(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0627),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0267/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az ír képviselőház és az ír szenátus, a máltai parlament, az osztrák szövetségi tanács valamint a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel au Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2014. január 21-i véleményére(1)

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2014. január 31-i véleményére(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, a Jogi Bizottság, valamint az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A7-0190/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 177., 2014.6.11., 64. o. (2) HL C 126., 2014.4.26., 53. o.

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

tekintettel a Régiók Bizottsága véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  Európának minden növekedési forrást ki kell használnia ahhoz, hogy a válságból kilábalhasson, munkahelyeket teremthessen, és visszanyerhesse versenyképességét. Az Európa 2020 stratégia célja a növekedés újraindítása és a munkahelyteremtés az Unióban. A digitális szféra ráadásul mára a közélet tereinek részévé vált, ahol a határokon átnyúló kereskedelemnek új formái jönnek létre, és ahol az európai vállalatok előtt a digitális világgazdaságban új üzleti lehetőségek nyílnak meg, miközben innovatív módon fejlődik a piac és társadalmi, illetve kulturális párbeszédre is sor kerül. Az Európai Tanács 2013. tavaszi ülésén hangsúlyozta a digitális egységes piac fontosságát a növekedés szempontjából, és az információs és kommunikációs technológiák (IKT) egységes piacának létrehozására irányuló konkrét intézkedések mielőbbi elfogadására szólított fel. Az Európa 2020 stratégia céljaival és e felszólítással összhangban e rendelet célja az elektronikus hírközlés egységes piacának a létrehozása piaca létrehozásának elősegítése az elektronikus hírközlés meglévő uniós keretszabályozásának keretszabályozást (a 2002/19/EK(4), a 2002/20/EK(5), a 2002/21/EK(6), a 2002/22/EK(7), a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet(8), a 2002/77/EK bizottsági irányelvet(9), valamint a 1211/2009/EK(10), az 531/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet(11) és a 243/2012/EU európai parlamenti és tanácsi határozatot(12)) bizonyos szempontú kiegészítése és kiigazítása, valamint e keretszabályozás következő felülvizsgálata általános tartalmának, céljának és ütemezésének meghatározása révén. [Mód. 2]

(2)  Már az európai digitális menetrendben – az Európa 2020 stratégia egyik kiemelt kezdeményezésében – is felismerésre került, hogy az IKT és a hálózati kapcsolatok gazdasági és társadalmi fejlődésünk nélkülözhetetlen alapját jelentik. Ahhoz, hogy Európa a digitális átalakulás előnyeit kihasználhassa, az Uniónak létre kell hoznia az elektronikus hírközlés valamennyi ágazatra és Európa egészére kiterjedő, dinamikus, egységes piacát. Egy valóban egységes elektronikus hírközlési piac az innovatív és „intelligens” digitális gazdaság gerincét alkothatja, és nyílt, szabvány szerinti, átjárható egységes keretben az online szolgáltatások határokon átnyúló szabad áramlását biztosító, digitális egységes piac alapját képezheti. [Mód. 3]

(3)  Az elektronikus hírközlés hézagmentes egységes piacának biztosítania Biztosítani kell, hogy minden uniós fogyasztó számára szabadon lehessen elektronikus hírközlő hálózatokat és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtani, hogy minden végfelhasználó felhasználó a piacon elérhető legjobb ajánlatot választhassa, és hogy megszűnjenek a piacoknak az országhatárok mentén való szétszabdaltsága miatti akadályok. Az elektronikus hírközlés jelenlegi keretszabályozása – miközben elismeri és lehetővé teszi az eltérő feltételeket a tagállamokban – egyéb okok miatt nem kezeli maradéktalanul ezt a széttagoltságot: nemzeti, nem pedig az Unió egészére kiterjedő az általános felhatalmazási rendszerek működnek rendszer végrehajtása tagállamonként eltérő, a frekvenciakijelölés nemzeti szinten történik, a különböző tagállamokban eltérő hozzáférési termékek állnak az elektronikus hírközlési szolgáltatók rendelkezésére, és az ágazatban alkalmazott fogyasztóvédelmi szabályok sem egységesek. Például, noha a uniós szabályozás sok esetben pusztán alapszintű, 2002/20/EK irányelv (engedélyezési irányelv) korlátozza az előírható információk típusait, 12 tagállam további – például a folytatni kívánt tevékenységtípusok osztályozására, a tevékenység földrajzi kiterjedésére, a célpiacra, a vállalat felépítésére, ezen belül a részvényesek és gyakran eltérő módon kerül végrehajtásra a tagállamokban részvényesek részvényeseinek nevére, a Kereskedelmi Kamara igazolására, valamint a vállalkozás képviselőjének bűnügyi nyilvántartás szerinti adataira vonatkozó – adatokat kér. Az ezekhez hasonló kiegészítő követelmények rámutatnak annak fontosságára, hogy a Bizottság a jogsértési eljárások tekintetében határozott politikát folytasson. [Mód. 4]

(4)  A valóban egységes elektronikus hírközlési piacnak a piaci integráció és a határokon átnyúló szolgáltatáskínálat előmozdítása révén ösztönöznie kell a versenyt, a koordinációt, a beruházást, az innovációt és több kapacitást kell eredményeznie az új és továbbfejlesztett hálózatok és szolgáltatások terén, és a minimálisra kell csökkentenie a vállalkozásokra háruló szabályozási terheket. Ezáltal elő kell segítenie az európai digitális menetrendben a nagysebességű széles sávú hálózatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban meghatározott ambiciózus célkitűzések elérését vagy akár azok felülmúlását, valamint támogatnia kell az egész Unióban azonos funkcionális és nem funkcionális szinten rendelkezésre álló nyílt adatok és formátumok átjárható, szabvány szerinti és biztonságos felhasználására képes szolgáltatások és alkalmazások létrejöttét. Amint javul a digitális infrastruktúrák és szolgáltatások elérhetősége, egyre nagyobb választék áll majd a fogyasztók rendelkezésére, javulni fog a szolgáltatások minősége, és diverzifikálódnak a tartalmak, ami hozzájárul a területi és társadalmi kohézióhoz is, és elősegíti az EU-n belüli mobilitást. [Mód. 5]

(4a)  Amint azt az Európai Parlament Belső Politikák Főigazgatóságának B. Tematikus Osztálya (Strukturális és Kohéziós Politikák) által 2013-ban közzétett, „Internet, digitális és gazdasági fejlesztési menetrend az európai régiókban” című tanulmánya („a tanulmány”) hangsúlyozza, fontos, sőt döntő fontosságú, hogy az információs és kommunikációs technológiák elfogadásának és fogadtatásának, valamint az információs társadalom régiókban történő kiépítésének kedvező környezetet hozzunk létre, mivel a regionális szint kiemelt jelentőségű az IKT fejlesztése iránti igény megjelenése szempontjából. [Mód. 6]

(4b)  Amint azt a fent említett tanulmány megjegyzi, a regionális szint megfelelő az információs társadalom által kínált lehetőségek azonosítására és az ezek támogatását célzó tervek és programok végrehajtására. Ez a tanulmány arra is rámutat, hogy a különböző kormányzási szintek közti interakció jelentős növekedési potenciált rejt. Az egységes digitális piac megteremtése érdekében kombinálni kell a lentről felfelé és a felülről lefelé irányuló megközelítéseket, vagy legalábbis párhuzamosan kell fejleszteni azokat. [Mód. 7]

(4c)  Az elektronikus hírközlés egységes európai piacának létrehozása, illetve a területi és társadalmi kohézió erősítése érdekében szükséges az 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(13) 5. cikke 2. pontjának a) alpontjában meghatározott beruházási prioritás végrehajtása a széles sávú hozzáférés és a nagy sebességű hálózatok javítása, illetve az új technológiák és hálózatok digitális gazdaságban való használatának támogatása céljából, továbbá valamennyi európai régió számára lehetővé kell tenni, hogy a fenti rendelet 4. cikkében foglaltak szerint beruházásokat eszközölhessen ezen a területen. [Mód. 8]

(4d)  Az új generációs infrastruktúrákba való beruházás, amely nélkülözhetetlen annak érdekében, hogy az európai polgárok új, innovatív szolgáltatásokat vehessenek igénybe, nem korlátozódhat a központi vagy sűrűn lakott térségekre, ahol bizonyosan megtérül. A beruházásokat egyidejűleg ki kell terjeszteni a külső és legkülső, kevésbé sűrűn lakott és a kevésbé fejlett régiókra is, fejlettségbeli lemaradásuk további súlyosbodásának elkerülése érdekében. [Mód. 9]

(5)  Az elektronikus hírközlés egységes piaca által nyújtott előnyöknek ki kell terjedniük a tágabb digitális ökoszisztémára, amely magában foglalja az Unió készülékgyártóit a készülékgyártókat, tartalom-, alkalmazás- és alkalmazásszolgáltatóit szoftverszolgáltatókat, valamint a tágabb gazdaságot, és azon belül az olyan ágazatokat, mint például az oktatás, a bankszektor, az autóipar, a logisztika, a kiskereskedelem, az energetika, az orvostudomány, a mobilitás, a szállítás vagy a szállítás vészhelyzetek és természeti katasztrófák intelligens kezelése, ahol a rendszerek nyílt és szabvány szerinti átjárhatósága érdekében, az adatok nyilvánossá tételének összefüggésében a termelékenység, a minőség és a végfelhasználóknak nyújtott kínálat javítása – például a mindenütt jelen levő felhőalapú számítástechnikai alkalmazásokon, a hírközlő hálózatokból származó nagyméretű adathalmazok fejlett elemzésén, az objektumok összekapcsolásán és átjárhatóságán, valamint a vállalat különböző részeinek nyújtott határokon átnyúló integrált szolgáltatásokon keresztül – az összeköttetésekre és a széles sávú internet-hozzáférésekre épül. Az e-kormányzati és e-egészségügyi szolgáltatások szélesebb körű elérhetőségéből a polgároknak, a közigazgatásnak és az egészségügyi ágazatnak is profitálnia kell. Az elektronikus hírközlés egységes piacán a kulturális és oktatási tartalmak és szolgáltatások választéka, és általános értelemben a kulturális sokszínűség is gazdagodhat. Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások által lehetővé tett kapcsolatok hírközlések olyan fontosak a tágabb gazdaság, társadalom és társadalom a jövőbeli intelligens városok számára, hogy az indokolatlan ágazatspecifikus szabályozási és egyéb terheket kerülni kell. [Mód. 10]

(6)  E rendelet célja az elektronikus hírközlés egységes piacának kiteljesítése felé való továbblépés a következő három fő, egymással összefüggő területen történő fellépés révén. Először is az ágazatspecifikus szabályozás tartalmának és végrehajtásának egységesebbé és kiszámíthatóbbá tételéhez szükséges feltételeket Unió-szerte megteremtő egységes uniós engedély koncepciójára építve biztosítani általános felhatalmazási rendszer alkalmazásának harmonizálása és egyszerűsítése révén meg kell erősíteni az elektronikus hírközlési szolgáltatások határokon átnyúló nyújtásának, illetve az elektronikus hírközlő hálózatok különböző tagállamokban történő üzemeltetésének szabadságát. Másodszor lehetővé szabályozni kell tenni az eddiginél sokkal egységesebb feltételekkel történő hozzáférést az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások határokon átnyúló üzemeltetéséhez, illetve nyújtásához szükséges alapvető inputokhoz, nemcsak a vezeték nélküli széles sávú hírközlés esetében, ahol mind az engedélyköteles, mind az hírközlést lehetővé tevő spektrumengedélyek odaítélésére vonatkozó feltételeket és eljárásokat, valamint az engedélymentes frekvenciasávok kulcsfontosságú tényezők, hanem a helyhez kötött kapcsolatok tekintetében is használatát.

Harmadszor, az üzleti feltételek összehangolása és a digitális szolgáltatások iránti állampolgári bizalom növelése érdekében e rendeletnek harmonizálnia tárgyalnia kell a végfelhasználók felhasználók, és különösen a fogyasztók védelmére vonatkozó szabályokat. Ez magában foglalja a megkülönböztetésmentességre, a szerződésben szereplő tájékoztatásra, a szerződés felmondására és a szolgáltatóváltásra, valamint az online tartalmakhoz, alkalmazásokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésre, a forgalomszabályozásra, valamint a magánélettel és a forgalomszabályozásra felhasználók adatainak védelmével és biztonságával kapcsolatos közös szabványokra vonatkozó szabályokat, amelyek a végfelhasználók felhasználók védelmével párhuzamosan garantálják, hogy az internetes ökoszisztéma továbbra is az innováció motorjaként működhessen. A barangolási szolgáltatások területén további reformok szükségesek, amelyek bizalmat teremtenek a végfelhasználókban felhasználókban az iránt, hogy a kapcsolatról az Unión belüli utazásaik során sem kell lemondaniuk, és amelyek idővel az Unión belüli díjak és egyéb feltételek konvergenciájának a mozgatórugójává válhatnak anélkül, hogy szerződéskötés szerinti tagállamban fizetett díjhoz képest felárat kellene fizetniük. [Mód. 11]

(7)  Ezért ennek a rendeletnek ki kell egészítenie a meglévő uniós és az uniós szabályozással összhangban elfogadott vonatkozó nemzeti jogszabályokat az elektronikus hírközlési szolgáltatók és a végfelhasználók felhasználók konkrét jogainak és kötelességeinek – bizonyos célzott intézkedések bevezetése általi – meghatározásával, a meglévő irányelvek és az 531/2012/EU rendelet ebből következő – a konvergencia növelésére irányuló – módosításával, valamint a fokozottan versengő egységes piac által megkövetelt lényegi változások bevezetésével. [Mód. 12]

(8)  Az e rendeletben előírt intézkedések megfelelnek a technológiasemlegesség elvének, vagyis egy meghatározott technológiatípus alkalmazását sem írják elő vagy részesítik előnyben.

(9)  A határokon átnyúló elektronikus hírközlési szolgáltatásokra még mindig nagyobb terhek nehezednek, mint azokra, amelyek nyújtása az országhatárokon belülre korlátozódik. A határokon átnyúló szolgáltatásokat kínáló vállalkozásoknak még mindig minden egyes fogadó tagállamban bejelentést kell tenniük, és díjakat kell fizetniük. Az egységes uniós engedéllyel rendelkezőknek egyetlen bejelentési rendszer hatálya alá indokolt tartozniuk a székhely szerinti tagállamban (a saját tagállamban) annak érdekében, hogy a határokon átnyúló szolgáltatásokat nyújtók igazgatási terhei csökkenjenek. Az egységes uniós engedélyt bármely, egynél több tagállamban elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó, elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető vagy ilyen tevékenységet folytatni szándékozó vállalkozás számára elérhetővé kell tenni, hogy az ilyen vállalkozások az elektronikus hírközlési szolgáltatásnyújtás szabadságával összefüggő, e rendeletnek megfelelő jogokat bármely tagállamban élvezhessék. A saját tagállamban kiadott

Az általános felhatalmazás alapján különböző tagállamokban szolgáltatásokat nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltatókra vonatkozó jogi keretet meghatározó egységes uniós engedélynek felhatalmazás bizonyos fokú harmonizálásának, amelybe az Elektronikus Hírközlést Szabályozó Európai Hatóságok Testületet (BEREC) mint a bejelentések átvevőjét is be kell vonni, az egész Unióban biztosítania kell továbbá az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására, illetve nyújtásának és az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésének tényleges szabadságát az egész Unióban.üzemeltetésére vonatkozó szabadság gyakorlati eredményességét. Továbbá, az általános felhatalmazási rendszer igénybevétele érdekében a bejelentés nem kötelező, és azt nem írja elő valamennyi tagállam. Mivel a bejelentési kötelezettség adminisztratív terhet ró az üzemeltetőre, a bejelentést előíró tagállamoknak, a szükségtelen szabályozási terhek felszámolására irányuló uniós politikával összhangban, bizonyítaniuk kell a bejelentés indokoltságát. A Bizottság számára elő kell írni e kötelezettségek értékelését, és adott esetben fel kell hatalmazni a Bizottságot arra, hogy kérje azok visszavonását. [Mód. 13]

(10)  A határokon átnyúló elektronikus hírközlési szolgáltatások és elektronikus hírközlő hálózatok különféle formákban valósíthatók meg olyan tényezőktől függően, mint az üzemeltetett hálózatnak és a nyújtott szolgáltatásnak a jellege és fizikai infrastruktúra iránti igénye, vagy a különböző tagállamokban található előfizetők száma. A határokon átnyúló elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására vagy az elektronikus hírközlő hálózatok egynél több tagállamban történő üzemeltetésére irányuló szándékot olyan tevékenységek jelezhetik, mint az adott tagállamban elérhető hálózatokhoz való hozzáférésre vonatkozó megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalások vagy a megcélzott tagállam nyelvén folytatott reklámtevékenység az interneten. [Mód. 14]

(11)  Függetlenül attól, hogy a szolgáltató hogyan kíván határokon átnyúló elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltetni vagy határokon átnyúló elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtani, az európai elektronikus hírközlési szolgáltatókra vonatkozó szabályozási rendszernek semlegesen kell kezelnie a funkciók és tevékenységek különböző tagállamokban történő megszervezésének az alapját képező kereskedelmi választási lehetőségeket. Ezért az európai elektronikus hírközlési szolgáltatók esetében a vállalati struktúrától függetlenül azt a tagállamot kell a vállalkozás saját országának tekinteni, ahol az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésére vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására vonatkozó stratégiai döntések születnek. [Mód. 15]

(12)  Az egységes uniós engedélynek a saját tagállamban kiadott általános felhatalmazáson kell alapulnia. Nem tehető függővé más, nem kifejezetten az elektronikus hírközlési ágazatra vonatkozó, meglévő nemzeti jogszabályok alapján már alkalmazandó feltételektől. Az európai elektronikus hírközlési szolgáltatókra továbbá alkalmazni kell e rendelet és az 531/2012/EU rendelet rendelkezéseit is. [Mód. 16]

(13)  Az ágazatspecifikus – például a hálózatokhoz való hozzáférésre, a hálózatok biztonságára és integritására vagy a segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférésre vonatkozó – feltételek többsége szorosan kapcsolódik a hálózat vagy a szolgáltatásnyújtás helyéhez. Következésképpen a tevékenységük által érintett tagállamokban alkalmazandó feltételek az európai elektronikus hírközlési szolgáltatókra is vonatkozhatnak abban a mértékben, amennyiben ez a rendelet másképp nem rendelkezik. [Mód. 17]

(14)  Ha a tagállamok megkövetelik az ágazattól az egyetemes szolgáltatás finanszírozásához és a nemzeti szabályozó hatóságok igazgatási költségeihez való hozzájárulást, e hozzájárulást olyan kritériumok és eljárások szerint kell felosztani, amelyek az európai elektronikus hírközlési szolgáltatók tekintetében biztosítják az arányosság és a megkülönböztetésmentesség követelményeinek teljesülését annak érdekében, hogy különösen az új piaci szereplők és a kisebb szolgáltatók határokon átnyúló piacra lépése ne ütközzön akadályokba; ezért az egyes vállalkozásokra kivetett hozzájárulást az érintett tagállamban elért forgalom alapján meghatározott piaci részesedés figyelembevételével kell megállapítani, egy de minimis küszöbértéket alkalmazva.

(15)  Az egyenlő bánásmód elve az uniós jog általános alapelve, amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartájának 20. és 21. cikke is magában foglal. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint ezen elv azt követeli, hogy hasonló helyzeteket ne kezeljenek eltérő módon, és hogy az eltérő helyzeteket ne kezeljék egyenlő módon anélkül, hogy egy ilyen bánásmód ne lenne objektíven igazolható. Biztosítani kell, hogy a különböző tagállamok által hasonló körülmények között tanúsított bánásmód ne legyen megkülönböztető semmilyen európai elektronikus hírközlési szolgáltatóval szemben, és hogy egységes szabályozási gyakorlat érvényesüljön az egységes piacon, különösen a 2002/21/EK irányelv 15. vagy 16. cikkének vagy a 2002/19/EK irányelv 5. vagy 8. cikkének a hatálya alá tartozó intézkedéseket illetően. Ezért az európai elektronikus hírközlési szolgáltatóknak jogot kell biztosítani arra, hogy a több területet lefedő tevékenységük nagyobb fokú integrációjának lehetővé tétele érdekében a különböző tagállamok az objektív megítélés alapján egyenértékűnek tekinthető helyzetekben egyenlő bánásmódban részesítsék őket. Ezenfelül külön uniós szintű eljárásokat célszerű meghatározni a 2002/21/EK irányelv 7a. cikke szerinti korrekciós intézkedésekre vonatkozó határozattervezetek ilyen esetekben történő felülvizsgálata céljára annak érdekében, hogy az európai elektronikus hírközlési szolgáltatók különböző tagállamokban előírt kötelezettségei közötti indokolatlan eltérések elkerülhetők legyenek. [Mód. 18]

(16)  A szabályozói és felügyeleti hatásköröket a belépési korlátok csökkentésének a szem előtt tartásával kell felosztani az európai elektronikus hírközlési szolgáltatók saját tagállama és a fogadó tagállamok között, biztosítva egyúttal az elektronikus hírközlési szolgáltatások és elektronikus hírközlő hálózatok e szolgáltatók általi nyújtására, illetve üzemeltetésére vonatkozó feltételek megfelelő érvényesítését. Ezért indokolt, hogy saját illetékességi területén mindegyik tagállam nemzeti szabályozó hatósága felügyelje – az uniós szabályozásnak megfelelő eszközök, többek között szankciók és ideiglenes intézkedések segítségével – az alkalmazandó feltételek teljesülését, ám csak a saját tagállam nemzeti szabályozó hatósága legyen jogosult arra, hogy felfüggessze vagy visszavonja az európai elektronikus hírközlési szolgáltatók jogát arra, hogy az Unió egész területén vagy annak egy részén elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltessenek, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtsanak. [Mód. 19]

(17)  A rádióspektrum közjószág, ugyanakkor pedig számos társadalmi, kulturális, szociális és gazdasági feladat elvégzéséhez nélkülözhetetlen és a mobilhírközlés, a vezeték nélküli széles sávú és a műholdas hírközlés és műsorszolgáltatás belső piacának működéséhez szükséges alapvető véges erőforrás az Unióban. Az uniós rádióspektrum-politikának hozzá kell járulnia a véleménynyilvánítás szabadságához – beleértve a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül –, valamint a média szabadságához és pluralizmusához. A vezeték nélküli széles sávú hírközlés fejlesztése hozzájárul az európai digitális menetrend megvalósításához és különösen annak a célnak az eléréséhez, hogy 2020-ra valamennyi uniós polgárnak biztosítva legyen a legalább 30 Mbps sebességű széles sávhoz való hozzáférés, és az Unió a lehető legnagyobb széles sávú sebességgel és kapacitással rendelkezzen. Mindazonáltal, noha az Unió egyes régiói mind az európai digitális menetrend politikai céljait tekintve, mind általánosan igen fejlettek, más régiók elmaradnak ezek mögött. Ez mindenekelőtt részben annak tulajdonítható, hogy az Unióban nem egyenletes a nagy sebességű vezeték nélküli széles sávú hozzáféréshez különösen alkalmas spektrumok rendelkezésre bocsátásának folyamata, ami technológiák legújabb generációjának bevezetését és elterjedését tekintve azonban az Unió egészében veszélyezteti az említett szakpolitikai célok elérését. elmarad a világ más jelentős régióitól, például Észak-Amerikától, Afrikától és Ázsia egyes részeitől, holott e technológiák hiányában nem érhetők el az említett szakpolitikai célok.

A 800 MHz-es sáv vezeték nélküli széles sávú hírközlés céljára történő engedélyezésének és rendelkezésre bocsátásának az elaprózott folyamata – a tagállamok több mint fele a 243/2012/EU határozatában kitűzött határidőtől való eltérést kérelmez kapott a Bizottságtól, vagy egyéb módon elmulasztja annak teljesítését – tanúsítja, hogy sürgős, még a jelenlegi rádióspektrum-politikai program időszakán belüli fellépés szükséges. Mindez arra is rámutat, hogy a Bizottságnak javítania kell hatáskörei gyakorlását, ami az uniós intézkedések pontos végrehajtása és a tagállamok közötti őszinte együttműködés érdekében döntő fontosságú. A rádióspektrum vezeték nélkül széles sávú szolgáltatás céljára való rendelkezésre állása és hatékony használata feltételeinek a 676/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat(14) alapján történő harmonizálására irányuló, már elfogadott uniós intézkedések végrehajtását célzó határozott bizottsági erőfeszítéseknek önmagukban jelentősen hozzá kell járulniuk nem bizonyultak elégségesnek e probléma orvoslásához. [Mód. 20]

(17a)  A vezeték nélküli széles sávú hírközlés céljára harmonizált spektrumok kereskedelme és bérbeadása fokozza a rugalmasságot, és a spektrumerőforrások hatékonyabb elosztását eredményezi. Ezért azt még jobban elő kell segíteni és ösztönözni kell, többek között annak biztosításával, hogy valamennyi használati jog – ideértve a már odaítélt jogokat – kellően hosszú időre szóljon. [Mód. 21]

(18)  Az eltérő nemzeti politikák alkalmazása következetlenséghez vezet, és a belső piac széttagozódását eredményezi, ami akadályozza az Unió egészére kiterjedő szolgáltatások bevezetését és a vezeték nélküli széles sávú hírközlés belső piacának kiteljesítését. Különösen az ilyen szolgáltatásokhoz való hozzáférést illetően teremt egyenlőtlen feltételeket, akadályozza a különböző tagállamokban letelepedett vállalkozások közötti versenyt, és visszatartja a fejlettebb hálózatokba és technológiákba történő beruházást, valamint az innovatív szolgáltatások kialakulását, megfosztva ezáltal a polgárokat és a vállalkozásokat a mindenütt elérhető, integrált, magas színvonalú szolgáltatásoktól, a vezeték nélküli széles sávú szolgáltatókat pedig a nagyléptékű, integráltabb működés által lehetővé tett fokozott hatékonyságnövekedéstől. Ezért a frekvenciakijelölés bizonyos összetevőivel kapcsolatos uniós szintű fellépés mellett Unió-szerte javítani kell a fejlett vezeték nélküli széles sávú hírközlési szolgáltatásokkal való széles körű, integrált lefedettséget. Ugyanakkor kellő rugalmasságra van szükség a sajátos nemzeti követelményeknek való megfeleléshez és a tagállamoknak meg kell hagyni a saját rádióspektrumuknak a közrend, a közbiztonság és a honvédelem valamint a nyelvi és kulturális és sokszínűséghez és a médiapluralizmushoz hasonló általános érdekű célkitűzések védelme és előmozdítása céljából való megszervezésére irányuló intézkedések elfogadására való jogot. [Mód. 22]

(19)  Indokolt lehetővé tenni, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások – a mobilszolgáltatókat és az ilyen szolgáltatók konzorciumait is ideértve – a végfelhasználók hosszú távú érdekét szem előtt tartva közösen megszervezzék az Unió csaknem egész területének hatékony, technológiailag modern, fejlett és megfizethető lefedettségét, és ily módon a feltételeket, eljárásokat, költségeket, a frekvenciakijelölés időzítését és a használati jogok időtartamát tekintve hasonlóan vehessenek igénybe harmonizált frekvenciasávokat a különböző tagállamokban, és például a sűrűn és ritkán lakott területek egyidejű lefedésére alkalmas, alacsonyabb és magasabb frekvenciasávokat ötvöző kiegészítő frekvenciacsomagokat hozzanak létre. A nagyobb fokú koordináció és következetesség érdekében útnak indított kezdeményezések a hálózat-beruházási környezet kiszámíthatóságát is javítanák. Szintén nagymértékben kedvezne a kiszámíthatóságnak a hosszú távú rádióspektrum-használati jogokat egyértelműen támogató politika – annak sérelme nélkül, hogy egyes tagállamokban ezek a jogok határozatlan időre szólnak –, viszont kapcsolódna az egyedi használati jog tárgyát képező rádióspektrum részben vagy teljes mértékben történő átruházására, bérbeadására vagy megosztására vonatkozó egyértelmű javított feltételekhez. [Mód. 23]

(20)  Legalább a helyhez kötött, a nomád, illetve a mobil széles sávú hírközlés céljára harmonizált sávokban Javítani kell a rádióspektrum-használati jogok összehangolását és egységességét. Ez magában foglalja a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) szintjén az International Mobile Telecommunications-Advanced (IMT-Advanced) szabvány szerinti rendszerek céljára meghatározott sávokat, valamint a rádiós helyi hálózatok (RLAN) céljára használt sávokat, például a 2,4 GHz-es és az 5 GHz-es frekvenciasávokat. Ki kell terjednie továbbá azokra a rádióspektrum-politikai program 3. cikkének 3. cikk b) pontjában és a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport rádióspektrum-politikai programról szóló, 2013. június 13-án elfogadott, „Az Európa előtt álló stratégiai kihívások a rádióspektrum vezeték nélküli széles sávú hírközlés céljára való használata iránti növekvő igény kielégítése terén” című véleményben véleményében meghatározott sávokra, amelyek a jövőben a vezeték nélküli széles sávú hírközlés céljára harmonizálásra kerülhetnek, így például a közeljövőben sorra kerülő 700 MHz-es, az 1,5 GHz-es és a 3,8–4,2 GHz-es frekvenciasávokra. Figyelembe véve a spektrummal kapcsolatos döntések jelentős társadalmi, kulturális, szociális és gazdasági hatását, ezeknek a döntéseknek kellően figyelembe kell venniük a 2002/21/EK irányelv 8a. cikkében említett megfontolásokat és adott esetben az említett irányelv 9. cikkének (4) bekezdésében említett általános érdekű célkitűzéseket. [Mód. 24]

(21)  Az eltérő nemzeti frekvenciakijelölési eljárások egységesítését elősegítené, ha egyértelműbb rendelkezések vonatkoznának az engedélyezési eljárások időzítését meghatározó szempontokra, a használati jogok időtartamára, a díjakra és a díjfizetési módokra; a kapacitással és a lefedettséggel kapcsolatos kötelezettségekre; az odaítélési eljárás tárgyát képező frekvenciatartományok és frekvenciablokkok meghatározására; a tényleges verseny előmozdítása érdekében előírt objektív küszöbértékekre; a használati jogok értékesíthetőségének feltételeire, a megosztás feltételeit is ideértve.

(22)  A díjak jelentette tehernek az optimális frekvenciagazdálkodáshoz szükséges szintre történő korlátozása az azonnal fizetendő és az időszakos díjak közötti egyensúly megteremtésével együtt ösztönözné az infrastrukturális beruházásokat és az új technológiák bevezetését, miközben a költségek csökkenésével járó előnyöket a végfelhasználók élvezhetnék.

(23)  Az összehangoltabb frekvenciakijelölés és a vezeték nélküli széles sáv ennek következtében lehetővé váló kiépítése szerte az Unióban méretgazdaságossági hatásokat eredményezne a kapcsolódó iparágakban, például a hálózati berendezések és végberendezések gyártóinak körében. Ezek az iparágak így az eddiginél nagyobb mértékben figyelembe vehetnék a rádióspektrum használatára vonatkozó uniós kezdeményezéseket és politikákat. Ezért meg kell határozni a frekvenciakijelölések ütemezésének harmonizálására szolgáló eljárást, valamint az érintett sávokra vonatkozó használati jog minimális vagy egységes időtartamát.

(24)  Ami a rádióspektrum vezeték nélküli széles sávú hírközlés céljára való használatára vonatkozó jogok egyéb lényeges feltételeit illeti, az e rendeletben Az uniós keretszabályozásban meghatározott szabályozási alapelvek és szempontok egyes tagállamok általi mindinkább egységes alkalmazását előmozdítaná egy olyan koordinációs mechanizmus, amely lehetővé tenné, hogy a Bizottság és a többi tagállam illetékes hatóságai előzetesen véleményezzék a használati jogok valamely tagállamban történő megadását, és hogy a Bizottság a tagállamok álláspontját figyelembe véve elejét vegye az uniós joggal összeegyeztethetetlennek tűnő javaslatok végrehajtását. [Mód. 25]

(25)  Tekintettel a rádióspektrum vezeték nélküli széles sávú hírközlés céljára való használata iránti igény ugrásszerű növekedésére, támogatni ösztönözni, nem pedig hátráltatni kell a spektrumhasználat szempontjából hatékony, alternatív vezeték nélküli széles sávú hozzáférési megoldásokat. Ez jelenleg a kis hatótávolságon belül működő, kis teljesítményű vezeték nélküli hozzáférési rendszerek, például a rádiós helyi hálózatok (RLAN vagy más néven Wi‑Fi) úgynevezett „hotspotjainak”, valamint a kiscelláknak (vagy femto-, piko- vagy metrocelláknak) nevezett kis teljesítményű hozzáférési pontoknak a használatát jelenti foglalja magában, de nem csak ezekre korlátozódik. Ösztönözni kell és lehetővé kell tenni a spektrumhoz való dinamikus hozzáférést – többek között az engedélymentesség alapján –, valamint az egyéb innovatív technológiákat és spektrumhasználatot. [Mód. 26].

(26)  A kiegészítő vezeték nélküli hozzáférési rendszerek, mint például az RLAN hozzáférési pontok és különösen a nyilvánosság számára hozzáférhető RLAN hozzáférési pontok egyre nagyobb mértékben teszik lehetővé a végfelhasználók számára az internethez való hozzáférést, a mobilszolgáltatók számára pedig a mobilforgalom tehermentesítését anélkül, hogy a harmonizált rádióspektrum-erőforrások használatához egyedi rádióspektrum-használati jogok adományozására lenne szükség.

(27)  Az RLAN hozzáférési pontokat egyelőre többnyire magánfelhasználók használják a helyhez kötött, széles sávú csatlakozási lehetőségük helyi, vezeték nélküli kiterjesztéseként. Ha a végfelhasználók internet-előfizetésük keretein belül dönthetnének úgy, hogy a rádiós helyi hálózatukhoz való hozzáférést mások számára is lehetővé teszik, akkor a nagyszámú ilyen hozzáférési pont elérhetővé válása – különösen a sűrűn lakott területeken – a rádióspektrum „újrafelhasználásán” keresztül lehetővé tenné a vezeték nélküli adatátviteli kapacitás maximalizálását és egy költséghatékony, a más végfelhasználók számára hozzáférhető kiegészítő vezeték nélküli széles sávú infrastruktúra létrejöttét. Ezért le kell építeni vagy meg kell akadályozni azokat a szükségtelen korlátozásokat, amelyek gátolják a végfelhasználókat abban, hogy a saját RLAN hozzáférési pontjaikhoz való hozzáférést vagy csatlakozást más végfelhasználók számára is lehetővé tegyék.

(28)  Ugyancsak meg kell szüntetni az RLAN hozzáférési pontok telepítését és összekötését akadályozó szükségtelen korlátozásokat. A közhatóságok és a közszolgáltatók a helyiségeikben egyre szélesebb körben alkalmaznak RLAN hozzáférési pontokat saját célokra, például személyzetük általi használatra, a polgárok e-kormányzati szolgáltatásokhoz való költséghatékony, helyben történő hozzáférésének megkönnyítésére vagy az intelligens közszolgáltatás valós idejű információkkal való támogatására, például a tömegközlekedésben vagy a forgalomirányításban. A helyiségeikben a nyilvánosság számára kínált szolgáltatásaik kiegészítéseképpen ezek a szervezetek is lehetővé tehetnék az ilyen hozzáférési pontokhoz való általános hozzáférést: indokolt erre a verseny- és közbeszerzési szabályokkal összhangban lehetőséget biztosítani a számukra. Indokolt, hogy ne minősüljön elektronikus hírközlési szolgáltatónak az a szolgáltató, amely magántulajdonú ingatlanon vagy behatárolt közterületen belül vagy annak környezetében, olyan módon nyújt hozzáférési lehetőséget elektronikus hírközlő hálózatokhoz, hogy ez a szolgáltatás csupán kiegészít valamely más, a szóban forgó hozzáféréstől független tevékenységet, például egy RLAN hotspotot más kereskedelmi tevékenységek ügyfeleinek vagy a teljes nyilvánosságnak hozzáférhetővé tesz az adott területen.

(29)  A kis teljesítményű, kis hatótávolságú vezeték nélküli hozzáférési pontok a háztartási Wi-Fi útválasztókhoz hasonló, nagyon kisméretű, nem zavaró berendezések, amelyek műszaki jellemzőit uniós szinten kell meghatározni, és a különféle helyi körülmények közötti kiépítésüket és használatukat általános felhatalmazás tárgyává kell tenni, az egyedi kialakításra vonatkozó indokolatlan korlátozások vagy egyéb engedélyek előírása nélkül. Az általános felhatalmazás alapján történő ilyen jellegű használat feltételéül szabott műszaki jellemzőket meghatározó intézkedések arányosságát célszerű az uniós intézkedésekben előírt – például a leadott teljesítményre és a hasonló paraméterekre vonatkozó – maximális küszöbértéknél lényegesen szigorúbb jellemzők előírása révén biztosítani.

(30)  A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a nemzeti szintű frekvenciagazdálkodás ne akadályozzon más tagállamokat azon rádiófrekvenciák használatában, amelyekre jogosultak, illetve azon kötelezettségek teljesítésében, amelyek az uniós szinten harmonizált sávok használatához kapcsolódnak. A rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport (RSPG) jelenlegi tevékenységeire épülő koordinációs mechanizmusra van szükség annak biztosításához, hogy minden egyes tagállam méltányos alapon férhessen hozzá a rádióspektrumhoz, és a koordináció eredményei egységesek és érvényesíthetők legyenek. [Mód. 27]

(31)  Az uniós keretszabályozás végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy a szabályozási intézkedések egységes alkalmazását előíró és a belső piac fejlődésének az elősegítését célul kitűző meglévő rendelkezések – különösen a helyhez kötött hálózatok tekintetében – nem adtak elegendő ösztönzést a harmonizált szabványokon és folyamatokon alapuló hozzáférési termékek kialakítására. A különböző tagállamokban tevékenykedő szolgáltatóknak nehézségeket okoz, hogy vagy nem állnak rendelkezésre megfelelő minőségű, a hálózatok és szolgáltatások között megfelelő szintű átjárhatóságot biztosító hozzáférési inputok, vagy ha mégis, akkor eltérő műszaki jellemzőkkel rendelkeznek. Ez növeli a költségeket, és akadályozza az országhatárokon átnyúló szolgáltatásnyújtást. [Mód. 28]

(32)  Az elektronikus hírközlés egységes piacának integrációját felgyorsítaná az azoknak a kiemelt európai virtuális termékeknek a meghatározására szolgáló keret kidolgozása, amelyek különösen fontosak az elektronikus hírközlési szolgáltatók számára ahhoz, hogy határokon átnyúló szolgáltatásokat nyújthassanak, és hogy olyan, kulcsparamétereken és minimumjellemzőkön alapuló pánuniós stratégiát alakíthassanak ki, amely igazodik az egyre inkább kizárólagosan IP-alapú környezethez. [Mód. 29]

(33)  A szabályozásnak ki kell terjednie a különféle virtuális termékekkel kielégített működési igényekre. Európai virtuális széles sávú hozzáférési termékeknek kell rendelkezésre állniuk azokra az esetekre, amikor egy jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató a keretirányelv és a hozzáférési irányelv értelmében köteles hálózatának egy meghatározott hozzáférési pontján szabályozott feltételekkel hozzáférést biztosítani. Először is, ha a piacelemzés alapján szükséges és arányos intézkedésnek bizonyul, akkor a hatékony, határokon átívelő piacra lépés megkönnyítése érdekében olyan harmonizált termékeket kell biztosítani, amelyek a határokon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó szereplőknek már a kezdetektől fogva lehetővé teszik, hogy késedelem nélkül nyújthassanak előre meghatározható és megfelelő színvonalú szolgáltatásokat végső fogyasztóiknak, a különböző tagállamokban található telephelyekkel rendelkező üzleti ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokat is ideértve. Ezeknek a harmonizált termékeknek elegendő ideig kell rendelkezésre állniuk ahhoz, hogy a hozzáférést igénylők és a szolgáltatók számára lehetővé tegyék a közép- és hosszú távú beruházások tervezését. [Mód. 30]

(34)  Másodszor, a belső piacon folyó fenntartható verseny feltételeinek megteremtése szempontjából döntő szerepet játszanak azok a magasabb színvonalú virtuális hozzáférési termékek, amelyek a hozzáférést igénylők részéről nagyobb beruházást igényelnek, és elsősorban a helyi hozzáférés biztosítása révén fokozottabb ellenőrzést és differenciálást tesznek lehetővé. Ezért a határokon átnyúló beruházások megkönnyítése érdekében ezeket a kulcsfontosságú, új generációs hozzáférési hálózatokhoz való hozzáférést biztosító nagykereskedelmi termékeket is harmonizálni kell. A szabályozó hatóságok által az arányosság 2002/19/EK irányelv szerinti értékelése alapján figyelembe vehető, nagykereskedelemmel kapcsolatos korrekciós intézkedések körének a bővítése érdekében ezeket a virtuális széles sávú hozzáférési termékeket úgy indokolt kialakítani, hogy működési szempontból a fizikai átengedéssel egyenértékű megoldást biztosítsanak. [Mód. 31]

(35)  Harmadszor, a bérelt vonalat végződtető bővített interfészek esetében is harmonizált nagykereskedelmi hozzáférési termékre van szükség ahhoz, hogy a legigényesebb üzleti felhasználók részére határokon átnyúló jelleggel lehessen nyújtani feladataikhoz nélkülözhetetlen összekapcsolási szolgáltatásokat. [Mód. 32]

(35a)  Annak érdekében, hogy az Európai Unióban határokon átívelő tevékenységet folytató és multinacionális vállalatok részére zökkenőmentesen lehessen szolgáltatást biztosítani, harmonizálni kell az üzleti szolgáltatások nyújtására használt, magas színvonalú nagykereskedelmi termékekre vonatkozó feltételeket. Ez a harmonizáció a hírközlési költségekre tekintettel jelentős szerepet kaphat az uniós vállalkozások versenyképességében. [Mód. 33]

(36)  A kizárólagosan IP-alapú hálózatok fokozatos térhódításával összefüggésben a más hálózatokhoz való hozzáférést igénylő alkalmazások fejlesztését akadályozza, és ezáltal az innovációt is korlátozza az, hogy nem állnak rendelkezésre a szolgáltatások különböző kategóriáinak megfelelő internetprotokollon alapuló, garantált szolgáltatásminőségű összekapcsolási termékek, amelyek a tagállamokon belül és a tagállamok között lehetővé tennék a hálózati tartományokon és hálózathatárokon átnyúló adatátvitelt. Ráadásul ez a helyzet gátat szab az IP-alapú hálózatok és a garantált szolgáltatásminőségű összekapcsolási termékek fenntartásából és nyújtásából adódó hatékonyság és különösen a fokozott biztonság, megbízhatóság, rugalmasság, költséghatékonyság és gyorsaság szélesebb körű kihasználásának, amely pedig a hálózatüzemeltetők, a szolgáltatók és a végfelhasználók számára előnyt jelentene. Ezért ezeket a termékeket ésszerű feltételeken alapuló, harmonizált megközelítés alapján szükséges kialakítani és rendelkezésre bocsátani, igény esetén lehetővé téve azt is, hogy érintett elektronikus hírközlési vállalkozások keresztbe szállítással oldják meg az e termékekkel való ellátást. [Mód. 34]

(37)  A jelentős piaci erővel rendelkezőként megjelölt üzemeltetők hálózataira vonatkozó legmegfelelőbb, hozzáféréssel kapcsolatos korrekciós intézkedések értékelése során a nemzeti szabályozó hatóságoknak célszerű figyelembe venniük az európai virtuális széles sávú hozzáférési termékek e rendelet alapján történő bevezetését, és ugyanakkor ügyelniük kell arra, hogy elkerüljék a piacelemzés alapján előírt vagy más feltételek szerint nyújtott nagykereskedelmi hozzáférési termékek szükségtelen megsokszorozásában megnyilvánuló túlszabályozást. Az európai virtuális hozzáférési termékek önmagukban véve nem eredményezhetik az egy adott üzemeltető számára előírt szabályozott hozzáférési termékek számának növekedését. E rendelet elfogadását követően a nemzeti szabályozó hatóságoknak értékelniük kell, hogy a nagykereskedelmi hozzáférésre vonatkozóan korábban előírt korrekciós intézkedések helyett inkább egy európai virtuális széles sávú hozzáférési terméket rendeljenek-e el, és fel kell mérniük, hogy piacfelügyeleti hatáskörük jövőbeni gyakorlása keretében a jelentős piaci erővel rendelkező üzemeltetők esetében helyénvaló-e európai virtuális széles sávú hozzáférési termék elrendelése, e feladatuk azonban nem érintheti azon hatáskörüket, hogy a 2002/21/EK irányelv 16. cikkének megfelelően versenyprobléma esetén meghatározzák a legmegfelelőbb és a legarányosabb korrekciós intézkedést. [Mód. 35]

(38)  A kiszámítható szabályozás érdekében a szabályozásnak tükröznie kell a jelenlegi jogi keret alapján kialakulóban lévő döntéshozási gyakorlat azon fő elemeit, amelyek befolyásolják a nagykereskedelmi hozzáférési termékek – köztük az európai virtuális széles sávú hozzáférési termékek – új generációs hálózatok rendelkezésére bocsátásának feltételeit. Így a rendelkezésekben szerepelnie kell annak is, hogy a nagykereskedelmi hozzáférési piacok elemzéséhez – és különösen az új generációs hálózatokhoz való ilyen hozzáférés tekintetében alkalmazott árszabályozás szükségességének megítéléséhez – fontos figyelembe venni az alternatív helyhez kötött és vezeték nélküli infrastruktúrák által kifejtett versenykényszer, a megkülönböztetésmentes hozzáférés hatásos garanciái, valamint az ár, a választék és a minőség terén kiskereskedelmi szinten folyó verseny aktuális mértéke közötti összefüggéseket. A végfelhasználók által érezhető előnyök szempontjából végső soron az utóbbinak a mérlegelése a döntő. Például a nemzeti szabályozó hatóságok a 2002/21/EK irányelv 16. cikke értelmében eseti alapon végzett értékelések során – a jelentős piaci erő értékelésének és az uniós versenyjogi szabályok alkalmazásának sérelme nélkül – tekinthetik úgy, hogy két új generációs, helyhez kötött hálózat megléte esetén a piacon zajló verseny már megfelelő ahhoz, hogy ösztönözze a hálózatfejlesztést, és a fejlődés az ultragyors szolgáltatások felé vegye az irányt, ami a kiskereskedelmi verseny egyik fontos paramétere. [Mód. 36]

(39)  Az egységes piacon folyó verseny felélénkülése előreláthatólag idővel a piacelemzésen alapuló ágazatspecifikus szabályozás visszaszorulásához vezet majd. Az egységes piac kiteljesítésének egyik következménye, hogy az érintett piacokon nagyobb valószínűséggel alakul ki tényleges verseny, és a versenyjog utólagos alkalmazása mindinkább elégséges eszköznek bizonyul a piacműködés biztosítására. A jogi egyértelműség és a kiszámítható szabályozási megközelítések határokon átnyúló biztosítása érdekében világos és kötelezően alkalmazandó szempontokat kell kidolgozni annak értékelésére, hogy egy adott piacon továbbra is indokolttá teszik-e az előzetes szabályozó kötelezettségek alkalmazását a tartós szűk keresztmetszetek és a versennyel – különösen az infrastruktúra-alapú versennyel – kapcsolatos kilátások, valamint a kiskereskedelmi szinten az ár, a választék és a minőség terén folyó verseny feltételei, amelyek végső soron a végfelhasználók számára és az EU gazdaságának globális versenyképessége szempontjából a legfontosabbak. Ez alapul szolgálhat az előzetes szabályozás alá vonható piacok jegyzékének egymást követő felülvizsgálataihoz, és segítséget nyújthat a nemzeti szabályozó hatóságoknak ahhoz, hogy erőfeszítéseiket azokra a piacokra összpontosítsák, amelyeken még ténylegesen nem érvényesül eléggé a verseny, és ezt a konvergenciát növelő módon tegyék. A valóban egységes elektronikus hírközlési piac létrejötte hatással lehet a piacok földrajzi kiterjedésének a versenyjog alapelveire épülő ágazatspecifikus szabályozás és a versenyjog alkalmazása céljából történő meghatározására is.

(40)  A végfelhasználók védelmét szolgáló ágazatspecifikus szabályok nemzeti megvalósítása terén mutatkozó eltérések jelentős akadályt gördítenek az egységes digitális piac kialakulása elé, és különösen a különböző tagállamokra kiterjedő szolgáltatásokat nyújtani kívánó nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók körében növelik az előírások betartásával kapcsolatos költségeket. A széttagoltság és a különböző tagállamokban biztosított fogyasztóvédelem szintjét illető bizonytalanság olyan tényező, mely aláássa a végfelhasználók bizalmát, és visszatartja őket attól, hogy külföldi tartózkodásuk során igénybe vegyenek elektronikus hírközlési szolgáltatásokat. A belső piaci akadályok eltávolításával kapcsolatos uniós cél elérése érdekében a jelenlegi szerteágazó nemzeti jogszabályi intézkedések helyett egyetlen, teljes körűen harmonizált, ágazatspecifikus szabályrendszerre van szükség, amely egységesen magas szintű védelmet biztosít a végfelhasználóknak. A jogi rendelkezések teljes harmonizálása azonban nem gátolhatja a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatókat abban, hogy még ennél is magasabb szintű védelmet biztosító szerződési feltételeket ajánljanak a végfelhasználóknak. [Mód. 37]

(41)  Mivel ez a E rendelet csak az ágazatspecifikus szabályokat harmonizálja, nem érintheti helyénvaló, hogy érintse az uniós jogi aktusokban és jogban és azokat végrehajtó nemzeti jogszabályokban megállapított általános fogyasztóvédelmi szabályokat. [Mód. 38]

(42)  E rendelet 4. és 5. cikkének a végfelhasználókat említő rendelkezései nemcsak a fogyasztókra vonatkoznak, hanem a végfelhasználók egyéb csoportjaira és elsősorban a mikrovállalkozásokra is. A fogyasztók körébe nem tartozó végfelhasználóknak lehetővé kell tenni, hogy egyéni kérésre, egyedi szerződés formájában bizonyos rendelkezésektől eltérő megállapodást köthessenek. [Mód. 39]

(43)  Az elektronikus hírközlés egységes piacának a kiteljesítéséhez azokat az akadályokat is le kell építeni, amelyek gátolják, hogy a végfelhasználók az Unióban mindenütt hozzáférhessenek elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz. Ezért indokolt, hogy a közhatóságok ne támaszthassanak és ne tarthassanak fenn az ilyen szolgáltatások határokon átnyúló vásárlásának az útjában álló akadályokat. Indokolt, hogy a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók ne tagadhassák meg és ne korlátozhassák a hozzáférést, továbbá a végfelhasználóval szemben ne alkalmazhassanak hátrányos megkülönböztetést az állampolgárság vagy a lakóhely szerinti tagállam alapján. A költségek, kockázatok és piaci viszonyok – például a kereslet és a versenytársak által alkalmazott árak – objektíven igazolható különbsége alapján azonban lehetővé kell tenni a differenciálást.

(44)  Mind a helyhez kötött, mind a mobil hírközlés terén továbbra is igen jelentős különbségek vannak a belföldön, illetve a más tagállamban végződtetett beszédhívások és SMS-üzenetek ára között. Miközben az országok, szolgáltatók és díjcsomagok, valamint a mobil és helyhez kötött szolgáltatások között jelentős eltérések mutatkoznak, ez a probléma továbbra is érinti a fogyasztók sérülékenyebb csoportjait, és akadályokat állít az Unión belüli hézagmentes hírközlés elé. Történik mindez annak ellenére, hogy a különböző tagállamokban nagymértékben csökkentek, és abszolút értelemben közeledtek egymáshoz a végződtetési díjak, a tranzitszolgáltatások piacain pedig alacsonyak az árak. Sőt a „kizárólagosan IP-alapú” elektronikus hírközlési környezetre való átállásnak idővel a költségek további csökkenését kell eredményeznie. Ezért a belföldi helyhez kötött távolsági hírközlés, vagyis a nemzeti számozási tervben körzetszámmal azonosított területen belüli helyi hírközléstől eltérő hírközlés, és a más tagállamban végződtetett helyhez kötött hírközlés kiskereskedelmi díjszabása között csak objektív szempontok alapján indokolt esetben lehet számottevő különbség.

A nemzetközi mobilhírközlés kiskereskedelmi díjai csak objektív szempontok alapján indokolt esetben haladhatják meg az 531/2012/EU rendeletben meghatározott, a szabályozott barangolásos hívásokra és SMS-üzenetekre vonatkozó euro-hangtarifákat, illetve euro-SMS tarifákat. Ilyen szempontok lehetnek a többletköltségek, illetve a kapcsolódó méltányos haszon. További objektív tényező lehet a kapcsolódó árrugalmasság különbözősége, illetve olyan – az Unión belüli határokon átnyúló hírközlési szolgáltatást csekély felárral vagy felár nélkül kínáló nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók által alkalmazott – alternatív díjszabás vagy hasonló funkciókat kínáló, információs társadalommal összefüggő szolgáltatás megléte, amely valamennyi végfelhasználó számára könnyen elérhető, feltéve, hogy a végfelhasználókat szolgáltatóik aktívan tájékoztatják ezekről az alternatívákról. [Mód. 40]

(45)  Az elmúlt évtizedekben az internet a végfelhasználók felhasználók, a tartalom- és alkalmazásszolgáltatók, valamint az internetszolgáltatók számára egyaránt könnyen hozzáférhető, nyitott innovációs platformként fejlődött. A nyitott interneten a „hálózatsemlegesség” elve azt jelenti, hogy minden internetes forgalmat egyenlően, megkülönböztetéstől, korlátozástól vagy beavatkozástól mentesen, a feladójától, a fogadójától, a típusától, a tartalmától, az eszköztől, a szolgáltatástól vagy az alkalmazástól függetlenül kezelnek. Amint azt az Európai Parlament „A nyílt internet és a hálózatsemlegesség Európában” című, 2011. november 17-i állásfoglalása(15) kimondja, az internet nyitott jellege a versenyképesség, a gazdasági növekedés, a társadalmi fejlődés és az innováció kulcsfontosságú mozgatójává vált, amely az online alkalmazások, tartalmak és szolgáltatások látványos fejlődését, és ezáltal az alkalmazások, tartalmak és szolgáltatások kínálata és az irántuk megnyilvánuló kereslet számottevő növekedését eredményezte; és az internet így az ismeretek, ötletek és információk szabad áramlásának létfontosságú katalizátorává vált olyan országokban is, ahol a független híradás hozzáférhetősége korlátozott. A jjelenlegi keretszabályozás célja, hogy a végfelhasználóknak felhasználóknak lehetőséget biztosítson az információkhoz való hozzáférésre, az információk terjesztésére, vagy a kívánt alkalmazások és szolgáltatások használatára. A közelmúltban azonban az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) a forgalomszabályozás gyakorlatáról szóló, 2012 májusában kiadott jelentése, valamint az Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség megbízásából készült, az internet-hozzáférés és -szolgáltatás belső piaca működését a fogyasztók szemszögéből vizsgáló, 2012 decemberében megjelent tanulmány rámutatott, hogy jelentős számú végfelhasználó felhasználó szembesül bizonyos alkalmazások letiltásával vagy lassításával mint a forgalomszabályozás eszközével. E tendencia ismeretében egyértelmű szabályokat kell hozni uniós szinten annak érdekében, hogy az internet nyitott maradjon, és az egységes piacot ne tagolják szét a tagállamok egyedi intézkedései. [Mód. 41]

(46)  A végfelhasználók felhasználók azon jogának, hogy szabadon hozzáférjenek az információkhoz és a jogszerű tartalmakhoz, terjesszék azokat, és használják a kívánt alkalmazásokat és szolgáltatásokat, az uniós szabályozás és a vele összhangban lévő nemzeti jogszabályok tiszteletben tartása szab határt. Ez a rendelet más uniós jogszabályok és azon belül a szerzői jogra vonatkozó szabályok és a 2000/31/EK irányelv sérelme nélkül meghatározza, hogy a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók milyen határokon belül korlátozhatják ezt a szabadságot. [Mód. 42]

(47)  Indokolt, hogy a nyitott interneten az internet-hozzáférési szolgáltatások nyújtói a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók – az adatmennyiségnek és a sebességnek az internet-hozzáférési szolgáltatásra vonatkozó szerződésben megállapított határértékein belül – ne tilthassanak le, lassíthassanak, nyújthassanak gyengébb minőségben vagy különböztethessenek meg hátrányosan bizonyos tartalmakat, alkalmazásokat vagy szolgáltatásokat, illetve azok meghatározott kategóriáit, kivéve korlátozott számú ésszerű forgalomszabályozási intézkedés esetében. Ezeknek az intézkedéseknek műszakilag szükségesnek, átláthatóknak, arányosaknak és megkülönböztetésmenteseknek kell lenniük. Az ésszerű forgalomszabályozás a súlyos bűncselekmények megelőzését és megakadályozását foglalja magában, ideértve a szolgáltatóknak a gyermekpornográfiához való hozzáférés és a gyermekpornográfia terjesztése elleni önkéntes intézkedéseit is. A szűk hálózati keresztmetszetek kezelését lehetővé kell tenni, hatásainak a minimalizálása ésszerűnek tekinthető, amennyiben szűk hálózati keresztmetszetek csak ideiglenesen vagy kivételes körülmények között alakulnak ki. A nemzeti szabályozó hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy megköveteljék a szolgáltatótól annak bizonyítását, hogy a forgalom azonos módon történő kezelése sokkal kevésbé lenne hatékony. [Mód. 43]

(47a)  Ez a rendelet nem érinti a 2002/58/EK irányelvet. [Mód. 44]

(48)  A forgalomalapú díjszabás a nyitott internet elvével összeegyeztethetőnek tekinthető, amennyiben a végfelhasználóknak felhasználóknak lehetőségük van a szokásos adatforgalmuknak megfelelő díjszabás kiválasztására a választott lehetőség feltételeire és következményeire vonatkozó világos átlátható és egyértelmű tájékoztatás alapján. Ugyanakkor a díjszabásokat úgy kell kialakítani, hogy megkönnyítsék a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltató az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatók számára a hálózati kapacitásnak a várható adatforgalomhoz való igazítását. Elengedhetetlen, hogy a végfelhasználók felhasználók az adatforgalomra, a sebességkorlátozásra vagy az alkalmazandó díjszabásra vonatkozó megállapodás előtt teljes körű tájékoztatást kapjanak, forgalmukat folyamatosan nyomon követhessék, és kívánság szerint egyszerűen bővíthessék a rendelkezésükre álló adatforgalmat. [Mód. 45]

(49)  A végfelhasználók részéről kereslet jelentkezik a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók vagy a tartalmakat, alkalmazásokat vagy szolgáltatásokat nyújtó egyéb szereplők által kínált, Lehetővé kell tenni az emelt szintű garantált szolgáltatásminőséget igénylő szolgáltatások és alkalmazások iránt iránti felhasználói kereslet kielégítését. Ilyen szolgáltatás többek között az a internetprotokoll alapú műsorterjesztés (IP-TV), a videokonferencia és az egészségügyi alkalmazások némelyike. Ezért fontos, hogy a végfelhasználók felhasználók szabadon köthessenek az ilyen emelt szintű szolgáltatásminőséget igénylő speciális szolgáltatások nyújtására vonatkozó megállapodásokat az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatóval, a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatókkal vagy a tartalmakat, alkalmazásokat vagy szolgáltatásokat nyújtó egyéb szereplőkkel. Az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatóval kötött ilyen megállapodások esetén a szolgáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy az emelt szintű minőségű szolgáltatás ne vezessen az internet-hozzáférés általános minőségének jelentős romlásához. Emellett a forgalomszabályozási intézkedéseket nem szabad olyan módon alkalmazni, hogy az megkülönböztetéshez vezessen a versengő szolgáltatások között. [Mód. 46]

(50)  A tartalmakat, alkalmazásokat és szolgáltatásokat nyújtó szereplők részéről igény jelentkezik a rugalmas minőségi paramétereken alapuló átviteli szolgáltatások nyújtása iránt, ideértve az idő szempontjából nem érzékeny forgalmak hátrasorolását. A speciális bizonyos szolgáltatások nyújtásához nélkülözhetetlen, az új – például a gépek közötti (M2M) adatáramlás elvén alapuló szolgáltatások – nyújtásához szükséges – szolgáltatások kifejlesztése szempontjából pedig fontos szerepe lehet az annak, hogy a tartalmakat, alkalmazásokat és szolgáltatásokat nyújtó szereplők ilyen rugalmas szolgáltatásminőség-szintekben állapodhassanak meg a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatókkal. Ugyanakkor ezeknek a megoldásoknak lehetővé kell tenniük a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók számára a forgalom hatékonyabb kiegyensúlyozását és a hálózati szűk keresztmetszetek megelőzését. Ezért fontos, hogy a tartalmakat, alkalmazásokat és szolgáltatásokat nyújtó szereplők és a nyilvános az elektronikus hírközlési szolgáltatók továbbra is szabadon köthessenek a szolgáltatásminőség-szintet meghatározó speciális szolgáltatási megállapodásokat, feltéve hogy ezek a megállapodások nem vezetnek az internet-hozzáférési szolgáltatás általános minőségének a romlásához. [Mód. 239]

(51)  A nemzeti szabályozó hatóságok lényeges szerepet játszanak abban, hogy a végfelhasználók felhasználók ténylegesen élhessenek a nyitott internethez való hozzáférés szabadságával. E célból a nemzeti szabályozó hatóságoknak nyomon követési és adatszolgáltatási kötelezettségekkel kell rendelkezniük, és gondoskodniuk kell arról, hogy a nyilvános az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatók, az egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatók és más szolgáltatók betartsák az előírásokat, és hogy olyan megkülönböztetésmentes, magas színvonalú internet-hozzáférési szolgáltatások álljanak rendelkezésre, amelyek minőségét nem rontják a speciális szolgáltatások. Amikor a nemzeti szabályozó hatóságok az internet-hozzáférési szolgáltatások esetleges általános korlátozását vizsgálják, olyan minőségparaméterekre kell támaszkodniuk, mint az időbeli bekövetkezéssel és a megbízhatósággal összefüggő paraméterek (késleltetés, jelhiba, csomagveszteség), a hálózat túlterheltségének szintjei és hatásai, a tényleges, illetve a hirdetésekben megadott sebesség, az internet-hozzáférési szolgáltatásoknak az emelt szintű minőséget nyújtó a speciális szolgáltatásokéhoz viszonyított működése, valamint a minőség végfelhasználók felhasználók szerinti megítélése. A nemzeti szabályozó hatóságokat hatóságoknak a felhasználó számára hatékony, egyszerű és gyorsan elérhető jogorvoslati mechanizmusokat biztosító panasztételi eljárásokat kell kialakítaniuk, és fel kell hatalmazni őket a szolgáltatásminőségre vonatkozó minimumkövetelmények előírására, amelyek általánosan vagy egyedi alapon alkalmazhatók az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatókra, az egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatókra és más szolgáltatókra, amennyiben ez szükséges ahhoz, hogy az internet-hozzáférési szolgáltatás minőségének általános korlátozása/romlása megelőzhető legyen. [Mód. 240]

(52)  Az árak, díjszabások, feltételek és szolgáltatásminőségi paraméterek – az internet-hozzáférési szolgáltatások nyújtásával összefüggőket is ideértve – átláthatóságának és összehasonlíthatóságának a javítására irányuló intézkedéseket úgy kell kialakítani, hogy a végfelhasználók számára lehetővé tegyék az optimális szolgáltató-választást és a versenyből fakadó előnyök maximális kihasználását. Az interaktív összehasonlító honlapok, útmutatók és hasonló eszközök számára létrehozott önkéntes tanúsítási rendszereknek függetlenek kell lenniük az elektronikus hírközlési szolgáltatóktól, érthető és egyértelmű nyelvezetet kell alkalmazniuk, teljes és naprakész információkat kell használniuk, átlátható módszertannal kell rendelkezniük, megbízhatóaknak kell lenniük, a Web Akadálymentesítési Útmutató 2.0 verziójának megfelelő hozzáféréssel, valamint hatékony panaszkezelési eljárással kell rendelkezniük. [Mód. 49]

(53)  A szolgáltatás megvásárlása előtt a végfelhasználót megfelelő tájékoztatásban kell részesíteni az ajánlott szolgáltatás árát és fajtáját illetően. Amennyiben egy adott szám vagy szolgáltatás hívására különleges árképzési feltételek vonatkoznak, például az általában külön díjszabás alá eső emelt díjas szolgáltatások esetében, ezt a tájékoztatást közvetlenül a szám vagy a szolgáltatás kapcsolása előtt is biztosítani kell. Ha ez a követelmény aránytalan, mert a díjszabásra vonatkozó tájékoztatás időtartama az átlagos hívásidőtartamhoz képest túl hosszú, vagy a szolgáltató számára túl magas költséget jelent a végfelhasználó által viselendő költség kockázatához viszonyítva, a nemzeti szabályozó hatóság eltérést engedélyezhet. A végfelhasználókat arról is tájékoztatni kell, ha egy ingyenesen hívható telefonszám hívása esetén többletdíjak felszámítására kerülhet sor. [Mód. 50]

(54)  A nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatóknak megfelelő tájékoztatást kell nyújtaniuk a végfelhasználóknak többek között a szolgáltatásaikról és díjszabásaikról, a szolgáltatásminőségi paraméterekről, a segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférésről és az esetleges korlátozásokról, valamint a fogyatékos fogyasztóknak kínált szolgáltatások és termékek választékáról. Előre meghatározott kommunikációs mennyiséget tartalmazó díjszabások esetén a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell a fogyasztókat és az azt kérő más végfelhasználókat arról a lehetőségről, hogy az előző számlázási időszakban fel nem használt mennyiséget a következő számlázási időszakra átvihetik. Ezt a tájékoztatást világos és átlátható formában kell biztosítani arra a tagállamra vonatkozóan, ahol a szolgáltatás nyújtására sor kerül, és bármely változás esetén frissíteni kell. Az egyedileg tárgyalt ajánlatokat illetően a szolgáltatók mentesülnek e tájékoztatási követelmények teljesítése alól. [Mód. 51]

(55)  Az összehasonlítható termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó információk nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a végfelhasználók független értékelésnek vethessék alá az ajánlatokat. A tapasztalat azt mutatja, hogy a megbízható és összehasonlítható információk növelik a végfelhasználók szolgáltatások igénybevétele iránti bizalmát és a választási lehetőségek kihasználására való hajlandóságát.

(56)  A szerződések az átlátható tájékoztatás és a magas szintű jogbiztonság elérésének fontos eszközei. A nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatóknak a szerződés megkötése előtt világos és érthető tájékoztatást kell nyújtaniuk a végfelhasználóknak felhasználóknak a szerződés lényeges elemeiről. Az információknak kötelezőnek kell lenni lenniük, és elő kell írni írniuk, hogy csak a végfelhasználó és a szolgáltató közötti későbbi megállapodás esetén lehessen azoktól eltérni. A Bizottság és több nemzeti szabályozó hatóság a közelmúltban számottevő eltéréseket talált az internet-hozzáférési szolgáltatások hirdetésekben szereplő sebessége és a végfelhasználók felhasználók rendelkezésére álló tényleges sebesség között. Ezért a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatóknak a szerződéskötés előtt azt a sebességet és egyéb szolgáltatásminőségi paramétereket kell közölniük a végfelhasználóval felhasználóval, amelyet a szolgáltatás igénybevételének fő helyén ténylegesen biztosítani tudnak.

Helyhez kötött és mobil adatkapcsolatok esetében a rendszerint rendelkezésre álló sebesség a kommunikációs szolgáltatás azon sebessége, amelyet a fogyasztó a szolgáltatáshoz való hozzáférés során a nap időszakától függetlenül a legtöbb esetben elvárhat. A rendszerint rendelkezésre álló sebességet a becsült sebességtartományokból, az átlagos sebességekből, a csúcsidőszakbeli sebességekből és a minimális sebességekből kell levezetni. Ennek módszertanát a BEREC iránymutatásában kell meghatározni, és a technológia és az infrastruktúra fejlődésének figyelembevétele érdekében rendszeresen felül kell vizsgálni és aktualizálni kell. A tagállamok biztosítják, hogy a szolgáltatók lehetővé tegyék a végfelhasználók számára, hogy a megalapozott vásárlói döntés meghozatala céljából a szerződés megkötése előtt hozzáférjenek a mobilhálózatok lefedettségére vonatkozó, összehasonlítható információkhoz, a tagállamukban elérhető különböző technológiákat is ideértve. [Mód. 52]

(57)  A végberendezéseket illetően a szerződésekben meg kell határozni a berendezés használatának szolgáltató általi esetleges korlátozásait, például „SIM zároló” mobil eszközök segítségével, valamint a szerződés megállapodás szerinti időtartamának a lejárta előtti felmondása esetén fizetendő esetleges díjakat. A szerződés megállapodás szerinti időtartamának a lejártát követően semmilyen díj nem számítható fel. A szerződésekben meg kell határozni az értékesítést követően nyújtott, a karbantartási és az ügyfélszolgálati szolgáltatások biztosított fajtáit. E tájékoztatásnak lehetőség szerint kérésre technikai információkat is magában kell foglalnia a végfelhasználó által választott végberendezés megfelelő működéséről. Amennyiben technikai összeférhetetlenségre nem derült fény, e tájékoztatást díjmentesen kell nyújtani. [Mód. 53]

(58)  Valamennyi előfizetéses szolgáltatás esetében a számlasokkok elkerülése érdekében a végfelhasználónak lehetőséget kell biztosítani a hívásokért és az internet-hozzáférési szolgáltatások használatáért fizetendő díjak felső összeghatárának előzetes a meghatározására. Ezt a lehetőséget díjmentesen kell biztosítani, Ez a lehetőség magában foglalja a megfelelő, a későbbiekben ismételten megtekinthető értesítést kell küldeni arról, ha a felső határ eléréséhez közeledik. A felső határ elérését követően a végfelhasználó nem veheti igénybe az érintett szolgáltatásokat, és nem is számolhatnak fel neki azokért díjat, kivéve, ha kifejezetten kéri a szolgáltatásnak a szolgáltatóval kötött megállapodás szerinti folytatását. [Mód. 54]

(58a)  A személyes adatoknak az elektronikus hírközlés egységes európai piacáról és a „behálózott kontinens” megteremtéséhez szükséges intézkedések meghatározásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletben említett feldolgozásának meg kell felelnie a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek(16) (amely szabályozza a tagállamokban ezen irányelv összefüggésében végzett olyan személyesadat-feldolgozásokat, amelyek a tagállamok illetékes hatóságainak – különösen a tagállamok által kijelölt független hatóságok – ellenőrzésével történnek), valamint a 2002/58/EK irányelvnek. [Mód. 55]

(58b)  Az elektronikus hírközlés egységes európai piacáról és a „behálózott kontinens” megteremtéséhez szükséges intézkedések meghatározásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletben említett személyesadat-feldolgozásnak meg kell felelnie a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(17). [Mód. 56]

(59)  A tagállamok tapasztalatai alapján és az Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség megbízásából a közelmúltban készült tanulmány szerint a hosszú időtartamra szóló szerződések és a szerződések automatikus vagy hallgatólagos meghosszabbítása jelentős akadályokat állít a szolgáltatóváltás elé. Ezért kívánatos, hogy a végfelhasználó a szerződéskötéstől számított hat hónap elteltével költségmentesen felmondhassa a szerződést. Ebben az esetben a szolgáltató kérheti a végfelhasználótól a kedvezményesen kapott végberendezés maradványértékének vagy egyéb akciók esetén egy időarányos értéknek a megtérítését. A hallgatólagosan meghosszabbított szerződések esetében egyhónapos felmondási időt kell alkalmazni. [Mód. 57]

(60)  A szerződési feltételek nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltató általi, a végfelhasználó hátrányára történő jelentős, például a díjakat, tarifákat, adatforgalom-korlátozásokat, adatsebességet, lefedettséget vagy a személyes adatok kezelését érintő módosítása esetén a végfelhasználónak lehetőséget kell biztosítani a szerződés költségmentes felmondására vonatkozó jog gyakorlására.

(61)  Egyre elterjedtebbek, és a verseny fontos elemét képezik az elektronikus hírközlési és egyéb – például lineáris műsorterjesztési – szolgáltatásokat tartalmazó csomagok. Ha az ilyen csomagokat alkotó különböző szolgáltatásokra eltérő szerződési szabályok vonatkoznak a szerződés felmondása és a szolgáltatóváltás tekintetében, akkor a végfelhasználónak valójában nincs lehetősége arra, hogy a csomag egésze vagy annak egy része helyett versenyképes ajánlatot vegyen igénybe. E rendelet szerződés felmondására és szolgáltatóváltásra vonatkozó rendelkezései ezért az ilyen csomagok valamennyi alkotóelemére alkalmazandók.

(62)  Ahhoz, hogy a versenyből fakadó előnyöket teljes mértékben élvezhessék, a végfelhasználóknak képesnek kell lenniük arra, hogy kellő tájékozottsággal választhassanak szolgáltatót, és ha érdekeik azt diktálják, szolgáltatót válthassanak. Ezért a végfelhasználók szolgáltatóváltását nem gátolhatják jogi, műszaki vagy eljárási akadályok, a szerződési feltételeket és a díjakat is ideértve. A fogyasztó általi választás és a tényleges verseny egyik kulcsfontosságú előmozdítója a számhordozhatóság. A szám átvitelét a lehető legkevesebb késedelemmel kell végrehajtani, hogy az arra vonatkozó megállapodás aláírását követő egy munkanapon belül ténylegesen éljen a szám. A számlatartozások kiegyenlítése nem írható elő a szám átvitelére vonatkozó kérelem végrehajtásának a feltételeként.

(63)  Az egyablakos ügyintézés lehetővé tétele és a Avégfelhasználók zökkenőmentes szolgáltatóváltásának a megkönnyítése érdekében BEREC-et fel kell hatalmazni arra, hogy a váltási és számhordozási folyamatban érintett a szolgáltatóváltás folyamatát az ügyfelet átvevő és átadó szolgáltató felelősségeit meghatározó iránymutatásokat állapítson meg, biztosítva többek között azt, hogy nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltató kell irányítania. az ügyfelet átadó nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltató ne késleltethesse nem késleltetheti vagy akadályozhatja akadályozhassa a szolgáltatóváltás folyamatát, hogy a folyamat – amennyire csak lehetséges . Ahol csak lehet, automatizált legyen folyamatot kell működtetni, és gondoskodni kell legyen és hogy biztosítsák a személyes adatok magas szintű védelméről.védelmét. Az iránymutatásoknak ki kell terjedniük arra a kérdésre is, hogy – többek között az e-mail címhez hasonló azonosítók révén – miként lehet biztosítani a végfelhasználók számára a szolgáltatással nyújtott élmény folytonosságát például azáltal, hogy e-mail-továbbítási lehetőséget választhatnak. A szolgáltatóváltásra vonatkozó átlátható, pontos és kellő időben elérhető információk erősítik a végfelhasználók a szolgáltatóváltásba vetett bizalmát, és növelik a hajlandóságukat arra, hogy a versenyalapú folyamatban aktívan részt vegyenek. [Mód. 58]

(64)  A szolgáltatóváltást követően az átadó nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatóval kötött szerződés automatikusan megszűnik anélkül, hogy a végfelhasználónak további lépéseket kellene tennie. Előre kifizetett szolgáltatás esetén a fel nem használt egyenleget vissza kell fizetni a szolgáltatót váltó fogyasztónak. [Mód. 59]

(65)  Fontos azonosító – például az e-mail cím – megváltozása esetén a végfelhasználónak folytonosságot kell tapasztalnia. E célból gondoskodni kell arról, hogy ne veszhessenek el elektronikus levelek, és abban az esetben, ha a végfelhasználó az átadó szolgáltatótól kapott e-mail címmel rendelkezik, lehetőséget kell kapnia arra, hogy – díjmentesen – az átadó internetszolgáltató által kínált e-mail továbbítót válassza. [Mód. 60]

(66)  Az illetékes nemzeti hatóságok előírhatják a számhordozás és a szolgáltatóváltás globális folyamatait, figyelembe véve a technológiai fejlesztéseket és a gyors, hatékony és fogyasztóbarát szolgáltatóváltási folyamat biztosításának a szükségességét. Az illetékes nemzeti hatóságoknak lehetővé kell tenni, hogy arányos intézkedéseket alkalmazzanak annak érdekében, hogy a végfelhasználók a szolgáltatóváltás teljes folyamata során megfelelő védelemben részesüljenek, ideértve a visszaélések kockázatának vagy a késedelmeknek a minimalizálásához és a végfelhasználó beleegyezése nélküli másik szolgáltatóhoz való átkerülésének a megakadályozásához szükséges megfelelő szankciókat is. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a végfelhasználók ilyen esetekben történő automatikus kártalanítását biztosító mechanizmust működtessenek.

(67)  Lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok eredményesen felléphessenek az e rendelet rendelkezéseinek való megfelelés figyelemmel kísérése és kielégítésének biztosítása érdekében, és ezen belül hatáskörrel rendelkezzenek arra, hogy azok megsértése esetén hatásos pénzbírságot vagy közigazgatási szankciókat szabhassanak ki.

(68)  A piaci és műszaki fejlemények figyelembevétele érdekében a jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban történő elfogadására vonatkozó hatáskört a Bizottságra kell ruházni a mellékletek elfogadása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumok egyidejűleg, kellő időben és megfelelő módon történő eljuttatásáról az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz. [Mód. 61]

(69)  E rendelet egységes alkalmazási feltételeinek a biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni annak a határozatnak az elfogadását illetően, amely a tagállamoknak előírja, hogy megfelelési terveiket a használati jogok megadásának és a tényleges használat engedélyezésének a közös időütemezéséhez igazítsák.

(70)  A rádióspektrum-engedélyezés harmonizálásával és összehangolásával, illetve a kis hatótávolságú vezeték nélküli hozzáférési pontok jellemzőinek méltányos felhasználásra vonatkozó kritériumok meghatározásával a meghatározásával, a rádióspektrum felosztását illető, tagállamok közötti koordinációval, az európai virtuális hozzáférési termékekre vonatkozó részletesebb műszaki és módszertani szabályok kidolgozásával, valamint az internethez való hozzáférés, az ésszerű forgalomszabályozás és a szolgáltatásminőség garantálásával kapcsolatos végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(18) megfelelően kell gyakorolni. [Mód. 62]

(71)  Az egységes elektronikus hírközlési piac kiteljesítésével kapcsolatos cél e rendelet célja és az eléréséhez szükséges, e rendelet szerinti intézkedések, valamint egyes már meglévő konkrét jogszabályi rendelkezések egységességének a biztosítása továbbá a kialakulóban lévő döntéshozási gyakorlat tükrözése érdekében módosítani kell a 2002/21/EK, 2002/20/EK és 2002/22/EK irányelvet, valamint az 531/2012/EUés 1211/2009/EK rendeletet, valamint a 243/2012/EU határozatot. Ez a következő rendelkezéseket foglalja magában: a 2002/21/EK irányelv és a kapcsolódó irányelvek e rendelettel összefüggésben való értelmezésének az előírása, a Bizottság hatáskörének kibővítése a jelentős piaci erővel rendelkező európai elektronikus hírközlési szolgáltatókra vonatkozó korrekciós intézkedések egységességének az európai konzultációs mechanizmus keretében történő biztosítása érdekében, az érintett piacok meghatározásának és versenyképességének az értékelése során alkalmazott szempontok harmonizálása, a 2002/20/EK irányelv szerinti bejelentési rendszer kiigazítása hozzáigazítása az egységes uniós engedélyhez, valamint a 2002/22/EK irányelv végfelhasználói jogokra vonatkozó és az e rendelet által előírt teljes körű harmonizáció következtében feleslegessé váló rendelkezéseinek a hatályon kívül helyezése. [Mód. 63]

(72)  Az Unióban továbbra is széttagolt a mobilhírközlési piac, és nincs olyan mobilhálózat, amely valamennyi tagállamot lefedi. Ennek következtében a barangolásszolgáltatóknak ahhoz, hogy belföldi ügyfeleiknek az Unión belüli utazásaik során mobil hírközlési szolgáltatásokat nyújthassanak, nagykereskedelmi barangolási szolgáltatásokat kell vásárolniuk a látogatott tagállamban ilyen szolgáltatásokat kínáló szolgáltatóktól. Ezek a nagykereskedelmi díjak jelentős mértékben akadályozzák a barangolási szolgáltatások belföldi mobilszolgáltatásokéval megegyező árszinten történő nyújtását. Ezért az e díjak csökkentését megkönnyítő intézkedéseket kell elfogadni. A barangolásszolgáltatók hálózati lefedettségének kereskedelmi vagy műszaki megállapodások révén történő virtuális kiterjesztése az Unió egészére lehetővé tennék a nagykereskedelmi költségek internalizálását. A megfelelő ösztönzők nyújtása érdekében módosítani kell az 531/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben(19) meghatározott egyes szabályozói kötelezettségeket. Ha a barangolásszolgáltatók akár saját hálózataikon keresztül, akár két- vagy többoldalú barangolási megállapodások révén gondoskodnak arról, hogy az Unióban valamennyi ügyfelüknek már eleve a belföldi díjakkal azonos szintű barangolási díjakat kínáljanak, akkor ezen szolgáltatókra nézve nem kell előírni azt a belföldi szolgáltatókra vonatkozó követelményt, hogy tegyék lehetővé ügyfeleiknek a hozzáférést bármely alternatív barangolási szolgáltató barangolásos hangátviteli, SMS és adatátviteli szolgáltatásaihoz, fenntartva egy átmeneti időszakot abban az esetben, ha ezt a hozzáférést már megadták. [Mód. 64]

(73)  A két- vagy többoldalú barangolási megállapodásoknak köszönhetően a mobilszolgáltatók a belföldi ügyfelek által a partnereik hálózatain végzett barangolást nagyban úgy kezelhetik, mintha ezek az ügyfelek a saját hálózataikon nyújtott szolgáltatást vennének igénybe, és ennek megfelelő kiskereskedelmi árat számíthatnak fel az Unióra kiterjedő virtuális hálózati lefedettségért. Nagykereskedelmi szinten ez a megoldás lehetővé tenné az új barangolásos termékek fejlesztését, amelynek következtében kiskereskedelmi szinten fokozódna a választék és a verseny. [Mód. 65]

(74)  Az európai digitális menetrendben és az 531/2012/EU rendeletben meghatározott szakpolitikai célkitűzés szerint a barangolásos és a belföldi díjak közötti különbségnek a nullához kell közelítenie. Gyakorlati szempontból ez azt jelenti, hogy az adott fél által kínált belföldi kiskereskedelmi szolgáltatáscsomagok alapján megkülönböztethető tág belföldi felhasználói kategóriákba eső felhasználók az Unión belüli időszakos utazásaik során is ugyanazt, az általuk igénybevett belföldi kiskereskedelmi szolgáltatáscsomaghoz tartozó jellemző forgalmat bonyolítják le, mint belföldön, bízva abban, hogy ez a belföldi használathoz képest nem jelent többletköltséget a számukra. Az említett tág kategóriák a jelenlegi kereskedelmi gyakorlatban alkalmazott különbségtételek alapján határozhatók meg: például feltöltőkártyás és előfizetéses belföldi kiskereskedelmi szolgáltatáscsomagok, „csak GSM” (vagyis hang, SMS) szolgáltatáscsomagok, forgalommennyiséghez igazodó szolgáltatáscsomagok, üzleti és lakossági szolgáltatáscsomagok, a tényleges forgalom után fizetendő egységárakat meghatározó vagy a tényleges forgalomtól független egységes árért forgalmi keretet (pl. lebeszélhető perceket, felhasználható adatforgalmat) biztosító kiskereskedelmi szolgáltatáscsomagok. A kiskereskedelmi díjszabási rendszerek és az ügyfelek rendelkezésére álló szolgáltatáscsomagok sokszínűsége az Unión belüli belföldi mobilpiacokon a változatos felhasználói igényekhez való alkalmazkodást tükrözi, ami a versengő piac jellemzője. Az Unión belüli barangolási környezetnek a belföldi piacokéhoz hasonló rugalmassággal kell rendelkeznie, de nem szabad elfelejteni, hogy az a tény, hogy a barangolásszolgáltatóknak nagykereskedelmi inputokat kell beszerezniük a különböző tagállamok független hálózatüzemeltetőitől, abban az esetben is indokolhatja az ésszerű használaton alapuló korlátozásokat, ha a belföldi díjaknak megfelelő díjakat számítanak fel a barangolásos forgalomért. [Mód. 66]

(75)  Jóllehet elsősorban a barangolásszolgáltatók állapítják meg azt az ésszerű a barangolásos hangátviteli, SMS és adatátviteli forgalmat, amelyért az általuk kínált különféle kiskereskedelmi szolgáltatáscsomagok keretében a belföldi díjaknak megfelelő díjakat számítanak fel, a kiskereskedelmi barangolási díjak 2015. december 15-ig történő eltörlése ellenére alkalmazhatnak „méltányos használati záradékot” az alkalmazandó belföldi szolgáltatási díjak ellenében nyújtott szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások igénybevételére a méltányos felhasználásra vonatkozó kritériumok alapján. Ezeket a kritériumokat úgy kell alkalmazni, hogy a fogyasztók az Unión belüli időszakos utazásaik során magabiztosan megközelíthessék a saját belföldi kiskereskedelmi csomagjukhoz tartozó, tipikus fogyasztási mintázataikat. A nemzeti szabályozó hatóságoknak lehetőséget felügyelniük kell biztosítani arra, hogy felügyeljék a barangolásszolgáltatók által az ésszerű forgalom alapján méltányos felhasználásra alkalmazott korlátokat, és biztosítsák biztosítaniuk kell azok pontos meghatározását a szerződésekbe foglalt részletes, számszerű információk formájában, amelyeket az ügyfél számára világos és átlátható módon kell megfogalmazni. Ennek során a nemzeti szabályozó hatóságoknak a lehető legteljesebb mértékben figyelembe kell venniük a BEREC nyilvános konzultáció eredményein alapuló vonatkozó vonatkozó iránymutatását a méltányos felhasználásra vonatkozó kritériumoknak a barangolásszolgáltatók által nyújtott kiskereskedelmi szerződésekben történő alkalmazása céljából. A BEREC-iránymutatásban meg kell határozni az uniós szintű hang-, adat- és SMS forgalmi trendek alapján kirajzolódó különféle jellemző felhasználási szokásokat és azok várható alakulását, különösen a vezeték nélküli adatforgalom terén. Az eurotarifa maximális felső összeghatára az 531/2012/EU rendelet lejártáig továbbra is biztonsági árkorlátként szolgál a méltányos használat korlátját meghaladó felhasználás díja tekintetében. [Mód. 67]

(76)  A mobil végződtetési díjak közelmúltbeli jelentős csökkenése Az egyértelműség és a jogbiztonság biztosítása érdekében 2015. december 15-ét kell meghatározni a kiskereskedelmi barangolási többletdíjak végleges megszüntetésére, amely a 717/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel(20) kezdődött. Ezenkívül a Bizottságnak 2015. június 30-ig a kiskereskedelmi többletdíjak végleges eltörlését megelőzően be kell számolnia a nagykereskedelmi árak vagy nagykereskedelmi piaci mechanizmusok valamennyi szükséges módosításáról, figyelembe véve az Unióban a bejövő hívások után barangolásra fizetendő barangolási többletdíjak megszüntetését is indokolná mobil végződtetési díjakat is. [Mód. 68]

(77)  Annak érdekében, hogy a BEREC tevékenységének állandósága és stratégiai szempontok szerint történő irányítása biztosított legyen, a BEREC szabályozói tanácsát egy feladatát teljes munkaidőben ellátó elnöknek kell képviselnie, akit érdemei, alkalmassága, az elektronikus hírközlési piaci szereplőkkel és piacokkal kapcsolatos ismeretei, valamint a felügyelet és a szabályozás terén szerzett gyakorlata alapján a szabályozói tanács által és a Bizottság segítségével szervezett és lefolytatott nyílt pályázati eljárást követően a szabályozói tanács nevez ki. A Bizottságnak a szabályozói tanács első elnökének kinevezése céljából érdem, alkalmasság, az elektronikus hírközlési piaci szereplőkkel és piacokkal kapcsolatos ismeretek, valamint a felügyelet és a szabályozás terén szerzett gyakorlat alapján többek között össze kell állítania az előválogatott jelöltek listáját. A későbbi kinevezések tekintetében az e rendelet értelmében elkészítendő jelentésben felül kell vizsgálni, hogy a Bizottság általi listakészítés mint eljárás megfelelő-e. A BEREC Hivatalának ezért a szabályozói tanács elnökéből, egy irányítóbizottságból és egy igazgatási vezetőből kell állnia. [Mód. 69]

(78)  A 2002/20/EK, 2002/21/EK és 2002/22/EK irányelvet, valamint az 1211/2009/EK és 531/2012/EU rendeletet valamint a 243/2012/EU határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell. [Mód. 70]

(79)  Az 1211/2009/EK rendeletnek megfelelően a Bizottság Bizottságnak minden alkalommal kikérheti ki kell kérnie a BEREC véleményét, amikor azt az az e rendeletben foglalt rendelkezések a végrehajtásához szükségesnek tartja szükséges. [Mód. 71]

(79a)  Az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályozási keretet felül kell vizsgálni, ahogy azt az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályozási keretről szóló végrehajtási jelentésről szóló európai parlamenti állásfoglalás(21) szorgalmazta. A felülvizsgálatnak a keret 2009 óta kifejtett hatásának utólagos értékelésein, egy teljes körű konzultáción és a felülvizsgálat nyomán megszülető javaslatok várható hatásainak mélyreható előzetes értékelésén kell alapulnia. A javaslatokat a kellő időben elő kell terjeszteni, hogy a jogalkotónak lehetősége legyen azok megfelelő elemzésére és megvitatására. [Mód. 72]

(80)  Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és figyelembe veszi az Európai Unió alapjogi chartájában és különösen annak 8. cikkében (a személyes adatok védelme), 11. cikkében (a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága), 16. cikkében (a vállalkozás szabadsága), 21. cikkében (a megkülönböztetés tilalma) és 38. cikkében (a fogyasztók védelme) foglalt jogokat és elveket.

(81)  Mivel e rendelet célját – nevezetesen az elektronikus hírközlés európai egységes piacának a kiteljesítéséhez szükséges szabályozási alapelvek és részletes szabályok meghatározását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért e cél – nagyságrendje és hatásai miatt – az Unió szintjén jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban, e rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. cikk

Cél és hatály

(1)  Ez a rendelet az elektronikus hírközlés európai egységes piacának kiteljesítéséhez meghatározza a szükséges szabályozási alapelveket és részletes szabályokat határozza meg annak érdekében, hogy: [Mód. 73]

a)  összehangolt formanyomtatvány alapján harmonizált és egyszerűsített bejelentési rendszer révén elősegítse az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó és az elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető szolgáltatóknak jogot, lehetőséget és ösztönzést biztosítson hálózataik fejlesztésére, bővítésére és üzemeltetésére, szolgáltatók azon jogának gyakorlati érvényesítését, hogy attól függetlenül üzemeltessék hálózataikat, valamint szolgáltatások nyújtására, függetlenül attól, nyújtsák szolgáltatásaikat, hogy székhelyük vagy ügyfeleik hol találhatók az Unióban, [Mód. 74]

b)  a polgároknak és a vállalkozásoknak joga és lehetősége legyen elősegítse a polgárok és a vállalkozások azon jogának gyakorlati érvényesítését, hogy a személyes adataik védelmével és biztonságával kapcsolatos magas szintű szabványok biztosítására irányuló közös szabályokon alapuló, versenyképes, biztonságos és megbízható elektronikus hírközlési szolgáltatásokat vehessenek igénybe venni függetlenül attól, hogy azokat hol nyújtják az Unióban, és anélkül, hogy ebben a határok átlépésekor korlátozások vagy indokolatlan többletköltségek akadályoznák őket. [Mód. 75]

ba)  a vezeték nélküli széles sávú hírközlés céljára szolgáló harmonizált rádióspektrumra vonatkozó, jobban összehangolt uniós keretet hozzon létre, [Mód. 76]

bb)  szabályozza az EU-ban a barangolásos kommunikációért felszámított indokolatlan felárak fokozatos megszüntetését. [Mód. 77]

(2)  Ez a rendelet különösen azokat a szabályozási alapelveket határozza meg, amelyek alapján a Bizottság, az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) és az illetékes nemzeti és regionális hatóságok a saját hatáskörükön belül, a 2002/19/EK, a 2002/20/EK, a 2002/21/EK és a 2002/22/EK irányelv rendelkezéseivel összefüggésben eljárnak annak érdekében, hogy:

a)  egyszerűsített, kiszámítható és konvergens szabályozási feltételeket biztosítsanak a legfontosabb igazgatási és kereskedelmi paraméterekre vonatkozóan, többek között a piacelemzés alapján kiróható egyedi kötelezettségek arányosságának tekintetében; [Mód. 79]

b)  előmozdítsák az egységes piacon folyó fenntartható versenyt és az Unió globális versenyképességét, és ennek megfelelően csökkentsék az ágazatspecifikus piacszabályozást miközben, illetve amikor e célok teljesülnek; [Mód. 80]

c)  támogassák az Unió egészére kiterjedő, a kialakuló végfelhasználói kereslet kielégítésére képes új és továbbfejlesztett nagykapacitású infrastruktúrákra irányuló beruházást és innovációt, és biztosítsák, hogy azok az Unió egészére kiterjedjenek és képesek legyenek kielégíteni a kialakuló végfelhasználói keresletet, függetlenül attól, hogy a végfelhasználók hol helyezkednek el az Unió területén; [Mód. 81]

d)  megkönnyítsék az innovatív és magas színvonalú szolgáltatásnyújtást; [Mód. 82]

e)  gondoskodjanak arról, hogy a rádióspektrum – általános felhatalmazás vagy egyedi használati jogok alapján – rendelkezésre álljon és rendkívül hatékonyan hasznosuljon az innovációt, a beruházást, a munkahelyteremtést és a végfelhasználók érdekét előmozdító vezeték nélküli, széles sávú alkalmazások céljára; [Mód. 83]

f)  a polgárok és a végfelhasználók összekapcsolhatósággal kapcsolatos érdekeit szolgálják a hálózati hozzáférési lehetőségek és a szolgáltatások választékának és minőségének a javulását eredményező jobb beruházási feltételek teremtése, az Unión belüli mobilitás megkönnyítése, valamint a társadalmi és területi kohézió növelése révén. [Mód. 84]

(3)  A (2) bekezdésben meghatározott átfogó szabályozási alapelvek érvényre jutásának biztosítása érdekében ez a rendelet megállapítja a következőkhöz szükséges részletes szabályokat:

a)  az európai elektronikus hírközlési szolgáltatókra vonatkozó egységes engedély;

b)  a szabályozási feltételek további konvergenciája azon korrekciós intézkedések szükségessége és arányossága tekintetében, amelyekre a nemzeti szabályozó hatóságok az európai elektronikus hírközlési szolgáltatókat kötelezik;

c)  bizonyos nagykereskedelmi termékeknek az Unió szintjén harmonizált, konvergens szabályozási feltételek szerinti biztosítása széles sávú hírközlés céljára;

d)  a vezeték nélküli széles sávú hírközlés céljára szolgáló harmonizált rádióspektrum kijelölésének összehangolt európai keretének, és ezáltal az európai vezeték nélküli térségnek a létrehozása;

e)  a végfelhasználók jogaival és a kiskereskedelmi piacokon folyó tényleges verseny támogatásával kapcsolatos szabályok harmonizálása, és ezáltal az elektronikus hírközlés európai fogyasztói térségének a létrehozása;

f)  az Unión belüli és a barangolásos kommunikációért felszámított indokolatlan felárak fokozatos megszüntetése az EU-ban. [Mód. 85]

(3a)  E rendelet rendelkezései nem érintik az adatvédelemmel, illetve az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkével kapcsolatos uniós vívmányokat. [Mód. 86]

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a 2002/19/EK, a 2002/20/EK, a 2002/21/EK, a 2002/22/EK és a 2002/77/EK irányelvben szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

E rendelet alkalmazásában továbbá:

1.  „európai elektronikus hírközlési szolgáltató”: az Unióban székhellyel rendelkező vállalkozás, amely közvetlenül vagy egy vagy több leányvállalaton keresztül egynél több tagállamban elektronikus hírközlő hálózatot üzemeltet vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújt, vagy ilyen tevékenységet kíván folytatni, és nem minősül egy másik elektronikus hírközlési szolgáltató leányvállalatának; [Mód. 87]

2.  „nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltató”: nyilvános elektronikus hírközlő hálózatot üzemeltető vagy nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás;

3.  „leányvállalat”: olyan vállalkozás, amelyben egy másik vállalkozásnak közvetlenül vagy közvetve:

i.  módjában áll a szavazati jogok több mint felét gyakorolni, vagy

ii.  módjában áll a felügyelő bizottság, az igazgatóság vagy a vállalkozást jogilag képviselő testületek tagjai több mint felét kinevezni, vagy

iii.  jogában áll a vállalkozás ügyeit irányítani; [Mód. 88]

4.  „egységes uniós engedély”: a székhely szerinti tagállamban kiadott általános felhatalmazáson alapuló, az európai elektronikus hírközlési szolgáltatóra e rendeletnek megfelelően az egész Unióban vonatkozó jogi keret; [Mód. 89]

5.  „saját tagállam”: az európai elektronikus hírközlési szolgáltató székhelye szerinti tagállam; [Mód. 90]

6.  „székhely”: az a letelepedési hely valamely tagállamban, ahol az Unióban nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vagy az Unióban üzemeltetett elektronikus hírközlő hálózatokra irányuló beruházásokra, valamint az azok nyújtására, illetve üzemeltetésére vonatkozó legfontosabb döntéseket hozzák; [Mód. 91]

7.  „fogadó tagállam”: a saját tagállamtól eltérő bármely tagállam, ahol az európai elektronikus hírközlési szolgáltató elektronikus hírközlő hálózatot üzemeltet, vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújt; [Mód. 92]

8.  „vezeték nélküli széles sávú hírközlés céljára szolgáló harmonizált rádióspektrum”: a műsorterjesztéstől eltérő elektronikus hírközlési szolgáltatás céljára szolgáló rádióspektrum, amelynek a rendelkezésre állására, hatékonyságára és hatékony elsődleges használatára irányadó feltételek Uniós szinten – különösen a 2002/21/EK irányelvben meghatározott rendelkezéseknek, valamint a 676/2002/EK határozattal határozatnak megfelelően – harmonizálva vannak; [Mód. 93]

9.  „kis hatótávolságú vezeték nélküli hozzáférési pont”: vezeték nélküli hálózati hozzáférést biztosító, kis teljesítményű, kisméretű berendezés, amely kis hatótávolságon belül , engedélyköteles frekvenciasáv vagy engedélyköteles és engedélymentes frekvenciasáv kombinációjának használatával üzemel, és földi nyilvános mobilhírközlő hálózat része lehet, valamint egy vagy több csekély vizuális hatású antennával rendelkezhet, és tekintet nélkül a hálózat topológiájára lehetővé teszi a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokhoz való vezeték nélküli hozzáférést; [Mód. 94]

10.  „rádiós helyi hálózat” (RLAN): kis teljesítményű, vezeték nélküli hozzáférési rendszer, amely kis hatótávolságon belül üzemel úgy, hogy a más felhasználók által a közelben használt hasonló rendszerek zavarásának a kockázata csekély, és amely nem kizárólagos engedélymentes alapon használ olyan frekvenciákat, amelyek e célra történő elérhetőségének és hatékony használatának feltételei az Unió szintjén harmonizálva vannak; [Mód. 95]

11.  „virtuális széles sávú hozzáférés”: a széles sávú hálózatokhoz való nagykereskedelmi hozzáférés egyik fajtája, amely egy, a vevő telephelyéhez a fizikai átengedés kivételével bármilyen hozzáférési hálózati architektúrán keresztül virtuális hozzáférést biztosító csatlakozásból, valamint meghatározott átadási pontokra vonatkozó átviteli szolgáltatásból áll, és magában foglal meghatározott hálózati elemeket és hálózati funkciókat, valamint kiegészítő informatikai rendszereket is; [Mód. 96]

12.  „garantált szolgáltatásminőségű (ASQ) összekapcsolási termék”: az internetprotokoll-alapú (IP-alapú) adatcsere-központnál elérhetővé tett termék, amely lehetővé teszi a vevők számára IP-alapú adatátviteli kapcsolat létesítését egy összekapcsolási pont és egy vagy több helyhez kötött hálózat végződtető pont között, és a végfelhasználóknak nyújtott meghatározott szolgáltatásokra vonatkozóan meghatározott szintű, végpontok közötti hálózati teljesítményt tesz lehetővé meghatározott paramétereken alapuló, garantált szolgáltatásminőség biztosítása révén; [Mód. 97]

12a.  „hálózatsemlegesség”: az az elv, miszerint minden internetes forgalmat – függetlenül annak küldőjétől, fogadójától, típusától, tartalmától, eszközétől, illetve az adott szolgáltatástól és alkalmazástól – megkülönböztetés, korlátozás vagy beavatkozás nélkül azonos elbánásban kell részesíteni; [Mód. 234 és 241]

13.  „távolsági hírközlés”: a helyi központon és a nemzeti számozási tervben körzetszámmal azonosított regionális díjszabási területen kívül végződtetett beszédalapú vagy üzenetszolgáltatások; [Mód. 98]

14.  „internet-hozzáférési szolgáltatás”: nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás, amely a hálózatsemlegesség elvével összhangban internetcsatlakozást és ezáltal az internethez csatlakozó szinte valamennyi végponttal összekapcsolási lehetőséget biztosít, tekintet nélkül az alkalmazott hálózati technológiára vagy végberendezésre;

15.  „speciális szolgáltatás”: olyan elektronikus hírközlési szolgáltatás vagy bármely egyéb szolgáltatás, amely tartalmak, alkalmazások vagy szolgáltatások meghatározott köréhez vagy együtteséhez nyújt hozzáférési lehetőséget, és melynek műszaki jellemzőit végponttól végpontig ellenőrizik, vagy amely meghatározott számú félnek vagy végpontba történő adatküldést vagy meghatározott számú féltől vagy végpontból történő adatfogadást tesz lehetővé; amelyet logikusan elkülönülő kapacitáson keresztül és a belépés szigorú ellenőrzése alapján, végponttól végpontig ellenőrzött, fokozott minőséget megkövetelő funkcionalitást kínálva tartalmak, alkalmazások vagy szolgáltatások meghatározott körére vagy együttesére optimalizáltak, és amelyet nem forgalmaznak vagy használnak széles körben az internet-hozzáférési szolgáltatás helyettesítőjeként; [Mód. 235 és 242]

16.  „átvevő nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltató”: az a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltató, amelyhez a telefonszámot vagy szolgáltatást áthelyezik; [Mód. 101]

17.  „átadó nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltató”: az a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltató, amelytől a telefonszámot vagy szolgáltatást áthelyezik. [Mód. 102]

II. fejezet

Egységes uniós engedély

3. cikk

Az Unió-szerte nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatás szabadsága

(1)  Az európai Bármely elektronikus hírközlési szolgáltatók jogosultak szolgáltató jogosult arra, hogy az egész Unióban üzemeltessenek üzemeltessen elektronikus hírközlő hálózatokat és nyújtsanak nyújtson elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, valamint hogy az ilyen hálózatok üzemeltetéséhez és szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó jogokat a tevékenységük tevékenysége által érintett tagállamok mindegyikében olyan, egységes uniós engedély alapján gyakorolják, amelynek egyetlen feltétele a 4. cikkben meghatározott bejelentési kötelezettségek teljesítése. gyakorolja. [Mód. 103]

(2)  E rendelet eltérő rendelkezései hiányában és az 531/2012/EU rendelet sérelme nélkül, az európai elektronikus hírközlési szolgáltatókra az érintett tagállamokban az uniós szabályozásnak megfelelően alkalmazott szabályok és feltételek vonatkoznak. [Mód. 104]

(3)  A 2002/20/EK irányelv 12. cikkében foglaltaktól eltérve, csak arra az európai elektronikus hírközlési szolgáltatóra vethetők ki a fogadó tagállamban fizetendő igazgatási díjak, amelynek az adott tagállamban nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatásokból származó éves forgalma meghaladja a teljes nemzeti elektronikus hírközlési forgalom 0,5%-át. E díjak kivetésekor csak az érintett tagállamban nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatásokból származó forgalom vehető figyelembe. [Mód. 105]

(4)  A 2002/22/EK irányelv 13. cikke (1) bekezdése b) pontjában foglaltaktól eltérve, csak az az európai elektronikus hírközlési szolgáltató kötelezhető a fogadó tagállamban az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek nettó költségeinek a megosztása céljából kivetett hozzájárulás megfizetésére, amelynek az adott tagállamban nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatásokból származó éves forgalma meghaladja a teljes nemzeti elektronikus hírközlési forgalom 3%-át. Ilyen hozzájárulás kivetésekor minden esetben csak az érintett tagállamban elért forgalom vehető figyelembe. [Mód. 106]

(5)  A nemzeti szabályozó hatóságok hasonló helyzetekben egyenlő bánásmódban részesítik az európai elektronikus hírközlési szolgáltatók jogosultak arraszolgáltatókat, függetlenül attól, hogy a különböző tagállamok nemzeti szabályozó hatóságai az objektív megítélés alapján egyenértékűnek tekinthető helyzetekben egyenlő bánásmódban részesítsék őket.székhelyük mely tagállamban van. [Mód. 107]

(6)  Ha valamely európai elektronikus hírközlési szolgáltatót érintően a 2002/19/EK, 2002/20/EK, 2002/21/EK és 2002/22/EK irányelv, e rendelet vagy az 531/2012/EU rendelet szerinti kötelezettségekkel kapcsolatban társaságok közötti jogvita merül fel valamely fogadó tagállamban, akkor az európai elektronikus hírközlési szolgáltató egyeztethet a saját tagállam nemzeti szabályozó hatóságával, az pedig az egységes szabályozási gyakorlat kialakítását szem előtt tartva véleményt adhat ki. A vita rendezése során a fogadó tagállam nemzeti szabályozó hatóságának a lehető legteljesebb mértékben figyelembe kell vennie a saját tagállam nemzeti szabályozó hatósága által kiadott véleményt. [Mód. 108]

(7)  Azoknak az európai elektronikus hírközlési szolgáltatóknak, amelyek e rendelet hatálybalépésének az időpontjában jogosultak arra, hogy egynél több tagállamban üzemeltessenek elektronikus hírközlő hálózatokat és nyújtsanak elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, legkésőbb 2016. július 1-jéig be kell nyújtaniuk a 4. cikkben előírt bejelentést. [Mód. 109]

4. cikk

Az európai elektronikus hírközlési szolgáltatókra vonatkozó bejelentési eljárás

(1)  Az európai elektronikus hírközlési szolgáltatóknak tevékenységük legalább egy tagállamban történő megkezdése előtt egyetlen bejelentést kell tenniük e rendeletnek megfelelően a saját tagállam nemzeti szabályozó hatóságánál.

(2)  A bejelentésnek tartalmaznia kell az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetéséről és az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásáról vagy az ilyen tevékenység megkezdésének a szándékáról szóló nyilatkozatot, és ahhoz kizárólag a következő információkat kell csatolni:

a)  a szolgáltató neve, jogállása és jogi formája, bejegyzési száma – amennyiben a szolgáltató kereskedelmi nyilvántartásban vagy egyéb hasonló közhitelű nyilvántartásban szerepel –, székhelyének címe, kapcsolattartója, a szolgáltatott vagy szolgáltatni kívánt hálózatok vagy szolgáltatások rövid leírása, valamint a saját tagállam megnevezése;

b)  a fogadó tagállam(ok), ahol a szolgáltatásokat nyújtja, a hálózatokat üzemelteti, vagy ilyen tevékenységet folytatni szándékozik, közvetlenül vagy leányvállalatokon keresztül közvetve, és az utóbbi esetben az érintett leányvállalatok neve, jogállása és jogi formája, címe, bejegyzési száma – amennyiben a szolgáltató a fogadó tagállam kereskedelmi nyilvántartásában vagy egyéb hasonló közhitelű nyilvántartásában szerepel –, valamint a leányvállalatok kapcsolattartói és a tevékenységük által érintett területek. Ha a leányvállalat fölötti ellenőrzést közösen gyakorolja két vagy több olyan elektronikus hírközlési szolgáltató, amelynek székhelye különböző tagállamokban található, akkor a leányvállalatnak meg kell jelölnie annak az anyavállalatnak a saját tagállamát, amelyet e rendelet alkalmazása céljából figyelembe kell venni, és a leányvállalatot ennek megfelelően kell a megjelölt anyavállalatnak bejelentenie az adott saját tagállamban.

A bejelentést a saját tagállamban és a fogadó tagállamokban előírt nyelven vagy nyelveken kell benyújtani.

(3)  A (2) bekezdésnek megfelelően benyújtott információk változásáról a változástól számított egy hónapon belül értesíteni kell a saját tagállam nemzeti szabályozó hatóságát. Ha a bejelentendő változás az előző bejelentésben nem szereplő fogadó tagállamban üzemeltetni kívánt elektronikus hírközlő hálózatot vagy nyújtani kívánt elektronikus hírközlési szolgáltatást érint, az európai elektronikus hírközlési szolgáltató a bejelentést követően megkezdheti a folytatni kívánt tevékenységet az érintett fogadó tagállamban.

(4)  Az ebben a cikkben meghatározott bejelentési kötelezettségek nem teljesítése az európai elektronikus hírközlési szolgáltatókra vonatkozó közös feltételek megszegésének minősül a saját tagállamban.

(5)  A saját tagállam nemzeti szabályozó hatósága a (2) bekezdésnek megfelelően benyújtott információkat és azoknak a (3) bekezdés szerint bejelentett változásait az információk vagy a változásról szóló értesítések beérkezésétől számított egy héten belül továbbítja az érintett fogadó tagállamok nemzeti szabályozó hatóságainak és a BEREC Hivatalának.

A BEREC Hivatala nyilvánosan elérhető nyilvántartást vezet az e rendeletnek megfelelően tett bejelentésekről.

(6)  Az európai elektronikus hírközlési szolgáltatók kérésére a saját tagállam nemzeti szabályozó hatósága a 2002/20/EK irányelv 9. cikkének megfelelően nyilatkozatot bocsát ki arról, hogy a vállalkozás az egységes uniós engedély hatálya alatt áll.

(7)  Ha különböző tagállamok egy vagy több nemzeti szabályozó hatósága úgy véli, hogy a (2) bekezdés szerinti bejelentésben saját tagállamként megjelölt ország vagy a szolgáltatott információknak a (3) bekezdés szerint bejelentett változása nem áll összhangban vagy már nem áll összhangban a vállalkozás e rendelet alapján meghatározott székhelyével, akkor az értékelését alátámasztó indoklás kíséretében a Bizottság elé terjesztheti az ügyet. Az előterjesztésről tájékoztatás céljából másolatot kell küldeni a BEREC Hivatalának. A Bizottság azt követően, hogy az érintett európai elektronikus hírközlési szolgáltatónak és a vitatott saját tagállam nemzeti szabályozó hatóságának lehetőséget adott véleményük kifejtésére, az ügy előterjesztésétől számított három hónapon belül határozatot ad ki, amelyben megállapítja a szóban forgó vállalkozás e rendelet szerinti saját tagállamát. [Mód. 110]

5. cikk

Megfelelés az egységes uniós engedélynek

(1)  Az érintett tagállamok mindegyikének nemzeti szabályozó hatósága figyelemmel kíséri és a 2002/20/EK irányelv 10. cikkében előírt eljárásokat végrehajtó nemzeti jogszabályoknak megfelelően biztosítja, hogy az európai elektronikus hírközlési szolgáltatók eleget tegyenek a 3. cikk értelmében az adott tagállam területén hatályos szabályoknak és feltételeknek.

(2)  A fogadó tagállam nemzeti szabályozó hatósága a saját tagállamnak átad minden releváns információt azon egyedi intézkedésekre vonatkozóan, amelyeket európai elektronikus hírközlési szolgáltatókkal szemben hozott azzal a céllal, hogy érvényt szerezzen a 3. cikk értelmében az adott tagállam területén hatályos szabályoknak és feltételeknek. [Mód. 111]

6. cikk

Az európai elektronikus hírközlési szolgáltatók elektronikus hírközlés nyújtására vonatkozó jogainak felfüggesztése és visszavonása

(1)  A frekvenciák vagy számok használatára vonatkozó, bármely érintett tagállam által biztosított jogok felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó intézkedések és a (3) bekezdésnek megfelelően elfogadott ideiglenes intézkedések sérelme nélkül, kizárólag a saját tagállam nemzeti szabályozó hatósága függesztheti fel vagy vonhatja vissza – a 2002/20/EK irányelv 10. cikk (5) bekezdését végrehajtó nemzeti jogszabályoknak megfelelően – az európai elektronikus hírközlési szolgáltatók jogát arra, hogy elektronikus hírközlési hálózatokat és szolgáltatásokat nyújtsanak az Unió teljes területén vagy annak egy részén.

(2)  A 3. cikk értelmében a fogadó tagállamban hatályos szabályok és feltételek súlyos vagy ismételt megszegése esetén, amennyiben a fogadó tagállam nemzeti szabályozó hatósága által az 5. cikknek megfelelően alkalmazott, az előírások betartatását célzó intézkedések nem vezetnek eredményre, a nemzeti szabályozó hatóság tájékoztatja a saját tagállam nemzeti szabályozó hatóságát, és kéri az (1) bekezdés szerinti intézkedések elfogadását.

(3)  A saját tagállam nemzeti szabályozó hatósága által a (2) bekezdés szerint benyújtott kérésre vonatkozóan meghozandó végleges döntésig a fogadó tagállam nemzeti szabályozó hatósága sürgős ideiglenes intézkedést hozhat a 2002/20/EK irányelv 10. cikk (6) bekezdését végrehajtó nemzeti jogszabályoknak megfelelően, amennyiben bizonyítéka van a 3. cikk értelmében a területén hatályos szabályok és feltételek megszegésére. A 2002/20/EK irányelv 10. cikk (6) bekezdésében előírt három hónapos időkorláttól eltérve az ilyen ideiglenes intézkedés addig maradhat hatályban, amíg a saját tagállam nemzeti szabályozó hatósága meg nem hozza a végleges döntést.

A Bizottságot, a BEREC-et, valamint a saját tagállam és a többi fogadó tagállam nemzeti szabályozó hatóságait késedelem nélkül tájékoztatni kell az elfogadott ideiglenes intézkedésről.

(4)  Amennyiben a saját tagállam nemzeti szabályozó hatósága saját kezdeményezésére vagy egy fogadó tagállam kérésére azt tervezi, hogy az (1) bekezdésnek megfelelően felfüggeszti vagy visszavonja valamely európai elektronikus hírközlési szolgáltató jogait, erről a szándékáról értesítenie kell a döntés által érintett fogadó tagállamok mindegyikének nemzeti szabályozó hatóságát. A fogadó tagállamok nemzeti szabályozó hatóságai egy hónapon belül véleményt nyilváníthatnak.

(5)  A saját tagállam nemzeti szabályozó hatósága az érintett fogadó tagállamok nemzeti szabályozó hatóságai véleményének lehető legteljesebb mértékű figyelembe vételével hozza meg a végső döntést, melyről a döntés meghozatalától számított egy héten belül értesíti a Bizottságot, a BEREC-et és a döntés által érintett fogadó tagállamok nemzeti szabályozó hatóságait.

(6)  Amennyiben a saját tagállam nemzeti szabályozó hatósága úgy döntött, hogy az (1) bekezdésnek megfelelően felfüggeszti vagy visszavonja valamely európai elektronikus hírközlési szolgáltató jogait, az érintett fogadó tagállamok nemzeti szabályozó hatóságai megteszik a megfelelő intézkedéseket annak magakadályozására, hogy a területükön a szolgáltató tovább folytassa a döntéssel érintett szolgáltatások vagy hálózatok nyújtását. [Mód. 112]

7. cikk

A végrehajtási intézkedések összehangolása

(1)  A 6. cikk alkalmazása során a saját tagállam nemzeti szabályozó hatósága ugyanolyan gondossággal alkalmazza az olyan elektronikus hírközlési szolgáltatással vagy hálózattal kapcsolatos felügyeleti vagy végrehajtási intézkedéseket, amelyet egy másik tagállamban nyújtanak, illetve üzemeltetnek, vagy amely egy másik tagállamban okozott kárt, mintha az elektronikus hírközlési szolgáltatást vagy hálózatot a saját tagállamban nyújtanák.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a területükön kézbesíthetők legyenek az 5. és 6. cikk szerinti intézkedésekkel kapcsolatos jogi iratok. [Mód. 113]

III. fejezet

Európai inputok

1. szakasz

A rádióspektrum használatának összehangolása az egységes piacon belül

8. cikk

Alkalmazási kör és általános rendelkezések

(1)  Ez a szakasz a vezeték nélküli széles sávú hírközlés céljára szolgáló harmonizált rádióspektrumra vonatkozik a 2002/21/EK irányelvvel, a 676/2002/EK határozattal és a 243/2012/EU határozattal összhangban. [Mód. 114]

(2)  Ez a szakasz nem érinti a tagállamok jogát arra, hogy a 2002/20/EK irányelv 13. cikkének megfelelően a rádiófrekvencia-erőforrások optimális használatát biztosító díjakat vessenek ki, illetve hogy a rádióspektrumot a közrend, a közbiztonság és a honvédelem céljára szervezzék meg és használják, olyan általános érdekű célkitűzések védelmezése érdekében, mint a kulturális sokféleség és a médiapluralizmus. [Mód. 115]

(3)  Az e szakasz által ráruházott hatáskörök gyakorlása során a Bizottság a lehető legteljesebb mértékben figyelembe veszi a 2002/622/EK bizottsági határozattal(22) létrehozott, rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport idevágó véleményeit, valamint a BEREC által kiadott, a hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozó bevált szabályozási gyakorlatokat, jelentéseket vagy tanácsokat. [Mód. 116]

8a. cikk

Az egyedi rádiófrekvencia-használati jogok átruházásával vagy bérbeadásával kapcsolatos bizonyos szempontok harmonizálása és e jogok érvényességének időtartama

(1)  A 2002/21/EK irányelv vagy a versenyszabályok vállalkozásokra történő alkalmazásának sérelme nélkül, a 243/2012/EU határozat 6. cikkének (8) bekezdésében meghatározott spektrumhasználati jogok vagy azok egy részének átruházása vagy haszonbérbe adása tekintetében a következők alkalmazandók:

a)  a tagállamok valamennyi ilyen jog aktuális részadatait szabványos elektronikus formátumban elérhetővé teszik a nyilvánosság számára;

b)  a tagállamok nem utasíthatják el az ilyen használati jogok meglévő jogosultjai számára történő átruházás vagy haszonbérbe adás lehetővé tételét;

c)  a b) pont hatálya alá nem tartozó esetekben a tagállamok csak akkor utasíthatnak el egy átruházást, ha nyilvánvalóan fennáll annak a kockázata, hogy az új jogosult nem lenne képes eleget tenni a használati jogra vonatkozóan fennálló feltételeknek;

d)  a b) pont hatálya alá nem tartozó esetekben a tagállamok nem utasíthatják el a haszonbérbe adást, ha az átruházó felelősséget vállal azért, hogy eleget tesz a használati jogra vonatkozóan fennálló feltételeknek.

(2)  A spektrumok átruházására vagy haszonbérbe adására vonatkozó kérelmek feldolgozásához kapcsolódóan a vállalkozásokra rótt adminisztratív terhek összesen csupán a kérelmek feldolgozása során felmerülő adminisztratív költségeket fedezhetik, többek között az olyan kiegészítő eljárásokat, mint egy új használati jog kibocsátása. Az ilyen terheket olyan tárgyilagos, átlátható és arányos módon kell kivetni, amely minimálisra csökkenti a további igazgatási és kapcsolódó ráfordításokat. Az e bekezdés szerint kirótt terhek tekintetében a 2002/20/EK irányelv 12. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3)  Valamennyi spektrumhasználati jogot legalább 25 éves, de legalábbis olyan időtartamra kell megadni, amely megfelelően ösztönzi a beruházásokat és a versenyt, és nem kedvez a rádióspektrumok nem megfelelő kihasználásának vagy „felhalmozásának”. A tagállamok határozatlan időre szóló használati jogot is adhatnak.

(4)  A tagállamok előírhatják a jogok arányosságon és megkülönböztetésmentességen alapuló visszavonását – a legalább 25 éves érvényességi idejű jogokat is – a hatékony spektrumhasználat biztosítása érdekében, ideértve többek között a spektrumgazdálkodás céljait, nemzetbiztonsági szempontokat, az engedély feltételeinek megsértését, egy frekvenciasáv használatának összehangolt megváltoztatását és a díjak kifizetésének elmaradását.

(5)  E rendelet által valamennyi meglévő spektrumhasználati jog időtartama a jog odaítélésétől számított 25 évre meghosszabbodik, a használati joghoz és a határozatlan időre szóló használati jogokhoz kapcsolódó egyéb feltételek sérelme nélkül.

(6)  A legalább 25 éves engedélyérvényességi időtartam bevezetése nem akadályozhatja a szabályozó hatóságokat abban, hogy a harmonizált sávokban ideiglenes engedélyeket vagy másodlagos használatra szóló engedélyeket adjanak ki. [Mód. 117]

9. cikk

A rádióspektrum vezeték nélküli széles sávú hírközlés céljára történő használata: szabályozási alapelvek

(1)  Az általános érdekű célkitűzések sérelme nélkül, a rádióspektrum tekintetében illetékes nemzeti hatóságok hozzájárulnak egy olyan vezeték nélküli térség létrejöttéhez, amely jó befektetési és versenyfeltételeket kínál a nagysebességű nagy sebességű, vezeték nélküli széles sávú kommunikáció terén, lehetőséget biztosít az integrált, átjárható, nyitott és több területet lefedő hálózatok és szolgáltatások tervezésére és nyújtására és a méretgazdaságosság elérésre,elérésére ezzel ösztönözve az innovációt, a gazdasági növekedést és a végfelhasználóknak hosszú távon nyújtott előnyöket.

Az illetékes nemzeti hatóságok nem alkalmaznak olyan eljárásokat és nem támasztanak olyan feltételeket a rádióspektrum használatával kapcsolatban, amelyek szükségtelenül akadályozzák az európai elektronikus hírközlési szolgáltatókat abban, hogy több tagállamban vagy az Unió egész területén nyújtsanak integrált elektronikus hírközlő hálózatokat és szolgáltatásokat. Az illetékes nemzeti hatóságok biztosítják, hogy az ilyen vezeték nélküli tér interferenciák létrehozásával ne akadályozza szükségtelenül a meglévő szolgáltatások vagy alkalmazások működését az érintett spektrumsávokban és a szomszédos sávokban. [Mód. 118]

(2)  Az illetékes nemzeti hatóságok objektív, átlátható, megkülönböztetéstől mentes, arányos szempontokon alapuló, a lehető legkisebb terhet jelentő engedélyezési rendszert alkalmazzák a rádióspektrum használatának lehetővé tételére, úgy, hogy az maximalizálja a rádióspektrum használatának rugalmasságát és hatékonyságát, valamint elősegítse az összehasonlítható feltételek létrejöttét Unió-szerte az európai elektronikus hírközlési szolgáltatók integrált, több területet lefedő beruházásai és tevékenységei számára. [Mód. 119]

(3)  A rádióspektrum használatának engedélyezésére vonatkozó feltételek és eljárások kialakításánál az illetékes nemzeti hatóságok különösen tekintettel vannak a meglévő és a potenciális üzemeltetőkkel szembeni, valamint az európai elektronikus hírközlési szolgáltatókkal és más vállalkozásokkal szembeni egyenlő bánásmódra. objektív, átlátható és megkülönböztetéstől mentes bánásmódra, továbbá a közös spektrumhasználatra, valamint a spektrum megosztott és engedélymentes használatára. Az illetékes nemzeti hatóságok gondoskodnak a meglévő és az új rádióspektrumhasználók békés egymás mellett éléséről. E célból átfogó hatásvizsgálatot készítenek, és minden érdekelt fél részvételével konzultációkat tartanak. [Mód. 120]

(4)  Az (5) bekezdés sérelme nélkül, a rádióspektrum használatának engedélyezésére vonatkozó feltételek és eljárások kialakítása során az illetékes nemzeti hatóságok figyelembe veszik, és szükség szerint összehangolják a következő szabályozási alapelveket:

a)  a végfelhasználók érdekeinek maximális védelme, ideértve mind a végfelhasználóknak a vezeték nélküli hálózatok és szolgáltatások terén megvalósuló eredményes, hosszú távú befektetéshez és innovációhoz, mind pedig a tényleges versenyhez fűződő érdekeit;

b)  a rádióspektrum minél hatékonyabb használatának és a frekvenciagazdálkodás minél nagyobb hatékonyságának , valamint az engedélymentes spektrum rendelkezésre állásának biztosítása;

c)  kiszámítható és összehasonlítható feltételek biztosítása, melyek lehetővé teszik a több területre kiterjedő hálózatokra vonatkozó beruházások hosszú távú beruházásokat és szolgáltatások tervezését és szolgáltatásokat és a méretgazdaságosság elérését;

d)  az alkalmazott feltételek szükségességének és arányosságának biztosítása, ideértve annak objektív átlátható vizsgálatát is, hogy indokolt-e további feltételeket bevezetni, melyek bizonyos üzemeltetőkre nézve kedvezőek vagy hátrányosak lehetnek;

e)  a nagysebességű, vezeték nélküli, széles sávú hálózatokkal való széles körű területi lefedettségnek, valamint a kapcsolódó szolgáltatások nagyarányú penetrációjának és fogyasztásának biztosítása, figyelembe véve emellett a közérdeket, valamint a spektrum egészének társadalmi, kulturális és gazdasági értékét;.

ea)  annak biztosítása, hogy a hatékony spektrumhasználat tekintetében bekövetkező bármilyen szakpolitikai változás esetén vegyék figyelembe a változás közérdekre gyakorolt hatását a káros interferenciát és a költségeket illetően. [Mód. 121]

(5)  A rádióspektrum használati jogára vonatkozó, a 10. cikkben említett különös feltételek alkalmazásáról való döntés során az illetékes nemzeti hatóságok kiemelt figyelmet fordítanak a 10. cikkben rögzített szempontokra.

(5a)  Az illetékes nemzeti hatóságok biztosítják a rádióspektrum használatának engedélyezésére vonatkozó feltételekkel és eljárásokkal kapcsolatos információk rendelkezésre állását, továbbá lehetővé teszik, hogy az érdekelt felek kifejthessék álláspontjukat az eljárás során. [Mód. 122]

10. cikk

A rádióspektrum használata kapcsán figyelembe veendő, releváns szempontok

(1)  Egy a rádióspektrum használatára feljogosító eljárásban kiosztott frekvencia mennyiségének és jellegének meghatározásakor az illetékes nemzeti hatóság az alábbiakat veszi figyelembe:

a)  a rendelkezésre álló különböző rádiófrekvencia-sávok műszaki jellemzői valamint jelenlegi és tervezett használatuk [Mód. 123];

b)  az egymást kiegészítő sávok egy eljárásban történő kezelésének a lehetősége; valamint

c)  a frekvenciahasználati jogok különböző tagállambeli csoportosítása koherenciájának jelentősége a hálózatnak vagy a szolgáltatásoknak az Unió egész területén vagy annak jelentős részén történő nyújtása szempontjából.

(2)  Annak eldöntésekor, hogy szabjanak-e meg – egy adott sáv vagy egymást kiegészítő sávokból álló kombináció használati jogára vonatkozóan – minimális vagy maximális rádiófrekvencia-mennyiséget, az illetékes nemzeti hatóságok biztosítják:

a)  a rádióspektrum minél hatékonyabb használatát, a 9. cikk (4) bekezdés b) pontjának megfelelően, figyelembe véve az adott sáv vagy sávok jellemzőit , illetve a jelenlegi és tervezett használatot; [Mód. 124]

b)  a hálózatokba történő beruházások hatékonyságát, a 9. cikk (4) bekezdés a) pontjának megfelelően.

Ez a bekezdés nem érinti az (5) bekezdésnek a maximális rádiófrekvencia-mennyiséget meghatározó feltételek tekintetében történő alkalmazását.

(3)  Az illetékes nemzeti hatóságok biztosítják, hogy a rádióspektrum különféle típusú rádióspektrumok használati jogáért fizetendő díjak, ha vannak:

a)  kellően tükrözzék a rádióspektrum társadalmi, kulturális és gazdasági értékét, beleértve az előnyös externáliákat is;

b)  kiküszöböljék a kihasználatlanságot, és ösztönözzék azokat a beruházásokat, amelyek bővítik a hálózatok és a szolgáltatások kapacitását, növelik a velük való lefedettséget, és javítják a minőségüket;

c)  kerüljék a megkülönböztetést, és biztosítsák az üzemeltetők – köztük a meglévő és a potenciális üzemeltetők – esélyegyenlőségét;

d)  biztosítsák az azonnal előre fizetendő és az esetleges lehetőség szerint rendszeres díjak egymáshoz viszonyított optimális arányát, különös tekintettel arra, hogy a 9. cikk (4) bekezdésének b) és e) pontja értelmében ösztönözni kell a hálózatok gyors bővülését és a rádióspektrum kihasználását.

da)  az attól számított egy évnél korábban ne kerüljenek kifizetésre, hogy az üzemeltetők megkezdhetik a rádióspektrum használatát.

A rádióspektrum használati jogához kapcsolódó műszaki és szabályozási feltételeket a pályáztatási folyamat kezdete előtt meg kell határozni és elérhetővé kell tenni az érdekelt felek számára.

Ez a bekezdés nem érinti az (5) bekezdésnek azon feltételekre való alkalmazását, amelyek – adott esetben – a tényleges verseny előmozdítását szolgálják, és az üzemeltetők díjszabásának differenciálódását eredményezik.[Mód. 125]

(4)  Az illetékes nemzeti hatóságok csak olyan kötelezettséget írhatnak elő a minimális földrajzi lefedettség elérésére vonatkozóan, amely a 9. cikk (4) bekezdése d) pontjának megfelelően szükséges és arányos a nemzeti szinten megállapított, közérdekű, konkrét célok eléréshez. Ilyen kötelezettségek előírásakor az illetékes nemzeti hatóságok figyelembe veszik a következőket:

a)  az ország területének az adott szolgáltatással vagy más elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal való, már meglévő lefedettsége;

b)  a kötelezettséggel potenciálisan érintett üzemeltetők számának minimalizálása;

c)  a különböző üzemeltetők – köztük az egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói – közötti tehermegosztás és viszonosság lehetősége;

d)  az előírt lefedettség eléréshez szükséges beruházások és azok szükségszerű megnyilvánulása az érintett díjakban;

e)  az érintett sávok műszaki alkalmassága a kiterjedt földrajzi lefedettség biztosítására.

(5)  Annak eldöntésekor, hogy alkalmazzák-e a 243/2012/EU európai parlamenti és tanácsi határozat 5. cikk (2) bekezdésében előírt, a tényleges verseny előmozdítását célzó intézkedéseket, az illetékes nemzeti hatóságok döntésüket a következők objektív, előretekintő vizsgálatára alapozzák, figyelembe véve a piaci viszonyokat és a rendelkezésre álló összehasonlító vizsgálatokat:

a)  az intézkedések nélkül várhatóan fennmarad vagy kialakul-e a tényleges verseny; valamint

b)  az ideiglenes intézkedések várható hatásai a piaci szereplő jelenlegi és jövőbeni beruházásaira.

(6)  Az illetékes nemzeti hatóságok meghatározzák azokat a feltételeket, melyek a vállalkozások saját rádióspektrum-használati jogainak vagy azok egy részének más vállalkozás részére történő átadására vagy bérbeadására vonatkoznak, ideértve a rádióspektrum megosztását is. Ezeknek a feltételeknek a meghatározásakor az illetékes nemzeti hatóságok figyelembe veszik az alábbiakat:

a)  a rádióspektrum kihasználásának optimalizálása, a 9. cikk (4) bekezdésének b) pontjával összhangban;

b)  a kedvező hatású megosztási lehetőségek kiaknázásának lehetővé tétele;

c)  a jelenlegi és a potenciális jogosultak érdekeinek összehangolása;

d)  jobban működő, rugalmasabb piac létrehozása a rádiófrekvenciákhoz való hozzáférés terén.

Ez a bekezdés nem érinti a versenyszabályoknak a vállalkozásokra történő alkalmazását.

(7)  Az illetékes nemzeti hatóságok az alábbiak figyelembe vételével engedélyezik a vezeték nélküli, széles sávú hírközlés passzív és aktív infrastruktúrájának megosztását és közös kiépítését:

a)  az infrastruktúrán alapuló verseny és az egyéb, szolgáltatásokon alapuló verseny állapota;

b)  a rádióspektrum jó kihasználásának szükségessége;

c)  a végfelhasználók választási lehetőségeinek és a szolgáltatás minőségének javítása;

d)  technológiai innováció.

Ez a bekezdés nem érinti a versenyszabályoknak a vállalkozásokra történő alkalmazását.

11. cikk

A rádióspektrum használatának további feltételeire vonatkozó rendelkezések

(1)  Ha a vezeték nélküli, széles sávú hírközlés céljára szolgáló harmonizált rádióspektrum elérhetőségére és hatékony használata vonatkozó műszaki feltételek lehetővé teszik az adott rádióspektrum általános felhatalmazási rendszer keretében történő használatát, az illetékes nemzeti hatóságok kerülik a további feltételek támasztását, és megakadályozzák, hogy az esetleges alternatív használat hátráltassa a harmonizált rendszer tényleges alkalmazását. Ez nem érinti a 2. cikk (8) bekezdését. [Mód. 126]

(2)  Az illetékes nemzeti hatóságok úgy alakítják ki az engedélyezési feltételeket, hogy egy engedély vagy használati jog visszavonható vagy érvényteleníthető legyen, amennyiben az adott frekvenciát tartósan nem használják. A visszavonáshoz, illetve érvénytelenítéshez megfelelő kártalanítás kapcsolódhat, ha a frekvencia használatának mellőzése az üzemeltetőn kívül álló okokra vezethető vissza, és objektív indokok támasztják alá.

(3)  Az illetékes nemzeti hatóságok megvizsgálják, hogy a nagykapacitású, vezeték nélküli, szélessávú szolgáltatásokhoz elegendő mennyiségű harmonizált rádióspektrum költséghatékony sávokban történő felszabadítása vagy megosztása érdekében szükség van-e a következőknek a versenyszabályokkal összhangban történő bevezetésére:

a)  megfelelő kártalanítási vagy ösztönző kifizetések a meglévő használók, illetve frekvenciahasználati jogosultak számára, többek között a versenytárgyalási rendszerbe beépítve vagy a használati jogért fizetett fix díjként; vagy

b)  a meglévő használók, illetve frekvenciahasználati jogosultak által fizetendő ösztönző díjak.

(4)  Az illetékes nemzeti hatóságok megvizsgálják, hogy szükséges-e megfelelő minimális technológiai teljesítményszinteket megállapítani a különböző sávokra vonatkozóan, a 243/2012/EU határozat 6. cikk (3) bekezdésével összhangban, a spektrum jobb kihasználása érdekében, a 676/2002/EK határozat alapján elfogadott intézkedések sérelme nélkül.

A szintek meghatározásakor a hatóságok különösen:

a)  figyelembe veszik a műszaki fejlesztéseknek és a berendezések – különösen a végberendezések – lecserélésének ciklusait; és

b)  az előírt teljesítményszint elérésénél a technológiasemlegesség elvét alkalmazzák, a 2002/21/EK irányelv 9. cikkével összhangban.

12. cikk

A vezeték nélküli, széles sávú hírközlésre vonatkozó egyes engedélyezési feltételek harmonizálása

(1)  A vezeték nélküli, széles sávú hírközlés céljára szolgáló harmonizált rádióspektrumra vonatkozóan Az illetékes nemzeti hatóságok, teljes mértékben figyelembe véve a 2002/21/EK irányelvet, különösen annak 7., 8., 8a., 9. és 9a. cikkét, a 676/2002/EK határozatot, valamint a 243/2012/EU határozatot, különösen annak 2., 3., 5. és 6. cikkét, ütemtervet készítenek a használati jogok odaítélésére vagy újraosztására, illetve a jogoknak a meglévő jogok feltételei szerint történő megújítására. [Mód. 127]

A használati jog érvényességének időtartamát vagy a megújítás időpontját jóval az első albekezdésben említett ütemtervben szereplő vonatkozó eljárás lefolytatása előtt kell kijelölni. Az ütemtervek, érvényességi időtartamok és megújítási ciklusok meghatározásakor figyelembe kell venni a kiszámítható beruházási környezet megteremtésének szükségességét, a vezeték nélküli, széles sávú hírközlés céljára szolgáló esetleges új, releváns rádiófrekvencia-sávok felszabadításának tényleges lehetőségét és a kapcsolódó beruházásoknak a versenykörülmények közötti amortizációs idejét. [Mód. 128]

(2)  Az (1) bekezdésnek az Unió teljes területén történő egységes végrehajtása és különösen a vezeték nélküli szolgáltatásoknak az Unión belüli egyidejű rendelkezésre állása érdekében a Bizottság – az e rendelet hatálybalépésének napjától számított egy éven belül elfogadandó – végrehajtási jogi aktusok útján:

a)  közös, az Unió egészére vonatkozó vagy a tagállamok különböző kategóriáinak viszonyaihoz illeszkedő ütemtervet hozhat létre, és meghatározhatja azon dátumot vagy dátumokat, amikorra a harmonizált sávra vagy az egymást kiegészítő harmonizált sávok kombinációjára vonatkozó egyedi használati jogokat oda kell ítélni, és engedélyezni kell, hogy a rádióspektrumot Unió-szerte ténylegesen használják vezeték nélküli, szélessávú hírközlés kizárólagos vagy közös nyújtására;

b)  meghatározhatja meghatározza a harmonizált sávokra vonatkozó jogok minimális érvényességi idejét, amely legalább 25 év, de mindenesetre megfelelő időtartam a beruházások, az innováció és a verseny ösztönzése, illetve a rádiófrekvenciák nem megfelelő kihasználásának vagy felhalmozásának megakadályozása szempontjából; vagy meghatározza, hogy a jogokat határozatlan időtartamra ítélik oda;

c)  a nem határozatlan idejű jogok esetében meghatározhat meghatározza az egész Unióra vonatkozó egyidejű lejárati vagy megújítási dátumot;

d)  meghatározhatja a harmonizált sávoknak a meghatározza a vezeték nélküli, széles sávú hírközléstől eltérő célra való használatára vonatkozó hírközlés céljából harmonizált sávokban a meglévő jogok lejáratának dátumát, illetve határozatlan idejű jogok esetében azt a dátumot, amikor a használati jogot úgy kell módosítani, módosításának hogy lehetővé tegye a vezeték nélküli, széles sávú hírközlés nyújtását.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 33. cikk (2) bekezdése szerinti bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően eljárás keretében, valamint a 2002/21/EK irányelv 9. cikkének (3) és (4) bekezdésében megállapított rendelkezések sérelme nélkül kell elfogadni. [Mód. 129]

(3)  A 8a. cikk (4) bekezdésére is figyelemmel a Bizottság – az e rendelet hatálybalépésének napjától számított egy éven belül –érdekében is elfogadhat elfogad végrehajtási jogi aktusokat, hogy harmonizálja a rádióspektrumnak a harmonizált sávokban történő, vezeték nélküli, széles sávú hírközlés céljára történő használatára vonatkozó – a jogi aktus elfogadásakor már létező – egyedi jogok lejáratának vagy megújításának dátumát, és ezáltal Unió-szerte szinkronizálja a szóban forgó sávokra vonatkozó használati jogok megújításának vagy újraosztásának időpontját, ami adott esetben magában foglalhatja a (2) bekezdés vagy e bekezdés alapján elfogadott végrehajtási intézkedések útján harmonizált más sávok megújítási vagy újraosztási időpontjával való szinkronizálást is. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 33. cikk (2) bekezdése szerinti vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Ha az e bekezdés szerinti végrehajtási jogi aktusok harmonizált dátumot határoznak meg a frekvenciahasználati jogok megújítására vagy újraosztására, és az későbbi, mint egyes, az adott frekvenciára vonatkozóan valamelyik tagállamban már meglévő egyedi használati jogok lejárati vagy megújítási időpontja, akkor az illetékes nemzeti hatóság a meglévő e használati jogok érvényességét meghosszabbítja a harmonizált dátumig, a korábban érvényben lévő engedélyezési feltételeknek megfelelően, ideértve az esetleges időszakos díjakat is érvényessége az e jogokhoz kapcsolódó egyéb feltételek sérelme nélkül meghosszabbodik.

Amennyiben a második albekezdéssel összhangban történő hosszabbítás a használati jog eredeti érvényességi időtartamához viszonyítva jelentős, az illetékes nemzeti hatóság a jog érvényességének meghosszabbításához a korábban érvényeshez képest módosított, a megváltozott körülményekre való figyelemmel szükségessé váló engedélyezési feltételeket támaszthat, ideértve további díjak kivetését is. A további díjakat az eredeti használati jogért fizetendő, kifejezetten az eredeti érvényességi időtartamra vonatkozóan számított kezdeti díjjal időarányosan kell meghatározni.

Az e bekezdés szerinti végrehajtási jogi aktusok nem írhatják elő a meglévő használati jogok érvényességi időtartamának lerövidítését egyetlen tagállamban sem, kivéve, ha ez a 2002/20/EK irányelv 14. cikk (2) bekezdésével összhangban történik, továbbá nem vonatkozhatnak a meglévő, határozatlan idejű jogokra.

Amennyiben a Bizottság a (2) bekezdéssel összhangban végrehajtási jogi aktust fogad el, ennek a bekezdésnek a rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazhatja az érintett harmonizált sáv vezeték nélküli, széles sávú hírközlési célú használatára vonatkozó jogokra. [Mód. 130]

(4)  A (2) és (3) bekezdésben előírt végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi:

a)  a 9. cikkben rögzített szabályozási alapelveket;

b)  a vezeték nélküli, széles sávú hírközlés céljára szolgáló további rádiófrekvenciákra vonatkozó igény objektív eltéréseit az Unión belül, figyelemmel a több tagállamot lefedő, integrált hálózatoknak a közös rádiófrekvenciák iránti igényére is;

c)  a meglévő rádiófrekvencia-használók működési feltételeinek kiszámíthatóságát;

d)  a vezeték nélküli, széles sávú technológiák egymást követő generációinak bevezetési, fejlesztési és beruházási ciklusait;

e)  a nagy kapacitású, vezeték nélküli, széles sávú hírközlés iránti végfelhasználói igényeket.

Az azon tagállamok különböző kategóriáira vonatkozó ütemtervek kidolgozásakor, amelyek részéről még nem került sor egyedi használati jogok odaítélésére és a szóban forgó harmonizált sáv tényleges használatának engedélyezésére, a Bizottság tekintetbe veszi a tagállamoktól kapott, a korábban kiadott rádiófrekvencia-használati jogokra vonatkozó tájékoztatásokat, a 2002/21/EK irányelv 9. cikke (3) és (4) bekezdésében előírt korlátozási indokokat, az adott sáv szabaddá tételének esetleges szükségességét, a versenyre vagy a földrajzi vagy műszaki korlátokra gyakorolt hatásokat, és figyelembe veszi a belső piacra gyakorolt hatást. A Bizottság biztosítja, hogy a végrehajtás ne szenvedjen szükségtelen késedelmet, és hogy a különböző tagállamokra vonatkozó ütemtervek eltérései ne eredményezzenek indokolatlan eltérést a tagállamok piaci vagy szabályozási viszonyaiban.

(5)  A (2) bekezdés nem érinti a tagállamok jogát arra, hogy az adott harmonizált sávra vonatkozó végrehajtási jogi aktus elfogadását megelőzően használati jogot ítéljenek oda az adott sávra, és engedélyezzék annak tényleges használatát, feltéve, hogy eleget tesznek az e bekezdés második albekezdésében foglaltaknak, vagy hogy erre az adott sávra vonatkozó végrehajtási jogi aktusban megállapított harmonizált dátum előtt kerül sor.

Ha az illetékes nemzeti hatóság az adott harmonizált sávra vonatkozó végrehajtási jogi aktus elfogadását megelőzően ítél oda használati jogot az adott sávra, akkor azt olyan feltételekhez kell kötnie, különösen az érvényesség időtartama tekintetében, annak feltételeit oly módon kell meghatároznia hogy a használatra jogosultak tisztában legyenek azzal a lehetőséggel, az eshetőséggel, hogy a Bizottság a (2) bekezdéssel összhangban végrehajtási jogi aktusokat fogadhat fogad el, melyben minimális érvényességi időtartamot vagy az egész Unióra érvényes, egyidejű lejárati vagy megújítási időpontokat határoz meg az ilyen jogokra vonatkozóan. Ez az albekezdés nem vonatkozik a határozatlan idejű jogok odaítélésére. [Mód. 131]

(6)  Azon harmonizált sávok esetében, amelyekre a (2) bekezdéssel összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktus közös ütemtervet határozott meg a használati jogok odaítélésére és a tényleges használat engedélyezésére vonatkozóan, az illetékes nemzeti hatóságok gyors, kellően részletes tájékoztatást nyújtanak a Bizottságnak a megfelelés biztosítását célzó terveikről. A Bizottság az e rendelet hatálybalépésének napjától számított egy éven belül végrehajtási jogi aktusokat fogadhat aktust fogad el, melyekben amelyben rögzíti a tájékoztatás formáját és eljárásait. Ezeket Ezt a végrehajtási jogiaktusokat aktust a 33. cikk (2) bekezdés szerinti vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően eljárással összhangban kell elfogadni. [Mód. 132]

Amennyiben a Bizottság a tagállam által benyújtott részletes tervek áttekintése alapján úgy ítéli meg, hogy az adott tagállam valószínűleg nem lesz képes megfelelni a rá vonatkozó ütemtervben foglaltaknak, a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján határozatot fogadhat el, melyben kötelezi a tagállamot arra, hogy a tervek megfelelő átdolgozásával biztosítsa az ütemtervben foglaltaknak való megfelelést.

12a. cikk

Egyedi rádiófrekvencia-használati jogok odaítélésére vonatkozó közös engedélyezési eljárás

(1)  Két vagy több tagállam együttműködhet egymással és a Bizottsággal az engedélyezési irányelv 6. és 7. cikke szerinti kötelezettségeik teljesítésében azzal a céllal, hogy egyedi rádiófrekvencia-használati jogok odaítélésére vonatkozó közös engedélyezési eljárást hozzanak létre, adott esetben a 12. cikk (2) bekezdése szerint létrehozott közös ütemtervvel összhangban. A közös engedélyezési eljárásnak meg kell felelnie az alábbi kritériumoknak:

a)  az egyedi nemzeti engedélyezési eljárást az illetékes nemzeti hatóság kezdeményezi és hajtja végre közös ütemterv alapján;

b)  adott esetben közös feltételeket és eljárásokat ír elő az egyedi jogok kiválasztására és odaítélésére az érintett tagállamok számára;

c)  adott esetben közös vagy összehasonlítható feltételeket ír elő az egyedi használati jogokhoz kapcsolódóan az érintett tagállamok között, többek között lehetővé téve, hogy a kiosztandó frekvenciablokkokra tekintettel az üzemeltetők számára egységes rádiófrekvencia-portfóliókat ítéljenek oda.

(2)  Ha a tagállamok közös engedélyezési eljárást szándékoznak létrehozni, az érintett illetékes nemzeti hatóságok ezzel egyidejűleg a Bizottság és az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátják intézkedéseik tervezetét. A Bizottság tájékoztatja a többi tagállamot.

(3)  A közös engedélyezési eljárás mindig nyitva áll más tagállamok előtt. [Mód. 133]

13. cikk

A rádióspektrum vezeték nélküli, széles sávú hírközlés céljára való használatára vonatkozó felhatalmazási eljárások és feltételek összehangolása a belső piacon

(1)  Ha az illetékes nemzeti hatóság a rádióspektrum használatát általános felhatalmazás útján kívánja lehetővé tenni, vagy egyedi rádióspektrum-használati jogokat kíván odaítélni, vagy ha a 2002/20/EK irányelv 14. cikkével összhangban módosítani kívánja a rádióspektrum használatára vonatkozó jogokat és kötelezettségeket, akkor az intézkedés tervezetét annak indoklásával együtt egyidejűleg a Bizottság és a többi tagállam rádióspektrumért felelős illetékes hatóságai rendelkezésére bocsátja, adott esetben a 2002/21/EK irányelv 6. cikkében említett nyilvános konzultáció lezárulta után, de mindenképpen már az előkészítés olyan szakaszában, amelyben a Bizottságnak és a többi tagállam illetékes hatóságainak elégséges, stabil információ szolgáltatható minden releváns kérdésről.

Az illetékes nemzeti hatóság – adott esetben – legalább az alábbiakra kiterjedő információkat szolgáltat:

a)  az engedélyezési folyamat típusa;

b)  az engedélyezési folyamat ütemezése;

c)  a használati jogok érvényességének időtartama, amely legalább 25 év, de mindenesetre megfelelő időtartam a beruházások, az innováció és a verseny ösztönzése, illetve a rádiófrekvenciák nem megfelelő kihasználásának vagy felhalmozásának megakadályozása szempontjából; [Mód. 134]

d)  a rendelkezésre álló rádiófrekvencia típusa és mennyisége, összességében, illetve egy adott vállalkozás tekintetében;

e)  a fizetendő díjak összege és struktúrája;

f)  a rádiófrekvenciáknak a meglévő használók által történő felszabadítására vagy megosztására vonatkozó kártalanítások vagy ösztönzők;

g)  lefedettségre vonatkozó kötelezettségek;

h)  nagykereskedelmi hozzáférés, nemzeti vagy regionális barangolási előírások;

i)  bizonyos típusú üzemeltetők részére fenntartott frekvenciák, illetve bizonyos típusú üzemeltetők kizárása;

j)  a használati jogok kijelölésére újraosztására, átruházására és felhalmozására vonatkozó feltételek; [Mód. 135]

k)  a rádiófrekvenciák közös használatának lehetősége;

l)  az infrastruktúra megosztása;

m)  minimális technológiai teljesítményszintek;

n)  a 2002/21/EK irányelv 9. cikkének (3) és (4) bekezdésével összhangban alkalmazott korlátozások;

o)  egy vagy több használati jog felfüggesztése vagy visszavonása, vagy az ilyen jogokhoz kapcsolódó jogok és feltételek olyan módosítása, amely a 2002/20/EK irányelv 14. cikkének (1) bekezdése értelmében nem minősül kisebb mértékűnek.

(2)  Az illetékes nemzeti hatóságok és a Bizottság két hónapon belül észrevételeket juttathat el az érintett illetékes hatósághoz. A két hónapos határidő nem hosszabbítható meg.

Az intézkedéstervezet e cikkel összhangban történő vizsgálata során a Bizottság figyelembe veszi különösen:

a)  a 2002/20/EK, a 2002/21/EK és a 243/2012/EU irányelv rendelkezéseit;

b)  a 9. cikkben rögzített szabályozási alapelveket;

c)  az egyes meghatározott feltételekre vonatkozó, a 10. cikkben rögzített szempontokat, és a 11. cikkben rögzített további rendelkezéseket;

d)  a 12. cikkel összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusokat, ha vannak; [Mód. 136]

e)  a más tagállamokban a közelmúltban lefolytatott, folyamatban lévő vagy tervezett eljárásokkal való egységességet, és a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt lehetséges hatásokat.

Amennyiben ezen időszakon belül a Bizottság arról tájékoztatja az illetékes hatóságot, hogy az intézkedéstervezet hátráltatná a belső piac működését, vagy hogy komoly kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy az összeegyeztethető-e az uniós joggal, az intézkedéstervezet további két hónapig nem fogadható el. Ilyen esetben a Bizottság a többi tagállam illetékes hatóságait is tájékoztatja az intézkedéstervezettel kapcsolatos állásfoglalásáról.

(3)  A (2) bekezdésben említett további két hónapos időszakban a Bizottság és az érintett illetékes hatóság szorosan együttműködik, hogy meghatározza a (2) bekezdés szempontjaira való figyelemmel a legalkalmasabb és leghatásosabb intézkedést, figyelembe véve a piac résztvevőinek véleményét és az egységes szabályozási gyakorlat kialakításának szükségességét is.

(4)  Az illetékes hatóság az eljárás bármely pontján módosíthatja vagy visszavonhatja az intézkedéstervezetét, a lehető legteljesebb mértékben figyelembe véve a Bizottság (2) bekezdésben említett tájékoztatását.

(5)  A (2) bekezdésben említett további két hónapos időszakban a Bizottság:

a)  határozattervezetet nyújthat be a hírközlési bizottságnak, felszólítva az érintett illetékes hatóságot az intézkedéstervezet visszavonására. A határozattervezethez részletes, objektív elemzést kell mellékelni arról, hogy a Bizottság miért véli úgy, hogy az intézkedéstervezet a benyújtott formában nem fogadható el, szükség esetén kiegészítve az intézkedéstervezet módosítására vonatkozó konkrét javaslatokkal; vagy

b)  határozatban módosíthatja az érintett intézkedéstervezetre vonatkozó álláspontját.

(6)  Amennyiben a Bizottság nem nyújtja be az (5) bekezdés a) pontjában említett határozattervezetet, vagy az (5) bekezdés b) pontja alapján határozatot hoz, az érintett illetékes hatóság elfogadhatja az intézkedéstervezetet.

Amennyiben a Bizottság az (5) bekezdés a) pontja alapján határozattervezetet nyújt be, az illetékes hatóság az intézkedéstervezetet a (2) bekezdés alapján neki küldött értesítéstől számított, legfeljebb hat hónapos időszak elteltéig nem fogadhatja el.

A Bizottság az eljárás bármely szakaszában, így többek között azután is megváltoztathatja az intézkedéstervezettel kapcsolatos álláspontját, hogy a hírközlési bizottság elé határozattervezetet terjesztett.

(7)  A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján fogadja el az illetékes hatóságot az intézkedéstervezet visszavonására kötelező esetleges határozatát. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 33. cikk (2) bekezdése szerinti vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(8)  Ha a Bizottság a (7) bekezdés alapján határozatot fogad el, az illetékes hatóság a Bizottság határozatáról szóló értesítéstől számított hat hónapon belül módosítja vagy visszavonja az intézkedéstervezetet. Az intézkedéstervezet módosítása esetén az illetékes hatóság adott esetben nyilvános konzultációt folytat, és a módosított intézkedéstervezetet az (1) bekezdéssel összhangban a Bizottság rendelkezésére bocsátja.

(9)  Az érintett illetékes hatóság a lehető legteljesebb mértékben figyelembe veszi a többi tagállam illetékes hatóságai és a Bizottság észrevételeit, és a (3) bekezdés harmadik albekezdésében, a (6) bekezdés második albekezdésében és a (7) bekezdésben foglalt esetektől eltekintve elfogadhatja az ennek eredményeként előálló intézkedéstervezetet, és elfogadása esetén a Bizottság tudomására hozza azt.

(10)  Az illetékes hatóság, miután lezárult az eljárás, amelyre intézkedése vonatkozik, tájékoztatja a Bizottságot annak kimeneteléről.

14. cikk

Hozzáférés a rádiós helyi hálózatokhoz

(1)  Az illetékes nemzeti hatóságok csupán általános felhatalmazás alapján lehetővé teszik a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók hálózatához való hozzáférésnek a rádiós helyi hálózatokon keresztül történő nyújtását, valamint a harmonizált rádióspektrum ilyen hozzáférés nyújtása céljából történő használatát.

(2)  Az illetékes nemzeti hatóságok nem akadályozhatják meg a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatókat abban, hogy hálózatukhoz olyan rádiós helyi hálózatokon keresztül nyújtsanak hozzáférést a nagyközönségnek, melyek a végfelhasználó helyiségeiben is elhelyezkedhetnek, feltéve, hogy eleget tesznek az általános felhatalmazási feltételeknek, és hogy a végfelhasználó ehhez előzetes, tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja.

(3)  A nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók nem korlátozhatják egyoldalúan:

a)  a végfelhasználók jogát a harmadik felek által nyújtott, saját választásuk szerinti rádiós helyi hálózathoz való csatlakozásra;

b)  a végfelhasználók jogát arra, hogy viszonossági alapon vagy szélesebb körben lehetővé tegyék a hozzáférést az ilyen szolgáltatók hálózataihoz más végfelhasználók számára rádiós helyi hálózatokon keresztül, ideértve azt, amikor ez olyan, harmadik fél által indított kezdeményezéseken alapul, amelyek keretében összegyűjtik és nyilvánosan elérhetővé teszik a különböző végfelhasználók rádiós helyi hálózatait.

(4)  Az illetékes nemzeti hatóságok nem korlátozhatják a végfelhasználók jogát arra, hogy viszonossági alapon vagy szélesebb körben lehetővé tegyék a hozzáférést más végfelhasználók számára a saját rádiós helyi hálózatukhoz, ideértve azt, amikor ez olyan, harmadik fél által indított kezdeményezéseken alapul, amelyek keretében összegyűjtik és nyilvánosan elérhetővé teszik a különböző végfelhasználók rádiós helyi hálózatait.

(5)  Az illetékes nemzeti hatóságok nem korlátozhatják a rádiós helyi hálózatokhoz való nyilvános hozzáférés nyújtását:

a)  közhatóságok által az általuk elfoglalt helyiségekben vagy azok közvetlen környezetében, amennyiben az kiegészíti az adott létesítményben nyújtott közszolgáltatásokat;

b)  nem kormányzati szervezetek vagy közhatóságok olyan kezdeményezései révén, melyek célja, hogy összegyűjtsék és viszonossági alapon vagy szélesebb körben hozzáférhetővé tegyék a különböző végfelhasználók rádiós helyi hálózatait, adott esetben ideértve azokat a rádiós helyi hálózatokat, amelyek az a) alpont alapján nyilvánosan hozzáférhetővé vannak téve.

(6)  Egy vállalkozás, közhatóság vagy egyéb végfelhasználó nem minősül nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatónak csak azért, mert nyilvános hozzáférést nyújt rádiós helyi hálózatokhoz, amennyiben a hozzáférés nyújtása nem üzleti jellegű, vagy csupán kiegészít egy másik kereskedelmi vagy közszolgáltatást, amely nem függ az ilyen hálózatokon történő jeltovábbítástól.

15. cikk

Kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pontok létesítése és üzemeltetése

(1)  Az illetékes nemzeti hatóságok az általános felhatalmazási rendszer keretében lehetővé teszik a nem zavaró, kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pontok létesítését, összekapcsolását és üzemeltetését, és nem korlátozzák indokolatlanul az ilyen létesítést, összekapcsolást és üzemeltetést egyedi építésrendészeti engedélyek útján, vagy más módon, amíg azok használata megfelel a (2) bekezdés alapján elfogadott végrehajtási intézkedéseknek.

Ez a bekezdés nem érinti a kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pontok üzemeltetéséhez használt rádiófrekvenciák engedélyezési rendszerét.

