Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2013/0186(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0095/2014

Előterjesztett szövegek :

A7-0095/2014

Viták :

PV 11/03/2014 - 17
CRE 11/03/2014 - 17

Szavazatok :

PV 12/03/2014 - 8.13
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2014)0220

Elfogadott szövegek
PDF 719kWORD 440k
2014. március 12., Szerda - Strasbourg
Az egységes európai égbolt végrehajtása ***I
P7_TA(2014)0220A7-0095/2014
Állásfoglalás
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2014. március 12-i jogalkotási állásfoglalása az egységes európai égbolt végrehajtásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2013)0410 – C7-0171/2013 – 2013/0186(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás – átdolgozás)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0410),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 100. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0171/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a máltai parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett, indokolással ellátott véleményre, amelynek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. december 11-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel a jogi aktusok strukturáltabb átdolgozási technikáiról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(2),

–  tekintettel az eljárási szabályzata 87. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Jogi Bizottságnak a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottsághoz intézett 2013. november 28-i levelére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 87. és 55. cikkére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A7-0095/2014),

A.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a szóban forgó javaslat a javaslatban akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot, figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásait;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
(2) HL C 77., 2002.3.28., 1. o.


Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. március 12-én került elfogadásra az egységes európai égbolt végrehajtásáról (átdolgozás) szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
P7_TC1-COD(2013)0186

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 100. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel a z Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében(2),

mivel:

(1)  Az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK rendelet(3) („keretrendelet”), a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról szóló, 2004. március 10-i 550/2004/EK rendelet(4) („léginavigációs-szolgálati rendelet”), a légtérnek az egységes európai égbolt keretében történő szervezéséről és használatáról szóló, 2004. március 10-i 551/2004/EK rendelet(5) („légtérrendelet”) és az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózat átjárhatóságáról szóló, 2004. március 10-i 552/2004/EK rendelet(6) („átjárhatósági rendelet”) jelentősen módosult. Mivel további módosításokra van szükség, a szöveget az egyértelműség érdekében át kell dolgozni.

(2)  A közös közlekedéspolitika végrehajtása olyan hatékony légi közlekedési rendszert tesz szükségessé, amely lehetővé teszi a légi közlekedési szolgáltatások biztonságos és rendszeres üzemeltetését, ilyen módon elősegítve az áruk, a személyek és a szolgáltatások szabad mozgását. [Mód. 1]

(3)  Az egységes európai égboltról szóló első jogszabálycsomag, így az 549/2004/EK rendelet, az 550/2004/EK rendelet, az 551/2004/EK rendelet és az 552/2004/EK rendelet elfogadásával az Európai Parlament és a Tanács szilárd jogi alapot teremtett a légiforgalmi szolgáltatások (ATM) rendszerének folytonos, átjárható és biztonságos működéséhez. A második csomag, nevezetesen az 1070/2009/EK rendelet elfogadása tovább erősítette az egységes európai égbolt kezdeményezést a teljesítményösztönző rendszer és a hálózatkezelői funkció bevezetése révén, melyek rendeltetése tovább javítani az európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer teljesítményét.

(4)  A polgári repülésről szóló 1944. évi chicagói egyezmény 1. cikkében a szerződő államok elismerik, hogy „minden állam teljes és kizárólagos szuverenitással rendelkezik a saját területe feletti légtérben”. E szuverenitás keretében gyakorolják az Unió tagállamai – az alkalmazandó nemzetközi egyezményekre is figyelemmel – a hatósági jogköröket a légi forgalom irányítása során.

(5)  A közös közlekedéspolitika végrehajtása olyan hatékony légiközlekedési rendszert tesz szükségessé, amely lehetőséget biztosít a légiközlekedési szolgáltatások biztonságos, rendszeres és fenntartható üzemeltetésére, ilyen módon optimalizálva a kapacitásokat és elősegítve az áruk, a személyek és a szolgáltatások szabad mozgását.

(5a)  Annak elkerülése érdekében, hogy a légi forgalom várt növekedése ne idézzen elő és ne súlyosbítsa az európai légtérbeli torlódást és az azzal együtt járó gazdasági, környezeti és biztonsági költségeket, fel kell számolni e térség töredezettségét, és e rendeletet minél hamarabb végre kell hajtani. [Mód. 2]

(5b)  Az egységes európai égbolt végrehajtásának pozitív hatást kell gyakorolnia az európai növekedésre, a foglalkoztatásra és a versenyképességre, különösen a magasan képzett munkaerő iránti kereslet fellendítése révén. [Mód. 3]

(6)  A légiforgalmi biztonsági előírások javítására, illetve az általános európai légi forgalmat szolgáló ATM és ANS rendszerek összteljesítményének fejlesztésére vonatkozó célok egyidejű követése megköveteli a humán tényező figyelembevételét. A tagállamoknak ezért meg kell fontolniuk az „események bejelentése” (just culture) szerinti elvek bevezetését bevezetése mellett vonatkozó teljesítménymutatókat kell beépíteni az egységes európai égbolt teljesítményösztönző rendszerébe. [Mód. 4]

(7)  A tagállamok általános nyilatkozatot(7) fogadtak el az egységes európai égbolttal kapcsolatos katonai kérdésekről. E nyilatkozatnak megfelelően a tagállamoknak bővíteniük kell különösen a polgári-katonai együttműködést, és – amennyiben és amilyen mértékben valamennyi érintett tagállam szükségesnek ítéli meg – elő kell segíteniük a fegyveres erőik közötti együttműködést a légiforgalmi szolgáltatásokat érintő valamennyi kérdésben a légtér rugalmas használatának lehetővé tétele érdekében. [Mód. 5]

(8)  A katonai műveletek és a kiképzés tartalmára, hatókörére, illetve végrehajtására vonatkozó határozatok nem tartoznak az Uniónak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 100. cikkének (2) bekezdése szerinti hatáskörébe.

(9)  A tagállamok, egymástól eltérő mértékben, olyan módon szervezték át nemzeti léginavigációs szolgáltatóikat, hogy fokozták azok önállóságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát. Biztosítani kell, hogy a piaci körülmények között nyújtható szolgáltatásoknak jól működő közös piaca legyen , valamint hogy teljesüljenek a közérdeket érintő minimális követelmények azon szolgáltatások esetében, amelyek a jelenlegi műszaki lehetőségek fényében természetes monopóliumnak tekintendők.

(10)  A szolgáltatás Európán belüli rendelkezésre állásának következetes és teljes körű és független ellenőrzése érdekében elegendő függetlenséget és megfelelő pénzügyi és humán erőforrásokat kell biztosítani a nemzeti felügyeleti légiközlekedési hatóságoknak. Ez a függetlenség nem gátolhatja ezeket a hatóságokat abban, hogy közigazgatási feladataikat ellássák. [Mód. 6]

(11)  A nemzeti felügyeleti légiközlekedési felügyeleti hatóságok kulcsfontosságú szerepet töltenek be az egységes európai égbolt rendszerének megvalósításában,. Ezért a Bizottságnak és az Európai Unió Repülési Ügynökségének (EAA) – a legjobb gyakorlatok cseréjének lehetővé tétele és közös megközelítési módok kidolgozása érdekében – ösztönöznie kell a köztük zajló együttműködést, ideértve a régiós szintű fokozott együttműködést, az e cserét szolgáló platformok biztosítása révén. Az együttműködésnek rendszeresnek kell lennie. [Mód. 7]

(12)  Az egységes európai égbolt végrehajtásához a szociális partnereket jobban kell tájékoztatni a jelentős szociális hatásokkal járó valamennyi intézkedésről, és konzultálni kell velük azokról. Uniós szinten a 98/500/EK bizottsági határozat(8) szerint létrehozott ágazati párbeszédbizottsággal szintén konzultációt kell folytatni. [Mód. 8]

(13)  A távközlési, navigációs és légtérellenőrző szolgálatok, valamint a meteorológiai, légtér-kialakítási és légiforgalmi tájékoztató szolgálatok ellátását – az adatok általános légi forgalom számára történő formázását és rendelkezésre bocsátását magában foglaló szolgáltatásokkal együtt – piaci feltételek alapján kell lehetne megszervezni, figyelemmel e szolgálatok sajátos jellemzőire és a magas szintű biztonság fenntartására szavatolására, valamint az éghajlatot érő hatások csökkentésére is. [Mód. 9]

(14)  Az egyenértékű léginavigációs szolgálatok ellátását illetően nem szabad különbséget tenni a légtérhasználók között.

(15)  A légtérhasználókat és/vagy léginavigációs szolgáltatókat a közös léginavigációs infrastruktúrák, a léginavigációs szolgálatok és a légtérhasználat fejlesztésében segítő közös projektek, különösen a 219/2007/EK tanácsi rendelet(9) 1. cikke (2) bekezdésének megfelelően a 2009/320/EK tanácsi határozat által jóváhagyott ATM-főterv megvalósítása szempontjából esetlegesen szükséges projektek nem működhetnek a hasonló célkitűzéssel egy vagy több tagállam által létrehozott, már működő projektek kárára. A közös projektek elindításához szükséges finanszírozásra vonatkozó rendelkezések nem korlátozhatják a közös projektek kialakítási módját. A közös projektek finanszírozása érdekében, különös tekintettel a SESAR program végrehajtásának felgyorsítására, a Bizottság javaslatot tehet a többéves pénzügyi kereten belüli finanszírozásra, ideértve a transzeurópai hálózat az Európai Hálózatfinanszírozási Eszkö, a Horizont 2020 keretében történő és az Európai Beruházási Bank általi finanszírozást. Az említett finanszírozáshoz való hozzáférés biztosítása mellett a tagállamok szabadon kell, hogy döntsenek arról, hogyan kerüljenek felhasználásra a légiközlekedési ágazat kibocsátási egységeinek a kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében történő elárverezése révén keletkező bevételek, és ebben a tekintetben azt is szabadon kell, hogy mérlegeljék, hogy a bevételek egy részét a funkcionális légtérblokkok szintjén a közös projektek finanszírozására fordítsák-e. Adott esetben a közös projekteknek arra kell irányulniuk, hogy valamennyi tagállamban létrehozhassák az alapvető átjárható képességeket. [Mód. 10]

(15a)  Az ATM-főtervhez kapcsolódó légi és földi beruházási projektek – amennyiben egyedi mechanizmusok alkalmazására nem kerül sor – koordináció nélkül valósulhatnak meg, ami késleltetheti a SESAR technológiák hatékony alkalmazását. [Mód. 11]

(16)  A hálózatkezelő szerv központi szerepet játszik a légiforgalmi szolgáltatások hálózati szintű teljesítményének javításában azáltal, hogy egyes, hálózati szinten jobban megoldható szolgáltatásokat központilag nyújt. Egy esetleges légiközlekedési válság kezelését megkönnyíti, ha a válságkezelés e válságok megelőzése és a rájuk való válaszadás érdekében elfogadandó intézkedések összehangolását a hálózatkezelő biztosítja. Ezzel összefüggésben a Bizottság felelősségébe kell utalni annak biztosítását, hogy a központosított szolgáltatásnyújtás és a teljesítmény-felülvizsgálati szerv szerepe között ne jöjjön létre érdekellentét. [Mód. 12]

(17)  A Bizottság meggyőződése, hogy a légtér biztonságos és hatékony használata csak a légtér polgári és katonai felhasználóinak szoros együttműködésével valósítható meg, főképpen a rugalmas légtérfelhasználás elve és az ICAO által megállapított hatékony polgári-katonai összehangolás alapján; ezért a Bizottság hangsúlyozza, hogy a polgári és katonai légtérhasználók közötti együttműködést fokozni kell a légtér rugalmas használatának lehetővé tétele érdekében. [Mód. 13]

(18)  Közvetlenül kihat a repülési műveletek biztonságosságára és hatékonyságára a légtér állapotára és a konkrét légiközelekedési helyzetekre vonatkozó információk pontossága és időszerű továbbítása a polgári és katonai irányítók felé, és javítania kell azok kiszámíthatóságát. A légtér állapotára vonatkozó aktualizált információkhoz történő időszerű hozzáférés elengedhetetlen mindazok számára, akik a repülési tervek benyújtásakor vagy módosításakor a rendelkezésre álló légtérstruktúrákat kívánják használni. [Mód. 14]

(19)  A korszerű, hiánytalan, magas szintű és aktuális repülési információk biztosítása jelentős hatással van a biztonságra, és megkönnyíti az Unió légteréhez való hozzáférést és az azon belüli mozgásszabadságot. Az ATM-főtervvel kapcsolatban az Uniónak kezdeményeznie kell e terület korszerűsítését a hálózatkezelővel való együttműködésben, és korszerű, felhasználóbarát, jóváhagyott és integrált eligazítás révén kellene biztosítania, hogy a felhasználók egy nyilvános hozzáférési ponton hozzájussanak ezekhez az adatokhoz.

(20)  Az 1108/2009/EK rendeletben és az 1070/2009/EK rendeletben történt változások figyelembevétele érdekében e rendelet tartalmát a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(10) 65a. cikkének megfelelően hozzá kell igazítani a 216/2008/EK rendelet tartalmához.

(21)  Ezenkívül az 549/2004/EK, az 550/2004/EK, az 551/2004/EK és az 552/2004/EK rendelet 2004-ben és 2009-ben megállapított műszaki részleteit naprakésszé kell tenni, és a fejlődés figyelembevétele érdekében technikai szempontból ki kell igazítani.

(22)  E rendelet földrajzi hatályát az ICAO NAT régión belül ki kell igazítani, figyelemmel a meglévő és tervezett szolgáltatási szerződésekre, valamint arra, hogy biztosítani kell a régióban tevékenykedő léginavigációs szolgáltatók és légtérhasználók tekintetében a szabályok következetes alkalmazását. [Mód. 15]

(23)  Mivel a hálózatkezelő egy operatív szervezet, és az Eurocontrol reformja folyamatban van, a hálózatkezelő szerepét tovább kell fejleszteni az ágazat által irányított partnerség irányába.

(24)  A légiforgalmi szolgáltatók közötti együttműködés javítására hivatott funkcionális légtérblokkok fontos szerepet játszanak az európai ATM-rendszer teljesítményének fokozásában. Ezen E szerep hatékonyságának növelése céljából a légtérblokkokat még inkább teljesítményorientálttá kiegészítése érdekében a léginavigációs szolgáltatóknak lehetőséget kell tenni, kapniuk arra, hogy szabadon létrehozzanak olyan teljesítményalapú ágazati partnerségekre kell alapozni, és az ágazatnak nagyobb szabadságot kell adni a légtérblokkok módosításában a teljesítménycélok elérése, vagy ahol lehetséges, meghaladása érdekében partnerségeket, amelyek átfedésben lehetnek a meglévő funkcionális légtérblokkokkal. [Mód. 16]

(25)  A funkcionális légétrblokkoknak rugalmasan kell működniük, egyesítve Európa különböző szolgáltatóit, hogy egymás erősségeit kamatoztassák. E rugalmasságnak lehetővé kell tennie egyrészt a szinergiáknak a szolgáltatók földrajzi helyzetétől és nemzeti hovatartozásától független kihasználását, másrészt a szolgáltatásnyújtás változatos formáinak kialakulását a jobb teljesítményre törekvés jegyében.

(26)  A légiforgalmi léginavigációs szolgáltatók ügyfél-orientáltságának erősítése és a légtérhasználók véleményének a rájuk is hatással lévő döntéshozatalban való jobb érvényesülése érdekében a léginavigációs szolgáltatók jelentős döntéseinek meghozatala kapcsán hatékonyabbá kell tenni az érdekeltek részvételét és a velük érdekeltekkel való konzultációt. [Mód. 17]

(27)  A teljesítményösztönző rendszer alapvető eszköz az ATM gazdasági szabályozásához, minőségét és döntései függetlenségét fenn kell tartani, sőt lehetőség szerint javítani kell.

(28)  Annak érdekében, hogy lehetővé váljon a műszaki vagy operatív fejlemények figyelembevétele – nevezetesen a mellékletek módosítása, illetve a hálózatkezelésre vagy a teljesítményösztönző rendszerre vonatkozó előírások kiegészítése, az ATM-főterv megvalósításáért felelős szervezet (üzemeltetésirányító) kijelölése és hatásköreinek meghatározása formájában –, fel kell hatalmazni a Bizottságot arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Az egyes felhatalmazások tartalmát és alkalmazási körét a vonatkozó cikkek tartalmazzák részletesen. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkálatok során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során biztosítania kell, hogy az Európai Parlament és a Tanács a vonatkozó dokumentumokat egyidejűleg, kellő időben és megfelelő módon megkapja. [Mód. 18]

(29)  A hálózatkezelői szolgálatokra vonatkozó lista bővítése során a Bizottságnak szabályszerű konzultációt kell folytatnia az ágazat érdekelt feleivel és a szociális partnerekkel. [Mód. 19]

(30)  Annak érdekében, hogy e rendelet végrehajtása egységes feltételek között történjen, végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Bizottságra, különösen a nemzeti felügyeleti légiközlekedési hatóságok hatásköreinek gyakorlása, a kisegítő szolgálatok egy szolgáltató vagy szolgáltatók csoportja általi kizárólagos nyújtása, az uniós és ahhoz kapcsolódó helyi szintű teljesítménycélok betartását szolgáló korrekciós intézkedések, a díjszámítási rendszerrel kapcsolatos megfelelés ellenőrzése, a hálózati funkciókra vonatkozó közös projektek igazgatása és elfogadása, a funkcionális légtérblokkok, a léginavigációs szolgáltatók jelentős működési döntéseinek meghozatala kapcsán az érdekeltek részvételének módozatai, az adatvédelem és az adatokhoz való hozzáférés, az elektronikus légiforgalmi tájékoztatás, a műszaki fejlődés és a légiforgalmi szolgáltatások működési átjárhatósága tekintetében. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(11) megfelelően kell gyakorolni. [Mód. 20]

(31)  A 182/2011/EU rendeletnek megfelelően az e rendelet értelmében elfogadott végrehajtási jogi aktusok esetében vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni az általános hatályú végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor.

(32)  Egyedi hatályú végrehajtási jogi aktusok elfogadása esetében a tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni.

(33)  Az e rendeletben említett intézkedések megsértése esetére meghatározott szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, a biztonság csökkentése nélkül.

(34)  Adott esetben a kisegítő szolgálatok beszerzését értelemszerűen az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(12) és a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(13) előírásaival összhangban kell végezni. Emellett figyelemmel kell lenni adott esetben a közbeszerzési szerződésekről szóló irányelvek által nem, vagy csak részben szabályozott közbeszerzési eljárásokra alkalmazandó közösségi jogról szóló, sz. bizottsági értelmező közleményre(14) is. [Mód. 21]

(35)  A gibraltári párbeszédfórum első miniszteri ülésén, Córdobában, 2006. szeptember 18-án elfogadott, a gibraltári repülőtérről szóló miniszteri nyilatkozat (a továbbiakban: miniszteri nyilatkozat) az Spanyol Királyság és az Egyesült Királyság a két ország külügyminisztereinek együttes nyilatkozatában 1987. december 2-i, a repülőtérről szóló londoni közös nyilatkozat helyébe lép, és az ennek való teljes megfelelés az 1987-es nyilatkozatnak való megfelelésnek tekintendő 2-án Londonban megegyezett a gibraltári repülőtér használatára kiterjedő szorosabb együttműködésre vonatkozó rendelkezésekről. A rendelkezéseket még nem alkalmazták. [Mód. 22]

(36)  A miniszteri nyilatkozat fényében és annak értelmében e rendelet teljes egészében vonatkozik a gibraltári repülőtérre. A miniszteri nyilatkozat sérelme nélkül a gibraltári repülőtérre történő alkalmazásnak és a végrehajtásához kapcsoló összes intézkedésnek teljes összhangban kell állnia a nyilatkozattal és az abban foglalt szabályokkal. [Mód. 23]

(37)  Mivel e rendelet célkitűzése, nevezetesen az egységes európai égbolt végrehajtása a tevékenység transznacionális jellege folytán a tagállamok által kellőképpen nem valósítható meg, és ezért uniós szinten jobban teljesíthető, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az arányosságnak az említett cikkben meghatározott elvével összhangban e rendelet nem haladja meg a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)  Ez a rendelet megállapítja az egységes európai égbolt létrehozására és megfelelő működésére irányadó szabályokat annak érdekében , hogy megerősítse a légi forgalom jelenlegi biztonsági előírásait, hozzájáruljon a légiközlekedési rendszer fenntartható fejlődéséhez, többek között mérsékelje az éghajlatra gyakorolt hatást, és valamennyi légtérhasználó elvárásainak figyelembevételével az európai általános légi forgalomban fokozza a légiforgalmi szolgáltatások (ATM) és a léginavigációs szolgálatok (ANS) összhatékonyságát. Az egységes európai égbolt páneurópai és – a szomszédos országokkal kötött egyedi megállapodásoknak megfelelően – harmadik országokbeli útvonalak összefüggő hálózatából, egységesen működő légtérből, valamint olyan hálózatkezelési és légiforgalm légiforgalmi szolgáltatási rendszerekből áll , amelyek kizárólag a biztonságon, a hatékonyságon és a működési átjárhatóságon alapulnak, és az összes légtérhasználó érdekét szolgálják. [Mód. 24]

(2)  E rendelet alkalmazása nem sérti a tagállamok légterük feletti szuverenitását és a tagállamoknak a közrenddel, közbiztonsággal és védelmi kérdésekkel kapcsolatos, a 38. cikkben említett követelményeit. E rendelet hatálya nem terjed ki a katonai műveletekre és kiképzésekre.

(3)  E rendeletet a tagállamoknak a nemzetközi polgári repülésről szóló, 1944. évi chicagói egyezmény („Chicagói Egyezmény”) szerinti jogainak és kötelezettségeinek sérelme nélkül kell alkalmazni. Ezzel összefüggésben ez a rendelet a hatálya alá tartozó területeken a tagállamokat segíteni hivatott a Chicagói Egyezmény szerinti kötelezettségeik teljesítésében úgy, hogy alapot nyújt ennek rendelkezései közös értelmezéséhez és egységes végrehajtásához, valamint biztosítja, hogy e rendelkezéseket megfelelő súllyal vegyék figyelembe a rendeletben és a hozzá tartozó végrehajtási szabályokban.

(4)  Ezt a rendeletet a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) EUR, és AFI és NAT régióján belüli azon légtérre kell alkalmazni, amelyre vonatkozóan e rendeletnek megfelelően a tagállamok biztosítják a légiforgalmi szolgálatokat. A tagállamok az ICAO más régióiban lévő és az illetékességi körükbe tartozó légtérre is alkalmazhatják e rendeletet, azzal a feltétellel, hogy erről tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot. [Mód. 25]

(5)  E rendeletnek a gibraltári repülőtérre való alkalmazását úgy kell értelmezni, hogy az nem érinti a Spanyol Királyság és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága vonatkozó jogi álláspontját az azon terület feletti szuverenitással kapcsolatos vita tekintetében, ahol a repülőtér található. [Mód. 26]

(5a)  E rendelet Gibraltár repülőterére történő alkalmazását a Spanyol Királyság, illetve az Egyesült Királyság külügyminiszterei által Londonban, 1987. december 2-án kiadott együttes nyilatkozatban meghatározott rendelkezések alkalmazásáig fel kell függeszteni. Spanyolország és az Egyesült Királyság kormánya tájékoztatja a Tanácsot ezek alkalmazásának kezdő időpontjáról. [Mód. 27]

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

1.  „légiforgalmi irányító (ATC) szolgálat”: olyan szolgálat, amelynek feladatai a következők:

a)  összeütközések megelőzése:

–  légi járművek között és

–  a munkaterületen a légi jármű és akadályok között; és

b)  gyors és rendezett légi forgalom biztosítása;

2.  „repülőtéri irányító szolgálat”: a repülőtéri forgalom részére nyújtott légiforgalmi irányító szolgálat;

3.  „légiforgalmi tájékoztató szolgálat”: a meghatározott szabályozási területen belül létrehozott, a légi közlekedés biztonságához, rendszerességéhez és hatékonyságához szükséges légiforgalmi tájékoztatások és adatok biztosításáért felelős szolgálat;

4.  „léginavigációs szolgálatok”: a légiforgalmi szolgálatok; a távközlési, navigációs és felderítési szolgálatok; a légi navigációhoz szükséges meteorológiai szolgálatok; valamint a légiforgalmi tájékoztató szolgálatok;

5.  „léginavigációs szolgáltató”: olyan közjogi vagy magánjogi jogalany, amely az általános légi forgalomra vonatkozó léginavigációs szolgálatot lát el;

6.  „légtérblokk”: olyan, térben és időben meghatározott kiterjedésű légtér, amelyen belül léginavigációs szolgálatot látnak el;

7.  „légtérgazdálkodás”: tervezési szolgálat, amelynek elsődleges célja az, hogy dinamikus időkiosztás útján, valamint egyes esetekben a légtérhasználók különféle kategóriái közötti, azok rövid távú igényeit alapul vevő légtérfelosztással maximalizálja a rendelkezésre álló légtér kihasználtságát, egyszersmind pedig a légtér-kialakításhoz kapcsolódó stratégiai funkció; [Mód. 28]

8.  „légtérhasználók”: az általános légi forgalom szabályai szerint üzemeltetett valamennyi légi jármű üzemeltetője;

9.  „légiforgalomáramlás-szervezés”: olyan szolgálat , amelyet azzal a célkitűzéssel hoztak létre, hogy hozzájáruljon a légi forgalom biztonságos, rendezett és gyors áramlásához annak biztosításával, hogy a légiforgalom-irányítás kapacitását a lehető legnagyobb mértékig használják ki, és hogy a forgalom mennyisége összeegyeztethető legyen a megfelelő légiforgalmi szolgáltatók által közzétett kapacitásokkal;

10.  „légiforgalmi szolgáltatások (ATM)”: azon fedélzeti és földi szolgálatok (légiforgalmi szolgálatok, légtérgazdálkodás és légiforgalomáramlás-szervezés) együttese, amelyek valamennyi üzemeltetési fázisban a légi járművek biztonságos és hatékony mozgásának biztosításához szükségesek;

11.  „légiforgalmi szolgálatok”: a különféle repüléstájékoztató szolgálatok, riasztószolgálat, légiforgalmi tanácsadó szolgálat és légiforgalmi irányító (ATC) szolgálat (körzeti, bevezető és repülőtéri irányító szolgálatok);

12.  „körzeti irányító szolgálat”: a légtér valamely blokkjában irányítói területen az ellenőrzött repülést végző légi járművek részére nyújtott ATC-szolgálat ATC-szolgáltatás; [Mód. 29]

13.  „bevezető irányító szolgálat”: az érkező vagy induló, ellenőrzött repülést végző légi járművek részére nyújtott ATC-szolgálat;

14.  „ATM-főterv”: az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer (SESAR) megvalósítása érdekében közös vállalkozás alapításáról szóló, 2007. február 27-i 219/2007/EK tanácsi rendelet(15) 1. cikkének (2) bekezdése értelmében a 2009/320/EK tanácsi határozattal(16) jóváhagyott terv;

15.  „légi közlekedési válsághelyzet”: az akkor előálló körülmények, amikor a légtérkapacitás rendellenesen lecsökken, mert az időjárási viszonyok igen kedvezőtlenek, vagy a légtér jelentős része természeti, egészségügyi, biztonsági, katonai vagy politikai okokból nem áll rendelkezésre; [Mód. 30]

16.  „egymáshoz kapcsolt szolgálatok szolgáltatások”: ugyanazon szervezet által nyújtott két vagy több léginavigációs szolgálat szolgáltatás; [Mód. 31]

17.  „tanúsítvány”: egy az Európai Unió Repülési Ügynöksége (EAA) vagy valamely nemzeti felügyeleti légiközlekedési hatóság által bármilyen formában kiadott, a nemzeti vonatkozó jognak megfelelő olyan dokumentum, amely igazolja, hogy egy léginavigációs szolgáltató megfelel az egy adott szolgáltatás tevékenység nyújtására vonatkozó követelményeknek; [Mód. 32]

18.  „távközlési szolgálatok”: állandó helyű és mozgó légiforgalmi szolgálatok, amelyek a légiforgalmi irányítás érdekében lehetővé teszik a föld-föld, a levegő-föld, a föld-levegő és a levegő-levegő irányú összeköttetést;

18a.  „Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózat” (EATMN): rendszerek és rendszerelemek, valamint az ATM főtervben ismertetett főbb operatív és technológiai változtatásokra vonatkozó ütemtervek páneurópai hálózata, amely az Unióban lehetővé teszi a teljes mértékben átjárható léginavigációs szolgáltatások nyújtását – ideértve a harmadik országokkal való határokon az interfészeket is –, az e rendeletben kitűzött teljesítménycélok elérése érdekében; [Mód. 33]

19.  „rendszerelemek”: olyan tárgyi eszközök, például hardver, valamint immateriális javak, például szoftver, amelyektől az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózat (EATMN) működési átjárhatósága függ; [Mód. 34]

19a.  „üzemeltetésirányító”: a Bizottság által ajánlattételi felhíváson keresztül kiválasztott operatív érdekeltek csoportja, akik az ATM-főterv üzemeltetés-irányítása igazgatási szintjéért felelősek; [Mód. 35]

20.  „nyilatkozat”: az ATM/ANS alkalmazásában olyan írásbeli nyilatkozat, amelyet:

–  ATM/ANS-rendszerek és rendszerelemek tervezésével, gyártásával és karbantartásával foglalkozó szervezet állít ki rendszerek és rendszerelemek megfelelőségéről vagy alkalmazhatóságáról;

–  egy szolgáltató állít ki arról, hogy a használatbavételre kerülő szolgálat, illetve rendszer megfelel a vonatkozó követelményeknek;

–  az egyes repüléstájékoztató szolgálatokhoz kapcsolódó feladatok ellátására való képességről és az e feladatok ellátásához szükséges eszközök meglétéről állítanak ki.

21.  „rugalmas légtérhasználat”: az Európai Szervezet a Légi Közlekedés Biztonságáért (Eurocontrol) (17) által kibocsátott „Airspace Management Handbook for the application of the Concept of the Flexible Use of Airspace” című kiadványban meghatározott, az Európai Polgári Repülési Konferencia körzetében alkalmazott légtér-gazdálkodási elv;

22.  „repüléstájékoztató szolgálat”: olyan szolgálat, amelyet a repülések biztonságos és hatékony végrehajtásához hasznos tanácsok és tájékoztatások adása céljából nyújtanak;

23.  „riasztószolgálat”: a kutatásra vagy mentésre szoruló légi járművekkel kapcsolatban a megfelelő szervezetek értesítése és szükség szerint e szervezetek segítése;

24.  „funkcionális légtérblokk”: a működési követelményeken alapuló, az államhatároktól függetlenül kialakított légtérblokk, ahol a léginavigációs szolgálatok szolgáltatások és a kapcsolódó tevékenységek teljesítményalapúak és optimalizáltak, annak érdekében, hogy valamennyi funkcionális légtérblokkban funkciók a léginavigációs szolgáltatók között közötti fokozott együttműködés vagy adott esetben egy integrált szolgáltató jöjjön létre révén teljesítményalapúak és optimalizáltak; [Mód. 36]

25.  „általános légi forgalom”: a polgári légi járművek, valamint az állami légi járművek (beleértve a katonai, vámhatósági és rendőrségi légi járműveket is) azon mozgásainak összessége, amelyeket a nemzetközi polgári repülésről szóló 1944. évi chicagói egyezménnyel létrehozott Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) eljárásainak megfelelően hajtanak végre;

25a.  „emberi tényező”: az ATM-ágazatban meglévő szociális, kulturális és személyzeti feltételek; [Mód. 37]

26.  „működési átjárhatóság”: az EATMN rendszereitől és rendszerelemeitől, valamint üzemeltetési eljárásaitól annak érdekében megkövetelt funkcionális, műszaki és működési tulajdonságok együttese, hogy az EATMN működése biztonságos, folytonos és hatékony legyen . A működési átjárhatóságot úgy érik el, hogy megteremtik a rendszereknek és a rendszerelemeknek az alapvető követelményekkel való összhangját;

27.  „meteorológiai szolgálatok”: azok a berendezések és szolgálatok, amelyek meteorológiai előrejelzésekkel, rövid jelentésekkel és megfigyelésekkel, valamint az államok által légiforgalmi felhasználásra adott egyéb meteorológiai információkkal és adatokkal látják el a légi járműveket;

28.  „navigációs szolgálatok”: azok a berendezések és szolgálatok, amelyek helymeghatározási és időre vonatkozó információkkal látják el a légi járműveket;

29.  „működési adatok”: a repülés valamennyi szakaszára vonatkozó olyan információk, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a léginavigációs szolgáltatók, a légtérhasználók, a repülőterek üzemben tartói és az egyéb érintett szereplők operatív döntéseket hozhassanak;

30.  „használatbavétel”: az első üzembe helyezés a rendszer kezdeti üzembe állítását, illetve a rendszer felújítását követően;

31.  „útvonalhálózat”: az általános légi forgalom áramlására szolgáló, a légiforgalmi irányító szolgálatok leghatékonyabb ellátásához szükséges meghatározott útvonalrendszer; [Mód. 38]

32.  „légtérellenőrző szolgálatok”: azok a berendezések és szolgálatok, amelyekkel a biztonságos elkülönítés lehetővé tétele érdekében a légi jármű mindenkori helyzete meghatározható;

33.  „rendszer”: a fedélzeti és és/vagy földi rendszerelemek, valamint és/vagy a világűrben található azon berendezések összessége, amelyek a repülés valamennyi szakaszában segítséget nyújtanak a léginavigációs szolgálatoknak; [Mód. 39]

34.  „felújítás”: olyan módosítások, amelyek megváltoztatják a rendszer működési jellemzőit;

35.  „határon átnyúló szolgáltatások”: bármely olyan helyzet, amikor egy tagállamban nyújtott léginavigációs szolgálatot egy másik tagállamban tanúsított szolgáltató nyújt;

36.  „nemzeti felügyeleti légiközlekedési hatóság”: azon egy vagy több az a nemzeti szerv, amelyet az EAA akkreditált, és amelyre az adott tagállam ráruházta az e rendelet szerinti felügyeleti feladatokat, valamint azok az illetékes nemzeti hatóságok, amelyek hatáskörébe tartoznak a 216/2008/EK rendelet 8b. cikke szerinti feladatok feladatokat; [Mód. 40]

37.  „kisegítő szolgálatok”: a CNS (távközlési, navigációs és légtérellenőrző), MET (meteorológiai) és AIS (légiforgalmi tájékoztató) szolgálatok körébe nem tartozó léginavigációs szolgálatok, valamint olyan egyéb szolgáltatások és tevékenységek, amelyek a léginavigációs szolgálatok nyújtásához kapcsolódnak és azt támogatják; [Mód. 41]

38.  „helyi teljesítménycélok”: a tagállamok által helyi szinten – nevezetesen a funkcionális légtérblokk, az ország, a díjszámítási körzet vagy a repülőtér szintjén – rögzített teljesítménycélok;

38a.  „ágazati partnerség”: a légiforgalmi szolgáltatás javítása céljából kötött szerződés értelmében létrejött együttműködési megállapodás a különböző léginavigációs szolgáltatók között, ideértve a hálózatkezelőt, a légtérhasználókat, a repülőtereket és más hasonló gazdasági szereplőket is; [Mód. 42]

38b.  „integrált operatív légtérblokk”: meghatározott kiterjedésű, ellenőrzött légtér, amely kiterjed az európai légtérre és megfelelő megállapodásoktól függően a szomszédos harmadik országok légterére, és amelyben dinamikus felosztási struktúrát és időkiosztást, fokozott teljesítményű irányítói erőforrásokat, teljes mértékben átjárható léginavigációs szolgáltatásokat és kombinált megoldásokat alkalmaznak az egységes európai égbolt kiteljesítését célzó optimális, kiszámítható és biztonságos légtérhasználat kérdésének kezelése érdekében; [Mód. 43]

38c.  „helyi teljesítményterv”: az egy vagy több nemzeti légiközlekedési hatóság által helyi szinten, nevezetesen a funkcionális légtérblokk szintjén, regionális vagy nemzeti szinten meghatározott terv; [Mód. 44]

38d.  „minősített szervezet”: olyan szerv, amelyet az Ügynökség vagy valamely nemzeti légiközlekedési hatóság meghatározott típusalkalmassági vizsgálati és felügyeleti feladattal bízhat meg, és amely a rábízott feladatot az Ügynökség vagy a nemzeti légiközlekedési hatóság ellenőrzése és felelősségvállalása mellett végzi el; [Mód. 45]

II. FEJEZET

nemzeti hatóságok

3. cikk

A Nemzeti felügyeleti légiközlekedési hatóságok [Mód. 46]

(1)  A tagállamok közösen vagy egymástól függetlenül kijelölnek vagy létrehoznak egy vagy több szervet mint nemzeti felügyeleti légiközlekedési hatóságot, annak érdekében, hogy az lássa el az e rendelet és a 216/2008/EK rendelet szerint az ilyen hatóság számára meghatározott feladatokat. [Mód. 47]

(2)  A nemzeti felügyeleti légiközlekedési hatóságok jogilag elkülönülnek és – különösen a szervezés, a szervezeti felépítés és a döntéshozatal, többek között a különálló éves költségvetési előirányzat tekintetében – függetlenek minden léginavigációs szolgáltatótól és minden olyan olyan vállalattól, szervezettől, közjogi és magánjogi és közjogi jogalanytól, amely illetve annak személyzetétől, amely az e rendelet és a 216/2008/EK rendelet 1. cikke szerinti hatósági tevékenység hatálya alá tartozik, vagy amely érdekelt ilyen szolgáltatók jogalanyok tevékenységében. [Mód. 48]

(3)  A (2) bekezdés sérelme nélkül a nemzeti felügyeleti légiközlekedési hatóságok a szervezés tekintetében összekapcsolhatók más szabályozó szervekkel, illetve biztonsági hatóságokkal. [Mód. 49]

(4)  Azon A nemzeti felügyeleti légiközlekedési hatóságoknak, amelyek e rendelet hatálybalépésekor jogilag nem különülnek el a (2) bekezdésnek megfelelően minden léginavigációs szolgáltatótól és ilyen szolgáltatók tevékenységében érdekelt magánjogi és közjogi jogalanytól hatálybalépésétől, de legkésőbb 2020. 2017. január 1-jéig teljesíteniük 1-től biztosítaniuk kell ezt a követelményt az e cikkben foglalt rendelkezéseknek való megfelelést. [Mód. 50]

(5)  A nemzeti felügyeleti légiközlekedési hatóságok pártatlanul, függetlenül és átláthatóan gyakorolják hatáskörüket. Így különösen úgy kell őket megszervezni, személyzettel ellátni, irányítani és finanszírozni, hogy hatáskörüket ilyen módon gyakorolhassák. [Mód. 51]

(6)  A következő rendelkezések a nemzeti felügyeleti légiközlekedési személyzetére vonatkoznak: [Mód. 52]

a)  a személyzet tagjait egyértelmű és átlátható, a függetlenségüket garantáló szabályok és kritériumok alapján kell felvenni, a stratégiai döntéshozatallal megbízott személyeket pedig az ország kormányának, a miniszterek tanácsának vagy más olyan hatóságnak kell kineveznie, amely a léginavigációs szolgáltatókra nincs közvetlen befolyással, és belőlük nem tesz szert haszonra; [Mód. 53]

b)  a személyzet tagjait átlátható eljárással, egyedi képesítéseik alapján – ez magában foglalja az egyebek mellett az ellenőrzés, illetve a léginavigációs szolgálatok és rendszerek területén szerzett megfelelő szaktudást és vonatkozó tapasztalatot is többek között a megfelelő készségek és a vonatkozó tapasztalat – kell kiválasztani. [Mód. 54]

ba)  a személyzet tagjai nem rendelhetők ki léginavigációs szolgáltatóktól vagy léginavigációs szolgáltatók ellenőrzése alatt álló vállalatoktól; [Mód. 55]

c)  a személyzet függetlenül jár el, és a nemzeti légiközlekedési hatóság feladatainak ellátása során nem kérhet és nem fogadhat el utasítást sem kormánytól, sem közjogi vagy magánjogi jogalanytól, ami nem érinti a más vonatkozó nemzeti hatóságokkal való szoros együttműködést; [Mód. 56]

d)  a stratégiai döntéshozatallal megbízott személyeknek évente kötelezettségvállalási nyilatkozatot és érdekeltségi nyilatkozatot kell tenniük, és azokban be kell számolniuk minden olyan közvetlen és közvetett érdekeltségükről, amely sértheti függetlenségüket, és befolyásolhatja feladataik teljesítését; valamint

e)  a stratégiai döntéshozatallal, ellenőrzésekkel vagy más, a léginavigációs szolgáltatók teljesítménycéljainak felügyeletéhez közvetlenül kapcsolódó feladatokkal megbízott feladatokat több mint hat hónapja ellátó személyek a léginavigációs szolgáltatóknál semmilyen szakmai munkakört vagy feladatkört nem tölthetnek be a nemzeti felügyelő hatósági megbízatásuk végétől számított legalább egy évig. : [Mód. 57]

i.  legalább 12 hónapig a vezető beosztású alkalmazottak esetében; [Mód. 58]

ii.  legalább hat hónapig a nem vezető beosztású alkalmazottak esetében; [Mód. 59]

ea)  a hatóság felső vezetőségének kinevezése háromtól hét évig terjedő, egyszer meghosszabbítható határozott időtartamra szól, amely időtartam alatt csak akkor menthetők fel hivatalukból, ha már nem teljesítik az e cikkben meghatározott feltételeket, vagy ha a nemzeti jog értelmében kötelességszegést követtek el. [Mód. 60]

(7)  A tagállamok biztosítják gondoskodnak arról, hogy a nemzeti felügyeleti légiközlekedési hatóságok rendelkezzenek a szükséges erőforrásokkal és kapacitással rendelkezzenek az e rendelet szerint rájuk háruló kirótt feladatok hatékony és időbeni időben történő ellátásához. A nemzeti felügyeleti légiközlekedési hatóságok kizárólagos jogkörébe tartozik személyzetük felvétele és irányítása a számukra elkülönített – többek között a nemzeti felügyeleti légiközlekedési hatóságnak a 4. cikk szerinti feladataival arányban megállapított útvonaldíjakból származó – előirányzatok felhasználásával. [Mód. 61]

(8)  A tagállamok közlik a Bizottsággal a nemzeti felügyeleti légiközlekedési hatóságok nevét és címét, továbbá az azokban bekövetkező változásokat, valamint az e cikknek való megfelelés érdekében hozott intézkedéseket. [Mód. 62]

(9)  A Bizottság a (6) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazása céljára részletes szabályokat fogad el a felvételi és kiválasztási eljárások vonatkozásában. A szóban forgó végrehajtási aktusokat a 27. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni, és azokban részletesen meg kell határozni: [Mód. 63]

a)  a kinevezésre jogosult hatóság által előírt, minden, a 216/2008/EK rendelet 1. cikke szerinti hatósági tevékenység hatálya alá tartozó, vagy ilyen jogalanyok tevékenységében érdekelt vállalattól, szervezettől, közjogi és magánjogi jogalanytól való különválasztás szintjét, az összeférhetetlenségek elkerülése és az igazgatási hatékonyság közötti egyensúly megőrzése érdekében; [Mód. 64]

b)  az ellenőrzésekben részt vevő alkalmazottak számára előírt, vonatkozó szakmai képesítéseket. [Mód. 65]

4. cikk

A nemzeti felügyeleti légiközlekedési hatóságok feladatai [Mód. 66]

(1)  A 3. cikkben említett nemzeti felügyeleti légiközlekedési hatóságok hatáskörébe kell utalni többek között a következő feladatokat: [Mód. 67]

a)  az e rendelet és a 216/2008/EK rendelet alkalmazásának ellenőrzéséről való gondoskodás, különösen azon léginavigációs szolgáltatók biztonságos és hatékony működése tekintetében, amelyek a szóban forgó hatóságot kijelölő vagy létrehozó tagállam joghatósága alá tartozó légtérrel kapcsolatos szolgálatokat látnak el; [Mód. 68]

b)  engedélyeknek a léginavigációs szolgáltatók részére a 216/2008/EK rendelet 8b., 8c. és 10. cikkével összhangban történő kiadása, cikkében felsorolt feladatok ellátása, illetve teljes vagy részleges átruházása, valamint az engedélyek kiadásához kapcsolódó feltételek teljesülésének felügyelete e rendelet alkalmazásának ellenőrzéséről való gondoskodás feladatának ellátása, különösen azon léginavigációs szolgáltatók biztonságos és hatékony működése tekintetében, amelyek a tagállamok joghatósága alá tartozó légtérrel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtanak; [Mód. 69]

c)  szakszolgálati engedélyeknek, jogosításoknak, kiterjesztéseknek és minősítéseknek a légiforgalmi irányítók részére a 216/2008/EK rendelet 8c. cikkével összhangban történő kiadása, valamint az engedélyek kiadásához kapcsolódó feltételek teljesülésének felügyelete; [Mód. 70]

d)  teljesítménytervek kidolgozása és végrehajtásának nyomon követése a 11. cikknek megfelelően;

e)  a díjszámítási rendszer alkalmazásának nyomon követése a 12. és a 13. cikknek megfelelően, ideértve a 13. cikk (7) bekezdésében említett kereszttámogatásra vonatkozó rendelkezéseket; [Mód. 71]

f)  a működési adatokhoz való hozzáférés feltételeinek jóváhagyása a 22. cikknek megfelelően; valamint

g)  a nyilatkozatoknak és a rendszerek használatbavételének felügyelete;

ga)  éves jelentés készítése a tagállamok érintett hatóságai, az EAA és a Bizottság részére saját tevékenységéről és feladatai végrehajtásáról. Az ilyen jelentéseknek az e cikkben felsorolt minden egyes feladat tekintetében be kell számolniuk a megtett lépésekről és az elért eredményekről. [Mód. 72]

(2)  Minden egyes nemzeti felügyeleti légiközlekedési hatóság megfelelő ellenőrzéseket és vizsgálatokat szervez az e rendelet követelményeinek való megfelelés ellenőrzése érdekében. Az érintett léginavigációs szolgáltató elősegíti ezt a munkát, és az érintett tagállam felkínál minden szükséges segítséget, hogy biztosítsa a megfelelés ellenőrzésének hatékonyságát. [Mód. 73]

5. cikk

Együttműködés a nemzeti felügyeleti légiközlekedési hatóságok között [Mód. 74]

(1)  A nemzeti felügyeleti légiközlekedési hatóságok egymás között információkat cserélnek ki munkájukról, döntéshozatali vezérelveikről, gyakorlataikról és eljárásaikról, valamint az uniós jog alkalmazásáról. A nemzeti felügyeleti légiközlekedési hatóságok együttműködnek annak érdekében, hogy döntéshozatalukat az Unión belül összehangolják. A nemzeti felügyeleti légiközlekedési hatóságok részt vesznek egy, a közös munkavégzést szolgáló, rendszeresen – évente legalább egyszer – ülésező hálózatban. A hálózatnak a Bizottság és az Európai Unió Repülési Ügynöksége (a továbbiakban: EAA) is tagjai, ők hangolják össze a munkáját, továbbá támogatják azt, és szükség szerint ajánlásokat címeznek a hálózatnak. A Bizottság és az EAA elősegíti a nemzeti felügyeleti légiközlekedési hatóságok tevékeny együttműködését, valamint a nemzeti felügyeleti légiközlekedési hatóságok közötti a 216/2008/EK rendelet 17. cikke (2) bekezdésének f) pontja alapján az EAA által létrehozandó szakértői állományon alapuló munkaerőcserét és -megosztást.

E hálózat többek között:

a)  egyszerűsített módszereket és iránymutatásokat dolgozhat ki és terjeszthet a 4. cikkben felsorolt hatósági feladatok végrehajtására vonatkozóan;

b)  segítséget nyújthat az egyes nemzeti légiközlekedési hatóságoknak szabályozási kérdésekben;

c)  véleményeket dolgozhat ki a Bizottság és az EAA számára a szabályalkotásról és a tanúsításról;

d)  véleményeket, iránymutatásokat és ajánlásokat dolgozhat ki a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás megkönnyítése céljából;

e)  két vagy több tagállamban végrehajtandó, közös megoldásokat fejleszthet ki az ATM-főterv vagy a Chicagói Egyezmény céljainak megvalósítása érdekében. [Mód. 75]

Az e rendelet 22. cikkében és a 45/2001/EK rendeletben előírt adatvédelmi szabályokra is figyelemmel a Bizottság támogatja a léginavigációs szolgáltatók platformot biztosít a hálózat tagjai közötti, az összes érintett vállalat, szervezet vagy jogalany üzleti titkainak bizalmas kezelését biztosító, lehetőleg elektronikus eszközökkel lebonyolítotte bekezdés első és második albekezdésében említettinformációcserét a hálózat tagjai között információcsere számára. [Mód. 76]

(2)  A nemzeti felügyeleti légiközlekedési hatóságok szorosan együttműködnek – együttműködési megállapodások révén is – annak érdekében, hogy segítsék egymást nyomonkövetési feladataik ellátásában, valamint az ellenőrzések és a vizsgálatok lebonyolításában. [Mód. 77]

(3)  Az olyan A funkcionális légtérblokkok tekintetében, amelyek több tagállam joghatósága alá tartozó légtérre terjednek ki, az érintett tagállamok a 4. cikknek megfelelő megállapodást kötnek az említett blokkokra vonatkozó szolgáltatásokat ellátó nyújtó léginavigációs szolgáltatóknak e cikkben meghatározott felügyeletéről. Az érintett nemzeti felügyeleti légiközlekedési hatóságok tervet dolgoznak ki, és abban rögzítik a szóban forgó megállapodás érvényre juttatása érdekében való együttműködésük részletes szabályait.  [Mód. 78]

(4)  A nemzeti felügyeleti légiközlekedési hatóságok szorosan együttműködnek azon léginavigációs szolgáltatók megfelelő felügyeletének biztosítása érdekében, amelyek rendelkeznek valamely tagállam érvényes tanúsítványával és egy másik tagállam joghatósága alá tartozó légtérrel kapcsolatban is nyújtanak szolgáltatásokat. Ez az együttműködés kiterjed az e rendeletben foglaltaknak, illetve a 216/2008/EK rendelet 8b. cikke (1) bekezdésének megfelelően elfogadott vonatkozó közös követelményeknek mellékletben a be nem tartása esetén alkalmazandó eljárások létrehozására is. [Mód. 79]

(5)  A más tagállam joghatósága alá tartozó légtérben nyújtott léginavigációs szolgálatok esetében a (2), (3) és a (4) bekezdésben említett eljárásoknak része a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében megállapított felügyeleti feladatok, valamint az e feladatok végrehajtása utáni eredmények kölcsönös elismeréséről szóló megállapodás. A kölcsönös elismerés azokra az esetekre is alkalmazandó, amikor a nemzeti felügyeleti hatóságok a szolgáltatók tanúsítási folyamatainak elismeréséről is megállapodást kötnek. [Mód. 80]

(6)  Amennyiben azt a nemzeti jog lehetővé teszi, regionális együttműködési célból a nemzeti felügyeleti légiközlekedési hatóságok a felügyeleti feladatok megosztásáról is megállapodhatnak egymással. [Mód. 81]

6. cikk

Minősített szervezetek

(1)  Az EEA és a nemzeti felügyeleti légiközlekedési hatóságok határozhatnak úgy, hogy a 4. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéseket, vizsgálatokat és vizsgálatokat az e rendeletben számukra előírt egyéb feladatokat teljesen vagy részben olyan minősített szervezetekre ruházzák át , amelyek megfelelnek az I. mellékletben meghatározott követelményeknek. [Mód. 82]

(2)  A nemzeti felügyeleti légiközlekedési hatóságoktól származó ilyen megbízatás az Unióban három évig érvényes, és ez az időszak meghosszabbítható. Az EEA és a nemzeti felügyeleti légiközlekedési hatóságok az Unióban található minősített szervezetek bármelyikét utasíthatják arra, hogy végezzék el ezen ellenőrzéseket és vizsgálatokat. [Mód. 83]

(3)  A tagállamok Az EEA és a nemzeti légiközlekedési hatóságok értesítik a Bizottságot , az EAA-t és a többi tagállamot és adott esetben az EAA-t azokról a minősített szervezetekről, amelyekre az (1) bekezdésnek megfelelően feladatokat ruháztak át , megjelölve mindegyik szervezet hatáskörét és azonosító számát , továbbá értesítik őket minden vonatkozó változásról is . A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi a minősített szervezetek jegyzékét, valamint mindegyikük azonosító számát és hatáskörét , és folyamatosan frissíti ezt a jegyzéket. [Mód. 84]

(4)  A tagállamoknak vissza kell vonniuk Az EEA és a nemzeti légiközlekedési hatóságok visszavonják az azoknak a minősített a minősített szervezeteknek adott feladatátruházást, amelyek már nem teljesítik az I. mellékletben rögzített követelményeket. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot, az EAA-t és a többi tagállamot. [Mód. 85]

(5)  Az e rendelet hatálybalépése előtt az 552/2004/EK rendelet 8. cikke alapján bejelentett szervezetként kijelölt szervezetek e cikk alkalmazásában minősített szervezeteknek tekintendők.

7. cikk

Az érdekeltekkel folytatott konzultáció

(1)  A nemzeti felügyeleti légiközlekedési hatóságok nemzeti jogszabályaiknak megfelelően konzultációs mechanizmusokat hoznak létre az érdekelteknek – beleértve feladataik elvégzése céljából a szakszemélyzet érdekképviseleti szerveit is – az egységes európai égbolt megvalósításába történő megfelelő bevonása érdekében. [Mód. 86]

(2)  Az érdekeltek körébe tartozhatnak:

–  a léginavigációs szolgáltatók,

–  a repülőterek üzemeltetői,

–  az érintett légtérhasználók és a légtérhasználókat képviselő érintett csoportok,

–  a katonai hatóságok,

–  a gyártók,

–  a szakszemélyzet érdekképviseleti szervei.

III. FEJEZET

A SZOLGÁLATOK ELLÁTÁSA 

8. cikk

A léginavigációs szolgáltatók tanúsítása

(1)  Az Unióban valamennyi léginavigációs szolgálat ellátásához szolgáltatás nyújtásához a nemzeti felügyeleti légiközlekedési hatóságok vagy az EAA általi engedélyezés vagy részükre történő nyilatkozattétel szükséges a 216/2008/EK rendelet 8b. cikkében foglaltaknak megfelelően. [Mód. 87]

(2)  A tanúsítási eljárás során arról is meg kell bizonyosodni, hogy a kérelmezők elegendő pénzügyi erővel rendelkeznek, valamint felelősségbiztosítási és biztosítási fedezetet szereztek, amennyiben az érintett tagállam arról nem gondoskodik.

(3)  A tanúsítványban elő kell írni a légtérhasználóknak a szolgáltatásokhoz való megkülönböztetéstől mentes hozzáférését , különös tekintettel a biztonságra. A tanúsításra a II. mellékletben megállapított feltételek vonatkoznak.

(4)  A tanúsítványok kibocsátásával a léginavigációs szolgáltatók jogosulttá válnak arra , hogy szolgáltatásaikat tagállamok bármely tagállam, az Unión belüli és szomszédos harmadik országbeli, továbbá adott esetben a funkcionális légtérblokkokon belüli más léginavigációs szolgáltatók, légtérhasználók és repülőterek számára is felkínálják az érintett felek közötti kölcsönös megállapodástól függően. A kisegítő szolgáltatok tekintetében e jogosultságnak feltétele a 10. cikk (2) bekezdésében foglaltak betartása.  [Mód. 88]

9. cikk

A légiforgalmi szolgáltatók kijelölése

(1)  A tagállamok az egyedi légtérblokkokon belül biztosítják a légiforgalmi szolgálatok kizárólagos alapon történő ellátását a joghatóságuk alá tartozó légtér tekintetében. E célból a tagállamok kijelölnek egy, az Unióban érvényes tanúsítvánnyal vagy nyilatkozattal rendelkező légiforgalmi szolgáltatót.

(2)  A tagállamok a határon átnyúló szolgáltatások nyújtása tekintetében biztosítják, hogy nemzeti joguk nem akadályozza az e cikknek és a 18. cikk (3) bekezdésének való megfelelést azáltal, hogy az adott tagállam joghatósága alá tartozó légtérben légiforgalmi szolgáltatást biztosító szolgáltatókra nézve előírja, hogy teljesítsék a következő feltételek valamelyikét :

a)  közvetlenül vagy többségi tulajdon révén az adott tagállam vagy annak állampolgárai tulajdonában legyenek;

b)  gazdasági tevékenységük központja vagy a létesítő okirat szerinti székhelyük az adott tagállamban legyen;

c)  csak az adott tagállamban lévő infrastruktúrákat használjanak.

(3)  A tagállamok meghatározzák a kijelölt légiforgalmi szolgáltatókra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket. A kötelezettségek magukban foglalhatják olyan vonatkozó információk időbeni átadásának feltételeit, amelyek segítségével a tagállamok joghatósága alá tartozó légtérben valamennyi légi jármű mozgása azonosítható.

(4)  A tagállamok saját mérlegelésük szerint választhatnak légiforgalmi szolgáltatót azzal a feltétellel, hogy ez utóbbi engedéllyel rendelkezik vagy nyilatkozatot tett a 216/2008/EK rendeletben foglaltak szerint .

(5)  A 16. cikkel összhangban létrehozott azon funkcionális légtérblokkok tekintetében, amelyek egynél több tagállam joghatósága alá tartozó légtérre terjednek ki, az érintett tagállamok e cikk (1) bekezdésével összhangban a légtérblokk létrehozása előtt legalább egy hónappal közösen jelölnek ki egy vagy több légiforgalmi szolgáltatót. [Mód. 89]

(6)  A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az e cikk keretében hozott azon határozatokról, amelyek a joghatóságuk alá tartozó légtér tekintetében az egyes légtérblokkokon belüli légiforgalmi szolgáltatók kijelölésére vonatkoznak.

10. cikk

A kisegítő szolgálatok ellátása

(1)  A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a kisegítő szolgálatot kínáló szolgáltatók az ebben a cikkben foglaltaknak megfelelően ne legyenek olyan jogi akadályok a kisegítő szolgálatot kínáló szolgáltatók előtt, amelyek akadályoznák azon képességüket, hogy méltányos, megkülönböztetéstől mentes és átlátható feltételek szerint versenyezhessenek az Unióban e szolgálatok ellátásáért.

Az ebben a cikkben előírt követelményeket legkésőbb 2020. január 1-jére teljesíteni kell.

(2)  A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a légiforgalmi szolgálatok ellátása elkülönüljön a léginavigációs szolgáltatók üzleti tervük kidolgozásakor a pénzügyi és minőségi szempontból leginkább kedvező szolgáltató kiválasztása érdekében ajánlatokat kérjenek különböző kisegítő szolgálatok ellátásától szolgálatot nyújtó szolgáltatóktól. Az elkülönítés annak megkövetelését is magában foglalja, hogy a légiforgalmi szolgálatokat, illetve a kisegítő szolgálatokat más-más vállalkozás lássa el. A 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott teljesítmény-felülvizsgálati szerv a teljesítménytervek értékelésekor ellenőrzi az e bekezdés rendelkezéseinek való megfelelés szintjét.

(3)  A Külső kisegítő szolgálatok megválasztása során be kell tartani a 2004/18/EK irányelv rendelkezéseit. Az e szolgálatok közbeszerzésével foglalkozó szervezet szervezetnek különösen a költséghatékonyságnak költség- és energiahatékonyságot, a szolgáltatás általános minőségének és minőségét, aa szolgáltatás biztonságának szempontjai figyelembevételével választ ki szolgáltatót a szóban forgó szolgálatok ellátására átjárhatóságát és biztonságát, valamint a közbeszerzési folyamat átláthatóságát alkalmazza kötelező kiválasztási kritériumként.

(4)  Egy kisegítő szolgálatot kínáló szolgáltató csak akkor válaszható ki arra, hogy egy tagállam légterében szolgálatot lásson el, ha:

a)  rendelkezik a 216/2008/EK rendelet 8b. cikke szerinti engedéllyel;

b)  gazdasági tevékenységének központja valamelyik tagállamban van;

c)  több mint 50%-ban a tagállamok, illetve azok állampolgárai tulajdonában van, és a tagállamoknak, illetve azok állampolgárainak tényleges ellenőrzése alatt áll, akár közvetlenül, akár közvetetten, egy vagy több vállalkozás közbeiktatásával, hacsak másképp nem rendelkezik egy olyan, harmadik országgal kötött megállapodás, amelynek az Unió is részes fele; valamint

d)  a szolgáltató megfelel a nemzeti biztonsági és védelmi előírásoknak.

(5)  Az EATMN működésével kapcsolatos kisegítő szolgálatokat a hálózatkezelő is elláthatja központilag úgy, hogy a szóban forgó szolgálatokkal kiegészíti a 17. cikk (2) bekezdésében említett szolgálatokat, a 17. cikk (3) bekezdésének megfelelően. A szóban forgó szolgálatokat – különösen azokat, amelyek az ATM-infrastruktúra rendelkezésre bocsátásával kapcsolatosak – továbbá egy léginavigációs szolgálató vagy ilyen szolgáltatókból álló csoportosulás is elláthatja kizárólagos alapon. A Bizottság meghatározza a léginavigációs szolgáltatók, illetve ilyen szolgáltatókból álló csoportosulások kiválasztásának a szakmai felkészültség és a szolgálatok ellátására való képesség pártatlan és költséghatékony figyelembevételén alapuló részletes szabályait, és átfogó értékelést készít a kisegítő szolgálatok központosított ellátásának becsült költségeiről és várható hasznáról. A szóban forgó végrehajtási aktusokat a 27. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni. A Bizottság e végrehajtási aktusokkal összhangban jelöli ki a szolgáltatókat, illetve szolgáltatókból álló csoportosulásokat.

(5a)  A Bizottság részletes szabályokat állapít meg, amelyek meghatározzák az e cikk által érintett szolgáltatások kiválasztásának módjait. A szóban forgó végrehajtási aktusokat a 27. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.

(5b)  A Bizottság átfogó tanulmányt készít a kisegítő szolgálatok ellátására vonatkozó piaci elvek bevezetésének operatív, gazdasági, biztonsági és szociális hatásairól, és azt 2016. január 1-jéig benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. E tanulmány figyelembe veszi az ATM-főterv végrehajtását és a SESAR-technológiák által a kisegítő szolgálatok ágazatára gyakorolt hatást. [Mód. 90]

11. cikk

Teljesítményösztönző rendszer

(1)  Az egységes európai égbolt keretében a léginavigációs szolgálatok és a hálózati szolgálatok teljesítményének növelésére létre kell hozni a léginavigációs szolgálatok és hálózati szolgálatok teljesítményösztönző rendszerét. Ennek elemei:

a)  az egész Unióra vonatkozó teljesítménycélok és ezekhez kapcsolódó helyi teljesítménycélok a teljesítmény olyan kulcsfontosságú területein, mint a biztonság, a környezetvédelem, a kapacitás és a költséghatékonyság, az ATM-főterv teljes referencia-időszakra rögzített magas szintű céljaival összhangban; [Mód. 91]

b)  olyan, teljesítménycélokat is tartalmazó nemzeti tervek vagy funkcionális légtérblokkokra vonatkozó tervek helyi teljesítménytervek, amelyek biztosítják az uniós szintű és a kapcsolódó helyi teljesítménycéloknak való megfelelést; továbbá [Mód. 92]

c)  a léginavigációs szolgálatok és a hálózati szolgálatok teljesítményének rendszeres felülvizsgálata, folyamatos ellenőrzése és értékelése.

(2)  A Bizottság kijelöl egy független, pártatlan és megfelelő hatáskörrel rendelkező szervet, hogy az „teljesítmény-felülvizsgálati szervként” (PRB) járjon el. A teljesítmény-felülvizsgálati szervnek az a feladata, hogy segítse a PRB-t 2015. július 1-jei hatállyal európai gazdasági szabályozóként hozzák létre a Bizottság munkáját, felügyelete mellett. A PRB feladata a Bizottság segítése együttműködésben a nemzeti felügyeleti légiközlekedési hatóságokkal, és hogy kérésre a nemzeti felügyeleti hatóságokat támogassa vaz (1) bekezdésben említett teljesítményrendszer végrehajtásában végrehajtása során. A PRB-nek funkcionálisan és jogilag minden – nemzeti vagy páneurópai szintű – szolgáltatótól különállónak kell lennie. Az EAA, és a hálózatkezelő, az Eurocontrol vagy más illetékes hatóság szerv technikai segítséget nyújthat a teljesítmény-felülvizsgálati szervnek PRB számára. [Mód. 93]

(3)  Az (1) bekezdés b) pontjában említett nemzeti terveket vagy funkcionális légtérblokkokra vonatkozó terveket helyi teljesítményterveket a nemzeti felügyeleti légiközlekedési hatóságok készítik el és a tagállamok fogadják el. Ezek a tervek kötelező helyi célokat, valamint a tagállam (tagállamok) által elfogadott, megfelelő ösztönzőrendszert tartalmaznak. A terveket a Bizottsággal, a PRB-vel, léginavigációs szolgáltatókkal, a légtérhasználók légtérfelhasználók képviselőivel és adott esetben a repülőterek üzemeltetőivel és a repülőtéri koordinátorokkal egyeztetve kell elkészíteni. [Mód. 94]

(4)  A Bizottság a teljesítmény-felülvizsgálati szervvel PRB-vel együttműködésben értékeli, hogy a nemzeti vagy funkcionális légtérblokkszintű tervek helyi teljesítménytervek és a helyi célok mennyiben felelnek meg az Unió egészére érvényes teljesítménycéloknak. [Mód. 95]

Abban az esetben, ha a Bizottság úgy ítéli meg megállapítja, hogy a nemzeti vagy a funkcionális légtérblokkokra vonatkozó tervek helyi teljesítménytervek, illetve a helyi célok nem felelnek meg az Unió egészére vonatkozó céloknak, akkor előírhatja , hogy az érintett tagállamok megtegyék a szükséges korrekciós intézkedéseket. A szóban forgó végrehajtási aktusokat a 27. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással kell elfogadni. [Mód. 96]

(5)  Az (1) bekezdés szerinti teljesítményösztönző rendszer referencia-időszaka legalább három és legfeljebb öt év. Ebben az időszakban a helyi célok teljesítésének meghiúsulása esetén az érintett tagállamok intézkedéseket határoznak meg és alkalmaznak a helyzet orvoslására . Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezek az intézkedések nem elegendők a helyzet orvoslásához, akkor olyan határozatot hozhat, melyben az érintett tagállamokat kötelezi a szükséges intézkedések meghozatalára, illetve szankciók alkalmazására. A szóban forgó végrehajtási aktusokat a 27. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadói bizottsági eljárással kell elfogadni.

(6)  A Bizottság és az EAA a PRB-vel együtt rendszeresen értékeli az Unió egészére vonatkozó és a kapcsolódó helyi teljesítménycélok teljesítését. [Mód. 97]

(7)  Az (1) bekezdésben említett teljesítményösztöntő rendszer a következőkön alapul :

a)  a léginavigációs szolgálatok és a hálózati szolgálatok teljesítményére vonatkozó, valamennyi érintett féltől – a léginavigációs szolgáltatóktól, a légtérhasználóktól, a repülőtér-üzemeltetőktől, az EAA-tól, a nemzeti felügyeleti légiközlekedési hatóságoktól, a tagállamoktól és az Eurocontroltól – származó releváns adatok gyűjtése, validálása, vizsgálata, értékelése és terjesztése; [Mód. 98]

b)  az ICAO „Global Air Traffic Management Operational Concept” (Átfogó légiforgalmi szolgáltatási működési koncepció) című, 9854. sz. dokumentuma alapján a teljesítmény megfelelő, kulcsfontosságú területeinek meghatározása, összhangban az ATM-főterv teljesítménykeretével, ideértve a biztonsággal, a környezetvédelemmel, a kapacitással, a költséghatékonysággal és az emberi tényezővel kapcsolatos területeket, szükség szerint átdolgozva az egységes európai égbolt egyedi igényeinek és e területek vonatkozó céljainak figyelembevétele érdekében, valamint a teljesítmény legfontosabb mutatóinak meghatározása a teljesítmény mérésére. Különös figyelmet kell fordítani a biztonsági teljesítménymutatókra; [Mód. 99]

c)  a nemzeti szinten és a funkcionális légtérblokkok szintjén keletkező információkat figyelembe vevő, az Unió egészére érvényes teljesítménycélok, valamint a kapcsolódó helyi szintű teljesítménycélok meghatározása és felülvizsgálata. Az Unió egészére érvényes teljesítménycélokat annak biztosítása mellett kell meghatározni, hogy a funkcionális légtérblokkok elegendő rugalmasságot őrizzenek meg a legjobb eredmények eléréséhez; [Mód. 100]

d)  kritériumok a nemzeti vagy a funkcionális légtérblokkokra vonatkozó helyi teljesítményterveknek a nemzeti felügyelő légiközlekedési hatóságok általi kidolgozásához, amely tervek tartalmazzák a helyi teljesítménycélokat és az ösztönzőrendszert. A teljesítménytervek: [Mód. 101]

i.  a léginavigációs szolgáltatók üzleti tervein alapulnak, amelyeknek figyelembe kell venniük az ATM főterv végrehajtását; [Mód. 102]

ii.  kiterjednek a nemzeti vagy a funkcionális légtérblokkokra vonatkozó költségalap minden költségelemére;

iii.  az Unió egészére érvényes teljesítménycéloknak megfelelő , kötelezően elérendő helyi teljesítménycélokat tartalmaz;

e)  a helyi teljesítménycélok értékelése a nemzeti vagy funkcionális légtérblokkszintű terv helyi teljesítményterv alapján; [Mód. 103]

f)  a nemzeti és a funkcionális légtérblokkokra vonatkozó teljesítményterveknek a helyi teljesítménytervek ellenőrzése, beleértve megfelelő riasztási mechanizmusokra is kiterjedő nyomon követése mechanizmusokat; [Mód. 104]

g)  azon kritériumok, amelyek alapján a referencia-időszak alatt szankcionálják az Unió egészére érvényes és a kapcsolódó helyi teljesítménycéloknak való meg nem felelést, illetve e tekintetben kompenzációs mechanizmusokat alkalmaznak, és amelyek támogatják a riasztási mechanizmusokat; [Mód. 105]

h)  az ösztönzőrendszer tagállami létrehozására vonatkozó általános elvek;

i)  a teljesítményönsztöző rendszer működéséhez való alkalmazkodáshoz szükséges – az e bekezdésben említett végrehajtási aktus elfogadásától számított legfeljebb 12 hónapig alkalmazható – átmeneti rendelkezések alkalmazásáról szóló elvek ;

j)  a teljesítménycélok teljesítésének értékeléséhez és az új célok kijelöléséhez megfelelő referencia-időszakok és időtartamok;

k)  a szükséges kapcsolódó ütemezések;

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy Unió egészére érvényes teljesítménycélokat fogadjon el és az az e bekezdésben foglalt pontokkal összhangban rögzíte rögzítse a teljesítményösztönző rendszer megfelelő működésének részletes szabályait. [Mód. 106]

(8)  A teljesítményösztönző rendszer megalkotásakor figyelembe kell venni, hogy az útvonali és a terminálokon nyújtott szolgáltatások, valamint a hálózati szolgálatok különböznek egymástól, és – szükség esetén teljesítményfelmérés céljából is – ennek megfelelően kell kezelni őket.

(8a)  A Bizottság tanulmányt készít arról, hogy az ATM-rendszerben jelen lévő nem léginavigációs szolgáltatók – például repülőterek üzemeltetői, repülőtéri koordinátorok és légi járművek üzembentartói – magatartása milyen hatást gyakorolhat az európai ATM-hálózat hatékony működésére.

A tanulmány hatályának legalább az alábbiakra kell kiterjednie:

a)  az ATM-rendszerben jelen lévő azon nem léginavigációs szolgáltatók azonosítása, amelyek képesek befolyásolni a hálózat teljesítményét;

b)  az ilyen szereplők magatartásának hatása a léginavigációs szolgálatok teljesítményére, a biztonsággal, a környezetvédelemmel és a kapacitással kapcsolatos fő teljesítménymutatók vonatkozásában;

c)  a szereplőkre vonatkozó teljesítménymutatók és fő teljesítménymutatók kidolgozásának megvalósíthatósága;

d)  az európai ATM-hálózat számára a további teljesítménymutatók és fő teljesítménymutatók alkalmazásából esetlegesen keletkező előnyök; valamint az optimális teljesítmény elérése előtt álló bármely akadály.

A tanulmány kidolgozását legkésőbb az e rendelet közzétételét követő 12 hónapon belül kell megkezdeni, és legkésőbb 12 hónappal később le kell zárni; a tanulmány eredményét ezt követően a Bizottság és a tagállamok vizsgálják meg azzal a céllal, hogy a teljesítményösztönző rendszer hatályát kiterjesszék oly módon, hogy az magában foglalja a jövőbeni referencia-időszakokra vonatkozó további teljesítménymutatókat és fő teljesítménymutatókat, e cikk rendelkezéseivel összhangban. [Mód. 107]

12. cikk

Általános díjszámítási előírások

A 13. és a 14. cikk követelményeivel összhangban a léginavigációs szolgáltatásokra vonatkozó díjszámítási rendszer a biztonság optimális szintjét fenntartva hozzájárul ahhoz, hogy a légtérhasználóknak felszámított díjak meghatározása, kivetése és beszedése átláthatóbb legyen, a léginavigációs szolgáltatások nyújtása költséghatékonyabbá váljon és a légi közlekedés hatékonyabban szerveződjön. A rendszernek összhangban kell lennie a nemzetközi polgári repülésről szóló 1944. évi chicagói egyezmény 15. cikkével, valamint az Eurocontrol útvonaldíjrendszerével is.

13. cikk

Díjszámítási alapelvek

(1)  A díjszámítási rendszer alapját a szolgáltatók részéről felmerülő azon költségek elszámolása képezi, amelyek a légtérhasználók részére biztosított léginavigációs szolgálatokhoz kapcsolódnak. A rendszer e költségeket a felhasználói kategóriák között osztja el.

(2)  A díjak költségalapjának megállapításakor a (3)–(8) bekezdés szerinti alapelveket kell alkalmazni.

(3)  A légtérhasználók között elosztandó költség a léginavigációs szolgálatok ellátásának megállapított költsége, ideértve a tőkebefektetés után járó megfelelő kamatösszegeket és az eszközök értékcsökkenését, valamint a karbantartás, az üzemeltetés, az igazgatás és az ügyvitel költségeit , beleértve az EAA-nál a vonatkozó hatósági feladatok kapcsán felmerült költségeket is . A megállapított költségeken azok a költségek értendők, amelyeket a tagállamok nemzeti szinten vagy a funkcionális légtérblokkok szintjén a 11. cikk (5) bekezdésében említett referencia-időszak minden naptári évében meghatározott referencia-időszak elején vagy annak során, a 11. cikkében rögzített riasztási mechanizmusok alkalmazásával a megfelelő kiigazítások megtétele után megállapítanak.

(4)  Az ezzel összefüggésben figyelembe veendő költségek az európai régióra vonatkozó ICAO regionális léginavigációs terv szerint meghatározott és megvalósított létesítményekkel, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban megállapított költségek. Ide tartoznak a nemzeti felügyeleti légiközlekedési hatóságok és/vagy minősített szervezetek részéről felmerülő költségek, valamint az adott tagállam és a szolgáltató részéről a léginavigációs szolgálatok ellátásával kapcsolatban felmerülő egyéb költségek is. Nem tartoznak ide a tagállamok által kiszabott, a 33. cikkben említett szankciók költségei, sem a 11. cikk (5) bekezdésében említett korrekciós intézkedések vagy szankciók költségei. [Mód. 108]

(5)  A funkcionális légtérblokkok vonatkozásában – a tagállamok közötti keretszabályozások részeként – a tagállamok ésszerű erőfeszítéseket tesznek a díjszabási politikát meghatározó közös alapelvek elfogadására annak érdekében, hogy saját teljesítménytervükkel összhangban egységes díjat állapítsanak meg. [Mód. 109]

(6)  A különböző léginavigációs szolgálatok költségét minden egyes szolgálatra vonatkozóan külön-külön kell meghatározni a 21. cikk (3) bekezdése szerint;

(7)  Nem megengedett a kereszttámogatás az útvonali és a repülőtéri szolgáltatások között. A mind a repülőtéri, mind az útvonali szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségeket átlátható módszertan alapján arányosan kell felosztani a kétféle szolgáltatás között. A fenti két kategória egyikébe tartozó, különböző légiforgalmi szolgálatok közötti kereszttámogatás csak objektív okokkal megindokolt és egyértelműen azonosított esetekben megengedett. Nem megengedett a kereszttámogatás a légiforgalmi és a kisegítő szolgálatok között.

(8)  Biztosítani kell a díjak költségalapjának átláthatóságát. Végrehajtási szabályokat kell elfogadni a szolgáltatók általi tájékoztatásadásra annak érdekében, hogy lehetővé váljon a szolgáltató előrejelzéseinek, tényleges költségeinek és bevételeinek felülvizsgálata. A nemzeti felügyeleti hatóságok, a szolgáltatók, a légtérhasználók, a Bizottság és az Eurocontrol között rendszeres információcsere zajlik.

(9)  A tagállamoknak a következő alapelveket kell alkalmazniuk a díjaknak a (3)–(8) bekezdéssel összhangban történő megállapításakor:

a)  megkülönböztetéstől mentes feltételekkel kell megállapítani a léginavigációs szolgálatokért fizetendő díjakat; amikor egyazon szolgáltatás igénybevételéért különböző légtérhasználókra vetnek ki díjakat, semmiféle megkülönböztetés nem alkalmazható a légtérhasználó állampolgársága vagy besorolása alapján;

b)  egyes felhasználók, különösen könnyű légi járművek és állami légi járművek üzemeltetőjének mentesítése engedélyezhető, feltéve, hogy e mentesség költségét nem hárítják át más felhasználókra;

c)  a díjakat naptári évre vonatkozóan kell meghatározni a megállapított költségek alapján;

d)  a léginavigációs szolgálatok bevétele biztosíthatja a befektetett eszközök szükséges fejlesztéséhez az eszközök ésszerű megtérülését;

e)  a díjaknak tükrözniük kell a légtérfelhasználók számára rendelkezésre bocsátott léginavigációs szolgálatok és berendezések költségét, beleértve az EAA-nál a vonatkozó hatósági feladatok kapcsán felmerült költségeket is, figyelembe véve a különféle érintett légijármű-típusok viszonylagos kapacitását;

f)  a díjak ösztönzőleg hatnak a léginavigációs szolgálatok biztonságos, hatékony, eredményes és fenntartható ellátására, a nagyfokú biztonság, a költséghatékonyság és a teljesítménycélok elérése céljából, valamint ösztönzik az integrált szolgáltatások nyújtását, ugyanakkor csökkentik a légi közlekedés környezeti hatásait. Az f) E pont alkalmazása céljából a nemzeti vagy a funkcionális légtérblokkok szintjén kidolgozott helyi teljesítménytervekhez kapcsolódóan a nemzeti felügyeleti légiközlekedési hatóságok bevezethetnek olyan, esetlegesen pénzügyi előnyöket és hátrányokat jelentő ösztönzőket is magukban foglaló mechanizmusokat, amelyek a léginavigációs szolgáltatókat és/vagy a légtérhasználókat az optimális biztonsági szint fenntartása mellett a rendelkezésre bocsátott léginavigációs szolgálatok javítására, például a kapacitásbővítésre, a késések mérséklésére és a fenntartható fejlődés megvalósítására ösztönzik. [Mód. 110]

(10)  A Bizottság intézkedéseket fogad el , amelyek részletesen meghatározzák az (1)–(9) bekezdés alkalmazása céljából követendő eljárásokat. A Bizottság pénzügyi mechanizmusokat javasolhat a SESAR-technológiák alkalmazásához kapcsolódó légi és földi tőkeráfordítások szinkronizálásának javítására. A szóban forgó végrehajtási aktusokat a 27. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni. [Mód. 111]

14. cikk

A 12. és a 13. cikknek való megfelelés felülvizsgálata

(1)  A Bizottság a tagállamokkal együttműködve biztosítja a 12. és 13. cikkben említett alapelveknek és szabályoknak való megfelelés folyamatos felülvizsgálatát. A Bizottság törekszik arra, hogy létrehozza az Eurocontrol szakértelmének felhasználásához szükséges mechanizmusokat, továbbá a felülvizsgálat eredményeit megosztja a tagállamokkal, az Eurocontrollal és a légtérhasználók képviselőivel.

(2)  A Bizottság egy vagy több tagállam kérésére, vagy saját kezdeményezésére megvizsgálja azokat az intézkedéseket, amelyeket a nemzeti hatóságok a 12. és a 13. cikk alkalmazása kapcsán, a költségek és díjak megállapítására vonatkozóan fogadtak el. A 32. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül a Bizottság a vizsgálat eredményeit megosztja a tagállamokkal, az Eurocontrollal és a légtérfelhasználók képviselőivel. Egy adott kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül, az érintett tagállam meghallgatása után a Bizottság határozatot hoz arról, hogy a 12. és a 13. cikkben foglaltakat betartották-e, és hogy ennek megfelelően az intézkedés továbbra is alkalmazható-e. A szóban forgó végrehajtási aktusokat a 27. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással kell elfogadni .

14a. cikk

Az ATM-főterv végrehajtása

Az ATM-főterv végrehajtását a Bizottság koordinálja. A hálózatkezelő, a PRB és az üzemeltetésirányító e rendelet rendelkezéseivel összhangban hozzájárul az ATM-főterv végrehajtásához. [Mód. 112]

14b. cikk

A Bizottság intézkedéseket fogad el az ATM-főterv végrehajtása irányításának megteremtésére, ideértve a felelős irányítási szerv meghatározását és kiválasztását (üzemeltetésirányító). A szóban forgó végrehajtási aktusokat a 27. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni. [Mód. 113]

14c. cikk

Az üzemeltetésirányító kötelező határidőket javasol a Bizottság számára az üzemeltetés tekintetében, valamint megfelelő korrekciós intézkedéseket a késleltetett végrehajtásra vonatkozóan. [Mód. 114]

15. cikk

Közös projektek

(1)  Az ATM-főterv végrehajtása előmozdítható közös projektekkel. Ezek a projektek támogatják e rendelet arra irányuló célkitűzéseit, hogy az európai légiközlekedési rendszer teljesítménye javuljon a rendszer olyan kulcsterületein, mint a kapacitás, a járatszervezés hatékonysága és a költséghatékonyság, valamint a környezeti fenntarthatóság, a biztonsági célok elsődleges szem előtt tartásával. A közös projekteknek arra kell törekedniük, hogy az ATM-funkciók kiépítése kellő időben, sor kerüljön azon összehangoltan és szinkronizáltan történjék, az ATM-funkciók összehangolt és szinkronizált kiépítésére, amelyek szükségesek az ATM-főtervben szereplő alapvető üzemi változások véghezviteléhez. véghezvitele érdekében, ideértve a legmegfelelőbb földrajzi kiterjedés, a teljesítményalapú projektstruktúra és a kiépítésirányító által alkalmazandó szolgáltatási megközelítés meghatározását is. Adott esetben a közös projektek kialakítása és végrehajtása arra irányul, hogy valamennyi tagállamban lehetővé váljon az alapvető átjárható képességek készletének megléte. [Mód. 115]

(2)  A Bizottság intézkedéseket fogadhat el a közös projektek irányításának létrehozására és végrehajtásuk ösztönzőinek meghatározására. A közös projekteket irányító szervnek az ATM-főterv referenciaértékeinek megvalósításáért felelős szervnek kell lennie. A szóban forgó végrehajtási aktusokat a 27. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni. Ezek az intézkedések . nem befolyásolják kiegészítik a projekteknek a funkcionális légtérblokkok tekintetében történő végrehajtására a légtérblokkok felei által közösen elfogadott mechanizmusokat. [Mód. 116]

(3)  A Bizottság a hálózattal kapcsolatos azon funkciók tekintetében, amelyek légiforgalmi irányítás és a léginavigációs szolgálatok európai összteljesítményének javítása szempontjából különösen fontosak, közös projekteket fogadhat el, melyekben kijelöli a telepítésre érett ATM-funkciókat, valamint a telepítés menetrendjét és földrajzi hatókörét. A szóban forgó végrehajtási aktusokat a 27. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni .A közös projektek adott esetben a többéves pénzügyi kereten belül uniós finanszírozásból is támogathatók. E célból, és a tagállamok saját pénzügyi forrásaik felhasználása feletti mérlegelési szabadságának sérelme nélkül a Bizottság független költség-haszon elemzést készít, és a 28. cikkel összhangban megfelelő konzultációkat folytat a tagállamokkal és az érintett felekkel, felkutatva a projektek végrehajtásához mozgósítható minden megfelelő finanszírozási eszközt. A közös projektek végrehajtásából eredő támogatható költségek térítése az átláthatóság és megkülönböztetésmentesség elvével összhangban történik.

(3a)  A közös projektek jelentik az eszközt a SESAR projektben kidolgozott operatív fejlesztések koordinált és kellő időben történő megvalósításához. A közös projektek ezzel döntő módon járulnak hozzá az uniós szintű célok eléréséhez. [Mód. 117]

16. cikk

Funkcionális légtérblokkok

(1)  A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a légiforgalmi léginavigációs szolgáltatások integrált nyújtásán alapuló, operatív funkcionális légtérblokkok kijelölése és megvalósítása megtörténjen, tekintettel az egységes európai égbolton belül a légiforgalmi szolgáltatási hálózat szükséges kapacitásának és hatékonyságának elérésére, a magas fokú biztonság fenntartására, valamint a légiközlekedési rendszer általában vett teljesítményének növelésére és a káros környezeti hatások csökkentésére. [Mód. 118]

(2)  A funkcionális légtérblokkokat lehetőség szerint a léginavigációs szolgáltatók között létrejött – különösen a légiforgalmi szolgáltatásokon kívüli léginavigációs szolgálatoknak a 10. cikk szerinti ellátásával kapcsolatos – ipari együttműködési partnerségek alapján kell kialakítani. Az ipari partnerségek a teljesítmény maximalizálása érdekében egy vagy több funkcionális légtérblokkra, vagy egy légtérblokk valamely részére terjedhetnek ki. [Mód. 119]

(3)  A tagállamok, a nemzeti légiközlekedési hatóságok, valamint a légiforgalmi szolgáltatók a lehető legnagyobb mértékben együttműködnek az e cikkben foglaltaknak való megfelelés biztosítása érdekében. Ha indokolt, az együttműködés a funkcionális légtérblokkokban részt vevő harmadik országok légiforgalmi a nemzeti légiközlekedési hatóságaira és léginavigációs szolgáltatóira is kiterjedhet. [Mód. 120]

(4)  A funkcionális légtérblokkoknak különösen a következő követelményeknek kell megfelelniük:

a)  biztonsági elemzések támasztják alá a létrehozásukat;

b)  úgy vannak kialakítva, hogy minél nagyobb legyen az ipari partnerségekkel való szinergia a 11. cikknek megfelelően rögzített teljesítménycélok teljesítése és lehetőség szerinti túlteljesítése érdekében; [Mód. 121]

c)  a légi forgalom áramlását figyelembe véve lehetővé teszik a légtér optimális és rugalmas kihasználását; [Mód. 122]

d)  biztosítják az összhangot a 17. cikk alapján létrehozott európai útvonalhálózattal;

e)  általános hozzáadott értékük , beleértve a műszaki és emberi erőforrások optimális kihasználását is, alátámasztja létjogosultságukat a költség-haszon elemzések fényében;

f)  adott esetben biztosítják a légiforgalmi szolgálati egységek között a légiforgalmi irányítási feladatkör gördülékeny és rugalmas átadását;

g)  kompatibilitást biztosítanak a különböző légtér-konfigurációk között;

h)  összhangban állnak az ICAO-n belül megkötött regionális megállapodásokból eredő feltételekkel;

i)  tiszteletben tartják az e rendelet hatálybalépésekor meglévő regionális megállapodásokat, és különösen azokat, amelyekben részt vesznek európai harmadik országok;

ia)  konszolidálják az ATM-infrastruktúrával kapcsolatos közbeszerzéseket, és a meglévő berendezések átjárhatóságának növelését célozzák; [Mód. 123]

ib)  elősegítik az Unió egészére érvényes teljesítménycélokkal való összhangot. [Mód. 124]

A (4) bekezdés c), d) és g) pontjában foglalt követelményeket a légtér kialakításának a hálózatkezelő által a 17. cikk alapján végrehajtott optimalizálásával összhangban kell teljesíteni.

(5)  Az e cikkben előírt követelmények a léginavigációs szolgáltatóknak egy vagy több funkcionális légtérben légtérblokkban való részvételével teljesíthetők. [Mód. 125 a módosítás nem érinti az összes nyelvi változatot]

(6)  Funkcionális Működőképes funkcionális légtérblokk azon tagállamok, valamint adott esetben harmadik országok összessége általi közös kijelöléssel hozható létre, amelyek joghatósága alá tartozik a funkcionális légtérblokkba tartozó légtér valamely része. [Mód. 126]

A funkcionális légtérblokkot létrehozó közös kijelölésnek tartalmaznia kell a szükséges rendelkezéseket – ideértve az átmeneti intézkedéseket is – arról, hogy a blokk hogyan módosítható, és hogy egy tagállam, illetve adott esetben egy harmadik ország hogyan léphet ki a blokkból.

(7)  A tagállamok értesítik a Bizottságot a funkcionális légtérblokkok létrehozásáról. Azt megelőzően, hogy tájékoztatnák a Bizottságot egy funkcionális légtérblokk létrehozásáról, az érintett tagállamok megfelelő információkkal látják el a Bizottságot, a többi tagállamot és az egyéb érdekelt feleket, és lehetőséget adnak nekik arra, hogy megtegyék észrevételeiket.

(8)  Ha két vagy több tagállam között nehézségek merülnek fel egy, a joghatóságuk alá tartozó légteret érintő, határon átnyúló funkcionális légtérblokk tekintetében, az érintett tagállamok együttesen véleményezés céljából az egységes égbolttal foglalkozó bizottság elé terjeszthetik az ügyet. A véleményt az érintett tagállamoknak kell címezni. A (6) bekezdés sérelme nélkül a tagállamok figyelembe veszik e véleményt annak érdekében, hogy megoldást találjanak.

(9)  A (6) és a (7) bekezdésben említett tagállami értesítések kézhezvételét követően a Bizottság megvizsgálja, hogy az egyes funkcionális légtérblokkok megfelelnek-e a (4) bekezdésben foglalt követelményeknek, és a vizsgálat eredményét megvitatásra a tagállamok elé terjeszti. Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy egy vagy több funkcionális légtérblokk nem felel meg a követelményeknek, párbeszédet kezdeményez az érintett tagállamokkal a helyzet orvoslására meghozandó intézkedésekre vonatkozó konszenzus kialakítása céljából.

(10)  A Bizottság a (6) bekezdés szerinti légiforgalmi szolgálató(k) közös kijelölése vonatkozásában részletes intézkedéseket fogadhat el, melyekben rögzíti a szolgáltató(k) kiválasztásának részletes szabályait, a kijelölés időtartamát, valamint a felügyeletre, a nyújtandó szolgáltatások rendelkezésre állására és a felelősségre vonatkozó előírásokat. A szóban forgó végrehajtási aktusokat a 27. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni .

(11)  A Bizottság intézkedéseket fogadhat el a (6) bekezdés alapján a tagállamok által rendelkezésre bocsátandó információk vonatkozásában. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 27. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni. E bekezdés rendelkezései nem érintik az e rendelet hatálybalépésének időpontjában meglévő, a funkcionális légtérblokkokra vonatkozó megállapodásokat, amennyiben e megállapodások teljesítik – vagy adott esetben meghaladják – a 11. cikkel összhangban kitűzött teljesítménycélokat. [Mód. 127]

16a. cikk

Ágazati partnerségek

(1)  A léginavigációs szolgáltatók együttműködhetnek ágazati partnerségek létrehozásában, különösen a 10. cikk szerinti kisegítő szolgáltatások ellátásához kapcsolódóan. Az ipari partnerségek a teljesítmény maximalizálása érdekében egy vagy több funkcionális légtérblokkra, vagy egy légtérblokk valamely részére terjedhetnek ki.

(2)  A Bizottság és a tagállamok megtesznek mindent annak biztosítása érdekében, hogy a léginavigációs szolgáltatók közötti partnerségek előtt álló valamennyi akadályt felszámolják, különös tekintettel a felelősséggel kapcsolatos kérdésekre, a díjazási modellekre és az átjárhatóság akadályaira. [Mód. 128]

17. cikk

Hálózatkezelés és kialakítás

(1)  A légiforgalmi szolgáltatási (ATM) hálózat szolgálatai lehetővé teszik a légtér optimális és rugalmas kihasználását, és biztosítják, hogy a légtérhasználók a kívánt útvonalakon repülhessenek, miközben a lehető legnagyobb mértékben biztosítják a légtérhez és a léginavigációs szolgálatokhoz való hozzáférést. E hálózati szolgálatok a nemzeti szinten és a funkcionális légtérblokkok szintjén tett kezdeményezések támogatásának célját szolgálják, és a szabályozási és operatív feladatok szétválasztását tiszteletben tartva kell kialakítani őket. [Mód. 129]

(2)  Az (1) bekezdésben említett célok elérése érdekében és a nemzeti útvonalakkal és légtérstruktúrákkal kapcsolatos tagállami hatáskörök sérelme nélkül a Bizottság biztosítja, hogy az alábbi funkciók és szolgálatok egy hálózatkezelő felügyelete alatt sor kerüljön az alábbi szolgálatok ellátására általi koordinálását: [Mód. 130]

a)  az európai útvonalhálózat kialakítása;

b)  az általános légi forgalom által használt repülési frekvenciasávok terén szűkösen rendelkezésre álló erőforrások koordinálása, különösen a rádiófrekvenciák, valamint a radar válaszjeladó kódok koordinálása;

c)  központi funkció a légiforgalomáramlás-szervezés terén;

d)  a 23. cikknek megfelelően légiforgalmi tájékoztató portál létrehozása;

e)  a légtér – többek között a légtérrel kapcsolatos ágazatok és struktúrák az útvonali és a repülőtéri területeken – és a 16. cikk szerinti légtérblokkok kialakításának a léginavigációs szolgáltatókkal együttműködésben történő optimalizálása; [Mód. 131]

f)  központi funkció a légi közlekedési válsághelyzetek koordinációja terén.

Az e bekezdésben felsorolt funkciók és szolgálatok nem foglalják magukban általános hatályú kötelező intézkedések elfogadását vagy politikai mérlegelési jog gyakorlását. Figyelembe veszik a nemzeti szinten és a funkcionális légtérblokkok szintjén tett javaslatokat. E feladatokat a katonai hatóságokkal együttműködve kell végrehajtani, a légtér rugalmas felhasználásával kapcsolatos eljárásokkal összhangban. [Mód. 132]

A Bizottság a (4) bekezdésben említett végrehajtási szabályokkal összhangban kijelölheti az Eurocontrolt vagy más, független és illetékes szervet a hálózatkezelő feladatainak ellátására . Ezeket a feladatokat pártatlanul , költséghatékonyan kell végrehajtani, az Unió, a tagállamok és az érdekelt felek nevében. Ezeket a feladatokat megfelelően, a szolgáltatásnyújtás és szabályozás külön-külön történő elszámoltathatóságának elismerésével kell irányítani, a teljes ATM-hálózat igényeinek figyelembevételével, valamint a légtérhasználók és a léginavigációs szolgáltatók teljes körű bevonásával. Legkésőbb 2020. 2016. január 1-ig 1-jéig a Bizottság a hálózatkezelő szerepére önálló szolgáltatót jelöl ki, amely lehetőség szerint ágazati partnerség formájában működik.  [Mód. 133]

(3)  A Bizottság a 26. cikknek megfelelően felhatalmazást kap olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, amelyek révén tovább bővítheti a szolgálatoknak a (2) bekezdés szerinti jegyzékét annak érdekében, hogy azt a műszaki és üzemi fejlődéshez igazítsa, figyelemmel a kisegítő szolgálatok centralizált módon történő nyújtására .

(4)  A Bizottság részletes szabályokat fogad el a következőkre vonatkozóan:

a)  a folyamatok és eljárások összehangolása és harmonizálása a légiforgalmi frekvenciák kezelési hatékonyságának javítása érdekében, az alapelvek és a követelmények kidolgozását is beleértve;

b)  az általános európai légi forgalom számára kijelölt frekvenciákkal kapcsolatos igények korai azonosításának és megoldásának összehangolás az európai légiforgalmi hálózat kialakításának és működtetésének támogatására;

c)  az ATM-hálózatnak az ATM-főtervben meghatározott további szolgálatai ,

d)  a tagállamok, a léginavigációs szolgáltatók és a hálózatkezelési funkció közötti, a (2) bekezdésben említett feladatokra vonatkozó, együttműködéssel történő döntéshozatalra irányuló részletes szabályok;

e)  a hálózatkezelő valamennyi érintett operatív szereplő bevonásával történő igazgatásának részletes szabályai;

f)  az érintett szereplőkkel a nemzeti és európai szintű döntéshozatal során történő konzultációra vonatkozó rendelkezések; valamint

g)  a feladatok és jogkörök megosztása a hálózatkezelői funkció és a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek között az általános légiközlekedés számára a Nemzetközi Távközlési Unió által kijelölt rádióspektrumon belül, biztosítva, hogy a hálózatra hatást nem gyakorló frekvencia-kijelölést továbbra is a nemzeti frekvenciagazdálkodási szolgálatok lássák el. Azokban az esetekben, amelyek hatást gyakorolnak a hálózatra, a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek együttműködnek a hálózatkezelői funkcióért felelősökkel a frekvenciák használatának optimalizálása érdekében.

A szóban forgó végrehajtási aktusokat a 27. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.

(5)  A légtér kialakításának a (2) bekezdésben és a (4) bekezdés c) pontjában nem említett egyéb vonatkozásait nemzeti szinten vagy a funkcionális légtérblokkok szintjén kell kezelni. A kialakítás folyamata során figyelembe kell venni a forgalmi igényeket és ezek összetettségét, a nemzeti és a funkcionális légtérblokkok teljesítményterveit helyi teljesítményterveket, valamint az érintett légtérhasználókkal és a légtérhasználókat képviselő érintett csoportokkal, valamint adott esetben a katonai hatóságokkal teljes körű konzultációt kell folytatni. [Mód. 134]

18. cikk

Kapcsolat a szolgáltatók között

(1)  A léginavigációs szolgáltatók igénybe vehetik az Unióban tanúsítvánnyal rendelkező vagy nyilatkozatot tett egyéb szolgáltatók szolgáltatásait.

(2)  A léginavigációs szolgáltatók olyan írásbeli egyezmények vagy azokkal egyenértékű jogi megállapodások révén formalizálják munkakapcsolataikat, amelyek meghatározzák az egyes szolgáltatók által vállalt egyedi kötelességeket és feladatokat, valamint lehetővé teszik a működési adatok valamennyi szolgáltató közötti cseréjét annyiban, amennyiben azok érintik az általános légi forgalmat. E megállapodásokról értesítik az érintett nemzeti felügyeleti hatóságot.

(3)  Légiforgalmi szolgálatok ellátása esetén szükség van az érintett tagállamok jóváhagyására.

19. cikk

Kapcsolatok az érdekelt felekkel

A léginavigációs szolgáltatók konzultációs mechanizmusokat hoznak létre azon konzultációkhoz, melyeket a légtérhasználók és a repülőtér-üzemeltetők érintett csoportjaival folytatnak a nyújtott szolgáltatásokat, a stratégiai beruházási terveket – különösen a légi és földi berendezések üzemeltetési közötti szinkronizálást igénylő területeken – vagy a légtér-konfigurációk vonatkozó módosulásait érintő fő kérdésekről. A légtérhasználókat a stratégiai beruházási tervek jóváhagyásának folyamatába is bevonják. A Bizottság intézkedéseket fogad el a konzultáció módozatainak részletes meghatározására és a légtérhasználóknak a stratégiai beruházási tervek elfogadásába kidolgozásába való bevonására annak biztosítása érdekében, hogy e tervek összhangban legyenek az ATM-főtervvel és a 15. cikkben említett közös projektekkel. A szóban forgó végrehajtási aktusokat a 27. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni. [Mód. 135]

Az egységes égbolttal foglalkozó bizottság szerepének sérelme nélkül a Bizottság létrehozza az emberi tényezővel foglalkozó szakértői tanácsadó csoportot, amelyhez az európai ATM szociális partnerei, valamint a szakszemélyzet érdekképviseleti szervei tartoznak. E csoport szerepe az, hogy tanácsadást nyújtson a Bizottság számára az üzemeltetés és az emberi tényező közötti kölcsönös hatásokról az ATM-ágazatban. [Mód. 136]

20. cikk

Kapcsolat a katonai hatóságokkal

A tagállamok a közös közlekedéspolitika keretében megteszik a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy az egyedi légtérblokkok kezelésére vonatkozóan az illetékes polgári és katonai hatóságok között írásbeli szabályozás vagy azzal egyenértékű jogi megállapodás jöjjön létre, illetve hogy a már meglévő ilyen szabályozás vagy megállapodások hatályát meghosszabbítsák.

21. cikk

Az elszámolások átláthatósága

(1)  A léginavigációs szolgáltatók tulajdoni, illetve jogi formájuktól függetlenül összeállítják, könyvvizsgálatra benyújtják és közzéteszik pénzügyi elszámolásaikat. Ezen elszámolásoknak összhangban kell lenniük az Unió által elfogadott nemzetközi számviteli standardokkal. Ha a szolgáltató jogállása következtében nem lehetséges a nemzetközi számviteli standardoknak való maradéktalan megfelelés, a szolgáltató arra törekszik, hogy a lehető legnagyobb mértékben megközelítse e megfelelést.

A tagállamok minden szükséges intézkedést meghoznak annak biztosítása érdekében, hogy a léginavigációs szolgáltatók 2017. július 1-jéig megfeleljenek e cikknek. [Mód. 137]

(2)  A léginavigációs szolgáltatók minden esetben éves jelentést tesznek közzé, és rendszeresen független könyvvizsgálatnak vetik alá magukat.

(3)  Ha a léginavigációs szolgáltatók egymással összefüggő szolgáltatásokat nyújtanak, akkor a 12. cikkben említett, a léginavigációs szolgálatokra vonatkozó díjszámítási rendszerrel összhangban meghatározzák és közzéteszik a léginavigációs szolgálatokból eredő költségeket és bevételeket, valamint adott esetben összevont (konszolidált) beszámolókat vezetnek a más, nem léginavigációs szolgálatok vonatkozásában, ugyanazon előírásoknak megfelelően, mintha a szóban forgó szolgáltatásokat külön vállalkozások nyújtanák.

(4)  A tagállamok kijelölik azokat az illetékes hatóságokat, amelyek jogosultak hozzáférni az illetékességi körükbe tartozó légtéren belül szolgálatokat ellátó szolgáltatók elszámolásaihoz.

(5)  A tagállamok a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(18) 9. cikkének átmeneti rendelkezéseit alkalmazhatják azokra a léginavigációs szolgáltatókra vonatkozóan, amelyek e rendelet alkalmazási körébe tartoznak. [Mód. 138]

22. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés és az adatok védelme

(1)  Az általános légi forgalmat érintően a releváns működési adatokat az összes léginavigációs szolgáltató, légtérhasználó és repülőtér valós időben átadja egymásnak operatív igényeik kielégítése érdekében. Ezek az adatok csak operatív célokra használhatók fel.

(2)  A vonatkozó működési adatokhoz való hozzáférést megkülönböztetéstől mentesen biztosítják az érintett hatóságok, a tanúsítvánnyal rendelkező vagy nyilatkozatot tett léginavigációs szolgáltatók, a légtérhasználók és a repülőterek részére.

(3)  A tanúsítvánnyal rendelkező vagy nyilatkozatot tett szolgáltatók, a légtérhasználók és a repülőterek az (1) bekezdésben említettektől eltérő, releváns működési adataik tekintetében szabványos hozzáférési feltételeket állapítanak meg. A nemzeti felügyeleti hatóságok hagyják jóvá e szabványos feltételeket. A Bizottság intézkedéseket állapíthat meg az adatcsere tekintetében követendő eljárásokra és az említett hozzáférési feltételek és azok jóváhagyása által érintett adatok típusára vonatkozóan. Az említett végrehajtási aktusokat a 27. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.

IV. FEJEZET

LÉGTÉR

23. cikk

Elektronikus légiforgalmi tájékoztatás

(1)  A tagállamok által közzétett légiforgalmi tájékoztató adatok sérelme nélkül és azokkal összhangban a Bizottság a hálózatkezelővel szoros együttműködésben biztosítja, hogy olyan, i színvonalú elektronikus légiforgalmi tájékoztató adatok álljanak rendelkezésre harmonizált formában, amelyek adatminőség és időszerűség szempontjából megfelelnek az érintett felhasználók igényeinek.

(2)  Az (1) bekezdésben foglalt cél megvalósítása érdekében a Bizottság elektronikus, integrált tájékoztató portál formájában biztosítja egy uniós szintű légiforgalmi tájékoztató rendszer létrehozását, és ehhez az érintettek számára korlátlan hozzáférést biztosít. Ez a rendszer szerves egységbe szervezi a szükséges adatokhoz, például, de a légiforgalmi tájékoztató adatokhoz, a légiforgalmi szolgálatok bejelentő irodájának (ARO) adataihoz, a meteorológiai, valamint az áramlásszervezési adatokhoz való hozzáférést és ezen adatok rendelkezésre bocsátását.

(3)  A Bizottság intézkedéseket fogad el egy elektronikus, integrált tájékoztató portál létrehozására és működtetésére. Az említett végrehajtási aktusokat a 27. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.

24. cikk

A légiforgalmi szolgáltatások technológiai fejlődése és működési átjárhatósága

(1)  A Bizottság részletes szabályokat fogad el a légiforgalmi szolgáltatások technológiai fejlődésének és működési átjárhatóságának elősegítésére az ATM-főterv fejlesztésével és megvalósításával összefüggésben. A szóban forgó végrehajtási aktusokat a 27. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.

(2)  Az (1) bekezdésben említett szabályok tekintetében a 216/2008/EK rendelet 17. cikke (2) bekezdésének b) pontja alkalmazandó. A Bizottság adott esetben felkéri az EAA-t, hogy a szóban forgó szabályokat építse be a 216/2008/EK rendelet 56. cikkében említett éves munkaprogramba.

V. FEJEZET

záró rendelkezések

25. cikk

A mellékletek kiigazítása

A Bizottság a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el az I. mellékletben felsorolt minősített szervezetekre vonatkozó követelményeknek, valamint a II. mellékletben felsorolt, a léginavigációs szolgáltatók tanúsítványaihoz kapcsolódó feltételeknek a kiegészítésére vagy módosítására – figyelemmel a nemzeti felügyeleti hatóságok e követelmények és feltételek alkalmazásában szerzett tapasztalataira, illetve a légiforgalmi szolgáltatások rendszerének a léginavigációs szolgálatok működési átjárhatósága és integrált szolgáltatásnyújtása területén való fejlődésére.

26. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el.

(2)  A Bizottság a 11. cikk (7) bekezdésében, a 17. cikk (3) bekezdésében és a 25. cikkben említett felhatalmazást határozatlan időre hét évre kapja.

A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hétéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra. [Mód. 139]

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács a 11. cikk (7) bekezdésében, a 17. cikk (3) bekezdésében és a 25. cikkben említett felhatalmazást bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A visszavonás a határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)  A 11. cikk (7) bekezdése, a 17. cikk (3) bekezdése és a 25. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az említett aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítést követő kéthónapos időtartam alatt sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az említett időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam 2 hónappal meghosszabbodik.

27. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot munkájában az egységes égbolttal foglalkozó bizottság segíti, a továbbiakban: a bizottság. A bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni .

(3)  Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni .

28. cikk

Az érdekeltekkel folytatott bizottsági konzultáció

(1)  A Bizottság uniós szintű konzultációs mechanizmust hoz létre adott esetben az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos kérdések megvitatása érdekében . A 98/500/EK bizottsági határozattal létrehozott ágazati párbeszédbizottságot bevonják a konzultációba.

(2)  Az érdekeltek közé tartozhatnak:

–  a léginavigációs szolgáltatók,

–  a repülőterek üzemeltetői,

–  az érintett légtérhasználók és a légtérhasználókat képviselő érintett csoportok,

–  a katonai hatóságok,

–  a gyártó ipar, és

–  a szakszemélyzet érdekképviseleti szervei.

29. cikk

Ágazati konzultációs testület

A bizottság és az Eurocontrol szerepének sérelme nélkül a Bizottság „ágazati konzultációs testületet” hoz létre, amelynek tagjai a léginavigációs szolgáltatók, valamint a légtérhasználók, repülőterek, üzemeltetők, gyártók szövetségei és a szakszemélyzet érdekképviseleti szervei. E testület szerepe kizárólag az, hogy tanácsokat adjon a Bizottságnak az egységes európai égbolt megvalósításával kapcsolatban.

30. cikk

Kapcsolatok a harmadik országokkal

Az Unió és tagállamai törekszenek arra és támogatják azt, hogy az egységes európai égboltot olyan országokra terjesszék ki, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak. E célból akár a szomszédos harmadik országokkal megkötött megállapodások keretében, akár funkcionális légtérblokkok közös kijelölése vagy hálózati funkciókról kötött megállapodások keretében arra törekszenek, hogy támogassák e rendelet céljainak megvalósulását az említett országokban.

31. cikk

Külső szervek nyújtotta támogatás

A Bizottság az e rendeletben előírt feladatai teljesítéséhez támogatást kérhet egy külső szervtől .

32. cikk

Titoktartás

(1)  Sem a nemzeti jogszabályaiknak megfelelően eljáró nemzeti felügyeleti légiközlekedési hatóságok, sem a Bizottság nem hozhat nyilvánosságra bizalmas jellegű információkat, különösen azokat, amelyek a léginavigációs szolgáltatókkal, azok üzleti kapcsolataival, illetve költségösszetevőivel kapcsolatosak. [Mód. 140]

(2)  Az (1) bekezdés nem sértheti a nemzeti felügyeleti légiközlekedési hatóságoknak és a Bizottságnak az információ nyilvánosságra hozatalára vonatkozó jogát akkor, ha az a kötelességeik teljesítéséhez feltétlenül szükséges; ez esetben az információ nyilvánosságra hozatalának arányosnak kell lennie, és figyelembe kell vennie a léginavigációs szolgáltatóknak, a légtérhasználóknak légtérfelhasználóknak, a repülőterek üzemeltetőinek és egyéb érdekelt feleknek az üzleti titkaik védelmével kapcsolatos jogos érdekeit. [Mód. 141]

(3)  A 12. cikkben említett díjszámítási rendszerrel összhangban benyújtott információkat és adatokat közzé kell tenni.

33. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek különösen a légtérhasználók és a szolgáltatók általi megsértése esetén alkalmazandó szankciókra és kompenzációs mechanizmusokra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek e szankciók végrehajtása érdekében. A megállapított szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. [Mód. 142]

34. cikk

Felülvizsgálat és a hatásvizsgálat módszerei

(1)  A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja e rendelet alkalmazását, és jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács részére valamennyi, a 11. cikk (5) bekezdésének d) pontjában említett referencia-időszak végén. Indokolt esetben e célból a Bizottság e rendelet végrehajtásával kapcsolatos információkat kérhet.

(2)  A jelentések tartalmazzák az e rendelet szerint hozott intézkedésekkel elért eredmények értékelését, ideértve az ágazatban végbemenő, elsősorban gazdasági, társadalmi, környezeti, foglalkoztatási és technológiai vonatkozású fejleményekkel kapcsolatos megfelelő információkat, valamint a szolgáltatás minőségével kapcsolatos információkat, figyelembe véve az eredeti célkitűzéseket és a jövőbeni igényeket.

35. cikk

Védelmi intézkedések

E rendelet nem gátolja a tagállamokat abban, hogy intézkedéseket alkalmazzanak olyan mértékben, amennyire az alapvető biztonsági , illetve védelmi politikai érdekeik megóvásához szükséges. Ezen intézkedések elsősorban azok, amelyek elengedhetetlenek:

a)  az ICAO körzeti léginavigációs megállapodásaival összhangban az illetékességi körükbe tartozó légtér felügyeletéhez, ideértve az e légteret használó összes légi jármű felderítésének, azonosításának és értékelésének képességét, azzal a céllal, hogy megpróbálják megóvni a repülések biztonságát, továbbá intézkedjenek a biztonsági és védelmi szükségletek biztosításáról;

b)  a közrend fenntartását befolyásoló súlyos belső zavarok esetén,

c)  háború vagy háborús fenyegetést jelentő súlyos nemzetközi feszültség esetén,

d)  egy tagállamnak a béke és a nemzetközi biztonság fenntartásával kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeinek teljesítéséhez,

e)  katonai műveletek és kiképzés folytatása érdekében, ideértve a szükséges gyakorlási lehetőségeket is.

36. cikk

Az Európai Unió Repülési Ügynöksége (EAA)

E rendelet végrehajtásakor a tagállamok és a Bizottság az e rendeletben meghatározott megfelelő szerepkörükkel összhangban megfelelő módon együttműködnek az EAA-val .

37. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 549/2004/EK, az 550/2004/EK, az 551/2004/EK és az 552/2004/EK hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletekre történő hivatkozásokat erre a rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni a III. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

38. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ...,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

A MINŐSÍTETT SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1.  A minősített szervezettel szemben támasztott követelmények:

–  okmányokkal tudja igazolni azon kiterjedt tapasztalatait, amelyeket a légi közlekedési ágazatokban működő közjogi és magánjogi szervezetek, különösen a léginavigációs szolgáltatók értékelése terén, valamint egyéb hasonló ágazatokban az e rendelet alkalmazási körébe tartozó egy vagy több területen szerzett,

–  a fent említett szervezetek rendszeres vizsgálatára vonatkozóan átfogó szabályokkal és előírásokkal rendelkezik, amelyeket közzétesz, és kutatási, valamint fejlesztési programok révén folyamatosan továbbfejleszt és javít.

–  nem áll léginavigációs szolgáltatók, repülőtéri hatóságok vagy léginavigációs szolgálatok, illetve légi szállítási szolgáltatások ellátásában kereskedelmileg érdekelt egyéb felek ellenőrzése alatt,

–  a végrehajtandó feladatokkal arányban álló, számottevő műszaki, igazgatási, kisegítő és kutató személyi állománnyal rendelkezik

–  felelősségbiztosítást köt, kivéve, ha a nemzeti jog szerint a tagállam felelős a szervezetért, illetve maga a tagállam közvetlenül felelős az ellenőrzésekért.

A minősített szervezet, annak igazgatója és az ellenőrzések elvégzéséért felelős személyzet sem közvetlenül, sem meghatalmazott képviselőként nem vehet részt a rendszerelemek vagy rendszerek tervezésében, gyártásában, forgalmazásában, karbantartásában, illetve felhasználásában. Ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a gyártó vagy tervező egymással műszaki információkat osszon meg.

A minősített szervezetnek a lehető legnagyobb szakmai integritással és műszaki hozzáértéssel kell elvégeznie az ellenőrzéseket, és nem lehet kitéve semmilyen, különösen pénzügyi jellegű nyomásnak vagy ösztönzésnek, amely az ítéletét vagy az ellenőrzés eredményeit befolyásolhatná, különösen olyan személyek vagy csoportok részéről, akiket, illetve amelyeket az ellenőrzés eredményei érintenek.

2.  A minősített szervezet személyzetének:

–  átfogó műszaki és szakmai képesítéssel kell rendelkeznie,

–  az elvégzendő ellenőrzések követelményeivel kapcsolatban kielégítő ismeretekkel, az ilyen jellegű tevékenységekkel kapcsolatban pedig megfelelő tapasztalatokkal kell rendelkeznie,

–  képesnek kell lennie az ellenőrzések elvégzését igazoló nyilatkozatok, dokumentációk és jelentések elkészítésére.

–  pártatlansága garantált . A személyzet díjazásának függetlennek kell lennie az elvégzett ellenőrzések számától, illetve az ellenőrzések eredményétől.

II. MELLÉKLET

A TANÚSÍTVÁNYOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FELTÉTELEK

1.  A tanúsítványoknak a következő adatokat kell tartalmazniuk:

a)  a tanúsítványt kibocsátó nemzeti felügyeleti légiközlekedési hatóság nevét; [Mód. 143]

b)  a kérelmező (név és cím);

c)  a tanúsított szolgáltatások;

d)  nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a kérelmező a 216/2008/EK rendelet 8b . cikkében meghatározott közös követelményeknek megfelel;

e)  a tanúsítvány kibocsátásának napja és érvényességének időtartama.

2.  Az adott esetben a tanúsítványokhoz kapcsolódó kiegészítő feltételek a következőkre vonatkozhatnak:

a)  a légtérhasználóknak a szolgáltatásokhoz való megkülönböztetésmentes hozzáférése és e szolgáltatások teljesítésének szükséges szintje, ideértve a biztonsági és működési átjárhatósági szinteket is;

b)  az adott szolgáltatásokra vonatkozó működési előírások;

c)  a szolgáltatások ellátásának határideje;

d)  az adott szolgálatokon belül felhasználandó különböző üzemi berendezések;

e)  a léginavigációs szolgálatoktól eltérő szolgálatok működtetésének behatárolása, illetve korlátozása;

f)  a szolgáltatás(ok)ra vonatkozó, a szolgáltató és egy harmadik személy közötti szerződések, megállapodások, illetve egyéb egyezmények;

g)  azon tájékoztatás, amely indokoltan szükséges annak ellenőrzéséhez, hogy a szolgálatok megfelelnek-e a közös követelményeknek, ideértve a működési elveket, a pénzügyi és a működési adatokat, továbbá a léginavigációs szolgálatok típusában és/vagy körében bekövetkező fontosabb változásokat;

h)  olyan egyéb jogi feltételek, amelyek nem kifejezetten a léginavigációs szolgálatokra vonatkoznak, például a tanúsítvány felfüggesztésével vagy visszavonásával kapcsolatos feltételek.

III. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

Az 549/2004/EK rendelet

Az 550/2004/EK rendelet

Az 551/2004/EK rendelet

Az 552/2004/EK rendelet

E rendelet

1. cikk (1)–(3) bekezdés

 

 

 

1. cikk (1)–(3) bekezdés

 

 

1. cikk (3) bekezdés

 

1. cikk (4) bekezdés

1. cikk (4) bekezdés

 

 

 

1. cikk (5) bekezdés

 

1. cikk

 

 

--------------

 

 

1. cikk (1), (2) és (4) bekezdés

 

--------------

 

 

 

1. cikk

--------------

2. cikk 1–35. pont

 

 

 

2. cikk 1–35. pont

 

 

 

 

2. cikk 36–38. pont

2. cikk 17., 18., 23., 24., 32., 35., 36. pont

 

 

 

---------------

3. cikk

 

 

 

---------------

4. cikk (1) és (2) bekezdés

 

 

 

3. cikk (1) és (2) bekezdés

 

 

 

 

3. cikk (3) és (4) bekezdés

4. cikk (3) bekezdés

 

 

 

3. cikk (5) bekezdés

 

 

 

 

3. cikk (6) bekezdés

3. cikk (4)–(5) bekezdés

 

 

 

3. cikk (7) és (8) bekezdés

 

 

 

 

3. cikk (9) bekezdés

 

2. cikk (1) bekezdés

 

 

4. cikk (1a) bekezdés

 

 

 

 

4. cikk (1b)–(1g) bekezdés

 

2. cikk (2) bekezdés

 

 

4. cikk (2) bekezdés

 

 

 

 

5. cikk (1) és (2) bekezdés

 

2. cikk (3)–(6) bekezdés

 

 

5. cikk (3)–(6) bekezdés

 

3. cikk (1) és (2) bekezdés

 

 

6. cikk (1) és (2) bekezdés

 

 

 

8. cikk (1) és (3) bekezdés

6. cikk (3) és (4) bekezdés

 

 

 

 

6. cikk (5) bekezdés

 

 

 

8. cikk (2) és (4) bekezdés

-------------

 

6. cikk

 

 

----------- -

10. cikk (1) bekezdés

 

 

 

7. cikk (1) bekezdés

 

 

 

 

7. cikk (2) bekezdés

 

7. cikk (1) bekezdés

 

 

8. cikk (1) bekezdés

 

 

 

 

8. cikk (2) bekezdés

 

7. cikk (4) és (6) bekezdés

 

 

8. cikk (3) és (4) bekezdés

 

7. cikk (2), (3), (5), (7)–(9) bekezdés

 

 

-------------

 

8. cikk

 

 

9. cikk

 

 

 

 

10. cikk

 

9. cikk

 

 

-------------

11. cikk

 

 

 

11. cikk

 

14. cikk

 

 

12. cikk

 

15. cikk

 

 

13. cikk

 

16. cikk

 

 

14. cikk

 

15a. cikk

 

 

15. cikk

 

9a. cikk (1) bekezdés

 

 

16. cikk (1) és (3) bekezdés

 

 

 

 

16. cikk (2) bekezdés

 

9a. cikk (2) bekezdés i) pont

 

 

------------

 

9a. cikk (2) bekezdés

 

 

16. cikk (4) bekezdés

 

 

 

 

16. cikk (5) bekezdés

 

9a. cikk (3)–(9) bekezdés

 

 

16. cikk (6)–(12) bekezdés

 

9b. cikk

 

 

--------------

 

 

6. cikk (1) bekezdéstől (2) bekezdés b) pontig

 

17. cikk (1) bekezdés és (2) bekezdés b) pont

 

 

 

 

17. cikk (2) bekezdés c)–e) pont

 

 

6. cikk (3) bekezdéstől (4) bekezdés d) pontig

 

17. cikk (3) bekezdéstől (4) bekezdés d) pontig

 

 

 

 

17. cikk (4) bekezdés e) pont

 

 

6. cikk (4) bekezdés e)–f) pont

 

17. cikk (4) bekezdés f) és g) pont

 

 

6. cikk (5) és (7) bekezdés

 

17. cikk (5) és (6) bekezdés

 

 

6. cikk (8) és (9) bekezdés

 

-------------

 

10. cikk

 

 

18. cikk

 

 

 

 

19. cikk

 

11. cikk

 

 

20. cikk

 

12. cikk

 

 

21. cikk

 

13. cikk

 

 

22. cikk

 

 

3. cikk

 

---------------

 

 

3a. cikk

 

23. cikk

 

 

4. cikk

 

---------- ----

 

 

7. cikk

 

---------- ----

 

 

8. cikk

 

---------- ----

 

 

 

 

24. cikk (1) és (2) bekezdés

 

 

 

3. cikk (3) bekezdés

---------- ----

 

 

 

2. cikk–3. cikk (2) bekezdés

-------------

 

 

 

3. cikk (4)–(7) bekezdés

-------------

 

17. cikk (1) bekezdés

 

 

25. cikk

 

 

 

 

26. cikk

5. cikk (1)–(3) bekezdés

 

 

 

27. cikk (1)–(3) bekezdés

5. cikk (4) és (5) bekezdés

 

 

 

-------------

10. cikk (2) és (3) bekezdés

 

 

 

28. cikk (1) és (2) bekezdés

6. cikk

 

 

 

29. cikk

7. cikk

 

 

 

30. cikk

8. cikk

 

 

 

31. cikk

 

4. cikk

 

 

-------------

 

 

 

9. cikk

-------------

 

18. cikk

 

 

32. cikk

9. cikk

 

 

 

33. cikk

12. cikk (2)–(4) bekezdés

 

 

 

34. cikk (1)–(3) bekezdés

12. cikk (1) bekezdés

 

 

 

-------------

 

18a. cikk

 

 

---- --------

 

 

10. cikk

 

----- -------

13. cikk

 

 

 

35. cikk

13a. cikk

 

 

 

36. cikk

 

 

 

10. cikk

-------------

 

 

 

11. cikk

37. cikk

 

19. cikk (1) bekezdés

 

 

38. cikk

 

19. cikk (2) bekezdés

 

 

-------------

 

I. melléklet

 

V. melléklet

I. melléklet

 

 

 

I. melléklet

-----------

 

II. melléklet

 

 

II. melléklet

 

 

 

II. melléklet

----------

 

 

 

 

III. melléklet

 

 

 

III. melléklet

----------

 

 

 

IV. melléklet

-----------

(1)A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
(2) Az Európai Parlament 2014. március 12-i álláspontja.
(3)HL L 96., 2004.3.31., 1. o.
(4)HL L 96., 2004.3.31., 10. o.
(5)HL L 96., 2004.3.31., 20. o.
(6)HL L 96., 2004.3.31., 26. o.
(7)HL L 96., 2004.3.31., 9. o.
(8)HL L 225., 1998.8.12., 27. o.
(9)HL L 95., 2009.4.9., 41. o.
(10)HL L 79., 2008.3.19., 1. o.
(11)HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
(12)HL L 134., 2004.4.30., 114. o.
(13)HL L 134., 2004.4.30., 1. o
(14)HL C 179., 2006.8.1., 2. o.
(15)HL L 64., 2007.3.2., 1. o.
(16)HL L 95., 2009.4.9., 41. o.
(17)Az Eurocontrol a légi közlekedés biztonságával kapcsolatos együttműködésre vonatkozó, 1960. december 13-án megkötött – az 1981. február 12-i jegyzőkönyvvel módosított és az 1997. június 27-i jegyzőkönyvvel felülvizsgált – nemzetközi egyezménnyel jött létre.
(18)HL L 243., 2002.9.11., 1. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat