(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0161),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 118. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0087/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazásáról szóló, 2013. október 14-i véleményére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A7-0031/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  felszólítja a Bizottságot, hogy a jogalkotási eljárás lezárását követően tegyen intézkedéseket a rendelet kodifikálására;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 118. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében(1),

mivel:

(1)  A 40/94/EK tanácsi rendelet(2), amelyet 2009-ben a 207/2009/EK tanácsi rendeletként(3) kodifikáltak, létrehozta az Európai Unió egyedi védjegyoltalmi rendszerét, amely az Európai Unió szintjén biztosít védjegyoltalmat – a tagállamok szintjén rendelkezésre álló védjegyoltalmakkal párhuzamosan; a nemzeti védjegyrendszereket a 89/104/EGK tanácsi irányelv(4) harmonizálta, amelyet 2008/95/EK tanácsi irányelvként(5) kodifikáltak.

(2)  A Lisszaboni Szerződés hatályba lépésének következményeként aktualizálni kell a 207/2009/EK rendelet terminológiáját. Ez maga után vonja magában foglalja, hogy a „közösségi védjegy” kifejezés helyébe az „európai védjegy” kifejezés lép. A decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítéssel (amelyről az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2012 júliusában állapodott meg) összhangban a „Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták)” elnevezést felváltja az „Az Európai Unió Védjegyoltalmi és Formatervezési Mintaoltalmi Szellemitulajdon-védelmi Ügynöksége” elnevezés (a továbbiakban: az Ügynökség). [Mód. 1]

(3)  A 2008. évi, európai iparjogvédelmi stratégiáról szóló közleménye(6) kapcsán a Bizottság elvégezte a védjegyrendszer működésének Európa egészére kiterjedő átfogó értékelését, lefedve az uniós és a nemzeti szinteket, valamint a köztük lévő kapcsolatokat.

(4)  Az európai uniós védjegyrendszer jövőbeli felülvizsgálatáról szóló, 2010. május 25-i következtetéseiben(7) a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat a 207/2009/EK rendelet és a 2008/95/EK irányelv felülvizsgálatára.

(5)  A közösségi védjegyrendszer létrehozása óta szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az Unión belüli és a harmadik országbeli vállalkozások egyaránt elfogadták a rendszert, ami a tagállami szintű védjegyoltalom sikeres és életképes kiegészítőjévé és alternatívájává nőtte ki magát. [Mód. 2]

(6)  Ugyanakkor a nemzeti védjegyek továbbra is fontosak azon vállalkozások számára, amelyek nem akarják uniós szintű oltalom alá helyezni védjegyeiket, illetve amelyek nem tudják megszerezni az uniós szintű oltalmat, a nemzeti oltalom megszerzése viszont nem ütközik akadályokba számukra. A védjegyoltalomért folyamodó személyek belátására kell bízni, hogy az általuk igényelt oltalom nemzeti védjegy legyen-e egy vagy több tagállamban, vagy európai uniós védjegy, esetleg mindkettő.

(7)  Bár a közösségi védjegyrendszer általános működésének értékelése megerősítette, hogy a rendszer számos aspektusa, köztük azok az alapvető elvek, amelyekre a rendszer egésze épül, kiállták az idő próbáját és továbbra is megfelelnek a vállalkozások szükségleteinek és elvárásainak, a szellemitulajdon-jogok egységes piacáról szóló 2011. május 24-i közleményében(8) a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy korszerűsíteni kell az Unió védjegyrendszerét: egészében hatékonyabbá, eredményesebbé, következetesebbé kell tenni és meg kell feleltetni az internetkorszak követelményeinek.

(8)  A közösségi védjegyrendszer javításával és módosításával párhuzamosan folytatni kell a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok és gyakorlatok harmonizációját, és azokat a megfelelő mértékig összhangba kell hozni az európai védjegyrendszerrel annak érdekében, hogy a lehetséges mértékig szerte az Unióban azonos feltételeket teremtsünk a védjegyek lajstromozása és oltalma tekintetében.

(9)  Annak érdekében, hogy a jogbiztonság növelésével egyidejűleg nagyobb rugalmasságot tegyünk lehetővé a védjegyek ábrázolási módja tekintetében, a grafikai ábrázolhatóság követelményét törölni kell az európai uniós védjegy fogalommeghatározásából. Az európai uniós védjegyek lajstromában a megjelölés bármely megfelelő formában – így nem szükségszerűen grafikai eszközökkel – történő ábrázolása megengedett mindaddig, amíg a megjelölés alkalmas arra, hogy azt világos, pontos, önmagában teljes, könnyen hozzáférhető, tartós és objektív módon ábrázolják. Ennek megfelelően meg kell engedni a megjelölések bármely arra alkalmas formában való megjelenítését, figyelembe véve az általánosan elérhető technológiát, amely amíg az ábrázolás lehetővé teszi az illetékes hatóság hatóságok és a köz nyilvánosság számára az oltalom pontos tárgyának pontos és egyértelmű meghatározását. [Mód. 3]

(10)  A 207/2009/EK rendelet jelenlegi rendelkezései nem nyújtanak ugyanolyan fokú védelmet az eredetmegjelöléseknek és a földrajzi jelzéseknek, mint az uniós jog egyéb eszközei. Ezért szükséges tisztázni a feltétlen kizáró okokat az eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések tekintetében, és teljes körű konzisztenciát biztosítani az ezen iparjogvédelmi jogcímek oltalmáról rendelkező releváns uniós jogszabályokkal. Az egyéb uniós jogszabályokkal való összhang érdekében e feltétlen kizáró okok hatályát ki kell terjeszteni, hogy lefedje a borhoz kapcsolódó oltalom alatt álló hagyományos kifejezéseket és a hagyományos különleges termékeket is.

(11)  Az Unióban nem érthető írással vagy nyelven benyújtott védjegyek nem részesülnek oltalomban, ha lajstromozásuk bármely tagállam hivatalos nyelvére lefordítva vagy átírva feltétlen kizáró okok miatt elutasításra kerülne.

(12)  Helyénvaló a rosszhiszeműen benyújtott európai uniós védjegybejelentések elleni felszólalás lehetőségének kiterjesztésével megnehezíteni a védjegybitorlást.

(13)  Az uniós szintű oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések erőteljes oltalmának fenntartása érdekében szükséges tisztázni, hogy e jogok attól függetlenül feljogosítanak egy későbbi európai uniós védjegy elleni felszólalásra, hogy az elbíráló által hivatalból figyelembe veendő kizáró okot jelentenek-e.

(14)  A jogbiztonság és az elsőbbség elvével (amely kimondja, hogy a korábban lajstromozott védjegy elsőbbséget élvez a később lajstromba vett védjegyekkel szemben) való teljes összhang biztosítása érdekében szükséges rögzíteni, hogy az európai uniós védjegyoltalomból eredő jogok érvényesítése nem sértheti a jogosultaknak az európai uniós védjegy benyújtási vagy elsőbbségi időpontja előtt szerzett jogait. Ez összhangban van a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló, 1994. április 15-i megállapodás(9) 16. cikkének (1) bekezdésével.

(15)  A jogbiztonság és az egyértelműség biztosítása érdekében tisztázni kell, hogy nemcsak hasonlóság esetén, hanem azonos megjelölés azonos árukra és szolgáltatásokra történő alkalmazása esetén is csak akkor és csak olyan mértékig nyújtható oltalom az európai védjegynek, amilyen mértékig az európai védjegy fő funkciója, vagyis az áruk és szolgáltatások kereskedelmi eredetének garantálása sérül. [Mód. 4]

(16)  Az áruk és szolgáltatások eredetének kereskedelmi forrása tekintetében zavart okozhat, ha egy vállalkozás ugyanazon vagy hasonló megjelölést használ kereskedelmi névként oly módon, hogy kapcsolat jön létre a nevet viselő vállalkozás és az adott vállalkozástól származó áruk és szolgáltatások között. Az európai uniós védjegy bitorlásának ezért magában kell foglalnia a megjelölés kereskedelmi névként vagy hasonló megnevezésként történő használatát mindaddig, amíg a használat célja az áruk és szolgáltatások kereskedelmi eredet szerinti megkülönböztetése.

(17)  A jogbiztonság és specifikus uniós jogszabályokkal való teljes összhang biztosítása érdekében helyénvaló arról rendelkezni, hogy az európai uniós védjegy jogosultja legyen jogosult megtiltani valamely harmadik fél számára valamely megjelölésnek összehasonlító reklámban történő felhasználását, amennyiben a 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(10).

(18)  A védjegyoltalom megerősítése és a hamisítás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében és a WTO szabályainak, különösen a GATT szabad árutovábbításról szóló V. cikkének sérelme nélkül az európai uniós védjegy jogosultját fel kell hatalmazni annak megakadályozására, hogy harmadik felek harmadik országokból olyan árukat hozzanak be az Unió vámterületére (anélkül, hogy szabad forgalomba bocsátották volna őket), amelyeken engedély nélkül szerepel az adott áru vonatkozásában lajstromba vett európai uniós védjeggyel lényegében megegyező védjegy. Ez nem sértheti a generikus gyógyszerek zökkenőmentes áthaladását biztosító intézkedéseket, valamint összhangban kell lennie az Európai Unió nemzetközi – különösen a WTO dohai miniszteri konferenciáján 2001. november 14-én elfogadott, a TRIPS-megállapodásról és a közegészségügyről szóló nyilatkozatban foglalt – kötelezettségeivel. [Mód. 115]

(18a)  Az európai uniós védjegy jogosultjának rendelkeznie kell azzal a joggal, hogy megtegye a vonatkozó jogi lépéseket, így többek között jogosult legyen arra kérni a nemzeti vámhatóságokat, hogy lépjenek fel a védjegyjogosult jogait állítólagosan sértő árukkal szemben, például a 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(11) szerinti visszatartás és megsemmisítés formájában. [Mód. 6]

(18b)  A 608/2013/EU rendelet 28. cikke kimondja, hogy a jogosult felel az áruk birtokosainak okozott károkért amennyiben például az érintett árukat a későbbiekben nem találják szellemi tulajdonjogot sértőnek. [Mód. 7]

(18c)  A tagállamoknak meg kell tenniük a megfelelő intézkedéseket a generikus gyógyszerek zökkenőmentes áthaladásának biztosítása érdekében. Az európai uniós védjegy jogosultjának ezért nem lehet joga ahhoz, hogy a gyógyszerek hatóanyagának nemzetközi szabadneve és valamely lajstromba vett védjegy közötti vélt vagy tényleges hasonlóság alapján megakadályozza, hogy harmadik felek kereskedelmi tevékenység keretében árukat hozzanak be a tagállam vámterületére. [Mód. 8]

(19)  A védjegybitorló hamisított áruk belépésének hatékonyabb megakadályozása érdekében (mindenekelőtt az interneten keresztüli, a 608/2013/EU rendeletben meghatározott, kiscsomagban szállított áruk értékesítése értékesítések összefüggésében) a jogosultat ) az érvényesen lajstromba vett európai uniós védjegy jogosultját fel kell hatalmazni az ilyen áruk Unióba történő behozatalának megtiltására, amennyiben csak az a hamisított áruk feladója jár el kereskedelmi céllal. gazdasági tevékenység keretében. Amennyiben ilyen intézkedésekre kerül sor, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az árut megrendelő magánszemélyeket vagy jogalanyokat tájékoztassák az intézkedés okairól, valamint a feladóval szembeni jogszabály szerinti jogaikról. [Mód. 9]

(20)  Annak érdekében, hogy az európai uniós védjegyek jogosultjai hatékonyabban tudjanak küzdeni az áruhamisítás ellen, fel kell hatalmazni őket arra, hogy megtiltsák védjegybitorló jegyek árukon való elhelyezését, valamint az elhelyezést előkészítő tevékenységeket.

(21)  Az európai uniós védjegy által biztosított kizárólagos jogok nem jogosítják fel a jogosultat arra, hogy megtiltsa a megjelölések és jelzések tisztességes, az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban történő használatát. Annak érdekében, hogy konfliktushelyzetben egyenlő feltételeket teremtsünk a kereskedelmi nevek és a védjegyek számára, – tekintve, hogy a kereskedelmi nevek általában korlátlan oltalmat élveznek a később lajstromozott védjegyekkel szemben – a fentiek szerinti használatot úgy kell értelmezni, mint ami kizárólag személynevek használatát, és általában véve a leíró, illetve a megkülönböztetésre nem alkalmas megjelölések és jelzések használatát foglalja magában. A jogosult továbbá nem akadályozhatja meg az európai uniós védjegy általános tisztességes és becsületes, a jogosult áruinak vagy szolgáltatásainak ekként történő azonosítását vagy az azokra való hivatkozást célzó használatát.

(22)  A jogbiztonság garantálása és a jogszerűen szerzett védjegyoltalmi jogok megőrzése érdekében helyénvaló és szükséges rögzíteni – anélkül, hogy megsértenénk azt az alapelvet, miszerint egy újabb védjegy nem érvényesíthető egy korábbi védjeggyel szemben –, hogy az európai uniós védjegy jogosultjai nem szólalhatnak fel az újabb védjegy használata ellen, amennyiben az újabb védjegyre akkor tettek szert, amikor a korábbi védjegy nem volt érvényesíthető az újabb védjeggyel szemben. Az ellenőrzések során a vámhatóságoknak élniük kell a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok vámhatósági érvényesítésére vonatkozó uniós jogszabályok által biztosított jogokkal, illetve alkalmazniuk kell az ott meghatározott eljárásokat. [Mód. 10]

(23)  Méltányossági és jogbiztonsági okokból amennyiben az európai uniós védjegyet olyan alakban használják, amely a lajstromozott védjegy megkülönböztető képességet nem érintő elemekben tér csak el, ez elegendő kell legyen a védjegy által biztosított jogok megőrzéséhez, függetlenül attól, hogy a védjegyet a használt alakban is lajstromozták-e.

(24)  A 207/2009/EK rendelet felhatalmazza a Bizottságot az említett rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok elfogadására. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének következtében a 207/2009/EK rendelet értelmében a Bizottságra ruházott hatásköröket össze kell hangolni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével.

(25)  Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten is – megfelelő konzultációkat folytasson. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megfogalmazása során biztosítania kell, hogy a vonatkozó dokumentumokat egyidejűleg, kellő időben és megfelelő módon eljuttassák az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(26)  Az európai uniós védjegyet, mint a tulajdon tárgyat érintő jogi aktusok hatékony regisztrálását és az európai uniós védjegyek lajstromának teljes körű átláthatóságát biztosítandó a Bizottságot a Szerződés 290. cikkével összhangban fel kell hatalmazni felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a következők tekintetében: a bejelentő bizonyos kötelezettségeinek részletes meghatározása egyes védjegyek vonatkozásában, az európai uniós védjegy átruházásának, dologi jog létrehozásának és átruházásának, a végrehajtás tényének, a fizetésképtelenségi eljárásban való részvételnek, és valamely használati engedély megadásának vagy átruházásának a lajstromba való bevitelére, valamint az érintett tételek törlésére és módosítására vonatkozó eljárási lépések meghatározása.

(27)  Tekintettel a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalaihoz (a továbbiakban: a tagállamok hivatalai) benyújtott európai védjegybejelentések fokozatosan csökkenő és elhanyagolható számára, a továbbiakban európai uniós védjegybejelentés benyújtása csak az Ügynökségnél lesz engedélyezett.

(28)  Az európai uniós védjegyoltalmat meghatározott áruk vagy szolgáltatások tekintetében nyújtják – az áruk vagy szolgáltatások száma és jellege meghatározza a védjegy jogosultjának biztosított oltalom mértékét. Ezért szükséges a 207/2009/EK rendeletben létrehozni az áruk és szolgáltatások megnevezésére és osztályozására vonatkozó szabályokat, és jogbiztonságot és megfelelő adminisztrációt biztosítani annak előírása által, hogy a bejelentő kellően pontosan és egyértelműen azonosítsa a védjegyoltalom alá vonni kívánt árukat vagy szolgáltatásokat, lehetővé téve az illetékes hatóságok és a gazdasági szereplők számára, hogy pusztán a bejelentés alapján meghatározzák a kért oltalom mértékét. Az általános kifejezések használatát úgy kell értelmezni, hogy abba minden olyan áru vagy szolgáltatás beletartozik, amelyet a kifejezés konkrét jelentése lefed. Azon európai uniós védjegyjogosultak számára, akiket az Ügynökség korábbi gyakorlata miatt a nizzai osztályozás egy teljes fejezetcíme tekintetében lajstromoztak, biztosítani kell a lehetőséget, hogy módosítsák áruik és szolgáltatásaik leírását, azt biztosítandó, hogy a lajstrom tartalma az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban megfelel az egyértelműség és pontosság tekintetében előírt normának.

(29)  Annak érdekében, hogy biztosítsa az európai uniós védjegybejelentések benyújtásának (ideértve az elsőbbség és a szenioritás igénylését is) hatékony és eredményes rendszerét, a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkről: az európai uniós védjegybejelentés benyújtása eszközeinek és módjainak részletes meghatározása, az európai uniós védjegybejelentés alaki követelményeinek részletei, a bejelentés tartalma, a bejelentési díj típusa, valamint a kölcsönösség biztosítására, egy korábbi bejelentés elsőbbségének igénylésére, a kiállítási elsőbbségre és a nemzeti védjegy szenioritására vonatkozó eljárások részletei. [Mód. 11]

(30)  Az európai uniós védjegyek és a nemzeti kutatások jelenlegi rendszere se nem megbízható, se nem hatékony. Ezért azt az Ügynökség és a tagállamok hivatalai közötti együttműködés keretében ki kell váltani mindenre kiterjedő, gyors és erős keresőprogramoknak a nyilvánosság számára történő rendelkezésre bocsátásával.

(31)  Annak érdekében, hogy biztosítsa az európai uniós védjegybejelentések Ügynökség általi, átlátható, alapos, tisztességes és méltányos eljárások segítségével történő hatékony, eredményes és gyors vizsgálatát és lajstromozását, a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkről: a bejelentési napra vonatkozó követelményeknek és a bejelentés alaki követelményeinek való megfelelés vizsgálatához kapcsolódó eljárási lépések meghatározása, az osztályonként megállapított díjak megfizetésének ellenőrzésére, valamint a feltétlen kizáró okok vizsgálatára vonatkozó eljárások, a bejelentés meghirdetésének részletei, a bejelentés meghirdetésében előforduló hibák és tévedések kijavítására vonatkozó eljárások, a harmadik felek észrevételeihez kapcsolódó eljárások részletei, a felszólalási eljárás részletei, a felszólalás benyújtására és vizsgálatára vonatkozó, valamint a bejelentések módosítását és megosztását szabályozó eljárások részletei, az európai uniós védjegy lajstromba vételekor rögzítendő adatok, a lajstromba vétel meghirdetésének módja, valamint a lajstromba vétel igazolásának módja és az igazolás tartalma.

(32)  Annak érdekében, hogy lehetővé tegye az európai uniós védjegyek hatékony és eredményes megújítását, valamint hogy a gyakorlatban biztonságosan, a jogbiztonság sérelme nélkül lehessen alkalmazni az európai uniós védjegyek módosítására és megosztására vonatkozó rendelkezéseket, a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkről: az európai uniós védjegy megújítási módjainak eljárásának, valamint az európai uniós védjegy módosítását és megosztását szabályozó eljárásoknak a részletes meghatározása. [Mód. 12]

(33)  Annak érdekében, hogy az európai uniós védjegy jogosultja számára lehetővé tegye az európai uniós védjegyről való könnyű, de az adott védjeggyel kapcsolatban lajstromba vett harmadik felek érdekeit nem sértő lemondást, valamint azt biztosítandó, hogy az európai uniós védjegyoltalom megszüntetése, illetve a védjegy törlése átlátható, alapos, tisztességes és méltányos eljárások segítségével hatékonyan és eredményesen megvalósítható legyen, továbbá az e rendeletben rögzített elvek figyelembevétele érdekében a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az európai védjegyről való lemondást, valamint az európai uniós védjegyoltalom megszüntetését és az európai védjegy törlését szabályozó eljárások részletes meghatározásáról.

(34)  Annak érdekében, hogy lehetővé tegye a fellebbezési tanács számára az Ügynökség határozatainak átlátható, alapos, tisztességes és méltányos eljárások segítségével történő, hatékony, eredményes és teljes körű, a 207/2009/EK rendeletben rögzített elveket is figyelembe vevő felülvizsgálatát, a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkről: a fellebbezés tartalmának, a fellebbezés benyújtására és vizsgálatára vonatkozó folyamatnak, valamint a fellebbezési tanács határozatai formájának és tartalmának, továbbá a fellebbezési díjak visszafizetésének részletes meghatározása.

(35)  Az együttes közösségi védjegyekre vonatkozó jelenlegi rendelkezéseket kiegészítendő és a nemzeti rendszerek és az európai uniós védjegyrendszer közötti jelenlegi egyensúlyhiányt orvosolandó, különös rendelkezések sorával kell kiegészíteni a rendeletet annak érdekében, hogy oltalmat biztosítsunk azon európai tanúsító védjegyeknek, amelyek lehetővé teszik valamely tanúsító intézmény vagy szervezet számára, hogy a tanúsítási rendszer tagjai számára engedélyezzék a védjegy használatát annak jelzésére, hogy egyes áruk vagy szolgáltatások teljesítik a tanúsítási feltételeket.

(35a)  A lajstromozási rendszer egésze teljesítményének javítása érdekében, valamint annak biztosítására, hogy feltétlen kizáró ok fennállása esetén ne kerüljön sor védjegy lajstromozására – ideértve különösen ha a védjegy leíró jellegű vagy megkülönböztetésre nem alkalmas, illetve a nyilvánosságot például a termék vagy a szolgáltatás jellege, minősége vagy földrajzi eredete tekintetében megtévesztő jellegű –, lehetővé kell tenni, hogy harmadik személyek a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalaihoz írásbeli észrevételeket terjeszthessenek elő, melyben kifejtik, hogy a lajstromba vételt mely feltétlen kizáró ok akadályozza. [Mód. 13]

(36)  Annak érdekében, hogy lehetővé tegye az együttes európai védjegyek és az európai tanúsító védjegyek hatékony és eredményes használatát, a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e védjegyek használatát szabályozó rendeletek formai tartalmának és benyújtási időszakának meghatározásáról. [Mód. 14]

(37)  A közösségi védjegyek jelenlegi rendszerének alkalmazása során nyert tapasztalatok rávilágítottak arra, hogy egyes vonatkozásait tekintve az eljárás javításra szorul. Következésképpen bizonyos intézkedéseket meg kell hozni adott esetben az eljárások egyszerűsítése és felgyorsítása, valamint szükség esetén a jogbiztonság és az előrejelezhetőség javítása érdekében.

(38)  Az európai uniós védjegyrendszer zökkenőmentes, hatékony és eredményes működésének biztosítása érdekében a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők részletes meghatározásáról: a határozatok formájára vonatkozó követelmények, a szóbeli eljárások részletei és a bizonyítási módok, a kiértesítés szabályai, a jogvesztés megállapítására irányuló eljárás, a kommunikációs eszközök és azoknak az eljárásban részes felek által alkalmazandó formái, határidők számítására és hosszára vonatkozó szabályok, a határozat törlésére vagy egy lajstrombejegyzés törlésére, valamint a határozatokban előforduló, nyilvánvaló hibák és az Ügynökségnek betudható hibák javítására vonatkozó eljárások, az eljárások megszakítására vonatkozó szabályok, a költségek arányosítására és megállapítására vonatkozó eljárások, a lajstromozandó adatok, az iratbetekintés és iratnyilvántartás részletei, az Európai Uniós Védjegyértesítőben és az Ügynökség Hivatalos Lapjában való meghirdetés szabályai, az Ügynökség és a tagállamok hatóságai közötti együttműködés szabályai, és az Ügynökség előtti képviselet részletei. [Mód. 15]

(39)  A jogbiztonság és a nagyobb átláthatóság érdekében helyénvaló világosan meghatározni az Ügynökség valamennyi feladatát, beleértve azokat is, amelyek nem kapcsolódnak az európai védjegyrendszer kezeléséhez.

(40)  A gyakorlatok közelítésének és a közös eszközök kifejlesztésének ösztönzése érdekében szükséges létrehozni az Ügynökség és a tagállamok hivatalai közötti együttműködés megfelelő keretét és lehetővé tenni az Ügynökség számára az uniós érdekű közös projektek koordinálását, valamint bizonyos felső összegig e közös projektek támogatások révén történő finanszírozását. Ezen együttműködési tevékenységek előnyösek lesznek az európai védjegyrendszert uniós védjegyrendszereket használó vállalkozások számára. Az e A 207/2009/EK rendeletben rögzített uniós rendszer használói számára a közös projektek, különösen a keresési és konzultációs célú keresés és konzultáció céljára használt adatbázisok díjmentesen további, inkluzív és hatékony és díjmentes eszközöket biztosítanak az európai uniós védjegy egységes jellegéből származó speciális követelmények teljesítésére. Mindazonáltal nem kell kötelezővé tenni a tagállamok számára az ilyen közös projektek eredményeinek az alkalmazását. Bár fontos, hogy elsősorban a bevált gyakorlatok és a tapasztalatok megosztása által valamennyi fél hozzájáruljon a közös projektek sikeréhez, a közös projektekből származó eredmények tagállamok általi kötelező alkalmazására vonatkozó szigorú kötelezettség előírása – még abban az esetben is, ha például a tagállam úgy véli, hogy már jobb vagy hasonló eszközzel rendelkezik –, nem lenne arányos és nem szolgálná a felhasználók legjobb érdekét sem. [Mód. 16]

(41)  Az Ügynökség irányítására vonatkozó egyes elveket hozzá kell igazítani a decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítéshez (amelyről az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2012 júliusában állapodott meg).

(42)  A nagyobb jogbiztonság és átláthatóság érdekében szükséges egyes, az Ügynökség szervezésére és működésére vonatkozó rendelkezéseket aktualizálni.

(43)  A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében kerülendő a számottevő költségvetési többlet felhalmozása. Ez azonban nem sértheti az Ügynökség egyéves operatív kiadásait fedező pénzügyi tartalék fenntartását, amelynek célja a működés folyamatosságának és a feladatok elvégzésének biztosítása.

(44)  Annak érdekében, hogy lehetővé tegye az európai uniós védjegybejelentés vagy -lajstromozás hatékony és eredményes átalakítását nemzeti védjegybejelentéssé, és ezzel egyidejűleg biztosítsa a vonatkozó követelmények alapos vizsgálatát, a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az átalakítás iránti kérelem alaki követelményeiről, valamint vizsgálatának és meghirdetésének részleteiről.

(44a)  A díjszabást a 2869/95/EK bizottsági rendelet(12) állapítja meg. A díjszabás az uniós védjegyrendszer központi eleme, amelyet létrehozása óta azonban mindössze kétszer, komoly politikai vitát követően vizsgáltak felül. A díjszabást ezért közvetlenül a 207/2009/EK rendeletnek kell szabályoznia. A 2869/95/EK rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni, és a díjszabásra vonatkozóan a 2868/95/EK bizottsági rendeletben(13) foglalt rendelkezéseket el kell hagyni. [Mód. 17]

(45)  Annak érdekében, hogy biztosítsa a vitarendezés hatékony és eredményes módszerét, a 207/2009/EK rendeletben rögzített nyelvi szabályozással való összhangot, az egyszerű kérdésekben kérdésekkel kapcsolatos ügyekben való gyors határozathozatalt, valamint a fellebbezési tanács hatékony és eredményes szervezését, továbbá az Ügynökség által kivetendő díjak megfelelő és realisztikus szintjének a 207/2009/EK rendeletben rögzített költségvetési elvek tiszteletben tartása mellett,melletti biztosítására a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők részletes meghatározásáról meghatározásával kapcsolatban: az Ügynökség előtt folyó eljárásokban használandó nyelvek, azok az esetek, amikor amelyekben a felszólalási vagy törlési határozatokat egyetlen tag hozza meg, a fellebbezési tanács szervezetének részletei, az Ügynökségnek fizetendő díjak összege és a díjak azok megfizetésének részletei. [Mód. 18]

(46)  Annak érdekében, hogy biztosítsa a nemzetközi védjegyek hatékony és eredményes, a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó Jegyzőkönyv szabályaival teljes körű összhangban történő lajstromozását, a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a nemzetközi védjegyekkel kapcsolatos eljárások részletes meghatározásáról.

46a)  Az európai adatvédelmi biztossal való konzultáció a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(14) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban megtörtént; a biztos 2013. július 11-én nyilvánított véleményt(15). [Mód. 19]

(47)  A 207/2009/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 207/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.  A címben az „a közösségi védjegyről” szövegrész helyébe az „az európai uniós védjegyről” szövegrész lép.

2.  A rendelet teljes szövegében a „közösségi védjegy” kifejezés helyébe az „európai uniós védjegy” kifejezés lép, a szükséges nyelvtani módosításokkal. [Mód. 20 jelen módosítás a szöveg egészére vonatkozik]

3.  A rendelet teljes szövegében a „közösségi védjegybíróság” kifejezés helyébe az „európai uniós védjegybíróság” kifejezés lép, a szükséges nyelvtani módosításokkal. [Mód. 21 jelen módosítás a szöveg egészére vonatkozik]

4.  A rendelet teljes szövegében az „együttes közösségi védjegy” kifejezés helyébe az „együttes európai uniós védjegy” kifejezés lép, a szükséges nyelvtani módosításokkal. [Mód. 22 jelen módosítás a szöveg egészére vonatkozik]

5.  A 2., 3. és 4. pontban említett esetek kivételével a rendelet teljes szövegében a „Közösség”, „Európai Közösség”, „Európai Közösségek” és „közösségi” kifejezések helyébe az „Unió”, illetve „uniós” kifejezés lép, a szükséges nyelvtani módosításokkal.

6.  A rendelet teljes szövegében a „hivatal” kifejezés helyébe, amennyiben az a rendelet 2. cikkével létrehozott Belső Piaci Harmonizációs Hivatalra (védjegyek és formatervezési minták) vonatkozik, az „Ügynökség” kifejezés lép, a szükséges nyelvtani módosításokkal.

7.  A rendelet teljes szövegében az „elnök” kifejezés helyébe az „ügyvezető igazgató” kifejezés lép, a szükséges nyelvtani módosításokkal.

8.  A 2. cikk helyébe a következő cikk lép:"

„2. cikk

Az Ügynökség

(1)  E rendelettel létrejön Az Európai Unió Védjegyoltalmi és Formatervezési Mintaoltalmi Szellemitulajdon-védelmi Ügynöksége (a továbbiakban: az Ügynökség). [Mód. 23 jelen módosítás a szöveg egészére vonatkozik]

(2)  Az uniós jogban található, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalra (védjegyek és formatervezési minták) történő hivatkozásokat az Ügynökségre való hivatkozásként kell értelmezni.”

9.  A 4. cikk helyébe a következő cikk lép:"

„4. cikk

Az európai uniós védjegyoltalom tárgyát képező megjelölés

10.  A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)  Az (1) bekezdés j) és k) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

_________________

* A Tanács 2100/94/EK rendelete (1994. július 27.) a közösségi növényfajta-oltalmi jogokról (HL L 227., 1994.9.1., 1. o.) ”

b)  A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

11.  A 8. cikk a következőképpen módosul:

a)  A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

b)  A (4) bekezdés bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) A nem lajstromozott védjegy, illetve a helyi jelentőségűt meghaladó mértékű kereskedelmi forgalomban használt bármely más megjelölés jogosultjának felszólalása alapján nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, ha az az eredetmegjelöléseknek és földrajzi jelzéseknek oltalmat biztosító uniós jogszabályok vagy az irányadó tagállami jogszabályok szerint:”

c)  Az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(5) A (2) bekezdés szerinti korábban lajstromozott védjegy jogosultjának felszólalása alapján nem részesülhet továbbá oltalomban a korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés, függetlenül attól, hogy az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonosak, hasonlóak vagy nem hasonlóak azokhoz az árukhoz vagy szolgáltatásokhoz, amelyekre vonatkozóan a korábbi védjegyet lajstromba vették, feltéve, hogy korábbi európai védjegy esetén a korábbi európai uniós védjegy az Unióban, korábbi nemzeti védjegy esetén a korábbi nemzeti védjegy pedig az érintett tagállamban jó hírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a korábbi védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét.”

12.  A 9. cikk helyébe a következő cikk lép:"

„9. cikk

Az európai uniós védjegyoltalom tartalma

(1)  Az európai uniós védjegyoltalom a jogosult számára kizárólagos jogokat biztosít.

(2)  A jogosultak által az európai uniós védjegy bejelentési napja vagy elsőbbségi napja előtt szerzett jogok sérelme nélkül az európai uniós védjegy jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ megjelölést árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amennyiben:

(3)  A (2) bekezdésben szabályozott feltételek megvalósulása esetén tilos különösen:

(4)  Az európai uniós védjegy jogosultja emellett felléphet a (3) bekezdés c) pontjában említett árubehozatal megakadályozására, amennyiben akkor is megakadályozhatja a 608/2013/EU európai parlamentié sétanácsi rendeletben** meghatározott, kiscsomagban szállított áruk Unióba való behozatalát, ha csak az áruk feladója jár el kereskedelmi céllal gazdasági tevékenység keretében, és amennyiben ezek az áruk, csomagolásukat is beleértve, engedély nélkül viselnek az ilyen áruk tekintetében lajstromozott európai uniós védjeggyel azonos, vagy lényegi jellemzőit tekintve attól meg nem különböztethető európai uniós védjegyet. Amennyiben ilyen intézkedésekre kerül sor, a tagállamok biztosítják, hogy az árut megrendelő magánszemélyt vagy jogalanyt tájékoztassák az intézkedés okairól, valamint a feladóval szembeni jogszabály szerinti jogaikról.

(5)  Az európai uniós védjegy jogosultja emellett a WTO szabályainak, különösen a GATT szabad árutovábbításról szóló V. cikkének sérelme nélkül bárkivel szemben felléphet, aki gazdasági tevékenység körében az Európai Unió vámterületére hoz be árukat azok szabad forgalomba bocsátása nélkül, amennyiben ezek az áruk, csomagolásukat is beleértve, harmadik országokból érkeznek és engedély nélkül viselnek az ilyen áruk tekintetében lajstromozott európai uniós védjeggyel azonos, vagy lényegi jellemzőit tekintve attól meg nem különböztethető védjegyet. [Mód. 28 és 116]

_________________

* Az Európai Parlament és a Tanács 2006/114/EK irányelve ( 2006. december 12. ) a megtévesztő és összehasonlító reklámról (HL L 376., 2006.12.27., 21.o.).

** Az Európai Parlament és a Tanács 608/2013/EU rendelete ( 2013. június 12. ) a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 181., 2013.6.29., 15.o.). ”

13.  A rendelet a következő cikkekel egészül ki:"

„9a. cikk

A jogosult jogainak megsértése kiszerelés, csomagolás vagy egyéb eszközök használata révén

9b. cikk

A harmadik felekkel szembeni fellépés időpontja

(1)  Az európai uniós védjegyoltalomból eredő jogok alapján harmadik felekkel szemben a védjegy lajstromozása meghirdetésének napjától lehet fellépni.

(2)  Megfelelő összegű kártérítés kérhető az európai uniós védjegybejelentés meghirdetését követő olyan cselekmények miatt, amelyek a lajstromozás meghirdetését követően a meghirdetés tényéből adódóan nem megengedettek.

(3)  Az ügyben eljáró bíróság a lajstromozás meghirdetéséig az ügy érdemében nem határozhat.”

14.  A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„12. cikk

Az európai uniós védjegyoltalom korlátai

(1)  Az európai uniós védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenysége körében használja a következőket:

Az első albekezdés Ez a bekezdés csak akkor alkalmazandó, ha a harmadik felek általi használat az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban történik.

(2)  A harmadik fél általi használatot különösen az alábbi esetekben kell az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban nem lévőnek tekinteni:

(2a)A védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el mást attól, hogy a védjegyet – alapos okkal – bármely nem kereskedelmi célra használja.

(2b)   A védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el mást attól sem, hogy gazdasági tevékenység körében helyi jelentőségű korábbi jogát gyakorolja, ha e jogot az érintett tagállam jogszabályai elismerik, az adott terület határain belül. [Mód. 29]”

15.  A 13. cikk (1) bekezdésében az „a Közösségben” kifejezés helyébe az „az Európai Gazdasági Térségben” kifejezés lép. bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Az európai uniós védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott forgalomba, vagy amelyeket az ő kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba az Európai Gazdasági Térségben.”; [Mód. 30]

16.  A rendelet a következő cikkel egészül ki:"

„13a. cikk

A később lajstromozott védjegy jogosultjának védekezési joga a védjegybitorlási perben

(1)  Védjegybitorlási per során az európai uniós védjegy jogosultja nem léphet fel egy később lajstromozott európai uniós védjegy használatával szemben, amennyiben a később lajstromozott védjegy nem törölhető az 53. cikk (3) vagy (4) bekezdése, az 54. cikk (1) vagy (2) bekezdése vagy az 57. cikk (2) bekezdése alapján.

(2)  Védjegybitorlási per során az európai uniós védjegy jogosultja nem léphet fel egy később lajstromozott nemzeti védjegy használatával szemben, amennyiben a később lajstromozott nemzeti védjegy nem törölhető a(z) [xxx] irányelv 8. cikke, 9. cikkének (1) vagy (2) bekezdése vagy 48. cikkének (3) bekezdése alapján.

(3)  Amennyiben egy európai uniós védjegy jogosultja az (1) vagy (2) bekezdés értelmében nem léphet fel egy később lajstromozott védjegy használatával szemben, a szóban forgó, később lajstromozott védjegy jogosultja nem léphet fel védjegybitorlási perben e korábbi európai uniós védjegy használatával szemben.”

17.  A 15. cikk (1) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

18.  A 16. cikk (1) bekezdésében a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Ha a 17–24. cikk másként nem rendelkezik, az európai uniós védjegyoltalmat mint a tulajdon tárgyát teljes egészében és az Unió egész területére nézve úgy kell tekinteni, mint az abban a tagállamban lajstromozott nemzeti védjegyoltalmat, ahol az érintett időpontban az európai uniós védjegylajstrom (a továbbiakban: a lajstrom) szerint:”

19.  A 17. cikk (4) bekezdését el kell hagyni.

20.  A 18. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„18. cikk

Az ügynök nevében lajstromozott védjegy átruházása

(1)  Ha az európai uniós védjegyet – a jogosult engedélye nélkül – a jogosult ügynöke vagy képviselője nevében lajstromozták, a jogosult követelheti az európai uniós védjegyoltalom javára történő átruházását, kivéve, ha az ügynök vagy a képviselő igazolja, hogy eljárása helyénvaló volt.

(2)  A jogosult az (1) bekezdés szerinti átruházási kérelmét a következőkhöz nyújthatja be:

21.  A 19. cikk a következőképpen módosul:

(a)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A felek bármelyikének kérelmére az (1) bekezdésben említett jogokat, vagy e jogok átruházását a lajstromba be kell jegyezni, és meg kell hirdetni.”

(b)  a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(3) A lajstromba a (2) bekezdés alapján bejegyzett tételt a felek bármelyikének kérelmére törölni vagy módosítani kell.”

22.  A 20. cikk szövege az alábbi bekezdéssel egészül ki:"

„(4) A lajstromba a (3) bekezdés alapján bevitt bejegyzést a felek bármelyikének kérelmére törölni vagy módosítani kell.”

23.  A 22. cikk szövege az alábbi bekezdéssel egészül ki:"

„(6). A lajstromba az (5) bekezdés alapján bejegyzett tételt a felek bármelyikének kérelmére törölni vagy módosítani kell.”

24.  A II. cím a következő  fejezettel egészül ki:"

„5. FEJEZET

Felhatalmazás

24a. cikk

Felhatalmazás

25.  A 25. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„25. cikk

A bejelentés benyújtása

Az európai uniós védjegybejelentést az Ügynökséghez kell benyújtani.”

26.  A 26. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„d) a védjegynek a 4. cikk b) pontjában rögzített követelményeket teljesítő megjelenítését.”

aa)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

A bejelentő a bejelentési díjra vonatkozó fizetési megbízást legkésőbb a bejelentés benyújtásának napján kiadja.”; [Mód. 31]

b)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) Az (1) és (2) bekezdésekben említett követelményeken túl az európai uniós védjegybejelentésnek meg kell felelnie a 35a. cikk b) pontjával összhangban megállapított alaki követelményeknek. Amennyiben az említett feltételek a védjegy elektronikus megjelenítéséről rendelkeznek, az Ügynökség ügyvezető igazgatója határozza meg ezen elektronikus fájl formátumát és maximális méretét.”

27.  A 27. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„27. cikk

A bejelentés napja

Az európai uniós védjegybejelentés bejelentési napja az a nap, amelyen a bejelentő által az Ügynökségnél benyújtott iratok tartalmazzák a 26. cikk (1) bekezdésében meghatározott adatokat tartalmazó iratokat a bejelentő az Ügynökséghez benyújtotta, feltéve, hogy megfizették a bejelentési díjat, azaz díj megfizetésére a fizetési megbízást legkésőbb ezen a fent említett iratok benyújtásától számított egy 21 napon belül kiadták.” [Mód. 32]

28.  A 28. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„28. cikk

Áruk és szolgáltatások megnevezése és osztályozása

(1)  Azon árukat és szolgáltatásokat, amelyek tekintetében kérelmezték a lajstromozást, a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozásáról szóló, 1957. június 15-i nizzai megállapodással létrehozott osztályozási rendszerrel (a továbbiakban: a nizzai osztályozás) összhangban kell osztályozni.

(2)  A bejelentőnek kellően pontosan és egyértelműen kell azonosítania azon árukat és szolgáltatásokat, amelyek vonatkozásában oltalomért folyamodott, hogy lehetővé tegye az érintett hatóságok és a gazdasági szereplők számára a védjegy által nyújtott oltalom mértékének meghatározását. Az áruk és szolgáltatások jegyzéke minden egyes tétel esetében csak a nizzai osztályozás egyik osztályába történő besorolást teszi lehetővé.

(3)  A (2) bekezdés alkalmazásában használhatók a nizzai osztályozás fejezetcímeiben található általános fogalmak vagy más általános kifejezések, feltéve, hogy megfelelnek az egyértelműség és pontosság tekintetében előírt normának.

(4)  Az Ügynökség a nem egyértelmű vagy pontatlan fogalmak, illetve kifejezések okán elutasítja a bejelentést, amennyiben a bejelentő az Ügynökség által erre kiszabott határidőn belül nem tesz javaslatot elfogadható megfogalmazásra.

(5)  Az általános kifejezések használatát – beleértve a nizzai osztályozás fejezetcímeiben szereplő általános fogalmakat – úgy kell értelmezni, hogy abba minden olyan áru vagy szolgáltatás beletartozik, amelyet a kifejezés konkrét jelentése egyértelműen lefed. E kifejezések és fogalmak használata nem értelmezhető az adott kifejezés/fogalom fenti értelmezésének nem megfelelő árukat, illetve szolgáltatásokat lefedő kérelemként.

(6)  Amennyiben a bejelentő egynél több osztályba való lajstromozást kér, , a bejelentő az árukat és szolgáltatásokat a nizzai osztályozás osztályai szerint kell csoportosítani, csoportosítja, minden csoporthoz hozzá kell rendelni hozzárendelve az adott osztály számát, majd a csoportokat az osztályok szerinti sorrendbe kell rendezni. rendezi. [Mód. 33]

(7)  Az áruk és szolgáltatások osztályozása kizárólag ügyviteli célokat szolgál. Az áruk és szolgáltatások nem tekintendők egymáshoz hasonlónak pusztán az alapján, hogy a nizzai osztályozás azonos osztályában szerepelnek, és az áruk és szolgáltatások nem tekintendők egymáshoz nem hasonlónak pusztán az alapján, hogy a nizzai osztályozás különböző osztályában szerepelnek.

(8)  Azon európai uniós védjegyek jogosultjai, amelyekre vonatkozóan a bejelentést 2012. június 22. előtt tették meg, és amelyeket csupán valamely nizzai osztály teljes fejezete tekintetében vettek lajstromba, nyilatkozhatnak, hogy szándékuk a bejelentési napon az volt, hogy az adott osztály fejezetének konkrét jelentése által lefedett áruk és szolgáltatások körén túli árukra és szolgáltatásokra kérjenek oltalmat, feltéve, hogy az így megnevezett áruk és szolgáltatások szerepelnek a nizzai osztályozásnak a bejelentés napján érvényben lévő kiadásának adott osztályra vonatkozó betűrendes felsorolásában. [Mód. 34]

A nyilatkozatot e rendelet hatályba lépésétől számított 4 hat hónapon belül kell benyújtani az Ügynökséghez, egyértelmű, pontos és konkrét megfogalmazásban jelezve azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyeket a fejezetcímben szereplő fogalom konkrét jelentése nem fed le egyértelműen, és amelyekre a jogosult eredeti szándéka kiterjedt. Az Ügynökség megteszi a lajstrom ennek megfelelő módosításához szükséges intézkedéseket. Ez a lehetőség nem sérti a 15. cikknek, a 42. cikk (2) bekezdésének, az 51. cikk (1) bekezdése a) pontjának és az 57. cikk (2) bekezdésének alkalmazását. [Mód. 35]

Azon európai uniós védjegyeket, amelyekre vonatkozóan a második albekezdésben előírt határidőn belül nem nyújtanak be nyilatkozatot, az említett határidő lejártát követően úgy kell tekinteni, hogy csak a vonatkozó fejezetcímben szereplő fogalom konkrét jelentése által egyértelműen lefedett árukra és szolgáltatásokra terjed ki.

(8a)  A lajstrom módosítása esetén az európai uniós védjegy által a 9. cikk szerint biztosított kizárólagos jogok nem akadályozzák a harmadik felet abban, hogy a védjegy használatát árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban tovább folytassa, amennyiben:

29.  A 29. cikk (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:"

„Szükség esetén az Ügynökség ügyvezető igazgatója felkéri a Bizottságot, vegye fontolóra annak vizsgálatát hogy vizsgálja meg, hogy valamely állam biztosítja-e az első mondat értelmében vett viszonosságot.” [Mód. 37]

30.  A 30. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„30. Cikk

Az elsőbbség igénylése

(1)  Az elsőbbségi igényt az európai uniós védjegybejelentéssel együtt kell benyújtani, és tartalmaznia kell a korábbi bejelentés időpontját, számát és országát. A bejelentő a benyújtás időpontjától számított három hónapon belül benyújtja a korábbi bejelentés másolatát. Ha a korábbi bejelentés egy európai uniós védjegybejelentés, az Ügynökség hivatalból csatolja az ügyirathoz a korábbi bejelentés másolatát. [Mód. 38]

(2)  Az Ügynökség ügyvezető igazgatója határozhat úgy, hogy a bejelentő által az elsőbbségi igény alátámasztására benyújtandó kiegészítő információnak és dokumentációnak nem szükséges mindazt tartalmaznia, amit a 35a. cikk d) pontjával összhangban elfogadott szabályok előírnak, ha az előírt információk más forrásból az Ügynökség rendelkezésére állnak.”

31.  A 33. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés a következő mondattal egészül ki:"

„Az elsőbbségi igényt az európai uniós védjegybejelentéssel együtt kell benyújtani.”

b)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A bejelentőnek, aki az (1) bekezdés alapján elsőbbséget igényel, bizonyítékot kell benyújtania arról, hogy a bejelentésben szereplő megjelöléssel ellátott árut vagy az ilyen megjelölés alatt nyújtott szolgáltatást bemutatta.”

32.  A 34. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) Az európai uniós védjeggyel kapcsolatban igényelt szenioritás hatályát veszti, ha annak a korábbi védjegynek az oltalma, amelynek szenioritását igényelték, az oltalom megszűnésének megállapítása vagy törlés következtében megszűnt. Amennyiben a korábbi védjegyet törlik, a szenioritás hatályát veszti, feltéve, hogy a törlés az európai uniós védjegy bejelentési napja vagy elsőbbségi napja előtt lép hatályba.”

33.  A III. cím a következő fejezettel egészül ki:"

„5. FEJEZET

Felhatalmazás

35a. cikk

Felhatalmazás

34.  A 36. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„b) az európai uniós védjegybejelentés kielégíti-e az e rendeletben megállapított és a 26. cikk (3) bekezdésében említett alaki követelményeket;”

35.  A 37. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

36.  A IV. cím 2. fejezetét el kell hagyni.

37.  A 39. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Ha az európai uniós védjegybejelentés megfelel a vizsgált követelményeknek, a bejelentést – feltéve, hogy azt a 37. cikk alapján nem utasították el – a 42. cikk céljából meg kell hirdetni. A bejelentés meghirdetése nem sértheti az e rendelettel vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban már nyilvánosan hozzáférhetővé tett információkat.”

b)  a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(3) Az Ügynökség kijavít minden, a bejelentés meghirdetésében szereplő hibát és tévedést.”

38.  A 40. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„40. cikk

Harmadik felek észrevételei

(1)  Bármely természetes vagy jogi személy, vagy a gyártókat, előállítókat, szolgáltatást nyújtókat, forgalmazókat vagy fogyasztókat képviselő bármely csoport vagy szervezet írásbeli észrevételt nyújthat be az Ügynökséghez arra vonatkozóan, hogy valamely védjegy az 5. és 7. cikk szerinti mely okok miatt nem lajstromozható hivatalból.

Az észrevételt tevő az Ügynökség előtti eljárásban nem ügyfél.

(2)  Harmadik felek a felszólalási időszak vége előtt, illetve, amennyiben a védjegy ellen felszólalást nyújtottak be, a felszólalásra vonatkozó végső határozat meghozatala előtt nyújthatják be észrevételeiket.

(3)  Az (1) bekezdésben említett észrevétel benyújtása nem sérti az Ügynökség azon jogát, hogy szükség esetén saját kezdeményezésre a lajstromba vételt megelőzően bármikor ismét megnyissa a feltétlen kizáró okok vizsgálatát.

(4)  Az (1) bekezdésben említett észrevételt közölni kell a bejelentővel, aki arra vonatkozóan közölheti álláspontját.”.

39.  A 41. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) A felszólalást írásban kell benyújtani, és abban meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló okokat. A felszólalást nem lehet szabályszerűen benyújtottnak tekinteni mindaddig, amíg a felszólalás díját meg nem fizetik.

(4)  Az Ügynökség által megjelölt határidőn belül a felszólaló állításainak alátámasztására tényeket, bizonyítékokat és érveket terjeszthet elő.”

40.  A 42. cikk (2) bekezdésének első mondatában az „a védjegybejelentés meghirdetését megelőző öt évben” szövegrész helyébe az „a védjegyoltalom bejelentését vagy az elsőbbség napját megelőző öt évben” szövegrész lép.bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Ha a felszólalást korábbi európai uniós védjegy jogosultja nyújtotta be, a bejelentő kérelmére igazolnia kell, hogy az európai uniós védjegyoltalom bejelentését vagy az elsőbbség napját megelőző öt évben a felszólalás alapjául szolgáló korábbi európai uniós védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő és a felszólalásban hivatkozott árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban az Unióban megkezdte, vagy kellőképpen igazolja a használat elmaradását, feltéve hogy a korábbi európai uniós védjegyet az európai uniós védjegybejelentés meghirdetésének napjánál legalább öt évvel korábban lajstromozták. Ilyen igazolás hiányában a felszólalást el kell utasítani. Ha a korábbi európai uniós védjegyet csak az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egy részével kapcsolatban használták, a felszólalás vizsgálata során úgy kell tekinteni, mintha a védjegyet csak a szóban forgó áruk, illetve szolgáltatások tekintetében lajstromozták volna.”; [Mód. 40]

41.  A 44. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„b) a 27. cikkben említett bejelentési napnak az Ügynökség általi elismerését megelőzően és a 41. cikk (1) bekezdésében meghatározott felszólalási időszakon belül.”;

b)  a (3) bekezdést el kell hagyni.

42.  A 45. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„45. cikk

Lajstromozás

(1)  Ha a bejelentés megfelel az e rendeletben megállapított feltételeknek, és azzal szemben nem nyújtottak be felszólalást a 41. cikk (1) bekezdésében megállapított határidőn belül, vagy azt jogerős határozattal elutasították, a védjegyet európai uniós védjegyként lajstromozzák. A lajstromozást közzéteszik.

(2)  Az Ügynökség igazolást állít ki a lajstromozásról. Az igazolás elektronikus úton is kiállítható.

(3)  A lajstromozott árukra és szolgáltatásokra vonatkozóan a lajstromozott európai uniós védjegy jogosultja a védjegy mellett az uniós lajstromozás tényét bizonyító szimbólumot csak addig használhatja, amíg a lajstromozás érvényben marad. A szimbólum pontos jellemzőit az Ügynökség ügyvezető igazgatója állapítja meg.

(4)  A lajstromozott védjegy szimbólumát kizárólag a védjegy jogosultja, vagy a védjegy jogosultjának engedélyével rendelkező személy használhatja. A védjegy jogosultja a védjegy szimbólumát a védjegy lajstromozása előtt, illetve a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása, törlése, lejárta vagy az arról való lemondás után nem használhatja.”

43.  A IV. cím a következő  fejezettel egészül ki:"

„7. FEJEZET

Felhatalmazás

45a. cikk

Felhatalmazás

43a.  A 47. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

44.  A 49. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

45.  A rendelet a következő cikkel egészül ki:"

„49a. cikk

Felhatalmazás

46.  Az 50. cikk (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A védjegyoltalomról a jogosult az Ügynökséghez intézett írásbeli nyilatkozattal mondhat le. A lemondás a lajstromba való bejegyzésétől hatályos. Az európai uniós védjegyoltalomról való, az Ügynökségnél az adott védjegy törlésére vagy megszűnésének megállapítására vonatkozó, az 56. cikk (1) bekezdése szerinti kérelem benyújtását követően bejelentett lemondás érvényességének feltétele a törlési, illetve megszűnés megállapítására irányuló kérelem jogerős elutasítása vagy annak visszavonása.” [Mód. 43]

„(3) A lemondás csak a lajstromba bejegyzett jog jogosultjának hozzájárulásával jegyezhető be. A lajstromba bejegyzett használati engedély esetén a lemondás a lajstromba csak akkor jegyezhető be, ha a védjegy jogosultja bizonyítja, hogy az engedélyest lemondási szándékáról értesítette; a bejegyzés az 57a. cikk a) pontjával összhangban megállapított időszak lejártával három hónappal azt követően tehető meg, hogy a védjegy jogosultja igazolta az Ügynökség felé, hogy az engedélyest lemondási szándékáról értesítette.” [Mód. 44]

47.  Az 53. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:"

„Az első albekezdés a), b) és c) pontjában említett feltételeknek a bejelentés napján, illetve az európai uniós védjegyoltalom elsőbbségi napján kell teljesülniük.”

48.  Az 54. cikk (1) és (2) bekezdésében a „, továbbá nem léphet fel a későbbi védjegy használata ellen” szövegrészt el kell hagyni. bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Ha az európai uniós védjegy jogosultja öt egymást követő éven át eltűrte egy későbbi európai uniós védjegynek az Unióban történő használatát, noha tudomása volt e használatról, a továbbiakban korábbi védjegyére hivatkozva nem kérheti e későbbi védjegy törlését […] olyan áruk, illetve szolgáltatások tekintetében, amelyekkel kapcsolatban a későbbi védjegyet használták, kivéve ha a későbbi európai uniós védjegyet rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.

(2)  Ha a 8. cikk (2) bekezdése szerinti korábbi nemzeti védjegy vagy a 8. cikk (4) bekezdése szerinti más korábbi megjelölés jogosultja öt egymást követő éven át eltűrte egy későbbi európai uniós védjegynek abban a tagállamban történő használatát, amelyben a korábbi védjegy vagy a más korábbi megjelölés oltalom alatt áll, noha tudomása volt e használatról, a továbbiakban az őt megillető korábbi védjegyre vagy más korábbi megjelölésre hivatkozva nem kérheti a későbbi védjegy törlését […] olyan áruk, illetve szolgáltatások tekintetében, amelyekkel kapcsolatban a későbbi védjegyet használták, kivéve ha a későbbi európai uniós védjegyet rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.”; [Mód. 45]

49.  Az 56. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés c) pontjában az „az érintett tagállam nemzeti jogszabályai alapján” szövegrész helyébe az „az uniós jog vagy az érintett tagállam nemzeti jogszabályai alapján” szövegrész lép;

b)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) „A megszűnés megállapítására irányuló, illetve a törlési kérelmet el kell utasítani, ha ugyanazon felek között ugyanazon kérdésben és jogalapon benyújtott kérelem tárgyának lényegi részére vonatkozóan az Ügynökség vagy a 95. cikkben említett valamely európai uniós védjegybíróság korábban már jogerős ítéletet hozott.”

50.  Az 57. cikk (2) bekezdésének második mondatában a „meghirdetésekor” szövegrész helyébe „benyújtásakor vagy az európai védjegybejelentés elsőbbségi napján” szövegrész lép. bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Egy európai uniós védjegy jogosultja kérheti a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban félként részt vevő, korábbi európai uniós védjegy jogosultjától annak igazolását, hogy a törlési kérelem benyújtását megelőző öt évben a törlési kérelem alapjául szolgáló korábbi európai uniós védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban az Unióban megkezdte, vagy kellőképpen igazolja a használat elmaradását, feltéve hogy a korábbi európai uniós védjegyet a törlési kérelem benyújtásának napjánál legalább öt évvel korábban lajstromozták. Ha az európai uniós védjegybejelentés benyújtásakor vagy az európai uniós védjegybejelentés elsőbbségi napján a korábbi európai uniós védjegy lajstromozása óta legalább öt év eltelt, a korábbi európai uniós védjegy jogosultjának igazolnia kell továbbá azt is, hogy a 42. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételek az európai uniós védjegybejelentés meghirdetésekor teljesültek. Ilyen igazolás hiányában a törlési kérelmet el kell utasítani. Ha a korábbi európai uniós védjegyet csak az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egy részével kapcsolatban használták, a törlési kérelem vizsgálata során úgy kell tekinteni, mintha a védjegyet csak a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások tekintetében lajstromozták volna.”; [Mód. 46]

51.  A VI. cím a következő fejezettel egészül ki:"

„6. FEJEZET

Felhatalmazás

57a. cikk

Felhatalmazás

52.  Az 58. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Az Ügynökségnek a 130. cikk a)–d) pontjaiban felsorolt, határozathozatalra jogosult szervezeti egységei által hozott határozatok ellen fellebbezésnek helye van. Mind a 60. cikk szerinti fellebbezési határidőnek, mind a fellebbezésnek halasztó hatálya van.”

53.  A 62. cikket el kell hagyni.

54.  A 64. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) A fellebbezési tanács határozata a 65. cikk (5) bekezdésében említett határidő lejártától, vagy ha e határidőn belül a Törvényszékhez keresetet nyújtottak be, a kereset elutasításának napjától, vagy ha a Törvényszék határozata ellen a Bíróságnál fellebbezést nyújtottak be, a fellebbezés elutasításának napjától hatályos.”

55.  A 65. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A fellebbezési tanácsok fellebbezés tárgyában hozott határozatai a Törvényszék előtt megtámadhatók.”;

b)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) A Törvényszék a vitatott határozatot megsemmisítheti vagy megváltoztathatja.”;

c)  az (5) és (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(5) A keresetet a fellebbezési tanács határozatának kézbesítésétől számított két hónapon belül kell a Törvényszékhez benyújtani.

(6)  Az Ügynökség megteszi a Törvényszék ítéletének, illetve amennyiben ez utóbbival szemben fellebbezést nyújtottak be, a Bíróság ítéletének végrehajtásához szükséges intézkedéseket.”;

56.  A rendelet a következő. cikkel egészül ki:"

„65a. cikk

Felhatalmazás

57.  A VIII. cím címe helyébe a következő cím lép:"

„AZ EGYÜTTES EURÓPAI VÉDJEGYRE ÉS A TANÚSÍTÓ VÉDJEGYRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK”;

58 A VIII. cím címe és a 66. cikk között a rendelet a következő szöveggel egészül ki:"

„1. FEJEZET

Együttes európai uniós védjegy”;

59.  A 66. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) E fejezet eltérő rendelkezési hiányában az I–VII. és a IX–XIV. címek alkalmazandók az együttes európai uniós védjegyre.”

60.  A 67. cikk (1) bekezdésében bekezdése az „az előírt határidőn belül” szövegrész helyébe az „a 74a. cikkel összhangban előírt határidőn belül” szövegrész a következő szöveg lép:"

„(1) Az együttes európai uniós védjegy bejelentője a bejelentés napjától számított két hónapon belül benyújtja védjegy használatára vonatkozó szabályzatot.”; [Mód. 50].

61.  A 69. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„69. cikk

Harmadik felek észrevételei

Együttes európai uniós védjeggyel kapcsolatos, 40. cikk szerinti észrevételnek az Ügynökséghez való benyújtása esetén az észrevétel azon különös feltételekre is alapozható, amelyek alapján az együttes európai uniós védjegybejelentést a 68. cikk szerint el kell utasítani.”

61a.  A 71. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) A 69. cikk szerinti írásbeli észrevételek a védjegy használatára vonatkozó módosított szabályzat tekintetében is benyújthatók.”; [Mód. 51]

62.  A rendelet a következő  cikkel egészül ki:"

„74a. cikk

Felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 163. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, amelyben meghatározza az együttes európai uniós védjegy használatára vonatkozó szabályzatnak az Ügynökséghez történő benyújtására vonatkozó, 67. cikk (1) bekezdése szerinti határidőt, valamint a szabályzatnak a 67. cikk (2) bekezdése szerinti formai tartalmát.” [Mód. 52]

63.  A VIII. cím a következő  fejezettel egészül ki:"

„2. FEJEZET

Európai tanúsító védjegy

74b. cikk

Európai tanúsító védjegy

(1)  Az európai tanúsító védjegy olyan európai uniós védjegy, amelyet a védjegyoltalom bejelentésekor akként határoznak meg, és amely alkalmas arra, hogy a védjegyjogosult által a földrajzi származás, az anyagösszetétel, az áruk gyártási módja vagy a szolgáltatásnyújtás módja, a minőség, a pontosság vagy egyéb jellemző tekintetében tanúsított árukat és szolgáltatásokat megkülönböztesse a tanúsítvánnyal nem rendelkező áruktól és szolgáltatásoktól.

(2)  Európai tanúsító védjegy lajstromozására irányuló bejelentést bármely jogi személy, például intézmények, hatóságok, közjogi szervezetek tehetnek, amennyiben:

(3)  A 7. cikk (1) bekezdésének c) pontjától eltérve, a kereskedelmi forgalomban az áru vagy a szolgáltatás földrajzi származásának feltüntetésére szolgáló megjelölés vagy jelzés az (1) bekezdés szerinti európai tanúsító védjegyként oltalomban részesülhet. A tanúsító védjegy alapján a jogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenysége körében, az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban használja a védjegyoltalom alatt álló megjelölést vagy jelzést. A tanúsító védjegyoltalom alapján a jogosult nem léphet fel különösen a földrajzi név használatára jogosult személlyel szemben.

(4)  E fejezet eltérő rendelkezési hiányában az I–VII. és a IX–XIV. címek alkalmazandók az európai tanúsító védjegyre.”

74c. cikk

Az európai tanúsító védjegy használatára vonatkozó szabályzat

(1)  Az európai tanúsító védjegy bejelentője a 74k. cikk szerinti határidőn bejelentés napjától számított két hónapon belül benyújtja a tanúsító védjegy használatára vonatkozó szabályzatot. [Mód. 53]

(2)  A védjegy használatára vonatkozó szabályzat meghatározza a védjegy használatára jogosult személyek körét, a védjegy által tanúsítandó jellemzőket, ezen jellemzőknek a tanúsító szerv általi vizsgálatának, illetve a védjegy-használat felügyeletének módját, valamint a védjegy-használat feltételeit, ideértve a szankciókat is.

74d. cikk

A bejelentés elutasítása

(1)  Az európai uniós védjegybejelentés elutasításának a 36. és 37. cikkben meghatározott okain túlmenően az európai tanúsító védjegy lajstromozására irányuló bejelentést el kell utasítani akkor is, ha a 74b. vagy a 74c. cikkben meghatározott követelmények nem teljesülnek, vagy ha a védjegy használatára vonatkozó szabályzat a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik.

(2)  Az európai tanúsító védjegy lajstromozására irányuló bejelentést akkor is el kell utasítani, ha a védjegy a jellegét vagy jelentőségét illetően alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, különösen, ha azt a fogyasztók vélhetően nem tanúsító védjegynek tekintenék.

(3)  A bejelentés nem utasítható el, ha a bejelentő a védjegy használatára vonatkozó szabályzat módosítása révén eleget tesz az (1) és a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek.

74e. cikk

Harmadik felek észrevételei

Együttes európai védjeggyel kapcsolatos, 40. cikk szerinti észrevételnek az Ügynökséghez való benyújtása esetén az észrevétel azon különös feltételekre is alapozható, amelyek alapján az európai tanúsító védjegy bejelentését a 74d. cikk szerint el kell utasítani.

74f. cikk

A védjegy használatára vonatkozó szabályzat módosítása

(1)  A használatról szóló szabályzat módosítása esetén az európai tanúsító védjegy jogosultjának be kell nyújtania az Ügynökséghez a módosított szabályzatot.

(2)  A módosítás nem jegyezhető be a lajstromba, ha a módosított szabályzat nem felel meg a 74c. cikkben foglalt követelményeknek, illetve ha annak következtében a 74d. cikkben meghatározott kizáró ok merülne fel.

(3)  A 74e. cikk szerinti írásbeli észrevételek a védjegy használatára vonatkozó módosított szabályzatra alkalmazni kell a 74e. cikket szabályzat tekintetében is benyújthatók. [Mód. 54].

(4)  E rendelet alkalmazásában a védjegy használatára vonatkozó szabályzat módosítása csak a lajstromba való bejegyzésétől hatályos.

74g. cikk

Átruházás

A 17. cikk (1) bekezdésétől eltérve, európai tanúsító védjegy csak olyan jogi személyre ruházható át, aki megfelel a 74b. cikk (2) bekezdésében foglalt követelményeknek.

74h. cikk

Jogosultság védjegybitorlási per indítására

(1)  Kizárólag az európai tanúsító védjegy jogosultja vagy az általa kifejezetten erre irányulóan felhatalmazott személy jogosult bitorlási per indítására.

(2)  Az európai tanúsító védjegy jogosultja a védjegy használatára jogosult személyek által a védjegy jogosulatlan használata következtében elszenvedett kárért a használatra jogosult személyek nevében kártérítést követelhet.

74i. cikk

Megszűnési okok

Az 51. cikkben meghatározott megszűnési okokon túlmenően az Ügynökséghez benyújtott kérelem vagy a védjegybitorlási perben előterjesztett viszontkereset alapján az európai tanúsító védjegy oltalmának megszűnését kell megállapítani, ha az alábbi körülmények bármelyike előáll:

a)  a védjegy jogosultja már nem felel meg 74b. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételeknek;

b)  a védjegyjogosult nem teszi meg az ésszerűen elvárható intézkedéseket a védjegynek a védjegy használatára vonatkozó – adott esetben a lajstromba bejegyzett módosításokat is tartalmazó – szabályzatban rögzített feltételekbe ütköző használata elleni fellépés érdekében;

c)  a védjegy a védjegyjogosult általi használat következtében a 74d. cikk (2) bekezdése szerint megtévesztésre alkalmassá vált;

d)  a védjegy használatára vonatkozó szabályzat módosításának a lajstromba történő bejegyzésére a 74f. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértésével került sor, kivéve, ha a védjegyjogosult az említett cikk követelményeinek a védjegy használatára vonatkozó szabályzat további módosítása révén eleget tesz.

74j. cikk

Törlési okok

Az 52. és 53. cikkben említett törlési okokon túlmenően az Ügynökséghez benyújtott kérelem vagy a védjegybitorlási perben előterjesztett viszontkereset alapján az európai tanúsító védjegyet akkor is törölni kell, ha lajstromozására a 74d. cikkben foglalt rendelkezések megsértésével került sor, kivéve, ha a védjegyjogosult az 74d. cikk követelményeinek a védjegy használatára vonatkozó szabályzat további módosítása révén eleget tesz.

74k. cikk

Felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 163. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, amelyben meghatározza az európai tanúsító védjegy használatára vonatkozó szabályzatnak az Ügynökséghez történő benyújtására vonatkozó, a 74c. cikk (1) bekezdésében említett határidőt, valamint a szabályzatnak a 74c. cikk (2) bekezdése szerinti formai tartalmát.” [Mód. 55]

64.  A 75. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„75. cikk

Az Ügynökség határozatainak és közleményeinek alaki követelményei

(1)  Az Ügynökség határozatait indokolni kell. A határozatok csak olyan érveken és bizonyítékokon alapulhatnak, amelyekkel kapcsolatban az érintett feleknek módjukban állt észrevételeiket közölni.

(2)  Az Ügynökség határozatain, értesítésein, illetve közlésein az Ügynökség szervezeti egységét vagy osztályát, valamint az ügyért felelős tisztviselő vagy tisztviselők nevét fel kell tüntetni. Ezeket az Ügynökség tisztviselője vagy tisztviselői aláírásával, illetve aláírás helyett az Ügynökség nyomtatott vagy bélyegzett hivatalos pecsétjével kell ellátni. Az Ügynökség által faxkészüléken vagy egyéb távközlési eszközön keresztül küldött határozatok, közlemények és értesítések esetében az ügyvezető igazgató döntése alapján az Ügynökség illetékes szervezeti egységének vagy osztályának, illetve az ügyért felelős tisztviselő vagy tisztviselők nevének feltüntetése vagy a pecsét alkalmazása helyett más eszközök is alkalmazhatók.”

65.  A 76. cikk (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:"

„Az 52. cikk szerinti törlési eljárás esetében az Ügynökség a vizsgálatát a felek által előterjesztett okokra és érvekre korlátozza.”

66.  A 78. cikk szövege az alábbi bekezdéssel egészül ki:"

„(5) Az Ügynökség ügyvezető igazgatója állapítja meg a 93a. cikk b) pontjában említett bizonyítással összefüggésben felmerülő kiadások megtérítendő költségeit, ideértve az előlegeket is.”

67.  A 79. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„79. cikk

Kézbesítés

(1)  Az Ügynökség az érintettekkel kézbesítés útján hivatalból közli a határozatot és az idézést, valamint a határidőhöz kötött eljárási cselekményekkel kapcsolatos értesítést vagy tájékoztatást, továbbá mindazt, aminek kézbesítését e rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok rendelkezései előírják, vagy az Ügynökség ügyvezető igazgatója elrendeli.

(2)  A megfellebbezési határidővel rendelkező határozatok és idézések kivételével az ügyvezető igazgató dönthet arról, hogy mely dokumentumokat kell tértivevényes ajánlott levélként kézbesíteni.

(3)  A kézbesítésre elektronikus úton is sor kerülhet, ennek részleteit az ügyvezető igazgató állapítja meg.

(4)  Amennyiben a kézbesítésre nyilvános hirdetmény formájában kerül sor, az ügyvezető igazgató dönt a nyilvános hirdetmény közzétételéről és meghatározza annak az egy hónapos időszaknak a kezdőidőpontját, amelynek lejártával a dokumentum kézbesítettnek tekintendő.”

68.  A rendelet szövege a következő cikkekkel egészül ki:"

„79a. cikk

Jogvesztés megállapítása

Amennyiben az Ügynökség azt állapítja meg, hogy a jogvesztés – egyéb határozat nélkül – e rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok következtében áll elő, az Ügynökség a 79. cikk szerint tájékoztatja erről az érintett személyt. Az érintett személy a kérdésre vonatkozóan határozat meghozatalát kérheti. Az Ügynökség akkor hoz határozatot, ha nem ért egyet a határozatot kérelmező személlyel; ellenkező esetben az Ügynökség módosítja megállapítását, és tájékoztatja a határozat meghozatalát kérő személyt.

79b. cikk

Az Ügynökség részére küldött értesítések

Az Ügynökség részére elektronikus eszközökön keresztül is küldhetők értesítések. Az ügyvezető igazgató állapítja meg az elektronikusan benyújtható értesítések körét és az elektronikus benyújtás technikai feltételeit.

79c. cikk

Határidők

(1)  A határidők számítása és a határidők hosszának megállapítása során figyelembe kell venni a 93a. cikk f) pontja alapján elfogadott szabályokat határidőket teljes években, hónapokban, hetekben vagy napokban kell meghatározni. A határidő számítása a vonatkozó esemény bekövetkezésének napját követő nappal kezdődik meg. [Mód. 56].

(2)  Az adott naptári év kezdete előtt az Ügynökség ügyvezető igazgatója megállapítja, hogy az Ügynökség mely napokon nem fogad dokumentumokat, illetve, hogy az Ügynökségnek otthont adó településen mely napokon nem kézbesítik a közönséges levélpostai küldeményeket.

(3)  Az Ügynökségnek otthont adó tagállamban a postai kézbesítés tekintetében előálló általános üzemszünet vagy az Ügynökségnek az engedélyezett elektronikus távközlési eszközökhöz való hozzáférésében előálló esetleges üzemszünet esetében az ügyvezető igazgató állapítja meg az üzemszünet időtartamát.

(4)  Ha valamely kivételes körülmény, például természeti katasztrófa vagy munkabeszüntetés megszakítja vagy eltéríti az eljárásban részt vevő felek és az Ügynökség közötti kommunikációt, az ügyvezető igazgató úgy határozhat, hogy az egyébként az ilyen esemény kezdetének napján vagy azt követően lejáró minden határidő az általa megállapított napig kitolódik az eljárásban részt vevő olyan felek esetében, akiknek tartózkodási helye vagy székhelye, illetve kijelölt képviselőjének munkavégzési helye az érintett államban van. A meghosszabbított határidő megállapításakor az ügyvezető igazgató megvizsgálja, hogy a kivételes esemény mikor szűnik meg. Ha az esemény az Ügynökség székhelyét érinti, az ügyvezető igazgató az ilyen irányú döntésével együtt közli, hogy a döntés az eljárásban részt vevő összes félre vonatkozik.

79d. cikk

Hibák és nyilvánvaló tévedések javítása

Az Ügynökség határozataiban előforduló nyelvi vagy átírási hibákat és a nyilvánvaló tévedéseket, illetve a védjegy lajstromozása során vagy a lajstromozás meghirdetése során az Ügynökség által vétett technikai hibákat az Ügynökség javítja. Az Ügynökség nyilvántartást vezet az ilyen javításokról. [Mód. 57]”

69.  A 80. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés első mondatában a „nyilvánvaló eljárási hibában szenved” szövegrész helyébe a „nyilvánvaló hibában szenved” szövegrész lépkövetkező szöveg lép:"

„(1) Ha az Ügynökség által a lajstromba tett bejegyzés vagy az általa hozott határozat az Ügynökségnek tulajdonítható nyilvánvaló […] hibát tartalmaz, az Ügynökség gondoskodik a bejegyzés törléséről, illetve a határozat visszavonásáról. Ha az eljárásban ellenérdekű fél nem vett részt, és a bejegyzés vagy jogi aktus az eljárásban részt vett fél jogait érinti, a törlésről vagy a visszavonásról akkor is dönteni kell, ha e fél számára a hiba nem vált nyilvánvalóvá.”; [Mód. 58]

b)  a (2) bekezdésben bekezdés a második mondat helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Az (1) bekezdésben említett törlésről, illetve visszavonásról hivatalból vagy az eljárásban részt vevő felek egyikének kérelmére az a szervezeti egység határoz, amelyik a bejegyzést tette vagy a határozatot hozta. A lajstromba tett bejegyzés törlését, illetve az Ügynökség határozatának visszavonását a bejegyzés rögzítésétől, illetve a határozat meghozatalától számított egy éven belül kell megtenni, az eljárásban érintett felekkel és a szóban forgó európai uniós védjegyhez kapcsolódó, lajstromba bejegyzett jogok további jogosultjaival folytatott konzultációt követően. Az Ügynökség nyilvántartást vezet az ilyen törlésekről és visszavonásokról.”; [Mód. 59]

c)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) Ez a cikk nem érinti a felek 58. és 65. cikk szerinti fellebbezési jogát, illetve a hibák és nyilvánvaló tévedések 79d. cikk szerinti javításának lehetőségét. Amennyiben az Ügynökség hibát tartalmazó valamely határozata ellen fellebbezést nyújtanak be, a fellebbezési eljárás a határozatnak az Ügynökség általi, ezen cikk (1) bekezdése szerinti visszavonása nyomán tárgytalanná válik.”

70.  A 82. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Ez a cikk a 29. cikk (1) bekezdésében, a 33. cikk (1) bekezdésében, a 36. cikk (2) bekezdésében, a 41. cikk (1) és (3) bekezdésében, a 47. cikk (3) bekezdésében, a 60. cikkben, a 65. cikk (5) bekezdésében, a 81. cikkben és a 112. cikkben, valamint ezen cikk (1) bekezdésében meghatározott határidőkre, illetve a szenioritásnak a védjegybejelentés benyújtását követő, 34. cikk szerinti igénylésére megállapított határidőre nem alkalmazandó.”;

b)  a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) Ha az Ügynökség helyt ad a kérelemnek, a határidő elmulasztásának következményeit meg nem történtnek kell tekinteni. Ha az elmulasztott határidő lejárta és eljárás folytatása iránti kérelem benyújtása között hoztak határozatot, az elmulasztott cselekményről határozatot hozó szervezeti egység felülvizsgálja a határozatot, és amennyiben magának az elmulasztott cselekménynek a pótlása elegendő, eltérő határozatot hoz. Amennyiben az eredeti határozat módosítása nem indokolt, a határozatot írásban megerősítik.”

71.  A rendelet a következő  cikkel egészül ki:"

„82a. cikk

Az eljárás megszakítása

(1)  Eljárás megszakítása vagy folytatása esetén Az Ügynökség a 93a. cikk i) pontjával összhangban meghatározott szabályoknak megfelelően jár el előtti eljárás félbeszakad:

(2)  Ha az Ügynökséget az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett esetekben értesítik az eljárás folytatására jogosult személy kilétéről, az Ügynökség közli e személlyel és valamennyi érdekelt harmadik féllel, hogy az eljárás az Ügynökség által megjelölt naptól folytatódik.

(3)  Az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben az eljárás akkor folytatódik, amikor az Ügynökséget értesítették a bejelentő új képviselőjének megbízásáról, vagy amikor az Ügynökség értesítette a többi érdekelt felet az európai uniós védjegyjogosult új képviselőjének megbízásáról. Ha az Ügynökséget az eljárás félbeszakadásának kezdetétől számított három hónapon belül nem értesítik új képviselő megbízásáról, az európai uniós védjegybejelentés bejelentőjével vagy az európai uniós védjegy jogosultjával közli a következőket:

(4)  A félbeszakadás napján az európai uniós védjegybejelentés bejelentője vagy az európai uniós védjegy jogosultja vonatkozásában folyó határidők – a megújítási díjak megfizetésére vonatkozó határidők kivételével – az eljárás folytatásának napján újrakezdődnek..” [Mód. 60]

72.  A 83. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„83. cikk

Általános elvek alkalmazása

Az e rendeletben vagy az e rendelet alapján hozott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban foglalt eljárási rendelkezések hiányában az Ügynökség a tagállamokban általánosan elfogadott eljárásjogi alapelveket veszi figyelembe.”

73.  A 85. cikk (1) bekezdésében az „, a végrehajtási rendeletben az egyes költségkategóriákra megállapított mértékben, az ott szabályozott feltételekkel” szövegrész helyébe az „az egyes költségkategóriákra megállapított mértékben a 93a. cikk j) pontjával összhangban meghatározott feltételekkel” szövegrész lép. bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A felszólalási eljárásban, a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban, a törlési eljárásban, valamint a fellebbezési eljárásban a vesztes fél viseli az ellenérdekű felet terhelő díjakat, valamint – a 119. cikk (6) bekezdésének sérelme nélkül – az eljárásban való részvétellel szorosan összefüggő költségeket, ideértve az utazás, az önellátás, a képviselő, a tanácsadó vagy az ügyvéd költségeit […] az egyes költségkategóriákra megállapított mértékben […].”; [Mód. 61]

74.  A 86. cikk (2) bekezdésében a második mondat helyébe a következő szöveg lép:"

„Minden tagállam kijelöl egy, a határozat hitelességének ellenőrzéséért felelős hatóságot, amelynek elérhetőségeit közli az Ügynökséggel, a Bírósággal és a Bizottsággal. A végrehajtást a határozat záradékolása útján, kizárólag a határozat hitelességének vizsgálatára szorítkozva a szóban forgó hatóság rendeli el.”

75.  A 87. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„87. cikk

Európai uniós védjegylajstrom

(1)  Az Ügynökség lajstromot vezet, amely tartalmazza mindazon adatokat, amelyek bejegyzését vagy feltüntetését e rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus előírja. Az Ügynökség az európai uniós védjegyekről, és folyamatosan aktualizálja a lajstromot. [Mód. 62]

(2)  A lajstromot bárki megtekintheti. A lajstrom elektronikus formában is vezethető.

(3)  Az Ügynökség elektronikus adatbázist vezet az európai uniós védjegybejelentések adatairól és a lajstromba bevitt bejegyzésekről. Az adatbázis tartalma a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tehető. Az adatbázishoz való hozzáférés feltételeit, valamint az adatbázis tartalmának géppel olvasható formában történő elérhetővé tételének módját, ideértve az ehhez kapcsolódó díjakat is, az ügyvezető igazgató állapítja meg.”

76.  A 88. cikk a következőképpen módosul:

(a)  az „Iratbetekintés” cím helyébe az „Iratbetekintés és iratnyilvántartás” cím lép;

(b)  a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) A (2) vagy a (3) bekezdés szerinti iratbetekintés esetében az akta egyes irataiba való betekintés megtagadható. A iratbetekintés körülményeiről az ügyvezető igazgató rendelkezik.

(5)  Az Ügynökség az európai uniós védjegybejelentésekkel, illetve az európai uniós védjegyek lajstromozásával kapcsolatos valamennyi eljárás iratát megőrzi. Az iratmegőrzés módját az ügyvezető igazgató állapítja meg. Amennyiben az iratokat elektronikus formában őrzik, az elektronikus iratok alapját képező eredeti dokumentumokat az Ügynökséghez való beérkezésüktől számított, az ügyvezető igazgató által meghatározott idő elteltével megsemmisítik.”

77.  A 89. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„89. cikk

Időszaki kiadványok

(1)  Az Ügynökség rendszeres időközönként kiadja:

(2)  Az Európai Uniós Védjegyértesítő az ügyvezető igazgató által meghatározott módon és gyakorisággal jelenik meg.

(3)  Az ügyvezető igazgató döntése alapján bizonyos információk az Európai Unió összes hivatalos nyelvén a Hivatalos Lapban is közzétehetők.”

78.  A 92. cikk a következőképpen módosul:

(a)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A (3) bekezdés második mondatának sérelme nélkül az a természetes vagy jogi személy, akinek lakóhelye, illetve székhelye, üzleti tevékenységének fő helye vagy valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye nem az Unióban van, az e rendeletben szabályozott valamennyi eljárásban – az európai uniós védjegybejelentés benyújtását kivéve – a 93. cikk (1) bekezdésének megfelelő képviselőt köteles az Ügynökség előtti képviseletével megbízni és e képviselőn keresztül eljárni.

Az első albekezdéstől eltérve, a 93a. cikk p) pontjában említett esetekben az első albekezdésben említett természetes vagy jogi személyeknek nincs szükségük képviseletre az Ügynökség előtt.”; [Mód. 64]

(b)  a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) A 93a. cikk p) pontja szerinti feltételek teljesülése esetén közös képviselőt kell kijelölni.” [Mód. 65]

79.  A 93. cikk a következőképpen módosul:

(a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

Az Ügynökség előtt eljáró képviselő az Ügynökség kérésére benyújtja az ügy irataihoz csatolandó, aláírt képviseleti meghatalmazását.”;

(b)  a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

(c)  az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(5) A hivatásos képviselők jegyzékéből a 93a. cikk p) pontjában meghatározott feltételek alapján bármely személy törölhető.” [Mód. 66]

80.  A IX. cím a következő  fejezettel egészül ki:"

„5. FEJEZET

Felhatalmazás

93a. cikk

Felhatalmazás

81.  A X. címben az 1. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép:"

„A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságra, valamint a határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó európai uniós szabályok alkalmazása”;

82.  A 94. cikk a következőképpen módosul:

(a)  a cím helyébe a következő szöveg lép:"

„A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságra, valamint a határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó európai uniós szabályok alkalmazása”;

(b)  az (1) bekezdésben az „a 44/2001/EK rendeletet” szövegrész helyébe az „a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságra, valamint a határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó európai uniós szabályokat” szövegrész lép; bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, az európai uniós védjegybejelentésekkel és az európai uniós védjegyekkel összefüggő ügyekben, valamint nemzeti védjegyekkel és az európai uniós védjegyekkel összefüggő, egyidejűleg vagy egymást követően indított ügyekben a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságra, valamint a határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó uniós szabályokat kell alkalmazni.” [Mód. 71]

(c)  a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(3) Az e rendeletben a 44/2001/EK tanácsi rendeletre való hivatkozások adott esetben magukban foglalják az Európai Közösség és a Dán Királyság között a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról 2005. október 19-én kötött megállapodást is.”

83.  A 96. cikk c) pontjában a „9. cikk (3) bekezdésének második mondatában” szövegrész helyébe a „9b. cikk (2) bekezdésében” szövegrész lép.

84.  A 99. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) A 96. cikk a) és c) pontjában említett perekben az európai uniós védjegyoltalom megszűnésének megállapítására vagy törlésére irányuló, nem viszontkereset formájában előterjesztett kifogás csak akkor fogadható el, ha az alperes arra hivatkozik, hogy a védjegybitorlási per megindításakor a tényleges használat hiánya miatt megszüntethető lett volna az európai uniós védjegy.”

85.  A 100. cikk a következőképpen módosul:

(a)  a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) Az európai uniós védjegybíróság, amelyhez európai uniós védjegyoltalom megszűnésének megállapítására vagy törlésére irányuló viszontkeresetet nyújtottak be, csak azt követően vizsgálja a viszontkeresetet, hogy vagy az érintett fél vagy az ügynökség tájékoztatta az Ügynökséget a viszontkereset benyújtásának időpontjáról. Az erre vonatkozó információt az Ügynökség rögzíti a lajstromban. Amennyiben az európai uniós védjegyoltalom megszűnésének megállapítására vagy törlésére irányuló eljárás az Ügynökség előtt folyamatban van, erről az Ügynökség tájékoztatja a bíróságot, amely a kérelemről hozott határozat jogerőre emelkedéséig vagy a kérelem visszavonásáig felfüggeszti az eljárást.”;

(b)  a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(6) Ha az európai uniós védjegybíróság az európai uniós védjegyoltalom megszűnésének megállapítása vagy a védjegy törlése iránt előterjesztett viszontkereset ügyében jogerős ítéletet hozott, az ítélet egy példányát a bíróság vagy a nemzeti eljárásban érintett felek valamelyike haladéktalanul megküldi az Ügynökségnek. Az Ügynökség vagy az érintett felek tájékoztatást kérhetnek az ítélet megküldéséről. Az Ügynökség az ítéletre vonatkozó bejegyzést rögzíti a lajstromban és megteszi a szükséges intézkedéseket az ítélet rendelkező részének való megfelelés érdekében.”

86.  A 102. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Az európai uniós védjegybíróság az alkalmazandó jog alapján rendelkezésre álló, az ügy körülményeire tekintettel általa alkalmasnak vélt intézkedéseket és végzéseket is alkalmazhat.”

87.  A 108. cikket el kell hagyni.

88.  A 113. cikk (3) bekezdésében a „valamint a végrehajtási rendeletben megállapított feltételeknek” szövegrész helyébe a „valamint a 114a. cikkel összhangban megállapított alaki követelményeknek” szövegrész bekezdése helyébe a következő szöveg lép."

„(3) Az Ügynökség megvizsgálja, hogy a kért átalakítás megfelel-e az e rendeletben, különösen a 112. cikk (1), (2), (4), (5) és (6) bekezdésében és e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek, valamint a 114a. cikkel összhangban megállapított alaki követelményeknek. Ha e feltételek teljesültek, az Ügynökség továbbítja az átalakítás iránti kérelmet az abban megjelölt tagállamok iparjogvédelmi hivatalaihoz.”; [Mód. 72]

89.  A 114. cikk (2) bekezdésében az „a végrehajtási rendeletben” szövegrész helyébe az „az e rendelettel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban” szövegrész bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A 113. cikk alapján továbbított európai uniós védjegybejelentést vagy európai uniós védjegyet nem lehet alávetni a nemzeti jog olyan alaki követelményeinek, amelyek az e rendeletben vagy az e rendelettel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban előírtaktól eltérőek, vagy azokat meghaladják.”; [Mód. 73]

90.  A rendelet a következő  cikkel egészül ki:"

„114a. cikk

Felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 163. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, amelyben meghatározza az európai uniós védjegybejelentés átalakítása iránti kérelemre vonatkozó követelményeket, továbbá a kérelem vizsgálatára és közzétételére vonatkozó részletszabályokat.”

91.  A 116. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül az Ügynökség kirendelt nemzeti szakértőket vagy nem az Ügynökség által alkalmazott egyéb személyzetet is igénybe vehet. Az igazgatótanács a nemzeti szakértők Ügynökséghez történő kirendelésének szabályait meghatározó határozatot fogad el.”

92.  A 117. cikkben az „a hivatalra” szövegrész helyébe az „az Ügynökségre és személyzetére” szövegrész . cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet az Ügynökségre és személyzetére alkalmazni kell.”; [Mód. 74]

93.  A 119. cikk a következőképpen módosul:

(a)  a (6) bekezdés második albekezdésének második mondata helyébe a következő szöveg lép:"

„A fordítást a 144a. cikk b) pontjával összhangban előírt határidőn belül kell elkészíteni.”;

(b)  a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(8) Az Ügynökség ügyvezető igazgatója határozza meg a fordítások hitelesítésének módját.”

94.  A 120. cikk (1) bekezdésében az „a végrehajtási rendelet” szövegrész helyébe az „az e rendelettel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus” szövegrész bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A 26. cikk (1) bekezdésének megfelelő európai uniós védjegybejelentést és minden egyéb olyan tájékoztatást, amelynek meghirdetését e rendelet vagy az e rendelettel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus előírja, az Európai Uniós valamennyi hivatalos nyelvén meg kell hirdetni.” [Mód. 75]

95.  A 122. cikket el kell hagyni.

96.  A 123. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„123. cikk

Átláthatóság

(1)  Az Ügynökség birtokában lévő dokumentumokra az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet * alkalmazandó.

(2)  Az 1049/2001/EK rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat az igazgatótanács fogadja el.

(3)  Az Ügynökség által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke alapján hozott határozatok ellen a Szerződés 228. és 263. cikkében meghatározott feltételek szerint az ombudsmannál panasszal vagy az Európai Unió Bíróságnál jogorvoslattal lehet élni.

(4)  A személyes adatok Ügynökség általi feldolgozására a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (**) alkalmazandó.

_____________________

* Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.)

(**) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.) ”

97.  A rendelet a következő . cikkel egészül ki:"

„123a. cikk

A minősített adatokra és a nem minősített érzékeny adatokra vonatkozó biztonsági szabályok

Az Ügynökség a Bizottságnak az EU-minősített adatok és nem minősített érzékeny adatok védelmére vonatkozó, a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat * mellékletében meghatározott biztonsági szabályaiban foglalt biztonsági elveket alkalmazza. A biztonsági elvek alkalmazása többek között a minősített információk cseréjére, feldolgozására és tárolására vonatkozó rendelkezéseket érinti.

_____________________

* A Bizottság határozata (2001. november 29.) eljárási szabályzatának módosításáról (az értesítés a C(2001) 3031. számú dokumentummal történt) (HL L 317., 2001.12.3., 1. o.) ”

98.  A XII. cím a következő  fejezettel egészül ki:"

„1a. FEJEZET

Az Ügynökség feladatai és a konvergencia előmozdítására irányuló együttműködés

123b. cikk

Az Ügynökség feladatai

(1)  Az Ügynökség feladatai a következők:

(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott feladataival összefüggésben az Ügynökség intézményekkel, hatóságokkal, testületekkel, iparjogvédelmi hivatalokkal, nemzetközi szervezetekkel és nem kormányzati szervezetekkel folytat együttműködést.

(3)  A felek közötti peren kívüli egyezség elősegítése érdekében az Ügynökség önkéntes közvetítői és választottbírósági szolgáltatást nyújthat. [Mód. 77]

123c. cikk

A módszerek és eszközök konvergenciájának elősegítése érdekében folytatott együttműködés

(1)  A védjegyoltalom és a formatervezési mintaoltalom területén alkalmazott módszerek és eszközök konvergenciájának elősegítése érdekében az Ügynökség, a tagállamok iparjogvédelmi hivatalai és Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatal együttműködnek egymással.

(2)  Az Ügynökség meghatározza, kidolgozza és koordinálja az (1) bekezdésben említett területekkel összefüggő uniós és tagállami érdekű közös projekteket. A projektek meghatározása rögzíti tartalmazza az egyes résztvevő tagállami iparjogvédelmi hivatalok, illetve a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatal konkrét kötelezettségeit és feladatait. Az Ügynökség a közös projektek valamennyi szakaszában konzultál a felhasználók képviselőivel. [Mód. 79]

(3)  Fejlődésük, működésük, interoperabilitásuk és naprakész tájékozottság biztosítása érdekében a tagállami iparjogvédelmi hivatalok és a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatal érdemben részt vesznek a (2) bekezdésben említett közös projektekben.

Amennyiben azonban e projektek eredménye olyan eszközök kifejlesztéséhez vezet, amelyeket valamely tagállam– indokolással ellátott határozat alapján – egyenértékűnek tekint az adott tagállamban már jelenleg is létező eszközökkel, az együttműködésben való részvétel nem keletkeztet kötelezettséget az eredménynek az adott tagállamokban történő végrehajtására. [Mód. 80]

(4)  Az Ügynökség olyan mértékben nyújt pénzügyi támogatást a (2) bekezdésben említett uniós és tagállami érdekű közös projektekhez, amellyel biztosítható a tagállami iparjogvédelmi hivatalok és a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatal érdemi, (3) bekezdés szerinti részvétele az említett projektekben. A pénzügyi hozzájárulás nyújtható támogatás formájában. A nyújtott támogatás teljes összege nem haladhatja meg az Ügynökség éves bevételének 10 %-át 20 %-át, és fedezi minden tagállam számára a közös projektben való részvétellel szorosan összefüggő célokra szolgáló minimumösszeget. A támogatás kedvezményezettjei a tagállami iparjogvédelmi hivatalok és a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatal lehetnek. Az Ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályokkal, továbbá a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (****) és az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló Bizottsági rendeletnek (*****) a támogatás-odaítélésre vonatkozó elveivel összhangban a támogatások pályázati felhívás nélkül odaítélhetők. [Mód. 81]

____________________

* A Tanács 6/2002/EK rendelete (2001. december 12.) a közösségi formatervezési mintáról (HL L 3., 2002.1.5., 1. o.).

** Az Európai Parlament és a Tanács 386/2012/EU rendelete (2012. április 19.) a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) a szellemi tulajdonjogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokkal, ideértve a közszféra és a magánszektor képviselőinek a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontjaként történő összehívásával való megbízásáról (HL L 129., 2012.5.16., 1. o.)

**** Az Európai Parlament és a Tanács 2012/28/EU irányelve (2012. október 25.) az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól (HL L 299., 2012.10.27., 5. o.).

**** Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.”)

***** A Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. október 29.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.)”

99.  A XII. cím 2. és 3. fejezete helyébe a következő szöveg lép:"

„2. FEJEZET

Igazgatótanács

124. cikk

Az igazgatótanács feladatai

(1)  Az 5. fejezet alapján a költségvetési bizottsághoz rendelt feladatok sérelme nélkül az igazgatótanács a következő feladatokat látja el:

(2)  Az igazgatótanács a személyzeti szabályzat 110. cikkében foglalt eljárásnak és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó feltételek 142. cikkének megfelelően a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdésén és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó feltételek 6. cikkén alapuló határozatot fogad el a megfelelő kinevezési hatásköröknek az ügyvezető igazgatóra történő átruházásáról, amelyben meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a hatáskör-átruházások felfüggeszthetők.

Az ügyvezető igazgató jogosult e hatáskörök továbbruházására.

Amennyiben rendkívüli körülmények azt szükségessé teszik, az igazgatótanács határozat útján ideiglenesen felfüggesztheti az ügyvezető igazgatóra ruházott és ez utóbbi által továbbruházott kinevezési hatásköröket, és azokat maga gyakorolhatja vagy tagjainak egyikére vagy az ügyvezető igazgató kivételével a személyzet valamely másik tagjára ruházhatja. [Mód. 84]

125. cikk

Az igazgatótanács összetétele

(1)  Az igazgatótanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből, és a Bizottság két képviselőjéből és az Európai Parlament egy képviselőjéből, valamint azok helyetteseiből áll. [Mód. 85]

(2)  Az igazgatótanács tagjai – az eljárási szabályzatra is figyelemmel – tanácsadók és szakértők segítségét is igénybe vehetik.

(3)  A hivatali idő négy év. A hivatali idő meghosszabbítható.

126. cikk

Az igazgatótanács elnöke

(1)  Az igazgatótanács tagjai közül elnököt és elnökhelyettest választ. Az elnökhelyettes hivatalból helyettesíti az elnököt, ha az tevékenységének ellátásában akadályoztatva van.

(2)  Az elnök és az elnökhelyettes megbízatása négy évre szól. A hivatali idő egyszer megújítható. Amennyiben azonban igazgatótanácsi tagságuk elnöki vagy alelnöki megbízatásuk idején jár le, ezzel egyidejűleg elnöki vagy alelnöki megbízatásuk is automatikusan lejár.

127. cikk

Ülések

(1)  Az igazgatótanács üléseit az elnök hívja össze.

(2)  Az igazgatótanács eltérő döntése hiányában az ügyvezető igazgató részt vesz a tanácskozásokon.

(3)  Az igazgatótanács évente egy két rendes ülést tart. Ezen túlmenően elnökének kezdeményezésére, illetőleg a Bizottság, az Európai Parlament vagy a tagállamok egyharmadának kérésére ülést tart. [Mód. 87]

(4)  Az igazgatótanács elfogadja eljárási szabályzatát.

(5)  Az igazgatótanács tagjai abszolút többségével hoz határozatot. Ugyanakkor a 124. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja, a 126. cikk (1) bekezdése és a 129. cikk (2) és (4) (3) bekezdése alapján az igazgatótanács hatáskörébe utalt döntések meghozatalához az igazgatótanács tagjainak kétharmados többsége szükséges. A tagok mindkét esetben egy-egy szavazattal rendelkeznek. [Mód. 88]

(6)  Az igazgatótanács üléseire megfigyelőket hívhat meg.

(7)  Az igazgatótanács titkárságát az Ügynökség biztosítja.

2a. FEJEZET

Ügyvezető igazgatóság

127a. cikk

Az ügyvezető igazgatóság létrehozása

Az igazgatótanács ügyvezető igazgatóságot hozhat létre.

127b. cikk

Az ügyvezető igazgatóság feladatai és szervezete

(1)  Az ügyvezető igazgatóság az igazgatótanács munkáját segíti.

(2)  Az ügyvezető igazgatóság feladatai a következők:

(3)  Sürgős esetekben az ügyvezető igazgatóság az igazgatótanács nevében meghozhat bizonyos előzetes határozatokat, különösen az igazgatási irányítást érintő kérdésekben, ideértve a kinevezési hatáskörök átruházásának felfüggesztését is.

(4)  Az ügyvezető igazgatóság az igazgatótanács elnökéből, a Bizottságnak az igazgatótanácshoz rendelet egyik képviselőjéből, valamint az igazgatótanács tagjai közül az igazgatótanács által kinevezett további három tagból áll. Az igazgatótanács elnöke egyben az ügyvezető igazgatóság elnöke is. Az ügyvezető igazgató részt vesz az ügyvezető igazgatóság ülésein, de szavazati joggal nem rendelkezik.

(5)  Az ügyvezető igazgatóság tagjainak hivatali ideje négy év. Az ügyvezető igazgatóság tagjainak hivatali ideje az igazgatótanácsi tagságuk lejártával véget ér.

(6)  Az ügyvezető igazgatóság háromhavonta legalább egy rendes ülést tart. Ezenkívül az elnöke kezdeményezésére vagy a tagjai kérésére is összeül.

(7)  Az ügyvezető igazgatóság az igazgatótanács által meghatározott eljárási szabályzatnak megfelelően jár el. [Mód. 86]

3.  FEJEZET

Ügyvezető igazgató

128. cikk

Az ügyvezető igazgató feladatai

(1)  Az Ügynökséget az ügyvezető igazgató irányítja. Az ügyvezető igazgató az igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel.

(2)  A Bizottság hatásköreinek sérelme nélkül az igazgatótanács, a költségvetési bizottság és az ügyvezető igazgató feladataik ellátása során függetlenül járnak el, utasításokat kormányoktól vagy más szervezettől nem kérnek és nem is fogadnak el.

(3)  Az Ügynökség képviseletére az ügyvezető igazgató jogosult.

(4)  Az ügyvezető igazgató különösen az alábbi feladatokat látja el:

(5)  Az ügyvezető igazgatót feladatainak ellátásában egy vagy több ügyvezetőigazgató-helyettes segíti. Az ügyvezető igazgatót távollétében vagy akadályoztatása esetén az igazgatótanács által megállapított eljárásnak megfelelően az ügyvezetőigazgató-helyettes vagy ügyvezetőigazgató-helyettesek valamelyike helyettesíti.

129. cikk

Az ügyvezető igazgató kinevezése és felmentése, hivatali idejének meghosszabbítása

(1)  Az ügyvezető igazgató az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja értelmében az Ügynökség ideiglenes alkalmazottjaként tevékenykedik.

(2)  Az ügyvezető igazgatót nyílt és átlátható kiválasztási eljárás keretében a Bizottság által javasolt jelöltek listájáról az Európai Unió Hivatalos Lapjában és máshol közzétett pályázati felhívást követően az igazgatótanács nevezi ki a tagállamok, a Bizottság és az Európai Parlament képviselőiből álló előválasztási bizottsága által javasolt, legalább három jelöltet tartalmazó listáról. Kinevezése előtt az igazgatótanács által kiválasztott jelölt felkérhető az Európai Parlament valamely illetékes bizottsága előtti meghallgatásra, és az illetékes bizottság tagjai által feltett kérdések megválaszolására. Az ügyvezető igazgató szerződésének megkötése céljából az Ügynökséget az igazgatótanács elnöke képviseli.

Az ügyvezető igazgató kizárólag a Európai Bizottság javaslata alapján eljáró igazgatótanács határozata alapján menthető fel, miután a Bizottság az igazgatótanács vagy az Európai Parlament kérésére értékelő jelentést készített.

(3)  Az ügyvezető igazgató hivatali ideje öt év. Ezen időszak végéig a Bizottság az igazgatótanács értékelést készít, amelyben figyelembe veszi az ügyvezető igazgató teljesítményének értékelését, valamint az Ügynökség előtt álló jövőbeni feladatokat és kihívásokat. Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató hivatali idejét egy alkalommal, legfeljebb ötéves időtartamra meghosszabbíthatja. Az ügyvezető igazgató hivatali idejének meghosszabbításáról szóló döntéshozatal során figyelembe veszi a Bizottságnak az ügyvezető igazgató teljesítményének értékeléséről szóló jelentését, valamint az Ügynökség előtt álló jövőbeni feladatokat és kihívásokat.

(4)  Az igazgatótanács a (3) bekezdésben említett értékelést figyelembe vevő bizottsági javaslat alapján eljárva egyszer, legfeljebb öt évre meghosszabbíthatja az ügyvezető igazgató hivatali idejét.

(5)  Az az ügyvezető igazgató, akinek hivatali idejét meghosszabbították, a teljes hivatali idő lejártát követően nem vehet részt az azonos munkakör betöltésére irányuló kiválasztási eljárásban.

(6)  Az ügyvezetőigazgató-helyettes vagy ügyvezetőigazgató-helyettesek a (2) bekezdés szerint nevezhetők ki, illetve menthetők fel az ügyvezető igazgatóval és adott esetben a megválasztott, de még ki nem nevezett ügyvezető igazgatóval folytatott konzultációt követően. Az ügyvezetőigazgató-helyettes hivatali ideje öt év. A hivatali idő a Bizottság javaslata alapján eljáró az igazgatótanács által, az ügyvezető igazgatóval folytatott konzultációt követően egyszer, legfeljebb öt évre meghosszabbítható a (43) bekezdéssel összhangban.” [Mód. 92]

100.  A 130. cikk a következőképpen módosul:

(a)  a c) pont helyébe a következő szöveg lép:"

„c) a lajstrom vezetésével megbízott szervezeti egység”;

(b)  a bekezdés a következő ponttal egészül ki:"

„f) az ügyvezető igazgató által erre kinevezett bármely szervezeti egység vagy személy.”

101.  A 132. cikk (2) bekezdésében a harmadik mondat helyébe a következő lép:"

„A 144a. cikk c) pontjával összhangban meghatározott különleges esetekben a határozatokat egyetlen tag hozza meg.”

102.  A 133. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„133. cikk

A lajstrom vezetésével megbízott szervezeti egység

(1)  A lajstrom vezetésével megbízott szervezeti egység felelős a lajstromba bevitt bejegyzésekkel kapcsolatos döntésekért.

(2)  A lajstrom vezetésével megbízott szervezeti egység vezeti a hivatásos képviselők 93. cikk (2) bekezdésében említett jegyzékét is.

(3)  A szervezeti egység határozatait egyetlen tag hozza meg.”

103.  A 134. cikk a következőképpen módosul:

(a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

(b)  a (2) bekezdés harmadik mondata helyébe a következő szöveg lép:"

„A 144a. cikk c) pontjával összhangban meghatározott különleges esetekben a határozatokat egyetlen tag hozza meg.”

104.  A rendelet a következő  cikkel egészül ki:"

„134a. cikk

Általános hatáskör

Az e rendelet által előírt azon határozatokat, amelyek nem tartoznak az elbírálók, a felszólalási osztály, a törlési osztály vagy a lajstrom vezetésével megbízott szervezeti egység hatáskörébe, az ügyvezető igazgató által e célra kinevezett szervezeti egység vagy tisztviselő hozza meg.”

105.  A 135. cikk a következőképpen módosul:

(a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A fellebbezési tanácsok feladata a 131–134a. cikk alapján hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések elbírálása.”;

(b)  a (3) bekezdés a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:"

„a) a fellebbezési tanácsnak a 136. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett testülete; vagy”;

(c)  a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) A kibővített tanács feladati közé tartozik továbbá indokolással ellátott véleményeket adni az ügyvezető igazgató által a 128. cikk (4) bekezdésének k) pontja alapján elé terjesztett jogi kérdésekről.”;

(d)  az (5) bekezdés utolsó mondatát el kell hagyni.

106.  A 136. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„136. cikk

A fellebbezési tanácsok tagjainak függetlensége

(1)  A fellebbezési tanácsok elnökét és az egyes tanácsok elnökeit az Ügynökség ügyvezető igazgatójának kinevezésére a 129. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően öt évre nevezik ki. Ezen időtartam alatt nem menthetők fel, kivéve, ha felmentésüket alapos ok indokolja, és a Bíróság az őket kinevező intézmény kérelme alapján ilyen értelmű határozatot hoz.

(2)  A fellebbezési tanácsok elnökének megbízatása az igazgatótanács által adott pozitív tartalmú teljesítményértékelést követően további öt évre vagy – ha az érintett személy a nyugdíjkorhatárt az újabb megbízatás időtartama alatt éri el – a nyugdíjkorhatárig egyszer meghosszabbítható.

(3)  Az egyes fellebbezési tanácsok elnökeinek megbízatása az igazgatótanács által adott pozitív tartalmú teljesítményértékelést követően további öt éves időszakokra vagy – ha az érintett személy a nyugdíjkorhatárt az újabb megbízatás időtartama alatt éri el – a nyugdíjkorhatárig meghosszabbítható, feltéve, hogy azzal a fellebbezési tanácsok elnöke egyetért.

(4)  A fellebbezési tanácsok elnöke az alábbi vezetési és szervezési feladatokkal rendelkezik:

A fellebbezési tanácsok elnöke elnököli a kibővített tanácsot.

(5)  A fellebbezési tanácsok tagjait az igazgatótanács nevezi ki öt évre. A fellebbezési tanácsok tagjainak megbízatása az igazgatótanács által adott pozitív tartalmú teljesítményértékelést követően további öt évre vagy – ha az érintett személy a nyugdíjkorhatárt az újabb megbízatás időtartama alatt éri el – a nyugdíjkorhatárig meghosszabbítható, feltéve, hogy azzal a fellebbezési tanácsok elnöke egyetért.

(6)  A fellebbezési tanácsok tagjai nem menthetők fel, kivéve, ha felmentésüket alapos ok indokolja, és a Bíróság, azt követően, hogy az igazgatótanács a fellebbezési tanácsok elnökének javaslatára, az érintett tagot adó tanács elnökével folytatott konzultációt követően az ügyet elé utalta, ilyen értelmű határozatot hoz.

(7)  A fellebbezési tanácsok elnöke, az egyes fellebbezési tanácsok elnökei és azok tagjai függetlenek. Az elnököket és tagokat a határozatuk meghozatala során semmilyen utasítás nem köti.

(8)  Fellebbezések vagy az ügyvezető igazgató által elé terjesztett jogi kérdések tárgyában a 135. cikk alapján valamely kibővített tanács által hozott határozatok kötelező erejűek az Ügynökség határozathozatalra jogosult, 130. cikkben említett testületei számára.

(9)  A fellebbezési tanácsok elnöke, az egyes fellebbezési tanácsok elnökei és azok tagjai nem lehetnek elbírálók, illetve a felszólalási osztályok, a lajstrom vezetésével megbízott szervezeti egység vagy a törlési osztályok tagjai.

136a. cikk

Közvetítési és választottbírósági központ

(1)  Az Ügynökség közvetítési és választottbírósági központot hozhat létre, amely független a 130. cikkben felsorolt, határozathozatalra jogosult szervezeti egységektől. A központot az Ügynökség helyiségeiben kell elhelyezni.

(2)  A központ szolgáltatásait önkéntes alapon valamennyi természetes vagy jogi személy igénybe veheti az e rendelet, valamint a(z) […] irányelv hatálya alá tartozó jogviták közös megegyezéssel történő rendezése érdekében.

(3)  Az Ügynökség saját kezdeményezésére is indíthat közvetítési eljárást annak érdekében, hogy a feleknek biztosítsa a közös megegyezés elérésének lehetőségét.

(4)  A központot a központ tevékenységéért felelős igazgató vezeti.

(5)  Az igazgatót az igazgatótanács nevezi ki.

(6)  A központ kidolgozza a közvetítési és választottbírósági eljárások szabályait, és meghatározza a központ működésére vonatkozó szabályokat. Az igazgatótanács megerősíti a közvetítési és választottbírósági eljárás szabályait és a központ működésére vonatkozó szabályokat.

(7)  A központ összeállítja azon közvetítők és választottbírák jegyzékét, akik segítséget nyújtanak a feleknek a jogviták rendezésében. E közvetítőknek és választottbíráknak függetlennek kell lenniük, valamint megfelelő szakértelemmel és tapasztalattal kell rendelkezniük. Az igazgatótanácsnak jóvá kell hagynia a jegyzéket.

(8)  Az elbírálók, az intézmény részlegének tagjai vagy a fellebbezési tanácsok tagjai nem vehetnek részt az üggyel kapcsolatos közvetítésben vagy választottbírósági eljárásban, amennyiben:

(9)  A valamely választottbírósági vagy közvetítési testület tagjaként döntéshozatalra felkért személyek nem vehetnek részt a közvetítéshez vagy választottbírósági eljáráshoz vezető ügy kifogási, törlési vagy fellebbezési eljárásában.”; [Mód. 93]”

107.  A 138. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„138. cikk

A költségvetési bizottság

(1)  A költségvetési bizottság az e fejezetben hozzárendelt feladatokkal rendelkezik.

(2)  A 125. , 126. cikk, a 127. cikk (1)–(4), (6) és (7) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a költségvetési bizottságra.

(3)  A költségvetési bizottság tagjai abszolút többségével hoz határozatot. Ugyanakkor a 140. cikk (3) bekezdése és a 143. cikk alapján a költségvetési bizottság hatáskörébe utalt döntések meghozatalához a tagok kétharmados többsége szükséges. A tagok mindkét esetben egy-egy szavazattal rendelkeznek.”

108.  A 139. cikk az alábbi bekezdésekkel egészül ki:"

„(4) Pénzügyi helyzetéről az Ügynökség félévente jelentést készít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak. E jelentés alapján a Bizottság áttekinti az Ügynökség pénzügyi helyzetét. [Mód. 94]

(4a)  Az Ügynökség működése folyamatosságának biztosítása érdekében egyéves operatív kiadásait fedező pénzügyi tartalékot tart fenn. ” [Mód. 95]

109.  A rendelet a következő . cikkel egészül ki:"

„141a. cikk

Csalás elleni küzdelem

(1)  A csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni, az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet* szerinti küzdelem elősegítése érdekében az Ügynökség csatlakozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz, és az említett megállapodás mellékletében meghatározott minta alapján elfogadja az Ügynökség személyzetére alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.

(2)  Az Európai Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni a támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az Ügynökségen keresztül uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

(3)  Az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben** megállapított rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően az OLAF vizsgálatokat, köztük helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása érdekében, hogy az Ügynökség által finanszírozott támogatásokkal vagy szerződésekkel kapcsolatban csalás, korrupció vagy bármely egyéb jogellenes tevékenység révén sérültek-e az Unió pénzügyi érdekei.

(4)  Az (1), (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül az Ügynökség harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásaiban, szerződéseiben, támogatási megállapodásaiban és támogatási határozataiban az Európai Számvevőszéket és az OLAF-ot külön rendelkezés útján kifejezetten fel kell hatalmazni arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően ilyen ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezzenek.

(5)  A költségvetési bizottság a csalási kockázatokkal arányos csalás elleni stratégiát fogad el, figyelembe véve a végrehajtandó intézkedések költségét és hasznát.

_________________

* Az Európai Parlament és a Tanács 1073/1999/EK rendelete (1999. május 25.) az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról (HL L 136., 1999.5.31., 1.o.)

** A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2.o.). ”

110.  A 144. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„144. cikk

Díjak

(1)  A 26. cikk (2) bekezdésében, a 36. cikk (1) bekezdésének c) pontjában, a 41. cikk (3) bekezdésében, a 44. cikk (4) bekezdésében, a 47. cikk (1) és (3) bekezdésében, a 49. cikk (4) bekezdésében, az 56. cikk (2) bekezdésében, a 60. cikkben, a 81. cikk (3) bekezdésében, a 82. cikk (1) bekezdésében, a 113. cikk (1) bekezdésében és a 147. cikk (5) bekezdésében megállapított díjakon felül díjakat kell felszámítani a következő esetekben is:

(2)  Az (1) bekezdésben említett díjak összegét úgy a -I. mellékletben meghatározott szintek szerint kell megállapítani, hogy a belőlük származó bevétel elvben elegendő legyen az Ügynökség költségvetési egyensúlyának biztosításához, számottevő többletbevétel felhalmozódása nélkül. A 139. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül a Bizottság felülvizsgálja a díjak mértékét, ha ismétlődően számottevő többletbevétel keletkezik. Amennyiben a felülvizsgálat nem eredményezi a díjak mértékének olyan jellegű csökkentését vagy módosítását, amellyel elejét lehet venni a számottevő többletbevételek további felhalmozódásának, a felülvizsgálat után felhalmozódó bevételeket át kell csoportosítani az Unió költségvetésébe. [Mód. 96]

(3)  Az Ügynökség által nyújtott, az (1) bekezdésben nem említett szolgáltatások és a 144a. cikk d) pontja alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott követelményekkel összhangban az Ügynökség által kiadott kiadványok díjait az ügyvezető igazgató állapítja meg. A díjak összege nem haladhatja meg az Ügynökség által nyújtott adott szolgáltatás szükségszerűen felmerülő költségeit.

(4)  A 144a. cikk d) pontja alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott követelményekkel összhangban az ügyvezető igazgató a következő intézkedéseket teheti:

Azokban az esetekben, amikor lehetőség van az a) pontban említett fizetési módok alkalmazására, az ügyvezető igazgató állapítja meg az Ügynökség felé teljesített fizetés melyik napon tekinthető teljesítettnek.”

111.  A szöveg a következő  fejezettel egészül ki:"

„6. FEJEZET

Felhatalmazás

144a. cikk

Felhatalmazás

112.  A 145. cikkben az „annak végrehajtási rendeleteit” szövegrész helyébe „az e rendelettel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat” szövegrész cikk helyébe a következő szöveg lép."

"145. cikk

A rendelkezések alkalmazása

Ha e cím eltérően nem rendelkezik, e rendeletet és az e rendelettel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat kell alkalmazni a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó, 1989. június 27-én, Madridban elfogadott Jegyzőkönyv (a továbbiakban: a Madridi Jegyzőkönyv) alapján benyújtott, európai uniós védjegybejelentésre vagy az európai uniós védjegyre alapított nemzetközi bejelentésekre (a továbbiakban: nemzetközi bejelentés), valamint a védjegy Európai Unióra kiterjedő oltalmának a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája (a továbbiakban: nemzetközi iroda) által vezetett nemzetközi lajstromba (a továbbiakban: nemzetközi lajstrom) történő bejegyzésére.”; [Mód. 99]

113.  A 147. cikk (4), (5) és (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) Nemzetközi bejelentésért díjat kell fizetni az Ügynökségnek. Ha a nemzetközi lajstromozás a lajstromozás alatt lévő európai uniós védjegyoltalmon alapul, a díj az európai uniós védjegy lajstromozásának napján esedékessé válik. Az előírt díj megfizetéséig a bejelentés nem tekinthető benyújtottnak.

(5)  A nemzetközi bejelentésnek eleget kell tennie a 161a. cikk a) pontjával összhangban megállapított alaki követelményeknek.

(6)  Az Ügynökség megvizsgálja, hogy a nemzetközi bejelentés megfelel-e a 146. cikkben és e cikk (1), (3) és (5) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(7)  Az Ügynökség a nemzetközi bejelentést haladéktalanul továbbítja a nemzetközi irodának.”[Mód. 100]

114.  A rendelet a következő  cikkel egészül ki:"

„148a. cikk

Értesítés az alapbejelentés, vagy az alapul szolgáló lajstromozás törléséről

Az Ügynökség a nemzetközi lajstromozás napjától számított öt éven keresztül év során értesíti a nemzetközi irodát az európai uniós védjegybejelentés, illetve a nemzetközi lajstromozás alapját képező európai uniós lajstromozás érvényességét érintő tényekről és határozatokról valamennyi tényről és határozatról.” [Mód. 101]

115.  A 149. cikk a következő mondattal egészül ki:"

„A kérelemnek eleget kell tennie a 161a. cikk c) pontjával összhangban megállapított alaki követelményeknek.” [Mód. 102]

116.  A 154. cikk (4) bekezdését el kell hagyni.

117.  A rendelet a következő  cikkel egészül ki:"

„154a. cikk

Együttes és tanúsító védjegyek

Ha a nemzetközi lajstromozás együttes védjegyre, tanúsító védjegyre vagy hitelesítési védjegyre vonatkozó bejelentésen vagy lajstromozáson alapul, az Ügynökség a 161a. cikk f) pontjával összhangban megállapított eljárásoknak megfelelően jár el. az Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozást együttes európai uniós védjegyként kell kezelni. A nemzetközi lajstromozás jogosultjának a 67. cikk alapján közvetlenül az Ügynökséghez kell benyújtania a védjegy használatáról rendelkező szabályzatot a Nemzetközi Iroda által a nemzetközi lajstromozásról az Ügynökségnek küldött értesítés napjától számított két hónapon belül. [Mód. 103]”

118.  A 155. cikket el kell hagyni.

119.  A 156. cikk a következőképpen módosul:

(a)  a (2) bekezdésben a „hat hónapos” szövegrész helyébe az „egy hónapos” szövegrész bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A felszólalást a 152. cikk (1) bekezdése szerinti meghirdetés napjától számított egy hónapos határidő lejártát követő három hónapon belül kell benyújtani. A felszólalást nem lehet szabályszerűen benyújtottnak tekinteni mindaddig, amíg a felszólalás díját meg nem fizetik.”; [Mód. 104]

(b)  a (4) bekezdést el kell hagyni.

120.  A rendelet a következő . cikkekkel egészül ki:"

„158a. cikk

Védjegyoltalom átruházásának joghatásai

A nemzetközi védjegyoltalom jogosultjának személyét érintő változásnak a nemzetközi lajstromba történő bevitele ugyanolyan joghatást vált ki, mint a védjegyoltalom átruházásának a 17. cikk szerinti bejegyzése a lajstromba.

158b. cikk

A használati engedély és más jog bejegyzésének joghatásai

A nemzetközi lajstromozással összefüggésben a használati engedélynek vagy a védjegyjogosult rendelkezési jogára vonatkozó korlátozásnak a nemzetközi lajstromba történő bevitele ugyanolyan joghatást vált ki, mint a használati engedélynek, dologi jogoknak, végrehajtásnak vagy fizetésképtelenségi eljárásnak a 19., 20., 21. és 22. cikk szerinti bejegyzése a lajstromba.

158c. cikk

Az átruházás, a használati engedély és a jogosult rendelkezési jogának korlátozása bejegyzésére irányuló kérelem vizsgálata

A védjegyjogosult személyében bekövetkező változás, a használati engedély vagy a rendelkezési jog korlátozásának, továbbá az használati engedélynek módosításának vagy törlésének, valamint a jogosult rendelkezési jogát érintő korlátozás megszüntetésének bejegyzésére irányuló, az Ügynökséghez benyújtott kérelmeket az Ügynökség a 161a. cikk h) pontjával összhangban meghatározott esetekben továbbítja a nemzetközi irodához.” [Mód. 105]

121.  A 159. cikk a következőképpen módosul:

(a)  az (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„b) a Madridi Jegyzőkönyv részes tagállamát megjelölő bejelentéssé, feltéve, hogy az átalakítás iránti kérelem benyújtásának napján e tagállam közvetlenül megjelölhető a Madridi Jegyzőkönyv alapján. A 112., 113. és 114. cikket alkalmazni kell.”;

(b)  a (2) bekezdésben a „vagy a Madridi Megállapodásban” szövegrészt el kell hagyni.bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Az Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás átalakításából származó nemzeti védjegybejelentés vagy a Madridi Jegyzőkönyvben […] részes tagállamot megjelölő bejelentés bejelentési napjának az érintett tagállam tekintetében a nemzetközi lajstromozás Madridi Jegyzőkönyv 3. cikkének (4) bekezdése szerinti napja vagy az oltalom – nemzetközi lajstromozást követő – Európai Unióra történő utólagos kiterjesztésének a Madridi Jegyzőkönyv 3ter cikkének (2) bekezdése szerinti napja, illetve az elsőbbség napja számít, és – ha ez alkalmazható – azt megilleti a 153. cikknek megfelelően a szóban forgó állam védjegye alapján igényelt szenioritás.”; [Mód. 106]

122.  A XIII. cím a következő  fejezettel egészül ki:"

„4. FEJEZET

Felhatalmazás

161a. cikk

Felhatalmazás

123.  A 162. cikket el kell hagyni.

124.  A 163. cikket el kell hagyni.

125.  A rendelet a következő  cikkel egészül ki:"

„163a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek szerint felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)  A 24a., a 35a., a 45a., a 49a., az 57a., a 65a., a 74a., a 74k., a 93a., a 114a., a 144a. és a 161a. cikkben említett felhatalmazások határozatlan időre szólnak.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a (2) bekezdésben említett felhatalmazásokat. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)  A 24a., a 35a., a 45a., a 49a., az 57a., a 65a., a 74a., a 74k., a 93a., a 114a., a 144a. és a 161a. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítéstől számított két négy hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást ellene, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére 2 két hónappal meghosszabbodik.” [Mód. 110]

126.  A 164. cikket el kell hagyni.

127.  A rendelet a következő  cikkel egészül ki:"

„165a. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

(1)  A Bizottság 2019-ig és azt követően ötévente megbízást ad értékeli e rendelet végrehajtásának értékelésére. végrehajtását. [Mód. 112]

(2)  Az értékelés során felülvizsgálják az Ügynökség és a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalai, illetve a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatal közötti együttműködés jogi kereteit, különös tekintettel a finanszírozási mechanizmusra. Az értékelés kitér továbbá az Ügynökség és munkafolyamatai hatásának, eredményességének és hatékonyságának vizsgálatára is. Az értékelés során foglalkozni kell különösen az Ügynökség megbízatásának esetlegesen szükségesnek mutatkozó módosításával, és az ilyen jellegű módosítások pénzügyi következményeivel.

(3)  A Bizottság az értékelő jelentést és arra vonatkozó következtetéseit továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak. Az értékelés megállapításait közzéteszik.

(4)  Minden második értékelés alkalmával az Ügynökség által a célkitűzései, megbízatása és feladatai tekintetében elért eredményeket is értékelik. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az Ügynökség fenntartása a kitűzött célok, megbízatása és feladatai tekintetében már nem indokolt, javasolhatja e rendelet hatályon kívül helyezését.”

(127a)  A szöveg a következő melléklettel egészül ki:"

„-I. melléklet

A díjak összege

Az e rendelet és a 2868/95/EK rendelet értelmében az Ügynökségnek fizetendő díjak a következők:

[Mód. 111]

1a. cikk

A 2868/95/EK rendelet a következőképpen módosul:

(1)  A 4. szabályt el kell hagyni.

(2)  A 30. szabály (2) bekezdését el kell hagyni. [Mód. 113]

1b. cikk

A 2869/95/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat e rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni, és a mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak(16) megfelelően kell értelmezni. [Mód. 114] ”

2. cikk

Ez a rendelet [az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő kilencvenedik nap dátuma]-án/-én lép hatályba.

Az 1. cikk (9) bekezdését, (10) bekezdésének b) pontját, (21), (22), (23), (25), (26), (27), (29), (30), (31), (34), (37), (38), (41), (44), (46), (57), (58), (59), (60), (61), (63), (64), (66), (67), (68), (69), (70), (71), (72), (73), (75), (76), (77), (78), (79), (88), (89), (93), (94) bekezdését, a 128. cikk (4) bekezdésének n) pontjával összefüggésben (99) bekezdését, (101) bekezdését, (103) bekezdésének b) pontját, (105) bekezdésének d) pontját, (112), (113), (114), (115), (117), (120), (123) és (124) bekezdését [az első bekezdésben meghatározott időpontot 18 hónappal követő első hónap első napjának dátuma]-tól/-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ...,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) Az Európai Parlament 2014. február 25-i álláspontja. (2) A Tanács 40/94/EK rendelete (1993. december 20.) a közösségi védjegyről (HL L 11., 1994.1.14., 1.o.). (3) A Tanács 207/2009/EK rendelete (2009. február 26.) a közösségi védjegyről (HL L 78., 2009.3.24., 1. o.). (4) A Tanács első irányelve (1988. december 21.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 40., 1989.2.11., 1. o.). (5) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/95/EK irányelve (2008. október 22.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 299., 2008.11.8., 25. o.). (6) COM(2008)0465. (7) HL C 140., 2010.5.29., 22. o. (8) COM(2011)0287. (9) HL L 336., 1994.12.23., 214. o. (10) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/114/EK irányelve ( 2006. december 12. ) a megtévesztő és összehasonlító reklámról (HL L 376., 2006.12.27., 21. o.). (11) Az Európai Parlament és a Tanács 608/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 181., 2013.6.29., 15. o.). (12) A Bizottság 2869/95/EK rendelete 1995. december 13.) a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) fizetendő díjakról (HL L 303., 1995.12.15., 33. o.). (13) A Bizottság 2868/95/EK rendelete 1995. december 13.) a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 303., 1995.12.15., 1. o.). (14) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1.o.) (15) HL C 32., 2014.2.4., 23. o. (16) A megfelelési táblázat összeállítására az e rendeletről szóló intézményközi megállapodás megkötését követően kerül majd sor.