Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2014/2040(BUD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0014/2014

Előterjesztett szövegek :

A8-0014/2014

Viták :

PV 21/10/2014 - 16
CRE 21/10/2014 - 16

Szavazatok :

PV 22/10/2014 - 4.3
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2014)0036

Elfogadott szövegek
PDF 496kWORD 186k
2014. október 22., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
Az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése – összes szakasz
P8_TA(2014)0036A8-0014/2014

Az Európai Parlament 2014. október 22-i állásfoglalása az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről szóló tanácsi álláspontróll (12608/2014 – C8-0144/2014 – 2014/2040(BUD))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2007. június 7-i 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozatra(1),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(4) (2013. december 2-i intézményközi megállapodás),

–  tekintettel a 2015. évi költségvetés (III. szakasz – Bizottság) elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról szóló, 2014. március 13-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az Európai Parlament 2015-ös pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2014. április 17-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetére, amelyet a Bizottság 2014. június 24-én fogadott el (COM(2014)0300),

–  tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről szóló, 2014. szeptember 2-án elfogadott, és a Parlamentnek 2014. szeptember 12-én továbbított tanácsi álláspontra (12608/2014 – C8‑0144/2014),

–  tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéhez fűzött 1/2015. számú módosító indítványra, amelyet a Bizottság 2014. október 15-én nyújtott be,

–  tekintettel az Elnökségen belül 2014. szeptember 15-én folytatott megbeszélésre és a főtitkár 2014. szeptember 17-i, a Parlament 2015-ös költségvetés-tervezete parlamenti olvasatáról szóló felülvizsgált feljegyzésére,

–  tekintettel az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyv a Törvényszék bírái számának növelése tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezetről szóló, 2014. április 15-i jogalkotási állásfoglalására(7),

–  tekintettel az Európai Parlament, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága között létrejött, 2014. február 5-i együttműködési megállapodásra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 88. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0014/2014),

III.szakasz

Általános áttekintés

1.  emlékeztet arra, hogy a Parlament a fent említett 2014. március 13-i állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy meg kell erősíteni a stratégiai beruházásokat az európai hozzáadott értéket képviselő intézkedések tekintetében annak érdekében, hogy elősegítsék az európai gazdaság megfelelő pályára állítását, biztosítva a versenyképességet, a fenntartható növekedést és a foglalkoztatást, különös tekintettel a fiatalok foglalkoztatására, a gazdasági és társadalmi kohézió erősítésére törekedve;

2.  hangsúlyozza, hogy az állam- és kormányfők 2014 júniusában ismételten megállapodtak abban (melyet az Európai Tanács 2014. augusztusi rendkívüli ülése is megerősített), hogy befektetésekre van szükség, és fel kell készíteni a jövőre a tagállamok gazdaságait azáltal, hogy megoldást találnak az uniós jelentőségű közlekedési, energia- és távközlési infrastruktúra (beleértve az egységes digitális piac megvalósítását 2015-ig), továbbá az energiahatékonyság, az innováció és a kutatás, valamint a készségek esedékes beruházási igényeire; emlékeztet arra, hogy e politikai célkitűzések megvalósítása terén vitathatatlan az európai uniós költségvetés szerepe;

3.  ismételten emlékeztet arra, hogy az uniós költségvetés semmiképpen sem tekinthető és értékelhető egyszerűen a nemzeti költségvetésekre további terhet rovó pénzügyi tételnek, hanem éppen ellenkezőleg, lehetőséget kell látni benne az Unió egészének érdekeit szolgáló és hozzáadott értéket jelentő kezdeményezések és beruházások fellendítésére, amelyek legtöbbjéről a Parlament és a Tanács közösen dönt;

4.  ismételten hangsúlyozza az uniós költségvetés nemzeti költségvetéseket kiegészítő jellegét és az általa adott – a növekedést és a munkahelyteremtést előmozdító – lendületet, és rámutat arra, hogy sajátos természetére és korlátozott méretére tekintettel az uniós költségvetést nem szabad önkényes csökkentésekkel megtörni és korlátozni, sőt éppen ellenkezőleg, bizonyos célterületeket meg kell erősíteni;

5.  megjegyzi, hogy a Bizottság által javasolt 2015. évi költségvetési tervezet (a speciális eszközöket is beleértve) 145 599,3 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot és 142 137,3 millió EUR összegű kifizetési előirányzatot tartalmaz; hangsúlyozza, hogy a kifizetési előirányzatok teljes összege a költségvetési tervezetben mérsékelt, 1,4%-os növekedést jelent a 2014-es költségvetéshez képest (az 1. sz. költségvetés-módosítással és a 2-4/2014 sz. költségvetés-módosítási tervezettel együtt), és még mindig 2 milliárd euróval alacsonyabb, mint a végrehajtott 2013. évi költségvetés; megjegyzi, hogy a Bizottság a költségvetési tervezetében azt javasolta, hogy a felső összeghatárok alatt összesen 1 478,9 millió eurós mozgásteret biztosítsanak;

6.  rámutat az uniós politikák és programok végrehajtásában kulcsszerepet betöltő decentralizált ügynökségek fontosságára; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell számukra a megfelelő pénzeszközöket és személyzetet, hogy megfelelően el tudják látni a jogalkotó hatóság által rájuk bízott feladatokat;

A Tanács álláspontja

7.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács az olvasata során a kötelezettségvállalási előirányzatokat 522 millió EUR összeggel, valamint a kifizetési előirányzatokat 2,1 milliárd EUR összeggel csökkentette, és ezáltal a 2015-ös költségvetésben a kötelezettségvállalási előirányzatokat 145 077,4 millió euróban, a kifizetési előirányzatokat pedig 139 996,9 millió euróban határozta meg; rámutat arra, hogy a kifizetések terén végrehajtott 2,1 milliárd eurós csökkenés 0,18%-os csökkenést jelentene a 2014. évi költségvetéshez képest (beleértve az 1/2014. sz. költségvetés-módosítást és a 2-4/2014. sz. költségvetés-módosítási tervezetet is); különösen aggasztónak tartja az 1a. fejezet alá tartozó „versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért” területhez kapcsolódó kifizetési előirányzatok terén végrehajtott jelentős csökkentéseket, amelyek azt példázzák, hogy a Tanács elképesztő módon megsértette a válság leküzdése, valamint a gazdasági növekedés élénkítése iránti elkötelezettségét;

8.  helyteleníti a Tanács 2015. évi költségvetésre vonatkozó olvasatát, amely figyelmen kívül hagyja az uniós politikák többéves jellegét, és amely a helyzet kezelése helyett tovább súlyosbítja a kifizetési előirányzatok hiányát és tovább lassítja az uniós programok végrehajtását;

9.  ismételten hangsúlyozza, hogy a Tanács által alkalmazott azon megközelítés, amely az inflációs rátának megfelelően rögzíti a kifizetések szintjét, teljes mértékben figyelmen kívül hagyja az uniós politikák többéves jellegét és ezáltal a többéves pénzügyi keretet teljes mértékben megfosztja jelentőségétől; e tekintetben megjegyzi, hogy a kifizetési és kötelezettségvállalási előirányzatok közötti növekvő szakadék tovább súlyosbítja a felhalmozódott „fennálló kötelezettségvállalásokhoz” kapcsolódó problémát; hangsúlyozza, hogy e megközelítés kedvezőtlen hatást gyakorol az Unió polgárok általi megítélésére; mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy a gazdasági válságból való kilábalás érdekében az Uniónak fokoznia kell a beruházásokat;

10.  sajnálatát fejezi ki a Tanács által a kulcsfontosságú uniós programokat finanszírozó igazgatási és támogatási tételek tekintetében javasolt önkényes csökkentések miatt, amelyek károsak lehetnek az új programok sikeres elindítására nézve, mivel az igazgatási kapacitás hiánya azzal a komoly kockázattal jár, hogy akadályozni fogja az uniós politikák végrehajtását;

11.  mély aggodalmát fejezi ki a Tanács által az uniós költségvetés tekintetében alkalmazott azon kettős mérce miatt, amely során egyrészt azt kéri, hogy növeljék az uniós alapokat azokon a területeken, amelyek a fenntartható növekedést szolgálhatják, másrészt pedig jelentős csökkentéseket javasol olyan kulcsfontosságú területeken, mint a kutatás, az innováció, az űrkutatás, az infrastruktúrák, a kkv-k és az energia;

12.  üdvözli a 13 tagállam által kifejtett álláspontot, miszerint meg vannak győződve arról, hogy a kifizetési előirányzatok Tanács által elfogadott szintje elégtelen lehet, és előfordulhat, hogy igen nagy nyomás fog nehezedni az Unió jogi kötelezettségeinek és a már megtett kötelezettségvállalásoknak a kellő időben történő teljesítésére; emlékeztet arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 323. cikke értelmében „az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság feladata annak biztosítása, hogy az Unió harmadik felekkel szembeni jogi kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges pénzügyi eszközök rendelkezésre álljanak”;

13.  úgy véli, hogy a Tanács határozott politikai felelősséggel tartozik a kifizetések terén kialakult rendkívül feszült helyzetért, tekintettel arra, hogy sorain belül évek óta nem tudott minősített többséget kialakítani a kifizetési előirányzatok szintjének biztosítása mellett, amely lehetővé tenné az Unió számára a nem vitatott kifizetési igények fedezését; elítéli, hogy ez az uniós költségvetésen belül egyre nagyobb strukturális hiány kialakulásához vezetett, ami ellentmond a Szerződés rendelkezéseinek és veszélyezteti a Bizottság azon képességét, hogy teljesítse jogi kötelezettségeit;

14.  ugyanakkor megjegyzi, hogy az uniós költségvetés jelenlegi kialakítása, amelyben a kifizetési előirányzatok a nemzeti hozzájárulásokhoz kapcsolódnak, kedvezőtlen hatással lehet a tagállamok választásaira, különösen egy olyan időszakban, amikor a kiegyensúlyozott nemzeti költségvetés a viták központi témáját képezi; hangsúlyozza azonban, hogy a kifizetési előirányzatok ezen szintje a kötelezettségvállalási előirányzatok megfelelő szintjének közvetlen következménye, amelyet a Tanács az éves költségvetési eljárások során hivatalosan elfogadott a szükséges minősített többséggel;

15.  sajnálatát fejezi ki egyik oldalon a Tanács, másik oldalon pedig a Parlament és a Bizottság között húzódó belső konfliktus miatt; felszólít arra, hogy ezt a feszültséget alakítsák produktívabb eszmecserévé; reméli, hogy az új megközelítések és javaslatok végül olyan strukturális változásokat fognak eredményezni, amelyek elősegítik a költségvetésre vonatkozó kiegyensúlyozott megállapodást, amely mind a Parlament, mind pedig a Tanács törekvéseit és aggodalmait tükrözi;

A Parlament olvasata

16.  hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keretről (2014–2020) szóló tárgyalások során elért politikai megállapodás végrehajtásán kívül – az előirányzatok bizonyos politikai célkitűzések vonatkozásában való előrehozása tekintetében – a Bizottság nem javasolt további erőfeszítéseket annak érdekében, hogy figyelembe vegyék azon prioritásokat, amelyeket nemcsak a Parlament határozott meg, hanem amelyekről az Európai Tanácson belül az állam- és kormányfők is megállapodtak; ezért úgy határoz, hogy számos területen megerősíti a pénzügyi forrásokat az Unió politikai célkitűzései és stratégiai prioritásai vonatkozásában;

17.  úgy határoz, hogy az emeléseket olyan programokra összpontosítja, amelyek alapvető fontosságúak a növekedés, a versenyképesség és a foglalkoztatás előmozdítását célzó Európa 2020 stratégia számára, mint például a Horizont 2020, a COSME, az Erasmus +, a digitális menetrend, a Progress és a szociálpolitikai menetrend (beleértve az EURES-t és a mikrofinanszírozási eszközt is), mivel e programok azt példázzák, hogy az Unió miként járul hozzá az innovatív és virágzó gazdasághoz az egész kontinensen; megerősíti továbbá azon programokat, amelyek jelentős szerepet játszanak az Unió külpolitikai napirendjének megvalósításában, mint például a szomszédsági politika, a fejlesztés és a humanitárius segítségnyújtás; ragaszkodik ahhoz, hogy növelni kell az egyenlőtlenségek elleni küzdelmet célzó olyan jelentős programok és kezdeményezések finanszírozását is, mint például a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap, az „Európa a polgárokért” és a nemek közötti egyenlőség elősegítése;

18.  az előirányzatok átfogó szintjét 2015-re 146 380,9 millió euróban, illetve 146 416,5 millió euróban határozza meg a kötelezettségvállalások, illetve a kifizetések tekintetében;

A kifizetések terén jelentkező, visszatérő válság kezelése

19.  támogatja a Bizottság azon javaslatát, hogy teljes mértékben használják ki a 2015. évi kifizetési előirányzatok felső összeghatára alatt rendelkezésre álló forrásokat, ezáltal semmilyen mozgásteret nem hagyva a kifizetések 2015-ös felső összeghatára alatt; visszaállítja a Tanács által a kifizetések terén végrehajtott csökkentéseket a jelenlegi és várható végrehajtási mintázatok alapján;

20.  hangsúlyozza azonban, hogy a 2015-ös kifizetések felső összeghatárának teljes kihasználása sem elegendő ahhoz, hogy megfelelően kezeljék az Unió 2010-es költségvetés óta kirobbant kifizetési problémáit; megjegyzi, hogy az elmúlt években hatalmas hátralék halmozódott fel, ami 2013 végére csupán a kohéziós politika terén példátlan szintet, 23,4 milliárd eurót ért el, és attól tart, hogy ez 2014 végén hasonló nagyságrendet fog elérni; ezért hangsúlyozza, hogy a kifizetési előirányzatok hiányának visszatérő problémájával hatékonyan kell foglalkozni, további késedelem nélkül; következésképpen úgy határoz, hogy számos költségvetési tétel esetében, ahol a helyzet a legkritikusabb, beleértve az uniós strukturális alapokon és kutatási programokon belül a 2007–2013 közötti időszak legfontosabb „lezáruló költségvetési sorait”, a kifizetési előirányzatok terén 4 milliárd euróval túlmegy a Bizottság által javasolt szinten;

21.  ezért kéri a Bizottságot, hogy a jövőben is álljon készen arra, hogy megfelelő javaslatokat terjesszen elő a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben szereplő rugalmassági mechanizmusok alkalmazására; ismételten kifejezi abbéli szándékát, hogy nem fogad el semmilyen korlátozott értelmezést a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben és a Parlament által sikeresen megtárgyalt 2013. december 2-i intézményközi megállapodásban foglalt rugalmassági és speciális eszközökre vonatkozóan;

22.  ismételten ragaszkodik ahhoz, hogy a speciális eszközök használata révén rendelkezésre bocsátott valamennyi kifizetési előirányzatot szerepeltetni kell a költségvetésben a többéves pénzügyi keret kifizetésekre vonatkozó felső összeghatára felett;

23.  emlékeztet arra a kirívó példára, hogy a humanitárius segélyekre vonatkozó kifizetési előirányzatok drámai hiányt szenvedtek 2013 végén és 2014 első negyedévében, és ezt csak rövid távú és átmeneti megoldásoknak köszönhetően lehetett megoldani, az elfogadott költségvetésen belüli átcsoportosítások révén; rendkívül aggódik amiatt, hogy ez a helyzet valószínűleg más szakpolitikai területeken is fel fog lépni, például a kutatás, a fejlesztés és az innováció területén;

24.  hangsúlyozza, hogy a korábbi évekből származó 2015. évi igények egyértelmű meghatározása érdekében a 2014-es további kifizetési igényekről szóló tárgyalásokat még a 2015. évi költségvetésről szóló egyeztetés előtt le kell zárni; emlékeztet arra, hogy a 2., 3. és 4/2014 sz. költségvetés-módosítási tervezetet csomagnak kell tekinteni, és hogy a Tanács nem számíthat arra, hogy anélkül húz hasznot a többlet és a bírságok költségvetésbe való beépítéséből származó váratlan bevételekből, hogy teljesítené a 3/2014 sz. költségvetés-módosítási tervezetben foglalt további kifizetési igényeket; emlékeztet arra, hogy a 2., 3. és 4/2014. sz. költségvetés-módosítási tervezetek módosítás nélkül a tagállamok által annak érdekében rendelkezésre bocsátandó csupán további 106 millió eurós GNI-hozzájárulást feltételező átfogó költségvetési hatást jelentenének, hogy a 2014-es költségvetésben megfelelő szintű kifizetési előirányzatok álljanak rendelkezésre az Unió meglévő jogi kötelezettségeinek fedezésére;

25.  hangsúlyozza, hogy a Parlament által a parlamenti olvasat során megszavazott előirányzatok szintje – különösen a kifizetési előirányzatok tekintetében – azon a feltételezésen alapul, hogy az összes függőben lévő 2014. évi költségvetés-módosítási tervezetet teljes egészében elfogadják;

26.  hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy biztosítsák a megfelelő forrásokat az egész Unióra kiterjedő beruházási tervek számára (amelyről a 2014 júniusi Európai Tanács is említést tett, és amelyet Jean-Claude Juncker megválasztott elnök a politikai iránymutatásaiban(8) fő politikai prioritásként határozott meg), valamint az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés – különösen az európai ifjúsági garancia – 2016-os költségvetésen túli folytatása érdekében, valamint hogy megoldást találjanak a kifizetési előirányzatok terén felmerült, tartós problémára, az új Bizottságnak a lehető leghamarabb el kell indítania a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret választásokat követő felülvizsgálatát, a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 2. cikkében foglaltaknak megfelelően;

1a.alfejezet

27.  tudomásul veszi, hogy a Tanács által javasolt csökkentések legnagyobb része az 1a. alfejezeten belül történt, mind a kötelezettségvállalások (-323,5 millió EUR a költségvetési tervezethez képest) mind pedig a kifizetések (-1 335 millió EUR) terén, annak ellenére, hogy az Európai Tanács 2014 júniusában ismételten a növekedést, a versenyképességet és a munkahelyteremtést helyezte politikai menetrendjének első helyére; hangsúlyozza, hogy ezen csökkentések némelyike nincs összhangban a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló megállapodással, mivel azok jelentősen csökkentik a „Horizont 2020” keretprogramot (a kötelezettségvállalási előirányzatok terén 190 millió eurós összeggel a költségvetési tervezethez képest), amelyet 2014-ben 200 millió euróval jelentős mértékben előreütemeztek, valamint az ITER programot (-11,2 millió EUR), amelyeket 2015-ben inkább előre kellene ütemezni ahhoz, hogy ellensúlyozzák a 2014-ben történt későbbre ütemezést;

28.  úgy véli, hogy az energiabiztonság, a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság előmozdítása az orosz energiától való függőség szempontjából is alapvető fontosságú, különösen azokban a tagállamokban, amelyek a leginkább függnek az orosz földgáztól; kéri, hogy a Horizont 2020 keretében az energiához kapcsolódó alapokra vonatkozó kiadási célkitűzéseket igazítsák hozzá a jogalkotási folyamat során tett kötelezettségvállalásokhoz;

29.  vitatja a Tanács által az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre vonatkozóan alkalmazott csökkentéseket (-34,4 millió EUR), melyhez hozzáadódik még e program 2015-re vonatkozó későbbre ütemezése, melyet a többéves pénzügyi keretről szóló megállapodást követő költségvetés-tervezet már figyelembe vett; aggodalmának ad hangot azon kockázat miatt, hogy hatástalan maradhat e stratégiai jelentőségű program megkezdése, amely kiemelt fontossággal bír a jövőbeli telekommunikációs, közlekedési és energiainfrastruktúrához kapcsolódó beruházások szempontjából Európában;

30.  úgy határoz ezért, hogy alapvetően visszaállítja a 2015. évi költségvetési tervezetet a Tanács által javasolt valamennyi csökkentés tekintetében, mind a kötelezettségvállalásokat, mind a kifizetéseket illetően; ezenkívül a mozgástér kimerítésével megnövel bizonyos költségvetési sorokat (a költségvetési tervezet feletti teljes növelés mintegy 200 millió EUR) azokon a programokon belül, amelyek megfelelnek a Parlament 1a. fejezeten belüli prioritásainak (Horizont 2020, COSME, Erasmus+, digitális menetrend, szociális menetrend);

31.  szükségesnek véli továbbá, hogy a költségvetési tervezetnél magasabb szintre növeljék az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz – Energia tételeit, összesen 34 millió eurós összeggel, annak érdekében, hogy részben ellensúlyozzák a programban a többéves pénzügyi keretről szóló megállapodás eredményeként egymást követő két év során végrehajtott későbbre ütemezések hatásait; úgy véli, hogy a digitális menetrendbe és a széles sávú hálózatokba való beruházások megerősítése szintén prioritást jelent, és ebből következően az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz – Telekommunikációs hálózatok tételt a költségvetési tervezet felett 12 millió euróval megnöveli;

32.  úgy véli, hogy a kkv-knak nyújtott pénzügyi támogatás növelése elengedhetetlen az uniós gazdaság növekedés útján való megújításához és a válságból való kilábaláshoz, hozzájárulva ezzel a munkanélküliség elleni küzdelemhez; úgy véli, hogy a kkv-k által bevezetett innovációknak az uniós versenyképességben betöltött szerepét gyakran hangsúlyozzák, azonban támogatásuk alulfinanszírozott; ennek megfelelően úgy határoz, hogy a kkv-k és a vállalkozói készség előmozdítására szánt kötelezettségvállalási előirányzatokat 26,5 millió euróval a költségvetési tervezetben szereplő szint fölé emeli; kéri a Bizottságot, hogy a végrehajtás során biztosítsa a valódi „alulról felfelé” megközelítés alkalmazását; felkéri továbbá a Bizottságot, hogy különítsen el elegendő forrást a kkv-kat érintő zöld cselekvési tervre előirányzott intézkedések végrehajtására;

33.  a költségvetési tervezetet meghaladóan megemeli a kötelezettségvállalási előirányzatokat a három felügyeleti ügynökség vonatkozásában (EBH, EIOPA és EÉPH), összesen 6,1 millió EUR összeggel;

34.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyre több olyan eset fordul elő, amikor is az 1a. alfejezet alatti kifizetési nehézségekre fény derül, különösen a Horizont 2020 keretprogram alatt, ahol az előfinanszírozást csökkentették, számos projektet leállítottak, és veszélyben van az Erasmus+ program finanszírozása; aggodalommal tölti el, hogy számos program már most elhasználta a 2014-re rendelkezésre álló forrásokat, pedig a számlák benyújtási határideje csak hónapok múlva jár le;

35.  üdvözli az EFRAG reformja irányába tett első lépéseket, de kiemeli a Maystadt-jelentésben szereplő ajánlások maradéktalan végrehajtásának szükségességét, beleértve azt a kérést, hogy az EFRAG munkája az IFRS-standardokra korlátozódjon, és a kis- és középvállalkozásokkal és az adóügyekkel kapcsolatos munkája fokozatosan szűnjön meg;

36.  rámutat a kkv-k innovációjának az uniós gazdaság fellendítésében játszott szerepére; elvárja, hogy a Bizottság teljesítse jogi és költségvetési kötelezettségvállalásait a Horizont 2020 keretprogram alá tartozó, kkv-kat támogató eszköz tekintetében, és felhívja a Tanácsot, hogy megfelelő költségvetés biztosításával tegye ezt lehetővé; kéri a Bizottságot, hogy 2016-tól hozzon létre külön költségvetési sort a kkv-kat támogató eszköz számára az egyértelműbb költségvetési felügyelet és ellenőrzés lehetővé tétele érdekében, és biztosítsa végrehajtásának ténylegesen alulról építkező megközelítését;

37.  üdvözli a Bizottság által 2014. július 2-án közzétett, a körkörös gazdaságról szóló csomagot(9); megfelelő források elkülönítését kéri e fellépések végrehajtásához;

1b.alfejezet

38.  mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács, miközben a költségvetési tervezetben szereplő szinten tartja a kötelezettségvállalási előirányzatokat (49 227 millió EUR), 220 millió euróval csökkenti a kifizetési előirányzatokat és a kifizetések szintjét 51 382 euróban állapítja meg;

39.  hangsúlyozza, hogy a jelenlegi fennálló kötelezettségvállalások legnagyobb része az 1b. alfejezet alá tartozik, amely gátolja a kedvezményezett tagállamok és régiók által már elköltött források visszatérítését; hangsúlyozza, hogy ez a gyakorlat komoly károkat okoz a válság által leginkább sújtott tagállamok és régiók számára; elítéli, hogy a Tanács a jelek szerint teljesen figyelmen kívül hagyja ezt a problémát; hangsúlyozza, hogy egy olyan időszakban, amikor a legtöbb tagállam kihívásokkal szembesül a munkahelyteremtést elősegítő projektek finanszírozási forrásainak előteremtésekor, az uniós regionális politika elengedhetetlen eszköz e probléma leküzdésében; hangsúlyozza, hogy az olyan eszközök, mint az ESZA, az ERFA, a Kohéziós Alap vagy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés különösen fontosak válságok idején, és hogy a kifizetések csökkentésének első áldozatai mindig a gyengébb érintettek, például a költségvetési megszorításokkal küzdő tagállamok, a helyi és regionális hatóságok, a legkülső régiók, a kkv-k, a civil szervezetek és a szociális partnerek;

40.  úgy határoz, hogy visszaállítja a költségvetési tervezetben az új programokhoz kapcsolódó tételekre vonatkozó, a Tanács által lecsökkentett kifizetési előirányzatokat, valamint hogy a 2007–2013 közötti többéves pénzügyi keret programjainak befejezéséhez kapcsolódó számos tétel esetében meghaladja a költségvetési tervezetben szereplő kifizetési előirányzatokat; megjegyzi, hogy 2015 lesz az európai strukturális és beruházási alapok új ciklusa végrehajtásának második éve; hangsúlyozza, hogy megfelelő kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokra van szükség annak biztosításához, hogy a programok elérjék a tervezett számú kedvezményezettet és ezáltal a kívánt hatást;

41.  úgy határoz, hogy összesen 20,2 millió EUR összeggel a költségvetési tervezetben szereplő szint fölé emeli a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD) és a kapcsolódó kísérleti projektek/előkészítő intézkedések előirányzatait; módosítani kívánja a Bizottság javaslatát a rugalmassági eszköz igénybevételét illetően, és a Tanáccsal folytatott tárgyalások befejezését követően az 1b. alfejezet alatt 100 millió eurós összegre egészíti ki a strukturális alapok keretében végrehajtott ciprusi programok finanszírozását;

42.  határozott meggyőződése, hogy az uniós finanszírozást – különösen az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés esetében – nem szabad nemzeti megközelítésmódok támogatására használni, hanem a fiatalok számára biztosítandó további támogatásra kell fordítani oly módon, hogy az kiegészítse és erősítse a nemzeti programokat;

43.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy használják fel teljes egészében a munkanélküli fiatalság támogatására szánt forrásokat; emlékeztet a 2014–2020-as többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó azon politikai megállapodásra, amelynek értelmében a programozási időszak első éveiben történő szükséges segítségnyújtás érdekében előreütemezik az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés alá tartozó forrásokat és az Európai Szociális Alap keretében előirányzott megfelelő összegeket; üdvözli, hogy a Bizottság és a Tanács tiszteletben tartják e megállapodást a javasolt összegek tekintetében; aggodalmát fejezi ki egyes tagállamok forrásfelhasználási képessége miatt az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés tekintetében; emlékeztet arra, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet szerint a 2014–2017 közötti időszakra szóló kötelezettségvállalási előirányzatok többéves pénzügyi keretben meghatározott felső összeghatárai alatt rendelkezésre álló mozgástérnek a többéves pénzügyi keret által a 2016 és 2020 közötti időszakra meghatározott felső összeghatárok felett a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz – különösen a fiatalok foglalkoztatásához – kapcsolódó szakpolitikai célokra felhasználandó globális tartalékot kell képeznie;

2 fejezet

44.  üdvözli a kötelezettségvállalási előirányzatok Bizottság által javasolt növelését az új LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai cselekvési program számára, és elvárja, hogy ez a program 2015-ben teljesen működőképes legyen, beleértve a pénzügyi eszközök első csoportját is; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy a kisebb programok, mint például a LIFE program, valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) szenvedi el a Tanács által e fejezeten belül eszközölt legnagyobb csökkentéseket mind a kötelezettségvállalások, mind pedig a kifizetések terén, ezáltal befolyásolva kitűzött céljaik elérését; sajnálja továbbá, hogy a Tanács ok nélkül csökkentette az iskolai gyümölcs és iskolatej programokat; ezért visszaállítja a költségvetési tervezetet a Tanács által lecsökkentett összes tétel esetében;

45.  egyetért azzal, hogy további támogatásra van szükség annak érdekében, hogy enyhítsék a bizonyos uniós mezőgazdasági és halászati termékekre vonatkozó orosz importtilalom hatásait; üdvözli a rendkívüli támogatási intézkedéseket, amelyeket a Bizottság a válságra adott válaszként hozott; ezért 30 millió euróval megnöveli a támogató intézkedések uniós társfinanszírozását a közös agrárpolitika területén annak érdekében, hogy segítsék a termelőket alternatív értékesítési lehetőségek megtalálásában, és egyúttal a halászok számára 5 millió EUR kiegészítő támogatást biztosít az ETHA révén; továbbá úgy határoz, hogy a Bizottság költségvetési tervezetét meghaladóan 7 millió euróval megnöveli az iskolai gyümölcs program, és 4 millió euróval az iskolatej-program rendelkezésére álló összeget;

46.  úgy véli, hogy a halállal végződő bikaviadalok finanszírozására sem a KAP előirányzatait, sem más előirányzatokat nem szabad felhasználni; emlékeztet arra, hogy az ilyen jellegű finanszírozás egyértelműen a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló európai egyezménybe (a 98/58/EK tanácsi irányelvbe) ütközik;

47.  megjegyzi, hogy az e fejezethez tartozó valamennyi módosítást figyelembe véve − a kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre vonatkozó 2,9 millió eurót is beleértve − a 2. fejezet teljes összege 59,3 milliárd eurót tesz ki, amely a felső összeghatár alatt 293,4 millió eurós mozgásteret biztosít;

3 fejezet

48.  hangsúlyozza, hogy annak ellenére, hogy 3. fejezet az Unió költségvetésének csupán 1,5%-át teszi ki, és ezáltal a többéves pénzügyi keret legkisebb fejezetét képezi, azokat a témákat foglalja magában, amelyek leginkább foglalkoztatják az európai polgárokat és a nemzeti kormányokat, úgymint a menekültügyi és migrációs politikák, valamint a belbiztonság; felhívja ezért a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az elkövetkező években növeljék az e fejezet alatti pénzügyi és politikai erőfeszítéseket;

49.  sajnálja, hogy a költségvetési tervezet a kötelezettségvállalási előirányzatokat a 2014. évi költségvetéshez képest 1,9%-kal csökkenti, 2 171,998 euróról 2 130,721 millió euróra, így a mozgástér megközelítőleg 115 millió eurót tesz ki; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács a költségvetési tervezethez képest további 30,2 millió euróval csökkentette a kötelezettségvállalási előirányzatok összegét, a kifizetési előirányzatokban pedig a költségvetési tervezethez képest 28,5 millió eurós csökkentést hajtott végre (ami a kötelezettségvállalási előirányzatok terén -1,42%-nak, a kifizetési előirányzatok terén pedig -1,51%-nak felel meg); megjegyzi, hogy a Tanács csökkentései egyebek mellett leginkább a 3. fejezetet érintették;

50.  úgy véli, hogy a Tanács által javasolt további csökkentések veszélyeztetik a 3. fejezet alatti programok és intézkedések megfelelő végrehajtását; hangsúlyozza, hogy a „Jogok, egyenlőség és polgárság 2014–2020” programot végrehajtó „Az uniós polgárok jogainak védelme és érvényesítése” és „A megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elősegítése” költségvetési sorok előirányzatait a költségvetési tervezetnek megfelelően fenn kell tartani; ezért általános megközelítésként e fejezeten belül minden tétel tekintetében visszaállítja a költségvetési tervezetet; úgy határoz továbbá, hogy bizonyos tételek előirányzatait a költségvetési tervezet fölé emeli, főként a „Kreatív Európa”, az „Európa a polgárokért” és a multimédia területén tervezett fellépések esetén (a költségvetési tervezetet meghaladó összesen 53,2 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzat az ügynökségekkel, a kísérleti projektekkel és az előkésztő intézkedésekkel együtt);

51.  emlékeztet a három intézmény együttes nyilatkozatára, amelynek értelmében a 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keret alatti éves költségvetési eljárások során alkalmazni kell a nemek szempontját érvényesítő elemeket; rámutat arra, hogy e tekintetben további erőfeszítésekre, valamint a három intézmény közötti közös megközelítésre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének elve valóban megjelenjen az éves költségvetési eljárásokban; megismétli arra vonatkozó felhívását, hogy a nemek közötti egyenlőség elemzését az Unió költségvetési eljárásainak szerves részévé kell tenni, és hogy minden szereplőt aktívan be kell vonni a folyamat valamennyi szintjén annak érdekében, hogy előmozdítsuk az Unió nemek közötti egyenlőség iránti elkötelezettségét;

52.  emlékeztet arra, hogy a Parlament számára a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap elfogadásához vezető tárgyalások során kiemelten fontos volt a finanszírozás méltányos és átlátható elosztása az alap különböző céljai között; felhívja ennek megfelelően a Bizottságot, hogy növelje a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap költségvetési sorainak számát, elősegítve ezáltal a különböző célokra – és azok költségvetési soraira – elkülönített pénzügyi források felhasználásának jobb olvashatóságát és átláthatóságát;

53.  egyetért azzal, hogy további támogatásra van szükség az európai polgári kezdeményezéseket illetően; ezért úgy határoz, hogy „Az európai polgári kezdeményezések és a részvételi demokrácia egyéb eszközeinek végrehajtása” címmel 1 millió eurós kötelezettségvállalási előirányzattal új költségvetési tételt hoz létre a 3. fejezet alatt;

54.  hangsúlyozza, hogy az esetleges hiányosságok korai szakaszban történő felismeréséhez fontos az alapok és a programok végrehajtásának és forrásaik felhasználásának, valamint azok hatékonyságának folyamatos értékelése;

4 fejezet

55.  sajnálatának ad hangot a Tanács által a 4. fejezetben végrehajtott csökkentések miatt (-0,83% a kötelezettségvállalási és -5,24% a kifizetési előirányzatok terén), amelynek következtében ez lett a Tanács által a kifizetési előirányzatok tekintetében eszközölt csökkentések által leginkább érintett fejezet; megismétli, hogy bár az a teljes uniós költségvetés kevesebb mint 6%-át teszi ki, a 4. fejezet az Unió külföldi kötelezettségvállalásait tükrözi, és ezért elegendő forrást kell biztosítani ahhoz, hogy az Unió betölthesse szerepét mint globális szereplő;

56.  határozottan elítéli a humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok Tanács általi csökkentését, amely nem képes megoldani a korábbi évek kifizetetlen számlái miatt felgyülemlett hátralékot, és amely veszélyezteti e politika zökkenőmentes végrehajtását, veszélyeztetve a kedvezményezettek életét; hangsúlyozza, hogy a sürgősségisegély-tartalék kifizetési előirányzatainak szintjét meg kell feleltetni a kötelezettségvállalási előirányzatok szintjének, és azt be kell vezetni a költségvetésbe a többéves pénzügyi keret kifizetési előirányzatainak felső összeghatára felett; hangsúlyozza, hogy a humanitárius segítségnyújtás kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatai közötti különbséget csökkenteni kell annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni e területen a kiadási ciklus rövidségét, és hogy szakítsanak azon gyakorlattal, miszerint a korábbi évek kifizetetlen számláit a következő évekre viszik át; határozottan elmarasztalja a csökkentéseknek a humanitárius segítségnyújtásra gyakorolt káros hatását, beleértve a nem megfelelő költségvetési tervezés nyomán keletkező halasztott és késleltetett kifizetéseket is, amelyek különösen tragikus kimenetelűek lehetnek a peremterületeken egyre növekvő bizonytalanságban élő emberek számára; úgy véli, hogy ez szomorú, de erőteljes jelzés arra nézve, hogy realisztikusabban kell tervezni a költségvetést;

57.  emlékeztet az Unió és a tagállamok által tett azon nemzetközi kötelezettségvállalásokra, hogy a hivatalos fejlesztési támogatásukat a bruttó nemzeti jövedelem 0,7%-ára növelik, valamint hogy 2015-re megvalósítják a millenniumi fejlesztési célokat, és ezért kéri, hogy növeljék a fejlesztési együttműködési eszköz alá tartozó tematikus területek előirányzatait annak érdekében, hogy közelebb kerüljenek a 2015 utánra vonatkozó millenniumi fejlesztési célok megvalósításához;

58.  hangsúlyozza, hogy támogatja a közel-keleti békefolyamatot, és hogy eltökélt szándéka, hogy elegendő finanszírozást biztosítson az UNRWA és a Palesztin Hatóság számára azáltal, hogy a költségvetési tervezetben szereplő szint felett 35,5 millió euróval megnöveli a kötelezettségvállalási előirányzatok összegét; meglepetését fejezi ki amiatt, hogy a Tanács világos indokolás nélkül további 2,4 millió euróval csökkentette az UNRWA és a Palesztin Hatóság kifizetési előirányzatainak költségvetési tervezetben foglalt szintjét, és úgy véli, hogy ez a költségvetési tétel már a költségvetési tervezetben is túl szűkre szabott volt;

59.  hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az Unió keleti és déli szomszédságához tartozó azon országok támogatását, amelyek hatalmas kihívásokkal szembesülnek a demokratikus átmenet és konszolidáció, a gazdasági és társadalmi fejlődés, a bevándorlás és a stabilitás tekintetében; hangsúlyozza, hogy további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy reagálni tudjanak az ukrajnai helyzetre; ezért kéri, hogy a költségvetési tervezetben szereplő szint felett további 203,3 millió eurót biztosítsanak az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz számára, hogy az Unió teljesíteni tudja keleti és déli szomszédsága tekintetében fennálló kötelezettségeit;

60.  elfogadhatatlannak tartja a Parlament számára prioritást jelentő tételek Tanács általi csökkentését, és javasolja a Tanács által csökkentett tételek tekintetében a költségvetési tervezet visszaállítását, sőt, az Unió külkapcsolatai tekintetében stratégiai fontossággal bíró egyes tételek (a humanitárius segítségnyújtás, az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz, a Fejlesztési Együttműködési Eszköz, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze, valamint a kísérleti projektek/előkészítő intézkedések) tekintetében javasolja a kötelezettségvállalási előirányzatoknak összesen 400,55 millió euróval a költségvetési tervezet fölé történő emelését; megállapítja, hogy ezek a növelések kimerítik a 4. fejezet alatti mozgásteret, valamint az EKSZ költségvetésébe átcsoportosított tételek nyomán csökkenő előirányzatokból fennmaradó további 66 millió eurót;

61.  szükségesnek tartja növelni a ciprusi török tétel előirányzatait annak biztosítása érdekében, hogy folytatni lehessen a ciprusi eltűnt személyekkel foglalkozó bizottság és a kulturális örökség szakmai bizottságának uniós pénzügyi támogatását;

62.  jóváhagyja, hogy az EU különleges képviselőire vonatkozó költségvetési sort a főképviselő/alelnök által az EKSZ felülvizsgálata során tett javaslatnak, a Parlament 2013. június 13-i ajánlásának és az Európai Számvevőszék 11/2014. számú különjelentésének megfelelően átcsoportosítsák az EKSZ költségvetésébe, az EKSZ-be való integrálódásuk hatékonyabb támogatása érdekében; elvárja, hogy az átcsoportosításra 2016. január 1-ig sor kerüljön;

5 fejezet

63.  emlékeztet arra, hogy a költségvetési tervezet tükrözi a személyzeti szabályzat legutóbbi reformját, beleértve a bérek és a nyugdíjak kiigazításának számításában eszközölt változtatásokat, valamint a személyzet folyamatos csökkentését;

64.  sajnálattal veszi tudomásul, hogy mindezek ellenére a Tanács - az átalányjellegű csökkentés fokozásából eredően - 27,6 millió euróval csökkentette az 5. fejezeten belüli előirányzatokat, melyből 16,7 millió EUR a Bizottságnak a tisztviselőkkel és ideiglenes alkalmazottakkal kapcsolatos kiadásokra szánt igazgatási költségvetéséből származik;

65.  figyelembe véve, hogy a Bizottság, sorban immáron a harmadik éve csökkenti teljes emberi erőforrásait, és hogy a betöltendő álláshelyekre vonatkozó előrejelzéseket megbízhatónak kell tekinteni, és azokat a tényleges intézményi elvárásokra kell alapozni, úgy véli, hogy az átalányjellegű (a Bizottság központjában 4,5%-os, a küldöttségeken belül 6%-os) csökkentés önkényes;

66.  említést tesz továbbá a Tanács álláspontjához csatolt nyilatkozatról, mely szerint „a munkaidő növeléséből fakadó kapacitástöbblettel összefüggésben a külső alkalmazottak összes besorolási osztályára vonatkozóan szorosan figyelemmel kell kísérni az előirányzatokat”, valamint a különböző szakpolitikai területek kiadásait támogató, összesen 20,8 millió eurót kitevő párhuzamos csökkentésekről; az ilyen típusú csökkentések által jelentett, fent említett veszélyek mellett úgy véli, hogy azok indokolása is téves; emlékeztet arra, hogy a 2013. december 2-i intézményközi megállapodás értelmében az állítólagos többletkapacitást a tisztviselői állomány öt év alatt 5%-kal való csökkentésének már ellensúlyoznia kellett volna; e tekintetben megjegyzi, hogy a Bizottság már meghaladja kötelezettségvállalásait, mivel személyi állományát minden kategóriában csökkenti, függetlenül attól, hogy azok finanszírozása az 5. fejezetből vagy egyéb fejezetekből történik-e;

67.  ezért visszaállítja a költségvetési tervezetet valamennyi igazgatási és támogatási kiadásra vonatkozó tétel és minden olyan költségvetési sor vonatkozásában, amelyet a Tanács az 5. fejezeten belül csökkentett;

68.  úgy határoz, hogy egyes előirányzatokat tartalékban tart mindaddig, amíg a Bizottság nem módosítja a szakértői csoportokra vonatkozó szabályokat és nem biztosítja azok valamennyi főigazgatóságon belüli teljes körű végrehajtását;

Ügynökségek

69.  főszabályként jóváhagyja az ügynökségek költségvetési szükségleteire vonatkozó bizottsági költségvetési javaslatokat; megállapítja, hogy a Bizottság már jelentősen csökkentette a legtöbb ügynökség kezdeti igénylését;

70.  ezért úgy véli, hogy a Tanács által javasolt bármely további csökkentés veszélyeztetné az ügynökségek megfelelő működését, és nem tenné lehetővé számukra a jogalkotó hatóság által rájuk ruházott feladatok ellátását;

71.  nem tudja elfogadni a Bizottság személyzettel kapcsolatos megközelítését, amely szerint az ügynökségek létszámtervét nemcsak az összes intézményre és szervre alkalmazandó, a többéves pénzügyi keretről szóló politikai megállapodás szerint kell csökkenteni 1%-kal, hanem ezeknek további 1%-kal hozzá kell járulniuk az „átcsoportosítási alaphoz” is;

72.  hangsúlyozza, hogy az egyeztetett személyzeti leépítéseknek a 2012. december 31-i referencia-időpontban meglévő személyzeten és feladatokon kell alapulnia, és hogy a meglévő ügynökségek új feladataihoz, illetve az új ügynökségek létrehozásához további erőforrásokat kell társítani;

73.  hangsúlyozza, hogy a kitűzött 5%-os csökkentési célt 2017 végéig meg kell valósítani, és hogy bizonyos mértékű rugalmasságot kell biztosítani az ügynökségek számára a tekintetben, hogy pontosan mely években hajtják végre a létszámcsökkentést, mivel így támaszkodhatnak a személyzet természetes fluktuációjára, illetve minimalizálhatják az uniós munkanélküliségi rendszerre nehezedő terheket és a munkaszerződések idő előtti felbontása miatt keletkező egyéb költségeket;

74.  ezért a megállapodás szerinti 1%-os csökkentést végrehajtva, a díjakból finanszírozott álláshelyeket külön kezelve, és a munkaerőt az új feladatok mennyiségéhez igazítva módosítja néhány ügynökség létszámtervét;

75.  úgy határoz, hogy növeli a három pénzügyi felügyeleti ügynökség 2015-es költségvetési előirányzatait; úgy véli, hogy ezeknek az előirányzatoknak tükrözniük kell a kívánt feladatok ellátásának szükségességét, mivel több rendelet, határozat és irányelv elfogadása történt meg vagy van folyamatban a pénzügyi szektor stabilitásával szorosan összefüggő jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság leküzdése érdekében;

76.  úgy határoz továbbá, hogy a rájuk ruházott további feladatok miatt növelni kell az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség és az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal, valamint a 3. fejezet alá tartozó számos más ügynökség (a Frontex, a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja, valamint az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal) előirányzatait;

Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

77.  az előterjesztett kísérleti projektek és előkészítő intézkedések alapos elemzését követően – a folyamatban levők sikerének arányát tekintve és kizárva a meglévő jogalapok által már lefedett kezdeményezéseket, továbbá teljes mértékben figyelembe véve a projektek végrehajthatóságára vonatkozó bizottsági értékelést – úgy határoz, hogy korlátozott számú kísérleti projektből és előkészítő intézkedésből álló kompromisszumos csomagot fogad el, tekintetbe véve a rendelkezésre álló mozgásterek korlátozott voltát is;

Egyéb szakaszok

78.  emlékeztet arra, hogy az intézmények igazgatási kiadásai, a nyugdíjak és az Európai Iskolák a többéves pénzügyi keret 5. fejezete alá tartoznak; megjegyzi, hogy a 2015. évi költségvetési tervezetben javasoltaknak megfelelően az e fejezet alatti összes becsült kiadás 8612,2 millió eurót tesz ki (+2,5% a 2014. évi költségvetéshez képest), ami a felső összeghatár alatt 463,8 millió EUR fennmaradó mozgásteret hagy, míg az intézmények becsült igazgatási kiadásai 2015-ben összesen 6893,1 millió eurót tesznek ki (+1,6% a 2014. évi költségvetéshez képest), ami 457,9 millió eurós közbenső tartaléksávot eredményez;

79.   tudomásul veszi a költségvetési tervezetre vonatkozó tanácsi álláspontot, amely az intézmények 2015-ös összes igazgatási kiadását különbségtétel nélkül 6865,6 millió euróra (azaz 27,5 millió euróval, vagyis 0,4%-kal) csökkentette, és ezáltal mesterségesen 485,4 millió euróra növelte a közbenső tartaléksávot;

80.  ismét csodálkozásának ad hangot amiatt, hogy a Tanács lineáris csökkentéseket javasol az intézmények igazgatási kiadásai tekintetében; meggyőződése, hogy az egyes uniós intézmények költségvetését – sajátos küldetésük és helyzetük miatt – egyedileg kell kezelni, egységes megoldások nélkül, figyelembe véve az egyes intézmények adott fejlődési szakaszát, operatív feladatait, irányítási céljait, személyzeti szükségleteit és épületekkel kapcsolatos politikáját; határozott egyet nem értésének ad hangot a Tanács azon hozzáállását illetően, amely horizontálisan egy százalékponttal növeli a betöltetlen üres álláshelyek arányát, és ezáltal mesterségesen növeli a mozgásteret; hangsúlyozza, hogy ez a növekedés az 1%-os létszámcsökkentés miatt már eltörölt álláshelyekkel együtt egyes, az említett létszámcsökkentéssel már érintett intézményeket arra fog kényszeríteni, hogy a betöltetlen álláshelyekre történő munkaerő-felvételt befagyasszák, ami veszélybe fogja sodorni működésüket;

81.  megjegyzi, hogy a költségvetési tervezet magában foglalja az összes intézmény és szerv személyi állományának fizetését és nyugdíját kiegészítő 2011. és 2012. évi 0,8%-ot, valamint a 2013. és 2014. évi befagyasztást; üdvözli, hogy az intézmények többsége már belefoglalta ezeket irányszámaiba;

82.  hangsúlyozza, hogy a három intézménynek – a Bizottságnak, a Tanácsnak és a Parlamentnek – az egymás iránti kölcsönös tiszteletből módosítás nélkül el kellene fogadnia a költségvetési hatóság két ágának költségvetési irányszámait;

83.  fenntartja, hogy a Parlamentnek és a Tanácsnak – az aktuális és az új feladatok folyamatos átértékeléséből eredő összes megtakarítási lehetőség és hatékonyságjavulás támogatása mellett – elégséges szinten kell meghatároznia az előirányzatokat, biztosítva ezzel az intézmények zavartalan működését, a belső és külső jogi kötelezettségek betartását, valamint az uniós polgárok számára a magas szakmai színvonalú közszolgálat biztosítását; emlékeztet arra, hogy a Lisszaboni Szerződésből fakadó új feladatokat további források nélkül kellett végrehajtani;

84.  helyesli az összes többi intézmény költségvetési tervezetébe már beépített megtakarításokat és hatékonyságnövekedést; hangsúlyozza, hogy az uniós források korrekt, hatékony, elszámoltatható és átlátható felhasználása az egyik alapvető eszköz ahhoz, hogy az uniós polgárok bizalmát visszanyerjük; üdvözli az intézmények arra irányuló erőfeszítéseit, hogy továbbra is előmozdítsák az átláthatóságot, a közigazgatási hatékonyságot, az eredményes pénzgazdálkodást és az elsődleges célok meghatározását; úgy véli, hogy továbbra is magas szintű átláthatósági követelményeket kell alkalmazni valamennyi uniós intézménynél;

85.  az átalányjellegű csökkentések mértékét visszaállítja a Bíróság, a Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint az Európai Külügyi Szolgálat által eredetileg kért szintre, amelyet a Tanács horizontálisan módosított, és visszaállítja a költségvetési tervezet vonatkozó költségvetési tételeit;

I.szakasz – Európai Parlament

86.  emlékeztet arra, hogy a Parlament 2015-ös irányszáma 1 794 929 112 EUR volt, amely a 2014-es költségvetéshez képest összességében 2,24%-os növekedést jelent; hangsúlyozza azonban, hogy a növekedésből 0,67% a képviselők mandátumának lejártakor fizetendő, jogilag kötelező érvényű kivételes átmeneti juttatáshoz, 0,4% pedig a 2011 és 2012 közötti időszak díjazásainak és nyugdíjainak kiigazításáról szóló megállapodáshoz kapcsolódik; hangsúlyozza, hogy az egyéb kiadások szintje ezért csak 1,18%-kal nőtt 2014-hez képest;

87.  hangsúlyozza, hogy − amint arra a Parlament számos korábbi állásfoglalásában rávilágított − a Parlamentnek és a Tanácsnak az uniós költségvetésben megvalósítandó hosszú távú megtakarítások érdekében foglalkoznia kell az egyetlen székhely megvalósítására irányuló ütemterv szükségességével;

88.  üdvözli a főtitkár 2014. szeptember 17-i felülvizsgált feljegyzését, amely azt javasolja, hogy a költségvetés tükrözze az Elnökség legutóbbi határozatait és technikai kiigazításait; rámutat, hogy ezek a módosítások költségvetési szempontból semlegesek; jóváhagyja az irányszámok ezen kiigazításait;

89.  csökkenti a Parlament létszámtervét annak érdekében, hogy az megfeleljen a személyzeti szabályzat reformja keretében elfogadott személyzetcsökkentési tervnek;

90.  hangsúlyozza, hogy a képviselőcsoportok tevékenysége és az adminisztrációs munkájuk között nem lehet egyenlőségjelet tenni; megjegyzi, hogy a képviselőcsoportok 2012-től befagyasztották személyzeti erőforrásaikat, és az elmúlt költségvetési években szükségleteiket csak részben fedezték; kitart amellett, hogy a képviselőcsoportok teljes személyi állománya 2015-ben és az azt követő években nem lehet kisebb a jelenlegi szintnél; emlékeztet rá, hogy a Parlament az előző jogalkotási ciklusban erről már döntött(10);

91.  tudomásul veszi, hogy a KAD projekt megcélzott költsége a becslések szerint folyó árakon 441,27 millió EUR (konstans árakon 406,22 millió EUR), és hogy 2015-ben a KAD projekt pénzügyi igényei 128,91 millió euróra (azaz az összköltség 29%-ára) rúgnak; hangsúlyozza, hogy a már rendelkezésre bocsátott, de még fel nem használt költségvetési forrásokkal együtt a fennmaradó pénzügyi szükségletek teljes becsült összege 2015-ben 84,8 millió EUR lesz; úgy véli, hogy ez az összeg jelentősen csökkenthető egy 2014 végi átcsoportosítással, és hogy a fennmaradó részt hitel felhasználásával kell finanszírozni; rámutat, hogy a KAD épület megépítésének köszönhetően az éves összkifizetések sokkal alacsonyabbak lesznek, mint egy ugyanolyan ingatlanért fizetendő bérleti díj;

92.  úgy határoz, hogy az európai politikai alapítványok előirányzatait 3 millió euróval növeli annak biztosítása érdekében, hogy a politikai alapítványok teljes mértékben eleget tudjanak tenni a képviselőcsoportok teljes körét illető feladataiknak is, valamint hogy fokozni tudják kutatási és kampánytevékenységeiket, és új ötletekkel mozdítsák elő az európai integráció folyamatát; hangsúlyozza, hogy ez a növekedés a költségvetés szempontjából semleges lesz, mivel a rendkívüli alap azt ellentételezi; 2015. évi költségvetésének teljes összegét ezért 1 794 929 112 euróban határozza meg; rámutat, hogy a 2014. április 17-i plenáris ülésen elfogadott irányszámokhoz képest ez 0%-os növekedésnek felel meg;

93.  üdvözli a közös munkacsoport azon döntését, melyben azt javasolják a képviselőknek, hogy a rövid távú utazásokra használják a turistaosztályt; kéri a főtitkárt, hogy legkésőbb 2015 végéig készítsen értékelést ezen ajánlás megvalósulásáról;

94.  üdvözli a közös munkacsoport megállapításait a járművekkel és a sofőrökkel kapcsolatos kiadásokat illető lehetséges megtakarításokról; reméli, hogy ezek a megtakarítások az elkövetkező évek költségvetéseiben meg fognak valósulni;

IV.szakasz – Bíróság

95.  hangsúlyozza, hogy az ügyek számának eddig soha nem látott mértékű megnövekedése ellenére a Bizottság úgy döntött, hogy a Bíróság költségvetési tervezetéből törli azt a12 új álláshelyet, amelynek célja az lett volna, hogy megelőzze az ügyek feltorlódását és a lehető legnagyobb mértékben elkerülhetővé tegye, hogy ne szülessen ítélet ésszerű időn belül; hangsúlyozza, hogy ezáltal a Bizottság kockázatnak teszi ki mindhárom bíróság munkáját, tekintve, hogy az új ügyek száma eddig soha nem látott mértében és folyamatosan növekszik, és hogy ezzel súlyos kockázatba sodorja a költségvetést is;

96.  jóváhagyja a 12 új álláshely létrehozását, amint azt eredetileg a Bíróság kérte; ennek megfelelően növeli az érintett költségvetési tételeket, és a Bíróság létszámtervét a benyújtott irányszámok szerint igazítja ki;

97.  visszaállítja az átalányjellegű csökkentés mértékét az eredeti 3%-ra annak biztosítása érdekében, hogy a Bíróság megfelelően kezelni tudja az egyre növekvő munkaterhet, valamint teljes mértékben ki tudja használni létszámtervét; hangsúlyozza, hogy a Tanács által javasolt csökkentés teljes mértékben ellentmond az álláshelyek 98%-os kihasználtságára vonatkozó célkitűzésnek (98% a lehető legmagasabb érték, ha figyelembe vesszük az év folyamán elkerülhetetlen személyzeti mozgást), valamint a díjazásra vonatkozó teljesítési aránynak, amely 2013-ban megközelítette a 99%-ot;

98.  rámutat, hogy a Törvényszék jelentős erőfeszítései ellenére sem képes már elviselni a növekvő munkaterhet; hangsúlyozza, hogy ezt a növekvő tendenciát teljes mértékben megerősítik a 2014 során eddig gyűjtött adatok, és hogy a tendencia folytatódni fog többek között a Lisszaboni Szerződés által bevezetett módosítások (amelyek 2014. december 1-jétől kiterjesztik a Törvényszék joghatóságát a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre), valamint Horvátország csatlakozása miatt;

99.  hangsúlyozza, hogy a munka felgyorsítására irányuló eddigi jelentős kezdeményezések ellenére a folyamatban lévő ügyek száma tovább emelkedik (2013-ban +25%, 2014. június végéig +6%), míg az ésszerű időn belül hozott ítéletek elmaradása miatt benyújtott panaszok kockázata immár realitássá vált (különösen a Törvényszéken tárgyalt ügyek esetében, ahol teljesíthetetlen mennyiségű ügy halmozódott fel), és az első panaszt 2014 júniusában már be is nyújtották, amely súlyos jogkövetkezményekkel járhat az Unióra nézve; hangsúlyozza, hogy − az elsősorban a versenyjogi témájú − ítéletek ésszerű időn belül való meghozatala tekintetében a Törvényszéken tapasztalt késedelmek nagymértékben aláássák a belső piac működését, és súlyos veszélybe sodorhatják az uniós költségvetést;

100.  emlékeztet a Parlament és a Tanács közötti elvi megállapodásra, amely szerint növelni kell a bírák számát; hangsúlyozza, hogy a jelen körülmények között sürgősen és a lehető leghamarabb megállapodásra kell jutni a további bírák kinevezését illetően; 2 millió eurót tartalékba helyez a kilenc új bíró kinevezésére, és kéri a Bíróságot, hogy nyújtson be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egy aktualizált értékelést az új bírák és személyzet kapcsán felmerülő várható kiadásokra vonatkozóan; arra számít, hogy a Tanácson belül mihamarabb megegyezés születik erről, és hogy a jogalkotási eljárás 2015. október 1-ig lezárul; ragaszkodik ahhoz, hogy a 9 új bíró kinevezése miatt felmerülő további személyzeti igényeket körültekintően mérjék fel;

V.szakasz – Számvevőszék

101.  visszaállítja az átalányjellegű csökkentés mértékét az eredeti 2,1%-os szintre annak érdekében, hogy az Európai Számvevőszék igényei a létszámterv tekintetében teljesülhessenek;

102.  visszaállítja a költségvetési tervezetet az egyéb munkaerő javadalmazására vonatkozó költségvetési sorokon annak biztosítása érdekében, hogy a Számvevőszék teljesíteni tudja a személyzetével szemben fennálló jogi kötelezettségeit;

VI.szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, és VII. szakasz – Régiók Bizottsága, és az Európai Parlamenttel létrejött együttműködési megállapodás végrehajtása

103.  emlékeztet arra, hogy a 2014. február 5-i együttműködési megállapodásban foglaltak szerint a két bizottságtól legfeljebb 80 álláshelyet helyeznek át a Parlamenthez, és hogy a politikai tevékenység bővítésére szolgáló előirányzatok növeléséről és a fordítások kiszervezése miatt újonnan felmerülő igényekről megállapodás született;

104.  tudomásul veszi, hogy várhatóan legalább 60 álláshely átkerül a Parlamenthez, és hogy ezt az átcsoportosítást két szakaszban hajtják végre: az első szakaszra 2014. október 1-jétől, a második szakaszra 2015 második felében kerül sor; beveszi a költségvetésbe a 42 álláshely (30 álláshely az EGSZB-től és 12 álláshely a RB-tól) átcsoportosítása miatti korrekciókat, amely a végrehajtás első szakaszának felel meg, és a további álláshelyek várható átcsoportosítására (legalább 6 további álláshely az EGSZB-től és legalább 12 további álláshely a RB-tól) vonatkozó előirányzatok felét tartalékba helyezi, ami akkor szabadítható fel, ha a fennmaradó átcsoportosításokról megszületik a végső döntés; elvárja, hogy a legutolsó átcsoportosításra 2015 júliusával sor kerüljön;

105.  üdvözli a két bizottság közötti folyamatos együttműködést az igazgatási ügyek terén, és arra ösztönzi őket, hogy fonják szorosabbra az együttműködést, mivel közös célokat és megtakarításokat lehet így elérni; felhívja az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot és a Régiók Bizottságát annak feltérképezésére, hogy a kétoldalú együttműködést elmélyítve miként tudnák szerkezeti és szervezeti reformjaikat összehangolt és egyeztetett módon lefolytatni;

VI.szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

106.  visszaállítja az átalányjellegű csökkentés mértékét az eredeti 4,5%-os szintre annak érdekében, hogy az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság meg tudjon birkózni az alkalmazottak számának folyamatos csökkentésével;

VII.szakasz – Régiók Bizottsága

107.  hangsúlyozza, hogy a Régiók Bizottságának 2015. évi költségvetését a politikai tevékenység növekedése jellemzi, mivel a Régiók Bizottságának új (6.) politikai mandátuma 2015 februárjában kezdődik, és ez lesz az első olyan év, amikor a Régiók Bizottsága ötödik képviselőcsoportjának (az ECR képviselőcsoport) létrehozásával kapcsolatos összes költség szerepel a költségvetésben;

108.  határozott egyet nem értésének ad hangot amiatt, hogy a Bizottság csökkenteni kívánja a Régiók Bizottságának politikai tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó és az ahhoz társuló kiadásokat, illetve a tájékoztatási és kommunikációs tevékenységekkel kapcsolatos kiadásokat; a Régiók Bizottsága új mandátumidőszakának kezdetére figyelemmel növeli az érintett költségvetési tételeket;

VIII.szakasz – Európai ombudsman

109.  megállapítja, hogy a Tanács 1,7%-kal csökkentette az ombudsman költségvetési tervezetét; hangsúlyozza, hogy a csökkentés jelentős terhet ró az ombudsman amúgy is rendkívül korlátozott összegű költségvetésére, és számottevő hatással lesz az új ombudsmani stratégia végrehajtására, valamint az intézmény azon képességére, hogy az európai polgárokat hatékonyan és eredményesen szolgálja; visszaállítja ezért a Tanács által csökkentett összes költségvetési tételt annak lehetővé tétele érdekében, hogy az ombudsman elláthassa feladatait és eleget tudjon tenni kötelezettségeinek;

IX.szakasz – Európai adatvédelmi biztos

110.  emlékeztet arra, hogy az európai adatvédelmi biztosság tagjainak lejáró megbízatásával és a bérkiigazításokkal kapcsolatos költségekhez hasonló, kikerülhetetlen jogi kötelezettségeken túlmenően a 2014. évi költségvetéshez képest a legnagyobb növekedést az Európai Adatvédelmi Testület munkacsoportjának létrehozása, valamint a 2014–2020-as időszakra előirányzott konkrét új tevékenységek vonják maguk után;

111.  visszaállítja a költségvetési tervezetet az európai adatvédelmi biztos új megbízatásával, az Európai Adatvédelmi Testület munkacsoportjának létrehozásával, és az intézmény megfelelő működésével kapcsolatos tételek tekintetében, különös tekintettel a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló új stratégiára; hangsúlyozza, hogy a kiadások horizontális csökkentése rendkívül káros és kontraproduktív lehet, különösen egy ilyen kis intézmény esetében;

X.szakasz – Európai Külügyi Szolgálat

112.  emlékezteti a Tanácsot, hogy a tagállamok hozzájárultak az EKSZ létrehozásához, és hogy annak elegendő forrásra van szüksége feladatai végrehajtásához; felkéri a tagállamokat, hogy tárják fel a tagállami és EKSZ-képviseletek közötti szinergiák további lehetőségeit, például a közös ingatlan-infrastruktúra használat, a biztonság és az igazgatási együttműködés terén;

113.  az átalányjellegű csökkentések mértékét visszaállítja az eredeti 5,3%-os szintre az EKSZ-központok, 2,7%-ra a kirendeltségek, és 2 7%-ra a kirendelt nemzeti katonai szakértők esetében, továbbá visszaállítja az előirányzatokat a költségvetési tervezetben igényelt összegekre; hangsúlyozza, hogy a csökkentési ráta ilyetén emelése maga után fogja vonni a személyzetnek a létszámtervben előírt 1%-os csökkentésén túlmenő leépítését, és emiatt gátolni fogja az EKSZ működését, illetve akadályozni fogja, hogy ezen új szerv ellássa bővülő feladatkörét;

114.  visszaállítja a költségvetési tervezetet a Tanács által csökkentett összes költségvetési tétel esetében, különös tekintettel az EKSZ kommunikációs rendszerének biztonságát szolgáló előirányzatokra annak lehetővé tétele érdekében, hogy a főképviselő és a vezető munkatársak eredményesen kommunikálhassanak rendkívül bizalmas jellegű ügyekben is;

115.  sürgeti, hogy építsék ki az EKSZ kommunikációs rendszereinek behatolás elleni védelmét, valamint hogy egyrészt az EKSZ és a tagállamok, másrészt a Központ és a kirendeltségek közötti kommunikációs rendszerek biztonságosak és korszerűek legyenek;

116.  támogatja a főképviselő azon javaslatát, hogy az EKSZ költségvetésébe vegyék be egy az öbölbeli térségben − ahol az Unió alulreprezentált − létrehozandó új kirendeltség megnyitásához szükséges előirányzatokat(11); ennélfogva az EKSZ irányszámainak megfelelően növeli az érintett költségvetési sorokat;

117.  a költségvetés III. szakaszából (Bizottság) a X. szakaszba (EKSZ) csoportosítja át a kirendeltségeken dolgozó bizottsági személyzet „általános igazgatási költségeire” vonatkozó előirányzatokat; hangsúlyozza, hogy ez az átcsoportosítás a költségvetés szempontjából semleges, és nincs kihatása sem a Bizottság igazgatási előirányzataira, sem a kirendeltségeken dolgozó bizottsági alkalmazottak munkakörülményeire, csupán az uniós kirendeltségek igazgatási kiadásainak kezelését egyszerűsíti, az EKSZ és a Tanács óhaja, illetve a Számvevőszék egyik közelmúltbeli jelentésében említettek nyomán; ragaszkodik ahhoz, hogy az átcsoportosítást az EKSZ és a Bizottság közötti jó együttműködés szellemében kell megvalósítani; felhívja a Tanácsot, hogy tartsa tiszteletben e megállapodás költségvetési semlegességét;

o
o   o

118.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a többi érintett intézménynek és szervnek, valamint a tagállamok parlamentjeinek.

(1) HL L 163., 2007.6.23., 17. o
(2) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(3) HL L 347., 2013.12.20., 884. o
(4) HL C 373., 2013.12.20., 1. o
(5) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0247.
(6) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0450.
(7) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0358.
(8) http://ec.europa.eu/about/juncker-commission/docs/pg_hu.pdf
(9) A Bizottság 2014. július 2-i közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Úton a körkörös gazdaság felé: „zéró hulladék” program Európa számára (COM(2014)0398).
(10) Az Európai Parlament 2013. október 23-i állásfoglalása az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének tervezetéről szóló tanácsi álláspontról (P7_TA(2013)0437).
(11) Az Európai Parlamentnek az EU Iránnal kapcsolatos stratégiájáról szóló, 2014. április 3-i állásfoglalása, elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0339.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat