Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2012/0340(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0460/2013

Előterjesztett szövegek :

A7-0460/2013

Viták :

PV 25/02/2014 - 17
CRE 25/02/2014 - 17

Szavazatok :

PV 26/02/2014 - 9.11
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2014)0158

Elfogadott szövegek
PDF 510kWORD 186k
2014. február 26., Szerda - Strasbourg
A közszektorbeli szervezetek webhelyeinek akadálymentesítése ***I
P7_TA(2014)0158A7-0460/2013
Állásfoglalás
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2014. február 26-i jogalkotási állásfoglalása a közszektorbeli szervezetek webhelyeinek akadálymentesítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2012)0721 – C7-0394/2012 – 2012/0340(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0721),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0394/2012),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. május 22-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, valamint a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A7-0460/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 271., 2013.9.19., 116. o.


Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. február 26-án került elfogadásra a közszektorbeli szervezetek webhelyeinek, illetve a közfeladatokat ellátó szervezetek webhelyeinek akadálymentesítéséről szóló 2014/…/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel [Mód. 1]
P7_TC1-COD(2012)0340

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,(1)

tekintettel a Régiók Bizottsága véleményére a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  A digitális társadalom irányába történő elmozdulás a tájékoztatáshoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés új módjait biztosítja a felhasználók számára. A tájékoztatást és a szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, például a közszektorbeli szervezetek egyre növekvő mértékben támaszkodnak az internetre a lakosság számára nélkülözhetetlen információk és szolgáltatások széles körének internetes előállításához, gyűjtéséhez és rendelkezésre bocsátásához. Ezzel kapcsolatban az információtovábbítás biztonsága és a személyes adatok védelme igen fontos. [Mód. 2]

(2)  A web-akadálymentesítés a webhelyek készítésekor betartandó olyan elvekre és módszerekre vonatkozik, amelyek célja, hogy az ilyen webhelyek tartalmát valamennyi felhasználó, különösen a funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek számára hozzáférhetővé tegyék. A webhelyek tartalma magában foglalja a szöveges és nem szöveges információkat, valamint az űrlapok letöltését és a kétirányú interakciót, például a digitális űrlapok feldolgozását, a hitelesítést és az olyan tranzakciókat, mint az ügykezelés és a fizetések. [Mód. 3]

(2a)  A web-akadálymentesítést – pontosabban az arra irányuló kötelezettségvállalást, hogy 2010-re minden nyilvános webhelyet akadálymentessé tesznek – az e-befogadásról szóló 2006. június 11-i rigai miniszteri nyilatkozat tartalmazza. [Mód. 4]

(2b)  Ugyan ezen irányelv az uniós intézmények webhelyire nem vonatkozik, ezen intézményeknek is meg kell felelniük az irányelvben szereplő követelményeknek, és jó példával kell elöl járniuk. [Mód. 5]

(3)  A 2011–2015. 2011–2015 közötti időszakra szóló európai elektronikus kormányzati cselekvési terv(4) fenntartható és innovatív kormányzat szolgálatában” című 2010. december 15-i bizottsági közlemény olyan elektronikus kormányzati szolgáltatások kifejlesztésére irányuló intézkedésekre szólít fel, amelyek biztosítják a társadalmi inklúziót befogadást és a hozzáférést. Ezzel egyidejűleg további erőfeszítésekre van szükség az e-befogadási politika hatékony végrehajtásához, amelynek célja, hogy csökkentse az információs és kommunikációs technológiák (ikt) használatának hiányosságait és támogassa az ikt használatát a kirekesztés leküzdése, valamint a gazdasági teljesítmény, a foglalkoztatási lehetőségek, az életminőség, a társadalmi részvétel és a kohézió, többek között a demokratikus konzultáció fokozása érdekében. [Mód. 6]

(4)  Az Európa 2020 stratégia egyik kezdeményezéséről szóló, „Az európai digitális menetrend”(5) című 2010. május 19-i közleményében a Bizottság bejelentette, hogy a közszektorbeli szervezetek weboldalainak webhelyeinek (és a lakosság számára alapszolgáltatásokat nyújtó webhelyeknek) teljes mértékben elérhetőnek kell lenniük 2015-ig. [Mód. 7]

(4a)  Az időskorúak olyan tényezők miatt vannak kitéve a digitális kirekesztés veszélyeinek, mint az ikt-jártasság és az internet-hozzáférés hiánya. A „Részvétel az információs társadalomban – e-befogadásra vonatkozó i2010 európai kezdeményezés" című 2011. november 8-i bizottsági közlemény azt kívánja biztosítani, hogy a felhasználók valamennyi csoportja a lehető legjobb lehetőségekkel rendelkezzen az internet használatához, valamint az ikt-kel való megismerkedéshez. Az európai digitális menetrend egy sor intézkedést javasol az új ikt-k hátrányos helyzetű csoportok, például az időskorúak általi használatának előmozdítása érdekében. [Mód. 8]

(5)  A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram(6) és a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME)(7) támogatja a hozzáférhetőségi problémák technológiai megoldásaira irányuló kutatást és azok kifejlesztését.

(6)  A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény („ENSZ-egyezmény”) megerősítésével a tagállamok többsége és az Unió az egyezmény megkötésekor kötelezettséget vállalt arra, hogy „másokkal azonos alapon biztosítja a fogyatékossággal élő személyek számára többek között az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférést” és „megfelelő intézkedéseket hoz […] a fogyatékossággal élő személyeknek az új információs és kommunikációs technológiákhoz és rendszerekhez való hozzáférésének, beleértve az Internetet is, előmozdítására”.

(6a)  Az ENSZ-egyezménynek megfelelően az egyetemes tervezési megközelítésnek kell alapul szolgálnia az új technológiák kifejlesztéséhez. [Mód. 9]

(7)  Az A fogyatékossággal élő személyek egyenlő alapokon való társadalmi részvételét akadályozó korlátok megszüntetésére irányuló „Európai fogyatékosságügyi stratégia 2010–2020(8) 2010–2020: megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása irántˮ című 2010. november 15-i bizottsági közlemény az ENSZ-egyezményre épül és számos kiemelt területre, többek között a web-akadálymentesítésre vonatkozó intézkedéseket tartalmaz, amelyek célja „a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása a fogyatékos személyek számára, beleértve a közszolgáltatásokat és a segítő eszközöket.” [Mód. 10]

(8)  Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(9) az IKT akadálymentességére vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. Ugyanakkor nem tér ki részletesen a web-akadálymentesítés sajátosságaira.