(2)  A kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pontok létesítésére, összekapcsolására és üzemeltetésére vonatkozó általános felhatalmazási rendszer egységes, az (1) bekezdésnek megfelelő végrehajtása érdekében a Bizottság – az e rendelet hatálybalépésének napjától számított egy éven belül elfogadandó – végrehajtási jogi aktus útján meghatározhat meghatároz olyan, a kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pontok kialakítására, létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó műszaki jellemzőket, amelyek betartása biztosítja , hogy a hozzáférési pontok zökkenőmentes használhatóságát különböző helyi viszonyok között használt hozzáférési pontok ne legyenek zavaróak. A Bizottság a műszaki jellemzőket a kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pont maximális mérete, teljesítménye és elektromágneses jellemzői, valamint vizuális megjelenése függvényében határozza meg. A kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pontok használatára vonatkozó említett műszaki jellemzőknek minimálisan meg kell felelniük a 2013/35/EU irányelvben(23) előírt követelményeknek és az 1999/519/EK tanácsi ajánlásban(24) foglalt küszöbértékeknek. [Mód. 137]

Azok a műszaki jellemzők, melyek teljesítése esetén a kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pont telepítése, összekapcsolása és üzemeltetése élvezheti az (1) bekezdésből származó előnyöket, nem érintik az 1999/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapvető, az ilyen termékek forgalomba hozatalára vonatkozó követelményeit(25). [Mód. 138]

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 33. cikk (2) bekezdése szerinti vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

16. cikk

A rádióspektrum összehangolása a tagállamok között

(1)  Az idevágó nemzetközi megállapodásokból, köztük az ITU rádiós szabályzatokból eredő kötelezettségeik sérelme nélkül az illetékes nemzeti hatóságok biztosítják a rádiófrekvencia-használat megszervezését a területükön, és különösen megtesznek minden frekvenciakiosztási és -kijelölési intézkedést, amely ahhoz szükséges, hogy más tagállamokat semmi ne akadályozza abban, hogy engedélyezzék egy adott harmonizált sávnak az uniós szabályozásnak megfelelő használatát a saját területükön.

(2)  A tagállamok együttműködnek egymással a rádiófrekvenciák használatának határokon átnyúló összehangolása terén, hogy biztosítsák az (1) bekezdésben foglaltaknak való megfelelést, és hogy egyetlen tagállamtól se tagadják meg a rádióspektrumhoz való tisztességes hozzáférést.

(3)  Bármely érintett tagállam felkérheti a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoportot, hogy helyiségeit használva segítséget nyújtson az adott tagállamnak és más tagállamoknak az ebben a cikkben foglaltak betartásához.

A Bizottság végrehajtási intézkedéseket fogadhat el annak biztosítására, hogy az összehangolt kimenetek tiszteletben tartsák az érintett tagállamok tisztességes hozzáférését a rádióspektrumhoz, hogy feloldja a különálló, összehangolt kimenetek közötti gyakorlati ellentmondásokat a tagállamok között, vagy az uniós szabályozásnak megfelelően biztosítsa az összehangolt megoldások végrehajtását. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 33. cikk (2) bekezdése szerinti vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. [Mód. 139]

2. szakasz

Európai virtuális hozzáférési termékek

17. cikk

Európai virtuális, széles sávú hozzáférési termék

(1)  A 2002/19/EK irányelv 8. és 12. cikke alapján előírt, virtuális, széles sávú hozzáférési termék nyújtása akkor tekintendő európai virtuális, széles sávú hozzáférési termék nyújtásának, ha azt az I. mellékletben foglalt valamelyik ajánlat minimumparamétereivel összhangban nyújtják, valamint teljesíti az alábbi lényeges követelményeket:

a)  alkalmasság arra, hogy az Unióban bárhol magas színvonalú termékként nyújtsák;

b)  a hálózatok és szolgáltatások maximális mértékű átjárhatósága, a megkülönböztetéstől mentes, a hálózati topológiával összhangban álló hálózatmenedzsment biztosítása a különböző üzemeltetők között;

c)  alkalmasság a végfelhasználók piaci alapon történő kiszolgálására;

d)  költséghatékonyság, figyelembe véve a meglévő és az újonnan épített hálózatokon egyaránt történő megvalósítás lehetőségét és azt, hogy képes-e az azonos hálózati infrastruktúrán nyújtott egyéb hozzáférési termékekkel párhuzamosan működni;

e)  hatékony működés, különösen a virtuális, széles sávú hozzáférési szolgáltatókat és a virtuális, széles sávú hozzáférést igénylőket érintő, a megvalósítást akadályozó tényezők és létesítési költségek lehető legteljesebb mértékű mérséklését;

f)  a magánszféra és a személyes adatok védelmére, a hálózatok biztonságára és integritására, valamint az átláthatóságra vonatkozó szabályok tiszteletben tartása, az uniós szabályozásnak megfelelően.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletnek a piaci és műszaki fejlődés fényében történő kiigazítása érdekében, hogy az továbbra is megfeleljen az (1) bekezdésben felsorolt lényeges követelményeknek. [Mód. 140]

17a. cikk

Üzleti hírközlési szolgáltatások nyújtását lehetővé tevő, jó minőségű nagykereskedelmi szolgáltatások

(1)  A nemzeti szabályozó hatóságok mérlegelik annak arányosságát, hogy arra kötelezik a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 16. cikke alapján kijelölt, az elektronikus hírközlési szolgáltatásoknak az érintett piacon a jó minőségű nagykereskedelmi elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása terén jelentős piaci erővel rendelkező nyújtóit, hogy a BEREC (2) bekezdésben említett iránymutatásainak figyelembevételével tegyenek közzé egy nagykereskedelmi referenciaajánlatot. Ezt a BEREC-iránymutatás közzétételét követően egy hónapon belül kell mérlegelni.

(2)   A BEREC 2015. december 31-ig az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően és a Bizottsággal együttműködve iránymutatásokat határoz meg, amelyek részletezik a referenciaajánlatban szerepeltetendő elemeket. Az iránymutatásoknak ki kell terjedniük legalább a bérelt vonalak végződtető szakaszaira, és kiterjedhetnek a BEREC által helyénvalónak tartott más nagykereskedelmi üzleti hozzáférési termékekre, figyelembe véve a kiskereskedelmi és nagykereskedelmi keresletet, valamint a bevált szabályozási gyakorlatokat. A nemzeti szabályozó hatóságok megkövetelhetik, hogy további elemeket építsenek be a referenciaajánlatba. A BEREC a piaci és technológiai fejlemények fényében rendszeresen felülvizsgálja ezeket az iránymutatásokat. [Mód. 141]

18. cikk

Az európai virtuális, széles sávú hozzáférési termékhez kapcsolódó szabályozási feltételek

(1)  Az a nemzeti szabályozó hatóság, mely korábban a 2002/19/EK irányelv 8. és 12. cikkével összhangban valamely üzemeltető számára azt írta elő, hogy nagykereskedelmi hozzáférést biztosítson egy új generációs hálózathoz, felméri, hogy helyénvaló és arányos volna-e ehelyett az üzemeltetőt egy európai virtuális, széles sávú hozzáférési termék nyújtására köteleznie, mely az aktuálisan előírt nagykereskedelmi hozzáférési termékkel legalább egyenértékű funkcionalitással rendelkezik.

Az első albekezdésben említett nemzeti szabályozó hatóság e rendelet hatálybalépését követően a lehető leghamarabb elvégzi az aktuális nagykereskedelmi hozzáférés kiváltásának előírt vizsgálatát, függetlenül attól, hogy az érintett piacok elemzését a 2002/21/EK irányelv 16. cikk (6) bekezdése alapján mikor kellene elvégezni.

Amennyiben az első albekezdés szerinti vizsgálat alapján az a nemzeti szabályozó hatóság, amely korábban virtuális, széles sávú hozzáférés biztosítását írta elő, úgy ítéli meg, hogy egy európai virtuális, széles sávú hozzáférési termék nem felel meg az adott körülményeknek, a 2002/21/EK irányelv 6. és 7. cikke szerinti eljárás szerint benyújtott intézkedéstervezetéhez indoklással ellátott magyarázatot fűz.

(2)  Ha egy nemzeti szabályozó hatóság a 2002/19/EK irányelv 8. és 12. cikkével összhangban egy új generációs hálózathoz való nagykereskedelmi hozzáférés biztosítását kívánja előírni egy üzemeltető számára, az említett irányelv 12. cikk (2) bekezdésében foglalt tényezők mellett különösen meg kell vizsgálnia:

i.  a passzív nagykereskedelmi input, például a helyi hurok vagy alhurok fizikai átengedésének előnyeit;

ii.  egy ezzel egyenértékű funkcionalitást kínáló nem fizikai, vagy virtuális nagykereskedelmi input előírásának az előnyeit, és különösen egy olyan európai, virtuális, széles sávú hozzáférési termék előírásának előnyeit, mely eleget tesz az e rendelet 17. cikk (1) bekezdésében és az I. melléklet 1. pontjában foglalt követelményeknek.

(3)  A 2002/19/EK irányelv 12. cikk (3) bekezdésétől eltérve, ha egy nemzeti szabályozó hatóság a 2002/19/EK irányelv 8. és 12. cikkével összhangban virtuális, széles sávú hozzáférés biztosítását kívánja előírni egy üzemeltető számára, akkor egy olyan európai virtuális, széles sávú hozzáférési termék nyújtását írja elő, amely a hatóság vizsgálatában megállapított szabályozási igényt leginkább kielégítő funkciókkal bír. Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság úgy ítéli meg, hogy egy európai virtuális, széles sávú hozzáférési termék nem felelne meg az adott körülményeknek, a 2002/21/EK irányelv 6. és 7. cikke szerinti eljárás szerint benyújtott intézkedéstervezetéhez indoklással ellátott magyarázatot fűz.

(4)  Amikor a nemzeti szabályozó hatóság az (1), (2) vagy (3) bekezdés szerint azt vizsgálja, hogy egy európai virtuális, széles sávú hozzáférési termék nyújtását írja-e elő az egyéb lehetséges nagykereskedelmi hozzáférési termékek helyett, figyelembe veszi a nagykereskedelmi hozzáférésre vonatkozó szabályozási feltételeknek az Unió egész területén történő egységesítéséhez fűződő érdekeket, az infrastruktúra-alapú verseny aktuális és várható állapotát, az új generációs hálózatok nyújtása felé fejlődő piaci feltételeket, a jelentős piaci erővel rendelkezőként megjelölt üzemeltető, illetve a hozzáférést igénylők által végrehajtott beruházásokat, valamint e beruházások amortizációs idejét.

A nemzeti szabályozó hatóság szükség esetén átmeneti időszakot határoz meg a meglévő nagykereskedelmi hozzáférési terméknek egy európai, virtuális, széles sávú hozzáférési termékkel való felváltására.

(5)  A 2002/19/EK irányelv 9. cikk (3) bekezdésétől eltérve, amennyiben egy üzemeltetőt a 2002/19/EK irányelv 8. és 12. cikke alapján európai virtuális, széles sávú hozzáférési termék nyújtására köteleztek, a nemzeti szabályozó hatóságok gondoskodnak egy referenciaajánlat közzétételéről, amely tartalmazza legalább az I. melléklet 1. pontjában, 2. pontjában illetve 3. pontjában foglalt elemeket.

(6)  A 2002/21/EK irányelv 16. cikk (3) bekezdésétől eltérve, a nemzeti szabályozó hatóság nem ír elő kötelező felmondási időt az e rendelet 17. cikk (1) bekezdésében és az I. melléklet 2. pontjában foglalt lényeges követelményeknek és paramétereknek megfelelő európai virtuális, széles sávú hozzáférési termék nyújtására vonatkozóan korábban előírt kötelezettség visszavonása esetére, ha az érintett üzemeltető önkéntes alapon vállalja, hogy az adott terméket a harmadik felek kérésére tisztességes és ésszerű feltételekkel további három éven keresztül elérhetővé teszi.

(7)  Ha a nemzeti szabályozó hatóság a (2) vagy (3) bekezdés szerinti vizsgálat keretében azt mérlegeli, hogy előírjon vagy fenntartson-e a 2002/19/EK irányelv 13. cikkének megfelelő árellenőrzést az új generációs hálózatokhoz való nagykereskedelmi hozzáférésre vonatkozóan, függetlenül attól, hogy az egy európai virtuális, széles sávú hozzáférési termék révén vagy másként történik-e, figyelembe veszi a verseny állapotát a kiskereskedelmi szinten kínált árak, termékválaszték és a termékek színvonala szempontjából. Tekintettel van a megkülönböztetés elleni védekezés hatásosságára a nagykereskedelem szintjén, az egyéb helyhez kötött és vezeték nélküli hálózatok által támasztott, infrastruktúra-alapú verseny helyzetére, megfelelő súllyal értékelve az új generációs hálózatok között meglévő, infrastruktúra-alapú verseny szerepét a végfelhasználók számára nyújtott minőség további javítása terén, annak megállapításához, hogy a nagykereskedelmi hozzáférésre vonatkozó árellenőrzés az adott esetben szükségtelen vagy aránytalan lenne-e. [Mód. 142]

19. cikk

Garantált szolgáltatásminőségű (ASQ) összekapcsolási termék

(1)  Minden üzemeltető jogosult európai ASQ összekapcsolási terméket nyújtani, a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően.

(2)  Minden üzemeltetőnek eleget kell tennie a (4) bekezdésben meghatározott európai ASQ összekapcsolási termék nyújtására vonatkozó, ésszerű, valamely engedéllyel rendelkező elektronikus hírközlési szolgáltató által írásban benyújtott kérésnek. Az európai ASQ termék nyújtására vonatkozó esetleges elutasításnak objektív szempontokon kell alapulnia. Az üzemeltető az írásos kéréstől számított egy hónapon belül indokolja az esetleges elutasítást.

Az elutasítás objektív indokának számít, ha az európai ASQ összekapcsolási termék nyújtását kérő fél nem tud, vagy nem kíván ésszerű feltételekkel rendelkezésre bocsátani az Unión belül vagy harmadik országban egy európai ASQ összekapcsolási terméket azon fél számára, amely felé a kérés irányul, amennyiben ezt az utóbbi fél kéri.

(3)  Ha a kérés elutasításra kerül, vagy az írásos kéréstől számított két hónapon belül nem születik megállapodás a konkrét feltételekről, ideértve az árat is, bármely fél jogosult az esetet 2002/21/EK irányelv 20. cikke szerint a megfelelő nemzeti szabályozó hatóság elé terjeszteni. Ebben az esetben az e rendelet 3. cikke (6) bekezdésében foglaltak lehetnek alkalmazandóak.

(4)  Egy összekapcsolási termék nyújtása akkor tekintendő európai ASQ összekapcsolási termék nyújtásának, ha azt a II. mellékletben felsorolt minimumparaméterekkel összhangban nyújtják, és emellett teljesíti az alábbi lényeges követelményeket:

a)  alkalmasság arra, hogy az Unióban bárhol magas színvonalú termékként nyújtsák;

b)  a szolgáltatók számára lehetővé teszi, hogy kielégítsék a végfelhasználóik igényeit;

c)  költséghatékonyság, figyelembe véve az ugyanazon hálózatokon nyújtható, már meglévő megoldásokat;

d)  hatékony működés, különösen a vevőket érintő, a megvalósítást akadályozó tényezők és a létesítési költségek lehető legteljesebb mértékű mérséklése; és

e)  a magánszféra és a személyes adatok védelmére, a hálózatok biztonságára és integritására, valamint az átláthatóságra vonatkozó, az uniós jognak megfelelő szabályok betartásának biztosítása.

(5)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletnek a piaci és műszaki fejlődés fényében történő kiigazítása érdekében, hogy az továbbra is megfeleljen az (4) bekezdésben felsorolt lényeges követelményeknek. [Mód. 143]

20. cikk

Az európai hozzáférési termékekre vonatkozó intézkedések

(1)  A Bizottság 2016. január 1-jéig elfogadja azokat a végrehajtási jogi aktusokat, melyek meghatározzák egy a 17. cikk és az I. melléklet 1. pontja szerinti, európai virtuális, széles sávú hozzáférési termék megvalósítására vonatkozó, egységes műszaki és módszertani szabályokat, az ott meghatározott szempontoknak és paraméterekkel összhangban, annak biztosítására, hogy ez a virtuális nagykereskedelmi hozzáférési termék egy fizikai átengedési hozzáférési termékkel egyenértékű funkcionalitással rendelkezzen a jövőgenerációs hálózatok felé. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 33. cikk (2) bekezdése szerinti vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)  A Bizottság a 17. és 19. cikk, az I. melléklet 2. és 3. pontja, valamint a II. melléklet szerinti egy vagy több európai hozzáférési termék megvalósítására vonatkozó, egységes műszaki és módszertani szabályokat meghatározó végrehajtási jogi aktusokat is elfogadhat, az ott meghatározott szempontokkal és paraméterekkel összhangban. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 33. cikk (2) bekezdése szerinti vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. [Mód. 144]

IV. fejezet

Végfelhasználók harmonizált A felhasználók nyitott internethez való hozzáférésre vonatkozó jogai [Mód. 146]

21. cikk

A korlátozások és a megkülönböztetés megszüntetése

(1)  A közhatóságok nem korlátozhatják a végfelhasználókat olyan nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok vagy nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások szabad használatában, amelyeket nyújtó vállalkozásnak egy másik tagállamban van a székhelye.

(2)  A nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók nem támaszthatnak a végfelhasználók állampolgárságán vagy lakhelyén alapul, diszkriminatív követelményeket vagy feltételeket a hozzáférés vagy a használat tekintetében a végfelhasználókkal szemben, kivéve, ha az eltérések objektíven indokoltak.

(3)  A nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók nem alkalmazhatnak magasabb díjszabást a más tagállamban végződtetett Unión belüli kommunikációra, kivéve, ha az eltérések objektíven indokoltak:

a)  helyhez kötött hírközlés esetén a belföldi távolsági kommunikációnál;

b)  mobil hírközlés esetén a szabályozott, barangolásos hangátviteli, illetve SMS hírközlésre vonatkozóan az 531/2012/EK rendelettel létrehozott euro-díjszabásoknál. [Mód. 145]

22. cikk

Jogviták határon átnyúló rendezése

A jogviták peren kívüli rendezésére vonatkozóan a 2002/22/EK irányelv 34. cikkének (1) bekezdésével összhangban létrehozott eljárások a fogyasztók, valamint az egyéb végfelhasználók közötti szerződésekkel kapcsolatos jogvitákra is vonatkoznak, amennyiben az adott peren kívüli eljárások számukra és a más tagállamban székhellyel rendelkező nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók számára is elérhetőek. A 2013/11/EU irányelv(26) hatályába tartozó jogvitákra annak rendelkezései vonatkoznak. [Mód. 147]

23. cikk

A nyitott internet nyújtásának és igénybevételének szabadsága és az ésszerű a forgalomszabályozás [Mód. 148]

(1)  A végfelhasználók jogosultak általuk választott információkhoz és tartalmakhoz hozzáférni és azokat terjeszteni, általuk választott szabadon hozzáférhetnek és terjeszthetnek általuk választott információkat és tartalmakat, futtathatnak alkalmazásokat és szolgáltatásokat futtatni és nyújtani, valamint általuk választott terminálokat használni ahasználhatnak szolgáltatásokat az internet-hozzáférési szolgáltatásukon keresztül, függetlenül a végfelhasználó vagy szolgáltató helyétől, illetve a szolgáltatás, információ vagy tartalom helyétől, származásától vagy rendeltetésétől.

A végfelhasználók szabadon köthetnek az adatmennyiségre és sebességre vonatkozó megállapodásokat az internet-hozzáférési szolgáltatóival, és az ilyen, adatmennyiségre vonatkozó megállapodásnak megfelelően élhetnek az internetes tartalmak, alkalmazások és szolgáltatások nyújtóinak ajánlataival.

(2)  A végfelhasználók szabadon köthetnek továbbá emelt szintű szolgáltatásminőséget nyújtó, speciális szolgáltatásokra vonatkozó megállapodásokat a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatókkal vagy a tartalmak, az alkalmazások és az információs társadalomhoz tartozó szolgáltatások nyújtóival.

A végfelhasználóknak nyújtott speciális szolgáltatások lehetővé tétele érdekében a tartalmak, alkalmazások és szolgáltatások nyújtói, valamint a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók szabadon köthetnek megállapodást egymással a kapcsolódó adatmennyiségeknek vagy forgalomnak speciális szolgáltatásként, meghatározott szolgáltatásminőség mellett vagy dedikált kapacitással történő továbbítására vonatkozóan. A speciális szolgáltatások nyújtása nem ronthatja ismétlődően vagy folyamatosan az internet-hozzáférési szolgáltatások általános minőségét. Az internet-hozzáférési szolgáltatók, a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók vagy a tartalmak, az alkalmazások és szolgáltatások nyújtói szabadon kínálhatnak speciális szolgáltatásokat a végfelhasználóknak. Ezeket a szolgáltatások csak akkor kínálják, ha a hálózati kapacitás megfelelő az ilyen szolgáltatások internet-hozzáférési szolgáltatás melletti nyújtásához, és nem érintik hátrányosan az internet-hozzáférési szolgáltatás elérhetőségét vagy minőségét. A végfelhasználóknak internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatók nem különböztethetik meg a funkcionálisan azonos szolgáltatásokat és alkalmazásokat.

(3)  Ez a cikk nem érinti a továbbított információk, tartalmak, alkalmazások vagy szolgáltatások jogszerűségére vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályokat.

(4)  Az (1) és (2) bekezdésben előírt szabadságjogok gyakorlását a 25. cikk (1), a 26. cikk (2) és a 27. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban nyújtott, teljes körű tájékoztatásnak kell elősegítenie.

A végfelhasználók számára a 2002/22/EK irányelv 20. cikkének (2) bekezdése, 21. cikkének (3) bekezdése és 21a. cikke értelmében teljes körű tájékoztatást kell nyújtani, ideértve az olyan forgalomszabályozási intézkedésekre vonatkozó tájékoztatást is, amelyek befolyásolhatják az e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott információkhoz, tartalmakhoz, alkalmazásokhoz és az információs társadalomhoz tartozó szolgáltatásokhoz való hozzáférést és azok terjesztését.

(5)  Az internet-hozzáférési szolgáltatók és a végfelhasználók megállapodhatnak abban, hogy az internet-hozzáférési szolgáltatás adatforgalmára vagy sebességére vonatkozó korlátokat határoznak meg. Néhány korlátozott számú, ésszerű . Azon esetek kivételével amikor forgalomszabályozási intézkedéstől eltekintve az internet-hozzáférési szolgáltatók az internet-hozzáférési szolgáltatásra vonatkozó szerződésben megállapított, az adatmennyiségre vagy a sebességre vonatkozó korlátozásokon belül nem korlátozhatják az (1) bekezdésben biztosított szabadságjogokat azzal, hogy bizonyos tartalmakat, alkalmazásokat vagy szolgáltatásokat, illetve azok meghatározott kategóriáit letiltják, lelassítják, gyengébb minőség nyújtják vagy hátrányosan megkülönböztetik. intézkedések alkalmazására szükség, az internet-hozzáférési szolgáltatók nem korlátozhatják az (1) bekezdésben biztosított szabadságjogokat azzal, hogy bizonyos tartalmakat, alkalmazásokat vagy szolgáltatásokat, illetve azok meghatározott kategóriáit letiltják, lelassítják, módosítják, gyengébb minőségben nyújtják vagy hátrányosan megkülönböztetik. A Az ésszerű forgalomszabályozási intézkedéseknek átláthatónak átláthatóknak, megkülönböztetéstől mentesnek, arányosnak menteseknek, arányosaknak és szükségesnek szükségeseknek kell lenniük:

a)  jogszabályi rendelkezés vagy bírósági határozat végrehajtásához, vagy súlyos bűncselekmények megelőzéséhez vagy akadályozásához;

b)  a hálózat, a hálózaton nyújtott szolgáltatások, valamint a végfelhasználók termináljai biztonságosságának és integritásának megőrzéséhez;

c)  a kéretlen üzenetek eljuttatásának megakadályozására azon végfelhasználók esetén, akik előzetesen beleegyeztek az ilyen korlátozó intézkedések alkalmazásába;

d)  az ideiglenes vagy kivételes szűk hálózati keresztmetszetek hatásainak minimalizálásra, megelőzésére, illetve mérséklésére, feltéve, hogy a forgalom egyenértékű típusai tekintetében egyenlő bánásmódon alkalmaznak.

Az ésszerű forgalomszabályozás csak olyan adatfeldolgozást foglalhat magában, amely szükséges és arányos az ebben a bekezdésben meghatározott célok eléréséhez. A forgalomszabályozási intézkedések a szükségesnél hosszabb ideig nem tarthatók fenn.

A 95/46/EK irányelv sérelme nélkül a forgalomszabályozási intézkedések csak olyan személyesadat-feldolgozást vonhatnak maguk után, amely szükséges és arányos az e bekezdésben meghatározott célok eléréséhez, és azokra – különösen a kommunikáció titkossága tekintetében – a 2002/58/EK irányelv is alkalmazandó.

Az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatók megfelelő, egyértelmű, nyílt és hatékony eljárásokat léptetnek életbe az e cikk állítólagos megsértésével kapcsolatos panaszok kezelésére. Ezek az eljárások nem sértik a végfelhasználók azon jogát, hogy az ügyet a nemzeti szabályozó hatóságok elé terjesszék. [Mód. 236 és 243]

24. cikk

A szolgáltatásminőség védelme

(1)  A nemzeti szabályozó hatóságok a 30a. cikk szerinti hatáskörüket a 23. cikk vonatkozásában gyakorolva szorosan figyelemmel követik és biztosítják, hogy a végfelhasználók ténylegesen élhessenek a 23. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott szabadságjogokkal, és figyelemmel követik és biztosítják a 23. cikk (5) bekezdésében bekezdésének betartását és foglaltaknak való megfelelést, valamint a megkülönböztetésmentes, a műszaki fejlődést tükröző mindenkori technológiai fejlettségi szintnek megfelelő minőségben nyújtott, a speciális szolgáltatások által nem rontott internet-hozzáférési szolgáltatások folyamatos további rendelkezésre állását. A többi illetékes nemzeti hatósággal együttműködve figyelemmel követik a speciális szolgáltatások kulturális sokszínűségre és innovációra gyakorolt hatását. A nemzeti szabályozó hatóságok évente jelentést tesznek közzé e tevékenységükről és annak eredményeiről évente beszámolnak és e jelentéseket benyújtják a Bizottságnak és a BEREC-nek. [Mód. 153]

(2)  A nemzeti szabályozó hatóságoknak jogukban áll minimális követelményeket és adott esetben a nemzeti szabályozó hatóságok által meghatározott egyéb szolgáltatásminőségi paramétereket előírni a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói számára szolgáltatók szolgáltatásminőségére vonatkozóan az internet-hozzáférési szolgáltatások minőségét érintő szolgáltatásminőségében bekövetkező általános korlátozás megakadályozására vagy a végfelhasználók felhasználók azon jogának védelmében, hogy hozzáférhessenek és terjeszthessenek általuk választott tartalmakat és információkat, futtathassanak alkalmazásokat és szolgáltatásokat és szoftvereket.

A nemzeti szabályozó hatóság bármilyen ilyen követelmény előírása előtt kellő időben eljuttatja a Bizottság számára Bizottsághoz az intézkedés indoklásának, a bevezetni kívánt követelményeknek és a tervezett intézkedéseknek az összefoglalását. Ezt a tájékoztatást a BEREC számára is elérhetővé kell tenni. A Bizottság a kapott tájékoztatás vizsgálata után észrevételeket vagy ajánlásokat tehet azzal kapcsolatban, különösen annak biztosítására, hogy a bevezetni kívánt követelmények ne befolyásolják hátrányosan a belső piac működését. A bevezetni kívánt követelmények a Bizottság teljes körű tájékoztatásától számított két hónapig nem fogadhatók el, kivéve, ha a Bizottság és a nemzeti szabályozó hatóság ettől eltérően állapodik meg, vagy ha a Bizottság rövidebb vizsgálati időszak alkalmazásáról értesíti a nemzeti szabályozó hatóságot, vagy ha a Bizottság már megtette az észrevételeit vagy ajánlásait. A nemzeti szabályozó hatóságok a lehető legteljesebb mértékben figyelembe veszik a Bizottság észrevételeit és ajánlásait, és az elfogadott követelményekről tájékoztatják a Bizottságot és a BEREC-et. [Mód. 154]

(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el BEREC e rendelet elfogadását követően hat hónapon belül az érintettekkel folytatott konzultációt követően, a Bizottsággal szorosan együttműködve általános iránymutatásokat határoz meg, melyben egységes feltételeket határoz meg az illetékes nemzeti hatóságok e cikkben előírt kötelezettségeinek teljesítésére ideértve a forgalomszabályozási intézkedések alkalmazását és a megfelelés nyomon követését is.. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 33. cikk (2) bekezdése szerinti vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. [Mód. 155]

24a. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság a BEREC-cel szorosan együttműködve felülvizsgálja a speciális szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezések működését, és egy nyilvános konzultációt követően [illessze be a dátumot – e rendelet alkalmazhatóságának napját követően három évvel]-ig jelentést készít, és megfelelő javaslatokat terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé. [Mód. 156]

25. cikk

Információk átláthatósága és közzététele

(1)  A nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók – az egyedileg tárgyalt ajánlatok kivételével – átlátható, összehasonlítható, elegendő és aktualizált tájékoztatást tesznek közzé az alábbiakról:

a)  a szolgáltató neve, címe és elérhetősége;

b)  minden egyes díjcsomag esetében a kínált szolgáltatások és a vonatozó szolgáltatásminőségi paraméterek, a vonatkozó árak (fogyasztók esetében az adókkal együtt) és díjak (hozzáférési, használati, karbantartási és esetleges egyéb díjak), valamint a végberendezéssel kapcsolatos költségek;

c)  az esetleges különleges árképzési feltételek hatálya alá eső számokra vagy szolgáltatásokra vonatkozó díjszabások;

d)  a szolgáltató szolgáltatásainak minősége, a (2) bekezdésben előírt végrehajtási jogi aktusokkal összhangban;

e)  az internet-hozzáférési szolgáltatások, ha kínál ilyet, alábbi jellemzői:

i.  a végfelhasználó lakhelye szerinti tagállamban ténylegesen rendelkezésre álló fel- és letöltési sebesség, beleértve a csúcsidőszakokat is;

ii.  az esetleges adatmennyiségi korlátozások; a rendelkezésre álló adatmennyiség eseti és tartós megnövelésének díja; a teljes adatmennyiség felhasználása után rendelkezésre álló adatsebesség és annak díja, amennyiben az adatmennyiség korlátozott; és hogy a végfelhasználó hogyan állapíthatja meg bármely pillanatban az aktuális fogyasztás szintjét;

iii.  világos, könnyen érthető ismertetés arról, hogy az esetleges adatmennyiségi korlátozás, a ténylegesen rendelkezésre álló sebesség és más minőségi paraméterek, valamint az emelt szintű szolgáltatásminőséget nyújtó, speciális szolgáltatások egyidejű használata a gyakorlatban hogyan befolyásolhatja a tartalmak, alkalmazások és szolgáltatások használatát;

iv.  információ a szolgáltató által alkalmazott esetleges eljárásokról, melyek célja a forgalom mérése és irányítása a szűk hálózati keresztmetszetek kialakulásának megelőzése céljából, és hogy ezek az eljárások milyen hatással lehetnek a szolgáltatásminőségre és a személyes adatok védelmére;

f)  a fogyatékos fogyasztók számára nyújtott azonos értékű hozzáférést célzó intézkedések, ideértve a részükre tervezett termékek és szolgáltatások részleteire vonatkozó, rendszeresen frissített tájékoztatást;

g)  a szolgáltató szokásos szerződéses feltételei, köztük a minimális szerződési időszak, a szerződés idő előtt történő megszüntetésére vonatkozó feltételek és díjak, a számok és egyéb azonosítók cseréjéhez és hordozásához kapcsolódó eljárások és közvetlen díjak, valamint a váltás késedelme vagy az azzal kapcsolatos visszaélés miatti kártalanítás szabályai;

h)  a segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a hívó tartózkodási helyére vonatkozó tájékoztatás minden felkínált szolgáltatásra vonatkozóan, valamint a 2002/22/EK irányelv 26. cikke szerinti segélyhívó szolgáltatások nyújtását érintő korlátozások, és azok esteleges módosításai;

i)  az egyetemes szolgáltatással kapcsolatos jogok, adott esetben ideértve a 2002/22/EK irányelv I. mellékletében említett létesítményeket és szolgáltatásokat.

A tájékoztatást átlátható, mindenre kiterjedő, könnyen hozzáférhető formában kell közzétenni annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén/nyelvein, amelyben a szolgáltatást kínálják, és rendszeresen aktualizálni kell. A tájékoztatást kérésre a közzétételt megelőzően meg kell küldeni a megfelelő nemzeti szabályozó hatóságnak. A fogyasztókra és más végfelhasználókra vonatkozó feltételeken belüli differenciálást egyértelműen jelezni kell.

(2)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, melyekben meghatározza az internet-hozzáférési szolgáltatások sebességének mérésére szolgáló módszereket, a szolgáltatásminőségi paramétereket és az azok mérésére szolgáló módszereket, valamint a tájékoztatás tartalmát, formáját és közzétételének módját, ideértve az esetleges minőségügyi tanúsítási mechanizmusokat is. A Bizottság figyelembe veheti a 2002/22/EK irányelv III. mellékletében foglalt paramétereket, meghatározásokat és mérési módszereket. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 33. cikk (2) bekezdése szerinti vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(3)  Független értékelési eszközöket kell a végfelhasználók rendelkezésére bocsátani annak érdekében, hogy összehasonlíthassák az elektronikus hírközlő hálózathoz való hozzáférés és a szolgáltatások tényleges teljesítményét és az eltérő használati mintázatok költségeit. E célra a tagállamok önkéntes tanúsítási rendszert vezetnek be az interaktív weboldalak, útmutatók és hasonló eszközök értékelésére. A nemzeti szabályozó hatóságok a tanúsítást objektív, átlátható és arányos követelmények alapján végzik, és különösen a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatóktól függetlenül, érthető nyelven, hiánytalan és aktuális adatok alapján és hatékony panaszkezelési eljárást működtetve. Ha a piacon nem érhető el tanúsított összehasonlító eszköz ingyenesen vagy ésszerű áron, a nemzeti szabályozó hatóságok vagy egyéb illetékes hatóságok a tanúsítási követelmények betartásával saját maguk vagy harmadik felek révén bocsátanak rendelkezésre ilyen eszközöket. A nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók által közzétett információkat díjmentesen hozzáférhetővé kell tenni az összehasonlítási eszközök rendelkezésre bocsátásának céljára.

(4)  A megfelelő közhatóságok kérésére a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók díjmentesen közérdekű információkat juttatnak el a végfelhasználóknak, adott esetben ugyanolyan módon, ahogyan szokásosan a végfelhasználókkal kommunikálnak. Ilyen esetben az információkat az adott közhatóság standardizált formátumban bocsátja a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók rendelkezésére; a tájékoztatás többek között az alábbi témákra vonatkozhat:

a)  az elektronikus hírközlési szolgáltatások törvénytelen tevékenységek folytatására vagy káros tartalmak terjesztésére történő leggyakoribb felhasználási módjai, különösen, ha az sértheti mások jogait és szabadságjogait, ideértve az adatvédelmi jogok vagy a szerzői és szomszédos jogok megsértését és annak jogi következményeit; és

b)  a személyes biztonságot fenyegető kockázatok és a személyes adatokhoz való törvénytelen hozzáférés elleni védekezés eszközei az elektronikus hírközlési szolgáltatások használata során. [Mód. 157]

26. cikk

Szerződésekhez kapcsolódó tájékoztatási követelmények

(1)  Mielőtt egy nyilvános elektronikus hírközlő hálózathoz vagy nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz való csatlakozás nyújtására vonatkozó szerződés érvénybe lép, a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatónak legalább az alábbi tájékoztatást kell nyújtania a fogyasztóknak, valamint – kivéve, ha kifejezetten ettől eltérően állapodtak meg – az egyéb végfelhasználóknak:

a)  a szolgáltató kiléte, címe és elérhetősége, valamint a panaszok benyújtására szolgáló cím és elérhetőség, amennyiben az ettől eltér;

b)  a nyújtott szolgáltatások fő jellemzői, köztük különösen:

i.  minden díjszabás esetében a kínált szolgáltatások típusa és a szolgáltatásban foglalt kommunikáció mennyisége, valamint minden idevágó szolgáltatásminőségi paraméter, beleértve az első csatlakoztatás időigényét is;

ii.  nyújt-e a szolgáltató segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférést és a hívó tartózkodási helyére vonatkozó tájékoztatást, és ha igen, mely tagállamokban; továbbá a 2002/22/EK irányelv 26. cikke szerinti segélyhívó szolgáltatások nyújtását érintő esetleges korlátozások;

iii.  a nyújtott értékesítést követő szolgáltatások, karbantartási szolgáltatások és ügyfélszolgálati szolgáltatások típusa, az ezekre vonatkozó feltételek és díjak, és az ilyen szolgáltatásokkal való kapcsolatfelvétel módja;

iv.  a szolgáltatónak a nyújtott végberendezés használatára vonatkozó esteleges korlátozásai, ideértve a végberendezés feloldására vonatkozó információkat és a szerződésnek a minimális szerződési időszak lejárta előtt történő felbontásával összefüggő díjak;

c)  az árak és díjszabások részletezése (fogyasztók esetében az adókkal és az esetleg fizetendő egyéb díjakkal együtt), és a hatályos díjszabásokra és díjakra vonatkozó aktualizált információk közzétételének módja;

d)  a szolgáltató által kínált fizetési módok és köztük lévő, költségeket érint eltérések; a számlák átláthatóságát biztosító és a fogyasztás szintjének nyomon követését lehetővé tévő megoldások;

e)  a szerződés időtartama és a megújítás és megszüntetés feltételei, köztük:

i.  az akciós feltételekre való jogosultsághoz szükséges minimális használat vagy időtartam;

ii.  a számok és egyéb azonosítók cseréjével és hordozásával összefüggő díjak, ideértve a váltás késedelme vagy az azzal kapcsolatos visszaélés miatti kártalanítás szabályai;

iii.  a szerződés idő előtt történő megszüntetésével kapcsolatos esetleges díjak, ideértve a végberendezéssel és egyéb akciós előnyökkel kapcsolatos, időarányos költségtérítést (a szokásos értékcsökkenési módszerekkel összhangban);

f)  az esetleges kártalanítási és visszatérítési szabályok, ideértve a végfelhasználó jogszabályban biztosított jogainak konkrét említését, melyekkel akkor élhet, ha a szerződés szerinti szolgáltatásminőségi szint nem teljesül;

g)  a 2002/22/EK irányelv 25. cikke értelmében fennálló kötelezettség esetén a végfelhasználó választási lehetőségei azzal kapcsolatban, hogy a személyes adatai szerepeljenek-e a telefonkönyvben, valamint az érintett adatok;

h)  fogyatékos végfelhasználók esetében a számukra tervezett termékek és szolgáltatások részletei;

i)  a jogviták rendezésére szolgáló eljárások kezdeményezésének módja, ideértve a határon átnyúló jogvitákat is, a 2002/22/EK irányelv 34. cikke és e rendelet 22. cikke szerint;

j)  a szolgáltató által a biztonságot vagy integritást érint incidensek, illetve a fenyegetések és sérülékenységek esetén alkalmazható intézkedés típusa.

(2)  Az (1) bekezdésen felül a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók az alábbi tájékoztatást nyújtják a végfelhasználók számára az internet-hozzáférési szolgáltatásokra vonatkozóan, kivéve, ha a végfelhasználó, aki nem egy fogyasztó, ettől eltérően állapodott meg:

a)  az esetleges adatmennyiségi korlátozások; a rendelkezésre álló adatmennyiség eseti és tartós megnövelésének díja; a teljes adatmennyiség felhasználása után rendelkezésre álló adatsebesség és annak díja, amennyiben az adatmennyiség korlátozott; és a végfelhasználó lehetőségei arra, hogy bármely pillanatban megállapíthassa az aktuális fogyasztás szintjét;

b)  a végfelhasználó elsődleges helyén ténylegesen rendelkezésre álló fel- és letöltési sebesség, beleértve a tényleges sebességtartományokat, az átlagos sebességeket és a csúcsidőszakban érvényes sebességet is, ideértve a harmadik felek rádiós helyi hálózatain keresztüli hozzáférés engedélyezésének potenciális hatását;

c)  egyéb szolgáltatásminőségi paraméterek;

d)  információ a szolgáltató által alkalmazott esetleges eljárásokról, melyek célja a forgalom mérése és irányítása a szűk hálózati keresztmetszetek kialakulásának megelőzése céljából, és hogy ezek az eljárások milyen hatással lehetnek a szolgáltatásminőségre és a személyes adatok védelmére;

e)  világos, könnyen érthető ismertetés arról, hogy az esetleges mennyiségi korlátozás, a ténylegesen rendelkezésre álló sebesség és más minőségi paraméterek, valamint az emelt szintű szolgáltatásminőséget nyújtó, speciális szolgáltatások egyidejű használata a gyakorlatban hogyan befolyásolhatja a tartalmak, alkalmazások és szolgáltatások használatát;

(3)  Az (1) és (2) bekezdésben említett információkat átlátható, mindenre kiterjedő, könnyen hozzáférhető formában kell közzétenni annak a végfelhasználó tartózkodási helye szerinti tagállam hivatalos nyelvén/nyelvein, és rendszeresen aktualizálni kell. A tájékoztatás a szerződés szerves részét képezi, és csak a szerződő felek kifejezett beleegyezésével módosítható. A végfelhasználónak írásos példányt kell kapnia a szerződésből.

(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, melyben meghatározza a (2) bekezdésben felsorolt tájékoztatási követelmények részleteit. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 33. cikk (2) bekezdése szerinti vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(5)  A szerződésnek a megfelelő közhatóságok kérésére tartalmaznia kell továbbá a 25. cikk (4) bekezdésében említett és a nyújtott szolgáltatás szempontjából releváns, e hatóságok által erre a célra átadott információkat az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások törvénytelen tevékenységek folytatására vagy káros tartalmak terjesztésére történő felhasználásáról, valamint a személyes biztonságot fenyegető kockázatok és a személyes adatokhoz való törvénytelen hozzáférés elleni védekezésről. [Mód. 158]

27. cikk

A fogyasztás ellenőrzése

(1)  A nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók lehetőséget biztosítanak a végfelhasználó számára arra, hogy díjmentesen igénybe vegyenek egy olyan lehetőséget, amely tájékoztatást nyújt az addig összesen elfogyasztott különböző elektronikus hírközlési szolgáltatásról abban a pénznemben, amelyben a végfelhasználó számláját kiállítják. Ennek a lehetőségnek garantálnia kell, hogy a végfelhasználó beleegyezése nélkül az egy meghatározott felhasználási időszakban felhalmozott kiadások ne haladhassák meg a végfelhasználó által megadott pénzügyi limitet.

(2)  A nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók gondoskodnak a végfelhasználó megfelelő értesítéséről, amennyiben az elfogyasztott szolgáltatások értéke elérte az (1) bekezdéssel összhangban beállított pénzügyi limit 80%-át. Az értesítésnek tartalmaznia kell az adott szolgáltatások nyújtásának folytatásához követendő eljárást, beleértve annak költségét is. A szolgáltató a továbbiakban nem nyújtja a megnevezett szolgáltatásokat, és nem számít fel díjat értük, amennyiben a pénzügyi limitet átlépné, kivéve, ha a végfelhasználó kéri a szolgáltatások további vagy újbóli nyújtását. A végfelhasználó a pénzügyi limit elérését követően is tud hívásokat és SMS-üzeneteket fogadni, ingyenes számokat hívni és a 112-es európai segélyhívó szám tárcsázásával igénybe veheti a segélyhívó szolgáltatásokat, a megállapodás szerinti számlázási időszak végéig.

(3)  A nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók lehetővé teszik a végfelhasználók számára, hogy közvetlenül a hívás kapcsolása előtt egyszerűen és díjmentesen tájékozódhassanak az érvényben lévő díjszabásról minden olyan szám vagy szolgáltatás esetében, amelyre különleges árképzési feltételek vonatkoznak, kivéve, ha a nemzeti szabályozó hatóság az arányosság érdekében ez alól előzetesen felmentést adott számukra. Az ilyen tájékoztatást összehasonlítható módon kell nyújtani minden ilyen számra és szolgáltatásra vonatkozóan.

(4)  A nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók lehetővé teszik a végfelhasználók számára, hogy díjmentesen tételes számlát igényeljenek. [Mód. 159]

28. cikk

A szerződés megszüntetése

(1)  A fogyasztók és a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók között létrejövő szerződések nem írhatnak elő 24 hónapot meghaladó minimális érvényességi időtartamot. A nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók lehetőséget biztosítanak a végfelhasználóknak arra, hogy legfeljebb 12 hónapos érvényességű szerződést kössenek.

(2)  A fogyasztók, valamint azok az egyéb végfelhasználók, amelyek nem állapodtak meg ettől eltérően, jogosultak a szerződést egy hónapos felmondási idővel megszüntetni, amennyiben a szerződés megkötése óta legalább hat hónap eltelt. Ez a szerződés megkötésének pillanatában a szerződéssel együtt, kedvezményesen biztosított berendezés maradványértékén és az esetleges egyéb, a szerződés megkötésének pillanatában akként megjelölt akciós előnyök időarányos visszatérítésén felül nem járhat semmilyen más kártalanítással. A szolgáltató a végberendezés más hálózatokon történő használatára vonatkozó esetleges korlátozásokat legkésőbb az ilyen kártalanítás megfizetésekor díjmentesen feloldja.

(3)  Ha a szerződések vagy a nemzeti jog a szerződések érvényességének külön intézkedés nélküli meghosszabbítását írja elő, a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltató kellő időben értesíti a végfelhasználót, hogy annak legalább egy hónap álljon rendelkezésére az ilyen meghosszabbítás elleni felszólalásra. Ha a végfelhasználó nem szólal fel ellene, a szerződés határozatlan idejű szerződésnek minősül, amelyet a végfelhasználó egy hónapos felmondási idővel bármikor, díjmentesen felmondhat.

(4)  A végfelhasználó jogosult a szerződést díjmentesen megszüntetni a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltató által a szerződéses feltételekben tervezett módosítások közzétételekor, kivéve, ha a javasolt módosítások kizárólag előnyösek a végfelhasználóra nézve. A szolgáltatók kellő időben, legalább egy hónappal előre tájékoztatják a végfelhasználókat az ilyen módosításokról, és ugyanakkor tájékoztatják őket arról is, hogy amennyiben nem fogadják el az új feltételeket, jogosultak a szerződésüket díjmentesen megszüntetni. A (2) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó.

(5)  A sebességet vagy más minőségi paramétert érintő, a tényleges teljesítmény és a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltató által a 26. cikkel összhangban megadott teljesítmény közötti jelentős, nem ideiglenes eltérés hibás teljesítésnek minősül a végfelhasználó számára a nemzeti jogszabályok által biztosított jogorvoslati lehetőségek megállapítása szempontjából.

(6)  Az ugyanazon nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltató által nyújtott további szolgáltatásokra való előfizetés nem indíthatja újra az eredeti szerződéses időszakot, kivéve, ha a további szolgáltatás(ok) ára jelentősen meghaladja az eredeti szolgáltatásokét, vagy ha a további szolgáltatásokat speciális, akciós áron hirdetik meg, melynek feltétele a meglévő szerződés megújítása.

(7)  A nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók olyan feltételeket és eljárásokat alkalmaznak a szerződések megszüntetésére vonatkozóan, amelyek nem akadályozzák a szolgáltatóváltást, vagy jelentenek negatív ösztönzést azzal szemben. [Mód. 160]

29. cikk

Csomagajánlatok

Ha egy fogyasztóknak kínált szolgáltatáscsomagban szerepel legalább egy elektronikus hírközlő hálózathoz vagy egy elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz való kapcsolódás, akkor e rendelet 28. és 30. cikke a csomag minden elemére alkalmazandó. [Mód. 161]

V. fejezet

A szolgáltatóváltás megkönnyítése

30. cikk

Számcsere és számhordozás

(1)  Bármely végfelhasználó, aki azt kéri, és rendelkezik egy, a nemzeti telefonszámozási terv szerinti számmal, jogosult a hívószámát (hívószámait) a 2002/22/EK irányelv I. melléklet C. részével összhangban a szolgáltatást nyújtó nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatótól függetlenül megtartani, feltéve, hogy a szolgáltató elektronikus hírközlési szolgáltató abban a tagállamban, amelyre a nemzeti számozási terv vonatkozik, vagy olyan európai elektronikus hírközlési szolgáltató, amely a saját tagállam illetékes szabályozó hatóságát értesítette arról, hogy ilyen szolgáltatásokat nyújt vagy kíván nyújtani abban a tagállamban, amelyre a nemzeti számozási terv vonatkozik.

(2)  A nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók közötti, a számhordozhatóság biztosításához kapcsolódó árképzésnek költségalapúnak kell lennie, és az előfizetők által fizetendő esetleges közvetlen díjak nem hathatnak visszatartólag a végfelhasználókra a szolgáltatóváltás tekintetében.

(3)  A számhordozást és a számok aktiválását a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni. Azon végfelhasználók esetében, akik egy szám új szolgáltatóhoz történő hordozására vonatkozó megállapodást kötöttek, a számot a megállapodás megkötésétől számított egy munkanapon belül aktiválni kell. A számhordozás során a szolgáltatásból való kiesés időtartama, ha van, nem haladhatja meg az egy munkanapot.

(4)  A váltási és számhordozási folyamatot az átvevő nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltató irányítja. A végfelhasználónak kellő mennyiségű tájékoztatást kell kapnia a váltásról a váltási folyamat előtt és annak során, valamint közvetlenül annak lezárulta után is. A végfelhasználók nem helyezhetők át más szolgáltatóhoz akaratuk ellenére.

(5)  A szolgáltatóváltás lezárultakor a végfelhasználó által az átadó nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatóval kötött szerződés automatikusan megszűnik. Az előre fizetett szolgáltatást használók fel nem használt egyenlegét az átadó nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltató visszatéríti.

(6)  Azokat a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatókat, amelyek késleltetik a szolgáltatóváltást, vagy azzal visszaélnek, ideértve azt is, ha nem teszik elérhetővé a számhordozás gyors lebonyolításához szükséges információkat, kötelezni kell az ilyen késedelemmel vagy visszaéléssel érintett végfelhasználók kártalanítására.

(7)  Amennyiben egy végfelhasználó, aki új internet-hozzáférési szolgáltatóra vált, az átadó szolgáltató által biztosított email címmel rendelkezik, az utóbbi a végfelhasználó kérésére 12 hónapon keresztül díjmentesen továbbítja a végfelhasználó által megadott e-mail címre a végfelhasználó korábbi e-mail címére érkező e-mail üzeneteket. Ennek az e-mail továbbítási szolgáltatásnak magában kell foglalnia az e-mailek feladóinak küldött, a végfelhasználó új e-mail címét közlő automatikus válaszüzenetek küldését is. A végfelhasználó kérheti, hogy az automatikus válaszüzenet ne tartalmazza az új e-mail címet.

A kezdeti 12 hónapos időszak leteltével az átadó nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatónak lehetőséget kell biztosítania a végfelhasználó számára az e-mail továbbítás időtartamának meghosszabbítására, adott esetben díj ellenében. Az átadó nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltató a szerződés megszűnésétől számított két éven belül, valamint az e-mail üzenetek továbbításának meghosszabbított időszaka alatt nem rendelheti hosszá a végfelhasználó eredeti e-mail címét más végfelhasználóhoz.

(8)  Az illetékes nemzeti hatóságok globális folyamatokat hozhatnak létre a szolgáltatóváltásra és a számhordozásra vonatkozóan, ideértve a szolgáltatókra vonatkozó megfelelő szankciókat és a végfelhasználóknak járó kártalanítást. Figyelembe kell venni a végfelhasználók szükséges védelmét a váltási folyamat teljes időtartama alatt, valamint a folyamat hatékonysága biztosításának szükségességét. [Mód. 162]

30a. cikk

Felügyelet és végrehajtás

(1)  A nemzeti szabályozó hatóságok rendelkeznek az ahhoz szükséges erőforrásokkal, hogy illetékességi területeiken figyelemmel kísérjék és felügyeljék e rendelet betartását.

(2)  A nemzeti szabályozó hatóságok kötelesek az e rendelet alkalmazására vonatkozó naprakész információkat oly módon nyilvánosságra hozni, hogy az érintett felek könnyen hozzáférhessenek azokhoz.

(3)  A nemzeti szabályozó hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy az e rendelet szerint kötelezett vállalkozásoktól bekérjék az e rendelet végrehajtását és érvényesítését érintő összes információt. E vállalkozások – a nemzeti szabályozó hatóságok kérésére, az előírt határidőket betartva és az előírt részletességgel – késlekedés nélkül kötelesek kiadni ezeket az információkat.

(4)  A nemzeti szabályozó hatóságok saját kezdeményezésük alapján is felléphetnek az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében.

(5)  A nemzeti szabályozó hatóságok megfelelő, egyértelmű, nyílt és hatékony eljárásokat léptetnek életbe a 23. cikk állítólagos megsértésével kapcsolatos panaszok kezelésére. A nemzeti szabályozó hatóságok indokolatlan késedelem nélkül válaszolnak a panaszokra.

(6)  Amennyiben fény derül az e rendeletben előírt kötelezettségek megszegésére, a nemzeti szabályozó hatóság előírja a kötelezettségszegés azonnali megszüntetését. [Mód. 163]

VI. fejezet

Szervezeti és záró rendelkezések

31. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértése estén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és megtesznek minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatásosnak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok ezekről a rendelkezésekről legkésőbb 2016. július 1-jéig, az ezeket érintő minden későbbi módosításról pedig haladéktalanul értesítik a Bizottságot.

Az európai elektronikus hírközlési szolgáltatók esetében a szankciók kivetése a II. fejezetnek a nemzeti szabályozó hatóságok saját, illetve a fogadó tagállamban fennálló hatásköreire vonatkozó rendelkezéseivel összhangban történik. [Mód. 164]

32. cikk

Felhatalmazás

(1)  A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételekkel felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)  A Bizottság [e rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-(jé)től kezdődően határozatlan időre szóló felhatalmazást kap a 17. cikk (2) bekezdésben és 19. cikk (5) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 17. cikk (2) bekezdésben és 19. cikk (5) bekezdésben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)  A 17. cikk (2) bekezdésével és 19. cikk (5) bekezdésével összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítésétől számított két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az említett időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 165]

33. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot a 2002/21/EK irányelv 22. cikkének (1) bekezdése által létrehozott hírközlési bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

34. cikk

A 2002/20/EK irányelv módosítása

(1)   A 3. cikk (2) bekezdésének második albekezdését el kell hagyni a következőképpen módosul: [Mód. 166]

a)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Az elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatása, illetve az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása – a 6. cikk (2) bekezdésében említett egyedi kötelezettségek, illetve az 5. cikkben említett használati jogok sérelme nélkül – csak általános felhatalmazás tárgyát képezheti. Amennyiben valamely tagállam úgy ítéli meg, hogy a bejelentési kötelezettség indokolt, úgy a vállalkozásoktól megkövetelheti, hogy jelentést nyújtsanak be a BEREC-nek, de nem írhatja elő számukra, hogy mielőtt a felhatalmazásból eredő jogokat gyakorolnák, a nemzeti szabályozó hatóság vagy bármely egyéb hatóság kifejezett határozatát vagy bármely egyéb közigazgatási intézkedésének iratait beszerezzék. A BEREC-nek tett bejelentést követően, ha az szükséges, a vállalkozás megkezdheti tevékenységét, szükség esetén az 5., 6. és 7. cikk használati jogokra vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel.” [Mód. 167]

b)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) A (2) bekezdésben említett bejelentés nem tartalmaz többet, mint valamely jogi vagy természetes személy által a BEREC-nek címzett, a melléklet D. részében meghatározott harmonizált formátumú nyilatkozatot az elektronikus hírközlő hálózatok vagy elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának megkezdésére irányuló szándékról, valamint olyan minimális adatokat, amelyek BEREC és a nemzeti szabályozó hatóság számára az elektronikus hírközlő hálózatokat működtetők és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtók nyilvántartása vagy jegyzéke vezetéséhez szükségesek. A tagállamok semmilyen további vagy külön bejelentési kötelezettséget nem írhatnak elő.” [Mód. 168]

c)  a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(3a) A tagállamok, amennyiben úgy ítélik meg, hogy a bejelentési kötelezettség indokolt, a .../.../EU* rendelet hatálybalépését követő 12 hónapon belül indokolással ellátott értesítést küldenek a Bizottságnak és a többi tagállamnak. A Bizottság megvizsgálja az értesítést, és – szükség esetén – az értesítés napjától számított három hónapon belül határozatot fogad el, amelyben felkéri a szóban forgó tagállamot a bejelentési kötelezettség eltörlésére.

____________

* Az Európai Parlament és a Tanács ...-i .../.../EU rendelete az elektronikus hírközlés egységes európai piacára vonatkozó intézkedések meghatározásáról, valamint a 2002/20/EK, 2002/21/EK és 2002/22/EK irányelv és az 1211/2009/EK és 531/2012/EU rendelet, valamint a 243/2012/EU határozat módosításáról (HL L... , ... o.).” [Mód. 169]

2.   A 10. cikk a következő új (6a) bekezdéssel egészül ki:"

„(6a) A nemzeti szabályozó hatóság értesíti a BEREC-et az általa az (5) és a (6) bekezdés értelmében megtenni tervezett intézkedésekről. Az értesítés kézhezvételétől számított két hónapon belül, amelynek során a nemzeti szabályozó hatóság nem fogadhat el végleges intézkedést, a BEREC indokolással ellátott véleményt fogad el, ha úgy ítéli meg, hogy a tervezett intézkedés akadályozná az egységes piacot. A BEREC minden véleményt továbbít a nemzeti szabályozó hatóságnak és a Bizottságnak. A nemzeti szabályozó hatóság a legmesszebb menőkig figyelembe veszi a BEREC véleményét, és minden végleges intézkedésről tájékoztatja a BEREC-et. A BEREC ennek megfelelően frissíti a nyilvántartását.” [Mód. 170]

3.  A melléklet a következő D. résszel egészül ki:"

„D. A 3. cikk szerinti bejelentéshez szükséges információk

A bejelentés tartalmazza az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésének és az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának megkezdésére irányuló szándékról szóló nyilatkozatot, és ahhoz kizárólag a következő információkat kell csatolni:

1.  a szolgáltató neve,

2.  a szolgáltató jogállása, jogi formája és bejegyzési száma, amennyiben a szolgáltató kereskedelmi nyilvántartásban vagy egyéb hasonló közhitelű nyilvántartásban szerepel,

3.  a szolgáltató székhelynek címe,

4.  a kapcsolattartó adatai,

5.  a szolgáltatni kívánt hálózatok vagy szolgáltatások rövid leírása,

6.   az érintett tagállamok, valamint

7.  a tevékenység megkezdésének becsült időpontja.” [Mód. 171]

34a. cikk

A 243/2012/EU határozat módosítása

A 243/2012/EU határozat 6. cikkének (8) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:"

„A tagállamok – az első albekezdésben felsorolt sávokhoz hasonlóan – lehetővé teszik minden további harmonizált sáv ugyanolyan feltételek melletti átruházását vagy haszonbérbe adását.” [Mód. 172]

35. cikk

A 2002/21/EK irányelv módosítása

A 2002/21/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.  Az 1. cikk a következő (6) bekezdéssel egészül ki:"

„Ezt az irányelvet és a különös irányelveket a [XX/2014] rendelet rendelkezéseivel együtt kell értelmezni és alkalmazni.” [Mód. 173]

1a.  A 2. cikk g) pontja a következőképpen módosul:"

„nemzeti szabályozó hatóság”: a tagállam által az ezen irányelvben és a különös irányelvekben foglalt szabályozási feladatokkal megbízott szerv; [Mód. 174]

1b.  A 3. cikk (3a) bekezdése helyébe a következő lép:"

„(3a) A (4) és az (5) bekezdésben foglalt rendelkezések sérelme nélkül minden egyes nemzeti szabályozó hatóság felelős legalább az ezen irányelv 7., 7a., 15. és 16. cikke és a 2002/19/EK irányelv 9–13b. cikke szerinti előzetes piacszabályozásért, a hálózati elemek és kapcsolódó eszközök számozásáért, elnevezéséért, címzéséért, az azok közötti helymegosztásért és azok megosztásáért, valamint a vállalatok közötti viták rendezéséért az ezen irányelv 10., 12., 20. és 21. cikkével összhangban, továbbá a díjak megfizethetőségéért, a kijelölt vállalkozások szolgáltatásainak minőségéért, az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek költségszámításáért, a kiskereskedelmi szolgáltatásokra vonatkozó szabályozó intézkedésekért, a szerződésekért, az információk átláthatóságáért és közzétételéért, a szolgáltatás minőségéért, a fogyatékkal élő végfelhasználóknak egyenlő feltételek mellett biztosított hozzáférésért és választási lehetőségekért, a segélyhívó szolgálatokért, az egységes európai segélyhívószámért, a hívószámokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésért, a további eszközök szolgáltatásáért és a szolgáltatóváltás elősegítéséért a 2002/22/EK irányelv 9., 11., 12., 17., 20., 20a., 21., 21a., 22., 23a., 26., 26a., 28., 29. és 30. cikkével összhangban, a 2002/20/EK irányelv szerinti engedélyezéssel kapcsolatos kérdésekért, valamint a 2002/58/EK irányelvért.

A közösségi jogi aktust végrehajtó nemzeti jogszabály értelmében rá ruházott feladatok teljesítésével kapcsolatban valamennyi nemzeti szabályozó hatóság függetlenül jár el, és más szervtől nem kérhet vagy fogadhat el utasításokat A nemzeti szabályozó hatóságok azonban a nemzeti alkotmányos jogszabályokkal összhangban felügyeletnek vethetők alá. A nemzeti szabályozó hatóságok határozatainak felfüggesztésére vagy felülbírálására kizárólag a 4. cikk szerint létrehozott jogorvoslati szervek rendelkeznek hatáskörrel. A tagállamok biztosítják, hogy az első albekezdésben említett nemzeti szabályozó hatóság vezetője vagy adott esetben a hatóságon belül ilyen funkciót betöltő testület tagjai, illetve azok helyettesei kizárólag akkor legyenek elbocsáthatók, ha már nem felelnek meg a feladataik teljesítéséhez szükséges, a nemzeti jogban előzetesen megállapított feltételeknek. A nemzeti szabályozó hatóság érintett vezetőjének vagy adott esetben a hatóságon belül ilyen funkciót betöltő testület tagjainak elbocsátásáról szóló határozatot az elbocsátás időpontjában nyilvánosságra kell hozni. A nemzeti szabályozó hatóság elbocsátott vezetőjének indokolást is kell kapnia, és joga van annak nyilvánosságra hozatalát kérni – amennyiben erre egyébként nem kerülne sor –, amely esetben a nyilvánosságra hozatalt biztosítani kell.

A tagállamok biztosítják, hogy az első albekezdésben említett nemzeti szabályozó hatóságok elkülönített éves költségvetéssel rendelkezzenek, és hogy e költségvetés elegendő legyen feladataik ellátásához. A költségvetést és az ellenőrzött éves beszámolókat az egyes nemzeti szabályozó hatóságoknak közzé kell tenniük. Valamennyi nemzeti szabályozó hatóságnak olyan szervezeti felépítéssel kell rendelkeznie és úgy kell működnie, hogy megőrizhesse tevékenységei tárgyszerűségét és pártatlanságát, továbbá a feladatai megfelelő ellátásához szükséges kellő számú szakképzett munkatárssal kell rendelkeznie. A tagállamok biztosítják továbbá, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok megfelelő pénzügyi és humán erőforrásokkal rendelkezzenek az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületében (BEREC)1 való aktív részvételhez és az ahhoz való hozzájáruláshoz.

__________

1 Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) létrehozásáról a 2009. november 25-i 1211/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet határozott.” [Mód. 175]

2.  A 7a. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) üzemeltetőre vonatkozó kötelezettség előírása, módosítása vagy visszavonása az ezen irányelv 16. cikkének, a 2002/19/EK irányelv (Hozzáférési irányelv) 5. és 9-13. cikkének és a 2002/22/EK irányelv (Egyetemes szolgáltatási irányelv) 17. cikkének együttes alkalmazásával, a Bizottság az ennek az irányelvnek a 7. cikke (3) bekezdésében előírt egy hónapos időtartamon belül értesítheti az érintett nemzeti szabályozó hatóságot és a BEREC-et arról, hogy milyen indokok alapján véli úgy, hogy az intézkedéstervezet akadályozná az egységes piacot, vagy vannak komoly kétségei azzal kapcsolatban, hogy az összeegyeztethető-e az uniós joggal, adott esetben figyelembe véve az ennek az irányelvnek a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelően elfogadott, az ezen irányelv és a különös irányelvek rendelkezéseinek harmonizált alkalmazására vonatkozó ajánlásokat. Ilyen esetben az intézkedéstervezet a Bizottság értesítésétől számított további három hónapig nem fogadható el.” [Mód. 176]

b)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Az (1) bekezdésben említett három hónapos időtartamon belül a Bizottság, a BEREC és az érintett nemzeti szabályozó hatóság szorosan együttműködik, hogy meghatározza a 8. cikkben előírt célok fényében legalkalmasabb és leghatásosabb intézkedést, figyelembe véve a piac résztvevőinek nézeteit és az egységes szabályozási gyakorlat kialakításának szükségességét is. Ha a tervezett intézkedés célja egy a [XXX/2014] rendelet szerinti európai elektronikus hírközlési szolgáltatóra vonatkozó kötelezettség előírása, módosítása vagy visszavonása valamely fogadó tagállamban, a saját tagállam nemzeti szabályozó hatósága is részt vehet az együttműködési folyamatban.” [Mód. 177]

c)  az (5) bekezdés a következő aa) ponttal egészül ki: "

„aa) az érintett nemzeti szabályozó hatóságot az intézkedéstervezet visszavonására kötelező határozatot hozhat, az intézkedéstervezet módosítására vonatkozó konkrét javaslatokkal együtt, ha a tervezett intézkedés célja egy a [XXX/2014] rendelet szerinti európai elektronikus hírközlési szolgáltatóra vonatkozó kötelezettség előírása, módosítása vagy visszavonása.” [Mód. 178]

d)  a (6) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki: "

„Azokban az esetekben, amikor a Bizottság az (5) bekezdés aa) pontjával összhangban határozatot hoz, a 7. cikk (6) bekezdése alkalmazandó”. [Mód. 179]

2a.  A 8. cikk (4) bekezdésének g) pontját el kell hagyni. [Mód. 180]

2b.  A 9b. cikk (3) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) A Bizottság megfelelő végrehajtási intézkedéseket fogad el a rádiófrekvencia-használati jogok vállalkozások közötti átruházásának vagy haszonbérbe adásának megkönnyítése céljából. Ezen intézkedéseket a(z) .../.../EU* rendelet hatálybalépésének napjától számított 12 hónapon belül kell elfogadni. Ezen intézkedések nem vonatkozhatnak a műsorszórásra használt frekvenciákra.

___________

* Az Európai Parlament és a Tanács ...-i .../.../EU rendelete az elektronikus hírközlés egységes európai piacára vonatkozó intézkedések meghatározásáról, valamint a 2002/20/EK, 2002/21/EK és 2002/22/EK irányelv és az 1211/2009/EK és 531/2012/EU rendelet, valamint a 243/2012/EU határozat módosításáról (HL L ..., ... .... o.).” [Mód. 181]

3.  A 15. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés első és második albekezdése közé az alábbi albekezdést kell beilleszteni:"

b)  a (3) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:"

4.  A 19. cikk első bekezdése a következőképpen módosul:"

„Az ezen irányelv 9. cikke és a 2002/20/EK irányelv (Engedélyezési irányelv) 6. és 8. cikke sérelme nélkül, ha a Bizottság megállapítja, hogy az ebben az irányelvben, a különös irányelvekben és a [XX/2014] rendeletben meghatározott szabályozási feladatok nemzeti szabályozó hatóságok általi végrehajtásában olyan eltérések állnak fenn, melyek akadályozhatják a belső piacot, a 8. cikkben előírt célok elérésének előmozdítása érdekében a Bizottság a BEREC véleményét a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve ajánlást vagy határozatot adhat ad ki a jelen irányelv, a különös irányelvek és a [XX/2014] rendelet rendelkezésinek harmonizált alkalmazásáról.” [Mód. 182]

36. cikk

A 2002/22/EK irányelv módosítása

(1)  A 2002/22/EK irányelv 2016. július l-jei hatállyal a következőképpen módosul:

1.  Az 1. cikk (3) bekezdésnek első mondatát el kell hagyni.

1a.  A 2. cikk második albekezdése a következő pontokkal egészül ki:"

1b.  A 20. cikk címének helyébe a következő lép:"

„Szerződésekhez kapcsolódó tájékoztatási követelmények”; [Mód. 184]

1c.  A 20. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(-1a) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) és az (1a) bekezdésben említett információkat a szerződés megkötése előtt egyértelmű, érthető és könnyen hozzáférhető módon, a 2011/83/EU irányelvnek* az üzlethelyiségen kívül kötött szerződésekre és a távollévők között kötött szerződésekre vonatkozó előírásainak sérelme nélkül rendelkezésre bocsássák. A fogyasztó vagy más végfelhasználó kérésére tartós adathordozón rendelkezésre kell bocsátani a szerződés egy példányát.

A tagállamok fenntarthatnak vagy bevezethetnek saját nemzeti jogukba a szerződésekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó nyelvi követelményeket annak érdekében, hogy a tájékoztatás könnyen érthető legyen a fogyasztó vagy más végfelhasználó számára.

___________

* Az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i 2011/83/EU irányelve a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.).” [Mód. 185]

1d.  A 20. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

A tagállamok továbbá megkövetelhetik, hogy a szerződés tartalmazza az illetékes hatóságok által a 21. cikk (4) bekezdésében említett és a nyújtott szolgáltatásra vonatkozóan e célból biztosítható tájékoztatást az elektronikus hírközlő hálózatok és szolgáltatások törvénybe ütköző tevékenységben való részvétel vagy ártalmas tartalom terjesztése céljából történő alkalmazásáról, valamint a személyes biztonságot, a magánéletet és személyes adatokat fenyegető kockázatokkal szembeni védelemről.” [Mód. 186]

1e.  A 20. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

1f.  A 20. cikk (2) bekezdését el kell hagyni. [Mód. 188]

1g.  A 20. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(2a) Az e cikk hatálya alá tartozó szerződések vonatkozásában a tagállamok további, a szerződéskötéssel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó követelményeket tarthatnak fenn vagy fogadhatnak el.” [Mód. 189]

1h.  A 20. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(2b) A BEREC iránymutatásokat bocsát ki az e cikk (1) és (1a) bekezdésében előírt információkat tartalmazó általános szerződéses mintatájékoztatók kidolgozására vonatkozóan.

A nemzeti szabályozó hatóságok további követelményeket határozhatnak meg a közzéteendő szerződéses információk tartalmára, formájára és a közzététel módjára vonatkozóan, különösen az adattovábbítási sebességek tekintetében, a lehető legteljesebb mértékben figyelembe véve a BEREC által a sebesség mérésének módszereire és a 21. cikk (3) bekezdésének a) pontja értelmében közzéteendő információk tartalmára, formájára és a közzététel módjára vonatkozóan kiadott iránymutatásait.”; [Mód. 190]

1i.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„20a. cikk

A szerződés időtartama és megszüntetése

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a fogyasztók és a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók közötti szerződések maximális időtartama 24 hónap legyen. A nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók lehetőséget biztosítanak a végfelhasználóknak arra, hogy 12 hónapos érvényességű szerződést kössenek.

(2)  A fogyasztónak a 2011/83/EU irányelvvel összhangban az üzlethelyiségen kívül kötött és a távollévők között kötött szerződés esetén a megkötéstől számított 14 napon belül jogában áll elállni a szerződéstől.

(3)  Ha valamely szerződés vagy a nemzeti jog azt írja elő, hogy a (minimális időszak helyett) határozott idejű szerződéses időszakok automatikusan meghosszabbodnak, a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltató kellő időben értesíti a fogyasztót, hogy annak legalább egy hónap álljon rendelkezésére az ilyen automatikus meghosszabbítás elleni felszólalásra. Ha a fogyasztó nem szólal fel az ilyen automatikus meghosszabbítás ellen, a szerződés határozatlan idejű szerződésnek minősül, amelyet a fogyasztó egy hónapos felmondási idővel bármikor, a felmondási időszak során való szolgáltatásnyújtás tekintetében felmerülő díjak kivételével díjmentesen felmondhat.

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy a fogyasztók jogosultak legyenek a szerződést díjmentesen megszüntetni a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltató által a szerződéses feltételekben tervezett módosításokról küldött tájékoztatás után, kivéve, ha a javasolt módosítások kizárólag előnyösek a végfelhasználóra nézve. A szolgáltatók kellő időben, legalább egy hónappal előre tájékoztatják a fogyasztókat az ilyen módosításokról, és ugyanakkor tájékoztatják őket arról is, hogy amennyiben nem fogadják el az új szerződéses feltételeket, jogosultak a szerződésüket díjmentesen megszüntetni. A (2) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó.

(5)  A sebességet vagy más szolgáltatásminőségi paramétert érintő, a tényleges teljesítmény és a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltató által a 20. cikkel összhangban megadott teljesítmény közötti jelentős és rendszeresen ismétlődő eltérés hibás teljesítésnek minősül a fogyasztó számára a nemzeti jogszabályok által biztosított jogorvoslati lehetőségek megállapítása szempontjából.

(6)  A tagállamok biztosítják, hogy az ugyanazon nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltató által nyújtott kiegészítő szolgáltatásra való előfizetés ne indíthassa újra az eredeti szerződéses időszakot, kivéve, ha a kiegészítő szolgáltatásokat különleges, akciós áron hirdetik meg, és csak azzal a feltétellel vehetők igénybe, hogy a meglévő szerződéses időszak újrakezdődik.

(7)  A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók olyan feltételeket és eljárásokat alkalmazzanak a szerződések megszüntetésére vonatkozóan, amelyek nem akadályozzák a szolgáltatóváltást, illetve nem jelentenek negatív ösztönzést azzal szemben.

(8)  Ha egy fogyasztóknak kínált szolgáltatáscsomagban szerepel legalább egy elektronikus hírközlő hálózathoz vagy egy elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz való kapcsolódás, akkor e cikk rendelkezései a csomag minden elemére alkalmazandók.

(9)  Az e cikk hatálya alá tartozó szerződések vonatkozásában a tagállamok a fogyasztók magasabb szintű védelmének biztosítása érdekében további követelményeket tarthatnak fenn vagy fogadhatnak el.” [Mód. 191]

1j.  A 21. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„21. cikk

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok kötelezhessék a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat működtető és/vagy nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat arra, hogy a II. mellékletnek megfelelően átlátható, összehasonlítható, megfelelő és naprakész információkat tegyenek közzé a végfelhasználók részére nyújtott szolgáltatásaikhoz való hozzáférésre és azok igénybevételére alkalmazandó árakról és díjszabásról, a szerződés idő előtti megszüntetésekor esedékes díjakról, valamint tájékoztatást az általános szerződési feltételekről. Ezeket az információkat érthetően, mindenre kiterjedően és könnyen hozzáférhető formában kell közzétenni, és rendszeresen aktualizálni kell. A fogyasztókra és más azt kérő végfelhasználókra vonatkozó feltételeken belüli differenciálást egyértelműen jelezni kell.

A nemzeti szabályozó hatóságok további követelményeket is meghatározhatnak az ilyen információk közzétételi módjára vonatkozóan, ideértve az azt célzó nyelvi előírások bevezetését is, hogy a fogyasztók és más azt kérő végfelhasználók e tájékoztatást könnyen megértsék. A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók kérésre kötelesek legyenek e tájékoztatást annak közzététele előtt az érintett nemzeti szabályozó hatóság rendelkezésére bocsátani.

(2)  A nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják, hogy független értékelési eszközök álljanak a fogyasztók és egyéb azt kérő végfelhasználók rendelkezésére annak érdekében, hogy összehasonlíthassák az elektronikus hírközlő hálózathoz való hozzáférés és a szolgáltatások tényleges teljesítményét és az alternatív használati módok költségeit. Amennyiben ilyen eszközök térítésmentesen vagy méltányos áron nem állnak rendelkezésre a piacon, a tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok maguk vagy harmadik féltől való beszerzés révén rendelkezésre tudjanak bocsátani ilyen útmutatókat vagy technikákat. Harmadik feleknek jogukban áll, hogy az e független értékelő eszközök értékesítése vagy rendelkezésre bocsátása céljából az elektronikus hírközlő hálózatokat működtető és/vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások által közzétett információkat díjmentesen felhasználják.

(2a)  A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok – a BEREC-től kapott iránymutatás alapján és az érintett érdekelt felekkel való konzultációt követően –az interaktív összehasonlító honlapok, útmutatók vagy hasonló eszközök számára önkéntes tanúsítási rendszert hoznak létre, amely objektív, átlátható és arányos követelményeken, – különösen pedig a valamennyi nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatótól való függetlenségen alapul.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok képesek legyenek többek között arra kötelezni a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat működtető és/vagy nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat, hogy:

A nemzeti szabályozó hatóságok a kötelezettségek kirovása előtt ösztönözhetik az ön- vagy társszabályozó intézkedések alkalmazását, amennyiben ezt célszerűnek ítélik. A tagállamok további követelményeket határozhatnak meg a közzéteendő szerződéses információk tartalmára, formájára és a közzététel módjára vonatkozóan, a lehető legteljesebb mértékben figyelembe véve a BEREC által kiadott, e cikk (3a) bekezdésében említett iránymutatásokat.

(3a)  Annak biztosítása érdekében, hogy a végfelhasználók – köztük a fogyatékossággal élő végfelhasználók – átfogó, összehasonlítható, megbízható és felhasználóbarát tájékoztatáshoz férjenek hozzá, a BEREC az érdekelt felekkel való konzultációt követően és a Bizottsággal szoros együttműködésben …-ig(29) általános iránymutatásokat dolgoz ki az internet-hozzáférési szolgáltatások sebességének mérésére szolgáló módszerekre, a mérendő szolgáltatásminőségi paraméterekre (többek között a hirdetésben megadotthoz viszonyított átlagos sebességre, valamint a minőség végfelhasználók szerinti megítélésére) és az ezek időbeli mérésének módszereire, továbbá a közzéteendő információk tartalmára, formájára és a közzététel módjára vonatkozóan, ideértve az esetleges minőségtanúsítási mechanizmusokat is. Szükség szerint a III. mellékletben megadott paraméterek, meghatározások és mérési módszerek alkalmazhatók.

(4)  A tagállamok megkövetelhetik, hogy a (3) bekezdésben említett vállalkozások – adott esetben – térítésmentesen és a vállalkozások által a végfelhasználókkal való kommunikáció céljából rendszerint alkalmazott módon közérdekű tájékoztatást juttassanak el a végfelhasználókhoz. Ilyen esetben az említett tájékoztatást a megfelelő hatóságok biztosítják a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók számára szabványosított formátumban, és az – többek között – a következő kérdésekre terjedhet ki:

1k.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„21a. cikk

A fogyasztás ellenőrzése

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatók lehetőséget kínálnak a fogyasztók és a végfelhasználók számára arra, hogy nyomon kövessék és ellenőrizzék az általuk igénybe vett, idő- vagy mennyiségalapú fogyasztás szerint kiszámlázott elektronikus kommunikációs szolgáltatások nyomon követésére és ellenőrzésére. E lehetőségnek magában kell foglalnia az alábbiakat:

(2)  A BEREC az (1) bekezdés végrehajtása céljából iránymutatásokat fogad el.

A végfelhasználónak a pénzügyi limit elérését követően is tudnia kell hívásokat és SMS-üzeneteket fogadni, ingyenes számokat hívni és a 112-es európai segélyhívó szám tárcsázásával igénybe venni a segélyhívó szolgáltatásokat, a megállapodás szerinti számlázási időszak végéig.” [Mód. 193]

2.  A 20., 21., 22. és 30. cikket el kell hagyni. [Mód. 194]

2a.  A 26. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A tagállamok biztosítják, hogy a (2) bekezdésben meghatározott szolgáltatások minden végfelhasználója, köztük a nyilvános távbeszélő állomások valamennyi felhasználója is a „112” egységes európai segélyhívó szám és a tagállamok által meghatározott bármely nemzeti segélyhívó szám segítségével ingyenesen bármilyen fizetőeszköz igénybevétele nélkül tudja hívni a segélyhívó szolgálatokat.

(1a)  A tagállamok biztosítják, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatók valamennyi felhasználója a nemzeti szabályozó hatóságok által meghatározott minden egyéb nemzeti segélyhívószám mellett – a „112” egységes európai segélyhívószám segítségével is díjmentesen tudja hívni a segélyhívó szolgálatokat vagy adott esetben a belső segélyhívó szolgálatokat.

(2)  A tagállamok a nemzeti szabályozó hatóságokkal, a vészhelyzeti szolgálatokkal és a szolgáltatókkal konzultálva biztosítják, hogy a végfelhasználóknak a nemzeti számozási tervben szereplő számon vagy számokon keresztül belföldi hívások kezdeményezésével kapcsolatos elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó vállalkozások hozzáférést biztosítsanak a segélyhívó szolgáltatásokhoz.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy a „112” egységes európai segélyhívószámra irányuló hívások fogadása megfelelő legyen, és e hívások továbbítása a segélyhívó rendszerek nemzeti struktúrájához leginkább igazodva történjen. Az ilyen hívások fogadásának és lebonyolításának legalább annyira gyorsnak és hatékonynak kell lennie, mint a belföldi segélyhívószámra vagy segélyhívószámokra irányuló hívásoké, amennyiben ezeket továbbra is használják.

A Bizottság a megfelelő illetékes hatóságokkal konzultálva a teljesítménymutatókra vonatkozó ajánlást fogad el a tagállamok számára. A Bizottság 2015. december 31-ig, majd azt követően kétévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a „112” segélyhívó szám végrehajtásának hatékonyságáról és a teljesítménymutatók működéséről.

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy a fogyatékkal élő végfelhasználók segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférése a többi végfelhasználóéval egyenértékű. Az annak biztosítása érdekében tett intézkedések, hogy a fogyatékkal élő végfelhasználók más tagállamban történő utazásuk során is hozzá tudjanak férni a segélyhívó szolgáltatásokhoz, a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 17. cikkében foglalt rendelkezésekkel összhangban közzétett irányadó szabványokon vagy előírásokon alapulnak, és nem akadályozzák a tagállamokat abban, hogy az e cikkben foglalt célok megvalósítása érdekében további követelményeket fogadjanak el.

(5)  A tagállamok biztosítják, hogy az érintett vállalkozások díjmentesen a segélyhívásokat kezelő hatóság rendelkezésére bocsássák a hívó helyére vonatkozó információt, amint a hívás a hatósághoz beérkezik. Ez a „112” egységes európai segélyhívószámra irányuló hívások mindegyikére vonatkozik. A tagállamok ezt a kötelezettséget a nemzeti segélyhívószámokra érkező hívásokra is kiterjeszthetik. A Bizottság biztosítja, hogy az illetékes szabályozó hatóságok kritériumokat határozzanak meg a hívó fél helyére vonatkozó, a (7) bekezdés szerint nyújtott információ pontossága és megbízhatósága tekintetében, a lehető legteljesebb mértékben figyelembe véve a BEREC által kiadott iránymutatásokat.

A BEREC az érintettekkel folytatott konzultációt követően, a Bizottsággal szorosan együttműködve ...(30)-ig iránymutatást fogalmaz meg a hívó fél helyére vonatkozóan a segélyhívó szolgáltatásokhoz megadandó információ pontossága és megbízhatósága tekintetében. Ezen iránymutatásnak figyelembe kell vennie annak megvalósíthatóságát is, hogy a „112” segélyhívó számot hívó fél helyére vonatkozó információ pontosságának és megbízhatóságának javítása érdekében GNSS-kompatibilis mobil végberendezéseket használjanak.

(6)  A tagállamok és a Bizottság biztosítják, hogy a polgárok megfelelő tájékoztatást kapjanak a „112” egységes európai segélyhívó szám létezéséről és használatáról, különösen a kifejezetten a tagállamok között utazó személyeket célzó kezdeményezéseken keresztül. A Bizottság támogatja és kiegészíti a tagállami intézkedéseket.

(7)  A tagállamokban a „112” hívószámon elérhető szolgáltatásokhoz való hatékony hozzáférés érdekében a Bizottság – a BEREC-cel folytatott konzultációt követően – felhatalmazást kap a hívó fél helyéről és a „112” hívószámhoz való hozzáféréssel kapcsolatos fő teljesítménymutatókról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a 37a. cikkel összhangban való elfogadására. Ezen intézkedéseket azonban úgy kell elfogadni, hogy azok ne sértsék, és ne befolyásolják a segélyhívó szolgáltatások kizárólagos tagállami hatáskörbe tartozó szervezését.

(7a)  A Bizottság fenntartja az európai segélyhívó szolgálatok E.164-számainak adatbázisát annak biztosítása érdekében, hogy a segélyhívó szolgálatok egymással kapcsolatba tudnak lépni.” [Mód. 195]

2b.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„26a. cikk

Az Unió fordított „112-es” kommunikációs rendszere

A Bizottság legkésőbb [1 évvel az átültetés időpontja után] jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egy, az Unió egészére kiterjedő, egyetemes, többnyelvű, hozzáférhető, egyszerű és hatékony, a meglévő elektronikus hírközlési hálózatokon alapuló, fordított „112-es” uniós kommunikációs rendszer létrehozásának megvalósíthatóságáról, amely a nyilvánosság riasztására szolgál fenyegető vagy kialakulóban levő katasztrófák vagy súlyos vészhelyzetek esetén.

A Bizottság konzultációt folytat a BEREC-cel és a polgári védelmi szolgálatokkal, és megvizsgálja az (1) bekezdésben említett rendszer létrehozásához szükséges szabványokat és előírásokat. A Bizottság e jelentés kidolgozása során figyelembe veszi a nemzeti és regionális „112-es” rendszereket, és tiszteletben tartja a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogot. Adott esetben a jelentést jogalkotási javaslat kíséri.” [Mód. 196]

2c.  A 30. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti távbeszélő számozási tervben szereplő számokkal rendelkező valamennyi olyan előfizető, aki ezt kéri, hívószámát (hívószámait) a szolgáltatást nyújtó nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatótól függetlenül – az I. melléklet C. részében előírt rendelkezésekkel összhangban – megtarthassa.

(2)  A nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják, hogy a számhordozhatóság garantálása tekintetében az üzemeltetők és/vagy szolgáltatók által egymás irányában alkalmazott árképzés költségalapú legyen, és hogy az előfizetők által fizetendő, esetlegesen felszámított közvetlen díjak ne tartsák vissza az előfizetőket a szolgáltatóváltástól.

(3)  A nemzeti szabályozó hatóságok nem állapíthatnak meg a számhordozásra vonatkozó kiskereskedelmi díjszabást versenytorzító módon, így például egyedi vagy közös kiskereskedelmi díjszabások rögzítése révén.

(4)  A számok átvitelét és ezt követő aktiválását a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni. Azon végfelhasználók esetében, akik egy szám új szolgáltatóhoz történő hordozására vonatkozó megállapodást kötöttek, a számot a megállapodás megkötésétől számított egy munkanapon belül aktiválni kell.

Az első albekezdés sérelme nélkül az illetékes nemzeti szabályozó hatóságok a BEREC (4b) bekezdésben említett iránymutatásainak figyelembevételével kialakíthatják a számcsere és a számhordozás globális folyamatát. Figyelembe kell venniük a végfelhasználók szükséges védelmét a váltási folyamat teljes időtartama alatt, a folyamat hatékonysága és a szolgáltatás folytonossága végfelhasználó számára történő biztosításának szükségességét, valamint azt, hogy biztosítani kell, hogy a váltási folyamat ne sértse a versenyt. A számhordozás végrehajtása miatti szolgáltatás-kiesés időtartama semmi esetre sem haladhatja meg az egy munkanapot. A végfelhasználók nem helyezhetők át más szolgáltatóhoz akaratuk ellenére.

A tagállamok biztosítják, hogy a vállalkozások ellen megfelelő szankciókat alkalmazzanak – ideértve a fogyasztók kárpótlására vonatkozó kötelezettséget –, amennyiben a vállalkozás miatt vagy a vállalkozás részéről a számok átvitelével kapcsolatban késedelem vagy visszaélés tapasztalható, illetve amennyiben azok az átvitelhez szükséges információkat nem biztosítják időben.

(4a)  A váltási és számhordozási folyamatot az átvevő nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltató irányítja. A végfelhasználónak kellő mennyiségű tájékoztatást kell kapnia a váltásról a váltási folyamat előtt és annak során, valamint közvetlenül annak lezárulta után is.

(4b)  A BEREC iránymutatásokat dolgoz ki a váltási és hordozási folyamat valamennyi módjára és eljárására vonatkozóan, különösen az átadó és a fogadó szolgáltató váltási és hordozási folyamaton belüli felelősségei, a fogyasztó részére e folyamat során nyújtandó tájékoztatás, a meglévő szerződés időben történő megszüntetése, az esetleges előzetes befizetések visszatérítése, illetve a hatékony e-mail-továbbítási szolgáltatások tekintetében.

(4c)  Ha egy fogyasztóknak kínált szolgáltatáscsomagban szerepel legalább egy elektronikus hírközlő hálózathoz vagy egy elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz való kapcsolódás, akkor e cikk rendelkezései a csomag minden elemére alkalmazandók.”; [Mód. 197]

2d.  A 34. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(1a) A jogviták peren kívüli rendezésére vonatkozóan az (1) bekezdéssel összhangban létrehozott eljárások a fogyasztók, valamint az egyéb végfelhasználók közötti szerződésekkel kapcsolatos jogvitákra is vonatkoznak, amennyiben az adott peren kívüli eljárások számukra és a más tagállamban székhellyel rendelkező nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók számára is elérhetőek. A 2013/11/EU irányelv* hatálya alá tartozó jogvitákra annak rendelkezései vonatkoznak.

________________________

* Az Európai Parlament és a Tanács 2013. május 21-i 2013/11/EU irányelve a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (HL L 165., 2013.6.18., 63. o.).” [Mód. 198]

2e.  Az irányelv a következő 37a. cikkel egészül ki:"

„37a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételekkel felhatalmazást kap internet-hozzáférési felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)  A Bizottság …(31)-tól/től határozatlan időre felhatalmazást kap a 26. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 26. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. [Mód. 199]

2f.  A II. melléklet 1. pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A vállalkozás(ok) neve, címe és elérhetősége,

azaz a nyilvános hírközlő hálózatokat működtető és/vagy nyilvánosan elérhető távbeszélő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások neve és székhelyük címe.” [Mód. 200]

2g.  A II. melléklet 2.2. pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„2.2. Minden egyes díjcsomag esetében a nyújtott szolgáltatások és a vonatkozó szolgáltatásminőségi paraméterek, a vonatkozó díjszabás(ok) és minden egyes díjszabás esetében a kínált szolgáltatások fajtái, a kommunikáció mennyiségét is beleértve, valamint minden vonatkozó díj (hozzáférési, használati, karbantartási és esetleges egyéb díjak), valamint a végberendezéssel kapcsolatos költségek.” [Mód. 201]

2h.  A II. melléklet a következő ponttal egészül ki:"

„2.2.a. Kiegészítő információ az esetlegesen kínált internet-hozzáférési szolgáltatásokról, ideértve különösen az adattovábbítás díjait, az adatletöltési és -feltöltési sebességeket és az esetlegesen alkalmazandó sebességkorlátozásokat, továbbá a fogyasztási szintek nyomon követésének lehetőségeiről, az esetlegesen alkalmazandó forgalomszabályozási eljárásokról és azoknak a szolgáltatás minőségére, valamint a végfelhasználó magánéletének és személyes adatainak védelmére gyakorolt hatásáról.”; [Mód. 202]

2i.  A II. mellékletben a 2.5. pont helyébe a következő szöveg lép:"

„2.5. Általános szerződési feltételek, beleértve a szerződés esetleges minimális időtartamát, a szerződés idő előtt történő megszüntetésére vonatkozó feltételeket és díjakat, adott esetben a számok és egyéb azonosítók cseréjéhez és hordozásához kapcsolódó eljárásokat és közvetlen díjakat, valamint a váltás késedelme vagy az azzal kapcsolatos visszaélés miatti kártalanítás szabályait.”. [Mód. 203]

(2)  A tagállamok 2016. július 1-jéig hatályban tartják az (1) bekezdésben említett rendelkezéseket átültető minden intézkedést.

37. cikk

Az 531/2012/EU rendelet módosítása

Az 531/2012/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.  Az 1. cikk (1) bekezdése a következő harmadik albekezdéssel egészül ki:"

„Ez a rendelet az Unióban olyan végfelhasználók részére nyújtott barangolási szolgáltatásokra alkalmazandó, akiknek belföldi szolgáltatója nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltató valamely tagállamban.” [Mód. 204]

2.  A 2. cikk (2) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:"

„r) „két- vagy többoldalú barangolási megállapodás”: barangolásszolgáltatók között létrejövő, egy vagy több kereskedelmi vagy technikai megállapodás, mely lehetővé teszi a hazai hálózati lefedettség virtuális kiterjesztését, és mindegyik barangolásszolgáltató számára lehetővé teszi a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások saját belföldi mobil hírközlési szolgáltatásaikkal azonos árszinten történő, fenntartható nyújtását.” [Mód. 205]

3.  A 4. cikk a következő (7) bekezdéssel egészül ki:"

„(7) Ez a cikk nem alkalmazandó azokra a barangolásszolgáltatókra, melyek a 4a. cikkel összhangban nyújtanak szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásokat.” [Mód. 206]

4.  A rendelet a következő 4a. cikkel egészül ki:"

„4a. cikk

(1)  Ezt a cikket azon barangolásszolgáltatókra kell alkalmazni, amelyek:

(2)  Az (1), a (6) és a (7) bekezdés nem zárja ki, hogy a barangolásszolgáltató az érvényben lévő belföldi szolgáltatási díjak ellenében nyújtott szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások igénybevételét egy ésszerű felhasználásra vonatkozó szempont alapján korlátozza. Az ésszerű felhasználásra vonatkozó szempontot úgy kell alkalmazni, hogy az adott barangolásszolgáltató különböző belföldi kiskereskedelmi csomagjait igénybe vevő fogyasztók az Unión belüli időszakos utazásaik során magabiztosan megközelíthessék a saját belföldi kiskereskedelmi csomagjukhoz tartozó, tipikus fogyasztási mintázataikat. Az ezt a lehetőséget igénybe vevő barangolásszolgáltató részletes, számszerű tájékoztatást tesz közzé a(z) XXX/2014/EU rendelet 25. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban, és szerepeltet a szerződéseiben a(z) XXX/2014/EU rendelet 26. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjával összhangban az ésszerű használatra vonatkozó szempont alkalmazásáról az adott kiskereskedelmi csomag fő árképzési, mennyiségi és egyéb paraméterei tekintetében.

A BEREC az érintettekkel folytatott konzultációt követően, a Bizottsággal szorosan együttműködve 2014. december 31-ig általános irányelveket fogalmaz meg az ésszerű felhasználásra vonatkozó szempontoknak az ezt a cikket alkalmazó barangolásszolgáltatók által nyújtott kiskereskedelmi szerződésekben történő alkalmazásáról. A BEREC ezeket az irányelveket az első albekezdésben meghatározott általános célra való tekintettel dolgozza ki, és figyelembe veszi különösen az árképzési és fogyasztási mintázatok alakulását a tagállamokban, a belföldi árszintek Unión belüli közeledésének mértékét, a belföldi árszinten folytatott barangolásnak a belföldi árakra gyakorolt bármely megfigyelhető hatását, valamint a barangolásszolgáltatók közötti, nem egyenlő forgalomra vonatkozó nagykereskedelmi barangolási díjak alakulását.

Az ésszerű felhasználásra vonatkozó szempont alkalmazását az illetékes nemzeti szabályozó hatóságok követik nyomon és felügyelik, a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve a BEREC általános irányelveit azok elfogadását követően, és biztosítják, hogy a szolgáltatók ne alkalmazzanak ésszerűtlen feltételeket.

(3)  Az ezt a cikket alkalmazó barangolásszolgáltatók által kiszolgált egyes végfelhasználók saját kérésükre szándékosan, kifejezetten dönthetnek úgy, hogy az adott szolgáltató által kínált más előnyökért cserébe lemondanak az adott kiskereskedelmi csomaghoz tartozó belföldi szolgáltatási díjaknak a szabályozott barangolási szolgáltatásokra való alkalmazásáról. A barangolásszolgáltató emlékezteti ezeket a végfelhasználókat azokra barangoláshoz kapcsolódó előnyökre, amelyeket így elveszítenek. A nemzeti szabályozó hatóságok figyelemmel követik különösen, hogy az ezt a cikket alkalmazó barangolásszolgáltatók alkalmaznak-e olyan üzleti gyakorlatot, mellyel megkerülik az alapértelmezett szabályokat.

(4)  A 8., 10. és 13. cikkben előírt szabályozott kiskereskedelmi barangolási díjak nem alkalmazandóak az ezt a cikket alkalmazó barangolásszolgáltató által nyújtott barangolási szolgáltatásokra, amennyiben ez utóbbit az érvényben lévő belföldi szolgáltatási díjakon nyújtja.

Ha az ezt a cikket alkalmazó valamely barangolásszolgáltató a (2) bekezdéssel összhangban az érvényben lévő belföldi szolgáltatási díjaktól eltérő díjat számít fel a szabályozott barangolási szolgáltatás igénybevételéért, amennyiben az meghaladja az ésszerű felhasználást, vagy ha egy adott végfelhasználó a (3) bekezdéssel összhangban kifejezetten lemond a belföldi szolgáltatási díjaknak a szabályozott barangolási szolgáltatásokra való alkalmazásáról, az e szabályozott barangolási szolgáltatásokért felszámított díjak nem haladhatják meg a 8., 10. és 13. cikkben meghatározott kiskereskedelmi barangolási díjakat.

(5)  Az e cikket alkalmazni kívánó barangolásszolgáltató értesíti a BEREC Hivatalát saját nyilatkozatáról, valamint minden olyan két- vagy többoldalú megállapodásról, melynek révén teljesíti az (1) bekezdésben foglalt feltételeket, illetőleg az ezekben bekövetkező mindennemű változásról. Az értesítést küldő barangolásszolgáltató az értesítéshez bizonyítékot csatol arra vonatkozóan, hogy az értesítés tárgyát képező két- vagy többoldalú barangolási megállapodás minden szerződő fele egyetért az értesítés tartalmával.

(6)  A 2014. július 1. és 2016. június 30. közötti időszakban az (1) bekezdésben előírt feltételeket nem teljesítő barangolásszolgáltatókra is ezt a cikket kell alkalmazni, amennyiben betartják a következő feltételeket:

Az ezt a cikket alkalmazó bármely barangolásszolgáltató és a b) pont értelmében vett mindegyik szerződő fél a d) pontban említett kötelezettségvállalás helyett vállalhatja, hogy a 2015. július 1. és az értesítés dátuma közül a későbbi időponttól a különböző kiskereskedelmi csomagjaikban az érvényben lévő belföldi szolgáltatási díjakon felül felszámított barangolási többletdíjaik összességükben nem haladják meg az adott csomagra nézve 2015. január 1-jén érvényes többletdíjakat, függetlenül attól, hogy a többletdíj kiszámítása egységek, például beszédperc vagy megabyte alapján, időszakok, például a barangolással töltött napok vagy hetek száma alapján, vagy bármilyen más módon, illetve ezek kombinációjával történik. Az ezt a pontot alkalmazó barangolásszolgáltatók igazolják a nemzeti szabályozó hatóság előtt, hogy eleget tettek az 50 %-os csökkentési kötelezettségüknek, és rendelkezésre bocsátják az esetlegesen kért, ezt alátámasztó bizonyítékokat.

Ha az ezt a cikket alkalmazó barangolásszolgáltató az első albekezdés a) pontjával összhangban a saját nyilatkozatáról, illetve két- vagy többoldalú megállapodásról értesíti a BEREC Hivatalát, és így ezen bekezdés hatálya alá esik, az értesítést küldő barangolásszolgáltató és a b) pont értelmében vett mindegyik szerződő fél köteles legalább 2018. július 1-jéig teljesíteni az első albekezdés c), d) és e) pontja szerinti kötelezettségvállalásait, beleértve az említett albekezdés d) pontja szerinti alternatív kötelezettségvállalást is.

(7)  A 2014. július 1. és 2016. június 30. közötti időszakban az (1) bekezdésben előírt feltételeket nem teljesítő barangolásszolgáltatókra is ezt a cikket kell alkalmazni, amennyiben betartják a következő feltételeket:

Ha az ezt a cikket alkalmazó barangolásszolgáltató az első albekezdés a) pontjával összhangban a saját nyilatkozatáról, illetve két- vagy többoldalú megállapodásról értesíti a BEREC Hivatalát, és így ezen albekezdés hatálya alá esik, az értesítést barangolásszolgáltató és a b) pont értelmében vett mindegyik szerződő fél köteles legalább 2018. július 1-jéig teljesíteni az első albekezdés a) pontja szerinti kötelezettségvállalásaikat.

(8)  A barangolásszolgáltatók tisztességes és ésszerű feltételekkel, jóhiszemű tárgyalásokat folytatnak a két- vagy többoldalú barangolási megállapodások létrehozásáról, figyelembe véve, hogy a más barangolásszolgáltatókkal kötött megállapodásoknak lehetővé kell tenniük a hazai hálózati lefedettség virtuális kiterjesztését, valamint az ezt a cikket alkalmazó minden barangolásszolgáltató számára lehetővé kell tennie a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások saját belföldi mobil hírközlési szolgáltatásaikkal azonos árszinten történő, fenntartható nyújtását.

(9)  Az (1) bekezdés alóli kivételként 2016. július 1. után ezt a cikket kell alkalmazni az ezt a cikket alkalmazó azon barangolásszolgáltatókra is, amelyek igazolják, hogy jóhiszeműen, tisztességes és ésszerű feltételekkel megkíséreltek két- vagy többoldalú barangolási megállapodást létrehozni vagy kiterjeszteni minden olyan tagállamban, amelyekben még nem felelnek meg az (1) bekezdésnek, de egy vagy több tagállam esetében nem tudtak két- vagy többoldalú barangolási megállapodást kötni ott hálózattal rendelkező barangolásszolgáltatóval, feltéve, hogy teljesítik a (6) bekezdés b) pontjában előírt, minimális lefedettségre vonatkozó követelményt és az ebben a cikkben előírt minden egyéb releváns rendelkezést. Ilyen esetben az ezt a cikket alkalmazó barangolásszolgáltatóknak továbbra is törekedniük kell arra, hogy barangolási megállapodást kössenek olyan barangolásszolgáltatókkal, amelyek tagállama addig még nem képviselte magát ilyen megállapodásban.

(10)  Ha egy alternatív barangolásszolgáltató a 4. cikk (1) bekezdésével összhangban már hozzáférést kapott egy belföldi szolgáltató ügyfeleihez, és megvalósította az ezen ügyfelek kiszolgálásához szükséges beruházásokat, az adott belföldi szolgáltatóra az 5. cikk (7) bekezdése egy három éves átmeneti időszak alatt nem alkalmazandó. Ez az átmeneti időszak nem érinti az alternatív barangolásszolgáltatóval kötött szerződésben esetlegesen szereplő, ennél hosszabb időtartam betartásának szükségességét.

(11)  Ez a cikk nem érinti az uniós versenyszabályoknak a két- vagy többoldalú barangolási megállapodásokra történő alkalmazását.” [Mód. 207]

4a.  A rendelet szövege a következő cikkekkel egészül ki:"

„6a. cikk

A kiskereskedelmi barangolási díjak eltörlése

2015. december 15-től a barangolásszolgáltatók – a belföldi mobil hírközlési szolgáltatások díjához képest – nem számíthatnak fel semmilyen többletdíjat a barangolást végző ügyfeleiknek a tagállamokban a szabályozott hívásindításokért vagy hívásfogadásokért, a szabályozott, elküldött barangolásos SMS/MMS-üzenetekért és a szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatások igénybevételéért, illetve semmilyen általános díjat a végberendezés vagy szolgáltatás külföldön történő használatának lehetővé tételéért.

6b. cikk

Méltányos használat

(1)  A 6a. cikktől eltérve és a kiskereskedelmi barangolásos szolgáltatások nem rendeltetésszerű vagy visszaélésszerű használatának elkerülése érdekében a barangolásszolgáltatók alkalmazhatnak „méltányos használati záradékot” az alkalmazandó belföldi szolgáltatási díjak ellenében nyújtott szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások igénybevételére a méltányos felhasználásra vonatkozó kritérium alapján. Ezeket a kritériumokat úgy kell alkalmazni, hogy a fogyasztók az Unión belüli időszakos utazásaik során magabiztosan megközelíthessék a saját belföldi kiskereskedelmi csomagjukhoz tartozó, tipikus fogyasztási mintázataikat.

(2)  A 2002/22/EK irányelv 20. cikkével összhangban a barangolásszolgáltatók részletes, számszerű tájékoztatást tesznek közzé és szerepeltetnek szerződéseikben a méltányos felhasználásra vonatkozó kritériumnak az adott kiskereskedelmi csomag fő árképzési, mennyiségi és egyéb paraméterei tekintetében történő alkalmazásáról.

(3)  A BEREC az érintettekkel folytatott konzultációt követően és a Bizottsággal szorosan együttműködve 2014. december 31-ig általános irányelveket fogalmaz meg a méltányos használatra vonatkozó kritériumnak a barangolásszolgáltatók által nyújtott kiskereskedelmi szerződésekben történő alkalmazásáról. A BEREC figyelembe veszi különösen az árképzési és fogyasztási minták alakulását a tagállamokban, a belföldi árszintek Unión belüli közeledésének mértékét, a belföldi árszinten folytatott barangolásnak a belföldi árakra gyakorolt bármely megfigyelhető hatását, valamint a barangolásszolgáltatók közötti, nem egyenlő forgalomra vonatkozó hatékony nagykereskedelmi barangolási díjak alakulását. Emellett a BEREC iránymutatásai figyelembe vehetik a tagállamok vagy barangolásszolgáltatók közötti releváns objektív eltéréseket is az olyan tényezők tekintetében, mint a belföldi árszint, a kiskereskedelmi csomagban foglalt tipikus adatmennyiség vagy az az átlagos időszak, amely alatt a fogyasztó az Unióban utazik.

(4)  A méltányos felhasználásra vonatkozó kritériumok Unió-szerte következetes és egyidejű alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktussal és a BEREC (3) bekezdésben említett iránymutatásai alapján 2015. június 30-ig elfogadja a méltányos felhasználásra vonatkozó kritériumok alkalmazásának részletes szabályait.

(5)  Az illetékes nemzeti szabályozó hatóság szorosan nyomon követi és felügyeli a méltányos használatra vonatkozó kritériumok alkalmazását a (4) bekezdésben említett bizottsági végrehajtási jogi aktusban meghatározottak szerint, a legteljesebb mértékben figyelembe véve a BEREC általános iránymutatásait, a tagállamra jellemző releváns objektív tényezőket és a barangolásszolgáltatók közötti releváns objektív eltéréseket, és biztosítja, hogy ésszerűtlen feltételeket nem alkalmaznak.

(6)  Az eurotarifa-szolgáltatásoknak az e rendelet 8., 10. és 13. cikkében megállapított kiskereskedelmi díjait kell alkalmazni a szabályozott barangolási szolgáltatásoknak a 6b. cikkel összhangban alkalmazott méltányos használati korlátot meghaladó részére.” [Mód. 208]

5.  A 8. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

a)  az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) 2013.2012. július 1-jei hatállyal a kiskereskedelmi díj (ÁFA nélkül), amelyet egy barangolásszolgáltató a barangolást végző ügyfélnek a szabályozott barangolási hívásért az euro-hangtarifa alapján felszámíthat, hívásonként eltérő lehet, de nem haladhatja meg hívásindítás esetén a 0,24 0,29 euró/perc, fogadott hívás esetén pedig a 0,07 0,08 euró/perc díjat. A hívásindításért felszámított kezdeményezett hívások maximális kiskereskedelmi díj maximális összege díja 2013. július 1-jén 0,24 EUR-ra, 2014. július 1-jén pedig 0,19 EUR-ra, míg a fogadott hívások maximális kiskereskedelmi díja 2013. július 1-jén 0,07 EUR-ra, 2014. július 1-jén pedig 0,05 EUR-ra csökken. csökken. A nem rendeltetésszerű, illetve csaláson alapuló felhasználás megelőzésére tett intézkedések sérelme nélkül, 2014. július 1-jétől a barangolásszolgáltatók nem számíthatnak fel semmilyen díjat a barangolást végző ügyfeleiknek a hívásfogadásért. A 19. cikk sérelme nélkül, az euro-hangtarifa itt megadott maximális kiskereskedelmi díjai 2017. június 30-ig maradnak hatályban A 2014. július 1-jétől alkalmazandó maximális díjak 2015. december 16-án lejárnak, kivéve a méltányos használatra a 6b. cikkel összhangban alkalmazott korlátot meghaladó szabályozott barangolásos hívások tekintetében..” [Mód. 209]

b)  a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„Minden barangolásszolgáltató másodperc alapú számlázást alkalmaz a barangolást végző ügyfeleinél az euro-hangtarifa hatálya alá tartozó szabályozott barangolásos hívások esetében.” [Mód. 210]

5a.  Az 10. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) 2012. július 1-jétől a barangolásszolgáltató által saját, barangolást végző ügyfelének az érintett barangolást végző ügyfél által küldött szabályozott barangolásos SMS-üzenetenként felszámított euro-SMS tarifa (héa nélküli) kiskereskedelmi díjának összege eltérő lehet, de nem haladhatja meg a 0,09 EUR-t. A felső árhatár 2013. július 1-jén 0,08 EUR-ra, 2014. július 1-jén pedig 0,06 EUR-ra csökken. A 2014. július 1-jétől alkalmazandó maximális díjak 2015. december 16-án lejárnak, kivéve a méltányos használatra a 6b. cikk szerint alkalmazott korlátot meghaladó szabályozott, elküldött barangolásos SMS-üzenetek tekintetében. [Mód. 211]

5b.  A 13. cikk (2) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) 2012. július 1-jétől a barangolásszolgáltató által saját barangolást végző ügyfelének a szabályozott barangolási szolgáltatásért felszámított euro-adattarifa (héa nélküli) kiskereskedelmi díjtétele megabájtonként legfeljebb 0,70 EUR lehet. Az adatátvitel maximális kiskereskedelmi díja 2013. július 1-jén megabájtonként 0,45 EUR-ra, 2014. július 1-jén megabájtonként 0,20 EUR-ra csökken. A 2014. július 1-jétől alkalmazandó maximális díjak 2015. december 16-án lejárnak, kivéve a méltányos használatra a 6b. cikk szerint alkalmazott korlátot meghaladó szabályozott, barangolásos adatátviteli szolgáltatások tekintetében. [Mód. 212]

6.  A 14. cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:"

„(1a) Ha a szabályozott kiskereskedelmi barangolásos szolgáltatásoknak az érvényben lévő belföldi díjak mellett történő igénybevétele a 4a. cikk (2) bekezdésével összhangban egy ésszerű használatra vonatkozó szempont megjelölésével korlátozott, a barangolásszolgáltató figyelmezteti a barangolást végző ügyfelet, amennyiben a barangolásos hívások és SMS-üzenetek fogyasztása eléri az ésszerű használatra vonatkozóan megállapított határt, és egyidejűleg alapszintű, személyre szabott árképzési tájékoztatást nyújt a barangolást végző ügyfél részére a belföldi szolgáltatási díjtól vagy díjcsomagtól elérő hívásindításra vagy SMS-küldésre vonatkozó barangolásos díjakról, e cikk (1) bekezdés második, negyedik és ötödik albekezdésével összhangban.” [Mód. 213]

6a.  A 14. cikket el kell hagyni, és helyébe 2015. december 15-i hatállyal a következő szöveg lép."

„(1) A barangolást végző ügyfelek arra való figyelmeztetése érdekében, hogy híváskezdeményezéskor és -fogadáskor, valamint SMS-üzenet küldésekor barangolási díjak vonatkoznak rájuk, minden barangolásszolgáltató köteles – kivéve, ha az ügyfél értesítette a barangolásszolgáltatót, hogy nem kívánja e szolgáltatást igénybe venni – automatikusan, indokolatlan késedelem nélkül, ingyenesen, üzenetszolgáltatás útján alapvető, személyre szóló díjszabási tájékoztatást adni a barangolást végző ügyfélnek, amikor az a belföldi szolgáltatójának tagállamától eltérő tagállam területére lép, a szóban forgó ügyfél által látogatott tagállamban történő híváskezdeményezésre és -fogadásra, valamint SMS-üzenetek küldésére vonatkozó (héát tartalmazó) barangolási díjakról.

Ugyancsak tartalmaznia kell a (2) bekezdésben említett, további tájékoztatás céljából ingyenesen hívható telefonszámot, valamint a segélyszolgálatoknak az ingyenesen hívható 112-es egységes európai segélyhívószám tárcsázásával való elérésére vonatkozó információkat.

Az ügyfélnek minden üzenet kapcsán meg kell adni a lehetőséget, hogy térítésmentesen és egyszerű módon értesíthesse a barangolásszolgáltatót, hogy az automatikus üzenetszolgáltatást a jövőben nem kívánja igénybe venni. Annak az ügyfélnek, aki értesítést küldött, hogy nem kívánja igénybe venni az automatikus üzenetszolgáltatást, joga van e szolgáltatást bármikor ingyenesen újból kérni a barangolásszolgáltatótól.

A barangolásszolgáltatóknak az első albekezdésben említett, személyre szóló díjszabási tájékoztatást a vak és gyengén látó ügyfelek részére, az ügyfél kérésére, automatikusan és ingyenesen, hanghívással kell nyújtaniuk.

(2)  Az (1) bekezdés kiegészítéseként, az ügyfélnek – függetlenül az Unión belüli tartózkodási helyétől – joga van ingyenesen, hanghívás vagy SMS révén személyre szabott, részletesebb információt kérni és kapni a látogatott hálózaton belül a hanghívásokra és SMS-re vonatkozó barangolási díjszabásokról, valamint tájékoztatást kérni és kapni az e rendelet alapján alkalmazandó átláthatósági intézkedésekről. Az ilyen kérések kezelése a barangolásszolgáltató által erre a célra kijelölt ingyenesen hívható telefonszámon keresztül történik. Az (1) bekezdésben előírt kötelezettségek az SMS-funkciót nem támogató készülékek esetében nem alkalmazandók.

(4)  A szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell az ügyfeleiket arról, hogy hogyan lehet elkerülni a szándékolatlan barangolást a határ menti régiókban. A barangolásszolgáltatóknak minden ésszerű lépést meg kell tenniük azért, hogy megóvják az ügyfeleiket attól, hogy saját tagállamukban barangolási díjat fizessenek olyan barangolási szolgáltatásokért, amelyekhez szándékolatlanul jutottak hozzá.

(4a)  Ezt a cikket az Unión kívül utazó, barangolást végző ügyfelek által használt és barangolásszolgáltató által biztosított barangolásos hívásokra és barangolásos SMS/MMS üzenetekre is alkalmazni kell.

2015. december 15-től kezdődő hatállyal ez a cikk azokban az esetekben is alkalmazandó, amikor a barangolásos hívásoknak és az elküldött barangolásos SMS/MMS üzeneteknek az alkalmazandó belföldi díjak mellett történő igénybevétele a 6b. cikkel összhangban a méltányos felhasználásra vonatkozó kritérium megjelölésével korlátozott, és amikor a használat elérte a méltányos használatra vonatkozó korlátot.” [Mód. 214]

7.  A 15. cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:"

„(2a) Ha a szabályozott kiskereskedelmi barangolásos szolgáltatásoknak az érvényben lévő belföldi díjak mellett történő igénybevétele a 4a. cikk (2) bekezdésével összhangban egy ésszerű használatra vonatkozó szempont megjelölésével korlátozott, a barangolásszolgáltató figyelmezteti a barangolást végző ügyfelet, amennyiben a barangolásos adatátviteli szolgáltatások fogyasztása eléri az ésszerű használatra vonatkozóan megállapított határt, és egyidejűleg alapszintű, személyre szabott árképzési tájékoztatást nyújt a barangolást végző ügyfél részére a belföldi szolgáltatási díjtól vagy díjcsomagtól elérő barangolásos adatátvitelre vonatkozó barangolásos díjakról, e cikk (2) bekezdésével összhangban. E cikk (3) bekezdését kell alkalmazni a 4a. cikk (2) bekezdésében említett, az érvényben lévő belföldi díjakon vagy díjcsomagokon kívül igénybe vett barangolásos adatátviteli szolgáltatásokra.” [Mód. 215]

7a.  A 15. cikket el kell hagyni, és helyébe 2015. december 15-i hatállyal a következő szöveg lép:"

„A barangolásos kiskereskedelmi adatátviteli szolgáltatásokra vonatkozó átláthatósági és védőmechanizmusok

(1)  A barangolásszolgáltatóknak a (2) és (3) bekezdéssel összhangban biztosítaniuk kell, hogy barangolást végző ügyfeleik a szerződéskötés előtt és azt követően is megfelelő tájékoztatásban részesüljenek az általuk igénybe vett szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatások díjszabására vonatkozóan, olyan módon, amely elősegíti, hogy az ügyfelek megértsék e használat pénzügyi következményeit, és lehetővé teszi számukra a szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatásokra fordított kiadásaik nyomon követését és ellenőrzését.

Szükség esetén a barangolásszolgáltatók a szerződéskötés előtt, majd azt követően rendszeresen tájékoztatják ügyfeleiket az automatikus és ellenőrizetlen barangolásos adatátviteli szolgáltatási kapcsolatok és letöltések kockázatáról. A barangolásszolgáltatóknak ezenkívül térítésmentesen, valamint világosan és könnyen érthetően tájékoztatniuk kell ügyfeleiket arról, hogyan kapcsolhatják ki ezeket az automatikus barangolásos adatátviteli szolgáltatási kapcsolatokat a barangolásos adatátviteli szolgáltatások ellenőrizetlen igénybevételének kiküszöbölése érdekében.

(2)  A barangolásszolgáltatóknak automatikus üzenetben kell értesíteniük a barangolást végző ügyfelet arról, hogy barangol, és személyre szabott díjszabási alaptájékoztatást kell nyújtaniuk az érintett tagállamban a szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatások nyújtására vonatkozóan az adott barangolást végző ügyfélre alkalmazandó (az ügyfél belföldi szolgáltatója által kiállított hazai számla pénznemében kifejezett) megabájtonkénti díjakról, kivéve ha az ügyfél értesítette a barangolásszolgáltatót arról, hogy nem tart igényt erre a tájékoztatásra.

Ezt a személyre szabott alapvető díjszabási tájékoztatást a barangolást végző ügyfél mobil készülékére kell eljuttatni például SMS-üzenet, e-mail vagy a mobilkészüléken felugró ablak formájában, valahányszor a barangolást végző ügyfél egy, a belföldi szolgáltatójának államától eltérő tagállamba lép, és e tagállamban először vesz igénybe szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatást. A tájékoztatást ingyenesen kell nyújtani, abban a pillanatban, amikor a barangolást végző ügyfél a szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatást kezdeményezi, a tájékoztatás fogadását és könnyű megértését elősegítő módon.

Annak az ügyfélnek, aki értesítette barangolásszolgáltatóját, hogy nem kívánja igénybe venni az automatikus díjszabási tájékoztatást, joga van e szolgáltatást bármikor ingyenesen újból kérni barangolásszolgáltatójától.

(3)  Minden barangolásszolgáltatónak valamennyi barangolást végző ügyfele számára biztosítania kell azt a lehetőséget, hogy ingyenesen és szabadon választhasson olyan megoldást, amely tájékoztatást ad az addigi összes fogyasztásáról adatmennyiségben vagy a szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatásokért a barangolást végző ügyfél részére történő számlázás pénznemében kifejezve, és amely garantálja, hogy az ügyfél kifejezett beleegyezése nélkül a szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatásokért egy adott időszakban fizetendő összes díj – kivéve az egységenként számlázott MMS-üzenetek díját – nem haladhatja meg a megadott pénzügyi korlátot.

Ezért a barangolásszolgáltatók egy vagy több maximális pénzügyi korlátot bocsátanak rendelkezésre meghatározott használati időszakok tekintetében, feltéve, hogy az ügyfeleket előre tájékoztatják az azoknak megfelelő adatmennyiségekről. Ezen pénzügyi korlátok egyikének (az alapértelmezett pénzügyi korlátnak) havi számlázási időszakonként meg kell közelítenie, de nem haladhatja meg az 50 EUR-t (héa nélkül).

A barangolásszolgáltató adatmennyiségben kifejezett korlátokat is megállapíthat, feltéve, hogy az ügyfeleket előre tájékoztatja az azoknak megfelelő pénzösszegekről. Ezen korlátok egyike (az alapértelmezett adatmennyiségi határ) esetében a megfelelő pénzösszegnek havi számlázási időszakonként legfeljebb 50 EUR-nak kell lennie (héa nélkül).

Ezen felül a barangolásszolgáltató a barangolást végző ügyfele részére további, különböző – azaz magasabb vagy alacsonyabb – havi felső pénzügyi korlátokat is kínálhat.

A második és a harmadik albekezdésben említett alapértelmezett korlátokat minden olyan ügyfélre alkalmazni kell, aki nem választott más korlátot.

Valamennyi barangolásszolgáltató biztosítja továbbá megfelelő értesítés küldését a barangolást végző ügyfél mobil készülékére, például SMS-üzenet, e-mail vagy a számítógépén felugró ablak formájában a barangolásos adatátviteli szolgáltatásokra vonatkozó, megállapodás szerinti felső pénzügyi vagy adatforgalmi korlát 80%-ának elérésekor. Biztosítani kell minden ügyfél számára a jogot, hogy kérhesse barangolásszolgáltatójától az ilyen értesítések küldésének megszüntetését, illetve hogy bármikor díjmentesen kérhesse a szolgáltatótól a szolgáltatás visszaállítását.

Ha ezt a pénzügyi vagy adatforgalmi korlátot egyébként túllépnék, értesítést kell küldeni a barangolást végző ügyfél mobil készülékére. Ezen értesítésnek jeleznie kell, hogy az ügyfél milyen eljárást követve kérheti a szolgáltatás folytatását, illetve fel kell tüntetnie a korláton felüli egységekhez kapcsolódó költségeket. Amennyiben a barangolást végző ügyfél nem válaszol a kézbesített értesítésnek megfelelően, a barangolásszolgáltató haladéktalanul megszünteti a szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatás nyújtását és az ezért fizetendő további díjak felszámolását a barangolást végző ügyfél számára, kivéve, ha és ameddig az ügyfél kéri e szolgáltatások további vagy újbóli nyújtását.

Amennyiben a barangolást végző ügyfél „pénzügyi vagy adatforgalomra vonatkozó limit” funkciót igényel vagy annak megszüntetését kéri, a váltásnak a kérelem kézhezvételét követő egy munkanapon belül, ingyenesen kell megtörténnie, és nem köthető az előfizetés más részeire vonatkozó feltételekhez és korlátozásokhoz.

(4)  A (2) és a (3) bekezdés nem alkalmazandó a mobil adatátvitelt használó, gép-gép kapcsolat elvén működő készülékekre.

(5)  A barangolásszolgáltatóknak minden ésszerű lépést meg kell tenniük azért, hogy megóvják az ügyfeleiket attól, hogy saját tagállamukban barangolási díjat fizessenek olyan barangolási szolgáltatásokért, amelyekhez szándékolatlanul jutottak hozzá. Ez megában foglalja az ügyfelek tájékoztatását arról, hogy hogy hogyan kerülhetik el a szándékolatlan barangolást a határ menti régiókban.

(6)  Ez a cikk azokban az esetekben is alkalmazandó, amikor a barangolásos adatátviteli szolgáltatásoknak az alkalmazandó belföldi díjak mellett történő igénybevétele a 6b. cikkel összhangban a méltányos felhasználásra vonatkozó kritérium megjelölésével korlátozott, és amikor a használat elérte a méltányos használatra vonatkozó korlátot.

Ezt az Unión kívül utazó, barangolást végző ügyfelek által használt és barangolásszolgáltató által biztosított adatátviteli szolgáltatásokra is alkalmazni kell.

Amennyiben az ügyfél a (3) bekezdés első albekezdésében említett megoldást választja, a (3) bekezdésben rögzített követelmények nem alkalmazandók abban az esetben, ha az Unión kívüli látogatott országban működő látogatott hálózat üzemeltetője nem engedélyezi a barangolásszolgáltatónak az ügyfelei általi használat valós idejű ellenőrzését.

Ilyen esetben az ügyfelet, amikor ilyen országba lép be, indokolatlan késedelem nélkül és ingyenesen SMS-üzenetben értesíteni kell, hogy az addigi összes fogyasztásra vonatkozó tájékoztatás és a megadott pénzügyi korlát betartására vonatkozó garancia nem áll rendelkezésre.” [Mód. 216]

8.  A 19. cikk a következőképpen módosul:

a)  Az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.  az első mondat helyébe a következő szöveg lép:"

„A Bizottság felülvizsgálja ennek a rendeletnek a működését, és nyilvános konzultációt követően legkésőbb 2016. december 31-ig jelentést tesz az Európai Parlament és a Tanács részére.”

ii.  A g) pont helyébe a következő szöveg lép:"

„g) a 3. és 4. cikkben előírt strukturális intézkedések és a 4a. cikkben előírt alternatív rendszer végrehajtása milyen mértékben eredményezte olyan verseny kialakulását a barangolási szolgáltatások belső piacán, hogy már nincs tényleges különbség a barangolásos és a belföldi díjszabások között;”;

iii.  A cikk a következő i) ponttal egészül ki:"

„i) a belföldi kiskereskedelmi árak alakulása milyen megfigyelhető mértékben befolyásolta – ha befolyásolta egyáltalán – a barangolásszolgáltatókat abban, hogy Unió-szerte a belföldi szolgáltatási árakat alkalmazzák mind a belföldi szolgáltatások, mind a szabályozott barangolási szolgáltatások esetében.”

b)  A (2) bekezdés a következőképpen módosul:

i.  Az első mondat helyébe a következő szöveg lép:"

„Ha a jelentés azt mutatja, hogy nincs minden tagállamban legalább egy olyan barangolásszolgáltató, amely ésszerű használatra minden kiskereskedelmi csomagban felkínál olyan díjszabási opciót, amelyekben a belföldi szolgáltatási díj érvényes a belföldi és a szabályozott barangolásos szolgáltatásokra egyaránt, vagy ha az alternatív barangolásszolgáltatók ajánlatai nem tették a lényegében egyenlő barangolásos díjszabásokat könnyen elérhetővé a fogyasztók számára az Unió egész területén, a Bizottság ugyanazon időpontig megfelelő javaslatokat tesz az Európai Parlament és a Tanács számára a helyzet kezelésére és annak biztosítására, hogy a belső piacon ne legyen különbség a nemzeti és a barangolásos díjszabások között.”

ii.  A d) pont helyébe a következő szöveg lép:"

„d) a 7., 9. és 12. cikkben előírt maximális nagykereskedelmi díjak érvényességét megváltoztatni vagy mértéküket csökkenteni annak érdekében, hogy minden barangolásszolgáltató képes legyen a saját kiskereskedelmi csomagjában, ésszerű használatra olyan díjszabási opciót nyújtani, melyben az érvényben lévő belföldi szolgáltatási díjak vonatkoznak mind a belföldi szolgáltatásokra, mind pedig a szabályozott barangolási szolgáltatásokra, úgy, mintha az utóbbiakat a hazai hálózaton vették volna igénybe.” [Mód. 217]

8a.  A 19. cikket el kell hagyni, helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A Bizottság felülvizsgálja e rendelet működését, és a (2)–(6) bekezdéssel összhangban jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2)  A Bizottság nyilvános konzultációt követően 2015. június 30-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy módosítani kell-e a 7., 9. és 12. cikkben előírt maximális nagykereskedelmi díjak időtartamát vagy felül kell-e vizsgálni azok mértékét, illetve hogy más intézkedéseket kell-e tenni a többek között a végződtetési díjak tekintetében fennálló nagykereskedelmi piaci problémák kezelése céljából. A BEREC – a 6a. cikk alkalmazásában – nyilvános konzultációt követően, 2014. december 31-ig iránymutatásokat fogalmaz meg a nem rendeltetésszerű, illetve visszaélésszerű használat megelőzésére tett intézkedésekről.

(3)  A Bizottság nyilvános konzultációt követően 2016. június 30-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, többek között a következőkről:

A Bizottság különösen azt vizsgálja, hogy szükséges-e további technikai és strukturális intézkedéseket meghatározni, vagy módosítani a strukturális intézkedéseket.

(4)  Ha a (2) bekezdésben említett jelentés azt állapítja meg, hogy nincsenek egyenlő versenyfeltételek a barangolásszolgáltatók között, és következésképpen módosítani kell a maximális nagykereskedelmi díjak időtartamát vagy csökkenteni kell azok mértékét, illetve egyéb intézkedéseket kell előírni a nagykereskedelmi piac problémáinak kezelése érdekében, többek között az Unióban történő barangolásra alkalmazandó mobil hívásvégződtetési díjak jelentős csökkentése révén is, akkor a Bizottság – a BEREC-cel folytatott konzultációt követően – 2015. június 30-ig a helyzet orvoslása érdekében megfelelő javaslatokat terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé.

Ha a (3) bekezdésben említett jelentés azt állapítja meg, hogy az e rendeletben előírt strukturális intézkedések nem voltak elegendőek ahhoz, hogy valamennyi európai fogyasztó előnyére elősegítsék a versenyt a barangolási szolgáltatások belső piacán, a Bizottság a helyzet orvoslása érdekében megfelelő javaslatokat terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé. Ami a két jelentést illeti, a megfelelő intézkedésekre irányuló javaslatokat a jelentésekkel egy időben kell előterjeszteni.

(5)  A Bizottság továbbá a (3) bekezdésben említett jelentés elkészítését követően kétévente jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére. Mindegyik jelentésnek magában kell foglalnia az Unión belüli barangolásos szolgáltatások nyújtása nyomon követésének összefoglalását és az e rendelet célkitűzéseinek elérése terén tett előrelépések értékelését.

(6)  A BEREC az uniós barangolási piacokon folyó verseny fejlődésének értékeléséhez rendszeresen adatokat gyűjt be a nemzeti szabályozó hatóságoktól a barangolásos hangátviteli-, SMS- és adatátviteli szolgáltatások kis- és nagykereskedelmi díjainak alakulásáról. Ezekről az adatokról évente legalább kétszer értesíti a Bizottságot. A Bizottság a szóban forgó adatokat nyilvánosan közzéteszi.

A BEREC ezenkívül évi rendszerességgel információt gyűjt be a nemzeti szabályozó hatóságoktól az üzemeltetők által az ügyfeleiknek kínált különböző tarifák átláthatóságáról és összehasonlíthatóságáról. A Bizottság ezeket az adatokat és eredményeket közzéteszi. [Mód. 218]

38. cikk

Az 1211/2009/EK rendelet módosítása

Az 1211/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.  Az 1. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A Testület a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv), a 2002/19/EK, a 2002/20/EK, a 2002/22/EK és a 2002/58/EK irányelv (különös irányelvek), valamint az 531/2012/EU és a(z) XX/2014/EU rendelet hatálya alá tartozó területen fejti ki tevékenységét.”

1a.  A 3. cikk (1) bekezdése a következő ma) és mb) ponttal egészül ki:"

1b.  A 3. cikk (1) bekezdése a következő na) ponttal egészül ki:"

„na) az elektronikus hírközlés területére vonatkozó uniós politika és jog fejlődésének támogatása, beleértve a Bizottsághoz címzett vélemények kibocsátását is minden tervezett kezdeményezéssel kapcsolatban.” [Mód. 220]

2.  A 4. cikk (4) és (5) bekezdését el kell hagyni. [Mód. 221]

3.  A rendelet a következő 4a. cikkel egészül ki:"

„4a. cikk

Az elnök kinevezése és feladatai

(1)  A szabályozói tanácsot az elnök képviseli, aki feladatait teljes munkaidőben ellátó független szakember.

Az elnök az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja értelmében a Hivatal ideiglenes alkalmazottjaként tevékenykedik.

Az elnök felelős a szabályozói tanács munkájának előkészítéséért, és elnököli – szavazati jog nélkül – a szabályozói tanács és az irányítóbizottság üléseit.

Az elnök – a szabályozói tanácsnak az elnök feladataival kapcsolatos szerepének sérelme nélkül – nem kérhet, és nem fogadhat el semmilyen utasítást semmilyen kormánytól vagy nemzeti szabályozó hatóságtól, sem a Bizottságtól, sem bármely köz- vagy magánszektorbeli jogalanytól.

(2)  A szabályozói tanács az elnököt – érdemei, alkalmassága, az elektronikus hírközlési piaci szereplőkkel és piacokkal kapcsolatos ismeretei, valamint a felügyelet és szabályozás terén szerzett gyakorlata alapján – nyílt pályázati eljárást követően nevezi ki.

Kinevezése előtt a szabályozói tanács által kiválasztott jelöltet felkérhetik, hogy az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt nyilatkozatot tegyen, és válaszoljon a tagok kérdéseire.

Az elnök kinevezése csak az irányítóbizottság jóváhagyását követően válik érvényessé.

A szabályozói tanács tagjai közül alelnököt is választ, aki az elnök távolléte idején ellátja annak feladatait.

(3)  Az elnök megbízatása három évre szól, és egy alkalommal meghosszabbítható.

(4)  Az elnök hároméves megbízatásának leteltét megelőző kilenc hónap folyamán a szabályozói tanács értékeli:

Amennyiben a szabályozói tanács meg kívánja hosszabbítani az elnök megbízatását, erről tájékoztatja az Európai Parlamentet. Legfeljebb egy hónappal e meghosszabbítás előtt az elnököt felkérhetik, hogy az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt nyilatkozatot tegyen, és válaszoljon a tagok kérdéseire.

(5)  Az elnök csak az Európai Bizottság javaslata alapján eljáró szabályozói tanács határozata útján, az irányítóbizottság hozzájárulásának megszerzését követően menthető fel hivatalából.

Az elnök nem akadályozhatja meg a szabályozói tanácsot és az irányítóbizottságot az elnökkel kapcsolatos kérdések megvitatásában, különösen ami felmentését illeti, és nem vesz részt az ilyen kérdéseket érintő vitákban.” [Mód. 222]

4.  A 6. cikk a következőképpen módosul:

a)  A (2) bekezdés negyedik francia bekezdését el kell hagyni.

b)  A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

5.  A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)  A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Az irányítóbizottság kinevezi az igazgatási vezetőt, és adott esetben a 8. cikk szerint meghosszabbítja megbízatását, illetve felmenti hivatalából. A kijelölt igazgatási vezető nem vesz részt az ilyen tárgyú határozatok előkészítésében, illetve a kapcsolódó szavazásokban.”

b)  A (4) bekezdést el kell hagyni. [Mód. 224]

6.  A 8. cikk (2), (3) és (4) bekezdését el kell hagyni, és a cikk a következő szöveggel egészül ki:"

„(2) Az igazgatási vezető az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja értelmében a Hivatal ideiglenes alkalmazottjaként tevékenykedik.

(3)  Az igazgatási vezetőt nyílt és átlátható pályázati eljárás keretében a Bizottság által javasolt jelöltek listájáról az irányítóbizottság nevezi ki.

Az igazgatási vezető szerződésének megkötése céljából a Hivatalt az irányítóbizottság elnöke képviseli.

Kinevezése előtt az irányítóbizottság által kiválasztott jelöltet felkérhetik, hogy az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt nyilatkozatot tegyen, és válaszoljon a tagok kérdéseire.

(4)  Az igazgatási vezető megbízatása öt évre szól. Ezen időszak végéig a Bizottság értékelést készít, amelyben figyelembe veszi az igazgatási vezető teljesítményét, valamint a Hivatal előtt álló feladatokat és kihívásokat.

(5)  Az irányítóbizottság a Bizottságnak a (4) bekezdésben említett értékelést figyelembe vevő javaslata alapján egyszer, legfeljebb öt évre meghosszabbíthatja az igazgatási vezető megbízatását.

(6)  Amennyiben az irányítóbizottság meg kívánja hosszabbítani az igazgatási vezető megbízatását, erről tájékoztatja az Európai Parlamentet. Legfeljebb egy hónappal e meghosszabbítás előtt az igazgatási vezetőt felkérhetik, hogy az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt nyilatkozatot tegyen, és válaszoljon a tagok kérdéseire.

(7)  Az az igazgatási vezető, akinek megbízatását meghosszabbították, megbízatása teljes idejének lejártakor nem vehet részt a munkakör betöltésére irányuló pályázati eljárásban.

(8)  Az igazgatási vezető csak az Európai Bizottság javaslata alapján eljáró irányítóbizottság határozata útján menthető fel hivatalából.

(9)  Az igazgatási vezető kinevezéséhez, megbízatásának meghosszabbításához és felmentéséhez az irányítóbizottság szavazati joggal rendelkező tagjainak kétharmados szavazattöbbségére van szükség.” [Mód. 225]

7.  A 9. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Az igazgatási vezető segíti a szabályozói tanács elnökét a szabályozói tanács, az irányítóbizottság és a szakértői munkacsoportok ülései napirendjének előkészítésében. Az igazgatási vezető részt vesz – szavazati jog nélkül – a szabályozói tanács és az irányítóbizottság munkájában.” [Mód. 226]

8.  A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A Hivatal személyzetére, beleértve a szabályozói tanács elnökét és az igazgatási vezetőt is, a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó feltételek, valamint az uniós intézmények közötti megállapodás útján a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó feltételek végrehajtása érdekében elfogadott szabályok vonatkoznak.

(2)  Az irányítóbizottság a személyzeti szabályzat 110. cikkében előírt eljárással megfelelő végrehajtási szabályokat fogad el a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek végrehajtása érdekében.

(3)  Az irányítóbizottság a (4) bekezdésnek megfelelően a Hivatal személyzete tekintetében gyakorolja a személyzeti szabályzat által a kinevező hatóságra, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozó feltételek által a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatásköröket (a továbbiakban: kinevezési hatáskörök).

(4)  Az irányítóbizottság a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdése és az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek 6. cikke alapján a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban határozatot fogad el a vonatkozó kinevezési hatásköröknek az igazgatási vezetőre történő átruházásáról és azon feltételek meghatározásáról, amelyek mellett ez a hatáskör-átruházás felfüggeszthető. Az igazgatási vezető szintén átruházhatja ezeket a hatásköröket.

Amennyiben rendkívüli körülmények indokolják, az igazgatóbizottság határozat útján ideiglenesen felfüggesztheti az igazgatási vezetőre ruházott és ez utóbbi által továbbruházott kinevezési hatásköröket, és azokat maga gyakorolhatja, vagy tagjainak egyikére vagy a személyzet valamely, az igazgatási vezetőtől különböző tagjára ruházhatja.” [Mód. 227]

9.  A rendelet a következő 10a. cikkel egészül ki:"

„10a. cikk

Kirendelt nemzeti szakértők és egyéb személyzet

(1)  A Hivatal igénybe vehet kirendelt nemzeti szakértőket és egyéb, nem a Hivatal alkalmazásában álló személyzetet.

(2)  Az irányítóbizottság határozatot fogad el, amelyben megállapítja a nemzeti szakértőknek a Hivatalhoz történő kirendelésére vonatkozó szabályokat.” [Mód. 228]

39. cikk

Felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés

A Bizottság rendszeres időközönként elvégzi az elektronikus hírközlési szolgáltatások teljes keretszabályozásának átfogó értékelését és felülvizsgálatát, és a megfelelő javaslatokkal együtt jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet értékeléséről és felülvizsgálatáról. Az első jelentést legkésőbb 2018. július 1-jéig be kell nyújtani. A további jelentéseket ettől számítva négyévente kell előterjeszteni. A Bizottság szükség esetén megfelelő javaslatokat nyújt be e rendelet módosítására és más jogi aktusok kiigazítására, különös tekintettel az informatika fejlődésére és az információs társadalom előrehaladásának mértékére. A jelentéseket közzé kell tenni.legkésőbb 2016. június 30-ig, hogy a jogalkotónak lehetősége legyen a javaslatok megfelelő elemzésére és megvitatására.

A felülvizsgálatnak egy teljes körű nyilvános konzultáción, a keretszabályozás 2009 óta kifejtett hatásának utólagos értékelésein, valamint a felülvizsgálat nyomán kirajzolódó választási lehetőségek várható hatásának mélyreható előzetes értékelésén kell alapulnia.

A felülvizsgálat fő céljai a következők:

i.  az elektronikus hírközlési szolgáltatások és az e szolgáltatásokkal helyettesíthető szolgáltatások egyenlő, koherens és következetes szabályozása érdekében – többek között a hozzáférés, a fogyasztóvédelem minden szempontja, többek között a számhordozhatóság, valamint a magánélet védelme és az adatvédelem tekintetében– annak biztosítása, hogy a helyettesíthető szolgáltatásokra ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, figyelembe véve az elektronikus hírközlési szolgáltatásoknak a 2002/21/EK irányelv 2. cikkének c) pontja szerinti meghatározását;

ii.  a magas szintű fogyasztóvédelem és tájékozottabb fogyasztói döntések biztosítása a nagyobb átláthatóságon és az egyértelmű és teljes körű tájékoztatáshoz való hozzáférésen keresztül, beleértve az adattovábbítási sebességekre és a mobil hálózati lefedettségre vonatkozó tájékoztatást is;

iii.  annak biztosítása, hogy a digitális szolgáltatások felhasználói képesek legyenek digitális életük és adataik ellenőrzésére, oly módon, hogy megszüntetjük az operációs rendszerek közötti váltás akadályait, ügyelve arra, hogy ez ne eredményezze a felhasználók alkalmazásainak és adatainak elvesztését;

iv.  a tényleges és fenntartható verseny további előmozdítása;

v.  szilárd és fenntartható beruházási keret biztosítása;

vi.  harmonizált, következetes és hatékony alkalmazás biztosítása;

vii.  a páneurópai szolgáltatók fejlődésének előmozdítása és a határon átnyúló üzleti szolgáltatások megkönnyítése;

viii.  annak biztosítása, hogy a keretszabályozás megfeleljen a digitális kor követelményeinek, és olyan internetes környezetet hozzon létre, amely a teljes gazdaságot támogatja; valamint

ix.  az elektronikus hírközlés belső piacába vetett fogyasztói bizalom növelése többek között a személyes adatok védelmére vonatkozó jövőbeli szabályozási keret végrehajtására irányuló intézkedések és az elektronikus hírközlés biztonságosságának a belső piacon történő növelésére irányuló intézkedések révén.

A felülvizsgálat többek között a következőkből áll:

i.  az egyetemes szolgáltatási kötelezettség, ezen belül a széles sávú internet-hozzáférés méltányos áron történő nyújtására vonatkozó kiegészítő kötelezettség szükségességének felülvizsgálata;

ii.  a nemzeti szabályozó hatóságok valamennyi területre, többek között a spektrumokra vonatkozó, a keretszabályozásban tárgyalt hatásköre; a tagállamokban a nemzeti szabályozó hatóságoknak biztosított hatáskörök, valamint a nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségére vonatkozó követelmény hatóköre;

iii.  a nemzeti szabályozó hatóságok és a nemzeti versenyhatóságok közötti együttműködés;

iv.  a hálózati hozzáféréssel kapcsolatos szimmetrikus kötelezettségek;

v.  az emelőhatásra és a közös erőfölényre vonatkozó szabályok;

vi.  a piac-felülvizsgálati eljárások;

vii.  az elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal helyettesíthető szolgáltatások hatása, többek között, hogy szükség van-e a keretszabályozás technológiai semlegességének hatókörével kapcsolatos kérdések, valamint az „információs társadalmi szolgáltatások” és az „elektronikus hírközlési szolgáltatások” körébe tartozó szolgáltatások között fennálló dichotómia tisztázására;

viii.  az idejétmúlt szabályozás megszüntetésének szükségessége;

ix.  a szabályozás megszüntetése, amennyiben egy piacelemzés kimutatja, hogy az érintett piac valóban a verseny szabályai szerint működik és megvannak a piacon a kiterjesztett felügyelet módszerei és eszközei;

x.  a megkülönböztetésmentességre vonatkozó kötelezettségekkel és a jogorvoslatokkal kapcsolatos tapasztalatok;

xi.  a 2002/21/EK irányelv 7. és 7a. cikkében meghatározott eljárások eredményessége és működése;

xii.  a 7. vagy 7a. cikk szerinti eljárás megindítása, amennyiben az eljárás II. szakasza nem indul el amiatt, hogy valamely nemzeti szabályozó hatóság visszavonja intézkedéstervezetét, vagy valamely nemzeti szabályozó hatóság nem javasolja az egy bizonyos piacon felismert probléma orvoslását;

xiii.  a 2002/21/EK irányelv 19. cikkében meghatározott eljárás eredményessége és működése;

xiv.  transznacionális szolgáltatások és üzemeltetők, figyelembe véve a Bizottság lehetőségét arra, hogy a 2002/21/EK irányelv 15. cikkének (4) bekezdése alapján határozza meg a transznacionális piacokat, valamint előtérbe helyezve a hírközlési szolgáltatások versenyszabályok szerinti nyújtását az uniós vállalkozásoknak, valamint EU-szerte az üzleti szintű jogorvoslat hatékony és következetes alkalmazását;

xv.  a tagállamok közötti piacok meghatározása, kezdetben legalább az üzleti szolgáltatások tekintetében; annak lehetővé tétele, hogy a szolgáltatók jelezhessék a BEREC felé, hogy ilyen piacokat kívánnak kiszolgálni, valamint az ilyen piacokat kiszolgáló szolgáltatók BEREC általi felügyelete;

xvi.  a BEREC hatáskörei;

xvii.  egy egységes uniós engedély és a keret egészének felügyeleti struktúrája;

xviii.  aktív és passzív inputok;

xix.  az érintett piacokkal kapcsolatos ajánlás;

xx.  berendezésekre, többek között a berendezések és operációs rendszerek összekapcsolására vonatkozó szabályozás;

xxi.  a „112” európai segélyhívó szám végrehajtásának hatékonysága, beleértve különösen a hívó fél helyére vonatkozó kritérium pontosságának és megbízhatóságának javításához szükséges intézkedéseket;

xxii.  egy „fordított uniós 112-es” kommunikációs rendszer kialakításának megvalósíthatósága;

xxiii.  annak a hatása, hogy az internet egy sor gazdasági és társadalmi tevékenység végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges infrastruktúrává vált. [Mód. 229]

39a. cikk

Átültetés

(1)  A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a 34., 35. és 36. cikknek az e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított 12 hónapon belül megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

(2)  A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre a rendeletre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(3)  A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket a 34., 35. és 36. cikk tárgykörében fogadnak el. [Mód. 230]

40. cikk

Hatálybalépés

(1)  Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)  Ezt a rendeletet 2014. július 1-jétől kell alkalmazni.

A 21., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 29. és 30. cikk azonban 2016. július 1-jétől alkalmazandó. [Mód. 231]

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ...,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

EURÓPAI VIRTUÁLIS, SZÉLES SÁVÚ HOZZÁFÉRÉSI TERMÉKEKRE VONATKOZÓ AJÁNLATOK MINIMUMPARAMÉTEREI

1.  1. AJÁNLAT – Új generációs hálózatokon, a Nemzetközi Szabványügyi Testület kommunikációs protokollokra vonatkozó hétrétegű modelljének 2. rétegén (adatkapcsolati réteg) kínált, helyhez kötött hálózati nagykereskedelmi hozzáférési termék, mely a fizikai átengedéssel egyenértékű funkciót kínál és melyben az átadási pontok szintje közelebb van a vevő létesítményeihez, mint a nemzeti vagy regionális szint.

1.1  Hálózati elemek és kapcsolódó információk:

a)  a nyújtandó hálózati hozzáférés leírása, beleértve a műszaki jellemzőket is (a hálózati konfigurációra vonatkozó információkkal együtt, ha az a hálózati hozzáférés hatékony használatához szükséges);

b)  a helyek, ahol a hálózati hozzáférést nyújtják;

c)  a hálózati hozzáférés szempontjából releváns műszaki szabványok, beleértve a használat korlátozását és egyéb biztonsági kérdéseket;

d)  az átadási pontokon és a hálózati végpontokon (vevői létesítmények) található interfész műszaki specifikációja;

e)  a hálózatban használható berendezések műszaki adatai; és

f)  az átjárhatósági tesztek részletes adatai.

1.2  Hálózati funkcionalitás:

a)  VLAN hálózatok rugalmas kiosztása közös műszaki specifikáció alapján;

b)  szolgáltatásfüggetlen kapcsolat, mely lehetővé teszi a fel- és letöltési forgalom sebességének szabályozását;

c)  biztonsági engedélyezések;

d)  a vevő létesítményében működő berendezés rugalmas megválasztása (amennyiben műszakilag lehetséges);

e)  távoli hozzáférés a vevő létesítményében működő berendezéshez; és

f)  multicast funkció, amennyiben arra igény van, és a funkció szükséges az egymással versengő kiskereskedelmi ajánlatok műszaki megismételhetőségéhez.

1.3  Operatív és üzleti folyamatok:

a)  jogosultsági feltételekkel kapcsolatos folyamatok megrendelés és ellátás céljára;

b)  számlázási információk;

c)  migrációs, áthelyezési és megszüntetési eljárások; és

d)  javításra és karbantartásra vonatkozó konkrét időtartamok.

1.4  Kiegészítő szolgáltatások és informatikai rendszerek:

a)  helymegosztás és felhordás nyújtására vonatkozó információk és feltételek;

b)  üzemeltetéstámogatási rendszerek, valamint előrendelés, ellátás, megrendelés, karbantartási és javítási kérésék, számlázás céljára szolgáló tájékoztatási rendszerek és adatbázisok céljára használható, kiegészítő informatikai rendszerekhez való hozzáférésre és azok használatára vonatkozó specifikációk, beleértve az azok használatára vonatkozó korlátozásokat és az ilyen szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos eljárásokat.

2.  2. AJÁNLAT: A Nemzetközi Szabványügyi Testület kommunikációs protokollokra vonatkozó hétrétegű modelljének 3. rétegén (hálózati réteg), az IP-szintű bitfolyam szintjén kínált, helyhez kötött hálózati nagykereskedelmi hozzáférési termék, melynek átadási pontjai az erőforrások nagyobb mértékű, a nemzeti és/vagy regionális szinthez hasonló aggregálását teszik lehetővé

2.1  Hálózati elemek és kapcsolódó információk:

a)  az átadási pontokon nyújtott összeköttetés jellemzői (sebesség, szolgáltatásminőség stb. tekintetében);

b)  a vevő létesítményeit és az átadási pontokat összekötő széles sávú hálózat leírása a felhordási és a hozzáférési hálózati architektúrák tekintetében;

c)  az átadási pontok helye; és

d)  az átadási pontokon található interfészek műszaki specifikációja.

2.2  Hálózati funkcionalitás:

Alkalmasság eltérő szolgáltatási szintek támogatására (pl. 1. , 2. és 3. szint) a következők terén:

i.  késleltetés;

ii.  jelhiba;

iii.  csomagveszteség és

iv.  versengési arány.

2.3  Operatív és üzleti folyamatok:

a)  jogosultsági feltételekkel kapcsolatos folyamatok megrendelés és ellátás céljára;

b)  számlázási információk;

c)  migrációs, áthelyezési és megszüntetési eljárások; és

d)  javításra és karbantartásra vonatkozó konkrét időtartamok.

2.4  Kiegészítő informatikai rendszerek:

Üzemeltetéstámogatási rendszerek, valamint előrendelés, ellátás, megrendelés, karbantartási és javítási kérésék, számlázás céljára szolgáló tájékoztatási rendszerek és adatbázisok céljára használható, kiegészítő informatikai rendszerekhez való hozzáférésre és azok használatára vonatkozó specifikációk, beleértve az azok használatára vonatkozó korlátozásokat és az ilyen szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos eljárásokat.

3.  3. AJÁNLAT: Bérelt vonalak nagykereskedelmi végződtető szakaszai bővített interfészekkel, a hozzáférést igénylő kizárólagos használatára, permanens szimmetrikus kapacitás biztosításával, a felhasználásra vonatkozó korlátozások nélkül, szolgáltatási szintekre vonatkozó megállapodással egy pont-pont közötti kapcsolat révén és a Nemzetközi Szabványügyi Testület (ISO) kommunikációs protokollokra vonatkozó hétrétegű modelljének 2. rétegével (adatkapcsolati réteg).

3.1  Hálózati elemek és kapcsolódó információk:

a)  a nyújtandó hálózati hozzáférés leírása, beleértve a műszaki jellemzőket is (a hálózati konfigurációra vonatkozó információkkal együtt, ha az a hálózati hozzáférés hatékony használatához szükséges);

b)  a helyek, ahol a hálózati hozzáférést nyújtják;

c)  a kínálatban szereplő eltérő sebességek és maximális hossz;

d)  a hálózati hozzáférés szempontjából releváns műszaki szabványok (beleértve a használat korlátozását és egyéb biztonsági kérdéseket);

e)  az átjárhatósági tesztek részletes adatai;

f)  a hálózaton használható berendezések specifikációja;

g)  hálózatok közötti interfész (NNI) rendelkezésre állása

h)  keret megengedett legnagyobb mérete, byte-ban

3.2  Hálózati és termékfunkciók:

a)  versengés nélküli és szimmetrikus dedikált hozzáférés;

b)  szolgáltatásfüggetlen kapcsolat, mely lehetővé teszi a forgalom sebességének és szimmetriájának szabályozását;

c)  a protokoll átláthatósága, VLAN hálózatok rugalmas kiosztása közös műszaki specifikáció alapján;

d)  a vállalkozás számára kritikus teljesítményt lehetővé tévő szolgáltatásminőségi paraméterek (késleltetés, jelhiba, csomagveszteség).

3.3  Operatív és üzleti folyamatok:

a)  jogosultsági feltételekkel kapcsolatos folyamatok megrendelés és ellátás céljára;

b)  migrációs, áthelyezési és megszüntetési eljárások;

c)  javításra és karbantartásra vonatkozó konkrét időtartamok;

d)  informatikai rendszerek változásai (amennyiben az érinti az alternatív üzemeltetőket); és

e)  vonatkozó díjak, fizetési feltételek és számlázási eljárások.

3.4  Szolgáltatási megállapodások

a)  a szerződésben rögzített vállalások nem teljesítése esetén az egyik fél által a másiknak fizetendő kártérítés összege, ideértve az ellátási és javítási időket, valamint a kártérítésre való jogosultság feltételeit;

b)  a felelősség és kártalanítás meghatározása és korlátozása;

c)  a kínált szolgáltatást érintő változásokra vonatkozó eljárások – pl. új szolgáltatások bevezetése, meglévő szolgáltatások módosítása, árváltozás;

d)  releváns, szellemi alkotásokhoz fűződő jogok adatai;

e)  a megállapodások érvényességének időtartamára és újratárgyalására vonatkozó adatok.

3.5  Kiegészítő informatikai rendszerek:

Üzemeltetéstámogatási rendszerek, valamint előrendelés, ellátás, megrendelés, karbantartási és javítási kérésék, számlázás céljára szolgáló tájékoztatási rendszerek és adatbázisok céljára használható, kiegészítő informatikai rendszerekhez való hozzáférésre és azok használatára vonatkozó specifikációk, beleértve az azok használatára vonatkozó korlátozásokat és az ilyen szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos eljárásokat. [Mód. 232]

II. MELLÉKLET

EURÓPAI ASQ ÖSSZEKAPCSOLÁSI TERMÉKEK MINIMUMPARAMÉTEREI

Hálózati elemek és kapcsolódó információk

–  A helyhez kötött hálózaton nyújtandó összekapcsolási termék ismertetése, beleértve a műszaki jellemzőket és a releváns szabványok alkalmazását.

Hálózati funkcionalitás:

–  közös, meghatározott paramétereken alapuló, végponttól végpontig szóló szolgáltatásminőséget biztosító összekapcsolási megállapodás, mely lehetővé teszi legalább a következő szolgáltatástípusok nyújtását:

–  beszéd- és videohívások;

–  audiovizuális tartalom szórása; és

–  adatkritikus alkalmazások. [Mód. 233]

(1) HL C 177., 2014.6.11., 64. o. (2) HL C 126., 2014.4.26., 53. o. (3) Az Európai Parlament 2014. április 3-i álláspontja. (4) Az az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („hozzáférési irányelv”) (HL L 108., 2002.4.24., 7. o.). (5) Az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló, 2002. március 7-i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („engedélyezési irányelv”) (HL L 108., 2002.4.24., 21. o.). (6) Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („keretirányelv”) (HL L 108., 2002.4.24., 33. o.). (7) Az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló, 2002. március 7-i 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („egyetemes szolgáltatási irányelv”) (HL L 108., 2002.4.24., 51. o.). (8) Az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv”) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.). (9) Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások piacain belüli versenyről szóló, 2002. szeptember 16-i 2002/77/EK bizottsági irányelv (HL L 249., 2002.9.17., 21. o.). (10) Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és Hivatalának létrehozásáról szóló, 2009. november 25-i 1211/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 337., 2009.12.18., 1. o.). (11) Az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló, 2012. június 13-i 531/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 172., 2012.6.30., 10. o.). (12) Az egy többéves rádióspektrum-politikai program létrehozásáról szóló, 2012. március 14-i 243/2012/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 81., 2012.3.21., 7. o.). (13) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1301/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházás célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 289. o.). (14) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 676/2002/EK határozata az Európai Közösség rádióspektrum-politikájának keretszabályozásáról („rádióspektrum-határozat”) (HL L 108., 2002.4.24., 1. o.). (15) P7_TA(2011)0511 (HL C 153. E, 2013.5.31., 128. o.). (16) Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o. (17) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12. 1. o.). (18) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.). (19) Az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló, 2012. június 13-i 531/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 172., 2012.6.30., 10. o.). (20) Az Európai Parlament és a Tanács 2007. június 27-i 717/2007/EK rendelete a Közösségen belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról és a 2002/21/EK irányelv módosításáról (HL L 171., 2007.6.29., 32. o.). (21) P7_TA(2013)0454. (22) A Bizottság 2002. július 26-i 2002/622/EK határozata a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport létrehozásáról (HL L 198., 2002.7.27., 49. o.). (23) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/35/EU irányelve a munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses terek) által okozott kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (20. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) és a 2004/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 179., 2013.6.29., 1. o.). (24) A Tanács 1999. július 12-i 1999/519/EK ajánlása a lakosságot érő elektromágneses sugárterhelés (0 Hz–300 GHz) korlátozásáról (HL L 199., 1999.7.30., 59. o.). (25) Az Európai Parlament és a Tanács 1999. március 9-i 1999/5/EK irányelve a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint a megfelelőségük kölcsönös elismeréséről (HL L 91., 1999.4.7., 10. o.). (26) A fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 165., 2013.6.18., 63. o.). (27) E rendelet száma. (28) E rendelet száma. (29) E rendelet alkalmazásának dátuma. (30) E rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően 6 hónappal. (31) E rendelet hatálybalépésének időpontja.