Index 
Elfogadott szövegek
2014. április 15., Kedd - Strasbourg
Felhatalmazáson alapuló jogi aktus kifogásának mellőzése: a leginkább rászoruló személyeket támogató segítségnyújtási alap
 A hitelintézetek és egyes befektetési társaságok egységes szanálási mechanizmus és egységes bankszanálási alap keretében történő szanálása ***I
 A közüzemi szolgáltatások
 A belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények ***I
 A vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazása ***I
 A műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok ***I
 Horvátországnak a kettős adóztatás megszüntetéséről szóló 1990. évi egyezményhez való csatlakozása *
 A „Shift2Rail” közös vállalkozás *
 Alexander Mirsky parlamenti mentelmi jogának fenntartására irányuló kérelem
 Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele: az EGF/2012/007 IT/VDC számú kérelem, olaszországi technológiák
 Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele: az EGF/2012/004 ES/Grupo Santana számú kérelem
 Betétbiztosítási rendszerek ***II
 Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának bevezetése ***I
 A Közösségben közlekedő közúti járművek mérete és súlya ***I
 A hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer ***I
 Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV) ***I
 Fizetési számlák ***I
 A befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok ***I
 Az Európai Unió Bírósága: a bírák száma a Törvényszéken ***I
 Az EU egészére kiterjedő, kölcsönösen átjárható e-segélyhívó szolgáltatás kiépítése ***I
 A nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedések ***I
 Belvízi hajózás ***I
 Mezőgazdasági termékek a belső piacon és harmadik országokban ***I
 A tevékeny és önálló életvitel segítését szolgáló kutatási-fejlesztési program ***I
 A kutatást végző kis- és középvállalkozások ***I
 Európai metrológiai program – Innováció és kutatás ***I
 Európai és fejlődő országok közötti partnerség a klinikai vizsgálatokban ***I
 Ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés ***I
 A nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalatok és vállalatcsoportok általi közzététele ***I
 A harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételei ***I
 2.„Tiszta Égbolt” Közös Vállalkozás *
 A Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás *
 SESAR közös vállalkozás *
 Az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító 2. közös vállalkozás *
 Az ECSEL közös vállalkozás*
 2.üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás *
 Az átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodás
 A növekedési és foglalkoztatási háromoldalú szociális csúcstalálkozó
 Tárgyalások a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről: levonandó tanulságok és következő lépések
 A munkavállalók mobilitásának növelése a kiegészítő nyugdíjjogosultságok megszerzésének és megtartásának javítása révén ***II
 Az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állat-egészségügyi és állatjóléti, a növény-egészségügyi, a növényi szaporítóanyagokra és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok ***I
 Az állategészségügy ***I
 A károsítókkal szembeni védelmi intézkedések ***I
 Fogyasztói termékbiztonság ***I
 A termékek piaci felügyelete ***I
 A pénzügyi eszközök piacai és a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló európai piaci infrastruktúra-rendelet módosítása ***I
 A pénzügyi eszközök piacai és a 2004/39/EK irányelv hatályon kívül helyezése (átdolgozás) ***I
 A termékforgalomra vonatkozó statisztikák ***I
 Értékpapír-elszámolások és központi értékpapírletét-kezelők ***I
 Tengerészeti felszerelések ***I
 Nyomástartó berendezések ***I
 Határozatok polgári és kereskedelmi ügyekben ***I
 A közösségi munkaerő mintavételes felmérése ***I
 Az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség és a szennyezéssel kapcsolatos válaszintézkedések ***I
 Előnyösebb környezet a vállalkozások, az üzleti tevékenységek és az induló vállalkozások számára annak érdekében, hogy új munkahelyeket teremtsenek
 Az új technológiák és nyitott oktatási segédanyagok
 Szavazás a képviselők immunitására vonatkozó eljárások keretében (az eljárási szabályzat értelmezése)

Felhatalmazáson alapuló jogi aktus kifogásának mellőzése: a leginkább rászoruló személyeket támogató segítségnyújtási alap
PDF 197kWORD 36k
Az Európai Parlament határozata a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról szóló, 2014. március 13-i 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzéséről ((C(2014)1627 – 2014/2676(DEA))
P7_TA(2014)0340B7-0273/2014

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság felhatalmazáson alapuló rendeletére (C(2014)1627),

–  tekintettel a Bizottság 2014. március 13-i levelére, amelyben kéri az Európai Parlamenttől annak kinyilvánítását, hogy nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló rendelettel szemben,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 2014. március 18-án a bizottsági elnökök konferenciájának elnökéhez intézett levelére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

–  tekintettel a 223/2014/EK rendeletre(1) és különösen annak 32. cikke (8) bekezdésére, 32. cikke (9) bekezdésére, 34. cikke (7) bekezdésére, 34. cikke (8) bekezdésére, 55. cikke (4) bekezdésére és 62. cikkének (4) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 87a. cikkének (6) bekezdésére,

–  tekintettel arra, hogy az eljárási szabályzata 87a. cikke (6) bekezdésének harmadik és negyedik francia bekezdésében említett határidőn belül – amely 2014. április 3-én járt le – nem érkezett kifogás,

A.  mivel számos alkalommal hangsúlyozta annak alapvető fontosságát, hogy a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap haladéktalanul működőképessé váljon;

1.  kijelenti, hogy a felhatalmazáson alapuló rendelettel szemben nem emel kifogást;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 72., 2014.3.12., 1. o.


A hitelintézetek és egyes befektetési társaságok egységes szanálási mechanizmus és egységes bankszanálási alap keretében történő szanálása ***I
PDF 209kWORD 75k
Állásfoglalás
Szöveg
Függelék
Az Európai Parlament 2014. április 15-i jogalkotási állásfoglalása a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az egységes szanálási mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Bankszanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0520 – C7-0223/2013 – 2013/0253(COD))
P7_TA(2014)0341A7-0478/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0520),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0223/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a svéd Parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló (2.) Jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2013. november 6-i véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. október 17-i véleményére(2),

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. március 27-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, valamint a Jogi Bizottság és az Alkotmányügyi Bizottság véleményére (A7-0478/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(3);

2.  tudomásul veszi a Tanács ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 15-én került elfogadásra a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2013)0253


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 806/2014/EU rendelet.)

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

A Tanács nyilatkozata

Az Egységes Szanálási Alapba befizetendő hozzájárulásoknak az alapba való átutalásáról és közös felhasználásúvá tételéről szóló kormányközi megállapodás aláíró felei kijelentik, hogy törekszenek arra, hogy nemzeti jogi előírásaikkal összhangban időben lezárják a Megállapodás megerősítésének eljárását ahhoz, hogy az Egységes Szanálási Mechanizmus 2016. január 1-jére teljes körűen működőképes legyen.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
(2) HL C 67., 2014.3.6., 58. o.
(3) Ez az álláspont lép a 2014. február 6-án elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0095).


A közüzemi szolgáltatások
PDF 233kWORD 67k
Az Európai Parlament 2014. április 15-i állásfoglalása a közüzemi szolgáltatások terén a fogyasztók védelméről (2013/2153(INI))
P7_TA(2014)0342A7-0163/2014

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a kiszolgáltatott fogyasztók jogainak megerősítésére irányuló stratégiáról szóló, 2012. május 22-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a fogyatékossággal élő személyek mobilitásáról és befogadásáról, valamint a 2010–2020 közötti időszakra vonatkozó európai fogyatékosságügyi stratégiáról szóló, 2011. október 25-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az európai fogyasztóügyi politika új ütemtervéről szóló, 2013. június 11-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó uniós állami támogatási szabályok reformjáról szóló, 2011. november 15-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv),

–  tekintettel a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. december 13-i 2004/113/EK tanácsi irányelvre(5),

–  tekintettel az elektronikus hírközlés egységes európai piacáról és a „behálózott kontinens” megteremtéséhez szükséges intézkedések meghatározásáról, valamint a 2002/20/EK, 2002/21/EK és 2002/22/EK irányelv és az 1211/2009/EK és 531/2012/EU rendelet módosításáról szóló, európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló 2013. szeptember 13-i javaslatra (COM(2013)0627),

–  tekintettel az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához címzett, „A belső energiapiac működőképessé tételéről” című, 2012. november 15-i bizottsági közleményre (COM(2012)0663),

–  tekintettel a 97/67/EK irányelvnek a közösségi postai szolgáltatások belső piacának teljes megvalósítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2008. február 20-i 2008/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv),

–  tekintettel a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel „Az Energiafogyasztók Jogainak Európai Chartája felé” című bizottsági közleményre (COM(2007)0386),

–  tekintettel az Európai Unió – az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 6. cikkével a Szerződésekbe beépített – Alapjogi Chartájára és különösen annak 8. cikkére (A személyes adatok védelme), 11. cikkére (A véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága), 21. cikkére (A megkülönböztetés tilalma), 23. cikkére (A nők és férfiak közötti egyenlőség), 25. cikkére (Az idősek jogai), 26. cikkére (A fogyatékkal élő személyek beilleszkedése), 34. cikkére (A szociális biztonság és a szociális segítségnyújtás), 36. cikkére (Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférés), 37. cikkére (Környezetvédelem) és 38. cikkére (A fogyasztók védelme),

–  tekintettel az EUSZ 12. cikkére,

–  tekintettel az EUSZ 14. cikkére, valamint 26. jegyzőkönyvére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére (A7-0163/2014),

A.  mivel a fogyasztók közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos jobb tájékoztatása különleges jelentőséggel bír, és mivel biztosítani kell a fogyasztók hozzáférését az ilyen szolgáltatásokhoz, továbbá a tagállamok kellő rugalmassággal bírnak ahhoz, hogy figyelembe vegyék a kiszolgáltatott fogyasztókat;

B.  mivel léteznek ágazati jogszabályok, amelyek már növelték a fogyasztók védelmét, de mivel a tagállamokat emlékeztetni kell arra, hogy e célból továbbra is szükséges a megfelelő végrehajtás és érvényesítés;

C.  mivel a közüzemi szolgáltatások esetében figyelembe kell venni a nemzeti hatásköröket és a helyi önkormányzáshoz való jogot, és mivel az ágazati rendelkezések megfelelő jogi keretet képviselnek a közüzemi szolgáltatásokra vonatkozóan;

Általános megfontolások

1.  megjegyzi, hogy az alapvető fogyasztói jogok egyes szempontjaira a 2011/83/EU irányelv vonatkozik, valamint hogy a közüzemi szolgáltatások közös elemeit a vonatkozó ágazati jogszabályok határozzák meg;

2.   emlékezteti a tagállamokat, hogy a fogyasztók jogairól szóló irányelvet 2013. december közepéig kell átültetni, és hogy az a 2014. június 13. után kötött valamennyi szerződésre alkalmazandó lesz;

3.  megjegyzi, hogy a fogyasztóvédelem csak akkor lehet hatékony, ha a jogokat érvényesíteni is lehet; ezért felhívja a tagállamokat, hogy teljes körűen hajtsák végre a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelv, a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló 2006/114/EK irányelv és a fogyasztók jogairól szóló 2011/83/EU irányelv rendelkezéseit; kiemeli ezzel összefüggésben az alternatív vitarendezési rendszereknek (AVR) mint a fogyasztók és közüzemi szolgáltatók közötti konfliktusok rendezésének hatékony, költséghatékony mechanizmusainak a fontosságát; ezért felhívja a tagállamokat, hogy hajtsák végre a nemrégiben elfogadott, a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről szóló 2013/11/EU irányelvet és a fogyasztói jogviták online rendezéséről szóló 524/2013/EU rendeletet;

4.  kiemeli, hogy a fogyasztók jogaikkal kapcsolatos tudatosítása kulcsszerepet játszik a magas szintű fogyasztóvédelem elérésében, azonban hangsúlyozza azt is, hogy a közüzemi szolgáltatók nevében eljáró ügyfélszolgálat is alapvető szerepet tölt be; hangsúlyozza, hogy az ügyfelekkel való kapcsolattartásért felelős személyeket képezni kell, és tudatosítani kell bennük a fogyasztók jogait; ösztönzi ezért a közüzemi szolgáltatókat, hogy ennek megfelelően képezzék munkavállalóikat, és biztosítsák, hogy minden ügyfél bármikor egyszerűen személyre szabott támogatáshoz férjen hozzá;

5.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a fogyasztók megfizethető és magas színvonalú közüzemi szolgáltatásokhoz férjenek hozzá az EU egész területén, mivel az ilyen szolgáltatások alapvető szerepet játszanak a társadalmi és területi kohézió biztosításában, egyúttal hozzájárulnak az európai gazdaság versenyképességéhez;

6.  az átfogó fogyasztóvédelem elősegítése során támogatja az erős és független fogyasztóvédelmi szervezeteket, hangsúlyozza ugyanakkor, hogy megfelelő egyensúlyt kell kialakítani a fogyasztók, illetve a szolgáltatók szükségletei között;

7.  hangsúlyozza, hogy pénzügyi helyzetére való tekintet nélkül minden fogyasztó számára lehetővé kell tenni a közüzemi szolgáltatásokhoz való hozzáférést; úgy véli, hogy meghatározott körülmények esetén a tagállamok úgy ítélhetik meg, hogy a „kiszolgáltatott fogyasztók” számára kiigazított szabályok megállapítására lehet szükség;

8.  felhívja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatban fordítsanak nagyobb figyelmet a fogyasztókat célzó tájékoztatási és oktatási kampányokra, és fektessenek be több pénzt az ilyen kampányokba, amelyek a megfelelő üzeneteket juttatják el a megfelelő fogyasztói körökhöz;

Energia

9.  úgy véli, hogy nyitott, átlátható és integrált belső energiapiacra van szükség a versenyképes energiaárak, az ellátás biztonsága, a fenntarthatóság és a megújuló energiaforrások hatékony nagybani telepítése eléréséhez, és felhívja a tagállamokat, hogy megfelelően ültessék át és alkalmazzák, illetve jobban kövessék nyomon a harmadik belső energiapiaci csomagot; rámutat a fogyasztók jobb tájékoztatásának szükségességére, különösen a kínált szolgáltatások javítása, valamint annak érdekében, hogy lehetővé váljon a díjszabások összehasonlíthatósága és átláthatósága, ami által megkülönböztetéstől mentes árak érhetők el;

10.  hangsúlyozza a meglévő jogszabályok kellő időben történő, pontos és maradéktalan végrehajtásának alapvető fontosságát, ideértve a harmadik belső energiapiaci csomag által szorgalmazott szabályozási tevékenységet az integrált és versenyképes európai belső energiapiac 2014-re történő megvalósítása érdekében;

11.  üdvözli a lakossági energiafórum keretében a kiszolgáltatott fogyasztókkal foglalkozó munkacsoport által végzett munkát, továbbá üdvözli a Bizottság 2014. január 22-i, az európai energiaárakról és -költségekről szóló közleményét (COM(2014)0021) és a mellékletként csatolt jelentést, melyek elemzik az energiaárak és -költségek kapcsolatát, valamint azok hatásait a tagállamokban; emlékeztet arra, hogy a tagállamok feladata is, hogy reagáljanak az energiával és a kiszolgáltatott fogyasztókkal kapcsolatos különböző tényezőkre és helyzetekre;

12.  megállapítja, hogy az energiaszolgáltatási szerződések felmondása gyakran korlátozó feltételekkel és bonyolult eljárásokkal jár együtt, amelyek megnehezítik a szolgáltatóváltást; felszólít a szolgáltatóváltási eljárások felgyorsítására és egyszerűsítésére; rámutat arra, hogy a belső energiapiaci csomag jelenlegi értékelési kritériumait a harmadik belső energiapiaci csomag részét képező, a villamos energiáról, illetve a földgázról szóló, vonatkozó irányelvek teszik teljessé; hangsúlyozza a belső energiapiac érvényesítéséről szóló rendszeres bizottsági jelentések fontosságát;

13.  kiemeli annak szükségességét, hogy a Bizottság ismertesse az e-számlázással kapcsolatos, az energiaszámlák fogyasztók általi online kezelésére vonatkozó következtetéseit;

14.  sajnálja, hogy a jelenlegi energiaárak nem szükségszerűen veszik számításba a külső költségeket, nevezetesen az adott energiaforráshoz vagy termelési módszerhez kapcsolódó környezeti károkat, amelyeket mindazonáltal hosszú távon a társadalom egészére háríthatnak át; e tekintetben a fogyasztók számára az árak fokozottabb átláthatóságát előmozdító intézkedéseket szorgalmaz;

15.  úgy véli, hogy a vállalkozásoknak minden árat, árváltozást, illetve szerződésmódosítást áttekinthető módon közzé kell tenniük; emlékezteti a tagállamokat arra, hogy a harmadik belső energiapiaci csomag már kötelezi őket ezek biztosítására; felhívja a tagállamokat és az érintett vállalkozásokat, hogy tegyék meg a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a fogyasztók egyértelmű, érthető és összehasonlítható információkhoz férjenek hozzá a díjszabással, a feltételekkel és a jogorvoslati lehetőségekkel kapcsolatban;

16.  emlékeztet arra, hogy a harmadik belső piaci energiacsomag javasolja, hogy a tagállamok az intelligens fogyasztásmérők kiépítése előtt végezzenek költség-haszon elemzéseket; kiemeli, hogy az intelligens hálózatok lehetővé teszik a fogyasztók számára energiafogyasztásuk nyomon követését és kiigazítását, ugyanakkor rámutat arra, hogy a tagállamok által végzett egyes költség-haszon elemzések nem mutatnak ki jelentős költségmegtakarítást a fogyasztók számára; kiemeli, hogy az ügyfeleket és az adatvédelmi rendelkezéseket egyaránt tiszteletben kell tartani, és hangsúlyozza, hogy az intelligens fogyasztásmérők alkalmazását továbbra is a fogyasztók választására kell bízni;

Távközlés

17.  hangsúlyozza, hogy az egységes digitális piac és az elektronikus hírközlési ágazat fogyasztói szempontja kiemelkedő fontosságú, és megjegyzi, hogy a 2009-es távközlési csomag (a 2009/136/EK és 2009/140/EK irányelvek) végrehajtását követően jelentős javult ment végbe a fogyasztóvédelem területén; kiemeli a Parlament által a fogyasztóvédelem, valamint a fogyasztói tudatosság tekintetében jelenleg javasolt, nagy jelentőségű aktualizálásokat és javításokat; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy valamennyi fogyasztó hozzáférjen a jó minőségű távközlési szolgáltatásokhoz, valamint hogy a digitális szakadék csökkentése érdekében új infrastruktúrákat telepítsenek;

18.  megismétli arra irányuló javaslatait, hogy az ügyfelek számára könnyebbé tegyék az elektronikus hírközlési szolgáltatók közötti váltást, bármilyen többletköltség (kivéve a váltás tényleges költségét) és adatvesztés nélkül, a legkisebb alaki követelmények mellett, továbbá, hogy ösztönözzék őket ennek megtételére; támogatja továbbá azokat a javaslatokat, amelyek célja az árakkal, a számlázással és a szolgáltatásminőséggel – ideértve az adatátviteli sebességet is – kapcsolatos független tájékoztatás előmozdítása;

Postai szolgáltatások

19.  megállapítja, hogy a postai ágazatban a fogyasztók hasznot húznak a minőségre nagyobb hangsúlyt fektető szolgáltatásokból és a költségcsökkentésen keresztül a náluk jelentkező megtakarításokból; kiemeli, hogy a fogyasztók kézbesítési piacba vetett bizalma növelésének előfeltételei a több kézbesítési lehetőség, valamint a jobb átláthatóság, tájékoztatás és árak; megállapítja, hogy a 2002/39/EK és a 2008/6/EK irányelvek által módosított 97/67/EK irányelv a postai szolgáltatások terén egyetemes szolgáltatást biztosít; emlékezteti a Bizottságot, hogy végrehajtási jelentésében vizsgálja meg, hogy a tagállamok eleget tesznek-e e kötelezettségnek; felkéri a Bizottságot, hogy ösztönözze a postai szolgáltatókat az átjárhatóság javítására és az olyan ésszerűsített folyamatok széles körű bevezetésének felgyorsítására, amelyek célja a költségcsökkentés, valamint a kézbesítési szolgáltatások elérhetőségének és minőségének növelése;

20.  hangsúlyozza egy, az Unió egész területére kiterjedő, átfogó csomagkézbesítési szolgáltatás fontosságát; kiemeli annak alapvető fontosságát, hogy a postai szolgáltatók, valamint magánszolgáltatók által nyújtott csomagkézbesítési szolgáltatások gyorsak és megbízhatóak legyenek, nem utolsósorban azért, hogy ki tudják elégíteni az online vásárlók szükségleteit; megismétli a csomagkézbesítésről szóló, 2014. február 4-i állásfoglalásában(6) tett javaslatokat, melyek szerint a szolgáltatások javításában való közreműködésre, továbbá a költségek csökkentésére van szükség;

21.  üdvözli mindazokat az erőfeszítéseket, amelyeket a kézbesítési piac szereplői már megtettek az online vásárlók és kiskereskedők szükségleteinek kielégítése érdekében, mint amilyen például a rugalmas kézbesítési és visszaküldési lehetőségek bevezetése; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy további ösztönzők is üdvözlendők a szolgáltatások átjárhatóságának és minőségének javítása érdekében;

Tömegközlekedés

22.  megállapítja, hogy az utóbbi években a közlekedés területén az ágazatspecifikus intézkedések révén megerősödtek a fogyasztók jogai;

23.  hangsúlyozza, hogy törekedni kell a fogyasztók hatékony helyi tömegközlekedéshez való hozzáférésének biztosítására, függetlenül attól, hogy olyan területeken élnek-e, ahol az ilyen szolgáltatás kevésbé lenne nyereséges; e tekintetben elismeri a tagállamok felelősségét, és felhívja őket a megfelelő lépések megtételére;

24.  emlékeztet arra, hogy a jól működő tömegközlekedés jelentősége a jövőben az idősödő népesség miatt is nőni fog, és hogy az az Európa 2020 stratégiában foglalt éghajlatvédelmi célok eléréséhez is elengedhetetlenül szükséges; közös eszközök kidolgozását kéri a hatékony, jó minőségű tömegközlekedési szolgáltatásokban az optimalizált multimodalitás biztosítása érdekében, hogy biztosítsák mind a személyek szabad mozgását, mind pedig e szolgáltatások versenyképességét;

25.  holisztikus megközelítést kér az idősebb emberek és a csökkent mozgásképességű személyek tekintetében; úgy véli, hogy a teljes tömegközlekedési láncot figyelembe kell venni, beleértve a tömegközlekedési csomópontokhoz való hozzáférést is; hangsúlyozza a tájékozódási pontok egységes rendszerének szükségességét a csökkent mozgásképességű személyek segítése érdekében;

o
o   o

26.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 264. E, 2013.9.13., 11. o.
(2) HL C 131. E, 2013.5.8., 9. o.
(3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0239.
(4) HL C 153. E, 2013.5.31., 51. o.
(5) HL L 373., 2004.12.21., 37. o.
(6) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0067.


A belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények ***I
PDF 569kWORD 171k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2014. április 15-i jogalkotási állásfoglalása a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról és a 2006/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2013)0622 – C7-0266/2013 – 2013/0302(COD))
P7_TA(2014)0343A7-0145/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0622),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 91. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0266/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2014. január 21-i véleményére,(1)

–  tekintettel a Régiók Bizottsága 2014. január 31-i véleményére,(2)

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A7-0145/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 15-én került elfogadásra a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról és a 2006/87/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/.../EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2013)0302


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(4),

rendes jogalkotási eljárás keretében(5),

mivel:

(1)  A 2006/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(6) az Unió belvízi hajóúthálózatának egésze tekintetében harmonizált feltételeket vezet be a belvízi hajók műszaki bizonyítványainak kiadására vonatkozóan.

(2)  A Rajna folyón közlekedő hajókra vonatkozóan a Rajnai Hajózási Központi Bizottság (CCNR) határozza meg a műszaki követelményeket.

(3)  A 2006/87/EK irányelv mellékleteiben meghatározott műszaki követelmények javarészt magukban foglalják a rajnai hajók szemleszabályzatának a 2004-ben a CCNR által elfogadott változatában rögzített rendelkezéseket. A belvízi hajóbizonyítványoknak a felülvizsgált rajnai hajózási egyezmény 22. cikke szerinti kiadására vonatkozó feltételeket és műszaki követelményeket rendszeresen aktualizálják, és azok a mindenkori technológiai fejlődést tükröző feltételekként és követelményekként vannak elismerve.

(4)  Az Tekintettel a tény, hogy két különböző szabályrendszer, azaz egyfelől a döntéshozatali eljárások különböző jogi kereteire és időkereteire, nehéz fenntartani a 2006/87/EK irányelv alapján kiadott uniós belvízi hajóbizonyítványok és a felülvizsgált rajnai hajózási egyezmény 22. cikkének megfelelően kiadott bizonyítványokat, másfelől az uniós belvízi hajóbizonyítványokat kiállító rendszer létezik párhuzamosan, nem garantálja a jog- és egyéb biztonságot bizonyítványok egyenértékűségét. Ezért nem biztosított a jogbiztonság, ami kedvezőtlen hatással lehet a hajózás biztonságára. [Mód. 1]

(5)  Az uniós szintű harmonizáció érdekében, valamint a versenytorzulásokat és a biztonság szintjének egyenetlenségeit elkerülendő, az Unió belvízi hajóúthálózatának egésze tekintetében azonos műszaki követelményeket szükséges alkalmazni, és azokat egységesen, rendszeresen kell aktualizálni.

(6)  Mivel a CCNR számottevő szakmai tapasztalattal rendelkezik a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények kidolgozása és aktualizálása terén, az Unió belvízi hajóútjai tekintetében azokra a tapasztalatokra érdemes teljes mértékben építeni. A Bizottság szolgálatai és a CCNR 2013-ban igazgatási megállapodást írtak alá, hogy – különösen a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények kidolgozása tekintetében – megerősítsék együttműködésüket. Ennek keretében megállapodtak, hogy (az Európai Műszaki Szabványok Kidolgozásáért Felelős Bizottság, azaz Committee for the Elaboration of European Technical Standards, CESTE néven) bizottságot hoznak létre a belvízi hajózás területére vonatkozó műszaki szabványok kidolgozására, amelyekre saját előírásaiban az Unió és a CCNR is hivatkozni tud. [Mód. 2]

(7)  A műszaki követelményeknek teljes mértékben megfelelő vízi járművek részére kiadott uniós belvízi hajóbizonyítványoknak valamennyi uniós belvízi hajóúton érvényesnek kell lenniük.

(8)  Az 1. és a 2. zónába (tölcsértorkolatok), valamint a 4. zónába tartozó vízi utakon folytatott műveletek tekintetében a tagállamok által kiállított kiegészítő uniós belvízi hajóbizonyítvány kiadásának feltételeit jobban össze kell hangolni.

(9)  A biztonság érdekében a követelmények harmonizációjának magas szintűnek kell lennie, és azt oly módon kell elérni, hogy az az uniós belvízi hajóutak egyikén se eredményezze a biztonsági követelmények szigorának csökkenését. Lehetőséget kell biztosítani viszont a tagállamoknak arra, hogy – a Bizottsággal konzultálva – egyes zónák vonatkozásában külön rendelkezésként kiegészítő vagy kevésbé szigorú műszaki követelményeket írhassanak elő, azzal a kikötéssel, hogy a szóban forgó intézkedések csak a III. és a IV. mellékletben felsorolt, konkrét tárgykörökre korlátozódhatnak.

(10)  Lehetőséget kell biztosítani a tagállamoknak arra, hogy ezen irányelv rendelkezéseitől az olyan hajózható vízi utakon közlekedő vízi járművek esetében is eltérjenek, amelyek belvízi út révén nem állnak összeköttetésben más tagállamok vízi útjaival, illetve a kizárólag nemzeti vízi utakon közlekedő egyes vízi járművek esetében.

(11)  Lehetővé kell tenni emellett a tagállamok számára, hogy a Bizottság jóváhagyását követően bizonyos vízi járművek tekintetében eltérjenek az irányelv rendelkezéseitől, ha azzal alternatív megoldásoknak adhatnak helyet, innovációra ösztönözhetnek, illetve ésszerűtlen költségektől mentesíthetnek.

(12)  Az uniós belvízi hajóbizonyítványt a vízi jármű üzembe helyezését megelőző műszaki szemlét követően kell kiállítani az adott vízi járműre. A műszaki szemle azt hivatott ellenőrizni, hogy a vízi jármű megfelel-e az ebben az irányelvben foglalt műszaki követelményeknek. A tagállamok illetékes hatóságait fel kell jogosítani arra, hogy bármikor további szemlét folytassanak annak megállapítására, hogy a vízi jármű fizikai állapota megegyezik-e az uniós belvízi hajóbizonyítványban megadottakkal. [Mód. 3. A módosítás nem érinti a magyar változatot]

(13)  Bizonyos időbeli korlátok mellett és az adott vízi jármű kategóriájának megfelelően minden egyes esetben helyénvaló külön meghatározni az uniós belvízi hajóbizonyítvány érvényességi idejét.

(14)  A belvízi hajózás magas biztonsági szintjének fenntartása érdekében bizonyos határok között részletes rendelkezéseket szükséges megállapítani az új uniós belvízi hajóbizonyítvány cseréjére, megújítására, meghosszabbítására és kiadására vonatkozóan.

(15)  A 2009/100/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben(7) meghatározott rendelkezéseknek továbbra is hatályban kell maradniuk az ezen irányelv által nem szabályozott vízi járművek tekintetében.

(16)  Helyénvaló átmeneti rendszert alkalmazni a már üzemben lévő, de uniós belvízi hajóbizonyítvánnyal még nem rendelkező vízi járművek esetében az ebben az irányelvben megállapított felülvizsgált műszaki követelmények szerinti első műszaki szemle alkalmával.

(17)  Kötelező érvényű közigazgatási utasításokat szükséges kiadni a műszaki követelményekre vonatkozó részletes szabályok összehangolt alkalmazása érdekében.

(18)  A belvízi hajózás biztonsága magas biztonsági szintjének és hatékonyságának biztosítása, továbbá a belvízi hajóbizonyítványok egyenértékűségének biztosítása okán figyelembe kell venni a műszaki követelmények változásait fenntartása érdekében az irányelv mellékletében meghatározott műszaki követelményeket naprakészen kell tartani, a tudományos és technikai haladás, valamint a belvízi hajózás területére vonatkozó műszaki szabványok figyelembevétele érdekében. Ehhez a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el, melyekben az ezen irányelv mellékleteinek a tudományos és a technikai haladást haladáshoz, illetve nemzetközi szervezetek, különösen a CCNR ez irányú munkájának fejleményeit követve kiigazítja ennek az irányelvnek a mellékleteit. Különösen fontos, hogy fejleményeihez és az aktualizált műszaki szabványokhoz történő hozzáigazítása tekintetében. A Bizottság előkészítő munkája során a Bizottság nyitott és átlátható módon megfelelő, többek között szakértői szinten – mindvégig megfelelő konzultációkat folytasson szintű egyeztetéseket folytat minden érintett féllel. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és szövegezése során gondoskodnia kell arról, hogy a releváns dokumentumok dokumentumokat egyidejűleg, időben és szabályszerűen eljussanak továbbítsák az Európai Parlamenthez Parlamentnek és a Tanácshoz Tanácsnak. [Mód. 4]

(18a)  A Bizottságnak különösen felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat kellene elfogadnia a cseppfolyósított gázzal üzemelő hajókra érvényes műszaki követelmények bevezetése érdekében, hogy e hajók hatékonyan és biztonságosan közlekedhessenek a belvízi utakon. [Mód. 5]

(19)  Az alternatív megoldások felkarolása, az innovációra való ösztönzés, az ésszerűtlen költségektől való mentesítés, a bizonyítványok kiadási eljárásának hatékonyabbá tétele, illetve a regionális körülmények figyelembevétele érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni a vízi járművek egyes típusainak vonatkozásában a műszaki követelmények teljesítésétől való bizonyos eltérések engedélyezése, a hajóosztályozó társaságok jóváhagyása, valamint egy adott tagállamnak a valamely másik tagállam hajózható belvízi útjaival összeköttetésben nem álló egyes zónái vonatkozásában megállapítható bizonyos kiegészítő műszaki követelmények jóváhagyása kapcsán. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(8) megfelelően kell gyakorolni.

(19a)  A belvízi hajózás tekintetében illetékes nemzetközi szervezetekkel – különösen a CCNR-rel – való koordináció és együttműködés megfelelő keretének, valamint a belvízi hajózásra vonatkozó egységes, az Unió és a nemzetközi szervezetek hivatkozási alapjául szolgáló műszaki szabványok kidolgozásának biztosítása érdekében ezt az irányelvet felül kell vizsgálni, különösen az irányelvben bevezetett intézkedések eredményessége, valamint a belvízi hajózás tekintetében illetékes nemzetközi szervezetekkel való együttműködésre szolgáló mechanizmusok tekintetében, hogy egyetlen egységes műszaki szabványkészlet jöjjön létre. [Mód. 6]

(20)  A 2006/87/EK irányelvet ennek megfelelően hatályon kívül kell helyezni.

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A vízi utak osztályozása

Ezen irányelv alkalmazásában az Unió belvízi hajóútjait a következőképpen kell osztályozni:

a)  1., 2., 3. és 4. zóna:

i.  1. és 2. zóna: az I. melléklet 1. fejezetében felsorolt vízi utak;

ii.  3. zóna: az I. melléklet 2. fejezetében felsorolt vízi utak;

iii.  4. zóna: az I. melléklet 3. fejezetében felsorolt vízi utak.

b)  R zóna: azokat az a) pontban említett vízi utakat öleli fel, amelyek tekintetében a felülvizsgált rajnai hajózási egyezmény 22. cikke szerinti bizonyítványt kell kiállítani, a szóban forgó cikknek az ezen irányelv hatálybalépésekor érvényes megfogalmazásában.

2. cikk

Fogalommeghatározások és alkalmazási kör

1.  Ezen irányelv alkalmazásában:

a)  „vízi jármű”: úszóműves hajó vagy gép;

b)  „hajó”: belvízi hajó vagy tengerjáró hajó;

c)  „vontatóhajó”: kifejezetten vontatási műveletek végrehajtására épített hajó;

d)  „tolóhajó”: kifejezetten tolt kötelék továbbítására épített hajó;

e)  „személyhajó”: 12-nél több utas szállítására épített és berendezett, egynapos utazásra alkalmas vagy kabinos hajó;

f)  „úszó munkagép”: munkagépekkel rendelkező úszó berendezés (pl. daruk, kotrógépek, emelőbakok, emelők);

g)  „kedvtelési célú kishajó”: sportolási vagy pihenési célra épített hajó, de nem személyhajó;

h)  „vízkiszorítás”: a hajó bemerült tömege m³-ben;

i)  „hosszúság (L)”: a törzs maximális hosszúsága méterben, a kormánylapátot és az orrárbocot nem számítva;

j)  „szélesség (B)”: a hajótest maximális szélessége méterben, a borítás külső szélénél mérve (a hajókerekeket, a támsíneket és hasonlókat nem számítva);

k)  „merülés (T)”: a hajótest legalsó pontja (a gerinc és a rögzített szerelvények figyelembevétele nélkül) és a legnagyobb merülési vonal között mért függőleges távolság méterben;

l)  „hajóosztályozó társaság”: olyan hajóosztályozó társaság, amelyet a 9. cikkben említett követelmények és eljárások szerint jóváhagytak;

m)  „uniós belvízi hajóbizonyítvány”: a hajó számára az illetékes hatóság által kiadott bizonyítvány, amely igazolja az irányelv műszaki követelményeinek való megfelelést.

2.  Ezt az irányelvet a következő vízi járművekre kell alkalmazni:

a)  20 méter vagy azt meghaladó hosszúságú (L) hajók;

b)  olyan hajók, amelyek esetében a hosszúság (L) × szélesség (B) × merülés (T) szorzatának eredménye 100 m³ vagy azt meghaladó űrtartalom.

3.  Ez az irányelv emellett a következő vízi járművekre alkalmazandó:

a)  valamennyi vontató- és tolóhajó, amely az (1) bekezdésben említett hajó vagy úszó munkagép vontatására, tolására vagy mellévett alakzat továbbítására szolgál;

b)  valamennyi olyan személyszállításra szolgáló hajó, amely a személyzeten kívül több mint tizenkét személy szállítására szolgál;

c)  valamennyi úszó munkagép.

4.  A következő vízi járművek nem tartoznak az irányelv alkalmazási körébe:

a)  kompok;

b)  hadihajók;

c)  tengerjáró hajók, beleértve azokat a tengerjáró vontatókat és tolóhajókat, amelyek

i.  árapályos vizeken közlekednek, vagy ott van a bázisuk;

ii.  ideiglenesen közlekednek belvízi utakon, amennyiben rendelkeznek az alábbiakkal:

–  megfelelőségi – vagy azzal egyenértékű – bizonyítvány az „Életbiztonság a tengeren” tárgyú 1974. évi nemzetközi egyezmény (SOLAS–egyezmény) tekintetében, megfelelőségi – vagy azzal egyenértékű – bizonyítvány a merülésvonalakról szóló 1966. évi nemzetközi egyezmény tekintetében, és a nemzetközi olajszennyezés-megelőzési (IOPP) igazolás a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezménynek (MARPOL) való megfelelés tekintetében; vagy

–  azon személyhajók tekintetében, amelyek nem tartoznak valamennyi, az első francia bekezdésben említett egyezmény hatálya alá, a 2009/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (átdolgozás)(9) megfelelően kiadott, a személyhajók biztonsági szabályaira és követelményeire vonatkozó bizonyítvány; vagy

–  azon kedvtelési célú kishajók tekintetében, amelyek nem tartoznak valamennyi, az első francia bekezdésben említett egyezmény hatálya alá, azon ország által kiadott bizonyítvány, amelynek lobogója alatt a vízi jármű közlekedik.

3. cikk

Bizonyítvánnyal való rendelkezés kötelezettsége

(1)  Az 1. cikkben említett uniós belvízi utakon közlekedő vízi járműveknek a következőkkel kell rendelkezniük:

a)  az R zónába tartozó vízi úton történő közlekedéskor:

–  vagy a felülvizsgált rajnai hajózási egyezmény 22. cikkének megfelelően kiadott bizonyítvány; vagy

–  uniós belvízi hajóbizonyítvány, amely – a II. melléklet átmeneti rendelkezéseinek sérelme nélkül – tanúsítja, hogy a vízi jármű teljes mértékben megfelel a II. mellékletben említett műszaki követelményeknek, amelyek tekintetében az alkalmazandó szabályokkal és eljárásokkal összhangban megállapították a felülvizsgált rajnai hajózási egyezményben előírt műszaki követelményeknek való megfelelést.;

b)  egyéb vízi utakon való közlekedéskor uniós belvízi hajóbizonyítvány, beleértve – adott esetben – az 5. cikkben említett előírásokat.

(2)  Az uniós belvízi hajóbizonyítványt az V. melléklet I. részében megadott minta szerint, ezzel az irányelvvel összhangban kell kiállítani. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása révén módosítsa az említett mintát, ha azt a tudományos és a technikai haladás, illetve nemzetközi szervezetek, különösen a CCNR ez irányú munkájának fejleményei indokolják, vagy ha arra a közigazgatási utasítások ésszerűsítése érdekében szükség van.

4. cikk

Kiegészítő uniós belvízi hajóbizonyítványok

(1)  Valamennyi olyan vízi jármű, amely a felülvizsgált rajnai hajózási egyezmény 22. cikke alapján kiadott érvényes bizonyítvánnyal rendelkezik, ezen irányelv 5. cikke (5) bekezdésének rendelkezéseire is figyelemmel, kizárólag e bizonyítvány birtokában is közlekedhet az Unió vízi útjain.

(2)  Valamennyi, az (1) bekezdésben említett bizonyítvánnyal rendelkező vízi járművet el kell azonban látni kiegészítő uniós belvízi hajóbizonyítvánnyal is:

a)  amennyiben a 3. és a 4. zónába tartozó vízi úton közlekedik, és élni kíván az ezekre a vízi utakra vonatkozó, kevésbé szigorú műszaki követelmények nyújtotta előnyökkel;

b)  amennyiben az 1. és a 2. zónába tartozó vízi úton vagy – személyhajók tekintetében – a 3. zónába tartozó olyan vízi úton közlekedik, amely nem áll összeköttetésben valamely másik tagállam hajózható belvízi útjaival, amennyiben az érintett tagállam – az 5. cikk (1), (2) és (3) bekezdésével összhangban – további műszaki követelményeket fogadott el ezen vízi utak vonatkozásában.

(3)  A kiegészítő uniós belvízi hajóbizonyítványt az V. melléklet II. része szerinti minta alapján az illetékes hatóságok adják ki az (1) bekezdésben említett bizonyítvány bemutatása ellenében, és az adott vízi utak tekintetében illetékes hatóságok által meghatározott feltételek mellett. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása révén módosítsa az említett mintát, ha azt a tudományos és a technikai haladás, illetve nemzetközi szervezetek, különösen a CCNR ez irányú munkájának fejleményei indokolják, vagy ha arra a közigazgatási utasítások ésszerűsítése érdekében szükség van.

5. cikk

Kiegészítő vagy kevésbé szigorú műszaki követelmények egyes zónák vonatkozásában

(1)  A tagállamok – a Bizottsággal folytatott konzultációt követően és adott esetben a felülvizsgált rajnai hajózási egyezmény követelményeire is figyelemmel – a területükön az 1. és a 2. zónába tartozó vízi utakon közlekedő vízi járművek vonatkozásában a II. mellékletben foglaltakat kiegészítő műszaki követelményeket fogadhatnak el.

(2)  Minden tagállam fenntarthat a II. mellékletben foglaltakat kiegészítő műszaki követelményeket azon személyhajók tekintetében, amelyek a területén a 3. zónába tartozó olyan vízi utakon közlekednek, amelyek nem állnak összeköttetésben valamely másik tagállam hajózható belvízi útjaival. A tagállamok a (3) bekezdésben meghatározott eljárás szerint fogadhatnak el új kiegészítő műszaki követelményeket. A kiegészítő követelmények csak a III. mellékletben felsorolt elemekre korlátozódhatnak.

(3)  Az érintett tagállamnak a javasolt kiegészítő műszaki követelményekről legalább hat hónappal azok tervezett hatálybalépése előtt értesítenie kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

A Bizottság a kiegészítő műszaki követelményeket a 25. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően elfogadott végrehajtási jogi aktusok útján hagyja jóvá.

(4)  Az ilyen kiegészítő követelményeknek való megfelelést fel kell tüntetni a 3. cikkben említett uniós belvízi hajóbizonyítványban, vagy – amennyiben a 4. cikk (2) bekezdését kell alkalmazni – a kiegészítő uniós belvízi hajóbizonyítványban. A megfelelés ilyen igazolását a megfelelő zóna uniós vízi útjain el kell ismerni.

(5)  Amennyiben a II. melléklet 24a. fejezetében megállapított átmeneti rendelkezések a meglévő nemzeti biztonsági szabványok szigorának csökkenését eredményeznék, az érintett tagállam eltekinthet az átmeneti rendelkezések alkalmazásától azon belvízi személyhajók tekintetében, amelyek a tagállam olyan belvízi útjain közlekednek, amelyek nem állnak összeköttetésben valamely másik tagállam hajózható belvízi útjaival. Ilyen körülmények fennállása esetén az érintett tagállam megkövetelheti az összeköttetésben nem álló belvízi útjain közlekedő hajóktól, hogy 2008. december 30-tól kezdődően teljes mértékben feleljenek meg a II. mellékletben megállapított műszaki követelményeknek.

Az első albekezdésben említett lehetőséggel élő tagállam tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot erről a döntéséről, és a Bizottság felé részletezi a belvízi útjain közlekedő személyhajókra vonatkozó releváns nemzeti követelményeket.

Az összeköttetésben nem álló belvízi utakon való közlekedésre vonatkozó tagállami követelményeknek való megfelelést fel kell tüntetni a 3. cikkben említett uniós belvízi hajóbizonyítványban, vagy – amennyiben a 4. cikk (2) bekezdését kell alkalmazni – a kiegészítő uniós belvízi hajóbizonyítványban.

(6)  A kizárólag a 4. zónába tartozó vízi utakon közlekedő vízi járművekre – az adott zóna valamennyi vízi útján – a II. mellékletben meghatározott, kevésbé szigorú követelmények vonatkoznak. A kevésbé szigorú követelményeknek való megfelelést fel kell tüntetni a 3. cikkben említett uniós belvízi hajóbizonyítványban.

(7)  A Bizottsággal folytatott konzultációt követően a tagállamok a területükön kizárólag a 3. és 4. zónába tartozó vízi utakon közlekedő vízi járművek tekintetében engedélyezhetik a műszaki követelmények részleges teljesítését vagy meghatározhatnak a II. mellékletben szereplőknél kevésbé szigorú műszaki követelményeket.

A kevésbé szigorú követelmények alkalmazása vagy a követelmények részleges teljesítése csak a IV. mellékletben felsorolt elemekre korlátozódhat. Amennyiben valamely vízi jármű műszaki jellemzői az ilyen kevésbé szigorú vagy részlegesen alkalmazott műszaki követelményeknek felelnek meg, azt fel kell tüntetni az uniós belvízi hajóbizonyítványban vagy – amennyiben a 4. cikk (2) bekezdését kell alkalmazni – a kiegészítő uniós belvízi hajóbizonyítványban.

Az érintett tagállamnak a II. mellékletben foglaltakhoz képest kevésbé szigorú vagy részlegesen alkalmazandó műszaki követelményekről legalább hat hónappal azok tervezett hatálybalépése előtt értesítenie kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

6. cikk

Eltérések

(1)  A tagállamok eltérést engedélyezhetnek ezen irányelv egészének vagy egy részének alkalmazása alól az alábbiak vonatkozásában:

a)  olyan hajók, vontató- és tolóhajók, valamint úszó munkagépek, amelyek olyan hajózható vízi utakon közlekednek, amelyek belvízi út révén nem állnak összeköttetésben más tagállamok vízi útjaival;

b)  olyan vízi járművek, amelyek bruttó hordképessége a 350 tonnát nem haladja meg, vagy áruszállításra nem szolgáló és 100 m³-nél kevesebb vízkiszorítású olyan vízi járművek, amelyeket 1950. január 1-je előtt kezdtek építeni, és amelyek kizárólag nemzeti vízi utakon közlekednek.

(2)  A tagállamok a nemzeti vízi útjaikon folytatott hajózás tekintetében eltérést engedélyezhetnek ennek az irányelvnek egy vagy több rendelkezése alól helyi érdekű, korlátozott terjedelmű hajóutakra vagy kikötői területekre. Az eltéréseket és azokat a hajóutakat vagy területeket, amelyekre érvényesek, a vízi jármű hajóbizonyítványában fel kell tüntetni.

(3)  Az (1) és (2) bekezdéssel összhangban engedélyezett eltérésekről a tagállamnak értesítenie kell a Bizottságot és tájékoztatnia a többi tagállamot.

(4)  Az a tagállam, amely az (1) és (2) bekezdéssel összhangban engedélyezett eltérések eredményeképpen nem rendelkezik az ezen irányelv rendelkezéseinek hatálya alá tartozó, a saját vízi útjain közlekedő vízi járművekkel, nem köteles megfelelni a 8., a 9. és a 11. cikknek.

7. cikk

Uniós belvízi hajóbizonyítványok kiadása

(1)  Az uniós belvízi hajóbizonyítványt azokra a vízi járművekre, amelyeket [az irányelvben foglaltak átültetése] után bocsátottak vízre, a vízi jármű üzembe helyezését megelőző műszaki szemlét követően adják ki, amely során ellenőrzik, hogy a vízi jármű megfelel-e a II. mellékletben szereplő műszaki követelményeknek.

(2)  Azokra a vízi járművekre, amelyek nem tartoztak a 82/714/EGK tanácsi irányelv(10) alkalmazási körébe, de amelyek a 2. cikk (2) és (3) bekezdésével összefüggésben ezen irányelv hatálya alá tartoznak, az uniós belvízi hajóbizonyítványt a vízi jármű jelenlegi bizonyítványának lejártát követően, de legkésőbb 2018. december 30-ig elvégzett műszaki szemlét követően adják ki, amely során ellenőrzik, hogy a vízi jármű megfelel-e a II. mellékletben szereplő műszaki követelményeknek.

A II. mellékletben szereplő műszaki követelményeknek való megfelelés bármilyen elmulasztását fel kell tüntetni az uniós belvízi hajóbizonyítványban. Amennyiben az illetékes hatóságok úgy ítélik meg, hogy ezek a hiányosságok nem jelentenek nyilvánvaló veszélyt, az e cikk első albekezdésében említett vízi járművek tovább közlekedhetnek addig az időpontig, amikor a vízi jármű követelményeknek nem megfelelő alkatrészeit vagy tereit oly módon cserélik ki vagy alakítják át, hogy az adott alkatrészek vagy terek megfeleljenek a II. mellékletben szereplő műszaki követelményeknek.

(3)  E cikk értelmében különösen akkor feltételezhető nyilvánvaló veszély, ha a hajótest szerkezeti épségére, a hajózási vagy kormányozhatósági tulajdonságokra, vagy a vízi jármű sajátos jellemzőire vonatkozó, II. melléklet szerinti műszaki követelményekkel összefüggő hiányosságokra derül fény. A II. mellékletben szereplő műszaki követelmények tekintetében lehetővé tett eltéréseket nem kell nyilvánvaló veszélyt jelentő hiányosságként meghatározni.

A meglévő alkatrészeknek a rendszeres javítások és karbantartás során történő, azonos alkatrészekkel vagy azonos technológiájú és tervezésű alkatrészekkel való cseréje nem tekintendő az ezen cikk szerinti cserének.

(4)  Az e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott, vagy a vízi jármű tulajdonosának kérésére elvégzett műszaki szemle során – adott esetben – ellenőrizni kell, hogy a vízi jármű megfelel-e az 5. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett kiegészítő követelményeknek.

8. cikk

Illetékes hatóságok

(1)  Az uniós belvízi hajóbizonyítványokat a tagállamok illetékes hatóságai adhatják adják ki. [Mód. 7]

(2)  Minden tagállam jegyzéket állít össze arról, hogy mely hatóságai jogosultak az uniós belvízi hajóbizonyítvány kiadására, és erről értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot.

(3)  Az illetékes hatóságok nyilvántartást vezetnek a VI. mellékletben meghatározott mintának megfelelően általuk kiállított összes uniós belvízi hajóbizonyítványról. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása révén módosítsa az említett mintát, ha azt a tudományos és a technikai haladás, a közigazgatási utasítások ésszerűsítése, vagy más nemzetközi szervezetek, különösen a CCNR ez irányú munkájának fejleményei indokolják.

9. cikk

Műszaki szemlék végzése

(1)  A 7. cikkben említett műszaki szemlét az illetékes hatóságok végzik el. A hatóságok részben vagy teljesen eltekinthetnek attól, hogy egy adott vízi járművet műszaki szemlének vessenek alá, amennyiben valamely jóváhagyott hajóosztályozó társaság által kiadott érvényes igazolásból egyértelműen megállapítható, hogy a vízi jármű részben vagy mindenben megfelel a II. melléklet műszaki követelményeinek.

(2)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok elfogadása révén, a (3) és a (4) bekezdésben foglalt eljárásnak megfelelően hagyja jóvá a VII. mellékletben felsorolt kritériumokat teljesítő hajóosztályozó társaságokat, illetve vonja vissza adott esetben azok jóváhagyását. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 25. cikk (2) bekezdésben említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(3)  A jóváhagyás iránti kérelmet az a tagállam nyújtja be, amelyben a vízi járművek II. mellékletben foglalt követelményeknek való megfelelését igazolás kiadásával tanúsító hajóosztályozó társaságnak vagy eljárási jogkörrel rendelkező kirendeltségének a székhelye található. A kérelemhez csatolni kell mindazokat az információkat és dokumentációkat, amelyek alapján a jóváhagyás kritériumainak teljesülése megállapítható.

Bármely tagállam kérhet meghallgatást, illetve további információk vagy dokumentáció rendelkezésre bocsátását.

(4)  Amennyiben egy tagállam úgy ítéli, hogy egy adott hajóosztályozó társaság már nem felel meg a VII. mellékletben foglalt kritériumoknak, a Bizottságnál kérelmezheti a jóváhagyás visszavonását. A visszavonásra irányuló kérelmet dokumentumokkal kell alátámasztani.

(5)  Az ezen irányelv alapján történő jóváhagyásukig azok a hajóosztályozó társaságok, amelyeket egy tagállam a 94/57/EK tanácsi irányelv(11) alapján elismert, jóváhagyott és engedélyezett, csak a kizárólag az érintett tagállam vízi útjain közlekedő járművek vonatkozásában minősülnek jóváhagyottnak.

(6)  A Bizottság első alkalommal …-ig(12) jegyzéket készít az ezen cikknek megfelelően jóváhagyott hajóosztályozó társaságokról, és azt közzéteszi és folyamatosan frissíti.

(7)  Minden tagállam jegyzéket állít össze arról, hogy mely hatóságai jogosultak a műszaki szemlék elvégzésére, és erről értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot.

(8)  A tagállamok kötelesek teljesíteni a felügyeleti szervekkel és a szemle kérésével kapcsolatban a II. mellékletben maghatározott különleges követelményeket.

10. cikk

Az uniós belvízi hajóbizonyítványok érvényességi ideje

(1)  Az újonnan épített hajók számára az irányelv rendeleteivel összhangban kiadott uniós belvízi hajóbizonyítványok érvényességét az illetékes hatóság határozza meg, az alábbiak szerint maximalizálva:

a)  öt év a személyhajók esetében;

b)  tíz év minden egyéb vízi jármű esetében.

Az érvényesség időtartamát az uniós belvízi hajóbizonyítványba be kell jegyezni.

(2)  A szemlét megelőzően már üzemelő hajók esetében az illetékes hatóság az uniós belvízi hajóbizonyítvány érvényességi idejét eseti alapon állapítja meg, a szemle eredményétől függően. Az érvényesség azonban nem haladhatja meg az (1) bekezdésben megállapított időtartamokat.

(3)  A II. mellékletben meghatározott esetekben a tagállamok mindegyike kiadhat ideiglenes uniós belvízi hajóbizonyítványt. Az ideiglenes uniós belvízi hajóbizonyítványt az V. melléklet III. részében megadott minta szerint kell kiállítani. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása révén módosítsa az említett mintát, ha azt a tudományos és a technikai haladás, a közigazgatási utasítások ésszerűsítése, vagy más nemzetközi szervezetek, különösen a CCNR ez irányú munkájának fejleményei indokolják.

11. cikk

Az uniós belvízi hajóbizonyítványok pótlása

A tagállamok mindegyike meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján pótolhatóak az érvényes, de elveszett vagy megsérült uniós belvízi hajóbizonyítványok.

12. cikk

Az uniós belvízi hajóbizonyítványok megújítása

(1)  Az uniós belvízi hajóbizonyítványokat érvényességi idejük lejártakor meg kell újítani a 7. cikkben meghatározott feltételekkel összhangban.

(2)  Az uniós belvízi hajóbizonyítványok megújításakor a vízi járműre a II. melléklet 24. és 24a. fejezetében foglalt átmeneti rendelkezések, és az ott szereplő feltételek alkalmazandók.

13. cikk

Az uniós belvízi hajóbizonyítványok érvényességi idejének meghosszabbítása

Az uniós belvízi hajóbizonyítvány érvényességét – a II. melléklettel összhangban – a kiállító vagy megújító hatóság kivételes esetben műszaki szemle végzése nélkül meghosszabbíthatja. Az ilyen meghosszabbítást a bizonyítványban fel kell tüntetni.

14. cikk

Új uniós belvízi hajóbizonyítványok kiadása

Olyan jelentősebb átalakítások vagy javítások esetében, amelyek hatással lehetnek a vízi jármű épségére, a II. melléklet szerinti hajózási vagy kormányozhatósági tulajdonságaira, vagy a vízi jármű sajátos jellemzőire, a vízi járművön az esetleges újabb utat megelőzően ismét el kell végezni a 7. cikkben előírt műszaki szemlét. E szemlét követően a vízi jármű műszaki jellemzőit tartalmazó új uniós belvízi hajóbizonyítványt kell kiadni, vagy a meglévő bizonyítványt ennek megfelelően módosítani kell. Amennyiben ezt a bizonyítványt más tagállamban adják ki, mint amelyben az első bizonyítványt kiadták vagy megújították, a bizonyítványt kiállító vagy megújító illetékes hatóságot erről egy hónapon belül tájékoztatni kell.

15. cikk

Az uniós belvízi hajóbizonyítvány visszavonása, illetve kiadásának vagy megújításának megtagadása

(1)  Az uniós belvízi hajóbizonyítvány kiadását vagy megújítását csak okkal lehet megtagadni. Az érintett vízi jármű tulajdonosát erről, valamint az érintett tagállamban igénybe vehető jogorvoslatról és annak határidejéről értesíteni kell.

(2)  Az érvényes uniós belvízi hajóbizonyítványt az azt kibocsátó vagy megújító illetékes hatóság visszavonhatja, ha a vízi jármű már nem felel meg a bizonyítványban feltüntetett műszaki követelményeknek.

16. cikk

Kiegészítő szemlék

(1)  A tagállamok illetékes hatóságai bármikor ellenőrizhetik, hogy a vízi jármű rendelkezik-e az irányelv szerinti érvényes bizonyítvánnyal, és hogy kielégíti-e az ilyen bizonyítványban feltüntetett követelményeket vagy nyilvánvaló veszélyt jelent-e a vízi járművön tartózkodó személyekre, a környezetre vagy a hajózás biztonságára nézve. Az illetékes hatóságok – a (2)–(5) bekezdéssel összhangban – megteszik a szükséges intézkedéseket.

(2)  Ha a szemle során a hatóságok azt tapasztalják, hogy a vízi jármű fedélzetén nincs vagy érvénytelen a bizonyítvány, illetve a vízi jármű nem felel meg a bizonyítványban foglalt követelményeknek, de ez az érvénytelenség vagy a követelményeknek való megfelelés hiánya nem képez egyértelmű veszélyt, a vízi jármű tulajdonosának vagy az ő képviselőjének meg kell tennie a helyzet orvoslásához szükséges valamennyi intézkedést. A bizonyítványt kiadó vagy legutoljára megújító hatóságot hét napon belül értesíteni kell.

(3)  Ha a szemle során a hatóságok úgy találják, hogy a vízi jármű egyértelmű veszélyt jelent a fedélzeten tartózkodókra, a környezetre vagy a hajózás biztonságára, megakadályozhatják a továbbhaladást, mindaddig, amíg sor nem került a helyzet orvoslásához szükséges lépésekre.

Előírhatnak olyan intézkedéseket is, amelyek lehetővé teszik a vízi jármű biztonságos továbbhaladását, indokolt esetben a szállítási művelet leállításával, egy olyan helyig, ahol a vízi jármű ellenőrzése vagy javítása megtörténhet. A bizonyítványt kiadó vagy legutoljára megújító hatóságot hét napon belül értesíteni kell.

(4)  Az a tagállam, amely megakadályozta a vízi jármű továbbhaladását, illetve a tulajdonost értesítette arról, hogy a fellelt hibák javításának elmulasztása esetén ezt szándékozik tenni, hét napon belül tájékoztatja meghozott vagy meghozni szándékozott döntéséről annak a tagállamnak a hatóságát, ahol a bizonyítványt kiadták vagy legutoljára megújították.

(5)  Az ezen irányelv végrehajtásából fakadóan hozott, a vízi jármű útjának megszakításáról szóló valamennyi határozatban részletesen meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló indokokat. Erről haladéktalanul értesíteni kell az érintett felet, akit ugyanakkor tájékoztatni kell a tagállamokban hatályos törvények szerint számára rendelkezésre álló fellebbezési eljárásokról és azok határidejéről.

17. cikk

Egyedi európai hajóazonosító szám

Az uniós belvízi hajóbizonyítványt kiadó illetékes hatóság a II. melléklet 2. fejezetének megfelelően bejegyzi az uniós belvízi hajóbizonyítványba az egyedi európai hajóazonosító számot.

18. cikk

Egyenértékűség és mentesség

(1)  A tagállamok végrehajtási jogi aktusok elfogadására kérhetik fel a Bizottságot annak érdekében, hogy egy adott vízi jármű vonatkozásában lehetőség nyíljon a követelményektől való eltérésre, illetve más műszaki előírások egyenértékűségének elismerésére az alábbiak kapcsán:

a)  a II. mellékletben felsoroltaktól eltérő anyagok, szerkezeti elemek vagy felszerelési egységek használata vagy megléte a vízi jármű fedélzetén, illetve más tervezési szempontok vagy megoldások elfogadása;

b)  kísérleti jelleggel és korlátozott időtartamra olyan uniós belvízi hajóbizonyítvány kiadása, amely a II. melléklet II. részében felsoroltaktól eltérő, új műszaki előírásokon alapul, feltéve hogy követelményei egyenértékű biztonságot nyújtanak;

c)  amennyiben a II. melléklet 15. fejezetében a csökkent mozgásképességű személyek általi használatra biztosított terek kapcsán támasztott különleges követelmények betartása a gyakorlatban nehézségbe ütközik vagy aránytalan költségekkel jár, a személyhajók vonatkozásában kivételek alkalmazása a felügyeleti szerv által;

d)  a II. melléklet 10. fejezetében említett oltóanyagoktól eltérő anyagok használata;

e)  a tárgyak védelmére szolgáló tartósan rögzített tűzvédelmi rendszerek használata;

f)  a II. melléklet 24. fejezetének alkalmazása a 110 m-nél nagyobb hosszúságúra átalakított vízi járművek esetében;

g)  eltérések a II. melléklet 24. és 24a. fejezetében előírt rendelkezésektől, amennyiben alkalmazásuk az átmeneti rendelkezések lejárta után műszakilag nehezen kivitelezhető, vagy aránytalan költségekkel jár;

h)  a kisebb mennyiségű vizet permetező sprinklerberendezésekre vonatkozó, a II. melléklet 10. fejezetében említettektől eltérő szabványok elismerése.

Az említett végrehajtási aktusokat a 25. cikk (2) bekezdésben említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2)  Az (1) bekezdés a)–g) pontjában említett egyenértékűségeket és mentességeket a tagállamok illetékes hatóságainak be kell jegyezniük az uniós belvízi hajóbizonyítványba. A Bizottságot és a többi tagállamot ezekről tájékoztatni kell.

(3)  Az (1) bekezdés a) pontjában említett végrehajtási jogi aktusok elfogadásáig az illetékes hatóságok a 10. cikk (2) bekezdésével összhangban ideiglenes uniós belvízi hajóbizonyítványt is kiadhatnak.

Ebben az esetben az illetékes hatóságoknak az ideiglenes uniós belvízi hajóbizonyítvány kiadásától számított egy hónapon belül tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a többi tagállamot az érintett vízi jármű nevéről és egyedi európai hajóazonosító számáról, a mentesség jellegéről és a tagállamról, ahol a vízi jármű bejegyzésre került, vagy ahol honi kikötője van.

(4)  A Bizottság közzéteszi a II. mellékletnek megfelelően jóváhagyott hajózási radarberendezések és fordulásisebesség-kijelzők nyilvántartását.

19. cikk

Harmadik országokból származó hajók hajóbizonyítványainak elismerése

Az Unió tárgyalásokat folytat harmadik országokkal az uniós és a harmadik országok által kiállított hajóbizonyítványok kölcsönös elismerésének biztosítása érdekében.

Az ilyen tárgyú megállapodások megkötéséig a tagállamok illetékes hatóságai elismerhetik harmadik országok hajóinak hajóbizonyítványait az adott tagállam vízi útjain való hajózás céljából.

Harmadik országok vízi járművei részére az uniós belvízi hajóbizonyítványokat a 7. cikk (1) bekezdésével összhangban kell kiadni.

20. cikk

A 2009/100/EK irányelv folytatólagos alkalmazhatósága

Az ezen irányelv 2. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti alkalmazási körön kívül, de a 2009/100/EK irányelv 1a. cikke szerinti alkalmazási körbe eső vízi járművek esetében ez utóbbi irányelvnek a rendelkezéseit kell alkalmazni.

21. cikk

Az okmányok használatára vonatkozó átmeneti rendelkezések

Az ezen irányelv hatálya alá tartozó, és a tagállamok illetékes hatóságai által a 2006/87/EK irányelvnek megfelelően, ezen irányelv hatálybalépése előtt kiadott okmányok lejáratukig érvényesek maradnak.

22. cikk

A mellékletek módosítása

(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása révén a tudományos és a technikai haladáshoz, illetve nemzetközi szervezetek, különösen a CCNR munkájának fejleményeihez igazítsa az I., a II., a III., a IV. és a VII. melléklet tartalmát annak érdekében, hogy a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett két bizonyítványt olyan műszaki követelmények alapján adják ki, amelyek azonos szintű biztonságot garantálnak, illetőleg figyelembe vegyék az 5. cikkben említett eseteket.

A 24. cikknek megfelelően a Bizottság 2017. december 31-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a cseppfolyósított gázzal üzemelő hajókra érvényes műszaki követelményeknek a II. melléklet 19ba. fejezetébe való bevezetésére vonatkozóan. [Mód. 9]

Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a kötelező érvényű közigazgatási utasításokat érintően a 24. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletben meghatározott műszaki követelmények részletes alkalmazásáról annak érdekében, hogy azok értelmezése egységes legyen, és érvényre jussanak az uniós szinten vagy más nemzetközi szervezetek, különösen a CCNR munkája nyomán kidolgozott legjobb gyakorlati módszerek.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság gondoskodik arról, hogy a rajnai hajózás céljából elismert uniós belvízi hajóbizonyítványok kiadásához szükséges műszaki követelmények által nyújtott biztonság szintje megfeleljen a felülvizsgált rajnai hajózási egyezmény 22. cikkében említett bizonyítvány kibocsátásához megkövetelt biztonsági szintnek.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása révén az irányelv szövegében aktualizálja a II. melléklet egyes rendelkezéseire utaló hivatkozásokat, az említett melléklet módosításainak figyelembe vétele érdekében.

23. cikk

Átmeneti követelmények

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy vizsgálatokra módot nyújtó átmeneti műszaki követelményekről rendelkezzen, és ezzel ösztönözze az innovációt és a technikai haladást. Az átmeneti követelmények legfeljebb három éves időszakra lehetnek érvényesek.

24. cikk

Felhatalmazás

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak Bizottság számára adott, a 3., 4., 8., 10., 22. és 23. cikkben említett felhatalmazása határozatlan időre felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazás ...(13)-tól/-től kezdődően öt évre szól,. [ezen irányelv hatálybalépésének időpontjá]-tól/-től kezdődő hatállyal A Bizottság legkésőbb 9 hónappal az ötéves időszak vége előtt jelentést készít a felhatalmazás gyakorlásáról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3., 4., 8., 10., 22. és 23. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. [Mód. 11 nem érinti az összes nyelvi változatot]

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)  A 3., 4., 8., 10., 22. és 23. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást a jogi aktusról való értesítést követő két hónapon belül, illetve akkor, ha a határidő lejártát megelőzően az Európai Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy nem kíván kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács ezt az időszakot további 2 kezdeményezésére ezen időtartam két hónappal meghosszabbíthatja meghosszabbodik. [Mód. 12]

25. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottság munkáját a 91/672/EGK tanácsi irányelv(14) 7. cikke által létrehozott bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni. Amennyiben a bizottságnak véleményét írásbeli eljárás útján kell kialakítania, az írásbeli eljárás kizárólag akkor zárható le eredmény nélkül, ha a vélemény kialakítására megállapított határidőn belül az elnök így dönt.

26. cikk

Szankciók

A tagállamok meghatározzák az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést e szabályok végrehajtásának biztosítása érdekében. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

26a cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság ...(15) előtt és azt követően háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben – különösen a műszaki követelmények harmonizálása és a belvízi hajózásra vonatkozó műszaki szabványok kidolgozása tekintetében –felülvizsgálja az irányelv által bevezetett intézkedések eredményességét. A jelentés a belvízi hajózás tekintetében illetékes nemzetközi szervezetekkel való együttműködés mechanizmusait is felülvizsgálja. A jelentéssel együtt – adott esetben – jogalkotási javaslatot is benyújtanak, amelynek célja az együttműködés és koordináció további ésszerűsítése az olyan szabványok kidolgozása érdekében, amelyekre az Unió jogi aktusaiban hivatkozni lehet. [Mód. 13]

27. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1)  Az 1. cikkben említett belvízi utakkal rendelkező tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2015. január 1-től megfeleljenek. E rendelkezésekről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)  A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében fogadnak el.

28. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2006/87/EK irányelv 2015. január 1-jén hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat ezen irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni.

29. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

30. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a címzettjei azok a tagállamok, amelyek az 1. cikkben említett belvízi utakkal rendelkeznek.

Kelt ...,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

I. melléklet: A földrajzilag az 1., 2., 3. és 4. hajózási zónába tartozó uniós belvízi utak jegyzéke

II. melléklet: Az 1., 2., 3. és 4. zóna belvízi útjain közlekedő vízi járművekre vonatkozó műszaki minimumkövetelmények

A II. melléklet a következő fejezettel egészül ki:

„19ba. FEJEZET

A CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZZAL ÜZEMELŐ HAJÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖN KÖVETELMÉNYEK (Üres)ˮ [Mód. 14]

III. melléklet: Az 1. és 2. zónába tartozó belvízi utakon közlekedő vízi járművekre vonatkozó lehetséges kiegészítő műszaki követelmények tárgykörei

IV. melléklet: A 3. és 4. zónába tartozó belvízi utakon közlekedő vízi járművekre vonatkozó műszaki követelmények lehetséges csökkentéseinek tárgykörei

V. melléklet: Az uniós belvízi hajóbizonyítvány mintája

VI. melléklet: Az uniós belvízi hajóbizonyítványok nyilvántartásának mintája

VII. melléklet: Hajóosztályozó társaságok

E konszolidált szöveg nem tartalmazza a mellékletek szövegét. Azok megtalálhatók a COM(2013)0622 bizottsági javaslat 2. és 3. részében.

(1) HL C 177., 2014.6.11., 58. o.
(2) HL C 126., 2014.4.26., 48. o.
(3)HL C 177., 2014.6.11., 58. o.
(4)HL C 126., 2014.4.26., 48. o.
(5)Az Európai Parlament 2014. április 15-i álláspontja.
(6)Az Európai Parlament és a Tanács 2006/87/EK irányelve (2006. december 12.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról és a 82/714/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 389., 2006.12.30., 1. o.).
(7)Az Európai Parlament és a Tanács 2009/100/EK irányelve (2009. szeptember 16.) a belvízi hajókra vonatkozó hajóbizonyítványok kölcsönös elismeréséről (HL L 259., 2009.10.2., 8. o.).
(8)Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(9)Az Európai Parlament és a Tanács 2009/45/EK irányelve (2009. május 6.) a személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről (átdolgozás) (HL L 163., 2009.6.25., 1. o.).
(10) A Tanács 82/714/EGK irányelve (1982. október 4.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról (HL L 301., 1982.10.28., 1. o.), (A 2006/87/EK irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelv).
(11)A Tanács 94/57/EK irányelve (1994. november 22.) a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek, valamint a tengerhajózási igazgatás vonatkozó tevékenységeinek közös szabályairól és szabványairól (HL L 319., 1994.12.12., 20. o.).
(12) Az ezen irányelv hatálybalépésének időpontjától számítva egy év elteltével.
(13) Ezen irányelv hatálybalépésének időpontja.
(14) A Tanács 91/672/EGK irányelve (1991. december 16.) a belvízi áru- és személyszállításra vonatkozó nemzeti hajóvezetői bizonyítványok kölcsönös elismeréséről (HL L 373., 1991.12.31., 29. o.).
(15) Az ezen irányelv hatálybalépését követő három év elteltével.


A vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazása ***I
PDF 498kWORD 187k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2014. április 15-i jogalkotási állásfoglalása a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló, 1997. március 13-i 515/97/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0796 – C7-0421/2013 – 2013/0410(COD))
P7_TA(2014)0344A7-0241/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0796),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 33. és 325. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0421/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Számvevőszék 2014. február 25-i véleményére(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére (A7-0241/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 15-én került elfogadásra a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló 515/97/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló …/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2013)0410


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 33. és 325. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel a Számvevőszék véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  Annak érdekében, hogy az 515/97/EK tanácsi rendelet(4) az unió vámterületével kapcsolatos valamennyi lehetséges árumozgásra kiterjedjen, helyénvaló pontosítani a vámjogszabály fogalommeghatározását az áruk be- és kilépésének fogalma tekintetében.

(2)  A szabálytalanságok leküzdésére szolgáló közigazgatási és büntetőeljárások további erősítése érdekében gondoskodni kell arról, hogy a kölcsönös segítségnyújtás útján beszerzett bizonyítékok elfogadhatónak tekinthetők legyenek a megkereső hatóság tagállamának közigazgatási és igazságügyi hatóságai előtti eljárásokban.

(3)  A vámügyi kockázatkezelésről és az ellátási lánc biztonságáról szóló, 2013. január 18-i bizottsági közlemény elismeri, hogy sürgős szükség van az érkezés előtti kockázatelemzésre szolgáló adatok minőségének és elérhetőségének javítására, különösen a nemzeti és uniós szintű biztonsági és védelmi kockázatok hatékony meghatározására és enyhítésére, a 2193/92/EGK tanácsi rendelet(5) 13. cikkének (2) bekezdése alapján létrehozott közös kockázatkezelési keretrendszerben. A konténermozgások adatainak az érkezés előtti kockázatelemzésbe történő integrálása nagymértékben javítja a logisztikai lánc láthatóságát, és jelentősen erősíti az Unió és a tagállamok azon képességét, hogy a nagyobb kockázatot jelentő szállítmányokra összpontosítsák az ellenőrzéseket, miközben megkönnyítik a törvényes kereskedelem bonyolítását.

(4)  Az egyértelműség, a következetesség, az eredményesség, a koherencia és az átláthatóság érdekében konkrétabban meg kell határozni, hogy mely hatóságok férhetnek hozzá az 515/97/EK rendelet alapján létrehozott nyilvántartásokhoz; ebből a célból az illetékes hatóságokra való egységes hivatkozást hoznak létre. [Mód. 1]

(5)  A konténermozgásokkal kapcsolatos adatok lehetővé teszik az Unió vámterületére érkező és azt elhagyó árukkal kapcsolatos csalásokkal és kockázatokkal kapcsolatos kockázati tendenciák megállapítását. Ezek az adatok az olyan műveletek megelőzésére, kivizsgálására és üldözésére irányulnak, amelyek a vámjogszabályok megsértésének minősülnek vagy annak látszanak, továbbá segítséget nyújtanak az illetékes hatóságoknak a 2913/92/EGK rendelet 4. cikkének 25. pontjában meghatározott vámügyi kockázatok kezeléséhez. A lehető legteljesebb adatkészlet összegyűjtése és felhasználása érdekében, elkerülve ugyanakkor a szállítmányozási ágazatban tevékenykedő kis- és középvállalkozásokat érő esetleges kedvezőtlen hatásokat, a nemzetközi logisztikai láncban tevékenykedő magán- és közszolgáltatóknak be kell nyújtaniuk a Bizottság számára a konténermozgásokkal kapcsolatos adatokat, amennyiben a felszerelés nyomon követésére szolgáló rendszerük útján összegyűjtik ezeket az adatokat vagy hozzáférnek a szóban forgó adatokhoz.

(5a)  Az 515/97/EK rendelet módosításáról szóló 2013. november 25-i hatásvizsgálat összefoglalójában a probléma nagyságrendjével összefüggésben feltüntetett adatok azt mutatják, hogy pusztán a hamis származási nyilatkozatokból eredő csalások akár évi 100 millió EUR értékben okozhatnak kárt a 27 tagú Unió számára. 2011-ben a tagállamok 1 905 észlelt csalási esetet és más szabálytalanságot jelentettek a hamis árumegnevezések körében, amelyek 107,7 millió EUR értékű kárt okoztak. Ez ugyanakkor csak a tagállamok és a Bizottság által kimutatott kár. A probléma valós nagyságrendje sokkal nagyobb, hiszen nem áll rendelkezésre információ a potenciális csalási ügyekről, amelyek számát körülbelül 30 000-re becsülik. [Mód. 2]

(5b)  A magas szintű fogyasztóvédelem érdekében az Unió feladata, hogy felvegye a küzdelmet vámcsalásokkal szemben, és ezáltal hozzájáruljon a belső piac azon céljához, hogy valós származási tanúsítványokkal rendelkező, biztonságos termékekkel rendelkezzen. [Mód. 3]

(6)  A vámcsalások növekvő nagyságrendjére tekintettel elengedhetetlen a felderítés és a megelőzés fokozása nemzeti és uniós szinten egyaránt. A csalás felderítése, a kockázatokkal kapcsolatos tendenciák megállapítása, valamint a hatékony kockázatkezelési eljárások végrehajtása jelentős részben a vonatkozó műveleti adatkészlet meghatározásától és keresztelemzésétől függ. Ezért az Európai Unió szintjén létre kell hozni egy, az áruk import, export és tranzit – így importjára, exportjára és tranzitjára – többek között az áruk tagállamokon belüli átszállításának átszállítására és közvetlen exportjának – adatait exportjára – vonatkozó adatokat tartalmazó nyilvántartást. Ebből a célból a tagállamoknak lehetővé kell tenniük, a rendszeres másolat készítését a Bizottság által üzemeltetett rendszerekből származó, áruk importjára, exportjára és tranzitjára vonatkozó adatokról, valamint a lehető leghamarabb be kell nyújtaniuk a Bizottság számára az áruk egy adott tagállamon belüli átszállítására és a közvetlen exportra vonatkozó adatokat. A Bizottságnak a nyilvántartás eredményeiről évente jelentést kell előterjesztenie az Európai Parlament és a Tanács számára. A Bizottságnak …-ig(6) értékeléseket kell végeznie annak felmérése érdekében, hogy ki lehet-e terjeszteni a nyilvántartásban szereplő adatok körét az áruk szárazföldi és légi importjára és tranzitjára vonatkozó adatok felvételével, illetve hogy ki kell-e bővíteni a nyilvántartásban szereplő adatok körét az exportra vonatkozó adatokkal. [Mód. 4]

(7)  Az 515/97/EK rendelet 18b. cikke végrehajtása érdekében a Bizottság több olyan technikai rendszert hozott létre, amelyek lehetővé teszik, hogy technikai segítséget és képzést nyújtson, illetve kommunikációs tevékenységet és egyéb operatív tevékenységet végezzen a tagállamok számára. A rendeletben kifejezetten hivatkozni kell a szóban forgó technikai rendszerekre, és ki kell terjeszteni azokra az adatvédelmi követelményeket.

(8)  Az e-vámügy 2011. évi bevezetése – amelynek révén már nem a vámhivatalok, hanem a gazdasági szereplők őrzik meg az import és export vámáru-nyilatkozatokat kísérő okmányokat – késedelmekhez vezetett az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vámügyi vizsgálataiban, mivel az OLAF-nak az említett hivatalok közreműködésére van szüksége a szóban forgó okmányok beszerzéséhez. Ezen felül Ezenfelül a közigazgatási szervek birtokában lévő vámügyi iratokra vonatkozó három éves elévülési idő további akadályokat gördít a vizsgálatok sikeres lefolytatása elé. Tehát a vámügy terén folytatott vizsgálatok felgyorsítása érdekében a Bizottságnak jogosultnak kell lennie arra, hogy bizonyos körülmények között és a tagállamok előzetes értesítését követően közvetlenül az érintett gazdasági szereplőktől igényelje az import és export vámáru-nyilatkozatokat kísérő okmányokat. Az érintett gazdasági szereplőket ennek során tájékoztatni kell arról, hogy milyen típusú eljárásról van szó. Az említett gazdasági szereplőket kötelezni kell arra, hogy Bizottságoz az igényelt okmányokat a tagállamok Bizottság általi értesítését követően időben eljuttassák a Bizottsághoz. [Mód. 5]

(9)  A bevitt adatok bizalmas kezelésének és a nagyobb fokú biztonságnak a biztosítása érdekében rendelkezni kell arról, hogy a bevitt adatokhoz kizárólag egyes konkrét felhasználók férhetnek hozzá, és csak meghatározott célokból. [Mód. 6]

(10)  A naprakész információk, az átláthatóság, valamint az érintetteknek – a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletbe(7) és a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvbe(8) foglalt – tájékoztatáshoz való joga érdekében lehetővé kell tenni, hogy frissítéseket tegyenek közzé az interneten a tagállamok által kijelölt azon illetékes hatóságok jegyzékei és a Bizottság azon szervezeti egységei tekintetében, amelyek hozzáférnek a váminformációs rendszerhez (VIR).

(11)  A 45/2001/EK rendelet az Unió intézményei, szervei, hivatali és ügynökségei általi személyesadat-feldolgozásra vonatkozik.

(12)  Az adatvédelmi felügyelet következetességének javítása érdekében az európai adatvédelmi biztosnak szorosan együtt kell működnie a 2009/917/IB tanácsi határozat(9) alapján létrehozott közös ellenőrző hatósággal a VIR ellenőrzéseinek koordinálása céljából.

(13)  A VIR-ben tárolt adatok megőrzésére vonatkozó rendelkezések gyakran idéznek elő indokolatlan információveszteséget, mivel a tagállamok nem rendszeresen végzik el az éves felülvizsgálatot az azzal együtt járó adminisztratív teher és a megfelelő erőforrások – különösen az emberi erőforrások – hiánya miatt. Ezért egyszerűsíteni kell a VIR-ben történő adattárolási adatmegőrzésre vonatkozó eljárást oly módon, hogy az adatok éves felülvizsgálatára vonatkozó kötelezettség eltörlése, és 10 éves maximális adatmegőrzési idő előírása révén, amely megfelel az e rendelet alapján létrehozott nyilvántartások esetében előírt időszakoknak. Ez azonban a 2913/92/EGK rendelet 221. cikkének (3) bekezdésében rögzített elévülési időre nem alkalmazandó. Azért van szükség erre az adatmegőrzési időre, mert a szabálytalanságok feldolgozása hosszadalmas eljárás, és mivel a szóban forgó adatok szükségesek a közös vámügyi műveletek és vizsgálatok lefolytatásához. Ezen felül Ezenfelül az adatvédelmi szabályok megóvása érdekében az európai adatvédelmi biztost tájékoztatni kell azokról az esetekről, amikor a személyes adatokat öt évet meghaladó ideig tárolják a VIR-ben. [Mód. 7]

(14)  A csalások elemzésével kapcsolatos lehetőségek további bővítése és a vizsgálatok lefolytatásának elősegítése érdekében a vámügyirat-azonosítási adatbázisban (a továbbiakban: FIDE) tárolt, folyamatban lévő vizsgálatok ügyirataival kapcsolatos adatokat az utolsó megállapítás megtétele után egy évvel névteleníteni kell, és olyan formában kell azokat megőrizni, amelyben már nincs lehetőség az érintettek azonosítására.

(15)  Mivel a 2913/92/EGK rendelet 4. cikkének 25. és 26. pontjában, valamint 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározott vámügyi kockázatkezelés javításának célkitűzéseit a tagállamok egyedül nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés mértéke és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unió létrehozásáról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(16)  Azok a nemzetközi logisztikai láncban tevékenykedő magán- és közszolgáltatók, akik e rendelet hatálybalépésekor a konténermozgások adatainak átadásával kapcsolatos, magánjogi szerződésekbe foglalt kötelezettségek hatálya alá tartoznak, elhalaszthatják a 18c. cikk alkalmazását annak érdekében, hogy újratárgyalják a szerződéseiket, és gondoskodjanak arról, hogy a jövőbeni szerződések megfeleljenek a Bizottság részére történő adatszolgáltatási kötelezettségnek.

(17)  Az 515/97/EK rendelet az egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó hatásköröket ruház a Bizottságra, így a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése következtében az említett rendelet alapján a Bizottságra ruházott hatásköröket összhangba kell hozni az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. és 291. cikkével.

(18)  Az 515/97/EK rendelet egyes nem alapvető jelentőségű elemeinek kiegészítése érdekében, és különösen a konténer-állapotüzenetek strukturált nyilvántartásának létrehozása céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el azon események tekintetében, amelyekkel kapcsolatosan be kell jelenteni a konténer-állapotüzeneteket, a konténer-állapotüzenetekben bejelentendő minimális adatelemek tekintetében, valamint a bejelentés gyakorisága tekintetében.

(19)  Az 515/97/EK rendelet egyes nem alapvető jelentőségű elemeinek kiegészítése érdekében, és különösen a VIR-be beviendő adatok meghatározása céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a mezőgazdasági jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos azon műveletek meghatározása tekintetében, amelyekkel kapcsolatban adatokat fel kell venni a VIR központi adatbázisába.

(20)  Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács számára egyidejűleg, időben és megfelelő módon történő eljuttatásáról.

(21)  Az 515/97/EK rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosításához a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a konténer-állapotüzenetek adatformátuma és továbbítási módja tekintetében. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(10) megfelelően kell gyakorolni. A vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni a végrehajtási jogi aktusok elfogadásához.

(22)  Annak érdekében, hogy egységes feltételeket biztosíthasson az 515/97/EK rendelet végrehajtásához, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a 24. cikk a)–h) pontjában említett kategóriák szerint a VIR-be felveendő konkrét adatelemek tekintetében. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. A vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni a végrehajtási jogi aktusok elfogadásához. A VIR-be beviendő konkrét adatelemek a 698/98/EK bizottsági rendelet(11) mellékletében felsorolt elemekre épülnek.

(23)  Az európai adatvédelmi biztossal konzultációt folytattak, aki 2014. március 11-én véleményt nyilvánított,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 515/97/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.  A 2. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)  Az első francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„– „Vámjogszabályok”: azon uniós rendelkezések és kapcsolódó felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok, amelyek az áruk belépését, kilépését, behozatalát, kivitelét, továbbítását és jelenlétét szabályozzák a tagállamok és harmadik országok közötti, illetve a tagállamok közötti kereskedelemben olyan áruk esetében, amelyek nem rendelkeznek uniós vámjogi helyzettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 28. cikkének (2) bekezdése szerint, vagy olyan áruk esetében, amelyeknél további ellenőrzés vagy vizsgálat szükséges az uniós helyzet elnyeréséhez,”

"

b)  A bekezdés a következő francia bekezdéssel egészül ki:"

„– „a nemzetközi logisztikai láncban tevékenykedő szolgáltatók magán- vagy közszolgáltatók”: a tulajdonosok, a szállítók, a címzettek, a szállítmányozók, a fuvarozók, a termelők és a nemzetközi logisztikai láncban közreműködő más érintett személyek és közvetítők.” [Mód. 8]

"

2.  A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„A megkeresett hatóság tisztviselői által beszerzett, és a 4–11. cikk szerinti segítségnyújtás során a megkereső hatóságnak átadott dokumentumok, azok hitelesített másolatai, tanúsítványok, a közigazgatási hatóságoktól származó valamennyi eszköz hivatalos aktus, illetve határozat, jelentés és egyéb adat elfogadható bizonyítéknak minősülhet a megkereső tagállam közigazgatási és bírósági eljárásaiban, ahhoz hasonlóan, mintha az eljárás helye szerinti tagállamban szerezték volna be azokat.” [Mód. 9]

"

2a.  A rendelet a következő cikkel egészül ki:"

„16a. cikk

Az egyik tagállam tisztviselői által beszerzett, és a 13-15. cikkben meghatározott segítségnyújtás során egy másik tagállamnak átadott dokumentumok, azok hitelesített másolatai, tanúsítványok, a közigazgatási hatóságoktól származó valamennyi eszköz, illetve határozat, jelentés és egyéb adat elfogadható bizonyítéknak minősülhet az ezen információkhoz hozzájutó tagállam közigazgatási és bírósági eljárásaiban, ahhoz hasonlóan, mintha az eljárás helye szerinti tagállamban szerezték volna be azokat. [Mód. 10]

"

2b.  A 18. cikk (1) bekezdésének első albekezdése a következő francia bekezdéssel egészül ki:"

– a vámjogszabályoknak a Bizottság által meghatározott küszöböt meghaladó mértékű megsértése esetén.” [Mód. 11]

"

2c.  A 18. cikk (1) bekezdése első albekezdésének utolsó mondata helyébe a következő szöveg lép:"

„haladéktalanul – de legkésőbb három héten belül –, saját kezdeményezésre vagy a Bizottság indokolt megkeresésére válaszolva, közlik a Bizottsággal az összes releváns információt, adott esetben okmányok vagy azok másolatai vagy kivonatai átadásával, a tények megállapítása céljából, hogy a Bizottság összehangolhassa a tagállamok által teendő lépéseket.” [Mód. 12]

"

2d.  A 18. cikk (4) bekezdése első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) Ha a Bizottság úgy véli, hogy egy vagy több tagállamban szabálytalanság fordult elő, tájékoztatja erről a tagállamot vagy tagállamokat, és ez a tagállam vagy tagállamok mielőbb – de legkésőbb a tájékoztatás beérkezését követő három héten belül – lefolytatja, illetve lefolytatják a vizsgálatot, amelynél a Bizottság tisztviselői jelen lehetnek az e rendelet 9. cikke (2) bekezdésében és 11. cikkében megállapítottak szerint.” [Mód. 13]

"

3.  A 18a. cikk a következőképpen módosul:

a)  Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A tagállamok hatásköreinek sérelme nélkül, a 2913/92/EGK rendelet 4. cikkének 25. és 26. pontjában, valamint 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kockázatkezelés céljából, továbbá annak érdekében, hogy a 29. cikkben említett hatóságok segítséget kapjanak olyan áruk mozgásának felderítésében, amelyek a vám- és mezőgazdasági jogszabályokat potenciálisan sértő műveletek tárgyát képezik, illetve olyan szállítóeszközök – beleértve a konténereket – mozgásának feltérképezésében, amelyeket e célra használnak fel, a Bizottság nyilvántartást hoz létre és kezel a nemzetközi logisztikai láncban aktívan részt vevő magán- vagy közszolgáltatóktól származó adatokról. E nyilvántartáshoz a fent említett hatóságok közvetlenül hozzáférhetnek. Biztosítaniuk kell, hogy a tagállami szolgáltatók érdekeivel kapcsolatos, nyilvántartásban szereplő információk csak e rendelet céljaira kerüljenek felhasználásra. [Mód. 14]

"

b)  A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) E nyilvántartás kezelése keretében a Bizottság jogosult:

   a) az adatok tartalmához való hozzáférésre vagy annak kivonatolására és tárolására, annak eszközétől és formájától függetlenül, valamint az adatoknak a közigazgatási vagy bírósági eljárás céljaira történő felhasználására, a szellemi tulajdonjogokra alkalmazandó jogszabályok tiszteletben tartásával. A Bizottság megfelelő biztosítékokat hoz létre a hatóságok önkényes eljárásával szemben, ideértve a technikai és szervezési intézkedéseket, valamint az érintettekkel szembeni átláthatósági követelményeket. Az érintettek számára biztosítani kell a betekintési és helyesbítési jogot az e célból feldolgozott adatok tekintetében; [Mód. 15]
   b) a nyilvántartásban hozzáférhető vagy abból kivont adatok összehasonlítására, szembeállítására, indexálására, más adatforrásokból történő bővítésére és elemzésére a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek* megfelelően;
   c) az e nyilvántartásban található adatoknak a 29. cikkben említett hatóságok részére elektronikus adatfeldolgozási technikák használatával történő rendelkezésre bocsátására. ”

"

______________________

* Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

c)  A cikk a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:"

„(5) Az európai adatvédelmi biztos felügyeli a nyilvántartásnak a 45/2001/EK rendelettel való összhangját.

A Bizottság megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre a személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítése, véletlen elvesztése vagy engedély nélküli közlése, megváltoztatása vagy bármely más jogellenes feldolgozása elleni védelme érdekében. [Mód. 16]

(6)  A 45/2001/EK rendelet sérelme nélkül, a Bizottság a nemzetközi logisztikai láncban tevékenykedő magán- vagy közszolgáltatók egyetértésével továbbíthatja a 18a. cikk (3) bekezdésében említett adatokat azon nemzetközi szervezetek és/vagy uniós intézmények/ügynökségek – köztük a Vámigazgatások Világszervezete, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet és a Nemzetközi Légiszállítási Szövetség –, illetve az Europol számára, amelyek hozzájárulnak az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez, valamint a vámjogszabályok helyes alkalmazásához, továbbá amelyekkel a Bizottság erre vonatkozó megállapodást vagy egyetértési megállapodást kötött. [Mód. 17]

Az adatok e bekezdés alapján kizárólag e rendelet általános céljai érdekében továbbíthatók, ideértve az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét és/vagy a 2913/92/EGK tanácsi rendelet* 4. cikkének 25. és 26. pontjában, valamint 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kockázatkezelést is. [Mód. 18]

Az e bekezdés alapján végzett esetleges adattovábbítás alapjául szolgáló megállapodásnak vagy egyetértési megállapodásnak tartalmaznia adattovábbításnak tiszteletben kell többek között az olyan tartania az adatvédelmi elveket, mint az érintettek lehetősége lehetőségét betekintési és helyesbítési joguk, valamint a közigazgatási és bírósági jogorvoslathoz való joguk gyakorlására, továbbá az adatvédelmi biztosítékoknak való megfelelésre irányuló független felügyeleti mechanizmust. [Mód. 19]

A nemzetközi logisztikai láncban tevékenykedő magán- vagy közszolgáltatóktól kapott adatok kizárólag addig őrizhetők meg, amíg az a benyújtásuk céljának megvalósításához szükséges, és nem tárolhatók tíz évnél tovább. Ha öt évnél tovább tárolnak személyes adatokat, arról megfelelően tájékoztatni kell az európai adatvédelmi biztost.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon nemzetközi szervezetek és/vagy uniós intézmények vagy ügynökségek jegyzékének módosítására, amelyek hozzájárulnak az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez, valamint a vámjogszabályok helyes alkalmazásához. [Mód. 20]

A Bizottság konzultál az üzleti élet képviselőivel az e bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kidolgozásáról.[Mód. 21]

__________________________

* A Tanács 2913/92/EGK rendelete (1992. október 12.) a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302., 1992.10.19., 1. o.).”

"

4.  A 18b. cikk a következőképpen módosul:

a)  A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A Bizottság szaktudást, technikai vagy logisztikai segítségnyújtást, képzési vagy kommunikációs tevékenységet, illetve más operatív támogatást bocsáthat biztosít a tagállamok rendelkezésére számára e rendelet célkitűzéseinek elérése, valamint az EUMSZ 87. cikkében említett vámügyi együttműködés végrehajtása keretében felmerülő feladataik teljesítése érdekében. Ebből a célból a Bizottság létrehozza a megfelelő technikai rendszereket.” [Mód. 22]

"

b)  A cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:"

„(3) Az európai adatvédelmi biztos felügyeli az e cikk alapján létrehozott valamennyi technikai rendszernek a 45/2001/EK rendelettel való összhangját.” [Mód. 23]

"

5.  A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:"

„18c. cikk

(1)  A 18a. cikk (1) bekezdésében említett, a nemzetközi logisztikai láncban tevékenykedő azon magán- vagy közszolgáltatók Azok a tengeri fuvarozók, amelyek tárolják a konténerek mozgására és állapotára vonatkozó adatokat vagy hozzáférnek ilyen adatokhoz, bejelentik a Bizottságnak a konténer-állapotüzeneteket. [Mód. 24]

(2)  Az előírt konténer-állapotüzeneteket az alábbi helyzetek valamelyikében olyan konténerek esetében kell bejelenteni, : amelyeket valamely harmadik országból hajóval kívánnak behozni az Unió vámterületére.

   a) olyan konténerek, amelyeket valamely harmadik országból hajóval kívánnak behozni az Unió vámterületére;[Mód. 25]
   b) olyan konténerek, amelyek hajóval szállítanak az Unió vámterületéről egy harmadik országba. [Mód. 26]

(3)  Az előírt konténer-állapotüzenetek jelentik a 18f. cikkben említett eseményeket, amennyiben azok ismertek a nemzetközi logisztikai láncban tevékenykedő magán- vagy közszolgáltató számára, és amelyek vonatkozásában az adatokat az elektronikus konténer-nyomonkövetési berendezésben létrehozták vagy összegyűjtötték. [Mód. 27]

(4)  A Bizottság létrehozza és kezeli a bejelentett konténer-állapotüzenetek nyilvántartását (a továbbiakban: állapotüzenet-nyilvántartás). Az állapotüzenet-nyilvántartás a 18a. cikkben említett nyilvántartás részét képezi, és nem tartalmaz személyes adatokat. [Mód. 28]

18d. cikk

(1)  Amennyiben egy konténert – beleértve azokat a konténereket is, amelyeket nem rakodnak ki az Unión belül – hajóval szállítanak az Unió vámterületére egy harmadik országból, a 18c. cikk (1) bekezdésében foglalt kötelezettség alá tartozó magán- vagy közszolgáltatók bejelentik a konténer-állapotüzeneteket valamennyi olyan esemény tekintetében, amelyre akkortól fogva, amikor a konténer még üres volt az Unió vámterületére való behozatalt megelőzően, egészen addig kerül sor, amíg a konténer ismét kiürül.

(2)  Azokban az esetekben, amikor a konténer kiürülésével kapcsolatos esemény meghatározásához szükséges konkrét konténer-állapotüzenetek egy adott esetben nem érhetők el a szolgáltató elektronikus nyilvántartásában, a szolgáltató azokat a konténer-állapotüzeneteket jelenti be, amelyek az Unió vámterületére való fizikai megérkezést megelőző legalább három hónaptól az Unió vámterületére való belépést követő egy hónapig, illetve – amennyiben az korábbi – az Unió vámterületén kívüli célállomásra való megérkezésig bekövetkezett eseményekre vonatkoznak.

18e. cikk

(1)  Amennyiben egy konténert hajóval szállítanak az Unió vámterületéről egy harmadik országba, a 18c. cikk (1) bekezdésébe foglalt kötelezettség alá tartozó magán- vagy közszolgáltatók bejelentik a konténer-állapotüzeneteket valamennyi olyan esemény tekintetében, amelyre akkortól fogva, amikor a konténer még üres volt az Unió vámterületén belül, egészen addig kerül sor, amíg a konténer ismét kiürül az Unió vámterületén kívül.

(2)  Azokban az esetekben, amikor a konténer kiürülésével kapcsolatos esemény meghatározásához szükséges konkrét konténer-állapotüzenetek egy adott esetben nem érhetők el a szolgáltató elektronikus nyilvántartásában, a szolgáltató bejelentheti azokat a konténer-állapotüzeneteket, amelyek az Unió vámterületéről való kilépést követő legalább három hónapon belül bekövetkezett eseményekre vonatkoznak.

18f. cikk

(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak megállapítása céljából: azon konténerállapot-események, amelyekre vonatkozóan a 18c. cikknek megfelelően be kell jelenteni a konténer-állapotüzeneteket, a bejelentendő konténer-állapotüzenetek minimális adatelemei, valamint a jelentéstétel gyakorisága.

(2)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a konténer-állapotüzenetekben szereplő adatok formátumával, valamint a konténer-állapotüzenetek továbbításának módjával, továbbá a célállomástól való eltérés okán az Unióba behozott konténerekre vonatkozó esetleges kötelezettségekkel kapcsolatos rendelkezéseket. A végrehajtási jogi aktusokat a 43a. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell meghozni. [Mód. 29]

(2a) A Bizottság a 18a. cikk (1) bekezdése alapján végrehajtási jogi aktus útján meghatározza, hogy miként szerezhető meg a szolgáltatók hozzájárulása a benyújtott konténer-állapotüzenetek más szervezetek vagy szervek részére történő továbbítása előtt. [Mód. 30]

(2b) A Bizottságnak szoros egyeztetéseket kell folytatnia a konténeres vonalhajózási ágazat üzleti képviselőivel az e cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok előkészítéséről. E képviselőket felkérhetik az említett aktusokat kidolgozni hivatott bizottsági üléseken és szakértői csoportokban való részvételre. [Mód. 31]

18g. cikk

(1)  A Bizottság létrehozza és kezeli az áruk behozatalára, kivitelére és továbbítására vonatkozó adatokat tartalmazó nyilvántartást (a továbbiakban: import, export és tranzit nyilvántartás), ideértve az egy tagállamon belüli átszállítást is, a 2454/93/EGK bizottsági rendelet* 37. és 38. mellékletének részletes szabályozása szerint. A tagállamok felhatalmazzák a Bizottságot, hogy rendszeresen másolatot készítsen a behozatalra, a kivitelre és az átszállításra vonatkozó azon adatokról, amelyek forrását a Bizottság üzemelteti a 2913/92/EGK rendelet alapján. A tagállamok a lehető leghamarabb közlik a Bizottsággal az áruk adott tagállamon belüli átszállításával és a közvetlen kivitellel kapcsolatos adatokat. A természetes és jogi személyekre vonatkozóan szolgáltatott információk csak e rendelet céljaira használhatók fel. [Mód. 32]

(2)  A nyilvántartást úgy kell felhasználni, hogy segítséget nyújtson az olyan műveletek megelőzéséhez, kivizsgálásához és üldözéséhez, amelyek a vámjogszabályok megsértésének minősülnek vagy annak látszanak, továbbá kockázatkezelés céljából, ideértve a 2913/92/EGK rendelet 4. cikkének 25. és 26. pontjában, valamint 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerinti kockázatalapú vámellenőrzéseket.

(3)  A nyilvántartáshoz kizárólag a 29. cikkben felsorolt bizottsági szervezeti egységek és nemzeti hatóságok férhetnek hozzá. A Bizottságon és a nemzeti hatóságokon belül kizárólag a kijelölt elemzők jogosíthatók fel az e nyilvántartásban szereplő személyes adatok feldolgozására.

A 45/2001/EK rendelet sérelme nélkül, a Bizottság a közlő tagállam egyetértésével továbbíthatja az (1) bekezdésben meghatározott eljárás szerint beszerzett, egyes kiválasztott adatokat azon nemzetközi szervezetek és/vagy uniós intézmények/ügynökségek – közöttük a Vámigazgatások Világszervezete, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet és a Nemzetközi Légiszállítási Szövetség –, illetve az Europol számára, amelyek hozzájárulnak az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez, valamint a vámjogszabályok helyes alkalmazásához, és amelyekkel a Bizottság erre vonatkozó megállapodást vagy egyetértési megállapodást kötött. [Mód. 33]

E bekezdés alapján kizárólag e rendelet általános céljai érdekében továbbíthatók adatok, ideértve az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét és/vagy a 2913/92/EGK rendelet 4. cikkének 25. és 26. pontjában, valamint 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kockázatkezelést is.

Az e bekezdés alapján végzett esetleges adattovábbítás alapjául szolgáló megállapodásnak vagy egyetértési megállapodásnak tartalmaznia kell többek között az olyan adatvédelmi elveket, mint az érintettek lehetősége betekintési és helyesbítési joguk, valamint a közigazgatási és bírósági jogorvoslathoz való joguk gyakorlására, továbbá az adatvédelmi biztosítékoknak való megfelelésre irányuló független felügyeleti mechanizmust.

(3a) A Bizottság az 51a. cikknek megfelelően évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az említett nyilvántartás eredményeiről. [Mód. 34]

(4)  A 45/2001/EK rendelet alkalmazandó a Bizottság által, az e nyilvántartásban szereplő adatok körében végzett személyesadat-feldolgozásra. [Mód. 35]

A Bizottságot a 45/2001/EK rendelet 2. cikkének d) pontja értelmében vett adatkezelőnek kell tekinteni.

Az európai adatvédelmi biztos a 45/2001/EK rendelet 27. cikkének megfelelően előzetesen ellenőrzi az import, export és tranzit nyilvántartást. [Mód. 36]

Az import, export és tranzit nyilvántartásban szereplő adatokat csak azon cél eléréséhez szükséges ideig szabad tárolni, amelyhez azokat felvették, és nem tárolhatók tíz évnél tovább. Ha öt évnél tovább tárolnak személyes adatokat, arról megfelelően tájékoztatni kell az európai adatvédelmi biztost.

(5)  Az import, export és tranzit nyilvántartás nem tartalmazhat a 45/2001/EK rendelet 10. cikkének (5) bekezdése szerinti különleges adatkategóriákat.

A Bizottság megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre a személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítése, véletlen elvesztése vagy engedély nélküli közlése, megváltoztatása vagy bármely más jogellenes feldolgozása elleni védelme érdekében. [Mód. 37]

18h. cikk

(1)  A Bizottság valamely tagállamnak küldött, az e cikk (1a) bekezdése szerinti megkeresését követően, és a 2913/92/EGK rendelet 14. cikkével összhangban az e rendelet 2. cikke (1) bekezdésének meghatározása szerinti vámjogszabályok végrehajtásával kapcsolatos vizsgálatok tekintetében valamely tagállam kifejezett engedélyével vagy az e rendelet 18h. cikke (1b) bekezdésében meghatározott hallgatólagos jóváhagyással közvetlenül a gazdasági szereplőktől szerezheti be az azon import és export vámárú-nyilatkozatokat tranzit vámáru-nyilatkozatokat kísérő okmányokat, amelyekre vonatkozóan a gazdasági szereplők kísérő okmányokat készítettek vagy gyűjtöttek. A Bizottság – a megkereséssel egy időben – értesíti mindazon tagállamokat, amelyek valószínűleg érintettek lesznek egy, a megkereséshez kapcsolódó későbbi vizsgálatban. A Bizottság – a megkereséssel egy időben – rendelkezésre bocsátja a megkeresés egy másolatát a gazdasági szereplő letelepedési helye szerinti tagállam számára. A Bizottság a gazdasági szereplőtől kapott válasz és a kísérő okmányok másolatait a válasz kézhezvételétől számított egy héten belül a gazdasági szereplő letelepedési helye szerinti tagállam rendelkezésére bocsátja. [Mód. 38]

(1a) Az import és tranzit vámáru-nyilatkozatokat kísérő okmányokra vonatkozóan a Bizottság részéről a tagállamnak küldött megkeresést követően a tagállamnak a 2913/92/EGK rendelet 14. cikkével összhangban három hét áll rendelkezésére az alábbiak valamelyikéhez:

   válaszadás és a kért okmányok megküldése;
   a Bizottság értesítése arról, hogy a tagállam kérte a gazdasági szereplőtől az okmányok megküldését;
   eljárási okokból további kéthetes időszak kérelmezése a megkeresés teljesítéséhez; vagy
   a megkeresés elutasítása és a Bizottság értesítése arról, hogy a megkeresésnek nem lehetett kellő gondossággal eleget tenni, például azért, mert a gazdasági szereplő nem bocsátotta rendelkezésre a kért információkat, vagy valamely tagállami igazságügyi hatóság e rendelet 3. cikkével összhangban elutasító határozatot hozott. [Mód. 39]

(1b) Ha a tagállam:

   nem reagál a kért okmányok megküldésével;
   nem értesíti a Bizottságot arról, hogy kérte a gazdasági szereplőtől az okmányok megküldését;
   eljárási okokból nem kér további két hetet a megkeresés teljesítéséhez; vagy
   nem utasítja el a megkeresést

az első háromhetes időszakban, azt hallgatólagos jóváhagyásnak kell tekinteni ahhoz, hogy a Bizottság közvetlenül a gazdasági szereplőtől kérje az import vagy tranzit vámáru-nyilatkozatokat kísérő okmányokat. [Mód. 40]

(2)  A gazdasági szereplők – a vonatkozó okmányok kötelező megőrzésére vonatkozó határidőn belül – kérésre három héten belül közlik a Bizottsággal az (1) bekezdésben említett információkat. [Mód. 41]

____________________

* A Bizottság 2454/93/EGK rendelete (1993. július 2.) a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.).”

"

5a. A 21. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Az e rendelet 20. cikkében említett közösségi küldetések során feltárt megállapításokat és információkat és különösen az érintett harmadik országok illetékes hatóságai által átadott okmányokat, valamint a közigazgatási vizsgálatok során – többek között a Bizottság szervezeti egységei által – megszerzett információkat e rendelet 45. cikke szerint kell kezelni.” [Mód. 42]

"

6.  A 23. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mezőgazdasági jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos azon tevékenységek meghatározására, amelyek esetében információkat kell felvenni a VIR-be.”

"

7.  A 25. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján rendelkezéseket fogad el a 24. cikk a)–h) pontjában említett egyes kategóriák szerint a VIR-be felveendő adatok tekintetében, amennyiben erre szükség van a rendszer céljának eléréshez. A 24. cikk e) pontjában említett kategóriában nem tüntethetők fel személyes adatok. A végrehajtási jogi aktusokat a 43a. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

"

8.  A 29. cikk a következőképpen módosul:

a)  Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A VIR-be felvett adatokhoz kizárólag csak az egyes tagállamok által kijelölt nemzeti hatóságok és a Bizottság által kijelölt szervezeti egységek férhetnek hozzá. E nemzeti hatóságok a vámhivatalok, de ide tartozhatnak egyéb illetékes, a 23. cikk (2) bekezdésében meghatározott cél elérése érdekében a kérdéses tagállam törvényei, rendeletei és eljárásai szerint eljáró hatóságok is. [Mód. 43]

Az adatokat közlő VIR-partner jogosult meghatározni, hogy a fent említett nemzeti hatóságok közül melyek férhetnek hozzá a VIR-be általa felvett adatokhoz.”

"

b)  A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Minden tagállam megküldi a Bizottságnak az általa a VIR-adatokhoz való hozzáférésre kijelölt illetékes nemzeti hatóságok jegyzékét, minden hatóság esetében meghatározva, hogy milyen adatokhoz férhet hozzá és milyen célból.

A Bizottság erről megfelelően tájékoztatja a többi tagállamot. Emellett ellenőrzi a kijelölt nemzeti hatóságok jegyzékét az esetleges aránytalan kijelölések tekintetében, továbbá az összes tagállamot tájékoztatja a Bizottság VIR-adatokhoz való hozzáférésre feljogosított szervezeti egységeire vonatkozó megfelelő részletekről.

A nemzeti hatóságok és a Bizottság így kijelölt szervezeti egységeinek jegyzékét a Bizottság tájékoztatás céljából közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a jegyzék későbbi frissítéseit pedig az interneten teszi közzé.”

"

9.  A 30. cikk (3) bekezdése harmadik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„Az így kijelölt hatóságok, illetve szervezeti egységek jegyzékét a Bizottság tájékoztatásul közzéteszi az interneten.”

"

9a.  A 30. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) A VIR-ből szerzett adatokat azon tagállam előzetes engedélyével és feltételeivel, amely ezeket a rendszerbe felvette – át lehet adni a (2) bekezdésben nem említett, egyéb nemzeti hatóságok, harmadik országok és nemzetközi vagy regionális szervezetek és/vagy uniós ügynökségek részére, amelyek hozzájárulnak az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez, valamint a vámjogszabályok helyes alkalmazásához hozzájáruló . Minden tagállam külön intézkedéseket vezet be az ilyen adatok biztonságának biztosítására, amikor azokat átadják vagy elküldik a területükön kívül lévő szervezeti egységeknek.

Az első albekezdésben említett rendelkezések értelemszerűen vonatkoznak a Bizottságra, ha az vette fel az adatokat a rendszerbe.” [Mód. 44]

"

10.  A 4. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép:"

„4. fejezet

Az adatok tárolása”.

"

11.  A 33. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„33. cikk

A VIR-be felvett adatokat csak azon cél eléréséhez szükséges ideig szabad tárolni, amelyhez azokat felvették, és nem tárolhatók tíz évnél tovább. Ha öt évnél tovább tárolnak személyes adatokat, arról megfelelően tájékoztatni kell az európai adatvédelmi biztost. [Mód. 45]

"

12.  A 37. cikk a következőképpen módosul:

a)  A (3a) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3a) Ez a rendelet részletezi és kiegészíti a 45/2001/EK rendeletet.

Az európai adatvédelmi biztos felügyeli a VIR 45/2001/EK rendeletnek való megfelelését.”

"

b)  A cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki:"

„(5) Az európai adatvédelmi biztos – a VIR koordinált felügyelete és ellenőrzése céljából – összehangolja a 2009/917/IB tanácsi határozat* alapján létrehozott közös ellenőrző hatósággal a hatáskörükön belüli egyes intézkedéseket.

___________________

* A Tanács 2009/917/IB határozata (2009. november 30.) az információs technológia vámügyi alkalmazásáról (HL L 323., 2009.12.10., 20. o.).”

"

13.  A 38. cikk a következőképpen módosul:

a)  Az (1) bekezdésben a b) pontot el kell hagyni;

b)  A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A tagállamok és a Bizottság egyaránt intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy:

   a) megakadályozzák az illetéktelen személyek hozzáférését az adatfeldolgozásra használt berendezésekhez;
   b) megakadályozzák az adatok és adathordozók illetéktelen személyek általi olvasását, másolását, módosítását vagy törlését;
   c) megakadályozzák az illetéktelen adatbevitelt és az adatok bármilyen illetéktelen lekérdezését, módosítását vagy törlését;
   d) megakadályozzák, hogy illetéktelen személyek adatátviteli eszközök segítségével a VIR-ben tárolt adatokhoz hozzáférjenek;
   e) biztosítsák, hogy a VIR felhasználására jogosult személyek csak a hatáskörükbe tartozó adatokhoz férhessenek hozzá;
   f) biztosítsák, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, mely hatóságokhoz továbbíthatók adatok az adatátviteli eszközök segítségével;
   g) biztosítsák, hogy utólagosan ellenőrizhető és megállapítható legyen, mely adatokat ki és mikor vett fel a VIR-be, és, hogy figyelemmel lehessen kísérni az adatok lekérdezését;
   h) megakadályozzák az adatátvitel és az adathordozók szállítása során az adatok illetéktelen olvasását, másolását, módosítását vagy törlését.”

"

c)  A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) A Bizottság ellenőrzi, hogy a lekérdezések engedélyezettek voltak-e, és hogy feljogosított felhasználók végezték-e azokat. Az összes lekérdezés legalább 1 %-át ellenőrizni kell. Az ellenőrzések szintje függ az ellenőrzendő terület nagyságától, a jogsértések súlyosságától és az érintett bevétel várható összegétől, de minden esetben eléri vagy meghaladja a lekérdezések 1%-át. Az ilyen keresések és ellenőrzések eredményeit fel kell venni a rendszerbe, és ezeket csak a szóban forgó ellenőrzésekre lehet felhasználni. Hat hónap elteltével törölni kell ezeket.” [Mód. 46]

"

14.  A 41d. cikk a következőképpen módosul:

a)  Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Azon időtartam, amely alatt az adatok tárolhatók, az azokat szolgáltató tagállam törvényeitől, jogszabályaitól és eljárásaitól függ. Az adatmegőrzés szükségességét az adatokat szolgáltató tagállam vizsgálja felül. A vizsgálat adatainak felvétele napjától számított maximális, nem kumulálható és nem túlléphető időtartamok a következők: [Mód. 47]

   a) a folyamatban lévő vizsgálati ügyiratokra vonatkozó adatok nem tárolhatók három évnél tovább, amennyiben nem állapítottak meg semmilyen, vám- és mezőgazdasági jogszabályokat sértő műveletet; az adatokat ezen határidő előtt névtelenné kell tenni, ha egy év eltelt a legutolsó megállapítás óta;
   b) azon közigazgatási vizsgálatokra vagy bűnügyi nyomozásokra vonatkozó adatok, amelyekkel kapcsolatban a vizsgálatok vagy nyomozások során vám- és mezőgazdasági jogszabályokat sértő művelet megállapítására került sor, de amelyek alapján nem hoztak közigazgatási határozatot, ítéletet, nem állapítottak meg büntetőbírságot, vagy nem alkalmaztak közigazgatási szankciót, hat évnél tovább nem tárolhatók;
   c) azon közigazgatási vizsgálatokra vagy bűnügyi nyomozásokra vonatkozó adatok, amelyek alapján közigazgatási határozatot, ítéletet hoztak, büntető bírságot állapítottak meg, vagy közigazgatási szankciót alkalmaztak, tíz évnél tovább nem tárolhatók.”

"

b)  A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) A Bizottság névtelenné teszi vagy törli az adatokat, amikor lejár az (1) bekezdés szerinti maximális tárolási határidő.” [Mód. 48]

"

15.  A 43. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2)  A Bizottság [éééé.hh.nn]-tól/-től [beillesztendő dátum: a rendelet hatálybalépésének napja] (12)-tól/-től határozatlan időre szóló felhatalmazást kap a 18a. cikk (6) bekezdésében, a 18f. cikk (1) bekezdésében, a 18g. cikk (3) bekezdésében és a 23. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. [Mód. 49

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 18a. cikk (6) bekezdésében, a 18f. cikk (1) bekezdésében, a 18g. cikk (3) bekezdésében és a 23. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. Az említett határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi napon lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. [Mód. 50]

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)  A 18a. cikk (6) bekezdése, a 18f. cikk (1) bekezdése, a 18g. cikk (3) bekezdése és a 23. cikk (4) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az aktusról szóló értesítést követő két hónapos időtartamon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam leteltét megelőzően az Európai Parlament és a Tanács egyaránt tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy nem kíván kifogással élni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam két hónappal meghosszabbodik. ” [Mód. 51]

"

16.  A rendelet a következő cikkel egészül ki:"

„43a. cikk

(1)  A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet* értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

_______________________

* Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).”

"

1a. cikk

A Bizottság …-ig(13) elvégzi annak értékelését, hogy:

–  szükséges-e az 515/97/EK rendelet 18a. cikkében említett nyilvántartásban szereplő adatok körének az exportra vonatkozó adatokkal való kibővítése, valamint

–  ki lehet-e terjeszteni az 515/97/EK rendelet 18a. cikkében említett nyilvántartásban szereplő adatok körét az áruk szárazföldi és légi importjára és tranzitjára vonatkozó adatok felvételével. [Mód. 52]

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Azon magán- és közszolgáltatók esetében, akik az 515/97/EGK rendelet hatálybalépésekor olyan magánjogi szerződések hatálya alá tartoznak, amelyek megakadályozzák őket a 18c. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségük teljesítésében, ez a rendelkezés legkorábban egy évvel a rendelet az 515/97/EGK rendelet 18f. cikke (1) bekezdésében és 18f. cikke (2) bekezdésében említett, szükséges felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok hatálybalépése után lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ...,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) HL C 94., 2014.3.31., 1. o.
(2) HL C 94., 2014.3.31., 1. o.
(3) Az Európai Parlament 2014. április 15-i állásponjta.
(4) A Tanács 515/97/EK rendelete (1997. március 13.) a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről (HL L 82., 1997.3.22., 1. o.).
(5) A Tanács 2913/92/EGK (1992. október 12) rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302., 1992.10.19., 1. o.).
(6) E rendelet hatálybalépése után két évvel.
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).
(9) A Tanács 2009/917/IB határozata (2009. november 30.) az információs technológia vámügyi alkalmazásáról (HL L 323., 2009.12.10., 20. o.).
(10)Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(11) A Bizottság 696/98/EK rendelete (1998. március 27.) a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági szabályozás helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló 515/97/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 96., 1998.3.28., 22. o.).
(12) E rendelet hatálybalépésének időpontja.
(13) Két évvel e rendelet hatálybalépését követően.


A műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok ***I
PDF 397kWORD 187k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2014. április 15-i jogalkotási állásfoglalása a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló módosított javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2013)0932 – C7-0006/2014 – 2010/0095(COD))
P7_TA(2014)0345A7-0247/2014

(Rendes jogalkotási eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2010)0179) és a módosított javaslatra (COM(2013)0932),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114., 337. és 43. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0006/2014),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményeire(1),

–  tekintettel a jogalkotási szövegek hivatalos kodifikációjának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 86. és 55. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A7-0247/2014),

A.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 15-én került elfogadásra a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel (kodifikált szöveg)

P7_TC1-COD(2010)0095


(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló  szerződésre és különösen annak  114. ,  337.  és 43. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményeire(3),

rendes jogalkotási eljárás keretében(4),

mivel:

(1)  A 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet(5) több alkalommal jelentősen módosították(6). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt az irányelvet kodifikálni kell.

(2)  A belső piac egy olyan belső határok nélküli térség, amelyben biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. Az áruk mozgására vonatkozó mennyiségi korlátozások és az azokkal azonos hatású intézkedések tilalma egyike az Unió alapelveinek.

(3)  A belső piac zavartalan működésének előmozdítása érdekében a lehető legnagyobb mértékű átláthatóságra kell törekedni a műszaki szabályok megállapítását célzó nemzeti kezdeményezések terén.

(4)  A termékekre vonatkozó műszaki szabályokból eredő kereskedelmi akadályokat csak akkor lehet megengedni, ha ezek az alapvető követelmények teljesüléséhez szükségesek, és ha fő biztosítékként közérdekű célt szolgálnak.

(5)  A Bizottság számára lényeges, hogy a műszaki rendelkezések elfogadását megelőzően a szükséges információ rendelkezésére álljon. Azoknak a tagállamoknak, amelyeknek elő kell segíteniük, hogy a Bizottság teljesíthesse az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikke (3) bekezdése szerinti feladatát, értesíteniük kell a Bizottságot a műszaki szabályokat érintő projektjeikről.

(6)  A tagállamokat is tájékoztatni kell az egyes tagállamok által tervezett műszaki szabályokról.

(7)  A belső piac célja olyan környezet megteremtése, amely előmozdítja a vállalkozások versenyképességét. A fokozottabb információszolgáltatás elősegíti e piac előnyeinek a vállalkozások által történő jobb kihasználását. A bejelentett projektek címeinek rendszeres közzététele és a bizalmas jellegre vonatkozó rendelkezések útján lehetővé kell tenni a gazdasági szereplők számára, hogy a más tagállamok által javasolt nemzeti műszaki szabályok hatásait illetően állást foglaljanak.

(8)  A jogbiztonság érdekében célszerű, hogy a tagállamok közzétegyék, milyen nemzeti műszaki szabályt fogadtak el az ezen irányelvben meghatározott alaki követelményeknek megfelelően.

(9)  A termékekre vonatkozó műszaki szabályokat illetően a piac megfelelő működésének vagy folyamatos fejlődésének biztosítását célzó intézkedések a nemzeti célokat átláthatóbbá teszik, valamint bővítik a javasolt szabályok piacra gyakorolt lehetséges hatása értékelésének szempontjait és feltételeit.

(10)  Értékelni kell a termékekkel kapcsolatban megállapított követelményeket, és figyelembe kell venni a termékek szabályozására vonatkozó nemzeti gyakorlat fejlődését.

(11)  Azok a műszaki leírásnak nem minősülő követelmények, amelyek a termék forgalomba hozatala utáni életciklusára vonatkoznak, e termékek szabad mozgását befolyásohatják, vagy a belső piac megfelelő működését akadályozhatják.

(12)  Meg kell határozni a de facto műszaki szabály fogalmát. Különösen azok a rendelkezések, amelyekkel egy hatóság műszaki leírásokra vagy más követelményekre utal vagy ösztönzi ezek figyelembevételét, illetve a termékekre vonatkozó, a köz érdekében a hatósággal kapcsolatos rendelkezések szigorúbban követendő jelleget kölcsönöznek az ilyen követelményeknek vagy leírásoknak, mint amilyenek magánjellegű eredetű termékek esetén lennének.

(13)  A Bizottságnak és a tagállamoknak elegendő időt kell biztosítani, hogy egy tervezett intézkedéssel kapcsolatban módosításokat javasolhassanak, azon korlátozások megszüntetése vagy mérséklése céljából, amelyeket az intézkedés az áruk szabad mozgása elé állíthatna.

(14)  Az érintett tagállamnak figyelembe kell vennie ezeket a módosításokat a tervezett intézkedések végleges szövegének megfogalmazásakor.

(15)  A belső piacra jellemző, hogy különösen akkor, amikor a tagállamok nem tudják a kölcsönös elismerés elvét alkalmazni, a Bizottság kötelező jogi aktusokat fogad el, vagy javasol elfogadásra. Egy különleges ideiglenes szünetelési időtartamot állapítottak meg, hogy a nemzeti intézkedések bevezetése ne veszélyeztesse a kötelező jogi aktusoknak  az Európai Parlament és  a Tanács vagy a Bizottság által történő elfogadását ugyanazon a területen.

(16)  A szóban forgó tagállamnak az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkében meghatározott általános kötelezettségei alapján el kell halasztania a tervezett intézkedés végrehajtását annyi idővel, amely elegendő ahhoz, hogy a javasolt módosításokat közösen megvizsgálják, vagy javaslatot tegyenek  jogalkotási aktusra , illetve kötelező bizottsági jogi aktust fogadjanak el.

(17)  A tagállamoknak, annak érdekében, hogy elősegítsék intézkedéseknek  az Európai Parlament és a Tanács  általi elfogadását, tartózkodniuk kell műszaki szabályok elfogadásától, ha a Tanács már  első olvasatban  álláspontot fogadott el az adott ágazatra vonatkozó bizottsági javaslatról.

(18)  Egy, a tagállamok  által jelölt tagokból  álló állandó bizottságot kell létrehozni azzal a feladattal, hogy közreműködjék a Bizottság azon törekvésében, hogy csökkentse e tervezeteknek az áruk szabad mozgására gyakorolt kedvezőtlen hatását.

(19)  Ez az irányelv nem érinti a III. melléklet B. részében említett irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

(1)  Ezen irányelv alkalmazásában az következő meghatározásokat kell alkalmazni:

a)  „termék”: minden iparilag előállított termék és mezőgazdasági termék, beleértve a haltermékeket is;

b)  „szolgáltatás”: az információs társadalom bármely szolgáltatása, azaz bármely, általában térítés ellenében, távolról, elektronikus úton és a szolgáltatást igénybe vevő egyéni kérelmére nyújtott szolgáltatás;

E meghatározás alkalmazásában:

i)  „távolról” azt jelenti, hogy a szolgáltatást a felek egyidejű jelenléte nélkül nyújtják,

ii)  „elektronikus úton” azt jelenti, hogy a szolgáltatás kezdőpontjától való elküldése és célállomásán való fogadása adatok feldolgozására (beleértve a digitális tömörítést is) és tárolására szolgáló elektronikus berendezés útján történik, valamint annak elküldése, továbbítása és vétele teljes egészében vezetéken, rádión, optikai vagy egyéb elektromágneses eszköz útján történik,

iii)  „a szolgáltatást igénybe vevő egyéni kérelmére” azt jelenti, hogy az adatok továbbításával nyújtott szolgáltatás egyéni kérelemre történik;

Azoknak a szolgáltatásoknak a tájékoztató jegyzékét, amelyek nem tartoznak e meghatározás alá, az I. melléklet tartalmazza;

c)  „műszaki leírás”: egy dokumentumban szereplő részletes leírás, amely egy termék előírt tulajdonságait határozza meg, ilyen például a minőségi színvonal, a teljesítmény, a biztonság vagy a méretek, beleértve a termékre alkalmazandó olyan követelményeket, mint a termék megnevezése, a terminológia, a jelképek, a vizsgálat és a vizsgálati módszerek, a csomagolás, a jelölés vagy címkézés és a megfelelőségértékelési eljárások;

A „műszaki leírás” kifejezés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 38. cikke (1) bekezdésének második albekezdése alapján mezőgazdasági termékekkel kapcsolatosan használt gyártási módszerekre és eljárásokra, emberi és állati fogyasztásra szánt termékekre, valamint a  2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(7)  1. cikkében meghatározott gyógyszerekre, illetve más termékekre vonatkozó gyártási módszerekre és eljárásokra is kiterjed, ha ezek hatással vannak a termék tulajdonságaira;

d)  „egyéb követelmények”: a műszaki leíráson kívüli egyéb olyan követelmény, amelyet a termékre különösen a fogyasztók vagy a környezet védelme céljából írnak elő, és amely befolyásolja a termék forgalomba hozatal utáni életciklusát, ilyen követelmény például a használat, az újrafeldolgozás, az újrafelhasználás vagy hulladékkezelés feltételei, ha ezek a feltételek jelentősen befolyásolhatják a termék összetételét vagy természetét, valamint értékesítését;

e)  „szolgáltatásokra vonatkozó szabály”: a b) pont értelmében vett szolgáltatási tevékenységek megkezdésére és végzésére vonatkozó általános jellegű követelmény, különösen a szolgáltatóra, a szolgáltatásokra és a szolgáltatást igénybe vevőre vonatkozó rendelkezések, ide nem értve az olyan szabályokat, amelyek nem kifejezetten az említett pontban meghatározott szolgáltatásokra vonatkoznak;

E meghatározás alkalmazásában:

i)  valamely szabályt kifejezetten az információs társadalom szolgáltatásaira irányulónak kell tekinteni, ha figyelembe véve az indokolását és a rendelkező részét, annak összes vagy néhány egyedi intézkedésének kifejezett célja és tárgya az ilyen szolgáltatások kifejezett és célzott módon történő szabályozása,

ii)  valamely szabályt nem lehet kifejezetten az információs társadalom szolgáltatásaira irányulónak tekinteni, ha az ilyen szolgáltatásokat csak hallgatólagos vagy esetleges módon érinti;

f)  „műszaki szabály”: műszaki leírások és más követelmények vagy szolgáltatásra vonatkozó szabályok, beleértve a vonatkozó közigazgatási rendelkezéseket is, amelyek betartása az értékesítés, a szolgáltatásnyújtás, valamely szolgáltató létrehozása vagy a valamely tagállamban vagy annak nagyobb részén történő használat esetén de jure vagy de facto kötelező, valamint a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései, kivéve a 7. cikkben foglaltakat, amelyek megtiltják valamely termék gyártását, behozatalát, értékesítést vagy használatát, vagy valamely szolgáltatás nyújtását vagy használatát, illetve valamely szolgáltató létrehozását;

A de facto műszaki szabályok a következőket foglalják magukban:

i)  valamely tagállam törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései, amelyek vagy a szolgáltatással kapcsolatos műszaki leírásokra vagy más követelményekre, illetve szabályokra vonatkoznak, vagy olyan szakmai vagy gyakorlati szabályzatokra, amelyek viszont a szolgáltatással kapcsolatos műszaki leírásokra vagy más követelményekre, illetve szabályokra vonatkoznak, és amelyek betartása feltételezi a fent említett törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések által előírt kötelezettségeknek való megfelelést,

ii)  önkéntes megállapodások, amelyeknél az egyik szerződő fél egy hatóság, amely a köz érdekében intézkedik, műszaki leírások vagy más követelmények, illetve szolgáltatásra vonatkozó szabályok teljesítéséről, kivéve a közbeszerzési ajánlati leírásokat,

iii)  műszaki leírások vagy más követelmények, illetve szolgáltatásra vonatkozó szabályok, amelyek az ezeknek való megfelelés ösztönzése által termékek fogyasztására vagy szolgáltatások igénybevételére hatással bíró adó- vagy pénzügyi intézkedésekkel kapcsolatosak; ide nem értve a nemzeti társadalombiztosítási rendszerekkel kapcsolatos műszaki leírásokat vagy más követelményeket, illetve szolgáltatásra vonatkozó szabályokat;

Ez magában foglalja azokat a műszaki szabályokat, amelyeket a tagállamok által kijelölt hatóságok írtak elő, és amelyek a Bizottság által a 2. cikkben említett bizottság keretében  összeállított és szükség esetén aktualizált  jegyzékben szerepelnek;

Ugyanezen eljárást kell alkalmazni e jegyzék módosítása esetén is;

g)  „műszakiszabály-tervezet”: a műszaki leírás vagy más követelmény, illetve a szolgáltatásra vonatkozó szabály szövege, beleértve a közigazgatási rendelkezéseket is, amelyet azzal a céllal fogalmaztak meg, hogy azt műszaki előírásként elfogadtassák, vagy amelyet végül elfogadnak, és a szöveg az előkészítés olyan fokán áll, amelyen még lényeges módosítások végezhetők.

(2)  Ez az irányelv nem alkalmazható:

a)  rádiós műsorszórási szolgáltatásokra;

b)  azon televíziós műsorszolgáltatásokra, amelyekre a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(8) 1.  cikke (1) bekezdésének e) pontja vonatkozik.

(3)  Ezen irányelv nem alkalmazható az azon kérdésekre vonatkozó szabályokra, amelyekre a  2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi  irányelvben  (9) említett , a távközlési szolgáltatások területéhez tartozó  uniós  jogszabályok vonatkoznak.

(4)  Ezen irányelv nem alkalmazható az azon kérdésekre vonatkozó szabályokra, amelyekre az ezen irányelv II. mellékletében nem kizárólagos jelleggel felsorolt, a pénzügyi szolgáltatások területéhez tartozó  uniós  jogszabályok vonatkoznak.

(5)  Az 5. cikk (3) bekezdése kivételével ezen irányelv nem alkalmazandó a klíring vagy elszámolási funkciókat végző, a  2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi  irányelv(10)  értelmében szabályozott piacok által vagy számára, illetőleg más piacok vagy szervek által vagy számára elfogadott szabályokra.

(6)  Ezen irányelv nem vonatkozik azokra az intézkedésekre, amelyeket a tagállamok a  Szerződések  alapján a termékeket használó személyek, különösen a munkavállalók védelme szempontjából szükségesnek ítélnek, amennyiben ezek az intézkedések nincsenek hatással a termékekre.

2. cikk

Egy állandó bizottságot kell létrehozni a tagállamok által kijelölt képviselőkből, akik szakértők vagy tanácsadók segítségét vehetik igénybe; a bizottság elnöke a Bizottság egy képviselője.

Eljárási szabályzatát az állandó bizottság maga állapítja meg.

3. cikk

(1)  Az állandó bizottságnak legalább évente kétszer kellüléseznie.

A bizottságnak meghatározott összetételben kell összeülnie az információs társadalom szolgáltatásaival kapcsolatos kérdések megvizsgálására.

(2)  A Bizottság az ezen irányelvben meghatározott eljárások végrehajtásáról és alkalmazásáról jelentést nyújt be a bizottságnak, és javaslatokat tesz a létező vagy előrelátható kereskedelmi akadályok elhárítására.

(3)  A bizottság kialakítja az álláspontját a (2) bekezdésben említett közleményekről és javaslatokról, és ezzel kapcsolatban különösen azt javasolhatja, hogy a Bizottság:

a)  biztosítsa, hogy először az érintett tagállamok maguk között határozzanak a megfelelő intézkedésekről, hogy elkerüljék a kereskedelem korlátozásának kockázatát;

b)  tegyen meg minden megfelelő intézkedést;

c)  határozza meg azokat a területeket, ahol a harmonizáció szükségesnek tűnik, és végezze el a megfelelő harmonizációt az adott ágazatban.

(4)  A Bizottságnak konzultálnia kell a bizottsággal:

a)  az ezen irányelvben előírt információcsere tényleges rendszerének kialakításakor, vagy ha annak bármilyen módosításáról határoz;

b)  az ezen irányelv ben előírt  rendszer működésének felülvizsgálatakor.

(5)  A Bizottság konzultálhat a bizottsággal az általa kapott előzetes műszakiszabály-tervezetekről.

(6)  Bármely, az ezen irányelv végrehajtásával kapcsolatos kérdés a bizottság elé terjeszthető az elnök vagy egy tagállam kérésére.

(7)  A bizottság jegyzőkönyvei és a bizottsághoz benyújtandó információk bizalmas jellegűek.

A bizottság és a nemzeti hatóságok azonban a szükséges óvintézkedések megtétele mellett szakvélemény beszerzése céljából konzultálhatnak természetes vagy jogi személyekkel, beleértve a magánszektorban működő személyeket is.

(8)  A szolgáltatásokra vonatkozó szabályokkal kapcsolatban a Bizottság és az állandó bizottság tanácsot kérhet az ipar vagy a tudományos körök természetes vagy jogi személyeitől, és adott esetben az olyan képviseleti szervektől, amelyek alkalmasak arra, hogy szakvéleményt nyújtsanak a szolgáltatásokra vonatkozó szabálytervezetek szociális és társadalmi céljairól és következményeiről, és tanácsukat figyelembe lehet venni, ha annak kikérésére sor került.

4. cikk

A tagállamok az 5. cikk (1) bekezdésének megfelelően műszakiszabály-tervezetként közlik a Bizottsággal a szabványügyi intézményekhez benyújtott, meghatározott termékekre vonatkozó műszaki előírás vagy szabvány kidolgozására vonatkozó kérelmeket az ilyen termékekre vonatkozó műszaki szabály elfogadása céljából, és indokolják azok elfogadását.

5. cikk

(1)  A 7. cikkre is figyelemmel a tagállamok azonnal közölnek a Bizottsággal minden műszakiszabály-tervezetet, kivéve ha az csak egy nemzetközi vagy európai szabvány teljes szövegét ülteti át, ebben az esetben a megfelelő szabványra történő hivatkozás is elegendő; a Bizottságot egy közleményben a szabály elfogadása szükségességének indokairól is tájékoztatni kell, amennyiben ezek nem derülnek ki már a tervezetből is.

Ha szükséges, a tagállamok egyidejűleg közlik az elsődlegesen és közvetlenül érintett alapvető törvényi és rendeleti rendelkezések szövegét, ha ezen szövegek ismerete szükséges a műszakiszabály-tervezet jelentőségének megítéléséhez, amennyiben egy korábbi közleményben még nem tették ezt meg.

A tagállamok a  jelen bekezdés első és második albekezdésében említett  feltételek mellett újra közlik a tervezetet, ha olyan változtatásokat hajtanak rajta végre, amelyek jelentős mértékben módosítják azok hatályát, lerövidítik a végrehajtására eredetileg előirányzott időtartamokat, leírásokat vagy követelményeket fűznek hozzá, illetve ez utóbbiakat szigorítják.

 Az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(11) VIII. címe rendelkezéseinek sérelme nélkül  ha a tervezet – a közegészségügyre vagy a fogyasztók illetve a környezet védelmére tekintettel – különösen egy kémiai anyag, készítmény vagy termék értékesítését vagy használatát kívánja korlátozni, a tagállamok átadják a szóban forgó anyag, készítmény vagy termék, valamint az ismert és létező helyettesítő anyagok valamennyi lényeges adatára vonatkozó összesítést vagy tájékoztatást, ha ilyen létezik, és közlik az intézkedésnek a közegészségügyre és a fogyasztók, illetve a környezet védelmére gyakorolt várható hatásait, az  1907/2006/EK rendelet XV. melléklete II.3 szakaszának érintett részében előírt  elveknek megfelelően elvégzett kockázatelemzéssel együtt .

A Bizottság haladéktalanul értesíti a többi tagállamot a tervezetről és minden hozzá beérkezett dokumentumról. E tervezettel kapcsolatban véleményt kérhet a 2. cikkben említett bizottságtól és szükség esetén a szóban forgó területért felelős bizottságtól.

Az 1. cikk (1) bekezdése f) pontja második albekezdésének harmadik francia bekezdésében említett műszaki leírások vagy más követelmények, illetve szolgáltatásokra vonatkozó szabályok tekintetében a Bizottság vagy a tagállamok észrevételei vagy részletes véleményei csak azokra a szempontokra vonatkozhatnak, amelyek a kereskedelmet, vagy – a szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezések tekintetében – a szolgáltatások szabad áramlását, illetve a szolgáltató vállalkozások letelepedési szabadságát gátolhatják, és nem vonatkozhatnak az intézkedés adó- vagy pénzügyi szempontjaira.

(2)  A Bizottság és a tagállamok észrevételeket tehetnek a műszakiszabály-tervezetet benyújtó tagállamnak; a tagállamnak az ilyen észrevételeket a legnagyobb mértékben figyelembe kell vennie a műszaki szabály későbbi kidolgozása során.

(3)  A tagállamok késedelem nélkül közlik a Bizottsággal a műszaki szabály végleges szövegét.

(4)  Az e cikk alapján szolgáltatott információk nem bizalmasak, ha ezt a bejelentő tagállam kifejezetten nem kéri. A kérést meg kell indokolni.

Ilyen esetekben a 2. cikkben említett bizottság és a nemzeti hatóságok a szükséges óvintézkedések megtétele mellett szakvéleményt kérhetnek a magánszektorban működő természetes vagy jogi személyektől.

(5)  Ha a műszakiszabály-tervezet olyan intézkedés részét képezi, amelyet egy másik uniós jogszabály alapján a tervezési szakaszban közölni kell a Bizottsággal, a tagállamok az (1) bekezdés szerinti közleményt e másik jogszabály keretein belül tehetik meg, amennyiben szabályszerűen utalnak arra, hogy az említett közlemény ezen irányelvet is érinti.

Amennyiben a Bizottság nem tesz észrevételt ezen irányelv szerint egy műszakiszabály-tervezetre, ez nem sértheti az uniós jogszabályok alapján meghozandó egyéb döntéseket.

6. cikk

(1)  A tagállamok az 5. cikk (1) bekezdésében említett közleménynek a Bizottság által történő kézhezvételétől számított három hónap időtartamra elhalasztják a műszakielőírás-tervezet elfogadását.

(2)  A tagállamoknak el kell halasztaniuk:

–  négy hónappal az 1. cikk (1) bekezdése f) pontja második albekezdésének második francia bekezdése értelmében vett önkéntes megállapodás formájában megjelenő műszaki szabálytervezet elfogadását,

–  a (3), (4) és (5) bekezdés sérelme nélkül, hat hónappal minden egyéb műszaki szabálytervezet elfogadását (kivéve a szolgáltatásokra vonatkozó szabálytervezeteket),

attól az időponttól kezdődően, amikor a Bizottság kézhez vette az 5. cikk (1) bekezdésében említett közleményt, ha a Bizottság vagy egy másik tagállam ettől az időponttól számított három hónapon belül olyan részletes véleményt ad ki, amely szerint az előirányzott intézkedés akadályozhatja az áruk szabad mozgását a belső piacon;

–  a (4) és (5) bekezdés sérelme nélkül, négy hónappal minden egyéb, szolgáltatásokra vonatkozó szabálytervezet elfogadását, attól az időponttól számítva, hogy a Bizottság kézhez vette az 5. cikk (1) bekezdésében említett közleményt, ha a Bizottság vagy egy másik tagállam ettől az időponttól számított három hónapon belül olyan részletes véleményt ad ki, amely szerint az előirányzott intézkedés akadályozhatja a szolgáltatások szabad mozgását vagy a szolgáltató vállalkozások letelepedésének szabadságát a belső piacon.

Tekintettel a szolgáltatásokra vonatkozó szabálytervezetekre, a Bizottság vagy a tagállamok részletes véleményei nem lehetnek hatással – különösen az audiovizuális szférában – azon kultúrpolitikai intézkedésekre, amelyeket a tagállamok az uniós joggal összhangban, nyelvi eltéréseikre, sajátos nemzeti és regionális jellegzetességeikre és kulturális örökségükre tekintettel fogadhatnak el.

Az érintett tagállamnak be kell jelentenie a Bizottságnak, hogy milyen intézkedést javasol tenni az ilyen részletes véleményekkel kapcsolatban. A Bizottság erre észrevételt tesz.

Tekintettel a szolgáltatásokra vonatkozó szabályokra, az érintett tagállamnak adott esetben meg kell jelölnie annak okát, hogy miért nem lehet figyelembe venni a részletes véleményt.

(3)  A szolgáltatásokra vonatkozó szabálytervezetek kivételével, a tagállamok tizenkét hónappal elhalasztják a műszaki szabálytervezet elfogadását attól az időponttól kezdődően, amikor a Bizottság kézhez vette az 5. cikk (1) bekezdésében említett közleményt, ha a Bizottság ettől az időponttól számított három hónapon belül bejelenti azon szándékát, hogy ebben a témában az Európai Unió működéséről szóló szerződés 288. cikkével összhangban irányelvre, rendeletre vagy határozatra kíván javaslatot előterjeszteni vagy elfogadni.

(4)  A tagállamok tizenkét hónappal elhalasztják a műszakiszabály-tervezet elfogadását attól az időponttól kezdődően, amikor a Bizottság kézhez vette az 5. cikk (1) bekezdésében említett közleményt, ha a Bizottság ettől az időponttól számított három hónapon belül bejelenti, hogy véleménye szerint a műszakiszabály-tervezet olyan ügyre vonatkozik, amelyre kiterjed egy, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 288. cikkének megfelelően  az Európai Parlamentnek és  a Tanácsnak irányelv, rendelet vagy határozat meghozatalára tett javaslat.

(5)  Ha a Tanács a (3) és (4) bekezdésben említett szünetelési idő alatt  első olvasatban  álláspontot fogad el, akkor ezt az időtartamot a (6) bekezdéstől függően 18 hónapra meg kell hosszabbítani.

(6)  A (3), (4) és (5) bekezdésben említett kötelezettségek megszűnnek, ha:

a)  a Bizottság arról tájékoztatja a tagállamokat, hogy többé nem szándékozik kötelező jogi aktust javasolni vagy elfogadni;

b)  a Bizottság arról tájékoztatja a tagállamokat, hogy visszavonta tervezetét vagy javaslatát;

c)  az Európai Parlament és Tanács  vagy Bizottság kötelező jogi aktust fogadott el.

(7)  Az (1)–(5) bekezdést nem lehet alkalmazni azokra az esetekre, amelyekben:

a)  sürgős okokból, melyeket a közegészségügy vagy közbiztonság védelmével, az állatvédelemmel vagy növényvédelemmel kapcsolatos komoly és előre nem látott körülmények idéztek elő, valamint a szolgáltatásokra vonatkozó szabályok esetében, közérdekből is, különösen a kisebbségek védelmében, a tagállam köteles igen rövid időn belül műszaki szabályokat kidolgozni annak érdekében, hogy elfogadtathassa és bevezethesse őket minden előzetes egyeztetés lehetősége nélkül, vagy

b)  sürgős okokból, melyeket a pénzügyi rendszer biztonságának és sértetlenségének védelmével, különösen a betétesek, a befektetők és a biztosítottak védelmével kapcsolatos komoly körülmények idéztek elő, a tagállam köteles haladéktalanul pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályokat elfogadni és bevezetni.

Az 5. cikkben említett közleményben a tagállamnak meg kell jelölnie a megtett intézkedések sürgősségének okát. A Bizottságnak mielőbb közölnie kell a közleményre vonatkozó észrevételeit. Az eljárás helytelen alkalmazása eseteiben megfelelő lépéseket kell tennie. A Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet.

7. cikk

(1)  Az 5. és 6. cikk nem alkalmazható a tagállamok azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseire, vagy azokra az önkéntes megállapodásokra, amelyek következtében a tagállamok:

a)  eleget tesznek a kötelező erejű uniós jogszabályoknak, amelyek műszaki leírások vagy szolgáltatásokra vonatkozó szabályok elfogadását eredményezik a Közösségben;

b)  teljesítik azon nemzetközi megállapodásokból származó kötelezettségeiket, amelyek közös műszaki leírások vagy szolgáltatásokra vonatkozó szabályok elfogadását eredményezik az Unióban;

c)  kötelező uniós jogszabályokban előírt védzáradékot használnak;

d)  a  2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(12) 12. cikke (1) paragrafusát alkalmazzák ;

e)  az Európai Unió Bírósága által hozott ítélet végrehajtására korlátozódnak;

f)  az 1. cikk (1) bekezdése f) pontja szerinti műszaki előírás módosítására szorítkoznak, a Bizottság kérelmének megfelelően, a kereskedelmet, vagy – a szolgáltatásokra vonatkozó szabályok esetében – a szolgáltatások szabad mozgását, illetve a szolgáltató vállalkozások letelepedésének szabadságát gátló akadály elhárítását tartva szem előtt.

(2)  A 6. cikk nem alkalmazható a tagállamok gyártást tiltó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseire, ha azok nem gátolják a termékek szabad mozgását.

(3)  A 6. cikk (3)–(6) bekezdése nem alkalmazható az 1. cikk (1) bekezdése f) pontja második albekezdésének ii) pontjában említett önkéntes megállapodásokra.

(4)  A 6. cikk nem alkalmazható az 1. cikk (1) bekezdése f) pontja második albekezdésének iii) pontjában említett műszaki szabályokra és más követelményekre vagy szolgáltatásokra vonatkozó szabályokra.

8. cikk

A Bizottság ezen irányelv alkalmazásának eredményeiről kétévente jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az  Európai  Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

A Bizottság a kapott értesítések statisztikáját évente közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

9. cikk

Amikor a tagállamok elfogadnak egy műszaki szabályt, abban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy ahhoz hivatalos kihirdetése alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

10. cikk

A III. melléklet A. részében említett jogi aktusokkal módosított 98/34/EK irányelv hatályát veszti, a hatályon kívül helyezett irányelv III. mellékletének B. részében és a jelen irányelv III. mellékletének B. részében említett irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat ezen irányelvre való hivatkozásnak kell tekinteni és a IV. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

11. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

12. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt .

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

Azoknak a szolgáltatásoknak a tájékoztató jegyzéke, amelyekre nem vonatkozik az 1. cikk (1) bekezdése b) pontjának második albekezdése

1.  Nem „távolról” nyújtott szolgáltatások

Azok a szolgáltatások, amelyeket a szolgáltató és a szolgáltatást igénybe vevő fizikai jelenlétében nyújtanak, még ha ezek elektronikus eszközöket foglalnak is magukban:

a)  orvosi vizsgálatok vagy kezelés az orvos rendelőjében, elektronikus berendezés alkalmazásával, a beteg fizikai jelenlétében;

b)  elektronikus katalógus megtekintése az üzletben, a vevő fizikai jelenlétében;

c)  repülőjegy-foglalás utazási ügynökségnél számítógépes hálózat útján, az ügyfél fizikai jelenlétében;

d)  játékteremben rendelkezésre bocsátott elektronikus játékok, a felhasználó fizikai jelenlétében.

2.  Nem „elektronikus úton” nyújtott szolgáltatások

–  anyagi tartalommal bíró szolgáltatások, még ha elektronikus eszközök útján nyújtják is őket:

a)  készpénz- vagy jegykiadó automaták (bankjegyek, vasúti jegyek);

b)  belépés fizetésköteles úthálózatokba, gépkocsi-parkolókba, stb. még akkor is, ha a bejáratnál/kijáratnál a belépést ellenőrző és/vagy a pontos fizetést biztosító elektronikus eszközök vannak elhelyezve,

–  Off-line szolgáltatások: CD ROM-ok vagy hajlékony lemezen tárolt szoftverek értékesítése,

–  Olyan szolgáltatások, amelyeket nem elektronikus feldolgozó/nyilvántartó rendszerek útján nyújtanak:

a)  távbeszélő szolgáltatások;

b)  telefax/telex szolgáltatások;

c)  távbeszélő vagy telefax útján nyújtott szolgáltatások;

d)  orvosi tanácsadás telefon/telefax útján;

e)  jogi tanácsadás telefon/telefax útján;

f)  direkt marketing telefon/telefax útján.

3.  Nem „a szolgáltatást igénybe vevő egyéni kérelmére” nyújtott szolgáltatások

Egyéni kérelem nélkül, adatátvitel útján, korlátlan számú egyéni igénybevevő részére egyidejűleg nyújtott szolgáltatások (egy pontról több pontra történő átvitel):

a)  a 2010/13/EU  irányelv  1. cikke, (1) bekezdésének, e) pontja alá tartozó televíziós műsorszórási szolgáltatások (beleértve a near-video igény szerinti szolgáltatásokat is);

b)  rádiós műsorszórási szolgáltatások;

c)  (televízión leadott) teletext.

_____________

II. MELLÉKLET

Az 1. cikk (4) bekezdésének hatálya alá tartozó pénzügyi szolgáltatások tájékoztató jegyzéke

–  Befektetési szolgáltatások

–  Biztosítási és viszontbiztosítási műveletek

–  Banki szolgáltatások

–  Nyugdíjalapokkal kapcsolatos műveletek

–  Határidős vagy opciós ügyletekkel kapcsolatos szolgáltatások.

Ezek a szolgáltatások különösen a következőket foglalják magukban:

a)  A 2004/39/EK irányelv mellékletében említett befektetési szolgáltatások, kollektív befektetési vállalkozások szolgáltatásai;

b)  A 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(13) I. mellékletében említett, kölcsönös elismerésen alapuló tevékenységek körébe tartozó szolgáltatások;

c)  A 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben(14) említett biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységekhez tartozó műveletek.

_____________

III. MELLÉKLET

A. rész

A hatályon kívül helyezett irányelv és (a 10. cikkben említett)

módosításainak listája

Az Európai Parlament és a Tanács 98/34/EK irányelve

(HL L 204., 1998.7.21., 37. o.)

 

 

 

Az Európai Parlament és a Tanács 98/48/EK irányelve

(HL L 217., 1998.8.5., 18. o.)

 

 

A 2004. évi csatlakozási okmány, II. melléklet, 1. rész, H címe

(HL L 236., 2003.9.23., 68. o.)

Kizárólag a 2. pontban, a 98/34/EK irányelvre tett hivatkozások tekintetében

 

A Tanács 2006/96/EK irányelve

(HL L 363., 2006.12.20., 81. o.)

Kizárólag az 1. cikkben, a 98/34/EK irányelvre tett hivatkozások tekintetében

 

Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete

(HL L 316., 2012.11.14., 12. o.)

Kizárólag a 26.cikk, 2. bekezdés

B. rész

A nemzeti jogba való átültetésre vonatkozó határidők és az alkalmazás kezdő napjai

(a 10. cikknek megfelelően)

Irányelv

Átültetés határideje

98/34/EK

-

98/48/EK

1999. augusztus 5.

2006/96/EK

2007. január 1.

_____________

IV. MELLÉKLET

MEGFELELESI TABLAZAT

98/34/EK irányelv

Ez az irányelv

1. cikk, első bekezdés, bevezető mondat

1. cikk, első bekezdés, bevezető mondat

1. cikk, első bekezdés, 1) pont

1. cikk, első bekezdés, a) pont

1. cikk, első bekezdés, 2) pont, első albekezdés

1. cikk, (1) bekezdés, b) pont, első albekezdés

1. cikk, első bekezdés, 2) pont, második albekezdés, első francia bekezdés

1. cikk, (1) bekezdés, b) pont, második albekezdés, i) pont

1. cikk, első bekezdés, 2) pont, első albekezdés, második albekezdés, második francia bekezdés

1. cikk, (1) bekezdés, b) pont, második albekezdés, ii) pont

1. cikk, első bekezdés, 2) pont, első albekezdés, második albekezdés, harmadik francia bekezdés

1. cikk, (1) bekezdés, b) pont, második albekezdés, iii) pont

1. cikk, első bekezdés, 2) pont, harmadik albekezdés

1. cikk, (1) bekezdés, b) pont, harmadik albekezdés

1. cikk, első bekezdés, 2) pont, negyedik albekezdés, bevezető mondat

1. cikk, (2) bekezdés, bevezető mondat

1. cikk, első bekezdés, 2) pont, negyedik albekezdés, első francia bekezdés

1. cikk, (2) bekezdés, a) pont

1. cikk, első bekezdés, 2) pont, negyedik albekezdés, második francia bekezdés

1. cikk, (2) bekezdés, b) pont

1. cikk, első bekezdés, 3) pont

1. cikk, (1) bekezdés, c) pont

1. cikk, első bekezdés, 4) pont

1. cikk, (1) bekezdés, d) pont

1. cikk, első bekezdés, 5) pont, első albekezdés

1. cikk, (1) bekezdés, e) pont, első albekezdés

1. cikk, első bekezdés, 5) pont, második albekezdés

1. cikk, (3) bekezdés

1. cikk, első bekezdés, 5) pont, harmadik albekezdés

1. cikk, (4) bekezdés

1. cikk, első bekezdés, 5) pont, negyedik albekezdés

1. cikk, (5) bekezdés

1. cikk, első bekezdés, 5) pont, ötödik albekezdés, bevezető mondat

1. cikk, (1) bekezdés, e) pont, második albekezdés, bevezető mondat

1. cikk, első bekezdés, 5) pont, ötödik albekezdés, első francia bekezdés

1. cikk, (1) bekezdés, e) pont, második albekezdés, i) pont

1. cikk, első bekezdés, 5) pont, ötödik albekezdés, második francia bekezdés

1. cikk, (1) bekezdés, e) pont, második albekezdés, ii) pont

1. cikk, első bekezdés, 11) pont, első albekezdés

1. cikk, (1) bekezdés, f ) pont, első albekezdés

1. cikk, első bekezdés, 11) pont, második albekezdés, bevezető mondat

1. cikk, (1) bekezdés, f) pont, második albekezdés, bevezető mondat

1. cikk, első bekezdés, 11) pont, második albekezdés, első francia bekezdés

1. cikk, (1) bekezdés, f) pont, második albekezdés, i) alpont

1. cikk, első bekezdés, 11) pont, második albekezdés, második francia bekezdés

1. cikk, (1) bekezdés, f) pont, második albekezdés, ii) alpont

1. cikk, első bekezdés, 11) pont, második albekezdés, harmadik francia bekezdés

1. cikk, (1) bekezdés, f) pont, második albekezdés, iii) alpont

1. cikk, első bekezdés, 11) pont, harmadik albekezdés

1. cikk, (1) bekezdés, f) pont, harmadik albekezdés

1. cikk, első bekezdés, 11) pont, negyedik albekezdés

1. cikk, (1) bekezdés, f) pont, negyedikalbekezdés

1. cikk, első bekezdés, 12) pont

1. cikk, (1) bekezdés, g) pont

1. cikk, második bekezdés

1. cikk, (6) bekezdés

5. cikk

2. cikk

6. cikk, (1), (2) bekezdés

3. cikk, (1), (2) bekezdés

6. cikk, (3) bekezdés, bevezető mondat

3. cikk, (3) bekezdés, bevezető mondat

6. cikk, (3) bekezdés, második francia bekezdés

3 . cikk, (3) bekezdés, a) pont

6. cikk, (3) bekezdés, harmadik francia bekezdés

3. cikk, (3) bekezdés, b ) pont

6. cikk, (3) bekezdés, negyedik francia bekezdés

3. cikk, (3) bekezdés, c ) pont

6. cikk, (4) bekezdés, bevezető mondat

3. cikk, (4) bekezdés, bevezető mondat

6. cikk, (4) bekezdés, c) pont

3. cikk, (4) bekezdés, a) pont

6. cikk, (4) bekezdés, d) pont

3.cikk, (4) bekezdés, b) pont

6. cikk, (5)-(8) bekezdés

3. cikk, (5)-(8) bekezdés

7. cikk

4. cikk

8. cikk

5. cikk

9. cikk, (1)-(5) bekezdés

6. cikk, (1)-(5) bekezdés

9. cikk, (6) bekezdés, bevezető mondat

6. cikk, (6) bekezdés, bevezető mondat

9. cikk, (6) bekezdés, első francia bekezdés

6. cikk, (6) bekezdés, a) pont

9. cikk, (6) bekezdés, második francia bekezdés

6. cikk, (6) bekezdés, b) pont

9. cikk, (6) bekezdés, harmadik francia bekezdés

6. cikk, (6) bekezdés, c) pont

9. cikk, (7) bekezdés, első albekezdés, bevezető mondat

6. cikk, (7) bekezdés, első albekezdés, bevezető mondat

9. cikk, (7) bekezdés, első albekezdés, első francia bekezdés

6. cikk, (7) bekezdés, első albekezdés, a) pont

9. cikk, (7) bekezdés, első albekezdés, második francia bekezdés

6. cikk, (7) bekezdés, első albekezdés, b) pont

9. cikk, (7) bekezdés, második albekezdés

6. cikk, (7) bekezdés, második albekezdés

10. cikk, (1) bekezdés, bevezető mondat

7. cikk, (1) bekezdés, bevezető mondat

10. cikk, (1) bekezdés, első francia bekezdés

7. cikk, (1) bekezdés, a) pont

10. cikk, (1) bekezdés, második francia bekezdés

7. cikk, (1) bekezdés, b) pont

10. cikk, (1) bekezdés, harmadik francia bekezdés

7. cikk, (1) bekezdés, c) pont

10. cikk, (1) bekezdés, negyedik francia bekezdés

7. cikk, (1) bekezdés, d) pont

10. cikk, (1) bekezdés, ötödik francia bekezdés

7. cikk, (1) bekezdés, e) pont

10. cikk, (1) bekezdés, hatodik francia bekezdés

7. cikk, (1) bekezdés, f) pont

10. cikk, (2), (3), (4) bekezdés

7. cikk, (2), (3), (4) bekezdés

11. cikk, első mondat

8. cikk, első bekezdés

11. cikk, második mondat

8. cikk, második bekezdés

12. cikk

9. cikk

13. cikk

-

-

10. cikk

14. cikk

11. cikk

15. cikk

12. cikk

III. melléklet

-

IV. melléklet

-

V. melléklet

I. melléklet

VI. melléklet

II. melléklet

-

III. melléklet

-

IV. melléklet

_____________

(1) A 2010. július 14-i vélemény (HL C 44., 2011.2.11., 142. o.) és a 2014. február 26-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(2) HL C 102., 1996.4.4., 2. o.
(3)A 2010. július 14-i vélemény (HL C 44., 2011.2.11., 142. o.) és a 2014. február 26-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(4)Az Európai Parlament 2014. április 15-i álláspontja.
(5)Az Európai Parlament és a Tanács 1998. június 22-i 98/34/EK irányelve a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 204., 1998.7.21., 37. o.).
(6)Lásd a III. melléklet A. részét.
(7)Az Európai Parlament és a Tanács 2001. november 6-i 2001/83/EK irányelve az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 67. o. ).
(8)Az Európai Parlament és a Tanács 2010. március 10-i 2010/13/EU irányelve a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).
(9)Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/21/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról (Keretirányelv) (HL L 108., 2002.4.24., 33. o.).
(10)Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.).
(11)Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 1907/2006/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).
(12)Az Európai Parlament és a Tanács 2001. december 3-i 2001/95/EK irányelve az általános termékbiztonságról (HL L 11., 2002.1.15., 4. o.).
(13)Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).
(14)Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 2009/138/EK irányelve a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).


Horvátországnak a kettős adóztatás megszüntetéséről szóló 1990. évi egyezményhez való csatlakozása *
PDF 276kWORD 43k
Az Európai Parlament 2014. április 15-i jogalkotási állásfoglalása Horvátországnak a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló 1990. július 23-i egyezményhez való csatlakozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló ajánlásról (COM(2013)0586 – C7-0381/2013 – 2013/0308(CNS))
P7_TA(2014)0346A7-0214/2014

(Különleges jogalkotási eljárás – konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett ajánlására (COM(2013)0586),

–  tekintettel Horvátország csatlakozási okmánya 3. cikkének (4) és (5) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7–0381/2013),

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A7-0214/2014),

1.  jóváhagyja a Bizottság ajánlását annak módosított formájában;

2.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy – amikor a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló, 1990. július 23-i egyezmény alkalmazási dátumáról határoz – vegye figyelembe a Parlamentnek az adófizetőkre háruló adóterhek minimalizálásának szükségességével kapcsolatos aggodalmait;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság ajánlását;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint Horvátország és a többi tagállam kormányának és parlamentjének.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk
Az 1999. május 25-i jegyzőkönyv, az 1995. december 21-i egyezmény, a 2004. december 8-i egyezmény, valamint a 2008. június 23-i 2008/492/EK határozat XXX[dátum]-án/-én lép hatályba Horvátország és az Európai Unió többi tagállama között.
Az 1999. május 25-i jegyzőkönyv, az 1995. december 21-i egyezmény, a 2004. december 8-i egyezmény, valamint a 2008. június 23-i 2008/492/EK határozat …-án/-én* lép hatályba Horvátország és az Európai Unió többi tagállama között.

______________

* A határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő nap.

A „Shift2Rail” közös vállalkozás *
PDF 601kWORD 255k
Az Európai Parlament 2014. április 15-i jogalkotási állásfoglalása a Shift2Rail közös vállalkozás létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0922 – C7-0034/2014 – 2013/0445(NLE))
P7_TA(2014)0347A7-0259/2014

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0922),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 187. cikkére és 188. cikkének első bekezdésére, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7‑0034/2014),

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A7-0259/2014),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát az alábbi módosításokkal;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikkének (2) bekezdésével összhangban;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)   A 2014–2020 közötti időszakra szóló „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram („Horizont 2020” keretprogram) létrehozásáról szóló, 2013 …-i …/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet12 célja, hogy az Unió és a magánszektor forrásainak köz-magán társulásokban történő egyesítésével növelje a kutatás és innováció terén elért hatást azokon a területeken, amelyeken a kutatás és az innováció hozzájárulhat az Unió átfogóbb versenyképességi céljainak eléréséhez és a társadalmi kihívások leküzdéséhez. Az Unió részvétele ezekben a partnerségekben a Szerződés 187. cikke alapján létrehozott közös vállalkozások részére nyújtott pénzügyi hozzájárulás formáját öltheti.
(3)   Az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet12 (a „Horizont 2020” keretprogram) célja, hogy a „Horizont 2020” keretprogram és a magánszektor forrásainak köz-magán társulásokban történő egyesítésével növelje a kutatás és innováció terén elért hatást azokon a kulcsfontosságú területeken, amelyeken a kutatás és az innováció hozzájárulhat az Unió átfogóbb versenyképességi céljainak eléréséhez, mozgósíthatja a magánberuházásokat és elősegítheti a társadalmi kihívások leküzdését. Az ilyen partnerségeknek hosszú távú kötelezettségvállaláson kell alapulniuk, valamennyi partner kiegyensúlyozott hozzájárulását is ideértve, továbbá elszámoltathatónak kell lenniük a célok elérése tekintetében, és igazodniuk kell az Unió kutatásra, fejlesztésre és innovációra irányuló stratégiai céljaihoz. E partnerségek irányításának és működésének nyitott, átlátható, eredményes és hatékony módon kell megvalósulnia, és a saját szakterületükön tevékenykedő érdekelt felek széles köre számára – hosszú távú kötelezettségvállalás alapján – lehetőséget kell biztosítania a részvételre. Az Unió részvétele ezekben a partnerségekben az 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat12a („a hetedik keretprogram”) értelmében a Szerződés 187. cikke alapján létrehozott közös vállalkozások részére nyújtott pénzügyi hozzájárulás formáját öltheti.
__________________
__________________
12 HL … [a „Horizont 2020” keretprogram létrehozásáról szóló rendelet].
12 Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1291/2013/EU rendelete a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104o.)
12a Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 1982/2006/EK határozata az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) (HL L 412., 2006.12.30., 1.o.)
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)   A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról szóló, 2013. …-i …/2013/EU tanácsi határozatnak13 megfelelően a „Horizont 2020” keretprogramban létrehozott közös vállalkozások részesíthetők támogatásban, az említett határozatban rögzített feltételeknek megfelelően.
(4)   Az 1291/2013/EU rendeletnek és a 2013/743/EU tanácsi határozatnak13 megfelelően a „Horizont 2020” keretprogramban létrehozott közös vállalkozások részesíthetők támogatásban, az említett határozatban rögzített feltételeknek megfelelően.
__________________
__________________
13 HL … [a „Horizont 2020” keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról szóló határozat].
A Tanács 2013. december 3-i 2013/743/EU határozata a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról és a 2006/971/EK, a 2006/972/EK, a 2006/973/EK, a 2006/974/EK és a 2006/975/EK határozatok hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 965. o.)
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)   A Shift2Rail közös vállalkozásnak (a továbbiakban: S2R közös vállalkozás) egy olyan köz- és magánszféra közötti partnerségnek kell lennie, amelynek célja a vasúti ágazatban végrehajtott uniós szintű kutatási és innovációs beruházások ösztönzése és jobb összehangolása annak érdekében, hogy – a vasúti ágazat üzleti igényeivel és az egységes európai vasúti térség általános célkitűzésével összhangban –felgyorsítsa és megkönnyítse az integráltabb, hatékonyabb, fenntarthatóbb és vonzóbb uniós vasúti piac kialakítását. Az S2R közös vállalkozásnak különösen az a feladata, hogy hozzájáruljon a 2011. évi fehér könyvben és a negyedik vasúti csomagban meghatározott konkrét célkitűzések megvalósításához, többek között a következőkhöz: a vasúti ágazat hatékonyságának javításához az állami költségvetések javára; a vasúthálózat kapacitásának bővítéséhez, illetve korszerűsítéséhez, aminek révén a vasút ténylegesen versenyképessé válik, és részesedése a személyszállításban és az árufuvarozásban lényegesen megnő; a vasúti szoláltatások minőségének javításához, figyelembe véve az utasok és a szállítmányozók igényeit; a vasúti ágazatban az interoperabilitás vonatkozásában fennálló technikai akadályok megszüntetéséhez; a vasúti szállítás negatív externáliáinak csökkentéséhez. Az S2R közös vállalkozás által e célkitűzések megvalósítása érdekében tett előrelépéseket egyes fő teljesítménymutatók alapján értékelni kell.
(7)   A Shift2Rail közös vállalkozásnak (a továbbiakban: S2R közös vállalkozás) egy olyan köz- és magánszféra közötti partnerségnek kell lennie, amelynek célja a vasúti ágazatban végrehajtott uniós szintű kutatási és innovációs beruházások ösztönzése és jobb összehangolása, egyidejűleg új munkalehetőségek teremtése annak érdekében, hogy – a vasúti ágazat üzleti igényeivel és az egységes európai vasúti térség általános célkitűzésével összhangban –felgyorsítsa és megkönnyítse az integráltabb, felhasználóbarátabb, hatékonyabb, fenntarthatóbb és vonzóbb uniós vasúti piac kialakítását. Az S2R közös vállalkozásnak különösen az a feladata, hogy hozzájáruljon a 2011. évi fehér könyvben és a negyedik vasúti csomagban meghatározott konkrét célkitűzések megvalósításához, többek között a következőkhöz: a vasúti ágazat hatékonyságának javításához az állami költségvetések javára; a vasúthálózat kapacitásának bővítéséhez, illetve korszerűsítéséhez, aminek révén a vasút ténylegesen versenyképessé válik, és részesedése a személyszállításban és az árufuvarozásban lényegesen megnő; a vasúti szoláltatások minőségének javításához, figyelembe véve az utasok és a szállítmányozók igényeit; a vasúti ágazatban az interoperabilitás vonatkozásában fennálló technikai akadályok megszüntetéséhez; a vasúti szállítás negatív externáliáinak csökkentéséhez. Az S2R közös vállalkozás által e célkitűzések megvalósítása érdekében tett előrelépéseket egyes fő teljesítménymutatók alapján értékelni kell.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
7 a preambulumbekezdés (új)
(7a)  Az S2R közös vállalkozásnak nyitott és átlátható módon kell működnie, minden lényeges információt megfelelő időben közölnie kell megfelelő szerveivel, valamint gondoskodnia kell tevékenységeinek népszerűsítéséről, ideértve a tágabb nyilvánosság számára nyújtott tájékoztató és ismeretterjesztő tevékenységeket is. Az S2R közös vállalkozás szerveinek eljárási szabályzatait a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
11 a preambulumbekezdés (új)
(11a)  A „Horizont 2020” keretprogramnak hozzá kell járulnia az unión belüli kutatási és innovációs szakadék megszüntetéséhez azzal, hogy elősegíti a szinergiák létrehozását az európai strukturális és beruházási alapokkal. Ennek megfelelően az S2R közös vállalkozásnak olyan szoros együttműködések kialakítására kell törekednie az európai strukturális és beruházási alapokkal, amelyek kifejezett segítséget tudnak nyújtani a helyi, regionális és nemzeti kutatási és innovációs képességek megerősítéséhez az S2R közös vállalkozás terén, valamint támogatni tudják az intelligens szakosodásra irányuló erőfeszítéseket.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)   Céljainak megvalósítása érdekében az S2R közös vállalkozás a tagjainak nyújtott támogatások és a legmegfelelőbbnek ítélt intézkedések, többek között ajánlattételi felhívások nyomán létrejövő közbeszerzés vagy odaítélt támogatások révén – pénzügyi támogatást nyújt.
(12)   Céljainak megvalósítása, valamint más vállalkozások (különösen kis- és középvállalkozások) és más befektetők méltányos részvételének biztosítása, illetve az integrált európai vasúti ágazat korszerűsítésének támogatása érdekében az S2R közös vállalkozás, főként a tagjainak nyújtott támogatások formájában nyílt és átlátható eljárásokon keresztül – többek között nyitott és átlátható ajánlattételi felhívások nyomán létrejövő közbeszerzés vagy odaítélt támogatások révén – nyújt az intézkedésekhez uniós hozzájárulást.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
12 a preambulumbekezdés (új)
(12a)  Tekintettel a „Horizont 2020” keretprogram arra irányuló általános céljára, hogy tovább egyszerűsítse és jobban összehangolja az európai kutatás- és innovációfinanszírozás rendszerét, a közös vállalkozásoknak egyszerű irányítási modelleket kell kialakítaniuk, és el kell kerülniük a „Horizont 2020” keretprogramtól eltérő szabályrendszerek alkalmazását.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)   Az S2R közös vállalkozásnak tevékenységét átlátható módon kell folytatnia, minden rendelkezésre álló lényeges információt közölnie kell megfelelő szerveivel, valamint ennek megfelelően gondoskodnia kell tevékenységei promóciójáról.
(13)   Az S2R közös vállalkozásnak tevékenységét nyitott és átlátható módon kell folytatnia, a vasúti ágazat áruit és szolgáltatásait felhasználó valamennyi érdekelt féllel folytatandó egyeztetési eljárást kell életbe léptetnie, továbbá minden rendelkezésre álló lényeges információt közölnie kell megfelelő szerveivel, valamint ennek megfelelően gondoskodnia kell tevékenységei promóciójáról.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
13 a preambulumbekezdés (új)
(13a)  Az S2R közös vállalkozásnak a Bizottság által kezelt elektronikus eszközöket is fel kell használnia a nyitottság és az átláthatóság biztosítására, valamint a részvétel megkönnyítésére. Ezért az S2R közös vállalkozás pályázati felhívásait a résztvevők számára fenntartott egységes portálon, valamint a „Horizont 2020” keretprogrammal kapcsolatos információk terjesztésére szolgáló, a Bizottság által kezelt egyéb elektronikus eszközök igénybevételével is közzé kell tenni. Ezenkívül a S2R közös vállalkozásnak többek között a javaslatokra, pályázókra, támogatásokra és résztvevőkre vonatkozó lényeges információkat – megfelelő formátumban és a Bizottság beszámoló-készítési kötelezettségeinek megfelelő gyakorisággal – hozzáférhetővé kell tenni a Bizottság által fenntartott „Horizont 2020” beszámoló-készítési, valamint ismeretterjesztő elektronikus rendszerek számára.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
14 a preambulumbekezdés (új)
(14a)  A 11. cikkben említett időközi értékelés sérelme nélkül és az 1291/2013/EU rendelet 32. cikkével összhangban, valamint a „Horizont 2020” keretprogram időközi értékelésének részeként a „Horizont 2020” keretprogram különleges finanszírozási eszközét képező közös vállalkozásokról részletes értékelést kell készíteni, amelyeknek tartalmazniuk kell – többek között – az EUMSZ 187. cikke alapján létrehozott köz-magán társulások nyitott, átlátható és hatékony jellegére vonatkozó elemzést.  
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)   Az S2R közös vállalkozás által finanszírozott közvetett cselekvésekben való részvételt a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról szóló, 2013. …-i … /2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet16 szabályozza.
(16)   Az S2R közös vállalkozás által finanszírozott közvetett cselekvésekben való részvételt az 1290/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet16 szabályozza. Az S2R közös vállalkozásnak ezenfelül biztosítania kell e szabályok következetes alkalmazását, a Bizottság által elfogadott vonatkozó intézkedések alapján.
__________________
__________________
16 HL … [A „Horizont 2020” részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról szóló rendelet].
16 Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1290/2013/EU rendelete a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról és az 1906/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 81. o.)
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
16 a preambulumbekezdés (új)
(16a)  Az S2R közös vállalkozásnak a technológiai kutatással kapcsolatos, termékfejlesztési, illetve demonstrációs tevékenységek besorolása során figyelembe kell vennie az OECD-nek a technológiai érettségi szinttel (TRL) kapcsolatos fogalommeghatározásait.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
20 a preambulumbekezdés (új)
(20a)  A „Horizont 2020” keretprogramnak a nagyobb fokú egyszerűsítésre és koherenciára irányuló átfogó célkitűzésével összhangban az S2R közös vállalkozás keretében közzétett minden pályázati felhívásnak figyelembe kell vennie a „Horizont 2020” keretprogram időtartamát.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
21 preambulumbekezdés
(21)   A Szerződés 287. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió által létrehozott testületek, irodák és ügynökségek létesítő okirata kizárhatja az adott testület, iroda vagy ügynökség bevételi és kiadási nyilvántartásainak a Számvevőszék által történő vizsgálatát. A 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikke (5) bekezdése értelmében a 966/2012/EU, Euratom rendelet 209. cikke alá tartozó testületek nyilvántartásait független könyvvizsgáló szervezetnek kell vizsgálnia, melynek véleményt kell mondania többek között a nyilvántartások megbízhatóságáról és az abban szereplő ügyletek jogszerűségéről és szabályosságáról. A nyilvántartások kettős vizsgálatának elkerülése érdekében indokolt, hogy az S2R közös vállalkozás nyilvántartásait a Számvevőszék ne vizsgálja.
(21)   Tekintettel a közös vállalkozások sajátos jellegére és jelenlegi jogállására, valamint a hetedik keretprogrammal való folytonosság biztosítása érdekében a közös vállalkozásoknak továbbra is külön mentesítési eljárás hatálya alá kell tartozniuk. A 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikke (7) bekezdésétől és 209. cikkétől eltérve az S2R közös vállalkozás költségvetése végrehajtására vonatkozó mentesítést ennek megfelelően a Tanács ajánlására az Európai Parlamentnek kell megadnia. Így a 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikkének (5) bekezdésében előírt beszámoló-készítési előírások nem alkalmazandók az S2R közös vállalkozásnak nyújtott uniós támogatásra, hanem a lehetőségekhez mérten az említett rendelet 208. cikkében felsorolt testületekre vonatkozókhoz kellene igazítani azokat. A beszámoló, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségének és szabályszerűségének ellenőrzését a Számvevőszéknek kell végeznie.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
23 a preambulumbekezdés (új)
(23a)  Tekintettel arra, hogy a folyamatos innováció igen fontos az uniós közlekedési ágazat versenyképessége szempontjából, továbbá tekintettel az e területen létrehozott közös vállalkozások számára, megfelelő időben – nevezetesen a „Horizont 2020” keretprogram időközi értékelésére figyelemmel – elemzést kell készíteni a közlekedés területén kezdeményezett, együttműködésen alapuló kutatási törekvések megfelelőségéről.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az uniós szintű kutatási és innovációs beruházások összehangolása és irányítása céljából a Szerződés 187. cikke szerinti közös vállalkozás jön létre (a „Shift2Rail közös vállalkozás” vagy „S2R közös vállalkozás”) a 2024. december 31-ig terjedő időtartamra.
(1)  Az uniós szintű kutatási és innovációs beruházások összehangolása és irányítása céljából a Szerződés 187. cikke szerinti közös vállalkozás jön létre (a „Shift2Rail közös vállalkozás” vagy „S2R közös vállalkozás”) a 2024. december 31-ig terjedő időtartamra. A „Horizont 2020” keretprogram időtartamának figyelembevétele érdekében az S2R közös vállalkozás keretében meghirdetett pályázati felhívásokat legkésőbb 2020. december 31-ig közzé kell tenni. Kellően indokolt esetekben lehetőség van arra, hogy 2021. december 31-ig írjanak ki pályázati felhívásokat.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)   a vasúti rendszer és felhasználói által igényelt kutatás és innováció terén alkalmazott átfogó és összehangolt megközelítés révén hozzájáruljon az egységes európai vasúti térség megvalósításához, egy vonzóbb, versenyképesebb, hatékonyabb és fenntarthatóbb európai vasúti rendszerre való gyorsabb és alacsonyabb költségű átálláshoz, valamint a közúti és légi szállításról a vasúti szállítási módra való áttéréshez. Ez a megközelítés kiterjed az árufuvarozás, valamint a távolsági, regionális, helyi és városi személyszállítás piaci szegmenséhez tartozó gördülőállományra, infrastruktúrára és forgalomirányításra, valamint a vasút és más közlekedési módok közötti intermodális összeköttetésekre, hogy a vasút használói számára vasúti utazási és szállítási igényeik tekintetében integrált, teljes körű megoldást nyújtson, a tranzakciók során nyújtott támogatástól kezdve egészen az utazás közbeni segítségnyújtásig.
b)   a vasúti rendszer és felhasználói által igényelt kutatás és innováció terén alkalmazott átfogó és összehangolt megközelítés révén hozzájáruljon az egységes európai vasúti térség megvalósításához, egy vonzóbb, (a csökkent mozgásképességű emberek számára is) felhasználóbarátabb, versenyképesebb, hatékonyabb és fenntarthatóbb európai vasúti rendszerre való gyorsabb és alacsonyabb költségű átálláshoz, a közúti és légi szállításról a vasúti szállítási módra való áttéréshez, valamint az erős és versenyképes európai vasúti ágazat kialakításához. Ez a megközelítés kiterjed az árufuvarozás, valamint a távolsági, regionális, helyi és városi személyszállítás piaci szegmenséhez tartozó gördülőállományra, infrastruktúrára és forgalomirányításra, valamint a vasút és más közlekedési módok közötti intermodális összeköttetésekre, hogy a vasút használói számára vasúti utazási és szállítási igényeik tekintetében integrált, teljes körű megoldást nyújtson, a tranzakciók során nyújtott támogatástól kezdve egészen az utazás közbeni segítségnyújtásig.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)   az uniós finanszírozású vasúti kutatási és innovációs tevékenységekkel kapcsolatban központi kapcsolattartó pontként szolgáljon, amely gondoskodik a projektek összehangolásáról, és valamennyi érdekelt fél számára biztosítja a szükséges információkat;
d)   az uniós finanszírozású vasúti kutatási és innovációs tevékenységekkel kapcsolatban központi szerepet vállaljon, amely gondoskodik a projektek összehangolásáról, és valamennyi érdekelt fél számára biztosítja a szükséges információkat.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)   tevékenyen ösztönözze a teljes vasúti értékláncon belüli, illetve a hagyományos vasúti ágazaton kívüli valamennyi érdekelt fél részvételét és aktív szerepvállalását, különösen a következőkét: a vasúti berendezések gyártói (gördülőállomány és vonatirányító rendszerek), pályahálózat-működtetők, vasúttársaságok (személy- és áruszállítás), vasúti járműlízinggel foglalkozó társaságok, tanúsító szervezetek, szakmai szövetségek, fogyasztói szervezetek (személy- és áruszállítás), valamint az érintett területen tevékeny tudományos intézmények vagy tudományos közösségek. A 2003/361/EK bizottsági ajánlás20 szerinti kis- és középvállalkozások (kkv-k) részvételét ösztönözni kell.
e)   tevékenyen ösztönözze a teljes vasúti értékláncon belüli, illetve a hagyományos vasúti ágazaton kívüli valamennyi érdekelt fél részvételét és aktív szerepvállalását, különösen a következőkét: a vasúti berendezések gyártói (gördülőállomány és vonatirányító, valamint forgalomirányítási rendszerek), pályahálózat-működtetők, vasúttársaságok (személy- és áruszállítás), vasúti járműlízinggel foglalkozó társaságok, tanúsító szervezetek, szakmai szövetségek, fogyasztói szervezetek (személy- és áruszállítás), valamint az érintett területen tevékeny tudományos intézmények vagy tudományos közösségek. A 2003/361/EK bizottsági ajánlás20 szerinti kis- és középvállalkozások (kkv-k) részvételét ösztönözni kell.
__________________
__________________
20 A Bizottság 2003. május 6-i 2003/361/EK ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).
20 A Bizottság 2003. május 6-i 2003/361/EK ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)
ea)  a kkv-k, egyetemek és kutatóközpontok részvételét ösztönző intézkedéseket hajtson végre. Ezzel összefüggésben meg kell határozni és kezelni kell az S2R közös vállalkozásba újonnan belépők részvételét gátló akadályokat.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – e b pont (új)
eb)  a kutatás és innováció területén Európában fennálló megosztottság megszüntetésének elősegítése érdekében törekedjen az európai strukturális és beruházási alapokkal a komplementaritásra és a szoros szinergiákra. Ahol lehetséges, elő kell mozdítani a „Horizont 2020” keretprogram és ezen alapok közötti interoperabilitást, és ösztönözni kell az együttes vagy összevont támogatásokat. Ebben az összefüggésben az intézkedések arra irányulnak majd, hogy az európai tehetségekben rejlő lehetőségeket a legteljesebb mértékben ki lehessen aknázni, és hogy optimalizálni lehessen a kutatás és innováció gazdasági és társadalmi hatását, továbbá az intézkedések az európai strukturális és beruházási alapok politikáitól és fellépéseitől elkülönüljenek, azonban kiegészítsék azokat.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)   A Shift2Rail kezdeményezés finanszírozására nyújtott uniós hozzájárulás maximális összege (az EFTA hozzájárulásával együtt) 450 millió EUR, amelyet az Unió általános költségvetésében a „Horizont 2020” keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi programhoz rendelt előirányzatokból kell kifizetni, a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának iv. alpontjában, valamint 60. és 61. cikkében meghatározott, a rendelet 209. cikkében említett szervekre vonatkozó rendelkezések szerint. Ez az összeg magában foglalja az alábbiakat:
(1)   A Shift2Rail kezdeményezés finanszírozására nyújtott uniós hozzájárulás maximális összege (az Európai Szabadkereskedelmi Társulás [EFTA] tagállamainak hozzájárulásával együtt) 450 millió EUR, amelyet az Unió általános költségvetésében a „Horizont 2020” keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi programhoz rendelt előirányzatokból kell kifizetni, a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának iv. alpontjában, valamint 60. és 61. cikkében meghatározott, a rendelet 209. cikkében említett szervekre vonatkozó rendelkezések szerint. Ez az összeg magában foglalja az alábbiakat:
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés
(2)   Az (1) bekezdésben említett hozzájárulás kiegészítésére további források is előirányozhatók olyan egyéb uniós eszközökből, amelyek célja az S2R közös vállalkozás megfelelően kidolgozott eredményeinek bevezetése.
(2)   Az (1) bekezdésben említett hozzájárulás kiegészítésére további források is előirányozhatók olyan egyéb uniós eszközökből, amelyek célja az S2R közös vállalkozás megfelelően kidolgozott, innovatív eredményeinek bevezetése.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 4 bekezdés – d és d a pont (új)
d)   a Bizottság kutatási és innovációs szakpolitikájának kidolgozásához, valamint terjesztési és jelentéstételi kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok;
d)   a Bizottság terjesztési és jelentéstételi kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok; többek között a résztvevők számára biztosított egységes honlapon, valamint a „Horizont 2020” számára a Bizottság által kezelt egyéb elektronikus terjesztési eszközökön keresztül.
da)  az S2R közös vállalkozás pályázati felhívásainak többek között a résztvevők számára biztosított egységes honlapon, valamint a „Horizont 2020” számára a Bizottság által kezelt egyéb elektronikus terjesztési eszközök segítségével történő közzétételével kapcsolatos rendelkezések.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 4 bekezdés
(4)   A (2) bekezdés b) pontjában és az I. mellékletben szereplő alapszabály 15. cikke (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott természetbeni hozzájárulások értékének meghatározása céljára a költségeket az adott szervek szokásos költségelszámolási gyakorlata szerint kell kimutatni, az adott szervek illetősége szerinti ország hatályos számviteli standardjainak és a hatályos nemzetközi számviteli standardoknak / nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoknak megfelelően. A költségeket az érintett szerv által kijelölt független külső könyvvizsgálónak kell igazolnia. A hozzájárulások értékének megállapítását az S2R közös vállalkozás ellenőrzi. További bizonytalanság esetén az S2R közös vállalkozás az értékmegállapításra vonatkozóan – az alapszabály 20. cikkének megfelelően – ellenőrzést végezhet.
(4)   A (2) bekezdés b) pontjában és az I. mellékletben szereplő alapszabály 15. cikke (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulások értékének meghatározása céljára a költségeket az adott szervek szokásos költségelszámolási gyakorlata szerint kell kimutatni, az adott szervek illetősége szerinti ország hatályos számviteli standardjainak és a hatályos nemzetközi számviteli standardoknak / nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoknak megfelelően. A költségeket az érintett szerv által kijelölt független külső könyvvizsgálónak kell igazolnia. Az értékelési módszer megállapítását az S2R közös vállalkozás ellenőrizheti, amennyiben a tanúsításból adódóan bármilyen bizonytalanság merül fel. E rendelet alkalmazásában a további tevékenységek során felmerült költségekre vonatkozóan sem az S2R közös vállalkozás, sem pedig más uniós szerv nem végezhet ellenőrzést.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 6 bekezdés
(6)   Az 5. cikkben említett eseteken kívül a Bizottság az S2R közös vállalkozásnak juttatott uniós pénzügyi hozzájárulást megszüntetheti, arányosan csökkentheti vagy felfüggesztheti, illetve megindíthatja az I. mellékletben szereplő alapszabály 23. cikkének (2) bekezdése szerinti végelszámolási eljárást, ha a tagok vagy kapcsolt jogalanyaik a (2) bekezdésben meghatározott hozzájárulást nem biztosítják, vagy csak részben vagy késedelmesen biztosítják.
(6)   Az 5. cikkben említett eseteken kívül a Bizottság az S2R közös vállalkozásnak juttatott uniós pénzügyi hozzájárulást megszüntetheti, arányosan csökkentheti vagy felfüggesztheti, illetve megindíthatja az I. mellékletben szereplő alapszabály 23. cikkének (2) bekezdése szerinti végelszámolási eljárást, ha a tagok vagy kapcsolt jogalanyaik a (2) bekezdésben meghatározott hozzájárulást nem biztosítják, vagy csak részben vagy késedelmesen biztosítják. A Bizottság döntése nem akadályozza meg az S2R közös vállalkozásra vonatkozó, fent említett határozatról szóló értesítés időpontjáig már felmerült vagy kifizetett támogatható költségek tagállamok vagy az S2R közös vállalkozás általi megtérítését.
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés
Az S2R közös vállalkozás külön pénzügyi szabályzatot fogad el a 966/2012/EU, Euratom rendelet 209. cikkében és a …/EU rendeletben [Felhatalmazáson alapuló rendelet a költségvetési rendelet 209. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetésirendelet-mintáról] foglaltaknak megfelelően.
A 12. cikk sérelme nélkül, az S2R közös vállalkozás külön pénzügyi szabályzatot fogad el a 966/2012/EU, Euratom rendelet 209. cikkében és a …/EU rendeletben [Felhatalmazáson alapuló rendelet a köz-magán társulások költségvetésirendelet-mintájáról] foglaltaknak megfelelően.
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
Az irányító testület a személyzeti szabályzat 110. cikkének megfelelően, a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdése és az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek 6. cikke alapján határozatot fogad el arról, hogy a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreit az ügyvezető igazgatóra ruházza, meghatározva azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a hatáskör átruházása felfüggeszthető. Az ügyvezető igazgató felhatalmazást kap ezeknek a hatásköröknek a további átruházására.
Az irányító testület a személyzeti szabályzat 110. cikkének megfelelően, a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdése és az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek 6. cikke alapján határozatot fogad el arról, hogy a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreit az ügyvezető igazgatóra ruházza, meghatározva azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a hatáskör átruházása felfüggeszthető. Az ügyvezető igazgató jelentést tesz az irányító testületnek az átruházott hatáskörökről és felhatalmazást kap ezeknek a hatásköröknek a további átruházására.
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 2 bekezdés
(2)   Szerződésen kívüli felelősség esetén az S2R közös vállalkozás a tagállamok jogrendjében foglalt közös, általános elveknek megfelelően megtérít minden olyan kárt, amelyet feladatai teljesítése során a személyzete okozott.
(2)   Szerződésen kívüli felelősség esetén az S2R közös vállalkozás a tagállamok jogrendjében foglalt közös, általános elveknek megfelelően megtérít minden olyan kárt, amelyet feladatai teljesítése során a személyzete vagy az irányító testület tagjai okoztak.
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 1 bekezdés
(1)   A Bizottság 2017. december 31-ig időközi értékelést készít az S2R közös vállalkozásról. Az időközi értékelés megállapításait és észrevételeit a Bizottság 2018. június 30-ig elküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
(1)   A Bizottság – független szakértők segítségével – 2017. június 30-ig időközi értékelést készít az S2R közös vállalkozásról, beleértve a kis- és középvállalkozások részvételét és a feléjük irányuló nyitottságot, valamint – különös hangsúlyt fektetve az adminisztratív kihívások vagy terhek kezelésére – az S2R közös vállalkozás adminisztratív működését. A Bizottság jelentést készít az értékelésről, amelyben feltünteti az értékelés következtetéseit és a Bizottság észrevételeit. A Bizottság 2017. december 31-ig elküldi a jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az S2R időközi értékelésének eredményeit a részletes értékelés, valamint az 1291/2013/EU rendelet 32. cikkében említett időközi értékelés során figyelembe veszik.
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 1 bekezdés
(1)   A költségvetés teljesítéséről szóló zárszámadás elfogadása az Unió az S2R közös vállalkozásnak nyújtott uniós hozzájárulás tekintetében a Szerződés 319. cikkében előírt eljárásnak megfelelően az Európai Parlament által a Tanács ajánlására a Bizottságnak adott felmentvény részét képezi.
(1)   A 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikkének (7) bekezdésétől és 209. cikkétől eltérve, az S2R közös vállalkozás költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítést a Tanács javaslatára az Európai Parlament adja meg, az S2R közös vállalkozás pénzügyi szabályzatában előírt eljárásnak megfelelően.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az S2R közös vállalkozás teljes körűen együttműködik a zárszámadási eljárásban részt vevő intézményekkel, és adott esetben megadja a szükséges kiegészítő információkat. Ezzel összefüggésben kérést kaphat arra vonatkozóan, hogy a megfelelő intézményekkel vagy szervekkel tartott értekezleteken képviseltesse magát, és segítse a Bizottság által felhatalmazott, engedélyezésre jogosult tisztviselő munkáját.
törölve
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 1 bekezdés
(1)   Az I. mellékletben szereplő alapszabály 19. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül az S2R közös vállalkozás a Bizottság alkalmazottainak, az S2R közös vállalkozás vagy a Bizottság által felhatalmazott egyéb személyeknek, valamint a Számvevőszéknek hozzáférést biztosít telephelyeihez és helyiségeihez, valamint az ellenőrzéseik elvégzéséhez szükséges minden információhoz, ideértve az elektronikus formátumú információkat is.
(1)   Az S2R közös vállalkozás a Bizottság alkalmazottainak, az S2R közös vállalkozás vagy a Bizottság által felhatalmazott egyéb személyeknek, valamint a Számvevőszéknek hozzáférést biztosít telephelyeihez és helyiségeihez, valamint az ellenőrzéseik elvégzéséhez szükséges minden információhoz, ideértve az elektronikus formátumú információkat is.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)  A közös vállalkozás személyzetének tagjai, az ügyvezető igazgató és az irányító testület tagjai a feladataik ellátása során tudomásukra jutott csalásokról haladéktalanul értesítik az OLAF-ot anélkül, hogy e bejelentés miatt felelősségre vonhatók lennének.
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 1 a bekezdés (új)
Tekintettel a „Horizont 2020” keretprogram arra irányuló általános céljára, hogy tovább egyszerűsítse és jobban összehangolja az európai kutatás- és innovációfinanszírozás rendszerét, a közös vállalkozásoknak el kell kerülniük a „Horizont 2020” keretprogramtól eltérő szabályrendszerek alkalmazását.
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 pont – 1 bekezdés
(1)   „Társult tag”: az a jogalany vagy jogalanyok azon csoportosulása vagy konzorciuma, amelyet a „Horizont 2020” keretprogramban részt vevő olyan tagállam vagy ország hozott létre, amely a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárás szerint került kiválasztásra, és amely teljesíti a 4. cikk (3) és a 4. cikk (4) bekezdésében meghatározott feltételeket, valamint amely ezen alapszabályt a jóváhagyó levél aláírásával elfogadta;
(1)   „Társult tag”: az a jogalany vagy jogalanyok azon csoportosulása vagy konzorciuma, amelyet a „Horizont 2020” keretprogramban részt vevő olyan tagállam vagy ország hozott létre, amely a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárás szerint került kiválasztásra, és amely teljesíti a 4. cikk (3) és a 4. cikk (4) bekezdésében meghatározott feltételeket, valamint amely – az irányításáért felelős testület által hozott határozatot követően – ezen alapszabályt a jóváhagyó levél aláírásával elfogadta;
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 pont – 2 bekezdés
(2)   „Az Uniótól eltérő alapító tag”: a II. mellékletben felsorolt hozzájárulók, akik egyenként vállalták, hogy az S2R közös vállalkozás időtartamára legalább 30 millió EUR hozzájárulást adnak, és jóváhagyó levél aláírásával elfogadták ezt az alapszabályt;
(2)   „Az Uniótól eltérő alapító tag”: azok az önálló jogi személyek, amelyek – közös jövőkép alapján – egyenként vállalták, hogy az S2R közös vállalkozás időtartamára legalább 30 millió EUR hozzájárulást adnak, és – az irányításáért felelős testület által hozott határozatot követően – jóváhagyó levél aláírásával elfogadták ezt az alapszabályt. Az alapító tagokat a II. melléklet sorolja fel;
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 pont – 3 bekezdés – bevezető rész
(3)   „Innovációs programok”: azokra a (4) bekezdésben említett tematikus területekre utalnak, amelyek köré az S2R-főterv épül. Az innovációs programokat kapacitásuk szerint úgy kell megválasztani, hogy teljesítményük egy vagy több működési környezet vonatkozásában a legnagyobb haszonnal járjon, és tükrözze a vasúthálózati megközelítést. Az irányító testület e szerkezet módosítását célzó döntésétől függetlenül az S2R-főtervnek legalább az alábbi öt innovációs program létrehozását kell tartalmaznia:
(3)   „Innovációs programok”: azokra a (4) bekezdésben említett tematikus területekre utalnak, amelyek köré az S2R-főterv épül. Az innovációs programokat kapacitásuk szerint úgy kell megválasztani, hogy teljesítményük egy vagy több működési környezet vonatkozásában a legnagyobb haszonnal járjon, és tükrözze a vasúthálózati és ügyfélorientált megközelítést. Fogalommeghatározásuknak úttörő, innovatív ötletek fejlesztését és tesztelését is lehetővé kell tenniük. Az irányító testület e szerkezet módosítását célzó döntésétől függetlenül az S2R-főtervnek legalább az alábbi öt innovációs program létrehozását kell tartalmaznia:
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 pont – 3 bekezdés – a pont
a)   Költséghatékony és megbízható nagy kapacitású vonatok;
a)   Költséghatékony és megbízható vonatok, köztük nagy kapacitású és nagysebességű vonatok
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 pont – 3 bekezdés – c pont
c)   Költséghatékony és megbízható nagykapacitású infrastruktúra;
c)   Költséghatékony, fenntartható és megbízható nagykapacitású infrastruktúra;
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 2 pont – h pont
h)   összegyűjti a felhasználói igényeket, és meghatározza az átjárhatósági szabványokat abból a célból, hogy azok a kutatás és innováció terén való beruházások számára iránymutatásként szolgálhassanak az operatív és piacképes megoldások megtalálásához;
h)   összegyűjti a felhasználói igényeket, és meghatározza az átjárhatósági követelményeket és műszaki szabványokat abból a célból, hogy azok a kutatás és innováció terén való beruházások számára iránymutatásként szolgálhassanak az operatív és piacképes megoldások megtalálásához;
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 2 pont – j pont
j)   szoros és hosszú távú együttműködést hoz létre és alakít ki az Unió, a vasúti gyáripar és más érintettek között, az úttörő innovációk kifejlesztése és az innovatív megoldások erős piaci meghonosítása érdekében, a vasutat működtető vállalatok és más vasúti érintettek, valamint a hagyományos vasúti ágazaton kívüli szereplők bevonásával;
j)   szoros és hosszú távú együttműködést hoz létre és alakít ki az Unió, a vasúti gyáripar és más érintettek között, az úttörő innovációk kifejlesztése és az innovatív megoldások erős piaci meghonosítása érdekében, a fogyasztói érdekképviseleti szervezetek, a vasutat működtető vállalatok és a magán- és közszférabeli egyéb vasúti érintettek, valamint a hagyományos vasúti ágazaton kívüli szereplők bevonásával, regionális szinten is;
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 2 pont – k a pont (új)
ka)  az érintettek széles körével – ideértve a kutatási szervezeteket és az egyetemeket is – való kapcsolattartás;
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 3 pont – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Amennyiben az S2R közös vállalkozás bármely tagja a megállapodás szerinti pénzügyi hozzájárulására vonatkozó kötelezettségvállalásait illetően késedelembe esik, az ügyvezető igazgató ezt írásban rögzíti, és ésszerű határidőt tűz, amelyen belül a késedelmet orvosolni kell. Ha a helyzetet nem orvosolják e határidőn belül, az ügyvezető igazgató összehívja az irányító testület ülését, hogy döntsön arról, hogy a kötelezettségek teljesítéséig a késedelembe eső tag tagságát vissza kell-e vonni vagy kell-e egyéb intézkedést tenni. Az irányító testület – a meghallgatását és a rendezési eljárás felajánlását követően – első lépésben felfüggesztheti az összes olyan tag szavazati jogát, aki nem tesz eleget kötelezettségeinek.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 4 pont – 2 bekezdés
(2)   Az S2R közös vállalkozás társult tagjait nyílt, megkülönböztetésmentes versenypályázati felhívás útján kell kiválasztani. Az első, társult tagságra irányuló felhívást az S2R közös vállalkozás létrehozását követően legkésőbb három hónapon belül kell elindítani. Minden további pályázatot az S2R-főterv végrehajtásához szükséges kulcsképességek figyelembevételével kell kiírni. Minden felhívást közzé kell tenni az S2R honlapján és közölni kell az államok képviselői csoportján, valamint egyéb csatornákon keresztül annak érdekében, hogy biztosított legyen az S2R-főterv céljai elérése érdekében történő legszéleskörűbb részvétel. Az S2R közös vállalkozás ösztönzi a kkv-knak és a teljes vasúti értéklánc szereplőinek, valamint a hagyományos vasúti ágazaton kívül eső szereplőknek a részvételét.
(2)   Az S2R közös vállalkozás társult tagjait – a Bizottság által indított és az irányító testület átlátható értékelésének tárgyát képező – nyílt, megkülönböztetésmentes versenypályázati felhívás útján kell kiválasztani. Ez az értékelés és kiválasztás többek között figyelembe veszi azt, hogy a pályázó mennyire fontos és milyen lehetséges többletértéket jelent az S2R közös vállalkozás céljainak elérése tekintetében, a pályázó pénzügyi megbízhatóságát, valamint az S2R közös vállalkozás célkitűzései tekintetében fennálló esetleges összeférhetetlenségeket.
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 4 pont – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A földrajzi egyensúlynak, valamint a kkv-k, a kutatóközösség és az egész vasúti értéklánc szereplői, köztük a hagyományos vasúti ágazaton kívüli szereplők kiegyensúlyozott képviseletének biztosítása érdekében a Bizottság hozza meg a társult tagok kiválasztásával kapcsolatos végső döntést, figyelembe véve az értékelés eredményeit.
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 4 pont – 5 bekezdés
(5)  Az S2R közös vállalkozás bármely tagja megszüntetheti a tagságát. A megszűnés a többi tagnak küldött értesítéstől számított hat hónap múlva válik érvényessé és visszavonhatatlanná. A volt tagot ettől kezdve semmilyen kötelezettség nem terheli azokon kívül, amelyeket az S2R közös vállalkozás a tagság megszűnését megelőzően jóváhagyott vagy nála felmerültek.
(5)  Az S2R közös vállalkozás bármely tagja megszüntetheti a tagságát. A megszűnés a többi tagnak küldött értesítéstől számított hat hónap múlva válik érvényessé és visszavonhatatlanná. A volt tagot ettől kezdve semmilyen kötelezettség nem terheli azokon kívül, amelyeket az S2R közös vállalkozás a tagság megszűnését megelőzően jóváhagyott vagy nála felmerültek. A tagság megszüntetése esetén a pénzügyi kötelezettségek kiegyenlítése céljából elszámolást kell készíteni a tagságát megszüntető tag és az S2R közös vállalkozás között.
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 4 pont – 6 bekezdés
(6)  Az S2R közös vállalkozásban fennálló tagság kizárólag az irányító testület előzetes és egyhangú hozzájárulásával ruházható át harmadik félre.
(6)  Az S2R közös vállalkozásban fennálló tagság kizárólag az irányító testület előzetes és egyhangú hozzájárulásával ruházható át harmadik félre. E hozzájárulásról tájékoztatni kell a Bizottságot, amelynek joga van kifogást emelni.
+
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 6 pont – c pont
c)   az 1. cikk (3) bekezdésében említetteknek megfelelően innovációs programonként a társult tagok legalább egy képviselője. Ezeket a képviselőket az S2R közös vállalkozás irányító testülete jelöli ki, a teljes vasúti értéklánc szereplői, valamint a hagyományos vasúti ágazaton kívüli szereplők kiegyensúlyozott képviseletének biztosítása érdekében.
c)   az 1. szakasz (3) bekezdésében említetteknek megfelelően innovációs programonként a társult tagok legalább egy képviselője. Az 1. szakasz (2) bekezdésében felsorolt kritériumoknak [ami legalább 30 millió eurós saját hozzájárulást jelent] önálló jogalanyként megfelelő, valamint a 2. szakasz (2) bekezdésének a), b) és c) pontjaiban szereplő célkitűzések eléréséhez hozzájáruló társult tagok képviselettel rendelkeznek az irányító testületben. Az egyéb képviselőket az S2R közös vállalkozás irányító testülete jelöli ki a területi képviselet szempontjából a szereplők kiegyensúlyozott képviseletének biztosítása és a teljes vasúti értéklánc, valamint a hagyományos vasúti ágazaton kívüli szereplők képviseletének garantálása érdekében. Közülük legalább kettőnek vasúti vállalkozások képviselői közül kell kikerülnie.
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 7 pont – 5 bekezdés – 5 albekezdés
Az Európai Vasúti Ügynökség egy képviselője és elnöke vagy az államok képviselői csoportjának alelnöke megfigyelőként vesz részt az irányító testület ülésein.
Az Európai Vasúti Ügynökség egy képviselője megfigyelőként vesz részt az irányító testület ülésein.
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 7 pont – 5 bekezdés – 5 a albekezdés (új)
Az államok képviselői csoportjának elnöke vagy alelnöke megfigyelőként jogosult részt venni az irányító testület ülésein és az ott zajló egyeztetésekben, szavazati joga azonban nincs.
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 7 pont – 5 bekezdés – 5 b albekezdés (új)
A tudományos bizottság elnöke – amennyiben a bizottság feladataival kapcsolatos kérdéseket vitatnak meg – megfigyelőként jogosult részt venni az irányító testület ülésein és az ott zajló egyeztetésekben, szavazati joga azonban nincs.
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 8 pont – -1 bekezdés (új)
A Bizottság az irányító testületen belül betöltött szerepében a szinergiáknak az együttműködésen alapuló kutatások tárgyát képező prioritások meghatározása során történő előmozdítása érdekében törekszik a koordináció biztosítására az S2R közös vállalkozás tevékenységei és a Horizont 2020 keretprogram vonatkozó tevékenységei között.
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 8 pont – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca)  határoz az irányító testület végleges összetételéről, különösen az 1. szakasz (2) bekezdésében szereplő kritériumoknak megfelelő társult tagokon kívüli társult tagok képviselőinek kijelölése révén. A végleges kiválasztás biztosítja a kkv-k és a teljes vasúti értéklánc – többek között a hagyományos vasúti ágazaton kívüli – szereplőinek kiegyensúlyozott részvételét;
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 8 pont – 1 bekezdés – n a pont (új)
na)  biztosítja az e rendelet keretében köthető alvállalkozási megállapodásokra vonatkozó döntések átláthatóságát;
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 9 pont – 1 bekezdés
(1)   Az ügyvezető igazgatót az irányító testület nevezi ki a Bizottság által javasolt jelöltek közül, egy nyílt, átlátható kiválasztási folyamatot követően.
(1)   Az ügyvezető igazgatót az irányító testület nevezi ki, érdemei, igazolt igazgatási és irányítási képességei, valamint az adott területen szerzett szakértelme és tapasztalata alapján, a Bizottság által javasolt jelöltek jegyzékéről, amelyet az Európai Unió Hivatalos Lapjában és máshol meghirdetett pályázati felhívást követően megrendezett nyílt és átlátható versenyvizsgát követően állítanak össze. Az Európai Parlamentnek joga van kifogást emelni.
A kinevezést megelőzően az irányító testület által kiválasztott jelöltnek válaszolnia kell az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságában és Költségvetési Ellenőrző Bizottságában helyet foglaló képviselők által feltett kérdésekre.
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 10 pont – 4 bekezdés – g a pont (új)
ga)  rendszeresen tájékoztatja az államok képviselőinek csoportját és a tudományos bizottságot a tanácsadó szerepükkel összefüggő kérdésekről;
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 11 pont – bevezető rész
Az Európai Vasúti Ügynökség megfigyelői státuszt kap az irányító testületben, és hozzájárul az S2R-főterv meghatározásához és végrehajtásához, különösen az alábbi tanácsadói feladatok ellátása révén:
Az Európai Vasúti Ügynökség hozzájárul az S2R-főterv meghatározásához és végrehajtásához, különösen az alábbi tanácsadói feladatok ellátása révén:
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 11 pont – a pont
a)  javaslatot tesz az S2R-főterv és az éves munkatervek lehetséges módosításaira, különösen az egységes európai vasúti térség megvalósításából adódó kutatási igények lefedésének biztosítása érdekében;
a)  javaslatot tesz az S2R-főterv és az éves munkatervek lehetséges módosításaira, különösen az egységes európai vasúti térség megvalósításából adódó kutatási igények lefedésének biztosítása érdekében, valamint megbizonyosodik e módosítások jelentőségéről a 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott célkitűzések szempontjából;
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 11 pont – b pont
b)   az e rendelet 2. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett érintettekkel folytatott konzultációt követően javaslatot tesz a kutatási, a fejlesztési és a validálási tevékenységek műszaki szabványaira azzal a céllal, hogy biztosítsa az eredmények átjárhatóságát és biztonságosságát;
b)   az e rendelet 2. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett érintettekkel folytatott konzultációt követően iránymutatást nyújt a műszaki szabványokat eredményező kutatási és fejlesztési tevékenységekkel kapcsolatban, azzal a céllal, hogy biztosítsa az eredmények átjárhatóságát és biztonságosságát;
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 13 pont – 5 bekezdés – a pont
a)  a kapcsolódó nemzeti és regionális kutatási és innovációs programok állása, az együttműködés potenciális területeinek azonosítása, ideértve a megfelelő technológiák bevezetését;
a)  a kapcsolódó nemzeti és regionális kutatási és innovációs programok állása, és a szinergiák kihasználása érdekében az együttműködés potenciális területeinek azonosítása, ideértve a megfelelő technológiák bevezetését;
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 13 pont – 5 a bekezdés (új)
(5a)  Az államok képviselőinek csoportja rendszeres tájékoztatást kap többek között az S2R közös vállalkozás által finanszírozott intézkedésekben való részvételről, minden pályázati felhívás eredményéről és a projektek végrehajtásáról, a más uniós programokkal fennálló szinergiákról, valamint az S2R költségvetéséről.
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 13 pont – 6 bekezdés
(6)  Az államok képviselőinek csoportja saját kezdeményezése alapján ajánlásokat készíthet az S2R közös vállalkozás számára szakmai, vállalatirányítási és pénzügyi kérdésekben, különösen, ha azok nemzeti vagy regionális érdekeket érintenek. Az S2R közös vállalkozás tájékoztatja az államok képviselőinek csoportját az említett ajánlásokat követően hozott intézkedésekről.
(6)  Az államok képviselőinek csoportja saját kezdeményezése alapján ajánlásokat készíthet az irányító testület számára szakmai, vállalatirányítási és pénzügyi kérdésekben, különösen, ha azok nemzeti vagy regionális érdekeket érintenek. Az irányító testület tájékoztatja az államok képviselőinek csoportját az említett ajánlásokat követően hozott intézkedésekről.
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 14 pont – 1 bekezdés
(1)   A 2. cikkben említett feladatok végrehajtására az S2R közös vállalkozás irányító testülete meghatározott számú munkacsoportot hozhat létre azon tevékenységek megvalósítására, amelyeket az irányító testület ruházott rá. Ezek a munkacsoportok szakértőkből állnak és átlátható módon működnek.
(1)   A 2. cikkben említett feladatok végrehajtására az S2R közös vállalkozás irányító testülete meghatározott számú munkacsoportot hozhat létre azon tevékenységek megvalósítására, amelyeket az irányító testület ruházott rá. Ezek a munkacsoportok többek között kutatási szervezetek, kkv-k, vasúttársaságok megfelelő területen tapasztalatot szerző szakértőiből állnak és átlátható módon működnek.
Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 15 pont – 3 bekezdés – b pont
b)  az Uniótól eltérő tagok és kapcsolt jogalanyaik természetbeni hozzájárulása, amely a közvetett cselekvések végrehajtásával kapcsolatban felmerült, a közös vállalkozás hozzájárulásával és az Unió e költségek fedezéséhez nyújtott egyéb hozzájárulásával csökkentett költségeik fedezéséből áll.
b)  az Uniótól eltérő tagok és kapcsolt jogalanyaik természetbeni vagy pénzbeli hozzájárulása, amely a közvetett cselekvések végrehajtásával kapcsolatban felmerült, a közös vállalkozás hozzájárulásával és az Unió e költségek fedezéséhez nyújtott egyéb hozzájárulásával csökkentett költségeik fedezéséből áll.
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 19 pont
(1)  Az ügyvezető igazgatónak feladatai teljesítéséről minden évben be kell számolnia az irányító testületnek az S2R közös vállalkozás pénzügyi szabályzatának megfelelően.
(1)  Az ügyvezető igazgatónak feladatai teljesítéséről minden évben be kell számolnia az irányító testületnek az S2R közös vállalkozás pénzügyi szabályzatának megfelelően.
(2)  Az ügyvezető igazgatónak minden év február 15-ig az irányító testület elé kell terjesztenie jóváhagyásra az S2R közös vállalkozás által az előző naptári évben, különösen az arra az évre szóló éves munkatervvel kapcsolatban elért haladást bemutató éves tevékenységi jelentést. A jelentésben tájékoztatást kell adni többek között az alábbiakról:
(2)  Az ügyvezető igazgatónak minden pénzügyi év lezárását követően két hónapon belül az irányító testület elé kell terjesztenie jóváhagyásra az S2R közös vállalkozás által az előző naptári évben, különösen az arra az évre szóló éves munkatervvel kapcsolatban elért haladást bemutató éves tevékenységi jelentést. A jelentésben tájékoztatást kell adni többek között az alábbiakról:
a)  elvégzett kutatási, innovációs és egyéb cselekvések és az azokhoz kapcsolódó ráfordítások;
a)  elvégzett kutatási, innovációs és egyéb cselekvések és az azokhoz kapcsolódó ráfordítások;
b)  a benyújtott cselekvések a résztvevők típusa – a kkv-kat is beleértve – és országok szerinti bontásban;
b)  a benyújtott cselekvések a résztvevők típusa – a kkv-kat is beleértve – és országok szerinti bontásban;
c)  a finanszírozásra kiválasztott cselekvések a résztvevők típusa – a kkv-kat is beleértve – és országok szerinti bontásban, feltüntetve az S2R közös vállalkozás egyes résztvevők és cselekvések számára juttatott hozzájárulását.
c)  a finanszírozásra kiválasztott cselekvések a résztvevők típusa – a kkv-kat is beleértve – és országok szerinti bontásban, feltüntetve az S2R közös vállalkozás egyes résztvevők és cselekvések számára juttatott hozzájárulását.
Az irányító testület általi jóváhagyását követően az éves tevékenységi jelentést meg kell küldeni az államok képviselői csoportjának és nyilvánosságra kell hozni.
Az irányító testület általi jóváhagyását követően az éves tevékenységi jelentést meg kell küldeni az államok képviselői csoportjának és nyilvánosságra kell hozni.
(3)  Az S2R közös vállalkozás évente benyújtja a Bizottság számára a 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikke (5) bekezdésének megfelelő jelentést.
(3)   Az S2R közös vállalkozás számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi évet követően március 1-jéig megküldi az előzetes elszámolást a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek.
(4)  Az S2R közös vállalkozás elszámolását független könyvvizsgáló szervezet vizsgálja meg, a 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikke (5) bekezdésének megfelelően.
Az S2R közös vállalkozás elszámolását a Számvevőszék nem vizsgálja.
Az S2R közös vállalkozás minden pénzügyi évet követően március 31-ig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentést.
Az 966/2012/EU, Euratom rendelet 148. cikke alapján az S2R közös vállalkozás előzetes beszámolójára vonatkozó számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően a számvitelért felelős tisztviselő elkészíti az S2R közös vállalkozás végleges beszámolóját, amelyet az ügyvezető igazgató az irányító testület elé terjeszt véleményezésre.
Az irányító testület véleményezi az S2R közös vállalkozás végleges elszámolását.
Az ügyvezető igazgató a végleges elszámolást minden pénzügyi évet követően július 1-jéig az irányító testület véleményével együtt megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.
A végleges elszámolást a következő év november 15-ig közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
Az ügyvezető igazgató szeptember 30-ig választ küld a Számvevőszék éves jelentésében megfogalmazott észrevételekre. Az ügyvezető igazgató ezt a választ az irányító testületnek is megküldi.
A 966/2012/EU, Euratom rendelet 165. cikkének (3) bekezdésével összhangban az ügyvezető igazgató az Európai Parlament kérésére benyújt a Parlamentnek minden, a mentesítési eljárás adott pénzügyi évre történő szabályszerű alkalmazásához szükséges információt.

Alexander Mirsky parlamenti mentelmi jogának fenntartására irányuló kérelem
PDF 222kWORD 46k
Az Európai Parlament 2014. április 15-i határozata az Alexander Mirsky kiváltságainak és mentelmi jogának fenntartására irányuló kérelemről (2014/2026(IMM))
P7_TA(2014)0348A7-0273/2014

Az Európai Parlament,

–  tekintettel Alexander Mirsky 2014. február 14-i, a 2014. február 24-i plenáris ülésen bejelentett, saját kiváltságainak és mentelmi jogának a Lett Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Szenátusának (a továbbiakban: a „Legfelsőbb Bíróság”) Polgári Peres Osztálya előtt folyamatban lévő, C17129611. számú polgári eljárással összefüggésben való fenntartására irányuló kérelmére,

–  tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió Bírósága által 1964. május 12-én, 1986. július 10-én, 2008. október 15-én és 21-én, 2010. március 19-én és 2011. szeptember 6-án hozott ítéletekre(1),

–  tekintettel a 2011. április 4-i plenáris ülésen felvett szó szerinti jegyzőkönyvre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6a. és 7. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A7-0273/2014),

A.  mivel Alexander Mirsky európai parlamenti képviselő parlamenti mentelmi jogának a Lett Köztársaság Legfelsőbb Bírósága előtt folyamatban lévő polgári eljárással összefüggésben való fenntartását kérte; mivel a szóban forgó eljárás a Riga Körzeti Bíróság Polgári Peres Osztályának (a továbbiakban: a „Riga Körzeti Bíróság”) azon határozatával kapcsolatos, amely Alexander Mirskyt az Európai Parlament 2011. április 4-i ülésén elhangzott felszólalásában tett kijelentésének visszavonására és 1000 LVL nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte az állítólagosan kárt szenvedett felperesek számára;

B.  mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke értelmében a feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament tagjai ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe, és nem vonhatók bírósági eljárás alá;

C.  mivel hatáskörének gyakorlása során a kiváltságok és a mentességek tekintetében a Parlament fellép annak érdekében, hogy demokratikus jogalkotó gyűlésként megőrizze integritását és biztosítsa a képviselők függetlenségét feladataik teljesítése során;

D.  mivel a Bíróság pontosította, hogy „a jegyzőkönyv 8. cikkének – tekintettel az európai parlamenti képviselők szabad véleménynyilvánítása és függetlensége védelmének biztosításában megnyilvánuló céljára, valamint a megfogalmazására, amely a véleményeken kívül kifejezetten utal az európai parlamenti képviselők által leadott szavazatokra is – alapvetően az a rendeltetése, hogy azt az e képviselők által magán az Európai Parlamenten belül tett nyilatkozatokra kelljen alkalmazni”(2);

E.  mivel a jegyzőkönyv 8. cikke szerinti mentességet „abszolút mentességnek kell tekinteni, amely megakadályoz a képviselői feladatok ellátása során kifejtett vélemény vagy leadott szavazat miatti minden bírósági eljárást, mivel célja az európai parlamenti képviselők szabad véleménynyilvánítása és függetlensége védelmének biztosítása”(3);

F.  mivel az európai parlamenti képviselők bírósági eljárás alóli mentessége magában foglalja a polgári eljárások alóli mentességet is;

G.  mivel Alexander Mirsky kérelme a 2011. április 4-i plenáris ülésen elhangzott egyperces felszólalásában tett kijelentései kapcsán ellene indított bírósági eljárással kapcsolatos; mivel nem vitatott, hogy Alexander Mirsky a szóban forgó kijelentések időpontjában európai parlamenti képviselő volt;

H.  mivel a Jūrmala Városi Bíróság helyesen elismerte, hogy Alexander Mirskyt megillette az európai parlamenti képviselők számára a jegyzőkönyv 8. cikkében biztosított mentelmi jog, ezért elutasította a felperesek keresetét; mivel azonban a Riga Körzeti Bíróság teljes mértékben figyelmen kívül hagyta e rendelkezés alkalmazhatóságát; mivel a nemzeti bíróság köteles az elsődleges uniós jogot alkalmazni;

I.  mivel a Lett Köztársaság Legfelsőbb Bírósága előtt még folyamatban van az Alexander Mirsky ellen indított bírósági eljárás, és a jogerős határozat számára kedvező is lehet; mivel ugyanakkor a Riga Körzeti Bíróság ítéletének Legfelsőbb Bíróság általi helybenhagyása az elsődleges uniós jog lett hatóságok általi megsértését jelentené;

J.  mivel a Riga Körzeti Bíróság által hozott ítélet ténylegesen sértette az Alexander Mirskyt megillető kiváltságokat és mentelmi jogot; mivel a szóban forgó eset körülményei kifejezetten képviselői feladatainak ellátása során kifejtett véleményével kapcsolatos korlátozást képeznek;

1.  úgy határoz, hogy fenntartja Alexander Mirsky kiváltságait és mentelmi jogát;

2.  felszólítja a Bizottságot, hogy lépjen fel a lett hatóságoknál az elsődleges uniós jog – nevezetesen az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikkének – érvényesítése érdekében, valamint adott esetben kezdeményezzen uniós kötelezettségszegési eljárást az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258. cikke alapján;

3.  utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését a Lett Köztársaság illetékes hatóságainak és Alexander Mirskynek.

(1) A C-101/63. sz. Wagner kontra Fohrmann és Krier ügy (EBHT 1964., 195. o.), a C-149/85. sz. Wybot kontra Faure és társai ügy (EBHT 1986., 2391. o.), a T-345/05. sz. Mote kontra Parlament ügy (EBHT 2008., II-2849. o.), a C-200/07. sz. és C-201/07 sz. Marra kontra De Gregorio és Clemente egyesített ügyek (EBHT 2008., I-7929. o.), a T-42/06. sz. Gollnisch kontra Parlament ügy (EBHT 2010., II-1135. o.) és a C-163/10. sz. Patriciello-ügy (EBHT 2011., I-07565. o.).
(2) A fent említett C-163/10. sz. Patriciello-ügyben hozott ítélet 29. pontja.
(3) A fent említett C-200/07. és C-201/07. sz. Marra kontra De Gregorio és Clemente egyesített ügyekben hozott ítélet 27. pontja.


Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele: az EGF/2012/007 IT/VDC számú kérelem, olaszországi technológiák
PDF 220kWORD 55k
Állásfoglalás
Függelék
Az Európai Parlament 2014. április 15-i állásfoglalása az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 13. pontja alapján történő igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (Olaszország „EGF/2012/007 IT/VDC Technologies” referenciaszámú kérelme) (COM(2014)0119 – C7-0089/2014 – 2014/2025(BUD))
P7_TA(2014)0349A7-0261/2014

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0119 – C7‑0089/2014),

–  tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (EGAA-rendelet)(1),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(2) és különösen annak 12. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(3) (2013. december 2-i intézményközi megállapodás), és különösen annak 13. pontjára,

–  tekintettel a 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 13. pontjában említett háromoldalú egyeztetésre,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság levelére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A7-0261/2014),

A.  mivel az Európai Unió létrehozta a megfelelő jogalkotási és költségvetési eszközöket ahhoz, hogy további támogatást nyújtson a világkereskedelem fő strukturális változásainak következményei által sújtott munkavállalóknak, és támogassa újbóli munkaerő-piaci beilleszkedésüket;

B.  mivel az Unió által az elbocsátott munkavállalóknak nyújtott pénzügyi támogatásnak dinamikusnak kell lennie, és azt a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban kell rendelkezésre bocsátani, összhangban a 2008. július 17-i egyeztető ülésen elfogadott európai parlamenti, tanácsi és bizottsági közös nyilatkozattal, és kellően figyelembe véve a 2013. december 2-i IIA-t az EGAA igénybevételéről szóló határozatok elfogadása tekintetében;

C.  mivel Olaszország a VDC Technologies S.p.A. vállalatnál és annak egy beszállítójánál a 2012. február 26. és 2012. június 25. közötti referencia-időszakban bekövetkezett, 1 164 munkavállalót érintő elbocsátásokat követően „EGF/2012/007 IT/VDC Technologies” referenciaszámmal kérelmet nyújtott be az EGAA-ból igénybe vehető pénzügyi hozzájárulás iránt, amelyben 1 146 munkavállalóra vonatkozóan folyamodott az EGAA által társfinanszírozott intézkedések keretében való támogatásért;

D.  mivel a kérelem megfelel az EGAA-rendeletben meghatározott jogosultsági kritériumoknak;

1.  egyetért a Bizottsággal abban, hogy az EGAA-rendelet 2. cikkének b) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek, és hogy ezért Olaszország jogosult az említett rendelet értelmében nyújtandó pénzügyi hozzájárulásra;

2.  tudomásul veszi, hogy az olasz hatóságok az EGAA-ból igénybe vehető pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmet 2012. augusztus 31-én nyújtották be, és sajnálja, hogy annak értékelését az Európai Bizottság csak 2014. március 5-én tette közzé; sajnálja, hogy az értékelés 19 hónapig elhúzódott, és úgy véli, hogy ez ellentmond az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap azon céljának, hogy gyors segítséget nyújtson az elbocsátott munkavállalóknak;

3.  úgy véli, hogy a televíziókészülékek és –képernyők, kijelzők és légkondicionáló berendezések gyártásával foglalkozó VDC Technologies S.p.A. vállalatnál és annak egy beszállítójánál bekövetkezett elbocsátások a világkereskedelemben a globalizáció hatására bekövetkezett fő strukturális változásokhoz kötődnek, különös tekintettel az elektromoskészülék-gyártás ágazatban a harmadik országok, és elsősorban Kína által jelentett verseny erősödése következtében jelentkező súlyos gazdasági zavarokra;

4.  elismeri, hogy az egyes ágazatok vonatkozásában a globalizációs kritérium alapján benyújtott számos EGAA-kérelemből le kell vonni a tanulságot, tekintettel az uniós kereskedelempolitika liberalizációra és piacvédelmi eszközökre is kiterjedő reformjára;

5.  tudomásul veszi, hogy a szóban forgó 1 164 elbocsátás, valamint a négy hónapos referencia-időszakot megelőzően, illetve azt követően ugyanazon okokból bekövetkezett, 54 főt érintő létszámleépítés jelentős negatív hatást gyakorol a NUTS 3. szintű ITI45 régióban (Frosinone) és NUTS 2. szintű ITI4 régióban (Lazio) található terület munkaerőpiacára és gazdasági helyzetére;

6.  üdvözli, hogy a munkavállalók gyors támogatása érdekében az olasz hatóságok úgy határoztak, hogy a személyre szabott szolgáltatások végrehajtását már 2012. november 30-án, kilenc hónappal az EGAA-kérelem benyújtását megelőzően és jóval a javasolt összehangolt csomagra vonatkozó EGAA-támogatás odaítéléséről szóló végleges határozat előtt megkezdik;

7.  tudomásul veszi, hogy a társfinanszírozandó, személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagja olyan intézkedéseket foglal magában a 1 146 elbocsátott munkavállaló újbóli munkaerő-piaci beilleszkedése céljából, mint a pályaválasztási (pályaorientációs) tanácsadás/a készségek felmérése, képzés, egyéni szolgáltatások, a vállalkozói készségek támogatása, munkaerő-felvételi támogatás és részvételi hozzájárulás;

8.  megállapítja, hogy az elbocsátott munkavállalók közel 40%-a 55 évesnél idősebb; sajnálja, hogy a csomag nem tartalmaz az idősebb munkavállalókat célzó különleges intézkedéseket;

9.  hangsúlyozza, hogy a csomag különféle pénzügyi juttatásokat tartalmaz, úgymint eltartott személyekkel élő munkavállalók támogatása, mobilitási és részvételi juttatás;kiemeli a munkaerő-felvételi ösztönző aránylag magas összegét (6 000 euró/munkavállaló), ám üdvözli, hogy ennek függvényében határozatlan szerződést, vagy 24 hónapra szóló, határozott idejű szerződést kell felajánlani a munkavállalóknak;

10.  örömmel látja, hogy az összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomagot megvitatták a szociális partnerekkel (CGIL USB, CISAL, CISL, UIL és UGL szakszervezet), és hogy különböző helyi partnerek részvételével helyi támogatási hálózatot hoztak létre, valamint hogy az EGAA végrehajtása és az EGAA-hoz való hozzáférés tekintetében a nők és a férfiak egyenlőségét szem előtt tartó politikát és a megkülönböztetésmentesség elvét fogják alkalmazni;

11.  emlékeztet annak fontosságára, hogy a munkavállalók munkavállalási esélyeit személyre szabott képzések és a szakmai karrierjük során megszerzett készségek és kompetenciák elismerése révén javítsák; elvárja, hogy az összehangolt csomag keretében biztosított képzést ne csak az elbocsátott munkavállalók szükségleteihez, hanem a tényleges üzleti környezethez is igazítsák hozzá;

12.  üdvözli, hogy az EGAA-csomagból támogatott valamennyi munkavállaló számára képzést terveznek; sajnálja azonban, hogy a Bizottság javaslata nem tér ki arra, hogy mely területeket és ágazatokat fogja a képzés érinteni;

13.  megállapítja, hogy az EGAA-ból finanszírozandó, személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagjával kapcsolatos tájékoztatás információkat tartalmaz arra vonatkozólag, hogy e szolgáltatások milyen módon egészítik ki a strukturális alapokból finanszírozott tevékenységeket; hangsúlyozza, hogy az olasz hatóságok megerősítik, hogy a támogatásra jogosult intézkedések más uniós pénzügyi eszközökből nem részesülnek támogatásban; megismétli a Bizottsághoz intézett, arra irányuló felhívását, hogy az éves jelentések a jelenlegi szabályok teljes körű tiszteletben tartásának biztosítása érdekében tartalmazzák a fenti adatok összehasonlító értékelését, és hogy ne forduljanak elő átfedések az Unió által finanszírozott szolgáltatások között;

14.  hangsúlyozza, hogy az EGAA-rendelet 6. cikkével összhangban biztosítani kell, hogy az EGAA az elbocsátott munkavállalók újbóli, stabil munkaviszony keretében történő munkába állását segítse; hangsúlyozza továbbá, hogy az EGAA kizárólag olyan aktív munkaerő-piaci intézkedések társfinanszírozásában vehet részt, amelyek hozzájárulnak a tartós, hosszú távú foglalkoztatáshoz; megismétli, hogy az EGAA-ból nyújtott támogatás nem helyettesítheti azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatala a vállalatok felelőssége a nemzeti jog vagy a kollektív szerződések értelmében, sem a vállalatok vagy ágazatok szerkezetátalakítására irányuló intézkedéseket;

15.  üdvözli, hogy az Európai Parlament és a Tanács az új EGAA-ról szóló rendelet tekintetében a 2014–2020-as időszakra vonatkozóan megegyezett abban, hogy újra bevezetik a válsághoz kapcsolódó igénybevétel kritériumát, 60%-ra növelik a javasolt intézkedések becsült összköltségéhez nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulást, az értékelésre és a jóváhagyásra rendelkezésre álló idő lerövidítése révén növelik az EGAA-kérelmek feldolgozásának hatékonyságát a Bizottságban, az Európai Parlamentben és a Tanácsban, az önálló vállalkozók és a fiatalok bevonásával szélesítik a támogatásra jogosult intézkedések és kedvezményezettek körét, valamint támogatják az új vállalkozások létrehozását elősegítő kezdeményezéseket;

16.  jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

17.  utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá e határozatot, valamint gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

18.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és annak mellékletét a Tanácsnak és a Bizottságnak.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 13. pontja alapján történő igénybevételéről (Olaszország „EGF/2012/007 IT/VDC Technologies ” referenciaszámú kérelme)

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, 2014/254/EU határozat.)

(1) HL L 406., 2006.12.30., 1. o.
(2) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(3) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.


Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele: az EGF/2012/004 ES/Grupo Santana számú kérelem
PDF 222kWORD 58k
Állásfoglalás
Függelék
Az Európai Parlament 2014. április 15-i állásfoglalása az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 13. pontja alapján történő igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (Spanyolország „EGF/2012/004 ES/Grupo Santana” referenciaszámú kérelme) (COM(2014)0116 – C7-0101/2014 – 2014/2027(BUD))
P7_TA(2014)0350A7-0260/2014

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0116 – C7‑0101/2014),

–  tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (EGAA-rendelet),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(2) és különösen annak 12. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(3) (2013. december 2-i intézményközi megállapodás), és különösen annak 13. pontjára,

–  tekintettel a 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 13. pontjában említett háromoldalú egyeztetésre,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság levelére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A7-0260/2014),

A.  mivel az Európai Unió létrehozta a megfelelő jogalkotási és költségvetési eszközöket ahhoz, hogy további támogatást nyújtson a világkereskedelem fő strukturális változásainak következményei által sújtott munkavállalóknak, és támogassa újbóli munkaerő-piaci beilleszkedésüket;

B.  mivel az Unió által az elbocsátott munkavállalóknak nyújtott pénzügyi támogatásnak dinamikusnak kell lennie, és azt a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban kell rendelkezésre bocsátani, összhangban a 2008. július 17-i egyeztető ülésen elfogadott európai parlamenti, tanácsi és bizottsági közös nyilatkozattal, és kellően figyelembe véve a 2013. december 2-i intézményközi megállapodást az EGAA igénybevételéről szóló határozatok elfogadása tekintetében;

C.  mivel Spanyolország a Grupo Santana vállalatnál(4) és 15 beszállítónál, illetve továbbfeldolgozó cégnél bekövetkezett, 330 munkavállalót érintő elbocsátásokat követően „EGF/2012/004 ES/Grupo Santana” referenciaszámmal kérelmet nyújtott be az EGAA-ból igénybe vehető pénzügyi hozzájárulás iránt, amelyben 285 munkavállalóra vonatkozóan folyamodott az EGAA által társfinanszírozott intézkedések keretében való támogatásért a 2011. november 15. és 2012. március 15. közötti referencia-időszakban történt elbocsátásokkal összefüggésben;

D.  mivel a kérelem megfelel az EGAA-rendeletben meghatározott jogosultsági kritériumoknak;

1.  egyetért a Bizottsággal abban, hogy az EGAA-rendelet 2. cikkének c) pontjában foglalt feltételek teljesülnek, és hogy ezért Spanyolország jogosult a rendelet értelmében nyújtandó pénzügyi hozzájárulásra;

2.  nyugtázza a Bizottság magyarázatát, amely szerint a referencia-időszakban bekövetkezett 330 elbocsátás, és az azt követő, további 689 főt érintő leépítés ugyanannak a csoportos létszámcsökkentésnek a része, és hogy az elbocsátások a régió meglehetősen törékeny gazdasági és társadalmi helyzetével együttvéve ez esetben az EGAA-rendelet 2. cikkének c) pontjával összhangban kimerítik a kivételesség kritériumát;

3.  megállapítja, hogy a spanyol hatóságok 2012. május 16-án benyújtották az EGAA-ból folyósítandó pénzügyi hozzájárulásra irányuló kérelmet, és sajnálja, hogy annak értékelését az Európai Bizottság csak 2014. március 5-én tette közzé; sajnálja, hogy az értékelés 22 hónapot vett igénybe, és úgy véli, hogy ez ellentmond az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap céljának, amely nem más, mint az elbocsátott munkavállalók gyors megsegítése;

4.  úgy véli, hogy a Grupo Santana vállalatnál és 15 beszállítónál, illetve továbbfeldolgozó cégnél bekövetkezett elbocsátások a globalizáció nyomán a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változásokhoz kapcsolódnak, miután az uniós gépjárműgyártás világpiaci részesedése csökkent, az ázsiai piacok pedig – amelyekből az uniós gyártók kevésbé tudnak profitálni – gyorsan növekedtek;

5.  tudomásul veszi, hogy a szóban forgó 330 elbocsátás, valamint a négy hónapos referencia-időszakot megelőzően, illetve azt követően ugyanazon okokból bekövetkezett, 689 főt érintő létszámleépítés helyi és NUTS III szinten jelentős negatív hatást gyakorolt a foglalkoztatásra és a gazdaságra, és súlyosbítja az érintett terület eleve törékeny gazdasági helyzetét;

6.  megjegyzi, hogy ez egy újabb olyan EGAA-kérelem, amely az autógyártási ágazatot érintő elbocsátásokkal kapcsolatos, és hogy 17 kérelemmel ezt az ágazatot érintették legtöbbször a benyújtott EGAA-kérelmek, mind a válság, mind a globalizációs kritérium vonatkozásában; hangsúlyozza, hogy a gépjárműipart érintő ezen új eset rámutat az uniós ipari stratégia kidolgozásának szükségességére, és rávilágít arra, hogy a szerkezetátalakítás során az EGAA hogyan segíti a munkavállalókat;

7.  örömmel nyugtázza, hogy Andalúzia, ahol a munkanélküliség sokkal magasabb a nemzeti és uniós átlagnál, ismét az EGAA-hoz fordul; rámutat, hogy az EGAA már segítséget nyújtott a szintén Andalúziában található Delphi munkavállalóinak (EGF/2008/002 ES/Delphi);

8.  üdvözli, hogy a munkavállalók gyors támogatása érdekében a spanyol hatóságok úgy határoztak, hogy a személyre szabott szolgáltatások végrehajtását már 2011. augusztus 1-jén, tíz hónappal az EGAA-kérelem benyújtását megelőzően és jóval a javasolt összehangolt csomagra vonatkozó EGAA-támogatás odaítéléséről szóló végleges határozat előtt megkezdik;

9.  tudomásul veszi, hogy a társfinanszírozandó, személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagja olyan intézkedéseket foglal magában a 285 elbocsátott munkavállaló újbóli munkaerő-piaci beilleszkedése céljából, mint a munkahelyi szakképzés, az üzleti projektekhez nyújtott tanácsadás, az aktív munkakereséshez nyújtott támogatás és a munkaközvetítés;

10.  üdvözli, hogy a felkínált képzés elég hosszú, és munkahelyi tevékenységek fogják kiegészíteni; örömmel látja, hogy a képzést az ipari parkban letelepedő vállalkozások készségekre és képesítésekre vonatkozó igényeihez igazítják, és ez az EGAA által támogatott csomagot kiegészítő intézkedések részét képezi;

11.  ezzel összefüggésben üdvözli, hogy Linares városa, amelyre jelentős hatást gyakorolt a térség legfőbb munkáltatója, a Santana (és beszállítói) bezárása, globális és átfogó megközelítést követve alakította ki a Grupo Santana ipari park rehabilitációját célzó stratégiát, hogy új befektetőket vonzzon a körzetbe; véleménye szerint a munkavállalókat célzó EGAA-intézkedések hatását tovább erősíti az, hogy Linares városa az üzleti környezet fejlesztése mellett döntött;

12.  örömmel látja, hogy Linares városa a csomagot megvitatta a szociális partnerekkel (az MCA-UGT Andalucía és a Federación de la industria de CCOO-Andalucía szakszervezetekkel), és hogy a szociális partnerek nyomon követik az intézkedések végrehajtását, valamint hogy az EGAA végrehajtásának különböző szakaszaiban és az EGAA-hoz való hozzáférés során a nők és a férfiak egyenlőségét és a megkülönböztetésmentesség elvét szem előtt tartó politika fog érvényesülni;

13.  emlékeztet annak fontosságára, hogy személyre szabott képzések és a szakmai karrier során megszerzett készségek és kompetenciák elismerése révén javítsák a munkavállalók munkavállalási esélyeit; elvárja, hogy az összehangolt csomag keretében biztosított képzést ne csak az elbocsátott munkavállalók szükségleteihez, hanem a tényleges üzleti környezethez is igazítsák hozzá;

14.  hangsúlyozza, hogy az EGAA a spanyol minimálbér 150%-ának megfelelő „képzési béreket” fog biztosítani; üdvözli, hogy a Bizottság megerősítette: ez a támogatás nem helyettesíti a munkanélküli segélyt, hanem kiegészíti a nemzeti jogszabályok szerint fizetett munkanélküli juttatásokat; hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó új EGAA-rendelet az intézkedések költségei legfeljebb 35%-ának erejéig fogja megengedni a pénzügyi hozzájárulás arányát a csomagban, és hogy ennek megfelelően az új rendelet keretében a pénzügyi hozzájárulás összehangolt csomagon belüli aránya nem lesz újra akkora, mint e kérelem esetében;

15.  üdvözli a spanyol regionális hatóságok és a linaresi helyi hatóságok azon kezdeményezését, hogy új vállalatok odavonzása és – a gépjárműágazatra való összpontosítás helyett – az ipari szerkezet diverzifikálása érdekében beruháznak az ipari létesítményekbe, és népszerűsítik a megújult ipari parkot; hangsúlyozza, hogy ezen erőfeszítések vonatkozásában nem nyújtottak be EGAA-társfinanszírozás iránti kérelmet, hanem ezeket a regionális és helyi költségvetésekből finanszírozzák, a gyárbezárás miatti adóbevétel-kiesés következtében jelentős korlátokkal szembesülve;

16.  megállapítja, hogy az EGAA-ból finanszírozandó, személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagjával kapcsolatos tájékoztatás információkat tartalmaz arra vonatkozólag, hogy e szolgáltatások milyen módon egészítik ki a strukturális alapokból finanszírozott tevékenységeket; hangsúlyozza, hogy a spanyol hatóságok által nyújtott megerősítés szerint a támogatható intézkedésekre más uniós pénzügyi eszközből nem folyósítanak támogatást; megismétli a Bizottsághoz intézett, arra irányuló felhívását, hogy az éves jelentések tartalmazzák a fenti adatok összehasonlító értékelését a jelenlegi szabályok teljes körű tiszteletben tartásának biztosítása érdekében, és hogy ne forduljanak elő átfedések az Unió által finanszírozott szolgáltatások között;

17.  hangsúlyozza, hogy az EGAA-rendelet 6. cikkével összhangban biztosítani kell, hogy az EGAA segítse az elbocsátott egyéni munkavállalók újbóli stabil foglalkoztatását; hangsúlyozza továbbá, hogy az EGAA kizárólag olyan aktív munkaerő-piaci intézkedések társfinanszírozásában vehet részt, amelyek hozzájárulnak a tartós, hosszú távú foglalkoztatáshoz; megismétli, hogy az EGAA-ból nyújtott támogatás nem helyettesítheti sem a nemzeti jog vagy a kollektív szerződések értelmében a vállalatok felelősségi körébe tartozó, sem pedig a vállalatok vagy ágazatok szerkezetváltására irányuló intézkedéseket;

18.  üdvözli, hogy az Európai Parlament és a Tanács az új EGAA-ról szóló rendelet tekintetében a 2014–2020-as időszakra vonatkozóan megegyezett abban, hogy újra bevezetik a válsághoz kapcsolódó igénybevétel kritériumát, 60%-ra növelik a javasolt intézkedések becsült összköltségéhez nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulást, az értékelésre és a jóváhagyásra rendelkezésre álló idő lerövidítése révén növelik az EGAA-kérelmek feldolgozásának hatékonyságát a Bizottságban, az Európai Parlamentben és a Tanácsban, az önálló vállalkozók és a fiatalok bevonásával szélesítik a támogatásra jogosult intézkedések és kedvezményezettek körét, valamint támogatják az új vállalkozások létrehozását elősegítő kezdeményezéseket;

19.  jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

20.  utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá ezt a határozatot, és gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

21.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és annak mellékletét a Tanácsnak és a Bizottságnak.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 13. pontja alapján történő igénybevételéről (Spanyolország „EGF/2012/004 ES/Grupo Santana” referenciaszámú kérelme)

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, 2014/253/EU határozat.)

(1) HL L 406., 2006.12.30., 1. o.
(2) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(3) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(4)Santana Motor S.A.U.; Santana Motor Andalucía S.L.U. és Santana Militar S.L.U.


Betétbiztosítási rendszerek ***II
PDF 211kWORD 37k
Az Európai Parlament 2014. április 15-i jogalkotási állásfoglalása a betétbiztosítási rendszerekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás) elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról (05199/1/2014– C7-0094/2014 – 2010/0207(COD))
P7_TA(2014)0351A7-0216/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (05199/1/2014 – C7-0094/2014),

–  tekintettel a dán Parlament, a német Bundestag, a német Bundesrat, valamint a svéd Parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2011. február 16-i véleményére(1),

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2010)0368) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(2),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

—  tekintettel eljárási szabályzata 72. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A7-0216/2014),

1.  jóváhagyja a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontját;

2.  megállapítja, hogy a jogalkotási aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;

3.  utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikke (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;

4.  utasítja főtitkárát, hogy – annak ellenőrzése után, hogy valamennyi eljárás rendben lezajlott – írja alá a jogalkotási aktust, továbbá a Tanács főtitkárával egyetértésben intézkedjék az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 99., 2011.3.31., 1.o.
(2) HL C 249. E, 2013.8.30., 81. o.


Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának bevezetése ***I
PDF 201kWORD 48k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2014. április 15-i jogalkotási állásfoglalása az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának bevezetéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2013)0018 – C7-0022/2013 – 2013/0012(COD))
P7_TA(2014)0352A7-0444/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 91. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0022/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. május 22-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottsága 2013. július 4-i véleményére(2),

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. március 26-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A7-0444/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 15-én került elfogadásra az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló 2014/.../EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2013)0012


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 2014/94/EU irányelv.)

(1) HL C 271., 2013.9.19., 111. o.
(2) HL C 280., 2013.9.27., 66. o.


A Közösségben közlekedő közúti járművek mérete és súlya ***I
PDF 518kWORD 187k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2014. április 15-i jogalkotási állásfoglalása a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról szóló, 1996. július 25-i 96/53/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2013)0195 – C7-0102/2013 – 2013/0105(COD))
P7_TA(2014)0353A7-0256/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0195),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 91. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0102/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. július 11-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A7-0256/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 15-én került elfogadásra a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról szóló 96/53/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2014/.../EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2013)0105


(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,(2)

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően.

a rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  A „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé” címmel 2011-ben közreadott fehér könyv hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátások – és ezen belül különösen a szén-dioxid-kibocsátások – 2050-ig az 1990. évi szint 60%-ára szinthez képest 60%-kal, 2020-ig pedig 20%-kal csökkenjenek. [Mód. 1]

(1a)  Mivel jelenleg nincsenek hatályban a tehergépjárművek növekvő szén-dioxid-kibocsátásával foglalkozó politikák, a Bizottságnak meg kellene vizsgálnia a tehergépjárművekre vonatkozó üzemanyag-hatékonysági előírások bevezetését, kiterjesztve a személygépkocsikra és a könnyű haszongépjárművekre vonatkozó jogalkotási megközelítését. [Mód. 2]

(2)  Ennek érdekében a fehér könyv előirányozza a 96/53/EK tanácsi irányelv(4) oly módon történő átdolgozását, hogy csökkenjen az érintett járművek energiafogyasztása és üvegházhatásúgáz-kibocsátása, továbbá hogy a szabályozás jobban igazodjék a technológia jelenlegi fejlettségi szintjéhez és a piac új elvárásaihoz, és jobban elősegítse az intermodális szállítást.

(3)  A technológia jelenlegi fejlettségi szintje lehetővé teszi a járművek – és különösen a pótkocsik és a félpótkocsik – hátuljára felszerelhető behúzható, illetve behajtható légterelők alkalmazását, amelyekkel együtt a jármű hossza meghaladhatja a 96/53/EK irányelv szerinti megengedett legnagyobb méreteket. Mivel a megfelelő termékek már jelen vannak a piacon és más kontinenseken már használatosak, ezek az alkatrészek ezen irányelv hatálybalépését követően azonnal felszerelhetők lesznek a járművekre. Ugyanez érvényes az energiaelnyelő légterelőkre és az aláfutásgátlókra, amelyeket oldalt a kerekeknél és a hátsó részen a félpótkocsik és egyéb pótkocsik és járművek alatt helyeznek el. Ezek nemcsak a jármű energiahatékonyságát javítják jelentős mértékben, hanem a többi úthasználó sérülés elleni védelmét is. Ezen irányelvnek a jármű- és szállításiegység-tervezés területén is ösztönöznie kell és elő kell segítenie az innovációt. [Mód. 3]

(3a)  A Bizottságnak a „tömeggel és a méretekkel” kapcsolatos intézkedések keretében megközelítést kell kialakítania a közúti áruszállításon belüli üres járatok csökkentésére irányulóan, valamint – a dömping megelőzése érdekében – harmonizációs minimumszabályokat kell kidolgoznia a közúti kabotázsra vonatkozóan. Ezenkívül az 1999/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(5) („euromatrica-irányelv”) felülvizsgálatát is fel kell használni a külső költségek becslése terén tett előrelépések tükrözésére és a nehéz tehergépjárművek tekintetében felmerülő külső költségek internalizálásának előírására. A Bizottságnak 2015. január 1-jéig javaslatot kell tennie az euromatrica-irányelv módosítására. [Mód. 4]

(4)  Európában a közúti közlekedés szén-dioxid-kibocsátásának mintegy 26%-áért a nehéz tehergépjárművek a felelősek, ugyanakkor e járművek üzemanyag-hatékonysága alig javult az utóbbi 20 évben. Ha javulnak a gépjárművek vezetőfülkéjének aerodinamikai jellemzői, azzal a fenti (3) preambulumbekezdésben említett légterelőknek köszönhető mértéken túl jelentősen javulhat a járművek energiahatékonysága, és erre a közúti áruszállítási ágazatban közlekedő járművek kibocsátásának jelentős csökkentése érdekében sürgősen szükség van. Ez a javulás azonban a 96/53/EK irányelvben jelenleg előírt megengedett legnagyobb hosszúságok mellett nem lehetséges a jármű által szállítható tömeg csökkenése nélkül, ami viszont veszélyeztetné az ágazat gazdasági egyensúlyát. Ezért helyénvaló lehetőséget biztosítani a szóban forgó megengedett legnagyobb hosszúságoktól való eltérésre. Egyetlen ilyen eltérés sem használható azonban a jármű rakományának növelésére. [Mód. 5]

(5)  A 2011–2020. időszakra szóló közúti közlekedésbiztonsági politikai iránymutatásában a Bizottság előirányozta, hogy javítani kell a járművek biztonságosságát és a közlekedés fokozottan veszélyeztetett résztvevőinek védelmét. A járművezetők látási körülményeinek fontosságát a 2007/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(6) végrehajtásával kapcsolatban a Bizottság által az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett jelentés is hangsúlyozza. Ezzel összefüggésben a vezetőfülkék átalakításának lehetősége a járművezető holtterének csökkenésével ugyancsak hozzájárul a közlekedésbiztonság növeléséhez, főként azt figyelembe véve, hogy a szélvédő alatti és a jármű oldala melletti terület beláthatóságának javulása számos fokozottan veszélyeztetett úthasználó, például gyalogosok és kerékpárosok életét mentheti meg. Az újfajta kialakítású vezetőfülkéket ezért – megfelelő átmeneti időszakot követően – kötelezővé kell tenni. Ez Ennek az átalakítás átalakításnak egyben a járműütközéskor aktiválódó energiaelnyelő alkatrészek felszerelését is lehetővé teszi lehetővé kell tennie. A jármű vezetőfülkéjének térfogat-növekedése továbbá javítja a járművezető kényelmét és biztonságát. [Mód. 6]

(6)  A légterelőket és a járművekre való felszerelésüket a forgalomba hozatal előtt – a Bizottság által az aerodinamikai viselkedés mérésére fejlesztett vizsgálati eljárásnak megfelelően – tesztelni kell. Ennek keretében indokolt úgy rendelkezni, hogy a tagállamok tanúsítványokat állítsanak ki, és ezeket a tanúsítványokat a többi tagállamnak kötelező legyen elismernie. A Bizottságnak részletes technikai iránymutatást kell kidolgoznia a tanúsítványok kérelmezése és a rájuk vonatkozó követelmények tekintetében. [Mód. 7]

(6a)  A közlekedéspolitikáról szóló 2011. évi fehér könyv értelmében 2030-ra a 300 km-nél hosszabb távolságra történő közúti árufuvarozás 30%-át, 2050-re pedig több mint 50%-át más közlekedési módokra, például a vasúti vagy a vízi közlekedésre kell átterelni, amit hatékony és környezetbarát árufuvarozási folyosók segítenének elő. E cél eléréséhez megfelelő infrastruktúra kifejlesztésére lesz szükség. Ezt a célt „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé” című, 2011. december 15-i állásfoglalásában(7) az Európai Parlament jóváhagyta. [Mód. 8]

(6b)  A közlekedéspolitikáról szóló 2011. évi fehér könyv célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a 96/53/EK irányelv felülvizsgálata alkalmat nyújt a járművezetők biztonságának és kényelmének javítására, figyelembe véve a 89/391/EGK tanácsi irányelvben(8) (a munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról szóló irányelv) meghatározott követelményeket. [Mód. 9]

(7)  Az országhatárokat átlépő szállításban a megengedettnél hosszabb járművek akkor vehetők igénybe, ha a két érintett tagállam ezt egyébként saját területén megengedi, és teljesülnek az irányelv 4. cikkének (3), (4) és (5) bekezdésében az eltérés vonatkozásában megállapított feltételek. Az Európai Bizottság korábban már adott iránymutatást az irányelv 4. cikkének alkalmazásához. A 4. cikk (4) bekezdésének hatálya alá tartozó szállítási tevékenységek akkor nem érintik a versenyt jelentős mértékben, ha az érintett járműveknek az országhatárokat átlépő szállításban való igénybevétele két olyan tagállam viszonylatára korlátozódik, amelyben a meglévő infrastruktúra és a közúti közlekedésbiztonsági előírások ezt lehetővé teszik. Ily módon egyensúlyba kerül egyfelől a tagállamoknak a szubszidiaritás elve alapján fennálló azon joga, hogy saját körülményeiknek megfelelően maguk döntsenek a megfelelő szállítási megoldásokról, másfelől pedig az az igény, hogy ezek a döntések ne hátráltassák a belső piac működését. A 4. cikk (4) bekezdésének rendelkezéseit ennek megfelelően egyértelműbbé kell tenni. [Mód. 10]

(8)  A nem kizárólag fosszilis energiahordozókat hasznosító és következésképpen nem vagy kevésbé környezetszennyező alternatív hajtási rendszereknek, például az elektromos és a hibrid motoroknak a nehéz tehergépjárművekben és az autóbuszokban (ez utóbbi esetben alapvetően a városi és a városkörnyéki közlekedésben) történő alkalmazása olyan többlettömeget eredményez, amelyet, amennyiben nem kívánjuk gazdaságilag hátrányos helyzetbe hozni a közúti szállítási ágazatot, nem szabad számításba venni a jármű befogadóképességének rovására. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiával felszerelt járművek esetében – a technológiához szükséges tömegtől függően – lehetővé kell tenni a megengedett legnagyobb tömeg legfeljebb egy tonnával való túllépését. A többlettömeg azonban nem növelheti a jármű rakodókapacitását. A technológiasemlegesség elvét fenn kell tartani. [Mód. 11]

(9)  A közlekedéspolitikai fehér könyv annak szükségességét is hangsúlyozza, hogy a szabályozás kövesse az intermodális szállításban bekövetkező fejleményeket, különösen a konténeres szállítás területén, ahol egyre elterjedtebben használatosak a 45 láb hosszúságú konténerek. E konténerek szállítása ma vasúton és a belvízi utakon történik. Az intermodális szállítási útvonalak közúti szállítást igénylő szakaszait azonban csak olyan nehézkes adminisztratív eljárások lefolytatása mellett van mód teljesíteni, amelyek a tagállamokra és a fuvarozókra nagy terheket rónak, kivéve abban az esetben, ha a konténerek sarkait szabadalmi oltalom alatt álló lekerekítéssel látják el, ami viszont rendkívül költséges. A járművek hosszának 15 cm-rel való megnövelésével a fuvarozók megszabadulhatnak ezektől az adminisztratív terhektől, ami elősegítheti az intermodális szállítás térnyerését, és közben sem a közutak többi igénybevevőjének érdekei nem sérülnek, sem az infrastruktúra nem károsodik. A pótkocsis tehergépjárművek teljes hosszához (16,50 m) viszonyítva ez a 15 cm hossznövelés olyan csekély mértékű, hogy nincs káros hatása a közúti közlekedés biztonságára. A közlekedéspolitikai fehér könyvben felvázolt politikai irányvonal szerint ezzel a hossznöveléssel csak az intermodális szállításban van mód élni, és ott is csak akkor, ha a közúti szállítási szakasz hossza a vasúti, belvízi vagy tengeri szállítást is magában foglaló útvonalon belül legfeljebb 300 km. Ez a távolság elegendőnek látszik egy ipari vagy kereskedelmi övezetnek a legközelebbi vasúti áruterminállal vagy folyami kikötővel való összekötéséhez. Ahhoz azonban, hogy az Európán belüli rövid távolságú tengeri szállítási műveletekhez az összeköttetés a legközelebbi tengeri kikötővel is megvalósuljon, ennél nagyobb távolságra lehet szükség, és ugyanezt kívánja a tengeri gyorsforgalmi utak fejlesztése is. [Mód. 12]

(10)  Az intermodális szállítás további segítése és a 45 láb hosszúságú konténerek üres tömegének figyelembevétele érdekében szükségesnek mutatkozik enyhíteni az intermodális szállítás keretében 40 láb hosszúságú konténereket szállító öt- és hattengelyes jármű-kombinációk össztömegére vonatkozó 44 tonnás korlátozást, és hasonlóképpen járni el a 45 láb hosszúságú konténereket szállító ilyen járművek esetében is.

(11)  A 96/53/EK irányelv elfogadása óta jelentős mértékben megnőtt a távolsági forgalomban részt vevő autóbuszok utasainak és az utasok poggyászának átlagos tömege, ami az irányelv szerinti megengedett legnagyobb tömegek mellett a szállítható utasszám folyamatos csökkenését eredményezte. Mivel az energiahatékonyság növelésére való törekvés jegyében a tömegközlekedést előnyben kell részesíteni az egyéni közlekedéssel szemben, az utasok és poggyászuk nagyobb átlagos tömegének figyelembevétele mellett helyénvaló visszaállítani a távolsági forgalomban közlekedő autóbuszok korábbi utasszámát. Ez megvalósítható a kéttengelyes autóbuszok megengedett tömegének oly módon történő megnövelésével, hogy ennek hatására ne károsodjon a fokozottabb igénybevétel következtében az infrastruktúra.

(12)  A közúti közlekedés szabályainak betartatásáért felelős hatóságok egyre több szabálysértési esetről számolnak be, esetenként súlyosakról is, és ez különösen így van a fuvarozási ágazatban használt járművek esetében. Ez a helyzet a 96/53/EK irányelv alapján elvégzett ellenőrzések elégtelen számának, illetve gyenge hatékonyságának tudható be. Másfelől az ellenőrzés eljárásai és szabályai tagállamonként eltérőek, ami jogi szempontból bizonytalan helyzetet eredményez az Unión belül több tagállamban is közlekedő járművezetők számára. Harmadrészt azok a jármű-üzemeltetők, akik a szóban forgó szabályokat nem tartják be, jelentős versenyelőnyhöz jutnak mind az előírásokat tiszteletben tartó versenytársaikkal, mind pedig más szállítási módokkal szemben. Ez gátolja a belső piac megfelelő működését, és kockázatot jelent a közúti biztonságra nézve. Mindezek miatt indokolt, hogy a tagállamok gyakrabban és hatékonyabban végezzenek ellenőrzéseket, és ennek érdekében megnöveljék mind az egyedi ellenőrzések, mind pedig az ilyen ellenőrzések céljából végrehajtott, kockázatértékelésen alapuló előzetes szűrések gyakoriságát. [Mód. 13]

(13)  Napjainkban már állnak rendelkezésre olyan egyszerű, helyhez kötött vagy mobil technológiai megoldások, amelyek lehetővé teszik a vélelmezhetően szabálytalan járművek előzetes kiszűrését a jármű feltartóztatása nélkül, és amelyek működtetése így kevésbé zavarja a forgalom folyamatosságát, kevésbé költséges, és közlekedésbiztonsági szempontból kedvezőbb. A nehéz tehergépjárművek fedélzetén ma már elhelyezhetők olyan eszközök, amelyek automatikus módon jelzik a járművezetőnek, hogy a jármű teljesíti-e az előírásokat. Ezek az eszközök a jármű feltartóztatása nélkül, mikrohullámú kommunikáció segítségével képesek átadni az adatokat a közút mentén ellenőrzést végző hivatalos személyeknek vagy automatikus rendszereknek. Az előzetes kiszűrések keretében 2 000 jármű-kilométerenként egy mérlegelés minimumkövetelményként való meghatározása elegendőnek tűnik az Unió területén végzett közúti ellenőrzések eredményességének biztosításához, ezáltal ugyanis minden jármű statisztikai átlagban háromnaponta kerül ellenőrzés alá.

(14)  Az a tapasztalat, hogy a 96/53/EK irányelvben foglalt előírásokat sokszor nem tartják be, nagymértékben betudható annak is, hogy a tagállamok által az előírások megsértőivel szemben alkalmazott szankciók visszatartó ereje nem elegendő, és esetenként ilyen szankciók nem is léteznek. Ezt a helyzetet súlyosbítja az a körülmény, hogy a különböző tagállamok a szóban forgó szabálysértések területén rendkívül eltérő mértékű szankciókat alkalmaznak. A helyzet javítása szükségessé teszi érdekében szükséges, hogy a 96/53/EK irányelv előírásaival kapcsolatos szabálysértések tipológiája és az alkalmazott szankciók uniós szinten közelebb kerüljenek egymáshoz. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosnak, és visszatartó erejűnek és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük. [Mód. 14]

(15)  Annak érdekében, hogy a járművek és a jármű-kombinációk tömegének ellenőrzése nemzetközi szinten hatékonyabbá váljék és ezen ellenőrzések lefolytatása – különösen a szabályszegők azonosítása, a szabálysértések és az alkalmazott szankciók rögzítése, valamint az érintett vállalkozás jó hírnevének megállapítása szempontjából – egyszerűbb legyen, lehetőséget kell teremteni arra, hogy az ellenőrzéseket végző tagállami hatóságok információkat cseréljenek egymással. Ezen információcsere céljából az 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(9) 18. cikkének (1) bekezdése alapján kijelölt kapcsolattartót célszerű igénybe venni.

(16)  Fontos, hogy az Európai Parlament és a Tanács rendszeres időközönként tájékoztatást kapjon a tagállamok által elvégzett közúti ellenőrzésekről. A tagállamok által kapcsolattartóikon keresztül e téren szolgáltatott információk lehetővé teszik a Bizottság számára annak nyomon követését, hogy a járművek üzemben tartói tiszteletben tartják-e ezen irányelv rendelkezéseit, valamint annak meghatározását, hogy szükség van-e további kiigazító intézkedések megállapítására. [Mód. 15]

(16a)  A Bizottságnak felül kell vizsgálnia a 96/53/EK irányelv I. mellékletét, és jelentést kell tennie annak végrehajtásáról, figyelembe véve többek között a nemzetközi versenyre gyakorolt hatásokat, a közlekedési módok arányát, az infrastruktúra kiigazításának költségét, valamint az Európai Uniónak a közlekedéspolitikáról szóló 2011. évi fehér könyvben foglaltak szerinti környezetvédelmi és biztonsági célkitűzéseit. [Mód. 16]

(17)  Lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben(10) említett európai típus-jóváhagyási eljárásoknak az ENSZ-EGB-előírások keretében történő felülvizsgálata érdekében a járművek oldalaira és hátuljára felszerelt új típusú légterelőkre és aláfutásgátlókra, valamint az új gépjárművek kialakítására vonatkozó követelmények, a fedélzeti tömegmérő eszközök teljes műszaki átjárhatóságát biztosító műszaki előírások, valamint a forgalomban részt vevő nehéz tehergépjárművek ellenőrzésével kapcsolatos eljárási szabályokra vonatkozó iránymutatás megállapítása céljából az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy előkészítő munkája során a Bizottság – többek között szakértői szinten – mindvégig megfelelő konzultációkat folytasson. A konzultációkba be kell vonni az érdekelt feleket, köztük a gyártókat, a járművezetőket, a közúti közlekedésbiztonsággal foglalkozó egyesületeket, a közlekedési hatóságokat, valamint a képzési központokat. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során biztosítania kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időszerű és megfelelő átadását jelentést kell közzétennie a konzultáció eredményeiről. Az érdekelt felek számára elegendő időt kell biztosítani a szóban forgó követelmények teljesítéséhez. [Mód. 17]

(18)  Mivel ezen irányelv céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért ezen irányelv léptéke és hatásai miatt ezek a célok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően intézkedéseket hozhat. Az ugyanezen cikkben meghatározott arányossági elvvel összhangban ez az irányelv nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.

(19)  A 96/53/EK irányelvet ezért mindezeknek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTÁK EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 96/53/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.  A 70/156/EGK tanácsi irányelvre való hivatkozások helyébe a 2007/46/EK irányelvre való hivatkozások lépnek.

2.  A 2. cikk első bekezdése a következő fogalommeghatározásokkal egészül ki:

–  »hibrid hajtású jármű«: a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(11) értelmében vett olyan jármű, amely hajtás céljából egy vagy több, a villamos hálózathoz állandó módon nem csatlakozó elektromos motorral és egy vagy több belső égésű motorral van felszerelve, »alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológia«: a közlekedés energiaellátását tekintve nem teljes egészében fosszilis kőolajforrásokra épülő technológia, amely jelentős mértékben hozzájárul a közlekedés szén-dioxid-mentesítéséhez. Forrásai lehetnek az alábbiak:

–  villamos energia,

–  hidrogén,

–  szintetikus üzemanyagok,

–  újszerű bioüzemanyagok,

–  földgáz, beleértve a biometánt, gáznemű (sűrített földgáz – CNG) és cseppfolyósított (cseppfolyósított földgáz – LNG) formában, valamint

–  hulladékhő. [Mód. 18]

–  »elektromos jármű«: a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(12) értelmében vett olyan jármű, amely hajtás céljából egy vagy több, a villamos hálózathoz állandó módon nem csatlakozó elektromos motorral van felszerelve, [Mód. 19]

–  »intermodális szállítási rakodási egység«: a következő kategóriák valamelyikébe besorolható egység: konténer, csereszekrény, félpótkocsi.” [Mód. 20. E módosítás a teljes szövegre vonatkozik.]

a)  az (1) bekezdés a) és b) pontjában a „nemzeti” szót el kell hagyni; [Mód. 21]

b)  a 4. cikk (4) bekezdése második albekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő szöveg lép:"

„Akkor kell úgy tekinteni, hogy a közlekedési tevékenységek a nemzetközi versenyt a közlekedés területén nem érintik jelentős mértékben, ha egyetlen tagállam területén valósulnak meg, továbbá az államhatárokat keresztező tevékenységek esetében akkor, ha kizárólag két, egymással szomszédos olyan tagállam között valósulnak meg, amelyek mindegyike fogadott el intézkedéseket e bekezdés alapján, és az alábbi a) és b) pontban található feltételek közül legalább az egyik teljesül:” [Mód. 22]

"

3.  A 4. cikk (6) bekezdését el kell hagyni.

4.  Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a)  az „A 4. cikk (6) bekezdésének sérelme nélkül:” szövegrészt el kell hagyni.

b)  a b) pontot el kell hagyni.

5.  A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„8. cikk

(1)  A járművek és a jármű-kombinációk aerodinamikai viselkedésének javítása érdekében az I. melléklet 1.1. pontjában található megengedett legnagyobb hosszúságokat legfeljebb 500 mm-rel túllépheti azon járművek és jármű-kombinációk hosszúsága, amelyek az alábbiakban meghatározott követelményeket teljesítő légterelőkkel vannak felszerelve. Ennek a túllépésnek kizárólag az lehet a célja, hogy a jármű vagy jármű-kombináció hátuljára a jármű vagy jármű-kombináció aerodinamikai jellemzőit javító légterelők felszerelhetők legyenek. [Mód. 23]

(2)  Az (1) bekezdésben említett légterelőknek teljesíteniük kell a következő műszaki és biztonsági követelményeket:

–  jelentős mértékben javítaniuk kell a járművek aerodinamikai viselkedését,

–  a közúti közlekedés biztonsága és az intermodális szállítás szemszögéből különösen:

i.  úgy kell őket a járműhöz rögzíteni, és ennek a rögzítésnek az idő függvényében úgy kell viselkednie, hogy ne álljon fenn a leválás veszélye korlátozott legyen; [Mód. 24]

ii.  a világító- és fényjelző berendezések kialakítására vonatkozó típusjóváhagyás feltételeinek megfelelően olyan nappali és éjszakai jelzéssel kell őket ellátni, amely kedvezőtlen időjárási körülmények között is hatékony, és lehetővé teszi a többi úthasználó számára a jármű befoglaló méreteinek észlelését; [Mód. 25]

iii.  úgy kell őket kialakítani, hogy az ütközés során az ütközésben érintett többi jármű és utasaik veszélyeztetettsége korlátozott legyen;

iv.  nem növelhetik meg jelentős mértékben az oldalirányú szél miatti felborulás kockázatát,

iva.  úgy kell őket kialakítani, hogy ne csökkenjen a jármű hátsó részének láthatósága a járművezető számára; [Mód. 26]

–  a meglévő hálózatokba való illeszkedés szemszögéből különösen:

i.  biztosítaniuk kell, hogy a járművek és a jármű-kombinációk továbbra is kormányozhatók legyenek a településeken belüli és a települések közötti közúti infrastruktúrán;

ii.  nem akadályozhatják meg az érintett pótkocsiknak és félpótkocsiknak az intermodális szállításban igénybe vett vasúti, tengeri és folyami szállítóeszközökben történő elhelyezését;

iii.  a járművezető által könnyen behajthatóknak, behúzhatóknak vagy eltávolíthatóknak kell lenniük. [Mód. 27]

A megengedett legnagyobb hosszúságok túllépése nem eredményezi a jármű vagy jármű-kombináció megengedett össztömegének terhelhetőségének növekedését. [Mód. 28]

(3)  A forgalomba hozatalt megelőzően a járműre szerelhető légterelőt és a járműre történő felszerelését a tagállamok a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv* keretében engedélyezik. A tagállamok ebből a célból tanúsítványt állítanak ki. A tanúsítvány igazolja a (2) bekezdésben felsorolt követelmények teljesülését, valamint azt, hogy a légterelő jelentős mértékben javítja az aerodinamikai viselkedést. Az egyik tagállam által kiállított tanúsítványt a többi tagállam elismeri. [Mód. 29]

(4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a (2) bekezdésben felsorolt követelmények teljesülésének biztosítása érdekében a 16. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. Ezek az aktusok a műszaki jellemzőket, az üzemi minimumkövetelményeket, a tervezéssel összefüggésben teljesítendő követelményeket és a (3) bekezdés szerinti tanúsítvány kiállításának eljárását szabályozhatják. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat első ízben legkésőbb 2 évvel ezen irányelv közzététele után el kell fogadni. [Mód. 30]

A Bizottság hatáskörének gyakorlása során biztosítja a típusjóváhagyásra vonatkozó uniós jogi aktusokkal való összhangot.[Mód. 31]

(5)  Az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásáig a jármű hátuljára felszerelt, a (2) bekezdés követelményeit teljesítő, a (3) bekezdés értelmében vizsgálat alá vetett légterelőkkel ellátott járművek és jármű-kombinációk részt vehetnek a forgalomban, ha hosszuk nem vagy legfeljebb 2 m-rel haladja meg az I. melléklet 1.1. pontjában előírt hosszúságot. Ez az átmeneti intézkedés ezen irányelv hatálybalépésének napjától alkalmazandó. [Mód. 32]

_________________________

* Az Európai Parlament és a Tanács 2007/46/EK irányelve (2007. szeptember 5.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról (HL L 263., 2007.10.9., 1.o.).ˮ

"

6.  A 8a. cikket el kell hagyni.

7.  A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„9. cikk

(1)  A járművek és a jármű-kombinációk aerodinamikai viselkedésének és a közúti közlekedés szempontjából vett biztonságosságának javítása érdekében az I. melléklet 1.1. pontjában található megengedett legnagyobb hosszúságokat túllépheti azon járművek és jármű-kombinációk hosszúsága, amelyek teljesítik a (2) bekezdésben meghatározott követelményeket. Ennek a túllépésnek elsősorban azt a célt kell szolgálnia, hogy a járműben olyan vezetőfülke legyen kialakítható, amely javítja a jármű vagy jármű-kombináció aerodinamikai jellemzőit és fokozza a közúti közlekedés biztonságosságát ráfutásos balesetek során mind a veszélyeztetett úthasználók, mind pedig a járművek számára. [Mód. 33]

(2)  Az (1) bekezdésben említett vezetőfülkéknek teljesíteniük kell a következő műszaki és biztonsági követelményeket:

–  javítaniuk kell a járművek aerodinamikai viselkedését,

–  javítaniuk kell a közúti közlekedés és az intermodális szállítás biztonságát, és ennek érdekében biztosítaniuk kell különösen azt, hogy a vezetőfülke elülső részének alakja:

i.  javítsa a közvetlen kilátást annak érdekében, hogy a járművezető számára láthatóbbak legyenek a közlekedés fokozottan veszélyeztetett résztvevőinek láthatóságát résztvevői, különösen azáltal, hogy csökkenti az elülső szélvédő alatti holtteret és a vezetőfülke körüli holtterek csökkentése révén, valamint szükség esetén további berendezések – például tükrök és kamerarendszerek – felszerelése által; [Mód. 34]

ii.  csökkentse a jármű más járművekkel való ütközése esetén bekövetkező károkat, és energiaelnyelő tulajdonságú ütközéskezelő rendszer felszerelése révén javítsa az energiaelnyelő képességet; [Mód. 35]

iia.  javítsa a gyalogosok védelmét a jármű elülső része kialakításának olyan módosításával, hogy a közlekedés fokozottan veszélyeztetett részvevőivel való ütközés esetén minimálisra csökkenjen a gázolások kockázata, elősegítve, hogy a fokozottan veszélyeztetett úthasználók oldalirányba lökődjenek, [Mód. 36]

–  biztosítaniuk kell a járművek és a jármű-kombinációk vezethetőségét az infrastruktúrán anélkül, hogy a járműveknek az intermodális terminálokon való használhatóságát korlátoznák,

–  a munkakörülmények javítását szem előtt tartva javítaniuk kell a járművezető kényelmét és biztonságát. [Mód. 37]

A megengedett legnagyobb hosszúság túllépése nem eredményezi a jármű vagy jármű-kombináció megengedett össztömegének növekedését.

(2a)  Annak érdekében, hogy ezen irányelv keretében javuljon a járművezető biztonsága és kényelme, valamint végső soron biztosított legyen a járművek közlekedésbiztonságának előmozdítása, a vezetőkabinnak a 9. cikk (2) bekezdésében említetteknek megfelelően a következő biztonsági és kényelmi követelményeknek kell megfelelnie:

–  a 89/391/EGK tanácsi irányelv* („a munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról szóló irányelvˮ) betartása, amely a teljes test rázkódása és a vázizomrendszeri megbetegedések forrásainak felszámolására irányuló megelőző intézkedések hierarchiáját is meghatározza;

–  a vezetőkabin biztonsági elemekkel való ellátása, kezdve a fülke elhagyását szolgáló biztonságos vészkijárat kialakításával;

–  a vezetőfülke méretének megnövelése annak érdekében, hogy a méretet – a vészhelyzeteket is figyelembe véve – hozzáigazítsák a vezetőülésre és a fekvőhelyre vonatkozó kényelmi és biztonsági követelményekhez. [Mód. 38]

(3)  A forgalomba hozatalt megelőzően az új kialakítású gépjárművek aerodinamikai viselkedését és biztonsági teljesítményét a tagállamok a 2007/46/EK irányelv keretében végzett vizsgálat útján ellenőrzik, és ebből a célból tanúsítványt állítanak ki. A tanúsítvány igazolja a (2) bekezdésben foglalt követelmények teljesülését. E járművek aerodinamikai viselkedésének vizsgálatát a Bizottság által az aerodinamikai viselkedés mérésére kidolgozott szabályokkal összhangban kell elvégezni. Az egyik tagállam által kiállított vizsgálati tanúsítványt a többi tagállam elismeri. [Mód. 39]

(3a)  Az új N2 és N3 kategóriájú járműveknek és jármű-kombinációknak olyan vezetőfülkével kell rendelkezniük, amely [az ezen irányelv hatálybalépésétől számított hét éven belül] megfelel a 9. cikk (2) bekezdésében említett biztonsági követelményeknek. [Mód. 40]

(4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az új jármű-vezetőfülkék által a (2) bekezdés értelmében teljesítendő követelmények kiegészítése érdekében a 16. cikkel összhangban és az ENSZ-EGB meglévő előírásainak megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. Ezek az aktusok a műszaki jellemzőket, a biztonsági és az aerodinamikai viselkedésre vonatkozó üzemi minimumkövetelményeket, a tervezéssel összefüggésben teljesítendő követelményeket és a (3) bekezdés szerinti tanúsítvány kiállításának eljárását szabályozhatják. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat első ízben legkésőbb 2 évvel ezen irányelv közzététele után el kell fogadni. [Mód. 41]

______________________

* A Tanács 89/391/EGK irányelve (1989. június 12.) a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (HL L 183., 1989.6.29., 1. o.).”

"

8.  A 10. cikkben az „a 11. cikkben megadott dátummal” szövegrész helyébe az „1997. szeptember 17-ével” szöveg lép.

9.  A 10a. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„10a. cikk

A hibrid hajtású Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiával felszerelt járművek és a kizárólag elektromos hajtással rendelkező járművek megengedett legnagyobb össztömege az I. melléklet 2.3.1. 2.3.4. pontjában található értékekkel egyezik meg. [Mód. 42]

A hibrid és az elektromos hajtású Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiával felszerelt járműveknek mindazonáltal teljesíteniük kell az I. melléklet 3. pontjában a legnagyobb megengedett tengelyterhelés vonatkozásában előírt határértékeket.” [Mód. 43]

"

10.  A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„11. cikk

Az I. melléklet 1.1. és 1.6. pontjában található megengedett legnagyobb méreteket legfeljebb 15 cm-rel túlléphetik azon járművek és jármű-kombinációk méretei, amelyek 45 láb hosszúságú konténereket vagy csereszekrényeket szállítanak, amennyiben a konténer vagy csereszekrény közúti szállítása intermodális kombinált szállítás részeként történik. [Mód. 44]

E cikk és az I. melléklet 2.2.2. c) pontja alkalmazásában az intermodális szállítás fogalma úgy értendő, hogy az legalább egy vasúti szállítási, folyami szállítási vagy tengeri szállítási műveletet magában foglal. Az intermodális szállítás első és/vagy utolsó szakaszának közúti szállítás formájában kell megvalósulnia. E közúti szállítási szakaszoknak külön-külön tekintve 300 km-nél kisebb távolságú szállítást kell jelenteniük az Európai Unió területén belül, kivéve abban az esetben, ha a legközelebbi olyan terminálok, amelyeken menetrend szerinti szolgáltatás vehető igénybe, ennél távolabb fekszenek. A szállítás az első, illetve az utolsó közúti szállítási szakasz hosszától függetlenül intermodális szállításnak minősül akkor is, ha Európán belüli rövid távolságú tengeri szállítási műveletet foglal magában. Az Európán belüli rövid távolságú tengeri szállítási műveletet magában foglaló szállítás esetében úgy kell tekinteni, hogy az első szakasz az áru berakodásának helyétől a legközelebbi megfelelő tengeri kikötőig tart, az utolsó szakasz pedig a legközelebbi megfelelő tengeri kikötő és az áru kirakodásának helye között valósul meg. A Bizottság 2017-ig adott esetben jogalkotási javaslatot terjeszt elő a 92/106/EGK tanácsi irányelv* és különösen a kombinált szállítás jelenlegi fogalommeghatározásának módosítására, figyelembe véve a konténeres szállítás fejlődését, és szem előtt tartva a hatékony intermodális szállítás fejlődésének elősegítését. [Mód. 45]

__________________________

* A Tanács 92/106/EGK irányelve (1992. december 7.) a tagállamok közötti, bizonyos típusú vegyes áruszállításra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (HL L 368., 1992.12.17., 38. o.).

"

11.  A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„12. cikk

(1)  Annak érdekében, hogy biztosítsák az e rendeletben foglalt kötelezettségek tiszteletben tartását, a tagállamok kialakítják a forgalomban részt vevő járművek és jármű-kombinációk előzetes szűrésének, kiválasztásának és célzott ellenőrzésének ellenőrzésük végrehajtásának rendszerét. [Mód. 46]

A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv tekintetében egy adott vállalkozás által elkövetett szabályszegések számára és súlyosságára vonatkozó információkat bevezessék a 2006/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv* 9. cikke szerint létrehozott kockázatértékelő rendszerbe. [Mód. 47]

Az ellenőrzésnek alávetendő járművek kijelölésekor a tagállamok dönthetnek úgy, hogy elsősorban a 2006/22/EK irányelvben említett, nagy kockázatot jelentő vállalkozások által üzemeltetett járműveket választják ki. Az ellenőrzésre kerülő járműveket véletlenszerűen is ki lehet választani. [Mód. 48]

(2)  Az ezen irányelv hatálybalépését követő két év elteltével a tagállamok tömegméréseket hajtanak végre a forgalomban részt vevő járműveken és jármű-kombinációkon. Ezeket az előzetes szűréseket az ellenőrzések hatékonyságának növelése céljából, valamint azon járművek kiszűrésére kell felhasználni, amelyekről vélelmezhető, hogy nem teljesítik az előírásokat, és ennélfogva kézi ellenőrzést indokolnak. A szóban forgó ellenőrzéseket az infrastruktúrára szerelt automatikus rendszerek vagy a (6) bekezdésnek megfelelően a járművek fedélzetére felszerelt rendszerek segítségével kell végrehajtani. Az automatikus rendszereknek lehetővé kell tenniük a megengedett legnagyobb tömegek be nem tartása szempontjából gyanús járművek beazonosítását. Mivel ezek az automatikus rendszerek csupán az előzetes szűrések céljára kerülnek felhasználásra, a szabálysértés tényének megállapítására nem, a tagállamok általi tanúsításuk nem kötelező. A fedélzeti rendszereket integrálni lehet a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel** összhangban a járművekbe beszerelt digitális tachográfokkal. [Mód. 49]

(3)  A tagállamok az előzetes szűréseket úgy végzik, hogy éves átlagban legalább 2 000 jármű-kilométerenként egy mérlegelésre sor kerüljön.

(4)  Annak érdekében, hogy ezek az ellenőrzések az Unió szintjén minél hatékonyabban és minél egyszerűbben legyenek végrehajthatók, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóságok – a többi tagállammal való információcserével megbízott kapcsolattartón keresztül – a szükséges információkat kicseréljék egymással. A szükséges információk magukban foglalják különösen a szabályszegő azonosítását lehetővé tévő adatokat, az elkövetett szabályszegés és az alkalmazott szankció leírását, valamint az érintett vállalkozás jó hírnevére vonatkozó információkat. A kapcsolattartót az 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet*** 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően kell kijelölni.

(5)  A (2) bekezdés alapján végrehajtott előzetes szűrések alapján a megengedett legnagyobb tömegek be nem tartása szempontjából gyanúsnak tekinthető járművekkel szemben a következő intézkedések közül legalább egyet alkalmazni kell:

i.  a járművet fel kell tartóztatni, majd jóváhagyott műszerrel ellenőrzésnek kell alávetni,

ii.  a fuvarozó vállalkozásnak tájékoztatást kell küldeni a jármű tömegével kapcsolatban felmerült gyanúról,

iii.  a fuvarozó vállalkozásnál helyszíni ellenőrzést kell tartani különösen abban az esetben, ha a ii. alpontként jelölt francia bekezdés szerinti tájékoztatást követően ismételten gyanú merül fel vele szemben.

(6)  Az (1) bekezdéssel összhangban a tagállamok ösztönzik a járművek az új N2 és N3 kategóriájú járműveket és a jármű-kombinációk jármű-kombinációkat olyan fedélzeti tömegmérő eszközökkel történő felszerelését rendszerekkel kell felszerelni, amelyek az össztömeg és a tengelyterhelések mérésére egyaránt alkalmasak, és amelyek a tömegadatokat [öt évvel ezen irányelv hatálybalépése után]-tól/-től bármely pillanatban képesek a mozgó járműről a közút mentén ellenőrzéseket végző hivatalos személynek, illetőleg az árufuvarozás szabályozásával kapcsolatban felelősséget viselő hivatalnak továbbítani. Az adatkommunikációt a CEN által a speciális célú, rövid hatótávolságú adatátvitel**** területén közzétett EN 12253, EN 12795, EN 12834, EN 13372 és EN ISO 14906 szabványoknak megfelelő interfészeken keresztül kell lebonyolítani. Az adatokat a járművezető számára is hozzáférhetővé kell tenni. [Mód. 50]

(7)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben megállapítja:

–  a (6) bekezdésben említett fedélzeti tömegmérő eszközök teljes műszaki átjárhatóságát biztosító kiegészítő műszaki előírásokat annak biztosítása érdekében, hogy mindegyik tagállam hatóságai azonos módon legyenek képesek adatkommunikációt folytatni minden olyan járművel és járműkombinációval, amely a tagállamok valamelyikében van nyilvántartásba véve, és szükség szerint az így megkapott információkat kicserélhessék más tagállamok hatóságaival,

–  az e cikk (2) bekezdésében említett előzetes szűrések eljárásait, az ezen előszűrések céljából felhasználható technikai felszerelésre vonatkozó műszaki előírásokat, a pontossági követelményeket és az említett technikai felszerelés alkalmazásának módjára vonatkozó szabályokat. Ezeket az eljárásokat, előírásokat és alkalmazási szabályokat azzal a céllal kell megalkotni, hogy lehetővé tegyék az ellenőrzések valamennyi tagállamban azonos módon történő végrehajtását, és ezáltal garantálják, hogy az Unió területén működő valamennyi fuvarozó azonos bánásmódban részesüljön.

–  a megbízhatóság olyan megfelelő szintjének elérését szolgáló közös eljárásokat és előírásokat, amely lehetővé teszi a fedélzeti rendszerek ezen irányelvben – különösen a 13. cikkben – foglalt rendelkezések betartatására történő felhasználását. [Mód. 51]

(7a)  A Bizottság értékeli, hogy a digitális tachográffal összekapcsolt fedélzeti rendszerek alkalmazhatók-e a közúti szállítással kapcsolatos más jogszabályok érvényesítésére is. A Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatokat terjeszt elő. [Mód. 52]

________________________

* Az Európai Parlament és a Tanács 2006/22/EK irányelve (2006. március 15.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltételeiről és a 88/599/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 102., 2006.4.11., 35. o.).

** Az Európai Parlament és a Tanács 165/2014/EU rendelete (2014. február 4.) a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 60., 2014.2.28., 1. o.).

*** Az Európai Parlament és a Tanács 1071/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 300., 2009.11.14., 51. o.).

**** Dedicated Short Range Communications (DSRC).”

"

12.  A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„13. cikk

(1)  Az ezen irányelvben foglalt előírások megsértésének eseteit súlyosságuknak megfelelően különböző kategóriákba kell besorolni.

(2)  Az I. melléklet 2., 3., 4.1. és 4.3. pontjában meghatározott megengedett legnagyobb tömegek valamelyikének 5%-nál 2%-nál kisebb mértékű túllépése esetén a fuvarozót írásban figyelmeztetni kell, továbbá alkalmazható vele szemben a nemzeti jogban e célra esetleg meghatározott szankció. [Mód. 53]

(3)  Az I. melléklet 2., 3., 4.1. és 4.3. pontjában meghatározott megengedett legnagyobb tömegek valamelyikének 5% 2% és 10% 15% közötti mértékű túllépése ezen irányelv alkalmazásában enyhe szabályszegésnek minősül, és pénzbírsággal szankcióval sújtandó. Kiegészítő szankcióként az ellenőrzést végző hatóság megtilthatja a jármű továbbhaladását és elrendelheti a rakomány oly módon történő részleges kirakodását, hogy annak eredményeképpen a jármű teljesítse a megengedett legnagyobb tömegre vonatkozó előírásokat. [Mód. 54]

(4)  Az I. melléklet 2., 3., 4.1. és 4.3. pontjában meghatározott megengedett legnagyobb tömegek valamelyikének 10% és 20% 15% közötti mértékű túllépése ezen irányelv alkalmazásában súlyos szabályszegésnek minősül. Ilyen esetekben pénzbírságot szankciót kell kiszabni, továbbá a jármű továbbhaladását meg kell tiltani és el kell rendelni a rakomány oly módon történő részleges kirakodását, hogy annak eredményeképpen a jármű teljesítse a megengedett legnagyobb tömegre vonatkozó előírásokat. [Mód. 55]

(5)  Az I. melléklet 2., 3., 4.1. és 4.3. pontjában meghatározott megengedett legnagyobb tömegek valamelyikének 20%-ot 15%-ot meghaladó mértékű túllépése ezen irányelv alkalmazásában fokozottan súlyos szabályszegésnek minősül, tekintettel azokra a kockázatokra, amelyeket ez a szabályszegés a többi úthasználóra nézve jelent. Ilyen esetekben a jármű továbbhaladását azonnali hatállyal meg kell tiltani és el kell rendelni a rakomány oly módon történő részleges kirakodását, hogy annak eredményeképpen a jármű teljesítse a megengedett legnagyobb tömegre vonatkozó előírásokat, továbbá pénzbírságot szankciót kell kiszabni. Ezen túlmenően az 1071/2009/EK rendelet(13) 6. cikkének megfelelően meg kell indítani a fuvarozó vállalkozás jó hírnevének elveszítésére irányuló eljárást. [Mód. 56]

(6)  Az I. melléklet 1. pontjában meghatározott megengedett legnagyobb méretek (hosszúság, magasság vagy szélesség) valamelyikének 2%-nál 1%-nál kisebb mértékű túllépése esetén a fuvarozót írásban figyelmeztetni kell, továbbá alkalmazható vele szemben a nemzeti jogban e célra esetleg meghatározott szankció. [Mód. 57]

(7)  Az I. melléklet 1. pontjában meghatározott megengedett legnagyobb méretek (hosszúság, magasság vagy szélesség) valamelyikének 2% 1% és 20% 10% közötti mértékű túllépése pénzbírsággal szankcióval sújtandó, amelyet a fuvarozó vállalkozásra szabnak ki, függetlenül attól, hogy a mérettúllépést a rakomány méretei vagy a jármű saját méretei okozzák-e. Ilyen esetekben az ellenőrzést végző hatóság megtiltja a jármű továbbhaladását mindaddig, amíg a rakomány méretei miatti mérettúllépés a rakomány kirakodása útján meg nem szűnik, illetőleg a jármű saját méretei miatti mérettúllépést a fuvarozó vállalkozás a 4. cikk (3) bekezdése szerinti különleges engedély beszerzése útján nem orvosolja. [Mód. 58]

(8)  Az I. melléklet 1. pontjában meghatározott megengedett legnagyobb méretek (hosszúság, magasság vagy szélesség) valamelyikének akár a rakomány méretei, akár a jármű saját méretei miatti, 20%-ot 10%-ot meghaladó mértékű túllépése ezen irányelv alkalmazásában fokozottan súlyos szabályszegésnek minősül, tekintettel azokra a kockázatokra, amelyeket ez a szabályszegés a többi úthasználóra nézve jelent. Ilyen esetekben pénzbírságot szankciót kell kiszabni a fuvarozó vállalkozásra, továbbá a jármű továbbhaladását azonnali hatállyal meg kell tiltani, és – amennyiben a mérettúllépést a rakomány okozta – el kell rendelni a rakomány részleges kirakodását, illetőleg kötelezni kell a fuvarozó vállalkozást a 4. cikk (3) bekezdése szerinti különleges engedély beszerzésére. Ezen túlmenően az 1071/2009/EK rendelet 6. cikkének megfelelően meg kell indítani a fuvarozó vállalkozás jó hírnevének elveszítésével kapcsolatos eljárást. [Mód. 59]

(9)  A (3), a (4), az (5), a (7) és a (8) bekezdésben említett szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.”

"

13.  Az irányelv a következő cikkel egészül ki:"

„14. cikk

Konténerek szállítása esetén a feladó – a berakodás előtt – írásbeli nyilatkozatot ad át a konténer szállításával megbízott közúti fuvarozónak a szállítandó konténer bruttó tömegéről. Ez a nyilatkozat elektronikus úton is benyújtható. A konténer bruttó tömegét ismertető dokumentumnak – formájától függetlenül – tartalmaznia kell a feladó által megfelelően felhatalmazott személy aláírását. Ha ez az a konténer bruttó tömegére vonatkozó információszolgáltatás nem történik meg vagy a szolgáltatott információ tévesnek bizonyul, a legnagyobb megengedett tömegre vonatkozó előírások megsértése esetén a feladót a fuvarozóval megegyező felelősség terheli. [Mód. 60]

Intermodális szállítás során a megrakodott konténer bruttó tömegére vonatkozó információkat azon fél rendelkezésére kell bocsátani, amelynek a konténer a birtokába kerül. [Mód. 61]

"

14.  Az irányelv a következő 15. cikkel egészül ki:"

„15. cikk

A tagállamok kétévente, mindig az adott naptári év első negyedévében jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a megelőző két naptári év során végrehajtott ellenőrzésekről, ezen ellenőrzések megállapításairól, valamint a szabályszegőkkel szemben alkalmazott szankciókról. A Bizottság ezeket a jelentéseket elemzi, és az elemzésről készített beszámolóját az adott naptári év második negyedévében megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.”

"

15.  Az irányelv a következő cikkel egészül ki:"

„16. cikk

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottság részére a [beírandó dátum: ezen irányelv hatálybalépésének napja]-tól/-től számított ötéves időtartamra szóló felhatalmazást kap a 8. cikk (4) bekezdésében, a 9. cikk (5) bekezdésében és a 12. cikk (7) bekezdésében adott felhatalmazás [beírandó dátum: ezen irányelv hatálybalépésének napja]-tól/-től határozatlan időre szól. említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam lejárta előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra. [Mód. 62]

(3)  Az Európai Parlament, illetőleg a Tanács a 8. cikk (4) bekezdésében, a 9. cikk (5) bekezdésében és a 12. cikk (7) bekezdésében adott felhatalmazást bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)  A 8. cikk (4) bekezdése, a 9. cikk (5) bekezdése és a 12. cikk (7) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha a jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítéstől számított két hónapos határidőn belül a két említett intézmény egyike sem emel ellene kifogást, illetve akkor, ha a határidő lejártát megelőzően az Európai Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem kíván kifogást emelni. Az Európai Parlament, illetőleg a Tanács kezdeményezésére az említett időtartam 2 hónappal meghosszabbodik.”

"

15a.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„16a. cikk

A Bizottság 2016-ig felülvizsgálja a 96/53/EK irányelv I. mellékletét, és jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a végrehajtásról. E jelentés alapján a Bizottság szükség esetén jogalkotási javaslatot készít, megfelelő hatásvizsgálattal együtt. A jelentést az esetleges jogalkotási javaslat előtt legkésőbb 6 hónappal közzé kell tenni.ˮ [Mód. 63]

"

15b.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

„16b. cikk

A Bizottság 2016. január 1-jéig befejezi ezen irányelv felülvizsgálatát, és a felülvizsgálat és az ahhoz kapcsolódó hatásértékelés alapján – szükség esetén – 2017. január 1-jéig javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arra vonatkozóan, hogy a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott biztonsági követelményeket valamennyi új, M2 és M3 kategóriájú gépjárműre tegyék kötelezővé.ˮ [Mód. 64]

"

16.  Az I. melléklet a következőképpen módosul:

—a)  az 1.1. pont a következő francia bekezdéssel egészül ki: "

„– terhelt járműszállítók: 20,75m” [Mód. 65]

"

a)  az 1.2. b) pont helyébe a következő szöveg lép:"

„b) fokozott hőszigetelésű járművek felépítménye, fokozott hőszigetelésű intermodális szállítási rakodási egységet szállító járművek felépítménye: 2,60 m”,

"

aa)  az 1.4. pont helyébe a következő szöveg lép:"

„1.4. Az 1.1., 1.2., 1.3., 1.6., 1.7. 1.8. és 4.4. pontban megadott értékek tartalmazzák a cserefelépítmények és szabványos rakományok, mint pl. konténerek értékeit is. A kész járművek, köztük a járműszállítóra felrakott új gépkocsik megbonthatatlan jellege miatt a terhelt járműszállítók mérete annyival meghaladhatja az 1.1. pontban meghatározott méreteket, amennyit a nemzeti előírások és infrastrukturális feltételek lehetővé tesznek, amennyiben a szóban forgó járműszállítók üres állapotban teljes mértékben megfelelnek a fent említett pontoknak.ˮ [Mód. 66]

"

b)  a 2.2.2. c) pont helyébe a következő szöveg lép:"

„c) intermodális szállítás keretében egy vagy több intermodális szállítási rakodási egységet szállító háromtengelyes gépjármű két- vagy háromtengelyes félpótkocsival, 40 vagy 45 láb legnagyobb teljes hosszúság esetén: 44 t”, [Mód. 70]

"

c)  a 2.3.1. pont helyébe a következő szöveg lép:"

„a) Kéttengelyes gépjárművek, az autóbuszok kivételével: 18 t”

„Hibrid vagy elektromos hajtású kéttengelyes gépjárművek, az autóbuszok kivételével: 19 t” [Mód. 67]

„b) Kéttengelyes autóbuszok: 19 19,5 t”. [Mód. 68]

"

ca)  a szöveg a következő ponttal egészül ki:"

„2.3.4. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiával felszerelt járművek:

a legnagyobb tömeg a 2.3.1., 2.3.2., 2.3.3. vagy 2.4. pontban említett tömeg, megnövelve az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiához szükséges többlettömeggel, de legfeljebb 1 tonnával. A többlettömeget fel kell tüntetni a gépjármű hivatalos nyilvántartási okmányaiban, amelyeket a jármű nyilvántartásba vétele szerinti tagállam állít ki. Amennyiben ezek az információk nincsenek feltüntetve, a 2.3.1., 2.3.2., 2.3.3. vagy 2.4. pontban említett értékeket kell alkalmazni.ˮ [Mód. 69]

"

2. cikk

(1)  A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 18 hónapon belül megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)  A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében elfogadnak.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt ...,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) HL C 327., 2013.11.12., 133. o.
(2)HL C 327., 2013.11.12., 133. o.
(3) Az Európai Parlament 2014. április 15-i álláspontja.
(4) A Tanács 96/53/EK irányelve (1996. július 25.) a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról (HL L 235., 1996.9.17., 59. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1999/62/EK irányelve (1999. június 17.) a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról (HL L 187., 1999.7.20., 42. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2007/38/EK irányelve (2007. július 11.) a Közösségben bejegyzett nehéz tehergépjárművek visszapillantó tükrökkel való utólagos felszereléséről (HL L 184., 2007.7.14., 25. o.).
(7) HL C 168. E, 2013.6.14., 72. o.
(8) A Tanács 89/391/EGK irányelve (1989. június 12.) a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (HL L 183., 1989.9.26., 1. o.).
(9)Az Európai Parlament és a Tanács 1071/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 300., 2009.11.14., 51. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2007/46/EK irányelve (2007. szeptember 5.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról (HL L 263., 2007.10.9., 1. o.).
(11)HL L 263., 2007.10.9., 1. o.
(12)HL L 263., 2007.10.9., 1. o.
(13)HL L 300., 2009.11.14., 51. o.


A hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer ***I
PDF 204kWORD 80k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2014. április 15-i jogalkotási állásfoglalása a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 77/91/EGK és 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK és 2011/35/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat (COM(2012)0280 – C7-0136/2012 – 2012/0150(COD))
P7_TA(2014)0354A7-0196/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0280),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0136/2012),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2012. november 29-i véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. december 12-i véleményére(2),

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. december 20-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint elfogadja az Európai Parlament álláspontját, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (8) bekezdésének a) pontjával összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A7-0196/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 15-én került elfogadásra a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló 2014/…/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2012)0150


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 2014/59/EU irányelv.)

(1) HL C 39., 2013.2.12., 1. o.
(2) HL C 44., 2013.2.15., 68. o.


Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV) ***I
PDF 203kWORD 43k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2014. április 15-i jogalkotási állásfoglalása az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvnek a letétkezelői funkciók, javadalmazási politikák és szankciók tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2012)0350 – C7-0178/2012 – 2012/0168(COD))
P7_TA(2014)0355A7-0125/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0350),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 53. cikkének (1) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0178/2012),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2013. január 11-i véleményére(1)

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. március 19-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A7-0125/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(2);

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 15-én került elfogadásra az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvnek a letétkezelői funkciók, a javadalmazási politikák és a szankciók tekintetében történő módosításáról szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2012)0168


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 2014/91/EU irányelv.)

(1) Hl C 96., 2013.4.4., 18. o.
(2) Ezen álláspont helyettesíti a 2013. július 3-án elfogadott módosításokat (Elfogadott szövegek P7_TA(2013)0309).


Fizetési számlák ***I
PDF 204kWORD 88k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2014. április 15-i jogalkotási állásfoglalása a fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak összehasonlíthatóságáról, a fizetésiszámla-váltásról és az alapszintű fizetési számlákhoz való hozzáférésről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2013)0266 – C7-0125/2013 – 2013/0139(COD))
P7_TA(2014)0356A7-0398/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0266),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0125/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2013. november 19-i véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. szeptember 18-i véleményére(2),

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. április 4-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A7‑0398/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(3);

2.  kéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 15-én került elfogadásra a fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak összehasonlíthatóságáról, a fizetésiszámla-váltásról és az alapszintű fizetési számla nyitásáról, illetve használatáról szóló 2014/…/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2013)0139


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 2014/92/EU irányelv.)

(1) HL C 51., 2014.2.22., 3. o.
(2) HL C 341., 2013.11.22., 40. o.
(3) Ez az álláspont lép a 2013. december 12-én elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0587).


A befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok ***I
PDF 203kWORD 77k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2014. április 15-i jogalkotási állásfoglalása a befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2012)0352 – C7-0179/2012 – 2012/0169(COD))
P7_TA(2014)0357A7-0368/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0352),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0179/2012),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2012. december 11-i véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. november 14-i véleményére(2),

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. április 4-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A7-0368/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(3);

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 15-én került elfogadásra a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2012)0169


(EGT-vonatkozású szöveg)(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, 1286/2014/EU rendelet.)

(1) HL C 70., 2013.3.9., 2. o.
(2) HL C 11., 2013.1.15., 59. o.
(3) Ez az álláspont lép a 2013. november 20-án elfogadott módosítások helyébe (P7_TA(2013)0489).


Az Európai Unió Bírósága: a bírák száma a Törvényszéken ***I
PDF 380kWORD 54k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2014. április 15-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió Bírósága alapokmányáról szóló jegyzőkönyvnek a Törvényszék bírái számának növelésével történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezetről (02074/2011 – C7-0126/2012 – 2011/0901B(COD))
P7_TA(2014)0358A7-0252/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bíróság kérésére, amelyet benyújtottak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz (02074/2011),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 254. cikkének első bekezdésére és 281. cikkének második bekezdésére, amelyek alapján az aktus tervezetét a Parlamenthez benyújtották (C7-0126/2012),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) és (15) bekezdésére,

–  tekintettel a Bizottság véleményére (COM(2011)0596),

–  tekintettel a Bíróság 2012. május 8-i levelére,

–  tekintettel a Bizottság 2012. május 30-i levelére,

–  tekintettel az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyv és I. melléklete módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezetről szóló, 2012. július 5-i jogalkotási állásfoglalásának(1) 2. és 3. bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A7-0252/2013);

1.  első olvasatbeli álláspontjaként elfogadja a 2013. december 12-én elfogadott szöveget(2);

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bíróságnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 15-én került elfogadásra az Európai Unió Bírósága alapokmányáról szóló jegyzőkönyvnek a Törvényszék bírái számának növelésével történő módosításáról szóló …/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel [Mód. 1]

P7_TC1-COD(2011)0901B


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, és különösen annak 19. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 254. cikke első bekezdésére és 281. cikkének második bekezdésére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 106a. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bíróság kérésére,

tekintettel a Bizottság véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(5)  A Törvényszék előtt indított eljárások száma, hatáskörének a létrehozása óta történő fokozatos bővítése miatt, jelenleg folyamatosan növekszik.

(6)  Az ezen igazságszolgáltatási fórumhoz érkező ügyek száma évről évre egyre nő, aminek következtében az előtte folyamatban lévő ügyek mennyisége tartósan megnőtt, az eljárások időtartama pedig meghosszabbodott.

(7)  Az eljárások időtartamának meghosszabbodása a peres felek szempontjából nem tűnik elfogadhatónak, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 6. cikkében meghatározott követelmények fényében.

(8)  A Törvényszék jelen helyzete olyan strukturális okokkal magyarázható, hogy az Európai Unió intézményeinek, szerveinek, hivatalainak és ügynökségeinek jogalkotási és szabályozási tevékenysége intenzívebbé és változatosabbá vált, valamint a Törvényszékhez érkező ügyek száma és összetettsége nőtt, különösen a versenyjog és az állami támogatások ellenőrzése terén.

(9)  Következésképpen el kell fogadni azokat az intézkedéseket, amelyekkel ez a helyzet orvosolható, és a Szerződések által biztosított azon lehetőség, hogy a Törvényszéket alkotó bírák száma növelhető, biztosítja, hogy rövid időn belül csökkenjen mind a folyamatban lévő ügyek mennyisége, mind az ezen igazságszolgáltatási fórum előtti eljárások túl hosszú időtartama.

(9a)  Ezeknek az intézkedéseknek olyan szabályozást is tartalmazniuk kell, amely tartós megoldást nyújt a bírák származásának kérdésére, mivel a bírói álláshelyek tagállamok közötti jelenlegi felosztása nem alkalmazható analóg módon arra a helyzetre, amelyben a bírák száma meghaladja a tagállamok számát.

(9b)  Az Európai Unióról szóló szerződés 19. cikkének (2) bekezdése szerint a Törvényszék tagállamonként legalább egy bíróból áll. Mivel ez már szavatolja a megfelelő földrajzi egyensúlyt és a nemzeti jogrendszerek képviseletét, a további bírókat kizárólag szakmai és személyes alkalmasságuk alapján kell kinevezni, figyelembe véve az Európai Unió és az egyes tagállamok jogrendszerével kapcsolatos ismereteiket. Ugyanakkor tagállamonként két bírónál többet nem lehet kinevezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló (3.) jegyzőkönyv a következőképpen módosul:

(6a)  A 47. cikk első bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„A 9a. cikket, a 14. és 15. cikket, a 17. cikk első, második, negyedik és ötödik bekezdését, valamint a 18. cikket a Törvényszékre és annak tagjaira is alkalmazni kell.”;

"

(7)  ▌A 48. cikk ▌helyébe a következő szöveg lép:"

„A Törvényszék bírói kara tagállamonként egy bíróból és tizenkét további bíróból áll. Tagállamonként nem lehet kettőnél több bírót kinevezni.

Minden bírónak azonos a jogállása, valamint azonosak a jogaik és a kötelezettségeik.

A bírói kar részleges megújítása, amelyre háromévente kerül sor, páros számú bíró esetén felváltva mindig a bírák felét érinti, páratlan számú bíró esetén pedig felváltva páros számú bírót vagy eggyel kisebb páratlan számú bírót érint.”;

"

(7a)   A szöveg az alábbi cikkel egészül ki:"

„48a. cikk

A tagállamonkénti bírói álláshelyek tekintetében a jelölés joga az adott tagállam kormányát illeti meg.”;

"

(7b)  A szöveg az alábbi cikkel egészül ki:"

„48b. cikk

(1)  A további bírói álláshelyeket a jelöltek meghatározott tagállamból való származásától függetlenül töltik be.

(2)  A tizenkét további bírói álláshely közül egy vagy több betöltésére irányuló eljárás keretében valamennyi tagállam kormánya állíthat jelöltet. Emellett a Törvényszék távozó bírái is jelentkezhetnek írásban jelöltként az Európai Unió működéséről szóló szerződés 255. cikke szerinti bizottság elnökénél.

(3)  A tizenkét további bírói álláshely közül egy vagy több betöltésére irányuló eljárás keretében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 255. cikke szerinti bizottság véleményt ad a jelölteknek törvényszéki bírói feladatok ellátására való alkalmasságáról. A bizottság a pályázók alkalmasságára vonatkozó véleményéhez csatolja a legalkalmasabb magas szintű tapasztalattal rendelkező pályázók rangsorolt listáját. Ez a lista - elegendő számú alkalmas jelölt esetén - legalább kétszer annyi jelölt nevét tartalmazza, mint amennyi a tagállami kormányok által közös megegyezéssel kinevezendő bírók száma.”.

"

3. cikk

(1)  Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

(2)  Az e rendelet alapján, annak hatálybalépését követően kinevezett tizenkét további bíró az eskütétel után azonnal hivatalba lép.

Közülük hat, sorsolással kiválasztott bíró megbízatása a Törvényszék e rendelet hatálybalépését követő első részleges megújítása után hat évvel jár le. A másik hat bíró megbízatása a Törvényszék e rendelet hatálybalépését követő második részleges megújítása után hat évvel jár le.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) HL C 349. E, 2013.11.29., 555. o.
(2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0581.
(3) Az Európai Parlament 2014. április 15-i álláspontja.


Az EU egészére kiterjedő, kölcsönösen átjárható e-segélyhívó szolgáltatás kiépítése ***I
PDF 202kWORD 38k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2014. április 15-i jogalkotási állásfoglalása az EU egészére kiterjedő, kölcsönösen átjárható e-segélyhívó rendszer kiépítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2013)0315 – C7-0173/2013 – 2013/0166(COD))
P7_TA(2014)0359A7-0482/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0315),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 91. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0173/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. szeptember 19-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. március 19-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A7-0482/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 15-én került elfogadásra az Európai Unió egészére kiterjedő, kölcsönösen átjárható e-segélyhívó szolgáltatás kiépítéséről szóló …/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2013)0166


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 585/2014/EU határozat.)

(1) HL C 341., 2013.11.21., 47. o.


A nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedések ***I
PDF 203kWORD 54k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2014. április 15-i jogalkotási állásfoglalása a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0147 – C7-0082/2013 – 2013/0080(COD))
P7_TA(2014)0360A7-0455/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0147),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0082/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a holland képviselőház, a román képviselőház, a svéd parlament és a brit alsóház által a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. július 10-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottsága 2013. július 3-i véleményére(2),

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. február 28-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A7-0455/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 15-én került elfogadásra a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló 2014/.../EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2013)0080


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 2014/61/EU irányelv.)

(1) HL C 327., 2013.11.12., 102. o.
(2) HL C 280., 2013.9.27., 50. o.


Belvízi hajózás ***I
PDF 203kWORD 39k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2014. április 15-i jogalkotási állásfoglalása a belvízi hajózás fejlesztését szolgáló közösségi belvízi flottakapacitási politikáról szóló 718/99/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0621 – C7-0265/2013 – 2013/0303(COD))
P7_TA(2014)0361A7-0142/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0621),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 91. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0265/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2014. január 21-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottsága 2014. január 31-i véleményére(2),

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. március 7-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A7-0142/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 15-én került elfogadásra a belvízi hajózás fejlesztését szolgáló közösségi belvízi flottakapacitási politikáról szóló 718/99/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2013)0303


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 546/2014/EU rendelet.)

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
(2) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


Mezőgazdasági termékek a belső piacon és harmadik országokban ***I
PDF 201kWORD 46k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2014. április 15-i jogalkotási állásfoglalása a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0812 – C7-0416/2013 – 2013/0398(COD))
P7_TA(2014)0362A7-0217/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0812),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 42. cikkére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0416/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. április 2-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére (A7-0217/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 15-én került elfogadásra a belső piacon és harmadik országokban megvalósított, mezőgazdasági termékekre vonatkozó tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedésekről, és a 3/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2013)0398


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 1144/2014/EU rendelet.)


A tevékeny és önálló életvitel segítését szolgáló kutatási-fejlesztési program ***I
PDF 202kWORD 39k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2014. április 15-i jogalkotási állásfoglalása az Uniónak a tevékeny és önálló életvitel segítését szolgáló, több tagállam által indított közös kutatási-fejlesztési programban való részvételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2013)0500 – C7-0219/2013 – 2013/0233(COD))
P7_TA(2014)0363A7-0076/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0500),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 185. cikkére és 188. cikkének második bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0219/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. december 10-i véleményére,(1)

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. február 26-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A7-0076/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 15-én került elfogadásra az Uniónak a tevékeny és önálló életvitel segítését szolgáló, több tagállam által indított közös kutatási-fejlesztési programban való részvételéről szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2013)0233


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 554/2014/EU határozat.)

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


A kutatást végző kis- és középvállalkozások ***I
PDF 201kWORD 39k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2014. április 15-i jogalkotási állásfoglalása a több tagállam által közösen indított, a kutatást végző kis- és középvállalkozások támogatását célzó kutatási-fejlesztési programban történő uniós részvételről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2013)0493 – C7-0220/2013 – 2013/0232(COD))
P7_TA(2014)0364A7-0077/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0493),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 185. cikkére és 188. cikkének második bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0220/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. december 10-i véleményére(1),

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. február 26-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A7-0077/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 15-én került elfogadásra a több tagállam által közösen indított, a kutatást és fejlesztést végző kis- és középvállalkozások támogatását célzó kutatási-fejlesztési programban történő uniós részvételről szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2013)0232


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 553/2014/EU határozat.)

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé


Európai metrológiai program – Innováció és kutatás ***I
PDF 202kWORD 38k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2014. április 15-i jogalkotási állásfoglalása az Uniónak az „Európai metrológiai program – Innováció és kutatás” elnevezésű, több tagállam által együttesen indított programban való részvételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2013)0497 – C7-0221/2013 – 2013/0242(COD))
P7_TA(2014)0365A7-0063/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0497),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 185. cikkére, valamint 188. cikkének második bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C7-0221/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. december 10-i véleményére(1),

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. február 26-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A7-0063/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 15-én került elfogadásra az Uniónak az „Európai metrológiai program – Innováció és kutatás” (EMPIR) elnevezésű, több tagállam által együttesen indított programban való részvételéről szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2013)0242


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 555/2014/EU határozat.)

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


Európai és fejlődő országok közötti partnerség a klinikai vizsgálatokban ***I
PDF 216kWORD 48k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2014. április 15-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Uniónak a több tagállam által közösen indított, az „Európai és fejlődő országok közötti partnerség a klinikai vizsgálatokban” című második programban való részvételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2013)0498 – C7-0222/2013 – 2013/0243(COD))
P7_TA(2014)0366A7-0064/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0498),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 185. cikkére, valamint 188. cikkének második bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C7-0222/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. december 10-i véleményére(1),

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. február 26-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzatának 55. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0064/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 15-én került elfogadásra az Európai Uniónak a több tagállam által közösen indított, második „Európai és fejlődő országok közötti partnerség a klinikai vizsgálatokban” elnevezésű programban (EDCTP2) való részvételéről szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2013)0243


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 556/2014/EU határozat.)

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


Ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés ***I
PDF 201kWORD 104k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2014. április 15-i jogalkotási állásfoglalása a polgári és kereskedelmi ügyekben a határokon átnyúló követelésbehajtás megkönnyítése érdekében ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2011)0445 – C7-0211/2011 – 2011/0204(COD))
P7_TA(2014)0367A7-0227/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0445),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 81. cikke (2) bekezdésének a), e) és f) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0211/2011),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. április 26-i véleményére(1),

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. február 6-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A7-0227/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 15-én került elfogadásra a polgári és kereskedelmi ügyekben a tagállamközi követelésbehajtás megkönnyítése érdekében az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés eljárásának létrehozásáról szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2011)0204


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 655/2014/EU rendelet.)

(1) HL C 191., 2012.6.29., 57. o.


A nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalatok és vállalatcsoportok általi közzététele ***I
PDF 204kWORD 52k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2014. április 15-i jogalkotási állásfoglalása a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalatok és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2013)0207 – C7-0103/2013 – 2013/0110(COD))
P7_TA(2014)0368A7-0006/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0207),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 50. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0103/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az észt parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló (2. ) Jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. július 11-i véleményére(1),

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. február 26-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság, a Fejlesztési Bizottság, a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Foglakoztatási és Szociális Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A7-0006/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 15-én került elfogadásra a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2013)0110


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 2014/95/EU irányelv.)

(1) HL C 327., 2013.11.12., 47. o.


A harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételei ***I
PDF 290kWORD 59k
Állásfoglalás
Szöveg
Függelék
Az Európai Parlament 2014. április 15-i jogalkotási állásfoglalása a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2010)0378 – C7-0179/2010 – 2010/0209(COD))
P7_TA(2014)0369A7-0170/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2010)0378),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 79. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0179/2010),

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, 2011. május 4-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2011. március 31-i véleményére(2),

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. február 27-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. és 37. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A7-0170/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  tudomásul veszi a Parlament, a Tanács és a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt közös nyilatkozatát;

3.  tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatait;

4.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 15-én került elfogadásra a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014/.../EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2010)0209


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 2014/66/EU irányelv.)

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

A PARLAMENT, A TANÁCS ÉS A BIZOTTSÁG KÖZÖS NYILATKOZATA

Ez az irányelv önálló mobilitási rendszert hoz létre, és az EUMSZ 79. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja alapján elfogadott egyedi szabályokat ír elő a harmadik országok állampolgárainak a rájuk vonatkozó áthelyezési engedélyt kiállító tagállamtól eltérő tagállamokba, vállalaton belüli áthelyezésen alapuló munkavégzés céljából történő belépésére, ott tartózkodására és mozgási szabadságára vonatkozóan, mely szabályok a schengeni vívmányok viszonylatában lex specialis-ként kezelendők.

Az Európai Parlament és a Tanács tudomásul veszi, hogy a Bizottság meg kívánja vizsgálni, hogy szükség van-e valamilyen intézkedésre a két jogrendszer közötti interakció tekintetében a jogbiztonság növelése céljából, valamint különösen, hogy szükséges-e aktualizálni a Schengeni kézikönyvet.

A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA

1)  Nyilatkozat a „szakértő” fogalommegatározása vonatkozásában

A Bizottság úgy véli, hogy a „szakértő” ezen irányelv 3. cikkének f) pontja szerinti fogalommeghatározása összhangban áll az Uniónak a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános WTO-egyezmény (GATS) keretében tett egyedi kötelezettségvállalásaira vonatkozó jegyzékben használt megfelelő fogalommeghatározással („különleges tudással rendelkező személy”). A „szakosodott” szó használata a „különleges” szó helyett nem jelenti a GATS-ban használt fogalommeghatározás megváltoztatását vagy kiterjesztését, hanem csak a jelenleg használatos szóhasználathoz igazodik.

2)  Nyilatkozat a 18. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontjában említett kétoldalú megállapodások vonatkozásában:

„A Bizottság nyomon fogja követni ezen irányelv 18. cikke (2) bekezdése c) és d) pontjának végrehajtását annak érdekében, hogy értékelni lehessen az ebben a cikkben említett kétoldalú megállapodások lehetséges hatását a vállalaton belül áthelyezett személyekkel való elbánásra és az 1231/2010/EU rendelet alkalmazására, továbbá szükség esetén megteszi a megfelelő intézkedéseket.”

(1) HL C 218., 2011.7.23., 101. o.
(2) HL C 166., 2011.6.7., 59. o.


2.„Tiszta Égbolt” Közös Vállalkozás *
PDF 199kWORD 50k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2014. április 15-i jogalkotási állásfoglalása a „Clean Sky 2” Közös Vállalkozásról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0505 – C7-0255/2013 – 2013/0244(NLE))
P7_TA(2014)0370A7-0083/2014

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0505),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 187. cikkére és 188. cikkének első bekezdésére, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7–0255/2013),

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A7-0083/2014),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikke (2) bekezdésének megfelelően;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja, amely 2014. április 15-én került elfogadásra a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás létrehozásáról szóló .../2014/EU tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P7_TC1-NLE(2013)0244


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 558/2014/EU tanácsi rendelet.)


A Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás *
PDF 200kWORD 46k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2014. április 15-i jogalkotási állásfoglalása a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozásról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0496 – C7-0257/2013 – 2013/0241(NLE))
P7_TA(2014)0371A7-0092/2014

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0496),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 187. cikkére és 188. cikkének első bekezdésére, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7‑0257/2013),

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0092/2014),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikkének (2) bekezdésének megfelelően;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja, amely 2014. április 15-én került elfogadásra a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás létrehozásáról szóló .../2014/EU tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P7_TC1-NLE(2013)0241


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 560/2014/EU tanácsi rendelet.)


SESAR közös vállalkozás *
PDF 200kWORD 39k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2014. április 15-i jogalkotási állásfoglalása az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer (SESAR) megvalósítása érdekében közös vállalkozás alapításáról szóló 219/2007/EK tanácsi rendeletnek a közös vállalkozás időtartamának 2024-ig való meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0503 – C7-0254/2013 – 2013/0237(NLE))
P7_TA(2014)0372A7-0062/2014

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0503),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 187. és 188. cikkére, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0254/2013),

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A7-0062/2014),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikke (2) bekezdésének megfelelően;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja, amely 2014. április 15-én került elfogadásra az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer (SESAR) megvalósítása érdekében közös vállalkozás alapításáról szóló 219/2007/EK rendeletnek a közös vállalkozás időtartamának 2024-ig való meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról szóló .../2014/EU tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P7_TC1-NLE(2013)0237


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 721/2014/EU tanácsi rendelet.)


Az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító 2. közös vállalkozás *
PDF 197kWORD 43k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2014. április 15-i jogalkotási állásfoglalása az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozásról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0495 – C7-0259/2013 – 2013/0240(NLE))
P7_TA(2014)0373A7-0105/2014

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0495),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 187. cikkére és 188. cikkének első bekezdésére, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7–0259/2013),

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A7-0105/2014),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikke (2) bekezdésének megfelelően;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja, amely 2014. április 15-én került elfogadásra az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás létrehozásáról szóló .../2014/EU tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P7_TC1-NLE(2013)0240


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 557/2014/EU tanácsi rendelet.)


Az ECSEL közös vállalkozás*
PDF 198kWORD 45k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2014. április 15-i jogalkotási állásfoglalása az ECSEL közös vállalkozásról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0501 – C7-0258/2013 – 2013/0234(NLE))
P7_TA(2014)0374A7-0074/2014

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0501),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 187. cikkére és 188. cikkének első bekezdésére, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7‑0258/2013),

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Ellenőrző Bizottság véleményére (A7-0074/2014),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikke (2) bekezdésének megfelelően;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja, amely 2014. április 15-én került elfogadásra az ECSEL közös vállalkozás létrehozásáról szóló .../2014/EU tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P7_TC1-NLE(2013)0234


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 561/2014/EU tanácsi rendelet.)


2.üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás *
PDF 198kWORD 49k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2014. április 15-i jogalkotási állásfoglalása a második Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozásról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0506 – C7-0256/2013 – 2013/0245(NLE))
P7_TA(2014)0375A7-0094/2014

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0506),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 187. cikkére és 188. cikkének első bekezdésére, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0256/2013),

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A7-0094/2014),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikke (2) bekezdésének megfelelően;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja, amely 2014. április 15-én került elfogadásra a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás létrehozásáról szóló .../2014/EU tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P7_TC1-NLE(2013)0245


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 559/2014/EU tanácsi rendelet.)


Az átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodás
PDF 632kWORD 213k
Határozat
Függelék
Függelék
Függelék
Függelék
Függelék
Az Európai Parlament 2014. április 15-i határozata az átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodás módosításáról (2014/2010(ACI))
P7_TA(2014)0376A7-0258/2014

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Elnökség 2014. január 13-i ülésére, amelyen az Elnökség jóváhagyta az átláthatósági nyilvántartás felülvizsgálatával foglalkozó magas szintű intézményközi munkacsoport által 2013. december 12-én elfogadott ajánlásokat,

–  tekintettel az Európai Unió politikáinak kialakításában és végrehajtásában közreműködő szervezetekre és független személyekre vonatkozó átláthatósági nyilvántartásról szóló, az Európai Parlament és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás (a továbbiakban: „a módosított megállapodás”) tervezetére,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 11. cikkének (1) és (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 295. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament és a Bizottság közötti, a közös átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodás megkötéséről szóló, 2011. május 11-i határozatára(1),

–  tekintettel az Európai Unió politikáinak kialakításában és végrehajtásában közreműködő szervezetekre és független személyekre vonatkozó átláthatósági nyilvántartás létrehozásáról szóló, az Európai Parlament és a Bizottság között 2011. június 23-án létrejött intézményközi megállapodásra (a továbbiakban: „a 2011. június 23-i megállapodás”)(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 127. cikkének (1) bekezdésére,

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A7-0258/2014),

A.  mivel az EUSZ 11. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy „az intézmények az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tartanak fenn”;

B.  mivel e párbeszéd átláthatósága megköveteli az EU politikai döntéshozatalát és politikai végrehajtási folyamatát befolyásolni próbáló szervezetek és személyek közös nyilvántartásának megfelelő működését;

C.  mivel az európai intézmények érdekképviseletei (lobbisták) tevékenységei keretének fejlesztéséről szóló, 2008. május 8-i állásfoglalása(3) meghatározta azokat az elveket, amelyek alapján az Európai Parlament tárgyalásokat kezdett a Bizottsággal egy közös átláthatósági nyilvántartásról;

D.  mivel a fent említett, 2011. május 11-i határozat jóváhagyta az Európai Unió politikáinak kialakításában és végrehajtásában közreműködő szervezetekre és független személyekre vonatkozó átláthatósági nyilvántartás szabályait és keretrendszerét;

E.  mivel a szabályozatlan és nem átlátható lobbizás komoly veszélyt jelent a politikai döntéshozatalra és a közérdekre nézve;

1.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 2011. június 23-i megállapodás javasolt módosítása nem vezet kötelező átláthatósági nyilvántartás bevezetéséhez; ezért – a fent említett, 2008. május 8-i állásfoglalásában és 2011. május 11-i határozatában már megállapítottaknak megfelelően – megismétli az európai uniós intézményeknél folytatott lobbitevékenységgel kapcsolatos kötelező nyilvántartásba vételre vonatkozó felhívását;

2.  a 2011. június 23-i megállapodás javasolt módosítását a jelenlegi szakaszban részleges előrelépésnek tekinti;

3.  felhívja a Bizottságot, hogy az EUMSZ 352. cikke alapján 2016 végéig nyújtson be egy kötelező nyilvántartás létrehozására irányuló jogalkotási javaslatot;

4.  felkéri a Bizottságot, hogy a Szerződések átfogó reformjára irányuló későbbi javaslatainak összefüggésében javasolja vagy az EUMSZ 298. cikkének módosítását, vagy tegyen javaslatot egy megfelelő külön jogalapra, amelynek révén sor kerülhet egy kötelező nyilvántartás rendes jogalkotási eljárás szerinti létrehozására;

5.  úgy véli, hogy az átláthatósági nyilvántartás jövőbeli felülvizsgálatainak a lehető legátláthatóbbnak és legátfogóbbnak kell lenniük, és azokba teljes mértékben be kell vonni az illetékes parlamenti bizottságot, valamint lehetőséget kell teremteni a civil társadalom kiterjedt részvételére;

6.  ragaszkodik ahhoz, hogy az átláthatósági nyilvántartás következő felülvizsgálatához nyilvános konzultáció társuljon;

7.  úgy véli, hogy legkésőbb 2017 végéig mindenképp el kell végezni az átláthatósági nyilvántartás további értékelését;

8.  elismeri az átláthatósági nyilvántartás létrehozása óta a Tanács által betöltött szerepet, és üdvözli, hogy a Tanács megfigyelőként részt vett a 2011. június 23-i megállapodás felülvizsgálatában; mindazonáltal az uniós szintű jogalkotási folyamat valamennyi szakaszának átláthatósága érdekében megismétli a Tanácshoz intézett azon felhívását, hogy minél hamarabb csatlakozzon az átláthatósági nyilvántartáshoz;

9.  üdvözli a módosított megállapodás alapján nyújtandó tájékoztatás jobb meghatározását, amelyet oly módon kell végrehajtani, hogy ragaszkodni kell az uniós politikák kialakításában és végrehajtási folyamatában közreműködő szervezetek és független személyek által képviselt valamennyi ügyfél kilétének közzétételéhez, és egyértelműen hozzá kell rendelni a nyilvántartás tárgyát képező valamennyi tevékenységet az érintett ügyfélhez;

10.  úgy véli, hogy a módosított megállapodáshoz csatolt magatartási kódex b) pontja szerinti „nem helyénvaló magatartás” értelmezése során a kódexben, különösen annak c), f) és g) pontjában meghatározott általánosan elfogadott elveken túl a szóban forgó kifejezésnek magában kell foglalnia a következőket:

11.  úgy véli, hogy a 2011. június 23-i megállapodáshoz csatolt magatartási kódexet és az európai parlamenti képviselők pénzügyi érdekeltségekre és összeférhetetlenségre vonatkozó magatartási kódexét módosítani kell annak biztosítása érdekében, hogy a képviselők külső szervezettel semmilyen megállapodást ne kössenek vagy szerződéses viszonyt ne alakítsanak ki a képviselő személyi állománya tagjainak támogatása vagy közvetlen alkalmazása céljából;

12.  üdvözli az ügyvédi irodák nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységi körei alóli kivételek pontosabb meghatározását;

13.  arra számít, hogy az említett egyértelműbb meghatározás ösztönzi majd a nyilvántartásba vételek számának emelkedését, és az ügyvédi irodák nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységeinek jobb megértését eredményezi annak érdekében, hogy az ügyvédi irodák javukra fordíthassák az átláthatósági nyilvántartás által nyújtott ösztönzőket, és átlátható módon vehessenek részt a döntéshozatali folyamatban;

14.  kitart amellett, hogy nyilvántartásba vett ügyvédi irodák az átláthatósági nyilvántartásban jelentsenek be minden olyan ügyfelet, akinek nevében a nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységet folytatnak;

15.  ösztönzi a Bizottságot, hogy kövessen hasonlóan nagyra törő célokat az átláthatósági nyilvántartásban való részvétel fokozása érdekében bevezetendő, a nyilvántartottakat célzó ösztönző intézkedések terén; úgy véli, hogy ilyen ösztönző lehet például, hogy

16.  üdvözli a brüsszeli és párizsi ügyvédi kamarák közelmúltbeli határozatait, amelyek elismerik az ügyvédek bírósági tevékenységei és az átláthatósági nyilvántartás hatálya alá tartozó más tevékenységei közötti különbségeket; felszólítja továbbá az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsát, hogy bátorítsák tagjaikat hasonló intézkedések elfogadására;

17.  tudomásul veszi, hogy egyes tagállamokban törvényi rendelkezések vonatkoznak a szakmai tevékenység gyakorlásának szabályaira, amelyek objektíve megakadályozzák az ügyvédi irodákat abban, hogy felvetessék magukat az átláthatósági nyilvántartásba, és hogy feltárják a nyilvántartás által megkövetelt ügyfél-információkat; jelentős kockázatot lát azonban abban, hogy a helyes nyilvántartásba vételhez szükséges információk közzétételének elkerülése érdekében vissza is lehet élni e törvényi rendelkezésekkel; üdvözli ezzel összefüggésben, hogy a szakmai szervezetek érzékelhetően készek partnerként közreműködni annak biztosítása céljából, hogy a szakma érdekében az információk ilyen jellegű visszatartása kizárólag a jogszabályok által objektíve engedélyezett esetekre korlátozódjon; felhívja a Bizottságot és az Európai Parlament elnökét, hogy gondoskodjon arról, hogy e hajlandóságnak gyakorlati eredményei legyenek, és azokat minél hamarabb foglalja bele a módosított megállapodásba;

18.  üdvözli, hogy az Elnökség jelentős számú ösztönző intézkedést kíván bevezetni az átláthatósági nyilvántartásban való részvétel fokozása érdekében;

19.  ezen intézkedések teljes körű végrehajtása céljából felkéri az Elnökséget, hogy mérlegelje a következő konkrét javaslatok belefoglalását a vonatkozó elnökségi határozatokba:

20.  kéri az Elnökséget, hogy dolgozzon ki szabványosított adatlapot arra a célra, hogy az előadók önkéntes alapon „jogalkotási lábnyomot”tehessenek közzé; a „jogalkotási lábnyom” az európai parlamenti képviselők által megszövegezett jelentéshez csatolt adatlap, amely feltüntet minden olyan lobbistát, akikkel az adott üggyel foglalkozó előadók találkoztak a jelentés elkészítésének folyamán, amennyiben ez a találkozó jelentős mértékben befolyásolta a jelentés tartalmát;

21.  felkéri az Európai Parlament volt képviselőit, hogy az átláthatósági nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységek folytatásakor tartsák be a megfelelő rendelkezéseket(4); úgy véli, hogy ilyen tevékenységek végzése során a volt képviselőknek nem lenne szabad képviselői belépőkártyájukat használni az Európai Parlament épületeibe való bejutáshoz; kéri az Elnökséget, hogy javasoljon megfelelő intézkedéseket az Elnökök Értekezlete számára, melyek révén megakadályozható, hogy a volt európai parlamenti képviselők visszaéljenek jogos kiváltságaikkal;

22.  felkéri az átláthatósági nyilvántartás közös titkárságát, hogy rendszeres időközönként készítsen jelentést az ösztönző rendszer működéséről, azzal a céllal, hogy végül létrehozzon egy kötelező nyilvántartást;

23.  hangsúlyozza, hogy azok a nyilvántartásban nem szereplő szervezetek vagy személyek amelyek nyilvántartásba vehetők és elvárható, hogy regiszráljanak, nem részesülnek majd a nyilvántartásba vételhez kapcsolódó új ösztönzőkből és előnyökből, még akkor sem, ha a nyilvántartásból való kimaradásuk csak ideiglenes;

24.  üdvözli és bátorítja a nem intézményi megfigyelők által az uniós intézmények átláthatóságának ellenőrzésében játszott szerepet;

25.  úgy véli, hogy meg kell erősíteni az átláthatósági nyilvántartás közös titkárságának felépítését és személyzetét annak érdekében, hogy végrehajtsák a módosított megállapodás új rendelkezéseit, kezeljék a riasztásokra, illetve a panaszok vizsgálatára és elbírálására szolgáló eljárást, és javítsák a regisztrálók által benyújtott adatok megbízhatóságát ellenőrző eljárásokat;

26.  elvárja, hogy a közös átláthatósági nyilvántartás működéséről szóló éves jelentés tartalmazza a lefedettség és a tartalmi minőség terén elért eredmények elemzését;

27.  ösztönzi a Bizottságot, hogy az átláthatósági nyilvántartás koordinálásával kapcsolatos feladatának ellátása során szorosan kövesse nyomon a módosított megállapodás megfelelő végrehajtását;

28.  egyetért az alábbiakban bemutatott módosított megállapodással, és úgy határoz, hogy azt mellékletként csatolja eljárási szabályzatához;

29.  utasítja elnökét, hogy az Európai Bizottság elnökével együtt írja alá a módosított megállapodást, és gondoskodjon annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetéséről;

30.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa e határozatot és mellékletét a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok parlamentjeinek.

MELLÉKLET

Megállapodás az Európai Parlament és az Európai Bizottság között az Európai Unió politikáinak kialakításában és végrehajtásában közreműködő szervezetekre és független személyekre vonatkozó átláthatósági nyilvántartásról

Az Európai Parlament és az Európai Bizottság („a felek”),

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 11. cikke (1) és (2) bekezdésére, az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 295. cikkére, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre (a továbbiakban együttesen: a Szerződések),

mivel az európai politikai döntéshozók nem a civil társadalomtól elszigetelten végzik munkájukat, hanem nyitott, átlátható és rendszeres párbeszédet folytatnak az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal;

mivel a szerződő felek felülvizsgálták az átláthatósági nyilvántartást (a továbbiakban: a nyilvántartás), amelyet az Európai Parlament és az Európai Bizottság között 2011. június 23-án létrejött, az Európai Unió politikáinak kialakításában és végrehajtásában közreműködő szervezetek és független személyek számára átláthatósági nyilvántartás létrehozásáról szóló megállapodás(5) hozott létre, a szóban forgó megállapodás 30. pontjának értelmében,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODNAK MEG:

I.  A nyilvántartás elvi alapjai

1.  A nyilvántartás létrehozása és működtetése nem befolyásolhatja vagy sértheti az Európai Parlamentnek az EU intézményei mellett működő érdekképviseletek (lobbisták) tevékenységi keretének fejlesztéséről szóló, 2008. május 8-i állásfoglalásában(6) és a közös átláthatósági nyilvántartásról szóló, az Európai Parlament és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás megkötéséről szóló, 2011. május 11-i határozatában(7) kitűzött céljait.

2.  A nyilvántartás vezetése során tiszteletben kell tartani az uniós jog általános elveit, köztük az arányosság elvét és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.

3.  A nyilvántartás vezetése során tiszteletben kell tartani az Európai Parlament képviselőinek a parlamenti megbízatásuk korlátozások nélküli gyakorlásához való jogát.

4.  A nyilvántartás működése nem sértheti a felek hatáskörét vagy előjogait, és nem érintheti vonatkozó szervezeti hatáskörüket.

5.  A feleknek törekedniük kell arra, hogy a hasonló tevékenységekben részt vevő valamennyi szereplőt hasonlóképpen kezeljék, és egyenlő feltételeket biztosítsanak az uniós politikák kialakításában és végrehajtásában közreműködő szervezetek és önfoglalkoztató személyek nyilvántartásba vételéhez.

II.  A nyilvántartás felépítése

6.  A nyilvántartás a következők szerint épül fel:

a)  a nyilvántartás hatályára, a nyilvántartás tárgyát képező tevékenységekre, definíciókra, ösztönzőkre és kivételekre vonatkozó rendelkezések;

b)  nyilvántartási kategóriák (1. melléklet);

c)  a nyilvántartottaktól kért információk, ideértve a pénzügyi beszámolásra vonatkozó kötelezettségeket (2. melléklet);

d)  magatartási kódex (3. melléklet);

e)  figyelmeztető jelzési és panasztételi mechanizmusok és a magatartási kódex be nem tartása esetén alkalmazandó intézkedések, ideértve a figyelmeztető jelzésekkel, valamint a panaszok vizsgálatával és elbírálásával kapcsolatos eljárásokat (4. melléklet);

f)  végrehajtási iránymutatások a nyilvántartottaknak szóló gyakorlati információkkal.

III.  A nyilvántartás hatálya

A nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységek

7.  A nyilvántartás hatálya kiterjed a 10–12. pontban felsoroltaktól eltérő minden olyan tevékenységre, amelynek célja az uniós intézmények politikái kialakításának vagy végrehajtásának, illetve döntéshozatali eljárásainak közvetlen vagy közvetett befolyásolása, függetlenül a tevékenység helyétől és az alkalmazott kommunikációs csatornáktól vagy eszközöktől, így attól, hogy ez például tevékenységek kiszervezése, a média, szakmai közvetítőkkel kötött szerződések, szellemi műhelyek, platformok, fórumok, kampányok vagy alulról építkező kezdeményezések révén történik-e.

E megállapodás alkalmazásában a „közvetlen befolyásolás” az uniós intézményekkel való közvetlen kapcsolat vagy kommunikáció, vagy az ilyen tevékenységekből következő egyéb fellépések révén történő befolyásolást jelenti, a „közvetett befolyásolás” pedig a közvetítő eszközökön, mint például az uniós intézményeket célzó médián, közvéleményen, konferenciákon vagy társadalmi eseményeken keresztül megvalósuló befolyásolást jelenti.

Ezek a tevékenységek különösen az alábbiakat foglalják magukba:

–  az uniós intézmények tagjaival és asszisztenseikkel, valamint tisztviselőivel vagy egyéb alkalmazottaival való kapcsolatfelvételt;

–  levelek, tájékoztató anyagok vagy érvelési és tárgyalási álláspontok előkészítését, terjesztését és közlését;

–  olyan rendezvények, megbeszélések vagy promóciós tevékenységek, konferenciák vagy társadalmi rendezvények szervezését, amelyekre az uniós intézmények tagjai és asszisztenseik, valamint tisztviselői vagy egyéb alkalmazottai számára küldenek meghívót; valamint

–  önkéntes hozzájárulásokat és a tervezett uniós jogalkotási vagy egyéb jogi aktusokkal kapcsolatos hivatalos konzultációkon vagy meghallgatásokon, illetve egyéb nyilvános konzultációkon való részvételt.

8.  A nyilvántartás hatálya alá tartozó, az akár folyamatban lévő, akár előkészületi szakaszban járó tevékenységekben részt vevő valamennyi szervezetnek és önfoglalkoztató személynek – jogállásától függetlenül – regisztrálnia kell a nyilvántartásban.

Minden, a nyilvántartás hatálya alá tartozó, és a jogi és egyéb szakmai tanácsadást nyújtó közvetítők által szerződéses megbízás alapján folytatott tevékenység révén mind a közvetítő, mind annak ügyfele jogosult lesz a regisztrációra. E közvetítőknek nyilatkozniuk kell az ilyen megbízást adó valamennyi ügyfelükről, valamint a képviseleti tevékenységekért ügyfelenként keletkező bevételről a 2. melléklet II. szakaszának C.2.B. pontjában meghatározottak szerint. E követelmény nem menti fel az ügyfelet az alól, hogy regisztráljon, és saját költségbecslésében feltüntesse a közvetítőknek alvállalkozásba adott tevékenységek költségét.

A nyilvántartás hatálya alá nem tartozó tevékenységek

9.  Egy szervezet csak akkor jogosult regisztrálásra, ha olyan, a nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységeket végez, amelyek eredményeként közvetlen vagy közvetett kommunikáció alakult ki az uniós intézményekkel. A regisztrációra jogosulatlannak ítélt szervezeteket törölhetik a nyilvántartásból.

10.  A jogi és egyéb szakmai tanácsadás nyújtásával kapcsolatos tevékenységek nem képezik a nyilvántartás tárgyát az alábbi esetekben:

–  tanácsadó munka és állami szervekkel való kapcsolattartás annak érdekében, hogy az ügyfeleknek pontosabb tájékoztatást nyújtsanak valamely általános jogi helyzetről vagy egyedi jogi helyzetükről, vagy hogy tájékoztassák őket arról, hogy valamely egyedi jogi vagy közigazgatási lépés a hatályos jog és szabályozási környezet szerint helyénvaló vagy elfogadható-e;

–  tanácsadás az ügyfelek számára, támogatást nyújtva számukra annak biztosítása érdekében, hogy tevékenységük összhangban álljon a vonatkozó joggal;

–  ügyfelek számára készített elemzések és tanulmányok a szóban forgó ügyfelek jogi helyzetével vagy tevékenységi körével kapcsolatos bármely jogi vagy szabályozási változásról;

–  képviselet békéltető vagy közvetítői eljárás keretei között annak megelőzése érdekében, hogy valamely vita bíróság vagy közigazgatási szerv elé kerüljön; vagy

–  olyan tevékenységek, amelyek az ügyfél tisztességes eljáráshoz való alapvető jogának gyakorlásával függnek össze, ideértve a közigazgatási eljárásokban biztosított védelemhez való jogot, így jogászok vagy az adott kérdésben jártas bármely más szakértők által végzett tevékenységek.

Amennyiben egy társaság és tanácsadói félként vesznek részt valamely konkrét jogi vagy közigazgatási ügyben vagy eljárásban, az ezzel közvetlenül összefüggő és a meglévő jogi keret megváltoztatását nem célzó tevékenységekre a nyilvántartás nem terjed ki. Ez az előírás az Európai Unió valamennyi tevékenységi ágazatára alkalmazandó.

Ugyanakkor a jogi és egyéb szakmai tanácsadás nyújtásával kapcsolatos alábbi tevékenységekre kiterjed a nyilvántartás, amennyiben azok célja az uniós intézmények tagjai és asszisztenseik, valamint tisztviselői vagy egyéb alkalmazottai befolyásolása:

–  képviseleten és mediáción keresztül megnyilvánuló támogatás vagy érdekképviseleti anyagok nyújtása, beleértve azok érvelését és szövegezését is; valamint

–  taktikai vagy stratégiai tanácsadás, beleértve olyan kérdések felvetését, amelyek tárgya és felvetésük időzítése az uniós intézmények tagjai és asszisztenseik, valamint tisztviselői vagy egyéb alkalmazottai befolyásolását célozza.

11.  A szociális partnerek által a szociális párbeszéd résztvevőiként (szakszervezetek, munkáltatói egyesületek stb.) végzett tevékenységekre nem terjed ki a nyilvántartás, amennyiben ezek a szociális partnerek a Szerződésekben rájuk ruházott feladatot teljesítik. Ez a pont értelemszerűen alkalmazandó minden, a Szerződésekben kifejezetten intézményi szerep betöltésére kijelölt szervre;

12.  Az uniós intézmények vagy az Európai Parlament képviselői közvetlen és egyedi felkérésére végzett tevékenységek, például tényszerű tájékoztatásra, adatközlésre vagy szakértői véleményre irányuló eseti vagy rendszeres felkérések nem képezik tárgyát a nyilvántartásnak.

Különös rendelkezések

13.  A nyilvántartás nem alkalmazandó egyházakra és vallási közösségekre. Az egyházaknak és vallási közösségeknek az uniós intézményekkel folytatott kapcsolattartás során való képviselete céljából létrehozott képviseleti irodáknak vagy jogalanyoknak, irodáknak és hálózatoknak, valamint ezek egyesületeinek azonban regisztrálniuk kell a nyilvántartásban.

14.  A nyilvántartás nem terjed ki politikai pártokra. Az általuk létrehozott vagy támogatott és a nyilvántartás hatálya alá eső tevékenységekben részt vevő szervezeteknek azonban regisztrálniuk kell a nyilvántartásban.

15.  A nyilvántartás nem érinti a tagállamok kormányzati szolgálatait, harmadik országok kormányait, nemzetközi kormányközi szervezeteket, valamint ezek diplomáciai kirendeltségeit.

16.  A regionális közigazgatási szervek és képviseleti irodáik nem kötelesek regisztrálni a nyilvántartásban, de regisztrálhatnak, amennyiben úgy kívánják. A régiók együttes képviselete céljából létrehozott egyesületeknek vagy hálózatoknak regisztrálniuk kell a nyilvántartásban.

17.  A 16. pontban említetteken kívül valamennyi, országos szint alatti közigazgatási szervnek, így a helyi és önkormányzati közigazgatási szerveknek vagy városoknak, vagy ezek képviseleti irodáinak, szövetségeinek vagy hálózatainak regisztrálnia kell a nyilvántartásban.

18.  A jogi státusszal vagy jogi személyiséggel nem rendelkező, azonban a gyakorlatban szervezett befolyást megvalósító és a nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységet folytató hálózatoknak, platformoknak vagy a kollektív tevékenység egyéb formáinak regisztrálniuk kell a nyilvántartásban. A kollektív tevékenység ilyen formáinak tagjai képviselőt jelölnek ki, aki az „Átláthatósági Nyilvántartás Közös Titkárságával” (a Titkárság) való kapcsolattartásért felel.

19.  A nyilvántartásba vételre való jogosultság értékelése tekintetében azokat a tevékenységeket kell figyelembe venni, amelyek (közvetlenül vagy közvetetten) valamennyi uniós intézményre, ügynökségre és szervre, valamint azok tagjaira és asszisztenseikre, valamint tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira irányulnak. Ezek a tevékenységek nem foglalják magukban a tagállamokra, illetve különösen a tagállamoknak az Európai Unió mellett működő állandó képviseleteire irányuló tevékenységeket.

20.  Az európai hálózatokat, szövetségeket, egyesületeket vagy platformokat arra ösztönzik, hogy a nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységek azonosítására közös, átlátható iránymutatásokat dolgozzanak ki tagjaik számára. A nevezett szereplők ezeket az iránymutatásokat nyilvánosságra hozzák.

IV.  A nyilvántartottakra vonatkozó szabályok

20140415-P7_TA(2014)0376_HU-p0000001.png

21.  A nyilvántartásba vétellel az érintett szervezetek és személyek:

—  hozzájárulnak az általuk a nyilvántartásba való felvétel céljából közölt információk nyilvános adattá válásához;

—  vállalják a 3. mellékletben megállapított magatartási kódex betartását, és adott esetben rendelkezésre bocsátják az általuk betartandó bármely szakmai magatartási kódex szövegét(8);

—  szavatolják a nyilvántartásba való felvétel céljából közölt információ helytállóságát, és vállalják, hogy a kiegészítő információkra, illetve az információk naprakésszé tételére vonatkozó adminisztratív megkeresésekkel kapcsolatban együttműködnek;

—  hozzájárulnak ahhoz, hogy a velük kapcsolatban érkezett bármely figyelmeztető jelzést és panaszt a 3. mellékletben megállapított magatartási kódex szabályai alapján kezeljék;

—  hozzájárulnak ahhoz, hogy alkalmazzák velük szemben a 3. melléklet szerinti magatartási kódex megsértése esetére vonatkozó intézkedéseket, és tudomásul veszik, hogy a magatartási kódex szabályainak be nem tartása esetén a 4. mellékletben meghatározott intézkedések alkalmazhatók velük szemben;

—  tudomásul veszik annak lehetőségét, hogy a feleknek – kérésre és az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(9) rendelkezéseinek megfelelően – közzé kell tenniük a nyilvántartottak tevékenységével kapcsolatos levelezéseket és egyéb dokumentumokat.

V.  Végrehajtás

22.  Az Európai Parlament és az Európai Bizottság főtitkárai felelősek a rendszer felügyeletéért és valamennyi fő működési szempont tekintetében, továbbá az e megállapodás végrehajtásához szükséges intézkedéseket közös megegyezéssel hozzák meg.

23.  Jóllehet a rendszert közösen működtetik, a felek a nyilvántartást egymástól függetlenül is használhatják saját külön céljaikra.

24.  A rendszer működtetése érdekében az Európai Parlament és az Európai Bizottság szolgálatai fenntartanak egy közös működési struktúrát, a Titkárságot. A Titkárságot az Európai Parlament és az Európai Bizottság tisztviselőinek egy csoportja alkotja az illetékes szolgálatok között létrejött megállapodás alapján. A Titkárságot egy osztályvezető irányítja az Európai Bizottság Főtitkárságán. A Titkárság feladatai közé tartozik – a jelen megállapodás keretei között – végrehajtási iránymutatások elkészítése, a szabályok nyilvántartottak általi egységes értelmezésének elősegítése, valamint a nyilvántartásba kerülő tartalmak minőségének nyomon követése. A Titkárság a rendelkezésre álló adminisztratív erőforrásokat a nyilvántartott tartalmak minőségének ellenőrzésére használja, fenntartva ugyanakkor, hogy a szolgáltatott információért való felelősséget végső soron a nyilvántartottak viselik.

25.  A felek megfelelő képzési és belső kommunikációs projekteket szerveznek, hogy tagjaik és személyi állományuk körében terjesszék a közös nyilvántartással, valamint a figyelmeztető jelzési és a panasztételi eljárásokkal kapcsolatos ismereteket.

26.  A felek megfelelő külső intézkedéseket hoznak a nyilvántartásra való figyelemfelhívás és a használatának elősegítése céljából.

27.  Az Europa-honlapon található Átláthatósági Nyilvántartás weboldalon rendszeresen közzétesznek a nyilvántartás adatbázisából származó, alapvető statisztikai adatokat, és azokat egy felhasználóbarát keresőprogramon keresztül hozzáférhetővé teszik. Ezen adatbázis nyilvános adatai elektronikus, számítógéppel olvasható formátumokban rendelkezésre állnak.

28.  Az Európai Parlament és az Európai Bizottság főtitkárai a nyilvántartás működéséről szóló éves jelentést nyújtanak be az Európai Parlament illetékes alelnökéhez és az Európai Bizottság illetékes alelnökéhez. Az éves jelentés tényszerű információkat nyújt a nyilvántartásról, annak tartalmáról és fejlődéséről, és azt a megelőző naptári évre vonatkozóan évente közzé kell tenni.

VI.  A szabályokat betartó nyilvántartottak tekintetében alkalmazandó intézkedések

29.  A nyilvántartás hatálya alá tartozó szervezeteknek dolgozó vagy azokat képviselő személyek számára csak akkor állítanak ki európai parlamenti belépési engedélyt , ha e szervezetek vagy személyek szerepelnek a nyilvántartásban. Mindazonáltal a nyilvántartásba vétel nem jogosít fel automatikusan a belépési engedélyre. Az Európai Parlament épületeibe belépésre jogosító, hosszú távú belépési engedélyek kiadása és ellenőrzése továbbra is a Parlament saját hatáskörébe tartozó, belső eljárásának része.

20140415-P7_TA(2014)0376_HU-p0000002.png

30.  A felek az e megállapodás által létrehozott kereten belüli nyilvántartásba vétel ösztönzésére igazgatási hatáskörük keretein belül ösztönzőket ajánlanak fel.

Az Európai Parlament által a nyilvántartottak számára nyújtott ösztönzések többek között az alábbiak lehetnek:

—  az épületeibe való belépés, illetve az európai parlamenti képviselőkhöz és asszisztenseikhez, valamint a Parlament tisztviselőihez és egyéb alkalmazottaihoz való bejutás további megkönnyítése;

—  események megszervezésének vagy társrendezésének engedélyezése a Parlament épületeiben;

—  megkönnyített információátadás, többek között egyedi levelezési listák;

—  részvétel felszólalóként a bizottsági meghallgatásokon;

—  az Európai Parlament által biztosított védnökség.

Az Európai Bizottság által a nyilvántartottak számára nyújtott ösztönzések többek között az alábbiak lehetnek:

—  nyilvános konzultációk elindításakor a nyilvántartottaknak nyújtott tájékoztatással kapcsolatos intézkedések;

—  szakértői csoportokra és egyéb tanácsadó testületekre vonatkozó intézkedések;

—  egyedi levelezési listák;

—  az Európai Bizottság által biztosított védnökség.

A felek tájékoztatják a nyilvántartottakat a rendelkezésükre álló konkrét ösztönzőkről.

VII.  A magatartási kódex be nem tartása esetén alkalmazandó intézkedések

31.  Amennyiben felmerül a gyanú, hogy valaki nem tartja be a 3. mellékletben megállapított magatartási kódexet, bárki figyelmeztető jelzéssel élhet, illetve panaszt tehet a nyilvántartás weboldalán található szabványos kapcsolatfelvételi űrlapon. A figyelmeztető jelzéseket és panaszokat a 4. mellékletben található eljárásoknak megfelelően kezelik.

32.  A figyelmeztető jelzési mechanizmus az Átláthatósági Nyilvántartás Közös Titkársága által a 24. pont szerint végrehajtott minőségellenőrzések kiegészítésére szolgáló eszköz. A nyilvántartottak által szolgáltatott információkkal kapcsolatos ténybeli hibák vonatkozásában bárki figyelmeztető jelzéssel élhet. A jogosulatlan regisztrációkkal kapcsolatban is van lehetőség figyelmeztető jelzésre.

33.  Bárki hivatalos panasszal élhet, amennyiben felmerül a gyanú, hogy valamely nyilvántartott nem tartja be a magatartási kódexet, kivéve, ha tárgyi tévedésről van szó. A panaszt a magatartási kódex feltételezett be nem tartására vonatkozó lényeges tényekkel kell alátámasztani.

A Titkárság az arányosság és a megfelelő ügyintézés elveinek megfelelő figyelembevételével kivizsgálja a feltételezett nem megfelelést. A magatartási kódex a nyilvántartottak vagy azok képviselői általi szándékos be nem tartása a 4. mellékletben megállapított intézkedések alkalmazását vonja maga után.

34.  Amennyiben a Titkárság a 31–33. pontban említett eljárások keretében az együttműködés ismétlődő elmulasztását, ismétlődő nem megfelelő magatartást vagy a magatartási kódex súlyos megsértését állapítja meg, az érintett nyilvántartottat egy vagy két éves időszakra kizárják a nyilvántartásból, és ezt az intézkedést a 4. mellékletben foglaltak szerint a nyilvántartásban nyilvánosan megemlítik.

VIII.  Egyéb intézmények és szervek bevonása

35.  Az Európai Tanács és a Tanács felkérést kap a nyilvántartáshoz való csatlakozásra. A felek ösztönzik az egyéb uniós intézményeket, szerveket és ügynökségeket, hogy referenciaeszközként maguk is használják az e megállapodás által létrehozott keretet az európai uniós politikák kialakításával és végrehajtásával foglalkozó szervezetekkel és önfoglalkoztató személyekkel folytatott együttműködésük során.

IX.  Záró rendelkezések

36.  Ez a megállapodás az Európai Parlament és az Európai Bizottság között 2011. június 23-án létrejött megállapodás helyébe lép, amelynek hatálya e megállapodás hatálybalépésének napján megszűnik.

37.  A nyilvántartást 2017-ben felül kell vizsgálni.

38.  Ez a megállapodás az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. A megállapodást ....-tól/től(10) vagy 2015. január 1-jétől kell alkalmazni, a két időpont közül a korábbi az irányadó.

Az e megállapodás alkalmazási időpontjában már regisztrált szervezeteknek módosítaniuk kell regisztrációjukat annak érdekében, hogy a szóban forgó időpontot követő három hónapon belül megfeleljenek az e megállapodásból következő új előírásoknak.

Kelt

az Európai Parlament részéről Az Európai Bizottság részéről

az elnök az elnök

1.melléklet

Átláthatósági nyilvántartás

Az Európai Unió politikáinak kialakításában és végrehajtásában közreműködő szervezetek és önfoglalkoztató személyek

Szakasz

Jellemzők/megjegyzések

I – Szakmai tanácsadással foglalkozó irodák/ügyvédi irodák/független (önfoglalkoztató) tanácsadók

Alszakasz

Szakmai tanácsadással foglalkozó irodák

Olyan cégek, amelyek ügyfelek nevében végeznek érdekérvényesítést, lobbizást, érdekképviseletet, közügyeket és közigazgatási szervekkel való kapcsolattartást magukban foglaló tevékenységeket.

Alszakasz

Ügyvédi irodák

Olyan ügyvédi irodák, amelyek ügyfelek nevében végeznek érdekérvényesítést, lobbizást, érdekképviseletet, közügyeket és közigazgatási szervekkel való kapcsolattartást magukban foglaló tevékenységeket.

Alszakasz

Független (önfoglalkoztató) tanácsadók

Olyan független (önfoglalkoztató) tanácsadók vagy ügyvédek, amelyek/akik ügyfelek nevében végeznek érdekérvényesítést, lobbizást, érdekképviseletet, közügyeket és közigazgatási szervekkel való kapcsolattartást magukban foglaló tevékenységeket. Ez az alszakasz a csak egy személyből álló gazdálkodó egységek nyilvántartására szolgál.

II – Intézményen belüli lobbisták és szakszervezetek/gazdasági/szakmai szervezetek

Alszakasz

Vállalatok és vállalatcsoportok

Olyan vállalatok vagy vállalatcsoportok, amelyek (jogi státusszal vagy anélkül) házon belül saját céljaikra végeznek érdekérvényesítést, lobbizást, érdekképviseletet, közügyeket és közigazgatási szervekkel való kapcsolattartást magukban foglaló tevékenységeket.

Alszakasz

Kereskedelmi és gazdasági szervezetek

Profitorientált vállalatokat vagy vegyes csoportokat és platformokat képviselő (maguk is profitorientált vagy nonprofit) szervezetek.

Alszakasz

Szakszervezetek és szakmai szervezetek

Munkavállalói, szakmai és ágazati érdekképviseletek.

Alszakasz

Egyéb szervezetek, többek között:

—  egyéb rendezvényszervező szervezetek (profitorientált vagy nonprofit);

—  profitorientált magánérdekeltségekkel kapcsolatban álló érdekelt média vagy kutatásorientált szervezetek;

—  ad hoc koalíciók és ideiglenes szerveződések (profitorientált tagsággal).

III – Nem kormányzati szervezetek

Alszakasz

Nem kormányzati szervezetek, platformok és hálózatok, valamint egyéb hasonló szervezetek.

Olyan nonprofit szervezetek (jogi státusszal vagy anélkül), amelyek közigazgatási szervektől, politikai pártoktól vagy kereskedelmi szervezetektől függetlenek. Ide tartoznak az alapítványok, jótékonysági tevékenységek stb.

Bármely profit elérésére irányuló elemet magában foglaló szervezet a II. szakaszban köteles regisztrálni.

IV – Szellemi műhelyek, kutatási és tudományos intézmények

Alszakasz

Szellemi műhelyek és kutatási intézmények

Szakosodott szellemi műhelyek és kutatási intézmények, amelyek az Európai Unió tevékenységeivel és politikáival foglalkoznak.

Alszakasz

Tudományos intézmények

Olyan intézmények, amelyek fő célja az oktatás, de az Európai Unió tevékenységeivel és politikáival is foglalkoznak.

V – Egyházakat és vallási közösségeket képviselő szervezetek

Alszakasz

Egyházakat és vallási közösségeket képviselő szervezetek

Képviseleti tevékenységek céljára létrehozott jogalanyok, irodák, hálózatok vagy egyesületek.

VI - Helyi, regionális és önkormányzati közigazgatási, egyéb közjogi és vegyes jogállású intézményeket stb. képviselő szervezetek

Alszakasz

Regionális szerveződések

A régiók és képviseleti irodáik nem kötelesek regisztrálni a nyilvántartásban, de regisztrálhatnak, amennyiben úgy kívánják. A régiók együttes képviselete céljából létrehozott egyesületeknek vagy hálózatoknak regisztrálniuk kell a nyilvántartásban.

Alszakasz

Országos szint alatti közigazgatási szervek

Az összes egyéb, országos szint alatti közigazgatási szerveknek, így a helyi és önkormányzati közigazgatási szerveknek vagy ezek képviseleti irodáinak, nemzeti szövetségeinek vagy hálózatainak regisztrálnia kell a nyilvántartásban.

Alszakasz

Regionális vagy egyéb országos szint alatti közigazgatási szervek transznacionális szövetségei és hálózatai

Alszakasz

Egyéb, jogszabály által a közérdek szolgálata céljából létrehozott közjogi vagy vegyes jogállású szervezetek

Egyéb közjogi vagy vegyes (állami/magán) jogállású szervezetek.

2.melléklet

A nyilvántartottak által biztosítandó információk

I.  ÁLTALÁNOS ÉS ALAPINFORMÁCIÓK

a)  a szervezet neve(i), székhelyének címe és adott esetben brüsszeli, luxembourgi vagy strasbourgi címe, telefonszáma, email-címe, weboldala;

b)  a szervezetért jogilag felelős személy és a szervezet nyilvántartás által érintett tevékenységeiért felelős igazgatójának, igazgató partnerének vagy adott esetben fő kapcsolattartójának (azaz az uniós ügyekért felelős vezető) neve; azoknak a személyeknek a neve, akik az Európai Parlament épületeibe szóló belépési engedéllyel rendelkeznek(11);

c)  a nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységekben részt vevő személyek (tagok, személyi állomány stb.) és az Európai Parlament épületeibe szóló belépési engedéllyel rendelkező személyek száma illetve az egyes személyek által e tevékenységekkel töltött idő a teljes munkaidő 25%, 50%, 75% vagy 100 % százalékos arányában meghatározva;

d)  célok/feladatok – témakörök – tevékenységek – országok, amelyekben tevékenységet fejtenek ki – valamely hálózattal fennálló kapcsolatok – a nyilvántartás hatálya alá tartozó általános információk;

e)  tagság és adott esetben a tagok (személyek és szervezetek) száma.

II.  RÉSZLETES INFORMÁCIÓK

A.  A NYILVÁNTARTÁS HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TEVÉKENYSÉGEK

Konkrét részleteket és tájékoztatást kell adni a nyilvántartottak nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységei által megcélzott fontosabb jogalkotási javaslatokról vagy politikákról. Megemlíthetők egyéb konkrét tevékenységek, például rendezvények vagy publikációk is.

B.  UNIÓS INTÉZMÉNYEKHEZ FŰZŐDŐ KAPCSOLATOK

a)  Magas szintű csoportokban, tanácsadó bizottságokban, szakértői csoportokban, más, EU által támogatott struktúrákban és platformokban stb. betöltött tagság.

b)  Tagság vagy részvétel az Európai Parlament közös munkacsoportjaiban vagy ágazati fórumokban stb.

C.  A NYILVÁNTARTÁS HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TEVÉKENYSÉGEKHEZ KAPCSOLÓDÓ PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK

1.  Valamennyi nyilvántartottnak a következőket kell benyújtania:

a)  A nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységekhez kapcsolódó éves költségekre vonatkozó becslés. A benyújtott pénzügyi adatoknak a teljes működési évre és a nyilvántartásba vétel dátuma vagy a nyilvántartásba vétel adatainak éves aktualizálása előtti legutóbbi lezárt pénzügyi évre kell vonatkozniuk.

b)  Az Európai Unió intézményeitől kapott finanszírozás összege és forrása a legutóbbi lezárt üzleti évben, a nyilvántartásba vétel vagy a nyilvántartásbavételi adatok éves aktualizálásának időpontjától kezdődően. Az információknak meg kell felelniük az európai átláthatósági rendszerben szereplő információknak(12).

2.  A szakmai tanácsadással foglalkozó irodáknak/ügyvédi irodáknak/független (önfoglalkoztató) tanácsadóknak (1. melléklet I. szakasza) ezenfelül adatot kell szolgáltatniuk a következőkről:

a)  A nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységekből származó forgalom az alábbi táblázat szerint:

Képviseleti tevékenységből származó éves forgalom euróban

0 – 99 999

100 000– 499 999

500 000 – 1 000 000

> 1 000 000

b)  Azon ügyfelek listája, akiknek a nevében a nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységeket végzik. Az ügyfelektől képviseleti tevékenységekből származó bevételeket az alábbi táblázat szerint kell feltüntetni:

Képviseleti tevékenységek értéktartománya ügyfelenként, éves felbontásban, euróban

0 – 9 999

10 000 – 24 999

25 000 – 49 999

50 000 – 99 999

100 000 – 199 999

200 000 – 299 999

300 000 – 399 999

400 000 – 499 999

500 000 – 599 999

600 000 – 699 999

700 000 – 799 999

800 000 – 899 999

900 000 – 1 000 000

> 1 000 000

c)  Az ügyfeleknek is regisztrálniuk kell a nyilvántartásban. A szakmai tanácsadással foglalkozó irodák/ügyvédi irodák/független (önfoglalkoztató) tanácsadók által az ügyfeleikre vonatkozóan tett pénzügyi nyilatkozat (lista és táblázat) nem mentesíti ezen ügyfeleket azon kötelezettségük alól, hogy ezen alvállalkozásba adott tevékenységeket maguk is szerepeltessék saját nyilatkozatukban, annak érdekében, hogy elkerüljék a nyilatkozatban szereplő pénzügyi terheik alulértékelését.

3.  Az intézményen belüli lobbistáknak és szakszervezeteknek/üzleti társulásoknak/szakmai szervezeteknek (1. melléklet II. szakasza) ezenfelül adatot kell szolgáltatniuk

a nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységekből származó forgalomról, beleértve a 10 000 eurónál kevesebb összegeket is.

4.  Nem kormányzati szervezetek – Szellemi műhelyek, tudományos és kutatási intézmények – egyházakat és vallási közösségeket képviselő szervezetek – helyi, regionális és önkormányzati közigazgatási szerveket, egyéb közjogi vagy vegyes jogállású intézményeket stb. képviselő szervezetek (1. melléklet III–VI. szakasza) ezenfelül adatot szolgáltatnak

a)  a szervezet teljes költségvetéséről,

b)  a fő összegek és finanszírozási források lebontott adatairól.

3.melléklet

Magatartási kódex

A felek úgy ítélik meg, hogy valamennyi, velük egy alkalommal vagy rendszeresen együttműködő, nyilvántartásba vett vagy nem nyilvántartott érdekképviselő magatartásának meg kell felelnie a jelen magatartási kódexben foglaltakkal.

Az uniós intézményekkel, azok tagjaival, tisztviselőivel és egyéb alkalmazottaival fenntartott kapcsolataikban az érdekképviselők:

a)  mindig nevükkel és adott esetben nyilvántartási számukkal azonosítják magukat, valamint közlik, hogy mely szervezet vagy szervezetek képviseletében járnak el; nyilatkoznak továbbá az általuk előmozdítani kívánt érdekekről, célokról valamint szándékokról és adott esetben megjelölik az általuk képviselt ügyfeleket és tagokat;

b)  nem szereznek információt és nem lépnek fel valamely döntés meghozatala érdekében tisztességtelen úton vagy indokolatlan nyomásgyakorlás vagy nem helyénvaló magatartás révén, és erre nem is tesznek kísérletet;

c)  harmadik felekkel való kapcsolataikban nem állítják, hogy bármilyen hivatalos viszonyban lennének az Unióval vagy annak bármely intézményével, nem állítanak hamis információkat a nyilvántartásba vétel hatásáról, amelyekkel félrevezetnék a harmadik feleket vagy az Unió tisztviselőit és egyéb alkalmazottait, és kifejezett engedély nélkül nem használják az uniós intézmények emblémáit;

d)  legjobb tudásuk szerint biztosítják, hogy a nyilvántartásba vételkor és azt követően megadott, a nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységeik körébe tartozó információk teljes körűek, naprakészek és valósak legyenek; elfogadják, hogy a szolgáltatott adatok felülvizsgálat tárgyát képezhetik, és vállalják, hogy a kiegészítő információkra, illetve az információk naprakésszé tételére vonatkozó adminisztratív kéréseket teljesítik;

e)  nem adják el harmadik feleknek az uniós intézményektől kapott dokumentumok másolatait;

f)  általában tiszteletben tartják és semmilyen módon nem akadályozzák az európai intézmények által létrehozott valamennyi szabály, szabályzat és helyes kormányzási gyakorlat végrehajtását és alkalmazását;

g)  nem késztetik az uniós intézmények tagjait, az Unió tisztviselőit vagy egyéb alkalmazottait, vagy e tagok asszisztenseit vagy gyakornokait a rájuk vonatkozó szabályok és magatartási normák megszegésére;

h)  amennyiben az Unió volt tisztviselőit vagy egyéb alkalmazottait, vagy az uniós intézmények tagjainak volt asszisztenseit vagy gyakornokait foglalkoztatják, tiszteletben tartják az ezen alkalmazottakra kötelező szabályok és titoktartási követelmények betartására vonatkozó kötelezettségüket;

i)  az Európai Parlament valamely képviselőjének környezetében lévő bármely személlyel való szerződéses kapcsolatot vagy ilyen személy alkalmazását megelőzően megszerzik az Európai Parlament érintett képviselőjének vagy képviselőinek előzetes hozzájárulását;

j)  tiszteletben tartják az Európai Parlament volt képviselőinek és az Európai Bizottság volt tagjainak jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat;

k)  tájékoztatják az általuk képviselteket az uniós intézmények felé fennálló kötelezettségeikről.

Az Európai Parlamentnél az Európai Parlament épületeibe történő belépést lehetővé tevő, személyes, átruházhatatlan belépési engedély igénylése céljából nyilvántartásba vett személyek:

l)  gondoskodnak arról, hogy a belépési engedélyt mindenkor látható módon viseljék az Európai Parlament épületeiben;

m)  szigorúan betartják az Európai Parlament vonatkozó eljárási szabályzatát;

n)  elfogadják, hogy az Európai Parlament épületeibe való belépésre irányuló kérelmek elbírálása a Parlament kizárólagos előjoga, és a nyilvántartásba vétel nem jogosít fel automatikusan a belépési engedélyre.

4.melléklet

A figyelmeztető jelzésekre, illetve a panaszok vizsgálatára és elbírálására szolgáló eljárás

I.  FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK

A nyilvántartásban szereplő információkkal és a jogosulatlan regisztrációkkal kapcsolatban bárki figyelmeztető jelzéssel élhet az Átláthatósági Nyilvántartás Közös Titkárságánál (a Titkárság) a nyilvántartás weboldalán található szabványos kapcsolatfelvételi űrlap kitöltésével.

A nyilvántartásban szereplő információkkal kapcsolatos figyelmeztető jelzéseket a 3. mellékletben(13) meghatározottak szerint a magatartási kódex d) pontjának be nem tartására vonatkozó állításként kezelik. Az érintett nyilvántartottat felkérik az információk naprakésszé tételére vagy a Titkárság tájékoztatására arra vonatkozóan, hogy miért nincs szükség az információk frissítésére. Amennyiben az érintett nyilvántartott nem működik együtt, a fenti táblázatban (2. és 4. sor) szereplő intézkedések alkalmazandók.

II.  PANASZOK

1. szakasz: A panasz benyújtása

1.  Bárki panaszt nyújthat be a Titkárságnál a nyilvántartás weboldalán található szabványos kapcsolatfelvételi űrlap kitöltésével. Az űrlapon az alábbi információkat kell feltüntetni:

a)  a panasz tárgyát képező nyilvántartott;

b)  a panasz benyújtójának neve és elérhetősége;

c)  a magatartási kódex állítólagos megsértésére vonatkozó adatok, többek között a panasz alátámasztására szolgáló dokumentumok vagy egyéb anyagok, annak megjelölése, hogy a panasz benyújtóját érte-e kár, illetve a szándékos be nem tartás gyanújának alapja.

A névtelen panaszokat nem veszik figyelembe.

2.  A panaszban meg kell jelölni a magatartási kódex azon rendelkezéseit, amelyeknek a panasz benyújtója szerint nem tettek eleget. A Titkárság figyelmeztető jelzéssé minősíthet bármely panaszt, amennyiben a kódex be nem tartását az elejétől kezdve nem szándékosnak ítéli.

3.  A magatartási kódex kizárólag az érdekképviselők és az uniós intézmények közötti kapcsolatokra vonatkozik, és nem lehet azt a harmadik felek vagy a nyilvántartottak közötti kapcsolatok szabályozására használni.

2. szakasz: Elfogadhatóság

4.  A panasz beérkezése után a Titkárság:

a)  öt munkanapon belül igazolja a panasz benyújtója felé, hogy megkapta a panaszt;

b)  megállapítja, hogy a panasz a nyilvántartás hatálya alá tartozik-e, ahogy azt a 3. mellékletben meghatározott magatartási kódex és a fenti 1. szakasz előírja;

c)  ellenőrzi a panasz alátámasztása céljából, akár dokumentumok, egyéb anyagok vagy személyes nyilatkozatok formájában beterjesztett bizonyítékokat; elviekben az anyagi bizonyítékok az érintett nyilvántartottól, egy harmadik fél által kibocsátott dokumentumból vagy nyilvánosan elérhető forrásokból származnak. A panasz benyújtója által beterjesztett puszta értékítélet nem tekintendő bizonyítéknak.

d)  a b) és c) pontokban említett elemzés alapján határoz a panasz elfogadhatóságáról.

5.  Amennyiben a panasz elfogadhatatlan, erről a Titkárság a határozat indokolását is tartalmazó levélben értesíti a panasz benyújtóját.

6.   Amennyiben a panasz elfogadható, a Titkárság mind a panasz benyújtóját, mind az érintett regisztráltat értesíti a határozatról és a követendő eljárásról, az alábbiaknak megfelelően.

3. szakasz: Az elfogadható panaszok kezelése – A panasz megvizsgálása és ideiglenes intézkedések

7.  Az érintett nyilvántartottat a Titkárság értesíti a panasz tartalmáról és az állítólagosan be nem tartott rendelkezés(ek)ről, továbbá ezzel egyidejűleg felkéri, hogy 20 munkanapon belül terjessze elő álláspontját. Az álláspont alátámasztására ugyanezen határidőn belül egy szakmai képviseleti szervezet által készített nyilatkozatot is benyújthat a nyilvántartott, különösen a szabályozott szakmák vagy szakmai magatartási kódex hatálya alá tartozó szervezetek esetében.

8.  A válaszadásra a 7. pontban meghatározott határidő be nem tartása esetén az érintett nyilvántartott nyilvántartásba vételét átmenetileg felfüggesztik, amíg az együttműködés helyre nem áll.

9.  A Titkárság megvizsgálja a vizsgálat során beszerzett valamennyi információt, és határozhat arról, hogy meghallgatja az érintett nyilvántartottat, a panasz benyújtóját vagy mindkét felet.

10.  Ha az előterjesztett információk alapján a panasz megalapozatlannak bizonyul, akkor a Titkárság az erre vonatkozó határozatáról a határozat alapjául szolgáló indokok megjelölése mellett tájékoztatja az érintett nyilvántartottat és a panasz benyújtóját.

11.  Ha a panasznak helyt adnak, akkor az érintett nyilvántartottat átmenetileg, az ügy kezelésére irányuló lépések (lásd lentebb a 4. szakaszt) megtételének idejére felfüggesztik a nyilvántartásból, valamint vele szemben egyéb további intézkedések alkalmazhatók, ideértve többek közt a nyilvántartásból való törlést és adott esetben az Európai Parlamentbe való belépési engedély visszavonását az intézmény belső eljárási szabályainak megfelelően (lásd az 5. szakaszt vagy az intézkedéseket tartalmazó alábbi táblázat 2–4. sorát), nevezetesen az együttműködés elmulasztása esetén.

4. szakasz: Az elfogadható panaszok kezelése – rendezés

12.  Ha a panasznak helyt adnak, és problémás kérdéseket azonosítanak, a Titkárság az érintett nyilvántartottal együttműködve minden szükséges lépést megtesz a probléma kezelésére és rendezésére.

13.  Ha az érintett nyilvántartott együttműködik, akkor a Titkárság a rendezés elérésére eseti alapon ésszerű határidőt biztosít.

14.  Ha a probléma lehetséges megoldását sikerült azonosítani, és az érintett nyilvántartott együttműködik e rendezés megvalósításában, akkor az adott nyilvántartott regisztrációját ismét vissza kell állítani, és a panaszt le kell zárni. A Titkárság az ilyen irányú határozatról – a határozat indokainak megjelölésével együtt – értesíti mind az érintett nyilvántartottat, mind pedig a panasz benyújtóját.

15.  Ha az ügyre lehetséges megoldást találtak, és az érintett nyilvántartott nem működik együtt a megoldás megvalósításában, akkor az adott nyilvántartott regisztrációját törölni kell (lásd az intézkedéseket tartalmazó alábbi táblázat 2. és 3. sorát). A Titkárság az ilyen irányú határozatról – a határozat indokainak megjelölésével együtt – értesíti mind az érintett nyilvántartottat, mind pedig a panasz benyújtóját.

16.  Amennyiben az ügy lehetséges megoldása harmadik fél – többek között egy tagállami közigazgatási szerv – döntését igényli, a Titkárság végső határozatát a döntés meghozatalának idejéig felfüggesztik.

17.  Amennyiben a nyilvántartott a 7. pont szerinti, a panaszról történt értesítést követő 40 napon belül nem működik együtt, a kódex be nem tartása esetére meghatározott intézkedéseket kell alkalmazni (lásd az 5. szakasz 19–22. pontját és az intézkedéseket tartalmazó alábbi táblázat 2. és 4. sorát).

5. szakasz: Az elfogadható panaszok kezelése – A magatartási kódex be nem tartása esetén alkalmazandó intézkedések

18.  Amennyiben az érintett nyilvántartott azonnali korrekciókat hajt végre, mind a panasz benyújtója, mind pedig a nyilvántartott írásbeli megerősítést kap a tényekről és azok korrekciójáról (lásd az intézkedéseket tartalmazó lenti táblázat 1. sorát).

19.  Amennyiben az érintett nyilvántartott nem reagál a 17. pontban meghatározott 40 napos határidőn belül, ez a nyilvántartásból való törlést (lásd az intézkedéseket tartalmazó alábbi táblázat 2. sorát) és a nyilvántartásba vételhez kapcsolódó ösztönzőkre való jogosultság elvesztését vonja maga után.

20.  Amennyiben a nem megfelelő magatartás megállapítást nyer, az érintett nyilvántartottat törlik a nyilvántartásból (lásd az intézkedéseket tartalmazó táblázat 3. sorát), és elveszíti a nyilvántartásba vételhez kapcsolódó ösztönzőkre való jogosultságát.

21.  A 19. és 20. pontban említett esetekben az érintett nyilvántartott újból nyilvántartásba vehető, ha a nyilvántartásból való törléshez vezető okokat orvosolták.

22.  Amennyiben az együttműködés hiánya vagy a nem megfelelő magatartás ismétlődőnek és szándékosnak tekinthető, illetve amennyiben a szabályok súlyos megsértésének megállapítására kerül sor (lásd az intézkedéseket tartalmazó alábbi táblázat 4. sorát), a JTRS az újbóli nyilvántartásba vétel – az ügy súlyosságától függően – egy vagy két évre történő megtiltására vonatkozó határozatot fogad el.

23.  Az érintett nyilvántartott és a panasz benyújtója értesítést kap a 18–22. pont, illetve az intézkedéseket tartalmazó alábbi táblázat 1–4. sorában feltüntetettek szerint elfogadott intézkedésekről.

24.  Amennyiben a Titkárság által elfogadott bármely intézkedés a nyilvántartásból való hosszú távú törlést eredményez (lásd az intézkedéseket tartalmazó alábbi táblázat 4. sorát), az érintett nyilvántartott az intézkedésről szóló értesítéstől számított 20 munkanapon belül indokolással ellátott kérelmet nyújthat be az Európai Parlament és az Európai Bizottság főtitkáraihoz, amelyben kéri az adott intézkedés újbóli vizsgálatát.

25.  A 20 napos határidő lejártát követően, illetve miután a főtitkárok meghozták a végleges határozatot, az Európai Parlament és az Európai Bizottság illetékes alelnöke tájékoztatást kap erről, és az intézkedést nyilvánosan megemlítik a nyilvántartásban.

26.  Amennyiben az újbóli nyilvántartásba vétel meghatározott időtartamra szóló tilalmáról szóló határozat az Európai Parlament épületeibe érdekképviselőként történő belépésre vonatkozó engedélykérelem lehetőségének visszavonásával jár, az Európai Parlament főtitkára javaslatot nyújt be a Quaestorok Kollégiumának, akiket felkér arra, hogy engedélyezzék az érintett személy birtokában lévő kapcsolódó belépési engedélynek az adott időtartamra történő visszavonását.

27.  A jelen melléklet szerint alkalmazandó intézkedésekről szóló határozataiban a Titkárság kellőképpen tiszteletben tartja az arányosság és a helyes kormányzás elveit. A Titkárság az Európai Bizottság Főtitkársága egy osztályvezetőjének koordinálásával, az Európai Parlament és az Európai Bizottság – kellőképpen tájékoztatott – főtitkárainak felügyelete mellett működik.

A magatartási kódex be nem tartása esetén rendelkezésre álló intézkedések táblázata

A szabályszegés típusa (a számok a fenti pontokra utalnak)

Intézkedés

Az intézkedés nyilvánosságra hozatala a nyilvántartásban

Az Európai Parlament épületeibe való belépés megvonásáról szóló hivatalos határozat

1

Azonnal helyesbített, nem szándékos szabályszegés (18)

A tényeket és a helyesbítést elismerő írásos figyelmeztetés.

Nem

Nem

2

Az Átláthatósági Nyilvántartás Közös Titkárságával való együttműködés hiánya (19)

A nyilvántartásból való törlés, az Európai Parlament épületeibe való belépési engedély megvonása és egyéb ösztönzők elvesztése

Nem

Nem

3

Nem megfelelő magatartás (20)

A nyilvántartásból való törlés, az Európai Parlament épületeibe való belépési engedély megvonása és egyéb ösztönzők elvesztése.

Nem

Nem

4

Az együttműködés ismétlődő és szándékos hiánya vagy ismétlődő nem megfelelő magatartás (22) és/vagy súlyos szabályszegés

a)  A nyilvántartásból való törlés egy évre és az Európai Parlament épületeibe szóló (érdekcsoport akkreditált képviselőjeként kapott) belépési engedély hivatalos visszavonása;

b)  A nyilvántartásból való törlés két évre és az Európai Parlament épületeibe szóló (érdekcsoport akkreditált képviselőjeként kapott) belépési engedély hivatalos visszavonása;

Igen, az Európai Parlament és az Európai Bizottság főtitkárainak határozata alapján

Igen, a Quaestorok Kollégiumának határozata alapján

(1) HL C 377. E, 2012.12.7., 176. o.
(2) HL L 191., 2011.7.22., 29. o.
(3) HL C 271. E, 2009.11.12., 48. o.
(4) Ahogyan azokat a quaestorok 2012. április 19-én tartott rendes ülésükön megállapították. (PV QUAEST)
(5) HL L 191., 2011.7.22., 29. o.
(6) HL C 271. E, 2009.11.12., 48. o.
(7) HL C 377. E, 2012.12.7., 176. o.
(8) A nyilvántartottakra vonatkozó szakmai magatartási kódex a 3. mellékletben megállapított magatartási kódex előírásainál szigorúbb kötelezettségeket is előírhat.
(9) Az Európai Parlament és a Tanács2001. május 30-i1049/2001/EK rendelete az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).
(10) HL, kérjük, illessze be a dátumot: 3 hónappal e megállapodás hatálybalépésének időpontját követően.
(11) A nyilvántartottak a nyilvántartásba vételi eljárás végén engedélyt kérhetnek az Európai Parlament épületeibe történő belépéshez. Az Európai Parlament épületeibe szóló belépési engedéllyel rendelkező személyek nevét nyilvántartásba veszik. A nyilvántartásba vétel nem jogosít fel automatikusan a belépési engedélyre
(12) http://ec.europa.eu/budget/fts/index_en.htm
(13)A d)pont az érdekképviselőkre vonatkozóan arról rendelkezik, hogy az uniós intézményekkel és azok tagjaival, tisztviselőivel és egyéb alkalmazottaival fenntartott kapcsolataikban „legjobb tudásuk szerint biztosítják, hogy a nyilvántartásba vételkor és azt követően megadott, a nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységeik körébe tartozó információk teljes körűek, naprakészek és valósak legyenek” és „elfogadják, hogy a szolgáltatott adatok felülvizsgálat tárgyát képezhetik, és vállalják, hogy a kiegészítő információkra, illetve az információk naprakésszé tételére vonatkozó adminisztratív kéréseket teljesítik”.


A növekedési és foglalkoztatási háromoldalú szociális csúcstalálkozó
PDF 370kWORD 66k
Az Európai Parlament 2014. április 15-i állásfoglalása a Növekedési és Foglalkoztatási Háromoldalú Szociális Csúcstalálkozóról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2013)07402013/0361(APP))
P7_TA(2014)0377A7-0136/2014

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2013)0740),

–  tekintettel eljárási szabályzata 81. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság időközi jelentésére (A7-0136/2014),

1.  kéri a Tanácsot, hogy vegye figyelembe a következő módosításokat:

A tanácsi határozatra irányuló javaslatot a következőképpen kell módosítani:

A Bizottság által javasolt szöveg   Változtatás
Változtatás 1
Tanácsi határozatra irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)   Az Európai Tanács 2013. június 28-i következtetéseiben megjegyezte, hogy meg kell erősíteni a GMU szociális dimenzióját, és ebben az összefüggésben kiemelte a szociális partnerek és a szociális párbeszéd kulcsfontosságú szerepét. A Bizottság erre reagálva a gazdasági és monetáris unió szociális dimenziójának megerősítéséről szóló, 2013. október 2-i közleményében (COM(2013) 690) foglalkozott a szociális párbeszéd tagállami és uniós szinten történő elősegítésének kérdésével, és bejelentette, hogy javaslatot terjeszt elő a 2003. évi tanácsi határozat felülvizsgálatáról.
(8)   Az Európai Tanács 2013. június 28-i következtetéseiben megjegyezte, hogy meg kell erősíteni a GMU szociális dimenzióját, és ebben az összefüggésben kiemelte a szociális partnerek és a szociális párbeszéd kulcsfontosságú szerepét. A Bizottság erre reagálva a gazdasági és monetáris unió szociális dimenziójának megerősítéséről szóló, 2013. október 2-i közleményében (COM(2013)0690) foglalkozott a szociális párbeszéd tagállami és uniós szinten történő elősegítésének kérdésével, és bejelentette, hogy javaslatot terjeszt elő a 2003. évi tanácsi határozat felülvizsgálatáról, és utalt arra, hogy a háromoldalú szociális csúcstalálkozó kulcsfontosságú lehetőség a szociális partnereknek az európai szemeszter folyamatába való bevonására.
Változtatás 2
Tanácsi határozatra irányuló javaslat
9 a preambulumbekezdés (új)

(9a)   A szociális partnereknek az európai gazdasági kormányzásban való részvételéről az európai szociális partnerek által kiadott 2013. október 24-i nyilatkozatban az uniós szociális partnerek megerősítették, hogy támogatják a Növekedési és Foglalkoztatási Háromoldalú Szociális Csúcstalálkozót, és a szociális partnerekkel az európai szemeszter keretében való átfogó konzultációt sürgettek.
Változtatás 3
Tanácsi határozatra irányuló javaslat
1 cikk
A Növekedési és Foglalkoztatási Háromoldalú Szociális Csúcstalálkozó feladata – a Szerződésnek megfelelően, illetve kellő tekintettel az uniós intézmények és szervek hatásköreire –, hogy a Tanács, a Bizottság és a szociális partnerek közötti folyamatos egyeztetést biztosítsa. Európai szinten lehetőséget biztosít a szociális partnerek számára, hogy szociális párbeszédük keretében hozzájáruljanak az uniós növekedési és foglalkoztatási stratégia megvalósításához. Ennek érdekében a csúcstalálkozó a Tanács, a Bizottság és a szociális partnerek munkájára és a közöttük a gazdasági, szociális és foglalkoztatási kérdésekkel kapcsolatban a különféle egyeztető fórumokon folyó tárgyalásokra támaszkodik.
A Növekedési és Foglalkoztatási Háromoldalú Szociális Csúcstalálkozó feladata – a Szerződésnek megfelelően, illetve kellő tekintettel az uniós intézmények és szervek hatásköreire –, hogy a Tanács, a Bizottság és a szociális partnerek közötti folyamatos egyeztetést, továbbá stratégiáiknak a magas színvonalú és fenntartható foglalkoztatás megteremtése érdekében való összehangolását biztosítsa. Európai szinten lehetőséget biztosít a szociális partnerek számára, hogy szociális párbeszédük és az általuk biztosított szakértelem keretében hozzájáruljanak az uniós növekedési és foglalkoztatási stratégia megvalósításához. Ennek érdekében a csúcstalálkozó a Tanács, a Bizottság és a szociális partnerek munkájára és a közöttük a gazdasági, szociális és foglalkoztatási kérdésekkel kapcsolatban a különféle egyeztető fórumokon folyó tárgyalásokra támaszkodik.
Változtatás 4
Tanácsi határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés
(1)  A csúcstalálkozó résztvevői az Európai Tanács elnöke, a Tanács elnöksége, a két következő elnökség, valamint a Bizottság és a szociális partnerek legmagasabb szintű képviselői. Az e három, elnökséget adó tagállam foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős minisztere, valamint az e területen illetékes biztos szintén részt vesz a csúcstalálkozón. A napirendtől függően az e három, elnökséget adó tagállam más miniszterei és más biztosok is meghívhatók.
(1)  A csúcstalálkozó résztvevői az Európai Tanács elnöke, a Tanács elnöksége, a két következő elnökség, valamint a Bizottság és a szociális partnerek legmagasabb szintű képviselői. Az e három, elnökséget adó tagállam foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős minisztere, valamint az e területen illetékes biztos szintén részt vesz a csúcstalálkozón. A napirendtől függően az e három, elnökséget adó tagállam más miniszterei és más biztosok, illetve az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottságának elnöke is meghívható. .
Változtatás 5
Tanácsi határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
Az egyes küldöttségek európai ágazatközi szervezetek képviselőiből állnak, akik az általános érdekeket vagy az ellenőrzési és irányítási személyzet, továbbá a kis- és középvállalkozások egyedi érdekeit képviselik európai szinten.
Az egyes küldöttségek európai ágazatközi szervezetek képviselőiből állnak, akik az általános érdekeket vagy az ellenőrzési és irányítási személyzet, továbbá a mikro-, kis- és középvállalkozások egyedi érdekeit képviselik európai szinten.
Változtatás 6
Tanácsi határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
A munkavállalói küldöttség technikai koordinációját az Európai Szakszervezetek Szövetsége (ESZSZ), a munkáltatói küldöttségét az Európai Vállalkozói Szövetség (BUSINESSEUROPE) látja el. Az ESZSZ és a BUSINESSEUROPE küldöttségei felszólalásaikban a különleges és ágazati szervezetek állásfoglalásait teljes mértékben figyelembe veszik, és adott esetben e szervezetek egyes képviselőinek saját küldöttségükben helyet biztosítanak.
A munkavállalói küldöttség technikai koordinációját az Európai Szakszervezetek Szövetsége (ESZSZ), a munkáltatói küldöttségét az Európai Vállalkozói Szövetség (BUSINESSEUROPE) látja el. Az ESZSZ és a BUSINESSEUROPE küldöttségei felszólalásaikban a különleges és ágazati szervezetek állásfoglalásait teljes mértékben figyelembe veszik, és adott esetben e szervezetek egyes képviseletre felhatalmazott képviselőinek saját küldöttségükben helyet biztosítanak.
Változtatás 7
Tanácsi határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés
(1)  A csúcstalálkozó napirendjét a Tanács, a Bizottság és a csúcstalálkozó munkájában résztvevő ágazatközi munkavállalói és munkáltatói szervezetek együttesen határozzák meg. E célból előkészítő ülésekre kerül sor a Tanács és a Bizottság szolgálatai, valamint az ESZSZ és a BUSINESSEUROPE között.
(1)  A csúcstalálkozó napirendjét a Tanács, a Bizottság és a csúcstalálkozó munkájában részt vevő ágazatközi munkavállalói és munkáltatói szervezetek együttesen és a közöttük fennálló egyenlő partnerség alapján határozzák meg. E célból előkészítő ülésekre kerül sor a Tanács és a Bizottság szolgálatai, valamint az ESZSZ és a BUSINESSEUROPE között.
Változtatás 8
Tanácsi határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés
(2)  A napirendre tűzött kérdéseket a Tanács foglalkoztatási, szociálpolitikai, egészségügyi és fogyasztóvédelmi ügyekben illetékes összetételben tárgyalja.
(2)  A napirendre tűzött kérdéseket a Tanács foglalkoztatási, szociálpolitikai, egészségügyi és fogyasztóvédelmi ügyekben illetékes összetételben tárgyalja, szükség szerint valamennyi előkészítő szerve hozzájárulására alapozva.
Változtatás 9
Tanácsi határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az igazgatóság évente legalább kétszer ülésezik. A csúcstalálkozóra az Európai Tanács adott tavaszi és őszi ülésszaka előtt kerül sor.
(1)  Az igazgatóság évente legalább kétszer ülésezik. A csúcstalálkozóra az Európai Tanács adott tavaszi és őszi ülésszaka előtt kerül sor, a csúcstalálkozó eredményeit a következő európai tanácsi ülésen terjesztik elő döntéshozatalra.
Változtatás 10
Tanácsi határozatra irányuló javaslat
5 cikk
2.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
A két társelnök az illetékes tanácsi konfiguráció és a nyilvánosság tájékoztatása céljából összefoglalót készít a csúcstalálkozón folyó vitákról.
A két társelnök az illetékes tanácsi konfiguráció, az Európai Parlament és a nyilvánosság tájékoztatása céljából összefoglalót készít a csúcstalálkozón folyó vitákról.

Tárgyalások a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről: levonandó tanulságok és következő lépések
PDF 324kWORD 100k
Az Európai Parlament 2014. április 15-i állásfoglalása a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalásokról: tanulságok és a következő lépések (2014/2005(INI))
P7_TA(2014)0378A7-0254/2014

Az Európai Parlament,

—  tekintettel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2011)0398), amelyet 2012. július 6-án módosítottak (COM(2012)0388), valamint az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodás tervezetére (COM(2011)0403),

—  tekintettel arra, hogy 2013. november 19-én az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikkével összhangban egyetértett a többéves pénzügyi keretről szóló rendelettel(1), valamint ugyanazon a napon jóváhagyta az intézményközi megállapodás(2) megkötését,

—  tekintettel a 2013. december 2-án véglegesen elfogadott és a Hivatalos Lapban 2013. december 20-án közzétett többéves pénzügyi keretre és intézményközi megállapodásra,

—  tekintettel a „Befektetés a jövőbe: új többéves pénzügyi keret (MFF) a versenyképes, fenntartható és befogadó Európáért” című, 2011. június 8-i állásfoglalására(3),

—  tekintettel a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret jóváhagyási eljárásának kedvező kimenetelét elősegítő 2012. október 23-i állásfoglalására(4),

—  tekintettel az Európai Tanács többéves pénzügyi keretre vonatkozó 2013. február 7–8-i következtetéseiről szóló, 2013. március 13-i állásfoglalására(5),

—  tekintettel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló politikai megállapodással kapcsolatos, 2013. július 3-i állásfoglalására(6),

—  tekintettel az Európai Parlament és a nemzeti kormányokat képviselő intézmények közötti kapcsolatokról szóló, 2013. december 12-i állásfoglalásra(7),

—  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

—  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére, valamint az Alkotmányügyi Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A7-0254/2014),

A.  mivel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló megállapodás két és fél éven át tartó, hosszú és megfeszített tárgyalások eredményeként jött létre; mivel a végleges politikai megállapodást az EUMSZ 324. cikkének megfelelően csak a legmagasabb politikai szinten, a három elnök (a Parlament, a Tanács elnöksége és a Bizottság) között sikerült elérni;

B.  mivel a következő többéves pénzügyi keret – az Európai Tanács döntése szerinti és végül a Parlament által megerősített – teljes összege (kötelezettségvállalások: 960 milliárd EUR, kifizetések: 908 milliárd EUR, 2011-es árakon) a 2007–2013-as időszakra vonatkozó pénzügyi kerethez képest a kötelezettségvállalások terén 3,5%-os, a kifizetések terén pedig 3,7%-os csökkentést jelent, a Lisszaboni Szerződés után növekvő uniós hatáskörök és az Unió 28 tagállamra való bővítése ellenére; mivel ez az összeg nem felel meg az EU politikai céljainak és kötelezettségvállalásainak, különösen az Európa 2020 stratégiával kapcsolatban;

C.  mivel az EU éves költségvetése az elkövetkező években továbbra is körülbelül az uniós GNI 1%-át – már az 1990-es évek elején elért szintet – fogja képviselni, és így jóval a saját forrásokra vonatkozó – eredetileg 1992-ben meghatározott, majd 2010-ben megerősített – felső határ alatt marad mind a kötelezettségvállalásokat (az uniós GNI 1,29%-a), mind a kifizetéseket (az uniós GNI 1,23%-a) illetően;

D.  mivel a Parlament – szembesülve azzal, hogy nincs politikai lehetőség a többéves pénzügyi keret Európai Tanács által eldöntött teljes összegének megváltoztatására – a többéves pénzügyi keret végrehajtását azzal igyekezett javítani, hogy sikeresen megtárgyalta új rendelkezések felvételét, amelyek hozzájárulnak majd ahhoz, hogy az új pénzügyi keret és az Unió új éves költségvetése működőképesebbé, következetesebbé és átláthatóbbá váljon, és jobban igazodjon az uniós polgárok szükségleteihez, továbbá lehetővé fogják tenni a többéves pénzügyi keret felső határainak lehető legteljesebb kihasználását; mivel ezek a rendelkezések különösen a többéves pénzügyi keret módosításával, a rugalmassággal és az uniós költségvetés egységességével és átláthatóságával kapcsolatos új szabályokat érintik, az uniós költségvetés finanszírozásának megreformálására vonatkozó további kötelezettségvállalással együtt (közös nyilatkozat a saját forrásokról);

E.  mivel a Parlament – a „mindaddig semmiről nincs megállapodás, amíg mindenről nincs megállapodás” elv jegyében – 2013. november 19-én egyetértését adta az új többéves pénzügyi keretről szóló rendelethez, és jóváhagyta az új intézményközi megállapodást, miután a Tanács teljesítette a Parlament 2013. július 3-i állásfoglalásában meghatározott feltételeket, köztük a további 11,2 milliárd EUR összegű kifizetések elfogadását 2013-ra;

F.  mivel a Tanács nem tett semmilyen előrelépést az uniós költségvetés finanszírozására szolgáló jelenlegi rendszer oly szükséges reformjával kapcsolatban, dacára a Bizottság által előterjesztett ambiciózus javaslatoknak, amelyek nemcsak a valódi saját források rendszerének hiánya által előidézett patthelyzet leküzdését célozták, hanem emellett az uniós költségvetés finanszírozási rendszerének egyszerűbbé, méltányosabbá és az uniós polgárok számára átláthatóbbá tételét;

G.  mivel a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keretről született megállapodást követően a keret időtartama továbbra sem azonos a Parlament és a Tanács 2014-ben kezdődő mandátumával;

H.  mivel nem használták ki a többéves pénzügyi keretre vonatkozó döntéshozatali eljárások módosítása és a saját forrásokkal kapcsolatos döntések tekintetében a Lisszaboni Szerződésben biztosított lehetőségeket;

1.  határozottan sajnálja, hogy a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló megállapodást felvezető eljárás és az e tárgyalásokat övező politikai vita egyaránt az EU költségvetésével és politikai prioritásaival kapcsolatos közös jövőkép egyértelmű hiányáról tanúskodott, kimutatta, hogy az uniós intézmények megközelítései nagyon eltérőek, és nem felelt meg a Parlament Lisszaboni Szerződésben meghatározott megnövelt szerepének és előjogainak; ezért rendkívül fontosnak tartja, hogy ez a jelentés levonja a szükséges politikai és intézményi tanulságokat, amelyek a jövőbeni tárgyalások előkészítésének alapjául szolgálhatnak, mégpedig a többéves pénzügyi keret választások utáni módosításával kapcsolatban, amelyet a Bizottságnak legkésőbb 2016 vége előtt el kell indítania;

Politikai megfontolások

2.  elismeri, hogy a jelenleg a tagállamok előtt álló költségvetési konszolidáció lehetetlenné tette, hogy a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret tekintetében ambiciózusabb megállapodás szülessen; mélységesen sajnálja azonban, hogy nem ismerték el megfelelően az uniós költségvetés mint a jelenlegi gazdasági és társadalmi válság leküzdésére szolgáló, fontos és közös politikai eszköz szerepét; rámutat, hogy az uniós költségvetés elsősorban beruházási költségvetés, amely EU-szerte egységes keretet biztosít a növekedés visszanyerése, a versenyképesség ösztönzése és a munkahelyteremtés céljából végrehajtott nemzeti erőfeszítések koordinálásához és fokozásához;

3.  mélységes aggodalommal tölti el, hogy a költségvetési vitákat a Tanácsban sok éve megmérgezi az „igazságos megtérülés” logikája, ahelyett, hogy az európai hozzáadott érték logikája érvényesülne; úgy véli, hogy miközben ez a vita már a GNI-alapú források bevezetése előtt is fennállt, a helyzet komolyan fokozódott az EU finanszírozásának jelenlegi rendszere miatt, ahol a bevételek mintegy 74%-a GNI-n alapuló nemzeti hozzájárulásokból származik, a Római Szerződésben és valamennyi azt követő EU-Szerződésben előirányzott valódi saját források helyett; úgy véli, hogy ez a rendszer aránytalan hangsúlyt helyez a tagállamok közötti nettó egyenlegekre, és az uniós költségvetés finanszírozását illetően összetett és átláthatatlan visszatérítések és egyéb kiigazító mechanizmusok fokozatos bevezetéséhez vezetett;

4.  úgy véli, hogy ez a logika érvényesült abban is, ahogyan az Európai Tanács 2013. február 8-án megkötötte a többéves pénzügyi keretről szóló megállapodást; sajnálatosnak tartja, hogy ez abban is tükröződött, hogy a nemzeti előirányzatokat – különösen az uniós költségvetés két legnagyobb kiadási területén, a mezőgazdasági és kohéziós politika területén –, abban a pillanatban határozták meg; különösen bírálja az állam- és kormányfők közötti tárgyalások során adott külön előirányzatok és „ajándékok” megnövekedett számát, amelyek nem objektív és ellenőrizhető kritériumokon alapulnak, hanem inkább a saját nemzeti érdekeik biztosítására és nettó megtérülésük maximalizálására törekvő tagállamok alkupozícióját tükrözik; kifogásolja az átláthatóság hiányát e megállapodás megkötése során, valamint azt, hogy a Tanács és a Bizottság vonakodott minden vonatkozó dokumentumot a Parlament rendelkezésére bocsátani; kiemeli, hogy az európai hozzáadott értéknek kell mérvadónak lennie a nemzeti érdekekkel szemben;

5.  határozottan elutasítja az uniós költségvetés e tisztán számviteli szemléletét, amely figyelmen kívül hagyja az európai hozzáadott értéket, ellentmond az uniós szolidaritás elvének, és alábecsüli az uniós költségvetésnek a gazdasági irányítás megerősítésében betöltött jelenlegi és lehetséges szerepét; hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés elsősorban erős emelőhatással rendelkező beruházási költségvetés – amely lehetővé tesz olyan projekteket, amelyek a költségvetés közreműködése nélkül nem vagy csak nehezen jöttek volna létre –, a növekedés, a versenyképesség és a munkahelyteremtés katalizátora az egész EU-ban; ezért határozottan sajnálja, hogy egyes tagállamok láthatóan csupán minimálisra szorítandó költségnek tekintik az uniós költségvetésbe befizetendő nemzeti hozzájárulást;

6.  sajnálja, hogy az Európai Tanács fentről lefelé irányuló (top-down) megközelítést követett a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret teljes összegének eldöntésekor, amely viszont aggasztó mértékben ellentmond az EU Tanács által vállalt politikai kötelezettségeinek, valamint azt mutatja, hogy a Tanács vonakodik e kötelezettségvállalásokat megfelelően finanszírozni; úgy véli, hogy ennek a döntésnek éppen ellenkezőleg egy lentről felfelé irányuló (bottom-up) folyamaton kell alapulnia, amely a jogalkotó hatóság által meghatározott többéves uniós programokban és szakpolitikákban rögzített uniós pénzügyi szükségletek és politikai célkitűzések alapos értékeléséből származik;

7.  ezért meggyőződése, hogy a pénzügyi keretre vonatkozó bármely döntést az uniós költségvetés szerepéről, funkciójáról és hozzáadott értékéről, valamint az Unió által elfogadott politikai stratégiával és az Unióhoz rendelt működési prioritásokkal és célkitűzésekkel való összeegyeztethetőségéről folytatott valódi politikai vitának kell megelőznie és megalapoznia; úgy véli, hogy az azzal kapcsolatos eltérő jövőképek közötti szakadék áthidalása érdekében, hogy mit jelent az uniós költségvetés és mi érhető el általa, ezt a vitát kellő időben meg kell szervezni, és abba be kell vonni a három uniós intézményt és az összes nemzeti parlamentet, de részt kell vennie a tagállamok legmagasabb politikai szintjének is;

8.  ezenfelül meggyőződése, hogy csak az uniós költségvetés finanszírozásának mélyreható reformját követően érhető el kézzelfogható előrelépés, amelynek tiszteletben kell tartania a Szerződés betűjét és szellemét, és vissza kell térnie a saját források eredeti, tiszta, egyszerű és méltányos rendszeréhez; hangsúlyozza, hogy egy vagy több új saját forrás bevezetése minimálisra fogja csökkenteni az uniós költségvetésbe befolyó GNI-alapú hozzájárulások arányát, és ennek megfelelően csökkenti a nemzeti kincstárakra háruló terhet; megismétli szilárd elkötelezettségét minden olyan folyamat mellett, amely a saját források jelenlegi – összetett, átláthatatlan és nem hatékony – rendszerének reformjához vezet; sajnálja, hogy a saját források rendszeréről szóló végső tanácsi megállapodás még bonyolultabb mint az előző, mivel új visszatérítéseket és kivételeket vezetett be;

Intézményi megfontolások

9.  emlékeztet arra, hogy a Parlament volt az első uniós intézmény, amely – a SURE különbizottság 2011. júniusi jelentésében – előterjesztette a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos elképzelését, valamint az uniós költségvetés finanszírozására irányuló reform szükségességét; úgy véli, hogy ez a korai előkészület elősegítette, hogy a Parlament az egész ezt követő tárgyalási folyamat során széles körű konszenzust alakítson ki a politikai prioritásokról és egységes maradjon; úgy véli továbbá, hogy ez a jelentés útmutatást nyújtott a Bizottság számára a többéves pénzügyi keretre és a saját forrásokra vonatkozó saját javaslatainak szövegezése során, és nagyra értékeli a két intézmény között e jelentés elkészítésének valamennyi szakaszában létrejött rendszeres politikai párbeszédet; úgy véli, hogy ezt a gyakorlatot a két intézmény közötti, a többéves pénzügyi keretre vonatkozó bármely jogalkotási javaslat benyújtását megelőző strukturáltabb párbeszéddé kell fejleszteni;

10.  emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 312. cikke szerint a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletet a Tanács egyhangúlag fogadja el a Parlament egyetértését követően, a három uniós intézmény pedig „köteles minden szükséges intézkedést megtenni az elfogadás megkönnyítése érdekében”; megállapítja ezért, hogy a Szerződés nem határoz meg semmilyen konkrét eljárást a Parlament többéves pénzügyi keretre vonatkozó tárgyalásokba való bevonását illetően, és hogy ennek módozatait később határozták meg a gyakorlatban, a Parlament kezdeményezésére politikai szinten megkötött eseti megállapodások révén;

11.  sajnálatosnak tartja, hogy azt megelőzően, hogy az Európai Tanács 2013. február 8-án megállapodott a többéves pénzügyi keretről, semmilyen érdemi tárgyalásra nem került sor a Parlament és a Tanács között; úgy véli, hogy a számos megbeszélés, amelyet tárgyalócsoportja és a Tanács egymást követő elnökségei között tartottak az Általános Ügyek Tanácsa vonatkozó üléseihez kapcsolódóan, valamint részvétele a többéves pénzügyi kerettel foglalkozó informális tanácsi üléseken csak bizonyos mértékig könnyítette meg az információk Tanács és Parlament közötti megosztását; ezért úgy látja, hogy a Parlamentnek továbbra is a megszerzett tapasztalatokra kell építenie és minden rendelkezésre álló eszközt fel kell használnia, hogy nagyobb befolyást gyakorolhasson a Tanáccsal folytatott tárgyalások szellemére, menetrendjére és tartalmára, a Parlament érveinek és álláspontjainak Tanács általi jobb megismerése révén;

12.  helyteleníti, hogy a Parlament határozott tiltakozása ellenére a Tanács különböző elnökségei által előterjesztett valamennyi egymást követő tárgyalási csomag és végül a többéves pénzügyi keretre vonatkozó, 2013. február 8-i európai tanácsi megállapodás is jelentős számú olyan jogalkotási elemet tartalmazott, amelyekről a rendes jogalkotási eljárás keretében kellett volna határozni; hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet tekintetében jogilag előírt egyhangúságot csak úgy lehetett elérni a Tanácson belül, hogy az uniós ágazati szakpolitikákban felfüggesztettek bizonyos jelentős szakpolitikai változásokat, és ezáltal – egyértelműen a Szerződésekbe ütközve – gátolva a Parlament együttdöntés alapján fennálló előjogait, különösen a Tanáccsal egyenjogú félként való módosítási jogát;

13.  megállapítja, hogy csak 2013 májusában indították el a tényleges tárgyalásokat a többéves pénzügyi keretről szóló rendelettel és az intézményközi megállapodással kapcsolatban, úgy, hogy jóllehet a Tanács tárgyalói nem rendelkeztek hivatalos tárgyalási mandátummal, mégis az Európai Tanács többéves pénzügyi keretre vonatkozó megállapodását tartották az egyetlen hivatkozási pontnak, semmilyen teret nem engedve a vitának; hangsúlyozza, hogy ez a hozzáállás nemcsak felesleges időveszteséget okozott, hanem ahhoz vezetett, hogy a Tanács elfogadhatatlan kísérletet tett az egyes témák tárgyalásokból való kizárására, arra kényszerítve a Parlamentet, hogy többek között a legmagasabb politikai szinten is küzdjön azért, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet és az intézményközi megállapodás minden cikkével kapcsolatban tárgyalásokba bocsátkozhasson;

14.  emlékeztet arra, hogy a Szerződés szerint az Európai Tanács nem lát el jogalkotói feladatokat; ezért ragaszkodik ahhoz, hogy az Európai Tanács következtetéseit a Tanácsnak szóló tárgyalási iránymutatásoknak tekintsék, és ezek semmi esetre sem minősülnek olyan határoknak, amelyekről a Parlamenttel nem lehet tárgyalni; kéri, hogy az Európai Tanács következtetéseibe vegyenek fel az EUMSZ 15. cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekre emlékeztető standard megfogalmazást;

15.  mélységesen sajnálja, hogy ugyanez a probléma az EU többéves programjairól folytatott tárgyalásokra is rányomta a bélyegét, különösen a mezőgazdaság és a kohéziós politika területén; megállapítja, hogy a Tanács több esetben még azt is elutasította, hogy egyáltalán hivatkozzon e jogalapok többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos szempontjaira; hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek jelentős erőfeszítésre és időre volt szüksége annak biztosításához, hogy a Tanács és a Parlament közötti együttdöntés keretében eldöntendő jogalapok valamennyi pontja a tárgyalóasztalon maradjon; elégedetten veszi tudomásul, hogy a Parlament tárgyalóinak végül sikerült vitát indítaniuk az Európai Tanács megállapodásának egyes részeiről;

16.  megállapítja, hogy a többéves pénzügyi keret Európai Tanács által eldöntött számait (teljes összeg és fejezetenkénti elosztás) a Parlament – az e döntés meghozatalakor fennálló különösen nehéz gazdasági és pénzügyi helyzet tudatában – végül nem vitatta; hangsúlyozza azonban, hogy ezt semmiképpen nem szabad precedensként felfogni, és megismétli azt az álláspontját, hogy a többéves pénzügyi keret számai és az Európai Tanács vonatkozó politikai megállapodásának minden egyéb része a Parlamenttel folytatott tárgyalások tárgyát képezi;

17.  hangsúlyozza, hogy a tárgyalások folyamán a patthelyzetek elkerülése és az értékes idő és erőforrások megtakarítása érdekében jelentősen javítani kell bármely jövőbeni, többéves pénzügyi keretről folytatandó tárgyalások módozatait; úgy véli, hogy ezeket a módozatokat egy legmagasabb politikai szinten kötött megállapodásban kell formalizálni, amelynek számba kell vennie a legutóbbi tárgyalások hiányosságait, és teljes mértékben védenie kell a Parlament EU-Szerződésben meghatározott szerepét és előjogait; úgy véli, hogy ezt az eljárást végső soron magában az intézményközi megállapodásban kell rögzíteni, akárcsak a költségvetési eljárás esetében;

18.  rámutat arra, hogy roppant mennyiségű információ kicserélésére és nagyfokú koordinációra van szükség a Parlamenten belül ahhoz, hogy biztosítani lehessen a többéves pénzügyi keretről és a több mint 60 többéves program jogalapjáról szóló párhuzamos tárgyalások összhangját; hangsúlyozza, hogy kiemelten fontos azonosítani, és a lehető legnagyobb mértékben az illetékes bizottságok hatáskörében tartani az együttdöntési eljárás keretében elfogadandó témákat; javasolja, hogy a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó tárgyalások során az Európai Parlament párhuzamosan vizsgálja a jogalkotási javaslatokat, és csomagként fogadja el azokat a lehető legnagyobb mértékben érvényesítve azt az elvet, hogy „mindaddig semmiről nincs megállapodás, amíg mindenről nincs megállapodás”;

19.  meggyőződése, hogy a Tanácson belüli egyhangúságra vonatkozó szabály azt jelenti, hogy a megállapodás a legkisebb közös nevezőt képezi, aminek az az alapja, hogy el kell kerülni, hogy egyetlen tagállam megvétózhassa a megállapodást; hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet tekintetében a minősített többségi szavazásra való áttérés nemcsak a lényegében az összes többéves uniós program elfogadása során alkalmazott rendes jogalkotási eljárással lenne összhangban, hanem az uniós költségvetés elfogadására szolgáló éves eljárással is;

20.  megjegyzi, hogy az Európai Tanács alkalmazhatná az általános áthidaló klauzulát (EUSZ 48. cikkének (7) bekezdése) ahhoz, hogy a saját forrásokra és a többéves pénzügyi keretre vonatkozó döntések terén eltolódást érjen el a minősített többséggel való szavazás és a rendes jogalkotási eljárás irányába; ezenkívül emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 312. cikkének (2) bekezdése mindenesetre lehetővé teszi a többéves pénzügyi keret minősített többséggel való elfogadását; sürgeti az Európai Tanácsot, hogy mindkét áthidaló intézkedést használja fel megfelelő céljukra a Tanácson belüli döntéshozatal ésszerűsítése, és annak korlátozására, hogy a nemzeti „jogos visszatérítés” uralkodjon az Unió egészének általános érdeke felett;

A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret: az előre vezető út

21.  kijelenti, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletbe és az intézményközi megállapodásba sikeresen beépített összes új rendelkezést teljes mértékben ki kívánja használni az éves költségvetési eljárás során; elvárja, hogy a Tanács ne próbálja meg e rendelkezések korlátozott értelmezését érvényesíteni, különösen az összes speciális eszköz jellegét és hatókörét illetően, hanem felelősen járjon el, és hagyja jóvá a korábbi kötelezettségvállalásai és a váratlan kiadások fedezéséhez szükséges előirányzatokat, még akkor is, ha emiatt a többéves pénzügyi keret felső határait át kell lépni; emlékeztet arra, hogy ennek kapcsán a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret felső határát messze a saját források felső határa alatt állapították meg;

22.  külön hangsúlyt helyez a rugalmasságra vonatkozó új szabályokra, amelyek minden bizonnyal lehetővé teszik majd a többéves pénzügyi keret kötelezettségvállalásokra és kifizetésekre vonatkozó felső határainak maximális kihasználását; hangsúlyozza, hogy a korábbi pénzügyi keretek gyakorlata, amelyek esetében az Unió éves költségvetése messze elmaradt a többéves pénzügyi keret felső határaitól, különösen a kifizetési előirányzatok terén, a továbbiakban nem tartható fenn;

23.  ennek kapcsán hangsúlyozza, hogy a felhalmozódott fennálló kötelezettségvállalások kritikus szintet értek el, ami adott esetben az uniós költségvetés strukturális hiányát okozhatja, ami sértené a Szerződés rendelkezéseit (az EUMSZ 310. és 323. cikkét); mélységesen aggódik amiatt, hogy az év végén kifizetetlenül maradt számlák összege 2011 óta folyamatosan nő (2013 végén csak a kohéziós politika területén 23,4 milliárd eurónyi kifizetetlen számla maradt), ami jelentős nyomást fog gyakorolni a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret felső határára; hangsúlyozza, hogy többek között a kohéziós politika dinamikáját − a programozási időszakokat, a végrehajtást, valamint a programok végső lezárását és a visszavonásokat − kellően figyelembe véve helyesen kell meghatározni a többéves pénzügyi keret felső határát az éves kifizetések tekintetében;

24.  hangsúlyozza, hogy a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék célja a növekedést és a foglalkoztatást – különösen a fiatalok foglalkoztatását – elősegítő beruházások Európán belüli támogatása; emlékeztet arra, hogy ezen eszköz létrehozását az Európai Parlament kezdeményezte;

25.  emlékeztet arra, hogy a következő Bizottságnak, amely a 2014-es európai választások után lép majd hivatalba, 2016 végéig el kell indítania a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret kötelező felülvizsgálatát és módosítását; hangsúlyozza, hogy ez a többéves pénzügyi keret választások utáni felülvizsgálatára/módosítására vonatkozó záradék a Parlament egyik fő követelése volt a többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos tárgyalások során, amelynek az az alapja, hogy a következő Bizottság és Parlament számára lehetővé kell tenni az EU politikai prioritásainak átértékelését, ezzel megújított demokratikus legitimitást biztosítva a többéves pénzügyi keret számára; hangsúlyozza, hogy a gazdasági válságot követően, 2008 és 2012 között a befektetés szintje Európában jelentősen csökkent, és emlékeztet arra, hogy egyes becslések szerint(8) ez 2020-ra 540 milliárd euróba fog kerülni a kontinensnek az elmaradt haszon miatt;

26.  hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keret választásokat követő felülvizsgálatára/módosítására tekintettel a következő Parlamentnek jó időben át kell gondolnia politikai prioritásait, azaz meg kell határoznia azokat a területeket, amelyeken megítélése szerint további beruházásokra lesz szükség a következő, 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret második felében; felkéri e célból a következő Európai Bizottságot és a következő Európai Parlamentet, hogy alaposan vizsgálják meg az Európa 2020 stratégia eredményeit, különösen a foglalkoztatáshoz és a gazdasági válságból való kilábaláshoz kapcsolódó célok, illetve a Horizont 2020-hoz hasonló alapvető uniós programok teljesítménye tekintetében abból a célból, hogy azokra a területekre lehessen összpontosítani, amelyek esetében az uniós kiadások bizonyíthatóan hozzáadott értéket képviselnek és amelyekhez további pénzügyi forrásokra lesz szükség;

27.  a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatára szólít fel az arra való felkészülés érdekében, hogy esetleges visszatérítést eszközöljenek arra az időszakra, amelyben a következő többéves pénzügyi keretről megállapodás születik, ezáltal biztosítva a teljes demokratikus legitimitást az Unió pénzügyi keretéről való szabályos döntés érdekében, lépéseket téve a programozási ciklusok stabilitásának és a befektetések tervezhetőségének biztosítására; határozottan úgy véli, hogy az öt évre szóló többéves pénzügyi keret növelné a demokratikus legitimációt, javítaná a költségvetési eszközök rangsorolását, és több politikai vita előfeltételét képezhetné;

28.  hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keret módosítására irányuló bizottsági javaslatoknak teljes mértékben figyelembe kell venniük a legújabb makrogazdasági előrejelzéseket, és magukban kell foglalniuk az összes speciális eszköz működésének – és különösen a kötelezettségvállalások és kifizetések összesített tartalékainak – alapos értékelését; emlékeztet arra, hogy ez a folyamat nem módosíthatja lefelé az előirányzott nemzeti keretösszegeket, ideértve azok ESZA-ból folyósított összegeit is; ezzel összefüggésben elvárja, hogy a Bizottság azonos és következetes számadatokkal és becslésekkel lássa el a Parlamentet és a Tanácsot, hogy a tárgyalások során el lehessen kerülni a megbeszélések alapjával kapcsolatos félreértéseket;

29.  hangsúlyozza, hogy széles körű és nyílt vitát kell ösztönözni az uniós finanszírozási programok eredményeiről, és különösen értékelni kell, hogy e programoknak mennyiben sikerült elérniük az Európa 2020 stratégia céljait;

30.  hangsúlyozza az innovatív pénzügyi eszközök, így az európai projektkötvények jelentőségét, amelyek megfelelő tervezés esetén rendkívül fontos szerepet játszhatnak a szükséges beruházások ösztönzésében; e tekintetben sürgeti a Bizottságot, hogy minél jobban használja fel ezen eszközök soron következő értékelését, többek között a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret felülvizsgálatával/módosításával összefüggésben;

31.  üdvözli a három intézmény által a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások keretében elfogadott együttes nyilatkozatot, amelynek értelmében az éves költségvetési eljárások adott esetben a nemek közötti egyenlőséget elősegítő olyan elemeket fognak tartalmazni, amelyek vonatkozásában figyelembe veszik, hogy az Unió átfogó pénzügyi kerete milyen módon járul hozzá a nemek közötti fokozottabb egyenlőséghez (és hogyan biztosítja a nemek közötti egyenlőség érvényesítését); hangsúlyozza, hogy ezeket az elveket integrálni kell a többéves pénzügyi keret módosításáról szóló bizottsági javaslatokba;

32.  megismétli, hogy a többéves pénzügyi keret kötelező módosításáról a következő Bizottság beiktatásához szükséges alapvető feltétellé kívánja tenni; felhívja ezért a következő Európai Parlamentet, hogy a Bizottság elnöki tisztségére javasolt jelölt megválasztását kösse ahhoz a feltételhez, hogy határozottan és egyértelműen el kell köteleznie magát a választások utáni felülvizsgálatról/módosításáról szóló záradék végrehajtása és az annak tartalmára vonatkozó tényleges és mélyreható politikai párbeszédben való részvétel mellett;

33.  megjegyzi, hogy a tárgyalások következő fordulójára a Parlament eljárási szabályzata új 70. és 70a. cikke (intézményközi tárgyalások és jogalkotási eljárások) lesz irányadó; azt ajánlja, hogy a Parlament következő mandátumának korai időszakában az eljárási szabályzatért felelős bizottságot kérjék fel az eljárási szabályzat ezen cikkeinek a 75. cikkel (többéves pénzügyi keret), a 75c. cikkel (háromoldalú pénzügyi megbeszélések) és a 81. cikk (3) bekezdésével (egyetértési eljárás) való összhangja biztosítására annak érdekében, hogy egységes koherens cikket hozzanak létre, amely az EUMSZ 311. és 312. cikkében meghatározott különleges jogalkotási eljárással foglalkozik, a mandátum meghatározása, a háromoldalú párbeszédek lefolytatása (az elnök szerepével együtt), valamint a plenáris ülés általi ellenőrzés tekintetében;

34.  úgy véli, hogy a Szerződések következő felülvizsgálatakor a konventnek javaslatokat kell tennie a többéves pénzügyi keretről és a saját forrásokról szóló döntéshozatalra vonatkozó tényleges együttdöntési rendszerre a Tanács és a Parlament között;

35.  határozott meggyőződése, hogy a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű csoport egyedülálló lehetőséget jelent a saját források jelenlegi rendszerével kapcsolatban felmerült patthelyzet leküzdésére; arra számít, hogy jelentősen hozzá fog járulni a jelenlegi rendszer hiányosságainak és azoknak az előnyöknek a megértéséhez, amelyek a mélyreható, mindenre kiterjedő reformból és az új és valódi saját források bevezetéséből származhatnak, amelyek jelentősen csökkenthetik a GNI-alapú hozzájárulások arányát az uniós költségvetésben;

36.  emlékeztet arra, hogy a magas szintű csoportot azzal bízták meg, hogy vizsgálja meg a saját források rendszere reformjának minden vonatkozását; szilárdan elkötelezte magát amellett, hogy három képviselőjén keresztül intenzíven dolgozik e folyamat valamennyi szakaszában, és sikerre viszi azt; számít arra, hogy a Tanács egyformán felelősséget és elkötelezettséget vállal e folyamat iránt; hangsúlyozza, hogy a nemzeti parlamentek körében is növelni kell a tudatosságot a kockán forgó kérdésekkel kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy a magas szintű csoport megállapításainak és következtetéseinek kellő időben készen kell állniuk ahhoz, hogy azokat a többéves pénzügyi keret 2016-os felülvizsgálata/módosítása során figyelembe lehessen venni, kikövezve az utat ahhoz, hogy a lehetséges reformok a következő többéves pénzügyi keret idejére működésbe léphessenek;

37.  kifejezi szilárd meggyőződését, hogy a kifejezetten az euróövezetbe tartozó azon tagállamok számára létrehozott minden új fiskális kapacitást és költségvetést, amelyek fiskális feladatait a többéves pénzügyi keret nem fedezi, az uniós kereten belül kell megteremteni, és azokat a meglévő intézmények révén megfelelő demokratikus vizsgálat alá kell vetni és elszámoltathatóvá kell tenni;

o
o   o

38.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament ezen állásfoglalását az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0455.
(2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0456.
(3) HL C 380. E, 2012.12.11., 89. o.
(4) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0360.
(5) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0078.
(6) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0304.
(7) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0599.
(8) Az EBB igazgatótanácsa igazgatójának 2014. január 21-i beszéde a 2014-es európai parlamentközi héten.


A munkavállalók mobilitásának növelése a kiegészítő nyugdíjjogosultságok megszerzésének és megtartásának javítása révén ***II
PDF 198kWORD 37k
Az Európai Parlament 2014. április 15-i jogalkotási állásfoglalása a Tanács első olvasatbeli álláspontjáról a munkavállalók mobilitásának a kiegészítő nyugdíjjogosultságok megszerzésének és megtartásának javításával történő növelésére vonatkozó minimumkövetelményekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása tekintetében (17612/1/2013 – C7-0059/2014 – 2005/0214(COD))
P7_TA(2014)0379A7-0188/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (17612/1/2013 – C7-0059/2014),

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2005)0507) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(1),

–  tekintettel a módosított bizottsági javaslatra (COM(2007)0603),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 72. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A7-0188/2014),

1.  jóváhagyja a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontját;

2.  megállapítja, hogy a jogalkotási aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;

3.  utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikke (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;

4.  utasítja főtitkárát, hogy – annak ellenőrzése után, hogy valamennyi eljárás rendben lezajlott – írja alá a jogalkotási aktust, továbbá a Tanács főtitkárával egyetértésben intézkedjék az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 146. E, 2008.6.12., 216. o.


Az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állat-egészségügyi és állatjóléti, a növény-egészségügyi, a növényi szaporítóanyagokra és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok ***I
PDF 1820kWORD 1518k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2014. április 15-i jogalkotási állásfoglalása az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állat-egészségügyi, az állatjóléti, a növény-egészségügyi, a növényi szaporítóanyagokra és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, az 1829/2003/EK, az 1831/2003/EK, az 1/2005/EK, a 396/2005/EK, a 834/2007/EK, az 1099/2009/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a(z) […]/2013/EU rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK, a 2008/120/EK és a 2009/128/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) irányuló javaslatról (COM(2013)0265 – C7-0123/2013 – 2013/0140(COD))
P7_TA(2014)0380A7-0162/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0265),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 43. cikkének (2) bekezdésére, 114. cikkére és 168. cikke (4) bekezdésének b) pontjára, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C7-0123/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a luxemburgi képviselőház által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló (2.) Jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. október 16-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2013. november 29-i véleményére(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A7-0162/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 15-én került elfogadásra az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állat-egészségügyi és állatjóléti, a növény-egészségügyi, a növényi szaporítóanyagokra és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, az 1829/2003/EK, az 1831/2003/EK, az 1/2005/EK, a 396/2005/EK, a 834/2007/EK, az 1099/2009/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, és a(z) …/2013/EU rendelet(3), valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK, a 2008/120/EK és a 2009/128/EK irányelv módosításáról szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel [Mód. 1]

P7_TC1-COD(2013)0140


(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére, 114. cikkére és 168. cikke (4) bekezdésének b) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási javaslat tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(4),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(5),

rendes jogalkotási eljárás keretében(6),

mivel:

(1)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (Szerződés) előírja, hogy az uniós politikák és tevékenységek meghatározásakor és végrehajtásakor az emberi egészség védelmének magas szintjét kell biztosítani. Ezt a célt többek között olyan, az állat- és növényegészségügy terén végzett intézkedésekkel kell megvalósítani, amelyek közvetlen célja az emberi egészség védelme.

(2)  A Szerződés azt is kimondja, hogy az Uniónak a belső piac megvalósításával összefüggésben elfogadott intézkedések révén elő kell segítenie a fogyasztóvédelem magas szintjének elérését.

(3)  Az uniós jog harmonizált szabályrendszert biztosít, amely szavatolja, hogy az élelmiszerek és a takarmányok biztonságosak és táplálóak legyenek, és hogy az élelmiszerlánc biztonságát vagy a fogyasztók élelmiszer- és takarmányinformációkkal kapcsolatos érdekeinek védelmét feltehetően érintő tevékenységeket specifikus követelményeknek megfelelően hajtsák végre. Egyes meglévő uniós szabályok az emberek, állatok és növények egészségének és az állatok jólétének legmagasabb szintjét biztosítják az élelmiszerlánc egésze mentén és valamennyi olyan tevékenységi területen, ahol a fő cél a – bizonyos esetekben az emberre átvihető – állatbetegségek vagy a növényekre vagy növényi termékekre ártalmas károsítók lehetséges terjedése elleni küzdelem; továbbá gondoskodnak a környezet géntechnológiával módosított szervezetekből (GMO-kból) és növényvédő szerekből eredő kockázatokkal szembeni védelméről. Az uniós szabályok emellett szavatolják a növényi szaporítóanyagok azonosságát és minőségét. E szabályok (a továbbiakban: az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályok) helyes alkalmazása hozzájárul a belső piac megfelelő működéséhez. [Mód. 2]

(4)  Az élelmiszer- és takarmányjogra vonatkozó alapvető uniós szabályokat a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(7) állapítja meg. Az alapvető szabályok mellett a konkrétabb élelmiszer- és takarmányjog különböző területekre terjed ki, mint például a takarmányozás, ezen belül a gyógyszeres takarmányok, a takarmány- és élelmiszer-higiénia, a zoonózisok, az állati melléktermékek, az állatgyógyászati készítmények maradványai, a szennyező anyagok, az emberi egészségre veszélyes állatbetegségek elleni védekezés és azok felszámolása, a takarmányok és élelmiszerek címkézése, a növényvédő szerek, a takarmány- és élelmiszer-adalékanyagok, a vitaminok, az ásványi sók, a nyomelemek és más adalékanyagok, az élelmiszerekkel érintkező anyagok, a minőségi és összetételi követelmények, az ivóvíz, az ionizáció, az új élelmiszerek és a GMO-k.

(5)  Az állat-egészségügyi uniós jogszabályok célja az emberek és az állatok egészségének magas szintű védelme az Unión belül, a mezőgazdasági és akvakultúra-ágazat ésszerű fejlesztése és a termelékenység növelése. Ezek a jogszabályok nélkülözhetetlenek az állatok és állati termékek belső piacának megvalósításához és az uniós szempontból jelentős fertőző betegségek elterjedésének megakadályozásához. A jogszabályok többek között az Unión belüli kereskedelmet, az Unióba történő beléptetést, a betegségek felszámolását, az állat-egészségügyi ellenőrzéseket és a betegségek bejelentését érintik, emellett erősítik az élelmiszer- és takarmánybiztonságot is.

(6)  A Szerződés 13. cikke elismeri, hogy az állatok érző lények. Az állatjólétről szóló uniós jogszabályok előírják az állattulajdonosok, az állattartók és az illetékes hatóságok számára, hogy tartsák tiszteletben az állatokkal szembeni humánus bánásmódot és a szükségtelen fájdalom és szenvedés elkerülését biztosító állatjóléti követelményeket. Ezek a szabályok tudományos adatokon alapulnak és közvetve javíthatják az élelmiszerek és a takarmány minőségét és biztonságát.

(7)  A növény-egészségügyi uniós jogszabályok az Unióban nem létező vagy nem elterjedt károsítók beléptetését, meghonosodását és elterjedését szabályozzák. Céljuk az uniós növények, valamint a köz- és magántulajdonú zöld területek és erdők egészségének megóvása, ezzel egyidejűleg pedig az Unió biológiai sokféleségének és környezetének védelme, valamint a növényekből készült élelmiszerek és takarmány minőségének és biztonságának szavatolása.

(8)  A növényi szaporítóanyagokra vonatkozó uniós jogszabályok a mezőgazdasági, zöldség-, erdészeti, gyümölcs- és dísznövényfajok és szőlőfajok növényi szaporítóanyagainak forgalomba hozatali célra történő előállítását és forgalomba hozatalát szabályozzák. E szabályok célja a felhasználók számára a növényi szaporítóanyagok azonosságának, egészségének és minőségének, valamint az agrár-élelmiszeripari lánc termelékenységének, sokféleségének, egészségének és minőségének biztosítása, továbbá a biológiai sokféleség és a környezet védelméhez való hozzájárulás. [Mód. 3]

(9)  Az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló uniós jogszabályok biztosítják az ökológiai termelés fenntartható fejlesztésének alapját, valamint céljuk a természeti erőforrások, a biológiai sokféleség és az állatjólét védelmének erősítése és a vidéki területek fejlődésének előmozdítása.

(10)  A mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre vonatkozó mezőgazdasági minőségrendszerekről szóló uniós jogszabályok meghatározzák a pontos előírások szerint termelt és előállított termékeket és élelmiszereket, egyúttal pedig ösztönzik a változatos mezőgazdasági termelést, védik a termékmegnevezéseket és tájékoztatják a fogyasztókat a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek sajátos jellemzőiről.

(11)  Az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályok azon az elven alapszanak, hogy a vállalkozók az ellenőrzésük alá tartozó élelmiszeripari vállalkozásokban zajló termelés, feldolgozás és forgalmazás minden szakaszában felelősek annak biztosításáért, hogy teljesüljenek az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározott és a tevékenységeikre vonatkozó követelmények.

(12)  Az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtásáért a tagállamok felelnek, amelyek illetékes hatóságai hatósági ellenőrzések szervezése révén nyomon követik és ellenőrzik, hogy ténylegesen betartják- és végrehajtják-e a vonatkozó uniós követelményeket.

(13)  A 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(8) létrehozta a hatósági ellenőrzések szervezésének egységes jogi keretét. Ez a keret lényegesen javította a hatósági ellenőrzések hatékonyságát, az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtását, az Unión belül az emberek, állatok és növények egészségét és az állatok jólétét érintő kockázatokkal szembeni védelem szintjét, valamint a környezet GMO-kból és növényvédő szerekből eredő kockázatokkal szembeni védelmének szintjét. Ezenfelül az agrár-élelmiszeripari lánc mentén végzett hatósági ellenőrzésekre irányuló integrált megközelítést támogató megerősített jogi keretet biztosított.

(14)  Az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályok számos olyan rendelkezést tartalmaznak, amelyek végrehajtását a 882/2004/EK rendelet nem, vagy csak részben szabályozta. Különösen megmaradtak az egyedi hatósági ellenőrzési szabályok a növényi szaporítóanyagokról szóló uniós jogszabályokban, valamint a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(9). A növényegészségügy nagyrészt szintén kívül esik a 882/2004/EK rendelet alkalmazási körén, és a hatósági ellenőrzésekre vonatkozóan a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2000. május 8-i 2000/29/EK tanácsi irányelv(10) határoz meg egyes szabályokat. [Mód. 4]

(15)  A 96/23/EK tanácsi irányelv(11) szintén igen részletes szabályokat állapít meg, amelyek többek között előírják a hatósági ellenőrzések minimális gyakoriságát és a jogsértés esetén elfogadandó különleges végrehajtási intézkedéseket.

(16)  Az átfogó jogi keret ésszerűsítése és egyszerűsítése – és ezzel egyidejűleg a jobb szabályozás céljának megvalósítása – érdekében az egyes szakterületeken végzett hatósági ellenőrzésekre alkalmazandó szabályokat jobban össze a hatósági ellenőrzésekre vonatkozó egységes jogi keretbe kell integrálni kell vonni, amennyiben az ellenőrzések tekintetében azonos célt követnek. E célból a 882/2004/EK rendeletet és az egyes szakterületeken végzett hatósági ellenőrzéseket jelenleg szabályozó más jogi aktusokat hatályon kívül kell helyezni és ezzel a rendelettel kell felváltani. [Mód. 5]

(17)  E rendeletnek célul kell kitűznie az agrár-élelmiszeripari lánc mentén végzett hatósági ellenőrzések megszervezésére és a hatósági ellenőrzésektől eltérő más hatósági tevékenységekre vonatkozó harmonizált uniós keret létrehozását, a 882/2004/EK rendeletben és a vonatkozó ágazati jogszabályokban meghatározott hatósági ellenőrzési szabályokra, valamint az azok alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokra is figyelemmel.

(18)  A mezőgazdasági termékek, mint például a szántóföldi növények, bor, olívaolaj, gyümölcsök és zöldségek, komló, tej és tejtermékek, marha- és borjúhús, birka- és kecskehús, valamint méz piacainak közös szervezésével kapcsolatos szabályok betartásának ellenőrzésére már létezik egy jól működő és specifikus ellenőrzési rendszer. Ez a rendelet ezért nem alkalmazandó az 1234/2007/EK tanácsi rendeletben(12) foglalt rendelkezéseknek való megfelelés ellenőrzésére, az utóbb említett rendelet II. része II. címe I. fejezetének kivételével. [Mód. 6]

(19)  A jelenleg a 882/2004/EK rendeletben szereplő egyes hatályos fogalommeghatározásokat módosítani kell, hogy azok figyelembe vegyék e rendelet kibővített hatályát, hogy összhangban álljanak más uniós aktusokban foglalt meghatározásokkal, valamint hogy pontosítsák vagy adott esetben felváltsák az egyes ágazatokban eltérő jelentéssel bíró terminológiát.

(20)  Az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályok – többek között – az állatok és a növények egészségének védelmét és az állatok jólétét, valamint a környezet GMO-kkal és növényvédő szerekkel szembeni védelmét, valamint a növényi szaporítóanyagok azonosságának és jó minőségének biztosítását célzó különleges feladatok ellátásával bízzák meg a tagállamok illetékes hatóságait. Ezek a feladatok a tagállamok illetékes hatóságai által végrehajtandó olyan közérdekű tevékenységek, amelyek célja az emberek, állatok vagy növények egészségét, az állatok jólétét vagy a környezetet veszélyeztető esetleges kockázatok felszámolása, korlátozása vagy csökkentése. Ezekre a többek között termékengedélyezési, felmérési, felügyeleti és például járványügyi célú nyomonkövetési, valamint a betegségek felszámolását és visszaszorítását és más betegség-ellenőrzési feladatokat magukban foglaló tevékenységekre azonos, a hatósági ellenőrzések révén érvényesített ágazati szabályok vonatkoznak. [Mód. 7]

(21)  A tagállamoknak az e rendelet alkalmazási körébe tartozó valamennyi területen ki kell jelölniük egy illetékes hatóságot. Noha a tagállamok a legalkalmasabbak annak eldöntésére, hogy az egyes területekre mely illetékes hatóságot vagy hatóságokat – és mely közigazgatási szinten – jelölik ki, egyúttal elő kell írni számukra, hogy minden területen jelöljenek ki egyetlen olyan hatóságot, amely biztosítja a többi tagállam illetékes hatóságaival és a Bizottsággal folytatott megfelelően összehangolt kommunikációt.

(22)  A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az uniós szabályokhoz, többek között az invazív jellegük miatt a mezőgazdasági termelésre vagy a környezetre potenciális veszélyt jelentő idegen fajokra vonatkozó szabályokhoz kapcsolódó – az e rendelet alkalmazási körébe tartozó ellenőrzésektől eltérő – hatósági ellenőrzések feladatát a kijelölt illetékes hatóságokra ruházzák.

(23)  Az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályok megfelelő alkalmazására irányuló hatósági ellenőrzések és az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályok által a tagállami hatóságokra ruházott más hatósági tevékenységek elvégzésére a tagállamoknak a közérdeket szolgáló, a hatósági ellenőrzések színvonalát, következetességét és eredményességét biztosító illetékes közhatóságokat kell kijelölniük. A kijelölt illetékes hatóságot – vagy hatóságokat –, megfelelő erőforrásokkal és eszközökkel rendelkező, valamint a pártatlanságot és a szakmaiságot garantáló illetékes hatóságokat kell kijelölniük. Az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell a hatósági ellenőrzések minőségét, következetességét és hatékonyságát.kell ellátni, a tagállamoknak pedig az agrár-élelmiszeripari láncon belül tevékenykedő valamennyi vállalkozástól való függetlenségük biztosításával garantálni kell tudniuk azok pártalanságát és szakmaiságát. [Mód. 8]

(24)  Az e rendelet alkalmazási körébe tartozó szabályok megfelelő alkalmazásához és végrehajtásához az ilyen szabályok és e rendelet szabályainak megfelelő ismerete szükséges. Ennélfogva fontos, hogy a hatósági ellenőrzéseket és más hatósági tevékenységeket végző alkalmazottak szakterületüktől függően rendszeres képzésben részesüljenek az alkalmazandó jogszabályokról és az e rendeletből fakadó kötelezettségekről.

(24a)  Az illetékes hatóságok által vagy az illetékes hatóságok kérésére, az e rendeletnek való megfelelés ellenőrzése érdekében végzett auditok nemzetközi szabványokon is alapulhatnak, amennyiben e szabványok követelményei megfelelnek e rendelet követelményeinek. [Mód. 9]

(25)  A vállalkozóknak jogot kell biztosítani arra, hogy fellebbezéssel éljenek az illetékes hatóságok által hozott döntések ellen, és Az illetékes hatóságoknak tájékoztatniuk kell a vállalkozókat erről a jogról tájékoztatni kell őket. [Mód. 10]

(26)  Az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a hatósági ellenőrzésekért felelős személyzet személyzet – a belső jelentési kötelezettségtől eltekintve – bizalmasan kezelje az ilyen ellenőrzések végzése során tudomására jutott és a szakmai titoktartás hatálya alá tartozó információkat. A nyilvánosságra hozatalt indokoló nyomós érdek hiányában a szakmai titoktartás minden olyan információra alkalmazandó, amelynek felfedése aláásná az ellenőrzések, vizsgálatok vagy auditok célját, a kereskedelmi érdekek védelmét, valamint a bírósági eljárások és a jogi tanácsadás védelmét. A szakmai titoktartás ugyanakkor nem akadályozhatja meg az illetékes hatóságokat abban, hogy Az emberi vagy állati egészség veszélyeztetésének, illetve az élelmiszerjog egyéb súlyos megsértésének gyanúja esetén az illetékes hatóságoknak megfelelő lépéseket kell tenniük a nyilvánosság tájékoztatására. Ezeknek az intézkedéseknek – különösen a terméknevek vagy az érintett vállalkozások megnevezése esetén – arányban kell állniuk a jogsértés mértékével. Az egyes vállalkozókat érintő hatósági ellenőrzések ellenőrzés eredményeit ismertető tényszerű információkat közzétegyék közzétehetik, amennyiben az érintett vállalkozó a közzétételt megelőzően ezekhez észrevételeket fűzhetett és ezeket az észrevételeket figyelembe vették és az illetékes hatóság által feltárt információkkal együtt egyidejűleg nyilvánosságra hozták. A szakmai titoktartás tiszteletben tartása továbbá nem érinti a nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó, a 178/2002/EK rendelet 10. cikke szerinti kötelezettséget abban az esetben, amikor fennáll az alapos gyanúja annak, hogy egy élelmiszer vagy takarmány veszélyt jelenthet az egészségre. Ez a rendelet nem érinti az illetékes hatóságoknak a 178/2002/EK rendelet 10. cikkében foglalt, a nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó kötelezettségét abban az esetben, amikor fennáll az alapos gyanúja annak, hogy egy élelmiszer vagy takarmány veszélyt jelenthet az emberek vagy az állatok egészségére, valamint a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben(13) biztosított jogát. [Mód. 11]

(27)  Az illetékes hatóságoknak az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályok alkalmazási körébe tartozó valamennyi ágazatban és valamennyi vállalkozóhoz, tevékenységhez, állathoz és termékhez kapcsolódóan rendszeres hatósági ellenőrzéseket kell végezniük. A hatósági ellenőrzések gyakoriságának meghatározásakor az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük, hogy az ellenőrzés terén tett erőfeszítéseket a különböző helyzetekben várható kockázat és a megfelelőség elvárt szintje függvényében módosítani kell. Egyes esetekben azonban az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályok előírják, hogy a hatósági ellenőrzéseket – az állatok vagy termékek forgalomba hozatalának vagy mozgatásának előfeltételét képező hatósági bizonyítvány vagy tanúsítvány kiállítása céljából – a kockázat mértékétől vagy a jogsértések várható mértékétől függetlenül el kell végezni. Ilyen esetben a hatósági ellenőrzések gyakoriságát a szükséges bizonyítványok vagy tanúsítványok kiállítása határozza meg.

(28)  A hatósági ellenőrzések megfelelőség-ellenőrzés szempontjából vett hatékonyságának fenntartása érdekében az ellenőrzéseket nem szabad előre bejelenteni, kivéve, ha a hatósági ellenőrzési tevékenységek jellege ezt megkívánja, például különösen az audittevékenységek esetében.

(29)  A hatósági ellenőrzéseknek alaposnak és hatékonynak kell lenniük, és biztosítaniuk kell az uniós jogszabályok megfelelő alkalmazását. Tekintettel arra, hogy a vállalkozók számára terhet jelenthetnek a hatósági ellenőrzések, az illetékes hatóságoknak hatósági ellenőrzési tevékenységeik megszervezésekor és lebonyolításakor figyelembe kell venniük e vállalkozók érdekeit, és az említett terhet szigorúan a hatékony és eredményes hatósági ellenőrzések elvégzéséhez szükséges mértékre kell korlátozniuk.

(29a)  A hatósági ellenőrzéseket olyan személyzetnek kell végeznie, akik tekintetében nem merül fel összeférhetetlenség, és különösen nem folytatnak – közvetlenül vagy házastársuk révén – a meghatározott hatósági ellenőrzések alá eső gazdasági tevékenységet. [Mód. 12]

(30)  A tagállami illetékes hatóságoknak hasonló gondossággal kell elvégezniük a hatósági ellenőrzéseket, függetlenül attól, hogy az érvényesített szabályok kizárólag az adott tagállam területén releváns tevékenységekre vagy a valamely másik tagállamba szállítandó vagy ott forgalomba hozandó, illetve az Unióból kivitelre szánt állatokra és termékekre vonatkozó uniós jogszabályoknak való megfelelést érintő tevékenységekre alkalmazandók. Utóbbi esetben az illetékes hatóságok az uniós jogszabályok szerint arra is kötelezhetők, hogy ellenőrizzék az állatoknak és termékeknek a rendeltetési harmadik ország által előírt követelményeknek való megfelelőségét.

(31)  Az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós előírások megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében az illetékes hatóságokat fel kell jogosítani arra, hogy az e szabályok által érintett állatok és termékek előállításának, feldolgozásának és forgalmazásának valamennyi szakaszában végezzenek hatósági ellenőrzéseket. A hatósági ellenőrzések alapos és hatékony lebonyolítása érdekében továbbá az illetékes hatóságokat fel kell jogosítani arra, hogy az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó szabályok alkalmazási körén kívül eső termékek, hatóanyagok, anyagok vagy tárgyak (például állatgyógyászati készítmények) előállításának és forgalmazásának valamennyi szakaszában végezzenek hatósági ellenőrzéseket, amennyiben erre az említett szabályok lehetséges megsértéseinek teljes körű kivizsgálásához és e jogsértések okainak meghatározásához szükség van.

(32)  Az illetékes hatóságok a vállalkozók és a nyilvánosság érdekében járnak el, biztosítva ezáltal az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályokban foglalt szigorú védelmi előírások megfelelő végrehajtási intézkedések révén történő következetes teljesítését és védelmét, valamint azt, hogy az e szabályoknak való megfelelést az agrár-élelmiszeripari lánc egésze mentén hatósági ellenőrzések keretében vizsgálják meg. Az illetékes hatóságoknak ennélfogva az általuk végzett hatósági ellenőrzések hatékonysága és eredményessége tekintetében a vállalkozók és a nyilvánosság felé kell elszámolniuk. Hozzáférést kell biztosítaniuk a hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek megszervezéséhez és elvégzéséhez kapcsolódó információkhoz, és a hatósági ellenőrzésekhez és az azok eredményeihez kapcsolódó információkat rendszeresen közzé kell tenniük. Az illetékes hatóságokat továbbá bizonyos feltételek teljesülése esetén fel kell jogosítani arra, hogy az egyes vállalkozóknak a hatósági ellenőrzések eredményein alapuló minősítésére vonatkozó információkat közzétegyék vagy rendelkezésre bocsássák.

(33)  Az illetékes hatóságoknak feltétlenül biztosítaniuk és ellenőrizniük kell az általuk végzett hatósági ellenőrzések hatékonyságát és következetességét. E célból dokumentált írásbeli eljárások alapján kell eljárniuk, és részletes információkkal és utasításokkal kell szolgálniuk a hatósági ellenőrzéseket végző alkalmazottak számára. Mindemellett olyan megfelelő eljárásokkal és mechanizmusokkal kell rendelkezniük, amelyek segítségével folyamatosan meggyőződhetnek saját tevékenységük hatékonyságáról és következetességéről, és hiányosságok megállapítása esetén kiigazító intézkedést hozhatnak.

(34)  A jogsértések meghatározásának megkönnyítése és a korrekciós intézkedés érintett vállalkozó általi megvalósításának ésszerűsítése érdekében a hatósági ellenőrzések eredményéről jelentésben kell beszámolni amelynek azoknak a hatósági ellenőrzéseknek az eredményéről, amelyek során megállapították a hatályos szabályok megsértését. E jelentés egy példányát át kell adni a vállalkozónak. Amennyiben a hatósági ellenőrzések keretében a vállalkozó tevékenységeinek nyomon követése az illetékes hatóság alkalmazottainak állandó vagy rendszeres jelenlétét igényli, aránytalan volna minden egyes, a vállalkozónál tett vizsgálatról vagy látogatásról jelentést készíteni. Ilyen esetekben a jelentést olyan gyakorisággal kell elkészíteni, amely lehetővé teszi, hogy az illetékes hatóságok és a vállalkozó a megfelelés szintjéről rendszeres tájékoztatást, az esetleges megállapított hiányosságokról pedig azonnali értesítést kapjon. Az adminisztratív terhek csökkentéséhez elegendő továbbá, ha a határállomásokon végzett hatósági ellenőrzések eredményeit a közös egészségügyi beléptetési okmányban rögzítik. [Mód. 13]

(35)  A hatósági ellenőrzések zökkenőmentes lebonyolítása és annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok más hatósági tevékenységeket is elvégezhessenek, a vállalkozóknak maradéktalanul együtt kell működniük az illetékes hatóságokkal és a felhatalmazással rendelkező szervezetekkel.

(36)  Ez a rendelet létrehozza az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó szabályoknak az e szabályok alkalmazási körébe tartozó valamennyi területen történő megfelelés ellenőrzéséhez szükséges hatósági ellenőrzések megszervezésének egységes jogi keretét. Egyes érintett területeken az uniós jogszabályok részletes teljesítendő követelményeket határoznak meg, amelyek a hatósági ellenőrzések elvégzéséhez szükséges szakértelmet és sajátos eszközöket írnak elő. A potenciálisan az emberi, állati és növényi egészség, az állatjólét, valamint a GMO-k és a növényvédő szerek vonatkozásában a környezet eltérő szintű védelmét eredményező, az e rendelet hatálya alá tartozó állatok és termékek belső piacának működését megzavaró és a versenyt torzító különböző végrehajtási gyakorlatok elkerülése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az említett területek ellenőrzési igényeinek ellátására alkalmas különös hatósági ellenőrzési szabályok elfogadása útján kiegészítse az e rendeletben foglalt előírásokat.

Ezeknek a szabályoknak különösen meg kell határozniuk a hatósági ellenőrzések elvégzésére vonatkozó különleges követelményeket és az ilyen ellenőrzések minimális gyakoriságát, az e rendeletben előírtakon túlmutató olyan különleges vagy további intézkedéseket, amelyeket az illetékes hatóságoknak a jogsértésekkel összefüggésben meg kell hozniuk, az illetékes hatóságok e rendeletben foglaltakon túlmutató különleges felelősségi köreit és feladatait, és az e rendeletben előírt közigazgatási jogsegéllyel kapcsolatos mechanizmusok igénybevételére vonatkozó különleges kritériumokat. Más esetekben ilyen további szabályok válhatnak szükségessé az élelmiszerekkel és takarmánnyal kapcsolatos hatósági ellenőrzések elvégzésére vonatkozó részletesebb keret biztosítása céljából akkor, ha az emberi vagy állati egészséget, illetve a GMO-k és a növényvédő szerek vonatkozásában a környezetet érintő kockázatokkal kapcsolatos olyan új információra derül fény, amely azt jelzi, hogy a tagállamokban végzett hatósági ellenőrzésekre vonatkozó közös előírások hiányában az ellenőrzések e kockázatokkal szemben nem tudják biztosítani az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályokban előírt elvárt védelmi szintet.

(37)  Az illetékes hatóságokat fel kell jogosítani arra, hogy feladataik egy részével más szerveket bízzanak meg. Meg kell határozni azokat a megfelelő feltételeket, amelyek biztosítják a hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek pártatlanságának, minőségének és következetességének fenntartását. A felhatalmazással rendelkező szervezeteknek különösen az ISO szabvány szerinti akkreditációval kell rendelkezniük a vizsgálatok elvégzésére.

(38)  Az Unió-szerte végzett hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek megbízhatóságának és következetességének biztosítása érdekében az alkalmazott mintavételi és laboratóriumi analitikai, tesztelési és diagnosztikai módszereknek meg kell felelniük a legkorszerűbb tudományos előírásoknak, eleget kell tenniük az érintett laboratórium sajátos analitikai, tesztelési és diagnosztikai igényeinek, valamint megalapozott és megbízható analitikai, tesztelési és diagnosztikai eredményekkel kell szolgálniuk. A különböző források, például a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO), az Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet (EPPO), a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC), az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE), az Európai Unió és a nemzeti referencialaboratóriumok vagy a nemzeti szabályok által biztosított több rendelkezésre álló módszer esetében egyértelmű szabályokat kell meghatározni az alkalmazandó módszer kiválasztására.

(39)  Azok a vállalkozók, akiknek állatai vagy termékei hatósági ellenőrzés keretében végzett mintavétel, elemzés, tesztelés vagy diagnosztizálás tárgyát képezik, második szakvéleményt kérhetnek, amelynek részeként másodszori elemzés, tesztelés vagy diagnosztizálás céljából újabb mintát kell venni, kivéve, ha ez a mintavétel gyakorlatilag kivitelezhetetlen vagy irreleváns. Ez különösen akkor fordulhat elő, ha rendkívül alacsony az adott veszély állatban vagy termékben való előfordulásának valószínűsége, vagy annak megoszlása rendkívül ritka vagy szabálytalan. Az IPPC ennélfogva nem alkalmaz másodszori mintákat a növényekben vagy növényi termékekben található karanténköteles károsító szervezetek előfordulásának értékelésére.

(40)  Az interneten vagy egyéb távoli eszköz keretében folytatott kereskedelem hatósági ellenőrzése céljából az illetékes hatóságokat fel kell jogosítani arra, hogy névtelenül leadott rendelések, úgynevezett próbavásárlás útján mintát gyűjtsenek, amelyet ezt követően elemezhetnek, tesztelhetnek vagy megfelelőség-ellenőrzésnek vethetnek alá. Az illetékes hatóságnak minden lépést meg kell tennie annak érdekében, hogy biztosítsa a vállalkozók második szakvéleményhez való jogát.

(41)  Az illetékes hatóságok által a hatósági ellenőrzésekkel és más hatósági tevékenységekkel összefüggésben gyűjtött mintán elemzések, tesztelések és diagnosztika végzése céljából kijelölt laboratóriumoknak rendelkezniük kell az ilyen feladatok legszigorúbb előírásoknak megfelelő elvégzéséhez szükséges szakértelemmel, felszereléssel, infrastruktúrával és személyzettel. A megalapozott és megbízható eredmények érdekében ezeket a laboratóriumokat a „Vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumok felkészültségének általános követelményei” című EN ISO/IEC 17025 szabvány szerint kell akkreditálni e módszerek alkalmazására. A 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(14) szerint működő nemzeti akkreditáló testületnek kell megadnia.

(42)  Míg az akkreditáció a hatósági laboratóriumok legkorszerűbb teljesítményét biztosító kiválasztási eszköz, egyúttal bonyolult és költséges folyamat is, amely a kivételesen egyszerűen elvégezhető és ezért speciális eljárást vagy felszerelést nem igénylő laboratóriumi analitikai, tesztelési vagy diagnosztikai módszerek – például a vizsgálat során a Trichinella kimutatása – esetében, a kizárólag a növényi szaporítóanyagok minőségi jellemzőivel kapcsolatos elemzések vagy tesztek esetén, valamint bizonyos feltételek mellett akkor, ha a laboratórium csak a hatósági ellenőrzésektől eltérő más hatósági tevékenységek keretében végez elemzést, tesztelést vagy diagnosztizálást, aránytalan terhet jelenthet az érintett laboratórium számára.

(43)  A megközelítés rugalmasságának és arányosságának biztosítása érdekében – különösen az állat- és növény-egészségügyi laboratóriumok esetében – olyan eltérésekről kell rendelkezni, amelyek egyes laboratóriumok számára lehetővé teszik bizonyos módszerek akkreditáció nélkül történő alkalmazását. Ezenfelül bizonyos esetekben, például amikor új vagy a közelmúltban módosított módszereket kell alkalmazni, valamint újonnan felmerülő kockázatok vagy szükséghelyzetek esetében előfordulhat, hogy a laboratóriumnak nem áll azonnal rendelkezésére a hatósági laboratóriumként általa alkalmazandó valamennyi módszerre vonatkozó akkreditáció. Ennélfogva bizonyos feltételek mellett engedélyezhető, hogy a hatósági laboratóriumok a vonatkozó akkreditáció megszerzése előtt is végezzenek elemzést, tesztelést vagy diagnosztizálást az illetékes hatóságok számára.

(44)  A harmadik országból az Unióba beléptetett állatokon és termékeken végzett hatósági ellenőrzések döntő jelentőséggel bírnak annak biztosítása szempontjából, hogy ezek megfeleljenek az Unióban alkalmazandó jogszabályoknak és különösen az Unió területén az emberi, állati és növényi egészség, az állatjólét, valamint a GMO-k és növényvédő szerek vonatkozásában a környezet védelmét célzó előírásoknak. Ezekre a hatósági ellenőrzésekre adott esetben az állatoknak vagy termékeknek az Unióban történő szabad forgalomba bocsátását megelőzően vagy azt követően kell sort keríteni. A hatósági ellenőrzéseknek kellően gyakorinak kell lenniük ahhoz, hogy kezelni lehessen az egészséget, az állatjólétet és a környezetet veszélyeztető, az Unióba beléptetett állatokból és termékekből eredő esetleges kockázatokat, figyelembe véve az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós szabályokban foglalt követelményeknek való korábbi megfelelést, az adott állatokon és termékeken az érintett harmadik országban már elvégzett ellenőrzéseket, valamint az említett harmadik ország által arra vonatkozóan nyújtott biztosítékokat, hogy az Unióba exportált állatok és termékek megfelelnek az uniós jogszabályi követelményeknek.

(45)  Tekintettel az egyes állatok vagy termékek által jelentett, az emberek, állatok és növények egészségét, az állatok jólétét vagy a környezetet érintő esetleges kockázatokra, ezeket az állatokat vagy termékeket az Unióba történő beléptetéskor különleges hatósági ellenőrzésnek kell alávetni. A hatályos uniós szabályok hatósági ellenőrzések végzését írják elő az Unió határainál annak vizsgálata céljából, hogy teljesülnek-e az állatokra, az állati eredetű termékekre, a szaporítóanyagokra és az állati melléktermékekre alkalmazandó, az emberek és állatok egészségével és az állatjóléttel kapcsolatos előírások, valamint hogy a növények és növényi termékek megfelelnek-e a növény-egészségügyi követelményeknek. Amennyiben ezt új vagy ismert kockázatok indokolják, az Unióba történő beléptetéskor egyes további termékeket is fokozott ellenőrzésnek vetnek alá. Az ilyen ellenőrzések különös szabályait – amelyekről jelenleg a 97/78/EK tanácsi irányelv(15), a 91/496/EGK tanácsi irányelv(16), a 2000/29/EK tanácsi irányelv(17) és a 669/2009/EK bizottsági rendelet(18) rendelkezik – ebben a rendeletben kell meghatározni.

(46)  Az uniós hatósági ellenőrzési rendszer hatékonyságának megerősítése, a határellenőrzésekre elkülönített hatósági ellenőrzési források optimális elosztásának biztosítása és az élelmiszerláncra vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtásának előmozdítása érdekében létre kell hozni a határállomásokon végzett hatósági ellenőrzések közös integrált rendszerét, amely a jelenlegi széttagolt ellenőrzési keretet felváltva valamennyi olyan szállítmány kezelését végezné, amelyeket az általuk jelentett lehetséges kockázatra tekintettel az Unióba történő beléptetésükkor ellenőrzésnek kell alávetni.

(47)  A határállomásokon végzett hatósági ellenőrzések során valamennyi állat- vagy termékszállítmány esetében okmányellenőrzést és azonossági ellenőrzést, a szállítmányok jelentette kockázat függvényében pedig bizonyos gyakorisággal fizikai ellenőrzést kell végezni.

(48)  A fizikai ellenőrzések gyakoriságát az emberek, állatok vagy növények egészségét, az állatok jólétét, illetve a GMO-k és a növényvédő szerek vonatkozásában a környezetet érintő kockázatok alapján kell meghatározni és módosítani. Ez a megközelítés lehetővé tenné az illetékes hatóságok számára, hogy az ellenőrzési forrásokat a legnagyobb kockázattal jellemzett területekre irányítsák. Az azonossági ellenőrzések gyakoriságát emellett csökkenteni kell, vagy a szállítmány hatósági plombájának ellenőrzésére kell korlátozni, amennyiben ezt az Unióba érkező szállítmány jelentette alacsony kockázat indokolja. Az azonossági ellenőrzések és fizikai ellenőrzések esetében a rendelkezésre álló adatkészletek és információk, valamint a számítógépes adatgyűjtési és adatkezelési rendszerek teljes körű felhasználásával kell a kockázatalapú megközelítést alkalmazni.

(49)  Bizonyos esetekben, amennyiben biztosított az emberi, állati és növényi egészség, az állatjólét, valamint a GMO-k és a növényvédő szerek vonatkozásában a környezet magas szintű védelme, az alapvetően az illetékes hatóságok által a határállomásokon végzett hatósági ellenőrzéseket más ellenőrző állomásokon vagy más hatóságok is elvégezhetik.

(50)  A hatósági ellenőrzések hatékony rendszerének megszervezése érdekében a harmadik országból érkező és az Unióba történő beléptetéskor ellenőrzendő szállítmányokhoz közös egészségügyi beléptetési okmányt kell mellékelni, amelyet a szállítmányok határállomásra történő érkezését bejelentő előzetes értesítésre, valamint az illetékes hatóságok által az érintett szállítmányon végzett hatósági ellenőrzések vagy az erre a szállítmányra vonatkozóan hozott határozatok eredményeinek rögzítésére kell használni. A vállalkozók valamennyi hatósági ellenőrzés elvégzését követően szintén e dokumentum alapján kaphatnak engedélyt a vámhatóságoktól.

(51)  A harmadik országból az Unió területére beléptetett állatok és termékek hatósági ellenőrzését a tagállamok által a minimumkövetelményeknek megfelelően kijelölt határállomásokon kell elvégezni. E létesítmények kijelölését vissza kell vonni vagy fel kell függeszteni, ha az említett követelményeknek már nem tesznek eleget, vagy ha tevékenységeik kockázatot jelenthetnek az emberek, állatok vagy növények egészségére, az állatjólétre, illetve a GMO-k és a növényvédő szerek vonatkozásában a környezetre.

(52)  A harmadik országból érkező szállítmányok hatósági ellenőrzéseinek egységes alkalmazását biztosítandó közös szabályokat kell kidolgozni azon intézkedésekre vonatkozóan, amelyeket az illetékes hatóságoknak és a vállalkozóknak a jogsértés gyanújának felmerülése esetén, valamint nem megfelelő szállítmányok vagy az emberek, állatok vagy növények egészségét, az állatjólétet, valamint a GMO-k és a növényvédő szerek vonatkozásában a környezetet érintő esetleges kockázatot jelentő szállítmányok tekintetében meg kell hozniuk.

(53)  A hatósági ellenőrzési tevékenységeket jellemző következetlenségek és a párhuzamos munkavégzés elkerülése, a határállomásokon hatósági ellenőrzés alá vonandó szállítmányok időben történő azonosítása és az ellenőrzések hatékony elvégzésének biztosítása érdekében gondoskodni kell az illetékes hatóságok, a vámhatóságok és a harmadik országból érkező szállítmányokkal foglalkozó más érintett hatóságok közötti együttműködésről és információcseréről.

(54)  A tagállamokat kötelezni kell annak biztosítására, hogy minden esetben megfelelő pénzügyi források álljanak rendelkezésre a hatósági ellenőrzéseket és más hatósági tevékenységeket végző illetékes hatóságok szükséges személyzettel és felszereléssel való ellátásához. Noha elsősorban a vállalkozók felelnek azért, hogy az általuk végzett tevékenységek összhangban álljanak az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós szabályokkal, az e célból életbe léptetett önellenőrzési rendszert az agrár-élelmiszeripari lánc mentén végzett hatékony piacfelügyelet biztosítása érdekében az egyes tagállamok által fenntartott célzott hatósági ellenőrzési rendszerrel kell kiegészíteni. Ez a rendszer természetéből adódóan bonyolult és erőforrás-igényes, ezért a végrehajtási szükségleteknek megfelelő szinten folyamatosan biztosítani kell a hatósági ellenőrzésekhez szükséges állandó forrásokat. A hatósági ellenőrzési rendszer állami forrásoktól való függésének csökkentése érdekében az illetékes hatóságoknak hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy díjat vagy illetéket szedjenek kell szedniük az olyan egyes vállalkozókat vagy tevékenységeket érintő hatósági ellenőrzések elvégzése során felmerülő költségek fedezésére, akikre vagy amelyekre vonatkozóan az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályok – az uniós élelmiszer- és takarmányhigiéniai szabályokkal vagy a növény-egészségügyi szabályokkal összhangban és a növényi szaporítóanyagokra irányadó szabályok szerint – nyilvántartásba vételt vagy engedélyezést írnak elő. Díjat vagy illetéket kell szedni továbbá a vállalkozóktól a hatósági bizonyítványok vagy tanúsítványok kiállítása céljából végzett hatósági ellenőrzések költségeinek, valamint az illetékes hatóságok által a határállomásokon végzett hatósági ellenőrzések költségeinek ellentételezésére. [Mód. 15]

(55)  A díjaknak fedezniük kell, de nem haladhatják meg az illetékes hatóságok hatósági ellenőrzések során felmerült költségeit. Ezeket a költségeket az egyes hatósági ellenőrzések vagy egy adott időszakban elvégzett valamennyi hatósági ellenőrzés alapján kell kiszámítani. Az egyes hatósági ellenőrzések tényleges költségén alapuló díjak alkalmazásakor a szabályokat megfelelően betartó vállalkozókra – a ritkább hatósági ellenőrzéseknek köszönhetően – az előírásoknak nem megfelelő vállalkozóknál alacsonyabb átfogó díjakat kell róni. Az uniós jogszabályok valamennyi vállalkozó általi betartásának előmozdítása érdekében – az egyes tagállamok által választott, tényleges költségen vagy átalánydíjon alapuló díjszámítási módszertől függetlenül – e díjak összegét az illetékes hatóságnál egy adott időszakban felmerült összes költség alapján számított és a referencia-időszakban elvégzett hatósági ellenőrzésekben való érintettségüktől függetlenül valamennyi vállalkozóra kirótt díjak esetében úgy kell kiszámítani, hogy azok előnyben részesítsék az élelmiszerláncra vonatkozó uniós jogszabályokat következetesen betartó vállalkozókat.

(56)  Az illetékes hatóságok által beszedett díjak közvetlen vagy közvetett visszatérítését meg kell tiltani, mivel ez hátrányosan érintené a visszatérítésben nem részesülő vállalkozókat, és akár versenytorzító hatással járhat. A mikrovállalkozások támogatása érdekében azonban e vállalkozásokat mentesíteni kell az e rendelet alapján szedett díjak megfizetése alól.

(57)  A hatósági ellenőrzések vállalkozók által fizetett díjakból történő finanszírozásának teljes körűen átláthatónak kell lennie, hogy a polgárok és a vállalkozások tisztában legyenek a díjak meghatározásakor alkalmazott módszerekkel és adatokkal, valamint hogy tájékoztatást kapjanak az ilyen díjbevételek felhasználásáról.

(58)  Az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós szabályok meghatározzák azokat az eseteket, amikor bizonyos állatok vagy termékek forgalomba hozatalakor vagy mozgatásakor a bizonyítványt kiállító tisztviselő által aláírt hatósági bizonyítványt kell mellékelni. Indokolt az illetékes hatóságoknak és a bizonyítványt kiállító tisztviselőknek a hatósági bizonyítványok kiállításával, valamint az e bizonyítványok megbízhatóságát szavatoló jellemzőkkel kapcsolatos kötelezettségeit ismertető közös szabályrendszer meghatározása.

(59)  Más esetekben az e rendelet alkalmazási körébe tartozó szabályok előírják, hogy bizonyos állatok vagy termékek forgalomba hozatalakor vagy mozgatásakor az illetékes hatóság hatósági felügyelete alatt a vállalkozók, illetve maguk az illetékes hatóságok által kiállított hatósági címkét, hatósági jelet vagy más hatósági tanúsítványt kell mellékelni. Indokolt meghatározni olyan minimumszabályokat, amelyek biztosítják, hogy a hatósági tanúsítványok kiállítása egyúttal a megbízhatóságra vonatkozó megfelelő biztosítékokkal összhangban történjék.

(60)  A hatósági ellenőrzéseknek és más hatósági tevékenységeknek a legkorszerűbb tudományos előírásoknak megfelelő, valamint megalapozott, megbízható és Unió-szerte összehasonlítható eredményekkel szolgáló analitikai, tesztelési és diagnosztikai módszereken kell alapulniuk. Ennélfogva a hatósági laboratóriumok által alkalmazott módszereket, valamint az ezekből származó analitikai, tesztelési és diagnosztikai adatok minőségét és egységességét folyamatosan javítani kell. E célból a Bizottságot fel kell hatalmazni európai uniós referencialaboratóriumok kijelölésére és azok szakértő segítségének igénybevételére az élelmiszerlánc mindazon területein, ahol pontos és megbízható analitikai, tesztelési és diagnosztikai eredményekre van szükség. Az európai uniós referencialaboratóriumoknak mindenekelőtt biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti referencialaboratóriumok és hatósági laboratóriumok naprakész információkkal rendelkezzenek az elérhető módszerekről, laboratóriumok közötti összehasonlító vizsgálatokat kell szervezniük vagy ezekben aktívan részt kell venniük, valamint képzéseket kell biztosítaniuk a nemzeti referencialaboratóriumok vagy hatósági laboratóriumok számára.

(60a)  Az 1829/2003/EK(19) és az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(20) a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra, valamint a takarmányban lévő takarmányadalékokra vonatkozó engedélyezési eljárások terén – különösen a kérelmező által javasolt kimutatási vagy elemzési módszer vizsgálata, értékelése és hitelesítése kapcsán – konkrét feladatokkal ruházza fel a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok vizsgálatával foglalkozó európai uniós referencialaboratóriumot, illetve a takarmányban lévő takarmányadalékokat vizsgáló európai uniós referencialaboratóriumot. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az engedélyezési eljárások módszereinek vizsgálatával, értékelésével és hitelesítésével kapcsolatos ismeretek és hatáskör alapvető fontosságúak a feladatok magas szintű ellátása és mindenekelőtt a hatósági ellenőrzések hatékonysága szempontjából. Az 1829/2003/EK, valamint az 1831/2003/EK rendelet összhangban kijelölt laboratóriumoknak tehát e rendelet alkalmazásában az Európai Unió referencialaboratóriumaiként kell eljárniuk. [Mód. 16]

(61)  A növényi szaporítóanyagok előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó, valamint Az állatjólét területén lefolytatott hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek elvégzéséhez az illetékes hatóságoknak hozzáféréssel kell rendelkezniük az e területeket érintő uniós jogszabályok megfelelő alkalmazásához szükséges naprakész, megbízható és következetes szakmai adatokhoz, kutatási eredményekhez, új módszerekhez és szakértelemhez. E célból a Bizottságot fel kell jogosítani a növényi szaporítóanyagokkal és az állatok jólétével foglalkozó európai uniós referenciaközpontok kijelölésére és azok szakértő segítségének igénybevételére. [Mód. 17]

(62)  Az e rendeletben foglalt célkitűzések megvalósítása, a belső piac zavartalan működésének elősegítése és az iránta mutatkozó fogyasztói bizalom elnyerése érdekében az élelmiszerláncra vonatkozó uniós jogszabályok egynél több tagállamban végrehajtási intézkedést igénylő megsértése esetén hatékony és következetes felelősségre vonásra van szükség. A 178/2002/EK rendelettel létrehozott élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszer (RASSF) már jelenleg is lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára az emberi egészséget veszélyeztető, élelmiszerrel vagy takarmánnyal kapcsolatos súlyos közvetlen vagy közvetett kockázatokra, illetve a takarmánnyal kapcsolatos, illetve az élelmiszerekkel kapcsolatos visszaélések esetén az az emberi vagy állati egészséget vagy a környezetet veszélyeztető súlyos kockázatokra vonatkozó információk gyors cseréjét és terjesztését, aminek célja, hogy elősegítse a kockázatokkal szembeni gyors intézkedést. Ez az eszköz ugyanakkor, noha valamennyi érintett tagállamban lehetővé teszi az élelmiszerlánc mentén felmerülő egyes súlyos kockázatokkal szembeni időszerű fellépést, nem szolgálhatja az illetékes hatóságok közötti hatékony határokon átnyúló segítségnyújtást és együttműködést, amelynek célja annak biztosítása, hogy az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályokat érintő és határokon átnyúló vonatkozással bíró jogsértések az adott jogsértést először észlelő tagállamon túl az elkövetés helye szerinti tagállamban is hatékony felelősségre vonást eredményezzenek. Különösen, a közigazgatási segítségnyújtásnak és igazgatási együttműködésnek lehetővé kell tennie az illetékes hatóságok számára az információcserét, az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó szabályokat érintő, határokon átnyúló jogsértések felderítését, kivizsgálását, és azok eljárás alá vonása érdekében hatékony és arányos intézkedések meghozatalát. [Mód. 18]

(63)  A közigazgatási segítségnyújtásra irányuló megkereséseket és valamennyi értesítést megfelelő intézkedéseknek kell követniük. A közigazgatási segítségnyújtás és igazgatási együttműködés elősegítése érdekében a tagállamok számára elő kell írni egy vagy több, az egyes tagállamok illetékes hatóságai közötti kommunikációs folyamatok támogatásáért és összehangolásáért felelős összekötő szerv kijelölését. A tagállamok közötti együttműködés ésszerűsítése és egyszerűsítése érdekében a Bizottságnak az alkalmazandó műszaki eszközökre vonatkozó előírásokat, az összekötő szervek közötti kommunikáció eljárásait, valamint a segítségnyújtás iránti megkeresések, az értesítések és a válaszok szabványos formátumát meghatározó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia.

(64)  A tagállamok számára elő kell írni az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályok hatálya alá tartozó valamennyi területet felölelő és az adott tagállam hatósági ellenőrzési rendszerének szerkezeti felépítésére és megszervezésére vonatkozó információkat tartalmazó többéves nemzeti ellenőrzési tervek kidolgozását és rendszeres aktualizálását. Az egyes tagállamoknak e többéves nemzeti ellenőrzési tervek révén kell biztosítaniuk, hogy a hatósági ellenőrzéseket e rendeletnek megfelelően a területük egészén és a teljes agrár-élelmiszeripari lánc mentén kockázati alapon és hatékony módon végezzék.

(65)  A többéves nemzeti ellenőrzési tervek egységességének és teljességének szavatolása érdekében a tagállamoknak egyetlen hatóságot kell kijelölniük e tervek összehangolt kidolgozására és végrehajtására. A hatósági ellenőrzések következetes, egységes és integrált megközelítésének ösztönzése céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni a többéves nemzeti ellenőrzési tervekre vonatkozó olyan szabályok elfogadására, amelyek meghatározzák a hatósági ellenőrzések prioritásait, a hatékony ellenőrzési eljárásokat, a kockázat szerinti csoportosításra vonatkozó kritériumokat, valamint a többéves nemzeti ellenőrzési tervek értékelésekor alkalmazandó teljesítménymutatókat.

(66)  A tagállamok számára kötelezővé kell tenni, hogy éves jelentést nyújtsanak be a Bizottságnak az ellenőrzési tevékenységekről és a többéves nemzeti ellenőrzési tervek végrehajtásáról. Az összehasonlítható adatok gyűjtésének és továbbításának, ezt követően az ilyen adatok uniós szintű statisztikákká alakításának és a hatósági ellenőrzések uniós szintű működéséről szóló bizottsági jelentés elkészítésének előmozdítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni az éves jelentésekre vonatkozó szabványos formanyomtatványok létrehozásához kapcsolódó végrehajtási jogi aktusok elfogadására.

(67)  A bizottsági szakértőket fel kell jogosítani arra, hogy az uniós jogszabályok alkalmazásának, valamint a nemzeti ellenőrzési rendszerek és illetékes hatóságok működésének ellenőrzése céljából tagállami ellenőrzéseket végezzenek. A bizottsági ellenőrzések további céljául kell kitűzni a tagállami végrehajtási gyakorlatok és problémák, szükséghelyzetek és új fejlemények kivizsgálását és az ezekre vonatkozó információk gyűjtését.

(68)  A harmadik országból érkező állatoknak és termékeknek az uniós állatokra és termékekre vonatkozókkal azonos követelményeket vagy az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós szabályok célkitűzései tekintetében legalább egyenértékűnek elismert követelményeket kell teljesíteniük. Ezt az elvet a 178/2002/EK rendelet foglalja magában, amely előírja, hogy az Unióba behozott élelmiszernek és takarmánynak meg kell felelnie a vonatkozó uniós élelmiszerjog követelményeinek vagy az azzal legalább egyenértékűnek elismert követelményeknek. Az ezen elv alkalmazására vonatkozó különleges követelmények találhatók a károsítók elleni védekezési intézkedésekre vonatkozó uniós szabályokban, amelyek megtiltják az Unióban nem fellelhető, vagy csak korlátozottan előforduló egyes károsítók Unióba történő beléptetését, az állat-egészségügyi követelményeket meghatározó uniós szabályokban, amelyek kizárólag az erre a célra létrehozott jegyzékben szereplő harmadik országokból származó állatok és egyes állati eredetű termékek Unióba történő beléptetését engedélyezik, valamint az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó uniós szabályokban, amelyek szintén előírják azon harmadik országok jegyzékének összeállítását, amelyek termékei beléptethetők az Unióba. A növényi szaporítóanyagokat illetően olyan egyenértékűségi rendszer van érvényben, amelynek keretében azok az országok, amelyekből növényi szaporítóanyagok importálhatók, engedéllyel rendelkeznek és szerepelnek a vonatkozó jegyzékben.

(69)  Annak érdekében, hogy a harmadik országból az Unióba beléptetett állatok és termékek a károsítók elleni védekezési intézkedésekre vonatkozó uniós szabályokban meghatározott követelményeken, az állat-egészségügyi követelményeket meghatározó uniós szabályokon, valamint az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó különleges higiéniai előírásokat meghatározó uniós szabályokon túl – az agrár-élelmiszeripari uniós jogszabályokban foglalt, a növény-egészségügyi és állat-egészségügyi aggályokkal kapcsolatos követelmények teljesülésének biztosítása érdekében – az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályokban foglalt valamennyi követelménynek vagy az azzal egyenértékűnek elismert követelményeknek is megfeleljenek, a Bizottságot fel kell jogosítani az állatok és termékek Unióba történő beléptetési feltételeinek meghatározására olyan mértékben, amennyire az az érintett állatoknak és termékeknek az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályok vonatkozó követelményeinek vagy az azzal egyenértékű követelményeknek való megfeleléséhez szükséges. Ezeket a feltételeket a minden harmadik országból, vagy a bizonyos harmadik országokból és azok bizonyos régióiból érkező állatokra és termékekre, illetve állatok és termékek kategóriáira kell alkalmazni.

(70)  Amennyiben egyes konkrét esetekben bizonyítható, hogy a valamely harmadik országból vagy harmadik országok egy csoportjából vagy azok régióiból származó bizonyos állatok vagy termékek kockázatot jelentenek az emberek, állatok vagy növények egészségére, illetve a GMO-k és a növényvédő szerek vonatkozásában a környezetre, valamint ha bizonyítékokkal igazolható, hogy az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályok széles körben történő súlyos megsértésére kerülhet sor, a Bizottságot fel kell hatalmazni az ilyen kockázatok visszaszorítását célzó intézkedések elfogadására.

(71)  Az eredményes és hatékony hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek elvégzése, valamint következésképpen az emberek, állatok és növények biztonsága és egészsége és a környezet védelme egyúttal attól is függ, hogy az ellenőrző hatóságok rendelkeznek-e az uniós jogszabályok megfelelő alkalmazása szempontjából releváns valamennyi kérdésben kellően jártas, magasan képzett személyzettel. A Bizottságnak megfelelő, célzott képzést kell biztosítania az illetékes hatóságok által a hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek tekintetében alkalmazott egységes megközelítés előmozdítása érdekében. Az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályok és a harmadik országbeli követelmények ismeretének javítása érdekében ezt a képzést a harmadik országok illetékes hatóságainak személyzete számára is biztosítani kell.

(72)  A tapasztalatok és a bevált gyakorlatok illetékes hatóságok közötti cseréjének ösztönzése érdekében a Bizottságot továbbá fel kell hatalmazni arra, hogy a tagállamokkal együttműködésben csereprogramokat szervezzen a hatósági ellenőrzéseket vagy más hatósági tevékenységeket végző személyzet számára.

(73)  A hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek eredményessége szempontjából fontos, hogy a tagállami illetékes hatóságok, a Bizottság és adott esetben a vállalkozók gyorsan és hatékonyan megoszthassák egymással a hatósági ellenőrzésekhez kapcsolódó adatokat és információkat vagy az azokból származó eredményeket. Az uniós jogszabályok több, a Bizottság irányítása alatt álló információs rendszert hoztak létre annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az ilyen adatok és információk uniós szintű számítógépes és internetalapú eszközökkel történő kezelését és irányítását. A 2003/24/EK bizottsági határozattal(21) létrehozott és jelenleg az állatokra és állati eredetű termékekre, valamint az ezekkel kapcsolatos hatósági ellenőrzésekre vonatkozó adatok és információk kezelésére használt kereskedelmi ellenőrző és szakértői rendszer (TRACES rendszer). A rendszert aktualizálni kell, továbbá ki kell igazítani, és a használatát minden olyan termékre ki kell terjeszteni, amelyre vonatkozóan az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályok különleges követelményeket vagy hatósági ellenőrzési szabályokat írnak elő. Célirányos számítógépes rendszerek szolgálják a tagállamok és a Bizottság között az élelmiszerláncon belül vagy az állat- és növényegészségügy területén felmerülő lehetséges kockázatokkal kapcsolatos gyors információcserét is. A 178/2002/EK rendelet létrehozza az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszert (RASFF), a(z) …/…/EU rendelet(22) a jegyzékbe foglalt betegségekkel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó értesítési és jelentéstételi rendszert, a(z) …/…/EU rendelet(23)+ pedig a károsítók előfordulására és a meg nem felelések bejelentésére szolgáló értesítési és jelentéstételi rendszert. Az említett rendszereknek kivétel nélkül összehangolt, következetes módon kell működniük, kihasználva az egyes rendszerek közötti szinergiákat, kerülve a párhuzamosságot, egyszerűsítve azok működését és javítva a hatékonyságukat. [Mód. 19]

(74)  A hatósági ellenőrzések hatékonyabb irányításának támogatása érdekében a Bizottságnak a meglévő kapcsolódó információs rendszerek szükség szerinti integrálása és aktualizálása révén olyan számítógépes információs rendszert kell létrehoznia, amely lehetővé teszi fejlett kommunikációs és tanúsítási eszközök használatát, valamint a hatósági ellenőrzésekhez kapcsolódó adatok és információk lehető leghatékonyabb felhasználását. A tájékoztatási követelmények megkettőzésének elkerülése érdekében az ilyen számítógépes rendszer kialakításakor figyelembe kell venni, hogy adott esetben biztosítani kell e rendszernek a más olyan, a hatóságok által üzemeltetett információs rendszerekkel való kompatibilitását, amelyeken keresztül a vonatkozó adatok cseréje vagy közzététele történik. Ezenfelül az 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(24) értelmében vett elektronikus aláírások alkalmazását az európai digitális menetrenddel összhangban lehetővé kell tenni.

(74a)  Az adminisztratív terhek és ellenőrzési költségek minimalizálása érdekében, továbbá hogy az Unió és tagállamai hatékonyan tudjanak egymással elektronikus úton kommunikálni a harmadik országokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolatokat illetően, szükséges, hogy az elektronikus bizonyítványok vagy egyéb elektronikus adatok kicserélésekor a Bizottság és az illetékes tagállami hatóságok a kereskedelem elősegítésével és elektronikus üzletvitellel foglalkozó ENSZ-központ (ENSZ/CEFACT) által előírt módon a szabványos WC3 (World Wide Web Consortium) XML-sémák alapján történő elektronikus tanúsításra vonatkozó iránymutatáson alapuló, nemzetközileg szabványosított nyelvet, üzenetstruktúrát és adatcsere-protokollt, valamint biztonságos kicserélési mechanizmusokat használjanak az illetékes hatóságok között. [Mód. 20]

(75)  Az illetékes hatóságoknak ki kell vizsgálniuk azokat az eseteket, amelyekben felmerül az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályok megsértésének gyanúja, és jogsértés megállapításakor meg kell határozni annak eredetét és mértékét, valamint a vállalkozók felelősségét. Ezenfelül megfelelő intézkedésekkel biztosítaniuk kell, hogy az érintett vállalkozók orvosolják a helyzetet, és meg kell előzniük a további jogsértéseket.

(76)  Az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés hatósági ellenőrzések keretében történő vizsgálata nélkülözhetetlen annak biztosításához, hogy a jogszabályban foglalt célkitűzések Unió-szerte megvalósuljanak. A valamely tagállam ellenőrzési rendszerét jellemző zavarok bizonyos esetekben jelentősen visszavethetik az említett célkitűzések megvalósítását, és a vállalkozók vagy más szereplők érintettségétől vagy felelősségétől függetlenül kockázatot jelenthetnek az emberek, állatok és növények egészségére, az állatjólétre, illetve a GMO-k és a növényvédő szerek vonatkozásában a környezetre, valamint az élelmiszerlánccal kapcsolatos szabályok széles körben előforduló súlyos megsértéséhez vezethetnek. A Bizottság számára ezért lehetővé kell tenni, hogy felléphessen a valamely tagállam ellenőrzési rendszerében mutatkozó súlyos zavarokkal szemben, és ehhez az érintett tagállam által az ellenőrzési rendszer zavarának helyreállítása érdekében tett szükséges intézkedések meghozataláig az adott kockázatoknak az agrár-élelmiszeripari láncon belüli csökkentésére vagy felszámolására irányuló intézkedéseket fogadhasson el.

(77)  A szabályok megsértésére az Unió minden részében nemzeti szintű, hatékony, visszatartó erejű és arányos szankcióknak kell vonatkozniuk. A szándékos jogsértésekre alkalmazandó pénzügyi szankcióknak kellően visszatartó erejűnek kell lenniük, és azok összegét úgy kell megállapítani, hogy feltehetően kompenzálja legalább a kétszeresét érje el a jogsértést elkövető által várt gazdasági haszon mértékét mértékének. A tagállamoknak ezenfelül megfelelő büntetőjogi és/vagy közigazgatási szankciókat kell alkalmazniuk a hatósági ellenőrzés során az együttműködést megtagadó vállalkozókkal szemben. [Mód. 21]

(77a)  Annak érdekében, hogy teljesíteni tudják az állatok és termékek Unióba történő behozatalára vonatkozó feltételeket, célszerű figyelembe venni a fejlődő országok és különösen a legkevésbé fejlett országok különleges igényeit, és támogatni őket hatósági ellenőrzéseik megszervezésében. [Mód. 22]

(78)  Ez a rendelet olyan területeket szabályoz, amelyeket jelenleg hatályos jogi aktusok is szabályoznak. A párhuzamosság elkerülése és az egységes jogi keret megteremtése érdekében a következő jogi aktusokat hatályon kívül kell helyezni és e rendelet szabályaival kell felváltani: 89/608/EGK tanácsi irányelv(25); 89/662/EGK tanácsi irányelv(26); 90/425/EGK tanácsi irányelv(27); 91/496/EGK tanácsi irányelv; 92/438/EGK tanácsi határozat(28); 96/23/EK tanácsi irányelv; 96/93/EK tanácsi irányelv(29); 97/78/EK tanácsi irányelv, valamint 882/2004/EK rendelet; valamint az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(30). [Mód. 23]

(79)  A következetesség biztosítása érdekében továbbá a következő jogi aktusokat módosítani kell: a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(31); az 1/2005/EK tanácsi rendelet(32); a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(33); a 834/2007/EK tanácsi rendelet(34); az 1069/2009/EK rendelet; az 1099/2009/EK tanácsi rendelet(35); az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(36); az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(37); a 98/58/EK tanácsi irányelv(38); az 1999/74/EK tanácsi irányelv(39); az 1829/2003/EK rendelet, az 1831/2003/EK rendelet; a 2007/43/EK tanácsi irányelv(40); a 2008/119/EK tanácsi irányelv(41); a 2008/120/EK tanácsi irányelv(42) és a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(43). [Mód. 24]

(80)  A(z) …/…/EU rendelet(44) biztosítja az agrár-élelmiszeripari láncon belül a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben szereplő, az említett területeken megvalósított fellépések és intézkedések uniós finanszírozási keretét. Egyes ilyen fellépések és intézkedések célja a hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek végzésének javítása az Unió területén. A(z) …./…/EU rendeletet(45)+ módosítani kell, hogy az figyelembe vegye a 882/2004/EK rendeletben az e rendelettel bevezetett változásokat.

(81)  Az európai szabványokra vonatkozó hivatkozások módosítása, valamint annak érdekében, hogy e rendelet II. és III. melléklete figyelembe vegye a jogalkotási, műszaki és tudományos fejleményeket, és hogy ez a rendelet az alkalmazási körébe tartozó területek tekintetében a hatósági ellenőrzésekre és más hatósági tevékenységekre vonatkozó különös szabályokkal – többek között a személyzet képesítésére és képzésére, az illetékes hatóságok kiegészítő felelősségi köreire és feladataira, a laboratóriumok akkreditációjának elhagyását lehetővé tevő esetekre, a határokon végzett hatósági ellenőrzések alóli egyes mentességekre, az azonossági ellenőrzések és fizikai ellenőrzések gyakoriságának meghatározásához alkalmazott kritériumokra, a harmadik országokból az Unióba érkező egyes állatok vagy termékek által teljesítendő feltételek meghatározására, az európai uniós referencialaboratóriumok és referenciaközpontok által teljesítendő kiegészítő követelményekre és feladatokra, a nemzeti referencialaboratóriumokra vonatkozó kiegészítő követelményekre, a kockázat szerinti csoportosításra, valamint a többéves nemzeti ellenőrzési tervek teljesítménymutatóira vonatkozó kritériumokra, valamint a 178/2002/EK rendeletben előírt, az élelmiszerekkel és a takarmányokkal kapcsolatos válságkezelési tervekre vonatkozó szabályokkal – egészüljön ki, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Kiemelkedően fontos, hogy a Bizottság előkészítő tevékenysége során megfelelően konzultáljon, beleértve a szakértőkkel való konzultációt is. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során biztosítania kell a releváns dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, kellő időben történő és megfelelő átadását.

(82)  E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek az európai uniós referencialaboratóriumok, valamint a növényi szaporítóanyagokkal és az állatok jólétével foglalkozó európai uniós referenciaközpontok kijelölése, a bizottsági ellenőrzések programjának tagállami bevezetése, valamint az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó szabályok megsértésének eseteiben végzett, a Bizottság részéről összehangolt segítségnyújtást és nyomon követést kívánó fokozott hatósági ellenőrzések elvégzése tekintetében történő biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni.

(83)  E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek, többek között az auditokra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a bizonyítványok és más dokumentumok formátumának, a számítógépes információkezelési rendszerek létrehozásának, a vállalkozók és az illetékes hatóságok, valamint az illetékes hatóságok, vámhatóságok és más hatóságok közötti együttműködésnek, a mintavételi és laboratóriumi analitikai, tesztelési és diagnosztikai módszereknek és azok hitelesítésének és értelmezésének, a nyomon követhetőségnek, az ellenőrzésnek alávetett termékek vagy áruk jegyzékbe vételének, valamint az egyes állatok és termékek tekintetében az Unióba behozatali engedéllyel rendelkező országok és régiók jegyzékbe vételének, a szállítmányokra vonatkozó előzetes értesítésnek, az információcserének, a határállomásoknak, az elkülönítésnek és zárlatnak, a harmadik országok által a kivitel előtt végzett ellenőrzések jóváhagyásának, az egyes, harmadik országból vagy annak valamely régiójából származó állatokhoz vagy termékekhez kapcsolódó kockázatok kezelését vagy széles körben történő súlyos jogsértés megszüntetését célzó intézkedéseknek, az Unióban alkalmazottakkal egyenértékű biztosítékokat nyújtó harmadik országok vagy régiók elismerésének és az elismerés visszavonásának, a tagállami személyzeti képzési tevékenységeknek és a tagállamok közötti személyzeti csereprogramoknak a biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(46) megfelelően kell gyakorolni.

(84)  Mivel e rendelet célját, nevezetesen az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek harmonizált megközelítésének biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért annak hatása, valamint összetett, határokon átnyúló és nemzetközi jellege miatt az Unió szintjén jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Összhangban az említett cikkben meghatározott arányosság elvével, e rendelet nem haladja meg a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. cím

Tárgy, hatály és fogalommeghatározások

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)  Ez a rendelet szabályokat állapít meg az alábbiak vonatkozásában:

a)  a tagállamok illetékes hatóságai által végzett hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek elvégzése;

b)  a hatósági ellenőrzések finanszírozása;

c)  a (2) bekezdésben említett szabályok megfelelő alkalmazását biztosító, tagállamok közötti közigazgatási segítségnyújtás és igazgatási együttműködés;

d)  a tagállamokban és harmadik országokban zajló bizottsági ellenőrzések elvégzése;

e)  a harmadik országokból az Unióba beléptetett állatok és termékek által teljesítendő feltételek elfogadása;

f)  a hatósági ellenőrzésekhez kapcsolódó információk és adatok kezelésére szolgáló számítógépes információs rendszer létrehozása.

(2)  Ezt a rendeletet az uniós szinten vagy az adott területeken az uniós jogszabályok alkalmazása érdekében tagállami szinten meghatározott, következő tárgyú szabályoknak való megfelelés ellenőrzése céljából végzett hatósági ellenőrzésekre kell alkalmazni:

a)  élelmiszerek, és élelmiszer-biztonság, élelmiszer-minőség és az élelmiszerek egészségessége az élelmiszer-termelés, -feldolgozás és -forgalmazás valamennyi szakaszában, ideértve azokat a szabályokat, amelyek célja a tisztességes gyakorlat garantálása a kereskedelemben, és a fogyasztók védelme és tájékoztatása, valamint az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak előállítása és felhasználása;

b)  a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátása és zárt rendszerben történő felhasználása;

c)  takarmány és takarmánybiztonság a takarmánytermelés, -feldolgozás és -forgalmazás, valamint a takarmányfelhasználás valamennyi szakaszában, ideértve azokat a szabályokat, amelyek célja a tisztességes gyakorlat garantálása a kereskedelemben, és a fogyasztók egészségének és érdekeinek védelme és a fogyasztók tájékoztatása;

d)  az állat-egészségügyi követelmények meghatározása;

e)  az állati melléktermékekből és a belőlük származó termékekből származó, az emberek vagy az állatok egészségét érintő kockázatok megelőzése és csökkentése;

ea)  az antimikrobiális rezisztencia állatokban és emberekben, továbbá a környezetben való kialakulásának megelőzése és csökkentése;

f)  az állatjóléti követelmények meghatározása;

g)  a károsítók elleni védekezési intézkedések;

h)  a forgalomba hozatalra szánt növényi szaporítóanyagok előállítása és forgalomba hozatala;

i)  a növényvédő szerek forgalomba hozatalára és felhasználására, valamint a peszticidek fenntartható felhasználására vonatkozó követelmények meghatározása;

j)  az ökológiai termelés és az ökológiai termékek címkézése;

k)  az oltalom alatt álló eredetmegjelölések, oltalom alatt álló földrajzi jelzések és hagyományos különleges termék jelzések alkalmazása és címkézése.

ka)  bizonyos anyagok és azok maradékanyagainak az élő állatokban és állati termékekben való előfordulásának nyomon követésére vonatkozó követelmények meghatározása. [Mód. 25, 26 és 27]

(3)  Ezt a rendeletet továbbá azokra a hatósági ellenőrzésekre is alkalmazni kell, amelyek célja a (2) bekezdésben említett és az alábbi jellemzőkkel bíró állatokra és termékekre alkalmazandó szabályokban foglalt követelményeknek való megfelelés ellenőrzése:

a)  harmadik országokból az Unióba beléptetett állatok vagy termékek;

b)  harmadik országokba való kivitelre szánt állatok vagy termékek.

(4)  Ez a rendelet nem alkalmazandó az alábbiaknak való megfelelés vizsgálatát célzó hatósági ellenőrzésekre:

a)  az 1234/2007/EK rendelet, a rendelet II. része II. címének I. fejezetében meghatározott területek kivételével. E rendelet azonban a borra vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölésekre és földrajzi jelzésekre vonatkozik. [Mód. 28];

b)  a 2010/63/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(47).

ba)  a 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(48). [Mód. 29]

(5)  E rendelet 3-5. cikkét, 7. cikkét, 11. cikkének (2) és (3) bekezdését, 14. cikkét, 30–33. cikkét, 36–41. cikkét és 76. cikkét, III. és IV. címét, valamint 129. és 136. cikkét az illetékes hatóságok által az e rendelettel vagy az e cikk (2) bekezdésében említett szabályokkal összhangban végzett más hatósági tevékenységekre is alkalmazni kell.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.  „hatósági ellenőrzés”: az illetékes hatóságok által végzett bármilyen típusú ellenőrzés – többek között a harmadik országokból származó, harmadik országokba irányuló kivitelre szánt állatokra és termékekre vonatkozóan a követelmények vizsgálata –, amelynek célja a következők betartásának vizsgálata: [Mód. 30]

(a)  e rendelet

(b)  az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályok;

2.  „más hatósági tevékenység”: minden olyan, a hatósági ellenőrzéstől eltérő tevékenység, amelyet az illetékes hatóságok a következőkkel összhangban végeznek:

(a)  e rendelet;

(b)  az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályok a g) pontban említettek kivételével, e szabályok alkalmazásának biztosítása érdekében; [Mód. 31]

3.  „élelmiszerjog”: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 1. pontjában meghatározott élelmiszerjog;

4.  „takarmányjog”: azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összessége, amelyek általában a takarmányokat, és különösen a takarmányok biztonságosságát szabályozzák, akár uniós akár nemzeti szinten; kiterjed a takarmányok gyártásának, feldolgozásának és forgalmazásának minden szakaszára, valamint a takarmányok felhasználására;

5.  „illetékes hatóság”:

(a)  egy tagállam azon központi hatósága, amelynek feladata a hatósági ellenőrzések és – a bizonyítványok vagy megfelelőségi tanúsítványok kiállításához, laboratóriumok kijelöléséhez, a hatósági együttműködés értelmében vett információcseréhez, valamint a jogsértések orvoslását célzó intézkedésekkel kapcsolatos döntésekhez hasonló – más hatósági tevékenységek megszervezése és végrehajtása, e rendelet és az 1. cikk (2) bekezdésében foglalt szabályok szerint; [Mód. 32]

(b)  bármely más hatóság, amelyre ezt a feladatot átruházták;

(c)  adott esetben valamely harmadik ország megfelelő hatóságai;

6.  „állatok”: a(z) …/…/EU rendelet(49) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott állatok, a kedvtelésből tartott állatok kivételével; [Mód. 33]

7.  „termékek”: az 1. cikk (2) bekezdésében említett egy vagy több szabály hatálya alá tartozó termékek, az állatok kivételével;

8.  „élelmiszer”: a 178/2002/EK rendelet 2. cikkében meghatározott élelmiszer;

9.  „takarmány”: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 4. pontjában meghatározott takarmány;

10.  „állati melléktermékek”: az 1069/2009/EK rendelet 3. cikkének 1. pontjában meghatározott állati melléktermékek;

11.  „állati melléktermékekből származó termékek”: az 1069/2009/EK rendelet 3. cikkének 2. pontjában meghatározott állati melléktermékekből származó termékek;

12.  „károsítók”: a(z) …/…/EU rendelet(50) 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott károsítók;

13.  „növények”: a(z) …/…/EU rendelet(51) 2. cikkének 1. pontjában meghatározott növények;

14.  „növényi szaporítóanyagok”: a(z) [hogy illessze be a növényi szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló rendelet számát, dátumát, címét, és lábjegyzetben a megfelelő HL hivatkozást] XXX/XXXX/EU rendelet 3. cikkében meghatározott növényi szaporítóanyagok; [Mód. 34]

15.  „növényvédő szerek”: az 1107/2009/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott növényvédő szerek; e rendelet alkalmazásában „növényvédő szerek” az 1107/2009/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott hatóanyagok, valamint 2. cikkének (3) bekezdésében meghatározott egyéb anyagok vagy készítmények is. [Mód. 35];

16.  „idegen faj”: olyan faj, alfaj vagy alacsonyabb rendű taxon, amely korábbi vagy jelenlegi természetes elterjedési területén kívül jelenik meg, beleértve e fajok részeit, ivarsejtjeit, spermáját, ikráit, szaporítóképleteit, valamint azok hibridjeit és fajtáit, amelyek képesek a túlélésre és az azt követő szaporodásra; [Mód. 36]

17.  „állati eredetű termékek”: a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(52) I. melléklete 8.1. pontjában meghatározott állati eredetű termékek;

18.  „szaporítóanyagok”: a(z) …/…/EU rendelet(53) 4. cikke (1) bekezdésének 25. pontjában meghatározott szaporítóanyagok;

19.  „növényi termékek”: a(z) …/…/EU rendelet(54) 2. cikkének 2. pontjában meghatározott növényi termékek;

20.  „egyéb tárgyak”: a(z) …/…/EU rendelet+ 2. cikkének 4. pontjában meghatározott egyéb tárgyak;

21.  „kockázatértékelés”: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 11. pontjában meghatározott kockázatértékelés;

22.  „bizonyítványokat kiállító tisztviselő”:

(a)  az illetékes hatóságok bármely olyan tisztviselője, akit az ilyen hatóságok által kiállított hatósági bizonyítványok aláírására felhatalmaztak;

(b)  amennyiben az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályok így rendelkeznek – bármely olyan személy, akit az illetékes hatóságok által kiállított hatósági bizonyítványok aláírására felhatalmaztak;

23.  „hatósági bizonyítvány”: a bizonyítványokat kiállító tisztviselő által aláírt bármely papíralapú vagy elektronikus dokumentum, amely igazolja az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályokban foglalt egy vagy több követelménynek való megfelelést;

24.  „jogsértés”: az alábbiak megsértése:

(a)  e rendelet;

(b)  az 1. cikk (2) bekezdésben említett szabályok;

25.  „hatósági tanúsítvány”: célzott hatósági ellenőrzések során az illetékes hatóságok felügyelete alatt álló vállalkozók vagy maguk az illetékes hatóságok által kiadott bármely címke, jelölés vagy a tanúsítás más formája, amely igazolja az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályokban foglalt egy vagy több követelménynek való megfelelést; [Mód. 37]

26.  „vállalkozó”: az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályokban szereplő egy vagy több követelmény hatálya alá tartozó bármely természetes vagy jogi személy, a hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek végzéséért felelős illetékes hatóságok és más szervek kivételével;

27.  „szállítmány”: ugyanolyan fajtájú vagy osztályú vagy azonos leírással rendelkező, ugyanazon hatósági bizonyítvánnyal, hatósági tanúsítvánnyal vagy más okmánnyal rendelkező, ugyanazon szállítóeszközzel szállított és ugyanazon helyről származó állatok vagy termékmennyiség; egy vagy több tételből is állhat;

28.  „vizsgálat”: a hatósági ellenőrzés egy fajtája, amely magában foglalja a következők vizsgálatát:

(a)  állatok vagy termékek;

(b)  az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályok hatálya alá tartozó vállalkozók irányítása alatt álló tevékenységek, valamint az e tevékenységek elvégzéséhez használt felszerelések, szállítóeszközök, hatóanyagok és anyagok, növényvédő szerek és óvintézkedések; [Mód. 38]

(c)  azok a helyszínek, ahol a vállalkozók a tevékenységeiket végzik;

(ca)  az a), b) és c) pontban említett dokumentumok. [Mód. 39]

29.  „határállomás”: valamely tagállam által a 45. cikk (1) bekezdésében előírt hatósági ellenőrzések végzésére kijelölt hely felügyeleti állomás és az ahhoz tartozó létesítmények; [Mód. 40]

30.  „audit”: szisztematikus és független vizsgálat, amelynek célja annak meghatározása, hogy a tevékenységek és azok kapcsolódó eredményei megfelelnek-e a tervezett intézkedéseknek, és hogy ezeket az intézkedéseket hatékonyan alkalmazzák-e és megfelelőek-e célok eléréséhez;

31.  „minősítés”: a vállalkozók osztályozása a minősítési kritériumoknak való megfelelésük értékelése alapján;

32.  „hatósági állatorvos”: az illetékes hatóságok által kijelölt állatorvos, aki megfelelő képesítéssel rendelkezik a hatósági ellenőrzéseknek és más hatósági tevékenységeknek a következőkkel összhangban történő elvégzéséhez:

(a)  e rendelet;

(b)  az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályok;

33.  „veszély”: bármely olyan tényező vagy körülmény, amely káros hatást gyakorolhat az emberek, állatok vagy növények egészségére, az állatjólétre vagy a környezetre;

34.  „különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag”: a 999/2001/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott szövetek;

35.  „nagy távolságokon való szállítás”: az 1/2005/EK rendelet 2. cikkének m) pontjában meghatározott szállítás;

36.  „kilépési hely”: a határállomás vagy a tagállam által kijelölt bármely egyéb hely, ahol az 1/2005/EK rendelet hatálya alá tartozó állatok elhagyják az Unió vámterületét;

37.  „peszticid kijuttatásához használt berendezés”: a 2009/128/EK irányelv 3. cikkének 4. pontjában meghatározott berendezések;

38.  „felhatalmazással rendelkező szervezet”: olyan független harmadik fél, amelyre az illetékes hatóság egyes hatósági ellenőrzési feladatokat és más hatósági tevékenységeket átruházott; [Mód. 43]

39.  „az ökológiai termékek termelés ellenőrző hatósága”: valamely tagállam azon közigazgatási szervezete, amelyre az illetékes hatóságok teljesen vagy részben átruházták a 834/2007/EK rendelethez kapcsolódó, az ökológiai termelési ágazat tekintetében fennálló vizsgálati és tanúsítási hatásköreiket, adott esetben ideértve egy harmadik ország megfelelő hatóságát vagy egy harmadik országban működő megfelelő hatóságot; [Mód. 44]

40.  „ellenőrzés-felülvizsgálati eljárások”: az illetékes hatóságok által bevezetett eljárások és elvégzett tevékenységek, amelyek célja a hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek következetességének és eredményességének vizsgálata;

41.  „szűrővizsgálat”: a hatósági ellenőrzés egy fajtája, amelynek során olyan tervezett megfigyelés- vagy méréssorozatot végeznek, amelynek célja, hogy áttekintő képet adjon az e rendelet, valamint az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályok betartásának helyzetéről;

42.  „célzott szűrővizsgálat”: a hatósági ellenőrzés egy fajtája, amely egy vagy több vállalkozó vagy tevékenységeik megfigyelését foglalja magában;

43.  „ellenőrzési rendszer”: egy tagállamon belül az illetékes hatóságokat és azon erőforrásokat, struktúrákat, intézkedéseket és eljárásokat magában foglaló rendszer, amelyek célja annak biztosítása, hogy a hatósági ellenőrzéseket e rendelet és a 15–24. cikkben előírt szabályok szerint végezzék el;

44.  „egyenértékűség” vagy „egyenértékű” a nagyrészt ugyanolyan és ugyanazon célkitűzéseknek megfelelő rendszer; [Mód. 45]:

(a)  eltérő rendszerek vagy intézkedések ugyanazon célok elérésére való képessége; [Mód. 46]

(b)  azonos célkitűzések elérésére alkalmas különböző rendszerek vagy intézkedések; [Mód. 47]

45.  „Unióba történő beléptetés”: állatok és termékek beléptetése az I. mellékletben felsorolt valamely területre;

46.  „okmányellenőrzés”: a hatósági bizonyítványok, hatósági tanúsítványok és más okmány vagy okmányok vizsgálata, ideértve az 1. cikk (2) bekezdésében és az 54. cikk (1) bekezdésében említett szabályokban vagy a 75. cikk (3) bekezdése, a 125. cikk (4) bekezdése, a 127. cikk (1) bekezdése és a 128. cikk (1) bekezdése szerint elfogadott végrehajtási jogi aktusokban előírtak szerint a szállítmányhoz mellékelendő kereskedelmi jellegű dokumentumokat;

47.  „azonossági ellenőrzés”: vizuális vizsgálattal történő ellenőrzés annak megállapítása céljából, hogy a szállítmány tartalma és címkézése, többek között az állatokon található jelek, a plombák és a szállítóeszközök megegyeznek-e a hatósági bizonyítványokon, hatósági tanúsítványokon és más mellékelt okmányokon szereplő információkkal;

48.  „fizikai ellenőrzés”: magának az állatnak vagy terméknek, és adott estben a csomagolásnak, a szállítóeszköznek, a címkézésnek és a hőmérsékletnek az ellenőrzése, az elemzések, tesztek és diagnosztika céljára történő mintavétel és bármely egyéb ellenőrzés, amely az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályok betartásának vizsgálatához szükséges;

49.  „átrakodás”: a 45. cikk (1) bekezdésében előírt hatósági ellenőrzéseknek alávetett, egy harmadik országból tengeri vagy légi szállítás útján, hajón vagy légi járművön érkező olyan termékek vagy állatok mozgatása, amelyeket vámfelügyelet alatt ugyanabban a kikötőben vagy ugyanazon a repülőtéren továbbszállítás céljából egy másik hajóra vagy légi járműre rakodnak át; [Mód. 48]

50.  „átszállítás”: valamely harmadik országból egy másik harmadik országba irányuló, az I. mellékletben felsorolt területek valamelyikén vámfelügyelet alatt áthaladó mozgatás, vagy az I. mellékletben felsorolt valamely területről az I. mellékletben felsorolt valamely másik területre irányuló és egy harmadik ország területén áthaladó mozgatás;

51.  „vámfelügyelet”: a 2913/92/EGK tanácsi rendelet(55) 4. cikkének (13) bekezdésében meghatározott intézkedés;

52.  „vámellenőrzés”: a 2913/92/EGK rendelet 4. cikkének (14) bekezdésében meghatározott vámellenőrzés;

53.  „hatósági lefoglalás”: olyan eljárás, amellyel az illetékes hatóság biztosítja, hogy a rendeltetésükről hozott döntésig a hatósági ellenőrzésnek alávetett állatokat és termékeket ne lehessen elmozdítani vagy megbolygatni; magában foglalja a vállalkozók általi és az illetékes hatóság ellenőrzése alatt és utasításai alapján történő tárolást is; [Mód. 49]

54.  „további hatósági ellenőrzések”: eredetileg nem tervezett olyan ellenőrzések, amelyekről korábbi hatósági ellenőrzések vagy más hatósági tevékenységek eredményei alapján határoztak;

55.  „hatósági tanúsítás”: az az eljárás, amelynek során az illetékes hatóságok igazolják az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályokban foglalt egy vagy több követelménynek való megfelelést;

56.  „ellenőrzési terv”: az illetékes hatóság által kidolgozott leírás, amely a hatósági ellenőrzési rendszer és működése szerkezetére és megszervezésére vonatkozó információkat tartalmaz, valamint ismerteti az 1. cikk (2) bekezdésében említett egyes területeken adott időszak során elvégzendő hatósági ellenőrzések részletes tervét;

57.  „menetlevél”: az 1/2005/EK rendelet II. melléklete 1–5. pontjában meghatározott okmány.

57a.  „hatósági segédszemélyzet”: ilyen minőségben való eljárásra az e rendelet IIIa. mellékletével összhangban megfelelően képesített és az illetékes hatóság által kijelölt, egy hatósági állatorvos felügyelete és felelőssége alatt működő személy. [Mód. 50]

II. cím

Hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek a tagállamokban

I. fejezet

Illetékes hatóságok

3. cikk

Az illetékes hatóságok kijelölése

(1)  A tagállamok az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályok hatálya alá tartozó egyes területek vonatkozásában olyan illetékes hatóságot hatósággal vagy hatóságokat jelölnek ki, amelyekre átruházzák hatóságokkal rendelkeznek, amelyek elvégzik a hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek elvégzésének feladatá megtervezésével, megszervezésével és adott esetben elvégzésével kapcsolatos feladatokat. [Mód. 51]

(2)  Amennyiben egy adott területen belül a tagállam a hatósági ellenőrzések vagy más hatósági tevékenységek elvégzésének feladatát egynél több nemzeti, regionális vagy helyi szintű illetékes hatóságra ruházza át, hatósággal rendelkezik, vagy amennyiben az (1) bekezdés szerint kijelölt illetékes hatóságokat kijelöléskor felhatalmazzák a hatósági ellenőrzésekhez vagy más hatósági tevékenységekhez kapcsolódó egyes konkrét feladatok más hatóságokra történő átruházására, a tagállam:biztosítani kell az alábbiakat: [Mód. 52]

a)  eljárásokat vezet vezetnek be az érintett hatóságok közötti hatékony és eredményes koordinációnak, valamint a területén végzett valamennyi hatósági ellenőrzések ellenőrzés és más hatósági tevékenységek tevékenység következetességének és eredményességének a biztosítására; [Mód. 53]

b)  egyetlen olyan hatóság kijelölése, amelynek feladata a Bizottsággal és a többi tagállammal az adott a tagállam által meghatározott valamennyi területen végzett hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek tekintetében folytatott együttműködés és kapcsolattartás koordinálása oly módon, hogy ezen ellenőrzések és tevékenységek kiterjedjenek az 1. cikk (2) bekezdésében említett valamennyi területre. [Mód. 54]

(3)  Az 1. cikk (2) bekezdésének j) pontjában említett szabályoknak való megfelelés ellenőrzéséért felelős illetékes hatóságok egyes hatósági ellenőrzési feladatokat az ökológiai termékekért termelésért felelős egy vagy több ellenőrző hatóságra ruházhatnak át. Ilyen esetben az egyes hatóságokhoz kódszámot kell rendelniük. [Mód. 55]

(4)  A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az alábbiak elérhetőségéről és ezen elérhetőségek változásairól:

a)  az (1) bekezdés szerint kijelölt illetékes hatóságok;

b)  a (2) bekezdés b) pontja szerint kijelölt egyetlen hatóság;

c)  az ökológiai termékek (3) bekezdésben említett ellenőrző hatóságai;

d)  a 25. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazással rendelkező szervezetek.

Az első albekezdésben szereplő információkat a nyilvánosság számára is elérhetővé kell tenni.

(5)  A tagállamok az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságokra ruházhatják az 1. cikk (2) bekezdésében említettektől eltérő szabályoknak való megfelelés ellenőrzésére és e szabályok alkalmazására szolgáló ellenőrzések elvégzésének feladatát, ideértve az Unióban található idegen fajok jelentette sajátos kockázatokra vonatkozó szabályokat is. [Mód. 56]

(6)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja a (4) bekezdésben említett információk közzétételének módját. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 141. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A (4) bekezdésben említett információk közzétételének módjai között minden esetben szerepelnie kell az interneten történő közzétételnek is. [Mód. 57]

4. cikk

Az illetékes hatóságok általános kötelezettségei

(1)  Az illetékes hatóságok:

a)  eljárásokat és intézkedéseket vezetnek be a hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek eredményességének és megfelelőségének biztosítására;

b)  intézkedéseket hoznak a hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek pártatlanságának, függetlenségének minőségének, következetességének és egységes célkitűzésének következetességének biztosítására; semmilyen esetben sem állhatnak kapcsolatban az általuk ellenőrzött vállalkozókkal, és nem függhetnek tőlük;

c)  intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy a hatósági ellenőrzéseket és más hatósági tevékenységeket végző alkalmazottak esetében függetlenül és pártatlanul járjanak el és esetükben ne merüljön fel összeférhetetlenség illetve ne legyenek olyan nem megfelelő kapcsolataik, amelyekből gazdasági hasznot húznak, vagy amelyek veszélyeztethetik pártatlanságukat;

d)  az elemzések, tesztelések és diagnosztika céljára megfelelő laboratóriumi kapacitással bírnak vagy ahhoz hozzáféréssel rendelkeznek;

e)  elegendő számú független és megfelelően képzett és tapasztalt személyzettel vagy ahhoz hozzáféréssel rendelkeznek az 1. cikk (1) és (2) bekezdésében rögzített ellenőrzési követelmények tekintetében, hogy ezáltal a hatósági ellenőrzéseket és más hatósági tevékenységeket teljes körűen, hatékonyan és eredményesen lehessen elvégezni;

f)  megfelelő és megfelelően karbantartott létesítményekkel és berendezésekkel rendelkeznek annak biztosításához, hogy alkalmazottaik hatékonyan és eredményesen végezhessék el a hatósági ellenőrzéseket és más hatósági tevékenységeket;

g)  rendelkeznek a hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek elvégzéséhez, valamint az e rendeletben és az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályokban előírt intézkedések meghozatalához szükséges hatáskörrel;

h)  jogi eljárásokat vezetnek be annak biztosítása érdekében, hogy az alkalmazottak feladataik megfelelő ellátásához bejuthassanak a vállalkozók telephelyeire és hozzáférhessenek az általuk tárolt dokumentumokhoz;

i)  készenléti tervvel rendelkeznek, és felkészültek e tervek szükséghelyzetben történő alkalmazására, adott esetben az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályokkal összhangban.

(2)  A hatósági ellenőrzéseket és más hatósági tevékenységeket végző alkalmazottak:

-a)  az illetékes hatóságok vagy az illetékes hatóság által a hatósági ellenőrzés vagy a más hatósági tevékenységek végrehajtására felhatalmazott független közhatóság által foglalkoztatott tisztviselők;

a)  szakterületükön belül megfelelő képzésben részesülnek, amelynek segítségével megfelelően el tudják látni feladataikat, és következetesen tudják elvégezni a hatósági ellenőrzéseket és más hatósági tevékenységeket;

b)  szakismereteiket naprakészen tartják és szükség esetén rendszeres továbbképzésben részesülnek;

c)  képzésben részesülnek a II. melléklet I. fejezetében meghatározott témakörök, valamint az illetékes hatóságok e rendeletből fakadó kötelezettségei tekintetében.

Az illetékes hatóságok képzési programokat dolgoznak ki és hajtanak végre annak biztosítása érdekében, hogy a hatósági ellenőrzéseket és hatósági tevékenységeket végző munkatársak részesüljenek az első albekezdés a), b) és c) pontjában említett képzésben.

(3)  Annak biztosítása céljából, hogy az (1) bekezdés e) pontjában és a (2) bekezdésben említett illetékes hatóságok alkalmazottai rendelkezzenek a szükséges képesítésekkel, készségekkel és ismeretekkel, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 139. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ilyen alkalmazottak különleges képesítési és képzési követelményeire vonatkozóan, tekintettel az 1. cikk (2) bekezdésében említett egyes területeken folytatott hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek elvégzéséhez szükséges tudományos és műszaki ismeretekre.

(4)  Ha valamely illetékes hatóság által végzett tevékenységek kereténszolgálatain belül egynél több egység jogosult hatósági ellenőrzések vagy más hatósági tevékenységek végzésére, a különböző egységek között eredményes és hatékony koordinációt és együttműködést kell biztosítani. [Mód. 58 és 341]

5. cikk

Az illetékes hatóságok auditjai

(1)  Az illetékes hatóságok belső auditokat végeznek vagy auditokat végeztetnek, és az eredmények fényében megfelelő intézkedéseket tesznek az e rendeletnek való megfelelésük biztosítására.

Az auditokat:

a)  független ellenőrzésnek vetik alá;

b)  átlátható módon végzik el.

(2)  Az illetékes hatóságok az (1) bekezdésben említett auditok eredményét indokolt kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátják. [Mód. 59]

(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján az (1) bekezdésben előírt auditok elvégzésére vonatkozó szabályokat határozhat meg. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 141. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

6. cikk

Az illetékes hatóságok természetes és jogi személyekre vonatkozó határozatai

Az illetékes hatóság által az 53. cikk, a 64. cikk (3) és (5) bekezdése, a 65. cikk, a 134. cikk (2) bekezdése és a 135. cikk (1) és (2) bekezdése szerint a természetes vagy jogi személyekre vonatkozóan hozott határozatok tekintetében e személyek számára a nemzeti jognak megfelelően biztosítani kell az e határozatok elleni fellebbezés jogát.

7. cikk

Az illetékes hatóságok személyzetének titoktartási kötelezettsége

(1)  Az illetékes hatóságok előírják alkalmazottaiknak a hatósági ellenőrzésekkel és más hatósági tevékenységekkel kapcsolatos feladatok ellátása során tudomásukra jutott olyan információk bizalmas kezelését, amelyek – a (2) bekezdésre is figyelemmel – – illetékes hatóságon kívüli – jellegüknél fogva szakmai titok tárgyát képezik.

(2)  A közzétételüket indokoló magasabb rendű közérdek vagy más uniós jogszabályban előírt közzétételi kötelezettség hiánya esetén az (1) bekezdésben említett, szakmai titok tárgyát képező információk azok az információk, amelyek közzététele veszélyeztetné a következőket:

a)  az ellenőrzések, vizsgálatok és auditok célja;

b)  a természetes vagy jogi személyek kereskedelmi érdekeinek védelme;

c)  a folyamatban lévő bírósági eljárások és a jogi tanácsadás védelme.

ca)  az illetékes hatóságok döntéshozatali folyamata.

(2a)  Az illetékes hatóságok a közzétételt indokoló magasabb rendű közérdek fennállásának megállapításakor egyebek mellett figyelembe veszik az alábbiakat:

a)  az emberi, állati vagy növényi egészség, illetve a környezet tekintetében esetlegesen felmerülő kockázatok;

b)  e kockázatok jellege, súlyossága és mértéke, annak biztosítása érdekében, hogy a közzététel arányban álljon a körülményekkel;

(3)  Az illetékes hatóságok az (1) és (2) bekezdés nem akadályozhatja meg az illetékes hatóságokat abban, hogy az sérelme nélkül közzéteszik vagy más módon nyilvánosságra hozzák egyes vállalkozókat érintő hatósági ellenőrzések eredményeit ismertető információkat közzétegyék vagy más módon nyilvánosságra hozzák, feltéve, hogy teljesülnek a következő feltételek:

a)  az érintett vállalkozó a közzétételt vagy nyilvánosságra hozatalt megelőzően észrevételeket tehet az illetékes hatóság által közzétenni vagy más módon nyilvánosságra hozni kívánt információkkal kapcsolatban;

b)  a közzétett vagy nyilvánosságra hozott információk figyelembe veszik az érintett vállalkozó észrevételeit, vagy azokat ezen észrevételekkel együtt egyszerre teszik közzé vagy hozzák nyilvánosságra.

(3a)  Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy az e cikkel összhangban közzétett vagy nyilvánosságra hozott információk pontosak legyenek, illetve amennyiben valamely információ utólag pontatlannak bizonyul, megfelelő helyreigazításra kerüljön sor. [Mód. 60]

II. fejezet

Hatósági ellenőrzések

8. cikk

A hatósági ellenőrzésekre vonatkozó általános szabályok

(1)  Az illetékes hatóságok valamennyi vállalkozó vállalkozás esetében megfelelő gyakorisággal rendszeres, kockázatalapú hatósági ellenőrzést végeznek, figyelembe véve a következőket: [Mód. 61]

a)  az alábbiakhoz kapcsolódó azonosított kockázatok:

i.  állatok és termékek;

ii.  a vállalkozók irányítása alatt álló tevékenységek és óvintézkedések; [Mód. 62]

iii.  a vállalkozók irányítása alatt álló tevékenységek vagy műveletek helyszíne;

iv.  olyan termékek, folyamatok, anyagok, takarmány-adalékanyagok vagy hatóanyagok használata, amelyek befolyásolhatják az élelmiszerbiztonságot és az élelmiszerek egészségességét, a élelmiszer- vagy takarmánybiztonságot, az állatok egészségét vagy az állatjólétet, a növények egészségét vagy a növényi szaporítóanyagok azonosságát és minőségét, illetve a GMO-k és a növényvédő szerek esetében kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak a környezetre; [Mód. 63]

iva.  annak lehetősége, hogy a fogyasztót félrevezetik a termék jellegét, minőségét vagy összetételét illetően vagy a fogyasztó pénzügyi veszteséget szenved el a vállalkozótól kapott félrevezető információk miatt; [Mód. 64]

ivb.  az 1. cikk (2) bekezdésének j) pontja szerinti folyamatkövetelmények; [Mód. 65]

b)  a vállalkozók korábbi vállalkozások őket érintő korábbi hatósági ellenőrzések során elért eredményei és az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályoknak való korábbi megfelelésük; [Mód. 66]

c)  a vállalkozók által elvégzett saját, vagy a kérésükre harmadik fél által elvégzett ellenőrzések megbízhatósága és eredményei, amelyek alapján megállapítható az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályoknak való megfelelés; E saját ellenőrzésekkel kapcsolatos információkat lehetőség szerint úgy kell továbbítani, hogy minimális terhet jelentsenek a vállalkozók számára; [Mód. 67]

ca)  az élelmiszerek és termékek jellegét, minőségét és összetételét érintő fogyasztói elvárások; [Mód. 68]

d)  a 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályok esetleges megsértését jelző bármely információ.

da)  a vállalkozók által bevezetett magán minőségbiztosítási rendszerek, amelyeket független és elismert tanúsító szervek tanúsítanak és ellenőriznek. [Mód. 69]

(2)  Az illetékes hatóságok rendszeresen és megfelelő gyakorisággal végeznek hatósági ellenőrzéseket ahhoz, hogy megállapítsák az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályok szándékos megsértésének eseteit, ellenőrizzék az 1. cikk (2) bekezdésének j) pontja szerinti követelményeknek és folyamatkritériumoknak való megfelelést, az (1) bekezdésben említett kritériumokon kívül figyelembe véve az ilyen lehetséges szándékos jogsértésekre vonatkozóan a IV. címben előírt közigazgatási segítségnyújtási mechanizmus révén megosztott információkat és az ilyen jogsértések lehetőségére utaló bármely más információt. [Mód. 70]

(2a)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 139. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, hogy meghatározza az (1) és (2) bekezdésben említett ellenőrzések végrehajtásának egységes minimális gyakoriságát. Szükség esetén ezt a kockázaton alapuló minimális gyakoriságot az e rendelet alapján hatósági ellenőrzések tárgyát képező egyes termékek, folyamatok vagy tevékenységek vonatkozásában eltérően kell megállapítani. [Mód. 71]

(3)  Az egyes állatok és termékek forgalomba hozatalát vagy mozgatását megelőzően az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályok által az állatok vagy termékek forgalomba hozatalának vagy mozgatásának feltételeként előírt hatósági bizonyítványok vagy hatósági tanúsítványok kiállítása céljából végzett hatósági ellenőrzéseket az alábbiakkal összhangban kell elvégezni:

a)  az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályok;

b)  a Bizottság által a 15–24. cikk szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok.

(4)  A hatósági ellenőrzéseket előzetes figyelmeztetés nélkül kell végezni, kivéve, ha:

a)  szükséges a vállalkozó előzetes értesítése; [Mód. 72]

b)  a vállalkozó maga kérte a hatósági ellenőrzést Az ilyen bejelentett ellenőrzések nem helyettesítik az előzetes figyelmeztetés nélküli rendes ellenőrzéseket. [Mód. 73].

ba)  Az 1. cikk (2) bekezdésének j) pontja szerinti követelmények igazolása érdekében ellenőrzéseket végeznek. [Mód. 74]

(5)  A hatósági ellenőrzéseket lehetőség szerint úgy kell elvégezni, hogy minimális terhet jelentsenek a vállalkozók.vállalkozókat számára érintő adminisztratív teher és üzemkiesés a szükséges minimumra korlátozódjon, anélkül azonban, hogy ez hátrányosan befolyásolná az ellenőrzés minőségét; ezért amennyiben ugyanazon vállalkozó tekintetében ugyanazon időszak alatt több hatósági ellenőrzést végeznek, az illetékes hatóság gondoskodik azok összevonásáról. Ha a vállalkozók tekintetében többféle hatósági ellenőrzést végeznek, a tagállamok a meglévő ellenőrzési intézkedések ötvözése céljából összehangolt megközelítést biztosítanak. [Mód. 75]

(6)  Az illetékes hatóságok hasonló gondossággal járnak el a hatósági ellenőrzések során függetlenül attól, hogy az érintett állatok és termékek:

a)  az uniós piacon elérhetők, akár a hatósági ellenőrzés helye szerinti tagállamból, akár másik tagállamból származnak;

b)  azokat az Unióból történő kivitelre szánják;

c)  harmadik országokból érkeznek az Unióba.

(7)  A rendeltetési hely szerinti tagállamok szigorúan a hatósági ellenőrzések megszervezéséhez szükséges mértékben kérhetik felszólítják azokat a vállalkozókat, akikhez más tagállamból állatokat vagy termékeket szállítanak, hogy bejelentsék jelentsék be az ilyen állatok vagy termékek érkezését. [Mód. 76]

9. cikk

A hatósági ellenőrzés tárgyát képező személyek, folyamatok és tevékenységek tevékenységek, módszerek és technikák [Mód. 77]

Az illetékes hatóságok az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályoknak való megfelelés megállapításához szükséges mértékben hatósági ellenőrzéseket végeznek a következőkön:

a)  az állatok és termékek az előállítás, feldolgozás, forgalomba hozatal és forgalmazás valamennyi szakaszában; [Mód. 78]

b)  az állatok egészségét, illetve az állatok és termékek jellemzőit esetlegesen befolyásoló hatóanyagok, anyagok vagy egyéb tárgyak az előállítás, feldolgozás és forgalmazás valamennyi szakaszában; [Mód. 79]

c)  a vállalkozók és a vállalkozók irányítása alatt álló tevékenységek és műveletek, a vállalkozók létesítményei, földterületei és terményei és folyamatai, a termékek tárolása, szállítása és felhasználása, valamint az állatok tartása. [Mód. 80]

ca)  a folytatott tevékenységgel vagy a szállítási tevékenységgel összefüggő valamennyi dokumentum (elektronikus formában is). [Mód. 81]

10. cikk

A hatósági ellenőrzések átláthatósága

(1)  Az illetékes hatóságok nagyfokú átláthatósággal végzik a hatósági ellenőrzéseket, és a hatósági ellenőrzések megszervezésére és lebonyolítására vonatkozó releváns információkat nyilvánosságra hozzák.

Ezenfelül biztosítják az alábbiakra vonatkozó információk rendszeres és időszerű legalább évenkénti közzétételét:

a)  a hatósági ellenőrzések típusa, száma és eredménye végeredménye;

b)  a jogsértések feltárt eseteinek típusa és száma;

c)  azok az azon esetek típusa és száma, amelyekben az illetékes hatóságok a 135. cikk szerinti intézkedéseket hoztak;

d)  azok az azon esetek típusa és száma, amelyekben a 136. cikk szerinti szankciókat szabtak ki. [Mód. 82]

(2)  Az e cikk (1) bekezdésében előírt szabályok egységes végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza és szükség esetén aktualizálja a fenti bekezdésben említett információk közzétételére szolgáló formátumot. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 141. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. megfelelő útmutató dokumentumokkal látja el a tagállamokat, ideértve a jelentéstétel módjának egységesítésére irányuló javaslatot, amelynek minden esetben magában kell foglalnia az útmutató dokumentumok interneten történő közzétételét. [Mód. 83]

(3)  Az illetékes hatóságokat fel kell jogosítani arra, hogy az egyes vállalkozóknak a legutolsó négy hatósági ellenőrzések ellenőrzés eredményein alapuló minősítésére vonatkozó információkat közzétegyék vagy más módon nyilvánosságra hozzák, feltéve, hogy teljesülnek a következő feltételek:

a)  a minősítési kritériumok objektívek, átláthatók és nyilvánosan hozzáférhetők;

b)  megfelelő intézkedések vannak érvényben a minősítési folyamat következetességének és átláthatóságának biztosítására.

ba)  negatív eredmények esetén haladéktalanul utólagos ellenőrzésre kerül sor. [Mód. 84]

(3a)  A minősítési rendszerek tagállamok közötti összehasonlíthatóságának lehetővé tétele érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén és az érdekelt felekkel konzultálva iránymutatásokat dolgoz ki az objektív kritériumok rögzítése érdekében, amelyeket a tagállamok rendelkezésére bocsát, akik azokat önkéntes alapon felhasználhatják. [Mód. 85]

11. cikk

Dokumentált ellenőrzési és ellenőrzés-felülvizsgálati eljárások

(1)  Az illetékes hatóságok dokumentált eljárásokkal összhangban végzik a hatósági ellenőrzéseket.

Ezek az eljárások magukban foglalják a II. melléklet II. fejezetében meghatározott hatósági ellenőrzési témaköröket, és részletes utasításokat tartalmaznak a hatósági ellenőrzéseket végző személyzet számára.

(2)  Az illetékes hatóságok eljárásokkal rendelkeznek az általuk végzett hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek következetességének és eredményességének biztosítására.

(3)  Az illetékes hatóságok:

a)  korrekciós intézkedéseket hoznak minden olyan esetben, amikor a (2) bekezdésben előírt eljárások hiányosságokat tárnak fel a hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek következetessége és eredményessége terén;

b)  szükség esetén aktualizálják az (1) bekezdésben előírt dokumentált eljárásokat.

12. cikk

A hatósági ellenőrzésekről szóló nyilvántartások és jelentések [Mód. 86]

(1)  Az illetékes hatóságok valamennyi általuk végzett hatósági ellenőrzésről ellenőrzést nyilvántartásba vesznek és dokumentálnak. A hatóságok jelentést készítenek azokról az elvégzett hatósági ellenőrzésekről, amelyek esetében megállapították, hogy megsértették ezt a rendeletet vagy az 1. cikk (2) bekezdésében említett rendelkezéseket. [Mód. 87].

A jelentések az alábbiakat tartalmazzák:

a)  a hatósági ellenőrzés céljának leírása;

b)  az alkalmazott ellenőrzési módszerek;

c)  a hatósági ellenőrzések eredményei;

d)  adott esetben az illetékes hatóság által a hatósági ellenőrzés eredményeképpen az érintett vállalkozó számára előírt intézkedések.

(2)  Az illetékes hatóságok az (1) bekezdésben előírt jelentés egy példányát átadják a hatósági ellenőrzéssel érintett vállalkozónak.

(3)  Amennyiben a hatósági ellenőrzésekhez az illetékes hatóság alkalmazottainak vagy képviselőinek a vállalkozó telephelyein való állandó vagy rendszeres jelenléte szükséges, az (1) bekezdésben előírt jelentéseket olyan gyakorisággal kell elkészíteni, amely lehetővé teszi, hogy az illetékes hatóság és a vállalkozó:

a)  rendszeres tájékoztatást kapjon a megfelelés mértékéről;

b)  azonnal tájékoztatást kapjon a hatósági ellenőrzések során megállapított hiányosságokról vagy jogsértésekről.

(3a)  A határállomásokon végzett hatósági ellenőrzések eredményeit az 54. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerint egy közös egészségügyi beléptetési okmányban rögzítik. [Mód. 88]

13. cikk

Hatósági ellenőrzések, módszerek és technikák

(1)  Az illetékes hatóságok megfelelő ellenőrzési módszerek és technikák alkalmazásával végzik a hatósági ellenőrzéseket, adott esetben ideértve a szűrővizsgálatot, a célzott szűrővizsgálatot, a felülvizsgálatot, a vizsgálatot, az auditot, a mintavételt, az elemzést, a diagnosztizálást és a teszteket.

(2)  A hatósági ellenőrzések adott esetben magukban foglalják a következőket: [Mód. 89]

a)  a vállalkozók által működtetett ellenőrzési rendszer és a kapott eredmények vizsgálata;

b)  a következők vizsgálata:

i.  az elsődleges termelők létesítményei és más vállalkozásai, ezen belül azok környéke, telephelyei, irodái, berendezései, felszerelései és gépei, szállítóeszközei, valamint az állatok és a termékek;

ii.  nyersanyagok, összetevők, technológiai segédanyagok és a termékek előkészítése és előállítása vagy az állatok takarmányozása vagy ellátása során alkalmazott egyéb termékek;

iia.  az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok; [Mód. 90]

iii.  félkész termékek;

iv.  takarító és karbantartási termékek és eljárások, valamint növényvédő szerek;

v.  címkézés, kiszerelés és reklámozás;

c)  a vállalkozó telephelyein tapasztalható higiéniai körülmények ellenőrzése;

d)  a helyes gyártási gyakorlat (GMP), a helyes higiéniai gyakorlat (GHP), a helyes gazdálkodási gyakorlat és a veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok (HACCP) eljárásainak értékelése;

e)  az okmányok, nyomonkövethetőségi adatok és más olyan dokumentumok vizsgálata, amelyek fontosak lehetnek az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályok betartásának felmérése szempontjából; [Mód. 91]

f)  a vállalkozók és személyzetük kikérdezése;

g)  a vállalkozások mérőműszerei által rögzített értékek leolvasása;

h)  a vállalkozók által végzett mérések felülvizsgálata érdekében az illetékes hatóságok által, saját műszereikkel végzett ellenőrzések;

i)  a jogsértés megállapításához szükséges bármely egyéb tevékenység.

(2a)  A hatósági ellenőrzések elvégzésére vonatkozó egyedi szabályok a potenciális egészségügyi kockázatok mellett minden esetben tekintetbe veszik az élelmiszer összetételével kapcsolatos fogyasztói elvárásokat és a csalárd gyakorlatok valószínűségét is. [Mód. 326]

14. cikk

A vállalkozók kötelezettségei

(1)  Az illetékes hatóságok kérésére a vállalkozók a hatósági ellenőrzések vagy más hatósági tevékenységek elvégzéséhez szükséges mértékben hozzáférést biztosítanak az illetékes hatóságok valamint – az egyes meghatározott hatósági ellenőrzési feladatoknak a 25. cikkben meghatározottak szerint történő átruházása esetén – a felhatalmazással rendelkező szervezetek alkalmazottai számára a következőkhöz: [Mód. 92]

a)  telephelyeik;

b)  a számítógépes információkezelési rendszereik;

c)  állataik és termékeik;

d)  vonatkozó dokumentumaik és bármely más fontos információ, köztük az esetleges saját tesztek eredményei, amelyek fontosak ezen ellenőrzések, illetve tevékenységek elvégzéséhez, továbbá az ellenőrzések tárgyát képező, a 13. cikk (2) bekezdésében felsorolt elemek. Minden vállalkozónak képesnek kell lennie megjelölni legalább azokat a vállalkozókat, akik neki szállítanak, illetve akiknek ő szállít. [Mód. 93].

(2)  A hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek során a vállalkozók segítik az illetékes hatóság, valamint a 25. cikkben említett, felhatalmazással rendelkező szervezetek alkalmazottait ellenőrzési feladataik elvégzésében. A vállalkozások díjmentesen, a kellő mennyiségben mintát bocsátanak az illetékes hatóságok rendelkezésére. [Mód. 94]

(3)  A szállítmányokért felelős vállalkozó:

a)  a hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek hatékony elvégzésének biztosítása érdekében teljes körűen együttműködik az illetékes hatóságokkal;

b)  nyomtatott és elektronikus formában haladéktalanul rendelkezésre bocsátja a szállítmánnyal kapcsolatos kapcsolatban megkövetelt valamennyi információt. [Mód. 95]

(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén a következőket meghatározó szabályokat írhat elő:

a)  az illetékes hatóságok, valamint a 25. cikkben említett, felhatalmazással rendelkező szervezetek által az (1) bekezdés b) pontjában említett számítógépes információkezelési rendszerekhez való hozzáférés részletes szabályai; [Mód. 96]

b)  a vállalkozók és az illetékes hatóságok közötti, a (3) bekezdésben említett együttműködés.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 141. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

15. cikk

Az illetékes hatóságok által az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek előállításához kapcsolódóan végzett hatósági ellenőrzésekre és az általuk hozandó intézkedésekre vonatkozó különös szabályok

(-1)  Az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályoknak való megfelelés vizsgálatára irányuló, az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékekkel kapcsolatos hatósági ellenőrzések mindig magukban foglalják a Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendeletnek(56), a 853/2004/EK rendeletnek, illetve adott esetben az 1069/2009/EK rendeletnek való megfelelés vizsgálatát, valamint az esettől függően az alábbiak ellenőrzését:

a)  a létesítmények és berendezések tervezése és karbantartása;

b)  személyi higiénia

c)  HACCP-alapú eljárások;

d)  saját ellenőrzésekre irányuló eljárások;

e)  az alkalmazandó követelmények személyzet általi betartásának ellenőrzése;

f)  a vállalkozó által vezetett nyilvántartások, valamint a létesítménybe belépő és onnan kikerülő élelmiszereket, takarmányokat és más anyagokat kísérő dokumentumok ellenőrzése;

g)  a csalárd gyakorlatok jelenlétére utaló bizonyítékok mérlegelése.

(1)  A hús előállításával kapcsolatban végzett, (1) bekezdésben említett kapcsolatos hatósági ellenőrzések a következőket foglalják magukban:

a)  a vágást megelőzően az állatok egészségének és jólétének hatósági állatorvos általi, vagy hatósági állatorvos felelőssége alatt működő hatósági segédszemélyzet általi vagy ilyen állatorvos felelősségére végzett ellenőrzése ellenőrzés;

b)  a vágóhidakon, darabolóüzemekben , daraboló- és feldolgozóüzemekben és vadfeldolgozó létesítményekben hatósági állatorvos által vagy ilyen hatósági állatorvos felelősségére felelőssége alatt működő hatósági segédszemélyzet által végzett hatósági ellenőrzések az alábbiakra vonatkozó követelményeknek való megfelelés vizsgálata céljából:

i.  a hústermelés higiéniai körülményei;

ii.  állatgyógyászati készítmények maradványainak jelenléte az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékekben;

iii.  az állati melléktermékek és különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok kezelése és ártalmatlanítása;

iv.  az állatok egészsége és jóléte.

(1a)  A (2) bekezdésben említett hatósági ellenőrzések alkalmazásában:

a)  a levágás előtti és a levágás utáni vizsgálatnál – illetve vadfeldolgozó létesítmények esetében a levágás utáni vizsgálatnál – legalább egy hatósági állatorvosnak jelen kell lennie;

b)  a rendelet célkitűzéseinek megvalósításához megfelelő gyakorisággal hatósági állatorvosnak vagy hatósági segédszemélyzetnek kell jelen lennie a darabolóüzemekben a hús feldolgozásakor.

(1b)  A (2) bekezdésben említett hatósági ellenőrzések nyomán a hatósági állatorvos vagy a felelősségére eljáró személy a 135. cikkel összhangban fellépésekről, illetve intézkedésekről határoz az állatokra, jólétükre és a hús rendeltetési helyére vonatkozóan.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 139. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékeken és az ilyen termékek előállítására szánt állatokon végzett, az 1. cikk (2) bekezdésének a), c), d) és e) pontjában említett és az ilyen termékekre és állatokra alkalmazandó szabályoknak való megfelelés vizsgálatát célzó hatósági ellenőrzések lefolytatására, valamint a hatósági ellenőrzéseket követően az illetékes hatóságok által meghozandó intézkedésekre vonatkozó különös szabályokról. Ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szabályokat határoznak meg az alábbiakra vonatkozóan:

a)  az illetékes hatóságoknak az (1) bekezdésben, valamint a 4., 8. és 9. cikkben, a 10. cikk (1) bekezdésében, a 11-13. cikkben, a 34. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 36. cikkben előírtakon túlmutató különleges felelősségi körei és feladatai;

b)  a hatósági ellenőrzések elvégzésére vonatkozó egységes különleges követelmények és az ilyen hatósági ellenőrzések egységes minimális gyakorisága, a 8. cikk (1) bekezdésében említett kritériumokon túl tekintettel az egyes állati eredetű termékekhez és az azokat érintő különböző folyamatokhoz kapcsolódó sajátos veszélyekre és kockázatokra;

c)  azok az esetek és feltételek, amelyek fennállásakor a vágóhíd azon megfelelően képzett és betanított személyzete, amelyet a hatósági ellenőrzésekben vehet részt, állatorvos ellenőrzése alatt alkalmaznak a létesítmény termelési egységeitől elkülönülő és független egységben, segédkezhet a hatósági állatorvos mellett a (2) bekezdés szerinti, a baromfi és nyúlfélék húsának előállításával kapcsolatos hatósági ellenőrzések elvégzésénél, valamint a teljesítményük értékelésére szolgáló vizsgálatok kidolgozása és alkalmazása;

d)  azok a körülmények, amikor az illetékes hatóságoknak adott jogsértésekhez kapcsolódóan a 135. cikk (2) bekezdésében említett egy vagy több intézkedést vagy az említett bekezdésben előírtakon túlmutató kiegészítő intézkedéseket kell hozniuk;

e)  annak a hatósági állatorvos által kis kapacitású vágóhidakon, valamint vadfeldolgozó létesítményekben elvégzendő hatósági ellenőrzési feladatok feltételeinek és gyakoriságának kockázatelemzésen alapuló meghatározására szolgáló kritériumok, hogy milyen esetekben engedélyezhető az (1) bekezdésben említett hatósági ellenőrzések során – kockázatértékelés alapján – a hatósági állatorvos távolmaradása a vágóhidakról és vadfeldolgozó létesítményekből. az (1a) bekezdés a) pontjában rögzített minimumkövetelmények betartása mellett.

Amennyiben egyes kockázatok a hatósági ellenőrzésekre vagy az ilyen hatósági ellenőrzéseket követően az illetékes hatóságok által hozandó intézkedésekre vonatkozó közös előírások hiányában nem kezelhetők eredményesen, rendkívül sürgős esetben az e bekezdés szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra a 140. cikkben ismertetett eljárás alkalmazandó.

(3)  A Bizottság a (2) bekezdésben előírt, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a következőket veszi figyelembe:

a)  az illetékes hatóságok és az élelmiszer-ipari vállalkozók által a 852/2004/EK rendelet 5. cikkében említett eljárások alkalmazása terén szerzett tapasztalatok;

b)  tudományos és technológiai fejlemények;

c)  az élelmiszer-összetételre vonatkozó fogyasztói elvárások és az élelmiszer-fogyasztási szokások változásai;

d)  a húshoz vagy más emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékhez kapcsolódó, az emberek és az állatok egészségét érintő kockázatok.

da)  a csalárd gyakorlatok jelenlétére utaló bizonyítékok mérlegelése.

(4)  Amennyiben ez nem akadályozza meg az 1. cikk (2) bekezdésének a), c), d) és e) pontjában említett, az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékekre és az ilyen termékek előállítására szánt állatokra alkalmazandó szabályokban megfogalmazott egészségügyi és állat-egészségügyi célkitűzések elérését, a Bizottság a (2) bekezdésben előírt, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a következő szempontokat is figyelembe veszi:

a)  annak szükségessége, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a tényleges alkalmazás érdekében arányosak legyenek a kisvállalkozások körében történő alkalmazása megkönnyítésének igénye jellegével és méretével; [Mód. 97]

b)  az élelmiszer-előállítás, -feldolgozás vagy -forgalmazás valamennyi szakaszában a hagyományos módszerek további alkalmazásának lehetővé tételére vonatkozó igény;

c)  a különleges földrajzi korlátokkal bíró régiókban található élelmiszer-ipari vállalkozások igényei.

16. cikk

Az illetékes hatóságok által az élelmiszerekben és takarmányban található egyes maradékanyagokhoz kapcsolódóan végzett hatósági ellenőrzésekre és az általuk hozandó intézkedésekre vonatkozó különös szabályok

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 139. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat jogalkotási javaslatokat fogadjon el az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett, olyan egyes anyagokra alkalmazandó szabályoknak való megfelelés vizsgálatát célzó hatósági ellenőrzésekre vonatkozó szabályokról, amelyeknek a növényeken vagy állatokon, illetve élelmiszer vagy takarmány előállítása vagy feldolgozása céljából történő használata következtében maradékanyagok fordulhatnak elő az élelmiszerekben vagy takarmányokban, továbbá a hatósági ellenőrzéseket követően az illetékes hatóságok által meghozandó intézkedésekre vonatkozó szabályokról. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok jogalkotási javaslatok figyelembe veszik, hogy biztosítani kell a hatósági ellenőrzések azon minimális szintjét, amellyel megakadályozható az ilyen anyagoknak az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett szabályokkal ellentétes felhasználása, és szabályokat határoznak meg a következőkre vonatkozóan: [Mód. 327]

a)  a hatósági ellenőrzések elvégzésére vonatkozó egységes különleges követelmények és az ilyen hatósági ellenőrzések egységes minimális gyakorisága, a 8. cikk (1) bekezdésében említett kritériumokon túl tekintettel a nem engedélyezett anyagokhoz és az engedélyezett anyagok nem engedélyezett felhasználásához kapcsolódó sajátos veszélyekre és kockázatokra;

b)  a 108. cikkben előírtakon túl további különleges követelmények és különleges tartalom a 107. cikk (1) bekezdésében előírt többéves nemzeti ellenőrzési tervek vonatkozó részeinek kidolgozásához;

c)  azok az esetek, amikor az illetékes hatóságoknak adott jogsértésekhez kapcsolódóan a 135. cikk (2) bekezdésében említett egy vagy több intézkedést vagy az említett bekezdésben előírtakon túlmutató kiegészítő intézkedéseket kell hozniuk.

17. cikk

Az illetékes hatóságok által az állatokhoz, állati eredetű termékekhez, szaporítóanyagokhoz, állati melléktermékekhez és az állati melléktermékekből származó termékekhez kapcsolódóan végzett hatósági ellenőrzésekre és az általuk hozandó intézkedésekre vonatkozó különös szabályok [Mód. 98]

(1)  Az állatokkal kapcsolatos hatósági ellenőrzések a következőket foglalják magukban:

(a)  az emberek és állatok egészségét érintő biológiai és vegyi veszélyek elleni védelmet célzó intézkedések felülvizsgálata;

(b)  a 18. cikk sérelme nélkül az állatjóléti intézkedések felülvizsgálata;

(c)  a járványvédelmi és járványmentesítési intézkedések felülvizsgálata. [Mód. 99]

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 139. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat jogalkotási javaslatokat fogadjon el az állatokon, állati eredetű termékeken, szaporítóanyagokon, állati melléktermékeken és az állati melléktermékekből származó termékeken végzett, az 1. cikk (2) bekezdésének d) és e) pontjában említett uniós szabályoknak való megfelelés vizsgálatát célzó hatósági ellenőrzések elvégzésére, valamint a hatósági ellenőrzéseket követően az illetékes hatóságok által meghozandó intézkedésekre vonatkozó szabályokról. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok jogalkotási javaslatok figyelembe veszik az állatokhoz, állati eredetű termékekhez és szaporítóanyagokhoz kapcsolódó állat-egészségügyi kockázatokat, valamint az állati melléktermékekhez és az állati melléktermékekből származó termékekhez kapcsolódó egészségügyi és állat-egészségügyi kockázatokat, és szabályokat határoznak meg a következőkre vonatkozóan: [Mód. 100]

a)  az illetékes hatóságoknak a 4., 8. és 9. cikkben, a 10. cikk (1) bekezdésében, a 11. és 12. a 12. és a 13. cikkben, valamint a 34. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 36. cikkben előírtakon túlmutató különleges felelősségi körei és feladatai; [Mód. 101]

b)  a hatósági ellenőrzések elvégzésére vonatkozó egységes különleges követelmények és az ilyen hatósági ellenőrzések egységes minimális gyakorisága, a 8. cikk (1) bekezdésében említett kritériumokon túl arra is tekintettel, hogy az 1. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett szabályokkal összhangban meghatározott betegségmegelőzési és járványvédelmi intézkedéseknek való megfelelés vizsgálatát célzó hatósági ellenőrzések révén kezelni kell a sajátos állat-egészségügyi veszélyeket és kockázatokat;

c)  azok az esetek, amikor az illetékes hatóságoknak adott jogsértésekhez kapcsolódóan a 135. cikk (2) bekezdésében említett egy vagy több intézkedést vagy az említett bekezdésben előírtakon túlmutató kiegészítő intézkedéseket kell hozniuk.

18. cikk

Az illetékes hatóságok által az állatjóléti követelményekhez kapcsolódóan végzett hatósági ellenőrzésekre és az általuk hozandó intézkedésekre vonatkozó különös szabályok

(1)  Az állatok szállítására vonatkozó állatjóléti követelményeket meghatározó szabályoknak való megfelelés vizsgálatát célzó hatósági ellenőrzések a 8. cikkben meghatározott, hatósági ellenőrzésekre vonatkozó általános szabályokon kívül a következőket foglalják magukban: [Mód. 102]

a)  a tagállamok és harmadik országok közötti nagy távolságon való szállítások esetén az állatok szállításra való alkalmasságának megállapítását célzó hatósági ellenőrzések a berakodást megelőzően;

b)  a törzskönyvezett lófélék kivételével a háziló-félék és a házi szarvasmarha-, juh-, kecske-, illetve sertésfélék tagállamok és harmadik országok közötti, nagy távolságokon való szállítása esetén a szállítást megelőzően:

i.  a menetlevelek hitelességének és az 1/2005/EK rendeletnek való megfelelőségének vizsgálatát célzó hatósági ellenőrzések;

ii.  annak vizsgálatát célzó hatósági ellenőrzések, hogy a menetlevélen feltüntetett szállítmányozó rendelkezik-e érvényes szállítmányozói engedéllyel, a nagy távolságokon való szállításra használt szállítóeszközök vonatkozásában jóváhagyási igazolással, valamint a járművezetők és a kísérők vonatkozásában képesítési bizonyítvánnyal;

c)  az 57. cikk (1) bekezdésében szereplő határállomásokon és a kilépési helyeken:

i.  a szállított állatok szállításra való alkalmasságát és a szállítóeszközöket vizsgáló hatósági ellenőrzések, annak vizsgálata céljából, hogy megfelelnek-e az 1/2005/EK rendelet I. melléklete II. fejezetének, és adott esetben a VI. fejezetének; [Mód. 103];

ii.  annak vizsgálatát célzó hatósági ellenőrzések, hogy a szállítmányozók eleget tesznek-e az alkalmazandó nemzetközi megállapodásoknak, ezen belül az állatok nemzetközi szállítás közbeni védelméről szóló európai egyezménynek, és rendelkeznek-e érvényes szállítmányozói engedéllyel, valamint a járművezetők és a kísérők vonatkozásában képesítési bizonyítvánnyal; [Mód. 104]

iii.  annak vizsgálatát célzó hatósági ellenőrzések, hogy a háziló-féléket, valamint a házi szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertésféléket nagy távolságokon szállították-e vagy fogják szállítani.

iiia.  amennyiben az illetékes hatóság álláspontja az e bekezdés c) pontjának i. alpontja szerinti hatósági ellenőrzéseket követően az, hogy az állatok nem alkalmasak a szállításra, azokat kirakodják, itatják, etetik és pihentetik, valamint szükség esetén állatorvosi ellátásban részesítik, amíg alkalmassá nem válnak az utazásuk folytatására. [Mód. 105]

ca)  tagállamok és harmadik országok közötti, nagy távolságokon való szállítás esetén a nagy távolságon való szállítás bármely szakaszában szúrópróbaszerűen vagy célzottan elvégzett ellenőrzések annak vizsgálata céljából, hogy a bejelentett szállítási idő valószerű-e, és a szállítás megfelel-e az 1/2005/EK rendeletnek, és különösen, hogy a szállítási és pihenési idő megfelel-e az 1/2005/EK rendelet I. mellékletének V. fejezetében meghatározott korlátozásoknak. [Mód. 106]

(2)  Amennyiben az 1. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett szabályok egyes nem számszerűsíthető állatjóléti követelmények teljesítését írják elő, vagy amennyiben ezek a szabályok egyes olyan gyakorlatok bevezetésére köteleznek, amelyek betartása kizárólag a 13. cikkben említett hatósági ellenőrzési módszerek és technikák alkalmazásával nem vizsgálható eredményesen, az e szabályoknak való megfelelés vizsgálatát célzó hatósági ellenőrzések során – a (3) bekezdés f) pontjával összhangban elfogadandó esetekben és feltételek mellett – különleges állatjóléti mutatók alkalmazhatók.

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 139. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat jogalkotási javaslatokat fogadjon el az 1. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett uniós szabályoknak való megfelelés vizsgálatát célzó hatósági ellenőrzések elvégzésére vonatkozó szabályokról. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok jogalkotási javaslatok figyelembe veszik a gazdálkodási tevékenységekhez, valamint az állatok szállításához, levágásához és leöléséhez kapcsolódó állatjóléti kockázatokat, és szabályokat határoznak meg a következőkre vonatkozóan: [Mód. 107]

a)  az illetékes hatóságoknak az (1) bekezdésben, valamint a 4., 8. és 9. cikkben, a 10. cikk (1) bekezdésében, a 11-13. cikkben, a 34. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 36. cikkben előírtakon túlmutató különleges felelősségi körei és feladatai; [Mód. 108]

b)  a hatósági ellenőrzések elvégzésére vonatkozó egységes különleges követelmények és az ilyen hatósági ellenőrzések egységes minimális gyakorisága, a 8. cikk (1) bekezdésében említett kritériumokon túl tekintettel az egyes állatfajokhoz és szállítóeszközökhöz kapcsolódó sajátos kockázatokra, valamint a nem megfelelő gyakorlatok megelőzésének és az állatok szenvedése csökkentésének szükségességére;

c)  azok az esetek, amikor az illetékes hatóságoknak adott jogsértésekhez kapcsolódóan a 135. cikk (2) bekezdésében említett egy vagy több intézkedést vagy az említett bekezdésben előírtakon túlmutató kiegészítő intézkedéseket kell hozniuk;

d)  az állatjóléti követelmények ellenőrzése a határállomásokon és a kilépési helyeken, valamint az ilyen kilépési helyekre alkalmazandó minimumkövetelmények;

e)  a IV. címben előírt közigazgatási segítségnyújtási mechanizmusok igénybevételére vonatkozó különleges kritériumok és feltételek;

f)  azon esetek és feltételek, amelyek előfordulásakor az állatjóléti követelményeknek való megfelelés vizsgálatát célzó hatósági ellenőrzések során mérhető teljesítménykritériumokon alapuló különleges állatjóléti mutatók alkalmazhatók,alkalmazandók, valamint az ilyen mutatók tudományos és műszaki adatok alapján történő kidolgozása. [Mód. 109]

19. cikk

Az illetékes hatóságok által a növényegészségügyhöz kapcsolódóan végzett hatósági ellenőrzésekre és az általuk hozandó intézkedésekre vonatkozó különös szabályok

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 139. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokatjogalkotási javaslatokat fogadjon el a növényeken, növényi termékeken és más tárgyakon végzett, az 1. cikk (2) bekezdésének g) pontjában említett és az ilyen termékekre alkalmazandó uniós szabályoknak való megfelelés vizsgálatát célzó hatósági ellenőrzések elvégzésére, valamint a hatósági ellenőrzéseket követően az illetékes hatóságok által meghozandó intézkedésekre vonatkozó szabályokról. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok jogalkotási javaslatok figyelembe veszik a növényekhez, növényi termékekhez és más tárgyakhoz az egyes károsítók vagy vállalkozók vonatkozásában kapcsolódó növény-egészségügyi kockázatokat, és szabályokat határoznak meg a következőkre vonatkozóan: [Mód. 328]

a)  az illetékes hatóságoknak a 4., 8. és 9. cikkben, a 10. cikk (1) bekezdésében, a 11- 13. cikkben, a 34. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 36. cikkben előírtakon túlmutató különleges felelősségi körei és feladatai;

b)  az 1. cikk (2) bekezdésének g) pontjában említett szabályok alkalmazási körébe tartozó egyes növények, növényi termékek és más tárgyak Unióba történő beléptetésével és Unión belüli mozgatásával kapcsolatos hatósági ellenőrzések elvégzésére vonatkozó egységes különleges követelmények és az ilyen hatósági ellenőrzések egységes minimális gyakorisága, a 8. cikk (1) bekezdésében említett kritériumokon túl tekintettel az egyes meghatározott származású vagy eredetű növényekhez, növényi termékekhez és más tárgyakhoz kapcsolódó sajátos növény-egészségügyi veszélyekre és kockázatokra;

c)  az illetékes hatóságok által a(z) …/…/EU rendelet(57) 79. cikkének (1) bekezdésével összhangban növényútlevelek kiállítására jogosult vállalkozókon végzett hatósági ellenőrzések egységes gyakorisága, a 8. cikk (1) bekezdésében említett kritériumokon túl arra is tekintettel, hogy ezek a vállalkozók az általuk termesztett vagy előállított növények, növényi termékek és más tárgyak tekintetében végrehajtották-e a(z) …/…/EU rendelet(58) 86. cikkében említett növény-egészségügyi kockázatkezelési tervet;

d)  azok az esetek, amikor az illetékes hatóságoknak adott jogsértésekhez kapcsolódóan a 135. cikk (2) bekezdésében említett egy vagy több intézkedést vagy az említett bekezdésben előírtakon túlmutató kiegészítő intézkedéseket kell hozniuk.

20. cikk

Az illetékes hatóságok által a növényi szaporítóanyagokhoz kapcsolódóan végzett hatósági ellenőrzésekre és az általuk hozandó intézkedésekre vonatkozó különös szabályok

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 139. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a növényi szaporítóanyagokon végzett, az 1. cikk (2) bekezdésének h) pontjában említett és az ilyen termékekre alkalmazandó uniós szabályoknak való megfelelés vizsgálatát célzó hatósági ellenőrzések elvégzésére, valamint a hatósági ellenőrzéseket követően az illetékes hatóságok által meghozandó intézkedésekre vonatkozó szabályokról. Ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szabályokat határoznak meg az alábbiakra vonatkozóan:

a)  az illetékes hatóságoknak a 4., 8. és 9. cikkben, a 10. cikk (1) bekezdésében, a 11., a 12. és a 13. cikkben, a 34. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 36. cikkben előírtakon túlmutató különleges felelősségi körei és feladatai;

b)  a hatósági ellenőrzések elvégzésére vonatkozó egységes különleges követelmények, a 8. cikk (1) bekezdésében említett kritériumokon túl tekintettel a növényi szaporítóanyagok egyes kategóriáinak vagy egyes adott nemeknek és fajoknak az egészségét, azonosságát, minőségét és nyomon követhetőségét érintő kockázatokra;

c)  a IV. címben előírt közigazgatási segítségnyújtási mechanizmusok igénybevételére vonatkozó különleges kritériumok és feltételek;

d)  azok az esetek, amikor az illetékes hatóságoknak adott jogsértésekhez kapcsolódóan a 135. cikk (2) bekezdésében említett egy vagy több intézkedést vagy az említett bekezdésben előírtakon túlmutató kiegészítő intézkedéseket kell hozniuk. [Mód. 110]

21. cikk

Az illetékes hatóságok által a GMO-khoz és a géntechnológiával módosított élelmiszerekhez és takarmányokhoz kapcsolódóan végzett hatósági ellenőrzésekre és az általuk hozandó intézkedésekre vonatkozó különös szabályok

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 139. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat jogalkotási javaslatokat fogadjon el a GMO-kon és a géntechnológiával módosított élelmiszereken és takarmányokon végzett, az 1. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett szabályoknak való megfelelés vizsgálatát célzó hatósági ellenőrzések elvégzésére, valamint a hatósági ellenőrzéseket követően az illetékes hatóságok által meghozandó intézkedésekre vonatkozó szabályokról. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok jogalkotási javaslatok figyelembe veszik, hogy biztosítani kell a hatósági ellenőrzések azon minimális szintjét, amely megelőzi az e szabályokkal ellentétes gyakorlatokat, és szabályokat határoznak meg a következőkre vonatkozóan: [Mód. 111]

a)  az illetékes hatóságoknak a 4., 8. és 9. cikkben, a 10. cikk (1) bekezdésében, a 11-13. cikkben, a 34. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 36. cikkben előírtakon túlmutató különleges felelősségi körei és feladatai;

b)  az alábbiakat vizsgáló hatósági ellenőrzések elvégzésére vonatkozó egységes különleges követelmények és az ilyen hatósági ellenőrzések egységes minimális gyakorisága:

i.  olyan GMO-k és géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok előfordulása a piacon, amelyeket a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(59) vagy az 1829/2003/EK rendelet alapján nem engedélyeztek;

ii.  a GMO-k termesztése és a 2001/18/EK irányelv 13. cikke (2) bekezdésének e) pontjában, valamint az 1829/2003/EK rendelet 5. cikke (5) bekezdésében és 17. cikke (5) bekezdésében említett felügyeleti tervnek a megfelelő alkalmazása, beleértve az egészségre, az állatok egészségére és a környezetre gyakorolt lehetséges hatások nyomon követését és felügyeletét szolgáló minimumintézkedéseket; [Mód. 112]

iii.  a géntechnológiával módosított mikroorganizmusok zárt rendszerben történő felhasználása;

iiia.  a GMO-k nem szándékolt jelenlétének elkerülését célzó ellenőrzésre és jelentéstételre vonatkozó minimumintézkedések a 2001/18/EK irányelv 26a. cikkével összhangban; [Mód. 113]

c)  azok a körülmények, amikor az illetékes hatóságoknak adott jogsértésekhez kapcsolódóan a 135. cikk (2) bekezdésében említett egy vagy több intézkedést vagy az említett bekezdésben előírtakon túlmutató kiegészítő intézkedéseket kell hozniuk.

22. cikk

Az illetékes hatóságok által a növényvédő szerekhez kapcsolódóan végzett hatósági ellenőrzésekre és az általuk hozandó intézkedésekre vonatkozó különös szabályok

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 139. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat jogalkotási javaslatokat fogadjon el az 1. cikk (2) bekezdésének i) pontjában említett szabályoknak való megfelelés vizsgálatát célzó hatósági ellenőrzésekre vonatkozó szabályokról. [Mód. 114]

E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok jogalkotási javaslatok figyelembe veszik azokat a kockázatokat, amelyeket a növényvédő szerek az emberek és állatok egészségére vagy a környezetre jelenthetnek, és szabályokat határoznak meg a következőkre vonatkozóan: [Mód. 115]

a)  az illetékes hatóságoknak a 4., 8. és 9. cikkben, a 10. cikk (1) bekezdésében, a 11-13. cikkben, a 34. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 36. cikkben előírtakon túlmutató különleges felelősségi körei és feladatai;

b)  a növényvédő szerek gyártását, forgalomba hozatalát, Unióba történő beléptetését, címkézését, csomagolását, szállítását, tárolását, párhuzamos forgalmazását és használatát vizsgáló hatósági ellenőrzések elvégzésére vonatkozó egységes különleges követelmények és az ilyen hatósági ellenőrzések egységes minimális gyakorisága, a 8. cikk (1) bekezdésében említett kritériumokon túl arra is tekintettel, hogy biztosítani kell a növényvédő szerek biztonságos és fenntartható használatát, valamint fel kell lépni az ilyen termékek illegális kereskedelme ellen; [Mód. 116]

c)  a peszticid kijuttatására használt berendezésekre vonatkozó egységes különleges vizsgálati követelmények és az ilyen ellenőrzések egységes minimális gyakorisága;

ca)  az előállítással, csomagolással és tárolási módokkal kapcsolatos jegyzék vagy adatbázis létrehozására vonatkozó egységes különleges szabályrendszer; [Mód. 117]

d)  azok az esetek, amikor az illetékes hatóságoknak adott jogsértésekhez kapcsolódóan a 135. cikk (2) bekezdésében említett egy vagy több intézkedést vagy az említett bekezdésben előírtakon túlmutató kiegészítő intézkedéseket kell hozniuk;

e)  a peszticid kijuttatására használt berendezések vizsgálatához az illetékes hatóságoknak segítséget nyújtó tanúsítási rendszerek kialakítása;

f)  a növényvédő szerek által okozott mérgezésgyanús esetekkel kapcsolatos információgyűjtés, nyomon követés és jelentéstétel;

g)  a hamisított növényvédő szerekkel és a növényvédő szerek illegális kereskedelmével kapcsolatos információgyűjtés, nyomon követés és jelentéstétel.

23. cikk

Az illetékes hatóságok által az ökológiai termékekhez, valamint az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekhez, oltalom alatt álló földrajzi jelzésekhez és hagyományos különleges termékekhez kapcsolódóan végzett hatósági ellenőrzésekre és az általuk hozandó intézkedésekre vonatkozó különös szabályok

(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 139. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az 1. cikk (2) bekezdésének j) és k) pontjában említett szabályoknak való megfelelés vizsgálatát célzó hatósági ellenőrzések elvégzésére, valamint a hatósági ellenőrzéseket követően az illetékes hatóságok által meghozandó intézkedésekre vonatkozó szabályokról.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 834/2007/EK rendelet 27. cikkének (2) bekezdésével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az 1. cikk (2) bekezdésének j) pontjában említett szabályok tekintetében az (1) bekezdésben említett, szabályoknak való megfelelés ellenőrzéséről és az ilyen hatósági ellenőrzéseket követően az illetékes hatóságok által elvégzendő fellépésről. Ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szabályokat határoznak meg a következőkre az alábbiakra vonatkozóan: [Mód. 118]

a)  a 834/2007/EK rendelet rendelkezéseinek való megfelelés biztosítása érdekében a vállalkozóknak, az illetékes hatóságoknak a felhatalmazással rendelkező szervezeteknek a 4., 8. és 9. cikkben, a 10. cikk (1) bekezdésében, a 11–13. cikkben, a 34. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 36. cikkben előírtakon, valamint a felhatalmazással rendelkező szervezetek jóváhagyása és felügyelete tekintetében a 25., 29., 30. és 32. cikken túlmutató különleges felelősségi körei és feladatai; [Mód. 119]

b)  a 8. cikk (1) bekezdésében említetteken túl a kockázatértékelés, valamint a hatósági ellenőrzések és adott esetben a mintavétel gyakoriságának meghatározása tekintetében előírt további követelmények, figyelembe véve a jogsértések előfordulásának kockázatát;

c)  a 834/2007/EK tanácsi rendelet 2. cikkének d) pontjában meghatározott vállalkozókra irányuló hatósági ellenőrzések minimális gyakorisága, valamint azok az esetek és feltételek, amelyek fennállásakor egyes ilyen vállalkozók mentesíthetők bizonyos hatósági ellenőrzések alól;

d)  a 13. cikkben és a 33. cikk (1)–(5) bekezdésében említetteken kívül további hatósági ellenőrzési módszerek és technikák, valamint a hatósági ellenőrzések elvégzésére vonatkozó különleges követelmények, amelyek célja az ökológiai termékek nyomon követhetőségének biztosítása az előállítás, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi szakaszában, valamint biztosítékok nyújtása az 1. cikk (2) bekezdésének j) pontjában említett szabályoknak való megfelelés tekintetében;

e)  a 834/2007/EK rendelet 135. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében és 30. cikkének (1) bekezdésében említetteken kívül további követelmények a jogsértések előfordulása esetén hozandó intézkedésekre vonatkozóan, valamint a 135. cikk (2) bekezdésében előírtakon túlmutató további intézkedések;

f)  a 4. cikk (1) bekezdésének f) pontjában előírtakon kívül további követelmények a hatósági ellenőrzések elvégzéséhez szükséges létesítményekre és berendezésekre vonatkozóan, valamint a 25–30. és a 32. cikkben említetteken túlmutató, a hatósági ellenőrzési feladatok átruházására vonatkozó további feltételek és kötelezettségek;

g)  a 12. és 31. cikkben említetteken kívül az illetékes hatóságokra, az ökológiai termékek ellenőrző hatóságaira és a hatósági ellenőrzéseket végző, felhatalmazással rendelkező szervezetekre vonatkozó további jelentéstételi kötelezettségek;

h)  a IV. címben előírt közigazgatási segítségnyújtási mechanizmusok igénybevételére vonatkozó különleges kritériumok és feltételek.

(3)  Az 1. cikk (2) bekezdésének k) pontjában említett szabályok tekintetében az (1) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szabályokat határoznak meg a következőkre vonatkozóan:

a)  a 11. és 13. cikkben említetteken kívül a termékleírásoknak és címkézési követelményeknek való megfelelés vizsgálatát célzó hatósági ellenőrzésekre vonatkozó további követelmények, módszerek és technikák;

b)  a 13. cikkben említetteken kívül az 1. cikk (2) bekezdésének k) pontjában említett szabályok alkalmazási körébe tartozó termékek nyomon követhetőségének az előállítás, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi szakaszában történő biztosítását valamint a szabályoknak való megfelelés tekintetében biztosítékok nyújtását célzó hatósági ellenőrzések elvégzésére vonatkozó további módszerek és technikák;

c)  a 108. cikkben előírtakon túl további különleges követelmények és különleges tartalom a 107. cikk (1) bekezdésében előírt többéves nemzeti ellenőrzési tervek vonatkozó részeinek kidolgozása tekintetében, valamint a 112. cikkben előírt jelentés további különleges tartalma;

d)  a IV. címben előírt közigazgatási segítségnyújtási mechanizmusok igénybevételére vonatkozó különleges kritériumok és feltételek;

e)  a 135. cikk (2) bekezdésében említetteken túl jogsértés, vagy súlyos vagy ismétlődő jogsértés esetén hozandó további különleges intézkedések.

(4)  A (2) és (3) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok adott esetben eltérnek e rendeletnek az e bekezdésekben említett rendelkezéseitől. [Mód. 120]

24. cikk

Az illetékes hatóságok által az élelmiszereket és takarmányokat érintő, újonnan megállapított kockázatok esetén végzett hatósági ellenőrzésekre és az általuk hozandó intézkedésekre vonatkozó különleges szabályok

(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 139. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat jogalkotási javaslatokat fogadjon el az egyes élelmiszer- és takarmánykategóriákon végzett, az 1. cikk (2) bekezdésének a)–e) pontjában említett szabályoknak való megfelelés vizsgálatát célzó hatósági ellenő