Az Európai Parlament 2014. április 17-i állásfoglalása az Európai Parlamentnek a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az Európai Külügyi Szolgálathoz intézett ajánlásával az EU és Japán közötti stratégiai partnerségi megállapodásra irányuló tárgyalásokról (2014/2021(INI))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az 1991-ben Hágában megrendezett első kétoldalú csúcstalálkozóra, valamint az Európai Közösség és Japán közötti kapcsolatokról szóló közös nyilatkozat elfogadására,
– tekintettel a 2001-ben Brüsszelben megrendezett tizedik kétoldalú csúcstalálkozóra, valamint a „Közös jövőnk alakítása” elnevezésű EU–Japán cselekvési terv elfogadására, amely célkitűzéseket fogalmaz meg a béke és biztonság előmozdítására, a gazdasági és kereskedelmi partnerség megerősítésére, a globális és társadalmi kihívások kezelésére, valamint a népek és kultúrák közötti kapcsolat szorosabbra fűzésére vonatkozóan,
– tekintettel a Tanács által 2012. november 29-én engedélyezett és 2013. március 25-én Brüsszelben megnyitott, az EU és Japán közötti stratégiai partnerségi megállapodásról szóló tárgyalásokra,
– tekintettel a 2013. március 25-én elindított, az EU és Japán közötti szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokra,
– tekintettel a 2013. november 19-én Tokióban megrendezett huszonegyedik EU–Japán csúcstalálkozóra,
– tekintettel a Tanács által 2012. június 15-én jóváhagyott, az EU Kelet-Ázsiával kapcsolatos kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó iránymutatásokra,
– tekintettel az energiapolitika második stratégiai felülvizsgálatáról szóló, 2009. február 3-i állásfoglalására(1), valamint „A Japánban kialakult helyzet, különös tekintettel az atomerőművek készenléti állapotára” című, 2011. március 24-i állásfoglalására(2),
– tekintettel a Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD) részes feleinek 2010. október 18–29. között Nagoyában (Japánban) tartandó 10. konferenciájára készülő uniós stratégiai célkitűzésekről szóló 2010. október 7-i állásfoglalására(3),
– tekintettel „A halálbüntetés Japánban” című, 2012. február 16-i állásfoglalására(4),
– tekintettel az EU és Japán közötti kereskedelmi kapcsolatokról szóló, 2011. május 11-i állásfoglalására(5),
– tekintettel az Európai Parlament 2013. december 10-i, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az Európai Külügyi Szolgálathoz intézett ajánlásokat tartalmazó, az EU és Kanada közötti partnerségi és együttműködési megállapodásról folytatott tárgyalásokról szóló állásfoglalására(6);
– tekintettel a 2011. március 11-én Japán partvidékének jelentős részén pusztító szörnyű földrengésre és az azt követő szökőárra, amelyek a fukusimai atomerőmű megrongálódásához vezettek,
– tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A7-0244/2014),
A. mivel Japán 2003 óta az EU stratégiai partnere;
B. mivel az EU és Japán egyaránt különleges felelősséggel tartozik a béke, a stabilitás és a jólét előmozdításáért a gyorsan változó világban;
C. mivel az EU és Japán között már most is együttműködés valósul meg több területen, ilyen például a vámügyi együttműködés és a bűnügyi jogsegély, a tudomány és technológia, az internetbiztonság, az akadémiai és kutatási együttműködés, az atomenergia békés felhasználása, az üzleti közösségen belüli kapcsolatépítés, valamint az emberek közötti kapcsolatok előmozdítása;
D. mivel az EU és Japán egyaránt magukénak vallják a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok előmozdításának értékeit, amelyeknek szerves részét kell képezniük a két fél közötti megállapodásoknak, ezzel szilárd keretet biztosítva a kapcsolataiknak;
E. mivel Japán a nemzetközi együttműködés elve alapján, a béke proaktív támogató országaként fokozottan hozzájárul a nemzetközi biztonsághoz és stabilitáshoz;
F. mivel Japán és az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete (NATO) 2013 áprilisában írták alá első közös politikai nyilatkozatukat, amelyben a válságkezelést, a katasztrófasegélyre irányuló erőfeszítéseket, a béketámogató műveleteket, a kibervédelmet és a tengerhajózási biztonságot említik lehetséges együttműködési területként;
G. mivel Japán egyúttal aktív tagja az Ázsiai Fejlesztési Banknak (ADB), az Afrikai Fejlesztési Banknak (AFDB), az Amerika-közi Fejlesztési Banknak (IADB), az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági és Szociális Bizottságnak (UNESCAP), valamint számos egyéb szakosodott ENSZ-ügynökségnek, az Ázsia–Európa találkozónak és az Ázsiai Együttműködési Párbeszédnek (ACD); mivel Japán a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO) is tagja annak 1995. évi alapítása óta, egyúttal pedig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD), a G8-csoport és a G20-csoport tagja;
H. mivel feszültség áll fenn Japán és szomszédai, Kína, Oroszország és Dél-Korea között Kelet-Ázsia tengeri térségében;
1. az alábbi ajánlásokat intézi a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az Európai Külügyi Szolgálathoz:
A stratégiai partnerségi megállapodásról szóló tárgyalások vonatkozásában
a)
fűzzék szorosabbra az EU és Japán közötti kapcsolatokat az átfogó stratégiai partnerségi megállapodásról szóló tárgyalások mihamarabbi lezárásával; ruházzák fel a megállapodást valódi stratégiai dimenzióval, amely kiemeli az Unió és Japán közötti kapcsolatok különleges szempontjait;
b)
tűzzék ki célul egy szorosabb kapcsolatot elősegítő hosszú távú keret kialakítását, ami jelentősen hozzájárul a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok elmélyítéséhez, kézzelfogható eredményekkel mindkét térség polgárai számára, valamint fordítsanak kiemelt figyelmet a gazdasági politikák globális összehangolására;
c)
jelentős mértékben növeljék a kétoldalú együttműködési és ágazati párbeszédek számát és hatókörét;
Politikai párbeszéd
d)
újólag erősítsék meg a közös értékeket, valamint a közös célokat és felelősségeket a globális béke, a stabilitás, a parlamenti demokrácia, a fenntartható fejlődés és egy szilárd multilaterális rendszer előmozdítására; továbbra is működjenek együtt az ENSZ reformja és megerősítése érdekében, a Biztonsági Tanácsot is beleértve; ismerjék el, hogy az egyre inkább többpólusú világban számos regionális és nemzeti szereplő, köztük az EU és Japán politikai jelentősége növekszik, és szólítsanak fel a nemzetközi színtéren való fokozott együttműködésre és koordinációra;
e)
mélyítsék el és fűzzék szorosabbra a politikai, biztonsági, valamint a békével kapcsolatos kérdésekben folytatott együttműködést, ideértve az információ megosztását, a nonproliferációt, a leszerelést, a tömegpusztító fegyverek felszámolását, a kiberbiztonságot, valamint a nemzetközi bűnözés, így például az emberkereskedelem, a kábítószer-kereskedelem, a kalózkodás és a terrorizmus elleni küzdelmet is;
f)
a globális fejlesztési segély fő adományozóiként kötelezzék el magukat a politikák és beavatkozások kialakítása terén folytatott szorosabb együttműködés és koordináció iránt a millenniumi fejlesztési célok elérése érdekében, amelyek tekintetében a humánbiztonság szempontja alapvető fontosságú;
g)
vizsgálják meg a globális biztonsági kérdésekben – többek között a válságkezelés és a békefenntartási erőfeszítések területén – való együttműködés megerősítésének lehetőségeit;
h)
folytassanak együttműködést a polgári válságkezelés, a polgári védelem, a természeti és ember által okozott katasztrófákra történő válaszadás, a humanitárius segítségnyújtás és a válság utáni újjáépítési kezdeményezések terén; erősítsék meg a kétoldalú és nemzetközi együttműködést a katasztrófakockázat-csökkentés terén;
i)
adjanak hangot a tagállamok súlyos aggodalmainak a fukusimai nukleáris katasztrófa pusztító következményei kapcsán; ösztönözzék a japán kormányt arra, hogy nyújtson minél pontosabb és átfogóbb tájékoztatást a nemzetközi közösség számára a reaktorral és a szennyezés szintjével kapcsolatban rendelkezésre álló adatokról;
j)
közösen segítsék elő más többoldalú fórumokon, például az ENSZ, a G8-csoport, a G-20 csoport, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) és a Nemzetközi Monetáris Alapon (IMF) keretében folytatott együttműködést; hozzanak közös erőfeszítéseket a globális gazdasági fellendülés, a munkahelyteremtés és a többoldalú kereskedelmi szabályozás előmozdítására;
k)
az eddigi sikeres együttműködésre építve fokozzák a biztonsággal kapcsolatos projektekben való konkrét együttműködést az olyan stratégiai jelentőségű régiókban mint a Közel-Kelet, Afrika és Közép-Ázsia;
l)
a fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében működjenek együtt a Rio+20 ENSZ-konferencián hozott határozatok végrehajtása terén;
Regionális párbeszédek
m)
támogassák a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) integrációját és hangsúlyozzák az ASEAN regionális fórum és a kelet-ázsiai csúcstalálkozó (EAS) szerepét a kölcsönös megértés előmozdításában Ázsiában, valamint a térségen kívülről, így például az Európai Unióból érkező párbeszédpartnerek bevonásában;
n)
hangsúlyozzák, hogy Japán szomszédaival ápolt kapcsolatai Kelet-Ázsia stabilitása és biztonsága, valamint általában véve a globális biztonság szempontjából is létfontosságúak;
o)
emlékeztessenek arra, hogy Kelet-Ázsiában a stabilitás elérése és a feszültségek feloldása szintén Európa fontos érdeke; valamennyi érintett felet ösztönözzenek arra, hogy a nemzetközi jogon és egyezményeken alapuló békés párbeszédek útján rendezzék a Kelet-kínai-tengeren fennálló feszültségeket; tartózkodjanak az erőszak alkalmazásától vagy az azzal való fenyegetéstől, és állapodjanak meg a helyzet további fokozódásának megelőzésére irányuló intézkedések alkalmazásáról előre nem látható incidensek esetén; hangsúlyozzák a bizalomépítés és a megelőző diplomácia fontosságát; nyomatékosítsák, hogy a nemzetközi hajózás szabadsága elengedhetetlen fontosságú a nemzetközi kereskedelem szempontjából, ezért azt tiszteletben kell tartani;
p)
továbbra is törekedjenek a tartós béke és biztonság megteremtésére egy atomfegyver-mentes Koreai-félszigeten, és szólítsák fel a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, hogy hagyjon fel valamennyi meglévő nukleáris programjával;
Emberi jogok és alapvető szabadságok
q)
újólag erősítsék meg az emberi jogok, a demokrácia, az alapvető szabadságok, a jó kormányzás és a jogállamiság tiszteletben tartásának közös értékeit, és közösen munkálkodjanak ezen értékek globális előmozdításán és védelmén;
r)
kezdjen párbeszédet a japán kormánnyal a halálbüntetésre vonatkozó moratóriumról annak végleges eltörlése érdekében;
s)
mozdítsák elő a nemek közötti egyenlőséget mint a demokrácia alapvető fontosságú elemét;
t)
tárgyaljanak a kölcsönös feltételességet is magában foglaló rendelkezés, valamint az emberi jogokról és demokráciáról szóló záradékok megállapodásba történő beépítéséről, újólag megerősítve ezen értékek iránti kölcsönös elkötelezettséget; fogadjanak el megfelelő biztosítékokat, ezáltal garantálva a megállapodás stabilitását és azt, hogy egyik fél sem élhet vissza egy ilyen rendelkezéssel; ragaszkodjanak ahhoz, hogy a feltételesség részét képezze a Japánnal létrejött stratégiai partnerségi megállapodásnak, az Unió e kérdésben követett általános megközelítésének jegyében;
Gazdasági, környezetvédelmi, tudományos és kulturális együttműködés
u)
integrálják a tudományos, technológiai, üzleti és kutatási együttműködés kiterjedt keretét az innovációs lehetőségek növelése érdekében; működjenek együtt annak érdekében, hogy innovatív közlekedési megoldásokat találjanak;
v)
vizsgálják meg a műholdas navigációs rendszerekkel kapcsolatos szorosabb együttműködés lehetőségeit;
w)
fokozzák a kétoldalú kereskedelmet és együttműködést olyan szakpolitikák terén, amelyek előmozdítják a biztonságos, megbízható és fenntartható energiapolitikákat, az energiahatékonyságot, a megújuló energiákat, a nukleáris biztonság szabályozási kereteit és a nukleáris létesítmények stressztesztjét, valamint az energetikai kutatást, a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor ITER-projektet és a szén-dioxid-leválasztást is ideértve;
x)
folytassanak továbbra is együttműködést annak érdekében, hogy sürgősen átfogó és fenntartható globális választ találjanak az éghajlatváltozásra, többek között az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának valamennyi fél általi drasztikus csökkentésén keresztül;
y)
működjenek együtt a halállományok fenntartható kezelésében;
z)
mozdítsák elő az együttműködést a ritkaföldfém- és más alapvető fontosságú nyersanyagkészletek globális kezelése és kutatása terén;
aa)
hangsúlyozzák, hogy a kibertér fontos a véleménynyilvánítás szabadsága és a méltányos társadalmi fejlődés előmozdításában;
ab)
növeljék a lakossági tudatosságot és láthatóságot mindkét fél vonatkozásában egymás területein; fokozzák a kétoldalú kulturális, akadémiai és ifjúsági kapcsolatokat, valamint az emberek közötti eszmecserét és a sporttal kapcsolatos cseréket;
ac)
cseréljék ki tapasztalataikat és bevált gyakorlataikat az elöregedő és aktív társadalom igényeire történő válaszadás terén;
ad)
sajátos együttműködési és közös fellépési területként foglalkozzanak az egészségügy kérdésével azáltal, hogy megteremtik a módját a rendelkezésre álló legjobb orvosi ismeretek – köztük a biotechnológia – ötvözésének és cseréjének annak érdekében, hogy választ adjanak az elöregedő társadalom egészségügyi szükségleteire;
Egyéb rendelkezések
ae)
konzultáljanak az Európai Parlamenttel a parlamenti együttműködésről szóló rendelkezéseket illetően;
af)
vezessenek be egyértelmű referenciaértékeket és kötelező határidőket a stratégiai partnerségi megállapodás végrehajtására vonatkozóan, valamint alkalmazzanak nyomon követési mechanizmusokat, többek között az Európai Parlamentnek való jelentéstétel révén;
2. utasítja elnökét, hogy az Európai Parlament ajánlásait tartalmazó ezen állásfoglalást továbbítsa a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, valamint Japán kormányának és parlamentjének.