Az Európai Parlament,

–  tekintettel az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1),

–  tekintettel a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek jogainak belső piacon történő online felhasználásra szóló, több területre érvényes engedélyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (COM(2012)0372), és a hozzá kapcsolódó hatásvizsgálatra,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 4., 6., 114. és 118. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Bíróságának ítéleteire, különösen a C-467/08. sz., a Padawan SL kontra Sociedad General de Autores y Editores de España (SGAE) ügyben 2010. október 21-én (EBHT 2010., I-10055. o.), a C-462/09. sz., a Stichting de Thuiskopie kontra Opus Supplies Deutschland GmbH és társai ügyben 2011. június 16-án (EBHT 2011., I-05331. o.), a C-277/10. sz., a Martin Luksan kontra Petrus van der Let ügyben 2010. február 9-én (az EBHT-ban még nem tették közzé), a C-457/11.–C-460/11. sz., Verwertungsgesellschaft Wort (VG Wort) kontra Kyocera Mita és társai ügyben 2013. június 27-én (az EBHT-ban még nem tették közzé), valamint a C-521/11. sz., Amazon.com International Sales Inc. és társai kontra Austro-Mechana Gesellschaft zur Wahrnehmung mechanisch-musikalischer Urheberrechte GmbH. ügyben 2013. július 11-én hozott (az EBHT-ban még nem tették közzé) ítéletekre,

–  tekintettel „A szellemitulajdon-jogok egységes piaca – A kreativitás és az innováció ösztönzése Európában a gazdasági növekedés elősegítése, minőségi munkahelyek teremtése, valamint kimagasló színvonalú termékek és szolgáltatások biztosítása céljából” című, 2011. május 24-i bizottsági közleményre (COM (2011) 0287),

–  tekintettel az egységes digitális piacon megjelenő tartalomról szóló 2012. december 18-i bizottsági közleményre (COM(2012)0789),

–  tekintettel António Vitorino 2013. január 31-i ajánlásaira, amelyeket a magáncélú többszörözési és reprográfiai jogdíjakkal kapcsolatos közvetítés tapasztalatai alapján fogalmazott meg,

–  tekintettel a Jogi Bizottság „Szellemi tulajdonjogok a zenében és az audiovizuális ágazatban” című, 2011. június 29-én jóváhagyott munkadokumentumára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A7-0114/2014),

A.  mivel a kultúra és az alkotótevékenység mindig is az európai identitás alappillérét jelentették és jelentik ma is, és a jövőben is alapvető szerepet játszanak az Európai Unió gazdasági és társadalmi fejlődésében;

B.  mivel a kultúra és az alkotótevékenység a digitális gazdaság szerves része; mivel mind a magas színvonalú, mind a hétköznapi kulturális tartalmak kifejezésre juttatása az Európa digitális növekedéséhez való egyenlő hozzáféréstől függ; mivel a konzultációkból kiderül, hogy az európai digitális piac továbbra sem tett eleget a hatékony terjesztéssel, az alkotók tisztességes díjazásával és általánosságban a kulturális ágazaton belüli jövedelmek tisztességes és hatékony elosztásával kapcsolatos ígéreteinek, és e problémák megoldásához uniós szintű fellépésre van szükség;

C.  mivel a digitalizálódás óriási hatást gyakorol a kulturális identitások kifejezésének, terjesztésének és fejlesztésének módjára; mivel a részvétel előtt álló akadályok csökkenése és az új terjesztési csatornák megjelenése elősegíti az alkotásokhoz és a kultúrához való hozzáférést, és világszerte javítja a kultúra és az alkotótevékenység mozgását, felfedezését és újrafelfedezését, és lehetőségeket teremt a művészek és az alkotók számára; mivel ennek eredményeképpen rendkívüli mértékben megnövekedett az új szolgáltatásokkal és vállalkozásokkal kapcsolatos piaci lehetőségek száma;

D.  mivel a szerzőnek a digitális korban is jogosultnak kell lennie az alkotását megillető védelemre, és az alkotásáért járó méltányos díjazásra;

E.  mivel a digitális magáncélú többszörözés a technológiai fejlődés, valamint az internet és a felhőalapú technológiák irányába történő elmozdulás eredményeképpen nagy gazdasági jelentőségre tett szert, és mivel a magáncélú többszörözési jogdíjak jelenlegi rendszere nem veszi kellőképpen figyelembe a digitális kor változásait; mivel e területen jelenleg nem létezik a jogosult megfelelő díjazását biztosító és a magáncélú többszörözést egyszerre lehetővé tevő alternatív megközelítés; mivel ennek ellenére meg kell vitatni a magáncélú sokszorosítás szabályozásának modernizálását annak érdekében, hogy az hatékonyabbá válhasson és jobban figyelembe vegye a technológiai fejlődést;

F.  mivel a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek jogainak belső piacon történő online felhasználásra szóló, több területre érvényes engedélyezéséről szóló, a Parlament és a Tanács által 2014. február 4-én elfogadott európai parlamenti és tanácsi irányelv megerősíti, hogy a szerzői jogok kezelése szükségessé teszi, hogy különös figyelmet fordítsanak a közös jogkezelő szervezetek általi – többek között a magáncélú többszörözési – jogdíjbevételek, e jogdíjak elosztása és a jogosultak számára való kifizetésének átláthatóságára;

G.  mivel a 2001/29/EK irányelv felhatalmazza a tagállamokat, hogy méltányos díjazás biztosítása fejében a hang-, kép- és audiovizuális anyagok magáncélú többszörözésének egyes fajtái tekintetében a többszörözés joga alól kivételt, illetve korlátozást állapítsanak meg, és biztosítja, hogy a fogyasztók a korlátozást alkalmazó országokban a jogosultak engedélye nélkül is szabadon és bármilyen mennyiségben átmásolhassák zenei és audiovizuális repertoárjukat valamely adathordozóról vagy multimédiás eszközről egy másikra feltéve, hogy magáncélú felhasználásról van szó; mivel a jogdíjakat e magáncélú többszörözésből fakadóan a jogosultaknál felmerülő esetleges kár alapján kell kiszámítani;

H.  mivel az Európai Bizottság becslései szerint a magáncélú többszörözési jogdíjak teljes összege a 2001/29/EK irányelv hatálybalépése óta az Európai Unió 28 tagállamából 23-ban több mint a háromszorosára emelkedett, és jelenleg 600 millió eurót tesz ki, ami jelentős összeget jelent a művészek számára;

I.  mivel e jogdíjak a rögzítésre alkalmas hagyományos és digitális adathordozók és termékek gyártói és importőrei (1000 milliárd eurónál is többre becsült) forgalmának csupán töredékét képezik;

J.  mivel sok mobil végfelhasználói állomás elméletileg lehetővé teszi a magáncélú többszörözést, valójában azonban azt nem ilyen célokra alkalmazzák; ezért hosszú távú vita folytatására hív fel, amely olyan hatékonyabb és korszerűbb megközelítés kidolgozására irányul, amely nem feltétlenül a berendezésre felszámított átalányösszegű illetéken alapul;

K.  mivel amennyiben összehasonlítjuk a jogdíjat kiszabó országban és a jogdíjat nem alkalmazó országban eladott termékek árát, világossá válik, hogy a magáncélú többszörözési jogdíjnak nincs érzékelhető hatása a termékek árára;

L.  mivel a rögzítésre alkalmas hagyományos és digitális adathordozók és termékek gyártói és importőrei nemzeti és európai szinten egyaránt számos bírósági eljárást indítottak a 2001/29/EK irányelv hatálybalépése óta;

M.  mivel a 2001/29/EK irányelv és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata nem írja elő a tagállamok számára annak biztosítását, hogy a magáncélú többszörözési jogdíjak teljes összegét közvetlenül a jogosultaknak folyósítsák, és mivel a tagállamok széles körű mérlegelési jogkörrel rendelkeznek e díjazás egy részének közvetett kifizetése tekintetében;

N.  mivel a magáncélú többszörözési jogdíjakat a rögzítésre és tárolásra alkalmas adathordozók és szolgáltatások megvásárlásakor a fogyasztók fizetik meg, és mivel ezért joguk van ismerni annak létezését és összegét; mivel a magáncélú többszörözési jogdíjak összegének tükröznie kell, hogy az adott eszközöket és szolgáltatásokat tényelegesen milyen mértékben használják fel hang-, kép- és audiovizuális anyagok magáncélú többszörözésére;

O.  mivel az adathordozók és eszközök ára nem változik az Unióban alkalmazott különböző mértékű magáncélú többszörözési jogdíjak függvényében, és mivel a spanyol példa rámutatott arra, hogy a magáncélú többszörözési jogdíjak 2012-ben való eltörlése nem volt hatással az adathordozók és eszközök árára;

P.  mivel eltérések mutatkoznak a magáncélú többszörözési jogdíjak különböző modelljei és mértékei között, többek között a fogyasztókra és az egységes piacra gyakorolt hatásukat illetően is; mivel európai keretet kell kialakítani annak érdekében, hogy az egész Unióban nagyfokú átláthatóság jöjjön létre a jogosultak, az eszközök gyártói és importőrei, a fogyasztók, valamint a szolgáltatók számára, mivel továbbá annak érdekében, hogy a digitális korban és az egységes piac korában megőrizhető legyen a rendszer alapját képező stabilitás, több tagállamban korszerűsíteni kellene a jogdíjak rendszerét, ugyanakkor kívánatos lenne egy olyan európai keret kialakítása, amely az egész Unióban egyenlő feltételeket biztosít a jogosultak, a fogyasztók, az eszközök gyártói és importőrei, valamint a szolgáltatók számára;

Q.  mivel a tagállamokban kialakított, az üzleti felhasználásra vonatkozó mentesítési és megtérítési mechanizmusoknak hatékonyaknak kell lenniük; mivel egyes tagállamokban szükség van e mechanizmusokra, és mivel egyes tagállamokban nem mindig hajtják végre a bírósági határozatokat;

R.  mivel mind az online művekhez való hozzáférés, mind e művek értékesítése tekintetében az engedélyezés gyakorlata kiegészíti a magáncélú többszörözési jogdíjak rendszerét;

S.  mivel különösen a digitális területen a klasszikus többszörözési folyamatot az internetes közvetítői rendszerek váltják fel, amikor a szerzői jogok által védett alkotásokról nem készül másolat a felhasználói végberendezésen, és mivel ilyen esetekben előnyben kell részesíteni az engedélyezési modelleket;

Korszerűsítésre és harmonizációra szoruló tisztességes rendszer

1.  emlékeztet arra, hogy a kulturális ágazat – amellett, hogy 5 millió munkahelyet biztosít és az Unió bruttó hazai termékének 2,6%-át adja – az európai növekedés egyik legfontosabb hajtóereje, új és nem áthelyezhető munkahelyek forrása, és a jelenlegi visszaesés elleni küzdelem hatékony eszköze, valamint az innovációt is ösztönzi;

2.  emlékeztet arra, hogy a szerzői jogokról szóló jogszabálynak egyensúlyt kell teremtenie többek között az alkotók és a fogyasztók érdekei között; e tekintetben úgy véli, hogy valamennyi európai fogyasztó számára biztosítani kell a jogot a jogszerűen beszerzett tartalom magáncélú többszörözéséhez;

3.  felhívja ezért a Bizottságot, hogy nyújtson be az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29/EK irányelv felülvizsgálatára vonatkozó jogalkotási javaslatot, beleértve egy, többek között a magáncélú többszörözésre vonatkozó kivételek és korlátozások teljes összehangolására irányuló rendelkezést;

4.  hangsúlyozza, hogy a jelenlegi széttöredezett szerzői jogi rendszer reformra szorul annak érdekében, hogy könnyebbé váljon a kulturális és kreatív tartalomhoz való hozzáférés, növekedjen e tartalmak (globális) forgalma, továbbá a reformnak úgy kell megvalósulnia, hogy különösen a költségvetési megszorítások idején a digitális fejlődés, az új terjesztési csatornák, az új üzleti modellek és a többi lehetőség a művészek, az alkotók, a fogyasztók, a vállalkozások és a közönség javát szolgálják;

5.  megállapítja, hogy a magáncélú többszörözési jogdíjak olyan bevételi források, amelyek a jogosultak különböző kategóriái számára eltérő jelentőséggel bírnak, és fontosságuk nagymértékben eltér az egyes tagállamokban is;

6.  véleménye szerint a magáncélú többszörözés rendszere olyan, a magáncélú másolat készítésének kivétele és a jogosultak méltányos díjazáshoz való joga közötti kiegyensúlyozott és tisztességes rendszer, amelyet ésszerű megőrizni, különösen azokban az esetekben, amikor a jogosultak helyzete nem teszi lehetővé, hogy közvetlenül több eszközre megadják a többszörözési jogot; úgy véli, hogy rövid távon nincs alternatívája ennek a kiegyensúlyozott rendszernek; hangsúlyozza azonban, hogy hosszú távon folyamatosan figyelemmel kell kísérni és értékelni kell a magáncélú többszörözés rendszerét a digitális világ és a piac fejleményei, illetve a fogyasztói magatartás tükrében, és lehetőség szerint fel kell tárni a lehetséges alternatívákat, amelyek képesek biztosítani az egyensúlyt a fogyasztói többszörözés számára biztosított kivételek és az alkotók díjazása között;

7.  hangsúlyozza, hogy a nemzeti jogdíjbeszedési rendszerek közötti – különösen a jogdíjköteles termékek típusaival, valamint e jogdíjak mértékével kapcsolatos – éles különbségek versenytorzító hatással bírnak, és a belső piacon belüli legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórum kiválasztásához („forum shopping”) vezethetnek;

8.  felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy tanulmányozza a magáncélú többszörözés alapvető elemeit, elsősorban a „méltányos díjazás” fogalmát, amelyet a 2001/29/EK irányelv jelenleg nem szabályoz egyértelműen, továbbá a szerzőnek okozott „kár” fogalmát, amely művének engedély nélküli magáncélú többszörözéséből származik; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, van-e lehetőség arra, hogy egyetértésre jussanak a jogdíjköteles termékek köréről, továbbá rögzítsen közös kritériumokat a magáncélú többszörözési jogdíjak kiszámításáról folytatott tárgyalások részletes szabályait illetően, a fogyasztók és az alkotók számára egyaránt átlátható, méltányos és egységes rendszer bevezetése érdekében;

Az egyszeri beszedés, a fogyasztók egyértelműbb tájékoztatása és a hatékonyabb megtérítési eljárások

9.   hangsúlyozza, hogy a magáncélú többszörözési jogdíjak valamennyi magáncélú többszörözésre használt eszközre és adathordozóra, valamint tárolási kapacitásra alkalmazandók, amennyiben a magáncélú többszörözés kárt okoz az alkotóknak;

10.  hangsúlyozza, hogy minden eszköz esetében egyértelműen meg kell határozni a magáncélú másolatok fogalmát, továbbá hogy a felhasználó számára lehetővé kell tenni, hogy egyszeri fizetés alapján minden adathordozón hozzáférhessen a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakhoz; felszólít a tagállamokban már hatályos szabályok, például a kivételek, a jogdíj fizetése alóli mentességek tiszteletben tartására, továbbá arra, hogy legyen lehetőség e szabályok párhuzamos alkalmazására a piacon;

11.  úgy véli, hogy a magáncélú többszörözési jogdíjat a gyártóknak vagy az importőröknek kell megfizetniük; hozzáteszi, hogy a jogdíj kiskereskedők általi megfizetése túlzott adminisztratív terhet jelentene a forgalmazással foglalkozó kkv-k és a közös jogkezelő szervezetek számára;

12.  javasolja, hogy a határokon átnyúló ügyletek esetén a magáncélú többszörözési jogdíjat a terméket megvásárló végfelhasználó lakhelye szerinti tagállamban szedjék be, a fent említett C-462/09. sz. (Opus) ügyben hozott határozatnak megfelelően;

13.  úgy véli ezért, hogy a határokon átnyúló ügyletek esetén a kettős jogdíjfizetés lehetőségének elkerülése érdekében egyazon termékre vonatkozóan a magáncélú többszörözési jogdíjat csakis egy alkalommal szedheti be valamely tagállam közös jogkezelő társasága, és hogy a végfelhasználó lakhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban indokolatlanul beszedett jogdíjat vissza kell téríteni;

14.  úgy véli, hogy azon tagállamoknak, amelyekben jelenleg jogdíjakat számolnak fel vagy szednek be, egyszerűsíteniük és harmonizálniuk kell díjtételeiket;

15.  arra kéri a tagállamokat, hogy valamennyi érdekelt féllel méltányos módon egyszerűsítsék a jogdíjak megállapításának eljárásait, ezek objektivitásának biztosítása mellett;

16.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az alkotóművészek díjazása és a kultúra terjesztése tekintetében fokozzák a magáncélú többszörözési rendszer szerepének láthatóságát a fogyasztók körében; arra bátorítja a tagállamokat és a jogosultakat, hogy indítsanak olyan „pozitív” kampányokat, amelyek a magáncélú többszörözési jogdíjak előnyeit emelik ki;

17.  véleménye szerint a fogyasztókat tájékoztatni kell az általuk megfizetett jogdíjak összegéről, céljáról és rendeltetéséről; ezzel összefüggésben javasolja a Bizottság és a tagállamok számára, hogy egyeztessenek a gyártókkal, az importőrökkel, a kiskereskedőkkel és a fogyasztóvédelmi szervezetekkel annak érdekében, hogy ezeket az információkat egyértelműen hozzák a fogyasztó tudomására;

18.  arra ösztönzi a tagállamokat, hogy hozzanak létre az üzleti célú felhasználások jogdíjmentességére vonatkozó átlátható szabályokat annak biztosítása érdekében, hogy ezek a felhasználások az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelően a gyakorlatban is mentesüljenek a magáncélú többszörözési jogdíj alól;

19.  arra kéri a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a magáncélú többszörözési jogdíjakat egyetlen esetben se kelljen megfizetni, amennyiben az említett adathordozók felhasználása az üzleti célú felhasználás körébe tartozik, és az üzleti célú felhasználók által fizetett jogdíjak megtérítésével kapcsolatos különböző mechanizmusokat váltsák fel olyan rendszerekkel, melyek garantálják, hogy ezen felhasználók a jogdíjat eleve ne legyenek kötelesek megfizetni;

A bevételek felhasználásának átláthatósága

20.  üdvözli a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről szóló, a Parlament és a Tanács által nemrég elfogadott irányelvet, amely a közös jogkezelő szervezetek általi jogdíjbevételek, e jogdíjak elosztása és a jogosultak számára való kifizetésének átláthatóságát javasolja, különösen egy olyan átláthatósági jelentés éves közzététele révén, amely a beszedett összegek szociális vagy kulturális célú felhasználására kitérő külön szakaszt is magában foglal;

21.  felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák a magáncélú többszörözési jogdíjakból származó bevétel elosztásának fokozott átláthatóságát;

22.  kéri a tagállamokat annak előírására, hogy a magáncélú többszörözési jogdíjak összegének legalább 25%-át az alkotótevékenység és az előadó-művészet támogatására és létrehozására fordítsák;

23.  felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek közzé az e felhasználást nyílt formátumban és értelmezhető adatokkal ismertető jelentéseket;

24.  arra ösztönzi a kulturális és előadó-művészeti rendezvények szervezőit és a magáncélú többszörözési jogdíjak kedvezményezettjeit, hogy célközönségeik körében biztosítsanak nagyobb nyilvánosságot e támogatásoknak;

Technikai védintézkedések

25.  emlékeztet arra, hogy a magáncélú többszörözésre vonatkozó kivétel a fogyasztókat feljogosítja arra, hogy zenei és audiovizuális repertoárjukat valamely adathordozóról vagy multimédiás eszközről szabadon egy másikra másolják, feltéve, hogy magáncélú felhasználásról van szó;

26.  hangsúlyozza, hogy különösen a digitális korban szükség van a technikai védelmi intézkedések alkalmazásának engedélyezésére, a magáncélú másolás szabadsága és a szerzői jogok kizárólagossága közötti egyensúly helyreállítása érdekében;

27.  hangsúlyozza, hogy a műszaki védelmi intézkedések nem akadályozhatják meg a fogyasztók általi magáncélú másolatok készítését vagy azt, hogy a jogosultak a magáncélú másolására tekintettel méltányos díjazásban részesüljenek;

Engedélyek

28.  megjegyzi, hogy az alkotásokhoz való hozzáférés folyamatossága ellenére a letöltés, a tárolás és a magáncélú másolatkészítés gyakorlata továbbra is megfigyelhető úgy véli ezért, hogy a magáncélú többszörözési jogdíj rendszere továbbra is fontos az online környezetben; hangsúlyozza azonban, hogy előnyben kell részesíteni a valamennyi jogosult számára kedvező engedélyezési modelleket minden olyan esetben, amikor nem engedélyezett a szerzői műről való, adathordozón vagy eszközön történő másolatkészítés;

29.  hangsúlyozza ezért, hogy a magáncélú többszörözésre vonatkozó kivételeket egyes online szolgáltatások, többek között egyes felhőalapú számítástechnikai szolgáltatások tekintetében is alkalmazni kell;

Új üzleti modellek a digitális környezetben

30.  kéri a Bizottságot, hogy értékelje a magáncélú sokszorosítási és tárolási lehetőségeket kínáló felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásoknak a magáncélú többszörözés rendszerére gyakorolt hatását annak meghatározása érdekében, hogy a védett művek e magáncélú másolatait figyelembe kell-e venni a jogdíjakkal kapcsolatos mechanizmusokban, illetve hogy milyen módon kell figyelembe venni;

o
o   o

31.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányának és parlamentjének.

(1) HL L 167., 2001.6.22., 10. o.