(8a)  Az Európai Parlament 2011. október 25-i állásfoglalásában(10) hangsúlyozza, hogy nem alakulhatnak ki innovatív és tudásalapú gazdaságok a fogyatékossággal élők számára hozzáférhető, kötelező jogszabályokkal bevezetett tartalmak és formák nélkül; ilyenek például a vakok számára hozzáférhető webhelyek, valamint feliratos tartalmak a hallássérültek számára – ideértve a tömegkommunikációs szolgáltatásokat –, valamint a jelnyelvet használók számára online szolgáltatások, okostelefon-alkalmazások és a tömegtájékoztatási eszközökön elérhető érintőképernyős és hangos támogatások. [Mód. 11]

(8b)  Az európai digitális menetrend hangsúlyozza, hogy a fogyatékossággal élő személyek kulturális tartalmakhoz való hozzáférését segítő pozitív intézkedések kulcsfontosságúak az uniós polgárság teljes körű gyakorlásához, és felszólít a fogyatékossággal élő személyek digitális hozzáféréséről szóló egyetértési megállapodásban rögzített elvek maradéktalan megvalósítására. A dokumentumok – például jelentések, könyvek, jogszabályok stb. – nyilvános webhelyeken teljes hozzáférhetőséget biztosító formában történő előállítása jelentősen hozzájárulhat e célkitűzés eléréséhez, és elősegíti a képességek és a szolgáltatók lehetőségeinek Unión belüli fejlesztését, az erre irányuló beruházások ösztönzése érdekében a magánszektor számára igényelt támogatás biztosítása mellett. [Mód. 12]

(9)  A web-akadálymentesítés gyorsan növekvő piaca a gazdasági szereplők széles körét foglalja magában, például a webhelyek készítéséhez, kezeléséhez és ellenőrzéséhez szükséges webhelyek és szoftvereszközök fejlesztőit; a közvetítő eszközök, például az internetböngészők, és a hozzájuk kapcsolódó támogató technológiák fejlesztőit, valamint a webhelyekbe beépített közösségi médiacsatornákat; E tekintetben nagyon fontosak a digitális munkahelyekkel foglalkozó nagykoalíció keretében tett erőfeszítések, amely koalíció a foglalkoztatási csomag folytatásaként az ikt-szakemberekre irányul abból a célból, hogy pótolja az ikt-ágazatban a készséghiányokat, többek között a digitális jártasság és a munkahelyi képességek terén. [Mód. 13]

(10)  Számos tagállam fogadott el intézkedéseket az akadálymentes webhelyek tervezésére vonatkozó, nemzetközileg alkalmazott iránymutatások alapján, az ezekben szereplő útmutatás azonban gyakran az említett iránymutatások különböző változataira vagy a megfelelés különböző szintjeire hivatkozik, illetve nemzeti szinten eltérő műszaki változatok bevezetésére került sor.

(11)  A web-akadálymentesítést biztosító szolgáltatók között nagy számban találhatóak kis és középvállalkozások (kkv-k). A szolgáltatók és különösen a kkv-k ellenérdekeltek abban, hogy nemzeti piacaikon kívüli üzleti vállalkozásokba kezdjenek. A web-akadálymentesítésre vonatkozó előírások és szabályozások különbözőségei miatt e vállalkozások versenyképességét és növekedését gátolják azok a további költségek, amelyeket viselniük kellene a web-akadálymentesítéssel kapcsolatos több tagállamra kiterjedő termékek és szolgáltatások kifejlesztése és piaci értékesítése során.

(11a)  Az internet semlegességének garantálása elengedhetetlen a közszektorbeli szervezetek webhelyeinek jelenlegi és jövőbeli elérhetőségéhez, illetve az internet nyitottságához. [Mód. 14]

(12)  A korlátozott verseny miatt a webhelyek, valamint a kapcsolódó termékek és szolgáltatások vásárlóinak a szolgáltatásnyújtás magas költségeivel vagy az egyetlen szolgáltatótól való függéssel kell szembenézniük. A szolgáltatók gyakran előnyben részesítik az egyedi „szabványok” különböző formáit, ami hátráltatja az interoperábilis közvetítő eszközök létrehozásának lehetőségeit és az Unión belül a webhelyek tartalmához való helyfüggetlen hozzáférést. A nemzeti szabályozások szétaprózódottsága csökkenti a társadalmi és technológiai fejlődésre adott válaszokkal kapcsolatos tapasztalatok nemzeti és nemzetközi szakmai partnerekkel történő cseréjéből származó lehetséges előnyöket.

(13)  A szétaprózottság megszüntetéséhez a nemzeti intézkedések olyan uniós szintű közelítésére van szükség, amely a közszektorbeli szervezetek webhelyeinek és a közfeladatokat ellátó szervezetek webhelyeinek akadálymentesítésére vonatkozó követelményekről szóló megállapodáson alapul. Ez csökkentené a bizonytalanságot a webfejlesztők számára és elősegítené az interoperabilitást. A webhelytartalom-készítésre vonatkozó ajánlattételi felhívásokban a tagállamoknak ösztönözniük kell a megfelelő és interoperábilis akadálymentesítési követelmények alkalmazásával e alkalmazását. A technológiasemleges akadálymentesítési követelmények már nem gátolják, hanem talán még serkentik is az innovációt. [Mód. 15]

(14)  A harmonizált megközelítés lehetővé teheti azt is, hogy az uniós közszektorbeli szervezeteknek és vállalkozásoknak gazdasági és társadalmi előnyei származzanak abból, hogy internetes szolgáltatásnyújtásuk körét még több polgárra és fogyasztóra terjesztik ki. Ez bővítheti a web-akadálymentesítéssel kapcsolatos termékek és szolgáltatások belső piacában rejlő lehetőségeket és közelebb visz az egységes digitális piac teljes körű létrehozásához. Az ebből eredő piaci növekedés lehetővé teheti, hogy a vállalkozások hozzájáruljanak az Unión belüli gazdasági növekedéshez és munkahelyteremtéshez. A belső piac megerősítése vonzóbbá teheti az Unióba irányuló beruházásokat. A kormányoknak előnyére válhat az olcsóbb web-akadálymentesítési szolgáltatás. [Mód. 16]

