Elfogadott szövegek - 2014. január 15., Szerda

Choisissez la langue de votre document :

Elfogadott szövegek

2014. január 15., Szerda - Strasbourg

		Az állandó bizottságok hatáskörei és feladatai
		Az 2007/124/EK, Euratom határozat hatályon kívül helyezése ***
		Az EU–Oroszország tudományos és technológiai együttműködési megállapodás megújítása ***
		A forgalomba hozatalra szánt euróérmék címletei és műszaki előírásai *
		Az EU és az ASEAN közötti kapcsolatok jövője
		A közúti közlekedésben használt menetíró készülék és a vonatkozó szociális jogszabályok ***II
		Koncessziós szerződések odaítélése ***I
		Közbeszerzés ***I
		A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzései ***I
		Áruk és szolgáltatások hozzáférése a közbeszerzési piacokhoz ***I
		Méz ***I
		A Hercule III. program és az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme ***I
		A tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó statisztikák ***I
		A vadon élő állatokat és növényeket érintő bűncselekmények elleni küzdelem
		Európa újraiparosítása a versenyképesség és a fenntarthatóság előmozdítása érdekében

Az állandó bizottságok hatáskörei és feladatai

401k

101k

Az Európai Parlament 2014. január 15-i határozata az állandó bizottságok hatásköreiről és feladatairól (2013/2996(RSO))

P7_TA(2014)0018

B7-0001/2014

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Elnökök Értekezlete által előterjesztett javaslatra,

– tekintettel eljárási szabályzata 183. cikkére,

1. úgy határoz, hogy eljárási szabályzata VII. melléklete helyébe a következő szöveget lépteti:"„VII. melléklet – Az állandó bizottságok hatásköre és felelőssége

I. Külügyi Bizottság

A bizottság hatásköre az Unió külpolitikájának előmozdítására, végrehajtására és ellenőrzésére terjed ki az alábbiak tekintetében:
	1.	a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) és a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP). Ebben az összefüggésben a bizottságot Biztonsági és Védelmi Politikai Albizottság támogatja;
	2.	a hatáskörébe tartozó ügyekben az Unió egyéb intézményeivel és szerveivel, az ENSZ-szel és egyéb nemzetközi szervezetekkel, valamint parlamentközi közgyűlésekkel való kapcsolattartás;
	3.	az Európai Külügyi Szolgálat felügyelete;
	4.	a politikai kapcsolatok megerősítése harmadik országokkal átfogó együttműködési és támogatási programok, illetve nemzetközi megállapodások, úgymint társulási és partnerségi megállapodások révén;
	5.	az európai államok Unióhoz történő csatlakozására vonatkozó tárgyalások megnyitása, figyelemmel kísérése és lezárása;
	6.	a demokrácia és az emberi jogok európai eszközére, az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközre, az Előcsatlakozási Támogatási Eszközre, a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközre és a harmadik országokkal folytatott együttműködésre irányuló Partnerségi Eszközre vonatkozó teljes jogalkotás, programozás és a kereteik között végrehajtott fellépések vizsgálata;
	7.	többek között az európai szomszédságpolitika (ENP) ellenőrzése és nyomon követése, különös tekintettel az ENP által elért eredményekről szóló éves jelentésekre;
	8.	harmadik országokban a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat – ideértve a kisebbségi jogokat – érintő ügyek, valamint a nemzetközi jogi elveket érintő kérdések. Ezzel összefüggésben a bizottságot Emberi Jogi Albizottság segíti, amelynek feladata az Unió külső politikái és emberi jogi politikája közötti összhang biztosítása. A vonatkozó szabályok sérelme nélkül az egyéb bizottságok, illetve szervek ezen területen hatáskörrel rendelkező képviselőit, illetve tagjait hívják meg az albizottság ülésein való részvételre.
	9.	a Parlament részvétele választási megfigyelő missziókban, adott esetben más illetékes bizottságokkal, illetve küldöttségekkel együttműködve;

A bizottság ellátja a hatáskörébe tartozó parlamenti vegyes bizottságok és parlamenti együttműködési bizottságok, valamint a parlamentközi küldöttségek és eseti küldöttségek politikai felügyeletét és munkájának koordinációját.

II. Fejlesztési Bizottság

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

az Unió fejlesztési és együttműködési politikájának fejlesztése, végrehajtása és ellenőrzése, különösen:

	a)	fejlődő országokkal kétoldalú, illetve az illetékes nemzetközi szervezetekben és parlamentközi fórumokon folytatott politikai párbeszéd;
	b)	a fejlődő országoknak nyújtott támogatás, és együttműködési megállapodások a fejlődő országokkal, nevezetesen a segélyezés hatékonyságának felügyelete és az eredmények értékelése, beleértve a szegénység felszámolásának területét;
	c)	a tagállami politikák és az uniós szinten végrehajtott politikák közötti kapcsolat figyelemmel kísérése;
	d)	a demokratikus értékek, a felelősségteljes kormányzás és az emberi jogok támogatása a fejlődő országokban;
	e)	a politikák fejlesztési célú koherenciájának végrehajtása, nyomon követése és előmozdítása;

a Fejlesztési Együttműködési Eszközre (DCI), az Európai Fejlesztési Alapra (EFA) – a nemzeti parlamentekkel szoros együttműködésben – és a Humanitárius Segítségnyújtási Eszközre vonatkozó teljes jogalkotás, programozás és a kereteik között végrehajtott fellépések vizsgálata, továbbá a fejlődő országokban biztosított humanitárius segítségnyújtással és az azt támogató politikával kapcsolatos valamennyi kérdés;

az AKCS–EU partnerségi megállapodással kapcsolatos ügyek és az illetékes szervekkel való kapcsolattartás;

a tengerentúli országokkal és területekkel (TOT-ok) kapcsolatos ügyek;

a Parlament részvétele a választási megfigyelő missziókban, adott esetben más illetékes bizottságokkal, illetve küldöttségekkel együttműködve.

A bizottság koordinálja a hatáskörébe tartozó parlamentközi és eseti küldöttségek munkáját.

III. Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság

A Bizottság hatásköre az Unió közös kereskedelempolitikájának és külső gazdasági kapcsolatainak létrehozásával, végrehajtásával és ellenőrzésével kapcsolatos ügyekre terjed ki, különös tekintettel az alábbiakra:
	1.	a harmadik országokkal és regionális szervezetekkel való pénzügyi, gazdasági és kereskedelmi kapcsolattartás;
	2.	a közös külső vámok és a külkereskedelem előmozdítása, valamint a vámrendelkezések és vámigazgatás külső vonatkozásai;
	3.	harmadik országokkal és regionális szervezetekkel fenntartott gazdasági, kereskedelmi és befektetési kapcsolatok tekintetében irányadó két-, több-, vagy sokoldalú kereskedelmi megállapodások elindítása, figyelemmel kísérése, megkötése és nyomon követése;
	4.	a nemzetközi jog által szabályozott területekre vonatkozó műszaki harmonizációs és szabványosítási intézkedések;
	5.	kapcsolatok az illetékes nemzetközi szervezetekkel, a kereskedelmi kérdésekkel foglalkozó nemzetközi fórumokkal, valamint az Unión kívül a regionális gazdasági és kereskedelmi integrációt támogató szervezetekkel;
	6.	a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO) való kapcsolattartás, beleértve annak parlamenti közgyűlését.

A bizottság kapcsolatot tart fenn a harmadik országokkal fennálló kapcsolatok gazdasági és kereskedelmi vonatkozásaiért felelős parlamentközi és eseti küldöttségekkel.

IV. Költségvetési Bizottság

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:
	1.	az Unió bevételeinek és kiadásainak többéves pénzügyi kerete és az Unió saját forrásainak rendszere;
	2.	a Parlament költségvetési előjogai, azaz az Unió költségvetésének, valamint az e területre vonatkozó intézményközi megállapodások tárgyalása és végrehajtása;
	3.	a Parlament költségvetési előirányzatai az eljárási szabályzatban megállapított eljárásoknak megfelelően;
	4.	a decentralizált szervek költségvetése;
	5.	az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységei, amelyek nem tartoznak az európai gazdasági kormányzás alá;
	6.	az Európai Fejlesztési Alap bevonása a költségvetésbe, az AKCS–EU partnerségi megállapodásért felelős bizottság hatásköreinek sérelme nélkül;
	7.	valamennyi uniós jogi aktus többéves pénzügyi keretre gyakorolt pénzügyi hatásai, illetve az azzal való összeegyeztethetősége az illetékes bizottság hatásköreinek sérelme nélkül;
	8.	a 78. cikk (1) bekezdése ellenében a folyó költségvetés nyomon követése és végrehajtásának értékelése, az előirányzatok átcsoportosítása, a létszámtervre vonatkozó eljárások, igazgatási előirányzatok, valamint az épületekkel kapcsolatos, jelentős pénzügyi hatással járó projektekre vonatkozó vélemények;
	9.	a költségvetési rendelet, kivéve a költségvetés végrehajtásával, irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos ügyek.

V. Költségvetési Ellenőrző Bizottság

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:
	1.	az Unió és az Európai Fejlesztési Alap költségvetése végrehajtásának ellenőrzése, valamint a Parlament által hozott mentesítési határozat, beleértve a belső mentesítési eljárást, valamint az e döntésekkel kapcsolatos, illetve azokat végrehajtó intézkedéseket;
	2.	az Unió, az Unió intézményeinek és az általa finanszírozott szervek számláinak és mérlegeinek lezárása, ismertetése és könyvvizsgálata, beleértve az áthúzódó előirányzatok megállapítását és az egyenlegek elkészítését is;
	3.	az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzése;
	4.	az uniós finanszírozás különböző formái hatékonyságának felügyelete az Unió politikáinak végrehajtása során, beleértve a Költségvetési Ellenőrző Bizottság kérésére a szakosodott bizottságokat és a Számvevőszék külön jelentéseit vizsgáló szakosodott bizottságokkal való együttműködést;
	5.	kapcsolattartás az Európai Csaláselleni Hivatallal (OLAF), az Unió költségvetésének végrehajtása során előforduló csalások és szabálytalanságok vizsgálata, ezen ügyek megakadályozására, illetve üldözésére, az Unió pénzügyi érdekeinek és az európai ügyész e téren végzett fellépéseinek szigorú védelme;
	6.	a Számvevőszékkel való kapcsolattartás, a Számvevőszék tagjainak kinevezése és jelentéseinek vizsgálata;
	7.	a költségvetési rendelet a költségvetés végrehajtása, irányítása és ellenőrzése tekintetében.

VI. Gazdasági és Monetáris Bizottság

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:
	1.	az Unió gazdasági és monetáris politikái, a Gazdasági és Monetáris Unió működése, és az európai monetáris és pénzügyi rendszer (beleértve a megfelelő intézményekkel, illetve szervezetekkel való kapcsolattartást);
	2.	a tőke és a kifizetések szabad mozgása (a határokon átnyúló fizetési műveletek, az egységes fizetési térség, a fizetési mérleg, a tőkemozgások, a hitelnyújtási és hitelfelvételi politika, a harmadik országokból származó tőke mozgásának ellenőrzése, az Uniós tőke exportjának ösztönzésére szolgáló intézkedések);
	3.	a nemzetközi monetáris és pénzügyi rendszer (beleértve a pénzügyi és monetáris intézményekkel és szervezetekkel való kapcsolattartást);
	4.	a versenyre, valamint az állami támogatásra vonatkozó szabályok;
	5.	adórendelkezések;
	6.	a pénzügyi szolgáltatások, intézmények és piacok szabályozása és felügyelete, beleértve a pénzügyi jelentéseket, a könyvvizsgálatot, a számviteli szabályokat, a vállalatirányítást és egyéb társasági jogra vonatkozó ügyeket, amelyek a pénzügyi szolgáltatásokat kifejezetten érintik.
	7.	az Európai Beruházási Banknak az euróövezeten belüli európai gazdasági kormányzás alá tartozó releváns pénzügyi tevékenységei.

VII. Foglalkoztatási és Szociális Bizottság

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

a foglalkoztatáspolitika és a szociálpolitika valamennyi ága, beleértve a munkakörülményeket, a társadalombiztosítást, a társadalmi befogadást és a szociális védelmet;

munkavállalók jogai;

egészségügyi és biztonsági intézkedések a munkahelyen;

az Európai Szociális Alap;

szakképzési politika, beleértve a szakmai képesítéseket;

a munkavállalók és nyugdíjasok szabad mozgása;

társadalmi párbeszéd;

a munkahelyi és a munkaerőpiacon tapasztalható megkülönböztetés valamennyi formája, kivéve a nemek közötti megkülönböztetést;

kapcsolatok a következőkkel:

	–	Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP),
	–	Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért,
	–	Európai Képzési Alapítvány,
	–	Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség;

valamint a más illetékes uniós szervekkel és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás.

VIII. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

környezetpolitika és környezetvédelmi intézkedések, különösen:

	a)	éghajlatváltozás,
	b)	lég-, talaj- és vízszennyezés, a hulladék feldolgozása és újrahasznosítása, veszélyes anyagok és készítmények, zajhatár és a biológiai sokféleség védelme,
	c)	fenntartható fejlődés,
	d)	környezetvédelmi célú nemzetközi és regionális intézkedések és megállapodások,
	e)	környezeti károk helyreállítása,
	f)	polgári védelem,
	g)	az Európai Környezetvédelmi Ügynökség,
	h)	az Európai Vegyianyag-ügynökség;

közegészségügy, különösen:

	a)	programok és különleges intézkedések a közegészségügy területén,
	b)	gyógyszeripari és kozmetikai termékek,
	c)	a bioterrorizmus egészségügyi vonatkozásai,
	d)	az Európai Gyógyszerügynökség és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ;

élelmiszerbiztonsági kérdések, különösen:

	a)	az élelmiszerek címkézése és biztonsága,
	b)	az emberi egészségre kockázatot jelentő anyagok elleni védelemre vonatkozó állat-egészségügyi jogszabályok; élelmiszerek és élelmiszergyártó rendszerek közegészségügyi ellenőrzése,
	c)	az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, valamint az Európai Élelmiszerügyi és Állat-egészségügyi Hivatal.

IX. Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

az Unió iparpolitikája és kapcsolódó intézkedések, az új technológiák alkalmazása, beleértve a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó intézkedéseket;

az Unió kutatás- és innovációs politikája, beleértve a tudományt és technológiát, valamint a kutatási eredmények terjesztését és hasznosítását;

európai űrpolitika;

a Közös Kutatóközpont, az Európai Kutatóközpont, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet, az Etalonanyag- és Mérésügyi Intézet, a JET, az ITER és az e területen működő más projektek tevékenysége;

az energiapolitikával általában kapcsolatos uniós intézkedések, valamint a belső energiapiac létrehozása és működtetése keretében megtett intézkedések, többek között az alábbiakkal kapcsolatos területeken:

	a)	az energiaellátás biztonsága az Unión belül,
	b)	az energiahatékonyság és az energiatakarékosság előmozdítása, új és megújuló energiaforrások fejlesztése,
	c)	az energiahálózatok összekapcsolásának előmozdítása és az energiahatékonyság támogatása, beleértve transzeurópai hálózatok létrehozását és fejlesztését az energiaipari infrastruktúra ágazatban;

az Euratom Szerződés és az Euratom Ellátási Ügynökség; a nukleáris biztonság, az erőművek leszerelése és a hulladék ártalmatlanítása a nukleáris ágazatban;

az információs társadalom, az információtechnológia és a kommunikációs hálózatok és szolgáltatások, beleértve a technológiai és biztonsági aspektusokat és transzeurópai hálózatok létrehozását és fejlesztését a távközlési infrastruktúra ágazatban, valamint az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) tevékenységeit.

X. Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

a nemzeti jogszabályok uniós szintű összehangolása a belső piac területén és a vámunió érdekében, különösen:

	a)	az áruk szabad mozgása, beleértve a műszaki szabványok harmonizációját is,
	b)	a letelepedés szabadsága,
	c)	a szolgáltatásnyújtás szabadsága, a pénzügyi és a postai ágazat kivételével;

az egységes piac működése, beleértve ez egységes piac, így többek között az egységes digitális piac végrehajtását gátló esetleges akadályok azonosítására és felszámolására irányuló intézkedéseket;

a fogyasztók gazdasági érdekeinek előmozdítása és védelme, kivéve a közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági kérdéseket;

az egységes piac szabályaira és a fogyasztói jogokra vonatkozó eljárások és jogalkotás.

XI. Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

a vasúti, közúti, belvízi, tengeri és légi közlekedésre vonatkozó közös politika kidolgozásával kapcsolatos ügyek, különösen:

	a)	az Európai Unión belül a közlekedésre alkalmazandó közös szabályok,
	b)	transzeurópai hálózatok létrehozása és fejlesztése a közlekedési infrastruktúra ágazatban,
	c)	közlekedési szolgáltatások és a közlekedés területén harmadik országokkal való kapcsolattartás,
	d)	közlekedésbiztonság,
	e)	nemzetközi közlekedési szervekkel és szervezetekkel való kapcsolattartás,
	f)	az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség, az Európai Vasúti Ügynökség, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség és a SESAR Közös Vállalkozás;

a postai szolgáltatások;

az idegenforgalom.

XII. Regionális Fejlesztési Bizottság

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:
	1.	az Unió Szerződésekben rögzített fejlesztési és kohéziós politikájának működtetése és kidolgozása;
	2.	az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap és az Unió regionális politikájának egyéb eszközei,
	3.	egyéb uniós politikák gazdasági és társadalmi összetartásra való hatásának értékelése,
	4.	az Unió strukturális eszközeinek összehangolása,
	5.	a kohéziós politika városi vetülete,
	6.	a legkülső régiók és szigetek, valamint a határokon átnyúló és régiók közötti együttműködés,
	7.	kapcsolattartás a Régiók Bizottságával, a régiók közötti együttműködés szervezeteivel, továbbá a helyi és regionális hatóságokkal.

XIII. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

a közös agrárpolitika működése és fejlesztése;

vidékfejlesztés, beleértve a megfelelő pénzügyi eszközök működését;

a következő területeket érintő jogszabályok:

	a)	állat- és növényegészségügy, állati takarmányok, feltéve, hogy ezen intézkedések nem az emberi egészségre kockázatot jelentő anyagok elleni védelmet szolgálják,
	b)	állattenyésztés és az állatok jólléte;

a mezőgazdasági termékek minőségének javítása;

a mezőgazdasági nyersanyagellátás;

a Közösségi Növényfajta-hivatal;

erdészet és agrárerdészet.

XIV. Halászati Bizottság

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:
	1.	a közös halászati politika működése és fejlesztése, valamint irányítása;
	2.	a halászati erőforrások megőrzése, az ezen erőforrásokat kiaknázó halászat és flották igazgatása, a tengerkutatás és az alkalmazott halászati kutatás;
	3.	a halászati és akvakultúra termékek piacának közös szervezése, valamint e termékek feldolgozása és értékesítése;
	4.	a strukturális politika a halászat és akvakultúra ágazat területén, beleértve az ezen ágazatok támogatását célzó halászati orientációs pénzügyi eszközöket és alapokat;
	5.	integrált tengerpolitika a halászati tevékenységek tekintetében;
	6.	fenntartható halászati partnerségi megállapodások, regionális halászati szervezetek és a nemzetközi kötelezettségek végrehajtása a halászat területén.

XV. Kulturális és Oktatási Bizottság

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

az Európai Unió kulturális vonatkozásai, különösen:

	a)	a tudás és a kultúra terjesztésének fejlesztése,
	b)	a kulturális és nyelvi sokszínűség védelme és támogatása,
	c)	a kulturális örökség megőrzése és védelme, kulturális csereprogramok és művészi alkotások,

az Unió oktatáspolitikája, beleértve az európai felsőoktatási térséget, az európai iskolák rendszerének és az egész életen át tartó tanulásnak a támogatását,

az audiovizuális politika és az információs társadalom kulturális és oktatási vonatkozásai;

ifjúságpolitika;

a sport- és szabadidő-politika kidolgozása;

tájékoztatási és médiapolitika;

együttműködés harmadik országokkal a kultúra és az oktatás területén, valamint a megfelelő nemzetközi szervezetekkel és intézményekkel való kapcsolattartás.

XVI. Jogi Bizottság

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

az uniós jog értelmezése, alkalmazása és nyomon követése, az uniós jogszabályok és az elsődleges joganyag közötti összhang, különösen a jogalap megválasztása és a szubszidiaritás és arányosság elvének betartása;

a nemzetközi jog értelmezése és alkalmazása, amennyiben az Európai Uniót érinti;

a jogalkotás minőségének javítása és az uniós jog egyszerűsítése;

a Parlament jogainak és kiváltságainak jogi védelme, beleértve az Európai Unió Bírósága eljárásaiban való részvételt;

olyan uniós jogszabályok, amelyek befolyásolják a tagállamok jogrendjét, különösen a következő területeken:

	a)	polgári és kereskedelmi jog,
	b)	társasági jog,
	c)	szellemi tulajdonjog,
	d)	eljárásjog;

a polgári ügyekben történő igazságügyi és közigazgatási együttműködést érintő intézkedések;

környezeti felelősség, illetve a környezeti bűncselekményekkel szembeni szankciók;

az új technológiákkal kapcsolatos etikai kérdések, az illetékes bizottságokkal zajló társbizottsági eljárásban;

a képviselői statútum és az Európai Unió személyzeti szabályzata;

10.

kiváltságok és mentességek, valamint a képviselők mandátumvizsgálata;

11.

az Európai Unió Bíróságának szervezete és alapokmánya;

12.

a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal.

XVII. Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

az Unió területén az állampolgári jogok, az emberi jogok és az alapvető jogok védelme, beleértve a kisebbségek védelmét, ahogy azt a Szerződések és az Európai Unió Alapjogi Chartája megállapítja;

a nemek közötti, illetve a munkahelyi, valamint a munkaerő-piaci megkülönböztetésen kívül a megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelemhez szükséges intézkedések;

az átláthatóságra és a természetes személyek védelmére vonatkozó jogszabályok, tekintettel a személyes adatok kezelésére;

a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozása és fejlesztése a szubszidiaritás és az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett, különösen:

	a)	a személyek beutazását és mozgását, a menedékjogot és migrációt érintő intézkedések,
	b)	a közös külső határok integrált irányítására vonatkozó intézkedések,
	c)	a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos intézkedések, beleértve a terrorizmust, valamint a büntetőjog összehangoltabb uniós megközelítésének kidolgozásához kapcsolódó anyagi jogi és eljárásjogi intézkedéseket,

a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja, és az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, az Europol, az Eurojust, a Cepol, az Európai Ügyészség és ugyanezen a területen működő más szervek, hivatalok és ügynökségek;

azon kockázat megállapítása, hogy a tagállamok által közösen vallott elveket valamely tagállam súlyosan megsérti.

XVIII. Alkotmányügyi Bizottság

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:
	1.	. az európai integrációs folyamat intézményi vonatkozásai, különösen a szerződések rendes és egyszerűsített felülvizsgálati eljárásainak előkészítése, kezdeményezése és lefolytatása;
	2.	a Szerződések végrehajtása és működésük értékelése;
	3.	az Unió bővítésére irányuló tárgyalások, vagy az Unióból való kilépés intézményi következményei;
	4.	intézményközi kapcsolatok, beleértve – a plenáris ülésen történő elfogadásuk céljából – az eljárási szabályzat 127. cikkének (2) bekezdésével összhangban az intézményközi megállapodások vizsgálatát;
	5.	egységes választási eljárás;
	6.	európai szintű politikai pártok és politikai alapítványok, az Elnökség hatáskörének sérelme nélkül;
	7.	a tagállamok közös elveinek egy tagállam által történő súlyos és tartós megsértésének megállapítása;
	8.	az eljárási szabályzat értelmezése és alkalmazása, és az ahhoz javasolt módosítások.

XIX. Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:
	1.	a nők jogainak meghatározása, támogatása és védelme az Unióban és a kapcsolódó közösségi intézkedésekben;
	2.	a nők jogainak előmozdítása harmadik országokban;
	3.	az esélyegyenlőségi politika, beleértve a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség előmozdítását a munkaerő-piaci lehetőségek és az egyenlő munkahelyi bánásmód tekintetében;
	4.	a nemi alapú erőszak és megkülönböztetés valamennyi formájának megszüntetése;
	5.	a nemek közötti esélyegyenlőség alapelvének megvalósítása és továbbfejlesztése valamennyi politika területén;
	6.	a nők jogait érintő nemzetközi megállapodások és egyezmények nyomon követése és végrehajtása;
	7.	a nők jogai tudatosításának előmozdítása.

XX. Petíciós Bizottság

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:
	1.	petíciók;
	2.	nyilvános meghallgatások szervezése polgári kezdeményezésekről a 197a. cikkel összhangban;
	3.	kapcsolattartás az európai ombudsmannal.”

2. úgy határoz, hogy ez a határozat a nyolcadik parlamenti ciklus első ülésének első napján lép hatályba;

3. utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa e határozatot a Tanácsnak, és a Bizottságnak.

Az 2007/124/EK, Euratom határozat hatályon kívül helyezése ***

193k

34k

Az Európai Parlament 2014. január 15-i jogalkotási állásfoglalása a 2007/124/EK, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről és a „Biztonság és a szabadságjogok védelme” általános program keretében a 2007–2013-as időszakra a „Terrorizmus és egyéb biztonsági vonatkozású veszélyek megelőzése, az azokra való felkészültség és következményeik kezelése” egyedi program létrehozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (15187/2013 – C7-0418/2013 – 2013/0281(APP))

P7_TA(2014)0019

A7-0432/2013

(Különleges jogalkotási eljárás– egyetértés)

Az Európai Parlament,

– tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (15187/2013),

– tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 352. cikkével, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 203. cikkével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0418/2013),

– tekintettel eljárási szabályzata 81. cikkének (1) bekezdésére és 46. cikkének (1) bekezdésére,

– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság ajánlására (A7-0432/2013),

1. jóváhagyja a tanácsi határozattervezetet;

2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az EU–Oroszország tudományos és technológiai együttműködési megállapodás megújítása ***

194k

35k

Az Európai Parlament 2014. január 15-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösség és az Oroszországi Föderáció kormánya között a tudományos és technológiai együttműködésről létrejött megállapodás megújítására vonatkozó tanácsi határozatra irányuló tervezetről (13152/2013 – C7-0370/2013 – 2013/0282(NLE))

P7_TA(2014)0020

A7-0473/2013

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Európai Közösség és az Oroszországi Föderáció kormánya között a tudományos és technológiai együttműködésről létrejött megállapodás megújítására vonatkozó tanácsi határozattervezetre (13152/2013),

– tekintettel az Európai Közösség és az Orosz Föderáció kormánya között létrejött tudományos és műszaki együttműködési megállapodás megkötéséről szóló, 2000. november 16-i 2000/742/EK tanácsi határozatra,

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 186. cikkével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontja v. alpontjával összhangban a Tanács által benyújtott, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0370/2013),

– tekintettel eljárási szabályzata 81. cikkére és 46. cikkének (1) bekezdésére,

– tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság és a Költségvetési Bizottság véleményére (A7-0473/2013),

1. jóváhagyja a megállapodás megújítását;

2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve az Orosz Föderáció kormányának és parlamentjének.

A forgalomba hozatalra szánt euróérmék címletei és műszaki előírásai *

279k

45k

Az Európai Parlament 2014. január 15-i jogalkotási állásfoglalása a forgalomba hozatalra szánt euróérmék címleteiről és műszaki előírásairól szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2013)0184 – C7-0132/2013 – 2013/0096(NLE))

P7_TA(2014)0021

A7-0479/2013

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0184),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés182. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően konzultált a Parlamenttel (C7-0132/2013),

– tekintettel a jogi aktusok strukturáltabb átdolgozási technikáiról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(1),

– tekintettel az eljárási szabályzata 87. cikkének (3) bekezdése alapján a Jogi Bizottság által az Gazdasági és Monetáris Bizottságnak küldött, 2013. június 17-i levélre,

– tekintettel eljárási szabályzata 87. és 55. cikkére,

– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A7-0479/2013),

A. mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a szóban forgó javaslat a javaslatban akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;

1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát az alábbi módosításokkal;

2. felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikkének (2) bekezdésével összhangban;

3. felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4. felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg		Módosítás
Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés
(4) Az egységes uniós pénzérmerendszernek élveznie kell a közbizalmat, és olyan technológiai innovációkkal kell járnia, amely biztosítja, hogy az biztonságos, megbízható és hatékony rendszer.		(4) Az egységes uniós pénzérmerendszernek élveznie kell a közbizalmat, és olyan technológiai innovációkkal kell járnia, amely biztosítja, hogy az biztonságos, megbízható és hatékony rendszer. A hamisítás elleni küzdelmet is lehetővé kell tennie.
Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 8 bekezdés
(8) A Bizottság a pénzforgalmi érmék új nemzeti rajzolataival kapcsolatos valamennyi lényeges információt közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.		(8) A Bizottság a pénzforgalmi érmék új nemzeti rajzolataival kapcsolatos valamennyi lényeges információt közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
		A Bizottság értesíti az Európai Parlamentet az (5) bekezdés szerint emelt kifogásairól.

(1)	HL C 77., 2002.3.28., 1. o.

Az EU és az ASEAN közötti kapcsolatok jövője

318k

96k

Az Európai Parlament 2014. január 15-i állásfoglalása az EU és az ASEAN közötti kapcsolatok jövőjéről (2013/2148(INI))

P7_TA(2014)0022

A7-0441/2013

Az Európai Parlament,

– tekintettel az ASEAN-nal fenntartott kapcsolatok fő jogi keretére, nevezetesen az 1980 márciusában aláírt ASEAN–EGK együttműködési megállapodásra(1),

– tekintettel az Európai Unió és az ASEAN tagállamai, nevezetesen Brunei, a Fülöp-szigetek, Indonézia, Malajzia, Szingapúr, Thaiföld és Vietnam közötti hét partnerségi és együttműködési megállapodással kapcsolatosan jelenleg zajló tárgyalásokra és/vagy e megállapodások megkötésére,

– tekintettel a Malajziával, Thaifölddel és Vietnammal kötendő szabadkereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalásokra, valamint az EU–Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére,

– tekintettel a 2003. júliusi „Új partnerség Délkelet-Ázsiával” elnevezésű uniós stratégiára (COM(2003)0399), amely kulcsfontosságú prioritásként határozza meg a regionális kereskedelem és az ASEAN-nal fenntartott befektetési kapcsolatok elősegítését, valamint a konkrét szakpolitikai párbeszédeket,

– tekintettel a hetedik Ázsia-Európa parlamentáris partnerségre (ASEP) és a huszonkettedik ASEAN-csúcstalálkozóra,

– tekintettel az EU és ASEAN közötti megerősített partnerségről szóló, 2007 márciusában elfogadott nürnbergi nyilatkozatra, valamint az ahhoz kapcsolódó 2007. novemberi cselekvési tervre,

– tekintettel az ASEAN–EU megerősített partnerség (2013–2017) további erősítését célzó Bandar Seri Begawan-i cselekvési tervre, melyet 2012. április 27-én fogadtak el Bruneiben,

– tekintettel arra, hogy az Európai Unió 2012. július 12-én Phnompenben csatlakozott a Délkelet-ázsiai Barátsági és Együttműködési Szerződéshez(2),

– tekintettel az Ázsia–Európa találkozó (ASEM) 2012 novemberében a laoszi Vientiánban tartott kilencedik csúcstalálkozójára,

– tekintettel az 1997 februárjában alapított Ázsia–Európa Alapítványra (ASEF), melynek célja, hogy fórumot biztosítson a nem kormányzati párbeszéd számára,

– tekintettel a regionális integráció támogatására szolgáló ASEAN–EU-programra (APRIS), a regionális integráció támogatására szolgáló ASEAN-programra (ARISE), valamint az EU–ASEAN közötti regionális párbeszéd eszközére (READI), melyek támogatják a nem kereskedelmi ágazatok szakpolitikáinak és szabályozásának harmonizálását,

– tekintettel az Ázsiáról és a Csendes-óceán térségéről 2012. július 12-én kiadott közös EU–USA nyilatkozatra,

– tekintettel a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) 1967. augusztus 8-i megalapítására,

– tekintettel az ASEAN gazdasági közösségről szóló, 2007-ben elfogadott tervezetre, valamint a 2008-ban elfogadott ASEAN-chartára,

– tekintettel az ASEAN első, 2012. november 18-án született emberi jogi nyilatkozatára, az ASEAN Emberi Jogi Kormányközi Bizottságának (AICHR) felállítására, valamint az AICHR és az Európai Unió emberi jogokkal foglalkozó frissen kinevezett különleges képviselője, Stavros Lambrinidis közötti, 2013. május 8-i első párbeszédre,

– tekintettel a 2009-ben tartott 14. ASEAN-csúcstalálkozóra, valamint az ASEAN (gazdasági) közösség, az ASEAN politikai-biztonsági közösség és az ASEAN társadalmi-kulturális közösség egységes piacra irányuló ütemtervére,

– tekintettel a 2013. április 24–25-én Bruneiben tartott 22. ASEAN-csúcstalálkozóra,

– tekintettel a 2012. november 20-án Phnompenben tartott 7. kelet-ázsiai csúcstalálkozóra, melyen az ASEAN 17 országának vezetői, valamint Kína, Japán és Dél-Korea (ASEAN+3), India, Ausztrália és Új-Zéland (ASEAN+6), illetve az Egyesült Államok vezetői vettek részt,

– tekintettel az ASEAN katasztrófavédelemről és vészhelyzeti reagálásról szóló megállapodására (AADMER),

– tekintettel az ASEAN népjóléti és fejlesztési minisztereinek 2013. szeptember 6-án Phnompenben rendezett nyolcadik találkozóján kiadott, a 2013 októberére tervezett ASEAN-csúcstalálkozó előkészítését célzó közös nyilatkozatra és az abban található kikötésre, amely szerint a szociális védelemhez való hozzáférés alapvető emberi jog,

– tekintettel az ASEAN tagállamairól szóló közelmúltbeli állásfoglalásaira, nevezetesen az EU és Malajzia közötti partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló tárgyalásokról szóló 2013. szeptember 11-i(3), a muzulmán rohingják helyzetéről szóló 2013. június 13-i(4), a szervezett bűnözés, a korrupció és a pénzmosás problémájáról szóló 2013. június 11-i(5), a Vietnamról, és különösen a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló 2013. április 18-i(6), valamint a Laoszról és Szombath Szomphon ügyéről szóló 2013. február 7-i(7) állásfoglalásokra,

– tekintettel az ASEAN tagállamairól szóló közelmúltbeli állásfoglalásaira, nevezetesen a Thaiföld és Kambodzsa közötti határ menti összecsapásokról szóló 2011. február 17-i(8), az Indonéziáról és a kisebbségek elleni támadásokról szóló 2011. július 7-i(9), a „Burma – választások tartása és Aung Szan Szú Kji ellenzéki vezető szabadon bocsátása” című 2010. november 25-i(10), a burmai/mianmari helyzetről szóló 2010. május 20-i(11), a Thaiföldről szóló 2010. május 20-i(12), a laoszi és a vietnami helyzetről szóló 2009. november 26-i(13), valamint a Thaiföldre menekült burmaiak helyzetéről szóló 2009. február 5-i(14) állásfoglalásokra,

– tekintettel „Az ENSZ üzleti vállalkozásokra és emberi jogokra vonatkozó irányadó elvei: a jogok védelmére, tiszteletben tartására és a jogorvoslatra vonatkozó ENSZ-keretrendszer végrehajtása” című, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által 2011. június 16-án elfogadott dokumentumra,

– tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

– tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0441/2013),

A. mivel jelenleg a gazdasági fejlődés és a geopolitikai dinamika szempontjából egyaránt az ASEAN a világ egyik legfontosabb feltörekvő regionális szervezete;

B. mivel a 2007 novemberében aláírt ASEAN-charta jogi személyiséggel és intézményi kerettel ruházza fel az ASEAN-t, ideértve az Állandó Képviselők Bizottságának felállítását az ASEAN munkájának támogatására és koordinálására;

C. mivel az ASEAN gazdasági közösség célja, hogy 2015-re belső piacot hozzon létre 600 millió ember számára, ami versenyképes gazdasági szereplőinek és gyorsan növekvő belső igényeinek köszönhetően a világ többi nagy piacához – például az Unióhoz, az Egyesült Államokhoz, Kínához, Japánhoz és Indiához – hasonlóvá, és ennek következtében a regionális és a nemzetközi piacon erős gazdasági partnerré teszi az ASEAN-t; mivel az ASEAN egyes tagországai számára kihívás lesz ez a folyamat a versenyképesség, a társadalmi stabilitás, valamint az integrációs folyamat társadalmi elemeinek megerősítése és fejlesztése tekintetében;

D. mivel az ASEAN tagállamainak az 1997-es ázsiai pénzügyi válság utáni gazdasági szerkezetátalakítási erőfeszítései segítettek abban, hogy a jelenlegi globális gazdasági válság idején általánosságban véve ellenállónak bizonyuljanak;

E. mivel a politikai és biztonsági jellegű párbeszéd és konzultáció előmozdítása érdekében, valamint azért, hogy az ázsiai és csendes-óceáni régióban meginduljon a bizalomépítés és a preventív diplomácia, 1993-ban megalakult az ASEAN regionális fóruma;

F. mivel a legutóbbi ASEAN-csúcstalálkozó során sürgették a Koreai-félsziget nukleáris leszerelését, és ösztönözték az atomfegyverrel rendelkező államokat, hogy csatlakozzanak a nukleáris fegyverektől mentes délkelet-ázsiai övezetre vonatkozó szerződésről szóló jegyzőkönyvhöz; mivel a csúcstalálkozón szóba került Kelet-Timor esetleges jövőbeli részvétele az ASEAN-ban;

G. mivel Kína folyamatosan erősíti a délkelet-ázsiai országokkal fenntartott gazdasági kapcsolatait; mivel az ASEAN egyes tagállamai fokozták együttműködésüket az Egyesült Államokkal a tengeri biztonság területén; mivel Oroszország Ázsiát nemzetközi stratégiája fontos részének tekinti; mivel az ASEAN tagországai továbbra is fontos szerepet játszanak a régió békéjének és stabilitásának megőrzésében; mivel az Unió és az ASEAN egyaránt aggódik a Dél-kínai-tengert érintő megoldatlan határviták miatt, és fontos érdeke fűződik a béke és a stabilitás fenntartásához, valamint a nemzetközi jog és különösen az ENSZ Alapokmányának és az Egyesült Nemzetek 1982-es Tengerjogi Egyezményének tiszteletben tartásához; támogatja a Dél-kínai-tenger kapcsán 2012 júliusában elfogadott, hat pontból álló elveket és a Dél-kínai-tenger országainak 2011-es magatartási kódexére vonatkozó nyilatkozat végrehajtására vonatkozó iránymutatásokat, ösztönözve a konfliktus békés rendezését;

H. mivel az ASEAN emberi jogi nyilatkozata továbbra is megadja az egyes országoknak a szabadságot arra, hogy az emberi jogok védelme érdekében saját jogi eszközöket dolgozzanak ki, ugyanakkor a régió egészére nézve az emberi jogok védelmére irányuló általános keretet hoz létre;

I. mivel 2013. november 8-án a Haiyan tájfun letarolta a Fülöp-szigeteket, egész városokat rombolva le, és továbbra sem ismert, hogy pontosan hány ember – valószínűleg több ezer – vesztette el életét vagy maradt fedél nélkül; mivel a tájfun, amely az eddig feljegyzett legerősebb szárazföldi vihar, bizonyította, hogy milyen veszélyeket hordoznak az egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási körülmények;

J. mivel a régióban tomboló nagyobb erdőtüzekből származó súlyos füstszennyezés komoly környezeti következményekkel jár, és nem hagyományos biztonsági fenyegetésnek tekinthető;

K. mivel az Unió és az ASEAN közös politikai célja a jólét, az együttműködés és a béke előmozdítása a két régióban és a világ minden táján;

L. mivel az Unió és az ASEAN között 2012-ben létrejött Bandar Seri Begawan-i cselekvési terv célja, hogy stratégiai szemléletet adjon az ASEAN három pillérével kapcsolatos, valamint a kulturális és fejlesztési együttműködésnek, és mivel a terv keretében miniszteri és vezető tisztviselői szinten rendszeres találkozókat szerveznek;

M. mivel az Unió Malajziával, Thaifölddel és Vietnammal kötendő szabadkereskedelmi megállapodásairól szóló tárgyalásokra, az EU–Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére és a két régió közötti szabadkereskedelmi megállapodás hosszú távú célkitűzésére való tekintettel egyre sürgetőbb egy átfogóbb politikai keret kialakítása az ASEAN-partnerekkel;

1. úgy véli, hogy az ASEAN mint fontos regionális és globális gazdasági szereplő fontos szerepet játszhat a békés és többoldalú világrend megvalósításában; reméli, hogy az ASEAN intézményi, gazdasági és politikai kapacitásai továbbfejlődnek;

2. határozottan ösztönzi az ASEAN-t, hogy haladjon tovább a politikai és gazdasági integráció útján, nevezetesen az ASEAN Gazdasági Közösségre irányuló nagyszabású terv 2015-ig történő megvalósítása felé, beleértve belső munkaerőpiacának liberalizációját is, ami hatalmas előnyökkel járna az összes érintett ország számára;

3. gratulál az ASEAN vezetőinek a regionális integrációs folyamatban elért jelentős előrelépésért, amelynek legnyilvánvalóbb példája az ASEAN Gazdasági Közösség közelgő létrehozása; úgy véli, hogy e pozitív fejlemények kiegészítéseként meg kellene erősíteni a parlamenti dimenziót, és felhívja az ASEAN vezetőit, hogy fontolják meg az ASEAN Parlamentközi Közgyűlés (AIPA) az ASEAN szerves részeként betöltött szerepének hivatalos alapokmányban történő elismerését;

4. hangsúlyozza az ASEAN térségében rejlő hatalmas gazdasági lehetőségeket, és ösztönzi az ASEAN-országokban működő hazai és külföldi székhelyű vállalatokat, hogy alkalmazzák a vállalati társadalmi felelősségvállalás elveit, aktívan tartsák tiszteletben az ILO legfontosabb munkajogi normáit és az ENSZ üzleti vállalkozásokra és emberi jogokra vonatkozó irányadó elveit, mozdítsák elő a munkavállalók megfelelő védelmét és a tisztességes munkafeltételekhez való hozzáférést, valamint alakítsanak ki olyan környezetet, amely jobban elősegíti a szakszervezetek és azok tevékenységei fejlesztését; ezzel kapcsolatban sürgeti a Bizottságot, hogy segítsen a nemzetközi és helyi bűnüldözési kapacitást növelő intézkedések kidolgozásában;

5. úgy véli, hogy az ASEAN-országoknak az inkluzív gazdasági és társadalmi fejlődés új szakasza felé kell elmozdulniuk, különös figyelmet szentelve népeik körében az emberi jogok, valamint a szociális, munkaügyi és gazdasági jogok előmozdításának egyenlőbb és igazságosabb társadalmak garantálása céljából; ehhez szükségesnek tartja, hogy a gazdasági jólét növekedését a szociális biztonsági hálók megerősítésének szolgálatába állítsák; sürgeti továbbá az EU-t, hogy fokozza az emberi jogokkal kapcsolatos együttműködését, annak érdekében, hogy az ASEAN Kormányközi Emberi Jogi Bizottsága (AICHR) valóban hatékonyan tudja előmozdítani és védelmezni az emberi jogokat;

6. hangsúlyozza, hogy az Unió és az ASEAN közös értékekkel, valamint közös politikai és gazdasági érdekekkel rendelkezik, melyeket kiemelten kezelve tovább kell fejleszteni, és a stratégiai partnerség szintjére kell emelni; üdvözli, hogy e kapcsolat jelentőségének elismeréseképpen az EKSZ aktívan fontolgatja, hogy az ASEAN-nal fenntartott kapcsolatokért felelős uniós küldöttség élére vezetőt nevezzen ki; azt reméli, hogy ennek eredményeképpen fokozott együttműködés jön létre az ASEAN tagállamaiban, valamint az Unió tagállamainak nagykövetségein tevékenykedő uniós küldöttségvezetők között, és erősödik az Unió politikai hitele és láthatósága; felszólítja a főképviselőt/alelnököt, hogy dolgozzon ki egy új, átfogóbb stratégiát Délkelet-Ázsiával kapcsolatban;

7. úgy véli, hogy az Uniónak és tagállamainak közös és következetes megközelítést kellene kidolgozniuk az ASEAN-régióval kapcsolatban, támogatva és kiegészítve egymást, ily módon lehetővé téve az Unió számára, hogy gazdasági és politikai szempontból erőteljesebb jelenlétet tudjon kialakítani a térségben; úgy véli, hogy az ASEAN regionális és nemzeti fórumain valamennyi uniós és tagállami képviseleti szinten meg kell erősíteni a jelenlétet;

8. javasolja, hogy az Unió törekedjen arra, hogy ezekben az országokban növelje a tudatosságot azzal kapcsolatban, hogy külpolitikájának végrehajtását a szabályozó hatalomként betöltött szerepe határozza meg, melynek keretében a regionális integráció előmozdítására törekszik politikai párbeszéd, preferenciális kereskedelmi megállapodások és partnerségi megállapodások révén;

9. melegen üdvözli az Unió és az ASEAN hét tagállama közötti hét partnerségi és együttműködési megállapodással kapcsolatos tárgyalásokat, melyek az elmélyülő kölcsönös kapcsolatok sarokkövei lesznek majd, és hangsúlyozza, hogy a fennmaradó ASEAN-tagállamokkal fel kell gyorsítani a tárgyalásokat; szorgalmazza a már létező partnerségi és együttműködési megállapodások mihamarabbi ratifikálását; ugyanakkor úgy véli, hogy az egyes államokkal kötendő partnerségi és együttműködési megállapodások nem állhatnak az Unió és az ASEAN közötti általános kapcsolatok útjába;

10. támogatja a kapcsolat parlamenti dimenziójának megerősítését; úgy véli, hogy a hivatalos EU–ASEAN parlamentközi közgyűlés létrehozása – már kiforrott feltételek esetén – tovább erősítené az Unió és az ASEAN tagállamai közötti kapcsolatokat, és a globális problémák átfogóbb módon történő kezeléséről szóló többoldalú eszmecsere fórumaként szolgálhatna; javasolja továbbá a Parlament Emberi Jogi Albizottsága és az ASEAN Emberi Jogi Kormányközi Bizottsága (AICHR) közötti kapcsolatok kiépítését; úgy véli, hogy a Parlamentáris Demokrácia Előmozdításával Foglalkozó Iroda kapacitásépítési segítséget tudna nyújtani az ASEAN Parlamentközi Közgyűlésének (AIPA), fokozva a nemzeti parlamentek, valamint az AIPA ASEAN-on belül játszott szerepét;

11. rámutat a közös magas szintű találkozók, a kölcsönös együttműködés és egyetértés fokozódásának előnyeire a többoldalú fórumokon, például az ENSZ-ben és annak szervezeteiben, az IMF-ben és a WTO-ban;

12. hangsúlyozza, hogy EU és az ASEAN közötti párbeszéd létező csatornáit, vagyis az Ázsia–Európa találkozót (ASEM) és az Ázsia–Európa Parlamenti Partnerséget (ASEP) kormányzati és parlamenti szintre kellene emelni, illetve tovább kellene bővíteni;

13. támogatja az ASEAN-t egy saját tér kialakításában Kína, Japán és az Egyesült Államok egymással ütköző gazdasági és biztonsági érdekei közepette; azt szeretné, ha a konfliktusok megelőzésében, rendezésében, valamint a területi és határviták rendezésében gyűjtött uniós tapasztalatok megosztása révén az Unió az ASEAN aktív politikai partnereként segítene megtalálni a nem katonai megoldást a kiemelt biztonsági és geostratégiai kihívásokra, hogy elősegítse a békét és a regionális stabilitást;

14. aggodalmát fejezi ki a Dél-kínai-tengerrel kapcsolatos közelmúltbeli fejlemények miatt, és üdvözli a Dél-kínai-tenger országainak magatartási kódexére vonatkozó nyilatkozat végrehajtásával foglalkozó munkacsoport felállítását, melynek célja, hogy békés és kölcsönösen előnyös megoldást találjon a térség tengeri határvitájára;

15. sürgeti az Uniót, hogy az ASEAN-nal ápolt szoros kapcsolatai révén segítsen a regionális geopolitikai feszültségek enyhítésében, amihez a konfliktusrendezési mechanizmusok megerősítésére van szükség;

16. tudomásul veszi az ASEAN tagállamai által a kalózkodás elleni intézkedésekkel kapcsolatosan tett erőfeszítéseket, és üdvözli az eddigi pozitív jelentéseket; hangsúlyozza, hogy a térség tengeri szállítási útvonalai a világgazdaság szempontjából kritikusak, ezenkívül összetettek és sérülékenyek, és úgy véli, hogy a régióban tett erőfeszítései során az Uniónak ezt folyamatosan szem előtt kell tartania;

17. felszólítja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy továbbra is nyújtson segítséget az ASEAN titkársága és intézményei számára a kapacitásépítésre irányuló erőfeszítésekhez, uniós tapasztalatokra építve; azt javasolja, hogy ezt a segítséget továbbra is az ASEAN regionális integrációjának támogatására szolgáló uniós program (ARISE) nyújtsa;

18. szorgalmazza a kulturális előadók régiók közötti látogatásainak támogatását, és sürgeti a tagállamokat, hogy az állami médiában és az oktatásban adjanak nagyobb teret az ASEAN-régiónak, valamint kulturális intézmények és egyéb eszközök segítségével növeljék az ASEAN-régió jelenlétét Európában, ez ugyanis kibővítené és elmélyítené az ASEAN-országokkal fenntartott kulturális kapcsolatokat, illetve fokozná és előmozdítaná a kölcsönös kulturális ismereteket és a párbeszédet;

19. úgy véli, meg kell fontolni egy évente változó témájú „kulturális évsorozat” megszervezését, melynek során az ASEAN tagországaiban bemutatnák az Unió valamelyik tagállamát, Európában pedig ennek megfelelően valamelyik ASEAN-tagországot;

20. üdvözli, hogy az ASEAN legtöbb tagországában a tudományos együttműködésben a legfontosabb partner az Unió, és javasolja, hogy a Bizottság kutatási és innovációs programját, a Horizont 2020-at aktívabban népszerűsítsék a régió tudományos intézeteiben;

21. kiemeli a fiatalok mobilitását elősegítő csereprogramok, például az Erasmus jelentős szerepét az EU és az ASEAN felsőoktatási intézményei közötti interkulturális hallgatói és kutatói együttműködésben; javasolja, hogy az európai egyetemeken hozzanak létre ASEAN tanulmányi központokat, az ASEAN-tagországok egyetemein pedig európai tanulmányi központokat, valamint hogy szélesítsék ki a közös diplomák lehetőségeit; úgy véli, hogy az Uniónak ki kell bővítenie angol nyelvű egyetemi programjainak kínálatát, hogy az ázsiai diákok könnyebben be tudjanak jutni az európai egyetemekre, ugyanakkor segíteni kell az uniós kutatók ázsiai kutatóprogramokhoz való csatlakozását, többek között az ASEAN Egyetemi Hálózattal (AUN) együttműködésben;

22. szorgalmazza – elsősorban az új partnerségi eszköz használata révén –, hogy tegyenek lépéseket a többek között a multikulturális társadalmakról, valamint a 21. század demokratikus államszerkezeteiről folyó rendszeres eszmecsere és kölcsönös tanulási folyamatok fokozása érdekében; hangsúlyozza, hogy be kell építeni a kisebbségi jogokat, valamint elő kell mozdítani a nemek közötti egyenlőséget és a női szerepvállalást, továbbá javítani kell a lányok és a nők életkörülményeit, a társadalmi és munkajogi normákat, többek között a kényszermunka és a gyermekmunka felszámolása, a munkavállalók megfelelő védelmének előmozdítása, valamint a tisztességes munkafeltételekhez való hozzáférés, illetve a fenntartható ás átfogó állami jóléti rendszerek, jogrendszerek és biztonsági rendszerek, a gazdasági együttműködés és egyéb megfelelő intézkedések révén;

23. továbbra is fontosnak tartja a személyes kapcsolatok kialakítását, és elismerően nyilatkozik az Ázsia–Európa Alapítvány (ASEF) munkájáról, melynek célja a két régió civil társadalmai közötti kapcsolatok kialakítása; felszólítja az Uniót, hogy ne csupán egyszerű tag legyen, hanem vállaljon aktívabb és kiemelkedőbb intézményi szerepet;

24. szorgalmazza egy testvérvárosi kezdeményezés elindítását, hogy Európa egyes régiói kapcsolatot létesítsenek egyes ázsiai régiókkal, amire eddig kevés példa volt;

25. javasolja, hogy az Unió fokozza a katasztrófa- és válságmegelőzéssel és -kezeléssel, valamint az olyan jelentősebb kihívásokkal kapcsolatos, az ASEAN-nal folytatott régióközi együttműködését, mint például a fenntartható fejlődés az élelmezésbiztonság, az erőforrás-gazdálkodás (beleértve a vízi és a tengeri erőforrások, többek között a Mekong alrégió erőforrásainak használatát) és a mezőgazdasági beruházások, a kistermelők támogatása, az urbanizáció, az összekapcsolhatóság és a közlekedés, valamint az éghajlatváltozás, a megújuló energia, az energiahatékonyság, a fenntartható energiaellátás felé való átmenet, az idegenforgalom, a kutatás és az innováció terén;

26. megjegyzi, hogy a szegénység továbbra is problémát jelent az ASEAN országaiban, ami különösen a nőket, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezőket, a vidéken élőket és az etnikai vagy vallási kisebbségi csoportokhoz tartozókat érinti; szükségesnek tartja tehát a javak igazságosabb elosztásának biztosítását, valamint a társadalmi igazságosság valamennyi szinten történő előmozdítását, és úgy véli, hogy továbbra is új uniós stratégiára van szükség a fejlesztés támogatására és az egyenlőtlenségek felszámolására ezekben az országokban, többek között a mikrohitelekkel történő finanszírozáshoz való hozzáférés biztosítása révén; véleménye szerint e stratégiának elsősorban az alábbi elveken kell alapulnia: a politikák fejlesztési célú koherenciája, a segélyezés hosszú távú hatékonysága, az alapvető társadalmi szükségletek előtérbe helyezése, valamint a nemzeti szintű érdekeltek – köztük a nemzeti parlamentek, helyi hatóságok, a fejlesztéssel foglalkozó nem kormányzati szervek és civil társadalom – részvétele;

27. kiemeli, hogy az Uniónak az ASEAN Emberi Jogi Kormányközi Bizottsága számára kapacitásépítési, az ASEAN nőkkel és gyermekekkel foglalkozó bizottsága számára pedig szakmai segítséget kell nyújtania;

28. várakozással tekint az emberi jogi kérdésekkel – például a véleménynyilvánítás és a média szabadságával, illetve a (szakszervezetek számára is biztosított) gyülekezési és egyesülési szabadsággal – kapcsolatos fokozott együttműködés és kölcsönös közeledés felé, és úgy véli, hogy az Uniónak és az ASEAN-nak egyaránt van javítanivalója, például a migránsokkal és a kisebbségekkel való bánásmód terén;

29. reméli, hogy az ASEAN Emberi Jogi Kormányközi Bizottsága hatáskörének felülvizsgálata lehetőséget biztosít majd szerepének megerősítésére; felszólítja az ASEAN-t, hogy emberi jogi nyilatkozata végrehajtásának megkönnyítésére dolgozzon ki normákat és szabályokat; hangsúlyozza, hogy az ASEAN tagállamainak a nemzetközi jogból fakadó kötelezettségei hatályon kívül helyezik e nyilatkozat ellentétes rendelkezéseit; javasolja továbbá, hogy a jövőben dolgozzanak ki regionális vitarendezési mechanizmusokat és szankciókat az emberi jogok megsértése esetére, a más régiókban már létező ilyen mechanizmusok mintájára, lásd az Emberi Jogok Európai Bíróságát; támogatja a kölcsönös emberi jogi aggályokkal kapcsolatos fokozott együttműködést;

30. sürgeti az EU-t, hogy javítsa a korrupció elleni küzdelem terén biztosított támogatását és együttműködését, többek között az ENSZ Korrupció elleni Egyezménye ratifikálásának és végrehajtásának ösztönzése révén;

31. sürgeti a Bizottságot, hogy továbbra is segítse az ASEAN-államokat az országok közötti különbségek mérséklésében, és támogassa őket a regionális szintű politikai, gazdasági és intézményi integráció útján, különös figyelmet fordítva a legkevésbé fejlett országokra (Kambodzsára, Laoszra és Mianmarra);

32. sürgeti az EU termőföld-politikáról szóló 2004-es iránymutatásainak aktív alkalmazását a földfelvásárlások visszaszorítása érdekében; különösen hangsúlyozza, hogy az adományozóknak olyan földpolitikát kell folytatniuk, amely a kis családi gazdaságok védelmét és megerősítését szolgálja;

33. elismerését fejezi ki az ASEAN tagállamainak, amiért úgy határoztak, hogy az ASEAN-régiót atomfegyverektől mentes övezetté nyilvánítják, és úgy véli, hogy másoknak is követniük kellene ezt a példát;

34. aggodalmát fejezi ki a környezetvédelmi politika, különösen az illegális fakitermelés és -égetés, valamint az ebből eredő szmog mértéke miatt, amely az ASEAN határain kívül is negatív hatást gyakorol; sajnálja, hogy a bioüzemanyagokra vonatkozó uniós szakpolitika hozzájárul a pálmaolaj-termelés gyors ütemű elterjedéséhez, ami a vidéki szegények kisemmizéséhez és/vagy olajpálma-termelésbe való, kedvezőtlen feltételek mellett történő bevonásához vezet; ezért a fejlesztési segélyezés keretében elengedhetetlennek tartja a szegények termőföldhöz való jogainak támogatását a fejlődő országokban; fokozott erőfeszítésre ösztönöz a környezet és a biológiai sokféleség védelme terén, nagyra tartja az ASEAN biológiai sokféleséggel foglalkozó központjának munkáját, és szorosabb együttműködést szorgalmaz az Unió és az ASEAN között az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésében és az azokhoz való alkalmazkodásban;

35. sürgeti az ASEAN-tállamokat, hogy jussanak megállapodásra a környezetet pusztító tüzek megelőzésére és megfékezésére irányuló összehangolt intézkedésekről; sürgeti Indonéziát, hogy ratifikálja a régióban pusztító tüzek miatti ködszennyezésről szóló 2002-es megállapodást;

36. hangsúlyozza, hogy az Uniónak ezenkívül intenzívebbé kellene tennie az alapvető jogokkal, többek között az etnikai és vallási kisebbségek jogaival, valamint a jogállamiság és a biztonság közös érdekű kérdéseivel – a nemzetközi bűnözés, a korrupció, az adókijátszás, a pénzmosás, az emberkereskedelem és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemmel, a terrorizmus elleni harccal, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásával, a leszereléssel, valamint a tengeri és a számítógépes biztonság fenntartásával – kapcsolatos szakpolitikai párbeszédet és együttműködést, védelmezve ugyanakkor a véleménynyilvánítás szabadságát és az információ szabad áramlását;

37. aggódik a gazdasági fejlődés eredményeként az ASEAN-országokban megoldásra váró városi kihívások miatt, amelyek például a vidékről a városokba irányuló migrációs áramlások kezelését, a várostervezést, az infrastruktúra és az alapszolgáltatások biztosítását, a nyomornegyedekkel szembeni küzdelmet, illetve a szennyezés megszüntetése érdekében tiszta és megújuló energiaforrások használatát érintik; sürgeti a Bizottságot, hogy az e problémák megoldására irányuló stratégiák keretében működjön együtt az ASEAN-országokkal;

38. javasolja a regionális gazdasági integráció támogatását, különösen az áruk, a szolgáltatások és a beruházások szabad mozgása, valamint a szakképzett munkaerő mobilitása tekintetében, illetve a katasztrófa- és válságkezeléssel, a biztonsággal, a szegénység elleni küzdelemmel és a migrációs kérdésekkel kapcsolatos együttműködés további fokozása érdekében;

39. emlékeztet arra, hogy a fellendülőben lévő magánszektort is támogatni kell a pénzügyi, beruházási, gazdasági és kereskedelmi kérdésekkel – többek között az európai kkv-k nemzetközivé válásával és piaci hozzáférésével –, valamint a jelenlegi globális gazdasági válsággal kapcsolatos, az európai és az ázsiai vállalatok közötti párbeszéd és az állami és a magánszféra közötti együttműködés megerősítése révén; e tekintetben ösztönzi a bevált gyakorlatok EU és ASEAN közötti megosztását;

40. megjegyzi, hogy az ASEAN számos tagállamában fontos ágazat az Unióba irányuló textilkivitel, és emlékeztet arra, hogy a GSP és a GSP+ kedvezmények nyújtása az alapvető munkaügyi normák, valamint a fenntartható fejlődéshez elengedhetetlen ILO- és egyéb nemzetközi egyezmények betartásához van kötve;

41. felszólítja az ASEAN-tagállamok vezetőit, hogy támogassák az Unió azon célkitűzését, hogy a Délkelet-Ázsiai Barátsági és Együttműködési Szerződéshez való csatlakozását követően részt vehessen a jövőben rendezendő kelet-ázsiai csúcstalálkozókon;

42. üdvözli a mianmari békefolyamatot és demokratikus reformokat, melyek történelmi lehetőséget biztosítanak az EU–ASEAN-kapcsolatok jelentős mértékű megerősítésére; ugyanakkor továbbra is rendkívüli módon aggódik az etnikai kisebbségek helyzete miatt; különösen a rohingja kisebbséggel kapcsolatban sürgeti a burmai kormányt és az ország ASEAN-hoz tartozó szomszédait, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést életkörülményeik javítása és állampolgári jogaik megerősítése érdekében;

43. üdvözli, hogy Kambodzsa és a Fülöp-szigetek ratifikálták a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) alapokmányát, és kéri a többi ASEAN-tagállamot is e példa követésére; felkéri továbbá az ASEAN valamennyi tagállamát arra, hogy kövessék a halálbüntetés eltörlésére irányuló nemzetközi trendet; ösztönzi az ASEAN tagállamait az ENSZ Korrupció elleni Egyezményének ratifikálására és végrehajtására;

44. helyesli, hogy Indonézia és a Fülöp-szigetek aktívan részt vesznek a nyílt kormányzati partnerségben, valamint elkötelezték magukat a nyitottabb kormányzat és az állami integritás előmozdítása mellett; javasolja, hogy a többi ASEAN-ország is csatlakozzon a nyílt kormányzati partnerséghez, és a civil társadalommal és az alulról szerveződő helyi szervezetekkel szoros és tartalmas együttműködésben dolgozza ki saját cselekvési terveit;

45. ugyanakkor aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy az ASEAN számos országában a földfoglalások, a hatalmon lévő elit köreibe tartozók büntetlensége, valamint a korrupció veszélyeztetik a régióban elért hatalmas gazdasági és társadalmi eredményeket;

46. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az EKSZ-nek, a Tanácsnak és a Bizottságnak, az ASEAN Parlamentközi Közgyűlésének (AIPA), az ASEAN titkárságának, valamint az ASEAN-tagországok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)	HL C 85., 1980.4.8., 83. o.
(2)	HL L 154., 2012.6.15., 1. o.
(3)	Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0367.
(4)	Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0286.
(5)	Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0245.
(6)	Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0189.
(7)	Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0058.
(8)	HL C 188. E, 2012.6.28., 57. o.
(9)	HL C 33. E, 2013.2.5., 201. o.
(10)	HL C 99. E, 2012.4.3., 120. o.
(11)	HL C 161. E, 2011.5.31., 154. o.
(12)	HL C 161. E, 2011.5.31, 152. o.
(13)	HL C 285. E, 2010.10.21., 76. o.
(14)	HL C 67. E, 2010.3.18., 144. o.

A közúti közlekedésben használt menetíró készülék és a vonatkozó szociális jogszabályok ***II

205k

38k

		Állásfoglalás
		Függelék

Az Európai Parlament 2014. január 15-i jogalkotási állásfoglalása a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról (11532/4/2013 – C7-0410/2013 – 2011/0196(COD))

P7_TA(2014)0023

A7-0471/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (11532/4/2013 – C7-0410/2013),

– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. december 7-i véleményére(1),

– a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2011)0451) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(2),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

– tekintettel eljárási szabályzata 72. cikkére,

– tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A7-0471/2013),

1. jóváhagyja a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontját;

2. tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;

3. megállapítja, hogy a jogalkotási aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;

4. utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikke (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;

5. utasítja főtitkárát, hogy – annak ellenőrzése után, hogy valamennyi eljárás rendben lezajlott – írja alá a jogalkotási aktust, továbbá a Tanács főtitkárával egyetértésben intézkedjék az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről;

6. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

A Bizottság nyilatkozata az 561/2006/EK rendeletről

A vezetési időkről és a pihenőidőkről szóló jogszabályok tényleges és egységes végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottság továbbra is szigorúan ellenőrzi e jogszabályok végrehajtását, és szükség esetén megteszi a megfelelő kezdeményezéseket.

(1)	HL C 43., 2012.2.15., 79. o.
(2)	HL C 349. E, 2013.11.29. 105. o.

Koncessziós szerződések odaítélése ***I

217k

97k

		Állásfoglalás
		Szöveg

Az Európai Parlament 2014. január 15-i jogalkotási állásfoglalása a koncessziós szerződések odaítéléséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2011)0897 – C7-0004/2012 – 2011/0437(COD))

P7_TA(2014)0024

A7-0030/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Bizottság által a Parlament és Tanács elé terjesztett javaslatra (COM(2011)0897),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 53. cikkének (1) bekezdésére, valamint 62. és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C7-0004/2012),

— tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

– tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv értelmében a német Bundesrat, a spanyol képviselőház és az osztrák Szövetségi Tanács által benyújtott, indokolással ellátott véleményekre, amelyek hangsúlyozzák, hogy a javasolt jogalkotási aktus nem áll összhangban a szubszidiaritás elvével,

– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. április 26-i véleményére(1),

– tekintettel a Régiók Bizottsága 2012. július 19-i véleményére(2),

– tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. július 17-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint elfogadja az Európai Parlament álláspontját, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

– tekintettel eljárási szabályzatának 55. cikkére,

– tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság és a Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság, valamint a Jogi Bizottság véleményére (A7-0030/2013),

1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. január 15-én került elfogadásra a koncessziós szerződésekről szóló 2014/.../EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2011)0437

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 2014/23/EU irányelv.)

(1)	HL C 191., 2012.6.29., 84. o.
(2)	HL C 277., 2012.9.13., 74. o.

Közbeszerzés ***I

205k

102k

		Állásfoglalás
		Szöveg

Az Európai Parlament 2014. január 15-i jogalkotási állásfoglalása a közbeszerzésről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatról (COM(2011)0896 – C7-0006/2012 – 2011/0438(COD))

P7_TA(2014)0025

A7-0007/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0896),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 53. cikkének (1) bekezdésére, 62. cikkére és 114. cikkére, amelynek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C7-0006/2012),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

– tekintettel a svéd parlament és a brit Alsóház által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolással ellátott véleményekre, amelyek szerint a jogalkotásiaktus-tervezet nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. április 26-i véleményére(1),

– tekintettel a Régiók Bizottságának 2012. október 9-i véleményére(2),

– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

– tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményeire (A7-0007/2013),

1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. január 15-én került elfogadásra a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/.../EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2011)0438

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 2014/24/EU irányelv.)

(1)	HL C 191., 2012.6.29., 84. o.
(2)	HL C 391., 2012.12.18., 49. o.

A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzései ***I

205k

103k

		Állásfoglalás
		Szöveg

Az Európai Parlament 2014. január 15-i jogalkotási állásfoglalása a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2011)0895 – C7-0007/2012 – 2011/0439(COD))

P7_TA(2014)0026

A7-0034/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0895),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 53. cikkének (1) bekezdésére, valamint 62. és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0007/2012),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

– tekintettel a svéd Parlament és a brit Alsóház által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. Jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményekre, melyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. április 26-i véleményére(1),

– tekintettel a Régiók Bizottsága 2012. október 9-i véleményére(2),

– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. január 15-én került elfogadásra a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/.../EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2011)0439

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 2014/25/EU irányelv.)

(1)	HL C 191., 2012.6.29. 84. o.
(2)	HL C 391., 2012.12.18. 49. o.

Áruk és szolgáltatások hozzáférése a közbeszerzési piacokhoz ***I

608k

318k

Az Európai Parlament 2014. január 15-én elfogadott módosításai a harmadik országbeli áruknak és szolgáltatásoknak az Unió belső közbeszerzési piacához való hozzáféréséről, valamint az uniós áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési piacokhoz való hozzáféréséről szóló tárgyalásokat támogató eljárásokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2012)0124 – C7-0084/2012 – 2012/0060(COD))(1)

P7_TA(2014)0027

A7-0454/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg		Módosítás
Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 1 cím
Javaslat		Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE		AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a harmadik országbeli áruknak és szolgáltatásoknak az Unió belső közbeszerzési piacához való hozzáféréséről, valamint az uniós áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési piacokhoz való hozzáféréséről szóló tárgyalásokat támogató eljárásokról		a harmadik országbeli áruknak és szolgáltatásoknak az Unió belső közbeszerzési piacához és koncesszióihoz való hozzáféréséről, valamint az uniós áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési piacokhoz és koncessziókhoz való hozzáféréséről szóló tárgyalásokat támogató eljárásokról
(EGT-vonatkozású szöveg)		(EGT-vonatkozású szöveg)
Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 3 a bevezető hivatkozás (új)
		– tekintettel a felülvizsgált közbeszerzési irányelvekre (2011/0438(COD), 2011/0439(COD) és 2011/0437(COD)),
Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 3 b bevezető hivatkozás (új)
		– tekintettel a kormányzati beszerzésekről szóló többoldalú felülvizsgált megállapodásra,
Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés
(1) Az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikke kimondja, hogy az Unió közös politikákat és tevékenységeket határoz meg és hajt végre, és a nemzetközi kapcsolatok minden területén magas szintű együttműködés kialakításán munkálkodik többek között annak érdekében, hogy előmozdítsa valamennyi ország bekapcsolódását a világgazdaságba, egyebek mellett a nemzetközi kereskedelemben érvényesülő korlátozások fokozatos megszüntetése révén.		(1) Az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikke kimondja, hogy az Unió közös politikákat és tevékenységeket határoz meg és hajt végre, és a nemzetközi kapcsolatok minden területén magas szintű együttműködés kialakításán munkálkodik többek között annak érdekében, hogy megvédje értékeit, alapvető érdekeit, biztonságát, függetlenségét és integritását, továbbá előmozdítsa valamennyi ország bekapcsolódását a világgazdaságba, egyebek mellett a nemzetközi kereskedelemben érvényesülő korlátozások fokozatos megszüntetése révén;
Módosítás 86 Rendeletre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új)
		(4a) A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) felülvizsgált, többoldalú Kormányzati Beszerzési Megállapodása (GPA) csak korlátozott hozzáférést biztosít az uniós vállalkozásoknak a harmadik országok közbeszerzési piacaihoz, és csak a WTO tagok egy szűk körére alkalmazandó, amelyek e megállapodást aláírták. A felülvizsgált GPA-t az Unió 2013 decemberében ratifikálta.
Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés
(5) A Kereskedelmi Világszervezet keretében és kétoldalú kapcsolatai révén az Unió a viszonosság és a kölcsönös előnyök szellemében szorgalmazza az Unió és kereskedelmi partnerei nemzetközi közbeszerzési piacainak erőteljes megnyitását.		(5) A Kereskedelmi Világszervezet keretében és kétoldalú kapcsolatai révén az Unió a viszonosság és a kölcsönös előnyök szellemében szorgalmazza az Unió és kereskedelmi partnerei nemzetközi közbeszerzési és koncessziós piacainak erőteljes megnyitását.
Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 5 a preambulumbekezdés (új)
		(5a) A közbeszerzés az uniós GDP fontos részét képezi, ezért azt fel kell használni az uniós innovációban és ipari termelésben rejlő potenciál megerősítésére. Tekintettel az Unió fenntartható iparpolitikára vonatkozó stratégiájára, az Unión kívülről származó árukat és/vagy szolgáltatásokat tartalmazó tisztességtelen ajánlatokat ki kell zárni. Ugyanakkor biztosítani kell a viszonosságot és az uniós iparágak piacra jutásának tisztességes feltételeit.
Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 5 b preambulumbekezdés (új)
		(5b) Az Unió kereskedelmi politikájának a munkakörülmények, a munka- és egészségvédelem javítása, illetve az alapjogok előmozdítása révén világszerte elő kell mozdítania a szegénység csökkenését.
Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés
(6) Számos harmadik ország vonakodik attól, hogy megnyissa közbeszerzési piacát a nemzetközi verseny előtt, illetve hogy az eddiginél nagyobb mértékben megnyissa ezt a piacot. Ennek eredményeképpen az Unió számos kereskedelmi partnere korlátozó közbeszerzési gyakorlatokat alkalmaz az uniós gazdasági szereplőkkel szemben. E korlátozó közbeszerzési gyakorlatok miatt jelentős kereskedelmi lehetőségek vesznek el.		(6) Számos harmadik ország ugyanakkor vonakodik attól, hogy megnyissa közbeszerzési piacát és koncesszióit a nemzetközi verseny előtt, illetve hogy az eddiginél nagyobb mértékben megnyissa ezt a piacot. Ennek eredményeképpen az Unió számos kereskedelmi partnere korlátozó közbeszerzési gyakorlatokat alkalmaz az uniós gazdasági szereplőkkel szemben. E korlátozó közbeszerzési gyakorlatok miatt jelentős kereskedelmi lehetőségek vesznek el.
Módosítás 87 Rendeletre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés
(7) A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv10 és az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv11 csupán néhány rendelkezésben foglalkozik az Unió közbeszerzési politikájának külső dimenziójával, különösen a 2004/17/EK irányelv 58. és 59. cikkében. E rendelkezések hatálya azonban korlátozott, és az iránymutatás hiánya miatt azokat az ajánlatkérők többnyire nem alkalmazzák.		(7) A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv10 és az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv11 csupán néhány rendelkezésben foglalkozik az Unió közbeszerzési politikájának külső dimenziójával, különösen a 2004/17/EK irányelv 58. és 59. cikkében. E rendelkezések hatálya azonban korlátozott volt, és az iránymutatás hiánya miatt azokat az ajánlatkérők többnyire nem alkalmazták, így ezek helyébe teljesebb és kötelezően alkalmazandó rendelkezéseket kell léptetni.
__________________		__________________
10 HL L 134., 2004.4.30., 1. o.		10 HL L 134., 2004.4.30., 1. o.
11 HL L 134., 2004.4.30., 114. o.		11 HL L 134., 2004.4.30., 114. o.
Módosítás 88 Rendeletre irányuló javaslat 7 a preambulumbekezdés (új)
		(7a) A harmadik országokból származó ajánlattevőknek az uniós közbeszerzési piacokhoz való hozzáférést a 2014/.../EU12, 2014/.../EU13 és a 2014/.../EU14 európai parlamenti és tanácsi irányelvekkel összhangban kell biztosítani.
		__________________
		12 A …-i 2014/…/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv a közbeszerzésről (HL L …).
		13 A …-i 2014/…/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről (HL L …).
		14 A …-i 2014/…/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv a koncessziós szerződések odaítéléséről (HL L …).
Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés
(8) Az EUMSZ 207. cikkével összhangban a közbeszerzés területén folytatott közös kereskedelempolitikának egységes elveken kell alapulnia.		(8) Az EUMSZ 207. cikkével összhangban a közbeszerzés és a koncessziók területén folytatott közös kereskedelempolitikának egységes elveken kell alapulnia.
Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés
(9) Az uniós és harmadik országbeli gazdasági szereplők és ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők jogbiztonsága érdekében az Unió által a közbeszerzés területén harmadik országokkal szemben tett nemzetközi piacrajutási kötelezettségvállalásoknak az EU jogrendjében is meg kell jelenniük, biztosítva ezáltal azok hatékony alkalmazását. A Bizottságnak iránymutatást kell kiadnia az Európai Unió meglévő nemzetközi piacrajutási kötelezettségvállalásainak alkalmazására vonatkozóan. Ezt az iránymutatást rendszeresen aktualizálni kell, és a benne foglalt információknak egyszerűen alkalmazhatónak kell lenniük.		(9) Az uniós és harmadik országbeli gazdasági szereplők és ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők jogbiztonsága érdekében az Unió által a közbeszerzés és a koncessziók területén harmadik országokkal szemben tett nemzetközi piacra jutási kötelezettségvállalásoknak az EU jogrendjében is meg kell jelenniük, biztosítva ezáltal azok hatékony alkalmazását. A Bizottságnak iránymutatást kell kiadnia az Európai Unió meglévő nemzetközi piacra jutási kötelezettségvállalásainak alkalmazására vonatkozóan. Ezt az iránymutatást rendszeresen aktualizálni kell, és a benne foglalt információknak egyszerűen alkalmazhatónak kell lenniük.
Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat 9 a preambulumbekezdés (új)
		(9a) Az Európai Bizottságnak biztosítania kell, hogy ne finanszírozzon olyan programokat, amelyek esetében a nemzetközi közbeszerzési szerződés megkötésének vagy végrehajtásának módja ellentétes a közbeszerzési irányelvekben (2011/0438(COD), 2011/0439(COD) és 2011/0437(COD) megállapított elvekkel.
Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés
(10) Az uniós gazdasági szereplők egyes harmadik országok korlátozó közbeszerzési intézkedésekkel védett közbeszerzési piacaihoz való hozzáférésének javítása, valamint az egységes európai piacon biztosított egyenlő versenyfeltételek megőrzése olyan célok, amelyek megkövetelik, hogy az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásai által nem érintett harmadik országbeli árukat és szolgáltatásokat Unió-szerte harmonizált elbánásban részesítsék.		(10) Az uniós gazdasági szereplők egyes harmadik országok korlátozó közbeszerzési intézkedésekkel védett közbeszerzési és koncessziós piacaihoz való hozzáférésének javítása, valamint az egységes európai piacon biztosított egyenlő versenyfeltételek megőrzése olyan célok, amelyek megkövetelik, hogy az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásai által nem érintett harmadik országbeli árukat és szolgáltatásokat Unió-szerte harmonizált elbánásban részesítsék.
Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
(11) E célból származási szabályokat kell meghatározni, hogy az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők tisztában legyenek azzal, vajon egyes áruk vagy szolgáltatások az Európai Unió nemzetközi kötelezettségvállalásainak hatálya alá tartoznak-e. Az áruk származását a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/1992/EK tanácsi rendelet12 22–26. cikkével összhangban kell meghatározni. E rendelet értelmében uniós árunak minősül a teljes egészében az Unióból származó vagy ott előállított áru. Azokat az árukat, amelyek előállításában egy vagy több harmadik ország is részt vett, abból az országból származónak kell tekinteni, ahol azok utolsó lényeges, gazdasági szempontból indokolt feldolgozását vagy megmunkálását az erre a célra felszerelt vállalkozás végezte, ha ez a feldolgozás vagy megmunkálás új termék előállítását eredményezte vagy a gyártás fontos fázisát képezte. A szolgáltatás származását az azt nyújtó természetes vagy jogi személy származása alapján kell megállapítani. A (9) preambulumbekezdésben említett iránymutatásnak ki kell térnie a származási szabályok gyakorlati alkalmazására.		(11) E célból származási szabályokat kell meghatározni, hogy az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők tisztában legyenek azzal, vajon egyes áruk vagy szolgáltatások az Európai Unió nemzetközi kötelezettségvállalásainak hatálya alá tartoznak-e. Az áruk származását a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 59–63. cikkével összhangban kell meghatározni, beleértve az 65. cikk értelmében elfogadandó további rendelkezéseket; E rendelet értelmében uniós árunak minősül a teljes egészében az Unióból származó vagy ott előállított áru. Azokat az árukat, amelyek előállításában egy vagy több harmadik ország is részt vett, abból az országból származónak kell tekinteni, ahol azok utolsó lényeges, gazdasági szempontból indokolt feldolgozását vagy megmunkálását az erre a célra felszerelt vállalkozás végezte, ha ez a feldolgozás vagy megmunkálás új termék előállítását eredményezte vagy a gyártás fontos fázisát képezte. A szolgáltatás származását az azt nyújtó természetes vagy jogi személy származása alapján, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános WTO egyezményben foglalt elvekkel összhangban kell megállapítani. A szolgáltatásokat érintő származási szabályokat meghatározó rendelkezéseket úgy kell kidolgozni, hogy azok megakadályozzák az uniós közbeszerzési piachoz való hozzáférés korlátozására szolgáló szabályok fiktív cégek létrehozásával történő megkerülését. A (9) preambulumbekezdésben említett iránymutatásnak ki kell térnie a származási szabályok gyakorlati alkalmazására.
_____________
12HL L 302., 1992.10.19., 1. o.
Módosítás 14 és 89 Rendeletre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés
(12) A Bizottságnak meg kell vizsgálnia, jóváhagyható-e, hogy a [2004/17/EK, a 2004/18/EK és a koncessziós szerződések odaítéléséről szóló […] európai parlamenti és tanácsi irányelv13] szerinti ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők a legalább 5 millió EUR becsült értékű szerződések esetén kizárják a szerződések odaítélési eljárásaiból az Európai Unió által tett nemzetközi kötelezettségvállalások által nem érintett árukat és szolgáltatásokat.		(12) Amennyiben a Bizottság külső közbeszerzési vizsgálatot kezdeményez annak megállapítása céljából, hogy a harmadik országok közbeszerzési piacaihoz való hozzáférés tekintetében fennáll-e az érdemi viszonosság hiánya, a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, jóváhagyható-e, hogy a [2004/17/EK, a 2004/18/EK és a koncessziós szerződések odaítéléséről szóló […] európai parlamenti és tanácsi irányelv13] szerinti ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők a legalább 5 millió EUR becsült értékű szerződések vagy koncessziók esetén kizárják a szerződések vagy koncessziók odaítélési eljárásaiból az Európai Unió által tett nemzetközi kötelezettségvállalások által nem érintett árukat és szolgáltatásokat. Ez nem érinti a megfelelő származási szabályokban meghatározottak értelmében az Európai Gazdasági Térség országaiból származó árukra és szolgáltatásokra vonatkozó szerződések odaítélésére szolgáló eljárásokat, sem a „fegyver kivételével mindent” megállapodásban részt vevő, a 978/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1 IV. mellékletében felsorolt kedvezményezett országokból származó árukra és szolgáltatásokra vonatkozó szerződések odaítélésére szolgáló eljárásokat, sem pedig a diverzifikáció hiánya és a nemzetközi kereskedelemben való elégtelen részvétel miatt kiszolgáltatottnak tekintett, a 978/2012/EU rendelet VII. melléklete szerint meghatározott fejlődő országokból származó árukra és szolgáltatásokra vonatkozó szerződések odaítélésére szolgáló eljárásokat.
________________		________________
13 HL L….		13 HL L….
		13a Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 978/2012/EU rendelete az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról és a 732/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 303., 2012.10.31., 1. o.).
Módosítás 15 és 90 Rendeletre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés
(13) Az átláthatóság érdekében az ajánlatkérő szerveknek / ajánlatkérőknek az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett szerződési hirdetményben tájékoztatniuk kell a gazdasági szereplőket arról, ha e rendelettel összhangban élni kívánnak azon jogukkal, hogy a szerződések odaítélési eljárásaiból kizárják az Európai Unión kívülről származó árukat és/vagy szolgáltatásokat tartalmazó olyan ajánlatokat, amelyekben a kötelezettségvállalások által nem érintett áruk vagy szolgáltatások értéke meghaladja az ilyen áruk vagy szolgáltatások összértékének 50 %-át.		(13) Az átláthatóság érdekében az ajánlatkérő szerveknek / ajánlatkérőknek a közbeszerzésről szóló [2014/…/EU] irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 15. pontjában és a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről szóló [2014/…/EU] irányelv 2. cikkének 15. pontjában foglaltak szerinti „műszaki leírás”, illetve „ismertető” bevezető részében vagy a koncessziós szerződések odaítéléséről szóló [2014/…/EU] irányelv 2. cikkének (13) bekezdésében foglaltak szerinti „műszaki és működési követelmények” bevezető részében tájékoztatniuk kell a gazdasági szereplőket arról, ha e rendelettel összhangban élni kívánnak azon jogukkal, hogy a szerződések vagy koncessziók odaítélési eljárásaiból kizárják az Európai Unión kívülről származó árukat és/vagy szolgáltatásokat tartalmazó olyan ajánlatokat, amelyekben a kötelezettségvállalások által nem érintett áruk vagy szolgáltatások értéke meghaladja az ilyen áruk vagy szolgáltatások összértékének 50%-át.
Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés
(15) Legalább 5 millió EUR becsült értékű szerződések esetén a Bizottságnak jóvá kell hagynia a tervezett kizárást, ha az Unió és az áruk és/vagy szolgáltatások származási országa között a közbeszerzési piacokhoz való hozzáférésről kötött nemzetközi megállapodás a kizárni tervezett áruk és/vagy szolgáltatások tekintetében az Unió által hozott kifejezett piacrajutási korlátozásokról rendelkezik. Ilyen megállapodás hiányában a Bizottságnak jóvá kell hagynia a kizárást, ha a harmadik ország olyan korlátozó közbeszerzési intézkedéseket tart fenn, amelyek eredményeképpen az Unió és az érintett harmadik ország közötti piacnyitás tekintetében kialakul az alapvető viszonosság hiánya. Alapvető viszonosság hiányát kell feltételezni, ha a korlátozó közbeszerzési intézkedések nyomán az uniós gazdasági szereplőket, árukat és szolgáltatásokat súlyos és rendszeres hátrányos megkülönböztetés éri.		(15) Legalább 5 millió EUR becsült értékű szerződések és koncessziók esetén a Bizottságnak jóvá kell hagynia a tervezett kizárást, ha az Unió és az áruk és/vagy szolgáltatások származási országa között a közbeszerzési piacokhoz és koncessziókhoz való hozzáférésről kötött nemzetközi megállapodás a kizárni tervezett áruk és/vagy szolgáltatások tekintetében az Unió által hozott kifejezett piacrajutási korlátozásokról rendelkezik. Ilyen megállapodás hiányában a Bizottságnak jóvá kell hagynia a kizárást, ha a harmadik ország olyan korlátozó intézkedéseket tart fenn a közbeszerzésekre vagy a koncessziók odaítélésére vonatkozóan, amelyek eredményeképpen az Unió és az érintett harmadik ország közötti piacnyitás tekintetében kialakul az alapvető viszonosság hiánya. Alapvető viszonosság hiányát kell feltételezni, ha a közbeszerzésekre vagy a koncessziók odaítélésére vonatkozó korlátozó intézkedések nyomán az uniós gazdasági szereplőket, árukat és szolgáltatásokat súlyos és rendszeres hátrányos megkülönböztetés éri, illetve ha a közbeszerzésről szóló (2014/…/EU) irányelv XI. mellékletében és a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről szóló (2014/…/EU) irányelv XIV. mellékletében felsorolt nemzetközi munkaügyi jogi rendelkezések hatóságok általi betartásának elmulasztása az európai vállalkozások számára súlyos nehézségeket eredményezett, amikor e vállalkozások megpróbáltak harmadik országokban szerződéseket és koncessziókat elnyerni, és minderről bejelentést tettek a Bizottságnál.
Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés
(16) Az alapvető viszonosság hiányának felmérésekor a Bizottságnak azt kell vizsgálnia, hogy az érintett ország közbeszerzési joga a nemzetközi közbeszerzési előírásokkal összhangban milyen mértékben biztosítja az átláthatóságot, és milyen mértékben zárja ki az uniós áruk, szolgáltatások és gazdasági szereplők hátrányos megkülönböztetését. Ezenfelül meg kell vizsgálnia, hogy a hatóságok és/vagy független ajánlatkérők milyen mértékben tartanak fenn vagy vezetnek be az uniós árukat, szolgáltatásokat és gazdasági szereplőket hátrányosan megkülönböztető gyakorlatokat.		(16) Az alapvető viszonosság hiányának felmérésekor a Bizottságnak azt kell vizsgálnia, hogy az érintett ország közbeszerzési és koncessziós joga a nemzetközi közbeszerzési és koncessziós előírásokkal összhangban milyen mértékben biztosítja az átláthatóságot, és milyen mértékben zárja ki az uniós áruk, szolgáltatások és gazdasági szereplők hátrányos megkülönböztetését. Ezenfelül meg kell vizsgálnia, hogy a hatóságok és/vagy független ajánlatkérők milyen mértékben tartanak fenn vagy vezetnek be az uniós árukat, szolgáltatásokat és gazdasági szereplőket hátrányosan megkülönböztető gyakorlatokat, továbbá hogy a közbeszerzésről szóló (2014/…/EU) irányelv XI. mellékletében és a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről szóló (2014/…/EU) irányelv XIV. mellékletében felsorolt nemzetközi munkaügyi jogi rendelkezések hatóságok általi betartásának elmulasztása milyen mértékben okozott nehézségeket az európai vállalkozások számára, amikor e vállalkozások megpróbáltak harmadik országokban szerződéseket és koncessziókat elnyerni, és minderről bejelentést tettek a Bizottságnál.
Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat 16 a preambulumbekezdés (új)
		(16a) Az Unión kívülről származó árukat és/vagy szolgáltatásokat tartalmazó ajánlatok értékelésekor az ajánlatkérő szerveknek és a Bizottságnak biztosítaniuk kell a tisztességes kereskedelem kritériumainak, valamint a közbeszerzésről szóló (2014/XXX/EU) irányelv 15. cikkének (2) bekezdésében és XI. mellékletében megállapított munkajogi és környezetvédelmi szabványoknak való megfelelést.
Módosítás 19 Rendeletre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés
(17) A Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy megelőzze a tervezett kizárásnak az érintett országgal folyamatban lévő kereskedelmi tárgyalásokra gyakorolt lehetséges kedvezőtlen hatását. A Bizottságot ezért – amennyiben egy ország érdemi tárgyalásokat folytat az Unióval a közbeszerzési piachoz való hozzáférésről, és a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a közeljövőben ésszerűen előre látható a korlátozó közbeszerzési gyakorlatok felszámolása – fel kell hatalmazni végrehajtási aktus elfogadására, amely előírja, hogy az ezen országból származó áruk és szolgáltatások egy évig nem zárhatók ki a szerződések odaítélési eljárásaiból.		(17) A Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy megelőzze a tervezett kizárásnak az érintett országgal folyamatban lévő kereskedelmi tárgyalásokra gyakorolt lehetséges kedvezőtlen hatását. A Bizottságot ezért – amennyiben egy ország érdemi tárgyalásokat folytat az Unióval a közbeszerzési és/vagy koncessziós piachoz való hozzáférésről, és a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a közeljövőben ésszerűen előre látható a korlátozó közbeszerzési és/vagy koncessziós gyakorlatok felszámolása – fel kell hatalmazni végrehajtási aktus elfogadására, amely előírja, hogy az ezen országból származó áruk és szolgáltatások egy évig nem zárhatók ki a szerződések vagy koncessziók odaítélési eljárásaiból.
Módosítás 20 Rendeletre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés
(18) Tekintettel arra, hogy a harmadik országbeli áruk és szolgáltatások uniós közbeszerzési piacra jutása a közös kereskedelempolitika hatálya alá tartozik, a tagállamok vagy azok ajánlatkérő szervei / ajánlatkérői semmilyen, az e rendeletben foglaltaktól eltérő egyéb intézkedéssel nem korlátozhatják a harmadik országbeli áruk és szolgáltatások közbeszerzési eljárásaikban való részvételét.		(18) Tekintettel arra, hogy a harmadik országbeli áruk és szolgáltatások uniós közbeszerzési és koncessziós piacra jutása a közös kereskedelempolitika hatálya alá tartozik, a tagállamok vagy azok ajánlatkérő szervei / ajánlatkérői semmilyen, az e rendeletben vagy más vonatkozó uniós jogszabályban foglaltaktól eltérő egyéb intézkedéssel nem korlátozhatják a harmadik országbeli áruk és szolgáltatások közbeszerzési eljárásaikban való részvételét.
Módosítás 21 Rendeletre irányuló javaslat 19 preambulumbekezdés
(19) Tekintettel arra, hogy az Európai Unión kívülről származó árukat és/vagy szolgáltatásokat tartalmazó olyan ajánlatokkal összefüggésben, amelyekben a kötelezettségvállalások által nem érintett áruk vagy szolgáltatások értéke meghaladja az ilyen áruk és szolgáltatások összértékének 50 %-át, az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők nehezebben tudják értékelni az ajánlattevők indokolását, rendelkezni kell a kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok kezelésének fokozott átláthatóságáról. A közbeszerzésről szóló irányelv 69. cikkében és a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről szóló irányelv 79. cikkében foglalt szabályokon túl annak az ajánlatkérő szervnek / ajánlatkérőnek, amely ilyen kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat elfogadását tervezi, erről írásban tájékoztatnia kell a többi ajánlattevőt, megjelölve a felszámított ár vagy költségek kirívóan alacsony jellegének okait. Ennek köszönhetően ezek az ajánlattevők elősegíthetik annak pontosabb felmérését, hogy a sikeres ajánlattevő teljes körűen teljesíteni tudja-e a szerződést az ajánlattételi dokumentációban ismertetett feltételek szerint. Ez a további tájékoztatás tehát javítja az egyenlő esélyeket az EU közbeszerzési piacán.		(19) Tekintettel arra, hogy az Európai Unión kívülről származó árukat és/vagy szolgáltatásokat tartalmazó olyan ajánlatokkal összefüggésben, amelyekben a kötelezettségvállalások által nem érintett áruk vagy szolgáltatások értéke meghaladja az ilyen áruk és szolgáltatások összértékének 50%-át, az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők nehezebben tudják értékelni az ajánlattevők indokolását, rendelkezni kell a kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok kezelésének fokozott átláthatóságáról. Előfordulhat, hogy azok az ajánlatok, amelyek kirívóan alacsony összegűnek tűnnek az építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások tekintetében, műszakilag, gazdaságilag vagy jogilag tisztességtelen feltételezéseken vagy gyakorlatokon alapulnak. A 2014/XXX/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv13a 69. cikkében és a 2014/XXX/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv13b 79. cikkében foglalt szabályokon túl annak az ajánlatkérő szervnek / ajánlatkérőnek, amely ilyen kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat elfogadását tervezi, erről írásban tájékoztatnia kell a többi ajánlattevőt, megjelölve a felszámított ár vagy költségek kirívóan alacsony jellegének okait. Ha az ajánlattevő nem tud kielégítő magyarázattal szolgálni, az ajánlatkérő jogosult elutasítani az ajánlatot. Ennek köszönhetően ezek az ajánlattevők elősegíthetik annak pontosabb felmérését, hogy a sikeres ajánlattevő teljes körűen teljesíteni tudja-e a szerződést az ajánlattételi dokumentációban ismertetett feltételek szerint. Ez a további tájékoztatás tehát javítja az egyenlő esélyeket az EU közbeszerzési piacán.
		_________________
		13a 2014/XXX/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv a közbeszerzésről (HL XXX) (2011/0438(COD)).
		13b 2014/XXX/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről (HL XXX) (2011/0439(COD)).
Módosítás 22 és 91 Rendeletre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés
(20) A Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy saját kezdeményezésére vagy az érdekeltek vagy egy tagállam megkeresése alapján bármikor valamely harmadik ország által állítólagosan alkalmazott korlátozó közbeszerzési gyakorlatokra irányuló külső közbeszerzési vizsgálatot kezdeményezzen. A vizsgálatnak különösen figyelembe kell vennie, hogy a Bizottság e rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján a korábbiakban több, harmadik országot érintő tervezett kizárást jóváhagyott. Az ilyen vizsgálati eljárások nem sérthetik a nemzetközi kereskedelmi szabályok, különösen a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt kialakított kereskedelmi szabályok alapján a Közösséget megillető jogok gyakorlásának biztosítása érdekében a közös kereskedelmi politika területén követendő közösségi eljárások megállapításáról szóló 1994. december 22-i 3286/94/EK tanácsi rendeletet14.		(20) A Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy saját kezdeményezésére vagy az érdekeltek vagy egy tagállam megkeresése alapján bármikor valamely harmadik ország által állítólagosan alkalmazott korlátozó közbeszerzési vagy koncessziós gyakorlatokra irányuló külső vizsgálatot kezdeményezzen. A külső vizsgálati eljárás indítására vonatkozó döntésének meghozatalakor figyelembe veszi az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők vagy tagállamok által benyújtott kérelmek számát. Az ilyen vizsgálati eljárások nem sérthetik a nemzetközi kereskedelmi szabályok, különösen a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt kialakított kereskedelmi szabályok alapján a Közösséget megillető jogok gyakorlásának biztosítása érdekében a közös kereskedelmi politika területén követendő közösségi eljárások megállapításáról szóló 1994. december 22-i 3286/94/EK tanácsi rendeletet14.
________________		________________
14.HL L 349., 1994.12.31.		14.HL L 349., 1994.12.31.
Módosítás 23 Rendeletre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés
(21) Ha a Bizottság a rendelkezésére álló információk alapján okkal feltételezi, hogy valamely harmadik ország korlátozó közbeszerzési gyakorlatot vezetett be vagy tart fenn, képesnek kell lennie arra, hogy vizsgálatot indítson. Ha a harmadik ország korlátozó közbeszerzési gyakorlatának létezése megerősítést nyer, a Bizottság felkéri az érintett országot arra, hogy egyeztetéseket kezdjen vele a gazdasági szereplők, áruk és szolgáltatások adott országon belüli közbeszerzési pályázati lehetőségeinek javítása céljából.		(21) Ha a Bizottság a rendelkezésére álló információk alapján okkal feltételezi, hogy valamely harmadik ország korlátozó közbeszerzési vagy koncesszió-odaítélési gyakorlatot vezetett be vagy tart fenn, képesnek kell lennie arra, hogy vizsgálatot indítson. Ha a harmadik ország korlátozó közbeszerzési gyakorlatának létezése megerősítést nyer, a Bizottság felkéri az érintett országot arra, hogy egyeztetéseket kezdjen vele a gazdasági szereplők, áruk és szolgáltatások adott országon belüli közbeszerzési pályázati lehetőségeinek javítása céljából.
Módosítás 24 Rendeletre irányuló javaslat 22 preambulumbekezdés
(22) Amennyiben az érintett országgal folytatott egyeztetések az uniós gazdasági szereplők, áruk és szolgáltatások tekintetében nem eredményezik a pályázati lehetőségek kellő javulását, a Bizottságnak megfelelő korlátozó intézkedéseket kell hoznia.		(22) Amennyiben az érintett országgal folytatott egyeztetések az uniós gazdasági szereplők, áruk és szolgáltatások tekintetében nem eredményezik a pályázati lehetőségek kellő javulását ésszerű időn belül, illetve az érintett harmadik ország által megtett kiigazító/javító intézkedések nem tekinthetők kielégítőnek, a Bizottságnak megfelelő korlátozó intézkedéseket kell hoznia.
Módosítás 25 Rendeletre irányuló javaslat 23 preambulumbekezdés
(23) Az ilyen intézkedés lehet egyes harmadik országbeli áruk és szolgáltatások kötelező kizárása az európai uniós közbeszerzési eljárásokból, illetve az adott országból származó árukat és szolgáltatásokat tartalmazó ajánlatokra vonatkozó kötelező áremelés előírása. Az említett intézkedések kijátszását elkerülendő, szükség lehet egyes olyan, az Európai Unióban letelepedett, külföldi irányítású vagy tulajdonú jogi személyek kizárására is, amelyek nem folytatnak jelentős üzleti tevékenységet úgy, hogy eközben az érintett tagállam gazdaságával közvetlen és tényleges kapcsolatban állnak. A megfelelő intézkedéseknek arányosnak kell lenniük azokkal a korlátozó közbeszerzési gyakorlatokkal, amelyekre válaszul azokat meghozzák.		(23) Az ilyen intézkedés lehet egyes harmadik országbeli áruk és szolgáltatások kötelező kizárása az európai uniós közbeszerzési vagy koncesszió-odaítélési eljárásokból, illetve az adott országból származó árukat és szolgáltatásokat tartalmazó ajánlatokra vonatkozó kötelező áremelés előírása. Az említett intézkedések kijátszását elkerülendő, szükség lehet egyes olyan, az Európai Unióban letelepedett, külföldi irányítású vagy tulajdonú jogi személyek kizárására is, amelyek nem folytatnak jelentős üzleti tevékenységet úgy, hogy eközben az érintett tagállam gazdaságával közvetlen és tényleges kapcsolatban állnak. A megfelelő intézkedéseknek arányosnak kell lenniük azokkal a korlátozó közbeszerzési gyakorlatokkal, amelyekre válaszul azokat meghozzák, és legfeljebb ötéves időszakra kell szólniuk, ami további öt évre meghosszabbítható.
Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat 24 a preambulumbekezdés (új)
		(24a) Szintén elengedhetetlen, hogy – a környezetvédelmi, szociális és munkaügyi követelmények megfelelő integrálására tekintettel – az ajánlatkérő szervek megfelelő intézkedéseket tegyenek annak érdekében, hogy nemzeti és uniós szinten egyaránt biztosítsák a munkálatok végrehajtásának helyén alkalmazandó, nemzetközi kötelezettségekből, törvényekből, rendelkezésekből, rendeletekből és határozatokból, valamint kollektív megállapodásokból adódó környezetvédelmi, szociális és munkaügyi követelményeknek való megfelelést.
Módosítás 27 Rendeletre irányuló javaslat 26 preambulumbekezdés
(26) Az Unió legkevésbé fejlett országokkal kapcsolatos átfogó politikájának fényében – amelyről többek között az általános tarifális preferenciák rendszerének 2009. január 1-jétől történő alkalmazásáról szóló, 2008. július 22-i 732/2008/EK tanácsi rendelet is rendelkezik –, helyénvaló az ezen országokból származó áruk és szolgáltatások uniós árukkal és szolgáltatásokkal egyenértékűként történő kezelése.		(26) A fejlődő országok gazdasági növekedésének támogatására, valamint a globális értékláncba való integrációjukra vonatkozó átfogó uniós politikai célkitűzés fényében, amely alapján az Unió a 978/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak szerint létrehozta az általános preferenciarendszert, helyénvaló, hogy a „fegyver kivételével mindent” megállapodásban kedvezményezettként részt vevő, a 978/2012/EU rendelet IV. mellékletében meghatározott legkevésbé fejlett országokból származó árukat és szolgáltatásokat, valamint a diverzifikáció hiánya és a nemzetközi kereskedelemben való elégtelen részvétel miatt kiszolgáltatottnak tekintett, a 978/2012/EU rendelet VII. melléklete szerint meghatározott fejlődő országokból származó árukat és szolgáltatásokat az uniós árukkal és szolgáltatásokkal egyenértékűként kezeljék.
Módosítás 28 Rendeletre irányuló javaslat 27 preambulumbekezdés
(27) Annak érdekében, hogy az Európai Unió jogrendjében megjelenjenek az e rendelet elfogadását követően a közbeszerzés területén tett nemzetközi piacrajutási kötelezettségvállalások, a Bizottságot az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet mellékletében szereplő nemzetközi megállapodások jegyzékének módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.		(27) Annak érdekében, hogy az Európai Unió jogrendjében megjelenjenek az e rendelet elfogadását követően a közbeszerzés és a koncessziók területén tett nemzetközi piacrajutási kötelezettségvállalások, a Bizottságot az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet mellékletében szereplő nemzetközi megállapodások jegyzékének módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.
Módosítás 29 Rendeletre irányuló javaslat 30 preambulumbekezdés
(30) A Bizottságnak legalább háromévente jelentést kell benyújtania e rendelet alkalmazásáról.		(30) A Bizottságnak legalább háromévente jelentést kell benyújtania e rendelet alkalmazásáról. A jelentésben a Bizottságnak értékelnie kell e rendelet működését, valamint a közbeszerzési piacok megnyitása terén megvalósuló viszonossággal kapcsolatban tett előrehaladást. A rendelet alkalmazásáról szóló, legkésőbb annak hatálybalépésétől számított hat év elteltével benyújtandó második jelentéssel együtt a Bizottságnak vagy javaslatot kell benyújtania a rendelet javítására, vagy fel kell sorolnia azokat az indokokat, melyek véleménye szerint szükségtelenné teszik e rendelet módosítását. Amennyiben a Bizottság sem kiigazítási javaslatot nem nyújt be, sem a rendelet módosításának szükségtelen voltát alátámasztó érveit nem fejti ki, a rendelet hatályát veszti.
Módosítás 30 Rendeletre irányuló javaslat 31 preambulumbekezdés
(31) Az arányosság elvével összhangban a közös külső közbeszerzési politika létrehozására irányuló alapvető cél eléréséhez szükséges és helyénvaló az Európai Unió nemzetközi kötelezettségvállalásai által nem érintett árukkal és szolgáltatásokkal szembeni bánásmódra vonatkozó szabályok megállapítása. Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban ez a harmadik országbeli gazdasági szereplők, áruk és szolgáltatások piacra jutásáról szóló rendelet nem lépi túl a kitűzött cél eléréséhez szükséges mértéket,		(31) Az arányosság elvével összhangban a közös külső közbeszerzési és koncessziós politika létrehozására irányuló alapvető cél eléréséhez szükséges és helyénvaló az Európai Unió nemzetközi kötelezettségvállalásai által nem érintett árukkal és szolgáltatásokkal szembeni bánásmódra vonatkozó szabályok megállapítása. Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban ez a harmadik országbeli gazdasági szereplők, áruk és szolgáltatások piacra jutásáról szóló rendelet nem lépi túl a kitűzött cél eléréséhez szükséges mértéket,
Módosítás 31 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés
(1) Ez a rendelet a harmadik országbeli áruknak és szolgáltatásoknak az építési beruházás és/vagy építmény kivitelezésére, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, uniós ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők általi szerződés-odaítélési eljárásokban való részvételére vonatkozó szabályokat állapít meg, valamint az uniós áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési piacokhoz való hozzáféréséről szóló tárgyalásokat támogató eljárásokat határoz meg.		(1) Ez a rendelet a harmadik országbeli áruknak és szolgáltatásoknak az építési beruházás és/vagy építmény kivitelezésére, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, uniós ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők általi szerződés-odaítélési eljárásokban való részvételére vonatkozó szabályokat állapít meg, valamint az uniós áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési piacokhoz való hozzáféréséről szóló tárgyalásokat támogató eljárásokat határoz meg. A tagállamok vagy azok ajánlatkérő szervei / ajánlatkérői kizárólag az e rendeletben vagy más vonatkozó uniós jogszabályban foglalt intézkedések révén korlátozhatják a harmadik országokból származó áruk és szolgáltatások közbeszerzési eljárásaikban való részvételét.
Módosítás 93 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
Ezt a rendeletet olyan szerződések odaítélésére kell alkalmazni, amelyek esetében az árukat és szolgáltatásokat közbeszerzési céllal és nem viszonteladásra, illetve nem kereskedelmi értékesítésre szánt termékek előállítására vagy ilyen szolgáltatásnyújtás során történő felhasználás céljára szerzik be.		Ezt a rendeletet olyan szerződések odaítélésére kell alkalmazni, amelyek esetében az árukat és szolgáltatásokat közbeszerzési céllal szerzik be, valamint kormányzati célú építési munkákra és szolgáltatások nyújtására irányuló koncessziók odaítélésére esetén, és nem viszonteladásra, illetve nem kereskedelmi értékesítésre szánt termékek előállítására vagy ilyen szolgáltatásnyújtás során történő felhasználás céljára.
Módosítás 33 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – a pont
a) „szállító”: bármely természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely a piacon árukat kínál;		a) „gazdasági szereplő”: bármely természetes vagy jogi személy vagy állami szervezet vagy ilyen személyek és/vagy szervezetek csoportja, aki, illetve amely a piacon építési beruházás és/vagy építmény kivitelezését, árubeszerzést és szolgáltatásnyújtást kínál;
Módosítás 34 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – b pont
b) „szolgáltató”: bármely természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését és/vagy építmények építését vagy szolgáltatások nyújtását kínálja;		b) „ajánlattevő”: olyan gazdasági szereplő, amely ajánlatot nyújtott be;
Módosítás 35 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – d pont
d) „kötelezettségvállalások által érintett áru vagy szolgáltatás”: olyan országból származó áru vagy szolgáltatás, amellyel az Unió piacrajutási kötelezettségvállalásokat tartalmazó nemzetközi közbeszerzési megállapodást kötött, és amelyre vonatkozóan az adott megállapodást alkalmazni kell. E rendelet I. mellékletében megtalálható a vonatkozó megállapodások jegyzéke;		d) „kötelezettségvállalások által érintett áru vagy szolgáltatás”: olyan országból származó áru vagy szolgáltatás, amellyel az Unió piacrajutási kötelezettségvállalásokat tartalmazó nemzetközi közbeszerzési vagy koncessziós megállapodást kötött, és amelyre vonatkozóan az adott megállapodást alkalmazni kell. E rendelet I. mellékletében megtalálható a vonatkozó megállapodások jegyzéke;
		Ez a módosítás (a koncessziók betoldása a közbeszerzések említése esetén) a teljes jogalkotási szövegre vonatkozik, elfogadása a szöveg egészében technikai kiigazításokat tesz szükségessé.
Módosítás 39 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – g a pont (új)
		ga) „alapvető viszonosság hiánya”: harmadik országok közhatóságai vagy szerződő szervei által elfogadott vagy végrehajtott bármely olyan törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedés, eljárás vagy gyakorlat megléte, amely korlátozza a közbeszerzési vagy koncessziós piacokhoz való hozzáférést – különösen az átláthatóság nemzetközi mértékhez képesti hiánya, valamint diszkriminatív jogszabályi rendelkezések és gyakorlatok révén –, ami az uniós gazdasági szereplők, áruk és szolgáltatások súlyos és ismétlődő hátrányos megkülönböztetését eredményezi.
		Az „alapvető viszonosság hiányát” kell feltételezni azokban az esetekben is, amelyekben a közbeszerzésről szóló (2014/XXX/EU) irányelv XI. mellékletében és a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről szóló (2014/XXX/EU) irányelv XIV. mellékletében felsorolt nemzetközi munkaügyi jogi rendelkezések hatóságok általi betartásának elmulasztása az európai vállalkozások számára súlyos nehézségeket eredményezett, amikor e vállalkozások megpróbáltak harmadik országokban szerződéseket és koncessziókat elnyerni, és minderről bejelentést tettek a Bizottságnál.
Módosítás 36 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – b pont
b) „gazdasági szereplő”: magában foglalja a szállító és a szolgáltató fogalmát is;		törölve
Módosítás 37 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – c pont
c) „ajánlattevő”: ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő;		törölve
Módosítás 38 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – e pont
e) „kötelező áremelés”: az ajánlatkérők számára előírt azon kötelezettségre utal, hogy bizonyos kivételektől eltekintve növelniük kell az egyes harmadik országokból származó, szerződés-odaítélési eljárásokban kínált szolgáltatások és/vagy áruk árát.		e) „kötelező áremelés”: az ajánlatkérők számára előírt azon kötelezettségre utal, hogy bizonyos kivételektől eltekintve növelniük kell az egyes harmadik országokból származó, szerződés- vagy koncesszió-odaítélési eljárásokban kínált szolgáltatások és/vagy áruk árát.
		(Ez a módosítás (a „koncesszió-odaítélési eljárások” betoldása a „szerződés-odaítélési eljárások” említése esetén, mind egyes, mind többes számban) a teljes jogalkotási szövegre vonatkozik, elfogadása a szöveg egészében technikai kiigazításokat tesz szükségessé.)
Módosítás 40 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés
(1) Az áruk származását a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EK tanácsi rendelet18 22–26. cikkével összhangban kell meghatározni.		(1) Az áruk származását a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 59–63. cikkével összhangban kell meghatározni, beleértve a 65. cikke értelmében elfogadandó további rendelkezéseket.
__________________
18 HL L 302., 1992.10.19., 1. o.
Módosítás 41 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
A szolgáltatás származását az azt nyújtó természetes vagy jogi személy származása alapján kell megállapítani. A szolgáltató származása:		A szolgáltatás származását az azt nyújtó természetes vagy jogi személy származása alapján kell megállapítani. A szolgáltatást nyújtó gazdasági szereplő származása:
Módosítás 42 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk
A kötelezettségvállalások által érintett és nem érintett áruk és szolgáltatások kezelése		A kötelezettségvállalások által érintett és nem érintett áruk és szolgáltatások kezelése
Az építési munkálatok kivitelezésére és/vagy építmények építésére, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések odaítélésekor az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők a kötelezettségvállalások által érintett árukat és szolgáltatásokat az Európai Unióból származó árukkal és szolgáltatásokkal azonos elbánásban részesítik.		Az építési munkálatok kivitelezésére és/vagy építmények építésére, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések, vagy az építési munkákra vagy szolgáltatásokra irányuló koncessziók odaítélésekor az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők a kötelezettségvállalások által érintett árukat és szolgáltatásokat az Unióból származó árukkal és szolgáltatásokkal azonos elbánásban részesítik.
A 732/2008/EK rendelet I. mellékletében felsorolt legkevésbé fejlett országokból származó áruk vagy szolgáltatások a kötelezettségvállalások által érintett áruknak és szolgáltatásoknak minősülnek.		A 978/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. mellékletében felsorolt legkevésbé fejlett országokból, valamint a diverzifikáció hiánya, valamint a nemzetközi kereskedelmi rendszerben és a világgazdaságban való elégtelen részvétel miatt kiszolgáltatottnak tekintett, a 978/2012/EU rendelet VII. melléklete szerint meghatározott fejlődő országokból származó áruk vagy szolgáltatások a kötelezettségvállalások által érintett áruknak és szolgáltatásoknak minősülnek.
Módosítás 43 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés
(1) A Bizottság az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők kérelmére az olyan szerződések esetén, amelyek hozzáadottérték-adó (héa) nélküli becsült értéke legalább 5 millió EUR, megvizsgálja, jóváhagyható-e az, hogy az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők – a következő feltételek mellett – kizárják a szerződések odaítélési eljárásaiból az Unión kívülről származó árukat vagy szolgáltatásokat tartalmazó olyan ajánlatokat, amelyekben a kötelezettségvállalások által nem érintett áruk vagy szolgáltatások értéke meghaladja az ajánlatban szereplő áruk és szolgáltatások összértékének 50 %-át.		(1) Amennyiben a Bizottság a 8. cikkben foglaltak szerint külső közbeszerzési vizsgálatot indít, az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők kérelmére és a vizsgálat megindításáról szóló közleménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követően az olyan szerződések esetén, amelyek hozzáadottérték-adó (héa) nélküli becsült értéke legalább 5 millió EUR, megvizsgálja, jóváhagyható-e az, hogy az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők – a következő feltételek mellett – kizárják a szerződések odaítélési eljárásaiból az Unión kívülről származó árukat vagy szolgáltatásokat tartalmazó olyan ajánlatokat, amelyekben a kötelezettségvállalások által nem érintett áruk vagy szolgáltatások értéke meghaladja az ajánlatban szereplő áruk és szolgáltatások összértékének 50%-át.
Módosítás 44 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
Amennyiben az ajánlatkérő szerv / ajánlatkérő az (1) bekezdés alapján kérelmezni kívánja a szerződések odaítélési eljárásaiból történő kizárást, ezt a 2004/18/EK irányelv 35. cikke vagy a 2004/17/EK irányelv 42. cikke, illetve a koncessziós szerződések odaítéléséről szóló irányelv 26. cikke szerint általa közzétett szerződési hirdetményben feltünteti.		Amennyiben az ajánlatkérő szerv / ajánlatkérő az (1) bekezdés alapján kérelmezni kívánja a szerződések odaítélési eljárásaiból történő kizárást, ezt egyértelműen feltünteti a közbeszerzésről szóló [2014/…/EU] irányelv és a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről szóló [2014/…/EU] irányelv 2. cikkének (15) bekezdésében foglaltak szerinti „műszaki leírás”, illetve „ismertető” bevezető részében vagy a koncessziós szerződések odaítéléséről szóló [2014/…/EU] irányelv 2. cikkének (13) bekezdésében foglaltak szerinti „műszaki és működési követelmények” bevezető részében.
Módosítás 45 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés
Ha az ajánlatkérő szerv / ajánlatkérő az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő ajánlatot kap, amelyre vonatkozóan emiatt kizárást kíván kérelmezni, erről értesíti a Bizottságot. Az értesítési eljárás ideje alatt az ajánlatkérő szerv / ajánlatkérő folytathatja az ajánlatok elemzését.		Ha az ajánlatkérő szerv / ajánlatkérő az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő ajánlatot kap, amelyre vonatkozóan emiatt kizárást kíván kérelmezni, erről nyolc naptári napon belül értesíti a Bizottságot. Az értesítési eljárás ideje alatt az ajánlatkérő szerv / ajánlatkérő folytathatja az ajánlatok elemzését.
Módosítás 46 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – 4 albekezdés – b pont
b) a szerződés tárgyának leírása;		b) a szerződés vagy koncesszió tárgyának leírása;
Módosítás 47 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – 4 albekezdés – d a pont (új)
		da) adott esetben a Bizottság által hasznosnak ítélt bármely egyéb információ.
Módosítás 48 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – 5 albekezdés
A Bizottság az ajánlatkérő szervtől / ajánlatkérőtől további tájékoztatást kérhet.		törölve
Módosítás 49 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – 6 albekezdés
A kért információkat a további tájékoztatásra irányuló kérés kézhezvételének napját követő első munkanaptól számított nyolc munkanapon belül kell biztosítani. Ha a Bizottság ez idő alatt nem kap tájékoztatást, a (3) bekezdésben meghatározott időszak megszakad, amíg a Bizottság megkapja a kért információkat.		A kért információkat a további tájékoztatásra irányuló kérés kézhezvételének napját követő első naptári naptól számított nyolc naptári napon belül kell biztosítani. Ha a Bizottság ez idő alatt nem kap tájékoztatást, a (3) bekezdésben meghatározott időszak megszakad, amíg a Bizottság megkapja a kért információkat.
Módosítás 50 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 3 bekezdés
(3) Az (1) bekezdésben említett szerződések esetén a Bizottság az értesítés kézhezvételét követő első munkanaptól számított két hónapon belül végrehajtási aktust fogad el a tervezett kizárás jóváhagyásáról. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Ez az időtartam kellően indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb két hónappal meghosszabbítható, különösen, ha az értesítésben vagy az ahhoz csatolt dokumentumokban szereplő információ hiányos vagy pontatlan, illetve, ha a korábban közölt tények tekintetében lényeges változás következett be. Ha e két hónapos időszak vagy a meghosszabbított időszak végéig a Bizottság nem fogadott el a kizárást jóváhagyó vagy elutasító határozatot, úgy kell tekinteni, hogy a Bizottság elutasította a kizárást.		(3) Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a kizárni tervezett áruk és/vagy szolgáltatások tekintetében fennáll az alapvető viszonosság hiánya a 2. cikk (1) bekezdésének ga) pontjában meghatározottak szerint, a 17. cikk (2) bekezdésében meghatározott vizsgálati eljárás szerint végrehajtási aktust fogad el, amelyben jóváhagyja a vizsgálattal érintett ajánlatok kizárását. A végrehajtási aktust az (1) bekezdésben említett kérelem beérkezését követő első naptári naptól számított egy hónapon belül kell elfogadni. Ez az időtartam kellően indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb egy hónappal meghosszabbítható, különösen, ha az értesítésben vagy az ahhoz csatolt dokumentumokban szereplő információ hiányos vagy pontatlan, illetve, ha a korábban közölt tények tekintetében lényeges változás következett be. Ha ezen egyhónapos időszak vagy a meghosszabbított időszak végéig a Bizottság nem fogadott el a kizárást jóváhagyó vagy elutasító határozatot, úgy kell tekinteni, hogy a Bizottság elutasította a kizárást.
		Ez a kizárás a 8. cikkben meghatározott külső közbeszerzési vizsgálat lezárásáig, a 9. cikkben meghatározott konzultációs eljárás lezárásáig, és adott esetben a 10. cikkben meghatározott, a kötelezettségvállalások által nem érintett áruk vagy szolgáltatások uniós közbeszerzési piacra jutását korlátozó intézkedések esetleges elfogadásáig ideiglenes marad.
Módosítás 51 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b) az a) pontban említett megállapodás hiányában és akkor, ha a harmadik ország olyan korlátozó közbeszerzési intézkedéseket tart fenn, amelyek eredményeképpen az Unió és az érintett harmadik ország közötti piacnyitás tekintetében kialakul az alapvető viszonosság hiánya.		b) az a) pontban említett megállapodás hiányában és akkor, ha a harmadik ország olyan korlátozó közbeszerzési vagy a koncesszió odaítélésére vonatkozó intézkedéseket tart fenn, amelyek eredményeképpen az Unió és az érintett harmadik ország közötti piacnyitás tekintetében kialakul az alapvető viszonosság hiánya, különösen ahol e korlátozó intézkedések sértik az uniós iparpolitikát.
Módosítás 52 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
A b) pont alkalmazásában alapvető viszonosság hiánya feltételezhető, ha a korlátozó közbeszerzési intézkedések nyomán az uniós gazdasági szereplőket, árukat és szolgáltatásokat súlyos és rendszeres hátrányos megkülönböztetés éri.		törölve
Módosítás 53 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 5 bekezdés
(5) Az alapvető viszonosság hiányának felmérésekor a Bizottság a következőket vizsgálja:		törölve
a) az érintett ország közbeszerzési joga a nemzetközi közbeszerzési előírásokkal összhangban milyen mértékben biztosítja az átláthatóságot, és milyen mértékben zárja ki az uniós áruk, szolgáltatások és gazdasági szereplők hátrányos megkülönböztetését;
b) a hatóságok és/vagy független ajánlatkérők milyen mértékben tartanak fenn vagy vezetnek be az uniós árukat, szolgáltatásokat és gazdasági szereplőket hátrányosan megkülönböztető gyakorlatokat.
Módosítás 92 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 7 bekezdés
7. Azok az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők, amelyek valamely ajánlatot az (1) bekezdés alapján kizártak, ezt feltüntetik a 2004/18/EK irányelv 35. cikke, a 2004/17/EK irányelv 42. cikke, illetve a koncessziós szerződések odaítéléséről szóló irányelv 27. cikke szerint általuk közzétett, a közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló hirdetményben. A Bizottság végrehajtási aktusokat fogad el a szerződések odaítéléséről szóló hirdetményekhez használandó szabványos űrlapok létrehozására. A végrehajtási aktusokat a 17. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban fogadják el.		7. Ajánlatok (3) bekezdés alapján történő kizárása esetén az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők ezt – a kizárás okaival együtt – feltüntetik a 2004/18/EK irányelv 35. cikke, a 2004/17/EK irányelv 42. cikke, illetve a koncessziós szerződések odaítéléséről szóló irányelv 27. cikke szerint általuk közzétett, a közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló hirdetményben. A Bizottság végrehajtási aktusokat fogad el a szerződések odaítéléséről szóló hirdetményekhez használandó szabványos űrlapok létrehozására. A végrehajtási aktusokat a 17. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban fogadják el.
Módosítás 55 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 8 bekezdés
(8) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha a Bizottság a 9. cikk (4) bekezdésével összhangban végrehajtási aktust fogadott el az Unióval érdemi tárgyalásokat folytató országból származó áruk és szolgáltatások ideiglenes piacra jutására vonatkozóan.		(8) Előfordulhat, hogy az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a Bizottság a 9. cikk (4) bekezdésével összhangban végrehajtási aktust fogadott el az Unióval tárgyalásokat folytató országból származó áruk és szolgáltatások ideiglenes piacra jutására vonatkozóan. A Bizottság erre vonatkozó döntését megfelelően megindokolja a kérelmező ajánlatkérő szerv számára.
Módosítás 56 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés
Amennyiben az ajánlatkérő szerv / ajánlatkérő a közbeszerzésről szóló irányelv 69. cikke vagy a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről szóló irányelv 79. cikke értelmében – az ajánlattevő állításainak ellenőrzését követően – olyan, az Unión kívülről származó árukat és/vagy szolgáltatásokat és egyúttal kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat elfogadását tervezi, amelyben a kötelezettségvállalások által nem érintett áruk vagy szolgáltatások értéke meghaladja az ajánlatban szereplő áruk és szolgáltatások összértékének 50 %-át, erről írásban tájékoztatja a többi ajánlattevőt, megjelölve a felszámított ár vagy költségek kirívóan alacsony jellegének okait.		Amennyiben az ajánlatkérő szerv / ajánlatkérő a közbeszerzésről szóló irányelv 69. cikke vagy a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről szóló irányelv 79. cikke értelmében – az ajánlattevő állításainak ellenőrzését követően – olyan, az Unión kívülről származó árukat és/vagy szolgáltatásokat és egyúttal kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat elfogadását tervezi, amelyben a kötelezettségvállalások által nem érintett áruk vagy szolgáltatások értéke meghaladja az ajánlatban szereplő áruk és szolgáltatások összértékének 50 %-át, erről írásban tájékoztatja a többi ajánlattevőt, megjelölve a felszámított ár vagy költségek kirívóan alacsony jellegének okait. A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők a közbeszerzési szerződések teljesítése során betartsák a vonatkozó környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket, amelyeket az uniós jog, a nemzeti jog, a kollektív szerződések, illetve a közbeszerzésről szóló 2013/…/EU irányelv XI. mellékletében felsorolt nemzetközi környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezések írnak elő.
Módosítás 57 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés
Az ajánlatkérő szerv / ajánlatkérő visszatarthat minden olyan információt, amelyek közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplők törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.		Miután az ajánlatkérő szerv / ajánlatkérő tájékoztatta a többi ajánlattevőt, hogy kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat elfogadását tervezi, azoknak megvan a lehetőségük arra, hogy meghatározott időn belül az ajánlatkérő szerv / ajánlatkérő rendelkezésére bocsássanak olyan vonatkozó információkat, amelyek lehetővé teszik az ajánlatkérő szerv / ajánlatkérő számára, hogy az elfogadásról szóló határozatát a felszámított ár vagy költségek kirívóan alacsony jellegének értékelésére esetleg hatással levő összes tényező ismeretében tudja meghozni.
Módosítás 58 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
Amennyiben úgy ítéli meg, hogy ez az Unió érdekeit szolgálja, a Bizottság saját kezdeményezésére vagy az érdekeltek vagy egy tagállam megkeresésére bármikor külső közbeszerzési vizsgálatot indíthat az állítólagos korlátozó közbeszerzési intézkedésekre vonatkozóan.		A Bizottság saját kezdeményezésére vagy az érdekeltek, az ajánlatkérő szerv / ajánlatkérő vagy egy tagállam megkeresésére bármikor külső közbeszerzési vizsgálatot indíthat az állítólagos korlátozó közbeszerzési intézkedésekre vonatkozóan. A külső közbeszerzési vizsgálat indítására vonatkozó döntésének meghozatalakor a Bizottság figyelembe veszi az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők vagy tagállamok által benyújtott kérelmek számát. Amennyiben a vizsgálat indítását a Bizottság elutasítja, döntését megfelelően indokolja a kérelmező tagállam, érdekelt fél vagy ajánlatkérő szerv számára.
Módosítás 59 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság mindenekelőtt figyelembe veszi, hogy e rendelet 6. cikkének (3) bekezdése alapján a korábbiakban jóváhagyott-e már ilyen tervezett kizárást.		törölve
Módosítás 60 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés
(2) Az (1) bekezdésben említett vizsgálat lefolytatása a 6. cikkben szereplő kritériumoknak megfelelően történik.		(2) Az (1) bekezdésben említett vizsgálat lefolytatása a 2. cikk (1) bekezdésének ga) pontjában szereplő kritériumoknak megfelelően történik.
Módosítás 61 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 3 bekezdés
(3) A Bizottság arra vonatkozó értékelését, hogy az érintett harmadik ország alkalmaz-e korlátozó közbeszerzési intézkedéseket, az érdekeltek és a tagállamok által szolgáltatott információkra és/vagy a Bizottság által a vizsgálat során gyűjtött tényekre alapozza, és az értékelést a vizsgálat indításától számított kilenc hónapon belül lezárja. Kellően indokolt esetben ez az időtartam három hónappal meghosszabbítható.		(3) A Bizottság arra vonatkozó értékelését, hogy az érintett harmadik ország alkalmaz-e korlátozó közbeszerzési intézkedéseket, az érdekeltek és a tagállamok által szolgáltatott információkra és/vagy a Bizottság által a vizsgálat során vagy a harmadik országokban fennálló kereskedelmi korlátokról készített rendszeres jelentéseiből gyűjtött tényekre alapozza, és az értékelést a vizsgálat indításától számított három hónapon belül lezárja. Kellően indokolt esetben ez az időtartam egy hónappal meghosszabbítható.
		A Bizottság az értékelés során figyelembe veszi az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők által az e cikkben foglalt eljárás megindítását követően benyújtott, a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott vizsgálatokra irányuló kérelmeket.
Módosítás 62 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
Amennyiben a konzultáció megkezdését követően az érintett ország kielégítő kiigazító/korrekciós intézkedéseket hoz, új piacrajutási kötelezettségeket azonban nem vállal, a Bizottság felfüggesztheti vagy lezárhatja a konzultációt.		Amennyiben a konzultáció megkezdését követően az érintett ország kielégítő kiigazító/korrekciós intézkedéseket hoz, új piacrajutási kötelezettségeket azonban nem vállal, a Bizottság felfüggesztheti vagy lezárhatja a konzultációt, vagy a 9. cikk (4) bekezdése értelmében felkérheti az érintett országot, hogy kezdjen tárgyalásokat.
Módosítás 63 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés – bevezető rész
Amennyiben a harmadik ország által hozott kiigazító/korrekciós intézkedéseket visszavonják, felfüggesztik vagy nem megfelelően hajtják végre, a Bizottság:		Amennyiben a harmadik ország által hozott kiigazító/korrekciós intézkedéseket visszavonják, felfüggesztik vagy nem megfelelően hajtják végre, a Bizottság a 10. cikk szerint eljárva végrehajtási aktusokat fogad el a harmadik országból származó áruk és szolgáltatások közbeszerzési eljárásokban való részvételének korlátozására.
Módosítás 64 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés – i pont
i. folytathatja vagy újraindíthatja a konzultációt az érintett harmadik országgal és/vagy		törölve
Módosítás 65 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés – ii pont
ii. a 10. cikk alapján eljárva végrehajtási aktusokat fogadhat el a harmadik országból származó áruk és szolgáltatások piacra jutásának korlátozására.		törölve
Módosítás 66 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 4 bekezdés
(4) Amennyiben a konzultáció megindítását követően nyilvánvalóvá válik, hogy a legmegfelelőbb eszköz egy korlátozó közbeszerzési gyakorlat megszüntetéséhez nemzetközi megállapodás megkötése, tárgyalásokat kell folytatni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. és 218. cikkének rendelkezéseivel összhangban. Amennyiben egy ország érdemi tárgyalásokat folytat az Európai Unióval a közbeszerzési piacokhoz való hozzáférésről, a Bizottság végrehajtási aktust fogadhat el, amely előírja, hogy az adott országból származó áruk és szolgáltatások nem zárhatók ki a 6. cikk értelmében a szerződés-odaítélési eljárásokból.		(4) Amennyiben a konzultáció megindítását követően nyilvánvalóvá válik, hogy a legmegfelelőbb eszköz egy korlátozó közbeszerzési gyakorlat megszüntetéséhez nemzetközi megállapodás megkötése, tárgyalásokat kell folytatni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. és 218. cikkének rendelkezéseivel összhangban. Amennyiben egy ország tárgyalásokat folytat az Európai Unióval a közbeszerzési piacokhoz való hozzáférésről, a Bizottság végrehajtási aktust fogadhat el, amely előírja, hogy az adott országból származó áruk és szolgáltatások nem zárhatók ki a 6. cikk értelmében a szerződés-odaítélési eljárásokból. A Bizottság erre vonatkozó döntését megfelelően megindokolja a kérelmező tagállam, érdekelt fél vagy ajánlatkérő szerv számára.
Módosítás 67 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés - bevezető rész
A Bizottság lezárhatja a konzultációt, ha az érintett ország a következők valamelyikének keretében az Unió által jóváhagyott nemzetközi kötelezettségvállalásokat tesz:		A Bizottság lezárhatja a konzultációt, ha az érintett ország az alábbi intézkedéseket hozta meg az Unióval vagy nemzetközi szinten:
Módosítás 68 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – a pont (új)
		a) a következők valamelyikének keretében az Európai Unió által jóváhagyott nemzetközi kötelezettségvállalásokra került sor:
Módosítás 69 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – a iii pont
iii. kiterjeszti a WTO Kormányzati Beszerzési Megállapodása, illetve az annak keretében az Unióval kötött kétoldalú megállapodás alapján tett piacrajutási kötelezettségvállalásait,		iii. kiterjeszti a WTO Kormányzati Beszerzési Megállapodása, illetve az annak keretében az Unióval kötött kétoldalú megállapodás alapján tett piacrajutási kötelezettségvállalásait, és
Módosítás 70 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – b pont (új)
		b) az érintett ország korrekciós intézkedéseket hozott.
Módosítás 71 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 6 bekezdés
(6) Amennyiben a harmadik országgal folytatott konzultáció a megkezdése napjától számított 15 hónapon belül nem jár kielégítő eredménnyel, a Bizottság megszünteti a konzultációt és mérlegeli, hogy e rendelet 10. cikkével összhangban eljárva a harmadik országból származó áruk és szolgáltatások piacra jutását korlátozó végrehajtási aktust fogadjon el.		(6) Amennyiben a harmadik országgal folytatott konzultáció a megkezdése naptári napjától számított 12 hónapon belül nem jár kielégítő eredménnyel, a Bizottság megszünteti a konzultációt és mérlegeli, hogy e rendelet 10. cikkével összhangban eljárva a harmadik országból származó áruk és szolgáltatások piacra jutását korlátozó végrehajtási aktust fogadjon el.
Módosítás 72 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés
(1) Amennyiben a 8. cikk szerinti vizsgálat során és a 9. cikkben előírt eljárás lefolytatását követően megállapítást nyer, hogy az adott harmadik ország által bevezetett vagy fenntartott korlátozó közbeszerzési intézkedések eredményeképpen az Unió és az érintett harmadik ország közötti piacnyitás tekintetében a 6. cikk szerint kialakul az alapvető viszonosság hiánya, a Bizottság végrehajtási aktusokat fogadhat el a harmadik országból származó áruk és szolgáltatások piacra jutásának ideiglenes korlátozására. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.		(1) Amennyiben a 8. cikk szerinti vizsgálat során és a 9. cikkben előírt eljárás lefolytatását követően megállapítást nyer, hogy az Unió és az érintett harmadik ország közötti piacnyitás tekintetében fennáll a 2. cikk (1) bekezdésének ga) pontja szerinti alapvető viszonosság hiánya, a Bizottság végrehajtási aktusokat fogadhat el a harmadik országból származó áruk és szolgáltatások piacra jutásának legfeljebb öt évre szóló, és további öt évre meghosszabbítható ideiglenes korlátozására. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
Módosítás 73 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész
Az (1) bekezdés alapján elfogadott intézkedések különösen az alábbiakra korlátozódhatnak:		A Bizottság nem hagyja jóvá a tervezett kizárást, ha az sérti az Unió nemzetközi megállapodásokban tett piacrajutási kötelezettségvállalásait. Az (1) bekezdés alapján elfogadott intézkedések különösen az alábbiakra korlátozódhatnak:
Módosítás 74 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
		Amennyiben a 9. cikk (4) bekezdése és a 10. cikk alapján hozott intézkedéseket időközben nem függesztették fel vagy vonták vissza, a hatálybalépésüktől számított öt év elteltével érvényüket vesztik.
Módosítás 75 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1) Az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők dönthetnek úgy, hogy a közbeszerzési eljárás tekintetében nem alkalmazzák a 10. cikk szerinti intézkedéseket, ha:		(1) Az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők kérhetik a Bizottságot, hogy a közbeszerzési eljárás tekintetében ne alkalmazza a 10. cikk szerinti intézkedéseket, ha:
Módosítás 76 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés (új)
		Ha a Bizottság 15 naptári napon belül nem fogad el a kérvényt jóváhagyó vagy elutasító határozatot, úgy kell tekinteni, hogy a Bizottság elutasította a kérelmet. Kivételes esetekben ez a határidő további legfeljebb 5 naptári nappal meghosszabbítható.
Módosítás 77 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
Amennyiben az ajánlatkérő szerv / ajánlatkérő nem kívánja alkalmazni az e rendelet 10. cikke alapján elfogadott vagy a 11. cikk alapján ismét hatályba léptetett korlátozó intézkedéseket, e szándékát feltünteti a 2004/18/EK irányelv 35. cikke vagy a 2004/17/EK irányelv 42. cikke szerint általa közzétett szerződési hirdetményben. Legkésőbb a szerződési hirdetmény közzétételétől számított tíz naptári napon belül értesíti a Bizottságot.		Amennyiben az ajánlatkérő szerv / ajánlatkérő nem kívánja alkalmazni az e rendelet 10. cikke alapján elfogadott vagy a 11. cikk alapján ismét hatályba léptetett korlátozó intézkedéseket, e szándékát feltünteti a 2004/18/EK irányelv 35. cikke vagy a 2004/17/EK irányelv 42. cikke szerint általa közzétett szerződési hirdetményben.
Módosítás 78 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
Az értesítést elektronikus úton szabványos űrlapon kell benyújtani. A Bizottság a szerződési hirdetményhez és az értesítéshez használandó szabványos űrlapokat létrehozó végrehajtási aktusokat fogad el a 17. cikk (3) bekezdésében meghatározott tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően.		A Bizottság a 17. cikk (3) bekezdésében meghatározott tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási aktusokat fogad el a szerződési hirdetményhez használandó szabványos űrlapok létrehozása céljából.
Módosítás 79 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés
Az értesítésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:		törölve
a) az ajánlatkérő szerv / ajánlatkérő neve és elérhetőségei;
b) a szerződés tárgyának leírása;
c) a piacra beléptetendő gazdasági szereplők, áruk és/vagy szolgáltatások származására vonatkozó információk;
d) az az ok, amelyre a korlátozó intézkedések alkalmazásának mellőzéséről szóló határozatot alapozzák, és a kivétel alkalmazásának részletes indokolása;
e) adott esetben az ajánlatkérő szerv / ajánlatkérő által hasznosnak ítélt bármely egyéb információ.
Módosítás 80 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 3 bekezdés
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 14. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.		(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 14. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő naptári napon, vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
Módosítás 81 Rendeletre irányuló javaslat 16 a cikk (új)
		16a. cikk
		A közbeszerzések feltételrendszere az Unió által harmadik országokban finanszírozott programok keretében
		Az Európai Unió és tagállamai által finanszírozott közbeszerzések keretében az Európai Bizottságnak biztosítania kell a nemzetközi közbeszerzési szerződések megkötésének és végrehajtásának szabályozására irányuló, kötelező normatív keret bevezetését. Ennek keretében az Uniónak az uniós és a harmadik országbeli gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyfeltételek biztosítására irányuló, egységes szabályokat kell elfogadnia.
Módosítás 82 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 2 bekezdés
(2) A Bizottság, a Tanács, az Európai Parlament és a tagállamok, valamint ezek tisztségviselői az információ szolgáltatójának külön engedélye nélkül nem hozhatják nyilvánosságra az e rendelet alapján kapott bizalmas jellegű információkat.		törölve
Módosítás 83 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 4 a bekezdés (új)
		(4a) Az e rendelet alapján kapott és az információ szolgáltatója által bizalmas jellegűnek nyilvánított információkat semmilyen körülmények között sem hozhatják nyilvánosságra, hacsak az információ szolgáltatója erre külön engedélyt nem ad.
Módosítás 84 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk
A Bizottság 2017. január 1-jéig, és e rendelet hatálybalépését követően legalább háromévente jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet alkalmazásáról és az e rendelet alapján az uniós gazdasági szereplőknek a közbeszerzési szerződések odaítélésére irányuló harmadik országbeli eljárásokhoz való hozzáférésével kapcsolatban folytatott nemzetközi tárgyalások során elért előrelépésről. E célból a tagállamok a Bizottság kérésére benyújtják a Bizottságnak a szükséges információkat.		A Bizottság e rendelet hatálybalépését követően legalább háromévente jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet alkalmazásáról és az e rendelet alapján az uniós gazdasági szereplőknek a közbeszerzési szerződések odaítélésére irányuló harmadik országbeli eljárásokhoz való hozzáférésével kapcsolatban folytatott nemzetközi tárgyalások során elért előrelépésekről. E célból a tagállamok a Bizottság kérésére benyújtják a Bizottságnak a szükséges információkat. A Bizottság a második jelentés benyújtásakor jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet módosítására is, vagy felsorolja azokat az indokokat, melyek véleménye szerint szükségtelenné teszik a módosítást. Ha a Bizottság nem tesz eleget e kötelezettségeknek, a rendelet a második jelentés benyújtását követő második év végén hatályát veszti.
Módosítás 85 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk
A 2004/17/EK irányelv 58. és 59. cikke e rendelet hatálybalépésének napjától hatályát veszti.		A Bizottság értékeli, hogy indokolt-e a 2004/17/EK irányelv 58. és 59. cikkének érvényben maradása. Az értékelés következtetéseinek fényében a Bizottság jogalkotási javaslatot nyújt be az említett cikkek visszavonására, e rendelet hatálybalépésének napjától.

(1)	Az ügyet az 57. cikk (2) bekezdésének második albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz újratárgyalásra (A7-0454/2013).

Méz ***I

339k

83k

Az Európai Parlament 2014. január 15-én elfogadott módosításai a mézről szóló 2001/110/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslathoz (COM(2012)0530 – C7-0304/2012 – 2012/0260(COD))(1)

P7_TA(2014)0028

A7-0440/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg		Módosítás
Módosítás 17 Irányelvre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés
(1) A Bíróság 2011. szeptember 6-án a C-442/09. sz. ügyben8 hozott ítélete nyomán a mézben található pollent az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv9 szerinti összetevőnek kell tekinteni. A Bíróság ítélete a beterjesztett tényekre támaszkodva azon a megítélésen alapult, hogy a mézben található virágpor jelenlétét elsősorban a méhész által a méz begyűjtése érdekében végzett centrifugálás eredményezi. A virágpor azonban kizárólag a méhek tevékenysége eredményeként jut be a kaptárba, és természetesen van jelen a mézben, tekintet nélkül arra, hogy a méhész centrifugálással nyeri-e ki a mézet vagy sem. Ezért a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek10 a mézben található, géntechnológiával módosított virágporra való alkalmazásának sérelme nélkül tisztázni kell, hogy a virágpor a méznek – amely természetes anyag és nincsenek összetevői – alkotóeleme, nem pedig a 2000/13/EK irányelv értelmében vett összetevője. Ezért a mézről szóló, 2001. december 20-i 2001/110/EK tanácsi irányelvet11 ennek megfelelően módosítani kell. (1) A 2001/110/EK tanácsi irányelv fogalommeghatározása szerint a méz méhek által előállított természetes édes anyag. A méz elsődlegesen különféle cukrokból, túlnyomórészt fruktózból és glükózból, valamint egyéb anyagokból (mint pl. szerves savakból, enzimekből és a méz begyűjtése során belekerült szilárd részecskékből) áll. A 2001/110/EK irányelv azzal védi a méz természetes jellegét, hogy korlátozza az olyan emberi beavatkozást, amelynek révén a méz összetétele megváltozhat. Az irányelv nevezetesen tiltja az élelmiszer-összetevők (köztük az élelmiszer-adalékanyagok), valamint mézen kívüli egyéb anyagok mézhez való hozzáadását. Hasonlóképpen tiltja az irányelv a méz bármely alkotóelemének – köztük a virágpornak – a kivonását, kivéve ha ez az idegen anyag eltávolításakor elkerülhetetlen. Ezek a követelmények összhangban állnak a Codex Alimentarius mézre vonatkozó előírásával.
__________________ __________________
11 HL L 10., 2002.1.12., 47. o.		1 HL L 10., 2002.1.12., 47. o.
Módosítás 2 Irányelvre irányuló javaslat 1 a preambulumbekezdés (új)
(1a) Annak figyelembevétele érdekében, hogy a fogyasztók egyre érzékenyebbek arra, hogy az élelmiszerek tartalmaznak-e géntechnológiával módosított szervezeteket, illetve hogy ezzel kapcsolatban – az 1169/2011/EU rendelettel összhangban – tájékoztatást kapjanak, a 2001/110/EK tanácsi irányelvet* megfelelően módosítani kell.
		__________________
		* A Tanács 2001/110/EK irányelve (2011. december 20.) a mézről (HL L 10., 2002.1.12., 47. o.).
Módosítás 18 Irányelvre irányuló javaslat 1 b preambulumbekezdés (új)
(1b) A virágpor a méz összetételére vonatkozóan a 2001/110/EK irányelvben meghatározott kritériumok részét képezi. A rendelkezésre álló bizonyítékok, köztük empirikus és tudományos adatok megerősítik, hogy a mézben jelen lévő virágpor a házi méhektől származik. A virágporszemcsék belehullanak a nektárba, amelyet a házi méhek összegyűjtenek. A virágporszemcséket tartalmazó nektárt a méhek a kaptárban mézzé alakítják. A rendelkezésre álló adatok szerint további pollen kerülhet a mézbe a méh szőréről, a kaptár levegőjében lévő virágporból, valamint a méhek által azon lépsejtekben tárolt virágporból, amelyek véletlenül kinyílhatnak, amikor a méhészek a mézpergetést végzik. Ebből következően a virágpor a méhek tevékenysége eredményeként jut be a kaptárba, és természetesen van jelen a mézben, tekintet nélkül arra, hogy a méhész pergeti-e a mézet. Emellett a méhészek nem adnak szándékosan virágport a mézhez, mivel ezt a 2001/110/EK irányelv tiltja.
Módosítás 19 Irányelvre irányuló javaslat 1 c preambulumbekezdés (új)
(1c) Az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében „összetevő” minden anyag, amelyet élelmiszer előállításánál vagy elkészítésénél használnak fel, és a késztermékben még jelen van, akár módosult formában is. Ez a fogalommeghatározás magában hordozza azt, hogy az anyagot az élelmiszer előállításánál vagy elkészítésénél szándékosan használják fel. Tekintettel a méz természetes jellegére és különösen a mézre jellemző alkotóelemek – köztük a virágpor – előfordulásának természetes eredetére, egyértelművé kell tenni, hogy a virágpor és a mézre jellemző egyéb alkotóelemek nem tekintendők a méz 1169/2011/EU rendelet értelmében vett összetevőinek.
		__________________
1 A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló, 2011. október 25-i 1169/2011/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 304., 2011.11.22.18. o.)
Módosítás 6 Irányelvre irányuló javaslat 1 d preambulumbekezdés (új)
		(1d) Mivel a méz természetes termék, mentesülnie kell az összetevők listájának feltüntetésére vonatkozó követelmény alól.
Módosítás 23 Irányelvre irányuló javaslat 1 e preambulumbekezdés (új)
(1e) A 2001/18/EK irányelv 26a. cikkével összhangban meghatározott, tagállami szintű együtt-termesztési intézkedésekkel biztosítani kell, hogy – többek között minimális távolsági követelmények meghatározása révén – a méz esetében ne legyen szükség szabványos ellenőrzésekre.
Módosítás 7 Irányelvre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés
törölve (4) A 2001/110/EK irányelv mellékletei technikai elemeket tartalmaznak, amelyeket esetleg ki kell igazítani vagy frissíteni kell, hogy tekintetbe vegyék a vonatkozó nemzetközi szabványokban végbement változásokat. Az irányelv nem ruház a Bizottságra megfelelő hatásköröket ahhoz, hogy gyorsan kiigazítsa vagy frissítse az említett mellékleteket a vonatkozó nemzetközi szabványokban végbement változások figyelembe vétele érdekében. Ezért a 2001/110/EK irányelv következetes alkalmazása érdekében a Bizottságra kell ruházni azt a hatáskört is, amelynek értelmében az irányelv mellékleteit nemcsak a technikai fejlődés figyelembe vétele, hanem a nemzetközi szabványokban bekövetkezett változások figyelembe vétele érdekében is kiigazíthatja vagy frissítheti.
Módosítás 8 Irányelvre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés
(6) Ezért – a műszaki fejlődés és szükség esetén a nemzetközi szabványokban bekövetkezett változások figyelembe vétele érdekében – a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikke szerint a 2001/110/EK irányelv mellékleteiben a termékleírásokhoz és -meghatározásokhoz kapcsolódó technikai jellemzőket kiigazítsa vagy frissítse.		törölve
Módosítás 20 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 pont 2001/110/EK irányelv 2 cikk – 5 pont
5. A pollen, amely a méz természetes alkotóeleme, nem tekinthető az ezen irányelv I. mellékletében meghatározott termék összetevőjének a 2000/12/EK irányelv 6. cikkének (4) bekezdése értelmében.		5. A pollen, amely a méz természetes alkotóeleme, nem tekinthető az ezen irányelv I. mellékletében meghatározott termék összetevőjének az 1169/2011/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdésének f) pontja értelmében.
Módosítás 12 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont 2001/110/EK irányelv 6 cikk
6. cikk		törölve
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 6a. cikknek megfelelően az I. mellékletben található termékmegnevezésekkel, termékleírásokkal és -meghatározásokkal, valamint a II. mellékletben található, a méz összetételére vonatkozó ismérvekkel kapcsolatos technikai jellemzők módosítása céljából, a technikai fejlődés és adott esetben a vonatkozó nemzetközi szabványokban bekövetkezett fejlemények figyelembe vétele érdekében.
Módosítás 13 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 3 pont 2001/110/EK irányelv 6a cikk - 2. bekezdés
2. A Bizottságnak a 4. és 6. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására adott felhatalmazás határozatlan időre szól, (…)-tól/-től kezdődő hatállyal. (E módosító jogszabály hatálybalépésének dátumát a Kiadóhivatal tölti ki.)		2. A Bizottságnak a 4. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására adott felhatalmazás a ...*-t követő ötéves időszakra szól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az öt éves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbinak megfelelő időtartamra, kivéve, ha az Európai Parlament vagy a Tanács legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt kifogást emel a meghosszabbítás ellen.
		__________________________
		*Ezen módosító irányelv hatálybalépésének időpontja.
Módosítás 14 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 3 pont 2001/110/EK irányelv 6a cikk – 3 bekezdés
3. A 4. és 6. cikkben említett felhatalmazást az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.		3. A 4. cikkben említett felhatalmazást az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
Módosítás 15 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 3 pont 2001/110/EK irányelv 6a cikk – 5 pont
A 4. és 6. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.		A 4. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
Módosítás 16 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az 1. cikk (1) bekezdésének legkésőbb [...]-ig megfeleljenek. A tagállamok e rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.		A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az 1. cikk (1) bekezdésének legkésőbb [a hatálybalépés időpontjától számított 12 hónap]…*-ig megfeleljenek. A tagállamok e rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.
		___________________
		*Ezen módosító irányelv hatálybalépésétől számított 12 hónap.

(1)	Az ügyet az 57. cikk (2) bekezdésének második albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz újratárgyalásra (A7-0440/2013).

A Hercule III. program és az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme ***I

201k

38k

		Állásfoglalás
		Szöveg

Az Európai Parlament 2014. január 15-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme területén végzett tevékenységek előmozdítására irányuló Hercule III programról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2011)0914 – C7-0513/2011 – 2011/0454(COD))

P7_TA(2014)0029

A7-0385/2012

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0914),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 325. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0513/2011),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

– tekintettel az Európai Számvevőszék 2012. május 15-i véleményére(1),

– tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. november 14-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban

– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság Bizottság véleményére (A7-0385/2012),

1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. január 15-én került elfogadásra az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme területén végzett tevékenységek előmozdítására irányuló program (Hercule III program) létrehozásáról és a 804/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2011)0454

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 250/2014/EU rendelet.)

(1)	HL C 201., 2012.7.7., 1. o.

A tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó statisztikák ***I

343k

105k

Az Európai Parlament 2014. január 15-én elfogadott módosításai a tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó statisztikákról szóló 638/2004/EK rendeletnek egyes intézkedések elfogadása, a vámigazgatási szervek általi adatszolgáltatás, a bizalmas adatok tagállamok közötti cseréje és a statisztikai érték meghatározása céljából a Bizottságra ruházandó felhatalmazáson alapuló és végrehajtási hatáskörök tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2013)0578 – C7-0242/2013 – 2013/0278(COD))(1)

P7_TA(2014)0030

A7-0457/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg		Módosítás
Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés
(6) Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során egyidejűleg, kellő időben és megfelelő módon továbbítania kell a megfelelő dokumentumokat az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.		(6) Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során – miután tájékoztatta a tagállamokat a konzultációba bevonandó személyekről és arról, hogy a pártatlanság tiszteletben tartását milyen alapon kell biztosítani, és az esetleges összeférhetetlenségeket milyen módon kell elkerülni – megfelelő konzultációkat folytasson, többek között a leghatékonyabb szakértői szinten is. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során egyidejűleg, kellő időben és megfelelő módon továbbítania kell a megfelelő dokumentumokat az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.
Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés
(7) A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy e felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak jelentős adminisztratív többletterhet a tagállamokra és az adatszolgáltató egységekre.		(7) A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy e felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak jelentős többletköltséget vagy adminisztratív többletterhet a tagállamokra és az adatszolgáltató egységekre, valamint a költségvonzatuk a lehető legalacsonyabb szinten maradjon.
Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés
(8) A 638/2004/EK rendelet egységes feltételek alapján történő végrehajtása céljából a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni, hogy rendelkezéseket tudjon elfogadni az adatgyűjtésre vonatkozóan, mindenekelőtt a használandó kódokat, a vállalkozás jellemzői szerinti bontásban készülő éves kereskedelmi statisztikák összeállítására vonatkozó technikai rendelkezéseket és a továbbított statisztikák minőségi kritériumoknak való megfelelésének biztosításához szükséges intézkedéseket illetően. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.		(8) A 638/2004/EK rendelet egységes feltételek alapján történő végrehajtása céljából a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni, hogy rendelkezéseket tudjon elfogadni az adatgyűjtésre vonatkozóan, mindenekelőtt a használandó kódokat, a vállalkozás jellemzői szerinti bontásban készülő éves kereskedelmi statisztikák összeállítására vonatkozó technikai rendelkezéseket és a díjmentesen továbbított statisztikák minőségi kritériumoknak való megfelelésének biztosításához szükséges intézkedéseket illetően. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.
Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés
(10) Az európai statisztikai rendszer új, a koordináció és a partnerség javítását célzó, egyértelmű piramisszerű felépítésére irányuló stratégiának megfelelően az európai statisztikákról szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel9 létrehozott európai statisztikai rendszer bizottságának kell (a továbbiakban: ESR-bizottság) tanácsadó szerepet betöltenie, és segítenie a Bizottságot végrehajtási hatásköreinek gyakorlásában.		(10) Az európai statisztikai rendszer új, a koordináció és a partnerség javítását célzó, egyértelmű piramisszerű felépítésére irányuló stratégiának megfelelően a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel9 létrehozott európai statisztikai rendszer bizottságának kell (a továbbiakban: ESR-bizottság) tanácsadó szerepet betöltenie, és segítenie a Bizottságot végrehajtási hatásköreinek gyakorlásában. A nemzeti hatóságok és a Bizottság (Eurostat) közötti koordináció javítása kulcsfontosságú az Unió statisztikái színvonalának növelése szempontjából.
__________________		__________________
9 HL L 87., 2009.3.31., 164. o.		9 Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.)
Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
(11) A 638/2004/EK rendeletben az Intrastat-bizottságra való hivatkozás helyébe az európai statisztikai rendszer bizottságára történő hivatkozásnak kell lépnie.		(11) A 638/2004/EK rendeletben az Intrastat-bizottságra való hivatkozás helyébe az európai statisztikai rendszer bizottságára történő hivatkozásnak kell lépnie. Az európai statisztikai rendszer bizottsága tagságának összetétele az Intrastat Bizottságét követi, azaz minden tagállam egy taggal vesz részt benne.
Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés
(12) A vámeljárások egyszerűsítése ahhoz vezetett, hogy a vámhatóságok szintjén nem áll rendelkezésre statisztikai adat a vámkezelés alatt álló árukról. Az adatok lefedettsége érdekében az említett árumozgást be kell vonni az Intrastat-rendszerbe.		(12) A vámeljárások egyszerűsítése ahhoz vezetett, hogy a vámhatóságok szintjén nem áll rendelkezésre statisztikai adat a vámkezelés alatt álló árukról. Az adatok lefedettsége érdekében az említett árumozgást be kell vonni az Intrastat-rendszerbe, ugyanakkor a többletköltségeket a lehető legnagyobb mértékben korlátozni kell. A tájékoztatásnak az „egycsatornás jelentés” elvét kell követnie, azaz amennyiben az adatok minősége garantálható, az adatokat kizárólag az exportáló vállalatoknak kell gyűjtenie.
Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés
(13) Lehetővé kell tenni az EU-n belüli kereskedelemre vonatkozó statisztikához kapcsolódó bizalmas adatok cseréjét a tagállamok között az említett statisztika hatékony fejlesztésének, előállításának és közzétételének, illetve minősége javításának céljából.		(13) Lehetővé kell tenni az EU-n belüli kereskedelemre vonatkozó statisztikához kapcsolódó bizalmas adatok szükség esetén díjmentes cseréjét a tagállamok között az említett statisztika hatékony fejlesztésének, előállításának és közzétételének, illetve minősége javításának céljából. E cserének önkéntesnek kell lennie, és azt e rendelet hatálybalépése után egy átmeneti időszakban lehetővé kell tenni. A bizalmas adatok ilyen cseréje tekintetében azonban elővigyázatosan kell eljárni, és az nem róhat a vállalkozásokra adminisztratív többletterhet.
Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés
(14) Egyértelművé kell tenni a statisztikai érték meghatározását és hozzá kell igazítani az EU-n kívüli kereskedelemre vonatkozó statisztika ezen adateleméhez.		(14) Egyértelművé kell tenni a statisztikai érték meghatározását és hozzá kell igazítani az EU-n kívüli kereskedelemre vonatkozó statisztika ezen adateleméhez annak lehetővé tétele érdekében, hogy az EU-n belüli kereskedelemre vonatkozó statisztikák jobban összehasonlíthatóak legyenek az EU-n kívüli kereskedelemre vonatkozókkal. A határokon átnyúló kereskedelem megfelelő és zökkenőmentes működése szempontjából alapvetően fontosak az egységes fogalommeghatározások, továbbá különösen fontosak amiatt, hogy a különböző nemzeti hatóságok számára annak előfeltételét jelentik, hogy a vállalkozások határokon átnyúló tevékenységeire hatással bíró szabályokat egységesen értelmezzék.
Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés
(15) Az arányosság elvének megfelelően szükséges és helyénvaló szabályokat megállapítani a vámigazgatási szervek által szolgáltatandó adatokra, a bizalmas adatok tagállamok közötti cseréjére és az EU-n belüli kereskedelemre vonatkozó statisztika területén a statisztikai érték meghatározására vonatkozóan. E rendelet az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban nem lépi túl az adott célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.		(15) Az arányosság elvének megfelelően szükséges és helyénvaló harmonizált szabályokat megállapítani a vámigazgatási szervek által szolgáltatandó adatokra, a bizalmas adatok tagállamok közötti cseréjére és az EU-n belüli kereskedelemre vonatkozó statisztika területén a statisztikai érték meghatározására vonatkozóan. E rendelet az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban nem lépi túl az adott célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.
Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 15 a preambulumbekezdés (új)
		(15a) A nemzeti hatóságok általi adatszolgáltatásnak a tagállamok és az uniós intézmények és ügynökségek számára díjmentesnek kell lennie.
Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat 17 a preambulumbekezdés (új)
		(17a) Tekintettel a tagállamok gazdasági helyzetére és a koordinációs intézkedések uniós szintű fokozására, a politikák hatékonyabb végrehajtása érdekében integrált megközelítés és még megbízhatóbb statisztikai mutatók kidolgozására van szükség.
Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 17 b preambulumbekezdés (új)
		(17b) Miután a közelmúltban fény derült az uniós polgárok és a tagállamok adatainak védelmével kapcsolatos jogsértésekre, az érzékeny statisztikai adatok – többek között a gazdasági adatok – továbbítási módjára vonatkozó biztonságot növelni kell;
Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 2 pont – b pont 638/2004/EK rendelet 5 cikk – 2 bekezdés
(2) A vám- vagy adócélokból az egységes vámokmány hatálya alá tartozó termékek kiszállítására és beérkezésére vonatkozó statisztikai adatokat a vámigazgatási szervek legalább havonta egyszer közvetlenül szolgáltatják a nemzeti hatóságoknak.		(2) A vám- vagy adócélokból az egységes vámokmány hatálya alá tartozó termékek kiszállítására és beérkezésére vonatkozó statisztikai adatokat a vámigazgatási szervek havonta egyszer közvetlenül szolgáltatják a nemzeti hatóságoknak.
Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont 638/2004/EK rendelet 9 a cikk – 1 bekezdés
Megengedett az európai statisztikákról szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) 3. cikke 7. pontjában meghatározott bizalmas adatoknak a tagállamok megfelelő nemzeti hatóságai közötti – kizárólag statisztikai célból történő – cseréje, ha az a tagállamok közötti termékforgalommal kapcsolatos statisztikák hatékony fejlesztését, előállítását és közzétételét, valamint minőségük javítását szolgálja.		Megengedett a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet* 3. cikke 7. pontjában meghatározott bizalmas adatoknak a tagállamok megfelelő nemzeti hatóságai közötti – kizárólag statisztikai célból történő – díjmentes cseréje, ha az bizonyítottan a tagállamok közötti termékforgalommal kapcsolatos statisztikák hatékony fejlesztését, előállítását és közzétételét, valamint minőségük jelentős javítását szolgálja. A tagállamokra háruló adminisztratív többletterheket és többletköltségeket minimálisra kell csökkenteni. A bizalmas adatok ilyen cseréjének ...-ig** önkéntesnek kell lennie.
		__________________
(*) HL L 87., 2009.3.31., 164. o.		* Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).
		** Öt évvel e rendelet hatálybalépése után.
Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont 638/2004/EK rendelet 9 a cikk – 2 bekezdés
A nemzeti hatóságoknak bizalmasan kell kezelniük a kapott bizalmas információkat, és azokat kizárólag statisztikai célra használhatják.		A nemzeti hatóságoknak bizalmasan kell kezelniük a kapott bizalmas információkat, és azokat kizárólag statisztikai célra használhatják. A nemzeti hatóságok ezeket az adatokat nem továbbíthatják az e rendeletben meghatározottakon kívüli nemzetközi szervezeteknek.
Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont – c pont 638/2004/EK rendelet 10 cikk – 5 bekezdés
(5) A tagállamok – bizonyos, a minőségi követelményeknek megfelelő feltételek mellett – a kis értékű egyedi ügyletek tekintetében egyszerűsíthetik a szolgáltatandó adatokat. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e feltételek meghatározásához.		(5) A tagállamok – bizonyos, a minőségi követelményeknek megfelelő feltételek mellett – a kis értékű egyedi ügyletek tekintetében egyszerűsíthetik a szolgáltatandó adatokat, feltéve, hogy ez az egyszerűsítés a statisztikák minőségét nem befolyásolja hátrányosan. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e feltételek meghatározásához.
Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 6 a pont (új) 638/2004/EK rendelet 11 cikk
		6a. A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:
11. cikk		„11. cikk A statisztikai adatok védelme A nemzeti hatóságok – kizárólag amennyiben a statisztikai adatot szolgáltató fél vagy felek kérik – határoznak arról, hogy azok a statisztikai eredmények, amelyek lehetővé teszik az említett adatszolgáltató(k) azonosítását, közzétehetők-e, vagy azokat úgy kell módosítani, hogy közzétételük ne sértse a statisztikai adatok védelmének követelményét. A nemzeti hatóságok biztosítják, hogy a statisztikai adatot szolgáltató félre vagy felekre gyakorolt káros hatásokkal szemben egyértelműen túlsúlyban legyenek a statisztikai előnyök.”.
Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 7 pont – c pont 638/2004/EK rendelet 12 cikk – 4 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadja az említett statisztikák összeállítására vonatkozó technikai rendelkezéseket.		A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadja az említett statisztikák leggazdaságosabb összeállítására vonatkozó technikai rendelkezéseket.
Módosítás 19 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 8 pont 638/2004/EK rendelet 13 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
(4) A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadja azokat az intézkedéseket, amelyek a továbbított statisztikák minőségértékelési szempontok szerinti minőségének biztosításához szükségesek.		(4) A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadja azokat az intézkedéseket, amelyek a továbbított statisztikák minőségértékelési szempontok szerinti minőségének biztosításához szükségesek, ennek során azonban kerülni kell, hogy a nemzeti hatóságokra túlzott költségek háruljanak.
Módosítás 20 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 9 pont 638/2004/EK rendelet 13 a cikk – 2 bekezdés
(2) A 3. cikk (4) bekezdése, a 6. cikk (2) bekezdése, a 10. cikk (3)–(5) bekezdése, a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontja és (2) bekezdése szerinti felhatalmazás gyakorlása során a Bizottság gondoskodik arról, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak jelentős adminisztratív többletterhet a tagállamokra és az adatszolgáltatókra.		(2) A 3. cikk (4) bekezdése, a 6. cikk (2) bekezdése, a 10. cikk (3)–(5) bekezdése, a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontja és (2) bekezdése szerinti felhatalmazás gyakorlása során a Bizottság gondoskodik arról, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak jelentős többletköltségeket vagy adminisztratív többletterhet a tagállamokra és az adatszolgáltatókra. A Bizottság lehetőség szerint a költségek és az adminisztratív terhek csökkentésére törekszik. Ezenfelül a Bizottság a tervezett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban foglalt intézkedéseket megfelelően megindokolja, és a tagállamoktól kapott információk figyelembevételével, a 223/2009/EK rendelet 14 cikk (3) bekezdésével összhangban tájékoztatást nyújt bármely kapcsolódó teherről és előállítási költségről.
Módosítás 21 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 9 pont 638/2004/EK rendelet 13 a cikk – 3 bekezdés
(3) A Bizottság [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a módosító rendelet hatálybalépésének pontos dátumát]-tól kezdődően határozatlan időre szóló felhatalmazást kap a 3. cikk (4) bekezdésében, a 6. cikk (2) bekezdésében, a 10. cikk (3)–(5) bekezdésében, a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és (2) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.		(3) A Bizottság [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a módosító rendelet hatálybalépésének pontos dátumát]-tól kezdődően 5 éves időtartamra szóló felhatalmazást kap a 3. cikk (4) bekezdésében, a 6. cikk (2) bekezdésében, a 10. cikk (3)–(5) bekezdésében, a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és (2) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.
Módosítás 22 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 9 pont 638/2004/EK rendelet 13 a cikk – 6 bekezdés
(6) A 3. cikk (4) bekezdése, a 6. cikk (2) bekezdése, a 10. cikk (3)–(5) bekezdése, a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontja és (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időszak két hónappal meghosszabbítható.		(6) A 3. cikk (4) bekezdése, a 6. cikk (2) bekezdése, a 10. cikk (3)–(5) bekezdése, a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontja és (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

(1)	Az ügyet az 57. cikk (2) bekezdésének második albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz újratárgyalásra (A7-0457/2013).

A vadon élő állatokat és növényeket érintő bűncselekmények elleni küzdelem

249k

90k

Az Európai Parlament 2014. január 15-i állásfoglalása a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűncselekményekről (2013/2747(RSP))

P7_TA(2014)0031

B7-0013/2014

Az Európai Parlament,

– tekintettel a bűnözéssel, a megelőzéssel és a büntető igazságszolgáltatással foglalkozó ENSZ-bizottság 2013. áprilisi határozatára, amelyet az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa 2013 júliusában megerősített, és amely „arra ösztönzi az ENSZ tagállamait, hogy a vadon élő növények és állatok tiltott kereskedelmét kezeljék súlyos bűncselekményként, amennyiben abban bűnszervezetek is érintettek”, és így az ember- és a kábítószer-kereskedelemmel azonos súlyúnak tartsák,

– tekintettel az INTERPOL és az IFAW (Nemzetközi Állatjóléti Alap) által végzett, az EU-n belüli online elefántcsont-kereskedelemre vonatkozó vizsgálatra, amely megállapította, hogy a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos online bűncselekmények üldözése még meglehetősen kezdeti szakaszban van, és felszólított a vadon élő növények és állatok kereskedelmét szabályozó egyedi e-kereskedelmi jogszabály bevezetésére az EU-ban,

– tekintettel a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) részes felei konferenciájának 2013. március 3. és 14. között Bangkokban (Thaiföld) megrendezett 16. ülésére készített uniós stratégiai célkitűzésekről szóló, 2013. február 6-i állásfoglalására(1),

– Tekintettel az említett egyezmény részes felei konferenciája ülésének (CoP 16) eredményeire, amely ülésen a felek megegyeztek az orvvadászat és a vadon élő növényekkel és állatokkal való kereskedelem elleni számos konkrét intézkedésről, többek között a 16.39–16.40., valamint a 16.78–16.83. számú határozatokról,

– tekintettel a CITES-egyezményre, amelyet a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelettel(2) és a 338/97/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 865/2006/EK bizottsági rendelettel(3) hajtottak végre az Európai Unióban,

– tekintettel a Berni Egyezmény állandó bizottsága által 2011. december 2-án elfogadott, a vadon élő madarak illegális vadászatáról, csapdába ejtéséről és kereskedelméről szóló 155. (2011) sz. ajánlásra, valamint az ezt követően elfogadott, a madarak illegális vadászatának, csapdába ejtésének és kereskedelmének felszámolására vonatkozó bizottsági ütemtervre (12/2012),

– tekintettel az USA, a Fülöp-szigetek és Gabon legutóbbi kezdeményezéseire, amelyek célja egyrészről az illegális elefántcsontkészleteik annak érdekében történő megsemmisítése, hogy felhívják a nyilvánosság figyelmét az elefántcsont iránti fokozott keresletre, valamint az illegális kereskedelem és az orvvadászat megnövekedett mértékére, másrészről a vadon élő növények és állatok kereskedelme elleni szigorú fellépés,

– tekintettel az afrikai elefánt elterjedési területén található országok 11 államfőjének 2013. szeptember 26-i közös nyilatkozatára, amely a Clinton Globális Kezdeményezés keretében vállalt, arra irányuló kötelezettség részét képezi, hogy fellépnek az afrikai elefántok védelmét célzó partnerség mellett, arra ösztönözve a többi országot, hogy „rendeljenek el vagy ismét hirdessenek nemzeti moratóriumot az elefántagyar és az elefántcsontból készült termékek kereskedelmi importjára, exportjára és belföldi értékesítésre vonatkozóan mindaddig, amíg a vadon élő elefántokat az orvvadászat fenyegeti”,

– tekintettel a „Szervezett bűnözés, korrupció és pénzmosás: megvalósítandó intézkedésekre és kezdeményezésekre vonatkozó ajánlások (végleges jelentés)” című, 2013. október 23-i állásfoglalására(4), különösen annak 127. bekezdésére, valamint a „Szervezett bűnözés, korrupció és pénzmosás: megvalósítandó intézkedésekre és kezdeményezésekre vonatkozó ajánlások (időközi jelentés)” című, 2013. június 11-i állásfoglalására(5),

– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság által 2013. február 27-én Brüsszelben a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos nemzetközi bűnözésről tartott munkaértekezlet eredményére,

– tekintettel a Bizottsághoz intézett, a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűncselekményekről szóló, 2013. október 29-i kérdésre (O‑000123/2013 – B7‑0529/2013),

– tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűncselekmények, köztük az orvvadászat és az illegális kitermelés, a vadon élő növényekből és állatokból készült illegális termékek továbbítása, valamint e termékeknek az őket fogyasztó országokban történő illegális kereskedelme és használata mára a nemzetközi szervezett bűnözés komoly üzletága lett, amelynek éves forgalma legalább 19 milliárd USD, és jelenleg a világon a negyedik legkiterjedtebb illegális tevékenység a kábítószer-kereskedelem, a hamisítás és az emberkereskedelem után;

B. mivel a vadon élő növények és állatok tiltott kereskedelmében gyakran nemzetközi szintű szervezett bűnhálózatok is részt vesznek, és e kereskedelem az ilyen hálózatok, valamint fegyveres felkelő csoportok jövedelemforrásaként szolgál;

C. mivel a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűnözés fenyegeti az egyes állatok jóllétét és az érintett állat- és növényfajok fennmaradását, valamint veszélybe sodorja a helyi ökoszisztémák egészét;

D. mivel a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűncselekmények súlyos fenyegetést jelentenek számos ország biztonságára, politikai stabilitására, gazdaságára, az ott élők megélhetésére, természeti erőforrásaira és kulturális örökségére nézve; mivel az említett fenyegetések hatékony elhárításához szükséges válaszintézkedések mértéke gyakran túllépi a környezetvédelmi vagy vadvédelmi bűnüldözéssel foglalkozó hivatalok vagy egy adott ország vagy régió korlátozott hatáskörét;

E. mivel a vadon élő növények és állatok tiltott kereskedelme nemcsak a már kimerített természeti erőforrásokkal rendelkező helyi közösségek biztonsága, jogállamisága és fejlődése szempontjából jelent komoly fenyegetést, hanem az e közösségeknek otthont adó országok és régiók békéje és biztonsága, valamint a globális fenntartható fejlődés szempontjából is;

F. mivel a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűncselekmények elleni küzdelem a legmagasabb politikai szinten meghozott, összehangolt globális válaszintézkedést tesz szükségessé, továbbá a bűnüldözést és a büntető igazságszolgáltatási rendszert erősítő eszközök hatékony alkalmazását;

G. mivel mindaddig, amíg a gyenge jogérvényesítési erőfeszítések mellett továbbra is nagy kereslet mutatkozik a vadon élő növényekből és állatokból készült termékek iránt, a legális kereskedelem továbbra is az illegális kereskedelem fedezékeként fog szolgálni, és ösztönözni fogja az orvvadászatot;

1. hangsúlyozza, hogy az Európai Unió a vadon élő növények és állatok illegális kereskedelmének jelentős piaca és szállítási útvonala; felhívja a figyelmet, hogy az Europol becslései szerint a veszélyeztetett fajok kereskedelmével szerzett bevételek évi 18–26 milliárd eurót tesznek ki, és világviszonylatban az EU ezek legnagyobb célpiaca;

2. hangsúlyozza, hogy a CITES célja az, hogy a vadon élő állatok és növények nemzetközi kereskedelme ne jelentsen veszélyt a fajok vadonban történő túlélésére;

3. riasztónak tartja, hogy a Global Financial Integrity „Transznacionális bűnözés a fejlődő világban” című jelentése szerint a vadon élő növényekből és állatokból készült termékek csak online lebonyolított illegális kereskedelmének értéke évente 10 milliárd USD;

4. aggodalmának ad hangot, amiért egyre kiterjedtebbek a kapcsolatok a vadon élő növények és állatok kereskedelméhez köthető személyek és a pénz, valamint a szervezett bűnözés más formái – köztük a kábítószer- és fegyverkereskedelem, a korrupció és a csalás, valamint a fegyveres megmozdulások és a terrorizmus – között;

5. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy szervezett bűnözői csoportok, különösen a csempészettel foglalkozó csoportok vonzónak találják a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmét, mivel nincs kapacitás a jogszabályok betartatására és végrehajtására, másrészről a haszon tekintélyes és a büntetések enyhék;

6. hangsúlyozza, hogy ha az Európai Unió és a tagállamok valóban vezető szerepet kívánnak játszani a veszélyeztetett fajok védelmében, nemcsak arra van szükség, hogy sürgősen biztosítsák a nemzetközi tárgyalások aktív és ambiciózus támogatását, hanem arra is, hogy létrehozzák a legmegfelelőbb jogi keretet és megteremtsék a végrehajtás azon feltételeit, amelyek biztosítanák, hogy a tiltott kereskedelmet elősegítő valamennyi joghézag megszűnjön az Unió határain belül;

7. felhívja a figyelmet arra, hogy a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűnözés súlyosan fenyegetheti a jogállamiságot és a fenntartható fejlődést;

8. tudatában van annak, hogy a különböző vadon élő állatokat érintő orvvadászat az EU területén is zajlik, és napjainkban tanúi lehetünk a 92/43/EGK irányelv (élőhelyvédelmi irányelv) IV. mellékletében és a 2009/147/EK irányelv (madárvédelmi irányelv) I. mellékletében felsorolt ritka, rendkívül védett és közvetlenül kipusztulással fenyegetett fajok megölésének, eltulajdonításának, elejtésének és kereskedelmének;

Fellépés az EU-n belül

9. sürgeti a Bizottságot, hogy haladéktalanul dolgozzon ki uniós cselekvési tervet a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűnözés és kereskedelem ellen, egyértelműen meghatározva az elérendő eredményeket és az időkereteket is;

10. hangsúlyozza, hogy amint az a TRAFFIC legutóbbi jelentéséből(6) is kitűnik, az EU a vadon élő növényekből és állatokból készült illegális termékek, köztük az elefántcsont és az élő állatok fontos tranzitállomása, és ezért kedvező helyzetben van ahhoz, hogy ellenőrzése alá vonja e kereskedelmet;

11. felszólítja a tagállamokat, hogy vezessenek be moratóriumot az elefántagyar, a nyers elefántcsont és az elefántcsontból készült termékek kereskedelmi importjára, exportjára és belföldi értékesítésre vonatkozóan mindaddig, amíg a vadon élő elefántokat az orvvadászat fenyegeti;

12. felszólítja a tagállamokat, hogy csatlakozzanak a CITES többi részes feléhez és semmisítsék meg illegális elefántcsontkészleteiket, ezáltal küldve világos jelzést a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos kereskedelemmel és a vadon élő növényekből és állatokból készült illegális termékek iránti kereslettel szemben;

13. felszólítja a tagállamokat, hogy hiánytalanul hajtsák végre a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet végrehajtását segítő intézkedésekről szóló 2007/425/EK bizottsági ajánlást; javasolja, hogy a tagállamok rendelkezzenek az elkobzott példányok azonnali lefoglalásáról a CITES jobb végrehajtása és az élő állatok jóllétének védelme érdekében;

14. felszólítja a Bizottságot, hogy a részes felek konferenciájának 16. ülésén (CoP16) elfogadott, az illegális kereskedelem tárgyát képező és elkobzott példányok elhelyezésének egyszerűsítésére irányuló rendelkezésekről szóló 16.47. sz. határozat tekintetében a CITES Állandó Bizottságának bevonásával biztosítsa az információcserével és az elkobzott élő állatok gyors hazajuttatásával kapcsolatos összehangolt megközelítéseket;

15. ösztönzi a tagállamokat, hogy az EU-n belül a tudatosság, a kapacitás és az erőforrások növelésével erősítsék meg igazságszolgáltatási rendszerüket annak biztosítása érdekében, hogy a vadon élő növények és állatok tiltott kereskedelmével kapcsolatos büntetőeljárásokat a törvény adta kereteket teljesen kihasználva hatékonyan folytassák le, valamint hogy a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűncselekmények elkövetői a bűncselekmény súlyosságával arányos büntetést kapjanak; ezért szorgalmazza, hogy a Bizottság a 2007/425/EK ajánlás értelmében tegye hatékonyabbá a tagállamok közötti harmonizációt annak elkerülése érdekében, hogy a legenyhébb büntetéseket kiszabó államok a rendszer kiskapujaként szolgáljanak;

16. felhívja a Bizottságot, hogy alaposan kísérje figyelemmel és felügyelje a környezet büntetőjog általi védelméről szóló 2008/99/EK irányelv végrehajtását, mert egyes tagállamok még mindig nem határozták meg az irányelv által előírt hatékony büntetőjogi szankciókat, amelyeket védett állat- és növényfajok megöléséért, elpusztításáért, birtoklásáért vagy eltulajdonításáért felelős személyekkel szemben is ki kell szabni;

17. kéri, hogy az ENSZ-nek az erdők elleni bűncselekményekről szóló, 2013 májusában kiadott határozatában megfogalmazott aggályokat figyelembe véve, vizsgálják felül az illegális fakereskedelemre és más erdészeti vonatkozású cselekményekre irányuló meglévő uniós eszközöket, annak megállapítása céljából, hogy képesek-e megfelelően és hatékonyan megbirkózni az Unió területén tapasztalható jelentős mértékű illegális kereskedelemmel;

18. felhívja a figyelmet arra, hogy napjainkban az Európai Unión belül még óriási eltérés van a vadon élő védett állatok kereskedelméért, eltulajdonításáért, elejtéséért vagy birtoklásáért kiszabott tagállami szankciók szabályozása között; rámutat, hogy ez a tagállamonként eltérő szankcionálás gyakran csökkenti az ellenőrzési rendszerek hatásosságát, valamint az egyes tagállamokban ellenőrzéssel megbízott szervek hatékonyságát;

19. a 338/97/EK rendelet megsértéséért kiszabható megfelelő szankciók bevezetésére szólít fel a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűnözés megakadályozása érdekében, továbbá felszólít arra, hogy vegyék figyelembe a jogsértésben érintett fajok piaci és természetvédelmi értékét, valamint az okozott költségeket; felszólít arra, hogy dolgozzanak ki egy olyan rendszert, amely biztosítja a szankciók összegének rendszeres naprakésszé tételét és kiigazítását;

20. hangsúlyozza, hogy a környezet büntetőjog általi védelméről szóló 2008/99/EK irányelv az Európai Unió egészében harmonizálja a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűncselekmények meghatározásait; ezenfelül rámutat arra, hogy az irányelv előírja a tagállamok számára, hogy vezessenek be hatékony, arányos és elrettentő erejű büntetőjogi szankciókat, ezért sürgeti a tagállamokat, hogy a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűncselekmények tekintetében haladéktalanul határozzanak meg megfelelő szintű szankciókat;

21. felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a teljes jogérvényesítési láncon belül a kapcsolódó meglévő pénzügyi eszközök keretében támogassák a célzott képzéseket;

22. felszólítja a tagállamokat, hogy a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűnözés elleni küzdelemben használjanak fel minden kapcsolódó európai és nemzeti eszközt a szervezett bűnözés, a korrupció és a pénzmosás ellen, valamint biztosítsák a vagyonelkobzást;

23. felszólítja az összes uniós tagállamot, hogy tegyenek eleget az ENSZ Bűnmegelőzési és Büntető Igazságszolgáltatási Bizottsága 2013. áprilisi határozatának azáltal, hogy naprakésszé teszik jogszabályaikat annak biztosítása érdekében, hogy a vadon élő állatok és növények szervezett bűnözői csoportok részvételével zajló tiltott kereskedelmét legalább négy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő bűncselekményként kezeljék, hogy a nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezmény a nemzetközi együttműködés és kölcsönös jogi segítségnyújtás alapjául szolgáljon;

24. felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy hiánytalanul hajtsák végre az EU-n belüli online elefántcsont-kereskedelemről szóló, az INTERPOL/IFAW által végzett vizsgálat, a „Project WEB” ajánlásait;

25. tudomással bír arról, hogy a fenntarthatatlan és etikátlan trófeavadászat nagymértékben csökkentette a CITES I. és II. függelékében felsorolt veszélyeztetett fajok példányainak számát, és sürgeti a tagállamokat, hogy támogassák a vadásztrófeák uniós tagállamokba történő behozatalát szabályozó uniós jogi rendelkezések esetleges felülvizsgálatát, valamint hogy a vonatkozó szöveg B. mellékletében felsorolt valamennyi faj esetében tegyék engedélykötelessé a trófeák behozatalát;

26. megjegyzi, hogy a vadon befogott állatokkal kapcsolatban dokumentált problémákat a fogságban történő tenyésztésre vonatkozó kevésbé korlátozó rendelkezések alkalmazásával tussolják el, felszólítja az Európai Bizottságot, hogy támogassa a részes felek konferenciájának 16. ülésén (CoP16) elfogadott, a fogságban történő tenyésztésről és a fogságban nevelt fajokról szóló 16.63-16.66. sz. határozatokat, valamint biztosítson pénzügyi támogatást az állítólag fogságban tenyésztett fajokkal kapcsolatos aggodalmak értékelését célzó tanulmány elkészítéséhez és a létesítmények ellenőrzésére vonatkozó iránymutatások kidolgozásához;

27. kéri, hogy az információ és az elemzés központosítása, valamint a vizsgálatok koordinálása érdekében az Europol keretén belül hozzanak létre a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűnözésre szakosodott egységet, amely teljes körű transznacionális hatáskörökkel és felelősségekkel, valamint elegendő számú és képzett munkaerővel és megfelelő finanszírozással rendelkezne, ami több közösen végzett vizsgálatot és jobban koordinált stratégiai megközelítést eredményezne; az információcsere hatékonyabbá tétele és ezáltal a helyi ellenőrzések eredményességének és hatékonyságának növelése érdekében felszólít a tagállamok helyi szintű ellenőrzéssel megbízott szervei és a nemzetközi ellenőrző szervek közötti kapcsolat optimalizálására és ösztönzésére;

28. e célból felszólítja a tagállamokat, hogy az Interpol javaslatának megfelelően állítsanak fel egy nemzeti környezetvédelmi biztonsági munkacsoportot (NEST), valamint vegyenek részt az összehangolt műveletekben az Europol keretében működő, a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűnözésre szakosodott javasolt egység révén;

29. a CITES gaborone-i módosításának hatálybalépése fényében annak biztosítására kéri a Bizottságot, hogy a szolgálatain belül irányozzon elő elegendő forrást a CITES számára annak lehetővé tétele érdekében, hogy az Unió vezető szerepet töltsön be;

30. felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy kereskedelmi és fejlesztési eszközeik alkalmazásával hozzanak létre az e területre irányuló, megfelelően finanszírozott programokat azzal a céllal, hogy megerősítsék a CITES végrehajtását és erőforrásokat biztosítsanak az orvvadászat és a jogellenes kereskedelem elleni fellépést célzó kapacitásépítéshez, különösen az olyan végrehajtási kezdeményezések támogatása, megerősítése és bővítése révén, mint például az ASEAN-WEN (ASEAN vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűnüldözést szolgáló hálózat) és a HA-WEN (Afrika szarva vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűnüldözést szolgáló hálózat), valamint a PAPECALF (a COMIFAC-térség szubregionális cselekvési terve a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos jogszabályok alkalmazásának erősítése érdekében 2012–2017), melyek célja regionális szakértői központok létrehozása és együttműködési modellek biztosítása a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűncselekmények felszámolása érdekében;

31. arra ösztönzi az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy proaktív módon lépjenek fel az európai polgárok figyelmének arra való felhívása érdekében, hogy a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűnözés nemcsak más kontinenseket érintő kérdés, hanem bolygónkat és ökoszisztémánkat érintő sürgető probléma, amely politikai, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt hatással van a világ közösségeire;

Nemzetközi fellépés

32. sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűnözés elleni küzdelmet kezeljék prioritásként a fejlesztési segély finanszírozási eszközeinek tematikus és regionális szintű tervezésekor egyaránt;

33. üdvözli, hogy a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűnözést az ENSZ Bűnmegelőzési és Büntetőjogi Jogérvényesülési Bizottságának 2013. április 26-i határozatát követően „felminősítették” és egy szintre került az olyan nemzetközi szervezett bűnözéssel, mint az ember- és kábítószer-kereskedelem, továbbá felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nemzetközi megállapodások maradéktalan végrehajtásának biztosítása érdekében erősítsék meg kereskedelmi és fejlesztési politikájukat; tudomásul veszi, hogy az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 68. rendkívüli ülésszakával kapcsolatban a Tanács által 2013 júniusában elfogadott uniós prioritások közé tartozik az az elképzelés, hogy fokozzák a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűnözés és az illegális fakitermelés ellen irányuló erőfeszítéseket és mozdítsák elő a jobb irányítást;

34. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a CITES keretében és a fogyasztó országokkal folytatott kétoldalú párbeszédek keretében minden tőlük telhetőt tegyenek meg a jelentős veszélynek kitett fajok – így az elefántok, az orrszarvúk és a tigrisek – iránti keresletet ösztönző, párhuzamosan működő nemzetközi és nemzeti legális piacok megszüntetésének biztosítása érdekében;

35. rámutat, hogy a CITES keretében rendelkezésre állnak az egyezményt be nem tartó felekkel szemben alkalmazható mechanizmusok; ezért sürgeti, hogy a Bizottság és a tagállamok indokolt esetben teljes körűen alkalmazzák e mechanizmusokat;

36. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a vadon élő növények és állatok kereskedelmére vonatkozó cselekvési terv részeként az Unió éves költségvetésére alkalmazandó felülvizsgált költségvetési rendelet 187. cikke alapján hozzanak létre vagyonkezelői alapot vagy más hasonló eszközt a védett területek megóvása, valamint a vadon élő növények és állatok kereskedelme és az orvvadászat elleni küzdelem céljából;

37. felszólítja az Uniót és a tagállamokat, hogy többek között pénzügyi erőforrások és szakértelem biztosítása révén határozottan támogassák a vadon élő állatokat és növényeket érintő bűncselekmények ellen fellépő nemzetközi konzorciumot (ICCWC), amely a CITES-ből, az Interpolból, az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalából (UNODC), a Világbankból és a Vámigazgatások Világszervezetéből áll, annak érdekében, hogy elősegítsék az ICCWC tagjai körében a kormányok kapacitásfejlesztését, az információk és a bűnüldözési operatív információk cseréjét, valamint a bűnüldözést és a jogkövetést;

38. üdvözli, hogy a G-8-ak legutóbbi (2013 júniusában az észak-írországi Lough Ernében megrendezett) csúcstalálkozóján döntés született arról, hogy lépést tesznek a védett és veszélyeztetett fajok illegális kereskedelmének kezelésére, valamint politikai és gyakorlati támogatást nyújtanak az arra irányuló erőfeszítések terén élen járó regionális és nemzetközi szervezeteknek, hogy javuljon az országoknak a határaik figyelésével és ellenőrzésével kapcsolatos képessége, továbbá hogy foglalkozzanak a védett és veszélyeztetett fajok illegális kereskedelmét elősegítő tényezőkkel, úgymint a korrupcióval, a nemzetközi szervezett bűnözéssel és a tiltott kereskedelemmel, amelyek aláássák a kormányzást és a jogállamiságot, illetve bizonyos esetekben a terrorizmus finanszírozása szempontjából fontos forrást jelentenek;

39. felszólítja az Európai Bizottságot, hogy a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűnözés elleni helyi, nemzeti és regionális szintű küzdelem javítása érdekében az adott fajok afrikai és ázsiai elterjedési területén található államokkal folytatott munkája keretében nyújtson segítséget az említett országoknak annak érdekében, hogy megerősítsék a szakpolitikákat és a jogi kereteket, fokozzák a bűnüldözési kapacitást, hatékony igazságszolgáltatási rendszereket alakítsanak ki, valamint megerősítsék a korrupció leküzdésére irányuló mechanizmusokat, támogatva és finanszírozva az olyan kezdeményezések kihasználását, mint az ICCWC eszköztára;

40. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg a szakpolitikákat és a jogi kereteket, fokozzák a bűnüldözési kapacitást, kezeljék a titkosszolgálati technológia iránti igényeket, valamint hatékony igazságszolgáltatási rendszereket alakítsananak ki a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűncselekmények elleni helyi, nemzeti és regionális szintű küzdelem javítása érdekében, többek között támogatva az olyan kezdeményezések végrehajtását, mint az ICCWC eszköztára és a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűnözésre szakosodott ügyészek képzése;

41. felszólítja a Bizottságot, hogy támogatva többek között az INTERPOL környezeti bűnözéssel foglalkozó programját, a nemzeti környezetvédelmi biztonsági munkacsoportok (NEST) létrehozását és azok olyan regionális bűnüldözési szervekbe való integrálását, mint a lusakai megállapodással foglalkozó munkacsoport, a HA-WEN , a SAWEN (A vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűnüldözést szolgáló dél-afrikai hálózat) és az ASEAN-WEN, dolgozzon ki és hozzon létre a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűnüldözést szolgáló regionális stratégiákat és hálózatokat, amelyek egy globális koordinációs mechanizmuson keresztül kapcsolatban állnak egymással;

42. felhívja a figyelmet a Kínából és Délkelet-Ázsiából származó, vadon élő növényekből és állatokból készült illegális termékek iránti nagy és egyre növekvő keresletre, és hangsúlyozza, hogy ezt az ügyet a legmagasabb politikai szinten be kell illeszteni az EU és Ázsia közötti párbeszéd napirendjébe; ezzel összefüggésben támogatja és jelentős intézkedésnek tarja a Potočnik biztos és Zhang Jianlong, a kínai állam erdészeti miniszterhelyettese által 2013 júliusában aláírt, a vadon élő növényekkel és állatokkal való tiltott kereskedelem elleni küzdelem érdekében teendő közös erőfeszítésekről szóló megállapodást, valamint szorgalmazza annak teljes körű végrehajtását;

43. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az EU és Afrika közötti soron következő 2014-es csúcstalálkozó keretében az Afrikai Unióval, a NEPAD-dal (Új Partnerség Afrika Fejlesztéséért), az AMCEN-nel (Afrikai Miniszteri Környezetvédelmi Konferencia) és az Afrikai Unió Bizottságával keressen témaköröket annak érdekében, hogy a 2014–2020-as időszakra szóló jövőbeli EU–Afrika közös stratégia számára meghatározzák, hol lehetségesek a közös fellépések e globális kihívással szemben;

44. bátorítja a Bizottságot, hogy építse be a vadon élő növényekkel és állatokkal való jogellenes kereskedelem kérdését a transzatlanti együttműködésbe egy, az illegális kereskedelemben érintett termékek európai és amerikai piacokra való belépését megakadályozó, hatékony jogrendszereket garantáló közös megközelítés kidolgozása, valamint a vadgazdálkodásra és a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos kereskedelmi szabályozásra vonatkozó információk megosztására szolgáló kommunikációs csatornák javítása érdekében;

45. ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a kulcsfontosságú országokban támogassák az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a minisztériumokat összefogó munka keretében kutatásokkal kellően alátámasztott keresletcsökkentő kampányokat dolgozzanak ki és hajtsanak végre, továbbá e stratégiák végrehajtására biztosítsanak megfelelő hosszú távú beruházásokat;

46. felszólítja a Bizottságot, hogy az érintett vadon élő növényekhez és állatokhoz legközelebb élő helyi közösségek esetében támogassa az olyan alternatív megélhetési lehetőségek megteremtését, amelyek nyilvánvalóan hozzájárulnak a vadállományok helyreállításához és megőrzéséhez, valamint bevonja a közösségeket az orvvadászat elleni műveletekbe;

47. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fogadjanak el és hajtsanak végre olyan egyértelmű és hatékony jogszabályokat és politikákat, amelyek eltántorítanak a sérülékeny vadon élő fajokból származó termékek fogyasztásától, valamint világosítsák fel a fogyasztókat a vadon élő fajok fogyasztásának következményeiről, és nyújtsanak megfelelő tájékoztatást az egyes idegen fajok őshonos ökoszisztémákban való ellenőrizetlen elterjedésének lehetséges következményeiről és veszélyeiről;

o
o o

48. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, a CITES titkárságának, az Interpolnak, az Europolnak, az UNODC-nak, a Világbanknak és a Vámigazgatások Világszervezetének.

(1)	Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0047.
(2)	HL L 61., 1997.3.3., 1. o.
(3)	HL L 166., 2006.6.19., 1. o.
(4)	Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0444.
(5)	Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0245.
(6)	http://ec.europa.eu./environment/cites/pdf/Overview%20significant%20seizures.pdf

Európa újraiparosítása a versenyképesség és a fenntarthatóság előmozdítása érdekében

459k

247k

Az Európai Parlament 2014. január 15-i állásfoglalása Európa újraiparosításáról a versenyképesség és a fenntarthatóság javítása érdekében (2013/2006(INI))

P7_TA(2014)0032

A7-0464/2013

Az Európai Parlament,

— tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés XVII. címének az EU iparpolitikájával, és többek között az uniós ipar versenyképességével foglalkozó 173. cikkére (az Európai Közösséget létrehozó szerződés volt 157. cikke),

— tekintettel az „Erősebb európai ipart a növekedés és a gazdasági fellendülés érdekében – Az iparpolitikáról szóló közlemény frissítése” című, 2012. október 10-i bizottsági közleményre (COM(2012)0582),

— tekintettel az energiahatékonyságról szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre,(1),

— tekintettel a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról – „Jólét bolygónk felélése nélkül” – szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra vonatkozó 2012. november 29-i bizottsági javaslatra (COM(2012)0710),

— tekintettel a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (2014–2020) létrehozásáról szóló rendeletre irányuló, 2011. november 30-i bizottsági javaslatra (COM(2011)0834),

— tekintettel „Az uniós építőipar és az abban működő vállalkozások fenntartható versenyképességi stratégiája” című, 2012. július 31-i bizottsági közleményre (COM(2012)0433),

— tekintettel a „Gondolkozz előbb kicsiben!” – Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: „Small Business Act” című, 2008. június 25-i bizottsági közleményre (COM(2008)0394),

— tekintettel a „Nyersanyag-politikai kezdeményezés – Az európai gazdasági növekedés és foglalkoztatás kritikus szükségleteinek kielégítése” című, 2008. november 4-i bizottsági közleményre (COM(2008)0699),

— tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

— tekintettel az „Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezése: Innovatív Unió” című, 2010. október 6-i bizottsági közleményre (COM(2010)0546),

— tekintettel „Az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemterve” című, 2011. szeptember 20-i bizottsági közleményre (COM(2011)0571),

— tekintettel az „Iparpolitika: A versenyképesség erősítése” című, 2011. október 14-i bizottsági közleményre (COM(2011)0642),

— tekintettel a „2050-ig szóló energiaügyi ütemterv” című, 2011. december 15-i bizottsági közleményre (COM(2011)0885),

— tekintettel az „Innováció a fenntartható növekedésért: az európai biogazdaság” című, 2012. február 13-i bizottsági közleményre (COM(2012)0060),

— tekintettel az „Intézkedések a stabilitás, a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében” című, 2012. május 30-i bizottsági közleményre (COM(2012)0299),

— tekintettel „A kulcsfontosságú alaptechnológiák európai stratégiája – híd a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez” című, 2012. június 26-i bizottsági közleményre (COM(2012)0341),

— tekintettel a „Zöld könyv – Az európai gazdaság hosszú távú finanszírozása” című, 2013. március 20-i bizottsági közleményre (COM(2013)0150),

— tekintettel a „Zöld könyv – Az éghajlat- és energiapolitika 2030-ra szóló kerete” című, 2013. március 27-i bizottsági közleményre (COM(2013)0169),

— tekintettel a prémiumtermékeket előállító európai ipari ágazatok versenyképességéről szóló 2012. szeptember 26-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2012)0286),

— tekintettel az „Európai versenyképességről szóló 2012. évi jelentés – A globalizáció előnyeinek kiaknázása” című, 2012. október 10-i bizottsági közleményre (SWD(2012)0299),

— tekintettel a „Munkaügyi kapcsolatok Európában – 2012” című, 2013. április 11-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2013)0126),

— tekintettel „A Bizottság nyomon követő dokumentuma a kkv-kkal az uniós szabályozásról folytatott „TOP 10” konzultációról" című, 2013. június 18-i bizottsági közleményre (COM(2013)0446),

— tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „Az uniós építőipar és az abban működő vállalkozások fenntartható versenyképességi stratégiája” című, 2013. április 17-i véleményére(2),

— tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „A munkavállalók bevonása és részvétele mint a jó vállalatirányítás és a kiegyensúlyozott válságkezelés alapeleme” című, 2013. március 20-i véleményére(3),

— tekintettel az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó technológiák fejlesztésébe történő beruházásról (SET-terv) szóló, 2010. március 11-i állásfoglalására(4),

— tekintettel az új fenntartható gazdaságban rejlő foglalkoztatási potenciál feltárásáról szóló, 2010. szeptember 7-i állásfoglalására(5),

— tekintettel „Az emberi jogokról, valamint a szociális és környezetvédelmi normákról a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban” című, 2010. november 25-i állásfoglalására(6),

— tekintettel az „Iparpolitika a globalizáció korában” című, 2011. március 9-i állásfoglalására(7),

— tekintettel a hatékony európai nyersanyag-politikai stratégiáról szóló 2011. szeptember 13-i állásfoglalására(8),

— tekintettel az erőforrás-hatékony Európáról szóló 2012. május 24-i állásfoglalására(9),

— tekintettel „Az egységes piaci intézkedéscsomag: a növekedés érdekében teendő következő lépések” című, 2012. június 14-i állásfoglalására(10),

— tekintettel „A kis- és középvállalkozásokról (kkv-król): versenyképesség és üzleti lehetőségek” című, 2012. október 23-i állásfoglalására(11),

— tekintettel a palagáz- és palaolaj-kitermelés környezetre gyakorolt hatásáról szóló, 2012. november 21-i állásfoglalására(12),

— tekintettel a palagáz és palaolaj ipari, energetikai és egyéb szempontjairól szóló, 2012. november 21-i állásfoglalására(13),

— tekintettel „A 2050-ig szóló energiaügyi ütemtervről: egy energiagazdag jövő” című, 2013. március 14-i állásfoglalására(14),

— tekintettel az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemtervéről szóló, 2012. március 15-i állásfoglalására(15),

— tekintettel a megújuló energia tekintetében az európai energiapiacon fennálló jelenlegi kihívásokról és esélyekről szóló, 2013. május 21-i állásfoglalására(16),

— tekintettel az Európai Unió ipari területeinek regionális stratégiáiról szóló, 2013. május 21-i állásfoglalására(17),

— tekintettel az európai unióbeli szociális lakhatásról szóló, 2013. június 11-i állásfoglalására(18),

— tekintettel a szövetkezetek válságkezelésre irányuló hozzájárulásáról szóló 2013. július 2-i állásfoglalására(19),

— tekintettel a bizottsági közlemény nyomán megtartott, „Az európai ipar fellendítése, tekintettel a jelenlegi nehézségekre” című, 2013. február 4-i vitájára (2013/2538(RSP)),

— tekintettel a 2012. december 10–11-i Versenyképességi Tanács 3208. ülésének az „Erősebb európai ipart a növekedés és a gazdasági fellendülés érdekében” című következtetéseire,

— tekintettel a Bizottság megbízásából készített, „Az Európai Unió iparszerkezete 2011-ben – Tendenciák és teljesítmény” című, 2011. évi jelentésre,

— tekintettel az Európa 2020 stratégiával kapcsolatos kezdeményezések felmérésének folyományaként a Régiók Bizottságának megbízásából 2013 áprilisában készített, az „Iparpolitika a globalizáció korában” című jelentésre,

— tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az „Erősebb európai ipart a növekedés és a gazdasági fellendülés érdekében – Az iparpolitikáról szóló közlemény frissítése” című, 2013. június 18-i véleményére(20),

— tekintettel a Régiók Bizottságának az „Erősebb európai ipart a növekedés és a gazdasági fellendülés érdekében” című, 2013. április 11-i véleményére(21),

— tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

— tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A7-0464/2013),

A. mivel Európa ipara eddig példa nélküli válságon megy keresztül, és mivel számos, a versenyképességét veszélyeztető hátránnyal küzd;

B. mivel az Európai Bizottság adatai ambiciózusak, de feltételhez kötöttek, ugyanis számos – idáig pontatlanul meghatározott – tényezőtől függenek;

C. mivel az európai ipar kulcsfontosságú szerepet játszik és a válság megoldásának fontos részét képezi;

D. mivel Európa ipari versenytársai éveken át szilárd ipari stratégiákat fejlesztettek ki;

E. mivel az Uniónak stratégiára van szüksége a gazdasági és pénzügyi válság kezeléséhez és egy új gazdasági dinamika beindításához;

F. mivel az Európai Bizottságot dicséret illeti azért, hogy egy ipari fordulat megszervezésére irányuló közleményével elindított egy iparpolitikát;

G. mivel Európa – mint ipari helyszín – közös jövője egy modernizációs offenzívában rejlik, amely megerősíti az innovációs központokat, valamint felszámolja az ipari és strukturális szempontból gyenge régiók fejlődésbeli hiányosságait;

H. mivel a hitelekhez való csekély mértékű hozzáférés korlátozza a befektetéseket, akadályozza az innovációt, valamint az új hatékony technológiák alkalmazását; mivel az európai iparpolitikának ezért egy szilárd pénzügyi struktúrára van szüksége, amely előmozdítja a befektetéseket;

I. mivel Dél-Európában a finanszírozási feltételek szigorúbbak, amely személyre szabott pénzügyi megoldásokat tesz szükségessé;

J. mivel a tagállamoknak figyelembe kell venniük azon ipari szerkezetváltást elősegítő módszereket, amelyeket már sikeresen hajtottak végre Európában és a világ többi országában;

K. mivel a Bizottság rámutatott, hogy az uniós országok ipara a globális bérkülönbségek várható csökkenésének köszönhetően ismét vonzó lehet;

L. mivel az európai iparpolitika számára a szociális piacgazdaság keretében létrehozott és hatékonyan működő uniós belső piac teremti meg a jobb általános feltételeket;

M. mivel az a legfontosabb, hogy Európa továbbra is rendelkezzen termelési eszközökkel és a szakértelemmel, hogy az ipar visszanyerhesse globális versenyképességét;

N. mivel az ipar energiaköltsége, valamint az Európa és más ipari országok (különösen az Egyesült Államok) közötti növekvő energiaár-különbségek egyre nagyobb szerephez fognak jutni, ha a jelenlegi tendenciákat nem kezelik megfelelően;

O. mivel a globális változások tükrében – és ha az európai ipar a jövőben fenn kívánja tartani versenyképességét – alapvető fontosságú, hogy az energia- és az erőforrás-hatékonyság szolgáljon az európai ipari megújulás alapjául;

P. mivel az Uniónak olyan iparpolitikai szemléletmódra van szüksége, amely a legnagyobb társadalmi kihívások kezelése érdekében egyesíti a versenyképességet, a fenntarthatóságot és a tisztességes munkát;

Q. mivel az éghajlat- és környezetvédelmi politika és a RISE célkitűzései közötti egyensúly megteremtéséhez össze kell hangolni az uniós energia-, éghajlatvédelmi, környezetvédelmi, ipar- és kereskedelempolitikát;

R. mivel a munkaerő termelékenysége az elmúlt évtizedekben az erőforrás-termelékenységnél sokkal gyorsabban fejlődött, miközben a becslések szerint a munkaerőköltség a terméknek kevesebb, mint 20%-át teszi ki, az erőforrások költsége pedig a 40%-át;

S. mivel az EU óriási innovációs kapacitást rejt magában, hiszen hat uniós tagállam a világ 50 leginnovatívabb országa között benne van az első 10-ben;

T. mivel az iparpolitika erős, valamennyi társadalmi rétegre kiható szociális dimenzióval rendelkezik;

U. mivel az európai iparpolitika erős munkaerőt feltételez, miközben általánosságban az alacsonyan képzett munkaerőnek csupán 7%-a részesült képzésben;

„Az ipar újjászületése a fenntartható Európa érdekében” (RISE) stratégia: alapelvek, célok és irányítás

1. örvendetesnek tartja, hogy a Bizottság az iparpolitikára összpontosít, mivel ez az összpontosítás alapvető a gazdasági fejlődéshez és a versenyképességhez, amely hosszú távú jólétet biztosít és megoldja a munkanélküliség problémáját, tekintve, hogy az ipar teremt meg minden negyedik munkahelyet, foglalkoztatást biztosítva mintegy 34 millió ember számára; hangsúlyozza, hogy az iparpolitikának orvosolnia kell az uniós gazdaság viszonylagos gyengeségeit, amelyek a K+F beruházások hiányából, az energiaárak alakulásából, a bürokráciából vagy a finanszírozáshoz való hozzáférés nehézségeiből állnak; megjegyzi, hogy a K+F területén a kiadások 80%-áért az ipar felelős, illetve hogy az európai kivitel közel 75%-át ipari termékek adják; hangsúlyozza, hogy a gazdaságban megteremtett értékek nagy részéért az ipar felelős, és minden ipari munkahely révén két további munkahely jön létre a beszállítói és szolgáltatási területen;

2. hangsúlyozza, hogy az Európai Unió jövőbeni ipari ereje és jelentősége „Az ipar újjászületése a fenntartható Európa érdekében” (RISE) stratégiában rejlik, amely technológiai, üzleti, pénzügyi, környezetvédelmi és társadalmi innovációra törekszik egy – az Európát újraiparosító hatékonysági stratégiát is magában foglaló – harmadik ipari forradalom céljából, valamint megerősíti az európai ipar egészét és választ ad a felmerülő társadalmi kihívásokra; azt állítja, hogy a RISE többek között új és innovatív termékek és szolgáltatások számára új piacok, üzleti modellek és kreatív vállalkozók és vállalatok megjelenését idézheti elő, új munkahelyeket és tisztességes munkát teremthet, ipari megújulást fog eredményezni, ami gazdasági dinamizmussal, bizalommal és versenyképességgel jár együtt; úgy véli, hogy az egyik fő prioritás az erős termelési ágazatok és a know-how megőrzése, továbbá egy ilyen versenyképességi stratégia alappillére a nyitott piac, illetve az energia és a nyersanyagok elérhetősége, valamint az innováció, az energia- és az erőforrás-hatékonyság; megjegyzi, hogy a megbízható, jövőorientált szállítási, energiatermelési és -elosztási, valamint távközlési infrastruktúra szintén nagy jelentőséggel bír;

3. úgy véli, hogy a RISE-stratégiát a vállalkozás, a tisztességes verseny alapelveivel, a külső költségek internalizálása, szilárd pénzügyi politikák és a környezettudatos gazdasági kormányzás hosszú távú céljaival összhangban be kell építeni az ökológiai és szociális piacgazdaságba; kijelenti, hogy az Európai Unió iparpolitikájának összhangban kell lennie egy olyan koncepcióval, amelyet az innováció, a fenntarthatóság és a versenyképesség vezérel, és amely megerősíti a termelési ágazatokat és a know-how-t, valamint a körkörös gazdaságot; megjegyzi, hogy az ipar és a vállalatok mint a fenntarthatóság előmozdítói jelentős szerepet töltenek be ezen a téren, illetve fontos, hogy az ellátási láncok átláthatóak legyenek;

4. hangsúlyozza, hogy a RISE-stratégia az egyes ágazatok sürgős kihívásaira (például a gyártási többletkapacitás, szerkezetátalakítás, tisztességtelen verseny) való válaszadás érdekében a termelési eszközök és a szakértelem megőrzésére irányuló rövid távú tervet tesz szükségessé, emellett ütemtervet és egy hosszú távú keretet igényel, amely világos és szilárd célkitűzéseken és célokon, tudományos megalapozottságú mutatókon, valamint az életciklus- és a körkörös gazdaságra vonatkozó szemléleten alapul, olyan ösztönzőket tesz lehetővé és biztosít, amelyek a kreativitás, a készségek, az innováció, az új technológiák felé irányítják a befektetéseket és Európa ipari hátterének modernizációját egy értéklánctudatos politika segítségével mozdítják elő, amely mindenfajta méretű vállalkozást felölel, kellő figyelmet szentel az alapvető iparágaknak és az európai termelési lánc fenntartását eredményezi; úgy véli, hogy ennek a modernizációnak a kulcsiparágakra és új iparágakra egyaránt építenie kell, illetve a fenntartható fejlődés elveivel összhangban megvalósuló növekedésre kell irányulnia;

5. hangsúlyozza, hogy az iparpolitika az iparra hatást gyakorló minden szakpolitikai területet magában foglal; elismeri, hogy az iparpolitikának foglalkoznia kell az Európa 2020 stratégiában meghatározott jelentős társadalmi és környezeti kihívásokkal és célokkal, köztük a jövőbeni energetikai, erőforrás-, foglalkoztatási, ipari és éghajlati célkitűzésekkel, és hogy a beruházások ösztönzéséhez, valamint elsősorban a fiatalok számára megfelelő munkahelyek teremtéséhez szükséges előfeltételek megteremtése érdekében az iparpolitikát ténylegesen be kell építeni az európai szemeszter folyamatába és a nemzeti reformprogramokba; kéri a Bizottságot, hogy a befektetők, a munkavállalók és a polgárok európai fellépésbe vetett bizalmának helyreállítása érdekében tegye hatékonyabbá az iparpolitika melletti elkötelezettségével kapcsolatos kommunikációját;

6. megjegyzi, hogy az európai iparnak a közös európai bruttó hazai termékből (GDP-ből) való részesedése 15 év alatt 20%-ról 15%-ra csökkent;

7. úgy véli, hogy a RISE-stratégiának nagyra törő és reális ipari célokat kell előmozdítania; megjegyzi, hogy a minimum 20%-os kiemelt foglalkoztatási célkitűzés évente legalább 400 000 új ipari munkahely létrehozását tenné szükségessé; határozottan támogatja a 20%-os célkitűzést, és javasolja, hogy tekintsék azt az Unió „20/20/20” célkitűzéseivel összehangolt iránycélnak;

8. úgy véli, hogy e célkitűzéseknek tükrözniük kell az új ipari realitásokat, köztük a gyártás és a szolgáltatások (gyártási szolgáltatások) integrációját, valamint az adatközpontú gazdaságra és a hozzáadott értéket létrehozó termelésre való átállást; felhívja ezért a Bizottságot, hogy mérje fel és igazolja a célkitűzésekkel kapcsolatos munkáját, továbbá ismételten tekintse át az ipari ágazatok osztályozását;

9. hangsúlyozza, hogy az ipari ágazatok tevékenysége – nem utolsósorban a termelésükre épülő szolgáltatási ágazat révén – lehetővé teszik a válság túlélését;

10. kéri a Bizottságot, hogy tartsa tiszteletben az újraiparosítás folyamatának nyomon követését és értékelését lehetővé tevő mutatók kialakítására irányuló kötelezettségvállalását; hangsúlyozza, hogy nemcsak mennyiségi, hanem minőségi mutatók is szükségesek annak biztosítása érdekében, hogy e folyamat fenntartható és környezetbarát legyen;

11. arra számít, hogy – amennyiben megfelelően végrehajtják – a RISE-stratégia felélesztheti a gyártóipart és visszatelepítheti a gyártóipart az Unióba, figyelmet fordítva az ellátási lánc irányítására, valamint a speciális regionális és helyi gyártási kultúrákra és keresletre, ezzel egyidejűleg előmozdítja a fenntartható gazdaság és társadalom szempontjából fontos feltörekvő ágazatokat;

12. hangsúlyozza, hogy a RISE csak akkor lesz sikeres, ha azt az állami és a magánberuházások ösztönzéséhez, illetve az Unió globális versenyképességének fokozásához szükséges megfelelő, világos és kiszámítható, a politikák ütközését kiküszöbölő makrogazdasági keret támasztja alá; sajnálja, hogy az EU-ban jelenleg uralkodó makrogazdasági politika nem teszi lehetővé a beruházásokhoz és az innovációhoz szükséges tőkéhez való megfelelő hozzáférést – különösen a kkv-k számára –, és ezzel az iparpolitika ellen hat; ezzel összefüggésben az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégia kialakítását kéri és helyteleníti, hogy a Tanács csökkentéseket vezet be a többéves pénzügyi keret (TPK) 1A. fejezetét, különösen a Horizont 2020-at, a COSME-t és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt illetően; felhívja a tagállamokat, hogy jelentősen erősítsék meg e programok pénzügyi erejét;

13. hangsúlyozza, hogy az európai költségvetésben a saját források kialakítását kedvezően fel lehetne használni Európa újraiparosítására;

14. hangsúlyozza, hogy egyértelműen meg kell határozni az EU iparpolitikáját, mivel az EU-n és a tagállamokon belül az iparpolitika területén jelenleg sok különböző gyakorlat és tendencia érvényesül;

15. helyesli a Bizottság által az iparpolitika tekintetében alkalmazott transzverzális megközelítést, és hangsúlyozza egy egységes és összehangolt holisztikus iparpolitikai megközelítés fontosságát olyan területeken, ahol minden egyéb szakpolitika (például verseny, nemzetközi kereskedelem, energia, környezetvédelem, innováció, strukturális alapok, egységes piac stb.) figyelembe veszi a RISE-stratégia céljait; emlékeztet ezzel összefüggésben az Európai Szén- és Acélközösségre (ESZAK), amely bizonyítja, hogy az iparpolitika területén sikeresen megvalósítható az integrált és innovatív fellépés, amely növekedést teremt, foglalkoztatást biztosít, valamint előmozdítja az integrációt és a szociális partnerségen alapul; úgy véli, hogy a RISE-stratégiának vertikális helyett inkább horizontális iparpolitikai koncepcióra kell épülnie; úgy véli, hogy – kellő figyelmet fordítva az alapvető iparágakra – az ágazatspecifikus intézkedéseknek támogatniuk kell a nagy növekedési potenciállal rendelkező értékláncokat és a tevékenységi klasztereket, illetve kapcsolódniuk kell a csúcstechnológiára irányuló és magas hozzáadott értékű stratégiákat, az innovációt, a készségeket, a vállalkozói kedvet, a foglalkoztatást és a kreativitást előmozdító ágazati szakosodáshoz; e tekintetben tudomásul veszi a gépjárműipar (CARS 2020) és az acélágazat (acélipari cselekvési terv) ágazati stratégiáit, és felhívja a Bizottságot, hogy e stratégiák végrehajtása érdekében fogadjon el megfelelő intézkedéseket; felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy fordítsanak kellő figyelmet a jelentős szakértelemmel, valamint a kutatás-fejlesztés és a hozzáadott érték teremtése terén jelentős beruházásokkal rendelkező iparágakra;

16. javasolja, hogy a Bizottság – annak meghatározására, hogy a különböző iparágak mennyire honosodtak meg a különböző tagállamokban, valamint az európai ipari érdekekre irányuló közös védelmi stratégia hatékonyabb kidolgozására – végezzen iparáganként mélyreható tanulmányt arra vonatkozóan, hogy a globális termelési láncokban az európai ipari termelés mekkora hozzáadott értéket képvisel;

17. úgy véli, hogy az Európai Uniónak a magánvállalatok és a közintézmények intelligens kombinációjára van szüksége az értékteremtési láncok kialakulásának előmozdításához az EU-ban;

18. hangsúlyozza, hogy a jövőbeli kohéziós politika azon fő uniós politikák egyike lesz, melyek az intelligens szakosodás révén megvalósuló ipari innováció ösztönzését célozzák a fenntartható energiával, az éghajlatváltozással, valamint az anyagi és emberi erőforrások hatékony felhasználásával kapcsolatos kihívások kezelése érdekében; úgy véli ezért, hogy a majdani kohéziós politika és az európai strukturális és beruházási alapok támogatása nélkülözhetetlen az EU és régiói valóban korszerű iparpolitika révén történő újraiparosításához, mely politikának inkluzívnak, fenntarthatónak, energetikailag hatékonynak és nagymértékben versenyképesnek kell lennie; felszólít a kohéziós politika és a Horizont 2020 programok közötti hatékonyabb koordináció és szinergiák biztosítására regionális innovációs inkubátorok létrehozása és az innováció regionális szinten való kiteljesítése érdekében;

19. egyetért a Bizottsággal abban, hogy az iparpolitikának hatékony, integrált irányítási struktúrával kell rendelkeznie, beleértve a tevékenységek nyomon követését is; emlékeztet az Európai Parlamentnek az iparról szóló Lange-jelentésben szereplő ajánlására, amely szerint a Bizottságnak létre kell hoznia egy állandó iparpolitikai munkacsoportot az illetékes főigazgatóságokon belül, amely figyelembe veszi az érdekeltektől beérkező információkat, továbbá összehangolja és ellenőrzi a végrehajtást; hangsúlyozza, hogy a Parlamentet rendszeresen tájékoztatni kell az iparpolitikával kapcsolatos fejleményekről, és üdvözli a Bizottság éves eredményjelentésé, és kéri a Bizottságot, hogy évente számoljon be a Parlamentnek a RISE előrehaladásáról, illetve arról, hogy a Bizottság törekvései milyen mértékben felelnek meg a rendelkezésére álló eszközöknek; javasolja, hogy a kiemelt cselekvési irányvonalakkal foglalkozó munkacsoportok is tegyenek közzé éves jelentést; kéri a Bizottságot, hogy rövid távú megoldások előterjesztése céljából tanulmányozza és nevezze meg az európai ipart és egyes ágazatokat érintő, kapacitástöbblettel és szerkezetátalakítással összefüggő kihívásokat és felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon az európai feldolgozóipar külföldre költöztetésének eseteit; hangsúlyozza, hogy a RISE-stratégiának szüksége van a különböző ipari ágazatok (köztük a kkv-k), a szakszervezetek, a tudományos világ és a civil társadalom érdekeltjei, köztük a fogyasztóvédelmi felügyeletek és a nem kormányzati szervezetek szövetségére és partnerségére; felhívja a Bizottságot, hogy a RISE-stratégia előmozdítása érdekében maradéktalanul alkalmazza a Szerződés 173. cikkének (2) bekezdését és hatékonyabban mozgósítsa saját forrásait; hangsúlyozza, hogy az európai ipar, munkahelyek és szakértelem jelentőségének hangsúlyozása érdekében hatékonyabbá kell tenni az Uniónak az iparpolitikájával kapcsolatosan a polgárok – és különösen a fiatalok – felé irányuló kommunikációját;

20. úgy véli, hogy a RISE-stratégiát úgy kell kialakítani, hogy Európa vonzó és versenyképes beruházási környezetet biztosítson a beruházások serkentéséhez az EU-ban és régióiban, különösen pedig Dél-Európában, a növekedés különösen intelligens specializáció és klaszterek – többek között transznacionális és regionális klaszterek –, illetve üzleti hálózatok létrehozása révén történő felpezsdítése érdekében;

21. elismerően nyilatkozik Tajani alelnök azzal kapcsolatos munkájáról, hogy az iparpolitikát szorosabban összehangolja a Versenyképességi Tanáccsal; elismeri, hogy a RISE-stratégiára vonatkozó iparpolitikának közös alapot kell jelentenie az EU számára, hangsúlyozza azonban, hogy figyelembe kell vennie a különböző nemzeti és regionális körülményeket, továbbá a szóban forgó iparpolitikát össze kell hangolni a tagállamok iparpolitikáival; támogatja az erősebb Versenyképességi Tanácsra vonatkozó elképzelést, amely a Bizottsággal együttműködve hozzájárul a szakpolitikák európai, regionális és tagállami szintű vertikális összehangolásához; többek között megjegyzi, hogy az intelligens szabályozás és az adminisztratív terhek csökkentése az ipari növekedés nélkülözhetetlen előfeltételei;

22. úgy gondolja, hogy a különböző területi szintű egységeknek teljes mértékben és összehangoltan fellépve részt kell venniük az újraiparosítási folyamatban a területükön az iparra vonatkozó prioritások, potenciál és erősségek meghatározásában, illetve a kkv-k fejlesztésének ösztönzésében; emlékeztet, hogy a kkv-k értéket jelentenek, tekintve, hogy méretük és reagáló képességük folytán képesek alkalmazkodni a változásokhoz, ugyanakkor őket sújtotta leginkább a válság; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki konkrét programokat a kkv-k támogatására és nyomon követésére, illetve segítsék elő, hogy a kkv-k vezető szerepbe kerüljenek az adott iparágban; üdvözli a Régiók Bizottsága által végzett munkát, valamint a Bizottság munkáját az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérése érdekében az uniós finanszírozás ésszerűsítésére vonatkozó intelligens szakosodási stratégiákkal kapcsolatban;

23. a szerződések esetleges módosítása esetében kéri, hogy a tagállamok a közös agrárpolitika törekvéseihez és eszközeihez fogható közös iparpolitikát alakítsanak ki, azaz a világ más nagy kereskedelmi övezeteire jellemző közös stratégia, a jelentős pénzügyi és piacszabályozási eszközök – például a monetáris eszköz vagy az állami támogatásokra irányadó és a mi iparágainkhoz igazított, ugyanakkor a nemzetközi jog keretein belül maradó szabályok – valódi, transznacionális összehangolását;

24. örvendetesnek tartja, hogy a Bizottság nem csupán a fogyasztókkal, hanem a termelőkkel – nevezetesen az ipari termelőkkel – is foglalkozik;

25. sajnálja, hogy a bizottsági javaslat nem tartalmaz a bér- és szociális dömping elleni, valamint a munkavállalói részvételre és a szerkezetátalakításra vonatkozó javaslatokat;

Innovációs, hatékonysági és fenntartható technológiai offenzíva

26. hangsúlyozza, hogy egy innovációs, hatékonysági és új technológiai stratégia – köztük a fenntarthatóságra irányuló technológia – új üzleti modellekkel, kreativitással és fejlett gyártással együtt helyreállíthatja és modernizálhatja az EU ipari bázisát, növelve alapvető regionális és globális versenyképességét; úgy véli, hogy az innovációt átfogó módon elő kell mozdítani, figyelembe véve valamennyi érdekeltet, a gyártási szinttől és a nem technikai jellegű innovációtól egészen a kutató laboratóriumokban folyó csúcstechnológiai kutatás-fejlesztésig; e tekintetben megjegyzi a munkavállalók innovációs folyamatba való proaktív bevonásának fontosságát, ami ösztönzőleg hat a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi téren vezető szerepet játszó innovatív vállalatokra; hangsúlyozza, hogy meg kell teremteni a megfelelő keretfeltételeket, és létfontosságúnak tartja a vállalkozások működését és versenyképességét támogató feltételek biztosítását; úgy véli, hogy bővíteni kell az európai tudásalapot, csökkenteni kell a széttagoltságot a kiválóság előmozdításával a tudomány és az oktatás terén, meg kell teremteni feltételeket ahhoz, hogy a jó ötletek forgalomba hozható termékekké alakuljanak, fokozni kell az innovatív vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférését, létrehozva így az innovációt ösztönző környezetet, továbbá az innovációból fakadó előnyök Európa-szerte való elterjesztésével, felszámolva a társadalmi és földrajzi egyenlőtlenségeket; hangsúlyozza, hogy ennek keretében különösen figyelembe kell venni a Bizottság innovációra vonatkozó éves jelentését (2013. évi innovációs eredménytábla), amelyből kiderül, hogy hogyan hat az innováció a tartós versenyképesség megerősítésére, és amely lehetővé teszi a tagállamok kutatás és innováció terén nyújtott teljesítményének összehasonlító értékelést, valamint jelzi kutatási és innovációs rendszereik viszonylagos erősségeit és gyenge pontjait;

27. úgy véli, hogy az Unió kutatási és innovációs alapjainak katalizátorként kell működniük, és azokat különféle európai, nemzeti és regionális eszközökkel és alapokkal összhangban kell felhasználni; emlékeztet a 3%-os K+F célra, amely kétharmadának a magánszektorból kell származnia; támogatja, hogy a Horizont 2020 keretében köz- és magánszféra közötti partnerségek jöjjenek létre, és felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a magánbefektetések megfelelő ösztönzését;

28. üdvözli, hogy a Horizont 2020 keretprogram alapján a pénzeszközök 4%-át egy célzott kkv-eszköz segítségével használják fel;

29. örvendetesnek tartja, hogy a körkörös gazdaság koncepciójával összefüggésben a Bizottság hangsúlyt helyez az ökotervezésre, a „bölcsőtől a bölcsőig” szemléletet követő újrahasznosíthatóságra, az építési termékekre és eljárásokra vonatkozó új fenntarthatósági kritériumokra, valamint az erőforrás-hatékonyságra; kéri, hogy az erőforrás-hatékonysággal kapcsolatos jogalkotási javaslatok és vizsgálatok vegyék figyelembe ez utóbbiak fenntarthatóságát a hatékonyság, a költséghatékonyság és a hosszú távú hatás kritériumait szem előtt tartva; felhívja a Bizottságot, hogy integrált termékpolitikával továbbra is mozdítsa elő az „életcikluson alapuló” gondolkodást, amely a termék teljes életciklusát tekintetbe veszi („bölcsőtől bölcsőig” tartó megközelítés);

30. üdvözli a Bizottság cselekvési irányvonalait, valamint a köz- és magánszféra közötti lehetséges partnerségeket; aggasztja azonban, hogy a nagy adat-, illetve információs és kommunikációs technológiai (ikt) fejlesztéseket nem veszik kellőképpen figyelembe; felhívja a Bizottságot, hogy megfelelően integrálja e fejleményeket; úgy véli, hogy a széles sávú szolgáltatások kulcsfontosságúak az Unió iparának fejlesztéséhez, és hozzájárulhatnak az uniós gazdaság és foglalkoztatottság növekedéséhez, ezért a széles sávú eszközökbe való beruházások előmozdításának, amelyek célja a nagy teljesítményű széles sávú hálózatok elérése és a fényvezető szálak hozzáférési hálózatokban történő alkalmazása, továbbra is az uniós prioritások közé kell tartoznia; kéri a Bizottságot, hogy támogassa a klaszterek szerveződését a cselevési irányvonalak mentén, előmozdítva közöttük a szinergiákat és átgyűrűző hatásokat;

31. hangsúlyozza, hogy az ikt kulcsfontosságú szerepet tölt be a fenntartható gazdaságra való átállásban olyan területeken, mint a dematerializáció, az ökoellenőrzés, valamint a szállítás és a logisztika hatékonysága, az e-szolgáltatások és az egészségügyi ellátás; üdvözli az elektronikai ágazatra vonatkozó új európai ipari stratégiát, amelynek célja az Unió chipgyártásának megkétszerezése, azaz a globális termelés 20%-ának biztosítása; szorgalmazza az ikt hagyományos ipari ágazatokban való elterjedésének további előmozdítását, valamint olyan új digitális termékek és szolgáltatások kifejlesztését, amelyek hozzájárulnak a fenntartható fejlődés célkitűzéseihez;

32. üdvözli a korszerű gyártással kapcsolatos cselekvési irányvonalat; úgy véli, hogy e szempontból hasznosak lehetnek a köz- és magánszféra közötti partnerségek, mint például a SPIRE; úgy gondolja, hogy prioritásnak kell tekinteni egy tudományos és innovációs közösség 2016-ig történő elindítását a hozzáadott értékkel bíró feldolgozóipar terén; arra kéri a Bizottságot, hogy építse be az EPEC (az EBB Európai PPP Szakértői Központja) tapasztalatait a jövőbeni köz- és magánszféra közötti partnerségbe; bátorítja a Bizottságot, hogy teremtsen szinergiákat a fejlett gyártás területén a tagállamok, az ipar és a kutatóintézetek között; arra kéri a Bizottságot, fontolja meg, milyen mértékben szolgálhat mintául e tekintetben az USA „Gyártási Innováció Nemzeti Hálózata” (US National Network for Manufacturing Innovation);

33. üdvözli az intelligens energiahálózatokra vonatkozó cselekvési irányvonalat, úgy véli, hogy e szempontból hasznos lehet a hatályának kibővítése és további javaslatokkal való kiegészítése; ajánlja, hogy munkája a megfelelő energiainfrastruktúra, energiatárolás és tartalékkapacitás Bizottság által említett szempontjaira is terjedjen ki, mint pl. a nagy hatásfokú, rendszerösszekötőkkel ellátott villamosenergia-hálózat, amely segíti a villamos energia belső piacának megvalósítását, és megújuló energiaforrásokat – köztük tengeri szélerőműveket és csúcstechnológiát képviselő digitális infrastruktúrát – is kezelni tud;

34. felkéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy olyan klaszter- és klaszterhálózati politikára, amely egymással összekapcsolt vállalkozások, beszállítók, szolgáltatók, egyetemek és kutatóközpontok formájában valósul meg, és egyben a klaszterek organikusan, „alulról felfelé”, az üzleti és/vagy kutatási igényekre reagáló felépülését is előmozdítja; hangsúlyozza a transznacionális klaszterek létrehozásának fontosságát, különösen a strukturálisan gyengébb régióknak az európai ipari értékláncba való integrálása érdekében, ami az alulreprezentált országok/régiók részvételét ösztönző és a tagállami kutató közösségek közötti know-how-átadást biztosító uniós szintű verseny alapján valósul meg; úgy véli, hogy ezt a kulcsfontosságú szempontot be kell építeni a regionális iparpolitikákba; megjegyzi, hogy a Bizottságnak kellő figyelmet kell szentelnie a meglévő klaszterek támogatásának is; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy a kkv-kat érintő jövőbeni zöld cselekvési terv segítségével hozzon létre erőforrás-hatékonysági klasztereket;

35. üdvözli a kulcsfontosságú alaptechnológiákra vonatkozó stratégiát, amelyek esetében az Unió – figyelemmel erős kutatási alapjára – határozott versenyelőnnyel rendelkezik, amelyet potenciálisan tovább növelhet, úgy véli azonban, hogy több erőfeszítés szükséges az eredmények kiaknázása terén ahhoz, hogy e versenyelőnnyel élni tudjon; támogatja a szakpolitikák és az eszközök, többek között a Horizont 2020, az EBB, az uniós strukturális alapok, valamint más állami és magánforrások közötti koordináció és szinergiák fejlesztésére irányuló tervezett intézkedéseket; üdvözli a kulcsfontosságú alaptechnológiákkal kapcsolatos, klaszterekhez fűződő intézkedések és a fokozott régióközi együttműködés erősítésére irányuló kezdeményezéseket; felhívja a Bizottságot, hogy küszöbölje ki az egyes konzorciumok vagy vállalatok esetében a zárt munkahelyek alapítását; megjegyzi, hogy a kutatási infrastruktúra finanszírozásának több szereplő javát és hasznát kell szolgálnia;

36. felhívja a Bizottságot, hogy az „intelligens városok” projektek mintájára, a régiók, városok és területek közötti, közös szolgáltatás nyújtására, valamint a hatékony energia-előállításra és -felhasználásra irányuló együttműködés révén fokozza a kommunikációs hálózatok hatékonyságát azáltal, hogy ösztönözi az energiahatékonyság növelésére irányuló fellépéseket, amelyek – például – elősegítik a gyártási csúcstechnológiát képviselő, alacsony energiafelhasználású épületek építését;

37. megjegyzi a bizottsági kutatási és innovációs programoknak a jellemzően a „technológiai hajtóerőre” való irányultságát; úgy véli, hogy általánosságban erősíteni kell a „piaci húzóerőt” kifejtő intézkedéseket és tevékenységeket, amelyek ténylegesen megteremthetik a piaci megoldásokat;

38. felhívja a Bizottságot, hogy innovációs partnerségek (pl. az „intelligens városok”, „aktív időskor” elnevezésű partnerség vagy a nyersanyag-politikai partnerség) létrehozásával, valamint a társadalmi igényeknek megfelelő új termékek és szolgáltatások piaci elindításának előmozdítását célzó „vezető piacok” kialakításával kapcsolja össze a kínálati oldali szakpolitikai eszközöket a keresleti oldalú eszközökkel;

39. felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan stratégiát, amely biztosítja, hogy Európa vonzza a külföldi tehetségeket, ugyanakkor kapcsolatot tart a külföldön tartózkodó vezető európai tehetségekkel; hangsúlyozza az Unióból kivándorolt közösségekkel való kapcsolat fontosságát, arra ösztönözve őket, hogy tudásukat és kapcsolataikat az Unión belüli üzleti lehetőségekhez használják fel;

40. úgy véli, hogy a helyi termékeken alapuló fenntartható idegenforgalmi formák ösztönzése képes a mezőgazdasági és a kisipari tevékenységek fellendítésére, valamint a mikrovállalkozások helyi elterjedésének elősegítésére, továbbá olyan jelentős gazdasági motor, amely elősegíti a gazdasági fellendülést, ugyanakkor biztosítja a megfelelő környezetgazdálkodást, a kultúrák és a települések védelmét, valamint az erózió és földcsuszamlások megelőzését;

41. úgy véli, hogy az élettudományok innovációs potenciáljuk, az európai ipari termelésben játszott szerepük, a munkahelyteremtéshez közvetlenül vagy közvetve való hozzájárulásuk, valamint az Unión kívüli kereskedelemben betöltött szerepük révén stratégiai fontosságú ágazatot jelentenek az Európai Unió számára;

42. úgy véli, hogy az EU-nak saját iparpolitikája kialakítása érdekében politikai döntéseket kell hoznia, és erőfeszítéseit a társadalmi kihívásokat kezelő és az európai szakértelmet igénybe vevő stratégiai ágazatokra kell összpontosítania; ösztönzi tehát az Európai Bizottságot, hogy az „Erősebb európai ipart a növekedés és a gazdasági fellendülés érdekében – Az iparpolitikáról szóló közlemény frissítése” című közleménnyel összhangban alakítson ki stratégiai menetrendet az élettudományokkal kapcsolatos európai iparágak számára;

A belső piac megvalósítása és külső piacok megnyitása a RISE-stratégia számára

43. hangsúlyozza, hogy az egységes európai piac az európai ipar hazai piacaként központi szerepet tölt be, továbbá a kereslet által vezérelt innovációt támogató belső piaci stratégiát kell kialakítani új technológiák bevezetésének előmozdítása céljából, ami elősegíti új piacok, üzleti modellek és iparágak létrehozását; kiemeli, hogy ez különösen helyénvaló, amikor a kutatási és fejlesztési eredmények piacon való elterjesztésére kerül sor; hangsúlyozza, hogy a belső piaci szabályok és előírások kiszámíthatósága, valamint azok hatékony tagállami végrehajtása hozzájárul ahhoz, hogy a vállalatok stabil kilátásokkal rendelkezzenek; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az áruk, az energia, a távközlés, a közlekedés, a zöld termékek (a bizottsági közleményben meghatározottak szerint) és kockázati tőke vonatkozásában sürgősen valósítsák meg az egységes piacot, valamint biztosítsák a kutatók, a tudományos eredmények és a technológia szabad áramlását; rámutat, hogy a belső piac kiteljesedésének elmaradása a potenciális növekedési tényezők kerékkötőjévé válik, és felkéri a Bizottságot, hogy egy hatásvizsgálatban mérje fel a válság belső piaci hatásait, és foglalkozzon azon költségkülönbségekkel, amelyek az uniós vállalatok – harmadik országbeli versenytársaikkal szembeni – hátrányos helyzetéhez vezethetnek; felhívja a figyelmet arra a veszélyre, hogy a belső piac széttagoltsága a tagállamok közötti torzított versenyhez vezethet az EU-n belül; felkéri az EU-t, hogy a munkajog és az adózási ösztönzők terén erősítse meg az együttműködést; szorgalmazza, hogy a Bizottság az egységes piac és az európai eredetű termékek erősítése érdekében mozdítsa elő a „Made in Europe” védjegy használatát;

44. üdvözli a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy az innovatív termékek és szolgáltatások iránti kereslet fellendítésére horizontális cselekvési tervet dolgoz ki; felhívja a Bizottságot, hogy a termékekre vonatkozó hatékonysági referenciaértékek elérése érdekében – a költséghatékonyság és az innovációs potenciál figyelembevétele mellett – továbbra is vizsgálja meg a termékek életciklusát és a nyersanyagok újrahasznosíthatóságát;

45. hangsúlyozza, hogy a közbeszerzésnek az innováció motorjaként kell szolgálnia; emlékeztet, hogy a közbeszerzés az Unió kereskedelmi partnerei iparpolitikájának szerves részét képezi; úgy gondolja, hogy az állami támogatásra vonatkozó iránymutatásoknak – az EU kereskedelmi partnereinél bevált gyakorlatok és jó példák átvételével – hozzá kell járulniuk az uniós ipar versenyképességéhez, elő kell mozdítaniuk az európai együttműködést, valamint nyitottnak kell lenniük az innováció fokozására irányuló szakpolitikai intézkedésekre; úgy véli, hogy a szabványosításnak és az importárukra is vonatkozó ökocímkézésnek, valamint a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának fontos szerepe van az új technológiák bevezetésének előmozdításában; felhívja a Bizottságot, hogy kiemelten kezelje az új feltörekvő termékek, szolgáltatások és technológiák szabványosítását és interoperabilitását támogató tevékenységeket mint az európai belső verseny és a nemzetközi kereskedelmi lehetőségek egyik alapelemét;

46. elismeri, hogy a piacfelügyelet az egységes piacon a termékbiztonság és a minőség biztosításának egyik alappillére; üdvözli a Bizottság által javasolt termékbiztonsági és piacfelügyeleti csomagot, valamint hangsúlyozza, hogy a származási hely feltüntetése nem csupán a fogyasztók számára, hanem az átláthatóbb – Unión belüli és kívüli – kereskedelempolitika szempontjából is fontos; felhívja a Bizottságot, hogy a piacfelügyelettel kapcsolatos munkája során használja ki az internet hatalmát és hatékonyságát, lehetővé téve az emberek számára a részvételt azáltal, hogy minősített visszajelzést adnak a termékekről; ezzel kapcsolatban hangsúlyozza az Európai Unióban a fogyasztóvédelem megfelelő működésének fontosságát;

47. hangsúlyozza, hogy az egységes digitális piac megvalósítása az uniós iparstratégia fontos elemét alkotja; megismétli, hogy a belső piac digitalizálása és a belső piacon az elektronikus kereskedelem kialakítása igen fontos a kkv-k számára; úgy véli, hogy a digitális piac, valamint az új információs technológiák piaca olyan ipari fejlesztési lehetőséget rejt magában, amely még nincs teljes körűen kiaknázva, és amelynek területén Európa jelentős szakértelemmel rendelkezik; hangsúlyozza, hogy az uniós ikt terén alkalmazott szabványosítási politikát feltétlenül ki kell igazítani a piaci és politikai fejleményeknek megfelelően, ami az interoperabilitást kívánó – pl. az e-vállalkozást, e-kereskedelmet, az e-teherszállítást és az intelligens közlekedési rendszereket (ITS) stb. érintő – európai szakpolitikai célok eléréséhez vezet;

48. hangsúlyozza, hogy az egységes digitális piac megvalósításának az uniós iparstratégia fontos elemét kell alkotnia; kiemeli, hogy a tisztességes verseny biztosítása és a fogyasztók védelme érdekében egyenértékű szabályozási keretet kell alkalmazni az online és az offline piacokra;

49. üdvözli, hogy az Európai Bizottság elismeri a prémiumterméket előállító kulturális és kreatív iparágak gazdasági meghatározását, amely horizontálisan lefedi az áruk és szolgáltatások piacának prémiumterméket előállító szegmenseit, és amely olyan konkrét jellemzőkkel rendelkezik, mint a kultúra és az alkotás hozzáadott értéke, a termék meghatározó jellege, a szellemi tulajdon, az előállítás minősége, a design és az innováció, a fogyasztókat célzó marketing és kommunikáció; felhívja a Bizottságot annak elismerésére, hogy ezen európai iparágak prémiumtermékeket előállító ágazatai, amelyek az európai munkahelyteremtés forrásai, és amelyek megfelelnek a kreativitás, a kiválóság, a szakértelem és a szakmai pályafutás végéig tartó tanulás négy szempontjának, sajátos jelleggel rendelkeznek;

50. üdvözli az Európai Bizottság azon elképzelését, hogy fokozza az európai GDP 3%-át, továbbá közvetlenül és közvetve több mint 1,5 millió munkahelyet jelentő, prémiumterméket előállító ágazat versenyképességét, és kéri, hogy az Európai Bizottság hozzon intézkedéseket az ezen ágazatot sújtó szakemberhiány kockázatának leküzdésére, biztosítva ezáltal a sajátos európai termelés és szaktudás fennmaradását;

51. megjegyzi, hogy az európai acélipar 50%-os teljesítménnyel működik, valamint hogy az európai acéltermelés 2008 óta 25%-kal csökkent;

52. megjegyzi, hogy az európai gépjárműágazat, amely 2007-ben 16 millió gépkocsit gyártott, 2013-ban kevesebb, mint 12 millió gépkocsi előállítására lesz képes;

53. a jelenlegi pénzügyi, gazdasági és szociális válságban a fenntartható növekedést célzó általános stratégia elengedhetetlen részének tekinti az állami és a magánberuházást; ezzel összefüggésben támogatja az állami támogatások rendszerének átfogó reformját, amely a szociális és gazdasági szempontokat fokozottabban figyelembe vevő megközelítésre, valamint az EUMSZ 101. és 102. cikkében foglalt versenyszabályok rugalmasabbá tételére épül; megismétli, hogy fontos nagyobb hangsúlyt fektetni a közkiadások minőségére és hatékonyságára.

54. hangsúlyozza, hogy az egyenlő versenyfeltételek megteremtése és a piacok versenyképességének javítása érdekében az iparpolitikának teljes körűen ki kell használnia a versenypolitika eszközeit;

55. javasolja, hogy a Bizottság vizsgálja meg, mennyire felel meg az európai versenytörvények az, ha egy globális hatású csoport miután telepének bezárása mellett döntött, visszautasítja, hogy egy másik, a termelés visszaállítására törekvő csoportnak vagy közszektorbeli intézménynek ideiglenes működtetésre átengedje azt;

56. megjegyzi, hogy a Bizottság vizsgálatot végez az ipari termékek belső piacának reformjával kapcsolatban; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy ezek a szabályozások a piaccal összeegyeztethetők legyenek;

57. tudomásul veszi a Bizottság intelligens szabályozási ösztönzőjét, amely a jogszabályok hatékonyságának csökkentése nélkül a bürokratikus terhek mérséklésére szolgál, kiterjed a hatásvizsgálatra, a versenyképességre gyakorolt hatás vizsgálatára, az alkalmassági vizsgálatokra és a kkv-tesztre – különösen a mikrovállalkozások és a kkv-k tekintetében –, továbbá elismeri, hogy a beruházások ösztönzése érdekében szükség van a szabályozás megszilárdítására; úgy véli, hogy a bürokrácia és az egymásnak ellentmondó politikák gyakran akadályozzák az ipari vállalkozások versenyképességének fokozását, és úgy véli, hogy e terhek csökkentése érdekében végzett munkának kiemelt pontként kell szerepelnie a politikai napirenden, és várakozással tekint a Bizottság ezzel kapcsolatos, konkrét célokat tartalmazó javaslataira; támogatja a szabályozási egységességet, a transzverzális szabályozói megközelítést és a prioritási sorrend felállítását, valamint a versenyképességre gyakorolt hatás fokozott vizsgálatát, amelynek a hatásvizsgálati iránymutatások alapján e vizsgálat szerves és kötelező részét kellene képeznie; felkéri a tagállamokat, hogy a kkv-tesztet és a versenyképességre gyakorolt hatás vizsgálatát nemzeti szinten is alkalmazzák; üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy értékelje a jogszabályok acéliparban tapasztalható összesített hatásait, és felszólítja a Bizottságot, hogy fejlessze tovább e módszert, illetve nevezzen meg olyan ágazatokat, ahol ez a megközelítés előnyökkel járna;

58. ösztönzi a 98/34/EK értesítési eljárásban rejlő lehetőségek további kiaknázását, és javasolja, hogy a tagállamok nemzeti jogalkotási folyamataik kidolgozása során végzett hatásvizsgálataik keretében vezessék be a versenyképességre gyakorolt hatás vizsgálatát, a 2013. február 7-i, a Bizottsághoz intézett ajánlásokkal az egységes piac irányításáról szóló parlamenti állásfoglalásban említett „egységes piaci teszt” tágabb keretében;

59. szorgalmazza a kisvállalkozói intézkedéscsomag gyors végrehajtását, amelynek célja az európai kkv-k támogatása; megjegyzi, hogy az Enterprise Europe Network hálózat fontos a kkv-knak a határokon átnyúló uniós kereskedelemben történő támogatása során; hangsúlyozza a kisvállalkozások támogatásának fontosságát, illetve középvállalkozásokká válásuk elősegítését és a kkv-k piaci szerepének növelését, globális versenyképességük elősegítése mellett; felhívja a figyelmet azokra a gazdasági előnyökre, amelyek a méretgazdaságosság és közös ipari projektek megosztása érdekében bizonyos ágazatokban – például a védelmi iparban – a vállalatok közötti kapcsolatok kialakításával járnak;

60. úgy véli, hogy a kkv-knak a kereskedelmi partnerek tisztességtelen gyakorlataival szembeni hatékonyabb védelme érdekében elkerülhetetlen e vállalkozások dömpingellenes eljárásokhoz való hozzáférésének könnyebbé, gyorsabbá és olcsóbbá tétele; felhívja az Európai Uniót, hogy ezt vegye figyelembe a kereskedelmi védelmi eszközök reformja során;

61. sürgeti az EU-t, hogy a fogyasztók pontosabb tájékoztatása, az uniós és a harmadik országokból importált termékek eredet-megjelölésének kötelezővé tétele, valamint az európai élelmiszerek földrajzi árujelzőinek harmadik országokban való érvényre juttatása révén növelje ipari termelésének elismertségét;

62. emlékeztet arra, hogy a technológiai fejlődés érzékeny és törékeny ágazat; úgy véli, hogy a szellemi tulajdonjogok a tudásalapú gazdaság és egy szilárd iparpolitika olyan kulcsfontosságú alkotóelemei, amelyek ösztönzik az innovációt és megerősítik az európai ipart; ezzel kapcsolatosan üdvözli az egységes uniós szabadalom megteremtését és felszólítja a tagállamokat annak haladéktalan végrehajtására; úgy véli, hogy a létrehozásához vezető folyamatot be kell építeni az ipar és a belső piac integrációjának megerősítésére irányuló helyes gyakorlatba; aggodalommal tölti el, hogy a szellemi tulajdonjogok jelenlegi rendszere nem tölti be gyakran az innovációt előmozdító küldetését; úgy véli, hogy a fokozott átláthatóság, az innovatív irányítási és engedélyezési gyakorlatok gyorsabb piaci megoldásokat idézhetnek elő; üdvözli a Bizottság által ezzel kapcsolatban kezdeményezett munkát; felkéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy – többek között a hamisítás és az ipari kémkedés elleni fellépés érdekében – tegyék hatékonyabbá a szellemi tulajdonjogok védelmét; hangsúlyozza, hogy a szellemi tulajdonjogok nemzetközi szintű védelméhez új irányítási struktúrákra és fórumokra van szükség; felhívja az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki stratégiát az üzleti titkok európai szintű védelmére;

63. hangsúlyozza, hogy az európai iparban a növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából fontos a fizikai és a digitális környezetben a szellemi tulajdonjogok érvényesítése; üdvözli ezzel kapcsolatban az uniós védjegyrendszer folyamatban lévő reformját, amely fokozhatja a védjegyek online, offline és az egész belső piacon történő védelmét;

64. támogatja a védjegyjog rendszerének folyamatban lévő reformját, amely hatékonyabbá teszi a védjegyek online és offline védelmét a belső piacon és a nemzetközi kereskedelem keretében;

65. örvendetesnek tartja az összeragadt szabadalmak és a szabadalmi csapdák problémájának felismerését; támogatja a szabályozási rendszer módosítását a versenyt támogató keresztengedélyezések és közösen használt szabadalmak előmozdítása érdekében;

66. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot olyan jogszabályra, amely lehetővé teszi, hogy az európai vállalatok a szabadalmi oltalom lejártát követően, a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványának időszakában gyártsanak az Unióban generikus és biológiailag hasonló gyógyszereket annak érdekében, hogy a kiegészítő oltalmi tanúsítvány lejárta után azonnal készen álljanak a piacra lépésre, illetve olyan országokba exportálhassanak, ahol az adott gyógyszerre vonatkozóan nincs hatályban szabadalom vagy kiegészítő oltalmi tanúsítvány; úgy véli, hogy egy ilyen rendelkezés segítséget nyújthat a termelés kiszervezésének elkerülésében és az Unióban a munkahelyteremtésben, valamint az egyenlő versenyfeltételek megteremtésében az európai vállalatok és harmadik országbeli versenytársaik között;

67. hangsúlyozza, hogy a külkapcsolatok túlmutatnak a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) égisze alatt aláírt megállapodásokon, továbbá hogy az iparpolitika külső dimenziójának kialakításakor az EU-nak és a tagállamoknak közös álláspontra kellene jutniuk az egyenlő versenyfeltételek globális biztosítása érdekében;

68. emlékeztet, hogy a Bizottság alelnöke/az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője „Az Európai Unió kiberbiztonsági stratégiája: Nyílt, megbízható és biztonságos kibertér” című, 2013. február 7-i közös közleményében(22) elkötelezte magát a kiberbiztonsággal kapcsolatos ipari és technológiai erőforrások előmozdítása mellett;

69. hangsúlyozza, hogy fokozni kell az európai vállalkozások világpiaci versenyképességét; megállapítja az uniós kereskedelmi stratégia fontosságát; kéri a Bizottságot, hogy a gazdasági partnereink által támasztott fokozott verseny miatt alakítsa át kereskedelempolitikáját annak biztosítására, hogy az Unió kereskedelem- és versenypolitikája összhangban álljon az európai iparpolitika célkitűzéseivel és ne veszélyeztesse az európai vállalkozások innovációs és versenyképességi potenciálját; felszólítja a Bizottságot, valamint az alelnököt/főképviselőt, hogy dolgozzanak ki stratégiát arra vonatkozóan, hogy az Unió képviseleteinél jöjjenek létre kkv-kkal foglalkozó ügyfélszolgálatok; megjegyzi, hogy a kkv-kkal foglalkozó ügyfélszolgálatoknak figyelembe kell venniük a kereskedelmi kamarák munkáját, és be kell építeniük az európai üzleti központoktól (European Business Centres) származó tapasztalatokat; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az európai vállalkozások külső piacokon való támogatása érdekében erősítsék meg az együttműködésüket; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy részesítsék elsőbbségben különösen a kkv-kat támogató eszközöket, illetve az egyablakos ügyintézésnek az Unió egész területén való bevezetése révén központosítsák a kkv-k tájékoztatását; kéri a Bizottságot, hogy a kereskedelmi megállapodásokat vizsgáló hatástanulmányokba építse be a versenyképességre gyakorolt hatás vizsgálatát, valamint összesített hatásainak felmérését;

70. megjegyzi, hogy az európai iparra nehezedő környezetvédelmi elvárások egyre gyakrabban arra késztetik az európai gyáriparosokat, hogy az Európai Unión kívül fektessenek be;

71. hangsúlyozza a környezetvédelmi és szociális normák jelentőségét a kétoldalú kereskedelmi megállapodásokban és a többoldalú kereskedelmi kapcsolatokban a tisztességes és méltányos kereskedelem és a világszerte egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében; arra kéri a Bizottságot, hogy új kereskedelmi megállapodások aláírásakor, vagy a már meglévő kereskedelmi megállapodások felülvizsgálatakor egyenlő feltételeket biztosítson az uniós és az unión kívüli piaci szereplők számára; rámutat arra, hogy az EU-nak komolyan kellene foglalkoznia az európai ipari érdekeket sértő konkrét torzulásokkal és fokozatosan be kellene vezetnie a kereskedelmi viszonosság elvét, különösen a közbeszerzéshez való hozzáférés, valamint a reagáló képesség javítása vonatkozásában, ami elősegítheti a piacok megnyitását;

72. emlékezteti a Bizottságot, hogy az alacsony fizetések és a környezetvédelem mindig nagyon fontos szerepet fognak játszani a nemzetközi verseny szempontjából, valamint hogy sürgősen folytatni kell e normák szigorítását annak érdekében, hogy az EU valóban újraiparosodhasson; felhívja e tekintetben a Bizottságot, hogy a harmadik országokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodások keretében folytasson tárgyalásokat a munkavállalók jogait és a környezetvédelmet érintő kötelező kötelezettségvállalásokról;

73. tudomásul veszi a Bizottságnak az iparpolitika kulcsfontosságú elemeit képező uniós kereskedelmi védelmi eszközök korszerűsítésére irányuló tervét; reméli, hogy a korszerűsítés növelni fogja e védelmi eszközök hatékonyságát; ezért kéri a Bizottságot, hogy ennek érdekében de jure vagy de facto ne gyengítse ezen eszközöket, hanem éppen ellenkezőleg, erősítse őket, hogy az európai vállalkozások számára – méretüktől függetlenül – biztosítson hatékonyabb és gyorsabb védelmet a jogellenes vagy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben;

74. emlékeztet arra, hogy a nemzetközi kereskedelmi szabályokat vagy az Unióval kötött szabadkereskedelmi megállapodásokat megsértő országokkal szemben minden olyan esetben igénybe kell venni a kereskedelemvédelmi eszközöket, amikor a körülmények ezt indokolttá teszik; a kkv-knak a kereskedelmi partnerek tisztességtelen gyakorlataival szembeni hatékonyabb védelme érdekében kéri e vállalkozások dömpingellenes eljárásokhoz való hozzáférésének könnyebbé, gyorsabbá és olcsóbbá tételét;

75. hangsúlyozza a kutatás és az innováció fontosságát az európai vállalkozások világpiacon való versenyképessége szempontjából, valamint azt, hogy az európai vállalatok számára fontos a harmadik piacok igényeinek hatékonyabb előrejelzése annak érdekében, hogy választ tudjanak adni a nemzetközi keresletre;

76. elengedhetetlennek tartja, hogy az Unió – iparpolitikájának fellendítéséhez – rendelkezzen olyan eszközökkel, amelyek lehetővé teszik az alábbiakat:

	–	aktívabb dömpingellenes politika folytatása, valamint – többek között – az egyes harmadik államok által alkalmazott túlzott exportfinanszírozásra való megfelelő reagálás,
	–	az uniós kereskedelmi érdekeket védő valódi árfolyam-politika folytatása,
	–	a szociális, környezetvédelmi, kulturális és emberjogi normák kölcsönös tiszteletben tartásán alapuló „méltányos kereskedelem” elvének érvényre juttatása a nemzetközi kereskedelemben;

77. felhívja a Bizottságot, hogy az ipar versenyképességének figyelembevétele, valamint utólagos értékelések és a megkötött és tárgyalás alatt álló megállapodások összesített hatásaira vonatkozó elemzések elkészítése révén jelentős mértékben javítsa a kereskedelmi megállapodások értékelését, különös tekintettel az elvégzett hatásvizsgálatokra; hangsúlyozza a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség (TTIP) jelentőségét az európai újraiparosítási, növekedési és foglalkoztatási célkitűzések elérése szempontjából, amely partnerség képes egyszerűsíteni és növelni az európai ipari termékek exportját, a nemzetközi gyártási szabványok javításával fokozhatja Európa iparának versenyképességét, valamint csökkentheti a termelő vállalatok számára a nyersanyagok és feldolgozott anyagok importjának költségeit; támogatja, hogy – más kereskedelmi megállapodásokhoz hasonlóan – a TTIP is tartalmazzon egy fejezetet, amely olyan energiaügyi kérdésekkel foglalkozik, melyek hatással lehetnek a belső piacra; sürgeti a Bizottságot, hogy a vámok megszüntetésével javítsa a piacra jutást a szolgáltatások és beruházások terén, erősítse a szabályozói együttműködést, biztosítson jobb közbeszerzési szabályokat és a szellemi tulajdon védelmét, valamint tevőlegesen törekedjen e célok elérésére a versenypolitikában, valamint az energia és a nyersanyagok tekintetében; hangsúlyozza, hogy a TTIP szándéka szerint egyszerűsíteni kell az előírásokat, továbbá csökkenteni kell a szabályozási és az adminisztratív terheket a magas szintű szociális és környezetvédelmi normák, illetve a munkavállalók jogainak szigorú figyelembevétele és védelme mellett; hangsúlyozza, hogy a TTIP esetleges megkötése megteremti egy széles gazdasági tér kilátásait, ami viszont erősítené az Unió kapcsolatait és ösztönzőleg hatna az Unióba irányuló működőtőke-befektetésekre;

78. sürgeti a Bizottságot, hogy egyrészt vizsgálja meg az Egyesült Államok példáját, amely lehetővé teszi a szakszervezetek számára, hogy kereskedelmi panaszt nyújtsanak be, mivel a kereskedelmi torzulások negatív hatással lehetnek az iparra és ennek következtében a munkavállalókra, másrészt javasoljon hasonlóintézkedéseket az Unió számára;

79. hangsúlyozza, hogy a jövőbeni kereskedelmi szerződéseknek, beruházási megállapodásoknak és szellemi tulajdonnal kapcsolatos megállapodásoknak erősíteniük kell Európában az ipari értékláncot, így már a megbízások kidolgozásakor megfelelő stratégiát kell alkalmazni;

80. felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki európai exportstratégiát az erőforrások és az energiahatékony technológiák, valamint a megfelelő szolgáltatások számára, amely a szabványosítással kapcsolatos, az európai szabványok világszerte történő előmozdítására irányuló diplomáciai tevékenységet is magában foglal;

81. emlékeztet arra, hogy a műszaki szabványok és szabályozások alapvető szerepet játszanak abban, hogy biztosított legyen az Unió vezető szerepe az innovatív ágazatokban, köztük a környezetbarát technológiák terén; következésképpen felhívja a Bizottságot, hogy fokozza az Uniónak az innovatív ágazatokat érintő szabványok és nemzetközi technikai szabályozások kidolgozására vonatkozó képességét; ösztönzi továbbá a Bizottságot, hogy a közös szabványok és műszaki szabályok kidolgozása érdekében fokozza a kiemelt jelentőségű harmadik országokkal – különösen a feltörekvő országokkal – folytatott együttműködést;

Az ipar újjászületésének finanszírozása

82. elismeri a banki hitelezés korlátait és negatív hatásait, különösen a kkv-k vonatkozásában; sajnálatosnak tartja, hogy ezek a korlátok érintik az Unói által rendelkezésre bocsátott finanszírozási eszközöket is, és úgy véli, hogy a Bizottságnak fel kell kérnie az ezen eszközök kezeléséért felelős pénzügyi közvetítőket, hogy évente nyújtsanak be jelentést; üdvözli a Bizottság hosszú távú finanszírozásról szóló zöld könyvét; kiemeli, hogy a Bázel III., a bankunió és az Európai Stabilitási Mechanizmus révén meg kell erősíteni az uniós bankszektor szilárdságát és hitelességét; hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a Bázel III. szabályokat nemzetközi partnereinknek is végre kell hajtaniuk; rámutat arra, hogy az ipari beruházások hosszú folyamatok; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javítsák a jogalkotási és pénzügyi keretet annak érdekében, hogy az áttekinthetőbbé és kiszámíthatóbbá váljon, és ezáltal ösztönözze az ipari beruházásokat;

83. úgy véli, hogy új alternatív és kreatív finanszírozási módokat kell megvizsgálni, különös tekintettel a magántőkéből és a részvénykibocsátásból történő vállalati finanszírozásra; megjegyzi, hogy ebben a tekintetben szintén fontos szerepet játszik a pénzügyi jártasság előmozdítása, és a pénzügyi ismereteket be kell építeni az iskolai tananyagba;

84. hangsúlyozza az induló vállalkozásoknak és a kkv-knak szánt finanszírozási források jelentőségét annak érdekében, hogy a vállalkozások megfelelő eszközökkel rendelkezzenek innovatív ötleteik piacra viteléhez;

85. üdvözli a Bizottságnak az EBB-vel közös pénzügyi eszközök létrehozására irányuló kezdeményezését, és tudomásul veszi az Európai Tanács ennek jóváhagyásával kapcsolatos, 2013. júniusi döntését; üdvözli továbbá, hogy a Bizottság és az EBB ezen eszközök végrehajtásáról számszerűsített célokat, eszközöket és menetrendet tartalmazó átfogó jelentést kívánt benyújtani az Európai Tanácsnak a 2013. októberi ülést megelőzően;

86. felhívja a Tanácsot, hogy a Bizottsággal és az EBB-vel folytatott konzultáció keretében a minél nagyobb ösztönző hatás elérése érdekében haladéktalanul állapítsa meg az említett eszközök kidolgozásához szükséges paramétereket; ennek megfelelően hangsúlyozza, hogy ezen eszközöknek már 2013 vége előtt működőképessé kell válniuk;

87. üdvözli az EBB tőkeemelését és a kilowattóránkénti 550 gramm szén-dioxidot (g/kWh) meghatározó kibocsátási előírásokhoz kötött, frissen közzétett hitelezési iránymutatásait; úgy véli, hogy az EBB képes lehet mérsékelni az uniós pénzügyi piacok széttagoltsága miatt fennálló problémákat; felkéri az EBB-t, hogy folytassa az ipar igényeinek megfelelő új hitelkonstrukciók kidolgozásával kapcsolatos tevékenységét; sürgeti az EBB-t, hogy hajtsa végre tervét, amelynek célja, hogy 2013–2015 között több mint 50%-kal növelje hitelezési tevékenységét az Unióban;

88. megállapítja, hogy a szubszidiaritás miatt számos eltérő költségvetési politika, valamint hitelezési és támogatási rendszer létezik Európa-szerte;

89. felhívja a Bizottságot annak vizsgálatára, hogy a kkv-k finanszírozása érdekében megfelelő prudenciális felügyelet mellett hogyan lendíthető fel az eszközfedezetű értékpapírok piaca és az alternatív finanszírozási megoldások; megjegyzi, hogy az üzletfejlesztési és az infrastruktúrát támogató bankok szerepet játszhatnak a banki kibocsátású strukturált fedezett kötvényekbe történő befektetésekben, az ilyen befektetéseket a kkv-kra vonatkozó fokozott hitelezési célkitűzésekkel kombinálva; üdvözli a magánszférán belüli hitelezési partnerségekkel kapcsolatos javaslatot, amelynek keretében egy biztosítótársaság és egy bank társul rövid és hosszú távú hitelek nyújtására;

90. fontosnak tartja különösen a nagy növekedési potenciállal rendelkező kkv-kra vonatkozóan az új, innovatív finanszírozási modellek előmozdítását; rámutat arra, hogy Európában virágzanak a közösségi finanszírozási kezdeményezések és elektronikus hitelezési alkalmazások, és ezek számos pénzügyi és nem pénzügyi előnnyel járnak a kkv-k és a vállalkozások számára, mint például a vállalkozásindítási finanszírozás, termékhitelesítés, vásárlói visszajelzés nyújtása, valamint a stabil és elkötelezett részvényesi struktúra; felhívja a Bizottságot, hogy bocsásson ki közleményt a közösségi finanszírozásról; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki hatékony szabályozási keretet a projektenként legfeljebb 1 millió euró összegen alapuló közösségi finanszírozásra vonatkozóan, amely magában foglalja a befektetők védelmével kapcsolatos kérdéseket is; felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra bizonyos, korlátozott pénzeszközök rendelkezésre bocsátását közösségi finanszírozási szolgáltatások céljára, ahogyan azt egyes tagállamok már megtették;

91. felhívja a Bizottságot, hogy támogassa helyi kötvénypiacok létrehozását a kkv-k számára megfelelő hosszú távú finanszírozás biztosítása céljából, különösen a korlátozott hitelfelvételi lehetőségekkel rendelkező régiókban; úgy véli, hogy a helyi kötvénypiacok, mint pl. a stuttgarti tőzsde lehetséges modellül szolgálhat;

92. felhívja a Bizottságot, hogy a széleskörű hitelválságból történő kilábalást célzó iránymutatások kidolgozásával támogassa a kkv-kat célzó nemzeti befektetési bankok létrehozását, és tegye lehetővé, hogy a meglévők kiterjeszthessék tevékenységi területüket más tagállamokra is és részt vehessenek határaikon kívüli projektek finanszírozásában;

93. úgy véli, hogy a késedelmes fizetések a vállalatok – és különösen a kkv-k – instabilitásához és versenyképességének csökkenéséhez vezetnek; üdvözli azon tagállamokat, amelyek maradéktalanul végrehajtották a késedelmes fizetésekről szóló irányelvet, és szorgalmazza annak teljes körű végrehajtását az egész Unióban; úgy véli, hogy a gazdasági szereplők – és különösen a kkv-k – alig ismerik a rendelkezésre álló európai támogatásokat és pénzügyi eszközöket; sürgeti, hogy a kkv-k európai finanszírozási lehetőségekről való tájékoztatásának központosítása érdekében az Unió egész területén vezessék be az egyablakos ügyintézést; hangsúlyozza, hogy a vállalkozói szellem kialakítása érdekében olyan vállalkozói egyesületi közvetítő és nonprofit hálózatokat kell kialakítani, amelyek lehetővé teszik a kkv-k alapítását, támogatását, mentorálását és hitelezését;

94. úgy véli, hogy a tagállamok közötti tisztességtelen adóverseny nem megfelelő az erős európai iparpolitika kialakításához;

95. támogatja a társasági adózás uniós szinten való szorosabb összehangolását, egységes adóalapok bevezetése révén.

96. felkéri a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt az Európai Unió területén folytatott ipari tevékenységek nem áralapú versenyképességi paramétereiről (szállítási határidő, szabadalom, termékek minősége, vevőszolgálat, a közlekedési, energia- és digitális hálózatok minősége stb.), és rendszeresen hasonlítsa össze ezeket a világ más régióinak mutatóival; felkéri a Bizottságot, hogy továbbra is folyamatosan elemezze az Unió makrogazdasági versenyképességét, nevezetesen a közlekedési, energia- és digitális hálózatok vonatkozásában, valamint vizsgálja meg az Unió folyamatos versenyképességének megőrzéséhez szükséges új vagy meglévő infrastruktúrák hosszú távú finanszírozását;

97. hangsúlyozza a kockázati tőke és az üzleti angyalok (informális kockázatitőke-befektetők) hálózatainak fontosságát, különösen a nők számára; kéri a női vállalkozók online portáljának gyors megvalósítását; üdvözli az üzleti angyalok és inkubátorok hálózatainak létrehozásához nyújtott uniós támogatást; különösen üdvözli a Horizont 2020 és a COSME keretében megvalósult tőkefinanszírozási eszköz létrehozását, amelynek célja a kockázatitőke-ellátás mennyiségi és minőségi szempontból történő javításának támogatása; úgy véli, hogy az Európai Beruházási Alapnak döntő szerepet kell játszania a kockázatitőke-piacok kialakításában, különösen az új technológiák bevezetése tekintetében; úgy véli, hogy a tőke és az adósság adójogi szempontú megkülönböztetését meg kell szüntetni;

98. felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a vezető vállalkozások által a gazdaság egészében a termelési, értékteremtési és foglalkoztatási hálózatok tekintetében kifejtett multiplikátorhatásokat; úgy véli, hogy a vezető vállalkozásokat nem feltétlenül nagyságuk határozza meg, hanem egy sor ismérvnek tesznek eleget, mint amilyen például a nemzetközi irányultság, bizonyos minimális részesedés a belföldi és a globális piacon, intenzív kutatás és fejlesztés, valamint a vállalkozások nagy hálózatával való együttműködés; úgy véli, hogy egy ilyen tanulmány mindenekelőtt ráirányíthatná a figyelmet az iparvállalatok és a kkv-k közötti kölcsönös függésre, és ezáltal cáfolhatna néhány, a feldolgozóipari háttérrel kapcsolatos sztereotípiát;

A szakértelem és a munkaerő megnyerése az ipar újjászületése számára

99. megjegyzi, hogy a válság kezdete óta mintegy 5500 európai ipari vállalkozásban hajtottak végre szerkezetátalakítást, és mindez mintegy 2,7 millió munkahely megszűnéséhez vezetett;

100. hangsúlyozza, hogy a RISE-stratégia lehetőséget jelent a jó munkahelyeket és tisztességes fizetést biztosító tartós foglalkoztatásra; kiemeli, hogy elengedhetetlen az érdekeltekkel – különösen a szociális partnerekkel, a kamarákkal és az ifjúsági szervezetekkel – való partnerség a fiatalok munkaerő-piaci integrációjával összefüggésben; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék mind az ágazatokon, mind pedig a vállalkozásokon belüli szociális párbeszédet; úgy véli, hogy igen hasznos lenne, ha a szociális partnereket bármely jogalkotási eljárás során a lehető legkorábbi szakaszban bevonnák a folyamatba; sürgeti továbbá a Bizottságot, hogy az egyes nemzeti rendszerek különbözőségeinek figyelembevételével támogassa a szociális partnerek uniós szintű szerepvállalását; sürgeti a szociális partnereket, hogy – ahol csak lehet – vegyenek részt az uniós szintű párbeszédben;

101. megjegyzi, hogy a RISE-stratégia szükségessé teszi a képzéshez való nagyobb mértékű és jobb hozzáférést, az egész életen át tartó tanulást, a jövőbeni igényeknek megfelelő szakképzést és egyetemi oktatást, a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (STEM) területeinek erőteljes hangsúlyozását különösen a nők esetében, továbbá a vállalkozói készség támogatását; szorgalmazza ezeknek a területeknek az iskolai tananyagba történő beemelését; támogatja a viszonossági alapú képzés és a tanulószerződéses gyakorlati képzések, valamint megfelelő szociális védőháló kialakítását az újrakezdés politikájával együtt; úgy véli, hogy az uniós programoknak és eszközöknek, köztük a Horizont 2020-nak és az Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek (EIT) fontos szerepet kell játszaniuk ezzel kapcsolatban;

102. úgy véli, hogy a szakképzett munkaerő támogatása nagy előnyt jelent Európának és a K+F beruházások fejlesztésének egyik fő mozgatórugója; szorgalmazza, hogy a nemzetközi szinten élenjáró tudományos kutatóközpontok létrehozása érdekében fordítsanak kiemelt figyelmet az oktatás támogatására;

103. úgy véli, hogy a munkahelyi innováció, a képességek fejlesztése, a kreatív és önálló munkavállalók, valamint a csapatmunka fontos értéket képviselnek a vállalatok társadalmi és gazdasági teljesítményében; hangsúlyozza, hogy szükség van a munkahelyi demokratizálódás kiterjesztésére, beleértve a munkavállalók képviselői és a szakszervezetek aktív részvételét; sürgeti a tagállamokat vagy érintett regionális testületeket, hogy alakítsanak ki keretet a folyamatos képzés számára, amely jelentheti a képzéshez való személyes jogot vagy egyéb programokat, amelyek biztosítják, hogy a munkaerő lépést tartson az ágazat egyre növekvő szükségleteivel és igazodjon az új piaci körülményekhez, illetve elbocsátás esetén áthelyezhető legyen valamely másik ágazatba; megjegyzi, hogy a munkáltatók és a munkavállalók megosztott felelősséggel rendelkeznek az élethosszig tartó tanulás tekintetében; megjegyzi továbbá, hogy a munkahelyi tájékoztatás és konzultáció a Szerződésben rögzített alapvető jog;

104. felhívja a Bizottságot, hogy a munkaerőpiac által megkívánt készségekkel kapcsolatos közép- és hosszú távú előrejelzések összeállítása érdekében szorosan működjön együtt a tagállamokkal és az ágazati érintett szociális partnerekkel, például az ipari kompetenciák európai tanácsainak létrehozása révén;

105. felszólítja a tagállamokat, hogy az oktatás minden szintjén és az élethosszig tartó oktatáson keresztül kezeljék a hiányos e-ismeretek kérdését, mivel az ikt fejlődése hosszú távon jelentős hatást gyakorolhat a felemelkedő iparágakra olyan területeken, mint az energiahatékonyság, a környezetvédelmi tervek, a biztonsággal kapcsolatos célkitűzések és más kommunikációs lehetőségek (pl. a hatékony és intelligens közlekedési rendszerek, az emberek, az ember és a gépek, valamint a gépek közötti kommunikációs rendszerek);

106. hangsúlyozza, hogy a műszaki tudományok és információs technológia erősítése fokozza foglalkoztatás rugalmasságát; felhívja a tagállamokat, hogy a Bizottság támogatásával mérlegeljék nemzeti célkitűzések meghatározását a STEM tárgyakat tanuló hallgatók számának növelésére; úgy véli, hogy a bevált gyakorlatok régiók, egyetemek és ágazatok közötti cseréjére szolgáló nemzeti, regionális és európai STEM-platformok létrehozása hasznos lehet a STEM-célkitűzések meghatározásához; úgy véli továbbá, hogy az európai platformok – amennyiben létrejönnek – fontosak lehetnek a nemzeti platformok európai szintű összehangolása és együttműködése során; hangsúlyozza, hogy ezzel összefüggésben az alapvető ikt készségeket az iskolákban és a szakoktatási programok keretében is elő kell mozdítani;

107. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg a felsőoktatástól a pályakezdésig tartó időszakra szóló alapok létrehozásának egyesült államokbeli modelljét az ipar és az egyetemek közötti partnerségek kialakítására annak érdekében, hogy a fiatalok a feltörekvő iparágakon belüli munkahelyek betöltéséhez részesüljenek képzésben; figyelembe veszi az „egyetemi szakképzési intézetek” ipari partnerekkel való létrehozását, amint arról az Egyesült Királyságban megbeszéléseket folytattak;

108. hangsúlyozza a fiatalok körében az önkéntes mobilitás – az „Erasmus mindenkinek” program támogatásával és a határokon átnyúló tanulószerződéses gyakorlati képzések, szakmai gyakorlatok és gyakornoki programok meglévő akadályainak felszámolásával, valamint a nyugdíjjogosultságok és a munka- és szociális védelmi jogok Unió-szerte történő hordozhatóságának megszilárdításával megvalósuló – fokozásának fontosságát; hangsúlyozza, hogy különösen az „Erasmus fiatal vállalkozóknak” elnevezésű programot kellene jelentős mértékben kiterjeszteni;

109. a gazdasági tevékenységek visszatelepítésének előmozdítása érdekében javasolja a rendelkezésre álló összes pénzügyi és jogi eszköz igénybevételét, szorgalmazza továbbá tájékoztató központok létrehozását, hogy felhívják a vállalkozók figyelmét a tevékenységük Európában tartásával vagy ide történő áthelyezésével járó előnyökre, minthogy az ellátási láncok lerövidítése a termékek helyi beszerzését eredményezi, a feldolgozóipar számára pedig a helyi foglalkoztatási lehetőségek fejlesztése mellett fokozott hatékonyságot jelent; szorgalmazza az EURES lehető leghatékonyabb kihasználását a fiatal európai munkakeresők készségeinek kiaknázása érdekében; felhívja a tagállamokat a szolgáltatási irányelv hatékonyabb végrehajtására és a szociális dömping megszüntetésére;

110. hangsúlyozza, hogy az oktatás alapkövetelmény, amelyet az alapszintektől a felsőoktatásig mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni;

111. hangsúlyozza, hogy csökkenteni kell az iskolából kimaradók arányát, és kiemeli, hogy a lemorzsolódók számára lehetőséget kell biztosítani a képzési beosztásra vonatkozóan, amint az osztrák „képzési garancia” esetében;

112. üdvözli az ifjúsági garancia kezdeményezés végrehajtására irányuló döntést és a mögöttes törekvést, valamint azt, hogy a tagállamok hajlandóak forrásokat elkülöníteni az ifjúsági munkanélküliség problémájának megoldására; üdvözli a tanulószerződéses gyakorlati képzés szövetségének népszerűsítését; kiemeli, hogy a tanulószerződéses gyakorlati képzés egyes tagállamokban nem épül be kellő mértékben a foglalkoztatáspolitikába; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki közös szociális befektetési mutatókat, különösen az ifjúsági munkanélküliség tekintetébe; felhívja az ipart, hogy játsszon aktív szerepet az ifjúsági garancia kezdeményezés vonatkozó nemzeti szinteken történő végrehajtásával kapcsolatban, és biztosítson minőségi foglalkoztatást, illetve – amennyiben lehetséges – szakmai gyakorlatokat, és hozzanak létre tisztességes fizetéssel járó minőségi gyakornoki programokat; sürgeti a tagállamokat, hogy különböző intézkedésekkel tegyék vonzóbbá a tanulószerződéses gyakorlati képzéseket a vállalatok számára;

113. kiemeli, hogy a szilárd szakképzési rendszerrel rendelkező tagállamokban viszonylag ellenálló volt a munkaerőpiac a válság idején; felkéri a tagállamokat, hogy a szociális partnerekkel és más érintett érdekeltekkel, például a kamarákkal együtt vizsgálják meg és vezessék be az ilyen rendszereket; megállapítja, hogy az európai szakképzési keretrendszer (ECVET) és az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer (ECTS) egyre nagyobb fokú összehangoltság kihívást jelent; felhívja továbbá a figyelmet a különböző nemzeti szakképzési rendszerek közötti összehasonlíthatóság és fokozottabb átjárhatóság fontosságára a vonatkozó foglalkozáscsoportok közötti munkaerő-piaci mobilitás elősegítése érdekében;

114. rámutat arra, hogy a szakközépiskolák és szakképzési rendszerek kulcsfontosságú szerepet töltenek be, és támogatja a Bizottságnak a tagállamok közötti határokon átnyúló csereprogramok ösztönzésére irányuló kezdeményezéseit;

115. úgy véli, hogy a szakoktatásról és -képzésről kialakult képet nemcsak e képzési formák tényleges értékének kiemelése, hanem az egyetemre vagy más felsőoktatási intézménybe történő átmenet lehetőségével való összekapcsolása révén is javítani kell; megjegyzi, hogy ehhez az is szükséges, hogy a tagállamok a minőséget biztosító nemzeti kereten belül magasabb besorolást biztosítsanak a magas színvonalú szakoktatási és -képzési képesítéseknek; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az új gyártási ismeretek minőségének javítása érdekében – a humánerőforrás-politikák egységesítésére irányuló európai intézkedések révén is – az alapképzéstől kezdődően javítsák a szakértelmet az oktatás terén;

116. kéri a tagállamokat, hogy a szociális partnerekkel együttműködve tervezzenek és valósítsanak meg pályaválasztási tanácsadó programokat a tudomány és a technológia területén tanuló fiatalok számára, ezzel ösztönözve a működőképes és fenntartható gazdaság létrejöttét, továbbá hajtsanak végre tájékoztató és tudatosságnövelő intézkedéseket az ökológiai és környezeti problémákkal kapcsolatban a hivatalos oktatás keretében, valamint a helyi és régiós hatóságok tevékenységének keretében;

117. úgy véli, hogy a munkavállalók szabad mozgásának továbbfejlesztésében – olyan eszközök révén, mint a szakmai képesítések kölcsönös elismerése és az egész életen át tartó tanulás, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalók számára – nagy lehetőségek rejlenek a képzett munkaerő terén mutatkozó hiány ellensúlyozására és az inkluzív növekedés előidézésére;

118. felhívja a tagállamokat, hogy vezessenek be a fiatalok számára mikrohitelkereteket a vállalkozói készség támogatására;

119. várakozása szerint a vállalkozói kedv európai vagy nemzeti szinten történő előmozdítása érdekében meghozott intézkedések és fellépések valamennyi vállalkozástípusra, szövetkezetre, kézműipari vállalkozásra, szabadfoglalkozásra és a szociális gazdaságban tevékenykedő vállalkozásokra egyaránt vonatkoznak;

120. hangsúlyozza, hogy a RISE-stratégiát az „egyenlő munkáért egyenlő bérezés” elvének kell vezérelnie annak érdekében, hogy biztosítsák a nemek közötti egyenlőséget a munkahelyeken, valamint az egyenlő feltételeket a szerződések különféle típusaival rendelkező munkavállalók számára;

121. felhívja a figyelmet arra, hogy az európai felsőoktatásban évente diplomát szerzők több mint fele nő; hangsúlyozza, hogy a képzett nők képességei pozitív hatást gyakorolhatnak a vállalkozásokra, különös tekintettel az európai ipar növekedése, termelékenysége és versenyképessége szempontjából; ebben a tekintetben sürgeti a gazdasági, oktatási és szociális területeken érdekelt feleket és a Bizottságot, hogy segítse elő és növelje a nők szerepét az ipari ágazatokban Európában;

122. hangsúlyozza, hogy fontos az iparban a nemek között tapasztalható hagyományos egyensúlyhiány kiküszöbölése; fontosnak tartja az egyensúlyhiány megszüntetését, hogy a férfiak és a nők egyaránt teljes körűen részt tudjanak venni a munkaerőpiacon, különös figyelembe véve az Unió előtt álló demográfiai kihívásokat;

123. utal a női munkavállalók fontos szerepére a RISE stratégiában; hangsúlyozza, hogy a nemi szempontok hiánya az iparpolitikákban növeli a nemek közötti egyenlőtlenséget; fontosnak tartja a nemek között jelenleg fennálló egyensúlyhiány megszüntetését annak érdekében, hogy mind a nők, mind a férfiak az „egyenlő munkáért egyenlő bérezés” elv érvényesülése mellett teljes mértékben jelen lehessenek a munkaerőpiacon; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a női munkavállalók ne legyenek alulreprezentálva a környezetbarát átalakulással kapcsolatos képzésekben, projektekben és programokban, illetve ne legyenek kizárva ezekből, és felhívja a figyelmet arra, hogy szükség van a nemi szempontok érvényesítésére; sürgeti a tagállamokat, hogy hajtsanak végre olyan intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a munka és a családi élet összeegyeztetését, hogy a nőknek minden lehetőségük meglegyen a tartós és rendszeres munkavégzésre;

124. megjegyzi, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás nemcsak új munkahelyeket teremt új gazdasági ágazatokban, hanem a kevésbé fenntartható tevékenységek területén munkahelyek megszűnéséhez is vezethet; ebben az összefüggésben az egyik munkakörről a másikra való zökkenőmentes átállás garantálása érdekében javasolja a változás kellő időben történő észlelésére szolgáló eszközöket létrehozását és megerősítését;

125. felhívja a Bizottságot, hogy dolgozza ki és mozdítsa elő a fenntartható vállalati politika eszköztárát (amely tartalmazza a vállalatok társadalmi felelősségvállalását, fenntarthatósággal kapcsolatos jelentéstételt, fellépéseket az alacsony szén-dioxid-kibocsátású vagy alacsony hulladékképződéssel járó termelési modellek előmozdítására);

126. kiemeli a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának jelentőségét, amely a természetes erőforrások hatékony felhasználását, a közösséggel, a munkavállalókkal és képviselőikkel kapcsolatos társadalmi szempontokat, valamint a vállalkozások felelősségteljes irányításának gazdasági szempontjait szem előtt tartó vállalati politika alapvető eszköze;

127. felhívja a tagállamokat, hogy a szociális partnerekkel és az érintett érdekelt felekkel való párbeszéd során mérlegeljenek stratégiákat annak érdekében, hogy a gazdasági visszaesés idején rugalmasabb legyen a munkaidő;

128. javasolja, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 152. cikkében meghatározott növekedésről és foglalkoztatásról szóló háromoldalú szociális csúcs napirendjére vegyenek fel egy napirendi pontot, amely a szociális minimumszabványok konvergenciájának a bekerülési árba történő figyelembevételével foglalkozik;

Erőforrás- és energiapolitika az ipar újjászületése érdekében

129. kiemeli, hogy a RISE-stratégia középpontjában az erőforrások és az energia áll, tekintettel ara, hogy alapvető fontosságúak a nemzetközi versenyképesség szempontjából; hangsúlyozza, hogy a nyersanyagok rendelkezésre állása központi jelentőségű az európai ipar fejlődési lehetőségi szempontjából, valamint hogy egyes alapvető fontosságú nyersanyagok nélkül a stratégiai fontosságú európai iparágak többsége a jövőben nem fog tudni fejlődni; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy aktív intézkedésekkel lépjenek fel az erőforrások területén és az energiaágazatban a túlzott költségek ellen; szorgalmazza mindkettő vonatkozásában a megfizethetőség–fenntarthatóság–hozzáférhetőség hármasát, amely hangsúlyozza mindhárom említett vonatkozás jelentőségét, miközben célja, hogy függetlenítse a növekedést az erőforrás-felhasználás növekedésétől; hangsúlyozza a versenyképes és átlátható energiapiac garantálásának fontosságát, amely elkerüli a tagállamok közötti egyensúlyhiányokat és biztosítja a biztonságos, fenntartható, megfizethető és megbízható energiához való könnyű hozzáférést; megjegyzi az európai energiapiac integrációjának és az energetikai infrastruktúra fejlesztésének előmozdítására irányuló stratégia szükségességét;

130. üdvözli az európai nyersanyag-politikai kezdeményezést (RMI), a nyersanyagokkal foglalkozó innovációs partnerséget és ennek stratégiai végrehajtási tervét, valamint az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemtervét; hangsúlyozza, hogy a döntő fontosságú erőforrások, köztük a víz tekintetében kezelni kell az erőforrásszűkét, és sürgeti a Bizottságot, hogy folytassa tovább a nemzetközi partnerséget és kereskedelmet, az uniós nyersanyagellátást, valamint az erőforrás-hatékonyságot, újrafeldolgozást és az újrahasznosítást tartalmazó hármas pillérre épülő nyersanyag-stratégiával kapcsolatos munkát; felhívja a Bizottságot, hogy az európai szemeszterbe, valamint az országspecifikus ajánlásokba a nemzeti reformprogramokba foglalja bele a hulladékgazdálkodási politikával kapcsolatos célokat; felhívja a Bizottságot, hogy fejlessze tovább az erőforrás-hatékonyságra vonatkozó ágazati referenciaértékeket, különösen közbeszerzési célokra; felhívja a Bizottságot, hogy általánosan érvényesítse a „3R” (reduce, re-use, recycle – csökkentés, újrahasznosítás, újrafeldolgozás) stratégiát és alaposan vizsgálja meg a fontos nyersanyagok korlátozását sürgető javaslatokat; hangsúlyozza a veszélyes anyagoknak és az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak elsődleges újrafeldolgozására vonatkozó globális tanúsítási program jelentőségét; rámutat arra, hogy bizonyos tagállamokban már működnek a vonatkozó, épületekből történő gyűjtési és újrafeldolgozási programok; megjegyzi, hogy az európai kitermelő iparágak azok közé tartoznak, amelyek a legmagasabb szintű normákat alkalmazzák a világon, és sürgeti a Bizottságot, hogy két éven belül értékelje az európai geológiai intézet létrehozására vonatkozó javaslatot; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki intézkedéseket a nyersanyag-kitermelésre vonatkozó szabályok és engedélyezési eljárások Unión belüli harmonizálására; sürgeti a tagállamokat, az ipart, a földtani intézeteket és a Bizottságot, hogy működjenek együtt a nyersanyagok lelőhelyeinek feltérképezésében;

131. kiemeli a nagyobb mértékben bioalapú gazdaságra való áttérésben rejlő lehetőségeket, mivel például az erdőkből származó nyersanyagok vezető szerepet tölthetnek be a megújuló energia előállításában és a fenntartható ipari termelésben;

132. sürgeti az energiahatékonysági irányelv és a megfelelő pénzügyi ösztönzőkkel támogatott nemzeti cselekvési tervek gyors végrehajtását; szorgalmazza csoportmentesség megadását minden olyan energiahatékonysági rendszer esetében, amelyet a tagállami energiahatékonysági cselekvési tervek részeként bejelentettek az Európai Bizottságnak; úgy véli, hogy a tagállamoknak nagyra törő stratégiákat kell meghatározniuk különösen a meglévő épületállomány megállapított közös szabványok alapján történő felújítására; hangsúlyozza, hogy a pénzügyi eszközök még inkább előmozdíthatnák a hatékonysági menetrendet; sürgeti a Bizottságot, hogy törekedjen a megújuló energiára vonatkozó költséghatékony támogatási feltételekre; hangsúlyozza, hogy az európai ipar versenyképességéhez elengedhetetlen a megbízható, biztonságos és megfizethető energiaellátás; hangsúlyozza a világos, hosszú távú éghajlati célok fontosságát, amelyek elősegítik a vállalkozások beruházásait, különösen a zöld ágazatokban, és sürgeti a Bizottságot, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével, az energiahatékonysággal és a megújuló energiákkal kapcsolatos beruházások előmozdítása érdekében nyújtson be javaslatot a 2030-ig terjedő európai energia- és éghajlat-politikával kapcsolatos közép- és hosszú távú fellépések stabil jogi keretére;

133. megjegyzi, hogy az Unió egyedüliként alkalmazza a kibocsátási egységek rendszerét, és a tagállamokon kívül kevesebb, mint féltucatnyi ország tartja még magát a Kiotói Jegyzőkönyvhöz, amelyek az Unióval együtt a világszintű szén-dioxid-kibocsátás kevesebb mint 15%-át képviselik;

134. felhívja a Bizottságot, hogy a megújuló energia területén az Unió technológiai vezető szerepének biztosítása érdekében terjesszen elő a megújuló energiára vonatkozó iparpolitikai stratégiát, amely a kutatástól a finanszírozásig terjedő teljes területet lefedi;

135. véleménye szerint az európai ipar és az egyéni fogyasztók is előnyét élveznék az olyan korszerűsített energiainfrastruktúráknak, mint az intelligens energiahálózatok, amelyek segíthetik a belföldi energiapotenciál maximalizálását és a megújuló források energiaellátásba való teljes körű bevonását;

136. felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy legyen stabil kerete a következő évtizedek energiaellátásának, hogy biztosítható legyen a beruházások biztonsága, és így a lehetőség legyen a fenntartható versenyképesség növelését szolgáló intézkedésekre;

137. felhívja a figyelmet az energiaárak jelenlegi alakulására a világban, amely összefügg a hagyományostól eltérő olaj- és gázkészletekkel az Egyesült Államokban, valamint a közel-keleti fejleményekkel, és megjegyzi, hogy a magas energiaárak az európai iparágak versenyképességét befolyásoló fontos tényezők; hangsúlyozza az energia árát befolyásoló tényezőkre irányuló elemzések elkészítésének fontosságát; sürgeti a Bizottságot, hogy a jövőbeli javaslatok kidolgozásakor mindezt vegye figyelembe, amint azt a hatásvizsgálataiban tette; hangsúlyozza, hogy a RISE-stratégia az ipar-, energia- és klímapolitikák összhangját teszi szükségessé; megállapítja, hogy az alacsonyabb energiaárak az Egyesült Államokban további ipari beruházásokat tettek lehetővé; utal a Parlament ilyen típusú beruházásokról szóló állásfoglalására; rámutat az energiaigényes iparágak rendkívül fontos szerepére, amelyek nélkülözhetetlen alapanyagokat állítanak elő; hangsúlyozza, hogy ezek az ágazatok ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés kockázatának, ezért külön óvintézkedések szükségesek ezek versenyképességének megőrzésére; felkéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő ajánlásokat a kibocsátásáthelyezés kockázatának megelőzésére;

138. sajnálatosnak tartja, hogy a Bizottság nem erősítette meg az elővigyázatosság elve melletti elkötelezettségét az olyan technológiákat használó ágazatok tekintetében, amelyek esetében nem bizonyított a kockázatok hiánya;

139. rámutat arra, hogy a dél-európai országok fizetik Európában a legmagasabb gázárakat, ami továbbra is versenyhátrányt jelent az ipar – különösen az energiaigényes ágazatok – számára, emellett növeli a kibocsátásáthelyezés kockázatát;

140. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják felül a hosszú távú energiaszerződések feltételeit és tekintsék át a kőolaj-indexálást alapul vevő árképzési mechanizmuson alapuló gázszerződéseket és tegyenek lépéseket az elosztópontokhoz igazodó árazás felé, amely nagyobb belső piaci versenyt eredményez; sürgeti a Bizottságot, hogy nyújtson segítséget a szóban forgó szerződések újratárgyalására nyitva álló lehetőségek feltárásában, és segítse elő a rugalmasabb alternatívákra való áttérést, ezáltal elősegítve az össze tagállam jobb gázellátására irányuló célkitűzéseket;

Regionális RISE-stratégia különös tekintettel Európa déli térségeire

141. támogatja a több régióra kiterjedő iparpolitikai megközelítést, amely újból beindítja a fenntartható növekedést a zsugorodó gazdaságokban, illetve az ipari bázisukat érintő jelentős kockázatoknak kitett gazdaságokban; megjegyzi, hogy a válság által leginkább sújtott és a globális versenynek leginkább kitett iparágak támogatására sürgős intézkedéseket kell bevezetni; támogatja a nagy hozzáadott értékkel rendelkező stratégiát a regionális gazdaságok, és különösen a déli gazdaságok globális értékláncokba történő integrációjával kapcsolatban; úgy véli, hogy ezzel kapcsolatban különösen fontosak az intelligens szakosodási stratégiák, és hogy az ipar meglévő erősségeit fokozott innováción és szakosodáson keresztül elő kell mozdítani; úgy gondolja, hogy az intelligens szakosodással kapcsolatos stratégiákkal párhuzamosan a finanszírozáshoz való hozzáférés tekintetében a déli térségre vonatkozó befektetési stratégiára is szükség van;

142. hangsúlyozza, hogy a válság sújtotta tagállamokban fokozni kell a hitelezést, továbbá úgy véli, hogy be lehetne vezetni egy olyan, az EBB vagy nemzeti fejlesztési bankok által finanszírozott mikrohitelprogramot, amely lehetővé teszi a kkv-k számára a rendelések feldolgozását;

143. megjegyzi, hogy számos régió sújt azok peremterületeken való elhelyezkedése, és hogy a megfelelő, jól összekapcsolt infrastruktúrák hiánya kedvezőtlenül érinti e területek belső piaci és Unión kívüli versenyképességét; megjegyzi, hogy bizonyos dél-európai területek számára ez különösen fontos, mindazonáltal a keleti és észak-európai területeket, ahol az Unió természeti erőforrásainak jelentős része található, szintén jobban össze kell kapcsolni az Unió többi részével; felhívja a Bizottságot, hogy elsősorban a vasút, az energia és az ikt terén támogassa különösen a déli gazdaságok teljes körű európai infrastrukturális integrációját, és hangsúlyozza, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt e célra kell irányítani; sürgeti az európai intézményeket és a tagállamokat, hogy a köz- és magánszféra közötti partnerség, a projektfinanszírozás és a projektkötvények fokozása érdekében garantáljanak megfelelő szintű finanszírozást és egyszerűsített bürokratikus eljárásokat; sajnálatosnak tartja, hogy az Ibériai-félsziget nincs teljes mértékben bekapcsolva az európai vasúti piacba, és hogy Dél- és Kelet-Európa egyes részeivel együtt nem tagozódott be az európai energiapiacba;

144. rámutat arra, hogy a déli régiók jelentősen fejleszthetik a megújuló energiaforrások stratégiai ágazatát; szorgalmazza az e régióbeli piacok serkentését célzó intézkedéseket, köztük az olyan vállalkozások mikro-energiatermelésének ösztönzésére irányuló fellépéseket, amelyek maguk kívánják előállítani a saját elektromos áramukat, a megmaradt villamos energiát pedig a hálózaton kívánják értékesíteni;

145. hangsúlyozza, hogy az energiaellátás sokfélébbé válása és a saját források, köztük a megújuló energia hasznosítása jelentős szerepet játszhat a déli gazdaságok megújulásában; megjegyzi, hogy a déli gazdaságok nagymértékben függnek az energiaimporttól, bizonyos esetekben egyetlen szállítótól;

146. hangsúlyozza, hogy az ikt-infrastruktúra – különösen a rugalmas és mobil megoldások – fontos abból a szempontból, hogy a peremterületeken és a gyéren lakott régiókban is segítse az ipar fejlődését;

147. hangsúlyozza a bevált gyakorlatok megosztásának és a piaci bevezetési mechanizmusoknak a fontosságát; üdvözli az együttműködés, az ipari szimbiózis fokozására és az erőforrás-hatékonysággal foglalkozó tanácsadó szolgálatok hálózatainak kialakítására irányuló javaslatokat; úgy véli, hogy az ipari szimbiózissal kapcsolatos törekvések hozzásegíthetnek a nagyobb érték és hatékonyság megteremtéséhez; megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság ipari szimbiózissal kapcsolatos modellje más tagállamok számára is mintául szolgálhat;

148. kiemeli, hogy bizonyos régiókban a tőkevállalkozások szövetkezetté történő átalakítása sikeres volt, ami ténylegesen hosszabb távú megközelítést biztosít, és aminek révén e társaságok megvetették a lábukat a helyi gazdaságban és érdekeltté váltak a helyi fenntartható fejlődésben; megjegyzi, hogy a szövetkezetek fontos gazdasági realitást képviselnek az Unióban, ahol 123 millió tag tulajdonában több mint 160 000 szövetkezeti vállalkozás áll – köztük 50 000 ipari és szolgáltató szövetkezet, amely 1,4 millió embernek ad munkát, és tagállamonként átlagosan mintegy 5%-kal járul hozzá a GDP-hez; ebben a tekintetben úgy véli, hogy a vonatkozó uniós szakpolitikákban figyelembe kell venni a szövetkezetek által alkalmazott üzleti modelleket és ezek jellemzőit;

149. úgy véli, hogy a dél-európai országok gazdaságai képesek lehetnek kihasználni az új exportpiacok előnyeit, és stratégiai elhelyezkedésük előnyt jelent a dél-mediterrán térség piaci tekintetében, míg a kelet-európai országok számára hasonló előnyt jelenthetnek a Független Államok Közössége (FÁK) országainak új exportpiacai; sürgeti a vállalkozói szellem elsajátítását, és azt, hogy a Dél- és Kelet-Európából érkező bevándorlók hozzanak létre olyan vállalkozásokat, amelyek képesek betörni ezekre az exportpiacokra; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fejlesszék az észak-mediterrán és a dél-mediterrán térség közötti üzleti kapcsolatokat; üdvözli Antonio Tajani alelnök „Missziók a növekedésért” elnevezésű látogatásait is; úgy véli, hogy a regionális ipari erősségekre és klaszterekre való fokozottabb összpontosítás a versenyképesség növelését jelentheti Európa strukturális fejlődése érdekében; kéri ennek a további európai intézményi és strukturális fejlesztés során történő kellő figyelembevételét;

150. úgy véli, hogy a regionális ipari erősségekre és klaszterekre való fokozottabb összpontosítás a versenyképesség növelését jelentheti Európa strukturális fejlődése érdekében; kéri ennek a további európai intézményi és strukturális fejlesztés során történő kellő figyelembevételét;

o
o o

151. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)	HL L 315., 2012.11.14., 1. o.
(2)	HL C 198., 2013.7.10., 45. o.
(3)	HL C 161., 2013.6.6., 35. o.
(4)	HL C 349. E, 2010.12.22., 84. o.
(5)	HL C 308. E, 2011.10.20., 6. o.
(6)	HL C 99. E, 2012.4.3., 31. o.
(7)	HL C 199. E, 2012.7.7., 131. o.
(8)	HL C 51. E, 2013.2.22., 21. o.
(9)	HL C 264 E., 2012.9.13., 59.o.
(10)	HL C 332 e., 2013.11.15., 72. o.
(11)	Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0387.
(12)	Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0443.
(13)	Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0444.
(14)	Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0088.
(15)	HL C 251 E., 2013.8.31., 75. o.
(16)	Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0201.
(17)	Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0199.
(18)	Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0246.
(19)	Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0301.
(20)	HL C 327., 2013.11.12., 82. o.
(21)	HL C 139., 2013.5.17., 11. o.
(22)	JOIN(2013)0001 – 2013.2.7.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat