Az Európai Parlament 2014. július 17-i állásfoglalása az iraki helyzetről (2014/2716(RSP))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Irakról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen az iraki helyzetről szóló, 2014. február 27-i állásfoglalására(1),
– tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Iraki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodásra, valamint az Európai Unió és Irak közötti partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló, 2013. január 17-i állásfoglalására(2),
– tekintettel a Külügyek Tanácsának Irakról szóló, különösen 2014. június 23-i következtetéseire,
– tekintettel Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár Irakról szóló nyilatkozataira,
– tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára,
– tekintettel az 1966-ban elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, amelyhez Irak is csatlakozott,
– tekintettel a vallás és a meggyőződés szabadságának előmozdításáról és védelméről szóló, 2013. június 24-én elfogadott uniós iránymutatásokra,
– tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének Líbiáról szóló, 2011. szeptember 13-i nyilatkozatára,
– tekintettel a Szaúd-Arábiáról, az Unióval való kapcsolatairól, illetve a Közel-Keleten és Észak-Afrikában játszott szerepéről szóló, 2014. március 11-i állásfoglalására(3), az Európai Unió és az Öböl-menti Együttműködési Tanács közötti kapcsolatokról szóló, 2010. március 24-i állásfoglalására(4) és az EU Iránnal kapcsolatos stratégiájáról szóló, 2014. április 3-i állásfoglalására(5),
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,
A. mivel Irak továbbra is súlyos politikai, biztonsági és társadalmi-gazdasági kihívások elé néz, és mivel az ország politikailag rendkívül megosztott, erőszak és vallási konfliktusok sújtják, és ez kedvezőtlenül hat az iraki nép béke, jólét és egy valós demokratikus átmenet iránti jogos vágyára; mivel Irakot 2008 óta a legsúlyosabb erőszakhullám sújtja;
B. mivel az al-Káida dzsihádista csoportja által létrehozott Iszlám Állam – korábban Iraki és Levantei Iszlám Állam – meghódította Északnyugat-Irak egyes részeit, beleértve Irak második legnagyobb városát, Moszult, és mivel ezt iraki polgárok törvénytelen kivégzése követte, továbbá a szigorúan értelmezett saría vallásjog lakosságra kényszerítése, síita, szúfi és szunnita imahelyek és szentélyek lerombolása, templomok meggyalázása és a civil népesség elleni egyéb atrocitások kísérték;
C. mivel az iraki–szíriai határ szétesése alkalmat nyújtott az ISIS-nek arra, hogy mindkét országban megerősítse jelenlétét; mivel a csalódott szunnita népesség és az egykori Baath párt híveinek egy része eltűrte, sőt támogatta az IS előretörését; mivel 2014. június 29-én bejelentették, hogy az IS az általa ellenőrzött iraki és szíriai területeken kikiáltotta a „kalifátust”, azaz az „iszlám államot”, és mivel vezetője, Abdu Bakr al-Bagdádi saját magát kalifának nyilvánította;
D. mivel az Iszlám Állam jelentős jövedelemforrásokat biztosított magának azáltal, hogy az általa ellenőrzött területen bankokat és üzleteket fosztott ki, Szíria Iszlám Állam által elfoglalt északi régióiban olajat ad el és pénzösszegeket fogad gazdag adományozóktól, főként Szaúd-Arábiából, Katarból, Kuvaitból és az Egyesült Arab Emírségekből;
E. mivel az Iszlám Állam gyors felemelkedése rávilágított az iraki hadsereg és intézmények gyengeségére, melyeket áthat a miniszterelnök, Núri al-Maliki kormányának korrupt, szektárius és kiszorító politikája, és ez az iraki szunnita kisebbség jelentős elidegenedését eredményezte;
F. mivel a félautonóm kurd régió fegyveres egységei 2014 júniusában átvették az ellenőrzést a soknemzetiségű Kirkuk felett, évtizedek óta vitatott, olajban gazdag területeket integrálva a kurd tartományba, és mivel a kurd kormány bejelentette, hogy népszavazásra készül a kurd lakosság körében az Iraktól való függetlenség elérése érdekében;
G. mivel az EU elismerte a kurdisztáni régióra és a kurdisztáni regionális kormányzatra nehezedő nyomást, hiszen a régió igen sok lakóhelyét elhagyni kényszerült személynek ad otthont;
H. mivel Irakban 2014. április 30-án parlamenti választásokat tartottak, amely Núri al-Maliki miniszterelnök „jogérvényesülés” csoportosulásának szavazott többséget; mivel a felelősség a szektás kormányzatot terheli azért, hogy nem volt képes befogadóbb társadalmat kialakítani Irakban; mivel al-Maliki egyre több arra irányuló felhívást kap, hogy ne vállaljon egy harmadik miniszterelnöki időszakot is és inkább alakuljon egy valóban inkluzív kormány; mivel a síita vallási vezető, asz-Szisztáni ajatollah felszólította az iraki pártokat arra, hogy sürgősen érjenek el konszenzust e kormány tekintetében, azonban az újonnan megválasztott iraki parlamentnek ez mindeddig nem sikerült;
I. mivel az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország és az Iráni Iszlám Köztársaság támogatást nyújtott Irak kormányának; mivel Irán elnöke, Haszan Róháni jelezte, hogy kész együttműködni az USA-val Irak ügyében az IS jelentette veszély leküzdése érdekében, miközben a térségben tevékenykedő fegyveres szélsőséges szunnita csoportok – ideértve az IS-t is – az utóbbi tíz évben ideológiai támogatást kaptak szaúd-arábiai tényezőktől és egyes Öböl-menti országoktól;
J. mivel jelentések szerint külföldi harcosok százai – közülük sokan uniós tagállamokból – csatlakoztak az IS mellett harcolókhoz; mivel ezen uniós polgárokat a tagállamok biztonsági kockázatként azonosították;
K. mivel az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA) szerint mintegy 1,2 millió lakóhelyét elhagyni kényszerült személy található Közép- és Észak-Irakban, és körülbelül 1,5 millió ember szorul humanitárius segítségre; mivel az Iszlám Állam hatalomra jutása humanitárius válságot idézett elő a lakóhelyük elhagyására kényszerülő polgári lakosok igen nagy száma folytán; mivel az EU úgy határozott, hogy 5 millió euróval növeli az Iraknak nyújtott humanitárius segítségnyújtás összegét annak érdekében, hogy alapvető ellátást biztosítson a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek számára, és ezzel az összeggel 12 millió euróra nő a 2014 során Iraknak juttatott humanitárius finanszírozás mértéke;
L. mivel az iraki alkotmány törvény előtti egyenlőséget biztosít az ország valamennyi állampolgára számára, emellett „közigazgatási, politikai, kulturális és oktatási jogokat a különböző nemzetiségek számára”; mivel az iraki kormány felel azért, hogy garantálja a lakosság egészének jogait, jólétét és biztonságát;
M. mivel Irakban az IS harcosai és egyéb fegyveres csoportok tagjai által nők és lányok ellen indított támadásokról, emberrablásról, erőszakról és kényszerházasságokról érkeznek beszámolók; tekintettel a Human Rights Watch 2014. július 12-i jelentésére, amely rámutat, hogy a jelek szerint az elmúlt hónapban iraki biztonsági erők és kormányközeli milíciák legalább 255 fogva tartottat végeztek ki, ekképpen megtorolva az ISIL által elkövetett gyilkosságokat,
N. mivel a főként keresztények lakta Karakosból (más néven al-Hamdaníja), ebből a történelmi asszír városból 2014. június 25-én mintegy tízezren menekültek el a város környékén becsapódó aknagránátok miatt; mivel feltételezések szerint 2003 óta az iraki keresztények több mint fele elhagyta az országot; mivel az Open Doors International szerint az iraki keresztények száma jelentős mértékben, az 1990-es évek eleji 1,2 millióról 330 000-re apadt;
1. komoly aggodalmának ad hangot a gyorsan romló iraki biztonsági helyzet miatt. határozottan elítéli az Iszlám Állam által az iraki polgárok ellen elkövetett támadásokat, amelyek törvénytelen kivégzésekhez, a szigorúan értelmezett saría vallásjog lakosságra kényszerítéséhez, imahelyek és a régió történelmi, kulturális és művészeti örökségének lerombolásához és egyéb atrocitásokhoz vezettek; arra figyelmeztet, hogy az Iszlám Állam szélsőséges síita ellenes nézetei növelik a tömeges, szektariánus gyilkosságokat, amennyiben az Iszlám Állam meg tudja tartani és ki tudja terjeszteni az általa elfoglalt területet;
2. erőteljesen elítéli a polgári célok – így kórházak, iskolák és imahelyek – elleni támadásokat, valamint a kivégzéseket és a szexuális erőszak alkalmazását a konfliktus során; hangsúlyozza, hogy az ilyen cselekmények elkövetői nem mentesülhetnek a felelősségre vonás alól; mélységesen aggódik a humanitárius válság és a lakóhelyük elhagyására kényszerülő polgári lakosok igen nagy száma miatt;
3. támogatja az iraki hatóságokat az Iszlám Állam által folytatott terrorcselekmények elleni küzdelemben, azonban hangsúlyozza, hogy a biztonsági kérdés megoldásának együtt kell járnia az iraki kormánytól érkező fenntartható politikai megoldással, amely magában foglalja az iraki társadalom valamennyi elemét és foglalkozik jogos sérelmeikkel; ezenkívül hangsúlyozza, hogy a terrorizmus elleni küzdelem során tiszteletben kell tartani az emberi jogokat és a nemzetközi és humanitárius jogot; sürgeti az iraki biztonsági erőket, hogy a nemzetközi és nemzeti joggal összhangban lépjenek fel, tiszteletben tartva Irak kötelezettségvállalásait az emberi jogokra és az alapvető szabadságokra vonatkozó nemzetközi megállapodások betartására; felhívja az iraki kormányt és minden politikai vezetőt, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket minden iraki polgár, különösen pedig a kiszolgáltatott kisebbségekhez és a vallási közösségekhez tartozó személyek biztonságának és védelmének garantálására;
4. feltétel nélkül elutasítja és illegitimnek tartja az ISIS vezetése által tett bejelentést, mely szerint az általa ellenőrzött területeken kalifátust hozott létre, elutasítja továbbá a nemzetközileg elismert határok bármiféle egyoldalú és erőszakos megváltoztatásának lehetőségét, tiszteletben tartva az ISIS által ellenőrzött területeken élő népesség alapvető jogait és szabadságait;
5. hangsúlyozza, hogy az ENSZ BT 1267(1999) és 1989(2011) sz. határozata értelmében az IS fegyverembargó és vagyonbefagyasztás hatálya alatt áll, emellett hangsúlyozza, hogy ezen intézkedéseket gyorsan és hatékonyan végre kell hajtani;
6. úgy véli, hogy a közelmúltbeli iraki választások lehetőséget biztosítanak egy befogadó programmal rendelkező, valóban képviseleti kormány létrehozására; üdvözli az iraki parlament új házelnökének 2014. július 15-i megválasztását; sürgeti valamennyi politikai vezetőt, különösen Núri al-Maliki miniszterelnököt, hogy biztosítsák egy inkluzív kormány minél hamarabbi megalakulását; hangsúlyozza, hogy csak egy kormány képviselheti megfelelően az iraki társadalom politikai, vallási és etnikai sokféleségét a vérontás és az ország szétaprózódásának elkerülése érdekében;
7. felhívja valamennyi térségbeli szereplőt, hogy járuljanak hozzá az Irak stabilitásának és biztonságának előmozdítása érdekében kifejtett erőfeszítésekhez, és különösen ösztönözzék arra az iraki kormányt, hogy kezet nyújtson a szunnita kisebbségnek, továbbá a hadsereget szervezze újjá inkluzív módon, nem csoportérdekek mentén és kerülve a részrehajlást;
8. felszólítja valamennyi térségbeli szereplőt, hogy tegyenek meg mindent, ami hatalmukban áll azon hivatalos vagy magánszférabeli szervezetek tevékenységének beszüntetése érdekében, amelyek szélsőséges iszlamista ideológiát hirdetnek és terjesztenek szóban és tettekben; felszólítja a nemzetközi közösséget, elsősorban az Uniót, hogy könnyítse meg ezt a párbeszédet, és abba vonja be valamennyi fontos felet, különösen Iránt és Szaúd-Arábiát;
9. hangsúlyozza, hogy az EU-nak átfogó politikai megközelítést kellene kidolgoznia a régió tekintetében, és hogy a feszültségek Szíriában és Irakban való enyhítésére irányuló erőfeszítések során kulcsszereplőkként be kell vonni különösen Iránt, Szaúd-Arábiát és Perzsa-öböl menti országokat;
10. hangsúlyozza, hogy válság idején is tiszteletben kell tartani az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat, nevezetesen a véleménynyilvánítás szabadságát, a sajtószabadságot és a digitális szabadságot;
11. nyugtázza, hogy a kurdisztáni regionális kormányzat népszavazást kíván tartani az önállósodásról; ugyanakkor arra kéri az iraki kurd régió parlamentjét és Maszuúd Barzáni elnököt, hogy a tartományban élő nem kurd kisebbségek jogai tekintetében továbbra is befogadó megközelítést kövessenek;
12. hangot ad aggodalmának amiatt, hogy beszámolók szerint több száz külföldi – köztük uniós tagállamokból érkezett – harcos csatlakozott az IS felkelőihez; felszólít továbbá nemzetközi együttműködésre annak érdekében, hogy megfelelő törvényes fellépésre kerüljön sor bármely olyan személy ellenében, akivel kapcsolatban felmerül a terrorista cselekményekben való részvétel gyanúja;
13. üdvözli az EU 2014. június 19-i döntését, hogy 5 millió euróval növeli az Iraknak nyújtott humanitárius segítségnyújtás összegét annak érdekében, hogy alapvető ellátást biztosítson a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek számára. Ezzel az összeggel 12 millió euróra nő a 2014 során Iraknak juttatott humanitárius finanszírozás mértéke;
14. megerősíti az EU elkötelezettségét, hogy szorosabbra kívánja fűzni kapcsolatát Irakkal, többek között az EU–Irak partnerségi és együttműködési megállapodás végrehajtása révén; felhívja a Tanácsot, hogy továbbra is támogassa Irakot a demokrácia, az emberi jogok, a jó kormányzás és a jogállamiság elősegítésében, felhasználva többek között az EUJUST LEX-Iraq misszió keretében szerzett tapasztalatokat és elért eredményeket; támogatja továbbá az UNAMI és az ENSZ-főtitkár iraki különleges megbízottjának arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az iraki kormány erősítse meg a demokratikus intézményeket és folyamatokat, fejlessze a jogállamiságot, előrevigye a regionális párbeszédet, javítsa az alapszolgáltatások rendelkezésre állását és biztosítsa az emberi jogok tiszteletben tartását;
15. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az EU emberi jogokért felelős különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az iraki kormánynak és képviselőtanácsnak, a kurdisztáni regionális kormánynak, az ENSZ főtitkárának, valamint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának.