Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2014/2021(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0244/2014

Előterjesztett szövegek :

A7-0244/2014

Viták :

PV 17/04/2014 - 8
CRE 17/04/2014 - 8

Szavazatok :

PV 17/04/2014 - 9.11
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2014)0455

Elfogadott szövegek
PDF 393kWORD 63k
2014. április 17., Csütörtök - Strasbourg
Az EU–Japán stratégiai partnerségi megállapodásról szóló tárgyalások
P7_TA(2014)0455A7-0244/2014

Az Európai Parlament 2014. április 17-i állásfoglalása az Európai Parlamentnek a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az Európai Külügyi Szolgálathoz intézett ajánlásával az EU és Japán közötti stratégiai partnerségi megállapodásra irányuló tárgyalásokról (2014/2021(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az 1991-ben Hágában megrendezett első kétoldalú csúcstalálkozóra, valamint az Európai Közösség és Japán közötti kapcsolatokról szóló közös nyilatkozat elfogadására,

–  tekintettel a 2001-ben Brüsszelben megrendezett tizedik kétoldalú csúcstalálkozóra, valamint a „Közös jövőnk alakítása” elnevezésű EU–Japán cselekvési terv elfogadására, amely célkitűzéseket fogalmaz meg a béke és biztonság előmozdítására, a gazdasági és kereskedelmi partnerség megerősítésére, a globális és társadalmi kihívások kezelésére, valamint a népek és kultúrák közötti kapcsolat szorosabbra fűzésére vonatkozóan,

–  tekintettel a Tanács által 2012. november 29-én engedélyezett és 2013. március 25-én Brüsszelben megnyitott, az EU és Japán közötti stratégiai partnerségi megállapodásról szóló tárgyalásokra,

–  tekintettel a 2013. március 25-én elindított, az EU és Japán közötti szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokra,

–  tekintettel a 2013. november 19-én Tokióban megrendezett huszonegyedik EU–Japán csúcstalálkozóra,

–  tekintettel a Tanács által 2012. június 15-én jóváhagyott, az EU Kelet-Ázsiával kapcsolatos kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó iránymutatásokra,

–  tekintettel az energiapolitika második stratégiai felülvizsgálatáról szóló, 2009. február 3-i állásfoglalására(1), valamint „A Japánban kialakult helyzet, különös tekintettel az atomerőművek készenléti állapotára” című, 2011. március 24-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD) részes feleinek 2010. október 18–29. között Nagoyában (Japánban) tartandó 10. konferenciájára készülő uniós stratégiai célkitűzésekről szóló 2010. október 7-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel „A halálbüntetés Japánban” című, 2012. február 16-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az EU és Japán közötti kereskedelmi kapcsolatokról szóló, 2011. május 11-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az Európai Parlament 2013. december 10-i, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az Európai Külügyi Szolgálathoz intézett ajánlásokat tartalmazó, az EU és Kanada közötti partnerségi és együttműködési megállapodásról folytatott tárgyalásokról szóló állásfoglalására(6);

–  tekintettel a 2011. március 11-én Japán partvidékének jelentős részén pusztító szörnyű földrengésre és az azt követő szökőárra, amelyek a fukusimai atomerőmű megrongálódásához vezettek,

–  tekintettel eljárási szabályzata 90. cikkének (4) bekezdésére és 48. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A7-0244/2014),

A.  mivel Japán 2003 óta az EU stratégiai partnere;

B.  mivel az EU és Japán egyaránt különleges felelősséggel tartozik a béke, a stabilitás és a jólét előmozdításáért a gyorsan változó világban;

C.  mivel az EU és Japán között már most is együttműködés valósul meg több területen, ilyen például a vámügyi együttműködés és a bűnügyi jogsegély, a tudomány és technológia, az internetbiztonság, az akadémiai és kutatási együttműködés, az atomenergia békés felhasználása, az üzleti közösségen belüli kapcsolatépítés, valamint az emberek közötti kapcsolatok előmozdítása;

D.  mivel az EU és Japán egyaránt magukénak vallják a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok előmozdításának értékeit, amelyeknek szerves részét kell képezniük a két fél közötti megállapodásoknak, ezzel szilárd keretet biztosítva a kapcsolataiknak;

E.  mivel Japán a nemzetközi együttműködés elve alapján, a béke proaktív támogató országaként fokozottan hozzájárul a nemzetközi biztonsághoz és stabilitáshoz;

F.  mivel Japán és az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete (NATO) 2013 áprilisában írták alá első közös politikai nyilatkozatukat, amelyben a válságkezelést, a katasztrófasegélyre irányuló erőfeszítéseket, a béketámogató műveleteket, a kibervédelmet és a tengerhajózási biztonságot említik lehetséges együttműködési területként;

G.  mivel Japán egyúttal aktív tagja az Ázsiai Fejlesztési Banknak (ADB), az Afrikai Fejlesztési Banknak (AFDB), az Amerika-közi Fejlesztési Banknak (IADB), az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági és Szociális Bizottságnak (UNESCAP), valamint számos egyéb szakosodott ENSZ-ügynökségnek, az Ázsia–Európa találkozónak és az Ázsiai Együttműködési Párbeszédnek (ACD); mivel Japán a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO) is tagja annak 1995. évi alapítása óta, egyúttal pedig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD), a G8-csoport és a G20-csoport tagja;

H.  mivel feszültség áll fenn Japán és szomszédai, Kína, Oroszország és Dél-Korea között Kelet-Ázsia tengeri térségében;

1.  az alábbi ajánlásokat intézi a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az Európai Külügyi Szolgálathoz:

  

A stratégiai partnerségi megállapodásról szóló tárgyalások vonatkozásában

   a) fűzzék szorosabbra az EU és Japán közötti kapcsolatokat az átfogó stratégiai partnerségi megállapodásról szóló tárgyalások mihamarabbi lezárásával; ruházzák fel a megállapodást valódi stratégiai dimenzióval, amely kiemeli az Unió és Japán közötti kapcsolatok különleges szempontjait;
   b) tűzzék ki célul egy szorosabb kapcsolatot elősegítő hosszú távú keret kialakítását, ami jelentősen hozzájárul a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok elmélyítéséhez, kézzelfogható eredményekkel mindkét térség polgárai számára, valamint fordítsanak kiemelt figyelmet a gazdasági politikák globális összehangolására;
   c) jelentős mértékben növeljék a kétoldalú együttműködési és ágazati párbeszédek számát és hatókörét;
  

Politikai párbeszéd

   d) újólag erősítsék meg a közös értékeket, valamint a közös célokat és felelősségeket a globális béke, a stabilitás, a parlamenti demokrácia, a fenntartható fejlődés és egy szilárd multilaterális rendszer előmozdítására; továbbra is működjenek együtt az ENSZ reformja és megerősítése érdekében, a Biztonsági Tanácsot is beleértve; ismerjék el, hogy az egyre inkább többpólusú világban számos regionális és nemzeti szereplő, köztük az EU és Japán politikai jelentősége növekszik, és szólítsanak fel a nemzetközi színtéren való fokozott együttműködésre és koordinációra;
   e) mélyítsék el és fűzzék szorosabbra a politikai, biztonsági, valamint a békével kapcsolatos kérdésekben folytatott együttműködést, ideértve az információ megosztását, a nonproliferációt, a leszerelést, a tömegpusztító fegyverek felszámolását, a kiberbiztonságot, valamint a nemzetközi bűnözés, így például az emberkereskedelem, a kábítószer-kereskedelem, a kalózkodás és a terrorizmus elleni küzdelmet is;
   f) a globális fejlesztési segély fő adományozóiként kötelezzék el magukat a politikák és beavatkozások kialakítása terén folytatott szorosabb együttműködés és koordináció iránt a millenniumi fejlesztési célok elérése érdekében, amelyek tekintetében a humánbiztonság szempontja alapvető fontosságú;
   g) vizsgálják meg a globális biztonsági kérdésekben – többek között a válságkezelés és a békefenntartási erőfeszítések területén – való együttműködés megerősítésének lehetőségeit;
   h) folytassanak együttműködést a polgári válságkezelés, a polgári védelem, a természeti és ember által okozott katasztrófákra történő válaszadás, a humanitárius segítségnyújtás és a válság utáni újjáépítési kezdeményezések terén; erősítsék meg a kétoldalú és nemzetközi együttműködést a katasztrófakockázat-csökkentés terén;
   i) adjanak hangot a tagállamok súlyos aggodalmainak a fukusimai nukleáris katasztrófa pusztító következményei kapcsán; ösztönözzék a japán kormányt arra, hogy nyújtson minél pontosabb és átfogóbb tájékoztatást a nemzetközi közösség számára a reaktorral és a szennyezés szintjével kapcsolatban rendelkezésre álló adatokról;
   j) közösen segítsék elő más többoldalú fórumokon, például az ENSZ, a G8-csoport, a G-20 csoport, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) és a Nemzetközi Monetáris Alapon (IMF) keretében folytatott együttműködést; hozzanak közös erőfeszítéseket a globális gazdasági fellendülés, a munkahelyteremtés és a többoldalú kereskedelmi szabályozás előmozdítására;
   k) az eddigi sikeres együttműködésre építve fokozzák a biztonsággal kapcsolatos projektekben való konkrét együttműködést az olyan stratégiai jelentőségű régiókban mint a Közel-Kelet, Afrika és Közép-Ázsia;
   l) a fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében működjenek együtt a Rio+20 ENSZ-konferencián hozott határozatok végrehajtása terén;
  

Regionális párbeszédek

   m) támogassák a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) integrációját és hangsúlyozzák az ASEAN regionális fórum és a kelet-ázsiai csúcstalálkozó (EAS) szerepét a kölcsönös megértés előmozdításában Ázsiában, valamint a térségen kívülről, így például az Európai Unióból érkező párbeszédpartnerek bevonásában;
   n) hangsúlyozzák, hogy Japán szomszédaival ápolt kapcsolatai Kelet-Ázsia stabilitása és biztonsága, valamint általában véve a globális biztonság szempontjából is létfontosságúak;
   o) emlékeztessenek arra, hogy Kelet-Ázsiában a stabilitás elérése és a feszültségek feloldása szintén Európa fontos érdeke; valamennyi érintett felet ösztönözzenek arra, hogy a nemzetközi jogon és egyezményeken alapuló békés párbeszédek útján rendezzék a Kelet-kínai-tengeren fennálló feszültségeket; tartózkodjanak az erőszak alkalmazásától vagy az azzal való fenyegetéstől, és állapodjanak meg a helyzet további fokozódásának megelőzésére irányuló intézkedések alkalmazásáról előre nem látható incidensek esetén; hangsúlyozzák a bizalomépítés és a megelőző diplomácia fontosságát; nyomatékosítsák, hogy a nemzetközi hajózás szabadsága elengedhetetlen fontosságú a nemzetközi kereskedelem szempontjából, ezért azt tiszteletben kell tartani;
   p) továbbra is törekedjenek a tartós béke és biztonság megteremtésére egy atomfegyver-mentes Koreai-félszigeten, és szólítsák fel a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, hogy hagyjon fel valamennyi meglévő nukleáris programjával;
  

Emberi jogok és alapvető szabadságok

   q) újólag erősítsék meg az emberi jogok, a demokrácia, az alapvető szabadságok, a jó kormányzás és a jogállamiság tiszteletben tartásának közös értékeit, és közösen munkálkodjanak ezen értékek globális előmozdításán és védelmén;
   r) kezdjen párbeszédet a japán kormánnyal a halálbüntetésre vonatkozó moratóriumról annak végleges eltörlése érdekében;
   s) mozdítsák elő a nemek közötti egyenlőséget mint a demokrácia alapvető fontosságú elemét;
   t) tárgyaljanak a kölcsönös feltételességet is magában foglaló rendelkezés, valamint az emberi jogokról és demokráciáról szóló záradékok megállapodásba történő beépítéséről, újólag megerősítve ezen értékek iránti kölcsönös elkötelezettséget; fogadjanak el megfelelő biztosítékokat, ezáltal garantálva a megállapodás stabilitását és azt, hogy egyik fél sem élhet vissza egy ilyen rendelkezéssel; ragaszkodjanak ahhoz, hogy a feltételesség részét képezze a Japánnal létrejött stratégiai partnerségi megállapodásnak, az Unió e kérdésben követett általános megközelítésének jegyében;
  

Gazdasági, környezetvédelmi, tudományos és kulturális együttműködés

   u) integrálják a tudományos, technológiai, üzleti és kutatási együttműködés kiterjedt keretét az innovációs lehetőségek növelése érdekében; működjenek együtt annak érdekében, hogy innovatív közlekedési megoldásokat találjanak;
   v) vizsgálják meg a műholdas navigációs rendszerekkel kapcsolatos szorosabb együttműködés lehetőségeit;
   w) fokozzák a kétoldalú kereskedelmet és együttműködést olyan szakpolitikák terén, amelyek előmozdítják a biztonságos, megbízható és fenntartható energiapolitikákat, az energiahatékonyságot, a megújuló energiákat, a nukleáris biztonság szabályozási kereteit és a nukleáris létesítmények stressztesztjét, valamint az energetikai kutatást, a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor ITER-projektet és a szén-dioxid-leválasztást is ideértve;
   x) folytassanak továbbra is együttműködést annak érdekében, hogy sürgősen átfogó és fenntartható globális választ találjanak az éghajlatváltozásra, többek között az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának valamennyi fél általi drasztikus csökkentésén keresztül;
   y) működjenek együtt a halállományok fenntartható kezelésében;
   z) mozdítsák elő az együttműködést a ritkaföldfém- és más alapvető fontosságú nyersanyagkészletek globális kezelése és kutatása terén;
   aa) hangsúlyozzák, hogy a kibertér fontos a véleménynyilvánítás szabadsága és a méltányos társadalmi fejlődés előmozdításában;
   ab) növeljék a lakossági tudatosságot és láthatóságot mindkét fél vonatkozásában egymás területein; fokozzák a kétoldalú kulturális, akadémiai és ifjúsági kapcsolatokat, valamint az emberek közötti eszmecserét és a sporttal kapcsolatos cseréket;
   ac) cseréljék ki tapasztalataikat és bevált gyakorlataikat az elöregedő és aktív társadalom igényeire történő válaszadás terén;
   ad) sajátos együttműködési és közös fellépési területként foglalkozzanak az egészségügy kérdésével azáltal, hogy megteremtik a módját a rendelkezésre álló legjobb orvosi ismeretek – köztük a biotechnológia – ötvözésének és cseréjének annak érdekében, hogy választ adjanak az elöregedő társadalom egészségügyi szükségleteire;
  

Egyéb rendelkezések

   ae) konzultáljanak az Európai Parlamenttel a parlamenti együttműködésről szóló rendelkezéseket illetően;
   af) vezessenek be egyértelmű referenciaértékeket és kötelező határidőket a stratégiai partnerségi megállapodás végrehajtására vonatkozóan, valamint alkalmazzanak nyomon követési mechanizmusokat, többek között az Európai Parlamentnek való jelentéstétel révén;

2.  utasítja elnökét, hogy az Európai Parlament ajánlásait tartalmazó ezen állásfoglalást továbbítsa a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, valamint Japán kormányának és parlamentjének.

(1) HL C 67. E, 2010.3.18., 16. o.
(2) HL C 247. E, 2012.8.17., 20. o.
(3) HL C 371. E, 2011.12.20., 14. o.
(4) HL C 249. E, 2013.8.30., 63. o.
(5) HL C 377. E, 2012.12.7., 19. o.
(6) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0532.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat