Az Európai Parlament 2014. október 22-i határozata a Bizottság megválasztásáról (2014/2164(INS))

P8_TA(2014)0034

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikke (7) bekezdésének második és harmadik albekezdésére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel a 2014. június 27-i 2014/414/EU európai tanácsi határozatra(1), amely Jean-Claude Junckert javasolja a Bizottság elnökének,

–  tekintettel Jean-Claude Junckernek a 2014. július 15-i plenáris ülésen tett nyilatkozatára és politikai irányvonalainak ismertetésére,

–  tekintettel a 2014. július 15-i határozatára(2), amely Jean-Claude Junckert választotta meg a Bizottság elnökének,

–  tekintettel a Bizottság megválasztott elnökének jóváhagyásával hozott, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének kinevezéséről szóló, 2014. augusztus 30-i 2014/639/EU európai tanácsi határozatra(3),

–  tekintettel a Bizottság megválasztott elnökével közös megegyezésben hozott, a Tanács javaslata alapján a Bizottság tagjaivá kinevezendő további személyek listájának elfogadásáról, valamint a 2014/648/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről és felváltásáról szóló, 2014. október 15-i 2014/716/EU, Euratom tanácsi határozatra(4),

–  tekintettel a biztosjelölteknek a parlamenti bizottságok előtt és az Elnökök Értekezletének valamennyi képviselő számára nyitott ülésén, 2014. szeptember 29. és október 20. között tartott meghallgatásaira, továbbá a biztosjelölteknek a meghallgatásokat követő értékeléseire,

–  tekintettel a Bizottsági Elnökök Értekezlete 2014. október 21-i ülésén és az Elnökök Értekezlete 2014. október 21-i ülésén lefolytatott vizsgálatra,

–  tekintettel a Bizottság megválasztott elnöke által a plenáris ülésen, 2014. október 22-én tett nyilatkozatra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 118. cikkére és XVI. mellékletére,

1.  megadja hozzájárulását a Bizottság elnökének, külkapcsolatokért felelős alelnökének (az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének) és többi tagjának testületként történő kinevezéséhez, a 2019. október 31-ig tartó hivatali időszakra;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Tanácsnak, a Miniszterek Tanácsának, valamint a Bizottság megválasztott elnökének.

(1) HL L 192., 2014.7. 1., 52. o. (2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0002. (3) HL L 262., 2014.9.2., 6. o. (4) HL L 299., 2014.10.17., 29. o.

Az Európai Parlament 2014. október 22-i állásfoglalása az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó, 2/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetéről szóló tanácsi álláspontról (III. szakasz – Bizottság) (12300/2014 – C8-0160/2014 – 2014/2035(BUD))

P8_TA(2014)0035 A8-0018/2014

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (a továbbiakban: „költségvetési rendeletˮ) és különösen annak 41. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésére, amelyet 2013. november 20-án fogadtak el véglegesen(2),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(4),

–  tekintettel az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2007. június 7-i 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozatra(5),

–  tekintettel a Bizottság által 2014. április 15-én elfogadott, 2/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetre (COM(2014)0234),

–  tekintettel a Tanács által 2014. július 14-én elfogadott és a Parlamentnek 2014. szeptember 12-én továbbított, a 2/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló álláspontra (12300/2014 – C8‑0160/2014),

–  tekintettel eljárási szabályzata 88. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0018/2014),

A.  mivel a 2/2014. számú költségvetés-módosítási tervezet célja a 2013-as pénzügyi évből származó 1 005 millió EUR összegű többletnek a 2014-es költségvetésbe történő beállítása;

B.  mivel e többlet fő elemei a bevételi oldalon jelentkező 771 millió EUR pozitív bevételi kimutatás, a kiadási oldalon tapasztalható 276 millió eurós alulköltekezés és az árfolyamkülönbségek 42 millió eurós negatív egyenlege;

C.  mivel a bevételi oldalon a növekedés főleg bírságokból és késedelmes fizetések kamataiból (1 331 millió EUR) származik, amíg a ténylegesen beszedett saját források összege a költségvetésben szereplő összeghez képest csökken (–226 millió EUR) és a többletekből, egyenlegekből és kiigazításokból származó bevételek szintén csökkennek (–360 millió EUR);

D.  mivel a kiadási oldalon a 2013-as (107 millió EUR) és 2012-es (54 millió EUR) előirányzatokkal kapcsolatos alulköltekezés rendkívül kis mértékű, bizonyos mértékig előre nem látható tényezőkhöz kapcsolódik, és ezért nem fogható fel úgy, hogy a felvevőképesség csökkenéséből ered;

E.  mivel valóban minden rendelkezésre álló mutató azt jelzi, hogy mind a 2012-es, mind a 2013-as költségvetésben a kifizetési előirányzatokban hiány mutatkozott;

F.  mivel a költségvetési rendelet 18. cikke értelmében e költségvetés-módosítás kizárólag a tervezettől való esetleges eltérések uniós költségvetésbe való beállításával foglalkozik;

1.  tudomásul veszi a 2/2014. sz. költségvetés-módosítási tervezetet, amelynek kizárólagos célja a 2013-as, 1005 millió EUR összegű többletnek a költségvetésbe történő beállítása a költségvetési rendelet 18. cikkével összhangban; tudomásul veszi a 2/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot;

2.  emlékeztet arra, hogy e 2. sz. költségvetés-módosítás elfogadása 1 005 millió euróval csökkenteni fogja a tagállamoktól az uniós költségvetésbe érkező, a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló hozzájárulás arányát, ezért részben ellentételezi a 3. sz. költségvetés-módosítás finanszírozásához nyújtott hozzájárulásukat (további 3 170 millió EUR összegű sajátforrás-igény); ennek megfelelően hangsúlyozza azon szándékát, hogy folytassa a 2. sz. költségvetés-módosítási tervezet elfogadására irányuló eljárást azon tárgyalásokkal párhuzamosan, amelyek tárgya a kiegészítő kifizetési előirányzatok mobilizálására vonatkozó 3. sz. költségvetés-módosítási tervezet, valamint a 4. sz. költségvetés-módosítási tervezet, amely a hagyományos saját források előrejelzésének felülvizsgálatával, egyéb bevételekkel és bizonyos bírságok véglegesítésével foglalkozik, további 2 059 millió EUR összegű saját forrást biztosítva, amely tovább csökkentheti a 3. sz. költségvetés-módosítási tervezetből származó kiegészítő előirányzatok iránti igényt;

3.  felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben a 2., 3. és 4. sz. költségvetés-módosítási tervezeteket módosítás nélkül fogadják el, ez csupán további 106 millió EUR összegű, a tagállamok által annak érdekében rendelkezésre bocsátandó GNI-hozzájárulást feltételező átfogó költségvetési hatást jelentene, hogy 2014-ben megfelelő szintű kifizetési előirányzatok álljanak rendelkezésre az Unió meglévő jogi kötelezettségeinek fedezésére;

4.  a 2., 3. és 4. sz. költségvetés-módosítási tervezetek közötti politikai és eljárási kapcsolódás fenntartása érdekében úgy határoz, hogy az alábbiak szerint módosítja a 2/2014. sz. költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Parlament módosításával együtt a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás 1. (többszörös módosítás)

Bevételek általános kimutatása

1 4. alcím — A 2007/436/EK, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében a bruttó nemzeti jövedelem alapján megállapított saját források

Számadatok:

III. szakasz – Bizottság

40 cím – Tartalékalapok

Új jogcímcsoport létrehozása: 40 04 01. jogcímcsoport — Tartalék további kifizetési szükségletekre

Számadatok:

Megjegyzések:

Az e jogcímcsoport alá bevezetett előirányzatok a Bizottság által a 3. sz. költségvetés-módosítási tervezetben megjelölt további kifizetésielőirányzat-szükségletek fedezésére szolgálnak.

Indokolás:

Tekintettel a 2014-es kifizetésekre nehezedő hatalmas nyomásra és a Bizottság által a 3/2014. sz. költségvetés-módosítási tervezetben kért növelésre, javasoljuk, hogy a GNI-alapú saját források csökkentése helyett a 2013-as évre vonatkozó felesleg összegét használják fel a költségvetés kiadási oldalán újonnan létrehozott 40 04 01. jogcímcsoport (Tartalék további kifizetési szükségletekre) finanszírozására. Ha a Tanács módosítás nélkül fogadja el a 3/2014. sz. költségvetés-módosítási tervezetet, ez a módosítás visszavonásra kerül.

(1) HL L 298., 2012.10.26., 1. o. (2) HL L 51., 2014.2.20., 1. o. (3) HL L 347., 2013.12.20., 884. o. (4) HL C 373., 2013.12.20., 1. o. (5) HL L 163., 2007.6.23., 17. o.

Az Európai Parlament 2014. október 22-i állásfoglalása az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről szóló tanácsi álláspontróll (12608/2014 – C8-0144/2014 – 2014/2040(BUD))

P8_TA(2014)0036 A8-0014/2014

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2007. június 7-i 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozatra(1),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(4) (2013. december 2-i intézményközi megállapodás),

–  tekintettel a 2015. évi költségvetés (III. szakasz – Bizottság) elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról szóló, 2014. március 13-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az Európai Parlament 2015-ös pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2014. április 17-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetére, amelyet a Bizottság 2014. június 24-én fogadott el (COM(2014)0300),

–  tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről szóló, 2014. szeptember 2-án elfogadott, és a Parlamentnek 2014. szeptember 12-én továbbított tanácsi álláspontra (12608/2014 – C8‑0144/2014),

–  tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéhez fűzött 1/2015. számú módosító indítványra, amelyet a Bizottság 2014. október 15-én nyújtott be,

–  tekintettel az Elnökségen belül 2014. szeptember 15-én folytatott megbeszélésre és a főtitkár 2014. szeptember 17-i, a Parlament 2015-ös költségvetés-tervezete parlamenti olvasatáról szóló felülvizsgált feljegyzésére,

–  tekintettel az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyv a Törvényszék bírái számának növelése tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezetről szóló, 2014. április 15-i jogalkotási állásfoglalására(7),

–  tekintettel az Európai Parlament, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága között létrejött, 2014. február 5-i együttműködési megállapodásra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 88. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0014/2014),

III.szakasz

Általános áttekintés

1.  emlékeztet arra, hogy a Parlament a fent említett 2014. március 13-i állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy meg kell erősíteni a stratégiai beruházásokat az európai hozzáadott értéket képviselő intézkedések tekintetében annak érdekében, hogy elősegítsék az európai gazdaság megfelelő pályára állítását, biztosítva a versenyképességet, a fenntartható növekedést és a foglalkoztatást, különös tekintettel a fiatalok foglalkoztatására, a gazdasági és társadalmi kohézió erősítésére törekedve;

2.  hangsúlyozza, hogy az állam- és kormányfők 2014 júniusában ismételten megállapodtak abban (melyet az Európai Tanács 2014. augusztusi rendkívüli ülése is megerősített), hogy befektetésekre van szükség, és fel kell készíteni a jövőre a tagállamok gazdaságait azáltal, hogy megoldást találnak az uniós jelentőségű közlekedési, energia- és távközlési infrastruktúra (beleértve az egységes digitális piac megvalósítását 2015-ig), továbbá az energiahatékonyság, az innováció és a kutatás, valamint a készségek esedékes beruházási igényeire; emlékeztet arra, hogy e politikai célkitűzések megvalósítása terén vitathatatlan az európai uniós költségvetés szerepe;

3.  ismételten emlékeztet arra, hogy az uniós költségvetés semmiképpen sem tekinthető és értékelhető egyszerűen a nemzeti költségvetésekre további terhet rovó pénzügyi tételnek, hanem éppen ellenkezőleg, lehetőséget kell látni benne az Unió egészének érdekeit szolgáló és hozzáadott értéket jelentő kezdeményezések és beruházások fellendítésére, amelyek legtöbbjéről a Parlament és a Tanács közösen dönt;

4.  ismételten hangsúlyozza az uniós költségvetés nemzeti költségvetéseket kiegészítő jellegét és az általa adott – a növekedést és a munkahelyteremtést előmozdító – lendületet, és rámutat arra, hogy sajátos természetére és korlátozott méretére tekintettel az uniós költségvetést nem szabad önkényes csökkentésekkel megtörni és korlátozni, sőt éppen ellenkezőleg, bizonyos célterületeket meg kell erősíteni;

5.  megjegyzi, hogy a Bizottság által javasolt 2015. évi költségvetési tervezet (a speciális eszközöket is beleértve) 145 599,3 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot és 142 137,3 millió EUR összegű kifizetési előirányzatot tartalmaz; hangsúlyozza, hogy a kifizetési előirányzatok teljes összege a költségvetési tervezetben mérsékelt, 1,4%-os növekedést jelent a 2014-es költségvetéshez képest (az 1. sz. költségvetés-módosítással és a 2-4/2014 sz. költségvetés-módosítási tervezettel együtt), és még mindig 2 milliárd euróval alacsonyabb, mint a végrehajtott 2013. évi költségvetés; megjegyzi, hogy a Bizottság a költségvetési tervezetében azt javasolta, hogy a felső összeghatárok alatt összesen 1 478,9 millió eurós mozgásteret biztosítsanak;

6.  rámutat az uniós politikák és programok végrehajtásában kulcsszerepet betöltő decentralizált ügynökségek fontosságára; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell számukra a megfelelő pénzeszközöket és személyzetet, hogy megfelelően el tudják látni a jogalkotó hatóság által rájuk bízott feladatokat;

A Tanács álláspontja

7.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács az olvasata során a kötelezettségvállalási előirányzatokat 522 millió EUR összeggel, valamint a kifizetési előirányzatokat 2,1 milliárd EUR összeggel csökkentette, és ezáltal a 2015-ös költségvetésben a kötelezettségvállalási előirányzatokat 145 077,4 millió euróban, a kifizetési előirányzatokat pedig 139 996,9 millió euróban határozta meg; rámutat arra, hogy a kifizetések terén végrehajtott 2,1 milliárd eurós csökkenés 0,18%-os csökkenést jelentene a 2014. évi költségvetéshez képest (beleértve az 1/2014. sz. költségvetés-módosítást és a 2-4/2014. sz. költségvetés-módosítási tervezetet is); különösen aggasztónak tartja az 1a. fejezet alá tartozó „versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért” területhez kapcsolódó kifizetési előirányzatok terén végrehajtott jelentős csökkentéseket, amelyek azt példázzák, hogy a Tanács elképesztő módon megsértette a válság leküzdése, valamint a gazdasági növekedés élénkítése iránti elkötelezettségét;

8.  helyteleníti a Tanács 2015. évi költségvetésre vonatkozó olvasatát, amely figyelmen kívül hagyja az uniós politikák többéves jellegét, és amely a helyzet kezelése helyett tovább súlyosbítja a kifizetési előirányzatok hiányát és tovább lassítja az uniós programok végrehajtását;

9.  ismételten hangsúlyozza, hogy a Tanács által alkalmazott azon megközelítés, amely az inflációs rátának megfelelően rögzíti a kifizetések szintjét, teljes mértékben figyelmen kívül hagyja az uniós politikák többéves jellegét és ezáltal a többéves pénzügyi keretet teljes mértékben megfosztja jelentőségétől; e tekintetben megjegyzi, hogy a kifizetési és kötelezettségvállalási előirányzatok közötti növekvő szakadék tovább súlyosbítja a felhalmozódott „fennálló kötelezettségvállalásokhoz” kapcsolódó problémát; hangsúlyozza, hogy e megközelítés kedvezőtlen hatást gyakorol az Unió polgárok általi megítélésére; mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy a gazdasági válságból való kilábalás érdekében az Uniónak fokoznia kell a beruházásokat;

10.  sajnálatát fejezi ki a Tanács által a kulcsfontosságú uniós programokat finanszírozó igazgatási és támogatási tételek tekintetében javasolt önkényes csökkentések miatt, amelyek károsak lehetnek az új programok sikeres elindítására nézve, mivel az igazgatási kapacitás hiánya azzal a komoly kockázattal jár, hogy akadályozni fogja az uniós politikák végrehajtását;

11.  mély aggodalmát fejezi ki a Tanács által az uniós költségvetés tekintetében alkalmazott azon kettős mérce miatt, amely során egyrészt azt kéri, hogy növeljék az uniós alapokat azokon a területeken, amelyek a fenntartható növekedést szolgálhatják, másrészt pedig jelentős csökkentéseket javasol olyan kulcsfontosságú területeken, mint a kutatás, az innováció, az űrkutatás, az infrastruktúrák, a kkv-k és az energia;

12.  üdvözli a 13 tagállam által kifejtett álláspontot, miszerint meg vannak győződve arról, hogy a kifizetési előirányzatok Tanács által elfogadott szintje elégtelen lehet, és előfordulhat, hogy igen nagy nyomás fog nehezedni az Unió jogi kötelezettségeinek és a már megtett kötelezettségvállalásoknak a kellő időben történő teljesítésére; emlékeztet arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 323. cikke értelmében „az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság feladata annak biztosítása, hogy az Unió harmadik felekkel szembeni jogi kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges pénzügyi eszközök rendelkezésre álljanak”;

13.  úgy véli, hogy a Tanács határozott politikai felelősséggel tartozik a kifizetések terén kialakult rendkívül feszült helyzetért, tekintettel arra, hogy sorain belül évek óta nem tudott minősített többséget kialakítani a kifizetési előirányzatok szintjének biztosítása mellett, amely lehetővé tenné az Unió számára a nem vitatott kifizetési igények fedezését; elítéli, hogy ez az uniós költségvetésen belül egyre nagyobb strukturális hiány kialakulásához vezetett, ami ellentmond a Szerződés rendelkezéseinek és veszélyezteti a Bizottság azon képességét, hogy teljesítse jogi kötelezettségeit;

14.  ugyanakkor megjegyzi, hogy az uniós költségvetés jelenlegi kialakítása, amelyben a kifizetési előirányzatok a nemzeti hozzájárulásokhoz kapcsolódnak, kedvezőtlen hatással lehet a tagállamok választásaira, különösen egy olyan időszakban, amikor a kiegyensúlyozott nemzeti költségvetés a viták központi témáját képezi; hangsúlyozza azonban, hogy a kifizetési előirányzatok ezen szintje a kötelezettségvállalási előirányzatok megfelelő szintjének közvetlen következménye, amelyet a Tanács az éves költségvetési eljárások során hivatalosan elfogadott a szükséges minősített többséggel;

15.  sajnálatát fejezi ki egyik oldalon a Tanács, másik oldalon pedig a Parlament és a Bizottság között húzódó belső konfliktus miatt; felszólít arra, hogy ezt a feszültséget alakítsák produktívabb eszmecserévé; reméli, hogy az új megközelítések és javaslatok végül olyan strukturális változásokat fognak eredményezni, amelyek elősegítik a költségvetésre vonatkozó kiegyensúlyozott megállapodást, amely mind a Parlament, mind pedig a Tanács törekvéseit és aggodalmait tükrözi;

A Parlament olvasata

16.  hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keretről (2014–2020) szóló tárgyalások során elért politikai megállapodás végrehajtásán kívül – az előirányzatok bizonyos politikai célkitűzések vonatkozásában való előrehozása tekintetében – a Bizottság nem javasolt további erőfeszítéseket annak érdekében, hogy figyelembe vegyék azon prioritásokat, amelyeket nemcsak a Parlament határozott meg, hanem amelyekről az Európai Tanácson belül az állam- és kormányfők is megállapodtak; ezért úgy határoz, hogy számos területen megerősíti a pénzügyi forrásokat az Unió politikai célkitűzései és stratégiai prioritásai vonatkozásában;

17.  úgy határoz, hogy az emeléseket olyan programokra összpontosítja, amelyek alapvető fontosságúak a növekedés, a versenyképesség és a foglalkoztatás előmozdítását célzó Európa 2020 stratégia számára, mint például a Horizont 2020, a COSME, az Erasmus +, a digitális menetrend, a Progress és a szociálpolitikai menetrend (beleértve az EURES-t és a mikrofinanszírozási eszközt is), mivel e programok azt példázzák, hogy az Unió miként járul hozzá az innovatív és virágzó gazdasághoz az egész kontinensen; megerősíti továbbá azon programokat, amelyek jelentős szerepet játszanak az Unió külpolitikai napirendjének megvalósításában, mint például a szomszédsági politika, a fejlesztés és a humanitárius segítségnyújtás; ragaszkodik ahhoz, hogy növelni kell az egyenlőtlenségek elleni küzdelmet célzó olyan jelentős programok és kezdeményezések finanszírozását is, mint például a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap, az „Európa a polgárokért” és a nemek közötti egyenlőség elősegítése;

18.  az előirányzatok átfogó szintjét 2015-re 146 380,9 millió euróban, illetve 146 416,5 millió euróban határozza meg a kötelezettségvállalások, illetve a kifizetések tekintetében;

A kifizetések terén jelentkező, visszatérő válság kezelése

19.  támogatja a Bizottság azon javaslatát, hogy teljes mértékben használják ki a 2015. évi kifizetési előirányzatok felső összeghatára alatt rendelkezésre álló forrásokat, ezáltal semmilyen mozgásteret nem hagyva a kifizetések 2015-ös felső összeghatára alatt; visszaállítja a Tanács által a kifizetések terén végrehajtott csökkentéseket a jelenlegi és várható végrehajtási mintázatok alapján;

20.  hangsúlyozza azonban, hogy a 2015-ös kifizetések felső összeghatárának teljes kihasználása sem elegendő ahhoz, hogy megfelelően kezeljék az Unió 2010-es költségvetés óta kirobbant kifizetési problémáit; megjegyzi, hogy az elmúlt években hatalmas hátralék halmozódott fel, ami 2013 végére csupán a kohéziós politika terén példátlan szintet, 23,4 milliárd eurót ért el, és attól tart, hogy ez 2014 végén hasonló nagyságrendet fog elérni; ezért hangsúlyozza, hogy a kifizetési előirányzatok hiányának visszatérő problémájával hatékonyan kell foglalkozni, további késedelem nélkül; következésképpen úgy határoz, hogy számos költségvetési tétel esetében, ahol a helyzet a legkritikusabb, beleértve az uniós strukturális alapokon és kutatási programokon belül a 2007–2013 közötti időszak legfontosabb „lezáruló költségvetési sorait”, a kifizetési előirányzatok terén 4 milliárd euróval túlmegy a Bizottság által javasolt szinten;

21.  ezért kéri a Bizottságot, hogy a jövőben is álljon készen arra, hogy megfelelő javaslatokat terjesszen elő a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben szereplő rugalmassági mechanizmusok alkalmazására; ismételten kifejezi abbéli szándékát, hogy nem fogad el semmilyen korlátozott értelmezést a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben és a Parlament által sikeresen megtárgyalt 2013. december 2-i intézményközi megállapodásban foglalt rugalmassági és speciális eszközökre vonatkozóan;

22.  ismételten ragaszkodik ahhoz, hogy a speciális eszközök használata révén rendelkezésre bocsátott valamennyi kifizetési előirányzatot szerepeltetni kell a költségvetésben a többéves pénzügyi keret kifizetésekre vonatkozó felső összeghatára felett;

23.  emlékeztet arra a kirívó példára, hogy a humanitárius segélyekre vonatkozó kifizetési előirányzatok drámai hiányt szenvedtek 2013 végén és 2014 első negyedévében, és ezt csak rövid távú és átmeneti megoldásoknak köszönhetően lehetett megoldani, az elfogadott költségvetésen belüli átcsoportosítások révén; rendkívül aggódik amiatt, hogy ez a helyzet valószínűleg más szakpolitikai területeken is fel fog lépni, például a kutatás, a fejlesztés és az innováció területén;

24.  hangsúlyozza, hogy a korábbi évekből származó 2015. évi igények egyértelmű meghatározása érdekében a 2014-es további kifizetési igényekről szóló tárgyalásokat még a 2015. évi költségvetésről szóló egyeztetés előtt le kell zárni; emlékeztet arra, hogy a 2., 3. és 4/2014 sz. költségvetés-módosítási tervezetet csomagnak kell tekinteni, és hogy a Tanács nem számíthat arra, hogy anélkül húz hasznot a többlet és a bírságok költségvetésbe való beépítéséből származó váratlan bevételekből, hogy teljesítené a 3/2014 sz. költségvetés-módosítási tervezetben foglalt további kifizetési igényeket; emlékeztet arra, hogy a 2., 3. és 4/2014. sz. költségvetés-módosítási tervezetek módosítás nélkül a tagállamok által annak érdekében rendelkezésre bocsátandó csupán további 106 millió eurós GNI-hozzájárulást feltételező átfogó költségvetési hatást jelentenének, hogy a 2014-es költségvetésben megfelelő szintű kifizetési előirányzatok álljanak rendelkezésre az Unió meglévő jogi kötelezettségeinek fedezésére;

25.  hangsúlyozza, hogy a Parlament által a parlamenti olvasat során megszavazott előirányzatok szintje – különösen a kifizetési előirányzatok tekintetében – azon a feltételezésen alapul, hogy az összes függőben lévő 2014. évi költségvetés-módosítási tervezetet teljes egészében elfogadják;

26.  hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy biztosítsák a megfelelő forrásokat az egész Unióra kiterjedő beruházási tervek számára (amelyről a 2014 júniusi Európai Tanács is említést tett, és amelyet Jean-Claude Juncker megválasztott elnök a politikai iránymutatásaiban(8) fő politikai prioritásként határozott meg), valamint az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés – különösen az európai ifjúsági garancia – 2016-os költségvetésen túli folytatása érdekében, valamint hogy megoldást találjanak a kifizetési előirányzatok terén felmerült, tartós problémára, az új Bizottságnak a lehető leghamarabb el kell indítania a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret választásokat követő felülvizsgálatát, a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 2. cikkében foglaltaknak megfelelően;

1a.alfejezet

27.  tudomásul veszi, hogy a Tanács által javasolt csökkentések legnagyobb része az 1a. alfejezeten belül történt, mind a kötelezettségvállalások (-323,5 millió EUR a költségvetési tervezethez képest) mind pedig a kifizetések (-1 335 millió EUR) terén, annak ellenére, hogy az Európai Tanács 2014 júniusában ismételten a növekedést, a versenyképességet és a munkahelyteremtést helyezte politikai menetrendjének első helyére; hangsúlyozza, hogy ezen csökkentések némelyike nincs összhangban a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló megállapodással, mivel azok jelentősen csökkentik a „Horizont 2020” keretprogramot (a kötelezettségvállalási előirányzatok terén 190 millió eurós összeggel a költségvetési tervezethez képest), amelyet 2014-ben 200 millió euróval jelentős mértékben előreütemeztek, valamint az ITER programot (-11,2 millió EUR), amelyeket 2015-ben inkább előre kellene ütemezni ahhoz, hogy ellensúlyozzák a 2014-ben történt későbbre ütemezést;

28.  úgy véli, hogy az energiabiztonság, a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság előmozdítása az orosz energiától való függőség szempontjából is alapvető fontosságú, különösen azokban a tagállamokban, amelyek a leginkább függnek az orosz földgáztól; kéri, hogy a Horizont 2020 keretében az energiához kapcsolódó alapokra vonatkozó kiadási célkitűzéseket igazítsák hozzá a jogalkotási folyamat során tett kötelezettségvállalásokhoz;

29.  vitatja a Tanács által az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre vonatkozóan alkalmazott csökkentéseket (-34,4 millió EUR), melyhez hozzáadódik még e program 2015-re vonatkozó későbbre ütemezése, melyet a többéves pénzügyi keretről szóló megállapodást követő költségvetés-tervezet már figyelembe vett; aggodalmának ad hangot azon kockázat miatt, hogy hatástalan maradhat e stratégiai jelentőségű program megkezdése, amely kiemelt fontossággal bír a jövőbeli telekommunikációs, közlekedési és energiainfrastruktúrához kapcsolódó beruházások szempontjából Európában;

30.  úgy határoz ezért, hogy alapvetően visszaállítja a 2015. évi költségvetési tervezetet a Tanács által javasolt valamennyi csökkentés tekintetében, mind a kötelezettségvállalásokat, mind a kifizetéseket illetően; ezenkívül a mozgástér kimerítésével megnövel bizonyos költségvetési sorokat (a költségvetési tervezet feletti teljes növelés mintegy 200 millió EUR) azokon a programokon belül, amelyek megfelelnek a Parlament 1a. fejezeten belüli prioritásainak (Horizont 2020, COSME, Erasmus+, digitális menetrend, szociális menetrend);

31.  szükségesnek véli továbbá, hogy a költségvetési tervezetnél magasabb szintre növeljék az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz – Energia tételeit, összesen 34 millió eurós összeggel, annak érdekében, hogy részben ellensúlyozzák a programban a többéves pénzügyi keretről szóló megállapodás eredményeként egymást követő két év során végrehajtott későbbre ütemezések hatásait; úgy véli, hogy a digitális menetrendbe és a széles sávú hálózatokba való beruházások megerősítése szintén prioritást jelent, és ebből következően az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz – Telekommunikációs hálózatok tételt a költségvetési tervezet felett 12 millió euróval megnöveli;

32.  úgy véli, hogy a kkv-knak nyújtott pénzügyi támogatás növelése elengedhetetlen az uniós gazdaság növekedés útján való megújításához és a válságból való kilábaláshoz, hozzájárulva ezzel a munkanélküliség elleni küzdelemhez; úgy véli, hogy a kkv-k által bevezetett innovációknak az uniós versenyképességben betöltött szerepét gyakran hangsúlyozzák, azonban támogatásuk alulfinanszírozott; ennek megfelelően úgy határoz, hogy a kkv-k és a vállalkozói készség előmozdítására szánt kötelezettségvállalási előirányzatokat 26,5 millió euróval a költségvetési tervezetben szereplő szint fölé emeli; kéri a Bizottságot, hogy a végrehajtás során biztosítsa a valódi „alulról felfelé” megközelítés alkalmazását; felkéri továbbá a Bizottságot, hogy különítsen el elegendő forrást a kkv-kat érintő zöld cselekvési tervre előirányzott intézkedések végrehajtására;

33.  a költségvetési tervezetet meghaladóan megemeli a kötelezettségvállalási előirányzatokat a három felügyeleti ügynökség vonatkozásában (EBH, EIOPA és EÉPH), összesen 6,1 millió EUR összeggel;

34.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyre több olyan eset fordul elő, amikor is az 1a. alfejezet alatti kifizetési nehézségekre fény derül, különösen a Horizont 2020 keretprogram alatt, ahol az előfinanszírozást csökkentették, számos projektet leállítottak, és veszélyben van az Erasmus+ program finanszírozása; aggodalommal tölti el, hogy számos program már most elhasználta a 2014-re rendelkezésre álló forrásokat, pedig a számlák benyújtási határideje csak hónapok múlva jár le;

35.  üdvözli az EFRAG reformja irányába tett első lépéseket, de kiemeli a Maystadt-jelentésben szereplő ajánlások maradéktalan végrehajtásának szükségességét, beleértve azt a kérést, hogy az EFRAG munkája az IFRS-standardokra korlátozódjon, és a kis- és középvállalkozásokkal és az adóügyekkel kapcsolatos munkája fokozatosan szűnjön meg;

36.  rámutat a kkv-k innovációjának az uniós gazdaság fellendítésében játszott szerepére; elvárja, hogy a Bizottság teljesítse jogi és költségvetési kötelezettségvállalásait a Horizont 2020 keretprogram alá tartozó, kkv-kat támogató eszköz tekintetében, és felhívja a Tanácsot, hogy megfelelő költségvetés biztosításával tegye ezt lehetővé; kéri a Bizottságot, hogy 2016-tól hozzon létre külön költségvetési sort a kkv-kat támogató eszköz számára az egyértelműbb költségvetési felügyelet és ellenőrzés lehetővé tétele érdekében, és biztosítsa végrehajtásának ténylegesen alulról építkező megközelítését;

37.  üdvözli a Bizottság által 2014. július 2-án közzétett, a körkörös gazdaságról szóló csomagot(9); megfelelő források elkülönítését kéri e fellépések végrehajtásához;

1b.alfejezet

38.  mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács, miközben a költségvetési tervezetben szereplő szinten tartja a kötelezettségvállalási előirányzatokat (49 227 millió EUR), 220 millió euróval csökkenti a kifizetési előirányzatokat és a kifizetések szintjét 51 382 euróban állapítja meg;

39.  hangsúlyozza, hogy a jelenlegi fennálló kötelezettségvállalások legnagyobb része az 1b. alfejezet alá tartozik, amely gátolja a kedvezményezett tagállamok és régiók által már elköltött források visszatérítését; hangsúlyozza, hogy ez a gyakorlat komoly károkat okoz a válság által leginkább sújtott tagállamok és régiók számára; elítéli, hogy a Tanács a jelek szerint teljesen figyelmen kívül hagyja ezt a problémát; hangsúlyozza, hogy egy olyan időszakban, amikor a legtöbb tagállam kihívásokkal szembesül a munkahelyteremtést elősegítő projektek finanszírozási forrásainak előteremtésekor, az uniós regionális politika elengedhetetlen eszköz e probléma leküzdésében; hangsúlyozza, hogy az olyan eszközök, mint az ESZA, az ERFA, a Kohéziós Alap vagy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés különösen fontosak válságok idején, és hogy a kifizetések csökkentésének első áldozatai mindig a gyengébb érintettek, például a költségvetési megszorításokkal küzdő tagállamok, a helyi és regionális hatóságok, a legkülső régiók, a kkv-k, a civil szervezetek és a szociális partnerek;

40.  úgy határoz, hogy visszaállítja a költségvetési tervezetben az új programokhoz kapcsolódó tételekre vonatkozó, a Tanács által lecsökkentett kifizetési előirányzatokat, valamint hogy a 2007–2013 közötti többéves pénzügyi keret programjainak befejezéséhez kapcsolódó számos tétel esetében meghaladja a költségvetési tervezetben szereplő kifizetési előirányzatokat; megjegyzi, hogy 2015 lesz az európai strukturális és beruházási alapok új ciklusa végrehajtásának második éve; hangsúlyozza, hogy megfelelő kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokra van szükség annak biztosításához, hogy a programok elérjék a tervezett számú kedvezményezettet és ezáltal a kívánt hatást;

41.  úgy határoz, hogy összesen 20,2 millió EUR összeggel a költségvetési tervezetben szereplő szint fölé emeli a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD) és a kapcsolódó kísérleti projektek/előkészítő intézkedések előirányzatait; módosítani kívánja a Bizottság javaslatát a rugalmassági eszköz igénybevételét illetően, és a Tanáccsal folytatott tárgyalások befejezését követően az 1b. alfejezet alatt 100 millió eurós összegre egészíti ki a strukturális alapok keretében végrehajtott ciprusi programok finanszírozását;

42.  határozott meggyőződése, hogy az uniós finanszírozást – különösen az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés esetében – nem szabad nemzeti megközelítésmódok támogatására használni, hanem a fiatalok számára biztosítandó további támogatásra kell fordítani oly módon, hogy az kiegészítse és erősítse a nemzeti programokat;

43.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy használják fel teljes egészében a munkanélküli fiatalság támogatására szánt forrásokat; emlékeztet a 2014–2020-as többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó azon politikai megállapodásra, amelynek értelmében a programozási időszak első éveiben történő szükséges segítségnyújtás érdekében előreütemezik az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés alá tartozó forrásokat és az Európai Szociális Alap keretében előirányzott megfelelő összegeket; üdvözli, hogy a Bizottság és a Tanács tiszteletben tartják e megállapodást a javasolt összegek tekintetében; aggodalmát fejezi ki egyes tagállamok forrásfelhasználási képessége miatt az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés tekintetében; emlékeztet arra, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet szerint a 2014–2017 közötti időszakra szóló kötelezettségvállalási előirányzatok többéves pénzügyi keretben meghatározott felső összeghatárai alatt rendelkezésre álló mozgástérnek a többéves pénzügyi keret által a 2016 és 2020 közötti időszakra meghatározott felső összeghatárok felett a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz – különösen a fiatalok foglalkoztatásához – kapcsolódó szakpolitikai célokra felhasználandó globális tartalékot kell képeznie;

2 fejezet

44.  üdvözli a kötelezettségvállalási előirányzatok Bizottság által javasolt növelését az új LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai cselekvési program számára, és elvárja, hogy ez a program 2015-ben teljesen működőképes legyen, beleértve a pénzügyi eszközök első csoportját is; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy a kisebb programok, mint például a LIFE program, valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) szenvedi el a Tanács által e fejezeten belül eszközölt legnagyobb csökkentéseket mind a kötelezettségvállalások, mind pedig a kifizetések terén, ezáltal befolyásolva kitűzött céljaik elérését; sajnálja továbbá, hogy a Tanács ok nélkül csökkentette az iskolai gyümölcs és iskolatej programokat; ezért visszaállítja a költségvetési tervezetet a Tanács által lecsökkentett összes tétel esetében;

45.  egyetért azzal, hogy további támogatásra van szükség annak érdekében, hogy enyhítsék a bizonyos uniós mezőgazdasági és halászati termékekre vonatkozó orosz importtilalom hatásait; üdvözli a rendkívüli támogatási intézkedéseket, amelyeket a Bizottság a válságra adott válaszként hozott; ezért 30 millió euróval megnöveli a támogató intézkedések uniós társfinanszírozását a közös agrárpolitika területén annak érdekében, hogy segítsék a termelőket alternatív értékesítési lehetőségek megtalálásában, és egyúttal a halászok számára 5 millió EUR kiegészítő támogatást biztosít az ETHA révén; továbbá úgy határoz, hogy a Bizottság költségvetési tervezetét meghaladóan 7 millió euróval megnöveli az iskolai gyümölcs program, és 4 millió euróval az iskolatej-program rendelkezésére álló összeget;

46.  úgy véli, hogy a halállal végződő bikaviadalok finanszírozására sem a KAP előirányzatait, sem más előirányzatokat nem szabad felhasználni; emlékeztet arra, hogy az ilyen jellegű finanszírozás egyértelműen a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló európai egyezménybe (a 98/58/EK tanácsi irányelvbe) ütközik;

47.  megjegyzi, hogy az e fejezethez tartozó valamennyi módosítást figyelembe véve − a kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre vonatkozó 2,9 millió eurót is beleértve − a 2. fejezet teljes összege 59,3 milliárd eurót tesz ki, amely a felső összeghatár alatt 293,4 millió eurós mozgásteret biztosít;

3 fejezet

48.  hangsúlyozza, hogy annak ellenére, hogy 3. fejezet az Unió költségvetésének csupán 1,5%-át teszi ki, és ezáltal a többéves pénzügyi keret legkisebb fejezetét képezi, azokat a témákat foglalja magában, amelyek leginkább foglalkoztatják az európai polgárokat és a nemzeti kormányokat, úgymint a menekültügyi és migrációs politikák, valamint a belbiztonság; felhívja ezért a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az elkövetkező években növeljék az e fejezet alatti pénzügyi és politikai erőfeszítéseket;

49.  sajnálja, hogy a költségvetési tervezet a kötelezettségvállalási előirányzatokat a 2014. évi költségvetéshez képest 1,9%-kal csökkenti, 2 171,998 euróról 2 130,721 millió euróra, így a mozgástér megközelítőleg 115 millió eurót tesz ki; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács a költségvetési tervezethez képest további 30,2 millió euróval csökkentette a kötelezettségvállalási előirányzatok összegét, a kifizetési előirányzatokban pedig a költségvetési tervezethez képest 28,5 millió eurós csökkentést hajtott végre (ami a kötelezettségvállalási előirányzatok terén -1,42%-nak, a kifizetési előirányzatok terén pedig -1,51%-nak felel meg); megjegyzi, hogy a Tanács csökkentései egyebek mellett leginkább a 3. fejezetet érintették;

50.  úgy véli, hogy a Tanács által javasolt további csökkentések veszélyeztetik a 3. fejezet alatti programok és intézkedések megfelelő végrehajtását; hangsúlyozza, hogy a „Jogok, egyenlőség és polgárság 2014–2020” programot végrehajtó „Az uniós polgárok jogainak védelme és érvényesítése” és „A megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elősegítése” költségvetési sorok előirányzatait a költségvetési tervezetnek megfelelően fenn kell tartani; ezért általános megközelítésként e fejezeten belül minden tétel tekintetében visszaállítja a költségvetési tervezetet; úgy határoz továbbá, hogy bizonyos tételek előirányzatait a költségvetési tervezet fölé emeli, főként a „Kreatív Európa”, az „Európa a polgárokért” és a multimédia területén tervezett fellépések esetén (a költségvetési tervezetet meghaladó összesen 53,2 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzat az ügynökségekkel, a kísérleti projektekkel és az előkésztő intézkedésekkel együtt);

51.  emlékeztet a három intézmény együttes nyilatkozatára, amelynek értelmében a 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keret alatti éves költségvetési eljárások során alkalmazni kell a nemek szempontját érvényesítő elemeket; rámutat arra, hogy e tekintetben további erőfeszítésekre, valamint a három intézmény közötti közös megközelítésre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének elve valóban megjelenjen az éves költségvetési eljárásokban; megismétli arra vonatkozó felhívását, hogy a nemek közötti egyenlőség elemzését az Unió költségvetési eljárásainak szerves részévé kell tenni, és hogy minden szereplőt aktívan be kell vonni a folyamat valamennyi szintjén annak érdekében, hogy előmozdítsuk az Unió nemek közötti egyenlőség iránti elkötelezettségét;

52.  emlékeztet arra, hogy a Parlament számára a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap elfogadásához vezető tárgyalások során kiemelten fontos volt a finanszírozás méltányos és átlátható elosztása az alap különböző céljai között; felhívja ennek megfelelően a Bizottságot, hogy növelje a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap költségvetési sorainak számát, elősegítve ezáltal a különböző célokra – és azok költségvetési soraira – elkülönített pénzügyi források felhasználásának jobb olvashatóságát és átláthatóságát;

53.  egyetért azzal, hogy további támogatásra van szükség az európai polgári kezdeményezéseket illetően; ezért úgy határoz, hogy „Az európai polgári kezdeményezések és a részvételi demokrácia egyéb eszközeinek végrehajtása” címmel 1 millió eurós kötelezettségvállalási előirányzattal új költségvetési tételt hoz létre a 3. fejezet alatt;

54.  hangsúlyozza, hogy az esetleges hiányosságok korai szakaszban történő felismeréséhez fontos az alapok és a programok végrehajtásának és forrásaik felhasználásának, valamint azok hatékonyságának folyamatos értékelése;

4 fejezet

55.  sajnálatának ad hangot a Tanács által a 4. fejezetben végrehajtott csökkentések miatt (-0,83% a kötelezettségvállalási és -5,24% a kifizetési előirányzatok terén), amelynek következtében ez lett a Tanács által a kifizetési előirányzatok tekintetében eszközölt csökkentések által leginkább érintett fejezet; megismétli, hogy bár az a teljes uniós költségvetés kevesebb mint 6%-át teszi ki, a 4. fejezet az Unió külföldi kötelezettségvállalásait tükrözi, és ezért elegendő forrást kell biztosítani ahhoz, hogy az Unió betölthesse szerepét mint globális szereplő;

56.  határozottan elítéli a humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok Tanács általi csökkentését, amely nem képes megoldani a korábbi évek kifizetetlen számlái miatt felgyülemlett hátralékot, és amely veszélyezteti e politika zökkenőmentes végrehajtását, veszélyeztetve a kedvezményezettek életét; hangsúlyozza, hogy a sürgősségisegély-tartalék kifizetési előirányzatainak szintjét meg kell feleltetni a kötelezettségvállalási előirányzatok szintjének, és azt be kell vezetni a költségvetésbe a többéves pénzügyi keret kifizetési előirányzatainak felső összeghatára felett; hangsúlyozza, hogy a humanitárius segítségnyújtás kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatai közötti különbséget csökkenteni kell annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni e területen a kiadási ciklus rövidségét, és hogy szakítsanak azon gyakorlattal, miszerint a korábbi évek kifizetetlen számláit a következő évekre viszik át; határozottan elmarasztalja a csökkentéseknek a humanitárius segítségnyújtásra gyakorolt káros hatását, beleértve a nem megfelelő költségvetési tervezés nyomán keletkező halasztott és késleltetett kifizetéseket is, amelyek különösen tragikus kimenetelűek lehetnek a peremterületeken egyre növekvő bizonytalanságban élő emberek számára; úgy véli, hogy ez szomorú, de erőteljes jelzés arra nézve, hogy realisztikusabban kell tervezni a költségvetést;

57.  emlékeztet az Unió és a tagállamok által tett azon nemzetközi kötelezettségvállalásokra, hogy a hivatalos fejlesztési támogatásukat a bruttó nemzeti jövedelem 0,7%-ára növelik, valamint hogy 2015-re megvalósítják a millenniumi fejlesztési célokat, és ezért kéri, hogy növeljék a fejlesztési együttműködési eszköz alá tartozó tematikus területek előirányzatait annak érdekében, hogy közelebb kerüljenek a 2015 utánra vonatkozó millenniumi fejlesztési célok megvalósításához;

58.  hangsúlyozza, hogy támogatja a közel-keleti békefolyamatot, és hogy eltökélt szándéka, hogy elegendő finanszírozást biztosítson az UNRWA és a Palesztin Hatóság számára azáltal, hogy a költségvetési tervezetben szereplő szint felett 35,5 millió euróval megnöveli a kötelezettségvállalási előirányzatok összegét; meglepetését fejezi ki amiatt, hogy a Tanács világos indokolás nélkül további 2,4 millió euróval csökkentette az UNRWA és a Palesztin Hatóság kifizetési előirányzatainak költségvetési tervezetben foglalt szintjét, és úgy véli, hogy ez a költségvetési tétel már a költségvetési tervezetben is túl szűkre szabott volt;

59.  hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az Unió keleti és déli szomszédságához tartozó azon országok támogatását, amelyek hatalmas kihívásokkal szembesülnek a demokratikus átmenet és konszolidáció, a gazdasági és társadalmi fejlődés, a bevándorlás és a stabilitás tekintetében; hangsúlyozza, hogy további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy reagálni tudjanak az ukrajnai helyzetre; ezért kéri, hogy a költségvetési tervezetben szereplő szint felett további 203,3 millió eurót biztosítsanak az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz számára, hogy az Unió teljesíteni tudja keleti és déli szomszédsága tekintetében fennálló kötelezettségeit;

60.  elfogadhatatlannak tartja a Parlament számára prioritást jelentő tételek Tanács általi csökkentését, és javasolja a Tanács által csökkentett tételek tekintetében a költségvetési tervezet visszaállítását, sőt, az Unió külkapcsolatai tekintetében stratégiai fontossággal bíró egyes tételek (a humanitárius segítségnyújtás, az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz, a Fejlesztési Együttműködési Eszköz, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze, valamint a kísérleti projektek/előkészítő intézkedések) tekintetében javasolja a kötelezettségvállalási előirányzatoknak összesen 400,55 millió euróval a költségvetési tervezet fölé történő emelését; megállapítja, hogy ezek a növelések kimerítik a 4. fejezet alatti mozgásteret, valamint az EKSZ költségvetésébe átcsoportosított tételek nyomán csökkenő előirányzatokból fennmaradó további 66 millió eurót;

61.  szükségesnek tartja növelni a ciprusi török tétel előirányzatait annak biztosítása érdekében, hogy folytatni lehessen a ciprusi eltűnt személyekkel foglalkozó bizottság és a kulturális örökség szakmai bizottságának uniós pénzügyi támogatását;

62.  jóváhagyja, hogy az EU különleges képviselőire vonatkozó költségvetési sort a főképviselő/alelnök által az EKSZ felülvizsgálata során tett javaslatnak, a Parlament 2013. június 13-i ajánlásának és az Európai Számvevőszék 11/2014. számú különjelentésének megfelelően átcsoportosítsák az EKSZ költségvetésébe, az EKSZ-be való integrálódásuk hatékonyabb támogatása érdekében; elvárja, hogy az átcsoportosításra 2016. január 1-ig sor kerüljön;

5 fejezet

63.  emlékeztet arra, hogy a költségvetési tervezet tükrözi a személyzeti szabályzat legutóbbi reformját, beleértve a bérek és a nyugdíjak kiigazításának számításában eszközölt változtatásokat, valamint a személyzet folyamatos csökkentését;

64.  sajnálattal veszi tudomásul, hogy mindezek ellenére a Tanács - az átalányjellegű csökkentés fokozásából eredően - 27,6 millió euróval csökkentette az 5. fejezeten belüli előirányzatokat, melyből 16,7 millió EUR a Bizottságnak a tisztviselőkkel és ideiglenes alkalmazottakkal kapcsolatos kiadásokra szánt igazgatási költségvetéséből származik;

65.  figyelembe véve, hogy a Bizottság, sorban immáron a harmadik éve csökkenti teljes emberi erőforrásait, és hogy a betöltendő álláshelyekre vonatkozó előrejelzéseket megbízhatónak kell tekinteni, és azokat a tényleges intézményi elvárásokra kell alapozni, úgy véli, hogy az átalányjellegű (a Bizottság központjában 4,5%-os, a küldöttségeken belül 6%-os) csökkentés önkényes;

66.  említést tesz továbbá a Tanács álláspontjához csatolt nyilatkozatról, mely szerint „a munkaidő növeléséből fakadó kapacitástöbblettel összefüggésben a külső alkalmazottak összes besorolási osztályára vonatkozóan szorosan figyelemmel kell kísérni az előirányzatokat”, valamint a különböző szakpolitikai területek kiadásait támogató, összesen 20,8 millió eurót kitevő párhuzamos csökkentésekről; az ilyen típusú csökkentések által jelentett, fent említett veszélyek mellett úgy véli, hogy azok indokolása is téves; emlékeztet arra, hogy a 2013. december 2-i intézményközi megállapodás értelmében az állítólagos többletkapacitást a tisztviselői állomány öt év alatt 5%-kal való csökkentésének már ellensúlyoznia kellett volna; e tekintetben megjegyzi, hogy a Bizottság már meghaladja kötelezettségvállalásait, mivel személyi állományát minden kategóriában csökkenti, függetlenül attól, hogy azok finanszírozása az 5. fejezetből vagy egyéb fejezetekből történik-e;

67.  ezért visszaállítja a költségvetési tervezetet valamennyi igazgatási és támogatási kiadásra vonatkozó tétel és minden olyan költségvetési sor vonatkozásában, amelyet a Tanács az 5. fejezeten belül csökkentett;

68.  úgy határoz, hogy egyes előirányzatokat tartalékban tart mindaddig, amíg a Bizottság nem módosítja a szakértői csoportokra vonatkozó szabályokat és nem biztosítja azok valamennyi főigazgatóságon belüli teljes körű végrehajtását;

Ügynökségek

69.  főszabályként jóváhagyja az ügynökségek költségvetési szükségleteire vonatkozó bizottsági költségvetési javaslatokat; megállapítja, hogy a Bizottság már jelentősen csökkentette a legtöbb ügynökség kezdeti igénylését;

70.  ezért úgy véli, hogy a Tanács által javasolt bármely további csökkentés veszélyeztetné az ügynökségek megfelelő működését, és nem tenné lehetővé számukra a jogalkotó hatóság által rájuk ruházott feladatok ellátását;

71.  nem tudja elfogadni a Bizottság személyzettel kapcsolatos megközelítését, amely szerint az ügynökségek létszámtervét nemcsak az összes intézményre és szervre alkalmazandó, a többéves pénzügyi keretről szóló politikai megállapodás szerint kell csökkenteni 1%-kal, hanem ezeknek további 1%-kal hozzá kell járulniuk az „átcsoportosítási alaphoz” is;

72.  hangsúlyozza, hogy az egyeztetett személyzeti leépítéseknek a 2012. december 31-i referencia-időpontban meglévő személyzeten és feladatokon kell alapulnia, és hogy a meglévő ügynökségek új feladataihoz, illetve az új ügynökségek létrehozásához további erőforrásokat kell társítani;

73.  hangsúlyozza, hogy a kitűzött 5%-os csökkentési célt 2017 végéig meg kell valósítani, és hogy bizonyos mértékű rugalmasságot kell biztosítani az ügynökségek számára a tekintetben, hogy pontosan mely években hajtják végre a létszámcsökkentést, mivel így támaszkodhatnak a személyzet természetes fluktuációjára, illetve minimalizálhatják az uniós munkanélküliségi rendszerre nehezedő terheket és a munkaszerződések idő előtti felbontása miatt keletkező egyéb költségeket;

74.  ezért a megállapodás szerinti 1%-os csökkentést végrehajtva, a díjakból finanszírozott álláshelyeket külön kezelve, és a munkaerőt az új feladatok mennyiségéhez igazítva módosítja néhány ügynökség létszámtervét;

75.  úgy határoz, hogy növeli a három pénzügyi felügyeleti ügynökség 2015-es költségvetési előirányzatait; úgy véli, hogy ezeknek az előirányzatoknak tükrözniük kell a kívánt feladatok ellátásának szükségességét, mivel több rendelet, határozat és irányelv elfogadása történt meg vagy van folyamatban a pénzügyi szektor stabilitásával szorosan összefüggő jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság leküzdése érdekében;

76.  úgy határoz továbbá, hogy a rájuk ruházott további feladatok miatt növelni kell az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség és az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal, valamint a 3. fejezet alá tartozó számos más ügynökség (a Frontex, a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja, valamint az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal) előirányzatait;

Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

77.  az előterjesztett kísérleti projektek és előkészítő intézkedések alapos elemzését követően – a folyamatban levők sikerének arányát tekintve és kizárva a meglévő jogalapok által már lefedett kezdeményezéseket, továbbá teljes mértékben figyelembe véve a projektek végrehajthatóságára vonatkozó bizottsági értékelést – úgy határoz, hogy korlátozott számú kísérleti projektből és előkészítő intézkedésből álló kompromisszumos csomagot fogad el, tekintetbe véve a rendelkezésre álló mozgásterek korlátozott voltát is;

Egyéb szakaszok

78.  emlékeztet arra, hogy az intézmények igazgatási kiadásai, a nyugdíjak és az Európai Iskolák a többéves pénzügyi keret 5. fejezete alá tartoznak; megjegyzi, hogy a 2015. évi költségvetési tervezetben javasoltaknak megfelelően az e fejezet alatti összes becsült kiadás 8612,2 millió eurót tesz ki (+2,5% a 2014. évi költségvetéshez képest), ami a felső összeghatár alatt 463,8 millió EUR fennmaradó mozgásteret hagy, míg az intézmények becsült igazgatási kiadásai 2015-ben összesen 6893,1 millió eurót tesznek ki (+1,6% a 2014. évi költségvetéshez képest), ami 457,9 millió eurós közbenső tartaléksávot eredményez;

79.   tudomásul veszi a költségvetési tervezetre vonatkozó tanácsi álláspontot, amely az intézmények 2015-ös összes igazgatási kiadását különbségtétel nélkül 6865,6 millió euróra (azaz 27,5 millió euróval, vagyis 0,4%-kal) csökkentette, és ezáltal mesterségesen 485,4 millió euróra növelte a közbenső tartaléksávot;

80.  ismét csodálkozásának ad hangot amiatt, hogy a Tanács lineáris csökkentéseket javasol az intézmények igazgatási kiadásai tekintetében; meggyőződése, hogy az egyes uniós intézmények költségvetését – sajátos küldetésük és helyzetük miatt – egyedileg kell kezelni, egységes megoldások nélkül, figyelembe véve az egyes intézmények adott fejlődési szakaszát, operatív feladatait, irányítási céljait, személyzeti szükségleteit és épületekkel kapcsolatos politikáját; határozott egyet nem értésének ad hangot a Tanács azon hozzáállását illetően, amely horizontálisan egy százalékponttal növeli a betöltetlen üres álláshelyek arányát, és ezáltal mesterségesen növeli a mozgásteret; hangsúlyozza, hogy ez a növekedés az 1%-os létszámcsökkentés miatt már eltörölt álláshelyekkel együtt egyes, az említett létszámcsökkentéssel már érintett intézményeket arra fog kényszeríteni, hogy a betöltetlen álláshelyekre történő munkaerő-felvételt befagyasszák, ami veszélybe fogja sodorni működésüket;

81.  megjegyzi, hogy a költségvetési tervezet magában foglalja az összes intézmény és szerv személyi állományának fizetését és nyugdíját kiegészítő 2011. és 2012. évi 0,8%-ot, valamint a 2013. és 2014. évi befagyasztást; üdvözli, hogy az intézmények többsége már belefoglalta ezeket irányszámaiba;

82.  hangsúlyozza, hogy a három intézménynek – a Bizottságnak, a Tanácsnak és a Parlamentnek – az egymás iránti kölcsönös tiszteletből módosítás nélkül el kellene fogadnia a költségvetési hatóság két ágának költségvetési irányszámait;

83.  fenntartja, hogy a Parlamentnek és a Tanácsnak – az aktuális és az új feladatok folyamatos átértékeléséből eredő összes megtakarítási lehetőség és hatékonyságjavulás támogatása mellett – elégséges szinten kell meghatároznia az előirányzatokat, biztosítva ezzel az intézmények zavartalan működését, a belső és külső jogi kötelezettségek betartását, valamint az uniós polgárok számára a magas szakmai színvonalú közszolgálat biztosítását; emlékeztet arra, hogy a Lisszaboni Szerződésből fakadó új feladatokat további források nélkül kellett végrehajtani;

84.  helyesli az összes többi intézmény költségvetési tervezetébe már beépített megtakarításokat és hatékonyságnövekedést; hangsúlyozza, hogy az uniós források korrekt, hatékony, elszámoltatható és átlátható felhasználása az egyik alapvető eszköz ahhoz, hogy az uniós polgárok bizalmát visszanyerjük; üdvözli az intézmények arra irányuló erőfeszítéseit, hogy továbbra is előmozdítsák az átláthatóságot, a közigazgatási hatékonyságot, az eredményes pénzgazdálkodást és az elsődleges célok meghatározását; úgy véli, hogy továbbra is magas szintű átláthatósági követelményeket kell alkalmazni valamennyi uniós intézménynél;

85.  az átalányjellegű csökkentések mértékét visszaállítja a Bíróság, a Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint az Európai Külügyi Szolgálat által eredetileg kért szintre, amelyet a Tanács horizontálisan módosított, és visszaállítja a költségvetési tervezet vonatkozó költségvetési tételeit;

I.szakasz – Európai Parlament

86.  emlékeztet arra, hogy a Parlament 2015-ös irányszáma 1 794 929 112 EUR volt, amely a 2014-es költségvetéshez képest összességében 2,24%-os növekedést jelent; hangsúlyozza azonban, hogy a növekedésből 0,67% a képviselők mandátumának lejártakor fizetendő, jogilag kötelező érvényű kivételes átmeneti juttatáshoz, 0,4% pedig a 2011 és 2012 közötti időszak díjazásainak és nyugdíjainak kiigazításáról szóló megállapodáshoz kapcsolódik; hangsúlyozza, hogy az egyéb kiadások szintje ezért csak 1,18%-kal nőtt 2014-hez képest;

87.  hangsúlyozza, hogy − amint arra a Parlament számos korábbi állásfoglalásában rávilágított − a Parlamentnek és a Tanácsnak az uniós költségvetésben megvalósítandó hosszú távú megtakarítások érdekében foglalkoznia kell az egyetlen székhely megvalósítására irányuló ütemterv szükségességével;

88.  üdvözli a főtitkár 2014. szeptember 17-i felülvizsgált feljegyzését, amely azt javasolja, hogy a költségvetés tükrözze az Elnökség legutóbbi határozatait és technikai kiigazításait; rámutat, hogy ezek a módosítások költségvetési szempontból semlegesek; jóváhagyja az irányszámok ezen kiigazításait;

89.  csökkenti a Parlament létszámtervét annak érdekében, hogy az megfeleljen a személyzeti szabályzat reformja keretében elfogadott személyzetcsökkentési tervnek;

90.  hangsúlyozza, hogy a képviselőcsoportok tevékenysége és az adminisztrációs munkájuk között nem lehet egyenlőségjelet tenni; megjegyzi, hogy a képviselőcsoportok 2012-től befagyasztották személyzeti erőforrásaikat, és az elmúlt költségvetési években szükségleteiket csak részben fedezték; kitart amellett, hogy a képviselőcsoportok teljes személyi állománya 2015-ben és az azt követő években nem lehet kisebb a jelenlegi szintnél; emlékeztet rá, hogy a Parlament az előző jogalkotási ciklusban erről már döntött(10);

