Index 
Elfogadott szövegek
2014. április 16., Szerda - Strasbourg
A vadon élő állat- és növényfajok védelme ***I
 Az EU és a Seychelle Köztársaság között létrejött halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás ***
 Az EU és a Comore-szigeteki között érvényben lévő halászati partnerségi megállapodás ***
 Az Európai Unió és a Madagaszkári Köztársaság között érvényben lévő halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás ***
 Az Európai Unió és a Koreai Köztársaság közötti keretmegállapodás a visszafogadással kapcsolatos kérdésekről ***
 Az Európai Unió és a Koreai Köztársaság közötti keretmegállapodás, a visszafogadással kapcsolatos kérdések kivételével ***
 Az EK és Montenegró közötti stabilizációs és társulási megállapodás (Jegyzőkönyv Horvátország csatlakozásának figyelembevétele céljából) ***
 Az EU és Grúzia közötti, Grúzia uniós programokban való részvételét szabályozó általános elvekre vonatkozó keretmegállapodás ***
 Portugália számára a Madeira autonóm régióban előállított és fogyasztott rum és likőr, valamint az Azori-szigetek autonóm régiójában előállított és fogyasztott likőr és párlat tekintetében kedvezményes jövedékiadó-mérték alkalmazásának engedélyezése *
 A Kanári-szigeteken alkalmazandó AIEM adó *
 A Franciaország tengeren túli megyéiben kivetett „octroi de mer” egyedi adóról szóló 2004/162/EK határozat alkalmazási időszaka tekintetében történő módosítása *
 Az eljárási szabályzat parlamenti kérdésekre vonatkozó rendelkezéseinek módosítása
 A Parlament eljárási szabályzata nemzetközi megállapodásokról szóló 90. cikkének módosítása
 A Parlament eljárási szabályzatának az elektronikus aláírások lehetővé tétele érdekében való módosítása
 1./2014 sz. költségvetés-módosítási tervezet: az Európai Beruházási Alapot, a Horizont 2020 programot és a Shift2Rail közös vállalkozást érintő technikai kiigazítások
 Az Unió repülőterein a zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozások bevezetése a kiegyensúlyozott megközelítés jegyében ***II
 Az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020–2033. évekre szóló uniós fellépése ***II
 A cetfélék halászat során történő véletlenszerű kifogása ***II
 A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetése ***I
 A tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális javak visszaszolgáltatása ***I
 A könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentése ***I
 A külső tengeri határok felügyelete ***I
 Az Európai Unió által megkötött nemzetközi megállapodások által létrehozott, a beruházók és az államok közötti vitarendezést végző választottbíróságokkal kapcsolatos pénzügyi felelősség ***I
 Az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt és támogatott behozatallal szembeni védelem ***I
 Az európai politikai pártok és európai politikai alapítványok alapszabálya és finanszírozása ***I
 Az európai politikai pártok finanszírozása ***I
 Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályok ***I
 A tengeri szállításból eredő szén-dioxid-kibocsátás ***I
 Idegenhonos özönfajok ***I
 Az Egyesült Nemzetek éghajlat-változási keretegyezménye Kiotói Jegyzőkönyvének technikai végrehajtása ***I
 Az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelem ***I
 2012. évi mentesítés: Európai Parlament
 Az Európai Parlament vizsgálati joga
 Az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek közötti kapcsolatok
 Az Európai Unió saját forrásainak rendszerével kapcsolatos végrehajtási intézkedések ***
 Az Európai Unió saját forrásainak rendszere *
 A hagyományos, valamint a héa- és a GNI-alapú saját források és a készpénzigények teljesítését célzó intézkedések *
 Az Európai Unió saját forrásainak rendszerével kapcsolatos végrehajtási intézkedések
 Állami foglalkoztatási szolgálatok ***I
 Az Európai Unió Szolidaritási Alapja ***I
 Az Európai Beruházási Alap tőkeemelése***I
 Európai Gyógyszerügynökség (az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek tekintetében végzett farmakovigilanciai tevékenységek) ***I
 A Tunéziai Köztársaságnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatás ***I
 A kékúszójú tonhalra vonatkozóan az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren alkalmazandó többéves helyreállítási terv ***I
 Az euró és az egyéb pénznemek hamisítással szembeni büntetőjogi védelme ***I
 Méz ***I
 Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap ***I
 Európai Rendőrakadémia ***I

A vadon élő állat- és növényfajok védelme ***I
PDF 1878kWORD 1689k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2012)0403 – C7-0197/2012 – 2012/0196(COD))
P7_TA(2014)0397A7-0087/2014

(Rendes jogalkotási eljárás – átdolgozás)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0403),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0197/2012),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. november 14-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(2),

–  tekintettel az eljárási szabályzata 87. cikkének (3) bekezdése értelmében a Jogi Bizottság által a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsághoz intézett, 2013. november 11-i levélre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 87. és 55. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A7-0087/2014),

A.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a Bizottság javaslata a benne akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot, figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásait;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2014. április 16-án került elfogadásra .a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel (átdolgozás)

P7_TC1-COD(2012)0196


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak  192. cikkének (1) bekezdésére ,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére

rendes jogalkotási eljárás keretében(4),

mivel:

(1)  A vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendeletet(5) több alkalommal jelentősen módosították(6). Mivel a rendelet további módosítása szükséges, az áttekinthetőség érdekében azt át kell dolgozni.

(2)  E rendelet  célja a  kereskedelem által veszélyeztetett   vagy feltehetően veszélyeztetett   vadon élő  állat- és növényfajok  védelmének biztosítása

(3)  E rendelet előírásai nem sértik a tagállamok azon jogát, hogy szigorúbb intézkedéseket hozzanak vagy tartsanak fenn a Szerződéssel összhangban,  különösen az e rendelet hatálya alá tartozó fajok példányainak birtoklására vonatkozó rendelkezések tekintetében.

(4)  Objektív kritériumokat kell meghatározni arra vonatkozóan, hogy mely vadon élő állat- és növényfajok sorolhatók be e rendelet mellékleteibe.

(5)  E rendelet végrehajtásához azonos feltételeket kell megállapítani az e rendelet által érintett fajok példányainak  az Unióba  történő behozatalának vagy  az Unióból  történő kivitelének vagy újrakivitelének engedélyezésével kapcsolatos okmányok  kiállítására , használatára és bemutatására vonatkozóan. Különös szabályokat kell megállapítani a példányok  Unión  keresztül történő tranzitszállításával kapcsolatban.

(6)  A példányoknak  az Unióba  történő behozatalával kapcsolatos kérelmeket a rendeltetési tagállam igazgatósági hatóságának kell elbírálnia, amelyhez támogatást nyújt a tagállam illetékes tudományos testülete, adott esetben a Tudományos Felülvizsgálati Csoport véleményének figyelembevétele mellett.

(7)  Az újrakivitelre vonatkozó előírások  keretén belül rendelkezni kell egy  konzultációs eljárásról a visszaélések kockázatának korlátozása érdekében.

(8)  A vadon élő állat- és növényfajok hatékony védelmének biztosítása érdekében további korlátozásokat lehet alkalmazni a példányok  Unióba  történő behozatalára, illetve azok onnan történő kivitelére vonatkozóan. Az élő példányok vonatkozásában e korlátozások  uniós  szinten kiegészíthetők az ilyen példányok  Unión  belüli tartására vagy szállítására vonatkozó korlátozásokkal.

(9)  Különös követelményeket kell megállapítani a fogságban született vagy nevelt, illetve mesterséges úton szaporított példányokkal kapcsolatban, vagy a személyi vagy háztartáshoz tartozó ingóságokkal és azon példányokkal kapcsolatban, amelyek nem kereskedelmi jellegű kölcsönzések, adományozások vagy cserék tárgyai nyilvántartott tudósok és tudományos intézetek között.

(10)  Az e rendelet hatálya alá tartozó fajok lehető legszélesebb körű védelmének biztosítása érdekében rendelkezéseket kell meghatározni a fajok  Unión  belüli kereskedelmének és szállításának ellenőrzésével, valamint a példányok tartására vonatkozó feltételekkel kapcsolatosan. Az e rendelet alapján kiállított, e tevékenységek ellenőrzését elősegítő tanúsítványok megadására, érvényességére és használatára közös szabályoknak kell vonatkozniuk.

(11)  Intézkedéseket kell hozni az élő példányokat az  Unióból  vagy az Unión  belül a rendeltetési helyükre történő szállításuk során érő káros hatások minimálisra csökkentése érdekében.

(12)  A hatékonyabb ellenőrzés és a vámeljárások megkönnyítése érdekében megfelelő szaktudású – a példányok  Unióból  történő kivitelekor vagy újrakivitelekor, illetve azok  Unióba  történő behozatalakor elvégzendő szükséges formaságok és megfelelő vizsgálatok végrehajtásáért felelős – személyzettel rendelkező vámhivatalokat kell kijelölni annak érdekében, hogy ezeket a vámengedélyezési eljárás vagy kezelés lefolytatására felhatalmazzák a 2913/92/EGK tanácsi rendelet(7) értelmében; mivel lenniük kell olyan létesítményeknek is, amelyek az élő példányok megfelelő elhelyezésére és gondozására szolgálnak.

(13)  E rendelet végrehajtásához arra van szükség, hogy a tagállamok igazgatási hatóságokat és tudományos testületeket jelöljenek ki.

(14)  A lakosság tájékoztatása és e rendelet előírásainak tudatosítása, különösen a határátkelőhelyeknél, segíti ezen előírások érvényesülését.

(15)  E rendelet hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a tagállamoknak fokozottan figyelemmel kell kísérniük az előírások megvalósulását, és e célból egymással és a Bizottsággal szorosan együtt kell működniük. Ez megköveteli az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos információk átadását.

(16)  Az e rendelet hatálya alá tartozó vadon élő állat- és növényfajok kereskedelme mértékének megfigyelése rendkívüli jelentőségű a kereskedelemnek a fajok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásának értékelése szempontjából. Közös formájú, részletes éves jelentéseket kell készíteni.

(17)  E rendelet teljesülésének biztosítása érdekében fontos, hogy megsértését a tagállamok olyan szankciókkal büntessék, amelyek a jogsértés jellege és súlya tekintetében kielégítőnek és megfelelőnek bizonyulnak.

(18)  E rendelet  végrehajtásánál  figyelembe kell venni számos biológiai és ökológiai szempontot, amely szükségessé teszi egy olyan Tudományos Felülvizsgálati Csoport felállítását, amelynek véleményét a Bizottság továbbítja a tagállamok igazgatási hatóságai és a bizottság felé azzal a céllal, hogy az a döntéshozatal során segítséget nyújtson.

(19)  E rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítése, illetve módosítása érdekében a  Bizottságot fel kell hatalmazni , hogy  az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el  a vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmét szabályozó egyes  intékedések,   e  rendelet  mellékleteinek  egyes  módosításai  , valamint  a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyzeményben (CITES, a továbbiakban: egyezmény) részt vevő felek konferenciája  által meghozott  határozatok  , az egyezmény állandó bizottsága által meghozott  határozatok  , illetve előterjesztett  javaslatok  , és az egyezményi titkárság javaslatainak végrehajtására irányuló további  intézkedések elfogadására   vonatkozóan  .  Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is.

(20)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítésekor és megszövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról. E rendelet egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási hatásköröket kap, különösen bizonyos okmányok külalakjának, mintájának és formátumának kialakítására vonatkozóan.. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(8) összhangban kell gyakorolni. [Mód. 1]

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

1. cikk

Cél

E rendelet célja a vadon élő állat- és növényfajok védelme és megőrzésük biztosítása kereskedelmük szabályozása útján a  2–22. cikk és az I. melléklet által megállapított A‑D. melléklet, a továbbiakban: A. melléklet, B. melléklet, C. melléklet és D. melléklet,  szerint.

E rendeletet a 2. cikk b) pontjában meghatározott egyezmény céljainak, elveinek és rendelkezéseinek megfelelően kell alkalmazni.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)  „bizottság”: a 21. cikk (1) bekezdése  szerinti  bizottság;

b)  „egyezmény”: Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről (CITES);

c)  „származási ország”: olyan ország, amelyben a példányt a vadonból fogták be, fogságban tenyésztették vagy mesterségesen szaporították;

d)  „behozatali bejelentés”: olyan nyilatkozat, amelyet az importőr, annak ügynöke vagy képviselője tesz a C. vagy D. mellékletben felsorolt fajok valamely példányának  az Unióba  történő behozatalakor a  19 10.. cikk (2) (1d)bekezdése szerinti  űrlapon; [Mód. 2]

e)  „tengerről való behozatal”: az egyetlen állam fennhatósága alá sem tartozó tengeri környezetben – beleértve a tenger feletti légteret, a tengerfeneket és a tengerfenék alatti altalajt – befogott példány közvetlen behozatala  az Unióba ;

f)  „kiállítás”: valamennyi, engedély vagy bizonyítvány  elkészítésére  és érvényesítésére, illetve azoknak a kérelmezőnek történő kiadására vonatkozó eljárás lefolytatása;

g)  „igazgatási hatóság”: egy tagállam esetében a 13. cikk (1) bekezdése szerint és az egyezményben részes harmadik fél esetében az egyezmény IX. cikke szerint kijelölt, nemzeti igazgatási hatóság;

h)  „rendeltetési tagállam”: egy példány kiviteléhez vagy újrakiviteléhez használt okmányban megnevezett rendeltetési tagállam; tengerről való behozatal esetében pedig az a tagállam, amelynek joghatósága alá a példány rendeltetési helye tartozik;

i)  „eladásra kínálás”: eladásra  kínálás  és minden olyan tevékenység, amely ésszerűen ilyennek minősül, beleértve az eladási hirdetést vagy hirdettetést, illetve a felhasználási felhívást;

j)  „személyi vagy háztartáshoz tartozó ingóságok”: olyan, magánszemély tulajdonában lévő nem élő példányok vagy azok részei, illetve származékai, amelyek a magánszemély számára a szokványos tárgyak és javak részét jelentik vagy e célra szolgálnak;

k)  „rendeltetési hely”: az a hely, amelyet  az Unióba  történő behozatal időpontjában normális tartási helynek feltételeznek; az élő példányok esetében ez azon első hely, ahol azokat – valamely egészségügyi vizsgálat vagy ellenőrzés elvégzésére szolgáló karantént vagy más elhelyezést követően – tartják;

l)  „populáció”: a biológiailag vagy földrajzilag elkülönült egyedek teljes száma;

m)  „elsődlegesen kereskedelmi célok”: mindazon célok, amelyek nem kereskedelmi jellege nem egyértelműen nyilvánvaló;

n)  „ az Unióból  történő újrakivitel”: egy korábban behozott példány kivitele  az Unióból ;

o)  „ az Unióba  történő ismételt behozatal”: egy korábban kivitt vagy újrakivitt példány behozatala  az Unióba ;

p)  „eladás”: az eladás bármely formája. E rendelet alkalmazásában a bérletet, az árucserét vagy a cserét az eladással egyenértékűnek kell tekinteni; a rokon értelmű kifejezéseket is hasonlóan kell értelmezni;

q)  „tudományos testület”: egy tagállam esetében a 13. cikk (2) bekezdése szerint és az egyezményben részes harmadik fél esetében az egyezmény IX. cikke szerint kijelölt tudományos testület;

r)  „Tudományos Felülvizsgálati Csoport”: a 17. cikk alapján létrehozott tanácsadó bizottság;

s)  „faj”: faj, alfaj vagy ezek populációja;

t)  „példány”: az A–D. mellékletben felsorolt fajok bármely, élő vagy elhalt, állati vagy növényi egyede vagy ezek bármely része vagy származéka attól függetlenül, hogy ezek más árukban találhatók-e vagy sem, valamint valamennyi olyan más termék, amely esetén a kísérő okmányból, a csomagolásból, a megjelölésből vagy címkéből vagy bármely más körülményből következik, hogy az ezen állat- vagy növényfaj részeinek vagy származékainak minősül, illetve azokat tartalmaz, kivéve ha az ilyen rész vagy származék nem tartozik e rendelet előírásai vagy azon mellékletére vonatkozó előírás hatálya alá, amelyben az érintett fajt az említett mellékletben egy idevonatkozó adat alapján nevezték meg.

Példánynak tekintendő az A–D. mellékletben felsorolt fajok egy példánya, amennyiben az olyan állat vagy növény, illetve annak részei és származékai, amelynek legalább egyik „szülője” a felsorolt fajok egyikébe tartozik. Azokban az esetekben, amikor egy ilyen állatnak vagy növénynek a „szülei” különböző mellékletekben felsorolt fajokba vagy olyan fajokba tartoznak, amelyek közül csak az egyiket sorolják fel, az erősebb korlátozást jelentő melléklet előírásait kell alkalmazni. Azonban növények hibrid példányai esetén, ha a „szülők” egyike az A. melléklet szerinti fajba tartozik, az erősebb korlátozást jelentő mellékletet csak akkor kell alkalmazni, ha e fajra a melléklet egy erre vonatkozó utalást tartalmaz;

u)  „kereskedés”: e rendelet hatálya alá tartozó példányok esetében  az Unióba  történő behozatal, beleértve a tengerről való behozatalt is és az Unióból történő kivitel vagy az ebből származó újrakivitel, valamint  az Unión  – beleértve a tagállamon – belül történő felhasználás, a szállítás és a tulajdonjog-átadás;

v)  „tranzitszállítás”: a példányok nevesített címzett részére történő szállítása két,  az Unión  kívüli hely között, de  az Unió  területén keresztül, amely során a szállítás félbeszakítása csak az ilyen jellegű forgalom miatt szükséges intézkedésekkel összefüggésben történhet;

w)  „több mint 50 évvel korábban beszerzett, megmunkált példányok”: olyan példányok, amelyeket a természetes feldolgozatlan állapotuk jelentős megváltoztatásával 1947. március 3-a előtt ékszerekké, dísztárgyakká, művészeti tárgyakká, használati eszközökké vagy hangszerekké dolgoztak fel, és amelyek esetében az érintett tagállam igazgatási hatósága  meg tudott bizonyosodni arról , hogy azokat ilyen körülmények között szerezték be. Az ilyen példányokat csak abban az esetben lehet megmunkáltnak tekinteni, ha azok nyilvánvalóan az előbb említett kategóriák valamelyikébe tartoznak, és rendeltetésük betöltéséhez további faragásra, iparos munkára vagy egyéb megmunkálás alkalmazására nincs szükség;

x)  „ellenőrzések a behozatal, a kivitel, az újrakivitel és a tranzitszállítás időpontjában”: az e rendeletben előírt  bizonyítványok  , engedélyek és bejelentések okirati ellenőrzése, és adott esetben a példányok vizsgálata, amennyiben  az uniós  előírások ezt elrendelik vagy egyéb esetekben a szállítmány reprezentatív mintavételezésekor, analízis vagy részletesebb ellenőrzés céljából történő mintavétellel összekötve.

3. cikk

Hatály

(1)  Az A. melléklet tartalmazza:

a)  az egyezmény I. függelékében felsorolt fajokat, amelyekre a tagállamok nem jelentettek be fenntartást;

b)  azon fajokat,

i.  amelyeket  az uniós  vagy nemzetközi kereskedelem érint vagy érinthet, és amelyek kipusztulással fenyegetettek, vagy előfordulásuk olyan ritka, hogy bármilyen fokú kereskedelmük a fajok fennmaradását veszélyezteti;

vagy

ii.  amelyek olyan nemzetségbe  tartoznak amelynek fajainak többségét  vagy  olyan  fajba tartoznak amelyek alfajainak többségét az A. mellékletben, az a) pontban vagy a b) pont i. alpontjában foglalt kritériumoknak megfelelően felsorolták, és amelyek szerepeltetése e mellékletben az ilyen csoportok hatékony védelme szempontjából lényeges.

(2)  A B. melléklet tartalmazza:

a)  az egyezmény II. függelékében felsorolt fajok közül azokat, amelyek az A. mellékletben nem szerepelnek, és amelyekre a tagállamok nem jelentettek be fenntartást;

b)  az egyezmény I. függelékében felsorolt fajokat, amelyekre fenntartást jelentettek be;

c)  minden más olyan fajt, amelyet az egyezmény I. vagy II. függelékében nem soroltak fel; és

i.  amely a nemzetközi kereskedelemnek olyan mértékben tárgya, amely nem lehet megfelelő:

–  annak fennmaradása vagy az egyes országokban létező populációjának fennmaradása szempontjából, vagy

–  a teljes populáció olyan szintű fenntartása szempontjából, amely az adott fajféleség előfordulása szerinti ökorendszerben betöltött szerepének megfelelő;

vagy

ii.  amelynek felvétele az A. vagy a B. mellékletekben szereplő egyéb fajokhoz viszonyított hasonlósága miatt lényeges az ilyen fajok egyedeinek esetében a kereskedelem hatékony ellenőrzésének biztosítása szempontjából;

d)  azon fajokat, amelyekkel kapcsolatban megállapították, hogy élő példányainak  az Unió  természetes környezetébe történő bevitele ökológiai fenyegetést jelentene  az Unió  őshonos vadon élő állat- és növényfajaira.

(3)  A C. melléklet tartalmazza:

a)  az egyezmény III. függelékében felsorolt fajok közül azokat, amelyek nem szerepelnek az A. vagy B. melléklet felsorolásában, és amelyekre a tagállamok nem jelentettek be fenntartást;

b)  az egyezmény II. függelékében felsorolt fajokat, amelyekre fenntartást jelentettek be.

(4)  A D. melléklet tartalmazza:

a)  azon A., B., és C. mellékletekben fel nem sorolt fajokat, amelyeket  az Unióba  olyan mennyiségben hoznak be, amely indokolja a figyelemmel kísérést;

b)  az egyezmény III. függelékében felsorolt fajokat, amelyekre fenntartást jelentettek be.

(5)  Amennyiben az e rendelet hatálya alá tartozó fajok természetvédelmi helyzete indokolja szerepeltetésüket az egyezmény valamely függelékében, a tagállamok hozzájárulnak a szükséges módosításokhoz.

4. cikk

 Az Unió  területére történő behozatal

(1)  Az A. mellékletben felsorolt fajok példányainak  az Unió  területére történő behozatalának feltétele a szükséges ellenőrzések elvégzése és a rendeltetési tagállam igazgatási hatósága által kiállított behozatali engedély előzetes bemutatása a behozatali vámhivatalban.

A behozatali engedélyt csak a (6) bekezdés alapján meghatározott korlátozásokkal összhangban és a következő feltételek teljesítése esetén lehet megadni:

a)  az illetékes tudományos testület a Tudományos Felülvizsgálati Csoport véleményének figyelembevétele alapján úgy ítéli meg, hogy  az Unió  területére történő behozatal:

i.  nem befolyásolja hátrányosan a fajok természetvédelmi helyzetét vagy a faj  érintett  populációja által elfoglalt terület kiterjedését;

ii.  indoka:

–  a 8. cikk (3) bekezdésének e), f) és g) pontjában szereplő célok valamelyike, vagy

–  más olyan cél, amely nem befolyásolja hátrányosan az érintett fajok fennmaradását;

b)  i. a kérelmező írásos bizonyítékkal tanúsítja, hogy a példányokat az érintett fajokra vonatkozó védelmi jogszabályokkal összhangban szerezte be, amely az egyezmény függelékeiben felsorolt fajok egyedeinek harmadik országból történő behozatala esetében egy olyan kiviteli engedély vagy újrakiviteli bizonyítvány vagy ezek másolata, amelyet a kiviteli vagy újrakiviteli ország illetékes hatósága adott ki az egyezményben foglaltakkal összhangban,

ii.  a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban az A. mellékletben felsorolt fajok esetében a behozatali engedély  kiállításának  nem szükséges feltétele az ilyen írásos bizonyíték megléte, de a behozatali engedély eredeti példányát a kérelmező nem kaphatja meg addig, amíg a kiviteli engedélyt vagy az újtakiviteli bizonyítványt be nem mutatja;

c)  az illetékes tudományos testület megbizonyosodott arról, hogy a tervezett rendeltetési helyen az élő példányt annak megőrzésére és gondozására megfelelően előkészített telephely várja;

d)  az igazgatási hatóság megbizonyosodott arról, hogy a példány felhasználása elsődlegesen nem kereskedelmi célból történik;

e)  az igazgatási hatóság az illetékes tudományos testülettel lefolytatott konzultáció alapján megbizonyosodott arról, hogy a behozatali engedély megadását meghiúsító, a fajok védelmét befolyásoló egyéb ok nem áll fenn; és

f)  a tengerről való behozatal esetén az igazgatási hatóság megbizonyosodott arról, hogy az élő példányt úgy készítették elő a szállításra és úgy szállították, hogy a sérülés, az egészségkárosodás vagy a kegyetlen bánásmód  veszélyét  minimálisra csökkentették.

(2)  A B. mellékletben felsorolt fajok egyedeinek  az Unió  területére történő behozatalának feltétele a szükséges ellenőrzések elvégzése és a rendeltetési tagállam igazgatási hatósága által kiállított behozatali engedély előzetes bemutatása a behozatali vámhivatalban.

A behozatali engedélyt csak a (6) bekezdés alapján meghatározott korlátozásokkal összhangban és a következő feltételek teljesülése esetén lehet megadni:

a)  az illetékes tudományos testület a rendelkezésre álló adatok tanulmányozása után és a Tudományos Felülvizsgálati Csoport véleményének figyelembevétele mellett úgy ítéli meg, hogy  az Unió  területére történő behozatal nem befolyásolja hátrányosan – a kereskedelem jelenlegi és várható mértékét figyelembe véve – a fajok természetvédelmi helyzetét vagy a faj  érintett  populációja által elfoglalt területet. E vélemény a további behozatalra is vonatkozik, amennyiben az előbb említett szempontok értékelésének eredménye jelentősen nem változik meg;

b)  a kérelmező írásos bizonyítékokkal tanúsítja, hogy a tervezett rendeltetési helyen az élő példányt annak megőrzésére és gondozására megfelelően előkészített telephely várja;

c)  az (1) bekezdés b) pontjának i. alpontja, valamint e) és f) pontja szerinti feltételek teljesülnek.

(3)  A C. mellékletben felsorolt fajok egyedeinek  az Unió  területére történő behozatalának feltétele a szükséges ellenőrzések elvégzése és a behozatali  bejelentés  előzetes bemutatása a behozatali vámhivatalban, és

a)  a C. mellékletben érintett fajokkal kapcsolatban említett valamely országból történő kivitel esetén az egyezménynek megfelelően a kérelmezőnek az ország illetékes hatósága által kiállított kiviteli engedélyt kell bemutatnia arról, hogy a példányok beszerzése az érintett fajok megőrzésére vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban történt; vagy

b)  a C. mellékletben érintett fajokkal kapcsolatban nem említett valamelyik országból történő kivitel vagy bármely országból történő újrakivitel esetén a kérelmezőnek a kiviteli vagy újrakiviteli országban e célra illetékes hatóság által az egyezménnyel összhangban kiállított kiviteli engedélyt, újrakiviteli bizonyítványt vagy eredetigazolást kell bemutatnia.

(4)  A D. mellékletben felsorolt fajok egyedeinek  az Unió  területére történő behozatalának feltétele a szükséges ellenőrzések elvégzése és a behozatali  bejelentés  előzetes bemutatása a behozatali vámhivatalban.

(5)  Az (1) bekezdés a) és  d ) pontjában, valamint a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában említett behozatali engedély megadásának feltételei nem vonatkoznak olyan példányokra, amelyek esetében a kérelmező írásos bizonyítékot nyújt be arról, hogy

a)  azokat előzőleg jogszerűen hozták be  az Unióba  vagy szerezték be  az Unióban , és hogy azokat – módosított vagy változatlan formában – ismételten hozták be  az Unióba ; vagy

b)  azok több mint ötven évvel korábban beszerzett, megmunkált példányok.

(6)  A Bizottság felhatalmazást kap, hogy az érintett származási országokkal lefolytatott egyeztetés alapján egyeztetést követően, valamint a Tudományos Felülvizsgálati Csoport véleményének figyelembevételével a Bizottság  – végrehajtási 20. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek az jogi aktusokkal –   aktusokat fogadjon el, amelyek az Unióba  történő behozatalt általánosságban behozatal tekintetében általános korlátozást vagy bizonyos származási országok vonatkozásában korlátozhatja:országokra vonatkozó korlátozást vezetnek be: [Mód. 3]

a)  az (1) bekezdés a) pontjának i. alpontjában vagy e) pontjában  említett feltételek alapján  az A. mellékletben felsorolt fajokkal kapcsolatban;

b)  az (1) bekezdés e) vagy a (2) bekezdés a) pontjában  említett feltételek alapján  a B. mellékletben felsorolt fajokkal kapcsolatban; és

c)  a B. mellékletben felsorolt olyan fajok élő egyedei vonatkozásában, amelyek magas halálozási arányt mutatnak a szállítás során, vagy azok vonatkozásában, amelyekről megállapításra került, hogy fogságban a természetes élettartamuknak megfelelő időtartamot valószínűleg nem élik meg; vagy

d)  az olyan fajok élő egyedeire, amelyekről megállapították, hogy  az Unió  természeti  környezetébe  történő bevitelük ökológiai fenyegetést jelent  az Unió  őshonos vadon élő állat- és növényfajaira.

Az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 21. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. [Mód. 4]

A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában negyedévente közzéteszi az  első albekezdésnek megfelelően megállapított  korlátozások listáját.

(7)  Amennyiben  az Unióba  történő behozatalt követően különleges vasúti, légi vagy vízi szállítási műveletre kerül sor, a  Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el  az  e cikk  (1)–(4) bekezdésben említett, a behozatali vámhivatalban elvégzendő ellenőrzés és importokmány-bemutatás teljesítése tekintetében  történő eltérés engedélyezésére   vonatkozóan  , annak érdekében, hogy ezen ellenőrzéseket és az okmányok bemutatását egy másik, a 12. cikk (1) bekezdése alapján kijelölt vámhivatalnál is elvégezhessék.

5. cikk

 Az Unióból  történő kivitel és újrakivitel

(1)  Az A. mellékletben felsorolt fajok egyedeinek  az Unióból  történő kivitele vagy újrakivitele során el kell végezni a szükséges ellenőrzéseket, és azon tagállam igazgatási hatósága által megadott kiviteli engedélyt vagy újrakiviteli bizonyítványt  , amelyben a példányok találhatók, előzetesen  be kell mutatni a vámkezelést végző vámhivatalban.

(2)  Az A. mellékletben felsorolt fajok egyedeinek példányaira a kiviteli engedély csak abban az esetben adható meg, ha a következő feltételek teljesülnek:

a)  az illetékes tudományos testület írásos véleménye szerint az egyedek befogása vagy természetből történő begyűjtése vagy ezek kivitele nem befolyásolja hátrányosan a fajok természetvédelmi helyzetét vagy a fajok érintett populációja által elfoglalt terültetek kiterjedését;

b)  a kérelmező írásos bizonyítékot szolgáltat, hogy a példányokat az érintett fajok védelmére vonatkozó hatályos jogszabályokkal összhangban szerezték be; amennyiben a kérelmet nem a származási tagállamban nyújtják be, az ilyen írásos bizonyítékhoz olyan bizonyítványt kell mellékelni, mely tanúsítja, hogy a példányt a természetes lelőhelyén hatályos jogszabályokkal összhangban szerezték be;

c)  Az igazgatási hatóság megbizonyosodott arról, hogy

i.  az élő példányt úgy készítették elő a szállításra és úgy szállították, hogy a sérülés, az egészségkárosodás vagy a kegyetlen bánásmód  veszélyét  minimálisra csökkentették, és

ii.  – az egyezmény I. függelékében fel nem sorolt fajok egyedeinek felhasználása elsődlegesen nem kereskedelmi célból történik, vagy

–  e rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett fajok egyedeinek az egyezményben részes fél államába történő kivitele esetében a behozatali engedélyt kiadták;

és

d)  a tagállam igazgatási hatósága az illetékes tudományos testülettel folytatott konzultáció után megbizonyosodott arról, hogy a fajok megőrzésével kapcsolatban semmiféle más ok nem áll fenn, amely a kiviteli engedély kiadása ellen szólna.

(3)  Az újrakiviteli bizonyítvány csak abban az esetben állítható ki, ha a (2) bekezdés c) és d) pontjában említett feltételek teljesülnek, és a kérelmező írásos bizonyítékot ad arról, hogy a példányokat

a)  az Unióba  e rendelet előírásaival összhangban hozták be;

b)  amennyiben azokat 1997. március 3-a előtt hozták be  az Unió  területére, akkor az a 3626/82/EGK(9) tanácsi rendelet rendelkezéseivel összhangban történt; vagy  ha e rendeletek hatálybalépése előtt, de 1997. március 3-át követően hozták be az Unió területére akkor az a 338/97/EK rendelet rendelkezéseivel összhangban történt; vagy

c)  amennyiben azokat 1984 előtt hozták be  az Unió  területére, akkor az egyezmény rendelkezéseivel összhangban  kerültek  a nemzetközi kereskedelembe; vagy

d)  jogszerűen vitték be egy tagállam területére, mielőtt az a) vagy b) pontban említett  rendeletek vagy az egyezmény  előírásai a példányokra vagy abban a tagállamban alkalmazhatóvá vált volna.

(4)  A B. és a C. mellékletekben felsorolt fajok példányainak  az Unióból  történő kivitele vagy újrakivitele során el kell végezni a szükséges ellenőrzéseket, és azon tagállam igazgatási hatósága által megadott kiviteli engedélyt vagy újrakiviteli bizonyítványt,  amelyben a példányok találhatók, előzetesen  be kell mutatni a vámkezelést végző vámhivatalban.

Kiviteli engedély csak akkor állítható ki, ha a (2) bekezdés a), b) pontjában, c) pontjának i. alpontjában, valamint d) pontjában említett előírásokat teljesítették.

Újrakiviteli engedély csak akkor állítható ki, ha a (2) bekezdés c) pontjának i. alpontjában és d) pontjában, valamint a (3) bekezdés a)–d) pontjában említett előírásokat teljesítették.

(5)  Amennyiben az újrakiviteli bizonyítvány iránti kérelem olyan példányokra vonatkozik, amelyeket egy másik tagállam által kiállított behozatali engedély alapján hoztak be  az Unió  területére, az igazgatási hatóság előzetesen konzultál az engedélyt kiállító igazgatási hatósággal.  A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el  a konzultációs  eljárásokra  és azon  esetekre   vonatkozóan , amelyekben konzultációra van szükség

(6)  A (2) bekezdés a) pontjában és c) pontjának i. alpontjában említett, kiviteli engedély vagy újrakiviteli bizonyítvány  kiállítására  vonatkozó feltételeket nem kell alkalmazni:

a)  a több mint 50 évvel korábban beszerzett, megmunkált példányokra; vagy

b)  a nem élő példányokra és azok részeire, valamint származékaira, amennyiben a kérelmező írásos bizonyítékkal igazolja, hogy azokat  jogszerűen szerezték meg azelőtt, hogy  e rendelet  , a 338/97/EK rendelet  vagy a 3626/82/EGK rendelet vagy az egyezmény rendelkezései  azokra alkalmazhatóvá váltak volna  .

(7)  Valamennyi tagállam illetékes tudományos testülete figyelemmel kíséri a B. mellékletben felsorolt fajok példányai vonatkozásában az érintett tagállam által kiállított kiviteli engedélyeket és e példányok kivitelét. Amennyiben a tudományos testület úgy ítéli meg, hogy valamely faj egyedeinek kivitelét korlátozni kell annak érdekében, hogy ezek mennyisége olyan szintű maradjon, amely az előfordulásuk szerinti ökorendszerben betöltött szerepüknek megfelel,  és  egyidejűleg jóval azon szintérték feletti legyen, amely következtében e fajok bekerülhetnek az A. mellékletbe a 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának vagy b) pontja i. alpontjának megfelelően, a tudományos testület írásos formában javasolja az illetékes igazgatási hatóságnak a megfelelő intézkedések megtételét az adott faj példányaira vonatkozó kiviteli engedélyek kiadásának korlátozására.

Amennyiben egy igazgatási hatósághoz javaslat érkezik az első albekezdésben említett intézkedésre, erről véleményével együtt tájékoztatja a Bizottságot.  A Bizottság  adott esetben –  végrehajtási jogi aktusokkal –  korlátozások bevezetését javasolja az érintett fajok kivitelére.  Ezen végrehajtási jogi aktusokat a 21. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

6. cikk

A 4., 5. és 10. cikkben említett engedélyek és bizonyítványok megadása iránti kérelmek elutasítása

(1)  Ha egy tagállam elutasít egy engedély vagy bizonyítvány megadása iránti kérelmet e rendelet célját érintő jelentős esetben, akkor késedelem nélkül tájékoztatja a Bizottságot az elutasításról és annak okairól.

(2)  A Bizottság közli a többi tagállammal az (1) bekezdéssel összhangban megkapott információt e rendelet egységes alkalmazásának biztosítása érdekében.

(3)  Ha olyan példányra érkezik engedély vagy bizonyítvány megadása iránti kérelem, amelyre vonatkozóan egy kérelmet már előzőleg visszautasítottak, a kérelmezőnek a korábbi elutasításról tájékoztatnia kell a kérelem elbírálására illetékes hatóságot.

(4)  A tagállamok elismerik a kérelem másik tagállam illetékes hatósága általi elutasítását, amennyiben ezen elutasítás e rendelet valamely előírásán alapul.

Az első albekezdés azonban nem vonatkozik azon esetekre, amelyeknél a körülmények jelentősen megváltoztak, vagy amelyeknél a kérelem indokolására új bizonyítékot terjesztenek elő. Amennyiben az igazgatási hatóság ilyen esetekben egy engedélyt vagy bizonyítványt  állít  ki, erről, valamint a  kiállítás  indokairól tájékoztatja a Bizottságot.

7. cikk

Eltérések

(1)  Fogságban született és nevelt vagy mesterségesen szaporított példányok

Amennyiben a 8. cikket kell alkalmazni, az A. mellékletben felsorolt fajok fogságban született vagy nevelt, illetve mesterségesen szaporított példányainak védelmét a B. mellékletben felsorolt fajok példányaira alkalmazható előírásokkal összhangban kell megvalósítani.

A mesterségesen termesztett növények esetében  különleges feltételekkel  – a 4. és az 5. cikk rendelkezéseitől eltérés tehető.

 A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el:

a)  az annak megállapítására szolgáló  kritériumokra   vonatkozóan  , hogy egy példány fogságban született és nevelkedett-e, illetve mesterségesen szaporították-e és ez kereskedelmi célból történt-e;

b)  az e bekezdés a második albekezdésében említett különleges feltételekre  vonatkozóan , ha azok a következőkre vonatkoznak:

i.  növény-egészségügyi bizonyítványok felhasználása;

ii.  nyilvántartásba vett kereskedők és e cikk (4) bekezdésében említett tudományos intézetek által folytatott kereskedelem; és

iii.  hibridekkel folytatott kereskedelem.

(2)  Tranzitszállítás

A 4. cikktől eltérve, amennyiben egy példány  az Unión  keresztül történő tranzitszállítás alatt áll, a behozatali vámhivatalban nem szükséges az előírt engedélyek, bizonyítványok és bejelentések ellenőrzése és bemutatása.

A 3. cikk (1) bekezdésével és a 3. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjával összhangban a mellékletekben felsorolt fajok esetén az e bekezdés első albekezdésében említett eltérést csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a kiviteli vagy újrakiviteli harmadik ország illetékes hatósága olyan érvényes, az egyezmény által előírt kiviteli vagy újrakiviteli okmányt állított ki, amely azon példányokra vonatkozik, amelyekhez azt mellékelték, és amelyekben meghatározták a példányok rendeltetési helyét.

Amennyiben a kivitelt vagy az újrakivitelt megelőzően a második albekezdésben említett okmányt nem  állították  ki, a példányt le kell foglalni, és – adott esetben – el lehet kobozni, ha az okmányt nem nyújtják be utólag a  különleges  feltételeknek megfelelően. A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a kiviteli vagy újrakiviteli okmány utólagos benyújtásának különleges feltételeire vonatkozóan.

(3)  Személyi vagy háztartáshoz tartozó ingóságok

A 4. és 5. cikktől eltérve, az  azokban  foglalt előírások nem alkalmazandók az A‑D. mellékletekben felsorolt fajok nem élő példányaira, ezek részeire és származékaira, amennyiben azok olyan személyi és háztartáshoz tartozó ingóságok, amelyek  Unióba  történő behozatala, Unióból történő kivitele vagy  különleges  rendelkezésekkel összhangban történt. A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a személyi és háztartáshoz tartozó ingóságok behozatalára, kivitelére vagy újrakivitelére vonatkozó különleges rendelkezésekre vonatkozóan.

(4)  Tudományos intézmények

A 4., 5., 8. és 9. cikkben említett okmányok nem szükségesek a működési hely szerinti államok igazgatási hatóságai által bejegyzett tudósok és tudományos intézetek közötti olyan nem kereskedelmi jellegű kölcsönök, adományok és cserék esetében, amelyek herbáriumi példányokat és más tartósított, szárított vagy beágyazott múzeumi példányokat és élő növényi anyagokat érintenek, amelyeket olyan címkével láttak el, amelynek a mintáját határozták meg, illetve amelyeket valamely harmadik ország igazgatási hatósága által  kiállított  vagy elfogadott hasonló címkével láttak el.

A Bizottság – végrehajtási jogi aktusokkal – megállapítja az élő növényi anyagok címkéjének mintáját. Ezen végrehajtási aktusokat a 21. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

8. cikk

A kereskedelmi tevékenységek ellenőrzésére vonatkozó előírások

(1)  Az A. mellékletben felsorolt fajok példányainak megvétele, vételi ajánlat tétele, kereskedelmi célú beszerzése, kereskedelmi célú árubemutatása, kereskedelmi nyereséget célzó felhasználása és eladása, kereskedelmi célú tartása, eladási ajánlata vagy eladásra történő szállítása tilos.

(2)  A tagállamok megtilthatják példányok tartását, különösen az A. mellékletben felsorolt fajok élő állatainak esetében.

(3)  A vadon élő állat- és növényfajok megőrzésére vonatkozó egyéb  uniós  jogszabályok követelményeivel összhangban, az (1) bekezdésben említett tilalom alól esetenként eltérés engedélyezhető azon tagállam igazgatási hatósága által kiállított  arra  vonatkozó bizonyítvány révén, amelyben a példányok találhatók, amennyiben a példányok

a)  beszerezése  az Unióban  vagy  az Unióba  történő bevitele azelőtt történt, hogy az egyezmény I. függelékében vagy a 3626/82/EGK rendelet C.1. mellékletében vagy e rendelet  illetve a 338/97/EK rendelet  A. mellékletében felsorolt fajokra vonatkozó előírások  alkalmazhatóvá váltak volna ; vagy

b)  több mint 50 évvel korábban beszerzett, megmunkált példányok; vagy

c)  Unióba  történő bevitele  a 338/97/EK rendelet, vagy  e rendelet előírásaival összhangban történt, és azokat olyan célokra kívánják felhasználni, amelyek nem károsak az érintett fajok fennmaradása szempontjából; vagy

d)  egy állatfajnak fogságban született vagy nevelt példányai, vagy egy növényfajnak mesterségesen szaporított példányai, vagy ilyen példányok részei vagy származékai; vagy

e)  beszerzése kivételes körülmények között történt a tudományos fejlődés előmozdítása érdekében vagy alapvető biomedikai célokból a 86/609/EGK tanácsi irányelv(10) értelmében, amennyiben kizárólag e fajok bizonyulnak alkalmasnak e célokra, és amennyiben a fajnak olyan példányai nem állnak rendelkezésre, amelyek fogságban születtek vagy amelyeket ott szaporítottak; vagy

f)  olyan tenyésztési vagy szaporítási célokat szolgálnak, amelyek hozzájárulnak az érintett fajok megőrzéséhez; vagy

g)  kutatási vagy oktatási jellegű célokat szolgálnak a fajok megóvása vagy megőrzése körében; vagy

h)  egy tagállamból származnak, és a természetes életterükből az adott tagállamban hatályos jogszabályokkal összhangban gyűjtötték be őket.

(4)  A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el  az e cikk (1) bekezdésében említett tilalmak alóli, a (3) bekezdésben említett feltételeken alapuló általános  eltérésekre  , valamint az A. mellékletben felsorolt fajokra vonatkozó, a 3. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjával összhangban lévő általános  eltérésekre  vonatkozóan  . Ezen eltéréseknek összhangban kell lenniük a vadon élő állat-és növényfajok megőrzésére vonatkozó egyéb  uniós  jogszabályok előírásaival.

(5)  Az (1) bekezdésben említett tilalmakat kell alkalmazni a B. mellékletben felsorolt fajok példányaira is, kivéve, ha az érintett tagállam illetékes hatósága számára bizonyítani lehet, hogy az ilyen példányok beszerzése és – amennyiben azok  az Unió  területén kívülről származnak – behozatala a vadon élő állat- és növényfajok megőrzésére vonatkozó egyéb  uniós  jogszabályokkal összhangban történt.

(6)  A tagállamok illetékes hatóságai eladhatják a B., C. és D. mellékletekben felsorolt fajok e rendelet alapján elkobzott példányait, amennyiben azok így nem jutnak vissza közvetlenül azon természetes vagy jogi személyhez, akitől azt elkobozták, vagy aki részese volt a jogsértésnek. E példányokat ezután valamennyi célra jogszerűen megszerzettként lehet felhasználni.

9. cikk

Élő példányok szállítása

(1)  Az A. mellékletben felsorolt fajok valamelyikébe tartozó élő példány  Unión  belüli bármilyen, a behozatali engedélyben vagy e rendeletnek megfelelően kiállított bármilyen bizonyítványban megjelölt helyről történő szállításának feltétele azon tagállam igazgatási hatósága által megadott előzetes felhatalmazás, amelyben a példány található. A szállítás egyéb eseteiben a példány szállításáért felelős személynek – adott esetben – tudnia kell bizonyítani a példány jogszerű eredetét.

(2)  Az ilyen felhatalmazás

a)  csak abban az esetben adható meg, ha a tagállam illetékes tudományos testülete – vagy amennyiben a szállítás egy másik tagállamba történik, ez utóbbi állam illetékes tudományos testülete – megbizonyosodott arról, hogy a rendeltetési helyen az élő példány számára tervezett elhelyezés annak fennmaradása és gondozása céljából megfelelő;

b)  meglétét egy  bizonyítvány  kiállítása erősíti meg; és

c)  meglétét adott esetben, azonnal közölni kell azon tagállam igazgatási hatóságával, amelyben a példányt el kívánják helyezni.

(3)  Azonban ilyen felhatalmazásra nincs szükség, ha egy élő állatot sürgős állatorvosi kezelés céljából kell szállítani, és visszaszállítása közvetlenül az engedélyezett tartási helyére történik.

(4)  Amennyiben a B. mellékletben felsorolt fajok élő példányát  az Unión  belül szállítják, a példány birtokosa ezt csak annak biztosítása után fejezheti be, ha a tervezett címzettet megfelelően tájékoztatta a példány megfelelő gondozásához szükséges elhelyezésről, berendezésről és gyakorlatról.

(5)  Amennyiben élő példányokat szállítanak  az Unióba , onnan ki vagy azon belül, vagy egy ideig ott tartják azokat a tranzitszállítás vagy a kirakodás során, ezeket olyan módon kell felkészíteni, szállítani és gondozni, hogy a sérülés, az egészségkárosodás vagy a kegyetlen bánásmód veszélye minimális szinten maradjon, és állatok esetében az állatok szállítás közbeni védelméről szóló  uniós  jogszabályok betartásra kerüljenek.

(6)  A  Bizottságot   fel kell hatalmazni, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el  azon fajok élő példányainak tartására és szállítására  vonatkozó korlátozásokra   vonatkozóan  , amelyek  Unióba  történő behozatalát a 4. cikk (6) bekezdésével összhangban korlátozták.

10. cikk

Kiállítandó engedélyek, bejelentések és bizonyítványok [Mód. 5]

Egy tagállam igazgatási hatósága – erre irányuló kérelem és valamennyi szükséges bizonyíték bemutatása esetén – az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontjában, az 5. cikk (3) és (4) bekezdésében, a 8. cikk (3) bekezdésében és a 9. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett célokból bizonyítványt állíthat ki, amennyiben az ehhez szükséges valamennyi feltétel teljesül.

(1a)  A Bizottság végrehajtási aktusokat fogad el az (1) bekezdésben említett bizonyítványok külalakjának meghatározása érdekében. Ezen végrehajtási jogi aktusokat a 21. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. [Mód. 6]

1b)  Egy tagállam igazgatási hatósága – erre irányuló kérelem és valamennyi szükséges bizonyíték bemutatása esetén – a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében, valamint az 5. cikk (1) és (4) bekezdésében említett célokból engedélyt állíthat ki, amennyiben az ehhez szükséges valamennyi feltétel teljesül.

(1c)  A Bizottság végrehajtási aktusokat fogad el az (1b) bekezdésben említett engedélyek külalakjának meghatározása érdekében. Ezen végrehajtási jogi aktusokat a 21. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. [Mód. 8]

(1d)  A Bizottság végrehajtási aktusokat fogad el a 4. cikk (3) és (4) bekezdésében említett behozatali bejelentés külalakjának meghatározása érdekében. E végrehajtási jogi aktusokat a 21. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. [Mód. 9]

11. cikk

Az engedélyek és bizonyítványok érvényessége és különleges feltételek

(1)  A tagállamok által bevezethető vagy fenntartható szigorúbb intézkedések sérelme nélkül, a tagállamok illetékes hatóságai által e rendelettel összhangban kiállított engedélyek és bizonyítványok az egész  Unióban  érvényesek.

(2)  Az ilyen  engedélyeket vagy bizonyítványokat, valamint az ezeken alapuló más engedélyeket vagy bizonyítványokat érvénytelennek kell tekinteni, amennyiben az illetékes hatóság vagy – az engedélyt vagy bizonyítványt kiállító illetékes hatósággal lefolytatott konzultációt követően – a Bizottság megállapítja, hogy azok kiállítása a rá vonatkozó követelmények teljesülésének téves feltételezésén alapult.

Egy tagállam területén elhelyezett és ilyen okmányokkal ellátott példányokat e tagállam illetékes hatóságai lefoglalják és elkobozhatják.

(3)  E rendeletnek megfelelően kiállított bármely engedélyben vagy bizonyítványban a kiállító hatóság feltételeket és követelményeket határozhat meg annak biztosítása érdekében, hogy e rendelet előírásai teljesüljenek. Amennyiben ilyen feltételeket vagy követelményeket kell feltüntetni  az engedélyek vagy  a bizonyítványok  nyomtatványán , erről a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot.

(4)  A vonatkozó kiviteli engedély vagy újrakiviteli bizonyítvány másolata alapján kiállított behozatali engedély a példányok  Unióba  történő behozatala tekintetében csak abban az esetben lesz érvényes, ha ehhez az eredeti kiviteli engedélyt vagy újrakiviteli bizonyítványt is mellékelték.

(5)  A  Bizottságot   fel kell hatalmazni, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el  az engedélyek és bizonyítványok  kiállításának határidejére   vonatkozóan  .

12. cikk

Behozatali és kiviteli helyek

(1)  A tagállamok vámhivatalokat jelölnek ki az e rendelet hatálya alá tartozó fajok  Unióba  történő behozatalára és  Unióból  történő kivitelére vonatkozó ellenőrzések és vámkezelés elvégzésére, abból a célból, hogy átruházzák rájuk az e rendelet hatálya alá tartozó fajok példányainak a 2913/92/EGK rendelet szerinti vámkezelését vagy vámnyilatkozat kiadását, és meghatározzák, melyek a kifejezetten az élő példányok kezelésére szolgáló vámhivatalok.

(2)  Az (1) bekezdés szerint kijelölt valamennyi vámhivatalt elegendő számú és megfelelően kiképzett személyzettel kell ellátni. A tagállamok biztosítják, hogy az elhelyezés az élő állatok szállítására és elhelyezésére vonatkozó  uniós  jogszabályoknak megfeleljen és – amennyiben szükséges – megteszik az élő növények esetében szükséges intézkedéseket.

(3)  Az (1) bekezdés szerint kijelölt valamennyi hivatalt bejelentik a Bizottságnak, amely ezek listáját közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(4)  Kivételes esetekben és  különleges  kritériumoknak megfelelően az igazgatási hatóság  az Unióba  történő behozatal vagy az Unióból történő kivitel vagy újrakivitel kezelésére olyan vámhivatalt is felhatalmazhat, amelyet nem az (1) bekezdéssel összhangban jelöltek ki. A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az olyan különleges kritériumokra vonatkozóan, amelyeknek megfelelően a behozatal, kivitel vagy újrakivitel kezelésére más vámhivatal is felhatalmazható.

(5)  A tagállamok biztosítják a nyilvánosság tájékoztását a határátkelési pontoknál  az  e rendelet  értelmében elfogadott   szabályokról  .

13. cikk

Igazgatási hatóságok, tudományos testületek és más illetékes hatóságok

(1)  Valamennyi tagállam kijelöl egy igazgatási hatóságot, amely elsődlegesen felelős e rendelet végrehajtásáért és a Bizottsággal történő kapcsolattartásért.

Valamennyi tagállam további igazgatási hatóságokat és más illetékes hatóságokat is kijelölhet a rendelet végrehajtásának céljából, ebben az esetben az elsődleges igazgatási hatóság feladata annak biztosítása, hogy a többi hatóság valamennyi, e rendelet  helyes  végrehajtásához szükséges tájékoztatást megkapjon.

(2)  Valamennyi tagállam kijelöl egy vagy több, megfelelő képesítéssel rendelkező tudományos testületet, amelyek feladatainak az egyéb kijelölt igazgatási hatóságokétól függetlennek kell lennie.

(3)  A tagállamok  legkésőbb 1997. március 3-ig  megküldik az igazgatási hatóságok, az engedélyek vagy bizonyítványok kiadására illetékes más hatóságok, valamint a tudományos testületek nevét és címét a Bizottságnak, amely ezt az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi.

Az (1) bekezdés első albekezdésében említett valamennyi igazgatási hatóság két hónapon belül megküldi a Bizottságnak – annak megkeresése alapján – az engedélyek vagy bizonyítványok aláírására felhatalmazott személyek nevét és aláírásmintáját és az engedélyek vagy bizonyítványok hitelesítésére használt pecsétek, bélyegzők vagy más eszközök lenyomatait.

A tagállamok a megadott adatokban bekövetkező valamennyi változást – legkésőbb e változások bekövetkeztét követő két hónapon belül – közlik a Bizottsággal.

14. cikk

Az előírások betartásának ellenőrzése és a jogsértések kivizsgálása

(1)  A tagállamok  illetékes  hatóságai ellenőrzik az e rendeletben szereplő előírások betartását.

Amennyiben az illetékes hatóság bármikor úgy véli, hogy sérül ezen előírások betartása, megteszi a szükséges lépéseket a jogsértések megszüntetésére vagy jogi beavatkozást kezdeményez.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot és – az egyezmény függelékeiben felsorolt fajok esetében – az egyezményi titkárságot az illetékes hatóságok által megtett bármely lépésről, amely e rendelettel kapcsolatos jelentős jogsértésekkel függ össze, beleértve a példányok lefoglalásait és elkobzásait.

(2)  A Bizottság felhívja a tagállamok illetékes hatóságainak figyelmét azon ügyekre, amelyek vizsgálatát szükségesnek tartja e rendelet keretén belül. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot és – az egyezmény függelékében felsorolt fajok esetében – az egyezményi titkárságot az ennek nyomán lefolytatott vizsgálatok eredményeiről.

(3)  Valamennyi tagállam képviselőjéből álló végrehajtási csoportot kell alakítani annak biztosítása céljából, hogy az e rendeletben foglalt előírások megvalósuljanak. A csoport elnöke a Bizottság képviselője.

A végrehajtási csoport vizsgál meg minden olyan, e rendelet végrehajtásával kapcsolatos technikai jellegű kérdést, amelyet az elnök vet fel vagy saját kezdeményezésére, vagy a csoport vagy a bizottság tagjainak kérelmére.

A Bizottság a végrehajtási csoportban elhangzó véleményeket a bizottság felé továbbítja.

15. cikk

Az információk közlése

(1)  A tagállamok és a Bizottság megosztják egymással az e rendelet végrehajtásához szükséges információkat.

A tagállamok és a Bizottság biztosítják a szükséges lépések megtételét annak érdekében, hogy tájékoztassák a nyilvánosságot és az  egyezmény  és e  rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok, valamint   az e rendelet értelmében elfogadott  előírások közismertek és köztudottak legyenek.

(2)  A Bizottság kapcsolatot tart az egyezményi titkársággal annak érdekében, hogy az egyezmény ténylegesen megvalósuljon az a rendelet hatálya alá tartozó területen.

(3)  A Bizottság haladéktalanul továbbítja a Tudományos Felülvizsgálati Csoport véleményét az érintett tagállamok igazgatási hatóságai felé.

(4)  A tagállamok igazgatási hatóságai a Bizottsághoz minden év június 15. előtt megküldik azokat az előző évre vonatkozó információkat, amelyek az egyezmény VIII. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerinti jelentés elkészítéséhez szükségesek, továbbá azokat, amelyek az A., B. és C. mellékletben felsorolt fajok példányainak nemzetközi kereskedelmére, valamint a D. mellékletben felsorolt fajok  Unióba  történő behozatalára vonatkoznak.  A Bizottság   – végrehajtási jogi aktusokkal –   meghatározza  1 a megadandó információkat és azok benyújtásának formáját  .  Ezen végrehajtási jogi aktusokat a 21. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Az első albekezdésben említett adatszolgáltatás alapján a Bizottság minden év október 31. előtt kiadja az e rendelet hatálya alá tartozó fajoknak  az Unióba  behozott, onnan kivitt vagy újrakivitt példányaira vonatkozó statisztikai jelentést, és továbbítja az egyezményi titkárság felé az azon fajokra vonatkozó adatokat, amelyekre az egyezmény vonatkozik.

A 22. cikk sérelme nélkül, a tagállamok igazgatási hatóságai minden második év június 15. előtt – és először 1999-ben – közölnek a Bizottsággal minden olyan információt az előző két évre vonatkozóan, amely az egyezmény VIII. cikke (7) bekezdésének b) pontjában említett jelentések elkészítéséhez szükséges, valamint az e rendelet előírásainak megfelelő, az egyezmény hatálya alá nem tartozó információkat.  A Bizottság   – végrehajtási jogi aktusokkal –   meghatározza  2 a megadandó információkat és azok benyújtásának formáját    Ezen végrehajtási jogi aktusokat a 21. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A harmadik albekezdésben említett információk alapján a Bizottság minden második év október 31. előtt – és először 1999-ben – jelentést készít e rendelet végrehajtásáról és alkalmazásáról.

(5)  Tekintettel a mellékletek készülő kiegészítéseire, a tagállamok illetékes hatóságai valamennyi vonatkozó információt megküldenek a Bizottságnak. A Bizottság  – végrehajtási jogi aktusokkal –   meghatározza  a szükséges információkat  . Ezen végrehajtási jogi aktusokat a 21. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(6)  A  2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi  irányelvvel(11) összhangban a Bizottság megteszi a megfelelő intézkedéseket az e rendelet végrehajtása során közölt információk titkosságának védelme érdekében.

16. cikk

Szankciók

(1)  A tagállamok megfelelő intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy e rendeletnek legalább a következő megsértéseit szankcionálják:

a)  a példányok  Unióba  történő behozatala vagy onnan történő kivitele vagy újrakivitele a megfelelő engedély vagy bizonyítvány nélkül vagy hamis, hamisított vagy érvénytelen engedéllyel vagy bizonyítvánnyal vagy olyan engedéllyel vagy bizonyítvánnyal, amelyet a  kiállító  hatóság engedélye nélkül változtattak meg;

b)  a rendelet alapján kiállított engedélyen vagy bizonyítványon rögzített feltételek megsértése;

c)  hamis nyilatkozat tétele vagy tudottan hamis információ szolgáltatása egy engedély vagy bizonyítvány megszerzése érdekében;

d)  hamis, meghamisított vagy érvénytelen, illetve felhatalmazás nélkül módosított engedély vagy bizonyítvány használata egy  uniós  engedély vagy bizonyítvány megszerzéséhez vagy e rendelettel kapcsolatos bármely más hivatalos célra;

e)  a behozatali bejelentés elmulasztása vagy hamis behozatali bejelentés tétele;

f)  élő példányok szállítása a sérülés, egészségkárosodás vagy kegyetlen bánásmód veszélyének minimálisra csökkentésére irányuló, megfelelő előkészület nélkül;

g)  az A. mellékletben felsorolt fajok példányainak a behozatali engedély kiadása idején vagy később kapott felhatalmazástól eltérő felhasználása;

h)  mesterségesen szaporított növények kereskedelme a 7. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében előírt követelményekkel ellentétben;

i)  a példányoknak  az Unió  területére vagy onnan kifelé vagy azon keresztül történő szállítása e rendelettel összhangban kiállított megfelelő engedély vagy bizonyítvány nélkül és az egyezményben részes harmadik országból történő kivitel vagy újrakivitel esetében az egyezménnyel összhangban kiállított engedély vagy bizonyítvány vagy ilyen engedély vagy bizonyítvány meglétére vonatkozó kielégítő bizonyíték nélkül;

j)  példányok megvétele vagy azokra vételi ajánlat tétele, kereskedelmi célú beszerzésük, használatuk kereskedelmi nyereség céljából, kereskedelmi célú nyilvános árubemutatásuk, eladásuk, kereskedelmi célú tartásuk, eladási ajánlatuk vagy eladásra történő szállításuk a 8. cikkel megszegésével;

k)  egy engedély vagy bizonyítvány felhasználása olyan példányhoz, amely nem azonos azzal, mint amelyre  azt kiállították ;

l)  e rendelet szerint kiállított engedély vagy bizonyítvány meghamisítása vagy megváltoztatása;

m)  egy  uniós  behozatali, kiviteli vagy újrakiviteli engedély vagy bizonyítvány iránti kérelem elutasításáról való  tájékoztatás  elmulasztása a 6. cikk (3) bekezdésének megfelelően.

(2)  Az (1) bekezdésben említett intézkedéseknek meg kell felelniük a jogsértés jellegének és súlyosságának, és előírásokat kell tartalmazniuk a példányok lefoglalására és – adott esetben – azok elkobzására.

(3)  Amennyiben egy példányt elkoboznak, az elkobzással a tagállam illetékes hatóságát bízzák meg, amely

a)  a tagállam Tudományos Testületével lefolytatott egyeztetés után – e rendelet és az egyezmény céljaival és rendelkezéseivel összhangban – elhelyezi a példányt vagy más módon rendelkezik a példányról; és

b)  élő példány  Unióba  történő behozatala esetében a kiviteli országgal történt megbeszélést követően – az elkövető személy költségére – visszaküldheti azt a kiviteli országba.

(4)  Amennyiben a B. vagy a C. mellékletben felsorolt fajok valamelyikének egy élő példánya érvényes engedély vagy bizonyítvány nélkül érkezik  az Unióba  történő beléptetés helyére, a példányt le kell foglalni vagy el lehet kobozni, vagy ha a címzett visszautasítja a példány átvételét, akkor a tagállam beléptetési pont szerint illetékes hatóságai – adott esetben – megtagadhatják a szállítmány beléptetését és kötelezhetik a szállítót a példány visszaszállítására annak eredeti indítási helyére.

17. cikk

Tudományos Felülvizsgálati Csoport

(1)  E rendelettel létrejön a Tudományos Felülvizsgálati Csoport, amely valamennyi tagállam tudományos testületének vagy testületeinek képviselőiből áll, és elnöke a Bizottság képviselője.

(2)  A Tudományos Felülvizsgálati Csoport megvizsgálja az e rendelet alkalmazásával összefüggő valamennyi olyan – különösen a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjával, a (2) bekezdésének a) pontjával és (6) bekezdésével kapcsolatos – tudományos kérdést, amelyet az elnök vagy a saját kezdeményezésére, vagy e csoport vagy a  bizottság  tagjainak kérésére vet fel.

(3)  A Bizottság a Tudományos Felülvizsgálati Csoport véleményét továbbítja a bizottsághoz.

18. cikk

 További felhatalmazási jogkörök

(1)  A  Bizottságot   fel kell hatalmazni, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az  egységes  feltételekre és kritériumokra vonatkozóan  a következők tekintetében:

a)  a 4. cikkben, az 5. cikkben, a 7. cikk (4) bekezdésében és a 10. cikkben említett okmányok  kiállítása  , érvényessége és felhasználása;

b)  a 7. cikk (1) bekezdése második albekezdésének a) pontjában említett növény-egészségügyi bizonyítványok felhasználása;

c)  szükség esetén a példányok megjelölésére szolgáló eljárások meghatározása az azonosítás megkönnyítésére  és e rendelet előírásai  betartásának biztosítására.

(2)  A  Bizottságot   fel kell hatalmazni, hogy  szükség esetén  a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a  az egyezményben részt vevő felek konferenciája által elfogadott határozatok, az egyezmény állandó bizottsága által meghozott határozatok vagy előterjesztett javaslatok és az egyezményi titkárság javaslatainak végrehajtására  irányuló további intézkedésekre   vonatkozóan  .

(3)  A  Bizottságot   fel kell hatalmazni, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el  az A‑D.  melléklet módosítása   céljából  , az A. mellékletre vonatkozó olyan módosítások kivételével, amelyek nem az egyezményben részt vevő felek  konferenciája  határozataiból következnek.

19. cikk

 További végrehajtási jogkörök 

(1)  A Bizottság  – végrehajtási jogi aktusokkal –  meghatározza a 4. cikkben, az 5. cikkben, a 7. cikk (4) bekezdésében és a 10. cikkben említett okmányok külalakját.  Ezen végrehajtási jogi aktusokat a 21. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. 

(2)  A Bizottság – végrehajtási jogi aktusokkal – meghatározza a behozatali bejelentés benyújtására szolgáló űrlapot. Ezen végrehajtási jogi aktusokat a 21. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. [Mód. 10]

20. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  Az e cikkben meghatározott feltételek mellett a Bizottság hatáskört kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)  A Bizottsága a 4. cikk (6) bekezdésében, a 4. cikk (7) bekezdésében, az 5. cikk (5) bekezdésében, a 7. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében, a 8. cikk (4) bekezdésében, a 9. cikk (6) bekezdésében, a 11. cikk (5) bekezdésében, a 12. cikk (4) bekezdésében és a 18. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett felhatalmazása határozatlan időre szól [az alap jogalkotási aktus alapjogiaktus hatálybalépésének időpontja vagy a jogalkotó által megállapított bármely más időpont] –tól/-től kezdődő hatállyal. [Mód. 11]

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (6) bekezdésében, a 4. cikk (7) bekezdésében, az 5. cikk (5) bekezdésében, a 7. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében, a 8. cikk (4) bekezdésében, a 9. cikk (6) bekezdésében, a 11. cikk (5) bekezdésében, a 12. cikk (4) bekezdésében és a 18. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. [Mód. 12]

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)  A a 4. cikk (6) bekezdésében, 4. cikk (7) bekezdésének, az 5. cikk (5) bekezdésének, a 7. cikk (1), (2) és (3) bekezdésének, a 8. cikk (4) bekezdésének, a 9. cikk (6) bekezdésének, a 11. cikk (5) bekezdésének, a 12. cikk (4) bekezdésének és a 18. cikk (1), (2) és (3) bekezdésének értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő [két hónapon] belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam [két hónap]-pal meghosszabbodik. [Mód. 13]

21. cikk

 A bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot egy  , a vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmével foglalkozó bizottságként említett bizottság segíti.  Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

22. cikk

Záró rendelkezések

Valamennyi tagállam értesíti a Bizottságot és az egyezményi titkárságot azon rendelkezésekről, amelyeket kifejezetten e rendelet végrehajtása céljából fogad el, és valamennyi olyan jogi eszközről és meghozott intézkedésről, amelyeket e rendelet alkalmazására és végrehajtására alkalmaz.

A Bizottság ezen információkról értesíti a többi tagállamot.

23. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 338/97/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozások e rendeletre való hivatkozásnak tekintendők, és a III. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell őket értelmezni.

24. cikk

 Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetésének napját követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt .

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

Megjegyzések az A., B., C. és D. melléklet értelmezéséhez

1.  Az A., B., C. és D. mellékletben szereplő fajokra az alábbiakkal történik utalás:

a)  a fajok nevével; vagy

b)  mint egy magasabb rendszertani egységben vagy annak egy kiemelt részében foglalt valamennyi fajra.

2.  Az »spp.« rövidítés használatos egy magasabb rendszertani egység valamennyi fajának jelölésére.

3.  A fajnál magasabb rendszertani egységekre történő utalások csupán tájékoztató vagy osztályozó célúak.

4.  Az A. mellékletben félkövér betűvel szedett fajokat a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben(12) vagy a 92/43/EGK tanácsi irányelvben(13) meghatározott védelemnek megfelelően vették fel a listába.

5.  A növények esetében a következő rövidítések használatosak a fajnál alacsonyabb rendszertani egységeknél:

a)  az »ssp« rövidítés az alfajt;

b)  a »var(s)« rövidítés a változato(ka)t; valamint

c)  a »fa« rövidítés a formát jelöli.

6.  A fajok vagy magasabb rendszertani egységek neve mellett szereplő »(I)«, »(II)«, illetve »(III)« jelzések az Egyezmény azon függelékére utalnak, amelyben az érintett faj szerepel a 7–9. megjegyzésnek megfelelően. Amennyiben nincs semmilyen magyarázó jegyzet, az érintett faj nem szerepel az Egyezmény függelékeiben.

7.  Egy faj vagy magasabb rendszertani egység neve mellett szereplő (I) azt jelöli, hogy az érintett faj vagy faj feletti rendszertani egység szerepel az Egyezmény I. függelékében.

8.  Egy faj vagy magasabb rendszertani egység neve mellett szereplő (II) azt jelöli, hogy az érintett faj vagy faj feletti rendszertani egység szerepel az Egyezmény II. függelékében.

9.  Egy faj vagy magasabb rendszertani egység neve mellett szereplő (III) azt jelöli, hogy az érintett faj vagy faj feletti rendszertani egység szerepel az Egyezmény III. függelékében. Ebben az esetben azt az országot, amelynek kapcsán az adott faj bekerült a III. függelékbe, szintén jelölik.

10.  »Nemesített növényfajta« (kultivár): a kultúrnövények nevezéktanának nemzetközi kódexe 8. kiadásának meghatározása alapján olyan növénykultúra, a) amelynek szelekciója egy sajátos jegy vagy jegyek kombinációja alapján történt b) amely e jegyek tekintetében elkülöníthető, egységes és stabil, és c) megfelelő eszközökkel történő szaporítás esetén megtartja ezeket a jellemzőket. Kultivár esetében csak az az új rendszertani egység vehető figyelembe, amelynek kategórianeve és meghatározása hivatalosan közzétételre került a kultúrnövények nevezéktanával foglalkozó nemzetközi kódex legújabb kiadásában.

11.  Hibridek csak abban az esetben szerepelhetnek a függelékekben, ha a természetben önálló és tartós populációik találhatók. Azon hibrid állatokra, amelyeknek négy felmenő generációjából egy vagy több példány az A. vagy B. mellékletben szereplő valamely fajba tartozott, éppúgy vonatkoznak e rendelet rendelkezései, mint ha önálló fajok lennének, akkor is, ha az érintett hibridek konkrétan nem szerepelnek a mellékletekben.

12.  Ha egy faj szerepel az A., B. vagy C. mellékletben, akkor annak minden része és származéka is szerepel ugyanazon mellékletben, kivéve, ha az adott fajra vonatkozó jegyzetben feltüntetik, hogy csak bizonyos részei és származékai szerepelnek a mellékletben. E rendelet 2. cikke t) pontjának megfelelően a B. vagy C. mellékletben szereplő faj vagy magasabb rendszertani egység neve mellé tett »#« jel és az azt követő szám az adott magasabb rendszertani egység konkrét részeit és származékait jelöli e rendelet alkalmazásában, a következőképpen:

#1

Valamennyi rész és származék, kivéve:

a)  a mag, a spóra és a pollen (ideértve a pollíniumokat);

b)  a steril konténerben szállított, in vitro szaporított, szilárd vagy folyékony táptalajon levő magoncok vagy szövettenyészetek;

c)  a mesterségesen szaporított növényekről származó vágott virág; valamint

d)  a Vanilla nemzetségbe tartozó mesterségesen szaporított növények termése, része és származéka.

#2

Valamennyi rész és származék, kivéve:

a)  a mag és a pollen; valamint

b)  a csomagolt és kiskereskedelmi forgalomra előkészített késztermékek.

#3

Egész és szeletelt gyökerek, valamint annak részei.

#4

Valamennyi rész és származék, kivéve:

a)  a mag (ideértve az Orchidaceae maghéját), a spóra és a pollen (ideértve a pollíniumokat). A kivétel nem vonatkozik a Mexikóból exportált Cactaceae spp. magjára, valamint a Madagaszkárról exportált Beccariophoenix madagascariensis és Neodypsis decaryi magjára;

b)  a steril konténerben szállított, in vitro szaporított, szilárd vagy folyékony táptalajon levő magoncok vagy szövettenyészetek;

c)  a mesterségesen szaporított növényekről származó vágott virág;

d)  a Vanilla (Orchidaceae) nemzetség, illetve a Cactaceae család betelepített vagy mesterségesen szaporított növényeinek termése, része és származéka; illetve

e)  az Opuntia nemzetség Opuntia alnemzetségébe és a Selenicereus (Cactaceae) nemzetségbe tartozó betelepített vagy mesterségesen szaporított növények szára, virága, része és származéka; valamint

f)  az Euphorbia antisyphilitica csomagolt és kiskereskedelmi forgalomra előkészített késztermékei.

#5

A rönk, a fűrészfa és a furnérlemez.

#6

A rönk, a fűrészfa, a furnérlemez és a rétegelt lemez.

#7

A rönk, a fanyesedék, őrlemény és kivonat.

#8

Föld alatti részek (é. gyökerek és gumók): egészben, részben vagy porítva.

#9

Valamennyi rész és származék, kivéve amelyen a következő címke szerepel »Készült ellenőrzött begyűjtésű Hoodia spp.-ből ellenőrzött előállítás során nyert anyagból a botswanai/namíbiai/dél-afrikai CITES irányító hatóságokkal való együttműködés keretében, a BW/NA/ZA xxxxxx számú megállapodás szerint«.

#10

A rönk, a fűrészfa, a furnérlemez, ideértve a húros hangszerekhez való vonók gyártására használt félkész faárut.

#11

A rönk, a fűrészfa, furnérlemez, rétegelt lemez, őrlemény és kivonat.

#12

A rönk, a fűrészfa, a furnérlemez, a rétegelt lemez és az illóolaj, a csomagolt és kiskereskedelmi forgalomra előkészített késztermékek kivételével.

#13

Mag (nevezik endospermiumnak, gyümölcshúsnak vagy koprának is) és annak valamennyi származéka.

13.  Mivel az A. mellékletben szereplő egyetlen NÖVÉNYFAJRA vagy magasabb rendszertani egységre vonatkozóan sem történt kiegészítés abból a célból, hogy hibridjeit e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének megfelelően kell kezelni, ez azt jelenti, hogy az e fajokhoz vagy rendszertani egységekbe tartozó növények mesterséges szaporításával előállított hibridek a mesterséges szaporítást tanúsító kereskedelmi bizonyítvánnyal forgalomba hozhatók, és hogy e hibridek magjaira és pollenjére (beleértve a pollíniumokat), a róluk származó vágott virágra, a steril konténerben szállított, in vitro szaporított, szilárd vagy folyékony táptalajon levő magoncaira vagy szövettenyészeteire nem vonatkoznak e rendelet rendelkezései.

14.  A vizeletre, az ürülékre és az ámbrára, amelyek mellékterméknek minősülnek és az érintett állatok kezelése nélkül keletkeznek, nem vonatkoznak e rendelet előírásai.

15.  A D. mellékletben szereplő állatfajokat illetően a rendelkezések kizárólag az élő és a teljes, illetve lényegében teljes elpusztult példányokra alkalmazandók, kivéve azokat a rendszertani egységeket, amelyek egyéb részeire és származékaira vonatkozóan az alábbi kiegészítések értelmében a rendelkezések szintén vonatkoznak:

§ 1

Bármely teljes vagy lényegében teljes bőr, nyers- vagy cserzett bőr.

Bármely toll, illetve bármely tollal borított bőr vagy más rész.

§ 2

16.  A D. mellékletben szereplő növényfajokat illetően a rendelkezések kizárólag az élő példányokra alkalmazandók, kivéve azokat a rendszertani egységeket, amelyek egyéb részeire és származékaira vonatkozóan az alábbi kiegészítések értelmében a rendelkezések szintén vonatkoznak:

§ 3

Szárított és friss növények, beleértve adott esetben a következőket: levelek, gyökerek/gyökértörzs, szár, mag/spóra, kéreg, illetve termés.

§ 4

A rönk, a fűrészfa és a furnérlemez.

A.  melléklet

B.  melléklet

C.  melléklet

Köznapi név

ÁLLATOK

CHORDATA (GERINCHÚROSOK)

MAMMALIA

Emlősök

ARTIODACTYLA

PÁROSUJJÚ PATÁSOK

Antilocapridae

Villásszarvú-antilopfélék

Villásszarvú antilop

Bovidae

Marhafélék

Addax nasomaculatus (I)

Mendeszantilop

Ammotragus lervia (II)

Sörényes juh

Antilope cervicapra (III Nepál)

Indiai antilop

Bison bison athabascae (II)

Erdei amerikai bölény

Gaur

Bos mutus (I) (a Bos grunniens-ként szereplő háziasított forma kivételével, amelyre nem vonatkoznak e rendelet rendelkezései)

Jak

Bos sauveli (I)

Kouprey

Bubalus arnee (III Nepál) (a Bubalus bubalis-ként szereplő háziasított forma kivételével, amelyre nem vonatkoznak e rendelet rendelkezései)

Vízibivaly

Bubalus depressicornis (I)

Alföldi anoa

Bubalus mindorensis (I)

Mindoro bivaly

Hegyi anoa

Budorcas taxicolor (II)

Takin

Capra falconeri (I)

Pödröttszarvú kecske

Capricornis milneedwardsii (I)

Kínai széró

Capricornis rubidus (I)

Vörös széró

Capricornis sumatraensis (I)

Déli gorál

Capricornis thar (I)

Himalájai széró

Cephalophus brookei (II)

Brooke-bóbitásantilop

Cephalophus dorsalis (II)

Feketelábú bóbitásantilop

Cephalophus jentinki (I)

Libériai bóbitásantilop

Cephalophus ogilbyi (II)

Ogilby-bóbitásantilop

Cephalophus silvicultor (II)

Sárgahátú bóbitásantilop

Cephalophus zebra (II)

Zebra-bóbitásantilop

Damaliscus pygargus pygargus (II)

Tarka lantszarvúantilop

Gazella cuvieri (I)

Edmi gazella

Gazella dorcas (III Algéria/ Tunézia)

Dorkász gazella

Gazella leptoceros (I)

Homoki gazella

Hippotragus niger variani (I)

Óriás fekete lóantilop

Kobus leche (II)

Zambézi mocsáriantilop

Naemorhedus baileyi (I)

Vörös gorál

Naemorhedus caudatus (I)

Hosszúfarkú gorál

Naemorhedus goral (I)

Közönséges gorál

Kínai gorál

Nanger dama (I)

Dám gazella

Oryx dammah (I)

Kardszarvú nyársasantilop

Oryx leucoryx (I)

Arab nyársasantilop

Ovis ammon (II) (az A. mellékletben szereplő alfajok kivételével)

Argali juh

Tibeti argali juh

Ovis ammon nigrimontana (I)

Kara Tau argali juh

Ovis canadensis (II) (csak a mexikói populáció; e rendelet mellékleteiben más populáció nem szerepel)

Vastagszarvú juh

Ovis orientalis ophion (I)

Ciprusi muflon

Ovis vignei (II) (az A. mellékletben szereplő alfaj kivételével)

Urial

Ovis vignei vignei (I)

Indiai urial

Pantholops hodgsonii (I)

Tibeti antilop, csiru

Philantomba monticola (II)

Kék bóbitásantilop

Pseudoryx nghetinhensis (I)

Vietnámi antilop

Rupicapra pyrenaica ornata (I)

Abruzzói zerge

Saiga borealis (II)

Mongol tatárantilop

Saiga tatarica (II)

Nyugati tatárantilop

Tetracerus quadricornis (III Nepál)

Négyszarvú antilop

Camelidae

Tevefélék

Lama guanicoe (II)

Guanakó

Vicugna vicugna (I) (az alábbi populációik kivételével: Argentína [Jujuy és Catamarca tartományok természetes, valamint Jujuy, Salta, Catamarca, La Rioja és San Juan tartományának félvad populációi]; Bolívia [a teljes populáció]; Chile [a Primera Región populációja] és Peru [a teljes populáció]; amelyek a B. mellékletben szerepelnek)

Vicugna vicugna (II) (csak az alábbi populációk: Argentína(14) [Jujuy és Catamarca tartományok természetes, valamint Jujuy, Salta, Catamarca, La Rioja és San Juan tartományának félvad populációi]; Bolívia(15) [a teljes populáció]; Chile(16) [a Primera Región populációja]; Peru(17) [a teljes populáció]; az összes többi populáció az A. mellékletben szerepel)

Vikunya

Cervidae

Szarvasfélék

Axis calamianensis (I)

Calamian-szarvas

Axis kuhlii (I)

Kuhl-szarvas

Axis porcinus annamiticus (I)

Annami-disznószarvas

Blastocerus dichotomus (I)

Lápi szarvas

Cervus elaphus bactrianus (II)

Kasmíri gímszarvas

Cervus elaphus barbarus (III Algéria/ Tunézia)

Atlasz-gímszarvas

Cervus elaphus hanglu (I)

Hangul-gímszarvas

Dama dama mesopotamica (I)

Mezopotámiai szarvas

Hippocamelus spp. (I)

Villásszarvasok

Mazama temama cerasina (III Guatemala)

Vörös nyársasszarvas cerasina alfaja

Muntiacus crinifrons (I)

Kontyos muntyákszarvas

Muntiacus vuquangensis (I)

Vietnami muntyákszarvas

Odocoileus virginianus mayensis (III Guatemala)

Maja fehérfarkú szarvas

Ozotoceros bezoarticus (I)

Pampaszarvas

Pudu mephistophiles (II)

Északi törpeszarvas

Pudu puda (I)

Déli törpeszarvas

Rucervus duvaucelii (I)

Mocsári szarvas

Rucervus eldii (I)

Líraszarvas

Hippopotamidae

Vízilófélék

Hexaprotodon liberiensis (II)

Törpevíziló

Hippopotamus amphibius (II)

Nílusi víziló

Moschidae

Pézsmaszarvasfélék

Moschus spp. (I) (csak az afganisztáni, bhutáni, india, mianmari, nepáli és pakisztáni populációi; az összes többi populáció a B. mellékletben szerepel)

Moschus spp. (II) (az afganisztáni, bhutáni, indiai, mianmari, nepáli és pakisztáni populációk kivételével; amelyek az A. mellékletben szerepelnek)

Pézsmaszarvasok

Suidae

Disznófélék

Babyrousa babyrussa (I)

Közönséges babiruszadisznó

Babyrousa bolabatuensis (I)

Bola Batu babiruszadisznó

Babyrousa celebensis (I)

Nagyfogú babiruszadisznó

Babyrousa togeanensis (I)

Malenge-szigeti babiruszadisznó

Sus salvanius (I)

Törpedisznó

Tayassuidae

Pekarifélék

Tayassuidae spp. (II) (az A. mellékletben szereplő faj kivételével és az örvös pekari (Pecari tajacu) Mexikóban és az USA-ban élő populációi kivételével, amelyek nem szerepelnek e rendelet mellékleteiben)

Pekarifélék

Catagonus wagneri (I)

Chaco-pekari

CARNIVORA

RAGADOZÓK

Ailuridae

Kispandafélék

Ailurus fulgens (I)

Kispanda

Canidae

Kutyafélék

Canis aureus (III India)

Aranysakál

Canis lupus (I/II)

(Minden populáció, kivéve Spanyolországnak a Duero folyótól északra fekvő területeinek és Görögországnak a 39. szélességi körtől északra fekvő területeinek populációit. Bhután, India, Nepál és Pakisztán populációi az I. függelékben szerepelnek; minden egyéb populáció a II. függelékben található. Kivéve a háziasított formát és a dingót, amelyek Canis lupus familiaris-ként és Canis lupus dingo-ként szerepelnek.

Canis lupus (II) (Spanyolországnak a Duero folyótól északra fekvő területeinek és Görögországnak a 39. szélességi körtől északra fekvő területeinek populációi). Kivéve a háziasított formát és a dingót, amelyek Canis lupus familiaris-ként és Canis lupus dingo-ként szerepelnek.

Szürke farkas

Canis simensis

Etióp sakál

Cerdocyon thous (II)

Közönséges pamparóka

Chrysocyon brachyurus (II)

Sörényesfarkas

Cuon alpinus (II)

Vadkutya

Lycalopex culpaeus (II)

Culpeo pamparóka

Lycalopex fulvipes (II)

Darwin-pamparóka

Lycalopex griseus (II)

Argentin pamparóka

Lycalopex gymnocercus (II)

Igazi pamparóka

Speothos venaticus (I)

Erdeikutya

Vulpes bengalensis (III India)

Indiai róka

Vulpes cana (II)

Afgán róka

Vulpes zerda (II)

Sivatagi róka

Eupleridae

Falanukfélék

Cryptoprocta ferox (II)

Fossza

Eupleres goudotii (II)

Falanuk

Fossa fossana (II)

Madagaszkári cibetmacska

Felidae

Macskafélék

Felidae spp. (II) (az A. mellékletben szereplő fajok kivételével. A háziasított változat példányaira nem vonatkoznak e rendelet rendelkezései)

Macskafélék

Gepárd

Caracal caracal (I) (csak az ázsiai populációk; az összes többi populáció a B. mellékletben szerepel)

Sivatagi macska (karakál)

Catopuma temminckii (I)

Temminck-macska

Felis nigripes (I)

Feketelábú macska

Felis silvestris (II)

Vadmacska

Leopardus geoffroyi (I)

Geoffroy-macska

Leopardus jacobitus (I)

Andesi macska

Leopardus pardalis (I)

Ocelot

Leopardus tigrinus (I)

Tigrismacska

Leopardus wiedii (I)

Hosszúfarkú macska

Lynx lynx (II)

Közönséges hiúz

Lynx pardinus (I)

Párduchiúz

Neofelis nebulosa (I)

Ködfoltos párduc

Panthera leo persica (I)

Ázsiai oroszlán

Panthera onca (I)

Jaguár

Panthera pardus (I)

Leopárd

Panthera tigris (I)

Tigris

Pardofelis marmorata (I)

Márványfoltos macska

Prionailurus bengalensis bengalensis (I) (csak a bangladesi, indiai és thaiföldi populációk; az összes többi populáció a B. mellékletben szerepel)

Bengáli törpemacska törzsalakja

Prionailurus iriomotensis (II)

Iriomote-törpemacska

Prionailurus planiceps (I)

Laposfejű macska

Prionailurus rubiginosus (I) (csak az indiai populációk; az összes többi populáció a B. mellékletben szerepel)

Rozsdás macska

Puma concolor coryi (I)

Floridai puma

Puma concolor costaricensis (I)

Costa Ricai puma

Puma concolor couguar (I)

Keleti puma

Puma yagouaroundi (I) (csak a közép- és észak-amerikai populációk; az összes többi populáció a B. mellékletben szerepel)

Jaguarundi

Uncia uncia (I)

Hópárduc

Herpestidae

Mongúzfélék

Herpestes fuscus (III India)

Rövidfarkú mongúz fuscus alfaja

Herpestes edwardsi (III India)

Szürke mongúz

Herpestes javanicus auropunctatus (III India)

Jávai mongúz auropunctatus alfaja

Herpestes smithii (III India)

Smith-mongúz

Herpestes urva (III India)

Rákász-mongúz

Herpestes vitticollis (III India)

Csíkosnyakú mongúz

Hyaenidae

Hiénafélék

Proteles cristata (III Botswana)

Cibethiéna

Mephitidae

Bűzösborzfélék

Conepatus humboldtii (II)

Patagóniai bűzösborz

Mustelidae

Menyétfélék

Lutrinae

Vidraformák

Lutrinae spp. (II) (az A. mellékletben szereplő fajok kivételével)

Vidrák

Kongói tömpeujjúvidra

Enhydra lutris nereis (I)

Tengeri vidra

Lontra felina (I)

Parti vidra

Lontra longicaudis (I)

Hosszúfarkú vidra

Lontra provocax (I)

Déli vidra

Lutra lutra (I)

Közönséges vidra

Lutra nippon (I)

Japán vidra

Pteronura brasiliensis (I)

Óriásvidra

Mustelinae

Menyétformák

Eira barbara (III Honduras)

Tayra

Galictis vittata (III Costa Rica)

Nagy grizon

Martes flavigula (III India)

Sárgatorkú nyest

Martes foina intermedia (III India)

Nyest intermedia alfaja

Martes gwatkinsii (III India)

Gwatkins-nyest

Mellivora capensis (III Botswana)

Méhészborz

Mustela nigripes (I)

Feketelábú görény

Odobenidae

Rozmárfélék

Odobenus rosmarus (III Kanada)

Rozmár

Otariidae

Fülesfókafélék

Arctocephalus spp (II) (az A. mellékletben szereplő fajok kivételével)

Medvefókák

Arctocephalus philippii (II)

Juan Fernandez-medvefóka

Arctocephalus townsendi (I)

Guadelupe-medvefóka

Phocidae

Fókafélék

Mirounga leonina (II)

Déli elefántfóka

Monachus spp. (I)

Barátfókák

Procyonidae

Mosómedvefélék

Bassaricyon gabbii (III Costa Rica)

Ecsetfarkú nyestmedve

Bassariscus sumichrasti (III Costa Rica)

Közép-amerikai macskanyérc

Nasua narica (III Honduras)

Fehérorrú koati

Nasua nasua solitaria (III Uruguay)

Vörösorrú koati solitaria alfaja

Potos flavus (III Honduras)

Farksodró

Ursidae

Medvefélék

Ursidae spp. (II) (az A. mellékletben szereplő fajok kivételével)

Medvefélék

Ailuropoda melanoleuca (I)

Óriáspanda

Helarctos malayanus (I)

Maláj medve

Melursus ursinus (I)

Ajakos medve

Tremarctos ornatus (I)

Pápaszemes medve

Ursus arctos (I/II)

(csak a bhutáni, kínai, mexikói és mongóliai populációk és az Ursus arctos isabellinus alfaj szerepel az I. függelékben; az összes többi populáció és alfaj a II. függelékben szerepel).

Barnamedve

Ursus thibetanus (I)

Örvös medve

Viverridae

Cibetmacskafélék

Arctictis binturong (III India)

Binturong

Civettictis civetta (III Botswana)

Afrikai cibetmacska

Cynogale bennettii (II)

Vidracibet

Hemigalus derbyanus (II)

Sávos pálmasodró

Paguma larvata (III India)

Álcás pálmasodró

Paradoxurus hermaphroditus (III India)

Közönséges pálmasodró

Paradoxurus jerdoni (III India)

Jerdon-pálmasodró

Prionodon linsang (II)

Sávos tigrispetymeg

Prionodon pardicolor (I)

Foltos tigrispetymeg

Viverra civettina (III India)

Malabári cibetmacska

Viverra zibetha (III India)

Indiai cibetmacska

Viverricula indica (III India)

Kis cibetmacska

CETACEA

Cetek (delfinek, bálnák)

CETACEA spp. (I/II)(18)

Cetek

CHIROPTERA

DENEVÉREK

Phyllostomidae

Hártyásorrú denevérek

Platyrrhinus lineatus (III Uruguay)

Csíkoshátú gyümölcsdenevér

Pteropodidae

Repülőkutya-félék

Acerodon spp. (II) (az A. mellékletben szereplő faj kivételével)

Repülőrókák

Acerodon jubatus (I)

Fülöp-szigeteki repülőróka

Pteropus spp. (II) (az A. mellékletben szereplő fajok kivételéve)

Repülőrókák

Pteropus insularis (I)

Caroline-repülőróka

Pteropus livingstonii (II)

Livingstone-repülőróka

Pteropus loochoensis (I)

Japán repülőróka

Pteropus mariannus (I)

Mariana-repülőróka

Pteropus molossinus (I)

Aranyfejű repülőróka

Pteropus pelewensis (I)

Pelew-szigeti repülőróka

Pteropus pilosus (I)

Palau-repülőróka

Pteropus rodricensis (II)

Rodrigez-repülőkutya

Pteropus samoensis (I)

Samoa-repülőróka

Pteropus tonganus (I)

Tonga-repülőróka

Pteropus ualanus (I)

Kosrae-szigeti repülőróka

Pteropus voeltzkowi (II)

Pemba-repülőróka

Pteropus yapensis (I)

Yap-szigeti repülőróka

CINGULATA

ÖVESÁLLATOK

Dasypodidae

Tatufélék

Cabassous centralis (III Costa Rica)

Északi csupaszfarkú tatu

Cabassous tatouay (III Uruguay)

Nagy csupaszfarkú-tatu

Chaetophractus nationi (II) (A megállapított éves exportkvóta nulla. A faj minden példányát az A. mellékletbe tartozó faj példányának kell tekinteni, és a velük folytatott kereskedelmet ennek megfelelően szabályozni.)

Bolíviai szőröstatu

Priodontes maximus (I)

Óriástatu

DASYUROMORPHIA

ERSZÉNYES RAGADOZÓK

Dasyuridae

Erszényesnyestfélék

Sminthopsis longicaudata (I)

Hosszúfarkú erszényescickány

Sminthopsis psammophila (I)

Homoki erszényescickány

Thylacinidae

Erszényesfarkas-félék

Thylacinus cynocephalus (valószínűleg kipusztult) (I)

Erszényes farkas

DIPROTODONTIA

KEVÉSFOGÚ ERSZÉNYESEK

Macropodidae

Kengurufélék

Dendrolagus inustus (II)

Szürke kúszókenguru

Dendrolagus ursinus (II)

Fekete kúszókenguru

Lagorchestes hirsutus (I)

Vörhenyes nyúlkenguru

Lagostrophus fasciatus (I)

Keresztsávos nyúlkenguru

Onychogalea fraenata (I)

Kantáros karmoskenguru

Onychogalea lunata (I)

Holdas karmoskenguru

Phalangeridae

Kuszkuszfélék

Phalanger intercastellanus (II)

Sötétfarkú kuszkusz

Phalanger mimicus (II)

Déli kuszkusz

Phalanger orientalis (II)

Szürke kuszkusz

Spilocuscus kraemeri (II)

Apró foltoskuszkusz

Spilocuscus maculatus (II)

Foltos kuszkusz

Spilocuscus papuensis (II)

Pettyes foltoskuszkusz

Potoroidae

Patkánykenguru-félék

Bettongia spp. (I)

Patkánykenguruk

Caloprymnus campestris (valószínűleg kipusztult) (I)

Csupaszmellű patkánykenguru

Vombatidae

Vombatfélék

Északi vombat

LAGOMORPHA

NYÚLALAKÚAK

Leporidae

Nyúlfélék

Caprolagus hispidus (I)

Sörtés nyúl

Romerolagus diazi (I)

Mexikói nyúl

MONOTREMATA

KLOAKÁSOK

Tachyglossidae

Hangyászsünfélék

Zaglossus spp. (II)

Hosszúcsőrű hangyászsünök

PERAMELEMORPHIA

ORMÁNYOS ERSZÉNYESEK

Chaeropodidae

Hosszúlábú-bandikutfélék

Chaeropus ecaudatus (valószínűleg kipusztult) (I)

Hosszúlábú bandikut

Peramelidae

Bandikutfélék

Perameles bougainville (I)

Nyugati bandikut

Thylacomyidae

Macrotis lagotis (I)

Közönséges erszényesnyúl

Macrotis leucura (I)

Fehérfarkú erszényesnyúl

PÁRATLANUJJÚ PATÁSOK

Equidae

Lófélék

Equus africanus (I) (az Equus asinus-ként szereplő háziasított forma kivételével, amelyre nem vonatkoznak e rendelet rendelkezései.)

Afrikai vadszamár

Equus grevyi (I)

Grevy-zebra

Equus hemionus (I/II) (A faj a II. függelékben szerepel, de az Equus hemionus hemionus és az Equus hemionus khur alfajok az I. függelékben találhatók.)

Ázsiai vadszamár

Equus kiang (II)

Kiang

Equus przewalskii (I)

Vadló

Equus zebra hartmannae (II)

Hartmann-hegyizebra

Equus zebra zebra (I)

Fokföldi hegyizebra

Orrszarvúfélék

Rhinocerotidae spp. (I) (a B. mellékletben szereplő alfajok kivételével)

Orrszarvúfélék

Ceratotherium simum simum (II) (csak a dél-afrikai és a szváziföldi populációk; az összes többi populáció az A. mellékletben szerepel. Nemzetközi kereskedelem kizárólag élő állatok megfelelő és elfogadható célállomásra történő szállítása esetén, valamint vadászati trófeák esetén engedélyezhető. Az alfaj minden más példányát az A. mellékletbe tartozó faj példányának kell tekinteni, és a velük folytatott kereskedelmet ennek megfelelően kell szabályozni)

Déli szélesszájú orrszarvú

Tapírfélék

Tapiridae spp. (I) (a B. mellékletben szereplő faj kivételével)

Tapírfélék

Tapirus terrestris (II)

Közönséges tapír

TOBZOSKÁK

Manidae

Tobzoskafélék

Manis spp. (II)

(A Manis crassicaudata, Manis culionensis, Manis javanica és Manis pentadactyla vadon befogott és elsődlegesen kereskedelmi célból forgalomba kerülő példányaira a megállapított éves exportkvóta nulla.)

Tobzoskák

VENDÉGIZÜLETESEK

Bradypodidae

Háromujjúlajhár-félék

Bradypus variegatus (II)

Füstös háromujjúlajhár

Kétujjúlajhár-félék

Choloepus hoffmanni (III Costa Rica)

Hoffman-kétujjúlajhár

Hangyászfélék

Myrmecophaga tridactyla (II)

Sörényes hangyász

Tamandua mexicana (III Guatemala)

Északi hangyász

Főemlősök

PRIMATES spp. (II) (az A. mellékletben szereplő fajok kivételével)

Főemlősök

Pókmajomfélék

Alouatta coibensis (I)

Coiba-bőgőmajom

Alouatta palliata (I)

Mellényes bőgőmajom

Alouatta pigra (I)

Mexikói bőgőmajom

Ékes pókmajom frontanus alfaja

Ateles geoffroyi panamensis (I)

Ékes pókmajom panamai alfaja

Brachyteles arachnoides (I)

Gyapjas pókmajom

Brachyteles hypoxanthus (I)

Északi gyapjasmajom

Oreonax flavicauda (I)

Sárgafarkú gyapjasmajom

Csuklyásmajomfélék

Callimico goeldii (I)

Ugró tamarin

Callithrix aurita (I)

Fehérpamacsos selyemmajom

Callithrix flaviceps (I)

Sárgafejű selyemmajom

Leontopithecus spp. (I)

Oroszlánmajmok

Saguinus bicolor (I)

Csupaszpofájú tamarin

Saguinus geoffroyi (I)

Geoffroy-tamarin

Saguinus leucopus (I)

Fehérkezű tamarin

Saguinus martinsi (I)

Martins-tamarin

Gyapjasfejű tamarin

Saimiri oerstedii (I)

Vöröshátú mókusmajom

Cerkóffélék

Cercocebus galeritus (I)

Kalapos mangábé

Cercopithecus diana (I)

Diána-cerkóf

Cercopithecus roloway (I)

Sárgacombú cerkóf

Sárgafarkú cerkóf

Colobus satanas (II)

Ördögkolobusz

Macaca silenus (I)

Oroszlánfejű makákó

Mandrillus leucophaeus (I)

Drill

Mandrillus sphinx (I)

Mandrill

Nasalis larvatus (I)

Borneói nagyorrúmajom

Közép-afrikai vöröskolobusz

Piliocolobus gordonorum (II)

Uzungwa-vööröskolobusz

Piliocolobus kirkii (I)

Kirk keleti kolobusz

Piliocolobus pennantii (II)

Keleti kolobusz

Piliocolobus preussi (II)

Preuss-kolobusz

Piliocolobus rufomitratus (I)

Tana-kolobusz

Piliocolobus tephrosceles (II)

Ugandai vöröskolobusz

Piliocolobus tholloni (II)

Thollon-vöröskolobusz

Presbytis potenziani (I)

Mentawai langur

Pygathrix spp. (I)

Piszeorrú majmok

Rhinopithecus spp. (I)

Piszemajmok

Semnopithecus ajax (I)

Kasmíri szürkelangur

Semnopithecus dussumieri (I)

Dussumier-szürkelangur

Semnopithecus entellus (I)

Hulmán langur

Semnopithecus hector (I)

Terrai szürkelangur

Semnopithecus hypoleucos (I)

Feketelábú szürkelangur

Semnopithecus priam (I)

Sri Lanka-i szürkelangur

Semnopithecus schistaceus (I)

Hegyi szürkelangur

Simias concolor (I)

Malacfarkúlangur

Trachypithecus delacouri (II)

Delacour-langur

Trachypithecus francoisi (II)

François-langur

Trachypithecus geei (I)

Aranylangur

Trachypithecus hatinhensis (II)

Ha Tinh-i langur

Trachypithecus johnii (II)

Nilgiri-langur

Trachypithecus laotum (II)

Laoszi langur

Trachypithecus pileatus (I)

Sapkás langur

Trachypithecus poliocephalus (II)

Fehérfejű langur

Trachypithecus shortridgei (I)

Shortridge-langur

Törpemakifélék

Cheirogaleidae spp. (I)

Törpemakifélék

Véznaujjúmaki-félék

Daubentonia madagascariensis (I)

Véznaujjú maki

Emberfélék

Gorilla beringei (I)

Keleti gorilla (hegyi gorilla)

Gorilla gorilla (I)

Gorilla

Pan spp. (I)

Csimpánzok

Pongo abelii (I)

Szumátrai orangután

Pongo pygmaeus (I)

Borneói orángután

Gibbonfélék

Hylobatidae spp. (I)

Gibbonfélék

Indrifélék

Indriidae spp. (I)

Indrifélék

Makifélék

Lemuridae spp. (I)

Makifélék

Fürgemakifélék

Lepilemuridae spp. (I)

Fürgemakifélék

Lórifélék

Nycticebus spp. (I)

Lajhármakik

Sakifélék

Cacajao spp. (I)

Uakarik

Callicebus barbarabrownae (II)

Nincs magyar neve

Callicebus melanochir (II)

Nincs magyar neve

Callicebus nigrifrons (II)

Feketehomlokú kabócamajom

Callicebus personatus (II)

Feketearcú kabócamajom

Chiropotes albinasus (I)

Fehérorrú sátánmajom

Koboldmakifélék

Tarsius spp. (II)

Koboldmakik

ORMÁNYOSOK

Elephantidae

Elefántfélék

Elephas maximus (I)

Ázsiai elefánt

Loxodonta africana (I) (a botswanai, namíbiai, dél-afrikai és zimbabwei populációk kivételével, amelyek a B. mellékletben szerepelnek)

Loxodonta africana (II)

(csak a botswanai, namíbiai, dél-afrikai és zimbabwei populációk(19); az összes többi populáció az A. mellékletben szerepel)

Afrikai elefánt

RÁGCSÁLÓK

Chinchillidae

Csincsillafélék

Chinchilla spp. (I) (a háziasított forma példányaira nem vonatkoznak e rendelet rendelkezései)

Csincsillák

Pakafélék

Cuniculus paca (III Honduras)

Pettyes paka

Agutifélék

Dasyprocta punctata (III Honduras)

Közép-amerikai aguti

Kúszósülfélék

Sphiggurus mexicanus (III Honduras)

Mexikói kúszósül

Sphiggurus spinosus (III Uruguay)

Tüskés kúszósül

Tarajossülfélék

Hystrix cristata

Tarajos sül

Egérfélék

Leporillus conditor (I)

Nagy rőzsepatkány

Pseudomys fieldi praeconis (I)

Dűnelakó ausztrálegér

Xeromys myoides (I)

Ausztrál mocsáripatkány

Zyzomys pedunculatus (I)

Ausztrál szirtipatkány

Mókusfélék

Cynomys mexicanus (I)

Mexikói prérikutya

Marmota caudata (III India)

Hosszúfarkú mormota

Marmota himalayana (III India)

Himalájai mormota

Ratufa spp. (II)

Királymókusok

Callosciurus erythraeus

Csinos tarkamókus

Sciurus carolinensis

Keleti szürkemókust

Sciurus deppei (III Costa Rica)

Deppe-erdeimókus

Sciurus niger

Amerikai rókamókus

MÓKUSCICKÁNY-ALAKÚAK

SCANDENTIA spp. (II)

Mókuscickányok

SIRENIA

SZIRÉNEK

Dugongidae

Dugongfélék

Dugong dugon (I)

Dugong

Manátifélék

Trichechidae spp. (I/II) (A Trichechus inunguis és a Trichechus manatus az I., a Trichechus senegalensis a II. függelékben szerepel.)

Manátik

Madarak

ANSERIFORMES

LÚDALAKÚAK

Anatidae

Récefélék

Anas aucklandica (I)

Auckland-szigeti réce

Anas bernieri (II)

Bernier-réce

Anas chlorotis (I)

Maori réce

Anas formosa (II)

Cifra réce

Anas laysanensis (I)

Laysani réce

Anas nesiotis (I)

Campbell-szigeti réce

Anas querquedula

Böjti réce

Asarcornis scutulata (I)

Dzsungelréce

Aythya innotata

Madagaszkári cigányréce

Aythya nyroca

Cigányréce

Branta canadensis leucopareia (I)

Kanadai lúd aleut-szigeteki alfaja

Branta ruficollis (II)

Vörösnyakú lúd

Branta sandvicensis (I)

Hawaii lúd

Cairina moschata (III Honduras)

Pézsmaréce

Coscoroba coscoroba (II)

Koszkoróbahattyú

Cygnus melancoryphus (II)

Feketenyakú hattyú

Dendrocygna arborea (II)

Pálmafütyülőlúd (Karibi fütyülőlúd)

Dendrocygna autumnalis (III Honduras)

Feketehasú fütyülőlúd

Dendrocygna bicolor (III Honduras)

Sujtásos fütyülőlúd

Mergus octosetaceus

Brazíl bukó

Oxyura jamaicensis

Halcsontfarkú réce

Kékcsőrű réce

Rhodonessa caryophyllacea (valószínűleg kipusztult) (I)

Rózsásfejű réce

Sarkidiornis melanotos (II)

Bütykös fényréce

Tadorna cristata

Koreai ásólúd

SARLÓSFECSKE-ALAKÚAK

Trochilidae

Kolibrifélék

Trochilidae spp. (II) (az A. mellékletben szereplő faj kivételével)

Kolibrifélék

Glaucis dohrnii (I)

Bahia-remetekolibri

LILEALAKÚAK

Burhinidae

Ugartyúkfélék

Burhinus bistriatus (III Guatemala)

Koronás ugartyúk

Sirályfélék

Larus relictus (I)

Mongol sirály

Szalonkafélék

Numenius borealis (I)

Eszkimópóling

Numenius tenuirostris (I)

Vékonycsőrű póling

Tringa guttifer (I)

Pettyes cankó

GÓLYAALAKÚAK

Ardeidae

Gémfélék

Ardea alba

Nagy kócsag

Bubulcus ibis

Pásztorgém

Egretta garzetta

Kis kócsag

Papucscsőrűgólya-félék

Balaeniceps rex (II)

Papucscsőrű gólya

Gólyafélék

Ciconia boyciana (I)

Feketecsőrű gólya

Fekete gólya

Ciconia stormi

Pápaszemes gólya

Jabiru mycteria (I)

Jabiru

Leptoptilos dubius

Sárgafejű marabu

Mycteria cinerea (I)

Szumátrai tantalusz

Flamingófélék

Phoenicopteridae spp. (II) (az A. mellékletben szereplő faj kivételével)

Flamingók

Phoenicopterus ruber (II)

Rózsás flamingó

Íbiszfélék

Eudocimus ruber (II)

Skarlátbatla

Geronticus calvus (II)

Déli tarvarjú

Geronticus eremita (I)

Tarvarjú

Nipponíbisz

Platalea leucorodia (II)

Kanalasgém

Pseudibis gigantea

Óriásíbisz

GALAMBALAKÚAK

Columbidae

Galambfélék

Caloenas nicobarica (I)

Sörényes galamb

Claravis godefrida

Sávos ezüstgalamb

Columba livia

Szirti galamb

Ducula mindorensis (I)

Mindori császárgalamb

Gallicolumba luzonica (II)

Luzoni csillagosgalamb

Goura spp. (II)

Koronásgalambfajok

Leptotila wellsi

Grenadai gerle

Nesoenas mayeri (III Mauritius)

Rózsás galamb

Vadgerle

SZALAKÓTALAKÚAK

Bucerotidae

Szarvascsőrűmadár-félék

Aceros spp. (II) (az A. mellékletben szereplő faj kivételével)

Ázsiai szarvascsőrű madarak

Aceros nipalensis (I)

Vöröstorkú szarvascsőrűmadár

Anorrhinus spp. (II)

Ázsiai szarvascsőrű madarak

Anthracoceros spp. (II)

Ázsiai szarvascsőrű madarak

Berenicornis spp. (II)

Ázsiai szarvascsőrű madarak

Buceros spp. (II) (az A. mellékletben szereplő fajok kivételével)

Ázsiai szarvascsőrű madarak

Buceros bicornis (I)

Nagy szarvascsőrűmadár

Penelopides spp. (II)

Ázsiai szarvascsőrű madarak

Rhinoplax vigil (I)

Kalapácsfejű szarvascsőrűmadár

Rhyticeros spp. (II) (az A. mellékletben szereplő faj kivételével)

Ázsiai szarvascsőrű madarak

Rhyticeros subruficollis (I)

Sárgatorkú szarvascsőrűmadár

TURÁKÓALAKÚAK

Musophagidae

Turákófélék

Tauraco spp. (II) (az A. mellékletben szereplő faj kivételével)

Turákók

Tauraco bannermani (II)

Bannerman-turákó

SÓLYOMALAKÚAK

FALCONIFORMES spp. (II)

(az A. mellékletben szereplő fajok és az újvilágikeselyű-félék (Cathartidae) C. mellékletben szereplő egy fajának kivételével; e család többi faja nem szerepel e rendelet mellékleteiben)

Sólyomalakúak

Vágómadárfélék

Accipiter brevipes (II)

Kis héja

Accipiter gentilis (II)

Héja

Accipiter nisus (II)

Karvaly

Aegypius monachus (II)

Barátkeselyű

Aquila adalberti (I)

Ibériai sas

Aquila chrysaetos (II)

Szirti sas

Aquila clanga (II)

Fekete sas

Aquila heliaca (I)

Parlagi sas

Aquila pomarina (II)

Békászó sas

Buteo buteo (II)

Egerészölyv

Buteo lagopus (II)

Gatyás ölyv

Buteo rufinus (II)

Pusztai ölyv

Chondrohierax uncinatus wilsonii (I)

Csigászhéja kubai alfaja

Circaetus gallicus (II)

Kígyászölyv

Circus aeruginosus (II)

Barna rétihéja

Circus cyaneus (II)

Kékes rétihéja

Circus macrourus (II)

Fakó rétihéja

Circus pygargus (II)

Hamvas rétihéja

Elanus caeruleus (II)

Kuhi

Eutriorchis astur (II)

Madagaszkári kígyászhéja

Gypaetus barbatus (II)

Saskeselyű

Gyps fulvus (II)

Fakó keselyű

Haliaeetus spp. (I/II) (a rétisas - Haliaeetus albicilla az I., a többi faj a II. függelékben szerepel)

Rétisasok

Harpia harpyja (I)

Hárpia

Hieraaetus fasciatus (II)

Héjasas

Hieraaetus pennatus (II)

Törpesas

Leucopternis occidentalis (II)

Tumbesi erdeiölyv

Milvus migrans (II) (a B. mellékletben szereplő Milvus migrans lineatus kivételével)

Barna kánya

Milvus milvus (II)

Vörös kánya

Neophron percnopterus (II)

Dögkeselyű

Pernis apivorus (II)

Darázsölyv

Pithecophaga jefferyi (I)

Majomevő sas

Újvilágikeselyű-félék

Gymnogyps californianus (I)

Kaliforniai kondor

Sarcoramphus papa (III Honduras)

Királykeselyű

Vultur gryphus (I)

Andesi kondor

Sólyomfélék

Falco araeus (I)

Seychelle-szigeteki vércse

Falco biarmicus (II)

Feldegg-sólyom

Falco cherrug (II)

Kerecsensólyom

Falco columbarius (II)

Kis sólyom

Falco eleonorae (II)

Eleonóra-sólyom

Falco jugger (I)

Indiai sólyom

Falco naumanni (II)

Fehérkarmú vércse

Falco newtoni (I) (csak a Seychelle-szigeteki populáció)

Madagaszkári vércse

Falco pelegrinoides (I)

Sivatagi sólyom

Falco peregrinus (I)

Vándorsólyom

Falco punctatus (I)

Mauritiusi vércse

Falco rusticolus (I)

Északi sólyom (vadászsólyom)

Falco subbuteo (II)

Kabasólyom

Falco tinnunculus (II)

Vörösvércse

Falco vespertinus (II)

Kék vércse

Halászsasfélék

Pandion haliaetus (II)

Halászsas

TYÚKALAKÚAK

Cracidae

Hokkófélék

Crax alberti (III Kolumbia)

Kéklebenyes hokkó

Crax blumenbachii (I)

Atlanti hokkó

Crax daubentoni (III Kolumbia)

Sárgabütykös hokkó

Crax fasciolata

Csupaszarcú hokkó

Crax globulosa (III Kolumbia)

Pirosbütykös hokkó

Crax rubra (III Kolumbia, Costa Rica, Guatemala és Honduras)

Púpos hokkó

Mitu mitu (I)

Csupaszfülű mitu

Oreophasis derbianus (I)

Szarvas hokkó

Ortalis vetula (III Guatemala/Honduras)

Yukatáni erdeityúk

Pauxi pauxi (III Kolumbia)

Sisakoshokkó

Penelope albipennis (I)

Fehérszárnyú sakutyúk

Penelope purpurascens (III Honduras)

Borzas sakutyúk

Penelopina nigra (III Guatemala)

Szurdokguán

Pipile jacutinga (I)

Pápaszemes guán

Pipile pipile (I)

Trinidadi guán

Lábastyúkfélék

Macrocephalon maleo (I)

Kalapácsfejű tyúk

Fácánfélék

Argusianus argus (II)

Argosz-páva

Catreus wallichii (I)

Bóbitás fácán

Colinus virginianus ridgwayi (I)

Bozótfürj sonora-sivatagi alfaja

Crossoptilon crossoptilon (I)

Fehér fülesfácán

Crossoptilon mantchuricum (I)

Barna fülesfácán

Gallus sonneratii (II)

Gyöngyös bankivatyúk

Ithaginis cruentus (II)

Vérfácán

Lophophorus impejanus (I)

Himalájai fényfácán

Lophophorus lhuysii (I)

Kékfarkú fényfácán

Lophophorus sclateri (I)

Fehérfarkú fényfácán

Lophura edwardsi (I)

Vietnámi fácán

Lophura hatinhensis

Annami fácán

Lophura imperialis (I)

Császárfácán

Lophura swinhoii (I)

Nyerges fácán

Meleagris ocellata (III Guatemala)

Pávaszemes pulyka

Odontophorus strophium

Örvös fogasfürj

Ophrysia superciliosa

Himalájai fürj

Pavo muticus (II)

Zöld páva

Polyplectron bicalcaratum (II)

Szürke pávafácán

Polyplectron germaini (II)

Barna pávafácán

Polyplectron malacense (II)

Maláj pávafácán

Polyplectron napoleonis (I)

Díszes pávafácán

Polyplectron schleiermacheri (II)

Borneói pávafácán

Rheinardia ocellata (I)

Gyöngyös fácán

Syrmaticus ellioti (I)

Fehérnyakú fácán

Syrmaticus humiae (I)

Burmai fácán

Syrmaticus mikado (I)

Mikádófácán

Tetraogallus caspius (I)

Kaszpi királyfogoly

Tetraogallus tibetanus (I)

Tibeti királyfogoly

Tragopan blythii (I)

Fehérhasú tragopán

Tragopan caboti (I)

Mandarintragopán

Tragopan melanocephalus (I)

Kasmír-tragopán

Tragopan satyra (III Nepál)

Szatírtragopán

Tympanuchus cupido attwateri (I)

Nagy prérityúk texasi alfaja

DARUALAKÚAK

Gruidae

Darufélék

Gruidae spp. (II) (az A. mellékletben szereplő fajok kivételével)

Darufélék

Grus americana (I)

Lármás daru

Grus canadensis (I/II) (a faj a II. függelékben szerepel, de a Grus canadensis nesiotes és a Grus canadensis pulla alfajok az I. függelékben szerepelnek)

Kanadai daru

Grus grus (II)

Daru

Grus japonensis (I)

Mandzsu daru

Grus leucogeranus (I)

Hódaru

Grus monacha (I)

Kámzsás daru

Grus nigricollis (I)

Kormosfejű daru

Grus vipio (I)

Amúri daru

Túzokfélék

Otididae spp. (II) (az A. mellékletben szereplő fajok kivételével)

Túzokfélék

Ardeotis nigriceps (I)

Indiai túzok

Chlamydotis macqueenii (I)

Pettyes túzok

Chlamydotis undulata (I)

Galléros túzok

Houbaropsis bengalensis (I)

Bengáli florikán

Otis tarda (II)

Túzok

Sypheotides indicus (II)

Zászlós florikán

Tetrax tetrax (II)

Reznek

Guvatfélék

Gallirallus sylvestris (I)

Barna bozótguvat

Kagufélék

Rhynochetos jubatus (I)

Kagu

VERÉBALAKÚAK

Atrichornithidae

Bozótjárófélék

Atrichornis clamosus (I)

Lármás bozótjáró

Kotingafélék

Cephalopterus ornatus (III Kolumbia)

Díszes sisakosmadár

Cephalopterus penduliger (III Kolumbia)

Lebernyeges sisakosmadár

Cotinga maculata (I)

Kobaltkotinga

Rupicola spp. (II)

Szirtimadárfajok

Xipholena atropurpurea (I)

Fehérszárnyú kotinga

Sármányfélék

Gubernatrix cristata (II)

Zöld kardinálispinty

Paroaria capitata (II)

Vöröslábú kardinálispinty

Paroaria coronata (II)

Szürke kardinálispinty

Tangara fastuosa (II)

Szivárványos tangara

Szövőpintyfélék

Amandava formosa (II)

Olajzöld asztrild

Lonchura fuscata

Barna rízspinty

Lonchura oryzivora (II)

Rizspinty

Poephila cincta cincta (II)

Szakállas amandina törzsalakja

Pintyfélék

Carduelis cucullata (I)

Tűzcsíz

Carduelis yarrellii (II)

Aranyarcú csíz

Fecskefélék

Pseudochelidon sirintarae (I)

Fehérszemű nádifecske

Csirögefélék

Xanthopsar flavus (I)

Sáfránycsiröge

Mézevőfélék

Lichenostomus melanops cassidix (I)

Borzas mézevő cassidix alfaja

Légykapófélék, bozóttimáliák stb.

Acrocephalus rodericanus (III Mauritius)

Rodriguez-poszáta

Cyornis ruckii (II)

Rück-niltava

Dasyornis broadbenti litoralis (valószínűleg kipusztult) (I)

Vörhenyes sörtésmadár

Dasyornis longirostris (I)

Nyugati sörtésmadár

Garrulax canorus (II)

Énekes álszajkó

Garrulax taewanus (II)

Tajvani álszajkó

Leiothrix argentauris (II)

Ezüstfülű napmadár (ezüstfülű fülemüle)

Leiothrix lutea (II)

Piroscsőrű napmadár (kínai fülemüle)

Liocichla omeiensis (II)

Szecsuáni naprigó

Picathartes gymnocephalus (I)

Fehérnyakú gólyalábúvarjú

Picathartes oreas (I)

Szürkenyakú gólyalábúvarjú

Terpsiphone bourbonnensis (III Mauritius)

Mauritiusi paradicsom-légykapó

Paradicsommadár-félék

Paradisaeidae spp. (II)

Paradicsommadár-félék

Pittafélék

Pitta guajana (II)

Szalagos pitta

Pitta gurneyi (I)

Sziámi pitta

Pitta kochi (I)

Bajszos pitta

Pitta nympha (II)

Tündérpitta

Bülbülfélék

Pycnonotus zeylanicus (II)

Sárgafejű bülbül

Seregélyfélék

Gracula religiosa (II)

Beó

Leucopsar rothschildi (I)

Bali seregély

Pápaszemesmadár-félék

Zosterops albogularis (I)

Ezüstbegyű pápaszemesmadár

GÖDÉNYALAKÚAK

Fregatidae

Fregattmadárfélék

Fregata andrewsi (I)

Fehérhasú fregattmadár

Gödényfélék

Pelecanus crispus (I)

Borzas gödény

Szulafélék

Papasula abbotti (I)

Falakó szula

HARKÁLYALAKÚAK

Capitonidae

Bajszikafélék

Semnornis ramphastinus (III Kolumbia)

Tukánbajszika

Harkályfélék

Campephilus imperialis (I)

Császárharkály

Dryocopus javensis richardsi (I)

Koreai fehérhasú harkály

Tukánfélék

Baillonius bailloni (III Argentína)

Sáfránytukán

Pteroglossus aracari (II)

Feketenyakú arasszári

Pteroglossus castanotis (III Argentína)

Barnafülű arasszári

Pteroglossus viridis (II)

Zöld arasszári

Ramphastos dicolorus (III Argentína)

Zöldcsőrű tukán

Ramphastos sulfuratus (II)

Szivárványcsőrű tukán

Ramphastos toco (II)

Tokótukán

Ramphastos tucanus (II)

Fehértorkú tukán

Ramphastos vitellinus (II)

Feketecsőrű tukán

Selenidera maculirostris (III Argentína)

Sávoscsőrű törpetukán

VÖCSÖKALAKÚAK

Podicipedidae

Vöcsökfélék

Podilymbus gigas (I)

Óriásvöcsök

VÉSZMADÁRALAKÚAK

Diomedeidae

Albatroszfélék

Phoebastria albatrus (I)

Rövidfarkú albatrosz

Papagájalakúak

PSITTACIFORMES spp. (II)

(az A. mellékletben szereplő fajok, valamint az Agapornis roseicollis, Melopsittacus undulatus, Nymphicus hollandicus és Psittacula krameri fajok kivételével, amelyek nem szerepelnek e rendelet mellékleteiben)

Papagájalakúak

Kakadufélék

Cacatua goffiniana (I)

Tanimbar-kakadu

Cacatua haematuropygia (I)

Vörösfarú kakadu

Cacatua moluccensis (I)

Malaku-kakadu

Cacatua sulphurea (I)

Sárgafülű kakadu (beleértve a kis sárgabóbitás, a közép sárgabóbitás és a narancsbóbitás kakadut is)

Probosciger aterrimus (I)

Arakakadu

Lórifélék

Eos histrio (I)

Koronás lóri

Vini spp. (I/II) (A Vini ultramarina az I., az összes többi faj a II. mellékletben szerepel.)

Lórik (Vini-fajok)

Papagájfélék

Amazona arausiaca (I)

Vöröstorkú amazon

Amazona auropalliata (I)

Sárgatarkójú amazon

Amazona barbadensis (I)

Sárgavállú amazon

Amazona brasiliensis (I)

Vörösfarkú amazon

Amazona finschi (I)

Lilahomlokú amazon

Amazona guildingii (I)

Királyamazon

Amazona imperialis (I)

Császáramazon

Amazona leucocephala (I)

Kubai amazon

Amazona oratrix (I)

Sárgafejű amazon

Amazona pretrei (I)

Vörösmaszkos amazon

Amazona rhodocorytha (I)

Tüzeshomlokú amazon

Amazona tucumana (I)

Tukumán-amazon

Amazona versicolor (I)

Kékmaszkos amazon

Amazona vinacea (I)

Galambbegyű amazon

Amazona viridigenalis (I)

Zöldarcú amazon

Amazona vittata (I)

Puerto Rico-i amazon

Anodorhynchus spp. (I)

Jácintara-fajok

Ara ambiguus (I)

Nagy katonaara

Ara glaucogularis (I)

Kéktorkú ara

Ara macao (I)

Sárgavállú ara

Ara militaris (I)

Kis katonaara

Ara rubrogenys (I)

Vörösfülű ara

Cyanopsitta spixii (I)

Spix-ara

Cyanoramphus cookii (I)

Norfolk-szigeti kecskepapagáj

Cyanoramphus forbesi (I)

Mangere-kecskepapagáj

Cyanoramphus novaezelandiae (I)

Piroshomlokú kecskepapagáj

Cyanoramphus saisseti (I)

Új-kaledóniai kecskepapagáj

Cyclopsitta diophthalma coxeni (I)

Pirosarcú fügepapagáj

Eunymphicus cornutus (I)

Szarvas papagáj

Guarouba guarouba (I)

Aranypapagáj

Neophema chrysogaster (I)

Narancshasú fűpapagáj

Ognorhynchus icterotis (I)

Sárgafülű papagáj

Pezoporus occidentalis (valószínűleg kipusztult) (I)

Éjjeli papagáj

Pezoporus wallicus (I)

Földi papagáj

Pionopsitta pileata (I)

Skarláthomlokú papagáj

Primolius couloni (I)

Kékfejű törpeara

Primolius maracana (I)

Vöröshátú törpeara

Psephotus chrysopterygius (I)

Aranyvállú papagáj

Psephotus dissimilis (I)

Csuklyás papagáj

Psephotus pulcherrimus (valószínűleg kipusztult) (I)

Paradicsompapagáj

Psittacula echo (I)

Mauritiusi papagáj

Pyrrhura cruentata (I)

Kékmellű papagáj

Rhynchopsitta spp. (I)

Kékmellű papagáj

Strigops habroptilus (I)

Bagolypapagáj

NANDUALAKÚAK

Rheidae

Nandufélék

Pterocnemia pennata (I) (a Pterocnemia pennata pennata kivételével, amely a B. mellékletben szerepel)

Darwin-nandu

Pterocnemia pennata pennata (II)

Darwin-nandu törzsalakja

Rhea americana (II)

Nandu

PINGVINALAKÚAK

Spheniscidae

Pingvinfélék

Spheniscus demersus (II)

Pápaszemes pingvin

Spheniscus humboldti (I)

Humboldt-pingvin

BAGOLYALAKÚAK

STRIGIFORMES spp. (II) (az A. mellékletben szereplő fajok kivételével)

Bagolyalakúak

Bagolyfélék

Aegolius funereus (II)

Gatyáskuvik

Asio flammeus (II)

Réti fülesbagoly

Asio otus (II)

Erdei fülesbagoly

Athene noctua (II)

Kuvik

Bubo bubo (II) (a B. mellékletben szereplő Bubo bubo bengalensis kivételével)

Uhu

Glaucidium passerinum (II)

Törpekuvik

Heteroglaux blewitti (I)

Erdei kuvik

Mimizuku gurneyi (I)

Óriáskuvik

Ninox natalis (I)

Karácsony-szigeteki kakukkbagoly

Ninox novaeseelandiae undulata (I)

Kakukkbagoly undulata alfaja

Nyctea scandiaca (II)

Hóbagoly

Otus ireneae (II)

Sokoke-füleskuvik

Otus scops (II)

Füleskuvik

Strix aluco (II)

Macskabagoly

Strix nebulosa (II)

Szakállas bagoly

Strix uralensis (II) (a B. mellékletben szereplő Strix uralensis davidi kivételével)

Uráli bagoly

Surnia ulula (II)

Karvalybagoly

Gyöngybagolyfélék

Tyto alba (II)

Gyöngybagoly

Tyto soumagnei (I)

Vörhenyes gyöngybagoly

STRUCCALAKÚAK

Struthionidae

Struccfélék

Struthio camelus (I) (csak az algériai, Burkina Fasó-i, kameruni, a közép-afrikai köztársaságbeli, csádi, mali, mauritániai, marokkói, nigeri, nigériai, szenegáli és szudáni populációk; a többi populáció nem szerepel e rendelet mellékleteiben)

Strucc

TINAMÚALAKÚAK

Tinamidae

Tinamufélék

Tinamus solitarius (I)

Remetetinamu

TROGONALAKÚAK

Trogonidae

Trogonfélék

Pharomachrus mocinno (I)

Kvézál

HÜLLŐK

CROCODYLIA

KROKODILOK

CROCODYLIA spp. (II) (az A. mellékletben szereplő fajok kivételével)

Krokodilok

Aligátorfélék

Alligator sinensis (I)

Kínai alligátor

Caiman crocodilus apaporiensis (I)

Apoporiszi pápaszemes kajmán

Caiman latirostris (I) (az argentin populáció kivételével, amely a B. mellékletben szerepel)

Sakáre-kajmán

Melanosuchus niger (I) (a B. mellékletben szereplő brazil és ecuadori populációk kivételével. Az utóbbira nulla exportkvóta érvényes mindaddig, amíg az egyezmény titkársága és az IUCN/SSC krokodilspecialista csoportja éves exportkvótát meg nem állapít)

Fekete kajmán

Krokodilfélék

Crocodylus acutus (I) (a kubai populáció kivételével, amely a B. mellékletben szerepel)

Hegyesorrú krokodil

Crocodylus cataphractus (I)

Páncélos krokodil

Crocodylus intermedius (I)

Orinocói krokodil

Crocodylus mindorensis (I)

Mindoro-krokodil

Crocodylus moreletii (I) (Kivéve a B. mellékletben szereplő belize-i és mexikói populációkat, amelyekre nulla kvóta vonatkozik a kereskedelmi céllal forgalmazott, vadonból származó példányok esetében.)

Púpos krokodil

Crocodylus niloticus (I) (kivéve a botswanai, egyiptomi [a kereskedelmi céllal forgalmazott, vadonból származó példányokat nulla kvótával], etiópiai, kenyai, madagaszkári, malawi, mozambiki, namíbiai, dél-afrikai, ugandai, tanzániai (amelyre a fogságban felnevelt példányok mellett legfeljebb 1600 vadonból származó példányig terjedő kvóta vonatkozik, beleértve a vadászati trófeákat is), zambiai és zimbabwei populációkat, amelyek a B. mellékletben szerepelnek)

Nílusi krokodil

Crocodylus palustris (I)

Mocsári krokodil

Crocodylus porosus (I) (kivéve az ausztráliai, indonéziai és pápua új-guineai populációkat, amelyek a B. mellékletben szerepelnek)

Bordás krokodil

Crocodylus rhombifer (I)

Rombuszkrokodil

Crocodylus siamensis (I)

Sziámi krokodil

Osteolaemus tetraspis (I)

Tompaorrú krokodil

Tomistoma schlegelii (I)

Szunda-krokodil

Gaviálfélék

Gavialis gangeticus (I)

Gangeszi gaviál

HIDASGYÍKOK

Sphenodontidae

Hidasgyíkfélék

Sphenodon spp. (I)

Hidasgyíkok

GYÍKOK

Agamidae

Agámafélék

Uromastyx spp. (II)

Tüskésfarkúgyíkok

Kaméleonfélék

Bradypodion spp. (II)

Törpekaméleonok

Brookesia spp. (II) (az A. mellékletben szereplő faj kivételével)

Levélkaméleonok

Brookesia perarmata (I)

Fegyveres levélkaméleon

Calumma spp. (II)

Kaméleonok

Chamaeleo spp. (II) (az A. mellékletben szereplő faj kivételével)

Valódi kaméleonok

Chamaeleo chamaeleon (II)

Közönséges kaméleon

Furcifer spp. (II)

Kaméleonok

Kinyongia spp. (II)

Törpekaméleonok

Nadzikambia spp. (II)

Törpekaméleonok

Tobzosfarkúgyík-félék

Cordylus spp. (II)

Tobzosfarkúgyíkok

Gekkófélék

Cyrtodactylus serpensinsula (II)

Kígyó-szigeti csupaszujjú gekkó

Hoplodactylus spp. (III Új-Zéland)

Új-Zélandi gekkók

Naultinus spp. (III Új-Zéland)

Új-Zélandi gekkók

Phelsuma spp. (II) (az A. mellékletben szereplő faj kivételével)

Nappaligekkók

Phelsuma guentheri (II)

Mauritiuszi nappaligekkó

Uroplatus spp. (II)

Laposfarkú gekkók

Viperagyíkfélék

Heloderma spp. (II) (az A. mellékletben szereplő alfaj kivételével)

Viperagyíkok

Heloderma horridum charlesbogerti (I)

Guatemalai viperagyík

Leguánfélék

Amblyrhynchus cristatus (II)

Tengeri leguán

Brachylophus spp. (I)

Falakó leguánok

Conolophus spp. (II)

Varacskosfejű gyíkok

Ctenosaura bakeri (II)

Utila tüskésfarkú leguán

Ctenosaura oedirhina (II)

Ratan tüskésfarkú leguán

Ctenosaura melanosterna (II)

Feketemellű tüskésfarkú leguán

Ctenosaura palearis (II)

Guatemalai tüskésfarkú leguán

Cyclura spp. (I)

Orrszarvúleguánok

Iguana spp. (II)

Valódi leguánok

Phrynosoma blainvillii (II)

Nincs magyar neve

Phrynosoma cerroense (II)

Nincs magyar neve

Phrynosoma coronatum (II)

Koronás békagyík

Phrynosoma wigginsi (II)

Nincs magyar neve

Sauromalus varius (I)

Tarka csukvalla

Nyakörvösgyíkfélék

Gallotia simonyi (I)

Kanári-szigeti óriásgyík

Podarcis lilfordi (II)

Baleári faligyík

Podarcis pityusensis (II)

Ibizai faligyík

Vakondgyíkfélék

Corucia zebrata (II)

Óriás zebragyík

Tejufélék

Crocodilurus amazonicus (II)

Krokodilfarkú gyík

Dracaena spp. (II)

Krokodiltejuk

Tupinambis spp.(II)

Tejuk

Varánuszfélék

Varanus spp. (II) (az A. mellékletben szereplő fajok kivételével)

Varánuszok

Varanus bengalensis (I)

Bengáli varánusz

Varanus flavescens (I)

Sárga varánusz

Varanus griseus (I)

Pusztai varánusz

Varanus komodoensis (I)

Komodói varánusz

Varanus nebulosus (I)

Nincs magyar neve

Varanus olivaceus (II)

Gray-varánusz

Bütykösgyíkfélék

Shinisaurus crocodilurus (II)

Krokodilfarkú bütykösgyík

Kígyók

Boidae

Boafélék

Boidae spp. (II) (az A. mellékletben szereplő fajok kivételével)

Boafélék

Acrantophis spp. (I)

Madagaszkári boák

Boa constrictor occidentalis (I)

Nyugati vörösfarkú boa

Epicrates inornatus (I)

Puerto-Rico-i karcsúboa

Epicrates monensis (I)

Mona-karcsúboa

Epicrates subflavus (I)

Jamaikai karcsúboa

Eryx jaculus (II)

Nyugati homokiboa

Sanzinia madagascariensis (I)

Madagaszkári falakó boa

Mauritiusiboa-félék

Bolyeriidae spp. (II) (az A. mellékletben szereplő fajok kivételével)

Mauritiusiboa-félék

Bolyeria multocarinata (I)

Mauritiusi boa

Casarea dussumieri (I)

Rőtpikkelyű boa

Siklófélék

Atretium schistosum (III India)

Nincs magyar neve

Cerberus rynchops (III India)

Kutyafejű vízisikló

Clelia clelia (II)

Musszurána

Cyclagras gigas (II)

Brazil hamiskobra

Elachistodon westermanni (II)

Indiai tojásevő-kígyó

Ptyas mucosus (II)

Patkányevő sikló

Xenochrophis piscator (III India)

Nincs magyar neve

Mérgessiklófélék

Hoplocephalus bungaroides (II)

Sárgafoltos hamiskobra

Micrurus diastema (III Honduras)

Atlanti korallkígyó

Micrurus nigrocinctus (III Honduras)

Feketegyűrűs korallkígyó

Naja atra (II)

Nincs magyar neve

Naja kaouthia (II)

Nincs magyar neve

Naja mandalayensis (II)

Nincs magyar neve

Naja naja (II)

Pápaszemes kobra

Naja oxiana (II)

Nincs magyar neve

Naja philippinensis (II)

Nincs magyar neve

Naja sagittifera (II)

Nincs magyar neve

Naja samarensis (II)

Nincs magyar neve

Naja siamensis (II)

Nincs magyar neve

Naja sputatrix (II)

Nincs magyar neve

Naja sumatrana (II)

Nincs magyar neve

Ophiophagus hannah (II)

Királykobra

Újvilágipiton-félék

Loxocemidae spp. (II)

Újvilágipiton-félék

Pitonfélék

Pythonidae spp. (II) (az A. mellékletben szereplő alfaj kivételével)

Pitonfélék

Python molurus molurus (I)

Tigrispiton törzsalakja

Földiboafélék

Tropidophiidae spp. (II)

Földiboafélék

Viperafélék

Crotalus durissus (III Honduras)

Borzasztó csörgőkígyó

Crotalus durissus unicolor

Arubai csörgőkígyó

Daboia russelii (III India)

Daboja

Vipera latifii

Latifi-vipera

Vipera ursinii (I) (csak az európai populáció, kivéve a volt Szovjetunió területén élőket; ez utóbbiak nem szerepelnek e rendelet mellékleteiben)

Parlagi vipera

Vipera wagneri (II)

Wagner-hegyivipera

TEKNŐSÖK

Carettochelyidae

Kétkarmúteknős-félék

Carettochelys insculpta (II)

Kétkarmú teknős

Kígyónyakúteknős-félék

Chelodina mccordi (II)

McCord-kígyónyakúteknős

Pseudemydura umbrina (I)

Ál-huszárteknős

Tengeriteknős-félék

Cheloniidae spp. (I)

Tengeriteknős-félék

Aligátorteknős-félék

Macrochelys temminckii (III Amerikai Egyesült Államok)

Keselyűteknős

Tabascoteknős-félék

Dermatemys mawii (II)

Tabasco-teknős

Kérgesteknősfélék

Dermochelys coriacea (I)

Kérgesteknős

Édesvíziteknős-félék

Chrysemys picta

Díszes ékszerteknős

Glyptemys insculpta (II)

Északi víziteknős

Glyptemys muhlenbergii (I)

Muhlenberg-víziteknős

Graptemys spp. (III Amerikai Egyesült Államok)

Térképteknősök

Terrapene spp. (II) (az A. mellékletben szereplő faj kivételével)

Dobozteknősök

Terrapene coahuila (I)

Coahuilai dobozteknős

Trachemys scripta elegans

Vörösfülű ékszerteknős

Batagur affinis (I)

Déli batagur-teknős

Batagur baska (I)

Batagur-teknős

Batagur spp. (az A. mellékletben szereplő faj kivételével)

Cuora spp. (II)

Szelenceteknősök

Geoclemys hamiltonii (I)

Hamilton-teknős

Geoemyda spengleri (III Kína)

Cakkos földiteknős

Heosemys annandalii (II)

Templomteknős

Heosemys depressa (II)

Lapos partiteknős

Heosemys grandis (II)

Óriás-partiteknős

Heosemys spinosa (II)

Tüskés partiteknős

Leucocephalon yuwonoi (II)

Celebeszi erdeiteknős

Malayemys macrocephala (II)

Nagyfejű csigaevőteknős

Malayemys subtrijuga (II)

Maláj csigaevőteknős

Mauremys annamensis (II)

Annami teknős

Mauremys iversoni (III Kína)

Iverson-víziteknős

Mauremys megalocephala (III Kína)

Nagyfejű háromélűteknős

Mauremys mutica (II)

Indokínai víziteknős

Mauremys nigricans (III Kína)

Nagy háromélűteknős

Mauremys pritchardi (III Kína)

Pritchard-víziteknős

Mauremys reevesii (III Kína)

Kínai háromélűteknős

Mauremys sinensis (III Kína)

Kínai csíkosteknős

Melanochelys tricarinata (I)

Háromélű földiteknős

Morenia ocellata (I)

Burmai gyűrűsteknős

Notochelys platynota (II)

Maláj laposhátúteknős

Ocadia glyphistoma (III Kína)

Kuanghszi-csíkosteknős

Ocadia philippeni (III Kína)

Hajnani csíkosteknős

Orlitia borneensis (II)

Borneói folyamiteknős

Pangshura spp. (II) (az A. mellékletben szereplő faj kivételével)

Fedélteknősök

Pangshura tecta (I)

Indiai fedélteknős

Sacalia bealei (III Kína)

Kínai szemesteknős

Sacalia pseudocellata (III Kína)

Hajnani szemesteknős

Sacalia quadriocellata (III Kína)

Díszes szemesteknős

Siebenrockiella crassicollis (II)

Fekete szélesfejűteknős

Siebenrockiella leytensis (II)

Leytei partiteknős

Nagyfejűteknős-félék

Platysternon megacephalum (II)

Nagyfejű teknős

Sisakteknősfélék

Erymnochelys madagascariensis (II)

Madagaszkári folyamteknős

Peltocephalus dumerilianus (II)

Duméril-sisakteknős

Podocnemis spp. (II)

Folyamteknősök

Szárazfölditeknős-félék

Testudinidae spp. (II) (az A. mellékletben szereplő fajok kivételével; a Geochelone sulcata vadon befogott, elsődlegesen kereskedelmi célból forgalmazott egyedeire megállapított éves exportkvóta nulla.)

Szárazfölditeknős-félék

Astrochelys radiata (I)

Sugaras teknős

Astrochelys yniphora (I)

Csőrösmellű teknős

Chelonoidis nigra (I)

Elefántteknős

Gopherus flavomarginatus (I)

Mexikói üregteknős

Malacochersus tornieri (II)

Résteknős

Psammobates geometricus (I)

Déli sátorteknős

Pyxis arachnoides (I)

Közönséges pókteknős

Pyxis planicauda (I)

Lapos pókteknős

Testudo graeca (II)

Mór teknős

Testudo hermanni (II)

Görög teknős

Testudo kleinmanni (I)

Egyiptomi teknős

Testudo marginata (II)

Szegélyes teknős

Lágyhéjúteknős-félék

Amyda cartilaginea (II)

Porcos lágyhéjúteknős

Apalone spinifera atra (I)

Fekete lágyhéjúteknős

Aspideretes gangeticus (I)

Gangeszi lágyhéjúteknős

Aspideretes hurum (I)

Pávaszemes lágyhéjúteknős

Aspideretes nigricans (I)

Sötét lágyhéjúteknős

Chitra spp. (II)

Pisze-lágyhéjúteknősök

Lissemys punctata (II)

Indiai leffentyűsteknős

Lissemys scutata (II)

Burmai leffentyűsteknős

Palea steindachneri (III Kína)

Bibircsesnyakú lágyhéjúteknős

Pelochelys spp. (II)

Óriás-lágyhéjúteknősök

Pelodiscus axenaria (III Kína)

Nincs magyar neve

Pelodiscus maackii (III Kína)

Nincs magyar neve

Pelodiscus parviformis (III Kína)

Nincs magyar neve

Rafetus swinhoei (III Kína)

Swinhoe-lágyhéjúteknős

Kétéltűek

ANURA

BÉKÁK

Bufonidae

Varangyfélék

Altiphrynoides spp. (I)

Elevenszülő békák

Atelopus zeteki (I)

Panamai csonkaujjúbéka

Bufo periglenes (I)

Aranyvarangy

Bufo superciliaris (I)

Kameruni varangy

Nectophrynoides spp. (I)

Elevenszülő békák

Nimbaphrynoides spp. (I)

Elevenszülő békák

Spinophrynoides spp. (I)

Elevenszülő békák

Calyptocephalella gayi (III Chile)

Nyílméregbéka-félék

Allobates femoralis (II)

Barnacombú famászóbéka

Allobates zaparo (II)

Nincs magyar neve

Cryptophyllobates azureiventris (II)

Égszínkék nyílméregbéka

Dendrobates spp. (II)

Nyílméregbékák

Epipedobates spp. (II)

Nyílméregbékák

Phyllobates spp. (II)

Nyílméregbékák

Agalychnis spp. (II)

Nincs magyar neve

Aranybékafélék

Mantella spp. (II)

Aranybékafélék

Szűkszájúbéka-félék

Dyscophus antongilii (I)

Paradicsombéka

Scaphiophryne gottlebei (II)

Nincs magyar neve

Valódibéka-félék

Conraua goliath

Góliátbéka

Euphlyctis hexadactylus (II)

Hatujjú béka

Hoplobatrachus tigerinus (II)

Tigrisbéka

Rana catesbeiana

Amerikai ökörbéka

Gyomorköltőbéka-félék

Rheobatrachus spp. (II) (az A. mellékletben szereplő faj kivételével)

Gyomorköltő békák

Rheobatrachus silus (II)

Nincs magyar neve

FARKOS KÉTÉLTŰEK

Ambystomatidae

Harántfogúgőte-félék

Ambystoma dumerilii (II)

Nincs magyar neve

Ambystoma mexicanum (II)

Axolotl

Óriásszalamandra-félék

Andrias spp. (I)

Óriásszalamandrák

Szalamandrák és tarajos gőték

Neurergus kaiseri (I)

Császári foltos gőte

Cápák és ráják alosztálya

LAMNIFORMES

HERINGCÁPA-ALAKÚAK

Cetorhinidae

Cetcápafélék

Cetorhinus maximus (II)

Óriáscetcápa

Heringcápafélék

Carcharodon carcharias (II)

Nagy fehércápa

Lamna nasus (III 27 tagállam)(20)

Heringcápa

RABLÓCÁPA-ALAKÚAK

Rhincodontidae

Rablócápafélék

Rhincodon typus (II)

Érdes rablócápa

RÁJAALAKÚAK

Pristidae

Fűrészesrája-félék

Pristidae spp. (I) (a B. mellékletben szereplő faj kivételével)

Fűrészesrája-félék

Pristis microdon (II) (Nemzetközi kereskedelem kizárólag élő állatok megfelelő és elfogadható akváriumokba elsősorban állományvédelmi célból történő szállítása esetén engedélyezhető. A faj minden más példányát az A. mellékletbe tartozó faj példányának kell tekinteni, és a velük való kereskedelmet ennek megfelelően szabályozni.)

Édesvízi fürészesrája

Sugarasúszójú halak

ACIPENSERIFORMES

TOKALAKÚAK

ACIPENSERIFORMES spp. (II) (az A. mellékletben szereplő fajok kivételéve)

Tokalakúak

Acipenseridae

Tokfélék

Acipenser brevirostrum (I)

Tompaorrú tok

Acipenser sturio (I)

Közönséges tok

ANGOLNAALAKÚAK

Anguillidae

Angolnafélék

Anguilla anguilla (II)

Angolna

PONTYALAKÚAK

Catostomidae

Nincs magyar nevük

Chasmistes cujus (I)

Cui-ui

Pontyfélék

Caecobarbus geertsi (II)

Afrikai vakmárna

Probarbus jullieni (I)

Nincs magyar neve

CSONTOSNYELVŰHAL-ALAKÚAK

Osteoglossidae

Csontosnyelvűhal-félék

Arapaima gigas (II)

Arapaima

Scleropages formosus (I)

Ázsiai csontnyelvű-hal

SÜGÉRALAKÚAK

Labridae

Ajakoshalfélék

Cheilinus undulatus (II)

Napóleonhal

Dobolóhalfélék

Totoaba macdonaldi (I)

Totoaba

HARCSAALAKÚAK

Pangasiidae

Óriásharcsa-félék

Pangasianodon gigas (I)

Óriásharcsa

TŰHALALAKÚAK

Syngnathidae

Tűhalfélék

Hippocampus spp. (II)

Csikóhalak

Tüdőshalak

CERATODONTIFORMES

TÜDŐSHAL-ALAKÚAK

Ceratodontidae

Ausztráliai-tüdőshalfélék

Neoceratodus forsteri (II)

Ausztrál tüdőshal

BOJTOSÚSZÓJÚHAL-ALAKÚAK

Latimeriidae

Bojtosúszójúhal-félék

Latimeria spp. (I)

Bojtosúszójú halak

HOLOTHUROIDEA

Tengeri uborkák

ASPIDOCHIROTIDA

Stichopodidae

Nincs magyar nevük

Isostichopus fuscus (III Ecuador)

Nincs magyar neve

ARACHNIDA

Pókszabásúak

ARANEAE

PÓKOK

Theraphosidae

Madárpókfélék

Aphonopelma albiceps (II)

Nincs magyar neve

Aphonopelma pallidum (II)

Nincs magyar neve

Brachypelma spp. (II)

Madárpókok

SKORPIÓK

Scorpionidae

Skorpiófélék

Pandinus dictator (II)

Óriásskorpió

Pandinus gambiensis (II)

Gambiai óriásskorpió

Pandinus imperator (II)

Császárskorpió

Rovarok

COLEOPTERA

BOGARAK

Lucanidae

Szarvasbogárfélék

Colophon spp. (III Dél-Afrika)

Nincs magyar nevük

Galacsinhajtófélék

Dynastes satanas (II)

Sátánbogár

LEPKÉK

Nymphalidae

Tarkalepkefélék

Agrias amydon boliviensis (III Bolivia)

Narancsos bíborlepke

Morpho godartii lachaumei (III Bolivia)

Nincs magyar neve

Prepona praeneste buckleyana (III Bolivia)

Nincs magyar neve

Pillangófélék

Atrophaneura jophon (II)

Nincs magyar neve

Atrophaneura palu

Palu-fecskefarkúlepke

Atrophaneura pandiyana (II)

Nincs magyar neve

Bhutanitis spp. (II)

Nincs magyar neve

Graphium sandawanum

Nincs magyar neve

Graphium stresemanni

Nincs magyar neve

Ornithoptera spp. (II) (az A. mellékletben szereplő fajok kivételével)

Madárszárnyú pillangók

Ornithoptera alexandrae (I)

Alexandra-királyné pillangó

Papilio benguetanus

Nincs magyar neve

Papilio chikae (I)

Luzoni fecskefarkúlepke

Papilio esperanza

Nincs magyar neve

Papilio homerus (I)

Homerus-fecskefarkúlepke

Papilio hospiton (I)

Homerus-fecskefarkúlepke

Papilio morondavana

Császár-fecskefarkúlepke

Papilio neumoegeni

Neumoegen-fecskefarkúlepke

Parides ascanius

Nincs magyar neve

Parides hahneli

Hahnel-fecskefarkúlepke

Parnassius apollo (II)

Apolló-lepke

Teinopalpus spp. (II)

Nincs magyar nevük

Trogonoptera spp. (II)

Madárszárnyú pillangók

Troides spp. (II)

Madárszárnyú pillangók

HIRUDINOIDEA

Piócák

ARHYNCHOBDELLIDA

ÁLLKAPCSOS NADÁLYOK

Hirudinidae

Piócafélék

Hirudo medicinalis (II)

Északi orvosi pióca

Hirudo verbana (II)

Déli orvosi pióca

BIVALVIA

Kagylók

MYTILOIDA

Nincs magyar nevük

Mytilidae

Nincs magyar nevük

Lithophaga lithophaga (II)

Sziklafúró kagyló

Unionidae

Folyamikagyló-félék

Conradilla caelata (I)

Madárszárnyú gyöngykagyló

Cyprogenia aberti (II)

Ehető gyöngykagyló

Dromus dromas (I)

Dromedár-gyöngykagyló

Epioblasma curtisii (I)

Curtis-gyöngykagyló

Epioblasma florentina (I)

Sárga gyöngykagyló

Epioblasma sampsonii (I)

Sampson-gyöngykagyló

Epioblasma sulcata perobliqua (I)

Nincs magyar neve

Epioblasma torulosa gubernaculum (I)

Zöld gyöngykagyló

Epioblasma torulosa rangiana (II)

Északi gyöngykagyló

Epioblasma torulosa torulosa (I)

Bütykös gyöngykagyló

Epioblasma turgidula (I)

Turgid-gyöngykagyló

Epioblasma walkeri (I)

Barna gyöngykagyló

Fusconaia cuneolus (I)

Nincs magyar neve

Fusconaia edgariana (I)

Nincs magyar neve

Lampsilis higginsii (I)

Higgins-gyöngykagyló

Lampsilis orbiculata orbiculata (I)

Rózsaszín gyöngykagyló

Lampsilis satur (I)

Lapos zsebkönyvkagyló

Lampsilis virescens (I)

Alabama-lámpakagyló

Plethobasus cicatricosus (I)

Szemölcsöshátú gyöngykagyló

Plethobasus cooperianus (I)

Narancslábú gyöngykagyló

Pleurobema clava (II)

Nincs magyar neve

Pleurobema plenum (I)

Érdes gyöngykagyló

Potamilus capax (I)

Vaskos zsebkönyvkagyló

Quadrula intermedia (I)

Vaskos zsebkönyvkagyló

Quadrula sparsa (I)

Appalach-majomarcú-kagyló

Toxolasma cylindrella (I)

Halvány törpekagyló

Unio nickliniana (I)

Nicklin-gyöngykagyló

Unio tampicoensis tecomatensis (I)

Tampico-gyöngykagyló

Villosa trabalis (I)

Cumberland-babkagyló

Nincs magyar nevük

Tridacnidae

Óriáskagyló-félék

Tridacnidae spp. (II)

Óriáskagyló-félék

Csigák

MESOGASTROPODA

Nincs magyar nevük

Strombidae

Óriás-szárnyascsigafélék

Strombus gigas (II)

Óriás-szárnyascsiga

TÜDŐSCSIGÁK

Achatinellidae

Kisachátcsiga-félék

Achatinella spp. (I)

Kis achátcsigák

Falakócsiga-félék

Papustyla pulcherrima (II)

Zöld falakó-csiga

ANTHOZOA

Virágállatok

ANTIPATHARIA

FEKETEKORALLOK

ANTIPATHARIA spp. (II)

Feketekorallok

GORGONACEAE

Coralliidae

Nemeskorallfélék

Corallium elatius (III Kína)

Nincs magyar neve

Corallium japonicum (III Kína)

Nincs magyar neve

Corallium konjoi (III Kína)

Nincs magyar neve

Corallium secundum (III Kína)

Nincs magyar neve

KÉK KORALLOK

Helioporidae

Kékkorallfélék

Helioporidae spp. (II) (csak a Heliopora coerulea fajt tartalmazza)(21)

Kékkorallfélék

KŐKORALLOK

SCLERACTINIA spp. (II)(22)

Kőkorallok

STOLONIFERA

Nincs magyar nevük

Tubiporidae

Orgonakorall-félék

Tubiporidae spp. (II)(23)

Orgonakorall-félék

Hidrák

MILLEPORINA

TŰZKORALLOK

Milleporidae

Tűzkorallfélék

Milleporidae spp. (II)(24)

Tűzkorallfélék

Nincs magyar nevük

Stylasteridae

Hidrokorallfélék

Stylasteridae spp. (II)(25)

Hidrokorallfélék

AGAVACEAE

AGÁVÉFÉLÉK

Agave parviflora (I)

Törpeagávé

Agave victoriae-reginae (II) #4

Viktória-királynő agávé

Nolina interrata (II)

San Diego-i medvefű

AMARILLISZFÉLÉK

Galanthus spp. (II) #4

Hóvirágok

Sternbergia spp. (II) #4

Vetővirágok

Operculicarya hyphaenoides (II)

Nincs magyar neve

Operculicarya pachypus (II)

Nincs magyar neve

Hoodia spp. (II) #9

Nincs magyar nevük

Pachypodium spp. (II) (az A. mellékletben szereplő fajok kivételével) #4

Gumólábfák

Pachypodium ambongense (I)

Nincs magyar neve

Pachypodium baronii (I)

Nincs magyar neve

Pachypodium decaryi (I)

Nincs magyar neve

Rauvolfia serpentina (II) #2

Indiai vérnyomáscserje

ARÁLIAFÉLÉK

Panax ginseng (II) (csak az orosz föderációbeli populáció; e rendelet mellékleteiben más populáció nem szerepel) #3

Ázsiai ginszeng

Panax quinquefolius (II) #3

Amerikai ginszeng

ARAUKÁRIAFÉLÉK

Araucaria araucana (I)

Chilei fenyő

BORBOLYAFÉLÉK

Podophyllum hexandrum (II) #2

Himalájai tojásbogyó

BROMÉLIAFÉLÉK

Tillandsia harrisii (II) #4

Harris-tillandzia

Tillandsia kammii (II) #4

Kamm-tillandzia

Tillandsia kautskyi (II) #4

Kautsky-tillandzia

Tillandsia mauryana (II) #4

Maury-tillandzia

Tillandsia sprengeliana (II) #4

Sprenge-tillandzia

Tillandsia sucrei (II) #4

Sucre-tillandzia

Tillandsia xerographica (II)(26) #4

Sarjadó tillandzia

KAKTUSZFÉLÉK

CACTACEAE spp. (II) (az A. mellékletben szereplő, illetve a Pereskia spp., Pereskiopsis spp. és Quiabentia spp fajok kivételével)(27) #4

Kaktuszfélék

Ariocarpus spp. (I)

Gyapjas kaktuszok

Astrophytum asterias (I)

Dinnyealakú csillagkaktusz

Aztekium ritteri (I)

Aztékkaktusz

Coryphantha werdermannii (I)

Werdermann-répagyökerűkaktusz

Discocactus spp. (I)

Korongkaktuszok

Echinocereus ferreirianus ssp. lindsayi (I)

Nincs magyar neve

Echinocereus schmollii (I)

Karcsúkaktusz

Escobaria minima (I)

Nincs magyar neve

Escobaria sneedii (I)

Nincs magyar neve

Mammillaria pectinifera (I)

Nincs magyar neve

Mammillaria solisioides (I)

Nincs magyar neve

Melocactus conoideus (I)

Nincs magyar neve

Melocactus deinacanthus (I)

Nincs magyar neve

Melocactus glaucescens (I)

Nincs magyar neve

Melocactus paucispinus (I)

Nincs magyar neve

Obregonia denegrii (I)

Kövirózsakaktusz

Pachycereus militaris (I)

Katona orgonakaktusz

Pediocactus bradyi (I)

Nincs magyar neve

Pediocactus knowltonii (I)

Nincs magyar neve

Pediocactus paradinei (I)

Nincs magyar neve

Pediocactus peeblesianus (I)

Nincs magyar neve

Pediocactus sileri (I)

Nincs magyar neve

Pelecyphora spp. (I)

Bárdkaktuszok

Sclerocactus brevihamatus ssp. tobuschii (I)

Nincs magyar neve

Sclerocactus erectocentrus (I)

Nincs magyar neve

Sclerocactus glaucus (I)

Nincs magyar neve

Sclerocactus mariposensis (I)

Nincs magyar neve

Sclerocactus mesae-verdae (I)

Nincs magyar neve

Sclerocactus nyensis (I)

Nincs magyar neve

Sclerocactus papyracanthus (I)

Papírtövisű kaktusz

Sclerocactus pubispinus (I)

Nincs magyar neve

Sclerocactus wrightiae (I)

Nincs magyar neve

Strombocactus spp. (I)

Nincs magyar nevük

Turbinicarpus spp. (I)

Nincs magyar nevük

Uebelmannia spp. (I)

Nincs magyar nevük

SZUARIDIÓFÉLÉK

Caryocar costaricense (II) #4

Ajillo

FÉSZKESEK

Saussurea costus (I) (S. lappa, Aucklandia lappa vagy A. costus néven szintén ismert)

Indiai törpebogáncs

VARJÚHÁJFÉLÉK

Dudleya stolonifera (II)

Nincs magyar neve

Dudleya traskiae (II)

Nincs magyar neve

Zygosicyos pubescens (II) (Xerosicyos pubescens-ként is ismert)

Nincs magyar neve

Zygosicyos tripartitus (II)

Nincs magyar neve

CUPRESSACEAE

CIPRUSFÉLÉK

Fitzroya cupressoides (I)

Patagón ciprus

Pilgerodendron uviferum (I)

Patagón déliciprus

PÁFRÁNYFAFÉLÉK

Cyathea spp. (II) #4

Serlegpáfrányok

CIKÁSZFÉLÉK

CYCADACEAE spp. (II) (az A. mellékletben szereplő faj kivételével) #4

Cikászfélék

Cycas beddomei (I)

Beddome-cikász

PÁFRÁNYFAFÉLÉK

Cibotium barometz (II) #4

Báránypáfrány

Dicksonia spp. (II) (csak az amerikai populációk; e rendelet mellékleteiben nem szerepel más populáció. Ide tartozik a Dicksonia berteriana, D. externa, D. sellowiana és a D. stuebelii szinoníma) #4

Hópáfrányok

ÁLKAKTUSZFÉLÉK

DIDIEREACEAE spp. (II) #4

Álkaktuszfélék

JAMSZGYÖKÉRFÉLÉK

Dioscorea deltoidea (II) #4

Himalájai jamszgyökér

HARMATFŰFÉLÉK

Dionaea muscipula (II) #4

Vénusz légycsapója

KUTYATEJFÉLÉK

Euphorbia spp. (II)

(csak a húsoslevelű fajok, a következők kivételével:

1)  Euphorbia misera

2)  az Euphorbia trigona fajta (kultivár) mesterségesen szaporított példányai,

3)  az Euphorbia lactea mesterségesen szaporított, az Euphorbia neriifolia mesterségesen szaporított gyökérállományába oltott példányai, ha:

—  fésűsek, vagy

—  legyező alakúak, vagy

—  klorofillhiányos formájúak,

4)  az Euphorbia»Milii« fajta (kultivár) mesterségesen szaporított példányai, ha:

—  láthatóan mesterségesen szaporított példányok és

—  100 darabos vagy 100 darabnál többet számláló kiszerelésekben kerülnek az Unióba vagy onnan újrakivitelre;

amelyekre e rendelet rendelkezései nem vonatkoznak és

5)  az A. mellékletben lévő fajok)

Kutyatejek

Euphorbia ambovombensis (I)

Nincs magyar neve

Euphorbia capsaintemariensis (I)

Nincs magyar neve

Euphorbia cremersii (I) (ideértve a viridifolia formát és a rakotozafyi változatot)

Nincs magyar neve

Euphorbia cylindrifolia (I) (ideértve a tuberifera alfajt)

Nincs magyar neve

Euphorbia decaryi (I) (ideértve az ampanihyensis, a robinsonii és a sprirosticha változatokat)

Nincs magyar neve

Euphorbia francoisii (I)

Nincs magyar neve

Euphorbia handiensis (II)

Nincs magyar neve

Euphorbia lambii (II)

Nincs magyar neve

Euphorbia moratii (I) (ideértve az antsingiensis, a bemarahensis és a multiflora változatokat)

Nincs magyar neve

Euphorbia parvicyathophora (I)

Nincs magyar neve

Euphorbia quartziticola (I)

Nincs magyar neve

Euphorbia stygiana (II)

Nincs magyar neve

Euphorbia tulearensis (I)

Nincs magyar neve

OKOTILLÓFÉLÉK

Fouquieria columnaris (II) #4

Budzsumfa

Fouquieria fasciculata (I)

Nincs magyar neve

Fouquieria purpusii (I)

Nincs magyar neve

GNÉTUMFÉLÉK

Gnetum montanum (III Nepál) #1

Nincs magyar neve

DIÓFÉLÉK

Oreomunnea pterocarpa (II) #4

Gavilán

Aniba rosaeodora (II) (A. duckei-ként is ismert) #12

Rózsafa

PILLANGÓSOK

Caesalpinia echinata (II) #10

Parázsfa (brazilfa)

Dalbergia nigra (I)

Brazil rózsafa

Dalbergia retusa (III Guatemala) (csak a guatemalai populációk, az összes többi populáció a D. mellékletben található) #5

Kokoboló rózsafa

Dalbergia stevensonii (III Guatemala) (csak a guatemalai populációk, az összes többi populáció a D. mellékletben található) #5

Honduraszi rózsafa

Dipteryx panamensis (III Costa Rica / Nicaragua)

Nincs magyar neve

Pericopsis elata (II) #5

Afrikai teakfa

Platymiscium pleiostachyum (II) #4

Nincs magyar neve

Pterocarpus santalinus (II) #7

Vörös szantálfa

LILIOMFÉLÉK

Aloe spp. (II) (az A. mellékletben szereplő fajok és az Aloe barbadensis néven szintén ismert Aloe vera kivételével, amely e rendelet mellékleteiben nem szerepel) #4

Aloék

Aloe albida (I)

Nincs magyar neve

Aloe albiflora (I)

Nincs magyar neve

Aloe alfredii (I)

Nincs magyar neve

Aloe bakeri (I)

Vékonyszárú aloé

Aloe bellatula (I)

Nincs magyar neve

Aloe calcairophila (I)

Nincs magyar neve

Aloe compressa (I) (ideértve a paucituberculata, a rugosquamosa és a schistophila változatokat)

Nincs magyar neve

Aloe delphinensis (I)

Nincs magyar neve

Aloe descoingsii (I)

Nincs magyar neve

Aloe fragilis (I)

Nincs magyar neve

Aloe haworthioides (I) (ideértve az aurantiaca változatot)

Nincs magyar neve

Aloe helenae (I)

Nincs magyar neve

Aloe laeta (I) (ideértve a maniaensis változatot)

Nincs magyar neve

Aloe parallelifolia (I)

Nincs magyar neve

Aloe parvula (I)

Nincs magyar neve

Aloe pillansii (I)

Nincs magyar neve

Aloe polyphylla (I)

Nincs magyar neve

Aloe rauhii (I)

Nincs magyar neve

Aloe suzannae (I)

Nincs magyar neve

Aloe versicolor (I)

Nincs magyar neve

Aloe vossii (I)

Nincs magyar neve

LILIOMFAFÉLÉK

Magnolia liliifera var. obovata (III Nepál) #1

Hodgson-liliomfa

IMAFÜZÉRFA-FÉLÉK

Cedrela fissilis (III Bolivia) (csak a bolíviai populációk, az összes többi populáció a D. mellékletben található) #5

Nincs magyar neve

Cedrela lilloi (III Bolivia) (csak a bolíviai populációk, az összes többi populáció a D. mellékletben található) #5

Nincs magyar neve

Cedrela odorata (III Bolivia / Brazília / Kolumbia / Guatemala / Peru) (csak azon országok populációi, amelyek a III. függelékben felsorolták a fajokat; az összes többi populáció a D. mellékletben található) #5

Nincs magyar neve

Swietenia humilis (II) #4

Honduraszi mahagóni

Swietenia macrophylla (II) (a neotrópusi régió populációja, beleértve Közép- és Dél-Amerikát és a Karib-térséget) #6

Nagylevelű mahagóni

Swietenia mahagoni (II) #5

Karibi mahagóni

KANCSÓKAFÉLÉK

Nepenthes spp. (II) (az A. mellékletben szereplő fajok kivételével) #4

Kancsókák

Nepenthes khasiana (I)

Indiai kancsóka

Nepenthes rajah (I)

Óriáskancsóka

ORCHIDEAFÉLÉK

ORCHIDACEAE spp. (II) (az A. mellékletben szereplő fajok kivételével)(28) #4

Orchideafélék

Minden most következő, az A. mellékletben szereplő orchideafajra nem vonatkoznak e rendelet rendelkezései, ha

—  in vitro szaporítottak, szilárd vagy folyékony táptalajon levők, és

—  megfelelnek a 865/2006/EK bizottsági rendelet 56. cikkében szereplő »mesterségesen szaporított« meghatározásnak, és

—  az Unióba történő szállításkor vagy onnan történő újrakivitelkor szállításuk steril konténerben történik

Aerangis ellisii (I)

Nincs magyar neve

Cephalanthera cucullata (II)

Krétai madársisak

Cypripedium calceolus (II)

Boldogasszony papucsa

Dendrobium cruentum (I)

Nincs magyar neve

Goodyera macrophylla (II)

Nagylevelű avarvirág

Laelia jongheana (I)

Nincs magyar neve

Laelia lobata (I)

Nincs magyar neve

Liparis loeselii (II)

Hagymaburok

Ophrys argolica (II)

Argoliszi bangó

Ophrys lunulata (II)

Nincs magyar neve

Orchis scopulorum (II)

Szirti kosbor

Paphiopedilum spp. (I)

Ázsiai papucsorchideák

Peristeria elata (I)

Nincs magyar neve

Phragmipedium spp. (I)

Dél-amerikai papucsorchideák

Renanthera imschootiana (I)

Nincs magyar neve

Spiranthes aestivalis (II)

Nyári füzértekercs

VAJVIRÁGFÉLÉK

Cistanche deserticola (II) #4

Sivatagi cistanche

PÁLMAFÉLÉK

Beccariophoenix madagascariensis (II) #4

Nincs magyar neve

Chrysalidocarpus decipiens (I)

Nincs magyar neve

Lemurophoenix halleuxii (II)

Nincs magyar neve

Lodoicea maldivica (III Seychelles) #13

Tengeri kókusz

Marojejya darianii (II)

Nincs magyar neve

Neodypsis decaryi (II) #4

Háromszögpálma

Ravenea louvelii(II)

Nincs magyar neve

Ravenea rivularis (II)

Nincs magyar neve

Satranala decussilvae (II)

Nincs magyar neve

Voanioala gerardii (II)

Nincs magyar neve

MÁKFÉLÉK

Meconopsis regia (III Nepál) #1

Nincs magyar neve

Adenia olaboensis (II)

Nincs magyar neve

FENYŐFÉLÉK

Abies guatemalensis (I)

Guatemalai jegenyefenyő

Pinus koraiensis (III Orosz Föderáció) #5

Koreai selyemfenyő

KŐTISZAFAFÉLÉK

Podocarpus neriifolius (III Nepál) #1

Nincs magyar neve

Podocarpus parlatorei (I)

Nincs magyar neve

PORCSINFÉLÉK

Anacampseros spp. (II) #4

Széprózsák

Avonia spp. #4

Nincs magyar nevük

Lewisia serrata (II) #4

Nincs magyar neve

KANKALINFÉLÉK

Cyclamen spp. (II)(29) #4

Ciklámenek

BOGLÁRKAFÉLÉK

Adonis vernalis (II) #2

Tavaszi hérics

Hydrastis canadensis (II) #8

Kanadai aranygyökér

RÓZSAFÉLÉK

Prunus africana (II) #4

Afrikai meggy

GALAJFÉLÉK

Balmea stormiae (I)

Nincs magyar neve

KÜRTVIRÁGFÉLÉK

Sarracenia spp. (II) (az A. mellékletben szereplő fajok kivételével) #4

Kürtvirágok

Sarracenia oreophila (I)

Nincs magyar neve

Sarracenia rubra ssp. alabamensis (I)

Nincs magyar nevük

Sarracenia rubra ssp. jonesii (I)

Nincs magyar nevük

TÁTOGATÓFÉLÉK

Picrorhiza kurrooa (II) (a Picrorhiza scrophulariiflora kivételével) #2

Nincs magyar neve

STANGERCIKÁSZ-FÉLÉK

Bowenia spp. (II) #4

Nincs magyar nevük

Stangeria eriopus (I)

Stanger-cikász

TISZAFAFÉLÉK

Taxus chinensis és e faj alacsonyabb rendszertani besorolású taxonjai (II) #2

Kínai tiszafa

Taxus cuspidata és e faj alacsonyabb rendszertani besorolású taxonjai (II)(30) #2

Japán tiszafa

Taxus fuana és e faj alacsonyabb rendszertani besorolású taxonjai (II) #2

Tibeti tiszafa

Taxus sumatrana és e faj alacsonyabb rendszertani besorolású taxonjai (II) #2

Szumátrai tiszafa

Taxus wallichiana (II) #2

Himalájai tiszafa

BOROSZLÁNFÉLÉK

Aquilaria spp. (II) #4

Sasfák

Gonystylus spp. (II) #4

Nincs magyar nevük

Gyrinops spp. (II) #4

Nincs magyar nevük

Nincs magyar nevük

Tetracentron sinense (III Nepál) #1

Nincs magyar neve

MACSKAGYÖKÉRFÉLÉK

Nardostachys grandiflora (II) #2

Indiai nárdus

Cyphostemma elephantopus (II)

Nincs magyar neve

Cyphostemma montagnacii (II)

Nincs magyar neve

WELWITSCHIACEAE

VELVICSIAFÉLÉK

Welwitschia mirabilis (II) #4

Velvicsia

BUNKÓSPÁLMAFÉLÉK

ZAMIACEAE spp. (II) (az A. mellékletben szereplő fajok kivételével) #4

Bunkóspálmafélék

Ceratozamia spp. (I)

Nincs magyar nevük

Chigua spp. (I)

Nincs magyar nevük

Encephalartos spp. (I)

Kafferkenyerek

Microcycas calocoma (I)

Parafapálma

GYÖMBÉRFÉLÉK

Hedychium philippinense (II) #4

Fülöp-szigeteki gyömbérliliom

KIRÁLYDINNYEFÉLÉK

Bulnesia sarmientoi (II) #11

Nincs magyar neve

Guaiacum spp. (II) #2

Szentfák

D.  melléklet

Köznapi név

ÁLLATOK

CHORDATA (GERINCHÚROSOK)

MAMMALIA

Emlősök

CARNIVORA

RAGADOZÓK

Canidae

Kutyafélék

Vulpes vulpes griffithi (III India) §1

Vörös róka griffithi alfaj

Vulpes vulpes montana (III India) §1

Vörös róka montana alfaj

Vulpes vulpes pusilla (III India) §1

Vörös róka pusilla alfaj

Mustelidae

Menyétfélék

Mustela altaica (III India) §1

Hegyi görény

Mustela erminea ferghanae (III India) §1

Hermelin ferghanae alfaja

Mustela kathiah (III India) §1

Sárgahasú menyét

Mustela sibirica (III India) §1

Szibériai görény

DIPROTODONTIA

KEVÉSFOGÚ ERSZÉNYESEK

Macropodidae

Kengurufélék

Dendrolagus dorianus

Egyszínű kúszókenguru

Dendrolagus goodfellowi

Goodfellow-kúszókenguru

Dendrolagus matschiei

Matschie-kúszókenguru

Dendrolagus pulcherrimus

Aranyvállú kúszókenguru

Dendrolagus stellarum

Seri-kúszókenguru

AVES

Madarak

ANSERIFORMES

LÚDALAKÚAK

Anatidae

Récefélék

Anas melleri

Madagaszkári réce

COLUMBIFORMES

GALAMBALAKÚAK

Columbidae

Galambfélék

Columba oenops

Perui galamb

Didunculus strigirostris

Bagolycsőrű galamb

Ducula pickeringii

Borneói császárgalamb

Gallicolumba crinigera

Mindanaói csillagosgalamb

Ptilinopus marchei

Karmazsin gyümölcsgalamb

Turacoena modesta

Timori kormosgalamb

GALLIFORMES

TYÚKALAKÚAK

Cracidae

Hokkófajok

Crax alector

Hokkófaj

Pauxi unicornis

Sisakoshokkó-faj

Penelope pileata

Fehérkontyos zsakutyúk

Megapodiidae

Lábastyúkfélék

Eulipoa wallacei

Nyerges lábastyúk

Phasianidae

Fácánfélék

Arborophila gingica

Galléros hegyifogoly

Lophura bulweri

Fehérfarkú fácán

Lophura diardi

Hamvas fácán

Lophura inornata

Salvadori fácán

Lophura leucomelanos

Ördögfácán (nepáli fácán)

Syrmaticus reevesii §2

Királyfácán

PASSERIFORMES

VERÉBALAKÚAK

Bombycillidae

Csonttollúfélék

Bombycilla japonica

Amuri csonttollú

Corvidae

Varjúfélék

Cyanocorax caeruleus

Borzas indigószajkó

Cyanocorax dickeyi

Üstökös indigószajkó

Cotingidae

Kotingafélék

Procnias nudicollis

Kopasznyakú harangozómadár

Emberizidae

Sármányfélék

Dacnis nigripes

Nincs magyar neve

Sporophila falcirostris

Tömpecsőrű magsármány

Sporophila frontalis

Őszhomlokú magsármány

Sporophila hypochroma

Vöröshasú magsármány

Sporophila palustris

Mocsári magsármány

Estrildidae

Szövőpintyfélék

Amandava amandava

Tigrispinty

Cryptospiza reichenovii

Reichenov-hegyiasztrild

Erythrura coloria

Tarkafejű papagájmandina

Erythrura viridifacies

Luzoni papagájmandina

Estrilda quartinia (Gyakran exportálják Estrilda melanotis néven)

Sárgahasú asztrild

Hypargos niveoguttatus

Pettyes asztrild

Lonchura griseicapilla

Gyöngyös asztrild

Lonchura punctulata

Muskátpinty

Lonchura stygia

Fekete apácapinty

Fringillidae

Pintyfélék

Carduelis ambigua

Nincs magyar neve

Carduelis atrata

Nincs magyar neve

Kozlowia roborowskii

Vékonycsőrű pirók

Pyrrhula erythaca

Nincs magyar neve

Serinus canicollis

Nincs magyar neve

Serinus citrinelloides hypostictus (Gyakran exportálják Serinus citrinelloides néven)

Kelet-afrikai csicsörke

Icteridae

Csirögefélék

Sturnella militaris

Vitézcsiröge

Muscicapidae

Légykapófélék

Cochoa azurea

Jávai tündérrigó

Cochoa purpurea

Bíborszárnyú tündérrigó

Garrulax formosus

Pirosszárnyú álszajkó

Garrulax galbanus

Sárgatorkú álszajkó

Garrulax milnei

Nincs magyar neve

Niltava davidi

Nincs magyar neve

Stachyris whiteheadi

Barnaarcú bozóttimália

Swynnertonia swynnertoni (Pogonicichla swynnertoni-ként szintén szerepelhet)

Csillagoscsuk

Turdus dissimilis

Rododendronrigó

Pittidae

Pittafélék

Pitta nipalensis

Himalájai pitta

Pitta steerii

Azúrmellű pitta

Sittidae

Csuszkafélék

Sitta magna

Óriáscsuszka

Sitta yunnanensis

Nincs magyar neve

Sturnidae

Seregélyfélék

Cosmopsarus regius

Királycsőricse

Mino dumontii

Nincs magyar neve

Sturnus erythropygius

Andaman-seregély

REPTILIA

Hüllők

TESTUDINES

TEKNŐSÖK

Geoemydidae

Nincs magyar neve

Melanochelys trijuga

Indiai koromteknős

SAURIA

GYÍKOK

Agamidae

Physignathus cocincinus

Ázsiai víziagáma

Anguidae

Abronia graminea

Mexikói aligátorgyík

Gekkonidae

Gekkófélék

Rhacodactylus auriculatus

Új-kaledóniai göcsörtösgekkó

Rhacodactylus ciliatus

Óriásgekkó

Rhacodactylus leachianus

Új-kaledóniai óriásgekkó

Teratoscincus microlepis

Nincs magyar neve

Teratoscincus scincus

Nincs magyar neve

Gerrhosauridae

Tobzosfarkúgyík-félék

Zonosaurus karsteni

Karsten-koszorúsgyík

Zonosaurus quadrilineatus

Négycsíkos koszorúsgyík

Iguanidae

Ctenosaura quinquecarinata

Ötujjú tüskésfarkú leguán

Scincidae

Szkinkfélék

Tribolonotus gracilis

Krokodilszkink

Tribolonotus novaeguineae

Új-guineai sisakosszkink

SERPENTES

KÍGYÓK

Colubridae

Siklófélék

Elaphe carinata §1

Bűzössikló

Elaphe radiata §1

Rezessikló

Elaphe taeniura §1

Tajvani/csíkosfarkú sikló

Enhydris bocourti §1

Bocourt-vízisikló

Homalopsis buccata §1

Jávai boasikló

Langaha nasuta

Nincs magyar neve

Leioheterodon madagascariensis

Madagaszkári sikló

Ptyas korros §1

Indiai patkánysikló

Rhabdophis subminiatus §1

Foltoshasú sikló

Hydrophiidae

Tengerikígyó-félék

Lapemis curtus (beleértve a Lapemis hardwickii-t is) §1

Kurta tengerikígyó

Viperidae

Viperafélék

Calloselasma rhodostoma §1

Maláj vörösszájú mokasszinkígyó

AMPHIBIA

Kétéltűek

ANURA

BÉKÁK

Hylidae

Levelibéka-félék

Phyllomedusa sauvagii

Nincs magyar neve

Leptodactylidae

Füttyentőbéka-félék

Leptodactylus laticeps

Nincs magyar neve

Ranidae

Valódibéka-félék

Limnonectes macrodon

Nincs magyar neve

Rana shqiperica

Nincs magyar neve

CAUDATA

FARKOS KÉTÉLTŰEK

Hynobiidae

Szögletesfogsorú-gőtefélék

Ranodon sibiricus

Békafogú gőte

Plethodontidae

Tüdőtlenszalamandra-félék

Bolitoglossa dofleini

Óriás pálmaszalamandra

Salamandridae

Szalamandrafélék

Cynops ensicauda

Kardfarkú gőte

Echinotriton andersoni

Nincs magyar neve

Pachytriton labiatus

Lapátfarkú gőte

Paramesotriton spp.

Szemölcsösgőték

Salamandra algira

Nincs magyar neve

Tylototriton spp.

Nincs magyar neve

ACTINOPTERYGII

Sugarasúszójú halak

PERCIFORMES

SÜGÉRALAKÚAK

Apogonidae

Pterapogon kauderni

Banggai-i kardinálishal

ARTHROPODA (ÍZELTLÁBÚAK)

INSECTA

Rovarok

LEPIDOPTERA

LEPKÉK

Papilionidae

Pillangófélék

Baronia brevicornis

Rövidcsápú barónia

Papilio grosesmithi

Grosesmith-fecskefarkúlepke

Papilio maraho

Maraho-fecskefarkúlepke

MOLLUSCA (KAGYLÓK)

GASTROPODA

Haliotidae

Haliotis midae

Cumberland-babkagyló

NÖVÉNYEK

AGAVACEAE

AGÁVÉFÉLÉK

Calibanus hookeri

Nincs magyar neve

Dasylirion longissimum

Üstökvirág

ARACEAE

KONTYVIRÁGFÉLÉK

Arisaema dracontium

Csápvirág

Arisaema erubescens

Nincs magyar neve

Arisaema galeatum

Nincs magyar neve

Arisaema nepenthoides

Nincs magyar neve

Arisaema sikokianum

Nincs magyar neve

Arisaema thunbergii var. Urashima

Nincs magyar neve

Arisaema tortuosum

Nincs magyar neve

Biarum davisii ssp. Marmarisense

Nincs magyar neve

Biarum ditschianum

Nincs magyar neve

COMPOSITAE (ASTERACEAE)

FÉSZKESEK

Arnica montana §3

Árnika

Othonna cacalioides

Nincs magyar neve

Othonna clavifolia

Nincs magyar neve

Othonna hallii

Nincs magyar neve

Othonna herrei

Nincs magyar neve

Othonna lepidocaulis

Nincs magyar neve

Othonna retrorsa

Nincs magyar neve

ERICACEAE

ERIKAFÉLÉK

Arctostaphylos uva-ursi §3

Medveszőlő

GENTIANACEAE

TÁRNICSFÉLÉK

Gentiana lutea §3

Sárga tárnics

LEGUMINOSAE (FABACEAE)

PILLANGÓSOK

Dalbergia granadillo §4

Granadillo rózsafa

Dalbergia retusa (a C. mellékletben szereplő populációkat kivéve) §4

Kokoboló rózsafa

Dalbergia stevensonii (a C. mellékletben szereplő populációkat kivéve) §4

Honduraszi rózsafa

LILIACEAE

LILIOMFÉLÉK

Trillium pusillum

Aprólevelű hármasszirom

Trillium rugelii

Hármasszirom

Trillium sessile

Ülővirágú hármasszirom

LYCOPODIACEAE

KORPAFŰFÉLÉK

Lycopodium clavatum §3

Kapcsos korpafű

MELIACEAE

IMAFÜZÉRFA-FÉLÉK

Cedrela fissilis (a C. mellékletben szereplő populációkat kivéve) §4

Nincs magyar neve

Cedrela lilloi (C. angustifolia) (a C. mellékletben szereplő populációkat kivéve) §4

Nincs magyar neve

Cedrela montana §4

Nincs magyar neve

Cedrela oaxacensis §4

Nincs magyar neve

Cedrela odorata (a C. mellékletben szereplő populációkat kivéve) §4

Nincs magyar neve

Cedrela salvadorensis §4

Nincs magyar neve

Cedrela tonduzii §4

Nincs magyar neve

MENYANTHACEAE

VIDRAFŰFÉLÉK

Menyanthes trifoliata §3

Vidrafű

PARMELIACEAE

TUNDRAZUZMÓFÉLÉK

Cetraria islandica §3

Izlandi zuzmó

PASSIFLORACEAE

GOLGOTAVIRÁG-FÉLÉK

Adenia glauca

Sivatag rózsája

Adenia pechuelli

Sivatag rózsája

PEDALIACEAE

Nincs magyar nevük

Harpagophytum spp. §3

Ördögkarmok

PORTULACACEAE

PORCSINFÉLÉK

Ceraria carrissoana

Nincs magyar neve

Ceraria fruticulosa

Nincs magyar neve

SELAGINELLACEAE

CSIPKEHARASZTFÉLÉK

Selaginella lepidophylla

Jerikó rózsája”

____________

II. MELLÉKLET

A hatályon kívül helyezett rendelet és egymást követő módosításainak jegyzéke

A Tanács 338/97/EK rendelete

(HL L 61., 1997.3.3., 1. o.)

A Bizottság 938/97/EK rendelete

(HL L 140., 1997.5.30., 1. o.)

A Bizottság 2307/97/EK rendelete

(HL L 325., 1997.11.27., 1. o.)

A Bizottság 2214/98/EK rendelete

(HL L 279., 1998.10.16., 3. o.)

A Bizottság 1476/1999/EK rendelete

(HL L 171., 1999.7.7., 5. o.)

A Bizottság 2724/2000/EK rendelete

(HL L 320., 2000.12.18., 1. o.)

A Bizottság 1579/2001/EK rendelete

(HL L 209., 2001.8.2., 14. o.)

A Bizottság 2476/2001/EK rendelete

(HL L 334., 2001.12.18., 3. o.)

A Bizottság 1497/2003/EK rendelete

(HL L 215., 2003.8.27., 3. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1882/2003/EK rendelete

(HL L 284., 2003.10.31., 1. o.)

Kizárólag a 3. cikk és a III. melléklet, 66. pont

A Bizottság 834/2004/EK rendelete

(HL L 127., 2004.4.29., 40. o.)

A Bizottság 1332/2005/EK rendelete

(HL L 215., 2005.8.19., 1. o.)

A Bizottság 318/2008/EK rendelete

(HL L 95., 2008.4.8., 3. o.)

A Bizottság 407/2009/EK rendelete

(HL L 123., 2009.5.19, 3. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 398/2009/EK rendelete

(HL L 126., 2009.5.21., 5. o.)

A Bizottság 709/2010/EU rendelete

(HL L 212., 2010.8.12, 1. o.)

A Bizottság 101/2012/EU rendelete

(HL L 39., 2012.2.11, 133. o.)

_____________

III. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

338/97/EK rendelet

Ez a rendelet

1. cikk

1. cikk

2. cikk

2. cikk

3. cikk

3. cikk

4. cikk

4. cikk

5. cikk, (1)–(5) bekezdés

5. cikk, (1)–(5) bekezdés

5. cikk, (6) bekezdés, bevezető fordulat

5. cikk, (6) bekezdés, bevezető fordulat

5. cikk, (6) bekezdés, i. pont

5. cikk, (6) bekezdés, a) pont

5. cikk, (6) bekezdés, ii. pont

5. cikk, (6) bekezdés, b) pont

5. cikk, (7) bekezdés, a) pont

5. cikk, (7) bekezdés, első albekezdés

5. cikk, (7) bekezdés, b) pont

5. cikk, (7) bekezdés, második albekezdés

6. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés

6. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés

6. cikk, (4) bekezdés, a) pont

6. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés

6. cikk, (4) bekezdés, b) pont

6. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés

7. cikk, (1) bekezdés, a) pont

7. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

7. cikk, (1) bekezdés, b) pont, bevezető fordulat

7. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

7. cikk, (1) bekezdés, b) pont, i. alpont

7. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés, b) pont, i. alpont

7. cikk, (1) bekezdés, b) pont, ii. alpont

7. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés, b) pont, ii. alpont

7. cikk, (1) bekezdés, b) pont, iii. alpont

7. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés, b) pont, iii. alpont

7. cikk, (1) bekezdés, c) pont

7. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés

7. cikk, (2) bekezdés, a) pont

7. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés

7. cikk, (2) bekezdés, b) pont

7. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

7. cikk, (2) bekezdés, c) pont

7. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés

7. cikk, (2) bekezdés, negyedik albekezdés

7. cikk, (3)

7. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés

7. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés

7. cikk, (4) bekezdés

7. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés

7. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés

8. cikk

8. cikk

9. cikk

9. cikk

10. cikk

10. cikk

11. cikk, (1) bekezdés

11. cikk, (1) bekezdés

11. cikk, (2) bekezdés, a) pont

11. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés

11. cikk, (2) bekezdés, b) pont

11. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

11. cikk, (3), (4) és (5) bekezdés

11. cikk, (3), (4) és (5) bekezdés

12. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés

12. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés

12. cikk, (4) bekezdés

12. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés

12. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés

12. cikk, (5) bekezdés

12. cikk, (5) bekezdés

13. cikk, (1) bekezdés, a) pont

13. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

13. cikk, (1) bekezdés, b) pont

13. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

13. cikk, (2) bekezdés

13. cikk, (2) bekezdés

13. cikk, (3) bekezdés, a) pont

13. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés

13. cikk, (3) bekezdés, b) pont

13. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés

13. cikk, (3) bekezdés, c) pont

13. cikk, (3) bekezdés, harmadik albekezdés

14. cikk, (1) bekezdés, a) pont

14. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

14. cikk, (1) bekezdés, b) pont

14. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

14. cikk, (1) bekezdés, c) pont

14. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés

14. cikk, (2) bekezdés

14. cikk, (2) bekezdés

14. cikk, (3) bekezdés, a) pont

14. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés

14. cikk, (3) bekezdés, b) pont

14. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés

14. cikk, (3) bekezdés, c) pont

14. cikk, (3) bekezdés, harmadik albekezdés

15. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés

15. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés

15. cikk, (4) bekezdés, a) pont

15. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés

15. cikk, (4) bekezdés, b) pont

15. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés

15. cikk, (4) bekezdés, c) pont

15. cikk, (4) bekezdés, harmadik albekezdés

15. cikk, (4) bekezdés, d) pont

15. cikk, (4) bekezdés, negyedik albekezdés

15. cikk, (5) és (6) bekezdés

15. cikk, (5) és (6) bekezdés

16. cikk

16. cikk

17. cikk, (1) bekezdés

17. cikk, (1) bekezdés

17. cikk, (2) bekezdés, a) pont

17. cikk, (2) bekezdés

17. cikk, (2) bekzdés, b) pont

17. cikk, (3) bekezdés

18. cikk

21. cikk

19. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

19. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

-

19. cikk, (2) bekezdés

19. cikk, (3) bekezdés

18. cikk, (1) bekezdés

19. cikk, (4) bekezdés

18. cikk, (2) bekezdés

19. cikk, (5) bekezdés

18. cikk, (3) bekezdés

-

20. cikk

20. cikk

22. cikk

21. cikk

_______

_______

23. cikk

22. cikk

24. cikk

melléklet

I.  melléklet

______

II.  melléklet

______

III.  melléklet

_____________

(1) HL C 11., 2013.1.15., 85. o.
(2) HL C 77., 2002.3.28., 1. o.
(3)HL C 11., 2013.1.15., 85. o.
(4)Az Európai Parlament 2014. április 16-i álláspontja.
(5)HL L 61., 1997.3.3., 1. o.
(6)Lásd a II. mellékletet.
(7)A Tanács 2913/92/EGK rendelete (1992. október 12.) a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302., 1992.10.19., 1. o.)
(8)Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(9)HL L 384., 1982.12.31., 1. o.
(10)A Tanács 86/609/EGK irányelve (1986. november 24.) a kísérleti és egyéb tudományos célokra felhasznált állatok védelmére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (HL L 358., 1986.12.18., 1. o.).
(11)Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 41., 2003.2.14., 26. o.).
(12)Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.)
(13)A Tanács 92/43/EGK Irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.)
(14)Az argentínai populáció (a B. mellékletben szerepel):Nemzetközi kereskedelem kizárólag a B. mellékletben szereplő vikunyapopulációk élő egyedeiről nyírt gyapjúval, valamint a szövettel és az abból készített termékekkel és kézimunkákkal engedélyezhető. A gyapjúszövet belső oldalán kötelezően fel kell tüntetni a faj elterjedési területén levő országok (a »Convenio para la Conservación y Manejo de la Vicuña« című egyezmény szerződő felei) által elfogadott emblémát, valamint a »VICUÑA-ARGENTINA« szegélyfeliratot. Az egyéb termékeket jelöléssel kell ellátni, amely tartalmazza az emblémát és a »VICUÑA-ARGENTINA-ARTESANÍA« jelölést. A faj minden más példányát az A. mellékletbe tartozó faj példányának kell tekinteni, és a velük való kereskedelmet ennek megfelelően szabályozni.
(15)A bolíviai populáció (a B. mellékletben szerepel):Nemzetközi kereskedelem kizárólag élő vikunyákról nyírt gyapjúval, valamint a szövettel és az abból készített termékekkel engedélyezhető, ideértve a kézimunkákat és kötött árucikkeket is. A gyapjúszövet belső oldalán kötelezően fel kell tüntetni a faj elterjedési területén levő országok (a »Convenio para la Conservación y Manejo de la Vicuña« című egyezmény szerződő felei) által elfogadott emblémát, valamint a »VICUÑA-BOLIVIA« szegélyfeliratot. Az egyéb termékeket jelöléssel kell ellátni, amely tartalmazza az emblémát és a »VICUÑA-BOLIVIA-ARTESANÍA« jelölést. A faj minden más példányát az A. mellékletbe tartozó faj példányának kell tekinteni, és a velük való kereskedelmet ennek megfelelően szabályozni.
(16)A chilei populáció (a B. mellékletben szerepel):Nemzetközi kereskedelem kizárólag a B. mellékletben szereplő vikunyapopulációk élő egyedeiről nyírt gyapjúval, valamint a szövettel és az abból készített termékekkel engedélyezhető, ideértve a kézimunkákat és kötött árucikkeket is. A gyapjúszövet belső oldalán kötelezően fel kell tüntetni a faj elterjedési területén levő országok (a »Convenio para la Conservación y Manejo de la Vicuña« című egyezmény szerződő felei) által elfogadott emblémát, valamint a »VICUÑA-CHILE« szegélyfeliratot. Az egyéb termékeket jelöléssel kell ellátni, amely tartalmazza az emblémát és a »VICUÑA-CHILE-ARTESANÍA« jelölést. A faj minden más példányát az A. mellékletbe tartozó faj példányának kell tekinteni, és a velük való kereskedelmet ennek megfelelően szabályozni.
(17)A perui populáció (a B. mellékletben szerepel):Nemzetközi kereskedelem kizárólag élő vikunyákról nyírt gyapjúval és a felek konferenciájának kilencedik ülésének időpontjában (1994. november) meglévő 3249 kg-nyi gyapjúkészlettel, valamint a szövettel és az abból készített termékekkel engedélyezhető, ideértve a kézimunkákat és kötött árucikkeket is. A gyapjúszövet belső oldalán kötelezően fel kell tüntetni a faj elterjedési területén levő országok (a »Convenio para la Conservación y Manejo de la Vicuña« című egyezmény szerződő felei) által elfogadott emblémát, valamint a »VICUÑA-PERU« szegélyfeliratot. Az egyéb termékeket jelöléssel kell ellátni, amely tartalmazza az emblémát és a »VICUÑA-PERU-ARTESANÍA« jelölést. A faj minden más példányát az A. mellékletbe tartozó faj példányának kell tekinteni, és a velük való kereskedelmet ennek megfelelően szabályozni.
(18)Minden faj a II. függelékbe tartozik, kivéve az alábbi fajokat, amelyek az I. függelékben szerepelnek: Balaena mysticetus, Eubalaena spp., Balaenoptera acutorostrata (kivéve a nyugat-grönlandi populációt), Balaenoptera bonaerensis, Balaenoptera borealis, Balaenoptera edeni, Balaenoptera musculus, Balaenoptera omurai, Balaenoptera physalus, Megaptera novaeangliae, Orcaella brevirostris, Orcaella heinsohni, Sotalia spp., Sousa spp., Eschrichtius robustus, Lipotes vexillifer, Caperea marginata, Neophocaena phocaenoides, Phocoena sinus, Physeter macrocephalus, Platanista spp., Berardius spp., Hyperoodon spp. A grönlandi lakosok által, az illetékes hatóság engedélyével elejtett, az egyezmény II. függelékébe tartozó fajok példányait, beleértve az ezekből készült termékeket és származékokat – kivéve a kereskedelmi céllal forgalmazni kívánt hústermékeket – a B. mellékletbe tartozóként kell kezelni. A Tursiups truncatus fekete-tengeri populációjának vadon befogott, elsődlegesen kereskedelmi célból forgalmazott élő egyedeire megállapított éves exportkvóta nulla.
(19)A botswanai, namíbiai, dél-afrikai és zimbabwei populációk (a B. mellékletben szerepelnek):Exportengedély kizárólag a következő esetekben adható: a) vadászati trófeák nem kereskedelmi célból történő exportja esetén; b) élő állatok megfelelő és elfogadható célállomásra történő szállítása esetén a felek konferenciájának Botswanát és Zimbabwét érintő 11.20. állásfoglalása szerint, valamint élő állatok in situ természetvédelmi programok céljára Namíbiában és Dél-Afrikában történő felhasználása esetén; c) bőr exportja esetén; d) szőr exportja esetén; e) bőráruk kereskedelmi és nem kereskedelmi célú exportja esetén Botswana, Namíbia és Dél-Afrika számára, illetve nem kereskedelmi célú export esetén Zimbabwe számára; f) egyénileg jelölt és tanúsítvánnyal ellátott, kész ékszerbe beépített ekipa nem kereskedelmi célból történő exportja esetén Namíbia számára, valamint elefántcsont-faragványok nem kereskedelmi célból történő exportja esetén Zimbabwe számára; g) regisztrált nyers elefántcsont exportja esetén (Botswana, Namíbia, Dél-Afrika és Zimbabwe számára teljes agyarakra és agyardarabokra) a következő feltételek melett: i) kizárólag regisztrált állami tulajdonban lévő, az adott államból származó készletek esetén (a lefoglalt és az ismeretlen eredetű elefántcsontot kizárva); ii) kizárólag az Egyezmény titkársága által az Állandó Bizottsággal történő konzultációt követően jóváhagyott kereskedelemi partnerek részére, amelyek nemzeti jogszabályai és belső kereskedelmi ellenőrzése megfelelően biztosítja, hogy az importált elefántcsont ne kerülhessen újra-exportálásra és azt a felek konferenciája 10.10. (Rev. CoP14), a belső feldolgozásról és kereskedelemről szóló módosított állásfoglalása összes előírásának megfelelően kezelik; iii) leghamarabb csak azt követően, hogy a titkárság jóváhagyta a leendő importáló országokat és a regisztrált állami tulajdonban lévő készleteket; iv) nyers elefántcsont a regisztrált állami tulajdonban lévő készletek eladására vonatkozó, a felek tizenkettedik konferenciáján elfogadott feltételek mellett, amelyek a következők: 20000 kg (Botswana), 10000 kg (Namíbia), 30000 kg (Dél-Afrika); v) A felek tizenkettedik konferenciáján elfogadott mennyiségeken túl a Botswanában, Zimbabwéban, Namíbiában és Dél-Afrikában 2007. január 31-ig regisztrált és az Egyezmény titkársága által jóváhagyott állami tulajdonban elefántcsont exportálható és szállítható a g) iv) feltételei szerinti elefántcsonttal együtt, célállomásonként egyetlen szállítmányban, a titkárság szigorú ellenőrzése mellett; vi) a kereskedelemből származó haszon kizárólag elefántvédelmi programokra, valamint az elefánt elterjedési területén és azok közvetlen közelében élő helyi közösségek védelmét és fejlődését szolgáló programokra használható fel; valamint vii) a g) v) pontban meghatározott további mennyiségek kizárólag abban az esetben forgalmazhatók, ha az Állandó Bizottság megállapította, hogy a fenti feltételek teljesülnek; h) a B. mellékletben már szereplő populációkból származó elefántcsont kereskedelmének engedélyezésére vonatkozó további javaslat nem nyújtható be a felek konferenciájának az annak tizennegyedik ülésével kezdődő és a g) i), g) ii), g) iii), g) vi) és g) vii) pontok előírásai szerint létrejött egyszeri szállítmány időpontja utáni kilenc évig tartó időszakban. Továbbá az ilyen további javaslatokat a 14.77. és 14.78. határozatok alapján kell kezelni. A titkárság javaslatára az Állandó Bizottság dönthet úgy, hogy ezt a kereskedelmet részben vagy teljes egészében felfüggeszti abban az esetben, ha az exportáló vagy az importáló országok nem teljesítik az előírásokat, vagy a kereskedelem bizonyítottan káros hatással van más elefántpopulációkra. A faj minden más példányát az A. mellékletbe tartozó faj példányának kell tekinteni, és a velük való kereskedelmet ennek megfelelően szabályozni.
(20)A Lamna nasus C. mellékletbe való felvétele az Egyezmény III. függelékébe való felvétel hatálybalépésekor lép érvénybe, vagyis 90 nappal azt követően, hogy az Egyezmény titkársága értesíti valamennyi részes felet az Egyezmény III. függelékébe való felvételről.
(21)A következőkre nem vonatkoznak e rendelet rendelkezései:Fosszíliák;Korallhomok, vagyis olyan anyag, amely teljes egészében vagy részben, elhalt korall maximum 2 mm átmérőjű finomra zúzott törmelékéből áll, és amely tartalmazhatja, többek között, Foraminifera, kagyló és rákfélék, valamint korallos alga maradványait;Koralltörmelék (közte kavics, törmelék), vagyis összetört és elhalt ujjformájú korallok és más anyagok bármelyik irányból mérve 2–30 mm-es lazán kötött darabjai.
(22)A következőkre nem vonatkoznak e rendelet rendelkezései:Fosszíliák;Korallhomok, vagyis olyan anyag, amely teljes egészében vagy részben, elhalt korall maximum 2 mm átmérőjű finomra zúzott törmelékéből áll, és amely tartalmazhatja, többek között, Foraminifera, kagyló és rákfélék, valamint korallos alga maradványait;Koralltörmelék (közte kavics, törmelék), vagyis összetört és elhalt ujjformájú korallok és más anyagok bármelyik irányból mérve 2–30 mm-es lazán kötött darabjai.
(23)A következőkre nem vonatkoznak e rendelet rendelkezései:Fosszíliák;Korallhomok, vagyis olyan anyag, amely teljes egészében vagy részben, elhalt korall maximum 2 mm átmérőjű finomra zúzott törmelékéből áll, és amely tartalmazhatja, többek között, Foraminifera, kagyló és rákfélék, valamint korallos alga maradványait;Koralltörmelék (közte kavics, törmelék), vagyis összetört és elhalt ujjformájú korallok és más anyagok bármelyik irányból mérve 2–30 mm-es lazán kötött darabjai.
(24)A következőkre nem vonatkoznak e rendelet rendelkezései:Fosszíliák;Korallhomok, vagyis olyan anyag, amely teljes egészében vagy részben, elhalt korall maximum 2 mm átmérőjű finomra zúzott törmelékéből áll, és amely tartalmazhatja, többek között, Foraminifera, kagyló és rákfélék, valamint korallos alga maradványait;Koralltörmelék (közte kavics, törmelék), vagyis összetört és elhalt ujjformájú korallok és más anyagok bármelyik irányból mérve 2–30 mm-es lazán kötött darabjai.
(25)A következőkre nem vonatkoznak e rendelet rendelkezései:Fosszíliák;Korallhomok, vagyis olyan anyag, amely teljes egészében vagy részben, elhalt korall maximum 2 mm átmérőjű finomra zúzott törmelékéből áll, és amely tartalmazhatja, többek között, Foraminifera, kagyló és rákfélék, valamint korallos alga maradványait;Koralltörmelék (közte kavics, törmelék), vagyis összetört és elhalt ujjformájú korallok és más anyagok bármelyik irányból mérve 2–30 mm-es lazán kötött darabjai.
(26)Az A. mellékletbe tartozó példányok kereskedelme csak akkor engedélyezett, ha az adott példányok rendelkeznek cataphyll-lal.
(27)Az alábbi hibridek és/vagy fajták (kultivárok) mesterségesen szaporított példányai nem tartoznak e rendelet hatálya alá: Hatiora x graeseri Schlumbergera x buckleyi Schlumbergera russelliana x Schlumbergera truncata Schlumbergera orssichiana x Schlumbergera truncata Schlumbergera opuntioides x Schlumbergera truncata Schlumbergera truncata (fajta) Cactaceae spp. formái, a következő oltóalanyokra oltva: Harrisia»Jusbertii«, Hylocereus trigonus vagy Hylocereus undatus Opuntia microdasys (fajta)
(28)A Cymbidium, Dendrobium, Phalaenopsis és Vanda mesterségesen szaporított hibridjei nem tartoznak a rendelet hatálya alá amennyiben a példányok láthatóan mesterségesen szaporítottak és nem tanúsítják a vadonban történő begyűjtés jeleit, úgymint mechanikai sérülés és a begyűjtésből eredő komoly vízveszteség, szabálytalan forma vagy nem egyöntetű méret és alak a rendszertani egységen és szállítmányon belül, a levelekre tapadó algák vagy egyéb, a leveleken fejlődő szervezetek, valamint rovarok vagy más kártevők okozta sérülések, illetvea) nem virágzó állapotban történő szállítás esetén a példányokat külön konténerben kell szállítani (úgymint karton, dobozok, ládák vagy CC-konténerben történő szállítás esetén saját polc), amelyek mindegyikében ugyanazon hibrid 20 vagy annál több példányát szállítják; az egy konténerben szállított növényeknek nagyban hasonlónak és egészségesnek kell lenniük; valamint a növényeket olyan dokumentumok kíséretében kell szállítani, mint pl. az egyes hibridek példányainak pontos számát tartalmazó számla; vagyb) virágzó állapotban történő szállítás esetén, ha egyedenként legalább egy teljesen nyílt virág van, nincs megkötés a szállítmányonkénti egyedek legkisebb számára nézve, de az egyedeket kiskereskedelmi értékesítésre megfelelően elő kell készíteni, pl. előre nyomtatott címkével kell ellátni vagy előre nyomtatott csomagolóanyaggal kell becsomagolni, amelyen szerepel a hibrid neve és a végfelhasználó ország. Az adatoknak – az ellenőrzést megkönnyítendő – jól láthatónak kell lenniük.A kivételnek nem egyértelműen megfelelő növényeket a megfelelő CITES-dokumentumokkal kell szállítani.
(29)A Cyclamen persicum fajta (kultivár) mesterségesen szaporított példányai nem tartoznak e rendelet hatálya alá. E kivétel nem vonatkozik a nyugalmi állapotban levő gumók kereskedelmére.
(30)A Taxus cuspidata élő, cserepes vagy más kisméretű konténerben lévő mesterségesen szaporított hibridjei és fajtái (kultivárok), amelyek minden szállítmánya olyan címkével van ellátva, vagy olyan bizonylat kíséri, amelyen feltüntették a rendszertani egység vagy egységek nevét, valamint azt, hogy »mesterségesen szaporított«, nem tartoznak e rendelet hatálya alá.


Az EU és a Seychelle Köztársaság között létrejött halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás ***
PDF 202kWORD 40k
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és a Seychelle Köztársaság között érvényben lévő halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő aláírásáról szóló tanácsi határozat tervezetéről (16651/2013 – C7-0020/2014 – 2013/0375(NLE))
P7_TA(2014)0398A7-0201/2014

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (16651/2013),

–  tekintettel az Európai Unió és a Seychelle Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyv tervezetére (16648/2013),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikkével, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával és (7) bekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0020/2014),

–  tekintettel az Európai Unió és a Seychelle Köztársaság között létrejött halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv szerinti halászati lehetőségek elosztásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2013)0765),

–  tekintettel az Európai Unió és a Seychelle Köztársaság között létrejött halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2013)0766),

–  tekintettel eljárási szabályzata 81. cikke (1) bekezdésének első és harmadik albekezdésére, 81. cikkének (2) bekezdésére és 90. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Halászati Bizottság ajánlására és a Költségvetési Bizottság véleményére (A7-0201/2014),

1.  egyetért a jegyzőkönyv megkötésével;

2.  kéri a Bizottságot, hogy továbbítsa a Parlament számára a partnerségi megállapodás 4. cikkében említett közös tudományos ülésekkel és a partnerségi megállapodás 9. cikkében előírt vegyes bizottsági ülésekkel kapcsolatos vonatkozó információkat, különösen azok jegyzőkönyveit és következtetéseit, valamint a jegyzőkönyv 3. cikkében előírt többéves ágazati program tényleges végrehajtásáról szóló éves jelentést;

3.  kéri, hogy a Parlament Halászati Bizottságának képviselői megfigyelőként részt vehessenek a partnerségi megállapodás 9. cikkében előírt vegyes bizottsági üléseken;

4.  kéri a Bizottságot, hogy a jegyzőkönyv érvényességének utolsó évében és a megújítására irányuló tárgyalások megkezdése előtt terjesszen a Parlament és a Tanács elé utólagos értékelő jelentést a jegyzőkönyv végrehajtásáról, kitérve abban a halászati lehetőségek kihasználtságának elemzésére és a jegyzőkönyv költségeinek és hasznának értékelésére, valamint nyújtson be számukra jelentést az Indiai-óceán e térségében tapasztalható kalóztevékenység miatt a halászati tevékenységeket érintő esetleges korlátokról és a Seychelle-szigetek kizárólagos gazdasági övezetében működő uniós flotta számára felmerült veszteségekről;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Seychelle Köztársaság kormányának és parlamentjének.


Az EU és a Comore-szigeteki között érvényben lévő halászati partnerségi megállapodás ***
PDF 199kWORD 38k
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és a Comore-szigeteki Unió között érvényben lévő halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló, az említett két fél között létrejött jegyzőkönyv Európai Unió nevében való megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről (16130/2013 – C7-0011/2014 – 2013/0388(NLE))
P7_TA(2014)0399A7-0177/2014

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (16130/2013),

–  tekintettel az Európai Unió és a Comore-szigeteki Unió között érvényben lévő halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló, az említett két fél között létrejött jegyzőkönyv tervezetére (16127/2013),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikkével, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjával és (7) bekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0011/2014),

–  tekintettel eljárási szabályzata 81. cikke (1) bekezdésének első és harmadik albekezdésére, 81. cikkének (2) bekezdésére és 90. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Halászati Bizottság ajánlására és a Költségvetési Bizottság véleményére (A7-0177/2014),

1.  egyetért a jegyzőkönyv megkötésével;

2.  kéri a Bizottságot, hogy továbbítsa a Parlamentnek a megállapodás 9. cikke értelmében a megállapodás végrehajtásának, értelmezésének és alkalmazásának ellenőrzésére létrehozott vegyes bizottság üléseinek jegyzőkönyvét és következtetéseit, valamint a jegyzőkönyv 3. cikkében előírt, többéves ágazati program végrehajtási eredményeinek értékelését; kéri a Bizottságot, hogy segítse elő a Parlament képviselőinek megfigyelőként történő részvételét a vegyes bizottság ülésein; kéri a Bizottságot, hogy a hatályos jegyzőkönyv alkalmazásának utolsó évében és a megújítására irányuló tárgyalások megnyitását megelőzően nyújtson be teljes körű jelentést a Parlamentnek és a Tanácsnak a jegyzőkönyv végrehajtásáról, a dokumentumhoz való hozzáférés szükségtelen korlátozása nélkül;

3.  kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 13. cikkének (2) bekezdése és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkének (10) bekezdése értelmében saját hatáskörükön belül eljárva haladéktalanul és teljes körűen tájékoztassák a Parlamentet az új jegyzőkönyvvel és megújításával kapcsolatos eljárások valamennyi szakaszában;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok és a Comore-szigeteki Unió kormányának és parlamentjének.


Az Európai Unió és a Madagaszkári Köztársaság között érvényben lévő halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás ***
PDF 197kWORD 36k
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és a Madagaszkári Köztársaság között érvényben lévő halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló, az említett két fél között létrejött jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (14164/1/2012 – C7-0408/2012 – 2012/0238(NLE))
P7_TA(2014)0400A7-0178/2014

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (14164/1/2012),

–  tekintettel az Európai Unió és a Madagaszkári Köztársaság között érvényben lévő halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló, az említett két fél között létrejött jegyzőkönyv tervezetére (14159/2012),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikke (2) bekezdésével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0408/2012),

–  tekintettel eljárási szabályzata 81. cikke (1) bekezdésének első és harmadik albekezdésére, 81. cikkének (2) bekezdésére és 90. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Halászati Bizottság ajánlására, valamint a Fejlesztési Bizottság és a Költségvetési Bizottság véleményére (A7-0178/2014),

1.  egyetért a jegyzőkönyv megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve Madagaszkár kormányának és parlamentjének.


Az Európai Unió és a Koreai Köztársaság közötti keretmegállapodás a visszafogadással kapcsolatos kérdésekről ***
PDF 193kWORD 35k
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti keretmegállapodásnak a visszafogadással kapcsolatos kérdések tekintetében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (05290/2014 – C7-0046/2014 – 2013/0267A(NLE))
P7_TA(2014)0401A7-0267/2014

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (05290/2014),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti keretmegállapodás tervezetére (06151/2010),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 79. cikke (3) bekezdésével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0046/2014),

–  tekintettel eljárási szabályzata 81. cikke (1) bekezdésének első és harmadik albekezdésére, 81. cikkének (2) bekezdésére és 90. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság ajánlására (A7-0267/2014),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Koreai Köztársaság kormányának és parlamentjének.


Az Európai Unió és a Koreai Köztársaság közötti keretmegállapodás, a visszafogadással kapcsolatos kérdések kivételével ***
PDF 193kWORD 35k
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti keretmegállapodásnak a visszafogadással kapcsolatos kérdések kivételével történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (05287/2014 – C7-0044/2014 – 2013/0267B(NLE))
P7_TA(2014)0402A7-0265/2014

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (05287/2014),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti keretmegállapodásra (06151/2010),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 91. cikkével, 100. cikkével, 191. cikkének (4) bekezdésével, 207. cikkével és 212. cikkével, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C7–0044/2014),

–  tekintettel eljárási szabályzata 81. cikke (1) bekezdésének első és harmadik albekezdésére, 81. cikkének (2) bekezdésére és 90. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság ajánlására és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményére (A7-0265/2014),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Koreai Köztársaság kormányának és parlamentjének.


Az EK és Montenegró közötti stabilizációs és társulási megállapodás (Jegyzőkönyv Horvátország csatlakozásának figyelembevétele céljából) ***
PDF 197kWORD 36k
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Montenegrói Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyvnek az Európai Unió és tagállamai nevében való megkötésére vonatkozó tanácsi határozat tervezetéről (14187/2013 – C7-0007/2014 – 2013/0262(NLE))
P7_TA(2014)0403A7-0192/2014

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (14187/2013),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Montenegrói Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyvre (14190/2013);

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 217. cikkével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának i. alpontjával és 218. cikke (8) bekezdése második albekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0007/2014),

–  tekintettel eljárási szabályzata 81. cikke (1) bekezdésének első és harmadik albekezdésére, 81. cikkének (2) bekezdésére és 90. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság ajánlására (A7-0192/2014),

1.  egyetért a jegyzőkönyv megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Montenegrói Köztársaság kormányának és parlamentjének.


Az EU és Grúzia közötti, Grúzia uniós programokban való részvételét szabályozó általános elvekre vonatkozó keretmegállapodás ***
PDF 194kWORD 35k
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, Grúzia uniós programokban való részvételét szabályozó általános elvekre vonatkozó, az Európai Unió és Grúzia közötti keretmegállapodásról szóló jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (16612/2013 – C7-0486/2013 – 2013/0257(NLE))
P7_TA(2014)0404A7-0191/2014

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (16612/2013),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, Grúzia uniós programokban való részvételét szabályozó általános elvekre vonatkozó, az Európai Unió és Grúzia közötti keretmegállapodásról szóló jegyzőkönyvre (16613/2013),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 212. cikkével, és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0486/2013),

–  tekintettel eljárási szabályzata 81. cikke (1) bekezdésének első és harmadik albekezdésére, 81. cikkének (2) bekezdésére és 90. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság ajánlására (A7-0191/2014),

1.  egyetért a jegyzőkönyv megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok és Grúzia kormányának és parlamentjének.


Portugália számára a Madeira autonóm régióban előállított és fogyasztott rum és likőr, valamint az Azori-szigetek autonóm régiójában előállított és fogyasztott likőr és párlat tekintetében kedvezményes jövedékiadó-mérték alkalmazásának engedélyezése *
PDF 196kWORD 35k
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a Portugália számára a Madeira autonóm régióban előállított és fogyasztott rum és likőr, valamint az Azori-szigetek autonóm régiójában előállított és fogyasztott likőr és párlat tekintetében kedvezményes jövedékiadó-mérték alkalmazásának engedélyezéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2014)0117 – C7-0104/2014 – 2014/0064(CNS))
P7_TA(2014)0405A7-0262/2014

(Különleges jogalkotási eljárás – konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0117),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7‑0104/2014),

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére és 46. cikkének (1) bekezdésére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére (A7-0262/2014),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát;

2.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.


A Kanári-szigeteken alkalmazandó AIEM adó *
PDF 194kWORD 34k
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a Kanári-szigeteken alkalmazandó AIEM adóról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2014)0171 – C7-0106/2014 – 2014/0093(CNS))
P7_TA(2014)0406A7-0263/2014

(Különleges jogalkotási eljárás – konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0171),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0106/2014),

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére és 46. cikkének (1) bekezdésére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére (A7-0263/2014),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát;

2.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.


A Franciaország tengeren túli megyéiben kivetett „octroi de mer” egyedi adóról szóló 2004/162/EK határozat alkalmazási időszaka tekintetében történő módosítása *
PDF 197kWORD 35k
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a Franciaország tengeren túli megyéiben kivetett „octroi de mer” egyedi adóról szóló 2004/162/EK határozat alkalmazási időszak tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2014)0181 – C7-0129/2014 – 2014/0101(CNS))
P7_TA(2014)0407A7-0264/2014

(Különleges jogalkotási eljárás – konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0181),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7‑0129/2014),

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére és 46. cikkének (1) bekezdésére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére (A7-0264/2014),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát;

2.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.


Az eljárási szabályzat parlamenti kérdésekre vonatkozó rendelkezéseinek módosítása
PDF 412kWORD 108k
Az Európai Parlament 2014. április 16-i határozata az Európai Parlament eljárási szabályzatának módosításáról a parlamenti kérdések vonatkozásában (2013/2083(REG))
P7_TA(2014)0408A7-0123/2014

Az Európai Parlament,

–  tekintettel elnöke 2013. február 13-i levelére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 211. és 212. cikkére,

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A7-0123/2014),

1.  úgy határoz, hogy az alábbi módon módosítja eljárási szabályzatát;

2.  úgy határoz, hogy e módosítások a nyolcadik parlamenti ciklus első ülésének első napján lépnek hatályba;

3.  úgy határoz, hogy a módosításokkal megállapított, a kérdésfeltevésre jogosult képviselők meghatározását szolgáló sorsolásos rendszert a nyolcadik parlamenti ciklus kezdetét követő egyéves próbaidőszak után értékelni kell;

4.  utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Hatályos szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
116 cikk
(1)   Minden ülésen a Parlament által – az Elnökök Értekezletének javaslata alapján – meghatározott időpontban lehetőséget biztosítanak a Bizottsághoz intézett kérdések feltevésére.
(1)   Minden ülésen 90 perces időtartamban lehetőséget biztosítanak a Bizottsághoz intézett kérdések feltevésére, egy vagy több konkrét horizontális témakörben, melyet elvileg az ülés előtt egy hónappal az Elnökök Értekezlete határoz meg.
(2)  Egy adott ülés során egy képviselő legfeljebb egy kérdést intézhet a Bizottsághoz.
(2)  Az Elnökök Értekezlete által meghívott biztosok szakpolitikai területének kapcsolódnia kell a konkrét horizontális témakörhöz vagy témakörökhöz, amellyel vagy amelyekkel kapcsolatban kérdéseket kapnak. A meghívandó biztosok számát ülésenként kettőre kell korlátozni, a kérdések órájára választott konkrét horizontális témakör vagy témakörök függvényében egy harmadik biztos meghívásának lehetősége mellett.
(3)  A kérdéseket az elnöknél kell írásban benyújtani, aki dönt az elfogadhatóságról és a sorrendről. A kérdezőt haladéktalanul értesítik a döntésről.
(4)   A részletes eljárást az eljárási szabályzat mellékletében megállapított iránymutatások17 szabályozzák.
(3)   A kérdések óráját a sorsolásos rendszernek megfelelően bonyolítják le, melynek részleteit az eljárási szabályzat egyik melléklete17 rögzíti.
(5)   Az Elnökök Értekezlete által megállapított iránymutatásoknak megfelelően külön időkeretet lehet biztosítani a Tanácshoz, a Bizottság elnökéhez, a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez és az eurocsoport elnökéhez intézett kérdésekre.
(4)   Az Elnökök Értekezlete által megállapított iránymutatásoknak megfelelően külön időkeretet lehet biztosítani a Tanácshoz, a Bizottság elnökéhez, a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez és az eurócsoport elnökéhez intézett kérdésekre.
_______________
_______________
17 Lásd II. melléklet.
17 Lásd II. melléklet.
Módosítás 2
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
117 cikk – 1 bekezdés
(1)   Az Európai Tanács elnökének, a Tanácsnak, a Bizottságnak vagy a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének bármely képviselő tehet fel írásbeli választ igénylő kérdéseket a mellékletben rögzített feltételeknek megfelelően18. A kérdések tartalmáért teljes mértékben a kérdés megfogalmazója felelős
(1)   Az Európai Tanács elnökének, a Tanácsnak, a Bizottságnak vagy a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének bármely képviselő tehet fel írásbeli választ igénylő kérdéseket a mellékletben található iránymutatásoknak megfelelően18. A kérdések tartalmáért teljes mértékben a kérdés megfogalmazója felelős.
. __________
_________
18 Lásd III. melléklet.
18 Lásd III. melléklet.
Módosítás 3
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
117 cikk – 2 bekezdés
(2)   A kérdéseket írásban kell benyújtani az Elnöknél, aki a kérdéseket a címzettekhez továbbítja. Ha a kérdés elfogadhatósága kétséges, az elnök dönt róla. Döntéséről értesíteni kell a kérdést benyújtó képviselőt.
(2)   A kérdéseket az elnöknél kell benyújtani. Ha a kérdés elfogadhatósága kétséges, az elnök dönt róla. Az elnök döntése nem kizárólag az (1) bekezdésben említett melléklet rendelkezésein, hanem általában a jelen eljárási szabályzat rendelkezésein alapul. A kérdést benyújtó képviselőt értesíteni kell az elnök döntéséről.
Módosítás 4
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
117 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A kérdéseket elektronikus formátumban kell benyújtani. Minden képviselő havonta legfeljebb öt kérdést nyújthat be.
Kivételes esetben az érintett képviselő által személyesen aláírt, papíralapú dokumentum formájában előterjesztett további kérdések nyújthatók be a Parlament főtitkárságának illetékes szervezeti egységénél.
A nyolcadik parlamenti ciklus kezdetétől számított egyéves időszak elteltével az Elnökök Értekezlete értékeli a további kérdések benyújtására vonatkozó rendszert.
Módosítás 7
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
117 cikk – 4 bekezdés – 3 albekezdés
A képviselőnek jeleznie kell, milyen típusú kérdést nyújt be. A végső döntést az elnök hozza meg.
törölve
Módosítás 8
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
117 cikk – 5 bekezdés
(5)   A kérdéseket és a válaszokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszik.
(5)   A kérdéseket és a válaszokat közzéteszik a Parlament honlapján.
Módosítás 9
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
118 cikk – 1 bekezdés
(1)  A képviselők a mellékletben található feltételeknek19 megfelelően havonta legfeljebb hat írásbeli választ igénylő kérdést tehetnek fel az Európai Központi Banknak. A kérdések tartalmáért teljes mértékben a kérdés megfogalmazója felelős.
(1)  A képviselők a mellékletben található iránymutatásoknak19 megfelelően írásbeli választ igénylő kérdéseket tehetnek fel az Európai Központi Banknak.
_________
_________
19 Lásd III. melléklet.
19 Lásd III. melléklet.
Módosítás 10
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
118 cikk – 2 bekezdés
(2)   Az ilyen kérdéseket írásban nyújtják be az illetékes bizottság elnökéhez, aki továbbítja azokat az Európai Központi Bankhoz.
(2)   Az ilyen kérdéseket írásban nyújtják be az illetékes bizottság elnökéhez, aki értesíti róluk az Európai Központi Bankot. Ha a kérdés elfogadhatósága kétséges, a bizottság elnöke dönt róla. A kérdést benyújtó képviselőt értesítik a bizottsági elnök döntéséről.
Módosítás 11
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
118 cikk – 3 bekezdés
(3)   A kérdéseket és a válaszokat közzéteszik a Parlament honlapján.
(3)   A kérdéseket a válaszokkal együtt az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszik közzé.
Módosítás 12
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
II melléklet
A 116. cikk szerinti kérdések órájának menete
A Bizottsághoz intézett kérdések órájának menete
A.  Iránymutatások
1.  Azokat a képviselőket, akik kérdést tehetnek fel az egyik biztosnak, a következő sorsolásos rendszer alapján választják ki:
1.  Egy kérdés csak akkor fogadható el, ha:
–  egy órával a kérdések órájának kezdete előtt gyűjtőurnát helyeznek el a plenáris ülésterem bejáratánál;
–  megfogalmazása tömör és lehetővé teszi, hogy rövid választ lehessen rá adni;
–  azok a képviselők, akik kérdést szeretnének feltenni, ráírják a nevüket egy űrlapra, amelyet a gyűjtőurnába helyeznek;
–  a címzettjük hatáskörébe és felelősségi körébe tartozik, és közérdekű;
–  azok a képviselők, akik kérdést szeretnének feltenni, legfeljebb egy űrlapot dobhatnak be az urnába;
–  kifejezetten a Tanács hatáskörébe tartozó kérdésekre – különösen az uniós politikák meghatározására, összehangolására vagy végrehajtására vonatkozó feladatai gyakorlására, hatáskörének a kinevezési eljárások keretében történő gyakorlására, az uniós intézmények, szervek vagy szervezetek működésére, vagy a Szerződés felülvizsgálatára – vonatkozik;
–  az elnök megnyitja a kérdések óráját, és lezárja a gyűjtőurnát;
–  nem igényel az érintett intézménytől kiterjedt előzetes tanulmányt vagy kutatást;
–  az elnök kihúz egy űrlapot, és felszólítja a kiválasztott képviselőt, hogy tegye fel kérdését az illetékes biztosnak.
–  világos megfogalmazású és meghatározott ügyre vonatkozik;
2.  A képviselőnek egy perc áll rendelkezésére a kérdés megfogalmazására, a biztosnak pedig két perc a válaszadásra. A képviselő 30 másodpercben a fő kérdéshez közvetlenül kapcsolódó kiegészítő kérdést tehet fel. A biztosnak ezt követően két perc áll rendelkezésére a kiegészítő válaszra.
–  nem tartalmaz állítást vagy véleményt;
3.  A kérdéseknek és kiegészítő kérdéseknek közvetlenül kapcsolódniuk kell a választott konkrét horizontális témakörhöz. A kérdések elfogadhatóságáról az elnök dönthet.
–  nem szigorúan személyes ügyekre vonatkozik;
–  nem dokumentum vagy statisztikai információ megszerzését célozza;
–  kérdésként van megfogalmazva.
2.  A kérdés nem fogadható el, ha a tárgynak az érintett intézmény részvételével történő megvitatását már napirendre tűzték, vagy ha a kérdés a Tanács – az Európai Unióról szóló szerződés 16. cikke (1) bekezdésének első mondatában meghatározott – jogalkotási és költségvetési feladataira vonatkozik.
3.  A kérdés nem fogadható el, ha az előző három hónap folyamán azonos vagy hasonló kérdést már feltettek és megválaszoltak, vagy ha a kérdés csupán a Parlament valamely olyan konkrét állásfoglalásának nyomon követésével kapcsolatos tájékoztatásra irányul, amelyet a Bizottság már írásbeli nyomon követési közleményben biztosított, kivéve, ha újabb fejlemények merülnek fel, vagy a kérdés megfogalmazója további információhoz kíván jutni. Az első esetben a megfogalmazó kap egy-egy példányt a kérdésről és a válaszról.
Kiegészítő kérdések
4.  A választ követően a képviselők bármely kérdéshez kiegészítő kérdést tehetnek fel. Egy képviselő összesen két kiegészítő kérdést tehet fel.
5.  A kiegészítő kérdésekre az ezen iránymutatásokban megállapított elfogadhatósági feltételek vonatkoznak.
6.  A kiegészítő kérdések elfogadhatóságáról az elnök dönt, és oly módon korlátozza a számukat, hogy minden kérdést benyújtó képviselő a kérdésére választ kaphasson.
Az elnök a fent említett elfogadhatósági feltéteknek megfelelő kiegészítő kérdést sem köteles elfogadhatónak nyilvánítani, ha:
a)  a kérdések órája szabályszerű menetét feltehetően megzavarná, vagy
b)  azt a főkérdést, amelyhez kapcsolódik, más kiegészítő kérdésekkel már megfelelően tisztázták, vagy
c)  nem függ össze közvetlenül a főkérdéssel.
Kérdésekre adott válaszok
7.  Az érintett intézmény gondoskodik arról, hogy a válaszok tömörek legyenek és a kérdés tárgyára vonatkozzanak.
8.  Ha az érintett kérdések tartalma lehetővé teszi, az elnök a kérdésfeltevőkkel történő konzultációt követően határozhat úgy, hogy az érintett intézménynek a kérdésekre együttes választ kell adnia.
9.  Kérdést csak akkor lehet megválaszolni, amikor a kérdésfeltevő jelen van, vagy a helyettese kilétéről a kérdések órájának kezdetét megelőzően írásban értesítette az elnököt.
10.  Ha sem a kérdésfeltevő, sem a helyettese nincs jelen, a kérdés érvényét veszti.
11.  Ha egy képviselő kérdést terjeszt elő, de sem ő személyesen, sem a helyettese nincs jelen a kérdések órája alatt, az elnök levélben figyelmezteti a kérdésfeltevőt, hogy személyesen vagy helyettes útján köteles jelen lenni. Ha az elnöknek tizenkét hónapos időtartamon belül három alkalommal ilyen tartalmú levelet kell küldenie, az érintett képviselő hat hónapra elveszti a jogot, hogy a kérdések órája alatt kérdést terjesszen elő.
12.  Az időhiány miatt megválaszolatlanul maradt kérdésekre a 117. cikk (4) bekezdésének első albekezdése szerint adnak választ, kivéve ha az előterjesztő a 117. cikk (3) bekezdésének alkalmazását kéri.
13.  Az írásbeli válaszokra vonatkozó eljárást a 117. cikk (3) és (5) bekezdése szabályozza.
Határidők
14.  A kérdéseket legalább egy héttel a kérdések órájának kezdetét megelőzően kell előterjeszteni. Az e határidőn túl előterjesztett kérdésekkel csak az érintett intézmény hozzájárulásával lehet foglalkozni a kérdések órája során.
Az elfogadhatónak nyilvánított kérdéseket kiosztják a képviselőknek és továbbítják az érintett intézményekhez.
B.  Ajánlások
(kivonat a Parlament 1986. november 13-i állásfoglalásából)
Az Európai Parlament,
1.  a 43. cikk27 alapján és különös tekintettel az elfogadhatóságról szóló iránymutatások 1. pontjára, az iránymutatások szigorúbb alkalmazását ajánlja a kérdések órájának menetével kapcsolatban;
2.  ajánlja, hogy az Európai Parlament elnöke gyakrabban éljen a 43. cikk (3) bekezdése28 által ráruházott, a kérdések órája során a kérdések tárgy szerinti csoportosítására vonatkozó hatáskör gyakorlásának lehetőségével, azonban úgy véli, hogy csak az adott ülésre előterjesztett, a lista első felébe tartozó kérdések csoportosíthatók ily módon;
3.  a kiegészítő kérdések tekintetében ajánlja, hogy az elnök főszabályként a kérdésfeltevő részéről egy kiegészítő kérdést, a főkérdés megfogalmazójától lehetőleg eltérő képviselőcsoportba tartozó és/vagy tagállamból származó képviselők részéről egy, de legfeljebb két kiegészítő kérdést engedélyezzen; emlékeztet arra, hogy a kiegészítő kérdésnek tömörnek és kérdésként megfogalmazottnak kell lennie; és javasolja, hogy időtartama ne haladja meg a harminc másodpercet;
4.  felhívja a Bizottságot és a Tanácsot – az iránymutatások 7. pontja alapján – annak biztosítására, hogy a válaszok tömörek legyenek és a kérdés tárgyára vonatkozzanak.
_______________
27Új 116. cikk.
28 Új 116. cikk (3) bekezdés.
Módosítás 13
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
III melléklet – cím
Iránymutatások a 117. és 118. cikk szerinti, írásbeli választ igénylő kérdésekhez
A 117. és 118. cikk szerinti, írásbeli választ igénylő kérdésekre vonatkozó feltételek
Módosítás 14
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
III melléklet – 1 bekezdés – 2 francia bekezdés
–  a címzett hatáskörébe és felelősségi körébe kell tartoznia, és közérdekűnek kell lennie;
–   kizárólag az intézményeknek az irányadó Szerződésekben rögzített hatáskörébe és a címzett felelősségi körébe kell tartoznia, és közérdekűnek kell lennie;
Módosítás 15
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
III melléklet – 1 bekezdés – 3 a francia bekezdés (új)
–  terjedelme nem haladhatja meg a 200 szót;
Módosítás 16
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
III melléklet – 1 bekezdés – 5 a francia bekezdés (új)
–  nem tartalmazhat háromnál több alkérdést.
Módosítás 17
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
III melléklet – 2 bekezdés
2.   Ha egy kérdés nem felel meg ezeknek az iránymutatásoknak, a Főtitkárság javaslatot tesz az előterjesztőnek: hogyan lehetne úgy megfogalmazni a kérdést, hogy elfogadható legyen.
2.   Kérésre a Főtitkárság javaslatot tesz az előterjesztőnek arra, hogy az egyedi esetben hogyan felelhet meg az (1) bekezdésben rögzített feltételeknek.
Módosítás 18
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
III melléklet – 3 bekezdés
3.   Ha az előző hat hónap folyamán azonos vagy hasonló kérdést már feltettek és megválaszoltak, vagy ha a kérdés csupán a Parlament valamely olyan konkrét állásfoglalásának nyomon követésével kapcsolatos tájékoztatásra irányul, amelyet a Bizottság már írásbeli nyomon követési közleményben biztosított, a Főtitkárság a korábbi kérdés és válasz másolatát eljuttatja az előterjesztőhöz. A megismételt kérdést nem továbbítják a címzettnek, kivéve, ha az előterjesztő újabb fontos fejleményekre hivatkozik, vagy további információhoz kíván jutni.
3.   Ha az előző hat hónap folyamán azonos vagy hasonló kérdést már feltettek és megválaszoltak, vagy ha a kérdés csupán a Parlament valamely olyan konkrét állásfoglalásának nyomon követésével kapcsolatos tájékoztatásra irányul, amelyet a Bizottság már írásbeli nyomon követési közleményben biztosított, a Főtitkárság a korábbi kérdés és válasz másolatát eljuttatja az előterjesztőhöz. A megismételt kérdést nem továbbítják a címzettnek, kivéve, ha az elnök jelentős újabb fejlemények fényében és az előterjesztő indokolt kérésére így nem dönt.
Módosítás 19
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
III melléklet – 4 bekezdés
4.   Ha egy kérdés olyan tényre vagy statisztikai információra vonatkozik, amely a Parlament könyvtárában hozzáférhető, a könyvtár tájékoztatja erről a képviselőt, aki visszavonhatja a kérdést.
4.   Ha egy kérdés olyan tényre vagy statisztikai információra vonatkozik, amely a Parlament kutatószolgálata számára már hozzáférhető, nem a címzettnek, hanem az említett szervezeti egységnek kell továbbítani, kivéve ha az elnök az előterjesztő kérésére másként nem dönt.
Módosítás 20
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
III melléklet – 5 bekezdés
5.   Kapcsolódó ügyekben feltett kérdésekre együttes válasz is adható.
5.   A kapcsolódó ügyekben feltett kérdéseket a Főtitkárság egyetlen kérdésben egyesítheti, és együttes válasz is adható rájuk.

A Parlament eljárási szabályzata nemzetközi megállapodásokról szóló 90. cikkének módosítása
PDF 276kWORD 47k
Az Európai Parlament 2014. április 16-i határozata a Parlament eljárási szabályzata nemzetközi megállapodásokról szóló 90. cikkének módosításáról (2013/2259(REG))
P7_TA(2014)0409A7-0253/2014

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság elnökének 2013. január 29-i és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság elnökének 2013. február 13-i, az Alkotmányügyi Bizottság elnökéhez intézett levelére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 211. és 212. cikkére,

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A7-0253/2014),

1.  úgy határoz, hogy az alábbi módon módosítja eljárási szabályzatát;

2.  rámutat arra, hogy a módosítások a következő ülés első napján lépnek hatályba;

3.  utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Jelenlegi szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
90 cikk – 4 bekezdés
4.   A Parlament az illetékes bizottság jelentése alapján és a 121. cikknek megfelelően előterjesztett, a tárgyhoz tartozó bármely indítvány megvizsgálását követően a tárgyalások bármely szakaszában ajánlásokat fogadhat el, és kérheti, hogy ezeket a tárgyalási szakaszban lévő nemzetközi megállapodás megkötése előtt figyelembe vegyék.
4.   A Parlament az illetékes bizottság jelentése alapján és a 121. cikknek megfelelően előterjesztett, a tárgyhoz tartozó bármely indítvány megvizsgálását követően a tárgyalások bármely szakaszában, és a tárgyalások lezárulásától a nemzetközi megállapodás megkötéséig terjedő időszakban ajánlásokat fogadhat el, és kérheti, hogy ezeket a megállapodás megkötése előtt figyelembe vegyék.
Módosítás 2
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
90 cikk – 5 bekezdés
5.  A Parlament jóváhagyására vagy véleményezésére irányuló tanácsi kérelmet az elnök a 81. cikkel és a 43. cikk (1) bekezdésével összhangban az illetékes bizottsághoz utalja megfontolásra.
5.  A megállapodástervezetet a tárgyalások befejezését követően, de a megállapodás aláírását megelőzően be kell nyújtani a Parlamenthez véleménynyilvánítás vagy egyetértés céljából. Az egyetértési eljárásra a 81. cikket kell alkalmazni.
Módosítás 3
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
90 cikk – 6 bekezdés
6.   Az egyetértésről szóló szavazás előtt az illetékes bizottság, valamelyik képviselőcsoport vagy a képviselők legalább egytizede javasolhatja, hogy a Parlament kérjen véleményt a Bíróságtól arról, hogy valamely nemzetközi megállapodás megfelel-e a Szerződéseknek. Ha a Parlament jóváhagyja e javaslatot, az egyetértésről szóló szavazást a Bíróság véleménynyilvánításáig elnapolják15.
6.   A szavazás előtt az illetékes bizottság, valamelyik képviselőcsoport vagy a képviselők legalább egytizede javasolhatja, hogy a Parlament kérjen véleményt a Bíróságtól arról, hogy valamely nemzetközi megállapodás megfelel-e a Szerződéseknek. Ha a Parlament jóváhagyja e javaslatot, a szavazást a Bíróság véleménynyilvánításáig elnapolják15.
__________________
__________________
15 Lásd a 128. cikk értelmezését is.
15 Lásd a 128. cikk értelmezését is.

A Parlament eljárási szabályzatának az elektronikus aláírások lehetővé tétele érdekében való módosítása
PDF 268kWORD 42k
Az Európai Parlament 2014. április 16-i határozata a Parlament eljárási szabályzatának az elektronikus aláírások lehetővé tétele érdekében való módosításáról (2014/2011(REG))
P7_TA(2014)0410A7-0175/2014

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottsági Elnökök Értekezlete elnökének 2013. december 10-i levelére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 211. és 212. cikkére,

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A7-0175/2014),

1.  úgy határoz, hogy az alábbi módon módosítja eljárási szabályzatát;

2.  rámutat arra, hogy e módosítások a következő ülés első napján lépnek hatályba;

3.  utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Hatályos szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
148 a cikk (új)

148a. cikk

Dokumentumok elektronikus kezelése

A Parlament dokumentumai elektronikus formában is elkészíthetők, aláírhatók és terjeszthetők. A technikai részletekről és az elektronikus dokumentumok megjelenítési formájáról az Elnökség határoz.
Módosítás 2
Az Európai Parlament eljárási szabályzata
156 cikk – 1 bekezdés – a második albekezdés utáni értelmező rész
A módosításokat - a korlátozott számú parlamenti bizottságot felölelő kísérleti projekt keretében - elektronikusan is alá lehet írni, egyrészt azzal a feltétellel, hogy a projektben résztvevő bizottságok abba beleegyeztek, másrészt azzal, hogy megfelelő intézkedések történtek az aláírások hitelességének biztosítására.
törölve

1./2014 sz. költségvetés-módosítási tervezet: az Európai Beruházási Alapot, a Horizont 2020 programot és a Shift2Rail közös vállalkozást érintő technikai kiigazítások
PDF 206kWORD 42k
Az Európai Parlament 2014. április 16-i állásfoglalása az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó, 1/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetéről (III. szakasz – Bizottság) szóló tanácsi álláspontról (08219/2014 – C7-0146/2014 – 2014/2018(BUD))
P7_TA(2014)0411A7-0276/2014

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 41. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésére, amelyet 2013. november 20-án fogadtak el véglegesen(2),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(3),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel az Európai Uniónak az Európai Beruházási Alap tőkeemelésében való részvételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2014)0066),

–  tekintettel a Shift2Rail közös vállalkozás létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2013)0922),

–  tekintettel a Bizottság által 2014. február 11-én elfogadott, 1/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetre (COM(2014)0078),

–  tekintettel a Tanács által 2014. április 9-én elfogadott és a Parlamentnek 2014. április 10-én továbbított, az 1/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló álláspontra (08219/2014 – C7-0146/2014),

–  tekintettel eljárási szabályzata 75b. és 75e. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A7-0276/2014),

A.  mivel az 1/2014. számú költségvetés-módosítási tervezet a 2014-es költségvetésnek a legutóbbi jogalkotási aktusok elfogadásával összhangban történő végrehajtásához szükséges kiigazításokat érinti, ideértve konkrétan az Európai Beruházási Alap javasolt tőkeemelésének végrehajtásához szükséges kiigazításokat, a Horizont 2020 keretprogramnak a 2014-es költségvetés hivatalos elfogadását követően elfogadott jogalapjából eredő változtatásokat, valamint a Shift2Rail közös vállalkozásra irányuló javaslat költségvetési struktúrájának megteremtéséhez kapcsolódó kiigazításokat;

B.  mivel az Európai Beruházási Alap tőkealapjának emelése hozzájárul ahhoz, hogy a kis- és középvállalkozások a COSME és Horizont 2020 programokon keresztül könnyebben jussanak finanszírozáshoz;

C.  mivel a Horizont 2020 program nómenklatúráját módosítani kell, hogy összhangba kerüljön a 2013 decemberében elfogadott jogalap rendelkezéseivel;

D.  mivel meg kell teremteni a Shift2Rail közös vállalkozás megfelelő költségvetési struktúráját, amint arra más közös vállalkozások esetében a 2014-es költségvetési eljárás keretében már sor került;

E.  mivel az 1/2014. számú költségvetés-módosítási tervezet célja, hogy e költségvetési kiigazítások hivatalosan is bekerüljenek a 2014. évi költségvetésbe;

F.  mivel a javasolt változtatások az előterjesztés szerint költségvetési szempontból semlegesek, és nem befolyásolják a 2014. évi kiadások általános szintjét;

1.  emlékeztet arra, hogy a 08 02 04 01. számú („Tudomány a társadalommal és a társadalomért”) költségvetési sor által fedezett fellépés munkaprogramja 2014-re mintegy 53 millió euró összegű kötelezettségvállalást jelöl meg, míg az 1/2014. számú költségvetés-módosítási tervezet erre a sorra nem javasol előirányzatokat; emlékezteti a Bizottságot a 2014. április 2-i háromoldalú költségvetési egyeztetésen tett azon kötelezettségvállalására, amely szerint a fellépés munkaprogram szerinti és jogalapnak megfelelő zökkenőmentes elindításának biztosítása érdekében haladéktalanul belső átcsoportosítást hajt végre a 08 02 04 01. számú („Tudomány a társadalommal és a társadalomért”) költségvetési sor javára;

2.  tudomásul veszi a Bizottság által benyújtott 1/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetet és a Tanács erről szóló álláspontját;

3.  jóváhagyja az 1/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot;

4.  utasítja elnökét annak megállapítására, hogy az 1/2014. számú költségvetés-módosítást véglegesen elfogadták, valamint arra, hogy gondoskodjon annak közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(2) HL L 51., 2014.2.20.
(3) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(4) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.


Az Unió repülőterein a zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozások bevezetése a kiegyensúlyozott megközelítés jegyében ***II
PDF 208kWORD 40k
Állásfoglalás
Függelék
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a Tanács első olvasatbeli álláspontjáról az Unió repülőterein a zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozások bevezetésére vonatkozó szabályok és eljárások megállapításáról a kiegyensúlyozott megközelítés jegyében és a 2002/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása tekintetében (05560/2/2014 – C7-0133/2014– 2011/0398(COD))
P7_TA(2014)0412A7-0274/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (05560/2/2014 – C7‑0133/2014),

–  tekintettel a francia szenátus, a német Bundesrat és a holland alsóház által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett, indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. március 28-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottsága 2012. július 19-i véleményére(2),

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2011)0828) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(3),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 72. cikkére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A7-0274/2014),

1.  jóváhagyja a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontját;

2.  tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;

3.  megállapítja, hogy a jogalkotási aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;

4.  utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikke (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;

5.  utasítja főtitkárát, hogy – annak ellenőrzése után, hogy valamennyi eljárás rendben lezajlott – írja alá a jogalkotási aktust, továbbá a Tanács főtitkárával egyetértésben intézkedjék az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről;

6.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

A Bizottság nyilatkozata a 2002/49/EK irányelv felülvizsgálatáról

A Bizottság megbeszéléseket folytat a tagállamokkal a 2002/49/EK irányelv II. mellékletéről (a zajmutatók kiszámításának módszerei), annak az elkövetkezendő hónapok során történő elfogadása céljából.

A WHO által a zajhatások egészségügyi vonatkozásainak értékelésére vonatkozó módszerekről jelenleg folytatott munka alapján a Bizottság felül szándékozik vizsgálni a 2002/49/EK irányelv III. mellékletét (az egészségügyi hatások becslése, dózis-válasz görbék).

(1) HL C 181., 2012.6.21., 173. o.
(2) HL C 277., 2012.9.13., 110. o.
(3) Elfogadott szövegek, 2012.12.12., P7_TA(2012)0496.


Az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020–2033. évekre szóló uniós fellépése ***II
PDF 199kWORD 36k
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a Tanács első olvasatbeli álláspontjáról az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020–2033. évekre szóló uniós fellépésének létrehozásáról és az 1622/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadása tekintetében (05793/1/2014 – C7-0132/2014 – 2012/0199(COD))
P7_TA(2014)0413A7-0275/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (05793/1/2014 – C7-0132/2014),

–  tekintettel a Régiók Bizottsága 2012. február 15-i(1) és 2012. november 30-i véleményére(2),

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(3) (COM(2012)0407),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 72. cikkére,

–  tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A7-0275/2014),

1.  jóváhagyja a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontját;

2.  megállapítja, hogy a jogalkotási aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;

3.  utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikke (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;

4.  utasítja főtitkárát, hogy – annak ellenőrzése után, hogy valamennyi eljárás rendben lezajlott – írja alá a jogalkotási aktust, továbbá a Tanács főtitkárával egyetértésben intézkedjék az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 113., 2012.4.18., 17. o.
(2) HL C 17., 2013.1.19., 97. o.
(3) Elfogadott szövegek, 2013.12.12., P7_TA(2013)0590.


A cetfélék halászat során történő véletlenszerű kifogása ***II
PDF 198kWORD 36k
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a Tanács első olvasatbeli álláspontjáról a cetfélék halászat során történő véletlenszerű kifogásával kapcsolatos intézkedések megállapításáról szóló 812/2004/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása tekintetében (06103/1/2014 – C7-0100/2014 – 2012/0216(COD))
P7_TA(2014)0414A7-0272/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (06103/1/2014 – C7-0100/2014),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. november 14-i véleményére(1),

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2012)0447) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(2),

–  tekintettel az Európai Unió mûködéséről szóló szerzõdés 294. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 72. cikkére,

–  tekintettel a Halászati Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A7-0272/2014),

1.  jóváhagyja a Tanács elsõ olvasatban elfogadott álláspontját;

2.  megállapítja, hogy a jogalkotási aktust a Tanács álláspontjának megfelelõen elfogadták;

3.  utasítja elnökét, hogy az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdés 297. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;

4.  utasítja főtitkárát, hogy – annak ellenőrzése után, hogy valamennyi eljárás rendben lezajlott – írja alá a jogalkotási aktust, továbbá a Tanács főtitkárával egyetértésben intézkedjék az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 11., 2013.1.15., 85. o.
(2) Elfogadott szövegek, 2013.4.16., P7_TA(2013)0104.


A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetése ***I
PDF 207kWORD 84k
Állásfoglalás
Szöveg
Függelék
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2012)0131 – C7-0086/2012 – 2012/0061(COD))
P7_TA(2014)0415A7-0249/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0131),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 53. cikkének (1) bekezdésére és 62. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0086/2012),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. szeptember 19-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottsága 2012. november 29-i véleményére(2),

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. március 5-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, valamint a Jogi Bizottság véleményére (A7‑0249/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  jóváhagyja a Parlament, a Tanács és a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt együttes nyilatkozatát, amelyet az Európai Unió Hivatalos Lapjának L sorozatában tesznek közzé a végleges jogalkotási aktussal együtt;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 16-án került elfogadásra a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról szóló 2014/.../EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2012)0061


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 2014/67/EU irányelv.)

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozata a 4. cikk (3) bekezdésének g) pontjáról

Az, hogy a kiküldött munkavállaló által szolgáltatásnyújtás keretében ideiglenesen betöltött állást korábbi időszakokban ugyanazzal vagy másik (kiküldött) munkavállalóval töltötték-e be, csak egyike azon lehetséges elemeknek, amelyeket kétség esetén a tényszerű elemek összességének átfogó értékelésekor figyelembe lehet venni.

Pusztán az a tény, hogy ez a figyelembe vehető elemek egyike, semmiképpen sem értelmezendő úgy, hogy tilos valamely kiküldött munkavállalónak egy másik kiküldött munkavállalóval való esetleges helyettesítése, vagy úgy, hogy ez korlátozza a helyettesítés lehetőségét; a helyettesítés különösen velejárója lehet olyan szolgáltatásoknak, amelyeket idényjelleggel, illetve ciklikus vagy ismétlődő jelleggel nyújtanak.

(1) HL C 351., 2012.11.15., 61. o.
(2) HL C 17., 2013.1.19., 67. o.


A tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális javak visszaszolgáltatása ***I
PDF 201kWORD 40k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2013)0311 – C7-0147/2013 – 2013/0162(COD))
P7_TA(2014)0416A7-0058/2014

(Rendes jogalkotási eljárás – átdolgozás)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0311),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0147/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. szeptember 18-i véleményére(1),

–  tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(2),

–  tekintettel az eljárási szabályzata 87. cikkének (3) bekezdése értelmében a Jogi Bizottság által a Kulturális és Oktatási Bizottsághoz intézett, 2013. november 5-i levélre,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. február 27-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban

–  tekintettel eljárási szabályzata 87. és 55. cikkére,

–  tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A7-0058/2014),

A.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a Bizottság javaslata a benne akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot, figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásait;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 16-án került elfogadásra a tagállamok területéről jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2014/…/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás) elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2013)0162


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 2014/60/EU irányelv.)

(1) HL C 341., 2013.11.21., 98. o.
(2) HL C 77., 2002.3.28., 1. o.


A könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentése ***I
PDF 449kWORD 110k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelvnek a könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentése érdekében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2013)0761 – C7-0392/2013 – 2013/0371(COD))
P7_TA(2014)0417A7-0174/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM2013)0761),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0392/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2014. február 26-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2014. április 3-i véleményére(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A7-0174/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 16-án került elfogadásra a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelvnek a könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentése érdekében történő módosításáról szóló 2014/…/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2013)0371


(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3),

tekintettel a a Régiók Bizottságának véleményére(4) ,

rendes jogalkotási eljárás keretében(5),

mivel:

(1)  A 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(6) a csomagolás és a csomagolási hulladék környezetre gyakorolt hatásának megakadályozása vagy csökkentése érdekében került elfogadásra. Bár a műanyag hordtasakok az említett irányelv értelmében csomagolásnak minősülnek, az irányelv rendelkezései nem tartalmaznak külön intézkedéseket az ilyen hordtasakok felhasználására vonatkozóan.

(2)  A műanyag hordtasakok felhasználása nagymértékű szemeteléshez vezet, az erőforrások nem hatékony felhasználását eredményezi, és várhatóan növekedni fog, ha nem lépünk fel ellene. A műanyag hordtasakokkal való szemetelés hkörnyezetszennyezést okoz és súlyosbítja a víztestekben jelen lévő szemét széles körben elterjedt problémáját, amely hozzájárul a tengeri ökoszisztémákat világszerte fenyegető tengeri hulladék problémájához.fenyegeti a vízi ökoszisztémákat. [Mód. 1]

(2a)  Ezenkívül a műanyag hordtasakoknak a környezetben való felgyülemlése egyértelműen negatív hatást gyakorol egyes gazdasági ágazatokra, például az idegenforgalomra. [Mód. 2]

(3)  Az 50 mikronnál vékonyabb könnyű műanyag hordtasakokat hordtasakok – amelyek az Unióban felhasznált összes műanyag hordtasak túlnyomó többségét teszik ki – ritkábban használják újra, kevésbé alkalmasak az újbóli felhasználásra, mint a vastagabb műanyag hordtasakokat hordtasakok, így gyorsabban válnak hulladékká,, és valószínűbb, hogy eldobják őketés kis súlyukból adódóan valószínűbb, hogy a környezetben szétszóródva végzik a szárazföldön, valamint az édesvízi és tengeri ökoszisztémákban. [Mód. 3]

(3a)  Az újrahasznosítás jelenlegi mértéke meglehetősen alacsony annak ellenére, hogy a műanyag hordtasakok újrahasznosíthatók. Nem valószínű továbbá, hogy a műanyag hordtasakok újrahasznosítása jelentős mértékű lesz, mivel vékony és könnyű anyaguk miatt újrahasznosításuk nem képvisel jelentős értéket. Emellett a műanyag hordtasakokat nem gyűjtik szelektíven, szállításuk költséges, és nagy mennyiségű víz szükséges ahhoz, hogy újrahasznosításuk előtt kimossák őket. A műanyag hordtasakok újrahasznosítása tehát nem orvosolja az általuk okozott problémákat. [Mód. 4]

(3b)  A hulladékhierarchia szerint elsőbbséget élvez a megelőzés. Ezért az egész EU-ra érvényes csökkentési célt határoztak meg. A műanyag hordtasakok azonban számos célt szolgálnak, és használatuk a jövőben is folytatódni fog. Annak biztosítása érdekében, hogy a szükséges műanyag hordtasakok ne kerüljenek ki a környezetbe, ki kell bővíteni a hulladékgazdálkodási infrastruktúrát – különösen az újrahasznosítást –, a fogyasztókat pedig tájékoztatni kell a hulladékártalmatlanítás megfelelő módjáról. [Mód. 46]

(4)  A műanyag hordtasakok felhasználásának szintje jelentős változatosságot mutat az Unióban, mivel különböznek nemcsak a fogyasztási szokások, és eltérő mértékű a környezettudatosság tekintetében meglévő különbségek, hanem főként a tagállami , és nem egyformán hatékonyak a tagállamok szakpolitikai intézkedései intézkedések hatékonyságának mértékéből adódóan. Egyes tagállamoknak jelentős mértékben sikerült csökkenteniük a műanyag hordtasakok felhasználásának szintjét – a hét legjobban teljesítő tagállamban az átlagos felhasználási szint az uniós átlagfelhasználásnak mindössze 20 %-át teszi ki. EU-szerte a műanyag hordtasakok átlagos uniós felhasználáshoz viszonyított csökkentési célokat kell kitűzni annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni azokat a csökkentéseket, amelyeket bizonyos tagállamok már teljesítettek [Mód. 5]

(4a)  A műanyag hordtasakok uniós használatára vonatkozóan rendelkezésre álló adatok egyértelműen bizonyítják, hogy ezek fogyasztása alacsony, illetve csökkent azon országokban, amelyekben a gazdasági szereplők nem díjmentesen, hanem csekély összeg ellenében bocsátanak a vevők rendelkezésére ilyen hordtasakot. [Mód. 6]

(4b)  Bebizonyosodott továbbá, hogy a fogyasztók tájékoztatása döntő fontosságú a műanyag tasakok csökkentésére vonatkozó bármely kitűzött cél eléréséhez. Ezért intézményi erőfeszítéseket kell tenni, amelyek felhívják a figyelmet a műanyag tasakok használatának környezeti hatásaira, és szakítanak azzal a mind a mai napig általános felfogással, hogy a műanyag ártalmatlan, olcsó anyag, amely önmagában nem képvisel értéket. [Mód. 7]

(5)  Annak érdekében, hogy előmozdítsák a könnyű műanyag hordtasakok átlagos felhasználási szintjének hasonló csökkentését, a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk az 50 mikronnál vékonyabb és korlátozottan újrahasználható műanyag hordtasakok felhasználásának jelentős mértékű csökkentésére, összhangban az Unió hulladékgazdálkodási politikájának általános célkitűzéseivel és az uniós hulladékhierarchiával, amelyet a hulladékokról szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK irányelv(7) határoz meg. Az ilyen csökkentési intézkedéseknek figyelembe kell venniük a műanyag hordtasakok felhasználásának az egyes tagállamokban tapasztalható jelenlegi szintjét, és nagyobb mértékű felhasználás esetén ambiciózusabb erőfeszítések szükségesek. A könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentése terén elért előrelépés figyelemmel kísérése érdekében a nemzeti hatóságok a 94/62/EK irányelv 17. cikke alapján adatokat szolgáltatnak majd az ilyen hordtasakok használatáról. [Mód. 8]

(5a)  A tagállamok által meghozandó intézkedések között kell szerepelnie az olyan gazdasági eszközök alkalmazásának, mint az árképzés, amely különösen hatékonynak bizonyult a műanyag hordtasakok használatának csökkentése tekintetében. A tagállamoknak el kell érniük, hogy az élelmiszereket értékesítő gazdasági szereplők az áruk vagy termékek eladási helyén a nagyon könnyű műanyag hordtasakok vagy ezek alternatívái kivételével ne biztosítsanak ingyen műanyag hordtasakokat. A tagállamoknak emellett ösztönözniük kell a kizárólag nem élelmiszer jellegű termékeket értékesítő gazdasági szereplőket, hogy az áruk vagy termékek eladási helyén ne biztosítsanak ingyen műanyag hordtasakokat. [Mód. 9]

(6)  A tagállamok által meghozandó intézkedéseknek részét képezheti az adókhoz és illetékekhez hasonló gazdasági eszközök használata – ezek az eszközök különösen hatékonynak bizonyultak a műanyag hordtasakok használatának csökkentése terén –, valamint Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 34–36. cikkében meghatározott feltételekkel a 94/62/EK irányelv 18. cikkétől eltérve a tagállamok számára lehetővé kell tenni gazdasági eszközök – például adók és illetékek –, valamint bevezetett forgalmazási korlátozások – például tilalmak – alkalmazását is. [Mód. 10]

(6a)  A nedves, ömlesztett élelmiszerek, például nyers hús, hal, tejtermékek csomagolására szolgáló műanyag hordtasakokra, vagy a csomagolás nélküli élelmiszer-készítmények tárolására szolgáló műanyag hordtasakokra az élelmiszer-higiénia biztosítása érdekében van szükség, ezért ezeket mentesíteni kell ezen irányelv hatálya alól. [Mód. 47 és 51]

(6b)  A nagyon könnyű műanyag hordtasakokat rendszerint száraz, ömlesztett, csomagolatlan élelmiszerek, például gyümölcsök, zöldségek vagy édesipari termékek vásárlásakor használják. A nagyon könnyű műanyag hordtasakok fenti célból történő használata segít megelőzni az élelmiszer-hulladék keletkezését azáltal, hogy a fogyasztónak nem az előrecsomagolt mennyiséget, hanem csak annyi terméket kell megvásárolnia, amennyire szüksége van, továbbá azáltal, hogy az egész előrecsomagolt tétel kidobása nélkül lehetséges a fogyasztásra már nem alkalmas termék eltávolítása. A hagyományos műanyagból készült, nagyon könnyű műanyag hordtasakok a szemetelés tekintetében ugyanakkor külön problémát jelentenek. [Mód. 12]

(6c)  A biológiailag lebontható és komposztálható anyagokból álló műanyag hordtasakok a hagyományos műanyag hordtasakoknál kevésbé károsak a környezetre. Amennyiben a műanyag hordtasakok használata jelentős előnyökkel jár, azaz azokban az esetekben, amikor a száraz, ömlesztett, csomagolás nélküli élelmiszerek, például gyümölcsök, zöldségek vagy édesipari termékek csomagolására használják a nagyon könnyű műanyag hordtasakokat, a hagyományos nagyon könnyű műanyag hordtasakokat fokozatosan fel kell váltani újrahasznosított papírból készült hordtasakokkal vagy biológiailag lebontható és komposztálható nagyon könnyű műanyag hordtasakokkal. Amennyiben a műanyag hordtasakok, azaz a könnyű műanyag hordtasakok használatát csökkenteni kell, a biológiailag lebontható és komposztálható anyagokból álló könnyű műanyag hordtasakokra is alkalmazni kell az általános csökkentési célkitűzést. Azonban a biohulladékot szelektíven gyűjtő tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy csökkenthessék a biológiailag lebontható és komposztálható könnyű műanyag hordtasakok árát. [Mód. 13]

(6d)  Az általában véve a fogyasztókat, valamint különösen a gyerekeket célzó felvilágosító programoknak fontos szerepet kell kapniuk a műanyag hordtasakok használatának visszaszorításában. A tagállamoknak, illetve az áruk és termékek eladási helyén a gyártóknak és a kiskereskedőknek egyaránt végre kell hajtaniuk ilyen felvilágosító programokat. [Mód. 14]

(6e)  A komposztálással hasznosítható csomagolásra vonatkozó alapvető követelményeket módosítani kell a kerti komposztálásra vonatkozó európai szabványa kidolgozásának biztosítása érdekében. Módosítani kell a biológiailag lebontható csomagolóanyagokra vonatkozó követelményeket annak biztosítása érdekében, hogy csak azok az anyagok számítsanak biológiailag lebonthatónak, amelyek teljes mértékben lebomlanak. [Mód. 15]

(6f)  A „Komposztálással és biológiai lebomlással hasznosítható csomagolás követelményei. Vizsgálati program és a csomagolás végleges elfogadásának értékelési feltételei” elnevezésű EN-13432:2000 európai szabvány meghatározza azokat a jellemzőket, amelyekkel valamely anyagnak rendelkeznie kell ahhoz, hogy komposztálhatónak számítson, azaz szerves hulladékot hasznosító folyamattal komposztálás és anaerob lebontás révén újrahasznosítható legyen. A Bizottságnak fel kell kérnie az Európai Szabványügyi Bizottságot, hogy dolgozzon ki a kerti komposztálásra vonatkozó külön szabványt. [Mód. 16]

(6g)  A gyártók bizonyos műanyagokat oxidatív biológiai úton lebontható anyagoknak neveznek. Az ilyen műanyagok esetében oxidatív biológiai úton lebontható adalékanyagokat, jellemzően fémsókat dolgoznak bele hagyományos műanyagokba. Az említett adalékanyagok oxidációjának eredményeként e műanyagok a környezetben fennmaradó apró részecskékre esnek szét. Következésképpen félrevezető, amikor e műanyagokat biológiailag lebontható anyagnak nevezik. A részecskékre esés következtében a műanyag hordtasakokhoz hasonló tárgyakból keletkező látható hulladék láthatatlan másodlagos mikroműanyag-hulladékká alakul. Ez nem oldja meg a hulladékkal kapcsolatos problémát, sőt növeli a környezet e műanyagok okozta szennyezettségét. Az ilyen műanyagok műanyag csomagolóanyagként való felhasználása ezért nem helyénvaló. [Mód. 17]

(6h)  A rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító, valamint a hormonháztartást zavaró anyagok csomagolóanyagokban való használatát fokozatosan be kell szüntetni az emberek ilyen anyagoknak való szükségtelen kitettségének elkerülése, valamint annak megakadályozása érdekében, hogy ezek az anyagok a hulladékfázis során a környezetbe kerüljenek. [Mód. 18]

(6i)  A műanyag hordtasakokban található káros anyagokat – különösen a hormonháztartást zavaró vegyi anyagokat – kivétel nélkül be kell tiltani a környezet és az emberi egészség magas szintű védelmének biztosítása érdekében. [Mód. 19]

(7)  A műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentését célzó intézkedések intézkedéseknek a könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának folyamatos csökkentéséhez kell vezetniük nem eredményezhetik a csomagolóanyag-keletkezés általános növekedését. [Mód. 20]

(7a)  A biológiailag lebontható és komposztálható tasakokra vonatkozó jelzések (jelölés, ismertetőjegy vagy színkód) egész Unióra kiterjedő elismerésének biztosítása érdekében fel kell hatalmazni a Bizottságot arra, hogy az EUMSZ 290. cikkében foglaltaknak megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e jelzések meghatározásáról. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról. [Mód. 21]

(8)  Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a Bizottság által az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemtervéről szóló közleménnyel(8), és várhatóan hozzájárulnak 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek(9) (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) megfelelően végrehajtott, a szemetelés elleni fellépésekhez.

(8a)  A belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében Unió-szerte azonos feltételeknek kell vonatkozniuk a felhasznált anyagokra. Ha egyes tagállamokban bizonyos anyagokat másként kezelnek, az megnehezíti az újrahasznosítást és a kereskedelmet. [Mód. 22]

(9)  A 94/62/EK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 94/62/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.  A 3. cikk a következő pontokkal egészül ki:"

„-2a. könnyű műanyag hordtasak: a 10/2011/EU bizottsági rendelet 3. cikkének 1. pontjában meghatározott műanyagokból készült, fogóval rendelkező vagy fogó nélküli tasak, amelyet az áruk vagy termékek eladási helyén bocsátanak a fogyasztók rendelkezésére az áruk szállításához. A nedves, ömlesztett élelmiszerek, például nyers hús, hal, tejtermékek csomagolására szolgáló, az élelmiszerhigiénia biztosításához szükséges műanyag hordtasakok ésa csomagolás nélküli élelmiszer-készítmények tárolására szolgáló műanyag hordtasakok ezen irányelv alkalmazásában nem tekintendők műanyag hordtasakoknak. [Mód. 48 és 53]

   2a. könnyű műanyag hordtasak: a nagyon könnyű műanyag hordtasakok kivételével a 10/2011/EU bizottsági rendelet* 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott műanyagokból készülő, 50 mikronnál kisebb falvastagságú tasak, amelyet az áruk vagy termékek eladási helyén bocsátanak a fogyasztók rendelkezésére. [Mód. 24]
   2b. nagyon könnyű műanyag hordtasak: a 10/2011/EU rendelet 3. cikkének 1. pontjában meghatározott műanyagokból készült, 10 mikronnál kisebb falvastagságú tasak. [Mód. 25]
   2c. oxo-fragmentálódó műanyagok: olyan adalékanyagokat tartalmazó műanyagok, amelyek elősegítik a műanyag mikroméretű műanyagrészecskékre történő széttöredezését. [Mód. 26]
   2d. biohulladék: biológiailag lebomló, kerti vagy parkokból származó hulladék, háztartásokban, éttermekben, étkeztetőknél és kiskereskedelmi létesítményben keletkező élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint élelmiszer-feldolgozó üzemben keletkező hasonló hulladék. Nem tartozik ide az erdőgazdálkodási és mezőgazdasági hulladék, a trágya, a szennyvíziszap, illetve az egyéb biológiailag lebomló hulladék, mint például a természetes szövetanyagok, a papír és a feldolgozott fa. A meghatározás nem vonatkozik az élelmiszer-termelés azon melléktermékeire sem, amelyek soha nem válnak hulladékká; [Mód. 27]
   2e. rákkeltő, mutagén vagy reprodukciós toxicitású anyagok: az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet* VI. melléklete 3. részének 1A. vagy 1B. kategóriájába tartozó rákkeltő hatású, mutagén, vagy reprodukciós toxicitású anyagok.[Mód. 28]
   2f. hormonháztartást zavaró anyagok: a hormonháztartást zavaró tulajdonságokkal rendelkező olyan anyagok, amelyek tudományos bizonyítékok alapján feltehetően súlyos hatást gyakorolnak az emberi egészségre, vagy amelyek az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet* 59. cikkében meghatározott eljárás alapján azonosíthatók, vagy amelyek a [.../.../EU] bizottsági rendeletben** foglaltaknak megfelelően azonosíthatók.

________________

* A Bizottság 10/2011/EK rendelete ( 2011. január 14. ) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokról és műanyag tárgyakról (HL L 12., 2011.1.15., 1.o.).

** Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete ( 2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1.o.).

*** Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 1907/2006/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.):

**** A Bizottság ajánlása [.../.../EU] a hormonháztartást zavaró anyagok azonosításának kritériumairól (HL L ...)” [Mód. 29]

"

2.  A 4. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"

„(-1a) A tagállamok biztosítják, hogy a csomagolóanyagok gyártása oly módon történjen, hogy ne tartalmazzanak 0,01%-ot meghaladó koncentrációjú rákkeltő, mutagén vagy reprodukciós toxicitású vagy hormonháztartást zavaró anyagokat. A tagállamok biztosítják, hogy a csomagolóanyagok gyártása oly módon történjen, hogy ne tartalmazzanak „oxo-fragmentálódó” műanyagokat. Ezen intézkedéseket ...(10)-ig kell végrehajtani. [Mód. 30]

   (1a) A tagállamok intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy az ezen irányelv hatálybalépésétől számított két éven belül csökkenést érjenek el a könnyű műanyag hordtasakoknak a területükön történő felhasználásában folyamatos csökkenést érjenek el, amelynek mértéke eléri legalább:
   – az 50%-ot …(11)-ig és
   a 80%-ot ...(12)+-ig

a 2010-es uniós átlagfogyasztáshoz viszonyítva. [Mód. 31]

A tagállamok intézkedéseket hoznak annak biztosítása érdekében, hogy az élelmiszereket értékesítő gazdasági szereplők a nagyon könnyű műanyag hordtasakok vagy ezek az e cikk hatodik albekezdésében említett alternatívái kivételével ne biztosítsanak ingyenes műanyag hordtasakokat.

A tagállamok biztosítják, hogy az élelmiszereket értékesítő gazdasági szereplők olyan árat számítsanak fel a könnyű műanyag hordtasakokért, amely hatékony és arányos az e cikk (1a) bekezdésének első albekezdésében foglalt csökkentési célkizűzések elérése tekintetében. A tagállamok biztosítják, hogy az élelmiszereket értékesítő gazdasági szereplők a vastagabb műanyag hordtasakokat legalább ugyanezen az áron értékesítsék, valamint hogy a gazdasági szereplők ne cseréljék le az értékesítés helyén a könnyű műanyag hordtasakokat nagyon könnyű műanyag hordtasakokra. A tagállamok ezen intézkedéseket ...(13)-ig hozzák meg.

A biohulladékot szelektíven gyűjtő tagállamok előírhatják az élelmiszereket értékesítő gazdasági szereplők számára, hogy a bioalapú könnyű műanyag hordtasakok árát legfeljebb 50%-kal csökkentsék.

A tagállamok ösztönzik a nem élelmiszereket értékesítő gazdasági szereplőket, hogy olyan árat számítsanak fel a műanyag hordtasakokért, amely hatékony és arányos az e cikk (1a) bekezdésének első albekezdésében foglalt csökkentési célkizűzések eléréséhez. [Mód. 32]

A tagállamok intézkedéseket hoznak annak garantálása érdekében, hogy a száraz, ömlesztett, csomagolás nélküli élelmiszerek, például gyümölcsök, zöldségek és édesipari termékek csomagolására szolgáló nagyon könnyű műanyag hordtasakokat fokozatosan olyan hordtasakok váltsák fel, amelyek újrahasznosított papírból készültek, vagy amelyek biológiailag lebontható és komposztálható nagyon könnyű műanyag hordtasakok. A tagállamok ...(14)-ig a könnyű műanyag hordtasakok 50%-át, ...(15)+-ig 100%-át lecserélik. [Mód. 33]

Ezen intézkedések részeként nemzeti csökkentési célkitűzéseket, A tagállamok alkalmazhatnak más gazdasági eszközöket, valamint – ezen irányelv 18. cikkétől eltérve – forgalmi korlátozásokat alkalmazhatnak.tarthatnak fenn vagy vezethetnek be. Az ilyen intézkedések azonban nem lehetnek a tagállamok közötti kereskedelmet érintő önkényes hátrányos megkülönböztetés vagy rejtett korlátozás eszközei. [Mód. 34]

Amikor ezen irányelv 17. cikkének megfelelően jelentést tesznek a Bizottságnak, a tagállamok beszámolnak arról is, hogy milyen hatást gyakoroltak ezek az intézkedések a csomagolási hulladék keletkezésére.

   (1b) A kiskereskedők lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy az eladás helyén otthagyhassák az általuk feleslegesnek tekintett bármely csomagolóanyagot, különös tekintettel a hordtasakokra. A kiskereskedők biztosítják az ilyen csomagolóanyagok újrafelhasználását vagy újrahasznosítását. [Mód. 35]
   (1c) A Bizottság és a tagállamok legalább az irányelv hatálybalépését követő első évben olyan tájékoztatási és figyelemfelkeltő kampányokat támogatnak, amelyek felhívják a közvélemény figyelmét a hagyományos műanyag tasakok mértéktelen használatának környezetkárosító hatásaira. [Mód. 37]
   (1d) A tagállamok biztosítják, hogy a könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentését célzó intézkedések ne eredményezzék a csomagolóanyag-keletkezés általános növekedését.”[Mód. 38]

"

(3)  A következő cikk kerül beillesztésre:"

„6a. cikk

A műanyag hordtasakokon feltüntetendő információk

Ha a tasakok biológiailag lebonthatók és komposztálhatók, ezt a tényt egyértelműen jelezni kell a tasakon valamely jellel, ismertetőjeggyel vagy színkóddal. A Bizottság felhatalmazást kap, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ilyen jelzések meghatározására az egész Unióra kiterjedő elismerésük biztosítása érdekében. A tagállamok intézkedéseket fogadhatnak el más jellemzők – például az újrahasználhatóság, az újrahasznosítás és a lebonthatóság – feltüntetése érdekében.” [Mód. 39]

"

(4)  A következő cikk kerül beillesztésre:"

„20a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)  A Bizottság …(16)-tól határozatlan időre felhatalmazást kap a 6a. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6a. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)  A 6a. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlament vagy a Tanács az értesítést követő két hónapos időtartamon belül nem emel ellene kifogást, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam két hónappal meghosszabbodik.” [Mód. 40]

"

(5)  A II. melléklet (3) bekezdésének c) és d) pontja a következőképpen módosul:"

„c) A komposztálás formájában hasznosítható csomagolás

A komposztálással feldolgozott csomagolási hulladéknak olyan biológiai úton lebontható jelleggel kell rendelkeznie, amely teljes mértékben összeegyeztethető az elkülönített begyűjtéssel és azzal az ipari és/vagy kerti komposztálási eljárással vagy tevékenységgel, amelynek a csomagolási hulladékot alávetik.

d Biológiai úton lebontható csomagolás

A biológiai úton lebontható csomagolásnak olyan tulajdonsággal kell rendelkeznie, hogy képes legyen fizikai, kémiai, termikus vagy biológiai bomlásra úgy, hogy a kész komposzt egésze végül szén-dioxiddá, biomasszává és vízzé bomoljon le.” [Mód. 41]

"

2. cikk

(1)  A tagállamok szükség esetén módosítják nemzeti jogszabályaikat és hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a hatálybalépésétől számított tizenkét hónapon belül megfeleljenek ennek az irányelvnek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak. [Mód. 42]

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)  A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

2a. cikk

A Bizottság ...(17)-ra áttekinti ezen irányelv eredményességét, valamint megvizsgálja, hogy szükség van-e további intézkedések meghozatalára, amelyeket szükség esetén jogalkotási javaslat kísér. [Mód. 43]

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt ...,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
(2) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
(3)HL C , , . .o.
(4)HL C
(5) Az Európai Parlament 2014. április 16-i álláspontja.
(6)Az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve (1994. december 20.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról (HL L 365., 1994.12.31., 10. o.).
(7)Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve ( 2008. november 19. ) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).
(8)Bizottsági közlemény az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemtervéről COM(2011)0571 végleges.
(9)Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve ( 2008. június 17. ) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.).
(10) Két évvel ezen irányelv hatálybalépése után.
(11) Ezen irányelv hatálybalépésétől számított három év.
(12)+ Ezen irányelv hatálybalépésétől számított öt év.
(13) Két évvel ezen irányelv hatálybalépése után.
(14) Ezen irányelv hatálybalépésétől számított három év.
(15)+ Ezen irányelv hatálybalépésétől számított öt év.
(16) A módosító irányelv hatálybalépésének időpontja.
(17) Hat évvel ezen irányelv hatálybalépése után.


A külső tengeri határok felügyelete ***I
PDF 203kWORD 47k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség által koordinált operatív együttműködés keretében a külső tengeri határok őrizetére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0197 – C7-0098/2013 – 2013/0106(COD))
P7_TA(2014)0418A7-0461/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0197),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 77. cikke (2) bekezdésének d) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0098/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel „A szervezett bűnözés, a korrupció és a pénzmosás problémája: megvalósítandó intézkedésekre és kezdeményezésekre vonatkozó ajánlások” című, 2013. október 23-i állásfoglalására(1), különös tekintettel az emberkereskedelem és a „halálkereskedők” elleni küzdelemre,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. február 13-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A7-0461/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2014. április 16-án került elfogadásra az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség által koordinált operatív együttműködés keretében a külső tengeri határok őrizetére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2013)0106


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 656/2014/EU rendelet.)

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0444.


Az Európai Unió által megkötött nemzetközi megállapodások által létrehozott, a beruházók és az államok közötti vitarendezést végző választottbíróságokkal kapcsolatos pénzügyi felelősség ***I
PDF 205kWORD 41k
Állásfoglalás
Szöveg
Függelék
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió által megkötött nemzetközi megállapodások által létrehozott, a beruházók és az államok közötti vitarendezést végzõ választottbíróságokkal kapcsolatos pénzügyi felelõsség meghatározására vonatkozó keret létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2012)0335 – C7-0155/2012 – 2012/0163(COD))
P7_TA(2014)0419A7-0124/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0335),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0155/2012),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. április 4-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A7-0124/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(1);

2.  jóváhagyja az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt együttes nyilatkozatát;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 16-án került elfogadásra az Európai Unió által megkötött nemzetközi megállapodások által létrehozott, a beruházók és az államok közötti vitarendezést végző választott bíróságokkal kapcsolatos pénzügyi felelősség meghatározására vonatkozó keret létrehozásáról szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2012)0163


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 912/2014/EU rendelet.)

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozata

E rendelet elfogadása és alkalmazása nem érinti a Szerződések által megállapított hatáskörmegosztást, és nem értelmezhető úgy, hogy ezáltal az Unió megosztott hatáskört gyakorol olyan területeken, amelyeken nincs hatásköre.

(1) Ez az álláspont lép a 2013. május 23-án elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0219).


Az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt és támogatott behozatallal szembeni védelem ***I
PDF 681kWORD 203k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 1225/2009/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló 597/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0192 – C7-0097/2013 – 2013/0103(COD))
P7_TA(2014)0420A7-0053/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0192),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0097/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A7-0053/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(1);

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 16-án került elfogadásra az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 1225/2009/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló 597/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2013)0103


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében(2),

mivel:

(1)  Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt, illetve támogatott behozatallal szembeni védelemre vonatkozó közös szabályokat az 1225/2009/EK tanácsi rendelet(3), illetve az 597/2009/EK tanácsi rendelet(4) tartalmazza (a továbbiakban együttesen: a rendeletek). A rendeleteket eredetileg 1995-ben, az uruguayi forduló lezárulását követően fogadták el. Tekintettel arra, hogy azóta a rendeleteket több alkalommal módosították, az egyértelműség és az ésszerűség érdekében a Tanács 2009-ben a rendeletek kodifikálása mellett döntött.

(2)  Bár a rendeletekben történtek módosítások, azok működésére alapvető felülvizsgálat 1995 óta nem irányult. Ezért a Bizottság 2011-ben felülvizsgálatot indított a rendeletekre vonatkozóan, többek között annak érdekében, hogy azok jobban tükrözzék az üzleti világ 21. század elején jelentkező szükségleteit.

(3)  A felülvizsgálatot követően célszerű módosítani a rendeletek egyes rendelkezéseit, hogy javuljon az átláthatóság és a kiszámíthatóság, hatékony eszközök álljanak rendelkezésre a harmadik országok általi megtorló intézkedésekkel szembeni fellépéshez, javuljon az eredményesség és az érvényesítés, valamint optimalizálható legyen a felülvizsgálati gyakorlat. Emellett ajánlatos belefoglalni a rendeletekbe az elmúlt évek során a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatok tekintetében alkalmazott bizonyos gyakorlatokat. [Mód. 1]

(4)  Annak érdekében, hogy javuljon a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatok átláthatósága és kiszámíthatósága, biztosítani kell, hogy az ideiglenes dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések bevezetése által érintett feleknek – különösen az importőröknek – tudomásuk legyen az ilyen intézkedések közelgő bevezetéséről. A biztosított időnek meg kell felelnie annak az időtartamnak, amely a végrehajtási jogi aktus tervezetének az 1225/2009/EK rendelet 15. cikke alapján létrehozott dömpingellenes bizottság, illetve az 597/2009/EK rendelet 25. cikke alapján létrehozott szubvencióellenes bizottság elé terjesztésétől és a jogi aktus Bizottság általi elfogadásáig tart. Ezt az időtartamot a 182/2011/EU rendelet 3. cikkének (3) bekezdése határozza meg. Továbbá az is kívánatos, hogy olyan vizsgálatok esetében, amikor nem helyénvaló ideiglenes intézkedéseket bevezetni, a feleknek ezt megelőzően kellő időben tudomásuk legyen arról, hogy nem kerül sor intézkedések bevezetésére. [Mód. 2]

(5)  Célszerű, hogy az ideiglenes intézkedések bevezetése előtt rendelkezésre álljon az exportőrök vagy gyártók számára egy rövid időszak ahhoz, hogy ellenőrizhessék a rájuk vonatkozó dömpingkülönbözet vagy támogatási különbözet kiszámítását. Így az intézkedések bevezetése előtt ki lehetne javítani az esetleges számítási hibákat. [Mód. 95]

(6)  A megtorló intézkedések elleni küzdelmet szolgáló hatékony intézkedések érdekében az uniós gyártók számára biztosítani kell, hogy a rendeletek alkalmazása során ne kelljen tartaniuk a harmadik felek megtorló intézkedéseitől. A hatályos rendelkezések különleges körülmények esetén, különösen a sokféle és felaprózott, nagyrészt kis- és középvállalkozásokból (kkv-k) álló ágazatokat érintő esetekben lehetővé teszik a vizsgálatindítást akkor is, ha nem érkezik be panasz, amennyiben a dömping, illetve a kiegyenlíthető támogatás, a kár és az oksági kapcsolat fennállását elegendő bizonyíték támasztja alá. E különleges körülményeknek a harmadik országok általi megtorló intézkedések veszélyére is ki kell terjedniük. [Mód. 3]

(7)  Amennyiben a vizsgálatot nem panasz alapján indítják, az uniós gyártókat kötelezni gyártókhoz együttműködésre irányuló kérést kell arra intézni, hogy biztosítsák a vizsgálat folytatásához szükséges információkat, annak érdekében, hogy megtorló intézkedések veszélye esetén elegendő információ álljon rendelkezésre a vizsgálat elvégzéséhez. Az őket terhelő ésszerűtlen adminisztratív terhek és költségek kiküszöbölése érdekében a kis- és mikrovállalkozásokat mentesíteni kell e kötelezettség alól. [Mód. 4]

(8)  Egyre gyakoribb jelenség, hogy harmadik országok beavatkoznak a nyersanyagok kereskedelmébe azzal a céllal, hogy a nyersanyagellátási lánc következő szintjén működő belföldi szereplők érdekében a határaikon belül tartsák a nyersanyagokat, pl. exportvám kivetésével vagy kettős árképzés alkalmazásával. Ennek következtében a nyersanyagok árát nem az adott nyersanyag keresletét és kínálatát tükröző normál piaci erők működése határozza meg. Az ilyen beavatkozás a kereskedelem további torzulásához vezet. Ezért az uniós gyártókat nem csupán a dömping károsítja, hanem – az ilyen gyakorlatban részt vevő harmadik országbeli gyártókhoz képest – a kereskedelem további torzulásai is. A kereskedelem megfelelő védelme érdekében az alacsonyabb vám szabályát a nyersanyagokkal kapcsolatos strukturális torzulások ilyen eseteiben nem kell alkalmazni.

(9)  Az Unión belül a kiegyenlíthető támogatásokra elvi tilalom vonatkozik az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerint. A harmadik országok által nyújtott kiegyenlíthető támogatások így különösen torzítóan hatnak a kereskedelemre. A Bizottság által engedélyezett állami támogatások összegét az idők során folyamatos csökkentő tendencia jellemzi. A szubvencióellenes eszköz esetében tehát az alacsonyabb vám szabályát nem kívánatos a továbbiakban alkalmazni a támogatást nyújtó országból/országokból származó behozatalra.

(10)  A felülvizsgálati gyakorlat optimalizálása érdekében a vizsgálat ideje alatt beszedett vámokat vissza kell téríteni az importőröknek, amennyiben a hatályvesztési felülvizsgálat lezárását követően az intézkedéseket nem hosszabbítják meg. Ez helyénvalónak tűnik azt tekintetbe véve, hogy vizsgálat következtetése szerint az intézkedések fenntartásához szükséges feltételek a vizsgálati időszakban nem álltak fenn. [Mód. 5]

(11)  A rendeletekbe bele kell foglalni az elmúlt évek során a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatok tekintetében alkalmazott bizonyos gyakorlatokat.

(11a)  Az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos állandó bizottsági gyakorlatok pontosabb megismerését célzó dokumentumokat (mint például az analóg ország kiválasztására, a hatályvesztés felülvizsgálatára és az intézkedések időtartamára, a kárkülönbözetre, illetve az uniós érdekre vonatkozó négy iránymutatástervezet) a Bizottság csak a rendelet hatálybalépése, valamint az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal történő megfelelő konzultáció után fogadhatja el, és azoknak teljes mértékben tükrözniük kell e rendelet tartalmát. [Mód. 6]

(11b)  Az Unió nem részes fele az ILO egyezményeinek, tagállamai azonban igen. Ez idáig csupán az „alapvető” ILO egyezményeket ratifikálta valamennyi uniós tagállam. Annak érdekében, hogy a szociális normák megfelelő szintjének az 1225/2009/EK rendelet Ia. mellékletében felsorolt ILO egyezményeken alapuló meghatározása továbbra is naprakész maradjon, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján aktualizálni fogja ezt a mellékletet, miután az uniós tagállamok az ILO más prioritást élvező egyezményeit is ratifikálták. [Mód. 7]

(12)  Az uniós gazdasági ágazatot a továbbiakban nem az rendeletekben a vizsgálat megindítására vonatkozóan megállapított küszöbértékekre hivatkozva kell meghatározni.

(12a)  A sokféle és felaprózott, nagyrészt kkv-kból álló ágazatok a piacvédelmi eljárások összetett jellege és a magas költségvonzatok miatt nehezen férnek hozzá az ilyen eljárásokhoz. A kkv-k részvételét a kkv-segélyszolgálat szerepének erősítésével kell javítani, amelynek feladata, hogy segítséget nyújtson a kkv-knak a panasztételhez, és ahhoz, hogy elérjék a vizsgálat indításához szükséges küszöbértékeket. A piacvédelmi eljárásokhoz kapcsolódó igazgatási eljárásokat szintén jobban hozzá kell igazítani a kkv-k lehetőségeihez. [Mód. 8]

(12b)  A dömpingellenes ügyekben a vizsgálatok időtartamát kilenc hónapra kell korlátozni, és e vizsgálatokat az eljárás megindításától számított 12 hónapon belül be kell fejezni. A szubvencióellenes ügyekben a vizsgálatok időtartamát kilenc hónapra kell korlátozni, és e vizsgálatokat az eljárás megindításától számított 10 hónapon belül be kell fejezni. Ideiglenes vám azonban csak az eljárás megindításától számított 60. naptól kezdődő és hat hónapon belüli időszakban vethető ki. [Mód. 9]

(12c)  Könnyebben hozzáférhetővé kell tenni a Bizottsághoz benyújtott, a kötelezettségvállalások nem bizalmas elemeit az érintett felek, azaz az Európai Parlament és a Tanács számára. Kötelezni kell a Bizottságot az uniós gazdasági ágazattal történő egyeztetésre, mielőtt elfogadna egy kötelezettségvállalást. [Mód. 10]

(13)  Amennyiben az eredeti vizsgálat a de minimis küszöbnél alacsonyabb dömpingkülönbözeteket vagy támogatási különbözeteket állapít meg, az érintett exportőrök tekintetében a vizsgálatot azonnal meg kell szüntetni, és a későbbi felülvizsgálatok hatálya nem terjed ki rájuk.

(14)  A dömpingellenes vagy szubvencióellenes felülvizsgálat tekintetében célszerűnek tűnik, hogy az intézkedés megállapítását eredményező vizsgálat alkalmával használt módszertől adott esetben el lehessen térni, többek között annak biztosítása érdekében, hogy az egy adott időpontban folyó különböző vizsgálatok során alkalmazott módszerek összhangban legyenek egymással. Ezáltal lehetőség lesz változtatni azokon a módszereken, amelyeket a körülmények változása miatt időközben felülvizsgáltak.

(15)  Amennyiben teljesülnek a kijátszásellenes vizsgálat indítására vonatkozó feltételek, az érintett importcikkekre minden esetben nyilvántartásba vételi kötelezettséget kell bevezetni

(16)  A kijátszásellenes vizsgálatok tekintetében ajánlatosnak tűnik elhagyni azt a feltételt, hogy az érintett termék gyártóinak csak akkor adható mentesség a nyilvántartásba vétel vagy a vámok kiterjesztése alól, ha nem állnak kapcsolatban az eredeti intézkedések hatálya alá tartozó gyártókkal. Ugyanis a tapasztalatok szerint időnként előfordul, hogy az érintett termék egy gyártójáról megállapítják, hogy nem vesz részt az intézkedések kijátszásában, ugyanakkor azt is megállapítják róla, hogy kapcsolatban áll az eredeti intézkedések hatálya alá tartozó gyártók valamelyikével. Ilyen esetekben nem helyénvaló megtagadni a mentességet a gyártótól pusztán azon az alapon, hogy az kapcsolatban áll az eredeti intézkedések hatálya alá tartozó gyártók valamelyikével. Továbbá abban az esetben, amikor a kijátszásra az Unión belül kerül sor, az importőrök és az intézkedések hatálya alá tartozó gyártók közötti kapcsolat nem minősülhet lényeges tényezőnek annak meghatározása tekintetében, hogy az importőrnek adható-e mentesség.

(17)  Amennyiben az Unióban működő gyártók száma olyan magas, hogy mintavételt kell alkalmazni, a gyártók mintáját nem csupán a panaszt benyújtó gyártók köréből, hanem az összes uniós gyártó köréből kell kiválasztani.

(18)  Az uniós érdek értékelésének elvégzése során nem csupán a panaszt benyújtó gyártók számára, hanem valamennyi uniós gyártó számára lehetőséget kell biztosítani észrevételek megtételére. [Mód. 93]

(18a)  Az 1225/2009/EK rendelet és az 597/2009/EK rendelet végrehajtásáról szóló, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz benyújtott éves bizottsági jelentés lehetővé teszi a piacvédelmi eszközök rendszeres és megfelelő időben történő felügyeletét az e téren létrehozott strukturális intézményközi párbeszéd részeként. A jelentésnek az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz való benyújtását követő hat hónap után történő nyilvánossá tétele biztosítja a piacvédelmi eszközök átláthatóságát az érintett felek és a nyilvánosság felé. [Mód. 11]

(18b)  A Bizottságnak az eljárások és a belső eljárások, valamint a vizsgálatok eredményei tekintetében fokozott átláthatóságot kell biztosítania, és a nem bizalmas jellegű ügyiratokat egy internetes platformon keresztül elérhetővé kell tenni az érdekelt felet számára. [Mód. 12]

(18c)  A Bizottságnak bármely vizsgálat megindításáról és az azokkal kapcsolatos fejleményekről rendszeres jelleggel tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot. [Mód. 13]

(18d)  Amennyiben az Unióban működő gyártók száma olyan magas, hogy mintavételt kell alkalmazni, a gyártók mintájának kiválasztásakor a Bizottságnak teljes mértékben figyelembe kell vennie a kkv-k arányát a mintában, különösen sokféle és felaprózott, nagyrészt kkv-kból álló ipari ágazatok esetében. [Mód. 14]

(18e)  A piacvédelmi eszközök hatékonyságának növelése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a szakszervezetek az uniós gazdasági ágazattal közösen írásos panaszt nyújthassanak be. [Mód. 92]

(19)  Az 1225/2009/EK rendeletet és az 597/2009/EK rendeletet tehát ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1225/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

-1. A cím helyébe a következő szöveg lép:"

„A Tanács 1225/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemrőlˮ [Mód. 15]

"

-1a. A szöveg a következő preambulumbekezdéssel egészül ki:"

„(11a) Egyre gyakoribb jelenség, hogy harmadik országok beavatkoznak a kereskedelembe azzal a céllal, hogy például exportvám kivetésével vagy kettős árképzés alkalmazásával javítsák a belföldi gyártók helyzetét. Az ilyen beavatkozás a kereskedelem további torzulásához vezet. Ezért az uniós gyártókat nem csupán a dömping károsítja, hanem – az ilyen gyakorlatban részt vevő harmadik országbeli gyártókhoz képest – a kereskedelem további torzulásai is. A munkaügyi és környezetvédelmi előírások eltérő színvonala szintén további kereskedelemtorzulásokat okozhat. Ezért az alacsonyabb vám szabályát ilyen esetekben – azaz amikor az exportáló ország elégtelen szociális normákkal és környezetvédelmi előírásokkal rendelkezik – nem szabadna alkalmazni. E normák és előírások megfelelő szintjét a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) az Unió által is aláírt alapvető egyezményeinek és többoldalú környezetvédelmi megállapodásainak ratifikált szövegei határozzák meg. A kis- és középvállakozásokat (kkv-kat) különösen súlyosan érinti a tisztességes kereskedelem, mivel kis méretük miatt nem tudnak ahhoz alkalmazkodni. Ezért az alacsonyabb vám szabályát nem szabadna alkalmazni akkor, ha a panaszt egy nagyrészt kkv-kból álló ágazat nevében nyújtották be. Az alacsonyabb vám szabályát ugyanakkor minden olyan esetben alkalmazni kellene, amikor a nyersanyagokkal kapcsolatos strukturális torzulások egy legkevésbé fejlett ország által a közérdek védelme érdekében hozott szándékos döntés eredményei.ˮ ; [Mód. 16]

"

-1b. Az 1. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:"

„A dömpingelt termékek valamely tagállam kontinentális talapzatának vagy kizárólagos gazdasági övezetének feltárásával vagy az ottani erőforrások kitermelésével összefüggésben történő használata a hatályos rendelet értelmében behozatalnak minősül, és arra megfelelő vámot vetnek ki, amennyiben kárt okoz az uniós gazdasági ágazat számára.”; [Mód. 17]

"

-1c. Az 1. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(4a) E rendelet alkalmazásában a „nyersanyag” kifejezést úgy kell érteni, hogy az egy adott termék bevitele, amely az előállítási költségét meghatározóan befolyásolja.”; [Mód. 18]

"

-1d. Az 1. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(4b) Egy nyersanyagot akkor érint strukturális torzulás, amennyiben az ár nem csupán a kínálatot és a keresletet tükröző piaci erők rendes műveletének eredménye. E torzulások harmadik országok részéről érkező interferenciák eredményei, melyek közé tartoznak többek között az exportvámok, az exportkorlátozások, valamint a kettős árképzési rendszerek.”; [Mód. 19]

"

-1e. A 2. cikk (7) bekezdése a) pontjának második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„A megfelelő, piacgazdasággal rendelkező harmadik országot megalapozott módon, a kiválasztás idején rendelkezésre álló összes megbízható információ figyelembevételével kell kiválasztani. A kiválasztott országnak ezenfelül megfelelő szintű szociális normákkal és környezetvédelmi előírásokkal kell rendelkeznie; a megfelelő szint meghatározása annak alapján történik, hogy a harmadik ország ratifikálta és ténylegesen végrehajtja-e azokat a többoldalú környezetvédelmi megállapodásokat, valamint azok jegyzőkönyveit, amelyeknek az Unió valamely adott időpontban részes fele, illetve az ILO I. mellékletben felsorolt egyezményeit. A határidőket szintén figyelembe kell venni; ha mód van rá, olyan, piacgazdasággal rendelkező harmadik országot kell kiválasztani, amely ugyanazon vizsgálat alá esik.ˮ ; [Mód. 70 és 86]

"

1.  A 4. cikk (1) bekezdésében a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) E rendelet alkalmazásában az „uniós gazdasági ágazat” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az a hasonló termékek uniós termelőinek összességére vagy közülük azokra vonatkozik, akiknek együttes termelése az érintett termék teljes uniós termelésének jelentős hányadát teszi ki, kivéve:”;

"

1a.  Az 5. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„A (6) bekezdésben szabályozottak kivételével, az állítólagos dömping fennállásának, mértékének és hatásának megállapítására irányuló vizsgálatot bármely természetes vagy jogi személy vagy a közösségi az uniós gazdasági ágazat nevében eljáró jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásbeli panaszára kell megindítani. Ezenfelül az uniós gazdasági ágazat, valamely természetes vagy jogi személy vagy az uniós gazdasági ágazat nevében eljáró jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint a szakszervezetek közös panaszt is benyújthatnak.”; [Mód. 87 és 90]

"

1b.  Az 5. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(1a) A Bizottság egy kkv-segélyszolgálat révén megkönnyíti az eszközhöz való hozzáférést a dömpingellenes ügyekkel összefüggésben a sokféle és felaprózott, nagyrészt kkv-kból álló ipari ágazatok számára.

A kkv-segélyszolgálat feladata, hogy növelje az eszközzel kapcsolatos tudatosságot, valamint tájékoztatással és magyarázattal szolgáljon a jogi esetekről, és a panaszok benyújtásának, illetve a dömpinget és a kárt igazoló bizonyítékok hatékonyabb ismertetésének módjáról.

A kkv-segélyszolgálat rendelkezésre bocsátja a jogosultság meghatározására és statisztikai célokra szolgáló egységes űrlapokat és kérdőíveket.

A vizsgálat megindítása után a kkv-segélyszolgálat felveszi a kapcsolatot az eljárás megindításával valószínűsíthetően érintett kkv-kkal és azok társulásaival, és tájékoztatja őket az érdekelt félként történő bejelentkezés vonatkozó határideiről.

A kkv-segélyszolgálat segítséget nyújt a kérdőívek kitöltése kapcsán felmerülő kérdésekben, amelynek során az 5. cikk (6) bekezdése alapján megindított vizsgálatok tekintetében külön figyelmet fordít a kkv-k kérdéseire. A lehetőségekhez mérten igyekszik a nyelvi akadályokból eredő terheket csökkenteni.

Amennyiben a kkv-k meggyőző bizonyítékkal igazolják a dömpinget, a kkv-segélyszolgálat a 14. cikk (6) bekezdésével összhangban a kkv-k rendelkezésére bocsátja az érintett termék behozatali mennyiségének és értékének alakulásával kapcsolatos információkat.

A kkv-segélyszolgálat ezen túlmenően útmutatást nyújt a meghallgató tisztviselővel és a nemzeti vámhatóságokkal való kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás további lehetőségeiről. A kkv-segélyszolgálat azokról a lehetőségekről és feltételekről is tájékoztatja a kkv-kat, amelyek mellett kérhetik az intézkedések felülvizsgálatát és a kifizetett dömpingellenes vámok visszatérítését.”;[Mód. 20]

"

1c.  Az 5. cikk (4) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:"

„A Bizottság a kkv-segélyszolgálat támogatása révén elősegíti e küszöbértékek elérését a sokféle és felaprózott, nagyrészt kkv-kból álló ipari ágazatok számára.”; [Mód. 21]

"

1d.  A 5. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(6) Amennyiben rendkívüli körülmények miatt − elsősorban a sokféle és felaprózott, nagyrészt kkv-kból álló ipari ágazatok esetében − a Bizottság a közösségi gazdasági ágazat helyett és nevében vizsgálat megindítására irányuló írásos panasz benyújtása nélkül kezdeményezi vizsgálat megindítását, az ilyen kezdeményezést megfelelő indokokkal kell alátámasztani a (2) bekezdésben előírtak szerint az okozott sérelmet és az okozati összefüggést igazoló bizonyítékokkal.”; [Mód. 22]

"

1e.  A 6. cikk (9) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(9) Az 5. cikk (9) bekezdése szerint kezdeményezett eljárások keretében végrehajtandó vizsgálatot legfeljebb a vizsgálat megindításától számított 9 hónapon belül le kell folytatni, és le kell zárni. A vizsgálatot azonban, a kötelezettségvállalásról szóló 8. cikk alapján tett ténymegállapításoknak vagy a végleges intézkedésekről szóló 9. cikk alapján tett ténymegállapításoknak megfelelően, az eljárás megindításától számított egy éven belül minden esetben be kell fejezni. A vizsgálati időszakoknak lehetőség szerint és különösen a sokféle és felaprózott, nagyrészt kis- és középvállalkozásokból álló ágazatok esetében egybe kell esniük a pénzügyi évvel.”; [Mód. 23]

"

2.  A 6. cikk szövege az alábbi bekezdésekkel egészül ki:"

„(10) Az 5. cikk (6) bekezdése alapján indított eljárásokban a hasonló termék uniós gyártói kötelesek együttműködni gyártóinak – a kis- és mikroméretű uniós gyártók kivételével – lehetőség szerint együtt kell működniük.; [Mód. 24]

   (10a) A Bizottság valamennyi érdekelt fél számára biztosítja az információkhoz való lehető legjobb hozzáférést, egy olyan információs rendszer elősegítésével, amelynek révén az érdekelt felek értesítést kapnak, ha a vizsgálati ügyiratok új, nem bizalmas jellegű információkkal egészülnek ki. A nem bizalmas jellegű információkat egy internetes alapú platformon keresztül is elérhetővé teszik. [Mód. 25]
   (10b) A Bizottság biztosítja az érdekelt felek eljárási jogainak tényleges gyakorlását, és adott esetben biztosítja az eljárások meghallgató tisztviselő általi pártatlan, tárgyilagos és ésszerű időn belül történő lebonyolítását. [Mód. 26]
   (10c) A Bizottság az érdekelt felek kérésére az Unió valamennyi hivatalos nyelvén kiadja a vizsgálatok során használatos kérdőíveket.”; [Mód. 27]

"

3.  A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Átmeneti vámokat lehet kivetni, ha az 5. cikknek megfelelően eljárás indult, erről értesítést adtak ki, és az 5. cikk (10) bekezdésének megfelelően az érdekelt felek megfelelő lehetőséget kaptak az információik benyújtására és az észrevételeik megtételére, továbbá amennyiben a dömping és az ebből következően az Unió gazdasági ágazatának okozott kár ténye időleges megállapítást nyert, és ha az Unió érdekei beavatkozást kívánnak meg a kár megelőzése céljából. Az ideiglenes vámot az eljárás kezdeményezésének napjától számított legalább 60 napos időszak eltelte után, de legfeljebb az eljárás kezdeményezésének napjától számított hat hónapon belül ki kell vetni.ˮ ; [Mód. 28]

"

a)  az (1) bekezdés a következő mondattal egészül ki:"

„Attól az időponttól számítva, hogy az érdekelt felek számára megküldték a 19a. cikk szerinti tájékoztatást, két hétig nem alkalmazhatók átmeneti vámok. E tájékoztatás nyújtása a Bizottság által meghozható döntéseket nem befolyásolja.” [Mód. 29]

"

b)  a (2) bekezdés szövege helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Az átmeneti dömpingellenes vám összege nem haladhatja meg az ideiglenesen megállapított dömpingkülönbözetet, de alacsonyabbnak kell lennie a különbözetnél, ha az alacsonyabb összegű vám is elegendő az uniós gazdasági ágazatot érő kár elhárításához.

Ilyen alacsonyabb vámot az alábbiak esetén nem lehet alkalmazni:

   a) megállapítást nyert, hogy az érintett termék esetében az exportáló országban többek között az árakkal, a költségekkel és a ráfordításokkal, ezen belül például a nyersanyagokkal vagy az energiával, továbbá a kutatással, a munkavégzéssel, a termeléssel, az értékesítésekkel és a beruházásokkal, az árfolyammal és a tisztességes kereskedelemfinanszírozási feltételekkel kapcsolatos strukturális torzulások állnak fenn vagy ezeket érintő jelentős állami beavatkozások történnek;
   b) az exportáló ország nem rendelkezik megfelelő szintű szociális normákkal és környezetvédelmi előírásokkal; a megfelelő szint meghatározása annak alapján történik, hogy a harmadik ország ratifikálta és ténylegesen végrehajtja-e azokat a többoldalú környezetvédelmi megállapodásokat, valamint azok jegyzőkönyveit, amelyeknek az Unió valamely adott időpontban részes fele, illetve az ILO Ia. mellékletben felsorolt egyezményeit;
   c) a panaszos egy sokféle és felaprózott, nagyrészt kkv-ból álló ipari ágazat képviselője;
   d) szubvencióellenes vizsgálat legalább ideiglenesen megállapította, hogy az exportáló ország egy vagy több támogatást nyújt az érintett termék exportáló gyártóinak.

Ezt az alacsonyabb összegű vámot ugyanakkor minden olyan esetben biztosítani kell, amikor az érintett termék tekintetében megállapítást nyert, hogy az exportáló országban a nyersanyagokkal kapcsolatos strukturális torzulások állnak fenn, és ez az ország a 978/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet* IV. melléklete szerinti legkevésbé fejlett ország.

____________________

* Az Európai Parlament és a Tanács 978/2012/EU rendelete (2012. október 25-i) az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról és a 732/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.”; [Mód. 30]

"

3a.  A 8. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Abban az esetben, ha sor került a dömping és a kár előzetes megállapítására, a Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott egyedi konzultációt követően elfogadhatja az exportőr megfelelő önkéntes kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy az árait felülvizsgálja vagy a dömpingáron történő kivitelt leállítja, feltéve, hogy e kötelezettségvállalások nyomán a dömping káros hatása ténylegesen megszűnik. Ilyen esetben, és ameddig a kötelezettségvállalás fennáll, a 7. cikk (1) bekezdésével összhangban a Bizottság által kivetett ideiglenes vámok, vagy a 9. cikk (4) bekezdésével összhangban a Tanács által kivetett végleges vámok – a körülményektől függően – nem alkalmazandók a Bizottságnak a kötelezettségvállalás elfogadásáról szóló határozatában és annak módosításaiban említett vállalkozások által előállított érintett termék behozatalára. Az ilyen kötelezettségvállalások alapján való árnövekedés nem lehet magasabb, mint ami a dömpingkülönbözet megszüntetéséhez szükséges, és alacsonyabbnak kell lennie, mint a dömpingkülönbözet, ha az ilyen növekedés az uniós gazdasági ágazatot ért kár elhárításához elegendő, kivéve ha a Bizottság ideiglenes vagy állandó vámok kivetése során úgy határozott, hogy nem alkalmazza az ilyen alacsonyabb összegű vámot.”; [Mód. 31]

"

3b.  A 8. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) A kötelezettségvállalások megtételére javaslatot benyújtó felektől meg kell követelni, hogy a kötelezettségvállalással kapcsolatosan terjesszék elő a vonatkozó információk nem bizalmas jellegű, érdemi változatát, hogy azokat vizsgálat lefolytatása céljából az érdekelt felek, valamint az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére lehessen bocsátani. A 19. cikk szerinti bizalmas információk védelmére kellő figyelemmel a feleknek a lehető legtöbb információt nyilvánosságra kell hozniuk a kötelezettségvállalás tartalmára és jellegére vonatkozólag. Ezenfelül a Bizottság a kötelezettségvállalás elfogadását megelőzően konzultációt folytat az uniós gazdasági ágazattal a kötelezettségvállalás főbb jellemzőiről.”; [Mód. 32]

"

4.  A 9. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) Az 5. cikk (9) bekezdésének megfelelően megindított eljárások esetében a kárt rendszerint akkor kell elhanyagolhatónak tekinteni, ha az érintett behozatal az 5. cikk (7) bekezdésében meghatározott mennyiségnél kevesebb. Ugyanezen eljárások tekintetében az eljárást azonnal meg kell szüntetni azokban az esetekben, amikor megállapítást nyer, hogy a dömpingkülönbözet (az exportár százalékában kifejezve) 2 %-nál kevesebb.”;

"

b)  a (4) bekezdés utolsó mondata helyébe a következő szöveg lép:"

„A dömpingellenes vám összege nem haladhatja meg a megállapított dömpingkülönbözetet., Amennyiben nem állapították meg, hogy az érintett termék esetében az exportáló országban a nyersanyagokkal kapcsolatos strukturális torzulások állnak fenn, a vám összegének a dömpingkülönbözetnél de alacsonyabbnak kell lennie a különbözetnél, ha az ilyen alacsonyabb összegű vám is elegendő az uniós gazdasági ágazatot ért érő kár elhárításához.

Ilyen alacsonyabb vámot az alábbiak esetén nem lehet alkalmazni:

   a) megállapítást nyert, hogy az érintett termék esetében az exportáló országban többek között az árakkal, a költségekkel és a ráfordításokkal, ezen belül például a nyersanyagokkal vagy az energiával, továbbá a kutatással, a munkavégzéssel, a termeléssel, az értékesítésekkel és a beruházásokkal, az árfolyammal és a tisztességes kereskedelemfinanszírozási feltételekkel kapcsolatos strukturális torzulások állnak fenn vagy ezeket érintő jelentős állami beavatkozások történnek;
   b) az exportáló ország nem rendelkezik megfelelő szintű szociális normákkal és környezetvédelmi előírásokkal; a megfelelő szint meghatározása annak alapján történik, hogy a harmadik ország ratifikálta és ténylegesen végrehajtja-e azokat a többoldalú környezetvédelmi megállapodásokat, valamint azok jegyzőkönyveit, amelyeknek az Unió valamely adott időpontban részes fele, illetve az ILO Ia. mellékletben felsorolt egyezményeit;
   c) a panaszos egy sokféle és felaprózott, nagyrészt kkv-ból álló ipari ágazat képviselője;
   d) a vizsgálat vagy egy független szubvencióellenes vizsgálat megállapította, hogy az exportáló ország egy vagy több támogatást nyújt az érintett termék exportáló gyártóinak.

Ezt az alacsonyabb összegű vámot ugyanakkor minden olyan esetben biztosítani kell, amikor az érintett termék tekintetében megállapítást nyert, hogy az exportáló országban a nyersanyagokkal kapcsolatos strukturális torzulások állnak fenn, és ez az ország a 978/2012/EU rendelet IV. melléklete szerinti legkevésbé fejlett ország. ”; [Mód. 33]

"

5.  A 11. cikk a következőképpen módosul:

—a)  A (2) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„Az intézkedés megszűnésének felülvizsgálatát le kell folytatni, ha a kérelem elegendő bizonyítékot tartalmaz arra nézve, hogy az intézkedések megszüntetése valószínűsíthetően a dömping és a kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna. Ennek a valószínűségére utalhat például a folyamatos dömping és károkozás, vagy az, hogy a kár megszűnése részben vagy teljesen az intézkedéseknek köszönhető, továbbá az exportőrök körülményei vagy a piaci viszonyok is jelezhetik a további kárt okozó dömping valószínűségét. Ennek valószínűségét növelhetik az exportáló ország részéről fennálló interferenciák is.ˮ ; [Mód. 77/rev]

"

a)  az (5) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki: "

„Amennyiben az intézkedés a (2) bekezdés szerinti vizsgálat következtében hatályát veszti, az ezen vizsgálat megindítása időpontját követően beszedett vámot vissza kell téríteni, amennyiben ezt a vám visszafizetésére és elengedésére vonatkozó hatályos uniós vámjogszabályoknak megfelelően kérelmezik a nemzeti vámhatóságoknál, és e hatóságok jóváhagyják a kérelmet. A visszafizetés nem vonja maga után az érintett nemzeti vámhatóságok kamatfizetési kötelezettségét.” [Mód. 35]

"

b)  a (9) bekezdést el kell hagyni.

6.  A 13. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (3) bekezdésben a második mondat helyébe a következő szöveg lép:"

„A vizsgálatot a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően bizottsági rendelettel lehet megindítani, amelyben a vámhatóságot is utasítani kell arra, hogy tegye kötelezővé a behozatal nyilvántartásba vételét a 14. cikk (5) bekezdésének megfelelően vagy kérjen biztosítékot.”;

"

b)  A (4) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„A 14. cikk (5) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételt, vagy az intézkedéseket nem kell alkalmazni a behozatalra, ha azt olyan vállalkozás végzi, amely mentességet élvez. A megfelelő bizonyítékkal alátámasztott, mentesség iránti kérelmet a vizsgálat megkezdésére vonatkozó bizottsági rendelet által megállapított határidőn belül kell benyújtani. Amennyiben a kijátszásra irányuló gyakorlatra, eljárásra vagy munkára az Unión kívül kerül sor, mentesség adható az érintett termék olyan gyártójának, akinek esetében megállapítást nyer, hogy nem vesz részt az intézkedéseknek az e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kijátszásában. Amennyiben a kijátszásra irányuló gyakorlatra, eljárásra vagy munkára az Unión belül kerül sor, mentesség adható az olyan importőrnek, aki bizonyítani tudja, hogy nem vesz részt az intézkedéseknek az e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kijátszásában.”;

"

6a.  A 14. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) E rendelet alapján külön rendelkezéseket lehet elfogadni, különösen a származás fogalmának a 2913/92/EGK rendeletben szereplő közös meghatározása vonatkozásában vagy a rendelet 2. cikkével összhangban.”; [Mód. 36]

"

6b.  A 14. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(5) A tagállamok tájékoztatását követően a Bizottság a vámhatóságokat a behozott termékek nyilvántartásba vételéhez szükséges lépések megtételére utasíthatja, annak érdekében, hogy később ezen importtermékek ellen az intézkedések a nyilvántartásba vétel időpontjától alkalmazhatók legyenek. A nyilvántartásba vételi kötelezettséget a gazdasági ágazatnak egy ilyen intézkedés indokoltságát megfelelően bizonyító kérelme után kell az importtermékekre bevezetni. Az importtermékek a Bizottság saját kezdeményezésére is nyilvántartásba vehetők.

Az importtermékeket a vizsgálat megindításának napjától kell nyilvántartásba venni, ha az érintett uniós gazdasági ágazat által benyújtott panasz nyilvántartásba vétel iránti kérelmet, valamint az intézkedés indokoltságát alátámasztó megfelelő bizonyítékokat tartalmaz.

A nyilvántartásba vételt rendelettel kell bevezetni, amelynek meg kell határoznia az intézkedés célját és, adott esetben, a lehetséges jövőbeli kötelezettség becsült összegét. Az importtermékekre kilenc hónapnál hosszabb idejű nyilvántartásba vételi kötelezettséget nem lehet megállapítani.” [Mód. 79]

"

6c.  A 14. cikk (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„A tagállamok minden hónapban jelentést terjesztenek a Bizottság elé a vizsgált és az intézkedések hatálya alá eső termékek importforgalmáról és az e rendelet alapján beszedett vámok összegéről. Valamely érintett fél kifejezett és indokolt kérésének átvétele alapján és a 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott bizottság véleményét követően a Bizottság úgy dönthet, hogy közli az e termékek behozatali mennyiségére és értékére vonatkozó információkat.”; [Mód. 75]

"

6d.  A 14. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(7a) Amennyiben a Bizottság az e rendelet alkalmazásának valamely szempontjához kapcsolódó állandó bizottsági gyakorlat pontosabb ismertetését célzó dokumentumot kíván elfogadni vagy közzétenni, annak elfogadása vagy közzététele előtt konzultál az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal, annak érdekében, hogy a dokumentum elfogadására vonatkozólag egyetértésre jussanak. E dokumentumok későbbi módosításaira ugyanezek az eljárási követelmények vonatkoznak. Mindenesetre valamennyi ilyen dokumentumnak teljes körűen összhangban kell lennie e rendelet rendelkezéseivel. Ezek a dokumentumok nem bővíthetik a Bizottságnak az intézkedések elfogadásával kapcsolatos, az Európai Bíróság értelmezése szerinti mérlegelési jogkörét.”; [Mód. 39]

"

7.  A 17. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Azokban az esetekben, amikor az a vizsgálatban önkéntesen együttműködő uniós gyártók, az exportőrök vagy importőrök, illetve a termékfajták vagy az ügyletek száma nagy, a vizsgálat a kiválasztás időpontjában rendelkezésre álló információk alapján statisztikailag érvényes minták használatával a felek, termékek vagy ügyletek ésszerű számára korlátozható, vagy arra a legnagyobb reprezentatív termelési, eladási vagy exportmennyiségre korlátozható, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. Sokféle és felaprózott, nagyrészt kkv-ból álló ipari ágazatok esetében a felek végleges kiválasztásakor lehetőség szerint figyelembe kell venni az érintett ágazaton belüli súlyukat.”; [Mód. 40]

"

8.  A rendelet a következő cikkel egészül ki:"

„19a. cikk

Tájékoztatás ideiglenes intézkedésekről

   (1) Az uniós gyártók, importőrök és exportőrök és az azokat képviselő szervezetek, valamint az exportáló ország képviselői tájékoztatást kérhetnek az átmeneti vámok tervezett kivetéséről. Ez a tájékoztatás írásban kérhető, a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül. Az érintett felek számára ezt a tájékoztatást legalább két héttel az ideiglenes vámok kivetésére vonatkozóan a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidő lejárta előtt kell biztosítani. E tájékoztatás az alábbiakra terjed ki:
   a) a javasolt vámok kizárólag tájékoztató jellegű összefoglalása, valamint
   b) a dömpingkülönbözet és az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár megszüntetéséhez elegendő különbözet kiszámításának részletei, kellően figyelembe véve a 19. cikkben meghatározott titoktartási kötelezettségek betartásának szükségességét. A feleknek három munkanap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy a számítások pontosságára vonatkozóan észrevételeket tegyenek. [Mód. 41]
   (2) Amennyiben a tervek szerint nem vetnek ki átmeneti vámot, hanem folytatják a vizsgálatot, az érdekelt feleket két héttel az átmeneti vámok kivetésére vonatkozóan a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidő lejárta előtt tájékoztatják a vámok kivetésének mellőzéséről.”;

"

9.  A 21. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Annak érdekében, hogy a hatóságok megfelelő alappal rendelkezzenek ahhoz, hogy minden álláspontot és információt figyelembe tudjanak venni annak eldöntéséhez, hogy az intézkedések bevezetése uniós érdeket szolgál-e vagy sem, az uniós gyártók, az importőrök és ezek képviseleti szervezetei, a reprezentatív felhasználók és a fogyasztói képviseleti szervezetek a dömpingellenes vizsgálat megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül jelentkezhetnek és információkat szolgáltathatnak a Bizottságnak. Ezeket az információkat, illetve ezek megfelelő összefoglalásait az e cikkben meghatározott többi fél rendelkezésére kell bocsátani, és biztosítani kell számukra a jogot, hogy ezekre az információkra válaszolhassanak.” [Mód. 42]

"

9c.  A 22. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(1a) Az ILO új egyezményeinek a valamennyi tagállam általi ratifikálását követően a Bizottság az EUMSZ 290. cikkében ismertetett eljárással összhangban szükség szerint aktualizálja az Ia. mellékletet.”; [Mód. 43]

"

9b.  A rendelet a következő cikkel egészül ki:"

„22a. cikk

Jelentés

   (1) Annak érdekében, hogy megkönnyítse a rendelet végrehajtásának az Európai Parlament és a Tanács általi ellenőrzését, a Bizottság – kellő figyelemmel a 19. cikk szerinti bizalmas információk védelmére – a piacvédelmi eszközökről szóló párbeszéd részeként évente jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé e rendelet alkalmazásáról és végrehajtásáról. A jelentés tartalmazza az ideiglenes és végleges intézkedések alkalmazásával, a vizsgálatok intézkedések nélküli lezárásával, a kötelezettségvállalásokkal, az újbóli vizsgálatokkal, a felülvizsgálatokkal és az ellenőrző látogatásokkal, valamint a rendelet végrehajtásának felülvizsgálatáért és a rendeletben foglalt kötelezettségek betartásáért felelős különböző intézmények tevékenységeivel kapcsolatos információkat. A jelentés kiterjed az Unióra irányuló piacvédelmi eszközök harmadik országok általi alkalmazására, a kiszabott intézkedések által érintett uniós ágazat helyreállására vonatkozó információkra és a kiszabott intézkedések elleni fellebbezésekre is. Ebbe beletartoznak a Bizottság Kereskedelmi Főigazgatósága meghallgató tisztviselőjének és a kkv-segélyszolgálatnak az e rendelet alkalmazására vonatkozó tevékenységei.
   (2) Az Európai Parlament a jelentés Bizottság általi közzétételét követő egy hónapon belül meghívhatja a Bizottságot illetékes bizottságának eseti ülésére, hogy ismertessen és magyarázzon meg a rendelet alkalmazásával kapcsolatosan felmerülő bármely kérdést. A jelentésről állásfoglalás is készülhet.
   (3) A Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak történő benyújtásától számított hat hónapon belül a jelentést nyilvánosságra hozza.”; [Mód. 44]

"

9c.  A rendelet a következő melléklettel egészül ki:"

„Ia. melléklet

A 7., 8. és 9. cikkben említett ILO egyezmények

   1. Egyezmény a kényszer- vagy kötelező munkáról, 29. sz. (1930)
   2. Egyezmény az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről, 87. sz. (1948)
   3. Egyezmény a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról, 98. sz. (1949)
   4. Egyezmény a férfi és női munkaerőnek egyenlő értékű munka esetén járó egyenlő díjazása tárgyában, 100. sz. (1951)
   5. Egyezmény a kényszermunka felszámolásáról, 105. sz. (1957)
   6. Egyezmény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről, 111. sz. (1958)
   7. Egyezmény a foglalkoztatás alsó korhatáráról, 138. sz. (1973)
   8. Egyezmény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és a felszámolására irányuló azonnali lépésekről, 182. sz. (1999)”; [Mód. 45]

"

2. cikk

Az 597/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

-1. A cím helyébe a következő szöveg lép:"

„A Tanács 597/2009/EK rendelete (2009. június 11.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemrőlˮ ; [Mód. 46]

"

-1a. A szöveg a következő preambulumbekezdéssel egészül ki:"

„(9a) Az Unión belül a kiegyenlíthető támogatásokra főszabályként tilalom vonatkozik az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerint. A harmadik országok által nyújtott kiegyenlíthető támogatások így különösen torzítóan hatnak a kereskedelemre. A Bizottság által engedélyezett állami támogatások összegét az idők során folyamatos csökkentő tendencia jellemzi. A szubvencióellenes eszköz esetében tehát az alacsonyabb vám szabályát nem kívánatos a továbbiakban alkalmazni a támogatást nyújtó országból vagy országokból származó behozatalra.ˮ ; [Mód. 47]

"

-1b. Az 1. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:"

„A támogatott termékek valamely tagállam kontinentális talapzatának vagy kizárólagos gazdasági övezetének feltárásával vagy az ottani erőforrások kitermelésével összefüggésben történő használata a hatályos rendelet értelmében behozatalnak minősül és arra megfelelő vámot vetnek ki, amennyiben kárt okoz az uniós gazdasági ágazat számára.”; [Mód. 48]

"

1.  A 9. cikk (1) bekezdésében a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) E rendelet alkalmazásában az „uniós gazdasági ágazat” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az a hasonló termékek uniós termelőinek összességére, vagy közülük azokra vonatkozik, akiknek együttes termelése az érintett termék teljes uniós termelésének jelentős hányadát teszi ki, azzal a kivétellel, hogy:”;

"

1a.  A 10. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A (8) bekezdésben szabályozottak kivételével, az állítólagos dömping fennállásának, mértékének és hatásának megállapítására irányuló vizsgálatot bármely természetes vagy jogi személy vagy az uniós gazdasági ágazat nevében eljáró jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásbeli panaszára kell megindítani. Ezenfelül az uniós gazdasági ágazat, valamely természetes vagy jogi személy vagy az uniós gazdasági ágazat nevében eljáró jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint a szakszervezetek közös panaszt is benyújthatnak.”; [Mód. 91]

"

1b.  A 10. cikk (6) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:"

„A Bizottság a kkv-segélyszolgálat támogatása révén elősegíti e küszöbértékek elérését a sokféle és felaprózott, nagyrészt kis- és középvállalkozásokból (kkv-kból) álló ipari ágazatok számára.”; [Mód. 94]

"

1c.  A 10. cikk (8) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(8) Amennyiben rendkívüli körülmények miatt − elsősorban a sokféle és felaprózott, nagyrészt kis- és középvállalkozásokból álló ágazatok esetében − a Bizottság a közösségi gazdasági ágazat helyett és nevében vizsgálat megindítására irányuló írásos panasz benyújtása nélkül kezdeményezi vizsgálat megindítását, az ilyen kezdeményezést megfelelő indokokkal kell alátámasztani a (2) bekezdésben előírtak szerint a kiegyenlíthető támogatások létét, az okozott sérelmet és az okozati összefüggést igazoló bizonyítékokkal.”; [Mód. 49]

"

1d.  A 11. cikk (9) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(9) A 10. cikk (11) bekezdése szerint kezdeményezett eljárások keretében folytatott vizsgálatot lehetőség szerint legfeljebb 9 hónapon belül be kell fejezni. Az ilyen vizsgálatokat minden körülmények között minden esetben a vizsgálat megindításától számított 10 hónapon belül a kötelezettségvállalások esetében a 13. cikk szerint feltárt eredmények megállapításával, vagy jogerős intézkedés esetében a 15. cikk szerint feltárt eredmények megállapításával le kell folytatni és le kell zárni. A vizsgálati időszakoknak lehetőség szerint, és különösen a sokféle és felaprózott, nagyrészt kis- és középvállalkozásokból álló ágazatok esetében egybe kell esniük a pénzügyi évvel.ˮ; [Mód. 51]

"

2.  A 11. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"

„(11) Az 10. cikk (8) bekezdése alapján indított eljárásokban a hasonló termék uniós gyártói kötelesek együttműködni gyártóinak – a kis- és mikroméretű uniós gyártók kivételével – lehetőség szerint együtt kell működniük. [Mód. 50]

   (11a) A Bizottság egy kkv-segélyszolgálat révén megkönnyíti az eszközhöz való hozzáférést a szubvencióellenes ügyekkel összefüggésben a sokféle és felaprózott, nagyrészt kkv-kból álló ágazatok számára.

A kkv-segélyszolgálat feladata, hogy növelje az eszközzel kapcsolatos tudatosságot, valamint tájékoztatással és magyarázattal szolgáljon a jogi esetekről, és a panaszok benyújtásának, illetve a kiegyenlíthető támogatásokat és a kárt igazoló bizonyítékok hatékonyabb ismertetésének módjáról. A kkv-segélyszolgálat rendelkezésre bocsátja a jogosultság meghatározására és statisztikai célokra szolgáló egységes űrlapokat és kérdőíveket.

A vizsgálat megindítása után a kkv-segélyszolgálat felveszi a kapcsolatot az eljárás megindításával valószínűsíthetően érintett kkv-kkal és azok társulásaival, és tájékoztatja őket az érdekelt félként történő bejelentkezés vonatkozó határideiről.

A kkv-segélyszolgálat segítséget nyújt a kérdőívek kitöltésekor felmerülő kérdésekben, amelynek során a 10. cikk (8) bekezdése alapján megindított vizsgálatok tekintetében külön figyelmet fordít a kkv-k kérdéseire. A lehetőségekhez mérten igyekszik a nyelvi akadályokból eredő terheket csökkenteni.

Amennyiben a kkv-k meggyőző bizonyítékkal igazolják a kiegyenlíthető támogatásokat, a kkv-segélyszolgálat a 24. cikk (6) bekezdésével összhangban a kkv-k rendelkezésére bocsátja az érintett termék behozatali mennyiségének és értékének alakulásával kapcsolatos információkat.

A kkv-segélyszolgálat ezen túlmenően útmutatást nyújt a meghallgató tisztviselővel és a nemzeti vámhatóságokkal való kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás további lehetőségeiről. A kkv-segélyszolgálat azokról a lehetőségekről és feltételekről is tájékoztatja a kkv-kat, amelyek mellett kérhetik az intézkedések felülvizsgálatát és a kifizetett kiegyenlíthető vámok visszatérítését. [Mód. 52]

   (11b) A Bizottság valamennyi érdekelt fél számára biztosítja az információkhoz való lehető legjobb hozzáférést, egy olyan információs rendszer elősegítésével, amelynek révén az érdekelt felek értesítést kapnak, ha a vizsgálati ügyiratok új, nem bizalmas jellegű információkkal egészülnek ki. A nem bizalmas jellegű információkat egy internetes alapú platformon keresztül is elérhetővé teszik. [Mód. 53]
   (11c) A Bizottság biztosítja az érdekelt felek eljárási jogainak tényleges gyakorlását, és adott esetben biztosítja az eljárások meghallgató tisztviselő általi pártatlan, tárgyilagos és ésszerű időn belül történő lebonyolítását. [Mód. 54]
   (11d) A Bizottság az érdekelt felek kérésére az Unió valamennyi hivatalos nyelvén kiadja a vizsgálatok során használatos kérdőíveket.”; [Mód. 55]

"

3.  A 12. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

—a)  a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„Az ideiglenes vámot az eljárás megindításának napjától számított legalább 60 napos időszak eltelte után, de legfeljebb az eljárás megindításának napjától számított hat hónapon belül ki kell vetni.”;[Mód. 56]

"

a)  a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„Az ideiglenes kiegyenlítő vám összege nem haladhatja meg a kiegyenlíthető támogatások ideiglenesen megállapított teljes összegét.”;

"

b)  a bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:"

„Attól az időponttól számítva, hogy az érdekelt felek számára megküldték a 29a. cikk szerinti tájékoztatást, két hétig nem alkalmazhatók ideiglenes vámok.” E tájékoztatás nyújtása a Bizottság által meghozható döntéseket nem befolyásolja.” [Mód. 57]

"

3a.  A 13. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) Abban az esetben, ha a támogatás és a kár fennállását előzetesen megállapították, a Bizottság elfogadhatja a megfelelő az önkéntes kötelezettségvállalást, amely alapján:

   a) a származási ország és/vagy exportáló ország vállalja a támogatás felszámolását vagy korlátozását, vagy a támogatás hatásaival kapcsolatosan egyéb intézkedéseket tesz; vagy
   b) az exportőr vállalja, hogy árait felülvizsgálja vagy a kérdéses területre történő kivitelt leállítja mindaddig, amíg az ilyen kivitel kiegyenlíthető támogatást élvez, feltéve, hogy ennek köszönhetően a tanácsadó bizottsággal folytatott egyedi konzultációt követően a Bizottság megállapíthassa megállapította, hogy ezzel a támogatás káros hatása megszűnik.

Ilyen esetben, és ameddig a kötelezettségvállalás fennáll, a 12. cikk (3) bekezdésével összhangban a Bizottság által kivetett ideiglenes vámok, vagy a 15. cikk (1) bekezdésével összhangban a Tanács által kivetett végleges vámok – a körülményektől függően – nem alkalmazandók a Bizottságnak a kötelezettségvállalás elfogadásáról szóló határozatában és annak módosításaiban említett vállalkozások által előállított érintett termék behozatalára.

Az alacsonyabb vám szabályát a szubvencióellenes eljárások keretében tett ilyen kötelezettségvállalások értelmében elfogadott árakra nem kell alkalmazni.”; [Mód. 58]

"

3b.  A 13. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(4) A kötelezettségvállalást felajánló felek kötelesek kötelezettségvállalásuk egy nem bizalmas, érdemi változatát rendelkezésre bocsátani abból a célból, hogy a az a vizsgálatban érdekelt felek, az Európai Parlament és a Tanács számára hozzáférhető legyen. A 29. cikk szerinti bizalmas információk védelmére kellő figyelemmel a feleknek a lehető legtöbb információt nyilvánosságra kell hozniuk a kötelezettségvállalás tartalmára és jellegére vonatkozólag. Ezenfelül a Bizottság a kötelezettségvállalás elfogadását megelőzően konzultációt folytat az uniós gazdasági ágazattal a kötelezettségvállalás főbb jellemzőiről.”; [Mód. 59]

"

4.  A 14. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(5) A kiegyenlíthető támogatások összege akkor tekintendő de minimis értékűnek, ha az kisebb, mint a behozatal értékének 1 %-a, kivéve ha a vizsgálatok fejlődő országokból származó behozatallal kapcsolatosak, ilyen esetekben a de minimis küszöbérték 2 %.”;

"

5.  A 15. cikk (1) bekezdésében az utolsó albekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„A kiegyenlítő vám összege nem haladhatja meg a kiegyenlíthető támogatások megállapított összegét.”;

"

6.  A 22. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki: "

„Amennyiben az intézkedés a 18. cikk szerinti vizsgálat során hatályát veszti, az ezen vizsgálat megindítása időpontját követően beszedett vámot vissza kell téríteni. A visszatérítést a nemzeti vámhatóságoktól kell kérelmezni a vonatkozó uniós vámjogszabályokkal összhangban.” [Mód. 60]

"

b)  a (6) bekezdést el kell hagyni.

7.  A 23. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (4) bekezdés második mondatában a „lehet” szó második előfordulása helyébe a „kell” szó lép.

b)  a (6) bekezdésben a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„Amennyiben a kijátszásra irányuló gyakorlatra, eljárásra vagy munkára az Unión kívül kerül sor, mentesség adható az érintett termék olyan gyártójának, akinek esetében megállapítást nyer, hogy nem vesz részt az intézkedések (3) bekezdés szerinti kijátszásában.”;

"

c)  a (6) bekezdésben a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„Amennyiben a kijátszásra irányuló gyakorlatra, eljárásra vagy munkára az Unión belül kerül sor, mentesség adható mentesség adható az olyan importőrnek, aki bizonyítani tudja, hogy nem vesz részt az intézkedéseknek a (3) bekezdés szerinti kijátszásában.”;

"

7a.  A 24. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) E rendelet alapján külön rendelkezéseket lehet elfogadni, különösen a származás fogalmának a 2913/92/EGK rendeletben szereplő közös meghatározása vonatkozásában vagy a rendelet 2. cikkével összhangban.”; [Mód. 61]

"

7b.  A 24. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(5) A tagállamok tájékoztatását követően a Bizottság a vámhatóságokat a behozott termékek nyilvántartásba vételéhez szükséges lépések megtételére utasíthatja, annak érdekében, hogy később ezen importtermékek ellen az intézkedések a nyilvántartásba vétel időpontjától alkalmazhatók legyenek. A nyilvántartásba vételi kötelezettséget az uniós gazdasági ágazatnak egy ilyen intézkedés indokoltságát megfelelően bizonyító kérelme után kell az importtermékekre bevezetni. Az importtermékek a Bizottság saját kezdeményezésére is nyilvántartásba vehetők.

A behozatal nyilvántartásba vétel teljesítésétől tehető függővé miután a közösségi gazdasági ágazat az ezen intézkedést megfelelően alátámasztó bizonyítékkal ellátott kérelmet nyújtott be. Az import termékeket a Bizottság saját kezdeményezésére is nyilvántartásba lehet venni.

Az importtermékeket a vizsgálat megindításának napjától kell nyilvántartásba venni, ha az érintett uniós gazdasági ágazat által benyújtott panasz nyilvántartásba vétel iránti kérelmet, valamint az intézkedés indokoltságát alátámasztó megfelelő bizonyítékokat tartalmaz.

A nyilvántartásba vételt rendelettel kell bevezetni, amelynek meg kell határoznia az intézkedés célját és, adott esetben, a lehetséges jövőbeli kötelezettség becsült összegét. Az importtermékekre kilenc hónapnál hosszabb idejű nyilvántartásba vételi kötelezettséget nem lehet megállapítani.”; [Mód. 78]

"

7c.  A 24. cikk (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(6) A tagállamok minden hónapban jelentést terjesztenek a Bizottság elé a vizsgált és az intézkedések hatálya alá eső termékek importforgalmáról és az e rendelet alapján beszedett vámok összegéről. Valamely érintett fél kifejezett és indokolt kérésének átvétele alapján és a 25. cikk (2) bekezdésében meghatározott bizottság véleményét követően a Bizottság úgy dönthet, hogy közli az e termékek behozatali mennyiségére és értékére vonatkozó információkat.”; [Mód. 76]

"

7d.  A 24. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(7a) Amennyiben a Bizottság az e rendelet alkalmazásának valamely szempontjához kapcsolódó állandó bizottsági gyakorlat pontosabb ismertetését célzó dokumentumot kíván elfogadni vagy közzétenni, annak elfogadása vagy közzététele előtt konzultál az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal, annak érdekében, hogy a dokumentum elfogadására vonatkozólag egyetértésre jussanak. E dokumentumok későbbi módosításaira ugyanezek az eljárási követelmények vonatkoznak. Mindenesetre valamennyi ilyen dokumentumnak teljes körűen összhangban kell lennie e rendelet rendelkezéseivel. Ezek a dokumentumok nem bővíthetik a Bizottságnak az intézkedések elfogadásával kapcsolatos, az Európai Bíróság értelmezése szerinti mérlegelési jogkörét.”; [Mód. 64]

"

8.  A 27. cikk (1) bekezdésének első albekezdése bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„ (1) Azokban az esetekben, amikor az a vizsgálatban együttműködő uniós gyártók, az exportőrök vagy importőrök, illetve a termékfajták vagy az ügyletek száma nagy, a vizsgálat lefolytatását a következők szerint lehet korlátozni:

   a) az érintett felek, a termékek vagy az ügyletek célszerűen kezelhető számát érintő mintavételek alkalmazásával, amelyek a mintavételhez való kiválasztás időpontjában a rendelkezésre álló adatok alapján statisztikailag értékelhető adatokat adnak; vagy
   b) a rendelkezésre álló idő alatt célszerűen kivizsgálható lehető legnagyobb termelési, értékelési vagy exportálási reprezentatív mennyiség meghatározásával.

Sokféle és felaprózott, nagyrészt kkv-ból álló ipari ágazatok esetében a felek végleges kiválasztásakor lehetőség szerint figyelembe kell venni az érintett ágazaton belüli súlyukat.”; [Mód. 65]

"

9.  A 29. cikk után a rendelet a következő cikkel egészül ki:"

„29b. cikk

Tájékoztatás ideiglenes intézkedésekről

   1. Az uniós gyártók, az importőrök és az exportőrök, ezek képviseleti szervezetei, valamint a származási ország és/vagy exportáló ország tájékoztatást kérhetnek az ideiglenes vámok tervezett kivetéséről. Ez a tájékoztatás írásban kérhető, a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül. Az érintett felek számára ezt a tájékoztatást legalább két héttel az ideiglenes vámok kivetésére vonatkozóan a 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidő lejárta előtt kell biztosítani.

E tájékoztatás az alábbiakra terjed ki:

   a) a javasolt vámok kizárólag tájékoztató jellegű összefoglalása, valamint
   b) a támogatási különbözet és az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár megszüntetéséhez elegendő különbözet kiszámításának részletei, kellően figyelembe véve a 29. cikkben meghatározott titoktartási kötelezettségek betartásának szükségességét. A feleknek három munkanap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy a számítások pontosságára vonatkozóan észrevételeket tegyenek.
   2. Amennyiben a tervek szerint nem vetnek ki ideiglenes vámot, hanem folytatják a vizsgálatot, az érdekelt feleket két héttel az ideiglenes vámok kivetésére vonatkozóan a 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidő lejárta előtt tájékoztatják a vámok kivetésének mellőzéséről.” [Mód. 66]

"

10.  A 31. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

„2. Annak érdekében, hogy a hatóságok megfelelő alappal rendelkezzenek ahhoz, hogy minden álláspontot és információt figyelembe tudjanak venni annak eldöntéséhez, hogy az intézkedések bevezetése uniós érdeket szolgál-e vagy sem, az uniós gyártók, az importőrök és ezek képviseleti szervezetei, a reprezentatív felhasználók és a fogyasztói képviseleti szervezetek a szubvencióellenes vizsgálat megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül jelentkezhetnek és információkat szolgáltathatnak a Bizottságnak. Ezeket az információkat vagy ezek megfelelő összefoglalásait az e bekezdésben említett többi fél rendelkezésére kell bocsátani, és biztosítani kell számukra a jogot, hogy ezekre az információkra válaszolhassanak.” [Mód. 67]

"

10a.  A rendelet a következő cikkel egészül ki:"

„33a. cikk

Jelentés

   (1) Annak érdekében, hogy megkönnyítse a rendelet végrehajtásának az Európai Parlament és a Tanács általi ellenőrzését, a Bizottság – kellő figyelemmel a 19. cikk szerinti bizalmas információk védelmére – a piacvédelmi eszközökről szóló párbeszéd részeként évente jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé e rendelet alkalmazásáról és végrehajtásáról. A jelentés tartalmazza az ideiglenes és végleges intézkedések alkalmazásával, a vizsgálatok intézkedések nélküli lezárásával, a kötelezettségvállalásokkal, az újbóli vizsgálatokkal, a felülvizsgálatokkal és az ellenőrző látogatásokkal, valamint a rendelet végrehajtásának felülvizsgálatáért és a rendeletben foglalt kötelezettségek betartásáért felelős különböző intézmények tevékenységeivel kapcsolatos információkat. A jelentés kiterjed az Unióra irányuló piacvédelmi eszközök harmadik országok általi alkalmazására, a kiszabott intézkedések által érintett uniós ágazat helyreállására vonatkozó információkra és a kiszabott intézkedések elleni fellebbezésekre is. Ebbe beletartoznak a Bizottság Kereskedelmi Főigazgatósága meghallgató tisztviselőjének és a kkv-segélyszolgálatnak az e rendelet alkalmazására vonatkozó tevékenységei.
   (2) Az Európai Parlament a jelentés Bizottság általi közzétételét követő egy hónapon belül meghívhatja a Bizottságot illetékes bizottságának eseti ülésére, hogy ismertessen és magyarázzon meg a rendelet alkalmazásával kapcsolatosan felmerülő bármely kérdést. A jelentésről állásfoglalás is készülhet.
   (3) A Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak történő benyújtásától számított hat hónapon belül a jelentést nyilvánosságra hozza.” .[Mód. 68]

"

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az 1225/2009/EK rendelettel és az 597/2009/EK rendelettel ...-ig(5) egységes szerkezetbe kell foglalni. [Mód. 69]

4. cikk

E rendelet hatálya alá tartozik az összes olyan vizsgálat, amelyre vonatkozóan a vizsgálat megindításáról szóló, az 597/2009/EK rendelet 10. cikkének (11) bekezdése, illetve az 1225/2009/EK rendelet 5. cikkének (9) bekezdése szerinti értesítést e rendelet hatálybalépésének időpontját követően tették közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ...,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) A 2014. február 5-én elfogadott módosítások alapján (az ezen a napon elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0082).
(2) Az Európai Parlament 2014. április 16-i álláspontja.
(3)A Tanács 1225/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.).
(4)A Tanács 597/2009/EK rendelete (2009. június 11.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről (HL L 188., 2009.7.18., 93. o.).
(5) Három hónappal e rendelet hatálybalépését követően.


Az európai politikai pártok és európai politikai alapítványok alapszabálya és finanszírozása ***I
PDF 202kWORD 48k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok alapszabályáról és finanszírozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2012)0499 – C7-0288/2012 – 2012/0237(COD))
P7_TA(2014)0421A7-0140/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0499),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 224. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0288/2012),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Számvevőszék 2013. február 7-i véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. február 13-i véleményére(2),

–  tekintettel a Régiók Bizottsága 2013. január 31-i véleményére(3),

–  tekintettel az európai szintű politikai pártokra irányadó előírásokról és finanszírozásuk szabályairól szóló 2004/2003/EK rendelet alkalmazásáról szóló 2011. április 6-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. március 5-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A7-0140/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 16-án került elfogadásra az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2012)0237


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 1141/2014/EU, Euratom rendelet.)

(1) HL C 67., 2013.3.7., 1. o.
(2) HL C 133., 2013.5.9., 90. o.
(3) HL C 62., 2013.3.2. 77. o.
(4) HL C 296. E, 2012.10.2., 46. o.


Az európai politikai pártok finanszírozása ***I
PDF 200kWORD 40k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a 966/2012/EU, Euratom rendeletnek az európai parlamenti pártok finanszírozása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2012)0712 – C7-0393/2012 – 2012/0336(COD))
P7_TA(2014)0422A7-0200/2013

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0712),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 322. cikkére, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0393/2012),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Számvevőszék 2013. február 7-i véleményére(1),

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. március 31-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére és az Alkotmányügyi Bizottság véleményére (A7-0200/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Európai Számvevőszéknek, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 16-án került elfogadásra a 966/2012/EU, Euratom rendeletnek az európai politikai pártok finanszírozása tekintetében történő módosításáról szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2012)0336


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 1142/2014/EU, Euratom rendelet.)

(1) HL C 67., 2013.3.7., 1. o.


Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályok ***I
PDF 207kWORD 44k
Állásfoglalás
Szöveg
Függelék
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0639 – C7-0303/2013 – 2013/0313(COD))
P7_TA(2014)0423A7-0108/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0639),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 322. cikkére, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamentnek (C7–0303/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Számvevőszék 2013. december 3-i véleményére(1),

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. március 28-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A7‑0108/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  jóváhagyja az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt együttes nyilatkozatát;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 16-án került elfogadásra az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom rendelet módosításáról szóló .../2014/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2013)0313


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 547/2014/EU, Euratom rendelet.)

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

Együttes nyilatkozat a közös vállalkozások tekintetében a költségvetési rendelet 209. cikkével összhangban, külön-külön adandó felmentésről

1.  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodik abban, hogy annak érdekében, hogy a közös vállalkozások élni tudjanak a köz- és magánszféra közötti partnerségi jellegükből fakadóan számukra előnyösebb pénzügyi szabályzat adta lehetőségekkel, ezeket a közös vállalkozásokat a költségvetési rendelet 209. cikke szerint kell létrehozni.

Mindazonáltal abban is megállapodnak, hogy:

–  a közös vállalkozások sajátos jellegére és jelenlegi státuszára való tekintettel, valamint annak érdekében, hogy biztosított legyen a hetedik keretprogram folytonossága, a közös vállalkozások vonatkozásában a Tanács ajánlására az Európai Parlament továbbra is külön-külön adja meg a felmentvényt. Ennek megfelelően a Horizont 2020 keretprogram keretében alapítandó közös vállalkozásokat létrehozó jogi aktusokat ki kell egészíteni a költségvetési rendelet 209. cikkétől való eltérésről szóló külön rendelkezésekkel. Ezek az eltérések tartalmazni fogják a külön-külön megadandó felmentvényre való hivatkozást, valamint tartalmazni fogják a szükségessé váló esetleges további kiigazításokat.

–  Annak érdekében, hogy a közös vállalkozások azonnal élni tudjanak az új pénzügyi keret által bevezetett egyszerűsítésekkel, hatályba kell lépnie a köz- és magánszféra közötti partnerségekre vonatkozó, a költségvetési rendelet 209. cikke szerinti pénzügyiszabályzat-mintáról szóló, 2013. szeptember 30-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek.

2.  Az Európai Parlament és a Tanács tudomásul veszi, hogy a Bizottság:

–  gondoskodni fog arról, hogy a közös vállalkozások pénzügyi szabályzata tartalmazza a köz- és magánszféra közötti partnerségekre vonatkozó pénzügyiszabályzat-mintától való eltéréseket és ezzel tükrözze, hogy a közös vállalkozásokat létrehozó jogi aktusok a felmentvény külön-külön történő megadására vonatkozó rendelkezéssel egészültek ki;

–  szándékában áll az, hogy a költségvetési rendelet soron következő felülvizsgálata során megteszi a költségvetési rendelet 209. cikkének és 60. cikke (7) bekezdésének vonatkozó módosítására irányuló javaslatot.

(1) HL C 4., 2014.1.8., 1. o.


A tengeri szállításból eredő szén-dioxid-kibocsátás ***I
PDF 604kWORD 254k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a tengeri szállításból eredő szén-dioxid-kibocsátások nyomon követéséről, jelentéséről és ellenőrzéséről, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0480 – C7-0201/2013 – 2013/0224(COD))
P7_TA(2014)0424A7-0080/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0480),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0201/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. október 16-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, valamint a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A7-0080/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 16-án került elfogadásra a tengeri szállításból eredő szén-dioxid-kibocsátások monitorozásáról, üvegházhatású gázok kibocsátásának nyomon követéséről, jelentéséről és ellenőrzéséről, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel [Mód. 1]

P7_TC1-COD(2013)0224


(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(3),

a rendes jogalkotási eljárás keretében(4),

mivel:

(1)  Az éghajlatváltozásra és a megújuló energiaforrásokra vonatkozó csomag(5) – amely a gazdaság valamennyi ágazatát, beleértve a nemzetközi tengeri hajózást is, felhívta arra, hogy járuljon hozzá e kibocsátás-csökkentési célok eléréséhez – egyértelműen felhatalmaz: „…abban az esetben, ha 2011. december 31-ig a tagállamok nem fogadnak el olyan, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet keretein belüli nemzetközi megállapodást, amelynek csökkentési célkitűzései között szerepelnek a nemzetközi tengeri kibocsátások, vagy a Közösség nem fogad el ilyen jellegű megállapodást az UNFCCC-n keresztül, a Bizottságnak 2013-as hatálybalépési célkitűzéssel javaslatot kell tennie arra, hogy a nemzetközi tengeri kibocsátások a harmonizált módszerekkel összhangban bekerüljenek a Közösség csökkentési kötelezettségvállalásai közé. Ez a javaslat a minimálisra csökkenti a Közösség versenyképességét érintő hatásokat, figyelembe véve a lehetséges környezeti előnyöket.”

(1a)  A tengeri közlekedés a szén-dioxid-kibocsátás, illetve más anyagok – köztük a nitrogén-oxidok (NOx), a kén-oxidok (SOx), a metán (CH4), a szálló por és a feketeszén – kibocsátása miatt hatással bír a világ éghajlatára és a levegő minőségére. [Mód. 2]

(1b)  A nemzetközi tengeri szállítás továbbra is az egyetlen olyan szállítási mód, amely nem szerepel az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos uniós kötelezettségvállalások között. Az e rendeletre irányuló javaslatot kísérő hatásvizsgálat szerint a nemzetközi tengeri hajózásból eredő uniós szén-dioxid-kibocsátások aránya 1990 és 2007 között 48%-kal nőtt. [Mód. 3]

(1c)  Mivel a tengeri közlekedés által a globális éghajlatra gyakorolt nem szén-dioxid okozta hatásra vonatkozó tudományos ismeretek köre gyorsan bővül, e rendelet keretében rendszeres időközönként újra kell értékelni e hatást. A Bizottság – az értékelése alapján és tekintettel a szén-dioxidtól eltérő gázok által okozott, éghajlatváltozással kapcsolatos emberi eredetű kibocsátásokra vonatkozó átfogó megközelítésről szóló, 2011. szeptember 14-i európai parlamenti állásfoglalásra – az említett kibocsátások csökkentése érdekében elemzi a szakpolitikákra és intézkedésekre gyakorolt hatásokat. [Mód. 4]

(1d)  A Bizottságnak az üvegházhatású gázok és légszennyező anyagok kibocsátását eredményező és az e rendeletben nem szereplő egyéb tevékenységek – azaz a halászhajók általi hűtőhasználat –, valamint az üzemanyagok és ömlesztett áruk be- és kirakodásához kapcsolódó párolgási kibocsátások (pl. illékony szerves vegyületek, szálló por) kezelésére irányuló intézkedéseket is meg kell hoznia. [Mód. 5]

(1e)  A Bizottság „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához” című, 2011. évi fehér könyve felhív a tengeri szállításból eredő kibocsátások 2050-ig történő, a 2005-ös szinthez képest 40%-os (illetve ha kivitelezhető, akkor 50%-os) csökkentésére, nevezetesen a „felhasználó fizet” és a „szennyező fizet” elv alkalmazása révén. [Mód. 6]

(1f)  Az „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé vezető utak” (2011/2096(INI)) című , 2011. december 15-i európai parlamenti állásfoglalás azt szorgalmazza, hogy uniós szinten egységesen 30%-kal csökkentsék a hajózáshoz kapcsolódó szén-dioxid- és szennyezőanyag-kibocsátást, amihez az energiahatékonysági tervezési mutatóról és a hajózási energiahatékonysági gazdálkodási tervről szóló IMO-megállapodások is hozzá fognak járulni. [Mód. 7]

(2)  2011 júliusában a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) technikai és működési intézkedéseket fogadott el, különösen az új hajókra vonatkozó energiahatékonysági tervezési mutatót (EEDI), és a hajózási energiahatékonysági gazdálkodási tervet (SEEMP), amely az üvegházhatásúgáz-kibocsátás várható növekedésének visszaszorításának terén előrelépést jelent, de önmagában nem eredményezheti a nemzetközi hajózásból származó üvegházhatású gázok jelentős kibocsátáscsökkentését annak érdekében, hogy a további erőfeszítések összhangban álljanak a globális hőmérséklet-emelkedés 2 °C fokra történő korlátozásának célkitűzésével.

(3)  Az IMO által szolgáltatott adatok szerint a működési intézkedések bevezetésével és a rendelkezésre álló technológiák alkalmazásával a hajók energiafogyasztása és szén-dioxid-kibocsátása akár 75 %-kal is csökkenthető lenne; ezen intézkedések jelentős része költséghatékonynak tekinthető – amelyek akár nettó előnyöket is kínálhatnak az ágazat számára –, , mivel a működési és a beruházási költségek megtérülését a csökkenő tüzelőanyag-költségek biztosítják. [Mód. 8]

(4)  A hajózásból származó szén-dioxid-kibocsátás uniós szintű csökkentése érdekében a legjobb lehetőség egy piaci alapú intézkedés végrehajtása, mégpedig a kibocsátások beárazása vagy adó bevezetése, amely a hajók tüzelőanyag-fogyasztása alapján kialakított szén-dioxid- kibocsátását üvegházhatásúgáz-kibocsátást érintő nyomonkövetési, monitorozási, jelentési és ellenőrzési rendszer bevezetése, ami bevezetését feltételezi. A kibocsátásokra vonatkozó adatok összegyűjtése első lépése annak a fokozatos megközelítésnek, amelyet e kibocsátások csökkentésének szükségessége indokol, és amely a tengeri szállítási kibocsátásokat be kívánja illeszteni az Európai Unió üvegházhatásúgáz-csökkentési kötelezettségvállalásába. A kibocsátási adatokhoz való nyilvános hozzáférés hozzá fog járulni azon piaci akadályok felszámolásához, amelyek az ágazatból származó kibocsátásokat csökkentő számos költségnegatív intézkedés megkezdését gátolják. [Mód. 9]

(5)  Az üvegházhatásúgáz-kibocsátást csökkentő intézkedések elfogadását hátráltatják olyan piaci akadályok, mint például a hajók tüzelőanyag-hatékonyságára vagy a hajók átalakításának technológiáira vonatkozó megbízható információk hiánya, a hajók hatékonyságát növelő beruházások finanszírozásához való hozzáférés hiánya, és az ösztönzők megosztottsága, mert a hajótulajdonosok nem részesülnének a hajóik hatékonyságát növelő beruházások hasznából, mivel a tüzelőanyag-költségeket a hajók üzemeltetői viselik.

(6)  Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk eredményei és a nemzetközi partnerekkel folytatott párbeszéd alapján a tengeri szállítási kibocsátásoknak az uniós üvegházhatásúgáz-csökkentési kötelezettségvállalásába történő beillesztésére vonatkozó fokozatos megközelítést első lépésként a tengeri szállításból eredő szén-dioxid-kibocsátásra üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó megalapozott MRV-rendszer megvalósításával együtt kell alkalmazni, amit egy későbbi szakaszban követhet új politikai eszközök bevezetése, mégpedig a kibocsátások beárazása vagy adó bevezetése. Ez a módszer minimális költségek mellett segíti elő nemzetközi szinten az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentési célkitűzéseiről szóló megállapodásra vonatkozó jelentős előrehaladást és az e csökkentések elérését célzó további intézkedéseket. [Mód. 10]

(7)  Az uniós MRV-rendszer bevezetése a szabályozás nélküli helyzethez képest akár 2 %-os kibocsátás-csökkenést is eredményezhet, a halmozott nettó költségcsökkenés pedig 2030-ig elérheti az 1,2 milliárd EUR-t, mivel a rendszer hozzájárulhat a piaci akadályok felszámolásához., különösen azok tekintetében, amelyek a hajók hatékonyságára vonatkozó információk hiányával kapcsolatosak. A szállítási költségek ilyen csökkenésének ösztönzőleg kell hatnia a nemzetközi kereskedelemre. Továbbá egy megalapozott MRV-rendszer az előfeltétele minden – akár uniós szinten, akár globálisan alkalmazott – piaci alapú intézkedésnek vagy olyan egyéb intézkedéseknek, amelyek célja, hogy megfelelőbb alapot biztosítsanak a „szennyező fizet” elv számára. Tekintettel a hajózás nemzetközi jellegére, a nemzetközi tengeri szállítás kibocsátásainak csökkentésére a legalkalmasabb és leghatékonyabb egy általánosan elfogadott eljárás lenne. hatékonysági előírásnak. A rendszer ezen kívül megbízható adatokat szolgáltat a kibocsátás-csökkentési célkitűzések pontos meghatározásához, valamint ahhoz, hogy értékelhető legyen a karbonszegény gazdaság eléréséhez a tengeri szállítás által nyújtott hozzájárulás terén tapasztalható előrehaladás. [Mód. 11]

(8)  A monitorozás nyomon követés szempontjából figyelembe kell venni minden Európai Unión belüli utat, az utolsó nem uniós kikötőből az első uniós kikötőhelyre beérkező összes utat, és minden, uniós kikötőből a következő első nem uniós kikötőhelyre tartó kimenő utat. Az uniós kikötőkben történő szén-dioxid-kibocsátást üvegházhatásúgáz-kibocsátást szintén figyelembe kell venni, beleértve azt is, amikor a hajó a kikötőhelyen található vagy a kikötőn belül mozog, különösen mivel rendelkezésre állnak az ilyen kibocsátások csökkentését vagy elkerülését célzó egyedi intézkedések és alternatív technológiák, például a hajók kikötőhelyen belüli villamosenergia-használatát biztosító infrastruktúrák. Ezeket a szabályokat megkülönböztetésmentes módon kell alkalmazni valamennyi hajó tekintetében, függetlenül attól, hogy milyen lobogó alatt közlekednek. [Mód. 12]

(8a)  Tekintettel az üvegházhatásúgáz-kibocsátások földrajzi kiterjedésére és az ezzel együtt járó, a tagállamok joghatóságán kívül eső nyomon követés szükségességére, továbbá a világ minden táján nyilvántartásba vett hajózási társaságok érintettségére, a Bizottságnak kellő időben és megfelelő módon tájékoztatnia kell a harmadik országokat a lehető legszélesebb körű nemzetközi elfogadás biztosítása érdekében. i [Mód. 13]

(9)  A javasolt MRV-rendszert rendeleti formában kell megalkotni, figyelemmel a bevezetett rendelkezések összetettségére és technikai jellegének magas szintjére, annak szükségességére, hogy uniószerte egységes szabályokat alkalmazzanak a tengeri szállítás nemzetközi természetének tükrözése érdekében, hiszen számos hajó érkezése várható a különböző tagállamok kikötőibe, továbbá az egész Európai Unióra kiterjedő végrehajtás előmozdítására.

(10)  Egy megalapozott, hajóspecifikus uniós MRV-rendszernek az uniós kikötőkből induló és oda beérkező utakon felhasznált tüzelőanyagból származó kibocsátás kiszámításán vagy a valós kibocsátások pontos bejelentésén kell alapulnia, mivel a hajók nagy tartálykapacitása következtében a tüzelőanyag-értékesítési adatok nem képesek a tüzelőanyag-fogyasztásra vonatkozó megfelelő becslésekkel szolgálni. [Mód. 14]

(11)  Az uniós MRV-rendszernek az éghajlattal összefüggő egyéb vonatkozó információkat is tartalmaznia kell, amely lehetővé teszi a hajók hatékonyságának megállapítását vagy a kibocsátásra vonatkozó fejlesztések hajtóerőinek további elemzését elemzése és annak érdekében, hogy a rendszert . Ez a szabályozási kör az uniós MRV-rendszert összhangba hozza hozzák a hajókra vonatkozó hatékonysági előírások bevezetését célozó nemzetközi kezdeményezésekkel, beleértve a működési intézkedéseket is, és hozzájárul hozzájáruljanak az információhiánnyal összefüggő piaci akadályok felszámolásához. [Mód. 15]

(12)  A hajótulajdonosokat és a hajók üzemeltetőit sújtó adminisztratív terhek minimalizálása érdekében, különösen a kis- és középvállalkozásokra tekintettel, valamint az MRV-rendszer haszon-költség arányának optimalizálása céljából, anélkül azonban, hogy veszélyeztetnék azt a célt, hogy a rendszer lefedje a tengeri szállításból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás meghatározó részét, az MRV szabályait csak a nagy kibocsátókra kell alkalmazni. Az uniós kikötőkbe érkező és onnan távozó hajók méretének és kibocsátásnak részletes objektív elemzését követően a Bizottság az 5000 bruttó tonnatartalmat határozta meg küszöbértékként. Az 5000 bruttó tonnatartalom feletti hajók teszik ki az uniós kikötőkbe érkező hajók számának hozzávetőlegesen 55 %-át és körülbelül a kibocsátások 90 %-áért felelősek. Ez a megkülönböztetésmentes küszöbérték biztosítaná azt, hogy a legfontosabb kibocsátókra terjedjen ki a szabályozás. Egy alacsonyabb küszöbérték több adminisztratív teherrel járna, míg egy magasabb küszöbérték korlátozná a kibocsátások lefedését és így a rendszer környezetvédelmi hatékonyságát.

(13)  A hajótulajdonosok és a hajók üzemeltetői adminisztratív terheinek további csökkentése érdekében a monitorozási szabályoknak a szén-dioxidra, mint a tengeri szállítás által kibocsátott messze legfontosabb üvegházhatású gázra kell összpontosítania, amely az ágazat teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csaknem 98 %-át teszi ki. [Mód. 17]

(14)  A szabályoknak figyelembe kell venniük a fennálló követelményeket és a hajók fedélzetén már rendelkezésre álló adatokat; ezért a hajótulajdonosok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy választhassanak egyet az alábbi négy monitorozási módszer közül: a tartálytér szállítójegyeinek használata, a tartálytérben található tüzelőanyag-tartály figyelemmel kísérése, a vonatkozó tüzelőanyag-égetési folyamatok áramlásmérővel történő ellenőrzése, vagy a közvetlen kibocsátásmérés. A kiválasztott módszert egy hajóspecifikus monitorozási tervben kell dokumentálni és további részletekkel kell szolgálni a módszer alkalmazását illetően.

(15)  Bármely olyan társaságot, amely egy hajózási tevékenységet végző hajó teljes jelentési időszaka tekintetében felelősséggel tartozik, felelősnek kell tekinteni az e jelentési időszak alatt felmerülő valamennyi monitorozási és jelentési követelmény vonatkozásában, beleértve egy megfelelően hitelesített kibocsátási jelentés benyújtását is. Tulajdonosváltás esetén az új tulajdonos csak a tulajdonosváltást követően felmerülő monitorozási és jelentési kötelezettségekért felelős. E kötelezettségek teljesítésének elősegítése érdekében az új tulajdonosnak meg kell kapnia a legutolsó monitorozási terv egy példányát és adott esetben a megfelelőségi dokumentumot. A tulajdonosváltás a monitorozási terv módosításával is járhat, mert az új hajótulajdonos is választhat a monitorozási módszerek közül.

(16)  Az uniós MRV-rendszernek az egyéb üvegházhatású gázokra, éghajlat-befolyásolókra és légszennyező anyagokra e szakaszban nem kell vonatkoznia, megelőzendő a nem kellőképp megbízható és kereskedelmileg nem elérhető mérőberendezések felszerelésének előírását, ami akadályozhatná az uniós MRV-rendszer megvalósítását. MRV-rendszer lehetőséget kínál a hajózási ágazat többi ágazattal összhangban történő szabályozásának biztosításához. [Mód. 18]

(16a)  A MARPOL-egyezmény kiterjed az energiahatékonysági tervezési mutató (EEDI) új hajókra való kötelező alkalmazására és a hajózási energiahatékonysági gazdálkodási terveknek (SEEMP) a világ összes flottája tekintetében történő alkalmazására. [Mód. 19]

(17)  A hajótulajdonosokra és a hajók üzemeltetőire vonatkozó adminisztratív terhek minimalizálása érdekében a jelentést és a bejelentett információk közzétételét éves alapon kell megszervezni. Az adatvédelmet a kibocsátások, a tüzelőanyag-fogyasztások és a hatékonysággal kapcsolatos információk közzétételének az éves átlagokra és az összesített adatokra történő korlátozásával kell biztosítani. Az Eurostatról szóló, 2012/504/EU bizottsági határozatnak(6) megfelelően a Bizottság felé jelentett adatokat olyan mértékben kell a statisztikákkal integrálni, amennyire ezek az adatok relevánsak az európai statisztikák fejlesztése, előállítása és közzététele érdekében.

(18)  A monitorozási nyomonkövetési tervek és a kibocsátási jelentések pontosságát, továbbá az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelőségét az akkreditált hitelesítők által végzett ellenőrzésnek kell biztosítani. Ezért a kompetenciára vonatkozó követelmények elengedhetetlenek a hitelesítők számára ahhoz, hogy elvégezhessék az e rendelet szerinti ellenőrzési tevékenységeket. A hitelesítők az adatok hitelességét – az ellenőrzés egyszerűsítésének fontos elemeként – úgy ellenőrzik, hogy a bejelentett adatokat összehasonlítják a hajókövetési adatokon és jellemzőkön alapuló becsült adatokkal. Ilyen becsléseket a Bizottság szolgáltathat. A hitelesítők független és szakértelemmel rendelkező olyan természetes vagy jogi személyek lehetnek, akik/amelyek rendelkeznek a termékek forgalmazása tekintetében a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(7) szerint létrehozott nemzeti akkreditáló testületek által kiadott tanúsítással. [Mód. 20]

(19)  A hitelesítő által kibocsátott megfelelőségi dokumentumot a monitorozási, jelentési és ellenőrzési kötelezettségeknek való megfelelőség igazolása érdekében a hajók fedélzetén kell tartani. A hitelesítők kötelesek a Bizottságot tájékoztatni az ilyen dokumentumok kibocsátásáról.

(20)  A tengerbiztonsággal kapcsolatos hasonló feladatok terén szerzett tapasztalatai alapján az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökségnek (EMSA) bizonyos feladatok elvégzésével támogatnia kell a Bizottságot.

(21)  Az e rendelet rendelkezéseinek be nem tartása szankciók alkalmazását vonja maga után. Az MRV-rendszerrel kapcsolatos kötelezettségek érvényesítése a fennálló eszközökön, nevezetesen a 2009/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(8) és a 2009/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(9), valamint a megfelelőségi dokumentumok kibocsátásáról szóló tájékoztatás alkalmazásával létrehozott eszközökön alapul. A hajó monitorozási és jelentési kötelezettségeknek való megfelelését megerősítő dokumentumot a Bizottságnak fel kell vennie a 2009/16/EK irányelv 13. cikkének (1) bekezdésében említett bizonyítványok és dokumentumok közé.

(22)  A 2009/16/EK irányelv rendelkezik a hajók visszatartásáról abban az esetben, ha hiányoznak azok a bizonyítványok, amelyeket a fedélzeten kell tartani. Amennyiben egy hajó egynél több jelentési időszakban nem teljesítette a monitorozási és jelentési kötelezettségeket, indokolt a kiutasítás lehetőségét biztosítani. Ezt olyan módon kell alkalmazni, hogy az lehetőséget nyújtson a helyzet ésszerű időn belül történő rendezésére.

(23)  Az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet(10) módosítani kell annak érdekében, hogy e rendeletnek megfelelően meghatározzák a tagállamok általi tengeri szállításból eredő szén-dioxid-kibocsátás monitorozására és jelentésére vonatkozó követelményeket.

(24)  Az uniós MRV-rendszernek a globális MRV-rendszer megvalósításának modelljeként kell szolgálnia. A globális MRV-rendszer kialakítása azért kívánatos, mert az a szélesebb hatályának köszönhetően hatékonyabb lenne. Ebben az összefüggésben a Bizottságnak rendszeresen meg kell osztania az e rendelet megvalósítására vonatkozó információkat az IMO-val és más illetékes nemzetközi szervezetekkel, továbbá erre vonatkozó előterjesztéseket kell küldenie az IMO részére. Amennyiben létrejön egy globális MRV-rendszerre vonatkozó megállapodás, a Bizottságnak felül kell vizsgálnia az uniós MRV-rendszert annak érdekében, hogy összhangba hozza azt a globális rendszerrel.

(25)  A rendelkezésre álló helyes gyakorlatok és tudományos bizonyítékok felhasználása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikke szerinti aktusokat fogadhasson el a hajókról származó szén-dioxid-kibocsátás monitorozása üvegházhatásúgáz-kibocsátás nyomon követése és jelentése bizonyos technikai szempontjainak felülvizsgálata, valamint a kibocsátási jelentések ellenőrzése és a hitelesítők akkreditálása további szabályainak meghatározása tárgyában. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkálatok során megfelelő, többek között szakértői szintű konzultációkat folytasson. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során a Bizottságnak gondoskodnia kell az alkalmazandó dokumentumoknak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz történő egyidejű, időben és megfelelő módon történő eljuttatásáról. [Mód. 21]

(26)  A kibocsátásokra és az éghajlattal kapcsolatos egyéb lényeges információkra vonatkozó, a Bizottság és az érintett államok részére történő összehangolt jelentésre alkalmazott automatizált rendszerek és szabványos elektronikus formanyomtatványok egységes használatának biztosítása érdekében végrehajtási hatásköröket kell a Bizottságra ruházni. Ezeket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben(11) foglaltak szerint kell gyakorolni. [Mód. 22]

(27)  A javasolt fellépés célját, nevezetesen a hajókból származó szén-dioxid-kibocsátások monitorozását, üvegházhatásúgáz-kibocsátások nyomon követését, jelentését és ellenőrzését az ilyen kibocsátások csökkentését és az „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához” című bizottsági fehér könyvben meghatározott célértékek elérését célzó fokozatos megközelítés első lépéseként, a tengeri szállítás nemzetközi jellegéből adódóan az önállóan fellépő tagállamok nem tudják megfelelően megvalósítani, és ezért a fellépés léptéke és hatásai miatt azok uniós szinten jobban megvalósíthatók. Az Unió a Szerződés. 5. cikkében meghatározott szubszidiaritási elvvel összhangban fogadhat el intézkedéseket. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban a rendelet nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket. [Mód. 23]

(28)  Az MRV-rendszert létrehozó szabályoknak meg kell felelniük a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek(12) és a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(13).

(29)  E rendelet 2015. július 1-jén lép hatályba annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok és az érintett felek kellő idővel rendelkezzenek az első jelentési időszak 2018. január 1-jei kezdete előtt a rendelet hatékony alkalmazásához szükséges intézkedések megtételére.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet szabályozza az Uniós tagállamok joghatósága alatt álló kikötőbe érkező, azon belüli vagy onnan távozó hajók szén-dioxid-kibocsátása,üvegházhatásúgáz-kibocsátása, valamint az éghajlattal kapcsolatos egyéb vonatkozó információk pontos monitorozását, nyomon-követését, jelentését és ellenőrzését annak érdekében, hogy költséghatékony módon ösztönözze a tengeri szállításból származó szén-dioxid-kibocsátás üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését. [Mód. 24]

2. cikk

Hatály

(1)  A rendeletet az 5 000 bruttó tonnatartalom feletti hajókra kell alkalmazni az utolsó kikötőhelyről egy tagállami joghatóság alatt álló kikötőbe tartó útjaik során, egy tagállami joghatóság alatt álló kikötőből a következő kikötőhelyre tartó útjaik során, valamint a tagállami joghatóság alatt álló kikötőn belüli kibocsátásaik vonatkozásában.

(2)  Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni hadihajókra, haditengerészeti segédhajókra, halász- és halfeldolgozó hajókra, kezdetleges építésű fahajókra, mechanikus meghajtás nélküli hajókra és a nem kereskedelmi célra használt, állami hajókra. [Mód. 26]

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)  „kibocsátás”: a szén-dioxid légkörbe történő kibocsátása a 2. cikkben meghatározott hajók által;

b)  „kikötőhely”: az a kikötő, ahol a hajó a rakomány be- vagy kirakodása illetve utasok be- vagy kiszállása céljából megáll, kivéve az olyan megállást, amelynek kizárólagos célja a tüzelőanyag-vételezés, friss készletek beszerzése és/vagy a legénység partraszállása;

c)  „társaság”: a 2. cikk értelmében a hajó tulajdonosa a 2. cikk szerint vagy bármely más személy, – mint például az igazgató vagy a hajót személyzet nélkül bérlő személy – aki a hajó tulajdonosától átvállalta a hajó üzemeltetésének felelősségét;

d)  „bruttó tonnatartalom”: a hajók köbözésére vonatkozó nemzetközi egyezmény (1969) 1. mellékletében foglalt köbözési szabályoknak megfelelően kiszámított bruttó metrikus tonnatartalom;

e)  „hitelesítő”: olyan jogi személy, amely ellenőrzési tevékenységet végez, és amelyet a 765/2008/EK rendeletnek és e rendeletnek megfelelően egy nemzeti akkreditáló testület , vagy a hajók kibocsátásának modellezési rendszeréért felelős ügynökség akkreditált; [Mód. 28]

f)  „ellenőrzés”: a társaság által továbbított dokumentumok e rendelet követelményeinek történő megfelelőségének értékelése érdekében a hitelesítő által végzett tevékenységek;

g)  „az éghajlattal kapcsolatos egyéb vonatkozó információk”: a hajók tüzelőanyag-fogyasztására, fuvarozási tevékenységére tüzelőanyag-fogyasztásából következő szén-dioxid-kibocsátásra, a hajóval megtett távolságra, a hajók kikötőhelyen belüli villamosenergia-hálózatra való csatlakozási lehetőségeire és energiahatékonyságára vonatkozó olyan információk, amelyek lehetővé teszik a kibocsátási tendenciák elemzését és a hajók teljesítményének értékelését meghatározását; [Mód. 29]

h)  „kibocsátási tényező”: üvegházhatású gáz átlagos kibocsátása a forrásanyag tevékenységére vonatkozó adatokhoz képest, az égetés során teljes oxidációt és más vegyi reakciók esetében teljes átalakulást feltételezve;

i)  „bizonytalanság”: egy mennyiség meghatározásának eredményével összefüggő, százalékban kifejezett paraméter, amely az adott mennyiséghez ésszerűen hozzárendelhető értékek szórását jellemzi – beleértve a szisztematikus és véletlenszerű hibák hatásait is, valamint leírja a szóban forgó értékeknek az átlagérték körüli 95 %-át magában foglaló megbízhatósági intervallumot, figyelembe véve az értékek eloszlásának esetleges aszimmetriáját is;

j)  „konzervatív”: egy feltételrendszer meghatározásának olyan módja, amely biztosítja, hogy ne lehessen alulbecsülni az éves kibocsátást vagy túlbecsülni a távolságokat és a szállított rakomány mennyiségét; [Mód. 30]

k)  „tonna szén-dioxid”: metrikus tonna szén-dioxid; [Mód. 31]

l)  „jelentési időszak”: egy naptári év, amely alatt a kibocsátásokat nyomon kell követni és jelentést kell róluk készíteni;

la)  „kikötőben horgonyzó hajó”: az a hajó, amelyet a berakodás, kirakodás valamint az utasok ki- és beszállása idejére biztonságosan kikötnek, vagy lehorgonyoznak az Unió egyik kikötőjében, beleértve azt az időt is, amelyet nem a rakományhoz kapcsolódó műveletekkel töltenek; [Mód. 32]

lb)  „jégosztály”: a közigazgatás vagy a közigazgatás által elismert szervezet által a hajóhoz rendelt jelölés, amely jelzi, hogy a hajót a jég borította tengeren történő hajózásra tervezték. [Mód. 33]

II. FEJEZET

MONITOROZÁS ÉS JELENTÉS

1. szakasz

A monitorozás és jelentés alapelvei és módszerei

4. cikk

A monitorozás és jelentés közös alapelvei

(1)  A társaságok minden hajó tekintetében kötelesek a 2–6. bekezdéseknek megfelelően nyomon követni és bejelenteni a naptári év jelentéstételi időszak során egy tagállam joghatósága alá tartozó valamennyi kikötőn belül és egy tagállam joghatósága alá tartozó kikötőbe érkező vagy onnan induló összes út során felhasznált tüzelőanyag mennyiségét és fajtáját. [Mód. 34]

(2)  A monitorozásnak nyomon követésnek és a jelentésnek teljesnek kell lennie és ki kell terjednie a tüzelőanyagok elégetéséből származó összes kibocsátásra ki kell terjednie.szén-dioxid kibocsátására, amikor a hajó a tengeren és a kikötőhelyen van. A társaságok a jelentési időszakban megfelelő intézkedéseket tesznek a hiányos adatok előfordulásának megelőzése érdekében. [Mód. 35]

(3)  A monitorozását és a jelentésnek összehangoltnak és összehasonlíthatónak kell lennie. A társaságoknak ugyanazokat a monitorozási módszereket és adatkészleteket kell használniuk, a hitelesítő által jóváhagyott változtatásokkal és eltérésekkel.

(4)  A társaságok átlátható módon veszik fel, rögzítik, állítják össze, elemzik és dokumentálják a monitorozási adatokat – így a feltevéseket, referenciákat, kibocsátási tényezőket és a tevékenységre vonatkozó adatokat – annak érdekében, hogy a hitelesítő számára lehetővé tegyék a kibocsátás újbóli meghatározását.

(5)  A társaságok biztosítják, hogy a kibocsátás meghatározása sem rendszerszerű hiba miatt, sem tudatosan ne legyen pontatlan. A társaságok kötelesek azonosítani és csökkenteni a pontatlanságok esetleges forrásait.

(6)  A társaságok a nyomon követendő és jelentendő kibocsátásértékek integritásával kapcsolatban gondoskodnak az elvárható bizonyosság meglétéről.

(6a)  A társaságok későbbi nyomonkövetési és jelentéstételi tevékenységük során figyelembe veszik a 13. cikknek megfelelően kiadott ellenőrzési jelentésekben foglalt ajánlásokat. [Mód. 36]

5. cikk

A tengeri szállításból származó kibocsátások monitorozásának és jelentésének módszerei

(1)  A 4. cikk (1), (2) és (3) bekezdései alapján, az 1. mellékletben meghatározott módszerek bármelyike szerint a társaságok az összes 5 000 bruttó tonnatartalom feletti hajóik tekintetében meghatározzák a kibocsátásukat és az éghajlat szempontjából fontos egyéb információkat.

(1a)  Abban az esetben, ha a tengeri szállításból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátások nyomon követésére irányuló nemzetközi megállapodás jön létre, a Bizottság felülvizsgálja az I. mellékletben szereplő módszereket, és felhatalmazást kap arra, hogy a 24. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el adott esetben a fenti melléklet módosítása vonatkozásában, a vonatkozó tüzelőanyag-égetési folyamatok áramlásmérővel történő ellenőrzésének vagy a közvetlen kibocsátásmérésnek az előírása érdekében. [Mód. 38]

2.SZAKASZ

MONITOROZÁSI TERV

6. cikk

A monitorozási terv tartalma és benyújtása

(1)  A társaságok 2017. augusztus 31-ig a hitelesítőknek benyújtanak egy monitorozási nyomonkövetési tervet, amelyben feltüntetik, hogy a kibocsátások és az éghajlat szempontjából fontos egyéb vonatkozó információk monitorozására nyomon követésére és jelentésére az 5 000 bruttó tonnatartalom feletti egyes hajóik tekintetében melyik módszert választották. [Mód. 39]

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve, azon hajók tekintetében, amelyek 2018. január 1. után első alkalommal kerülnek e rendelet hatálya alá, a hajót üzemeltető társaság köteles a hitelesítőnek haladéktalanul, de legkésőbb egy tagállam joghatósága alá tartozó kikötőben történő első kikötésüket követő két hónapon belül benyújtani a monitorozási tervet.

(3)  Az (1) bekezdésben említett monitorozási tervnek tartalmaznia kell egy adott hajó monitorozási módszertanának teljes és átlátható dokumentációját, továbbá legalább a következő elemeket:

a)  a hajó azonosítója és típusa, beleértve a hajó nevét, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetnél (IMO) vezetett azonosítószámát, lajstromozási kikötőjét vagy anyakikötőjét,a hajó jégosztályát és a hajó tulajdonosának nevét;

b)  a társaság neve és a kapcsolattartó személy neve, címe, telefon- és faxszáma, valamint e-mail elérhetősége;

c)  a hajó fedélzetén található következő kibocsátó források leírása, mint például a főgépek, segédgépek, kazánok ás semlegesgáz-generátorok, valamint a felhasznált és az azokhoz kapcsolódó, a hajó fedélzetén található tüzelőanyag-típusok;

i.  főgép(ek)

ii.  segédgép(ek)

iii.  kazán(ok)

iv.  semlegesgáz-generátor(ok); [Mód. 41]

d)  azon eljárások, rendszerek és felelősségi körök leírása, amelyek arra szolgálnak, hogy az ellenőrzési évben időszakban teljes körűen frissítsék a kibocsátó források jegyzékét, és ezáltal gondoskodjanak a hajó kibocsátásának hiánytalan monitorozásáról nyomon követéséről és jelentéséről; [Mód. 42]

e)  az utak felsorolása teljességének monitorozására használt eljárások leírása;

f)  a hajó tüzelőanyag-fogyasztásának monitorozására szolgáló eljárásoknak a leírása, ideértve az alábbiakat:

i.  az egyes kibocsátó források tüzelőanyag-fogyasztásának kiszámítására választott, az I. mellékletben felsorolt egyik módszer, amely adott esetben tartalmazza a mérőberendezés leírását is;

ii.  a tüzelőanyag-feltöltés és a tüzelőanyag-tartályban lévő tüzelőanyag mérésére szolgáló eljárást, a használt merőeszközök leírását és adott esetben a mérésre vonatkozó információk feljegyzésére, lehívására, továbbítására és tárolására szolgáló eljárásokat;

iii.  adott esetben a sűrűség meghatározására kiválasztott módszer;

iv.  olyan eljárás, amely biztosítja, hogy a tüzelőanyag méréseivel járó bizonytalanság összességében véve megfeleljen e rendelet követelményeinek, adott esetben utalva a nemzeti jogszabályokra, a fogyasztói szerződésekben lévő záradékokra vagy a tüzelőanyag-szállító pontosságát biztosító szabványokra;

g)  az egyes tüzelőanyag-típusokra alkalmazott egyedi kibocsátási tényezők, vagy – alternatív tüzelőanyagok esetében – a kibocsátási tényező meghatározására szolgáló módszer, beleértve a mintavételnél követett módszert, az elemzési módszereket, az igénybe vett laboratóriumok leírását (adott esetben az ISO 17025 tanúsítvány megerősítésével);

h)  a járatonkénti tevékenységi adatok meghatározására alkalmazott eljárásoknak a leírása, ideértve az alábbiakat:

i.  az út során megtett távolság meghatározására és rögzítésére szolgáló eljárások, felelősségi körök és adatforrások;

ii.  adott esetben a szállított rakomány és a szállított utasok számának meghatározására és rögzítésére szolgáló eljárások, felelősségi körök, képletek és adatforrások; [Mód. 43]

iii.  a kiindulási és az érkezési kikötő között a tengeren töltött idő meghatározására és rögzítésére szolgáló eljárások, felelősségi körök, képletek és adatforrások;

ha)  a jégen történő hajózás során megtett távolság és a hajózással töltött idő meghatározására és rögzítésére szolgáló eljárások, felelősségi körök, képletek és adatforrások; [Mód. 44]

i)  a hiányos adatok kiküszöböléséhez szükséges helyettesítő adatok meghatározásához használt módszer leírása;

j)  a monitorozási terv utolsó változtatásának időpontja. [Mód. 45]

ja)  a korábbi átvizsgálások minden részletét rögzítő átvizsgálási adatrögzítő lap; [Mód. 46]

(4)  A társaságok kötelesek a formanyomtatványokon alapuló szabványos monitorozási nyomon követési tervek használatára. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdésben említett monitorozási nyomonkövetési tervek formanyomtatványait rögzítő technikai szabályok meghatározására végrehajtási jogi aktusok keretében kerül sor. Ezeket a végrehajtási jo.gi aktusokat a Bizottság az e rendelet 25. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően fogadja el meghatározása érdekében. E formanyomtatványoknak a lehető legegyszerűbbeknek kell lenniük, és nem járhatnak felesleges bürokráciával.

7. cikk

A monitorozási terv módosításai

A társaságok kötelesek rendszeresen ellenőrizni, hogy a hajó monitorozási terve megfelel-e a hajó jellegének és működésének, továbbá hogy javíthatók-e a monitorozási módszerek.

A társaságnakz alábbi az a)–e) pontokban felsorolt események bármelyike esetén módosítania kell a monitorozási a nyomon követési tervet: A nyomon követési terv módosítására csak az adott események eredményeként bekövetkezett konkrét változások vonatkozásában kerül sor. [Mód.  48]

a)  a hajó tulajdonosának változása, a megfelelési bizonyítvány birtokosának vagy a lobogónak a megváltozása; [Mód. 49]

b)  új kibocsátás esetén olyan új kibocsátó forrás vagy új tüzelőanyag használata miatt, amelyet még nem tartalmaz a monitorozási terv;

c)  új mérőműszer-típusok, mintavételi módszerek és elemzési módszerek használata vagy egyéb okok miatt, amely során az adatok elérhetősége megváltozik, és ezáltal pontosabbá válik a kibocsátás meghatározása;

d)  a korábban alkalmazott monitorozási módszerekből származó adatok pontatlansága;

e)  a monitorozási terv nem felel meg e rendelet követelményeinek és a hitelesítők a terv módosítását kérik a társaságtól.

A társaságok kötelesek a hitelesítőket haladéktalanul értesíteni a monitorozási terv módosítására vonatkozó bármely javaslatról.

A monitorozási terv bármely jelentős módosításához a hitelesítő értékelése szükséges.

3. szakasz

A KIBOCSÁTÁSOK MONITOROZÁSA ÉS EGYÉB RELEVÁNS INFORMÁCIÓK

8. cikk

A tevékenységek monitorozása a jelentési időszak során

(1)  A társaságok kötelesek 2018. január 1-től a 13. cikk (1) bekezdése szerint jóváhagyott monitorozási terv alapján nyomon követni minden egyes hajó kibocsátását utanként és éves alapon, az I. melléklet B. részében meghatározott módszerek közül a megfelelőt alkalmazva és a kibocsátásokat az I. melléklet A. része szerint kiszámítva.

(1a)  A nyomon követés felfüggeszthető arra az időtartamra, ameddig a hajót vészhelyzet elhárítására, többek között életmentésre használják. [Mód. 50]

9. cikk

Utankénti alapú monitorozás

A 13. cikk (1) bekezdésének megfelelően jóváhagyott monitorozási terv alapján minden hajó és valamely uniós tagállam joghatósága alá tartozó kikötőbe érkező és onnan induló valamennyi út tekintetében a társaságok kötelesek az I. melléklet A. részének és a II. mellékletnek megfelelően nyomon követni a következő információkat:

a)  indulási és érkezési kikötő, továbbá az indulás és az érkezés napját és időpontját;

b)  a felhasznált tüzelőanyag mennyisége és kibocsátási tényezője valamennyi felhasznált tüzelőanyag-típus tekintetében, összesen és a kibocsátás-ellenőrzési területen belül és azon kívül felhasznált tüzelőanyag szerint elkülönítve; [Mód. 51]

c)  a kibocsátott szén-dioxid;

d)  a megtett távolság;

e)  a tengeren töltött idő;

f)  a szállított rakomány; [Mód. 52]

fa)  a II. mellékletben meghatározott energiahatékonyság; i [Mód. 54]

g)  a fuvarozási tevékenység. [Mód. 55]

ga)  a nyomon követés vészhelyzet, pl. életmentés miatti felfüggesztése időtartamának kezdetét és végét jelölő dátum és időpont, valamint a vészhelyzet ismertetése;i [Mód. 56]

A több uniós kikötőt is útba ejtő mélytengeri szállítás esetében az utazás európai szakaszát egyetlen útnak kell tekinteni. [Mód. 57]

Az első bekezdéstől eltérve a kizárólag az e rendelet hatálya alatt működő és naponta több utat bonyolító hajók mentesülnek a kibocsátás utankénti alapú nyomon követése alól. [Mód. 58]

10. cikk

Éves alapú monitorozás nyomon követés

A 13. cikk (1) bekezdésének megfelelően jóváhagyott monitorozási nyomon követési terv alapján minden hajó és minden naptári év tekintetében a társaság köteles az I. melléklet A. részének és a II. mellékletnek megfelelően nyomon követni a következő paramétereket:

a)  a felhasznált tüzelőanyag teljes mennyisége és kibocsátási tényezője valamennyi felhasznált tüzelőanyag-típus tekintetében, összesen és a kibocsátás-ellenőrzési területen belül, illetve azon kívül felhasznált tüzelőanyag szerint elkülönítve;

b)  az összes kibocsátott szén-dioxid;

c)  összesített kibocsátás a szén-dioxid-kibocsátás tekintetében a tagállami joghatóság alatt álló kikötők közötti utak során;

d)  összesített szén-dioxid-kibocsátás kibocsátás a szén-dioxid tekintetébena tagállami joghatóság alatt álló kikötőkből induló utak során;

e)  összesített szén-dioxid-kibocsátás kibocsátás a szén-dioxid tekintetében a tagállami joghatóság alatt álló kikötőkbe érkező utak során;

f)  tagállami joghatóság alatt álló kikötőhelyen belül történő szén-dioxid-kibocsátás a szén-dioxid tekintetében vett kibocsátás;

g)  az összes megtett távolság;

h)  az összes tengeren töltött idő;

i)  az összes fuvarozási tevékenység;

j)  átlagos energiahatékonyság. [Mód. 59]

4. szakasz

JELENTÉS

11. cikk

A kibocsátási jelentés tartalma

(1)  A társaságoknak 2019-től kezdve minden év április 30-ig kell benyújtani a Bizottsághoz és a lobogó szerinti érintett országok hatóságaihoz a felelősségi körükbe tartozó minden egyes hajó tekintetében a teljes jelentési időszakra vonatkozó, a kibocsátásokat és az éghajlattal kapcsolatos egyéb információkat tartalmazó kibocsátási jelentést, amelyet egy hitelesítő a 14. cikkben említett követelmények szerint megfelelőnek minősített.

(2)  Tulajdonosváltás esetén az új tulajdonos társaság az érintett hajó feletti felelősség átvételekor köteles gondoskodni arról, hogy a felelősségi körébe tartozó minden egyes hajó a teljes jelentési időszak alatt megfeleljen e rendelet követelményeinek.

(3)  A társaságok kötelesek az (1) bekezdésben említett kibocsátási jelentésben feltüntetni a következő információkat:

a)  a hajót és a társaságot azonosító adatok, beleértve a következőket:

i.  a hajó neve;

ii.  IMO-regisztrációs szám;

iii.  lajstromozási kikötő vagy anyakikötő,

iiia.  a hajó jégosztálya, [Mód. 60]

iv.  a hajó minősített technikai hatékonysága (energiahatékonysági tervezési mutató mutatóval, EEDI kifejezve) vagy a becsült mutatóérték (EIV), amennyiben az adott esetben az IMO MEPC.215 (63) határozatának megfelelően hajótípus esetében ez alkalmazandó: [Mód. 61]

v.  a hajótulajdonos neve;

vi.  a hajótulajdonos címe és székhelye;

vii.  a társaság neve (ha eltér a hajótulajdonostól);

viii.  a társaság címe és székhelye (ha eltér a hajótulajdonostól);

ix.  a kapcsolattartó személy címe, telefon- és faxszáma telefonszáma, valamint e-mail elérhetőségei elérhetősége; [Mód. 62]

b)  az alkalmazott monitorozási módszerre és a kapcsolódó bizonytalansági szintre vonatkozó információ;

c)  a paraméterek éves monitorozásának eredményei a 10. cikknek megfelelően.

ca)  a nyomon követés vészhelyzet és életmentés miatti felfüggesztésének időtartamával kapcsolatos adatok. [Mód. 63]

12. cikk

A kibocsátási jelentés formátuma

(1)  A 11. cikkben említett kibocsátási jelentést az adatcsere-formátumok alkalmazásával az automatizált rendszereken keresztül kell benyújtani, beleértve az elektronikus formanyomtatványokat is.

(2)  Az (1) bekezdésben említett adatcsere-formátumokat – beleértve az elektronikus formanyomtatványokat is – rögzítő technikai szabályok meghatározására végrehajtási jogi aktusok keretében kerül sor. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a Bizottság az e rendelet 25. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően fogadja el.

III. FEJEZET

ELLENŐRZÉS ÉS AKKREDITÁLÁS

13. cikk

Az ellenőrzési tevékenységek köre és ellenőrzési jelentés

(1)  A hitelesítő értékeli a 6. cikkben említett monitorozási terv megfelelőségét a 6. és 7. cikkekben meghatározott követelményeknek. Ha a hitelesítők általi értékelés a monitorozási tervbe beépítendő ajánlásokat tartalmaz, a társaság a jelentési időszak kezdete előtt köteles a monitorozási terv felülvizsgálatára.

(2)  A hitelesítő értékeli a kibocsátási jelentés megfelelőségét a 8–11. cikkekben és az I. és II. mellékletben meghatározott követelményeknek.

(3)  A hitelesítő különösen azt köteles biztosítani, hogy a kibocsátási jelentésben foglalt kibocsátások és az éghajlattal kapcsolatos egyéb lényeges információk megállapítására a 8., 9. és 10. cikkekkel és a 6. cikkben említett monitorozási nyomon követési tervnek megfelelően kerüljön sor. [Mód. 64]

(4)  A hitelesítő azt is biztosítja, hogy a jelentésekben bejelentett kibocsátások és az éghajlattal kapcsolatos egyéb lényeges információk összhangban legyenek megfelelnek az I. és II. mellékleteknek megfelelő egyéb forrásokból kiszámított adatokkal.

(5)  Amennyiben az értékelés azt állapítja meg, hogy a kibocsátási jelentés lényegi hibákat, tévedéseket vagy ellentmondásokat tartalmaz, illetve nem felel meg a 11. és 14. cikkekben és az I. mellékletben foglalt követelményeknek, a hitelesítő erről értesíti a társaságot és a felülvizsgált kibocsátási jelentés ismételt benyújtását kéri. A társaság a közölt eltéréseket vagy ellentmondásokat tartalmazó adatokat köteles kijavítani annak érdekében, hogy az ellenőrzési folyamat időben befejeződhessen. A hitelesítő a hitelesítő jelentésében jelzi, hogy a társaság az ellenőrzés során javította-e ezeket az eltéréseket..

(5a)  Amikor a hitelesítő a kibocsátások nyomon követését és jelentését tekintve javításra szoruló területeket azonosít a társaság teljesítményében – így többek között a nyomon követés és jelentéstétel fokozott pontosságának és hatékonyságának megvalósítását illetően –, javításokra vonatkozó ajánlásokat is belefoglal az ellenőrzési jelentésbe. [Mód. 65]

14. cikk

A hitelesítőkre vonatkozó általános kötelezettségek és alapelvek

(1)  A hitelesítő független az érintett hajó társaságától vagy üzemeltetőjétől és az e rendeletben előírt tevékenységét a köz érdekében folytatja. Ennek érdekében a hitelesítő vagy ugyanazon jogi személy bármely része nem lehet társaság vagy hajó üzemeltetője, társaság tulajdonosa, vagy ezek tulajdona, és a hitelesítő nem állhat a társasággal olyan kapcsolatban, amely befolyásolhatja függetlenségét vagy pártatlanságát.

(2)  A 11. cikkben említett kibocsátási jelentés és a társaság által alkalmazott monitorozási eljárások ellenőrzése során a hitelesítő értékeli a monitorozási rendszerek valamint a kibocsátásokkal kapcsolatban jelentett adatok és információk megbízhatóságát, hitelességét és pontosságát, különös tekintettel:

a)  a tüzelőanyag-fogyasztásnak az utakhoz történő hozzárendelésére e rendelet körében;

b)  a jelentett tüzelőanyag-fogyasztási adatokra és az azzal kapcsolatos mérésekre és számításokra;

c)  a kibocsátási tényezők kiválasztására és alkalmazására;

d)  a teljes kibocsátás meghatározásához felhasznált számításokra;

e)  az energiahatékonyság meghatározásához vezető számításokra;

(3)  A hitelesítő csak akkor veszi figyelembe a 11. cikknek megfelelően benyújtott jelentéseket, ha megbízható és hiteles adatok és információk teszik lehetővé a kibocsátások nagyfokú bizonyossággal történő megállapítását, és ha az alábbiak biztosítottak:

a)  a jelentett adatok megfelelnek a hajókövetési adatoknak és az olyan jellemzőknek, mint a beépített motor teljesítménye;

b)  a jelentett adat ellentmondásoktól mentes, különös tekintettel az éves szinten az egyes hajók által beszerzett összes tüzelőanyag mennyiségének és az e rendelet hatálya alá tartozó utak során felhasznált összes tüzelőanyag mennyiségének összehasonlítására;

c)  az adatgyűjtés az alkalmazandó szabályoknak megfelelően történt;

d)  a hajó vonatkozó nyilvántartásai hiánytalanok és ellentmondásmentesek.

15. cikk

Ellenőrzési eljárások

(1)  A hitelesítő a monitorozási és jelentési folyamathoz kapcsolódó lehetséges kockázatokat úgy azonosítja, hogy a bejelentett kibocsátásokat összehasonlítja a hajókövetési adatokkal és az olyan jellemzőkkel, mint például a beépített motor teljesítményén alapuló becsült adatok. A hitelesítő további elemzéseket végez, ha jelentős eltéréseket talál. [Mód. 66]

(2)  A hitelesítő az összes adatforrás és az alkalmazott módszerek felülvizsgálatával azonosítja a különböző számításokhoz kapcsolódó lehetséges kockázatokat.

(3)  A hitelesítő figyelembe veszi a társaság által alkalmazott monitorozási módszerek pontosságára vonatkozó bizonytalansági szint csökkentése érdekében alkalmazott hatékony kockázatellenőrzési módszereket.

(4)  A társaság köteles a hitelesítő számára átadni minden olyan további információt, amely képessé teszi a ellenőrzési eljárás lefolytatására. A hitelesítő a ellenőrzési eljárás során a jelentett adatok és információk megbízhatóságának meghatározására szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végezhet.

(5)  A Bizottság felhatalmazást kap a 24. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására az e rendeletben említett ellenőrzési tevékenységek további szabályainak és a hitelesítők akkreditálása módszereinek megállapítása érdekében. Ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a 14. cikkben meghatározott ellenőrzési alapelveken és a nemzetközileg elfogadott vonatkozó előírásokon alapulnak.

16. cikk

A hitelesítők akkreditálása

(1)  A monitorozási terveket és kibocsátási jelentéseket értékelő és a 13. és 17. cikkekben említett ellenőrzési és megfelelőségi dokumentumokat kiállító hitelesítőt az e rendelet hatálya alá eső tevékenységei tekintetében a nemzeti akkreditáló testület a 765/2008/EK rendelet szerint akkreditálja.

(2)  Amennyiben e rendelet nem tartalmaz a hitelesítők akkreditálására vonatkozó egyedi rendelkezéseket, a 765/2008/EK rendelet vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3)  A Bizottság a hitelesítők akkreditálása módszereinek megállapítása érdekében felhatalmazást kap a 24. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

IV. FEJEZET

MEGFELELŐSÉG ÉS AZ INFORMÁCIÓK KÖZZÉTÉTELE

17. cikk

A megfelelőségi dokumentum kibocsátása

(1)  Amennyiben a 11. cikkben említett kibocsátási jelentés megfelel a 11–15. cikkekben valamint az I. és II. mellékletekben foglalt követelményeknek, a hitelesítő jelentés alapján a hitelesítő megfelelőségi dokumentumot állít ki az érintett hajó részére.

(2)  Az (1) bekezdésben említett megfelelőségi dokumentum a következő információkat tartalmazza:

a)  a hajó azonosítása (név, IMO-regisztrációs szám és a lajstromozási kikötő vagy anyakikötő);

b)  a hajótulajdonos neve, címe és székhelye;

c)  a hitelesítő azonosítása;

d)  a megfelelőségi dokumentum kibocsátásának időpontja (a lefedett jelentési időszak és az érvényességi ideje).

(3)  A megfelelőségi dokumentum a jelentési időszak végét követő 18 hónapig minősül érvényes dokumentumnak.

(4)  A hitelesítő köteles késedelem nélkül tájékoztatni a Bizottságot és a lobogó szerinti ország hatóságát bármely megfelelőségi dokumentum kiállításáról és köteles a (2) bekezdésben említett információt a Bizottság által az e rendelet szerinti eljárásnak megfelelően kialakított automatizált rendszerek és teljes adatcsere-formátumok – beleértve az elektronikus formanyomtatványokat is – használatával továbbítani.

(5)  A (4) bekezdésben említett adatcsere-formátumokat – beleértve az elektronikus formanyomtatványokat is – rögzítő technikai szabályok meghatározására végrehajtási jogi aktusok keretében kerül sor. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a Bizottság az e rendelet 25. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően fogadja el.

18. cikk

Az érvényes megfelelőségi dokumentum fedélzeten történő tartására vonatkozó kötelezettség

A 2019 június 30-tól uniós tagállam joghatósága alatt álló kikötőbe érkező, ott tartózkodó vagy onnan induló hajók kötelesek a fedélzetükön tartani egy olyan érvényes és a 17. cikk szerint kibocsátott dokumentumot, amely tanúsítja, hogy a hajó megfelel az adott jelentési időszakra vonatkozó jelentési és monitorozási követelményeknek.

19. cikk

A monitorozási és jelentési kötelezettségeknek való megfelelés és az ellenőrzések

(1)  A 21. cikk (1) bekezdésének megfelelően közzétett információk alapján minden uniós tagállam köteles biztosítani azt, hogy a lobogója alatt közlekedő hajók megfeleljenek a 8–12. cikkekben meghatározott monitorozási és jelentési előírásoknak.

(2)  Minden uniós tagállam köteles gondoskodni arról, hogy a joghatósága alatt álló kikötőkben történő hajóellenőrzések során ellenőrizzék azt is, hogy a 18. cikkben említett megfelelőségi dokumentum megtalálható-e a fedélzeten.

(3)  E cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, és a 21. cikknek megfelelően közzétett információk alapján minden olyan, uniós tagállam joghatósága alatt álló kikötőbe érkezett hajó tekintetében, amely nem felel meg a 21. cikk (2) bekezdésének j) és k) pontjaiban foglaltaknak, a tagállam köteles ellenőrizni, hogy a 18. cikkben említett megfelelőségi dokumentum a fedélzeten található-e.

(3a)  A kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről szóló, 2009/16/EK irányelv végrehajtásának nyomon követése érdekében az EMSA által végzett látogatások és ellenőrzések során az ügynökség egyúttal az (1), (2) és (3) bekezdés illetékes tagállami hatóságok részéről történő végrehajtását is nyomon követi, és jelentést tesz a Bizottságnak. [Mód. 67]

20. cikk

Szankciók, információcsere és kiutasítási határozat

(1)  A tagállamok határozzák meg a 8–12. cikkekben előírt monitorozási nyomon követési és jelentési kötelezettségek be nem tartására vonatkozó szankciórendszert, és megtesznek minden szükséges intézkedést e szankciók alkalmazásának biztosítása érdekében. Az előírt szankciók nem lehetnek kevésbé súlyosak, mint azok, amelyeket a nemzeti jogszabályok az üvegházhatásúgáz-kibocsátások tekintetében az üzemeltetők jelentési kötelezettségeinek be nem tartása esetére előírnak, továbbá hatékonynak, arányosnak . A megállapított szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűnek erejűeknek kell lenniük. A tagállamok 2017. július 1-ig tájékoztatják e rendelkezéseikről a Bizottságot, és az e rendelkezéseket érintő további módosításokról kötelesek a Bizottságot haladéktalanul tájékoztatni. [Mód. 68]

(2)  A tagállamok – biztosítva a monitorozási és jelentési kötelezettségeknek való megfelelést – hatékony információcserét és együttműködést hoznak létre a nemzeti hatóságaik között, vagy adott esetben a szankcionálási eljárásért felelős hatóságaik között. Bármely tagállam által indított nemzeti szankcionálási eljárásról értesíteni kell a Bizottságot, az EMSA, a többi tagállamot és az érintett lobogó szerinti államot.

(3)  Azon hajók vonatkozásában, amelyek egynél több jelentési időszak tekintetében megszegik a monitorozási és jelentési előírásokat, a nemzeti kikötői hatóság kiutasítási határozatot hozhat, amelyről értesíti a Bizottságot, az EMSA-t, a többi tagállamot és az érintett lobogó szerinti államot Az ilyen kiutasítási határozat kibocsátásának következményeként az adott hajó belépését bármelyik kikötőbe minden tagállam köteles visszautasítani mindaddig, amíg a társaság nem teljesíti a 8–12. cikkek alapján fennálló monitorozási és jelentési kötelezettségeit és ezt nem igazolja a kiutasítási határozatot hozó nemzeti kikötői hatóság részére benyújtott érvényes megfelelőségi dokumentummal.

21. cikk

Az információ közzététele

(1)  A Bizottság minden év június 30-ig közzéteszi a 11. cikknek megfelelően bejelentett éves kibocsátásokat valamint a társaság 11. és 17. cikkekben meghatározott monitorozási és jelentési kötelezettségeinek történő megfelelőségre vonatkozó információkat , tiszteletben tartva a kereskedelmi információ bizalmas jellegét, ezáltal biztosítva a jogos gazdasági érdek 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(14) 3. és 4. cikke szerinti védelmét.. [Mód. 69]

(2)  Az (1) bekezdésben említett közzététel a következő információkat tartalmazza:

a)  a hajó azonosítása (név, IMO-regisztrációs szám és a lajstromozási kikötő vagy anyakikötő és a hajó jégosztálya); [Mód. 70]

b)  a hajótulajdonos azonosítása (a tulajdonos neve, címe és székhelye);

c)  a hajó technikai hatékonysága (adott esetben EEDI vagy EIV amennyiben az adott hajótípus esetében ez alkalmazandó); [Mód. 71]

d)  az éves szén-dioxid-kibocsátás;

e)  a rendelet hatálya alá eső utak tekintetében az éves összes tüzelőanyag-fogyasztás;

f)  a rendelet hatálya alá eső utak során megtett távolságra eső éves átlagos tüzelőanyag-fogyasztás és üvegházhatásúgáz-kibocsátás;

g)  a rendelet hatálya alá eső utak során megtett távolságra és a szállított rakományra eső éves átlagos tüzelőanyag-fogyasztás és üvegházhatásúgáz-kibocsátás; [Mód. 73]

h)  a rendelet hatálya alá eső utak során évente a tengeren töltött összes idő; [Mód. 74]

i)  az alkalmazott monitorozási módszer;

j)  a megfelelőségi dokumentum kibocsátásnak és lejáratának időpontja;

k)  a kibocsátási jelentést jóváhagyó hitelesítő azonosítása.

(3)  A Bizottság éves jelentést tesz közzé a kibocsátásokról és a tengeri szállításból származó, az éghajlattal kapcsolatos egyéb lényeges információkról. [Mód. 75]

(4)  Az 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(15) alapján az EMSA segíti a Bizottságot az e rendelet 11., 12., 17. és 21. cikkeinek történő megfelelés érdekében végzett munkájában.

V. FEJEZET

NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS

22. cikk

Nemzetközi együttműködés

(1)  A Bizottság e rendelet végrehajtásáról rendszeresen tájékoztatja az IMO-t és az egyéb illetékes nemzetközi testületeket annak érdekében, hogy elősegítse a tengeri szállításból eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátások monitorozására, jelentésére és ellenőrzésére vonatkozó nemzetközi szabályok IMO keretében történő fejlesztését.

(2)  A Bizottság fenntartja az e rendelet végrehajtására vonatkozó, harmadik országokkal folytatott technikai információcserét, különösen a monitorozási módszerek továbbfejlesztése, a jelentés megszervezése és a kibocsátási jelentések ellenőrzése tekintetében.

(3)  Amennyiben nemzetközi megállapodás születik a tengeri szállításból eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentését célzó globális intézkedésekről, a Bizottság felülvizsgálja e rendeletet, és szükség esetén javaslatot tesz a rendelet módosítására. biztosítja az IMO által meghatározott, vonatkozó nemzetközi szabályozással való összehangolását. [Mód. 76]

VI. FEJEZET

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ ÉS VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖRÖK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. cikk

A hatáskörök átruházása

A Bizottság az I. és II. mellékletek rendelkezéseinek a rendelkezésre álló és naprakész tudományos eredmények továbbá a hajók fedélzetén elérhető érintett adatok és a figyelembe vétele és e mellékletek IMO által elfogadott vonatkozó nemzetközi szabályok és nemzetközileg elfogadott szabványok figyelembe vétele szabályokkal történő összehangolása céljából történő kiegészítése és módosítása érdekében a nemzetközi rendeleteknek való megfelelés biztosítása, a kibocsátások monitorozására nyomon követésére szolgáló legpontosabb és leghatékonyabb módszerek azonosítása céljából, továbbá a valamint kibocsátások monitorozásához nyomon követéséhez és jelentéséhez kapcsolódóan kért információk pontosságának fejlesztése javítása érdekében a Bizottságot felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásának jogával ruházzák fel, elfogadására. E felhatalmazást a 24. cikkben meghatározott feltételek mellett ruházzák a Bizottságra, kizárólag, amennyiben az az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeit érinti. [Mód. 77]

24. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A Bizottságnak Bizottság az …(16) követő ötéves időszakra szóló felhatalmazást kap az 5. cikk (1a) bekezdésében, a 6. cikk (4) bekezdésében, valamint a a 15., 16., illetve a 23. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. adott A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időszak vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok leteltét megelőzően, akkor a felhatalmazás a 2015. július 1-től kezdődő ötéves időtartamra szól.hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra. [Mód. 78]

(2)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (1a) bekezdésében, a 6. cikk (4) bekezdésében, valamint a 15., 16., illetve a 23. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. [Mód. 79]

(3)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően arról haladéktalanul értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(4)  Az 5. cikk (1a) bekezdése, a 6. cikk (4) bekezdése, valamint a 15., a 16., illetve a 23. cikkben foglaltaknak megfelelően cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő a nevezett jogi aktusról szóló értesítéstől számított két hónapos határidőn belül időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene időtartam leteltéig kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha, illetve ha e határidő lejárta előtt mind az Európai Parlament, mind pedig a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy nem kíván emel kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére az említett időtartam 2 két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 80]

25. cikk

Végrehajtási jogi aktusok

(1)  A Bizottság munkáját a 93/389/EGK határozat(17) 8. cikke által létrehozott bizottság segíti. Az említett bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

26. cikk

Az 525/2013/EU rendelet módosítása

Az 525/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.  Az 525/2013/EU rendelet 1. cikke a következő h) ponttal egészül ki:"

„h) tengeri hajók üvegházhatásúgáz-kibocsátásainak monitorozása és jelentése az …/…/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(18) 9. és 10. cikke szerint

__________________

* HL L ...(19)

"

2.  A szöveg a következő „21a. cikkel” egészül ki:"

21a. cikk

A tengeri szállításból származó kibocsátás bejelentése

(1)  „A tagállamok évente (X év) január 15-ig jelentik a Bizottságnak az X-2 évre vonatkozó, tengeri szállításból származó szén-dioxid-kibocsátásukat az …/…//EU rendelet(20)(21) 9. és 10. cikkének megfelelően.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap az [e rendelet 25. cikke] szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a tengeri szállításból származó szén-dioxid-kibocsátások monitorozására és jelentésére vonatkozó követelmények meghatározása céljából az …/…/EU rendelet(22) 9. és 10. cikkének megfelelően, és adott esetben figyelembe véve az UNFCCC és a Kiotói Jegyzőkönyv testületei által elfogadott vonatkozó határozatokat, vagy az előbbiekből származó illetve ezeket követő megállapodásokat, valamint a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet keretében elfogadott határozatokat.

(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a tengeri szállításból származó szén-dioxid-kibocsátásaikról a tagállamok által az …/…/EU rendelet(23) X, 9. és 10. cikkének megfelelően tett beadványok szerkezetének, formátumának és eljárásának meghatározása céljából. Az ilyen végrehajtási aktust a [26. cikk (2) bekezdésében] említett vizsgálóbizottsági eljárás szerint kell elfogadni.

(3a)  A Bizottság a 7. cikk értelmében és/vagy a …/…/EU rendelet(24) rendeletben előírtaknak megfelelően a tagállamok által szolgáltatott kibocsátási adatok alapján kétévente értékeli a tengeri közlekedés globális éghajlatra gyakorolt összes hatását, ideértve a nem szén-dioxiddal kapcsolatos kibocsátást vagy hatásokat, továbbá a tudományos eredményekre és a tengeri közlekedés adataira való hivatkozás révén javítja ezt az értékelést. [Mód. 82]

"

3.  A 25. cikk (2), (3) és (5) bekezdése a következő hivatkozással egészül ki:"

„21a.”

"

27. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet 2015. július 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ...

Az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása és az éghajlattal kapcsolatos egyéb információk monitorozásának és jelentésének módszerei

A.  A TÜZELŐANYAG-FOGYASZTÁS KISZÁMÍTÁSA (9. cikk)

A tüzelőanyag-fogyasztás kiszámítása során a társaságok a következő képletet alkalmazzák:

Tüzelőanyag-fogyasztás × kibocsátási tényező

A tüzelőanyag-fogyasztás tartalmazza a főgépek, segédgépek, kazánok ás semlegesgáz-generátorok által felhasznált tüzelőanyagot.

A kikötőkben a kikötőhelyen felhasznált tüzelőanyag-fogyasztást külön kell számításba venni.

Főszabályként a tüzelőanyagok kibocsátási tényezőire az alapértékeket kell figyelembe venni, kivéve, ha a társaság úgy dönt, hogy a tartálytér szállítójegyeiben meghatározott tüzelőanyag-minőségi adatokat rögzíti, amelyeket a kénkibocsátásra vonatkozó szabályozásoknak történő megfelelés igazolására használnak.

Az kibocsátási tényezők alapértéke a legutolsó rendelkezésre álló IPCC-értékek szerinti adatok. Ezek az adatok aa 601/2012/EU bizottsági rendelet(25) VI. mellékletéből származtathatók.

A bio-tüzelőanyagok és az alternatív nem fosszilis tüzelőanyagok tekintetében a megfelelő kibocsátási tényezőket kell alkalmazni.

B.  A KIBOCSÁTÁSOK MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDSZEREI

A társaság a monitorozási tervben meghatározza, milyen monitorozási módszert alkalmaz a felelősségi körébe tartozó egyes hajótípusok tüzelőanyag-fogyasztásának kiszámítására, és gondoskodik a kiválasztott módszer következetes alkalmazásáról.

A monitorozás módszerének kiválasztásánál a nagyobb pontosságból származó előnyöknek arányosnak kell lenniük a többletköltségekkel.

Minden egyes út tekintetében a tényleges tüzelőanyag-fogyasztást kell rögzíteni, amelyet az alábbi módszerek valamelyikével kell kiszámítani:

a)  a tartálytér szállítójegye és a tüzelőanyag-tartályok időszakos leltárba vétele;

b)  a tartálytérben található tüzelőanyag-tartály fedélzeti figyelemmel kísérése;

c)  a vonatkozó tüzelőanyag-égetési folyamatok áramlásmérővel történő ellenőrzése;

d)  közvetlen kibocsátásmérés.

da)  A hajók mozgására vonatkozó információk (AIS) és hajóspecifikus adatok felhasználásával történő modellezés. [Mód. 83]

A hitelesítők által jóváhagyott fenti módszerek bármely kombinációja alkalmazható, ha az összességében növeli a mérés pontosságát. [Mód. 84]

1.  A. módszer: a tartálytér szállítójegyei és a tüzelőanyag-tartályok időszakos leltárba vétele

Ez a módszer a tartálytér szállítójegyeiben meghatározott tüzelőanyag minőségén és típusán alapul, kiegészítve a tüzelőanyag-tartályok időszakos leltárba vételével, amely a tartályszintek leolvasásával történik. Az adott időszak alatt fogyasztott tüzelőanyag mennyisége: az időszak elején rendelkezésre álló tüzelőanyag és a vételezések, amelyből le kell vonni az időszak végén rendelkezésre álló tüzelőanyag mennyiségét valamint az időszak kezdete és vége között a hajóról eltávolított tüzelőanyagot.

Az időszak a két kikötés közötti időszakot vagy a kikötőben töltött időt tartalmazza. Az adott időszak alatt felhasznált tüzelőanyag tekintetében meg kell határozni a tüzelőanyag típusát és kéntartalmát.

Ez a módszer nem alkalmazható, ha Ahol a hajó fedélzetén a tartálytér szállítójegyei nem állnak rendelkezésre, különösen akkor, ha a rakományt tüzelőanyagként használják, például cseppfolyósított földgáz párolgási gázként történő hasznosításával, csupán a tüzelőanyag-tartályok időszakos leltárba vételét és a tartálytérben található tüzelőanyag-tartály leolvasását alkalmazzák. [Mód. 85]

A tartálytér szállítójegye a fennálló MARPOL-egyezmény VI. mellékletének rendelkezései szerint kap felhatalmazást, és a vonatkozó nyilvántartásokat a tüzelőanyag vételezését követő 3 évig a fedélzeten kell tartani és elérhetővé kell tenni. A tüzelőanyag-tartályok időszakos leltárba vétele a tartályszintek leolvasásával történik. E módszer során az egyes tüzelőanyag-tartályokra vonatkozó tartály-táblázatokat használnak annak megállapítására, hogy a leolvasáskor milyen mennyiség található a tartályban. A tartálytér szállítójegyeihez kapcsolódó bizonytalanságot a 6. cikkben említett monitorozási terv határozza meg.

Amennyiben a hajó fedélzetén a tartálytér szállítójegyei nem állnak rendelkezésre, különösen akkor, ha a rakományt tüzelőanyagként használják, például cseppfolyósított földgáz párolgási gázként történő hasznosításával, a tüzelőanyag-tartályok és a tartálytérben található tüzelőanyag-tartályok leolvasásának leltárba vételei alkalmazhatók. [Mód. 86]

A tüzelőanyag-tartályok leolvasása megfelelő módszerekkel, így automatikus rendszerekkel, hangmérésekkel és merülő mérőszalaggal végezhető. A tartály hangmérésének módszerét és annak pontosságát a 6. cikkben említett monitorozási terv határozza meg.

Ha a társaság a felvett vagy a tüzelőanyag-tartályokban maradó tüzelőanyag mennyiségét térfogategységben (literben) határozza meg, akkor ezt a mennyiséget a tüzelőanyag-sűrűség tényleges értékeinek alkalmazásával tömeggé kell átalakítania. A társaság a tényleges sűrűséget az alábbiak egyikével határozza meg:

a)  fedélzeti mérőrendszerek;

b)  a tüzelőanyag-szállító által a tüzelőanyag-feltöltéskor mért és a számlára vagy a szállítólevélre feljegyzett sűrűség.

A tényleges sűrűséget kg/literben kell kifejezni és a méréskor fennálló tényleges hőmérsékleten kell meghatározni. Azokban az esetekben, amikor a sűrűség tényleges értékei nem állnak rendelkezésre, a hitelesítő jóváhagyása után az adott tüzelőanyag-típus átlagos sűrűsége vehető figyelembe.

2.  B. módszer: A tartálytérben található tüzelőanyag-tartály fedélzeti figyelemmel kísérése

Ez a módszer a fedélzeten található összes tüzelőanyag-tartály leolvasásával történik. A tartályok leolvasását naponta kell elvégezni ha a hajó a tengeren van, továbbá minden esetben, amikor a hajó tüzelőanyagot vesz fel vagy ad le.

A tüzelőanyag-tartály szintjének két leolvasás közötti összesített változása jelenti az adott időszak tüzelőanyag-fogyasztását.

Az időszak a két kikötés közötti időszakot vagy a kikötőben töltött időt jelenti. Az adott időszak alatt felhasznált tüzelőanyag tekintetében meg kell határozni a tüzelőanyag típusát és kéntartalmát.

A tüzelőanyag-tartályok leolvasása megfelelő módszerekkel, így automatikus rendszerekkel, hangmérésekkel és merülő mérőszalaggal végezhető. A tartály hangmérésének módszerét és annak bizonytalanságát a 6. cikkben említett monitorozási terv határozza meg.

Ha a társaság a felvett vagy a tüzelőanyag-tartályokban maradó tüzelőanyag mennyiségét térfogategységben (literben) határozza meg, akkor ezt a mennyiséget a tüzelőanyag-sűrűség tényleges értékeinek alkalmazásával tömeggé kell átalakítania. A társaság a tényleges sűrűséget az alábbiak egyikével határozza meg:

a)  fedélzeti mérőrendszerek;

b)  a tüzelőanyag-szállító által a tüzelőanyag-feltöltéskor mért és a számlára vagy a szállítólevélre feljegyzett sűrűség.

ba)  amennyiben rendelkezésre áll, egy akkreditált tüzelőanyag-vizsgáló laboratóriumban végzett kísérleti elemzés során mért sűrűség. [Mód. 87]

A tényleges sűrűséget kg/literben kell kifejezni és a méréskor fennálló tényleges hőmérsékleten kell meghatározni. Azokban az esetekben, amikor a sűrűség tényleges értékei nem állnak rendelkezésre, a hitelesítő jóváhagyása után az adott tüzelőanyag-típus átlagos sűrűsége vehető figyelembe.

3.  C. módszer: A vonatkozó tüzelőanyag-égetési folyamatok áramlásmérővel történő ellenőrzése

Ez a módszer a fedélzeti tüzelőanyag-áramlás mérésével történik. A kibocsátó forrásokhoz kapcsolt áramlásmérők adatait összesíteni kell egy adott időszak tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározásához.

Az időszak a két kikötés közötti időszakot vagy a kikötőben töltött időt jelenti. Az adott időszak alatt felhasznált tüzelőanyag tekintetében nyomon kell követni a tüzelőanyag típusát és kéntartalmát.

Az alkalmazott kalibrációs módszereket és a használt áramlásmérőkhöz kapcsolódó bizonytalanságot a 6. cikkben említett monitorozási terv határozza meg.

Ha társaság a felhasznált tüzelőanyag mennyiségét térfogategységben (literben) határozza meg, akkor ezt a mennyiséget a tüzelőanyag-sűrűség tényleges értékeinek alkalmazásával tömeggé kell átalakítania. A társaság a tényleges sűrűséget az alábbiak egyikével határozza meg:

a)  fedélzeti mérőrendszerek;

b)  a tüzelőanyag-szállító által a tüzelőanyag-feltöltéskor mért és a számlára vagy a szállítólevélre feljegyzett sűrűség.

A tényleges sűrűséget kg/literben kell kifejezni és a méréskor fennálló tényleges hőmérsékleten kell meghatározni. Azokban az esetekben, amikor a sűrűség tényleges értékei nem állnak rendelkezésre, a hitelesítő jóváhagyása után az adott tüzelőanyag-típus átlagos sűrűsége vehető figyelembe.

4.  D. módszer: Közvetlen kibocsátásmérés

Közvetlen kibocsátásmérések alkalmazhatók az e rendelet hatálya alá tartozó utak és egy uniós tagállam joghatósága alá tartozó kikötőben történő kibocsátások esetében. A szén-dioxid-kibocsátás tartalmazza a főgépek, segédgépek, kazánok és semlegesgáz-generátorok által kibocsátott szén-dioxidot. Azon hajók esetén, amelyekre vonatkozóan a jelentés ezen a módszeren alapul, a tüzelőanyag-fogyasztás kiszámítása a mért szén-dioxid-kibocsátás és az adott tüzelőanyag vonatkozó kibocsátási tényezője felhasználásával történik.

E módszer alapja az égésterméket kibocsátó kürtőben (kémény) történő szén-dioxid-kibocsátás áramlásának meghatározása az égéstermék szén-dioxid koncentrációjának és az égéstermék áramlásának szorzataként.

Az alkalmazott kalibrációs módszereket és a használt eszközökhöz kapcsolódó bizonytalanságot a 6. cikkben említett monitorozási terv határozza meg.

4a.  Da. módszer: A hajók mozgására vonatkozó információk (AIS) és hajóspecifikus adatok felhasználásával történő modellezés.

A modellezési rendszerért felelős ügynökség írásbeli megállapodást köt a kérdéses hajó tulajdonosával. A nyomon követési időszak végén a kiszámított szén-dioxid-kibocsátásokat összehasonlítják a hajó olaj-nyilvántartási könyvével és a tartálytér szállítójegyeivel az eltérések feltárása és kiigazítása érdekében. [Mód. 90]

II. MELLÉKLET

Az éghajlattal kapcsolatos egyéb információk monitorozása

A.  - Utankénti alapú monitorozás (9. cikk)

Az éghajlattal kapcsolatos egyéb információk utankénti alapú monitorozása érdekében (9. cikk) a társaságok tiszteletben tartják az alábbi szabályokat:

Az indulás és az érkezés napját és időpontját a greenwichi középidő alkalmazásával kell megadni. A tengeren töltött időt a kikötőből történő elindulásra és az oda történő megérkezésre vonatkozó információk alapján kell kiszámítani, ami nem tartalmazhatja a horgonyzást.

A megtett út lehet az indulási és az érkezési kikötő közötti legrövidebb út távolsága, vagy a ténylegesen megtett távolság. Az indulási és az érkezési kikötő közötti legrövidebb út távolságának használata esetén konzervatív kiigazítási tényezőt kell figyelembe venni annak biztosítása érdekében, hogy a megtett távolságot ne becsüljék alá jelentősen. Az alkalmazott távolságszámítást, valamint – szükség esetén – az alkalmazott korrekciós tényezőt a 6. cikkben említett monitorozási terv határozza meg. A megtett távolságot tengeri mérföldben kell kifejezni.

Személyszállító hajók esetén a szállított rakomány kifejezésére az utasok számát kell figyelembe venni. Minden további hajókategória esetén a szállított rakomány mennyiségét metrikus tonnában és köbméterben kell meghatározni. [Mód. 91]

A fuvarozási tevékenységet a megtett távolság és a szállított rakomány mennyiségének szorzataként kell meghatározni. [Mód. 92]

B.  - Éves alapú monitorozás (10. cikk)

Az éghajlattal kapcsolatos egyéb információk éves alapú monitorozása érdekében a társaságok tiszteletben tartják az alábbi szabályokat:

A 10. cikk szerint nyomon követendő értékeket az adott utankénti adatok összegzésével kell meghatározni.

Az átlagos energiahatékonyságot legalább az alábbi négy két mutató használatával kell nyomon követni: az adott távolságra eső tüzelőanyag-fogyasztás és a fuvarozási tevékenységre eső tüzelőanyag-fogyasztás, az adott távolságra eső szén-dioxid-kibocsátás szén-dioxid tekintetében vett kibocsátás, és a fuvarozási tevékenységre eső szén-dioxid-kibocsátás, amelyeket a következők szerint kell kiszámítani:

Adott távolságra eső tüzelőanyag-fogyasztás = éves összes tüzelőanyag-fogyasztás / megtett összes távolság

fuvarozási tevékenységre eső tüzelőanyag-fogyasztás = éves összes tüzelőanyag-fogyasztás / összes fuvarozási tevékenység

adott távolságra eső szén-dioxid-kibocsátás = éves összes szén-dioxid-kibocsátás / kibocsátás a szén-dioxid tekintetében = a szén-dioxid vonatkozásában vett éves összes megtett távolság

fuvarozási tevékenységre eső szén-dioxid-kibocsátás = éves összes szén-dioxid-kibocsátás / összes fuvarozási tevékenység [Mód. 93]

(1) HL C 67., 2014.3.6., 170. o.
(2)HL C 67., 2014.3.6., 170. o.
(3)HL C ....
(4) Az Európai Parlament 2014. április 16-i álláspontja.
(5)Az Európai Parlament és a Tanács 2009/406/EK határozata (2009. április 23.) az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről és a (HL L 140., 2009.6.5., 136. o.) és az Európai Parlament és a Tanács 2009/29/EK irányelve ( 2009. április 23.) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról (HL L 140., 2009.6.5., 63. o.).
(6)A Bizottság 2012/504/EU határozata (2012. szeptember 17.) az Eurostatról (HL L 251., 2012.9.18., 49. o.).
(7)Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről. (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).
(8)Az Európai Parlament és a Tanács 2009/21/EK irányelve (2009. április 23.) a lobogó szerinti állammal szembeni követelmények teljesítéséről (HL L 131., 2009.5.28., 132. o.).
(9)Az Európai Parlament és a Tanács 2009/16/EK irányelve (2009. április 23.) a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről (HL L 131., 2009.5.28., 57. o.).
(10)Az Európai Parlament és a Tanács 525/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről és a 280/2004/EL határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 2013.6.18., 13. o.).
(11)Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(12)Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).
(13)Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról, (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).
(14)
(15)Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 208., 2002.8.5., 1. o.).
(16) E rendelet hatálybalépésének időpontja.
(17) A Tanács 93/389/EGK határozata (1993. június 24.) a szén-dioxid és egyéb üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának ellenőrzését szolgáló rendszerről (HL L 167., 1993.7.9., 31. o.).
(18) E rendelet száma.
(19)
(20)+ E rendelet száma.
(21)
(22) E rendelet száma.
(23)
(24)
(25)Helyesbítés az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről szóló, 2012. június 21-i 601/2012/EU bizottsági rendelethez (HL L 181., 2012.7.12., 30–104. o.).


Idegenhonos özönfajok ***I
PDF 202kWORD 79k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az idegenhonos özönfajok betelepedésének és elterjedésének a megelőzéséről és féken tartásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0620 – C7-0264/2013 – 2013/0307(COD))
P7_TA(2014)0425A7-0088/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0620),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0264/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az osztrák Bundesrat által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2014. január 22-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. március 19-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Halászati Bizottság véleményére (A7-0088/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 16-án került elfogadásra az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2013)0307


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 1143/2014/EU rendelet.)

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


Az Egyesült Nemzetek éghajlat-változási keretegyezménye Kiotói Jegyzőkönyvének technikai végrehajtása ***I
PDF 221kWORD 39k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az 525/2013/EU rendeletnek az Egyesült Nemzetek éghajlat-változási keretegyezménye Kiotói Jegyzőkönyvének technikai végrehajtása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0769 – C7-0393/2013 – 2013/0377(COD))
P7_TA(2014)0426A7-0171/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0769),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0393/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2014. február 26-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. március 19-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A7-0171/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 16-án került elfogadásra az 525/2013/EU rendeletnek az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezményéhez csatolt Kiotói Jegyzőkönyv technikai végrehajtása tekintetében történő módosításáról szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2013)0377


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 662/2014/EU rendelet.)

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


Az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelem ***I
PDF 542kWORD 138k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2012)0363 – C7-0192/2012 – 2012/0193(COD))
P7_TA-PROV(2014)0427A7-0251/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0363),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 325. cikkének (4) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0192/2012),

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokol véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel a Számvevőszék 2012. november 15-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottsága 2012. október 10-i véleményére(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. és 37. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság által az eljárási szabályzat 51. cikke alapján folytatott közös tanácskozásra,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A7‑0251/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 16-án került elfogadásra az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló 2014/.../EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2012)0193


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 325. cikke (4) 83. cikke (2) bekezdésére, [Mód. 1]

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Számvevőszék véleményére(3),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(4)

rendes jogalkotási eljárás keretében(5),

mivel:

(1)  Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme nem kizárólag a költségvetési előirányzatok kezelésére vonatkozik, hanem kiterjed a költségvetési eszközöket hátrányosan érintő, vagy azzal fenyegető valamennyi lépésre, valamint a tagállamok eszközeit hasonlóan érintő intézkedésekre, amennyiben az említett eszközök célja – az uniós szakpolitikák szempontjából releváns – tagállami gazdaság, illetve államháztartás támogatása vagy megszilárdítása.

(2)  Annak érdekében, hogy biztosított legyen a hatékony, arányos és visszatartó erejű védelem érdekei számára, a tagállamok büntetőjogának – az e területre vonatkozó legsúlyosabb és a csaláshoz kapcsolódó elkövetési magatartástípusokkal szemben, valamint az Unió pénzügyi magatartás típusok esetén – továbbra is ki kell egészítenie érdekei optimális védelmet élvezzenek, a közigazgatási és a polgári jog alapján biztosított védelmet, elfogadott intézkedéseket ki kell egészíteni a tagállamok büntetőjogi rendelkezéseivel, ugyanakkor ki kell küszöbölni az említett jogterületeken belüli és azok között közötti következetlenségeket. [Mód. 2]

(3)  Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme indokolja az EU Unió költségvetésének terhére elkövetett – kiadási a kiadásokat, a bevételeket, az eszközöket és a bevételi oldalt a forrásokat is érintő –, és a csalárd magatartást is felölelő csalás fogalmának közös meghatározását, beleértve a hitelfelvételi és hitelnyújtási műveleteket is. [Mód. 3]

(4)  A hozzáadottérték-adót (héa) érintő csalás csökkenti a tagállamok adóbevételeit, és ezáltal hátráltatja a tagállamok hozzáadottértékadó-alapjára vonatkozó egységes kulcs alkalmazását. Amint azt az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlata megerősítette(6), közvetlen kapcsolat áll fenn az alkalmazandó uniós jogot figyelembe véve a héa-bevételek beszedése, valamint a vonatkozó héa-sajátforrás uniós költségvetés rendelkezésére bocsátása között, mivel az előbbi beszedése során történt mulasztás potenciálisan az utóbbi csökkenéséhez vezet. Ezért ezen irányelv hatálya kiterjed a tagállami héa-befizetésekből származó bevételre.

(5)  A héa-alapú saját forrás alapjának jogellenes csökkentése révén az EU pénzügyi érdekeit érintő lényeges hatás figyelembevétele, valamint az ezen irányelvbe foglalt küszöbértékek alkalmazása során az arányosság elvével összhangban – a saját forrás kiszámításának sajátos jellegére és az alkalmazott módszertanra tekintettel – kell eljárni, ideértve a tagállamok közötti differenciált bánásmódot.

(6)  Az Unió pénzügyi érdekei sérülhetnek, amennyiben az egyes ajánlattevők – közvetve vagy közvetlenül – a pályáztató szervtől jogosulatlanul jogellenesen megszerzett adatok alapján szolgáltatnak információt az ajánlatkérő vagy odaítélő hatóságoknak, azzal a céllal, hogy megkerüljék vagy eltorzítsák megszegjék a közbeszerzési vagy odaítélési eljárásra vonatkozó szabályokat. E Jóllehet az efféle magatartás nagyon hasonlít a csaláshoz, de az ajánlattevő részéről nem feltétlenül kell, hogy bírjon megvalósulnia az elkövetett egyértelmű csalás bűncselekményének valamennyi ismérvével, mivel a benyújtott pályázat teljes mértékben megfelelhet valamennyi követelménynek. minden előírt feltételnek. A pályázók közötti ajánlattételi összejátszás sérti az uniós versenyjogot és az egyenértékű tagállami jogszabályokat; e magatartással szemben állami bűnüldözési intézkedéseket és szankciókat alkalmaznak az Unió egész területén, és továbbra sem tartozhat ezen irányelv hatálya alá. [Mód. 4]

(7)  A pénzmosás elleni uniós jogszabály teljes mértékben alkalmazandó az ezen irányelvben említett bűncselekményekből származó jövedelem tisztára mosására. Az említett jogszabályra történő hivatkozásnak biztosítania kell, hogy az ezen irányelv által bevezetett szankciórendszert alkalmazzák az Unió pénzügyi érdekének sérelmére elkövetett valamennyi bűncselekmény esetében.

(8)  A korrupció – amely sok esetben csalárd magatartással is összekapcsolódhat – rendkívül súlyos fenyegetést jelent az Unió pénzügyi érdekeire. Ezért ezen a területen külön büntetendőségre van szükség. Biztosítani kell, hogy a fogalommeghatározás kiterjedjen a vonatkozó bűncselekményekre, akár hivatali k