(15)  A polgároknak polgárok élvezhetik az internetes közszektorbeli szolgáltatásokhoz való szélesebb körű hozzáférés előnyeit, a társadalmi és szakmai életben való teljes körű részvételük elősegítéseként hozzáférhetnek a hírekhez, illetve kulturális és szórakoztató tartalmakhoz, illetve olyan szolgáltatásokban és tájékoztatásban részesülhetnek, amelyek elősegítik jogaik, különösen az Unió területén belüli szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joguk, az információhoz való hozzáférési joguk, valamint a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának érvényesítését az Unió egész területén. [Mód. 17]

(15a)  Az internetes szolgáltatások egyre fontosabb szerepet töltenek be a társadalomban. Az internet az információkhoz, az oktatáshoz és a társadalmi szerepvállaláshoz való hozzáférés jelentős eszköze. A társadalmi befogadás érdekében ezért valamennyi ember számára akadálymentessé kell tenni a közszektorbeli szervezetek webhelyeit, továbbá a lakosság számára alapszolgáltatásokat nyújtó webhelyeket, például a fontos internetes híroldalakat és médiatárakat, a banki szolgáltatásokat (online bank), illetve az érdekképviseletek által nyújtott információkat és szolgáltatásokat. [Mód. 18]

(16)  Az ezen irányelvben megállapított feltételek technológiasemlegesek. Csupán azt jelzik, hogy mely alapvető funkcióknak kell megvalósulniuk ahhoz, hogy a felhasználó önállóan érzékelje, navigáljon, kezelje, interakcióban legyen, olvashassa és megértse a webhelyet és annak tartalmát. A feltételek nem határozzák meg, hogy ezt hogyan kell elérni vagy milyen technológiát kell választani egy adott webhely, internetes tájékoztatás vagy alkalmazás esetében. Ennélfogva nem gátolják az innovációt.

(17)  A web-akadálymentesítéssel kapcsolatos interoperabilitásnak közösen elfogadott és alkalmazott előírásokon kell alapulnia, amelyek a jelenlegi és jövőbeli közvetítő eszközökkel és támogató technológiákkal a lehető legnagyobb mértékben kompatibilissé teszik az internetes tartalmakat. Pontosabban az internetes tartalomnak a természetes nyelvet, struktúrákat, kapcsolatokat és sorozatokat, valamint a felhasználói felületek beágyazott összetevőire vonatkozó adatokat közös belső kódolással kell megjelenítenie a közvetítő eszközök számára. Ennélfogva az interoperabilitás előnyös a felhasználók számára, mivel lehetővé teszi, hogy közvetítő eszközeiket mindenhol alkalmazzák a webhelyekhez való hozzáféréshez: így esetleg annak az előnyét is élvezhetik, hogy alacsonyabb áron nagyobb választék áll rendelkezésükre az Unió egész területén. Az interoperabilitás ugyancsak előnyökkel járna a web-akadálymentesítéssel kapcsolatos termékek és szolgáltatások szállítói és vásárlói számára.

(18)  Amint azt az európai digitális menetrend hangsúlyozza, a hatóságoknak ki kellene venniük a részüket az internetes tartalmak piacának előmozdításából. A kormányok úgy élénkíthetik a tartalomszolgáltatási piacokat, hogy a közszektor információit átlátható, hatékony és megkülönböztetésmentes módon teszik elérhetővé. Ez jelentős alapot ad az innovatív internetes szolgáltatások potenciális növekedéséhez.

(18a)  A tagállamok közhatóságai előírhatják, hogy bizonyos webhelyek az Unió területén működő szerverekről működjenek, az Unión kívüli felek általi kémkedés és az adatszivárgás elkerülése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az Unión kívüli felek ne zárhassanak le biztonsági szempontból lényeges szolgáltatásokat. [Mód. 19]

(19)  Ennek az irányelvnek törekednie kell annak biztosítására, hogy a közszektorbeli szervezetek bizonyos típusú, és a lakosság számára létfontosságú webhelyei közfeladatokat ellátó szervezetek valamennyi webhelye a fogyatékossággal élő személyek számára teljes mértékben akadálymentesen hozzáférhető legyenek. legyen, annak érdekében, hogy az ENSZ-egyezményben meghatározottak szerint önálló életvitelt folytathassanak és az élet valamennyi területén részt vehessenek. Ezeket a típusokat a 2001. évi elektronikus kormányzati teljesítményértékelésben(11) határozták meg, és a A közfeladatokat ellátó szervezetek által üzemeltetett, ezen irányelv hatálya alá tartozó webhelyek típusait a mellékletben szereplő jegyzékhez ezeket használták alapul kell felsorolni. Az irányelv előírásainak való megfelelésre fokozatos határidőket kell kitűzni abból a célból, hogy az irányelv hatálya a lakosságnak közvetlenül szolgáltatást nyújtó valamennyi közszektorbeli szervezet webhelyére kiterjeszthető legyen. [Mód. 20]

(20)  Ez az irányelv valamennyi közszektorbeli szervezet webhelyeire webhelyeinek bizonyos típusaira és a közfeladatokat ellátó szervezetek webhelyeire vonatkozóan állapít meg web-akadálymentesítési követelményeket. Annak elősegítése érdekében, hogy az érintett webhelyek teljesítsék ezeket a követelményeket, úgy szükséges rendelkezni, hogy a megfelelés mindazon érintett webhelyek esetében vélelmezhető, amelyek megfelelnek az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek rendelettel(12) összhangban e követelmények részletes műszaki tartalmának meghatározása céljából kidolgozott és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett harmonizált szabványoknak. Az említett rendeletnek megfelelően lehetőséget kell biztosítani a tagállamok és az Európai Parlament számára arra, hogy kifogást emeljenek azokkal a harmonizált szabványokkal szemben, amelyek megítélésük szerint nem teljes mértékben elégítik ki az ezen irányelvben megállapított web-akadálymentesítési követelményeket. [Mód. 21]

(21)  A Bizottság már kiadott egy M/376. számú megbízást(13) az európai szabványügyi szervezetek számára egy európai szabvány kidolgozására, amely meghatározza az azokra az IKT-termékekre és -szolgáltatásokra, köztük az internetes tartalomra vonatkozó funkcionális akadálymentesítési követelményeket, amelyeket a közbeszerzések során, valamint más célból, például a magánszektor beszerzéseihez használhatnak. E célból az aurópai ezabványügyi szervezeteket felkérték, hogy alakítsanak ki szoros együttműködést a vonatkozó ágazati szabványokkal foglalkozó fórumokkal és konzorciumokkal beleértve a World Wide Web Konzorciumot (W3C/Web-hozzáférhetőségi kezdeményezés [WAI]). Az ezen irányelvben megállapított web-akadálymentesítési követelményeknek való megfelelés vélelmezését megalapozó harmonizált szabványt e munka eredményeire indokolt alapozni.

