Az Európai Parlament 2014. február 27-i állásfoglalása az EU vízumpolitikájának jövőjéről (2014/2586(RSP))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ), és különösen annak 77. cikkére,
– tekintettel „A közös vízumpolitika végrehajtása és fejlesztése az EU-n belüli növekedés élénkítése céljából” című bizottsági közleményre (COM(2012)0649),
– tekintettel a Közösségi Vízumkódex (a vízumkódex) végrehajtásának első évében a helyi schengeni együttműködés működéséről szóló bizottsági jelentésre (COM(2012)0648),
– tekintettel a „Hetedik jelentés a viszonosság elvével ellentétes vízumkötelezettség egyes harmadik országok általi fenntartásáról” című bizottsági jelentésre (COM(2012)0681),
– tekintettel arra, hogy a közelmúltban felülvizsgálták(1) a 2001. március 15-i 539/2001/EGK tanácsi rendeletet, amely felsorolja mindazokat a harmadik országokat, amelyek állampolgárainak vízummal kell rendelkezniük az EU külső határain történő belépésükkor, valamint azokat, amelyek állampolgárai mentesek e kötelezettség alól(2),
– tekintettel a Grúziával(3), Ukrajnával(4), Moldovával(5), a Zöld-foki-szigetekkel(6), Örményországgal(7) és Azerbajdzsánnal(8) nemrégiben megkötött vízumkönnyítési megállapodásokra,
– tekintettel a Bizottsághoz intézett, az EU vízumpolitikájának jövőjére vonatkozó kérdésre (O‑000028/2014 – B7‑0108/2014),
A. mivel a közös vízumpolitika a schengeni térségen belüli belső határellenőrzések megszüntetésének szükséges velejárója;
B. mivel a közös vízumpolitika fő alkotóelemei a következők: az 539/2001/EK rendelethez csatolt két lista (egyrészt azon országok felsorolása, amelyek állampolgárai vízumkötelezettség alá esnek, másrészt azoké, amelyek állampolgárai mentesek az ilyen kötelezettség alól), a vízumkódexben a vízumkibocsátásra vonatkozóan előírt közös szabályok, a vízumok egységes megjelenítése, a vízuminformációs rendszer keretei között folytatott információcsere, valamint a harmadik országokkal a vízummentesség és a vízumkönnyítés tekintetében kötött számos nemzetközi megállapodás;
C. mivel a Lisszaboni Szerződés úgy rendelkezik, hogy a közös vízumpolitika valamennyi vonatkozásában a rendes jogalkotási eljárást kell alkalmazni, és hogy a Parlament egyetértése szükséges az e tárgyban kötött minden nemzetközi megállapodás tekintetében;
D. mivel fontos a közös uniós vízumpolitika jövőjének végiggondolása és az ezzel kapcsolatban folytatandó intézményközi párbeszéd, különösen a vízumeljárások további összehangolása felé vezető lépések, többek között a vízumkibocsátásra vonatkozó közös szabályok tekintetében;
Általános vízumpolitika és a vízumkódex felülvizsgálata
1. üdvözli a vízumokkal kapcsolatban megvalósult közösségi vívmányok terén elért előrelépéseket, de egyúttal felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javítsák e vívmányok végrehajtását; kéri különösen a helyi schengeni együttműködés fokozását a vízumkódex alkalmazásának rövid időn belül történő javítása érdekében;
2. úgy véli, hogy a jövőben lépéseket kell tenni a vízumeljárások további harmonizációja felé, többek között a vízumkibocsátásra vonatkozó, valóban közös szabályok révén;
3. úgy véli, hogy a konzuli lefedettség számos harmadik országban jelenleg még nyilvánvalóan nem kielégítő;
4. úgy véli, hogy a közös vízumigénylési központok hasznos eszköznek bizonyultak, és hogy a jövőben általánossá lehetne tenni ezeket;
5. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság a stockholmi program 5.2. pontjában kifejtett felkérés ellenére nem terjesztett elő tanulmányt „a rövid időtartamra érvényes vízumok közös európai kibocsátási mechanizmusa” létrehozásának lehetőségéről, kitérve annak vizsgálatára is, hogy „az egyedi kockázatértékelés mennyiben helyettesítheti a vízumot kérvényező személy állampolgárságával összefüggő kockázatok feltételezését”;
6. úgy véli, hogy a jóhiszemű és a gyakori utazások tekintetében további könnyítéseket kell tenni, különösen hosszabb időtartamra érvényes és többszöri belépést engedélyező vízumok gyakoribb alkalmazásával;
7. kéri a tagállamokat, hogy alkalmazzák a vízumkódexben és a Határellenőrzési Kódexben foglalt, a vízumok humanitárius okokból történő kibocsátását lehetővé tevő jelenleg hatályos rendelkezéseket, és könnyítsék meg, hogy a harmadik országokban veszélynek kitett emberijog-védők ideiglenes menedékhez juthassanak;
8. várakozással tekint a vízumkódex felülvizsgálatára vonatkozó tervezett javaslat elé, ugyanakkor azonban sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ennek elfogadását a Bizottság ismételten elhalasztotta;
9. sajnálja, hogy a Bizottság még mindig nem terjesztette elő a vízumkódex átfogó értékelését; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság ezt az érékelést a vízumkódex felülvizsgálatára vonatkozó javaslattal együtt kívánja előterjeszteni; úgy véli, hogy helyénvalóbb volna, ha a Bizottság előbb az értékelő jelentést terjesztené elő, lehetővé téve ezáltal, hogy az intézmények e jelentés alapján vitát folytathassanak;
Vízumkönnyítés
10. kéri adott esetben további vízumkönnyítési megállapodások megkötését, valamint a már meglévő ilyen megállapodások ellenőrzését és javítását;
11. kéri a már megkötött vízumkönnyítési megállapodások rendszeres értékelését annak felmérése szándékával, hogy elérték-e kitűzött céljaikat;
539/2001/EK rendelet
12. üdvözli, hogy a közelmúltban frissítették azon országok listáit, amelyek állampolgárai az 539/2001/EK rendelet értelmében vízumkötelezettség alá esnek, illetve amelyek állampolgárai mentesek e kötelezettség alól, és különösen üdvözli a vízumkötelezettség alóli további kivételeket; emlékeztet arra, hogy a vízummentes utazás fontos a harmadik országok, és különösen azok civil társadalmai számára, de egyúttal az EU saját érdekei szempontjából is;
13. ezzel összefüggésben az a véleménye, hogy az EU és Ukrajna közötti vízummentességi megállapodás az ukrán civil társadalom és az utóbbi néhány napon a tüntetéseken részt vett diákok által kifejezett felhívásokra adható alkalmas válasz; rámutat, hogy egy ilyen megállapodás fokozná a civil társadalmak közötti érintkezést és a személyes emberi kapcsolatokat, ezáltal megerősítve a kölcsönös megértést, és egyúttal a gazdasági kapcsolatoknak is kedvezne; kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot annak érdekében, hogy Ukrajna rákerüljön az azon harmadik országokat felsoroló listára, amelyeknek állampolgárai nem esnek vízumkötelezettség alá; kéri egyúttal a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre a jelenleg hatályos vízumkönnyítési megállapodást az EU-ba történő belépés megkönnyítése érdekében, különösen a diákok és a tudományos élet szereplői számára;
14. üdvözli a vízummentességre vonatkozó kritériumoknak az alapjogi megfontolások figyelembe vételével történő frissítését és a változtatásoknak a rendelet egy cikkébe történő beillesztését, felhívja a figyelmet ugyanakkor ennek gazdasági előnyeire is, különösen a turizmus és a külkereskedelem szempontjából;
15. hangsúlyozza, hogy a vízumliberalizációhoz több – egyebek mellett az uniós elektronikus utazásengedélyezési rendszerben (EU-ESTA) megszerezhető – ismeretre van szükség a jelenlegi vízummentességi megállapodások alkalmazásáról; kéri a Tanácsot és a Bizottságot annak biztosítására, hogy a Parlament a megfelelő demokratikus ellenőrzés lehetővé tétele érdekében teljesebb tájékoztatást kapjon harmadik országok vita tárgyát képező helyzetével kapcsolatban;
16. kéri a Bizottságot annak megfontolására, miként lehet szükség esetén a jövőben egymással párhuzamosan biztosítani a szóban forgó rendelet mellékleteinek és a vízummentességi megállapodásoknak a módosításait, elkerülve annak kockázatát, hogy a mellékletekben eszközölt módosítást nem követi szükségszerűen azonnal vízummentességi megállapodás;
17. tudomásul veszi a felfüggesztési mechanizmusra vonatkozó megállapodást; elvárja a tagállamoktól, hogy jóhiszeműen és kizárólag utolsó lehetőségként, vészhelyzetben indítsák be e mechanizmust, ha sürgős lépésre van szükség az egész Uniót fenyegető nehézségek megoldása érdekében, és ha a vonatkozó kritériumok teljesülnek;
18. úgy véli, hogy a teljes vízumviszonosság olyan cél, amelyre az Uniónak mindig határozottan törekednie kell harmadik országokkal fenntartott kapcsolatai során, ezzel segítve az uniós külpolitika nemzetközi szintű hitelének és egységességének javítását;
19. kéri, hogy kerüljön sor vitára a további vízumliberalizáció és bizonyos tagállamok többször kifejezett azon igénye közötti kapcsolatról, hogy meg kell erősíteni a biztonsági intézkedéseket, és hogy a határokon szigorúbb ellenőrzések alá kell vetni a vízumkötelezettség alól mentesített utazókat;
Vízuminformációs Rendszer (VIS)
20. kéri, hogy az eu-LISA tervbe vett, a vízuminformációs rendszerre vonatkozó értékelő jelentése a lehető legrövidebb időn belül készüljön el;
Az Európai Parlament bevonása
21. kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy az EUMSZ 218. cikke (10) bekezdésének, valamint az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodásnak megfelelően javítsák a vízumügyekben kötendő nemzetközi megállapodásokat előkészítő tárgyalásokra vonatkozó információk Parlament felé irányuló áramlását;
22. bejelenti, hogy az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságon belül létre kíván hozni egy kapcsolattartó csoportot, amely a vízumpolitikával foglalkozik majd; felkéri a Tanács elnökségét és a tagállamokat, hogy a Bizottság mellett vegyenek részt e kapcsolattartó csoport ülésein;
o o o
23. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.