Az Európai Parlament 2014. március 11-i jogalkotási állásfoglalása a belvízi áruszállítással kapcsolatos statisztikákról szóló 1365/2006/EK rendeletnek bizonyos intézkedések elfogadása érdekében a Bizottságra ruházandó felhatalmazáson alapuló és végrehajtási hatáskörök tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0484 – C7-0205/2013 – 2013/0226(COD))

P7_TA(2014)0180 A7-0003/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0484),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 338. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0205/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A7-0003/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. március 11-én került elfogadásra a belvízi áruszállítással kapcsolatos statisztikákról szóló 1365/2006/EK rendeletnek bizonyos intézkedések elfogadása érdekében a Bizottságra ruházandó felhatalmazáson alapuló és végrehajtási hatáskörök tekintetében történő módosításáról szóló …/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való továbbítását követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében(1),

mivel:

(1)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) hatálybalépésének következtében a Bizottságra ruházott hatásköröket össze kell hangolni a Szerződés 290. és 291. cikkével.

(2)  Az 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(2) elfogadásával kapcsolatban a Bizottság kötelezettséget vállalt(3) arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló Szerződésben foglalt feltételekkel összhangban felülvizsgálja a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését megelőzően az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljáráshoz hozzá nem igazított jogalkotási aktusokat.

(3)  Az 1365/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(4) hatáskört ruház a Bizottságra a rendelet néhány rendelkezésének végrehajtása érdekében.

(4)  Az 1365/2006/EK rendeletnek az EUMSZ új szabályaihoz való hozzáigazítása keretében biztosítani kell, hogy a rendelet által jelenleg a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok elfogadására vonatkozó hatáskörrel egészüljenek ki.

(5)  Az 1365/2006/EK rendeletet illetően, a gazdasági és technikai helyzet alakulásának figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a belvízi szállítás statisztikai küszöbértékének kiigazítására kiigazítása, a fogalommeghatározások kiigazítására kiigazítása és további fogalommeghatározások elfogadására vonatkozóan. Emellett a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az adatgyűjtés alkalmazási körének elfogadása, valamint a mellékletek tartalmának kiigazítása érdekében tekintetében. [Mód. 1]

(6)  A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak jelentős adminisztratív többletterhet a tagállamokra, illetve az adatszolgáltató egységekre adatszolgáltatókra. [Mód. 2]

(7)  Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus előkészítése és szövegezése során a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a vonatkozó dokumentumokat az Európai Parlament és a Tanács részére egyidejűleg, időben és megfelelő módon továbbítsa.

(8)  Az 1365/2006/EK rendelet végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Bizottságra, hogy adattovábbítással kapcsolatos szabályokat, ezen belül adatcsere szabványokat, valamint az eredmények Bizottság (Eurostat) általi terjesztésével kapcsolatos szabályokat fogadjon el, továbbá az előállított adatok minőségének biztosítását szolgáló módszertani követelményeket és kritériumokat dolgozzon ki és tegyen közzé. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. Általános hatáskörükre tekintettel e jogi aktusok elfogadására vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni. [Mód. 3]

(9)  Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott arányosság elvével összhangban a Bizottságra az EUMSZ Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. és 291. cikkének megfelelően ruházott hatáskörök összehangolására irányuló alapvető célkitűzések eléréséhez szükséges és célszerű megállapítani az összehangolás közös szabályait a közlekedési statisztikák területén. E rendelet az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban nem lépi túl az adott célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket. [Mód. 4]

(10)  A jogbiztonság biztosítása érdekében ez a rendelet nem érinti a hatálybalépése előtt megkezdett, de még nem végrehajtott intézkedések elfogadására irányuló eljárásokat.

(11)  Ezért az 1365/2006/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1365/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

-1a. A 2. cikk (4) bekezdésének b) pontját el kell hagyni. [Mód. 5]

-1b. A 2. cikk (4) bekezdésének c) pontját el kell hagyni. [Mód. 6]

1.  A 2. cikk szövege az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki:"

„(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy szükség esetén a 9. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló, a gazdasági és technikai helyzet alakulását tekintetbe vevő jogi aktusokat fogadjon el a belvízi szállítással kapcsolatos statisztikai lefedettség küszöbértékének kiigazítására vonatkozóan.” [Mód. 7]

2.  A 3. cikk a következő albekezdéssel egészül ki:"

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy szükség esetén a 9. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló, a gazdasági és technikai helyzet alakulását tekintetbe vevő jogi aktusokat fogadjon el a fogalommeghatározások kiigazítására és további fogalommeghatározások elfogadására vonatkozóan.” [Mód. 8]

3.  A 4. cikk szövege az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:"

„(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy szükség esetén a 9. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló, a gazdasági és technikai helyzet alakulását tekintetbe vevő jogi aktusokat fogadjon el az adatgyűjtés alkalmazási körének, valamint a mellékletek tartalmának kiigazítására vonatkozóan.” [Mód. 9]

4.  Az 5. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A Bizottság adattovábbítással kapcsolatos szabályokat, többek között adatcsere szabványokat fogad el a 10. cikk (2) bekezdésében hivatkozott vizsgálóbizottsági eljárással összhangban.”

5.  A 6. cikk a következő albekezdéssel egészül ki:"

„A Bizottság az eredmények terjesztésével kapcsolatos szabályokat fogad el a 10. cikk (2) bekezdésében hivatkozott vizsgálóbizottsági eljárással összhangban.”

6.  A 7. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A 10. cikk (2) bekezdésében hivatkozott vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően a Bizottság elfogadja azokat a módszertani követelményeket és kritériumokat, amelyek az előállított adatok minőségének biztosítását szolgálják.”

6a.  A 7. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"

„(3a) E rendelet alkalmazásában a továbbítandó adatokra a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet* 12. cikkének (1) bekezdésében említett minőségkritériumokat kell alkalmazni.

(3b)  A Bizottság végrehajtási aktusok révén határozza meg a minőségjelentések módját, szerkezetét, ütemezését és összehasonlíthatósági elemeit. E végrehajtási aktusokat a 10. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

____________________________

* Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).” [Mód. 10]

6b.  A 8. cikk (1) bekezdése bevezető szövegrészének helyébe a következő szöveg lép:"

„A Bizottság 2009. október 15-ig, …-ig(5), és azt követően háromévente, és a statisztikai programbizottsággal folytatott konzultációt követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról. A jelentés különösen:” [Mód. 11]

7.  A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„9. cikk

A felhatalmazáson alapuló hatáskörök felhatalmazás gyakorlása [Mód. 12]

(1)  Ez a cikk a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit határozza meg. [Mód. 13 – A magyar változatot nem érinti]

(2)  A 2. cikk (5) bekezdése, a 3. cikk és a 4. cikk (4) bekezdése szerinti felhatalmazás gyakorlása során a Bizottság gondoskodik arról, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak jelentős adminisztratív többletterhet a tagállamokra és az adatszolgáltatókra.

(3)  A Bizottságnak a 2. cikk (5) bekezdésében, a 3. cikkben és a 4. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására adott felhatalmazás határozatlan időre ötéves időtartamra szól, (Publications office: please insert the exact date of the entry into force of the amending Regulation)-…(6)-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra. [Mód. 14]

(4)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk (5) bekezdésében, a 3. cikkben és a 4. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást.

A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 2. cikk (5) bekezdése, a 3. cikk, illetve a 4. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időszak két hónappal meghosszabbítható.”

8.  A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„10. cikk

Bizottság

(1)  A Bizottság munkáját a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel* létrehozott európai statisztikai rendszer bizottsága segíti. Az említett bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet** értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(2a)  Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó. [Mód. 15]

______________

* Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

** Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).”

8a.  A B. melléklet B1. táblázata a következővel helyettesítendő:"

[Mód. 16]

9.  A G. mellékletet el kell hagyni.

2. cikk

Ez a rendelet nem érinti az 1365/2006/EK rendeletben előírt, e rendelet hatálybalépése előtt megkezdett, de még nem végrehajtott intézkedések elfogadására irányuló eljárásokat.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) Az Európai Parlament 2014. március 11-i állásponjta. (2) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.). (3) HL L 55., 2011.2.28., 19. o. (4) Az Európai Parlament és a Tanács rendelete (2006. szeptember 6.) a belvízi áruszállítással kapcsolatos statisztikákról (HL L 264., 2006.9.25., 1. o.). (5) E rendelet hatálybalépésétől számított három év. (6) Ezen módosító rendelet hatálybalépésnek időpontja.

Az Európai Parlament 2014. március 11-én elfogadott módosításai a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljáráshoz kapcsolódó statisztikai adatok szolgáltatásáról és minőségéről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2013)0342 – C7-0162/2013 – 2013/0181(COD))(1)

P7_TA(2014)0181 A7-0143/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés (1)   A makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1 riasztási mechanizmust hoz létre az egyensúlyhiányok korai észlelésének és nyomon követésének megkönnyítése érdekében. Az említett rendelet alapján a Bizottság elkészíti a riasztási mechanizmus keretében készült éves jelentését, amely kvalitatív gazdasági és pénzügyi értékelést tartalmaz, és amelyben megállapítja, hogy mely tagállamokról véli úgy, hogy egyensúlyhiány által érintettek vagy egyensúlyhiány kockázatának vannak kitéve. (1)   Az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1 (MIP-rendelet) riasztási mechanizmust hoz létre az egyensúlyhiányok korai észlelésének és nyomon követésének megkönnyítése érdekében. Az említett rendelet alapján a Bizottság elkészíti a riasztási mechanizmus keretében készült éves jelentését, amely kvalitatív gazdasági és pénzügyi értékelést tartalmaz, és amelyben megállapítja, hogy mely tagállamokról véli úgy, hogy egyensúlyhiány által érintettek vagy egyensúlyhiány kockázatának vannak kitéve. __________________ __________________ 1 HL L 306., 2011.11.23., 25. o. 1 Az Európai Parlament és a Tanács 1176/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról (HL L 306., 2011.11.23., 25. o.) Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés (3)   A makrogazdasági egyensúlyhiány hatékony felügyelete a megbízható statisztikai adatokon alapul. A megbízható és független statisztikák garantálása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell nemzeti statisztikai hatóságaiknak az európai statisztikákról szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben3 meghatározott európai statisztikai gyakorlati kódexnek megfelelő szakmai függetlenségét. (3)   A makrogazdasági egyensúlyhiány hatékony felügyeletéhez nélkülözhetetlenek a megbízható, pontos és hasznos statisztikai adatok. A megbízható és független statisztikák garantálása érdekében erősíteni kell az Eurostat függetlenségét, összhangban az Európai Parlamentnek a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleta felülvizsgálatára vonatkozó javaslataival, és a tagállamoknak biztosítaniuk kell nemzeti statisztikai hatóságaiknak az e rendeletben meghatározott európai statisztikai gyakorlati kódexnek megfelelő szakmai függetlenségét. __________________ 3 HL L 87., 2009.3.31., 164. o. 1a Az Európai Parlament és a Tanács 2009. március 11-i 223/2009/EK rendelete az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.) Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új) (3a)  Fontos, hogy a Bizottság továbbra is foglalkozzon a megbízható statisztikai adatok szükségességének kérdésével, mivel ezek az adatok teszik lehetővé, hogy a területi, társadalmi és gazdasági problémákra az Unió regionális szinten megfelelőbben reagáljon; Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés (4)   A riasztási mechanizmus keretében készült éves jelentés – amelynek alapját mutatók és az egyes mutatók értékeit a megfelelő indikatív küszöbértékhez viszonyító eredménytábla képezik – egy első szakaszbeli átvilágítási eszköznek tekinthető, amelynek segítségével a Bizottság meghatározza azon tagállamokat, amelyek esetében a fejlemények további részletes vizsgálatot tesznek szükségessé annak elbírálásához, hogy fennáll-e egyensúlyhiány vagy egyensúlyhiány kialakulásának kockázata. A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés MIP-adatokat tartalmaz. A feltárt folyamatok mögött húzódó indokok elemzésére viszont a későbbi részletes vizsgálatokban kerül sor, az egyensúlyhiányok jellegének meghatározása céljából. Az eredménytáblát és a küszöbértékeket nem mechanikusan, hanem a gazdasági összefüggések figyelembevételével kell értelmezni. A részletes vizsgálatok készítése során a Bizottság gazdasági változók és kiegészítő információk széles körét fogja megvizsgálni, kellő figyelmet szentelve az adott országra jellemző körülményekre. Ebből kifolyólag nem lehet előre teljes körűen meghatározni a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében felhasználható adatok körét, e helyett az Unióban előálló makrogazdasági egyensúlyhiányok észlelésére, megelőzésére és kiigazítására vonatkozó 1176/2011/EU rendeletben meghatározott eljárások alapján kell meghatározni ezeket. A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás végrehajtásakor a Bizottság és a Tanács előnyben részesíti a tagállamok által összeállított és a Bizottság (Eurostat) részére továbbított statisztikákat. Más, nem ezen a módon összeállított és továbbított statisztikák – kellően figyelembe véve azok minőségét – csak akkor kerülhetnek felhasználásra, ha a fenti módon összeállított és továbbított statisztikai adatok nem tartalmazzák a szükséges információt. (4)   A riasztási mechanizmus keretében készült éves jelentés – amelynek alapját mutatók és az egyes mutatók értékeit a megfelelő indikatív küszöbértékhez viszonyító eredménytábla képezik – egy első szakaszbeli átvilágítási eszköznek tekinthető, amelynek segítségével a Bizottság meghatározza azon tagállamokat, amelyek esetében a fejlemények további részletes vizsgálatot tesznek szükségessé annak elbírálásához, hogy fennáll-e egyensúlyhiány vagy egyensúlyhiány kialakulásának kockázata. A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés MIP-adatokat tartalmaz. A feltárt folyamatok mögött húzódó indokok elemzésére viszont a későbbi részletes vizsgálatokban kerül sor, az egyensúlyhiányok jellegének meghatározása céljából. Az eredménytáblát és a küszöbértékeket nem mechanikusan, hanem a gazdasági összefüggések figyelembevételével kell értelmezni. A részletes vizsgálatok készítése során a Bizottság gazdasági változók és kiegészítő információk széles körét fogja megvizsgálni, kellő figyelmet szentelve az adott országra jellemző körülményekre. Ebből kifolyólag nem lehet előre teljes körűen meghatározni a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében felhasználható adatok körét, e helyett az Unióban előálló makrogazdasági egyensúlyhiányok észlelésére, megelőzésére és kiigazítására vonatkozó 1176/2011/EU rendeletben meghatározott eljárások alapján kell meghatározni ezeket. A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás végrehajtásakor, ellenőrzésekor és értékelésekor az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság előnyben részesíti a tagállamok által összeállított és a Bizottság (Eurostat) részére továbbított statisztikákat. Más, nem ezen a módon összeállított és továbbított statisztikák – kellően figyelembe véve azok minőségét – csak akkor kerülhetnek felhasználásra, ha a fenti módon összeállított és továbbított statisztikai adatok nem tartalmazzák a szükséges információt. Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés (5)   Összhangban az európai statisztikák minőségirányítására vonatkozóan a Bizottság által kidolgozott keretekkel ki kell alakítani egy megbízható eljárást a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárással összefüggő adatok (a továbbiakban: MIP-adatok) összeállítására, ellenőrzésére és közzétételére, továbbá az alapul szolgáló statisztikai információk minőségének folyamatos javítására4. A makrogazdasági statisztikával foglalkozó igazgatóknak (DMES) a Bizottság által létrehozott fóruma a megfelelő szakértői csoport ahhoz, hogy a szükséges segítséget nyújtsa a Bizottságnak (Eurostatnak) a MIP-adatok megalapozott minőségellenőrzési rendszerének működtetéséhez. (5)   Összhangban az európai statisztikák minőségirányítására vonatkozóan a Bizottság által kidolgozott keretekkel ki kell alakítani egy megbízható eljárást a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárással összefüggő adatok (a továbbiakban: MIP-adatok) gyűjtésére, összeállítására, ellenőrzésére és közzétételére, továbbá az alapul szolgáló statisztikai információk minőségének folyamatos javítására4. A makrogazdasági statisztikával foglalkozó igazgatóknak (DMES) a Bizottság által létrehozott és többek között az európai statisztikai rendszer bizottságának és a Központi Bankok Európai Rendszerének szakértőit is magában foglaló fóruma a megfelelő szakértői csoport ahhoz, hogy a szükséges segítséget nyújtsa a Bizottságnak (Eurostatnak) a MIP-adatok megalapozott minőségellenőrzési rendszerének működtetéséhez. __________________ __________________ 4 COM(2005) 217 végleges és COM(2011) 211 végleges. 4 COM(2005)0217 és COM(2011)0211. Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés (6)   Elengedhetetlenül fontos, hogy az Unió tevékenységeinek ellátásához szükséges statisztikák előállítása kizárólag megbízható adatok alapján történjen. Az Unióban előálló makrogazdasági egyensúlyhiányok észleléséhez, illetve a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséhez és kiigazításához nélkülözhetetlen bemeneti MIP-adatok előállítása összefüggésben a nem megbízható adatok szolgáltatásának súlyos hatása lehet az Unió érdekeire nézve. A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás működtetése érdekében a MIP-adatok előállításának, szolgáltatásának és minőségellenőrzésének hatékonyabb érvényesítéséhez további intézkedések szükségesek. Ezen intézkedéseknek javítaniuk kell az alapul szolgáló statisztikai adatok hitelességét, valamint a MIP-adatok szolgáltatását és minőségellenőrzését. A MIP-adatok akár szándékos, akár súlyos gondatlanságból eredő valótlan bemutatásától való elrettentés érdekében pénzbüntetési mechanizmusról kell rendelkezni, amely egyben a kellő gondosság biztosításának célját is fogja szolgálni a MIP-adatok előállítása során. (6)   Elengedhetetlenül fontos, hogy az Unió tevékenységeinek ellátásához szükséges statisztikák előállítása megbízható adatok alapján történjen. Helyénvaló az 1176/2011/EU rendeletben és az 1174/2011/EU rendeletben meghatározott eljárások kiegészítése a MIP-adatok összeállítására, minőségellenőrzésére és közzétételére vonatkozó megfelelő hivatalos kerettel a 223/2009/EK rendeletben meghatározott közös minőségi kritériumoknak megfelelően. A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás működtetéséhez szükséges és a MIP-adatok előállításának, szolgáltatásának és minőségellenőrzésének érvényesítését hatékonyabbá tevő további intézkedéseket kell hozni. Ezen intézkedéseknek javítaniuk kell az alapul szolgáló statisztikai adatok hitelességét, valamint a MIP-adatok szolgáltatását és minőségellenőrzését. Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 6 a preambulumbekezdés (új) (6a)  A MIP-adatok akár szándékos, akár súlyos gondatlanságból eredő valótlan bemutatásától való elrettentés érdekében korrekciós mechanizmusról kell rendelkezni, amely egyben a kellő gondosság biztosításának célját is fogja szolgálni a MIP-adatok előállítása során. Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés (7)   A statisztikák manipulálása esetén kivetendő pénzbírság kiszámítására vonatkozó szabályok, valamint a Bizottság által ilyen esetek kivizsgálása során követendő eljárásra vonatkozó szabályok kiegészítése érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: Szerződés) 290. cikkének megfelelő jogi aktusokat fogadhasson el a pénzbírság összegének megállapítására és a Bizottság általi vizsgálatok lefolytatására vonatkozó részletes kritériumokra vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során egyidejűleg, időben és megfelelő módon továbbítania kell az érintett dokumentumokat az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz. (7)   A statisztikák manipulálása esetén elhelyezendő kamatozó letét és kivetendő pénzbírság kiszámítására vonatkozó szabályok, valamint a Bizottság által a statisztikák manipulálásának kivizsgálása során követendő eljárásra vonatkozó szabályok kiegészítése érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: Szerződés) 290. cikkének megfelelő jogi aktusokat fogadhasson el a pénzbírság összegének megállapítására és a Bizottság általi vizsgálatok lefolytatására vonatkozó részletes kritériumokra vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során egyidejűleg, időben és megfelelő módon továbbítania kell az érintett dokumentumokat az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz. Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés (8)   A tagállamok által közölt MIP-adatok és az alapul szolgáló statisztikai információk minőségének biztosítása érdekében szoros együttműködést és állandó párbeszédet kell kialakítani a Bizottság és a tagállamok statisztikai hatóságai között. (8)   A Bizottság (Eurostat)és a tagállamok statisztikai hatóságai között folyó együttműködés és koordináció fontos része a statisztikai tevékenységek európai statisztikai rendszeren (ESR) belüli, eredményes összehangolásának. A tagállamok által közölt MIP-adatok és az alapul szolgáló statisztikai információk minőségének biztosítása érdekében meg kell erősíteni ezt az együttműködést; a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) intézményi különválasztását és a központi bankok függetlenségét tiszteletben kell tartani a MIP-adatoknak a vonatkozó irányítási struktúra, valamint az ESR és a KBER statisztikai munkaprogramja alapján való fejlesztése, összeállítása és terjesztése során. Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés (9)   Az adatszolgáltatási teher minimalizálása, a koherencia biztosítása, az alapul szolgáló statisztikai adatok minőségének javítása és az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében a 223/2009/EK rendelet 9. cikkével összhangban a MIP-adatokra vonatkozóan szoros együttműködést kell biztosítani az európai statisztikai rendszer és a Központi Bankok Európai Rendszere között. (9)   Mivel az ESR felel a MIP-adatok alapjául szolgáló számos statisztika előállításáért, és a KBER felel a MIP-adatok alapjául szolgáló számos más statisztika előállításért, a két rendszer között a MIP-adatok vonatkozásában szoros együttműködést kell biztosítani a 223/2009/EK rendelet 9. cikkének megfelelően, az adatszolgáltatási teher minimalizálása, a koherencia biztosítása, az alapul szolgáló statisztikai adatok minőségének javítása és az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében. Az ESR és a KBER között a MIP-adatok minőségbiztosításával kapcsolatban folyó együttműködés gyakorlati operatív szabályait egyetértési megállapodásban lehetne megállapítani. Az együttműködés gyakorlati operatív szabályaival kapcsolatban – figyelemmel a MIP-adatok körébe tartozó statisztikák területén hosszú idő alatt szerzett tapasztalataira – a 2006/856/EK tanácsi határozattal1a létrehozott, monetáris, pénzügyi és fizetésimérleg-statisztikákkal foglalkozó bizottság nyújthat tanácsot, amely megjelenhet az említett egyetértési megállapodásban. _____________ 1a.  HL L 332., 2006.11.30., 21. o. Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat 9 a preambulumbekezdés (új) (9a)  Az e rendeletben foglalt rendelkezéseket az európai gazdasági kormányzás megerősítésének keretébe tartozónak kell tekinteni, amely mind nemzeti, mind uniós szinten fokozottabb demokratikus elszámoltathatóságot tesz szükségessé. A MIP-adatok továbbfejlesztett statisztikai ellenőrzési rendszerének magában kell foglalnia a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament szorosabb és időben történő bevonását. Annak elismerése mellett, hogy az Európai Parlamenttel tárgyaló felek e párbeszéd keretében az érintett uniós intézmények és képviselőik, az Európai Parlament illetékes bizottsága meghívhatja a nemzeti statisztikai intézetek képviselőit a meghallgatásokon való önkéntes részvételre. Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 9 b preambulumbekezdés (új) (9b)  A gazdaságirányításnak a MIP-adatok továbbfejlesztett statisztikai ellenőrzési rendszere révén történő megerősítése érdekében biztosítani kell a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament szorosabb és korábban történő bevonását. Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 12 a preambulumbekezdés (új) (12a)  Mindazonáltal, a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás következtében az alapok felfüggesztésének eszközét csakis végső megoldásként, illetve csakis a munkanélküliségi, szegénységi és a GDP–csökkenést jelző mutatók alapos elemezése mellett szabad alkalmazni; Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 2 a bekezdés (új) (2a)  Az e rendelet keretében megállapított minőségbiztosítási eljárásoknak a meglévő minőségbiztosítási eljárások bevált gyakorlatain kell alapulniuk, és figyelembe kell azokat venniük. Az eljárások nem vezethetnek a minőségbiztosítási tevékenységek megkettőzéséhez, és nem eredményezhetnek párhuzamos adatsorokat. Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés (2)   A MIP-adatok továbbítására vonatkozó határidők az érintett alap-jogiaktusnak megfelelően az Unió érdekeinek figyelembevételével megállapított vagy a Bizottság által az egyes naptárakban közölt határidők. (2)   A MIP-adatok továbbítására vonatkozó határidők az érintett alap-jogiaktusnak megfelelően megállapított vagy a Bizottság által az egyes naptárakban az európai szemeszter és az Unió érdekeinek figyelembevételével közölt határidők. Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 3 bekezdés (3)   A Bizottság minden évben közli a tagállamokkal az 1176/2011/EU rendelet 3. cikke szerinti riasztási mechanizmus keretében készült éves jelentés menetrendjét. A (2) bekezdésben említett menetrend, határidők és naptárak alapján a Bizottság dönt a továbbítandó legfrissebb MIP-adatok tárgyidőszakának zárónapjáról, és döntését közli a tagállamokkal. (3)   A Bizottság minden évben közli a tagállamokkal az 1176/2011/EU rendelet 3. cikke szerinti riasztási mechanizmus keretében készült éves jelentés menetrendjét. A (2) bekezdésben említett menetrend, határidők és naptárak alapján a Bizottság dönt az egyes tagállamok MIP-eredménytábla mutatóinak kiszámításához szükséges MIP-adatok Bizottság (Eurostat) általi kinyerésének zárónapjáról, és döntését közli a tagállamokkal, valamint létrehozza a MIP-adatok referencia-adatbázisát. Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 3 a bekezdés (új) (3a)  A Bizottság (Eurostat) ellenőrzési célokból legkésőbb öt munkanappal a zárónap után minden tagállamnak hozzáférést ad a kinyert MIP-adatokat tartalmazó referencia-adatbázishoz. A tagállamok az ötnapos időszakot követő hét munkanap alatt ellenőrzik az adatokat, és visszaigazolják vagy módosítják azokat. Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés (1)   Az 1. cikkben említett MIP-adatok továbbításakor a tagállamok minőségjelentés formájában tájékoztatást küldenek a Bizottságnak (Eurostatnak) a továbbított adatok számítási módjáról, ideértve a forrásokat és a módszereket érintő esetleges változásokat is. (1)   Az 1. cikkben említett MIP-adatok továbbításakor a tagállamok minőségjelentés formájában tájékoztatást nyújtanak be a Bizottságnak (Eurostatnak), feltüntetve a továbbított adatok számítási módját, ideértve a forrásokat és a módszereket érintő esetleges változásokat is. Módosítás 19 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 a bekezdés (új) (2a)  A tagállamok a 2. cikk (3a) bekezdésével összhangban, 7 napos határidőn belül továbbítják a minőségjelentést. Módosítás 20 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés (3)   A Bizottság végrehajtási aktusokat fogad el a minőségjelentések módozataira, szerkezetére és gyakoriságára vonatkozó szabályok meghatározása céljából. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 14. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. (3)   A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az (1) bekezdésben említett minőségjelentések módozataira, szerkezetére és gyakoriságára vonatkozó szabályok meghatározása céljából. Ezeket a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a 12. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. Módosítás 21 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés (2)   A tagállamok elkészítik a módszertani leírásokat, majd legkésőbb [kilenc hónappal e rendelet elfogadását követően – konkrét dátum a Kiadóhivatal által közzétételkor beillesztendő]-ig elküldik azokat a Bizottság (Eurostat) részére. A Bizottság (Eurostat) [e rendelet elfogadásától számított három hónapon belül] ezen módszertani leírások szerkezetének és frissítésük módjának meghatározása céljából végrehajtási aktusokat fogad el. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 14. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. (2)   A tagállamok elkészítik a módszertani leírásokat, majd legkésőbb [kilenc hónappal e rendelet hatálybalépését követően – konkrét dátum a Hivatalos Lap által közzétételkor beillesztendő]-ig elküldik azokat a Bizottság (Eurostat) részére. A Bizottság (Eurostat) [e rendelet hatálybalépésétől számított három hónapon belül] ezen módszertani leírások szerkezetének és frissítésük módjának meghatározása céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el. Ezeket a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a 12. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. Módosítás 22 Rendeletre irányuló javaslat VI fejezet – cím A TAGÁLLAMOKBAN VÉGZETT LÁTOGATÁSOK A TAGÁLLAMOKBAN VÉGZETT KONZULTÁCIÓS LÁTOGATÁSOK Módosítás 23 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés (1)   Amennyiben a Bizottság (Eurostat) problémákat tár fel, és különösen ha az 5. cikk szerinti minőségértékeléssel összefüggésben tár fel problémákat, az érintett tagállamban végzett látogatásokról dönthet. (1)   Amennyiben a Bizottság (Eurostat) a statisztikák minőségére vonatkozó mélyebb értékelés szükségességét állapítja meg, és különösen, ha az 5. cikk szerinti minőségértékeléssel összefüggésben tár fel problémákat, az érintett tagállamban végzett konzultációs látogatásokról dönthet. Módosítás 24 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés (2)   Az ilyen látogatások célja az érintett MIP-adat minőségének részletes vizsgálata. A látogatások módszertani kérdésekre, a módszertani leírásban szereplő adatforrásokra és módszerekre, az adatokra és a kiegészítő statisztikai folyamatokra összpontosulnak azzal a céllal, hogy értékeljék a vonatkozó számviteli és statisztikai szabályoknak való megfelelést. (2)   Az (1) bekezdésben említett konzultációs látogatások célja az érintett MIP-adat minőségének részletes vizsgálata. A konzultációs látogatások módszertani kérdésekre, a módszertani leírásban szereplő adatforrásokra és módszerekre, az adatokra és a kiegészítő statisztikai folyamatokra összpontosulnak azzal a céllal, hogy értékeljék a vonatkozó számviteli és statisztikai szabályoknak való megfelelést. Módosítás 25 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 2 a bekezdés (új) (2a)  A konzultációs látogatások szervezésekor a Bizottság (Eurostat) az előzetes megállapításait észrevételezésre megküldi az érintett tagállamnak. Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 3 bekezdés (3)   A Bizottság (Eurostat) a 74/122/EGK tanácsi határozattal7 létrehozott Gazdaságpolitikai Bizottságnak beszámol ezen látogatások megállapításairól, ideértve a megállapításokkal kapcsolatban az érintett tagállam által tett esetleges észrevételeket is. A jelentéseknek a Gazdaságpolitikai Bizottság részére történt továbbítását követően – a 223/2009/EK rendeletnek a statisztikai adatok bizalmas kezelésére vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül – a jelentéseket az érintett tagállam által tett esetleges észrevételekkel együtt közzéteszik. (3)   A Bizottság (Eurostat) beszámol az Európai Parlamentnek és a 74/122/EGK tanácsi határozattal7 létrehozott Gazdaságpolitikai Bizottságnak e konzultációs látogatások megállapításairól, ideértve a megállapításokkal kapcsolatban az érintett tagállam által tett esetleges észrevételeket is. A jelentéseknek az Európai Parlament és a Gazdaságpolitikai Bizottság részére történt továbbítását követően – a 223/2009/EK rendeletnek a statisztikai adatok bizalmas kezelésére vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül – a jelentéseket az érintett tagállam által tett esetleges észrevételekkel együtt közzéteszik. ____________ ____________ 7.   HL L 63., 1974.3.5., 21. o. 7.   HL L 63., 1974.3.5., 21. o. Módosítás 27 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 4 bekezdés (4)   A tagállamok a Bizottság (Eurostat) kérésére szakértői segítséget nyújtanak a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárással összefüggő statisztikai kérdésekkel kapcsolatban, ideértve a látogatások előkészítését és végrehajtását is. Feladataik végrehajtása során e szakértők független szakértői véleményt készítenek. A MIP-adatokért felelős tagállami hatóságok által a Bizottsághoz (Eurostathoz) küldött javaslatok alapján [dátum rögzítendő]-ig szakértői lista kerül felállításra. (4)   A tagállamok a Bizottság (Eurostat) kérésére szakértői segítséget nyújtanak a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárással összefüggő statisztikai kérdésekkel kapcsolatban, ideértve a konzultációs látogatások előkészítését és végrehajtását is. Feladataik végrehajtása során e szakértők független szakértői véleményt készítenek. A MIP-adatokért felelős tagállami hatóságok által a Bizottsághoz (Eurostathoz) küldött javaslatok alapján [hat hónappal e rendelet hatálybalépése után] szakértői lista kerül felállításra. Módosítás 28 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 5 bekezdés (5)   A Bizottság (Eurostat) megállapítja a szakértők kiválasztására vonatkozó szabályokat és eljárásokat, figyelembe véve a szakértők tagállamok közötti megfelelő megoszlását és megfelelő rotációját, valamint a szakértők munkavégzésére és a pénzügyi kérdésekre vonatkozó szabályokat és eljárásokat. A Bizottság (Eurostat) a tagállamokkal közösen viseli a nemzeti szakértők segítségével kapcsolatban a tagállamoknál felmerülő összes költséget. (5)   A Bizottság (Eurostat) megállapítja a szakértők kiválasztására vonatkozó szabályokat és eljárásokat, figyelembe véve a szakértők tagállamok közötti megfelelő megoszlását, valamint megfelelő és időben történő rotációját, valamint a szakértők munkavégzésére és a pénzügyi kérdésekre vonatkozó szabályokat és eljárásokat. A Bizottság (Eurostat) a tagállamokkal közösen viseli a nemzeti szakértők segítségével kapcsolatban a tagállamoknál felmerülő összes költséget. Módosítás 29 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 6 a bekezdés (új) (6a)  Ez a cikk nem alkalmazandó azokra az esetekre, amelyekben az ágazati jogszabályok már előírnak bizottsági látogatásokat a tagállamokba. Módosítás 30 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 1 bekezdés (1)   A Bizottság (Eurostat) többek között sajtóközleményeken és/vagy belátása szerint egyéb csatornákon keresztül szolgáltat MIP-adatokat a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás céljából. (1)   A Bizottság (Eurostat) többek között sajtóközleményeken és/vagy belátása szerint egyéb csatornákon keresztül nyilvánosságra hozza a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljáráshoz felhasznált MIP-adatokat. Módosítás 31 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés (2)   Függetlenül attól, hogy valamely tagállam nem továbbította saját adatait, a Bizottság (Eurostat) késedelem nélkül szolgáltatja a tagállamok MIP-adatait. (2)   A Bizottság (Eurostat) meghatározza a sajtóközlemény kiadásának napját, és azt a 2. cikkben említett zárónaptól számított tíz munkanapon belül közli a tagállamokkal. Függetlenül attól, hogy valamely tagállam nem továbbította saját adatait, a Bizottság (Eurostat) késedelem nélkül szolgáltatja a tagállamok MIP-adatait. Módosítás 32 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 3 bekezdés (3)   A Bizottság (Eurostat) adott esetben jelezheti fenntartását valamely tagállam MIP-adatainak minőségével kapcsolatban. Legkésőbb három munkanappal a közzététel tervezett időpontja előtt a Bizottság (Eurostat) tájékoztatja az érintett tagállamot és a Gazdaságpolitikai Bizottság elnökét a fenntartásokról, amelyeket kinyilvánítani és nyilvánosságra hozni szándékozik. Amennyiben az adatok és a fenntartás közzététele után az ügy tisztázódik, a fenntartás visszavonását ezt követően azonnal nyilvánosságra kell hozni. (3)   A Bizottság (Eurostat) adott esetben jelezheti fenntartását valamely tagállam MIP-adatainak minőségével kapcsolatban. Az érintett tagállam lehetőséget kap álláspontjának megvédésére. Legkésőbb tíz munkanappal a közzététel tervezett időpontja előtt a Bizottság (Eurostat) tájékoztatja az érintett tagállamot és a Gazdaságpolitikai Bizottság elnökét a fenntartásokról, amelyeket kinyilvánítani és nyilvánosságra hozni szándékozik. Amennyiben az adatok és a fenntartás közzététele után az ügy tisztázódik, a fenntartás visszavonását ezt követően azonnal nyilvánosságra kell hozni. Módosítás 33 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 4 bekezdés (4)   A Bizottság (Eurostat) módosíthatja a tagállamok által továbbított adatokat és közölheti a módosított adatokat és a módosítás indokait, amennyiben bizonyítékai vannak arra, hogy a tagállamok által megküldött adatok nem felelnek meg a 3. cikk (2) bekezdésében megfogalmazott követelményeknek. Legkésőbb három munkanappal a közzététel tervezett időpontja előtt a Bizottság (Eurostat) tájékoztatja az érintett tagállamot és a Gazdaságpolitikai Bizottság elnökét a módosított adatokról és a módosítás indokairól. (4)   A Bizottság (Eurostat) módosíthatja a tagállamok által továbbított adatokat és nyilvánosságra hozhatja a módosított adatokat és a módosítás indokait, amennyiben bizonyítékai vannak arra, hogy a tagállamok által megküldött adatok nem felelnek meg a 3. cikk (2) bekezdésében megfogalmazott követelményeknek, valamint az irányadó módszertani előírásoknak és a statisztikai adatok hiánytalanságára, megbízhatóságára, időszerűségére és konzisztenciájára vonatkozó követelményeknek. Legkésőbb három munkanappal a közzététel tervezett időpontja előtt a Bizottság (Eurostat) tájékoztatja az érintett tagállamot és a Gazdaságpolitikai Bizottság elnökét a módosított adatokról és a módosítás indokairól. Módosítás 34 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés (1)   A Tanács a Bizottság javaslata alapján eljárva határozhat úgy, hogy pénzbírságot szab ki arra a tagállamra, amely szándékosan vagy súlyos gondatlanságból valótlan MIP-adatokat közöl. (1)   A Tanács a Bizottság ajánlásai alapján eljárva két lépésből álló eljárás keretében határozhat úgy, hogy kamatozó letétet állapít meg, majd ezt követően, ha a Bizottság értékelése szerint a tagállam nem teljesítette az (1a) bekezdésben említett korrekciós intézkedéseket, végső lehetőségként bírságot szab ki arra a tagállamra, amely szándékosan valótlan MIP-adatokat közölt, vagy súlyos gondatlansággal járt el, és ezáltal valótlan MIP-adatok keletkezését idézi elő, ami ennek következtében befolyásolja a Bizottság valós és méltányos értékelés elkészítésére való képességét. Módosítás 35 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 a bekezdés (új) (1a)  A tagállam meghatározott határidőn belül jelentést készít a Bizottságnak az (1) bekezdésben említett valótlan adatközlés vagy súlyos gondatlanság, valamint a hasonló körülmények jövőbeli újabb előfordulása kezeléséhez és orvoslásához szükséges korrekciós intézkedésekről. A jelentést nyilvánosságra kell hozni. Módosítás 36 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés (2)   Az (1) bekezdésben említett pénzbírságnak hatékonynak, visszatartó erejűnek és a valótlan adatközlés jellegével, súlyosságával, valamint időtartamával arányosnak kell lennie. A pénzbírság összege nem haladhatja meg az érintett tagállam GDP-jének 0,05%-át. (2)   Az (1) bekezdésben említett kamatozó letétnek hatékonynak, visszatartó erejűnek és a valótlan adatközlés jellegével, súlyosságával, valamint időtartamával arányosnak kell lennie. A kamatozó letét összege nem haladhatja meg az érintett tagállam előző évi GDP-jének 0,05%-át. Módosítás 37 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés (3)   A Bizottság az (1) bekezdésében említett valótlan adatközlés tényének megállapításához szükséges bármely vizsgálatot elvégezhet. Vizsgálat indítása mellett dönthet, ha úgy találja, hogy valószínűsíthetően fennállnak a valótlan adatközlés megvalósítására alkalmas tények. A vélelmezetten valótlan adatközlés kivizsgálása során a Bizottság figyelembe veszi az érintett tagállam által közölt észrevételeket. Feladatai elvégzéséhez a Bizottság információkat kérhet a tagállamtól, helyszíni vizsgálatokat folytathat le és hozzáférhet az alapul szolgáló statisztikai adatokhoz és a MIP-adatokhoz kapcsolódó dokumentumokhoz. Ha az érintett tagállam nemzeti joga előzetes bírósági engedélyt követel meg a helyszíni vizsgálatok elvégzéséhez, a Bizottság benyújtja a szükséges kérelmeket. (3)   A Bizottság a szerződésekkel és az egyes ágazati jogszabályokkal összhangban az (1) bekezdésében említett valótlan adatközlés tényének megállapításához szükséges bármely vizsgálatot kezdeményezhet és elvégezhet. Vizsgálat indítása mellett dönthet, ha úgy találja, hogy valószínűsíthetően fennállnak a valótlan adatközlés megvalósítására alkalmas tények. A vélelmezetten valótlan adatközlés kivizsgálása során a Bizottság figyelembe veszi az érintett tagállam által közölt észrevételeket. Feladatai elvégzéséhez a Bizottság információkat kérhet a vizsgálat alá vont tagállamtól, helyszíni vizsgálatokat folytathat le és hozzáférhet az alapul szolgáló statisztikai adatokhoz és a MIP-adatokhoz kapcsolódó dokumentumokhoz. Ha a vizsgálat alá vont tagállam nemzeti joga megköveteli, a helyszíni vizsgálatok előtt bírósági engedélyt kell beszerezni. Módosítás 38 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés A vizsgálat befejezésekor és adott esetben javaslatnak a Tanácsnak való benyújtása előtt a Bizottság lehetőséget biztosít az érintett tagállam számára, hogy meghallgassák a vizsgált ügyekkel kapcsolatban. A Bizottság a Tanács elé terjesztett javaslatát csak olyan tényekre alapozza, amelyekhez az érintett tagállamnak módja volt észrevételeket tenni. A vizsgálat befejezésekor és adott esetben ajánlás Tanácsnak való benyújtása előtt a Bizottság lehetőséget biztosít a vizsgálat alá vont tagállam számára, hogy meghallgassák a vizsgált ügyekről. A Bizottság a Tanács elé terjesztett ajánlását csak olyan tényekre alapozza, amelyekhez az érintett tagállamnak módja volt észrevételeket tenni. Módosítás 39 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 3 bekezdés – 2 a albekezdés (új) A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlament illetékes bizottságát az e bekezdés szerinti összes vizsgálatról, illetve ajánlásról. Az Európai Parlament illetékes bizottsága felkínálhatja a Bizottság ajánlásában szereplő tagállam számára a véleménycserében való részvétel lehetőségét. Módosítás 40 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 4 a bekezdés (új) (4a)  A Bizottság az érintett tagállam által a Bizottsághoz benyújtott, indokolással ellátott kérést követően javasolhatja, hogy a Tanács csökkentse a kamatozó letét összegét vagy engedje el azt. A kamatozó letét kamatának tükröznie kell a Bizottság hitelkockázatát és a vonatkozó befektetési időtartamot. Módosítás 41 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 5 bekezdés (5)   Az Európai Unió Bíróságának korlátlan hatásköre van a Tanács az (1) bekezdéssel összhangban hozott, pénzbírságot kiszabó határozatainak felülvizsgálatára. A Bíróság a kiszabott pénzbírságot megsemmisítheti, csökkentheti vagy növelheti. (5)   Az Európai Unió Bíróságának korlátlan hatásköre van a Tanács az (1) bekezdéssel összhangban hozott, kamatozó letétet kiszabó határozatainak felülvizsgálatára. A Bíróság a kiszabott kamatozó letétet megsemmisítheti, csökkentheti vagy növelheti. Módosítás 42 Rendeletre irányuló javaslat IX fejezet – cím A SZANKCIÓK JELLEGE ÉS KÖLTSÉGVETÉSI ELOSZTÁSA A BÍRSÁGOK JELLEGE ÉS KÖLTSÉGVETÉSI ELHELYEZÉSE Módosítás 43 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 2 bekezdés (2)   A Bizottság az egy hónappal e rendelet hatálybalépése után kezdődő három éves időtartamra felhatalmazást kap a 9. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a három éves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács legkésőbb három hónappal az egyes időszakok vége előtt nem emel kifogást a meghosszabbítás ellen, a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra. (2)   A Bizottság az egy hónappal e rendelet hatálybalépése után kezdődő két éves időtartamra felhatalmazást kap a 3. cikk (3) bekezdésében, a 6. cikk (2) bekezdésében és a 9. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság az érintett szereplőkkel, többek között – az EUMSZ 127. cikkével összhangban – az EKB-val folytatott konzultációt követően, legkésőbb kilenc hónappal a három éves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács legkésőbb három hónappal az egyes időszakok vége előtt nem emel kifogást a meghosszabbítás ellen, a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra. Módosítás 44 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 3 bekezdés (3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 9. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. (3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (3) bekezdésében, a 6. cikk (2) bekezdésében és a 9. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. Módosítás 45 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 5 bekezdés (5)   A 9. cikk (4) bekezdésének megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus akkor lép hatályba, ha sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel kifogást az aktus ellen a Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítéstől számított két hónapon belül, vagy ha ezen időszak lejárta előtt mind az Európai Parlament, mint a Tanács értesítette a Bizottságot arról, hogy nem kíván kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. (5)   Az 3. cikk (3) bekezdésének, a 6. cikk (2) bekezdésének és a 9. cikk (4) bekezdésének megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus akkor lép hatályba, ha sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel kifogást az aktus ellen a Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítéstől számított két hónapon belül, vagy ha ezen időszak lejárta előtt mind az Európai Parlament, mint a Tanács értesítette a Bizottságot arról, hogy nem kíván kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik. Módosítás 46 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk A 9. cikkben említett intézkedések esetében a Tanács az érintett tagállamot képviselő tanácsi tag szavazatát figyelmen kívül hagyva jár el. A 9. cikkben említett intézkedések esetében a Tanács az érintett tagállamot képviselő tanácsi tag szavazatát figyelmen kívül hagyva jár el. A 9. cikk (1) bekezdésében említett határozatot a Tanács által elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a Tanács az ajánlás Bizottság általi elfogadásától számított 10 napon belül minősített többséggel határozatot hoz az ajánlás elutasításáról. Módosítás 47 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 a bekezdés (új) A Tanács tagjainak a 9. cikk (1) bekezdésében említett minősített többsége az EUMSZ 238. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint értelmezendő. Módosítás 48 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk A 223/2009/EK rendelet 5. cikkével összhangban a nemzeti statisztikai intézetek végzik a MIP-adatokkal kapcsolatos nemzeti szintű koordinációt. Ezzel összefüggésben a többi nemzeti hatóság a nemzeti statisztikai hatóságnak tesz jelentést. A tagállamok megteszik az e rendelkezés alkalmazásának biztosításához szükséges intézkedéseket. A 223/2009/EK rendelet 5. cikkével összhangban a nemzeti statisztikai intézetek végzik a MIP-adatokkal kapcsolatos nemzeti szintű koordinációt. Ezzel összefüggésben a nemzeti központi bankok – mint a KBER MIP-adatokat előállító tagjai – és adott esetben a többi megfelelő nemzeti hatóság együttműködnek a nemzeti statisztikai intézetekkel. Az adatokat előállító nemzeti hatóságok felelősséget viselnek az adatokért. A tagállamok megteszik az e rendelkezés alkalmazásának biztosításához szükséges intézkedéseket. Módosítás 49 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk A Bizottság (Eurostat) rendszeresen jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Bizottság (Eurostat) által az e rendelet végrehajtása érdekében végzett tevékenységekről. A Bizottság (Eurostat) az 1175/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben1a említett európai szemeszter keretében legalább évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Bizottság (Eurostat) által az e rendelet végrehajtása érdekében végzett tevékenységekről. ________________ 1a Az Európai Parlament és a Tanács 2011. november 16-i 1175/2011/EK rendelete a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 306., 2011.11.23., 12. o.). Módosítás 50 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 1 bekezdés (1)   2014. december 14-ig, valamint azt követően ötévente a Bizottság felülvizsgálja e rendelet alkalmazását és megállapításairól jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. (1)   2014. december 14-ig, valamint azt követően ötévente a Bizottság felülvizsgálja e rendelet alkalmazását, és erről jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ezt a jelentést szükség esetén megfelelő jogalkotási javaslat kíséri. Módosítás 51 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – b pont b)   e rendelet és az alkalmazott minőségellenőrzési rendszer hatékonysága. b)   e rendelet és az alkalmazott minőségellenőrzési rendszer hatékonysága és arányossága.

(1) Az ügyet az 57. cikk (2) bekezdésének második albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz újratárgyalásra (A7-0143/2014).

Az Európai Parlament 2014. március 11-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok kormánya közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodás meghosszabbításáról szóló tanácsi határozattervezetről (15854/2013 – C7-0462/2013 – 2013/0351(NLE))

P7_TA(2014)0182 A7-0126/2014

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (15854/2013),

–  tekintettel az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok kormánya közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodás megkötéséről szóló, 1998. október 13-i 98/591/EK tanácsi határozatra,

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 186. cikkével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0462/2013),

–  tekintettel eljárási szabályzata 81. cikke (1) bekezdésérnek első és harmadik albekezdésére, 81. cikkének (2) bekezdésére, 90. cikkének (7) bekezdésére és 46. cikkének (1) bekezdésére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság ajánlására (A7-0126/2014),

1.  egyetért a megállapodás meghosszabbításával;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve az Amerikai Egyesült Államok kormányának és parlamentjének.

Az Európai Parlament 2014. március 11-i jogalkotási állásfoglalása a Biológiai Sokféleség Egyezményhez csatolt, a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről és a hasznosításukból származó előnyök igazságos és méltányos megosztásáról szóló Nagojai Jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötésére irányuló tanácsi határozattervezetről (06852/2013 – C7-0005/2014 – 2012/0279(NLE))

P7_TA(2014)0183 A7-0061/2014

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (06852/2013),

–  tekintettel a Biológiai Sokféleség Egyezményhez csatolt, a genetikai forrásokhoz való hozzáférésről és a hasznosításukból származó előnyök igazságos és méltányos megosztásáról szóló, a fent említett tanácsi határozattervezet mellékletét képező Nagojai Jegyzőkönyvre,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 192. cikke (1) bekezdésének és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának értelmében a Tanács által benyújtott, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0005/2014),

–  tekintettel eljárási szabályzata 81. cikkére és 90. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ajánlására és a Fejlesztési Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A7-0061/2014),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

Az Európai Parlament 2014. március 11-i állásfoglalása az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 12-i intézményközi megállapodás 13. pontja alapján történő igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (Spanyolország „EGF/2013/008, ES/Comunidad Valenciana textiles” referenciaszámú kérelme) (COM(2014)0045 – C7-0019/2014 – 2014/2013(BUD))

P7_TA(2014)0184 A7-0158/2014

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0045 – C7-0019/2014),

–  tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (EGAA-rendelet),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(2) és különösen annak 12. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(3) (2013. december 2-i IIA) és különösen annak 13. pontjára,

–  tekintettel a 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 13. pontjában említett háromoldalú egyeztetésre,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság levelére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A7-0158/2014),

A.  mivel az Európai Unió létrehozta a megfelelő jogalkotási és költségvetési eszközöket ahhoz, hogy további támogatást nyújtson a világkereskedelem fő strukturális változásainak következményei által sújtott munkavállalóknak, és támogassa újbóli munkaerő-piaci beilleszkedésüket;

B.  mivel az Unió által az elbocsátott munkavállalóknak nyújtott pénzügyi támogatásnak dinamikusnak kell lennie, és azt a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban kell rendelkezésre bocsátani, összhangban a 2008. július 17-i egyeztető ülésen elfogadott európai parlamenti, tanácsi és bizottsági közös nyilatkozattal, és kellően figyelembe véve a 2013. december 2-i IIA-t az EGAA igénybevételéről szóló határozatok elfogadása tekintetében;

C.  mivel Spanyolország a valenciai autonóm közösség NUTS II szintű régiójának (ES52)(4) a NACE Rev. 2. rendszer szerint a 13. ágazatban (textilgyártás) 198 vállalatánál bekövetkezett, 560 munkavállalót érintő elbocsátásokat követően „EGF/2013/008 ES/Comunidad Valenciana textiles” referenciaszámmal kérelmet nyújtott be az EGAA-ból igénybe vehető pénzügyi hozzájárulás iránt, amelyben 300 munkavállalóra vonatkozóan folyamodott az EGAA által társfinanszírozott intézkedések keretében való támogatásért a 2012. november 1. és 2013. augusztus 1. közötti referencia-időszakban történt elbocsátásokkal összefüggésben;

D.  mivel a kérelem megfelel az EGAA-rendeletben meghatározott jogosultsági kritériumoknak;

1.  egyetért a Bizottsággal abban, hogy az EGAA-rendelet 2. cikkének b) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek, és hogy ezért Spanyolország jogosult az említett rendelet értelmében nyújtandó pénzügyi hozzájárulásra;

2.  megállapítja, hogy a spanyol hatóságok 2013. október 8-án benyújtották az EGAA-ból folyósítandó pénzügyi hozzájárulásra irányuló kérelmet, és hogy annak értékelését a Bizottság 2014. január 28-án közzétette; üdvözli, hogy az értékelési folyamat gyorsan – négy hónap alatt – lezajlott;

3.  úgy véli, hogy a valenciai autonóm közösségben végrehajtott elbocsátások a világkereskedelemben a globalizáció hatására bekövetkezett fő strukturális változásokhoz kötődnek, különös tekintettel a WTO átmeneti textil- és ruházati megállapodásának 2004 végén történő lezárulására, valamint az elsősorban Kína és más távol-keleti országok által vezérelt globális versenynek való nagyobb kitettségre, amely az Unióba irányuló textilbehozatal jelentős mértékű növekedését, valamint a textilipari világpiacon meglévő uniós részesedés csökkenését eredményezte;

4.  megállapítja, hogy a globalizáció súlyosan érintette Valencia autonóm közösséget, ahol a munkanélküliségi ráta 2013 első negyedévében elérte a 29,19%-ot; örömmel nyugtázza, hogy a régió a magas munkanélküliség kezelése érdekében ismét az EGAA-hoz fordul, és így kezeli immár másodjára a textilágazatban bekövetkező elbocsátásokat;

5.  gratulál Valencia autonóm közösségnek, amiért EGAA-támogatást kér és kíván felhasználni a nagyarányú kkv-jelenléttel jellemzett munkaerőpiaca problémáinak megoldására; ennek kapcsán emlékeztet rá, hogy a Valencia autonóm közösség a textilágazattal, a kerámiaiparral, a terméskőgyártással és az építési ágazattal összefüggésben már folyamodott EGAA-támogatásért;

6.  kiemeli, hogy az EGAA hozzá tud járulni a hagyományos ágazatoktól, így például a textil- és az építési ágazattól függő régiókban a törékeny foglalkoztatási helyzet kezeléséhez; hangsúlyozza, hogy az EGAA ezen képessége attól függ, hogy a nemzeti és a helyi hatóságok mennyire hatékonyak, és készen állnak-e a támogatás kérelmezésére;

7.  megállapítja, hogy a textilgyártás ágazata ez idáig 11 EGAA-kérelem tárgyát képezte(5); ezek mindegyike a kereskedelemhez kapcsolódó globalizáción alapult; a valenciai autonóm közösség eddig hat EGAA-kérelmet nyújtott be: 2009 szeptemberében (kerámiaipar)(6), 2010 márciusában (terméskőgyártás)(7), 2010 márciusában (textilgyártás)(8), 2011 júliusában (építőipar)(9) és decemberében (cipőipar)(10), valamint 2013-ban (építőipari anyagok)(11);

8.  üdvözli, hogy a munkavállalók gyors támogatása érdekében a spanyol hatóságok úgy határoztak, hogy a személyre szabott szolgáltatások végrehajtását már 2014. január 1-jén, jóval a javasolt összehangolt csomagra vonatkozó EGAA-támogatás odaítéléséről szóló végleges határozat előtt megkezdik;

9.  megjegyzi, hogy az EGAA-ból finanszírozandó személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagjának részét képezik a 300 elbocsátott munkavállaló újbóli munkába állását elősegítő intézkedések, így a profilkészítés, a pályaválasztási (pályaorientációs) tanácsadás, a tanácsadás, a képzések (transzverzális készségek fejlesztése, szakképzés, munkahelyi képzések, a vállalkozóvá válást elősegítő képzés), a vállalkozóvá válás támogatása, az intenzív álláskeresési támogatás, az ösztönzők – úgymint az álláskeresési ösztönzők, vállalkozás beindításának támogatása, az újbóli elhelyezkedés esélyének javítására (outplacement) irányuló ösztönzők, a munkába járás (ingázás) költségeihez való hozzájárulás, valamint az eltartott személyeket gondozók támogatása;

10.  örömmel látja, hogy az EGAA-kérelem elkészítéséről konzultációt folytattak a szociális partnerekkel, köztük a szakszervezetekkel (UGT-PV, CCOO-PV), akik beleegyeztek az alkalmazott intézkedések összköltségére vonatkozó teljes nemzeti társfinanszírozás 10%-ának fedezésébe, és hogy az EGAA végrehajtása és az EGAA-hoz való hozzáférés tekintetében a nők és a férfiak egyenlőségét szem előtt tartó politikát és a megkülönböztetésmentesség elvét fogják alkalmazni;

11.  emlékeztet annak fontosságára, hogy a munkavállalók munkavállalási esélyeit személyre szabott képzések és a szakmai karrierjük során megszerzett készségek és kompetenciák elismerése révén javítsák; elvárja, hogy az összehangolt csomag keretében biztosított képzést ne csak az elbocsátott munkavállalók szükségleteihez, hanem a tényleges üzleti környezethez is igazítsák hozzá;

12.  örömmel látja, hogy az összehangolt csomag szakképzést is tartalmaz, előtérbe helyezve azokat az ágazatokat, amelyek lehetőségeket kínálnak vagy fognak valószínűleg kínálni, emellett a helyi vállalkozások meghatározott igényeire szabott munkahelyi képzést is magában foglal;

13.  sajnálja, hogy a bizottsági javaslat nem vázolja az elbocsátott munkaerő képzettség szerinti összetételét;

14.  nyugtázza, hogy az összehangolt csomag pénzügyi ösztönzőket irányoz elő a munkakeresésre (300 euró átalányösszeg), a mobilitási támogatásra, az újbóli elhelyezkedés esélyének javítására (outplacement) (350 euróig), valamint az eltartott személyeket gondozók támogatására; örömmel látja, hogy a pénzügyi ösztönzők teljes összege viszonylag korlátozott, így a hozzájárulás döntő részét képzésre, tanácsadásra, az álláskereséshez nyújtott segítségre és a vállalkozóvá válás támogatására fordítják;

15.  megállapítja, hogy a tárgyalt eset tipikusan egy olyan régióra jellemző szociális és gazdasági környezetet tükröz, amelyben a helyi gazdaságot a kkv-k nagyarányú jelenléte jellemzi;

16.  megállapítja, hogy az EGAA-ból finanszírozandó, személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagjával kapcsolatos tájékoztatás információkat tartalmaz arra vonatkozólag, hogy e szolgáltatások milyen módon egészítik ki a strukturális alapokból finanszírozott tevékenységeket; hangsúlyozza, hogy a spanyol hatóságok által nyújtott megerősítés szerint a támogatható intézkedésekre más uniós pénzügyi eszközből nem folyósítanak támogatást; megismétli a Bizottsághoz intézett, arra irányuló felhívását, hogy az éves jelentések a jelenlegi szabályok teljes körű tiszteletben tartásának biztosítása érdekében tartalmazzák a fenti adatok összehasonlító értékelését, és hogy ne forduljanak elő átfedések az Unió által finanszírozott szolgáltatások között;

17.  kéri az érintett intézményeket, hogy tegyék meg a szükséges erőfeszítéseket az eljárási intézkedések javítására az EGAA igénybevételének felgyorsítása érdekében; nagyra értékeli a Parlament támogatások kiutalásának felgyorsítására irányuló kérelme nyomán a Bizottság által bevezetett továbbfejlesztett eljárást, amelynek célja, hogy a költségvetési hatóság számára az EGAA-kérelem támogathatóságáról szóló bizottsági értékelést az EGAA igénybevételére irányuló javaslattal együtt nyújtsák be; hangsúlyozza, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2014–2020) szóló új rendeletben(12) tovább tökéletesedik majd az eljárás, és az EGAA hatékonyabbá, átláthatóbbá és láthatóbbá válik;

18.  hangsúlyozza, hogy az EGAA-rendelet 6. cikkével összhangban biztosítani kell, hogy az EGAA az elbocsátott munkavállalók újbóli, stabil munkaviszony keretében történő munkába állását segítse; hangsúlyozza továbbá, hogy az EGAA kizárólag olyan aktív munkaerő-piaci intézkedések társfinanszírozásában vehet részt, amelyek hozzájárulnak a tartós, hosszú távú foglalkoztatáshoz; megismétli, hogy az EGAA-ból nyújtott támogatás nem helyettesítheti azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatala a vállalatok felelőssége a nemzeti jog vagy a kollektív szerződések értelmében, sem a vállalatok vagy ágazatok szerkezetátalakítására irányuló intézkedéseket;

19.  üdvözli, hogy az Európai Parlament és a Tanács az új EGAA-ról szóló rendelet tekintetében a 2014–2020-as időszakra vonatkozóan megegyezett abban, hogy újra bevezetik a válsághoz kapcsolódó igénybevétel kritériumát, 60%-ra növelik a javasolt intézkedések becsült összköltségéhez nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulást, az értékelésre és a jóváhagyásra rendelkezésre álló idő lerövidítése révén növelik az EGAA-kérelmek feldolgozásának hatékonyságát a Bizottságban, az Európai Parlamentben és a Tanácsban, az önálló vállalkozók és a fiatalok bevonásával szélesítik a támogatásra jogosult intézkedések és kedvezményezettek körét, valamint támogatják az új vállalkozások létrehozását elősegítő kezdeményezéseket;

20.  jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

21.  utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá ezt a határozatot, és gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

22.  utasítja elnökét, hogy ezt az állásfoglalást a melléklettel együtt továbbítsa a Tanácsnak és a Bizottságnak.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 13. pontja alapján történő igénybevételéről (Spanyolország „EGF/2013/008 ES/Comunidad Valenciana Textiles” referenciaszámú kérelme)

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, 2014/167/EU határozat.)

(1) HL L 406., 2006.12.30., 1. o. (2) HL L 347., 2013.12.20., 884. o. (3) HL C 373., 2013.12.20., 1. o. (4) Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.). (5) EGF/2007/005 IT Szardínia (COM(2008)0609); EGF/2007/006 IT Piemonte (COM(2008)0609); EGF/2007/007 IT Lombardia (COM(2008)0609); EGF/2008/001 IT Toszkána (COM(2008)0609); EGF/2008/003 LT Alytaus Textile (COM(2008)0547); EGF/2008/005 ES Katalónia (COM(2009)0371); EGF/2009/001 PT Norte-Centro (COM(2009)0371); EGF/2009/004 BE Oost en West Vlaanderen Textiel (COM(2009)0515); EGF/2009/005 BE Limburg Textiel (COM(2009)0515), EGF/2010/009 ES Comunidad Valenciana (COM(2010)0613) és EGF/2013/008 ES Comunidad Valenciana (a jelenlegi eset). (6) EGF/2009/014 ES Comunidad Valenciana (kerámia) (COM(2010)0216). (7) EGF/2010/005 ES Comunidad Valenciana (kőmegmunkálás) (COM (2010)0617). (8) EGF/2010/009 ES Comunidad Valenciana, (COM(2010)0613). (9) EGF/2011/006 ES Comunidad Valenciana (építés) (COM(2012)0053). (10) EGF/2011/020 ES Comunidad Valenciana (lábbeli) (COM(2012)0204). (11) EGF/2013/004 ES Comunidad Valenciana (építőipari termékek) (COM(2013)0635). (12) Az Európai Parlament és a Tanács 1309/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 855. o.).

Az Európai Parlament 2014. március 11-i jogalkotási állásfoglalása a növényi szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról (a növényi szaporítóanyagokra vonatkozó jog) szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0262 – C7-0121/2013 – 2013/0137(COD))

P7_TA(2014)0185 A7-0112/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0262),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0121/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az osztrák Szövetségi Tanács és a holland Alsóház által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolással ellátott véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A7-0112/2014),

1.  elutasítja a Bizottság javaslatát;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy vonja vissza javaslatát és nyújtson be újat;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament 2014. március 11-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai díjazásának és nyugdíjának, valamint az azokra alkalmazott korrekciós együtthatóknak 2011. július 1-jétől kezdődő hatállyal történő kiigazításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0895 – C7-0459/2013 – 2013/0438(COD))

P7_TA(2014)0186 A7-0165/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0895),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatára és különösen annak XI. melléklete 10. cikkére, valamint az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekre, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0459/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Bíróság 2014. március 4-i véleményére(1),

–  tekintettel a Számvevőszék 2014. március 3-i véleményére(2)

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. március 7-i kötelezettségvállalására, amely szerint elfogadja a Parlament álláspontját az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A7–0165/2014)

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. március 11-én került elfogadásra az Európai Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai díjazásának és nyugdíjának, valamint az azokra alkalmazott korrekciós együtthatóknak 2011. július 1-jétől kezdődő hatállyal történő kiigazításáról szóló …/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 422/2014/EU rendelet.)

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. (2) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

Az Európai Parlament 2014. március 11-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai díjazásának és nyugdíjának, valamint az azokra alkalmazott korrekciós együtthatóknak 2012. július 1-jétől kezdődő hatállyal történő kiigazításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0896 – C7-0460/2013 – 2013/0439(COD))

P7_TA(2014)0187 A7-0164/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0896),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatára és különösen annak XI. melléklete 10. cikkére, valamint az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekre, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0460/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Bíróság 2014. március 4-i véleményére(1),

–  tekintettel a Számvevőszék 2014. március 3-i véleményére(2),

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. március 7-i kötelezettségvállalására, amely szerint elfogadja a Parlament álláspontját az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A7-0164/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. március 11-én került elfogadásra az Európai Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai díjazásának és nyugdíjának, valamint az azokra alkalmazott korrekciós együtthatóknak 2012. július 1-jétől kezdődő hatállyal történő kiigazításáról szóló …/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 423/2014/EU rendelet.)

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. (2) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

Az Európai Parlament 2014. március 11-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Szerb Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodás alkalmazására vonatkozó egyes eljárásokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából a Tanács által első olvasatban elfogadott álláspontról (17930/1/2013 – C7-0028/2014 – 2011/0465(COD))

P7_TA(2014)0188 A7-0116/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (17930/1/2013 – C7-0028/2014),

–  tekintettel első olvasatban kialakított álláspontjára(1) a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatáról (COM(2011)0938),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 72. cikkére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A7-0116/2014),

1.  jóváhagyja a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontját;

2.  megállapítja, hogy a jogalkotási aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;

3.  utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikke (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;

4.  utasítja főtitkárát, hogy – annak ellenőrzése után, hogy valamennyi eljárás rendben lezajlott – írja alá a jogalkotási aktust, továbbá a Tanács főtitkárával egyetértésben intézkedjék az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) Elfogadott szövegek 2012.10.25., P7_TA(2012)0389.

Az Európai Parlament 2014. március 11-i jogalkotási állásfoglalása a 2003/71/EK és a 2009/138/EK irányelvnek az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság hatásköre tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2011)0008 – C7-0027/2011 – 2011/0006(COD))

P7_TA(2014)0189 A7-0077/2012

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0008),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 50., 53., 62. és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0027/2011),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2011. május 4-i véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. május 5-i véleményére(2),

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. november 27-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint elfogadja az Európai Parlament álláspontját, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A7–0077/2012),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. március 11-én került elfogadásra a 2003/71/EK és a 2009/138/EK irányelvnek, valamint az 1060/2009/EK, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendeletnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról szóló 2014/.../EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 2014/51/EU irányelv.)

(1) HL C 159., 2011.5.18., 10. o. (2) HL C 218., 2011.7.23., 82. o.

Az Európai Parlament 2014. március 11-i jogalkotási állásfoglalása a pénzátutalásokat kísérő adatokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0044 – C7-0034/2013 – 2013/0024(COD))

P7_TA(2014)0190 A7-0140/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0044),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0034/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2013. május 17-i véleményére(1),

–  tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. november 11-i véleményére(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság által az eljárási szabályzat 51. cikke alapján folytatott közös tanácskozásra,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, valamint a Fejlesztési Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A7-0140/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. március 11-én került elfogadásra a pénzátutalásokat kísérő adatokról szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3),

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére(4),

az európai adatvédelmi biztossal való konzultációt követően(5),

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)  A pénzátutalásokon keresztül megvalósuló jelentős feketepénz-áramlás Az illegális pénzáramlás árthat a pénzügyi szektor struktúrájának stabilitásának és jó hírének, továbbá fenyegetést jelent a belső piacra és a nemzetközi fejlesztésre nézve, valamint közvetlenül vagy közvetve aláássa a polgárok jogállamiság iránti bizalmát. A terrorizmus és a szervezett bűnözés finanszírozása továbbra is fontos probléma, amelyet uniós szinten kell kezelni. A terrorizmus és a szervezett bűnözés árt a demokratikus intézményeknek és társadalmunk alapjait rengeti meg. Az adóparadicsomként is ismert, banktitkot fenntartó joghatóságokban és azokon keresztül működő titkos vállalati struktúrák az illegális pénzáramlást megkönnyítő döntő tényezőnek számítanak. A bűnelkövetőknek és segítőiknek a bűnözésből származó jövedelmek eredetének leplezésére, illetve a terrorista tevékenységekre vagy célokra célra történő pénzátutalásra irányuló erőfeszítései súlyosan veszélyeztethetik veszélyeztetik a pénzátutalási rendszerek megbízhatóságát, integritását és stabilitását, valamint a pénzügyi rendszer egésze iránti bizalmat. [Mód. 1]

(2)  Amennyiben bizonyos koordinációs intézkedések nem kerülnek elfogadásra uniós és nemzetközi szinten, a pénzmosásban részt vevők, valamint a terrorizmus finanszírozói a bűnözői tevékenységeik megkönnyítése érdekében megpróbálhatják kihasználni kihasználják a tőke szabad mozgását, amely az egységes pénzügyi térség velejárója. A Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) keretein belüli nemzetközi együttműködés, illetve ajánlásainak globális szintű végrehajtása a szabályozási arbitrázs és a verseny torzulásának megelőzését szolgálják. Az uniós fellépésnek nagyságrendjénél fogva biztosítania kell a Pénzügyi Akció Munkacsoport (Financial Action Task Force, a továbbiakban: FATF) által 2012. februárban elfogadott, elektronikus átutalásokról szóló 16. ajánlás egységes átültetését az Unió egészében, és különösen azt, hogy ne legyen megkülönböztetés vagy eltérés az egyes tagállamokon belüli belföldi fizetések és a tagállamok közötti, határokon átnyúló fizetések között. A határokon átnyúló pénzátutalások terén a tagállamok önálló, nem összehangolt fellépése jelentősen befolyásolhatná a fizetési rendszerek zökkenőmentes működését EU-szinten, és ezáltal árthatna a belső piacnak a pénzügyi szolgáltatások területén. [Mód. 2]

(2a)  E rendelet végrehajtása és érvényesítése, beleértve a FATF 16. ajánlását, nem járhat indokolatlan és aránytalan költségekkel a pénzforgalmi szolgáltatók és azok szolgáltatásait igénybe vevő polgárok számára, és a törvényes tőkeáramlást teljes mértékben szavatolni kell az Európai Unión belül. [Mód. 3]

(3)  A terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos uniós stratégia 2008. július 17-i felülvizsgált változata kiemelte, hogy folytatni kell a terrorizmus finanszírozásának és a terroristagyanús személyek birtokában lévő pénzügyi források felhasználásának megelőzésére irányuló erőfeszítéseket. El kell ismerni, hogy a FATF folyamatosan törekszik ajánlásainak javítására és közös megegyezés kialakítására arra vonatkozóan, hogy ezeket hogyan kellene végrehajtani. Az Unió felülvizsgált stratégiája megjegyzi, hogy az ajánlások valamennyi FATF-tag és a FATF-hez hasonló típusú regionális szervek tagjai általi végrehajtását rendszeres időközönként értékelik, és hogy ebben a tekintetben fontos a tagállami végrehajtásra vonatkozó közös megközelítés.

(4)  A terrorizmus finanszírozásának megakadályozása érdekében sor került bizonyos személyek, csoportok és szervezetek pénzeszközeinek és gazdasági forrásainak befagyasztását célzó intézkedések meghozatalára, beleértve a 2580/2001/EK rendeletet(6) és a 881/2002/EK tanácsi rendeletet(7). Ugyanebből a célból intézkedések kerültek elfogadásra a pénzügyi rendszernek a pénzeszközök és gazdasági erőforrások terrorista célokra terelésétől történő megvédése érdekében. Az , …/…/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(8)(9) számos ilyen jellegű intézkedést tartalmaz. Azonban ezen intézkedések nem akadályozzák meg teljes mértékben, hogy a terroristák és egyéb bűnözők pénzeszközeik mozgatása érdekében hozzáférhessenek a fizetési rendszerekhez.

(5)  A nemzetközi szinten történő következetes megközelítés elősegítése, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén a nemzetközi szinten történő következetes megközelítés elősegítése hatékonyabbá tétele érdekében a további uniós fellépésnek figyelembe kell vennie az ezen a szinten történt előrelépéseket, nevezetesen a pénzmosás valamint a terrorizmus finanszírozása és a proliferáció elleni küzdelemről szóló, a FATF által 2012-ben elfogadott nemzetközi standardokat, és különösen a 16. ajánlást és az annak végrehajtására vonatkozó, átdolgozott értelmező magyarázatot. [Mód. 4]

(5a)  Külön figyelmet kell szentelni az EUMSZ 208. cikkében foglalt uniós kötelezettségeknek, azon egyre terjedő jelenség megszüntetése érdekében, hogy a pénzmosási tevékenységet a szigorúbb pénzmosásellenes jogszabályokkal rendelkező fejlett országokból a kevésbé szigorú szabályokkal rendelkező fejlődő országokba helyezzék át. [Mód. 5]

(6)  A pénzátutalások teljes nyomon követhetősége fontos és értékes eszköz lehet a pénzmosás, illetve a terrorizmus finanszírozásának megelőzése, vizsgálata, illetve felderítése során. Ezért az adatok fizetési láncolatban való továbbításának biztosítása érdekében olyan rendszert indokolt kidolgozni, amely kötelezi a pénzforgalmi szolgáltatókat, hogy a pénzátutalásokat a megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozó pontos és naprakész adatok kísérjék.. E tekintetben elengedhetetlen, hogy a pénzügyi intézmények az ügyfeleik számára végzett pénzátutalásokra vonatkozó megfelelő, pontos és naprakész adatokról jelentést tegyenek annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok hatékonyabban akadályozhassák meg a pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását. [Mód. 6]

(7)  E rendelet előírásainak alkalmazása nem sérti a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet(10) átültető nemzeti jogszabályokat. Az e rendeletnek való megfelelés céljából gyűjtött személyes adatok például nem dolgozhatók fel tovább a 95/46/EK irányelvvel összeegyeztethetetlen módon. Szigorúan meg kell tiltani mindenekelőtt a kereskedelmi célokra történő további feldolgozást. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet minden tagállam fontos közérdekként ismeri el. Így e rendelet alkalmazása során a 95/46/EK irányelv 25. cikke értelmében a személyes adatoknak a megfelelő védelmi szintet biztosítani nem tudó harmadik országba történő továbbítását ugyanazon irányelv 26. cikkének (d) pontja alapján kell engedélyezni. Fontos, hogy a több joghatóságban működő, Unión kívüli fiókokkal vagy leányvállalatokkal rendelkező pénzforgalmi szolgáltatókat ne akadályozzál ésszerűtlenül a gyanús ügyletekre vonatkozó információk ugyanazon szervezeten belüli megosztásában. Ez nem sérti az Unió és harmadik országok közötti, a pénzmosás elleni küzdelmet célzó megállapodásokat, ideértve a polgároknak nyújtott kellő biztosítékokat is, amelyek egyenlő vagy megfelelő szintű védelmet biztosítanak. [Mód. 7]

(8)  Nem tartoznak e rendelet hatálya alá azok a személyek, akik csak papíralapú dokumentumok elektronikus adatokká való átalakítását végzik egy pénzforgalmi szolgáltatóval kötött szerződés alapján; ugyanez vonatkozik azokra a természetes és jogi személyekre is, akik vagy amelyek csak pénzeszközök továbbításával kapcsolatos üzenetküldési vagy egyéb támogató rendszereket vagy klíring és elszámolási rendszereket működtetnek a pénzforgalmi szolgáltatók számára.

(9)  Az olyan pénzátutalásokat, amelyek esetében alacsony a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kockázata, helyénvaló kivonni e rendelet hatálya alól. E kivételek közé tartoznak a hitel- vagy betéti kártyák, a mobiltelefonok vagy egyéb digitális vagy információtechnológiai (IT) eszközök, a bankjegykiadó automatából (ATM) történő készpénzfelvételek, az adók, a pénzbírságok vagy más illetékek befizetései, valamint azok a pénzátutalások, amelyek esetében mind a megbízó mind a kedvezményezett a saját nevében eljáró pénzforgalmi szolgáltató. Ezen túlmenően a nemzeti fizetési rendszerek jellemzőinek tükrözése érdekében a tagállamok mentesíthetik az elektronikus zsírórendszerben megvalósuló fizetéseket, valamint a csekkeken és váltókon keresztül megvalósuló pénzátutalásokat is, feltéve ha a pénzátutalások minden esetben visszavezethetők a megbízóig. Mindazonáltal nem alkalmazható a kivétel, ha a hitel- vagy betéti kártyát, a mobiltelefont vagy egyéb digitális vagy IT-, előre vagy utólag fizetett eszközt személyek közötti átutalás végrehajtására használják. A dinamikusan fejlődő technológiára való tekintettel fontolóra kell venni a rendelet hatályának az elektronikus pénzre és más új fizetési módokra való kiterjesztését. [Mód. 8]

(10)  A pénzforgalmi szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozó adatok ne hiányozzanak vagy ne legyenek hiányosak. A fizetési rendszerek hatékonyságának csökkentését elkerülendő, az adat-ellenőrzési követelményeket külön kell választani a számláról történő és a nem számláról történő pénzátutalások esetében. A kisebb pénzátutalási ügyletekből származó esetleges terroristaveszély ellen alkalmazott túl szigorú azonosítási követelmények az ügyleteket illegális csatornák felé terelhetik, ezért ennek a kockázatnak az ellensúlyozása érdekében a megbízóra vonatkozó adatok pontosságának ellenőrzésére vonatkozó követelményt nem számláról történő pénzátutalások esetén csak az 1 000 eurót meghaladó egyedi pénzátutalásokra kell alkalmazni. A számláról történő pénzátutalások esetén a pénzforgalmi szolgáltatók nem kötelesek minden egyes pénzátutalás alkalmával megbizonyosodni a megbízó adatainak helyességéről, amennyiben a(z) …/…/EU irányelvben(11) előírt kötelezettségeknek eleget tettek. [Mód. 9]

(11)  A fizetésekre vonatkozó uniós jogi szabályozásra tekintettel – a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről szóló, 2009. szeptember 16-i 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(12), az euróátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról szóló, 2012. március 14-i 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(13), és a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló, 2007. november 13-i 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(14) – elegendő arról gondoskodni, hogy az Unión belüli pénzátutalásokat a megbízóra vonatkozó egyszerűsített adatok kísérjék.

(12)  Annak érdekében, hogy harmadik országokban működő, a pénzmosás, illetve a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelős hatóságok felkutathassák az ilyen célokra használt pénzeszközök forrását, az Unióból az Unión kívülre irányuló pénzátutalásoknak tartalmazniuk kell a megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozó adatok teljes körét. E hatóságok csak a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának megelőzése, vizsgálata és felderítése céljából kaphatnak hozzáférést a megbízóra vonatkozó adatok teljes köréhez.

(12a)  A tagállamok pénzmosás és terroristák finanszírozása elleni küzdelemért felelős hatóságainak, valamint illetékes igazságszolgáltatási és bűnüldözési szerveinek fokozniuk kellene az egymással, illetve harmadik országok – köztük a fejlődő országok – illetékes hatóságaival folytatott együttműködést az átláthatóságnak, valamint az információk és a bevált gyakorlatok megosztásának további erősítése érdekében. Az Uniónak kapacitásbővítő programokat kellene támogatnia a fejlődő országokban ezen együttműködés megkönnyítése érdekében. A bűncselekmények felderítéséhez szükséges bizonyítékok összegyűjtésére és az ezekhez kapcsolódó adatok és információk rendelkezésre bocsátására vonatkozó rendszereket tovább kell fejleszteni az Unióban a szubszidiaritás és az arányosság elvének vagy az emberi jogoknak bármilyen megsértése nélkül. [Mód. 10]

(12b)  A megbízó és a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatóinak és a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatóknak rendelkezniük kell a személyes adatoknak azok véletlen elvesztése, megváltoztatása, jogosulatlan nyilvánosságra hozatala vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférés elleni védelemére szolgáló megfelelő technikai és szervezeti intézkedésekkel. [Mód. 11]

(13)  Annak érdekében, hogy az egyetlen megbízótól származó több kedvezményezettnek szánt pénzátutalásokat olcsón, az egyedi átutalásokat tartalmazó kötegelt fájlban lehessen az Unióból az Unión kívülre küldeni, gondoskodni kell arról, hogy az ilyen egyedi átutalások esetén elegendő legyen a megbízó számlaszámát vagy egyedi ügyletazonosítóját feltüntetni, feltéve hogy a kötegelt fájl tartalmazza a megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozó adatok teljes körét.

(14)  A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának és a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatónak a megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozó adatok hiányának felderítését célzó, hatékony eljárásokkal kell rendelkeznie, hogy ellenőrizni tudja a pénzátutalásokat kísérő, a megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozó, előírt adatok meglétét vagy azok teljességét – különösen, ha sok pénzforgalmi szolgáltatás érintett –, javítsa a pénzátutalások nyomon követhetőségét, és segítsen azonosítani a gyanús ügyleteket. Az adatok meglétének és teljességének hatékony ellenőrzése – különösen több pénzforgalmi szolgáltató esetében – segítheti azt, hogy a vizsgálati eljárások kevésbé időigényessé és még hatékonyabbá váljanak, ami egyúttal javítja a pénzátutalások nyomon követhetőségét. A tagállamok illetékes hatóságainak így biztosítaniuk kell, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók az elektronikus átutalással vagy egy kapcsolódó üzenettel a fizetési lánc egészében megadják a szükséges tranzakciós információkat.i [Mód. 12]

(15)  Mivel a névtelen pénzátutalások esetén potenciálisan fennáll a terroristák finanszírozásának a veszélye, helyénvaló előírni a pénzforgalmi szolgáltatók számára, hogy kérjenek a megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozó adatokat. A FATF által kidolgozott kockázatalapú megközelítéssel összhangban helyénvaló a magasabb és az alacsonyabb kockázatú területek azonosítása a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok célzottabb kezelése érdekében. Ennek megfelelően a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának és a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatónak hatékony kockázatalapú eljárásokat kell kialakítania, valamint a kockázatokat fel kell mérnie és mérlegelnie kell, hogy az erőforrásokat egyértelműen a pénzmosás magas kockázati területei felé irányíthassák. Ezek a hatékony kockázatalapú eljárások, melyek olyan esetekre vonatkoznak, amikor a pénzátutalásból hiányoznak az előírt, a megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozó adatok, segítenek a pénzforgalmi szolgáltatóknak annak hatékonyabb eldöntésében, annak eldöntése céljából, hogy végre kell-e hajtani, el kell-e utasítani vagy fel kell-e függeszteni egy pénzátutalást, és milyen megfelelő nyomon követő intézkedéseket kell hozni. Amennyiben a megbízó pénzforgalmi szolgáltatója az Unió területén kívül letelepedett, a(z) …/…/EU irányelvve(15)l összhangban fokozott ügyfél-átvilágítást kell alkalmazni az adott pénzforgalmi szolgáltatóval fennálló, határokon átnyúló levelező banki kapcsolatok tekintetében. [Mód. 13]

(16)  A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának és a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatónak különleges gondossággal kell eljárnia – felmérve a kockázatokat –, ha a megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozó adatok hiányát vagy hiányosságát észleli, és a gyanús ügyleteket jelentenie kell az illetékes hatóságoknak a(z) …/…/EU irányelvben(16) megállapított bejelentési kötelezettségekkel és a nemzeti végrehajtási intézkedésekkel összhangban.

(17)  A megbízóra vagy a kedvezményezettre vonatkozó adatok nélkül vagy hiányos adatokkal érkező pénzátutalásokra vonatkozó rendelkezések minden olyan kötelezettség sérelme nélkül alkalmazandók, amelyek értelmében a pénzforgalmi szolgáltatóknak és a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatóknak fel kell függeszteniük, és/vagy el kell utasítaniuk a polgári, a közigazgatási vagy a büntetőjogi rendelkezéseket sértő pénzátutalásokat. A magánszemélyek, jogi személyek, trösztök, alapítványok, biztosító egyesületek, holdingok és más hasonló létező vagy jövőben létrejövő jogi megállapodások megbízója vagy kedvezményezettje azonosító adatainak szükségessége alapvető tényező azon bűnözők felderítése során, akik személyazonosságukat egyébként valamely társasági struktúra mögé rejthetik. [Mód. 14]

(18)  Amíg meg nem szűnnek azok a technikai korlátok, amelyek következtében a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatók nem tehetnek eleget a hozzájuk beérkezett valamennyi, megbízóra vonatkozó adat továbbítására irányuló kötelezettségüknek, a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatóknak meg kell őrizniük ezeket az adatokat. A fizetési rendszerek korszerűsítésével e technikai korlátokat meg kell szüntetni. A technikai korlátozások áthidalása érdekében az uniós tagállamok és harmadik országok közötti bankközi transzferek esetében ösztönözni lehetne az egységes eurófizetési térség átutalási rendszerének alkalmazását; [Mód. 15]

(19)  Mivel a bűnügyi nyomozások során néha csak az eredeti pénzátutalás után hónapokkal, sőt évekkel később azonosíthatók a szükséges adatok vagy az érintett személyek, és annak érdekében, hogy a nyomozások keretében hozzá lehessen férni a lényeges bizonyítékokhoz, helyénvaló kötelezni a pénzforgalmi szolgáltatókat arra, hogy a megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozó adatokat megőrizzék a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának megelőzése, felderítése és az azzal kapcsolatos nyomozása céljából. Ezt az adatmegőrzési időtartamot öt évre kell korlátozni kell., melyet követően minden személyes adatot törölni kell, amennyiben a nemzeti jog másként nem rendelkezik. Az adatok további megőrzése akkor engedélyezett, ha ez a pénzmosás és a terrorizmus megelőzését, felderítését, illetve vizsgálatát szolgálja, és nem haladhatja meg a tíz éves időkeretet. A pénzforgalmi szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy az e rendelet alapján megőrzött adatokat csak a rendeletben meghatározott célokra használják fel. [Mód. 16]

(20)  A terrorizmus elleni küzdelem keretében történő gyors intézkedés érdekében a pénzforgalmi szolgáltatóknak haladéktalanul válaszolniuk kell a letelepedésük szerinti tagállam pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelős hatóságainak a megbízóra vonatkozó adatokra irányuló kéréseire.

(21)  A megbízó pénzforgalmi szolgáltatójának tagállama szerinti munkanapok száma határozza meg azon napok számát, amelyen belül válaszolni kell a megbízóra vonatkozó adatok iránti kérésekre.

(22)  Az e rendeletben foglalt követelményeknek való jobb megfelelés érdekében, és „A pénzügyi szolgáltatások ágazatában a szankciórendszerek megerősítéséről” című, 2010. december 9-i bizottsági közlemény nyomán ki kell bővíteni az illetékes hatóságok felügyeleti intézkedések elfogadására vonatkozó hatáskörét, valamint szankcionálási hatáskörét. Rendelkezni kell közigazgatási szankciókról, és tekintve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem fontosságát, a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell meghatározniuk. A tagállamoknak ezekről értesíteniük kell a Bizottságot, valamint az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(17) létrehozott európai felügyeleti hatóságot (Európai Bankhatóságot) (a továbbiakban: EBH); az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(18) létrehozott európai felügyeleti hatóságot (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot) (a továbbiakban: EBFH); és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(19) létrehozott európai felügyeleti hatóságot (Európai Értékpapírpiaci Hatóságot) (a továbbiakban: EÉPH).

(23)  E rendelet XXX cikkének V. fejezetének a végrehajtásához egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Ezeket E a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(20) megfelelően kell gyakorolni. [Mód. 17]

(24)  Az Unió területén kívül eső országok és területek egy része monetáris uniót alkot valamely tagállammal, egy tagállam valutaövezetéhez tartozik, vagy monetáris egyezményt írt alá az Uniót képviselő egyik tagállammal, és vannak olyan pénzforgalmi szolgáltatóik, amelyek közvetlenül vagy közvetve részt vesznek az adott tagállam fizetési és elszámolási rendszereiben. Annak elkerülése érdekében, hogy e rendeletnek az érintett tagállamok és ezen országok vagy területek között történő pénzátutalásokra való alkalmazása következtében ezen országok vagy területek gazdaságát számottevő negatív hatás érje, helyénvaló lehetőséget biztosítani arra, hogy ezeket a pénzátutalásokat az adott tagállamokon belüli pénzátutalásként kezeljék.

(25)  A pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i 1781/2006/EK európai parlementi és tanácsi rendeletet(21) a szükséges módosításainak fényében az egyértelműség kedvéért hatályon kívül kell helyezni.

(26)  Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok a fellépés nagyságrendje vagy hatása miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(27)  Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket, különös tekintettel a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogra (7. cikk), a személyes adatok védelméhez való jogra (8. cikk) és a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogra (47. cikk), valamint a ne bis in idem elvre.

(28)  A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni új keretszabályozás zökkenőmentes bevezetésének biztosítása érdekében indokolt, hogy e rendelet alkalmazásának kezdőidőpontja egybeessen a(z) …/…/EU irányelv(22) átültetési határidejének végével.

(28a)  Az Európai Adatvédelmi Biztps 2013. július 4-i véleménye(23),

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS HATÁLY

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet megállapítja a pénzátutalásokat kísérő, megbízóra és kedvezményezettre vonatkozó adatokkal kapcsolatos szabályokat, a pénzátutalások során a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése, felderítése és az azzal kapcsolatos nyomozás céljából.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(1)  „terrorizmus finanszírozása”: a terrorizmus finanszírozása a(z) [xxxx/yyyy] irányelv 1. cikkének (4) bekezdésében meghatározottak szerint;

(2)  „pénzmosás”: a(z) …/…/EU irányelv(24) 1. cikkének (2) vagy (3) bekezdésében említett pénzmosási tevékenységek;

(3)  „megbízó”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely vagy a saját számlájáról végez pénzátutalást, vagy pénzátutalási megbízást ad;”: a 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének 7. pontjában meghatározott megbízó; [Mód. 18]

(4)  „kedvezményezett”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az átutalt pénzösszeg szándékolt jogosultja; ”: a 2007/64/EK irányelv 4. cikkének 8. pontjában meghatározott kedvezményezett; [Mód. 19]

(5)  „pénzforgalmi szolgáltató”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely szakmai minőségében pénzátutalási szolgáltatásokat nyújt;”: a 2007/64/EK irányelv 4. cikkének 9. pontjában meghatározott pénzforgalmi szolgáltató; [Mód. 20]

(6)  „közvetítő pénzforgalmi szolgáltató”: az a pénzforgalmi szolgáltató, aki vagy amely sem a megbízó, sem a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója, hanem pénzátutalást fogad és továbbít a megbízó vagy a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója, vagy egy másik közvetítő pénzforgalmi szolgáltató nevében;

(7)  „pénzátutalás”: a megbízó nevében pénzforgalmi szolgáltatón keresztül, elektronikusan végrehajtott ügylet, amelynek célja, hogy a pénzösszeg egy pénzforgalmi szolgáltatón, különösen a 2007/64/EK irányelv szerinti „készpénz-átutalási szolgáltatásokon” és „beszedésen” keresztül hozzáférhetővé váljon a kedvezményezett számára, függetlenül attól, hogy a megbízó és a kedvezményezett személye azonos vagy sem; [Mód. 21]

(8)  „kötegelt fájlban történő átutalás”: több egyedi pénzátutalás, amelyek továbbítás céljára egy kötegbe kerülnek;

(9)  „egyedi ügyletazonosító”: a pénzforgalmi szolgáltató által – a pénzátutalás végrehajtásához használt fizetési és elszámolási rendszer vagy üzenetküldési rendszer protokolljaival összhangban – meghatározott betű- vagy szimbólumkombináció, amely lehetővé teszi az ügylet visszakövetését a megbízóig és a kedvezményezettig;

(10)  „személyek közötti” átutalás: két természetes személy közötti ügyletkét olyan természetes személy közötti ügylet, akik fogyasztókként kereskedelmi, üzleti vagy szakmai tevékenységükön kívüli célból járnak el. [Mód. 22]

3. cikk

Hatály

(1)  Ez a rendelet az Unióban letelepedett pénzforgalmi szolgáltatók által küldött vagy fogadott, bármely pénznemben megvalósuló pénzátutalásokra alkalmazandó.

(2)  Ez a rendelet nem alkalmazandó a 2014/.../EU irányelvben (pénzügyi szolgáltatások irányelvben) meghatározott alkalmazandó hitelkártya vagy betéti kártyaalkalmazandó a 2014/.../EU irányelvben (pénzügyi szolgáltatások irányelvben) meghatározott, vagy mobiltelefon, elektronikus pénz vagy más digitális vagy információtechnológiai (IT) eszköz használatával végrehajtott pénzátutalásokra, ha a következő feltételek teljesülnek: [Mód. 23]

a)  a kártyát vagy eszközt hivatásos kereskedelmi vagy üzleti társaság áruinak és szolgáltatásainak áruk és szolgáltatások kifizetésére használják; [Mód. 24]

b)  a tranzakcióból származó minden átutalást kísér a fent említett kártya vagy eszköz száma.

Mindazonáltal a rendelet alkalmazandó akkor, ha a hitel-betéti vagy betéti előre fizetett kártyát, utalványt a mobiltelefont, e-pénzt vagy egyéb digitális vagy információtechnológiai (IT-)eszközt IT-eszközt személyek közötti átutalás végrehajtására használják. [Mód. 25]

(3)  Ez a rendelet nem vonatkozik azokra a természetes vagy jogi személyekre, akiknek tevékenysége csak papíralapú dokumentumok elektronikus adatokká való átalakítására terjed ki, és akik egy pénzforgalmi szolgáltatóval kötött szerződés alapján lépnek fel, valamint semely olyan természetes vagy jogi személyre, akiknek vagy amelyeknek tevékenysége csak pénzeszközök továbbításával kapcsolatos üzenetküldési vagy egyéb támogató rendszerek vagy klíring és elszámolási rendszerek működtetésére korlátozódik a pénzforgalmi szolgáltatók számára. [Mód. 26]

Ez a rendelet nem alkalmazandó az olyan pénzátutalásokra:

a)  amelyek esetén a pénzátutalás eredményeként a megbízó a saját számlájáról vesz fel készpénzt;

b)  amelyek esetén a pénzeszközök átutalása egy tagállamon belül a hatóságok számára adók, pénzbírságok vagy más illetékek megfizetése céljából történik;

c)  amelyek esetén mind a megbízó, mind a kedvezményezett a saját nevében eljáró pénzforgalmi szolgáltató.

II. FEJEZET

A PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ KÖTELEZETTSÉGEK

1.szakasz

A megbízó pénzforgalmi szolgáltatójára vonatkozó kötelezettségek

4. cikk

A pénzátutalásokat kísérő adatok

(1)  A megbízó pénzforgalmi szolgáltatója biztosítja, hogy a megbízóra vonatkozó következő adatok kísérjék a pénzátutalást:

a)  a megbízó neve;

b)  a megbízó számlaszáma, ha ilyen számlát használnak a pénzátutalás feldolgozásához, vagy ha erre a célra nem használnak ilyen számlát, akkor egy egyedi ügyletazonosító;

c)  a megbízó címe, vagy nemzeti azonosítószáma, vagy ügyfél-azonosító száma, vagy születési ideje és helye. [Mód. 27]

(2)  A megbízó pénzforgalmi szolgáltatója biztosítja, hogy a kedvezményezettre vonatkozó következő adatok kísérjék a pénzátutalást:

a)  a kedvezményezett neve; és

b)  a kedvezményezett számlaszáma, ha ilyen számlát használnak a pénzátutalás feldolgozásához, vagy ha erre a célra nem használnak ilyen számlát, akkor egy egyedi ügyletazonosító.

(3)  A pénzeszközök átutalása előtt a megbízó pénzforgalmi szolgáltatója megbízható és független forrásból származó dokumentumok, adatok vagy információk alapján a(z) …/…/EU irányelvvel(25) összhangban alkalmazza az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, és ellenőrzi az (1) bekezdésben említett adatok pontosságát és teljességét. [Mód. 28].

(4)  Ha pénzeszközök átutalása a megbízó számlájáról történik, a (3) bekezdésben említett ellenőrzést megtörténtnek kell tekinteni a következő esetekben:

a)  ha a megbízó személyazonosságát a(z) …/…/EU irányelv* 11. cikkének megfelelően a számlanyitáshoz kapcsolódóan ellenőrizték és az ellenőrzés során szerzett információt az említett irányelv 39. cikkének megfelelően megőrizték;

vagy

b)  ha a(z) …/…/EU irányelv(26) 12. cikkének (5) bekezdése alkalmazandó a megbízóra.

(5)  Mindazonáltal a (3) bekezdéstől eltérve nem számláról teljesített pénzátutalások esetén a megbízó pénzforgalmi szolgáltatójának nem az 1000 EUR-ig terjedő pénzátutalások esetében legalább a megbízó nevét ellenőriznie kell, azonban ellenőriznie kell a megbízóra és kedvezményezettre vonatkozó, az (1) bekezdésben említett adatokat, minden adatot ha az összeg nem haladja meg az 1 000 EUR-t és nem tűnik más pénzátutalásokkalátutalások több összefüggőnek tűnő művelettel történnek, vagy ha , amelyek a szóban forgó átutalással együtt meghaladják az 1 000 EUR-t. [Mód. 29]

5. cikk

Pénzátutalások az Unión belül

(1)  A 4. cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve, ha mind a megbízó, mind a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója az Unióban letelepedett, a pénzátutaláskor csak a megbízó és a kedvezményezett teljes nevét és megbízó számlaszámát vagy egyedi ügyletazonosítóját kell megadni a 260/2012/EU rendelet 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és (3) bekezdése b) pontjában meghatározott tájékoztatási követelmények sérelme nélkül. [Mód. 30]

(2)  Az (1) bekezdés ellenére, a megbízó pénzforgalmi szolgáltatója a(z) …/…/EU irányelv(27) 16. cikkének (2) vagy (3) bekezdésében, vagy III. mellékletében említett magasabb kockázat esetében a megbízóra vagy a kedvezményezettre vonatkozó teljes körű tájékoztatást kér, vagy a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának vagy a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatójának a kérésére a kérés kézhezvételétől számított három munkanapon belül rendelkezésre bocsátja a megbízóra vagy a kedvezményezettre vonatkozó adatokat a 4. cikknek megfelelően. [Mód. 31]

6. cikk

Pénzátutalások az Unión kívülre

(1)  Az egyetlen megbízótól származó, kötegelt fájlban történő átutalások esetén, amennyiben a kedvezményezettek pénzforgalmi szolgáltatói az Unión kívül letelepedettek, a 4. cikk (1) és (2) bekezdése nem alkalmazandó a kötegelt fájlban összegyűjtött egyedi átutalásokra, feltéve, hogy a kötegelt fájl tartalmazza az említett cikkben előírt adatokat és az egyedi átutalások tartalmazzák a megbízó számlaszámát vagy az egyedi ügyletazonosítóját.

(2)  A 4. cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve, ha a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója az Unión kívül letelepedett, az 1 000 EUR-t meg nem haladó pénzátutalásokat csak a következő adatoknak kell kísérnie: [Mód. 2]

a)  a megbízó neve;

b)  a kedvezményezett neve;

c)  mind a megbízó, mind a kedvezményezett számlaszáma vagy az egyedi ügyletazonosító.

Ezen adatok pontosságát nem kell ellenőrizni, kivéve, ha pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás gyanúja áll fenn.

2.szakasz

A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójára vonatkozó kötelezettségek

7. cikk

A megbízóra és kedvezményezettre vonatkozó adatok hiányának észlelése

(1)  A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója ellenőrzi, hogy a pénzátutalásokhoz használt üzenetküldő vagy fizetési és elszámolási rendszeren belül a megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozó adatokra vonatkozó mezőket az adott üzenetküldő vagy fizetési és elszámolási rendszer elfogadott szabályai keretén belüli, kockázatalapon létrehozott, visszaélés elleni belső eljárások által megengedett karakterek és beviteli adatok felhasználásával kitöltötték-e. [Mód. 33]

(2)  A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának hatékony eljárásokkal kell rendelkeznie a következő, megbízóra és kedvezményezettre vonatkozó adatok esetleges hiányának észlelésére:

a)  olyan pénzátutalásoknál, amelyek esetében a megbízó pénzforgalmi szolgáltatója az Unióban letelepedett, az 5. cikkben előírt adatok;

b)  olyan pénzátutalásoknál, amelyek esetében a megbízó pénzforgalmi szolgáltatója az Unión kívül letelepedett, a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében említett, megbízóra és kedvezményezettre vonatkozó adatok, és adott esetben a 14. cikkben előírt adatok;

és

c)  olyan kötegelt fájlban történő átutalásoknál, amelyek esetében a megbízó pénzforgalmi szolgáltatója az Unión kívül letelepedett, a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében a kötegelt fájlban történő átutalás tekintetében előírt adatok.

(3)  Az olyan 1 000 EUR-t meghaladó pénzátutalásoknál, amelyek esetében a megbízó pénzforgalmi szolgáltatója az Unión kívül letelepedett, a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója ellenőrzi a kedvezményezett személyazonosságát, ha azt még nem ellenőrizték.

(4)  Az olyan 1 000 EUR-t nem meghaladó pénzátutalásoknál, amelyek esetében a megbízó pénzforgalmi szolgáltatója az Unión kívül letelepedett, a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának nem kell ellenőriznie a kedvezményezettre vonatkozó adatokat, kivéve, ha pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás gyanúja áll fenn.

A tagállamok csökkenthetik vagy megszüntethetik ezt a küszöbértéket, ha a nemzeti kockázatértékelés alapján javallott a nem számláról történő pénzátutalások feletti ellenőrzés fokozása. Azok a tagállamok, amelyek élnek ezzel a mentesítési lehetőséggel, értesítik erről a Bizottságot. [Mód. 34]

(4a)  Amennyiben a megbízó pénzforgalmi szolgáltatójának székhelye harmadik országban található, ami fokozott kockázati szintet jelent, a(z) …/…/EU irányelvvel(28) összhangban fokozott ügyfél-átvilágítást kell alkalmazni az adott pénzforgalmi szolgáltatóval fennálló, határokon átnyúló levelező banki kapcsolatok tekintetében. [Mód. 35]

8. cikk

Pénzátutalások a megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozó hiányzó vagy hiányos adatokkal

(1)  A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója kockázatalapú eljárásokat alakít ki hoz létre a(z) …/…/EU irányelv(29) 16. cikkének (2) bekezdésében és III. mellékletében azonosított kockázatok alapján, annak meghatározása céljából, hogy mikor kell végrehajtani, elutasítani vagy felfüggeszteni egy pénzátutalást, amelyből hiányoznak az előírt, megbízóra és kedvezményezettre vonatkozó teljes körű adatok, valamint amelyek révén a megfelelő nyomon követő intézkedések meghatározhatók. [Mód. 36]

(1a)  A megbízó pénzforgalmi szolgáltatója és a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója minden esetben eleget tesz a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos minden vonatkozó jogszabálynak vagy közigazgatási rendelkezésnek, különösen a 2580/2001/EK rendeletnek, a 881/2002/EK rendeletnek és a(z) …/…/EU irányelvnek(30) . [Mód. 37]

Amennyiben a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója szolgáltató a pénzátutalás beérkezésekor azt észleli, hogy a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében, az 5. cikk (1) bekezdésében és a 6. cikkben előírt, megbízóra és kedvezményezettre vonatkozó adatok hiányoznak vagy hiányosak, vagy nem az üzenetküldő vagy fizetési és elszámolási rendszer elfogadott szabályai által megengedett karakterek vagy beviteli adatok felhasználásával töltötték ki, vagy elutasítja az átutalást, vagy a kifizetési ügylet végrehajtása előtt felfüggeszti azt és elkéri a megbízóra és kedvezményezettre vonatkozó adatok teljes körét. [Mód. 38]

(2)  Amennyiben egy pénzforgalmi szolgáltató rendszeresen elmulasztja az előírt, megbízóra vonatkozó adatok teljes körének elküldését, a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója lépéseket tesz, amelyek kezdetben figyelmeztetések küldését és határidők megszabását jelenthetik, azt megelőzően, hogy vagy visszautasítja az adott pénzforgalmi szolgáltatótól származó jövőbeli pénzátutalásokat, vagy esetleg úgy dönt, hogy korlátozza vagy megszünteti az érintett pénzforgalmi szolgáltatóval fennálló üzleti kapcsolatát. [Mód. 39]

A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója jelenti ezt a tényt a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelős hatóságoknak.

9. cikk

Értékelés és jelentés

A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a saját kockázatalapú eljárásai szerint a hiányzó vagy hiányos, megbízóra és kedvezményezettre vonatkozó adatokat is figyelembe veszi annak értékelésekor, hogy a pénzátutalás vagy más kapcsolódó ügylet gyanús-e, és jelenteni kell-e a pénzügyi hírszerző egységnek. A pénzforgalmi szolgáltató a hatékony kockázatalapú eljárásaiban összpontosít a(z) …/…/EU irányelv(31) 16. cikkének (3) bekezdése és III. melléklete szerint azonosított egyéb kockázati tényezőkre is, valamint megteszi a megfelelő intézkedéseket ezekkel kapcsolatosan. [Mód. 40]

3.szakasz

A közvetítő pénzforgalmi szolgáltatókra vonatkozó kötelezettségek

10. cikk

Keeping information on the payer and the payee with the transfer

A közvetítő pénzforgalmi szolgáltató biztosítja, hogy a pénzátutalást kísérő valamennyi beérkezett, megbízóra és kedvezményezettre vonatkozó adat az átutalással együtt maradjon.

11. cikk

A megbízóra és kedvezményezettre vonatkozó adatok hiányának észlelése

(1)  A közvetítő pénzforgalmi szolgáltató ellenőrzi, hogy a pénzátutalásokhoz használt üzenetküldő vagy fizetési és elszámolási rendszeren belül a megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozó adatokra vonatkozó mezőket az adott rendszer elfogadott szabályai által megengedett karakterek és beviteli adatok felhasználásával kitöltötték-e.

(2)  A közvetítő pénzforgalmi szolgáltatónak hatékony eljárásokkal kell rendelkeznie a következő, megbízóra és kedvezményezettre vonatkozó adatok esetleges hiányának vagy hiányosságának észlelésére: [Mód. 41]

a)  olyan pénzátutalásoknál, amelyek esetében a megbízó pénzforgalmi szolgáltatója az Unióban letelepedett, az 5. cikkben előírt adatok;

b)  olyan pénzátutalásoknál, amelyek esetében a megbízó pénzforgalmi szolgáltatója az Unión kívül letelepedett, a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében említett, megbízóra és kedvezményezettre vonatkozó adatok, vagy adott esetben a 14. cikkben előírt adatok;

és

c)  olyan kötegelt fájlban történő átutalásoknál, amelyek esetében a megbízó pénzforgalmi szolgáltatója az Unión kívül letelepedett, a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében a kötegelt fájlban történő átutalás tekintetében előírt adatok.

12. cikk

Pénzátutalások a megbízóra és kedvezményezettre vonatkozó hiányzó vagy hiányos adatokkal

(1)  A közvetítő pénzforgalmi szolgáltatónak szolgáltató kockázatalapú eljárásokat alakít ki annak meghatározása céljából, hogy mikor kell végrehajtani, elutasítani vagy felfüggeszteni egy pénzátutalást, amelyből hiányoznak az előírt, megbízóra és kedvezményezettre vonatkozó adatok, valamint amelyek révén a hogy a megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozó benyújtott adatok hiányoznak-e vagy hiányosak-e, és megfelelő nyomon követő intézkedések meghatározhatók intézkedéseket hoz.. [Mód. 42]

Amennyiben a közvetítő pénzforgalmi szolgáltató a pénzátutalás beérkezésekor azt észleli, hogy a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében, az 5. cikk (1) bekezdésében és a 6. cikkben előírt, megbízóra és kedvezményezettre vonatkozó adatok hiányoznak , vagy nem az üzenetküldő vagy fizetési és elszámolási rendszer elfogadott szabályai által megengedett karakterek vagy beviteli adatok felhasználásával töltötték ki, vagy hiányosak, vagy elutasítja az átutalást, vagy a kifizetési ügylet végrehajtása előtt felfüggeszti azt vagy elkéri a megbízóra és kedvezményezettre vonatkozó adatok teljes körét. [Mód. 43]

(2)  Amennyiben egy pénzforgalmi szolgáltató rendszeresen elmulasztja az előírt, megbízóra vonatkozó adatok elküldését, a közvetítő pénzforgalmi szolgáltató lépéseket tesz, amelyek kezdetben figyelmeztetések küldését és határidők megszabását jelenthetik, azt megelőzően, hogy vagy visszautasítja az adott pénzforgalmi szolgáltatótól származó jövőbeli pénzátutalásokat vagy esetleg úgy dönt, hogy korlátozza vagy megszünteti az érintett pénzforgalmi szolgáltatóval fennálló üzleti kapcsolatát.

A közvetítő pénzforgalmi szolgáltatója jelenti ezt a tényt a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelős hatóságoknak.

13. cikk

Értékelés és jelentés

A közvetítő pénzforgalmi szolgáltató a hiányzó vagy hiányos, megbízóra és kedvezményezettre vonatkozó adatokat is figyelembe veszi annak értékelésekor, hogy a pénzátutalás vagy más kapcsolódó ügylet gyanús-e, és jelenteni kell-e a pénzügyi hírszerző egységnek.

14. cikk

Technikai korlátok

(1)  Ez a cikk azon esetekben alkalmazandó, amikor a megbízó pénzforgalmi szolgáltatója az Unión kívül, a közvetítő pénzforgalmi szolgáltató pedig az Unión belül letelepedett.

(2)  Amennyiben a közvetítő pénzforgalmi szolgáltató a pénzátutalás beérkezésekor nem észleli, hogy az e rendeletben előírt megbízóra vonatkozó adatok hiányoznak vagy hiányosak, használhat olyan, technikailag korlátozott fizetési rendszert a pénzátutalásoknak a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójához történő továbbítására, amely nem teszi lehetővé a megbízóra vonatkozó adatok pénzátutalásokkal együtt történő elküldését.

(3)  Amennyiben a közvetítő pénzforgalmi szolgáltató a pénzátutalás beérkezésekor észleli, hogy az e rendeletben előírt, megbízóra vonatkozó adatok hiányoznak vagy hiányosak, csak akkor használhat technikailag korlátozott fizetési rendszert, ha erről a tényről – vagy e tény közlését lehetővé tevő üzenetküldési vagy fizetési rendszeren keresztül, vagy más eljárás révén – tájékoztatni tudja a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatóját, feltéve hogy a kommunikáció módját mindkét pénzforgalmi szolgáltató elfogadja, vagy arról megállapodik.

(4)  Amennyiben a közvetítő pénzforgalmi szolgáltató technikailag korlátozott fizetési rendszert használ, a közvetítő pénzforgalmi szolgáltató a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának kérésére, a kérés kézhezvételétől számított három munkanapon belül e pénzforgalmi szolgáltató rendelkezésére bocsátja a megbízóról hozzá beérkezett összes adatot, tekintet nélkül arra, hogy az adatok teljes körűek-e vagy sem.

III. FEJEZET

EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS NYILVÁNTARTÁS

15. cikk

Együttműködési kötelezettségek és egyenértékűség

(1)  A pénzforgalmi szolgáltatóknak és a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatóknak teljes körűen és haladéktalanul, a letelepedésük szerinti tagállam nemzeti jogszabályaiban megállapított eljárási szabályoknak megfelelően kell válaszolniuk kizárólag a tagállam pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelős hatóságaitól érkező, az ebben a rendeletben előírt adatokkal kapcsolatos megkeresésekre. Egyedi biztosítékokat kell életbe léptetni annak biztosítása érdekében, hogy ez az információcsere megfeleljen az adatvédelmi követelményeknek. A pénzforgalmi szolgáltatók által tárolt adatokhoz nem férhetnek hozzá más külső hatóságok vagy felek. [Mód. 45]

(1a)  Mivel az illegális pénzáramlások nagy része az adóparadicsomokban köt ki, az Uniónak nagyobb nyomást kellene gyakorolnia ezekre az országokra annak érdekében, hogy együttműködjenek az illegális pénzáramlások elleni küzdelemben, és az átláthatóság javításában. [Mód. 46]

(1b)  Az Unión belül működő pénzforgalmi szolgáltatóknak ezt a rendeletet azokra a harmadik országokban működő leányvállalataikra és fióktelepeikre kell alkalmazniuk, melyek nem minősülnek egyenértékűnek.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 22a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az Unión kívüli jogrendszerek jogi és felügyeleti keretének e rendelet követelményeivel egyenértékűnek történő elismerésére vonatkozóan.[Mód. 47]

15a. cikk

Adatvédelem

(1)  A személyes adatok a tagállamok által e rendelet keretei között végzett feldolgozása tekintetében a pénzforgalmi szolgáltatók e rendelet alkalmazásában feladataikat a 95/46/EK irányelvet átültető nemzeti joggal összhangban végzik.

(2)  A pénzforgalmi szolgáltatók biztosítják, hogy az e rendelet alapján megőrzött adatokat csak a rendeletben leírt célokra használják fel, kereskedelmi célokra semmilyen esetben sem.

(3)  Az adatvédelmi hatóságok – akár közvetett módon is – jogosultak arra, hogy úgy hivatalból, mint panasz alapján kivizsgáljanak minden, a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos problémát. Ez magában foglalja – különösen – az adatfájlhoz a pénzforgalmi szolgáltatónál és az illetékes nemzeti hatóságoknál való hozzáférést. [Mód. 48]

15b. cikk

A személyes adatok harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek részére történő továbbítása

A személyes adatoknak a 95/46/EK irányelv 25. cikke szerinti megfelelő védelmi szintet biztosítani nem tudó harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha:

a)  megfelelő adatvédelmi intézkedéseket és garanciákat biztosítanak; valamint

b a felügyeleti hatóság – az említett intézkedések és garanciák értékelését követően – előzetesen jóváhagyta az adatok továbbítását. [Mód. 49]

16. cikk

Az adatok nyilvántartása

A megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozó adatok nem őrizhetők meg a szigorúan szükséges időn túl. A megbízó pénzforgalmi szolgáltatója és a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a 4., 5., 6. és 7. cikkben előírt adatokat nyilvántartásában legfeljebb 5 évig megőrzi. A 14. cikk (2) és (3) bekezdésében említett esetekben a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatónak öt éven át nyilvántartásaiban meg kell őriznie a beérkezett összes adatot. Ezen időtartam lejártával a személyes adatokat törölni kell, hacsak a nemzeti jog, amely meghatározza, hogy a pénzforgalmi szolgáltatóknak milyen körülmények között lehet vagy kell tovább megőrizniük az adatokat, másképp nem rendelkezik. A tagállamok csak kellően és megfelelően indokolt, kivételes esetekben akkor engedélyezhetik vagy írhatják elő az adatok további időtartamra történő megőrzését, és csak akkor, ha ez a pénzmosás és a terrorizmus megelőzése, felderítése, illetve vizsgálata céljából szükséges. Az adatok megőrzésének a pénzátutalás végrehajtását követő maximális időtartama nem haladhatja meg a tíz évet a személyes adatok tárolásának pedig meg kell felelnie a 95/46/EK irányelvet átültető nemzeti jognak. [Mód. 50]

A megbízó és a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatóinak és a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatóknak rendelkezniük kell a személyes adatoknak azok véletlen vagy jogsértő megsemmisülése, illetve véletlen elvesztése, megváltoztatása, jogosulatlan nyilvánosságra hozatala vagy jogosulatlan hozzáférése elleni védelmére szolgáló megfelelő technikai és szervezeti intézkedésekkel. [Mód. 51]

A megbízó és a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatói és a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatók által a megbízóra vagy a kedvezményezettre vonatkozóan gyűjtött adatokat a megőrzési időszak leteltét követően törölni kell. [Mód. 52]

16a. cikk

Hozzáférés az információkhoz és azok bizalmas kezelése

(1)  A pénzforgalmi szolgáltatók biztosítják, hogy az e rendelet céljából gyűjtött információk csak a kijelölt személyek számára hozzáférhetők, illetve csak a vállalt kockázat elvégzéséhez szigorúan szükséges személyekre korlátozódnak.

(2)  A pénzforgalmi szolgáltatók biztosítják a feldolgozott adatok titkosságának tiszteletben tartását.

(3)  A megbízó vagy a kedvezményezett személyes adataihoz hozzáféréssel rendelkező és azokkal foglalkozó személyeknek tiszteletben kell tartaniuk az adatfeldolgozási folyamatok bizalmas jellegét, valamint az adatvédelmi előírásokat.

(4)  Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy a személyes adatok rendszeres gyűjtésével vagy feldolgozásával foglalkozó személyek speciális adatvédelmi képzésben részesüljenek.i [Mód. 53]

IV. FEJEZET

SZANKCIÓK ÉS NYOMON KÖVETÉS

17. cikk

Szankciók

(1)  A tagállamok megállapítják az e rendelet előírásainak megsértése esetén alkalmazandó közigazgatási intézkedésekre és szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges rendelkezést azok végrehajtása érdekében. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a pénzforgalmi szolgáltatókra alkalmazandó kötelezettségek megsértése esetén szankciók legyenek alkalmazhatók a vezetőtestület tagjaira és bármely más magánszemélyre, aki a nemzeti jog alapján felelős a jogsértésért.

(3)  A tagállamok …(32)-ig értesítik a Bizottságot és az EBH, az EBFH és az EÉPH vegyes bizottságát az (1) bekezdésben említett szabályokról. Haladéktalanul értesítik a Bizottságot és az EBH, az EBFH és az EÉPH vegyes bizottságát azok későbbi módosításairól.

(4)  Az illetékes hatóságokat fel kell ruházni minden olyan vizsgálati hatáskörrel, amely feladataik ellátásához szükséges. Az illetékes hatóságok szankcionálási hatáskörük gyakorlása során szorosan együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy a szankciók vagy intézkedések elérjék a kívánt hatást, és több tagállamra kiterjedő esetek kezelése során intézkedéseiket koordinálják.

18. cikk

Különös rendelkezések

(1)  Ezt a cikket a következő jogsértésekre kell alkalmazni:

a)  a megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozóan előírt adatok pénzforgalmi szolgáltató általi ismételt meg nem adása, a 4., 5. és 6. cikket megsértve; [Mód. 54]

b)  a pénzforgalmi szolgáltatók súlyos mulasztása az adatok 16. cikk szerinti nyilvántartásának biztosítása terén;

c)  a pénzforgalmi szolgáltató nem alakít ki hatékony kockázatalapú szabályokat és eljárásokat a 8. és 12. cikkben előírtaknak megfelelően.

ca)  a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatók súlyos mulasztása a 11. és a 12. cikknek való megfelelés terén. [Mód. 55]

(2)  Az (1) bekezdésben említett esetekben alkalmazható közigazgatási intézkedések és szankciók közé tartoznak legalább a következők:

a)  nyilvános nyilatkozat, amely megnevezi a természetes vagy jogi személyt és a jogsértés természetét;

b)  végzés, amely előírja a természetes vagy jogi személy számára, hogy hagyjon fel az adott magatartással és tartózkodjon a magatartás megismétlésétől;

c)  pénzforgalmi szolgáltató esetében a szolgáltató engedélyének visszavonása;

d)  a pénzforgalmi szolgáltató vezetőtestülete bármely tagjának, vagy bármely természetes személynek, akit felelősnek tartanak, az átmeneti eltiltása a pénzforgalmi szolgáltatónál történő feladatvégzéstől;

e)  jogi személy esetén közigazgatási pénzbírság az adott jogi személy előző üzleti évi teljes éves árbevételének legfeljebb 10 %-áig; ha a jogi személy egy anyavállalat leányvállalata, a vonatkozó teljes éves árbevétel a végső anyavállalat konszolidált beszámolója szerinti, előző üzleti évi teljes éves árbevétel;

f)  természetes személy esetében közigazgatási pénzbírság legfeljebb 5 000 000 EUR, illetve azokban a tagállamokban, amelyekben nem az euró a hivatalos pénznem, ennek az összegnek a nemzeti pénznemben kifejezett értéke …(33) napján;

g)  közigazgatási pénzbírság a jogsértésből származó nyereség vagy az azáltal elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszereséig, amennyiben a veszteség, illetve a nyereség meghatározható.

19. cikk

A szankciók közzététele

(1)  Az illetékes hatóságok indokolatlan késedelem nélkül közzéteszik a 17. cikkben és a 18. cikk (1) bekezdésében említett esetekben alkalmazott közigazgatási intézkedést vagy szankciót indokolatlan késedelem nélkül közzé kell tenni, ezen belül a jogsértés típusára és jellegére és a felelős személyek kilétére vonatkozó információkat, kivéve, ha az ilyen közzététel súlyosan veszélyeztetné a pénzügyi piacok stabilitását amennyiben az egyes esetek értékelése alapján ez szükséges és arányos. [Mód. 56]

(2)  Ha a közzététel aránytalan kárt okozna az érintett feleknek, az illetékes hatóságok anonim módon teszik közzé a szankciókat.

(2a)  Amennyiben egy tagállam illetékes hatósága a 17. és 18 cikkel összhangban közigazgatási szankciót vagy egyéb intézkedést szab ki vagy alkalmaz, értesítenie kell az EBH-t a szankcióról vagy intézkedésről, illetve azokról a körülményekről, amelyek között azt kiszabták vagy alkalmazták. Az EBH az ilyen jellegű értesítést rögzíti a közigazgatási szankciók 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(34) 69. cikkével összhangban létrehozott adatbázisában, valamint ugyanazokat az eljárásokat alkalmazza az értesítésre, mint az egyéb közzétett szankciókra. [Mód. 57]

20. cikk

Szankciók illetékes hatóságok általi alkalmazása

A közigazgatási szankciók vagy intézkedések típusának, valamint a közigazgatási pénzbírság szintjének meghatározásakor az illetékes hatóságok figyelembe vesznek minden lényeges körülményt, többek között:

a)  a jogsértés súlyosságát és időtartamát;

b)  a felelős természetes vagy jogi személy felelősségének mértékét;

c)  a felelős természetes vagy jogi személynek a felelős jogi személy teljes árbevételében vagy a felelős természetes személy éves jövedelmében kifejezett pénzügyi erejét;

d)  a felelős természetes vagy jogi személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség jelentőségét, amennyiben ezek meghatározhatók;

e)  harmadik feleknek a jogsértés által okozott veszteségét, amennyiben meghatározható;

f)  a felelős természetes vagy jogi személy illetékes hatósággal való együttműködésének szintjét;

g)  a felelős természetes vagy jogi személy általi korábbi jogsértéseket.

21. cikk

A jogsértések jelentése

(1)  A tagállamok e rendelet előírásai megsértésének az illetékes hatóságoknál történő bejelentését hatékony mechanizmusok bevezetésével ösztönzik. Megfelelő technikai és szervezeti intézkedéseket kell végrehajtani az adatoknak azok véletlen vagy jogsértő megsemmisülése, illetve véletlen elvesztése, megváltoztatása vagy jogosulatlan nyilvánosságra hozatala elleni védelme érdekében. [Mód. 58]

(2)  Az (1) bekezdésben említett mechanizmusok közé tartoznak legalább a következők:

a)  a jogsértésekről szóló jelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó konkrét eljárások;

b)  a visszaélést jelentő és a lehetséges vagy tényleges jogsértést bejelentő személyek megfelelő védelme; [Mód. 59]

c)  a személyes adatok védelme mind a jogsértést jelentő személy, mind a jogsértésért feltételezetten felelős természetes személy esetében, a 95/46/EK irányelvben meghatározott elveknek megfelelően.

(3)  A pénzforgalmi szolgáltatók az illetékes hatóságokkal együttműködve megfelelő belső eljárásokat alakítanak ki alkalmazottaik számára a jogsértések külön biztonságos, független és névtelen csatornán, belsőleg történő jelentéséhez. [Mód. 60]

22. cikk

Nyomon követés

(1)  A tagállamok az illetékes hatóságok számára kötelezettségként előírják, hogy kövessék eredményesen nyomon e rendelet előírásainak betartását, és annak biztosítása érdekében tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Az EBH az 1093/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban iránymutatásokat adhat ki az e rendelet végrehajtásához szükséges eljárásokról, figyelembe véve a tagállamok bevált gyakorlatait. [Mód. 61]

(1a)  A Bizottság koordinálja és gondosan figyelemmel kíséri e rendelet alkalmazását az Unión kívüli pénzforgalmi szolgáltatók tekintetében, valamint szükség esetén megerősíti a harmadik országbeli, a 18. cikk szerinti jogsértések kivizsgálásáért és szankcionálásáért felelős hatóságokkal folytatott együttműködést.i [Mód. 62]

(1b)  A Bizottság 2017. január 1-jéig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a IV. fejezet alkalmazásáról, különös tekintettel a határokon átnyúló ügyekre, a harmadik országbeli pénzforgalmi szolgáltatókra és az illetékes nemzeti hatóságaik által gyakorolt vizsgálati és szankciókiszabási hatáskörre. Az adattárolással kapcsolatos jogsértés kockázata esetén a Bizottság megfelelő és hatékony intézkedéseket hoz, melyek magukban foglalják e rendelet módosítására vonatkozó javaslat benyújtását. [Mód. 63]

22a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételekkel felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)  A Bizottság …(35) kezdődően határozatlan időre szóló felhatalmazást kap a 15. cikk (1a) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 15. cikk (1a) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy az abban megállapított későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A Bizottság egy felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)  A 15. cikk (1a) bekezdésében hivatkozott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha a jogi aktusról való értesítést követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 64]

V. FEJEZET

VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖRÖK

23. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot munkájában a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével foglalkozó bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2)  E bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni, amennyiben az ebben előírt eljárás szerint elfogadott végrehajtási rendelkezések nem változtatják meg e rendelet alaprendelkezéseit. [Mód. 65]

VI. FEJEZET

ELTÉRÉSEK

24. cikk

A Szerződés 355. cikkében nem említett területekkel vagy országokkal kötött megállapodások [Mód. 66]

(1)  A nem Bizottság – olyan esetekben, amikor az egyenértékűség megalapozott – bármely tagállam számára engedélyezheti, hogy az Unió a Szerződés 355. cikkében említett területének részét nem képező országgal vagy területtel olyan megállapodásokat kössön, amelyek eltéréseket tartalmaznak e rendelettől, annak érdekében, hogy az adott ország vagy terület és az érintett tagállam között történő pénzátutalásokat az érintett tagállamon belüli pénzátutalásként lehessen kezelni. [Mód. 67]

Ezeket a megállapodásokat kizárólag a következő összes feltétel teljesülése esetén lehet engedélyezni:

a)  az érintett ország vagy terület monetáris uniót alkot az érintett tagállammal, vagy a tagállam valutaövezetéhez tartozik, vagy monetáris egyezményt kötött az egyik tagállam által képviselt Unióval;

b)  az érintett országban vagy területen található pénzforgalmi szolgáltatók közvetlenül vagy közvetve részt vesznek az adott tagállamban működő fizetési és elszámolási rendszerekben;

és

c)  az érintett ország vagy terület a joghatósága alá tartozó pénzforgalmi szolgáltatóktól az e rendeletben megállapítottakkal egyező szabályok alkalmazását követeli meg.

(2)  Az (1) bekezdésben említett megállapodást megkötni kívánó tagállam kérelmet küld a Bizottsághoz, és megad számára minden szükséges információt.

Amint a tagállam kérelme beérkezik a Bizottsághoz, az adott tagállam és az érintett ország vagy terület között történő pénzátutalásokat átmenetileg a tagállamon belüli pénzátutalásokként kell kezelni, amíg az ebben a cikkben megállapított eljárásnak megfelelően határozat nem születik.

Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem rendelkezik minden szükséges információval, a kérelem beérkezésétől számított két hónapon belül felveszi a kapcsolatot az érintett tagállammal, és meghatározza, hogy milyen kiegészítő információra van szüksége.

Amikor a Bizottság megkapta a kérelem elbírálásához általa szükségesnek ítélt valamennyi információt, egy hónapon belül értesíti a kérelmező tagállamot, és továbbítja a kérelmet a többi tagállamnak.

(3)  A 23. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a Bizottság a (2) bekezdés negyedik albekezdésében említett értesítéstől számított három hónapon belül határoz arról, hogy engedélyezi-e az érintett tagállam számára az e cikk (1) bekezdésében említett megállapodás megkötését.

Az első albekezdésben említett határozatot a kérelem Bizottsághoz történő beérkezésétől számított tizennyolc hónapon belül mindenképpen el kell fogadni.

(3a)  Biztosítani kell a függő vagy társult területekre vonatkozó, engedélyezett határozatok – nevezetesen a 2012/43/EU bizottsági végrehajtási határozat(36), a 2010/259/EK bizottsági határozat(37) és a 2008/982/EK bizottsági határozat(38) – megszakítás nélküli folytatását.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1781/2006/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat erre a rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni, a mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

26. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet …(39)tól/-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ….

Az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

A 25. cikkben említett megfelelési táblázat.

(1) HL C 166., 2013.6.12., 2. o. (2) HL C 271., 2013.9.19., 31. o. (3) HL C 166., 2013.6.12., 2. o. (4) HL C 271., 2013.9.19., 31. o. (5) HL C […], […], […] o. (6) A Tanács 2580/2001/EK rendelete (2001. december 27.) a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről (HL L 344., 2001.12.28., 70. o.) (7) A Tanács 881/2002/EK Rendelete (2002. május 27.) az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetéséről, valamint az egyes termékek és szolgáltatások Afganisztánba történő kivitelének tilalmáról, a repülési tilalom megerősítéséről és az afganisztáni Tálibánt illető pénzkészletek és egyéb pénzügyi források befagyasztásáról szóló, 467/2001/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 139., 2002.5.29., 9. o.). (8) Szám, dátum és HL referencia a COD 2013/0025 alapján. (9) Az Európai parlament és a Tanács …/…/EZ irányelve a pénzügyi rendszerek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről HL L […], […], […] o. (10) Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.). (11) Az irányelv száma a COD 2013/0025 alapján. (12) Az Európai Parlament és a Tanács 924/2009/EK rendelete ( 2009. szeptember 16.) a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 266., 2009.10.9., 11. o.) (13) Az Európai Parlament és a Tanács 260/2012/EU rendelete ( 2012. március 14. ) az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 94., 2012.3.30., 22. o.) (14) Az Európai Parlament és a Tanács 2007/64/EK irányelve ( 2007. november 13.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 319., 2007.12.5., 1. o.) (15) HL : Kérném beilleszteni az irányelv számát a COD 2013/0025 alapján. (16) HL : Kérném beilleszteni az irányelv számát a COD 2013/0025 alapján. (17) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete ( 2010. november 24. ) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12.o.). (18) Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete ( 2010. november 24. ) az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48.o.) (19) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete ( 2010. november 24. ) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84.o.). (20) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.) (21) HL L 345., 2006.12.8., 1. o. (22) HL : Kérném beilleszeni az irányelv számát a COD 2013/0025 alapján. (23) HL C 32., 2014.2.4., 9. o. (24) HL : Kérném beilleszteni az elfogadott irányelv számát a COD 2013/0025 alapján. (25) Az elfogadott irányelv száma a COD 2013/0025 alapján. (26) Az irányelv száma a COD 2013/0025 alapján. (27) Az irányelv száma a COD 2013/0025 alapján. (28) Az irányelv száma a COD 2013/0025 alapján. (29) Az irányelv száma a COD 2013/0025 alapján. (30) Az irányelv száma a COD 2013/0025 alapján. (31) Az irányelv száma a COD 2013/0025 alapján. (32) E rendelet hatálybalépését követő 2 évvel. (33) E rendelet hatálybalépésének időpontja. (34) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.). (35) HL : Kérném beilleszteni a dátumot: 2 évvel e rendelet hatálybalépését követően. (36) A Bizottság 2012/43/EU végrehajtási határozata (2012. január 25.) az 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a Dán Királyságnak a Grönlanddal, illetve a Feröer szigetekkel kötendő, a Dán Királyság és e területek közötti pénzátutalásoknak Dánián belüli pénzátutalásként való kezeléséről szóló megállapodások megkötésére történő felhatalmazásáról (HL L 24., 2012.1.27., 12. o.). (37) A Bizottság 2010/259/EU határozata (2010. május 4.) az 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a Francia Köztársaságnak a Monacói Hercegséggel a Francia Köztársaság és a Monacói Hercegség közötti pénzátutalásoknak a Francia Köztársaságon belüli pénzátutalásként való kezeléséről szóló megállapodás megkötésére történő felhatalmazásáról (HL L 112., 2010.5.5., 23. o.). (38) A Bizottság 2008/982/EK határozata (2008. december 8.) az 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az Egyesült Királyságnak a Jerseyvel, Guernseyvel és a Man-szigettel az Egyesült Királyság és e területek közötti pénzátutalások Egyesült Királyságon belüli pénzátutalásként való kezeléséről szóló megállapodás megkötésére történő felhatalmazásáról (HL L 352., 2008.12.31., 34. o.). (39) Ezen irányelv átültetésének dátuma, a COD 2013/0025 alapján.

Az Európai Parlament 2014. március 11-i jogalkotási állásfoglalása a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2013)0045) – C7-0032/2013 – 2013/0025(COD))

P7_TA(2014)0191 A7-0150/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0045),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0032/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2013. május 17-i véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. május 23-i véleményére(2),

–   tekintettel az Észak-Írországban 2013 júniusában tartott G8 csúcstalálkozón tett kötelezettségvállalásokra,

–  tekintettel a Bizottság agresszív adótervezésről szóló, 2012. december 6-i ajánlásaira,

–  tekintettel az OECD főtitkára által a G20 számára készített, 2013. szeptember 5-i eredményjelentésre,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottságnak a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalatok és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról szóló, 2013. december 9-i véleményére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság által az eljárási szabályzat 51. cikke alapján folytatott közös tanácskozásra,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, valamint a Fejlesztési Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A7-0150/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. március 11-én került elfogadásra a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló 2014/.../EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére(3),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(4),

rendes jogalkotási eljárás keretében(5),

mivel:

(1)  A jelentős feketepénz-áramlás illegális pénzáramlás árthat a pénzügyi szektor stabilitásának és hírnevének, és fenyegetést jelent a belső piacra és a nemzetközi fejlődésre nézve;. A terrorizmus társadalmunk alapjait támadja meg. Az adóparadicsomként is ismert, banktitkot fenntartó joghatóságokban és azokon keresztül működő titkos vállalati struktúrák az illegális pénzáramlást megkönnyítő döntő tényezőnek számítanak. A büntetőjogi megközelítésen megközelítés uniós szintű továbbfejlesztésén túl elengedhetetlen, és kiegészítő eredményekkel járhat a pénzügyi rendszeren keresztül történő megelőző erőfeszítések hozhatnak eredményt megelőzés. Mindazonáltal a megelőzési megközelítésnek célzottnak és arányosnak kell lennie, és nem járhat a teljes lakosság ellenőrzését szolgáló átfogó rendszer létrehozásával. [Mód. 1]

(2)  A bűnözőknek és társaiknak a bűnözésből származó bevételek eredetének leplezésére vagy a jogszerűen, illetve a jogellenesen szerzett pénzeknek terrorista célokra való átirányítására irányuló erőfeszítései súlyosan veszélyeztethetik a hitelintézetek és pénzügyi intézmények megbízhatóságát, integritását és stabilitását, valamint a pénzügyi rendszer egésze iránti bizalmat. A pénzmosásban részt vevők, valamint a terrorizmus finanszírozói bűnözői tevékenységeik megkönnyítése érdekében megpróbálhatják kihasználni a tőke szabad mozgását és a pénzügyi szolgáltatásnyújtás szabadságát, ami az egységes pénzügyi térség velejárója,. Ezért amennyiben bizonyos koordinációs intézkedések nem kerülnek elfogadásra szükségesek uniós szinten. Egyensúlyi helyzetet kell teremteni mindamellett a társadalom bűnözőktől való megvédésére és az európai pénzügyi rendszer stabilitásának és sértetlenségének védelmére irányuló célkitűzések, valamint az olyan szabályozási környezet megteremtésének szükségessége között, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy aránytalan jogszabályi megfelelési költségek nélkül fokozzák üzleti tevékenységeiket. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni harc tekintetében a kötelezett jogalanyokkal szemben támasztott bármilyen követelménynek ezért indokoltnak és arányosnak kell lennie. [Mód. 2]

(3)  A jelenlegi javaslat a pénzmosás jelentette fenyegetéssel foglalkozó negyedik irányelv. A 91/308/EGK tanácsi irányelv(6) a pénzmosást a kábítószeres bűncselekmények szempontjából határozta meg, és kötelezettségeket kizárólag a pénzügyi szektorra rótt. A 2001/97/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(7) a hatályt mind a bűncselekmények, mind a lefedett foglalkozások és tevékenységi körök tekintetében kiterjesztette. A Pénzügyi Akció Munkacsoport (Financial Action Task Force, a továbbiakban: FATF) 2003 júniusában módosította ajánlásait, hogy azokat a terrorizmus finanszírozására is kiterjessze és részletesebb követelményeket vezetett be az ügyfél azonosításával és adatainak ellenőrzésével kapcsolatban, valamint azokra a helyzetekre vonatkozóan, amikor a pénzmosás nagyobb kockázata fokozott intézkedéseket tehet indokolttá, illetve amikor a kisebb kockázat kevésbé szigorú ellenőrzést is lehetővé tesz.

Ezeket a módosításokat tükrözte a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(8), és a 2006/70/EK bizottsági irányelv(9). A FATF ajánlásainak végrehajtása során az Európai Uniónak teljes mértékben tiszteletben kell tartania saját adatvédelmi jogát, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartáját (a Charta) és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményét. [Mód. 3]

(4)  Pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására gyakran nemzetközi összefüggésekben kerül sor. A kizárólag nemzeti vagy akár uniós szinten elfogadott intézkedések a nemzetközi koordináció és együttműködés figyelembevétele nélkül nagyon korlátozott hatással járnának. Ezért az Unió által e téren elfogadott intézkedéseknek összhangban összeegyeztethetőnek kell lenniük az egyéb a nemzetközi fórumokon tett egyéb lépésekkel, és legalább ugyanolyan szigorúnak kell lenniük. Az adókijátszás, valamint a bevallás elmulasztásával és az adó elleplezésével kapcsolatos mechanizmusok olyan stratégiaként használhatók, amelyeket a pénzmosásban és a terrorizmus finanszírozásában a felderítés elkerülése érdekében alkalmaznak. Az uniós fellépésnek továbbra is különös figyelmet kell fordítania a Pénzügyi Akció Munkacsoport és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni harcban élen járó tevékenykedő más nemzetközi testületnek, a Pénzügyi Akció Munkacsoport testületek által megfogalmazott ajánlásokra. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem hatékonyságának megerősítése céljából a 2005/60/EK és a 2006/70/EK irányelveket adott esetben össze kell hangolni a FATF 2012 februárjában elfogadott és kiterjesztett új ajánlásaival. Alapvető fontosságú azonban, hogy a FATF nem kötelező erejű ajánlásaival való ezen összehangolást az uniós jogszabályok teljes mértékű tiszteletben tartása mellett végezzék, különösen az uniós adatvédelmi jog és a Chartában rögzített alapvető jogok védelme tekintetében. [Mód. 4]

(4a)  Különös figyelmet kell fordítani az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 208., a fejlesztési együttműködési politika koherenciáját előíró cikkében foglalt uniós kötelezettségek teljesítésére, azon egyre terjedő jelenség megszüntetése érdekében, hogy a pénzmosási tevékenységet a fejlett országokból a kevésbé szigorú pénzmosás elleni jogszabályokkal rendelkező fejlődő országokba helyezik át. [Mód. 5]

(4b)  Tekintettel arra, hogy az illegális pénzmozgás – és különösen a pénzmosás – a fejlődő országok GDP-jének 6–8,7 %-át teszi ki(10), amely tízszer nagyobb összeg, mint az Unió és a tagállamai által a fejlődő világnak nyújtott támogatás, össze kell hangolni a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre irányuló intézkedéseket, és figyelembe kell venni az Unió és a tagállamok fejlesztési stratégiáját és politikáit, melyek célja a tőkekiáramlás elleni küzdelem. [Mód. 6]

(5)  Ezenkívül a pénzügyi rendszerrel való visszaélés a bűncselekményből származó vagy akár tiszta pénzek terrorista célok felé irányítása által egyértelmű kockázatot jelent a pénzügyi rendszer integritására, megfelelő működésére, hírnevére és stabilitására. Ennek megfelelően ezen irányelv megelőző intézkedéseinek nem kizárólag a bűncselekményből a súlyos bűncselekményekből származó pénzek felhasználására kell kiterjedniük, hanem a és pénzeknek vagy vagyontárgyaknak a terrorizmus a terrorizmus céljaira történő gyűjtésére is kell kiterjedniük. [Mód. 7]

(5a)  A tagállamokban alkalmazott szankcióktól függetlenül az ezen irányelv szerinti valamennyi intézkedés elsődleges céljának a jelentős illegális nyereséget eredményező gyakorlatok elleni küzdelemnek kell lennie. Mindezt azáltal kell elérni, hogy minden eszközzel megakadályozzák, hogy a pénzügyi rendszert e nyereségek tisztára mosására használják fel. [Mód. 8]

(6)  A nagy összegű készpénzfizetések esetén fennáll a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás kockázata. Az elővigyázatosság fokozása és a készpénzfizetések kockázatainak enyhítése céljából az irányelv hatályát indokolt kiterjeszteni az árukkal kereskedő a természetes és jogi személyekre, amennyiben legalább 7 500 euró összegben teljesítenek vagy fogadnak készpénzfizetést. A tagállamok dönthetnek szigorúbb előírások, többek között alacsonyabb küszöbérték elfogadásáról. [Mód. 9]

(6a)  Az elektronikuspénz-termékeket egyre szélesebb körben használják a bankszámlák helyettesítőjeként. E termékek kibocsátóira a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megakadályozása érdekében szigorú kötelezettségeknek kell vonatkozniuk. Az elektronikuspénz-termékek azonban mentesíthetők az ügyfél-átvilágítás alól, ha bizonyos feltételek együttesen teljesülnek. Az ügyfél-átvilágítás nélkül kibocsátott elektronikus pénz csak termékek és szolgáltatások olyan azonosított kereskedőtől és szolgáltatótól való vásárlására használható, amelyek azonosságát az elektronikus pénz kibocsátója igazolta. Nem szabad megengedni az elektronikus pénz ügyfél-átvilágítás nélküli használatát a személyek közötti átutalások esetében. Az elektronikusan tárolt összegnek kellően alacsonynak kell lennie ahhoz, hogy elkerüljék a joghézagokat, és biztosítsák, hogy egy személy ne kaphasson korlátlan összegű anonim elektronikuspénz-terméket. [Mód. 10]

(6b)  A tagállamokban az ingatlanügynökök sokféle és különböző módokon tevékenykednek az ingatlanügyekkel összefüggésben. Annak érdekében, hogy az ingatlanszektorban mérsékeljék a pénzmosás kockázatát, ezen irányelv hatályának ki kell terjednie az ingatlanügynökökre, ha szakmai tevékenységük során ingatlanokkal kapcsolatos pénzügyi műveletekben vesznek részt. [Mód. 11]

(7)  A tagállamok meghatározása szerinti jogi szakembereknek indokolt ezen irányelv rendelkezéseinek hatálya alá tartozniuk, ha pénzügyi vagy társasági ügyletekben vesznek részt, ideértve az adótanácsadást is, mivel ezekben az esetekben a legnagyobb a kockázata annak, hogy ezen jogi szakemberek szolgáltatásaival visszaélnek a bűnözői cselekményből származó jövedelem tisztára mosása vagy a terrorizmus finanszírozása céljából. Helyénvaló azonban mentességet nyújtani a bírósági eljárás előtt, folyamán és azt követően, vagy az ügyfél jogi helyzetének tisztázása során szerzett információkra vonatkozó bejelentési kötelezettség alól. Ily módon a jogi tanácsadásra továbbra is vonatkoznia kell a szakmai titoktartás kötelezettségének, kivéve, ha a jogi tanácsadó pénzmosási vagy terrorizmusfinanszírozási tevékenységekben vesz részt, ha a jogi tanácsot pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozásának céljára nyújtják, vagy ha a jogász tudja, hogy az ügyfél a jogi tanácsot pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása érdekében kéri.

(8)  A közvetlenül összehasonlítható szolgáltatások tekintetében ugyanolyan módon kell eljárni, amennyiben azokat az ezen irányelv hatálya alá tartozó szakemberek bármelyike nyújtja. A Chartában garantált jogok tiszteletben tartásának biztosítása érdekében, egyes tagállamokban az ügyfelet jogi eljárásokban védő vagy képviselő, vagy az ügyfél jogi helyzetét tisztázó könyvvizsgálók, külső könyvszakértők és adótanácsadók esetében az általuk e feladatok ellátása során szerzett információknak nem kell az ezen irányelvben szabályozott bejelentési kötelezettségek alá tartozniuk.

(9)  Fontos kifejezetten kiemelni azt, hogy a közvetlen és közvetett adózáshoz kapcsolódó adóbűncselekmények a módosított FATF-ajánlásokkal összhangban bekerültek a bűnözői cselekmény ezen irányelvben található széles fogalommeghatározásába. A 2013. május 23-i Európai Tanács kijelentette, hogy a belső piacon, valamint a nem együttműködő harmadik országokkal és területekkel szemben egyaránt széles körűen fel kell lépni az adócsalás és adókikerülés, illetve a pénzmosás ellen. Az adóbűncselekmények felderítésében fontos lépés e bűncselekmények fogalommeghatározásáról történő megállapodás, ahogy a bizonyos pénzügyi információk országonkénti közzététele is az Unióban működő nagyvállalatok által. Azt is fontos biztosítani, hogy a kötelezett jogalanyok és a tagállamok által meghatározott jogi szakemberek ne próbálják meghiúsítani ezen irányelv szándékát, és ne könnyítsék meg az agresszív adótervezést, illetve ne vegyenek részt abban. [Mód. 12]

(9a)  A tagállamoknak az adóügyekben elkerülés elleni általános szabályokat (GAAR) kell bevezetniük annak érdekében, hogy az Európai Bizottság agresszív adótervezésről szóló, 2012. december 12-i ajánlásaival és az OECD által a G20 számára készített, 2013. szeptember 5-i eredményjelentéssel összhangban megfékezzék az agresszív adótervezést és az adóelkerülést. [Mód. 13]

(9b)  Amennyiben kereskedelmi vagy magánjellegű ügyleteket bonyolítanak le vagy könnyítenek meg, a pénzügyi rendszerben konkrét szerepet betöltő jogalanyok, mint például az Európai Beruházási Bank (EBB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), a tagállamok központi bankjai és a központi elszámolási rendszerek, amennyire lehetséges, kötelesek betartani az ezen irányelvnek megfelelően elfogadott, a más kötelezett jogalanyokra alkalmazandó szabályokat. [Mód. 14]

(10)  Szükség van azoknak a természetes személyeknek az azonosítására, akik valamely jogi személy fölött tulajdonosi vagy ellenőrzési jogokat gyakorolnak. Bár a részesedés pontos arányának ismerete nem eredményezi automatikusan a tényleges tulajdonos személyének megállapítását, olyan bizonyító tényező, amelyet figyelembe kell venni egy a szempontok közül a tényleges tulajdonos azonosításában. A tényleges tulajdonosok személyazonosságának megállapítását és az adatok ellenőrzését adott esetben indokolt kiterjeszteni olyan jogalanyokra, amelyek más jogalanyok fölött tulajdonjoggal rendelkeznek, és a tulajdonosi láncot addig a természetes személyig kell követni, aki azon jogi személy fölött gyakorol tulajdonosi vagy ellenőrzési jogokat, aki vagy amely az ügyfél. [Mód. 15]

(11)  Fontos, hogy biztosítsák és javítsák a pénzforgalom nyomon követhetőségét. A bármely jogalany, mint például a jogi személyek, vagyonkezelő társaságok, alapítványok, holdingtársaságok és minden egyéb hasonló, meglévő vagy jövőbeni társulás jellegű jogi megállapodás tényleges tulajdonosra tulajdonosára vonatkozó pontos és naprakész információ szükségessége megléte alapvető tényező azon bűnözők felderítése során, akik személyazonosságukat egyébként valamely társasági struktúra mögé rejthetik. A tagállamoknak ezért helyénvaló biztosítaniuk, hogy a vállalkozások megőrizzék a tényleges tulajdonosaikra vonatkozó információkat, és azokat a megfelelő, pontos és naprakész információkat online elérhető, központi nyilvános nyilvántartásban nyílt és biztonságos adatformátumban elérhetővé tegyék, az uniós adatvédelmi szabályoknak és a Chartában rögzített, a magánélet tiszteletben tartásához való jognak megfelelően. Hozzáférést kell biztosítani e nyilvántartásokhoz az illetékes hatóságok, különösen a FIU-k és a kötelezett jogalanyok rendelkezésére bocsássák számára, valamint a nyilvánosság számára az információhoz hozzáférni kívánó személy előzetes azonosítása és adott esetben díjfizetés mellett. Emellett a vagyonkezelőknek nyilatkozniuk kell státuszukról a kötelezett jogalanyok felé. [Mód. 16]

(11a)  A tényleges tulajdonosokat feltüntető tagállami nyilvántartások létrehozása jelentősen javítaná a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása, a korrupció, az adóbűncselekmények, a csalás és egyéb pénzügyi bűncselekmények elleni küzdelmet. Ezt úgy lehetne elérni, ha a tagállamok létező cégnyilvántartásainak működését fejlesztenék. Elengedhetetlen, hogy a nyilvántartások össze legyenek kapcsolva, ha biztosítani akarjuk– az üzleti ügyletek határokon átnyúló jellege miatt – az azokban tárolt információ tényleges felhasználhatóságát. Az üzleti nyilvántartások egész Unióra kiterjedő összekapcsolhatóságát a 2012/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(11) már előírja, és ezt tovább kell fejleszteni. [Mód. 17]

(11b)  A technológiai fejlődés olyan eszközöket hozott, amelyek segítségével a kötelezett jogalanyok ügyfeleiket bizonyos ügyletek létrejöttekor azonosítani tudják. Ezek a technológiai fejlesztések idő- és költséghatékony megoldásokat kínálnak mind a vállalkozások, mind az ügyfelek számára, és ezért a kockázatértékelés során figyelembe kellene venni őket. A tagállamok illetékes hatóságainak és a kötelezett jogalanyoknak proaktívan kell fellépniük a pénzmosás új és innovatív módszerei elleni küzdelem során, ezzel egyidejűleg tiszteletben tartva az alapvető jogokat, ideértve a magánélet tiszteletben tartásához és az adatvédelemhez való jogot. [Mód. 18]

(12)  Ezen irányelv a hatálya alá tartozó kötelezett jogalanyok által végzett olyan tevékenységekre is alkalmazandó, melyeket az interneten keresztül folytatnak.

(12a)  Az Unió EBRD irányító testületeiben lévő képviselőinek ösztönözniük kell az EBRD-t, hogy hajtsa végre ezen irányelv rendelkezéseit, és tegyen közzé a weboldalán pénzmosás elleni politikát, amely olyan részletes eljárásokat tartalmaz, amelyek érvényt szereznek az irányelvnek. [Mód. 19]

(13)  Aggályokra ad okot a szerencsejáték-ágazat felhasználása a bűnözői cselekményből származó jövedelem tisztára mosása céljából. Az ágazattal összefüggő kockázatok enyhítése és a szerencsejáték-szervezők közötti egyenlőség biztosítása érdekében indokolt előírni valamennyi szerencsejáték-szervező a szerencsejáték-szervezők számára, hogy végezzen végezzenek ügyfél-átvilágítást azon egyedi ügyletek esetén, amelyek összege legalább 2000 EUR. Az ügyfél-átvilágítás során kockázatalapú megközelítést kell alkalmazni, amely figyelembe veszi a szerencsejáték-szolgáltatások egyes típusaihoz kapcsolódó eltérő kockázatokat és azt, hogy magas vagy alacsony kockázatot képviselnek a pénzmosás szempontjából. Figyelembe kell venni az egyes szerencsejáték-típusok sajátosságait is, például úgy, hogy különbséget tesznek a kaszinók, az online szerencsejáték vagy a szerencsejáték-szolgáltatások egyéb nyújtói között. A tagállamoknak mérlegelniük kell ennek a küszöbértéknek az alkalmazását a nyereményfelvétel és a pénzértékkel rendelkező tétek esetében. A fizikai létesítményekkel (például kaszinók és játéktermek) rendelkező szerencsejáték-szervezőknek biztosítaniuk kell, hogy az ügyfél-átvilágítás, amennyiben a létesítmény bejáratánál belépéskor történik, összekapcsolható legyen az ügyfél által az említett létesítményben végrehajtott ügyletekkel. [Mód. 20]

(13a)  A pénzmosás egyre kifinomultabbá válik, és magában foglalja a – különösen a sporteseményekkel kapcsolatos – fogadások illegális és néha legális formáit is. Kialakultak a szervezett bűnözés új jövedelmező formái, mint például a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása, amelyek a pénzmosással kapcsolatos bűnözői tevékenység egy nyereséges formájává fejlődtek. [Mód. 21]

(14)  A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kockázata nem minden esetben ugyanaz. Ennek megfelelően minimumszabályokon alapuló, holisztikus kockázatalapú megközelítést kell alkalmazni. A kockázatalapú megközelítés nem valamely indokolatlanul megengedő lehetőség a tagállamok és a kötelezett jogalanyok számára. Sokkal inkább a tényeken alapuló döntéshozatal alkalmazását jelenti az Unióban felmerülő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok és az e tevékenységekben részt vevők célzottabb kezelésére. [Mód. 22]

(15)  A tagállamoknak és az Uniónak szükségük van a kockázatalapú megközelítés alátámasztására a felmerülő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok azonosítása, megértése és enyhítése érdekében. A kockázatazonosítás szupranacionális megközelítésének fontosságát nemzetközi szinten is felismerték, és az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(12) létrehozott Európai Bankhatóságot (a továbbiakban: EBH); az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(13) létrehozott Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot (a továbbiakban: EBFH); és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, valamint az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(14) létrehozott Európai Értékpapírpiaci Hatóságot (a továbbiakban: EÉPH) meg kell bízni azzal a feladattal, hogy adjon véleményt a pénzügyi ágazatot érintő kockázatokról, és a tagállamokkal együttműködve dolgozza ki az illetékes nemzeti hatóságok által elvégzett kockázatértékelések minimumszabályait. A folyamatba, amennyire lehetséges, az érdekelt feleket is be kell vonni nyilvános konzultációkon keresztül. [Mód. 23]

(16)  A tagállami szinten végzett kockázatelemzés eredményeit adott esetben megfelelő időben a kötelezett jogalanyok rendelkezésére kell bocsátani, hogy azonosítani, értelmezni és enyhíteni tudják saját kockázataikat. [Mód. 24]

(17)  Az uniós szintű kockázatok jobb megértése és enyhítése érdekében egy nemzetek felett álló kockázatelemzést kell bevezetni a belső piacot fenyegető pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok hatékony azonosítása érdekében. Az Európai Bizottságnak köteleznie kell a tagállamokat, hogy eredményes módon foglalkozzanak a nagy kockázatúnak tartott forgatókönyvekkel. Továbbá, az egyes tagállamoknak kockázatelemzéseik eredményeit adott esetben meg kell osztaniuk egymással, a Bizottsággal, az EBH-val, az EBFH-val, az EÉPH-val (együttesen európai felügyeleti hatóságok) és az EÉPH-val Europollal. [Mód. 25]

(18)  Az irányelv rendelkezéseinek alkalmazásakor helyénvaló figyelembe venni azon kisméretű kötelezett jogalanyok jellemzőit és szükségleteit, amelyek a hatálya alá tartoznak, és olyan bánásmódot kell biztosítani, amely megfelel a kisméretű kötelezett jogalanyok konkrét igényeinek és üzleti tevékenységük jellegének.

(19)  Maguk a kockázatok jellegüknél fogva változók, és a változók önmagukban vagy együttesen növelhetik vagy csökkenthetik a felmerülő potenciális kockázatot, és így hatással vannak a megelőző intézkedések, például az ügyfél-átvilágítási intézkedések megfelelő szintjére. Így bizonyos körülmények között megerősített átvilágítást kell alkalmazni, míg más esetekben egyszerűsített átvilágítás elegendő lehet.

(20)  Fel kell ismerni, hogy bizonyos helyzetek nagyobb kockázatot jelentenek a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás szempontjából. Bár minden ügyfél személyazonosságát és üzleti profilját meg kell állapítani, vannak olyan esetek, amikor különösen szigorú ügyfél-azonosítási és adatellenőrzési eljárásokra van szükség.

(21)  Ez különösen igaz az olyan magánszemélyekkel való üzleti kapcsolatokban, akik fontos állami pozíciókat töltenek vagy töltöttek be, különösen, ha ezek a személyek olyan – Unión belüli vagy kívüli – országokból származnak, ahol elterjedt a korrupció. Az ilyen kapcsolatok a pénzügyi szektort mindenekelőtt jelentős, a hírnevet érintő és jogi kockázatoknak tehetik ki. A korrupció elleni küzdelemre irányuló nemzetközi erőfeszítés is indokolja az ilyen esetekben alkalmazott fokozott figyelmet, és megfelelő megerősített ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazását olyan személyek esetében, akik hazai szinten vagy külföldön kiemelkedő politikai szerepet töltenek vagy töltöttek be, illetve nemzetközi szervezetek vezető személyiségei. [Mód. 26]

(21a)  Mindazonáltal az, hogy megerősített ügyfél-átvilágítási intézkedéseket kell alkalmazni azoknak a személyeknek az esetében, akik akár saját országukban, akár külföldön kiemelkedő politikai szerepet töltenek vagy töltöttek be, illetve nemzetközi szervezetek vezető személyiségei, nem vezethet oda, hogy az ezekre a személyekre vonatkozó információkat tartalmazó listákkal üzleti célból kereskedjenek. A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk az ilyen tevékenységek tiltására. [Mód. 27]

(22)  A felső vezetés üzleti viszony létesítéséhez adott jóváhagyásának megszerzése nem teszi szükségessé minden esetben az igazgatótanács jóváhagyását. Indokolt, hogy a jóváhagyást megadhassa olyan személy, aki megfelelő ismeretekkel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy az intézmény milyen mértékben kitett pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatoknak és megfelelő vezetői hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy a kockázati kitettség tekintetében döntéseket hozzon.

(22a)  Alapvető fontosságú, hogy az Európai Unió közös megközelítést és közös politikát dolgozzon ki azok ellen az együtt nem működő joghatóságok ellen, amelyek gyenge teljesítményt nyújtanak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem területén. Ennek érdekében a tagállamoknak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló saját nemzeti rendszereik keretében kell fellépniük, és közvetlenül alkalmazniuk kell a FATF által közzétett összes országlistát. Továbbá, a tagállamoknak és a Bizottságnak a rendelkezésre álló információ alapján azonosítaniuk kell a többi együtt nem működő joghatóságot. A Bizottságnak közös megközelítést kell kidolgoznia az annak érdekében alkalmazandó intézkedésekre vonatkozóan, hogy a belső piac integritását megvédjék ezekkel az együtt nem működő joghatóságokkal szemben. [Mód. 28]

(23)  Az üzleti késedelmekhez és a hatékonyság csökkenéséhez vezető ismételt ügyfél-azonosítási eljárás elkerülése érdekében helyénvaló megfelelő biztosítékok mellett megengedni az olyan ügyfelek kötelezett jogalany általi befogadását, akiknek az azonosítását máshol már elvégezték. Azokban az esetekben, amikor valamely kötelezett jogalany harmadik személy által elvégzett ellenőrzésre hagyatkozik, az ügyfél-átvilágítási eljárás alkalmazása azon kötelezett jogalany végső felelőssége, amelynél az ügyfelet befogadják. A harmadik személy vagy az a személy, aki az ügyfelet bevezette, az ügyféllel való, ezen irányelv hatálya alá tartozó kapcsolata erejéig továbbra is felel az ezen irányelvben foglalt előírások betartásáért, beleértve a gyanús ügyletek bejelentésére és a nyilvántartások megőrzésére vonatkozó kötelezettségét is.

(24)  A kötelezett jogalanyok és az irányelv hatálya alá nem tartozó, külső természetes vagy jogi személyek között fennálló, szerződésen alapuló meghatalmazotti vagy kiszervezési kapcsolat esetében a kötelezett jogalany részeként tevékenykedő meghatalmazottakra vagy a kiszervezett szolgáltatás nyújtójára vonatkozó bármely, pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel összefüggő kötelezettség csak a szerződésen alapulhat, és nem ezen az irányelven. Az ezen irányelvnek való megfelelés felelőssége továbbra is az irányelv hatálya alá tartozó elsősorban a kötelezett jogalanyt terheli. Emellett a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy minden ilyen harmadik fél felelősségre vonható legyen az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértéséért. [Mód. 29]

(25)  Valamennyi tagállam létrehozott vagy létre kell hoznia függetlenül működő és önálló pénzügyi hírszerző egységeket (Financial Intelligence Unit, a továbbiakban: FIU) a kapott információk gyűjtésére és elemzésére azzal a céllal, hogy a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megakadályozása és leküzdése érdekében megállapítsa az összefüggést a gyanús műveletek és a mögöttes bűnözői cselekmény között. A gyanús ügyleteket a pénzügyi hírszerző egységnek kell jelenteni, amely országos központként működik a gyanús, lehetséges pénzmosásra vagy terrorizmusfinanszírozásra utaló ügyletekre vonatkozó bejelentések és egyéb információk fogadása, elemzése és az illetékes hatóságokhoz történő továbbítása tekintetében. Ez nem kényszerítheti a tagállamokat olyan meglévő bejelentési rendszereik megváltoztatására, amelyekben a bejelentés az ügyészségeken vagy egyéb bűnüldöző hatóságokon keresztül történik, amennyiben az információ azonnal és szűrés nélkül továbbításra kerül a pénzügyi hírszerző egységek felé, oly módon, hogy ez lehetővé tegye számukra feladatuk megfelelő elvégzését, ideértve az egyéb pénzügyi hírszerző egységekkel való nemzetközi együttműködést is. Fontos, hogy a tagállamok ellássák a FIU-kat a teljes működőképességük biztosításához szükséges erőforrásokkal, hogy kezelni tudják a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása jelentette jelenlegi kihívásokat, ezzel egyidejűleg tiszteletben tartva az alapvető jogokat, ideértve a magánélet tiszteletben tartásához és az adatvédelemhez való jogot. [Mód. 30]

(26)  A gyanús ügyletek végrehajtásának általános tilalmától eltérően a kötelezett jogalanyok az illetékes hatóságok értesítését megelőzően végrehajthatják a gyanús ügyleteket, ha a végrehajtás elkerülése nem lehetséges, vagy ha a végrehajtás elmaradása egy feltételezett pénzmosási vagy terrorizmusfinanszírozási művelet kedvezményezettjének felderítését valószínűleg akadályozná. Ez azonban nem érinti a tagállamok által vállalt azon nemzetközi kötelezettségeket, hogy a terroristák, terroristaszervezetek vagy a terrorizmust finanszírozó személyek pénzeszközeit és vagyonát az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozatainak megfelelően haladéktalanul befagyasszák.

(26a)  Mivel az illegális pénzmozgás jelentős részének végállomása egy adóparadicsom, az Uniónak nagyobb nyomást kell gyakorolnia ezekre az országokra, hogy együttműködjenek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben. [Mód. 31]

(27)  A tagállamoknak lehetőséget kell adni arra, hogy a 2. cikk (1) bekezdése 3. a), b) és d) pontjában említett szakmák megfelelő önszabályozó testületét jelöljék ki, mint a FIU helyett első fokon tájékoztatandó hatóságot. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban egy, első fokon az önszabályozó testületnek jelentést tevő rendszer fontos biztosítékot jelent az alapvető jogok védelmének fenntartása szempontjából, mivel a jogászokra alkalmazandó bejelentési kötelezettségeket érinti.

(28)  Amennyiben valamely tagállam úgy határoz, hogy élni kíván a 33. cikk (2) bekezdésében meghatározott mentességgel, engedélyezheti vagy előírhatja az ott említett személyeket képviselő önszabályozó testületnek, hogy az e személyektől az említett cikkben meghatározott körülmények között kapott információt ne továbbítsa a FIU felé.

(29)  Számos esetben érte fenyegetés vagy ellenséges fellépés azokat a magánszemélyeket – ideértve a munkavállalókat és képviselőket –, akik bejelentést tettek pénzmosásra utaló gyanújukról. Bár ez az irányelv nem avatkozhat be a tagállamok bírósági eljárásaiba, ez rendkívül jelentős kérdés a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni rendszer hatékonysága szempontjából. Indokolt, hogy a tagállamok tudatában legyenek a problémának, és minden tőlük telhetőt megtegyenek annak érdekében, hogy a magánszemélyeket – köztük a munkavállalókat és a képviselőket – megvédjék az ilyen fenyegetéstől vagy ellenséges fellépéstől, valamint más kedvezőtlen bánásmódtól és hátrányos következményektől, megkönnyítve számukra a gyanúk bejelentését, így erősítve a pénzmosás elleni küzdelmet. [Mód. 32]

(30)  A 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(15) – a nemzeti jogba átültető jogszabályok szerint – alkalmazandó a személyes adatok ezen irányelv alkalmazásában történő feldolgozására.

(30a)  A 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(16) alkalmazandó a személyes adatok uniós intézmények és szervek általi, ezen irányelv céljaira történő feldolgozására. [Mód. 33]

(31)  Az irányelv végrehajtásának egyes aspektusai adatok gyűjtését, elemzését, tárolását és megosztását foglalják magukban. Az ezen irányelvben megállapított kötelezettségeknek való megfelelés érdekében engedélyezni kell a személyes adatok feldolgozását, beleértve az ügyfél-átvilágítás végrehajtását, a folyamatos ellenőrzést, a szokatlan és gyanús ügyletekkel kapcsolatos nyomozást és azok bejelentését, valamely jogi személy vagy társulás jellegű jogi megállapodás tényleges tulajdonosának azonosítását, a politikai közszereplők azonosítását, az információ illetékes hatóságok, illetve pénzügyi intézmények, illetve kötelezett jogalanyok általi megosztását. Az összegyűjtött személyes adatoknak szigorúan az irányelv előírásainak betartásához szükséges adatokra kell korlátozódniuk, és nem dolgozhatók fel tovább a 95/46/EK irányelvvel összeegyeztethetetlen módon. Szigorúan meg kell tiltani mindenekelőtt a személyes adatok kereskedelmi célból történő további feldolgozását. [Mód. 34]

(32)  A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet minden tagállam fontos közérdekként ismeri el. Az ilyen jelenségek leküzdéséhez minden szinten határozott politikai akaratra és együttműködésre van szükség. [Mód. 35]

(32a)  A pénzügyi bűncselekmények, köztük a korrupció és az adócsalás megelőzése érdekében rendkívül fontos, hogy az uniós költségvetésből társfinanszírozott beruházások megfeleljenek a legmagasabb szintű szabványoknak. Az EBB ezért 2008-ban egy belső iránymutatást fogadott el „Az Európai Beruházási Bank tevékenységei során a tiltott magatartás megelőzésére és az attól való visszatartásra irányuló politika” címmel, amelynek jogalapja az EUMSZ 325. cikke, az EBB alapokmányának 18. cikke és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet(17) volt. A politika elfogadását követően az EBB-nek jelentenie kell a luxemburgi pénzügyi hírszerző egység felé az EBB által támogatott projekteket, műveleteket és ügyleteket érintő pénzmosás gyanúját vagy állítólagos eseteit. [Mód. 36]

(33)  Az irányelv nem érinti a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelmét, többek között a 2008/977/IB kerethatározat rendelkezéseit. [Mód. 37]

(34)  Az irányelv alkalmazásában feldolgozott személyes adatokra alkalmazandó az adatalany hozzáférési joga. Azonban az adatalanynak a gyanús ügyletekről szóló bejelentésekben levő információkhoz való hozzáférése súlyosan aláásná a pénzmosás, illetve a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem hatékonyságát. Ezért indokolt lehet e jognak a 95/46/EK irányelv 13. cikke szerinti korlátozása. Az ilyen korlátozásokat azonban az adatvédelmi hatóságoknak a 95/46/EK irányelvben megállapítottak szerint, a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos problémákra vonatkozó igények hivatalból vagy az érintett panasza alapján történő kivizsgálására szóló, tényleges hatásköreivel kell ellensúlyozni, ideértve a közvetett hozzáférési hatásköröket. Ebbe bele kell tartoznia különösen a kötelezett jogalany adatállományához való hozzáférésnek is. [Mód. 38]

(35)  Azok a személyek, akik valamely hitelintézet vagy pénzügyi intézmény számára szerződés alapján csupán papíralapú dokumentumok elektronikus adatokká való átalakítását végzik, nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá, ugyanígy azon természetes vagy jogi személyek sem, akik vagy amelyek a hitelintézetek vagy pénzügyi intézmények számára a pénzeszközök továbbításával kapcsolatos üzenetküldő vagy egyéb támogató rendszert, illetve elszámolási vagy kiegyenlítési rendszert működtetnek.

(36)  A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása nemzetközi problémák, és az ellenük folytatott küzdelemnek globálisnak kell lennie. Amennyiben az uniós hitelintézetek vagy pénzügyi intézmények olyan harmadik országokban rendelkeznek fióktelepekkel vagy leányvállalatokkal, amelyekben e területen elégtelen a jogi szabályozás, az egy intézményen vagy intézménycsoporton belül nagyon eltérő előírások alkalmazásának elkerülése érdekében ezeknek az uniós előírásokat kell alkalmazniuk, vagy ha ez lehetetlen, akkor értesíteniük kell a székhelyük szerinti tagállam illetékes hatóságait.

(37)  A kötelezett jogalanyok számára – ahol ez alkalmazható lehetséges – visszajelzést kell adni a gyanús ügyletekkel összefüggésben általuk tett bejelentések hasznosságáról és nyomon követéséről. Ennek lehetővé tétele érdekében és azért, hogy ellenőrizhető legyen a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló rendszereik eredményessége, a tagállamoknak erre vonatkozó statisztikákkal kell rendelkezniük és ezeket folyamatosan tökéletesíteniük kell. Az uniós szinten gyűjtött statisztikai adatok minőségének és összhangjának további javítása érdekében a Bizottságnak nyomon kell követnie a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem alakulását az Unióban, és rendszeresen áttekintést kell közzétennie, beleértve a nemzeti kockázatértékelések minősítését is. Az első bizottsági áttekintést az ezen irányelv hatálybalépésének napjától számított egy éven belül kell elvégezni. [Mód. 39]

(37a)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kötelezett jogalanyok ne egyszerűen csak megfeleljenek a vonatkozó szabályoknak és útmutatásoknak, hanem olyan rendszerekkel is rendelkezzenek, amelyek ténylegesen csökkentik e jogalanyokon belüli pénzmosás kockázatát. [Mód. 40]

(37b)  Annak érdekében, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának leküzdésére szolgáló rendszereik hatékonyságát felül lehessen vizsgálni, a tagállamoknak vezetniük és javítaniuk kell a megfelelő statisztikákat. Az uniós szinten gyűjtött statisztikai adatok minőségének és összhangjának további javítása érdekében a Bizottságnak nyomon kell követnie a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem alakulását az Unióban, és rendszeresen áttekintést kell közzétennie. [Mód. 41]

(38)  Az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a pénzváltó iroda, vagyonkezelési vagy vállalati szolgáltatást nyújtó szervezet vagy szerencsejáték-szervező tekintetében azok a személyek, akik ténylegesen irányítják e jogalanyok üzleti tevékenységét, valamint a tényleges tulajdonosok megfeleljenek a szükséges alkalmassági feltételeknek. Az egyes személyek alkalmassági feltételeknek való megfelelése megállapítására szolgáló szempontoknak minimálisan annak szükségességét kell tükrözniük, hogy az ilyen jogalanyokat megóvják attól, hogy vezetőik vagy tényleges tulajdonosaik bűnözési célból velük visszaéljenek.

(39)  A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának transznacionális jellegére tekintettel az uniós FIU-k közötti koordináció és együttműködés rendkívül fontos. Ezt az együttműködést eddig csak a 2000/642/IB tanácsi határozat(18) szabályozta. A FIU-k közötti jobb koordináció és együttműködés, és különösen annak biztosítása érdekében, hogy a gyanús ügyletekről tett jelentések eljussanak azon tagállam pénzügyi hírszerző egységéhez, amely számára az a leghasznosabb, az irányelvbe részletesebb, mélyrehatóbb és naprakész szabályokat kell beépíteni.

(40)  Az uniós FIU-k közötti információcsere javítása kiemelt jelentőségű a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás transznacionális jellegének kezelése szempontjából. A tagállamoknak ösztönözniük kell az információcserére szolgáló biztonságos berendezések – különösen a FIU.net decentralizált számítógépes hálózat, valamint a hálózat és az ilyen berendezések által kínált módszerek – használatát. [Mód. 42]

(41)  A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem jelentőségének arra kell ösztönöznie a tagállamokat, hogy hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat állapítsanak meg a nemzeti jogban az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések betartásának elmulasztása esetére. A tagállamok jelenleg az alapvető megelőző intézkedések megszegése tekintetében közigazgatási intézkedések és szankciók széles skálájával rendelkeznek. Ez a sokféleség hátrányos lehet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén tett erőfeszítések szempontjából és azzal a kockázattal jár, hogy az uniós fellépés elaprózottá válik. Indokolt ezért, hogy az irányelv egy sor közigazgatási intézkedést és szankciót tartalmazzon, amelyek a tagállamok rendelkezésére állnak az ügyfél-átvilágítási intézkedésekhez, a nyilvántartáshoz, a gyanús ügyletekre vonatkozó bejelentésekhez, valamint a kötelezett jogalanyok belső ellenőrzéséhez kapcsolódó előírások rendszeres megsértése esetére. Az intézkedések körének kellően szélesnek kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye a tagállamok és az illetékes hatóságok számára, hogy figyelembe vegyék a kötelezett jogalanyok közötti különbségeket, különösen a pénzügyi intézmények és egyéb kötelezett jogalanyok esetében, tekintettel méretükre, jellemzőikre, kockázati szintjükre és tevékenységi területeikre. Az irányelv alkalmazása során a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az ezen irányelvvel összhangban kiszabott közigazgatási intézkedések és szankciók, valamint a nemzeti joggal összhangban kiszabott büntetőjogi szankciók ne sértsék a ne bis in idem elvet. [Mód. 43]

(42)  A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó technikai standardoknak biztosítaniuk kell a következetes harmonizációt és a betétesek, befektetők és fogyasztók megfelelő védelmét az egész Unióban. Hatékony és helyénvaló megoldás lenne az európai felügyeleti hatóságokat, mint nagyon jelentős szakértelemmel rendelkező szervet a Bizottsághoz benyújtandó olyan szabályozási technikaistandard-tervezetek kidolgozásával megbízni, amelyek nem igényelnek szakpolitikai döntéseket.

(42a)  Annak lehetővé tétele érdekében, hogy az illetékes hatóságok és a kötelezett jogalanyok jobban értékelhessék a bizonyos műveletekből eredő kockázatokat, a Bizottságnak egy listát kell készítenie azokról az Unión kívüli joghatóságokról, amelyek az ebben az irányelvben meghatározottakhoz hasonló szabályokat és szabályozásokat hajtottak végre. [Mód. 44]

(43)  Az európai felügyeleti hatóságok által ezen irányelv 42. cikkének megfelelően kidolgozott szabályozási technikaistandard-tervezeteket a Bizottságnak az EUMSZ 290. cikke alapján, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kell elfogadnia, az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban.

(44)  Figyelembe véve, hogy a 2005/60/EK és a 2006/70/EK irányelvet lényegesen és alapvetően kellene módosítani, az egyértelműség és a következetesség érdekében a két irányelvet össze kell vonni és új irányelvvel kell felváltani.

(45)  Mivel ezen irányelv célkitűzését, nevezetesen a pénzügyi rendszernek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése, vizsgálata és felderítése révén történő védelmét a tagállamok egyedül nem tudják kielégítően megvalósítani, mivel a tagállamok által pénzügyi rendszereik védelme érdekében elfogadott egyedi intézkedések adott esetben nem lennének összhangban a belső piac működésével, valamint a jogállamiság és a közösségi közrend szabályaival, és ezért az a fellépés terjedelme és hatása miatt uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

(46)  Az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és figyelembe veszi különösen a Charta által elismert elveket, mindenekelőtt a magán- és családi élet tiszteletben tartását, az ártatlanság vélelmét, a személyes adatok védelméhez való jogot, a vállalkozás szabadságát, a megkülönböztetés tilalmát és a hatékony jogorvoslathoz, valamint a tisztességes eljáráshoz és a védelemhez való jogot. [Mód. 45]

(47)  A Charta a mindenfajta megkülönböztetést tiltó 21. cikkével összhangban a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ennek az irányelvnek a végrehajtása az ügyfél-átvilágítással összefüggésben végzett kockázatértékelések tekintetében megkülönböztetés nélkül történik.

(48)  A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok átadása indokolt.

(48a)  A tagállamokat és a kötelezett jogalanyokat ezen irányelv vagy az ezen irányelvet átültető nemzeti jogszabályok alkalmazásakor köti a 2000/43/EK tanácsi irányelv(19). [Mód. 46]

(48b)  Az európai adatvédelmi biztos 2013. július 4-én véleményt nyilvánított(20),

ELFOGADTÁK EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. szakasz

Tárgy, hatály és fogalommeghatározások

1. cikk

(1)  A tagállamok biztosítják a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának tilalmát.

(2)  Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a következő szándékos elkövetői magatartás minősül pénzmosásnak:

a)  vagyon átváltása vagy átruházása annak ismeretében, hogy az bűnözői cselekményből vagy ilyen cselekményben való közreműködésből származik, a vagyon jogellenes eredetének elrejtése vagy leplezése céljából, vagy a befagyasztási és elkobzási határozatok elkerülése céljából, vagy az ilyen cselekmény elkövetésében részt vevő személy tevékenysége jogi következményeinek elkerüléséhez nyújtott segítség céljából; [Mód. 47]

b)  a vagyon valódi természetének, forrásának, helyének, rendelkezésre állásának, mozgásának, a hozzá fűződő jogoknak vagy tulajdonjogának elrejtése vagy leplezése, annak ismeretében, hogy az bűnözői cselekményből vagy ilyen cselekményben való közreműködésből származik;

c)  vagyon megszerzése, birtoklása vagy használata a szerzés időpontjában annak ismeretében, hogy az bűnözői cselekményből vagy ilyen cselekményben való közreműködésből származik;

d)  az a), b) és c) pontokban említett bármely cselekmény elkövetésében való részvétel, elkövetésére való szövetkezés, elkövetésének megkísérlése, valamint elkövetésének támogatása, pártolása, elősegítése és ajánlása.

(3)  A cselekmény akkor is pénzmosásnak minősül, ha a tisztára mosandó vagyont eredményező cselekményeket más tagállam vagy egy harmadik ország területén hajtották végre.

(4)  Ezen irányelv alkalmazásában „terrorizmus finanszírozása”: pénzeszközök bármely, közvetlen vagy közvetett módon történő rendelkezésre bocsátása vagy gyűjtése azzal a szándékkal vagy annak tudatában, hogy azt teljesen vagy részben a 2008/919/IB tanácsi kerethatározattal(21) módosított, 2002/475/IB tanácsi kerethatározat(22) 1–4. cikkében meghatározott bűncselekmények elkövetésére fogják felhasználni.

(5)  A (2) és a (4) bekezdésben említett cselekmények tényállási elemeként megkívánt ismeretre, szándékra vagy célzatra az objektív ténybeli körülményekből lehet következtetni.

2. cikk

(1)  Ez az irányelv a következő kötelezett jogalanyokra alkalmazandó:

1.  hitelintézetek;

2.  pénzügyi intézmények;

3.  a szakmai tevékenységük folytatása során eljáró alábbi természetes és jogi személyek:

a)  könyvvizsgálók, külső könyvelők és adótanácsadók;

b)  közjegyzők és más független jogi hivatás képviselői, ha azok akár az ügyfelük nevében vagy javára bármilyen pénzügyi vagy ingatlanügyletben eljárnak, vagy ügyfelüknek az alábbiakra vonatkozó ügyletek tervezésében vagy végrehajtásában nyújtanak segítséget:

i.  ingatlanvagyon vagy üzleti részesedés adásvétele;

ii.  az ügyfél pénzének, értékpapírjainak vagy más vagyoni eszközeinek kezelése;

iii.  bank-, takarék- vagy értékpapírszámlák megnyitása vagy kezelése;

iv.  társaságok létesítéséhez, működtetéséhez vagy vezetéséhez szükséges vagyoni hozzájárulások megszervezése;

v.  vagyonkezelő társaságok, alapítványok, kölcsönös biztosítók, társaságok vagy hasonló struktúrák létesítése, működtetése vagy vezetése; [Mód. 48]

c)  az a) vagy b) pont hatálya alá nem tartozó vagyonkezelői vagy vállalati szolgáltatók;

d)  ingatlanügynökök, beleértve a bérbeadással foglalkozó ügynököket, amennyiben pénzügyi műveletekben vesznek részt; [Mód. 49]

e)  árukkal vagy szolgáltatásokkal kereskedő más természetes vagy jogi személyek, amennyiben legalább 7 500 EUR összegű készpénzfizetést teljesítenek vagy kapnak, attól függetlenül, hogy az ügyletre egyetlen műveletben vagy több, összetartozónak tűnő műveletben kerül sor; [Mód. 50]

f)  szerencsejáték-szervezők.

A kaszinók kivételével a tagállamok dönthetnek úgy, hogy bizonyos, az első albekezdés 3. pontjának f) alpontjában említett szerencsejátékokat teljes mértékben vagy részben mentesítenek az ezen irányelv rendelkezéseit átültető nemzeti rendelkezések alól annak alapján, hogy e szolgáltatások jellege a kockázatértékelések alapján alacsony kockázatot jelent. Az érintett tagállamnak az ilyen mentesítés előtt kérnie kell a Bizottság jóváhagyását. [Mód. 153]

(2)  A tagállamok határozhatnak úgy is, hogy a pénzügyi tevékenységgel alkalmi vagy nagyon korlátozott alapon foglalkozó természetes vagy jogi személyek, akik vagy amelyek esetében alacsony a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás előfordulásának kockázata, nem tartoznak az irányelv hatálya alá, feltéve, hogy a természetes vagy jogi személy teljesíti a következő kritériumok mindegyikét:

a)  a pénzügyi tevékenység abszolút értékben korlátozott;

b)  a pénzügyi tevékenység ügyletenkénti alapon korlátozott;

c)  a pénzügyi tevékenység nem képez fő tevékenységet;

d)  a pénzügyi tevékenység kiegészíti a fő tevékenységet és közvetlenül kapcsolódik hozzá;

e)  a fő tevékenység nem az (1) bekezdésben említett tevékenység, az (1) bekezdés 3.e) pontjában említett tevékenység kivételével;

f)  a pénzügyi szolgáltatást csak a főtevékenység ügyfeleinek nyújtják és nem a nyilvánosságnak.

Az első albekezdés nem alkalmazandó a 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(23) 4. cikke 13. pontja szerinti készpénzátutalási tevékenységgel foglalkozó természetes és jogi személyekre.

(3)  A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a tagállamok előírják, hogy a pénzügyi tevékenység teljes árbevétele nem haladhat meg egy megfelelően alacsony küszöbértéket. E küszöbértéket a pénzügyi tevékenység típusától függően nemzeti szinten határozzák meg.

(4)  A tagállamok a (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásában ügyfelenként és egyedi ügyletenként maximális küszöbértéket alkalmaznak, függetlenül attól, hogy az ügyletet egyetlen műveletben vagy több, összetartozónak tűnő műveletben hajtják végre. E küszöbértéket a pénzügyi tevékenység típusától függően nemzeti szinten kell meghatározni. A küszöbértéknek kellően alacsonynak kell lennie annak biztosítása érdekében, hogy a kérdéses ügylettípusok gyakorlati szempontból megvalósíthatatlan és hatástalan módszert jelentsenek a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében, továbbá nem haladhatja meg az 1 000 EUR-t.

(5)  A tagállamok a (2) bekezdés c) pontjának alkalmazásában előírják, hogy a pénzügyi tevékenység árbevétele nem haladhatja meg az érintett természetes vagy jogi személy teljes árbevételének 5 %-át.

(6)  A pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása kockázatának e cikk alkalmazásában történő értékelése során a tagállamok különös figyelmet fordítanak valamennyi olyan pénzügyi tevékenységre, amely – jellegénél fogva – különösen alkalmas arra, hogy a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása céljából felhasználják vagy visszaéljenek vele.

(7)  Az e cikk alapján hozott bármely határozat tartalmazza az alapjául szolgáló indokokat. A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a körülmények megváltozása esetén a határozatot vissza lehessen vonni.

(8)  A tagállamok kockázatalapú ellenőrzési tevékenységeket alakítanak ki, vagy egyéb más megfelelő intézkedést tesznek annak biztosítása érdekében, hogy az e cikk alapján hozott határozatok által nyújtott mentességekkel ne lehessen visszaélni.

3. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.  „hitelintézet”: az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(24) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézet, ideértve az Unión belül vagy harmadik országban központi irodával rendelkező hitelintézeteknek az említett rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 17. pontja szerinti, az Unióban található fióktelepeit;

2.  „pénzügyi intézmény”:

a)  a hitelintézettől eltérő vállalkozás, amelynek fő tevékenységi körébe a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(25) I. mellékletének 2–12., 14. és 15. pontjában felsorolt egy vagy több tevékenyság folytatása tartozik; ez magában foglalja a pénzváltási tevékenységeket is ("bureaux de change");

b)  a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(26) szerint engedélyezett biztosítótársaság, amennyiben az az említett irányelvben meghatározott tevékenységet folytat;

c)  a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(27) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott befektetési vállalkozás;

d)  a részvényeit vagy befektetési jegyeit forgalmazó kollektív befektetési vállalkozás;

e)  a 2002/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(28) 2. cikkének 5. pontjában meghatározott biztosításközvetítő, kivéve az említett irányelv 2. cikkének 7. pontjában említett biztosításközvetítőt életbiztosítások és más befektetési célú biztosítások közvetítése esetén;

f)  az a)–e) pontokban említett, az Európai Unión belül vagy harmadik országban központi irodával rendelkező pénzügyi intézményeknek az Unióban található fióktelepei;

3.  „vagyon”: az a dolog, akár materiális, akár immateriális, ingó vagy ingatlan, fizikai vagy eszmei, valamint bármilyen formájú olyan jogi dokumentum vagy okirat, ideértve az elektronikust és digitálist is, amely bizonyítja az ilyen dolgokban megtestesült jogcímet vagy bennük lévő érdekeltséget;

4.  „bűnözői cselekmény”: a következő súlyos bűncselekmények elkövetésében való mindenfajta bűnözői részvétel;

a)  a 2008/919/IB tanácsi kerethatározattal módosított 2002/475/IB kerethatározat 1–4. cikkében meghatározott cselekmények;

b)  a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme elleni 1988. évi ENSZ-egyezmény 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett bármely bűncselekmény;

c)  a 98/733/IB tanácsi együttes fellépés(29) 1. cikkében meghatározott bűnszervezetek tevékenységei;

d)  az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény(30) 1. cikke (1) bekezdésében és 2. cikkében meghatározott, az Unió pénzügyi érdekeit sértő, legalább súlyosnak minősülő csalás;

e)  korrupció;

f)  minden olyan bűncselekmény – többek között a közvetlen és közvetett adózáshoz kapcsolódó adóbűncselekmények –, amely maximálisan legalább egy év szabadságvesztéssel vagy szabadságelvonással büntetendő, illetve azon államok esetében, amelyeknek a jogrendszere a bűncselekményekre legalacsonyabb büntetési tételt ír elő, minden olyan bűncselekmény, amely legalább hathónapos szabadságvesztéssel vagy szabadságelvonással büntetendő; [Mód. 52; A módosítás nem érinti az összes nyelvi változatot]

4a.  „önszabályozó szerv”: olyan szerv, amely – a nemzeti jog által elismerten – egy bizonyos szakma vagy egy gazdasági tevékenység bizonyos területe számára kötelezettségeket és szabályokat jogosult előírni, amelyeket az adott szakmában vagy területen dolgozó természetes vagy jogi személyek kötelesek betartani; [Mód. 53]

5.  „tényleges tulajdonos”: azon természetes személy, amely az ügyfél végső tulajdonosa, vagy azt végső soron ellenőrzi, és/vagy az a természetes személy, amelynek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy valamely tevékenységet folytatnak, és amely magában foglalja legalább a következőket:

a)  gazdasági társaságok esetében:

i.  azon természetes személy, aki valamely jogalanyban szerzett közvetlen vagy közvetett tulajdon, illetve a jogalany részvényeinek vagy szavazati jogainak megfelelő százaléka fölötti ellenőrzés révén – beleértve a bemutatóra szóló részvények birtoklását is – végső soron a jogalany tulajdonosa, vagy azt ellenőrzi, amennyiben ez a jogalany nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre az uniós jogszabályokkal vagy azokkal egyenértékű nemzetközi standardokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak;

a 25 % plusz egy részvény a részvények 25 %-ának plusz egy részvénynek valamely természetes személy általi tulajdonlása minden esetben a közvetlen tulajdon bizonyítéka; az ügyfélben valamely, természetes személy(ek) ellenőrzése alatt álló gazdasági társaság, vagy több, ugyanazon természetes személy ellenőrzése alatt álló gazdasági társaság által szerzett 25 % plusz egy részvény részvénytulajdon a közvetett tulajdonlást jelzi; az ellenőrzés fogalmát többek között a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(31) 22. cikkének (1)–(5) bekezdésében meghatározott kritériumokkal összhangban kell meghatározni; ez azonban a tagállamok azon jogának sérelme nélkül alkalmazandó, hogy valamilyen alacsonyabb százalékaránynak a tulajdonlás vagy a részvénytulajdon révén gyakorolt ellenőrzés bizonyítéka és a közvetlen vagy közvetett tulajdon valamennyi szintjére alkalmazandó bizonyítékaképpen való elfogadásáról is dönthetnek;

ii.  amennyiben bármilyen kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy az i. pontban meghatározott személy a tényleges tulajdonos, vagy ha az összes szükséges intézkedés megtétele után az i. pont szerint egy személy sem azonosítható, az a természetes személy – ideértve akár a felső vezetést is –, aki egyéb módon ellenőrzést gyakorol valamely jogalany vezetése felett;

iia.  amennyiben nem azonosítanak az i. és ii. pont szerinti természetes személyt, az a természetes személy, aki a vezető tisztségviselő pozícióját tölti be, amely esetben a kötelezett jogalanyoknak nyilvántartást kell vezetniük az i. és ii. pont szerinti tényleges tulajdonos azonosítása érdekében meghozott intézkedésekről annak bizonyítására, hogy e személyek nem azonosíthatók;

b)  olyan jogalanyok, például alapítványok, valamint társulás jellegű jogi megállapodások, így vagyonkezelő társaságok vagy kölcsönös biztosítók esetében, amelyek pénzeszközöket kezelnek és osztanak el:

i.  az a természetes személy, aki ellenőrzést gyakorol egy társulás jellegű jogi megállapodás vagy jogalany vagyonának legalább 25 %-a felett; valamint

ii.  abban az esetben, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, az a természetes személy, aki egy társulás jellegű jogi megállapodás vagy jogalany vagyona legalább 25 %-ának a kedvezményezettje; vagy

iii.  abban az esetben, ha a társulás jellegű jogi megállapodás vagy jogalany hasznát élvező egyéneket még ezután kell meghatározni, azon személyek csoportja, akiknek legfőbb érdeke a társulás jellegű jogi megállapodás vagy jogalany létrehozása, illetve működtetése. Vagyonkezelő társaság jellemzők vagy csoport alapján kijelölt kedvezményezettjei esetén a kötelezett jogalanyok elegendő információt szereznek a kedvezményezettről, hogy meggyőződjenek arról, hogy a kifizetés időpontjában, illetve akkor, amikor a kedvezményezett a szerzett jogait érvényesíteni szándékozik, meg tudják állapítani a kedvezményezett személyazonosságát;

iiia.  vagyonkezelő társaságok esetében a célvagyon alapítójának, kezelőjének, (adott esetben) az ellenőrnek, a kedvezményezetteknek vagy a kedvezményezettek csoportjának, valamint a vagyonkezelő társaság fölött tényleges végső ellenőrzést gyakorló más természetes személynek (ellenőrzési vagy tulajdonosi láncon keresztül is) a személyazonossága; [Mód. 54]

6.  „vagyonkezelői és vállalati szolgáltató”: bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki harmadik személyek részére a következő szolgáltatások bármelyikét üzletszerűen nyújtja:

a)  társaságok vagy más jogi személyek alapítása;

b)  társaság igazgatójaként vagy ügyvezetőjeként, személyegyesítő társaságban tagként vagy más jogi személyek esetén hasonló tisztségben folytatott tevékenység, vagy ilyen tevékenység végzésének megszervezése más személy részére;

c)  székhely, üzleti cím, levelezési vagy igazgatási cím, továbbá bármely más kapcsolódó szolgáltatás nyújtása társaság, személyegyesítő társaság vagy más jogi személy, illetve társulás jellegű jogi megállapodás részére;

d)  kifejezett vagyonkezelő társaság vagy hasonló társulás jellegű jogi megállapodás vagyonkezelőjeként végzett tevékenység vagy ilyen tevékenység végzésének megszervezése más személy részére;

e)  eljárás részvényesi meghatalmazottként más személy javára vagy ilyen eljárásról való gondoskodás más személy számára, amely nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre az uniós jogszabályoknak vagy azokkal egyenértékű nemzetközi standardoknak megfelelő közzétételi követelmények vonatkoznak;

7.  a) „külföldi politikai közszereplők”: olyan természetes személyek, akik fontos közfeladatokat látnak vagy láttak el valamely harmadik ország megbízásából;

b)  „belföldi politikai közszereplők”: olyan természetes személyek, akik valamely a tagállam megbízásából fontos közfeladatokat látnak vagy láttak el; [Mód. 55]

c)  „valamely nemzetközi szervezet megbízásából fontos közfeladatot ellátó személy”: nemzetközi szervezet igazgatója, igazgatóhelyettese, vagy az igazgatótanács tagja, vagy egyenértékű feladatot ellátó személy;

d)  „fontos közfeladat ellátásával megbízott természetes személyek” a következők:

i.  államfők, kormányfők, miniszterek és miniszterhelyettesek vagy államtitkárok;

ii.  országgyűlési képviselők vagy hasonló jogalkotó szervek tagjai; [Mód. 56]

iii.  a legfelsőbb bíróságok, alkotmánybíróságok és magas rangú bírói testületek tagjai, akik döntései ellen – kivételes körülményektől eltekintve – rendszerint nem lehet fellebbezni;

iv.  a számvevőszékek és a központi bankok igazgatósági tagjai;

v.  nagykövetek, ügyvivők és a fegyveres erők magas rangú tisztviselői;

vi.  állami tulajdonú vállalatok ügyviteli, igazgatási vagy felügyelő testületének vezető beosztású tagjai. [Mód. 57]

Az i.–vi. pontban meghatározott kategóriák egyikébe sem értendők bele a középvezetők vagy a beosztottak;

e)  „közvetlen hozzátartozók” a következők:

i.  a házastárs;

ii.  a házastárssal egyenrangúnak tekintett élettárs;

iii.  a gyermekek és azok házastársai vagy élettársai; [Mód. 58]

iv.  a szülők; [Mód. 59]

f)  „közeli kapcsolatban álló személyek” a következők:

i.  bármely természetes személy, aki a (7) bekezdés a)–d) pontjában említett személlyel közösen jogalanyok és társulás jellegű jogi megállapodások tényleges tulajdonosaként ismert vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll;

ii.  bármely természetes személy, aki egyedüli tényleges tulajdonosa egy jogalanynak vagy társulás jellegű jogi megállapodásnak, amelyről tudott, hogy gyakorlatilag a (7) bekezdés a)–d) pontjában említett személy javára hozták létre; [Mód. 60]

8.  „felső vezetés”: olyan tisztségviselő vagy alkalmazott, aki megfelelő ismeretekkel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy az intézmény milyen mértékben kitett pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatoknak és megfelelő vezetői hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy a kockázati kitettség tekintetében döntéseket hozzon. Nem szükséges, hogy minden esetben az igazgatótanács tagja legyen;

9.  „üzleti kapcsolat”: olyan üzleti, szakmai vagy kereskedelmi kapcsolat, amely a kötelezett jogalanyok szakmai tevékenységéhez kapcsolódik, és amely a kapcsolat létesítésekor várhatóan tartós lesz;

10.  „szerencsejáték-szolgáltatás”: bármely olyan szolgáltatás, amely pénzbeli tétre játszott szerencsejátékot foglal magában, többek között olyanokat is, amelyek esetében valamilyen készségre van szükség, beleértve a lottó- és kaszinójátékokat, a pókert és a fogadást, mely szolgáltatások nyújtása valamely fizikai létesítményben, vagy bármely, például elektronikus módon, vagy más, a kommunikációt lehetővé tevő módon távolból és a szolgáltatás igénybe vevőjének egyedi kérésére történik;

(10a)  „fogadási ügylet”: ügylet, amely alatt az egyrészről a szerencsejáték-szervező, másrészről az ügyfél és a fogadás és a tét regisztrálásának kedvezményezettje közötti üzleti kapcsolat valamennyi szakasza értendő az esetleges nyeremény kifizetéséig; [Mód. 61]

11.  a „csoport”: a 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(32) (2) cikkének 12. pontjában meghatározott csoport;

11a.  „nem személyes”: szerződés kötése vagy ügylet végrehajtása a szerződő fél vagy a közvetítő és az ügyfél egyidejű fizikai jelenléte nélkül, kizárólag az internet, a távértékesítés vagy más elektronikus kommunikációs módot használva a szerződés megkötéséig, a szerződéskötés időpontját is beleértve. [Mód. 62]

4. cikk

(1)  A tagállamok a kockázatalapú megközelítéssel összhangban biztosítják, hogy ezen irányelv rendelkezéseit teljes mértékben vagy részben kiterjesztik a 2. cikk (1) bekezdése szerinti kötelezett jogalanyoktól eltérő, olyan tevékenységeket folytató szakmákra és vállalkozáskategóriákra, amelyeknél különösen valószínű, hogy azokat pénzmosási célra vagy terrorizmus finanszírozására használják fel [Mód. 63].

(2)  Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy ezen irányelv rendelkezéseit a 2. cikk (1) bekezdésében említettektől eltérő szakmákra és vállalkozáskategóriákra is kiterjeszti, erről a döntéséről tájékoztatja a Bizottságot.

5. cikk

A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése érdekében a tagállamok az ezen irányelv hatálya alá tartozó területen szigorúbb rendelkezéseket is elfogadhatnak vagy hatályban tarthatnak, feltéve hogy ezek a rendelkezések teljes mértékben összhangban állnak az uniós joggal, különösen az uniós adatvédelmi szabályok és a Chartában rögzített alapvető jogok védelme tekintetében. Ezek a rendelkezések nem akadályozhatják indokolatlanul az ügyfeleket a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésben, és nem akadályozhatják a belső piac működését. [Mód. 64]

2. szakasz

Kockázatértékelés

6. cikk

(1)  Az A Bizottság értékelést készít a belső piacra hatást gyakorló pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokról, különös tekintettel a határokon átnyúló tevékenységekre. E célból a Bizottság konzultál a tagállamokkal, az európai felügyeleti hatóságokkal, együttes véleményt ad a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok által a belső piacra gyakorolt hatásról az európai adatvédelmi biztossal, a 29. cikk szerinti munkacsoporttal, az Europollal és más érintett hatóságokkal.

Az első albekezdésben említett kockázatértékelésnek legalább a következőkre kell kiterjednie:

a)  általában a pénzmosás mértéke és a belső piac nagyobb kockázatnak kitett területei;

b)  az egyes vonatkozó ágazatokkal kapcsolatos kockázatok, különös tekintettel a nem pénzügyi ágazatokra és a szerencsejáték-iparra;

c)  az illegális bevételek tisztára mosására használt legelterjedtebb bűnözői eszközök;

d)  az illetékes hatóságoknak címzett, a források hatékony rendelkezésre bocsátásáról szóló ajánlások;

e)  az euróbankjegyek szerepe a bűnözői tevékenységekben és a pénzmosásban.

A kockázatértékelés az illetékes nemzeti hatóságok által lefolytatandó kockázatértékelésekre vonatkozó minimumszabályokra irányuló javaslatokat is tartalmaz. Ezeket a minimumszabályokat a tagállamokkal együttműködve dolgozzák ki, és adott esetben nyilvános konzultációkon és az érdekelt felekkel tartott magánjellegű megbeszéléseken keresztül bevonják az ágazatot és az egyéb érdekelt feleket.

A véleményt A kockázatértékelést a Bizottságnak ...(33)-ig kell előterjesztenie, és félévente vagy – szükség esetén – gyakrabban kell frissíteni.

(2)  A Bizottság rendelkezésre bocsátja a véleményt kockázatértékelést, hogy támogassa a tagállamokat és a kötelezett jogalanyokat a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok azonosítása, kezelése és enyhítése során, valamint hogy lehetővé tegye a többi érdekelt fél, köztük a nemzeti jogalkotók, az Európai Parlament, az Europol, a Pénzügyi Hírszerző Egységek Európai Tanácsa, az európai felügyeleti hatóságok számára, hogy jobban megértsék a kockázatokat. Az értékelés összefoglalását nyilvánosságra kell hozni. Az összefoglaló nem tartalmazhat bizalmas információkat.

(2a)  A Bizottság éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendszeres kockázatértékelések megállapításairól és az e megállapítások alapján tett intézkedésekről. [Mód. 65]

6a. cikk

(1)  Az EUMSZ-ben meghatározott jogsértési eljárások sérelme nélkül a Bizottság biztosítja, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatban a tagállamok által ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti jogszabályokat ténylegesen átültessék, és hogy azok megfeleljenek az európai keretnek.

(2)  Az (1) bekezdés alkalmazásában a Bizottságot munkájában adott esetben az Europol, a Pénzügyi Hírszerző Egységek Európai Tanácsa, az európai felügyeleti hatóságok és más illetékes európai hatóságok segítik.

(3)  A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatban elfogadott nemzeti jogszabályoknak az (1) bekezdésben meghatározott értékeléseit a Pénzügyi Akció Munkacsoport vagy a Moneyval által készített értékelések sérelme nélkül készítik el. [Mód. 66]

7. cikk

(1)  Valamennyi tagállam megfelelő lépéseket tesz azon pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok azonosítása, értékelése, értelmezése és enyhítése, valamint ezek kapcsán azon adatvédelmi aggályok tekintetében, amelyekkel szembekerül, és az értékelést naprakészen tartja.

(2)  Valamennyi tagállam kijelöli azt a hatóságot, amely koordinálja az (1) bekezdésben említett kockázatokra adott nemzeti válaszokat. A hatóság kilétéről értesíteni kell a Bizottságot, az európai felügyeleti hatóságokat, az Europolt, valamint a többi tagállamot.

(3)  Az (1) bekezdés szerinti értékelések végrehajtásakor a tagállamok felhasználhatják felhasználják a 6. cikk (1) bekezdésében említett véleményt kockázatértékelést.

(4)  Valamennyi tagállam elvégzi az (1) bekezdésben említett értékelést, és:

a)  felhasználja az értékelés(eke)t a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó szabályainak javítására, különösen azon területek meghatározása révén, ahol a kötelezett jogalanyoknak megerősített intézkedéseket kell alkalmazniuk, és adott esetben megállapítja, hogy milyen intézkedésekre van szükség;

aa)  adott esetben azonosítja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása szempontjából elhanyagolható, csekély és nagyobb kockázatot hordozó ágazatokat vagy területeket;

b)  az értékelés(eke)t felhasználja arra, hogy hozzájáruljon a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre irányuló erőforrások elosztásához és rangsorolásához;

ba)  az értékelés(eke)t felhasználja annak biztosítására, hogy minden egyes ágazatban vagy területen a pénzmosási kockázatnak megfelelő szabályozás jöjjön létre;

c)  a megfelelő információkat kellő időben a kötelezett jogalanyok rendelkezésére bocsátja, hogy lehetővé tegye a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokra vonatkozó saját értékeléseik végrehajtásához végrehajtását.

(5)  A tagállamok kockázatértékeléseik eredményeit a többi tagállam és a Bizottság, valamint – kérésre – az európai felügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátják. Az értékelés összefoglalását nyilvánosságra kell hozni. Az összefoglaló nem tartalmazhat bizalmas információkat. [Mód. 67]

8. cikk

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a kötelezett jogalanyok megtegyék a megfelelő lépéseket pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázataik megállapításához és értékeléséhez, figyelembe véve többek között olyan kockázati tényezőket, mint az ügyfelek, országok vagy földrajzi területek, termékek, szolgáltatások, ügyletek és teljesítési csatornák. Ezeknek a lépéseknek arányosaknak kell lenniük a kötelezett jogalany jellegével és méretével.

(2)  Az (1) bekezdésben említett értékeléseket dokumentálni kell, naprakészen kell tartani és kérésre az illetékes hatóságok, valamint az önszabályozó testületek rendelkezésére kell bocsátani. [Mód. 68]

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy a kötelezett jogalanyok rendelkezzenek az uniós és tagállami szinten, valamint a kötelezett jogalanyok szintjén azonosított pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok enyhítésére és hatékony kezelésére irányuló politikákkal, ellenőrzésekkel és eljárásokkal. A politikáknak, ellenőrzéseknek és eljárásoknak arányosaknak kell lenniük a szóban forgó kötelezett jogalanyok jellegével és méretével és a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázattal, illetve tiszteletben kell tartaniuk az adatvédelmi szabályokat. [Mód. 69]

(4)  A (3) bekezdésben említett politikák és eljárások közé tartoznak legalább a következők:

a)  belső politikák, eljárások és ellenőrzések kialakítása, ideértve a kockázatkezelési gyakorlatok mintáját, az ügyfél-átvilágítást, bejelentést, nyilvántartást, belső ellenőrzést, megfeleléskezelést (többek között, amennyiben a vállalkozás mérete és jellege indokolja, a megfelelési tisztségviselő kinevezését vezetői szinten) és a munkavállalók átvilágítását. Ezek az intézkedések nem teszik lehetővé a kötelezett jogalanyok számára, hogy a szükségesnél több személyes adat megadását kérjék az ügyfelektől; [Mód. 70]

b)  adott esetben – tekintettel a vállalkozás méretére és jellegére – független ellenőrzési funkció, amelynek célja az a) pontban említett belső intézkedések, eljárások és ellenőrzések tesztelése.

(5)  A tagállamok előírják, hogy a kötelezett jogalanyok kérjenek jóváhagyást a felső vezetéstől a bevezetett politikákra és eljárásokra vonatkozóan, és adott esetben nyomon követik és megerősítik a hozott intézkedéseket.

8a. cikk

(1)  Annak érdekében, hogy közös megközelítést és közös politikákat dolgozzanak ki az olyan nem együttműködő joghatóságokkal szemben, amelyeknek hiányosságai vannak a pénzmosás elleni küzdelem terén, a tagállamok rendszeresen jóváhagyják és elfogadják a FATF által közzétett országlistát.

(2)  A Bizottság uniós szinten koordinálja az olyan harmadik országok azonosítására irányuló előkészítő munkát, amelyeknek a pénzmosás elleni rendszereiben fennálló súlyos stratégiai hiányosságok jelentős kockázatoknak teszik ki az Unió pénzügyi rendszerét, figyelembe véve a III. melléklet 3. pontjában meghatározott kritériumokat.

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a (2) bekezdésben meghatározott országok listájának létrehozása céljából.

(4)  A Bizottság a III. melléklet 3. pontjában meghatározott kritériumok alapján rendszeresen nyomon követi az e cikk (2) bekezdésében meghatározott országok helyzetének alakulását, és adott esetben felülvizsgálja az e cikk (3) bekezdésében említett listát. [Mód. 71]

II. FEJEZET

ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁS

1. szakasz

Általános rendelkezések

9. cikk

A tagállamok megtiltják a hitelintézeteik és pénzügyi intézményeik számára, hogy olyan nem névre szóló számlákat vezessenek vagy nem névre szóló takarékbetétkönyveket nyissanak, illetve olyan nem névre szóló fizetési kártyákat bocsássanak ki, amelyek nem felelnek meg a 10a. cikkben meghatározott követelményeknek. A tagállamok minden esetben előírják, hogy a meglévő, nem névre szóló számlák, nem névre szóló takarékbetétkönyvek vagy takarékbetétkönyvek nem névre szóló fizetési kártyák tulajdonosait és kedvezményezettjeit – a lehető leghamarabb, és minden esetben még a számlák vagy takarékbetétkönyvek bármilyen módon történő felhasználását megelőzően – ügyfél-átvilágításnak vessék alá. [Mód. 72]

10. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy a kötelezett jogalanyok a következő esetekben ügyfél-átvilágítási intézkedéseket alkalmazzanak:

a)  üzleti kapcsolat létesítésekor;

b)  legalább 15 000 euró összegű alkalmi ügylet teljesítésekor attól függetlenül, hogy az ügyletre egyetlen műveletben vagy több, összetartozónak tűnő műveletben kerül sor;

c)  árukkal kereskedő természetes vagy jogi személyek esetében legalább 7 500 euró összegű alkalmi ügylet készpénzben történő teljesítésekor attól függetlenül, hogy az ügyletre egyetlen műveletben vagy több, összetartozónak tűnő műveletben kerül sor;

d)  szerencsejáték-szolgáltatások nyújtói kaszinók esetében, amennyiben legalább 2 000 EUR összegű alkalmi ügyletet hajtanak végre, attól függetlenül, hogy az ügyletre egyetlen műveletben vagy több, összetartozónak tűnő műveletben kerül sor;

da)  online szerencsejáték esetében, az üzleti kapcsolat létesítésekor;

db)  egyéb szerencsejáték-szervezők esetében, amennyiben legalább 2 000 EUR összegű nyereményt fizetnek ki; [Mód. 73]

e)  pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása gyanújának esetében, tekintet nélkül bármilyen eltérésre, kivételre vagy küszöbértékre;

f)  ha kétség merül fel a korábban szerzett ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban;

fa)  amikor társaságot alapítanak. [Mód. 74]

10a. cikk

(1)  A tagállamok – amennyiben bizonyítottan alacsony a kockázat – mentesíthetik a kötelezett jogalanyokat az ügyfél-átvilágítás alól a 2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(34) 2. cikkének 2. pontjában meghatározott elektronikus pénz tekintetében, ha teljesülnek a következő feltételek:

a)  a fizetési eszköz nem tölthető fel újra;

b)  az elektronikusan tárolt maximális összeg nem haladja meg a 250 EUR-t; a tagállamok a kizárólag abban az egy adott tagállamban használható fizetési eszközök esetében 500 EUR-ra emelhetik ezt a limitet;

c)  a fizetési eszközt kizárólag áruk vagy szolgáltatások vásárlására használják;

d)  a fizetési eszköz nem finanszírozható elektronikus pénzzel;

e)  a készpénzvisszaváltás és készpénzfelvétel tilos, kivéve, ha a birtokos személyazonosságát megállapítják és ellenőrzik, valamint helyénvaló és megfelelő készpénz-visszaváltási és készpénzfelvételi politikákat és eljárásokat és nyilvántartás-vezetési kötelezettségeket érvényesítenek.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a 250 EUR feletti elektronikus pénz pénzbeli értékének visszaváltása előtt mindig alkalmazzák az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.

(3)  Ez a cikk nem akadályozza meg, hogy amennyiben az e cikkben meghatározott feltételek nem teljesülnek, a tagállamok lehetővé tegyék a kötelezett jogalanyok számára, hogy az irányelv 13. cikkének megfelelően egyszerűsített ügyfél-átvilágítási intézkedéseket alkalmazzanak az elektronikus pénz tekintetében. [Mód. 75]

11. cikk

(1)  Az ügyfél-átvilágítási intézkedések a következőket foglalják magukban:

a)  az ügyfél azonosítása és személyazonosságának ellenőrzése, megbízható és független forrásból származó dokumentumok, adatok vagy információk alapján;

b)  a 29. cikk szerinti nyilvántartásban felsorolt tényleges tulajdonos azonosítása, és azonosításán kívül ésszerű intézkedések meghozatala személyazonosságának személyazonosságuk olyan ellenőrzése céljából, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézmény vagy személy biztos legyen abban, hogy ki a tényleges tulajdonos, ideértve a jogi személyek, vagyonkezelő társaságok, alapítványok, kölcsönös biztosítók, holdingtársaságok és minden egyéb hasonló, meglévő vagy jövőbeni társulás jellegű jogi megállapodások vonatkozásában ésszerű intézkedések az összes szükséges intézkedés meghozatalát az ügyfél tulajdonosi és irányítási rendszerének megértése céljából;

c)  értékelés és – adott esetben – információszerzés az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről;

d)  az üzleti kapcsolat folyamatos nyomon követése, ideértve a kapcsolat fennállása folyamán teljesített vállalt ügyletek elemzését annak biztosítása érdekében, hogy a végrehajtott ügyletek összhangban legyenek az intézménynek vagy a személynek az ügyfélről, az üzleti és kockázati profilról szerzett ismereteivel, ideértve, ahol szükséges, a pénzeszközök forrását is, valamint annak biztosítása, hogy a dokumentumok, adatok és információk naprakészek legyenek. [Mód. 76]

(1a)  Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett intézkedések végrehajtásakor a kötelezett jogalanyoktól megkövetelik annak ellenőrzését is, hogy az ügyfél nevében eljárni szándékozó személy ilyen meghatalmazással rendelkezzen, és előírják számukra e személy személyazonosságának megállapítását és ellenőrzését. [Mód. 77]

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a kötelezett jogalanyok az (1) bekezdésben megállapított ügyfél-átvilágítási követelmények mindegyikét alkalmazzák, de ezeknek az intézkedéseknek a mértékét meghatározhatják kockázatérzékenység alapján.

(3)  A tagállamok előírják, hogy a kötelezett jogalanyok a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok értékelésekor vegyék figyelembe legalább az I. mellékletben meghatározott változókat.

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy a kötelezett jogalanyok bizonyítani tudják az illetékes hatóságok vagy az önszabályozó testületek felé, hogy az intézkedések az általuk azonosított pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokra tekintettel megfelelők.

(5)  Életbiztosítási vagy egyéb, befektetésekhez kapcsolódó biztosítási vállalkozások esetében a tagállamok biztosítják, hogy a pénzügyi intézmények az ügyfélre és a tényleges tulajdonosra vonatkozóan előírt ügyfél-átvilágítási intézkedések mellett hajtsák végre a következő ügyfél-átvilágítási intézkedéseket az életbiztosítási és egyéb, befektetésekhez kapcsolódó biztosítási kötvények kedvezményezettjei tekintetében, amint a kedvezményezettet azonosítják vagy kijelölik:

a)  olyan kedvezményezettek esetében, amelyek konkrétan megnevezett természetes vagy jogi személyek, illetve társulás jellegű jogi megállapodások, a személy neve;

b)  jellemzők vagy csoport alapján, illetve egyéb módon kijelölt kedvezményezettek esetén elegendő információ megszerzése a szóban forgó kedvezményezettekről annak érdekében, hogy a pénzügyi intézmény meggyőződjön arról, hogy a kifizetés időpontjában meg tudja állapítani a kedvezményezett személyazonosságát.

Az első albekezdés a) és b) pontjában említett mindkét esetben a kedvezményezettek személyazonosságára vonatkozó adatellenőrzésnek a kifizetéssel egyidejűleg kell megtörténnie. Amennyiben az életbiztosítást vagy az egyéb, befektetésekhez kapcsolódó biztosítást részben vagy egészben harmadik félre ruházzák át, az a pénzügyi intézmény, amelynek tudomása van az átruházásról, a természetes vagy jogi személyre, illetve jogi megállapodásra történő átruházás időpontjában azonosítja a tényleges tulajdonost, aki saját hasznára megkapja az átruházott kötvény értékét.

12. cikk

(1)  A tagállamok előírják, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adatellenőrzésnek az üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügylet végrehajtása előtt kell megtörténnie.

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérően, a tagállamok engedélyezhetik, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának adatellenőrzése az üzleti kapcsolat létrehozása során vagy a 2. cikk (1) bekezdésében említett kötelezettségek hatálya alá tartozó jogalanyok esetében az ügylet végrehajtása során, de az esetleges nyeremény kifizetésekor mindenképpen történjen meg, amennyiben ez a szokásos üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében szükséges, és ha a pénzmosásnak vagy a terrorizmus finanszírozásának csekély kockázata áll fenn. Ebben az esetben ezen eljárásokat az első kapcsolatfelvételt követően a lehető leghamarabb végre kell hajtani. [Mód. 78]

(3)  Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően, a tagállamok lehetővé tehetik a bankszámlanyitást, feltéve, hogy megfelelő biztonsági előírások biztosítják, hogy sem az ügyfél, sem a nevében eljáró személy nem végezhet műveleteket az (1) és (2) bekezdések rendelkezéseinek maradéktalan teljesítéséig.

(4)  A tagállamok előírják, hogy olyan esetekben, amikor az érintett intézmény vagy személy nem tud megfelelni valamely ügyfél esetében a 11. cikk (1) bekezdése a)–c) pontjának, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan nem hajthat végre az ügyfél megbízása alapján bankszámlán keresztül műveleteket, nem létesíthet vele üzleti kapcsolatot, nem hajthat végre számára tranzakciókat, és mérlegeli az üzleti kapcsolat megszüntetését, és az ügyféllel kapcsolatban a 32. cikknek megfelelően gyanús ügyletről szóló bejelentést készít a FIU részére.

A tagállamok nem alkalmazzák az előző albekezdést közjegyzőkre, egyéb független jogi hivatás képviselőire, könyvvizsgálókra, külső könyvelőkre és adótanácsadókra, azonban a mentesség szigorúan csak akkor alkalmazható, ha ügyfeleik jogi helyzetének megállapítását végzik, illetve amikor bírósági eljárásokban, illetve azokkal kapcsolatosan ügyfeleik védelmét vagy képviseletét látják el, beleértve az eljárás kezdeményezésére vagy annak elkerülésére vonatkozó tanácsadást is.

(5)  A tagállamok előírják, hogy a kötelezett jogalanyok ne csak valamennyi új ügyfél esetében alkalmazzanak ügyfél-átvilágítási eljárást, hanem kockázatérzékenységi alapon megfelelő időszakokban a meglévő ügyfelek esetében is, többek között akkor is, ha az ügyfél releváns körülményei változnak.

2. szakasz

Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás

13. cikk

(1)  Amennyiben valamely tagállam vagy kötelezett jogalany alacsony kockázatú területeket azonosít, a tagállam lehetővé teheti a kötelezett jogalanyok számára, hogy egyszerűsített ügyfél-átvilágítási intézkedéseket alkalmazzanak.

(2)  Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazását megelőzően a kötelezett jogalanyok meggyőződnek arról, hogy az ügyfélkapcsolat vagy az ügylet kockázatának szintje alacsony.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy a kötelezett jogalanyok végrehajtsák az ügylet ügyletek vagy az üzleti kapcsolat kapcsolatok kellő ellenőrzését, hogy fel tudják tárni a szokatlan vagy gyanús ügyleteket. [Mód. 79]

14. cikk

A tagállamok és a kötelezett jogalanyok az ügyféltípushoz, országhoz vagy földrajzi területhez, valamint meghatározott termékekhez, szolgáltatásokhoz, ügyletekhez vagy teljesítési csatornákhoz kapcsolódó pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok értékelésekor figyelembe veszik legalább a potenciálisan alacsony kockázattal járó, ügyfelekhez és termékekhez, szolgáltatáshoz, ügylethez vagy teljesítési csatornához kapcsolódó helyzetekre vonatkozóan a II. mellékletben meghatározott tényezőket. [Mód. 80]

15. cikk

Az európai felügyeleti hatóságok ...-ig(35) az illetékes hatóságoknak és a 2. cikk (1) bekezdésének 1. és 2. pontjában említett kötelezett jogalanyoknak címzett iránymutatást bocsát ki az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet, illetve az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően a figyelembe veendő kockázati tényezőkről és/vagy az azokban a helyzetekben meghozandó intézkedésekről, amikor egyszerűsített ügyfél-átvilágítási intézkedések indokoltak. Külön figyelmet kell fordítani a vállalkozás jellegére és méretére, és amennyiben megfelelő és arányos, különös intézkedéseket kell meghatározni. [Mód. 81]

3. szakasz

Fokozott ügyfél-átvilágítás

16. cikk

(1)  Az irányelv 17–23. cikkében meghatározott esetekben és egyéb, a tagállamok vagy a kötelezett jogalanyok által magasabb kockázatot jelentőnek tekintett esetekben a tagállamok előírják a kötelezett jogalanyok számára, hogy fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket alkalmazzanak a szóban forgó kockázatok megfelelő kezelése és enyhítése céljából.

(2)  A tagállamok előírják a kötelezett jogalanyok számára, hogy – a lehetőségekhez mérten – vizsgálják meg valamennyi olyan bonyolult vagy szokatlanul nagy ügylet és szokatlan ügylettípus hátterét és célját, amelynek nincs látható gazdasági vagy nyilvánvalóan jogszerű célja, illetve amelyik a 3. cikk (4) bekezdésének f) pontja értelmében vett adóbűncselekménynek minősül. Mindenekelőtt meg kell erősíteniük az üzleti kapcsolat nyomon követésének mértékét és jellegét annak meghatározásához, hogy a szóban forgó ügyletek vagy tevékenységek szokatlannak vagy gyanúsnak tűnnek-e. Amennyiben valamely kötelezett jogalany ilyen szokatlan vagy gyanús ügyletet vagy tevékenységet azonosít, késedelem nélkül tájékoztatja valamennyi olyan tagállam pénzügyi hírszerző egységét, amely érintett lehet. [Mód. 82]

(3)  A tagállamok és a kötelezett jogalanyok a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok értékelésekor figyelembe veszik legalább a potenciálisan nagy nagyobb kockázattal járó, ügyfelekhez és termékekhez, szolgáltatáshoz, ügylethez vagy teljesítési csatornához kapcsolódó helyzetekre vonatkozóan a III. mellékletben meghatározott tényezőket. [Mód. 83]

(4)  Az európai felügyeleti hatóságok ...-ig(36) az illetékes hatóságoknak és a 2. cikk (1) bekezdésének 1. és 2. pontjában említett kötelezett jogalanyoknak címzett iránymutatást bocsát ki az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet, illetve az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően a figyelembe veendő kockázati tényezőkről és/vagy az azokban a helyzetekben meghozandó intézkedésekről, amikor fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések indokoltak. [Mód. 84]

17. cikk

Harmadik országokbeli intézményekkel folytatott, határon átnyúló levelező banki kapcsolatok esetében a tagállamok a 11. cikkben meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések mellett a hitelintézeteik számára előírják, hogy:

a)  gyűjtsenek elegendő információt a levelezett intézménytől ahhoz, hogy teljes mértékben megértsék a levelezett üzleti tevékenységének jellegét, és nyilvánosan rendelkezésre álló információkból megállapítsák az intézmény hírnevét és a felügyelet minőségét;

b)  mérjék fel a levelezett intézménynek a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni ellenőrző eszközeit;

c)  szerezzék meg a felső vezetés jóváhagyását az új levelezőbanki kapcsolat létesítése előtt;

d)  dokumentálják minden egyes intézmény felelősségi körét;

e)  a továbbításos számlák tekintetében győződjenek meg arról, hogy a levelezett hitelintézet igazolta a levelező számláihoz közvetlen hozzáféréssel rendelkező ügyfelek személyazonosságát, és végrehajtotta folyamatos átvilágításukat, valamint győződjenek meg arról is, hogy a levelezett intézmény kérésre közölni tudja a vonatkozó ügyfél-átvilágítási adatokat.

18. cikk

A külföldi politikai közszereplőkkel folytatott ügyletek vagy üzleti kapcsolatok tekintetében a tagállamok a 11. cikkben meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések mellett a kötelezett jogalanyok számára előírják, hogy:

a)  rendelkezzenek megfelelő kockázatalapú eljárásokkal annak megállapításához, hogy az ügyfél vagy az ügyfél tényleges tulajdonosa politikai közszereplő-e;

b)  szerezzék meg a felső vezetés jóváhagyását az ilyen ügyfelekkel való üzleti kapcsolat létesítéséhez vagy folytatásához;

c)  tegyenek megfelelő intézkedéseket az üzleti kapcsolat vagy az ügylet tárgyát képező vagyon és pénzeszközök forrásának megállapítása érdekében;

d)  kísérjék folyamatosan fokozott figyelemmel az üzleti kapcsolatot.

19. cikk

A belföldi politikai közszereplőkkel vagy valamely nemzetközi szervezet megbízásából fontos közfeladatot ellátó személlyel folytatott ügyletek vagy üzleti kapcsolatok tekintetében a tagállamok a 11. cikkben meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések mellett a kötelezett jogalanyok számára előírják, hogy:

a)  rendelkezzenek megfelelő kockázatalapú eljárásokkal annak megállapításához, hogy az ügyfél vagy az ügyfél tényleges tulajdonosa politikai közszereplő-e;

b)  amennyiben a szóban forgó személlyel folytatott üzleti kapcsolat nagy kockázatot jelent, alkalmazzák a 18. cikk b), c) és d) pontjában említett intézkedéseket.

19a. cikk

A Bizottság a tagállamokkal és a nemzetközi szervezetekkel együttműködésben elkészíti a belföldi politikai közszereplők és azon tagállami lakosok listáját, akik valamely nemzetközi szervezet megbízásából fontos közfeladatot látnak vagy láttak el. A listát hozzáférhetővé kell tenni az illetékes hatóságok és a kötelezett jogalanyok számára.

A Bizottság értesíti az érintettet a listára való felvételről és az onnan való törlésről.

Az e cikkben előírt követelmények nem mentesítik a kötelezett jogalanyokat ügyfél-átvilágítási kötelezettségeik alól, és a kötelezett jogalanyok e kötelezettségek teljesítésének elégséges módjaként nem hagyatkozhatnak kizárólag ezekre az információkra.

A tagállamok minden megfelelő intézkedést megtesznek annak megakadályozása érdekében, hogy a nemzetközi és belföldi politikai közszereplőkre és a nemzetközi szervezetekben vezető tisztséget betöltő vagy betöltött személyekre vonatkozó információkkal üzleti célból kereskedjenek. [Mód. 85]

20. cikk

A kötelezett jogalanyok a kockázatokon alapuló megközelítéssel összhangban ésszerű intézkedéseket tesznek annak megállapítására, hogy az életbiztosítási kötvény vagy más, befektetéshez kapcsolódó biztosítási kötvény kedvezményezettje és/vagy – amennyiben szükséges – a kedvezményezett tényleges tulajdonosa politikai közszereplő-e. Az említett intézkedéseket legkésőbb a kifizetéssel egyidejűleg vagy a kötvény egészben vagy részben történő átruházásakor kell megtenni. Nagyobb kockázat megállapítása esetén a tagállamok előírják a kötelezett jogalanyok számára, hogy a szokásos ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtása mellett: [Mód. 86]

a)  a kötvény hozamának kifizetése előtt tájékoztassák a felső vezetést;

b)  végezzenek megerősített vizsgálatot a kötvénytulajdonossal folytatott teljes üzleti kapcsolatra vonatkozóan.

21. cikk

A 18., 19. és 20. cikkben említett intézkedéseket – a 19a. cikk kivételével – a politikai közszereplők közvetlen hozzátartozóira és a politikai közszereplőkkel közeli kapcsolatban álló azokra a személyekre is alkalmazni kell, akik a nemzetközi vagy belföldi politikai közszereplőkkel bizonyíthatóan közeli kapcsolatban állnak. [Mód. 87]

22. cikk

Amennyiben a 18., 19. és 20. cikkben említett személy nemzetközi és belföldi politikai közszereplői megbízása vagy nemzetközi szervezetekben vezető tisztségre vonatkozómegbízása megszűnik, a kötelezett jogalanyok számára elő kell írni, hogy vegyék figyelembe az említett személlyel összefüggésben továbbra is felmerülő kockázatokat, és alkalmazzanak megfelelő, valamint kockázatérzékeny intézkedéseket mindaddig, amíg a személy már nem minősül kockázatot jelentőnek. Ennek az időszaknak legalább 18 12 hónapnak kell lennie. [Mód. 88]

23. cikk

(1)  A tagállamok megtiltják a hitelintézeteknek, hogy fiktív bankkal létesítsenek vagy tartsanak fenn levelezőbanki kapcsolatot, és előírják, hogy a hitelintézetek hozzanak megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy nem kezdeményeznek vagy folytatnak levelező banki kapcsolatot olyan bankkal, amelyről tudják, hogy megengedi számláinak valamely fiktív bank általi használatát.

(2)  Az (1) bekezdés alkalmazásában „fiktív bank”: hitelintézet vagy azzal megegyező tevékenységeket folytató intézmény, amelyet olyan joghatóság alatt jegyeztek be, amelyben nem rendelkezik érdemi ügyvitelt és vezetést magában foglaló fizikai jelenléttel, továbbá az intézmény nincs kapcsolatban egy szabályozott pénzügyi csoporttal sem.

4. szakasz

Harmadik felek általi teljesítés

24. cikk

A tagállamok engedélyezhetik az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézmények és személyek számára, hogy harmadik félre hagyatkozzanak a 11. cikk (1) bekezdésének a)–c) pontjában megállapított követelmények teljesítése tekintetében. Az e követelmények teljesítésére vonatkozó végső felelősséget azonban továbbra is a harmadik félre hagyatkozó kötelezett jogalany viseli. Emellett a tagállamok biztosítják, hogy az ilyen harmadik felek az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértéséért felelősségre vonhatóak legyenek. [Mód. 89]

25. cikk

(1)  E szakasz alkalmazásában „harmadik fél” minden,

a)  a 2. cikkben felsorolt kötelezett jogalany; vagy

b)   valamely tagállamban vagy harmadik országban található egyéb intézmény vagy személy, aki az ezen irányelvben megállapítottakkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz, és az ezen irányelv előírásainak betartásával összefüggő felügyeletére a VI. fejezet 2. szakaszával összhangban kerül so.

(2)  A tagállamok Bizottság figyelembe veszik veszi a földrajzi kockázatok tekintetében rendelkezésre álló információt annak megállapításakor, hogy valamely harmadik ország teljesíti-e az (1) bekezdésben előírt feltételeket, és tájékoztatják egymást, a Bizottságot tájékoztatja a tagállamokat, a kötelezett jogalanyokat, valamint az európai felügyeleti hatóságokat az ezen irányelv alkalmazásának megfelelő mértékben és az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban azokról az esetekről, amikor úgy ítélik ítéli meg, hogy a harmadik ország teljesíti ezeket a feltételeket.

(2a)  A Bizottság elkészíti azoknak a joghatóságoknak a listáját, amelyek az ezen irányelv rendelkezéseivel és más kapcsolódó uniós szabályokkal és rendeletekkel egyenértékű pénzmosás elleni intézkedésekkel rendelkeznek.

(2b)  A tagállamoktól a (2) bekezdésben említettek szerint kapott információknak megfelelően rendszeren felülvizsgálják és frissítik a (2a) bekezdésben említett listát. [Mód. 90]

26. cikk

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a kötelezett jogalanyok a 11. cikk (1) bekezdésének a)–c) pontjában megállapított követelményekre vonatkozó, szükséges információkat megszerezzék attól a harmadik féltől, amelyre hagyatkoznak.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy azok a kötelezett jogalanyok, amelyekhez az ügyfél tartozik, megtegyék a szükséges lépéseket ahhoz, hogy az ügyfél vagy a tényleges tulajdonos azonosítási és ellenőrzési adatainak, valamint a személyazonosságára vonatkozó egyéb releváns dokumentációnak a vonatkozó másolatait a harmadik fél – kérésre – haladéktalanul továbbítja.

27. cikk

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a következő feltételek teljesülése esetén a székhely szerinti illetékes hatóság (csoportra vonatkozó politikák és ellenőrzések esetén) és a fogadó állam szerinti illetékes hatóság (fióktelepek és leányvállalatok esetén) úgy tekintheti, hogy valamely kötelezett jogalany a csoportra vonatkozó programja révén alkalmazza a 25. cikk (1) bekezdésében és a 26. cikkben előírt intézkedéseket:

a)  a kötelezett jogalany olyan harmadik fél által biztosított információra támaszkodik, amely ugyanannak a csoportnak a tagja;

b)  az említett csoport ezen irányelvnek vagy egyenértékű szabályoknak megfelelő ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, nyilvántartásra vonatkozó szabályokat és pénzmosás, valamint terrorizmusfinanszírozás elleni programot alkalmaz;

c)  a b) pontban felsorolt követelmények hatékony tényleges végrehajtását valamely székhely szerinti illetékes hatóság a fogadó állam illetékes hatóságaival együttműködve csoportszinten felügyeli. [Mód. 91]

(1a)  Az európai felügyeleti hatóságok ...(37)-ig a koherens és hatékony csoportszintű felügyelet biztosítása érdekében iránymutatásokat bocsát a valamely csoporthoz tartozó jogalanyok részére a felügyeleti rendszernek az illetékes hatóság általi, az érintett tagállamokban történő végrehajtásáról. [Mód. 92]

28. cikk

Ez a szakasz nem vonatkozik a kiszervezéses vagy meghatalmazotti jogviszonyokra, amelyek esetében szerződéses megállapodás alapján a kiszervezett szolgáltatás nyújtóját vagy a meghatalmazottat a kötelezett jogalany részének kell tekinteni.

III. FEJEZET

A TÉNYLEGES TULAJDONLÁSRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

29. cikk

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a területükön létrehozott vagy bejegyzett vagy a törvényeik hatálya alá tartozó vállalatok vagy egyéb, jogi személyiséggel rendelkező jogalanyok, köztük vagyonkezelő társaságok vagy az azokhoz hasonló felépítéssel vagy funkcióval rendelkező jogalanyok, alapítványok, holdingtársaságok és minden egyéb, a felépítésük vagy funkciójuk szempontjából hasonló, meglévő vagy jövőbeni, társulás jellegű jogi megállapodások a létrehozás vagy bármilyen változás pillanatában magukról és tényleges tulajdonosaikról megfelelő, pontos, időszerű és időszerű frissített információkat szerezzenek, tartsanak és tartsanak fenn tényleges tulajdonosaikról továbbítsanak valamely központi nyilvános nyilvántartás, kereskedelmi nyilvántartás vagy cégjegyzék részére.

(1a)  A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vállalat és a tényleges tulajdonos egyértelmű azonosításához szükséges minimumadatokat, nevezetesen a jogalany nevét, számát, jogi formáját és státuszát, az alapítást bizonyító okiratot, a bejegyzett székhely (valamint ha különbözik a bejegyzett székhelytől, az üzleti tevékenység fő helye) címét, az alapvető szabályozási hatásköröket (például azokat, amelyek szerepelnek az alapító okiratban és az alapszabályban), az igazgatók jegyzékét (állampolgársággal és születési dátummal), valamint a részvényesekre/tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkat, többek között a nevüket, születési dátumukat, nemzetiségüket vagy a bejegyzésük szerinti joghatóságot, kapcsolattartási adataikat, a birtokolt részvények számát és a részvények kategóriáit (beleértve a kapcsolódó szavazati jogok jellegét), valamint adott esetben tulajdoni részesedésük vagy ellenőrzésük arányát.

Az e cikkben előírt követelmények nem mentesítik a kötelezett jogalanyokat ügyfél-átvilágítási kötelezettségeik alól, és a kötelezett jogalanyok e kötelezettségek teljesítésének elégséges módjaként nem hagyatkozhatnak kizárólag ezekre az információkra.

(1b)  A vagyonkezelő társaságok és a hasonló struktúrával vagy funkcióval rendelkező, egyéb típusú, meglévő vagy jövőbeni jogalanyok és társulás jellegű jogi megállapodások tekintetében ezek az információk tartalmazzák többek között a célvagyon alapítójának, kezelő(i)nek, (adott esetben) az ellenőrnek, a kedvezményezetteknek vagy a kedvezményezettek csoportjának, valamint a vagyonkezelő társaság fölött tényleges ellenőrzést gyakorló más természetes személynek a személyazonosságát. A tagállamok biztosítják, hogy a vagyonkezelők közöljék a kötelezett jogalanyokkal státuszukat, amennyiben vagyonkezelőként üzleti kapcsolatot létesítenek vagy a 10. cikk b)–d) pontjában megállapított küszöbértéket meghaladó alkalmi ügyletet hajtanak végre. A vezetett információknak magukban kell foglalniuk az összes magánszemély születési dátumát és állampolgárságát. Az alapító okirat és a szándéklevél közzététele során a tagállamok a kockázatalapú megközelítést alkalmazzák, és a személyes adatok védelmét tiszteletben tartva adott esetben gondoskodnak arról, hogy az információt az illetékes hatóságok, különösen a pénzügyi hírszerző egységek, valamint a kötelezett jogalanyok rendelkezésére bocsássák.

(2)  Az (1), (1a) és (1b) bekezdésben említett információkat kellő időben hozzáférhetővé kell tenni az illetékes hatóságok, különösen a pénzügyi hírszerző egységek, illetve az összes tagállam kötelezett jogalanyai számára. A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett információhoz az illetékes hatóságok és a kötelezett jogalanyok megfelelő időben hozzáférjenek nyilvántartásokhoz az információhoz hozzáférni kívánó személy előzetes, egyszerű online regisztráció révén történő azonosítását követően hozzáférést biztosítanak. Az információkat nyílt és biztonságos adatformátumban az interneten keresztül mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni, betartva az adatvédelmi szabályokat, különösen az adatalanyoknak a személyes adatokhoz való hozzáférésére, illetve a helytelen adatok helyesbítésére vagy törlésére vonatkozó jogának hatékony védelme tekintetében. Az információk megszerzéséért felszámított díj nem haladhatja meg annak adminisztrációs költségeit. A közzétett információkban bekövetkező bármilyen változást késedelem nélkül, de legkésőbb 30 napon belül egyértelműen fel kell tüntetni a nyilvántartásban.

Az e cikk (1) bekezdésben említett cégjegyzékeket az európai platformon, a portálon, valamint a tagállamok által a 2012/17/EU irányelvvel összhangban létrehozott opcionális hozzáférési pontokon keresztül össze kell kapcsolni. A tagállamok a Bizottság támogatásával az európai platformon keresztül biztosítják nyilvántartásaiknak a nyilvántartások hálózati rendszerén belüli átjárhatóságát.

(2a)  A Bizottság a tagállamokkal együttműködve gyorsan, konstruktívan és eredményesen együttműködést igyekszik kialakítani a harmadik országokkal annak ösztönzése érdekében, hogy azok a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkat tartalmazó, egyenértékű központi nyilvántartásokat hozzanak létre, illetve hogy az országukra vonatkozó, e cikk (1) és (1a) bekezdésében említett információkat nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék.

Kiemelten kell foglalkozni azokkal a harmadik országokkal, amelyek területén jelentős számú társaság vagy jogalany – köztük vagyonkezelő társaságok, alapítványok, holdingtársaságok és minden egyéb, a felépítése vagy funkciója szempontjából hasonló szervezet – van bejegyezve, illetve amelyek az Unióban székhellyel rendelkező társaságok vagy jogalanyok a 3. cikk (5) bekezdése szerinti tényleges tulajdonlását jelző részvények birtokában vannak.

(2b)  A tagállamok meghatározzák az e cikk szerint elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó, a természetes és jogi személyekre kiszabható hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítására, hogy e szankciókat alkalmazzák. E cikk alkalmazásában a tagállamok a bemutatóra szóló részvényeken és bemutatóra szóló részvényutalványokon alapuló visszaélés megelőzése céljából hatékony visszaélés elleni intézkedéseket állapítanak meg.

(2c)  A Bizottság ...-ig(38) jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e cikk szerinti követelmények alkalmazásáról és működési módjáról, adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében. [Mód. 93]

30. cikk

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a törvényeik hatálya alá tartozó kifejezett vagyonkezelő társaság vagyonkezelői megfelelő, pontos és időszerű információt szerezzenek és tartsanak fenn a tényleges tulajdonlásra vonatkozóan a vagyonkezelő társaság tekintetében. Ezek az információk tartalmazzák többek között a célvagyon alapítójának, a vagyonkezelő(k)nek, (adott esetben) az ellenőrnek, a kedvezményezetteknek vagy a kedvezményezettek csoportjának, valamint a vagyonkezelő társaság fölött tényleges ellenőrzést gyakorló más természetes személynek a személyazonosságát.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a vagyonkezelők közöljék a kötelezett jogalanyokkal státuszukat, amennyiben vagyonkezelőként üzleti kapcsolatot létesítenek vagy a 10. cikk b)–d) pontjában megállapított küszöbértéket meghaladó alkalmi ügyletet hajtanak végre.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett információkhoz az illetékes hatóságok és a kötelezett jogalanyok megfelelő időben hozzáférhessenek.

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy a vagyonkezelőéhez hasonló struktúrával és funkcióval rendelkező, egyéb típusú jogalanyokra és jogi megállapodásokra az (1)–(3) bekezdésben megállapítottaknak megfelelő intézkedések legyenek alkalmazandók. [Mód. 94]

IV. FEJEZET

BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGEK

1. szakasz

Általános rendelkezések

31. cikk

(1)  A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése, feltárása és az azzal kapcsolatos nyomozás érdekében minden tagállam pénzügyi hírszerző egységet (FIU) hoz létre.

(1a)  A 2. cikk (1) bekezdése 3. pontjának a), b) és d) alpontjában említett személyek tájékoztatják a FIU-t és/vagy az érintett szakma megfelelő, a 33. cikk (1) bekezdésében említett önszabályozó testületét, ha azt feltételezik, illetve alapos gyanúval rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy szolgáltatásaikkal bűnözői tevékenység és agresszív adókijátszás céljából visszaélnek. [Mód. 95]

(2)  A tagállamok írásban közlik a Bizottsággal a FIU-k elnevezését és címét.

(3)  A FIU függetlenül működő és önálló központi országos egységként jön létre. A FIU feladata a gyanús ügyletekre vonatkozó bejelentések, valamint az esetleges pénzmosással, a kapcsolódó alapbűncselekményekkel vagy a terrorizmus esetleges finanszírozásával kapcsolatos más információk átvétele és elemzése. A FIU feladata az olyan információk átvétele (és a megengedett mértékben az információkérés), elemzése, és az elemzései eredményeinek a valamennyi illetékes hatóságokkal hatósággal való közlése, valamint az olyan információk felfedése, amelyek pénzmosással amikor megalapozott a pénzmosás, a kapcsolódó alapbűncselekmények vagy kapcsolódó alapbűncselekményekkel, illetve terrorizmus finanszírozásával állhatnak kapcsolatban, vagy amelyeket nemzeti jogszabály, illetve rendelet ír elő. a terrorizmus finanszírozásának gyanúja. A FIU-nak képesnek kell lennie a további szükséges információknak a kötelezett jogalanyoktól való, a fenti célok érdekében történő megszerzésére. Feladatainak ellátása érdekében a FIU-t megfelelő pénzügyi, technikai és emberi forrásokkal kell ellátni. A tagállamok biztosítják, hogy a FIU-t ne érjék indokolatlan beavatkozások. [Mód. 96]

(4)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a FIU megfelelő időben, közvetlenül vagy közvetve hozzáférhessen azokhoz a pénzügyi, igazgatási és bűnüldöző hatósági információkhoz, amelyekre feladatainak megfelelő ellátásához szüksége van. Emellett a FIU-knak reagálniuk kell tagállamuk bűnüldöző hatóságainak információkéréseire, kivéve, ha ténybeli okok alapján feltételezhető, hogy a szóban forgó információ átadása hátrányos hatással járna folyamatban levő nyomozás vagy elemzések szempontjából, vagy – kivételes körülmények esetén – ha az információk felfedése aránytalanul hátrányosan érintené valamely természetes vagy jogi személy jogos érdekeit, illetve az információkérés célja szempontjából lényegtelen. Ha a FIU-hoz ilyen kérés érkezik, a FIU-nak kell döntenie arról, hogy elemzést végez vagy megküldi az információkat a kérést benyújtó bűnüldözési hatóságnak. A tagállamok előírják a bűnüldöző hatóságok számára, hogy adjanak visszajelzést a FIU-nak az általa közölt információk felhasználására vonatkozóan. [Mód. 97]

(5)  A tagállamok biztosítják, hogy a FIU felhatalmazást kapjon sürgős intézkedések közvetlen vagy közvetett végrehajtására, ha fennáll a gyanú, hogy valamely ügylet pénzmosáshoz vagy terrorizmusfinanszírozáshoz kapcsolódik, és felfüggessze az ügyletet, illetve megtagadja a tervezett ügylet jóváhagyását annak érdekében, hogy a gyanú megerősítéséhez elemezni lehessen az ügyletet.

(6)  A FIU elemző funkciója egyrészt operatív elemzésből áll, amely egyedi esetekre és konkrét célokra összpontosít, másrészt stratégiai elemzésből, amely a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási trendekkel és módszerekkel foglalkozik.

32. cikk

(1)  A tagállamok előírják a kötelezett jogalanyok, és amennyiben alkalmazható, igazgatóik és munkavállalóik számára, hogy teljes mértékben működjenek együtt a következők révén:

a)  saját kezdeményezésükre a FIU haladéktalan tájékoztatása, ha az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézmény vagy személy tudomására jut, vagy feltételezi, illetve alapos gyanúval rendelkezik arra vonatkozóan, hogy pénzeszközök bűnözői cselekmény jövedelméből származnak vagy terrorizmus finanszírozásához kapcsolódnak, és ilyen esetben azonnali válaszadás a FIU további információt igénylő kérésére;

b)  kérésére a FIU haladéktalan ellátása minden szükséges információval a vonatkozó jogszabályok által megállapított eljárásoknak megfelelően.

(2)  Az e cikk (1) bekezdésében említett információt annak a tagállamnak a pénzügyi hírszerző egységéhez kell továbbítani, amelynek a területén az információt továbbító intézmény vagy személy található, illetve annak a tagállamnak a pénzügyi hírszerző egységéhez, amelyben a kötelezett jogalany székhelye található. Az információt a 8. cikk (4) bekezdésével összhangban kijelölt személy(ek) továbbítja (továbbítják). [Mód. 98]

33. cikk

(1)  A 32. cikk (1) bekezdésétől eltérően, a 2. cikk (1) bekezdésének 3.a), b), d) és e) pontjában említett személyek, továbbá a 4. cikkben említett szakmák és vállalkozáskategóriák esetében a tagállamok kijelölhetik az érintett szakmának egy megfelelő önszabályozó testületét, mint a 32. cikk (1) bekezdésében említett információkról tájékoztatandó hatóságot.

A tagállamok minden körülmények között biztosítják a szakmai titoktartás, a titkosság és a magánélet védelméhez szükséges eszközöket és lehetőségeket. [Mód. 99]

A (2) bekezdés sérelme nélkül, a kijelölt önszabályozó testület az első albekezdésben említett esetekben haladéktalanul és szűrés nélkül továbbítja az információkat a FIU-nak.

(2)  A tagállamok nem alkalmazzák a 32. cikk (1) bekezdésében megállapított kötelezettségeket a közjegyzőkre, független jogi hivatások képviselőire, könyvvizsgálókra, külső könyvelőkre és adótanácsadókra, a mentesség azonban szigorúan csak azokra az információkra vonatkozik, amelyeket azok valamely ügyfelüktől kapnak, vagy valamely ügyfelükről szereznek be az ügyfelük jogi helyzetének megállapításakor vagy az ügyfélnek a bírósági eljárásban vagy azzal kapcsolatban történő védelme vagy képviseletének ellátása során, ideértve az eljárások indítására vagy azok elkerülésére vonatkozó tanácsadást, attól függetlenül, hogy az ilyen információ kézhezvételére vagy megszerzésére ezen eljárások előtt, alatt vagy után kerül sor.

34. cikk

(1)  A tagállamok előírják a kötelezett jogalanyok számára, hogy mindaddig ne hajtsák végre az olyan ügyleteket, amelyekkel összefüggésben tudják vagy feltételezik, hogy pénzmosással vagy a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatosak, amíg végre nem hajtják a 32. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti intézkedések elvégzését.

A nemzeti joggal összhangban utasítás adható arra, hogy ne hajtsák végre az ügyletet.

(2)  Arra utaló gyanú esetén, hogy az ilyen ügylet tárgya pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása, és ha az ügylet ilyen módon való megakadályozása lehetetlen, vagy az akadályozhatná a feltételezett pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása kedvezményezettjeinek felderítését, akkor a kötelezett jogalanyok azt követően haladéktalanul értesítik a FIU-t.

35. cikk

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy ha a kötelezett jogalanyoknál a 45. cikkben említett illetékes hatóságok által végzett ellenőrzések során vagy bármilyen más módon az említett hatóságok olyan tényeket tárnak fel, amelyek pénzmosással vagy terrorizmus finanszírozásával állhatnak kapcsolatban, akkor azonnal tájékoztatják a FIU-t.

(2)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a törvény vagy rendelet által a részvény- és devizapiacok, valamint a származtatott pénzügyi eszközök piacának ellenőrzésére felhatalmazott felügyeletek tájékoztassák a FIU-t, ha olyan tényeket tárnak fel, amelyek pénzmosással vagy terrorizmus finanszírozásával állhatnak kapcsolatban.

36. cikk

Ha a kötelezett jogalany, illetve annak alkalmazottja vagy igazgatója jóhiszeműen a 32. és a 33. cikkel összhangban információkat fed fel, az nem eredményezi egy szerződés vagy bármilyen törvényi, jogszabályi vagy közigazgatási rendelkezés által az adatközlés vonatkozásában előírt korlátozás megszegését, és nem vonja maga után a kötelezett jogalanynak, illetve az igazgatójának vagy alkalmazottainak semmilyen felelősségét.

37. cikk

A tagállamok meghoznak minden megfelelő intézkedést biztosítják, hogy azon magánszemélyek – ideértve a kötelezett jogalany azon alkalmazottainak fenyegetés vagy ellenséges fellépés veszélyétől való védelme érdekében alkalmazottait és képviselőit –, akik akár belső eljárásokban, akár a FIU-nak pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás gyanúját jelentik be, megfelelő védelemben részesüljenek a fenyegetés vagy az ellenséges fellépés, a kedvezőtlen elbánás vagy hátrányos következmények, és különösen a munkáltató kedvezőtlen vagy megkülönböztető jellegű intézkedései ellen. A tagállamok az ilyen személyeknek ingyenes jogi segítségnyújtást garantálnak, és biztonságos kommunikációs csatornát biztosítnak számukra a pénzmosással vagy a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatban felmerült gyanúik jelentéséhez. E csatornák biztosítják, hogy az információt bejelentő személy kiléte csak az európai felügyeleti hatóság és a FIU számára legyen ismert. A tagállamok gondoskodnak megfelelő tanúvédelmi programok kialakításáról. [Mód. 100]

2. szakasz

Információ felfedésének tilalma

38. cikk

(1)  A kötelezett jogalanyok, valamint igazgatóik és alkalmazottaik nem tájékoztathatják sem az érintett ügyfelet, sem egyéb harmadik felet arról, hogy a 32. és a 33. cikkel összhangban adatokat továbbítottak, illetve arról, hogy pénzmosással vagy terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos nyomozás folyik, vagy arra kerülhet sor.

(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az információknak a tagállamok illetékes hatóságai – ideértve az önszabályozó testületeket és az adatvédelmi hatóságokat is – részére, vagy bűnüldözés céljából történő felfedésére. [Mód. 101]

(3)  Az (1) bekezdésben előírt tilalom nem akadályozza az információk felfedését a tagállamok vagy olyan harmadik országok intézményei között, ahol ezen irányelvvel egyenértékű követelmények alkalmazandók, feltéve, hogy ugyanahhoz a csoporthoz tartoznak.

(4)  Az (1) bekezdésben említett tilalom nem akadályozza az információk felfedését a 2. cikk (1) bekezdése 3.a) és b) pontjában említett tagállambeli vagy olyan harmadik országbeli személyek között, ahol ezen irányelvvel egyenértékű követelmények alkalmazandók, ha az érintett személyek szakmai tevékenységüket, akár alkalmazottként, akár más módon, ugyanazon jogi személyen vagy egy hálózaton belül folytatják.

Az első albekezdés alkalmazásában hálózatnak kell tekinteni azt az átfogóbb szervezetet, amelyhez a személy tartozik, és amelynek közös tulajdonosai és közös vezetése van, illetve egységes előírásai és módszerei vannak, valamint közös megfelelés-ellenőrzéssel rendelkezik. [Mód. 102]

(5)  A 2. cikk (1) bekezdésének 1. és 2. pontjában, valamint 3. a) és b) pontjában említett jogalanyok vagy személyek esetében az e cikk (1) bekezdése szerinti tilalom nem akadályozza az információk felfedését az érintett intézmények vagy személyek között azokban az esetekben, amelyek ugyanazon ügyfélre és ugyanazon ügyletre vonatkoznak, amelyben két vagy több intézmény vagy személy vesz részt, amennyiben azok valamely tagállamban vagy olyan harmadik országban találhatók, ahol ezen irányelvvel egyenértékű követelmények alkalmazandók, és ha azok ugyanazon szakmához tartoznak, valamint ha a szakmai titoktartásra és a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások hatálya alá tartoznak.

(5a)  E cikk alkalmazásában a harmadik országok ezen irányelvben meghatározottakkal egyenértékű követelményeinek tartalmazniuk kell adatvédelemre vonatkozó szabályokat is. [Mód. 103]

(6)  Ha valamely, a 2. cikk (1) bekezdése 3. a) és b) pontjában említett személy megkísérli meggyőzni az ügyfelet arról, hogy hagyjon fel valamely jogellenes tevékenységgel, ez nem eredményezi az információ (1) bekezdés szerinti felfedését.

V. FEJEZET

ADATVÉDELEM, NYILVÁNTARTÁS ÉS STATISZTIKAI ADATOK [Mód. 104]

39. cikk

(1)  A tagállamok előírják a kötelezett jogalanyok számára, hogy a nemzeti jognak megfelelően őrizzék meg az alábbi dokumentumokat és információkat bármilyen esetleges pénzmosásnak vagy terrorizmusfinanszírozásnak a FIU vagy más illetékes hatóság általi megelőzése, feltárása és az azzal kapcsolatos nyomozás során történő felhasználás céljából:

a)  ügyfél-átvilágítás esetében az előírt bizonyítékok másolata vagy kivonatai az ügyfelükkel való üzleti kapcsolat lezárását vagy az alkalmi ügylet dátumát követő öt évig. Az említett megőrzési időszak leteltét követően a személyes adatokat törölni kell, hacsak a nemzeti jog másként nem rendelkezik, amelynek előírásai meghatározzák, hogy a kötelezett jogalanyoknak mely körülmények között lehet vagy kell tovább megőrizniük az adatokat. A tagállamok csak akkor tehetik lehetővé vagy írhatják elő az adatok további megőrzését, ha arra a pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás megelőzése, feltárása és az azzal kapcsolatos nyomozás céljából szükség van, és ha az adatmegőrzési időszak hosszabbítása eseti alapon indokolt. A maximális megőrzési időszak az üzleti kapcsolat lezárását követően nem haladhatja meg a tíz évet legfeljebb további öt évvel hosszabbítható meg;

b)  üzleti kapcsolatok és ügyletek esetében az alátámasztásul szolgáló, eredeti iratokból vagy az alkalmazandó vonatkozó nemzeti jog értelmében a bírósági eljárásokban elfogadható másolatokból álló bizonyíték és adatok az ügyletek végrehajtását vagy az üzleti kapcsolat megszűnését követő ötéves időszakon át, attól függően, hogy melyik következik be hamarabb. Az említett megőrzési időszak leteltét követően a személyes adatokat törölni kell, hacsak a nemzeti jog másként nem rendelkezik, amelynek előírásai meghatározzák, hogy a kötelezett jogalanyoknak mely körülmények között lehet vagy kell tovább megőrizniük az adatokat. A tagállamok csak akkor tehetik lehetővé vagy írhatják elő az adatok további megőrzését, ha arra a pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás megelőzése, feltárása és az azzal kapcsolatos nyomozás céljából szükség van, és ha az adatmegőrzési időszak hosszabbítása eseti alapon indokolt. A maximális megőrzési időszak az ügylet végrehajtását vagy az üzleti kapcsolat lezárását követően – attól függően, melyikre kerül sor hamarabb – nem haladhatja meg a tíz évet legfeljebb további öt évvel hosszabbítható meg.

(2)  A megőrzött személyes adatok nem használhatók fel a megőrzés céljától eltérő célra, és semmilyen esetben nem használhatók fel kereskedelmi célokra [Mód. 105]

39a. cikk

(1)  A személyes adatoknak a tagállamok által az ezen irányelv keretében való feldolgozása vonatkozásában a 95/46/EK irányelv rendelkezései alkalmazandók. A személyes adatoknak az európai felügyeleti hatóságok által történő feldolgozása tekintetében a 45/2001/EK rendelet rendelkezései alkalmazandók. Az információknak a pénzmosás elleni küzdelem érdekében történő gyűjtése, feldolgozása és továbbítása e jogi aktusok alapján közérdeknek minősül.

(2)  A személyes adatok ezen irányelv alapján kizárólag a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése céljából dolgozhatók fel. A kötelezett jogalanyok az üzleti kapcsolat létrehozását megelőzően tájékoztatják az új ügyfeleket a személyes adatok pénzmosás megelőzése céljára történő lehetséges felhasználásáról. Az érzékeny adatok kategóriáinak feldolgozását a 95/46/EK irányelvvel összhangban kell végezni.

(3)  Az ezen irányelv alapján összegyűjtött adatok kereskedelmi célból történő feldolgozása tilos.

(4)  Az érintett személynek, akinek egy kötelezett jogalany vagy illetékes hatóság megtagadta az adatai feldolgozásával kapcsolatos információk közlését, jogában áll, hogy saját adatvédelmi hatóságán keresztül kérje a személyes adataiba való betekintést, azok ellenőrzését, kijavítását vagy törlését, továbbá jogában áll bírósági eljárást kezdeményezni.

(5)  Az érintett személynek a gyanús ügyletekről szóló bejelentésekben szereplő információkhoz való hozzáférését meg kell tiltani. Az e bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az adatvédelmi hatóságok részére történő felfedésre.

(6)  A tagállamok előírják a kötelezett jogalanyok és az illetékes hatóságok számára, hogy a 95/46/EK irányelvvel összhangban hivatalból vagy az érintett személy panasza alapján ismerjék el és tartsák tiszteletben az adatvédelmi hatóságok tényleges hatásköreit a személyes adatok feldolgozásának biztonságossága és az adatok pontossága vonatkozásában. [Mód. 106]

40. cikk

(-1)  A tagállamoknak rendelkezniük kell olyan nemzeti és központosított mechanizmusokkal, amelyek segítségével képesek megfelelő időben meghatározni, hogy léteznek-e olyan természetes vagy jogi személyek, akik a területükön található pénzügyi intézmények bankszámlái felett rendelkeznek vagy ellenőrzési jogot gyakorolnak.

(-1a)  A tagállamoknak rendelkeznek olyan mechanizmusokkal is, amelyek lehetővé teszik, hogy az illetékes hatóságok rendelkezésére álljon olyan mechanizmus, amely révén a tulajdonos előzetes értesítése nélkül is azonosítani tudják az árukat.

(1)  A tagállamok előírják a kötelezett jogalanyok számára, hogy rendelkezzenek olyan rendszerekkel, amelyek segítségével képesek teljes mértékben és gyorsan – biztonságos csatornákon keresztül, a megkeresések teljes titkosságát biztosító módon – reagálni a FIU-tól vagy a nemzeti jogukkal összhangban más hatóságoktól érkező megkeresésekre arra vonatkozóan, hogy tartanak-e, vagy az előző öt év során tartottak-e fenn üzleti kapcsolatot meghatározott természetes vagy jogi személyekkel, valamint e kapcsolat jellegére vonatkozóan. [Mód. 107]

40a. cikk

Az információknak a pénzmosás elleni küzdelem érdekében történő gyűjtése, feldolgozása és továbbítása a 95/46/EK irányelv értelmében közérdeknek minősül. [Mód. 108]

41. cikk

(1)  A tagállamok – a 7. cikk szerinti nemzeti kockázatértékelés elkészítése céljából – biztosítják, hogy a rendszerek hatékonyságával összefüggő kérdésekre vonatkozó átfogó statisztika révén ellenőrizni tudják a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló rendszereik hatékonyságát.

(2)  Az (1) bekezdésben említett statisztikák közé tartoznak a következők:

a)  az irányelv hatálya alá tartozó ágazatok méretére és jelentőségére vonatkozó adatok, többek között a jogalanyok és személyek száma és az egyes ágazatok gazdasági jelentősége;

b)  a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni tagállami rendszer bejelentési, nyomozati és igazságügyi szakaszaira vonatkozó adatok, többek között a FIU-nak bejelentett gyanús ügyletek száma, az ilyen bejelentésekre adott visszajelzések, és éves szinten a vizsgált esetek száma, a vádemeléssel érintett személyek száma, a pénzmosással vagy terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos bűncselekmények miatt elítélt személyek száma és a befagyasztott, lefoglalt vagy elkobzott vagyon euróban kifejezett értéke.

ba)  a további vizsgálatokat eredményező bejelentések számának és százalékos arányának meghatározására szolgáló adatok, amelyekről a kötelezett intézmények részére éves jelentés készül, részletezve az általuk benyújtott bejelentések hasznosságát és nyomon követését; [Mód. 109]

bb)  a FIU által benyújtott, a FIU-hoz beérkezett, a FIU által elutasított és a FIU által egészben vagy részben megválaszolt határokon átnyúló információkérések számára vonatkozó adatok. [Mód. 110]

(3)  A tagállamok biztosítják statisztikai jelentéseik összevont áttekintésének közzétételét és a (2) bekezdésben említett statisztikákat eljuttatják a Bizottságnak.

VI. FEJEZET

POLITIKÁK, ELJÁRÁSOK ÉS FELÜGYELET

1. szakasz

Belső eljárások, képzés és visszajelzés

42. cikk

(1)  A tagállamok a valamely csoporthoz tartozó kötelezett jogalanyok számára előírják, hogy csoportszintű politikákat és eljárásokat hajtsanak végre, többek között adatvédelmipolitikát, valamint az információk csoporton belüli – a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem célját szolgáló – megosztására vonatkozó politikát és eljárásokat. Az említett politikákat és eljárásokat hatékonyan kell végrehajtani a tagállamokban és harmadik országokban található fióktelepek és többségi tulajdonú leányvállalatok szintjén.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a kötelezett jogalanyoknak olyan harmadik országban van fióktelepük vagy többségi tulajdonú leányvállalatuk, amelyekben a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó minimumkövetelmények a tagállam által előírtakhoz képest kevésbé szigorúak, a harmadik országban található fióktelep vagy többségi tulajdonú leányvállalat a tagállami előírásokat hajtja végre, többek között az adatvédelemre vonatkozóan, amennyiben a harmadik ország törvényei és rendeletei azt lehetővé teszik.

(3)  A tagállamok, valamint az európai felügyeleti hatóságok tájékoztatják egymást azokról az esetekről, ahol egy harmadik ország joga nem teszi lehetővé az (1) bekezdésben előírt intézkedések alkalmazását és a megoldáshoz összehangolt intézkedésre van szükség.

(4)  A tagállamok előírják, hogy azokban az esetekben, amikor az (1) bekezdés első albekezdésében meghatározott intézkedések alkalmazását egy harmadik ország joga nem teszi lehetővé, a kötelezett jogalanyok kiegészítő intézkedéseket tegyenek, hogy hatékonyan kezeljék a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának kockázatát, és tájékoztassák a székhelyük szerinti felügyeleteket. Amennyiben a kiegészítő intézkedések nem elegendőek, a székhely szerinti ország illetékes hatóságai mérlegelik további felügyeleti intézkedések végrehajtását, többek között adott esetben felszólítják a pénzügyi csoportot, hogy a fogadó országban fejezze be működését.

(5)  Az európai felügyeleti hatóságok szabályozási technikaistandard-tervezeteket dolgoz ki, amelyekben pontosan meghatározza az e cikk (4) bekezdésében említett kiegészítő intézkedések típusait és a 2. cikk (1) bekezdése 1. és 2. pontja szerinti kötelezett jogalanyok által végrehajtandó minimális intézkedéseket, amennyiben a harmadik ország joga nem teszi lehetővé az e cikk (1) és a (2) bekezdésében előírt intézkedések alkalmazását.

Az európai felügyeleti hatóságok az említett szabályozási technikaistandard-tervezeteket ...(39)-ig benyújtja a Bizottsághoz. [Mód. 111]

(6)  A Bizottság felhatalmazást kap az (5) bekezdésben említett szabályozási technikaistandard-tervezeteknek az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(7)  A tagállamok biztosítják, hogy legyen lehetőség az információ csoporton belüli megosztására, feltéve, hogy az nem érinti a FIU vagy más illetékes hatóság által a nemzeti jognak megfelelően bármilyen lehetséges pénzmosási vagy terrorizmusfinanszírozási ügyben folytatott nyomozást vagy azzal kapcsolatos elemzést.

(8)  A tagállamok előírhatják a területükön letelepedett, a 2009/110/EK irányelv 2. cikkének (3) bekezdése szerinti olyan elektronikuspénz-kibocsátók és a 2007/64/EK irányelv 4. cikkének (9) bekezdése szerinti olyan pénzforgalmi szolgáltatók számára, amelyeknek a központi irodája másik tagállamban vagy az Unión kívül van, hogy jelöljenek ki központi kapcsolattartó pontot a területükön a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó szabályoknak való megfelelés ellenőrzésére.

(9)  Az európai felügyeleti hatóságok szabályozási technikaistandard-tervezeteket dolgoz ki azokra a kritériumokra vonatkozóan, amelyek alapján meghatározható, hogy mely helyzetben indokolt a (8) bekezdés szerinti központi kapcsolattartó pont kijelölése és annak milyen feladatokat kell ellátnia.

Az európai felügyeleti hatóságok e szabályozási technikaistandard-tervezeteket ...(40)-ig benyújtja a Bizottsághoz.

(10)  A Bizottság felhatalmazást kap a (9) bekezdésben említett szabályozási technikaistandard-tervezeteknek az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

43. cikk

(1)  A tagállamok előírják, hogy a kötelezett jogalanyok kockázataikkal, jellegükkel és méretükkel arányos intézkedéseket tegyenek annak érdekében, hogy érintett alkalmazottaik ismerjék az irányelvnek megfelelően elfogadott előírásokat, többek között a vonatkozó adatvédelmi követelményeket.

Ezek az intézkedések magukban foglalják az érintett alkalmazottaik részvételét a folyamatos speciális képzési programokban, amelyek segítséget jelentenek számukra az olyan műveletek felismerésében, amelyek pénzmosással vagy a terrorizmus finanszírozásával lehetnek kapcsolatban, és útmutatást nyújtanak az ilyen esetekben követendő eljárásra.

Ha a 2. cikk (1) bekezdésének 3. pontjában felsorolt bármelyik kategóriába tartozó természetes személy szakmai tevékenységét egy jogi személy alkalmazottjaként végzi, akkor az ebben a szakaszban foglalt kötelezettségek inkább arra a jogi személyre, mint a természetes személyre vonatkoznak.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a kötelezett jogalanyok hozzáféréssel rendelkezzenek a a pénzmosás, valamint a terrorizmusfinanszírozás elkövetőinek módszereire és a gyanús ügyletek felismerését lehetővé tevő jelzésekre vonatkozó naprakész információkhoz.

(3)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy – ha megvalósítható – időben visszajelzést adjanak a kötelezett jogalanyoknak a feltételezett pénzmosásra vagy terrorizmusfinanszírozásra vonatkozó bejelentések hatékonyságáról és nyomon követéséről. [Mód. 112]

(3a)  A tagállamok előírják, hogy a kötelezett jogalanyok kijelöljék az irányító testület azon tagját (tagjait), aki(k) felelős(ek) az ezen irányelvnek való megfeleléshez szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések végrehajtásáért. [Mód. 113]

2. szakasz

Felügyelet

44. cikk

(1)  A tagállamok előírják, hogy a pénzváltást végző irodákat, a vagyonkezelői és vállalati szolgáltatást nyújtókat nyilvántartásba kell venni, vagy működésüket engedélyhez kell kötni, illetve a szerencsejáték-szervezőknek engedéllyel kell rendelkezniük.

(2)  Az (1) bekezdésben említett jogalanyok esetében a tagállamok előírják az illetékes hatóságok számára annak biztosítását, hogy azok a személyek, akik az ilyen jogalanyok vállalkozását ténylegesen irányítják, vagy irányítani fogják, vagy az ilyen jogalanyok tényleges tulajdonosai alkalmas és megfelelő személyek legyenek.

(3)  A 2. cikk (1) bekezdése 3. pontjának a), b), d) és e) alpontjában említett kötelezett jogalanyok tekintetében a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok és önszabályozó szervek megtegyék a szükséges intézkedéseket annak megakadályozására, hogy az említett területekkel kapcsolatban elítélt bűnözők vagy társaik az érintett kötelezett jogalanyokban jelentős vagy ellenőrző részesedéssel rendelkezzenek, illetve jelentős vagy ellenőrző részesedés tényleges tulajdonosai legyenek, vagy azokban vezetői feladatokat lássanak el. [Mód. 114]

45. cikk

(1)  A tagállamok előírják az illetékes hatóságoknak, hogy kísérjék hatékonyan figyelemmel az irányelv követelményeinek való megfelelést és tegyék meg a szükséges intézkedéseket a megfelelés biztosítására.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok megfelelő hatáskörrel rendelkezzenek többek között a megfelelés nyomon követése és az ellenőrzések végrehajtása szempontjából fontos adatszolgáltatásra vonatkozó hatáskörrel, valamint azt, hogy feladataik ellátásához megfelelő pénzügyi, humán és műszaki erőforrás álljon rendelkezésükre. A tagállamok biztosítják, hogy a hatóságok személyzete megfeleljen a magas szakmai színvonal fenntartására vonatkozó előírásoknak, többek között a titoktartásra és az adatvédelemre vonatkozó szabályoknak, és megfelelően pártatlanok, valamint képzettek legyenek.

(3)  A hitelintézetek és pénzügyi intézmények, valamint a szerencsejáték-szervezők esetében az illetékes hatóságok megerősített felügyeleti jogkörrel rendelkeznek, nevezetesen a helyszíni vizsgálatok végzésének lehetőségével. A hitelintézetek és pénzügyi intézmények felügyeletéért felelős illetékes hatóságok nyomon követik az ezeknek nyújtott jogi tanácsadás megfelelőségét, hogy csökkenték a jogi és szabályozási arbitrázst az agresszív adótervezés és adóelkerülés esetében. [Mód. 115]

(4)  A tagállamok biztosítják előírják, hogy azok a kötelezett jogalanyok, amelyek más tagállamokban fióktelepeket vagy leányvállalatokat működtetnek, tiszteletben tartsák e tagállamok irányelvet átültető nemzeti rendelkezéseit. [Mód. 116]

(5)  A tagállamok biztosítják, hogy annak a tagállamnak az illetékes hatóságai, amelyben a fióktelep vagy leányvállalat található, együttműködjenek azon tagállam illetékes hatóságaival, amelyben a kötelezett jogalany központi irodája található, biztosítandó ezen irányelv előírásainak hatékony felügyeletét.

(6)  A tagállamok biztosítják, hogy azok a kockázatérzékeny felügyeleti megközelítés alkalmazásakor az illetékes hatóságok, amelyek kockázatérzékeny felügyeleti megközelítést alkalmaznak: [Mód. 117]

a)  egyértelműen tudatában legyenek az országukban felmerülő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatoknak;

b)  a helyszínen és azon kívül hozzáférjenek valamennyi, a kötelezett jogalanyok ügyfeleivel, termékeivel és szolgáltatásaival összefüggő konkrét belföldi és nemzetközi kockázatokra vonatkozó információhoz; valamint

c)  a helyszíni és külső felügyelet gyakoriságát és intenzitását a kötelezett jogalanyok kockázati profiljához és az országban felmerülő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokhoz igazítsák.

(7)  A kötelezett jogalanyok pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázati profiljának, többek között a meg nem felelés kockázatának értékelését időszakosan és akkor is felül kell vizsgálni, ha a kötelezett jogalany vezetésében és működésében jelentős esemény vagy változás következik be.

(8)  A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok figyelembe vegyék a kötelezett jogalanyok rendelkezésére álló mérlegelési jogkört és megfelelően ellenőrizzék az ebbe a mérlegelési jogkörbe tartozó kockázatértékeléseket, valamint politikáik, belső ellenőrzéseik és eljárásaik megfelelőségét és végrehajtását.

(9)  A 2. cikk (1) bekezdése 3. a), b) és d) pontjában felsorolt kötelezett jogalanyok esetében a tagállamok lehetővé tehetik, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat önszabályozó testületek végezzék, feltéve, hogy azok eleget tesznek e cikk (2) bekezdésének.

(10)  Az európai felügyeleti hatóságok ...(41)-ig* az illetékes hatóságoknak címzett iránymutatást bocsát ki az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet, illetve az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően azon tényezőkre vonatkozóan, amelyeket a kockázatérzékenységi alapon végzett felügyelet esetén kell alkalmazni Külön figyelmet kell fordítani a vállalkozás méretére és jellegére, és ha szükséges és arányos, különös intézkedéseket kell meghatározni.

3. szakasz

EGYÜTTMŰKÖDÉS

I. Alszakasz

nemzeti együttműködés

46. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemben részt vevő döntéshozók, FIU-k, bűnüldöző hatóságok, felügyeletek, adatvédelmi hatóságok és egyéb illetékes hatóságok hatékony mechanizmussal rendelkezzenek, amely lehetővé teszi számukra, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre irányuló politikáik és tevékenységük kidolgozása és végrehajtása terén együttműködjenek, és azt összehangolják. [Mód. 118]

II. alszakasz

Együttműködés az európai felügyeleti hatóságokkal

47. cikk

Az illetékes hatóságok az adtavédelmi szabályok sérelme nélkül ellátják az európai felügyeleti hatóságokat az ezen irányelv szerinti feladataik végrehajtásához szükséges releváns információkkal. [Mód. 119]

III. Alszakasz

együttműködés a Bizottság és a FIU-k között

48. cikk

A Bizottság támogatást ad a koordináció megkönnyítéséhez, beleértve a tagállami FIU-k közötti információcserét az Unión belül. Rendszeresen találkozókat szervez a tagállami FIU-k képviselőiből álló uniós FIU-k platformja számára, és – adott esetben – az uniós FIU-k platformja és az EBH, az EBFH vagy az EÉPH között. Az uniós FIU-k platformja létrehozásának célja a FIU-k és a jelentéstevő szervezetek számára releváns végrehajtási kérdésekkel kapcsolatos iránymutatás kialakítása, a FIU-k – különösen a nemzetközi együttműködéssel és a közös elemzéssel kapcsolatos – tevékenységének megkönnyítése, a belső piacon megmutatkozó tendenciákra és kockázattényezőkre vonatkozó információk megosztása, továbbá annak biztosítása, hogy a FIU-k részt vegyenek a FIU.net rendszer irányításában. [Mód. 120]

49. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy pénzügyi hírszerző egységeik egymással és a harmadik országok pénzügyi hírszerző egységeivel az uniós adatvédelmi szabályok sérelme nélkül a lehető legnagyobb mértékben együttműködjenek, függetlenül attól, hogy közigazgatási, bűnüldöző, igazságügyi vagy többféle feladatot ellátó hatóságok. [Mód. 121]

50. cikk

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a FIU-k a többi tagállam és a harmadik országok pénzügyi hírszerző egységeivel – saját kezdeményezésre automatikusan vagy kérésre – kicserélik az olyan információkat, amelyek az információk feldolgozása vagy elemzése, illetve a FIU-nak a pénzmosással vagy terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos pénzügyi műveletekre, valamint a részt vevő természetes vagy jogi személyekre vonatkozó vizsgálata során fontosak lehetnek. Az erre vonatkozó kérés tartalmazza a releváns tényeket, háttér-infomációt, a kérés indokát és azt, hogy a kért információt milyen módon használják fel. [Mód. 122]

(2)  A tagállamok biztosítják, annak előírását, hogy a kérést átvevő FIU a számára belföldön rendelkezésre álló hatáskörét teljes mértékben felhasználja az információ megszerzésére és elemzésére, amikor választ ad egy másik uniós FIU (1) bekezdés szerinti információkérésére. A kérést átvevő FIU megfelelő időben választ ad, és mind az információt kérő FIU, mind az információt biztosító FIU lehetőség szerint biztonságos digitális módszert használ az információcseréhez. [Mód. 123]

Különösen ha tagállami FIU kíván további információkat szerezni az ő területén működő másik tagállambeli kötelezett jogalanytól, akkor a kérést azon tagállam FIU-jához kell intézni, amelynek területén a kötelezett jogalany található. E FIU a kéréseket és válaszokat haladéktalanul és szűrés nélkül továbbítja. [Mód. 124]

(3)  A FIU megtagadhatja az olyan információk felfedését, amelyek a megkeresett tagállamban folyó nyomozást akadályozhatják, vagy kivételes körülmények esetén, ha az információk felfedése aránytalanul hátrányosan érintené valamely természetes vagy jogi személy, vagy az érintett tagállam jogos érdekeit, illetve a cél szempontjából lényegtelen. Az elutasítást megfelelően indokolni kell az információt kérő FIU számára.

51. cikk

A 49. és az 50. cikknek megfelelően kapott információt és dokumentumokat a FIU feladatainak az irányelv szerinti végrehajtására kell felhasználni. A 49. és az 50. cikk szerinti információk és dokumentumok továbbítása során a továbbító FIU korlátozhatja vagy feltételekhez kötheti a szóban forgó információ felhasználását. Az információt fogadó FIU minden ilyen korlátozásnak és feltételnek eleget tesz. Ez nem befolyásolja a FIU által a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése, feltárása és az azzal kapcsolatos nyomozás terén végzendő feladatokhoz kapcsolódó nyomozás vagy büntetőeljárás során történő felhasználást.

52. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy a FIU-k minden szükséges intézkedést megtegyenek, beleértve a biztonsági intézkedéseket is, annak biztosítására, hogy a 49. és az 50. cikknek megfelelően továbbított információkhoz más hatóságok, szervezetek vagy hivatalok ne férhessenek hozzá, kivéve, ha az információt nyújtó FIU ahhoz előzetesen hozzájárul.

53. cikk

(1)  A tagállamok ösztönzik előírják, hogy pénzügyi hírszerző egységeik egymás között a FIU-k közötti kommunikáció védett csatornáit vegyék igénybe, és használják a FIU.net decentralizált számítógépes hálózatot. [Mód. 125]

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy pénzügyi hírszerző egységeik – az ebben az irányelvben meghatározott feladataik teljesítése érdekében – működjenek együtt egymás között, és mandátumukon belül az Europollal kifinomult technológiák alkalmazása érdekében. Ezek a technológiák lehetővé teszik, hogy a FIU-k a személyes adatok teljes védelmének biztosítása mellett anonim módon összevessék adataikat más FIU-kal annak érdekében, hogy felkutassák a FIU-k vizsgálatainak más tagállamokban található alanyait és azonosítsák jövedelmüket és pénzeszközeiket. [Mód. 126]

54. cikk

A tagállamok biztosítják arra ösztönzik pénzügyi hírszerző egységeiket, hogy pénzügyi hírszerző egységeik együttműködnek működjenek együtt az Europollal az olyan elvégzett elemzések folyamatban lévő ügyek elemzései tekintetében, amelyeknek legalább két tagállamot érintő, határon átnyúló dimenziójuk van. [Mód. 127]

54a. cikk

A Bizottságnak fokoznia kell az adóparadicsomokra gyakorolt nyomást, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem érdekében javítsák együttműködésüket és az információcserét [Mód. 128]

4. szakasz

Szankciók

55. cikk

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a kötelezett jogalanyok az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértéséért felelősségre vonhatóak legyenek. E szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. [Mód. 129]

(2)  A tagállamok büntető szankciók kiszabásához való jogának sérelme nélkül, a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok megfelelő közigazgatási intézkedéseket tehessenek és közigazgatási szankciókat vethessenek ki, amennyiben a kötelezett jogalanyok megsértik az ezen irányelv végrehajtása során elfogadott nemzeti rendelkezéseket, és biztosítsák azok alkalmazását. Az intézkedéseknek és szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a kötelezettségek jogi személyre vonatkoznak, szankciók legyenek alkalmazhatók a vezető testület tagjaira vagy bármely más egyénre, aki a nemzeti előírások szerint felelős a kötelezettség megszegéséért.

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek minden olyan vizsgálati hatáskörrel, amely feladataik ellátásához szükséges. Az illetékes hatóságok szankcionálási hatáskörük gyakorlása során szorosan együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy a közigazgatási intézkedések vagy szankciók elérjék a kívánt hatást, és több országra kiterjedő esetek kezelése során koordinálják intézkedéseiket.

56. cikk

(1)  Ez a cikk alkalmazandó legalább azokban a helyzetekben, amikor a kötelezett jogalanyok rendszeresen megsértik a következő cikkekben meghatározott követelményeket:

a)  9–23. cikk (ügyfél-átvilágítás)

b)  32., 33. és 34. cikk (gyanús ügyletek bejelentése);

c)  39. cikk (nyilvántartás); valamint

d)  42. és 43. cikk (belső ellenőrzések).

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett esetekben az alkalmazható közigazgatási intézkedések és szankciók magukban foglalják legalább a következőket:

a)  nyilvános nyilatkozat, amely megnevezi a természetes vagy jogi személyt és a jogsértés természetét, és ha eseti értékelés alapján az szükséges és arányos; [Mód. 130]

b)  végzés, amely előírja a természetes vagy jogi személy számára, hogy hagyjon fel az adott magatartással és tartózkodjon a magatartás megismétlésétől;

c)  olyan kötelezett jogalany esetén, amely engedélyezés hatálya alá tartozik, az engedély visszavonása;

d)  a kötelezett jogalany vezető testülete valamely – felelősnek tartott – tagjának átmeneti eltiltása funkciójának az intézményekben történő gyakorlásától;

e)  jogi személy esetén közigazgatási pénzbírság az adott jogi személy előző üzleti évi teljes éves árbevételének legfeljebb 10%-áig;

f)  természetes személy esetében közigazgatási pénzbírság legfeljebb 5 000 000 EUR összegben, illetve azokban a tagállamokban, amelyekben nem az euró a hivatalos pénznem, ennek az összegnek a nemzeti pénznemben kifejezett értéke ...(42)-án/én;

g)  közigazgatási pénzbírság a jogsértésből származó nyereség vagy az azáltal elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszereséig, amennyiben a veszteség, illetve a nyereség meghatározható.

Az első albekezdés e) pontja alkalmazásában, ha a jogi személy egy anyavállalat leányvállalata, a vonatkozó teljes éves árbevétel a végső anyavállalat konszolidált leányvállalat beszámolójából eredő, előző üzleti évi teljes éves árbevétel. [Mód. 131]

57. cikk

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok az ezen irányelv átültetése során elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén kiszabott szankciókat vagy intézkedéseket haladéktalanul közzétegyék, ha eseti értékelés alapján az szükséges és arányos, beleértve a jogsértés típusára és jellegére, valamint a felelős személyek személyazonosságára vonatkozó információkat, kivéve, ha az ilyen közzététel súlyosan veszélyeztetné a pénzügyi piacok stabilitását. Ha a közzététel aránytalan kárt okozna az érintett feleknek, az illetékes hatóságok anonim módon teszik tehetik közzé a szankciókat. [Mód. 132]

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a közigazgatási szankciók vagy intézkedések típusának és a közigazgatási pénzbírság szintjének meghatározásakor az illetékes hatóságok minden lényeges körülményt figyelembe vegyenek, többek között:

a)  a jogsértés súlyossága és időtartama;

b)  a felelős természetes vagy jogi személy felelősségének mértéke;

c)  a felelős természetes vagy jogi személynek a szóban forgó személy teljes árbevételében vagy éves jövedelmében kifejezett pénzügyi ereje;

d)  a felelős természetes vagy jogi személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség jelentősége, amennyiben ezek meghatározhatók;

e)  harmadik feleknek a jogsértés által okozott vesztesége, amennyiben meghatározható;

f)  a felelős természetes vagy jogi személy illetékes hatósággal való együttműködésének szintje;

g)  a felelős természetes vagy jogi személy általi korábbi jogsértések.

(3)  Az európai felügyeleti hatóságok ...(43)-ig az illetékes hatóságoknak címzett iránymutatást bocsát ki az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet, illetve az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően a 2. cikk (1) bekezdése 1. és 2. pontjában felsorolt kötelezett jogalanyokra alkalmazandó közigazgatási intézkedések és szankciók típusáról és a közigazgatási pénzbírságok mértékéről annak érdekében, hogy Unió-szerte biztosítsák ezek következetes alkalmazását és visszatartó hatását. [Mód. 133]

(4)  Jogi személyek esetén a tagállamok biztosítják, hogy ezek legalább az 56. cikk (1) bekezdésében foglalt azon szabálysértésekért felelősségre vonhatók legyenek, amelyeket az ő javukra egy olyan személy követett el, aki vagy maga, vagy a jogi személy egy szervének részeként járt el, és a jogi személyben vezető tisztséget tölt be a következők szerint:

a)  a jogi személy képviseletének joga;

b)  a jogi személy nevében történő döntéshozatal jogköre; vagy

c)  a jogi személyen belüli ellenőrzés gyakorlásának jogköre.

(5)  Az e cikk (4) bekezdésében említett esetek mellett a tagállamok biztosítják, hogy a jogi személyek felelősségre vonhatók legyenek, ha a (4) bekezdésben foglalt személyek egyike általi felügyelet vagy ellenőrzés hiánya az 56. cikk (1) bekezdésében említett jogsértéseknek egy neki alárendelt személy általi, a jogi személy javára történő elkövetését tette lehetővé.

58. cikk

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok hatékony mechanizmusokat hozzanak létre annak ösztönzése érdekében, hogy az illetékes hatóságok értesüljenek az ezt az irányelvet végrehajtó nemzeti rendelkezések megsértéséről.

(2)  Az (1) bekezdésben említett mechanizmusok közé tartoznak legalább a következők:

a)  a jogsértésekről szóló jelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó konkrét eljárások;

b)  az intézményen belüli jogsértést bejelentő intézményi alkalmazottak megfelelő védelme;

ba)  megfelelő védelem a bejelentett személy számára; [Mód. 134]

c)  a személyes adatok védelme mind a jogsértést jelentő személy, mind a jogsértésért feltételezetten felelős természetes személy esetében, a 95/46/EK irányelvben meghatározott elveknek megfelelően.

(3)  A tagállamok előírják a kötelezett jogalanyok számára, hogy legyenek megfelelő eljárásaik, amelyekkel az alkalmazottaik egy meghatározott független és anonim csatornán keresztül belsőleg jelenthetik a jogsértéseket.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

59. cikk

...(44)-ig a Bizottság jelentést készít ezen irányelv végrehajtásáról, és azt benyújtja az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

A Bizottság ...(45)*-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a súlyos adóbűncselekményekre és szankciókra vonatkozó tagállami rendelkezésekről, az adóbűncselekmények határokon átnyúló jelentőségéről és az összehangolt uniós megközelítés lehetséges szükségességéről, adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében. [Mód. 135]

60. cikk

A 2005/60/EK és a 2006/70/EK irányelv ...(46)-án/én kezdődő hatállyal hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett irányelvekre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, a IV. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban.

61. cikk

(1)  A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb ...*-ig megfeleljenek. Az említett rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)  A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

62. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

63. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt ....

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

A kockázati változók következő, nem teljes listáját a kötelezett jogalanyok figyelembe veszik annak meghatározásakor, hogy a 11. cikk (3) bekezdésének megfelelően milyen mértékű ügyfél-átvilágítási intézkedéseket alkalmazzanak:

i.  valamely számla vagy kapcsolat célja;

ii.  az ügyfél által elhelyezendő eszközök szintje vagy a végrehajtott ügyletek mérete;

iii.  az üzleti kapcsolat rendszeressége vagy időtartama.

II. MELLÉKLET

A 14. cikkben említett potenciálisan alacsony kockázatra vonatkozó tényezők és bizonyítéktípusok nem teljes listája:

1.  Ügyfélkockázati tényezők:

a)  tőzsdén jegyzett állami társaságok, amelyekre közzétételi követelmények vonatkoznak (tőzsdei szabályok vagy jogi előírások, illetve más érvényesíthető eszköz révén), amelyek a tényleges tulajdonlás megfelelő átláthatóságának biztosítására vonatkozó követelményeket keletkeztetnek;

b)  közigazgatási hatóságok vagy állami vállalatok;

c)  olyan ügyfelek, amelyek a 3. pontban meghatározott alacsony kockázatot jelentő földrajzi területen rendelkeznek lakóhellyel.

ca)  a tagállamokból vagy harmadik országokból származó jegyzők vagy más független jogi szakemberek által fenntartott közös számlák tényleges tulajdonosai, azzal a feltétellel, hogy vonatkoznak rájuk a pénzmosás és a terroristák finanszírozása elleni küzdelemnek a nemzetközi normákkal összhangban lévő követelményei, és e követelmények betartása tekintetében felügyelik őket, valamint hogy a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adatok a közös számlák őrzési helyeként működő intézmények számára kérésre hozzáférhetőek; [Mód. 136]

cb)  kötelezett jogalanyok, amennyiben vonatkoznak rájuk a pénzmosás és a terroristák finanszírozása elleni küzdelemnek az ezen irányelv szerinti előírásai, és hatékonyan végrehajtották ezeket az előírásokat. [Mód. 137]

2.  Termékhez, szolgáltatáshoz, ügylethez vagy teljesítési csatornához kapcsolódó kockázati tényezők:

a)  olyan életbiztosítási kötvények, amelyek díja alacsony;

b)  nyugdíjrendszerekhez kapcsolódó biztosítási kötvények, ha nem tartalmaznak visszaváltási záradékot, és a kötvényt nem lehet biztosítékként felhasználni;

c)  alkalmazottaknak nyugellátást nyújtó nyugdíj-, járadék- és hasonló rendszer, amelyben a hozzájárulás a bérekből való levonással történik, és a rendszer szabályai nem engedik meg a rendszerben lévő tagi részesedés engedményezését;

d)  pénzügyi termékek vagy szolgáltatások, amelyek egyes ügyféltípusok számára megfelelően meghatározott és korlátozott szolgáltatásokat nyújtanak, hogy pénzügyi integrációs célból javuljon a hozzáférés;

e)  olyan termékek, amelyek esetében a pénzmosási/terrorizmusfinanszírozási kockázatot más tényezők, például az elektronikus pénzeszközök korlátozása vagy a tulajdonlás átláthatósága (például a 2009/110/EK irányelv 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott egyes elektronikuspénz-típusok) révén kezelik.

ea)  a hosszú távú célorientált megtakarításokról szóló megállapodások, amelyek például a nyugellátás vagy a saját felhasználású ingatlan vásárlásának biztosítékául szolgálnak, és ha a beérkező befizetések ezen irányelv 11. és 12. cikkével összhangban azonosított fizetési számláról származnak; [Mód. 138]

eb)  kis értékű pénzügyi termékek, amelyek esetében a visszafizetés bankszámlán keresztül, az ügyfél nevében történik; [Mód. 139]

ec)  pénzügyi termékek, amelyek pénzügyi tárgyi eszközökkel kapcsolatosak lízingmegállapodás vagy kisösszegű fogyasztói hitel formájában, feltéve, hogy az ügyleteket bankszámlákon bonyolítják; [Mód. 140]

ed)  nem személyes üzleti kapcsolatok vagy ügyletek, amelyek esetében a személyazonosság elektronikus úton igazolható; [Mód. 141]

ee)  a kötelezett jogalany székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai által alacsony kockázatúnak azonosított termékek, szolgáltatások és ügyletek. [Mód. 142]

3.  Földrajzi kockázati tényezők:

a)  más tagállamok, [Mód. 143]

b)  hiteles források – például nyilvános FATF-nyilatkozatok, kölcsönös értékelés vagy részletes értékelési jelentések, illetve közzétett nyomonkövetési jelentések – szerint a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel összefüggésben hatékony rendszerekkel rendelkező harmadik országok; [Mód. 144]

c)  olyan harmadik országok, amelyekben hiteles források szerint alacsony szintű a korrupció vagy más bűnözői tevékenység

d)  olyan harmadik országok, amelyek a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel összefüggésben a FATF-ajánlásokkal összhangban levő előírások hatálya alá tartoznak, hatékonyan végrehajtották ezeket az előírásokat, és az említett előírásoknak való megfelelés biztosítása érdekében az ajánlásokkal összhangban levő felügyeletük vagy ellenőrzésük hatékony;

da)  a Bizottság által az irányelvben és a kapcsolódó más uniós előírásokban és rendelkezésekben megállapított pénzmosás-ellenes intézkedésekkel egyenértékű intézkedésekkel rendelkezőkként azonosított joghatóságok; [Mód. 145]

III. MELLÉKLET

A 16. cikk (3) bekezdésében említett potenciálisan magasabb kockázatra vonatkozó tényezők és bizonyítéktípusok nem teljes listája:

1.  Ügyfélkockázati tényezők:

a)  az üzleti kapcsolat szokatlan körülmények között zajlik;

b)  az ügyfelek a 3. pontban meghatározott országokban rendelkeznek lakóhellyel;

c)  olyan jogi személyek vagy megállapodások, amelyek magánvagyon-kezelő gazdasági egységek;

d)  olyan társaságok, amelyeknek névleges részvénytulajdonosaik vagy bemutatóra szóló részvényeik vannak;

e)  nagy készpénzforgalmat lebonyolító vállalkozások;

f)  a társaság tulajdonosi szerkezete szokatlannak vagy túlzottan összetettnek tűnik, tekintettel a társaság üzleti tevékenységének jellegére.

2.  Termékhez, szolgáltatáshoz, ügylethez vagy teljesítési csatornához kapcsolódó kockázati tényezők:

a)  magánbanki szolgáltatások;

b)  olyan termékek vagy ügyletek, amelyeknél az anonimitás megengedett vagy előnyben részesített; [Mód. 146]

c)  nem személyes üzleti kapcsolatok vagy ügyletek, bizonyos biztonsági óvintézkedések – pl. elektronikus aláírás – bevezetése nélkül; [Mód. 147]

d)  ismeretlen vagy nem kapcsolt harmadik felek.

e)  új termékek vagy új üzleti gyakorlatok, többek között új teljesítési mechanizmus, valamint új vagy fejlődő technológiák alkalmazása mind új, mind korábban meglévő termékek esetében. [Mód. 148]

3.  Földrajzi kockázati tényezők:

a)  olyan országok, amelyek hiteles források – például nyilvános FATF-nyilatkozatok, kölcsönös értékelés vagy részletes értékelési jelentések, illetve közzétett nyomonkövetési jelentések – szerint nem rendelkeznek a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel összefüggésben hatékony rendszerekkel;

b)  olyan országok, amelyekben hiteles források szerint jelentős a korrupció vagy más bűnözői tevékenység;

c)  olyan országok, amelyek például az Unió vagy az ENSZ által megállapított szankciók, embargó vagy hasonló intézkedés hatálya alá tartoznak; [Mód. 149]

d)  olyan országok, amelyek terroristák tevékenységét finanszírozzák vagy támogatják, vagy területükön ismert terrorista szervezetek működnek.

IIIa. MELLÉKLET

A következők a fokozott átvilágítási intézkedéseknek azok a típusai, amelyeket a tagállamoknak a 16. cikk alkalmazásában legalább teljesíteniük kell:

–  további információk szerzése az ügyfélről (pl. foglalkozás, vagyon mértéke, nyilvános adatbázisokon, interneten keresztül elérhető információk stb.), valamint az ügyfél és a tényleges tulajdonos azonosító adatainak rendszeresebb frissítése.

–  további információk szerzése az üzleti kapcsolat kívánt jellegéről;

–  információk szerzése az ügyfél pénzeszközeinek vagy vagyonának forrásáról;

–  információk szerzése a tervezett vagy lebonyolított ügyletek indokairól;

–  a felső vezetés jóváhagyásának megszerzése az üzleti kapcsolat megkezdéséhez vagy folytatásához;

–  az üzleti kapcsolat fokozott nyomon követése az ellenőrzések számának és ütemezésének növelése, valamint a további vizsgálatot igénylő ügyletek típusainak kiválasztása révén;

–  annak előírása, hogy az első fizetésre valamely hasonló ügyfél-átvilágítási szabványok hatálya alá tartozó banknál az ügyfél nevében nyitott számlán keresztül kerüljön sor. [Mód. 150]

IV. MELLÉKLET

A 60. cikkben említett megfelelési táblázat.

(1) HL C 166., 2013.6.12., 2. o. (2) HL C 271., 2013.9.19., 31. o. (3) HL C 166., 2013.6.12., 2. o. (4) HL C 271., 2013.9.19., 31. o. (5) Az Európai Parlament 2014. március 11-i álláspontja. (6) A Tanács 1991. június 10-i 91/308/EGK irányelve a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről (HL L 166., 1991.6.28., 77. o.). (7) Az Európai Parlament és a Tanács 2001. december 4-i 2001/97/EK irányelve a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló 91/308/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 344., 2001.12.28., 76. o.). (8) Az Európai Parlament és a Tanács 2005. október 26-i 2005/60/EK irányelve a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről (HL L 309., 2005.11.25., 15. o.). (9) A Bizottság 2006. augusztus 1-jei 2006/70/EK irányelve a politikai közszereplők fogalmát, valamint az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási eljárások és az alkalmi vagy nagyon korlátozott alapon folytatott pénzügyi tevékenység alapján nyújtott mentesség technikai követelményeit illetően a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról (HL L 214., 2006.8.4., 29. o.). (10) Források: „Az adóparadicsomok és a fejlesztés. Állapot, elemzések és intézkedések.”, NOU (hivatalos norvég jelentések), 2009. (11) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/17/EU irányelve (2012. június 13.) a 89/666/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 2005/56/EK és a 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a központi nyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek összekapcsolása tekintetében történő módosításáról (HL L 156., 2012.6.16., 1. o.). (12) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1093/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.). (13) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1094/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.). (14) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.). (15) Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.). (16) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o., magyar nyelvű különkiadás, 13. fejezet, 26. kötet, 102. o.). (17) A Tanács 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendelete az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.). (18) A Tanács 2000. október 17-i 2000/642/IB határozata a tagállamok pénzügyi hírszerző egységeinek az információcsere terén folytatott együttműködésére vonatkozó rendelkezésekről (HL L 271., 2000.10.24., 4. o.). (19) A Tanács 2000. június 29-i 2000/43/EK irányelve a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról (HL L 180., 2000.7.19., 22.o.). (20) HL C 32., 2014.2.4., 9. o. (21) A Tanács 2008. november 28-i 2008/919/IB kerethatározata a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2002/475/IB kerethatározat módosításáról (HL L 330., 2008.12.9., 21. o.). (22) A Tanács 2002. június 13-i 2002/475/IB kerethatározata a terrorizmus elleni küzdelemről (HL L 164., 2002.6.22., 3. o.). (23) Az Európai Parlament és a Tanács 2007. november 13-i 2007/64/EK irányelve a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 319., 2007.12.5., 1. o.). (24) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.). (25) Az Európai Parlament és Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 27.6.13., 338. o.). (26) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 2009/138/EK irányelve a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.). (27) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 2014/65/EU irányelve a pénzügyi eszközök piacáról, valamint a2002/92/EK és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.). (28) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 9-i 2002/92/EK irányelve a biztosítási közvetítésről (HL L 9., 2003.1.15., 3. o.). (29) A Tanács 1998. december 21-i 98/733/IB együttes fellépése az Európai Unió tagállamaiban a bűnszervezetben való részvétel bűncselekménnyé nyilvánításáról (HL L 351., 1998.12.29., 1. o.). (30) HL C 316., 1995.11.27., 49. o. (31) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU rendelete a meghatározott társasági formájú vállalkozások éves beszámolóiról, összevont éves beszámolóiról és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.). (32) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 2002/87/EK irányelve a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről és a 73/239/EGK, a 79/267/EGKC, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi irányelv, valamint a Directives 98/78/EK és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 35., 2003.2.11., 1. o.). (33) Ezen irányelv hatálybalépését követően 12 hónappal. (34) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 2009/110/EK irányelve az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 267., 2009.10.10., 7. o.). (35) Ezen irányelv hatálybalépését követően 12 hónappal. (36) Ezen irányelv hatálybalépését követően 12 hónappal. (37) Ezen irányelv hatálybalépését követően 12 hónappal. (38) Ezen irányelv hatálybalépését követően 3 évvel. (39) Ezen irányelv hatálybalépését követően két évvel 18 hónappal. (40) Ezen irányelv hatálybalépését követően két évvel. (41) Ezen irányelv hatálybalépését követően 2 évvel. (42) Ezen irányelv hatálybalépésének napja. (43) Ezen irányelv hatálybalépését követően 12 hónappal. (44) Ezen irányelv hatálybalépését követően négy évvel. (45) * Ezen irányelv hatálybalépését követően egy évvel. (46) Ezen irányelv hatálybalépését követően két évvel.

Az Európai Parlament 2014. március 11-i jogalkotási állásfoglalása az Unión kívüli beruházási projekteket támogató finanszírozási műveletek veszteségeivel szemben az Európai Beruházási Banknak nyújtott uniós garanciáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2013)0293 – C7-0145/2013 – 2013/0152(COD))

P7_TA(2014)0192 A7-0392/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0293),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 209. és 212. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0145/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. december 20-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban és tekintettel a Coreper jegyzőkönyvhöz csatolt vonatkozó nyilatkozatra, amelyet az ugyanazon a napon kelt levélben juttattak el a Parlamenthez,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság, a Fejlesztési Bizottság, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A7–0392/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. március 11-én került elfogadásra az Unión kívüli beruházási projekteket támogató finanszírozási műveletek veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott uniós garanciáról szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 466/2014/EU határozat.)

Az Európai Parlament 2014. március 11-i jogalkotási állásfoglalása a genetikai forrásokhoz való hozzáférésről és az uniós hasznosításukból származó előnyök igazságos és méltányos megosztásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2012)0576 – C7-0322/2012 – 2012/0278(COD))

P7_TA(2014)0193 A7-0263/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0576),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0322/2012),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a francia szenátus, az olasz szenátus és a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. számú jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. március 20-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. december 11-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére valamint a Fejlesztési Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság és a Halászati Bizottság véleményére (A7-0263/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(2);

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. március 11-én került elfogadásra a genetikai erőforrásokhoz való hozzáféréssel és a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásával kapcsolatban a felhasználókra vonatkozó, a Nagojai Jegyzőkönyv szerinti, az Unióban alkalmazandó megfelelési szabályokról szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 511/2014/EU rendelet.)

(1) HL C 161., 2013.6.6., 73. o. (2) Ez az az álláspont helyettesíti a 2013. szeptember 12-én elfogadott módosításokat (Elfogadott szövegek P7_TA(2013)0373).

Az Európai Parlament 2014. március 11-i jogalkotási állásfoglalása a gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálatáról és a 2009/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2012)0380 – C7-0186/2012 – 2012/0184(COD))

P7_TA(2014)0194 A7-0210/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0380),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 91. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0186/2012),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a francia szenátus, a ciprusi képviselőház, a holland felsőház, a holland alsóház és a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményre, melyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. december 12-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. december 19-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A7-0210/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(2);

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. március 11-én került elfogadásra a gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálatáról és a 2009/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/.../EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 2014/45/EU irányelv.)

(1) HL C 44., 2013.2.15., 128. o. (2) Jelen álláspont a 2013. július 2-án elfogadott módosításokat helyettesíti (Elfogadott szövegek P7_TA(2013)0297).

Az Európai Parlament 2014. március 11-i jogalkotási állásfoglalása a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló 1999/37/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2012)0381 – C7-0187/2012 – 2012/0185(COD))

P7_TA(2014)0195 A7-0199/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0381),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 91. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0187/2012),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a ciprusi parlament, a holland alsóház és a holland felsőház által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményre, melyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. december 12-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. december 19-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint elfogadja az Európai Parlament álláspontját, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A7-0199/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(2);

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. március 11-én került elfogadásra a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló 1999/37/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2014/.../EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 2014/46/EU irányelv.)

(1) HL C 44., 2013.2.15., 128. o. (2) Ez az álláspont lép a 2013. július 2-án elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0295).

Az Európai Parlament 2014. március 11-i jogalkotási állásfoglalása az Unió területén közlekedő haszongépjárművek műszaki alkalmasságának közúti ellenőrzéséről és a 2000/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2012)0382 – C7-0188/2012 – 2012/0186(COD))

P7_TA(2014)0196 A7-0207/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0382),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 91. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0188/2012),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a ciprusi parlament, a holland alsóház és a holland felsőház által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményre, melyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. december 12-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. december 19-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint elfogadja az Európai Parlament álláspontját, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A7–0207/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(2);

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. március 11-én került elfogadásra az Unió területén közlekedő haszonjárművek közlekedésre való alkalmasságának közúti műszaki ellenőrzéséről és a 2000/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/.../EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 2014/47/EU rendelet.)

(1) HL C 44., 2012.2.15., 128. o. (2) Ez az álláspont lép a 2013. július 2-án elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0296).

Az Európai Parlament 2014. március 11-i jogalkotási állásfoglalása a vasúti közlekedés statisztikájáról szóló, 2002. december 16-i 91/2003/EK rendelet árukra, utasokra és balesetekre vonatkozó adatgyűjtés tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0611 – C7-0249/2013 – 2013/0297(COD))

P7_TA(2014)0197 A7-0002/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0611),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 338. cikkének (1) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0249/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A7-0002/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. március 11-én került elfogadásra a vasúti közlekedés statisztikájáról szóló, 2002. december 16-i 91/2003/EK rendelet árukra, utasokra és balesetekre vonatkozó adatgyűjtés tekintetében történő módosításáról szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében(1),

mivel:

(1)  A 91/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(2) közös uniós keretet hoz létre az összehasonlítható vasúti közlekedési statisztikák előállítására, továbbítására, értékelésére és terjesztésére.

(2)  A Bizottságnak statisztikai adatokra van szüksége az áruk és utasok vasúti szállításáról annak érdekében, hogy figyelemmel kísérje és kialakítsa a közös közlekedéspolitikát, valamint a regionális politika és a transzeurópai hálózatokra vonatkozó politika szállítási elemeit.

(3)  A vasútbiztonságra vonatkozó statisztikai adatok egyben lehetővé teszik, hogy a Bizottság előkészítse és figyelemmel kísérje a közlekedésbiztonság terén megvalósuló uniós fellépéseket. A vasúti balesetekkel kapcsolatos adatokat a közös biztonsági mutatók és a balesetek költségeinek számítására szolgáló közös módszerek tekintetében a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(3) statisztikai mellékletének megfelelően gyűjti.

(3a)  Az Eurostatnak szorosan együtt kell működnie az Európai Vasúti Ügynökséggel a vasúti balesetekre vonatkozó adatgyűjtés tekintetében, hogy biztosítsa a beszerzett adatok következetességét és teljes mértékű összehasonlíthatóságát. Az Európai Vasúti Ügynökség vasútbiztonság terén betöltött szerepét folyamatosan erősíteni kell. [Mód. 1]

(4)  A Bizottságnak (Eurostat) a 91/2003/EK rendelet értelmében személyszállításra vonatkozó adatokat továbbító legtöbb tagállam rendszerint megegyező adatokat szolgáltat az ideiglenes és a végleges adatállományok tekintetében.

(5)  Az európai statisztikák előállításakor egyensúlyra kell törekedni a felhasználók igényei és a válaszadókra nehezedő terhek között.

(6)  Az uniós jogszabályok értelmében gyűjtött vasúti közlekedési statisztikákkal kapcsolatos meglévő adatokat és a terjesztési politikát az Eurostat – vasúti közlekedési statisztikával foglalkozó munkacsoportján belül – szakmai elemzésnek vetette alá annak érdekében, hogy amennyire csak lehetséges leegyszerűsítsék a statisztikák előállításához szükséges különböző tevékenységeket, amellett, hogy a végső eredmény továbbra is megfeleljen a jelen és az előrelátható felhasználói igényeknek.

(7)  A 91/2003/EK rendelet alkalmazása kapcsán szerzett tapasztalatokról szóló, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett jelentésében a Bizottság megemlíti, hogy a hosszú távú fejlesztések vélhetően a rendelet alkalmazásában már összegyűjtött adatok figyelmen kívül hagyását vagy egyszerűsítését vonják maguk után, továbbá jelzi, hogy szándékában áll rövidíteni a vasúti személyszállításra vonatkozó éves adatok továbbítási időszakát. A Bizottságnak továbbra is rendszeres időközönként jelentést kell tennie arról, hogy milyen módon hajtják végre ezt a rendeletet. [Mód. 2]

(8)  A 91/2003/EK rendelet az abban szereplő egyes rendelkezések végrehajtására vonatkozó hatásköröket ruház a Bizottságra. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) hatálybalépésének következtében a szóban forgó rendelet alapján a Bizottságra ruházott hatásköröket össze kell hangolni a Szerződés 290. és 291. cikkével.

(9)  Annak érdekében, hogy az Unióra kiterjedő vasúti adatok harmonizált gyűjtésének megtartása mellett a tagállami fejlemények is kifejezésre jussanak, továbbá törekedve arra, hogy a tagállamok által továbbított adatok megőrizzék kitűnő minőségüket, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el egyrészt a jelentéstétel során alkalmazott fogalommeghatározások és küszöbértékek, másrészt a mellékletek tartalmának kiigazítása, valamint a továbbítandó információk pontosítása céljából.

(10)  Különösen fontos, hogy előkészítő munkája során a Bizottság – többek között szakértői szinten – mindvégig megfelelő konzultációkat folytasson és vegye figyelembe a vasúti ágazat álláspontját. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során biztosítania kell a releváns dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, kellő időben történő és megfelelő benyújtását. [Mód. 3]

(11)  A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy e felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak jelentős adminisztratív többletterhet a tagállamokra és a válaszadókra.

(12)  A 91/2003/EK rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében végrehajtási hatáskört kell a Bizottságra ruházni az eredmények minőségére és összehasonlíthatóságára, valamint az eredmények Bizottság (Eurostat) általi terjesztésével kapcsolatos szabályokra vonatkozó jelentésekhez biztosítandó információk részletes meghatározása tekintetében. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(4) megfelelően kell gyakorolni. Általános hatáskörükre tekintettel e jogi aktusok elfogadására vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni. [Mód. 4]

(13)  Konzultációra került sor az európai statisztikai rendszerrel foglalkozó bizottsággal.

(14)  A 91/2003/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 91/2003/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.  A 3. cikk a következőképpen módosul:

a)  Az (1) bekezdésben a 24–30. pontot el kell hagyni. [Mód. 5]

b)  A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdésben említett technikai fogalommeghatározások kiigazítása, valamint az új fejlemények figyelembe vételéhez szükséges, a harmonizált statisztikák biztosítása végett bizonyos szintű technikai részletezettség meghatározását igénylő kiegészítő fogalommeghatározások megállapítása céljából.”

2.  A 4. cikk a következőképpen módosul:

a)  Az (1) bekezdésben a b) és a d) és a h) pontot el kell hagyni. [Mód. 6]

aa)  Az (1) bekezdés a következő ponttal egészül ki:"

„ga) a vasúti infrastruktúrára vonatkozó statisztikák (Ga. melléklet);” [Mód. 7]

ab)  A szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(1a) Az Eurostat szorosan együttműködik az Európai Vasúti Ügynökséggel (ERA) a balesetekre vonatkozó adatgyűjtés – többek között az adatok hitelesítése – tekintetében, hogy biztosítsa az ERA által a 2009/149/EK bizottsági irányelv* vasúti biztonságról szóló mellékletének megfelelően gyűjtött, a vasúti balesetekkel kapcsolatos adatok teljes mértékű összehasonlíthatóságát az Eurostat által a többi közlekedési módra vonatkozóan gyűjtött baleseti adattal.

_____________________

* A Bizottság 2009. november 27-i 2009/149/EK irányelve a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közös biztonsági mutatók és a balesetek költségeinek számítására szolgáló közös módszerek tekintetében történő módosításáról (HL L 313., 2009.11.28., 65. o.).” [Mód. 8]

b)  A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Az A. és a C. melléklet alapján a tagállamok azon vállalkozásokról szolgáltatnak adatokat:

a)  amelyek teljes áruszállításának volumene legalább 200 millió tonna-kilométer vagy legalább 500 000 tonna;

b)  amelyek teljes személyszállításának volumene legalább 100 millió utaskilométer;

c)  e küszöbértékek alatt az A. és a C. melléklet alapján történő jelentéstétel opcionális.”

c)  A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) A tagállamok az L. melléklet alapján, az abban meghatározottak szerint szolgáltatják a (2) bekezdésben említett küszöbérték alatti vállalkozások összesített adatait, amennyiben ezeket az adatokat nem jelentik az A. és a C. melléklet alapján.”

d)  Az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(5) A gazdasági és műszaki fejlemények figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy szükség esetén a 10. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mellékletek tartalmának, valamint a jelentéstétel során az (1) és (3) bekezdés szerint alkalmazott küszöbértékeknek a kiigazítása tekintetében.” [Mód. 9]

e)  A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(6) Az e bekezdés szerinti hatáskörének gyakorlása során a Bizottság gondoskodik arról, hogy az általa elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak további jelentős adminisztratív terhet a tagállamokra és a válaszadókra.”

3.  Az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„b) közigazgatási adatok, beleértve a szabályozó hatóságok által összegyűjtött adatokat, és amennyiben rendelkezésre áll, elsősorban a vasúti fuvarlevelet.”

4.  A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„7. cikk

Terjesztés

Az A., C., E., F., G., Ga., H. és L. mellékletben meghatározott adatokon alapuló statisztikai adatokat a Bizottság (Eurostat) terjeszti azon időszak végét követő 12 hónapon belül, amelyre az eredmények vonatkoznak.

A Bizottság az eredmények terjesztésével kapcsolatos szabályokat fogad el a 11. cikk (2) bekezdésében hivatkozott vizsgálóbizottsági eljárással összhangban.” [Mód. 10]

4a.  A 8. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(1a) A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek a továbbított adatok minőségének biztosításáért.” [Mód. 11]

5.  A 8. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"

„(3) E rendelet alkalmazásában a továbbítandó adatokra a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet* 12. cikkének (1) bekezdésében említett minőségkritériumokat kell alkalmazni.

(4)  A Bizottság végrehajtási aktusok révén határozza meg a standard minőségjelentések módját, szerkezetét, ütemezését és összehasonlíthatósági elemeit. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 11. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

____________________

* Az Európai Parlament és a Tanács 2009. március 11-i 223/2009/EK rendelete az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).”

6.  A 9. cikket el kell hagyni cikk helyébe a következő szöveg lép."

„9. cikk

Jelentés

..(5)-ig és azután háromévenként a Bizottság a statisztikai programbizottsággal folytatott konzultációt követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról. A jelentés különösen:

a)  értékeli az Unió, a tagállamok, valamint a statisztikai adatok szolgáltatóinál és felhasználóinál jelentkező, költségeikhez viszonyított hasznot;

b)  értékeli az előállított statisztikák minőségét, különös tekintettel az egyszerűsített jelentéstétel eltörléséből következő adatveszteségekre;

c)  azonosítja a kapott eredmények fényében szükségesnek minősülő lehetséges fejlesztések és módosítások körét.” [Mód. 12]

7.  A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„10. cikk

Felhatalmazás gyakorlása

(1)  A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)  A Bizottságnak a 3. cikk (2) bekezdésében és a 4. cikk (5) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására adott felhatalmazás határozatlan időre szól, ...(6)-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra. [Mód. 13]

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (2) bekezdésében és a 4. cikk (5) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően a Bizottság köteles egyidejűleg értesíteni az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)  A 3. cikk (2) bekezdése és a 4. cikk (5) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az aktusról szóló értesítést követő két hónapos időtartamon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam leteltét megelőzően az Európai Parlament és a Tanács egyaránt tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy nem kíván kifogással élni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”

8.  A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„11. cikk

A bizottság

(1)  A Bizottság munkáját a 223/2009/EK rendelettel létrehozott európai statisztikai rendszer bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében vett bizottság.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

___________________

* Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).”

9.  A 12. cikket el kell hagyni.

10.  A B., a D., a H. és az I. mellékleteket el kell hagyni. [Mód. 15]

11.  A C. melléklet helyébe az e rendelet mellékletének „C. melléklet” című része lép.

11a.  Az F. melléklet a következőképpen módosul:

a)  A 2. oszlop 1. sorának (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:"

„– tonna-kilométerben”.

b)  A 2. oszlop 1. sorának (2) bekezdése a következő ponttal egészül ki:"

„– utaskilométerben”. [Mód. 16]

c)  A 2. oszlop 1. sora a következő bekezdéssel egészül ki:"

„– távolságalapú vasúti áruszállítás modális részesedése tonnakilométerben, az alábbi távolságok szerinti bontásban:

–  d ≤ 50 km

–  50 km < d ≤ 150 km

–  150 km < d ≤ 300 km

–  300 km < d ≤ 500 km

–  500 km < d ≤ 750 km

–  750 km < d ≤ 1000 km

–  d > 1 000 km.” [Mód. 17]

d)  A 2. oszlop 3. sora helyébe következő szöveg lép:"

„– A „tonna” és a „tonnakilométer” esetében: évente;

–  Az „utasok száma” és az „utaskilométer” esetében: ötévente”. [Mód. 18]

11b.  A szöveg a következő melléklettel egészül ki:"

„Ga. MELLÉKLET

A vasúti infrastruktúra adatai

1.  Az ERTMS-sel felszerelt vasúti infrastruktúra kilométereinek száma;

2.  A vasúti hálózat ERTMS-sel folyamatosan felszerelt hossza (a tagállamban) kilométerben;

3.  A személyszállítás céljából egy órás, illetve két órás időköznél gyakrabban, valamint két órás időköznél ritkábban igénybe vett vasúti infrastruktúra határokon átnyúló pontjainak száma;

4.  A személyszállítás vagy teherszállítás szempontjából elhagyott vagy leszerelt vasúti infrastruktúra határokon átnyúló pontjainak száma;

5.  Az akadálymentes, mozgáskorlátozott személyek és fogyatékossággal élők által hozzáférhető állomások száma.” [Mód. 23]

11c.  A H. melléklet a következőképpen módosul:

a)  A 2. oszlop 1. sora a következő ponttal egészül ki:"

„– A balesetek száma (H2. táblázat)”;

b)  A 2. oszlop 4. sorának (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„H2 táblázat: a veszélyes anyagok szállításával kapcsolatos balesetek és események száma”;

c)  A 2. oszlop 7. sora (1) bekezdésének harmadik pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„– szintbeli kereszteződésekben történt és nem vonatok által okozott balesetek”;

d)  A 2. oszlop 7. sora (2) bekezdésének első pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„– azon balesetek és események összes száma, amelyben legalább egy olyan vasúti kocsi vesz részt, amely a K. melléklet árulistájában meghatározott veszélyes árut szállít”;

e)  A 2. oszlop 7. sora (2) bekezdésének második pontja helyébe a következő szöveg lép:"

„– az olyan balesetek és események száma, amelyben veszélyesáru-kibocsátás történik.” [Mód. 19]

12.  A rendelet e rendelet mellékletének „L. melléklet” című részével egészül ki.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. A kihirdetésétől számított három hónapon belül össze kell vonni a 91/2003/EK rendelettel. [Mód. 21]

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ...,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

„C. MELLÉKLET”

„L. MELLÉKLET”

L1. táblázat

L2. táblázat

(1) Az Európai Parlament 2014. március 11-i álláspontja. (2) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 91/2003/EK rendelete a vasúti közlekedés statisztikájáról (HL L 14., 2003.1.21., 1. o.) (3) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/49/EK irányelve a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról (Vasútbiztonsági irányelv) (HL L 164., 2004.4.30., 44. o.). (4) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.). (5) Három évvel e rendelet hatálybalépésének időpontját követően. (6) A módosító rendelet hatálybalépésének pontos időpontja.

Az Európai Parlament 2014. március 11-i jogalkotási állásfoglalása az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2013)0449 – C7-0208/2013 – 2013/0213(COD))

P7_TA(2014)0198 A7-0004/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0449),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0208/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. október 16-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2013. november 28-i véleményére(2),

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. január 24-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint elfogadja az Európai Parlament álláspontját, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére (A7-0004/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. március 11-én került elfogadásra az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazásáról szóló 2014/.../EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 2014/55/EU irányelv.)

(1) HL C 79., 2014.3.6., 67. o. (2) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.