Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2014/2008(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0131/2014

Előterjesztett szövegek :

A7-0131/2014

Viták :

PV 10/03/2014 - 17
CRE 10/03/2014 - 17

Szavazatok :

PV 11/03/2014 - 9.26
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2014)0204

Elfogadott szövegek
PDF 359kWORD 127k
2014. március 11., Kedd - Strasbourg Végleges kiadás
A Petíciós Bizottság 2013. évi tevékenységei
P7_TA(2014)0204A7-0131/2014

Az Európai Parlament 2014. március 11-i állásfoglalása a Petíciós Bizottság 2013. évi tevékenységéről (2014/2008(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a petíciós jog jelentőségére és annak fontosságára, hogy a parlamenti szervek haladéktalanul értesüljenek az európai polgárok és lakosok konkrét aggodalmairól és véleményéről, amint arról az Európai Unió működéséről szóló szerződés 24. és 227. cikke rendelkezik,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, és különösen az Európai Parlamenthez benyújtható petícióhoz való jogról szóló 44. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a kötelezettségszegési eljárásra vonatkozó rendelkezéseire, különösen 258. és 260. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére és 202. cikkének (8) bekezdésére,

–  tekintettel a Petíciós Bizottság jelentésére (A7-0131/2014),

A.  szem előtt tartva, hogy 2013-ban, a polgárok európai évében 2 885 petíció érkezett be, ami a 2012-es évhez képest csaknem 45%-os növekedést jelent; és tudomásul véve, hogy a jelenlegi parlamenti ciklusban eddig közel 10 000 petíciót vettek nyilvántartásba;

B.  mivel ez a számadat ugyan még mindig csekély az Európai Unió népességéhez képest, azt azonban jelzi, hogy határozottan javult a petíciós joggal kapcsolatos tudatosság, és nőttek a petíciós folyamat hasznosságával kapcsolatos jogos elvárások, amely folyamatra olyan eszközként tekintenek, amellyel fel lehet hívni az európai intézmények és a tagállamok figyelmét az egyéneket, a helyi közösségeket, a nem kormányzati szervezeteket és az önkéntes egyesületeket, valamint a magánvállalkozásokat foglalkoztató kérdésekre;

C.  mivel az európai polgárok közvetlen képviseletét az egyetlen általuk választott uniós intézmény, az Európai Parlament látja el; szem előtt tartva, hogy a petíciós jog lehetőséget kínál számukra, hogy közvetlenül forduljanak képviselőikhez;

D.  szem előtt tartva, hogy a petíciós jog révén az Európai Parlament fogékonyabb az uniós polgárok és lakosok felvetéseire, ugyanakkor nyílt, demokratikus és átlátható mechanizmust tud biztosítani az emberek számára ahhoz, hogy jogos és indokolt esetben peren kívüli jogorvoslatot nyerjenek panaszaikra, különösen ha azok az európai jogszabályok végrehajtásának problémáihoz kapcsolódnak; mivel a petíciók értékes visszajelzést adnak mind az uniós, mind a nemzeti szintű jogalkotók, mind pedig a végrehajtó testületek számára;

E.  mivel meg kell akadályozni a biológiai sokféleség további helyrehozhatatlan csökkenését, különösen a Natura 2000 keretében kijelölt területeken; mivel a tagállamok vállalták a természetes élőhelyekről szóló (92/43/EGK) irányelv és a madárvédelmi (79/409/EGK) irányelv hatálya alá tartozó különleges természetvédelmi területetek védelmének biztosítását; mivel – bár a Bizottság csak akkor tudja maradéktalanul ellenőrizni az uniós jogszabályok betartását, ha a nemzeti hatóságok már meghozták végső határozatukat – különösen környezeti ügyekben fontos, hogy már korai szakaszban ellenőrizzék, hogy a helyi, regionális és nemzeti hatóságok megfelelően alkalmazzák-e az uniós jog értelmében vonatkozó összes eljárási követelményt, ideértve az elővigyázatosság elvének alkalmazását is;

F.  mivel az Európai Unió legitimitásának és elszámoltathatóságának erősítését szem előtt tartva fokozni kell az állampolgárok közreműködését az uniós döntéshozatali folyamatban; mivel a petíciós folyamat arra is alkalmas, hogy – különösen gazdasági válság és társadalmi elégedetlenség idején – valós képet adjon az európai társadalomban húzódó feszültségekről, így például a világ pénzügyi piacai és bankrendszerei összeomlásának hatására az európai lakosság körében megjelent problémákról; emlékeztet arra, hogy a Petíciós Bizottság 2013 szeptemberében e tárgyban nyilvános meghallgatást szervezett a petíciók benyújtóinak részvételével; mivel a bankszektoron belüli jogellenes pénzügyi gyakorlatokra és a fogyasztói jogokkal való visszaélésekre vonatkozó számos petíció felkeltette a bizottság figyelmét, különös tekintettel azon drámai következményekre, hogy a jelzálogkölcsönök visszaélést jelentő záradékainak eredményeképpen egész családokat lakoltattak ki;

G.  mivel a Petíciós Bizottsághoz intézett petíciók gyakran hasznos információt nyújtottak más európai parlamenti bizottságoknak, amelyek feladata az európai polgárok és lakosok jövőjéhez társadalmi-gazdasági és környezeti szempontból biztonságosabb, szilárdabb, igazságosabb és kedvezőbb alapot teremtő jogszabályok megfogalmazása;

H.  mivel minden petíciót érdemben kell megvizsgálni és kezelni, akkor is, ha csak egyetlen uniós polgár vagy lakos nyújtja be, és minden petíciót benyújtó személynek joga van ahhoz, hogy saját nyelvén kapjon választ;

I.  szem előtt tartva, hogy a feldolgozáshoz és a válaszadáshoz szükséges idő a beérkezett petíció természetétől és összetettségétől függően változik, ugyanakkor minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy a petíció benyújtója ésszerű időn belül és elfogadható módon, nemcsak eljárási, hanem tartalmi szempontból is megfelelő választ kapjon az aggályaira;

J.  mivel az olyan petíciókat benyújtó személyek, akiknek a petícióját később a Petíciós Bizottság rendes ülésén tárgyalják, teljes joggal részt vehetnek az ülésen, joguk van részletesebben ismertetni a petíciójukat, és ezáltal aktívan közreműködni a bizottság munkájában, első kézből származó kiegészítő információt biztosítva a bizottság tagjainak és az Európai Bizottságnak, valamint a tagállamok esetlegesen jelen lévő képviselőinek; és mivel 2013-ban a petíciók benyújtói közül 185-en voltak jelen és vettek részt aktívan a bizottság tanácskozásain;

K.  szem előtt tartva, hogy a Petíciós Bizottság tevékenységei kizárólag a petíciók benyújtóitól kapott információkon és hozzászólásokon, valamint az egyes ügyekben folytatott saját vizsgálatainak eredményein alapulnak, és ezeket egészíti ki szükség esetén az Európai Bizottságtól, a tagállamoktól vagy más szervektől származó további szakértői ismeretekkel; továbbá szem előtt tartva, hogy a napirendre tűzött kérdések fontossági sorrendjéről és a napirendek összetételéről tagjainak demokratikusan meghozott határozatai alapján dönt;

L.  szem előtt tartva, hogy a Szerződés feltételei és a Parlament szabályai alapján a petíciók elfogadhatóságára vonatkozóan megállapított kritériumok kimondják, hogy a petícióknak az Unió tevékenységi köréhez tartozó kérdésekkel kell foglalkozniuk, amelyek közvetlenül érintik a petíciók benyújtóit; továbbá szem előtt tartva, hogy ennek következtében a beérkezett petíciók egy része elfogadhatatlannak minősül, mert nem felel meg e kritériumoknak;

M.  mivel a petíciós jog a polgárok részvételének és az általuk gyakorolt demokratikus ellenőrzésnek az egyik kulcsfontosságú eszköze, amelynek megfelelő végrehajtását az eljárás elejétől a végéig biztosítani kell; mivel egy ilyen jogot kormányérdekektől függetlenül, teljes mértékben garantálni kell; mivel ezt az elvet a petíciók e Parlamenten és a Bizottságon belüli kezelése során uniós szinten példaértékűen kell alkalmazni;

N.  mivel a fent említett kritériumokat a bíróságok előtt is tesztelték, és az Európai Unió Bíróságának ítéletei – például a T-308/07. sz. ügyben – helybenhagyták a petíciós jogra vonatkozó kritériumokat és azt a kitételt, hogy az elfogadhatatlan petíciókról szóló nyilatkozatoknak megalapozottnak kell lenniük, és azokat a petíció benyújtójával folytatott későbbi levelezésben a bizottságnak meg kell indokolnia; e tekintetben példaként említhetők még a T-280/09. és T-160/10. sz. ügyek is olyan petíciókkal összefüggésben, amelyek tartalmi szempontból esetleg túlságosan pontatlannak minősülnek;

O.  mivel a válság által az európai polgárokra és lakosokra gyakorolt hatásokkal összefüggésben beérkezett petíciók mellett a petíciók benyújtóit foglalkoztató további fontos kérdések a környezetvédelmi joghoz (különösen a hulladék- és a vízgazdálkodással kapcsolatos kérdésekhez), az alapvető jogokhoz (különösen a gyermekek jogaihoz, a fogyatékossággal élők jogaihoz és az egészségügyi vonatkozású kérdésekhez), a személyes tulajdonhoz és az ingatlanhoz való joghoz,valamint a személyek szabad mozgását, a különböző szempontok szerinti – különösen az etnikai, kulturális vagy nyelvi alapú – hátrányos megkülönböztetést, a vízumügyeket, a bevándorlást és a foglalkoztatást érintő kérdésekhez kapcsolódtak, miközben több petíció foglalkozott az igazságszolgáltatással, a feltételezett korrupcióval, a jogi eljárások késedelmeivel és számos egyéb tevékenységi területtel is;

P.  szem előtt tartva, hogy mivel a petíciók benyújtói közül sokan – különösen a fiatalabb népességi csoportok – rendszeresen használják a közösségi médiát kommunikációs csatornaként, a Petíciós Bizottság az Európai Parlament égisze alatt kialakította saját hálózatát, és egyre nő rendszeres követőinek száma a mainstream közösségi médiában, akik különösen aktívnak és hasznosnak bizonyultak a bizottsági üléseket övező időszakban; továbbá mivel a bizottság hírlevele, a PETI Journal ugyancsak jelentős számú – pillanatnyilag 1 500 – rendszeres előfizetővel rendelkezik;

Q.  mivel ugyanebben az összefüggésben a Petíciós Bizottság az Európai Parlament megfelelő szolgálataival közösen dolgozott azon, hogy egy új soknyelvű webportált alakítson ki, amely az Europarl honlapon a petíciók benyújtására szolgáló korábbi, korlátozottabb működésű elektronikus eszközt váltja fel; mivel az új portál egyszerre szolgál az adminisztratív hatékonyság növelésére és a petíciós folyamat átláthatóságának és interaktivitásának fokozására, ami a petíciók benyújtóinak, az európai parlamenti képviselőknek és a nagyközönségnek egyaránt előnyére válik;

R.  emlékeztetve ezzel összefüggésben a 2012. évi éves jelentés alapján fenntartott álláspontjára, miszerint hatékonyabbá, átláthatóbbá és pártatlanabbá teszi a petíciós folyamatot, miközben megőrzi a Petíciós Bizottság tagjainak részvételi jogait annak érdekében, hogy a petíciók kezelése még eljárási szinten is megfeleljen a bírósági felülvizsgálat kívánalmainak;

S.  mivel a Petíciós Bizottság továbbra is élénken érdeklődik az európai polgári kezdeményezésre vonatkozó rendelet alkalmazási módja iránt, és tudatában van a hatályos jogi keret számos gyengeségének és meglehetősen körülményes jellegének, amely az Alkotmányügyi Bizottság és a Petíciós Bizottság által a rendelet kidolgozása során tett erőfeszítések ellenére sem közvetíti teljes mértékben a Szerződésben foglalt rendelkezések szellemét; és mivel a felülvizsgálati záradék értelmében a Parlamentnek a hatálybalépést követően három évvel eszmecserét kell folytatnia a rendelet felülvizsgálatáról;