(21a)  A vonatkozó európai és harmonizált szabványok kidolgozásakor és lehetséges jövőbeni felülvizsgálatakor az illetékes európai szabványügyi szervezeteket erőteljesen ösztönözni kell arra, hogy a széttöredezettségnek és a jogbiztonság hiányának az elkerülése érdekében biztosítsák az összhangot a vonatkozó nemzetközi szabványokkal (jelenleg az ISO/IEC 40500 szabvánnyal). [Mód. 22]

(22)  Mindaddig, amíg egy ilyen harmonizált szabványt vagy annak részeit nem teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, azon webhelyek esetén. amelyek megfelelnek a Bizottság által felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján meghatározott európai szabványoknak vagy annak részeinek, vélelmezni kell, hogy a webhely megfelel az emített szabványokban vagy annak részeiben foglalt webhely web-akadálymentesítési követelményeknek. Ilyen harmonizált szabványra jelöltként szóba jöhet ebben a vonatkozásban az M/376. számú megbízás alapján kidolgozandó európai szabvány.

(23)  Amíg ilyen európai szabvány nem áll rendelkezésre, az érintett webhely web-akadálymentesítési követelményeknek való megfelelését abban az esetben indokolt vélelmezni, ha teljesíti az ISO/IEC 40500:2012 nemzetközi szabványnak az AA megfelelőségi szinthez tartozó teljesítési feltételekre és követelményekre vonatkozó részeit. Az ISO/IEC 40500:2012 nemzetközi szabvány pontosan megegyezik a Web-akadálymentesítési Útmutató 2.0 verziójának eredeti szövegével. Az érdekeltek mind nemzetközi, mind uniós szinten széles körben elismerik a World Wide Web Konzorcium által kiadott Web-akadálymentesítési Útmutató 2.0 verziójában (WCAG 2.0) a webhelyekre vonatkozóan meghatározott, az AA megfelelőségi szinthez tartozó teljesítési feltételeket és követelményeket, amelyek alapján megfelelő web-akadálymentesítési előírásokat lehet kidolgozni. Ezt hangsúlyozzák a mindenki számára hozzáférhető információs társadalomról szóló, 2009. március 31-i tanácsi következtetések

(24)  A web-akadálymentesítésre vonatkozó követelmények teljesülését a közszektorbeli szervezetek webhelyeinek az érintett webhelyek létrehozásától azok tartalmának valamennyi későbbi frissítéséig folyamatosan ellenőrizni kell. Minden tagállamban egy illetékes hatóság végrehajtó szervként való kijelölése jelentené a megfelelő megoldást annak biztosításához, hogy – a felderített kötelezettségszegési esetekben panasztételi mechanizmus létrehozása révén – az érintettek szoros bevonásával ellenőrizzék és szigorúan betartassák a web-akadálymentesítésre vonatkozó követelmények teljesülését. A harmonizált nyomonkövetési módszertan egy olyan ellenőrzési módot foglalna magában, amelynek keretében valamennyi tagállamban egységesen ellenőrzik az érintett webhelyek web-akadálymentesítési követelményeknek való megfelelését, valamint amely reprezentatív mintagyűjtésből és a nyomon követés gyakoriságának leírásából állna. A tagállamoknak évente kétévente jelentést kell készíteniük a nyomon követések eredményéről, valamint nagyobb általánosságban az ezen irányelv alkalmazásában hozott intézkedések jegyzékéről. [Mód. 23]

(24a)  Az érintett webhelyek web-akadálymentesítésre vonatkozó követelményeknek való folyamatos megfelelését ellenőrizni hivatott első módszertant legkésőbb egy évvel ezen irányelv hatálybalépését követően, végrehajtási jogi aktusok révén el kell fogadni. [Mód. 24]

(25)  A harmonizált rendszer keretében csökkenhet a webfejlesztői webfejlesztési ágazat belső piaci működését gátló akadályok száma, miközben a web-akadálymentesítéssel kapcsolatos termékeket és szolgáltatásokat beszerző kormányok és más szereplők költségei mérséklődhetnek, hozzájárulva a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatáshoz. [Mód. 25]

(26)  Annak érdekében, hogy az ebben az irányelvben meghatározott web-akadálymentesítési követelményeknek megfelelően biztosítható legyen az érintett webhelyek hozzáférhetősége, valamint hogy e követelmények világosak és érthetőek legyenek az irányelv végrehajtásában részt vevő érintettek, köztük a külső webfejlesztők és a közfeladatokat ellátó szervezetek és egyéb szervek belső személyzete számára, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke értelmében indokolt esetekben jogi aktusokat fogadjon el az e követelmények követelményekre vonatkozó, de azokat nem módosító további meghatározására részletek meghatározására, annak az európai szabványnak vagy részeinek a meghatározására, amely vagy amelyek alapján harmonizált szabvány szabványok hiányában vélelmezhető, hogy a benne vagy bennük található előírásokat kielégítő érintett webhelyek teljesítik a web-akadálymentesítési követelményeket, valamint az Ia. mellékletnek a műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében történő módosítására. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkálatok során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítésekor és megszövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról. [Mód. 26]

(27)  Annak biztosítása érdekében, hogy ezen irányelv vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtása egységes feltételek között történjen, a Bizottságra végrehajtási hatáskört kell ruházni. A vizsgálóbizottsági eljárást indokolt alkalmazni annak a módszertannak a meghatározására, amelynek használatával a tagállamoknak nyomon kell követniük az érintett webhelyek e követelményeknek való megfelelését. A tanácsadó bizottsági eljárással kell meghatározni az akadálymentesítési nyilatkozatok mintáját, valamint tagállamok által a Bizottság felé teljesítendő jelentéstételi kötelezettségeket. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(14) megfelelően kell gyakorolni.

(28)  Mivel ezen irányelv célkitűzését – azaz a közszektorbeli szervezetek webhelyeinek és a közfeladatokat ellátó szervezetek webhelyeinek akadálymentesítésére szolgáló harmonizált piac létrehozását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, mert ehhez az egyes tagállamok jogrendszerein belül meglévő különféle szabályok összehangolására van szükség, az Unió szintjén azonban terjedelme és hatása miatt azonban e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket. A web-akadálymentesítéssel kapcsolatos, az Unió szintjén összehangolt megközelítés csökkentené a webfejlesztő vállalatok, és ennek következtében a szolgáltatásaikat igénybe vevő közszektorbeli szervezetek költségeit. A webhelyek segítségével nyújtott információk és szolgáltatások elérése a jövőben fontos lesz a polgárok alapvető jogainak érvényesítéséhez, ideértve a munkaerőpiachoz való hozzáférést is. [Mód. 27]

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)  Ezen irányelv célja, hogy közelítse a közszektorbeli szervezetek webhelyeinek és a közfeladatokat ellátó szervezetek webhelyeinek tartalmához való, mindenki számára – különösen a funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek és az időskorúak számára – elérhető akadálymentes hozzáféréssel kapcsolatos tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket. [Mód. 28]

(1a)  Az ENSZ-egyezmény értelmében a fogyatékossággal élő személyek közé tartozik minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását. [Mód. 29]

(2)  Ez az irányelv meghatározza azokat a szabályokat, amelyek értelmében a tagállamoknak akadálymentesíteniük kell a közszektorbeli szervezetekhez tartozó, a mellékletben meghatározott típusú webhelyek tartalmát.az alábbiak funkcióit és tartalmát:

a)  a közszektorbeli szervezetekhez tartozó webhelyek; továbbá

b)  az Ia. mellékletben meghatározott közfeladattípusokat ellátó egyéb szervek webhelyei.

A tagállamok az Ia. mellékletben meghatározott közfeladattípusokon túlmenően is kiterjeszthetik ezen irányelv alkalmazását. [Mód. 30]

(3)  A tagállamok kiterjeszthetik tagállamokat arra ösztönzik, hogy terjesszék ki ennek az irányelvnek az alkalmazását a (2) bekezdésben említettektől eltérő típusú közszektorbeli webhelyekre is. [Mód. 31]

(3a)  A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák ezt az irányelvet a 2003/361/EK bizottsági ajánlás(15) szerinti mikrovállalkozásokra, amennyiben azok az ezen irányelv Ia. mellékletében meghatározott közfeladattípusokat látják el. [Mód. 32]

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

-1a. „közszektorbeli szervezet”: az állam, a területi vagy a települési önkormányzat, a 2014/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(16) 2. cikke (1) bekezdésének 4. pontja értelmében vett közjogi intézmény, továbbá az egy vagy több ilyen szerv, illetve közjogi intézmény által létrehozott társulás; [Mód. 33]

-1b. „közszektorbeli szervezetekhez tartozó webhelyek”: közszektorbeli szervek által létrehozott, közbeszerzéssel megrendelt, fenntartott vagy társfinanszírozott, vagy uniós alapokból társfinanszírozott webhelyek; [Mód. 34]

-1c. „közfeladatokat ellátó szervek webhelyei”: az Ia. mellékletben meghatározott közfeladattípusokat ellátó szervek webhelyei; [Mód. 35]

1.  „érintett webhelyek”: az ezen irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott webhelyek; valamennyi változata, beleértve a mobil- vagy bármilyen más eszközről történő hozzáférésre kifejlesztett változatokat. Amennyiben egy webhely tulajdonosai által tervezett alkalmazások a webhelyhez kapcsolódó szolgáltatásokat kínálnak, akkor a meghatározás ezekre az alkalmazásokra is kiterjed; [Mód. 36]

2.  „webhelyek tartalma”: a felhasználó felé közvetítő eszköz, többek között a tartalom szerkezetét, megjelenítését és interaktív funkcióit meghatározó kód vagy jelölőnyelv útján közvetített információ; és felhasználói felületek. A webhelyek tartalma magában foglalja a szöveges és nem szöveges információkat, dokumentumok és űrlapok letöltésének lehetőségét, valamint olyan kétirányú interakciós formákat, amilyen például a digitális űrlapok feldolgozása, illetve a hitelesítési, azonosítási és fizetési eljárások teljesítése. Magában foglalja továbbá a webhelyeken biztosított, de az érintett közszektorbeli szervezet webhelyén kívül üzemeltetett – pl. hivatkozásokon keresztül elérhető – funkciókat is, azzal a feltétellel, hogy az információ vagy szolgáltatás felhasználó számára történő biztosítása kizárólag a külső webhelyen keresztül történik. A webhelyeken szerepelhetnek felhasználók által létrehozott tartalmak és – amennyiben ez műszakilag lehetséges – a webhelybe beágyazott közösségi médiatartalmak is. A webhelyek tartalma nemcsak a webhely speciális szolgáltatást kínáló részét foglalja magában, hanem az ehhez kapcsolódó webhely egészét is; [Mód. 37]

2a.  „tartalomszerkesztői eszköz”: minden olyan webes vagy nem webes alkalmazás, amelyet a tartalomszerkesztők más tartalomszerkesztők vagy végfelhasználók számára felhasználható webtartalmak létrehozására vagy módosítására (egyedül vagy másokkal közösen) felhasználhatnak; [Mód. 38]

3.  „közvetítő eszköz”: olyan szoftver, amely lehívja és megjeleníti az internetes tartalmakat a felhasználó számára, beleértve az internetböngészőket, a médialejátszókat, a beépülő modulokat (plug-in) és más programokat, amelyek elősegítik az internetes tartalmak lehívását, megjelenítését és az azokkal történő interakciót;, a tartalommal történő interakcióhoz használt eszköz típusától függetlenül, a mobilkészülékeket is beleértve; [Mód. 39]

3a.  „web-akadálymentesítés”: az érintett webhelyek készítése közben betartandó olyan elvek és módszerek, amelyek célja, hogy az ilyen webhelyek tartalmát valamennyi felhasználó, különösen a fogyatékossággal élő személyek és az időskorúak számára hozzáférhetővé tegyék. A web-akadálymentesítés különösen a felhasználói érzékelést, navigációt, kezelést, interakciót, olvashatóságot és megértést fokozó elvekre és technikákra vonatkozik, és magában foglalja a támogató technológiák vagy az augmentatív és alternatív kommunikációs eszközök használatát; [Mód. 40]

3b.  „támogató technológia”: bármely olyan hardver vagy szoftver, amely közvetítő eszközként vagy a fő eszközt kiegészítve a fogyatékossággal élő felhasználók igényeinek kielégítése érdekében – a fő közvetítők által kínáltakon túlmenően – biztosítja a működést. Ez magában foglalja az alternatív megjelenítéseket, az alternatív beviteli módszereket, további navigációs vagy orientációs mechanizmusokat, illetve a tartalmi átalakításokat; [Mód. 41]

3c.  „egyetemes tervezés”: a termékek, a környezet, a programok és szolgáltatások oly módon történő tervezése, hogy azok az ENSZ-egyezményben meghatározottak szerint minden ember számára a lehető legnagyobb mértékben – kiigazítás, vagy speciális tervezés szükségessége nélkül – hozzáférhetőek legyenek. Ez nem zárhatja ki a fogyatékossággal élő személyek csoportjai számára szükséges támogató-segítő eszközök és technológiák indokolt esetben történő használatát; [Mód. 42]

4.  „szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke 1. pontja értelmében vett szabvány;

5.  „nemzetközi szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke 1. pontjának a) alpontja értelmében vett nemzetközi szabvány;

6.  „európai szabvány”: az 1025/2012/EU 2. cikke 1. pontjának b) alpontja értelmében vett európai szabvány;

7.  „harmonizált szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke 1. pontjának c) alpontja értelmében vett harmonizált szabvány;

8.  „közszektorbeli szervezet”: az állam, a területi vagy a települési önkormányzat, a 2004/18/EK irányelv 1. cikkének (9) bekezdése értelmében vett közjogi intézmény, továbbá az egy vagy több ilyen szerv, illetve közjogi intézmény által létrehozott társulás. [Mód. 43]

3. cikk

A web-akadálymentesítésre vonatkozó követelmények

(1)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az érintett webhelyeket a következőképpen akadálymentesítsék:

a)  következetes és a az önálló felhasználói érzékelés, navigáció, kezelés, interakció, olvashatóság és megértés szempontjából megfelelő módon, a különböző igényekhez alkalmazkodó tartalommegjelenítéssel és interaktív funkciókkal, szükség esetén akadálymentes elektronikus alternatívát biztosítva; [Mód. 44]

b)  olyan módon, hogy az uniós és nemzetközi szinten egyaránt előmozdítsa a különböző biztosítsa a közvetítő eszközökkel eszközök és támogató technológiákkal technológiák széles körével megvalósuló interoperabilitást; [Mód. 45]

ba)  az egyetemes tervezési megközelítés alkalmazásával. [Mód. 46]

(2)  A tagállamok legkésőbb 2015. december 31-ig megkezdik az (1) bekezdésben szereplő rendelkezések alkalmazását. [Mód. 47]

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az (1) bekezdésben foglalt web-akadálymentesítési követelmények részletesebb meghatározására követelményekre vonatkozó, de azokat nem módosító további részletek kifejtésére a 8. cikknek megfelelően szükség szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. [Mód. 48]

4. cikk

A harmonizált szabványoknak való megfelelés vélelmezése

Azokról az érintett webhelyekről, amelyek megfelelnek azon harmonizált szabványoknak vagy azok részeinek, amelyek hivatkozási adatait a Bizottság az 1025/2012/EU rendeletnek megfelelően összeállította és közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott azon web-akadálymentesítési követelményeknek, amelyekre e szabványok vagy szabványrészek vonatkoznak.

5. cikk

Az európai, illetve a nemzetközi szabványoknak való megfelelés vélelmezése

(1)  Mindaddig, amíg a 4. cikkben említett harmonizált szabványok hivatkozási adatai nem kerülnek közzétételre, azokról az érintett webhelyekről, amelyek megfelelnek azon európai szabványoknak vagy azok részeinek, amelyeket a Bizottság az e cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott, vélelmezni kell, hogy megfelelnek a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott azon web-akadálymentesítési követelményeknek, amelyekre e szabványok vagy szabványrészek vonatkoznak.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett szabványok és szabványrészek meghatározására a 8. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.

(3)  Az e cikk (1) bekezdésében említett európai szabványok meghatározásáig azokról az érintett webhelyekről, amelyek megfelelnek az AA megfelelőségi szinthez tartozó teljesítési feltételekre és követelményekre vonatkozó az ISO/IEC 40500:2012 WCAG 2.0 nemzetközi szabványnak műszaki szabványnak, vélelmezni kell, hogy megfelelnek a 3. cikkben cikk (1) bekezdésében meghatározott web-akadálymentesítési követelményeknek. [Mód. 49]

6. cikk

További intézkedések

(1)  A tagállamok szorgalmazzák biztosítják, hogy az érintett webhelyek világos és tömör nyilatkozatot tegyenek közzé akadálymentességükről, különösen arról, hogy megfelelnek ennek az irányelvnek, beleértve az élőben közvetített audiotartalmak esetében a webhelyek akadálymentesítésre vonatkozó követelményeknek való megfelelésre vonatkozó tájékoztatást és az akadálymentességre vonatkozó esetleges további, az érintett webhelyekhez való hozzáférés mértékének megállapításában a felhasználókat segítő tájékoztatást. E tájékoztatást hozzáférhető formátumban kell biztosítani.

(1a)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza az akadálymentesítési nyilatkozatok mintáját. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott tanácsadó bizottsági eljárással összhangban fogadja el. [Mód. 50]

(2)  A tagállamok intézkedéseket hoznak annak elősegítésére, hogy a 3. cikk szerinti (1) bekezdésében meghatározott web-akadálymentesítési követelmények alkalmazása az érintett webhelyeken túlmenően minden olyan webhelyre kiterjedjen, amelyet közszektorbeli szervezetek tartanak fenn, különösképpen pedig azokra, amelyek web-akadálymentesítésére meglévő nemzeti jogi rendelkezések vagy intézkedések vonatkoznak. [Mód. 51]

(2a)  A tagállamok előmozdítják és támogatják az érintett érdekelt felek – például köztisztviselők, vagy közszektorbeli szervezetek és közfeladatokat ellátó szervezetek személyzete – számára nyújtott, a weboldalak és webes tartalmak létrehozását, kezelését és frissítését segítő web-akadálymentesítési képzési programokat. [Mód. 52]

(2b)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy felhívják a figyelmet a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott web-akadálymentesítési követelményekre, a web-akadálymentesítés felhasználók és webhely-tulajdonosok számára nyújtott előnyeire, illetve – az ezen irányelvben foglalt követelmények be nem tartása esetén – a panaszok benyújtásának a lehetőségére a 7a. cikk szerint. [Mód. 53]

(2c)  A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket az ezen irányelv célkitűzéseinek megvalósítását támogató tartalomszerkesztői eszközök használatának előmozdítására. [Mód. 54]

(3)  A tagállamok támogatják a web-akadálymentesítés tárgyában az érdekeltekkel és a fogyatékossággal élő személyek és az időskorúak érdekeit képviselő szervezetekkel folytatott konzultációt megalapozó megfelelő mechanizmusokat, és a nyilvánosság elé tárják a web-akadálymentesítéssel kapcsolatos politikájuk fejleményeit, valamint a web-akadálymentesítési követelményeknek való megfeleléssel összefüggő tapasztalatokat és megállapításokat. [Mód. 55]

(4)  A Bizottság támogatásával a tagállamok nemzeti és uniós szinten együttműködnek az érintett szociális partnerekkel, az iparág és a civil társadalom érdekeltjeivel annak érdekében, hogy a 7. cikk (4) bekezdésében 7b. cikkben említett éves jelentéstétel céljából felülvizsgálják a web-akadálymentesítéssel kapcsolatos piaci és technológiai fejlődést, illetve haladást, valamint végrehajtsák a bevált gyakorlati megoldások cseréjét. [Mód. 56]

(4a)  A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az érintett szociális partnerek részt vegyenek a (2a), illetve (2b) bekezdésben említett képzési programok és figyelemfelkeltő programok kidolgozásában és alkalmazásában. [Mód. 57]

7. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel [Mód. 58]

(1)  A tagállamok a (4) bekezdés alapján meghatározott módszertan alkalmazásával folyamatosan ellenőrzik, hogy az érintett webhelyek megfelelnek-e a web-akadálymentesítésre vonatkozó követelményeknek.

(1a)  A Bizottság a meghívására legalább kétévente ülésező szakértői csoportot hozhat létre annak érdekében, hogy megvitassák a nyomon követés eredményeit, megosszák egymással az ezen irányelv végrehajtása során bevált gyakorlatokat, illetve felmérjék a 3. cikk (1) szerint meghatározott web-akadálymentesítési előírások további részletezésének szükségességét. E szakértői csoport kormányzati és civil szakértőkből, valamint az érdekelt felekből áll, beleértve az időskorúakat, a fogyatékossággal élő személyeket és az őket képviselő szervezeteket. [Mód. 59]

(2)  A tagállamok évente jelentést készítenek a (4) bekezdés alapján végrehajtott nyomon követés eredményéről, amelynek tartalmaznia kell különösen a mérési adatokat és, ha vannak ilyenek, az 1. cikk (3) bekezdésének hatálya alá tartozó webhelyek jegyzékét. [Mód. 60]

(3)  A jelentésnek tartalmaznia kell a 6. cikk értelmében végrehajtott intézkedéseket is. [Mód. 61]

(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza azt a módszertant, amelynek segítségével az érintett webhelyeknek a 3. cikkben cikk (1) bekezdésében foglalt web-akadálymentesítési követelményeknek való megfelelését nyomon kell követni. E módszertannak átláthatónak, átadhatónak, összehasonlíthatónak és megismételhetőnek kell lennie, és azt a megfelelő szakmai és civil társadalmi érdekelt felekkel, köztük különösen a fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezetekkel szorosan együttműködve kell kialakítani. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 9. cikk (3) bekezdésében meghatározott vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az első módszertant ….(17)-ig kell elfogadni. A módszertant az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni. [Mód. 62]

(5)  A (4) bekezdésben említett módszertannak tartalmaznia kell:

a)  a nyomon követés gyakoriságát és a nyomon követés tárgyát képező érintett webhelyekre vonatkozó mintavételek gyakoriságát;

b)  a webhelyek szintjén azt, hogy a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott web-akadálymentesítési követelményeknek való megfelelést hogyan kell igazolni, közvetlen hivatkozással, ha rendelkezésre állnak ilyenek, a 4. cikkben említett harmonizált szabvány vagy, ha ilyen nincs, az 5. cikkben említett európai vagy nemzetközi szabvány vonatkozó leírásaira; valamint

ba)  a szakértői elemzéseket és a felhasználók – többek között a fogyatékossággal élő felhasználók – tapasztalatait összekapcsoló kutatások módszertanát. [Mód. 63]

(6)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a tagállamok által a Bizottság felé teljesítendő jelentéstételi kötelezettségre vonatkozó szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott tanácsadó bizottsági eljárással összhangban fogadja el. [Mód. 64]

7a. cikk

A végrehajtó szerv

(1)  A tagállamok kijelölnek egy illetékes hatóságot (végrehajtó szervet), amely a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott web-akadálymentesítési követelményeknek az érintett webhelyek általi betartatásáért felelősek. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a végrehajtó szerv a lehető legszorosabban együttműködjön az érintett felekkel, köztük az időskorúakkal, a fogyatékossággal élő személyekkel és az őket képviselő szervezetekkel.

(2)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a végrehajtó szerv rendelkezzen az alábbi feladatok ellátásához szükséges emberi és anyagi erőforrásokkal:

a)  az érintett webhelyek web-akadálymentesítési követelményeknek való megfelelésének a 7. cikk szerinti nyomon követése;

b)  panasztételi mechanizmus létrehozása, amely lehetővé teszi bármely természetes vagy jogi személy számára, hogy bejelentést tegyen az érintett webhelyek web-akadálymentesítési követelményeknek való bármilyen meg nem feleléséről; továbbá

c)  a benyújtott panaszok kivizsgálása.

(3)  A tagállamok a végrehajtó szervre ruházhatják a 6. cikk szerinti további intézkedések végrehajtásának felelősségét.

(4)  A tagállamok …(18)-ig tájékoztatják a Bizottságot a kijelölt végrehajtó szervről. [Mód. 65]

7b. cikk

Jelentéstétel

(1)  A tagállamok kétévente beszámolnak a Bizottságnak a 7. cikk alapján végrehajtott nyomon követés eredményéről, többek között a mérési adatokkal, és adott esetben az 1. cikk (3) bekezdésének hatálya alá tartozó webhelyek jegyzékével kapcsolatosan is.

(2)  A jelentésnek tartalmaznia kell a 6. cikk értelmében elfogadott intézkedéseket is, ideértve a nyomon követés alapján az érintett végrehajtó szervek által esetlegesen levont általános következtetéseket is.

(3)  E jelentést könnyen hozzáférhető formátumokban nyilvánossá kell tenni.

(4)  A tagállamok által a Bizottság felé teljesítendő jelentéstételi kötelezettségeket végrehajtási jogi aktusok útján határozzák meg. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott tanácsadó bizottsági eljárással összhangban fogadja el. [Mód. 66]

7c. cikk

Az Ia. melléklet módosítása

A technológiai fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 8. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az Ia. melléklet módosítására. [Mód. 67]

7d. cikk

Szankciók

A tagállamok meghatározzák az ezen irányelvnek megfelelően elfogadott nemzeti rendelkezések megsértéséért kiszabható szankciókkal kapcsolatos szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek a szankciók érvényesítése érdekében. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

A tagállamok ezekről a szabályokról ….(19)-ig tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul közlik a Bizottsággal az azokat érintő bármely későbbi módosítást is. [Mód. 74]

8. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)  A Bizottságnak a 3. cikk (3) bekezdésében, az 5. cikk (2) bekezdésében és a 7c. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól …(20)-tól/től kezdődő hatállyal.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (3) bekezdésében, az 5. cikk (2) bekezdésében és a 7c. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)  A 3. cikk (3) bekezdésen, az 5. cikk (2) bekezdése és a 7c. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy kifogást nem fog emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbítható.

9. cikk

Bizottság

(1)  A Bizottságot egy bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

10. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1)  A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2014. június 30-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(1a)  A tagállamok az érintett webhelyek minden új tartalmára vonatkozóan …(21)-ig, illetve az érintett webhelyek jelenlegi tartalmára vonatkozóan …(22)*-ig alkalmazzák a 3. cikk (1) bekezdésében említett intézkedéseket. [Mód. 75]

(1b)  Az (1a) bekezdésben meghatározott alkalmazási határidőket az audiotartalmakra vonatkozó web-akadálymentesítési követelmények tekintetében két évvel meghosszabítottnak kell tekinteni. [Mód. 70]

(2)  A tagállamok közlik a Bizottsággal a nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az irányelv által szabályozott területen fogadtak el.

11. cikk

Felülvizsgálat

A 7b. cikkben említett tagállami jelentések alapján a Bizottság (23)-en belül felülvizsgálja ezen irányelv, különösen pedig az Ia. mellékletének alkalmazását, e felülvizsgálat megállapításait pedig közzéteszi. [Mód. 71]

12. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

13. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a Szerződéseknek megfelelően a tagállamok a címzettjei.

Kelt …

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

A közszektorbeli szervezetek webhelyeinek típusai

(Említi az 1. cikk (2) bekezdése)

1.  Jövedelemadó: bevallás, értesítés a feldolgozásról

2.  Munkaügyi hivatalok álláskeresési szolgáltatásai

3.  Szociális biztonsági ellátások: munkanélküli-ellátások, gyermek utáni támogatások, orvosi költségek (visszatérítés vagy harmadik fizető fél), tanulmányi ösztöndíjak

4.  Személyes okmányok: útlevél vagy vezetői engedély

5.  Gépkocsik nyilvántartásba vétele

6.  Építési engedély kérelmezése

7.  Rendőrségi bejelentés megtétele, például lopás esetén

8.  Nyilvános könyvtárak, például katalógusok és keresőeszközök

9.  Születési és házassági anyakönyvi kivonatok igénylése és kiadása

10.  Felsőfokú képzésre vagy egyetemre való beiratkozás

11.  Tartózkodási hely megváltozásának bejelentése

12.  Egészségüggyel kapcsolatos szolgáltatások: interaktív tanácsadás az elérhető szolgáltatásokról, betegeknek szánt online szolgáltatások, időpont-egyeztetés [Mód. 72]

Ia. MELLÉKLET

Az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett közfeladatok

1.  hálózati szolgáltatások: gáz-, távhő-, áram- és vízszolgáltatások; postai szolgáltatások; elektronikus kommunikációs hálózatok és szolgáltatások;

2.  közlekedéssel kapcsolatos szolgáltatások;

3.  alapvető banki és biztosítási szolgáltatások (legalább a következőket beleértve: alapszintű fizetési számla, a lakásban lévő ingóságokra kötött biztosítás, lakásbiztosítás, életbiztosítás vagy egészségbiztosítás);

4.  alapfokú, középfokú és felsőfokú oktatás, továbbá felnőttképzés;

5.  jogszabályban előírt és kiegészítő szociális védelmi rendszerek, amelyek az élet alapvető kockázatait fedik le (beleértve legalább az egészséggel, öregkorral, munkahelyi balesetekkel, munkanélküliséggel, nyugdíjjal és fogyatékossággal kapcsolatos kockázatokat);

6.  egészségüggyel kapcsolatos szolgáltatások;

7.  gyermekfelügyeleti szolgáltatások;

8.  közvetlenül a nyilvánosságnak a társadalmi integráció megkönnyítése és az alapvető jogok védelme érdekében nyújtott egyéb alapvető szolgáltatások;

9.  kulturális tevékenységek és turisztikai információ.

[Mód. 73]

(1)HL C 110., 2006.5.9., 26. o.; COM(2005)0425 végleges. HL C 271., 2013.9.19., 116. o.
(2)HL C 9., 2012.1.11., 65. o.
(3) Az Európai Parlament 2014. február 26-i álláspontja.
(4)COM(2010)0743 végleges – a Hivatalos Lapban nem jelent meg.
(5)COM(2010)0245 végleges/2.
(6)HL L 347., 2013.12.20., 104. o.
(7)HL L 347., 2013.12.20., 33. o.
(8)COM(2010)0636 végleges – a Hivatalos Lapban nem jelent meg.
(9)Az Európai parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o).
(10) A fogyatékossággal élő személyek mobilitásáról és befogadásáról, valamint a 2010–2020 közötti időszakra vonatkozó európai fogyatékosságügyi stratégiáról szóló, 2011. október 25-i európai parlamenti állásfoglalás (HL C 131. E, 2013.5.8., 9. o.).
(11) http://ec.europa.eu/digital-agenda/en/news/egovernment-indicators-benchmarking-eeurope
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).
(13)http://www.mandate376.eu/.
(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(15) A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 136. o.).
(16) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a köüzbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).
(17) Ezen irányelv hatálybalépését követően egy évvel.
(18) Ezen irányelv átültetésének napja.
(19) Hat hónappal ezen irányelv hatálybalépését követően.
(20)Ezen irányelv hatálybalépésének időpontja.
(21) Egy évvel ezen irányelv hatálybalépését követően.
(22)* Három évvel ezen irányelv hatálybalépését követően.
(23) Két évvel ezen irányelv hatálybalépését követően.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat