Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Dél-Szudánról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a dél-szudáni helyzetről szóló 2014. január 16-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel Catherine Ashton, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője dél-szudáni helyzetről szóló 2014. január 23-i és 2014. május 10-i nyilatkozataira,

–  tekintettel az Unió főképviselőjének szóvivője által a dél-szudáni helyzettel kapcsolatban 2014. augusztus 28-án és 2014. október 31-én tett nyilatkozatokra,

–  tekintettel a dél-szudáni helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló, 2014. július 10-i 2014/449/KKBP tanácsi határozatra(2),

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2155(2014) számú határozatára,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának az emberi jogok dél-szudáni helyzetéről szóló időközi jelentésére, amelyet az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 27. ülésén került a testület elé megvitatásra,

–  tekintettel a Tanács Dél-Szudánról szóló, 2014. július 10-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a Tanács Dél-Szudánról szóló, 2014. január 20-i és 2014. március 17-i következtetéseire,

–  tekintettel Kristalina Georgieva, a nemzetközi együttműködésért, humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztos 2014. szeptember 25-i nyilatkozatára,

–  tekintettel Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár 2014. október 30-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a Kormányközi Fejlesztési Hatóság (IGAD) 2014. október 20-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az IGAD állam- és kormányfőinek 28., rendkívüli csúcsértekezletén, 2014. november 7-én kiadott állásfoglalásra,

–  tekintettel az Afrikai Unió Béke- és Biztonsági Tanácsa által 2014. április 24-én kiadott közleményben felvázolt, Szudánra és Dél-Szudánra vonatkozó ütemtervre, amelyet az Unió teljes mértékben támogat,

–  tekintettel az Afrikai Unió Dél-Szudánnal foglalkozó vizsgálóbizottságának időközi jelentésére, melyet 2014. június 26–27-én ismertettek az egyenlítői-guineai Malabóban,

–  tekintettel a felülvizsgált Cotonoui Megállapodásra,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel az Emberi Jogok és a Népek Jogainak Afrikai Chartájára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel a politikai konfliktus akkor vette kezdetét, amikor Salva Kiir, az ország elnöke azzal vádolta a menesztett Riek Machar alelnököt, hogy államcsínyt tervezett ellene; mivel Riek Machar tagadta az államcsínykísérletet;

B.  mivel az ENSZ becslései szerint a több hónapig tartó harcokban több mint 10 000 ember vesztette életét, és mivel számtalan beszámoló érkezett különös kegyetlenséggel elkövetett cselekményekről és a háborús bűncselekménynek minősülő etnikai erőszakról;

C.  mivel Dél-Szudán a világ legfiatalabb és legsérülékenyebb állama, és a Bizottság globális humanitárius sérülékenység- és válságértékelési végső indexén a második helyen szerepel;

D.  mivel a dél-szudáni konfliktusban részt vevő felek 2014. január 7-én Addisz-Abebában tárgyalásokat kezdtek az IGAD égisze alatt;

E.  mivel 2014. január 23-án tűzszüneti megállapodást írtak alá, majd azt 2014. május 9-én megerősítették, ám továbbra sem tartják be, és büntető intézkedéseket sem léptettek életbe;

F.  mivel a béketárgyalások kevéssé vezettek eredményre, azaz tartós megoldás nem született, és mivel az ENSZ humanitárius segélyeinek koordinátora jelezte, hogy a politikai és a közösségek közötti szinten nem jók a tartós béke létrejöttének esélyei;

G.  mivel azonban 2014. november 7-én a dél-szudáni kormány és a Szudáni Népi Felszabadítási Mozgalom/Hadsereg fegyveres ellenzékiekből álló része megállapodást írt alá, amelyben ismételten elkötelezik magukat az ellenségeskedések beszüntetése mellett, azzal, hogy a megállapodás megsértése esetén az IGAD régiójának országai szankciókkal sújthatják őket;

H.  mivel a Kiir elnök erői és a Riek Macharhoz hű lázadók közötti összecsapások az esős évszak végeztével már újrakezdődtek, és politikai megoldás híján feltehetőleg a száraz évszakban csak fokozódni fognak;

I.  mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2155(2014) sz. határozatában mélységes aggodalmának ad hangot a lakóhelyük elhagyására kényszerült személyek nagy száma és az egyre súlyosabb humanitárius válság miatt; mivel ez a humanitárius válság azzal fenyeget, hogy sokkalta nagyobb térségre terjed ki egy már most is az instabilitás által jellemzett területen, amelyen szudáni lázadó csoportok és ugandai csapatok már részt vettek az összecsapásokban; mivel ezt az instabilitást csak a mögöttes okok – többek között a mélyszegénység, az éghajlatváltozás, az uniós és más nemzetközi geostratégiai érdekek és beavatkozások, illetve a tisztességtelen vagyonelosztás és forráskiaknázás – kezelésével lehet megoldani;

J.  mivel a lakosság többsége annak ellenére végletes szegénységben él, hogy az országban bőséggel található kőolaj és természeti erőforrások, és a kőolajexportból származik a GDP több mint 70%-a és a kormányzati bevételek mintegy 90%-a; mivel az olajiparból származó bevételeket erőszakos konfliktusokra fordították;

K.  mivel a konfliktus rémisztő méreteket öltő, borzalmas szexuális erőszakot váltott ki, amint azt Zainab Bangura, az ENSZ-főtitkár konfliktusok során elkövetett nemi erőszak kérdésével foglalkozó különmegbízottja is kinyilvánította; mivel továbbra is meg nem erősített jelentések keringenek arról, hogy Dél-Szudánban gyermekkatonákat toboroznak, és mivel a gyermekek Dél-Szudán lakosságának felét teszik ki;

L.  mivel az ENSZ a dél-szudáni helyzetet 3-as, azaz a legsúlyosabb szintű szükséghelyzetet jelentő humanitárius válsággá nyilvánította;

M.  mivel Dél-Szudánban az év eleje kezdete óta 3,5 millió ember részesült humanitárius segítségben; mivel a helyi segítségnyújtási mechanizmusok és a nemzetközi humanitárius segélyek együttesének köszönhetően sikerült elkerülni az éhezést; mivel azonban a harcok kiújulása esetén az ország élelmiszer-biztonsági kilátásai – különösen Bor és Bentiu területén – elkeserítőek, hiszen várhatóan 2,5 millió ember szembesül majd továbbra is válság-, illetve szükséghelyzeti szintű élelmiszer-ellátási bizonytalansággal; mivel a nők különösen sérülékenyek az élelmiszer-ellátás bizonytalanságával szemben, mivel a védelmi sávokban élő háztartások 57%-át nők vezetik; mivel vezető segélyszervezetek, közöttük az Oxfam, a CARE és a Cafod arra figyelmeztettek, hogy a harcok folytatódása esetén a jövő év elején Dél-Szudán egész országrészein alakulhat ki éhínség;

N.  mivel a becslések szerint 3,8 millió dél-szudáni szorul rá a humanitárius segítségre, 1,4 millióan kényszerültek lakóhelyük elhagyására, és több mint 470 000-en a szomszédos országokban keresnek menedéket;

O.  mivel a legsürgetőbb humanitárius szükségletek közé az élelmiszer, a tiszta víz, az egészségügyi ellátás, a menedék, a higiénia, a járványok (például a kolera, a malária, a leishmaniasis és a hepatitisz) kezelése és a védelem tartozik; mivel a szexuális erőszak túlélőinek fokozott pszichoszociális támogatásra van szükségük;

P.  mivel a rászorulókhoz való eljutást továbbra is ellenségeskedések és erőszakos cselekmények akadályozzák, amelyeknek a segélyszervezetek munkatársai és az ellátási források is célpontjai; mivel az egészségügyi ellátás és az alapszolgáltatások összességének 80%-át nem kormányzati szervezetek nyújtják;

Q.  mivel a dél-szudáni munkaügyi miniszter 2014 szeptemberében azt mondta, hogy október közepére minden külföldi munkavállalónak távoznia kell, amely nyilatkozatot később visszavonta;

R.  mivel a nem kormányzati szervezetekről szóló, a nem kormányzati szervezetek és a civil társadalom dél-szudáni mozgásterének szűkítését célzó törvény elfogadását 2014 decemberére halasztották; mivel a nevezett törvénytervezet a hatálybalépése esetén súlyos következményekkel járhatna a segélyezési műveletekre nézve ebben a kritikus időszakban, amikor a nemzetközi közösség megkísérli útját állni az éhínség kibontakozásának;

S.  mivel a többszörös és elhúzódó globális válságok nyomán a nemzetközi humanitárius erőforrások elérték végső határukat; mivel a nemzetközi közösség sem pénzügyileg, sem operatív értelemben nem lesz képes arra, hogy egy elhúzódó válságot tartósan kezeljen;

T.  mivel az Unió a dél-szudáni humanitárius válságra válaszul nyújtott nemzetközi hozzájárulások több mint egyharmadát (38%-át) adja, és 2014-ben egyedül a Bizottság több mint 130 millió euróra növeli a humanitárius segítségnyújtási költségvetését;

U.  mivel az Afrikai Unió vizsgálóbizottságot hozott létre az emberi jogi túlkapásokról szóló számtalan jelentés kivizsgálására;

V.  mivel az Unió 2014. július 10-én bejelentette a békefolyamat akadályozásáért, a tűzszüneti megállapodás megsértéséért és a súlyos emberi jogi visszaélések elkövetéséért felelős személyek elleni célzott intézkedések első körét; mivel az Unió fenntartotta a Dél-Szudán elleni fegyverembargót;

W.  mivel a jelenlegi konfliktusra demokratikus politikai megoldást kell találni, amely megnyitná az utat egy olyan demokratikus egyetértésben kialakított intézményrendszer felé, amelyre a függetlenségről szóló népszavazás révén megszületett új állam felépíthető; mivel a fenntartható békéhez, a konfliktus utáni államépítéshez és az instabilitás felszámolásához hosszú távú elképzelések és a nemzetközi közösség határozott, kiszámítható és stabil szerepvállalása szükséges;

1.  határozottan elítéli a Dél-Szudánban az ember által okozott ijesztő katasztrófát, amely ellentmond az ország felszabadítási mozgalma értékeinek és céljának;

2.  határozottan elítéli az erőszak újbóli fellángolását és az ellenségeskedések beszüntetéséről szóló megállapodás múltbeli rendszeres megsértését, ami haláleseteket, sérüléseket és károkat okoztak a polgári lakosság körében, és aminek következtében a már amúgy is sérülékeny és bizonytalan helyzetű Dél-Szudánban több százezren kényszerültek lakóhelyük elhagyására; fájlalja, hogy a fegyveres erők irányítása és az általuk gyakorolt ellenőrzés gyenge, ami növeli annak valószínűségét, hogy a harcoló erők még jobban széttagolódnak, ami adott esetben az erőszak elharapózásához és a békemegállapodások megsértéséhez vezethet;

3.  sürgeti a nemzetközi közösséget, hogy tegyen eleget Dél-Szudánnal és a térséggel kapcsolatos finanszírozási kötelezettségvállalásainak, és vegye igénybe a forrásokat az egyre súlyosbodó dél-szudáni humanitárius helyzetre történő azonnali reagálás érdekében; ezzel összefüggésben üdvözli az EU hozzájárulását a dél-szudáni humanitárius válsághelyzet rendezéséhez, és felszólítja a tagállamokat, hogy találjanak megoldást arra, hogy nemzetközi kötelezettségvállalásaiknak megfelelően miként finanszírozzák az egyre növekvő számú válsághelyzetet;

4.  arra bátorítja az Uniót, hogy programozza újra fejlesztési segélyeit annak érdekében, hogy kielégítse a dél-szudáni lakosság legsürgetőbb szükségleteit, illetve hogy támogassa a békét és stabilitást célzó átmenetet; üdvözli ezért, hogy felfüggesztették a költségvetési támogatás általi fejlesztési segítségnyújtást Dél-Szudán számára azon fellépések kivételével, amelyek a lakosság számára vagy a demokratikus átmenet és a humanitárius segélyek számára közvetlen támogatást nyújtanak, és kéri a segítség nem kormányzati szervezetek és nemzetközi szervezetek révén történő átirányítását;

5.  megismétli, hogy a békés egymás mellett élés és a fejlődés hosszú távú kilátásaihoz átfogó intézményi reformok szükségesek, amelyek célja a jogállamiságot szavatoló kormányzás meghonosítása az országban; hangsúlyozza, hogy a konfliktus utáni átmenet éveket vehet igénybe és feltétele a nemzetközi közösség tartós, hosszú távú elkötelezettsége;

6.  elítéli, hogy a humanitárius közösség és a konfliktusban részes valamennyi fél közötti kapcsolatok megromlottak, ideértve a segélyek jogellenes megadóztatását és a segélyszolgálatok munkatársainak büntetlenül maradó zaklatását vagy akár meggyilkolását; rámutat arra, hogy számos, külföldi segélyeket továbbító ügynökség máris kivonult Dél-Szudánból, a helyben maradók pedig csak nehezen tudják kielégíteni a lakóhelyük elhagyására kényszerült polgári lakosok szükségleteit;

7.  kitart amellett, hogy a humanitárius segélyeket és az élelmiszersegélyeket a legkiszolgáltatottabbakhoz kell eljuttatni pusztán rászorultsági alapon, és emlékezteti a dél-szudáni konfliktusban részes valamennyi felet azon kötelezettségükre, hogy ismerjék el és tartsák tiszteletben a humanitárius szervezetek munkatársainak semlegességét, függetlenségét és pártatlanságát, tegyék lehetővé az életmentő segítségnyújtást a rászorultak számára politikai és etnikai hovatartozásuktól függetlenül, és haladéktalanul szüntessék be a segélyszervezetek munkatársainak mindennemű zaklatását, a humanitárius készletek lefoglalását és a segélyek nem rendeltetésszerű felhasználását; követeli továbbá, hogy a nem kormányzati szervezetekről szóló törvényjavaslatot vonják vissza vagy utasítsák el;

8.  kitart amellett, hogy a – különösen az alapvető szolgáltatásokban és élelmiszersegélyekben megtestesülő – humanitárius segélyeket nem szabad a fegyveres csoportok javára fordítani;

9.  mélységes aggodalmának ad hangot a konfliktus által okozott és az ismétlődő természeti katasztrófák által súlyosbított dél-szudáni élelmezésbiztonsági helyzet miatt, amely az összecsapások kiújulása esetén várhatóan drámaian romlik majd;

10.  kitart amellett, hogy a békemegállapodás lehetővé tenné az emberek számára, hogy visszatérjenek az elhagyatott tanyákra, megnyissák a piacokat és újjáépítsék otthonaikat;

11.  határozottan elítéli a bármely fél által elkövetett, bírósági eljárás nélküli, illetve tömeges kivégzéseket, a polgári lakosságra irányuló szándékos, célzott támadásokat, a – többek között a menekülteket és a lakóhelyük elhagyására kényszerülőket, valamint a nőket és a kiszolgáltatott csoportokhoz tartozókat és az újságírókat érintő – emberi jogi visszaéléseket, az önkényes letartóztatást és fogva tartást, az erőszakos eltüntetést, valamint a kegyetlen bánásmódot és kínzást; úgy véli, hogy Kiir elnöknek és Riek Macharnak minden tőlük telhetőt meg kellene tenniük annak megakadályozása érdekében, a parancsnokságuk alá tartozó katonák az emberek ellen erőszakos cselekményeket kövessenek el;

12.  sürgeti a Bizottságot, a tagállamokat és a dél-szudáni hatóságokat, hogy dolgozzanak együtt közösségekkel és nőszervezetekkel annak érdekében, hogy biztosítsák és támogassák a színvonalas oktatáshoz, a szexuális és reproduktív jogokhoz és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést a lányok és a nők számára, ideértve a fogamzásgátláshoz és az AIDS-teszthez, illetve a betegség kezeléséhez való hozzáférést;

13.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a konfliktus számos szociális alapellátást szétzilált, és gyermekek százezrei kerültek ki az iskolákból; riasztónak tartja, hogy továbbra is a gyermekek viselik az erőszakhullámok súlyos következményeit, lelki sérüléseket szenvednek, és nem férnek hozzá az őket megillető szolgáltatásokhoz, többek között az oktatáshoz; sürgeti a feleket, hogy vessenek véget a gyermekek fegyveres csoportokba történő besorozásának és a gyermekek ellen elkövetett egyéb súlyos jogsértéseknek;

14.  különösen aggasztónak találja a konfliktus etnikai vetületét; hangsúlyozza, hogy ellentmond a demokratikus jogállamiságnak az, ha a hatalmat erőszakkal vagy az etnikai törésvonalak mentén való megosztással próbálják megszerezni;

15.  hiteles, átlátható és átfogó, a nemzetközi normáknak megfelelő – különösen az Afrikai Unió vizsgálóbizottsága általi – vizsgálatokat követel a konfliktusban érintett bármely fél által elkövetett súlyos bűncselekményekkel kapcsolatos valamennyi állítás esetében; bátorítja a megbékélést és az elszámoltathatóságot előmozdító átmeneti igazságszolgáltatási mechanizmusok létrehozását, amelyekhez minden a szükséges nemzetközi támogatást meg kell adni; arra ösztönzi a dél-szudáni kormányt, hogy mielőbb csatlakozzon a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumához;

16.  üdvözli az ENSZ dél-szudáni missziója (UNMISS) emberjogi vizsgálatai képességének az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosának Hivatala támogatásával történő megerősítését;

17.  ezzel összefüggésben, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár javaslatával és az UNMISS emberi jogi jelentésében foglalt ajánlással összhangban támogatja egy olyan különleges, nemzetközi részvétellel működő, vegyes összetételű törvényszék létrehozását, amelynek célja a vezetők elszámoltatása az olyan súlyos emberi jogi visszaélésekkel kapcsolatban, amilyeneket a konfliktusban érintett mindkét oldal elkövetett;

18.  emlékeztet arra, hogy a humanitárius segélyek alapvető fontosságúak, ám a politikai problémát nem képesek megoldani, valamint hogy a polgári lakosságért az elsődleges felelősséget a kormány viseli; ezért követeli, hogy az ország vagyonát közvetlenül a dél-szudáni lakosság jóléte érdekében bocsássák rendelkezésre; nyomatékosan felszólítja valamennyi felet a megállapodás tiszteletben tartására és az addisz-abebai béketárgyalásokon való konstruktív részvételre a tűzszüneti megállapodás maradéktalan végrehajtása és az átmeneti nemzeti egységkormány létrehozására mint egyedüli hosszú távú megoldásra irányuló tárgyalások mielőbbi újrafelvétele és az egész dél-szudáni lakosság érdekeit szolgáló, nemzeti megbékélés érdekében;

19.  fájlalja, hogy a Kormányközi Fejlesztési Hatóság (IGAD) folyamatos, a nemzeti egységet képviselő ideiglenes kormány felállítását célzó békeközvetítői erőfeszítései ellenére nem történt jelentős előrelépés;

20.  mindazonáltal üdvözli a 2014. november 7-én létrejött megállapodást, és követeli annak azonnali és maradéktalan végrehajtását; továbbra is támogatja az IGAD által vezetett közvetítést és az inkluzív politikai párbeszéd előtti út megnyitására irányuló erőfeszítéseket,és felhívja az Európai Uniót, hogy továbbra is nyújtson segítséget az IGAD-nak, mind tartalmi, mind pénzügyi tekintetben, valamint hogy továbbra is járuljon hozzá személyzettel a tűzszünet betartásának nyomon követéséhez és ellenőrzési mechanizmushoz;

21.  hangsúlyozza, hogy az ország olajvagyonának kezeléséhez szükséges megfelelő, etnikai szövetségi rendszeren alapuló intézményi és jogi keret kiépítése kulcsfontosságú a békés fejlődés szempontjából; felhívja az EU-t különösen arra, hogy kövessen Dél-Szudánra vonatkozó hosszú távú stratégiát, amelynek köszönhetően létrejöhet a kormányzás szilárd rendszere, az átláthatóság és az elszámoltathatóság (kiváltképpen a nyersanyag-kitermelő iparágak átláthatóságára irányuló kezdeményezés tekintetében), valamint támogassa programok kidolgozását az infrastruktúra, az oktatás, az egészségügy és a szociális jólét terén, amelyek finanszírozása olajbevételekből és fejlesztési támogatásokból történik;

22.  sürgeti a dél-szudáni hatóságokat annak biztosítására, hogy az olajbevételek a lakosság javára szolgáljanak; felhívja a tárgyaló feleket, hogy a békemegállapodásban térjenek ki a kőolajágazat átláthatóságának és nyilvános ellenőrzésének kérdésére annak érdekében, hogy az ebből a forrásból származó jövedelmet az ország fenntartható fejlődésére és a lakosság életszínvonalának emelésére lehessen felhasználni;

23.  sajnálatát fejezi ki az Unió által kivetett célzott szankciók hatástalansága miatt, és kéri, hogy az IGAD, az Afrikai Unió és a nemzetközi közösség is alkalmazzon célzott szankciókat; támogatja a Dél-Szudánnal szembeni fegyverembargó fenntartását, és sürgeti a Dél-Szudánnal és a térség egészével szembeni ENSZ-fegyverembargó elfogadását;

24.  támogatja és alapvető fontosságúnak tartja a civil társadalom részvételét a béketárgyalásokon;

25.  óva int attól, hogy a konfliktus továbbgyűrűző és destabilizáló hatást váltson ki a már amúgy is instabil térségben, különösen a szomszédos országokba érkező egyre nagyobb számú menekült miatt; kéri ezért Dél-Szudán szomszédait és a regionális hatalmakat, hogy egymással szorosan együttműködve javítsák a biztonsági helyzetet az országban és a térségben, és találjanak módot a jelenlegi válság békés, tartós politikai rendezésére; hangsúlyozza, hogy különösen a Szudánnal való együttműködés a kapcsolatok javulását jelentené;

26.  kéri, hogy a Dél-Szudánnal foglalkozó kulcsszereplők bevonásával hozzanak létre kapcsolattartó csoportot az IGAD munkájának erősítése és a nemzetközi kohézió biztosítása érdekében;

27.  üdvözli Alexander Rondos, az Európai Unió Afrika szarváért felelős különleges képviselőjének munkáját; javasolja, hogy valamennyi erőfeszítését a tartós megoldás elősegítésének szentelje;

28.  arra ösztönzi a dél-szudáni kormányt, hogy ratifikálja az EU és az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS) közötti Cotonoui Megállapodást;

29.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányának és parlamentjének, Dél-Szudán kormányának, Dél-Szudán emberi jogi biztosának, Dél-Szudán nemzetgyűlésének, az Afrikai Unió intézményeinek, a Kormányközi Fejlesztési Hatóságnak, az AKCS–EU Parlamenti Közgyűlés társelnökeinek és az ENSZ főtitkárának.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0042. (2) HL L 203., 2014.11.7., 100. o.