Az Európai Parlament 2014. szeptember 18-i állásfoglalása az emberijog-védők üldözéséről Azerbajdzsánban (2014/2832(RSP))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az azerbajdzsáni helyzetről szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen 2012. április 18-i állásfoglalására(1), amely tartalmazza az Európai Parlamentnek a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az Európai Külügyi Szolgálathoz intézett ajánlásait az EU és Azerbajdzsán közötti társulási megállapodásról folytatott tárgyalásokhoz és Ilgar Mammadov ügyéről szóló 2013. június 13-i állásfoglalására(2),
– tekintettel a Bizottságnak és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett „Az új európai szomszédságpolitika megvalósítása” című 2012. május 15-i közös közleményére (JOIN(2012)0014),
– tekintettel a Bizottság Azerbajdzsán által 2013-ban az európai szomszédságpolitika terén elért eredményekről szóló 2014. márciusi 27-i jelentésére (SWD(2014)0070),
– tekintettel az EU–Azerbajdzsán európai szomszédságpolitikai cselekvési tervre,
– tekintettel a főképviselő/alelnök és Štefan Füle bővítésért és európai szomszédságpolitikáért felelős európai biztos szóvivőinek 2014. augusztus 2-i nyilatkozatára Leyla Yunus letartóztatásáról,
– tekintettel a főképviselő/alelnök szóvivőjének Rasul Jafarov letartóztatásáról szóló 2014. augusztus 6-i nyilatkozatára,
– tekintettel az Uniónak az emberi jogok és a civil társadalom azerbajdzsáni helyzetéről szóló 2014. augusztus 14-i nyilatkozatára,
– tekintettel Füle biztos 2014. szeptember 8-i bakui nyilatkozatára a civil társadalom keleti partnerségben játszott kulcsfontosságú szerepéről és a 2014–2015-ben az azerbajdzsáni civil társadalom számára 3 millió eurós összegű új uniós támogatási programról szóló bejelentésére,
– tekintettel Thorbjørn Jagland, az Európa Tanács főtitkára 2014. augusztus 1-jei nyilatkozatára Leyla Yunusnak, az azerbajdzsáni Béke és Demokrácia Intézet igazgatójának letartóztatásáról,
– tekintettel az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének 2014. június 28. és július 2. közötti éves ülésén elfogadott bakui nyilatkozatra, amely aggasztónak találja az közigazgatási eljárásokkal és a jogalkotással való visszaéléseket, melyek célja az emberijog-védők és más bírálatot megfogalmazók több EBESZ-tagállamban történő letartóztatása, bebörtönzése, megfélemlítése vagy más módon történő elhallgattatása,
– tekintettel az Európai Közösség és Azerbajdzsán közötti, 1999-ben hatályba lépett partnerségi és együttműködési megállapodásra, valamint a jelenlegit felváltó új megállapodásról a két fél között jelenleg folyó tárgyalásokra,
A. mivel az elmúlt néhány évben az emberi jogok azerbajdzsáni helyzetét jellemző általános légkör folyamatosan romlott, miközben civil szervezetekkel, a civil társadalmi aktivistákkal, újságírókkal és emberjogi aktivistákkal szembeni kormányzati elnyomás, nyomásgyakorlás és megfélemlítés az elmúlt hónapokban jelentős mértékben fokozódott;
B. mivel július vége óta a kormány az ország néhány legismertebb emberjogi aktivistáját vette célba, akiket nyilvánvalóan politikai indíttatású vádak alapján bebörtönzött, és különös tekintettel Leyla Yunus, a Béke és Demokrácia Intézet közismert igazgatójának és férjének, Arif Yunus történésznek, valamint Rasul Jafarovnak az azerbajdzsáni Emberi Jogok Klubja elnökének eseteire;
C. mivel Intigam Aliyev emberjogi ügyvédet, az azerbajdzsáni Jogi Oktatási Társaság elnökét, aki az Emberi Jogok Európai Bíróságán több mint 200 eset védelmét látta el a szólásszabadság, a tisztességes bírósági tárgyaláshoz való jog és a választási törvény azerbajdzsáni megsértésének területein, 2014. augusztus 8-án letartóztatták és büntetőjogi vádak alapján három hónapig fogva tartották, ami megerősíti a prominens emberijog-védők Azerbajdzsánban történő elhallgattatásával és bíróság elé állításával kapcsolatos fokozódó tendenciát;
D. mivel a jelentések szerint a börtönben Leyla Yunusszal szemben cellatársa erőszakos cselekményeket követett el és nem történek lépések cellatársa megbüntetésére vagy Leyla Yunus védelmének biztosítására; mivel annak ellenére, hogy Leyla Yunus egészsége a börtönben megromlott, nem kapott megfelelő orvosi ellátást;
E. mivel Anar Mammadlit, a Választási Megfigyelés és Demokratikus Tanulmányok Központjának (EMDS) elnökét és Bashir Suleymanlit, az EMDS igazgatóját 2014. május 26-án adókijátszástól kezdve a törvénytelen vállalkozásig terjedő vádak alapján 5 év 6 hónap, illetve 3 év és 6 hónap börtönbüntetésre ítélték;
F. mivel a fentivel egy időben a NIDA nem kormányzati ifjúsági mozgalom 8 aktivistáját garázdaság, kábítószer és robbanóanyagok birtoklása, valamint a közrend megzavarására irányuló kísérlet vádjával elítélték, ezenkívül Omar Mammadov, Abdul Abilov és Elsever Murselli közösségimédia-aktivistákat 5 év és 5 év 5 hónap közötti büntetésre ítéltek kábítószer-birtoklás vádjával, és egyikőjüknek sem biztosították, hogy saját maguk által kiválasztott ügyvéd segítségét vehessék igénybe, és valamennyien rossz bánásmódról panaszkodtak az előzetes letartóztatás idején;
G. mivel több más újságíró, emberijog-védő és emberjogi aktivista ellen emeltek vádat Azerbajdzsánban, beleértve Hasan Huseynlit, az Intelligens Polgári Felvilágosodás Központ Közuniója vezetőjét, akit 2014. július 14-én 6 év börtönre ítéltek és Rauf Mirkadirovot, a Zerkalo nevű vezető orosz nyelvű újság oknyomozó újságíróját, aki árulás vádjával előzetes letartóztatásban van; mivel az Emin Huseynov közismert és nemzetközileg elismert emberijog-védő által irányított vezető médiajogi civil szervezet, a Riporterek Szabadságáért és Biztonságáért Intézet (IRFS) irodáiban a rendőrség 2014. augusztus 8-án razziát tartott; mivel a nemrégiben letartóztatott másik prominens ellenzéki újságírót, Seymur Haziyevet bűnügyi garázdasággal vádolták és 2 hónapig előzetes letartóztatásban fogva tartották;
H. mivel ezek az esetek több tucat más esetet követtek, amelyben politikai aktivisták, jogvédők, újságírók, bloggerek és más közösségimédia-aktivisták érintettek, akiket a hatóságok az elmúlt két évben börtönöztek be hasonlóan mondvacsinált vádak, köztük garázdaság, kábítószer-birtoklás, adókijátszás, sőt árulás alapján; mivel a közelmúltbeli letartóztatási hullámnak súlyos tovagyűrűző hatása volt, melynek következtében számos közismert aktivista az ország elhagyására vagy rejtőzködésre kényszerült;
I. mivel az Azadliq nevű független azerbajdzsáni lapnak állítólagos pénzügyi problémák miatt fel kellett függeszteni megjelenését, mivel nyilvánvalóan a korrupcióval kapcsolatos tudósításai miatt korábban politikai nyomást gyakoroltak rá;
J. mivel az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) számos határozatot hozott az emberi jogok azerbajdzsánban történő megsértései ügyében, melyek közül a legutóbbi a 2014. május 22-én Ilgar Mammadov, a Republikánus Alternatíva Polgári Mozgalom (REAL) elnöke ügyében hozott határozat; mivel a határozat ellenére, mely szerint fogva tartása politikai indíttatású volt, a hatóságok megtagadták szabadon bocsátását;
K. mivel Baku központjában 2006 óta gyakorlatilag betiltották a békés tüntetéseket, és nemrég új, szigorúbb bírságokat és a bírósági eljárás nélküli fogva tartás hosszabb időszakait vezették be a nyilvános gyűlések szervezői és résztvevői számára;
L. mivel az azerbajdzsáni hatóságok figyelmen kívül hagyták az Európa Tanács Jog a Demokráciáért Európai Bizottságának (Velencei Bizottság) az egyesülés szabadságával, a politikai pártokkal és a rágalmazás elleni védelemmel kapcsolatos törvényekről szóló véleményeit; mivel ezenkívül az azerbajdzsáni hatóságok nem tulajdonítottak kellő figyelmet az Európa Tanács emberi jogi biztosa által az országban tett látogatását követően megfogalmazott megállapításoknak;
M. mivel 2014 februárjában President Aliyev aláírta a civil szervezetekről szóló törvény újabb módosításait, amely immár a hazai és nemzetközi nem kormányzati szervezetek ideiglenes felfüggesztésével vagy végleges betiltásával kapcsolatos további jogköröket biztosít a hatóságok számára Azerbajdzsánban és új, bírságokkal büntethető jogsértési formákat vezet be, amelyeket nem kormányzati szervezetek esetében 2500 – 3000 AZN (körülbelül 2600 – 3100 euró), hazai vagy nemzetközi nem kormányzati szervezetek igazgatói esetében pedig 1000 – 2000 AZN (körülbelül 1000 – 2100 euró) összegre növeltek;
N. mivel a Baku Város Nasimi Kerületi Bírósága 2014. július 8-i határozatát követően a Bakuban található Olajipari Dolgozók Jogvédő Szervezet Közunió bankszámláját befagyasztották Gahramanova Mirvari Uzeyirnak, az unió vezetőjének bankszámlájával együtt;
O. mivel Azerbajdzsán tagja az Európa Tanácsnak és részes fele az emberi jogok európai egyezményének;
P. mivel 2014. május 14-én Azerbajdzsán vette át az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnökségét;
1. hangsúlyozza, hogy az emberi jogok, a demokratikus elvek, az alapvető szabadságjogok és a jogállamiság teljes körű tiszteletben tartása egyrészt a keleti partnerség együttműködési keretének, másrészt Azerbajdzsánnak az Európa Tanács és az EBESZ keretében tett kötelezettségvállalásainak lényegét képezik;
2. a lehető leghatározottabban elítéli Leyla Yunus, Arif Yunus, Rasul Jafarov, Intigam Aliyev és Hasan Huseyni letartóztatását és fogva tartását és követeli azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátásukat és az ellenük felhozott valamennyi vád visszavonását; követeli az Ilqar Nasibovelleni támadás azonnali és alapos kivizsgálását és sürgeti az összes felelős bíróság elé állítását;
3. sürgeti az azerbajdzsáni hatóságokat, hogy garantálják Leyla Yunus, Arif Yunusov és az összes emberijog-védő lelki és testi épségét Azerbajdzsánban és szavatolják a megfelelő orvosi ellátás sürgős biztosítását, beleértve a gyógyszereket és a kórházi ápolást;
4. ismételten felhívja az azerbajdzsáni kormányt, hogy sürgősen tegyen konkrét lépéseket az országban lévő emberjogi helyzet javítására, beleértve az összes politikai fogoly azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását és a politikai indíttatású letartóztatások beszüntetését;
5. sürgeti az azerbajdzsáni hatóságokat, hogy szüntessék be a civil társadalmi szervezetek, ellenzéki politikusok és független újságírók zaklatását és megfélemlítését és tartózkodjanak az azerbajdzsáni demokrácia fejlődése szempontjából értékes munkájukba történő beavatkozástól és annak ellehetetlenítésétől; sürgeti továbbá a hatóságokat, hogy biztosítsanak valamennyi fogva tartott számára, beleértve az újságírókat, valamint a politikai és civil társadalmi aktivistákat, a tisztességes eljáráshoz való jogot, különös tekintettel az általuk kiválasztott ügyvédhez való jogra, a családtagjaikkal való találkozás lehetőségére és a tisztességes tárgyalás más normáira;
6. sajnálatosnak tartja az azerbajdzsáni kormánynak az örmény és azerbajdzsáni civil társadalom, ifjúsági aktivisták és értelmiségiek közötti kapcsolatok korlátozására irányuló tevékenységeit, mivel ezek a kapcsolatok igen nagy jelentőséggel bírnak a két ország között régóta tartó ellenséges viszony rendezésében; ebben a tekintetben emlékeztet a Leyla Yunus és férje, Arif által ezen a téren végzett fontos munkára;
7. sürgeti az azerbajdzsáni kormányt, hogy hívja meg az Európa Tanács Velencei Bizottságát és biztosát és teljes körűen működjön velük együtt, valamint tartsa be az ENSZ különleges eljárásait az emberijog-védők, az egyesülés és békés gyülekezés szabadsága, a véleménynyilvánítás szabadsága és az önkényes fogva tartások tekintetében annak érdekében, hogy a törvények módosítása és a gyakorlatok kiigazítása a szakértők következtetéseinek megfelelően történjen;
8. sürgeti az azerbajdzsáni hatóságokat, hogy késedelem nélkül kezdjék meg az emberi jogokkal kapcsolatos régóta esedékes reformokat, beleértve számos végrehajtásra váró csatlakozási kötelezettségvállalást, amelyet Azerbajdzsán az Európa Tanácsba történő belépésekor tett, továbbá tartsa be az Emberi Jogok Európai Bírósága által az ország ellen hozott ítéleteket;
9. sürgeti az azerbajdzsáni hatóságokat, hogy oldják fel a Baku központjában tartandó nyilvános gyűlésekre vonatkozó tilalmat és hagyjanak fel a békés tüntetők megbírságolásával vagy közigazgatási őrizetbe vételükkel;
10. megismétli azon álláspontját, mely szerint az Azerbajdzsáni Köztársaságnak nyújtott uniós támogatásnak és az országgal való együttműködésnek, beleértve a stratégiai modernizációs partnerséggel kapcsolatos jelenleg zajló tárgyalásokat, tartalmaznia kell az emberi jogok védelmére és előmozdítására vonatkozó záradékokat, különös tekintettel a médiaszabadságra, beleértve az internetszabadság és a tájékoztatáshoz és kommunikációhoz való cenzúrázatlan hozzáférés szavatolását, a véleménynyilvánítás szabadságára, az egyesülés szabadságára és a gyülekezési szabadságra, és e záradékok a támogatás és együttműködés feltételei;
11. hangsúlyozza, hogy az Azerbajdzsánnal kötendő partnerségi megállapodás aláírásával való egyetértésének feltétele a fenti követelmények kielégítő figyelembevétele, az emberijog-védők szabadon bocsátása, a független civil társadalom működését korlátozó jogszabályok visszavonása, valamint a nem kormányzati szervezetek, a független média, az ellenzéki erők, az emberijog-védők, a kisebbségek jogaiért küzdő aktivisták, továbbá az ifjúsági és közösségi hálózati aktivisták elnyomásának és megfélemlítésének beszüntetése;
12. sürgeti a Tanácsot, a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy szigorúan érvényesítsék a „többért többet” elvet konkrétan az emberi jogi aktivisták helyzetére (az Európai Unió emberi jogok védelmezőiről szóló iránymutatásának megfelelően), az önkényesés politikai indíttatású letartóztatásokra, az igazságszolgáltatás függetlenségére, a demokratikus reformokra, valamint az alapvető jogokra és szabadságokra összpontosítva; sürgeti konkrétan az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz programozásának felülvizsgálatát, beszüntetve valamennyi nem szigorúan véve emberi jogi vagy civil társadalom orientált segítségnyújtást;
13. sajnálatosnak tartja, hogy az EU–Azerbajdzsán emberjogi párbeszéd terén nem történt jelentős előrelépés az emberi jogok országban érvényesülő helyzete tekintetében; sürgeti az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy fokozza az említett párbeszédet annak hatékonyabbá és eredményorientáltabbá tétele érdekében és rendszeresen tegyen jelentést a Parlamentnek;
14. sürgeti az azerbajdzsáni kormányt, hogy egyszerűsítse a civil szervezetek bejegyzésére vonatkozó jelenlegi túlságosan bonyolult és hosszadalmas eljárást, vezessen be lényegi jogi módosításokat azon közelmúltbeli intézkedések hatályon kívül helyezésére, amelyek korlátozzák, hogy a nem kormányzati szervezetek hivatalos regisztráció nélkül fogadjanak el adományokat, továbbá tartsa be az Európa Tanácsnak a Miniszteri Bizottság által a tagállamoknak címzett CM/Rec(2007)14. sz. ajánlását a nem kormányzati szervezetek jogállásáról Európában;
15. felhívja a Tanácsot és a tagállamokat, hogy sürgessék a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB), hogy szorgalmazza, hogy az azerbajdzsáni hatóságok szüntessék be a rajtaütéseket, és tegye egyértelművé, hogy a jövőre megrendezésre kerülő európai olimpiai játékok házigazdájaként elvárja az országtól, hogy tiszteletben tartsa az Olimpiai Charta sajtószabadság tiszteletben tartásával kapcsolatos előírását;
16. sürgeti az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy teljes egészében érvényesítse az Európai Unió emberi jogok védelmezőiről szóló iránymutatását és szervezzen rendszeres találkozókat az EU bakui képviseletén független emberjogi szervezetekkel, így többek között koordinálja ezeket a találkozókat az uniós tagállamok képviseleteivel és a találkozókat használja fel az emberijog-védők munkájával kapcsolatos nyilvános támogatás kifejezésére; sürgeti az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy szorosan kísérje figyelemmel az emberijog-védők ellen folytatott valamennyi bírósági tárgyalást és jogi eljárást és erről tegyen jelentést a Parlamentnek;
17. emlékeztet 2012. május 24-i álláspontjára(3) és sürgeti a Tanácsot, hogy fontolja meg célzott szankciók bevezetését azokkal szemben, akik az emberi jogok megsértéséért felelősek, amennyiben e jogsértések nem szűnnek meg;
18. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Azerbajdzsáni Köztársaság kormányának és parlamentjének, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Európai Tanácsnak.