91.  tudomásul veszi, hogy a KAD projekt megcélzott költsége a becslések szerint folyó árakon 441,27 millió EUR (konstans árakon 406,22 millió EUR), és hogy 2015-ben a KAD projekt pénzügyi igényei 128,91 millió euróra (azaz az összköltség 29%-ára) rúgnak; hangsúlyozza, hogy a már rendelkezésre bocsátott, de még fel nem használt költségvetési forrásokkal együtt a fennmaradó pénzügyi szükségletek teljes becsült összege 2015-ben 84,8 millió EUR lesz; úgy véli, hogy ez az összeg jelentősen csökkenthető egy 2014 végi átcsoportosítással, és hogy a fennmaradó részt hitel felhasználásával kell finanszírozni; rámutat, hogy a KAD épület megépítésének köszönhetően az éves összkifizetések sokkal alacsonyabbak lesznek, mint egy ugyanolyan ingatlanért fizetendő bérleti díj;

92.  úgy határoz, hogy az európai politikai alapítványok előirányzatait 3 millió euróval növeli annak biztosítása érdekében, hogy a politikai alapítványok teljes mértékben eleget tudjanak tenni a képviselőcsoportok teljes körét illető feladataiknak is, valamint hogy fokozni tudják kutatási és kampánytevékenységeiket, és új ötletekkel mozdítsák elő az európai integráció folyamatát; hangsúlyozza, hogy ez a növekedés a költségvetés szempontjából semleges lesz, mivel a rendkívüli alap azt ellentételezi; 2015. évi költségvetésének teljes összegét ezért 1 794 929 112 euróban határozza meg; rámutat, hogy a 2014. április 17-i plenáris ülésen elfogadott irányszámokhoz képest ez 0%-os növekedésnek felel meg;

93.  üdvözli a közös munkacsoport azon döntését, melyben azt javasolják a képviselőknek, hogy a rövid távú utazásokra használják a turistaosztályt; kéri a főtitkárt, hogy legkésőbb 2015 végéig készítsen értékelést ezen ajánlás megvalósulásáról;

94.  üdvözli a közös munkacsoport megállapításait a járművekkel és a sofőrökkel kapcsolatos kiadásokat illető lehetséges megtakarításokról; reméli, hogy ezek a megtakarítások az elkövetkező évek költségvetéseiben meg fognak valósulni;

IV.szakasz – Bíróság

95.  hangsúlyozza, hogy az ügyek számának eddig soha nem látott mértékű megnövekedése ellenére a Bizottság úgy döntött, hogy a Bíróság költségvetési tervezetéből törli azt a12 új álláshelyet, amelynek célja az lett volna, hogy megelőzze az ügyek feltorlódását és a lehető legnagyobb mértékben elkerülhetővé tegye, hogy ne szülessen ítélet ésszerű időn belül; hangsúlyozza, hogy ezáltal a Bizottság kockázatnak teszi ki mindhárom bíróság munkáját, tekintve, hogy az új ügyek száma eddig soha nem látott mértében és folyamatosan növekszik, és hogy ezzel súlyos kockázatba sodorja a költségvetést is;

96.  jóváhagyja a 12 új álláshely létrehozását, amint azt eredetileg a Bíróság kérte; ennek megfelelően növeli az érintett költségvetési tételeket, és a Bíróság létszámtervét a benyújtott irányszámok szerint igazítja ki;

97.  visszaállítja az átalányjellegű csökkentés mértékét az eredeti 3%-ra annak biztosítása érdekében, hogy a Bíróság megfelelően kezelni tudja az egyre növekvő munkaterhet, valamint teljes mértékben ki tudja használni létszámtervét; hangsúlyozza, hogy a Tanács által javasolt csökkentés teljes mértékben ellentmond az álláshelyek 98%-os kihasználtságára vonatkozó célkitűzésnek (98% a lehető legmagasabb érték, ha figyelembe vesszük az év folyamán elkerülhetetlen személyzeti mozgást), valamint a díjazásra vonatkozó teljesítési aránynak, amely 2013-ban megközelítette a 99%-ot;

98.  rámutat, hogy a Törvényszék jelentős erőfeszítései ellenére sem képes már elviselni a növekvő munkaterhet; hangsúlyozza, hogy ezt a növekvő tendenciát teljes mértékben megerősítik a 2014 során eddig gyűjtött adatok, és hogy a tendencia folytatódni fog többek között a Lisszaboni Szerződés által bevezetett módosítások (amelyek 2014. december 1-jétől kiterjesztik a Törvényszék joghatóságát a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre), valamint Horvátország csatlakozása miatt;

99.  hangsúlyozza, hogy a munka felgyorsítására irányuló eddigi jelentős kezdeményezések ellenére a folyamatban lévő ügyek száma tovább emelkedik (2013-ban +25%, 2014. június végéig +6%), míg az ésszerű időn belül hozott ítéletek elmaradása miatt benyújtott panaszok kockázata immár realitássá vált (különösen a Törvényszéken tárgyalt ügyek esetében, ahol teljesíthetetlen mennyiségű ügy halmozódott fel), és az első panaszt 2014 júniusában már be is nyújtották, amely súlyos jogkövetkezményekkel járhat az Unióra nézve; hangsúlyozza, hogy − az elsősorban a versenyjogi témájú − ítéletek ésszerű időn belül való meghozatala tekintetében a Törvényszéken tapasztalt késedelmek nagymértékben aláássák a belső piac működését, és súlyos veszélybe sodorhatják az uniós költségvetést;

100.  emlékeztet a Parlament és a Tanács közötti elvi megállapodásra, amely szerint növelni kell a bírák számát; hangsúlyozza, hogy a jelen körülmények között sürgősen és a lehető leghamarabb megállapodásra kell jutni a további bírák kinevezését illetően; 2 millió eurót tartalékba helyez a kilenc új bíró kinevezésére, és kéri a Bíróságot, hogy nyújtson be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egy aktualizált értékelést az új bírák és személyzet kapcsán felmerülő várható kiadásokra vonatkozóan; arra számít, hogy a Tanácson belül mihamarabb megegyezés születik erről, és hogy a jogalkotási eljárás 2015. október 1-ig lezárul; ragaszkodik ahhoz, hogy a 9 új bíró kinevezése miatt felmerülő további személyzeti igényeket körültekintően mérjék fel;

V.szakasz – Számvevőszék

101.  visszaállítja az átalányjellegű csökkentés mértékét az eredeti 2,1%-os szintre annak érdekében, hogy az Európai Számvevőszék igényei a létszámterv tekintetében teljesülhessenek;

102.  visszaállítja a költségvetési tervezetet az egyéb munkaerő javadalmazására vonatkozó költségvetési sorokon annak biztosítása érdekében, hogy a Számvevőszék teljesíteni tudja a személyzetével szemben fennálló jogi kötelezettségeit;

VI.szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, és VII. szakasz – Régiók Bizottsága, és az Európai Parlamenttel létrejött együttműködési megállapodás végrehajtása

103.  emlékeztet arra, hogy a 2014. február 5-i együttműködési megállapodásban foglaltak szerint a két bizottságtól legfeljebb 80 álláshelyet helyeznek át a Parlamenthez, és hogy a politikai tevékenység bővítésére szolgáló előirányzatok növeléséről és a fordítások kiszervezése miatt újonnan felmerülő igényekről megállapodás született;

104.  tudomásul veszi, hogy várhatóan legalább 60 álláshely átkerül a Parlamenthez, és hogy ezt az átcsoportosítást két szakaszban hajtják végre: az első szakaszra 2014. október 1-jétől, a második szakaszra 2015 második felében kerül sor; beveszi a költségvetésbe a 42 álláshely (30 álláshely az EGSZB-től és 12 álláshely a RB-tól) átcsoportosítása miatti korrekciókat, amely a végrehajtás első szakaszának felel meg, és a további álláshelyek várható átcsoportosítására (legalább 6 további álláshely az EGSZB-től és legalább 12 további álláshely a RB-tól) vonatkozó előirányzatok felét tartalékba helyezi, ami akkor szabadítható fel, ha a fennmaradó átcsoportosításokról megszületik a végső döntés; elvárja, hogy a legutolsó átcsoportosításra 2015 júliusával sor kerüljön;

105.  üdvözli a két bizottság közötti folyamatos együttműködést az igazgatási ügyek terén, és arra ösztönzi őket, hogy fonják szorosabbra az együttműködést, mivel közös célokat és megtakarításokat lehet így elérni; felhívja az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot és a Régiók Bizottságát annak feltérképezésére, hogy a kétoldalú együttműködést elmélyítve miként tudnák szerkezeti és szervezeti reformjaikat összehangolt és egyeztetett módon lefolytatni;

VI.szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

106.  visszaállítja az átalányjellegű csökkentés mértékét az eredeti 4,5%-os szintre annak érdekében, hogy az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság meg tudjon birkózni az alkalmazottak számának folyamatos csökkentésével;

VII.szakasz – Régiók Bizottsága

107.  hangsúlyozza, hogy a Régiók Bizottságának 2015. évi költségvetését a politikai tevékenység növekedése jellemzi, mivel a Régiók Bizottságának új (6.) politikai mandátuma 2015 februárjában kezdődik, és ez lesz az első olyan év, amikor a Régiók Bizottsága ötödik képviselőcsoportjának (az ECR képviselőcsoport) létrehozásával kapcsolatos összes költség szerepel a költségvetésben;

108.  határozott egyet nem értésének ad hangot amiatt, hogy a Bizottság csökkenteni kívánja a Régiók Bizottságának politikai tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó és az ahhoz társuló kiadásokat, illetve a tájékoztatási és kommunikációs tevékenységekkel kapcsolatos kiadásokat; a Régiók Bizottsága új mandátumidőszakának kezdetére figyelemmel növeli az érintett költségvetési tételeket;

VIII.szakasz – Európai ombudsman

109.  megállapítja, hogy a Tanács 1,7%-kal csökkentette az ombudsman költségvetési tervezetét; hangsúlyozza, hogy a csökkentés jelentős terhet ró az ombudsman amúgy is rendkívül korlátozott összegű költségvetésére, és számottevő hatással lesz az új ombudsmani stratégia végrehajtására, valamint az intézmény azon képességére, hogy az európai polgárokat hatékonyan és eredményesen szolgálja; visszaállítja ezért a Tanács által csökkentett összes költségvetési tételt annak lehetővé tétele érdekében, hogy az ombudsman elláthassa feladatait és eleget tudjon tenni kötelezettségeinek;

IX.szakasz – Európai adatvédelmi biztos

110.  emlékeztet arra, hogy az európai adatvédelmi biztosság tagjainak lejáró megbízatásával és a bérkiigazításokkal kapcsolatos költségekhez hasonló, kikerülhetetlen jogi kötelezettségeken túlmenően a 2014. évi költségvetéshez képest a legnagyobb növekedést az Európai Adatvédelmi Testület munkacsoportjának létrehozása, valamint a 2014–2020-as időszakra előirányzott konkrét új tevékenységek vonják maguk után;

111.  visszaállítja a költségvetési tervezetet az európai adatvédelmi biztos új megbízatásával, az Európai Adatvédelmi Testület munkacsoportjának létrehozásával, és az intézmény megfelelő működésével kapcsolatos tételek tekintetében, különös tekintettel a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló új stratégiára; hangsúlyozza, hogy a kiadások horizontális csökkentése rendkívül káros és kontraproduktív lehet, különösen egy ilyen kis intézmény esetében;

X.szakasz – Európai Külügyi Szolgálat

112.  emlékezteti a Tanácsot, hogy a tagállamok hozzájárultak az EKSZ létrehozásához, és hogy annak elegendő forrásra van szüksége feladatai végrehajtásához; felkéri a tagállamokat, hogy tárják fel a tagállami és EKSZ-képviseletek közötti szinergiák további lehetőségeit, például a közös ingatlan-infrastruktúra használat, a biztonság és az igazgatási együttműködés terén;

113.  az átalányjellegű csökkentések mértékét visszaállítja az eredeti 5,3%-os szintre az EKSZ-központok, 2,7%-ra a kirendeltségek, és 2 7%-ra a kirendelt nemzeti katonai szakértők esetében, továbbá visszaállítja az előirányzatokat a költségvetési tervezetben igényelt összegekre; hangsúlyozza, hogy a csökkentési ráta ilyetén emelése maga után fogja vonni a személyzetnek a létszámtervben előírt 1%-os csökkentésén túlmenő leépítését, és emiatt gátolni fogja az EKSZ működését, illetve akadályozni fogja, hogy ezen új szerv ellássa bővülő feladatkörét;

114.  visszaállítja a költségvetési tervezetet a Tanács által csökkentett összes költségvetési tétel esetében, különös tekintettel az EKSZ kommunikációs rendszerének biztonságát szolgáló előirányzatokra annak lehetővé tétele érdekében, hogy a főképviselő és a vezető munkatársak eredményesen kommunikálhassanak rendkívül bizalmas jellegű ügyekben is;

115.  sürgeti, hogy építsék ki az EKSZ kommunikációs rendszereinek behatolás elleni védelmét, valamint hogy egyrészt az EKSZ és a tagállamok, másrészt a Központ és a kirendeltségek közötti kommunikációs rendszerek biztonságosak és korszerűek legyenek;

116.  támogatja a főképviselő azon javaslatát, hogy az EKSZ költségvetésébe vegyék be egy az öbölbeli térségben − ahol az Unió alulreprezentált − létrehozandó új kirendeltség megnyitásához szükséges előirányzatokat(11); ennélfogva az EKSZ irányszámainak megfelelően növeli az érintett költségvetési sorokat;

117.  a költségvetés III. szakaszából (Bizottság) a X. szakaszba (EKSZ) csoportosítja át a kirendeltségeken dolgozó bizottsági személyzet „általános igazgatási költségeire” vonatkozó előirányzatokat; hangsúlyozza, hogy ez az átcsoportosítás a költségvetés szempontjából semleges, és nincs kihatása sem a Bizottság igazgatási előirányzataira, sem a kirendeltségeken dolgozó bizottsági alkalmazottak munkakörülményeire, csupán az uniós kirendeltségek igazgatási kiadásainak kezelését egyszerűsíti, az EKSZ és a Tanács óhaja, illetve a Számvevőszék egyik közelmúltbeli jelentésében említettek nyomán; ragaszkodik ahhoz, hogy az átcsoportosítást az EKSZ és a Bizottság közötti jó együttműködés szellemében kell megvalósítani; felhívja a Tanácsot, hogy tartsa tiszteletben e megállapodás költségvetési semlegességét;

o
o   o

118.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a többi érintett intézménynek és szervnek, valamint a tagállamok parlamentjeinek.

(1) HL L 163., 2007.6.23., 17. o (2) HL L 298., 2012.10.26., 1. o. (3) HL L 347., 2013.12.20., 884. o (4) HL C 373., 2013.12.20., 1. o (5) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0247. (6) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0450. (7) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0358. (8) http://ec.europa.eu/about/juncker-commission/docs/pg_hu.pdf (9) A Bizottság 2014. július 2-i közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Úton a körkörös gazdaság felé: „zéró hulladék” program Európa számára (COM(2014)0398). (10) Az Európai Parlament 2013. október 23-i állásfoglalása az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének tervezetéről szóló tanácsi álláspontról (P7_TA(2013)0437). (11) Az Európai Parlamentnek az EU Iránnal kapcsolatos stratégiájáról szóló, 2014. április 3-i állásfoglalása, elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0339.

Az Európai Parlament 2014. október 22-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és tagállamai nevében az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodáshoz csatolt, a Horvátország Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült kiegészítő jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (06035/2014 – C7-0113/2014 – 2014/0019(NLE))

P8_TA(2014)0037 A8-0012/2014

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (06035/2014),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodáshoz csatolt, a Horvátország Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült kiegészítő jegyzőkönyv tervezetére (06037/2014),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 91. cikkével, 100. cikkének (2) bekezdésével, 167. cikkének (3) bekezdésével, 207. cikkével, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C7–0113/2014),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (1) bekezdésének első és harmadik albekezdésére, 99. cikkének (2) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság ajánlására (A8-0012/2014),

1.  egyetért a kiegészítő jegyzőkönyv megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Koreai Köztársaság kormányának és parlamentjének.

Az Európai Parlament 2014. október 22-i állásfoglalása a gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszterről: a 2014. évi prioritások végrehajtása (2014/2059(INI))

P8_TA(2014)0038 A8-0019/2014

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 136. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ) és különösen annak 3. cikkére,

–  tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2011. november 16-i 1175/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló, 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvre(2),

–  tekintettel a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságoknak az euróövezeten belüli kiigazítására vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló, 2011. november 16-i 1174/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. november 8-i 1177/2011/EU tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel a költségvetési felügyelet euróövezetbeli eredményes érvényesítéséről szóló, 2011. november 16-i 1173/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel a „Cselekvési terv az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelem megerősítésére” című, 2012. december 6-i bizottsági közleményre (COM(2012)0722),

–  tekintettel a trojka szerepéről és műveleteiről szóló, 2014. március 13-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javításáról szóló, 2013. február 5-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel az egységes piacnak a 2014-es európai szemeszter keretében történő irányításáról szóló, 2014. február 25-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel a költségvetésiterv-javaslatok monitoringjára és értékelésére, valamint az euróövezeti tagállamok túlzott hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről szóló, 2013. május 21-i 473/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(10),

–  tekintettel a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euróövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről szóló, 2013. május 21-i 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(11),

–  tekintettel a 2014. évi országspecifikus ajánlásokról szóló, 2014. június 2-i bizottsági közleményre (COM(2014)0400),

–  tekintettel a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2014. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól szóló, 2014. február 25-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel a nemzeti parlamentek képviselőivel az európai szemeszter 2014. évi prioritásairól folytatott tárgyalásokra,

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(13),

–  tekintettel az 1303/2013/EU rendelet 23. cikke szerint az európai strukturális és beruházási alapok eredményességét és a gondos gazdasági irányítást összekapcsoló intézkedések alkalmazására vonatkozó iránymutatásokról szóló, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, 2014. július 30-i bizottsági közleményre (COM(2014)0494),

–  tekintettel az EU hajléktalansággal kapcsolatos stratégiájáról szóló, 2011. szeptember 14-i(14) és 2014. január 16-i(15) állásfoglalásaira,

–  tekintettel az „Egységes piac a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében: Az elért eredmények és a tagállamokban még fennálló akadályok elemzése – Hozzájárulás a 2014. évi éves növekedési jelentéshez” című, 2013. november 13-i bizottsági jelentésre (COM(2013)0785),

–  tekintettel a „2014. évi európai szemeszter: országspecifikus ajánlások – A növekedés előmozdítása” című, 2014. június 2-i bizottsági közleményre (COM(2014)0400),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, illetve a Költségvetési Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A8-0019/2014),

A.  mivel a költségvetési fenntarthatóság és az uniós költségvetési és makrogazdasági felügyeleti keretnek való intelligens megfelelés elengedhetetlen a gazdasági és monetáris unió (GMU) megfelelő működéséhez;

B.  mivel a tagállamok makrogazdasági és költségvetési politikái között fokozott koordinációra, valamint az Európai Bizottság által az euróövezetet érintően szorgalmazott átfogó politikára van szükség egy valódi GMU megvalósítása érdekében;

C.  mivel az európai szemeszter alapvető szerepet játszik a tagállamok gazdasági és költségvetési politikáinak koordinálásában;

D.  mivel az általános munkanélküliségnek – és különösen a fiatalok munkanélküliségének – a növekedése továbbra is súlyosan fenyegeti az uniós gazdasági és társadalmi stabilitást és konvergenciát;

E.  mivel a fiatalok munkanélküliségével proaktívan kell foglalkozni, ezáltal javítva és bővítve az e területért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködés jelenlegi keretét;

F.  mivel az eladósodottság és a munkanélküliség tartósan magas szintjére, az alacsony nominális GDP-növekedésre és a célértéktől jelentősen elmaradó inflációra, a szegénység kockázatának kitett emberek magas számára, valamint a társadalom elöregedése és a – különösen a fiatalokat célzó – munkahelyteremtés támogatása jelentette kihívásokra való tekintettel a költségvetési konszolidációt növekedésbarát és differenciált módon kell végrehajtani;

G.  mivel az európai szemeszter szellemisége szükségessé teszi a tagállamok közötti gazdasági szolidaritást, és mivel a tagállamokat az Unió átfogó gazdasági teljesítményéhez való hozzájárulásuk arányában felelősség terheli;

H.  mivel az Európai Tanács márciusban megállapította az idei európai szemeszter prioritásait, majd júniusban újból megerősítette azokat; mivel a hangsúly a versenyképességet növelő, munkahelyteremtést támogató és a munkanélküliség ellen küzdő politikákra, illetve a gazdaság finanszírozásának és a munkaerőpiacok működésének javítását célzó reformok nyomon követésére helyeződik;

I.  mivel az Európa 2020 stratégia a globális gazdasági válságra és a jövőbeni kihívásokra adott uniós válasz egyik eleme, és mivel a Bizottság elismeri, hogy az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek többsége nem fog teljesülni;

J.  mivel a globális pénzügyi válság és az uniós bank- és adósságválság jelentősen gátolja a kis- és középvállalkozások (kkv-k) hozzáférését a pénzügyi forrásokhoz;

K.  mivel az Európai Parlament több alkalommal kérte az irányítási keret szigorítását;

L.  mivel az egységes piac – különösen a szolgáltatások tekintetében – nem működik teljes körűen;

M.  mivel a gazdasági válság és a negatív növekedési mutatók hat évét követően a gazdasági fellendülés lassan kezd teret nyerni, és várhatóan 2015-re átterjed az összes tagállamra; mivel a Bizottság gazdasági fellendülésre vonatkozó előrejelzései továbbra is óvatosak, és a reformoknak folytatódniuk kell az állampolgárok foglalkoztatási és szociális igényeinek kielégítése és a termelékenység és versenyképesség helyreállítása érdekében; mivel a Bizottság elismeri, hogy az EU számos területén rossz a szociális helyzet, korábban sohasem látott magasságba emelkedett a munkanélküliség, és a régiók, illetve tagállamok közötti különbségek egyre nőnek; mivel a foglalkoztatási és szociális helyzet kezelését célzó intézkedések javítanák a versenyképességi és növekedési kilátásokat;

N.  mivel az enyhe javulás ellenére továbbra is riasztó az uniós munkanélküliségi arány és a fiatalok munkanélküliségi aránya (2014 júniusában 25,005 millió munkanélküli, 2014 júliusában pedig 5,06 millió fiatal munkanélküli volt a 28 tagú EU-ban); mivel ezenkívül a tagállamok általános munkanélküliségi rátái közötti különbség és a fiatalok munkanélküliségi rátájában a tagállamok között tapasztalható különbség (az osztrák 5% a görögországi 27,3%-kal szemben, illetve a fiatalok munkanélküliségét illetően az osztrák 9,3% a spanyolországi 53,8%-kal szemben) jelentős kockázatot rejt az EU gazdasági stabilitására és az európai szociális kohézióra nézve;

O.  mivel a Bizottság rámutat az innováció, valamint a kutatás és fejlesztés által a hozzáadott érték előállításában betöltött szerepre, valamint arra, hogy a növekvő strukturális munkaerőhiány különösen a tudásalapú szektorokat sújtja;

P.  mivel a munkaerőpiac széttöredezettsége jelenleg a tagállamok és a különböző ágazatok közötti egyenlőtlenségek egyik legfőbb oka; mivel ezt jelzik a foglalkoztatáshoz való hozzáférés terén tapasztalható eltérések (többek között a magas belépési küszöb), illetve a foglalkoztatási lehetőségek és a munkafeltételek eltérései, a megfelelő életszínvonal biztosításához nem elegendő bérezési szintek, valamint az alacsony és magas képzettséget igénylő munka közötti fokozódó polarizáció, amely akadályozhatja a munkaerőpiacon belüli mobilitást; mivel e töredezettség megszüntetése érdekében továbbra is reformokra van szükség;

Q.  mivel a minimálbér megállapítása tagállami hatáskör;

R.  mivel a munkakörülményekre, megkülönböztetésre és a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó uniós jogszabályok védelmet biztosítanak a munkavállalók számára a kizsákmányolással és megkülönböztetéssel szemben, és egyben elősegítik a társadalmi csoportok, például a nők és fogyatékkal élők munkaerő-piaci integrációját; mivel a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések költségét a GDP 2,6–3,8%-ára becsülik, miközben a becslések szerint az egészségvédelmi és biztonsági normák végrehajtására költött minden egyes euró a vállalatok számára 2,2 EUR megtérülést jelent;

S.  mivel a gazdasági és pénzügyi válság rávilágított néhány tagállam államháztartásának sérülékenységére;

T.  mivel a válság leküzdése érdekében egyes tagállamok éppen akkor csökkentették jelentősen költségvetésüket, amikor a munkanélküliek számának növekedése következtében megnőtt a szociális védelem iránti igény; mivel a nemzeti szociális védelem költségvetési előirányzatainak további nehézséggel kellett szembesülniük, mivel a befizetett járulékok csökkentek annak következtében, hogy számos ember veszítette el a munkahelyét vagy hogy csökkentek a bérek;

U.  mivel a Bizottság a 2014. június 2-án kelt közleményében (COM(2014)0400) megállapította, hogy: „A válság és a szakpolitikai intézkedések gazdasági és szociális helyzetre gyakorolt hatásai az egyenlőtlenség mértékét is befolyásolják. A munkanélküliség bizonyos formáinak strukturális jellege, az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés korlátai és az adókedvezményekre vonatkozó egyes reformok aránytalanul nagy terheket róhatnak a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportjaira.”;

V.  mivel az EUMSZ 9. cikke szerint „politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Unió figyelembe veszi a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális biztonság biztosítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészség védelmének magas szintjére vonatkozó követelményeket”, és mivel fontos, hogy e horizontális záradékot minden szakpolitikai területen végrehajtsák az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkében foglalt célok elérése érdekében; mivel az EUMSZ 174. cikke szerint „átfogó, harmonikus fejlődésének elősegítése érdekében az Unió úgy alakítja és folytatja tevékenységét, hogy az a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését eredményezze. […] kiemelt figyelemmel kell kezelni a vidéki térségeket, az ipari átalakulás által érintett térségeket és az olyan súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókat, mint a legészakibb, rendkívül gyéren lakott régiók, valamint a szigeti, a határon átnyúló és a hegyvidéki régiók.”;

W.  mivel jelenleg csak 7,5 millióan – az uniós munkaerő 3,1%-a – rendelkeznek munkahellyel egy másik tagállamban, és mivel a fiatalok képezik azt a csoportot, amely a legnagyobb valószínűséggel válik mobillá;

X.  mivel a válság következményeként a kkv-k és mikrovállalkozások rendkívül magas költségekkel és nehézségekkel szembesülnek a finanszírozáshoz való hozzáférés során, ami akadályozza növekedési és munkahely-teremtési képességüket; mivel ennek következtében a Bizottságnak és a tagállamoknak támogatniuk kell a kkv-k fejlődését, az intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés, illetve a minőségi uniós foglalkoztatás elősegítése érdekében az Európa 2020 stratégia céljainak megfelelően;

1.  tudomásul veszi azt az elemzést, hogy az EU gazdasági fellendülése az elmúlt két évben biztató jeleket mutatott, és aggodalommal tölti el, hogy 2014 első negyedéve óta pedig lelassult, miközben elérték a 0%-os alsó határt, és általánossá váltak az igen alacsony inflációs ráták; ugyanakkor megismétli, hogy e fellendülés bizonytalan és egyenetlen, és fenn kell tartani annak érdekében, hogy középtávon nagyobb növekedés és több munkahely jöjjön létre;

2.  hangsúlyozza, hogy a gazdasági fellendülés újraindításához és fenntartásához sürgősen olyan ambiciózus kezdeményezésre van szükség, amely szerte az EU-ban elindítja a beruházást; kéri a Bizottságot, hogy sürgősen indítsa el a Jean-Claude Juncker által javasolt 300 milliárd EUR értékű európai beruházási programot, amely hozzájárul az európai növekedés rövid távú helyreállításához;

3.  megállapítja, hogy a gazdaságpolitika legfontosabb céljai a tagállamok versenyképességének helyreállítása és a munkanélküliség felszámolása Európában;

4.  hangsúlyozza, hogy sürgősen megoldást kell találni a jelenlegi gazdasági helyzet kihívásaira, amelynek jellemzői a gyenge GDP (ez 2014 második negyedévében az euróövezetben stagnált, az EU28-ban pedig 0,2%-kal emelkedett), a figyelemreméltóan alacsony infláció (amely 2014 augusztusában 0,3%-ra csökkent, és ezzel 2009 novembere óta a legalacsonyabb szinten állt) és az elfogadhatatlanul magas munkanélküliség (az euróövezetben 11,5%, az EU28-ban pedig 10,2% 2014 júliusában);

5.  ismét sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítson konkrét ajánlásokat a tagállamok és az EU egésze számára, beleértve a gazdasági kiigazítási programokban részt vevő tagállamokat is, hogy ezek ne csak a költségvetési konszolidációval foglalkozzanak, hanem a strukturális reformokkal is, amelyek tényleges, fenntartható és társadalmilag kiegyensúlyozott növekedéshez, foglalkoztatáshoz, megerősödött versenyképességhez és fokozódó konvergenciához vezetnek;

6.  tudomásul veszi a makrogazdasági kiigazítási programok által érintett tagállamok által végrehajtott messzemenő strukturális reformokat; sajnálatosnak tartja, hogy az euróövezet többi tagállama közül egyesek nélkülözik az ambíciót gazdaságuk korszerűsítése terén, ami a közép- és hosszú távon gyengébb fenntartható növekedési kilátások egyik oka;

7.  sajnálja, hogy fennáll a veszélye, hogy az euróövezet és az EU gazdasági kilátások és lehetőségek szempontjából elmarad a többi régió mögött, ami csökkenti az EU vonzerejét az uniós és az unión kívüli beruházások számára;

8.  hangsúlyozza, hogy a pénzügyi, államadósság- és versenyképességi válságot csupán laza monetáris politikával nem lehet leküzdeni; hangsúlyozza ezért, hogy fontos a mélyreható, kiegyensúlyozott és társadalmilag fenntartható strukturális reformok folytatása a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében; újból kijelenti ennek kapcsán, hogy az EU nem versenyezhet kizárólag a költségek terén, hanem nemzeti és uniós szinten is sokkal nagyobb beruházásokra van szükség a kutatás és a fejlesztés, az ipari megújulás, az oktatás és a készségek, valamint az erőforrás-hatékonyság terén; emlékeztet arra, hogy a strukturális reformok, valamint az államadósság és a magánszektor adósságállománya csökkentésének célja éppen az, hogy a fenntartható növekedésnek kedvező politikákra lehessen összpontosítani, és végső soron munkahelyeket lehessen biztosítani és le lehessen küzdeni a szegénységet; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az Európai Unió gazdaságának fellendítése érdekében használják ki erőteljesebben a fejlesztési bankok kínálta lehetőségeket;

9.  emlékeztet arra, hogy az Európa 2020 stratégia prioritásai és céljai – így a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem – továbbra is érvényesek, és ezeket meg kell valósítani;

10.  ismét kiemeli, hogy több euróövezetbeli tagállam túlzott eladósodottsága nem csupán akadályozza a növekedést, hanem a jövendő nemzedékekre is óriási terhet ró; még mindig aggasztja, hogy nem történt előrelépés a magánadósságok túlzott mértékének csökkentése terén;

11.  megismétli ezért, hogy a gazdaságpolitikák és reformok kidolgozásakor a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a jelen és a jövő nemzedékeire gyakorolt hatásra, beleértve azok jó életfeltételek és foglalkoztatási lehetőségek iránti igényeit; társadalmaink jövőjét nem szabad kockáztatni a mostani döntések elmulasztásával és a jelen politikai hibáival;

12.  üdvözli, hogy Jean-Claude Juncker a következő Európai Bizottságnak szóló politikai iránymutatásaiban kötelezettséget vállalt arra, hogy 300 milliárd euróval növeli az európai beruházásokat;

13.  hangsúlyozza, hogy a gazdasági és monetáris unió (GMU) még korántsem teljes, és emlékezteti a Bizottságot az EU-n, illetve különösen euróövezeten belüli makrogazdasági egyensúlyhiányok figyelembevételére vonatkozó kötelességeire és kötelezettségvállalásaira az uniós gazdasági és költségvetési koordináció további növelése és az uniós versenyképesség javítása érdekében; e tekintetben üdvözli, hogy a Bizottság következő megválasztott elnöke elkötelezte magát a 2012. december 5-i, „A valódi Gazdasági és Monetáris Unió felé” című jelentésben meghatározott ütemterv követése mellett;

14.  ismét felhívja a Bizottságot, hogy késedelem nélkül terjesszen elő javaslatokat a GMU kiteljesítésére a mélyreható és valódi GMU-ról szóló tervezetében foglalt valamennyi iránymutatással összhangban; megállapítja, hogy a GMU kiteljesítésének a közösségi módszeren kell alapulnia; újólag megismétli a „konvergencia-iránymutatásokról” szóló jogi aktusnak a rendes jogalkotási eljárás keretében történő elfogadására irányuló kérését, amely aktus egy meghatározott időszakra vonatkozóan rendkívül kevés számú célt fogalmaz meg a legsürgetőbb reformintézkedések vonatkozásában, és kéri, hogy a tagállamok biztosítsák, hogy nemzeti reformprogramjaikat a fent említett konvergencia-iránymutatások alapján és a Bizottság ellenőrzése mellett dolgozzák ki; felhívja a tagállamokat, hogy kötelezzék el magukat nemzeti reformprogramjaik teljes körű végrehajtása mellett; javasolja, hogy a tagállamok ennek alapján létesítsenek „konvergenciapartnerséget” az uniós intézményekkel a reformtevékenységek feltételekhez kötött finanszírozásának lehetősége mellett; megismétli, hogy egy ilyen szorosabb gazdasági együttműködésnek együtt kell járnia egy ösztönzőkön alapuló pénzügyi mechanizmussal; úgy véli, hogy bármely kiegészítő finanszírozásnak vagy eszköznek – mint például a szolidaritási mechanizmusnak – az uniós költségvetés szerves részét kell képeznie, ám az elfogadott többéves pénzügyi keret előirányzatain kívül;

15.  ennek kapcsán felkéri a jövőbeni Bizottságot, hogy az EUMSZ 138. cikkével összhangban terjesszen elő javaslatot az euróövezet egységes külső képviseletére vonatkozóan; ennek célja az e képviselet hatáskörein belülre tartozó kérdések tekintetében közös állásponttal rendelkező, hatékony euróövezet álljon rendelkezésre; emlékeztet arra, hogy a Bizottság új elnöke a 2014. július 15-i, közvetlenül az Európai Parlament általi megválasztása előtt mondott beszédében ígéretet tett arra, hogy „a GMU-t és az eurót egy elnök, egy hely, egy hang fogja képviselni a Bretton Woods-i intézményekben”;

16.  ennek kapcsán felkéri a jövőbeni Bizottságot, hogy az EUMSZ 138. cikkével összhangban terjesszen elő többek között javaslatot az euróövezet egységes külső képviseletére vonatkozóan, valamint terjessze elő a kettes csomagban és „A valódi Gazdasági és Monetáris Unió felé” című ütemtervben ígért jelentést az Unió meglévő költségvetési kerete által az állami beruházási szükségletek és a költségvetési fegyelemmel kapcsolatos célkitűzések egyensúlyba hozatalára kínált lehetőségekről;

17.  felkéri a Bizottságot, hogy erősítse meg az európai szemeszter folyamatát többek között azáltal, hogy kellő időt és forrást fordít az ajánlások kidolgozására és nyomon követésére, így a lehető leghelytállóbbá téve az ajánlásokat az uniós és a nemzeti szintű gazdaságpolitikára nézve; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat arra nézve, hogy hogyan lehetne az európai szemeszter ajánlásait még inkább kötelező erejűvé tenni; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Európai Parlamentet korai szakaszban, a lehető legnagyobb mértékben bevonják, hogy – tekintettel a Parlament növekvő jelentőségére és kötelező szerepére – a politikai véleményformálási folyamatban ne keletkezhessen legitimációs hézag;

18.  úgy véli, hogy a nemzeti parlamentek országspecifikus ajánlásokra vonatkozó felelősségvállalását erősíteni kell; felkéri a Bizottságot, hogy biztosítson lehetőséget az országspecifikus ajánlások nemzeti parlamentekben történő ismertetésére, mielőtt a Tanács elfogadná azokat;

19.  tudomásul veszi a Bizottság által készített országspecifikus ajánlások 2014. évi csomagját; tudomásul veszi a Bizottság értékelését, mely szerint némi haladást értek el a költségvetési konszolidáció és a strukturális reform fenntartásában, különösen a munkaerőpiac, a nyugdíj- és az egészségügyi ellátórendszer reformja terén;

20.  tudomásul veszi ezzel összefüggésben az országspecifikus ajánlások Európai Tanács általi jóváhagyását és a Tanács ajánlásait, különösen az euróövezetre vonatkozó külön ajánlásokat;

21.  rámutat, hogy a pénzügyi támogatási programok sikerének egyik szükséges feltétele a szolidaritás és feltételekhez kötöttség kombinálása a reformok melletti elkötelezettséggel és felelősségvállalással; emlékezteti a Bizottságot arra, hogy teljes mértékben összhangba kell hoznia a jelenlegi kiigazítási programokat a kettes csomagból (472/2013/EU rendelet) eredő jogi kötelezettségekkel; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a pénzügyi támogatást és a trojka ad hoc rendszerét illesszék be egy olyan jobb jogi szerkezetbe, amely megfelel az uniós gazdaságirányítási keretnek és a közösségi jognak, ezáltal biztosítva a demokratikus elszámoltathatóságot; tudomásul veszi a Bizottság nyomon követő dokumentumát, amellyel az EP trojkáról szóló jelentésére válaszolt; felkéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az Európai Parlament trojkáról szóló jelentéseiben foglalt következtetéseket;

22.  támogatja azt a célkitűzést, hogy a versenyképességet növelő, beruházást és munkahelyteremtést támogató, munkanélküliség ellen küzdő és a munkaerőpiac működését javító politikákra tevődjön a hangsúly, különösen a nagy növekedési potenciállal rendelkező ágazatokban; úgy véli, a tagállamok értékes információkat oszthatnak meg egymással a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelem kapcsán; hangsúlyozza, hogy a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelemben különösen jól bevált a duális képzési modell;

23.  hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika kiváló beruházási keretet képez a növekedésbarát kiadások becsatornázásához, beleértve az innovációba és kutatásba való beruházásokat, a digitális menetrendet, a kkv-k finanszírozáshoz jutásának megkönnyítését célzó kiadásokat, a környezeti fenntarthatóságba, a kiemelt transzeurópai közlekedési kapcsolatokba, valamint az oktatásba és a társadalmi befogadásba való beruházásokat;

24.  felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre átfogó mechanizmust, amely előmozdítja a legjobb gyakorlatok cseréjét a fiatalok munkanélkülisége területén felelős valamennyi nemzeti szereplő között; ismételten kijelenti, hogy noha nem valósítható meg uniformizált megoldás, bizonyos tagállamok másoknál eredményesebben kezelik az ifjúsági munkanélküliséget;

25.  hangsúlyozza, hogy az európai szemeszter végrehajtása során teljes mértékben figyelembe kell venni az Európa 2020 stratégiát; sürgeti a Bizottságot, hogy az egységes piaci irányítást szintén tegye kiemelt prioritássá, mivel az jelentősen hozzájárul az európai szemeszter céljainak – nevezetesen a fenntartható gazdasági növekedésnek és a foglalkoztatásnak – az eléréséhez;

26.  emlékeztet azonban, hogy a tagállamok igen csekély eredményeket tudnak felmutatni az országspecifikus ajánlások végrehajtása terén; úgy véli, ellentmondás áll fenn az uniós szintű kötelezettségvállalás és az országspecifikus ajánlások tagállami végrehajtása között; hangsúlyozza az illetékes kormányzatok európai uniós kötelezettségek iránti nemzeti felelősségvállalásának fontosságát; rámutat arra, hogy az országspecifikus ajánlásokat úgy kell megfogalmazni, hogy politikai teret engedjenek a tagállamoknak az ajánlások hasznosításához szükséges intézkedések és konkrét reformok kialakítását illetően;

27.  felhívja különösen a Bizottságot, hogy a GMU-n belüli gazdaságpolitikai koordináció fokozását célzó bármely soron következő javaslat keretében vizsgálja meg az eredményorientált közös teljesítménymutatók kidolgozásának lehetőségét a strukturális reformok mérésére és összehasonlítására;

28.  aggódik amiatt, hogy a Bizottság szerint a 2013. évi országspecifikus ajánlásoknak csupán 10%-át hajtották teljes mértékben végre; megállapítja ezenkívül, hogy az országspecifikus ajánlások 45%-ában nem vagy csak alig történt előrelépés;

29.  kiemeli, hogy az európai szemeszter megfelelő, demokratikusan elszámoltatható rendszere, valamint az országspecifikus ajánlások végrehajtása a GMU-n belüli – annak megfelelő működéséhez alapvető – gazdasági konvergencia elérésének fontos feltételei, melyek lehetővé teszik a növekedést és munkahelyteremtést elősegítő pénzügyi és gazdasági stabilitást, valamint az európai gazdaság magas szintű versenyképességét; elvárja a tagállamok kormányaitól, hogy az országspecifikus ajánlásokra vonatkozó döntéseket, amelyeket a Tanácsban valamennyi tagállam kötelezően elfogadott, nemzeti szinten aktívan meg is védjék és végre is hajtsák (nemzeti felelősségvállalás);

30.  kiemeli, hogy az országspecifikus ajánlások némelyike uniós jogi aktusokon alapszik, így végrehajtásuk elmulasztása jogi eljárásokat vonhat maga után; emlékezteti a tagállamokat, hogy teljesítsék az uniós jog szerinti kötelezettségeiket; úgy véli, hogy a Bizottságnak a mutatók értelmezése során kellően figyelembe kell vennie azt, hogy az euróövezet és annak tagállamai egymástól kölcsönösen függő és nyitott gazdaságok;

31.  felkéri a Bizottságot, hogy – mint a szerződés őre – használja ki az uniós jogszabályok által biztosított összes eszközt a fokozott gazdaságpolitikai koordináció és az országspecifikus ajánlások végrehajtása támogatására annak érdekében, hogy minden tagállam határidőn belül fogadja el a helyzetének megfelelő gazdasági és pénzügyi politikákat;

32.  megállapítja, hogy egyre több országspecifikus ajánlást a regionális szintnek címeznek; kiemeli, hogy az új európai strukturális és beruházási alapokat teljes mértékben ki kell aknázni, különösen ott, ahol azokat a strukturális reformok kísérõ intézkedéseként használnák fel; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a prioritások helyes meghatározását a kiadások minõségének javítása érdekében;

33.  kéri, hogy a Bizottság negyedévente tegyen jelentést a Parlament illetékes bizottságában az országspecifikus ajánlások végrehajtásának biztosítása érdekében tett intézkedésekről és az addig elért eredményekről; felkéri a tagállamokat, hogy adjanak magyarázatot az országspecifikus ajánlásoknak való meg nem felelésre a Parlament illetékes bizottsága előtt;

34.  felkéri az eurócsoport elnökét, hogy hatékonyan kövesse nyomon az országspecifikus ajánlások tagállamok általi végrehajtását, és a 2014. október közepéig a tagállamok részéről benyújtott 2015. évi költségvetés-tervezetek eurócsoport általi értékelésének részeként tegyen jelentést az elért eredményekről;

35.  felkéri a Bizottságot, hogy a nemzeti reformprogramok keretében fordítson figyelmet a nemekkel kapcsolatos vonatkozásokra, mint például a nők munkaerő-piaci integrációjára, a nemek között a fizetés és a nyugdíj tekintetében fennálló különbségek megszüntetésére, jobb gyermekgondozási szolgáltatásokra, valamint a rugalmas munkaidő-szabályozásra;

36.  úgy véli, hogy a következő európai szemesztert illetően a növekedés- és beruházásbarát költségvetési konszolidációra irányuló hosszú távú és kiegyensúlyozott stratégiát kell követni a pénzügyi fenntarthatóság javítása érdekében; ugyanakkor kiemeli, hogy külön hangsúlyt kell fektetni a növekedést fokozó reformokra és szakpolitikákra, különösen azoknak a tagállamoknak, amelyeknek a költségvetése lehetőséget enged arra, hogy beruházzanak az euróövezetben a növekedés előmozdítása és az egyensúly helyreállításának elősegítése érdekében; emlékeztet arra, hogy a jelenlegi jogi keretben lehetőség van arra, hogy a bevezetett reformok viszonzásaképpen rugalmasságot biztosítsanak a tagállamoknak, és ajánlja ennek kihasználását;

37.  hangsúlyozza, hogy a hosszú távú növekedés előfeltétele a költségvetés fenntarthatósága;

38.  úgy véli, hogy a tagállamok számára gazdaságuk, társadalombiztosítási rendszerük, nyugdíjrendszerük és egészségügyi ellátási rendszerük korszerűsítésének kell a középpontban állnia, hogy ne nehezedjék túl nagy teher a jövő nemzedékekre; felszólítja a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe reformjainknak az egész európai gazdaságra gyakorolt hatását is;

39.  úgy véli, hogy a strukturális reformoknak elsősorban azt kell célozniuk, hogy növekedjen a munkaerőpiac fiatal munkaerő és más kirekesztett csoportok felvételére való képessége, és esélyeket tudjon kínálni az idősebb munkavállalóknak; úgy véli, hogy a duális képzési rendszer e célból különösen eredményes eszköz; úgy véli továbbá, hogy a strukturális reform céljának a társadalombiztosítási rendszer, az egészségügyi ellátás és a nyugdíjrendszer közép- és hosszú távú fenntarthatóságát és méltányosságát, valamint az európai vállalkozások versenyképességének növelése érdekében az energiafüggőség csökkentését kell tekinteni, abszolút prioritássá nyilvánítva a munkahelyteremtést;

40.  rámutat, hogy a jól működő belső munkaerőpiac és a bevándorlásra vonatkozó fenntartható megközelítés hiánya hátráltatja az EU gazdasági növekedését; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre közös, inkluzív munkaerőpiacot, valamint modern és inkluzív közös bevándorlási politikát; hangsúlyozza, hogy a munkavállalókkal szembeni tisztességes és egyenlő bánásmód kulcsfontosságú a belső munkaerőpiac kiépítéséhez;

41.  rámutat arra, hogy az energiapolitika és a gazdasági növekedés szorosan kapcsolódik egymáshoz; ezért olyan ambiciózus európai energiapolitikát szorgalmaz, amely az energetikai ágazat szállítási biztonságának növelése és az innováció révén nagyobb gazdasági stabilitáshoz és növekedéshez vezethet;

42.  rámutat, hogy egyetlen komoly tanulmány sem készült arról, hogy a demográfiai tendenciák milyen szerepet játszanak az európai országok növekedésének két évtizede tartó lassulásában; hangsúlyozza, hogy a jól működő belső munkaerőpiac hiánya is hátrányosan hat az Unió növekedési potenciáljára; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre egy valódi közös munkaerőpiacot, és a megválasztott elnök javaslataival összhangban minden uniós eszközt mozgósítsanak egy közös európai bevándorlási politika létrehozása érdekében;

43.  ismételten hangsúlyozza, hogy kéri a tagállamokat adórendszereik egyszerűsítésére annak érdekében, hogy kivétel nélkül minden tagállamban vállalkozásbarát környezet jöjjön létre, és megismétli felhívását, hogy csökkentsék a munkát terhelő adókat; felkéri a Bizottságot, hogy a 2012-es cselekvési terv eredményeinek elérése során szerzett tapasztalatokra támaszkodva tegyen sürgős lépéseket és dolgozzon ki konkrét jogalkotási intézkedéseken alapuló átfogó stratégiát az adócsalás és az adóelkerülés elleni küzdelemre; emlékezteti a Bizottságot az adócsalás, az adóelkerülés és az adóparadicsomok elleni küzdelemről szóló , 2013. május 21-i parlamenti határozatban(16) (Kleva Kekus-féle jelentés) az adócsalásra és adóelkerülésre vonatkozóan tett javaslatokra;

44.  ismételten kijelenti, hogy a szerkezeti reformokat a digitális és ökológiai átmenet elősegítése érdekében az oktatásra, kutatásra, innovációra, modern infrastruktúrára és fenntartható energiára irányuló hosszabb távú beruházásoknak kell kiegészíteniük és hangsúlyossá tenniük; hangsúlyozza, hogy a kutatásba, innovációba, oktatásba és infrastruktúrába való befektetések előfeltételei a versenyképességnek, a fenntartható növekedésnek és a munkahelyteremtésnek; hangsúlyozza az uniós költségvetés szerepét ezen alapvető fontosságú közérdekű területeken;

45.  hangsúlyozza, hogy az államadósság már meglévő magas szintje nem teszi lehetővé a kiadások jelentős növelését, ha nem akarjuk, hogy a reformra és konszolidációra irányuló törekvések hiábavalóak legyenek; ezért a kiadások nem termelő területekről a jövőre irányuló termelő területekre való átcsoportosítását ajánlja; hangsúlyozza, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktumon belül létezik rugalmasság, és azt ki is kell használni, de elsősorban a tagállamoktól kéri, hogy hiteles reformokkal álljanak elő;

46.  tudomásul veszi az EKB elnökének a Jackson Hole-ban, 2014. augusztus 22-én tartott éves központi banki szimpóziumon elhangzott beszédét; felkéri a politikai döntéshozókat, hogy vonják le a megfelelő következtetéseket a monetáris, költségvetési és strukturális reformpolitikák tekintetében a növekedés- és munkahelyteremtés érdekében; emlékeztet a kiegyensúlyozott megjegyzésekre, amelyek szerint „semmilyen mértékű költségvetési vagy monetáris alkalmazkodás nem pótolhatja ugyanakkor az euróövezet szükséges strukturális reformjait”, és „a munkanélküliség csökkentésére irányuló koherens stratégiának kereslet- és kínálatoldali politikákat egyaránt magában kell foglalnia, mind az euróövezet szintjén, mind nemzeti szinten. E stratégia pedig csak akkor lehet sikeres, ha valóban koherens”;

47.  úgy véli, hogy az uniós gazdaság egyik legnagyobb korlátja a magánberuházások általánosan alacsony hányada és a jelenlegi szintű állami beruházások fellendítő hatásának hiánya; felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az EU-ban a magánberuházások gyenge szintjének okait; hangsúlyozza, az euróövezet peremén fennálló adóssághátralék kezeléséhez szükség van a csőd- és fizetésképtelenségi eljárások reformjára;

48.  kiemeli, hogy a magánberuházások fontosak, mivel a gazdaság keresleti és kínálati oldalán egyaránt kifejtik hatásukat munkahelyek létrehozásával, a háztartások jövedelmének megteremtésével, az adóbevételek növelésével, illetve a kormányzatok támogatásával a növekedés megszilárdításában és fellendítésében; ismét megállapítja, hogy befektetőbarát politikákat kell elfogadni, és csökkenteni kell bürokráciát és az adminisztratív terheket; felkéri a következő Európai Bizottságot, hogy a Jean-Claude Juncker által kiadott politikai iránymutatások értelmében növelje 300 milliárd euróval az európai beruházásokat;

49.  végezetül felkéri a Bizottságot, hogy teljesítse kötelezettségvállalását az egységes piac létrehozása tekintetében, különösen a szolgáltatások területén; sürgeti a tagállamokat, hogy teljesítsék az Európa 2020 stratégiával, különösen a kutatással és a fejlesztéssel, a forráshatékonysággal, az innovációval, a foglalkoztatással, az oktatással, a szegénységgel, a megújuló energiával, és a kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos kötelezettségvállalásaikat; felhívja ezért a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az uniós jogszabályok megfelelő tagállami végrehajtásának és érvényesítésének biztosítása érdekében hozott intézkedéseit, eltökélten kihasználva valamennyi hatáskörét;

50.  aggodalmát fejezi ki a bizonyos tagállamokban tapasztalható protekcionista tendenciák miatt, különösen az emberek szabad mozgását illetően; rámutat, hogy a Szerződés garantálja az emberek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását, és emlékeztet, hogy a Bizottságnak védelmeznie és biztosítania kell ezeket a szabadságokat;

51.  kiemeli, hogy – különösen a kkv-k esetében – a finanszírozáshoz való hozzáférés hiánya jelentős akadályt jelent az uniós növekedés számára; felhívja ezért a Bizottságot, hogy kezelje kiemelten a kkv-k alternatív – különösen a strukturális alapokon, az Európai Beruházási Bankon, az Európai Beruházási Alapon és a köztulajdonban lévő fejlesztési bankokon keresztüli – finanszírozási forrásaival kapcsolatos munkát, tekintettel a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javításáról szóló 2013. február 5-i európai parlamenti állásfoglalásra; kiemeli, hogy tovább kell csökkenteni a kis- és középvállalkozásokat érintő bürokratikus akadályokat, és az európai jogalkotásban a jövőben még határozottabban érvényesíteni kell az arányosság elvét;

52.  meggyőződése, hogy sürgős reformokat kell tervbe venni mindazon államok esetében, amelyekben a vállalkozások létrehozásával kapcsolatos nehézségek akadályozzák a potenciális növekedést és munkahelyteremtést;

53.  felkéri a Bizottságot, hogy sürgősen javasoljon intézkedéseket a belső tőkepiac teljes megvalósítására a vállalkozásokra irányuló tőkeallokáció javítása céljából a reálgazdaság újbóli fellendítése érdekében; úgy véli, hogy a nagy- és a kis- és középvállalkozások számára egyaránt szükség van a banki finanszírozás további alternatíváinak létrehozására, különösen a tőkepiacok révén és egyéb magánforrásokon, például kockázatitőke-alapokon, közösségi kölcsönzésen vagy tőkealapokon keresztül történő finanszírozás feltételeinek javításával; felszólít arra, hogy fordítsanak különös figyelmet a vállalkozások indítása és működtetése tőkeköltségeinek szerepére a különböző tagállamokban, és ennek megfelelően frissítsék az eredménytáblát;

54.  hangsúlyozza a hosszú távú befektetésekről szóló jogszabály elkészítésének rendkívüli fontosságát;

55.  hangsúlyozza a bankunió létrehozásának és teljes megvalósításának fontosságát; megállapítja, hogy a bankunió három pillérének elfogadása, valamint a hitelintézetek és a biztosítók új szabályainak a végrehajtása hozzájárulhat az európai pénzügyi szektor ellenálló képességének helyreállításához; úgy véli, a bankunió kiteljesítését biztosítási és piacunió révén kell elérni; újólag megállapítja, hogy a banki intézmények csődjének költségét magának a bankszektornak kell viselnie;

56.  hangsúlyozza, hogy a szilárd, állandó, jól diverzifikált és átlátható pénzügyi rendszer elengedhetetlen a jövőbeni növekedéshez;

57.  hangsúlyozza, hogy az európai szemeszter semmiképpen nem sértheti az Európai Parlament és a nemzeti és regionális parlamentek előjogait; hangsúlyozza, hogy egyértelműen szét kell választani az uniós és nemzeti szintű hatásköröket, valamint hogy uniós szinten az Európai Parlament az elszámoltathatóság letéteményese, míg a tagállamok szintjén a nemzeti parlamentek az elszámoltathatóság letéteményesei; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Európai Parlamentet hivatalosan és megfelelő módon, korai szakaszban, a lehető legnagyobb mértékben bevonják a demokratikus legitimitás növelése érdekében;

58.  hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a demokratikus elszámoltathatóságot az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek felé az euróövezet működésének olyan alapvető elemeivel kapcsolatban, mint az Európai Stabilitási Mechanizmus, az eurócsoport döntései, valamint a pénzügyi támogatási programok figyelemmel kísérése és értékelése; kéri a Bizottságot, hogy végezze el és tegye közzé ajánlásainak és a trojkában való részvételének utólagos értékelését;

Ágazati részvétel a 2014. évi európai szemeszter végrehajtásában

59.  üdvözli, hogy a Bizottság elismerte, hogy a költségvetési konszolidációnak növekedésbarát és differenciált módon kell folytatódnia, ami lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy ne csak a növekedésbe és munkahelyteremtésbe fektessenek be, hanem kezeljék a magas adósságot, a munkanélküliséget és a társadalom elöregedésével járó kihívásokat is;

60.  hangsúlyozza a zöld gazdaság által a munkahelyteremtés tekintetében kínált potenciális lehetőségeket – a Bizottság becslései szerint 2020-ig 5 millió munkahely jöhet létre egyedül az energiahatékonysággal és a megújuló energiával kapcsolatos ágazatokban –, feltéve, hogy nagyra törő éghajlat- és energiapolitikák kerülnek bevezetésre; felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák a beruházások elégséges szintjét ezekben az ágazatokban, és menjenek elébe a jövőbeli munkavállalói készségeknek; kéri a Bizottságot, hogy a zöld gazdaság munkahelyteremtéssel kapcsolatos potenciális lehetőségeinek kihasználását szerepeltesse a 2015-ös éves növekedési jelentésben;

61.  üdvözli, hogy a Bizottság figyelembe veszi a tagállamok közötti – a nemzeti reformprogramok alapján nyilvánvaló – különbségeket, azonban felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fordítsanak különös figyelmet az állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókra, különösen a források elosztásának mérlegelésekor;

62.  hangsúlyozza, hogy a szociális és foglalkoztatáspolitikát nem szabad pusztán költségszempontból vizsgálni, hanem mérlegelni kell a munkaerőpiac strukturális reformjait és a hosszú távú előnyöket is annak érdekében, hogy az Európa 2020 stratégia céljainak elérése, valamint a tagállamok és az EU egésze jövőjének és stabilitásának védelme céljából fenntartsák a társadalommal és az állampolgárokkal kapcsolatos befektetéseket;

63.  hangsúlyozza, hogy miközben a bérek fontos változók az euróövezet makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésében, nem pusztán a gazdasági kiigazítás eszközei, hanem mindenekelőtt jövedelmek, amire a munkavállalóknak szükségük van a megélhetéshez; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a bérekhez kapcsolódó ajánlások ne növeljék az aktív keresők szegénységét vagy a bérek tagállamokon belüli egyenlőtlenségét, illetve ne ártsanak az alacsony jövedelmű csoportoknak;

64.  mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy még távol vagyunk az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási és szociális céljainak megvalósításától, és hogy különösen a szegénységcsökkentési célok terén maradtunk el, hiszen a szegénységben élő emberek száma nemhogy nem csökkent, de 10 millióval nőtt 2010 és 2012 között; felhívja az új Bizottságot, hogy fogadjon el egy következetes megközelítést, és azonnal kérje fel a tagállamokat jelentéstételre az Európa 2020 stratégiára vonatkozó nemzeti eredményekről; felhívja a tagállamokat, hogy – nemzeti reformprogramjaikban – hozzanak létre jól körülhatárolt nemzeti stratégiákat annak érdekében, hogy továbblépjenek az Európa 2020 stratégia terén, különösen a szegénység felszámolása tekintetében;

65.  üdvözli, hogy a Bizottság az idei országspecifikus ajánlásokhoz új foglalkoztatási és szociális eredménytáblát használt, különös tekintettel az általános és a fiatalokra vonatkozó munkanélküliségi rátákra, illetve a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő személyekre (NEET) vonatkozó adatokra; megállapítja, hogy ezek a mutatók csupán elemzési célokat szolgálnak; kéri, hogy az eredménytáblába foglaljanak bele kiegészítő – pl. a munka minőségére, a gyermekszegénység szintjére, az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásra és a hajléktalanságra vonatkozó – mutatókat; szorgalmazza, hogy e mutatók valóban befolyásolják az európai szemeszter egész folyamatát;

66.  kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az európai szemeszter keretében fejlesszék tovább az Európa 2020 társadalmi, környezeti és innovációs dimenziójának figyelemmel kísérésére szolgáló mutatóit; kéri a Bizottságot, hogy folytassa a szociális és foglalkoztatási mutatók számára és fejlesztésére vonatkozó vitát, tekintve, hogy az EU gazdasági és szociális szempontjai az érme két oldala, és mindkettő kulcsszerepet játszik az EU fejlődésében;

67.  megismétli az eurócsoport foglalkoztatási és szociális miniszterei euróövezeti csúcstalálkozókat megelőző ülésének szükség szerinti megszervezésére irányuló felhívását, amely révén biztosítható, hogy a szociális és foglalkoztatási kérdésekkel részletesebben foglalkozzanak az euróövezet szervei által folytatott párbeszédek és hozott döntések keretében azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak az euróövezet állam- és kormányfőinek üléseihez; fontosnak tartja az EPSCO és az ECOFIN Tanácsok egységes álláspont kialakítását célzó együttes üléseit;

68.  üdvözli, hogy a Bizottság elismeri, hogy a költségvetési konszolidációs intézkedések – amelyeket nem csak néhány tagállam gazdaságának fenntarthatósága, hanem az egész európai gazdaság fenntarthatóságának garantálása érdekében hoztak – súlyos és messzire nyúló hatást gyakorolnak az uniós foglalkoztatásra; felszólít arra, hogy jobban törekedjenek a Szerződések és az Európai Unió Alapjogi Chartája szerinti foglalkoztatási és szociális kötelességek teljesítésére; felhívja az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét, hogy alaposan értékelje az intézkedések alapvető jogokra kifejtett hatását, és a Charta megsértése esetén adjon ki ajánlásokat;

69.  üdvözli az olasz elnökség szándékát, amelyet az Európai Tanács 2014. augusztus 30-i rendkívüli ülésének következtetéseiben is megfogalmaztak, hogy állam- és kormányfői szintű konferenciát tart a foglalkoztatásról, különösen a fiatalok foglalkoztatásáról;

70.  üdvözli a munkanélküliségi ráta fent említett csökkenését, különösen néhány tagállamban; emlékeztet arra, hogy az Európa 2020 stratégia pontosan kimondja, hogy a számadatok közül a foglalkoztatási rátát kell figyelni, és sajnálatosnak tartja, hogy a foglalkoztatási ráta jelenlegi mutatói nem tükrözik pontosan az összes uniós munkaerőpiac valós helyzetét;

71.  megjegyzi, hogy a Bizottság felhívja a figyelmet a növekedés és munkahelyteremtés keretfeltételeinek javítására irányuló strukturális reformok szükségességére, különösen a magas munkanélküliség idején, és hogy az egységes piac megvalósításával számos lehetőség nyitható meg mind nemzeti, mind pedig európai szinten;

72.  felkéri az új Bizottságot, hogy tegye valódi prioritássá a foglalkoztatás fellendítését növekedés és minőségi munkahelyek megteremtésére irányuló nagyra törő, átfogó stratégia létrehozásával, amelyben minden új biztos részt vesz; azon a véleményen van, hogy e célból a foglalkoztatásért és a szociális ügyekért felelős biztosnak tervet kell készítenie, amely minden politikai területre kiterjed és a minőségi foglalkoztatásra vonatkozó konkrét intézkedéseket tartalmaz;

73.  úgy véli, hogy az Unió versenyképességének a helyreállítása nem érhető el egyedül a költségcsökkentéssel, hanem azt a kutatásra és fejlesztésre, az oktatásra és a készségekre irányuló fokozott beruházásnak, valamint nagyobb erőforrás-hatékonyságnak kell kísérnie; alkalmazkodóbb és dinamikusabb munkaerőpiacok kialakítását szorgalmazza, amelyek elbocsátások és túlzott bérkiigazítások nélkül képesek igazodni a gazdasági helyzetben bekövetkező zavarokhoz; emlékeztet arra, hogy számos uniós munkavállaló vásárlóereje jelentősen romlott, a háztartások jövedelmei csökkentek és a belső kereslet visszaszorult; úgy véli, hogy a gazdaságunk versenyképességének helyreállítása érdekében az EU-nak az egyéb termelési költségekre, ártendenciákra és haszonkulcsokra és az innovációt, termelékenységet és kiválóságot ösztönző ágazatközi politikákra összpontosító stratégiákat kell kidolgoznia;

74.  aggodalmának ad hangot a jólét és a jövedelem terén tapasztalható egyre növekvő egyenlőtlenségek miatt, amelyek gyengítik a vásárlóerőt és a belső keresletet, valamint a reálgazdaságba való beruházásokat; felhívja a tagállamokat, hogy nemzeti reformprogramjaikba építsenek be olyan intézkedéseket, amelyek ezeket az egyenlőtlenségeket csökkentik a növekedés, a foglalkoztatás és a társadalmi kohézió erősítése érdekében;

75.  hangsúlyozza, hogy az adóterhet a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében a munkáról a fenntartható adózás egyéb formái felé kell eltolni;

76.  üdvözli a Bizottság környezetvédelmi adózás területét érintő országspecifikus ajánlásait, és felkéri a tagállamokat, hogy hajtsák végre ezt az ajánlást, biztosítva mindamellett, hogy ez különösen az alacsonyabb jövedelmeknek kedvezzen; kiemeli annak pozitív költségvetési, foglalkoztatási, szociális és környezeti hatását, hogy az adóterheket a munkaerőről a környezetvédelmi adózásra hárítják át, és kivezetik a környezetvédelem szempontjából káros támogatásokat;

77.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a pénzügyi széttöredezettség bizonyos esetekben veszélyezteti a kkv-k növekedését és fenntarthatóságát; kéri a gazdaság hitelezési képességének helyreállítását, ami lehetővé teszi, hogy a kkv-k beruházzanak és munkahelyeket hozzanak létre, továbbá elősegíti a kkv-k indítását, valamint hozzáférését az olyan programokhoz, mint a COSME vagy a Horizont 2020;

78.  felhívja a tagállamokat, hogy az önfoglalkoztatók, a mikrovállalkozások és a kkv-k esetében számolják fel a fölösleges igazgatási terheket és bürokráciát, és enyhítsék az induló vállalkozásokra vonatkozó feltételeket;

79.  felkéri a Bizottságot, hogy – az EUMSZ 9. cikke alapján – sürgősen öntse szilárd formába a megígért 300 milliárd eurós beruházási tervet, illetve kéri, hogy elemezzék, elegendő-e ez az összeg az EU teljes versenyképességének, illetve növekedési és minőségimunkahely-teremtési képességének helyreállítására;

80.  üdvözli a Bizottságnak a teljes EU-ra vonatkozó, országspecifikus ajánlásokról szóló átfogó közleményében tett felhívását, miszerint többet kell beruházni a kutatásba és fejlesztésbe, az innovációba, az oktatásba, a szakképzési és az aktív munkaerő-piaci politikákba, valamint az energia, a közlekedés és a digitális gazdaság ágazatába;

81.  felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék az uniós ipart a versenyképességnek és foglalkoztatásnak kedvező rugalmasabb versenypolitika alkalmazásával, ökológiai és digitális átállási terv mellett; ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően készítsen jogi aktusra irányuló javaslatot a munkavállalók tájékoztatásáról és a velük folytatott konzultációról, a szerkezetátalakítás előrejelzéséről és kezeléséről annak érdekében, hogy biztosítsa az uniós ipar gazdasági és szociális szempontból felelősségteljes alkalmazkodását a változásokhoz oly módon, hogy fenntartja a munkavállalói jogokat anélkül, hogy túlzott szabályozási terhet róna a vállalkozásokra, különösen a kkv-kra;

82.  aggódik amiatt, hogy számos tagállamban és ágazatban a munkahelyek elvesztése a munkahelyek minőségének romlásával, a foglalkoztatási akadályok növekedésével és a munkaügyi normák hanyatlásával párosul; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak célzott erőfeszítéseket kell tenniük a munkahelyek minőségének javítására a készségek és a munkaerő-piaci igények összehangolása érdekében; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek célzott erőfeszítéseket a részidős és ideiglenes kényszerszerződések, a bizonytalan (például nulla órás) szerződések, a színlelt önfoglalkoztatás és a be nem jelentett munka által okozott további problémák kezelésére; ezért üdvözli a be nem jelentett munka elleni európai platformra irányuló bizottsági kezdeményezést; megismétli a tagállamokhoz intézett felhívását, hogy biztosítsák, hogy a bizonytalan, ideiglenes vagy részidős szerződéssel rendelkező vagy önfoglalkoztató emberek alapvető jogosultságokban és megfelelő szociális védelemben részesüljenek;

83.  kéri a Bizottságot, hogy politikai iránymutatásaiban ösztönözze a munkaerő-piaci reformokat, amelyek – többek között – a szegmentáció csökkentését, a munkahelyváltás megkönnyítését, a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok munkaerő-piaci integrációját, az aktív keresők szegénységének csökkentését, a nemek közötti egyenlőség előmozdítását, az atipikus szerződéssel foglalkoztatottak jogainak megerősítését és az önfoglalkoztató munkavállalók szociális védelmének növelését célozzák;

84.  megállapítja, hogy az EU foglalkoztatási és szociális helyzetéről szóló 2013. évi éves jelentésben a Bizottság kiemelte a szociális védelmi kiadások jelentőségét a szociális kockázatok elleni védintézkedésként; emlékeztet arra, hogy az automatikus stabilizátorok fontos szerepet töltenek be az aszimmetrikus sokkhatások kezelésében, az országok jóléti rendszerei túlzott kimerítésének elkerülésében és ily módon az egész GMU fenntarthatóságának megerősítésében; felkéri a Bizottságot, hogy országspecifikus ajánlásaiba foglalja bele, hogy fontos az erős automatikus stabilizátorok megőrzése a tagállamokban, tekintettel a társadalmi kohézió fenntartásában, valamint a belső kereslet és a gazdasági növekedés ösztönzésében játszott kiemelkedő szerepükre; ismét arra kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy zöld könyvet az euróövezetben használható automatikus stabilizátorokról;

85.  üdvözli az Európai Tanács olasz elnöksége által a programjában körvonalazott szándékot, hogy megbeszéléseket kezdeményez uniós szinten az automatikus stabilizátorok ügyében, különös figyelmet fordítva az euróövezetre kiterjedő munkanélküli ellátási rendszer lehetséges létrehozására;

86.  hangsúlyozza az aktív és inkluzív munkaerő-piaci politikák jelentőségét jelenlegi körülmények között a foglalkoztatás ösztönzésére szolgáló stratégiai eszközként; mélységes aggodalmának ad hangot amiatt, hogy számos tagállam a növekvő munkanélküliségi ráta ellenére csökkentette az aktív és inkluzív munkaerő-piaci politikák finanszírozására előirányzott költségvetési tételeket; felszólítja a tagállamokat, hogy a szociális partnerekkel folytatott szoros együttműködés keretében növeljék az aktív munkaerő-piaci politikák hatókörét és hatékonyságát;

87.  üdvözli az állami foglalkoztatási szolgálatok (ÁFSZ-ek) közötti fokozott együttműködésről szóló, 2014. május 15-i 573/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadását; tudomásul veszi az EURES-re (az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portáljára) vonatkozó rendeletre irányuló 2014. januári javaslatot; felszólítja a Parlamentet és a Tanácsot, hogy sürgősen vitassa meg a reform kérdését, hogy az 1296/2013/EU rendelet rendelkezéseivel összhangban és a sokszínűség elősegítése érdekében az EURES hatékony eszközzé váljon a munkaerő Unión belüli mobilitásának ösztönzésében; arra is emlékeztet, hogy a mobilitásnak önkéntesnek kell maradnia, és emiatt nem szabad korlátozni a minőségi munkahelyek teremtésére és a képzési helyek helyszínen történő létrehozására irányuló erőfeszítéseket; hangsúlyozza, hogy a jól működő Európai Gazdasági Térség előfeltétele a többi tagállamban tapasztalható élet- és munkakörülményekre vonatkozó megbízható szakmai információk rendelkezésre állása;

88.  hangsúlyozza azon munkavállalók – különösen a fiatalok – egyre növekvő számát, akik elhagyják származási országukat és más tagállamokba költöznek munkalehetőségek után kutatva; sürgeti a Bizottságot, hogy a tagállamokkal közösen ösztönözze a munkavállalók unión belüli mobilitását a mozgás szabadságának biztosítása érdekében, tiszteletben tartva ugyanakkor az azonos bánásmód elvét és védelmezve a béreket és a szociális normákat; felszólítja a tagállamokat, hogy hozzon létre az Európa 2020 stratégiával összhangban lévő szociális és munkaügyi feltételeket;

89.  attól tart, hogy a természettudományokkal, a technológiával, a műszaki tudományokkal és a matematikával (STEM) kapcsolatos készségek nem fogják kielégíteni a vállalkozások készségek iránti keresletét az elkövetkező években, és ezzel csökken az uniós munkaerő alkalmazkodási és fejlődési képessége; felhívja a tagállamokat, hogy ruházzanak be oktatási és képzési rendszereik modernizálásába, az egész életen át tartó tanulást is beleértve, különös tekintettel a duális tanulási rendszerekre, és segítsék elő az iskolából a munka világába való átmenetet;

90.  úgy véli, hogy javítani kell a fiatalok vezetői, irányítási és vállalkozási készségét annak érdekében, hogy az új és induló vállalkozások kiaknázhassák az új piacokban rejlő lehetőségeket, és ki tudják teljesíteni növekedési potenciáljukat, és ezáltal a fiatalok ne csak munkavállalók lehessenek, hanem munkáltatókká is válhassanak;

91.  leszögezi, hogy a banki hitelezés továbbra is a legáltalánosabb finanszírozási forrás az EU-ban; úgy véli azonban, hogy valódi előnyök rejlenek a finanszírozás innovatív programokon keresztül és bankrendszeren kívül megvalósuló új formáiban – ilyenek például a közösségi finanszírozás, a kkv-angyalok, a közösségi hitelezés, a mikrohitelezés, a könnyen elérhető mikrohitel-ügynökségek és az egyéb eszközök –, amelyekkel az induló vállalkozásoknak és kkv-knek biztosíthatók a növekedéshez és munkahelyteremtéshez elengedhetetlen beruházások;

92.  üdvözli a fiatalok munkanélküliségi rátája terén tapasztalható javulást, azonban rámutat, hogy az továbbra is riasztó szinten áll: 22%-os a 28 tagú EU-ban és 23,1% az euróövezetben; rámutat a tagállamok közötti aggasztó különbségekre (7,8% Németországban és 56,3% Görögországban 2014 áprilisában); hangsúlyozza, hogy a munkahelyek bizonytalansága és az alulfoglalkoztatottság is nőtt, szem előtt tartva, hogy ha a fiatalok találnak is munkát, sokan – átlagosan 43%-uk, a felnőtt munkavállalók 13%-ával szemben – azzal szembesülnek, hogy bizonytalan körülmények mellett vagy részidős kényszer-munkaszerződés keretében dolgoznak; aggodalmának ad hangot amiatt is, hogy sok tagállamban nő a hajléktalan munkanélküli fiatalok száma;

93.  üdvözli, hogy az ifjúsági garanciát az országspecifikus ajánlások többségében megemlítik; felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a 2014. évi országspecifikus ajánlásokban meghatározott kihívásokat a kínálat minősége, a NEET-ek aktív megszólításának hiánya, az állami foglalkoztatási szolgálatok igazgatási képessége és a valamennyi érintett partnerrel való hatékony együttműködés hiánya tekintetében, ugyanakkor határozza meg azokat a legjobb gyakorlatokat, amelyek irányadók lehetnek a programok javításához; felszólít a végrehajtás nyomon követése terén az átláthatóság növelésére, az eredményeket felmutatni nem tudó tagállamok kezelésének nagyratörőbb megközelítésére és az előreütemezés jobb alkalmazására; hangsúlyozza e tekintetben, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést arra irányuló ösztönzőnek kellene tekinteni, hogy a tagállamok az Európai Szociális Alapot is felhasználják a fiatalokat érintő, különösen a szegénységgel és a társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos átfogóbb projektek finanszírozására;

94.  felkéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot olyan európai keretre, amely kötelező minimumstandardokat ír elő az ifjúsági garanciák végrehajtása tekintetében – beleértve a szakmai gyakorlatok minőségét, a fiataloknak fizetendő tisztességes bért és a foglalkoztatási szolgálatokhoz való hozzáférést –, és a 25 és 30 év közötti fiatalokra terjed ki; felszólítja a tagállamokat, hogy használják fel hatékonyan a rendelkezésre álló költségvetést és haladéktalanul hajtsák végre az ifjúsági garanciát; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kezeljék prioritásként az ifjúsági garanciát, tekintettel arra, hogy a költségvetési előirányzatokat az első két évre ütemezték elő; felhív arra, hogy a többéves pénzügyi keret ígért félidős felülvizsgálatakor növeljék a rendelkezésre álló költségvetést, szem előtt tartva, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 21 milliárd eurónyi összeget tart szükségesnek a fiatalok munkanélküliségi problémájának euróövezetbeli megoldásához; ezt a növekményt szükséges beruházásnak tekinti, tekintettel a fiatalok munkanélkülisége által okozott hatalmas, 153 milliárd EUR összegű éves gazdasági veszteségre, ami az EU GDP-jének 1,2%-át teszi ki (Eurofound, 2012)(17);

95.  hangsúlyozza a gyakorlati készségek és a szakképzés duális rendszerének fontosságát, amely foglalkoztathatóbbá teszi a fiatalokat;

96.  felhívja a tagállamokat, hogy minden szinten javítsák a vállalkozások és az oktatási szektor közötti együttműködést;

97.  tudomásul veszi a Tanács 2014. márciusi, a fiatal munkavállalókat sújtó megkülönböztetés és kizsákmányolás megelőzését célzó, a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről szóló ajánlásait; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az európai szemeszter keretében foglalják bele ezeket az ajánlásokat nemzeti reformprogramjaikba és az országspecifikus ajánlásokba;

98.  aggodalommal állapítja meg, hogy a nők körében magasabb a munkanélküliségi ráta, mint a teljes népesség körében (11,7% az Unió 18 tagállamában és 10,4% a 28 tagú Európai Unióban a 11,5%-kal, illetve 10,2%-kal szemben); felhív ezért minőségi munkahelyek teremtésére irányuló, nőket célzó intézkedéseket tartalmazó külön tervek létrehozására; kéri a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését az ajánlásokban, és rámutat, hogy a nemek közötti egyenlőséget és a nők munkaerő-piaci részvételét nem szabad más ajánlásokkal veszélyeztetni; felhív külön ajánlások létrehozására a nemek közötti bér- és nyugdíjkülönbség csökkentése érdekében, ami nem csak a gazdaságot és a versenyképességet fékezi, hanem a társadalmi igazságtalanság jele is;

99.  üdvözli a nők alacsony munkaerő-piaci részvételének orvoslásával foglalkozó ajánlásokat; felhívja a Bizottságot, hogy a következő éves foglalkoztatási jelentésben a foglalkoztatási rátán túlmutató, átfogóbb szemszögből foglalkozzon a nemek közötti egyenlőség kérdésével; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy orvosolják a munkaerő-piaci szegregációt és a gondozási feladatok egyenlőtlen megoszlását; megfizethető és jó minőségű közszolgáltatásokat kér a gyermekek és eltartott személyek gondozása területén, amelyek lehetővé teszik – különösen a nők számára – a foglalkoztatásba való visszatérést, valamint elősegítik a munka és a magánélet összeegyeztetését;

100.  felhívja a tagállamokat, hogy vegyék különösen figyelembe a munkanélküli fiatalok hátrányos helyzetű csoportok körében tapasztalható magas arányát, és helyezzék előtérbe a munkaerő-piaci belépés és integráció, illetve a bejutási és integrációs politikák általános érvényesítése tárgykörét, mivel a sikeres integráció kulcsa a foglalkoztatás;

101.  mély aggodalommal tölti el, hogy egyre általánosabbá válik a hosszú távú munkanélküliség és az idősebbek is nagyobb arányban néznek szembe munkanélküliséggel és további nehézségekkel a munkaerőpiacra való visszatérésükkor; felhívja a tagállamokat, hogy teljes mértékben aknázzák ki az Európai Szociális Alap lehetőségeit e munkavállalók munkaerőpiacra való sikeres visszatérésének támogatása céljából;

102.  aggodalommal állapítja meg, hogy a 40 év feletti munkavállalók gyakran már nem részesülnek megfelelő képzésben és továbbképzésben a munkahelyükön; ezért felszólítja a munkáltatókat, a szociális partnereket és a nemzeti kormányokat, hogy valósítsanak meg valóban az egész életen át tartó tanuláson alapuló koncepciókat, és végezzenek méréseket a munkaerőpiacon, hogy a lehető leghamarabb érezhető javulást érjenek el az idősebb munkavállalók képzésében;

103.  üdvözli azokat az országspecifikus ajánlásokat, amelyek célja a minimáljövedelem-rendszer, a biztonsági háló és a szociális védelem megfelelőségének és hatókörének növelése, illetve azokat, amelyek a munkaerő-piaci részvételre vonatkozó politikákhoz kapcsolódnak; azon a véleményen van azonban, hogy a Bizottság szerint 2014-ben és 2015-ben várható egyenetlen és törékeny növekedés önmagában nem lesz képes megoldani azt a súlyos hatást, amelyet a válság gyakorolt a szegénység és a szociális kirekesztődés elleni küzdelemre, illetve az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósítására; sürgeti a tagállamokat, hogy szorosan kövessék az ajánlásokat, teljesítsék azokat, és javasoljanak konkrét, célzott intézkedéseket nemzeti reformprogramjaikban a szegénység, különösen a hajléktalanság és a gyermekszegénység problémájának megoldására;

104.  felhívja a Bizottságot, hogy az európai szemesztert szorosabban kapcsolja össze az Európa 2020 stratégia szociális célkitűzéseivel; úgy véli, hogy a nemzeti reformprogramoknak jelentést kell tenniük a szegénységgel kapcsolatos nemzeti célokról, bemutatva az Európa 2020 stratégia alapján a szegénységre vonatkozóan közösen elfogadott kiemelt célhoz való hozzájárulást; felhívja a Bizottságot, hogy a jövőben minden tagállam számára adjon ki a szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos országspecifikus ajánlásokat; felhívja a tagállamokat, hogy léptessenek életbe egyedi társadalmi integrációs és megkülönböztetésellenes intézkedéseket a szegénység csökkentése érdekében, amelyek a társadalmi kirekesztés kockázatának leginkább kitett csoportokra irányulnak; felkéri a tagállamokat, hogy hajtsanak végre átfogó aktív integrációs stratégiát azzal, hogy saját nemzeti gyakorlatukkal összhangban megfelelő minimáljövedelmet és szociális biztonsági rendszert garantálnak, beleértve a kollektív megállapodásokban vagy nemzeti jogszabályokban előírt rendelkezéseket is;

105.  felhívja a tagállamokat, hogy a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről szóló, 2013. december 10-i tanácsi ajánlás fényében hajtsanak végre hosszú távú, célzott és integrált intézkedéseket a roma közösségek szociális és gazdasági marginalizálódásának csökkentésére, különösen a munkaerő-piaci integrációjukra irányuló intézkedések elfogadásával, többek között a szociális segítségnyújtás és a keresőtevékenység megkezdésének támogatása közötti kapcsolat erősítésén, a roma gyerekek iskolába járásának növelésén és a lemorzsolódásuk csökkentésén keresztül;

106.  felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul lépjen fel a gyermekszegénység Európa-szerte tapasztalható riasztó növekedésével szemben egy szegénység elleni gyermekgarancia-program bevezetésével; úgy véli, hogy ez a garanciaprogram kiemelkedő fontosságú a jelenlegi gazdasági és szociális válság által sújtott gyermekek védelme érdekében;

107.  elítéli, hogy a Bizottság nyugdíjakra vonatkozó ajánlásai a Parlament idevágó zöld és fehér könyvekre vonatkozó álláspontjának figyelmen kívül hagyásával készültek; hangsúlyozza, hogy a nyugdíjreformhoz nemzeti politikai és szociális kohézió szükséges, és sikere érdekében tárgyalásokat kell folytatni a szociális partnerekkel, illetve hogy a tagállamok nyugdíjrendszereinek szükséges átfogó reformjait úgy kell kidolgozni, megfogalmazni és elfogadni, hogy biztosítsák fenntarthatóságukat, ugyanakkor ne veszélyeztessék a nyugdíjak megfelelő szintjét és teljes mértékben hangolják össze az Európa 2020 stratégia gazdasági és szociális prioritásaival;

108.  sajnálatosnak tartja, hogy igen kevés országspecifikus ajánlás foglalkozik az aktív keresők elszegényedése és a hajléktalanság kérdésével; rámutat, hogy egyes esetekben a szegénység új, a közép- és munkásosztályt érintő formái jelennek meg, amikor is a jelzáloghitelek fizetésével kapcsolatos problémák egyre több kilakoltatáshoz és végrehajtáshoz vezetnek; felhívja a Bizottságot, hogy a 2015-ös éves növekedési jelentésben kifejezetten foglalkozzon az aktív keresők elszegényedésével és az azon emberek körében tapasztalható szegénységgel, akiknek nincs vagy csak korlátozott kapcsolata van a munkaerőpiaccal; azt ajánlja a Bizottságnak és a tagállamoknak, hogy hajtsanak végre a szociális és megfizethető lakhatást támogató integrált szakpolitikákat, eredményes megelőző politikákat a kilakoltatások számának csökkentése érdekében, illetve a szintén növekvő energiaszegénységet kezelő szakpolitikákat;

109.  üdvözli, hogy egyes országspecifikus ajánlások foglalkoznak a gyermekszegénység elleni küzdelemmel és a megfizethető gyermekgondozási szolgáltatásokkal, ám több lépést sürget az alacsony jövedelmű családok érdekében; felhív több ajánlás készítésére a társadalmi befogadási stratégiákról, beleértve a szegénység szélsőséges formái – mint például a hajléktalanság – elleni küzdelmet;

110.  megjegyzi, hogy a Bizottság támogatja az aktív beilleszkedési stratégiákat; úgy véli azonban, hogy ezeknek a stratégiáknak olyan intézkedéseket kell tartalmazniuk, amelyek a fogyatékkal élő és csökkent munkaképességű emberek munkaerő-piaci integrációjára irányulnak; ösztönzi a tagállamokat annak mérlegelésére, hogy milyen hozzáadott értéket jelent, ha ösztönzik a munkáltatókat a munkaerőpiactól legmesszebb lévő emberek foglalkoztatására, mégpedig a kiegyensúlyozott szerkezetű felelősségi körök és támogatási hálózatok kialakításával, amelyek bevonják valamennyi érintett szereplőt a tagállamok munkaerő-piaci politikáinak kidolgozásába;

111.  felszólít arra, hogy – tekintve a magas szegénységi rátákat – készüljön értékelés arról, hogy megfelelően finanszírozott-e a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap, és ha nem, a többéves pénzügyi keret félidős értékelése során vizsgálják meg a források növelésének lehetőségeit;

112.  egyetért a Bizottsággal és a tagállamokkal abban, hogy a tagállamoknak a megelőzésen, a lakhatást szem előtt tartó megközelítéseken és a kilakoltatással kapcsolatos szabályozások és gyakorlatok felülvizsgálatán, továbbá a hajléktalanok kriminalizálásának megszüntetésén alapuló átfogó stratégiáknak kell kezelniük a hajléktalanság problémáját; a bevált gyakorlatok nemzetközi cseréjének és a kölcsönös tanulás javítására szólít fel, és ebben az összefüggésben elismeri a PROGRESS program szerepét;

113.  üdvözli az oktatásba való beruházásra irányuló ajánlást, ám aggodalommal tölti el, hogy több mint 20 tagállam csökkentette relatív mértékben (a GDP-hez viszonyított arányában) oktatási kiadásait, ezzel veszélyeztetve növekedési és munkahely-teremtési képességüket, illetve versenyképességüket; rámutat, hogy az ilyen beruházások csökkentése fokozza az Unió strukturális gyengeségét, mivel nincs összhang a magasan képzett munkavállalók iránti növekvő kereslet és aközött, hogy számos tagállamban jelenleg túl nagy az alacsonyan képzett munkaerő aránya;

114.  tudomásul veszi, hogy a Bizottság az egészségügyi ellátórendszerek megreformálását ajánlja, melynek célja, hogy e rendszerek meg tudják valósítani céljukat, hogy költséghatékony módon magas színvonalú ellátást nyújtsanak, melyhez mindenki hozzájuthat, illetve biztosítsák pénzügyi fenntarthatóságukat;

115.  megismétli felhívását az érintett civil társadalmi szereplők fokozott, szervezett bevonására nemzeti és uniós szinten annak érdekében, hogy biztosítsák az európai szemeszter folyamatának legitimitását és növeljék hatékonyságát; e tekintetben várakozással tekint a szociális partnerek Bizottság által tervezett bevonására a szociális párbeszédért felelős bizottság keretében a 2015. évi éves növekedési jelentés elfogadása előtt;

116.  bírálja, hogy nem minden tagállam vonta be nemzeti parlamentjét, nemzeti szociális partnereit és a civil társadalmat saját nemzeti reformprogramja elkészítésébe. felhívja a tagállamokat, hogy nemzeti reformprogramjaikban részletes áttekintésben fejtsék ki, hogy kit és milyen módon vontak be; felhívja a Bizottságot, hogy vegye számba a parlamenti eljárásokkal és az érdekelt felek európai szemeszterbe való bevonásával kapcsolatos különböző nemzeti gyakorlatokat;

Költségvetési politikák

117.  ismét hangsúlyozza az uniós költségvetés fontos szerepét a fenntartható növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzésében, valamint a makrogazdasági egyensúlyhiány, ezáltal a szociális egyenlőtlenségek csökkentésében az EU-ban; különösen emlékeztet arra, hogy a beruházások katalizátoraként betöltött szerepének figyelembevétele nélkül is az uniós költségvetés nagyjából 60%-át közvetlenül az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek teljesítésére fordítják; továbbá hangsúlyozza, hogy a 2014–2020-as időszak számos programja innovatív pénzügyi eszközöket tartalmaz, amelyekben ott rejlik a lehetőség, hogy kulcsszerepet játsszanak a tagállamok állami és magánberuházásai támogatásában, különösen a széles körben fontos politikai prioritásként számon tartott hosszú távú beruházások vonatkozásában;

118.  emlékeztet arra, hogy az új többéves pénzügyi keret kezdetekor mind uniós, mind tagállami szinten az új programok gyors és hatékony végrehajtására van szükség annak érdekében, hogy azok hozzájárulhassanak a gazdasági fellendülés folyamatához; felszólít a többéves pénzügyi keret első éveire ütemezett programok – mint például a Horizont 2020, a COSME, az Erasmus+ és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés – különösen gyors végrehajtására; hangsúlyozza, hogy e programok ösztönző hatással bírnak, valamint egymás hatását kölcsönösen erősítő és katalizátorszerepet töltenek be a nemzeti beruházási politikák, illetve a növekedés és a munkahelyteremtés vonatkozásában; hangsúlyozza, hogy szükség van a 2014–2020-as kohéziós politika gyors elindítására (a már aláírt partnerségi programok, a jóváhagyott operatív programok és a kifizetett előfinanszírozások tekintetében); ismételten hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika fontos szerepet játszhat a növekedés és a munkahelyteremtés támogatásában az EU egész területén; ebben az összefüggésben felkéri a tagállamokat annak biztosítására, hogy az uniós támogatást irányítsák a – különösen fiataloknak szóló – munkahelyek teremtését, illetve a fenntartható növekedést és a versenyképességet célzó projektekre; mély aggodalmát fejezi ki a fennálló kötelezettségvállalások (RAL) korábban sosem látott szintje miatt, amelyek többsége a kohéziós politikához kapcsolódik, és amiatt, hogy nagy a kockázata annak, hogy egyes tagállamok visszavont kötelezettségvállalásokkal szembesülnek a korábbi programozási időszakból eredő támogatások tekintetében;

119.  támogatja mind az uniós ifjúsági garanciaprogramot, mind az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést, amelyek nélkülözhetetlen eszközök az ifjúsági munkanélküliség drámaian magas szintje elleni küzdelemben; üdvözli a Bizottság legutóbbi lépéseit, melyek célja a tagállamok támogatása az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében finanszírozott intézkedések megfelelő programozása érdekében; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák e programok megfelelő, hatékony, gyors és kellő időben történő végrehajtását;

120.  hangsúlyozza, hogy az uniós munkahelyek, növekedés és versenyképesség támogatása megköveteli, hogy az értékláncok növekedjenek az Unióban, és az uniós vállalkozások – többek között a kkv-k – jobban bevonódjanak az értékláncok minden szintjére; emlékeztet arra, hogy e szakpolitikáknak mindenféle méretű vállalkozásra ki kell terjedniük, az európai termelési lánc fenntartását kell eredményezniük, és támogatniuk kell a nagy növekedési potenciállal rendelkező ágazatokat, különös figyelemmel az innovációra, a szakértelemre, a fenntarthatóságra, a vállalkozó szellemre és a kreativitásra, és lehetővé kell tenniük a megfelelő növekedést és jólétet annak érdekében, hogy több munkahely jöhessen létre;

121.  hangsúlyozza, hogy egy olyan időszakban, amikor számos tagállam erősen függ egyetlen energiaellátótól, közöttük hat pedig teljes egészében Oroszországtól kapja a földgázt, a munkahelyek támogatásához és védelméhez szükség van arra is, hogy csökkenjen az EU energiaellátás tekintetében jelentkező külső sokkhatásoknak való kiszolgáltatottsága; e tekintetben üdvözli az Európai Tanács 2014. június 26–27-i ülésének következtetéseit, és elvárja, hogy e következtetések legkésőbb 2014 októberében egészüljenek ki az EU energiabiztonságának növelését célzó, ambiciózus közép- és hosszú távú intézkedésekkel;

122.  hangsúlyozza, hogy a szűk 2014–2020-as kifizetési plafon továbbra is alapvető problémát okoz az uniós költségvetésben, hátrányosan hat a gazdasági fellendülésre, mivel a késedelmes kifizetések legfőképpen a közvetlen kedvezményezettek számára károsak; emlékeztet arra, hogy a végrehajtás tekintetében biztosítani kell a kifizetések kellő időben történő, rendezett lebonyolítását annak érdekében, hogy egyidejűleg lehessen teljesíteni a régebbi kötelezettségvállalásokból eredő kifizetéseket és az új programok megfelelő elindítását célzó előfinanszírozásból adódóakat, illetve annak elkerülése érdekében, hogy a fennálló kötelezettségvállalások (RAL) rendellenes módon átkerüljenek a 2015-ös költségvetésbe; ezzel összefüggésben sürgeti a Tanácsot, hogy fogadja el a Bizottság által benyújtott teljes 3/2014. sz. költségvetés-módosítási tervezetet annak érdekében, hogy az uniós költségvetés maximális hatást tudjon gyakorolni a helyi beruházások révén; felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben a 2., 3. és 4. sz. költségvetés-módosítási tervezetek módosítás nélkül kerülnek elfogadásra, ez a tagállamok által rendelkezésre bocsátandó csupán további 106 millió eurós GNI-hozzájárulást feltételező átfogó költségvetési hatást jelentene annak érdekében, hogy a 2014-es költségvetésben megfelelő szintű kifizetési előirányzatok álljanak rendelkezésre az Unió meglévő jogi kötelezettségeinek fedezésére; hangsúlyozza eltökéltségét, hogy továbbra is ellenőrizni kívánja a kifizetések és a fennálló kötelezettségvállalások átfogó helyzetét, és teljes mértékben ki kívánja aknázni a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben és a kapcsolódó intézményközi megállapodásban foglalt rugalmassági eszközöket; kiemeli, hogy az uniós költségvetés visszatérő fizetésimérleg-válságának kérdésével fenntartható módon kell foglalkozni a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret választások utáni felülvizsgálata alkalmával, amelyre a 2014. november 1-jén hivatalba lépő következő Európai Bizottságnak minél hamarabb sort kell kerítenie;

123.  emlékeztet azon álláspontjára, hogy a tagállamok költségvetési helyzetén a saját források új – az Unió költségvetésének finanszírozására szolgáló – rendszere által lehet könnyíteni, amely csökkenteni fogja a GNI-alapú hozzájárulásokat, ezáltal lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a gazdasági fellendülést szolgáló beruházás és reformintézkedések támogatására szolgáló uniós finanszírozás kockáztatása nélkül hajtsák végre konszolidációs erőfeszítéseiket; emlékeztet arra, hogy az Európai Bizottság már számos jogalkotási javaslatot nyújtott be a saját források rendszerének reformja érdekében, amelyek közül sajnos egyiket sem tárgyalta a Tanács érdemben; ezért hangsúlyozza, hogy nagy fontosságot tulajdonít a saját források ügyével foglalkozó magas szintű csoportnak, amelynek az EU finanszírozása valódi reformjához kell vezetnie;

124.  sürgeti a Bizottságot, hogy a 2014 novemberében közzéteendő 2015. évi éves növekedési jelentésében teljes körűen mutassa be és hangsúlyozza az uniós költségvetésnek az európai szemeszter folyamatában betöltött szerepét, tényszerű és konkrét adatokkal szolgálva annak a helyi, regionális és nemzeti szintű, összes közkiadásra gyakorolt mozgósító, katalizáló, szinergikus és kiegészítő hatásairól;

125.  felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy következő éves növekedési jelentésében adjon teljes, hiánytalan képet arról, mit értek el a gazdasági és pénzügyi válságból való kilábalás érdekében az Európai Tanács 2012. júniusi ülésén elfogadott Növekedési és Munkahely-teremtési Paktum végrehajtásának eredményeként, és nyújtson be új javaslatokat arról, milyen szerepelt játszhat az uniós költségvetés az intelligens, fenntartható, inkluzív, forráshatékony és munkahelyeket létrehozó növekedés további megteremtésében;

126.  üdvözli a Bizottság megválasztott elnökének kötelezettségvállalását, hogy végrehajtja a 2012. december 5-i „A valódi Gazdasági és Monetáris Unió felé” című bizottsági ütemtervet; úgy véli, hogy minden további finanszírozásnak és eszköznek (például egy szolidaritási mechanizmusnak) az uniós költségvetés szerves részét kell képeznie, de a többéves pénzügyi keret elfogadott felső korlátai felett.

Belső piac

127.  szorgalmazza egy valódi belső energiapiac létrehozását, amely méltányos piaci hozzáférést, magas szintű fogyasztóvédelmet és – különösen a kkv-k számára – hozzáférhető piacot biztosít;

128.  úgy véli, hogy a tagállamoknak fokozniuk kell közigazgatásuk modernizálására tett erőfeszítéseiket közigazgatási jogszabályaik reformjának teljes végrehajtásával, polgáraik és vállalkozásaik számára nyújtott nagyobb mértékű és jobb digitális szolgáltatások biztosításával, a költségek csökkentésével, a hatékonyság növelésével és a határon átnyúló együttműködés elősegítésével és az európai közigazgatások közötti átjárhatósági keretrendszer létrehozásával; kiemeli, hogy az uniós közbeszerzési és koncessziós jogszabályok teljes körű és gyors végrehajtása kitűnő lehetőséget nyújt az innováció fejlesztésére, a kkv-k hozzáférésének javítására és a közigazgatás modernizálására mind kormányzati, mind pedig helyi szinten, a közkiadások és -beruházások minőségének, hatékonyságának és átláthatóságának növelése révén;

Környezeti politika

129.  hangsúlyozza, hogy az uniós gazdaságok környezetbaráttá tétele hozzájárul a hosszú távú és a válságnak ellenálló növekedéshez, növeli a versenyképességet és munkahelyeket teremt, miközben javítja az Unió energiabiztonságát és energiafüggetlenségét, és hogy a környezetbarát gazdaságot a gazdasági fejlődés fő hajtóerejének kell tekinteni;

o
o   o

130.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak, a nemzeti parlamenteknek, valamint az Európai Központi Banknak.

(1) HL L 306., 2011.11.23., 12. o. (2) HL L 306., 2011.11.23., 41. o. (3) HL L 306., 2011.11.23., 8. o. (4) HL L 306., 2011.11.23., 33. o. (5) HL L 306., 2011.11.23., 25. o. (6) HL L 306., 2011.11.23., 1. o. (7) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0240. (8) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0036. (9) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0130. (10) HL L 140., 2013.5.27., 11. o. (11) HL L 140., 2013.5.27., 1. o. (12) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0129. (13) HL L 347., 2013.12.20., 320. o. (14) HL C 51. E, 2013.2.22., 101. o. (15) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0043. (16) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0205. (17) Eurofound (2012), „NEETs – Young people not in employment, education or training: Characteristics, costs and policy responses in Europe” (Nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő „NEET”-fiatalok: Jellemzők, költségek és szakpolitikai válaszlépések Európában), Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg.