Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Oroszországról szóló korábbi állásfoglalásaira, különös tekintettel az oroszországi jogállamiságról szóló, 2013. június 13-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (az alelnök/főképviselő) szóvivőjének a Bolotnaja téri eseményekben részt vevő tüntetők elleni ítéletről szóló, 2014. február 24-i nyilatkozatára,

–  tekintettel Oroszország alkotmányára, különösen annak 118. cikkére, amely kimondja, hogy az igazságszolgáltatást az Oroszországi Föderációban kizárólag bíróságok végzik, és 120. cikkére, amely a bírák függetlenségéről rendelkezik, akik kizárólag az orosz alkotmánynak és a szövetségi jogszabályoknak vannak alávetve,

–  tekintettel az EU és Oroszország közötti 2013. november 28-i emberi jogi konzultációra,

–  tekintettel az Európa Tanács Kínzás, Embertelen vagy Megalázó Bánásmód vagy Büntetések Megelőzésére Létrehozott Bizottságának (CPT) az Oroszországi Föderációba tett időszakos látogatásáról szóló, 2013. december 17-i jelentésére,

–  tekintettel az Oroszországi Föderáció emberi jogi ombudsmanja, Vlagyimir Lukin által a moszkvai tömegdemonstrációkról és a bűnüldöző szervek által tett lépésekről 2014. március 4-én tett nyilatkozatra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 122 cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel az Oroszországi Föderáció az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet teljes jogú tagjaként elkötelezte magát a demokrácia alapelvei, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett; mivel a jogállamiság elvének számos súlyos megsértése és korlátozó jogszabályok elfogadása az elmúlt hónapok során egyre növekvő aggodalmat ébreszt Oroszország nemzetközi és nemzeti kötelezettségeinek való megfelelése tekintetében;

B.  mivel 2012. május 6-án, Vlagyimir Putyin elnök beiktatásának előestéjén, a Bolotnaja téren a becslések szerint több tízezer tüntető közül több tucatnyian összetűzésbe kerültek a rendőrséggel, és ennek során könnyebben megsérültek;

C.  mivel mintegy 600 aktivistát rövid időre őrizetbe vettek, és 28 személy ellen büntetőeljárás indult; mivel a hatóságok vizsgálatot indítottak a tüntetők fellépésével kapcsolatban, és őket „tömeges lázadásban” való részvétellel vádolták meg, amely az orosz jog szerint „erőszakkal, pogromokkal, vagyontárgyak rongálásával, lőfegyverek használatával vagy a hatóságokkal szembeni fegyveres ellenállással” járó tömeges cselekedeteket foglal magában; mivel a hatóságok állítása szerint az erőszakos fellépést előre megtervezték, és az az ország destabilizálására és a kormány megbuktatására irányuló összeesküvés része volt;

D.  mivel az elmúlt években több per és bírósági eljárás miatt is kétségek merültek fel az Oroszországi Föderáció igazságszolgáltatási intézményeinek függetlenségével és pártatlanságával kapcsolatban;

E.  mivel számos orosz és nemzetközi emberi jogi szervezet arról számolt be, hogy a biztonsági erők által alkalmazott aránytalan intézkedések és agresszív fellépés, valamint a túlzott mértékű erőszak vezetett az erőszak kitöréséhez, amit a tüntetőkkel szembeni önkényes letartóztatások követtek; mivel az Oroszországi Föderáció emberi jogi ombudsmanja értékelésében megerősítette, hogy a tömeges lázadással kapcsolatos vádak alaptalanok;

F.  mivel – a 2013-ban hozott három, súlyosabb börtönbüntetésekkel járó ítélet, valamint Mihail Koszenko aktivista pszichiátriai kényszergyógykezelését követően – egy oroszországi bíróság 2014. február 24-én elmarasztaló ítéletet hozott e tüntetők közül nyolc személy ellen, és büntetésük a felfüggesztett szabadságvesztéstől négy év börtönbüntetésig terjedt;

G.  mivel 2014. február 21-én és 24-én jelentős számú letartóztatásra került sor a Bolotnaja téri eseményekkel kapcsolatos ügy vádlottjai melletti békés szimpátiatüntetés során; mivel 2014. február 24-én, a Zamoszkvoreckij kerületi bíróság épülete előtt több mint 200, az ítélethirdetésre összegyűlt személyt több órára őrizetbe vettek; mivel Borisz Nyemcovot és Alekszej Navalnijt, az ellenzék két vezetőjét ezt követően 10 nap börtönbüntetésre ítélték; mivel Alekszej Navalnijt a következő két hónapra házi őrizetbe helyezték, 2014. március 5-én pedig tevékenységeinek megfigyelése céljából elektronikus bilincset szereltek fel rá;

H.  mivel az orosz hatóságok egyre bővítik tömeges megfigyelési programjaikat; mivel e programok az LMBT-ellenes törvényekkel és a nem kormányzati szervezetek szabadságát korlátozó törvényekkel párosítva igen hatásos eszközt biztosítanak az orosz hatóságok számára az ellenzéki hangok megfigyeléséhez és elfojtásához;

I.  mivel Oroszországban az emberi jogok helyzete az utóbbi években romlott, és mivel az orosz hatóságok számos olyan jogszabályt fogadtak el, amelyek kétértelmű rendelkezéseket tartalmaznak, és így felhasználhatók az ellenzéki és civil társadalmi szereplők, valamint a szólás és a gyülekezés szabadságának fokozottabb korlátozására; mivel ez a kemény fellépés olyan tevékenységeket foglal magában, mint a rendőri razziák, a vagyonelkobzás, az igazgatási bírságok és egyéb olyan intézkedések, amelyek célja, hogy akadályozzák a civil társadalmi szervezeteket, és elrettentsék őket munkájuk folytatásától;

J.  mivel az orosz hatóságok zaklatják az ellenzéki párok és mozgalmak vezetőit, némelyüket pedig – például Ilja Jasint, a Szolidaritás mozgalom vezetőjét, Gleb Fetiszovot, a Zöldek és Szociáldemokraták Szövetségének társelnökét és Jevgenyij Vityisko környezetvédelmi aktivistát és a Jabloko párt kiemelkedő tagját – különböző vádakkal fogva is tartják;

K.  mivel az Európa Tanács kínzás megelőzésével foglalkozó bizottsága 2013-ban számos olyan esetet rögzített, amelyekben a bűnüldöző szervek és a rendőrség tagjai foglyokat bántalmaztak és kínoztak;

1.  mélységes aggodalmának ad hangot a Bolotnaja téri tüntetők elleni eljárásokkal kapcsolatban, amelyek kezdettől fogva rendkívül aggályosak voltak, és politikai indíttatású vádakon alapultak;

2.  úgy véli, hogy a tüntetők ellen felhozott vádak és a rájuk kirótt ítéletek az események jellegére és a vád szerint általuk elkövetett bűncselekményekre való tekintettel aránytalannak tűnnek; úgy ítéli meg, hogy a per eredménye az eljárási hiányosságokra és a hosszú ideig tartó előzetes letartóztatásra való tekintettel ismét kérdéseket vetnek fel a jogállamiság helyzetével kapcsolatban;

3.  felhívja az orosz igazságszolgáltatási hatóságokat, hogy a fellebbviteli eljárás során vizsgálják felül az ítéleteket, és mentsék fel a nyolc tüntetőt, valamint a Bolotnaja téri események után pszichiátriai kényszergyógykezelésre ítélt, jelenleg börtönben lévő Mihail Koszenkót;

4.  hasonlóképpen mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bolotnaja téri eseményekkel kapcsolatos ügyekben hirdetett ítéletek ellen békésen tüntetők közül számos személyt őrizetbe vettek, és kéri, hogy a tüntetők ellen ejtsenek minden vádat; felhívja továbbá az orosz kormányt, hogy tartsa tiszteletben valamennyi polgár jogát ahhoz, hogy élhessenek alapvető szabadságjogaikkal és egyetemes emberi jogaikkal;

5.  emlékeztet annak fontosságára, hogy Oroszország az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tagjaként teljes mértékben betartsa nemzetközi jogi kötelezettségeit és az emberi jogok európai egyezményében és a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányában rögzített alapvető emberi jogokat és jogállamiságot; rámutat, hogy a közelmúltbeli fejlemények a demokratikus normáknak, a jogállamiságnak és az oroszországi igazságszolgáltatás függetlenségének javításához szükséges reformokkal ellentétes irányban haladnak;

6.  aggodalmát fejezi ki az Oroszországi Föderációban végbemenő, az emberi jogok tiszteletben tartásával és védelmével, valamint a közmegegyezésen alapuló demokratikus elvek, választási szabályok és eljárások tiszteletben tartásával kapcsolatos fejlemények miatt, különös tekintettel a „külföldi ügynök” státuszra vonatkozó törvényre, az LMBT-ellenes jogszabályokra, a rágalmazás rekriminalizációjára, a hazaárulásról szóló törvényre és a nyilvános tiltakozásokat szabályozó jogszabályokra; sürgeti Oroszországot, hogy tartsa be az Európa Tanács tagjaként vállalt nemzetközi kötelezettségeit;

7.  felszólítja az orosz kormányt, hogy tegyen konkrét lépéseket az emberi jogi helyzet romlásának kezelésére, különösen azáltal, hogy véget vet a civil társadalmi szervezetek és aktivisták elleni zaklatási kampánynak; felszólítja az orosz végrehajtó és jogalkotó hatalmi ágat, hogy vizsgálja felül és adott esetben helyezze hatályon kívül azokat a közelmúltban elfogadott jogalkotási aktusokat és intézkedéseket, amelyek ellentétben állnak az ország által az emberi jogokkal és alapvető szabadságjogokkal kapcsolatban az Európa Tanács keretében vállalt kötelezettségekkel, és vegye figyelembe emberi jogi ombudsmanja és az Emberi Jogi Tanács által az Oroszországi Föderáció elnökéhez intézett javaslatokat;

8.  nyomatékosan felszólítja az orosz igazságügyi és bűnüldözési hatóságokat, hogy feladatukat pártatlan és független módon lássák el;

9.  hangsúlyozza, hogy a gyülekezés szabadságát az Oroszországi Föderációban az orosz alkotmány 31. cikke, valamint az emberi jogok európai egyezménye is biztosítja, amelynek Oroszország aláíró fele, és amely az orosz hatóságokat annak tiszteletben tartására kötelezi;

10.  felszólítja az Oroszországi Föderációt, hogy megfigyelési programjait hozza összhangba az emberi jogok európai egyezményével;

11.  sajnálattal veszi tudomásul, hogy a rendszer ellen bírálatot megfogalmazó polgárokat, valamint a még megmaradt független médiacsatornákat – többek között a Dozsgy (Eső) televíziót és az Ekho Moszkvi rádiót – folyamatos retorziók érik;

12.  felhívja a főképviselőt és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) annak biztosítására, hogy az EU–Oroszország emberi jogi konzultáció keretében valamennyi politikai okokból bíróság elé állított személy ügyét felvessék, és hogy hivatalosan kérjék meg Oroszország e konzultációkon részt vevő képviselőit, hogy minden esetben adjanak megfelelő választ;

13.  felhívja a Tanács és a Bizottság elnökét, valamint a főképviselőt/alelnököt, hogy továbbra is kísérjék szoros figyelemmel ezeket az ügyeket, vessék fel a kérdéskört az Oroszországgal közös különböző fórumokon és találkozókon, és tegyenek jelentést a Parlamentnek az orosz hatóságokkal folytatott párbeszédről;

14.  arra sürgeti a Tanácsot, hogy dolgozzon ki Oroszország iránt egységes politikát, amelynek révén a 28 uniós tagállam és az uniós intézmények egy olyan, határozott közös üzenet mellett kötelezik el magukat, miszerint az EU és Oroszország közötti kapcsolatokban az emberi jogok fontos szerepet játszanak, illetve hogy Oroszországban véget kell vetni a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és az egyesülés szabadsága elfojtásának; kéri, hogy ennek a közös üzenetnek az EU Külügyek Tanácsának következtetéseiben is adjanak hangot;

15.  nyomatékosan kéri a főképviselőt és az EKSZ-t annak biztosítására, hogy az Unió – az orosz nemzeti jog korlátain belül – minden lehetőséget ragadjon meg az orosz civil társadalmi szervezetekkel való együttműködésre és azok támogatására, ideértve azokat is, amelyek a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság értékeinek előmozdításán fáradoznak;

16.  arra sürgeti a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy az uniós finanszírozási eszközök jelenlegi programozási szakaszára való tekintettel növeljék az orosz civil társadalomnak a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze révén nyújtott pénzügyi támogatást, valamint a civil társadalmi szervezetek és a helyi hatóságok számára nyújtott finanszírozást, továbbá a fenntartható és hiteles hosszú távú támogatás biztosítása érdekében a partnerségi eszközbe építsék be ez EU–Oroszország Civil Társadalmi Fórumot;

17.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, valamint az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0284.