(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2010)0378),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 79. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0179/2010),

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, 2011. május 4-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2011. március 31-i véleményére(2),

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. február 27-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. és 37. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A7-0170/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  tudomásul veszi a Parlament, a Tanács és a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt közös nyilatkozatát;

3.  tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatait;

4.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 218., 2011.7.23., 101. o. (2) HL C 166., 2011.6.7., 59. o.

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 2014/66/EU irányelv.)

A PARLAMENT, A TANÁCS ÉS A BIZOTTSÁG KÖZÖS NYILATKOZATA

Ez az irányelv önálló mobilitási rendszert hoz létre, és az EUMSZ 79. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja alapján elfogadott egyedi szabályokat ír elő a harmadik országok állampolgárainak a rájuk vonatkozó áthelyezési engedélyt kiállító tagállamtól eltérő tagállamokba, vállalaton belüli áthelyezésen alapuló munkavégzés céljából történő belépésére, ott tartózkodására és mozgási szabadságára vonatkozóan, mely szabályok a schengeni vívmányok viszonylatában lex specialis-ként kezelendők.

Az Európai Parlament és a Tanács tudomásul veszi, hogy a Bizottság meg kívánja vizsgálni, hogy szükség van-e valamilyen intézkedésre a két jogrendszer közötti interakció tekintetében a jogbiztonság növelése céljából, valamint különösen, hogy szükséges-e aktualizálni a Schengeni kézikönyvet.

A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA

1)  Nyilatkozat a „szakértő” fogalommegatározása vonatkozásában

A Bizottság úgy véli, hogy a „szakértő” ezen irányelv 3. cikkének f) pontja szerinti fogalommeghatározása összhangban áll az Uniónak a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános WTO-egyezmény (GATS) keretében tett egyedi kötelezettségvállalásaira vonatkozó jegyzékben használt megfelelő fogalommeghatározással („különleges tudással rendelkező személy”). A „szakosodott” szó használata a „különleges” szó helyett nem jelenti a GATS-ban használt fogalommeghatározás megváltoztatását vagy kiterjesztését, hanem csak a jelenleg használatos szóhasználathoz igazodik.

2)  Nyilatkozat a 18. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontjában említett kétoldalú megállapodások vonatkozásában:

„A Bizottság nyomon fogja követni ezen irányelv 18. cikke (2) bekezdése c) és d) pontjának végrehajtását annak érdekében, hogy értékelni lehessen az ebben a cikkben említett kétoldalú megállapodások lehetséges hatását a vállalaton belül áthelyezett személyekkel való elbánásra és az 1231/2010/EU rendelet alkalmazására, továbbá szükség esetén megteszi a megfelelő intézkedéseket.”