T.  mivel hamarosan végre kell hajtani az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet azon rendelkezéseit, amelyek egy sikeres kezdeményezés számára az Európai Parlament épületeiben megrendezett nyilvános meghallgatásra vonatkoznak, mégpedig a Petíciós Bizottság mellett a kezdeményezés tárgyára vonatkozóan jogalkotási hatáskörrel rendelkező felelős bizottság bevonásával, a Parlament eljárási szabályzata és az Elnökség által elfogadott végrehajtási szabályok értelmében;

U.  szem előtt tartva, hogy a vizsgált petíciókkal kapcsolatban szervezett tényfeltáró látogatások lényeges szerepet játszanak, és azokat rendszeresen olyan kérdésekben szervezi meg a bizottság, amelyeknek különös jelentőséget tulajdonít, valamint tekintettel annak szükségességére, hogy az ilyen látogatásokról készült jelentéseket a lehető legjobb minőség, legnagyobb fokú megbízhatóság és a résztvevők közötti, kívánatos konszenzushoz vezető, hű együttműködés jellemezze; emlékeztet a 2013-ban Spanyolországban (kétszer), Lengyelországban, Dániában és Görögországban tett látogatásokra; mivel a látogatások gyakorlati előkészületeivel kapcsolatos nagyobb fokú rugalmasság – főként a választható hetek vonatkozásában – hozzájárulna ahhoz, hogy e látogatások még sikeresebbek legyenek, különösen ami a képviselők elérhetőségét és a lemondás kockázatának csökkentését illeti;

V.  szem előtt tartva a bizottságnak az európai ombudsman hivatalával kapcsolatos felelősségeit, amely hivatal az európai uniós intézményeken és szerveken belüli lehetséges hivatali visszásságokkal kapcsolatban az uniós polgároktól kapott panaszok kivizsgálásáért felel, és erről a bizottság az európai ombudsman saját éves jelentése alapján szintén készít éves jelentést; egyúttal emlékeztetve arra, hogy a bizottság 2013-ban, a tisztséget annak idején betöltő Nikiforos Diamandouros nyugdíjba vonulása után aktívan részt vett az új európai ombudsman megválasztásának megszervezésében;

W.  mivel jóllehet az Európai Parlament képviselői sikeresen megválasztották az új európai ombudsmant Emily O’Reilly személyében, aki 2013. október 1-jétől tölti be a tisztséget, az eljárási szabályzat 204. cikkében előírtak szerint a következő parlamenti ciklus elején új választást kell tartani, és mivel bölcs dolog lenne gondoskodni arról, hogy az eljárásra vonatkozó világos és átlátható szabályokat kellő időben közzéteszik, amelyek tovább pontosítják a Petíciós Bizottság feladatait e folyamaton belül, valamint biztosítják a választás megfelelő átláthatóságát, mégpedig egy erre kijelölt, továbbfejlesztett webes eszköz révén;

X.  mivel a Petíciós Bizottság az Ombudsmanok Európai Hálózatának tagja, amely magában foglalja azon nemzeti parlamentek petíciós bizottságának némelyikét is, ahol működik ilyen bizottság, és mivel fontosnak tűnik, hogy a petíciós bizottságok közötti együttműködés még nagyobb hangsúlyt kapjon és – ahol az a gyakorlatban megvalósítható – tovább erősödjön, valamint hogy az Európai Parlament az európai polgárok érdekében központi szerepet játsszon ebben az előrelépésben;

Y.  mivel a Petíciós Bizottság hasznos és átlátható eszköz igyekszik lenni az európai polgárok és lakosok szolgálatában, demokratikus ellenőrzést és felügyeletet gyakorolva az Európai Unió tevékenységének számos területe felett, különös tekintettel az uniós jogszabályok nemzeti hatóságok által történő végrehajtására; és mivel a beérkezett petíciók alapján még inkább hozzájárulhat egyrészt az uniós jog még következetesebb és még összehangoltabb alkalmazásához, másrészt a jövőbeli uniós jogszabályok javításához azáltal, hogy felhívja a figyelmet a beérkezett petíciók érdemi részéből levonandó tanulságokra;

Z.  mivel ez a jelentés a Petíciós Bizottság utolsó éves jelentése az Európai Parlament hetedik jogalkotási ciklusában, ezen okból pedig ismerteti a bizottság 2013. évi tevékenységeit, valamint áttekinti a teljes parlamenti ciklust, és felméri, hogy a Petíciós Bizottságnak mennyiben sikerült teljesítenie a polgárok elvárásait a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően;

1.  elismeri, hogy a Petíciós Bizottság jelentős és alapvető szerepet játszik az uniós polgárok és lakosok jogainak védelmében és támogatásában, mivel a petíciós folyamat révén biztosítja a petíciókat benyújtó személyek aggályainak jobb megismerését és lehetőség szerint jogos sérelmeik megoldását, ésszerű időn belül;

2.  elkötelezett az iránt, hogy a petíciós eljárást hatékonyabbá, átláthatóbbá és pártatlanabbá tegye, miközben fenntartja a Petíciós Bizottság tagjainak részvételi jogát annak érdekében, hogy a petíciók kezelése még eljárási szinten is megfeleljen a bírósági felülvizsgálat kívánalmainak;

3.  hangsúlyozza, hogy a Petíciós Bizottság más intézményekkel és szervekkel, így például a vizsgálóbizottságokkal és az európai ombudsmannal egyetemben önálló és egyértelműen körvonalazott szerepet tölt be kapcsolattartási pontként minden egyes polgár számára; rámutat, hogy ezek a szervek, az európai polgári kezdeményezéssel együtt, az Unió demokratikus működésének és az európai démosz létrehozásának alapvető eszközei, és hogy garantálni kell megbízható működésüket és a hozzájuk való megfelelő hozzáférést;

4.  kiemeli, hogy a jelenlegi parlamenti ciklus során a Petíciós Bizottság mindvégig felvállalta annak kihívásait, hogy teljesíti az Európai Unió polgárainak elvárásait; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a polgárok közvetlenül részt vegyenek a Parlament tevékenységében, és aggályaikkal, javaslataikkal vagy panaszaikkal kifejezetten a bizottság tagjai foglalkozzanak; rámutat a polgárok jogainak lehetséges megsértését érintő esetek megoldása érdekében, valamint a nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal az uniós jogszabályok alkalmazásához fűződő kérdésekben folytatott együttműködés révén végzett komoly munkára, miközben továbbra is lényeges szerepet játszik az európai polgárokkal való folyamatos kapcsolattartásban, valamint az uniós döntéshozatali eljárás demokratikus legitimitásának és elszámoltathatóságának megerősítésében;

