Az Európai Parlament 2014. február 25-i határozata a Tadeusz Cymański mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2013/2278(IMM))

P7_TA(2014)0110 A7-0099/2014

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Lengyel Köztársaság államügyésze által 2013. október 23-án előterjesztett és a 2013. november 18-i plenáris ülésen bejelentett kérelemre, amelynek tárgya Tadeusz Cymański mentelmi jogának felfüggesztése,

–  miután eljárási szabályzata 7. cikke (5) bekezdésének megfelelően meghallgatta Tadeusz Cymańskit,

–  tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió Bírósága 1964. május 12-i, 1986. július 10-i, 2008. október 15-i és 21-i, 2010. március 19-i, valamint 2011. szeptember 6-i ítéleteire(1),

–  tekintettel a Lengyel Köztársaság Alkotmányának 105. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 7. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A7-0099/2014),

A.  mivel a Lengyel Köztársaság államügyésze a Közúti Közlekedés Általános Felügyelő Hivatalának kezdeményezésére, a kisebb bűncselekményekkel foglalkozó lengyel büntető törvénykönyv 96. cikkének (3) bekezdésében szabályozott bűncselekmény vonatkozásában kérte az Európai Parlament egyik képviselője, Tadeusz Cymański mentelmi jogának felfüggesztését annak érdekében, hogy ellene büntetőeljárást lehessen kezdeményezni;

B.  mivel az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 8. cikke szerint a képviselőket hivatali tisztségük gyakorlása során leadott szavazataik, illetve kinyilvánított véleményük miatt nem vethetik alá vizsgálatnak, őrizetnek, illetve peres eljárásnak;

C.  mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 9. cikke szerint az európai parlamenti képviselők a saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik;

D.  mivel a Lengyel Köztársaság Alkotmányának 105. cikke szerint „a képviselő nem vonható felelősségre a képviselői mandátumán belül annak ideje alatt, vagy annak lejártát követően végzett tevékenységekért”. Az ilyen tevékenységek tekintetében a képviselőt csak a Szejm előtt vonhatják felelősségre olyan esetben, amikor megsértette harmadik felek jogait. Ekkor csak a Szejm hozzájárulásával lehet ellene bíróság előtt eljárást indítani”;

E.  mivel kizárólag a Parlament hozhat döntést arról, hogy egy adott esetben felfüggesztik-e a mentelmi jogot vagy sem; mivel a Parlament ésszerű módon figyelembe veheti a képviselő álláspontját annak eldöntésekor, hogy felfüggeszti-e a képviselő mentelmi jogát(2);

F.  mivel az állítólagos bűncselekmény nem kapcsolódik közvetlenül vagy nyilvánvalóan Tadeusz Cymański európai parlamenti képviselőként végzett feladatainak ellátásához, és az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke értelmében vett európai parlamenti képviselői feladatainak gyakorlása során leadott szavazatnak, illetve kifejtett véleménynek sem minősül;

G.  mivel a Tadeusz Cymański ellen indítandó büntetőeljárás ezért semmilyen módon nem áll összefüggésben Cymański úr európai parlamenti képviselői tisztségével;

H.  mivel jelen esetben a Parlament nem talált bizonyítékot a fumus persecutionisra, azaz arra, hogy komoly és megalapozott gyanú állna fenn arra vonatkozóan, hogy az ügyet az érintett képviselőnek való politikai károkozás szándékával nyújtották volna be a bírósághoz;

I.  mivel a kérelmet egy Tadeusz Cymański által írt írásos nyilatkozat nyomán nyújtották be, amelyben a képviselő megtagadta az annak a személynek az azonosítására irányuló kötelezettség teljesítését, akinek kölcsönadta a Közúti Közlekedés Általános Felügyelő Hivatala jelentésében említett gépjárművet, és vállalta 500 PLN összegű bírság megfizetését a kisebb bűncselekményekkel foglalkozó lengyel büntető törvénykönyv 96. cikke (3) bekezdésének megsértése miatt;

1.  úgy határoz, hogy felfüggeszti Tadeusz Cymański mentelmi jogát;

2.  utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és illetékes bizottsága jelentését a Lengyel Köztársaság illetékes hatóságának és Tadeusz Cymańskinak.

(1) A C-101/63. sz. Wagner kontra Fohrmann és Krier ügy (EBHT 1964, 195. o.), a C-149/85. sz. Wybot kontra Faure és társai ügy (EBHT 1986., 2391. o.), a T-345/05. sz. Mote kontra Parlament ügy (EBHT 2008., II-2849. o.), a C-200/07. sz. és C-201/07 sz. Marra kontra De Gregorio és Clemente egyesített ügyek (EBHT 2008., I-7929. o.), a T-42/06. sz. Gollnisch kontra Parlament ügy (EBHT 2010., II-01135. o.) és a C-163/10. sz. Patriciello-ügy (EBHT 2011., I-07565. o.). (2) A fent idézett T-345-05. sz. Mote kontra Parlament ügy, 28. bekezdés.

Az Európai Parlament 2014. február 25-i jogalkotási állásfoglalása az 1198/2006/EK tanácsi rendeletnek a pénzügyi stabilitásuk vonatkozásában komoly nehézségekkel küzdő vagy ilyen nehézségek által fenyegetett egyes tagállamok pénzügyi irányításával kapcsolatos rendelkezések módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0428 – C7-0178/2013 – 2013/0200(COD))

P7_TA(2014)0111 A7-0046/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0428),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0178/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. szeptember 19-i véleményére(1)

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. február 3-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint elfogadja az Európai Parlament álláspontját, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A7-0046/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. február 25-én került elfogadásra az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendeletnek a pénzügyi stabilitásuk vonatkozásában komoly nehézségekkel küzdő vagy ilyen nehézségek által fenyegetett egyes tagállamok pénzügyi irányításával kapcsolatos rendelkezések tekintetében történő módosításáról szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 335/2014/EU rendelet.)

(1) HL C 341, 2013.11.21., 75. o.

Az Európai Parlament 2014. február 25-i jogalkotási állásfoglalása az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró egyes jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. és 291. cikkéhez történő igazításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0751 – C7-0386/2013 – 2013/0365(COD))

P7_TA(2014)0112 A7-0011/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0751),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (2) bekezdésére, 43. cikkének (2) bekezdésére, 53. cikkének (1) bekezdésére, 62. cikkére, 100. cikkének (2) bekezdésére, 114. cikkére, 168. cikke (4) bekezdésének a) és b) pontjára, 172. cikkére, 192. cikkének (1) bekezdésére, 207. cikkére, 214. cikkének (3) bekezdésére, valamint 338. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0386/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU rendeletre(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2014. január 21-i véleményére(2),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel az Elnökök Értekezlete által 2011. március 3-án jóváhagyott, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról szóló egyetértési megállapodásra,

–  tekintettel az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodásra(3), és különösen annak 15. pontjára és I. mellékletére,

–  tekintettel a jogalkotási felhatalmazás hatásköréről szóló, 2010. május 5-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatáskörének gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusról és a jogalkotási felhatalmazás hatáskörének nyomon követéséről szóló, 2014. február 25-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, valamint a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A7-0011/2014),

A.  mivel a Bizottság – annak érdekében, hogy elkészítse a megfelelő jogalkotási kezdeményezéseket, és ezzel teljessé tegye az új jogi keretrendszerhez való igazodást – kötelezettséget vállalt annak 2012. végéig való értékelésére, hogy hány olyan jogalkotási aktus maradt hatályban, amely az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra való hivatkozást tartalmaz; mivel a bejelentett célkitűzés az volt, hogy a hetedik parlamenti ciklus végére az összes jogalkotási eszközből eltávolítsák azon rendelkezéseket, amelyek az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra hivatkoznak; mivel a Bizottság – bár a vártnál jóval később – előterjesztette az e kötelezettségvállalásának eleget tevő javaslatokat;

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. február 25-én került elfogadásra az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró egyes jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. és 291. cikkéhez történő igazításáról szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére, 53. cikke (1) bekezdésére, 62. cikkére, 100. cikke (2) bekezdésére, 114. cikkére, 168. cikke (4) bekezdésének a) pontjára, 168. cikke (4) bekezdésének b) pontjára, 172. cikkére, 192. cikke (1) bekezdésére, 207. cikkére, 214. cikke (3) bekezdésére és 338. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(6),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében(7),

mivel:

(1)  A Lisszaboni Szerződés különbséget vezetett be a Bizottságra ruházott hatáskörök között aszerint, hogy a jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseit kiegészítő, illetve módosító általános hatályú nem jogalkotási aktusok (felhatalmazáson alapuló jogi aktusok) elfogadására, vagy kötelező erejű uniós jogi aktusok (végrehajtási jogi aktusok) végrehajtásának egységes feltételek szerinti elfogadására vonatkoznak-e.

(2)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének (1) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján elfogadható intézkedések lényegében megfelelnek az 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat(8) 5a. cikkével bevezetett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás hatálya alá tartozó intézkedésnek.

(3)  Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró, már hatályos – és az EUMSZ 290. cikkének (1) bekezdésében foglalt kritériumoknak megfelelő – számos jogi aktust az EUMSZ 290. cikkéhez kell igazítani.

(4)  Ha a Bizottság az e rendelet által kiigazított jogi aktusok alapján készít elő felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, különösen fontos, hogy megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során egyidejűleg, időben és megfelelő módon továbbítania kell a megfelelő dokumentumokat az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(5)  Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró, már hatályos – és az EUMSZ 291. cikkének (2) bekezdésében foglalt kritériumoknak megfelelő – számos jogi aktust az EUMSZ 291. cikkéhez kell igazítani.

(6)  Amikor végrehajtási hatásköröket ruháznak a Bizottságra, e hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban kell gyakorolni(9).

(7)  A Lisszaboni Szerződés hatályba lépése következtében számos olyan, már hatályos jogi aktust, amely az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását írja elő módosítani kell a fenti eljárás alá tartozó bizonyos intézkedések elhagyásával.

(8)  Ez a rendelet nem érinti azokat a folyamatban lévő eljárásokat, amelyekben a bizottság az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének megfelelően már véleményt nyilvánított ennek a rendeletnek a hatálybalépése előtt.

(9)  Mivel a jogi aktusokon e rendelet által elvégzendő kiigazítások és módosítások kizárólag eljárásokat érintenek, azokat az irányelvek esetében a tagállamoknak nem kell átültetniük,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)  Amennyiben az e rendelet mellékletében felsorolt rendelkezések az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(5) bekezdésében hivatkozott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását írják elő, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ennek a rendeletnek a 2. cikkével összhangban.

(2)  Amennyiben az I. mellékletben felsorolt rendelkezések az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (6) bekezdésében hivatkozott sürgősségi eljárás alkalmazását írják elő, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet 3. cikke szerinti sürgősségi eljárással összhangban.

2. cikk

(1)  A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek szerint felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)  A Bizottság határozatlan időre e rendelet hatálybalépésétől kezdődően öt évre szóló felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamokra. [Mód. 1]

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)  Az elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam két hónappal meghosszabbodik.

Az első albekezdéstől eltérően az I. melléklet F. szakaszának 12. pontjában(10), 13. pontjában(11), 14. pontjában(12), 16. pontjában(13) és 18. pontjában(14), valamint G. szakaszának 21. pontjában(15) felsorolt rendeletek alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tekintetében a kifogások megtételére rendelkezésre álló időtartam három hónap, amely az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére három hónappal meghosszabbodik. [Mód. 2]

(6)  Amennyiben az e rendelet I. mellékletében felsorolt rendelkezések úgy rendelkeznek, hogy az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában rögzített határidő lerövidítésre kerül az említett határozat 5a. cikke (5) bekezdésének b) pontjával összhangban, az ennek a cikknek az (5) bekezdésében rögzített határidők hossza egy hónap.

3. cikk

(1)  Az e cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók, amennyiben nem emelnek ellenük kifogást a (2) bekezdésnek megfelelően. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.

(2)  Az Európai Parlament vagy a Tanács a 2. cikk (5) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. A Bizottság ebben az esetben az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emelő határozatáról szóló értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a jogi aktust.

4. cikk

(1)  Amennyiben a II. mellékletben felsorolt rendelkezések az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(5) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását írják elő, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a 182/2011/EU rendelet 5. cikkében szereplő vizsgálóbizottsági eljárással összhangban.

(2)  Amennyiben a II. mellékletben felsorolt rendelkezések az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (6) bekezdésében említett sürgősségi eljárás alkalmazását írják elő, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a 182/2011/EU rendelet 5. cikkével összefüggésben értelmezett 8. cikkével összhangban.

5. cikk

A 66/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, A 97/70/EK tanácsi irányelv(16), az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, [Mód. 61, 62 és 63] valamint az 1257/96/EK tanácsi rendelet(17) az e rendelet III. melléletében foglaltak szerint módosul.

6. cikk

Ez a rendelet nem érinti azokat a folyamatban lévő eljárásokat, amelyekben egy bizottság már az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének megfelelően véleményt nyilvánított.

7. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ...,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

Az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében hivatkozott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra hivatkozó, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok rendszeréhez hozzáigazított jogiaktus-rendelkezések(18)

A.  Kommunikációs hálózatok, tartalmak és technológiák

-1. Az Európai Parlament és a Tanács 2008. június 30-i 626/2008/EK határozata a mobil műholdas szolgáltatásokat nyújtó rendszerek (MSS) kiválasztásáról és engedélyezéséről

9. cikk (3) bekezdés* [Mód. 4]

1.  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. április 22-i 733/2002/EK rendelete a .eu felső szintű domain bevezetéséről

3. cikk (1) bekezdés a) pont**

5. cikk (1) bekezdés

5. cikk (2) bekezdés

2.  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/22/EK irányelve az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról (Egyetemes szolgáltatási irányelv)

26. cikk (7) bekezdés

27a. cikk (5) bekezdés [Mód. 5]

35. cikk

3.  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/21/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról (Keretirányelv)

9b. cikk (3) bekezdés

10. cikk (4) bekezdés

13a. cikk (4) bekezdés

15. cikk (4) bekezdés

17. cikk (6a) bekezdés

19. cikk (4) bekezdés [Mód. 6]

B.  Az éghajlatváltozással összefüggő uniós fellépés

4.  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 406/2009/EK határozata az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről.

3. cikk (2) bekezdés [Mód. 7]

3. cikk(6) bekezdés

11. cikk(3) bekezdés

5.  Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/87/EK irányelve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról

3d. cikk (3) bekezdés

3f. cikk (9) bekezdés

10. cikk (4) bekezdés

10a. cikk (1) bekezdés

10a. cikk (7) bekezdés

10a. cikk (8) bekezdés

10a. cikk (13) bekezdés

11a. cikk (8) bekezdés

11a. cikk (9) bekezdés

11b. cikk (7) bekezdés

14. cikk (1) bekezdés

15. cikk, ötödik bekezdés

16. cikk (12) bekezdés [Mód. 8]

19. cikk (3) bekezdés

22. cikk

24. cikk (1) bekezdés b) pont

24. cikk (3) bekezdés

24a. cikk (1) bekezdés

24a. cikk (2) bekezdés

25. cikk (2) bekezdés

25a. cikk (1) bekezdés

IV.  melléklet, A. rész

C.  Energiapolitika

6.  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. október 22-i 2008/92/EK irányelve az ipari végfelhasználók által fizetendő gáz- és villamosenergia-árak átláthatóságának javítását célzó közösségi eljárásról (átdolgozott szöveg).

6. cikk

D.  Vállalkozáspolitika és ipar

7.  Az Európai Parlament és a Tanács 2007. június 20-i 715/2007/EK rendelete a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről

5. cikk (3) bekezdés

8. cikk

14. cikk (2) bekezdés

14. cikk (3) bekezdés

8.  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. május 17-i 2006/42/EK irányelve a gépekről és a 95/16/EK irányelv módosításáról (átdolgozás)

8. cikk (1) bekezdés a) pont

8. cikk (1) bekezdésének b) pontja a 9. cikk (3) bekezdésével összefüggésben [Mód. 9]

E.  Környezetvédelem

9.  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 66/2010/EK rendelete az uniós ökocímkéről

6. cikk (5) bekezdés, második albekezdés [Mód. 10]

6. cikk (7) bekezdés

8. cikk (2) bekezdés

15. cikk

10.  Az Európai Parlament és a Tanács 1221/2009/EK rendelete ( 2009. november 25.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről

16. cikk (4) bekezdés

17. cikk (3) bekezdés

30. cikk (6) bekezdés

46. cikk (6) bekezdés [Mód. 11]

48. cikk (2) bekezdés

F.  Statisztika

11.  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. április 23-i 453/2008/EK rendelete a közösségi üres álláshelyekre vonatkozó negyedéves statisztikai adatokról

2. cikk (1) bekezdés

3. cikk (1) bekezdés

5. cikk (1) bekezdés [Mód. 12]

7. cikk (1) bekezdés

7. cikk (3) bekezdés

12.  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. február 20-i 177/2008/EK rendelete a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartása közös keretének létrehozásáról és a 2186/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről**** [Mód. 13]

3. cikk (6) bekezdés

5. cikk (2) bekezdés

6. cikk (3) bekezdés a „közös minőségi előírásokra vonatkozó intézkedések” elfogadása tekintetében, összefüggésben a 15. cikk (1) bekezdésének c) pontjával a „közös minőségi előírások” elfogadása tekintetében

8. cikk (3) bekezdés

15. cikk (1) bekezdés

13.  Az Európai Parlament és a Tanács 2007. június 20-i 716/2007/EK rendelete a külföldi leányvállalatok szerkezetére és tevékenységére vonatkozó közösségi statisztikákról**** [Mód. 14]

5. cikk (4) bekezdés

a 6. cikk (3) bekezdése a „közös minőségi előírások” elfogadása tekintetében, a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összefüggésben

9. cikk (2) bekezdés b) pont

9. cikk (2) bekezdés c) pont a „megfelelő közös minőségi előírások” meghatározása tekintetében

14.  Az Európai Parlament és a Tanács 2007. december 11-i 1445/2007/EK rendelete a vásárlóerő-paritással kapcsolatos alapinformációk szolgáltatására, valamint a vásárlóerő-paritás kiszámítására és közzétételére vonatkozó közös szabályok megállapításáról**** [Mód. 15]

7. cikk (4) bekezdés a „minőség-ellenőrzés alapjául szolgáló közös kritériumok” elfogadása tekintetében, összefüggésben a 12. cikk (3) bekezdésének c) pontjával a „minőségi kritériumok” elfogadása tekintetében

12. cikk (3) bekezdés

15.  Az Európai Parlament és a Tanács 2005. szeptember 7-i 1552/2005/EK rendelete a vállalati szakképzésre vonatkozó statisztikákról

5. cikk (2) bekezdés

7. cikk (3) bekezdés

8. cikk (2) bekezdés

9. cikk (4) bekezdés a „minőségi követelmények ...., és minden, az adatok minőségének értékeléséhez vagy javításához szükséges intézkedés” elfogadása tekintetében

9. cikk (4) bekezdés a „minőségről szóló beszámolók szerkezetének” meghatározása tekintetében [Mód. 16]

10. cikk (2) bekezdés

13. cikk

16.  Az Európai Parlament és a Tanács 2005. január 12-i 184/2005/EK rendelete a fizetési mérleggel, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével és a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos közösségi statisztikákról**** [Mód. 17]

4. cikk (3) bekezdés a „ közös minőségi előírások” elfogadása tekintetében

10. cikk

17.  Az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 16-i 1177/2003/EK rendelete a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztikáról (EU-SILC)

6. cikk (2) bekezdés

8. cikk (3) bekezdés

15. cikk (5) bekezdés, összefüggésben a 15. cikk (2) bekezdésének a) pontjával a „keresztmetszeti komponens egyes területeibe bevonni kívánt elsődleges célváltozók listájának meghatározása és a longitudinális komponensben foglalt célváltozók, ezen belül a változók kódjainak részletezése” tekintetében

a 15. cikk (5) bekezdése, összefüggésben a 15. cikk (2) bekezdésének a) pontjával „az Eurostat részére történő adattovábbítás technikai formátuma” meghatározása tekintetében

a 15. cikk (5) bekezdése a 15. cikk (2) bekezdésének b) pontjával összefüggésben

a 15. cikk (5) bekezdése a 15. cikk (2) bekezdésének c) pontjával összefüggésben

a 15. cikk (5) bekezdése a 15. cikk (2) bekezdésének d) pontjával összefüggésben [Mód. 18]

a 15. cikk (5) bekezdése a 15. cikk (2) bekezdésének e) pontjával összefüggésben

a 15. cikk (5) bekezdése a 15. cikk (2) bekezdésének f) pontjával összefüggésben

18.  Az Európai Parlament és a Tanács 2003. február 27-i 450/2003/EK rendelete a munkaerőköltség-indexről**** [Mód. 19]

2. cikk (4) bekezdés

3. cikk (2) bekezdés

4. cikk (1) bekezdés

4. cikk (2) bekezdés

8. cikk (1) bekezdés

11. cikk a) pont

11. cikk b) pont

11. cikk d) pont

11. cikk e) pont

11. cikk f) pont az „átadott aktuális és visszamenőleges adatokra vonatkozó külön minőségi követelmények” elfogadása tekintetében

11. cikk i) pont

A melléklet 3. pontja

19.  Az Európai Parlament és a Tanács 2003. február 27-i 437/2003/EK rendelete a légi személy-, áru- és postaiküldemény-szállításra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről

5. cikk

7. cikk (2) bekezdés

10. cikk (2) bekezdés

20.  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. november 25-i 2150/2002/EK rendelete az energiastatisztikáról

1. cikk (5) bekezdés

3. cikk (1) bekezdés

4. cikk (3) bekezdés

5. cikk (4) bekezdés

6. cikk (2) bekezdés a) pont

6. cikk (2) bekezdés b) pont

6. cikk (2) bekezdés c) pont a „megfelelő minőségértékelési kritériumok megállapítása” tekintetében

6. cikk (2) bekezdés c) pont a „minőségre vonatkozó jelentések tartalmának meghatározása” tekintetében [Mód. 20]

6. cikk (2) bekezdés d) pont

8. cikk (3) bekezdés

I.  melléklet 7. szakasz 1. pont

II.  melléklet 7. szakasz 1. pont

G.  Belső piac és szolgáltatások

21.  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 2009/110/EK irányelve az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről****

14. cikk (1) bekezdés

14. cikk (2) bekezdés [Mód. 21]

22.  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/81/EK irányelve a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról

68. cikk (1) bekezdés***

69. cikk (2) bekezdés***

H.  Mobilitáspolitika és közlekedés

23.  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 391/2009/EK rendelete a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek közös szabályairól és szabványairól

13. cikk

14. cikk (1) bekezdés

14. cikk (2) bekezdés

24.  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. május 6-i 2009/45/EK irányelve a személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről (átdolgozás)

10. cikk (3) bekezdés

25.  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/725/EK rendelete a hajók és kikötőlétesítmények védelmének fokozásáról

10. cikk (2) bekezdés**

10. cikk (3) bekezdés** [Mód. 22]

26.  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. november 27-i 2000/59/EK irányelve a hajókon keletkező hulladék és a rakománymaradványok fogadására alkalmas kikötői létesítményekről

15. cikk

27.  A Tanács 1997. december 11-i 97/70/EK irányelve a 24 méteres és annál hosszabb halászhajók összehangolt biztonsági rendszeréről

8. cikk a) pont első francia bekezdés [Mód. 23]

8. cikk b) pont

I.  Egészség- és fogyasztóügy

28.  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 30-i 1223/2009/EK rendelete a kozmetikai termékekről

2. cikk (3) bekezdés

13. cikk (8) bekezdés

14. cikk (2) bekezdés

15. cikk (1) bekezdés

15. cikk (2) bekezdés**

16. cikk (8) bekezdés

16. cikk (9) bekezdés**

18. cikk (2) bekezdés [Mód. 24]

20. cikk (2) bekezdés

31. cikk (1) bekezdés**

31. cikk (2) bekezdés

31. cikk (3) bekezdés

29.  Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről

A 8. cikk (4) bekezdésének utolsó mondata a 78. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összefüggésben

A 17. cikk második albekezdése a 78. cikk (1) bekezdésének d) pontjával összefüggésben

A 25. cikk (3) bekezdése a 78. cikk (1) bekezdésének e) pontjával összefüggésben

A 26. cikk a 78. cikk (1) bekezdésének f) pontjával összefüggésben

A 27. cikk (2) bekezdése a 78. cikk (1) bekezdésének h) pontjával összefüggésben

A 29. cikk (4) bekezdése a 78. cikk (1) bekezdésének g) pontjával összefüggésben [Mód. 25]

A 29. cikk (6) bekezdése első albekezdésének második mondata a 78. cikk (1) bekezdésének c) pontjával összefüggésben

A 30. cikk (3) bekezdése a 78. cikk (1) bekezdésének i) pontjával összefüggésben

Az 52. cikk (4) bekezdésének utolsó albekezdése a 78. cikk (1) bekezdésének j) pontjával összefüggésben

Az 54. cikk (5) bekezdése a 78. cikk (1) bekezdésének k) pontjával összefüggésben

Az 58. cikk (2) bekezdése a 78. cikk (1) bekezdésének l) pontjával összefüggésben

A 65. cikk (1) bekezdése a 78. cikk (1) bekezdésének m) pontjával összefüggésben

A 68. cikk harmadik albekezdése a 78. cikk (1) bekezdésének n) pontjával összefüggésben

78. cikk (1) bekezdés a) pont

II.  melléklet, 3.6.5. pont

30.  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 1069/2009/EK rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

5. cikk (1) bekezdés**

5. cikk (2) bekezdés*

6. cikk (1) bekezdés

6. cikk (2) bekezdés*

7. cikk (4) bekezdés

11. cikk (2) bekezdés

15. cikk (1) bekezdés

17. cikk (2) bekezdés

18. cikk (3) bekezdés

19. cikk (4) bekezdés

20. cikk (11) bekezdés

21. cikk (6) bekezdés

27. cikk

31. cikk (2) bekezdés

32. cikk (3) bekezdés

40. cikk a) pont

40. cikk b) pont

40. cikk c) pont

40. cikk d) pont

40. cikk e) pont

40. cikk f) pont

41. cikk (1) bekezdés

41. cikk (3) bekezdés

42. cikk (2) bekezdés a) pont

42. cikk (2) bekezdés b) pont

42. cikk (2) bekezdés c) pont

42. cikk (2) bekezdés d) pont

43. cikk (3) bekezdés

45. cikk (4) bekezdés

48. cikk (7) bekezdés a) pont

48. cikk (7) bekezdés b) pont

48. cikk (7) bekezdés c) pont [Mód. 26]

48. cikk (7) bekezdés d) pont

48. cikk (8) bekezdés

31.  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 767/2009/EK rendelete a takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról, az 1831/2003/EK rendelet módosításáról, valamint a 79/373/EGK tanácsi irányelv, a 80/511/EGK bizottsági irányelv, a 82/471/EGK, 83/228/EGK, 93/74/EGK, 93/113/EK és 96/25/EK tanácsi irányelv és a 2004/217/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről

6. cikk (2) bekezdés**

7. cikk (2) bekezdés

10. cikk (5) bekezdés*

17. cikk (4) bekezdés

20. cikk (2) bekezdés

26. cikk (3) bekezdés [Mód. 27]

27. cikk (1) bekezdés

32. cikk (4) bekezdés

32.  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. május 6-i 470/2009/EK rendelete az állati eredetű élelmiszerekben előforduló farmakológiai hatóanyagok maradékanyag-határértékeinek meghatározására irányuló közösségi eljárásokról, a 2377/90/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről, és a 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról

13. cikk (2) bekezdés

18. cikk** [Mód. 28]

19. cikk (3) bekezdés

24. cikk (4) bekezdés

33.  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1334/2008/EK rendelete az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK és a 110/2008/EK rendelet, valamint a 2000/13/EK irányelv módosításáról

8. cikk (2) bekezdés**

22. cikk**

25. cikk (3) bekezdés

34.  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 1333/2008/EK rendelete az élelmiszer-adalékanyagokról

9. cikk (2) bekezdés

23. cikk (4) bekezdés második mondat [Mód. 29]

24. cikk (3) bekezdés*

30. cikk (1) bekezdés*

30. cikk (2) bekezdés*

30. cikk (3) bekezdés*

30. cikk (5) bekezdés

31. cikk*

35.  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1332/2008/EK rendelete az élelmiszerenzimekről, valamint a 83/417/EGK tanácsi irányelv, az 1493/1999/EK tanácsi rendelet, a 2000/13/EK irányelv, a 2001/112/EK tanácsi irányelv és a 258/97/EK rendelet módosításáról

17. cikk (5) bekezdés

36.  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1331/2008/EK rendelete az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromák egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról

7. cikk (4) bekezdés

7. cikk (5) bekezdés*

7. cikk (6) bekezdés**

37.  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1925/2006/EK rendelete a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról

3. cikk (3) bekezdés**

4. cikk, második albekezdés

5. cikk (1) bekezdés

6. cikk (1) bekezdés

6. cikk (2) bekezdés [Mód. 30]

6. cikk (6) bekezdés

7. cikk (1) bekezdés

8. cikk (2) bekezdés

8. cikk (5) bekezdés**

38.  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1924/2006/EK rendelete az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról

1. cikk (2) bekezdés

1. cikk (4) bekezdés

3. cikk d) pont

4. cikk (1) bekezdés első albekezdés

4. cikk (1) bekezdés hatodik albekezdés

4. cikk (5) bekezdés

8. cikk (2) bekezdés

13. cikk (3) bekezdés

13. cikk (4) bekezdés

17. cikk (3) bekezdés első albekezdés

17. cikk (3) bekezdés második albekezdés b) pont

18. cikk (5) bekezdés első albekezdés

18. cikk (5) bekezdés második albekezdés b) pont

28. cikk (4) bekezdés b) pont

28. cikk (6) bekezdés a) pont ii. alpont [Mód. 31]

39.  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/23/EK irányelve az emberi szövetek és sejtek adományozására, gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, megőrzésére, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról

8. cikk (5) bekezdés

8. cikk (6) bekezdés

9. cikk (4) bekezdés [Mód. 32]

28. cikk**

40.  Az Európai Parlament és a Tanács 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK rendelete a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról

3. cikk (2) bekezdés

12. cikk (4) bekezdés

14. cikk (1) bekezdés első francia bekezdés

14. cikk (1) bekezdés második francia bekezdés

14. cikk (1) bekezdés harmadik francia bekezdés

15. cikk (2) bekezdés

24. cikk (4) bekezdés

26. cikk (1) bekezdés

32. cikk hatodik albekezdés bekezdés [Mód. 33]

47. cikk (3) bekezdés

41.  Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 27-i 2002/98/EK irányelve az emberi vér és vérkomponensek gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 2001/83/EK irányelv módosításáról

29. cikk első albekezdésbekezdés**

29. cikk második albekezdés bekezdés a) pont

29. cikk második albekezdés bekezdés b) pont**

29. cikk második albekezdés bekezdés c) pont**

29. cikk második albekezdés bekezdés d) pont**

29. cikk második albekezdésbekezdés e) pont**

29. cikk második albekezdés bekezdés f) pont**

29. cikk második albekezdés bekezdés g) pont**

29. cikk második albekezdés bekezdés h) pont

29. cikk második bekezdés i) pont [Mód. 34]

42.  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. június. 10-i 2002/46/EK irányelve az étrend-kiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

4. cikk (2) bekezdés

4. cikk (5) bekezdés**

5. cikk (4) bekezdés a „vitaminok és ásványi anyagok ... minimális mennyiségeinek” elfogadása tekintetében

5. cikk (4) bekezdés a „vitaminok és ásványi anyagok ... maximális ... mennyiségeinek” elfogadása tekintetében

12. cikk (3) bekezdés [Mód. 35]

43.  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. május 7-i 2002/32/EK irányelve a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról

7. cikk (2) bekezdés**

8. cikk (1) bekezdés**

8. cikk (2) bekezdés második francia bekezdés

II. MELLÉKLET

Az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében hivatkozott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra hivatkozó, a végrehajtási jogi aktusok rendszeréhez hozzáigazított jogiaktus-rendelkezések(19)

A.  Kommunikációs hálózatok, tartalmak és technológiák

1.  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. június 30-i 626/2008/EK határozata a mobil műholdas szolgáltatásokat nyújtó rendszerek (MSS) kiválasztásáról és engedélyezéséről

9. cikk (3) bekezdés* [Mód. 36]

2.  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/22/EK irányelve az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról (Egyetemes szolgáltatási irányelv)

26. cikk (7) bekezdés

27 a. cikk (5) bekezdés [Mód. 37]

3.  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/21/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról (Keretirányelv)

9b. cikk (3) bekezdés

10. cikk (4) bekezdés

15. cikk (4) bekezdés

17. cikk (6) bekezdés a) pont

19. cikk (4) bekezdés [Mód. 38]

B.  Az éghajlatváltozással összefüggő uniós fellépés

4.  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 406/2009/EK határozata az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről.

3. cikk (2) bekezdés [Mód. 39]

5.  Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/87/EK irányelve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról

11 a. cikk (8) bekezdés

16. cikk (12) bekezdés [Mód. 40]

C.  Vállalkozás- és iparpolitika

6.  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. május 17-i 2006/42/EK irányelve a gépekről és a 95/16/EK irányelv módosításáról (átdolgozás)

A 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja a 9. cikk (3) bekezdésével összefüggésben [Mód. 41]

D.  Környezetvédelem

7.  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 1221/2009/EK rendelete a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről

46. cikk (6) bekezdés [Mód. 42]

E.  Statisztika

8.  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. április 23-i 453/2008/EK rendelete a közösségi üres álláshelyekre vonatkozó negyedéves statisztikai adatokról

5. cikk (1) bekezdés [Mód. 43]

9.  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. február 20-i 177/2008/EK rendelete a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartása közös keretének létrehozásáról és a 2186/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

6. cikk (3) bekezdés „a minőségről szóló beszámolók tartalmának és elkészítésük gyakoriságának” elfogadása tekintetében, összefüggésben a 15. cikk (1) bekezdésének c) pontjával „a minőségről szóló beszámolók tartalmának és elkészítésük gyakoriságának” elfogadása tekintetében

10.  Az Európai Parlament és a Tanács 2007. június 20-i 716/2007/EK rendelete a külföldi leányvállalatok szerkezetére és tevékenységére vonatkozó közösségi statisztikákról

6. cikk (3) bekezdés a „minőségjelentések tartalmának és gyakoriságának” elfogadása tekintetében, összefüggésben a 9. cikk (2) bekezdésének c) pontjával „minőségjelentések tartalmának és gyakoriságának” elfogadása tekintetében

11.  Az Európai Parlament és a Tanács 2007. december 11-i 1445/2007/EK rendelete a vásárlóerő-paritással kapcsolatos alapinformációk szolgáltatására, valamint a vásárlóerő-paritás kiszámítására és közzétételére vonatkozó közös szabályok megállapításáról

7. cikk (4) bekezdés a „minőségről szóló jelentések szerkezetének” elfogadása tekintetében, összefüggésben a 12. cikk (3) bekezdésének c) pontjával „minőségről szóló jelentések szerkezetének” meghatározása tekintetében

12.  Az Európai Parlament és a Tanács 2005. szeptember 7-i 1552/2005/EK rendelete a vállalati szakképzésre vonatkozó statisztikákról

9. cikk (4) bekezdés a „minőségről szóló beszámolók szerkezetének” elfogadása tekintetében [Mód. 44]

13.  Az Európai Parlament és a Tanács 2005. január 12-i 184/2005/EK rendelete a fizetési mérleggel, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével és a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos közösségi statisztikákról

4. cikk (3) bekezdés a „a minőségről szóló beszámolók tartalmának és a benyújtás gyakoriságának” elfogadása tekintetében

14.  Az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 16-i 1177/2003/EK rendelete a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztikáról (EU-SILC)

8. cikk (3) bekezdés

15. cikk (5) bekezdés, összefüggésben a 15. cikk (2) bekezdés a) pontjával a „az Eurostat részére történő adattovábbítás technikai formátumának” meghatározása tekintetében,

A 15. cikk (5) bekezdése a 15. cikk (2) bekezdésének b) pontjával összefüggésben

A 15. cikk (5) bekezdése a 15. cikk (2) bekezdésének d) pontjával összefüggésben [Mód. 45]

15.  Az Európai Parlament és a Tanács 2003. február 27-i 450/2003/EK rendelete a munkaerőköltség-indexről

8. cikk (2) bekezdés, összefüggésben a 11. cikk f) pontjával a „minőségről szóló beszámolók tartalmának” elfogadása tekintetében,

16.  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. november 25-i 2150/2002/EK rendelete az energiastatisztikáról

6. cikk d) pont bekezdés a „minőségre vonatkozó jelentések tartalmának” meghatározása tekintetében [Mód. 46]

F.  Belső piac és szolgáltatások

17.  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 2009/110/EK irányelve az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

14. cikk (2) bekezdés [Mód. 47]

G.  Mobilitáspolitika és közlekedés

18.  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/725/EK rendelete a hajók és kikötőlétesítmények védelmének fokozásáról

10. cikk (3) bekezdés** [Mód. 48]

19.  A Tanács 1997. december 11-i 97/70/EK irányelve a 24 méteres és annál hosszabb halászhajók összehangolt biztonsági rendszeréről

8. cikk (a) bekezdés első francia bekezdés [Mód. 49]

H.  Egészség- és fogyasztóügy

20.  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 30-i 1223/2009/EK rendelete a kozmetikai termékekről

18. cikk (2) bekezdés [Mód. 50]

21.  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 1107/2009/EK rendelete a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről

A 17. cikk második albekezdése a 78. cikk (1) bekezdésének g) pontjával összefüggésben

A 29. cikk (4) bekezdése a 78. cikk (1) bekezdésének g) pontjával összefüggésben [Mód. 51]

22.  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 1069/2009/EK rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

40. cikk c) pont

40. cikk d) pont

40. cikk e) pont

41. cikk (1) bekezdés

41. cikk (3) bekezdés

42. cikk (2) bekezdés d) pont

45. cikk (4) bekezdés

48. cikk (7) bekezdés c) pont [Mód. 52]

23.  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 767/2009/EK rendelete a takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról, az 1831/2003/EK rendelet módosításáról, valamint a 79/373/EGK tanácsi irányelv, a 80/511/EGK bizottsági irányelv, a 82/471/EGK, 83/228/EGK, 93/74/EGK, 93/113/EK és 96/25/EK tanácsi irányelv és a 2004/217/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről

7. cikk (2) bekezdés

10. cikk (5) bekezdés*

26. cikk (3) bekezdés [Mód. 53]

24.  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. május 6-i 470/2009/EK rendelete az állati eredetű élelmiszerekben előforduló farmakológiai hatóanyagok maradékanyag-határértékeinek meghatározására irányuló közösségi eljárásokról, a 2377/90/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről, és a 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról

18. cikk** [Mód. 54]

25.  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1925/2006/EK rendelete a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról

6. cikk (1) bekezdés

6. cikk (2) bekezdés [Mód. 55]

26.  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1924/2006/EK rendelete az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról

13. cikk (3) bekezdés

13. cikk (4) bekezdés

17. cikk (3) bekezdés első albekezdés

17. cikk (3) bekezdés második albekezdés b) pont

18. cikk (5) bekezdés első albekezdés

18. cikk (5) bekezdés második albekezdés b) pont

28. cikk (6) bekezdés a) pont ii. alpont [Mód. 56]

27.  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/23/EK irányelve az emberi szövetek és sejtek adományozására, gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, megőrzésére, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról

8. cikk(6) bekezdés

9. cikk(4) bekezdés [Mód. 57]

28.  Az Európai Parlament és a Tanács 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK rendelete a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról

3. cikk (2) bekezdés

14. cikk (1) bekezdés első francia bekezdés

14. cikk (1) bekezdés második francia bekezdés

15. cikk (2) bekezdés

26. cikk (1) bekezdés [Mód. 58]

29.  Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 27-i 2002/98/EK irányelve az emberi vér és vérkomponensek gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 2001/83/EK irányelv módosításáról

29. cikk második albekezdés i) pont [Mód. 59]

30.  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. június. 10-i 2002/46/EK irányelve az étrend-kiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

5. cikk (4) bekezdés a „ vitaminok és ásványi anyagok ... maximális ... mennyiségeinek” elfogadása tekintetében [Mód. 60]

III. MELLÉKLET

Módosítások a 66/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendelethez, az 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelethez, a 97/70/EK tanácsi irányelvhez és, az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelethez, a 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvhez, valamint az 1257/96 tanácsi rendelethez [Mód. 61]

A.  KÖRNYEZETVÉDELEM

1)  A 66/2010/EK rendelet 6. cikkének (5) bekezdéséből a második albekezdést el kell hagyni.

2)  Az 1221/2009/EK rendelet az alábbiak szerint módosul:

a)  a 16. cikk (4) bekezdését el kell hagyni;

b)  a 30. cikk (6) bekezdését el kell hagyni. [Mód. 62]

B.  Mobilitáspolitika és közlekedés

3)  A 97/70/EK irányelv 8. cikkének a) pontjából a második francia bekezdést el kell hagyni.

C.  Egészség- és fogyasztóügy

4)  Az 1333/2008/EK rendelet 23. cikkéből az (4) bekezdés második mondatát el kell hagyni.

5)  A 2002/46/EK irányelv 12. cikkéből a (3) bekezdést el kell hagyni. [Mód. 63]

D.  Humanitárius segítségnyújtás

6)  Az 1257/96/EK rendelet 15. cikkéből az (1) bekezdést el kell hagyni.

(1) HL L 55., 2011.2.28., 13. o. (2) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. (3) HL L 304., 2010.11.20., 47. o. (4) HL C 81. E, 2011.3.15., 6. o. (5) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0127. (6) 2014. január 21-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). (7) Az Európai Parlament 2014. február 25-i álláspontja. (8) A Tanács 1999/468/EK határozata (1999. június 28.) a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 184., 1999.7.17., 23. o.) (9) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.) (10) Az Európai Parlament és a Tanács 177/2008/EK rendelete (2008. február 20.) a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartása közös keretének létrehozásáról és a 2186/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.(HL L 61., 2008.3.5., 6. o.). (11) Az Európai Parlament és a Tanács 716/2007/EK rendelete (2007. június 20.) a külföldi leányvállalatok szerkezetére és tevékenységére vonatkozó közösségi statisztikákról (HL L 171., 2007.6.29., 17. o.). (12) Az Európai Parlament és a Tanács 1445/2007/EK rendelete (2007. december 11.) a vásárlóerő-paritással kapcsolatos alapinformációk szolgáltatására, valamint a vásárlóerő-paritás kiszámítására és közzétételére vonatkozó közös szabályok megállapításáról.(HL L 336., 2007.12.20., 1. o.). (13) Az Európai Parlament és a Tanács 184/2005/EK rendelete (2005. január 12.) a fizetési mérleggel, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével és a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos közösségi statisztikákról HL L 35., 2005.2.8., 23. o.). (14) Az Európai Parlament és a Tanács 450/2003/EK rendelete (2003. február 27.) a munkaerőköltség-indexről (HL L 69., 2003.3.13., 1. o.). (15) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 267., 2009.10.10., 7. o.). (16) A Tanács 97/70/EK irányelve (1997. december 11.) a 24 méteres és annál hosszabb halászhajók összehangolt biztonsági rendszeréről (HL L 34., 1998.2.9., 1. o.). (17) A Tanács 1257/96/EK rendelete (1996. június 20.) a humanitárius segítségnyújtásról (HL L 163., 1996.7.2., 1. o.) (18) Tájékoztatás céljából e melléklet a 2. cikk (6) bekezdése szerinti lerövidített határidőre hivatkozó rendelkezéseket *-gal, a 3. cikk szerinti sürgősségi eljárásra hivatkozó rendelkezéseket **-gal, a 3. cikk szerinti sürgősségi eljárásra és a 2. cikk (6) bekezdése szerinti lerövidített határidőre hivatkozó rendelkezéseket ***-gal, , a 2. cikk (5) bekezdésének második albekezdésében hivatkozott rendelkezéseket pedig ****-gal jelöli. [Mód. 3] (19) Tájékoztatás céljából a 182/2011/EU rendelet 8. cikke szerinti sürgősségi eljárásra hivatkozó rendelkezéseket e melléklet **-gal jelöli.

Az Európai Parlament 2014. február 25-i jogalkotási állásfoglalása az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró, a jogérvényesülés területére vonatkozó egyes jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkéhez történő igazításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0452 – C7-0197/2013 – 2013/0220(COD))

P7_TA(2014)0113 A7-0480/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0452),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 81. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0197/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. október 16-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottsága elnökének a Parlament elnökéhez címzett, 2013. október 11-i levelére,

–  tekintettel az Elnökök Értekezlete által 2011. március 3-án jóváhagyott, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról szóló egyetértési megállapodásra,

–  tekintettel az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodásra(2), és különösen annak 15. pontjára és I. mellékletére,

–  tekintettel a jogalkotási felhatalmazás hatásköréről szóló, 2010. május 5-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatáskörének gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusról és a jogalkotási felhatalmazás hatáskörének nyomon követéséről szóló, 2014. február 25-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A7‑0480/2013),

A.  mivel a Bizottság – annak érdekében, hogy elkészítse a megfelelő jogalkotási kezdeményezéseket, és ezzel teljessé tegye az új jogi keretrendszerhez való igazodást – kötelezettséget vállalt annak 2012. végéig való értékelésére, hogy hány olyan jogalkotási aktus maradt hatályban, amely az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra való hivatkozást tartalmaz; mivel a bejelentett célkitűzés az volt, hogy a hetedik parlamenti ciklus végére az összes jogalkotási eszközből eltávolítsák azon rendelkezéseket, amelyek az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra hivatkoznak; mivel a Bizottság – bár a vártnál jóval később – előterjesztette az e kötelezettségvállalásának eleget tevő javaslatokat;

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. február 25-én került elfogadásra az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró, a jogérvényesülés területére vonatkozó egyes jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkéhez történő igazításáról szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 81. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(5),

rendes jogalkotási eljárás keretében(6),

mivel:

(1)  A Lisszaboni Szerződés lehetővé teszi, hogy a jogalkotó felhatalmazást adjon a Bizottság részére olyan általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására, amelyek a jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseit kiegészítik, illetve módosítják.

(2)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének (1) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján elfogadható intézkedések lényegében megfelelnek az 1999/468/EK tanácsi határozat(7) 5a. cikkével bevezetetett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás hatálya alá tartozó intézkedésnek.

(3)  Szükség van az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró, már hatályos jogi aktusoknak az EUMSZ 290. cikkéhez történő hozzáigazítására.

(4)  Ez a rendelet nem érinti azokat a folyamatban lévő eljárásokat, amelyekben a bizottság az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének megfelelően már véleményt nyilvánított ennek a rendeletnek a hatálybalépése előtt.

(5)  Ha a Bizottság az ezen rendelet által kiigazított jogi aktusok alapján készít elő felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, különösen fontos, hogy megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a vonatkozó dokumentumokat egyidejűleg, időben és megfelelő módon továbbítsa az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(6)  Az Egyesült Királyságra és Írországra kötelezőek a mellékletben említett jogi aktusok, ezért ezen tagállamok részt vesznek e rendelet elfogadásában és alkalmazásában.

(7)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt e rendelet elfogadásában, így az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Amennyiben az e rendelet mellékletében felsorolt jogi aktusok az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdésében hivatkozott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását írják elő, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ennek a rendeletnek a 2. cikkével összhangban.

2. cikk

(1)  A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek szerint kap felhatalmazást felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)  A Bizottság számára adott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazás határozatlan időre szól.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)  Az elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

3. cikk

Ez a rendelet nem érinti azokat a folyamatban lévő eljárásokat, amelyekben egy bizottság már az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének megfelelően véleményt nyilvánított.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt ...,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

Az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében hivatkozott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra hivatkozó, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok rendszeréhez hozzáigazított jogi aktusok

1.  A Tanács 1206/2001/EK rendelete(8) (2001. május 28.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről

2.  Az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete(9) (2004. április 21.) a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról

3.  Az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendelete(10) (2006. december 12.) az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról

4.  Az Európai Parlament és a Tanács 861/2007/EK rendelete(11) (2007. július 11.) a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről

5.  Az Európai Parlament és a Tanács 1393/2007/EK rendelete(12) (2007. november 13.) a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés), és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. (2) HL L 304., 2010.11.20., 47. o. (3) HL C 81. E, 2011.3.15., 6. o. (4) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0127. (5) HL C 67., 2014.3.6., 104. o. (6) Az Európai Parlament 2014. február 25-i álláspontja. (7) A Tanács határozata (1999. június 28.) a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 184., 1999.7.17., 23. o. ). (8) HL L 174., 2001.6.27., 1. o. (9) HL L 143., 2004.4.30., 15. o. (10) HL L 399., 2006.12.30., 1. o. (11) HL L 199., 2007.7.31., 1. o. (12) HL L 324., 2007.12.10., 79. o.

Az Európai Parlament 2014. február 25-i jogalkotási állásfoglalása az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró egyes jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkéhez történő igazításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0451 – C7-0198/2013 – 2013/0218(COD))

P7_TA(2014)0114 A7-0010/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0451),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 33. cikkére, 43. cikkének (2) bekezdésére, 53. cikkének (1) bekezdésére, 62. cikkére, 64. cikkének (2) bekezdésére, 91. cikkére, 100. cikkének (2) bekezdésére, 114. cikkére, 153. cikke (2) bekezdésének b) pontjára, 168. cikke (4) bekezdésének b) pontjára, 172. cikkére, 192. cikkének (1) bekezdésére, 207. cikkére és 338. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0198/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. október 16-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottsága elnökének a Parlament elnökéhez címzett, 2013. október 11-i levelére,

–  tekintettel az Elnökök Értekezlete által 2011. március 3-án jóváhagyott, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról szóló egyetértési megállapodásra,

–  tekintettel az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodásra(2), és különösen annak 15. pontjára és I. mellékletére,

–  tekintettel a jogalkotási felhatalmazás hatásköréről szóló, 2010. május 5-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatáskörének gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusról és a jogalkotási felhatalmazás hatáskörének nyomon követéséről szóló, 2014. február 25-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, valamint a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A7-0010/2014),

A.  mivel a Bizottság – annak érdekében, hogy elkészítse a megfelelő jogalkotási kezdeményezéseket, és ezzel teljessé tegye az új jogi keretrendszerhez való igazodást – kötelezettséget vállalt annak 2012. végéig való értékelésére, hogy hány olyan jogalkotási aktus maradt hatályban, amely az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra való hivatkozást tartalmaz; mivel a bejelentett célkitűzés az volt, hogy a hetedik parlamenti ciklus végére az összes jogalkotási eszközből eltávolítsák azon rendelkezéseket, amelyek az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra hivatkoznak; mivel a Bizottság – bár a vártnál jóval később – előterjesztette az e kötelezettségvállalásának eleget tevő javaslatokat;

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. február 25-én került elfogadásra az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró egyes jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkéhez történő igazításáról szóló, .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 33. cikkére, 43. cikke (2) bekezdésére, 53. cikke (1) bekezdésére, 62. cikkére, 64. cikke (2) bekezdésére, 91. cikkére, 100. cikke (2) bekezdésére, 114. cikkére, 153. cikke (2) bekezdésének b) pontjára, 168. cikke (4) bekezdésének b) pontjára, 172. cikkére, 192. cikke (1) bekezdésére, 207. cikkére és 338. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(5),

rendes jogalkotási eljárás keretében(6),

mivel:

(1)  A Lisszaboni Szerződés lehetővé tette a jogalkotó számára, hogy felhatalmazást adjon a Bizottság részére a jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseit kiegészítő, illetve módosító általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására.

(2)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének (1) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján elfogadható intézkedések lényegében megfelelnek az 1999/468/EK tanácsi határozat(7) 5a. cikkével bevezetetett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás hatálya alá tartozó intézkedésnek.

(3)  Szükség van számos, az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró, már hatályos jogi aktusnak az EUMSZ 290. cikkéhez történő hozzáigazítására.

(4)  Ez a rendelet nem érinti azokat a folyamatban lévő eljárásokat, amelyekben a bizottság az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének megfelelően már véleményt nyilvánított ennek a rendeletnek a hatálybalépése előtt.

(5)  Mivel az ezen rendelet által elvégzendő kiigazítások kizárólag eljárásokat érintenek, azokat az irányelvek esetében nem kell átültetniük a tagállamoknak.

(6)  Ha a Bizottság az ezen rendelet által kiigazított jogi aktusok alapján készít elő felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, különösen fontos, hogy megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)  Amennyiben az ennek a rendeletnek a mellékletében felsorolt jogi aktusok az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(5) bekezdésében hivatkozott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását írják elő, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ennek a rendeletnek a 2. cikkével összhangban.

(2)  Amennyiben a mellékletben felsorolt jogi aktusok az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (6) bekezdésében hivatkozott sürgősségi eljárás alkalmazását írják elő, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ennek a rendeletnek a 3. cikke szerinti sürgősségi eljárással összhangban.

2. cikk

(1)  A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek szerint felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)  A Bizottság határozatlan időre e rendelet hatálybalépésétől kezdődően öt évre szóló felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamokra. [Mód. 1]

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)  Az elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam két hónappal meghosszabbodik.

Az első albekezdéstől eltérően a melléklet G szakaszának 81. pontjában(8), 82. pontjában(9), 85. pontjában(10), 86. pontjában(11), 90–93. pontjában(12), valamint H szakaszának 95. pontjában(13) felsorolt rendeletek alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tekintetében a kifogások megtételére rendelkezésre álló időtartam három hónap, amely az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére három hónappal meghosszabbodik. [Mód. 2]

(6)  Amennyiben az ennek a rendeletnek a mellékletében felsorolt jogi aktusok úgy rendelkeznek, hogy az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában rögzített határidő lerövidítésre kerül az említett határozat 5a. cikke (5) bekezdésének b) pontjával összhangban, az ennek a cikknek az (5) bekezdésében rögzített határidők hossza egy hónap.

3. cikk

(1)  Az e cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók, amennyiben nem emelnek ellenük kifogást a (2) bekezdésnek megfelelően. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.

(2)  Az Európai Parlament vagy a Tanács a 2. cikk (5) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. A Bizottság ebben az esetben az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emelő határozatáról szóló értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a jogi aktust.

4. cikk

Ez a rendelet nem érinti azokat a folyamatban lévő eljárásokat, amelyekben egy bizottság már az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének megfelelően véleményt nyilvánított.

5. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ...,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

Az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében hivatkozott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra hivatkozó, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok rendszeréhez hozzáigazított jogi aktusok(14).

A.  Kommunikációs hálózatok, tartalmak és technológiák

1.  Az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv)

2.  Az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Hozzáférési irányelv)

B.  Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás

3.  A munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/148/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv**

4.  A munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/104/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (második egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében)**

5.  A munkavállalók fizikai tényezők hatásának való expozíciójára (mesterséges optikai sugárzás) vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló, 2006. április 5-i 2006/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (19. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében)**

6.  A munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 2004. április 29-i 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (hatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK tanácsi irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében)**

7.  A munkavállalók fizikai tényezők (zaj) hatásának való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló, 2003. február 6-i 2003/10/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (tizenhetedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében)**

8.  A munkavállalók fizikai tényezők (vibráció) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló, 2002. június 25-i 2002/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (tizenhatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében)**

9.  A munkájuk során biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (hetedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében)**

10.  A robbanásveszélyes légkör kockázatának kitett munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének javítására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 1999. december 16-i 1999/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében)**

11.  A munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló, 1998. április 7-i 98/24/EK tanácsi irányelv (tizennegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében)**

12.  A halászhajók fedélzetén végzett munka biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló, 1993. november 23-i 93/103/EK tanácsi irányelv (tizenharmadik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében)**

13.  Az ásványi nyersanyagok külszíni és felszín alatti kitermelésével foglalkozó iparágakban dolgozó munkavállalók biztonsága és egészségvédelme javításának minimumkövetelményeiről szóló, 1992. december 3-i 92/104/EGK tanácsi irányelv (tizenkettedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében)**

14.  Az ásványi nyersanyagok fúrólyukon keresztül történő kitermelésével foglalkozó iparágakban dolgozó munkavállalók biztonsága és egészségvédelme javításának minimumkövetelményeiről szóló, 1992. november 3-i 92/91/EGK tanácsi irányelv (tizenegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében)**

15.  A munkahelyi biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzésekre vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 1992. június 24-i 92/58/EGK tanácsi irányelv (kilencedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében)**

16.  Az időszakos vagy helyileg változó építkezések biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeinek végrehajtásáról szóló, 1992. június 24-i 92/57/EGK tanácsi irányelv (nyolcadik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében)**

17.  A hajók fedélzetén a jobb orvosi ellátás biztosítását célzó biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekről szóló, 1992. március 31-i 92/29/EGK tanácsi irányelv**

18.  A képernyő előtt végzett munka biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló, 1990. május 29-i 90/270/EGK tanácsi irányelv (ötödik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében)**

19.  Az elsősorban a munkavállalók hátsérülésének kockázatával járó kézi tehermozgatásra vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló, 1990. május 29-i 90/269/EGK tanácsi irányelv (negyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében)**

20.  A munkavállalók által a munkahelyen használt egyéni védőeszközök egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményeiről szóló, 1989. november 30-i 89/656/EGK tanácsi irányelv (harmadik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikk (1) bekezdése értelmében)**

21.  A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekről szóló, 1989. november 30-i 89/654/EGK tanácsi irányelv (első egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében)**

22.  A munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv**

C.  Éghajlatpolitika

23.  Az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2009. szeptember 16-i 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

24.  A szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

D.  Energiaügy

25.  A gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más lényeges paraméterek tekintetében történő címkézéséről szóló, 2009. november 25-i 1222/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

26.  A földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

27.  A villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

28.  Az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

29.  A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

30.  A földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

E.  Vállalkozáspolitika és ipar

31.  A gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló, 2009. július 13-i 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

32.  A nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében a gépjárművek és motorok típusjóváhagyásáról, a járművek javítására és karbantartására vonatkozó információkhoz való hozzáférésről, a 715/2007/EK rendelet és a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 80/1269/EGK, a 2005/55/EK és a 2005/78/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. június 18-i 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

33.  Az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

34.  A hidrogénüzemű gépjárművek típusjóváhagyásáról és a 2007/46/EK irányelv módosításáról szóló, 2009. január 14-i 79/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

35.  A játékok biztonságáról szóló, 2009. június 18-i 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

36.  A védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről szóló, 2009. május 6-i 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

37.  A mérőműszerekre és a metrológiai ellenőrzés módszereire vonatkozó közös rendelkezésekről szóló, 2009. április 23-i 2009/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Átdolgozás)

38.  A gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (keretirányelv)

39.  A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

40.  A helyes laboratóriumi gyakorlat alapelveinek alkalmazására és annak a vegyi anyagokkal végzett kísérleteknél történő alkalmazásának ellenőrzésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 2004. február 11-i 2004/10/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

41.  A helyes laboratóriumi gyakorlat (GLP) ellenőrzéséről és felülvizsgálatáról szóló, 2004. február 11-i 2004/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

42.  A műtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

43.  A kültéri használatra tervezett berendezések zajkibocsátására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. május 8-i 2000/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

44.  A nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe szánt belső égésű motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1997. december 16-i 97/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

45.  Az aeroszoladagolókra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1975. május 20-i 75/324/EGK tanácsi irányelv

F.  Környezetvédelem

46.  A fókatermékek kereskedelméről szóló, 2009. szeptember 16-i 1007/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

47.  A vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

48.  A gépjárművek töltőállomásokon történő üzemanyag-feltöltésekor kibocsátott benzingőz II. fázisú visszanyeréséről szóló, 2009. október 21-i 2009/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

49.  Az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet**

50.  A hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a hulladékokról szóló keretirányelv)

51.  A tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv)

52.  A környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló, 2008. május 21-i 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

53.  Az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló, 2007. október 23-i 2007/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

54.  Az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

55.  A hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [Mód. 4]

56.  Az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2006. január 18-i 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

57.  A felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló, 2006. december 12-i 2006/118/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

58.  Az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. március 15-i 2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

59.  A fürdővizek minőségéről és a 76/160/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. február 15-i 2006/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

60.  A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról és a 79/117/EGK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 850/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

61.  A környezeti levegőben található arzénről, kadmiumról, higanyról, nikkelről és policiklusos aromás szénhidrogénekről szóló, 2004. december 15-i 2004/107/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

62.  A szerves oldószerek egyes festékekben, lakkokban és jármű utánfényezésére szolgáló termékekben történő felhasználása során keletkező illékony szerves vegyületek kibocsátásának korlátozásáról és az 1999/13/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 21-i 2004/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

63.  A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló, 2002. június 25-i 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

64.  Az egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről szóló, 2001. október 23-i 2001/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

65.  A vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

66.  Az elhasználódott járművekről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

67.  A hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv

68.  Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 1998. november 3-i 98/83/EK tanácsi irányelv

69.  A poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek (PCB/PCT) ártalmatlanításáról szóló, 1996. szeptember 16-i 96/59/EK tanácsi irányelv

70.  Az illékony szerves vegyületeknek (VOC) a benzin tárolásából és tárolótelepekről töltőállomások részére történő elosztásából származó kibocsátása csökkentéséről szóló, 1994. december 20-i 94/63/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

71.  A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

72.  A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló, 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelv

73.  A települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv

74.  A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet és különösen a talaj védelméről szóló, 1986. június 12-i 86/278/EGK tanácsi irányelv

G.  Statisztika

75.  A peszticidekre vonatkozó statisztikákról szóló, 2009. november 25-i 1185/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

76.  A népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról szóló, 2008. december 16-i 1338/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

77.  A gazdaságszerkezeti felmérésekről és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésről, valamint az 571/88/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 1166/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

78.  Az energiastatisztikáról szóló, 2008. október 22-i 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

79.  A nép- és lakásszámlálásról szóló, 2008. július 9-i 763/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

80.  Az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák előállításáról és kidolgozásáról szóló, 2008. április 23-i 452/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

81.  A termékek tevékenység szerinti, új statisztikai osztályozásáról (CPA, magyarul: TESZOR) és a 3696/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 23-i 451/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet**** [Mód. 5]

82.  A vállalkozások szerkezeti statisztikáiról szóló, 2008. március 11-i 295/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (átdolgozás) **** [Mód. 6]

83.  A migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról, valamint a külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó statisztikák összeállításáról szóló 311/76/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. július 11-i 862/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

84.  Az integrált szociális védelmi statisztikák európai rendszeréről (ESSPROS) szóló, 2007. április 25-i 458/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

85.  A gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet**** [Mód. 7]

86.  A gazdasági szektoronkénti negyedéves, nem pénzügyi számlák összeállításáról szóló, 2005. július 6-i 1161/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet**** [Mód. 8]

87.  Az információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikákról szóló, 2004. április 21-i 808/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

88.  A statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló, 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

89.  A strukturális keresetfelvételi statisztikákról és a munkaerőköltség-felvételi statisztikákról szóló, 1999. március 9-i 530/1999/EK tanácsi rendelet

90.  A rövid távú statisztikákról szóló, 1998. május 19-i 1165/98/EK tanácsi rendelet**** [Mód. 9]

91.  A harmonizált fogyasztói árindexekről szóló, 1995. október 23-i 2494/95/EK tanácsi rendelet**** [Mód. 10]

92.  A közösségi termelési rendszer megfigyelésére és elemzésére szolgáló statisztikai egységekről szóló, 1993. március 15-i 696/93/EGK tanácsi rendelet**** [Mód. 11]

93.  Az ipari termelés közösségi felmérésének létrehozásáról szóló, 1991. december 19-i 3924/91/EGK tanácsi rendelet**** [Mód. 12]

H.  Belső piac és szolgáltatások

94.  A belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

95.  A nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet**** [Mód. 13]

96.  A közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

I.  Mobilitáspolitika és közlekedés

97.  Az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. október 21-i 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

98.  A közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

99.  A tengeri utasszállítók baleseti felelősségéről szóló, 2009. április 23-i 392/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

100.  A nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló, 2009. október 21-i 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

101.  A tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

102.  A tengeri szállítási ágazatban bekövetkező balesetek kivizsgálására irányadó alapelvek megállapításáról, valamint az 1999/35/EK tanácsi és a 2002/59/EK Európai Parlamenti és Tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

103.  A hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek, valamint a tengerészeti hatóságok vonatkozó tevékenységeinek közös szabályairól és szabványairól szóló, 2009. április 23-i 2009/15/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

104.  A polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet**

105.  A közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről szóló, 2008. november 19-i 2008/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

106.  A veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló, 2008. szeptember 24-i 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv*

107.  A vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló, 2007. október 23-i 1371/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

108.  A közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről szóló, 2007. október 23-i 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv**

109.  A vezetői engedélyekről szóló, 2006. december 20-i 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozott szöveg)

110.  A hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi szabályzat Közösségen belüli végrehajtásáról és a 3051/95/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. február 15-i 336/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

111.  A belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról és a 82/714/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 12-i 2006/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv***

112.  A Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának elfogadásáról és az üzemeltető fuvarozó kiléte tekintetében a légi közlekedés utasainak tájékoztatásáról, valamint a 2004/36/EK irányelv 9. cikkének hatályon kívül helyezéséről szóló, 2005. december 14-i 2111/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

113.  A kikötővédelem fokozásáról szóló, 2005. október 26-i 2005/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv**

114.  A közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS) szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

115.  Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból származó légi közlekedési szolgáltatások keretében a közösségi légifuvarozóknak kárt okozó támogatásnyújtással és tisztességtelen árképzési gyakorlattal szembeni védelemről szóló, 2004. április 21-i 868/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

116.  A teher- és személyhajók Közösségen belüli átlajstromozásáról és a 613/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 21-i 789/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

117.  A légifuvarozókra és légi járművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről szóló, 2004. április 21-i 785/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

118.  A transzeurópai közúthálózat alagútjaira vonatkozó biztonsági minimumkövetelményekről szóló, 2004. április 29-i 2004/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

119.  A Közösségen belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról szóló, 2004. április 29-i 2004/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

120.  A szerves ónvegyületek hajókon történő használatának tilalmáról szóló, 2003. április 14-i 782/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

121.  Egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképzéséről és továbbképzéséről, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet és a 61/439/EGK, illetve a 76/914/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. július 15‑i 2003/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

122.  A ro-ro személyhajókra vonatkozó különleges stabilitási követelményekről szóló, 2003. április 14-i 2003/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

123.  A tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság (COSS) létrehozásáról, valamint a tengeri közlekedés biztonságáról és a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló rendeletek módosításáról szóló, 2002. november 5-i 2099/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

124.  A közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer létrehozásáról és a 93/75/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2002. június 27-i 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

125.  A Közösség repülőterein a zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozások bevezetésére vonatkozó szabályok és eljárások megállapításáról szóló, 2002. március 26-i 2002/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

126.  Az ömlesztettáru-szállító hajók biztonságos be- és kirakodására vonatkozó harmonizált követelmények és eljárások megállapításáról szóló, 2001. december 4-i 2001/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

127.  A menetrend szerint közlekedő ro-ro komphajók és gyorsjáratú személyszállító vízi járművek biztonságos üzemeltetésének érdekében végzett kötelező szemlék rendszeréről szóló, 1999. április 29-i 1999/35/EK tanácsi irányelv

128.  A Közösség tagállamainak kikötőibe érkező vagy onnan induló személyhajókon utazó személyek nyilvántartásáról szóló, 1998. június 18-i 98/41/EK tanácsi irányelv

129.  A Közösségen belüli belvízi árufuvarozásra és személyszállításra vonatkozó nemzeti hajóvezetői bizonyítvány megszerzési feltételeinek összehangolásáról szóló, 1996. július 23-i 96/50/EK tanácsi irányelv

130.  A veszélyes áruk közúti szállítása ellenőrzésének egységes eljárásáról szóló, 1995. október 6-i 95/50/EK tanácsi irányelv

131.  A polgári légi közlekedés területén a műszaki előírások és a közigazgatási eljárások összehangolásáról szóló, 1991. december 16-i 3922/91/EGK tanácsi rendelet

132.  A belvízi áru- és személyszállításra vonatkozó nemzeti hajóvezetői bizonyítványok kölcsönös elismeréséről szóló, 1991. december 16-i 91/672/EGK tanácsi irányelv

J.  Egészség- és fogyasztóügy

133.  A peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

134.  A természetes ásványvizek kinyeréséről és forgalmazásáról szóló, 2009. június 18-i 2009/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv**

135.  A géntechnológiával módosított mikroorganizmusok zárt rendszerben történő felhasználásáról szóló, 2009. május 6-i 2009/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Átdolgozás)

136.  Az élelmiszerek és az élelmiszer-összetevők előállítása során felhasznált extrakciós oldószerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Átdolgozás)

137.  A fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

138.  A fejlett terápiás gyógyszerkészítményekről, valamint a 2001/83/EK irányelv és a 726/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2007. november 13-i 1394/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

139.  A gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítményekről, valamint az 1768/92/EGK rendelet, a 2001/20/EK irányelv, a 2001/83/EK irányelv és a 726/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 12-i 1901/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

140.  A takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló, 2005. január 12-i 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

141.  Az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. október 27-i 1935/04/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet***

142.  Az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

143.  Az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

144.  Az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

145.  Az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

146.  A szalmonella és egyéb meghatározott, élelmiszerből származó zoonózis-kórokozók ellenőrzéséről szóló, 2003. november 17-i 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

147.  Az élelmiszerekben, illetve azok felületén felhasznált vagy felhasználásra szánt füstaromákról szóló, 2003. november 10-i 2065/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

148.  A takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

149.  A géntechnológiával módosított szervezetek nyomonkövethetőségéről és címkézéséről, és a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomonkövethetőségéről, valamint a 2001/18/EK irányelv módosításáról szóló, 2003. szeptember 22-i 1830/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

150.  A zoonózisok és zoonózis-kórokozók monitoringjáról, a 90/424/EGK tanácsi határozat módosításáról és a 92/117/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 17-i 2003/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv**

151.  Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

152.  Egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

153.  Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

154.  A géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2001. március 12-i 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

155.  A ritka betegségek gyógyszereiről szóló, 1999. december 16-i 141/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

156.  Az ionizáló sugárzással kezelt élelmiszerekre és élelmiszer-összetevőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1999. február 22-i 1999/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv***

157.  Az új élelmiszerekről és az új élelmiszer-összetevőkről szóló, 1997. január 27-i 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

158.  Az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról szóló, 1993. február 8-i 315/93/EGK tanácsi rendelet**

159.  Az emberi fogyasztásra szánt gyorsfagyasztott élelmiszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/108/EGK tanácsi irányelv

K.  Adóügyek és vámunió

160.  A papírmentes vám- és kereskedelmi környezetről szóló, 2008. január 15-i 70/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. (2) HL L 304., 2010.11.20., 47. o. (3) HL C 81. E, 2011.3.15., 6. o. (4) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0127. (5) 2013. október 16-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). (6) Az Európai Parlament 2014. február 25-i véleménye. (7) A Tanács 1999/468/EK határozata (1999. június 28.) a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 184., 1999.7.17., 23. o.), (8) Az Európai Parlament és a Tanács 451/2008/EK rendelete (2008. április 23.) a termékek tevékenység szerinti, új statisztikai osztályozásáról (CPA, magyarul: TESZOR) és a 3696/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2008.6.4., 65. o.) (9) Az Európai Parlament és a Tanács 295/2008/EK rendelete (2008. március 11.) a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról (HL L 97., 2008.4.9., 13. o.) (10) Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.) (11) Az Európai Parlament és a Tanács 1161/2005/EK rendelete (2005. július 6.) a gazdasági szektoronkénti negyedéves, nem pénzügyi számlák összeállításáról (HL L 191., 2005.7.22., 22. o.). (12) A Tanács 1165/98/EK rendelete (1998. május 19.) a rövid távú statisztikákról (HL L 162., 1998.6.5., 1. o.); A Tanács 2494/95/EK rendelete (1995. október 23.) a harmonizált fogyasztói árindexekről (HL L 257., 1995.10.27., 1. o.); A Tanács 696/93/EGK rendelete (1993. március 15.) a közösségi termelési rendszer megfigyelésére és elemzésére szolgáló statisztikai egységekről (HL L 76., 1993.3.30., 1. o.); A Tanács 3924/91/EGK rendelete (1991. december 19.) az ipari termelés közösségi felmérésének létrehozásáról (HL L 374., 1991.12.31., 1. o.) (13) Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete (2002. július 19.) a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról (HL L 243., 2002.9.11., 1. o.). (14) Tájékoztatás céljából a melléklet a 2. cikk (6) bekezdése szerinti lerövidített határidőre hivatkozó jogi aktusokat *-gal, a 3. cikk szerinti sürgősségi eljárásra hivatkozó jogi aktusokat **-gal, a 3. cikk szerinti sürgősségi eljárásra és a 2. cikk (6) bekezdése szerinti lerövidített határidőre hivatkozó jogi aktusokat ***-gal, a 2. cikk. (5) bekezdésének második albekezdésében hivatkozott jogi aktusokat pedig ****-gal jelöli. [Mód. 3]

Az Európai Parlament 2014. február 25-i határozata az Oskar Hericsnek a Számvevőszék tagjává történő kinevezésére irányuló javaslatról (C7-0009/2014 – 2014/0802(NLE))

P7_TA(2014)0115 A7-0128/2014

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0009/2014),

–  tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0128/2014),

A.  mivel a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága értékelte – különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek szempontjából – a javasolt jelölt képességeit;

B.  mivel 2014. február 17-i ülésén a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta a Tanács számvevőszéki tagjelöltjét;

1.  kedvező véleményt nyilvánít a Tanács Oskar Herics számvevőszéki taggá történő kinevezésére irányuló javaslatáról;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Számvevőszéknek, valamint az Európai Unió többi intézményének és a tagállamok ellenőrző szerveinek.

Az Európai Parlament 2014. február 25-i határozata a Parlament eljárási szabályzatának a képviselők üléseken való részvételéről szóló 136. cikke módosításáról (2013/2033(REG))

P7_TA(2014)0116 A7-0038/2014

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az eljárási szabályzatának módosítására irányuló javaslatra (B7 0051/2013),

–  tekintettel az európai parlamenti képviselők statútumának elfogadásáról szóló, 2005. szeptember 28-i 2005/684/EK, Euratom határozatára(1),

–  tekintettel az Európai Parlament tagjainak statútumára vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló 2008. május 19-i és július 9-i elnökségi határozatra(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 211. és 212. cikkére,

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A7-0038/2014),

1.  úgy határoz, hogy az alábbi módon módosítja eljárási szabályzatát;

2.  rámutat arra, hogy e módosítás a következő ülés első napján lép hatályba;

3.  utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Hatályos szöveg   Módosítás Módosítás 1 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 136 cikk – 2 bekezdés 2.  A jelenléti ív tanúsága szerint jelen levő képviselők nevét az ülésnapok jegyzőkönyveibe feljegyzik. 2.  A jelenléti ív tanúsága szerint jelen levő képviselők nevét az ülésnapok jegyzőkönyveibe „jelenlévőként” feljegyzik. Az elnök által igazoltan távol lévő képviselők nevét az ülésnapok jegyzőkönyveibe „igazoltan távol lévőként” jegyzik fel.

(1) HL L 262., 2005.10.7., 1. o. (2) HL C 159., 2009.7.13., 1. o.

Az Európai Parlament 2014. február 25-i jogalkotási állásfoglalása a 443/2009/EK rendeletnek az új személygépkocsikra vonatkozó 2020. évi szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célérték elérésére alkalmas módozatok meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2012)0393 – C7-0184/2012 – 2012/0190(COD))

P7_TA(2014)0117 A7-0151/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság által a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatra (COM(2012)0393),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0184/2012),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. december 12-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. november 29-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, valamint a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A7-0151/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. február 25-én került elfogadásra a 443/2009/EK rendeletnek az új személygépkocsikra vonatkozó 2020. évi CO2-kibocsátás-csökkentési célérték elérésére alkalmas módozatok meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 333/2014/EU rendelet.)

(1) HL C 44., 2013.2.15., 109. o.

Az Európai Parlament 2014. február 25-i jogalkotási állásfoglalása a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról l (COM(2013)0161 – C7-0087/2013 – 2013/0088(COD))

P7_TA(2014)0118 A7-0031/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0161),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 118. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0087/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazásáról szóló, 2013. október 14-i véleményére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A7-0031/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  felszólítja a Bizottságot, hogy a jogalkotási eljárás lezárását követően tegyen intézkedéseket a rendelet kodifikálására;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. február 25-én került elfogadásra a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 118. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében(1),

mivel:

(1)  A 40/94/EK tanácsi rendelet(2), amelyet 2009-ben a 207/2009/EK tanácsi rendeletként(3) kodifikáltak, létrehozta az Európai Unió egyedi védjegyoltalmi rendszerét, amely az Európai Unió szintjén biztosít védjegyoltalmat – a tagállamok szintjén rendelkezésre álló védjegyoltalmakkal párhuzamosan; a nemzeti védjegyrendszereket a 89/104/EGK tanácsi irányelv(4) harmonizálta, amelyet 2008/95/EK tanácsi irányelvként(5) kodifikáltak.

(2)  A Lisszaboni Szerződés hatályba lépésének következményeként aktualizálni kell a 207/2009/EK rendelet terminológiáját. Ez maga után vonja magában foglalja, hogy a „közösségi védjegy” kifejezés helyébe az „európai védjegy” kifejezés lép. A decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítéssel (amelyről az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2012 júliusában állapodott meg) összhangban a „Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták)” elnevezést felváltja az „Az Európai Unió Védjegyoltalmi és Formatervezési Mintaoltalmi Szellemitulajdon-védelmi Ügynöksége” elnevezés (a továbbiakban: az Ügynökség). [Mód. 1]

(3)  A 2008. évi, európai iparjogvédelmi stratégiáról szóló közleménye(6) kapcsán a Bizottság elvégezte a védjegyrendszer működésének Európa egészére kiterjedő átfogó értékelését, lefedve az uniós és a nemzeti szinteket, valamint a köztük lévő kapcsolatokat.

(4)  Az európai uniós védjegyrendszer jövőbeli felülvizsgálatáról szóló, 2010. május 25-i következtetéseiben(7) a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat a 207/2009/EK rendelet és a 2008/95/EK irányelv felülvizsgálatára.

(5)  A közösségi védjegyrendszer létrehozása óta szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az Unión belüli és a harmadik országbeli vállalkozások egyaránt elfogadták a rendszert, ami a tagállami szintű védjegyoltalom sikeres és életképes kiegészítőjévé és alternatívájává nőtte ki magát. [Mód. 2]

(6)  Ugyanakkor a nemzeti védjegyek továbbra is fontosak azon vállalkozások számára, amelyek nem akarják uniós szintű oltalom alá helyezni védjegyeiket, illetve amelyek nem tudják megszerezni az uniós szintű oltalmat, a nemzeti oltalom megszerzése viszont nem ütközik akadályokba számukra. A védjegyoltalomért folyamodó személyek belátására kell bízni, hogy az általuk igényelt oltalom nemzeti védjegy legyen-e egy vagy több tagállamban, vagy európai uniós védjegy, esetleg mindkettő.

(7)  Bár a közösségi védjegyrendszer általános működésének értékelése megerősítette, hogy a rendszer számos aspektusa, köztük azok az alapvető elvek, amelyekre a rendszer egésze épül, kiállták az idő próbáját és továbbra is megfelelnek a vállalkozások szükségleteinek és elvárásainak, a szellemitulajdon-jogok egységes piacáról szóló 2011. május 24-i közleményében(8) a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy korszerűsíteni kell az Unió védjegyrendszerét: egészében hatékonyabbá, eredményesebbé, következetesebbé kell tenni és meg kell feleltetni az internetkorszak követelményeinek.

(8)  A közösségi védjegyrendszer javításával és módosításával párhuzamosan folytatni kell a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok és gyakorlatok harmonizációját, és azokat a megfelelő mértékig összhangba kell hozni az európai védjegyrendszerrel annak érdekében, hogy a lehetséges mértékig szerte az Unióban azonos feltételeket teremtsünk a védjegyek lajstromozása és oltalma tekintetében.

(9)  Annak érdekében, hogy a jogbiztonság növelésével egyidejűleg nagyobb rugalmasságot tegyünk lehetővé a védjegyek ábrázolási módja tekintetében, a grafikai ábrázolhatóság követelményét törölni kell az európai uniós védjegy fogalommeghatározásából. Az európai uniós védjegyek lajstromában a megjelölés bármely megfelelő formában – így nem szükségszerűen grafikai eszközökkel – történő ábrázolása megengedett mindaddig, amíg a megjelölés alkalmas arra, hogy azt világos, pontos, önmagában teljes, könnyen hozzáférhető, tartós és objektív módon ábrázolják. Ennek megfelelően meg kell engedni a megjelölések bármely arra alkalmas formában való megjelenítését, figyelembe véve az általánosan elérhető technológiát, amely amíg az ábrázolás lehetővé teszi az illetékes hatóság hatóságok és a köz nyilvánosság számára az oltalom pontos tárgyának pontos és egyértelmű meghatározását. [Mód. 3]

(10)  A 207/2009/EK rendelet jelenlegi rendelkezései nem nyújtanak ugyanolyan fokú védelmet az eredetmegjelöléseknek és a földrajzi jelzéseknek, mint az uniós jog egyéb eszközei. Ezért szükséges tisztázni a feltétlen kizáró okokat az eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések tekintetében, és teljes körű konzisztenciát biztosítani az ezen iparjogvédelmi jogcímek oltalmáról rendelkező releváns uniós jogszabályokkal. Az egyéb uniós jogszabályokkal való összhang érdekében e feltétlen kizáró okok hatályát ki kell terjeszteni, hogy lefedje a borhoz kapcsolódó oltalom alatt álló hagyományos kifejezéseket és a hagyományos különleges termékeket is.

(11)  Az Unióban nem érthető írással vagy nyelven benyújtott védjegyek nem részesülnek oltalomban, ha lajstromozásuk bármely tagállam hivatalos nyelvére lefordítva vagy átírva feltétlen kizáró okok miatt elutasításra kerülne.

(12)  Helyénvaló a rosszhiszeműen benyújtott európai uniós védjegybejelentések elleni felszólalás lehetőségének kiterjesztésével megnehezíteni a védjegybitorlást.

(13)  Az uniós szintű oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések erőteljes oltalmának fenntartása érdekében szükséges tisztázni, hogy e jogok attól függetlenül feljogosítanak egy későbbi európai uniós védjegy elleni felszólalásra, hogy az elbíráló által hivatalból figyelembe veendő kizáró okot jelentenek-e.

(14)  A jogbiztonság és az elsőbbség elvével (amely kimondja, hogy a korábban lajstromozott védjegy elsőbbséget élvez a később lajstromba vett védjegyekkel szemben) való teljes összhang biztosítása érdekében szükséges rögzíteni, hogy az európai uniós védjegyoltalomból eredő jogok érvényesítése nem sértheti a jogosultaknak az európai uniós védjegy benyújtási vagy elsőbbségi időpontja előtt szerzett jogait. Ez összhangban van a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló, 1994. április 15-i megállapodás(9) 16. cikkének (1) bekezdésével.

(15)  A jogbiztonság és az egyértelműség biztosítása érdekében tisztázni kell, hogy nemcsak hasonlóság esetén, hanem azonos megjelölés azonos árukra és szolgáltatásokra történő alkalmazása esetén is csak akkor és csak olyan mértékig nyújtható oltalom az európai védjegynek, amilyen mértékig az európai védjegy fő funkciója, vagyis az áruk és szolgáltatások kereskedelmi eredetének garantálása sérül. [Mód. 4]

(16)  Az áruk és szolgáltatások eredetének kereskedelmi forrása tekintetében zavart okozhat, ha egy vállalkozás ugyanazon vagy hasonló megjelölést használ kereskedelmi névként oly módon, hogy kapcsolat jön létre a nevet viselő vállalkozás és az adott vállalkozástól származó áruk és szolgáltatások között. Az európai uniós védjegy bitorlásának ezért magában kell foglalnia a megjelölés kereskedelmi névként vagy hasonló megnevezésként történő használatát mindaddig, amíg a használat célja az áruk és szolgáltatások kereskedelmi eredet szerinti megkülönböztetése.

(17)  A jogbiztonság és specifikus uniós jogszabályokkal való teljes összhang biztosítása érdekében helyénvaló arról rendelkezni, hogy az európai uniós védjegy jogosultja legyen jogosult megtiltani valamely harmadik fél számára valamely megjelölésnek összehasonlító reklámban történő felhasználását, amennyiben a 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(10).

(18)  A védjegyoltalom megerősítése és a hamisítás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében és a WTO szabályainak, különösen a GATT szabad árutovábbításról szóló V. cikkének sérelme nélkül az európai uniós védjegy jogosultját fel kell hatalmazni annak megakadályozására, hogy harmadik felek harmadik országokból olyan árukat hozzanak be az Unió vámterületére (anélkül, hogy szabad forgalomba bocsátották volna őket), amelyeken engedély nélkül szerepel az adott áru vonatkozásában lajstromba vett európai uniós védjeggyel lényegében megegyező védjegy. Ez nem sértheti a generikus gyógyszerek zökkenőmentes áthaladását biztosító intézkedéseket, valamint összhangban kell lennie az Európai Unió nemzetközi – különösen a WTO dohai miniszteri konferenciáján 2001. november 14-én elfogadott, a TRIPS-megállapodásról és a közegészségügyről szóló nyilatkozatban foglalt – kötelezettségeivel. [Mód. 115]

(18a)  Az európai uniós védjegy jogosultjának rendelkeznie kell azzal a joggal, hogy megtegye a vonatkozó jogi lépéseket, így többek között jogosult legyen arra kérni a nemzeti vámhatóságokat, hogy lépjenek fel a védjegyjogosult jogait állítólagosan sértő árukkal szemben, például a 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(11) szerinti visszatartás és megsemmisítés formájában. [Mód. 6]

(18b)  A 608/2013/EU rendelet 28. cikke kimondja, hogy a jogosult felel az áruk birtokosainak okozott károkért amennyiben például az érintett árukat a későbbiekben nem találják szellemi tulajdonjogot sértőnek. [Mód. 7]

(18c)  A tagállamoknak meg kell tenniük a megfelelő intézkedéseket a generikus gyógyszerek zökkenőmentes áthaladásának biztosítása érdekében. Az európai uniós védjegy jogosultjának ezért nem lehet joga ahhoz, hogy a gyógyszerek hatóanyagának nemzetközi szabadneve és valamely lajstromba vett védjegy közötti vélt vagy tényleges hasonlóság alapján megakadályozza, hogy harmadik felek kereskedelmi tevékenység keretében árukat hozzanak be a tagállam vámterületére. [Mód. 8]

(19)  A védjegybitorló hamisított áruk belépésének hatékonyabb megakadályozása érdekében (mindenekelőtt az interneten keresztüli, a 608/2013/EU rendeletben meghatározott, kiscsomagban szállított áruk értékesítése értékesítések összefüggésében) a jogosultat ) az érvényesen lajstromba vett európai uniós védjegy jogosultját fel kell hatalmazni az ilyen áruk Unióba történő behozatalának megtiltására, amennyiben csak az a hamisított áruk feladója jár el kereskedelmi céllal. gazdasági tevékenység keretében. Amennyiben ilyen intézkedésekre kerül sor, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az árut megrendelő magánszemélyeket vagy jogalanyokat tájékoztassák az intézkedés okairól, valamint a feladóval szembeni jogszabály szerinti jogaikról. [Mód. 9]

(20)  Annak érdekében, hogy az európai uniós védjegyek jogosultjai hatékonyabban tudjanak küzdeni az áruhamisítás ellen, fel kell hatalmazni őket arra, hogy megtiltsák védjegybitorló jegyek árukon való elhelyezését, valamint az elhelyezést előkészítő tevékenységeket.

(21)  Az európai uniós védjegy által biztosított kizárólagos jogok nem jogosítják fel a jogosultat arra, hogy megtiltsa a megjelölések és jelzések tisztességes, az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban történő használatát. Annak érdekében, hogy konfliktushelyzetben egyenlő feltételeket teremtsünk a kereskedelmi nevek és a védjegyek számára, – tekintve, hogy a kereskedelmi nevek általában korlátlan oltalmat élveznek a később lajstromozott védjegyekkel szemben – a fentiek szerinti használatot úgy kell értelmezni, mint ami kizárólag személynevek használatát, és általában véve a leíró, illetve a megkülönböztetésre nem alkalmas megjelölések és jelzések használatát foglalja magában. A jogosult továbbá nem akadályozhatja meg az európai uniós védjegy általános tisztességes és becsületes, a jogosult áruinak vagy szolgáltatásainak ekként történő azonosítását vagy az azokra való hivatkozást célzó használatát.

(22)  A jogbiztonság garantálása és a jogszerűen szerzett védjegyoltalmi jogok megőrzése érdekében helyénvaló és szükséges rögzíteni – anélkül, hogy megsértenénk azt az alapelvet, miszerint egy újabb védjegy nem érvényesíthető egy korábbi védjeggyel szemben –, hogy az európai uniós védjegy jogosultjai nem szólalhatnak fel az újabb védjegy használata ellen, amennyiben az újabb védjegyre akkor tettek szert, amikor a korábbi védjegy nem volt érvényesíthető az újabb védjeggyel szemben. Az ellenőrzések során a vámhatóságoknak élniük kell a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok vámhatósági érvényesítésére vonatkozó uniós jogszabályok által biztosított jogokkal, illetve alkalmazniuk kell az ott meghatározott eljárásokat. [Mód. 10]

(23)  Méltányossági és jogbiztonsági okokból amennyiben az európai uniós védjegyet olyan alakban használják, amely a lajstromozott védjegy megkülönböztető képességet nem érintő elemekben tér csak el, ez elegendő kell legyen a védjegy által biztosított jogok megőrzéséhez, függetlenül attól, hogy a védjegyet a használt alakban is lajstromozták-e.

(24)  A 207/2009/EK rendelet felhatalmazza a Bizottságot az említett rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok elfogadására. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének következtében a 207/2009/EK rendelet értelmében a Bizottságra ruházott hatásköröket össze kell hangolni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével.

(25)  Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten is – megfelelő konzultációkat folytasson. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megfogalmazása során biztosítania kell, hogy a vonatkozó dokumentumokat egyidejűleg, kellő időben és megfelelő módon eljuttassák az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(26)  Az európai uniós védjegyet, mint a tulajdon tárgyat érintő jogi aktusok hatékony regisztrálását és az európai uniós védjegyek lajstromának teljes körű átláthatóságát biztosítandó a Bizottságot a Szerződés 290. cikkével összhangban fel kell hatalmazni felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a következők tekintetében: a bejelentő bizonyos kötelezettségeinek részletes meghatározása egyes védjegyek vonatkozásában, az európai uniós védjegy átruházásának, dologi jog létrehozásának és átruházásának, a végrehajtás tényének, a fizetésképtelenségi eljárásban való részvételnek, és valamely használati engedély megadásának vagy átruházásának a lajstromba való bevitelére, valamint az érintett tételek törlésére és módosítására vonatkozó eljárási lépések meghatározása.

(27)  Tekintettel a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalaihoz (a továbbiakban: a tagállamok hivatalai) benyújtott európai védjegybejelentések fokozatosan csökkenő és elhanyagolható számára, a továbbiakban európai uniós védjegybejelentés benyújtása csak az Ügynökségnél lesz engedélyezett.

(28)  Az európai uniós védjegyoltalmat meghatározott áruk vagy szolgáltatások tekintetében nyújtják – az áruk vagy szolgáltatások száma és jellege meghatározza a védjegy jogosultjának biztosított oltalom mértékét. Ezért szükséges a 207/2009/EK rendeletben létrehozni az áruk és szolgáltatások megnevezésére és osztályozására vonatkozó szabályokat, és jogbiztonságot és megfelelő adminisztrációt biztosítani annak előírása által, hogy a bejelentő kellően pontosan és egyértelműen azonosítsa a védjegyoltalom alá vonni kívánt árukat vagy szolgáltatásokat, lehetővé téve az illetékes hatóságok és a gazdasági szereplők számára, hogy pusztán a bejelentés alapján meghatározzák a kért oltalom mértékét. Az általános kifejezések használatát úgy kell értelmezni, hogy abba minden olyan áru vagy szolgáltatás beletartozik, amelyet a kifejezés konkrét jelentése lefed. Azon európai uniós védjegyjogosultak számára, akiket az Ügynökség korábbi gyakorlata miatt a nizzai osztályozás egy teljes fejezetcíme tekintetében lajstromoztak, biztosítani kell a lehetőséget, hogy módosítsák áruik és szolgáltatásaik leírását, azt biztosítandó, hogy a lajstrom tartalma az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban megfelel az egyértelműség és pontosság tekintetében előírt normának.

(29)  Annak érdekében, hogy biztosítsa az európai uniós védjegybejelentések benyújtásának (ideértve az elsőbbség és a szenioritás igénylését is) hatékony és eredményes rendszerét, a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkről: az európai uniós védjegybejelentés benyújtása eszközeinek és módjainak részletes meghatározása, az európai uniós védjegybejelentés alaki követelményeinek részletei, a bejelentés tartalma, a bejelentési díj típusa, valamint a kölcsönösség biztosítására, egy korábbi bejelentés elsőbbségének igénylésére, a kiállítási elsőbbségre és a nemzeti védjegy szenioritására vonatkozó eljárások részletei. [Mód. 11]

(30)  Az európai uniós védjegyek és a nemzeti kutatások jelenlegi rendszere se nem megbízható, se nem hatékony. Ezért azt az Ügynökség és a tagállamok hivatalai közötti együttműködés keretében ki kell váltani mindenre kiterjedő, gyors és erős keresőprogramoknak a nyilvánosság számára történő rendelkezésre bocsátásával.

(31)  Annak érdekében, hogy biztosítsa az európai uniós védjegybejelentések Ügynökség általi, átlátható, alapos, tisztességes és méltányos eljárások segítségével történő hatékony, eredményes és gyors vizsgálatát és lajstromozását, a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkről: a bejelentési napra vonatkozó követelményeknek és a bejelentés alaki követelményeinek való megfelelés vizsgálatához kapcsolódó eljárási lépések meghatározása, az osztályonként megállapított díjak megfizetésének ellenőrzésére, valamint a feltétlen kizáró okok vizsgálatára vonatkozó eljárások, a bejelentés meghirdetésének részletei, a bejelentés meghirdetésében előforduló hibák és tévedések kijavítására vonatkozó eljárások, a harmadik felek észrevételeihez kapcsolódó eljárások részletei, a felszólalási eljárás részletei, a felszólalás benyújtására és vizsgálatára vonatkozó, valamint a bejelentések módosítását és megosztását szabályozó eljárások részletei, az európai uniós védjegy lajstromba vételekor rögzítendő adatok, a lajstromba vétel meghirdetésének módja, valamint a lajstromba vétel igazolásának módja és az igazolás tartalma.

(32)  Annak érdekében, hogy lehetővé tegye az európai uniós védjegyek hatékony és eredményes megújítását, valamint hogy a gyakorlatban biztonságosan, a jogbiztonság sérelme nélkül lehessen alkalmazni az európai uniós védjegyek módosítására és megosztására vonatkozó rendelkezéseket, a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkről: az európai uniós védjegy megújítási módjainak eljárásának, valamint az európai uniós védjegy módosítását és megosztását szabályozó eljárásoknak a részletes meghatározása. [Mód. 12]

(33)  Annak érdekében, hogy az európai uniós védjegy jogosultja számára lehetővé tegye az európai uniós védjegyről való könnyű, de az adott védjeggyel kapcsolatban lajstromba vett harmadik felek érdekeit nem sértő lemondást, valamint azt biztosítandó, hogy az európai uniós védjegyoltalom megszüntetése, illetve a védjegy törlése átlátható, alapos, tisztességes és méltányos eljárások segítségével hatékonyan és eredményesen megvalósítható legyen, továbbá az e rendeletben rögzített elvek figyelembevétele érdekében a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az európai védjegyről való lemondást, valamint az európai uniós védjegyoltalom megszüntetését és az európai védjegy törlését szabályozó eljárások részletes meghatározásáról.

(34)  Annak érdekében, hogy lehetővé tegye a fellebbezési tanács számára az Ügynökség határozatainak átlátható, alapos, tisztességes és méltányos eljárások segítségével történő, hatékony, eredményes és teljes körű, a 207/2009/EK rendeletben rögzített elveket is figyelembe vevő felülvizsgálatát, a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkről: a fellebbezés tartalmának, a fellebbezés benyújtására és vizsgálatára vonatkozó folyamatnak, valamint a fellebbezési tanács határozatai formájának és tartalmának, továbbá a fellebbezési díjak visszafizetésének részletes meghatározása.

(35)  Az együttes közösségi védjegyekre vonatkozó jelenlegi rendelkezéseket kiegészítendő és a nemzeti rendszerek és az európai uniós védjegyrendszer közötti jelenlegi egyensúlyhiányt orvosolandó, különös rendelkezések sorával kell kiegészíteni a rendeletet annak érdekében, hogy oltalmat biztosítsunk azon európai tanúsító védjegyeknek, amelyek lehetővé teszik valamely tanúsító intézmény vagy szervezet számára, hogy a tanúsítási rendszer tagjai számára engedélyezzék a védjegy használatát annak jelzésére, hogy egyes áruk vagy szolgáltatások teljesítik a tanúsítási feltételeket.

(35a)  A lajstromozási rendszer egésze teljesítményének javítása érdekében, valamint annak biztosítására, hogy feltétlen kizáró ok fennállása esetén ne kerüljön sor védjegy lajstromozására – ideértve különösen ha a védjegy leíró jellegű vagy megkülönböztetésre nem alkalmas, illetve a nyilvánosságot például a termék vagy a szolgáltatás jellege, minősége vagy földrajzi eredete tekintetében megtévesztő jellegű –, lehetővé kell tenni, hogy harmadik személyek a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalaihoz írásbeli észrevételeket terjeszthessenek elő, melyben kifejtik, hogy a lajstromba vételt mely feltétlen kizáró ok akadályozza. [Mód. 13]

(36)  Annak érdekében, hogy lehetővé tegye az együttes európai védjegyek és az európai tanúsító védjegyek hatékony és eredményes használatát, a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e védjegyek használatát szabályozó rendeletek formai tartalmának és benyújtási időszakának meghatározásáról. [Mód. 14]

(37)  A közösségi védjegyek jelenlegi rendszerének alkalmazása során nyert tapasztalatok rávilágítottak arra, hogy egyes vonatkozásait tekintve az eljárás javításra szorul. Következésképpen bizonyos intézkedéseket meg kell hozni adott esetben az eljárások egyszerűsítése és felgyorsítása, valamint szükség esetén a jogbiztonság és az előrejelezhetőség javítása érdekében.

(38)  Az európai uniós védjegyrendszer zökkenőmentes, hatékony és eredményes működésének biztosítása érdekében a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők részletes meghatározásáról: a határozatok formájára vonatkozó követelmények, a szóbeli eljárások részletei és a bizonyítási módok, a kiértesítés szabályai, a jogvesztés megállapítására irányuló eljárás, a kommunikációs eszközök és azoknak az eljárásban részes felek által alkalmazandó formái, határidők számítására és hosszára vonatkozó szabályok, a határozat törlésére vagy egy lajstrombejegyzés törlésére, valamint a határozatokban előforduló, nyilvánvaló hibák és az Ügynökségnek betudható hibák javítására vonatkozó eljárások, az eljárások megszakítására vonatkozó szabályok, a költségek arányosítására és megállapítására vonatkozó eljárások, a lajstromozandó adatok, az iratbetekintés és iratnyilvántartás részletei, az Európai Uniós Védjegyértesítőben és az Ügynökség Hivatalos Lapjában való meghirdetés szabályai, az Ügynökség és a tagállamok hatóságai közötti együttműködés szabályai, és az Ügynökség előtti képviselet részletei. [Mód. 15]

(39)  A jogbiztonság és a nagyobb átláthatóság érdekében helyénvaló világosan meghatározni az Ügynökség valamennyi feladatát, beleértve azokat is, amelyek nem kapcsolódnak az európai védjegyrendszer kezeléséhez.

(40)  A gyakorlatok közelítésének és a közös eszközök kifejlesztésének ösztönzése érdekében szükséges létrehozni az Ügynökség és a tagállamok hivatalai közötti együttműködés megfelelő keretét és lehetővé tenni az Ügynökség számára az uniós érdekű közös projektek koordinálását, valamint bizonyos felső összegig e közös projektek támogatások révén történő finanszírozását. Ezen együttműködési tevékenységek előnyösek lesznek az európai védjegyrendszert uniós védjegyrendszereket használó vállalkozások számára. Az e A 207/2009/EK rendeletben rögzített uniós rendszer használói számára a közös projektek, különösen a keresési és konzultációs célú keresés és konzultáció céljára használt adatbázisok díjmentesen további, inkluzív és hatékony és díjmentes eszközöket biztosítanak az európai uniós védjegy egységes jellegéből származó speciális követelmények teljesítésére. Mindazonáltal nem kell kötelezővé tenni a tagállamok számára az ilyen közös projektek eredményeinek az alkalmazását. Bár fontos, hogy elsősorban a bevált gyakorlatok és a tapasztalatok megosztása által valamennyi fél hozzájáruljon a közös projektek sikeréhez, a közös projektekből származó eredmények tagállamok általi kötelező alkalmazására vonatkozó szigorú kötelezettség előírása – még abban az esetben is, ha például a tagállam úgy véli, hogy már jobb vagy hasonló eszközzel rendelkezik –, nem lenne arányos és nem szolgálná a felhasználók legjobb érdekét sem. [Mód. 16]

(41)  Az Ügynökség irányítására vonatkozó egyes elveket hozzá kell igazítani a decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítéshez (amelyről az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2012 júliusában állapodott meg).

(42)  A nagyobb jogbiztonság és átláthatóság érdekében szükséges egyes, az Ügynökség szervezésére és működésére vonatkozó rendelkezéseket aktualizálni.

(43)  A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében kerülendő a számottevő költségvetési többlet felhalmozása. Ez azonban nem sértheti az Ügynökség egyéves operatív kiadásait fedező pénzügyi tartalék fenntartását, amelynek célja a működés folyamatosságának és a feladatok elvégzésének biztosítása.

(44)  Annak érdekében, hogy lehetővé tegye az európai uniós védjegybejelentés vagy -lajstromozás hatékony és eredményes átalakítását nemzeti védjegybejelentéssé, és ezzel egyidejűleg biztosítsa a vonatkozó követelmények alapos vizsgálatát, a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az átalakítás iránti kérelem alaki követelményeiről, valamint vizsgálatának és meghirdetésének részleteiről.

(44a)  A díjszabást a 2869/95/EK bizottsági rendelet(12) állapítja meg. A díjszabás az uniós védjegyrendszer központi eleme, amelyet létrehozása óta azonban mindössze kétszer, komoly politikai vitát követően vizsgáltak felül. A díjszabást ezért közvetlenül a 207/2009/EK rendeletnek kell szabályoznia. A 2869/95/EK rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni, és a díjszabásra vonatkozóan a 2868/95/EK bizottsági rendeletben(13) foglalt rendelkezéseket el kell hagyni. [Mód. 17]

(45)  Annak érdekében, hogy biztosítsa a vitarendezés hatékony és eredményes módszerét, a 207/2009/EK rendeletben rögzített nyelvi szabályozással való összhangot, az egyszerű kérdésekben kérdésekkel kapcsolatos ügyekben való gyors határozathozatalt, valamint a fellebbezési tanács hatékony és eredményes szervezését, továbbá az Ügynökség által kivetendő díjak megfelelő és realisztikus szintjének a 207/2009/EK rendeletben rögzített költségvetési elvek tiszteletben tartása mellett,melletti biztosítására a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők részletes meghatározásáról meghatározásával kapcsolatban: az Ügynökség előtt folyó eljárásokban használandó nyelvek, azok az esetek, amikor amelyekben a felszólalási vagy törlési határozatokat egyetlen tag hozza meg, a fellebbezési tanács szervezetének részletei, az Ügynökségnek fizetendő díjak összege és a díjak azok megfizetésének részletei. [Mód. 18]

(46)  Annak érdekében, hogy biztosítsa a nemzetközi védjegyek hatékony és eredményes, a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó Jegyzőkönyv szabályaival teljes körű összhangban történő lajstromozását, a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a nemzetközi védjegyekkel kapcsolatos eljárások részletes meghatározásáról.

46a)  Az európai adatvédelmi biztossal való konzultáció a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(14) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban megtörtént; a biztos 2013. július 11-én nyilvánított véleményt(15). [Mód. 19]

(47)  A 207/2009/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 207/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.  A címben az „a közösségi védjegyről” szövegrész helyébe az „az európai uniós védjegyről” szövegrész lép.

2.  A rendelet teljes szövegében a „közösségi védjegy” kifejezés helyébe az „európai uniós védjegy” kifejezés lép, a szükséges nyelvtani módosításokkal. [Mód. 20 jelen módosítás a szöveg egészére vonatkozik]

3.  A rendelet teljes szövegében a „közösségi védjegybíróság” kifejezés helyébe az „európai uniós védjegybíróság” kifejezés lép, a szükséges nyelvtani módosításokkal. [Mód. 21 jelen módosítás a szöveg egészére vonatkozik]

4.  A rendelet teljes szövegében az „együttes közösségi védjegy” kifejezés helyébe az „együttes európai uniós védjegy” kifejezés lép, a szükséges nyelvtani módosításokkal. [Mód. 22 jelen módosítás a szöveg egészére vonatkozik]

5.  A 2., 3. és 4. pontban említett esetek kivételével a rendelet teljes szövegében a „Közösség”, „Európai Közösség”, „Európai Közösségek” és „közösségi” kifejezések helyébe az „Unió”, illetve „uniós” kifejezés lép, a szükséges nyelvtani módosításokkal.

6.  A rendelet teljes szövegében a „hivatal” kifejezés helyébe, amennyiben az a rendelet 2. cikkével létrehozott Belső Piaci Harmonizációs Hivatalra (védjegyek és formatervezési minták) vonatkozik, az „Ügynökség” kifejezés lép, a szükséges nyelvtani módosításokkal.

7.  A rendelet teljes szövegében az „elnök” kifejezés helyébe az „ügyvezető igazgató” kifejezés lép, a szükséges nyelvtani módosításokkal.

8.  A 2. cikk helyébe a következő cikk lép:"

„2. cikk

Az Ügynökség

(1)  E rendelettel létrejön Az Európai Unió Védjegyoltalmi és Formatervezési Mintaoltalmi Szellemitulajdon-védelmi Ügynöksége (a továbbiakban: az Ügynökség). [Mód. 23 jelen módosítás a szöveg egészére vonatkozik]

(2)  Az uniós jogban található, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalra (védjegyek és formatervezési minták) történő hivatkozásokat az Ügynökségre való hivatkozásként kell értelmezni.”

9.  A 4. cikk helyébe a következő cikk lép:"

„4. cikk

Az európai uniós védjegyoltalom tárgyát képező megjelölés

10.  A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)  Az (1) bekezdés j) és k) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

_________________

* A Tanács 2100/94/EK rendelete (1994. július 27.) a közösségi növényfajta-oltalmi jogokról (HL L 227., 1994.9.1., 1. o.) ”

b)  A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

11.  A 8. cikk a következőképpen módosul:

a)  A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

b)  A (4) bekezdés bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) A nem lajstromozott védjegy, illetve a helyi jelentőségűt meghaladó mértékű kereskedelmi forgalomban használt bármely más megjelölés jogosultjának felszólalása alapján nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, ha az az eredetmegjelöléseknek és földrajzi jelzéseknek oltalmat biztosító uniós jogszabályok vagy az irányadó tagállami jogszabályok szerint:”

c)  Az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(5) A (2) bekezdés szerinti korábban lajstromozott védjegy jogosultjának felszólalása alapján nem részesülhet továbbá oltalomban a korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés, függetlenül attól, hogy az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonosak, hasonlóak vagy nem hasonlóak azokhoz az árukhoz vagy szolgáltatásokhoz, amelyekre vonatkozóan a korábbi védjegyet lajstromba vették, feltéve, hogy korábbi európai védjegy esetén a korábbi európai uniós védjegy az Unióban, korábbi nemzeti védjegy esetén a korábbi nemzeti védjegy pedig az érintett tagállamban jó hírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a korábbi védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét.”

12.  A 9. cikk helyébe a következő cikk lép:"

„9. cikk

Az európai uniós védjegyoltalom tartalma

(1)  Az európai uniós védjegyoltalom a jogosult számára kizárólagos jogokat biztosít.

(2)  A jogosultak által az európai uniós védjegy bejelentési napja vagy elsőbbségi napja előtt szerzett jogok sérelme nélkül az európai uniós védjegy jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ megjelölést árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amennyiben:

(3)  A (2) bekezdésben szabályozott feltételek megvalósulása esetén tilos különösen:

(4)  Az európai uniós védjegy jogosultja emellett felléphet a (3) bekezdés c) pontjában említett árubehozatal megakadályozására, amennyiben akkor is megakadályozhatja a 608/2013/EU európai parlamentié sétanácsi rendeletben** meghatározott, kiscsomagban szállított áruk Unióba való behozatalát, ha csak az áruk feladója jár el kereskedelmi céllal gazdasági tevékenység keretében, és amennyiben ezek az áruk, csomagolásukat is beleértve, engedély nélkül viselnek az ilyen áruk tekintetében lajstromozott európai uniós védjeggyel azonos, vagy lényegi jellemzőit tekintve attól meg nem különböztethető európai uniós védjegyet. Amennyiben ilyen intézkedésekre kerül sor, a tagállamok biztosítják, hogy az árut megrendelő magánszemélyt vagy jogalanyt tájékoztassák az intézkedés okairól, valamint a feladóval szembeni jogszabály szerinti jogaikról.

(5)  Az európai uniós védjegy jogosultja emellett a WTO szabályainak, különösen a GATT szabad árutovábbításról szóló V. cikkének sérelme nélkül bárkivel szemben felléphet, aki gazdasági tevékenység körében az Európai Unió vámterületére hoz be árukat azok szabad forgalomba bocsátása nélkül, amennyiben ezek az áruk, csomagolásukat is beleértve, harmadik országokból érkeznek és engedély nélkül viselnek az ilyen áruk tekintetében lajstromozott európai uniós védjeggyel azonos, vagy lényegi jellemzőit tekintve attól meg nem különböztethető védjegyet. [Mód. 28 és 116]

_________________

* Az Európai Parlament és a Tanács 2006/114/EK irányelve ( 2006. december 12. ) a megtévesztő és összehasonlító reklámról (HL L 376., 2006.12.27., 21.o.).

** Az Európai Parlament és a Tanács 608/2013/EU rendelete ( 2013. június 12. ) a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 181., 2013.6.29., 15.o.). ”

13.  A rendelet a következő cikkekel egészül ki:"

„9a. cikk

A jogosult jogainak megsértése kiszerelés, csomagolás vagy egyéb eszközök használata révén

9b. cikk

A harmadik felekkel szembeni fellépés időpontja

(1)  Az európai uniós védjegyoltalomból eredő jogok alapján harmadik felekkel szemben a védjegy lajstromozása meghirdetésének napjától lehet fellépni.

(2)  Megfelelő összegű kártérítés kérhető az európai uniós védjegybejelentés meghirdetését követő olyan cselekmények miatt, amelyek a lajstromozás meghirdetését követően a meghirdetés tényéből adódóan nem megengedettek.

(3)  Az ügyben eljáró bíróság a lajstromozás meghirdetéséig az ügy érdemében nem határozhat.”

14.  A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„12. cikk

Az európai uniós védjegyoltalom korlátai

(1)  Az európai uniós védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenysége körében használja a következőket:

Az első albekezdés Ez a bekezdés csak akkor alkalmazandó, ha a harmadik felek általi használat az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban történik.

(2)  A harmadik fél általi használatot különösen az alábbi esetekben kell az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban nem lévőnek tekinteni:

(2a)A védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el mást attól, hogy a védjegyet – alapos okkal – bármely nem kereskedelmi célra használja.

(2b)   A védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el mást attól sem, hogy gazdasági tevékenység körében helyi jelentőségű korábbi jogát gyakorolja, ha e jogot az érintett tagállam jogszabályai elismerik, az adott terület határain belül. [Mód. 29]”

15.  A 13. cikk (1) bekezdésében az „a Közösségben” kifejezés helyébe az „az Európai Gazdasági Térségben” kifejezés lép. bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Az európai uniós védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott forgalomba, vagy amelyeket az ő kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba az Európai Gazdasági Térségben.”; [Mód. 30]

16.  A rendelet a következő cikkel egészül ki:"

„13a. cikk

A később lajstromozott védjegy jogosultjának védekezési joga a védjegybitorlási perben

(1)  Védjegybitorlási per során az európai uniós védjegy jogosultja nem léphet fel egy később lajstromozott európai uniós védjegy használatával szemben, amennyiben a később lajstromozott védjegy nem törölhető az 53. cikk (3) vagy (4) bekezdése, az 54. cikk (1) vagy (2) bekezdése vagy az 57. cikk (2) bekezdése alapján.

(2)  Védjegybitorlási per során az európai uniós védjegy jogosultja nem léphet fel egy később lajstromozott nemzeti védjegy használatával szemben, amennyiben a később lajstromozott nemzeti védjegy nem törölhető a(z) [xxx] irányelv 8. cikke, 9. cikkének (1) vagy (2) bekezdése vagy 48. cikkének (3) bekezdése alapján.

(3)  Amennyiben egy európai uniós védjegy jogosultja az (1) vagy (2) bekezdés értelmében nem léphet fel egy később lajstromozott védjegy használatával szemben, a szóban forgó, később lajstromozott védjegy jogosultja nem léphet fel védjegybitorlási perben e korábbi európai uniós védjegy használatával szemben.”

17.  A 15. cikk (1) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

18.  A 16. cikk (1) bekezdésében a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Ha a 17–24. cikk másként nem rendelkezik, az európai uniós védjegyoltalmat mint a tulajdon tárgyát teljes egészében és az Unió egész területére nézve úgy kell tekinteni, mint az abban a tagállamban lajstromozott nemzeti védjegyoltalmat, ahol az érintett időpontban az európai uniós védjegylajstrom (a továbbiakban: a lajstrom) szerint:”

19.  A 17. cikk (4) bekezdését el kell hagyni.

20.  A 18. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„18. cikk

Az ügynök nevében lajstromozott védjegy átruházása

(1)  Ha az európai uniós védjegyet – a jogosult engedélye nélkül – a jogosult ügynöke vagy képviselője nevében lajstromozták, a jogosult követelheti az európai uniós védjegyoltalom javára történő átruházását, kivéve, ha az ügynök vagy a képviselő igazolja, hogy eljárása helyénvaló volt.

(2)  A jogosult az (1) bekezdés szerinti átruházási kérelmét a következőkhöz nyújthatja be:

21.  A 19. cikk a következőképpen módosul:

(a)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A felek bármelyikének kérelmére az (1) bekezdésben említett jogokat, vagy e jogok átruházását a lajstromba be kell jegyezni, és meg kell hirdetni.”

(b)  a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(3) A lajstromba a (2) bekezdés alapján bejegyzett tételt a felek bármelyikének kérelmére törölni vagy módosítani kell.”

22.  A 20. cikk szövege az alábbi bekezdéssel egészül ki:"

„(4) A lajstromba a (3) bekezdés alapján bevitt bejegyzést a felek bármelyikének kérelmére törölni vagy módosítani kell.”

23.  A 22. cikk szövege az alábbi bekezdéssel egészül ki:"

„(6). A lajstromba az (5) bekezdés alapján bejegyzett tételt a felek bármelyikének kérelmére törölni vagy módosítani kell.”

24.  A II. cím a következő  fejezettel egészül ki:"

„5. FEJEZET

Felhatalmazás

24a. cikk

Felhatalmazás

25.  A 25. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„25. cikk

A bejelentés benyújtása

Az európai uniós védjegybejelentést az Ügynökséghez kell benyújtani.”

26.  A 26. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„d) a védjegynek a 4. cikk b) pontjában rögzített követelményeket teljesítő megjelenítését.”

aa)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

A bejelentő a bejelentési díjra vonatkozó fizetési megbízást legkésőbb a bejelentés benyújtásának napján kiadja.”; [Mód. 31]

b)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) Az (1) és (2) bekezdésekben említett követelményeken túl az európai uniós védjegybejelentésnek meg kell felelnie a 35a. cikk b) pontjával összhangban megállapított alaki követelményeknek. Amennyiben az említett feltételek a védjegy elektronikus megjelenítéséről rendelkeznek, az Ügynökség ügyvezető igazgatója határozza meg ezen elektronikus fájl formátumát és maximális méretét.”

27.  A 27. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„27. cikk

A bejelentés napja

Az európai uniós védjegybejelentés bejelentési napja az a nap, amelyen a bejelentő által az Ügynökségnél benyújtott iratok tartalmazzák a 26. cikk (1) bekezdésében meghatározott adatokat tartalmazó iratokat a bejelentő az Ügynökséghez benyújtotta, feltéve, hogy megfizették a bejelentési díjat, azaz díj megfizetésére a fizetési megbízást legkésőbb ezen a fent említett iratok benyújtásától számított egy 21 napon belül kiadták.” [Mód. 32]

28.  A 28. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„28. cikk

Áruk és szolgáltatások megnevezése és osztályozása

(1)  Azon árukat és szolgáltatásokat, amelyek tekintetében kérelmezték a lajstromozást, a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozásáról szóló, 1957. június 15-i nizzai megállapodással létrehozott osztályozási rendszerrel (a továbbiakban: a nizzai osztályozás) összhangban kell osztályozni.

(2)  A bejelentőnek kellően pontosan és egyértelműen kell azonosítania azon árukat és szolgáltatásokat, amelyek vonatkozásában oltalomért folyamodott, hogy lehetővé tegye az érintett hatóságok és a gazdasági szereplők számára a védjegy által nyújtott oltalom mértékének meghatározását. Az áruk és szolgáltatások jegyzéke minden egyes tétel esetében csak a nizzai osztályozás egyik osztályába történő besorolást teszi lehetővé.

(3)  A (2) bekezdés alkalmazásában használhatók a nizzai osztályozás fejezetcímeiben található általános fogalmak vagy más általános kifejezések, feltéve, hogy megfelelnek az egyértelműség és pontosság tekintetében előírt normának.

(4)  Az Ügynökség a nem egyértelmű vagy pontatlan fogalmak, illetve kifejezések okán elutasítja a bejelentést, amennyiben a bejelentő az Ügynökség által erre kiszabott határidőn belül nem tesz javaslatot elfogadható megfogalmazásra.

(5)  Az általános kifejezések használatát – beleértve a nizzai osztályozás fejezetcímeiben szereplő általános fogalmakat – úgy kell értelmezni, hogy abba minden olyan áru vagy szolgáltatás beletartozik, amelyet a kifejezés konkrét jelentése egyértelműen lefed. E kifejezések és fogalmak használata nem értelmezhető az adott kifejezés/fogalom fenti értelmezésének nem megfelelő árukat, illetve szolgáltatásokat lefedő kérelemként.

(6)  Amennyiben a bejelentő egynél több osztályba való lajstromozást kér, , a bejelentő az árukat és szolgáltatásokat a nizzai osztályozás osztályai szerint kell csoportosítani, csoportosítja, minden csoporthoz hozzá kell rendelni hozzárendelve az adott osztály számát, majd a csoportokat az osztályok szerinti sorrendbe kell rendezni. rendezi. [Mód. 33]

(7)  Az áruk és szolgáltatások osztályozása kizárólag ügyviteli célokat szolgál. Az áruk és szolgáltatások nem tekintendők egymáshoz hasonlónak pusztán az alapján, hogy a nizzai osztályozás azonos osztályában szerepelnek, és az áruk és szolgáltatások nem tekintendők egymáshoz nem hasonlónak pusztán az alapján, hogy a nizzai osztályozás különböző osztályában szerepelnek.

(8)  Azon európai uniós védjegyek jogosultjai, amelyekre vonatkozóan a bejelentést 2012. június 22. előtt tették meg, és amelyeket csupán valamely nizzai osztály teljes fejezete tekintetében vettek lajstromba, nyilatkozhatnak, hogy szándékuk a bejelentési napon az volt, hogy az adott osztály fejezetének konkrét jelentése által lefedett áruk és szolgáltatások körén túli árukra és szolgáltatásokra kérjenek oltalmat, feltéve, hogy az így megnevezett áruk és szolgáltatások szerepelnek a nizzai osztályozásnak a bejelentés napján érvényben lévő kiadásának adott osztályra vonatkozó betűrendes felsorolásában. [Mód. 34]

A nyilatkozatot e rendelet hatályba lépésétől számított 4 hat hónapon belül kell benyújtani az Ügynökséghez, egyértelmű, pontos és konkrét megfogalmazásban jelezve azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyeket a fejezetcímben szereplő fogalom konkrét jelentése nem fed le egyértelműen, és amelyekre a jogosult eredeti szándéka kiterjedt. Az Ügynökség megteszi a lajstrom ennek megfelelő módosításához szükséges intézkedéseket. Ez a lehetőség nem sérti a 15. cikknek, a 42. cikk (2) bekezdésének, az 51. cikk (1) bekezdése a) pontjának és az 57. cikk (2) bekezdésének alkalmazását. [Mód. 35]

Azon európai uniós védjegyeket, amelyekre vonatkozóan a második albekezdésben előírt határidőn belül nem nyújtanak be nyilatkozatot, az említett határidő lejártát követően úgy kell tekinteni, hogy csak a vonatkozó fejezetcímben szereplő fogalom konkrét jelentése által egyértelműen lefedett árukra és szolgáltatásokra terjed ki.

(8a)  A lajstrom módosítása esetén az európai uniós védjegy által a 9. cikk szerint biztosított kizárólagos jogok nem akadályozzák a harmadik felet abban, hogy a védjegy használatát árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban tovább folytassa, amennyiben:

29.  A 29. cikk (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:"

„Szükség esetén az Ügynökség ügyvezető igazgatója felkéri a Bizottságot, vegye fontolóra annak vizsgálatát hogy vizsgálja meg, hogy valamely állam biztosítja-e az első mondat értelmében vett viszonosságot.” [Mód. 37]

30.  A 30. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„30. Cikk

Az elsőbbség igénylése

(1)  Az elsőbbségi igényt az európai uniós védjegybejelentéssel együtt kell benyújtani, és tartalmaznia kell a korábbi bejelentés időpontját, számát és országát. A bejelentő a benyújtás időpontjától számított három hónapon belül benyújtja a korábbi bejelentés másolatát. Ha a korábbi bejelentés egy európai uniós védjegybejelentés, az Ügynökség hivatalból csatolja az ügyirathoz a korábbi bejelentés másolatát. [Mód. 38]

(2)  Az Ügynökség ügyvezető igazgatója határozhat úgy, hogy a bejelentő által az elsőbbségi igény alátámasztására benyújtandó kiegészítő információnak és dokumentációnak nem szükséges mindazt tartalmaznia, amit a 35a. cikk d) pontjával összhangban elfogadott szabályok előírnak, ha az előírt információk más forrásból az Ügynökség rendelkezésére állnak.”

31.  A 33. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés a következő mondattal egészül ki:"

„Az elsőbbségi igényt az európai uniós védjegybejelentéssel együtt kell benyújtani.”

b)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A bejelentőnek, aki az (1) bekezdés alapján elsőbbséget igényel, bizonyítékot kell benyújtania arról, hogy a bejelentésben szereplő megjelöléssel ellátott árut vagy az ilyen megjelölés alatt nyújtott szolgáltatást bemutatta.”

32.  A 34. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) Az európai uniós védjeggyel kapcsolatban igényelt szenioritás hatályát veszti, ha annak a korábbi védjegynek az oltalma, amelynek szenioritását igényelték, az oltalom megszűnésének megállapítása vagy törlés következtében megszűnt. Amennyiben a korábbi védjegyet törlik, a szenioritás hatályát veszti, feltéve, hogy a törlés az európai uniós védjegy bejelentési napja vagy elsőbbségi napja előtt lép hatályba.”

33.  A III. cím a következő fejezettel egészül ki:"

„5. FEJEZET

Felhatalmazás

35a. cikk

Felhatalmazás

34.  A 36. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„b) az európai uniós védjegybejelentés kielégíti-e az e rendeletben megállapított és a 26. cikk (3) bekezdésében említett alaki követelményeket;”

35.  A 37. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

36.  A IV. cím 2. fejezetét el kell hagyni.

37.  A 39. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Ha az európai uniós védjegybejelentés megfelel a vizsgált követelményeknek, a bejelentést – feltéve, hogy azt a 37. cikk alapján nem utasították el – a 42. cikk céljából meg kell hirdetni. A bejelentés meghirdetése nem sértheti az e rendelettel vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban már nyilvánosan hozzáférhetővé tett információkat.”

b)  a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(3) Az Ügynökség kijavít minden, a bejelentés meghirdetésében szereplő hibát és tévedést.”

38.  A 40. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„40. cikk

Harmadik felek észrevételei

(1)  Bármely természetes vagy jogi személy, vagy a gyártókat, előállítókat, szolgáltatást nyújtókat, forgalmazókat vagy fogyasztókat képviselő bármely csoport vagy szervezet írásbeli észrevételt nyújthat be az Ügynökséghez arra vonatkozóan, hogy valamely védjegy az 5. és 7. cikk szerinti mely okok miatt nem lajstromozható hivatalból.

Az észrevételt tevő az Ügynökség előtti eljárásban nem ügyfél.

(2)  Harmadik felek a felszólalási időszak vége előtt, illetve, amennyiben a védjegy ellen felszólalást nyújtottak be, a felszólalásra vonatkozó végső határozat meghozatala előtt nyújthatják be észrevételeiket.

(3)  Az (1) bekezdésben említett észrevétel benyújtása nem sérti az Ügynökség azon jogát, hogy szükség esetén saját kezdeményezésre a lajstromba vételt megelőzően bármikor ismét megnyissa a feltétlen kizáró okok vizsgálatát.

(4)  Az (1) bekezdésben említett észrevételt közölni kell a bejelentővel, aki arra vonatkozóan közölheti álláspontját.”.

39.  A 41. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) A felszólalást írásban kell benyújtani, és abban meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló okokat. A felszólalást nem lehet szabályszerűen benyújtottnak tekinteni mindaddig, amíg a felszólalás díját meg nem fizetik.

(4)  Az Ügynökség által megjelölt határidőn belül a felszólaló állításainak alátámasztására tényeket, bizonyítékokat és érveket terjeszthet elő.”

40.  A 42. cikk (2) bekezdésének első mondatában az „a védjegybejelentés meghirdetését megelőző öt évben” szövegrész helyébe az „a védjegyoltalom bejelentését vagy az elsőbbség napját megelőző öt évben” szövegrész lép.bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Ha a felszólalást korábbi európai uniós védjegy jogosultja nyújtotta be, a bejelentő kérelmére igazolnia kell, hogy az európai uniós védjegyoltalom bejelentését vagy az elsőbbség napját megelőző öt évben a felszólalás alapjául szolgáló korábbi európai uniós védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő és a felszólalásban hivatkozott árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban az Unióban megkezdte, vagy kellőképpen igazolja a használat elmaradását, feltéve hogy a korábbi európai uniós védjegyet az európai uniós védjegybejelentés meghirdetésének napjánál legalább öt évvel korábban lajstromozták. Ilyen igazolás hiányában a felszólalást el kell utasítani. Ha a korábbi európai uniós védjegyet csak az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egy részével kapcsolatban használták, a felszólalás vizsgálata során úgy kell tekinteni, mintha a védjegyet csak a szóban forgó áruk, illetve szolgáltatások tekintetében lajstromozták volna.”; [Mód. 40]

41.  A 44. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„b) a 27. cikkben említett bejelentési napnak az Ügynökség általi elismerését megelőzően és a 41. cikk (1) bekezdésében meghatározott felszólalási időszakon belül.”;

b)  a (3) bekezdést el kell hagyni.

42.  A 45. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„45. cikk

Lajstromozás

(1)  Ha a bejelentés megfelel az e rendeletben megállapított feltételeknek, és azzal szemben nem nyújtottak be felszólalást a 41. cikk (1) bekezdésében megállapított határidőn belül, vagy azt jogerős határozattal elutasították, a védjegyet európai uniós védjegyként lajstromozzák. A lajstromozást közzéteszik.

(2)  Az Ügynökség igazolást állít ki a lajstromozásról. Az igazolás elektronikus úton is kiállítható.

(3)  A lajstromozott árukra és szolgáltatásokra vonatkozóan a lajstromozott európai uniós védjegy jogosultja a védjegy mellett az uniós lajstromozás tényét bizonyító szimbólumot csak addig használhatja, amíg a lajstromozás érvényben marad. A szimbólum pontos jellemzőit az Ügynökség ügyvezető igazgatója állapítja meg.

(4)  A lajstromozott védjegy szimbólumát kizárólag a védjegy jogosultja, vagy a védjegy jogosultjának engedélyével rendelkező személy használhatja. A védjegy jogosultja a védjegy szimbólumát a védjegy lajstromozása előtt, illetve a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása, törlése, lejárta vagy az arról való lemondás után nem használhatja.”

43.  A IV. cím a következő  fejezettel egészül ki:"

„7. FEJEZET

Felhatalmazás

45a. cikk

Felhatalmazás

43a.  A 47. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

44.  A 49. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

45.  A rendelet a következő cikkel egészül ki:"

„49a. cikk

Felhatalmazás

46.  Az 50. cikk (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A védjegyoltalomról a jogosult az Ügynökséghez intézett írásbeli nyilatkozattal mondhat le. A lemondás a lajstromba való bejegyzésétől hatályos. Az európai uniós védjegyoltalomról való, az Ügynökségnél az adott védjegy törlésére vagy megszűnésének megállapítására vonatkozó, az 56. cikk (1) bekezdése szerinti kérelem benyújtását követően bejelentett lemondás érvényességének feltétele a törlési, illetve megszűnés megállapítására irányuló kérelem jogerős elutasítása vagy annak visszavonása.” [Mód. 43]

„(3) A lemondás csak a lajstromba bejegyzett jog jogosultjának hozzájárulásával jegyezhető be. A lajstromba bejegyzett használati engedély esetén a lemondás a lajstromba csak akkor jegyezhető be, ha a védjegy jogosultja bizonyítja, hogy az engedélyest lemondási szándékáról értesítette; a bejegyzés az 57a. cikk a) pontjával összhangban megállapított időszak lejártával három hónappal azt követően tehető meg, hogy a védjegy jogosultja igazolta az Ügynökség felé, hogy az engedélyest lemondási szándékáról értesítette.” [Mód. 44]

47.  Az 53. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:"

„Az első albekezdés a), b) és c) pontjában említett feltételeknek a bejelentés napján, illetve az európai uniós védjegyoltalom elsőbbségi napján kell teljesülniük.”

48.  Az 54. cikk (1) és (2) bekezdésében a „, továbbá nem léphet fel a későbbi védjegy használata ellen” szövegrészt el kell hagyni. bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Ha az európai uniós védjegy jogosultja öt egymást követő éven át eltűrte egy későbbi európai uniós védjegynek az Unióban történő használatát, noha tudomása volt e használatról, a továbbiakban korábbi védjegyére hivatkozva nem kérheti e későbbi védjegy törlését […] olyan áruk, illetve szolgáltatások tekintetében, amelyekkel kapcsolatban a későbbi védjegyet használták, kivéve ha a későbbi európai uniós védjegyet rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.

(2)  Ha a 8. cikk (2) bekezdése szerinti korábbi nemzeti védjegy vagy a 8. cikk (4) bekezdése szerinti más korábbi megjelölés jogosultja öt egymást követő éven át eltűrte egy későbbi európai uniós védjegynek abban a tagállamban történő használatát, amelyben a korábbi védjegy vagy a más korábbi megjelölés oltalom alatt áll, noha tudomása volt e használatról, a továbbiakban az őt megillető korábbi védjegyre vagy más korábbi megjelölésre hivatkozva nem kérheti a későbbi védjegy törlését […] olyan áruk, illetve szolgáltatások tekintetében, amelyekkel kapcsolatban a későbbi védjegyet használták, kivéve ha a későbbi európai uniós védjegyet rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.”; [Mód. 45]

49.  Az 56. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés c) pontjában az „az érintett tagállam nemzeti jogszabályai alapján” szövegrész helyébe az „az uniós jog vagy az érintett tagállam nemzeti jogszabályai alapján” szövegrész lép;

b)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) „A megszűnés megállapítására irányuló, illetve a törlési kérelmet el kell utasítani, ha ugyanazon felek között ugyanazon kérdésben és jogalapon benyújtott kérelem tárgyának lényegi részére vonatkozóan az Ügynökség vagy a 95. cikkben említett valamely európai uniós védjegybíróság korábban már jogerős ítéletet hozott.”

50.  Az 57. cikk (2) bekezdésének második mondatában a „meghirdetésekor” szövegrész helyébe „benyújtásakor vagy az európai védjegybejelentés elsőbbségi napján” szövegrész lép. bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Egy európai uniós védjegy jogosultja kérheti a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban félként részt vevő, korábbi európai uniós védjegy jogosultjától annak igazolását, hogy a törlési kérelem benyújtását megelőző öt évben a törlési kérelem alapjául szolgáló korábbi európai uniós védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban az Unióban megkezdte, vagy kellőképpen igazolja a használat elmaradását, feltéve hogy a korábbi európai uniós védjegyet a törlési kérelem benyújtásának napjánál legalább öt évvel korábban lajstromozták. Ha az európai uniós védjegybejelentés benyújtásakor vagy az európai uniós védjegybejelentés elsőbbségi napján a korábbi európai uniós védjegy lajstromozása óta legalább öt év eltelt, a korábbi európai uniós védjegy jogosultjának igazolnia kell továbbá azt is, hogy a 42. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételek az európai uniós védjegybejelentés meghirdetésekor teljesültek. Ilyen igazolás hiányában a törlési kérelmet el kell utasítani. Ha a korábbi európai uniós védjegyet csak az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egy részével kapcsolatban használták, a törlési kérelem vizsgálata során úgy kell tekinteni, mintha a védjegyet csak a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások tekintetében lajstromozták volna.”; [Mód. 46]

51.  A VI. cím a következő fejezettel egészül ki:"

„6. FEJEZET

Felhatalmazás

57a. cikk

Felhatalmazás

52.  Az 58. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Az Ügynökségnek a 130. cikk a)–d) pontjaiban felsorolt, határozathozatalra jogosult szervezeti egységei által hozott határozatok ellen fellebbezésnek helye van. Mind a 60. cikk szerinti fellebbezési határidőnek, mind a fellebbezésnek halasztó hatálya van.”

53.  A 62. cikket el kell hagyni.

54.  A 64. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) A fellebbezési tanács határozata a 65. cikk (5) bekezdésében említett határidő lejártától, vagy ha e határidőn belül a Törvényszékhez keresetet nyújtottak be, a kereset elutasításának napjától, vagy ha a Törvényszék határozata ellen a Bíróságnál fellebbezést nyújtottak be, a fellebbezés elutasításának napjától hatályos.”

55.  A 65. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A fellebbezési tanácsok fellebbezés tárgyában hozott határozatai a Törvényszék előtt megtámadhatók.”;

b)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) A Törvényszék a vitatott határozatot megsemmisítheti vagy megváltoztathatja.”;

c)  az (5) és (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(5) A keresetet a fellebbezési tanács határozatának kézbesítésétől számított két hónapon belül kell a Törvényszékhez benyújtani.

(6)  Az Ügynökség megteszi a Törvényszék ítéletének, illetve amennyiben ez utóbbival szemben fellebbezést nyújtottak be, a Bíróság ítéletének végrehajtásához szükséges intézkedéseket.”;

56.  A rendelet a következő. cikkel egészül ki:"

„65a. cikk

Felhatalmazás

57.  A VIII. cím címe helyébe a következő cím lép:"

„AZ EGYÜTTES EURÓPAI VÉDJEGYRE ÉS A TANÚSÍTÓ VÉDJEGYRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK”;

58 A VIII. cím címe és a 66. cikk között a rendelet a következő szöveggel egészül ki:"

„1. FEJEZET

Együttes európai uniós védjegy”;

59.  A 66. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) E fejezet eltérő rendelkezési hiányában az I–VII. és a IX–XIV. címek alkalmazandók az együttes európai uniós védjegyre.”

60.  A 67. cikk (1) bekezdésében bekezdése az „az előírt határidőn belül” szövegrész helyébe az „a 74a. cikkel összhangban előírt határidőn belül” szövegrész a következő szöveg lép:"

„(1) Az együttes európai uniós védjegy bejelentője a bejelentés napjától számított két hónapon belül benyújtja védjegy használatára vonatkozó szabályzatot.”; [Mód. 50].

61.  A 69. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„69. cikk

Harmadik felek észrevételei

Együttes európai uniós védjeggyel kapcsolatos, 40. cikk szerinti észrevételnek az Ügynökséghez való benyújtása esetén az észrevétel azon különös feltételekre is alapozható, amelyek alapján az együttes európai uniós védjegybejelentést a 68. cikk szerint el kell utasítani.”

61a.  A 71. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) A 69. cikk szerinti írásbeli észrevételek a védjegy használatára vonatkozó módosított szabályzat tekintetében is benyújthatók.”; [Mód. 51]

62.  A rendelet a következő  cikkel egészül ki:"

„74a. cikk

Felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 163. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, amelyben meghatározza az együttes európai uniós védjegy használatára vonatkozó szabályzatnak az Ügynökséghez történő benyújtására vonatkozó, 67. cikk (1) bekezdése szerinti határidőt, valamint a szabályzatnak a 67. cikk (2) bekezdése szerinti formai tartalmát.” [Mód. 52]

63.  A VIII. cím a következő  fejezettel egészül ki:"

„2. FEJEZET

Európai tanúsító védjegy

74b. cikk

Európai tanúsító védjegy

(1)  Az európai tanúsító védjegy olyan európai uniós védjegy, amelyet a védjegyoltalom bejelentésekor akként határoznak meg, és amely alkalmas arra, hogy a védjegyjogosult által a földrajzi származás, az anyagösszetétel, az áruk gyártási módja vagy a szolgáltatásnyújtás módja, a minőség, a pontosság vagy egyéb jellemző tekintetében tanúsított árukat és szolgáltatásokat megkülönböztesse a tanúsítvánnyal nem rendelkező áruktól és szolgáltatásoktól.

(2)  Európai tanúsító védjegy lajstromozására irányuló bejelentést bármely jogi személy, például intézmények, hatóságok, közjogi szervezetek tehetnek, amennyiben:

(3)  A 7. cikk (1) bekezdésének c) pontjától eltérve, a kereskedelmi forgalomban az áru vagy a szolgáltatás földrajzi származásának feltüntetésére szolgáló megjelölés vagy jelzés az (1) bekezdés szerinti európai tanúsító védjegyként oltalomban részesülhet. A tanúsító védjegy alapján a jogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenysége körében, az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban használja a védjegyoltalom alatt álló megjelölést vagy jelzést. A tanúsító védjegyoltalom alapján a jogosult nem léphet fel különösen a földrajzi név használatára jogosult személlyel szemben.

(4)  E fejezet eltérő rendelkezési hiányában az I–VII. és a IX–XIV. címek alkalmazandók az európai tanúsító védjegyre.”

74c. cikk

Az európai tanúsító védjegy használatára vonatkozó szabályzat

(1)  Az európai tanúsító védjegy bejelentője a 74k. cikk szerinti határidőn bejelentés napjától számított két hónapon belül benyújtja a tanúsító védjegy használatára vonatkozó szabályzatot. [Mód. 53]

(2)  A védjegy használatára vonatkozó szabályzat meghatározza a védjegy használatára jogosult személyek körét, a védjegy által tanúsítandó jellemzőket, ezen jellemzőknek a tanúsító szerv általi vizsgálatának, illetve a védjegy-használat felügyeletének módját, valamint a védjegy-használat feltételeit, ideértve a szankciókat is.

74d. cikk

A bejelentés elutasítása

(1)  Az európai uniós védjegybejelentés elutasításának a 36. és 37. cikkben meghatározott okain túlmenően az európai tanúsító védjegy lajstromozására irányuló bejelentést el kell utasítani akkor is, ha a 74b. vagy a 74c. cikkben meghatározott követelmények nem teljesülnek, vagy ha a védjegy használatára vonatkozó szabályzat a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik.

(2)  Az európai tanúsító védjegy lajstromozására irányuló bejelentést akkor is el kell utasítani, ha a védjegy a jellegét vagy jelentőségét illetően alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, különösen, ha azt a fogyasztók vélhetően nem tanúsító védjegynek tekintenék.

(3)  A bejelentés nem utasítható el, ha a bejelentő a védjegy használatára vonatkozó szabályzat módosítása révén eleget tesz az (1) és a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek.

74e. cikk

Harmadik felek észrevételei

Együttes európai védjeggyel kapcsolatos, 40. cikk szerinti észrevételnek az Ügynökséghez való benyújtása esetén az észrevétel azon különös feltételekre is alapozható, amelyek alapján az európai tanúsító védjegy bejelentését a 74d. cikk szerint el kell utasítani.

74f. cikk

A védjegy használatára vonatkozó szabályzat módosítása

(1)  A használatról szóló szabályzat módosítása esetén az európai tanúsító védjegy jogosultjának be kell nyújtania az Ügynökséghez a módosított szabályzatot.

(2)  A módosítás nem jegyezhető be a lajstromba, ha a módosított szabályzat nem felel meg a 74c. cikkben foglalt követelményeknek, illetve ha annak következtében a 74d. cikkben meghatározott kizáró ok merülne fel.

(3)  A 74e. cikk szerinti írásbeli észrevételek a védjegy használatára vonatkozó módosított szabályzatra alkalmazni kell a 74e. cikket szabályzat tekintetében is benyújthatók. [Mód. 54].

(4)  E rendelet alkalmazásában a védjegy használatára vonatkozó szabályzat módosítása csak a lajstromba való bejegyzésétől hatályos.

74g. cikk

Átruházás

A 17. cikk (1) bekezdésétől eltérve, európai tanúsító védjegy csak olyan jogi személyre ruházható át, aki megfelel a 74b. cikk (2) bekezdésében foglalt követelményeknek.

74h. cikk

Jogosultság védjegybitorlási per indítására

(1)  Kizárólag az európai tanúsító védjegy jogosultja vagy az általa kifejezetten erre irányulóan felhatalmazott személy jogosult bitorlási per indítására.

(2)  Az európai tanúsító védjegy jogosultja a védjegy használatára jogosult személyek által a védjegy jogosulatlan használata következtében elszenvedett kárért a használatra jogosult személyek nevében kártérítést követelhet.

74i. cikk

Megszűnési okok

Az 51. cikkben meghatározott megszűnési okokon túlmenően az Ügynökséghez benyújtott kérelem vagy a védjegybitorlási perben előterjesztett viszontkereset alapján az európai tanúsító védjegy oltalmának megszűnését kell megállapítani, ha az alábbi körülmények bármelyike előáll:

a)  a védjegy jogosultja már nem felel meg 74b. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételeknek;

b)  a védjegyjogosult nem teszi meg az ésszerűen elvárható intézkedéseket a védjegynek a védjegy használatára vonatkozó – adott esetben a lajstromba bejegyzett módosításokat is tartalmazó – szabályzatban rögzített feltételekbe ütköző használata elleni fellépés érdekében;

c)  a védjegy a védjegyjogosult általi használat következtében a 74d. cikk (2) bekezdése szerint megtévesztésre alkalmassá vált;

d)  a védjegy használatára vonatkozó szabályzat módosításának a lajstromba történő bejegyzésére a 74f. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértésével került sor, kivéve, ha a védjegyjogosult az említett cikk követelményeinek a védjegy használatára vonatkozó szabályzat további módosítása révén eleget tesz.

74j. cikk

Törlési okok

Az 52. és 53. cikkben említett törlési okokon túlmenően az Ügynökséghez benyújtott kérelem vagy a védjegybitorlási perben előterjesztett viszontkereset alapján az európai tanúsító védjegyet akkor is törölni kell, ha lajstromozására a 74d. cikkben foglalt rendelkezések megsértésével került sor, kivéve, ha a védjegyjogosult az 74d. cikk követelményeinek a védjegy használatára vonatkozó szabályzat további módosítása révén eleget tesz.

74k. cikk

Felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 163. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, amelyben meghatározza az európai tanúsító védjegy használatára vonatkozó szabályzatnak az Ügynökséghez történő benyújtására vonatkozó, a 74c. cikk (1) bekezdésében említett határidőt, valamint a szabályzatnak a 74c. cikk (2) bekezdése szerinti formai tartalmát.” [Mód. 55]

64.  A 75. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„75. cikk

Az Ügynökség határozatainak és közleményeinek alaki követelményei

(1)  Az Ügynökség határozatait indokolni kell. A határozatok csak olyan érveken és bizonyítékokon alapulhatnak, amelyekkel kapcsolatban az érintett feleknek módjukban állt észrevételeiket közölni.

(2)  Az Ügynökség határozatain, értesítésein, illetve közlésein az Ügynökség szervezeti egységét vagy osztályát, valamint az ügyért felelős tisztviselő vagy tisztviselők nevét fel kell tüntetni. Ezeket az Ügynökség tisztviselője vagy tisztviselői aláírásával, illetve aláírás helyett az Ügynökség nyomtatott vagy bélyegzett hivatalos pecsétjével kell ellátni. Az Ügynökség által faxkészüléken vagy egyéb távközlési eszközön keresztül küldött határozatok, közlemények és értesítések esetében az ügyvezető igazgató döntése alapján az Ügynökség illetékes szervezeti egységének vagy osztályának, illetve az ügyért felelős tisztviselő vagy tisztviselők nevének feltüntetése vagy a pecsét alkalmazása helyett más eszközök is alkalmazhatók.”

65.  A 76. cikk (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:"

„Az 52. cikk szerinti törlési eljárás esetében az Ügynökség a vizsgálatát a felek által előterjesztett okokra és érvekre korlátozza.”

66.  A 78. cikk szövege az alábbi bekezdéssel egészül ki:"

„(5) Az Ügynökség ügyvezető igazgatója állapítja meg a 93a. cikk b) pontjában említett bizonyítással összefüggésben felmerülő kiadások megtérítendő költségeit, ideértve az előlegeket is.”

67.  A 79. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„79. cikk

Kézbesítés

(1)  Az Ügynökség az érintettekkel kézbesítés útján hivatalból közli a határozatot és az idézést, valamint a határidőhöz kötött eljárási cselekményekkel kapcsolatos értesítést vagy tájékoztatást, továbbá mindazt, aminek kézbesítését e rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok rendelkezései előírják, vagy az Ügynökség ügyvezető igazgatója elrendeli.

(2)  A megfellebbezési határidővel rendelkező határozatok és idézések kivételével az ügyvezető igazgató dönthet arról, hogy mely dokumentumokat kell tértivevényes ajánlott levélként kézbesíteni.

(3)  A kézbesítésre elektronikus úton is sor kerülhet, ennek részleteit az ügyvezető igazgató állapítja meg.

(4)  Amennyiben a kézbesítésre nyilvános hirdetmény formájában kerül sor, az ügyvezető igazgató dönt a nyilvános hirdetmény közzétételéről és meghatározza annak az egy hónapos időszaknak a kezdőidőpontját, amelynek lejártával a dokumentum kézbesítettnek tekintendő.”

68.  A rendelet szövege a következő cikkekkel egészül ki:"

„79a. cikk

Jogvesztés megállapítása

Amennyiben az Ügynökség azt állapítja meg, hogy a jogvesztés – egyéb határozat nélkül – e rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok következtében áll elő, az Ügynökség a 79. cikk szerint tájékoztatja erről az érintett személyt. Az érintett személy a kérdésre vonatkozóan határozat meghozatalát kérheti. Az Ügynökség akkor hoz határozatot, ha nem ért egyet a határozatot kérelmező személlyel; ellenkező esetben az Ügynökség módosítja megállapítását, és tájékoztatja a határozat meghozatalát kérő személyt.

79b. cikk

Az Ügynökség részére küldött értesítések

Az Ügynökség részére elektronikus eszközökön keresztül is küldhetők értesítések. Az ügyvezető igazgató állapítja meg az elektronikusan benyújtható értesítések körét és az elektronikus benyújtás technikai feltételeit.

79c. cikk

Határidők

(1)  A határidők számítása és a határidők hosszának megállapítása során figyelembe kell venni a 93a. cikk f) pontja alapján elfogadott szabályokat határidőket teljes években, hónapokban, hetekben vagy napokban kell meghatározni. A határidő számítása a vonatkozó esemény bekövetkezésének napját követő nappal kezdődik meg. [Mód. 56].

(2)  Az adott naptári év kezdete előtt az Ügynökség ügyvezető igazgatója megállapítja, hogy az Ügynökség mely napokon nem fogad dokumentumokat, illetve, hogy az Ügynökségnek otthont adó településen mely napokon nem kézbesítik a közönséges levélpostai küldeményeket.

(3)  Az Ügynökségnek otthont adó tagállamban a postai kézbesítés tekintetében előálló általános üzemszünet vagy az Ügynökségnek az engedélyezett elektronikus távközlési eszközökhöz való hozzáférésében előálló esetleges üzemszünet esetében az ügyvezető igazgató állapítja meg az üzemszünet időtartamát.

(4)  Ha valamely kivételes körülmény, például természeti katasztrófa vagy munkabeszüntetés megszakítja vagy eltéríti az eljárásban részt vevő felek és az Ügynökség közötti kommunikációt, az ügyvezető igazgató úgy határozhat, hogy az egyébként az ilyen esemény kezdetének napján vagy azt követően lejáró minden határidő az általa megállapított napig kitolódik az eljárásban részt vevő olyan felek esetében, akiknek tartózkodási helye vagy székhelye, illetve kijelölt képviselőjének munkavégzési helye az érintett államban van. A meghosszabbított határidő megállapításakor az ügyvezető igazgató megvizsgálja, hogy a kivételes esemény mikor szűnik meg. Ha az esemény az Ügynökség székhelyét érinti, az ügyvezető igazgató az ilyen irányú döntésével együtt közli, hogy a döntés az eljárásban részt vevő összes félre vonatkozik.

79d. cikk

Hibák és nyilvánvaló tévedések javítása

Az Ügynökség határozataiban előforduló nyelvi vagy átírási hibákat és a nyilvánvaló tévedéseket, illetve a védjegy lajstromozása során vagy a lajstromozás meghirdetése során az Ügynökség által vétett technikai hibákat az Ügynökség javítja. Az Ügynökség nyilvántartást vezet az ilyen javításokról. [Mód. 57]”

69.  A 80. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés első mondatában a „nyilvánvaló eljárási hibában szenved” szövegrész helyébe a „nyilvánvaló hibában szenved” szövegrész lépkövetkező szöveg lép:"

„(1) Ha az Ügynökség által a lajstromba tett bejegyzés vagy az általa hozott határozat az Ügynökségnek tulajdonítható nyilvánvaló […] hibát tartalmaz, az Ügynökség gondoskodik a bejegyzés törléséről, illetve a határozat visszavonásáról. Ha az eljárásban ellenérdekű fél nem vett részt, és a bejegyzés vagy jogi aktus az eljárásban részt vett fél jogait érinti, a törlésről vagy a visszavonásról akkor is dönteni kell, ha e fél számára a hiba nem vált nyilvánvalóvá.”; [Mód. 58]

b)  a (2) bekezdésben bekezdés a második mondat helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Az (1) bekezdésben említett törlésről, illetve visszavonásról hivatalból vagy az eljárásban részt vevő felek egyikének kérelmére az a szervezeti egység határoz, amelyik a bejegyzést tette vagy a határozatot hozta. A lajstromba tett bejegyzés törlését, illetve az Ügynökség határozatának visszavonását a bejegyzés rögzítésétől, illetve a határozat meghozatalától számított egy éven belül kell megtenni, az eljárásban érintett felekkel és a szóban forgó európai uniós védjegyhez kapcsolódó, lajstromba bejegyzett jogok további jogosultjaival folytatott konzultációt követően. Az Ügynökség nyilvántartást vezet az ilyen törlésekről és visszavonásokról.”; [Mód. 59]

c)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) Ez a cikk nem érinti a felek 58. és 65. cikk szerinti fellebbezési jogát, illetve a hibák és nyilvánvaló tévedések 79d. cikk szerinti javításának lehetőségét. Amennyiben az Ügynökség hibát tartalmazó valamely határozata ellen fellebbezést nyújtanak be, a fellebbezési eljárás a határozatnak az Ügynökség általi, ezen cikk (1) bekezdése szerinti visszavonása nyomán tárgytalanná válik.”

70.  A 82. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Ez a cikk a 29. cikk (1) bekezdésében, a 33. cikk (1) bekezdésében, a 36. cikk (2) bekezdésében, a 41. cikk (1) és (3) bekezdésében, a 47. cikk (3) bekezdésében, a 60. cikkben, a 65. cikk (5) bekezdésében, a 81. cikkben és a 112. cikkben, valamint ezen cikk (1) bekezdésében meghatározott határidőkre, illetve a szenioritásnak a védjegybejelentés benyújtását követő, 34. cikk szerinti igénylésére megállapított határidőre nem alkalmazandó.”;

b)  a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) Ha az Ügynökség helyt ad a kérelemnek, a határidő elmulasztásának következményeit meg nem történtnek kell tekinteni. Ha az elmulasztott határidő lejárta és eljárás folytatása iránti kérelem benyújtása között hoztak határozatot, az elmulasztott cselekményről határozatot hozó szervezeti egység felülvizsgálja a határozatot, és amennyiben magának az elmulasztott cselekménynek a pótlása elegendő, eltérő határozatot hoz. Amennyiben az eredeti határozat módosítása nem indokolt, a határozatot írásban megerősítik.”

71.  A rendelet a következő  cikkel egészül ki:"

„82a. cikk

Az eljárás megszakítása

(1)  Eljárás megszakítása vagy folytatása esetén Az Ügynökség a 93a. cikk i) pontjával összhangban meghatározott szabályoknak megfelelően jár el előtti eljárás félbeszakad:

(2)  Ha az Ügynökséget az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett esetekben értesítik az eljárás folytatására jogosult személy kilétéről, az Ügynökség közli e személlyel és valamennyi érdekelt harmadik féllel, hogy az eljárás az Ügynökség által megjelölt naptól folytatódik.

(3)  Az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben az eljárás akkor folytatódik, amikor az Ügynökséget értesítették a bejelentő új képviselőjének megbízásáról, vagy amikor az Ügynökség értesítette a többi érdekelt felet az európai uniós védjegyjogosult új képviselőjének megbízásáról. Ha az Ügynökséget az eljárás félbeszakadásának kezdetétől számított három hónapon belül nem értesítik új képviselő megbízásáról, az európai uniós védjegybejelentés bejelentőjével vagy az európai uniós védjegy jogosultjával közli a következőket:

(4)  A félbeszakadás napján az európai uniós védjegybejelentés bejelentője vagy az európai uniós védjegy jogosultja vonatkozásában folyó határidők – a megújítási díjak megfizetésére vonatkozó határidők kivételével – az eljárás folytatásának napján újrakezdődnek..” [Mód. 60]

72.  A 83. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„83. cikk

Általános elvek alkalmazása

Az e rendeletben vagy az e rendelet alapján hozott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban foglalt eljárási rendelkezések hiányában az Ügynökség a tagállamokban általánosan elfogadott eljárásjogi alapelveket veszi figyelembe.”

73.  A 85. cikk (1) bekezdésében az „, a végrehajtási rendeletben az egyes költségkategóriákra megállapított mértékben, az ott szabályozott feltételekkel” szövegrész helyébe az „az egyes költségkategóriákra megállapított mértékben a 93a. cikk j) pontjával összhangban meghatározott feltételekkel” szövegrész lép. bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A felszólalási eljárásban, a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban, a törlési eljárásban, valamint a fellebbezési eljárásban a vesztes fél viseli az ellenérdekű felet terhelő díjakat, valamint – a 119. cikk (6) bekezdésének sérelme nélkül – az eljárásban való részvétellel szorosan összefüggő költségeket, ideértve az utazás, az önellátás, a képviselő, a tanácsadó vagy az ügyvéd költségeit […] az egyes költségkategóriákra megállapított mértékben […].”; [Mód. 61]

74.  A 86. cikk (2) bekezdésében a második mondat helyébe a következő szöveg lép:"

„Minden tagállam kijelöl egy, a határozat hitelességének ellenőrzéséért felelős hatóságot, amelynek elérhetőségeit közli az Ügynökséggel, a Bírósággal és a Bizottsággal. A végrehajtást a határozat záradékolása útján, kizárólag a határozat hitelességének vizsgálatára szorítkozva a szóban forgó hatóság rendeli el.”

75.  A 87. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„87. cikk

Európai uniós védjegylajstrom

(1)  Az Ügynökség lajstromot vezet, amely tartalmazza mindazon adatokat, amelyek bejegyzését vagy feltüntetését e rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus előírja. Az Ügynökség az európai uniós védjegyekről, és folyamatosan aktualizálja a lajstromot. [Mód. 62]

(2)  A lajstromot bárki megtekintheti. A lajstrom elektronikus formában is vezethető.

(3)  Az Ügynökség elektronikus adatbázist vezet az európai uniós védjegybejelentések adatairól és a lajstromba bevitt bejegyzésekről. Az adatbázis tartalma a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tehető. Az adatbázishoz való hozzáférés feltételeit, valamint az adatbázis tartalmának géppel olvasható formában történő elérhetővé tételének módját, ideértve az ehhez kapcsolódó díjakat is, az ügyvezető igazgató állapítja meg.”

76.  A 88. cikk a következőképpen módosul:

(a)  az „Iratbetekintés” cím helyébe az „Iratbetekintés és iratnyilvántartás” cím lép;

(b)  a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) A (2) vagy a (3) bekezdés szerinti iratbetekintés esetében az akta egyes irataiba való betekintés megtagadható. A iratbetekintés körülményeiről az ügyvezető igazgató rendelkezik.

(5)  Az Ügynökség az európai uniós védjegybejelentésekkel, illetve az európai uniós védjegyek lajstromozásával kapcsolatos valamennyi eljárás iratát megőrzi. Az iratmegőrzés módját az ügyvezető igazgató állapítja meg. Amennyiben az iratokat elektronikus formában őrzik, az elektronikus iratok alapját képező eredeti dokumentumokat az Ügynökséghez való beérkezésüktől számított, az ügyvezető igazgató által meghatározott idő elteltével megsemmisítik.”

77.  A 89. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„89. cikk

Időszaki kiadványok

(1)  Az Ügynökség rendszeres időközönként kiadja:

(2)  Az Európai Uniós Védjegyértesítő az ügyvezető igazgató által meghatározott módon és gyakorisággal jelenik meg.

(3)  Az ügyvezető igazgató döntése alapján bizonyos információk az Európai Unió összes hivatalos nyelvén a Hivatalos Lapban is közzétehetők.”

78.  A 92. cikk a következőképpen módosul:

(a)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A (3) bekezdés második mondatának sérelme nélkül az a természetes vagy jogi személy, akinek lakóhelye, illetve székhelye, üzleti tevékenységének fő helye vagy valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye nem az Unióban van, az e rendeletben szabályozott valamennyi eljárásban – az európai uniós védjegybejelentés benyújtását kivéve – a 93. cikk (1) bekezdésének megfelelő képviselőt köteles az Ügynökség előtti képviseletével megbízni és e képviselőn keresztül eljárni.

Az első albekezdéstől eltérve, a 93a. cikk p) pontjában említett esetekben az első albekezdésben említett természetes vagy jogi személyeknek nincs szükségük képviseletre az Ügynökség előtt.”; [Mód. 64]

(b)  a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) A 93a. cikk p) pontja szerinti feltételek teljesülése esetén közös képviselőt kell kijelölni.” [Mód. 65]

79.  A 93. cikk a következőképpen módosul:

(a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

Az Ügynökség előtt eljáró képviselő az Ügynökség kérésére benyújtja az ügy irataihoz csatolandó, aláírt képviseleti meghatalmazását.”;

(b)  a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

(c)  az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(5) A hivatásos képviselők jegyzékéből a 93a. cikk p) pontjában meghatározott feltételek alapján bármely személy törölhető.” [Mód. 66]

80.  A IX. cím a következő  fejezettel egészül ki:"

„5. FEJEZET

Felhatalmazás

93a. cikk

Felhatalmazás

81.  A X. címben az 1. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép:"

„A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságra, valamint a határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó európai uniós szabályok alkalmazása”;

82.  A 94. cikk a következőképpen módosul:

(a)  a cím helyébe a következő szöveg lép:"

„A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságra, valamint a határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó európai uniós szabályok alkalmazása”;

(b)  az (1) bekezdésben az „a 44/2001/EK rendeletet” szövegrész helyébe az „a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságra, valamint a határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó európai uniós szabályokat” szövegrész lép; bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, az európai uniós védjegybejelentésekkel és az európai uniós védjegyekkel összefüggő ügyekben, valamint nemzeti védjegyekkel és az európai uniós védjegyekkel összefüggő, egyidejűleg vagy egymást követően indított ügyekben a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságra, valamint a határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó uniós szabályokat kell alkalmazni.” [Mód. 71]

(c)  a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(3) Az e rendeletben a 44/2001/EK tanácsi rendeletre való hivatkozások adott esetben magukban foglalják az Európai Közösség és a Dán Királyság között a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról 2005. október 19-én kötött megállapodást is.”

83.  A 96. cikk c) pontjában a „9. cikk (3) bekezdésének második mondatában” szövegrész helyébe a „9b. cikk (2) bekezdésében” szövegrész lép.

84.  A 99. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) A 96. cikk a) és c) pontjában említett perekben az európai uniós védjegyoltalom megszűnésének megállapítására vagy törlésére irányuló, nem viszontkereset formájában előterjesztett kifogás csak akkor fogadható el, ha az alperes arra hivatkozik, hogy a védjegybitorlási per megindításakor a tényleges használat hiánya miatt megszüntethető lett volna az európai uniós védjegy.”

85.  A 100. cikk a következőképpen módosul:

(a)  a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) Az európai uniós védjegybíróság, amelyhez európai uniós védjegyoltalom megszűnésének megállapítására vagy törlésére irányuló viszontkeresetet nyújtottak be, csak azt követően vizsgálja a viszontkeresetet, hogy vagy az érintett fél vagy az ügynökség tájékoztatta az Ügynökséget a viszontkereset benyújtásának időpontjáról. Az erre vonatkozó információt az Ügynökség rögzíti a lajstromban. Amennyiben az európai uniós védjegyoltalom megszűnésének megállapítására vagy törlésére irányuló eljárás az Ügynökség előtt folyamatban van, erről az Ügynökség tájékoztatja a bíróságot, amely a kérelemről hozott határozat jogerőre emelkedéséig vagy a kérelem visszavonásáig felfüggeszti az eljárást.”;

(b)  a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(6) Ha az európai uniós védjegybíróság az európai uniós védjegyoltalom megszűnésének megállapítása vagy a védjegy törlése iránt előterjesztett viszontkereset ügyében jogerős ítéletet hozott, az ítélet egy példányát a bíróság vagy a nemzeti eljárásban érintett felek valamelyike haladéktalanul megküldi az Ügynökségnek. Az Ügynökség vagy az érintett felek tájékoztatást kérhetnek az ítélet megküldéséről. Az Ügynökség az ítéletre vonatkozó bejegyzést rögzíti a lajstromban és megteszi a szükséges intézkedéseket az ítélet rendelkező részének való megfelelés érdekében.”

86.  A 102. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Az európai uniós védjegybíróság az alkalmazandó jog alapján rendelkezésre álló, az ügy körülményeire tekintettel általa alkalmasnak vélt intézkedéseket és végzéseket is alkalmazhat.”

87.  A 108. cikket el kell hagyni.

88.  A 113. cikk (3) bekezdésében a „valamint a végrehajtási rendeletben megállapított feltételeknek” szövegrész helyébe a „valamint a 114a. cikkel összhangban megállapított alaki követelményeknek” szövegrész bekezdése helyébe a következő szöveg lép."

„(3) Az Ügynökség megvizsgálja, hogy a kért átalakítás megfelel-e az e rendeletben, különösen a 112. cikk (1), (2), (4), (5) és (6) bekezdésében és e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek, valamint a 114a. cikkel összhangban megállapított alaki követelményeknek. Ha e feltételek teljesültek, az Ügynökség továbbítja az átalakítás iránti kérelmet az abban megjelölt tagállamok iparjogvédelmi hivatalaihoz.”; [Mód. 72]

89.  A 114. cikk (2) bekezdésében az „a végrehajtási rendeletben” szövegrész helyébe az „az e rendelettel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban” szövegrész bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A 113. cikk alapján továbbított európai uniós védjegybejelentést vagy európai uniós védjegyet nem lehet alávetni a nemzeti jog olyan alaki követelményeinek, amelyek az e rendeletben vagy az e rendelettel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban előírtaktól eltérőek, vagy azokat meghaladják.”; [Mód. 73]

90.  A rendelet a következő  cikkel egészül ki:"

„114a. cikk

Felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 163. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, amelyben meghatározza az európai uniós védjegybejelentés átalakítása iránti kérelemre vonatkozó követelményeket, továbbá a kérelem vizsgálatára és közzétételére vonatkozó részletszabályokat.”

91.  A 116. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül az Ügynökség kirendelt nemzeti szakértőket vagy nem az Ügynökség által alkalmazott egyéb személyzetet is igénybe vehet. Az igazgatótanács a nemzeti szakértők Ügynökséghez történő kirendelésének szabályait meghatározó határozatot fogad el.”

92.  A 117. cikkben az „a hivatalra” szövegrész helyébe az „az Ügynökségre és személyzetére” szövegrész . cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet az Ügynökségre és személyzetére alkalmazni kell.”; [Mód. 74]

93.  A 119. cikk a következőképpen módosul:

(a)  a (6) bekezdés második albekezdésének második mondata helyébe a következő szöveg lép:"

„A fordítást a 144a. cikk b) pontjával összhangban előírt határidőn belül kell elkészíteni.”;

(b)  a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(8) Az Ügynökség ügyvezető igazgatója határozza meg a fordítások hitelesítésének módját.”

94.  A 120. cikk (1) bekezdésében az „a végrehajtási rendelet” szövegrész helyébe az „az e rendelettel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus” szövegrész bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A 26. cikk (1) bekezdésének megfelelő európai uniós védjegybejelentést és minden egyéb olyan tájékoztatást, amelynek meghirdetését e rendelet vagy az e rendelettel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus előírja, az Európai Uniós valamennyi hivatalos nyelvén meg kell hirdetni.” [Mód. 75]

95.  A 122. cikket el kell hagyni.

96.  A 123. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„123. cikk

Átláthatóság

(1)  Az Ügynökség birtokában lévő dokumentumokra az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet * alkalmazandó.

(2)  Az 1049/2001/EK rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat az igazgatótanács fogadja el.

(3)  Az Ügynökség által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke alapján hozott határozatok ellen a Szerződés 228. és 263. cikkében meghatározott feltételek szerint az ombudsmannál panasszal vagy az Európai Unió Bíróságnál jogorvoslattal lehet élni.

(4)  A személyes adatok Ügynökség általi feldolgozására a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (**) alkalmazandó.

_____________________

* Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.)

(**) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.) ”

97.  A rendelet a következő . cikkel egészül ki:"

„123a. cikk

A minősített adatokra és a nem minősített érzékeny adatokra vonatkozó biztonsági szabályok

Az Ügynökség a Bizottságnak az EU-minősített adatok és nem minősített érzékeny adatok védelmére vonatkozó, a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat * mellékletében meghatározott biztonsági szabályaiban foglalt biztonsági elveket alkalmazza. A biztonsági elvek alkalmazása többek között a minősített információk cseréjére, feldolgozására és tárolására vonatkozó rendelkezéseket érinti.

_____________________

* A Bizottság határozata (2001. november 29.) eljárási szabályzatának módosításáról (az értesítés a C(2001) 3031. számú dokumentummal történt) (HL L 317., 2001.12.3., 1. o.) ”

98.  A XII. cím a következő  fejezettel egészül ki:"

„1a. FEJEZET

Az Ügynökség feladatai és a konvergencia előmozdítására irányuló együttműködés

123b. cikk

Az Ügynökség feladatai

(1)  Az Ügynökség feladatai a következők:

(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott feladataival összefüggésben az Ügynökség intézményekkel, hatóságokkal, testületekkel, iparjogvédelmi hivatalokkal, nemzetközi szervezetekkel és nem kormányzati szervezetekkel folytat együttműködést.

(3)  A felek közötti peren kívüli egyezség elősegítése érdekében az Ügynökség önkéntes közvetítői és választottbírósági szolgáltatást nyújthat. [Mód. 77]

123c. cikk

A módszerek és eszközök konvergenciájának elősegítése érdekében folytatott együttműködés

(1)  A védjegyoltalom és a formatervezési mintaoltalom területén alkalmazott módszerek és eszközök konvergenciájának elősegítése érdekében az Ügynökség, a tagállamok iparjogvédelmi hivatalai és Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatal együttműködnek egymással.

(2)  Az Ügynökség meghatározza, kidolgozza és koordinálja az (1) bekezdésben említett területekkel összefüggő uniós és tagállami érdekű közös projekteket. A projektek meghatározása rögzíti tartalmazza az egyes résztvevő tagállami iparjogvédelmi hivatalok, illetve a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatal konkrét kötelezettségeit és feladatait. Az Ügynökség a közös projektek valamennyi szakaszában konzultál a felhasználók képviselőivel. [Mód. 79]

(3)  Fejlődésük, működésük, interoperabilitásuk és naprakész tájékozottság biztosítása érdekében a tagállami iparjogvédelmi hivatalok és a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatal érdemben részt vesznek a (2) bekezdésben említett közös projektekben.

Amennyiben azonban e projektek eredménye olyan eszközök kifejlesztéséhez vezet, amelyeket valamely tagállam– indokolással ellátott határozat alapján – egyenértékűnek tekint az adott tagállamban már jelenleg is létező eszközökkel, az együttműködésben való részvétel nem keletkeztet kötelezettséget az eredménynek az adott tagállamokban történő végrehajtására. [Mód. 80]

(4)  Az Ügynökség olyan mértékben nyújt pénzügyi támogatást a (2) bekezdésben említett uniós és tagállami érdekű közös projektekhez, amellyel biztosítható a tagállami iparjogvédelmi hivatalok és a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatal érdemi, (3) bekezdés szerinti részvétele az említett projektekben. A pénzügyi hozzájárulás nyújtható támogatás formájában. A nyújtott támogatás teljes összege nem haladhatja meg az Ügynökség éves bevételének 10 %-át 20 %-át, és fedezi minden tagállam számára a közös projektben való részvétellel szorosan összefüggő célokra szolgáló minimumösszeget. A támogatás kedvezményezettjei a tagállami iparjogvédelmi hivatalok és a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatal lehetnek. Az Ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályokkal, továbbá a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (****) és az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló Bizottsági rendeletnek (*****) a támogatás-odaítélésre vonatkozó elveivel összhangban a támogatások pályázati felhívás nélkül odaítélhetők. [Mód. 81]

____________________

* A Tanács 6/2002/EK rendelete (2001. december 12.) a közösségi formatervezési mintáról (HL L 3., 2002.1.5., 1. o.).

** Az Európai Parlament és a Tanács 386/2012/EU rendelete (2012. április 19.) a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) a szellemi tulajdonjogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokkal, ideértve a közszféra és a magánszektor képviselőinek a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontjaként történő összehívásával való megbízásáról (HL L 129., 2012.5.16., 1. o.)

**** Az Európai Parlament és a Tanács 2012/28/EU irányelve (2012. október 25.) az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól (HL L 299., 2012.10.27., 5. o.).

**** Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.”)

***** A Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. október 29.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.)”

99.  A XII. cím 2. és 3. fejezete helyébe a következő szöveg lép:"

„2. FEJEZET

Igazgatótanács

124. cikk

Az igazgatótanács feladatai

(1)  Az 5. fejezet alapján a költségvetési bizottsághoz rendelt feladatok sérelme nélkül az igazgatótanács a következő feladatokat látja el:

(2)  Az igazgatótanács a személyzeti szabályzat 110. cikkében foglalt eljárásnak és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó feltételek 142. cikkének megfelelően a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdésén és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó feltételek 6. cikkén alapuló határozatot fogad el a megfelelő kinevezési hatásköröknek az ügyvezető igazgatóra történő átruházásáról, amelyben meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a hatáskör-átruházások felfüggeszthetők.

Az ügyvezető igazgató jogosult e hatáskörök továbbruházására.

Amennyiben rendkívüli körülmények azt szükségessé teszik, az igazgatótanács határozat útján ideiglenesen felfüggesztheti az ügyvezető igazgatóra ruházott és ez utóbbi által továbbruházott kinevezési hatásköröket, és azokat maga gyakorolhatja vagy tagjainak egyikére vagy az ügyvezető igazgató kivételével a személyzet valamely másik tagjára ruházhatja. [Mód. 84]

125. cikk

Az igazgatótanács összetétele

(1)  Az igazgatótanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből, és a Bizottság két képviselőjéből és az Európai Parlament egy képviselőjéből, valamint azok helyetteseiből áll. [Mód. 85]

(2)  Az igazgatótanács tagjai – az eljárási szabályzatra is figyelemmel – tanácsadók és szakértők segítségét is igénybe vehetik.

(3)  A hivatali idő négy év. A hivatali idő meghosszabbítható.

126. cikk

Az igazgatótanács elnöke

(1)  Az igazgatótanács tagjai közül elnököt és elnökhelyettest választ. Az elnökhelyettes hivatalból helyettesíti az elnököt, ha az tevékenységének ellátásában akadályoztatva van.

(2)  Az elnök és az elnökhelyettes megbízatása négy évre szól. A hivatali idő egyszer megújítható. Amennyiben azonban igazgatótanácsi tagságuk elnöki vagy alelnöki megbízatásuk idején jár le, ezzel egyidejűleg elnöki vagy alelnöki megbízatásuk is automatikusan lejár.

127. cikk

Ülések

(1)  Az igazgatótanács üléseit az elnök hívja össze.

(2)  Az igazgatótanács eltérő döntése hiányában az ügyvezető igazgató részt vesz a tanácskozásokon.

(3)  Az igazgatótanács évente egy két rendes ülést tart. Ezen túlmenően elnökének kezdeményezésére, illetőleg a Bizottság, az Európai Parlament vagy a tagállamok egyharmadának kérésére ülést tart. [Mód. 87]

(4)  Az igazgatótanács elfogadja eljárási szabályzatát.

(5)  Az igazgatótanács tagjai abszolút többségével hoz határozatot. Ugyanakkor a 124. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja, a 126. cikk (1) bekezdése és a 129. cikk (2) és (4) (3) bekezdése alapján az igazgatótanács hatáskörébe utalt döntések meghozatalához az igazgatótanács tagjainak kétharmados többsége szükséges. A tagok mindkét esetben egy-egy szavazattal rendelkeznek. [Mód. 88]

(6)  Az igazgatótanács üléseire megfigyelőket hívhat meg.

(7)  Az igazgatótanács titkárságát az Ügynökség biztosítja.

2a. FEJEZET

Ügyvezető igazgatóság

127a. cikk

Az ügyvezető igazgatóság létrehozása

Az igazgatótanács ügyvezető igazgatóságot hozhat létre.

127b. cikk

Az ügyvezető igazgatóság feladatai és szervezete

(1)  Az ügyvezető igazgatóság az igazgatótanács munkáját segíti.

(2)  Az ügyvezető igazgatóság feladatai a következők:

(3)  Sürgős esetekben az ügyvezető igazgatóság az igazgatótanács nevében meghozhat bizonyos előzetes határozatokat, különösen az igazgatási irányítást érintő kérdésekben, ideértve a kinevezési hatáskörök átruházásának felfüggesztését is.

(4)  Az ügyvezető igazgatóság az igazgatótanács elnökéből, a Bizottságnak az igazgatótanácshoz rendelet egyik képviselőjéből, valamint az igazgatótanács tagjai közül az igazgatótanács által kinevezett további három tagból áll. Az igazgatótanács elnöke egyben az ügyvezető igazgatóság elnöke is. Az ügyvezető igazgató részt vesz az ügyvezető igazgatóság ülésein, de szavazati joggal nem rendelkezik.

(5)  Az ügyvezető igazgatóság tagjainak hivatali ideje négy év. Az ügyvezető igazgatóság tagjainak hivatali ideje az igazgatótanácsi tagságuk lejártával véget ér.

(6)  Az ügyvezető igazgatóság háromhavonta legalább egy rendes ülést tart. Ezenkívül az elnöke kezdeményezésére vagy a tagjai kérésére is összeül.

(7)  Az ügyvezető igazgatóság az igazgatótanács által meghatározott eljárási szabályzatnak megfelelően jár el. [Mód. 86]

3.  FEJEZET

Ügyvezető igazgató

128. cikk

Az ügyvezető igazgató feladatai

(1)  Az Ügynökséget az ügyvezető igazgató irányítja. Az ügyvezető igazgató az igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel.

(2)  A Bizottság hatásköreinek sérelme nélkül az igazgatótanács, a költségvetési bizottság és az ügyvezető igazgató feladataik ellátása során függetlenül járnak el, utasításokat kormányoktól vagy más szervezettől nem kérnek és nem is fogadnak el.

(3)  Az Ügynökség képviseletére az ügyvezető igazgató jogosult.

(4)  Az ügyvezető igazgató különösen az alábbi feladatokat látja el:

(5)  Az ügyvezető igazgatót feladatainak ellátásában egy vagy több ügyvezetőigazgató-helyettes segíti. Az ügyvezető igazgatót távollétében vagy akadályoztatása esetén az igazgatótanács által megállapított eljárásnak megfelelően az ügyvezetőigazgató-helyettes vagy ügyvezetőigazgató-helyettesek valamelyike helyettesíti.

129. cikk

Az ügyvezető igazgató kinevezése és felmentése, hivatali idejének meghosszabbítása

(1)  Az ügyvezető igazgató az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja értelmében az Ügynökség ideiglenes alkalmazottjaként tevékenykedik.

(2)  Az ügyvezető igazgatót nyílt és átlátható kiválasztási eljárás keretében a Bizottság által javasolt jelöltek listájáról az Európai Unió Hivatalos Lapjában és máshol közzétett pályázati felhívást követően az igazgatótanács nevezi ki a tagállamok, a Bizottság és az Európai Parlament képviselőiből álló előválasztási bizottsága által javasolt, legalább három jelöltet tartalmazó listáról. Kinevezése előtt az igazgatótanács által kiválasztott jelölt felkérhető az Európai Parlament valamely illetékes bizottsága előtti meghallgatásra, és az illetékes bizottság tagjai által feltett kérdések megválaszolására. Az ügyvezető igazgató szerződésének megkötése céljából az Ügynökséget az igazgatótanács elnöke képviseli.

Az ügyvezető igazgató kizárólag a Európai Bizottság javaslata alapján eljáró igazgatótanács határozata alapján menthető fel, miután a Bizottság az igazgatótanács vagy az Európai Parlament kérésére értékelő jelentést készített.

(3)  Az ügyvezető igazgató hivatali ideje öt év. Ezen időszak végéig a Bizottság az igazgatótanács értékelést készít, amelyben figyelembe veszi az ügyvezető igazgató teljesítményének értékelését, valamint az Ügynökség előtt álló jövőbeni feladatokat és kihívásokat. Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató hivatali idejét egy alkalommal, legfeljebb ötéves időtartamra meghosszabbíthatja. Az ügyvezető igazgató hivatali idejének meghosszabbításáról szóló döntéshozatal során figyelembe veszi a Bizottságnak az ügyvezető igazgató teljesítményének értékeléséről szóló jelentését, valamint az Ügynökség előtt álló jövőbeni feladatokat és kihívásokat.

(4)  Az igazgatótanács a (3) bekezdésben említett értékelést figyelembe vevő bizottsági javaslat alapján eljárva egyszer, legfeljebb öt évre meghosszabbíthatja az ügyvezető igazgató hivatali idejét.

(5)  Az az ügyvezető igazgató, akinek hivatali idejét meghosszabbították, a teljes hivatali idő lejártát követően nem vehet részt az azonos munkakör betöltésére irányuló kiválasztási eljárásban.

(6)  Az ügyvezetőigazgató-helyettes vagy ügyvezetőigazgató-helyettesek a (2) bekezdés szerint nevezhetők ki, illetve menthetők fel az ügyvezető igazgatóval és adott esetben a megválasztott, de még ki nem nevezett ügyvezető igazgatóval folytatott konzultációt követően. Az ügyvezetőigazgató-helyettes hivatali ideje öt év. A hivatali idő a Bizottság javaslata alapján eljáró az igazgatótanács által, az ügyvezető igazgatóval folytatott konzultációt követően egyszer, legfeljebb öt évre meghosszabbítható a (43) bekezdéssel összhangban.” [Mód. 92]

100.  A 130. cikk a következőképpen módosul:

(a)  a c) pont helyébe a következő szöveg lép:"

„c) a lajstrom vezetésével megbízott szervezeti egység”;

(b)  a bekezdés a következő ponttal egészül ki:"

„f) az ügyvezető igazgató által erre kinevezett bármely szervezeti egység vagy személy.”

101.  A 132. cikk (2) bekezdésében a harmadik mondat helyébe a következő lép:"

„A 144a. cikk c) pontjával összhangban meghatározott különleges esetekben a határozatokat egyetlen tag hozza meg.”

102.  A 133. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„133. cikk

A lajstrom vezetésével megbízott szervezeti egység

(1)  A lajstrom vezetésével megbízott szervezeti egység felelős a lajstromba bevitt bejegyzésekkel kapcsolatos döntésekért.

(2)  A lajstrom vezetésével megbízott szervezeti egység vezeti a hivatásos képviselők 93. cikk (2) bekezdésében említett jegyzékét is.

(3)  A szervezeti egység határozatait egyetlen tag hozza meg.”

103.  A 134. cikk a következőképpen módosul:

(a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

(b)  a (2) bekezdés harmadik mondata helyébe a következő szöveg lép:"

„A 144a. cikk c) pontjával összhangban meghatározott különleges esetekben a határozatokat egyetlen tag hozza meg.”

104.  A rendelet a következő  cikkel egészül ki:"

„134a. cikk

Általános hatáskör

Az e rendelet által előírt azon határozatokat, amelyek nem tartoznak az elbírálók, a felszólalási osztály, a törlési osztály vagy a lajstrom vezetésével megbízott szervezeti egység hatáskörébe, az ügyvezető igazgató által e célra kinevezett szervezeti egység vagy tisztviselő hozza meg.”

105.  A 135. cikk a következőképpen módosul:

(a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A fellebbezési tanácsok feladata a 131–134a. cikk alapján hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések elbírálása.”;

(b)  a (3) bekezdés a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:"

„a) a fellebbezési tanácsnak a 136. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett testülete; vagy”;

(c)  a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) A kibővített tanács feladati közé tartozik továbbá indokolással ellátott véleményeket adni az ügyvezető igazgató által a 128. cikk (4) bekezdésének k) pontja alapján elé terjesztett jogi kérdésekről.”;

(d)  az (5) bekezdés utolsó mondatát el kell hagyni.

106.  A 136. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„136. cikk

A fellebbezési tanácsok tagjainak függetlensége

(1)  A fellebbezési tanácsok elnökét és az egyes tanácsok elnökeit az Ügynökség ügyvezető igazgatójának kinevezésére a 129. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően öt évre nevezik ki. Ezen időtartam alatt nem menthetők fel, kivéve, ha felmentésüket alapos ok indokolja, és a Bíróság az őket kinevező intézmény kérelme alapján ilyen értelmű határozatot hoz.

(2)  A fellebbezési tanácsok elnökének megbízatása az igazgatótanács által adott pozitív tartalmú teljesítményértékelést követően további öt évre vagy – ha az érintett személy a nyugdíjkorhatárt az újabb megbízatás időtartama alatt éri el – a nyugdíjkorhatárig egyszer meghosszabbítható.

(3)  Az egyes fellebbezési tanácsok elnökeinek megbízatása az igazgatótanács által adott pozitív tartalmú teljesítményértékelést követően további öt éves időszakokra vagy – ha az érintett személy a nyugdíjkorhatárt az újabb megbízatás időtartama alatt éri el – a nyugdíjkorhatárig meghosszabbítható, feltéve, hogy azzal a fellebbezési tanácsok elnöke egyetért.

(4)  A fellebbezési tanácsok elnöke az alábbi vezetési és szervezési feladatokkal rendelkezik:

A fellebbezési tanácsok elnöke elnököli a kibővített tanácsot.

(5)  A fellebbezési tanácsok tagjait az igazgatótanács nevezi ki öt évre. A fellebbezési tanácsok tagjainak megbízatása az igazgatótanács által adott pozitív tartalmú teljesítményértékelést követően további öt évre vagy – ha az érintett személy a nyugdíjkorhatárt az újabb megbízatás időtartama alatt éri el – a nyugdíjkorhatárig meghosszabbítható, feltéve, hogy azzal a fellebbezési tanácsok elnöke egyetért.

(6)  A fellebbezési tanácsok tagjai nem menthetők fel, kivéve, ha felmentésüket alapos ok indokolja, és a Bíróság, azt követően, hogy az igazgatótanács a fellebbezési tanácsok elnökének javaslatára, az érintett tagot adó tanács elnökével folytatott konzultációt követően az ügyet elé utalta, ilyen értelmű határozatot hoz.

(7)  A fellebbezési tanácsok elnöke, az egyes fellebbezési tanácsok elnökei és azok tagjai függetlenek. Az elnököket és tagokat a határozatuk meghozatala során semmilyen utasítás nem köti.

(8)  Fellebbezések vagy az ügyvezető igazgató által elé terjesztett jogi kérdések tárgyában a 135. cikk alapján valamely kibővített tanács által hozott határozatok kötelező erejűek az Ügynökség határozathozatalra jogosult, 130. cikkben említett testületei számára.

(9)  A fellebbezési tanácsok elnöke, az egyes fellebbezési tanácsok elnökei és azok tagjai nem lehetnek elbírálók, illetve a felszólalási osztályok, a lajstrom vezetésével megbízott szervezeti egység vagy a törlési osztályok tagjai.

136a. cikk

Közvetítési és választottbírósági központ

(1)  Az Ügynökség közvetítési és választottbírósági központot hozhat létre, amely független a 130. cikkben felsorolt, határozathozatalra jogosult szervezeti egységektől. A központot az Ügynökség helyiségeiben kell elhelyezni.

(2)  A központ szolgáltatásait önkéntes alapon valamennyi természetes vagy jogi személy igénybe veheti az e rendelet, valamint a(z) […] irányelv hatálya alá tartozó jogviták közös megegyezéssel történő rendezése érdekében.

(3)  Az Ügynökség saját kezdeményezésére is indíthat közvetítési eljárást annak érdekében, hogy a feleknek biztosítsa a közös megegyezés elérésének lehetőségét.

(4)  A központot a központ tevékenységéért felelős igazgató vezeti.

(5)  Az igazgatót az igazgatótanács nevezi ki.

(6)  A központ kidolgozza a közvetítési és választottbírósági eljárások szabályait, és meghatározza a központ működésére vonatkozó szabályokat. Az igazgatótanács megerősíti a közvetítési és választottbírósági eljárás szabályait és a központ működésére vonatkozó szabályokat.

(7)  A központ összeállítja azon közvetítők és választottbírák jegyzékét, akik segítséget nyújtanak a feleknek a jogviták rendezésében. E közvetítőknek és választottbíráknak függetlennek kell lenniük, valamint megfelelő szakértelemmel és tapasztalattal kell rendelkezniük. Az igazgatótanácsnak jóvá kell hagynia a jegyzéket.

(8)  Az elbírálók, az intézmény részlegének tagjai vagy a fellebbezési tanácsok tagjai nem vehetnek részt az üggyel kapcsolatos közvetítésben vagy választottbírósági eljárásban, amennyiben:

(9)  A valamely választottbírósági vagy közvetítési testület tagjaként döntéshozatalra felkért személyek nem vehetnek részt a közvetítéshez vagy választottbírósági eljáráshoz vezető ügy kifogási, törlési vagy fellebbezési eljárásában.”; [Mód. 93]”

107.  A 138. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„138. cikk

A költségvetési bizottság

(1)  A költségvetési bizottság az e fejezetben hozzárendelt feladatokkal rendelkezik.

(2)  A 125. , 126. cikk, a 127. cikk (1)–(4), (6) és (7) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a költségvetési bizottságra.

(3)  A költségvetési bizottság tagjai abszolút többségével hoz határozatot. Ugyanakkor a 140. cikk (3) bekezdése és a 143. cikk alapján a költségvetési bizottság hatáskörébe utalt döntések meghozatalához a tagok kétharmados többsége szükséges. A tagok mindkét esetben egy-egy szavazattal rendelkeznek.”

108.  A 139. cikk az alábbi bekezdésekkel egészül ki:"

„(4) Pénzügyi helyzetéről az Ügynökség félévente jelentést készít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak. E jelentés alapján a Bizottság áttekinti az Ügynökség pénzügyi helyzetét. [Mód. 94]

(4a)  Az Ügynökség működése folyamatosságának biztosítása érdekében egyéves operatív kiadásait fedező pénzügyi tartalékot tart fenn. ” [Mód. 95]

109.  A rendelet a következő . cikkel egészül ki:"

„141a. cikk

Csalás elleni küzdelem

(1)  A csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni, az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet* szerinti küzdelem elősegítése érdekében az Ügynökség csatlakozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz, és az említett megállapodás mellékletében meghatározott minta alapján elfogadja az Ügynökség személyzetére alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.

(2)  Az Európai Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni a támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az Ügynökségen keresztül uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

(3)  Az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben** megállapított rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően az OLAF vizsgálatokat, köztük helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása érdekében, hogy az Ügynökség által finanszírozott támogatásokkal vagy szerződésekkel kapcsolatban csalás, korrupció vagy bármely egyéb jogellenes tevékenység révén sérültek-e az Unió pénzügyi érdekei.

(4)  Az (1), (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül az Ügynökség harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásaiban, szerződéseiben, támogatási megállapodásaiban és támogatási határozataiban az Európai Számvevőszéket és az OLAF-ot külön rendelkezés útján kifejezetten fel kell hatalmazni arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően ilyen ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezzenek.

(5)  A költségvetési bizottság a csalási kockázatokkal arányos csalás elleni stratégiát fogad el, figyelembe véve a végrehajtandó intézkedések költségét és hasznát.

_________________

* Az Európai Parlament és a Tanács 1073/1999/EK rendelete (1999. május 25.) az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról (HL L 136., 1999.5.31., 1.o.)

** A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2.o.). ”

110.  A 144. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„144. cikk

Díjak

(1)  A 26. cikk (2) bekezdésében, a 36. cikk (1) bekezdésének c) pontjában, a 41. cikk (3) bekezdésében, a 44. cikk (4) bekezdésében, a 47. cikk (1) és (3) bekezdésében, a 49. cikk (4) bekezdésében, az 56. cikk (2) bekezdésében, a 60. cikkben, a 81. cikk (3) bekezdésében, a 82. cikk (1) bekezdésében, a 113. cikk (1) bekezdésében és a 147. cikk (5) bekezdésében megállapított díjakon felül díjakat kell felszámítani a következő esetekben is:

(2)  Az (1) bekezdésben említett díjak összegét úgy a -I. mellékletben meghatározott szintek szerint kell megállapítani, hogy a belőlük származó bevétel elvben elegendő legyen az Ügynökség költségvetési egyensúlyának biztosításához, számottevő többletbevétel felhalmozódása nélkül. A 139. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül a Bizottság felülvizsgálja a díjak mértékét, ha ismétlődően számottevő többletbevétel keletkezik. Amennyiben a felülvizsgálat nem eredményezi a díjak mértékének olyan jellegű csökkentését vagy módosítását, amellyel elejét lehet venni a számottevő többletbevételek további felhalmozódásának, a felülvizsgálat után felhalmozódó bevételeket át kell csoportosítani az Unió költségvetésébe. [Mód. 96]

(3)  Az Ügynökség által nyújtott, az (1) bekezdésben nem említett szolgáltatások és a 144a. cikk d) pontja alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott követelményekkel összhangban az Ügynökség által kiadott kiadványok díjait az ügyvezető igazgató állapítja meg. A díjak összege nem haladhatja meg az Ügynökség által nyújtott adott szolgáltatás szükségszerűen felmerülő költségeit.

(4)  A 144a. cikk d) pontja alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott követelményekkel összhangban az ügyvezető igazgató a következő intézkedéseket teheti:

Azokban az esetekben, amikor lehetőség van az a) pontban említett fizetési módok alkalmazására, az ügyvezető igazgató állapítja meg az Ügynökség felé teljesített fizetés melyik napon tekinthető teljesítettnek.”

111.  A szöveg a következő  fejezettel egészül ki:"

„6. FEJEZET

Felhatalmazás

144a. cikk

Felhatalmazás

112.  A 145. cikkben az „annak végrehajtási rendeleteit” szövegrész helyébe „az e rendelettel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat” szövegrész cikk helyébe a következő szöveg lép."

"145. cikk

A rendelkezések alkalmazása

Ha e cím eltérően nem rendelkezik, e rendeletet és az e rendelettel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat kell alkalmazni a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó, 1989. június 27-én, Madridban elfogadott Jegyzőkönyv (a továbbiakban: a Madridi Jegyzőkönyv) alapján benyújtott, európai uniós védjegybejelentésre vagy az európai uniós védjegyre alapított nemzetközi bejelentésekre (a továbbiakban: nemzetközi bejelentés), valamint a védjegy Európai Unióra kiterjedő oltalmának a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája (a továbbiakban: nemzetközi iroda) által vezetett nemzetközi lajstromba (a továbbiakban: nemzetközi lajstrom) történő bejegyzésére.”; [Mód. 99]

113.  A 147. cikk (4), (5) és (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) Nemzetközi bejelentésért díjat kell fizetni az Ügynökségnek. Ha a nemzetközi lajstromozás a lajstromozás alatt lévő európai uniós védjegyoltalmon alapul, a díj az európai uniós védjegy lajstromozásának napján esedékessé válik. Az előírt díj megfizetéséig a bejelentés nem tekinthető benyújtottnak.

(5)  A nemzetközi bejelentésnek eleget kell tennie a 161a. cikk a) pontjával összhangban megállapított alaki követelményeknek.

(6)  Az Ügynökség megvizsgálja, hogy a nemzetközi bejelentés megfelel-e a 146. cikkben és e cikk (1), (3) és (5) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(7)  Az Ügynökség a nemzetközi bejelentést haladéktalanul továbbítja a nemzetközi irodának.”[Mód. 100]

114.  A rendelet a következő  cikkel egészül ki:"

„148a. cikk

Értesítés az alapbejelentés, vagy az alapul szolgáló lajstromozás törléséről

Az Ügynökség a nemzetközi lajstromozás napjától számított öt éven keresztül év során értesíti a nemzetközi irodát az európai uniós védjegybejelentés, illetve a nemzetközi lajstromozás alapját képező európai uniós lajstromozás érvényességét érintő tényekről és határozatokról valamennyi tényről és határozatról.” [Mód. 101]

115.  A 149. cikk a következő mondattal egészül ki:"

„A kérelemnek eleget kell tennie a 161a. cikk c) pontjával összhangban megállapított alaki követelményeknek.” [Mód. 102]

116.  A 154. cikk (4) bekezdését el kell hagyni.

117.  A rendelet a következő  cikkel egészül ki:"

„154a. cikk

Együttes és tanúsító védjegyek

Ha a nemzetközi lajstromozás együttes védjegyre, tanúsító védjegyre vagy hitelesítési védjegyre vonatkozó bejelentésen vagy lajstromozáson alapul, az Ügynökség a 161a. cikk f) pontjával összhangban megállapított eljárásoknak megfelelően jár el. az Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozást együttes európai uniós védjegyként kell kezelni. A nemzetközi lajstromozás jogosultjának a 67. cikk alapján közvetlenül az Ügynökséghez kell benyújtania a védjegy használatáról rendelkező szabályzatot a Nemzetközi Iroda által a nemzetközi lajstromozásról az Ügynökségnek küldött értesítés napjától számított két hónapon belül. [Mód. 103]”

118.  A 155. cikket el kell hagyni.

119.  A 156. cikk a következőképpen módosul:

(a)  a (2) bekezdésben a „hat hónapos” szövegrész helyébe az „egy hónapos” szövegrész bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A felszólalást a 152. cikk (1) bekezdése szerinti meghirdetés napjától számított egy hónapos határidő lejártát követő három hónapon belül kell benyújtani. A felszólalást nem lehet szabályszerűen benyújtottnak tekinteni mindaddig, amíg a felszólalás díját meg nem fizetik.”; [Mód. 104]

(b)  a (4) bekezdést el kell hagyni.

120.  A rendelet a következő . cikkekkel egészül ki:"

„158a. cikk

Védjegyoltalom átruházásának joghatásai

A nemzetközi védjegyoltalom jogosultjának személyét érintő változásnak a nemzetközi lajstromba történő bevitele ugyanolyan joghatást vált ki, mint a védjegyoltalom átruházásának a 17. cikk szerinti bejegyzése a lajstromba.

158b. cikk

A használati engedély és más jog bejegyzésének joghatásai

A nemzetközi lajstromozással összefüggésben a használati engedélynek vagy a védjegyjogosult rendelkezési jogára vonatkozó korlátozásnak a nemzetközi lajstromba történő bevitele ugyanolyan joghatást vált ki, mint a használati engedélynek, dologi jogoknak, végrehajtásnak vagy fizetésképtelenségi eljárásnak a 19., 20., 21. és 22. cikk szerinti bejegyzése a lajstromba.

158c. cikk

Az átruházás, a használati engedély és a jogosult rendelkezési jogának korlátozása bejegyzésére irányuló kérelem vizsgálata

A védjegyjogosult személyében bekövetkező változás, a használati engedély vagy a rendelkezési jog korlátozásának, továbbá az használati engedélynek módosításának vagy törlésének, valamint a jogosult rendelkezési jogát érintő korlátozás megszüntetésének bejegyzésére irányuló, az Ügynökséghez benyújtott kérelmeket az Ügynökség a 161a. cikk h) pontjával összhangban meghatározott esetekben továbbítja a nemzetközi irodához.” [Mód. 105]

121.  A 159. cikk a következőképpen módosul:

(a)  az (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„b) a Madridi Jegyzőkönyv részes tagállamát megjelölő bejelentéssé, feltéve, hogy az átalakítás iránti kérelem benyújtásának napján e tagállam közvetlenül megjelölhető a Madridi Jegyzőkönyv alapján. A 112., 113. és 114. cikket alkalmazni kell.”;

(b)  a (2) bekezdésben a „vagy a Madridi Megállapodásban” szövegrészt el kell hagyni.bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Az Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás átalakításából származó nemzeti védjegybejelentés vagy a Madridi Jegyzőkönyvben […] részes tagállamot megjelölő bejelentés bejelentési napjának az érintett tagállam tekintetében a nemzetközi lajstromozás Madridi Jegyzőkönyv 3. cikkének (4) bekezdése szerinti napja vagy az oltalom – nemzetközi lajstromozást követő – Európai Unióra történő utólagos kiterjesztésének a Madridi Jegyzőkönyv 3ter cikkének (2) bekezdése szerinti napja, illetve az elsőbbség napja számít, és – ha ez alkalmazható – azt megilleti a 153. cikknek megfelelően a szóban forgó állam védjegye alapján igényelt szenioritás.”; [Mód. 106]

122.  A XIII. cím a következő  fejezettel egészül ki:"

„4. FEJEZET

Felhatalmazás

161a. cikk

Felhatalmazás

123.  A 162. cikket el kell hagyni.

124.  A 163. cikket el kell hagyni.

125.  A rendelet a következő  cikkel egészül ki:"

„163a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek szerint felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)  A 24a., a 35a., a 45a., a 49a., az 57a., a 65a., a 74a., a 74k., a 93a., a 114a., a 144a. és a 161a. cikkben említett felhatalmazások határozatlan időre szólnak.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a (2) bekezdésben említett felhatalmazásokat. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)  A 24a., a 35a., a 45a., a 49a., az 57a., a 65a., a 74a., a 74k., a 93a., a 114a., a 144a. és a 161a. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítéstől számított két négy hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást ellene, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére 2 két hónappal meghosszabbodik.” [Mód. 110]

126.  A 164. cikket el kell hagyni.

127.  A rendelet a következő  cikkel egészül ki:"

„165a. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

(1)  A Bizottság 2019-ig és azt követően ötévente megbízást ad értékeli e rendelet végrehajtásának értékelésére. végrehajtását. [Mód. 112]

(2)  Az értékelés során felülvizsgálják az Ügynökség és a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalai, illetve a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatal közötti együttműködés jogi kereteit, különös tekintettel a finanszírozási mechanizmusra. Az értékelés kitér továbbá az Ügynökség és munkafolyamatai hatásának, eredményességének és hatékonyságának vizsgálatára is. Az értékelés során foglalkozni kell különösen az Ügynökség megbízatásának esetlegesen szükségesnek mutatkozó módosításával, és az ilyen jellegű módosítások pénzügyi következményeivel.

(3)  A Bizottság az értékelő jelentést és arra vonatkozó következtetéseit továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak. Az értékelés megállapításait közzéteszik.

(4)  Minden második értékelés alkalmával az Ügynökség által a célkitűzései, megbízatása és feladatai tekintetében elért eredményeket is értékelik. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az Ügynökség fenntartása a kitűzött célok, megbízatása és feladatai tekintetében már nem indokolt, javasolhatja e rendelet hatályon kívül helyezését.”

(127a)  A szöveg a következő melléklettel egészül ki:"

„-I. melléklet

A díjak összege

Az e rendelet és a 2868/95/EK rendelet értelmében az Ügynökségnek fizetendő díjak a következők:

[Mód. 111]

1a. cikk

A 2868/95/EK rendelet a következőképpen módosul:

(1)  A 4. szabályt el kell hagyni.

(2)  A 30. szabály (2) bekezdését el kell hagyni. [Mód. 113]

1b. cikk

A 2869/95/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat e rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni, és a mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak(16) megfelelően kell értelmezni. [Mód. 114] ”

2. cikk

Ez a rendelet [az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő kilencvenedik nap dátuma]-án/-én lép hatályba.

Az 1. cikk (9) bekezdését, (10) bekezdésének b) pontját, (21), (22), (23), (25), (26), (27), (29), (30), (31), (34), (37), (38), (41), (44), (46), (57), (58), (59), (60), (61), (63), (64), (66), (67), (68), (69), (70), (71), (72), (73), (75), (76), (77), (78), (79), (88), (89), (93), (94) bekezdését, a 128. cikk (4) bekezdésének n) pontjával összefüggésben (99) bekezdését, (101) bekezdését, (103) bekezdésének b) pontját, (105) bekezdésének d) pontját, (112), (113), (114), (115), (117), (120), (123) és (124) bekezdését [az első bekezdésben meghatározott időpontot 18 hónappal követő első hónap első napjának dátuma]-tól/-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ...,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) Az Európai Parlament 2014. február 25-i álláspontja. (2) A Tanács 40/94/EK rendelete (1993. december 20.) a közösségi védjegyről (HL L 11., 1994.1.14., 1.o.). (3) A Tanács 207/2009/EK rendelete (2009. február 26.) a közösségi védjegyről (HL L 78., 2009.3.24., 1. o.). (4) A Tanács első irányelve (1988. december 21.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 40., 1989.2.11., 1. o.). (5) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/95/EK irányelve (2008. október 22.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 299., 2008.11.8., 25. o.). (6) COM(2008)0465. (7) HL C 140., 2010.5.29., 22. o. (8) COM(2011)0287. (9) HL L 336., 1994.12.23., 214. o. (10) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/114/EK irányelve ( 2006. december 12. ) a megtévesztő és összehasonlító reklámról (HL L 376., 2006.12.27., 21. o.). (11) Az Európai Parlament és a Tanács 608/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 181., 2013.6.29., 15. o.). (12) A Bizottság 2869/95/EK rendelete 1995. december 13.) a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) fizetendő díjakról (HL L 303., 1995.12.15., 33. o.). (13) A Bizottság 2868/95/EK rendelete 1995. december 13.) a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 303., 1995.12.15., 1. o.). (14) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1.o.) (15) HL C 32., 2014.2.4., 23. o. (16) A megfelelési táblázat összeállítására az e rendeletről szóló intézményközi megállapodás megkötését követően kerül majd sor.

Az Európai Parlament 2014. február 25-i jogalkotási állásfoglalása a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2013)0162 – C7-0088/2013 – 2013/0089(COD))

P7_TA(2014)0119 A7-0032/2014

(Rendes jogalkotási eljárás – átdolgozás)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0162),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0088/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. július 11-i véleményére(1),

–  tekintettel a jogi aktusok strukturáltabb átdolgozási technikáiról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 87. és 55. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A7-0032/2014),

A.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a szóban forgó javaslat a javaslatban akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot, figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásait;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. február 25-én került elfogadásra a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2014/.../EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel (átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 114.  cikkére cikkének (1) bekezdésére, [Mód. 1]

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3),

rendes jogalkotási eljárás keretében(4),

mivel:

(1)  A 2008/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet(5)  számos ponton módosítani kell  . Az áttekinthetőség érdekében az irányelvet  át kell dolgozni  .

(2)  A  2008/95/EK irányelv összehangolta a  védjegyjogszabályok  központi anyagi jogi rendelkezéseit,    amelyekről elfogadásukkor úgy vélték, hogy a legközvetlenebbül érintik a belső piac működését azáltal, hogy akadályozzák   az áruk szabad mozgását és a szolgáltatásnyújtás szabadságát  az Unión belül   .

(3)  A tagállamokbeli védjegyoltalom együttesen létezik azzal az oltalommal, amelyet uniós szinten a közösségi védjegyek biztosítanak, amelyek a 207/2009/EK tanácsi rendeletben(6) foglaltak szerint egységes jellegű és Unió-szerte érvényes szellemitulajdon-jogok. A nemzeti és uniós szintű védjegyrendszerek együttes létezése az Unió szellemitulajdon-jogok védelmére alkalmazott megközelítésének sarokköve.

(4)  Az európai iparjogvédelmi stratégiáról szóló, 2008. július 16-i bizottsági közlemény(7) kapcsán a Bizottság Európa egészére kiterjedő átfogó értékelést végzett a védjegyrendszer általános működéséről, beleértve az uniós és nemzeti szint, valamint a közöttük lévő kapcsolat vizsgálatát.

(5)  Az európai uniós védjegyrendszer jövőbeli felülvizsgálatáról szóló, 2010. május 25-i következtetéseiben(8) a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat a 207/2009/EK rendelet és a 2008/95/EK irányelv módosítására. Utóbbi felülvizsgálatának intézkedéseket kell tartalmaznia a célból, hogy azt összehangolja a 207/2009/EK rendelettel cikkének (1) bekezdésére, így egész Európában csökkenjen csökkennének az Európa a védjegyrendszereken belüli eltérések, miközben a nemzeti védjegyoltalom mint vonzó lehetőség fennmaradna a védjegybejelentők számára. E tekintetben biztosítani kell az európai uniós védjegyrendszer és a nemzeti védjegyrendszerek közötti kiegészítő jellegű kapcsolatot. [Mód. 2].

(6)  A szellemitulajdon-jogok egységes piacáról szóló 2011. május 24-i közleményében(9) a Bizottság megállapította, hogy annak érdekében, hogy eleget tehessen az érdekeltek gyorsabb, színvonalasabb, ésszerűbb, következetesebb, fokozottabban felhasználóbarát, nyilvánosan jobban hozzáférhető és műszaki szempontból korszerűbb védjegybejegyzési rendszereket sürgető követeléseinek, a védjegyrendszert az Unió egészében korszerűsíteni kell és hozzá kell igazítani az internet korszakának követelményeihez.

(7)  Az ezen irányelv céljából végzett konzultáció és értékelés feltárta, hogy a nemzeti jogszabályok korábbi részleges összehangolása ellenére az európai üzleti környezet továbbra is nagyon heterogén, ami általánosságban korlátozza a védjegyoltalom hozzáférhetőségét, így kedvezőtlenül hat a versenyképességre és növekedésre.

(8)  A jól működő egységes piac előmozdításának és megteremtésének célkitűzését szem előtt tartva, valamint az Unión belül a védjegyek megszerzésének és oltalmának megkönnyítése érdekében ezért túl kell lépni a 2008/95/EK irányelv által megvalósított közelítés korlátozott alkalmazási körén, és a harmonizációt ki kell terjeszteni az olyan védjegyoltalmi anyagi jogi szabályokra is, mint amelyek a 2007/2009/EK rendelet szerinti lajstromozással oltalmazott védjegyekre vonatkoznak.

(9)  Ahhoz, hogy a védjegyek lajstromozása Unió-szerte könnyebben megszerezhető és igazgatható legyen, nemcsak az anyagi jogot fontos közelíteni, hanem az eljárási szabályokat is. Ezért össze kell hangolni a tagállamokban és az európai uniós védjegyrendszerben alkalmazott fontosabb eljárási szabályokat – ideértve azokat is, amelyek esetében az eltérések fontos problémákat okoznak a belső piac működése tekintetében. A nemzeti jog szerinti eljárások tekintetében elég általános szabályokat megállapítani, és a tagállamokra hagyni a konkrét szabályok megállapítását.

(10)  Alapvető fontosságú biztosítani, hogy a lajstromozott védjegyek az összes tagállam jogi rendszereiben ugyanolyan oltalmat élvezzenek, és hogy a nemzeti szintű védjegyoltalom az európai uniós védjegyoltalommal azonos szintű legyen. Az Unióban jó hírnévvel rendelkező európai uniós védjegyeknek nyújtott kiterjedt oltalommal összhangban nemzeti szinten is kiterjedt oltalmat kell biztosítani minden olyan lajstromozott védjegy számára, amely az érintett tagállamban jó hírnévvel rendelkezik. [Mód. 3 a teljes szövegre vonatkozik]

(11)  Az irányelv nem fosztja meg a tagállamokat attól a jogtól, hogy továbbra is oltalomban részesítsék azokat a védjegyeket, amelyek oltalmát használat révén szerezték meg, e védjegyeket azonban csak a lajstromozás útján megszerzett védjegyekhez való viszonyuk tekintetében veszi figyelembe.

(12)  A jogszabályok közelítésével elérni kívánt célkitűzések megvalósítása megkívánja, hogy a lajstromozott védjegyek megszerzésének és a védjegyoltalom fenntartásának feltételei valamennyi tagállamban alapvetően azonosak legyenek.

(13)  Ennek érdekében szükség van azoknak a védjegyoltalomban részesíthető megjelöléseknek a példálózó felsorolására, amelyek alkalmasak arra, hogy valamely vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól megkülönböztessék. A védjegyek lajstromozási rendszere által támasztott követelmények, azaz a jogbiztonság és a gondos ügyintézés megvalósítása érdekében fontos megkövetelni, hogy a lajstromban a megjelölést világosan, pontosan, önmagában teljesen, könnyen hozzáférhetően, tartósan és objektíven oly módon ábrázoljákható. hogy az oltalom általa megjelölt tárgya kétséget kizáró módon azonosítható legyen. Ennek megfelelően lehetővé kell tenni a megjelölések megjelenítését, a grafikai ábrázoláson túlmenően, minden arra alkalmas megjelenési formában, amennyiben az általánosan elérhető technológiát alkalmaz és megfelelően biztosítja a fenti cél megvalósulását  [Mód. 4]

(14)  Kimerítően fel kell sorolni  továbbá  a védjegy lajstromozását kizáró, illetve annak törlésére alapot adó –  ideértve  a megkülönböztető képesség hiányával vagy a védjegy korábbi jogokkal való ütközésével kapcsolatos – okokat is, még akkor is, ha a tagállamok egyes okok fenntartásáról, illetve azoknak jogszabályban történő bevezetéséről szabadon dönthetnek.

(15)  Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós jog egyéb aktusai által a földrajzi jelzéseknek biztosított oltalom szintjét Unió-szerte egységes és kimerítő módon alkalmazzák a feltételen és viszonylagos kizáró okok vizsgálata során, ezen irányelvnek ugyanazokat a rendelkezéseket kell tartalmaznia a földrajzi jelzésekkel kapcsolatban, mint amelyek a 207/2009/EK rendeletben szerepelnek.

(16)  A lajstromozott védjegy által nyújtott oltalom – amelynek rendeltetése különösen annak biztosítása, hogy a védjegyet hordozó áru vagy a védjegy alatt nyújtott szolgáltatás a védjegyjogosulttól származik – a védjegy és a megjelölés, valamint az érintett áruk vagy szolgáltatások azonossága esetén feltétlen. Az oltalom a megjelölés és a védjegy, valamint az érintett áruk vagy szolgáltatások hasonlósága esetére is kiterjed. A hasonlóság fogalmának az összetéveszthetőséggel kapcsolatos értelmezése nélkülözhetetlen. Az összetéveszthetőség, amelynek értékelése számos tényezőtől – különösen a védjegy piaci ismertségétől, attól a képzettársítástól, amelyet a használt vagy a védjegyként lajstromozott megjelölés előidéz, valamint a védjegy és a megjelölés közötti, valamint a velük megjelölt áruk vagy szolgáltatások közötti hasonlóság mértékétől – függ, az oltalom szempontjából különös feltételt képez. Az összetéveszthetőség megállapításának módja – különösen a bizonyítási teher – olyan nemzeti eljárási szabályok hatálya alá tartozik, amelyeket ez az irányelv nem érint.

(17)  A jogbiztonság és az elsőbbség elvével – miszerint a korábban lajstromozott védjegy elsőbbséget élvez a később lajstromozott védjegyekkel szemben – való teljes összhang biztosítása érdekében meg kell állapítani, hogy a védjegyoltalomból fakadó jogok érvényesítése nem sértheti a jogosultak azon jogait, amelyeket a bejelentés napja vagy elsőbbségi napja előtt szereztek. Ez összhangban van a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló, 1994. április 15-i megállapodás (a továbbiakban: TRIPS-megállapodás(10)) 16. cikkének (1) bekezdésével.

(18)  Helyénvaló, hogy a védjegybitorlás csak abban az esetben legyen megállapítható, ha a bitorlást megvalósító védjegyet vagy megjelölést a kereskedelmi forgalomban azzal a céllal használják, hogy az árukat és szolgáltatásokat a kereskedelmi származásukra tekintettel megkülönböztesse. Az ettől eltérő célú védjegy-használatra a nemzeti jog rendelkezései az irányadók.

(19)  A jogbiztonság és az egyértelműség biztosítása érdekében tisztázni kell, hogy nemcsak hasonlóság esetén, hanem azonos megjelölés azonos árukra és szolgáltatásokra történő alkalmazása esetén is csak akkor és csak olyan mértékig nyújtható oltalom a védjegynek, amilyen mértékig a védjegy fő funkciója, vagyis az áruk és szolgáltatások kereskedelmi eredetének garantálása sérül. [Mód. 5]

(20)  A védjegybitorlás fogalmának magában kell foglalnia a megjelölés kereskedelmi névként vagy hasonló megnevezésként történő használatát mindaddig, amíg a használat célja az áruk és szolgáltatások kereskedelmi eredet szerinti megkülönböztetése.

(21)  A jogbiztonság, valamint a specifikus uniós jogszabályokkal való teljes összhang biztosítása érdekében helyénvaló rendelkezni arról, hogy a védjegyjogosult megtilthassa harmadik személyeknek valamely megjelölés összehasonlító reklámban való felhasználását, amennyiben az összehasonlító reklám ellentétes a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló, 2006. december 12-i 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(11).

(22)  A védjegyoltalom megerősítése és a hamisítás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében, továbbá a WTO szabályainak, különösen az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény árutovábbítás szabadságáról szóló V. cikkének sérelme nélkül, a lajstromozott védjegy jogosultját fel kell hatalmazni annak megakadályozására, hogy harmadik felek harmadik országokból olyan árukat hozzanak be a tagállam vámterületére (anélkül, hogy szabad forgalomba bocsátották volna őket), amelyeken engedély nélkül szerepel az adott áru vonatkozásában lajstromba vett védjeggyel lényegében megegyező védjegy. Ez nem érinti a generikus gyógyszerek akadálymentes továbbítását, az Európai Unió nemzetközi kötelezettségeivel összhangban, különös tekintettel a WTO dohai miniszteri konferenciája által 2001. november 14-én elfogadott, „a TRIPS-megállapodásról és a közegészségügyről szóló nyilatkozatban” foglaltakra. [Mód. 55]

(22a)  A védjegy jogosultja megteheti a vonatkozó jogi lépéseket, így többek között kérheti a nemzeti vámhatóságokat, hogy lépjenek fel a jogaikat állítólagosan sértő árukkal szemben a 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(12) szerinti visszatartás és megsemmisítés formájában. A vámhatóságoknak a jogosult kérésére, illetve a kockázatelemzés szempontjait figyelembe véve le kell folytatniuk a 608/2013/EU rendeletben rögzített megfelelő eljárásokat. [Mód. 7]

(22b)  A 608/2013/EU rendelet 28. cikke kimondja, hogy a jogosult felel az áruk birtokosainak okozott károkért, amennyiben például az érintett árukat a későbbiekben nem találják szellemi tulajdonjogot sértőnek. [Mód. 8]

(22c)  A tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket a generikus gyógyszerek zökkenőmentes továbbításának biztosítása érdekében. A védjegy jogosultjának ezért nincs joga ahhoz, hogy a gyógyszerek hatóanyagának nemzetközi szabadneve és valamely lajstromba vett védjegy közötti vélt vagy tényleges hasonlóság alapján megakadályozza, hogy harmadik felek kereskedelmi tevékenység körében árukat hozzanak be a tagállam vámterületére. [Mód. 9]

(23)  A védjegybitorló hamisított áruk belépésének hatékonyabb megakadályozása érdekében (mindenekelőtt az interneten keresztüli, a 608/2013/EU rendeletben meghatározott, kiscsomagban küldött értékesítések összefüggésében) az érvényesen lajstromozott védjegy jogosultját jogosultat fel kell hatalmazni az ilyen áruk Unióba történő behozatalának megtiltására, amennyiben csak az a hamisított áruk feladója jár el kereskedelmi céllal gazdasági tevékenység keretében. Amennyiben ilyen intézkedésekre kerül sor, az árut megrendelő magánszemélyeket vagy jogalanyokat tájékoztatják az intézkedés okairól, valamint a feladóval szembeni jogszabály szerinti jogaikról. [Mód. 10].

(24)  Annak érdekében, hogy a lajstromozott védjegy jogosultjai hatékonyabban tudjanak küzdeni az áruhamisítás ellen, fel kell hatalmazni őket arra, hogy megtiltsák a védjegybitorló jegyek árukon való elhelyezését, valamint az elhelyezést előkészítő egyes tevékenységeket.

(25)  A védjegyoltalom által biztosított kizárólagos jogok nem jogosítják fel a jogosultat arra, hogy megtiltsa a megjelölések és jelzések tisztességes, az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban történő használatát. A kereskedelmi nevek és a védjegyek közötti egyenlő feltételek megteremtése érdekében − tekintve, hogy a kereskedelmi nevek rendszerint korlátlan oltalmat élveznek a később lajstromozott védjegyekkel szemben −a fentiek szerinti használatot úgy kell értelmezni, mint ami kizárólag személynevek használatát, és általában véve a leíró vagy a megkülönböztetésre nem alkalmas megjelölések és jelzések használatát foglalja magában. A jogosult továbbá nem akadályozhatja meg a védjegy általános tisztességes és becsületes, a jogosult áruinak vagy szolgáltatásainak ekként történő azonosítását vagy az azokra való hivatkozást célzó használatát.

(26)  Az áruk szabad mozgásának elvéből következik, hogy a jogosult nem akadályozhatja meg a védjegy harmadik fél általi használatát olyan áruk tekintetében, amelyeket az Unió területén az adott védjeggyel a védjegyjogosult által vagy az ő beleegyezésével forgalomba helyeztek, kivéve, ha a védjegyjogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazása ellen felszólaljon.

(27)  A jogbiztonság érdekében, valamint a korábbi védjegy jogosultjának méltányos érdekeire is figyelemmel fontos arról gondoskodni, hogy ez utóbbi ne kérhesse egy sajátjánál későbbi védjegy törlését, illetve annak használatát ne kifogásolhassa, ha e használatról tudomása volt, és azt hosszabb időn át eltűrte, kivéve, ha a későbbi védjegyet rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.

(28)  A jogbiztonság garantálása és a jogszerűen szerzett védjegyoltalmi jogok megőrzése érdekében helyénvaló és szükséges megállapítani – anélkül, hogy megsértenénk azt az alapelvet, miszerint egy később védjegy nem érvényesíthető egy korábbi védjeggyel szemben –, hogy a korábbi védjegy jogosultjai nem kérhetik a későbbi védjegy lajstromozásának elutasítását, illetve törlését, valamint nem élhetnek felszólalással a későbbi védjegy használata ellen, ha a későbbi védjegyet olyan időszakban kapták, amikor fennállt a lehetőség a korábbi védjegy törlésére vagy a védjegyoltalom megszűnése megállapítására – például amiatt, hogy a korábbi védjegy a használat során még nem szerzett megkülönböztető képességet – , illetve amikor a korábbi védjegy még nem volt érvényesíthető a későbbi védjeggyel szemben, mint például a jó hírnév hiánya miatt.

(29)  A védjegyek csak akkor tesznek eleget céljuknak, azaz az áruk és szolgáltatások megkülönböztetésének, valamint akkor teszik lehetővé, hogy a fogyasztók tájékozott döntést hozzanak, ha a piacon ténylegesen használják azokat. A használat követelménye azért is fontos, hogy csökkentse az Unióban lajstromozott és oltalomban részesülő védjegyek, és ezáltal a köztük felmerülő jogviták számát. Ennélfogva fontos előírni, hogy a lajstromozott védjegyeket ténylegesen használják a bejelentett áruk és szolgáltatások tekintetében, vagy − amennyiben a használatuk elmarad használatukra a lajstromba vételt követő öt éven belül nem kerül sor − meg kell állapítani a védjegyoltalom megszűnését. [Mód. 11]

(30)  A fentiek következtében egy lajstromozott védjegyet kizárólag akkor kell oltalomban részesíteni, ha azt ténylegesen használják, és egy korábbi védjegy jogosultja sem szólalhat fel a későbbi védjegy ellen, illetve nem kérheti annak törlését a korábbi védjegy tényleges használatának hiánya esetén. A tagállamoknak továbbá biztosítaniuk kell, hogy védjegybitorlási per esetén ne lehessen sikeresen hivatkozni egy védjegyre, ha a fél kifogása alapján megállapítható, hogy a védjegyoltalom megszűnése megállapításának helye lenne, illetve − abban az esetben, ha az eljárás egy későbbi joggal szemben indult − a védjegyoltalom megszűnése megállapításának helye lett volna akkor, amikor a későbbi jogot megszerezték.

(31)  Célszerű megállapítani, hogy abban az esetben, ha egy európai uniós védjeggyel kapcsolatban egy nemzeti védjegy szenioritását igényelték, és e nemzeti védjegy oltalma később az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta vagy lemondás miatt megszűnt, a nemzeti védjegy érvényessége továbbra is megtámadható marad. A megtámadás lehetőségét olyan esetekre kell korlátozni, amikor a megjelölés lajstromból való törlésekor a nemzeti védjegy törlését vagy a védjegyoltalom megszűnését meg lehetett volna állapítani.

(32)  A koherencia érdekében és a védjegyek Unión belüli kereskedelmi kiaknázásának megkönnyítése céljából, a védjegyekre mint a tulajdon tárgyaira vonatkozó szabályokat össze kell hangolni az európai uniós védjegyekre már alkalmazott szabályokkal, és e szabályoknak ki kell terjedniük az engedményezésre, az átruházásra, a használat engedélyezésére, a dologi jogokra, a végrehajtásra, valamint a fizetésképtelenségi eljárásokra.

(33)  Az együttes védjegyek hasznos eszköznek bizonyultak a sajátos közös tulajdonságokkal bíró áruk vagy szolgáltatások népszerűsítése céljából. Ezért helyénvaló a nemzeti együttes védjegyekre az európai együttes védjegyekre vonatkozókhoz hasonló szabályokat kivetni.

(34)  A védjegyoltalom hozzáférhetőségének javítása és megkönnyítése, valamint a jogbiztonság és kiszámíthatóság fokozása érdekében a védjegyek tagállamokban történő lajstromozására vonatkozó eljárásoknak hatékonynak és átláthatónak kell lenniük, valamint az európai uniós védjegyekre alkalmazandókhoz hasonló szabályokat kell követniük. Ahhoz, hogy nemzeti és uniós szinten egyaránt következetes és kiegyensúlyozott védjegyrendszer valósulhasson meg, a tagállamok összes központi iparjogvédelmi hivatalának csak a feltétlen kizáró okok hiányára kell korlátoznia a védjegybejelentés jogosultságának hivatalból történő vizsgálatát. Ez ugyanakkor nem sértheti a fenti hivatalok azon jogát, hogy a bejelentők kérésére – pusztán tájékoztatási célból, valamint a későbbi lajstromozási eljárás, ideértve a később felszólalási eljárásokat is, sérelme és arra vonatkozó jogkövetkezmény nélkül – kereséseket végezhessenek. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon döntsenek a viszonylagos kizáró okok hivatalból történő vizsgálatáról. [Mód. 12]

(35)  A védjegyek alkalmazási köre tekintetében a jogbiztonság biztosítása, valamint a védjegyoltalom hozzáférhetőségének megkönnyítése érdekében a védjegy-bejelentésben szereplő áruk és szolgáltatások megnevezése és osztályozása során valamennyi tagállamban azonos szabályokat kell alkalmazni, és azokat össze kell hangolni az európai uniós védjegyekre vonatkozókkal. Ahhoz, hogy az illetékes hatóságok és gazdasági szereplők pusztán a bejelentés alapján meghatározhassák a kért védjegyoltalom terjedelmét, az áruk és szolgáltatások megnevezésének kellően egyértelműnek és pontosnak kell lennie. Az általános kifejezések használatát úgy kell értelmezni, hogy abba csak olyan áruk és szolgáltatások tartoznak bele, amelyet a kifejezés szó szerinti jelentése lefed.

(36)  A hatásos védjegyoltalom biztosítása céljából a tagállamoknak hatékony igazgatási felszólalási eljárást kell biztosítaniuk ahhoz, hogy a korábbi védjegyek jogosultja felszólalhasson a védjegy-bejelentés lajstromozásával szemben. Továbbá, ahhoz, hogy hatékony eszközöket biztosítsanak a védjegyek megszűnésének megállapítására vagy törlésének kimondására, a tagállamoknak az uniós szinten az európai uniós védjegyekre alkalmazandókhoz hasonló közigazgatási eljárást kell előírniuk a védjegyek megszűnésére és törlésére vonatkozóan.

(37)  A tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalainak együtt kell működniük egymással, valamint az Európai Unió Védjegyoltalmi és Formatervezési Mintaoltalmi Szellemitulajdon-védelmi Ügynökségével (a továbbiakban: az Ügynökség) a védjegyek lajstromozásának és igazgatásának valamennyi területén, hogy előmozdítsák a gyakorlatok és eszközök konvergenciáját, például közös vagy összekapcsolt adatbázisok és portálok létrehozását és naprakésszé tételét lekérdezések és keresések céljából. A tagállamok hivatalai és az Ügynökség további együttműködést folytat tevékenységük minden olyan területén, amely a védjegyek Unión belüli oltalma tekintetében jelentőséggel bír.

(38)  Ez az irányelv nem zárja ki a védjegyjogon kívüli, így a tisztességtelen versenyre, a polgári jogi felelősségre vagy a fogyasztóvédelemre vonatkozó tagállami jogszabályi rendelkezések védjegyekre történő alkalmazását.

(39)  A Közösség minden tagállamára kötelező érvényű az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezmény  és a TRIPS-megállapodás  . Ezen irányelv rendelkezéseinek teljes mértékben meg kell felelniük a fenti egyezményben  és megállapodásban  foglaltaknak. A tagállamoknak az egyezményből  és a megállapodásból  eredő kötelezettségeit ez az irányelv nem érinti. Adott esetben a Szerződés  351.  cikkének második bekezdése alkalmazandó.

(40)  Az irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettség csak azokat a rendelkezéseket érinti, amelyek a korábbi irányelvhez képest tartalmilag módosultak. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség a korábbi irányelvből következik.

(41)  Ez az irányelv nem érinti a 2008/95/EK irányelv I. mellékletének B. részében említett irányelvnek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidővel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket.

(46a)  Az európai adatvédelmi biztossal való konzultáció a 45/2001/EK európai parlameni és tanácsi rendelet(13) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban megtörtént; a biztos 2013. július 11-én nyilvánított véleményt(14) , [Mód. 13]]

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1.Fejezet

Általános rendelkezések 

1. cikk

Alkalmazási kör

Ezt az irányelvet minden olyan áruvédjegyre és szolgáltatási védjegyre alkalmazni kell, amely a tagállamok valamelyikében védjegyként, együttes védjegyként, hitelesítési jegyként vagy tanúsító védjegyként lajstromozás vagy védjegybejelentés, a Benelux Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatalnál lajstromozás vagy védjegybejelentés, illetve a tagállamok bármelyikére kiterjedő hatályú nemzetközi lajstromozás tárgyát képezi.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)  „hivatal”: a tagállam központi iparjogvédelmi hivatala vagy a Benelux Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatal, amelyet a védjegyek lajstromozásával bíztak meg;

b)  „Ügynökség”: a 207/2009/EK rendelet 2. cikkével összhangban létrehozott Európai Unió Védjegyoltalmi és Formatervezési Mintaoltalmi Szellemitulajdon-védelmi Ügynöksége; [Mód. 15 a módosítás a teljes szövegre vonatkozik]

c)  „lajstrom”: valamely hivatal által vezetett védjegy-nyilvántartás.

ca)  „korábbi védjegy”:

i.  a következőkben felsorolt minden olyan védjegy, amelynek bejelentési napja korábbi, mint a védjegy lajstromozására irányuló bejelentés megtételének napja, figyelembe véve – adott esetben – az igényelt elsőbbségek napját:

—  európai uniós védjegy;

—  valamely tagállamban, illetve – Belgium, Luxemburg és Hollandia esetében – a Benelux Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatalnál lajstromozott védjegy;

—  nemzetközi megállapodás alapján a tagállamra kiterjedő hatállyal lajstromozott védjegy;

ii.  olyan európai uniós védjegy, amely tekintetében a 207/2009/EK rendeletnek megfelelően az i) pont második és harmadik francia bekezdésében említett védjegy szenioritását érvényesen igényelték, akkor is, ha ez utóbbi védjegy oltalma lemondás vagy az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta miatt megszűnt;

iii.  az i. vagy ii. pontban említett védjegy lajstromozására irányuló bejelentés, feltéve hogy annak alapján a védjegyet lajstromozzák;

iv.  olyan védjegy, amely a Párizsi Egyezmény 6a. cikke értelmében a védjegy lajstromozására irányuló bejelentés bejelentési napjánál, illetve – elsőbbség igénylése esetén – az igényelt elsőbbség napjánál korábban vált egy tagállamban közismertté. [Mód. 16]

cb)  „hitelesítési jegy vagy tanúsító védjegy”: olyan védjegy, amelyet a bejelentéskor ilyennek írnak le, és amely alkalmas arra, hogy a védjegy jogosultja által a földrajzi eredet, az anyag, az áruk előállításának vagy a szolgáltatások nyújtásának módja, a minőség, a pontosság vagy más jellemző tekintetében tanúsított árukat és szolgáltatásokat megkülönböztesse a nem tanúsított áruktól vagy szolgáltatásoktól; [Mód. 17]

cc)  „együttes védjegy”: olyan védjegy, amelyet a bejelentéskor ilyennek írtak le, és amely alkalmas arra, hogy a védjegyjogosult szervezet tagjainak áruit vagy szolgáltatásait más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól megkülönböztesse. [Mód. 18]

2.Fejezet

Védjegyjog 

1. szakasz

A védjegyoltalomban részesíthető megjelölés 

3. cikk

A védjegyoltalomban részesíthető megjelölés

Védjegyoltalomban részesülhet minden megjelölés, így különösen szó – beleértve a személyneveket is –, ábra, kép, alakzat, betű, szám,  szín, az áru vagy a csomagolás formája,  vagy hang,  ha e megjelölés általánosan hozzáférhető technológiát használ, és

a)  alkalmas arra, hogy valamely vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait megkülönböztesse más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól; valamint

b)a lajstromban való megjelenítésének módja lehetővé teszi, hogy az illetékes hatóságok és a nyilvánosság meghatározhassa a jogosultjának nyújtott oltalom pontos tárgyát. [Mód. 19]

2. szakasz

Kizáró, illetve törlési okok

4. cikk

Feltétlen kizáró, illetve törlési okok

1.  A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, illetve a védjegy törlésének van helye, ha a megjelölés

a)  nem képezheti védjegy részét;

b)  nem alkalmas a megkülönböztetésre;

c)  kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak;

d)  kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve a tisztességes üzleti gyakorlatban állandóan és szokásosan alkalmaznak;

e)  kizárólag olyan formából áll, amely

i.  az áru jellegéből következik; vagy

ii.  a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges; vagy

iiii.  az árunak jelentős értéket kölcsönöz;

f)  a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik;

g)  alkalmas a fogyasztók megtévesztésére különösen az áru, illetve a szolgáltatás fajtája, minősége vagy földrajzi származása tekintetében;

h)  lajstromozásához az illetékes szerv nem járult hozzá, és az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezmény (a továbbiakban: Párizsi Egyezmény) 6b. cikke alapján nem részesülhet védjegyoltalomban, illetve törlésének lenne helye;

i)  a lajstromozásból kizárt, és amelyet továbbra sem az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmát előíró uniós jogszabályok vagy olyan vonatkozó nemzetközi megállapodások szerint használnak, amelyeknek az Uniós részes fele.

j)  a lajstromozásból kizárt a borhoz a szeszes italok, kapcsolódó hagyományos kifejezések és a hagyományos különleges termékek oltalmát előíró uniós jogszabályok vagy olyan vonatkozó nemzetközi megállapodások szerint, amelyeknek az Uniós részes fele. [Mód. 20]

ja)  a 2100/94/EK tanácsi rendelettel(15) összhangban nyilvántartásba vett korábbi fajtanevet tartalmazó vagy abból álló védjegy, ugyanazon terméktípus tekintetében. [Mód. 21]

2.  Az (1) bekezdést akkor is alkalmazni kell, ha a kizáró ok

a)  a védjegybejelentés benyújtásának helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamokban áll fenn;

b)  csak akkor áll fenn, ha az idegen nyelvű védjegyet bármilyen átírással lefordítják vagy átírják a tagállamok valamely hivatalos nyelvére. [Mód. 22]

3.  A védjegy törlésének van helye, ha a megjelölést rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra. Bármelyik tagállam azt is előírhatj, hogy az ilyen megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban.

4.  Bármelyik tagállam előírhatja, hogy a megjelölés nem részesülhet oltalomban, illetve a védjegy törlésének van helye az alábbi esetekben és mértékig:

a)  a megjelölés használata az adott tagállam vagy az  Unió védjegyjogon kívüli jogszabályi rendelkezései alapján megtiltható;

b)  a megjelölés erőteljesen szimbolikus értékű elemet – különösen vallási jelképet – tartalmaz;

c)  a megjelölés a Párizsi Egyezmény 6b. cikkében nem említett olyan kitüntetést, jelvényt vagy címert tartalmaz, amelyhez közérdek fűződik, kivéve, ha lajstromozásához az illetékes szerv a tagállami jogszabályoknak megfelelően hozzájárult.

5.  Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjai alapján a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, illetve a védjegy nem törölhető, ha a megjelölés használata révén a bejelentés napját megelőzően  vagy a lajstromozás napja után  megszerezte a megkülönböztető képességet. Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjai alapján a védjegy nem törölhető, ha a megjelölés használata révén a törlési kérelem benyújtását megelőzően megszerezte a megkülönböztető képességet. [Mód. 23]

6.  Bármelyik tagállam előírhatja, hogy az (5) bekezdést akkor is alkalmazni kell, ha a megjelölés a megkülönböztető képességet a bejelentés napját követően és a lajstromozás napját  megelőzően szerezte meg.

5. cikk

A kizárás, illetve törlés  viszonylagos  okai

1.  A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, illetve a védjegy törlésének van helye, ha

a)  a megjelölés egy korábbi védjeggyel azonos, és az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások azonosak a korábbi védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal;

b)  a megjelölést a korábbi védjeggyel való azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt a fogyasztók a korábbi védjeggyel összetéveszthetik; az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést képzettársítás útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez.

2.  Az (1) bekezdés alkalmazásában „korábbi védjegy”

a)  a következőkben felsorolt minden olyan védjegy, amelynek bejelentési napja korábbi, mint a védjegy lajstromozására irányuló bejelentés megtételének napja, figyelembe véve – ha ennek helye van – az igényelt elsőbbségek napját:

i.  európai  védjegy;

ii.  valamely tagállamban, illetve – Belgium, Luxemburg és Hollandia esetében – a Benelux Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatalnál lajstromozott védjegy;

iii.  nemzetközi megállapodás alapján a tagállamra kiterjedő hatállyal lajstromozott védjegy;

b)  olyan  európai  védjegy, amely tekintetében a 207/2009/EK rendeletnek megfelelően az a) pont ii. vagy iii. alpontjában említett védjegy szenioritását érvényesen igényelték, akkor is, ha ez utóbbi védjegy oltalma lemondás vagy az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta miatt megszűnt;

c)  az a) vagy b) pontban említett védjegy lajstromozására irányuló bejelentés, feltéve, hogy annak alapján a védjegyet lajstromozzák;

d)  olyan védjegy, amely a Párizsi Egyezmény 6a. cikke értelmében a védjegy lajstromozására irányuló bejelentés megtételének napjánál, illetve – elsőbbség igénylése esetén – az igényelt elsőbbség napjánál korábban vált a tagállamban közismertté. [Mód. 24]

3.  A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, illetve a védjegy törlésének van helye

a)  ha a megjelölés korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló  , függetlenül attól hogy az árujegyzékben szereplő áruk vagy szolgáltatások azonosak-e, vagy hasonlóak-e vagy nem hasonlóak-e azokhoz, amelyekre a korábbi védjegyet lajstromozták feltéve, hogy a korábbi védjegy  valamely abban a tagállamban, ahol a lajstromozást kérelmezték, vagy ahol a védjegy lajstromba van véve, vagy európai uniós védjegy esetében az Unióban jó hírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a korábbi védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét; [Mód. 25]

b)  ha ügynök vagy a védjegy jogosultjának képviselője – a jogosult engedélye nélkül – saját nevében jelenti be lajstromozásra a védjegyet, kivéve, ha a képviselő vagy az ügynök igazolja, hogy eljárása helyénvaló volt;

c)  ha a megjelölés összetéveszthető egy Unión kívüli oltalom alatt álló korábbi védjeggyel, feltéve hogy a védjegyet a bejelentés időpontjában még mindig ténylegesen használták, és a megjelölést rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra;

d)  ha a lajstromozásból ki van zárva, és továbbra sem az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmát előíró uniós jogszabályok szerint használják. [Mód. 26]

4.  Bármely tagállam előírhatja, hogy a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, illetve a védjegy törlésének van helye, ha a megjelölés

a)  a védjegy lajstromozására irányuló bejelentés megtételének napját, illetve – elsőbbség igénylése esetén – az elsőbbség napját megelőzően valamely nem lajstromozott védjegyhez vagy a gazdasági tevékenység körében használt egyéb megjelöléshez fűződő olyan jogokat szereztek, amelyek alapján a jogosult megtilthatja a későbbi védjegy használatát;

b)  használata a (2) bekezdésben és e bekezdés a) pontjában nem említett – különösen a következő – korábbi jogok alapján megtiltható:

i.  névhez fűződő jog;

ii.  képmáshoz fűződő jog;

iiii.  szerzői jog;

iv.  iparjogvédelmi jog.

5.  A tagállamok előírhatják előírják, hogy megfelelő körülmények esetén a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, illetve a védjegyet nem kell törölni, ha lajstromozásához a korábbi védjegy vagy jog jogosultja hozzájárult. [Mód. 27]

6.  Bármely tagállam előírhatja, hogy – az 1–5. cikkekben foglaltaktól eltérően – az olyan védjegyek tekintetében, amelyek bejelentési napja megelőzi a 89/104/EGK irányelvnek való megfeleléshez szükséges rendelkezések hatálybalépésének napját, az adott tagállamban az ez utóbbi napnál korábban hatályos rendelkezések szerinti kizáró, illetve törlési okokat kell alkalmazni.

6. cikk

Törlés vagy megszűnés utólagos megállapítása

Ha egy európai uniós védjegy tekintetében olyan  nemzeti  védjegy szenioritását igénylik, amelynek oltalma lemondás vagy az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta miatt megszűnt, a  nemzeti  védjegy utólagos törlésének vagy a megszűnés utólagos megállapításának van helye  , feltéve, hogy a törlésének vagy a megszűnés megállapításának akkor is helye lett volna, amikor a védjegy oltalma lemondás vagy az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta miatt megszűnt. Ilyen esetben a szenioritás hatályát veszti  .

7. cikk

Az áruk vagy a szolgáltatások csak egy része tekintetében fennálló kizáró vagy törlési okok 

Ha a védjegybejelentés elutasításának vagy a védjegy törlésének oka csak az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egy része tekintetében áll fenn, a védjegybejelentés elutasításának vagy a védjegy törlésének csak a szóban forgó áruk, illetve szolgáltatások tekintetében van helye. 

8. cikk

A korábbi védjegy megkülönböztető képességének vagy jó hírnevének hiánya mint valamely lajstromozott védjegy törlésének akadálya

A lajstromozott védjegy nem törölhető korábbi védjegy alapján az alábbi esetekben:

a)  ha a korábbi – a 4. cikk (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontja értelmében törlendő korábbi védjegy a lajstromozott védjegy bejelentési napján vagy elsőbbségi napján nem szerzett megkülönböztető képességet a 4. cikk (5) bekezdésével összhangban;

b)  ha a törlés iránti kérelmet az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjára alapozták, és a korábbi védjegy a lajstromozott védjegy bejelentési napján vagy elsőbbségi napján nem szerzett megfelelő megkülönböztető képességet ahhoz, hogy alátámassza az 5. cikk (1) bekezdése b) pontjának értelmében vett összetéveszthetőség megállapítását;

c)  ha a törlés iránti kérelmet az 5. cikk (3) bekezdésére bekezdésének a) pontjára alapozták, és a korábbi védjegy a lajstromozott védjegy bejelentési napján vagy elsőbbségi napján nem rendelkezett az 5. cikk (3) bekezdésének bekezdése a) pontjának értelmében vett jó hírnévvel; [Mód. 28]

9. cikk

 A törlés kizárása  belenyugvás  következtében 

1.  Ha az 5. cikk (2)  bekezdése és (3)  bekezdése bekezdésének a) pontja szerinti korábbi védjegy jogosultja a tagállamban öt egymást követő éven át eltűrte az abban a tagállamban lajstromozott későbbi védjegy használatát, noha tudomása volt e használatról, a továbbiakban korábbi védjegyére hivatkozva nem kérheti e későbbi védjegy törlését olyan áruk, illetve szolgáltatások tekintetében, amelyekkel kapcsolatban a későbbi védjegyet használták, kivéve, ha a későbbi védjegyet rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra. [Mód. 29]

2.  Bármely tagállam előírhatja, hogy az (1) bekezdést alkalmazni kell az 5. cikk (4) bekezdésének a) vagy b) pontjában említett  bármely  korábbi jog jogosultjára.

3.  Az (1) és a (2) bekezdésben említett esetekben a későbbi védjegy jogosultja akkor sem léphet fel a korábbi védjegy használatával, illetve jog gyakorlásával szemben, ha a későbbi védjegy használata a korábbi jog alapján már nem kifogásolható.

3. szakasz

A védjegyoltalom tartalma és korlátai 

10. cikk

A védjegyoltalom tartalma

1.  A védjegyoltalom a jogosult számára kizárólagos jogokat biztosít.

2.  A jogosultak azon jogainak sérelme nélkül, amelyeket a lajstromozott védjegy bejelentési napját vagy elsőbbségi napját megelőzően szereztek,  a kizárólagos jogok alapján a  lajstromozott védjegy  jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében  árukhoz vagy szolgáltatásokhoz kapcsolódó megjelölést  használ  , ha e megjelölés .

a)  a védjeggyel azonos,  és  olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban  használják , amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal,  és amennyiben az ilyen használat érinti vagy érintheti a védjegy azon rendeltetését, hogy a fogyasztók számára tanúsítsa az áruk vagy szolgáltatások eredetét ;

b)  az a) pont sérelme nélkül a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló,  ,  és azt  a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal  azonos vagy hasonló árukra vagy szolgáltatásokra használják,   ha  azt a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetik; az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést képzettársítás útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez;

c)  a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés,  függetlenül attól, hogy azt  az árujegyzékben szereplő árukhoz árukkal, illetve szolgáltatásokkal  azonos, azokhoz hasonló vagy  nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban használják, feltéve, hogy a védjegy a tagállamban jó hírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét.

3.  A (2) bekezdésben szabályozott feltételek megvalósulása esetén tilos különösen

a)  a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán;

b)  a megjelölést hordozó áru eladásra való felkínálása, forgalomba hozatala, valamint forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása, illetve szolgáltatás kínálása vagy annak nyújtása a megjelölés alatt;

c)  a megjelölést hordozó áruk behozatala vagy kivitele;

d)  a megjelölés kereskedelmi névként vagy vállalkozás neveként, illetve kereskedelmi név vagy a vállalkozás nevének részeként való használata;

e)  a megjelölés üzleti iratokon vagy a reklámozásban való használata;

f)  a megjelölés összehasonlító reklámban való felhasználása a 2006/114/EK irányelvvel ellentétes módon.

4.  A lajstromozott védjegy jogosultja akkor is megakadályozhatja az a 608/2013/EU rendeletben meghatározott, kiscsomagban küldött áruk (3) bekezdés c) pontja szerinti Unióba történő behozatalát, ha csak az áruk feladója lép fel kereskedelmi célokból jár el gazdasági tevékenység keretében, és amennyiben ezek az áruk, csomagolásukat is beleértve, engedély nélkül viselnek az ilyen áruk tekintetében lajstromozott védjeggyel azonos, vagy lényegi jellemzőit tekintve attól meg nem különböztethető védjegyet. Amennyiben ilyen intézkedésekre kerül sor, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az árut megrendelő magánszemélyeket vagy jogalanyokat tájékoztassák az intézkedés okairól, valamint a feladóval szembeni jogszabály szerinti jogaikról.

5.  A WTO szabályainak, különösen az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény árutovábbítás szabadságáról szóló V. cikkének sérelme nélkül a lajstromozott védjegy jogosultja megakadályozhatja továbbá, hogy harmadik felek kereskedelmi tevékenység keretében harmadik országokból – szabad forgalomba bocsátás nélkül – olyan árukat hozzanak be a védjegy lajstromozásának helye szerinti tagállam vámterületére, amelyeken – ideértve csomagolásukat is – engedély nélkül szerepel az adott áru vonatkozásában lajstromba vett védjeggyel megegyező védjegy, vagy amelyet lényegében nem lehet megkülönböztetni az említett védjegytől. [Mód. 30 és 56]

6.  Ha valamelyik tagállam jogszabályai szerint a megjelölés használata az (2) bekezdés b) vagy c) pontjában szabályozott feltételek megvalósulása esetén a 89/10/EGK  első tanácsi irányelvnek(16) való megfeleléshez szükséges rendelkezések érintett tagállambeli hatálybalépése előtt nem volt megtiltható, a jogosult a kizárólagos használati jog alapján nem léphet fel a megjelölés használatának folytatása ellen.

7.  Az (1) ,(2), (3) és (6) bekezdésekben foglaltak nem érintik a tagállamok olyan jogszabályi rendelkezéseit, amelyek alapján a jogosult felléphet az olyan megjelölés használata ellen, amelyet nem áruk vagy szolgáltatások megkülönböztetése céljából használnak, feltéve, hogy az ilyen megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét.

11. cikk

A jogosult jogainak megsértése kiszerelés, csomagolás vagy egyéb eszköz használata révén

Amennyiben valószínű, hogy a kiszerelést, a csomagolást vagy más olyan eszközöket, amelyeken a védjegyet elhelyezik, árukhoz vagy szolgáltatásokhoz használják fel, és az ezek árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban történő felhasználás sérti a jogosult 10. cikk (2) és (3) bekezdése szerinti jogait, a védjegyjogosultnak jogában áll megtiltani az alábbiakat:

a)  kereskedelmi forgalomban a védjeggyel az ezen irányelv 5. cikke (1) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés elhelyezése csomagoláson, címkéken, cédulákon, biztonsági elemeken, hitelesség ellenőrzését szolgáló eszközökön kiszerelésen, csomagoláson vagy bármely más olyan eszközön, amelyen a védjegy elhelyezhető; [Mód. 31]

b)  kiszerelés, csomagolás, címke, cédula, biztonsági elem, a hitelesség ellenőrzését szolgáló eszköz vagy bármely más olyan eszköz kínálása, forgalomba hozatala vagy ilyen célú raktározása, vagy behozatala vagy kivitele, amelyen a védjegyet elhelyezték. [Mód. 32]

12. cikk

A védjegyek megjelenítése szótárakban

Ha a védjegynek szótárban, enciklopédiában vagy más hasonló kézikönyvben való megjelenítése azt a benyomást kelti, hogy a védjegy az árujegyzékben szereplő áru vagy szolgáltatás fajtaneve, a mű kiadója a védjegyjogosult kérésére köteles – legkésőbb a következő kiadás alkalmával – a védjegy megjelenítése során gondoskodni annak feltüntetéséről, hogy lajstromozott védjegyről van szó.

13. cikk

Az ügynök vagy a képviselő nevében lajstromozott védjegy használatának megtiltása

1.  Ha a védjegyjogosult ügynöke vagy képviselője a védjegyet – a jogosult engedélye nélkül – saját nevében lajstromoztatja, a jogosult az alábbiakat teheti:

a)  felszólalhat az ügynök vagy a képviselő védjegyhasználatával szemben;

b)  kérheti az ügynöktől vagy képviselőtől a védjegy részére történő átengedését.

2.  Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha az ügynök vagy képviselő igazolja, hogy eljárása helyénvaló volt.

14. cikk

A védjegyoltalom korlátai

1.  A védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenység körében – az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban – használja

a)  saját  személyes nevét vagy címét

b)  nem megkülönböztető jellegű vagy  az áru vagy a szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, előállítási, illetve teljesítési idejére vagy egyéb jellemzőjére vonatkozó  jeleket vagy megjelöléseket  ;

c)  a védjegyet  a védjegyjogosulthoz köthető áruk vagy szolgáltatások azonosítása vagy azokra való hivatkozás céljából, különösen , ha a  védjegy használata 

i.   különösen tartozékok vagy alkatrészek esetében – szükséges az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének jelzésére.

ii.  összehasonlító reklám során történik, a 2006/114/EK irányelvben foglalt valamennyi feltételnek megfelelően;

iii.  azért szükséges, hogy felhívja a fogyasztók figyelmét a védjegy jogosultja által vagy az ő jóváhagyásával eladott eredeti termékek újraértékesítésére;

iv.  azért szükséges, hogy jogszerű alternatívát szolgáltasson a védjegy jogosultjának termékei vagy szolgáltatásai tekintetében;

v.  paródia, művészi kifejezés, kritika vagy megjegyzések megtétele céljából történik.

 Az első albekezdést Ezt a bekezdést csak akkor kell alkalmazni, ha a harmadik fél  a megjelölést gazdasági tevékenysége körében - az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban – használja. [Mód. 33]

2.  A harmadik fél általi használatot különösen az alábbi esetekben kell az üzleti tisztesség követelményeivel nem összhangban lévőnek tekinteni:

a)  amennyiben azt a látszatot kelti, hogy üzleti kapcsolat van a harmadik fél és a védjegy jogosultja között;

b)  amennyiben alapos ok nélkül sérti vagy tisztességtelenül kihasználja a védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét.” [Mód. 34]

(2a)  A védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el mást attól, hogy a védjegyet – alapos okkal – bármely nem kereskedelmi célra használja. [Mód. 35]

3.  A védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el mást attól sem, hogy gazdasági tevékenység körében helyi jelentőségű korábbi jogát gyakorolja, ha e jogot az érintett tagállam jogszabályai elismerik, az adott terület határain belül. [

15. cikk

A védjegyoltalom kimerülése

1.  A védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ezzel a védjeggyel ő hozott forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba az Unióban  .

2.  Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a jogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze, különösen, ha az áru állagát, állapotát – a forgalomba hozatalt követően – megváltoztatták, illetve károsították.

16. cikk

A védjegy használata

1.  Ha a jogosult a lajstromozástól számított öt éven belül nem kezdte meg a tagállamban a védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy ha az ilyen használatot öt éven át megszakítás nélkül elmulasztotta, a védjegy oltalmára alkalmazni kell a  17. cikkben, a 19. cikk (1) bekezdésében, a 46. cikk (1) bekezdésében, és a 48. cikk (3) és (4) bekezdésében  előírt  korlátozásokat és  jogkövetkezményeket, kivéve, ha a jogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja.

2.  Ha valamely tagállam a lajstromozás utáni felszólalási eljárásról rendelkezik, az (1) bekezdésben említett öt évet attól a naptól számítják, amikortól a védjegy ellen többé nem lehet felszólalni, illetve a benyújtott és vissza nem vont felszólalás esetében attól a naptól, amikor jogerőssé vált a felszólalási eljárást lezáró határozat.

3.  A nemzetközi megállapodások alapján a tagállamra kiterjedő hatállyal lajstromozott védjegyek tekintetében az (1) bekezdésben említett öt évet attól a naptól számítják, amikortól a védjegyet több nem lehet elutasítani, illetve ellene nem lehet felszólalni. Ha felszólalást nyújtottak be, és azt nem vonták vissza, az időszakot attól a naptól kell számítani, amikor jogerőssé vált a felszólalási eljárást lezáró határozat.

(3a)  Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett ötéves időtartam kezdetének dátumát a lajstromba be kell jegyezni. [Mód. 36]

4.  Az (1) bekezdés alkalmazásában használatnak minősülnek a következők is:

a)  a védjegy olyan alakban történő használata, amely a lajstromozott alaktól csak a megkülönböztető képességet nem érintő elemekben tér el  , függetlenül attól, hogy a használat szerinti formában is lajstromozták-e a védjegyet a jogosult nevében ;

b)  a védjegy elhelyezése az adott tagállamban lévő árun vagy annak csomagolásán kizárólag az onnan történő kivitel céljából.

5.  A védjegynek a jogosult engedélyével történő használatát a jogosult részéről történő használatnak kell tekinteni.

17. cikk

A használat hiánya mint védelem védjegybitorlási perben

A védjegy jogosultja csak annyiban tilthatja meg a jelzés használatát, amennyiben a bitorlási perre irányuló kereset benyújtásakor a 19. cikk alapján nem állapítható meg jogainak megszűnése.

18. cikk

A később lajstromozott védjegy jogosultjának beavatkozási joga mint védelem védjegybitorlási perben

1.  Bitorlási perben a védjegy jogosultja nem tilthatja meg a később lajstromozott védjegy használatát, amennyiben a későbbi védjegy a 8. cikk, a 9. cikk (1) bekezdése és a 48. cikk (3) bekezdése értelmében nem törölhető.

2.  Bitorlási perben a védjegy jogosultja nem tilthatja meg a később lajstromozott európai uniós védjegy használatát, amennyiben az említett későbbi védjegy a 207/2009/EK rendelet 53. cikkének (3) és (4) bekezdése, 54. cikkének (1) és (2) bekezdése vagy 57. cikkének (2) bekezdése értelmében nem törölhető.

3.  Amennyiben a védjegy jogosultja az (1) és (2) bekezdés értelmében nem tilthatja meg a későbbi védjegy használatát, a később lajstromozott védjegy jogosultja még akkor sem tilthatja meg bitorlási perben a korábbi védjegy használatát, ha a fenti jogra a későbbi védjeggyel szemben már nem lehet hivatkozni.

4. szakasz

A védjegyoltalom megszűnése

19. cikk

A védjegy tényleges használatának hiánya mint megszűnési ok

1.  A védjegyoltalom megszűnését kell megállapítani, ha a jogosult az árujegyzékben szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban a védjegy tényleges használatát az adott tagállamban megszakítás nélkül öt éven át elmulasztja, kivéve, ha a jogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja.

2.  A védjegyoltalom megszűnése nem állapítható meg, ha az ötéves időtartam elteltét követően, de a megszűnés megállapítására irányuló kérelem benyújtását megelőzően megkezdik, illetve folytatják a tényleges védjegyhasználatot.

3.  E rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogosult a tényleges védjegyhasználatot a kérelem benyújtását megelőző – a használat elmulasztásának megszakítás nélküli, ötéves időtartama lejártakor kezdődő – három hónapban csupán azt követően kezdi meg, illetve folytatja, hogy értesül arról, hogy a használat hiánya miatt a megszűnés megállapítását fogják kérni.

20. cikk

 Szokásos névvé válás vagy megtévesztő megjelölés mint megszűnési ok 

A védjegyoltalom megszűnését kell megállapítani, ha a lajstromozás napját követően

a)  a védjegyjogosult cselekménye vagy mulasztása következtében a megjelölés a forgalomban azoknak az áruknak, illetve szolgáltatásoknak a szokásos nevévé vált, amelyekre lajstromozták;

b)  a védjegy – a jogosult vagy az ő engedélyével más által folytatott védjegyhasználat következtében – az árujegyzékben szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban megtévesztővé vált, különösen az áruk vagy a szolgáltatások jellegét, minőségét vagy földrajzi származását illetően.

21. cikk

Az áruk vagy a szolgáltatások egy részét érintő megszűnés

Ha a védjegyoltalom megszűnése megállapításának oka csak az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egy része tekintetében áll fenn, a védjegyoltalom megszűnése megállapításának csak a szóban forgó áruk, illetve szolgáltatások tekintetében van helye.

5. szakasz

A védjegyoltalom mint a tulajdon tárgya

22. cikk

A lajstromozott védjegyek átruházása

1.  A védjegyoltalom átruházható az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egésze vagy azok egy része tekintetében, a vállalkozás átruházásától függetlenül.

2.  A vállalkozás egészének átruházása a védjegyoltalom átruházását is jelenti, kivéve, ha az átruházásra irányadó jog alapján a felek ettől eltérően rendelkeznek, vagy a körülményekből nyilvánvalóan más következik. E rendelkezést a vállalkozás átruházására irányuló előszerződésre is alkalmazni kell.

3.  A (2) bekezdés sérelme nélkül a védjegyoltalom átengedését írásba kell foglalni, és azt a szerződő feleknek alá kell írniuk, kivéve ha az átruházásra bírói ítélet alapján kerül sor; ellenkező esetben az átruházás érvénytelen. [Mód. 37]

4.  Az átruházást a felek bármelyikének kérelmére a lajstromba be kell jegyezni, és közzé kell tenni, amennyiben a kérelmező fél az átruházás megtörténtét dokumentumokkal igazolja a hivatal felé. [Mód. 38]

5.  A jogutód harmadik felekkel szemben mindaddig nem hivatkozhat a védjegyoltalomból eredő jogokra, amíg az átruházást a lajstromba be nem jegyzik átruházás lajstromozására irányuló bejelentést a hivatal át nem vette. [Mód. 39]

6.  Ha a hivatallal szemben valamely cselekmény határidőhöz kötött, a jogutód azt követően teheti meg a hivatalhoz címzett megfelelő nyilatkozatokat, amikor a hivatal kézhez vette az átruházás bejegyzésére irányuló kérelmet.

23. cikk

Dologi jogok

1.  A védjegyoltalom a vállalkozástól függetlenül biztosítékul adható és dologi jogok tárgya lehet.

2.  A felek bármelyikének kérelmére az (1) bekezdésben említett jogokat a lajstromba be kell jegyezni, és ki kell hirdetni.

24. cikk

Végrehajtás

1.  A védjegyoltalom végrehajtás alá vonható.

2.  A felek bármelyikének kérelmére a végrehajtás tényét a lajstromba be kell jegyezni, és ki kell hirdetni.

25. cikk

Fizetésképtelenségi eljárások

Amennyiben a védjegyoltalom fizetésképtelenségi eljárásokban érintett, az illetékes hatóság kérésére a lajstromba ilyen célú bejegyzést kell felvenni és azt ki kell hirdetni.

26. cikk

Használati engedély

1.  A védjegy használatára engedély adható az érintett tagállam egésze vagy egy része, illetve az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egésze vagy egy része tekintetében. A használati engedély kizárólagos vagy nem kizárólagos lehet.

2.  A védjegyoltalom jogosultja a védjegyoltalomból eredő jogaira hivatkozással felléphet az engedélyessel szemben, ha az megsérti a használati szerződésnek

a)  a szerződés időtartamára;

b)  a használat tárgyát képező védjegy lajstromozott alakjára;

c)  a használati engedéllyel érintett áruk vagy szolgáltatások körére;

d)  a védjegyhasználat területi hatályára; vagy

e)  az engedélyes által gyártott áruk vagy nyújtott szolgáltatások minőségére vonatkozó bármely feltételét.

3.  A használati szerződés rendelkezéseinek sérelme nélkül az engedélyes a védjegy bitorlása miatt pert csak a jogosult hozzájárulásával indíthat. Kizárólagos használati engedély esetén azonban az engedélyes a bitorlási pert megindíthatja, ha a védjegyjogosult az erre irányuló szabályszerű felhívás ellenére ésszerű időn belül a per megindítása iránt nem intézkedik.

4.  Az engedélyes a neki okozott kár megtérítése céljából a védjegyoltalom jogosultja által indított bitorlási perbe beavatkozhat.

5.  A használati engedélyt vagy annak átruházását bármelyik fél kérelmére a lajstromba be kell jegyezni, és ki kell hirdetni.

27. cikk

A védjegybejelentés mint a tulajdon tárgya

A 22–26. cikket alkalmazni kell a védjegybejelentésre.

6. szakasz

Hitelesítési jegyek, tanúsító védjegyek és együttes jegyek

28. cikk

Fogalommeghatározások

E szakasz alkalmazásában az alábbiak alkalmazandók:

(1)  „hitelesítési jegy vagy tanúsító védjegy”: olyan védjegy, amelyet a bejelentéskor ilyennek írnak le, és amely alkalmas arra, hogy a védjegy jogosultja által a földrajzi eredet, az anyag, az áruk előállításának vagy a szolgáltatások nyújtásának módja, a minőség a pontosság vagy más jellemző tekintetében tanúsított árukat és szolgáltatásokat megkülönböztesse a nem tanúsított áruktól vagy szolgáltatásoktól;

(2)  „együttes védjegy”: olyan védjegy, amelyet a bejelentéskor ilyennek írtak le, és amely alkalmas arra, hogy a védjegyjogosult szervezet tagjainak áruit vagy szolgáltatásait más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól megkülönböztesse. [Mód. 40]

29. cikk

Hitelesítési jegyek és tanúsító védjegyek

1.  A tagállamok rendelkezhetnek a hitelesítési jegyek vagy tanúsító védjegyek lajstromozásáról. 

2.  A tagállamok előírhatják, hogy a hitelesítési jegyek vagy tanúsító védjegyek nem lajstromozhatók, illetve a hitelesítési jegy vagy a tanúsító védjegy törlésének vagy a megszűnés megállapításának a 3. , 19. és 20. cikkben meghatározottakon túl egyéb – a szóban forgó megjelölés rendeltetéséből következő – okokból is helye van.

3.  Egy megjelölésből vagy jelzésből álló hitelesítési jegyk vagy tanúsító védjegy esetében, amely a kereskedelemben az áru vagy a szolgáltatás földrajzi származásának feltüntetésére szolgálhata jogosult nem tilthat el mást attól, hogy a megjelölést vagy a jelzést gazdasági tevékenység körében – az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban – használja. A védjegyoltalom alapján a jogosult nem léphet fel különösen a földrajzi név használatára jogosult személlyel szemben.

30. cikk

Együttes védjegy 

1.  A tagállamok rendelkezhetnek együttes védjegyek lajstromozásáról.

2.  Együttes védjegy lajstromozására irányuló bejelentést nyújthat be a gyártók, az előállítók, a szolgáltatók vagy a forgalmazók olyan szervezete, amely a rá irányadó jogszabályok szerint saját nevében jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, szerződést vagy más jogügyletet köthet, perelhet és perelhető, továbbá a jogi személyiséggel rendelkező közjogi szervezet.

3.  A 4. cikk (1) bekezdésének c) pontjától eltérően a megjelölés vagy a jelzés együttes védjegyként oltalomban részesülhet akkor is, ha a forgalomban kizárólag az áru vagy a szolgáltatás földrajzi származásának feltüntetéséből áll.

Az együttes védjegy jogosultja nem tilthat el harmadik felet attól, hogy a megjelölést gazdasági tevékenysége körében – az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban – használja. A védjegyoltalom alapján a jogosult nem léphet fel különösen a földrajzi név használatára jogosult személlyel szemben. 

31. cikk

Az együttes védjegy használatára vonatkozó szabályozások

1.  Az együttes védjegy bejelentőjének be kell nyújtania a használatára vonatkozó szabályzatot a hivatalnak. [Mód. 41]

2.  A szabályzatnak tartalmaznia kell az együttes védjegy használatára jogosult személyek felsorolását, a védjegyjogosult szervezetben való tagság feltételeit, valamint a védjegy használatának feltételeit, ideértve az azok megsértése esetére kilátásba helyezett jogkövetkezményeket is. A 30. cikk (3) bekezdésében említett együttes védjegy használatára vonatkozó szabályzatban lehetővé kell tenni mindazok csatlakozását a védjegyjogosult szervezethez, akiknek árui vagy szolgáltatásai az érintett földrajzi helyről származnak.

32. cikk

A bejelentés elutasítása

1.  A védjegybejelentés elutasításának a 4. és 5. cikkben meghatározott okain túlmenően az együttes védjegy lajstromozására irányuló bejelentést el kell utasítani akkor is, ha a 28. cikk (2) bekezdésében, a 30. vagy a 31. cikkben meghatározott követelmények nem teljesülnek, vagy ha a védjegy használatára vonatkozó szabályzat a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik.

2.  Az együttes védjegy lajstromozására irányuló bejelentést akkor is el kell utasítani, ha a védjegy az együttes védjegy jellegét vagy jelentőségét illetően alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, különösen, ha a fogyasztók vélhetően nem együttes védjegynek tekintenék.

3.  A bejelentés nem utasítható el, ha a bejelentő a védjegy használatára vonatkozó szabályzat módosítása révén tesz eleget az (1) és a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek.

33. cikk

Az együttes védjegy használata

A 16. cikk követelményei akkor teljesülnek, ha valamely arra jogosult személy a 16. cikkel összhangban ténylegesen használja az együttes védjegyet.

34. cikk

Az együttes védjegy használatára vonatkozó szabályzat módosítása

1.  Az együttes védjegy jogosultjának a használatra vonatkozó szabályzat bármely módosítása esetén be kell nyújtania a hivatalhoz a módosított szabályzatot.

2.  A módosítást bejegyzik a lajstromba, kivéve, ha a módosított szabályzat nem felel meg a 31. cikkben foglalt követelményeknek, illetve ha annak következtében a 32. cikkben meghatározott kizáró ok merül fel.

3.  A védjegy használatára vonatkozó módosított szabályzatra a 42. cikk (2) bekezdését kell alkalmazni.

4.  Ezen irányelv alkalmazásában a védjegy használatára vonatkozó szabályzat módosítása csak a lajstromba való bejegyzésétől hatályos.

35. cikk

Jogosultság bitorlási per indítására

1.  A 26. cikk (3) és (4) bekezdése alkalmazandó minden olyan személyre, aki együttes védjegy használatára jogosult.

2.  Az együttes védjegy jogosultja az együttes védjegy használatára jogosult személyek által a védjegy jogosulatlan használata következtében elszenvedett kárért a használatra jogosult személyek nevében kártérítést követelhet.

36. cikk

További megszűnési okok

A 19. és 20. cikkben meghatározott megszűnési okokon túlmenően a hivatalhoz benyújtott kérelem vagy a védjegybitorlási perben előterjesztett viszontkereset alapján az együttes védjegy oltalmának megszűnését kell megállapítani akkor is, ha

a)  a védjegyjogosult nem teszi meg a szükséges intézkedéseket a védjegynek a védjegy használatára vonatkozó szabályzatban, és adott esetben a lajstromba bejegyzett módosításban foglalt használati feltételekbe ütköző használata elleni fellépés érdekében;

b)  a védjegy a feljogosított személyek általi használat következtében a 32. cikk (2) bekezdése szerint megtévesztővé vált;

c)  a védjegy használatára vonatkozó szabályzat módosításának a lajstromba történő bejegyzésére a 34. cikk (2) bekezdésének megsértésével került sor, kivéve ha a védjegyjogosult a szóban forgó cikkben foglalt követelményeknek a védjegy használatára vonatkozó szabályzat további módosítása révén eleget tesz.

37. cikk

További törlési okok

A 4. és 5. cikkben említett törlési okokon túlmenően, a 32. cikk rendelkezéseinek megsértésével lajstromozott együttes védjegyet törölni kell, kivéve ha a védjegyjogosult a 32. cikk követelményeinek a védjegyhasználatra vonatkozó szabályzat további módosítása révén eleget tesz.

3. fejezet

Eljárások

1. szakasz

Bejelentés és lajstromozás

38. cikk

A bejelentés kötelező feltételei

1.  A lajstromozás iránti kérelemnek legalább a következőket kell tartalmaznia: [Mód. 42]

a)  a lajstromozás iránti kérelmet;

b)  a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat;

c)  az áruk és szolgáltatások jegyzékét, amelyekre a lajstromozást kérik;

d)  a megjelölést.

2.  A védjegybejelentésért bejelentési díjat, valamint – adott esetben – egy vagy több osztályonkénti díjat kell fizetni.

39. cikk

A bejelentés napja

1.  A védjegybejelentés napja az a nap, amelyen a bejelentő benyújtja a hivatalnak a 38. cikkben meghatározott információkat tartalmazó dokumentumokat

2.  A tagállamok ezen felül azt is előírhatják, hogy a bejelentés napjának elismertetéséhez be kell fizetni a bejelentés vagy lajstromozás alapdíját.

40. cikk

Áruk és szolgáltatások megnevezése és osztályozása

1.  Azon árukat és szolgáltatásokat, amelyek tekintetében kérelmezték a lajstromozást, a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozásáról szóló, 1957. június 15-i nizzai megállapodással létrehozott osztályozási rendszerrel (a továbbiakban: a nizzai osztályozás) összhangban kell osztályozni.

2.  A bejelentőnek kellően pontosan és egyértelműen kell azonosítania azon árukat és szolgáltatásokat, amelyek vonatkozásában oltalomért folyamodott, hogy lehetővé tegye az érintett hatóságok és a gazdasági szereplők számára a védjegy által nyújtott oltalom mértékének meghatározását. Az áruk és szolgáltatások jegyzéke minden egyes tétel esetében csak a nizzai osztályozás egyik osztályába történő besorolást teszi lehetővé.

3.  A (2) bekezdés alkalmazásában használhatók a nizzai osztályozás fejezetcímeiben található általános fogalmak vagy más általános kifejezések, feltéve, hogy megfelelnek az egyértelműség és pontosság tekintetében előírt normának.

4.  A hivatal a nem egyértelmű és pontatlan kifejezések okán elutasítja a bejelentést, amennyiben a bejelentő a hivatal által erre kiszabott határidőn belül nem tesz javaslatot elfogadható megfogalmazásra. A jogbiztonság és egyértelműség biztosítása érdekében a hivatalok együttműködnek egymással, és jegyzéket állítanak össze az áruk és szolgáltatások osztályozása tekintetében alkalmazott közigazgatási eljárásaikról.

5.  Az általános kifejezések használatát – beleértve a nizzai osztályozás fejezetcímeiben szereplő általános fogalmakat – úgy kell értelmezni, hogy abba minden olyan áru vagy szolgáltatás beletartozik, amelyet a kifejezés szó szerinti jelentése egyértelműen lefed. E kifejezések és fogalmak használata nem értelmezhető az adott kifejezés/fogalom fenti értelmezésének nem megfelelő árukat, illetve szolgáltatásokat lefedő kérelemként.

6.  Amennyiben a bejelentő egynél több osztályba való lajstromozást kér, az árukat és szolgáltatásokat a nizzai osztályozás osztályai szerint kell csoportosítani csoportosítania, minden csoporthoz hozzá kell rendelni rendelnie az adott osztály számát, majd a csoportokat az osztályok szerinti sorrendbe kell rendezni rendeznie. [Mód. 43]

7.  Az áruk és szolgáltatások osztályozása kizárólag ügyviteli célokat szolgál. Az áruk és szolgáltatások nem tekintendők egymáshoz hasonlónak pusztán az alapján, hogy a nizzai osztályozás azonos osztályában szerepelnek, és az áruk és szolgáltatások nem tekintendők egymáshoz nem hasonlónak pusztán az alapján, hogy a nizzai osztályozás különböző osztályában szerepelnek.

41. cikk

Hivatalból történő vizsgálat

A hivatalok a 4. cikkben előírt feltétlen kizáró okok hiányára korlátozzák annak hivatalból történő megvizsgálását, hogy egy védjegybejelentés jogosult-e. [Mód. 44]

42. cikk

Észrevételek harmadik felek részéről

1.  A védjegy lajstromozását megelőzően bármely természetes vagy jogi személy, vagy a gyártókat, előállítókat, szolgáltatókat, forgalmazókat vagy fogyasztókat képviselő bármely csoport vagy szervezet írásbeli észrevételt nyújthat be a hivatalhoz arra vonatkozóan, hogy a védjegy 4. cikkben meghatározott melyik oltalomképességi feltételnek nem felel meg. Az észrevételt tevő a hivatal előtti eljárásban nem ügyfél.

2.  Az (1) bekezdésben említett okokon túl, bármely természetes vagy jogi személy, vagy a gyártókat, előállítókat, szolgáltatókat, forgalmazókat vagy fogyasztókat képviselő bármely csoport vagy szervezet írásbeli észrevételt nyújthat be a hivatalhoz, hogy a kollektív védjegy nem felel meg a 32. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott valamely különös oltalomképességi feltételnek.

(2a)  A 4. cikkben felsorolt feltétlen okok alapján felszólalási eljárással rendelkező tagállamok nem kötelesek végrehajtani ezt a cikket. [Mód. 45]

43. cikk

A bejelentés megosztása és lajstromozás

A hivatalhoz intézett nyilatkozat benyújtásával a bejelentő vagy a jogosult egy vagy több különálló védjegybejelentésbe vagy lajstromozásba oszthatja fel a védjegyoltalom vagy lajstromozás iránti kérelmet.

44. cikk

Díjak

A védjegy lajstromozásáért és megújításáért az első osztályon túl minden egyes áru- és szolgáltatási osztály esetében további díjat kell fizetni.

2. szakasz

Felszólalási, megszűnési és törlési eljárás

45. cikk

Felszólalási eljárás

1.  A tagállamok hatékony és gyorsított közigazgatási eljárást írnak elő hivatalaik számára a védjegy lajstromozásával szemben az 5. cikkben említett okokon alapuló felszólalás iránti kérelemre vonatkozóan.

2.  Az (1) bekezdésben említett közigazgatási eljárás előírja, hogy legalább a korábbi védjegynek a 4. cikk (1) bekezdésének i) pontjában és az védjegy 5. cikk (2) és (3) bekezdésében bekezdésének a) pontjában említett jogosultja számára lehetővé kell tenni felszólalás benyújtását. Felszólalás nyújtható be egy vagy több korábbi jog alapján, feltéve hogy azok mindegyike ugyanazt a jogosultat illeti meg, valamint azon áruk és szolgáltatások része vagy egésze alapján, amelyek vonatkozásában a korábbi jogokat lajstromba vették vagy azok lajstromozását kérelmezték, és a felszólalás azon áruk vagy szolgáltatások része vagy egésze ellen irányulhat, amelyek vonatkozásában a vitatott védjegy lajstromozását kérelmezték. [Mód. 46]

3.  A felszólalási eljárás megkezdése előtt során legalább két hónapot kell biztosítani a felek számára – azok közös kérelmére – ahhoz, hogy tárgyalhassanak a felszólaló fél és a kérelmező közötti jogvita egyezség útján történő rendezésének lehetőségéről. [Mód. 47]

46. cikk

A használat hiánya mint védelem felszólalási eljárásokban

1.  Olyan igazgatási felszólalási eljárásokban, amikor a későbbi védjegy bejelentési napján vagy elsőbbségi napján lejár az az ötéves időszak, amelyen belül meg kellett volna kezdeni a korábbi védjegy 16. cikkben előírt tényleges használatát, a korábbi védjegy jogosultjának, aki a felszólalást benyújtotta, a bejelentő kérelmére igazolnia kell, hogy a későbbi védjegy bejelentésének napját vagy elsőbbségi napját megelőző öt évben megkezdte a korábbi védjegy 16. cikkben előírt tényleges használatát, vagy kellőképpen indokolja a használat hiányát. Ilyen igazolás hiányában a felszólalást el kell utasítani.

2.  Ha a korábbi védjegyet csak az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egy részével kapcsolatban használták, az (1) bekezdésben előírt felszólalás vizsgálata során úgy kell tekinteni, mintha a védjegyet csak az érintett áruk, illetve szolgáltatások tekintetében lajstromozták volna.

3..  Az (1) és (2) bekezdést kell alkalmazni, ha a korábbi védjegy európai uniós védjegy. Ebben az esetben az európai uniós védjegy tényleges használatát a 207/2009/EK rendelet 15 cikkével összhangban kell meghatározni.

47. cikk

A védjegyoltalom megszűnésének megállapítása vagy a védjegy törlése iránti eljárás

1.  A tagállamok hatékony és gyorsított közigazgatási eljárást írnak elő hivatalaik számára a védjegyoltalom megszűnésének megállapítására vagy törlésére vonatkozóan. [Mód. 48]

2.  A megszűnés megállapítására vonatkozó közigazgatási eljárás előírja, hogy a védjegy megszűnését a 19. és 20. cikkben említett okokból állapítják meg.

3.  A törlésre vonatkozó közigazgatási eljárás előírja, hogy a védjegyet legalább az alábbi okok egyike miatt törlik:

a)  a védjegyet nem lett volna szabad lajstromozni, mivel nem felel meg a 4. cikkben előírt követelményeknek;

b)  a védjegyet nem lett volna szabad lajstromozni az 5. cikk (2) és (3) bekezdésében vett korábbi védjegy megléte miatt;

4.  A közigazgatási eljárás előírja, hogy legalább az alábbiak nyújthatnak be a megszűnés megállapítására vagy törlésre irányuló kérelmet:

a)  a (2) bekezdés és a (3) bekezdés a) pontja esetében bármely természetes vagy jogi személy, vagy a gyártókat, előállítókat, szolgáltatást nyújtókat, forgalmazókat vagy fogyasztókat képviselő bármely csoport vagy szervezet, amely a rá irányadó jogszabályi rendelkezések szerint saját nevében perelhet és perelhető;

b)  a (3) bekezdés b) pontja esetében az 5. cikk (2) és (3) bekezdésében említett korábbi védjegy jogosultja.

(4a)  Megszűnés megállapítására vagy törlésre irányuló kérelem a vitatott védjegy árujegyzékben szereplő áruk vagy szolgáltatások része vagy egésze ellen nyújtható be. [Mód. 49]

(4b)  Törlésre irányuló kérelem egy vagy több korábbi jog alapján nyújtható be, feltéve hogy mindegyik ugyanazt a jogosultat illeti meg. [Mód. 50]

48. cikk

A használat hiánya mint védelem a törlésre irányuló eljárásokban

1.  A korábbi bejelentési napú vagy elsőbbségi napú lajstromozott védjegy alapján benyújtott törlési kérelemre irányuló közigazgatási eljárásban, a később védjegy jogosultjának kérelmére a korábbi védjegy jogosultjának igazolnia kell, hogy a törlési kérelem benyújtását megelőző öt évben a korábbi védjegy 16. cikkben előírt tényleges használatát az árujegyzékben szereplő – valamint a kérelme indokolásaként idézett – árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban megkezdte, vagy kellőképpen indokolja a használat hiányát, feltéve hogy a törlési kérelem benyújtásának napján lejárt az az ötéves időszak, amelyen belül meg kellett kezdeni a korábbi védjegy tényleges használatát. [Mód. 51]

2.  Ha a későbbi védjegy bejelentési napján, illetve elsőbbségi napján lejár az az ötéves időszak, amelyen belül a korábbi védjegyet a 16. cikkben előírtak szerint ténylegesen használni kellett volna, a korábbi védjegy jogosultjának – az (1) bekezdésben előirt bizonyíték mellett – igazolnia kell, hogy a bejelentés napját vagy az elsőbbségi napot megelőző öt évben megkezdte a védjegy tényleges használatát, vagy kellőképpen igazolja a használat hiányát.

3.  Az (1) és (2) cikkben említett igazolás hiányában a korábbi védjegy alapján benyújtott törlési kérelmet el kell utasítani.

4.  Ha a korábbi védjegyet – a 16. cikkel összhangban – csak az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egy részével kapcsolatban használták, a törlési kérelem vizsgálata során úgy kell tekinteni, mintha a védjegyet csak az érintett áruk vagy szolgáltatások tekintetében lajstromozták volna.

5.  Az (1) és (4) bekezdést kell alkalmazni, ha a korábbi védjegy európai uniós védjegy. Ebben az esetben az európai uniós védjegy tényleges használatát a 207/2009/EK rendelet 15. cikkével összhangban kell meghatározni.

49. cikk

Jogkövetkezmények megszűnés és törlés esetén

1.  Az oltalom megszűnésének megállapítása esetén a lajstromozott védjegyet úgy kell tekinteni, mintha ahhoz a megszűnés megállapítására irányuló kérelem benyújtásától kezdődően nem fűződtek volna az ezen irányelvben meghatározott joghatások. A megszűnés időpontjaként a felek bármelyikének kérelmére a határozatban olyan korábbi időpont is megállapítható, amelyen a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezett.

2.  A lajstromozott védjegy törlése esetén a védjegyoltalom a keletkezésére visszaható hatállyal megszűnik.

3. szakasz

A lajstromozás időtartama és megújítása

50. cikk

A védjegyoltalom időtartama

1.  A védjegy oltalma a bejelentés napjától számított tíz évig tart.

2.  A védjegyoltalom az 51. cikknek megfelelően további tíz-tíz éves időtartamra megújítható.

51. cikk

Megújítás

1.  A védjegyoltalmat a jogosult vagy az általa felhatalmazott személy kérelmére meg kell újítani, feltéve hogy a megújítás díját megfizették.

2.  A hivatal a védjegyoltalom jogosultját és azt a személyt, akinek a védjegy tekintetében a lajstromba joga van bejegyezve, az oltalom lejártának napját megelőzően kellő időben értesíti a lajstromozás lejártáról. Az ilyen tájékoztatás elmaradásáért a hivatal nem vonható felelősségre.

3.  A megújítási kérelem benyújtását és a megújítási díj megfizetését az oltalmi idő lejártát megelőző hat hónapon belül kell teljesíteni. Ennek elmulasztása esetén a kérelmet az első mondatban említett dátumtól számított további hat hónapon át be lehet nyújtani. A megújítási díjat és egyéb díjakat e további időszakon belül kell befizetni.

4.  Ha a kérelmet a védjegy árujegyzékében szereplő áruk, illetve szolgáltatások egy része tekintetében nyújtják be, illetve a díjat csak ezek után fizetik meg, az oltalmat csak ezen áruk, illetve szolgáltatások tekintetében kell megújítani.

5.  A megújítás az oltalom lejártának napját követő naptól hatályos. A megújítást rögzíteni kell és ki kell hirdetni.

3a.SZAKASZ

A HIVATALLAL FOLYTATOTT KOMMUNIKÁCIÓ

51a. cikk

A hivatallal folytatott kommunikáció

Az eljárásban részt vevő felek, vagy a felek képviselői – amennyiben képviselőket jelöltek ki – megjelölnek egy valamely tagállamon belüli hivatalos címet, amelyről a hivatallal folytatandó hivatalos kommunikációt bonyolítják. [Mód. 53]

4.Fejezet

Igazgatási együttműködés

52. cikk

Együttműködés a védjegyek lajstromozása és igazgatása területén

A tagállamok biztosítják, hogy a hivatalok hatékonyan együttműködjenek egymással és az Ügynökséggel a célból, hogy előmozdítsák a gyakorlatok és eszközök konvergenciáját, valamint hogy koherensebb koherens eredményeket mutassanak fel a védjegyek vizsgálata és lajstromozása terén. [Mód. 52]

53. cikk

Együttműködés más területeken

A tagállamok biztosítják, hogy a hivatalok hatékonyan együttműködjenek az Ügynökséggel tevékenységeiknek az 52. cikkben említetteken kívüli minden olyan területén, amely a védjegyek Unión belüli védelmét érinti. [Mód. 54]

5.Fejezet

Záró rendelkezések

54. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

1.  A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a 2–6., a 8–14., 16, 17., 18., 22–28., és 30–53. cikkeknek ezen irányelv hatályba lépése után legkésőbb 24 hónappal megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A rendelkezéseknek tartalmazniuk kell egy arra vonatkozó nyilatkozatot is, hogy a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásait erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. A hivatkozás módját és a nyilatkozat formáját a tagállamok határozzák meg.

2.  A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

55. cikk

Hatályon kívül helyezés

A  2008/95/EK  irányelv  […]-án/én [az ezen irányelv 54. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében meghatározott időpontot követő napon]  hatályát veszti, a 2008/95/EK irányelv I. mellékletének B. részében meghatározott irányelvnek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidővel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő utalásokat úgy kell tekinteni, mintha erre az irányelvre vonatkoznának, és a mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell alkalmazni.

56. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Az 1., 7., 15., 19., 20., 21. és 54–57. cikk [az ezen irányelv 54. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében határozott időpontot követő naptól] alkalmazandó.”

57. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt ..,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

_____________

(1) HL C 327., 2013.11.12., 42. o. (2) HL C 77., 2002.3.28., 1. o. (3) HL C 327., 2013.11.12., 42. o. (4) Az Európai Parlament 2014. február 25-i álláspontja. (5) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/95/EK irányelve ( 2008. október 22. ) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 299., 2008.11.8., 25. o.) (6) A Tanács 207/2009/EK rendelete ( 2009. február 26.) a közösségi védjegyről (HL L 78., 2009.3.24., 1. o.). (7) COM(2008) 465 (8) HL C 140., 2010.5.29., 22. o. (9) COM(2011) 287. (10) HL L 336., 1994.12.23., 213. o. (11) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/114/EK irányelve ( 2006. december 12. ) a megtévesztő és összehasonlító reklámról (HL L 376., 2006.12.27., 21. o.). (12) Az Európai Parlament és a Tanács 608/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 181., 2013.6.28., 15. o.). (13) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1.o.) (14) HL C 32., 2014.2.4., 23. o. (15) A Tanács 2100/94/EK rendelete (1994. július 27.) a közösségi növényfajta-oltalmi jogokról (HL L 227., 1994.9.1., 1. o.). (16) A Tanács első irányelve (1988. december 21.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 40., 1989.2.11., 1.o.)

Az Európai Parlament 2014. február 25-i jogalkotási állásfoglalása a bűncselekményekből származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról szóló európai parlament és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2012)0085 – C7-0075/2012 – 2012/0036(COD))

P7_TA(2014)0120 A7-0178/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0085),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 82. cikkének (2) bekezdésére és 83. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0075/2012),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. július 11-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2012. október 10-i véleményére(2),

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. december 3-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2012. december 4-i véleményére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A7-0178/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. február 25-én került elfogadásra a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról szóló 2014/.../EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 2014/42/EU irányelv.)

(1) HL C 299., 2012.10.4., 128. o. (2) HL C 391., 2012.12.18., 134. o.

Az Európai Parlament 2014. február 25-i jogalkotási állásfoglalása a Bűnüldözési Együttműködés és Képzés Európai Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB és 2005/681/IB határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatróla Bűnüldözési Együttműködés és Képzés Európai Ügynökségéről (Europol) COM(2013)0173 – C7-0094/2013 – 2013/0091(COD)

P7_TA(2014)0121 A7-0096/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0173),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 88. cikkére, valamint a 87. cikk (2) bekezdésének (b) albekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0094/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a belga képviselői kamara, a német szövetségi tanács és a spanyol parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benújtott indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság és az Alkotmányügyi Bizottság véleményére A7-0096/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  hangsúlyozza, hogy az Europol megbízatásának meghosszabbítása tekintetében alkalmazni kell a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról szóló, 2013. december 2-án az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött intézményközi megállapodás(1) 31. pontját; kiemeli, hogy a jogalkotási hatóság meghosszabbításra irányuló döntése nem sértheti a költségvetési hatóság által az éves költségvetési eljárás keretében hozott határozatokat;

3.  kéri a Bizottságot, hogy mihelyt a rendelet az Európai Parlament és a Tanács egyetértésének tárgyát képezi, vegye teljes mértékben figyelembe a megállapodást, hogy eleget lehessen tenni az Europol költségvetési és személyzeti igényeinek és feladatainak, különösen ami a számítástechnikai bűnözés elleni európai központot illeti, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és a Bizottság 2012. július 19-i, a decentralizált ügynökségekről szóló együttes nyilatkozatának (42) bekezdésével összhangban;

4.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2014. február 25-én került elfogadásra a Bűnüldözési Együttműködés és Képzés Európai Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB és 2005/681/IB határozatok határozat hatályon kívül helyezéséről szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel [Mód. 1]

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 88. cikkére, valamint 87. cikke (2) bekezdésének b) pontjára, [Mód. 2]

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

az európai adatvédelmi biztossal való konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében(2),

mivel:

(1)  Az Europolt a 2009/371/IB határozat(3) hozta létre az Unió általános költségvetéséből finanszírozott uniós szervként azzal a céllal, hogy támogassa és megerősítse a tagállamok illetékes hatóságainak fellépését, valamint kölcsönös együttműködésüket a szervezett bűnözés, a terrorizmus és a két vagy több tagállamot érintő súlyos bűncselekmények egyéb formáinak megelőzését és az ellenük való küzdelmet. A 2009/371/IB határozat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) K.3. cikke alapján az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezmény (Europol-egyezmény)(4) helyébe lépett.

(2)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 88. cikke úgy rendelkezik, hogy az Europolt rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendelet szabályozza. Előírja továbbá – az Európai Unióról szóló Szerződés (EUSZ) 12. cikkének c) pontjával, valamint a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. számú jegyzőkönyv 9. cikkével összhangban – azon eljárások megállapítását, amelyek szerint az Európai Parlament – a nemzeti parlamentekkel közösen – ellenőrzi az Europol tevékenységét az Europol demokratikus legitimitásának, valamint az európai polgárok felé való elszámoltathatóságának megerősítése érdekében. Ezért a 2009/371/IB határozatot olyan rendelettel kell helyettesíteni, amely megállapítja a Parlament általi ellenőrzés szabályait. [Mód. 3]

(3)  Az Európai Rendőrakadémiát (CEPOL) a 2005/681/IB határozat(5) hozta létre azzal a céllal, hogy megkönnyítse a nemzeti rendőrségi erők közötti együttműködést európai dimenziójú rendőrségi képzési tevékenységek szervezésével és koordinálásával. [Mód. 4]

(4)  „A polgárokat szolgáló és védő, nyitott és biztonságos Európa alcímű Stockholmi Program”(6) azt szorgalmazza, hogy az Europolnak a tagállamok bűnüldöző szervei közötti információcsere csomópontjává, szolgáltatóvá és a bűnüldözési szolgálatok fórumává kell válnia. Az Europol működésének értékelése alapján e célkitűzés elérése érdekében tovább kell erősíteni működési hatékonyságát. A Stockholmi Program célul tűzi ki továbbá egy hiteles európai igazságügyi és rendészeti kultúra megteremtését európai képzési és csereprogramok létrehozásával valamennyi illetékes rendészeti személyzet számára nemzeti és uniós szinten. [Mód. 5]

(5)  A nagy kiterjedésű bűnügyi és terrorista hálózatok jelentős fenyegetést jelentenek az Unió belső biztonságára, valamint polgárainak biztonságára és megélhetésére nézve. A rendelkezésre álló fenyegetésértékelések azt mutatják, hogy a bűnszervezetek tevékenységei egyre többféle bűncselekményt foglalnak magukban és egyre inkább nemzetközi jellegűek. A nemzeti bűnüldöző szerveknek ezért egyre szorosabban együtt kell működniük más tagállamokban működő megfelelőikkel. Ebben az összefüggésben az Europolt fel kell vértezni arra, hogy jobban támogathassa a tagállamokat az uniós szintű bűnmegelőzésben, elemzésben és nyomozásokban. Ezt a 2009/371/IB és a 2005/681/IB tanácsi határozatok határozat értékelése is megerősítette értékelései is megerősítették. [Mód. 6]

(6)  Az Europol és a CEPOL tevékenység közötti kapcsolatok miatt a két ügynökség feladatköreinek integrálása és ésszerűsítése fokozná az operatív működés hatékonyságát, a képzési tevékenység relevanciáját, valamint az uniós rendőrségi együttműködésének eredményességét. [Mód. 7]

(7)  A 2009/371/IB és a 2005/681/IB határozatot ezért hatályon kívül kell helyezni és e rendelettel kell helyettesíteni, amely alapul veszi mindkét határozat végrehajtásából levont tanulságokat.. Az e rendelet által létrehozott Europol ügynökség a két hatályon kívül helyezett határozat által létrehozott Europol és CEPOL helyébe lép, és átveszi azok feladatköreit. annak feladatkörét. [Mód. 8]

(8)  Mivel a bűnözés gyakran a belső határokon keresztül megy végbe, Az Europolnak támogatnia és erősíteni kell a tagállami fellépéseket és együttműködésüket a két vagy több tagállamot érintő súlyos bűnözés megelőzésében és leküzdésében. Mivel a terrorizmus fenyegetést jelent az Unió biztonságát érintő legfontosabb fenyegetések egyike, biztonságára, az Europolnak támogatnia kell a tagállamokat abban, hogy szembenézhessenek az e tekintetben közös kihívásokkal. Uniós bűnüldözési ügynökségként az Europolnak ugyancsak támogatnia kell és meg kell erősítenie az EU érdekeit érintő bűnözési formák leküzdése terén tett fellépéseket és együttműködést. Az Europolnak támogatást kell kínálnia továbbá – hatáskörének keretei között – az olyan kapcsolódó bűncselekmények megelőzéséhez és leküzdéséhez, amelyeket az eszközök beszerzése, a tettek elkövetésének megkönnyítése, végrehajtása vagy büntetlenségének biztosítása érdekében követnek el. [Mód. 9]

(9)  Az Europolnak egyértelmű keretbe foglalt, jobb minőségű, koherens és következetes képzést kell biztosítania a bűnüldözési szervek mindenféle besorolású tagja számára a képzési igényekkel összhangban. [Mód. 10]

(10)  Az Europol számára lehetővé kell tenni, hogy bűnügyi nyomozások megkezdésére, lefolytatására vagy koordinálására kérje fel a tagállamokat olyan konkrét esetekben, amikor a határokon átnyúló együttműködés hozzáadott értéket képvisel. Az Europolnak tájékoztatnia kell az Eurojustot az ilyen megkeresésekről. Az Europolnak a megkeresést indokolnia kell. [Mód. 11]

(10a)  Az Europol jegyzőkönyvet vesz fel a célkitűzéseiben felölelt bűncselekményekkel foglalkozó közös nyomozócsoportok tevékenységeiben való részvételéről. [Mód. 12]

(10b)  Amennyiben valamely konkrét nyomozás tekintetében az Europol és a tagállamok együttműködnek, az Europol és az érintett tagállamok között egyértelmű rendelkezéseket kell meghatározni, amelyek körvonalazzák a végrehajtandó konkrét feladatokat, a tagállamok nyomozati vagy igazságszolgáltatási eljárásaiban való részvétel mértékét, valamint a felelősségek megosztását és a bírósági felügyelet céljából alkalmazandó jogot. [Mód. 13]

(11)  Ahhoz, hogy az Europol Unión belüli információcsere-csomópontként hatékonyabbá váljon, egyértelműen meg kell állapítani a tagállamok arra vonatkozó kötelezettségeit, hogy biztosítsák az Europol számára a célkitűzéseinek teljesítéséhez szükséges adatokat. E kötelezettségek végrehajtása során a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy csak olyan adatokat szolgáltassanak, amelyek relevánsak az Unió vonatkozó szakpolitikai eszközeiben foglalt, a bűnözés elleni küzdelemre vonatkozó stratégiai és operatív prioritások tekintetében. A tagállamoknak másolatot kell küldeniük továbbá az Europolnak az utóbbi célkitűzései által felölelt bűncselekményekkel kapcsolatban egyéb tagállamokkal folytatott bilaterális és multilaterális információcseréről, és ennek során meg kell adniuk azt is, hogy az adatok milyen forrásból származnak. Ezzel egyidejűleg az Europolnak növelnie kell a tagállamoknak nyújtott támogatás szintjét, hogy megerősítse a kölcsönös együttműködés és információmegosztást. Az Europol Europolnak éves jelentést nyújt be kell benyújtania az összes uniós intézménynek és a nemzeti parlamenteknek arról, hogy az egyes tagállamok milyen mértékben szolgáltattak információt számára. [Mód. 14]

(12)  Az Europol és a tagállamok közötti hatékony együttműködés biztosítása érdekében minden egyes tagállamban nemzeti egységet kell felállítani. E nemzeti egység az elsődleges összekötő egyrészt a bűnüldöző szervek és képzési intézmények, másrészt az Europol között E rendeletben meg kell őrizni az Europol nemzeti egységének szerepét, amely biztosítja és védi a nemzeti érdekeket az ügynökségen belül. A nemzeti egységet meg kell tartani, mint az Europol és az illetékes hatóságok közötti kapcsolattartó pontot, biztosítva a nemzeti egység központi szerepét, amely egyúttal koordinálja a tagállamok az Europollal és az Europol közreműködésével folytatott együttműködését, és biztosítja, hogy az adott tagállam egységesen eleget tesz az Europol követelményeinek. Az Europol és a nemzeti egységek közötti folyamatos és hatékony információcsere, valamint együttműködésük megkönnyítése érdekében minden nemzeti egység legalább egy összekötő tisztviselőt küld az Europolhoz. [Mód. 15]

(13)  Egyes tagállamok decentralizált berendezkedésének figyelembe vétele érdekében, valamint tekintettel arra, hogy egyes esetekben gyors információcserét kell biztosítani, az Europol számára lehetővé kell tenni, hogy közvetlenül együttműködjön a tagállamok bűnüldöző hatóságaival egyéni nyomozásaikban, az Europol nemzeti egységek tájékoztatásával.

(14)  Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós szintű bűnüldözési képzés magas színvonalú, átfogó és következetes legyen, az Europolnak az unió bűnüldözési képzési politikájával összhangban kell fellépnie. Az uniós szintű képzést a bűnüldöző szervek mindenféle besorolású tagja számára elérhetővé kell tenni. Az Europolnak gondoskodnia kell a képzés értékeléséről, és hogy a képzési igényekről készített felmérések megállapításait a munka felesleges megkettőződésének csökkentése érdekében a tervezésnél figyelembe vegyék. Az Europolnak elő kell mozdítania az uniós szinten nyújtott képzés tagállamokbeli elismerését. [Mód. 16]

(15)  Javítani kell továbbá az Europol irányítását a hatékonyságnövelésre való törekvéssel és az eljárások egyszerűsítésével.

(16)  Az Europol működésének hatékony felügyelete érdekében a Bizottságnak és a tagállamoknak képviseltetniük kell magukat annak igazgatótanácsában. Az új ügynökség kettős – az operatív támogatásra és bűnüldözési képzésre vonatkozó – megbízatásának tükrözése érdekében az igazgatótanács teljes jogú tagjait bűnüldözési együttműködéssel kapcsolatos ismereteik alapján, a póttagokat pedig a bűnüldözési szervek tagjainak képzéssel kapcsolatos ismereteik alapján nevezik ki. A póttagok teljes jogú tagként járnak el a teljes jogú tag hiányában, és minden olyan esetben, amikor képzésről tárgyalnak vagy döntenek. Az igazgatótanács számára technikai képzési kérdésekkel foglalkozó tudományos bizottság nyújt tanácsadást. [Mód. 17]

(17)  Az igazgatótanácsot fel kell ruházni a szükséges hatáskörökkel, különösen a költségvetés megállapítása, végrehajtásának ellenőrzése, megfelelő pénzügyi szabályok és tervezési dokumentumok elfogadása, az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét és a csalás elleni küzdelmet célzó intézkedések, továbbá az összeférhetetlenség megelőzését és kezelését szolgáló szabályok elfogadása, az Europol ügyvezető igazgatójára általi döntéshozatal átlátható munkaeljárásainak megállapítása, valamint az éves tevékenységi jelentés elfogadása tekintetében. Az igazgatótanács gyakorolja a kinevező hatóság hatáskörét az ügynökség személyzete – ideértve az ügyvezető igazgatót is – tekintetében. A döntéshozatal egyszerűsítése, valamint az igazgatási és költségvetési irányítás felügyeletének megerősítése érdekében az igazgatótanács ügyvezető testületet hozhat létre. [Mód. 18]

(18)  Az Europol hatékony mindennapi működésének biztosítása érdekében az ügyvezető igazgató egyben az Europol jogi képviselője és igazgatója, aki valamennyi feladatának ellátása során teljesen függetlenül jár el, és biztosítja, hogy az Europol ellátja az e rendeletben előírt feladatait. Az ügyvezető igazgató felelős különösen a határozathozatal céljából az igazgatótanács elé benyújtott, az Europol éves és többéves munkaprogramjait végrehajtó költségvetési és tervezési dokumentumok és egyéb tervezési dokumentumok elkészítéséért.

(19)  Az Europol célkitűzéseiben felölelt bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem céljából az Europolnak a lehető legteljesebb körű és legnaprakészebb információkkal kell rendelkeznie. Ezért az Europol számára – amennyiben az Europol a szóban forgó adatok jogszerű címzettjének tekinthető – lehetővé kell tenni a tagállamok, harmadik országok, nemzetközi szervezetek és uniós szervek által szolgáltatott adatok, továbbá a nyilvánosan elérhető forrásokból származó adatok feldolgozását ahhoz, hogy jobban megérthesse a bűnügyi jelenségeket és trendeket, információkat gyűjtsön a bűnszövetkezetekről, és feltárja a különböző bűncselekmények közötti kapcsolatokat. [Mód. 19]

(20)  Ahhoz, hogy az Europol hatékonyabban biztosíthasson pontos bűnügyi elemzéseket a tagállamok bűnüldöző hatóságai számára, fel kell használnia az új adatfeldolgozási technológiákat. Az Europolnak képesnek kell lennie arra, hogy gyorsan feltárja a nyomozások és a különböző bűnszervezeteket jellemző közös elkövetési módok közötti kapcsolatokat, ellenőrizze az adatok keresztmegfelelését, és egyértelmű áttekintéssel rendelkezzen a tendenciákról, ugyanakkor garantálja az egyének személyes adatainak magas szintű védelmét biztosítsa Ezért az Europol adatbázisait nem kell előre meghatározni, hogy az Europol a leghatékonyabb IT- struktúrát választhassa meg. A magas szintű adatvédelem biztosítása érdekében meg kell állapítani a feldolgozási műveletek célját és a hozzáférési jogokat, valamint további különleges biztosítékokat. A személyes adatok feldolgozása során tiszteletben kell tartani a célhoz kötöttség és az arányosság elvét. [Mód. 20]

(21)  Az adatok tulajdonjogának és az információk védelmének tiszteletben tartása érdekében a tagállamok, valamint harmadik országbeli hatóságok és nemzetközi szervezetek számára lehetővé kell tenni egyrészt annak meghatározását, hogy az Europol milyen célból használhatja fel az általuk szolgáltatott adatokat, másrészt a hozzáférési jogok korlátozását. A célhoz kötöttség hozzájárul az átláthatósághoz, a jogbiztonsághoz és a kiszámíthatósághoz, és különösen fontos a rendőrségi együttműködés területén, ahol az érintettek rendszerint nincsenek tudatában annak, hogy személyes adataikat gyűjtik és feldolgozzák, és ahol a személyes adatok felhasználása igen jelentős hatással lehet az egyének életére és szabadságaira. [Mód. 21]

(22)  Annak biztosítása érdekében, hogy az adatokhoz csak azok férjenek hozzá, akiknek e hozzáférés feladataik ellátásához szükséges, e rendelet részletes szabályokat határoz meg az Europol által feldolgozott adatokhoz való különböző fokú hozzáférési jogosultság szabályairól. E szabályok nem sérthetik az adatszolgáltató által kikötött hozzáférési korlátozásokat, mivel tiszteletben kell tartani az adatok tulajdonjogát. Az Europol célkitűzései által felölelt bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem hatékonyságának fokozása érdekében az Europolnak értesítenie kell a tagállamokat az őket érintő információkról.

(23)  Az ügynökségek közötti operatív együttműködés megerősítése érdekében, és különösen a már a különböző ügynökségek birtokában lévő adatok összekapcsolása céljából az Europolnak lehetővé kell tennie az Eurojust és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) számára, hogy az egyedi biztosítékok figyelembevételével hozzáférhessen az Europol rendelkezésére állóadatokhoz, és azokra vonatkozó kereséseket végezzen. [Mód. 22]

(24)  A feladatai ellátásához szükséges mértékben az Europolnak együttműködési kapcsolatokat kell fenntartania egyéb uniós szervekkel, harmadik országok bűnüldöző hatóságaival és bűnüldözési képzést végző intézményeivel, nemzetközi szervezetekkel és magánfelekkel. [Mód. 23]

(25)  Az operatív hatékonyság biztosítása érdelében az Europol számára lehetővé kell tenni, hogy a feladatai ellátásához szükséges mértékben – a személyes adatok kivételével – valamennyi információt megoszthassa egyéb uniós szervekkel, harmadik országok bűnüldöző hatóságaival és bűnüldözési képzést végző intézményeivel, valamint nemzetközi szervezetekkel. Mivel a társaságok, cégek, vállalkozói szövetségek, nem kormányzati szervezetek és egyéb magánfelek a súlyos bűnözés és a terrorizmus megelőzése és az ellenük való küzdelem szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró szakértelemmel és adatokkal rendelkeznek, az Europolnak lehetővé kell tenni, hogy ilyen adatokat cseréljen magánfelekkel is. A hálózati és információbiztonsági incidensekhez kapcsolódó számítástechnikai bűnözés megelőzése és leküzdése érdekében az Europolnak – a hálózat- és információbiztonságnak az egész Unióban egységesen magas szintjére vonatkozó intézkedésekről szóló [az elfogadott irányelv száma] európai parlamenti és tanácsi irányelv(7) alapján – együtt kell működnie és – a személyes adatok kivételével – információkat kell cserélnie a hálózatok és információs rendszerek biztonsága terén illetékes nemzeti hatóságokkal. [Mód. 24]

(26)  A feladatai ellátásához szükséges mértékben az Europol számára lehetővé kell tenni, hogy adatokat cseréljen egyéb uniós szervekkel. Az európai adatvédelmi biztos támogatja, hogy ez az információcsere azokra a személyekre korlátozódjon, akik az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekményeket követtek el vagy gyaníthatóan készülnek elkövetni. [Mód. 25]

(27)  A súlyos bűncselekmények és a terrorizmus kapcsolatrendszere gyakran túlmutat az EU területén. Az Europol számára ezért lehetővé kell tenni, hogy a feladatai ellátásához szükséges mértékben személyes adatokat cserélhessen harmadik országok bűnüldöző hatóságaival, vagy olyan nemzetközi szervezetekkel, mint például az Interpol. A személyes adatok harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel való cseréje során megfelelő egyensúlyt kell kialakítani a hatékony bűnüldözés és a személyes adatok védelme között. [Mód. 26]

(28)  Az Europol számára lehetővé kell tenni, hogy személyes adatokat továbbítson egy harmadik országbeli hatóság vagy nemzetközi szervezet számára olyan bizottsági határozat alapján, amely megállapítja, hogy a szóban forgó ország vagy nemzetközi szervezet megfelelő szintű adatvédelmet biztosít, vagy megfelelőségi határozat hiányában az Európai Unió által a Szerződés 218. cikke értelmében kötött nemzetközi megállapodás, vagy az Europol és e harmadik ország által e rendelet hatályba lépése előtt kötött együttműködési megállapodás alapján. A Szerződéshez csatolt, az átmeneti rendelkezésekről szóló 36. jegyzőkönyv 9. cikke alapján az ilyen megállapodások joghatása mindaddig fennmarad, amíg azokat a Szerződés alapján hatályon kívül nem helyezik, semmisnek nem nyilvánítják, vagy nem módosítják.

(29)  Amennyiben a személyes adatok továbbítását nem lehet a Bizottság által hozott megfelelőségi határozatra, az Unió által kötött nemzetközi megállapodásra vagy meglévő együttműködési megállapodásra alapozni, az igazgatótanács és az európai adatvédelmi biztos számára lehetővé kell tenni, hogy egy vagy több adattovábbítást engedélyezzen, feltéve, hogy megvannak a megfelelő biztosítékok. Amennyiben a fentiek egyike sem áll fenn, az ügyvezető igazgató számára lehetővé kell tenni, hogy kivételes esetekben eseti alapon adattovábbítást engedélyezzen, amennyiben ez valamely tagállam alapvető érdekeinek megőrzések, bűncselekménnyel vagy terrorizmussal kapcsolatos közvetlen veszély megelőzéséhez szükséges, az adattovábbítás más miatt vagy fontos közérdekből szükséges, illetve a jog írja elő, amennyiben az érintett ahhoz beleegyezését adta, vagy az érintett alapvető érdekei forognak kockán.

(30)  Az Europol csak akkor dolgozhatja fel a magánfelektől vagy magánszemélyektől származó személyes adatokat, ha azokat a tagállamok nemzeti Europol egysége továbbítja az Europolnak a nemzeti jogával összhangban, vagy olyan harmadik országbeli kapcsolattartó pont továbbítja az Europolnak, amellyel e rendelet hatályba lépése előtt jött létre együttműködés a 2009/371/IB tanácsi határozat 23. cikkével összhangban kötött együttműködés megállapodás alapján, vagy pedig olyan harmadik országbeli hatóság vagy nemzetközi szervezet továbbítja az Europolnak, amellyel az Unió az EUSZ 218. cikke értelmében nemzetközi megállapodást kötött.

(31)  Nem dolgoznak fel olyan információkat, amelyeket harmadik ország vagy nemzetközi szervezet , amelyek megszerzése egyértelműen az emberi jogok megsértésével szerzett.történt. [Mód. 27]

(32)  Az Europol által alkalmazott adatvédelmi szabályokat meg kell erősíteni, és a 45/2001/EK rendeletet hozzá kell igazítani az Unióban a rendőrségi együttműködés területén a személyes adatok feldolgozására alkalmazandó egyéb idevágó adatvédelmi eszközökhöz, a személyes adatok feldolgozása tekintetében az egyének magas szintű védelmének biztosítása érdekében. Jóllehet a 2009/371/IB határozat megbízható adatvédelmi rendszert ír elő az Europol számára, ezt még jobban ki kell dolgozni, hogy hozzáigazítsák az Europolt a Lisszaboni Szerződés követelményeihez, figyelembe vegyék az Europol növekvő szerepét, javítsák az érintettek jogait, és tovább növeljék a tagállamok és az Europol közötti bizalmat, amely szükséges a sikeres információcseréhez. Az Europol által alkalmazott adatvédelmi szabályokat meg kell erősíteni és a 45/2001/EK rendeletet(8) vagy a 45/2001/EK rendelet helyébe lépő eszközt megalapozó elvekre kell alapozni a személyes adatok feldolgozása tekintetében az egyének magas szintű védelmének biztosítása érdekében, valamint egyéb adatvédelmi elvekre kell alapozni, köztük az elszámoltathatóság elvére, az adatvédelmi hatásvizsgálatra, a beépített adatvédelemre, az alapértelmezett adatvédelemre és a személyes adatok megsértésének bejelentésére.

Mivel a Szerződéshez mellékelt 21. nyilatkozat elismeri a személyes adatok bűnüldözéssel összefüggésben történő feldolgozásának sajátosságát, az Europol adatvédelmi szabályainak önállónak kell lenniük, és azokat össze kell hangolni az Unión belüli rendőrségi együttműködés területére vonatkozó más adatvédelmi aktusokkal, különösen a 108. sz. egyezménnyel1, valamint a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló 2008/977/IB tanácsi kerethatározattal [ az elfogadáskor hatályos vonatkozó irányelvvel helyettesítendő]. Amint elfogadásra kerül az uniós intézmények és szervek új adatvédelmi kerete, annak az Europolra is irányadónak kell lennie. Ahogyan a Szerződéshez mellékelt 21. nyilatkozat elismeri, a személyes adatok bűnüldözéssel összefüggésben történő feldolgozásának sajátos jellege szükségessé teszi, hogy az Europol tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikke alapján külön szabályokat állapítsanak meg a személyes adatok védelmére és az ilyen adatok szabad mozgására vonatkozóan, és hogy azokat összehangolják az Unión belüli rendőrségi együttműködés területére vonatkozó más adatvédelmi aktusokkal, különösen a 108. sz. egyezménnyel(9) és annak 2001. november 8-i kiegészítő jegyzőkönyvével, az Európa Tanács R(87) 15. sz. ajánlásával(10), valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározatban(11) előírt szilárd adatvédelmi rendszerrel [az elfogadáskor hatályos vonatkozó irányelvvel helyettesítendő]. Az átláthatóság az adatvédelem kritikus jelentőségű része, mivel ez teszi lehetővé a többi adatvédelmi elv és jog gyakorlását. Az átláthatóság javítása érdekében az Europolnak átlátható adatvédelmi politikával kell rendelkeznie, amelyet a nyilvánosság számára egyszerűen hozzáférhetővé kell tennie, és amely érthető formában, egyszerű és egyértelmű megfogalmazásban meghatározza a személyes adatok feldolgozására és az érintettek számára a jogaik gyakorlásához rendelkezésre álló eszközökre vonatkozó rendelkezéseket, továbbá közzé kell tennie a harmadik országokkal, uniós szervekkel és nemzetközi szervezetekkel fennálló nemzetközi és együttműködési megállapodásainak listáját. [Mód. 28]

(33)  Lehetőség szerint A személyes adatokat pontosságuk és megbízhatóságuk foka szerint kell különválasztani. Az egyének védelmét és az Europol által feldolgozott információk minőségét és megbízhatóságát biztosítandó, a tényeket és a személyes értékelést külön kell választani. [Mód. 29]

(33a)  Az ügynökségnek, sajátos jellegére való tekintettel, egyedi, különleges és egyúttal az adatok védelmét is biztosító rendszerrel kell rendelkeznie, amely semmiképpen nem maradhat el az Unió és az uniós ügynökségek esetében alkalmazandó általános rendszertől. Ebben az értelemben az uniós általános adatvédelmi szabályok reformjainak mihamarabb és az általános szabályok hatálybalépését követően legfeljebb két éven belül az Europolra vonatkozó különleges és az uniós egyedi adatvédelmi szabályokat az e céllal kidolgozott szabályozás elfogadását követően két éven belül össze kell hangolni. [Mód. 30]

(34)  A rendőrségi együttműködés területén az érintettek különböző kategóriáival kapcsolatos személyes adatokat dolgoznak fel. Ezért az Europolnak a lehető legegyértelműbben meg kell különböztetnie az érintettek különböző kategóriáira vonatkozó személyes adatokat. Különösen védelmezni kell az olyan személyekre vonatkozó személyes adatokat, mint például az áldozatok, a tanúk, a releváns információk birtokában lévő személyek, valamint a kiskorúak. Ezért az Europol csak akkor dolgozhatja fel azokat, ha az a célkitűzéseibe tartozó bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem szempontjából feltétlenül szükséges, és ha ezek az adatok kiegészítik az Europol által már feldolgozott adatokat.

(35)  A személyes adatok védelmét érintő alapvető jogok fényében az Europol nem tárolhatja ezeket a személyes adatokat a feladatinak ellátásához szükségesnél hosszabb ideig. A további tárolás szükségességét az adatbevitelt követően legkésőbb három év múlva felül kell vizsgálni. [Mód. 32]

(36)  A személyes adatok biztonságának garantálása érdekében az Europolnak megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket valamennyi szükséges intézkedést végre kell végrehajtani.hajtania. [Mód. 33]

(37)  Bármely személynek jogában áll hozzáférni a rá vonatkozó személyes adatokhoz, helyesbíttetni a helytelen adatokat, illetve töröltetni vagy zároltatni a rájuk vonatkozó adatokat., amennyiben azokra már nincs szükség. Az érintettet megillető jogok és azok gyakorlása nem sértheti az Europol kötelezettségeit, és arra az e rendeletben meghatározott korlátozások vonatkoznak. [Mód. 34]

(38)  Az érintettek jogainak és szabadságainak védelméhez e rendeletnek egyértelműen meg kell határoznia a felelősségi köröket. A tagállamok felelősek az Europolnak általuk továbbított személyes adatok pontosságáért és naprakészen tartásáért, valamint e továbbítás jogszerűségéért. Az Europol felelős az egyéb adatszolgáltatóktól származó adatok pontosságáért és naprakészen tartásáért. Az Europolnak biztosítania kell Europol köteles továbbá biztosítani, hogy az adatokat tisztességesen és jogszerűen dolgozzák fel, valamint gyűjtésük és feldolgozásuk konkrét célból történjen, ne legyenek feldolgozásuk céljához képest túlzottak, valamint ne tárolják azokat a feldolgozásuk céljához szükségesnél hosszabb ideig. [Mód. 35]

(39)  Az adatfeldolgozás jogszerűségének ellenőrzése, az önellenőrzés, valamint az adatok sértetlenségének és megfelelő biztonságának biztosítása céljából az Europol nyilvántartást vezet a személyes adatok gyűjtéséről, megváltoztatásáról, kiszolgáltatásáról, összekapcsolásáról, törléséről és az azokhoz való hozzáférésről. Minden adatkezelő vagy -feldolgozó Az Europol köteles a felügyelő hatósággal az európai adatvédelmi biztossal együttműködni és az adatnaplókat vagy dokumentációt kérésre hozzáférhetővé tenni az adatfeldolgozási műveletek ellenőrzése céljából. [Mód. 36]

(40)  Az Europolnak adatvédelmi tisztviselőket kell kijelölnie az e rendelet rendelkezéseinek való megfelelés ellenőrzésének támogatására. Az adatvédelmi tisztviselőknek kötelezettségeiket és feladataikat függetlenül és hatékonyan kell ellátniuk. Az adatvédelmi tisztviselőket fel kell ruházni a feladataik ellátásához szükséges eszközökkel. [Mód. 37]

(41)  Az egyéneknek a személyes adatok feldolgozása tekintetében Alapjogi Charta 8. cikkében és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikkében előírt védelme érdekében elengedhetetlen egy független, megfelelő hatáskörrel felruházott, átlátható, elszámoltatható és hatékony felügyeleti struktúra. A személyes adatok feldolgozását felügyelő illetékes nemzeti hatóságok ellenőrzik a személyes adatok tagállamok általi feldolgozásának jogszerűségét. Az európai adatvédelmi biztos – feladatait teljes körű függetlenséggel ellátva – ellenőrzi az Europol által adatfeldolgozás jogszerűségét. [Mód. 38]

(42)  Az európai adatvédelmi biztos és a nemzeti ellenőrző szervok együttműködnek a nemzeti bevonást igénylő konkrét kérdésekben, valamint e rendelet Unió-szerte koherens alkalmazásának biztosítása céljából.

(43)  Mivel az Europol nem operatív, bűnügyi vizsgálatokhoz nem kapcsolódó személyes adatokat is feldolgoz, mint amilyenek például az Europol személyzetének, a szolgáltatóknak és a látogatóknak a személyes adatai, az az ilyen adatok feldolgozása a 45/2001/EK rendelet hatálya alá tartozik. [Mód. 40]

(44)  Az európai adatvédelmi biztosnak fogadnia kell és ki kell vizsgálnia az érintettek által benyújtott panaszokat. A panaszt követő – bírósági felülvizsgálat alá tartozó – vizsgálatot a konkrét esethez szükséges mértékben kell lefolytatni. Az európai adatvédelmi biztosnak ésszerű határidőn belül tájékoztatnia kell az érintettet a panaszhoz fűződő fejleményekről és eredményekről.

(45)  Valamennyi egyénnek jogában áll, hogy az európai adatvédelmi biztos rá vonatkozó határozatával szemben bírósági jogorvoslatot vegyen igénybe.

(46)  Az Europolra az uniós intézményekre, ügynökségekre és szervekre alkalmazandó, szerződéses és a szerződésen kívüli felelősségről szóló általános szabályok vonatkoznak, a jogszerűtlen adatfeldolgozásra vonatkozó felelősség kivételével.

(47)  Előfordulhat, hogy az érintett személy számára nem egyértelmű, hogy az elszenvedett kár az Europol vagy a tagállam fellépéséből fakadó jogszerűtlen feldolgozás eredménye-e. Az Europol és az elszenvedett kárt okozó esemény helye szerinti tagállam ezért egyetemlegesen felelős.

(48)  Annak biztosítása A parlamentek által a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térség ellenőrzésében betöltött szerep, valamint a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament által a jogalkotási folyamatban őket megillető hatáskörök tiszteletben tartásával és gyakorlásával kapcsolatban ellátott politikai feladatkörök tiszteletben tartása érdekében szükséges, hogy az Europol teljes mértékben elszámoltatható és átlátható belső szervezet legyen. E célból az Európai Unió működéséről szóló szerződés 88. cikke fényében, valamint a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. sz. jegyzőkönyv II. címében meghatározott parlamentközi együttműködésre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően, előírásokat kell megállapítani az Europol tevékenységeinek Európai Parlament és nemzeti parlamentek általi ellenőrzésére vonatkozóan, figyelembe véve annak szükségességét, hogy védjék az operatív információk bizalmasságát [Mód. 42]

(49)  Az Europol személyzetére a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK) rendeletben(12) megállapított, az Európai Közösségek tisztviselőinek és egyéb alkalmazottjainak személyzeti szabályzata alkalmazandó. Az Europol számára lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok illetékes hatóságaiból felvett személyzetet alkalmazzon ideiglenes alkalmazottakként; ezen alkalmazottak szolgálati idejét a rotációs elv fenntartása érdekében korlátozni kell, mivel a személyzeti tagok illetékes hatóságaik szolgálatába történő később ivisszaintegrálódása szoros együttműködést segít elő az Europol és a tagállamok illetékes hatóságai között. A tagállamoknak valamennyi szükséges intézkedést meg kell hozniuk annak biztosítására, hogy az Europolnál ideiglenesen alkalmazott személyek az Europolnál töltött szolgálatuk végén visszatérhessenek azon nemzeti közszolgálathoz, ahová tartoznak.

(50)  Tekintettel az Europol feladatainak jellegére, valamint az ügyvezető igazgató szerepére, az ügyvezető igazgatót fel lehet kérni felkérik arra, hogy kinevezése, vagy hivatali idejének meghosszabbítása előtt tegyen nyilatkozatot, és válaszolja meg az Európai Parlament illetékes bizottsága a közös parlamenti ellenőrző csoport által feltett kérdéseket Az ügyvezető igazgató továbbá éves jelentést köteles benyújtani az említett közös parlamenti ellenőrző csoportnak és a Tanácsnak. Ezen felül az Európai Parlament felkérheti az ügyvezető igazgatót, hogy számoljon be feladatai végrehajtásáról. [Mód. 43]

(51)  Az Europol teljes autonómiájának és függetlenségének biztosítása érdekében önálló költségvetést kell biztosítani számára, amelynek bevételei elsősorban az Európai Unió költségvetéséből nyújtott hozzájárulásból származnak. Az uniós hozzájárulás és az Unió általános költségvetése terhére nyújtott egyéb támogatások tekintetében az uniós költségvetési eljárást kell alkalmazni. A könyvelés ellenőrzését a Számvevőszéknek kell végeznie.

(52)  Az Europolra alkalmazni kell a 966/2012/EU, Euratom rendeletet(13).

(53)  Az Europolra alkalmazni kell az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet(14).

(54)  Az Europol különös védelmet igénylő adatokat – többek között minősített EU-adatok és nem minősített érzékeny adatokat dolgoz fel. Az Europolnak ezért bizalmassági szabályokat és az ilyen információk feldolgozására vonatkozó szabályokat kell meghatároznia, az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról szóló 2011/292/EU határozatban(15) foglalt alapelvek és minimumszabályok figyelembe vételével.

(55)  Helyénvaló rendszeresen értékelni e rendelet alkalmazását.

(56)  Az Europol székhelyt biztosító tagállamban, Hollandiában való elhelyezésével kapcsolatos rendelkezéseket, valamint az Europol személyi állományára és családtagjaikra alkalmazandó különös szabályokat a székhely-megállapodásban szükséges meghatározni. A fogadó tagállam az Europol megfelelő működése érdekében köteles a lehető legjobb feltételeket biztosítani, ideértve a gyermekek iskoláztatását és a közlekedési lehetőségeket is, hogy az Europol a lehető legszélesebb földrajzi körből tudjon magas színvonalú személyi állományt vonzani. [Mód. 44]

(57)  Az e rendelet által létrehozott Europol a 2009/371/IB határozat által létrehozott Europol és a 2005/681/IB határozat által létrehozott CEPOL helyébe lép, és azok annak jogutódja. Következésképpen valamennyi szerződésük – ideértve a munkaszerződéseket is – és minden felelősség és szerzett tulajdon tekintetében. A 2009/371/IB határozat alapján létrehozott Europol és a 2005/681/IB határozat alapján létrehozott CEPOL által kötött nemzetközi megállapodások hatályban maradnak, a CEPOL által kötött székhely-megállapodás kivételével. [Mód. 45]

(58)  Ahhoz, hogy az képességei szerint továbbra is a lehető legjobban eleget tehessen a 2009/371/IB tanácsi határozat alapján létrehozott Europol és a 2005/681/IB határozat alapján létrehozott CEPOL feladatainak, átmeneti intézkedéseket kell meghatározni, különösen az igazgatótanács igazgatótanácsra és az ügyvezető igazgató igazgatóra és az Europol-költségvetés egy részének képzésre történő elkülönítésére vonatkozóan, az e rendelet hatályba lépését követő három évre. [Mód. 46]

(59)  Mivel e rendelet célkitűzését – nevezetesen a bűnüldözési együttműködésért és képzésért felelős uniós szintű szerv létrehozását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és a fellépés nagyságrendje és hatása miatt ez a cél uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. [Mód. 47]

(60)  [Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez mellékelt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló (21. sz.) jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban e tagállamok részt kívánnak venni e rendelet elfogadásában és alkalmazásában] VAGY [Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez mellékelt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló (21. sz.) jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül e tagállamok nem vesznek részt e rendelet elfogadásában, az rájuk nézve nem kötelező és nem alkalmazandó].

(61)  Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(62)  Ez a rendelet tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott alapvető jogokat, és figyelembe veszi az ott elismert elveket, különösen a Charta 8. és 9. cikkében, valamint a Szerződés 16. cikkében szereplő személyes adatok védelméhez és a magánélethez való jogot,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ÉS AZ EUROPOL CÉLKITŰZÉSEI

1. cikk

A Bűnüldözési Együttműködés és képzés európai ügynökségének létrehozása [Mód. 48]

(1)  Létrejön A Bűnüldözési Együttműködés És Képzés Európai Ügynöksége (Europol) az Európai Unió bűnüldöző hatóságai közötti kölcsönös együttműködés fejlesztése, valamint fellépéseik megerősítése és támogatása, valamint átfogó európai képzési politika biztosítása céljából. [Mód. 49]

(2)  Az e rendelet által létrehozott Europol a 2009/371/IB határozat által létrehozott Europol és a 2005/681/IB határozat által létrehozott CEPOL helyébe lép, és azok annak jogutódja. [Mód. 50]

(2a)  Az Europol minden tagállamban egyetlen nemzeti egységgel áll kapcsolatban, amelyet a 7. cikkben foglaltak szerint kell létrehozni vagy kijelölni. [Mód. 51]

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(a)  „a tagállamok illetékes hatóságai”: a tagállamok összes olyan rendőrségi szerve és egyéb bűnüldöző hatósága közhatósága, amely az alkalmazható a nemzeti jog szerint az Europol hatáskörébe tartozó a bűncselekmények megelőzéséért és az ellenük folytatott küzdelemért felelős; [Mód. 52]

(b)  „elemzés”: adatgyűjtés, -feldolgozás vagy -felhasználás az információk alapos vizsgálata azok konkrét jelentésének és sajátos jellemzőinek felderítése érdekében a bűnügyi nyomozások elősegítése elősegítése és a 4. cikkben felsorolt minden egyéb feladat elvégzése céljából; [Mód. 53]

(c)  „uniós szervek”: az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés által vagy alapján létrehozott intézmények, szervezetek, missziók, hivatalok és ügynökségek;

(d)  „bűnüldözési szervek tagjai”: a rendőrség, a vámhatóság vagy egyéb, két vagy több tagállamot érintő súlyos bűncselekmények, a terrorizmus, valamint az uniós politika által felölelt közös érdeket érintő bűncselekményformák megelőzésért és az ellenük való küzdelemért, valamint a polgári válságkezelésért és fontosabb események nemzetközi rendőrségi feladataiért felelős kapcsolódó szolgálatok, ideértve uniós szerveket is, tisztviselői;

(e)  „harmadik országok”: olyan országok, amelyek az Európai Uniónak nem tagállamai;

(f)  „nemzetközi szervezetek”: olyan nemzetközi szervezetek vagy alárendelt közjogi szerveik vagy olyan egyéb szervek, amelyeket két vagy több állam közötti megállapodás hozott létre vagy ilyen megállapodáson alapulnak;

(g)  „magánfelek”: a valamely tagállam vagy harmadik ország jogszabályai alapján létrehozott szervezetek és szervek, különösen az f) pontba nem tartozó társaságok és cégek, vállalkozások társulásai, nonprofit szervezetek és más jogi személyek;

(h)  „magánszemélyek”: valamennyi természetes személy.

(i)  „személyes adat”: az azonosított vagy azonosítható természetes személyre a továbbiakban (az érintett) vonatkozó bármely információ; az azonosítható személy olyan személy, aki közvetlen vagy közvetett módon azonosítható, különösen egy azonosító például a név, egy azonosító szám, helymeghatározó adat, egyedi azonosító vagy az adott szám vagy a személy fizikai, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy társadalmi vagy nemi identitására vonatkozó egy vagy több tényezőre történő utalás révén; [Mód. 54]

(j)  „személyes adatok feldolgozása” (a továbbiakban: adatfeldolgozás): a személyes adatokon gépi vagy nem gépi eszközökkel végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, mint például a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, visszakeresés, lekérdezés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel révén, összehangolás vagy összekapcsolás, zárolás, törlés, illetve megsemmisítés;

(k)  „címzett”: az a természetes vagy jogi személy, hatóság, intézmény vagy bármely más szerv, akinek vagy amelynek a részére az adatot továbbítják, függetlenül attól, hogy harmadik személy-e vagy sem; mindazonáltal azok a hatóságok, amelyek egyedi megkeresés alapján kapnak adatokat, nem tekinthetők címzettnek; [Mód. 55]

(l)  „személyes adatok továbbítása”: személyes adatok közlése, aktív rendelkezésre bocsátása korlátozott számú azonosított fél között, az adatküldő tudomásával vagy azon szándékával, hogy a címzettek számára hozzáférést nyújtson a személyes adatokhoz;

(m)  „személyesadat-nyilvántartó rendszer”: (a továbbiakban: „nyilvántartó rendszer”) a személyes adatok bármely strukturált, funkcionálisan vagy földrajzilag centralizált, decentralizált vagy szétszórt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető;

(n)  „az érintett hozzájárulása”: az érintett kívánságának önkéntes, kifejezett a konkrét esetre vonatkozó és tájékozott kinyilvánítása, amellyel egyértelműen és kifejezetten beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok feldolgozásához; [Mód. 56]

(o)  „adminisztratív jellegű személyes adatok”: a 3. cikk (1) és (2) bekezdésekben megállapított célkitűzések elérése céljából feldolgozott adatoktól eltérő, az Europol által feldolgozott összes személyes adat.

3. cikk

Célkitűzések

(1)  Az Europol támogatja és megerősíti a tagállamok illetékes hatóságainak fellépését és kölcsönös együttműködésüket a két vagy több tagállamot érintő súlyos szervezett bűnözés, a terrorizmus és a súlyos az uniós politika által felölelt közös érdeket érintő bűncselekmények I. mellékletben meghatározott egyéb formáinak megelőzése és az ellenük való küzdelem terén, az I. mellékletben meghatározottak szerint oly módon, hogy figyelembe véve a bűncselekmények nagyságrendjét, jelentőségét és következményeit, közös megközelítést ír elő a tagállamok számára. [Mód. 57];

(2)  Továbbá, az Europol támogatja és megerősíti a tagállamok illetékes hatóságainak fellépését és kölcsönös együttműködésüket az (1) bekezdésben említett bűncselekményekkel kapcsolatos bűntettek megelőzése és az ellenük való küzdelem terén. A következő bűncselekmények minősülnek kapcsolódó bűncselekménynek:

(a)  az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények elkövetéséhez szükséges eszközök megszerzése érdekében elkövetett tettek;

(b)  az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények elkövetésének megkönnyítése vagy végrehajtása érdekében elkövetett bűncselekmények;

(c)  az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekményekkel összefüggésben a büntetlenség biztosítása érdekében elkövetett bűncselekmények.

(3)  Az Europol képzési tevékenységeket támogat, fejleszt, nyújt és koordinál a bűnüldözési szervek tagjai számára. [Mód. 58]

II.fejezet

A BÜNÜLDÖZÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS SEL KAPCSOLATOS FELADATOK

4. cikk

Feladatok

(1)  Az Europol az Európai Unió ügynöksége, amely e rendelettel összhangban az alábbi feladatokat látja el:

(a)  információkat gyűjt, tárol, dolgoz fel, elemez és cserél;

(b)  ahogyan az a 7. cikkben áll, az Europol nemzeti egységeken keresztül haladéktalanul értesíti a tagállamokat a velük kapcsolatos információkról és a bűncselekmények közötti kapcsolatokról; [Mód. 59]

(c)  nyomozásokat és operatív tevékenységet koordinál, szervez és hajt végre

i.  a tagállamok illetékes hatóságaival közösen; vagy , a tagállamok által már elindított nyomozások keretében vagy az Europol által valamely tagállamhoz intézett, bűnügyi nyomozás elindítására irányuló kérés eredményeképpen; vagy [Mód. 60]