., 51. o.. (7) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0239.