5.  emlékeztet a Bizottság jelentős szerepére a petíciók benyújtói által felvetett esetek kezelésének támogatásában; úgy véli, hogy a Bizottságnak alaposabban kellene megvizsgálnia a petíciókat, és az esetek lényegét kellene elemeznie az uniós jogszabályokkal kapcsolatban; hangsúlyozza az eljárások átláthatóságának, valamint a vonatkozó dokumentumokhoz és az esetekkel kapcsolatos információkhoz való megfelelő, nyilvános hozzáférésnek a jelentőségét;

6.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Bizottság végezzen proaktív nyomon követést, és hozzon idejében megelőző, kiigazító intézkedéseket, ha megalapozott bizonyítékokkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy bizonyos tervezett és közzétett projektek sérthetik az uniós jogot;

7.  megjegyzi, hogy a polgárok petíciói sokféle kulcsfontosságú tematikus területtel foglalkoznak, így például az alapvető jogokkal, a belső piaccal, a környezetvédelmi joggal, a közegészségügyi kérdésekkel, a gyermekjóléttel, a közlekedéssel és az építkezésekkel, a tengerparti területek kezeléséről szóló spanyol törvénnyel, a megfelelő ügyintézésről szóló új rendelettel, a fogyatékossággal élő személyekkel, az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetéssel, a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáféréssel, az Európai Iskolákkal, a költségvetési unióval, az acéliparral, az állatok jogaival, és számos egyéb területtel;

8.  úgy véli, hogy az említett tematikus területekhez tartozó petíciók bizonyítják, hogy széles körben még mindig gyakran előfordulnak az uniós jogszabályok nem megfelelő átültetéséhez vagy helytelen alkalmazásához kapcsolódó problémák;

9.  fontosnak tartja a tagállamok parlamentjeivel és kormányaival való, a kölcsönösségen alapuló együttműködés erősítését, és amennyiben szükséges, a tagállami hatóságok arra való ösztönzését, hogy az európai uniós jogszabályokat teljes mértékben átláthatóan ültessék át és alkalmazzák; hangsúlyozza a Bizottság és a tagállamok együttműködésének jelentőségét, és nemtetszésének ad hangot egyes tagállamoknak az uniós jog, különösen a környezetvédelmi jogszabályok teljes körű alkalmazása és bevezetése területén mutatott hanyagságával kapcsolatosan;

10.  emlékeztet arra, hogy a Petíciós Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Unió Alapjogi Chartája elveihez és tartalmához fűződő elfogadható petíciókat tevékenysége alapvető részének tekinti, és vizsgálatait az egyes ügyek érdemi részével kapcsolatban folytatja le, továbbá emlékeztet arra, hogy az Európai Bizottság a Charta 51. cikkének megléte miatt gyakran érezte úgy, hogy a bizottság kérése ellenére nem áll módjában intézkedéseket hozni; hangsúlyozza, hogy a polgárok elvárásai sokkal nagyobbak, mint amit a Charta szigorúan jogi rendelkezései lehetővé tesznek;

11.  gratulál a bizottságnak a fogyatékossággal kapcsolatos kérdésekben beérkezett petíciók terén elvégzett munkájához, amelyek száma 2013-ban jelentősen megnőtt; tudomásul veszi a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 33. cikke szerinti uniós keret sikeres elindításának biztosítására tett erőfeszítéseket, amelyek égisze alatt a Petíciós Bizottság együttműködött az Európai Bizottsággal, az Alapjogi Ügynökséggel és az Európai Fogyatékosügyi Fórummal, továbbá rámutat a bizottság hajlandóságára e tevékenység további támogatására; sajnálatosnak tartja, hogy ezt követően megszüntették a Petíciós Bizottság közreműködését a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény (UNCRPD) keretében, helyét pedig jogalkotási bizottságok vették át, amelyek szintén rendelkeznek felelősségi körökkel e területen, továbbá úgy véli, hogy ez utóbbi döntés az UNCRPD-keret alapján kijelölt feladatkörök téves értelmezésén alapult;

12.  rámutat arra, hogy a Nantes közelében, Notre-Dame-des-Landes területén tervezett új repülőtér kialakításával kapcsolatban beérkezett néhány fontosabb petíció jelentős figyelemben részesült; elismeri, hogy lényeges hozzászólások érkeztek a petíciók benyújtóitól, akik környezetvédelmi alapon ellenezték a tervet, miközben a projekt támogatóitól is érkezett érdemi petíció, ami komoly vitát váltott ki a bizottságban, amelyen a francia hatóságok, az Európai Bizottság környezetvédelmi főigazgatója és a főbb panaszosok egyaránt részt vettek; úgy véli, hogy a komoly eszmecserék nemcsak azért hasznosak, mert felhívják a nyilvánosság figyelmét, valamint lehetőséget adnak a polgároknak az aktív és törvényes részvételre, hanem azért is, mert elősegítik az uniós joggal feltételezhetően ütköző projekteket övező ellentmondásos kérdések tisztázását és a jogorvoslati lehetőségek azonosítását, ami biztosítja az uniós jogszabályok kellő tiszteletben tartását annak megfelelően, ahogy azok ilyen körülmények között alkalmazandók;

13.  elismeri, hogy 2013-ban számos petíciót benyújtó személy fejezte ki aggodalmát a Dániában előforduló nyilvánvaló igazságtalanságok miatt, amelyek a szülők különválásához és a házasság felbontásához, valamint ezt követően a fiatal gyermekek felügyeleti jogához fűződő igazgatási és bírósági eljárásokkal álltak összefüggésben; e tekintetben rámutat arra, hogy a különböző állampolgárságú párok esetében egyértelmű példák adódnak az állampolgárság alapján történő megkülönböztetésre az eljárás helyszíne szerinti tagállam állampolgárságával rendelkező házastárs javára és az említett állam állampolgárságával nem rendelkező házastárs kárára, aminek súlyos, sőt gyakran igen kedvezőtlen és drámai következményei vannak a gyermekek jogaira nézve; e tekintetben rámutat arra, hogy mind a petíció benyújtóinak, mind a gyermekeknek súlyosan sérülnek az alapvető jogaik; megjegyzi, hogy a Petíciós Bizottság tényfeltáró látogatást tett Dániában – ahol különösen kritikusnak tűnik a helyzet –, hogy közvetlenül kivizsgálja ezen állításokat; megjegyzi, hogy más országokból, köztük Németországból (különösen a német gyermek- és ifjúságvédelmi hivatal [Jugendamt] tevékenységével kapcsolatban), Franciaországból és az Egyesült Királyságból is jelentettek hasonló eseteket;

14.  emlékeztet a hulladékokról szóló keretirányelv végrehajtásának a parlamenti ciklus során történő elmulasztásából származó következményekkel kapcsolatban beérkezett petíciók alapján elvégzett vizsgálatokra, valamint az e tárgyban készített jelentés elfogadására; emlékeztet a hulladéklerakókra vonatkozó megfelelő döntéshozatal hiányával és ennek a helyi lakosságra gyakorolt hatásával kapcsolatos ajánlásokra; hangsúlyozza, hogy a helyzet messze nincs megoldva, tekintettel arra, hogy voltak a későbbiekben megvitatott petíciók, különösen a Campania területén lévő, súlyosan szennyező ipari hulladék által okozott mérgező tüzek tartós jelenlétére, valamint Lazio területén a – jelenleg magas szintű bírósági vizsgálat alatt álló – malagrottai hulladéklerakó tervezett bezárását követő, elmúlt hónapokbeli tervek és intézményi vezetés átláthatóságának hiányára vonatkozóan; emlékeztet a kérdésben 2013 őszén Görögországban tett intenzív tényfeltáró látogatásra, amely felhívta a figyelmet a vonatkozó, hulladékokkal kapcsolatos irányelvek alkalmazása terén feltárt hiányosságokra, a hulladékhierarchia tetején található tervekkel és rendszerekkel kapcsolatos fejlődés hiányára a hulladékkezelés terén, valamint Görögország egyes területein a lakosság egészségét érintő hatásokra; megjegyzi, hogy a hulladékkezelés hiányosságaival kapcsolatban a közelmúltban más tagállamokra vonatkozóan is benyújtottak több más petíciót, különösen a spanyol Valencia régió, illetve az Egyesült Királyság vonatkozásában;

15.  tudomásul veszi a lengyelországi tényfeltáró látogatásról szóló jelentést, amelynek során egy alsó-sziléziai külszíni bánya javasolt helyszínét vizsgálták meg; egyúttal örvendetesnek tartja, hogy a látogatás alkalmával intenzív vitát folytattak a petíciók benyújtóival és a nemzeti hatóságokkal a palagázkészletek lehetséges feltárásáról és kitermeléséről, amiről a bizottság 2012-ben már tartott egy munkaértekezletet;

16.  kiemeli a tengerparti területek kezeléséről szóló spanyol törvénnyel (Ley de Costas) kapcsolatban beérkezett petíciók ügyében az egész bizottság által végzett konstruktív munkát, mind a tényfeltáró látogatás eredményeit és következtetéseit, mind pedig a petíciók benyújtóival és az illetékes nemzeti hatóságokkal való együttműködést illetően; emlékeztet arra, hogy a bizottság létrehozott egy különleges eseti munkacsoportot azzal a céllal, hogy részletesebben megvizsgálja ezt az összetett kérdést, valamint biztosítsa az ebben az ügyben érintett igen nagyszámú panaszossal folytatott kapcsolattartást; elismeri, hogy jóllehet a spanyol parlament által elfogadott új jogszabály hozott némi előrelépést a petíciók benyújtói számára, felkéri a Bizottságot, hogy kísérje aktív figyelemmel a kérdés alakulását;

17.  üdvözli, hogy a 2013. februári galiciai tényfeltáró látogatás során széles körű eszmecserét sikerült folytatni a petíciók benyújtóival és a regionális hatóságokkal a megfelelő szennyvíztisztító létesítmények térségen belüli hiányáról; megerősíti a Petíciós Bizottság által 2013. december 17-én jóváhagyott, a tényfeltáró látogatásról szóló jelentés következtetéseit és ajánlásait a meglátogatott folyótorkolatok teljes körű megtisztítására és újjáélesztésére tett erőfeszítések folytatásának szükségességét illetően;

18.  hangsúlyozza a bizottság jelentéstételi kötelezettségének szerepét; felhívja a figyelmet a 2013-ban jelentések formájában elfogadott néhány állásfoglalásra, így például az ombudsman tevékenységéről szóló éves jelentésen felül az európai ombudsman különjelentésére a bécsi repülőtér bővítésére irányuló projekthez fűződő környezeti hatásvizsgálat hiányosságainak Bizottság által történő kezeléséről; hangsúlyozza, hogy a bizottság az évek során számos konkrét ügy kezelése révén szerzett szakértelmének köszönhetően a felelős bizottságokhoz intézett vélemények formájában lényeges hozzájárulást tett – különösen a KHV-irányelv felülvizsgálata terén –, csakúgy, mint az európai uniós intézmények székhelyének helyszínéről kidolgozott véleményével; úgy véli, hogy ilyen dokumentumoknak köszönhetően válik lehetővé az, hogy a Petíciós Bizottság az európai polgárok számára fontos kérdéseket a plenáris ülés elé terjessze;

19.  emlékeztet arra, hogy a 202. cikk (2) bekezdése értelmében a Petíciós Bizottság jogosult nem csak több petícióban felvetett témákra vonatkozó, nem jogalkotási saját kezdeményezésű jelentéseket a plenáris ülés elé terjeszteni, hanem sürgős ügyekkel kapcsolatban rövid állásfoglalásokat is benyújthat plenáris szavazásra;

20.  úgy véli, hogy a nyilvános meghallgatások megszervezése rendkívül fontos eszköz a petíciók benyújtói által felvetett problémák kivizsgálásához; felhívja a figyelmet a válság európai polgárokra gyakorolt hatásának és az Unió kormányzásában vállalt demokratikus részvétel megerősítésének tárgyában rendezett nyilvános meghallgatásra, továbbá az uniós polgárságban rejlő lehetőségek kamatoztatásáról szóló nyilvános meghallgatásra, amelyek során a beérkezett petíciók alapján elemezték az uniós polgárok által mindkét témában felvetett aggályokat; úgy véli, hogy a petíciókban szolgáltatott információk bizonyítékul szolgálnak a megszorítások által a petíciók benyújtóinak jogaira gyakorolt közvetlen hatásokra, valamint rámutatnak a civil társadalom nagyobb szerepére és feladatvállalására; elismeri, hogy a jövőbeli pénzügyi kihívások kezeléséhez Európának hiteles, látható és elszámoltatható gazdasági kormányzásra van szüksége; kiemeli annak fontosságát, hogy leküzdjük az uniós polgárokat az uniós jog értelmében fennálló jogaik gyakorlásában továbbra is hátráltató akadályokat, valamint előmozdítsuk az uniós polgárok politikai részvételét az Unió életében;

21.  bizonyos témákban folytatott munkájához elengedhetetlennek tartja, hogy más tevékenységi formákhoz, így például a plenáris üléseken megvitatott, szóbeli választ igénylő parlamenti kérdésekhez folyamodjanak; emlékeztet arra, hogy ezek más uniós intézmények és szervek parlamenti ellenőrzésének közvetlen formáját képezik; rámutat arra, hogy a bizottság 2013-ban 9 alkalommal élt azon jogával, hogy kérdéseket terjeszt elő például a fogyatékosságokkal, az állatjóléttel, a hulladékgazdálkodással és az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban; mélyen sajnálatosnak tartja, hogy a bizottság által javasolt kezdeményezések némelyike több hónapra megreked a plenáris vita előkészítésének folyamatában, ezáltal nem adhat hangot az uniós polgárok visszatérő aggodalmainak, és közvetlen válasz sem érkezhet rá a Bizottságtól;

22.  megjegyzi, hogy folyamatosan érkeznek levelek olyan polgároktól, akik a Szerződés 227. cikke és az Alapjogi Charta 51. cikke értelmében az Unió tevékenységi körén kívül eső kérdésekben fordulnak jogorvoslatért a Parlamenthez; kéri jobb megoldások kidolgozását az ilyen típusú polgári beadványok kezelésére, egyúttal figyelembe véve a Parlamentnek a polgárokkal folytatott levelezéshez fűződő kötelezettségeit; sajnálatát fejezi ki ezzel kapcsolatban amiatt, hogy a Parlament megfelelő szolgálatai nem tudták megvalósítani a Petíciós Bizottság 2011. évi tevékenységéről szóló 2012. november 21-i állásfoglalásában felsorolt, az Unió hatáskörén kívül eső kérdésekben a polgároktól érkező beadványokról szóló ajánlásokat;

23.  elismeri, hogy a környezetvédelmi kérdések továbbra is kiemelt fontosságúak a petíciók benyújtói számára, ami rávilágít arra, hogy a tagállamok még mindig hiányosságokkal küzdenek e területen; megállapítja, hogy számos petíció a közegészségügyi kérdésekre összpontosít, így például a hulladékgazdálkodásra, a vízellátás biztonságára, az atomenergiára és a védett állatokra; rámutat arra, hogy számos petíció olyan új és küszöbön álló projektekkel foglalkozik, amelyek növelik a korábban említett területekre gyakorolt hatások veszélyét; emlékeztet arra, hogy mivel a tagállamok törekednek e helyzetek kezelésére, nyilvánvaló, hogy továbbra is gátló körülmény egy fenntartható megoldás kidolgozásának szükségessége; rámutat a tarantói ILVA acélmű mélységesen aggasztó esetére, amely során a helyzet súlyos romlását állapították meg a környezeti feltételek és a helyi lakosság egészségi állapota szempontjából; sürgeti a Bizottságot, hogy alkalmazza a rendelkezésére álló mechanizmusokat annak biztosítása érdekében, hogy az olasz hatóságok azonnal eleget tegyenek az uniós környezetvédelmi előírásoknak;

24.  felhívja a Petíciós Bizottságot, hogy folytassa a vizsgálatot a Görög Közszolgálati Műsorszolgáltató Vállalathoz (Ellinikí Radiofonía Tileórasi, ERT) kapcsolódó ítélkezési gyakorlatnak az Európai Unió Alapjogi Chartája 51. cikkének értelmezésére gyakorolt hatásairól, valamint annak a petíciókat érintő következményeiről, továbbá vizsgálja meg, hogy milyen tényleges akadályok állnak az Európai Bíróság előzetes döntéshozataláért folyamodó uniós polgárok útjában, akik e kérelem segítségével kívánnak a nemzeti bíróságok előtt folyó ügyekben uniós joggal kapcsolatos kulcsfontosságú kérdések megbízható értelmezéséhez jutni;

25.  üdvözli az európai polgári kezdeményezés 2012. április 1-jei megvalósítását, továbbá az első európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét – amely az európai ifjúság és a Testvériség 2020 szakpolitikáira összpontosít –, valamint az ivóvízhez való jogra összpontosító, nemrégiben sikeresen zárult európai polgári kezdeményezést; úgy véli, hogy az európai polgári kezdeményezés a transznacionális részvételi demokrácia első eszköze, amely lehetőséget kínál a polgárok számára ahhoz, hogy aktívan közreműködjenek az európai szakpolitikák és jogszabályok kialakításában; újólag megerősíti arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy az összes érintett parlamenti bizottság aktív bevonása mellett részt vesz nyilvános meghallgatások megszervezésében a sikeres európai polgári kezdeményezések érdekében; kiemeli, hogy az európai polgári kezdeményezések aktuális állapotának rendszeres felülvizsgálatára van szükség az eljárás javítása, ugyanakkor pedig a bürokrácia és egyéb akadályok csökkentése céljából; tudatában van annak, hogy az első sikeres európai polgári kezdeményezés 2014-ben tartandó első parlamenti meghallgatásának eredménye meghatározó jelentőségű a magas szintű eljárási normák és a polgárok e jog jövőbeni gyakorlásával kapcsolatos elvárásainak való megfelelésben, és kötelezettséget vállal arra, hogy intézményi szinten biztosítja a részvételi folyamat hatékonyságának előtérbe helyezését;

26.  üdvözli a Bizottság döntését, miszerint a 2013-as évet az uniós polgárság európai évének nyilvánította, amelynek keretében értékes információkat és bepillantást biztosított az uniós polgárok számára a jogaikat, valamint e jogok érvényesítésére szolgáló demokratikus eszközöket illetően; úgy véli, hogy az uniós polgárság európai évét fel kell használni az új európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatos információk széles körű terjesztésére, ezáltal egyértelmű és érthető iránymutatásokat biztosítva az elfogadhatatlannak nyilvánított kezdeményezések magas arányának csökkentése érdekében, amely hasonló a petíciók területén mint a mai napig megfigyelhető arányhoz; meggyőződése, hogy a petíciós webportál a Parlament konkrét és értékes hozzájárulása az európai polgársághoz;

27.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az uniós jog nem megfelelő végrehajtását – amelyről a Parlamenthez benyújtott petíciók száma tanúskodik – orvosolni fogja, annak érdekében, hogy lehetővé tegye az uniós polgárok számára, hogy teljes mértékben érvényesíthessék a jogaikat;

28.  felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogszabályra irányuló javaslatot a családi állapotot igazoló okmányok kölcsönös tagállami elismerését övező problémák megoldására, tiszteletben tartva a tagállamok hatásköreit;

29.  sajnálatosnak tartja, hogy az európai polgárok a mozgás szabadságának gyakorlása során továbbra is gyakori problémákkal szembesülnek abból adódóan, hogy a hatóságok helytelenül alkalmazzák a belső piacra vonatkozó jogszabályokat;

30.  sajnálatosnak tartja, hogy a tényfeltáró látogatásokról szóló jelentéseket és más dokumentumokat a közelmúltban nem fordították le az EU hivatalos nyelveire, különösen a petíciók benyújtóinak nemzeti nyelveire;

31.  elismeri a SOLVIT-hálózat fontos szerepét, amely rendszeresen feltárja és megoldja a belső piaci jogszabályok végrehajtásához fűződő problémákat; sürgeti ezen eszköz megerősítését, illetve a Petíciós Bizottság és a SOLVIT-hálózat közötti aktívabb együttműködést; emlékeztet arra, hogy 2013 az uniós polgárság európai éve volt, és elismeréssel adózik az Európai Unió és a tagállamok intézményei és szervei előtt, amelyek 2013 folyamán intenzívebben népszerűsítették az európai polgárok és lakosok részére kínált szolgáltatásaikat, figyelembe véve a Szerződésekben foglalt alapelveket és e jelentésben feltárt tényeket;

Új perspektívák és más intézményekkel ápolt kapcsolatok

32.  rámutat annak fontosságára, hogy ez a bizottság még inkább érdemi munkát végezhessen a Parlamenten belül azáltal, hogy ellenőrző bizottságként növekszik ismertsége; felkéri az újonnan megválasztott Petíciós Bizottságot, hogy jelöljön ki belső éves előadókat azon legfontosabb szakpolitikák tárgyában, amelyek a petíciókat benyújtó európai polgárokat foglalkoztatják, és hogy fokozza a más parlamenti bizottságokkal való együttműködést azáltal, hogy rendszeresen meghívja azok tagjait a Petíciós Bizottságban lefolytatandó, az adott képviselő jogalkotási hatáskörébe tartozó vitákra; felkéri a többi parlamenti bizottságot, hogy a végrehajtási jelentéseket és egyéb eszközöket véleményező bizottságként fokozottan vonják be a Petíciós Bizottságot az európai jogszabályok helyes tagállami átültetésének és végrehajtásának vagy esetleges felülvizsgálatának ellenőrzésébe; hangsúlyozza annak fontosságát – tekintettel a beérkező petíciók egyre növekvő számára és a kapcsolódó kötelezettségvállalásokra –, hogy a bizottság neutralizációját a Parlament bizottsági összetételében megszüntessék; felkéri az Európai Parlament plenáris ülését, hogy fordítson több időt a petíciós bizottságok munkájára;

33.  kiemeli, hogy meg kell erősíteni a Petíciós Bizottság más uniós intézményekkel és szervekkel, valamint a tagállamokban működő nemzeti hatóságokkal folytatott együttműködését; fontosnak tartja a tagállamokkal és különösen a nemzeti parlamentek petíciós bizottságaival folytatott strukturált párbeszéd és módszeres együttműködés megerősítését, például a nemzeti petíciós bizottságok elnökeivel tartandó rendszeres találkozók révén; egy ilyen partnerség kialakítása lehetővé teszi a tapasztalatok és gyakorlatok legjobb cseréjét, a petíciók megfelelő szintre és testülethez való rendszeresebb és hatékonyabb irányítását, és végső soron nyitottabbá teszi az Európai Parlamentet az európai polgárokat foglalkoztató témákra; üdvözli az Oireachtas közös vizsgálati, felügyeleti és petíciós bizottság írországi létrehozását, valamint az Európai Parlamenttel ez év folyamán azzal a céllal kialakított hasznos kapcsolatait, hogy még jobb szolgáltatást nyújthasson a polgárok számára; megjegyzi, hogy más tagállamok parlamentjei jelenleg fontolgatják egy petíciós bizottság vagy hasonló szerv létrehozását, némely parlamentben pedig más eljárások vannak érvényben a petíciók kezelésére;

34.  felkéri a Bizottságot, hogy kellőképen ismerje el a petíciók szerepét a közösségi jog hatékony végrehajtásának nyomon követésében, hiszen általában a petíciók jelzik legkorábban, hogy a tagállamok lemaradásban vannak a jogi intézkedések végrehajtása terén; felkéri az Európai Parlamentet, hogy a Bizottsággal létrejött intézményközi megállapodásában javasolja a bizottság kérelmeire történő válaszadás időtartamának csökkentését, valamint a Petíciós Bizottság folyamatos tájékoztatását a petíciókhoz közvetlenül kapcsolódó kötelezettségszegési eljárások fejleményeiről; úgy véli, hogy a demokrácia terén egyre nagyobb mértékben érzékelt hiányosságok leküzdése érdekében az európai intézményeknek általában több információt kell biztosítaniuk és átláthatóbbnak kell lenniük az uniós polgárok számára;

35.  hangsúlyozza, hogy a tagállamokkal való szoros együttműködés rendkívül fontos a Petíciós Bizottság munkája szempontjából; arra bátorítja a tagállamokat, hogy játsszanak proaktív szerepet az európai jogszabályok végrehajtásával és betartásával kapcsolatos petíciók megválaszolásában, és kiemelt jelentőséget tulajdonít annak, hogy a tagállamok képviseltessék magukat a Petíciós Bizottság ülésein és tanúsítsanak aktív együttműködést; elkötelezte magát az iránt, hogy szoros együttműködést és kommunikációt tart fenn az uniós intézmények és a polgárok között;

36.  hangsúlyozza az európai ombudsmannal folytatott megerősített együttműködés fontosságát egy új intézményközi megállapodás bevezetése révén; kiemeli az Európai Parlament közreműködésének fontosságát a nemzeti ombudsmanok hálózatában; üdvözli az ombudsman és a Petíciós Bizottság között az intézményi kereten belül fennálló kiváló kapcsolatokat; különösen méltányolja, hogy a jogalkotási ciklus során az ombudsman rendszeresen közreműködik a Petíciós Bizottság munkájában; emlékeztet arra, hogy továbbra sincs minden uniós polgárnak nemzeti ombudsmana, ami azt jelenti, hogy nem minden uniós polgár rendelkezik egyenlő hozzáféréssel a jogorvoslati lehetőségekhez; úgy véli, hogy az Ombudsmanok Európai Hálózatán belül az egyes tagállamok nemzeti ombudsmani hivatalai jelentős támogatást tudnának nyújtani az európai ombudsman számára;

Munkamódszerek

37.  felhívja a Petíciós Bizottság európai parlamenti képviselőit, hogy a bizottsági munka maximális hatékonyságának és nyitottságának biztosítása érdekében fogadjanak el végleges belső szabályokat, és tegyenek javaslatokat az Európai Parlament eljárási szabályzatának megfelelő átdolgozására annak érdekében, hogy egységes szerkezetbe foglalják a munkamódszerek javítására irányuló, teljes hetedik parlamenti ciklus során tett erőfeszítéseiket; felhívja a Petíciós Bizottságot, hogy a petíciós folyamatban alkalmazzon világos határidőket annak érdekében, hogy felgyorsítsa a petíciók kezelését az Európai Parlamenten belül, valamint még átláthatóbbá és demokratikusabbá tegye az egész folyamatot; hangsúlyozza, hogy ezáltal lehetővé válhat a petíciók előre meghatározott életciklusának bevezetése az Európai Parlamenten belül a nyilvántartásba vételtől egészen végleges lezárásukig, hasonlóan a jogalkotási és nem jogalkotási aktákkal kapcsolatban folyamatban lévő munkára vonatkozóan megállapított határidőkhöz; úgy véli, hogy e határidők alapján létre kell hozni egy olyan riasztási mechanizmust, amely automatikusan felhívja a bizottsági tagok figyelmét azokra a petíciókra, amelyekkel kapcsolatban huzamosabb ideig nem került sor intézkedésre vagy levélváltásra, hogy elkerülhető legyen az, hogy régen benyújtott petíciók alapos indok nélkül éveken át lezáratlanok maradjanak; emlékeztet arra, hogy a tényfeltáró látogatások a Petíciós Bizottság legfontosabb vizsgálati eszközei közé tartoznak, ezért a vonatkozó szabályok sürgős felülvizsgálatára van szükség annak lehetővé tétele érdekében, hogy az újonnan megválasztott képviselők eredményes látogatásokat tehessenek, valamint mihamarabb beszámolhassanak a petíciók benyújtóinak és a bizottságnak a megállapításaikról és ajánlásaikról;

38.  örvendetesnek tartja az érintett tagállamok hatóságainak részvételét a Petíciós Bizottság ülésein, más érdekelt felekkel egyetemben; hangsúlyozza, hogy a Petíciós Bizottság az egyetlen olyan bizottság, amely rendszeres fórumot biztosít a polgárok számára ahhoz, hogy közvetlenül az európai parlamenti képviselőkhöz intézhessék aggodalmaikat, és amely lehetővé teszi többoldalú párbeszéd megvalósítását az uniós intézmények, a nemzeti hatóságok és a petíciók benyújtói között; javasolja, hogy az ülések megszervezésének elősegítése, valamint az útiköltségek jövőbeli csökkentése érdekében a Petíciós Bizottság és a parlamenti adminisztráció vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a petíciók benyújtói vagy a hatóságok videokonferencia vagy más hasonló eszköz útján működnek közre;

39.  megjegyzi, hogy a jogalkotási ciklus során egyre növekedett a petíciók száma, és továbbra is rendkívül aggasztónak tartja, hogy a késedelmek és a válaszadási idők még mindig túl hosszadalmasak a folyamat nyilvántartásba vételi és elfogadhatósági szakaszában; felhív arra, hogy a Hivatalos Dokumentumok Fogadásának és Továbbküldésének Osztálya és a Petíciós Bizottság titkársága számára egyaránt biztosítsanak egy további, jogi szakértelemmel rendelkező tanácsost, hogy ajánlásokat tehessen közzé arra vonatkozóan, hogy a petíció az európai jog hatálya alá tartozik-e; úgy véli, hogy ezeket az ajánlásokat a petíciók összefoglalásával együtt először csak angolul kellene a bizottság tagjainak a rendelkezésére bocsátani, és csak a közzétételükkor kellene azokat az összes hivatalos nyelvre lefordítani, hogy még gyorsabban megszülethessenek az elfogadhatóságra vonatkozó első döntések; arra számít, hogy az új petíciós webportál elindításával csökkenni fog az olyan vitatható beadványok száma, amelyeket olykor petícióként vesznek nyilvántartásba;

o
o   o

40.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a Petíciós Bizottság jelentését a Tanácsnak, a Bizottságnak, az európai ombudsmannak, valamint a tagállamok kormányának és parlamentjének, petíciós bizottságának és nemzeti ombudsmanának vagy hasonló illetékes szerveinek.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat