(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0260),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 43. cikkének (2) bekezdésére, 114. cikkének (3) bekezdésére és 168. cikke (4) bekezdésének b) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0124/2013),

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapról szóló véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az osztrák Szövetségi Tanács által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló (2.) Jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. december 10-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. és 37. cikkére,

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság és a Halászati Bizottság véleményére (A7-0129/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére, 114. cikke (3) bekezdésére és 168. cikke (4) bekezdésének b) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében(2),

mivel:

(1)  A fertőző állatbetegségek és a leküzdésükhöz szükséges intézkedések súlyos következményekkel járhatnak az egyes állatokra, az állatpopulációkra, az állattartókra és a gazdaságra nézve egyaránt, ugyanakkor nagyban befolyásolhatják a közegészségügyet és az élelmiszerbiztonságot is. [Mód. 2]

(2)  Amint azt a közelmúlt tapasztalatai is megmutatták, az állatbetegségeknek – így például a madárinfluenzának vagy a szalmonellának – jelentős közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatásuk is lehet. [Mód. 3]

(3)  Emellett a kölcsönhatásokból eredően negatív hatások figyelhetők meg a biodiverzitás, az éghajlatváltozás és más környezeti szempontok tekintetében. Az éghajlatváltozás befolyásolhatja az új betegségek megjelenését, a létező betegségek prevalenciáját, valamint a vadon élő állatokat is érintő kórokozók és vektorok földrajzi eloszlását.

(3a)  A fertőző állatbetegségek – többek között a zoonózisok – megfelelő ellenőrzése előfeltétele az élőállat-, az állatitermék- és az élelmiszer-kereskedelem működő egységes piacának. [Mód. 4]

(4)  Az uniós köz- és állategészségügy magas színvonalának biztosítása, a mezőgazdasági és akvakultúra-ágazatok ésszerű fejlődésének szavatolása és a termelékenység növelése érdekében az állat-egészségügyi szabályokat uniós szinten kell megállapítani. E szabályok többek között azért szükségesek, hogy hozzájáruljanak a belső piac kiteljesedéséhez, és megakadályozható legyen a fertőző betegségek terjedése.

(4a)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) elismeri, hogy az állatok érző lények. Az állatjólétről szóló uniós jogszabályok előírják az állattulajdonosok, az állattartók és az illetékes hatóságok számára, hogy tartsák tiszteletben az állatokkal szembeni humánus bánásmódot és a szükségtelen fájdalom és szenvedés elkerülését biztosító állatjóléti követelményeket. E szabályok tudományos adatokon alapulnak és javíthatják az állatok egészségét. [Mód. 5]

(5)  A jelenleg hatályos uniós állat-egészségügyi szabályozás számos kapcsolódó és egymással kölcsönhatásban lévő alap-jogiaktusból áll, amelyek állat-egészségügyi szabályokat állapítanak meg az Unión belüli kereskedelemre, az állatok és termékek Unió területére való beléptetésére, a betegségektől való mentesítésre, az állat-egészségügyi ellenőrzésekre, a betegségek bejelentésére és az egyes állatfajok szerint nyújtott pénzügyi támogatásra vonatkozóan; hiányzik azonban egy olyan átfogó jogi keret, amely összehangolt alapelveket állapítana meg az egész ágazat számára.

(5a)  Az uniós állat-egészségügyi szabályozás rendelkezéseinek minél egyértelműbbé tétele, és ebből következően helyes és teljes körű alkalmazásának biztosítása érdekében meg kell határozni az e rendelet értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok szervezési feltételeit és elveit. [Mód. 6]

(6)  Az Európai Unió állat-egészségügyi stratégiáját (2007–2013), amely szerint „jobb megelőzni, mint gyógyítani”, a Bizottság a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának benyújtott 2007. szeptember 19-i közleményében fogadta el. A stratégia célja az állategészségügy előmozdítása azáltal, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnek hangsúly kerüljön a megelőző intézkedésekre, a betegségek megfigyelésére, valamint a járványügyi és kutatási tevékenységekre, hogy vissza lehessen szorítani az állatbetegségek előfordulását, és minimálisra lehessen csökkenteni a betegségek kitörésének hatását, amennyiben mégis bekövetkeznek. Egy egységes és egyszerűbb állat-egészségügyi jogi keret elfogadását javasolja, amely a nemzetközi szabványokkal való összhangra törekszik, és egyúttal szilárd elkötelezettséget mutat az állategészségügy magas színvonala iránt. [Mód. 7]

(7)  E rendelet célja, hogy végrehajtsa az állat-egészségügyi stratégia kötelezettségvállalásait és elképzeléseit - az "Egy egészség "elvét is beleértve - , és hogy egy egységes, egyszerűsített és rugalmas állat-egészségügyi jogi keret megteremtése révén megszilárdítsa a közös uniós állat-egészségügyi politika jogi kereteit.

(7a)  Az Európai Unió új állat-egészségügyi stratégiájáról szóló bizottsági közlemény hangsúlyozza, hogy a fertőző kórokozók könnyen átterjedhetnek egyik mezőgazdasági üzemről a másikra, ezért a megelőző és biológiai védelmi intézkedések tekintetében közös eljárást kell alkalmazni. [Mód. 8]

(8)  Az állatok számos különböző fertőző és nem fertőző betegségben szenvedhetnek. Sok megbetegedés kezelhető, csak az érintett állatra van hatással, és nem terjed át más állatokra vagy emberre. Az átvihető betegségek ugyanakkor nagyobb mértékben befolyásolhatják az állati vagy emberi egészséget, és hatásai a teljes populáció szintjén érezhetők. Az ebben a rendeletben megállapított állat-egészségügyi szabályok kizárólag az utóbbi betegségekre vonatkoznak.

(9)  Az állat-egészségügyi szabályok megállapítása során igen lényeges megfontolni az állatok egészsége és a közegészség, a környezet, az élelmiszer- és takarmánybiztonság, az állatjólét, az élelmezésbiztonság, valamint a különféle gazdasági, társadalmi és kulturális szempontok közötti kapcsolatot, és különösen az állatjólét közötti kapcsolatot – figyelemmel az állatjólét és az állatok egészsége közötti összefüggésre. [Mód. 9]

(10)  A Tanács 94/800/EK határozata(3) a Tanács hatáskörébe tartozó részek tekintetében az Európai Közösség nevében jóváhagyta a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezményt (WTO-egyezmény) és az annak 1., 2. és 3. mellékletében foglalt megállapodásokat, amelyek között az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló megállapodás (SPS-megállapodás) is szerepel. Az SPS-megállapodás azon intézkedések alkalmazását szabályozza, amelyek az emberi, állati és növényi élet vagy egészség megóvásához szükségesek, hogy ezek az intézkedések ne járjanak a WTO-tagállamok önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetésével. Amennyiben léteznek nemzetközi szabványok, azokat kell alapul venni. A tagállamoknak azonban jogukban áll saját szabványokat kidolgozni egy adott területen, amennyiben azok tudományos bizonyítékokon alapulnak.

(11)  Az állategészségügy területén – a nemzetközi kereskedelemre vonatkozó állat-egészségügyi feltételek tekintetében – az SPS-megállapodás utal a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) szabványaira. A kereskedelmi fennakadások kockázatának csökkentése érdekében az uniós állat-egészségügyi intézkedéseknek megfelelő szintű összhangban kell állniuk az OIE-szabványokkal.

(12)  Azokban az esetekben, amikor az állati vagy közegészséget jelentős veszély fenyegeti, de tudományos szempontból a helyzet megítélése bizonytalan, az SPS-megállapodás 5. cikkének (7) bekezdése – amelynek az Unió tekintetében való értelmezését az elővigyázatosság elvéről szóló, 2000. február 2-i bizottsági közlemény tartalmazza – lehetővé teszi az említett megállapodás részes felei számára, hogy ideiglenes intézkedéseket fogadjanak el a rendelkezésre álló vonatkozó információk alapján. Ilyen esetekben a WTO-tagállamnak meg kell szerezniük azon kiegészítő információkat, amelyek a kockázat objektívebb értékeléséhez szükségesek, és ennek megfelelően ésszerű időn belül felülvizsgálják az adott intézkedést.

(13)  Az e rendelet szerinti intézkedések alapjául szolgáló kockázatértékelést a rendelkezésre álló tudományos eredmények alapján, független, objektív és átlátható módon kell elvégezni. Kellően figyelembe kell venni továbbá a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(4) alapján létrehozott Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság véleményeit is.

(14)  Az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(5) köz- és állat-egészségügyi szabályokat állapít meg egyes állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozóan az ilyen termékekhez kapcsolódó köz- és állat-egészségügyi kockázatok megelőzése és minimálisra csökkentése, és kiváltképp az élelmiszer- és a takarmánylánc biztonságának védelme érdekében. Az uniós jogszabályok átfedéseinek elkerülése érdekében ezért e rendelet csak abban az esetben alkalmazandó állati melléktermékekre és az azokból származó termékekre, amennyiben az 1069/2009/EK rendelet nem állapít meg konkrét szabályokat, és amennyiben állat-egészségügyi kockázat merült fel. Az 1069/2009/EK rendelet nem szabályozza például az állati melléktermékek és a belőlük származó termékek járványügyi intézkedésekkel összefüggésben történő kezelését, ezért ezt a kérdéskört ez a rendelet szabályozza.

(15)  Emellett a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(6), a 2003/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(7) és a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(8) az átvihető állatbetegségek tekintetében, beleértve az állatról emberre terjedő betegségeket is (zoonózisok), a 2119/98/EK európai parlamenti és tanácsi határozat(9) pedig az emberekben előforduló átvihető betegségek tekintetében már konkrét szabályokat állapított meg, és e szabályoknak e rendelet elfogadását követően is hatályban kell maradniuk. Those acts should remain in force following the adoption of this Regulation. Ezért az uniós jogszabályok átfedéseinek elkerülése érdekében e rendelet csak annyiban alkalmazandó a zoonózisokra, amennyiben az említett uniós jogszabályok nem tartalmaznak megfelelő konkrét rendelkezéseket.

(16)  A vadon élő állatok populációiban megjelenő betegségek káros hatással lehetnek a mezőgazdaság és az akvakultúra ágazataira, a közegészségre, a környezetre és a biológiai sokféleségre. Ezért ezekben az esetekben e rendelet hatályának ki kell terjednie a vadon élő állatokra mint az említett betegségek potenciális áldozataira és vektoraira.

(17)  Az állatbetegségek nem csak az állatok vagy az állatok és emberek közvetlen érintkezésével vihetők át. A betegségek víz és levegő útján, valamint olyan vektorok közvetítésével is terjednek, mint a rovarok vagy a mesterséges megtermékenyítés, petesejtdonáció és embrióátültetés során használt sperma, petesejtek és embriók. Emellett kórokozókat tartalmazhatnak az élelmiszerek és más állati eredetű termékek, mint például a bőr, a prém, a toll, a szarv, valamint az állatok testéből nyert bármilyen más anyag. Számos más tárgy is terjeszthet kórokozókat, így a szállító járművek, a berendezések, valamint a takarmány, a széna és a szalma. A hatékony állat-egészségügyi szabályoknak ezért minden fertőzésmódra és a fertőzéshez kapcsolódó minden anyagra ki kell terjedniük.

(18)  Az állatbetegségek negatívan befolyásolhatják a vadon élő állatok fajainak eloszlását a természetben, és ezáltal a biológiai sokféleségre is kihatnak. Az állatbetegségeket okozó mikroorganizmusok ezért adott esetben a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezményben meghatározott „idegenhonos özönfaj” fogalommeghatározásának hatálya alá tartoznak. Az e rendeletben előírt intézkedések a biológiai sokféleséget is szem előtt tartják, ezért e rendelet hatályának ki kell terjednie azokra az állatfajokra és kórokozókra is, beleértve az idegenhonos özönfajként meghatározottakat, amelyek az e rendelet hatálya alá tartozó betegségek átvitelében szerepet játszanak vagy ilyen betegségek által fertőzöttek.

(19)  Az e rendeletet megelőzően elfogadott uniós jogszabályok külön állat-egészségügyi szabályokat állapítanak meg a szárazföldi és a víziállatok tekintetében. A 2006/88/EK tanácsi irányelv(10) különleges szabályokat állapít meg a víziállatokra vonatkozóan. A legtöbb esetben azonban a jó állat-egészségügyi kormányzás kormányzás és a jó állattenyésztés alapelvei az állatok mindkét csoportjára alkalmazhatók. E rendelet hatályának ezért a szárazföldi és a víziállatokra egyaránt ki kell terjednie, és adott esetben összhangba kell hoznia az említett állat-egészségügyi szabályokat. Bizonyos területeken azonban, különösen a létesítmények nyilvántartásba vétele és engedélyezése, valamint az állatok unión belüli nyomon követhetősége és mozgatása tekintetében e rendelet a korábban elfogadott megközelítéshez igazodik, amelynek értelmében különböző állat-egészségügyi szabályokat kell megállapítani a szárazföldi és a víziállatokra vonatkozóan, tekintettel azok eltérő élettereire és az ebből eredő különböző állat-egészségügyi követelményekre. [Mód. 10]

(20)  A 92/65/EGK tanácsi irányelv(11) alapvető állat-egészségügyi szabályokat határoz meg a más uniós jogszabály hatálya alá nem tartozó egyéb állatfajokra, például a hüllőkre, kétéltűekre, tengeri emlősökre és az ebben a rendeletben meghatározott vízi- vagy szárazföldi állatoktól eltérő más állatokra vonatkozóan. E fajok rendszerint nem jelentenek jelentős egészségügyi kockázatot az emberekre vagy más állatokra nézve, és ezért kevés szabály vonatkozik rájuk, amennyiben ilyenek egyáltalán léteznek. A szükségtelen adminisztratív terhek és kiadások elkerülésére e rendeletnek a korábban elfogadott megközelítéshez kell igazodnia: ennek értelmében meg kell teremteni azt a jogi keretet, amely lehetővé teszi az állatok és a belőlük származó termékek mozgatására, illetve szállítására vonatkozó részletes állat-egészségügyi szabályok kidolgozását, amennyiben a kapcsolódó kockázatok ezt megkövetelik.

(21)  A kedvtelésből tartott állatok tartása, beleértve a vízi díszállatok háztartásokban és nem kereskedelmi célú díszakváriumokban történő benti és szabadtéri tartását, rendszerint kisebb egészségügyi kockázattal jár az állatok nagyobb léptékű tartásához vagy mozgatásához képest, amint az a mezőgazdaságra jellemző. Ezért nem helyénvaló, hogy a nyilvántartásba vételre, nyilvántartásra és az állatok Unión belüli mozgatására vonatkozó általános követelmények az említett állatok esetében is alkalmazandók legyenek, mivel ez indokolatlan adminisztratív terhekkel és költségekkel járna. A nyilvántartásba vételi és nyilvántartási követelmények ezért nem alkalmazandók a kedvtelésből tartott állatok tartóira. Ezen túlmenően különleges szabályokat kell megállapítani a kedvtelésből tartott állatok Unión belüli, nem kereskedelmi mozgatására vonatkozóan.

(22)  E rendelet konkrét állat-egészségügyi szabályokat állapít meg az állatfajok bizonyos csoportjai tekintetében; e csoportok sokfélesége miatt az azokhoz tartozó fajokat mellékletben jegyzékbe kell foglalni. Ilyen például a patásokként (Ungulata) besorolt, patát viselő emlősök csoportja. Előfordulhat, hogy ezt a jegyzéket a jövőben módosítani kell taxonómiai változások, a tudomány előrehaladása vagy a tudomány által indokolt technikai frissítések miatt. Ugyanígy megtörténhet, hogy a kedvtelésből tartott állatok fajait tartalmazó jegyzék igényel majd módosítást a társadalomban vagy a kedvtelésből tartott állatok tartásmódjában végbement változások miatt, különösen abban az esetben, ha ezek az állatok betegségeket terjesztenek. Ezért e változások figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadhasson el a kedvtelésből tartott állatoknak és a patásoknak az e rendelet I. és II. mellékletében szereplő jegyzékeire vonatkozóan.

(23)  Nem minden átvihető betegséget lehet vagy kell szabályozó intézkedések révén megelőzni és leküzdeni – abban az esetben például, ha a betegség nagyon elterjedt, nem állnak rendelkezésre diagnosztikai eszközök, vagy ha a magánszektor megfelelő intézkedésekkel maga is le tudja küzdeni a betegséget. Az átvihető állatbetegségek megelőzését és leküzdését szolgáló szabályozó intézkedések jelentős gazdasági következményekkel járhatnak az érintett ágazatokra nézve, és kereskedelmi fennakadásokat okozhatnak. Ezért igen lényeges, hogy ezen intézkedések alkalmazására csak akkor kerüljön sor, ha azok arányosak és szükségesek, így például akkor, ha egy betegség jelentős veszélyt jelent az állati és közegészségre, vagy ennek gyanúja áll fenn.

(24)  Emellett a megelőző és járványügyi intézkedéseket minden egyes átvihető betegség esetében egyedi módon kell kidolgozni, figyelembe véve annak epidemiológiai sajátosságait és következményeit. Az e betegségek esetében alkalmazandó megelőző és járványügyi intézkedéseknek betegségspecifikusaknak kell lenniük, és szigorúan figyelembe kell venniük a különböző regionális adottságokat. [Mód. 11]

(25)  Az átvihető betegségek esetében a beteg állapot rendszerint a fertőzés klinikai vagy patológiai megnyilvánulásával jár. E rendeletnek – amelynek célja bizonyos átvihető betegségek terjedése elleni védekezés és az e betegségektől való mentesítés – az alkalmazásában azonban a betegség fogalommeghatározásának tágabbnak kell lennie, hogy kiterjedhessen a kórokozó más hordozóira is.

(26)  Egyes átvihető betegségek nem terjednek át könnyen más állatokra vagy emberre, ezért nem okoznak számottevő kárt a gazdaságban vagy a biológiai sokféleség terén. Ezért e betegségek nem jelentenek komoly veszélyt az uniós állati és közegészségre nézve, és így szükség esetén tagállami szinten is szabályozhatók.

(27)  Azon átvihető betegségek esetén, amelyek nem tartoznak uniós szinten előírt intézkedések hatálya alá, de amelyek helyi szinten némi gazdasági jelentőséggel bírnak a magánszektor számára, ez utóbbinak – a tagállamok illetékes hatóságainak segítségével – intézkedéseket kell tenniük e betegségek megelőzésére és leküzdésére, például önszabályozási intézkedések és gyakorlati kódexek kidolgozása révén.

(28)  A (26) és (27) preambulumbekezdésben leírt átvihető betegségekkel szemben a nagymértékben fertőző betegségek az országhatárokon túlra is könnyen átterjedhetnek, és – amennyiben zoonózisokról van szó – a közegészségre és az élelmiszer-biztonságra is kihathatnak. E rendelet hatályának ezért ki kell terjednie a nagymértékben fertőző betegségekre és zoonózisokra.

(29)  A Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Cselekvési terv az antimikrobiális rezisztenciából származó növekvő kockázatok megakadályozására” című bizottsági közlemény 5. intézkedése felhívja a figyelmet e rendeletnek a betegségek megelőzésében betöltött szerepére és az antibiotikumok alkalmazásának ezáltal várható csökkenésére. Egyre nagyobb a mikroorganizmusok ellenálló képessége azon antimikrobás szerekkel szemben, amelyekre korábban érzékenyek voltak. Ez a rezisztencia megnehezíti az emberekben és állatokban előforduló fertőző betegségek kezelését. Ezért az antimikrobás szerekkel szemben rezisztenssé vált mikroorganizmusokat átvihető betegségként kell kezelni, és ezáltal e rendelet hatálya alá kell vonni.

(30)  Bizonyos betegségekkel vagy fajokkal kapcsolatban új kockázatok jelenhetnek meg mindenekelőtt azon változások következtében, amelyek a környezetet, az éghajlatot, az állattenyésztést, a gazdálkodási hagyományokat érintik, de társadalmi változások, valamint az Európai Unión belüli és kívüli gazdasági és kereskedelmi cserekapcsolatok változásának következtében is. Egyes, jelenleg korlátozott földrajzi területeken előforduló betegségek elterjedhetnek és nagyobb területek gazdaságában is kárt tehetnek abban az esetben, ha azokat nem számolják fel teljes mértékben. Emellett. a tudományos fejlődés a létező betegségekre vonatkozóan új ismereteket és nagyobb tájékozottságot is eredményezhet. Emellett Másrészt előfordulhat, hogy a jelenleg fontos betegségek és fajok a jövőben jelentőségüket vesztik. Ezért e rendelet hatálya átfogó kell hogy legyen, és az abban megállapított szabályoknak a közérdek szempontjából jelentős betegségekre kell irányulniuk. A „Listing and categorisation of priority animal diseases, including those transmissible to humans” (A jelentős állatbetegségek jegyzékbe foglalása és kategóriáinak meghatározása, beleértve az állatról emberre terjedő betegségeket is) című tanulmányban az OIE – az Európai Bizottság támogatásával – kidolgozott egy, a betegségek fontossági sorrendjét és kategóriáit meghatározó rendszert és e célból külön eszközt hozott létre. E rendelet célja, hogy az említett megközelítést az uniós jogban is meghonosítsa. [Mód. 12]

(31)  Annak érdekében, hogy az átvihető betegségek tekintetében e rendeletet uniós szinten egységes feltételek mellett lehessen végrehajtani, Létre kell hozni az átvihető állatbetegségek harmonizált jegyzékét („jegyzékbe foglalt betegségek”), amelyet e rendelet mellékletében, táblázat formájában kell rögzíteni.. A Bizottságot ezért végrehajtási hatáskörrel fel kell felruházni hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően az említett jegyzék létrehozása céljából. jegyzéket módosító vagy kiegészítő jogi aktusokat fogadjon el. [Mód. 13]

(32)  A jövőben megjelenhetnek olyan új betegségek, amelyek komoly veszélyt jelenthetnek a közegészségre vagy az állatok egészségére nézve, és hatással lehetnek az egészségre, a gazdaságra vagy a környezetre. E betegségek kockázatértékelését, valamint adott esetben átmeneti vészhelyzeti intézkedések elfogadását követően gyors reagálásra és az adott betegségnek a jegyzékbe foglalt betegségek közé történő felvételére lehet szükség. Ezért ezekben a megfelelően indokolt esetekben, amelyekben köz- és állat-egészségügyi kockázat áll fenn, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a sürgősségi eljárásnak megfelelően jogi aktusokat fogadjon el.

(33)  A jegyzékbe foglalt betegségek más-más irányítási stratégiákat igényelnek majd. Bizonyos rendkívül fertőző, jelenleg az Unióban elő nem forduló betegségek esetében szigorú intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy e betegségeket megjelenésüket követően azonnal fel lehessen számolni. Egyéb, az Unió egyes részein adott esetben már megjelent betegségek kötelező vagy önkéntes felszámolási intézkedéseket igényelnek. Mindkét esetben helyénvaló az állatok és termékek tekintetében forgalmi korlátozást elrendelni, például megtiltani a fertőzött területekre irányuló és onnan érkező mozgatást és szállítást, vagy egyszerűen vizsgálatot végezni a mozgatást vagy szállítást megelőzően. Célszerű lehet egyszerűen megfigyelni a betegség eloszlását, további intézkedések meghozatala nélkül. Ez történne mindenekelőtt egy új betegség megjelenése esetén, amelyről csupán kevés információ áll rendelkezésre.

(34)  Kritériumokat kell meghatározni annak érdekében, hogy az e rendelet alkalmazásában jegyzékbe foglalandó átvihető betegségek meghatározásánál minden releváns szempontot figyelembe lehessen venni, és hogy meghatározható legyen, hogy az egyes jegyzékbe foglalt betegségekre a rendelet mely betegségmegelőzési és járványügyi szabályai alkalmazandók az egységesség és következetesség biztosítására. A technikai és tudományos fejlődés, valamint a vonatkozó nemzetközi szabványokban bekövetkezett változások figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az említett kritériumok esetleges módosítására vonatkozóan.

(35)  Az e rendelet által egy konkrét átvihető betegségre meghatározott megelőzési és járványügyi szabályok mindazon állatfajokra alkalmazandók, amelyek a szóban forgó betegséget az arra való fogékonyságuk vagy annak vektoraiként betöltött szerepük révén átvihetik. Annak érdekében, hogy e rendeletet uniós szinten egységes feltételek mellett lehessen végrehajtani, Ezért létre kell hozni azon állatfajok harmonizált jegyzékét, amelyekre az egyes jegyzékbe foglalt betegségekre érvényes intézkedések uniós szinten alkalmazandók („jegyzékbe foglalt fajok”), és ezért amelyet e rendelet mellékletében, táblázat formájában kell rögzíteni. A Bizottságot fel végrehajtási hatáskörrel kell felruházni hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően az említett jegyzék létrehozása céljából jegyzéket módosító vagy kiegészítő jogi aktusokat fogadjon el. [Mód. 14]

(36)  Figyelembe véve a jegyzékbe foglalt betegség jelentőségét és hatásának mértékét, Unión belüli eloszlását, prevalenciáját és incidenciáját, elterjedésének kockázatát, valamint a szóban forgó, jegyzékbe foglalt betegségre vonatkozó betegségmegelőzési és járványügyi intézkedések meglétét, minden egyes jegyzékbe foglalt betegség esetében sajátos, e rendeletben meghatározott betegségmegelőzési és járványügyi szabályokat kell egységes és következetes módon alkalmazni. [Mód. 15]

(37)  Annak érdekében, hogy e rendeletet a különböző, jegyzékbe foglalt betegségekre alkalmazandó betegségmegelőzési és járványügyi intézkedések tekintetében uniós szinten egységes feltételek mellett lehessen végrehajtani, Meg kell határozni és jegyzékben kell rögzíteni, hogy az e rendeletben meghatározott szabályok közül uniós szinten melyek alkalmazandók az egyes, jegyzékbe foglalt betegségekre. Az említett jegyzéket táblázat formájában kell vezetni és frissíteni e rendelet mellékletében. A Bizottságot ezért végrehajtási hatáskörrel fel kell felruházni annak meghatározása céljából, hatalmazni arra, hogy mely jegyzékbe foglalt betegségek mely szabályok hatálya alá tartoznak az EUMSZ 290. cikkének megfelelően az említett jegyzéket módosító vagy kiegészítő jogi aktusokat fogadjon el. [Mód. 16]

(38)  A felelős személyek, az állatokkal foglalkozó szakemberek és a kedvtelésből tartott állatok tartói – vagyis azok, akik állatokkal foglalkoznak – alkalmasak a leginkább arra, hogy a felelősségi körükbe tartozó állatok és termékek egészségi állapotát figyelemmel kísérjék és biztosítsák. Ezért elsődlegesen az ő felelősségük kell, hogy legyen azon intézkedések végrehajtása, amelyek célja megelőzni és megfékezni a betegségeknek a felelősségi körükbe tartozó állatok és termékek körében történő terjedését, emellett egyénileg és közösen kell eljárniuk az állategészségügy területét érintő bevált gyakorlatok kidolgozása érdekében. [Mód. 17]

(39)  A biológiai védelem a felelős személyek és más, állatokkal foglalkozó személyek rendelkezésére álló azon megelőzést szolgáló, kulcsfontosságú eszközök egyike, amelyek célja az egy adott állatpopuláción belül terjedő, illetve arra és arról átterjedő betegségek bejutási, kialakulási és terjedési kockázatának csökkentése. A biológiai védelem szerepét az állat-egészségügyi rendelet elfogadása előtt készített hatásvizsgálat is elismerte, és külön értékelés készült a biológiai védelem esetleges hatásairól. Annak érdekében, hogy a felelős személyek, állatokkal foglalkozó szakemberek és a kedvtelésből tartott állatok tartói által alkalmazott biológiai védelmi intézkedések megfelelően rugalmasak legyenek, hogy azok a termelés fajtájához, az érintett állatfajokhoz és -kategóriákhoz igazodjanak, továbbá hogy ezen intézkedések tekintettel legyenek a helyi körülményekre és a technikai fejlődésre, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el kiegészítő és részletesebb biológiai védelmi követelmények meghatározása céljából.

(40)  A biocid termékek, mint például az állathigiéniai célra vagy az élelmiszer- és takarmányiparban használt fertőtlenítőszerek, a rovarölő és riasztószerek, valamint a rágcsálóirtók fontos szerepet játszanak a biológiai védelmi stratégiákban, nemcsak a mezőgazdasági üzemekben, hanem az állatok szállítása során is. Ezeket ezért a biológiai védelem részének kell tekinteni.

(41)  Az állat-egészségügyi ismeretek – beleértve a betegségek tüneteire, következményeire és a lehetséges megelőzési módokra, többek között a biológiai védelemre, a kezelésre és a járványügyre irányuló ismereteket – a hatékony állat-egészségügyi igazgatás előfeltételét jelentik, és lényeges szerepük van az állatbetegségek korai felismerésében. A felelős személyeknek és az állatokkal foglalkozó szakembereknek ezért megfelelő ismereteket kell szerezniük. Ez különféle módokon történhet, például formális oktatás útján, a mezőgazdasági ágazatban létező mezőgazdasági tanácsadó rendszer segítségével, vagy pedig informális képzés keretében, amelyet a tagállami és európai gazdálkodói és más szövetségek nagy mértékben ösztönözhetnek. E rendeletnek el kell ismernie az említett ismeretek elsajátítását szolgáló ezen alternatív eszközöket is. Hasonlóképpen, az említett ismeretek megszerzése a kedvtelésből tartott állatok tulajdonosai számára is ajánlható, figyelemmel eltérő helyzetükre és felelősségi szintjükre. [Mód. 18]

(42)  Az állatorvosoknak és a víziállat-egészségügyi szakembereknek döntő szerepük van az állategészségügyi igazgatás valamennyi területén, ezért e rendeletben meg kell határozni a feladat- és felelősségi köreikre vonatkozó általános szabályokat.

(43)  Képzésüknek és szakmai képesítésüknek köszönhetően az állatorvosok rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal, amelyek többek között a betegségek diagnosztizálásához és az állatok kezeléséhez szükségesek. Egyes tagállamokban ugyanakkor – történelmi okokból vagy a víziállat-betegségekkel foglalkozó állatorvosok hiányából fakadóan – külön szakmaként ismerik el a „víziállat-egészségügyi szakember” foglalkozást. E szakemberek általában nem állatorvosok, de a gyakorlatban víziállatok gyógyításával foglalkoznak. Ennek alapján e rendeletnek tiszteletben kell tartania az említett szakmát elismerő tagállamok erre vonatkozó döntését. Ezekben az esetekben a víziállat-egészségügyi szakemberekre egyedi munkájuk gyakorlása során ugyanazon feladatoknak és kötelezettségeknek kell hárulniuk, mint az állatorvosokra. E szemléletmód összhangban áll az OIE Víziállat-egészségügyi Kódexével.

(44)  Az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységeket gyakorló állatorvosok és víziállat-egészségügyi szakemberek megfelelő képesítésének és képzésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el e szakemberek képesítésére és képzésére vonatkozóan.

(45)  A tagállamok és különösen azok állategészségügyért felelős illetékes hatóságai kulcsszerepet töltenek be az állatbetegségek megelőzésében és leküzdésében. Az állat-egészségügyi bizonyítványokat kibocsátó illetékes állat-egészségügyi hatóságnak fontos szerepe van a betegségek megfigyelése, az azoktól való mentesítés, a járványügyi intézkedések, a készenléti tervek készítése, a betegséggel kapcsolatos tájékozottság elősegítése, valamint az állatok mozgatásának és a nemzetközi kereskedelemnek az elősegítése terén. Ahhoz, hogy elláthassák az e rendelet hatálya alá tartozó feladataikat, a tagállamoknak egész területükön megfelelő pénzügyi, infrastrukturális és emberi erőforrásokkal kell rendelkezniük, beleértve a laboratóriumi kapacitás, valamint a tudományos és más kapcsolatos szakértelem rendelkezésre állását is.

(46)  Az erőforrások korlátozottsága miatt az illetékes hatóságok nem minden esetben képesek az e rendeletben előírt valamennyi tevékenység elvégzésére. Ezért jogalapot kell teremteni ahhoz, hogy e tevékenységeket állatorvosokra és más képzett szakemberekre lehessen ruházni. Ugyanezen okból rendkívül fontos, hogy a szóban forgó állatorvosok és szakemberek esetében ne álljon fenn összeférhetetlenség. Annak érdekében, hogy a betegségmegelőzési és járványügyi intézkedések általános alkalmazására Unió-szerte egységes feltételek vonatkozzanak, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az említett tevékenységeknek állatorvosokra történő átruházására és azok megfelelő képzésére vonatkozóan. [Mód. 19]

(47)  Optimális állat-egészségügyi igazgatás csak az állattartókkal, felelős személyekkel, állatorvosokkal, állat-egészségügyi szakemberekkel, az egyéb érintett felekkel és a kereskedelmi partnerekkel együttműködésben valósítható meg. Ezek támogatása érdekében egyértelmű és átlátható módon kell megszervezni a döntéshozatali eljárásokat és az e rendeletben előírt intézkedések alkalmazását. Ezért az illetékes hatóságnak megfelelő lépéseket kell tennie a nyilvánosság tájékoztatása érdekében különösen abban az esetben, ha alapos okkal feltételezhető, hogy egyes állatok vagy termékek veszélyt jelenthetnek az állati és közegészségre, az élelmiszer-biztonságra vagy a környezetre, és ha a közérdeket érintő esetekről van szó. [Mód. 20]

(48)  Annak érdekében, hogy a laboratóriumokból, intézetekből és más, kórokozókat kezelő egységekből ne szabadulhassanak el kórokozók, az említett létesítményeknek megfelelő biológiai védelmi, biológiai biztonsági és biológiai elszigetelési intézkedéseket kell hozniuk. E rendeletben ezért meg kell határozni a kórokozók, vakcinák és egyéb biológiai készítmények kezelése és szállítása során betartandó biztonsági intézkedéseket. E kötelezettségek minden más, ilyen tevékenységet végző természetes vagy jogi személyre is érvényesek. A rendkívül fertőző kórokozók, vakcinák és egyéb biológiai készítmények kezelésére érvényes biztonsági előírások betartatása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az említett laboratóriumokra, intézetekre és egységekre érvényes biztonsági intézkedésekre és a kórokozók szállítására vonatkozóan.

(49)  A betegségek korai felismerése és egy egyértelmű betegségbejelentési és jelentéstételi lánc megléte rendkívül fontos a járványügyi intézkedések hatékonysága szempontjából. Bizonyos jegyzékbe foglalt betegségek kitörésének megállapítását vagy gyanúját azonnal jelenteni kell az illetékes hatóságnak állatorvosoknak vagy a víziállat-egészségügyi szakembereknek a hatékony és gyors reagálás érdekében. Ugyanakkor a bejelentések kezelése és a tájékoztatás során olyan szakmai megközelítést kell biztosítani, amelynek segítségével elkerülhetők a megalapozatlan egészségügyi riasztások. E bejelentési kötelezettségnek ezért minden természetes vagy jogi felelős személyre, állatokkal foglalkozó szakemberre és minden kedvtelésből tartott állat tartójára vonatkoznia kell annak érdekében, hogy minden betegségkitörés napvilágra kerüljön. [Mód. 21]

(50)  A betegségek kivizsgálásában az állatorvosok kulcsszerepet töltenek be, és fontos összekötők az felelős személyek és az illetékes hatóság között. Ezért a felelős személyeknek értesíteniük kell az állatorvost szokatlan arányú mortalitás, súlyos betegséggel kapcsolatos más problémák vagy a termelési mutatók ismeretlen okú jelentős csökkenése esetén.

(51)  A bejelentések hatékonysága és eredményessége, valamint a szokatlan arányú mortalitással és a súlyos betegségek jeleivel kapcsolatos körülmények tisztázása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el azon kritériumokra vonatkozóan, amelyek alapján megállapítható, hogy milyen konkrét körülmények között kell bejelenteni egy betegséget, és milyen szabályok vonatkoznak az adott esetben szükségessé váló további vizsgálatra.

(52)  Bizonyos, jegyzékbe foglalt betegségek esetében elengedhetetlen, hogy azokat haladéktalanul bejelentsék a Bizottságnak és a többi tagállamnak. Az uniós szintű bejelentés révén a szomszédos vagy más érintett tagállamok óvintézkedéseket tehetnek, amennyiben ez indokolt. Annak érdekében, hogy az uniós szintű bejelentésekre egységes feltételek mellett kerülhessen sor, a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni.

(53)  Más betegségek esetében azonban nincs szükség azonnali bejelentésre és intézkedésekre. Ezekben az esetekben igen lényeges e betegségek előfordulásáról információkat gyűjteni és ezekről jelentést készíteni, hogy a betegséggel kapcsolatos helyzet kezelhető legyen, és szükség esetén megelőzési és járványügyi intézkedéseket lehessen hozni. E jelentéstételi követelmény azon betegségekre is vonatkozhat, amelyeket uniós szinten be kell jelenteni, ám amelyek esetében a megelőzési és járványügyi intézkedések hatékony végrehajtásához további információkra van szükség. Annak érdekében, hogy biztosítható legyen, hogy az egyes betegségek terjedésének megakadályozásához vagy azok leküzdéséhez szükséges pontos információk és adatok összegyűjtésére kellő időben sor kerül, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a jelentendő információkra vonatkozóan.

(54)  A betegségek bejelentésének és az azokkal kapcsolatos jelentéstételnek a fő célja a megbízható, áttekinthető és hozzáférhető járványügyi adatok összegyűjtése. A jegyzékbe foglalt betegségek és adott esetben az új betegségek vagy az antibiotikumokra rezisztens kórokozók tekintetében uniós szinten létre kell hozni egy, a megfigyelési adatok hatékony összegyűjtésére és kezelésére szolgáló számítógépes információkezelési rendszert. E rendszer célja, hogy az uniós és a nemzetközi szintű (az OIE WAHIS/WAHID nevű adatbázisán keresztül történő) betegségbejelentés és jelentéstétel egy folyamatba történő integrálásával hozzájáruljon az adatok optimális hozzáférhetőségéhez, az információcsere megkönnyítéséhez és a tagállamok illetékes hatóságaira háruló adminisztratív terhek csökkentéséhez. Biztosítani kell emellett a 2003/99/EK irányelv szerinti információcserével való összhangot is.

(55)  Annak érdekében, hogy a betegségek uniós szintű bejelentésére és az azokkal kapcsolatos jelentéstételre vonatkozó szabályok végrehajtása egységes feltételek mellett történjen, a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni az uniós szintű bejelentésre és uniós szintű jelentéstételre vonatkozó, e rendeletben előírt szabályok hatálya alá tartozó betegségek jegyzékének létrehozása, valamint a betegségek bejelentéséhez és a jelentéstételhez szükséges eljárások, formai követelmények, adatok és információcsere meghatározása céljából.

(56)  A megfigyelés a járványügyi politika lényeges eleme. Célja, hogy biztosítsa az átvihető állatbetegségek korai felismerését és a betegségek hatékony bejelentését, ezáltal lehetővé téve az ágazat és az illetékes hatóság számára, hogy – amennyiben kivitelezhető – kellő időben megelőzési és járványügyi intézkedéseket hajtsanak végre, és felszámolják az adott betegséget. Célja továbbá az egyes tagállamok és az Unió állat-egészségügyi állapotára vonatkozó tájékoztatás a betegségtől való mentesség igazolása és a harmadik országokkal folytatott kereskedelem megkönnyítése érdekében.

(57)  A felelős személyek rendszeresen figyelik állataikat, ezért ők tudják a legjobban megállapítani, ha az állatok körében szokatlan arányú elhullás tapasztalható, vagy más súlyos betegségtünetek jelentkeznek. A felelős személyek ezért kulcsszerepet töltenek be a megfigyelésben, és elengedhetetlenek az illetékes hatóság által végzett megfigyelési tevékenység során. A betegségek felügyeletében – e rendelet összefüggésében és a vadon élő állatok vonatkozásában – a vadászok szerepét is el kell ismerni, tekintettel a vadon élő állatokat érintő betegségekre vonatkozó tapasztalataikra és ismereteikre. Ehhez hasonlóan a vadásztársaságok és a vadászati jogok jogosultjai is kiegészíthetik a felelős személyek vadon élő állatok felügyeletére vonatkozó munkáját. [Mód. 22]

(58)  Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a felelős személyek és az állatorvosok, illetve víziállat-egészségügyi szakemberek közötti szoros együttműködés és információcsere, továbbá a felelős személyek által végzett megfigyelés kiegészítése érdekében a létesítményekben – a termelés típusának és más releváns tényezőknek megfelelően – állatorvosnak látogatást kell tennie. Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a különböző típusú létesítményekhez kapcsolódó kockázattal arányos szintű megfigyelés, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a különböző típusú létesítményekben tett állatorvosi látogatások tartalmára és az azokra vonatkozó kritériumokra vonatkozóan.

(59)  Elengedhetetlen, hogy az illetékes hatóság rendelkezzen egy olyan rendszerrel, amely a megfigyelés hatálya alá tartozó, jegyzékbe foglalt betegségek megfigyelését biztosítja. Ezt biztosítani kell azon új betegségek esetében is, amelyeknek potenciális egészségügyi kockázatairól értékelést kell végezni és az értékelés keretében járványügyi adatokat kell gyűjteni. Az erőforrások optimális kihasználása érdekében az információkat a lehető leghatékonyabb és legcélravezetőbb módon kell összegyűjteni, megosztani és felhasználni.

(60)  A megfigyelés módszertanát, gyakoriságát és intenzitását az egyes betegségek függvényében kell meghatározni; e tekintetben figyelembe kell venni a megfigyelés sajátos célját, az érintett régió állat-egészségügyi állapotát és a felelős személyek által végzett esetleges kiegészítő megfigyelési tevékenységet.

(61)  Bizonyos esetekben – a betegség epidemiológiai sajátosságainak és a kapcsolódó kockázati tényezőknek a függvényében – strukturált megfigyelési program végrehajtására lehet szükség. Ezekben az esetekben célszerű, ha a tagállamok járványügyi szempontból megalapozott megfigyelési programokat dolgoznak ki. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a megfigyelés megszervezésére, a betegségek kitörésének hatósági megállapítását és a betegségek esetdefinícióit szabályozó kritériumokra, valamint a megfigyelési programokra vonatkozó, az azok tartalmával, a megadandó információkkal és a programok futamidejével kapcsolatos követelményekre vonatkozóan.

(62)  A tagállamok közötti együttműködés összehangolása és annak biztosítása érdekében, hogy a megfigyelési programok összhangban álljanak az uniós célkitűzésekkel, e programokat tájékoztatás céljából elő kell terjeszteni a Bizottságnak és a többi tagállamnak. A megfigyelési programot végrehajtó tagállamnak továbbá rendszeres időközönként jelentést kell benyújtania a Bizottságnak az említett megfigyelési program eredményeiről. Annak érdekében, hogy a megfigyelési programok végrehajtása egységes feltételek mellett történjen, a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni a megfigyelési programok hatálya alá tartozó betegségek jegyzékének létrehozása, valamint harmonizált eljárások, formai követelmények, adatok és információcsere meghatározása céljából.

(63)  Azon tagállamoknak, amelyek nem mentesek vagy tudvalevőleg nem mentesek az e rendelet szerinti mentesítési intézkedések hatálya alá tartozó, jegyzékbe foglalt betegségektől, kötelező mentesítési programokat kell bevezetniük az említett betegségektől való mentesítés céljából, amennyiben a betegségtől való mentesítés uniós szinten kötelező; amennyiben uniós szinten nem kötelező, de célkitűzés a betegségtől való mentesítés, az említett tagállamoknak lehetőségük kell hogy legyen önkéntes mentesítési programok létrehozására. Annak érdekében, hogy az általános alkalmazásra egységes feltételek vonatkozzanak, harmonizált követelményeket kell megállapítani az említett kötelező vagy önkéntes mentesítési programok tekintetében. A betegségektől való hatékony mentesítés biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a járványügyi stratégiák célkitűzéseire, a kötelező vagy önkéntes mentesítési programok járványügyi intézkedéseire és az említett programok követelményeire vonatkozóan. [Mód. 23]

(63a)  Másrészről vannak egyes betegségek, amelyek az Unió számára veszélyt jelentenek, de amelyek esetében nem kell megkövetelni a tagállamoktól azok felszámolását. A tagállamoknak lehetőségük van e betegségekre vonatkozó önkéntes mentesítési programok létrehozására amennyiben úgy határoznak, hogy a mentesítés fontos számukra. Az ilyen önkéntes mentesítési programokat uniós szinten elismernék. E program magában foglalná bizonyos bizonyos vonatkozó járványügyi intézkedések végrehajtását. A Bizottság jóváhagyásának függvényében arra is felhatalmazhatja a tagállamot, hogy amikor más tagállamokból vagy harmadik országokból állatokat vesz át, bizonyos garanciákat írjon elő, például a betegségre vonatkozó további vizsgálatokat, és hogy a szállítási bizonyítvány tartalmazzon biztosítékokat az e vizsgálatok eredményeire vonatkozóan. Programjaik uniós pénzügyi hozzájárulásra is jogosultak lehetnek, amennyiben a betegség a 966/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben(12) szerepel, valamint ha finanszírozás iránti kérelmet nyújtanak be. [Mód. 24]

(63b)  Annak érdekében, hogy az általános alkalmazásra egységes feltételek vonatkozzanak, harmonizált követelményeket kell megállapítani az említett kötelező vagy önkéntes mentesítési programok tekintetében. A betegségektől való hatékony mentesítés biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a járványügyi stratégiák célkitűzéseire, a kötelező vagy önkéntes mentesítési programok járványügyi intézkedéseire és az említett programok követelményeire vonatkozóan. [Mód. 25]

(64)  Annak érdekében, hogy a mentesítési programok végrehajtása egységes feltételek mellett történjen, a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni az említett programok benyújtásával kapcsolatos eljárások, a teljesítménymutatók és a jelentéstétel meghatározása céljából.

(65)  A tagállamoknak továbbá lehetőségük kell hogy legyen arra, hogy területük egészét vagy annak egyes övezeteit vagy területi egységeit a kötelező vagy önkéntes mentesítési programokra vonatkozó szabályok hatálya alá tartozó, jegyzékbe foglalt betegségek közül egytől vagy többtől mentesnek nyilvánítsák annak érdekében, hogy védettek legyenek az említett, jegyzékbe foglalt betegségeknek az Unió más részeiről vagy a harmadik országból vagy területről történő bejutásától. E célból egyértelmű, harmonizált eljárást kell bevezetni, és ki kell dolgozni a „betegségtől mentes” minősítés odaítélését szabályozó kritériumokat. Annak érdekében, hogy a „betegségtől mentes” minősítés elismerése Unió-szerte egységes feltételek mellett történjen, az említett „betegségtől mentes” minősítést hatóságilag jóvá kell hagyni, ezért a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni az említett minősítés jóváhagyása céljából.

(66)  A Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe és a Víziállat-egészségügyi Kódex (OIE-kódexek) keretében az OIE bevezette a területi egységekre osztás elvét. Az e rendeletet megelőzően elfogadott uniós jogszabályok csupán bizonyos, konkrét uniós jogszabályokban meghatározott állatfajok és állatbetegségek – azaz a madárinfluenza és a víziállat-betegségek – tekintetében ismerik el az említett elvet. E rendeletnek más állatfajok és állatbetegségek tekintetében is lehetővé kell tennie a területi egységek rendszerének alkalmazását. A területi egységek elismerésével, a jóváhagyási szabályokkal és a területi egységekre vonatkozó követelményekkel kapcsolatos részletes feltételek meghatározása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni a jogi aktusoknak az EUMSZ 290. cikkével összhangban történő elfogadására.

(67)  A kereskedelmi partnerek tájékoztatása és a kereskedelem megkönnyítése érdekében a tagállamoknak közzé kell tenniük, hogy területük betegségtől mentes-e, illetve hogy mely övezeteik és területi egységeik betegségtől mentesek.

(68)  A „betegségtől mentes” minősítés elismerésére vonatkozó részletes szabályok megállapítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az említett minősítés megszerzésének kritériumaira, a betegségtől való mentesség alátámasztását szolgáló bizonyítékokra, a konkrét betegségmegelőzési és járványügyi intézkedésekre, a korlátozásokra, a benyújtandó információkra, az eltérésekre, valamint a „betegségtől mentes” minősítés felfüggesztésére, visszavonására és visszaállítására vonatkozóan.

(69)  Annak érdekében, hogy a „betegségtől mentes” minősítés megszerzésére irányuló eljárásokra egységes feltételek vonatkozzanak, a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni azzal a céllal, hogy meghatározza a területi egységekre osztás hatálya alá tartozó, jegyzékbe foglalt betegségeket, és hogy megállapítsa a kérelmek benyújtásának és az információcserének formai követelményeire vonatkozó részletes szabályokat.

(70)  Az immunitással egyáltalán nem rendelkező, bizonyos, jegyzékbe foglalt betegségekre fogékony állatállomány esetében a betegséggel kapcsolatban folyamatos tájékozottság és felkészültség szükséges. A múltban a készenléti tervek kulcsfontosságú eszköznek bizonyultak a betegségek okozta vészhelyzetek sikeres kezelésében. Annak érdekében, hogy a betegségek okozta vészhelyzetek kezelésére hatékony és eredményes, a vészhelyzetekhez igazodó, rugalmas eszközt lehessen biztosítani, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a készenléti tervekre vonatkozó részletes követelményekre és feltételekre vonatkozóan.

(71)  A múlt állat-egészségügyi válságai során megmutatkozott, hogy vészhelyzet esetén milyen előnyökkel jár a specifikus, részletesen kidolgozott és gyors válságkezelési eljárások megléte. Ezeknek az eljárásoknak biztosítaniuk kell a gyors és hatékony reagálást, továbbá lehetővé kell tenniük valamennyi érintett fél, különösen pedig az illetékes hatóságok és az érdekeltek intézkedéseinek jobb összehangolását.

(72)  Annak érdekében, hogy a készenléti tervek valódi vészhelyzetben is alkalmazhatók legyenek, igen fontos a gyakorlatok szervezése és a rendszerek működőképességének tesztelése. E célból, amennyiben megvalósítható és indokolt, a tagállamok illetékes hatóságainak a szomszédos tagállamok illetékes hatóságaival vagy a szomszédos harmadik országok és területek illetékes hatóságaival együttműködésben szimulációs gyakorlatokat kell végezniük.

(73)  Annak érdekében, hogy a készenléti tervek és szimulációs gyakorlatok végrehajtása egységes feltételek mellett történjen, a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni az említett tervek és gyakorlatok gyakorlati végrehajtására vonatkozó szabályok megállapítása céljából.

(74)  Az állatgyógyászati készítményeknek, úgymint a vakcináknak, a hiperimmunszérumoknak és az antimikrobás szereknek jelentős szerepük van az átvihető állatbetegségek megelőzésében és leküzdésében. Az állat-egészségügyi rendelet elfogadása előtt készített hatásvizsgálat rámutat arra, milyen jelentős szerepet töltenek be a vakcinák az állatbetegségek megelőzésében, leküzdésében és felszámolásában.

(75)  Az egyes átvihető állatbetegségek esetében alkalmazott járványügyi stratégiák azonban egyes állatgyógyászati készítmények tilalmát vagy használatuk korlátozását követelik meg, mivel alkalmazásuk negatívan befolyásolná az említett stratégiák hatékonyságát. Így például a hiperimmunszérumok vagy az antimikrobás szerek elnyomhatják egy betegség tüneteit, ellehetetleníthetik egy kórokozó kimutatását, vagy megnehezíthetik a gyors differenciáldiagnózist, ezáltal veszélyeztetve a betegség helyes felismerését, ami súlyos veszélyt jelent a köz- és állat-egészségügyre. [Mód. 26]

(76)  Az említett járványügyi stratégiák ugyanakkor nagy mértékben eltérhetnek a különböző, jegyzékbe foglalt betegségek esetében. Ezért e rendeletben meg kell határozni az állatgyógyászati készítményeknek a jegyzékbe foglalt egyes betegségek megelőzése és leküzdése céljából történő használatára vonatkozó szabályokat és azokat a harmonizált kritériumokat, amelyeket figyelembe kell venni annak eldöntése során, hogy használhatók-e vakcinák, hiperimmunszérumok és antimikrobás szerek, és ha igen, milyen módon. A rugalmas megközelítés érdekében, valamint figyelembe véve a különböző, jegyzékbe foglalt betegségek sajátosságait és a hatékony kezelések elérhetőségét, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el bizonyos állatgyógyászati készítményeknek az egyes, jegyzékbe foglalt betegségek leküzdése céljából történő alkalmazását érintő korlátozásokra, tilalmakra vagy kötelezettségekre vonatkozóan. Sürgős esetben/szükséghelyzetben, valamint a közegészségre vagy az állatok egészségére, a gazdaságra, a társadalomra vagy a környezetre adott esetben súlyos veszélyt jelentő új kockázatok kezelése érdekében lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az említett intézkedéseket sürgősségi eljárás keretében fogadják el. [Mód. 27]

(77)  A súlyos állatbetegségek tekintetében létrehozandó vakcina- és/vagy diagnosztikaireagens-bankokról szóló szakértői vélemény(13) következtetései szerint az Unió és a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-tartalékokat képezzenek azon jegyzékbe foglalt betegségek esetében, amelyek komolyan veszélyeztetik az uniós állati és közegészséget. Egy uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bank létrehozása gyors és hatékony reagálást tenne lehetővé a megfelelő erőforrások igénybevétele esetén, és a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználását biztosítaná, hozzájárulva így az Unió állat-egészségügyi célkitűzéseinek megvalósulásához.

(78)  A gyors és hatékony reagálás biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadhasson el az említett bankok létrehozására és igazgatására, a biztonsági előírásokra, valamint a működtetésükkel kapcsolatos követelményekre vonatkozóan. E rendelet azonban nem állapít meg szabályokat a betegségmegelőzési és járványügyi intézkedések – beleértve a vakcinázást – finanszírozására vonatkozóan.

(79)  Kritériumokat kell megállapítani az uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankok erőforrásaihoz való elsőbbségi hozzáférés tekintetében annak érdekében, hogy az említett erőforrásokat vészhelyzet esetén hatékonyan lehessen elosztani. Hasonlóképpen, azon tagállamok számára, amelyek nem hoztak létre nemzeti antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankokat, vagy amelyek számára az uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankok készletei korlátozottan állnak rendelkezésre, kritériumokat kell megállapítani a többi tagállam erőforrásaihoz való hozzáférés tekintetében. [Mód. 28]

(80)  A bioterrorizmus és agroterrorizmus elleni védelem érdekében az uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankokra vonatkozó bizonyos részletes információk bizalmas információként kezelendők, és közzétételüket meg kell tiltani.

(81)  Annak érdekében, hogy az uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankok irányítása egységes feltételek mellett történjen, a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni azzal a céllal, hogy részletes szabályokat határozzon meg arra vonatkozóan, hogy mely biológiai készítményeket vegyék fel a bankok készleteibe és mely betegségek tekintetében, továbbá hogy részletes szabályokat határozzon meg a vakcinák, antigének és diagnosztikai reagensek biztosítására, mennyiségére, tárolására és szállítására, valamint az azokkal kapcsolatos eljárási és technikai követelményekre vonatkozóan, továbbá a Bizottság számára történő információszolgáltatás gyakoriságára és tartalmára vonatkozóan.

(82)  Egy olyan, jegyzékbe foglalt betegség kitörése esetén, amely vélhetően súlyosan veszélyezteti az állati vagy közegészséget az Unióban, az állati és közegészség és az érintett ágazatok védelme érdekében azonnali járványügyi intézkedéseket kell hozni az említett, jegyzékbe foglalt betegségtől való mentesítés céljából.

(83)  Az átvihető állatbetegségek terjedésének megfékezése és megelőzése elsődlegesen a felelős személyek, az állatokkal foglalkozó szakemberek és a kedvtelésből tartott állatok tartói felelősségi körébe kell hogy tartozzon. Ezért egy rendkívül fertőző betegség előfordulásának gyanúja vagy megerősítése esetén azonnali lépéseket kell tenniük.

(84)  Az illetékes hatóság feladata kell hogy legyen az, hogy első vizsgálatokat indítson az olyan rendkívül fertőző, jegyzékbe foglalt betegségek jelenlétének megerősítésére vagy kizárására, amelyek vélhetően súlyosan veszélyeztetik az állati vagy közegészséget az Unióban.

(85)  Az illetékes hatóságnak előzetes járványügyi intézkedéseket kell hoznia a jegyzékbe foglalt betegség terjedésének megakadályozása érdekében, és járványügyi nyomozást kell indítania.

(85a)  A 2003/99/EK irányelv értelmében a tagállamoknak minden évben jelentést kell benyújtaniuk a Bizottságnak a zoonózisok, zoonózis-kórokozók és az antimikrobás szerekkel szembeni rezisztencia tendenciáiról és forrásairól. Hasonlóképpen, a XX/xxx/EU rendelet (hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (14)(15)és a 2160/2003/EK rendelet ellenőrzési terveinek és ellenőrzési programjainak részeként a tagállamoknak stratégiai intézkedéseket kell hozniuk az egyéb – többek között az e rendelet mellékletében nem szereplő – fertőző állatbetegségek ellenőrzése, megelőzése és felügyelete érdekében. Ezeknek az intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a helyes állattenyésztésre és az állatgyógyászati készítmények felelősségteljes használatára vonatkozó stratégiát is. [Mód. 29]

(86)  Amint megerősítést nyer egy jegyzékbe foglalt betegség jelenléte, az említett betegségtől való mentesítés, illetve a betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében az illetékes hatóságnak meg kell hoznia a szükséges járványügyi intézkedéseket, szükség esetén korlátozás alá vont körzeteket hozva létre.

(86a)  Az egyes betegségek kitörésekor szükségessé váló járványügyi intézkedések hátrányosan befolyásolhatják a biológiai sokféleséget és a haszonállatok genetikai erőforrásainak megőrzését. A biológiai sokféleségről szóló egyezmény és az Európai Unió biológiai sokféleségre vonatkozó stratégiájának betartása érdekében a járványügyi intézkedések meghozatalakor az illetékes hatóságnak figyelembe kell vennie az intézkedések biológiai sokféleségre és a haszonállatok genetikai erőforrásaira gyakorolt hatását. [Mód. 30]

(87)  A jegyzékbe foglalt betegségek vadon élő állatok körében való előfordulása veszélyeztetheti a közegészséget és a tartott állatok egészségét, vagy fordítva. Ezért külön szabályokat kell megállapítani a vadon élő állatok körében, vagy amennyiben az indokolt, a tartott állatok körében előforduló betegségekre alkalmazandó járványügyi és mentesítési intézkedések tekintetében, amennyiben az indokolt. [Mód. 31]

(88)  Azon jegyzékbe foglalt betegségek esetében, amelyek nem rendkívül fertőzőek, és amelyek kötelező mentesítési intézkedések hatálya alá tartoznak, járványügyi intézkedéseket kell hozni az említett, jegyzékbe foglalt betegségek terjedésének – különösen a nem fertőzött területekre való átterjedésüknek – a megakadályozására. Az említett intézkedések azonban kevésbé átfogóak is lehetnek a legveszélyesebb, jegyzékbe foglalt betegségek esetében alkalmazandó intézkedésekhez képest, illetve eltérhetnek azoktól. E rendeletben ezért különleges szabályokat kell megállapítani az említett betegségek tekintetében. E járványügyi intézkedéseket azoknak a tagállamoknak is végre kell hajtaniuk, amelyek önkéntes mentesítési programot vezettek be. A járványügyi intézkedések szintjének és intenzitásának arányosnak kell lennie, és alkalmazásuknál figyelembe kell venni a szóban forgó, jegyzékbe foglalt betegség sajátosságait, eloszlását, valamint az érintett tagállam vagy régió és az Unió egésze számára betöltött szerepét. [Mód. 32]

(89)  Annak érdekében, hogy a felelős személyek, a kedvtelésből tartott állatok tartói és az illetékes hatóságok hatékonyan alkalmazzák az e rendeletben előírt járványügyi intézkedéseket, továbbá figyelembe véve az egyes, jegyzékbe foglalt betegségek esetében alkalmazandó járványügyi intézkedések sajátosságait és a kapcsolódó kockázati tényezőket, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el azon részletes járványügyi intézkedésekre vonatkozóan, amelyeket egy jegyzékbe foglalt betegség létesítményekben, más helyszíneken és korlátozás alatt álló körzetekben való előfordulásának gyanúja vagy megerősítése esetén kell bevezetni.

(90)  Annak érdekében, hogy a Bizottság átmeneti időre konkrét járványügyi intézkedéseket hozhasson abban az esetben, ha az e rendeletben előírt járványügyi intézkedések nem elegendőek vagy megfelelőek az említett kockázat kezelésére, a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni arra vonatkozóan, hogy korlátozott időtartamra konkrét járványügyi intézkedéseket hozzon.

(91)  A szárazföldi állatot tartó vagy szaporítóanyagot kezelő, illetve azokat szállító bizonyos létesítményeket vagy szállítókat nyilvántartásba kell venni, hogy az illetékes hatóság megfelelő megfigyelési tevékenységet végezhessen, és az átvihető állatbetegségek megelőzhetők, leküzdhetők és felszámolhatók legyenek.

(92)  Amennyiben egy szárazföldi állatot tartó vagy szaporítóanyagot kezelő, illetve tároló létesítmény konkrét állat-egészségügyi kockázatot jelent, azt az illetékes hatóságnak jóvá kell hagynia.

(93)  A különösen a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) háruló indokolatlan adminisztratív terhek és költségek elkerülésére rugalmasságot kell biztosítani a tagállamok számára annak érdekében, hogy nyilvántartásbavételi és jóváhagyási rendszerüket a helyi és regionális feltételekhez és termelési szerkezethez igazítsák.

(94)  Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a nyilvántartásba vételt és a jóváhagyásokat integrálni kell a tagállamok által adott esetben már más célból létrehozott nyilvántartásbavételi és jóváhagyási rendszerekbe, amennyiben ez lehetséges.

(95)  A felelős személyek nagyon jól ismerik az állatokat, amelyeknek gondját viselik. Ezért naprakész nyilvántartást kell vezetniük, amelyek tartalmazzák az állatok egészségi állapotának felmérése, a nyomon követhetőség és a jegyzékbe foglalt betegségek megjelenése esetén esedékes járványügyi nyomozás szempontjából releváns információkat. E nyilvántartásoknak könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük az illetékes hatóság számára.

(96)  Annak érdekében, hogy a nyilvántartásba vett létesítményekre és szállítókra, valamint a jóváhagyott létesítményekre vonatkozó naprakész információk nyilvánosan is elérhetők legyenek, az illetékes hatóság létrehozza és vezeti az említett létesítmények és szállítók nyilvántartását. A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a létesítmények és szállítók nyilvántartásában feltüntetendő információkról és a feljegyzésvezetési követelményekről, tekintettel a feljegyzendő információkra, a feljegyzésvezetési követelményektől való eltérésre és a szaporítóanyagok esetében támasztott további követelményekre.

(97)  Annak érdekében, hogy a létesítmények nyilvántartásba vételére és engedélyezésére, illetve a feljegyzésvezetésre és a nyilvántartásokra vonatkozó, e rendeletben megállapított követelményeket egységes feltételek mellett lehessen teljesíteni, a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni azzal a céllal, hogy megállapítsa a tájékoztatási kötelezettségre, a mentességre és egyéb szabályokra, valamint a nyilvántartásokat és feljegyzéseket érintő formai és operatív követelményekre vonatkozó szabályokat.

(98)  A hatékony nyomonkövethetőség a járványügyi politika lényeges eleme. Az e rendeletben megállapított betegségmegelőzési és járványügyi szabályok hatékony végrehajtásának elősegítése érdekében azonosítási és nyilvántartási követelményeket kell alkalmazni a tartott szárazföldi állatok különböző fajaira és a szaporítóanyagokra vonatkozóan. Emellett fontos lehetőséget biztosítani egy azonosítási és nyilvántartási rendszer létrehozására azon fajok tekintetében, amelyek esetében jelenleg nem létezik ilyen rendszer, illetve amennyiben azt a megváltozott körülmények vagy a kockázatok indokolják.

(99)  Az azonosítási és nyilvántartási rendszer zavartalan működésének és a nyomonkövethetőségnek a biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az adatbázisokkal kapcsolatos kötelezettségekre, az illetékes hatóság kijelölésére, valamint a különböző állatfajokkal kapcsolatos részletes azonosítási és nyilvántartási követelményekre és dokumentumokra vonatkozóan.

(100)  Helyénvaló csökkenteni az adminisztratív terheket és költségeket, és rugalmassá tenni a rendszert azokra az esetekre, amelyekben a nyomonkövethetőségi követelmények az ezen rendeletben meghatározott eszközöktől eltérő módon is teljesíthetők. Ezért a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az azonosítási és nyilvántartási követelményektől való eltérésre vonatkozóan.

(101)  Annak érdekében, hogy az azonosítási és nyilvántartási rendszer alkalmazása és a nyomon követés egységes feltételek mellett történjen, a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni az adatbázisok technikai specifikációira, az azonosítást szolgáló eszközökre, a dokumentumokra és formai követelményekre, a határidőkre, valamint az említett rendszerek alkalmazásától való eltérés kritériumaira vonatkozó szabályok megállapítása céljából.

(102)  Az átvihető állatbetegségek bejutásának és terjedésének megakadályozásában fontos szerepet játszik azon állatok és termékek forgalmi korlátozása, amelyek terjeszthetik az adott betegséget. Az állatok és termékek forgalmi korlátozása azonban súlyos gazdasági következményekkel járhat, és zavart kelthet a belső piac működésében. Ezért ilyen korlátozásokat csak abban az esetben kell alkalmazni, ha azok szükségesek és a felmerülő kockázattal arányosak. E szemléletmód összhangban áll az SPS-megállapodás alapelveivel és az OIE nemzetközi szabványaival.

(103)  Az e rendeletben meghatározott általános követelményeknek az állatok minden mozgatására vonatkozniuk kell; így például meg kell tiltani az állatok olyan létesítményből történő kivitelét, amelyben ismeretlen okú szokatlan arányú mortalitás vagy más betegségtünetek lépnek fel, vagy pedig a szállítás során teljesíteni kell bizonyos betegségmegelőzési követelményeket.

(104)  A szárazföldi állatok mozgatására vonatkozó jelenlegi uniós jogszabályi keret harmonizált szabályokat tartalmaz, amelyek elsősorban a szárazföldi állatok és termékek tagállamok közötti mozgatására, illetve szállítására vonatkoznak; a tagállamok maguk határozhatják meg a területükön belül történő mozgatásra vonatkozó szükséges követelményeket. Az állat-egészségügyi rendelethez kapcsolódó hatásvizsgálat keretében részletes összehasonlítást végeztek a jelenlegi helyzet és egy olyan opció között, amelynek értelmében a tagállamokon belüli mozgatásra és szállításra szintén uniós szinten harmonizált szabályok vonatkoznának. Megállapítást nyert, hogy a jelenlegi megközelítést meg kell őrizni, mivel a valamennyi mozgatásra és szállításra kiterjedő harmonizáció rendkívül összetett lenne, és a tagállamok közötti mozgatás és szállítás megkönnyítése tekintetében mutatkozó előnyök nem ellensúlyozzák a betegségek hatékony leküzdésére adott esetben gyakorolt negatív hatásokat.

(105)  Az állatok tagállamok közötti mozgatására egy sor alapvető állat-egészségügyi követelmény van érvényben. Különösen fontos, hogy az állatok nem kerülhetnek ki azokból a létesítményekből, amelyekben szokatlan arányú mortalitás vagy más ismeretlen okú betegségtünetek lépnek fel. Az olyan jellegű, akár rendhagyó mértékű mortalitás azonban, amely a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló, 2010. szeptember 22-i 2010/63/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(16) alapján engedélyezett tudományos eljárásokhoz kapcsolódik, és amely nem jegyzékbe foglalt betegséghez kapcsolódó fertőzéses eredetű, nem indokolhatja a tudományos célokra felhasználandó állatok mozgatásának megakadályozását. Ennek ellenére az említett mortalitási eseteket az illetékes hatóságnak nyilvántartásba kell vennie. [Mód. 33]

(106)  E rendeletnek azonban rugalmasságot kell biztosítania azon szárazföldi állatfajok és -kategóriák mozgatásának megkönnyítése érdekében, amelyek esetében csekély annak a kockázata, hogy jegyzékbe foglalt betegségeket terjeszthetnek a tagállamok között. Ezenkívül további eltérési lehetőségeket kell biztosítani azon esetekre, amelyekben a tagállamok vagy a felelős személyek alternatív kockázatcsökkentő intézkedéseket hoznak, például magas szintű biológiai védelmet és hatékony megfigyelési rendszereket vezetnek be.

(107)  A patások és a baromfik kiemelt gazdasági jelentőséggel bíró állatfajcsoportok, amelyekre az e rendeletet megelőzően elfogadott uniós jogszabályok szerinti különleges mozgatási előírások vonatkoznak; ezen előírásokat a 64/432/EGK tanácsi irányelv(17), a 91/68/EGK tanácsi irányelv(18), a 2009/156/EK irányelv(19), a 2009/158/EK tanácsi irányelv(20) és részben a 92/65/EGK tanácsi irányelv tartalmazza. E rendeletben meg kell állapítani az említett fajok mozgatására vonatkozó fő szabályokat. A különböző állatfajok és -kategóriák által átvihető betegségektől nagymértékben függő részletes követelményeket későbbi bizottsági jogi aktusokban kell megállapítani, figyelembe véve a szóban forgó betegségek, állatfajok és -kategóriák sajátosságait.

(108)  Mivel a patások és baromfi mozgatása és összegyűjtése különös mértékben növeli a betegségek kockázatát, helyénvaló e rendeletben különleges szabályokat megállapítani az érintett állatok egészségének védelme és az átvihető állatbetegségek terjedésének megakadályozása céljából. [Mód. 34]

(109)  Attól függően, hogy mely jegyzékbe foglalt betegségről és jegyzékbe foglalt fajról van szó, konkrét állat-egészségügyi követelményeket kell megállapítani bizonyos, a tartott patásoktól és baromfitól eltérő állatfajok tekintetében. E fajok tekintetében az e rendeletet megelőzően alkalmazandó jogi keret, különösen a 92/65/EGK irányelv is tartalmazott előírásokat. Az említett irányelv konkrét szabályokat állapít meg bizonyos állatfajok mozgatása tekintetében, beleértve a méheket, a majmokat, a kutyákat, a macskákat stb., ezért e rendeletnek jogalapot kell teremtenie azon, felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok elfogadásához, amelyek meghatározzák az említett állatfajok mozgatására vonatkozó konkrét szabályokat.

(110)  A körülhatárolt létesítményekre, amelyeket általában laboratóriumi vagy állatkerti állatok tartására használnak, rendszerint magas szintű biológiai védelem, valamint az állatok kedvező és megfelelő ellenőrzés alatt álló egészségi állapota jellemző; e létesítményekben ritkábban kerül sor az állatok mozgatására, illetve azokat kizárólag ilyen létesítmények zárt körén belül mozgatják. A körülhatárolt létesítmények státuszát – amelyet a felelős személyek önkéntes alapon kérelmezhetnek – első ízben a 92/65/EGK irányelv vezette be, amely jóváhagyási szabályokat és követelményeket, valamint a jóváhagyott szervekre, intézményekre vagy központokra érvényes mozgatási követelményeket határozott meg. A rendszer lehetővé teszi az említett létesítmények számára, hogy kevesebb követelmény mellett végrehajtsák az állatok egymás közötti cseréjét; a körülhatárolt létesítmények rendszerén belül ugyanakkor állat-egészségügyi biztosítékok nyújthatók. A felelős személyek ezért széles körben elfogadják és önkéntes alapon alkalmazzák e rendszert. Ennélfogva helyénvaló megőrizni a körülhatárolt létesítmények elvét, továbbá megállapítani az említett létesítmények közötti mozgatásra érvényes szabályokat.

(111)  Tudományos, például kutatási vagy diagnosztikai célból és különösen a 2010/63/EU irányelvnek megfelelően jóváhagyott célból szükségessé válhat azon állatok mozgatása, amelyek nem felelnek meg az e rendeletben megállapított általános állat-egészségügyi követelményeknek, és nagyobb állat-egészségügyi kockázatot jelentenek. E rendelet rendelkezései nem tilthatják vagy korlátozhatják indokolatlanul az ilyen jellegű mozgatást, mivel azzal megakadályoznák az egyébként jóváhagyott kutatási tevékenységeket, és késleltetnék a tudományos fejlődést. Ennek ellenére e rendeletben szabályokat kell megállapítani annak biztosítására, hogy az említett állatok mozgatása biztonságos módon történjen, és az illetékes hatóság vegye nyilvántartásba. [Mód. 35]

(112)  A cirkuszi, állatkerti, kiállításra szánt és bizonyos más állatok mozgatási mintái gyakran eltérnek az egyéb tartott állatfajokra jellemző mozgatási mintáktól. Az uniós előírásoknak ezen állatok mozgatása tekintetében történő módosítása során külön figyelmet kell fordítani a sajátos kockázatokra és az alternatív kockázatcsökkentő intézkedésekre.

(113)  Az e rendelet (102)–(112) preambulumbekezdésében megfogalmazott célkitűzések megvalósítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a szállítás során alkalmazandó betegségmegelőző intézkedésekre, a bizonyos állatfajok mozgatására és a sajátos körülményekre – például állatok összegyűjtése vagy szállítmányok visszautasítása – alkalmazandó különleges szabályokra, illetve az egyéb típusú mozgatásra – például a tudományos célból történő mozgatás – érvényes sajátos követelményekre vagy eltérésre vonatkozóan.

(114)  Annak érdekében, hogy azokban az esetekben, amikor a mozgatásra vonatkozó szabályok nem elegendőek vagy megfelelőek egy adott betegség terjedésének megfékezésére, különleges szabályokat lehessen megállapítani, a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni azzal a céllal, hogy korlátozott időtartamra az állatok mozgatására vonatkozó különleges szabályokat állapítson meg.

(115)  A tartott szárazföldi állatok tagállamok közötti mozgatása során teljesíteni kell az ilyen jellegű mozgatásra vonatkozó követelményeket. Az egészségügyi kockázatot jelentő, gazdasági jelentőséggel bíró fajok esetében az állatokat az illetékes hatóság által kibocsátott állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie.

(116)  Amennyiben technikai, gyakorlati és pénzügyi szempontból kivitelezhető, a bizonyítványok kiállításával és a bejelentéssel kapcsolatban a felelős személyekre és az illetékes hatóságra háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében ki kell használni a technológiai fejlődés nyújtotta lehetőségeket; ezért az információtechnológia eszközeit lehetőség szerint sokrétűen, többek között a papíralapú dokumentációt helyettesítésére és a bejelentési eljárások megkönnyítésére kell alkalmazni.

(117)  Azokban az esetekben, amelyekben nincs szükség az illetékes hatóság által kibocsátott állat-egészségügyi bizonyítványra, az állatok más tagállamba történő mozgatását végző felelős személynek ki kell adnia egy saját nyilatkozatot, amelyben kijelenti, hogy az állatok megfelelnek az e rendeletben meghatározott, mozgatásra vonatkozó követelményeknek.

(118)  Az e rendelet (115), (116) és (117) preambulumbekezdésében megfogalmazott célkitűzések megvalósítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az állat-egészségügyi bizonyítványok tartalmára, a tájékoztatási kötelezettségre, az állat-egészségügyi bizonyítványok kiállítási követelményeitől való eltérésre, a bizonyítványok kiállításával kapcsolatos különleges szabályokra, valamint a hatósági állatorvosok azon kötelezettségére vonatkozóan, hogy az állat-egészségügyi bizonyítvány aláírását megelőzően megfelelő vizsgálatokat végezzenek.

(119)  Annak érdekében, hogy biztosítható legyen az állatok és a szaporítóanyagok nyomonkövethetősége azokban az esetekben, amikor mozgatásuk, illetve szállításuk az átvihető állatbetegségek terjesztésének kockázatával járhat, igen fontos bejelenteni az állatok és az említett szaporítóanyagok tagállamok közötti, illetve bizonyos esetekben a tagállamok felségterületén belüli mozgatását/szállítását. Ezeket a mozgatásokat és szállításokat ezért be kell jelenteni és nyilvántartásba kell venni. E célra a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerét kell alkalmazni, amelyet a xxxx/xxx/EU(21) rendelet (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) 130. cikkének (1) bekezdése ír elő.

(120)  Annak érdekében, hogy az e rendeletben megállapított, az állat-egészségügyi bizonyítványok kiállítására és a mozgatás vagy szállítás bejelentésére vonatkozó szabályok végrehajtása egységes feltételek mellett történjen, a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni az állat-egészségügyi bizonyítványmintákra, a saját nyilatkozatokra, valamint a szárazföldi és víziállatok, szaporítóanyagok és adott esetben állati eredetű termékek mozgatásának vagy szállításának bejelentésével kapcsolatos formai követelményekre és határidőkre vonatkozó szabályok megállapítása céljából.

(121)  A kedvtelésből tartott állatok mozgatása sajátos jellegéből adódóan olyan állat-egészségügyi kockázattal jár, amely jelentős mértékben eltér az egyéb tartott állatok képviselte kockázatoktól. Ezért e rendeletben különleges szabályokat kell megállapítani Az említett mozgatásokra vonatkozóan ezért továbbra is a már elfogadott szabályoknak kell vonatkozniuk. Ez biztosítja, Annak biztosítása érdekében, hogy a kedvtelésből tartott állatok ne jelentsenek jelentős kockázatot az átvihető állatbetegségek terjesztése tekintetében. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az említett állatok mozgatására vonatkozó részletes szabályokra vonatkozóan. Annak érdekében, hogy a kedvtelésből tartott állatok mozgatására vonatkozó, e rendeletben meghatározott állat-egészségügyi követelmények teljesítése egységes feltételek mellett történjen, a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni az említett állatok mozgatása esetén meghozandó betegségmegelőzési és járványügyi intézkedésekre vonatkozó szabályok megállapítása céljából elfogadására, az EUMSZ 290. cikkével összhangban, az 576/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(22) rendelkezéseinek sérelme nélkül. [Mód. 36]

(122)  A vadon élő állatok több okból is veszélyeztethetik az állati vagy közegészséget, például egy létesítménybe történő bevitelük, illetve egyik környezetből a másikba kerülésük során. Az említett állatok mozgatása tekintetében megfelelő megelőző intézkedésekre lehet szükség annak érdekében, hogy megakadályozható legyen az átvihető állatbetegségek terjedése. Annak biztosítása érdekében, hogy a vadon élő állatok ne jelentsenek jelentős kockázatot az átvihető állatbetegségek terjesztése tekintetében, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a vadon élő szárazföldi mozgatásával kapcsolatos kiegészítő követelményekre vonatkozóan.

(123)  A szaporítóanyagok hasonló kockázatot jelenthetnek az élő állatok átvihető állatbetegségekkel való megfertőzése tekintetében. Emellett előállításuk is sajátos feltételek mellett történik, mivel a tenyészállatok egészségi állapotával szemben magas elvárások vannak érvényben, ami a donorállatok vonatkozásában szigorúbb vagy sajátos állat-egészségügyi követelményeket tesz szükségessé. Annak érdekében, hogy a szaporítóanyagok biztonságos szállítása és azok szigorú egészségügyi követelményeknek való megfelelése biztosítható legyen, valamint a szaporítóanyagok bizonyos sajátos felhasználási módjainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a bizonyos állatfajokból származó szaporítóanyagok szállítására vonatkozó részletes követelményekre, a különleges – például a tudományos célból történő szállításra érvényes – követelményekre, valamint az állat-egészségügyi bizonyítványok kiállítási követelményeitől való eltérésre vonatkozóan.

(124)  Az állati eredetű termékek kockázatot jelenthetnek az átvihető állatbetegségek terjesztése tekintetében. Az uniós jogszabályok állati eredetű termékekre érvényes élelmiszer-biztonsági követelményei megfelelő higiéniai gyakorlatot biztosítanak, és csökkentik e termékek állategészségre jelentett kockázatát. Bizonyos esetekre azonban e rendeletben különleges állat-egészségügyi intézkedéseket, például járványügyi és vészhelyzeti intézkedéseket kell meghatározni, hogy biztosítható legyen, hogy az állati eredetű termékek nem járulnak hozzá az állatbetegségek terjedéséhez. Annak érdekében, hogy az állati eredetű termékek biztonságos szállítása e különleges esetekben is biztosítható legyen, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az állati eredetű termékeknek a végrehajtott járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos szállítására, az állat-egészségügyi bizonyítványok kiállítási kötelezettségére és az attól való eltérésre irányuló részletes szabályokról, amennyiben az eltérést az említett szállításokkal járó kockázat és a meghozott kockázatcsökkentő intézkedések megengedik.

(125)  Azon nemzeti intézkedések, amelyeket a tagállamok az állatok vagy szaporítóanyagok mozgatásával, illetve szállításával kapcsolatban, illetve a jegyzékbe foglalt betegségektől eltérő betegségek területükön kifejtett hatása korlátozásának céljával hoznak, nem kizárólag abban az esetben sérthetik a belső piacra vonatkozó uniós előírásokat, ha ez a fertőző betegségek elleni védekezés szempontjából egészségügyileg tudományosan indokolt, és megfelelő arányban áll a kockázat mértékével. Ezért létre kell hozni az említett nemzeti intézkedések kereteit, és gondoskodni kell arról, hogy azok nem lépik túl az uniós jogszabályok által megengedett korlátokat. [Mód. 37]

(126)  Annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok megfelelő megfigyelési tevékenységet végezhessenek, és az átvihető állatbetegségek megelőzhetők, leküzdhetők és felszámolhatók legyenek, nyilvántartásba kell venni és jóvá kell hagyni az akvakultúrás létesítményeket. A 2006/88/EK irányelv előírja, hogy a víziállatok mozgatását végző valamennyi létesítményt engedélyezni kell. E rendeletnek fenn kell tartania az ezt szolgáló engedélyezési rendszert annak ellenére, hogy e rendelet bizonyos hivatalos uniós nyelveken a 2006/88/EK irányelvétől eltérő terminológiát alkalmaz az említett engedélyezési rendszerrel kapcsolatban.

(127)  A járványügyi intézkedéseknek alávetett tenyésztett víziállatok leölésével és feldolgozásával – többek között a kórokozókat tartalmazó szennyvíznek a feldolgozó létesítményekből történő kibocsátása révén – hozzájárulhat az átvihető állatbetegségek terjesztéséhez. Ezért a kockázatcsökkentő intézkedéseket végrehajtó feldolgozó létesítményeket jóvá kell hagyni az ilyen jellegű leölés és feldolgozás tekintetében. Ennélfogva e rendeletnek rendelkeznie kell a járványügyi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszer-ipari létesítmények jóváhagyásáról.

(128)  Annak érdekében, hogy a nyilvántartásba vett és jóváhagyott létesítményekre vonatkozó naprakész információk nyilvánosan is elérhetők legyenek, az illetékes hatóság létrehozza és vezeti az említett létesítmények nyilvántartását. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az akvakultúrás létesítmények jegyzékében feltüntetendő információkra, valamint az akvakultúrás létesítményekre és a szállítókra érvényes feljegyzésvezetési követelményekre vonatkozóan.

(129)  Annak érdekében, hogy az akvakultúrás létesítmények és a járványügyi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszer-ipari létesítmények nyilvántartásba vételére és jóváhagyására vonatkozó, e rendeletben megállapított szabályok végrehajtása egységes feltételek mellett történjen, a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni azzal a céllal, hogy megállapítsa a tájékoztatási kötelezettségre, az eltérésekre és egyéb végrehajtási szabályokra, valamint a nyilvántartásokat és feljegyzéseket érintő formai és operatív követelményekre vonatkozó szabályokat.

(130)  Mivel a legtöbb esetben lehetetlen minden egyes víziállatot külön azonosítani, az akvakultúrás létesítmények, a járványügyi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszer-ipari létesítmények és a szállítók által vezetett feljegyzések nélkülözhetetlen eszközök a víziállatok nyomonkövethetőségének biztosításában. A feljegyzések a létesítmények egészségügyi állapotának megfigyelése során is jól hasznosíthatók.

(131)  Akárcsak a szárazföldi állatok esetében, a víziállatok mozgatása tekintetében is harmonizált szabályokat kell megállapítani, beleértve az állat-egészségügyi bizonyítványok kiállítására és a mozgatások bejelentésére vonatkozó szabályokat.

(132)  A 2006/88/EK irányelv szabályokat állapít meg a víziállatok mozgatására vonatkozóan; e szabályok a víziállatok tagállamokon belüli és azok közötti mozgatásra egyaránt érvényesek. A víziállatok mozgatására vonatkozó szabályok meghatározásánál kulcsfontosságú a rendeltetési tagállam, körzet és területi egység jegyzékbe foglalt betegségekkel összefüggő egészségügyi állapota.

(133)  E rendszert e rendeletnek is biztosítania kell. Azonban annak érdekében, hogy a tagállamokat a területükön élő víziállat-populációk egészségi állapotának javítására lehessen ösztönözni, néhány kiigazításra és nagyobb rugalmasságra van szükség.

(134)  A víziállatok mozgatásának szabályozása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a szállításra érvényes betegségmegelőző intézkedésekre, a bizonyos víziállat-kategóriák különböző célú mozgatására alkalmazandó különleges szabályokra, a bizonyos mozgatástípusok – például a tudományos célból történő mozgatás – esetében érvényes sajátos követelményekre vagy eltérésekre, valamint a vadon élő víziállatok mozgatásával kapcsolatos kiegészítő követelményekre vonatkozóan.

(135)  Annak érdekében, hogy a víziállatok mozgatására vonatkozóan lehetőség legyen átmeneti eltérések bevezetésére és különleges követelmények megállapítására, a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni azzal a céllal, hogy korlátozott időtartamra az állatok mozgatására vonatkozó különleges szabályokat vagy eltéréseket állapítson meg azokra az esetekre, amikor az e rendeletben megállapított, mozgatásra vonatkozó szabályok nem elegendőek vagy nem megfelelőek egy adott, jegyzékbe foglalt betegség terjedésének megfékezésére.

(136)  A fajokat és termelési rendszereket tekintve az Unió akvakultúrás termelése rendkívül változatos, és ez a sokféleség egyre fokozódik. Emiatt nemzeti intézkedések bevezetésére lehet szükség tagállami szinten olyan betegségekkel kapcsolatban, amelyek nem e rendelet szerinti, jegyzékbe foglalt betegségek. E nemzeti védelmi intézkedéseknek azonban indokoltnak, szükségesnek és az elérendő célokhoz képest arányosnak kell lenniük. Nem szabad kihatniuk továbbá a tagállamok közötti mozgatásra, kivéve ha ez a betegség bejutásának megakadályozása és a betegség terjedésének megfékezése érdekében szükséges. A tagállamok közötti kereskedelemre kiható nemzeti intézkedéseket uniós szinten jóvá kell hagyni és rendszeresen felül kell vizsgálni.

(137)  A jegyzékbe foglalt betegségek jelenleg csupán nagyon kis mértékben érintik az e rendelet szerinti szárazföldi és víziállatoktól eltérő fajhoz tartozó állatokat, úgymint a hüllőket, kétéltűeket, rovarokat és egyéb állatokat. Ezért nem helyénvaló az a követelmény, hogy e rendelet valamennyi intézkedése az említett állatok esetében is alkalmazandó legyen. Amennyiben azonban jegyzékbe kell foglalni egy, a szárazföldi és víziállatok fajaitól eltérő fajokat érintő betegséget, az e rendeletben meghatározott megfelelő állat-egészségügyi követelmények az említett fajokra is alkalmazandók annak érdekében, hogy megfelelő és arányos betegségmegelőzési és járványügyi intézkedéseket lehessen hozni.

(138)  Annak érdekében, hogy – amennyiben azt egy kockázat indokolja – szabályokat lehessen megállapítani az e rendelet szerinti szárazföldi és víziállatoktól eltérő állatok, valamint a tőlük származó szaporítóanyagok és állati eredetű termékek mozgatására vonatkozóan, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az említett fajokhoz tartozó állatok, valamint az ilyen állatoktól származó szaporítóanyagok és állati eredetű termékek tekintetében a létesítmények nyilvántartásba vételére és jóváhagyására, a feljegyzésvezetésre és nyilvántartásokra, az azonosítási, nyilvántartási és nyomonkövethetőségi követelményekre, az állat-egészségügyi bizonyítványok kiállítására, valamint a saját nyilatkozatok megtételével és a mozgatással, illetve szállítással kapcsolatos kötelezettségre vonatkozóan.

(139)  Annak érdekében, hogy az említett egyéb állatok, valamint az azokból származó szaporítóanyagok és állati eredetű termékek tekintetében érvényes állat-egészségügyi követelmények teljesítése egységes feltételek mellett történjen, a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni az említett követelményekre vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából.

(140)  A jegyzékbe foglalt betegségek és új betegségek Unióba történő bejutásának megelőzése érdekében hatékony szabályoknak kell érvényben lenniük azon állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba történő beléptetésére vonatkozóan, amelyek terjeszthetik az említett betegségeket.

(141)  Az állatok és termékek Unióba való beléptetésére vonatkozó szabályoknak tükrözniük kell azon követelményeket, amelyek az azonos kategóriájú, fajú és rendeltetésű állatok és termékek Unión belüli mozgatására, illetve szállítására vonatkoznak.

(142)  Annak érdekében, hogy biztosítható legyen, hogy a harmadik országokból vagy területekről származó állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek megfelelnek azon állat-egészségügyi követelményeknek, amelyek szavatolják, hogy azok egyenértékűek az uniós jogszabályok által előírt követelményekkel, elengedhetetlen, hogy azokat az Unióba exportáló harmadik országok vagy területek illetékes hatóságai megfelelő ellenőrzéseknek vessék alá. Adott esetben, az említett állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba való beléptetésének engedélyezését megelőzően ellenőrizni kell a származási harmadik ország vagy terület egészségügyi állapotát. Következésképpen csak azon harmadik országok és területek, amelyek igazolni tudják, hogy teljesítik az állatok és termékek Unióba való beléptetésére vonatkozó állat-egészségügyi előírásokat, exportálhatják az említett állatokat és termékeket az Unióba, és szerepelhetnek az e célból létrehozott jegyzékben.

(143)  Az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek bizonyos fajai és kategóriái esetében az e rendelet elfogadását megelőzően elfogadott uniós jogszabályokban nem szerepel azon harmadik országok és területek jegyzéke, amelyekből vagy amelyekről engedélyezett az Unió területére való beléptetés. Ezekben az esetekben és az e rendeleten alapuló szabályok elfogadásáig a tagállamok számára lehetővé kell tenni annak meghatározását, hogy mely országokból és területekről érkező állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek léptethetők be területükre. Ennek meghatározása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük az e rendeletben meghatározott, a harmadik országok és területek uniós jegyzékére vonatkozó kritériumokat.

(144)  Annak érdekében, hogy teljesüljenek az e rendeletben előírt, az Unió területére való beléptetésre vonatkozó állat-egészségügyi követelmények, és azok összhangban legyenek az OIE állat-egészségügyi kódexeinek alapelveivel, az Unió területére behozott valamennyi állatot, szaporítóanyagot és állati eredetű anyagot a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által kiállított állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie, amely igazolja, hogy az Unió területére való beléptetésre vonatkozó valamennyi állat-egészségügyi követelmény teljesül. Lehetővé kell tenni azonban az e szabálytól való eltérést azon termékek esetében, amelyek kismértékű állat-egészségügyi kockázatot jelentenek.

(145)  Az állat-egészségügyi bizonyítványok önálló dokumentumként is felhasználhatók, de a bizonyítványokat az uniós jogszabályok sok esetben más célokra is előírják, például annak igazolására, hogy teljesülnek az állatokra és termékekre vonatkozó közegészségi vagy állatjóléti követelmények. Ezt megfelelően figyelembe kell venni. Az adminisztratív terhek és kiadások lehető legkisebbre csökkentése érdekében lehetővé kell tenni, hogy az említett állat-egészségügyi bizonyítványok más uniós élelmiszer- és takarmánybiztonsági jogszabályok által előírt információkat is tartalmazhassanak.

(146)  A betegségek nem csak állatok, szaporítóanyagok, állati eredetű termékek, állati melléktermékek és az azokból származó termékek útján terjedhetnek. Így például a járművek, a konténerek, a széna, a szalma, a növényi termékek, valamint a fertőzött állatokkal és felszereléssel feltehetően érintkezésbe került más anyagok szintén hozzájárulhatnak egy betegség terjedéséhez. Szükség esetén intézkedéseket kell hozni az említett fertőzési útvonalak felszámolására.

(147)  Az Unióba való beléptetésre vonatkozó követelmények kellően részletes kidolgozottsága érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a harmadik országok és területek jegyzékbe történő felvételére vonatkozó kritériumok kiegészítése és módosítása, a jegyzékbe foglalás felfüggesztésének vagy visszavonásának kritériumai, a harmadik országokban és területeken működő létesítmények engedélyezésére és az azzal kapcsolatos eltérésekre vonatkozó szabályok kiegészítése, a harmadik országokból és területekről érkező szállítmányok Unióba való belépésére vonatkozó állat-egészségügyi követelmények, az állat-egészségügyi bizonyítványok tartalma, valamint a kórokozókra és az egyéb, állatbetegségeket terjesztő anyagokra, szállítóeszközökre és felszerelésre vonatkozó állat-egészségügyi követelmények.

(148)  Annak érdekében, hogy az Unió területére belépő, állatokat, szaporítóanyagokat és állati eredetű termékeket tartalmazó szállítmányokra vonatkozó állat-egészségügyi követelmények teljesítése egységes feltételek mellett történjen, a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni azzal a céllal, hogy szabályokat állapítson meg többek között azon harmadik országok és területek jegyzékére vonatkozóan, amelyekről az állatoknak, a szaporítóanyagoknak és az állati eredetű termékeknek az Unió területére való beléptetése engedélyezett, valamint az állat-egészségügyi bizonyítványmintákra vonatkozóan.

(149)  A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy amennyiben súlyos betegség jelenik meg egy, állatokat és termékeket az Unió területére beléptető tagállamban vagy harmadik országban vagy területen, azonnali betegségmegelőzési és járványügyi intézkedésekre van szükség, hogy megakadályozható legyen a betegség bejutása és terjedése. Ezek a vészhelyzeti intézkedések jegyzékbe foglalt és új betegségekre, valamint más állat-egészségügyi kockázatokra egyaránt kiterjedhetnek. E tekintetben tisztázni kell, hogy az e rendeletben meghatározott különböző betegségmegelőzési és járványügyi intézkedések közül melyek alkalmazhatók egy jegyzékbe foglalt vagy új betegség megjelenése, illetve egy kockázat felmerülése esetén. Minden ilyen esetben nagyon fontos, hogy igen rövid időn belül, késedelem nélkül intézkedéseket lehessen hozni. Ezeket az intézkedéseket lehetőség szerint uniós szinten kell végrehajtani, mivel korlátozzák az Unión belüli vagy az Unió területére irányuló szállítást, mozgatást és mozgást.

(150)  Az újonnan fellépő kockázatokra való hatékony és gyors reagálás érdekében Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni vészhelyzeti intézkedések meghatározása céljából.

(151)  A Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia azon kellően indokolt esetekben, amelyek többek között a betegségek és fajok jegyzékbe foglalásával, a különböző betegségmegelőzési és járványügyi szabályok tárgyát képező, jegyzékbe foglalt betegségekkel, az uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankok készletezési, szállítási, tárolási, ellátási és egyéb eljárásaival, a különleges járványügyi intézkedések és eltérések korlátozott időtartamra történő bevezetésével, a szárazföldi és víziállatok mozgatására érvényes különleges szabályok korlátozott idejű alkalmazásával, vészhelyzeti intézkedésekkel, valamint az állatokat és termékeket az Unió területére beléptető harmadik országok és területek jegyzékbe foglalásával kapcsolatosak.

(152)  Ez a rendelet megállapítja az átvihető állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére vonatkozó általános és különleges szabályokat, és Unió-szerte harmonizált megközelítést alkalmaz az állategészségügy tekintetében. Bizonyos területeken – például az állategészségüggyel, bejelentéssel, megfigyeléssel, nyilvántartásba vétellel, engedélyezéssel és nyomonkövethetőséggel kapcsolatos általános kötelezettségek terén – a tagállamok számára lehetővé kell tenni, illetve arra kell ösztönözni őket, hogy kiegészítő vagy szigorúbb nemzeti intézkedéseket hajtsanak végre. E nemzeti intézkedéseket azonban csak abban az esetben szabad engedélyezni, ha azok nem sértik e rendelet állat-egészségügyi célkitűzéseit, ha nem ellentétesek az e rendeletben foglalt szabályokkal, és ha nem korlátozzák az állatok és termékek tagállamok közötti mozgatását vagy szállítását, kivéve ha e korlátozás a betegség bejutásának megakadályozása és a betegség terjedésének megfékezése érdekében szükséges.

(153)  Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a (152) preambulumbekezdésben említett nemzeti intézkedéseknek egyszerűsített bejelentési eljárás hatálya alá kell tartozniuk. Tapasztalatok igazolják, hogy a 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben(23) meghatározott általános bejelentési eljárás lényeges mértékben hozzájárult a nemzeti műszaki szabályok minőségének meghatározásához és javításához, növelve az átláthatóságot, az olvashatóságot és a hatékonyságot a nem vagy csak részben harmonizált területeken. Ezért helyénvaló alkalmazni a 98/34/EK irányelvben meghatározott, említett általános bejelentési eljárást.

(154)  A jelenleg hatályos uniós állat-egészségügyi szabályokat a következő, az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott jogi aktusok és az azok alapján elfogadott bizottsági jogi aktusok tartalmazzák:

(155)  A (154) preambulumbekezdésben felsorolt jogi aktusok rendelkezéseinek helyébe ez a rendelet és az e rendelet alapján elfogadandó bizottsági jogi aktusok lépnek. Ennek megfelelően az említett jogszabályokat hatályon kívül kell helyezni. A jogi egyértelműség biztosítása és a joghézagok elkerülése érdekében azonban az említett jogszabályokat csak azután kell hatályon kívül helyezni, miután e rendelet alapján sor került a megfelelő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok elfogadására. Ezért a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy meghatározza az említett jogi aktusok hatályon kívül helyezésének időpontját.

(156)  Az alábbi tanácsi állat-egészségügyi jogi aktusok elavultak, és az uniós jogszabályok egyértelműsége érdekében hatályon kívül kell helyezni őket: a Tanács 78/642/EGK határozata(49), a Tanács 79/110/EGK irányelve(50), a Tanács 81/6/EGK irányelve (51), a Tanács 89/455/EGK határozata(52), a Tanács 90/423/EGK irányelve(53) és a Tanács 90/678/EGK határozata(54).

(157)  E rendelet rendelkezéseit csak az e rendelet alapján a Bizottság által elfogadott valamennyi felhatalmazáson alapuló jogi aktus és végrehajtási jogi aktus alkalmazását követően kell alkalmazni. Helyénvaló előírni, hogy legalább 36 hónap teljen el az e rendelet hatálybalépése és az új szabályok alkalmazásának időpontja között, hogy az érintett felelős személyeknek legyen idejük azokhoz alkalmazkodni.

(158)  Az állatok azonosítására és nyilvántartásba vételére, az egyes zoonózisokra érvényes járványügyi intézkedésekre, valamint a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgatására vonatkozó szabályok alkalmazásával kapcsolatos jogbiztonság érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az 1760/2000/EK, a(z) XXX/XXX/EU [Ex-998/2003] és a 21/2004/EK rendelet, valamint a 92/66/EGK, a 2000/75/EK, a 2001/89/EK, a 2002/60/EK, a 2003/85/EK, és a 2005/94/EK és a 2008/71/EK irányelv alkalmazása megszűnésének időpontjára vonatkozóan. [Mód. 40]

(159)  Az e rendeletben előírt végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(55) összhangban kell gyakorolni.

(160)  Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson az érdekelt felekkel. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során a Bizottságnak gondoskodnia kell a megfelelő dokumentumoknak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz történő egyidejű, időszerű és megfelelő módon történő eljuttatásáról. [Mód. 41]

(161)  E rendeletnek nem lehet célja, hogy aránytalan adminisztratív terheket rójon a kis- és középvállalkozásokra, vagy aránytalan gazdasági következményekkel járjon rájuk nézve. Az érintettekkel folytatott konzultáció alapján e rendelet figyelembe veszi a kis- és középvállalkozások különleges helyzetét. Tekintve az állati és közegészség védelmének közérdekű politikai célkitűzését, nem került mérlegelésre a rendeletben meghatározott követelményektől való általános eltérés lehetősége. Az említett vállalkozások számára azonban több eltérésre is lehetőséget kell biztosítani a rendelet különböző követelményeinek tekintetében, figyelembe véve a kapcsolódó kockázatokat.

(162)  E rendelet célját, nevezetesen állat-egészségügyi szabályok meghatározását az állatokra, szaporítóanyagokra, állati eredetű termékekre, állati melléktermékekre és az azokból származó termékekre – amennyiben más uniós jogszabályok nem tartalmaznak megfelelő konkrét rendelkezéseket –, valamint az átvihető állatbetegségek terjesztéséhez adott esetben hozzájáruló egyéb anyagokra vonatkozó köz- és állat-egészségügyi szabályok meghatározását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok uniós szinten, egy közös és összehangolt állat-egészségügyi jogi kereten belül jobban megvalósíthatók. E rendelet ezért összhangban áll az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (3) bekezdésében meghatározott szubszidiaritás elvével. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban a rendelet nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.RÉSZ

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. fejezet

Tárgy, hatály és fogalommeghatározások

1. cikk

Tárgy

(1)  E rendelet megállapítja a következőket:

a)   az állatra vagy emberre átvihető állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére vonatkozó szabályokat;

b)  az egyes területek és körzetek betegségtől mentessé nyilvánítása felé haladást elősegítő eszközöket és mechanizmusokat;

c)  kiemelt intézkedéseket; valamint

d)  az állatok egészségével kapcsolatos feladatok megosztását. [Mód. 42]

E szabályok a következő területeket érintik:

a)  az uniós jelentőségű betegségek fontossági sorrendjének és kategóriáinak meghatározása, valamint az állatok egészségével kapcsolatos kötelezettségek meghatározása (I. rész);

b)  a betegségek korai felismerése és bejelentése, a velük kapcsolatos jelentéstétel, megfigyelés, mentesítési programok és a „betegségtől mentes” minősítés (II. rész);

c)  a betegséggel kapcsolatos tájékozottság és felkészültség, járványügy (III. rész);

d)  a létesítmények és szállítók nyilvántartásba vétele és engedélyezése, valamint az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak mozgatása/szállítása és nyomonkövethetősége az Unión belül (IV. rész);

e)  az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak Unió területére való beléptetése és az ilyen szállítmányok kivitele az Unióból (V. rész);

f)  betegséggel kapcsolatos vészhelyzet esetén meghozandó vészhelyzeti intézkedések (VI. rész).

(2)  Az (1) bekezdésben említett szabályok

a)  biztosítják,

i.  hogy az Unió mezőgazdasági és akvakultúrás termelése fenntartható legyen,

ii.  hogy a belső piac hatékonyan működjön és biztosított legyen az élelmiszer- és takarmánybiztonság; [Mód. 43]

iii.  hogy csökkenjen az alábbi tényezők állategészségügyre, közegészségügyre és a környezetre gyakorolt káros hatása: [Mód. 44]

–  bizonyos betegségek és betegséghez vezető kockázati tényezők; [Mód. 45]

–  a betegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló intézkedések;

b)  figyelembe veszik,

i.  hogy kapcsolat áll fenn az állatok egészsége és a következők között:

–  közegészség;

–  a környezet és az éghajlatváltozás hatásai;

–  biológiai sokféleség; [Mód. 46]

–  élelmiszer- és takarmánybiztonság;

–  állatjólét;

–  antimikrobiális rezisztencia; [Mód. 47]

–  élelmezésbiztonság;

–  a ritka állatfajok megóvásának és megőrzésének szükségessége és a genetikai sokféleség megőrzése; [Mód. 48]

ii.  hogy a járványügyi és betegségmegelőzési intézkedések végrehajtása gazdasági, társadalmi, kulturális és környezeti hatásokkal jár.

2. cikk

A rendelet hatálya

(1)  Ez a rendelet az alábbiakra alkalmazandó:

a)  tartott , nem tartott és vadon élő állatok; [Mód. 49]

b)  szaporítóanyagok;

c)  állati eredetű termékek;

d)  állati melléktermékek és a belőlük származó termékek, az 1069/2009/EK rendeletben megállapított szabályok sérelme nélkül;

e)  azon berendezések és építmények, szállítóeszközök, felszerelések és minden más fertőzési mód és anyag, amelyek az átvihető állatbetegségek terjesztésében ténylegesen vagy potenciálisan szerepet játszanak.

(2)  Ez a rendelet az átvihető betegségekre és azokon belül a zoonózisokra alkalmazandó, a következő jogszabályok rendelkezéseinek sérelme nélkül:

a)  2119/98/EK határozat;

b)  999/2001/EK rendelet;

c)  2003/99/EK irányelv;

d)  2160/2003/EK rendelet.

3. cikk

A nyilvántartásba vételről, jóváhagyásról, nyomonkövethetőségről és mozgatásról/szállításról szóló IV. rész hatálya

(1)  A IV. rész I. címe a következőkre alkalmazandó:

a)  szárazföldi állatok és azoktól eltérő olyan állatok, amelyek szárazföldi állatokat veszélyeztető betegségeket terjeszthetnek;

b)  szárazföldi állatoktól származó szaporítóanyagok;

c)  szárazföldi állatoktól származó állati eredetű termékek.

(2)  A IV. rész II. címe a következőkre alkalmazandó:

a)  víziállatok és azoktól eltérő olyan állatok, amelyek víziállatokat veszélyeztető betegségeket terjeszthetnek;

b)  víziállatoktól származó állati eredetű termékek.

(3)  A IV. rész III. címe a következőkre alkalmazandó:

a)  a 4. cikk (1) bekezdésének 4. pontja szerinti, a szárazföldi és víziállatoktól eltérő állatok;

b)  az a) pontban említett egyéb állatoktól származó szaporítóanyagok és állati eredetű termékek.

(4)  A IV. rész I. címének 1. és 3. fejezete, valamint II. címének 1. és 2. fejezete a kedvtelésből tartott állatokra nem alkalmazandó.

4. cikk

Fogalommeghatározások

(1)  E rendelet alkalmazásában:

(1)  „állat”: gerinces vagy gerinctelen állat;

(2)  „szárazföldi állat”: madarak, szárazföldi emlősök, méhek és poszméhek;

(3)  „víziállat”: a következő rendszertani csoportokba tartozó, bármely életszakaszban lévő állatok, beleértve az ikrákat, a hímivarsejteket és az ivarsejteket:

i.  az Agnatha főosztályba és a Chondrichthyes, a Sarcopterygii és az Actinopterygii osztályba tartozó halak;

ii.  a Mollusca törzsbe tartozó vízi puhatestűek;

iii.  a Crustacea altörzsbe tartozó vízi rákok;

(4)  „egyéb állat”: a szárazföldi és víziállatoktól eltérő fajhoz tartozó állat;

(5)  „tartott állat”: ember által tartott élő állat; víziállatok esetében tenyésztett víziállat állat; [Mód. 0]

(5a)  „háziasított fajhoz tartozó, nem tartott állat”: olyan állatok, amelyek nem vagy már nem állnak emberi gondozás alatt; [Mód. 51]

(6)  „akvakultúra”: víziállatok olyan tartása, amelynek során az állatok szaporodását a környezet természetes kapacitását meghaladó mértékben növelő módszereket alkalmaznak, és amelyben az állatok a nevelési vagy tenyésztési szakaszokban egy vagy több természetes vagy jogi személy tulajdonában maradnak, egészen a begyűjtésig és beleértve azt is, kivéve azon vadon élő víziállatok emberi fogyasztás céljából történő begyűjtését vagy kifogását, amelyeket azt követően, leölésükig átmenetileg etetés nélkül tartanak;

(7)  „tenyésztett víziállat”: akvakultúrában gyarapodásukat a környezet természetes kapacitását meghaladó mértékben növelő technológiával tartott víziállat; [Mód. 52]

(8)  „vadon élő állat”: a tartott és a háziasított fajokhoz tartozó, nem tartott állatoktól eltérő állat; [Mód. 53]

(9)  „baromfi”: a következő célokra nevelt vagy fogságban tartott madár:

a)  az alábbiak előállítása:

i.  hús;

ii.  étkezési tojás;

iii.  más termékek;

b)  szárnyasvad-állomány utánpótlása;

c)  az a) pontban említett típusú termelés céljából nevelt madarak tenyésztése;

(10)  „fogságban tartott madár”: bármely olyan madár, amely nem baromfi, és a (9) pontban leírtaktól eltérő okból tartják fogságban, beleértve a bemutatók, kiállítások, gyorsasági és egyéb versenyek, tenyésztés vagy eladás céljából tartott madarakat;

(11)  „kedvtelésből tartott állat”: az I. mellékletben felsorolt fajokhoz tartozó olyan állat,

a)  amelyet háztartásban tartanak, vagy pedig – víziállatok esetében – nem kereskedelmi célú díszakváriumban tartanak;

b)  amely mozgatása során tartóját vagy a tartója nevében és vele egyetértésben fellépő természetes személyt nem kereskedelmi célú mozgatás céljából kíséri, és amelyért az említett, nem kereskedelmi célú mozgatás ideje alatt a tartó vagy az említett személy felelős;

(12)  „kedvtelésből tartott állat tartója”: kedvtelésből tartott állatot tartó természetes személy;

(13)  „nem kereskedelmi célú mozgatás”: a kedvtelésből tartott állatok minden olyan mozgatása, amely sem közvetve, sem közvetlenül nem jár pénzügyi haszonszerzéssel vagy tulajdon átruházásával, illetve irányul ezekre; ”: az 576/2013/EU rendelet 3a. cikkében foglalt fogalommeghatározás szerinti nem kereskedelmi célú mozgatás; [Mód. 54]

(14)  „betegség”: egy vagy több, állatra vagy emberre átvihető kórokozó által okozott, klinikai vagy patológiai tünetekkel járó vagy nem járó, állatban előforduló fertőzés;

(15)  „jegyzékbe foglalt betegség”: az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően jegyzékbe foglalt betegség;

(16)  „új betegség”: a jegyzékbe foglalt betegségektől eltérő betegség, amely valószínűleg teljesíti a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában megnevezett kritériumokat a következők miatt:

a)  új betegség megjelenése egy meglévő kórokozó továbbfejlődése vagy módosulása miatt;

b)  ismert betegség átterjedése egy új földrajzi területre vagy populációra; vagy

c)  egy korábban fel nem ismert kórokozó vagy betegség első ízben történő diagnosztizálása;

(17)  „betegségleírás”: egy betegségre vonatkozó, a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett kritériumok;

(18)  „jegyzékbe foglalt faj”: a 7. cikk (2) bekezdésének megfelelően jegyzékbe foglalt állatfajok vagy -fajcsoportok, vagy pedig – új betegség esetén – azon állatfajok vagy -fajcsoportok, amelyek megfelelnek a jegyzékbe foglalt fajokra vonatkozó, a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumoknak;

(19)  „veszély”: állatban vagy termékben előforduló olyan kórokozó, illetve állat vagy termék olyan állapota, amely az emberi vagy állati egészségre káros hatással lehet;

(20)  „kockázat”: annak tudományosan igazolt vagy igazolható valószínűsége, hogy az állati vagy közegészségre gyakorolt káros hatás biológiai és gazdasági következményekkel jár, és azok várható nagyságazzz tudományosan bizonyított vagy bizonyítható nagysága; [Mód. 56]

(21)  „biológiai védelem”: azon igazgatási és fizikai intézkedések összessége, amelyek célja a betegségek, valamint az antimikrobás szerekkel szemben rezisztenssé vált mikroorganizmusok bejutási, kialakulási és terjedési kockázatának csökkentése: [Mód. 57]

a)  az egy állatpopuláción belül, illetve arra és arról továbbterjedő betegségek tekintetében; vagy

b)  az egy létesítményen, körzeten, területi egységen, szállítási eszközön vagy bármilyen más egyéb egységen, épületen vagy helyen belül, illetve arra és arról továbbterjedő betegségek tekintetében;

(22)  „felelős személy”: állatért és termékért felelős természetes vagy jogi személy, beleértve az állattartókat és -szállítókat is, a kedvtelésből tartott állatok tartói és az állatorvosok kivételével; [Mód. 58 nem érinti az összes nyelvi verziót]

(23)  „állatokkal foglalkozó szakember”: szakmája gyakorlása során állatokkal vagy termékekkel kapcsolatban álló természetes vagy jogi személy, kivéve a felelős személyeket és az állatorvosokat;

(24)  „létesítmény”: olyan helyszín, struktúra vagy környezet, ahol állatokat vagy szaporítóanyagot tartanak, a következők kivételével:

a)  kedvtelésből tartott állatot tartó háztartások;

b)  víziállatokat tartalmazó nem kereskedelmi célú akváriumok;

c)  állatorvosi praxisok vagy klinikák;

(25)  „szaporítóanyag”:

a)  mesterséges szaporításra szánt hímivarsejt, sperma, petesejt és embrió;

b)  keltetőtojás;

(26)  „állati eredetű termék”:

a)  állati eredetű élelmiszer, beleértve a mézet és a vért;

b)  emberi fogyasztásra szánt élő kagylók, élő tüskésbőrűek, élő zsákállatok és élő tengeri csigák; valamint

c)  a b) pontban említettektől eltérő egyéb állatok, amelyeket azzal a szándékkal készítenek elő, hogy azokat élve szállítsák a végső fogyasztóhoz;

(27)  „állati melléktermék”: állat teljes teste vagy testrésze, állati eredetű termék vagy olyan más, állatból nyert termék, amelyet nem emberi fogyasztásra szántak, a szaporítóanyagok kivételével;

(28)  „állati melléktermékből származó termék”: állati melléktermék egy- vagy többlépéses kezelésével, átalakításával vagy feldolgozásával kapott termék;

(29)  „termék”:

a)  szaporítóanyag;

b)  állati eredetű termék;

c)  állati melléktermék és abból származó termék;

(30)  „hatósági ellenőrzés”: a(z) XXX/XXX/EU(56) rendelet (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott hatósági ellenőrzés;

(31)  „egészségi állapot”: egy konkrét, jegyzékbe foglalt fajra vonatkozóan jegyzékbe foglalt valamennyi betegség tekintetében értelmezett állapot, a következők tekintetében:

a)  egy állat;

b)  a következőkön belül élő állatok:

i.  egy létesítmény;

ii.  egy területi egység;

iii.  egy körzet;

iv.  egy tagállam;

v.  egy harmadik ország vagy terület;

(32)  „körzet”:

a)  szárazföldi állatok esetében egy tagállam, illetve egy harmadik ország vagy terület egyértelműen meghatározott része, amelyen megfelelő megfigyelési, járványügyi és biológiai védelmi intézkedések tárgyát képező konkrét betegség(ek) tekintetében megkülönböztetett egészségi állapotú állati szubpopuláció él;

b)  víziállatok esetében egy, konkrét betegség(ek) tekintetében megkülönböztetett egészségügyi állapotú összefüggő hidrológiai rendszer, amely az alábbi pontok egyikében említett területre terjed ki:

i.  folyóvíznek a forrástól a torkolatig vagy egy tóig terjedő teljes vízgyűjtő területe;

ii.  több vízgyűjtő terület;

iii.  vízgyűjtő terület azon része, amely a folyóvíz forrásától egy olyan akadályig terjed, amely meggátolja egy konkrét betegség vagy konkrét betegségek bejutását;

iv.  part menti terület földrajzilag pontosan elhatárolt része;

v.  földrajzilag pontosan elhatárolt torkolati terület;

(33)  „vízgyűjtő terület”: domborzati elemekkel, például dombokkal vagy hegyekkel övezett terület vagy medence, amelybe a területről lefolyó valamennyi víz belefolyik;

(34)  „területi egység”: egy vagy több létesítményen belül, illetve víziállatok esetében egy vagy több akvakultúrás létesítményen belül élő, a megfelelő megfigyelési, járványügyi és biológiai védelmi intézkedések tárgyát képező konkrét betegség(ek) tekintetében megkülönböztetett egészségi állapotú állati szubpopuláció, amely közös biológiai védelmi irányítási rendszerbe tartozik;

(35)  „karantén”: állatoknak a más állatokkal való közvetlen vagy közvetett érintkezést kizáró elszigetelésben tartása az illetékes hatóság felügyelete alatt, megakadályozva a betegségek terjedését, miközben az állatok egy meghatározott időszak alatt megfigyelés alatt állnak, és adott esetben vizsgálaton és kezelésen esnek át;

(36)  „járványügyi egység”: azon állatok csoportja, amelyek esetében az adott kórokozónak való kitettség valószínűsége megegyezik;

(37)  „kitörés”: egy vagy több eset előfordulása olyan létesítményben, háztartásban vagy más helyen, ahol állatokat tartanak vagy ahol állatok találhatók; [Mód. 59]

(38)  „eset”: jegyzékbe foglalt vagy új betegség élő vagy holt állatban való jelenlétének hatósági megállapítása;

(39)  „korlátozás alatt álló körzet”: olyan körzet, amelyben bizonyos állatok vagy termékek tekintetében forgalmi korlátozást rendeltek el és más járványügyi intézkedéseket alkalmaznak annak érdekében, hogy megakadályozzák egy konkrét betegség átterjedését olyan területekre, amelyeken nem alkalmaznak korlátozásokat; egy korlátozás alatt álló körzet adott esetben védő- és megfigyelési körzeteket is magában foglalhat;

(40)  „védőkörzet”: egy betegség kitörésének hatósági megállapítását követően létrehozott olyan körzet, amelyben egy vagy több megbetegedéses esetet számlálnak, és amelyben járványügyi intézkedéseket alkalmaznak annak érdekében, hogy megakadályozzák a betegségnek az említett körzetből való továbbterjedését;

(41)  „megfigyelési körzet”: egy betegség kitörésének hatósági megállapítását követően a védőkörzet körül létrehozott olyan körzet, amelyben járványügyi intézkedéseket alkalmaznak annak érdekében, hogy megakadályozzák a betegségnek az említett körzetből és a védőkörzetből való továbbterjedését;

(42)  „keltetőtojás”: baromfi által tojt, keltetésre szánt tojás;

(43)  „patások”: a II. mellékletben felsorolt állatok;

(44)  „szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmény”:

a)  szaporítóanyagok begyűjtésével, előállításával, feldolgozásával és tárolásával foglalkozó létesítmény;

b)  keltető;

(45)  „keltető”: olyan létesítmény, amelyben a tojások begyűjtését és tárolását, valamint a keltetést és a bújtatást végzik a következők előállítására:

a)  keltetésre szánt tojás;

b)  naposcsibék vagy más fajú frissen kikelt fiókák;

(46)  „szállító”: olyan felelős személy, aki saját felelősségére vagy egy harmadik fél nevében állatokat szállít;

(47)  „körülhatárolt létesítmény”: minden olyan állandó, földrajzilag behatárolt, önkéntes alapon létrehozott és mozgatás céljára engedélyezett létesítmény, amelyben az állatokat:

a)  a fajok védelmére, illetve kiállítási, oktatási vagy kutatási célból tartják vagy tenyésztik;

b)  elkerítik és elválasztják környezetüktől;

c)  szigorú állat-egészségügyi megfigyelési és biológiai védelmi intézkedéseknek vetik alá;

(48)  „összegyűjtés”: tartott szárazföldi állatok egy vagy több létesítményből történő összegyűjtése az adott állatfajra vonatkozóan előírt minimum tartózkodási időnél rövidebb időszakra;

(49)  „minimum tartózkodási idő”: az az idő, amelyet egy állatnak egy adott létesítményben el kell töltenie, mielőtt onnan elvinnék;

(50)  „IMSOC”: a(z) XXX/XXX/EU(57) rendelet (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) 130. cikkének (1) bekezdésében előírt számítógépes információkezelési rendszer;

(50a)  „feldolgozó létesítmény”: bármely olyan élelmiszer-ipari vállalkozás, amelyet a 853/2004/EK rendelet(58) 4. cikkének megfelelően tenyésztett víziállatok élelmiszer-előállítás céljából történő feldolgozására engedélyeztek; [Mód. 60]

(50b)  „járványügyi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszer-ipari létesítmény”: bármely olyan élelmiszer-ipari vállalkozás, amelyet a 177. cikknek és a IV. rész II. címének megfelelően engedélyeztek. [Mód. 61]

(51)  „járványügyi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszer-ipari létesítmény”: bármely olyan élelmiszer-ipari vállalkozás, amelyet a következő rendelkezéseknek megfelelően engedélyeztek:

a)  tenyésztett víziállatok élelmiszer-előállítás céljából történő feldolgozása esetén a 853/2004/EK rendelet 4. cikke;

b)  víziállatok járványügyi célból, e rendelet III. része II. címének megfelelően történő leölése esetén e rendelet 177. cikke. [Mód. 62]

(51a)  „állatorvos”: átfogó, tudományos képzésben részt vett szakember, aki joghatósági engedéllyel rendelkezik arra, hogy független, etikai és személyi felelősséggel bíró személyként, az állatok, az ügyfél és a társadalom érdekében mindennemű állatgyógyászati feladatot ellásson; [Mód. 63]

(51b)  „hatósági állatorvos”: az xxxx/xxxx/EU(59) rendeletben (hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) meghatározott rendelkezésekkel összhangban a hatósági ellenőrzések és egyéb hatósági tevékenységek ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező állatorvos. [Mód. 64]

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következő jegyzékek módosítására vonatkozóan:

a)  a kedvtelésből tartott állatok I. mellékletben szereplő jegyzéke;

b)  a patások II. mellékletben szereplő jegyzéke.

2. fejezet

Jegyzékbe foglalt betegségek, új betegségek és jegyzékbe foglalt fajok

5. cikk

Betegségek jegyzékbe foglalása

(1)  A betegségek megelőzésére és leküzdésére vonatkozó, e rendeletben megállapított szabályok az alábbiakra alkalmazandók:

a)  jegyzékbe foglalt a -I. mellékletben felsorolt betegségek; [Mód. 65]

b)  új betegségek.

(2)  A Bizottság – végrehajtási aktusok útján – összeállítja a jegyzékbe foglalt betegségeknek az (1) bekezdés a) pontjában említett jegyzékét. táblázata a -I. mellékletben található. A technikai és tudományos fejlődés, a vonatkozó nemzetközi szabványokban bekövetkezett változások és a megváltozott köz- és állategészségügyi körülmények figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy kellő figyelemmel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság szakvéleményeire, az érintettekkel és a szakemberekkel folytatott megfelelő nyilvános konzultációt követően és a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a betegségek e mellékletben rögzített jegyzékének módosítására vonatkozóan. [Mód. 66]

Az említett jegyzékbe A táblázatnak azokat a betegségeket kell felvenni tartalmaznia, amelyek megfelelnek az e bekezdés a) és b) pontjában meghatározott követelményeknek, egyúttal figyelembe véve a betegségek jegyzékbe foglalásának 6. cikkben megállapított kritériumait kritériumainak értékelését: [Mód. 67]

a)  betegségek, amelyeknek jelentős hatásuk lehet a következők legalább egyikére:

i.  közegészség;

ii.  mezőgazdasági termelés vagy víziállat-tenyésztés, illetve az azokhoz kapcsolódó gazdasági ágazatok;

iii.  a tagállamokban, a régiókban és adott esetben harmadik országokban vagy területeken élő társadalmak; [Mód. 68]

iv.  környezet;

iva.  állatjólét és állategészségügy; [Mód. 69]

b)  betegségek, amelyek esetében léteznek vagy kidolgozhatók a betegségek jelentette kockázatokkal arányos kockázatcsökkentő intézkedések.

Az említett végrehajtási aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor. [Mód. 70]

Azon kellően indokolt, Ha rendkívül sürgős esetekben, amelyek rendkívül jelentős hatású, hatást kifejtő, újonnan fellépő kockázattal járó betegséggel kapcsolatosak, a Bizottság a 255. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat fogad el. betegség esetén sürgős okokból szükséges, a 254. cikkben előírt eljárás alkalmazandó az e cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra. [Mód. 71]

6. cikk

A betegségek jegyzékbe foglalásának feltételei

(1)  A betegségek jegyzékének az 5. cikk (2) bekezdése szerinti módosításakor, annak megállapítása során, hogy egy betegség teljesíti-e a jegyzékbe foglalás 5. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételeit, a Bizottság a következő kritériumokat veszi figyelembe: [Mód. 72]

a)  a betegségleírás, amely a következő adatokat foglalja magában:

i.  a betegség által érintett állatfaj;

ii.  az állatpopulációknak az adott betegséggel összefüggő morbiditása és mortalitása;

iii.  a betegség zoonotikus jellege;

iv.  a kezeléssel patogének azon képessége, hogy a szemben rezisztenciát alakítanak ki, különös tekintettel az antimikrobiális rezisztenciáraszembeni rezisztencia kialakításának képessége; [Mód. 73]

v.  a betegség perzisztenciája az állatpopulációban vagy a környezetben;

vi.  a betegség állatok, illetve adott esetben állatok és emberek közötti átvitelének útvonalai és gyorsasága;

vii.  a betegség jelenléte vagy hiánya, valamint elterjedése az Unióban, továbbá a betegség Unióba való bejutásának kockázata, amennyiben nem fordul elő az Unióban;

viii.  diagnosztikai és járványügyi eszközök megléte;

b)  a betegség hatása a következőkre:

i.  mezőgazdasági termelés és víziállat-tenyésztés, valamint más gazdasági ágazatok:

–  a betegség jelenlétének mértéke az Unióban;

–  a betegség által okozott termeléskiesés;

–  egyéb veszteségek;

ii.  emberi egészség:

–  állatok és emberek közötti átvihetőség;

–  emberek közötti átvihetőség;

–  a betegség embereket érintő fajtáinak súlyossága;

–  hatékony megelőzési vagy orvosi kezelési lehetőségek hozzáférhetősége az embereket érintő betegségek tekintetében;

iii.  állatjólét;

iv.  biodiverzitás és környezetszennyezés;

c)  annak valószínűsége, hogy válsághelyzetet okoz, valamint a bioterrorizmus céljára történő bevethetősége;

d)  a következő megelőzési és járványügyi intézkedések megvalósíthatósága, megléte és hatékonysága:

i.  diagnosztikai eszközök és kapacitások;

ii.  vakcinázás;

iii.  orvosi kezelés;

iv.  biológiai védelmi intézkedések;

v.  állatokra és termékekre vonatkozó forgalmi korlátozások;

vi.  állatok kiselejtezése és tetemeik ártalmatlanítása;

e)  a megelőzési és járványügyi intézkedések hatása a következők tekintetében:

i.  az érintett ágazatokra és a gazdaság egészére háruló közvetlen és közvetett költségek;

ii.  az intézkedések társadalmi elfogadottsága;

iii.  a tartott és vadon élő a háziasított fajokhoz tartozó nem tartott állatok érintett alpopulációinak jóléte és a vadon élő állatok egészsége; [Mód. 74]

iv.  környezet és biodiverzitás.

(2)  A technikai és tudományos fejlődés, valamint a vonatkozó nemzetközi szabványokban bekövetkezett változások figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az érintettekkel és szakemberekkel folytatott megfelelő nyilvános konzultációt követően a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett kritériumok módosítására vonatkozóan. [Mód. 75]

7. cikk

Fajok jegyzékbe foglalása

(1)  A jegyzékbe foglalt betegségekre vonatkozó, e rendeletben megállapított rendelet alapján elfogadott konkrét betegségmegelőzési és járványügyi szabályok, valamint az e rendelet alapján elfogadott szabályok a jegyzékbe foglalt a -I. mellékletben felsorolt fajokra alkalmazandók. [Mód. 76]

(2)  A Bizottság végrehajtási aktusok útján összeállítja felhatalmazást kap arra, hogy a műszaki és tudományos fejlődés, valamint a köz- és állategészségügy terén megváltozott körülmények figyelembevétele érdekében, az érintettekkel és a szakemberekkel folytatott megfelelő nyilvános konzultációt követően, kellő figyelemmel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság szakvéleményeire, és a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a fajok (1) bekezdésben említett és a -I melléklet egyik táblázatában szereplő jegyzékének módosítása tekintetében.jegyzékét. [Mód. 77]

A jegyzék azon állatfajokat állatfajokra vagy az állatfajok azon csoportjait tartalmazza csoportjaira terjed ki, amelyek konkrét, jegyzékbe foglalt betegségek terjesztése tekintetében jelentős kockázatot jelentenek, figyelembe véve az alábbi kritériumokat: [Mód. 78]

a)  a veszélyeztetett állatpopuláció fogékonysága;

b)  a lappangási és fertőzési idő az állatok esetében;

c)  az említett állatok azon képessége, hogy az adott betegségeket hordozzák.

ca)  az említett állatok tenyésztési, szaporítási és vágási célokra történő felhasználása. [Mód. 79]

Az említett végrehajtási aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor. [Mód. 80]

Azon kellően indokolt, Ha rendkívül sürgős esetekben, amelyek rendkívül jelentős hatású, újonnan fellépő kockázattal járó betegséggel kapcsolatosak, a Bizottság a 255. betegség esetén sürgős okokból szükséges, a 254. cikkben előírt eljárás alkalmazandó az e cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat fogad el.értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra. [Mód. 81]

8. cikk

Betegségmegelőzési és járványügyi szabályok jegyzékbe foglalt betegségekre történő alkalmazása

(1)  A Bizottság végrehajtási aktusok útján meghatározza felhatalmazást kap arra, hogy kellő figyelemmel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság szakvéleményeire, az érintettekkel és a szakemberekkel folytatott megfelelő nyilvános konzultációt követően és a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a -I melléklet módosítása és az alábbi pontokban említett betegségmegelőzési és járványügyi szabályok jegyzékbe foglalt betegségekre történő alkalmazását: alkalmazása tekintetében: [Mód. 82]

a)  a következőkre vonatkozó szabályok hatálya alá tartozó, jegyzékbe foglalt betegségek, amelyek felfedezésekor azonnal mentesítési intézkedéseket kell tenni: [Mód. 83]

i.  a betegséggel kapcsolatos tájékozottság és felkészültség a III. rész I. címe szerint és járványügyi intézkedések a III. rész II. címének 1. fejezete szerint;

ii.  területi egységekre osztás a 37. cikk (1) bekezdése szerint;

b)  a következőkre vonatkozó betegségmegelőzési és járványügyi szabályok hatálya alá tartozó, jegyzékbe foglalt betegségek, amelyeket valamennyi tagállamban ellenőrizni kell azzal a hosszú távú céllal, hogy az Unió egész területén fel lehessen számolni őket: [Mód. 84]

i.  kötelező mentesítési programok a 30. cikk (1) bekezdése szerint;

ii.  betegségtől mentes tagállamok és körzetek a 36. cikk szerint;

iii.  területi egységekre osztás a 37. cikk (2) bekezdése szerint;

iv.  járványügyi intézkedések a III. rész II. címének 2. fejezete szerint;

c)  a következőkre vonatkozó betegségmegelőzési és járványügyi szabályok hatálya alá tartozó, jegyzékbe foglalt betegségek, amelyek egyes tagállamokat érintenek, és amelyekre vonatkozóan intézkedéseket kell hozni annak megakadályozása érdekében, hogy továbbterjedjenek az Unió azon részeibe, amelyek hivatalosan betegségtől mentesek vagy mentesítési programokat alkalmaznak: [Mód. 85]

i.  önkéntes mentesítés a 30. cikk (2) bekezdése szerint;

ii.  betegségtől mentes tagállamok és körzetek a 36. cikk szerint;

iii.  területi egységekre osztás a 37. cikk (2) bekezdése szerint;

iv.  járványügyi intézkedések a III. rész II. címének 2. fejezete szerint;

d)  a következőkre vonatkozó betegségmegelőzési és járványügyi szabályok hatálya alá tartozó, a fenti a), b) és c) pontok rendelkezéseinek megfelelő, jegyzékbe foglalt betegségek, illetve egyéb betegségek, amelyek olyan intézkedéseket tesznek szükségessé, amelyek megakadályozzák az Unió területére való behozataluk vagy a tagállamok közötti mozgások miatti elterjedésüket: [Mód. 86]

i.  az Unión belüli mozgatás, illetve szállítás a IV. rész I. címének 3–7. fejezete és II. címének 2., 3. és 4. fejezete szerint;

ii.  az Unióba való beléptetés és az Unióból való kivitel az V. rész szerint;

e)  a következőkre vonatkozó betegségmegelőzési és járványügyi szabályok hatálya alá tartozó, a fenti a), b) és c) pontok rendelkezéseinek megfelelő, jegyzékbe foglalt betegségek, illetve egyéb betegségek, amelyek Unión belüli ellenőrzést tesznek szükségessé: [Mód. 87]

i.  bejelentés és jelentéstétel a II. rész 1. fejezete szerint;

ii.  megfigyelés a II. rész 2. fejezete szerint.

Az említett végrehajtási aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor. [Mód. 88]

Azon kellően indokolt, Ha rendkívül sürgős esetekben, amelyek rendkívül jelentős hatást kifejtő, újonnan fellépő kockázattal járó betegség esetén sürgős okokból szükséges, a 254. cikkben előírt eljárás alkalmazandó az e cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra. [Mód. 89]

(2)  Az (1) bekezdés szerinti végrehajtási felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi a következő kritériumokat: [Mód. 90]

a)  a betegség által az állatok egészségére és a közegészségre, valamint az állatok jólétére és a gazdaságra gyakorolt hatás mértéke;

b)  a betegség prevalenciája, incidenciája és megoszlása az Unióban;

c)  a betegségre irányuló, e rendeletben előírt különböző betegségmegelőzési és járványügyi intézkedések hozzáférhetősége, megvalósíthatósága és hatékonysága, szigorúan figyelembe véve a jelenlegi regionális adottságokat. [Mód. 91].

3. fejezet

Az állatok egészségével kapcsolatos kötelezettségek

1. szakasz

Felelős személyek, állatokkal foglalkozó szakemberek és kedvtelésből tartott állatok tartói

9. cikk

Az állatok egészségével kapcsolatos kötelezettségek és biológiai védelmi intézkedések

(1)  A felelős személyek, az állatokkal foglalkozó szakemberek és a kedvtelésből tartott állatok tartói:

a)  felelősek a felelősségi körükbe tartozó tartott állatok és termékek egészséges állapotáért;

b)  a kapcsolódó kockázatokat szem előtt tartva, a helyes gyakorlatokra vonatkozó szakmai útmutatások segítségével, különösen helyes mikrobiológiai gyakorlat alkalmazása révén megfelelő biológiai védelmi intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy biztosítsák az említett tartott állatok és termékek egészséges állapotát, és hogy megelőzzék a betegségeknek a felelősségi körükbe tartozó tartott állatok és termékek körébe való bejutását, a betegségeknek az említett állatok és termékek körében való kialakulását és terjedését, valamint a betegségeknek az említett állatok és termékek közötti és azokról való továbbterjedését, kivéve azokat az eseteket, amikor ez tudományos célra kifejezetten engedélyezett, a következők tekintetében (értelemszerűen): [Mód. 92]

ba)  betartják a helyes állattenyésztés alapelveit; [Mód. 93]

bb)  biztosítják az állatgyógyászati készítmények ellenőrzött felhasználását. [Mód. 94]

i.  a tartott állatok és a termékek kategóriái és fajai;

ii.  a termelés típusa.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában megállapított szabályokat kiegészítő biológiai védelmi intézkedésekre vonatkozóan.

10. cikk

Alapvető állat-egészségügyi ismeretek

(1)  A felelős személyek és az állatokkal foglalkozó szakemberek és a kedvtelésből tartott állatok tartói szereznek a következőkről: [Mód. 95]

a)  állatbetegségek, beleértve az állatról emberre átvihető betegségeket;

b)  biológiai védelmi elvek, helyes állattenyésztés és az állatgyógyászati készítmények felelősségteljes használata, [Mód. 96]

c)  az állatok egészsége, jóléte és az emberi egészség közötti kölcsönhatások.

(2)  Az (1) bekezdésnek megfelelően megszerzendő ismeretek tartalma és szintje a következőktől függ:

a)  a felelősségi körükbe tartozó tartott állatok vagy termékek kategóriái és fajai;

b)  a termelés típusa;

c)  feladatkör.

(3)  Az (1) bekezdés szerinti ismeretek az alábbi módok egyikén adott tagállam által előírt követelményeknek megfelelő szakmai tapasztalat vagy képzés révén szerzendők meg. Ilyen képzést szakmai szervezetek is biztosíthatnak.

a)  szakmai tapasztalat vagy képzés;

b)  a mezőgazdaság vagy az akvakultúra ágazataiban kínált, állat-egészségügyi szempontból releváns programok;

c)  formális oktatás. [Mód. 97]

2. szakasz

Állatorvosok és víziállat-egészségügyi szakemberek

11. cikk

Az állatorvosok és víziállat-egészségügyi szakemberek kötelezettségei

(1)  Az állatorvosok e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységeik gyakorlása során

a)  megtesznek minden megfelelő intézkedést a betegségek bejutásának, kialakulásának és terjedésének megakadályozására;

aa)  a biztonságos élelmiszerek biztosítása érdekében tanácsadást nyújtanak a felelős személyeknek a zoonózist okozó betegségekkel, az élelmiszer útján terjedő kórokozókkal, maradványokkal és szennyeződésekkel kapcsolatban. [Mód. 98]

b)  biztosítják a betegségek korai felismerését, és ennek érdekében pontos diagnózist és differenciáldiagnózist állítanak fel, hogy az adott betegség még a tüneti kezelés megkezdése előtt kizárható vagy megállapítható legyen;

c)  tevékenyen részt vesznek a következőkben:

i.  az állat-egészségügyi és állatjóléti tájékozottság javítása; [Mód. 99]

ii.  betegségmegelőzés;

iii.  a betegségek korai felismerése és gyors reagálás.

iiia.  folyamatos továbbképzés a betegségek megelőzése, korai felismerése és leküzdése terén; [Mód. 100]

iiib.  az antimikrobiális rezisztenciának és esetleges következményeinek tudatosítása; [Mód. 101]

d)  együttműködnek az illetékes hatóságokkal, a felelős személyekkel, az állatokkal foglalkozó szakemberekkel és a kedvtelésből tartott állatok tartóival az e rendeletben előírt betegségmegelőzési és járványügyi intézkedések végrehajtásában.

da)  a legfrissebb rendelkezésre álló tudásanyag alapján biológiai védelemmel és más állat-egészségügyi kérdéssel kapcsolatos tanácsadás a felelős személyek és az állatokkal foglalkozó szakemberek számára, a létesítmény típusának, valamint a létesítményben tartott állatok kategóriáinak és fajainak megfelelően. [Mód. 102]

(2)  A víziállat-egészségügyi szakemberek a víziállatok tekintetében gyakorolhatják az e rendeletben állatorvosokhoz rendelt tevékenységeket, amennyiben e célból a tagállami jogszabályoknak megfelelő engedéllyel rendelkeznek. Ebben az esetben az (1) bekezdés az említett víziállat-egészségügyi szakemberekre is alkalmazandó.

(2a)  A méhegészségügyi szakemberek a méhek és poszméhek tekintetében gyakorolhatják az e rendeletben állatorvosokhoz rendelt tevékenységeket, amennyiben e célból a tagállami jogszabályoknak megfelelő engedéllyel rendelkeznek. Ebben az esetben az (1) bekezdés az említett méhegészségügyi szakemberekre is alkalmazandó. [Mód. 103]

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon állatorvosok és képesítésére vonatkozóan a 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek(60) megfelelően, és azon víziállat-egészségügyi szakemberek képesítésére vonatkozóan, akik az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységeket gyakorolnak. [Mód. 104]

3. szakasz

Tagállamok

12. cikk

A tagállamok kötelezettségei

(1)  Annak érdekében, hogy az illetékes állat-egészségügyi hatóság meghozhassa az e rendeletben előírt szükséges és megfelelő intézkedéseket, és végrehajthassa az e rendeletben előírt tevékenységeket, a tagállamok biztosítják, hogy az említett hatóság

a)  szakképzett személyzettel, egységekkel, felszereléssel és pénzügyi forrásokkal, továbbá a tagállam egész területére kiterjedő hatékony szervezeti struktúrával rendelkezzen;

b)  hozzáféréssel rendelkezzen a szakképzett személyzettel, egységekkel, felszereléssel és pénzügyi forrásokkal rendelkező laboratóriumokhoz, hogy biztosítsa a jegyzékbe foglalt és új betegségek gyors és pontos diagnózisát, illetve differenciáldiagnózisát;

c)  megfelelően képzett állatorvosokkal rendelkezzen, akik a 11. cikkben említett, e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységekkel foglalkoznak.

(2)  A tagállamok a mezőgazdaság vagy az akvakultúra ágazataiban kínált megfelelő programokkal vagy a formális oktatás eszközeivel segítik a felelős személyeket és az állatokkal foglalkozó szakembereket a 10. cikkben előírt alapvető állat-egészségügyi ismeretek elsajátításában, megőrzésében és fejlesztésében, és biztosítják a szükséges tudásszint elérését. [Mód. 105]

(2a)  A tagállamok meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek mellett biztosítható, hogy a felelős személyek, az állatokkal foglalkozó szakemberek és a kedvtelésből tartott állatok tartói elsajátíthassák, megőrizhessék és fejleszthessék a 10. cikkben előírt alapvető állat-egészségügyi ismereteket. [Mód. 106]

12a. cikk

A jegyzékbe nem foglalt betegségekre vonatkozó stratégiai intézkedések

A tagállamok stratégiai intézkedéseket hoznak a – többek között az e rendelet mellékletében nem szereplő – fertőző állatbetegségek ellenőrzése, megelőzése és felügyelete érdekében, többek között az antimikrobiális rezisztencia kialakulása kockázatának csökkentése céljából. Ezeket az intézkedéseket az xxxx/xxxx/EU(61) rendelet (hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) X. cikkében vagy a 2160/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt nemzeti ellenőrzési tervek és ellenőrzési programok részeként kell elfogadni. [Mód. 107]

12b. cikk

Határellenőrzések

Az e rendelet -I. mellékletében szereplő betegségek esetén a tagállamoknak – uniós szintű technikai segítséggel – az érintett harmadik országok illetékes hatóságaival együttműködve külső határaikon megfelelő megelőző, kockázat-alapú biológiai védelmi intézkedéseket kell tenniük. [Mód. 108]

13. cikk

Az illetékes hatóság egyéb hivatalos tevékenységeinek átruházása

(1)  Az illetékes hatóság az alábbi tevékenységek közül eggyel vagy többel állatorvost, valamint minősítéssel rendelkező szakmai szervezeteket bízhat meg: [Mód. 109]

a)  a II. rész 1. fejezete szerinti bejelentéssel és jelentéstétellel, valamint a II. rész 2. fejezete szerinti megfigyeléssel kapcsolatos tevékenységek;

b)  a következőkkel kapcsolatos tevékenységek:

i.  a betegséggel kapcsolatos tájékozottság, felkészültség és járványügy a III. rész szerint;

ii.  nyilvántartásba vétel, jóváhagyás, nyomonkövethetőség és mozgatás vagy szállítás a IV. rész szerint;

iii.  vészhelyzeti intézkedések a VI. rész szerint.

(1a)  Az illetékes hatóság az (1) bekezésben felsorolt tevékenységek közül egyet vagy többet méhegészségügyi szakemberre ruházhat át. [Mód. 110]

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)  az (1) és (1a) bekezdésben előírt tevékenységek átruházásával kapcsolatos körülmények és feltételek; [Mód. 111]

b)  annak megállapítása, hogy az e cikk (1) bekezdése szerinti tevékenységek mellett mely egyéb tevékenységekkel bízhatók meg állatorvosok, és hogy erre milyen körülmények között és milyen feltételek mellett kerülhet sor;

c)  az állatorvosoknak a 12. cikk (1) bekezdésének c) pontjában előírt képzésére vonatkozó minimumkövetelmények, a 2005/36/EK irányelvnek megfelelően. [Mód. 112]

A szóban forgó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása során a Bizottság figyelembe veszi az említett feladatok természetét, valamint az Unió és a tagállamok nemzetközi kötelezettségeit.

14. cikk

A nyilvánosság tájékoztatása

Amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy egyes állatok vagy termékek kockázatot jelenthetnek, intézkedések elrendelésére van szükség egy betegség valószínű kitörése tekintetében, az illetékes hatóság megfelelő lépéseket tesz annak érdekében, hogy a kockázat természetéről és a meghozott vagy meghozandó kockázatmegelőzési vagy -kezelési intézkedésekről tájékoztassa a nyilvánosságot, figyelembe véve az indokolatlan pánikkeltés elkerülésének szükségességét, a szóban forgó kockázat jellegét, súlyosságát és mértékét, valamint a tájékoztatáshoz fűződő közérdeket. [Mód. 113]

Az illetékes hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy tájékoztassa a nyilvánosságot az állatbetegségek megelőzésével és terjedésével kapcsolatos alapelvekről és különösen arról a kockázatról, hogy Unión kívüli utazások esetén külső területekről kórokozók kerülhetnek be az Unió területére. [Mód. 114]

4. szakasz

Laboratóriumok, egységek és más, kórokozókat, vakcinákat és egyéb biológiai készítményeket kezelő természetes és jogi személyek

15. cikk

A laboratóriumok, egységek és más, kórokozókat, vakcinákat és egyéb biológiai készítményeket kezelő személyek kötelezettségei

(1)  Azok a laboratóriumok, egységek és más természetes vagy jogi személyek, akik/amelyek kutatási, oktatási vagy diagnosztikai célból, illetve vakcinák és más biológiai készítmények előállítása céljából kórokozókat kezelnek, az adott esetben létező nemzetközi szabványok betartása mellett kötelesek:

a)  meghozni a megfelelő biológiai védelmi, biológiai biztonsági és biológiai elszigetelési intézkedéseket, hogy megakadályozzák a kórokozók elszabadulását és azt követő érintkezésüket a laboratóriumon, intézeten vagy más, a kórokozókat kutatási célból kezelő egységen kívül élő állatokkal;

b)  biztosítani, hogy a kórokozók, vakcinák és egyéb biológiai készítmények laboratóriumok, intézetek és más egységek közötti szállítása nem jár a jegyzékbe foglalt és új betegségek terjedésének kockázatával.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a laboratóriumok, egységek és más, kórokozókat, vakcinákat és egyéb biológiai készítményeket kezelő természetes vagy jogi személyek által betartandó, a következőkkel kapcsolatos biztonsági intézkedésekre vonatkozóan:

a)  biológiai védelmi, biológiai biztonsági és biológiai elszigetelési intézkedések;

b)  a kórokozók, vakcinák és egyéb biológiai készítmények szállítására vonatkozó követelmények.

II.RÉSZ

A BETEGSÉGEK BEJELENTÉSE ÉS AZ AZOKKAL KAPCSOLATOS JELENTÉSTÉTEL, MEGFIGYELÉS, MENTESÍTÉSI PROGRAMOK, „BETEGSÉGTŐL MENTES” MINŐSÍTÉS

1. fejezet

A betegségek bejelentése és az azokkal kapcsolatos jelentéstétel

16. cikk

Tagállamokon belüli bejelentés

(1)  A természetes és jogi személyek felelős személyek, az állatokkal foglalkozó szakemberek és a kedvtelésből tartott állatok tartói haladéktalanul bejelentést tesznek: [Mód. 115]

a)  az illetékes hatóságnál a 8. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség kitörése vagy kitörésének gyanúja esetén; [Mód. 116]

b)  egy állatorvosnál vagy víziállat-egészségügyi szakembernél az állatok szokatlan arányú mortalitásáról vagy más, súlyos fertőző betegségre utaló jelről, illetve a termelési mutatók ismeretlen okú jelentős csökkenéséről a további vizsgálat érdekében, beleértve a laboratóriumi vizsgálat céljából történő mintavételt, amennyiben ez indokolt. [Mód. 117]

(1a)  A 8. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség kitörése vagy kitörésének gyanúja esetén az állatorvos vagy a víziállat-egészségügyi szakember azonnal értesíti az illetékes hatóságot. [Mód. 118]

(1b)  Amennyiben zoonózisos betegségre utaló tünetek lépnek fel, az orvosok azonnal értesítik az érintett hatóságot. [Mód. 119]

(2)  A tagállamok határozhatnak úgy, hogy az (1) bekezdés b) pontjában előírt bejelentések címzettje az illetékes hatóság legyen.

(3)  A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)  kritériumok annak meghatározására, hogy fennállnak-e az (1) bekezdés b) pontjában említett, bejelentést szükségessé tevő körülmények;

b)  az (1) bekezdés b) pontjában előírt további vizsgálatra vonatkozó részletes szabályok.

17. cikk

Uniós szintű bejelentés

(1)  A tagállamok a betegségleírás figyelembevételével azonnal bejelentést tesznek a Bizottságnál és a többi tagállamnál a 8. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett bármely olyan jegyzékbe foglalt betegség kitöréséről, amelynek esetében azonnali bejelentésre van szükség, annak érdekében, hogy a szükséges kockázatkezelési intézkedések időben végrehajthatók legyenek.

(2)  Az (1) bekezdésben előírt bejelentés az alábbi, a betegség kitörésével kapcsolatos információkat tartalmazza:

a)  a kórokozó és adott esetben annak altípusa;

b)  a betegség kitörésével kapcsolatos gyanú felmerülésének és a kitörés megállapításának dátuma;

c)  a betegség kitörésének helye;

d)  bármilyen kapcsolódó betegségkitörés;

e)  a betegség kitörése által érintett állatok;

f)  a kitöréssel kapcsolatban hozott bármely járványügyi intézkedés;

g)  a jegyzékbe foglalt betegség lehetséges vagy ismert eredete;

h)  az alkalmazott diagnosztikai módszerek.

(3)  A Bizottság végrehajtási aktusok útján meghatározza,felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak meghatározására, hogy a 8. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek közül melyeket kell a tagállamoknak az e cikk (1) bekezdésének megfelelően azonnal bejelenteniük. [Mód. 120]

Az említett végrehajtási aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor. [Mód. 121]

18. cikk

Uniós szintű jelentéstétel

(1)  A tagállamok jelentést tesznek a Bizottságnak és a többi tagállamnak a 8. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett, jegyzékbe foglalt azon betegségekről, amelyek esetében:

a)  nincs szükség a kitörés azonnali, a 17. cikk (1) bekezdése szerinti bejelentésére;

b)  szükség van a kitörés azonnali, a 17. cikk (1) bekezdése szerinti bejelentésére, de kiegészítő információkat kell benyújtani a Bizottságnak és a többi tagállamnak a következőkre vonatkozóan:

i.  a 29. cikk alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusban megállapított szabályoknak megfelelő megfigyelés;

ii.  a 35. cikk alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusban megállapított szabályoknak megfelelő mentesítési program.

(2)  Az (1) bekezdésben előírt jelentések a következőkre vonatkozó adatokat tartalmaznak:

a)  az (1) bekezdésben említett, jegyzékbe foglalt betegségek felismerése;

b)  a megfigyelés eredménye, amennyiben ez a 29. cikk b) pontjának ii. alpontja alapján elfogadott szabályoknak megfelelően szükséges;

c)  a megfigyelési programok eredménye, amennyiben ez a 27. cikk (3) bekezdésének megfelelően és a 29. cikk b) pontjának ii. alpontja alapján elfogadott szabályoknak megfelelően szükséges;

d)  mentesítési programok, amennyiben ez a 33. cikknek megfelelően és a 35. cikk alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusban megállapított szabályoknak megfelelően szükséges.

(3)  Az e rendeletben megállapított betegségmegelőzési és járványügyi szabályok hatékony végrehajtása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (2) bekezdésében foglalt követelmények módosítására és kiegészítésére, valamint az egyéb kérdésekről történő, adott esetben szükséges jelentéstételre vonatkozóan. [Mód. 122]

19. cikk

Az uniós szintű bejelentések és az uniós szintű jelentéstétel közös szabályai

(1)  A 17. cikk (1) bekezdésében és a 18. cikk (1) bekezdésében előírt uniós szintű bejelentést és uniós szintű jelentéstételt olyan időpontban és időközönként kell elvégezni, hogy biztosított legyen a szükséges kockázatkezelési intézkedések átláthatósága és kellő időben való végrehajtása, figyelembe véve a következőket:

a)  a betegségleírás;

b)  a betegség kitörésének jellege.

(2)  A 17. cikk (1) bekezdésében, illetve a 18. cikk (1) bekezdésében előírt uniós szintű bejelentés és uniós szintű jelentéstétel céljából a tagállamok bejelentési és jelentéstételi régiókat határoznak meg.

20. cikk

Az uniós szintű bejelentést és az uniós szintű jelentéstételt szolgáló számítógépes információs rendszer

A 17., 18. és 19. cikkben előírt uniós szintű bejelentésre és uniós szintű jelentéstételre vonatkozó követelmények teljesítésével kapcsolatos mechanizmusok és eszközök kezelése céljából a Bizottság számítógépes információs rendszert hoz létre és működtet.

21. cikk

Az uniós szintű bejelentésre, az uniós szintű jelentéstételre és a számítógépes információs rendszerre vonatkozó végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a 17–20. cikkben előírt uniós szintű bejelentésre, uniós szintű jelentéstételre és számítógépes információs rendszerre vonatkozó szabályokat a következők tekintetében:

a)  a tagállamok által a 17. cikk (1) bekezdésében és a 18. cikk (1) bekezdésében előírt uniós szintű bejelentés és uniós szintű jelentéstétel során szolgáltatandó információk;

b)  a 20. cikkben előírt számítógépes információs rendszer létrehozására és alkalmazására irányuló eljárások, valamint a meglévő rendszerekben tárolt adatok és információk új rendszerbe történő migrációjára és a rendszer teljes körű működőképességére vonatkozó átmeneti intézkedések;

c)  a 20. cikkben előírt számítógépes információs rendszerbe betáplálandó adatok formátuma és struktúrája;

d)  a 17. cikk (1) bekezdésében és a 18. cikk (1) bekezdésében előírt uniós szintű bejelentésre és uniós szintű jelentéstételre vonatkozó határidők, valamint a bejelentés és jelentéstétel gyakorisága;

e)  a 19. cikk (2) bekezdésében előírt uniós bejelentési és uniós jelentéstételi régiók.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

2. fejezet

Megfigyelés

22. cikk

A felelős személyek megfigyelési kötelezettségei

A jegyzékbe foglalt és új betegségek jelenlétének kimutatása céljából a felelős személyek:

a)  figyelemmel kísérik a felelősségi körükbe tartozó állatok egészségi állapotát és viselkedését jólétét; [Mód. 123]

aa)  felfigyelnek a felelősségi körükbe tartozó állati eredetű termékek olyan változásaira, amelynek alapján felmerülhet a gyanú, hogy azt egy jegyzékbe foglalt vagy új betegség okozza; [Mód. 124]

b)  felfigyelnek a felelősségi körükbe tartozó létesítmények, állatok vagy szaporítóanyagok rendes termelési paramétereiben végbemenő bármely olyan változásra, amelynek alapján felmerülhet a gyanú, hogy azt egy jegyzékbe foglalt vagy új betegség okozza;

c)  felfigyelnek a felelősségi körükbe tartozó állatok szokatlan arányú mortalitására vagy az említett állatokon tapasztalható más, súlyos fertőző betegségre utaló jelekre. [Mód. 125]

ca)  a jegyzékben feltüntetett betegségek és az új betegségek megjelenésének megelőzése érdekében, a 23. cikkben megállapított szempontokat figyelembe véve, biztosítják az állatorvosi látogatásokat; e látogatások során egyúttal biológiai védelemmel kapcsolatos tanácsadást is nyújtanak a felelős személyeknek. [Mód. 126]

A felelős személyek bekapcsolódhatnak az állatbetegségek megfigyelésére irányuló önkéntes kollektív eljárásokba, amennyiben léteznek ilyenek. [Mód. 127]

23. cikk

Állatorvosi látogatás

(1)  A felelős személyek biztosítják, hogy a felelősségi körükbe tartozó létesítményben állatorvos vagy bármely más képzett szakember látogatást tesz, amennyiben ezt a létesítmény jelentette kockázatok szükségessé teszik, figyelembe véve a következőket: [Mód. 128]

a)  a termelés típusa;

b)  a létesítményben tartott állatok kategóriái és fajai;

ba)  terület vagy régió aktuális járványügyi helyzete; [Mód. 129]

c)  minden olyan más, vonatkozó megfigyelési intézkedések, minőségbiztosítási programok vagy hatósági ellenőrzések, amelyek a tartott állatokra és a létesítmény típusára irányulnak.

Az említett állatorvosi látogatásoknak az állatbetegségek kielégítő megelőzését biztosító és a létesítmény jelentette kockázatokkal arányos gyakorisággal kell történniük. Az illetékes hatóság részletes szabályokat határoz meg a különféle típusú, eltérő kockázati szintet képviselő létesítményekben teendő állatorvosi látogatások hatókörére és gyakoriságára vonatkozóan. [Mód. 130]

E látogatásokat más célt szolgáló állatorvosi látogatással is össze lehet kötni.

(2)  Az (1) bekezdésben előírt állatorvosi látogatások a következő célokat szolgálják:

a)  a jegyzékbe foglalt vagy új betegségek megjelenésére utaló jelek felismerése jelekre vonatkozó információk; [Mód. 131]

b)  biológiai védelemmel és más állat-egészségügyi kérdéssel kapcsolatos tanácsadás a felelős személy számára, a létesítmény típusának, valamint a létesítményben tartott állatok kategóriáinak és fajainak megfelelően.

ba)  az illetékes állat-egészségügyi hatóságok 25. cikk szerinti megfigyelési kötelezettségének teljesítéséhez szükséges információszolgáltatás. [Mód. 132]

24. cikk

Felhatalmazás az állatorvosi látogatások tekintetében

A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)  az alábbiak kiegészítése:

i.  a 23. cikk (1) bekezdésében meghatározott kritériumok, amelyeket figyelembe kell venni annak meghatározásánál, hogy

–  az állatorvosi látogatásoknak milyen típusú létesítményekre kell irányulniuk;

–  az említett állatorvosi látogatásoknak milyen gyakorisággal kell történniük;

ii.  a 23. cikk (2) bekezdésében meghatározott, a különféle típusú létesítményekben tett állatorvosi látogatások tartalmára és gyakoriságára vonatkozó követelmények, az állatorvosi látogatások céljának teljesülése érdekében;

b)  azon létesítmények típusának meghatározása, amelyek állatorvosi látogatás tárgyát képezik. [Mód. 133]

25. cikk

Az illetékes hatóság megfigyelési kötelezettségei

(1)  Az illetékes hatóság a 8. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek és az új betegségek jelenlétére vonatkozóan megfigyelési tevékenységet végez.

(2)  A megfigyelést úgy kell megszervezni, hogy a 8. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek és az új betegségek jelenlétét kellő időben ki lehessen mutatni; ennek érdekében el kell végezni a betegséggel kapcsolatos helyzetre vonatkozó információk összegyűjtését, rendszerezését és elemzését. E megfigyelés kiegészíti a felelős személyek által önkéntes programok keretében egyénileg végzett megfigyelést, valamint arra épül. [Mód. 134]

(3)  Az illetékes hatóság biztosítja az (1) bekezdésben előírt megfigyelési adatok hatékony és eredményes összegyűjtését és felhasználását.

26. cikk

A megfigyelés módszertana, gyakorisága és intenzitása

A 25. cikk (1) bekezdésében előírt megfigyelés megszervezésének, eszközeinek, diagnosztikai módszereinek, gyakoriságának, intenzitásának és mintavételi módszereinek, valamint a megfigyelés tárgyát képező állatpopulációnak megfelelőnek és a megfigyelés céljaival arányosnak kell lenniük, figyelembe véve a következőket:

a)  a betegségleírás;

b)  kapcsolódó kockázati tényezők;

c)  az alábbiak egészségügyi helyzete:

i.  azon tagállam, illetve annak azon körzete vagy területi egysége, amelyben megfigyelést végeznek;

ii.  azon tagállamok, harmadik országok vagy területek, amelyek az említett tagállammal, illetve annak körzetével vagy területi egységével határosak, vagy pedig amelyekből állatokat és termékeket léptetnek be az említett tagállamba, illetve annak körzetébe vagy területi egységébe;

d)  a felelős személyek által a 22. cikknek megfelelően, illetve más hatóságok által végzett megfigyelési tevékenység;

27. cikk

Megfigyelési programok

(1)  Az illetékes hatóság a 25. cikk (1) bekezdésében előírt megfigyelési tevékenységet megfigyelési program keretében végzi, amennyiben strukturált megfigyelésre van szükség a következők miatt:

a)  a betegségleírás;

b)  kapcsolódó kockázati tényezők.

ba)  a betegségekkel kapcsolatos korábbi tapasztalatok a tagállamban, annak körzetében vagy területi egységében; [Mód. 135]

(2)  Az (1) bekezdésnek megfelelően megfigyelési programot létrehozó tagállamok erről értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot.

(3)  Az (1) bekezdésnek megfelelően megfigyelési programot végrehajtó tagállamok rendszeres időközönként jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az említett megfigyelési program eredményeiről.

28. cikk

Felhatalmazás

A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)  A 26. cikkben előírt megfigyelés megszervezése, eszközei, diagnosztikai módszerei, gyakorisága, intenzitása és mintavételi módszerei, valamint a megfigyelés tárgyát képező állatpopuláció;

b)  a 8. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek és adott esetben az új betegségek hatósági megállapításának és esetdefinícióinak kritériumai;

ba)  annak megállapítása, hogy a 8. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek közül melyekre vonatkozzanak megfigyelési programok; [Mód. 136]

c)  a 27. cikk (1) bekezdésében előírt megfigyelési programokra vonatkozó követelmények a következők tekintetében:

i.  a megfigyelési programok tartalma;

ii.  a 27. cikk (2) bekezdésének megfelelően benyújtott értesítésekben és a 27. cikk (3) bekezdésének megfelelően benyújtott rendszeres jelentésekben feltüntetendő információ;

iii.  a megfigyelési programok alkalmazási ideje.

29. cikk

Végrehajtási hatáskör

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a 26. és 27. cikkben előírt megfigyelésre és megfigyelési programokra vonatkozó követelményeket, valamint a 28. cikk alapján a következőkre vonatkozóan elfogadott szabályokat:

a)  annak megállapítása, hogy a 8. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek közül melyekre vonatkozzanak megfigyelési programok; [Mód. 137]

b)  az alábbiakra vonatkozó formai és eljárási követelmények:

i.  a megfigyelési programok Bizottságnak és a többi tagállamnak tájékoztatás céljából történő benyújtása; [Mód. 138]

ii.  a Bizottságnak a megfigyelés eredményeiről történő jelentéstétel.

iia.  a Bizottság és a tagállamok által használt programok értékelésére szolgáló eszközök. [Mód. 139]

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

3. fejezet

Mentesítési programok

30. cikk

Kötelező és önkéntes mentesítési programok

(1)  Azok a tagállamok, amelyek területének egésze, illetve amelyek körzetei vagy területi egységei nem mentesek vagy tudvalevőleg nem mentesek a 8. cikk (1) bekezdésnek b) pontjában említett egy vagy több, jegyzékbe foglalt betegségtől,

a)  az említett, jegyzékbe foglalt betegségtől való mentesítés céljából, illetve az említett, jegyzékbe foglalt betegségtől való mentesség igazolása céljából programot hoznak létre, amelyet az említett betegség által fertőzött állatpopuláción belül kell végrehajtani, és amely területük érintett részeire vagy területükhöz tartozó körzetekre vagy területi egységekre terjed ki (a továbbiakban: kötelező mentesítési program);

b)  a kötelező mentesítési program tervezetét jóváhagyás céljából benyújtják a Bizottságnak.

(2)  Azok a tagállamok, amelyek nem mentesek vagy tudvalevőleg nem mentesek a 8. cikk (1) bekezdésnek c) pontjában említett egy vagy több, jegyzékbe foglalt betegségtől, és amelyek úgy határoznak, hogy az említett egy vagy több, jegyzékbe foglalt betegségtől való mentesítés céljából az érintett állatpopuláció körében végrehajtandó, területük, illetve annak körzetei vagy területi egységei érintett részeire kiterjedő programot hoznak létre (a továbbiakban: önkéntes mentesítési program), a programot jóváhagyás céljából benyújtják a Bizottságnak, amennyiben:

a)  a tagállam állat-egészségügyi garanciák Unión belüli elismerését kéri a szóban forgó betegség tekintetében, az állatok és állati termékek mozgatása vonatkozásában; vagy

b)  az önkéntes mentesítési program keretében uniós pénzügyi hozzájárulást igényelnek. [Mód. 140]

(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján jóváhagyja a következőket:

a)  a Bizottságnak az (1) bekezdésnek megfelelően jóváhagyás céljából benyújtott kötelező mentesítési programtervezetek;

b)  a Bizottságnak a (2) bekezdésnek megfelelően jóváhagyás céljából benyújtott önkéntes mentesítési programtervezetek.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

Azon kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben, amelyek rendkívül jelentős hatású kockázattal járó, jegyzékben foglalt betegséggel kapcsolatosak, a Bizottság a 255. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően az a) pont szerinti, azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

The Commission may, by means of implementing acts, amend or terminate where necessary eradication programmes approved in accordance with points (a) and (b). A Bizottság – végrehajtási jogi aktusok útján – szükség esetén arra kötelezheti a tagállamokat, hogy módosítsák vagy szüntessék be az a) és b) pont szerint jóváhagyott mentesítési programokat. Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor. [Mód. 141]

(4)  A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)  a kötelező és önkéntes mentesítési programok célja, járványügyi stratégiái és időközi célkitűzései;

b)  eltérések a kötelező és önkéntes mentesítési programok jóváhagyás céljából történő benyújtásának az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában és (2) bekezdésében előírt követelményétől azokban az esetekben, amelyekben a 31. cikk (2) bekezdésének, a 34. cikk (2) bekezdésének és a 35. cikknek megfelelően elfogadott, az említett programokra vonatkozó szabályok alapján nincs szükség ezek jóváhagyására;

c)  a tagállamok által a Bizottságnak és a többi tagállamnak benyújtandó azon információk, amelyek a b) pontban említett, a kötelező és önkéntes mentesítési programok jóváhagyásának követelményétől való eltérésekkel kapcsolatosak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e bekezdés b) pontja alapján elfogadott szabályok módosítása vagy megszüntetése céljából.

31. cikk

A kötelező és önkéntes mentesítési programok keretében hozott intézkedések

(1)  A kötelező és önkéntes mentesítési programok keretében meg kell hozni legalább a következő intézkedéseket:

a)  járványügyi intézkedések, amelyek célja azon létesítmények, területi egységek és körzetek kórokozótól való mentesítése, amelyekben a betegség megjelent, továbbá az újrafertőződés megelőzése;

b)  a 26–29. cikkben megállapított szabályoknak megfelelően végzett megfigyelés a következők igazolására:

i.  az a) pontban előírt járványügyi intézkedések hatékonysága;

ii.  a jegyzékbe foglalt betegségtől való mentesség;

c)  pozitív megfigyelési eredmények esetén hozandó járványügyi intézkedések.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)  az (1) bekezdés a) pontjában előírt járványügyi intézkedések;

b)  járványügyi intézkedések, amelyek célja megakadályozni a létesítményekben, területi egységeken és körzetekben élő, megfigyelés tárgyát képező állatpopulációnak a szóban forgó betegséggel való újrafertőződését;

c)  A 26. cikkben előírt megfigyelés megszervezése, eszközei, diagnosztikai módszerei, gyakorisága, intenzitása és mintavételi módszerei, valamint a megfigyelés tárgyát képező állatpopuláció;

d)  a jegyzékbe foglalt betegségre vonatkozó pozitív eredmények esetén az (1) bekezdés c) pontjának megfelelően hozandó járványügyi intézkedések;

e)  vakcinázás.

32. cikk

A kötelező és önkéntes mentesítési programokra vonatkozó beadványok tartalma

A tagállamok által a 30. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően a Bizottságnak benyújtott, a kötelező és önkéntes mentesítési programok jóváhagyására irányuló kérelmekben a következő információkat kell megadni:

a)  a kötelező vagy önkéntes mentesítési program hatálya alá tartozó jegyzékbe foglalt betegséggel kapcsolatos járványügy helyzet leírása;

b)  a kötelező vagy önkéntes mentesítési program hatálya alá tartozó földrajzi és igazgatási terület leírása és körülhatárolása;

c)  a kötelező vagy önkéntes mentesítési program azon járványügyi intézkedéseinek leírása, amelyeket a 31. cikk (1) bekezdése és a 31. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályok előírnak;

d)  a kötelező vagy önkéntes mentesítési program várható időtartama;

e)  a kötelező vagy önkéntes mentesítési program végrehajtásának időközi célkitűzései és járványügyi stratégiái;

f)  a kötelező vagy önkéntes mentesítési program becsült költségeinek és várható hasznának elemzése.

fa)  a programokban különböző jogcímen részt vevő hatóságok és/vagy magánszektorbeli szereplők pontos megnevezése, valamint az általuk a programok végrehajtása során betöltött szerepek és feladatok egyértelmű megjelölése. [Mód. 142]

33. cikk

Jelentéstétel

A kötelező vagy önkéntes mentesítési programot végrehajtó tagállam a következőket nyújtja be a Bizottságnak:

a)  a folyamatban lévő kötelező vagy önkéntes programoknak a 32. cikk e) pontjában említett időközi célkitűzéseit nyomon követő rendszeres időközi jelentések;

b)  zárójelentés a program lezárultát követően.

34. cikk

A mentesítési programok alkalmazási ideje

(1)  A kötelező és önkéntes mentesítési programok az alábbiak bekövetkezéséig alkalmazandók:

a)  teljesülnek a tagállam területének vagy körzetének „betegségtől mentes” minősítése iránti kérelem benyújtásának 36. cikk (1) bekezdése szerinti feltételei, illetve a területi egység „betegségtől mentes” minősítése iránti kérelem benyújtásának 37. cikk (1) bekezdése szerinti feltételei; vagy

b)  az önkéntes mentesítési programok vonatkozásában nem teljesíthetők a „betegségtől mentes” minősítés iránti kérelem benyújtásának feltételei, és a program már nem teljesíti célját; Ebben az esetben a programot az illetékes hatóság vagy a Bizottság a program létrehozását szabályozó eljárásnak megfelelően beszünteti.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében megállapított követelményeknek a kötelező és önkéntes mentesítési programok alkalmazási ideje tekintetében történő kiegészítésére és módosítására vonatkozóan.

35. cikk

Végrehajtási hatáskör és a teljesítménymutatókkal kapcsolatos hatáskör átruházása [Mód. 143]

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az információkra vonatkozó, valamint a formai és eljárási követelményeket a 30–33. cikkben előírt szabályok tekintetében a következőkre vonatkozóan:

a)  a kötelező és önkéntes mentesítési programok tervezeteinek jóváhagyás céljából történő benyújtása;

b)  teljesítménymutatók; [Mód. 144]

c)  a Bizottság és a többi tagállam számára történő jelentéstétel a kötelező vagy önkéntes mentesítési programok végrehajtásának eredményeiről.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 30., 31. és 32. cikkben előírt kötelező vagy önkéntes mentesítési programok teljesítményét mérő mutatók meghatározása tekintetében. [Mód. 145]

4. fejezet

„Betegségtől mentes” minősítés

36. cikk

Betegségtől mentes tagállamok és körzetek

(1)  Egy tagállam teljes területére vagy annak egy vagy több körzetére vonatkozóan és a 8. cikk (1) bekezdésnek b) és c) pontjában említett egy vagy több, jegyzékbe foglalt betegség tekintetében kérheti a Bizottságtól a „betegségtől mentes” minősítés jóváhagyását, amennyiben az alábbi feltételek közül egy vagy több teljesül:

a)  a „betegségtől mentes” minősítés hatálya alá tartozó betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajok egyike sem fordul elő a tagállam teljes területén vagy a kérelem tárgyát képező érintett körzet(ek)ben;

b)  a kórokozó tudvalevőleg nem képes életben maradni a tagállam teljes területén vagy a kérelem tárgyát képező érintett körzet(ek)ben;

c)  kizárólag vektorok által terjesztett, jegyzékbe foglalt betegségek esetében a vektorok egyike sincs jelen vagy tudvalevőleg nem képes életben maradni a tagállam teljes területén vagy a kérelem tárgyát képező érintett körzet(ek)ben;

d)  a jegyzékbe foglalt betegségtől való mentességet a következők révén igazolták:

i.  a 31. cikk (1) bekezdésében megállapított szabályoknak és az említett cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályoknak megfelelő mentesítési program; vagy

ii.  korábbi adatok és megfigyelési adatok.

(2)  A „betegségtől mentes” minősítés iránti tagállami kérelmeknek bizonyítékokat kell tartalmazniuk annak alátámasztására, hogy teljesülnek a „betegségtől mentes” minősítés jóváhagyásának (1) bekezdésben megállapított feltételei.

(3)  Az (1) és (2) bekezdésben megállapított feltételek teljesülése esetén a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján jóváhagyja és szükség esetén módosítja a tagállamok „betegségtől mentes” minősítés iránti kérelmeit.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

37. cikk

Területi egységek

(1)  Egy tagállam kérheti a Bizottságtól területi egységei „betegségtől mentes” minősítésének elismerését a 8. cikk (1) bekezdésnek a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében, valamint a adott területi egység „betegségtől mentes” minősítésének védelmét, ha területén az említett, jegyzékbe foglalt betegségek közül egy vagy több kitör, amennyiben:

a)  az említett kérelem tárgyát képező, jegyzékbe foglalt betegség(ek) bejutása a területi egység szintjén hatékonyan megelőzhető, figyelembe véve a betegségleírást;

b)  a kérelem tárgyát képező területi egység egyetlen közös biológiai védelmi irányítási rendszerbe tartozik, amely biztosítja a hozzá tartozó valamennyi létesítmény „betegségtől mentes” minősítését;

c)  az illetékes hatóság a kérelem tárgyát képező területi egység számára az alábbi cikkeknek megfelelően engedélyezte az állatok és az azokból származó termékek mozgatását, illetve szállítását:

i.  94. és 95. cikk a szárazföldi állatokat tartó vagy azokból származó termékeket tároló területi egységekre vonatkozóan;

ii.  181. és 182. cikk a víziállatokat tartó vagy azokból származó termékeket tároló területi egységekre vonatkozóan.

(2)  Egy tagállam kérheti a Bizottságtól területi egységei „betegségtől mentes” minősítésének elismerését a 8. cikk (1) bekezdésnek b) és c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt egy vagy több betegség tekintetében, amennyiben:

a)  az említett kérelem tárgyát képező, jegyzékbe foglalt betegség(ek) bejutása a területi egység szintjén hatékonyan megelőzhető, figyelembe véve a betegségleírást;

b)  az alábbi feltételek közül egy vagy több teljesül:

i.  teljesülnek a 36. cikk a)–d) pontjában megállapított feltételek;

ii.  a területi egységhez tartozó létesítmények megkezdik vagy újrakezdik tevékenységüket, és közös biológiai védelmi irányítási rendszert hoztak létre, amely biztosítja a területi egység betegségtől való mentességét;

c)  a területi egységhez tartozó létesítmények irányítását végző felelős személyek közös biológiai védelmi irányítási rendszerrel rendelkeznek, amely biztosítja a területi egység betegségtől való mentességét;

d)  az illetékes hatóság a kérelem tárgyát képező területi egység számára az alábbi cikkeknek megfelelően engedélyezte az állatok és az azokból származó termékek mozgatását, illetve szállítását:

i.  94. és 95. cikk a szárazföldi állatokat tartó vagy azokból származó termékeket tároló területi egységekre vonatkozóan;

ii.  181. és 182. cikk a víziállatokat tartó vagy azokból származó termékeket tároló területi egységekre vonatkozóan.

(3)  A területi egységek „betegségtől mentes” minősítésének elismerése iránti, az (1) és (2) bekezdésnek megfelelő tagállami kérelmeknek bizonyítékokat kell tartalmazniuk annak alátámasztására, hogy teljesülnek az említett bekezdésekben megállapított feltételek.

(4)  Az (1) vagy (2) és a (3) bekezdésben megállapított feltételek teljesülése esetén a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elismeri és szükség esetén módosítja a területi egységek „betegségtől mentes” minősítését.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

(5)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)  a területi egységek „betegségtől mentes” minősítésének elismerésére vonatkozó, az e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti követelmények, figyelembe véve a 8. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek betegségismertetőit legalább a következők tekintetében:

i.  megfigyelés és a betegségtől való mentesség alátámasztását szolgáló egyéb bizonyíték;

ii.  biológiai védelmi intézkedések;

b)  a területi egységek „betegségtől mentes” minősítésének illetékes hatóság általi, az e cikk (1) és (2) bekezdésében előírt jóváhagyására vonatkozó részletes szabályok;

c)  a több tagállam területén található területi egységek.

38. cikk

A betegségtől mentes körzetek vagy területi egységek jegyzékei

Minden egyes tagállam naprakész jegyzéket készít és vezet a következőkről:

a)  a 36. cikk (1) bekezdése szerinti, betegségtől mentes terület vagy körzetek;

b)  a területi egységek 37. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti, „betegségtől mentes” minősítése.

Ezeket a jegyzékeket a tagállamok a nyilvánosság számára is elérhetővé teszik.

39. cikk

Felhatalmazás a tagállamok és körzetek „betegségtől mentes” minősítése tekintetében

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)  a tagállamok és körzetek „betegségtől mentes” minősítésének részletes szabályai, figyelembe véve a különböző betegségleírásokat a következők tekintetében:

i.  azon kritériumok, amelyek alapján a tagállamok megindokolhatják, hogy területükön nincsenek jelen vagy nem képesek életben maradni jegyzékbe foglalt fajok, valamint az ennek alátámasztását szolgáló bizonyítékok, a 36. cikk (1) bekezdése a) pontjának megfelelően;

ii.  azon kritériumok, amelyek alapján megindokolható, hogy egy kórokozó vagy vektor nem képes életben maradni, valamint az ennek alátámasztását szolgáló bizonyítékok, a 36. cikk (1) bekezdése b) és c) pontjának megfelelően;

iii.  a betegségtől való mentesség megállapításának kritériumai, a 36. cikk (1) bekezdése d) pontjának megfelelően;

iv.  megfigyelés és a betegségtől való mentesség alátámasztását szolgáló egyéb bizonyíték;

v.  biológiai védelmi intézkedések;

vi.  a betegségtől mentes tagállamokban és azok körzeteiben érvényes vakcinázási korlátozások és feltételek;

vii.  a betegségtől mentes körzeteket vagy a mentesítési program hatálya alá tartozó körzeteket a korlátozás alatt álló körzetektől elválasztó körzetek („pufferzónák”) létrehozása;

viii.  több tagállam területére kiterjedő körzetek.

b)  eltérések a „betegségtől mentes” minősítésnek a 8. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett egy vagy több, jegyzékbe foglalt betegség tekintetében való, a 36. cikk (1) bekezdésének megfelelő bizottsági jóváhagyására vonatkozó követelménytől azokban az esetekben, amelyekben az e cikk a) pontja alapján elfogadott szabályokban megállapított, betegségtől való mentességre vonatkozó részletes feltételek alapján nincs szükség ilyen jóváhagyásra.

c)  a tagállamok által a Bizottságnak és a többi tagállamnak a betegségtől való mentességről szóló nyilatkozat alátámasztása céljából benyújtandó információk, anélkül hogy a 36. cikk (3) bekezdésének megfelelő végrehajtási jogi aktus elfogadására lenne szükség az e cikk b) pontjának megfelelően.

40. cikk

Végrehajtási hatáskör

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a területek, körzetek és területi egységek „betegségtől mentes” minősítésére vonatkozó követelményeket a 36., 37. és 38. cikkben előírt szabályok, valamint a 39. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított szabályok tekintetében a következők vonatkozásában:

a)  annak megállapítása, hogy a 8. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek közül melyek esetében hozhatók létre betegségtől mentes területi egységek a 37. cikknek megfelelően;

b)  a benyújtandó információkra vonatkozó, valamint formai és eljárási követelmények a következőket illetően:

i.  a tagállam teljes területére vagy annak körzeteire és területi egységeire vonatkozó, „betegségtől mentes” minősítés iránti kérelmek;

ii.  a tagállamok és a Bizottság közötti információcsere a betegségtől mentes tagállamokra vagy azok körzeteire és területi egységeire vonatkozóan.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

41. cikk

A „betegségtől mentes” minősítés fenntartása

(1)  A tagállamok csak addig tartják fenn területüknek vagy annak körzeteinek vagy területi egységeinek „betegségtől mentes” minősítését, amíg:

a)  teljesülnek a 36. cikk (1) bekezdésében, a 37. cikk (1) és (2) bekezdésében, valamint az e cikk (3) bekezdése és a 39. cikk alapján elfogadott szabályokban megállapított, a „betegségtől mentes” minősítésre vonatkozó feltételek;

b)  a 26. cikkben előírt követelmények figyelembevételével megfigyelési tevékenységet végeznek annak ellenőrzésére, hogy az adott terület, körzet vagy területi egység mentes azon, jegyzékbe foglalt betegségtől, amelynek tekintetében jóváhagyták vagy elismerték a „betegségtől mentes” minősítést;

c)  az e rendelet IV. és V. részében megállapított szabályoknak megfelelően forgalmi korlátozásokat alkalmaznak azon állatfajok és adott esetben a belőlük származó termékeknek az adott területre, körzetre vagy területi egységre irányuló mozgatására vagy szállítására, amelyeket a jóváhagyott vagy elismert, „betegségtől mentes” minősítés hatálya alá tartozó betegség tekintetében jegyzékbe foglaltak;

d)  egyéb biológiai védelmi intézkedéseket alkalmaznak azon, jegyzékbe foglalt betegség bejutásának megakadályozására, amelynek tekintetében a „betegségtől mentes” minősítést jóváhagyták vagy elismerték.

(2)  Amennyiben már nem teljesülnek az (1) bekezdésben említett, a „betegségtől mentes” minősítés fenntartására vonatkozó feltételek, a tagállamok erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a „betegségtől mentes” minősítés fenntartására vonatkozó alábbi feltételekre vonatkozóan:

a)  az (1) bekezdés b) pontjában előírt megfigyelés;

b)  az (1) bekezdés c) pontjában előírt biológiai védelmi intézkedések.

42. cikk

A „betegségtől mentes” minősítés felfüggesztése,visszavonása és visszaállítása

(1)  Amennyiben egy tagállam okkal feltételezi, hogy „betegségtől mentes” minősítése, illetve a hozzá tartozó körzet vagy területi egység „betegségtől mentes” minősítése fenntartásának bármely feltétele megsérült vagy a Bizottságtól erre vonatkozó figyelmeztetést kap, a tagállam haladéktalanul: [Mód. 146]

a)  felfüggeszti a jegyzékbe foglalt fajoknak meghozza a megfelelő intézkedéseket azon jegyzékbe foglalt betegséggel kapcsolatban történő, az említett kockázat alapján, amelyet a szóban forgó betegség tekintetében jobb egészségügyi állapotú más tagállamba, körzetbe vagy területi egységre irányuló mozgatását, amelynek tekintetében a „betegségtől mentes” minősítést jóváhagyták vagy elismerték; az állatok mozgatása jelenthet; [Mód. 147]

b)  végrehajtja a III. rész II. címében előírt járványügyi intézkedéseket, amennyiben ez segíti azon, jegyzékbe foglalt betegség terjedésének megelőzését, amelynek tekintetében a „betegségtől mentes” minősítést jóváhagyták vagy elismerték.

(2)  Az (1) bekezdésben előírt intézkedéseket meg kell szüntetni, amennyiben további vizsgálatok során megállapítást nyer, hogy:

a)  a feltételek gyanított megsértésére nem került sor; vagy

b)  a feltételek feltételezett megsértése nem járt jelentős hatással, és a tagállam biztosítékokkal tud szolgálni, hogy „betegségtől mentes” minősítése fenntartásának feltételei újra teljesülnek.

(3)  Amennyiben a tagállam által végzett további vizsgálat útján megállapítást nyer, hogy nagy valószínűséggel megjelent azon jegyzékbe foglalt betegség, amelynek tekintetében a tagállam „betegségtől mentes” minősítést nyert, illetve hogy nagy valószínűséggel egyéb módon jelentős mértékben megszegték a „betegségtől mentes” minősítés fenntartásának feltételeit, a tagállam erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot.

(4)  A Bizottság ezt követően végrehajtási jogi aktusok útján haladéktalanul visszavonja a tagállam vagy körzet „betegségtől mentes” minősítésének a 36. cikk (3) bekezdésének megfelelő jóváhagyását vagy a területi egység „betegségtől mentes” minősítésének a 37. cikk (4) bekezdésének megfelelő elismerését, amennyiben az e cikk (3) bekezdésében említett tagállam arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy már nem teljesülnek a „betegségtől mentes” minősítés fenntartásának feltételei. [Mód. 148]

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

Azon kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben, amelyekben az e cikk (3) bekezdésében említett, jegyzékbe foglalt betegség gyorsan terjed, és fennáll annak a kockázata, hogy rendkívül jelentős hatást gyakorolhat az állati vagy a közegészségre, a gazdaságra vagy a társadalomra, a Bizottság a 255. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

(5)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a „betegségtől mentes” minősítésnek az e cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően történő felfüggesztésére, visszavonására és visszaállítására vonatkozó szabályokkal az érintett tagállamok által meghozandó intézkedésekkel és végrehajtandó vizsgálatokkal kapcsolatban. [Mód. 149]

IV A. FEJEZET

Hatósági állat-egészségügyi laboratóriumok [Mód. 150]

42a. cikk

Hatósági állat-egészségügyi laboratóriumok európai hálózata

(1)  A laboratóriumok európai hálózatát az uniós referencialaboratóriumok, a nemzeti referencialaboratóriumok és a hatósági állat-egészségügyi laboratóriumok alkotják.

(2)  Feladataik végrehajtása és felelősségük gyakorlása során az európai hálózat laboratóriumai együttműködnek abból a célból, hogy az e rendelet szerinti állatbetegség-megfigyelés és védekezési és mentesítési programok a legújabb tudományos előírásokra és szilárd, megbízható diagnózisra támaszkodjanak. [Mód. 151]

42b. cikk

Uniós referencialaboratóriumok

(1)  A Bizottság uniós referencialaboratóriumokat jelöl ki azoknak az egészségügyi vagy gazdasági szempontból jelentős betegségeknek a vizsgálatára, amelyek kezelése e rendelet céljainak eléréséhez szükséges.

(2)  A kijelölésnek nyilvános kiválasztási folyamat keretében kell történnie, és azt rendszeresen felül kell vizsgálni.

(3)  Az uniós referencialaboratóriumok:

a)  a „Vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumok felkészültségének általános követelményei” című EN ISO/IEC 17025 szabvány szerint működnek, valamint a 765/2008/EK(62) európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban működő nemzeti akkreditáló testület e szabvány szerint értékeli és akkreditálja azokat;

b)  uniós referencialaboratóriumi minőségben feladataikat pártatlanul és az összeférhetetlenség kizárásával végzik;

c)  megfelelően képesített, és a szakterületükön alkalmazott analitikai, tesztelési és diagnosztikai technikákkal kapcsolatban megfelelő képzésben részesített személyzettel és adott esetben támogató személyzettel rendelkeznek;

d)  rendelkeznek a rájuk ruházott feladatok elvégzéséhez szükséges infrastruktúrával, felszerelésekkel és termékekkel, vagy hozzáférnek ilyenekhez;

e)  biztosítják, hogy személyzetük tagjai megfelelően ismerjék a nemzetközi szabványokat és gyakorlatokat, valamint hogy munkájuk során figyelembe vegyék a legújabb nemzeti, uniós és nemzetközi szintű kutatási eredményeket;

f)  rendelkeznek a feladataik szükséghelyzetben történő ellátásához szükséges eszközökkel;

g)  adott esetben rendelkeznek a munkájuk során alkalmazandó, megfelelő biológiai védelmi előírások teljesítéséhez szükséges eszközökkel, figyelembe véve a legújabb nemzeti, uniós és nemzetközi szintű kutatási eredményeket; rendelkeznek a feladataik szükséghelyzetben történő ellátásához szükséges eszközökkel; adott esetben rendelkeznek a vonatkozó biológiai biztonsági előírásoknak való megfeleléshez szükséges eszközökkel.

(4)  A Bizottság feladata, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározza az uniós referencialaboratóriumok különleges feladatait és felelősségeit, valamint – adott esetben – a létesítményekre, berendezésekre és a szükséges személyzetre vonatkozó minimumkövetelményeket. [Mód. 152]

42c. cikk

Nemzeti referencialaboratóriumok

(1)  A tagállamok a 42b. cikk (1) bekezdésével összhangban kijelölt valamennyi uniós referencialaboratórium esetében egy vagy több megfelelő nemzeti referencialaboratóriumot jelölnek ki.

(2)  A nemzeti referencialaboratóriumoknak meg kell felelniük a 42b. cikk (2) bekezdésében foglalt követelményeknek.

(3)  A Bizottság feladata, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározza a nemzeti referencialaboratóriumok különleges feladatait és felelősségeit, valamint – adott esetben – a létesítményekre, berendezésekre és a szükséges személyzetre vonatkozó minimumkövetelményeket. Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor. [Mód. 153]

42d. cikk

A laboratóriumok általános koordinációja

(1)  Az uniós referencialaboratóriumok és a nemzeti referencialaboratóriumok hatáskörükön belül:

i.  biztosítják, hogy a 42e. cikkben meghatározott hatósági állat-egészségügyi laboratóriumok rendelkeznek az elérhető módszerekre vonatkozó naprakész információkkal;

ii.  laboratóriumok közötti összehasonlító teszteket szerveznek, és ragaszkodnak a laboratóriumok aktív részvételéhez;

iii.  meghatározzák a laboratóriumi személyzet képzési szükségleteit, és megoldást nyújtanak azokra;

iv.  értékelik a laboratóriumi diagnosztikai reagensek és rendszerek minőségét és megfelelőségét, valamint referenciaanyagot készítenek és osztanak szét.

(2)  Az állat-egészségügyi laboratóriumok hálózatának általános koordinációja illetékességi területükön belül, az uniós referencialaboratóriumok és a nemzeti referencialaboratóriumok feladata. [Mód. 154]

42e. cikk

Hatósági állat-egészségügyi laboratóriumok

(1)  Az illetékes hatóságok hatósági laboratóriumokat jelölnek ki az állatbetegségek laboratóriumi analízisének és diagnózisának végrehajtására.

(2)  Az illetékes hatóságok csak olyan laboratóriumot jelölhetnek ki hatósági laboratóriumként, amelyik:

a)  rendelkezik az elemzések, tesztek vagy diagnosztizálás elvégzéséhez szükséges szakértelemmel, felszereléssel és infrastruktúrával;

b)  elegendő létszámú és megfelelően képesített, képzett és tapasztalt személyzettel rendelkezik;

c)  pártatlan és nem merül fel összeférhetetlenség a hatósági laboratóriumként végzett feladatai elvégzése tekintetében;

d)  időben át tudja adni az elemzések, tesztek és diagnózisok eredményeit;

e)  minőségbiztosítási rendszerrel rendelkezik, amely szavatolja az alkalmazott laboratóriumi analitikai és diagnosztikai módszerekből származó megalapozott és megbízható eredményeket.

(3)  A hatósági állat-egészségügyi laboratóriumok együttműködnek a tagállamok nemzeti referencialaboratóriumaival annak biztosítása érdekében, hogy munkájukat és feladataikat a tudományos előírásoknak és a legkorszerűbb minőségügyi szabványoknak megfelelően végezzék. [Mód. 155]

III.RÉSZ

A BETEGSÉGGEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZOTTSÁG ÉS FELKÉSZÜLTSÉG, JÁRVÁNYÜGY

I.CÍM

A betegséggel kapcsolatos tájékozottság és felkészültség

1. fejezet

Készenléti tervek és szimulációs gyakorlatok

43. cikk

Készenléti tervek

(1)  A betegséggel kapcsolatos magas szintű tájékozottság, felkészültség és a gyors reagálás érdekében a tagállamok készenléti terveket és szükség esetén részletes útmutatókat dolgoznak ki és tartanak naprakészen; ezekben meghatározzák azokat az intézkedéseket, amelyeket a 8. cikk (1) bekezdésnek a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegséggel vagy egy új betegséggel kapcsolatos eset vagy az említett betegség kitörése esetén meg kell hozni.

(2)  A készenléti tervek és adott esetben a részletes útmutatók kiterjednek legalább a következőkre:

a)  utasítási lánc létrehozása az illetékes hatóságon belül, valamint más hatóságokra kiterjedően a gyors és hatékony, tagállami, regionális és helyi szintű döntéshozatali eljárás biztosítására;

b)  az illetékes hatóság és a többi érintett hatóság együttműködésének keretei annak biztosítására, hogy az intézkedéseket következetesen és összehangolt módon hajtják végre;

c)  a következőkhöz történő hozzáférés:

i.  egységek;

ii.  laboratóriumok;

iii.  felszerelés;

iv.  személyzet;

v.  vészhelyzeti költségvetési források és adott esetben megfelelő alap létrehozása; [Mód. 156]

vi.  minden olyan más megfelelő anyag és erőforrás, amely a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek és az új betegségek gyors és hatékony felszámolásához szükséges;

d)  az illetékes hatóságnak szakértői támogatást nyújtó alábbi központok és csoportok megléte:

i.  központi szintű működőképes állatjárványügyi központ;

ii.  regionális és helyi állatjárványügyi központok, a tagállamok igazgatási és földrajzi helyzetének megfelelően;

iii.  operatív szakértői csoportok;

e)  a II. cím I. fejezetében előírt járványügyi intézkedések végrehajtása a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek és az új betegségek tekintetében;

f)  adott esetben a vészhelyzeti vakcinázásra vonatkozó rendelkezések;

g)  az illetékes hatóság által a 64. cikk (1) bekezdésének megfelelően létrehozott korlátozás alatt álló körzetek földrajzi határainak megállapítását szabályozó elvek;

h)  a tagállamokkal és adott esetben a szomszédos harmadik országokkal és területekkel folytatott koordináció.

(2a)  A készenléti tervek kidolgozása és naprakésszé tétele során a tagállamok egyeztetnek az érdekelt felekkel. [Mód. 157]

44. cikk

A készenléti tervekre vonatkozó felhatalmazás és végrehajtási hatáskör

(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 43. cikk (1) bekezdésében előírt készenléti tervekre vonatkozó részletes követelményekre és feltételekre vonatkozóan és a 43. cikk (2) bekezdésében megállapított követelmények kiegészítése céljából, figyelembe véve a következőket:

a)  a betegséggel kapcsolatos magas szintű tájékozottságot, felkészültséget és a gyors reagálást szolgáló készenléti tervek célkitűzései;

b)  a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett jegyzékbe foglalt betegségek betegségleírása;

c)  a jegyzékbe foglalt betegségekre és a járványügyi eszközökre vonatkozó naprakész ismeretek és ezen eszközök továbbfejlődése fejlesztése. [Mód. 158]

(2)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a 43. cikk (1) bekezdésében előírt készenléti tervek tagállamokban történő gyakorlati végrehajtására vonatkozó követelményeket az alábbiak tekintetében:

a)  a 43. cikk (2) bekezdésének a) és c)–h) pontjában említett területek;

b)  a tagállami készenléti tervek egyéb operatív vonatkozásai;

c)  az e cikk (1) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok gyakorlati végrehajtására vonatkozó részletes követelmények és feltételek.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

45. cikk

Szimulációs gyakorlatok

(1)  Az illetékes hatóság biztosítja a 43. cikk (1) bekezdésében előírt készenléti tervekhez kapcsolódó szimulációs gyakorlatok rendszeres elvégzését a következők érdekében:

a)  a betegséggel kapcsolatos magas szintű tájékozottság, felkészültség és a gyors reagálás biztosítása a tagállamban;

b)  az említett készenléti tervek működőképességének ellenőrzése.

(2)  Amennyiben megvalósítható és indokolt, a szomszédos tagállamok illetékes hatóságaival, valamint a szomszédos harmadik országok és területek illetékes hatóságaival szoros együttműködésben szimulációs gyakorlatokat kell végezni.

(3)  A tagállamok kérésre a Bizottság és a többi tagállam rendelkezésére bocsátják a szimulációs gyakorlatok főbb eredményeiről készített jelentést.

(4)  Amennyiben indokolt és szükséges, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapít meg a szimulációs gyakorlatok tagállami gyakorlati végrehajtására vonatkozóan a következők tekintetében:

a)  a szimulációs gyakorlatok gyakorisága, tartalma és formája;

b)  a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek közül több betegségre kiterjedő szimulációs gyakorlatok;

c)  a tagállamok közötti, valamint szomszédos harmadik országokkal és területekkel folytatott együttműködés.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

2. fejezet

Az állatgyógyászati készítmények betegségmegelőzési és járványügyi célból történő alkalmazása

46. cikk

Az állatgyógyászati készítmények betegségmegelőzési és járványügyi célból történő alkalmazása

(1)  Annak érdekében, hogy a jegyzékbe foglalt betegségek a leghatékonyabb módon megelőzhetők vagy leküzdhetők legyenek, a tagállamok intézkedéseket hozhatnak hoznak az állatgyógyászati készítményeknek az említett a fertőző betegségek esetében történő felelősségteljes alkalmazására vonatkozóan, amennyiben ezek az intézkedések összhangban vannak a 47. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított, az állatgyógyászati készítmények alkalmazására vonatkozó szabályokkal. [Mód. 159]

Az említett intézkedések a következőkre terjedhetnek ki:

a)  az állatgyógyászati készítmények alkalmazására vonatkozó tilalmak és korlátozások;

b)  az állatgyógyászati készítmények kötelező alkalmazása.

(2)  Annak eldöntése során, hogy egy konkrét, jegyzékbe foglalt betegség megelőzése és leküzdése céljából alkalmazzanak-e állatgyógyászati készítményeket, és ha igen, milyen módon, a tagállamok figyelembe veszik a következő kritériumokat: [Mód. 160]

a)  a betegségleírás;

b)  a jegyzékbe foglalt betegség eloszlása

i.  a tagállamban;

ii.  az Unióban;

iii.  adott esetben szomszédos harmadik országokban vagy területeken;

iv.  azon harmadik országokban vagy területeken, amelyekből vagy amelyekről állatokat és termékeket hoznak be az Unióba;

c)  az állatgyógyászati készítmények hozzáférhetősége, hatékonysága és az általuk képviselt kockázatok, valamint az antimikrobiális rezisztencia káros hatásai; [Mód. 161]

d)  olyan diagnosztikai vizsgálatok hozzáférhetősége, amelyekkel kimutathatók az állatgyógyászati készítményekkel kezelt állatokban előforduló fertőzések;

e)  az állatgyógyászati készítmények alkalmazásának gazdasági, társadalmi, állatjóléti és környezeti hatásai az egyéb megvalósítható betegségmegelőzési és járványügyi stratégiák hatásaihoz képest.

(3)  Az állati és közegészség védelme érdekében a tagállamok megteszik a megfelelő megelőző intézkedéseket az állatgyógyászati készítmények tudományos kutatás céljából vagy ellenőrzött körülmények között történő fejlesztésük és tesztelésük céljából történő használatára vonatkozóan.

(3a)  A tagállamok az antimikrobiális rezisztencia visszaszorítása céljából és az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, „Cselekvési terv az antimikrobiális rezisztenciából származó növekvő kockázatok megakadályozására” című bizottsági közlemény 5. intézkedésével összhangban legkésőbb az e rendelet hatálybalépését követő két éven belül jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz az antibiotikumokat tartalmazó állatgyógyászati készítmények területükön végzett alkalmazásáról. Az Unió ezt követően, legkésőbb az e rendelet hatálybalépését követő három éven belül megfelelő csökkentési célokat állapít meg. [Mód. 162]

47. cikk

Az állatgyógyászati készítmények alkalmazására vonatkozó felhatalmazás

(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)  az állatgyógyászati készítmények alkalmazására vonatkozó tilalmak és korlátozások;

b)  az állatgyógyászati készítmények alkalmazásának sajátos feltételei egy konkrét, jegyzékbe foglalt betegség esetében; [Mód. 163]

c)  az állatgyógyászati készítmények kötelező alkalmazása;

d)  kockázatcsökkentő intézkedések a jegyzékbe foglalt betegségek állatgyógyászati készítményekkel kezelt állatok vagy ilyen állatokból származó termékek útján történő terjedésének megakadályozására; [Mód. 164]

e)  a vakcinák és más állatgyógyászati készítmények konkrét, jegyzékbe foglalt betegségek esetében történő alkalmazását követő megfigyelés. [Mód. 165]

ea)  arra vonatkozó rendelkezések, hogy hogyan szabad hasznosítani a vészhelyzeti vakcinázást kapott állatokat. [Mód. 166]

(2)  Az e cikk (1) bekezdésében előírt szabályok megállapítása során a Bizottság figyelembe veszi a 46. cikk (2) bekezdésében említett kritériumokat.

(3)  Újonnan megjelenő egészségügyi kockázatokkal kapcsolatos, rendkívül sürgős esetben az e cikk (1) bekezdése alapján elfogadott szabályokra a 254. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.

3. fejezet

Antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankok

48. cikk

Uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankok létrehozása

(1)  A 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett azon jegyzékbe foglalt betegségek esetében, amelyek ellen a vakcinázást nem tiltja a 47. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus, a Bizottság uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankokat hozhat létre és működtethet az alábbi biológiai készítmények egyike vagy több ilyen készítmény készleteinek tárolására és pótlására:

a)  antigének;

b)  vakcinák;

c)  oltócsíra-törzsanyagok;

d)  diagnosztikai reagensek.

(1a)  A Bizottság biztosítja az újonnan megjelenő betegségek elleni szerek gyorsított fejlesztési és törzskönyvezési folyamatát, és/vagy megfelelően törzskönyvezett állatgyógyászati készítményeket hoz be. [Mód. 167]

(2)  A Bizottság gondoskodik arról, hogy az (1) bekezdés szerinti antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankok

a)  a konkrét, jegyzékbe foglalt betegség elleni megfelelő típusú vakcinák, antigének, oltócsíra-törzsanyagok és diagnosztikai reagensek kielégítő mennyiségű készleteivel rendelkeznek, figyelembe véve a 43. cikk (1) bekezdésében előírt készenléti tervek keretében felbecsült tagállami szükségleteket;

b)  antigén-, vakcina-, oltócsíratörzsanyag- és diagnosztikaireagens-készleteit rendszeresen feltöltik és kellő időben pótolják;

c)  működtetése és szállítása a 15. cikk (1) bekezdésében és a 15. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban előírt megfelelő biológiai védelmi, biológiai biztonsági és biológiai elszigetelési szabályok alapján történik;

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)  az (1) és (2) bekezdésében előírt uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankok készleteinek kezelése, tárolása és pótlása;

b)  az említett bankok működtetésére vonatkozó biológiai védelmi, biológiai biztonsági és biológiai elszigetelési követelmények, figyelembe véve a 15. cikk (1) bekezdésében és a 15. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban előírt követelményeket.

49. cikk

Hozzáférés az uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankokhoz

(1)  A Bizottság gondoskodik arról, hogy az uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankok – amennyiben készletekkel rendelkeznek – kérésre el tudják látni a 48. cikk (1) bekezdésében említett biológiai készítményekkel a következőket:

a)  tagállamok;

b)  harmadik országok vagy területek, amennyiben elsődleges cél megakadályozni egy betegség Unióba történő bejutását.

(2)  Korlátozott készletek esetén a Bizottság az (1) bekezdésben előírt hozzáférés tekintetében prioritási sorrendet állapít meg, figyelembe véve a következőket:

a)  a betegséggel kapcsolatos körülmények, amelyek közepette a kérelmet benyújtják;

b)  nemzeti antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bank megléte a kérelmező tagállamban vagy harmadik országban vagy területen;

c)  a kötelező vakcinázásra vonatkozó, a 47. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott uniós intézkedések megléte.

50. cikk

Az uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankokra vonatkozó végrehajtási hatáskör

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapít meg a 48. cikk (1) bekezdésében említett biológiai készítményekre szakosodott uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankokra vonatkozóan a következők tekintetében:

a)  az említett biológiai készítmények közül melyeket kell felvenni az uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankok készleteibe, és a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek közül melyek tekintetében;

b)  az uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bank készleteibe felvételre kerülő biológiai készítmények típusai és mennyisége a bank által lefedett konkrét, a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett jegyzékbe foglalt betegségek szerint;

c)  az említett biológiai készítmények szállítására, tárolására és pótlására vonatkozó követelmények;

d)  az említett biológiai készítményeknek az uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankokból a tagállamokba, valamint harmadik országokba és területekre történő szállítása;

e)  az említett biológiai készítményeknek az uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankok készleteibe történő felvételére és az igénybevételük kérelmezésére vonatkozó eljárási és technikai követelmények.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

Azon kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben, amelyek rendkívül jelentős hatást kifejtő kockázattal járó, a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett jegyzékbe foglalt betegséggel kapcsolatosak, a Bizottság a 255. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

51. cikk

Az uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankokkal kapcsolatos információk bizalmas jellege

A 48. cikk (1) bekezdésében említett, az uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankokban tárolt biológiai készítmények mennyiségére és altípusára vonatkozó információk bizalmas információként kezelendők és nem tehetők közzé.

52. cikk

Nemzeti antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankok

(1)  Azok a tagállamok, amelyek az uniós antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankok által lefedett, a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében nemzeti antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankokat hoztak létre, gondoskodnak arról, hogy nemzeti antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankjaik megfelelnek a 15. cikk (1) bekezdésének a) pontjában előírt, valamint a 15. cikk (2) bekezdése és a 48. cikk (3) bekezdésének b) pontja alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban előírt biológiai védelmi, biológiai biztonsági és biológiai elszigetelési követelményeknek.

(2)  A tagállamok naprakész információkat szolgáltatnak a Bizottságnak és a többi tagállamnak a következőkre vonatkozóan:

a)  az (1) bekezdésben említett nemzeti antigén-, vakcina- és diagnosztikaireagens-bankok megléte vagy létrehozása;

b)  az említett bankokban tárolt antigének, vakcinák, oltócsíra-törzsanyagok és diagnosztikai reagensek típusai és mennyiségei;

c)  az e bankok működésében végbemenő bármilyen változás.

(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg az e cikk (2) bekezdésében előírt információszolgáltatás tartalmára, gyakoriságára és formájára vonatkozóan.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

II.CÍM

Járványügyi intézkedések

1. fejezet

A 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek

1. szakasz

Járványügyi intézkedések jegyzékbe foglalt betegség tartott állatoknál felmerülő gyanúja esetében

53. cikk

Felelős személyekre, állatokkal foglalkozó szakemberekre és kedvtelésből tartott állatok tartóira vonatkozó kötelezettségek

(1)  Egy, a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség tartott állatok körében való előfordulásának gyanúja esetén az állatokkal foglalkozó szakemberek, a felelős személyek és a kedvtelésből tartott állatok tartói – azonfelül, hogy a 16. cikk (1) bekezdésének megfelelően a jelekről vagy a gyanúról bejelentést tesznek az illetékes hatóságnak és állatorvosoknak, valamint figyelembe véve bármely olyan járványügyi intézkedést, amelyet az illetékes hatóság az 54. cikk (1) bekezdésének és az 55. cikk (1) bekezdésének megfelelően hozott – meghozzák az 55. cikk (1) bekezdésének c), d) és e) pontja szerinti megfelelő járványügyi intézkedéseket annak megakadályozására, hogy az említett, jegyzékbe foglalt betegség átterjedjen a felelősségük alá tartozó fertőzött állatokról, létesítményekről és helyszínekről más állatokra vagy az emberre.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdése szerinti, a felelős személyek, az állatokkal foglalkozó szakemberek és a kedvtelésből tartott állatok tartói által meghozandó járványvédelmi intézkedések kiegészítésére irányuló részletes szabályokról.

54. cikk

Jegyzékbe foglalt betegség előfordulásának gyanúja esetén az illetékes hatóság által folytatandó vizsgálat

(1)  Az illetékes hatóság a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tartott állatok körében való előfordulásának gyanúja esetén késedelem nélkül vizsgálatot folytat az adott, jegyzékbe foglalt betegség jelenlétének megállapítására vagy kizárására.

(2)  Az (1) bekezdésben előírt vizsgálat céljából az illetékes hatóság adott esetben biztosítja, hogy a hatósági állatorvosok:

a)  klinikai vizsgálatot végeznek az adott, jegyzékbe foglalt betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok reprezentatív mintáján;

b)  a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, említtett tartott állatoktól megfelelő mintákat és egyéb mintákat vesznek az illetékes hatóság által e célra kijelölt laboratóriumokban végzendő laboratóriumi vizsgálatokhoz;

c)  laboratóriumi vizsgálatokat végeznek az adott, jegyzékbe foglalt betegség jelenlétének megállapítására vagy kizárására.

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdése szerinti, az illetékes hatóság által végzendő vizsgálat szabályainak kiegészítésére irányuló részletes szabályokról.

55. cikk

Az illetékes hatóság által végrehajtandó előzetes járványügyi intézkedések

(1)  Az illetékes hatóság a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tartott állatok körében való előfordulásának gyanúja esetén – az 54. cikk (1) bekezdésében előírt vizsgálat eredményeinek és a 61. cikk (1) bekezdésének megfelelő járványügyi intézkedések végrehajtásának függvényében – megteszi az alábbi előzetes járványügyi intézkedéseket:

a)  hatósági megfigyelés alá helyezi a létesítményt, a háztartást, az élelmiszer- és a takarmányipari vállalkozást, a szállítót, az állatkereskedelmet vagy az állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményt vagy bármely olyan más helyszínt, ahol a betegség gyanúja felmerül; [Mód. 168]

b)  leltárt készít az alábbiakról:

i.  a létesítményben, háztartásban, élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásban, szállítóknál, állatkereskedelemben vagy állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményben vagy más helyszínen található tartott állatok; [Mód. 169]

ii.  amennyiben az adott, jegyzékbe foglalt betegség terjedése szempontjából fontos, a létesítményben, háztartásban, élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásban, szállítással, illetve állatkereskedelemmel foglalkozó vállalkozásban vagy állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményben vagy más helyszínen található termékek; [Mód. 170]

c)  gondoskodik arról, hogy megfelelő biológiai védelmi intézkedéseket alkalmaz alkalmazzanak annak megakadályozására, hogy az adott, jegyzékbe foglalt betegség kórokozója ne terjedjen át más állatokra vagy az emberre; [Mód. 171]

d)  amennyiben a betegség kórokozója továbbterjedésének megakadályozásához szükséges, az adott, jegyzékbe foglalt betegség tekintetében jegyzékbe foglalt állatfajokhoz tartozó, tartott állatokat elkülönítve tartja, és megakadályozza a vadon élő állatokkal való érintkezésüket;

e)  a jegyzékbe foglalt betegség terjedésének megakadályozásához szükséges mértékben korlátozza azon tartott állatok, termékek és adott esetben emberek, járművek és bármely anyag vagy más eszköz mozgását, mozgatását vagy szállítását, amely révén a betegség kórokozója továbbterjedhetett azon létesítményekről, háztartásokról, élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokról, szállítással, illetve állatkereskedelemmel foglalkozó vállalkozásokról, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekről és bármely más helyszínről, valamint azon létesítményekre, háztartásokra, élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokra, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekre és bármely más helyszínre, ahol az adott, jegyzékbe foglalt betegség gyanúja felmerült; [Mód. 172]

f)  a 4. szakaszban foglalt járványügyi intézkedések figyelembevételével meghoz bármely más szükséges, az alábbiakat érintő járványügyi intézkedést és biztosítja, hogy valamennyi járványügyi intézkedés az érintett állatok elkerülhető fájdalma és szenvedése nélkül történjen meg: [Mód. 173]:

i.  az illetékes hatóság által végrehajtandó, az 54. cikk (1) bekezdésében előírt vizsgálat és az e bekezdés a)–d) pontjában meghatározott járványügyi intézkedések más létesítményekre, azok járványügyi egységeire, háztartásokra, élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokra, szállítóra, állatkereskedelemre vagy állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekre való alkalmazása; [Mód. 174]

ii.  a betegségleírásnak megfelelő, ideiglenes korlátozás alatt álló körzetek létrehozása;

g)  az 57. cikk (1) bekezdése szerinti járványügyi nyomozást indít.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el – a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségtől függően, valamint az alábbiakban felsoroltak tekintetében felmerülő kockázat figyelembevételével meghozandó – konkrét és részletes járványügyi intézkedések tekintetében az e cikk (1) bekezdésében előírt szabályok kiegészítésére irányuló részletes szabályokról:

a)  az állatfaj vagy állatkategória;

b)  a termelés típusa.

56. cikk

Az előzetes járványügyi intézkedések felülvizsgálata és kiterjesztése

Az 55. cikk (1) bekezdésében előírt járványügyi intézkedéseket:

a)  az illetékes hatóság az alábbiak révén nyert megállapítások fényében adott esetben felülvizsgálja:

i.  az 54. cikk (1) bekezdésében előírt vizsgálat;

ii.  az 57. cikk (1) bekezdésében előírt járványügyi nyomozás;

b)  szükség esetén kiterjeszti az 55. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említettek szerinti más helyszínekre.

2. szakasz

Járványügyi nyomozás

57. cikk

Járványügyi nyomozás

(1)  Az illetékes hatóság járványügyi nyomozást folytat a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek állatok körében való előfordulásának gyanúja vagy megállapítása esetén.

(2)  Az (1) bekezdésben előírt járványügyi nyomozás az alábbiakra irányul:

a)  azonosítani a jegyzékbe foglalt betegség valószínű eredetét és terjedésének módját;

b)  kiszámítani, hogy a jegyzékbe foglalt betegség valószínűleg mennyi ideje van jelen;

c)  azonosítani azokat a kapcsolatban álló létesítményeket – és azok járványügyi egységeit –, háztartásokat, élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokat, szállítókat, állatkereskedelmet vagy állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményeket vagy bármely más helyszínt, ahol a gyaníthatóan felmerülő, jegyzékbe foglalt betegség tekintetében jegyzékbe foglalt állatfajok fertőzötté, ellepetté vagy szennyezetté válhattak; [Mód. 175]

d)  információt szerezni a tartott állatok, személyek, termékek, járművek, bármely anyag és más eszköz mozgásáról, mozgatásáról vagy szállításáról, amely révén a betegség kórokozója továbbterjedhetett a jegyzékbe foglalt betegség előfordulásának gyanújáról vagy megállapításáról szóló bejelentést megelőző, releváns időszakban;

e)  információt szerezni a jegyzékbe foglalt betegségnek a környező területen való valószínű elterjedéséről, ideértve a betegségvektorok jelenlétét és eloszlását.

3. szakasz

Betegség tartott állatok körében való jelenlétének megállapítása

58. cikk

A 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség jelenlétének illetékes hatóság általi hatósági megállapítása

(1)  Az illetékes hatóság a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek jelenlétének hatósági megállapítását az alábbi információkra alapozza:

a)  az 54. cikk (2) bekezdésében előírt klinikai és laboratóriumi vizsgálatok eredményei;

b)  az 57. cikk (1) bekezdésében foglalt járványügyi nyomozás;

c)  egyéb rendelkezésre álló járványügyi adatok.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett hatósági megállapítás tekintetében teljesítendő követelményeket illetően.

59. cikk

Az előzetes járványügyi intézkedések megszüntetése a jegyzékbe foglalt betegség vagy új betegség jelenlétének kizárása esetén [Mód. 176]

Az illetékes hatóság mindaddig alkalmazza az 55. cikk (1) bekezdésében és az 56. cikkben előírt előzetes járványügyi intézkedéseket, amíg a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek vagy új betegség jelenlétét az 58. cikk (1) bekezdésében említett információk vagy az 58. cikk (2) bekezdése szerint elfogadott szabályok alapján ki nem zárják. [Mód. 177]

4. szakasz

Járványügyi intézkedések betegség tartott állatok körében való jelenlétének megállapítása esetén

60. cikk

Az illetékes hatóság által hozandó azonnali járványügyi intézkedések

Amennyiben az 58. cikk (1) bekezdésének megfelelően hatósági megállapítást nyer a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek egyikének tartott állatok körében való kitörése, az illetékes hatóság haladéktalanul megteszi az alábbiakat:

a)  az adott, jegyzékbe foglalt betegség által hivatalosan fertőzöttnek nyilvánítja a fertőzött létesítményt, háztartást, élelmiszer- vagy takarmányipari létesítményt, az érintett szállítót, az érintett állatkereskedelmet, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményt vagy más helyszínt; [Mód. 178]

b)  az adott betegségnek megfelelő, korlátozás alatt álló körzetet hoz létre;

c)  végrehajtja a 43. cikk (1) bekezdésében előírt készenléti tervet a járványügyi intézkedések teljes körű összehangolásának biztosítása érdekében.

61. cikk

Fertőzött létesítmények és más helyszínek

(1)  A 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek valamelyikének tartott állatok körében, valamely létesítményben, háztartásban, élelmiszer- vagy takarmányipari vállalkozásnál, szállítónál, állatkereskedelemben, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményben vagy más helyszínen való kitörése esetén az illetékes hatóság az említett, jegyzékbe foglalt betegség továbbterjedésének megakadályozására haladéktalanul meghoz egy vagy több járványügyi intézkedést az alábbiak közül: [Mód. 179]

a)  a jegyzékbe foglalt betegség által lehetségesen fertőzött és annak terjedéséhez lehetségesen hozzájáruló személyek, állatok, termékek, járművek vagy bármely más anyag mozgásának, mozgatásának vagy szállításának korlátozása;

b)  a jegyzékbe foglalt betegség által lehetségesen fertőzött és annak terjedéséhez lehetségesen hozzájáruló állatok humánus leölése és tetemeik ártalmatlanítása, illetve az említett állatok levágása, feltéve, hogy ezt úgy teszik meg, hogy megkímélik az állatot minden elkerülhető fájdalomtól, szorongástól vagy szenvedéstől; [Mód. 180]

c)  a lehetségesen fertőzött termékek, takarmány vagy bármely más anyagok megsemmisítése, feldolgozása, átalakítása vagy kezelése, vagy a lehetségesen fertőzött felszerelés, szállítóeszközök, növények vagy növényi termékek vagy víz kezelése oly módon, hogy a betegség minden kórokozója vagy annak vektora biztosan elpusztuljon;

d)  bármely, a 46. cikk (1) bekezdésének és a 47. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló bármely jogi aktusnak megfelelően történő, tartott állatokon végrehajtott vakcinázás vagy más állatgyógyászati készítményekkel készítménnyel való kezelés, lehetőség szerint olyan vakcinázás, amely az életben maradt állatokra terjed ki, és amely nem hat kedvezőtlenül az unión belüli, valamint a harmadik országokkal folytatott kereskedelemre; [Mód. 181]

e)  a valószínűleg fertőzött, a jegyzékbe foglalt betegség terjedéséhez hozzájáruló állatok és termékek elszigetelése, karanténja vagy kezelése;

f)  takarítás, tisztítás, fertőtlenítés és kártevő-mentesítés vagy más szükséges, biológiai védelmi intézkedés végrehajtása a fertőzött létesítményben, háztartásban, élelmiszer- vagy takarmányipari vállalkozásnál, a fertőzött szállítónál, a fertőzött állatkereskedelemben, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményben vagy más helyszínen a jegyzékbe foglalt betegség terjedési kockázatának minimalizálására; [Mód. 182]

g)  az 57. cikk (1) bekezdésében előírt járványügyi nyomozás végrehajtásához szükséges, elegendő számú megfelelő minta vételezése;

h)  a minták laboratóriumi vizsgálata.

(2)  Az illetékes hatóság az alábbi szempontokat veszi figyelembe annak meghatározásához, hogy az (1) bekezdés szerinti járványügyi intézkedések melyikét kell végrehajtani:

a)  a betegségleírás;

b)  a termelés típusa és a fertőzött létesítményen, háztartáson, élelmiszer- vagy takarmányipari vállalkozáson, szállítón, állatkereskedelmen állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményen vagy más helyszínen belüli járványügyi egységek. [Mód. 183]

ba)  az intézkedéseknek a haszonállatok genetikai sokféleségére gyakorolt hatása, valamint az, hogy a haszonállatok genetikai forrásainak megőrzésére van szükség. [Mód. 184]

(3)  Az illetékes hatóság kizárólag akkor engedélyezi a létesítményben, háztartásban vagy bármely más helyszínen az újratelepítést, ha: [Mód. 185]

a)  az (1) bekezdésben foglalt minden megfelelő járványügyi intézkedést és laboratóriumi vizsgálatot sikeresen végrehajtottak;

b)  elegendő idő telt el annak megakadályozásához, hogy a fertőzött létesítmény, háztartás, élelmiszer- vagy takarmányipari vállalkozás, szállító, állatkereskedelem, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítmény és más helyszín az (1) bekezdésben említett kitörést okozó, jegyzékbe foglalt betegséggel újrafertőződjön. [Mód. 186]

62. cikk

Járványügyi kapcsolatban lévő létesítmények és helyszínek

(1)  Az illetékes hatóság a 61. cikk (1) bekezdése szerinti járványügyi intézkedéseket kiterjeszti más létesítményekre, azok járványügyi egységeire, háztartásokra, élelmiszer- vagy takarmányipari vállalkozásokra, szállítókra, állatkereskedelemre állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekre vagy bármely más helyszínre vagy szállítóeszközre, ha az 57. cikk (1) bekezdése szerinti járványügyi nyomozás vagy a klinikai és laboratóriumi vizsgálatok eredményei vagy más járványügyi adatok alapján fennáll a gyanú, hogy az ilyen intézkedések tárgyát képező, a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség a fent felsoroltakra vagy azokról vagy azokon keresztül továbbterjed. [Mód. 187]

(2)  Ha az 57. cikk (1) bekezdése szerinti járványügyi nyomozás azt mutatja, hogy a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség valószínűleg egy másik tagállamból ered, vagy ha valószínű, hogy az említett, jegyzékbe foglalt betegség átterjedt egy másik tagállamra, az illetékes hatóság értesíti a szóban forgó tagállamot és a Bizottságot. [Mód. 188]

(3)  A (2) bekezdésben említett esetekben a különböző tagállamok illetékes hatóságai közösen újabb járványügyi nyomozást folytatnak, és együttműködnek a járványügyi intézkedések végrehajtása terén.

63. cikk

Felhatalmazás a fertőzött és járványügyi kapcsolatban álló létesítményekben és helyszíneken végrehajtandó járványügyi intézkedések tekintetében

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon járványügyi intézkedésekre vonatkozó részletes szabályokat illetően, amelyeket a 61. és 62. cikknek megfelelően az illetékes hatóság hoz a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt bármely betegség esetében a fertőzött és járványügyi kapcsolatban álló létesítményekre, élelmiszer- vagy takarmányipari vállalkozásokra vagy állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekre és helyszínekre vonatkozóan.

Az említett részletes szabályoknak az alábbiakra kell kiterjedniük:

a)  a 61. cikk (1) bekezdésének a)–e) pontja szerinti járványügyi intézkedésekre vonatkozó feltételek és követelmények;

b)  a 61. cikk (1) bekezdésének f) pontja szerinti takarítási, tisztítási, fertőtlenítési és kártevő-mentesítési eljárások, adott esetben a biocid termékek e célokra való használatának meghatározásával;

c)  a 61. cikk (1) bekezdésének g)–h) pontja szerinti mintavételre és laboratóriumi vizsgálatra vonatkozó feltételek és követelmények;

d)  a 61. cikk (3) bekezdése szerinti újratelepítésre vonatkozó részletes feltételek és követelmények;

e)  a 62. cikkben foglalt, a járványügyi kapcsolatban álló létesítményekre, helyszínekre és szállítóeszközökre vonatkozóan végrehajtandó, szükséges járványügyi intézkedések.

64. cikk

Korlátozás alatt álló körzetek illetékes hatóság általi létrehozása

(1)  Az illetékes hatóság adott esetben korlátozás alatt álló körzetet hoz létre azon fertőzött létesítmény, háztartás, élelmiszer- vagy takarmányipari vállalkozás, fertőzött szállító, fertőzött állatkereskedelem, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítmény vagy más helyszín körül, ahol a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség kitört a tartott állatok körében, figyelembe véve az alábbiakat: [Mód. 189]

a)  a betegségleírás;

b)  a korlátozás alatt álló körzetek földrajzi helyzete;

c)  a korlátozás alatt álló körzeteket jellemző ökológiai és hidrológiai tényezők;

d)  a meteorológiai feltételek;

e)  a vektorok jelenléte, eloszlása és típusa a korlátozás alatt álló körzetekben;

f)  az 57. cikk (1) bekezdése szerinti járványügyi nyomozás és más elvégzett tanulmányok eredményei, valamint járványügyi adatok;

g)  a laboratóriumi vizsgálatok eredményei;

h)  az alkalmazott járványügyi intézkedések.

ha)  az érintett ágazatokra és a gazdaság egészére háruló közvetlen és közvetett költségek; [Mód. 190]

A korlátozás alatt álló körzetet az illetékes hatóság az arányosság elve alapján hozza létre. [Mód. 191]

A korlátozás alatt álló körzet adott esetben magában foglal egy meghatározott méretű és felépítésű védő- és megfigyelési körzetet.

(2)  Az illetékes hatóság folyamatosan értékeli és vizsgálja a helyzetet, és szükség esetén a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség terjedésének megakadályozása érdekében megteszi a következő intézkedéseket:

a)  kiigazítja a korlátozás alatt álló körzet határait;

b)  további korlátozás alatt álló körzeteket hoz létre.

(3)  Amennyiben a korlátozás alatt álló körzetek több tagállamhoz tartozó területen találhatók, az érintett tagállamok illetékes hatóságai együttműködnek az (1) bekezdésben említett, korlátozás alatt álló körzetek létrehozásában.

(4)  (4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a korlátozás alatt álló körzetek – beleértve a védő- vagy megfigyelési körzeteket is – létrehozására és módosítására vonatkozó részletes szabályok tekintetében.

65. cikk

Korlátozás alatt álló körzetben alkalmazandó járványügyi intézkedések

(1)  Az illetékes hatóság a korlátozás alatt álló körzetben az alábbiak közül egy vagy több járványügyi intézkedést vezet be a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség továbbterjedésének megakadályozására:

a)  azon létesítmények, háztartások, élelmiszer- vagy takarmányipari vállalkozások, szállítók, állatkereskedelem, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítmények vagy más helyszínek azonosítása, ahol a szóban forgó, jegyzékbe foglalt betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, tartott állatok találhatók; [Mód. 192]

b)  azon létesítményekben, háztartásokban, élelmiszer- vagy takarmányipari vállalkozásokban, szállítóknál, állatkereskedelemben, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekben vagy más helyszíneken tett látogatások, ahol az adott, jegyzékbe foglalt betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok találhatók, valamint szükség esetén vizsgálatok, mintavétel és a minták laboratóriumi vizsgálata; [Mód. 193]

c)  azon követelmények, amelyek az adott, jegyzékbe foglalt betegség által esetlegesen fertőzött vagy annak terjedéséhez esetlegesen hozzájáruló személyek, állatok, termékek, takarmány, járművek és bármely más anyag korlátozás alatt álló körzetekből történő vagy azokon belüli mozgására, mozgatására vagy szállítására, valamint korlátozás alatt álló körzeteken keresztül történő szállításra vonatkoznak;

d)  az alábbiakra vonatkozóan biológiai védelmi követelmények bevezetése:

i.  állati eredetű termékek előállítása, feldolgozása és forgalmazása;

ii.  állati melléktermékek összegyűjtése és ártalmatlanítása;

iii.  mesterséges megtermékenyítés.

e)  a 46. cikk (1) bekezdésének és a 47. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló bármely jogi aktusnak megfelelően történő, tartott állatokon végrehajtott vakcinázás vagy más állatgyógyászati készítményekkel való kezelés;

f)  takarítás, tisztítás, fertőtlenítés és kártevő-mentesítés;

g)  élelmiszeripari létesítmény kijelölése vagy adott esetben engedélyezése a korlátozás alatt álló körzetekből származó állatok kábítás alkalmazásával történő levágására vagy az ilyen állatokból származó termékek kezelésére; [Mód. 194]

h)  az állatok, szaporítóanyagok vagy állati eredetű termékek mozgatására vagy szállítására vonatkozó azonosítási és nyomonkövethetőségi követelmények;

i)  más szükséges biológiai védelmi és kockázatcsökkentő intézkedések az adott, jegyzékbe foglalt betegség terjedési kockázatának minimalizálására.

(2)  Az illetékes hatóság meghoz minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a korlátozás alatt álló körzetekben lévő személyek teljes körű tájékoztatást kapjanak az érvényben lévő korlátozásokról és a járványügyi intézkedések jellegéről.

(3)  Az illetékes hatóság az alábbi szempontokat veszi figyelembe annak meghatározásához, hogy az (1) bekezdésben foglalt járványügyi intézkedések melyikét kell végrehajtani:

a)  a betegségleírás;

b)  a termelés típusai;

c)  a szóban forgó járványügyi intézkedések megvalósíthatósága, rendelkezésre állása és hatékonysága.

66. cikk

A felelős személyek kötelezettségei a korlátozás alatt álló körzetekben

(1)  A 64. cikk (1) bekezdése szerinti, korlátozás alatt álló körzetben állatokat vagy termékeket tartó felelős személyek bejelentik az illetékes hatóságnak a tartott állatok és termékek bármely, a korlátozás alatt álló körzeten belül történő vagy azon kívülre irányuló, tervezett mozgatását vagy szállítását.

(2)  Az említett felelős személyek a tartott állatokat vagy termékeket kizárólag az illetékes hatóság utasításainak megfelelően mozgatják vagy szállítják.

67. cikk

Felhatalmazás a korlátozás alatt álló körzetekben alkalmazandó járványügyi intézkedések tekintetében

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a korlátozás alatt álló körzetekben a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt egyes betegségek tekintetében meghozandó, a 65. cikk (1) bekezdésében foglalt járványügyi intézkedésekre irányuló részletes szabályokat illetően.

Az említett részletes szabályok az alábbiakra terjednek ki:

a)  a 65. cikk (1) bekezdésének a), c), d), e), g), h) és i) pontja szerinti járványügyi intézkedésekre vonatkozó feltételek és követelmények;

b)  a 65. cikk (1) bekezdésének f) pontja szerinti takarítási, tisztítási, fertőtlenítési és kártevő-mentesítési eljárások elvei, adott esetben a biocid termékek e célokra való használatának meghatározásával; [Mód. 195]

c)  a 65. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti járványügyi intézkedések és laboratóriumi vizsgálatok alkalmazása után folytatott, szükséges megfigyelési tevékenység;

d)  más konkrét járványügyi intézkedések a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt, konkrét betegségek terjedésének megfékezésére.

68. cikk

Járványügyi intézkedések fenntartása korlátozás alatt álló körzetekben és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)  Az illetékes hatóság az e szakaszban foglalt járványügyi intézkedések alkalmazását az alábbiak megtörténtéig folytatja:

a)  a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt azon betegségnek megfelelő járványügyi intézkedések végrehajtása, amelynek tekintetében a korlátozásokat alkalmazták;

b)  az alábbiaknak megfelelő, végső takarítás, tisztítás, fertőtlenítés és kártevő-mentesítés végrehajtása:

i.  a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt azon betegség, amelynek tekintetében a járványügyi intézkedéseket alkalmazták;

ii.  a fertőzött tartott állatok faja;

iii.  a termelés típusa;

c)  olyan megfelelő megfigyelés, amelyet a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, az alkalmazott járványügyi intézkedések tárgyát képező, jegyzékbe foglalt betegségnek, valamint a létesítmény vagy helyszín típusának megfelelően hajtanak végre az említett, jegyzékbe foglalt betegségtől való mentesítés alátámasztására a korlátozás alatt álló körzetben.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek az alábbiakat érintően részletes szabályokat írnak elő az e cikk (1) bekezdésében foglalt, az illetékes hatóság által meghozandó járványügyi intézkedésekre vonatkozóan:

a)  a végső takarítási, tisztítási, fertőtlenítési és kártevő-mentesítési eljárások, adott esetben a biocid termékek e célokra való használata;

b)  a „betegségtől mentes” minősítésnek a betegség kitörését követő visszaszerzése érdekében végzett megfigyelési tevékenység megtervezése, eszközei, módszerei, gyakorisága, intenzitása, a megfigyelés tárgyát képező állatpopuláció és a mintavételi módszerek;

c)  a korlátozás alatt álló körzeteknek az e cikk (1) bekezdésében foglalt járványügyi intézkedések végrehajtása utáni újratelepítése, figyelembe véve a 61. cikk (3) bekezdésében foglalt újratelepítési feltételeket;

d)  a „betegségtől mentes” minősítés visszaszerzéséhez szükséges egyéb járványügyi intézkedések.

69. cikk

Vészhelyzeti vakcinázás

(1)  Amennyiben a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt azon betegség elleni hatékony védekezés, amelyre a betegség kitörése miatt a járványügyi intézkedéseket alkalmazták, megkívánja, az illetékes hatóság:

a)  vakcinázási tervet dolgozhat ki;

b)  vakcinázási körzeteket hozhat létre.

(2)  Az illetékes hatóság az (1) bekezdés szerinti vakcinázási tervet és a vakcinázási körzetek létrehozását érintő döntésekor az alábbiakat veszi figyelembe:

a)  a 43. cikk (1) bekezdésében előírt készenléti tervekben meghatározott vészhelyzeti vakcinázásra vonatkozó követelmények;

b)  a 46. cikk (1) bekezdésében és bármely, a 47. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban foglalt, a vakcinák használatára vonatkozó követelmények.

(3)  Az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt vakcinázási körzetek megfelelnek a 47. cikk (1) bekezdése d) és e) pontja alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló bármely jogi aktusban meghatározott azon követelményeknek, amelyek a jegyzékbe foglalt betegségek terjedésének megakadályozására irányuló kockázatcsökkentő intézkedésekre és a megfigyelésre vonatkoznak.

(3a)  A vészhelyzeti vakcinát kapott állatok hasznosíthatók valamely konkrét célra, a 47. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett rendelkezésekkel összhangban. [Mód. 196]

(3b)  Amennyiben az alkalmazott vakcina – a tanúsítványa szerint – az emberi fogyasztás szempontjából biztonságos, a fertőzésmentes, vakcinázott állatok leölését kerülni kell. [Mód. 197]

5. szakasz

Vadon élő állatok és nem tartott háziasított állatfajok [Mód. 198]

70. cikk

Vadon élő állatok és nem tartott háziasított állatfajok [Mód. 199]

(1)  A 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek vadon élő állatok és nem tartott háziasított állatfajok körében való előfordulásának gyanúja vagy hatósági megállapítása esetén az érintett tagállam: [Mód. 200]

a)  a vadon élő állatpopulációra vonatkozóan megfigyelési tevékenységet végez, amennyiben az adott, jegyzékbe foglalt betegség tekintetében ez indokolt;

aa)  felügyeli a nem tartott háziasított állatfajok populációját, amennyiben az e konkrét, jegyzékbe foglalt betegség szempontjából jelentőséggel bír; [Mód. 201]

b)  meghozza a szükséges betegségmegelőzési és járványügyi intézkedéseket a jegyzékbe foglalt betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében, illetve felszámolása érdekében, és biztosítja, hogy valamennyi járványügyi intézkedés az érintett állatok elkerülhető fájdalma és szenvedése nélkül történjen meg. [Mód. 202]

(2)  Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt betegségmegelőzési és járványügyi intézkedések figyelembe veszik az alábbiakat:

a)  a betegségleírás;

b)  a fertőzött vadon élő állatok és nem tartott háziasított állatfajok; [Mód. 203]

ba)  a vadon élő állatok érintkezése a tartott állatokkal, és a kölcsönös megfertőzés ezzel kapcsolatos kockázata; [Mód. 204]

bb)  az érintett állatok emberekkel és az emberek környezetével való közvetlen érintkezése; [Mód. 205]

c)  azon járványügyi intézkedések, amelyeket az 1–4. szakaszban meghatározott szabályok értelmében a korlátozás alatt álló körzetekben valamely, a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség tartott állatok körében való előfordulásának gyanúja vagy hatósági megállapítása esetén kell meghozni.

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők vonatkozásában:

a)  az (1) bekezdés a) pontja értelmében végzett megfigyelés;

b)  az (1) bekezdés b) pontja alapján hozott betegségmegelőzési és járványügyi intézkedések.

Az említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi a betegségleírást és az (1) bekezdésben említett, jegyzékbe foglalt betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokat.

6. szakasz

A tagállamok által hozott kiegészítő járványügyi intézkedések, a Bizottság által végzett koordináció és ideiglenes különleges járványügyi szabályok

71. cikk

A tagállamok által hozott kiegészítő járványügyi intézkedések, az intézkedések Bizottság általi koordinációja és az 1–5. szakaszt érintő ideiglenes különleges járványügyi szabályok

(1)  A tagállamok hozhatnak olyan kiegészítő járványügyi intézkedéseket, amelyek a 61. cikk (1) bekezdésében, a 62. cikkben, a 65. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 68. cikk (1) bekezdésében előírt, valamint a 67. cikk és a 68. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban előírt járványügyi intézkedéseket egészítik ki, amennyiben az ilyen intézkedések összhangban vannak az e rendeletben meghatározott szabályokkal, és a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség terjedésének megfékezése tekintetében szükségesek és arányosak, figyelembe véve az alábbiakat:

a)  a különleges járványügyi körülmények;

b)  a létesítmények, más helyszínek és a termelés típusa;

c)  az érintett állatok kategóriái és fajai;

d)  gazdasági vagy társadalmi feltételek.

(2)  A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot az alábbiakról:

a)  az illetékes hatóság által hozott, az 58., 59., 61., 62., 64. és 65. cikkben, a 68. cikk (1) bekezdésében, a 69. cikkben és a 70. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt, valamint a 63. és 67. cikk, a 68. cikk (2) bekezdése és a 70. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban előírt járványügyi intézkedések;

b)  bármely, az (1) bekezdésben foglaltak szerint általuk hozott kiegészítő járványügyi intézkedés.

(3)  A Bizottság felülvizsgálja a betegséggel kapcsolatos helyzetet és az e fejezetnek megfelelően az illetékes hatóság által hozott járványügyi intézkedéseket, valamint a tagállam által bevezetett valamennyi kiegészítő járványügyi intézkedést, és végrehajtási jogi aktusok útján korlátozott időtartamra, a járványügyi helyzetnek megfelelő feltételek mellett különleges járványügyi intézkedéseket hozhat, amennyiben:

a)  a járványügyi helyzet fényében az említett járványügyi intézkedések nem bizonyultak megfelelőnek;

b)  a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség a jelek szerint az e fejezetnek megfelelően hozott járványügyi intézkedések ellenére terjed.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

(4)  Azon kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben, amelyek rendkívül jelentős hatást kifejtő, újonnan fellépő kockázattal járó betegséggel kapcsolatosak, a Bizottság a 255. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

2. fejezet

A 8. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek

71a. cikk

A 2. fejezet alkalmazási köre

A 8. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek esetében a 2. fejezet alábbi rendelkezései csak azokra a tagállamokra alkalmazandók, amelyek nemzeti programot készítettek. [Mód. 206]

1. szakasz

Járványügyi intézkedések betegség tartott állatoknál felmerülő gyanúja esetében

72. cikk

Felelős személyekre, állatokkal foglalkozó szakemberekre és a kedvtelésből tartott állatok tartóira vonatkozó kötelezettségek

(1)  A 8. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tartott állatok körében való előfordulásának gyanúja esetén a felelős személyek, az állatokkal foglalkozó szakemberek és a kedvtelésből tartott állatok tartói – azonfelül, hogy a 16. cikk (1) bekezdésének megfelelően az illetékes hatóságnak és állatorvosoknak bejelentést tesznek a jelekről és a gyanúról, és az illetékes hatóság által a 74. cikk (1) bekezdésének megfelelően hozott bármely járványügyi intézkedéstől függően – meghozzák a 74. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, valamint a 74. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban említett, megfelelő járványügyi intézkedéseket, hogy megakadályozzák az említett, jegyzékbe foglalt betegségnek a felelősségük alá tartozó fertőzött állatokról, létesítményekből és helyszínekről történő átterjedését más állatokra vagy az emberre.

(2)  Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében előírt, a felelős személyek, az állatokkal foglalkozó szakemberek és a kedvtelésből tartott állatok tartói által meghozandó járványvédelmi intézkedések kiegészítésére irányuló részletes szabályokról.

73. cikk

Jegyzékbe foglalt betegség előfordulásának gyanúja esetén az illetékes hatóság által folytatandó vizsgálat

(1)  Az illetékes hatóság a 8. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség tartott állatok körében való előfordulásának gyanúja esetén késedelem nélkül vizsgálatot folytat az adott, jegyzékbe foglalt betegség jelenlétének megállapítására vagy kizárására.

(2)  Az (1) bekezdésben előírt vizsgálat céljából az illetékes hatóság adott esetben biztosítja, hogy a hatósági állatorvosok:

a)  klinikai vizsgálatot végeznek az adott, jegyzékbe foglalt betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok reprezentatív mintáján;

b)  a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, tartott állatok köréből megfelelő mintákat és egyéb mintákat vesznek az illetékes hatóság által e célra kijelölt laboratóriumokban végzendő laboratóriumi vizsgálatokhoz;

c)  laboratóriumi vizsgálatokat végeznek az adott, jegyzékbe foglalt betegség jelenlétének megállapítására vagy kizárására.

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében előírt vizsgálat szabályainak kiegészítésére irányuló részletes szabályokról.

74. cikk

Az illetékes hatóság által végrehajtandó előzetes járványügyi intézkedések

(1)  Az illetékes hatóság a 8. cikk (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tartott állatok körében való előfordulásának gyanúja esetén – a 73. cikk (1) bekezdésében előírt vizsgálat eredményeinek és a 78. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelő járványügyi intézkedések végrehajtásának függvényében – meghozza az alábbi előzetes járványügyi intézkedéseket:

a)  járványügyi intézkedéseket alkalmaz az adott, jegyzékbe foglalt betegségnek a fertőzött területről, létesítményből, háztartásból, élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásból, szállítótól, állatkereskedelemből, állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményből vagy más helyszínről való elterjedésének megfékezésére; [Mód. 207]

b)  szükség esetén járványügyi nyomozást indít, figyelembe véve az 57. cikk (1) bekezdése szerinti, ilyen nyomozásra vonatkozó szabályokat és az 57. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott bármely szabályt.

(2)  Az (1) bekezdésben foglalt előzetes járványügyi intézkedéseknek a 8. cikk (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség jelentette kockázatot tekintve megfelelőeknek és arányosaknak kell lenniük, figyelembe véve az alábbiakat:

a)  a betegségleírás;

b)  a fertőzött tartott állatok;

c)  azon tagállam, körzet, területi egység vagy létesítmény egészségügyi állapota, ahol felmerült az adott, jegyzékbe foglalt betegség gyanúja;

d)  az 55. cikk (1) bekezdésében és az 56. cikkben, valamint az 55. cikk (2) bekezdésének alapján elfogadott, bármely, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban foglalt előzetes járványügyi intézkedések.

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el – figyelembe véve az e cikk (2) bekezdésében említett szempontokat – az e cikk (1) bekezdésében foglalt szabályokat kiegészítő szabályokról, az alábbiak tekintetében:

a)  a jegyzékbe foglalt betegség terjedésének megakadályozása érdekében meghozandó, az (1) bekezdés a) pontjában előírt előzetes járványügyi intézkedések;

b)  az (1) bekezdés a) pontjában előírt előzetes járványügyi intézkedések alkalmazása más létesítményekre, azok járványügyi egységeire, háztartásokra, élelmiszer vagy takarmányipari vállalkozásokra, szállítókra, állatkereskedelemre és állati melléktermékekkel foglalkozó létesítményekre vagy más helyszínekre; [Mód. 208]

c)  a betegségleírásnak megfelelő, ideiglenes korlátozás alá vont körzetek létrehozása.

75. cikk

Az előzetes járványügyi intézkedések felülvizsgálata és kiterjesztése

A 74. cikk (1) bekezdésében előírt járványügyi intézkedéseket:

a)  az illetékes hatóság adott esetben – a 73. cikk (1) bekezdésében előírt vizsgálat és amennyiben releváns, a 74. cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt járványügyi nyomozás megállapításai alapján – felülvizsgálja;

b)  szükség esetén kiterjeszti a 74. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említettek szerint más helyszínekre.

2. szakasz

Betegség tartott állatok körében való jelenlétének megállapítása

76. cikk

Betegség jelenlétének illetékes hatóság általi hatósági megállapítása

(1)  Az illetékes hatóság a 8. cikk (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek jelenlétének hatósági megállapítását az alábbi információkra alapozza:

a)  a 73. cikk (2) bekezdésében előírt klinikai és laboratóriumi vizsgálatok eredményei;

b)  adott esetben a 74. cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt járványügyi nyomozás;

c)  egyéb rendelkezésre álló járványügyi adatok.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett hatósági megállapítás tekintetében teljesítendő követelményeket illetően.

77. cikk

Az előzetes járványügyi intézkedések megszüntetése a betegség előfordulásának kizárása esetén

Az illetékes hatóság mindaddig alkalmazza a 74. cikk (1) bekezdésében és a 75. cikkben előírt előzetes járványügyi intézkedéseket, amíg a 8. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek jelenlétét a 76. cikk (1) bekezdésének megfelelően vagy a 76. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályok alapján ki nem zárják.

3. szakasz

Járványügyi intézkedések betegség tartott állatok körében való megállapítása esetén

78. cikk

Az illetékes hatóság által hozandó járványügyi intézkedések

(1)  Amennyiben a 76. cikk (1) bekezdésének megfelelően hatósági megállapítást nyer a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek egyikének tartott állatok körében való kitörése, az illetékes hatóság:

a)  olyan tagállamban, körzetben vagy területi egységben, amely az adott, jegyzékbe foglalt betegségre irányuló, a 30. cikk (1) bekezdésében foglalt kötelező mentesítési program tárgyát képezi, alkalmazza az említett kötelező mentesítési programban meghatározott járványügyi intézkedéseket;

b)  olyan tagállamban, területen, körzetben vagy területi egységben, amely még nem képezi a 30. cikk (1) bekezdése szerinti, a szóban forgó, jegyzékbe foglalt betegségre irányuló kötelező mentesítési program tárgyát, bevezeti az említett kötelező mentesítési programot, és alkalmazza az abban meghatározott járványügyi intézkedéseket.

(2)  A 8. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség tartott állatok körében való kitörésének a 76. cikk (1) bekezdésének megfelelő hatósági megállapítása esetén az illetékes hatóság:

a)  olyan tagállamban, körzetben vagy területi egységben, amely a 30. cikk (2) bekezdése szerinti, az adott, jegyzékbe foglalt betegségre irányuló önkéntes mentesítési program tárgyát képezi, alkalmazza az említett önkéntes mentesítési programban meghatározott járványügyi intézkedéseket;

b)  olyan tagállamban, területen, körzetben vagy területi egységben, amely nem képezi a 30. cikk (2) bekezdése szerinti, az adott, jegyzékbe foglalt betegségre irányuló önkéntes mentesítési program tárgyát, adott esetben intézkedéseket hoz a betegség terjedésének megfékezése és megelőzése érdekében. [Mód. 209]

(3)  Az e cikk (2) bekezdésének b) pontjában foglalt intézkedéseknek arányosaknak kell lenniük a 8. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség jelentette kockázattal, figyelembe véve az alábbiakat:

a)  a betegségleírás;

b)  a fertőzött tartott állatok, különösen figyelembe kell venni, ha ezen állatok valamely veszélyeztetett fajhoz vagy fajtához tartoznak; [Mód. 210]

c)  azon tagállam, terület, körzet, területi egység vagy létesítmény egészségügyi állapota, ahol a jegyzékbe foglalt betegség jelenlétét hatóságilag megállapították;

d)  a létesítményekben, más helyszíneken és a korlátozás alatt álló körzetekben meghozandó, az e cím 1. fejezetének 4. szakaszában foglalt járványügyi intézkedések.

79. cikk

Felhatalmazás az illetékes hatóság által hozandó járványügyi intézkedések tekintetében

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon járványügyi intézkedésekre vonatkozó részletes szabályokat illetően, amelyeket a 8. cikk (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek egyikének tartott állatok körében való kitörése esetén – a 78. cikk (2) bekezdése b) pontjának megfelelően, a 78. cikk (3) bekezdésében foglalt kritériumok figyelembevétele mellett – kell meghozni.

4. szakasz

Vadon élő állatok és nem tartott háziasított állatfajok [Mód. 211]

80. cikk

Vadon élő állatok és nem tartott háziasított állatfajok [Mód. 212]

(1)  Valamely, a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség vadon élő állatok és nem tartott háziasított állatfajok körében való előfordulásának gyanúja vagy hatósági megállapítása esetén az érintett tagállam illetékes hatósága: [Mód. 213]

a)  olyan tagállam, terület vagy körzet teljes területén, amely a 30. cikk (1) bekezdésében előírt, az adott, jegyzékbe foglalt betegségre irányuló kötelező mentesítési program tárgyát képezi, alkalmazza az említett kötelező mentesítési programban foglalt járványügyi intézkedéseket;

b)  olyan tagállam, terület vagy körzet teljes területén, amely nem képezi a 30. cikk (1) bekezdésében előírt, az adott, jegyzékbe foglalt betegségre irányuló kötelező mentesítési program tárgyát, bevezeti az említett kötelező mentesítési programot, és adott esetben alkalmazza az abban meghatározott járványügyi intézkedéseket a betegség terjedésének megfékezése és megelőzése érdekében.

(2)  A 8. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség vadon élő állatok és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti rendelkezések alá nem tartozó nem tartott háziasított állatfajok körében való kitörése esetén az érintett tagállam illetékes hatósága: [Mód. 214]

a)  olyan tagállam teljes területén vagy olyan területen, körzetben vagy területi egységben, amely a 30. cikk (2) bekezdésében előírt, az adott, jegyzékbe foglalt betegségre irányuló önkéntes mentesítési program tárgyát képezi, alkalmazza az említett önkéntes mentesítési programban meghatározott járványügyi intézkedéseket;

b)  olyan tagállam teljes területén vagy olyan területen, körzetben vagy területi egységben, amely nem képezi a 30. cikk (2) bekezdésében előírt, az adott, jegyzékbe foglalt betegségre irányuló önkéntes mentesítési program tárgyát, adott esetben intézkedéseket hoz a betegség terjedésének megfékezése és megelőzése érdekében.

(3)  A (2) bekezdés b) pontjában említett járványügyi intézkedések figyelembe veszik az alábbiakat:

a)  a betegségleírás;

b)  a vadon élő fertőzött állatok és nem tartott háziasított állatfajok; [Mód. 215]

ba)  a vadon élő állatok érintkezése a tartott állatokkal, és a kölcsönös megfertőzés ezzel kapcsolatos kockázata; [Mód. 216]

bb)  az érintett állatok emberekkel és az emberek környezetével való közvetlen érintkezése; [Mód. 217]

c)  azon járványügyi intézkedések, amelyeket az e cím 1. fejezetének 1–4. szakaszában megállapított szabályok alapján a korlátozás alatt álló körzetekben valamely, jegyzékbe foglalt betegség tartott állatok körében való előfordulásának gyanúja vagy hatósági megállapítása esetén meg kell hozni.

(4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon járványügyi intézkedéseket kiegészítő részletes szabályokat illetően, amelyeket a 8. cikk (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek vadon élő állatok és nem tartott háziasított állatfajok körében való kitörése esetén – az e cikk (2) bekezdésének b) pontja alapján – meg kell hozni. [Mód. 218]

5. szakasz

A Bizottság által végzett koordináció és ideiglenes különleges járványügyi szabályok

81. cikk

Az 1–4. szakasz szerinti intézkedések Bizottság általi koordinációja, valamint az említett szakaszokat érintő, ideiglenes különleges szabályok

(1)  A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot azon járványügyi intézkedésekről, amelyeket az illetékes hatóság valamely, a 8. cikk (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség tekintetében hozott a 76. cikk (1) bekezdésének, a 77. és 78. cikknek, valamint a 80. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően, továbbá a 76. cikk (2) bekezdése, a 79. cikk és a 80. cikk (4) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak megfelelően.

(2)  A Bizottság felülvizsgálja a betegséggel kapcsolatos helyzetet és az illetékes hatóság által e fejezetnek megfelelően hozott járványügyi intézkedéseket, és végrehajtási jogi aktusok útján – a járványügyi helyzetnek megfelelő feltételek mellett a 8. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség tekintetében korlátozott időtartamra – járványügyi intézkedésekre vonatkozó különleges szabályokat állapíthat meg, amennyiben:

a)  az illetékes hatóság által hozott, említett járványügyi intézkedések a járványügyi helyzet fényében nem bizonyultak megfelelőnek;

b)  a 8. cikk (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt adott betegség a jelek szerint az e fejezetnek megfelelően adott esetben meghozott járványügyi intézkedések ellenére terjed.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

(3)  A 8. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt azon betegségekkel kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben, amelyek rendkívül jelentős hatást kifejtő, újonnan fellépő kockázattal járnak, a Bizottság a 255. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

IV.RÉSZ

NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL, ENGEDÉLYEZÉS, NYOMONKÖVETHETŐSÉG ÉS MOZGATÁS VAGY SZÁLLÍTÁS

I.CÍM

Szárazföldi állatok, szaporítóanyagok és szárazföldi állatoktól származó állati eredetű termékek

1. fejezet

Nyilvántartásba vétel, engedélyezés, feljegyzésvezetés és nyilvántartások

1. szakasz

Létesítmények és szállítók nyilvántartásba vétele

82. cikk

A felelős személyek létesítmények nyilvántartásba vételével kapcsolatos kötelezettsége

(1)  Azon felelős személyek, amelyek létesítményei szárazföldi állatokat tartanak vagy szaporítóanyagokat gyűjtenek, állítanak elő, dolgoznak fel vagy tárolnak, az ilyen tevékenységek megkezdése előtt megteszik az alábbiakat a 88. cikknek megfelelő nyilvántartásba vételük érdekében:

a)  tájékoztatják az illetékes hatóságot a felelősségük alá tartozó bármely ilyen létesítményről;

b)  információt nyújtanak az illetékes hatóság számára az alábbiakról:

i.  a felelős személy neve és címe;

ii.  a berendezések és építmények helye és jellemzése;

iii.  a létesítményben lévő, tartott szárazföldi állatok vagy szaporítóanyagok tekintetében a kategóriák, fajok és szám meghatározása, valamint a létesítmény kapacitása;

iv.  a létesítmény típusa;

v.  a létesítmény egyéb, az általa jelentett kockázat meghatározásához fontos jellegzetességei.

(2)  A létesítmények (1) bekezdésben említett felelős személyei tájékoztatják az illetékes hatóságot az alábbiakról:

a)  a létesítményben bekövetkezett bármely olyan jelentős változás, amely az (1) bekezdés b) pontjában említett információkat érinti;

b)  a létesítményben folytatott tevékenység beszüntetése.

(3)  A 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően engedélyezés tárgyát képező létesítmények mentesülnek az e cikk (1) bekezdésében említett információk megadásának kötelezettsége alól.

83. cikk

Eltérés a felelős személyek létesítmények nyilvántartásba vételével kapcsolatos kötelezettségétől

A 82. cikk (1) bekezdésétől eltérve a tagállamok az alábbi kritériumok figyelembevételével bizonyos létesítménykategóriákat mentesíthetnek a nyilvántartásba vételi követelmény alól:

a)  a létesítményben lévő, tartott szárazföldi állatok vagy szaporítóanyagok tekintetében a kategóriák, fajok és szám meghatározása, valamint a létesítmény kapacitása;

b)  a létesítmény típusa;

c)  tartott szárazföldi állatoknak vagy szaporítóanyagoknak a létesítménybe történő bevitele és a létesítményből történő kivitele.

84. cikk

Végrehajtási hatáskör a felelős személyek létesítmények nyilvántartásba vételével kapcsolatos kötelezettsége tekintetében

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg a következők vonatkozásában:

a)  a létesítmények nyilvántartásba vétele céljából a felelős személyek által a 82. cikk (1) bekezdése szerint benyújtandó információk;

b)  azon létesítménytípusok, amelyeket a tagállamok – amennyiben az említett létesítmények jelentéktelen kockázatot képviselnek, valamint a 83. cikkben foglalt kritériumok figyelembevételével – az említett cikknek megfelelően mentesíthetnek a nyilvántartásba vételi követelmény alól.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

85. cikk

A tartott patások szállítóinak nyilvántartásba vételi kötelezettségei és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)  A tartott patásokat tagállamok között mozgató szállítók az ilyen tevékenység megkezdése előtt megteszik az alábbiakat a 88. cikknek megfelelő nyilvántartásba vételük érdekében:

a)  tájékoztatják az illetékes hatóságot tevékenységükről;

b)  információt nyújtanak az illetékes hatóság számára az alábbiakról:

i.  a szállító neve és címe;

ii.  a szállítás tárgyát képező, tartott szárazföldi állatok kategóriái, fajai és száma;

iii.  a szállítás típusa;

iv.  a szállítóeszközök.

(2)  A szállítók tájékoztatják az illetékes hatóságot az alábbiakról:

a)  bármely olyan jelentős változás, amely az (1) bekezdés b) pontjában említett információkat érinti;

b)  a szállítási tevékenység beszüntetése.

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdésben foglalt szabályok kiegészítéséről és módosításáról, melyek révén más típusú szállítók számára kötelezettséget ír elő a tevékenységük nyilvántartásba vétele céljából történő információnyújtásra, figyelembe véve az ilyen szállítások által képviselt kockázatot.

86. cikk

Eltérés a tartott patások szállítóinak nyilvántartásba vételi kötelezettségétől

A 85. cikk (1) bekezdésétől eltérve a tagállamok az alábbi kritériumok figyelembevételével a szállítók bizonyos kategóriáit mentesíthetik a nyilvántartásba vételi követelmény alól:

a)  a távolságok, amelyeken az említett tartott szárazföldi állatokat szállítják;

b)  az általuk szállított, tartott szárazföldi állatok kategóriái, fajai és száma. [Mód. 219]

87. cikk

A szállítók nyilvántartásba vételének kötelezettségét érintő végrehajtási jogi aktusok

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak tekintetében:

a)  a szállító által tevékenysége nyilvántartásba vétele céljából a 85. cikk (1) bekezdése szerint benyújtandó információk;

b)  a szállítók azon típusai, amelyeket a tagállamok – amennyiben az említett szállítási típus jelentéktelen kockázatot képvisel, valamint a 86. cikk szerinti kritériumok figyelembevételével – az említett cikknek megfelelően mentesíthetnek a nyilvántartásba vételi követelmény alól. [Mód. 220]

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

88. cikk

Az illetékes hatóságnak a létesítmények és szállítók nyilvántartásba vételére irányuló kötelezettsége

Az illetékes hatóság:

a)  a létesítményeket felveszi a létesítmények és szállítók 96. cikk (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartásába, amennyiben a felelős személy a 82. cikk (1) bekezdésének megfelelően benyújtotta az előírt információkat;

b)  a szállítókat felveszi a létesítmények és szállítók 96. cikk (1) bekezdésében meghatározott, fent említett nyilvántartásába, amennyiben a szállító a 85. cikk (1) bekezdésének megfelelően benyújtotta az előírt információkat.

2. szakasz

Bizonyos létesítménytípusok engedélyezése

89. cikk

Bizonyos létesítmények engedélyezése és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)  Az alábbi létesítménytípusok felelős személyei a 91. cikk (1) bekezdésének megfelelően engedélyezés iránti kérelmet nyújtanak be az illetékes hatósághoz, és addig nem kezdenek hozzá tevékenységeik végzéséhez, amíg létesítményüket a 92. cikk (1) bekezdésének megfelelően nem engedélyezték:

a)  patások és szárnyasok összegyűjtését végző létesítmények, amelyekből az említett állatokat más tagállamba viszik;

b)  szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagával foglalkozó létesítmények, amelyekből az említett állatok szaporítóanyagát más tagállamba viszik;

c)  keltetők, melyekből a keltetőtojásokat vagy szárnyasokat más tagállamba viszik;

d)  szárnyasokat tartó létesítmények, amelyekből a nem vágási célra szánt szárnyasokat vagy a keltetőtojásokat más tagállamba viszik;

e)  bármely más típusú, tartott szárazföldi állatokkal foglalkozó olyan létesítmény, amely jelentős kockázatot képvisel, és amelyet az e cikk (3) bekezdésének b) pontja alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban foglalt szabályoknak megfelelően engedélyeztetni kell.

(2)  A felelős személyek beszüntetik az (1) bekezdésben említett létesítményekben folytatott tevékenységüket, amennyiben:

a)  az illetékes hatóság a 95. cikk (2) bekezdésének megfelelően visszavonja vagy felfüggeszti az általa kiadott engedélyt; vagy

b)  a 94. cikk (3) bekezdésének megfelelően megadott, feltételhez kötött engedélyezés esetén, ha a létesítmény nem felel meg a 94. cikk (3) bekezdésében említett kiemelt követelményeknek, és nem kapja meg a 92. cikk (1) bekezdésének megfelelő végső engedélyt.

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében meghatározott létesítmények engedélyezését érintő szabályoknak az alábbiak tekintetében történő kiegészítése és módosítása céljából:

a)  eltérések az (1) bekezdés a)–d) pontjában említett létesítménytípusok felelős személyeire vonatkozó azon követelménytől, hogy az illetékes hatósághoz kérelmet kell benyújtaniuk az illetékes hatóság által történő engedélyezés iránt, amennyiben az említett létesítmények által képviselt kockázat jelentéktelen;

b)  azon létesítménytípusok, amelyeket az (1) bekezdés e) pontjának megfelelően engedélyeztetni kell;

c)  az (1) bekezdés b) pontjában említett, szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmények esetében a tevékenységek beszüntetésével kapcsolatos különleges szabályok.

(4)  A (3) bekezdés szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi a következő kritériumokat:

a)  egy létesítményben található, tartott szárazföldi állatok vagy szaporítóanyagok tekintetében a kategóriák és fajok vagy fajták meghatározása; [Mód. 221]

b)  egy létesítményben tartott fajok száma, valamint a tartott szárazföldi állatok vagy szaporítóanyagok száma;

c)  létesítménytípus és termeléstípus;

d)  a tartott szárazföldi állatoknak vagy szaporítóanyagoknak létesítménybe történő bevitele vagy létesítményből történő kivitele.

90. cikk

A „körülhatárolt létesítmény” státusz engedélyezése

A „körülhatárolt létesítmény” státuszt elnyerni kívánó létesítmények felelős személyei:

a)  a 91. cikk (1) bekezdésének megfelelően engedélyezés iránti kérelmet nyújtanak be az illetékes hatósághoz;

b)  nem visznek tartott állatokat a 134. cikk (1) bekezdésében és bármely, a 134. cikk (2) bekezdésének megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban foglalt követelményeknek megfelelő körülhatárolt létesítménybe, amíg az illetékes hatóság a 92. és 94. cikknek megfelelően nem engedélyezi létesítményük számára az említett státuszt.

91. cikk

Felelős személyekre vonatkozó, az engedélyezéshez teljesítendő tájékoztatási kötelezettség és végrehajtási jogi aktusok

(1)  A felelős személyek létesítményeik engedélyezésének a 89. cikk (1) bekezdése és a 90. cikk a) bekezdése szerinti kérelmezése céljából az illetékes hatóságot az alábbi információkkal látják el:

a)  a felelős személy neve és címe;

b)  a létesítmény helye, valamint a berendezések és építmények leírása;

c)  a létesítményben található, tartott szárazföldi állatok vagy szaporítóanyagok tekintetében a kategóriák, fajok és a szám meghatározása;

d)  a létesítmény típusa;

e)  a létesítmény egyéb, az általa jelentett kockázat meghatározásához fontos jellegzetességei.

(2)  A létesítmények (1) bekezdésben említett felelős személyei tájékoztatják az illetékes hatóságot az alábbiakról:

a)  a létesítményekben bekövetkezett bármely olyan jelentős változás, amely az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett információkat érinti;

b)  a létesítményben folytatott tevékenység beszüntetése.

(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg azon információkat érintően, amelyeket a felelős személyeknek az e cikk (1) bekezdésének megfelelően a létesítményük engedélyezése iránti kérelemben be kell nyújtaniuk.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

92. cikk

Létesítmények engedélyezése és annak feltételei, valamint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)  Az illetékes hatóság csak abban az esetben engedélyez engedélyezi a 89. cikk (1) bekezdése és a 90. cikk a) pontja szerint egy létesítményt, amennyiben az: [Mód. 222]

a)  adott esetben megfelel az alábbiakat érintő követelményeknek:

i.  karantén, elszigetelés és más biológiai védelmi intézkedések, figyelembe véve a 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és a 9. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályokban előírt követelményeket;

ii.  a 22. cikkben és – amennyiben a létesítménytípus és a felmerülő kockázat szempontjából releváns – a 23. cikkben, valamint a 24. cikk alapján elfogadott szabályokban meghatározott megfigyelési követelmények;

iii.  a 97. és 98. cikkben előírt, valamint a 100. és 101. cikk alapján elfogadott szabályokban előírt feljegyzésvezetés;

b)  olyan berendezésekkel, építményekkel és felszereléssel rendelkezik, amelyek:

i.  alkalmasak arra, hogy a betegségek bejutásának és terjedésének kockázatát elfogadható szintre csökkentsék, figyelembe véve a létesítmény típusát;

ii.  a tartott szárazföldi állatok száma vagy a szaporítóanyag mennyisége szempontjából megfelelő kapacitással rendelkeznek;

c)  a betegségek terjedése tekintetében nem képvisel elfogadhatatlan kockázatot, figyelembe véve az érvényben lévő kockázatcsökkentő intézkedéseket;

d)  elegendő számú, a létesítmény tevékenységéhez megfelelően képzett személyzettel rendelkezik;

e)  olyan rendszerrel rendelkezik, amely lehetővé teszi a felelős személy számára, hogy az illetékes hatóság előtt igazolja az a)–d) pontoknak való megfelelést.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdése szerinti követelmények vonatkozásában, az alábbiak tekintetében:

a)  az (1) cikk a) pontjának i. alpontjában említett karantén, elszigetelés és egyéb biológiai védelmi intézkedések;

b)  az (1) bekezdés a) pontjának ii. alpontjában említett megfigyelés;

c)  az (1) bekezdés b) pontjában említett berendezések, építmények és felszerelések;

d)  az (1) bekezdés d) pontjában foglalt személyzet és állatorvosok kötelezettségei, kompetenciája és képzése;

e)  az illetékes hatóság által végzett szükséges felügyelet és ellenőrzés.

(3)  A Bizottság a (2) bekezdésnek megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározandó szabályok megállapításakor figyelembe veszi az alábbiakat:

a)  az egyes létesítménytípusok által képviselt kockázat;

b)  a tartott szárazföldi állatok kategóriái és fajai;

c)  a termelés típusa;

d)  a létesítménytípusra, valamint az említett létesítményekben tartott állatfajokra és -kategóriákra jellemző, tipikus mozgatási minták.

93. cikk

A létesítmények engedélyének hatálya

Az illetékes hatóság a 89. cikk (1) bekezdésének és a 90. cikk a) pontjának megfelelően benyújtott kérelmet követően a 92. cikk (1) bekezdésének megfelelően egy létesítményre megadott engedélyben egyértelműen meghatározza, hogy:

a)  az engedély a 89. cikk (1) bekezdésében, a 90. cikkben és a 89. cikk (3) bekezdésének b) pontja alapján elfogadott szabályokban említett mely létesítménytípusokra alkalmazandó;

b)  az engedély a tartott szárazföldi állatok mely kategóriáira és fajaira vagy az említett fajok szaporítóanyagaira alkalmazandó.

94. cikk

Az illetékes hatóság általi engedélyezésre vonatkozó eljárások

(1)  Az illetékes hatóság eljárásokat állapít meg a felelős személyek számára, amelyeket a létesítményeik engedélyezése iránti kérelemnek a 89. cikk (1) bekezdésének, a 90. cikknek és a 91. cikk (1) bekezdésének megfelelően történő benyújtásakor a felelős személyeknek követniük kell, valamint meghatározza, hogy legkésőbb mely időpontig végzi el a következő bekezdés szerinti helyszíni látogatást. [Mód. 223]

(2)  A felelős személy engedélyezés iránti kérelmének beérkezését követően az illetékes hatóság a 89. cikk (1) bekezdése a) pontjának és a 90. cikk a) pontjának megfelelően helyszíni látogatást tesz.

(2a)  Az illetékes hatóság engedélyt nyújt azon létesítmények számára, amelyek a jelek szerint – a felelős személy kérelme és az azt követően az illetékes hatóság által az e cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően a létesítményben tett helyszíni látogatás alapján ítélve – eleget tesznek 92. cikk (1) bekezdésében és a 92. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályokban előírt valamennyi engedélyezési követelménynek. [Mód. 224]

(3)  Az illetékes hatóság feltételhez kötött engedélyt nyújthat azon létesítmények számára, amelyek a jelek szerint – a felelős személy kérelme és az azt követően az illetékes hatóság által az e cikk (2) bekezdésének megfelelően a létesítményben tett helyszíni látogatás alapján ítélve – eleget tesznek valamennyi olyan lényeges követelménynek, amely elegendő garanciát nyújt arra, hogy az ilyen létesítmény nem képvisel jelentős kockázatot, azzal a céllal, hogy a létesítmények a 92. cikk (1) bekezdésében és a 92. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályokban szereplő valamennyi engedélyezési követelménynek megfeleljenek.

(4)  Amennyiben az illetékes hatóság az e cikk (3) bekezdésének megfelelően feltételhez kötött engedélyt bocsátott ki, teljes körű engedélyt csak akkor adhat, ha a létesítményben a feltételhez kötött engedélyezés időpontja után három hónapon belül történő másik helyszíni látogatás alapján úgy ítéli meg, hogy a létesítmény megfelel a 92. cikk (1) bekezdésében és a 92. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályokban foglalt valamennyi engedélyezési követelménynek.

Az illetékes hatóság a feltételhez kötött engedélyt meghosszabbíthatja, és a hiányosság sikeres leküzdéséhez való hozzájárulás céljából megadja a szükséges hatékony iránymutatást, ha az említett helyszíni látogatás tanúsága szerint a létesítményben egyértelmű előrelépés történt, viszont még mindig nem felel meg valamennyi említett követelménynek. A feltételhez kötött engedély érvényességének teljes időtartama ugyanakkor nem haladhatja meg a hat hónapot. [Mód. 225]

95. cikk

Az engedélyek illetékes hatóság általi felülvizsgálata, felfüggesztése és visszavonása

(1)  Az illetékes hatóság a létesítmények számára a 92. és 94. cikknek megfelelően nyújtott engedélyeket folyamatosan felülvizsgálja. Az illetékes hatóság kockázatelemzés alapján meghatározza a felülvizsgálatok időbeli gyakoriságát, vagy a minimális és maximális határidőt, amelyen belül azoknak meg kell történniük, valamint azokat az eseteket, amikor e határidőktől el lehet tekinteni. [Mód. 226]

(2)  Amennyiben az illetékes hatóság a létesítmény tekintetében jelentős hiányosságokat észlel a 92. cikk (1) bekezdésében és a 92. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályokban szereplő követelményeknek való megfelelés terén, és a felelős személy nem tud megfelelő garanciákat nyújtani arra, hogy sor kerül az említett hiányosságok orvoslására, az illetékes hatóság eljárásokat indít a létesítmény engedélyének visszavonására.

Az illetékes hatóság ugyanakkor felfüggesztheti az olyan létesítmény engedélyét, melynek felelős személye garantálni tudja, hogy ésszerű időszakon belül orvosolni fogja a hiányosságokat.

(3)  Az engedély a (2) bekezdésnek megfelelően történő visszavonás vagy felfüggesztés után csak akkor léphet újra érvénybe, ha az illetékes hatóság meggyőződött arról, hogy a létesítmény teljes mértékben megfelel az e rendeletben szereplő, az adott létesítménytípusra vonatkozó valamennyi követelménynek.

3. szakasz

A létesítmények és szállítók illetékes hatóság által készített nyilvántartása

96. cikk

Létesítmények és szállítók nyilvántartása

(1)  Az illetékes hatóság létrehozza és folyamatosan frissíti az alábbiakat magában foglaló nyilvántartást:

a)  a 88. cikk szerint nyilvántartásba vett minden létesítmény és szállító;

b)  a 92. és 94. cikknek megfelelően engedélyezett valamennyi létesítmény.

Az illetékes hatóság a nyilvántartást hozzáférhetővé teszi Bizottság, a tagállamok és a nyilvánosság számára. [Mód. 227]

(2)  Amennyiben helyénvaló és fontos, az illetékes hatóság az (1) bekezdés a) pontjában említett nyilvántartásba vételt és az (1) bekezdés b) pontjában említett engedélyezést kombinálhatja más céllal történő nyilvántartásba vétellel.

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)  az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban feltüntetendő információk;

b)  szaporítóanyagokkal foglalkozó létesítmények nyilvántartásaira vonatkozó további követelmények, miután azok beszüntetik tevékenységeiket;

c)  az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartás nyilvános hozzáférhetősége.

(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg a létesítményeknek és szállítóknak, valamint az engedélyezett létesítményeknek az e cikk (1) bekezdése szerinti nyilvántartására vonatkozó formai követelmények és eljárások tekintetében.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

4. szakasz

Feljegyzésvezetés

97. cikk

Szaporítóanyagokkal foglalkozó létesítményektől eltérő létesítmények felelős személyeire vonatkozó feljegyzésvezetési kötelezettségek

(1)  Azon felelős személyek, amelyek létesítményei a 88. cikknek megfelelő nyilvántartásba vétel vagy a 92. cikk (1) bekezdésének megfelelő engedélyezés tárgyát képezik, olyan feljegyzéseket vezetnek és tartanak fenn, amelyek legalább az alábbi információkat tartalmazzák:

a)  a létesítményükben található, tartott szárazföldi állatok fajai, kategóriái, száma és adott esetben azonosító adatai; [Mód. 228]

b)  a tartott szárazföldi állatok létesítménybe történő bevitele és létesítményből történő kivitele, adott esetben megadva az alábbiakat:

i.  származási vagy rendeltetési helyük;

ii.  az ilyen be- vagy kivitel időpontja;

c)  a 106. cikk b) pontjának, a 107. cikk b) pontjának, a 109. cikk c) pontjának, a 110. cikk b) pontjának, a 113. cikk b) pontjának, a 140. cikk (1) és (2) bekezdésének és a 162. cikk (2) bekezdésének megfelelően, valamint a 114. cikk, a 117. cikk és a 141. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja alapján elfogadott szabályoknak megfelelően előírt, a létesítményükbe érkező vagy azt elhagyó tartott szárazföldi állatokat kísérő, papír- vagy elektronikus formátumú dokumentumok;

d)  a létesítményükben felmerülő, tartott állatokat érintő állat-egészségügyi problémák kezelése; [Mód. 229]

e)  biológiai védelmi intézkedések, megfigyelés, kezelések, vizsgálati eredmények és adott esetben az alábbiakat érintő, egyéb vonatkozó információk:

i.  a létesítményben található, tartott szárazföldi állatok kategóriája és faja;

ii.  a termelés típusa;

iii.  a létesítmény típusa és mérete;

f)  a 23. cikk (1) bekezdésének és a 24. cikk alapján elfogadott szabályoknak megfelelően előírt állatorvosi látogatások eredményei.

(2)  A nyilvántartásba vétel követelménye alól a 83. cikknek megfelelően mentesülő létesítményeket a tagállamok mentesíthetik az e cikk (1) bekezdésében felsorolt információkról szóló feljegyzések vezetése alól. A tagállamok értesítik a Bizottságot a mentességekről, és nyilvántartást vezetnek a területükön mentességet élvező létesítményekről. [Mód. 230]

(3)  A létesítményről szóló, az (1) bekezdés szerinti feljegyzéseket a létesítmény felelős személye vezeti, és:

a)  kérésre hozzáférhetővé teszi azokat az illetékes hatóság számára;

b)  az illetékes hatóság által meghatározandó minimális, de három évnél nem rövidebb időtartamon keresztül megőrzi azokat.

98. cikk

Feljegyzésvezetés szaporítóanyagokkal foglalkozó létesítmények esetében

(1)  A szaporítóanyagokkal foglalkozó létesítmények felelős személyei olyan feljegyzéseket vezetnek és tartanak fenn, amelyek legalább az alábbi információkat tartalmazzák:

a)  a szaporítóanyagok előállításához használt donorállatok fajtája, kora és azonosító adatai;

b)  az összegyűjtött, előállított vagy feldolgozott szaporítóanyagok összegyűjtésének, feldolgozásának és tárolásának ideje és helye;

c)  a szaporítóanyagok azonosító adatai és – amennyiben ismertek – a rendeltetési helyükre vonatkozó részletek;

d)  a 159. cikknek és a 162. cikk (2) bekezdésének, valamint a 160. cikk (3) és (4) bekezdése alapján elfogadott szabályoknak megfelelően előírt, a létesítménybe érkező vagy azt elhagyó szaporítóanyagokat kísérő, papír- vagy elektronikus formátumú dokumentumok;

da)  a klinikai vizsgálatok és laboratóriumi vizsgálatok eredményei; [Mód. 231]

e)  alkalmazott laboratóriumi technikák.

(2)  A nyilvántartásba vétel követelménye alól a 84. cikknek megfelelően mentesülő létesítményeket a tagállamok mentesíthetik az e cikk (1) bekezdésében felsorolt információkról szóló feljegyzések vezetése alól. A tagállamok értesítik a Bizottságot a mentességekről, és nyilvántartást vezetnek a területükön mentességet élvező létesítményekről. [Mód. 232]

(3)  A létesítményről szóló, az (1) bekezdés szerinti feljegyzéseket a szaporítóanyagokkal foglalkozó létesítmény felelős személye vezeti, és:

a)  kérésre hozzáférhetővé teszi azokat az illetékes hatóság számára;

b)  az illetékes hatóság által meghatározandó minimális, de három évnél nem rövidebb időtartamon keresztül megőrzi azokat.

99. cikk

Feljegyzésvezetés szállítók esetében

(1)  A szaporítóanyagok szállítói olyan feljegyzéseket vezetnek és tartanak fenn, amelyek legalább az alábbi információkat tartalmazzák:

a)  az általuk látogatott létesítmények;

b)  az általuk szállított szaporítóanyagok tekintetében a kategóriák, a fajok és a szám;

c)  a szállítóeszközök takarítása, tisztítása, fertőtlenítése és kártevő-mentesítése.

(2)  A nyilvántartásba vétel követelménye alól a 86. cikknek megfelelően mentesülő szállítókat a tagállamok mentesíthetik az e cikk (1) bekezdésében felsorolt információkról szóló feljegyzések vezetése alól. A tagállamok értesítik a Bizottságot a mentességekről, és nyilvántartást vezetnek a területükön mentességet élvező létesítményekről. [Mód. 233]

(3)  A szállítók az (1) bekezdésben előírt feljegyzéseket megőrzik:

a)  oly módon, hogy kérésre haladéktalanul az illetékes hatóság rendelkezésére tudják bocsátani őket.

b)  az illetékes hatóság által meghatározandó minimális, de három évnél nem rövidebb időtartamon keresztül.

100. cikk

Feljegyzésvezetéssel kapcsolatos felhatalmazás

(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el olyan szabályokra vonatkozóan, amelyek kiegészítik a 97., 98 és 99. cikk szerinti feljegyzésvezetési követelményeket az alábbiak tekintetében:

a)  a feljegyzésvezetési követelményektől való eltérések engedélyezése az alábbiak esetében:

i.  bizonyos létesítménytípusok felelős személyei és a szállítók bizonyos típusai;

ii.  kis számú tartott szárazföldi állatot vagy kis mennyiségű szaporítóanyagot tartó létesítmények vagy kezelő szállítók;

iii.  tartott szárazföldi állatok vagy szaporítóanyagok bizonyos kategóriái vagy fajai; [Mód. 234]

b)  a 97. cikk (1) bekezdése, a 98. cikk (1) bekezdése és a 99. cikk (1) bekezdése szerinti információkon felül feljegyzendő információk;

c)  olyan további követelmények, amelyek a szaporítóanyagokkal foglalkozó létesítményekben összegyűjtött, előállított vagy feldolgozott szaporítóanyagok tekintetében, e tevékenységek beszüntetése után készítendő feljegyzések vezetésére vonatkoznak.

(2)  A Bizottság az (1) bekezdésnek megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározandó szabályok megállapításakor figyelembe veszi az alábbiakat:

a)  a létesítmények vagy szállítók egyes típusai által képviselt kockázat;

b)  a létesítményben található vagy a szállított tartott szárazföldi állatok vagy szaporítóanyagok kategóriáinak és fajainak meghatározása;

c)  a létesítményen belül zajló termelés típusa vagy a szállítás típusa;

d)  a létesítménytípusra és az érintett állatok kategóriájára jellemző tipikus mozgatási minta;

e)  a létesítményben tartott vagy a szállító által szállított tartott szárazföldi állatok száma vagy szaporítóanyagok mennyisége.

101. cikk

Feljegyzésvezetéssel kapcsolatos végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat határoz meg az alábbiak tekintetében:

a)  a 97. cikk (1) bekezdése, a 98. cikk (1) bekezdése és a 99. cikk (1) bekezdése szerinti, valamint a 100. cikk alapján elfogadott szabályok szerinti feljegyzésekre vonatkozó formai követelmények;

b)  a 97. cikk (1) bekezdése, a 98. cikk (1) bekezdése és a 99. cikk (1) bekezdése szerinti, valamint a 100. cikk alapján elfogadott szabályok szerinti feljegyzések elektronikus formában történő vezetése;

c)  a 97. cikk (1) bekezdése, a 98. cikk (1) bekezdése és a 99. cikk (1) bekezdése szerinti, valamint a 100. cikk alapján elfogadott szabályok szerinti feljegyzésvezetésre vonatkozó eljárások.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

2. fejezet

Tartott szárazföldi állatokra és szaporítóanyagokra vonatkozó nyomonkövethetőségi követelmények

1. szakasz

Tartott szárazföldi állatok

102. cikk

A tagállamok kötelezettsége egy, a tartott szárazföldi állatok azonosítására és nyilvántartásba vételére szolgáló rendszer létrehozására

(1)  A tagállamok rendelkeznek egy olyan rendszerrel, amely a tartott szárazföldi állatok azonosítására és nyilvántartásba vételére, valamint adott esetben azok mozgatásának nyilvántartására szolgál, figyelembe véve az alábbiakat:

a)  a tartott szárazföldi állatok faja vagy kategóriája;

b)  a faj vagy kategória által képviselt kockázat.

(2)  Az (1) bekezdésben foglalt rendszer az alábbi elemeket tartalmazza:

a)  a tartott szárazföldi állatok egyedi vagy csoportos azonosításának módjai;

b)  a 104. cikkben említett, azonosítási, mozgatásra vonatkozó és tartott szárazföldi állatok azonosítására és nyomon követésére szolgáló más dokumentumok;

c)  a létesítményekben készített, a 97. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti naprakész feljegyzések;

d)  a tartott szárazföldi állatok 103. cikk (1) bekezdésében meghatározott számítógépes adatbázisa.

(3)  Az (1) bekezdés szerinti rendszert úgy kell kialakítani, hogy:

a)  biztosítsa az e rendeletben meghatározott betegségmegelőzési és járványügyi intézkedések hatékony alkalmazását;

b)  elősegítse a tartott szárazföldi állatok nyomonkövethetőségét, valamint az említett állatok tagállamokon belüli és tagállamok közötti mozgatásának, valamint Unió területére való beléptetésének nyomonkövethetőségét;

c)  a rendszer elemei között biztosítsa a hatékony interoperabilitást, integrációt és kompatibilitást;

d)  biztosítsa, hogy a rendszer megfelelő mértékben idomuljon az alábbiakhoz:

i.  a 20. cikk szerinti, uniós szintű bejelentések és jelentéstétel számítógépes információs rendszere;

ii.  a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszere;

e)  egységes megközelítést biztosít a rendszer hatálya alá tartozó különböző állatfajok esetében.

(4)  A tagállamok adott esetben:

a)  használhatják az (1) bekezdés szerinti rendszer egészét vagy annak egy részét a (3) bekezdés a) és b) pontjában említett céloktól eltérő célokra;

b)  integrálhatják a 104. cikkben említett azonosítási, mozgatásra vonatkozó és más dokumentumokat a 140. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 148. cikk (1) bekezdésében foglalt, valamint a 141. cikk b) és c) pontja és a 148. cikk (3) és (4) bekezdése alapján elfogadott szabályokban foglalt állat-egészségügyi bizonyítványokkal vagy saját nyilatkozatokkal;

c)  kijelölhetnek másik hatóságot, vagy engedélyt adhatnak egy másik szervnek vagy természetes személynek az (1) bekezdésben meghatározott azonosítási és nyilvántartási rendszer gyakorlati alkalmazására.

103. cikk

Tagállami kötelezettség tartott szárazföldi állatok számítógépes adatbázisának létrehozására

(1)  A tagállamok létrehoznak és fenntartanak egy olyan számítógépes adatbázist, amely az alábbiak nyilvántartására szolgál:

a)  a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékhez tartozó tartott állatokat érintő alábbi információk:

i.  az állatok 106. cikk a) és 107. cikk a) pontja szerinti, egyenkénti azonosítása;

ii.  az állatokat tartó létesítmények;

iii.  az állatok létesítményekbe történő bevitele és létesítményekből történő kivitele;

b)  a sertésfélékhez tartozó tartott szárazföldi állatokat és az azokat tartó létesítményeket érintő alábbi információk;

i.  az állatokat tartó létesítmények;

ii.  az állatok létesítményekbe történő bevitele és létesítményekből történő kivitele; [Mód. 235]

c)  a lófélékhez tartozó tartott állatokat érintő alábbi információk:

i.  a 109. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti, egész élettartamra szóló egyedi szám;

ii.  adott esetben az említett állat és a iii. alpontban említett azonosítási dokumentum közötti kapcsolatot biztosító azonosítási módok;

iii.  a 109. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti azonosítási dokumentum;

iv.  a létesítmények, ahol az említett állatokat szokás szerint tartják;

d)  információk az a), b) és c) pontban említettektől eltérő fajokhoz tartozó tartott szárazföldi állatokkal kapcsolatban, amennyiben azt a (2) bekezdés alapján elfogadott szabályok előírják.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említettektől eltérő állatfajokat érintő információknak az említett bekezdés szerinti számítógépes adatbázisban való nyilvántartását illetően, szükség esetén figyelembe véve az említett fajok által képviselt kockázatokat, annak érdekében, hogy:

a)  biztosítsa az e rendelet szerinti betegségmegelőzési és járványügyi intézkedések hatékony alkalmazását;

b)  elősegítse a tartott szárazföldi állatok nyomonkövethetőségét, valamint az említett állatok tagállamokon belüli és tagállamok közötti mozgatásának és az Unió területére való beléptetésének nyomonkövethetőségét.

(2a)  A tagállamok 2018. január 1-jéig nyilvántartásba vételi kötelezettséget vezetnek be a kutyákra. A Bizottság 2019. július 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamoknak a kutyák nyilvántartásba vételével és azonosításával kapcsolatos tapasztalatairól, különös tekintettel a gazdátlan állatokra. Ezt a jelentést adott esetben javaslat egészíti ki a (1) bekezdés szerinti adatbázisok minimumkövetelményeiről. [Mód. 236]

104. cikk

Az illetékes hatóság kötelezettsége azonosítási dokumentumok, mozgatásra vonatkozó dokumentumok és tartott szárazföldi állatok azonosítására és nyomon követésére szolgáló más dokumentumok tekintetében

Az illetékes hatóság kiadja az alábbi dokumentumokat:

a)  tartott szárazföldi állatokra vonatkozó azonosítási dokumentumok, amennyiben azokat a 106. cikk b) pontja, a 109. cikk c) pontja, a 112. cikk (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdésének b) pontja, a 113. cikk b) pontja, valamint a 114. és 117. cikk alapján elfogadott szabályok előírják;

b)  mozgatásra vonatkozó és tartott szárazföldi állatok azonosítására és nyomon követésére szolgáló más dokumentumok, amennyiben azokat a 107. cikk b) pontja, a 110. cikk b) pontja, a 113. cikk b) pontja, valamint a 114. és 117. cikk alapján elfogadott szabályok előírják.

105. cikk

Nyilvános hozzáférés az azonosítási módokkal kapcsolatos információkhoz

Az illetékes hatóság tájékoztatja a Bizottságot és nyilvánosan hozzáférhető információkat bocsát rendelkezésre az alábbiakról:

a)  a 103. cikk (1) bekezdésének megfelelően a tagállamok által felállított számítógépes adatbázisokkal foglalkozó kapcsolattartó pontok;

b)  a 104. cikknek megfelelően – és a 102. cikk (4) bekezdése c) pontjának figyelembevételével – kiadott azonosítási dokumentumok, mozgatásra vonatkozó dokumentumok és más dokumentumok kibocsátásáért felelős hatóságok vagy szervek;

c)  tartott szárazföldi állatok valamennyi kategóriájára és fajára alkalmazott azonosítási módok a 106. cikk a) pontjának, a 107. cikk a) pontjának, a 109. cikk (1) bekezdésének, a 110. cikk a) pontjának, a 112. cikk (1) bekezdése a) pontjának és (2) bekezdése a) pontjának, valamint a 113. cikk a) pontjának megfelelően, továbbá a 114. és 117. cikk alapján elfogadott szabályoknak megfelelően;

d)  a 104. cikkben említett azonosítási dokumentumok és más dokumentumok kibocsátásához előírt formátum.

106. cikk

Felelős személyek kötelezettségei a szarvasmarhafélékhez tartozó, tartott állatok azonosítása tekintetében

A szarvasmarhafélékhez tartozó állatokat tartó felelős személyek:

a)  biztosítják az említett tartott állatok fizikai azonosító eszközzel történő egyenkénti azonosítását;

b)  biztosítják, hogy az említett tartott állatokat az illetékes vagy a kijelölt hatóság vagy az engedéllyel rendelkező szerv által kiállított azonosító dokumentum kísérje, amely egész élettartamra szóló, egyedi okmány, és hogy:

i.  az említett dokumentumot a felelős személy megőrzi, szabályosan kitölti és frissíti;

ii.  mozgatás idején az említett dokumentum kíséri az említett tartott szárazföldi állatokat;

c)  az említett tartott állatok létesítményből történő kiviteléről és létesítménybe történő beviteléről szóló információkat továbbítják a 103. cikk (1) bekezdése, valamint a 114. és 117. cikk alapján elfogadott szabályok szerinti számítógépes adatbázisba.

107. cikk

Felelős személyek kötelezettségei a juh- és kecskefélékhez tartozó, tartott állatok azonosítása tekintetében

A juh- és kecskefélékhez tartozó tartott állatokat tartó felelős személyek:

a)  biztosítják az említett tartott állatok fizikai azonosító eszközzel történő egyenkénti azonosítását;

b)  biztosítják, hogy az említett tartott állatokat az azokat tartó létesítmény elhagyásakor szabályosan kitöltött, az illetékes hatóság által a 104. cikknek megfelelően kibocsátott, mozgatásra vonatkozó dokumentum kíséri;

c)  az említett tartott állatok létesítményből történő kiviteléről és létesítménybe történő beviteléről szóló információkat továbbítják a 103. cikk (1) bekezdése, valamint a 114. és 117. cikk alapján elfogadott szabályok szerinti számítógépes adatbázisba.

108. cikk

Eltérések a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékhez tartozó tartott állatok azonosítási dokumentumai és mozgatásra vonatkozó dokumentumai tekintetében

A 104. cikktől, a 106. cikk b) pontjától és a 107. cikk b) pontjától eltérve a tagállamok mentesíthetik a felelős személyeket azon követelmény alól, hogy biztosítaniuk kell, hogy a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékhez tartozó tartott állatokat az adott tagállamon belüli mozgatás során azonosítási dokumentumok vagy mozgatásra vonatkozó dokumentumok kísérik, amennyiben:

a)  a mozgatásra vonatkozó dokumentumban vagy az azonosítási dokumentumban szereplő információt tartalmazza a 103. cikk (1) bekezdése szerinti számítógépes adatbázis;

b)  a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékhez tartozó tartott állatok azonosítási és nyilvántartási rendszere azonos szintű nyomonkövethetőséget biztosít, mint az azonosítási dokumentumok és a mozgatásra vonatkozó dokumentumok.

109. cikk

Felelős személyek kötelezettségei a lófélékhez tartozó tartott állatok azonosítása és nyilvántartásba vétele tekintetében

(1)  A lófélékhez tartozó tartott szárazföldi állatokat tartó felelős személyek biztosítják az említett állatoknak az alábbiak révén történő egyenkénti azonosítását:

a)  a 103. cikk (1) bekezdése szerinti számítógépes adatbázisban nyilvántartásba vett, egész élettartamra szóló egyedi szám;

b)  olyan módszer, amely egyértelmű kapcsolatot teremt a tartott állat és az e bekezdés c) pontja szerinti, a 104. cikknek megfelelően az illetékes hatóság által kibocsátott azonosítási dokumentum között;

c)  szabályosan kitöltött, egész élettartamra szóló, egyedi azonosító okmány.

(2)  A lófélékhez tartozó tartott állatokat tartó felelős személyek továbbítják az említett állatokról szóló információkat a 103. cikk (1) bekezdése, valamint a 114. és 117. cikk alapján elfogadott szabályok szerinti számítógépes adatbázisba.

110. cikk

Felelős személyek kötelezettségei a sertésfélékhez tartozó tartott állatok azonosítása és nyilvántartásba vétele tekintetében

A sertésfélékhez tartozó tartott állatokat tartó felelős személyek:

a)  biztosítják az említett tartott állatok fizikai azonosító eszközzel történő azonosítását;

b)  biztosítják, hogy az említett tartott állatokat az azokat tartó létesítmény elhagyásakor szabályosan kitöltött, az illetékes hatóság által a 104. cikk b) pontjának megfelelően kibocsátott, mozgatásra vonatkozó dokumentum kíséri;

c)  az említett állatokat tartó létesítményre vonatkozó információkat továbbítják a 103. cikk (1) bekezdésében, valamint a 114. és 117. cikk alapján elfogadott szabályokban előírt számítógépes adatbázisba.

111. cikk

Eltérések a sertésfélékhez tartozó tartott állatok mozgása tekintetében

A 110. cikk b) pontjától eltérve a tagállamok mentesíthetik a felelős személyeket azon követelmény alól, hogy biztosítaniuk kell, hogy a sertésfélékhez tartozó tartott állatokat a tagállamokon belüli mozgatás során az illetékes hatóság által kibocsátott, szabályosan kitöltött, mozgatásra vonatkozó dokumentumok kísérik, amennyiben:

a)  a mozgatásra vonatkozó dokumentumokban szereplő információt tartalmazza a tagállam által a 103. cikk (1) bekezdésének megfelelően létrehozott számítógépes adatbázis;

b)  a sertésfélékhez tartozó tartott szárazföldi állatok azonosítási és nyilvántartási rendszere azonos szintű nyomonkövethetőséget biztosít, mint a mozgatásra vonatkozó ilyen dokumentumok.

112. cikk

A kedvtelésből tartott állatok tartóinak kötelezettségei a kedvtelésből tartott szárazföldi állatok azonosítása és nyilvántartásba vétele tekintetében

(1)  A kedvtelésből tartott állatok tartói biztosítják, hogy az I. melléklet A. részében felsorolt fajokhoz tartozó, egyik tagállamból a másikba vitt, kedvtelésből tartott szárazföldi állatok megfeleljenek az 576/2013/EU rendelet követelményeinek. [Mód. 239]

a)  fizikai azonosító eszközzel egyenként azonosítják; [Mód. 240]

b)  az illetékes hatóság által a 104. cikknek megfelelően kibocsátott, szabályosan kitöltött és frissített azonosítási dokumentum kíséri. [Mód. 241]

(2)  A kedvtelésből tartott állatok tartói biztosítják, hogy az I. melléklet B. részében felsorolt fajokhoz tartozó, kedvtelésből tartott, egyik tagállamból a másikba vitt kedvtelésből tartott szárazföldi állatokat, amennyiben azt a 114. cikk és a 117. cikk alapján elfogadott szabályok előírják állatok megfeleljenek az 576/2013/EU rendelet követelményeinek. [Mód. 242]

a)  egyenként vagy csoportosan azonosítják; [Mód. 243]

b)  szabályosan kitöltött és naprakész, az érintett állatfajnak megfelelő azonosítási dokumentumok, mozgatásra vonatkozó dokumentumok vagy más, állatok azonosítására vagy nyomon követésére vonatkozó dokumentumok kísérik. [Mód. 244]

113. cikk

Felelős személyek kötelezettségei a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lóféléktől, valamint a kedvtelésből tartott állatoktól eltérő tartott szárazföldi állatok azonosítása tekintetében

A felelős személyek biztosítják, hogy a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lóféléktől, valamint a kedvtelésből tartott állatoktól eltérő fajokhoz tartozó tartott szárazföldi állatok – amennyiben azt a 114. és 117. cikk alapján elfogadott szabályok előírják – megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a)  egyenkénti vagy csoportos azonosítás;

b)  szabályosan kitöltött és frissített, az érintett állatfajnak megfelelő azonosítási dokumentumok, mozgatásra vonatkozó dokumentumok vagy más, állatok azonosítását vagy nyomon követését szolgáló dokumentumok kísérik.

114. cikk

Azonosítással és nyilvántartásba vétellel kapcsolatos felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)  más hatóságok kijelölése vagy engedély adása más szervek vagy természetes személyek számára a 102. cikk (4) bekezdésének c) pontja szerint; [Mód. 245]

b)  részletes követelmények az alábbiak tekintetében:

i.  a tartott szárazföldi állatok azonosításának a 106. cikk a) pontja és a 107. cikk a) pontja, a 109. cikk (1) bekezdése, a 110. cikk a) pontja, a 112. cikk (1) bekezdésének a) pontja és (2) bekezdésének a) pontja, valamint a 113. cikk a) pontja szerinti módjai;

ii.  az említett azonosítási módok alkalmazása és használata;

c)  az alábbiakban feltüntetendő információk:

i.  a 103. cikk (1) bekezdése szerinti számítógépes adatbázisok;

ii.  a szarvasmarhafélékhez tartozó tartott állatokra vonatkozó, a 105. cikk b) pontja szerinti azonosítási dokumentum;

iii.  a kecske- és juhfélékhez tartozó tartott állatokra vonatkozó, a 107. cikk b) pontja szerinti, mozgatásra vonatkozó dokumentum;

iv.  a lófélékhez tartozó tartott állatokra vonatkozó, a 109. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti azonosítási dokumentum;

v.  a sertésfélékhez tartozó tartott állatokra vonatkozó, a 110. cikk b) pontja szerinti, mozgatásra vonatkozó dokumentum;

vi.  a kedvtelésből tartott szárazföldi állatokra vonatkozó, a 112. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti azonosítási dokumentumok vagy a 112. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti azonosítási dokumentumok, mozgatásra vonatkozó dokumentumok vagy a kedvtelésből tartott szárazföldi állatokra vonatkozó más dokumentumok; [Mód. 246]

vii.  a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lóféléktől, valamint a kedvtelésből tartott állatoktól eltérő fajokhoz tartozó tartott szárazföldi állatokra vonatkozó, a 113. cikk b) pontja szerinti azonosítási dokumentumok vagy mozgatásra vonatkozó dokumentumok;

d)  a 102. cikk (1) bekezdése szerinti azonosítási és nyilvántartási rendszer hatékony működésének biztosítását szolgáló, a tartott szárazföldi állatok különböző fajaira és kategóriáira vonatkozó részletes követelmények;

e)  az Unióba harmadik országból és területekről érkező tartott szárazföldi állatokra vonatkozó részletes követelmények;

f)  szükség esetén, az általuk képviselt kockázat figyelembevétele mellett az I. melléklet B. részében felsorolt fajokhoz tartozó, kedvtelésből tartott szárazföldi állatokra, valamint a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lóféléktől eltérő fajokhoz tartozó tartott szárazföldi állatokra vonatkozó, az alábbi célokat szolgáló azonosítási és nyilvántartásba vételi követelmények:

i.  biztosítani az e rendelet szerinti betegségmegelőzési és járványügyi intézkedések hatékony alkalmazását;

ii.  elősegíteni a tartott szárazföldi állatoknak és azok tagállamokon belüli és tagállamok közötti mozgatásának, valamint Unióba való beléptetésének nyomonkövethetőségét. [Mód. 247]

115. cikk

Felhatalmazás a nyomonkövethetőségi követelményektől való eltérések tekintetében

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 106., 107., 109. és 110. cikk szerinti azonosítási és nyilvántartási követelményektől való eltérések felelős személyek számára való engedélyezése tekintetében, amennyiben a teljes nyomon követhetőség biztosított: [Mód. 248]

a)  azokban az esetekben, amikor a 102. cikk (3) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt követelményeknek való megfeleléshez egy vagy több érintett elem nem szükséges;

b)  amikor a tagállamokban érvényben lévő más nyomonkövethetőségi intézkedések garantálják, hogy a szóban forgó állatok nyomonkövethetősége azonos szintű marad.

116. cikk

A 114. és a 115. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor figyelembe veendő szempontok

A Bizottság a 114. és 115. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározandó szabályok megállapításánál figyelembe veszi az alábbiakat:

a)  a tartott szárazföldi állatok kategóriái és fajai;

b)  az említett tartott szárazföldi állatok által képviselt kockázat;

c)  az állatok száma a létesítményben;

d)  az említett tartott szárazföldi állatokat tartó létesítményekben zajló termelés típusa;

e)  a tartott szárazföldi állatok fajainak és kategóriáinak mozgatási mintái;

f)  a tartott szárazföldi állatok fajainak védelmét és megőrzését érintő megfontolások;

g)  a 102. cikk (2) bekezdésében említett, a tartott szárazföldi állatok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer más nyomonkövethetőségi elemeinek hatékonysága.

117. cikk

A szárazföldi tartott állatok nyomonkövethetőségét érintő végrehajtási hatáskör

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján a 106., 107., 109., 110., 112. és 113. cikkben, valamint a 103. cikk (2) bekezdése és a 114. és 115. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban foglalt követelmények végrehajtására szabályokat állapít meg az alábbiak tekintetében:

a)  az alábbiakra vonatkozó részletes technikai előírások, formai követelmények és használatra vonatkozó szabályok:

i.  azonosítási módok, módszerek és az azonosítás alkalmazása;

ii.  a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékhez tartozó tartott állatok azonosítási dokumentuma vagy mozgatásra vonatkozó dokumentuma;

iii.  a lófélékhez tartozó tartott állatok azonosítási dokumentuma;

iv.  a szarvasmarha-, juh-, kecske- és lóféléktől eltérő fajokhoz tartozó tartott szárazföldi állatokra vonatkozó azonosítási, mozgatásra vonatkozó és más dokumentumok;

v.  számítógépes adatbázisok.

b)  az alábbiak határideje:

i.  felelős személyek általi információtovábbítás a számítógépes adatbázisba;

ii.  a tartott szárazföldi állatok nyilvántartásba vétele;

iii.  a tartott szárazföldi állatok azonosítása és az azonosító jelek pótlása;

c)  a 115. cikk alapján elfogadott szabályokban foglalt, az azonosítási és nyilvántartásba vételi követelmények alóli mentességek gyakorlati alkalmazása.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

2. szakasz

Szaporítóanyagok

118. cikk

A szarvasmarha-, juh-, kecske-, ló- és sertésfélékhez tartozó tartott állatok, valamint a baromfi szaporítóanyagaira vonatkozó nyomonkövethetőségi követelmények

(1)  A szaporítóanyagokat előállító, feldolgozó vagy tároló felelős személyek oly módon jelölik meg a szarvasmarha-, kecske-, juh-, ló- és sertésfélékhez tartozó tartott állatok szaporítóanyagait, hogy azokat egyértelműen vissza lehessen vezetni:

a)  a donorállatokig;

b)  az összegyűjtés időpontjáig;

ba)  a fajtáig; [Mód. 249]

c)  a szaporítóanyaggal foglalkozó létesítményekig, ahol a szaporítóanyagokat összegyűjtötték, előállították, feldolgozták és tárolták.

(2)  Az (1) bekezdés szerinti jelölést úgy alakítják ki, hogy az:

a)  biztosítsa az e rendeletben foglalt betegségmegelőzési és járványügyi intézkedések hatékony alkalmazását;

b)  elősegítse az említett szaporítóanyagoknak, az azok tagállamokon belüli és tagállamok közötti szállításának, valamint az Unió területére való beléptetésnek nyomonkövethetőségét.

119. cikk

Felhatalmazás a szaporítóanyagokra vonatkozó nyomonkövethetőségi követelmények tekintetében

(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)  a szarvasmarha-, kecske-, juh-, sertés- és lófélékhez tartozó tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagaira vonatkozó, a 118. cikkben foglalt szabályokat módosító és kiegészítő nyomonkövethetőségi követelmények;

b)  a szarvasmarha-, kecske-, juh-, ló- és sertésféléktől eltérő fajokhoz tartozó tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagára vonatkozó nyomonkövethetőségi követelmények, amennyiben azokra szükség van:

i.  az e rendelet szerinti betegségmegelőzési és járványügyi intézkedések hatékony alkalmazásának biztosításához;

ii.  az említett szaporítóanyagok, az azok tagállamokon belüli és tagállamok közötti szállítása, valamint az Unió területére való beléptetése nyomonkövethetőségének elősegítéséhez.

(2)  Az (1) bekezdés szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi a következő szempontokat:

a)  a tartott szárazföldi állatok fajai, amelyektől a szaporítóanyagok származnak;

b)  a donorállatok egészségi állapota;

c)  az ilyen szaporítóanyagokkal járó kockázat;

d)  a szaporítóanyagok típusa;

e)  az összegyűjtés, feldolgozás vagy tárolás típusa;

f)  a tartott szárazföldi állatok és szaporítóanyagaik fajai és kategóriái tekintetében a mozgatási vagy szállítási minták;

g)  a tartott szárazföldi állatok fajainak védelmét és megőrzését érintő megfontolások;

h)  további elemek, amelyek hozzájárulhatnak a szaporítóanyagok nyomonkövethetőségéhez.

120. cikk

A szaporítóanyagokra vonatkozó nyomonkövethetőségi követelményeket érintő végrehajtási hatáskör

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat határoz meg az alábbiak tekintetében:

a)  a 118. cikk (1) bekezdése szerinti jelölésre vonatkozó technikai követelmények és részletes előírások;

b)  a 119. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban foglalt nyomonkövethetőségi követelményekre vonatkozó operatív követelmények.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

3. fejezet

A kedvtelésből tartott szárazföldi állatoktól eltérő tartott szárazföldi állatok Unión belüli mozgatása

1. szakasz

Mozgatásra vonatkozó általános követelmények

121. cikk

A tartott szárazföldi állatok mozgatására vonatkozó általános követelmények

(1)  A felelős személyek megfelelő megelőző intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy a tartott szárazföldi állatok mozgatása az alábbiak tekintetében nem veszélyezteti a rendeltetési hely egészségügyi állapotát:

a)  a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek;

b)  új betegségek.

(2)  A felelős személyek tartott szárazföldi állatokat csak akkor szállítanak ki létesítményekből, és csak akkor fogadnak ilyen állatokat, ha azok megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a)  olyan létesítményekből érkeznek, amelyeket:

i.  az illetékes hatóság a 88. cikk a) pontjának megfelelően felvett a létesítmények nyilvántartásába, és amelyek számára a származási tagállam nem engedélyezett a 83. cikknek megfelelően eltérést;

ii.  az illetékes hatóság a 92. cikk (1) bekezdésének megfelelően engedélyezett, amennyiben azt a 89. cikk (1) bekezdése vagy a 90. cikk előírja;

b)  megfelelnek a 106., 107., 109., 110. és 113. cikkben foglalt, valamint a 114. cikk a)–d) pontja és a 117. cikk alapján elfogadott szabályokban foglalt azonosítási és nyilvántartási követelményeknek.

ba)  a mozgatás az 1/2005/EK tanácsi rendelettel(63) összhangban történik. [Mód. 250]

122. cikk

Szállítással kapcsolatos megelőző intézkedések

(1)  A felelős személyek megfelelő és szükséges megelőző és egészségjavító intézkedéseket hoznak az alábbiak biztosítására: [Mód. 251]

a)  a tartott szárazföldi állatok egészségi állapotát nem fenyegeti veszély a szállítás folyamán;

b)  a tartott szárazföldi állatokat érintő szállítási műveletek nem okozzák a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek emberekre és állatokra történő esetleges átterjedését a gyűjtő-, berakodási, kirakodási, újbóli berakodási, pihenő- és rendeltetési helyeken; [Mód. 252]

c)  a felszerelésen és a szállítási eszközökön – a szállítás jelentette kockázatnak megfelelően – takarításra, tisztításra, fertőtlenítésre és kártevő-mentesítésre, valamint egyéb megfelelő biológiai védelmi intézkedések végrehajtására kerül sor.

ca)  az 1/2005/EK rendelet megfelelő előírásait figyelembe veszik. [Mód. 253]

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)  a felszerelésen és a szállítási eszközökön végzett takarítás, tisztítás, fertőtlenítés és kártevő-mentesítés, valamint biocid termékek e célokból történő használata;

b)  az (1) bekezdés c) pontjának megfelelő egyéb megfelelő biológiai védelmi intézkedések.

2. szakasz

Tagállamok közötti mozgatás

123. cikk

A tartott szárazföldi állatok tagállamok közti mozgatására vonatkozó általános követelmények

(1)  Felelős személyek tartott szárazföldi állatokat csak abban az esetben mozgathatnak másik tagállamba, ha azok megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a)  olyan létesítményekből érkeznek:

i.  amelyekben nem tapasztalható meghatározatlan okú szokatlan arányú mortalitás vagy más betegségtünetek;

ii.  amelyek nem képezik tárgyát az 55. cikk (1) bekezdésének d) pontjában, a 61. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a 62. cikkben, a 65. cikk (1) bekezdésének c) pontjában, a 74. cikk (1) bekezdésében és a 78. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt szabályoknak, valamint az 55. cikk (2) bekezdése, a 63. cikk, a 67. cikk, a 71. cikk (3) bekezdése, a 74. cikk (3) bekezdése, a 79. cikk és a 81. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályoknak megfelelő, a mozgatandó fajokat érintő forgalmi korlátozásoknak vagy a 246. és 247. cikkben, valamint a 248. cikk alapján elfogadott szabályokban foglalt vészhelyzeti intézkedéseknek, kivéve, ha az említett szabályoknak megfelelően eltérések engedélyezésére került sor a forgalmi korlátozások tekintetében;

iii.  amelyek nem – az 55. cikk (1) bekezdése f) pontjának ii. alpontjában, a 64. és 65. cikkben, a 74. cikk (1) bekezdésében, a 78. cikkben foglalt szabályoknak és a 67. cikk, a 71. cikk (3) bekezdése, a 74. cikk (3) bekezdése, a 79. cikk és a 81. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályoknak vagy a 246. és 247. cikkben foglalt vészhelyzeti intézkedéseknek, valamint a 248. cikk alapján elfogadott szabályoknak megfelelő – korlátozás alatt álló körzetben találhatók, kivéve, ha az említett szabályoknak megfelelően eltérések engedélyezésére került sor;

b)  a másik tagállamba irányuló tervezett mozgatás időpontját megelőzően megfelelő időtartamon keresztül nem álltak kapcsolatban olyan tartott szárazföldi állatokkal, amelyekre az a) pont ii. és iii. alpontjában említett forgalmi korlátozások érvényesek, vagy rosszabb egészségi állapotú, jegyzékbe foglalt fajhoz tartozó tartott szárazföldi állatokkal, ezáltal minimalizálva a betegség terjesztésének lehetőségét, az alábbi szempontokat figyelembe véve:

i.  a jegyzékbe foglalt betegségek és új betegségek inkubációs időszaka és átviteli útjai;

ii.  a létesítmény típusa;

iii.  a mozgatás tárgyát képező tartott szárazföldi állatok faja és kategóriája;

iv.  egyéb járványügyi tényezők;

c)  megfelelnek a 3–8. szakaszban foglalt, vonatkozó követelményeknek.

(2)  A felelős személyek minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítására, hogy azon tartott szárazföldi állatokat, amelyeket egy másik tagállamba visznek, közvetlenül a másik tagállamban található rendeltetési helyükre küldjék, kivéve, ha állatjóléti okokból azoknak meg kell állniuk egy pihenőhelyen.

124. cikk

A felelős személyek kötelezettségei a rendeltetési helyen

(1)  Azon létesítmények és vágóhidak felelős személyei, amelyek más tagállamból érkező tartott szárazföldi állatokat fogadnak:

a)  ellenőrzik:

i.  a 106. cikk a) pontjában, a 107. cikk a) pontjában, a 109. cikk (1) bekezdésében, a 110. cikk a) pontjában és a 113. cikk a) pontjában, valamint a 114. és 117. cikk alapján elfogadott szabályokban előírt azonosítási módok meglétét;

ii.  a 106. cikk b) pontjában, a 107. cikk b) pontjában, a 109. cikk (1) bekezdésének c) pontjában, a 113. cikk b) pontjában, valamint a 114. és 117. cikk alapján elfogadott szabályokban foglalt azonosítási dokumentumok meglétét és azt, hogy szabályosan töltötték-e ki azokat;

b)  ellenőrzik a 140. cikkben és a 141. cikk b) és c) pontja alapján elfogadott szabályokban foglalt állat-egészségügyi bizonyítványok vagy a 148. cikkben és a 148. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályokban foglalt saját nyilatkozatok meglétét;

c)  tájékoztatják az illetékes hatóságot az alábbiakat érintő minden szabálytalanságról:

i.  a fogadott tartott szárazföldi állatok;

ii.  az a) pont i. alpontjában említett azonosítási módok megléte;

iii.  az a) pont ii. alpontjában és a b) pontban említett dokumentáció.

(2)  Az (1) bekezdés c) pontjában említett bármely szabálytalanság esetén a felelős személy az említett szabálytalanság által érintett állatokat az illetékes hatóság rájuk vonatkozó döntéséig elkülöníti.

125. cikk

Tartott szárazföldi állatok tagállamok közötti mozgatásának tiltása

A felelős személyek csak akkor visznek tartott szárazföldi állatokat más tagállamba, ha a rendeltetési tagállam és a tranzittagállamok mozgatás előtt arra kifejezett engedélyt ad adnak, és ha az állatokat a 30. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében foglalt mentesítési program részeként, betegségmentesítési célú vágásra szánták. [Mód. 254]

126. cikk

Felelős személyekre vonatkozó általános követelmények tagállamokon áthaladó, de az Unióból harmadik országokba vagy területekre irányuló exportra szánt, tartott szárazföldi állatok mozgatása tekintetében

A felelős személyek biztosítják, hogy a harmadik országba vagy területre irányuló exportra szánt és útközben egy másik tagállam területén áthaladó tartott szárazföldi állatok megfelelnek a 121–123. és a 125. cikkben foglalt követelményeknek.

3. szakasz

A patások és baromfi más tagállamokba irányuló mozgatására vonatkozó különleges követelmények

127. cikk

Tartott patások és baromfi más tagállamokba történő mozgatása

A felelős személyek csak abban az esetben visznek tartott patásokat vagy baromfit az egyik tagállamban található létesítményből egy másik tagállamba, ha azok a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a)  a mozgatás idején nem mutatják a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek klinikai tüneteit vagy jeleit;

b)  betartották esetükben az említett, jegyzékbe foglalt betegségeknek megfelelő minimum tartózkodási időt, figyelemmel a mozgatandó, tartott szárazföldi patások és baromfi fajára és kategóriájára;

c)  az említett, jegyzékbe foglalt betegségeknek, valamint a mozgatandó patások vagy baromfi fajának és kategóriájának megfelelő időtartam során – megfelelő biológiai védelmi intézkedések hiányában – nem hoztak be tartott patást vagy baromfit a származási létesítménybe; [Mód. 255]

d)  nem képviselnek jelentős kockázatot az említett, jegyzékbe foglalt betegségeknek a rendeltetési helyen való terjedése tekintetében.

128. cikk

Felhatalmazás a tartott patások és baromfi más tagállamokba irányuló mozgatása tekintetében

(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)  a 127. cikk b) pontjában foglalt minimum tartózkodási idő és biológiai védelmi intézkedések; [Mód. 256]

b)  az az időtartam, melynek során szükséges a tartott patások vagy baromfi létesítményekbe való behozatalának mozgatást megelőző korlátozása, a 127. cikk c) pontjának megfelelően;

c)  kiegészítő követelmények annak biztosítására, hogy a tartott patások és a baromfi – a 127. cikk d) pontjában foglaltak szerint – a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett betegségek terjedése szempontjából nem képviselnek jelentős kockázatot;

d)  a 127. cikkben foglalt követelményeket módosító és kiegészítő egyéb kockázatcsökkentő intézkedések.

(2)  A Bizottság az (1) bekezdés alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározandó szabályok megállapításakor figyelembe veszi az alábbiakat:

a)  a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, a mozgatandó, tartott patások vagy baromfi jegyzékbe foglalt faja vagy kategóriája szempontjából lényeges, jegyzékbe foglalt betegségek;

b)  a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében fennálló egészségügyi állapot a származási és rendeltetési létesítményekben, területi egységekben, körzetekben vagy tagállamokban;

c)  a létesítmény és a termelés típusa a származási és a rendeltetési helyen;

d)  a mozgatás típusa;

e)  a mozgatandó tartott patások vagy baromfi kategóriái és fajai;

f)  a mozgatandó tartott patások vagy baromfi kora;

g)  egyéb járványügyi tényezők.

129. cikk

Másik tagállamba vitt, vágásra szánt tartott patások és baromfi

(1)  A más tagállamból érkező tartott patásokat és baromfit fogadó vágóhidak felelős személyei az említett állatokat érkezésük után a lehető leghamarabb, de legkésőbb a (2) bekezdés alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban foglalt időn belül , kábítást alkalmazva levágják. [Mód. 257]

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdése szerinti, vágásra vonatkozó idő tekintetében.

4. szakasz

Tartott patások és baromfi összegyűjtése

130. cikk

Összegyűjtési műveleteket érintő eltérés

(1)  A 123. cikk (2) bekezdésétől eltérve a felelős személyek a tartott patásokat és baromfit legfeljebb a következőknek három összegyűjtési műveletnek vethetik alá:

a)  egy összegyűjtési művelet a származási tagállamban;

b)  egy összegyűjtési művelet a tranzit tagállamban;

c)  egy összegyűjtési művelet a rendeltetési tagállamban. [Mód. 258]

(2)  Az e cikk (1) bekezdésében foglalt összegyűjtési műveletekre kizárólag a 92. cikk (1) bekezdésének és a 94. cikk (3) és (4) bekezdésének megfelelően e célra engedélyezett létesítményben kerül sor.

Ugyanakkor a származási tagállam engedélyezhet a területén szállítási eszközökön történő összegyűjtési műveleteket, melyek során a tartott patásokat és baromfit közvetlenül a származási létesítményeikből gyűjtik össze, amennyiben az említett összegyűjtési műveletet követően az állatokat nem rakodják ki újból:

a)  a rendeltetési létesítménybe vagy a végleges rendeltetési helyre való megérkezésük előtt; vagy

b)  az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt összegyűjtési művelet előtt.

131. cikk

Az összegyűjtési műveletre vonatkozó betegségmegelőzési követelmények

Az összegyűjtési műveletet lefolytató felelős személyek biztosítják, hogy:

a)  az összegyűjtött tartott patások és baromfi azonos egészségi állapotban vannak, vagy ellenkező esetben minden ilyen összegyűjtött állatra vonatkozóan a rosszabb egészségi állapot a mérvadó;

b)  a tartott patásokat és baromfit a származási létesítmény elhagyását követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb a 132. cikk c) pontjának alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban foglalt időn belül összegyűjtik és másik tagállambeli, végleges rendeltetési helyükre viszik; [Mód. 259]

c)  meghozzák a szükséges biológiai védelmi intézkedéseket annak biztosítására, hogy az összegyűjtött, tartott patások és baromfi:

i.  nem érintkezik rosszabb egészségi állapotú tartott patásokkal vagy baromfival;

ii.  nem képvisel jelentős kockázatot a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségeknek az összegyűjtési művelet helyszínén a tartott patásokra vagy baromfira történő átterjedése tekintetében.

d)  a tartott patásokat vagy baromfit azonosítják, és amennyiben követelmény, az alábbi dokumentumok kísérik őket:

i.  azonosítási és nyilvántartási dokumentumok, amennyiben azokat a 106. cikk b) pontjában, a 107. cikk b) pontjában, a 109. cikk c) pontjában, a 110. cikk b) pontjában és a 113. cikk b) pontjában foglalt, valamint a 114. és a 117. cikk alapján elfogadott szabályok előírják, kivéve, ha a 115. cikknek megfelelően eltérések engedélyezésére kerül sor;

ii.  állat-egészségügyi bizonyítványok, amennyiben azokat a 140. cikk és a 141. cikk c) pontja előírja, kivéve, ha a 141. cikk a) pontja alapján elfogadott szabályok eltérések engedélyezését írják elő;

iii.  saját nyilatkozat, amennyiben azt a 148. cikk előírja.

132. cikk

Összegyűjtési műveletet érintő felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el – feltéve, hogy ezek tudományos tényeken alapulnak, és kellően figyelembe veszik az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság véleményeit – a következőkkel kapcsolatban: [Mód. 260]

a)  összegyűjtési műveletekre vonatkozó különleges szabályok abban az esetben, amikor a 131. cikk b) és c) pontjában foglaltakat kiegészítő, egyéb kockázatcsökkentő intézkedések vannak érvényben;

b)  azon kritériumok, amelyek alapján a származási tagállamok engedélyezhetnek a 130. cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerinti, szállítási eszközökön történő összegyűjtési műveleteket;

c)  a tartott patások vagy baromfi származási létesítményből történő indulásának időpontja és az összegyűjtési művelet helyszínéről a másik tagállambeli végleges rendeltetési helyre való indulás időpontja közötti időszak, ahogyan azt a 131. cikk b) pontja említi; [Mód. 261]

d)  a 131. cikk c) pontja szerinti biológiai védelmi intézkedések.

5. szakasz

A tartott patásoktól és baromfitól eltérő tartott szárazföldi állatok más tagállamokba való mozgatása

133. cikk

A tartott patásoktól és baromfitól eltérő tartott szárazföldi állatok más tagállamokba való mozgatása és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)  A felelős személyek tartott patásoktól vagy baromfitól eltérő tartott szárazföldi állatokat csak akkor vihetnek az egyik tagállamban található létesítményből egy másik tagállamba, ha azok nem képviselnek jelentős kockázatot a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek rendeltetési helyen történő terjedése tekintetében.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el olyan részletes szabályok tekintetében, amelyek biztosítják, hogy a tartott patásoktól vagy baromfitól eltérő tartott szárazföldi állatok – az e cikk (1) bekezdése szerint – nem képviselnek jelentős kockázatot a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek terjedése tekintetében.

(3)  A Bizottság a (2) bekezdés alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározandó szabályok megállapításakor figyelembe veszi az alábbiakat:

a)  a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett azon jegyzékbe foglalt betegségek, amelyek a mozgatandó tartott szárazföldi állatok jegyzékbe foglalt faja vagy kategóriája szempontjából lényegesek;

b)  a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében megállapított egészségi állapot a származási létesítményekben, területi egységekben, körzetekben és tagállamokban és a rendeltetési helyen;

c)  a létesítmény és a termelés típusai a származási és a rendeltetési helyen;

d)  a mozgatás típusai az állatok rendeltetési helyen történő végfelhasználása szempontjából;

e)  a mozgatandó tartott szárazföldi állatok kategóriái és fajai;

f)  a mozgatandó tartott szárazföldi állatok kora;

g)  egyéb járványügyi tényezők.

6. szakasz

Kockázatcsökkentő intézkedésektől való eltérés és azok kiegészítése

134. cikk

Körülhatárolt létesítményekbe szánt állatok és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)  A felelős személyek csak akkor vihetnek tartott szárazföldi állatokat körülhatárolt létesítménybe, ha azok megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a)  egy másik körülhatárolt létesítményből származnak;

b)  nem képviselnek jelentős kockázatot a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségeknek a körülhatárolt rendeltetési létesítményben található, jegyzékbe foglalt állatfajokra vagy állatkategóriákra történő átterjedése szempontjából, kivéve, ha az ilyen mozgatást tudományos célokból engedélyezték.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)  a tartott szárazföldi állatok körülhatárolt létesítményekbe történő mozgatására vonatkozó, az e cikk (1) bekezdésében előírtakon felüli részletes szabályok;

b)  a tartott szárazföldi állatok körülhatárolt létesítményekbe történő mozgatásának azokra az esetekre vonatkozó különleges szabályai, amikor az érvényben lévő kockázatcsökkentő intézkedések garantálják, hogy az ilyen mozgatás nem jár jelentős kockázattal az említett körülhatárolt létesítményen és a környező létesítményeken belül található tartott szárazföldi állatok egészségére nézve.

135. cikk

A tartott szárazföldi állatok tudományos célú mozgatását érintő eltérések és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)  A rendeltetési hely szerinti illetékes hatóság a származási hely szerinti illetékes hatóság beleegyezésének függvényében engedélyezheti az 1–5. szakaszban – kivéve a 121. és a 122. cikket, a 123. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontját és a 124. cikket – foglalt követelményeknek meg nem felelő, tartott szárazföldi állatoknak az adott tagállam területére tudományos célból történő behozatalát.

(2)  Az illetékes hatóságok kizárólag az alábbi feltételekkel engedélyezik az (1) bekezdésben előírt eltérések alkalmazását:

a)  a rendeltetési hely és a származási hely szerinti illetékes hatóságok:

i.  megállapodtak az ilyen mozgatás feltételeiben;

ii.  megtették a szükséges kockázatcsökkentő intézkedéseket annak biztosítására, hogy az említett mozgatás a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében nem veszélyezteti az útközbeni egészségügyi állapotot és a rendeltetési helyet;

iii.  adott esetben az engedélyezett eltérésről és az engedély megadásának feltételeiről értesítették a tranzit tagállamok illetékes hatóságait;

b)  a szóban forgó állatok említett mozgatása a származási hely és a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóságok, valamint adott esetben a tranzit tagállam szerinti illetékes hatóság felügyelete mellett történik.

(3)  3. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti, az illetékes hatóságok által engedélyezett eltérésekre vonatkozó szabályok módosítása és kiegészítése tekintetében.

136. cikk

Eltérések szabadidős célokra történő igénybevétel, sport- és kulturális események, legeltetés és határközeli munka tekintetében

(1)  A rendeltetési hely szerinti illetékes hatóság a tartott szárazföldi állatok Unión belüli, tagállamok közötti mozgatása tekintetében engedélyezhet eltéréseket a 2–5. szakasz követelményeitől – kivéve a 123. cikk a) és b) pontját, valamint a 124. és 125. cikket –, amennyiben az ilyen mozgatás célja:

a)  szabadidős célokra történő, határokhoz közeli igénybevétel;

b)  határok közelében szervezett kiállítás, sport-, kulturális és hasonló események;

c)  tartott szárazföldi állatok több tagállamhoz tartozó legeltetési területen történő legeltetése;

d)  tartott szárazföldi állatok tagállamok határaihoz közel történő munkavégzése.

(2)  A származási és rendeltetési tagállamok közösen megállapodnak azon eltérésekről, amelyeket a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóság a tartott szárazföldi állatoknak az (1) bekezdésben foglalt célokból történő mozgatása tekintetében engedélyez, és megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket léptetnek életbe annak biztosítására, hogy az ilyen mozgatással ne járjon jelentős kockázat.

(3)  A (2) bekezdésben említett tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdés szerinti eltérések engedélyezéséről.

(4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a rendeltetési hely illetékes hatósága által engedélyezett, e cikk (1) bekezdése szerinti eltérésekre vonatkozó szabályok módosítása és kiegészítése tekintetében.

137. cikk

Felhatalmazás a cirkuszok, kiállítások, sportesemények és szabadidős célokra történő igénybevétel, állatkertek, állatkereskedések és nagykereskedések esetében engedélyezett eltérések tekintetében

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)  a 2–5. szakaszban foglalt szabályokat kiegészítő különleges követelmények a tartott szárazföldi állatok alábbi célokból történő mozgatása tekintetében:

i.  cirkuszok, állatkertek, állatkereskedések, állatmenhelyek és nagykereskedések;

ii.  kiállítások, valamint sport-, kulturális és hasonló események;

b)  a tartott szárazföldi állatok a) pontban említett mozgatása tekintetében a 2–5. szakasztól – kivéve a 123. cikk a) és b) bekezdését, valamint a 124. és 125. cikket – engedélyezett eltérések.

138. cikk

A tartott szárazföldi állatok meghatározott fajainak vagy kategóriáinak mozgatását érintő átmeneti eltérésekre vonatkozó végrehajtási hatáskör

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg a tartott szárazföldi állatok meghatározott fajainak vagy kategóriáinak mozgatására vonatkozóan e fejezetben meghatározott szabályoktól való átmeneti eltérések tekintetében a következő esetekben:

a)  a 127. cikkben, a 129. cikk (1) bekezdésében, a 130. cikkben, a 131. cikkben, a 133. cikk (1) bekezdésében, a 134. cikk (1) bekezdésében, a 135. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 136. cikkben foglalt, valamint a 128. cikk (1) bekezdése és a 129. cikk (2) bekezdése, a 132. cikk, a 133. cikk (2) bekezdése, a 134. cikk (2) bekezdése, a 135. cikk (3) bekezdése, a 136. cikk (4) bekezdése és a 137. cikk alapján elfogadott szabályokban megállapított, mozgatásra vonatkozó követelmények nem csökkentik hatékonyan az ilyen állatok mozgatásával járó kockázatot; vagy

b)  a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség a jelek szerint az 1–6. szakasznak megfelelően meghatározott, mozgatásra vonatkozó követelmények ellenére terjed.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

Azon kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben, amelyek rendkívül súlyos hatás kockázatával járó betegséggel kapcsolatosak, valamint a 139. cikkben említett szempontok figyelembevételével a Bizottság a 255. cikk (3) bekezdésében előírt eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

139. cikk

Az e szakaszban előírt, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor figyelembe veendő szempontok

A 134. cikk (2) bekezdése, a 135. cikk (3) bekezdése, a 136. cikk (4) bekezdése, valamint a 137. cikk és a 138. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és végrehajtási jogi aktusokban meghatározandó szabályok megállapításakor a Bizottság figyelembe veszi a következő szempontokat:

a)  a fenti rendelkezésekben említett mozgatásokkal járó kockázatok;

b)  a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségekkel összefüggő egészségi állapot a származási és a rendeltetési helyen;

c)  a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében jegyzékbe foglalt állatfajok;

d)  a származási és rendeltetési helyen, valamint útközben érvényben lévő biológiai védelmi intézkedések;

e)  a létesítményekben a tartott szárazföldi állatok tartását jellemző bármely sajátos körülmény;

f)  a létesítménytípust, valamint az érintett tartott szárazföldi állatok faját és kategóriáját jellemző sajátos mozgatási minták;

g)  egyéb járványügyi tényezők.

7. szakasz

Állat-egészségügyi bizonyítványok

140. cikk

A felelős személyek kötelezettsége annak biztosítására, hogy az állatokat állat-egészségügyi bizonyítvány kísérje

(1)  A felelős személyek a tartott szárazföldi állatok alábbi fajait és kategóriáit kizárólag akkor vihetik másik tagállamba, ha azokat a származási tagállam illetékes hatósága által a 146. cikk (1) bekezdésének megfelelően kibocsátott állat-egészségügyi bizonyítvány kíséri:

a)  patások;

b)  baromfi;

c)  patásoktól és baromfitól eltérő, körülhatárolt létesítménybe szánt, tartott szárazföldi állatok;

d)  az e bekezdés a), b) és c) pontjában említettektől eltérő tartott szárazföldi állatok, amennyiben a 141. cikk c) pontja alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előírják az állat-egészségügyi bizonyítvány szükségességét.

(2)  A felelős személyek tartott szárazföldi állatokat kizárólag akkor mozgathatnak tagállamokon belül vagy vihetnek egyik tagállamból a másikba mozgathatnak, ha azokat a származási tagállam illetékes hatósága által a 146. cikk (1) bekezdésének megfelelően kibocsátott állat-egészségügyi bizonyítvány kíséri, amennyiben az alábbi a) és b) pontban említett feltételek teljesülnek: [Mód. 262]

a)  a tartott szárazföldi állatok elhagyhatják az 55. cikk (1) bekezdése f) pontjának ii. alpontja, az 56. cikk és a 64. cikk (1) bekezdése szerinti korlátozás alatt álló körzetet, és az 55. cikk (1) bekezdésében, a 65. cikk (1) bekezdésében, a 74. cikk (1) bekezdésében vagy a 78. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt vagy az 55. cikk (2) bekezdése, a 67. cikk, a 71. cikk (3) bekezdése és a 74. cikk (3) bekezdése, a 79. cikk, a 81. cikk (3) bekezdése vagy a 248. cikk alapján elfogadott szabályok szerinti járványügyi intézkedések tárgyát képezik;

b)  a tartott szárazföldi állatok az említett járványügyi intézkedések tárgyát képező fajokhoz tartoznak.

(3)  A felelős személyek megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a tartott szárazföldi állatokat származási helyüktől a végleges rendeltetési helyükig az e cikk (1) bekezdésében említett állat-egészségügyi bizonyítvány kísérje, kivéve, ha a 144. cikk alapján elfogadott szabályok nem írnak elő különleges intézkedéseket.

141. cikk

Felhatalmazás a felelős személyek annak biztosítására irányuló kötelezettsége tekintetében, hogy az állatokat állat-egészségügyi bizonyítvány kísérje

(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)  az állat-egészségügyi bizonyítványra vonatkozó, a 140. cikk (1) bekezdése szerinti követelményektől való eltérés olyan tartott szárazföldi állatok mozgatása tekintetében, amelyek az alábbiak miatt nem jelentenek jelentős kockázatot a betegségek terjedése szempontjából:

i.  a mozgatás tárgyát képező, tartott szárazföldi állatok fajai és kategóriái, valamint a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek, amelyek tekintetében az említett fajokat jegyzékbe foglalták;

ii.  a tartott szárazföldi állatok említett fajaira és kategóriáira vonatkozó tartási módszerek és termelési típus;

iii.  a tartott szárazföldi állatok tervezett felhasználása;

iv.  a tartott szárazföldi állatok rendeltetési helye; vagy

b)  a 140. cikk (1) bekezdése szerinti állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítására vonatkozó különleges szabályok abban az esetben, amikor az illetékes hatóság – az e cikk (2) bekezdése szerinti szempontokra figyelemmel – megfigyelést vagy biológiai védelmet érintő specifikus kockázatcsökkentő intézkedéseket hoz az alábbiak biztosítására:

i.  a mozgatás tárgyát képező tartott szárazföldi állatok nyomonkövethetősége;

ii.  a mozgatás tárgyát képező, tartott szárazföldi állatok megfelelése az 1–6. szakaszban a mozgatás tekintetében előírt állat-egészségügyi követelményeknek;

c)  állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítására vonatkozó követelmény a 140. cikk (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában említettektől eltérő, tartott szárazföldi állatfajok és -kategóriák mozgatása esetében, amikor az állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítása elengedhetetlen annak biztosításához, hogy az adott mozgatás megfelel az 1–6. szakaszban foglalt, mozgatásra vonatkozó állat-egészségügyi követelményeknek.

(2)  Az (1) bekezdés b) pontja szerinti különleges szabályok megállapítása során a Bizottság az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

a)  a 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt, valamint a 9. cikk (2) bekezdésének alapján elfogadott szabályok szerinti, felelős személyek által kialakított biológiai védelemnek az illetékes hatóság által megítélt megbízhatósága;

b)  az illetékes hatóságnak a 12. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerinti képessége az e rendelet által előírt szükséges és megfelelő intézkedések és lépések megtételére;

c)  a 10. cikkben foglaltak szerinti alapvető állat-egészségügyi ismeretek elért szintje és a 12. cikk (2) bekezdése szerinti segítségnyújtás;

d)  a 23. cikkben, valamint a 24. cikk alapján elfogadott szabályokban foglalt állatorvosi látogatások hatékonysága, amennyiben a 23. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, más vonatkozó megfigyelési tevékenységre, minőségbiztosítási programra vagy hatósági ellenőrzésre nem kerül sor;

e)  a 17–20. cikk szerinti, valamint a 17. cikk (3) bekezdése, a 18. cikk (3) bekezdése és a 21. cikk alapján elfogadott szabályok szerinti, az illetékes hatóság által végzett uniós szintű bejelentési és jelentéstételi tevékenység hatékonysága;

f)  a 25. cikk szerinti megfigyelés és a 27. cikkben, valamint a 28. és a 29. cikk alapján elfogadott szabályokban foglalt megfigyelési programok alkalmazása.

(3)  A Bizottság az állat-egészségügyi bizonyítványok kiállítására vonatkozó, e cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglalt követelmények megállapításakor figyelembe veszi az (1) bekezdés a) pontjának i–iv. alpontjában említett szempontokat.

142. cikk

Az állat-egészségügyi bizonyítványok tartalma

(1)  Az állat-egészségügyi bizonyítvány legalább az alábbi információkat tartalmazza:

a)  a származási létesítmény vagy hely, a rendeltetési létesítmény vagy hely, és adott esetben azon létesítmények, ahol a tartott szárazföldi állatok összegyűjtési művelete vagy pihentetése történik;

b)  a tartott szárazföldi állatok leírása;

c)  a tartott szárazföldi állatok száma;

d)  a tartott szárazföldi állatok azonosítása és nyilvántartásba vétele, ha azt a 106., 107., 109., 110. és 113. cikk, valamint a 114. és 117. cikk alapján elfogadott szabályok előírják, kivéve, ha a 115. cikk eltéréseket engedélyez; és

e)  az annak igazolásához szükséges információk, hogy a tartott szárazföldi állatok megfelelnek az 1–6. szakaszban a mozgatás tekintetében előírt, vonatkozó állat-egészségügyi követelményeknek.

(2)  Az állat-egészségügyi bizonyítvány tartalmazhat más uniós jogszabályok által előírt egyéb információkat is.

143. cikk

Az állat-egészségügyi bizonyítványok tartalmát érintő felhatalmazás és végrehajtási jogi aktusok

(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)  az állat-egészségügyi bizonyítványok 142. cikk (1) bekezdése szerinti tartalmát érintő, a tartott szárazföldi állatok különböző kategóriáira és fajaira, valamint a 144. cikk alapján elfogadott szabályokban foglalt sajátos mozgatási típusokra vonatkozó részletes szabályok;

b)  az állat-egészségügyi bizonyítványban a 142. cikk (1) bekezdése szerint megadandó információkon felüli, további információk.

(2)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg állat-egészségügyi bizonyítványminták vonatkozásában. Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

144. cikk

Felhatalmazás a tartott szárazföldi állatok meghatározott mozgatási típusai tekintetében

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el olyan sajátos intézkedésekről, amelyek azon kötelezettséget egészítik ki, miszerint a felelős személyeknek biztosítaniuk kell, hogy az állatokat a 140. cikkben, valamint a 141. cikk alapján elfogadott szabályokban foglalt állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie, és amelyek a tartott szárazföldi állatok alábbi mozgatási típusaira vonatkoznak:

a)  tartott patások és baromfi mozgatása, melynek során útközben, a végleges rendeltetési hely elérése előtt a 130. cikk szerinti összegyűjtési műveletekre kerül sor;

b)  olyan tartott szárazföldi állatok mozgatása, amelyek az alábbi okok közül egy vagy több miatt nem folytathatják útjukat végleges rendeltetési helyükre, és amelyeket vissza kell vinni származási helyükre, vagy más rendeltetési helyre kell vinni:

i.  tervezett útjuk állatjóléti okok miatt váratlanul megszakadt;

ii.  az úton előre nem látott balesetek vagy események történtek;

iii.  a tartott szárazföldi állatokat egy tagállamban található rendeltetési helyen vagy az Unió külső határán visszautasították;

iv.  a tartott szárazföldi állatokat az összegyűjtési művelet helyszínén vagy a pihenőhelyen visszautasították;

v.  a tartott szárazföldi állatokat egy harmadik országban visszautasították;

c)  a kiállításokra, sport-, kulturális és hasonló eseményekre szánt tartott szárazföldi állatok mozgatása és származási helyükre való ezt követő visszatérésük.

145. cikk

A felelős személyeknek az illetékes hatóságokkal való együttműködési kötelessége állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítása céljából

A felelős személyek:

a)  az illetékes hatósághoz eljuttatnak a 140. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt, valamint a 143. cikk (1) bekezdése vagy a 144. cikk alapján elfogadott szabályok által előírt, az állat-egészségügyi bizonyítvány kitöltéséhez szükséges minden információt;

b)  szükség esetén a tartott szárazföldi állatokat a 146. cikk (3) bekezdése szerinti okmány-, azonosság- és fizikai ellenőrzésnek vetik alá.

146. cikk

Az illetékes hatóság állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítását érintő kötelezettsége

(1)  Az illetékes hatóság a felelős személy kérésére állat-egészségügyi bizonyítványt bocsát ki a tartott szárazföldi állatok másik tagállamba való mozgatására vonatkozóan, amennyiben azt a 140. cikk vagy a 141. cikk (1) bekezdése és a 143. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előírják, feltéve, hogy a mozgatásra vonatkozó alábbi követelmények teljesülnek:

a)  a 121. cikk, a 122. cikk (1) bekezdése, a 123., 125., 126., 127., 129., 130. és 131. cikk, a 133. cikk (1) bekezdése, a 134. cikk (1) bekezdése, a 135. cikk és a 136. cikk szerinti követelmények;

b)  a 122. cikk (2) bekezdése, a 128. cikk (1) bekezdése, a 132. cikk, a 133. cikk (2) bekezdése, a 134. cikk (2) bekezdése, a 135. cikk (4) bekezdése, a 136. cikk (4) bekezdése és a 137. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerinti követelmények;

c)  a 138. cikk alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban foglalt követelmények.

(2)  Az állat-egészségügyi bizonyítványok:

a)  a hatósági állatorvos által ellenőrzésre és aláírásra kerülnek;

b)  a (4) bekezdés c) pontja alapján elfogadott szabályokban előírt időtartamra érvényesek maradnak, amely időszak alatt a tárgyukat képező tartott szárazföldi állatoknak végig meg kell felelniük a bennük foglalt állat-egészségügyi garanciáknak.

(3)  A hatósági állatorvos az állat-egészségügyi bizonyítványok aláírása előtt – a (4) bekezdés alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerinti okmány-, azonosság- és fizikai ellenőrzések révén – ellenőrzi, hogy a bizonyítványok tárgyát képező, tartott szárazföldi állatok megfelelnek-e e fejezet követelményeinek.

(4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozó szabályok megállapítása céljából:

a)  a tartott szárazföldi állatok különféle fajaira és kategóriáira irányuló okmány-, azonosság- és fizikai ellenőrzések típusai, amelyeket e cikk (3) bekezdésének megfelelően hatósági állatorvosnak kell végeznie az e fejezetben előírt követelményeknek való megfelelés ellenőrzése érdekében;

b)  a tartott szárazföldi állatok szállítmányainak mozgatását megelőzően történő ilyen okmány-, azonosság- és fizikai ellenőrzések elvégzésének és a hatósági állatorvos által kibocsátott állat-egészségügyi bizonyítványok kiadásának időkeretei;

c)  az állat-egészségügyi bizonyítványok érvényességének időtartama.

147. cikk

Elektronikus állat-egészségügyi bizonyítványok

A 146. cikk (1) bekezdésében előírt, az állatokat kísérő állat-egészségügyi bizonyítványokat helyettesíthetik a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszere segítségével készített, kezelt és továbbított elektronikus állat-egészségügyi bizonyítványok, amennyiben:

a)  az ilyen elektronikus állat-egészségügyi bizonyítványok tartalmazzák mindazt az információt, amelyet az állat-egészségügyi bizonyítványminta a 142. cikknek és a 143. cikk alapján elfogadott szabályoknak megfelelően tartalmaz;

b)  biztosított a tartott szárazföldi állatok nyomonkövethetősége, valamint az említett állatok és az elektronikus állat-egészségügyi bizonyítvány közötti kapcsolat.

148. cikk

Felelős személyek által készítendő, más tagállamokba történő mozgatásról szóló saját nyilatkozat és felhatalmazás

(1)  A származási helyen a felelős személyek saját nyilatkozatot adnak ki a tartott szárazföldi állatoknak az egyik tagállambeli származási helyről egy másik tagállambeli rendeltetési helyre való mozgatása tekintetében, és biztosítják, hogy a szóban forgó állatokat az említett dokumentum kísérje, amennyiben nem követelmény, hogy az említett állatokat a 140. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti állat-egészségügyi bizonyítvány kísérje.

(2)  Az (1) bekezdés szerinti saját nyilatkozat a tartott szárazföldi állatokra vonatkozóan az alábbi információkat tartalmazza:

a)  az állatok származási helye, rendeltetési helye, és adott esetben bármely gyűjtő- és pihenőhely;

b)  a tartott szárazföldi állatoknak, valamint azok fajának, kategóriájának és mennyiségének meghatározása;

c)  azonosítás és nyilvántartásba vétel, amennyiben azt a 106., 107., 109. és 110. cikk, a 113. cikk a) pontja, valamint a 114. és 117. cikk alapján elfogadott szabályok előírják;

d)  annak igazolásához szükséges információk, hogy a tartott szárazföldi állatok megfelelnek az 1–6. szakaszban a mozgatásra vonatkozóan előírt állat-egészségügyi követelményeknek.

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)  a különféle állatfajokra és -kategóriákra vonatkozóan e cikk (2) bekezdésében előírt saját nyilatkozat tartalmának részletes szabályai;

b)  az e cikk (2) bekezdésében meghatározott saját nyilatkozatban megadandó további információk.

(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg az e cikk (2) bekezdésében előírt saját nyilatkozat mintáira vonatkozóan. Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

8. szakasz

A tartott szárazföldi állatok más tagállamokba történő mozgatásának bejelentése

149. cikk

A tartott szárazföldi állatok más tagállamokba történő mozgatásának bejelentése tekintetében a felelős személyekre vonatkozó kötelezettség

A felelős személyek a származási tagállam szerinti illetékes hatóságnak előzetesen bejelentik a tartott szárazföldi állatoknak az említett tagállamból egy másikba történő tervezett mozgatását, ha:

a)  a tartott szárazföldi állatokat a 146. és a 147. cikknek megfelelően vagy a 146. cikk (4) bekezdése alapján elfogadott szabályoknak megfelelően a származási tagállam szerinti illetékes hatóság által kiállított állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie;

b)  az állatokat – amennyiben korlátozás alatt álló körzetből viszik ki őket, és a 140. cikk (2) bekezdésében említetteknek megfelelően járványügyi intézkedések vonatkoznak rájuk – tartott szárazföldi állatok számára kiállított állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie;

c)  a 151. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok bejelentési kötelezettséget írnak elő.

Az e cikk első bekezdésének alkalmazása céljából a felelős személyek a származási tagállamuk illetékes hatósága számára minden olyan információt megadnak, amely szükséges ahhoz, hogy a tartott szárazföldi állatok mozgatását a 150. cikk (1) bekezdésének megfelelően be lehessen jelenteni a rendeltetési tagállam illetékes hatósága számára.

150. cikk

A más tagállamokba történő mozgatásról szóló bejelentés tekintetében az illetékes hatóságra vonatkozó kötelezettség

(1)  A származási tagállam illetékes hatósága a 149. cikkben említettek szerint a tartott szárazföldi állatok mozgatásáról bejelentést tesz a rendeltetési tagállam illetékes hatóságánál.

(2)  Az (1) bekezdésben említett bejelentés, amennyiben lehetséges, a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerén keresztül történik.

(3)  A tagállamok régiókat jelölnek ki a mozgatásra vonatkozó, (1) bekezdés szerinti bejelentések kezelésére.

(4)  Az (1) bekezdéstől eltérve a származási tagállam illetékes hatósága engedélyezheti a felelős személy számára, hogy a tartott szárazföldi állatok mozgatását részben vagy teljesen, a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerén keresztül a rendeltetési tagállam illetékes hatósága számára bejelentse.

151. cikk

A mozgatás felelős személyek és illetékes hatóság általi bejelentését érintő felhatalmazás és végrehajtási jogi aktusok

(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)  azon követelmény, miszerint a felelős személyeknek a 149. cikknek megfelelően előzetesen be kell jelenteniük az említett cikk a) és b) pontjában említettektől eltérő állatkategóriákhoz vagy -fajokhoz tartozó tartott szárazföldi állatok tagállamok közötti mozgatását, ha az említett fajok vagy kategóriák ilyen mozgatásának nyomonkövethetősége szükséges annak érdekében, hogy biztosított legyen az 1–6. szakaszban meghatározott, mozgatásra vonatkozó állat-egészségügyi követelményeknek való megfelelés;

b)  a tartott szárazföldi állatok mozgatásának a 149. és a 150. cikk szerinti bejelentéséhez szükséges információk;

c)  áramkimaradás vagy a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerének egyéb zavara esetén a tartott szárazföldi állatok mozgatására vonatkozó bejelentést érintő vészhelyzeti eljárások;

d)  követelmények arra vonatkozóan, amikor a tagállamok a 150. cikk (3) bekezdése szerint régiókat jelölnek ki a mozgatásra vonatkozó bejelentések kezelésére.

(2)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg a következők vonatkozásában:

a)  a tartott szárazföldi állatok mozgatásának bejelentéseire vonatkozó formai követelmények az alábbi esetekben:

i.  a felelős személy a 149. cikknek megfelelően bejelentést tesz a származási tagállama illetékes hatóságának;

ii.  a származási tagállam illetékes hatósága a 150. cikknek megfelelően bejelentést tesz a rendeltetési tagállamnak;

b)  az a határidő:

i.  ameddig a felelős személy benyújthatja a származási tagállam illetékes hatóságának a 149. cikkben említett szükséges információkat;

ii.  ameddig a származási tagállam illetékes hatósága a 150. cikk (1) bekezdésének megfelelően bejelentheti a tartott szárazföldi állatok mozgatását.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

4. fejezet

A kedvtelésből tartott szárazföldi állatok Unión belüli mozgatása

152. cikk

Kedvtelésből tartott szárazföldi állatok nem kereskedelmi célú mozgatása, valamint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok

(1)  A kedvtelésből tartott állatok tartói számára az I. mellékletben felsorolt fajokhoz tartozó, kedvtelésből tartott szárazföldi állatok egyik tagállamból a másikba történő, nem kereskedelmi célú mozgatása csak akkor az 576/2013/EU rendelet előírásainak betartása mellett lehetséges, ha: [Mód. 263]

a)  az említett kedvtelésből tartott szárazföldi állatokat azonosították, és amennyiben a 112. cikk vagy a 114. cikk e) pontja és a 117. cikk alapján elfogadott szabályok úgy írják elő, azonosítási dokumentum kíséri őket; [Mód. 264]

b)  az említett mozgatás során megfelelő megelőzési és járványügyi intézkedéseket tettek annak biztosítására, hogy a kedvtelésből tartott szárazföldi állatok ne képviseljenek jelentős kockázatot a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségeknek és új betegségeknek a rendeltetési helyen és szállítás közben más tartott szárazföldi állatokra való átterjedése tekintetében. [Mód. 265]

(2)  Az 576/2013/EU rendeletben rögzített rendelkezések sérelme nélkül a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett megelőzési és járványügyi intézkedések tekintetében annak biztosítására, hogy a kedvtelésből tartott szárazföldi állatok ne képviseljenek jelentős kockázatot a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett betegségeknek és új betegségeknek a szállítás során és a rendeltetési helyen más állatokra való átterjedése tekintetében, és adott esetben figyelembe véve a rendeltetési hely egészségügyi állapotát. [Mód. 266]

(3)  Az 576/2013/EU rendelet sérelme nélkül a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg az e cikk (1) bekezdése szerinti és a (2) bekezdése alapján elfogadott szabályokban előírt megelőzési és járványügyi intézkedésekre vonatkozóan. [Mód. 267]

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 254. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

5. fejezet

Vadon élő szárazföldi állatok mozgatása

153. cikk

Vadon élő szárazföldi állatok

(1)  A felelős személyek vadon élő állatokat kizárólag akkor vihetnek át egy tagállamban található élőhelyről egy másik tagállamban lévő élőhelyre vagy létesítménybe, amennyiben:

a)  a vadon élő állatok élőhelyükről történő kivitele oly módon történik, hogy az állatok nem képviselnek jelentős kockázatot útközben vagy a rendeltetési helyen a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek vagy új betegségek terjedése tekintetében;

b)  a vadon élő állatok nem olyan korlátozás alatt álló körzethez tartozó élőhelyről érkeznek, amely – a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek egyikének vagy új betegségnek a jegyzékbe foglalt fajok tekintetében történő előfordulása miatt, a 70. cikk (2) bekezdésének c) pontja és a 80. cikk (1) és (2) bekezdése szerint, valamint a 70. cikk (3) bekezdésének b) pontja, a 71. cikk (3) bekezdése, a 80. cikk (4) bekezdése és a 81. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott szabályok szerint – forgalmi korlátozás tárgyát képezi, vagy amelyre a 245. és 246. cikkben, valamint a 248. cikk alapján elfogadott szabályokban foglalt vészhelyzeti intézkedések vonatkoznak, kivéve, ha az említett szabályoknak megfelelően eltérések engedélyezésére került sor;

c)  a vadon élő állatokat állat-egészségügyi bizonyítvány vagy más dokumentum kíséri, amennyiben állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítása szükséges az e bekezdés a) és b) pontja szerinti, mozgatásra vonatkozó állat-egészségügyi követelményeknek és a 154. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontja alapján elfogadott szabályoknak való megfelelés biztosításához;

d)  a mozgatást a származási tagállam illetékes hatósága bejelenti a rendeltetési tagállam illetékes hatóságának, amikor a 154. cikk (1) bekezdése c) pontjának alapján elfogadott szabályok állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítását írják elő.

(2)  Amennyiben a 154. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján elfogadott szabályok állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítását írják elő, a vadon élő szárazföldi állatok mozgatására a 142. és 145. cikkben foglalt követelmények, a 146. cikk (1), (2) és (3) bekezdése, a 147. cikk, valamint a 143. és 144. cikk és a 146. cikk (4) bekezdése alapján elfogadott szabályok alkalmazandók.

(3)  Amennyiben az e cikk (1) bekezdésének d) pontja szerint a mozgatásra bejelentési kötelezettség vonatkozik, a vadon élő szárazföldi állatok mozgatására a 149. és a 150. cikkben, valamint a 151. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alapján elfogadott szabályokban meghatározott követelmények alkalmazandók.

154. cikk

A vadon élő szárazföldi állatok mozgatását érintő felhatalmazások

(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)  a vadon élő szárazföldi állatok mozgatására vonatkozó, a 153. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti állat-egészségügyi követelmények;

b)  a vadon befogott, vadon élő szárazföldi állatok behozatalára vonatkozó állat-egészségügyi követelmények:

i.  létesítményekbe való bevitelük esetében;

ii.  kedvtelésből tartott állatként való tartásuk esetében;

c)  a vadon élő szárazföldi állatok mozgatási típusai, vagy azon helyzetek, amelyek esetében kötelező az ilyen mozgatást állat-egészségügyi bizonyítványnak vagy más dokumentumnak kísérnie, valamint az ilyen bizonyítványok vagy dokumentumok tartalmát érintő követelmények;

d)  a származási tagállam illetékes hatósága által a rendeltetési tagállam illetékes hatósága számára tett bejelentés vadon élő szárazföldi állatok tagállamok közötti mozgatásának esetében, valamint az ilyen bejelentésben szereplő információk.

(2)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg a 153. cikk és az (1) bekezdés alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló szabályok szerinti követelmények alábbiak tekintetében történő pontosítására:

a)  vadon élő szárazföldi állatok mozgatását kísérő állat-egészségügyi bizonyítványok és más dokumentumok mintái, amennyiben azokat az (1) bekezdés c) pontja alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kötelezővé teszik;

b)  a származási tagállam illetékes hatósága általi bejelentés formai követelményei és az ilyen bejelentésekre vonatkozó határidők, amennyiben az ilyen bejelentést az (1) bekezdés d) pontja alapján elfogadott szabályok előírják.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

6. fejezet

Szaporítóanyagok Unión belüli szállítása

1. szakasz

Általános követelmények

155. cikk

A szaporítóanyagok szállítására vonatkozó általános követelmények

(1)  A felelős személyek megfelelő megelőző intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy a szaporítóanyagok szállítása az alábbiak tekintetében nem veszélyezteti a rendeltetési helyen a tartott szárazföldi állatok egészségi állapotát:

a)  a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek;

b)  új betegségek.

(2)  A felelős személyek szaporítóanyagot csak akkor visznek ki létesítményekből, és csak akkor fogadnak ilyen szaporítóanyagokat, ha azok megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a)  olyan létesítményekből érkeznek, amelyeket:

i.  az illetékes hatóság a 88. cikk a) pontjának megfelelően felvett a létesítmények nyilvántartásába, és amelyek számára a származási tagállam nem engedélyezett a 83. cikknek megfelelően eltérést;

ii.  az illetékes hatóság a 92. cikk (1) bekezdésének megfelelően engedélyezett, amennyiben azt a 89. cikk (1) bekezdése vagy a 90. cikk előírja;

b)  megfelelnek a 118. cikk (1) bekezdésében és a 119. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott szabályokban szereplő nyomonkövethetőségi követelményeknek.

(3)  A felelős személyek a tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagainak szállítása tekintetében teljesítik a 122. cikk követelményeit.

(4)  A felelős személyek csak akkor vihetnek át szaporítóanyagokat egyik tagállam létesítményéből egy másik tagállam létesítményébe, ha a rendeltetési tagállam illetékes hatósága kifejezett engedélyt ad az ilyen szállításra, amennyiben az említett szaporítóanyagokat a 30. cikk (1) vagy (2) bekezdése szerinti mentesítési program részeként, betegségmentesítési célból el kell pusztítani.

156. cikk

A felelős személyek kötelezettségei a rendeltetési helyen

(1)  Azon felelős személyek, amelyek a rendeltetési helyen található létesítményükben egy másik tagállam létesítményéből fogadnak szaporítóanyagokat:

a)  ellenőrzik az alábbiak meglétét:

i.  a 118. cikknek és a 119. cikk alapján elfogadott szabályoknak megfelelő azonosító jelek;

ii.  a 159. cikk szerinti állat-egészségügyi bizonyítványok.

b)  tájékoztatják az illetékes hatóságot az alábbiakat érintő minden szabálytalanságról:

i.  a létesítménybe érkezett szaporítóanyagok;

ii.  az a) pont i. alpontjában említett azonosítási módok megléte;

iii.  az a) pont ii. alpontjában említett állat-egészségügyi bizonyítványok megléte.

(2)  Az (1) bekezdés b) pontjában említett bármely szabálytalanság esetén a felelős személy a szaporítóanyagokat az illetékes hatóság rájuk vonatkozó döntéséig felügyelet alatt tartja.

2. szakasz

A szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélékhez tartozó tartott állatok, valamint baromfi szaporítóanyagainak más tagállamokba történő átvitele

157. cikk

Felelős személyek kötelezettségei a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélékhez tartozó tartott állatok, valamint baromfi szaporítóanyagainak más tagállamokba történő átvitele tekintetében

(1)  A felelős személyek kizárólag akkor vihetik át szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélékhez tartozó tartott állatok, valamint baromfi szaporítóanyagait egy másik tagállamba, ha az említett szaporítóanyagok megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a)  gyűjtésük, előállításuk, feldolgozásuk és tárolásuk a 92. cikk (1) bekezdésének és a 94. cikknek megfelelően e célra engedélyezett, szaporítóanyagokkal foglalkozó létesítményekben történt;

b)  megfelelnek a 118. cikkben és a 119. cikk alapján elfogadott szabályokban foglalt, a szaporítóanyagtípusra vonatkozó nyomonkövethetőségi követelményeknek;

c)  a gyűjtés olyan donorállatoktól történt, amelyek megfelelnek az annak biztosításához szükséges állat-egészségügyi követelményeknek, hogy a szaporítóanyagok nem terjesztenek jegyzékbe foglalt betegségeket;

d)  gyűjtésük, előállításuk, feldolgozásuk, tárolásuk és szállításuk oly módon történt, amely biztosítja, hogy a szaporítóanyagok ne terjesszenek jegyzékbe foglalt betegségeket.

(2)  A felelős személyek nem vihetik ki szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélékhez tartozó tartott állatok, valamint baromfi szaporítóanyagait szaporítóanyaggal foglalkozó olyan létesítményből, amelyre a jegyzékbe foglalt fajok tekintetében az alábbiaknak megfelelő forgalmi korlátozások vonatkoznak:

a)  az 55. cikk (1) bekezdésének a), c) és e) pontja, az 55. cikk (1) bekezdése f) pontjának ii. alpontja, az 56. cikk, a 61. cikk (1) bekezdésének a) pontja, a 62. cikk (1) bekezdése, a 65. cikk (1) bekezdésének c) pontja, a 74. cikk (1) bekezdése, valamint a 78. cikk (1) és (2) bekezdése;

b)  az 55. cikk (2) bekezdése, a 63. cikk, a 67. cikk, a 71. cikk (3) bekezdése, a 74. cikk (3) bekezdése, a 79. cikk és a 81. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályok; és

c)  a 246. és 247. cikkben, valamint a 248. cikk alapján elfogadott szabályokban előírt vészhelyzeti intézkedések, kivéve, ha a 247. cikk alapján elfogadott szabályok eltéréseket írnak elő.

158. cikk

Felhatalmazás a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélékhez tartozó tartott állatok, valamint baromfi szaporítóanyagainak más tagállamokba történő átvitele tekintetében

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélékhez tartozó tartott állatok, valamint baromfi szaporítóanyagainak más tagállamokba történő szállítására vonatkozó, a 157. cikk szerinti állat-egészségügyi követelmények tekintetében, az alábbiak meghatározására:

a)  a 157. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, engedélyezett létesítményekben lévő, említett tartott állatok szaporítóanyagainak gyűjtésére, előállítására, feldolgozására és tárolására vonatkozó szabályok;

b)  a 157. cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglalt, az alábbiakra vonatkozó állat-egészségügyi követelmények:

i.  azon tartott állatok, amelyektől szaporítóanyagokat gyűjtöttek;

ii.  elszigetelés vagy karantén az i. alpontban említett tartott donorállatok esetében;

c)  a tartott donorállatokon és szaporítóanyagokon végzett laboratóriumi és más vizsgálatok;

d)  a 157. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti, gyűjtésre, előállításra, feldolgozásra, tárolásra vagy más eljárásokra és szállításra vonatkozó állat-egészségügyi követelmények;

e)  a felelős személyek számára a 157. cikkben foglalt szabályoktól való eltérések engedélyezése, figyelembe véve az ilyen szaporítóanyagok jelentette kockázatot és bármely érvényben lévő kockázatcsökkentő intézkedést.

3. szakasz

Állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítása és szállítás bejelentése

159. cikk

Felelős személyek kötelezettségei a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélékhez tartozó tartott állatok, valamint baromfi szaporítóanyagainak szállítását érintő állat-egészségügyi bizonyítványok kiállítása tekintetében

(1)  A felelős személyek az alábbi esetekben csak akkor végezhetik szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélékhez tartozó tartott állatok, valamint baromfi szaporítóanyagainak szállítását, ha azokat a származási tagállam illetékes hatósága által a (3) bekezdésnek megfelelően kiállított állat-egészségügyi bizonyítvány kíséri:

a)  másik tagállamba való átvitel;

b)  tagállamon belül szállítás vagy másik tagállamba való átvitel, amennyiben:

i.  a tartott állatok szaporítóanyagai elhagyhatják az 55. cikk (1) bekezdése f) pontjának ii. alpontja, az 56., 64. és 65. cikk, a 74. cikk (1) bekezdése és a 78. cikk szerinti, valamint az 55. cikk (2) bekezdése, a 67. cikk, a 71. cikk (3) bekezdése, a 74. cikk (3) bekezdése, a 79. cikk és a 81. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályok szerinti járványügyi intézkedések vagy a 246. és 247. cikk szerinti, valamint a 248. cikk alapján elfogadott szabályokban foglalt vészhelyzeti intézkedések tárgyát képező korlátozás alatt álló körzetet, kivéve, ha az e pontban említett szabályoknak megfelelően eltéréseket engedélyeztek az állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítására vonatkozó követelménytől; továbbá

ii.  a tartott állatok szaporítóanyagai az i. alpontban említett járványügyi vagy vészhelyzeti intézkedések tárgyát képező fajoktól származnak.

(2)  A felelős személyek megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a szaporítóanyagokat származási helyük és rendeltetési helyük között az (1) bekezdésben említett állat-egészségügyi bizonyítvány kísérje.

(3)  Az illetékes hatóság a felelős személy kérésére állat-egészségügyi bizonyítványt állít ki az (1) bekezdésben említett szaporítóanyagok szállításához.

(4)  A szaporítóanyagokra vonatkozó, e cikk (1) bekezdésében említett állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítására a 142., 145., 146. és 147. cikk, valamint a 143. cikk, a 144. cikk és a 146. cikk (4) bekezdése alapján elfogadott szabályok alkalmazandók, a szaporítóanyagok szállítására vonatkozó saját nyilatkozatra pedig a 148. cikk (1) bekezdése és a 148. cikk (2) bekezdésének alapján elfogadott szabályok érvényesek.

(5)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében foglalt, állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítására vonatkozó követelményektől való eltérések tekintetében olyan, a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélékhez tartozó tartott állatok, valamint baromfi szaporítóanyagainak szállítására vonatkozóan, amelyek az alábbi okokból nem képviselnek jelentős kockázatot a jegyzékbe foglalt betegségek terjedése tekintetében:

a)  a szaporítóanyagok jellege vagy azon állat faja, amelytől az említett szaporítóanyagok származnak;

b)  a szaporítóanyaggal foglalkozó létesítményben alkalmazott termelési és feldolgozási módszerek;

c)  a szaporítóanyagok tervezett felhasználása;

d)  a szaporítóanyagok és a szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmény típusa és kategóriája szerinti, érvényben lévő, alternatív kockázatcsökkentő intézkedések.

160. cikk

Az állat-egészségügyi bizonyítványok tartalma

(1)  A 159. cikk szerinti, szaporítóanyagokra vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítvány legalább az alábbi információkat tartalmazza:

a)  a szaporítóanyaggal foglalkozó származási létesítmény és a rendeltetési létesítmény vagy hely;

b)  a szaporítóanyagok típusa és a tartott donorállatok faja;

c)  a szaporítóanyagok mennyisége;

d)  a szaporítóanyagok jelölése, amennyiben azt a 118. cikk (1) bekezdése és a 119. cikk (1) bekezdésének alapján elfogadott szabályok előírják;

e)  annak igazolásához szükséges információk, hogy a szállítmányban található szaporítóanyagok megfelelnek a 155. és 157. cikkben, valamint a 158. cikk alapján elfogadott szabályokban az érintett fajra előírt szállítási követelményeknek.

(2)  A 159. cikk szerinti, szaporítóanyagokra vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítvány tartalmazhat más uniós jogszabályok által kötelezővé tett egyéb információkat is.

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)  azon információk, amelyeket az állat-egészségügyi bizonyítványnak az e cikk (1) bekezdése értelmében tartalmaznia kell;

b)  különböző szaporítóanyag-típusokra és állatfajokra vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítványok kiállítása.

(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg szaporítóanyagokra vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítványminták tekintetében. Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

161. cikk

A szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélékhez tartozó tartott állatok, valamint a baromfi szaporítóanyagainak más tagállamokba történő szállítására vonatkozó bejelentés

(1)  A felelős személyek:

a)  előzetesen tájékoztatják a származási tagállam illetékes hatóságát a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélékhez tartozó tartott állatok, valamint a baromfi szaporítóanyagainak másik tagállamba történő tervezett szállításáról, ha:

i.  a szaporítóanyagokat a 159. cikk (1) bekezdésének megfelelően állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie;

ii.  a 151. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak megfelelően a szaporítóanyagok szállítását be kell jelenteni, figyelembe véve az e cikk (3) bekezdését;

b)  rendelkezésre bocsátanak minden olyan szükséges információt, amely a származási tagállam illetékes hatósága számára lehetővé teszi, hogy a szaporítóanyagok szállítását a (2) bekezdésnek megfelelően a rendeltetési tagállam illetékes hatóságánál bejelentse.

(2)  A származási tagállam illetékes hatósága a 151. cikk alapján elfogadott szabályoknak megfelelően a rendeltetési tagállam illetékes hatóságánál bejelenti a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélékhez tartozó tartott állatok, valamint a baromfi szaporítóanyagainak szállítását.

(3)  A 149. és 150. cikk és a 151. cikk alapján elfogadott szabályok alkalmazandók a szaporítóanyagok bejelentésére.

4. szakasz

A szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lóféléktől és a baromfitól eltérő tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagainak más tagállamokba történő átvitele

162. cikk

A szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lóféléktől, valamint a baromfitól eltérő tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagai

(1)  A felelős személyek a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lóféléktől, valamint a baromfitól eltérő tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagait másik tagállamba csak akkor vihetik át, ha azok nem képviselnek jelentős kockázatot a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségeknek a rendeltetési helyen, jegyzékbe foglalt fajokra történő átterjedése tekintetében, figyelembe véve a rendeltetési helyen fennálló egészségügyi állapotot.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lóféléktől, valamint a baromfitól eltérő tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagának szállítására vonatkozó állat-egészségügyi követelmények, állat-egészségügyi bizonyítványok és bejelentési követelmények tekintetében, az alábbi szempontok figyelembevételével:

a)  a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek a jegyzékbe foglalt fajok tekintetében;

b)  azon állatok faja, amelyektől a szaporítóanyagot gyűjtötték, valamint a szaporítóanyag típusa;

c)  a származási és rendeltetési helyen fennálló egészségügyi állapot;

d)  a gyűjtés, előállítás, feldolgozás vagy tárolás típusa;

e)  egyéb járványügyi tényezők.

(3)  Abban az esetben, ha az e cikk (2) bekezdésének megfelelően kötelező állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítása és a szaporítóanyagok szállításának bejelentése:

a)  az ilyen bizonyítványkiállításra alkalmazandók a 159., 160. és 161. cikk szerinti szabályok, valamint a 159. cikk (5) bekezdésének és a 160. cikk (3) bekezdésének alapján elfogadott szabályok;

b)  a szállítás bejelentésére alkalmazandók a 161. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt szabályok.

5. szakasz

Eltérések

163. cikk

Tudományos célra szánt szaporítóanyagok és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)  Az 1–4. szakasztól eltérve a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóság engedélyezheti olyan szaporítóanyagok tudományos célú szállítását, amelyek nem felelnek meg az említett szakaszok követelményeinek – kivéve a 155. cikk (1) bekezdését, a 155. cikk (2) bekezdésének c) pontját, a 155. cikk (3) bekezdését és a 156. cikket –, amennyiben azok teljesítik az alábbi feltételeket:

a)  az ilyen engedély megadása előtt a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóság megteszi a szükséges kockázatcsökkentő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az említett szaporítóanyagok szállítása nem veszélyezteti az útközbeni és a rendeltetési helyeken fennálló egészségügyi állapotot a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében;

b)  az említett szaporítóanyagok szállítása a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóság felügyelete mellett történik.

(2)  Amikor az (1) bekezdésnek megfelelően eltérés engedélyezésére kerül sor, a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóság a származási tagállamoknál és a tranzit tagállamoknál bejelentést tesz az engedélyezett eltérésről és az engedélyezés feltételeiről.

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdése szerinti, a rendeltetési hely illetékes hatósága által engedélyezett eltérésekre vonatkozó feltételek tekintetében.

7. fejezet

Állati eredetű termékek Unión belüli előállítása, feldolgozása és forgalmazása

164. cikk

A felelős személyek általános állat-egészségügyi kötelezettségei és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)  A felelős személyek megfelelő megelőző intézkedéseket tesznek annak biztosítása céljából, hogy az állati eredetű termékek Unióban történő előállításuk, feldolgozásuk és forgalmazásuk egyik szakaszában sem okozzák az alábbiak terjedését:

a)  a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek, figyelembe véve az előállítás és feldolgozás helyszínén vagy a rendeltetési helyen fennálló egészségügyi állapotot;

b)  új betegségek.

(2)  A felelős személyek biztosítják, hogy az állati eredetű termékek nem olyan létesítményekből vagy élelmiszer-ipari létesítményekből érkeznek, vagy nem olyan létesítményekből érkező állatoktól származnak, amelyek az alábbiak tárgyát képezik:

a)  a 246. és a 247. cikkben, valamint a 248. cikk alapján elfogadott szabályokban előírt vészhelyzeti intézkedések, kivéve, ha a 248. cikk alapján elfogadott szabályok az (1) bekezdésben foglalt követelménytől való eltéréseket írnak elő;

b)  a 31. cikk (1) bekezdésében, az 55. cikk (1) bekezdésének e) pontjában, az 56. cikkben, a 61. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a 62. cikk (1) bekezdésében, a 65. cikk (1) bekezdésének c) pontjában, a 70. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, a 74. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a 78. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt, valamint az 55. cikk (2) bekezdése, a 63. és 66. cikk, a 71. cikk (3) bekezdése, a 74. cikk (3) bekezdése, a 79. cikk és a 81. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályokban előírt, a tartott szárazföldi állatokra és állati eredetű termékekre alkalmazandó forgalmi korlátozások, kivéve ha az említett szabályok eltéréseket írnak elő az említett forgalmi korlátozásoktól.

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el olyan részletes követelmények tekintetében, amelyek az e cikk (2) bekezdésében szereplő, az állati eredetű termékek szállítására vonatkozó követelményeket módosítják és kiegészítik, az alábbiak figyelembevételével:

a)  a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek és az általuk érintett fajok; és

b)  a felmerülő kockázat.

165. cikk

Az állat-egészségügyi bizonyítványok tekintetében a felelős személyekre vonatkozó kötelezettségek és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)  A felelős személyek csak abban az esetben szállíthatják egy tagállamon belül vagy vihetik át egy másik tagállamba az alábbi állati eredetű termékeket, ha azokat a származási tagállam illetékes hatósága által a (3) bekezdésnek megfelelően kibocsátott állat-egészségügyi bizonyítvány kíséri:

a)  olyan állati eredetű termékek, amelyek:

i.  kivihetők a 248. cikk alapján elfogadott szabályokban foglalt vészhelyzeti intézkedések tárgyát képező, korlátozás alatt álló körzet területéről;

ii.  az említett vészhelyzeti intézkedések tárgyát képező fajokhoz tartozó állatoktól származnak;

b)  olyan állati eredetű termékek, amelyek:

i.  kivihetők olyan korlátozás alatt álló körzetből, amely a 31. cikk (1) bekezdése, az 55. cikk (1) bekezdése f) pontjának ii. alpontja, az 56. cikk, a 61. cikk (1) bekezdésének a) pontja, a 62. cikk (1) bekezdése, a 64. cikk, a 65. cikk (1) bekezdésének c) pontja, a 70. cikk (1) bekezdésének b) pontja, a 74. cikk (1) bekezdésének a) pontja és a 78. cikk (1) és (2) bekezdése szerint, valamint az 55. cikk (2) bekezdése, a 63. cikk, a 67. cikk, a 71. cikk (3) bekezdése és a 74. cikk (3) bekezdése, a 79. cikk és a 81. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályoknak megfelelően járványügyi intézkedések tárgyát képezi;

ii.  az említett járványügyi intézkedések tárgyát képező fajokhoz tartozó állatoktól származnak.

(2)  A felelős személyek megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy az állati eredetű termékeket származási helyük és rendeltetési helyük között az (1) bekezdésben említett állat-egészségügyi bizonyítvány kísérje.

(3)  Az illetékes hatóság a felelős személy kérésére állat-egészségügyi bizonyítványt állít ki az (1) bekezdésben említett állati eredetű termékek szállításához.

(4)  A 145., 146. és 147. cikk, valamint a 143. cikk, a 144. cikk és a 146. cikk (4) bekezdése alapján elfogadott szabályok alkalmazandók az e cikk (1) bekezdésben említett, állati eredetű termékek szállítására vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítványok kiállítására.

(5)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében előírt, állat-egészségügyi bizonyítványra vonatkozó követelményektől való eltérések és azok feltételei tekintetében az olyan, állati eredetű termékek szállítását illetően, amelyek az alábbi okok miatt nem járnak jelentős kockázattal a betegségek terjedése szempontjából:

a)  az állati eredetű termékek típusai;

b)  az állati eredetű termékekre alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések, ezáltal csökkentve a betegségek terjedésének kockázatát;

c)  az állati eredetű termékek tervezett felhasználása;

d)  az állati eredetű termékek rendeltetési helye.

166. cikk

Az állat-egészségügyi bizonyítványok tartalma, valamint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok

(1)  Az állati eredetű termékekre vonatkozó, a 165. cikk (1) bekezdése szerinti állat-egészségügyi bizonyítvány legalább az alábbi információkat tartalmazza:

a)  a származási létesítmény vagy hely és a rendeltetési létesítmény vagy hely;

b)  az állati eredetű termékek leírása;

c)  az állati eredetű termékek mennyisége;

d)  az állati eredetű termékek azonosítása, amennyiben azt a 65. cikk (1) bekezdésének h) pontja vagy a 67. cikk a) pontja alapján elfogadott szabályok előírják;

e)  annak igazolásához szükséges információk, hogy az állati eredetű termékek megfelelnek a 164. cikk (2) bekezdésében és a 164. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott szabályokban előírt forgalmi korlátozási követelményeknek.

(2)  Az (1) bekezdésben említett, állati eredetű termékekre vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítvány tartalmazhat egyéb uniós jogszabály által előírt más információt is.

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében foglalt, az állat-egészségügyi bizonyítványban feltüntetendő információk tekintetében.

(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg az állati eredetű termékekre vonatkozó, e cikk (1) bekezdése szerinti állat-egészségügyi bizonyítványok mintáinak tekintetében. Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

167. cikk

Az állati eredetű termékek más tagállamokba történő átvitelének bejelentése

(1)  A felelős személyek:

a)  előzetesen tájékoztatják a származási tagállamuk illetékes hatóságát az állati eredetű termékek tervezett szállításáról, ha a szállítmányt a 165. cikk (1) bekezdésének megfelelően állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie;

b)  rendelkezésre bocsátanak minden olyan szükséges információt, amely a származási tagállam illetékes hatósága számára lehetővé teszi, hogy az állati eredetű termékek szállítását a (2) bekezdésnek megfelelően a rendeltetési tagállamnál bejelentse.

(2)  A származási tagállam illetékes hatósága a 150. cikknek és a 151. cikk alapján elfogadott szabályoknak megfelelően a rendeltetési tagállam illetékes hatóságánál bejelenti az állati eredetű termékek szállítását.

(3)  A 149. és 150. cikk, valamint a 151. cikk alapján elfogadott szabályok alkalmazandók az állati eredetű termékek bejelentésére.

8. fejezet

Nemzeti intézkedések hatálya

168. cikk

Állatok mozgatását és szaporítóanyagok szállítását érintő nemzeti intézkedések

(1)  A tagállamok megőrzik azon jogukat, hogy tartott szárazföldi állatok és azok szaporítóanyagai saját területükön belül történő mozgatása vagy szállítása tekintetében nemzeti intézkedéseket hozzanak.

(2)  Az említett nemzeti intézkedések:

a)  figyelembe veszik az állatok és szaporítóanyagok szállítására vonatkozóan a 3., 4., 5. és 6. fejezetben foglalt szabályokat, és nem ellentétesek azokkal;

b)  nem akadályozzák az állatok és termékek tagállamok közti mozgatását és szállítását;

c)  nem lépik túl azt a mértéket, amely megfelelő és szükséges a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek bejutásának és terjedésének megakadályozásához.

169. cikk

A jegyzékbe foglalt betegségektől eltérő betegségek hatásának enyhítését célzó nemzeti intézkedések

Amennyiben egy tagállamban a jegyzékbe foglalt betegségektől eltérő valamely betegség jelentős kockázatot képvisel a tartott szárazföldi állatok állat-egészségügyi helyzetére nézve, az érintett tagállam nemzeti intézkedéseket hozhat az adott betegség leküzdése behozatalának vagy elterjedésének megelőzése érdekében, amennyiben az említett intézkedések:

a)  nem csak akkor akadályozzák az állatok és termékek tagállamok közti mozgását, ha ez a járványvédelem miatt tudományosan indokolt;

b)  arányosak a kockázat mértékével, és nem lépik túl a betegség leküzdéséhez megfelelő és szükséges mértéket.

A tagállamok az (1) albekezdésben említett minden olyan javasolt nemzeti intézkedést előzetesen bejelentenek a Bizottságnak, amelyek érinthetik a tagállamok közötti mozgatásokat.

Amennyiben nem teljesülnek az (1) albekezdésben rögzített feltételek, a Bizottság kifogást emelhet az e cikk (2) albekezdésében említett nemzeti intézkedések ellen, vagy végrehajtási jogi aktusok révén módosíthatja azokat. E végrehajtási jogi aktusokat a 255. cikk (2) bekezdése szerinti vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni, és azok azonnali hatállyal lépnek életbe. [Mód. 268]

II.CÍM

Víziállatok és víziállatoktól származó állati eredetű termékek

1. fejezet

Nyilvántartásba vétel, engedélyezés, feljegyzésvezetés és nyilvántartások

1. szakasz

Akvakultúrás létesítmények nyilvántartásba vétele

170. cikk

Felelős személyek akvakultúrás létesítmények nyilvántartásba vételével kapcsolatos kötelezettsége

(1)  Az akvakultúrás létesítmények felelős személyei az ilyen tevékenység megkezdése előtt – a létesítményeknek a 171. cikknek megfelelő nyilvántartásba vétele érdekében – megteszik az alábbiakat:

a)  tájékoztatják az illetékes hatóságot a felelősségi körükbe tartozó bármely akvakultúrás létesítményről;

b)  információt nyújtanak az illetékes hatóság számára az alábbiakról:

i.  a felelős személy neve és címe;

ii.  a berendezések és építmények helye és ismertetése;

iii.  az akvakultúrás létesítményben tartott tenyésztett víziállatok kategóriái, fajai és száma, valamint az akvakultúrás létesítmény kapacitása;

iv.  az akvakultúrás létesítmény típusa;

v.  a létesítmény egyéb, az általa jelentett kockázat meghatározásához fontos jellegzetességei.

(2)  Az akvakultúrás létesítmények (1) bekezdésben említett felelős személyei tájékoztatják az illetékes hatóságot az alábbiakról:

a)  az akvakultúrás létesítményeken belül bekövetkezett bármely olyan jelentős változás, amely az (1) bekezdés b) pontjában említett információkat érinti;

b)  az akvakultúrás létesítményben folytatott tevékenység beszüntetése.

(3)  A 174. cikk (1) bekezdésének megfelelően engedélyezés tárgyát képező akvakultúrás létesítmények mentesülnek az e cikk (1) bekezdésében említett információk megadásának kötelezettsége alól.

(4)  A felelős személyek akvakultúrás létesítmények csoportjára vonatkozóan is kérelmezhetik az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételt, amennyiben a szóban forgó létesítmények megfelelnek az a) vagy b) pontban foglalt feltételeknek:

a)  járványügyi kapcsolatban lévő területen találhatók, és az említett területen minden felelős személy közös biológiai védelmi rendszer keretében tevékenykedik;

b)  ugyanazon felelős személy felelőssége alá tartoznak, és

i.  közös biológiai védelmi rendszer vonatkozik rájuk; továbbá

ii.  földrajzilag közel helyezkednek el egymáshoz.

Amennyiben a nyilvántartásba vétel iránti kérelem létesítménycsoportra vonatkozik, a különálló akvakultúrás létesítményeket érintő, e cikk (1)–(3) bekezdésében és a 171. cikk (2) bekezdésében foglalt, valamint a 173. cikk alapján elfogadott szabályok az akvakultúrás létesítmények teljes csoportjára alkalmazandók.

171. cikk

Az illetékes hatóságnak az akvakultúrás létesítmények nyilvántartásba vételét illető kötelezettségei

Az illetékes hatóság:

a)  az akvakultúrás létesítményeket felveszi az akvakultúrás létesítmények 183. cikk (1) bekezdésében foglalt nyilvántartásába, amennyiben a felelős személy a 170. cikk (1) bekezdésének megfelelően benyújtotta az előírt információkat;

b)  az akvakultúrás létesítmények csoportjait felveszi az akvakultúrás létesítmények említett nyilvántartásába, amennyiben a 170. cikk (4) bekezdésében foglalt kritériumok teljesülnek.

172. cikk

Eltérések a felelős személyeknek az akvakultúrás létesítmények nyilvántartásba vételével kapcsolatos kötelezettségétől

A 170. cikk (1) bekezdésétől eltérve a tagállamok – az alábbi kritériumok figyelembevételével – az akvakultúrás létesítmények bizonyos kategóriáit mentesíthetik a nyilvántartásba vételi követelmény alól:

a)  az akvakultúrás létesítményben tartott tenyésztett víziállatok kategóriái, fajai és száma vagy mennyisége, valamint az akvakultúrás létesítmény kapacitása;

b)  az akvakultúrás létesítmény típusa;

c)  a tenyésztett víziállatok akvakultúrás létesítménybe történő bevitele és akvakultúrás létesítményből történő kivitele.

173. cikk

Végrehajtási jogi aktusok az akvakultúrás létesítmények nyilvántartásba vételének kötelezettségétől való eltérések tekintetében

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg a következők vonatkozásában:

a)  a létesítmény nyilvántartásba vétele céljából a felelős személyek által a 170. cikk (1) bekezdése szerint benyújtandó információk;

b)  azon akvakultúrás létesítmények típusai, amelyekre vonatkozóan a tagállamok a 172. cikk szerint a nyilvántartásba vételi követelménytől eltéréseket engedélyezhetnek, amennyiben azok jelentéktelen kockázatot képviselnek, és figyelembe véve a 172. cikkben foglalt kritériumokat.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

2. szakasz

Akvakultúrás létesítmények bizonyos típusainak engedélyezése

174. cikk

Bizonyos akvakultúrás létesítmények engedélyezése és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)  Az akvakultúrás létesítmények alábbi típusainak felelős személyei a 178. cikk (1) bekezdésének megfelelően engedély iránt folyamodnak az illetékes hatósághoz, és addig nem kezdenek hozzá tevékenységeik végzéséhez, amíg akvakultúrás létesítményüket a 179. cikk (1) bekezdésének megfelelően nem engedélyezték:

a)  olyan akvakultúrás létesítmények, amelyekben a tenyésztett víziállatokat az adott akvakultúrás létesítményből élve vagy tenyésztett víziállatból származó termékekként történő kivitel céljából tartják; ilyen kérelmet azonban nem kell benyújtani, ha a víziállatok kivitelének célja az alábbiak egyike: [Mód. 269]

i.  kis mennyiségeknek emberi fogyasztás céljából történő közvetlen eljuttatása a végső fogyasztóhoz; vagy [Mód. 270]

ii.  a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi létesítményekbe történő eljuttatás. [Mód. 271]

b)  egyéb akvakultúrás létesítmények, amelyek az alábbiak miatt jelentős kockázatot képviselnek:

i.  az akvakultúrás létesítményekben található tenyésztett víziállatok kategóriái, fajai és száma;

ii.  az akvakultúrás létesítmény típusa;

iii.  a tenyésztett víziállatok akvakultúrás létesítménybe történő bevitele és akvakultúrás létesítményből történő kivitele.

(1a)  Az illetékes hatóság az (1) bekezdéstől eltérve mentesítheti az akvakultúrás létesítmények felelős személyeit az engedélyezés kérelmezésének kötelezettsége alól, ha a víziállatok kivitelének célja az alábbiak egyike:

i.  kis mennyiségeknek emberi fogyasztás céljából történő közvetlen eljuttatása a végső fogyasztóhoz; vagy

ii.  a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi létesítményekbe történő eljuttatás,

feltéve hogy az említett mozgatás nem jár jelentős kockázattal. [Mód. 272]

(2)  A felelős személyek beszüntetik az (1) bekezdésben említett akvakultúrás létesítményben folytatott tevékenységüket:

a)  ha az illetékes hatóság a 182. cikk (2) bekezdésének megfelelően visszavonja vagy felfüggeszti engedélyét; vagy

b)  a 181. cikk (3) bekezdésének megfelelően megadott, feltételhez kötött engedély esetén, ha az akvakultúrás létesítmény nem felel meg a 181. cikk (3) bekezdésében említett kiemelt követelményeknek, és nem kapja meg a 182. cikk (4) bekezdésének megfelelő végső engedélyt.

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében meghatározott, az akvakultúrás létesítmények engedélyezésére irányuló szabályok kiegészítése és módosítása tekintetében, az alábbiakat érintően:

a)  azon követelménytől való eltérések, miszerint a felelős személyeknek kérelmezniük kell az illetékes hatóságnál az akvakultúrás létesítmények (1) bekezdés a) pontjában említett típusainak engedélyezését;

b)  az akvakultúrás létesítményeknek az (1) bekezdés b) pontjának megfelelően engedélyezendő típusai.

(4)  A (3) bekezdés szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi a következő kritériumokat:

a)  az akvakultúrás létesítményben tartott tenyésztett víziállatok fajai és kategóriái;

b)  az akvakultúrás létesítmény típusa és a termelés típusa;

c)  az akvakultúrás létesítmény típusára és a tenyésztett víziállatok érintett fajára vagy kategóriájára jellemző tipikus mozgatási minták.

(5)  A felelős személyek akvakultúrás létesítmények csoportjára vonatkozóan is kérelmezhetnek engedélyt, amennyiben teljesülnek a 175. cikk a) és b) pontjában foglalt követelmények.

175. cikk

Akvakultúrás létesítmények csoportjának engedélyezése az illetékes hatóság által

Az illetékes hatóság akvakultúrás létesítmények csoportjára vonatkozóan is adhat ki engedélyt a 179. cikk (1) bekezdésének megfelelően, amennyiben a szóban forgó létesítmények megfelelnek az a) vagy b) pontban foglalt feltételeknek:

a)  járványügyi kapcsolatban lévő területen találhatók, és minden felelős személy közös biológiai védelmi rendszer keretében tevékenykedik; ugyanakkor az ilyen járványügyi kapcsolatban lévő területen belüli szállítóközpontok, tisztítóközpontok és hasonló létesítmények engedélyeztetése egyenként történik;

b)  ugyanazon felelős személy felelőssége alá tartoznak; és

i.  közös biológiai védelmi rendszer vonatkozik rájuk; és

ii.  földrajzilag közel helyezkednek el egymáshoz.

Amennyiben akvakultúrás létesítmények csoportjára egyetlen engedélyt adnak ki, az említett csoportra a különálló akvakultúrás létesítményekre alkalmazandó, a 176. cikkben és a 178–182. cikkben foglalt szabályok, valamint a 178. cikk és a 179. cikk (2) bekezdésének alapján elfogadott szabályok alkalmazandók.

176. cikk

A „körülhatárolt akvakultúrás létesítmény” státusz engedélyezése

A „körülhatárolt akvakultúrás létesímény” státuszt megszerezni kívánó akvakultúrás létesítmények felelős személyei:

a)  a 178. cikk (1) bekezdésének megfelelően engedélyezés iránti kérelmet nyújtanak be az illetékes hatósághoz;

b)  nem visznek tenyésztett víziállatokat a 203. cikk (1) bekezdésében foglalt követelményeknek és a 203. cikk (2) bekezdésének megfelelően elfogadott bármely, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban foglalt követelményeknek megfelelő körülhatárolt akvakultúrás létesítménybe, amíg az illetékes hatóság a 179. vagy 181. cikknek megfelelően nem engedélyezi létesítményük számára az említett státuszt.

177. cikk

A feldolgozó létesítmények és a járványügyi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmények engedélyezése [Mód. 273]

A feldolgozó létesítmények és a járványügyi intézkedéseket végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmények felelős személyei létesítményeket üzemeltetni kívánó, természetes és jogi személyek gondoskodnak arról, hogy létesítményeik rendelkezzenek az illetékes hatóság engedélyével a víziállatoknak a 61. cikk (1) bekezdésének b) pontja, a 62. cikk, a 68. cikk (1) bekezdése, a 78. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti, valamint a 63. cikk, a 70. cikk (3) bekezdése, a 71. cikk (3) bekezdése és a 78. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott szabályoknak megfelelő, járványügyi célokból történő leölésére. [Mód. 274 és 275]

178. cikk

A felelős személyekre vonatkozó, az engedélyezéshez teljesítendő tájékoztatási kötelezettség és végrehajtási jogi aktusok

(1)  A felelős személlyé válni kívánó személyek a 174. cikk (1) bekezdésében, a 175. cikkben, a 176. cikk a) bekezdésében és a 177. cikkben meghatározott létesítményeik engedélyezése iránti kérelmük tekintetében az illetékes hatóságot az alábbi információkkal látják el: [Mód. 276]

a)  a felelős személy neve és címe;

b)  a létesítmény helye, valamint a berendezések és építmények leírása;

c)  a létesítményben tartott tartani kívánt tenyésztett víziállatok kategóriái, fajai és száma; [Mód. 277]

d)  a létesítmény típusa;

e)  adott esetben olyan engedéllyel kapcsolatos részletek, amely a 175. cikknek megfelelően akvakultúrás létesítmények csoportjára vonatkozik;

f)  az akvakultúrás létesítmény egyéb, az általa jelentett kockázat meghatározásához fontos jellegzetességei.

fa)  a létesítmény vízellátása és vízelvezetése. [Mód. 278]

(2)  A létesítmények (1) bekezdésben említett felelős személyei tájékoztatják az illetékes hatóságot az alábbiakról:

a)  a létesítményeknél bekövetkezett bármely olyan jelentős változás, amely az (1) bekezdés c) pontjában említett információkat érinti;

b)  a létesítményben folytatott tevékenység beszüntetése.

(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg azon információk tekintetében, amelyeket a felelős személyeknek az e cikk (1) bekezdésének megfelelően a létesítményük engedélyeztetése iránti kérelemben kell benyújtaniuk. Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

179. cikk

Engedélyezés és engedélyezési feltételek, valamint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)  Az illetékes hatóság kizárólag abban az esetben engedélyezi a 174. cikk (1) bekezdésében és a 176. cikk a) pontjában említett akvakultúrás létesítményeket, az akvakultúrás létesítmények 175. cikkben említett csoportját és a 177. cikkben említett, járványügyi intézkedéseket végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítményeket, ha az ilyen létesítmények:

a)  adott esetben megfelelnek az alábbi követelményeknek:

i.  karantén, elszigetelés és más biológiai védelmi intézkedések a 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a 9. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályokban foglalt követelmények figyelembevételével;

ii.  a 22. cikkben és amennyiben az a létesítmény típusa és a fennálló kockázat tekintetében releváns, a 23. cikkben, valamint a 24. cikk alapján elfogadott szabályokban foglalt megfigyelési követelmények;

iii.  a 185–187. cikk szerinti, valamint a 188. és 189. cikk alapján elfogadott szabályok szerinti feljegyzésvezetés;

b)  olyan berendezésekkel, építményekkel és felszereléssel rendelkeznek, amelyek:

i.  alkalmasak arra, hogy a betegségek bejutásának és terjedésének kockázatát elfogadható szintre csökkentsék, figyelembe véve a létesítmény típusát;

ii.  megfelelő kapacitással rendelkeznek a víziállatok mennyisége szempontjából;

c)  a betegség terjedése tekintetében nem jelentenek elfogadhatatlan kockázatot, figyelembe véve az érvényben lévő kockázatcsökkentő intézkedéseket;

d)  olyan rendszert működtetnek, amely lehetővé teszi a felelős személy számára, hogy igazolja az illetékes hatóság előtt az a), b) és c) pontban foglalt követelmények teljesülését.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdése szerinti követelmények vonatkozásában, az alábbiak tekintetében:

a)  az (1) cikk a) pontjának i. alpontjában említett karantén, elszigetelés és egyéb biológiai védelmi intézkedések;

b)  az (1) bekezdés a) pontjának ii. alpontjában említett megfigyelés;

c)  az (1) bekezdés b) pontjában említett berendezések, építmények és felszerelések.

(3)  A Bizottság a (2) bekezdésnek megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározandó szabályok megállapításakor figyelembe veszi az alábbiakat:

a)  az egyes létesítménytípusok által képviselt kockázat;

b)  a tenyésztett víziállatok vagy víziállatok fajai és kategóriái;

c)  a termelés típusa;

d)  az akvakultúrás létesítmény típusára, valamint az említett létesítményekben tartott állatfajokra és -kategóriákra jellemző, tipikus mozgatási minták.

180. cikk

A létesítmények engedélyezésének hatálya

Az illetékes hatóság az akvakultúrás létesítmények vagy a járványügyi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmények számára a 179. cikk (1) bekezdés szerint kiadott engedélyében egyértelműen meghatározza, hogy:

a)  az engedély a 174. cikk (1) bekezdésében és a 176. cikk a) pontjában említett akvakultúrás létesítmények, az akvakultúrás létesítmények 175. cikkben említett csoportja és a 177. cikkben említett, járványügyi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmények esetében, valamint a 174. cikk (3) bekezdésének b) pontja alapján elfogadott szabályok tekintetében mely típusokra alkalmazandó;

b)  az engedély a tenyésztett víziállatok mely fajaira és kategóriáira alkalmazandó.

181. cikk

Az illetékes hatóság általi engedélyezésre vonatkozó eljárások

(1)  Az illetékes hatóság eljárásokat állapít meg a felelős személyek számára, amelyeket azoknak követniük kell létesítményük engedélyezésének a 174. cikk (1) bekezdése, a 176. cikk és a 177. cikk szerinti kérelmezésekor.

(2)  Amikor egy felelős személytől a 174. cikk (1) bekezdésének, a 176. cikknek és a 177. cikknek megfelelő engedélyezés iránti kérelem érkezik, az illetékes hatóság helyszíni látogatást tesz.

(3)  Az illetékes hatóság feltételhez kötött engedélyt nyújthat azon létesítmények számára, amelyek a jelek szerint – a felelős személy kérelme és az azt követően az illetékes hatóság által az e cikk (1) bekezdésének megfelelően a létesítményben tett helyszíni látogatás alapján ítélve – eleget tesznek valamennyi olyan lényeges követelménynek, amely elegendő garanciát nyújt arra, hogy az ilyen létesítmények nem képviselnek jelentős kockázatot, annak biztosítására, hogy a létesítmények megfelelnek a 179. cikk (1) bekezdésében és a 179. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályokban foglalt valamennyi kiemelt engedélyezési követelménynek.

(4)  Amennyiben az illetékes hatóság az e cikk (3) bekezdésének megfelelően feltételhez kötött engedélyt bocsátott ki, teljes körű engedélyt csak akkor adhat, ha egy, a létesítményben a feltételhez kötött engedélyezés időpontja után három hónapon belül történő újabb helyszíni látogatás alapján úgy ítéli meg, hogy a létesítmény megfelel a 179. cikk (1) bekezdésében és a 179. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályokban foglalt valamennyi engedélyezési követelménynek.

Az illetékes hatóság a feltételhez kötött engedélyt meghosszabbíthatja, ha az említett helyszíni látogatás tanúsága szerint a létesítményben egyértelmű előrelépés történt, viszont még mindig nem felel meg valamennyi említett követelménynek. A feltételhez kötött engedély érvényességének teljes időtartama ugyanakkor nem haladhatja meg a hat hónapot.

182. cikk

Az engedélyek illetékes hatóság általi felülvizsgálata, felfüggesztése és visszavonása

(1)  Az illetékes hatóság a létesítmények számára a 179. cikk (1) bekezdésének megfelelően nyújtott engedélyeket folyamatosan felülvizsgálja. Az illetékes hatóság kockázatelemzés alapján meghatározza a felülvizsgálatok időbeli gyakoriságát, vagy a minimális és maximális határidőt, amelyen belül azoknak meg kell történniük, valamint azokat az eseteket, amikor e határidőktől el lehet tekinteni. [Mód. 279]

(2)  Amennyiben az illetékes hatóság a létesítmény tekintetében jelentős hiányosságokat észlel a 179. cikk (1) bekezdésében és a 179. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályokban foglalt követelményeknek való megfelelés terén, és a felelős személy nem tud megfelelő garanciákat nyújtani arra, hogy sor kerül az említett hiányosságok orvoslására, az illetékes hatóság eljárásokat indít a létesítmény engedélyének visszavonására.

Az illetékes hatóság ugyanakkor felfüggesztheti az olyan létesítmény engedélyét, melynek felelős személye garantálni tudja, hogy ésszerű időn belül orvosolni fogja a hiányosságokat.

(3)  Az engedély a (2) bekezdésnek megfelelően történő visszavonás vagy felfüggesztés után csak akkor léphet újra érvénybe, ha az illetékes hatóság meggyőződött arról, hogy a létesítmény teljes mértékben megfelel az e rendeletben szereplő, az adott létesítménytípusra vonatkozó valamennyi követelménynek.

3. szakasz

Akvakultúrás létesítmények, FELDOLGOZÓ LÉTESÍTMÉNYEK és járványügyi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmények illetékes hatóság által készített nyilvántartása [Mód. 280]

183. cikk

Akvakultúrás létesítmények, feldolgozó létesítmények és járványügyi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmények nyilvántartása [Mód. 281]

(1)  Az illetékes hatóság létrehozza és folyamatosan frissíti az alábbiakat magában foglaló nyilvántartást:

a)  a 171. cikknek megfelelően nyilvántartásba vett valamennyi akvakultúrás létesítmény;

b)  a 179. cikk (1) bekezdésének megfelelően engedélyezett valamennyi akvakultúrás létesítmény;

c)  valamennyi, a 179. cikk (1) bekezdése szerint engedélyezett feldolgozó létesítmény és járványügyi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmény. [Mód. 282]

(2)  Az akvakultúrás létesítmények (1) bekezdésben foglalt nyilvántartása az alábbi információkat tartalmazza:

a)  a felelős személy neve, címe és nyilvántartási száma;

b)  az akvakultúrás létesítmény vagy adott esetben létesítménycsoport földrajzi helyzete;

c)  a létesítményen belül zajló termelés típusa;

d)  adott esetben a létesítmény vízellátása és vízelvezetése;

e)  a létesítményben tartott, tenyésztett víziállatok faja;

f)  a nyilvántartásba vett akvakultúrás létesítmény vagy adott esetben létesítménycsoport egészségügyi állapotára vonatkozó naprakész információ a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében.

(3)  A 179. cikk (1) bekezdésének megfelelően engedélyezett létesítményekre vonatkozóan az illetékes hatóság elektronikus úton nyilvánosan hozzáférhetővé teszi legalább az e cikk (2) bekezdésének a), c), e) és f) pontjában említett információkat.

(4)  Amennyiben helyénvaló és fontos, az illetékes hatóság az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartásba vételt kombinálhatja más céllal történő nyilvántartásba vétellel.

184. cikk

Akvakultúrás létesítmények nyilvántartását érintő felhatalmazás és végrehajtási jogi aktusok

(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 254. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)  az akvakultúrás létesítmények 183. cikk (1) bekezdése szerinti nyilvántartásában feltüntetendő információk;

b)  az említett létesítmény-nyilvántartás nyilvános hozzáférhetősége.

(2)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg a 183. cikk (1) és (3) bekezdése szerinti létesítmény-nyilvántartásra vonatkozó formai követelmények és eljárások tekintetében.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

4. szakasz

Feljegyzésvezetés és nyomonkövethetőség

185. cikk

Az akvakultúrás létesítmények felelős személyeinek feljegyzésvezetési kötelezettsége

(1)  Azon akvakultúrás létesítmények felelős személyei, amelyek a 171. cikknek megfelelően történő nyilvántartásba vétel vagy a 179. cikk (1) bekezdésének megfelelően történő engedélyezés tárgyát képezik, olyan naprakész feljegyzéseket vezetnek, amelyek legalább az alábbi információkat tartalmazzák:

a)  minden, a tenyésztett víziállatok és az ezen állatoktól származó állati eredetű termékek akvakultúrás létesítménybe való bevitele és kivitele, adott esetben meghatározva a következőket:

i.  származási vagy rendeltetési helyük;

ii.  az ilyen mozgatás vagy szállítás időpontja;

b)  a 208. cikknek, valamint a 211. cikk b) és c) pontja és a 213. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályoknak megfelelően előírt, az akvakultúrás létesítménybe érkező tenyésztett víziállatok mozgatását kísérő, papír- vagy elektronikus formátumú állat-egészségügyi bizonyítványok;

c)  az egyes járványügyi egységekben tapasztalható mortalitás és más egészségügyi problémák az akvakultúrás létesítményben, a termelés típusa szerint;

d)  biológiai védelmi intézkedések, megfigyelés, kezelések, vizsgálati eredmények és adott esetben az alábbiakat érintő más vonatkozó információk:

i.  a létesítményben tartott tenyésztett víziállatok kategóriája és faja;

ii.  a termelés típusa az akvakultúrás létesítményben;

iii.  az akvakultúrás létesítmény típusa;

e)  az állatorvosi látogatások eredményei, amennyiben azokat a 23. cikk (1) bekezdése, valamint a 24. cikk alapján elfogadott szabályok előírják.

(2)  Az akvakultúrás létesítmények felelős személyei:

a)  az (1) bekezdés a) pontjában foglalt információkat oly módon jegyzik fel, hogy a vízi állatok származási és rendeltetési helyükre történő nyomon követése biztosítható legyen;

b)  az akvakultúrás létesítményről szóló, az (1) bekezdésben előírt információkat megőrzik, és kérésre hozzáférhetővé teszik az illetékes hatóság számára;

c)  az (1) bekezdésben előírt információkat az illetékes hatóság által meghatározandó minimális, de három évnél nem rövidebb időtartamon keresztül megőrzik.

186. cikk

A feldolgozó létesítményekre és a járványügyi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítményekre vonatkozó feljegyzésvezetési kötelezettség [Mód. 283]

(1)  A 177. cikknek megfelelően engedélyeztetés tárgyát képező feldolgozó létesítmények és járványügyi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmények felelős személyei naprakész feljegyzéseket vezetnek a tenyésztett víziállatok és az ilyen állatokból származó állati eredetű termékek minden, a létesítményekbe befelé és onnan kifelé történő mozgatásáról és szállításáról. [Mód. 284]

(2)  A feldolgozó létesítmények és a járványügyi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmények felelős személyei: [Mód. 285]

a)  a járványügyi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítményről szóló, az (1) bekezdésben foglalt feljegyzéseket megőrzik, és kérésre hozzáférhetővé teszik az illetékes hatóság számára;

b)  az (1) bekezdésben előírt feljegyzéseket az illetékes hatóság által meghatározandó minimális, de három évnél nem rövidebb időtartamon keresztül megőrzik.

187. cikk

Szállítók feljegyzésvezetési kötelezettsége

(1)  A tenyésztett víziállatok és akvakultúrás célokra vagy a vadon élő állomány feltöltése céljából természetes közegbe engedésre szánt vadon élő víziállatok szállítói naprakész feljegyzéseket vezetnek az alábbiakról: [Mód. 286]

a)  a tenyésztett víziállatok és vadon élő víziállatok mortalitási aránya szállítás közben, a szállítás típusa, valamint a szállított tenyésztett víziállatok és vadon élő víziállatok faja szerint;

b)  a szállítóeszközök által érintett akvakultúrás létesítmények és járványügyi intézkedéseket végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmények;

c)  a szállítás során végzett bármilyen vízcsere, megadva az új víz forrását, valamint a víz kieresztési helyét.

(2)  A szállítók:

a)  az akvakultúrás létesítményről szóló, az (1) bekezdésben előírt feljegyzéseket megőrzik, és kérésre hozzáférhetővé teszik az illetékes hatóság számára;

b)  az (1) bekezdésben előírt feljegyzéseket az illetékes hatóság által meghatározandó minimális, de három évnél nem rövidebb időtartamon keresztül megőrzik.

188. cikk

Feljegyzésvezetésre vonatkozó felhatalmazás

(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 185., 186 és 187. cikk szerinti feljegyzésvezetési követelményeket kiegészítő szabályok vonatkozásában, az alábbiak tekintetében:

a)  a feljegyzésvezetési követelményektől való eltérések az alábbiak számára:

i.  bizonyos kategóriákba tartozó akvakultúrás létesítmények felelős személyei és szállítók;

ii.  kisszámú állatot tartó akvakultúrás létesítmények vagy kisszámú állatot kezelő szállítók;

iii.  bizonyos állatkategóriák vagy -fajok;

b)  a 185. cikk (1) bekezdésében, a 186. cikk (1) bekezdésében és a 187. cikk (1) bekezdésében előírt információkon felül a felelős személy által feljegyzendő információk;

c)  a 185., 186. és 187. cikkben előírt feljegyzések megőrzésének minimális időtartama.

(2)  Az (1) bekezdés szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi a következő szempontokat:

a)  az egyes akvakultúrás létesítménytípusok által képviselt kockázat;

b)  az akvakultúrás létesítményben tartott tenyésztett víziállatok kategóriái és fajai;

c)  a létesítményben zajló termelés típusa;

d)  az akvakultúrás létesítményre vagy a járványügyi intézkedéseket végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítményre jellemző, tipikus mozgatási minták;

e)  a létesítményben található vagy szállított tenyésztett víziállatok száma vagy mennyisége.

189. cikk

A feljegyzésvezetést érintő végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg a következők vonatkozásában:

a)  a 185., 186. és 187. cikknek megfelelően vezetett feljegyzésekre vonatkozó formai követelmények;

b)  az említett feljegyzések elektronikus vezetése;

c)  a feljegyzésvezetésre vonatkozó részletes operatív szabályok.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

2. fejezet

A kedvtelésből tartott víziállatoktól eltérő víziállatok Unión belüli mozgatása

1. szakasz

Általános követelmények

190. cikk

A víziállatok mozgatására vonatkozó általános követelmények

(1)  A felelős személyek megfelelő intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy a víziállatok mozgatása az alábbiak tekintetében nem veszélyezteti a rendeltetési hely egészségügyi állapotát:

a)  a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek;

b)  új betegségek.

(2)  A felelős személyek nem végezhetik víziállatok mozgatását akvakultúrás létesítménybe való bevitel, emberi fogyasztás vagy természetes vizekbe engedés céljából, amennyiben az ilyen állatokra az alábbiak vonatkoznak:

a)  az érintett kategóriákra és fajokra vonatkozó forgalmi korlátozás az 55. cikk (1) bekezdésében, az 56. cikkben, a 61. cikk (1) bekezdésében, a 62., 64. és 65. cikkben, a 70. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 74. cikk (1) bekezdésében, a 78. cikk (1) és (2) bekezdésében, valamint a 80. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt szabályoknak, továbbá az 55. cikk (2) bekezdése, a 63. és 67. cikk, a 70. cikk (3) bekezdése, a 71. cikk (3) bekezdése, a 74. cikk (3) bekezdése, a 79. cikk, a 80. cikk (4) bekezdése és a 81. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályoknak megfelelően; vagy

b)  a 244. és 247. cikkben, valamint a 248. cikk alapján elfogadott szabályokban foglalt vészhelyzeti intézkedések.

A felelős személyek számára ugyanakkor engedélyezett az említett víziállatok mozgatása, amennyiben az ilyen mozgatásra vagy természetes vizekbe engedésre vonatkozó forgalmi korlátozásra a III. rész II. címében szereplő rendelkezések eltérést írnak elő, vagy ha a 248. cikk alapján elfogadott szabályok vészhelyzeti intézkedésektől való eltérésről rendelkeznek.

(3)  A felelős személyek megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a víziállatokat származási helyük elhagyása után késedelem nélkül végső rendeltetési helyükre küldjék.

191. cikk

Szállítást érintő betegségmegelőzési intézkedések és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)  A felelős személyek meghozzák a megfelelő és szükséges betegségmegelőzési intézkedéseket az alábbiak biztosítására:

a)  a víziállatok egészségi állapota nem kerül veszélybe a szállítás során;

b)  a víziállatokat érintő szállítási műveletek nem okozzák útközben és a rendeltetési helyeken a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek emberekre vagy állatokra történő esetleges átterjedését;

c)  a felszerelésen és a szállítási eszközökön – a szállítás jelentette kockázatnak megfelelően – takarításra, tisztításra, fertőtlenítésre és kártevő-mentesítésre, valamint egyéb megfelelő biológiai védelmi intézkedések végrehajtására kerül sor;

d)  az akvakultúrás célokra szánt víziállatok szállítása során bármilyen vízcsere olyan helyszíneken és olyan feltételek mellett történik, amelyek a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében nem veszélyeztetik az alábbiak egészségi állapotát:

i.  a szállított víziállatok;

ii.  a rendeltetési helyre vezető út során bármely vízi állat;

iii.  a rendeltetési helyen található víziállatok.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)  a felszerelésen és a szállítási eszközökön az (1) bekezdés c) pontjának megfelelően végzett takarítás, tisztítás, fertőtlenítés és kártevő-mentesítés, valamint biocid termékek ilyen céllal történő használata;

b)  az (1) bekezdés c) pontja szerinti, a szállítás során alkalmazott egyéb megfelelő biológiai védelmi intézkedések;

c)  az (1) bekezdés d) pontja szerinti, a szállítás során végzett vízcserék.

192. cikk

A tervezett felhasználás megváltozása

(1)  Azon víziállatok, amelyeket az a) vagy a b) pontban említett intézkedéseknek megfelelően elpusztítás vagy leölés céljából mozgatnak, nem használhatók fel semmilyen más célra:

a)  a 31. cikk (1) bekezdésében, az 55. cikk (1) bekezdésében, az 56., 61., 62., 64., 65., 67. és 70. cikkben, a 74. cikk (1) bekezdésében, a 78. és 80. cikkben, valamint az 55. cikk (2) bekezdése, a 63. és 66. cikk, a 70. cikk (3) bekezdése, a 71. cikk (3) bekezdése, a 74. cikk (3) bekezdése, a 79. cikk, a 80. cikk (3) bekezdése és a 81. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályokban foglalt járványügyi intézkedések;

b)  a 246. és 247. cikkben, valamint a 248. cikk alapján elfogadott szabályokban foglalt vészhelyzeti intézkedések.

(2)  Az emberi fogyasztás, akvakultúra, természetes vizekbe engedés céljából vagy bármely más speciális célból szállított víziállatok nem használhatók fel a tervezett céltól eltérő más célra.

193. cikk

Felelős személyek kötelezettségei a rendeltetési helyen

(1)  A tenyésztett víziállatokat fogadó létesítmények és élelmiszeripari létesítmények felelős személyei a víziállatok kirakodása előtt: [Mód. 287]

a)  ellenőrzik az alábbi dokumentumok egyikének meglétét:

i.  a 208. cikk (1) bekezdésében, a 209. cikkben és a 224. cikk (1) bekezdésében, valamint a 188., 211. és 213. cikk alapján elfogadott szabályokban foglalt állat-egészségügyi bizonyítványok;

ii.  a 218. cikk (1) bekezdésében és a 218. cikk (3) és (4) bekezdése alapján elfogadott szabályokban foglalt saját nyilatkozatok;

aa)  ellenőrzik, hogy a szállítmányt illetően fennáll-e bármilyen szabálytalanság; [Mód. 288]

b)  tájékoztatják az illetékes hatóságot az alábbiakat érintő minden szabálytalanságról:

i.  a fogadott tenyésztett víziállatok; [Mód. 289]

ii.  az a) pont i. és ii. alpontjában említett dokumentumok megléte.

(2)  Az (1) bekezdés c) pontjában említett bármely szabálytalanság esetében a felelős személy nem engedi meg, hogy az említett szabálytalanság által érintett tenyésztett víziállatokat az illetékes hatóság rájuk vonatkozó döntéséig elkülöníti kirakodják. [Mód. 290]

194. cikk

Felelős személyekre vonatkozó általános követelmények tagállamokon áthaladó, de az Unióból harmadik országokba vagy területekre irányuló exportra szánt tenyésztett víziállatok mozgatása tekintetében

A felelős személyek biztosítják, hogy a harmadik országba vagy területre irányuló exportra szánt, másik tagállam területén áthaladó tenyésztett víziállatok megfelelnek a 190., 191. és 192. cikkben foglalt követelményeknek.

2. szakasz

Akvakultúrás létesítményekbe vagy természetes vizekbe engedésre szánt víziállatok

195. cikk

Szokatlan arányú mortalitás vagy más súlyos betegségtünetek

(1)  A felelős személyek nem mozgathatnak víziállatokat akvakultúrás létesítményből vagy természetes vizekből másik akvakultúrás létesítménybe, vagy nem engedhetik őket természetes vizekbe, amennyiben az említett állatok olyan akvakultúrás létesítményből vagy környezetből származnak, ahol az alábbiak egyike tapasztalható:

a)  szokatlan arányú mortalitás; vagy

b)  más, meghatározatlan okú, súlyos betegségtünet.

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve az illetékes hatóság – kockázatelemzésre alapozva – engedélyezheti víziállatok ilyen mozgatását vagy természetes vizekbe engedését, amennyiben a víziállatok az akvakultúrás létesítmény vagy a természetes víz olyan részéből származnak, amely független attól a járványügyi egységtől, ahol szokatlan arányú mortalitás vagy más betegségtünet fordult elő.

196. cikk

Betegségtől mentesnek nyilvánított vagy mentesítési program tárgyát képező tagállamokba, körzetekbe vagy területi egységekbe szánt tenyésztett tartott víziállatok mozgatása és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok [Mód. 291]

(1)  A felelős személyek az e cikk a) és b) pontjában említett célokból csak akkor visznek ki tenyésztett tartott víziállatokat akvakultúrás valamely létesítményből, ha az említett tenyésztett víziállatok állatok olyan tagállamból vagy körzetből vagy területi egységből származnak, amelyet a 36. cikk (3) bekezdésének vagy a 37. cikk (4) bekezdésének megfelelően, a 8. cikk (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében betegségtől mentesnek nyilvánítottak, amennyiben az említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartoznak, és a tenyésztett tartott víziállatokat: [Mód. 292]

a)  olyan tagállamba vagy annak olyan körzetébe vagy területi egységébe kívánják bevinni, amelyet:

i.  a 36. cikk (3) bekezdésének vagy a 37. cikk (4) bekezdésének megfelelően betegségtől mentesnek nyilvánítottak; or

ii.  a 8. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt egy vagy több betegség tekintetében a 30. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti mentesítési program tárgyát képezi;

b)  a következő célokra szánják:

i.  olyan akvakultúrás létesítménybe történő bevitel, amely az alábbiak tárgyát képezi:

–  a 171. cikknek megfelelő nyilvántartásba vétel; vagy

–  a 174., 175., 176. és 177. cikknek megfelelő engedélyezés; vagy

ii.  természetes vizekbe engedés. [Mód. 293]

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében foglalt, olyan mozgatást vagy természetes vizekbe engedést érintő követelményektől való eltérés tekintetében, amelyek az alábbiak miatt nem képviselnek jelentős kockázatot a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek terjedése szempontjából:

a)  a tenyésztett tartott víziállatok fajai, kategóriái és életszakasza; [Mód. 294]

b)  a származási és rendeltetési létesítmény típusa;

c)  a tenyésztett tartott víziállatok tervezett felhasználása; [Mód. 295]

d)  a tenyésztett tartott víziállatok rendeltetési helye; [Mód. 296]

e)  a származási vagy rendeltetési helyeken alkalmazott kezelések, feldolgozási módszerek és egyéb különleges kockázatcsökkentő intézkedések.

197. cikk

Tagállamok által engedélyezhető eltérések a felelős személyekre háruló azon kötelezettség tekintetében, amely a tenyésztett víziállatoknak mentesítési program tárgyát képező tagállamok, körzetek vagy területi egységek közötti mozgatását érinti

A 196. cikk (1) bekezdésétől eltérve a tagállamok engedélyezhetik a felelős személyeknek, hogy tenyésztett víziállatokat vigyenek be egy másik tagállamban a területükön belül található olyan körzetbe vagy területi egységbe, amelyre a 30. cikk (1) vagy (2) bekezdésének megfelelően, a 8. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében mentesítési program vonatkozik, egy másik tagállamban található, olyan körzetből vagy területi egységből, amelyre ugyanazon jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében szintén ilyen program vonatkozik, feltéve, hogy az ilyen mozgatás nem veszélyezteti a rendeltetési tagállam, körzet vagy területi egység egészségügyi állapotát. [Mód. 297]

198. cikk

A tenyésztett víziállatok természetes vizekbe való engedését érintő tagállami intézkedések

A tagállamok előírhatják, hogy tenyésztett víziállatokat csak akkor lehet természetes vizekbe engedni, ha azok olyan tagállamból, körzetből vagy területi egységből származnak, amelyeket a 36. cikk (1) bekezdésének vagy a 37. cikk (1) bekezdésének megfelelően betegségtől mentesnek nyilvánítottak a 8. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt olyan betegségek vonatkozásában, amelyek tekintetében jegyzékbe foglalták a mozgatandó tenyésztett víziállatok faját, függetlenül azon terület egészségügyi állapotától, ahol a tenyésztett állatokat víziállatokat szabadon kívánják engedni. [Mód. 298]

199. cikk

Betegségtől mentesnek nyilvánított vagy mentesítési program tárgyát képező tagállamokba, körzetekbe vagy területi egységekbe szánt vadon élő víziállatok mozgatása és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)  A 196. és 197. cikk vonatkozik az olyan akvakultúrás létesítménybe, feldolgozó létesítménybe vagy járványügyi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszer-ipari létesítménybe szánt vadon élő víziállatok mozgatásaira is, amelyek az alábbiak tárgyát képezik: [Mód. 299]

a)  a 171. cikknek megfelelően történő nyilvántartásba vétel; vagy

b)  a 174–177. cikknek megfelelően történő engedélyezés.

(2)  A felelős személyek betegségmegelőző intézkedéseket hoznak vadon élő víziállatok élőhelyek közötti mozgatása esetén annak érdekben, hogy az ilyen mozgatások ne járjanak jelentős kockázattal a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségeknek a rendeltetési helyen lévő víziállatokra való átterjedése tekintetében.

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (2) bekezdése szerinti, a felelős személyek által meghozandó betegségmegelőző intézkedések tekintetében.

3. szakasz

emberi fogyasztásra szánt víziállatok

200. cikk

Betegségtől mentesnek nyilvánított vagy mentesítési program tárgyát képező tagállamokba, körzetekbe vagy területi egységekbe, emberi fogyasztásra szánt tenyésztett tartott víziállatok mozgatása és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok [Mód. 300]

(1)  A felelős személyek az e bekezdés a) és b) pontjában említett célokból csak akkor vihetnek ki tenyésztett emberi fogyasztásra szánt, tartott víziállatokat akvakultúrás valamely létesítményből, ha az említett tenyésztett víziállatok állatok olyan tagállamból vagy annak olyan körzetéből vagy területi egységéből származnak, amelyet a 36. cikk (3) bekezdésének vagy a 37. cikk (4) bekezdésének megfelelően, a 8. cikk (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségektől mentesnek nyilvánítottak, amennyiben az említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartoznak, valamint: [Mód. 301]

a)  amennyiben az állatokat a 36. cikk (3) bekezdése vagy a 37. cikk (4) bekezdése értelmében betegségtől mentesnek nyilvánított, vagy a 30. cikk (1) vagy (2) bekezdésének megfelelően, a 8. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt egy vagy több betegség tekintetében mentesítési program hatálya alatt álló tagállamba vagy annak ilyen körzetébe vagy területi egységébe viszik be;

b)  azokat emberi fogyasztásra szánják.

(2)  E cikk (1) bekezdésétől eltérve a tagállamok engedélyezhetik a felelős személyeknek, hogy tenyésztett tartott víziállatokat vigyenek be olyan körzetbe vagy területi egységbe, amely a 30. cikk (1) vagy (2) bekezdésének megfelelően, a 8. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében mentesítési program hatálya alatt áll, egy másik olyan körzetből vagy területi egységből, amely az adott tagállamban ugyanazon betegségek tekintetében szintén ilyen program hatálya alatt áll, feltéve, hogy az ilyen mozgatás nem veszélyezteti a tagállam vagy annak körzete vagy területi egysége egészségügyi állapotát. [Mód. 302]

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (2) bekezdésében előírt, mozgatásra vonatkozó követelményektől való eltérés tekintetében a tenyésztett tartott víziállatok olyan mozgatását illetően, amelyek nem járnak jelentős kockázattal a betegségek terjedése szempontjából az alábbiak miatt: [Mód. 303]

a)  a tenyésztett tartott víziállatok fajai, kategóriái és életszakasza; [Mód. 304]

b)  a tenyésztett víziállatok tartásának módszerei és a termelés típusa a származási, valamint a rendeltetési akvakultúrás létesítményben; [Mód. 305]

c)  a tenyésztett tartott víziállatok tervezett felhasználása; [Mód. 306]

d)  a tenyésztett tartott víziállatok rendeltetési helye; [Mód. 307]

e)  a származási vagy a rendeltetési helyen alkalmazott kezelések, feldolgozási módszerek és egyéb különleges kockázatcsökkentő intézkedések.

201. cikk

Betegségtől mentesnek nyilvánított vagy mentesítési program tárgyát képező tagállamokba, körzetekbe vagy területi egységekbe szánt vadon élő víziállatok mozgatása és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)  A 200. cikk (1) és (2) bekezdése, valamint a 200. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott szabályok alkalmazandók az olyan tagállamokba, körzetekbe vagy területi egységekbe szánt, emberi fogyasztásra szánt vadon élő víziállatok mozgatásai esetében is, amelyeket a 36. cikk (3) bekezdésének vagy a 37. cikk (4) bekezdésének megfelelően betegségektől mentesnek nyilvánítottak, vagy a 30. cikk (1) vagy (2) bekezdésének megfelelően mentesítési program hatálya alatt állnak, amennyiben ilyen intézkedések szükségesek annak biztosítása érdekében, hogy az említett vadon élő víziállatok ne képviseljenek jelentős kockázatot a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségeknek a rendeltetési helyen lévő víziállatokra való átterjedése tekintetében.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésének az emberi fogyasztásra szánt vadon élő víziállatok mozgatására vonatkozó követelmények tekintetében történő kiegészítésére.

4. szakasz

Nem létesítményekbe, természetes vizekbe engedésre vagy emberi fogyasztásra szánt víziállatok

202. cikk

Nem létesítményekbe, természetes vizekbe engedésre vagy emberi fogyasztásra szánt víziállatok mozgatása és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)  A felelős személyek megteszik a szükséges megelőző intézkedéseket annak érdekében, hogy a nem létesítményekbe, természetes vizekbe engedésre vagy emberi fogyasztásra szánt víziállatok mozgatásai ne járjanak jelentős kockázattal a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségeknek a rendeltetési helyen lévő víziállatokra való átterjedése tekintetében.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően – az e cikk (3) bekezdésében említett szempontok figyelembe vétele mellett – felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében előírt megelőző intézkedések tekintetében annak biztosítása érdekében, hogy a víziállatok nem terjesztik a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett betegségeket.

(3)  Az (2) bekezdés szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi a következő szempontokat:

a)  a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, azon jegyzékbe foglalt betegségek, amelyek a víziállatok jegyzékbe foglalt faja vagy kategóriája szempontjából relevánsak;

b)  a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében fennálló egészségügyi állapot a származási vagy rendeltetési területi egységekben, körzetekben vagy tagállamokban;

c)  a származási és rendeltetési hely;

d)  a víziállatok mozgatásának típusai;

e)  a víziállatok fajai és kategóriái;

f)  a víziállatok kora;

g)  egyéb járványügyi tényezők.

5. szakasz

Az 1–4. szakasztól való eltérés és további kockázatcsökkentő intézkedések

203. cikk

Körülhatárolt akvakultúrás létesítményekbe szánt víziállatok és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)  A felelős személyek csak akkor vihetnek víziállatokat körülhatárolt akvakultúrás létesítménybe, ha azok megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a)  egy másik körülhatárolt akvakultúrás létesítményből származnak;

b)  nem képviselnek jelentős kockázatot a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségeknek a körülhatárolt akvakultúrás rendeltetési létesítményben tartott, jegyzékbe foglalt fajokra történő átterjedése szempontjából, kivéve, ha az ilyen mozgatást tudományos célokból engedélyezték.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)  a tenyésztett víziállatok körülhatárolt akvakultúrás létesítményekbe történő mozgatásaira vonatkozó, az e cikk (1) bekezdésében előírtakon felüli részletes követelmények;

b)  a tenyésztett víziállatok körülhatárolt akvakultúrás létesítményekbe történő mozgatásának azokra az esetekre vonatkozó különleges szabályai, amikor az érvényben lévő kockázatcsökkentő intézkedések garantálják, hogy az ilyen mozgatások nem járnak jelentős kockázattal az adott körülhatárolt akvakultúrás létesítményben és a környező létesítményekben található tenyésztett víziállatok egészségére.

204. cikk

Eltérés a tudományos célokra szánt víziállatok mozgatása esetében és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)  A rendeltetési hely szerinti illetékes hatóság a származási hely szerinti illetékes hatóság beleegyezésének függvényében engedélyezheti az 1–4. szakaszban – kivéve a 190. cikk (1) és (3) bekezdését és a 191., 192. és 193. cikket – foglalt követelményeknek nem megfelelő víziállatoknak a területére tudományos célból történő behozatalát.

(2)  Az illetékes hatóságok kizárólag az alábbi feltételekkel engedélyeznek eltéréseket a víziállatoknak az (1) bekezdés szerinti, tudományos célból történő mozgatása tekintetében:

a)  a rendeltetési hely és a származási hely szerinti illetékes hatóságok:

i.  megállapodtak az ilyen mozgatások feltételeiben;

ii.  megtették a szükséges kockázatcsökkentő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az említett víziállatok mozgatásai nem veszélyeztetik az útközben érintett helyek és a rendeltetési hely egészségügyi állapotát a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében;

iii.  adott esetben az engedélyezett eltérésekről és az engedély megadásának feltételeiről értesítették a tranzit tagállamok illetékes hatóságait;

b)  az említett víziállatok mozgatásai a származási hely és a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóságok és adott esetben a tranzit tagállam illetékes hatóságának felügyelete mellett történnek.

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti, az illetékes hatóságok által engedélyezett eltérésekre vonatkozó szabályok módosítása és kiegészítése tekintetében.

205. cikk

Felhatalmazás a kiállításokra, állatkertekre, kisállat-kereskedésekre, kerti tavakra, kereskedelmi akváriumokra és nagykereskedésekre vonatkozó különleges követelmények és eltérések tekintetében

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)  az 1–4. szakaszban foglalt szabályokat kiegészítő különleges követelmények a víziállatok alábbi célokból történő mozgatása tekintetében:

i.  állatkertek, kisállat-kereskedések és nagykereskedések;

ii.  kiállítások, valamint sport-, kulturális és hasonló események; vagy

iii.  kereskedelmi akváriumok;

b)  a víziállatok a) pontban említett mozgatása tekintetében az 1–4. szakasztól – kivéve a 190. cikk (1) és (3) bekezdését, valamint a 191., 192 és 193. cikket – való eltérések, feltéve, hogy megfelelő biológiai biztonsági rendelkezések vannak hatályban annak biztosítására, hogy az említett mozgatás ne jelentsen jelentős kockázatot a rendeltetési hely egészségügyi állapotára. [Mód. 308]

206. cikk

A víziállatok meghatározott fajainak vagy kategóriáinak mozgatását érintő átmeneti eltérésekre vonatkozó végrehajtási hatáskör

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapít meg a víziállatok meghatározott fajainak vagy kategóriáinak mozgatására vonatkozóan e fejezetben foglalt szabályoktól való átmeneti eltérés tekintetében a következő esetekben:

a)  a 195. cikkben, a 196. cikk (1) bekezdésében, a 197. és a 198. cikkben, a 199. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 200. cikkben, a 201. cikk (1) bekezdésében, a 202. cikk (1) bekezdésében, a 203. cikk (1) bekezdésében, a 204. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt, valamint a 196. cikk (2) bekezdése, a 199. cikk (3) bekezdése, a 201. cikk (2) bekezdése, a 202. cikk (2) bekezdése, a 203. cikk (2) bekezdése, a 204. cikk (3) bekezdése és a 205. cikk alapján elfogadott szabályokban foglalt, mozgatásra vonatkozó követelmények nem csökkentik hatékonyan az említett víziállatok bizonyos mozgatásával járó kockázatokat; vagy

b)  a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegség a jelek szerint az 1–5. szakasznak megfelelően meghatározott, mozgatásra vonatkozó követelmények ellenére terjed.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

Azon kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben, amelyek rendkívül súlyos hatás kockázatával járó, jegyzékbe foglalt betegséggel kapcsolatosak, valamint a 205. cikkben említett szempontok figyelembe vételével a Bizottság a 255. cikk (3) bekezdésében előírt eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

207. cikk

Az e szakaszban előírt felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor figyelembe veendő szempontok

A 203. cikk (2) bekezdése, a 204. cikk (3) bekezdése, a 205. és a 206. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és végrehajtási jogi aktusokban meghatározandó szabályok megállapításakor a Bizottság figyelembe veszi a következő szempontokat:

a)  a mozgatáshoz kapcsolódó kockázatok;

b)  a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében a származási és a rendeltetési helyen fennálló egészségügyi állapot;

c)  a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében jegyzékbe foglalt víziállatok faja;

d)  érvényben lévő biológiai védelmi intézkedések;

e)  a tenyésztett víziállatok tartásának bármely speciális feltétele; [Mód. 309]

f)  a akvakultúrás létesítmény típusára és a tenyésztett víziállatok érintett fajaira vagy kategóriáira jellemző speciális mozgatási minták; [Mód. 310]

g)  egyéb járványügyi tényezők.

6. szakasz

Állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítása

208. cikk

A felelős személyek annak biztosítására irányuló kötelezettsége, hogy a tenyésztett víziállatokat állat-egészségügyi bizonyítvány kísérje

(1)  A felelős személyek csak abban az esetben végezhetik tenyésztett víziállatok mozgatását, ha azokat a 216. cikk (1) bekezdésének megfelelően, a származási hely szerinti illetékes hatóság által kibocsátott állat-egészségügyi bizonyítvány kíséri, amennyiben az a) pontban említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartoznak, és mozgatásuk az alábbi célok egyike érdekében történik:

a)  amennyiben az állatokat olyan tagállamba vagy annak körzetébe vagy területi egységébe történő bevitelre szánják, amelyet a 8. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt egy vagy több betegség tekintetében a 36. cikk (3) bekezdésének és a 37. cikk (4) bekezdésének megfelelően betegségtől mentesnek nyilvánítottak, vagy a 30. cikk (1) vagy (2) bekezdésének megfelelően mentesítési program tárgyát képezi; és

b)  az alábbi célok egyikére szánják őket:

i.  akvakultúrás létesítménybe vitel;

ii.  természetes vizekbe engedés;

iii.  emberi fogyasztás.

(2)  A felelős személyek csak abban az esetben végezhetik tenyésztett víziállatok mozgatását, ha azokat a 216. cikk (1) bekezdésének megfelelően, a származási hely szerinti illetékes hatóság által kibocsátott állat-egészségügyi bizonyítvány kíséri, amennyiben az a) pontban említett, érintett betegség vagy betegségek tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartoznak, és mozgatásuk az alábbi okok egyike miatt történik:

a)  elhagyhatják az 55. cikk (1) bekezdése f) pontjának ii. alpontjában, az 56. és 64. cikkben, a 65. cikk (1) bekezdésében, a 74. cikk (1) bekezdésében és a 78. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt, valamint az 55. cikk (2) bekezdése, a 67. és 68. cikk, a 71. cikk (3) bekezdése, a 74. cikk (3) bekezdése, a 79. cikk és a 81. cikk (2) bekezdése és a 248. cikk alapján elfogadott szabályoknak megfelelően – a 8. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt egy vagy több betegség miatt – hozott járványügyi intézkedések tárgyát képező korlátozás alatt álló körzetet;

b)  az alábbi felhasználási célok egyikére szánják őket:

i.  akvakultúrás létesítménybe vitel;

ii.  természetes vizekbe engedés;

iii.  emberi fogyasztás.

(3)  A felelős személyek megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a tenyésztett víziállatokat származási helyük és rendeltetési helyük között állat-egészségügyi bizonyítvány kísérje, kivéve, ha a 214. cikk alapján elfogadott szabályok nem írnak elő specifikus intézkedéseket.

209. cikk

A felelős személyek annak biztosítására irányuló kötelezettsége, hogy az egyéb víziállatokat állat-egészségügyi bizonyítvány kísérje, valamint az e kötelezettséget érintő végrehajtási hatáskör

(1)  A felelős személyek csak abban az esetben végezhetik a 208. cikk (1) és (2) bekezdésében említett tenyésztett víziállatoktól eltérő víziállatok mozgatását, ha azokat a 216. cikk (1) bekezdésének megfelelően a származási hely szerinti illetékes hatóság által kibocsátott állat-egészségügyi bizonyítvány kíséri, amennyiben az említett víziállatok mozgatásával járó kockázat miatt állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítása szükséges a jegyzékbe foglalt állatfajokra vonatkozó következő mozgatási követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében:

a)  az 1–5. szakaszban előírt követelmények és az e szakaszok alapján elfogadott szabályok;

b)  az 55. cikk (1) bekezdésében, az 56. cikkben, a 61. cikk (1) bekezdésében, a 62. és a 64. cikkben, a 65. cikk (1) bekezdésében, a 74. cikk (1) bekezdésében és a 78. cikk (1) és (2) bekezdésében vagy az 55. cikk (2) bekezdése, a 63., a 67. és a 68. cikk, a 71. cikk (3) bekezdése, a 74. cikk (3) bekezdése, a 79. cikk és a 81. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályokban előírt járványügyi intézkedések;

c)  a 248. cikk alapján elfogadott szabályok szerinti vészhelyzeti intézkedések.

(2)  A 208. cikket az akvakultúrás létesítményekbe szánt vadon élő víziállatokra is alkalmazni kell, kivéve, ha a származási hely szerinti illetékes hatóság arra a következtetésre jut, hogy az állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítása az említett vadon élő víziállatok származási helyének jellege miatt nem valósítható meg.

(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapít meg a felelős személyek e cikk (2) bekezdésében előírt azon kötelezettségére vonatkozóan, hogy az akvakultúrás létesítménybe szánt vadon élő víziállatokat állat-egészségügyi bizonyítvány kísérje.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

210. cikk

Tagállamok által engedélyezett, a nemzeti állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítását érintő eltérés

A 208. és 209. cikk állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítására vonatkozó követelményeitől eltérve a tagállamok víziállatok bizonyos szállítmányainak területükön belül állat-egészségügyi bizonyítvány nélkül történő mozgatására vonatkozóan eltéréseket engedélyezhetnek feltéve, hogy van érvényben lévő alternatív rendszerük a szállítmányok nyomonkövethetőségének biztosítására, és eleget tesznek az ilyen mozgatásra vonatkozó, az 1–5. szakaszban előírt állat-egészségügyi követelményeknek.

211. cikk

Felhatalmazás a víziállatok állat-egészségügyi bizonyítványának kiállítása tekintetében

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)  a 208. és 209. cikkben előírt, állat-egészségügyi bizonyítványra vonatkozó követelményektől való eltérések és az ilyen eltérések feltételei az olyan víziállatok mozgatása tekintetében, amelyek a betegségek terjedése szempontjából az alábbiak miatt nem járnak jelentős kockázattal:

i.  a víziállatok kategóriái, életszakasza vagy faja;

ii.  a tenyésztett víziállatok említett fajaira és kategóriáira vonatkozó tartási módszerek és termelési típus;

iii.  a víziállatok tervezett felhasználása;

iv.  a víziállatok rendeltetési helye;

b)  a 208. és 209. cikkben foglalt állat-egészségügyi bizonyítvány kiállításának azon esetekben alkalmazandó különleges szabályai, amikor az illetékes hatóság alternatív kockázatcsökkentő intézkedései biztosítják az alábbiakat:

i.  a víziállatok nyomonkövethetősége;

ii.  a mozgatás tárgyát képező víziállatok megfelelése az 1–5. szakaszban előírt állat-egészségügyi feltételeknek.

c)  a víziállatoknak a 204. cikk (1) bekezdésében említett, tudományos célból történő mozgatását kísérő állat-egészségügyi bizonyítványokra vonatkozó részletes szabályok.

212. cikk

Az állat-egészségügyi bizonyítványok tartalma

(1)  Az állat-egészségügyi bizonyítvány legalább az alábbi információkat tartalmazza:

a)  a származási létesítmény vagy hely, a rendeltetési létesítmény vagy hely és – ahol a betegség terjedése szempontjából lényeges – az útközben érintett bármely létesítmény vagy hely;

b)  a víziállatok leírása;

c)  a víziállatok száma, volumene vagy tömege;

d)  annak igazolásához szükséges információk, hogy az állatok megfelelnek az 1–5. szakaszban előírt mozgatási követelményeknek.

(2)  Az állat-egészségügyi bizonyítvány tartalmazhat egyéb uniós jogszabály által előírt más információt is.

213. cikk

Felhatalmazás és végrehajtási jogi aktusok az állat-egészségügyi bizonyítványok tartalmát illetően

(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az állat-egészségügyi bizonyítványoknak a 212. cikk (1) bekezdésében előírt tartalma tekintetében, az alábbiakat érintően:

a)  a víziállatok különféle kategóriái és fajai tekintetében az említett állat-egészségügyi bizonyítványoknak a 212. cikk (1) bekezdésében előírt tartalmára vonatkozó részletes szabályok;

b)  a 212. cikk (1) bekezdésében meghatározott, az állat-egészségügyi bizonyítványban megadandó további információk.

(2)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg az állat-egészségügyi bizonyítványminták vonatkozásában.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

214. cikk

A felelős személyek annak biztosítására irányuló kötelezettsége, hogy a víziállatokat a rendeltetési helyig állat-egészségügyi bizonyítvány kísérje – felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az állat-egészségügyi bizonyítvány kiállításának 208. cikkben megállapított követelményeit kiegészítő speciális intézkedésekre vonatkozóan, a víziállatok alábbi típusú mozgatásai tekintetében:

a)  azon víziállatok mozgatása, amelyek az alábbiak közül egy vagy több okból nem folytathatják útjukat végleges rendeltetési helyükre, és amelyeket vissza kell vinni származási helyükre, vagy más rendeltetési helyre kell vinni:

i.  tervezett útjuk állatjóléti okok miatt váratlanul megszakadt;

ii.  az úton előre nem látott balesetek vagy események történtek;

iii.  a víziállatokat egy másik tagállamban található rendeltetési helyen vagy az Unió külső határán visszautasították;

iv.  a víziállatokat egy harmadik országban visszautasították;

b)  a kiállításokra, sport-, kulturális és hasonló eseményekre szánt tenyésztett víziállatok mozgatása és származási helyükre való ezt követő visszatérésük.

215. cikk

A felelős személyeknek az illetékes hatóságokkal való együttműködési kötelessége állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítása céljából

A felelős személyek:

a)  az illetékes hatósághoz eljuttatnak a 208. és 209. cikkben foglalt és a 211., 213. és 214 cikk alapján elfogadott szabályok által előírt, az állat-egészségügyi bizonyítvány kitöltéséhez szükséges minden információt;

b)  szükség esetén a víziállatokat a 216. cikk (3) bekezdésében és a 216. cikk (4) bekezdése alapján elfogadott szabályokban előírt azonosság-, fizikai és okmányellenőrzésnek vethetik alá;

216. cikk

Az illetékes hatóság állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítását érintő kötelezettsége és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)  Az illetékes hatóság a felelős személy kérésére állat-egészségügyi bizonyítványt állít ki a víziállatok mozgatásáról, amennyiben azt a 208. és 209. cikk vagy a 211. és 214. cikk alapján elfogadott szabályok előírják, feltéve, hogy az alábbi állat-egészségügyi követelmények adott esetben teljesülnek:

a)  a 190. cikkben, a 191. cikk (1) bekezdésében, a 192. cikkben, a 194. és a 195. cikkben, a 196. cikk (1) bekezdésében, a 197. és a 198. cikkben, a 199. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 200. cikkben, a 202. cikk (1) bekezdésében, a 203. cikk (1) bekezdésében és a 204. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt követelmények;

b)  a 191. cikk (2) bekezdése, a 196. cikk (2) bekezdése, a 199. cikk (3) bekezdése, a 200. cikk (3) bekezdése, a 201. cikk (2) bekezdése, a 202. cikk (2) bekezdése, a 203. cikk (2) bekezdése, a 204. cikk (3) bekezdése és a 205. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban foglalt követelmények;

c)  a 206. cikk alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban foglalt követelmények.

(2)  Az állat-egészségügyi bizonyítványok:

a)  a hatósági állatorvos által ellenőrzésre és aláírásra kerülnek;

b)  a (4) bekezdés b) pontja alapján elfogadott szabályokban előírt időtartamra érvényesek maradnak, amely időszak alatt a bizonyítvány tárgyát képező tenyésztett víziállatoknak végig meg kell felelniük a bizonyítványban foglalt állat-egészségügyi garanciáknak.

(3)  A hatósági állatorvos az állat-egészségügyi bizonyítványok aláírása előtt – a (4) bekezdés alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban előírt okmány-, azonosság- és fizikai ellenőrzések révén – ellenőrzi, hogy a bizonyítványok tárgyát képező víziállatok megfelelnek-e az e fejezetben foglalt követelményeknek, adott esetben figyelembe véve az érintett víziállatok fajait és kategóriáit, valamint az állat-egészségügyi követelményeket.

(4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakat érintő szabályok megállapításával kapcsolatban:

a)  a víziállatok különféle fajaira és kategóriáira irányuló okmány-, azonosság- és fizikai ellenőrzések és vizsgálatok típusai, amelyeket e cikk (3) bekezdésének megfelelően a hatósági állatorvosnak kell végeznie az e fejezetben előírt követelményeknek való megfelelés ellenőrzése érdekében;

b)  a víziállatok szállítmányának mozgatását megelőzően történő ilyen okmány-, azonosság- és fizikai ellenőrzések és vizsgálatok elvégzésének és a hatósági állatorvos által kibocsátott állat-egészségügyi bizonyítványok kiadásának időkeretei.

217. cikk

Elektronikus egészségügyi bizonyítványok

A hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerének segítségével előállított, kezelt és továbbított elektronikus állat-egészségügyi bizonyítványok helyettesíthetik a 208. cikkben előírt, állatokat kísérő állat-egészségügyi bizonyítványokat, amennyiben az ilyen elektronikus állat-egészségügyi bizonyítványok:

a)  tartalmaznak minden olyan információt, amelyet az állat-egészségügyi bizonyítványmintának a 212. cikk (1) bekezdésének és a 213. cikk alapján elfogadott szabályoknak megfelelően tartalmaznia kell;

b)  biztosítják a víziállatok nyomonkövethetőségét, valamint az említett állatok és az elektronikus állat-egészségügyi bizonyítvány közötti kapcsolatot.

218. cikk

A felelős személyek saját nyilatkozata a tenyésztett víziállatok más tagállamokba történő mozgatásáról és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok [Mód. 311]

(1)  A származási helyen a felelős személyek saját nyilatkozatot adnak ki a tenyésztett víziállatoknak az egyik tagállambeli származási helyéről egy másik tagállambeli rendeltetési helyre való mozgatásáról, és biztosítják, hogy az ilyen tenyésztett víziállatokat az említett dokumentum kíséri, amennyiben nem követelmény, hogy az említett állatokat a 208. és 209. cikkben vagy a 211. és 214. cikk alapján elfogadott szabályokban előírt állat-egészségügyi bizonyítvány kísérje. [Mód. 312]

(2)  Az (1) bekezdésben előírt saját nyilatkozat legalább a tenyésztett víziállatokra vonatkozó alábbi információkat tartalmazza: [Mód. 313]

a)  származási és rendeltetési helyük és adott esetben az útközben érintett helyek;

b)  a tenyésztett víziállatok leírása, faja, mennyisége, tömege vagy volumene, amennyiben az az érintett állatok vonatkozásában lényeges; [Mód. 314]

c)  annak igazolásához szükséges információk, hogy a tenyésztett víziállatok megfelelnek az 1–5. szakaszban előírt követelményeknek. [Mód. 315]

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)  az e cikk (2) bekezdésében előírt saját nyilatkozat tartalmára vonatkozó, a tenyésztett víziállatok különféle fajait és kategóriáit érintő részletes szabályok; [Mód. 316]

b)  a saját nyilatkozatban az e cikk (2) bekezdése szerinti információkon felül megadandó további információk.

(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg az e cikk (1) bekezdésében előírt saját nyilatkozat mintájára vonatkozóan.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

7. szakasz

A víziállatok más tagállamba történő mozgatásának bejelentése

219. cikk

A víziállatok tagállamok között történő mozgatásának bejelentésére vonatkozóan a felelős személyekre háruló kötelezettség

A felelős személyek a származási tagállamuk szerinti illetékes hatóságnak előzetesen bejelentik a víziállatok egyik tagállamból a másikba történő tervezett mozgatását, ha:

a)  a víziállatokat a 208. és a 209. cikknek vagy a 211. cikk és a 214 cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályoknak megfelelően a származási tagállam illetékes hatósága által kiállított állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie;

b)  a víziállatokat a víziállatok számára kiállított állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie a 208. cikk (2) bekezdése a) pontjának megfelelően, korlátozás alatt álló körzetből történő mozgatásuk esetén;

c)  a mozgatás tárgyát képező tenyésztett víziállatokat és vadon élő víziállatokat az alábbi célokra szánják:

i.  a 171. cikknek megfelelően nyilvántartásba veendő létesítménybe vagy a 174–177. cikknek megfelelően engedélyezés tárgyát képező létesítménybe ;

ii.  természetes vizekbe engedés;

d)  a 221. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok bejelentési kötelezettséget írnak elő.

Az e cikk első bekezdésében említett bejelentés érdekében a felelős személyek a származási tagállam illetékes hatósága számra minden olyan szükséges információt megadnak, amely lehetővé teszi, hogy a származási tagállam illetékes hatósága a mozgatást a 220. cikk (1) bekezdésének megfelelően a rendeltetési tagállam illetékes hatóságánál bejelentse.

220. cikk

Az illetékes hatóság kötelezettsége a víziállatok más tagállamba történő mozgatásának bejelentésére vonatkozóan

(1)  A származási tagállam illetékes hatósága bejelenti a rendeltetési tagállam illetékes hatóságánál a víziállatok mozgatását a 219. cikk (1) bekezdésében említetteknek megfelelően, kivéve, ha az ilyen bejelentésre vonatkozóan a 221. cikk (1) bekezdése c) pontjának megfelelően eltérést engedélyeztek.

(2)  Az e cikk (1) bekezdésében említett bejelentést, amennyiben lehetséges, a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerén keresztül kell megtenni.

(3)  A tagállamok kijelölnek régiókat az e cikk (1) bekezdésének megfelelően történő, az illetékes hatóság által végzett, mozgatásra vonatkozó bejelentések kezelésére.

(4)  Az (1) bekezdéstől eltérve a származási tagállam illetékes hatósága feljogosíthatja a felelős személyt, hogy a rendeltetési tagállam illetékes hatóságánál a víziállatok mozgatását részben vagy egészben a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerén keresztül bejelentse.

221. cikk

Felhatalmazás és végrehajtási jogi aktusok a víziállatok mozgatásának az illetékes hatóság által történő bejelentését illetően

(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)  azon követelmény, miszerint a felelős személyeknek 219 cikk (1) bekezdésének megfelelően be kell jelenteniük a 219. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említettől eltérő kategóriákhoz vagy fajokhoz tartozó víziállatok tagállamok közötti mozgatását, ha az ilyen mozgatások nyomonkövethetősége szükséges annak érdekében, hogy biztosított legyen az e fejezetben meghatározott állat-egészségügyi követelményeknek való megfelelés;

b)  a víziállatok mozgatásának a 219. cikk (1) bekezdése és a 220. cikk (1) bekezdése szerinti, a felelős személyek és az illetékes hatóságok részéről történő bejelentéséhez szükséges információk;

c)  219. cikk (1) bekezdésének c) pontjában előírt bejelentési követelményektől való eltérések a víziállatok olyan kategóriáira vagy fajaira vagy olyan típusú mozgatásokra vonatkozóan, amelyek jelentéktelen kockázatot képviselnek;

d)  áramkimaradás vagy a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerének egyéb zavara esetén a víziállatok mozgatására vonatkozó bejelentést érintő vészhelyzeti eljárások;

e)  a régiók tagállamok által történő kijelölésének a 220. cikk (3) bekezdésében előírt követelményei.

(2)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg a következők vonatkozásában:

a)  az alábbi bejelentésekre vonatkozó formai követelmények:

i.  a víziállatok mozgatásának bejelentése a felelős személyek által a származási tagállam illetékes hatósága felé a 219. cikk (1) bekezdésének megfelelően;

ii.  a víziállatok mozgatásának bejelentése a származási tagállam illetékes hatósága által a rendeltetési tagállam felé a 220. cikk (1) bekezdésének megfelelően;

b)  az alábbiakra vonatkozó határidők:

i.  ameddig a felelős személyek a 219. cikk (1) bekezdésében említett információkat a származási tagállam illetékes hatóságának eljuttatják;

ii.  ameddig a származási tagállam illetékes hatósága a 220. cikk (1) bekezdésének megfelelően a mozgatásokat bejelenti.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

3. fejezet

A kedvtelésből tartott víziállatok Unión belüli mozgatása

222. cikk

A kedvtelésből tartott víziállatok nem kereskedelmi célú mozgatása, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok

(1)  A kedvtelésből tartott állatok tartói csak akkor végezhetik az I. mellékletben felsorolt fajokhoz tartozó kedvtelésből tartott víziállatok mozgatását, ha megtették a megfelelő betegségmegelőzési és járványügyi intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy az ilyen mozgatás ne járjon jelentős kockázattal a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségeknek és új betegségeknek a rendeltetési helyen és a szállítás során állatokra történő átterjedése tekintetében.

(2)  A kedvtelésből tartott víziállatok azonosítására, nyilvántartásba vételére és nyomonkövethetőségére alkalmazandó a 112. cikk, valamint a 114. cikk f) pontja alapján hozott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és a 117. cikk alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban foglalt szabályok.

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett betegségmegelőzési és járványügyi intézkedések tekintetében annak biztosítása érdekében, hogy a kedvtelésből tartott víziállatok ne képviseljenek jelentős kockázatot a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett betegségeknek és új betegségeknek a szállítás során és a rendeltetési helyen, állatokra való átterjedése tekintetében, adott esetben figyelembe véve a rendeltetési hely egészségügyi állapotát.

(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg az e cikk (1) bekezdése szerinti és (2) bekezdése alapján elfogadott szabályokban előírt betegségmegelőzési és járványügyi intézkedésekre vonatkozóan.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

4. fejezet

Az élő víziállatoktól eltérő, víziállatoktól származó állati eredetű termékek Unión belüli előállítása, feldolgozása és forgalmazása

223. cikk

A felelős személyek általános állat-egészségügyi kötelezettségei és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)  A felelős személyek megfelelő megelőzési intézkedéseket tesznek annak biztosítására, hogy az Unióban az élő víziállatoktól eltérő, víziállatoktól származó állati eredetű termékek előállításuk, feldolgozásuk és forgalmazásuk egyik szakaszában sem okozzák az alábbiak terjedését:

a)  a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek, figyelembe véve az előállítás, feldolgozás és rendeltetés helyének egészségügyi állapotát;

b)  új betegségek.

(2)  A felelős személyek biztosítják, hogy az élő víziállatoktól eltérő, víziállatoktól származó állati eredetű termékek nem olyan létesítményekből vagy élelmiszer-ipari létesítményekből származnak, vagy nem olyan létesítményekből vagy élelmiszer-ipari létesítményekből érkező állatoktól származnak, amelyekre vonatkozóan az alábbiak vannak érvényben:

a)  a 246. és a 247. cikkben, valamint a 248. cikk alapján elfogadott szabályokban előírt vészhelyzeti intézkedések, kivéve, ha a VI. rész e szabályoktól való eltéréseket állapít meg;

b)  a 31. cikk (1) bekezdésében, az 55. cikk (1) bekezdésében, az 56. cikkben, a 61. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a 62. cikk (1) bekezdésében, a 65. cikk (1) bekezdésének c) pontjában, a 70. cikk (1) belekezdésének b) pontjában, a 74. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a 78. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 80. cikk (1) és (2) bekezdésében, valamint az 55. cikk (2) bekezdése, a 63., a 67. cikk, a 71. cikk (3) bekezdése, a 74. cikk (3) bekezdése, a 79. cikk, a 80. cikk (3) bekezdése és a 81. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályokban előírt, a víziállatokra és a víziállatoktól származó állati eredetű termékekre alkalmazandó forgalmi korlátozás, kivéve, ha az említett szabályok eltéréseket írnak elő.

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (2) bekezdését kiegészítő részletes követelmények tekintetében az élő víziállatoktól eltérő, víziállatoktól származó állati eredetű termékek szállítására vonatkozóan, az alábbiak figyelembe vételével:

a)  víziállatok azon betegségei és a betegség által érintett azon fajai, amelyekre a (2) bekezdésben említett vészhelyzeti intézkedések vagy forgalmi korlátozások vannak érvényben;

b)  a víziállatoktól származó állati eredetű termékek típusai;

c)  a víziállatoktól származó állati eredetű termékekre vonatkozó kockázatcsökkentő intézkedések a származási és a rendeltetési helyen;

d)  a víziállatoktól származó állati eredetű termékek tervezett felhasználása;

e)  a víziállatoktól származó állati eredetű termékek rendeltetési helye.

224. cikk

Állat-egészségügyi bizonyítványok és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)  A felelős személyek az élő víziállatoktól eltérő, víziállatoktól származó alábbi állati eredetű termékeket csak abban az esetben szállíthatják, ha azokat a (3) bekezdésnek megfelelően a származási hely szerinti illetékes hatóság által kibocsátott állat-egészségügyi bizonyítvány kíséri:

a)  víziállatoktól származó azon állati eredetű termékek, amelyek elhagyhatják a 248. cikk alapján elfogadott szabályokban foglalt vészhelyzeti intézkedések tárgyát képező, korlátozás alatt álló körzetet és az olyan fajhoz tartozó víziállatoktól származó állati eredetű termékek, amelyekre az említett vészhelyzeti intézkedések vonatkoznak;

b)  víziállatoktól származó azon állati eredetű termékek, amelyek elhagyhatják a 31. cikk (1) bekezdésében, az 55. cikk (1) bekezdésének c) pontjában, az 56. cikkben, a 61. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a 62. cikk (1) bekezdésében, a 63. cikk (1) bekezdésében, a 65. cikk (1) bekezdésének c) pontjában, a 70. cikk (1) belekezdésének b) pontjában, a 74. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a 78. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 80. cikk (1) és (2) bekezdésében, valamint az 55. cikk (2) bekezdése, a 63. cikk, a 67. cikk, a 71. cikk (3) bekezdése, a 74. cikk (3) bekezdése, a 79. cikk, a 80. cikk (3) bekezdése és a 81. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályokban előírt, járványügyi intézkedések hatálya alá tartozó korlátozás alatt álló körzetet, valamint az olyan fajhoz tartozó víziállatoktól származó állati eredetű termékek, amelyekre az említett járványügyi intézkedések vonatkoznak.

(2)  A felelős személyek megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy az állati eredetű termékeket származási helyük és rendeltetési helyük között az (1) bekezdésben említett állat-egészségügyi bizonyítvány kísérje.

(3)  Az illetékes hatóság a felelős személy kérésére állat-egészségügyi bizonyítványt állít ki az (1) bekezdésben említett, élő víziállatoktól eltérő állati eredetű termékek szállítására.

(4)  Az e cikk (1) bekezdésben említett, élő víziállatoktól eltérő állati eredetű termékek szállítására vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítására alkalmazandó a 212. cikk, a 214–217. cikk, valamint a 213. cikk és a 216. cikk (4) bekezdése alapján elfogadott szabályok.

(5)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említetett, élő víziállatoktól eltérő állati eredetű termékeket kísérő állat-egészségügyi bizonyítványra vonatkozó követelményeket és részletes szabályokat illetően, az alábbiak figyelembe vételével:

a)  az állati eredetű termékek típusai;

b)  az állati eredetű termékekre vonatkozó kockázatcsökkentő intézkedések, amelyek csökkentik a betegségek terjedésének kockázatát;

c)  az állati eredetű termékek tervezett felhasználása;

d)  az állati eredetű termékek rendeltetési helye.

225. cikk

Az állat-egészségügyi bizonyítványok tartalma, felhatalmazáson alapuló jogi és végrehajtási jogi aktusok

(1)  Az élő víziállatoktól eltérő állati eredetű termékek állat-egészségügyi bizonyítványa legalább az alábbi információkat tartalmazza:

a)  a származási létesítmény vagy hely és a rendeltetési létesítmény vagy hely;

b)  az állati eredetű termékek leírása;

c)  az állati eredetű termékek mennyisége vagy volumene;

d)  az állati eredetű termékek azonosítása, amennyiben azt a 65. cikk (1) bekezdésének h) pontja vagy a 66. cikk alapján elfogadott szabályok előírják;

e)  annak bizonyításához szükséges információk, hogy a szállítmány állati eredetű termékei megfelelnek a 223. cikk (2) bekezdésében előírt forgalmi korlátozásokra vonatkozó követelményeknek és a 223. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott szabályoknak.

(2)  Az élő víziállatoktól eltérő állati eredetű termékek állat-egészségügyi bizonyítványa tartalmazhat egyéb uniós jogszabály által előírt más információt.

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében meghatározott, az állat-egészségügyi bizonyítványba foglalandó információk módosítására és kiegészítésére.

(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg az e cikk (1) bekezdésében előírt állat-egészségügyi bizonyítványok mintái vonatkozásában.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

226. cikk

Állati eredetű termékek más tagállamokba történő szállításának bejelentése

(1)  A felelős személyek:

a)  előzetesen tájékoztatják a származási tagállamuk illetékes hatóságát az élő víziállatoktól eltérő állati eredetű termékek tervezett szállításáról abban az esetben, ha a szállítmányt a 224. cikk (1) bekezdésének megfelelően állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie;

b)  rendelkezésre bocsátanak minden olyan szükséges információt, amely a származási tagállam illetékes hatósága számára lehetővé teszi, hogy az élő víziállatoktól eltérő állati eredetű termékek szállítását a rendeltetési tagállamnál a (2) bekezdésnek megfelelően bejelentse;

(2)  A származási tagállam illetékes hatósága a 220. cikk (1) bekezdésének megfelelően bejelenti a rendeltetési tagállam illetékes hatóságának az élő víziállatoktól eltérő állati eredetű termékek szállítását.

(3)  Az élő víziállatoktól eltérő állati eredetű termékek bejelentésére alkalmazandó a 219. és a 220. cikk, valamint a 221. cikk alapján elfogadott szabályok.

5. fejezet

Nemzeti intézkedések

227. cikk

A jegyzékbe foglalt betegségektől eltérő betegségek hatásának enyhítését célzó nemzeti intézkedések

(1)  Amennyiben egy tagállamban valamely, a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában felsorolt betegségtől eltérő betegség jelentős kockázattal jár a víziállatokra, az érintett tagállam nemzeti intézkedéseket tehet a betegség bejutásának megelőzése és a betegség terjedése elleni védekezés érdekében.

A tagállamok biztosítják, hogy ezek a nemzeti intézkedések a tagállamon belül ne haladják meg azt a mértéket, amely a betegségek bejutásának megelőzéséhez és a betegségek terjedése elleni védekezéshez szükséges és megfelelő.

(2)  A tagállamok az (1) bekezdésben említett minden olyan javasolt nemzeti intézkedést előzetesen bejelentenek a Bizottságnak, amelyek érinthetik a tagállamok közötti mozgatásokat.

(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján engedélyezi és szükség esetén módosítja az e cikk (2) bekezdésében említett nemzeti intézkedéseket. Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

(4)  A (3) bekezdésben említett engedély csak abban az esetben adható meg, amennyiben az (1) bekezdésben említett betegség bejutásának megelőzéséhez és a betegség terjedése elleni védekezéshez szükséges a tagállamok közötti forgalmi korlátozás létrehozása, figyelembe véve a betegségnek és a meghozott intézkedéseknek az Unióra gyakorolt általános hatását.

III.CÍM

A szárazföldi és víziállatoktól eltérő fajhoz tartozó állatok, valamint az ilyen egyéb állatoktól származó szaporítóanyagok és állati eredetű termékek

228. cikk

Az egyéb állatokra, és az ilyen egyéb állatoktól származó szaporítóanyagokra és állati eredetű termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelmények

Amennyiben az egyéb állatok szerepelnek a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett jegyzékbe foglalt valamely betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajok között, és ezek az egyéb állatok vagy azok szaporítóanyagai vagy állati eredetű termékei közegészségügyi vagy állat-egészségügyi szempontból kockázattal járnak, az alábbi állat-egészségügyi követelmények alkalmazandók:

a)  az I. cím 1. fejezetében és a II. cím 1. fejezetében előírt, a létesítmények és szállítók nyilvántartásba vételére, engedélyezésére, feljegyzésvezetésére és azok nyilvántartásaira vonatkozó követelmények;

b)  a nyomon követhetőségre vonatkozó, a 102. és a 105. cikk szerinti, az egyéb állatokra vonatkozó, a 112. és 113. cikk szerinti, valamint a szaporítóanyagokra vonatkozó, a 119. cikk szerinti követelmények;

c)  mozgatásra vonatkozó követelmények:

i.  a főként szárazföldi környezetben élő egyéb állatok vagy a szárazföldi állatok betegségei által általában érintett állatok esetében a IV. rész I. címe 3. fejezetének 1. és 6. szakaszában, valamint a IV. rész I. címének 4. és 5. fejezetében foglalt követelmények, figyelembe véve a 229. cikk (3) bekezdésének d) és e) pontjában előírt kritériumokat;

ii.  a főként vízi környezetben élő egyéb állatok vagy a víziállatok betegségei által általában érintett állatok esetében a IV. rész II. címe 2. fejezetének 1–5. szakaszában és a II. cím 2. fejezetében foglalt követelmények, figyelembe véve a 229. cikk (3) bekezdésének d) és e) pontjában előírt kritériumokat;

iii.  az egyéb kedvtelésből tartott állatok esetében a 112. és 152. cikkben előírt követelmények;

iv.  a szaporítóanyagok esetében a 155. és a 156. cikk szerinti általános mozgatási követelmények és a 162. és 163. cikk szerinti, másik tagállamba való mozgatásra vonatkozó különleges követelmények;

v.  az állati eredetű termékek esetében a 164. és 223. cikkben előírt azon általános állat-egészségügyi kötelezettségek, amelyek állati eredetű termékek Unión belüli előállítása, feldolgozása és forgalmazása tekintetében a felelős személyekre vonatkoznak;

d)  a felelős személyek és az illetékes hatóság állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítására és a felelős személyek saját nyilatkozat kiadására vonatkozó kötelezettsége az alábbiak szerint:

i.  egyéb állatok esetében a 140–148. cikkben vagy a 208–218. cikkben előírt szabályok értelmében;

ii.  a szaporítóanyagok esetében a 159. és 160. cikkben előírt szabályok értelmében;

iii.  az állati eredetű termékek esetében a 165. és 166. cikkben vagy a 224. és 225. cikkben előírt szabályok értelmében;

e)  a mozgatás felelős személyek és illetékes hatóság által történő bejelentése, figyelembe véve a 149., a 150., a 151., a 161., a 167., a 219–221. és a 226 cikkben előírt követelményeket.

229. cikk

Egyéb állatokat, azok szaporítóanyagait és állati eredetű termékeit érintő állat-egészségügyi követelményekre vonatkozó felhatalmazás és végrehajtási jogi aktusok

(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 228. cikkben előírt, egyéb állatokra és azok szaporítóanyagaira vagy állati eredetű termékeire vonatkozó követelmények alábbiak tekintetében történő kiegészítésére és módosítására, amelyek szükségesek a 228. cikkben említett betegségek kockázatának csökkentése szempontjából:

a)  az egyéb állatokat, azok szaporítóanyagait vagy állati eredetű termékeit tartó létesítmények vagy ezeket szállító szállítók nyilvántartásba vételére, engedélyezésére, feljegyzésvezetésére és nyilvántartásaira vonatkozó követelmények a 228. cikk a) pontjában előírtaknak megfelelően;

b)  a 228. cikk b) pontjában foglalt, az egyéb állatokra és azok szaporítóanyagaira vonatkozó nyomonkövethetőségi követelmények;

c)  az egyéb állatok, azok szaporítóanyagai és állati eredetű termékei mozgatására vonatkozó, a 228. cikk c) pontjában előírt követelmények;

d)  az egyéb állatok, azok szaporítóanyagai és állati eredetű termékei esetében a felelős személyek és az illetékes hatóság állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítását érintő kötelezettségére, valamint a felelős személyek saját nyilatkozat tételét érintő kötelezettségére vonatkozó, a 228. cikk d) pontjában előírt követelmények;

e)  az egyéb állatok, azok szaporítóanyagai és állati eredetű termékei mozgatásának a felelős személyek és az illetékes hatóságok által történő bejelentésére vonatkozó, a 228. cikk e) pontjában előírt követelmények ;

(2)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az (1) bekezdésben foglalt járványügyi és betegségmegelőzési intézkedések alkalmazásának részletes szabályaira vonatkozóan.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

(3)  Az (1) és (2) bekezdésben foglalt, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi a következő kritériumok egyikét vagy közülük többet:

a)  az egyéb állatok fajai vagy kategóriái egy vagy több olyan betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokként vannak a 7. cikk (2) bekezdésének megfelelően jegyzékbe foglalva, amelyekre bizonyos, az e rendeletben előírt betegségmegelőzési és járványügyi intézkedések vonatkoznak;

b)  a jegyzékbe foglalt azon betegség profilja, amely az a) pontban említett egyéb állatok fajait és kategóriáit érinti;

c)  a betegségmegelőzési és járványügyi intézkedések megvalósíthatósága, rendelkezésre állása és hatékonysága az ilyen intézkedések által érintett, jegyzékbe foglalt fajokra vonatkozóan;

d)  az említett egyéb állatok jellemző szárazföldi vagy vízi élőhelye;

e)  az ilyen egyéb állatokat érintő betegségek típusa, mely betegségek lehetnek szárazföldi állatokat rendszerint érintő vagy víziállatokat rendszerint érintő betegségek, tekintet nélkül a b) pontban említett jellemző élőhelyre.

V.RÉSZ

AZ UNIÓ TERÜLETÉRE VALÓ BELÉPTETÉS ÉS EXPORT

1. fejezet

Állatoknak, szaporítóanyagoknak és állati eredetű termékeknek az Unió területére való beléptetése harmadik országokból vagy területekről

1. szakasz

Az unió területére való beléptetés követelményei

230. cikk

Az állatoknak, a szaporítóanyagoknak és az állati eredetű termékeknek az Unió területére való beléptetésére vonatkozó követelmények

(1)  A tagállamok csak akkor engedélyezik az állatokat, a szaporítóanyagokat és az állati eredetű termékeket tartalmazó szállítmányoknak az Unió területére való beléptetését harmadik országokból vagy területekről, amennyiben azok eleget tesznek a következő követelményeknek:

a)  olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből vagy területi egységéből érkeznek, amelyet az adott állatok, szaporítóanyagok vagy állati eredetű termékek faja és kategóriája tekintetében a 231. cikknek megfelelően jegyzékbe foglaltak, kivéve, ha azokra a 241. cikk (1) bekezdésének megfelelően elfogadott eltérés vagy kiegészítő szabályok vonatkoznak;

b)  olyan létesítményekből érkeznek, amelyeket engedélyeztek és jegyzékbe foglaltak abban az esetben, ha az ilyen engedélyezést és jegyzékbe foglalást a 234. cikk és a 235. cikk alapján elfogadott szabályok előírják;

c)  eleget tesznek a 236. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott, az Unió területére való beléptetésre vonatkozó állat-egészségügyi követelményeknek abban az esetben, ha a szállítmány részét képező állat, szaporítóanyag és állati eredetű termék vonatkozásában ilyen követelmények vannak érvényben;

d)  állat-egészségügyi bizonyítvány, nyilatkozatok és egyéb dokumentumok kísérik őket, amennyiben a 239. cikk (1) bekezdése vagy a 239. cikk (4) bekezdése alapján elfogadott szabályok azt előírják.

(2)  A felelős személyek a harmadik országokból vagy területekről érkező állatokat, szaporítóanyagokat és állati eredetű termékeket tartalmazó szállítmányokat az Unió területére való beléptetés helyén a XXXX/XXXX/EU(64) rendelet (hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) 45. cikkében foglalt hatósági ellenőrzés céljából bemutatják, kivéve az említett rendelet értelmében előírt eltérés esetében.

2. szakasz

Harmadik országok és területek jegyzéke

231. cikk

Azon harmadik országok és területek jegyzéke, amelyekről az állatoknak, a szaporítóanyagoknak és az állati eredetű termékeknek az Unió területére való beléptetése engedélyezett, valamint végrehajtási jogi aktusok és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén jegyzékeket hoz létre azon harmadik országokról és területekről, amelyekből vagy amelyekről engedélyezett az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek adott fajainak és kategóriáinak az Unió területére való beléptetése, figyelembe véve az alábbi kritériumokat:

a)  a harmadik ország vagy terület állat-egészségügyi jogszabályai és azon szabályok, amelyek az állatoknak, a szaporítóanyagoknak és az állati eredetű termékeknek az adott országba vagy területre más harmadik országokból és területekről való beléptetésére vonatkoznak;

b)  a biztosítékok, amelyeket a harmadik ország vagy terület illetékes hatósága nyújt az a) pontban említett állat-egészségügyi jogszabályok hatékony végrehajtása és ellenőrzése tekintetében;

c)  a harmadik ország vagy terület illetékes hatóságának szervezete, struktúrája, erőforrásai és jogi hatásköre;

d)  a harmadik ország vagy terület állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítására vonatkozó eljárásai;

e)  a harmadik országban vagy területen vagy annak körzeteiben és területi egységeiben fennálló állat-egészségügyi állapot, tekintettel az alábbiakra:

i.  jegyzékbe foglalt betegségek és új betegségek;

ii.  a harmadik ország vagy terület vagy annak körzete vagy területi egysége tekintetében megemlíthető bármely állat- és közegészségügyi vonatkozás vagy környezeti helyzet, amely veszélyeztetheti az Unió állat- és közegészségügyi vagy környezeti helyzetét;

f)  azok a garanciák, amelyeket a harmadik ország vagy terület illetékes hatósága tud nyújtani az Unióban alkalmazandó, vonatkozó állat-egészségügyi követelményeknek való megfelelés vagy az azokkal való egyenértékűség vonatkozásában;

g)  az a rendszeresség és gyorsaság, amellyel a harmadik ország vagy terület információt nyújt a területén fennálló fertőző vagy járványos állatbetegségekről a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) felé, különösen az OIE Víziállatok Állat-egészségügyi Szabályzatában felsorolt betegségek tekintetében;

h)  a harmadik országban vagy területen végzett bizottsági ellenőrzések eredményei;

i)  a harmadik országból vagy területről származó állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek korábbi beléptetésére vonatkozó bármely tapasztalat és az ilyen állatokon, szaporítóanyagokon és állati eredetű termékeken az Unióba való beléptetés helyén végzett hatósági ellenőrzések eredményei.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

(2)  A harmadik országok és területek (1) bekezdésben előírt jegyzékeinek elfogadásáig, és feltéve, hogy a 258. cikk (2) bekezdésében említett uniós jogszabályok értelmében nem hoztak létre ilyen jegyzékeket, a tagállamok meghatározzák, hogy az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek meghatározott fajai és kategóriái mely harmadik országokból vagy területekről léptethetők be az Unió területére.

Az első albekezdés alkalmazásában a tagállamok figyelembe veszik a harmadik országok és területek jegyzékbe történő felvételére vonatkozóan az e cikk (1) bekezdésének a)–i) pontjában előírt kritériumokat.

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (2) bekezdésétől való eltérést illetően, korlátozva a tagállamok lehetőségét arra, hogy meghatározzák, mely harmadik országokból vagy területekről léptethető be az Unió területére állatok, szaporítóanyagok vagy állati eredetű termékek meghatározott faja vagy kategóriája, amennyiben az ilyen faj vagy kategória által képviselt kockázat ezt szükségessé teszi.

232. cikk

A harmadik országok és területek jegyzékébe foglalandó információk

A Bizottság a 231. cikk (1) bekezdésében előírt jegyzékekben szereplő harmadik országok vagy területek mindegyike vonatkozásában meghatározza a következő információkat:

a)  az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek kategóriái vagy fajai, amelyeket az adott harmadik országból vagy területről beléptethetnek az Unió területére;

b)  az a) pontnak megfelelően meghatározott állatokat, szaporítóanyagokat vagy állati eredetű termékeket beléptethetik-e az Unió területére az adott harmadik ország vagy terület teljes területéről vagy csak azok egy vagy több körzetéből vagy területi egységéből.

233. cikk

A harmadik országok és területek jegyzékében való szerepeltetés felfüggesztése és jegyzékből való törlés, valamint végrehajtási jogi aktusok

(1)  A Bizottság a harmadik országokat vagy területek vagy azok övezeteit vagy területi egységeit végrehajtási jogi aktusok útján, az alábbi indokok bármelyike miatt felfüggeszti vagy törli a 231. cikk (1) bekezdésében foglalt jegyzékből:

a)  a harmadik ország vagy terület vagy annak egy vagy több körzete vagy területi egysége már nem felel meg a 231. cikk (1) bekezdésében meghatározott kritériumoknak, amennyiben azok az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek meghatározott fajának vagy kategóriájának az Unió területére való beléptetésére vonatkozóan relevánsak;

b)  a harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében vagy területi egységében fennálló állat-egészségügyi helyzet olyan, hogy a jegyzékben való szerepeltetés felfüggesztése vagy a jegyzékből való törlés szükséges az Unió állat-egészségügyi állapotának védelme érdekében;

c)  a Bizottság arra vonatkozó kérése ellenére, hogy a harmadik ország vagy terület a 231. cikk (1) bekezdésében említett állat-egészségügyi helyzetről és egyéb szempontokról naprakész információt szolgáltasson, az adott harmadik ország vagy terület nem szolgáltatott ilyen információt;

d)  a harmadik ország vagy terület elutasította, hogy területén az Unió nevében a Bizottság ellenőrzést végezzen.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

Azon kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben, amelyek a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, listában foglalt betegség Unióba való bejutásának súlyos kockázatával járnak, a Bizottság a 255. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazható végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

(2)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján újra felveheti a jegyzékbe azon harmadik országot vagy területet vagy annak körzetét vagy területi egységét, amelynek a 231. cikk (1) bekezdésében foglalt jegyzékben való szerepeltetését az alábbi okok egyike miatt felfüggesztették, vagy amelyet az említett jegyzékből az alábbi okok egyike miatt töröltek:

a)  az e cikk (1) bekezdésének a) vagy c) pontjában említett indokok alapján, feltéve, hogy a harmadik ország vagy terület bizonyítja, hogy megfelel a 231. cikk (1) bekezdésében felsorolt feltételeknek;

b)  az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett indokok alapján, feltéve, hogy a harmadik ország vagy terület megfelelő biztosítékokat nyújt ara vonatkozóan, hogy a jegyzékben való szerepeltetés felfüggesztését vagy a jegyzékből való törlést indokoló állat-egészségügyi vagy közegészségügyi helyzetet megoldották, vagy hogy az már nem veszélyezteti az Unió állat- és közegészségügyét; [Mód. 317]

c)  az (1) bekezdés d) pontjában említett indokok alapján, feltéve, hogy:

i.  a harmadik ország vagy terület beleegyezett, hogy területén az Unió nevében a Bizottság ellenőrzést végezzen; és

ii.  az említett bizottsági ellenőrzés eredményei azt mutatják, hogy a harmadik ország vagy terület, valamint annak körzetei vagy területi egységei megfelelnek a 231. cikk (1) bekezdésében felsorolt kritériumoknak.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében foglalt azon kritériumok módosítására és kiegészítésére irányuló szabályokról, amelyek egy harmadik ország vagy terület vagy annak körzetei vagy területi egységei tekintetében a 231. cikk (1) bekezdése szerinti jegyzékben való szerepeltetés felfüggesztésére és az említett jegyzékből való törlésre vonatkoznak.

3. szakasz

A harmadik országok és területek létesítményeinek engedélyezése és jegyzékbe foglalása

234. cikk

Létesítmények engedélyezése és jegyzékbe foglalása

(1)  A tagállamok csak akkor engedélyezhetik szárazföldi állatok és szaporítóanyagaik Unióba való beléptetését olyan típusú létesítményből, amely az Unióban a 89. cikk (2) bekezdésének, valamint a 89. cikk (3) bekezdése és a 90. cikk alapján elfogadott szabályoknak megfelelően engedélyköteles, ha a harmadik országban vagy területen található említett létesítmény:

a)  megfelel az adott harmadik ország vagy terület olyan állat-egészségügyi követelményeinek, amelyek egyenértékűek az Unióban az ilyen típusú létesítményekre alkalmazandó szabályokkal;

b)  a feladó harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által engedélyezett, és azt az említett illetékes hatóság jegyzékbe foglalta.

(2)  A Bizottság begyűjti a harmadik országok vagy területek illetékes hatóságaitól az engedélyezett létesítmények (1) bekezdés b) pontjában említett jegyzékeit.

(3)  A Bizottság a harmadik országoktól vagy területektől kapott, az engedélyezett létesítményeket tartalmazó bármely új vagy frissített jegyzéket eljuttat a tagállamokhoz, és elérhetővé tesz a nyilvánosság számára.

235. cikk

A létesítmények engedélyezését és jegyzékbe foglalását érintő felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 234. cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt követelményektől való eltérés tekintetében, amennyiben a harmadik országban vagy területen érvényben lévő alternatív kockázatcsökkentő intézkedések állat-egészségügyi szempontból megfelelő biztosítékot nyújtanak az Unió számára.

4. szakasz

Az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek fajainak vagy kategóriáinak az Unióba való beléptetése

236. cikk

Az állatok, szaporítóanyagok és az állati eredetű termékek fajainak vagy kategóriáinak az Unióba való beléptetésére vonatkozó állat-egészségügyi követelményeket érintő felhatalmazás

(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alább felsorolt állat-egészségügyi követelmények vonatkozásában:

a)  az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek fajainak vagy kategóriáinak harmadik országokból vagy területekről az Unióba való beléptetése;

b)  az említett állatoknak, szaporítóanyagoknak és állati eredetű termékeknek az Unióba való beléptetést követő, Unión belüli mozgatása vagy szállítása, valamint kezelése.

(2)  Az (1) bekezdés a) pontjában előírt állat-egészségügyi követelmények:

a)  ugyanolyan szigorúak, mint az e rendeletben és az e rendelet alapján elfogadott szabályokban meghatározott azon állat-egészségügyi követelmények, amelyek a szóban forgó állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek fajainak és kategóriáinak Unión belüli mozgatására vagy szállítására vonatkoznak; vagy

b)  egyenértékűek az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek fajaira vagy kategóriáira alkalmazandó, az e rendelet IV. részében előírt állat-egészségügyi követelményekkel.

(3)  Az e cikk (1) bekezdésében foglalt, az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek meghatározott fajaira vagy kategóriáira vonatkozó állat-egészségügyi követelményeket megállapító, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásáig, valamint amennyiben a 258. cikk (2) bekezdésében említett uniós jogszabályok értelmében még nem határoztak meg ilyen követelményeket, a tagállamok alkalmazhatnak nemzeti szabályokat, feltéve, hogy az említett szabályok:

a)  megfelelnek az e cikk (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek, és figyelembe veszik a 237. és 238. cikkben említett szempontokat;

b)  legalább ugyanolyan szigorúak, mint a IV. rész I. és II. címében meghatározott szabályok.

237. cikk

A 236. cikkben foglalt, állatok Unióba való beléptetését érintő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban figyelembe veendő szempontok

Amikor a Bizottság az állatok meghatározott fajainak és kategóriáinak Unióba való beléptetése tekintetében a 236. cikk (1) bekezdésében foglalt, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén állat-egészségügyi követelményeket állapít meg, figyelembe veszi a következő szempontokat:

a)  a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek és új betegségek;

b)  az Unió egészségügyi állapota a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek és új betegségek tekintetében;

c)  az említett, a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti jegyzékbe foglalt betegségek és új betegségek tekintetében jegyzékbe foglalt fajok;

d)  az állatok kora és neme;

e)  az állatok származása;

f)  a létesítmény és a termelés típusa a származási, valamint a rendeltetési helyen;

g)  a tervezett rendeltetési hely;

h)  az állatok tervezett felhasználása;

i.  a származási vagy tranzit harmadik országokban vagy területeken érvényben lévő vagy az Unió területére való megérkezést követő bármely kockázatcsökkentő intézkedés;

j)  az említett állatok Unión belüli mozgatására alkalmazandó állat-egészségügyi követelmények;

k)  egyéb járványügyi tényezők;

l)  az említett állatok fajaira és kategóriáira vonatkozóan a nemzetközi kereskedelemben érvényes állat-egészségügyi előírások.

238. cikk

A 236. cikkben foglalt, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba való beléptetését érintő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban figyelembe veendő szempontok

Amikor a Bizottság a szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba való beléptetése tekintetében a 236. cikk (1) bekezdésében foglalt, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén állat-egészségügyi követelményeket állapít meg, figyelembe veszi a következő szempontokat:

a)  a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek és új betegségek;

b)  azon állatok egészségi állapota, amelyektől a szaporítóanyagok és az állati eredetű termékek származnak és az Unió egészségügyi állapota a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek és új betegségek tekintetében;

c)  az adott szaporítóanyagok vagy állati eredetű termékek típusa és jellege, a származási helyen, a szállítmány feladásának helyszínén vagy a rendeltetési helyen alkalmazott kezelések, feldolgozási módszerek és egyéb kockázatcsökkentő intézkedések;

d)  a létesítmény és a termelés típusa a származási és rendeltetési helyen;

e)  a tervezett rendeltetési hely;

f)  a szaporítóanyagok vagy az állati eredetű termékek tervezett felhasználása;

g)  a szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unión belüli szállítására alkalmazandó állat-egészségügyi követelmények;

h)  egyéb járványügyi tényezők;

i.  az adott szaporítóanyagokra és állati eredetű termékekre vonatkozóan a nemzetközi kereskedelemben érvényes állat-egészségügyi előírások.

5. szakasz

állat-egészségügyi bizonyítványok, nyilatkozatok és egyéb dokumentumok

239. cikk

Az Unió területére történő beléptetéshez szükséges állat-egészségügyi bizonyítványok, nyilatkozatok és egyéb dokumentumok

(1)  A tagállamok csak akkor engedélyezik állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetését, amennyiben azokat az alábbi dokumentumok kísérik:

a)  a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által kiállított állat-egészségügyi bizonyítvány;

b)  nyilatkozatok vagy egyéb dokumentumok, amennyiben azok a (4) bekezdés a) pontja értelmében szükségesek.

(2)  A tagállamok csak abban az esetben engedélyezik az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak Unióba való beléptetését, ha az (1) bekezdés a) pontjában említett állat-egészségügyi bizonyítványt az adott országban vagy területen hatósági állatorvos ellenőrizte és írta alá a 146. cikk (3) bekezdésében vagy a 216. cikk (3) bekezdésében meghatározott szabályokkal és a 146. cikk (4) bekezdése vagy a 216. cikk (4) bekezdése alapján elfogadott szabályokkal egyenértékű, bizonyítványkiállításra vonatkozó követelményeknek megfelelően.

(3)  A tagállamok az (1) bekezdésben említett, állatokat kísérő állat-egészségügyi bizonyítványok helyett engedélyezhetik a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerének segítségével előállított, kezelt és továbbított elektronikus állat-egészségügyi bizonyítványok használatát, amennyiben azok:

a)  tartalmaznak minden olyan információt, amelyet az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett állat-egészségügyi bizonyítványnak a 240. cikk (1) bekezdésének és a 240. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott szabályoknak megfelelően tartalmaznia kell;

b)  biztosítják az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak nyomonkövethetőségét és a kapcsolatot az említett szállítmányok és az elektronikus állat-egészségügyi bizonyítvány között.

(4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)  az (1) bekezdés a) pontjában az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányaira vonatkozóan előírt követelményektől való eltérés, valamint állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítására vonatkozó különleges szabályok állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek olyan szállítmányaira vonatkozóan, amelyek az Unión belül állat-egészségügyi vagy közegészségügyi szempontból – az alábbiak közül egy vagy több tényező miatt – jelentéktelen kockázatot képviselnek:

i.  az állatok, szaporítóanyagok vagy állati eredetű termékek kategóriája vagy faja;

ii.  az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek tekintetében a tartási módszerek és a termelési típusok;

iii.  a tervezett felhasználás;

iv.  a származási vagy tranzit harmadik országokban vagy területeken érvényben lévő vagy az Unió területére való megérkezést követő alternatív kockázatcsökkentő intézkedések, amelyek az e rendeletben előírttal egyenértékű állat-egészségügyi és közegészségügyi védelmet biztosítanak az Unió számára;

v.  a harmadik ország vagy terület arra vonatkozó biztosítékai, hogy az Unióba való beléptetés követelményeinek való megfelelés bizonyítása az állat-egészségügyi bizonyítványtól eltérő módon történik;

b)  olyan követelmények, melyek szerint az Unióba beléptetett állatokat, szaporítóanyagokat és állati eredetű termékeket tartalmazó szállítmányokat annak bizonyításához szükséges nyilatkozatoknak vagy egyéb dokumentumoknak kell kísérniük, hogy az Unióba beléptetett állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek megfelelnek a 236. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott szabályokban az Unióba való beléptetésre vonatkozóan megállapított állat-egészségügyi követelményeknek.

240. cikk

Az állat-egészségügyi bizonyítványok tartalma

(1)  A 239. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett állat-egészségügyi bizonyítvány legalább az alábbi információkat tartalmazza:

a)  az alábbiak nevét és címét:

i.  a származási létesítmény vagy hely;

ii.  a rendeltetési létesítmény vagy hely;

iii.  adott esetben a tartott állatok összegyűjtését vagy pihentetését végző létesítmények;

b)  az állatok, szaporítóanyagok vagy állati eredetű termékek leírása;

c)  az állatok, szaporítóanyagok vagy állati eredetű termékek száma vagy volumene;

d)  adott esetben az állatok vagy szaporítóanyagok azonosítása és nyilvántartásba vétele;

e)  annak bizonyításához szükséges információk, hogy a szállítmányban lévő állatok, szaporítóanyagok vagy állati eredetű termékek megfelelnek a 230. cikkben és a 236. cikk (3) bekezdésében, valamint a 236. cikk (1) bekezdése és a 241. cikk alapján elfogadott szabályokban előírt, az Unióba való beléptetésre vonatkozó állat-egészségügyi követelményeknek.

(2)  A 239. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett állat-egészségügyi bizonyítvány tartalmazhat más uniós jogszabályok által kötelezővé tett egyéb információkat is.

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)  a 239. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett állat-egészségügyi bizonyítványban megadandó, az e cikk (1) bekezdésében említetteket kiegészítő információk;

b)  a 239. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett nyilatkozatokban vagy dokumentumokban megadandó információk.

(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg a 239. cikk (1) bekezdésben említett állat-egészségügyi bizonyítványok, nyilatkozatok vagy egyéb dokumentumok mintái tekintetében. Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

(5)  Az e cikk (3) és (4) bekezdése alapján elfogadott, állatok, szaporítóanyagok vagy állati eredetű termékek meghatározott fajaira vagy kategóriáira vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok létrehozásáig, és feltéve, hogy a 258. cikk (2) bekezdésében említett uniós jogszabályok értelmében még nem állapítottak meg ilyen szabályokat, a tagállamok alkalmazhatnak nemzeti szabályokat, feltéve, hogy azok megfelelnek az e cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

6. szakasz

Az állatok bizonyos kategóriáira, szaporítóanyagokra és állati eredetű termékekre vonatkozó eltérések és további követelmények

241. cikk

Állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek bizonyos kategóriáira vonatkozó eltérések és további követelmények

(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikk értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 230. cikk (1) bekezdésében, valamint a 234. és 239. cikkben előírt követelményektől való eltérések és további követelmények tekintetében, az alábbiak Unióba történő beléptetésére vonatkozóan :

a)  olyan állatok:

i.  amelyeket cirkuszokba, eseményekre, kiállításokra, bemutatókra, előadásokra és körülhatárolt létesítményekbe szánnak;

ii.  amelyek kedvtelésből tartott állatok;

iii.  amelyeket tudományos célokra való felhasználásra szánnak;

iv.  amelyek esetében az Unió nem a végleges rendeltetési hely;

v.  amelyek az Unióból származnak, és amelyeket harmadik országba vagy területre vittek, majd amelyeket az említett harmadik országból vagy területről visszavittek az Unió területére;

vi.  amelyek az Unióból származnak, és amelyeket az Unió egy másik részébe tartó útjuk során egy harmadik országon vagy területen keresztül szállítanak;

vii.  amelyeket átmenetileg az Unió határai közelében való legeltetésre szánnak;

viii.  amelyek az Unión belüli állat-egészségügyi állapot tekintetében jelentéktelen kockázatot képviselnek;

b)  olyan állati eredetű termékek:

i.  amelyeket személyes felhasználásra szánnak;

ii.  amelyek harmadik országokból vagy területekről érkező szállítóeszközön történő fogyasztásra szolgálnak;

c)  olyan szaporítóanyagok és állati eredetű termékek:

i.  amelyeket termékmintaként való felhasználásra szánnak;

ii.  amelyeket kutatási és diagnosztikai mintaként való felhasználásra szánnak;

iii.  amelyek esetében az Unió nem a végleges rendeltetési hely;

iv.  amelyek az Unióból származnak, és amelyeket harmadik országba vagy területre vittek, majd amelyeket az említett harmadik országból vagy területről visszavittek az Unió területére;

v.  amelyek az Unióból származnak, és amelyeket az Unió egy másik részébe tartó útjuk során egy harmadik országon vagy területen át szállítanak;

vi.  amelyek az Unión belüli állat-egészségügyi állapot tekintetében jelentéktelen kockázatot képviselnek.

Az említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok figyelembe veszik a 237. és a 238. cikkben említett szempontokat.

(2)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat határozhat meg az alábbiakat illetően:

a)  állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek (1) bekezdésben említett kategóriára vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítványok, nyilatkozatok vagy egyéb dokumentumok mintái;

b)  a Kombinált Nómenklatúra kódjainak az e cikk (1) bekezdésében említett termékekre vonatkozóan történő meghatározása, amennyiben ilyen kódokat a XXX/XXX/EU(65) rendelet (hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) 45. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján elfogadott szabályok nem írnak elő.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

2. fejezet

Állatoktól, szaporítóanyagoktól és állati eredetű termékektől eltérő bizonyos áruknak az Unióba való beléptetése harmadik országokból vagy területekről

242. cikk

Kórokozók és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)  Bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely kórokozókat hoz be az Unióba:

a)  biztosítja, hogy az Unióba történő bevitelük a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek és új betegségek tekintetében nem jelent állat-egészségügyi vagy közegészségügyi kockázatot az Unióra nézve;

b)  megteszi a szükséges járványügyi és betegségmegelőzési intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az e kórokozók Unióba való bevitele ne járjon a bioterrorizmus kockázatával.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a kórokozók Unióba való beviteli követelményeinek megállapításával kapcsolatban, az alábbiakra vonatkozóan:

a)  a kórokozók csomagolása;

b)  a kórokozók szabadba jutásának és terjedésének megakadályozásához szükséges további kockázatcsökkentő intézkedések.

243. cikk

Növényi anyagok, valamint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok

(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)  olyan különleges állat-egészségügyi követelmények, amelyek jegyzékbe foglalt betegségek és új betegségek tekintetében átviteli útként szolgáló növényi anyag Unióba való bevitelére vonatkoznak;

b)  az alábbiakra vonatkozó követelmények:

i.  állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítása a 239. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 239. cikk (2) és (3) bekezdésében előírt szabályok figyelembe vételével; vagy

ii.  nyilatkozatok vagy egyéb dokumentumok a 239. cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt szabályok figyelembe vételével.

(2)  Amennyiben valamely harmadik országban vagy területen a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek vagy új betegségek tekintetében kedvezőtlen járványügyi helyzet áll fenn, a Bizottság megállapítja az e cikk (1) bekezdésében előírt állat-egészségügyi követelményeket, figyelembe véve az alábbi kritériumokat:

a)  a növényi anyaggal átvihető, jegyzékbe foglalt vagy új betegség súlyos kockázatot jelent-e az Unióban az állatok vagy az emberek egészségére;

b)  annak valószínűsége, hogy egy adott, jegyzékbe foglalt vagy új betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatok közvetlen vagy közvetett kapcsolatba kerülnek az (1) bekezdésben említett növényi anyaggal;

c)  az említett növényi anyagokkal kapcsolatos olyan alternatív kockázatcsökkentő intézkedések rendelkezésre állása és hatékonysága, amelyek kiküszöbölhetik vagy minimálisra csökkenthetik a (2) bekezdés a) pontjában említett átviteli kockázatot.

(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján olyan szabályokat állapíthat meg, amelyek az e cikk (1) bekezdésében említett növényi anyagok tekintetében meghatározzák a Kombinált Nómenklatúra kódjait, amennyiben a XXX/XXX/EU(66) rendelet (hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) 45. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján elfogadott szabályok révén ilyen meghatározás nem történt.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

244. cikk

Szállítóeszközök, felszerelések, csomagolóanyagok, szállítási víz és takarmány, valamint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok

(1)  Az Unió területére állatokat és termékeket szállító felelős személyek a szállítás során a 122. cikk (1) bekezdésében és a 191. cikk (1) bekezdésében előírtak szerint megfelelő és szükséges betegségmegelőző intézkedéseket tesznek.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

a)  az alábbiak Unió területére való beléptetésére vonatkozó különleges állat-egészségügyi követelmények:

i.  állatok, szaporítóanyagok, állati eredetű termékek, állati melléktermékek és származtatott termékek szállítóeszközei;

ii.  állatok, szaporítóanyagok, állati eredetű termékek, állati melléktermékek és származtatott termékek vagy takarmányok esetében használt olyan felszerelések, csomagolóanyagok vagy szállítási víz, amelyek átvihetnek állatbetegségeket;

b)  az alábbiakra vonatkozó követelmények:

i.  állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítása a 239. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 239. cikk (2) és (3) bekezdésében előírt szabályok figyelembe vételével; vagy

ii.  nyilatkozatok vagy egyéb dokumentumok a 239. cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt szabályok figyelembe vételével.

(3)  A Bizottság megállapítja az e cikk (2) bekezdésében előírt állat-egészségügyi követelményeket, amennyiben az alábbi helyszíneken kedvezőtlen járványügyi helyzet áll fenn a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, olyan egy vagy több jegyzékbe foglalt betegség vagy új betegség tekintetében, amelyek súlyos kockázatot jelentenek az állati és emberi egészségre az Unióban:

a)  szomszédos harmadik ország;

b)  a származási harmadik ország;

c)  tranzit harmadik ország;

(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján olyan szabályokat állapíthat meg, amelyek az e cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett áruk tekintetében meghatározzák a Kombinált Nómenklatúra kódjait, amennyiben a XXX/XXX/EU(67) rendelet (hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) 45. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján elfogadott szabályok révén ilyen meghatározás nem történt.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

3. fejezet

Export

245. cikk

Export az Unióból

(1)  A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy az állatok és a termékek Unióból való, harmadik országba vagy területre történő kivitele és újrakivitele a IV. részben előírtaknak megfelelő, az állatok és termékek tagállamok közötti mozgatására vagy szállítására vonatkozó szabályok szerint történik, figyelembe véve a rendeltetési harmadik ország vagy terület vagy annak körzete vagy területi egysége állat-egészségügyi állapotát a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek és új betegségek tekintetében.

Azonban ha azt az importáló harmadik ország vagy terület illetékes hatósága kéri, vagy ha az említett országban vagy területen hatályos törvények, rendeletek, előírások, eljárási szabályok és egyéb jogi és közigazgatási eljárások úgy írják elő, az Unióból történő kivitel vagy újrakivitel az említett rendelkezéseknek megfelelően történhet.

(2)  Abban az esetben, ha az Unió és egy harmadik ország vagy terület között létrejött kétoldalú szerződés rendelkezései alkalmazandók, az Unióból az említett harmadik országba vagy területre kivitt állatok és termékek megfelelnek az említett rendelkezéseknek.

VI.RÉSZ

VÉSZHELYZETI INTÉZKEDÉSEK

1. szakasz

Állatok és termékek Unión belüli mozgatására vagy szállítására, szállítóeszközökre és egyéb olyan anyagokra vonatkozó vészhelyzeti intézkedések, amelyek az ilyen állatokkal és termékekkel kapcsolatba kerülhettek

246. cikk

Az érintett tagállam illetékes hatósága által meghozandó vészhelyzeti intézkedések, ha területükön jegyzékbe foglalt betegség vagy új betegség tör ki, vagy veszély áll fenn

(1)  Jegyzékbe foglalt betegségek vagy új betegségek kitörése vagy valószínűsíthetően súlyos kockázatot jelentő veszély fennállása esetén az érintett tagállam illetékes hatósága – a helyzet súlyosságához mérten és a szóban forgó betegség vagy veszély függvényében – a betegség vagy a veszély terjedésének megakadályozása érdekében haladéktalanul meghoz az alábbiakban felsoroltak közül egy vagy több vészhelyzeti intézkedést:

a)  a jegyzékbe foglalt betegségek esetében:

i.  a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett betegségekre vonatkozóan a III. rész II. címének 1. fejezetében meghatározott járványügyi intézkedések;

ii.  a 8. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett betegségekre vonatkozóan a III. rész II. címének 2. fejezetében meghatározott járványügyi intézkedések;

b)  új betegségek és veszélyek esetében:

i.  forgalmi korlátozás olyan állatokra vagy termékekre, amelyek a kitörés vagy a veszély helyszínét képező létesítményekből vagy adott esetben korlátozás alatt álló körzetekből vagy területi egységekből származnak, valamint olyan szállítóeszközökre és más anyagokra, amelyek esetlegesen érintkezésbe kerülhettek az említett állatokkal vagy termékekkel;

ii.  állatkarantén és a termékek elszigetelése;

iii.  megfigyelési és nyomon követési intézkedések;

iv.  a III. rész II. címének 1. fejezete szerinti bármely megfelelő vészhelyzeti járványügyi intézkedés;

c)  bármely egyéb megfelelő vészhelyzeti intézkedés, amelyet a betegség vagy veszély terjedésének hatékony és eredményes megelőzése és leküzdése szempontjából megfelelőnek ítél.

(2)  Az (1) bekezdésben említett illetékes hatóság a Bizottságot és a többi tagállamot haladéktalanul tájékoztatja:

a)  az (1) bekezdésben említett kitörésről vagy veszélyről;

b)  az (1) bekezdés alapján hozott vészhelyzeti intézkedésekről.

247. cikk

A kitörés vagy a veszély helyszínéül szolgáló tagállamtól eltérő tagállamok által meghozandó vészhelyzeti intézkedések

(1)  A 246. cikk (1) bekezdésében említett kitörés vagy veszély helyszínéül szolgáló tagállamtól eltérő tagállamok illetékes hatósága a 246. cikk (1) bekezdésében említettek közül meghoz egy vagy több vészhelyzeti intézkedést, amennyiben területén a 246. cikk (1) bekezdésében említett tagállamból származó állatokat vagy termékeket vagy olyan szállítóeszközöket vagy bármely más olyan anyagot azonosít, amelyek érintkezésbe kerülhettek az ilyen állatokkal vagy termékekkel.

(2)  Az e cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóság súlyos kockázat fennállása esetén – a 248. cikknek megfelelően a Bizottság által hozott vészhelyzeti intézkedések elfogadásáig – ideiglenes jelleggel a 246. cikk (1) bekezdésében említett vészhelyzeti intézkedéseket hozhat a helyzet súlyosságától függően, azon tagállamban található létesítményekből vagy bármely más helyről, vagy adott esetben korlátozás alatt álló körzetekből származó állatok vagy termékek tekintetében, ahol a 246. cikk (1) bekezdésében említett betegség vagy veszély előfordult, vagy olyan szállítóeszközök vagy más olyan anyag tekintetében, amelyek érintkezésbe léphettek az ilyen állatokkal.

(3)  Az (1) bekezdésben említett illetékes hatóság a Bizottságot és a többi tagállamot haladéktalanul tájékoztatja:

a)  az (1) bekezdésben említett kitörésről vagy veszélyről;

b)  az (1) és (2) bekezdés alapján hozott vészhelyzeti intézkedésekről.

248. cikk

A Bizottság biztonsági intézkedései

(1)  A 246. cikk (1) bekezdésében említett kitörés vagy veszély esetén, és amennyiben a tagállamok illetékes hatóságai a 246. cikk (1) bekezdésének, valamint a 247. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően vészhelyzeti intézkedéseket hoztak, a Bizottság felülvizsgálja a helyzetet és a meghozott vészhelyzeti intézkedéseket, és végrehajtási jogi aktus révén a 246. cikk (1) bekezdésében foglaltak közül elfogad egy vagy több vészhelyzeti intézkedést az állatok, termékek, valamint az olyan szállítóeszközök és egyéb anyagok vonatkozásában, amelyek az említett állatokkal és termékekkel kapcsolatba kerülhettek, az alábbi esetek bármelyikének fennállása esetén:

a)  a Bizottságot nem tájékoztatták a 246. cikk (1) bekezdése, valamint a 247. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében meghozott intézkedésekről;

b)  a Bizottság megítélése szerint a 246. cikk (1) bekezdése és a 247. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében meghozott intézkedések nem megfelelőek;

c)  a Bizottság megítélése szerint szükség van a 246. cikk (1) bekezdése, valamint a 247. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében a tagállamok illetékes hatóságai által hozott intézkedések engedélyezésére, vagy arra, hogy az említett intézkedések helyébe más intézkedések lépjenek annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az állatok és termékek mozgatásának vagy szállításának indokolatlan fennakadása.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

(2)  Azon kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben, amelyek betegség vagy veszély terjedésének komoly kockázatával járnak, a Bizottság a 255. cikk (3) bekezdésének megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el.

2. szakasz

Harmadik országokból vagy területekről származó állatok és termékek szállítmányaira, valamint olyan szállítóeszközökre és egyéb anyagokra vonatkozó vészhelyzeti intézkedések, amelyek az ilyen szállítmányokkal kapcsolatba kerülhettek

249. cikk

A tagállam illetékes hatósága által meghozandó vészhelyzeti intézkedések

Amikor egy tagállam illetékes hatósága tudomást szerez harmadik országból vagy területről származó állatokat vagy termékeket tartalmazó olyan szállítmányokról vagy az ilyen szállítmánnyal esetlegesen kapcsolatba került szállítóeszközökről vagy anyagokról, amelyek a jegyzékbe foglalt betegségekkel vagy új betegségekkel való megfertőződésnek vagy szennyeződésnek vagy veszély előfordulásának súlyos kockázatával járnak az Unióra nézve, haladéktalanul megteszi az alábbiakat:

a)  a helyzet súlyosságától függően az alábbiak közül meghoz egy vagy több, a kockázat csökkentéséhez szükséges vészhelyzeti intézkedést:

i.  a szállítmány megsemmisítése;

ii.  állatkarantén vagy a termékek elszigetelése;

iii.  megfigyelési és nyomon követési intézkedések;

iv.  adott esetben a III. rész II. címe 1. fejezetében említett bármely járványügyi intézkedés;

v.  bármely egyéb megfelelő vészhelyzeti intézkedés, amelyet a betegség vagy veszély Unióba való átterjedésének megelőzése szempontjából megfelelőnek ítél;

b)  a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerén keresztül haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot a szóban forgó szállítmánnyal járó kockázatokról és a szállítmány származásáról.

250. cikk

A Bizottság biztonsági intézkedései

(1)  Amennyiben egy jegyzékbe foglalt betegség vagy egy új betegség vagy egy valószínűleg súlyos kockázatot képviselő veszély előfordul vagy terjed egy harmadik országban vagy területen, vagy amennyiben bármely más súlyos állat- vagy közegészségügyi ok indokolja, a Bizottság végrehajtási jogi aktus révén, saját kezdeményezésére vagy egy tagállam kérésére a következők közül haladéktalanul meghoz egy vagy több vészhelyzeti intézkedést, és a helyzet súlyosságától függően:

a)  felfüggeszti az állatok és termékek olyan szállítmányainak, valamint az ilyen szállítmányokkal esetleg kapcsolatba került szállítóeszközöknek vagy egyéb anyagoknak az Unióba való beléptetését, amelyek az Unióba átterjeszthetik az említett betegséget vagy veszélyt;

b)  különleges követelményeket határoz meg az állatok és a termékek olyan szállítmányainak, valamint az ilyen szállítmányokkal esetlegesen kapcsolatba került szállítóeszközöknek és egyéb anyagoknak az Unió területére való beléptetésére vonatkozóan, amelyek az Unióba átterjeszthetik az említett betegséget vagy veszélyt;

c)  megtesz bármely egyéb megfelelő vészhelyzeti járványügyi intézkedést a betegség vagy veszély Unióba való átterjedésének megelőzése érdekében.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

(2)  2. A súlyos kockázattal járó, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben a Bizottság az érintett tagállamokkal folytatott konzultációt követően a 255. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

251. cikk

A tagállamok által hozott vészhelyzeti intézkedések abban az esetben, amikor a Bizottság nem jár el

(1)  Amennyiben egy tagállam a 250. cikknek megfelelően felkéri a Bizottságot vészhelyzeti intézkedések meghozatalára, de a Bizottság nem jár el, a tagállam:

a)  az e cikk (2) bekezdésének megfelelő vészhelyzeti intézkedések Bizottság által történő elfogadásáig – a területén tapasztalható helyzet súlyosságától függően – a 249. cikk a) pontjában említettek közül meghozhat ideiglenesen egy vagy több vészhelyzeti intézkedést az állatok és termékek olyan szállítmányaira, valamint az ilyen szállítmányokkal esetlegesen kapcsolatba került szállítóeszközökre és egyéb anyagra vonatkozóan, amelyek a 250. cikk (1) bekezdésében említett harmadik országból vagy területről származnak;

b)  haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállam illetékes hatóságait az ilyen vészhelyzeti intézkedésekről és azok meghozatalának indokairól.

(2)  A Bizottság felülvizsgálja a helyzetet és a tagállam által az e cikk (1) bekezdésének megfelelően hozott vészhelyzeti intézkedéseket, és szükség esetén, végrehajtási jogi aktus útján a 250. cikk (1) bekezdésében foglaltak közül meghoz egy vagy több vészhelyzeti intézkedést.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 255. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

(3)  A komoly kockázatokkal járó, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben a Bizottság a 255. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

VII.RÉSZ

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

I.CÍM

Eljárási rendelkezések

252. cikk

Az I. és II. melléklet módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a műszaki és tudományos fejlődés, valamint a köz- és állategészségügy terén megváltozott körülmények figyelembevétele érdekében, a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. és II. melléklet a mellékletek módosítása tekintetében. [Mód. 318]

253. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására való felhatalmazása tekintetében az e cikkben foglalt feltételek alkalmazandók , illetve a koherens, könnyen érthető és alkalmazható jogi szabályozás követelménye alkalmazandó. Az e cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban foglalt rendelkezések érvényesülésének, helyes értelmezésének és alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottságnak meg kell határoznia egy olyan szervezési követelményt, amely leegyszerűsíti az általa a jövőben elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerkezetét és csökkenti azok számát. [Mód. 319].

(2)  A Bizottságot (68)-tól/-től határozatlan ötéves időre felhatalmazzák a 4. cikk (2) bekezdésében, az 5. cikk (2) bekezdésében, a 6. cikk (2) bekezdésében, . cikk (2) bekezdésében, a 8. cikk (1) bekezdésében, a 9. cikk (2) bekezdésében, a 11. cikk (3) bekezdésében, a 13. cikk (2) bekezdésében, a 15. cikk (2) bekezdésében, a 16. cikk (3) bekezdésében, a 17. cikk (3) bekezdésében, a 18. cikk (3) bekezdésében, a 24. cikkben, a 28. cikkben, a 30. cikk (4) bekezdésében, a 31. cikk (2) bekezdésében, a 34. cikk (2) bekezdésében, a 35. cikk (2a) bekezdésében, a 37. cikk (5) bekezdésében, a 39. cikkben, a 41. cikk (3) bekezdésében, a 42. cikk (5) bekezdésében, a 44. cikk (1) bekezdésében, a 47. cikkben, a 48. cikk (3) bekezdésében, az 53. cikk (2) bekezdésében, az 54. cikk (3) bekezdésében, az 55. cikk (2) bekezdésében, az 58. cikk (2) bekezdésében, a 63. cikkben, a 64. cikk (4) bekezdésében, a 67. cikkben, a 68. cikk (2) bekezdésében, a 70. cikk (3) bekezdésében, a 72. cikk (2) bekezdésében, a 73. cikk (3) bekezdésében, a 74. cikk (3) bekezdésében, a 76. cikk (2) bekezdésében, a 79. cikkben, a 80. cikk (4) bekezdésében, a 85. cikk (3) bekezdésében, a 89. cikk (3) bekezdésében, a 92. cikk (2) bekezdésében, a 96. cikk (3) bekezdésében, a 100. cikk (1) bekezdésében, a 103. cikk (2) bekezdésében, a 114. cikkben, a 115. cikkben, a 119. cikk (1) bekezdésében, a 122. cikk (2) bekezdésében, a 128. cikk (1) bekezdésében, a 129. cikk (2) bekezdésében, a 132. cikkben, a 133. cikk (2) bekezdésében, a 134. cikk (2) bekezdésében, a 135. cikk (3) bekezdésében, a 136. cikk (4) bekezdésében, a 137. cikkben, a 141. cikk (1) bekezdésében, a 143. cikk (1) bekezdésében, a 144. cikkben, a 146. cikk (4) bekezdésében, a 148. cikk (3) bekezdésében, a 151. cikk (1) bekezdésében, a 152. cikk (2) bekezdésében, a 154. cikk (1) bekezdésében, a 158. cikkben, a 159. cikk (5) bekezdésében, a 160. cikk (3) bekezdésében, a 162. cikk (2) bekezdésében, a 163. cikk (3) bekezdésében, a 164. cikk (3) bekezdésében, a 165. cikk (5) bekezdésében, a 166. cikk (3) bekezdésében, a 174. cikk (3) bekezdésében, a 179. cikk (2) bekezdésében, a 184. cikk (1) bekezdésében, a 188. cikk (1) bekezdésében, a 191. cikk (2) bekezdésében, a 196. cikk (2) bekezdésében, a 199. cikk (3) bekezdésében, a 200. cikk (3) bekezdésében, a 201. cikk (2) bekezdésében, a 202. cikk (2) bekezdésében, a 203. cikk (2) bekezdésében, a 204. cikk (3) bekezdésében, a 205. cikkben, a 211. cikkben, a 213. cikk (1) bekezdésében, a 214. cikkben, a 216. cikk (4) bekezdésében, a 218. cikk (3) bekezdésében, a 221. cikk (1) bekezdésében, a 222. cikk (3) bekezdésében, a 223. cikk (3) bekezdésében, a 224. cikk (5) bekezdésében, a 225. cikk (3) bekezdésében, a 229. cikk (1) bekezdésében, a 231. cikk (3) bekezdésében, a 233. cikk (3) bekezdésében, a 235. cikkben, a 236. cikk (1) bekezdésében, a 239. cikk (4) bekezdésében, a 240. cikk (3) bekezdésében, a 241. cikk (1) bekezdésében, a 242. cikk (2) bekezdésében, a 243. cikk (1) bekezdésében, a 244. cikk (2) bekezdésében, a 252. cikkben, a 259. cikk (2) bekezdésében, a 260. cikk (2) bekezdésében és a 261. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra. [Mód. 320]

(3)  A Bizottság (*)-tól/től kezdődő ötéves időtartamra kap felhatalmazást arra, hogy a 229. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.

(*) Az alapjogszabály hatálybalépésének napja vagy a jogalkotó által meghatározott bármely más időpont. [Mód. 321]

(3a)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a rendelkezésre álló tudományos eredményeken alapulnak, és az érintettekkel, illetve a szakemberekkel folytatott konzultációt követően, kellő figyelemmel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság tudományos szakvéleményeire fogadják el őket. [Mód. 322]

(4)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az e cikk (1) bekezdésében felsorolt és a 229. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(5)  A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  Az e cikk (2) bekezdésében felsorolt rendelkezések és a 229. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel kifogást ellene az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az említett jogi aktusról szóló értesítését követő két hónapon belül, vagy ha az említett időtartam letelte előtt az Európai Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére két hónappal meghosszabbodik.

254. cikk

Sürgősségi eljárás

(1)  Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek, és mindaddig alkalmazandók, amíg nem emelnek ellenük kifogást a (2) bekezdésnek megfelelően. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítés meghatározza a sürgősségi eljárás alkalmazásának indokait.

(2)  Az Európai Parlament vagy a Tanács a 253. cikk (6) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet valamely felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács által a kifogásról hozott határozatról szóló értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

255. cikk

Bizottsági eljárások

(1)  A Bizottságot a 178/2002/EK rendelet 58. cikkének (1) bekezdésével létrehozott Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó.

(3)  Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 8. cikkének az 5. cikkel összefüggésben értelmezett rendelkezéseit kell alkalmazni.

II.CÍM

Szankciók

256. cikk

Büntetések

A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek az említett szabályok végrehajtásának biztosítása érdekében. Az előírt szankciók hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek.

Az említett rendelkezéseket a tagállamok legkésőbb ...(69)-ig bejelentik a Bizottságnak, és haladéktalanul bejelentenek valamennyi későbbi, ezeket érintő módosítást.

III.CÍM

A tagállamok intézkedései

257. cikk

A tagállamok intézkedései

(1)  A tagállamok területükön alkalmazhatnak az e rendeletben foglaltakat kiegészítő vagy azoknál szigorúbb szabályokat, kizárólag az alábbiak vonatkozásában:

a)  az I. rész 3. fejezete szerinti, az állatok egészségével kapcsolatos kötelezettségek;

b)  a 16. cikk szerinti, tagállamokon belüli bejelentés;

c)  a megfigyelésre vonatkozó szabályok a II. rész 2. fejezete szerint;

d)  a IV. rész I. címének 1. fejezete és II. címének 1. fejezete szerinti nyilvántartásba vétel, engedélyezés, feljegyzésvezetés és nyilvántartások;

e)  a IV. rész I. címének 2. fejezete szerinti, a tartott szárazföldi állatokra és szaporítóanyagokra vonatkozó nyomonkövethetőségi követelmények.

(2)  Az (1) bekezdésben említett nemzeti intézkedések megfelelnek az e rendeletben meghatározott szabályoknak és:

a)  nem csak akkor akadályozzák az állatok és termékek tagállamok közti mozgatását, ha ez a járványvédelem miatt tudományosan indokolt; [Mód. 323]

b)  nem ellentétesek a (1) bekezdésben említett szabályokkal.

VIII.RÉSZ

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

258. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)  A 78/642/EGK határozat, a 79/110/EGK irányelv, a 81/6/EGK irányelv, a 89/455/EKG határozat, a 90/423/EGK irányelv, a 90/678/EGK határozat hatályát veszti.

(2)  Az alábbi jogszabályok ...(70)-tól/-től hatályukat vesztik:

–  64/432/EGK irányelv,

–  77/391/EGK irányelv,

–  78/52/EGK irányelv,

–  80/1095/EGK irányelv,

–  82/894/EGK irányelv,

–  88/407/EGK irányelv,

–  89/556/EGK irányelv,

–  90/429/EGK irányelv,

–  91/68/EGK irányelv,

–  91/666/EGK határozat,

–  92/35/EGK irányelv,

–  92/65/EGK irányelv,

–  92/66/EGK irányelv,

–  92/118/EGK irányelv,

–  92/119/EGK irányelv,

–  95/410/EK határozat,

–  2000/75/EK irányelv,

–  2000/258/EK határozat,

–  1760/2000/EK rendelet, [Mód. 324]

–  2001/89/EK irányelv,

–  2002/60/EK irányelv,

–  2002/99/EK irányelv,

–  2003/85/EK irányelv,

–  XXX/XXX/EU [Publication office: Number to be inserted… non-commercial movements of pet animals and repealing Regulation (EC) No 998/2003] rendelet, [Mód. 325]

–  21/2004/EK rendelet, [Mód. 326]

–  2004/68/EK irányelv,

–  2005/94/EK irányelv,

–  2006/88/EK irányelv,

–  2008/71/EK irányelv, [Mód. 327]

–  2009/156/EK irányelv,

–  2009/158/EK irányelv.

Az említett, hatályon kívül helyezett jogszabályokra történő hivatkozások e rendeletre való hivatkozásnak tekintendők, és azokat a III. mellékletben szereplő megfelelési táblázat szerint kell értelmezni.

(3)  A Tanács és az Európai Parlament (2) bekezdésben említett jogszabályai alapján a Bizottság által elfogadott jogszabályok továbbra is érvényben maradnak, amennyiben nem ellentétesek az e rendeletben meghatározott szabályokkal.

259. cikk

Az 1760/2000/EK rendelet, a 21/2004/EK rendelet és a 2008/71/EK irányelv hatályon kívül helyezésével kapcsolatos átmeneti intézkedések

(1)  Az e rendelet 258. cikkének (2) bekezdésében foglaltak ellenére az 1760/2000/EK rendelet, a 21/2004/EK rendelet és a 2008/71/EK irányelv az e cikk (2) bekezdésének megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározandó időpontig továbbra is alkalmazandó.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 252. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el arra az időpontra vonatkozóan, amikortól az e cikk (1) bekezdésében említett jogszabályok többé már nem alkalmazandók.

Ez az időpont az e rendelet 103. cikkének (2) bekezdésében, valamint a 114. és a 115. cikkében előírt felhatalmazáson alapuló jogi aktusok értelmében elfogadásra kerülő, vonatkozó szabályok alkalmazásának kezdeti időpontja. [Mód. 328]

260. cikk

A 92/66/EGK, a 2000/75/EK, a 2001/89/EK, a 2000/75/EK, a 2002/60/EK, a 2003/85/EK és a 2005/94/EK irányelv hatályon kívül helyezésével kapcsolatos átmeneti intézkedések

(1)  Az e rendelet 258. cikkének (2) bekezdésében foglaltak ellenére, a 92/66/EGK, a 2000/75/EK, a 2001/89/EK, a 2000/75/EK, a 2002/60/EK, a 2003/85/EK és a 2005/94/EK irányelv e cikk (2) bekezdésének megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározandó időpontig továbbra is alkalmazandó.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el arra az időpontra vonatkozóan, amikortól az e cikk (1) bekezdésében említett irányelvek többé már nem alkalmazandók.

Ez az időpont az e rendelet 44. cikkének (1) bekezdésében, 47. cikkének (1) bekezdésében, 48. cikkének (3) bekezdésében, 53. cikkének (1) bekezdésében, 54. cikkének (3) bekezdésében és 58. cikkének (2) bekezdésében, 63. cikkében, 64. cikkének (4) bekezdésében, 67. cikkében, 68. cikkének (2) bekezdésében és 70. cikkének (3) bekezdésében előírt felhatalmazáson alapuló jogi aktusok értelmében elfogadásra kerülő, vonatkozó szabályok alkalmazásának kezdeti időpontja.

261. cikk

[XXX/XXX/EU on the non-commercial movement of pet animals] rendelet hatályon kívül helyezésével kapcsolatos átmeneti intézkedések

(1)  Az e rendelet 258. cikkének (2) bekezdésében foglaltak ellenére a [XXX/XXX]/EU rendelet az e cikk (2) bekezdésének megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározandó időpontig továbbra is alkalmazandó.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 253. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak az időpontnak a meghatározására vonatkozóan, amikortól a(z) XXX/XXX/EU rendelet többé már nem alkalmazandó.

Ez az időpont az e rendelet 114. cikkének f) pontjában, 152. cikkének (2) bekezdésében és 222. cikkének (3) bekezdésében előírt felhatalmazáson alapuló jogi aktusok értelmében elfogadandó vonatkozó szabályok alkalmazásának kezdeti időpontja. [Mód. 329]

261a. cikk

Jelentés az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

A Bizottság legkésőbb 2019. december 31-ig jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé. A Bizottság jelentése tartalmazza e rendelet, valamint az elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok hatásának áttekintését, beleértve a felhatalmazás 253. cikkel összhangban történt átruházásával kapcsolatban nyert tapasztalatokat, illetve adott esetben a megfelelő javaslatokat is. [Mód. 330]

262. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

E rendelet alkalmazását ...(71)-án/én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ..., -

Az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

—I.MELLÉKLET

1.  rész

Szárazföldi állatokat érintő betegségek