Az Európai Parlament 2014. október 23-i állásfoglalása a (2009. évi Szaharov-díjjal kitüntetett) Memorial nevű nem kormányzati szervezet feloszlatásáról Oroszországban (2014/2903(RSP))

P8_TA(2014)0039 RC-B8-0164/2014

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a korábbi, Oroszországról szóló jelentéseire és állásfoglalásaira, különösen a Szergej Magnyickij ügyében érintett orosz hivatalnokokkal szembeni közös vízumkorlátozások bevezetéséről szóló, a tanácshoz intézett 2012. október 23-i(1) és 2014. április 2-i(2) állásfoglalására, továbbá az oroszországi jogállamiságról szóló 2013. június 13-i állásfoglalására(3), valamint az „Oroszország: a Bolotnaja téri eseményekben részt vevő tüntetők elleni ítélet”című, 2014. március 13-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel arra, hogy 2009-ben a gondolatszabadságért járó Szaharov-díjat a Memorial nevű orosz, nem kormányzati szervezetnek ítélte oda, amely többek között az oroszországi politikai foglyok jogaiért küzd,

–  tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (az alelnök/főképviselő) a nem kormányzati szervezeteknek az Oroszországi Föderációban való helyzetével kapcsolatos, 2013. március 26-i nyilatkozatára,

–  tekintettel Oroszország alkotmányára, különösen annak 118. cikkére, amely kimondja, hogy az igazságszolgáltatást az Oroszországi Föderációban kizárólag bíróságok végzik, és 120. cikkére, amely a bírák függetlenségéről rendelkezik, akik kizárólag az orosz alkotmánynak és a szövetségi jogszabályoknak vannak alávetve,

–  tekintettel az EU és Oroszország közötti 2013. november 28-i emberi jogi konzultációra,

–  tekintettel az Oroszországi Föderáció emberi jogi ombudsmanja, Vlagyimir Lukin által a moszkvai tömegdemonstrációkról és a bűnüldöző szervek által tett lépésekről 2014. március 4-én tett nyilatkozatra,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Orosz Föderáció közötti meglévő partnerségi és együttműködési megállapodásra (PEM), valamint az új EU–Oroszország megállapodással kapcsolatos, felfüggesztett tárgyalásokra,

–  tekintettel a 2010-ben Rosztovban elindított modernizációs partnerségre, valamint arra, hogy az orosz vezetés kinyilvánította elkötelezettségét a jogállamiság mint Oroszország modernizációjának alapja iránt,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlése által 1998. december 9-én elfogadott, az emberi jogok védelmezőiről szóló ENSZ-nyilatkozatra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel az Oroszországi Föderáció mint az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az ENSZ teljes jogú tagja elkötelezte magát a demokrácia alapelvei, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett; mivel a jogállamiság elvének számos súlyos megsértése és korlátozó jogszabályok elfogadása az elmúlt néhány hónap során egyre növekvő aggodalmat ébreszt Oroszország nemzetközi és nemzeti kötelezettségeinek való megfelelése tekintetében; mivel az Európai Unió több ízben nyújtott kiegészítő támogatást és szakértői segítséget ahhoz, hogy Oroszország az Európa Tanács normáival összhangban korszerűsítse – és betartsa – alkotmányos és jogrendjét;

B.  mivel Oroszországban az emberi jogok helyzete az utóbbi években romlott, és mivel az orosz hatóságok számos olyan jogszabályt fogadtak el, amelyek kétértelmű rendelkezéseket tartalmaznak, amelyeket az ellenzéki és civil társadalmi szereplők, valamint a szólás és a gyülekezés szabadságának fokozottabb korlátozására használnak fel;

C.  mivel a „külföldi ügynökökre” vonatkozó, 2012 júliusában elfogadott orosz törvény előírja a külföldi finanszírozásban részesülő és „politikai tevékenységet” folytató nem kormányzati szervezetek számára, hogy egy külföldi ügynököket tartalmazó, különleges kormányzati jegyzékbe való felvételüket kérelmezzék, ami azt jelenti, hogy ezt követően ezeket a szervezeteket a kormány fokozottan és szorosan figyelemmel kíséri, valamint e törvény arra kötelezi őket, hogy valamennyi kiadványukban, sajtóközleményükben és jelentésükben feltüntessék, hogy azokat külföldi ügynök készítette; mivel a szóban forgó törvényt 2014 májusában úgy módosították, hogy ezeket a nem kormányzati szervezeteket maga az Igazságügyi Minisztérium vehesse nyilvántartásba mint „külföldi ügynököket”;

D.  mivel e törvény végrehajtása olyan drasztikus fellépéseket vont maga után, mint a rendőri razziák, a vagyonelkobzás, az igazgatási bírságok és egyéb olyan intézkedések, amelyek célja, hogy akadályozzák a civil társadalmi szervezeteket, és elrettentsék őket munkájuk folytatásától; mivel tizenhárom vezető jogvédő csoport közösen nyújtott be panaszt az Emberi Jogok Európai Bíróságához, melyben megtámadták a „külföldi ügynökökre” vonatkozó törvényt; mivel e beadványt jelenleg vizsgálják;

E.  mivel számos orosz és nemzetközi emberi jogi szervezet arról számolt be, hogy a biztonsági erők által alkalmazott aránytalan intézkedések és agresszív fellépés erőszak kitöréséhez vezetett, amit a tüntetőkkel szembeni önkényes letartóztatások követtek; mivel az orosz hatóságok zaklatják az ellenzéki pártok és mozgalmak vezetőit, néhányukat pedig különféle vádak alapján fogva tartják;

F.  mivel az utóbbi néhány évben számos per és bírósági eljárás miatt is kétségek merültek fel az Oroszországi Föderáció igazságszolgáltatási intézményeinek függetlenségével és pártatlanságával kapcsolatban; mivel a perek a növekvő oroszországi elnyomás, üldözés és emberi jogi jogsértések szélesebb kontextusában vizsgálandók, ideértve a politikailag motivált letartóztatásokat, bebörtönzéseket és pereket, melyek közül a Szergej Magnyickij, Mihail Hodorkovszkij és Alekszej Navalnij elleni bűnvádi eljárások e pereknek csak a legnagyobb nyilvánosságot kapott példái;

G.  mivel az orosz hatóságok egyre bővítik tömeges megfigyelési programjaikat; mivel e programok a nem kormányzati szervezetek szabadságát korlátozó törvényekkel párosítva igen hatásos eszközt biztosítanak az orosz hatóságok számára az ellenzéki hangok megfigyeléséhez és elfojtásához;

H.  mivel a Memorial a szovjet idők másképp gondolkodóinak egy csoportja kezdeményezésére létrejött és a Nobel-díjas Andrej Szaharov által támogatott orosz történelmi és polgári jogi egyesület, amely 1987 óta működik a demokrácia fenntartása, a jogállamiság, és az alapvető emberi jogok értékeinek előmozdítása céljával a politikai gyakorlatban és a közéletben;

I.  mivel az orosz Igazságügyi Minisztérium a Memorial felszámolására törekszik, mivel az országszerte több mint 50 független, regionális ügynökséget fog össze egyetlen, székházzal nem rendelkező ernyőszervezetbe; mivel a szövetségi törvény szerint valamely szervezet csak akkor minősül „nemzeti” szervezetnek, ha Oroszország régióinak több mint felében hivatalosan bejegyzett „regionális” szervezetek révén van jelen; mivel a Memorial 1992 óta van bejegyezve az Igazságügyi Minisztérium nyilvántartásába;

J.  mivel a Memorial – vezetői megnyilvánulásai útján – határozottan ellenezte és bírálta az Ukrajna elleni agressziót, és felszólította Putyin elnököt annak beszüntetésére;

K.  mivel az Európai Parlament 2009-ben a Memorialnak ítélte oda a Szaharov-díjat;

L.  mivel 2014. május 23-án egy moszkvai bíróság elrendelte, hogy a Memorial emberi jogi központot külföldi ügynökként vegyék nyilvántartásba az emberi jogi munka területén végzett „politikai tevékenységéért”; mivel a nem kormányzati szervezet ezt követően elutasította, hogy e méltánytalan címkével vegyék nyilvántartásba, és úgy határozott, hogy megszünteti szervezeti struktúráját, és munkáját úgy folytatja, hogy nem szerepel az Oroszországi Föderáció nyilvántartásában;

M.  mivel 2014. október 13-án az orosz Igazságügyi Minisztérium pert indított az orosz Memorial egyesület ellen annak megszüntetésének céljával, jelentések szerint azon az alapon, hogy az egyesület és annak kapcsolt szövetségei nem megfelelően vannak bevezetve a nyilvántartásba;

N.   mivel a Memorialt valószínűleg feloszlatják, miután az orosz legfelsőbb bíróság 2014. november 13-án ítéletet hoz a perben;

O.  mivel a Memorial számos alkalommal került összetűzésbe az orosz közigazgatással, például 2014 júliusában az Igazságügyi Minisztérium „külföldi ügynöknek” nyilvánította, az emberrablások és gyilkosságok terén vizsgálódó Natalija Jesztyemirova emberi jogi aktivista meggyilkolását követően bezáratták csecsenföldi irodáját, valamint a megkülönböztetés ellen küzdő, szentpétervári ADC elnevezésű központját (mely az oroszországi romák, a Közép-Ázsiából és a Kaukázusból érkező migráns munkavállalók, valamint a Krím félszigeten élő tatár kisebbség jogaiért küzd) elsőként szólították fel a felszámolásra azzal az indokkal, hogy nem jelentette be, hogy „külföldi ügynök”;

P.  mivel a független internetes hírszolgáltatók honlapjait a tájékoztatásról, az információs technológiákról és az információvédelemről szóló törvény 2014 februárjában elfogadott módosításai értelmében letiltották; mivel ezen oldalak közé tartozik a Grani.ru, a Kasparov.ru, az EJ.ru, Alekszej Navalnij ellenzéki aktivistának a moszkvai Ekho rádióállomás honlapján megjelenő blogja, valamint a Livejournal.com; mivel a Dozsgy (Eső) nevű független, ellenzéki kábeltelevíziós csatorna sugárzását egyes helyeken lekapcsolták;

1.  határozottan elítéli Oroszország Igazságügyi Minisztériumának a legfelsőbb bírósághoz intézett, a Memorial független jogvédő szervezet lezárására irányuló keresetét, valamint a 2014. november 13-ára ütemezett meghallgatást, és sürgeti a minisztériumot, hogy még a meghallgatás időpontja előtt vonja vissza a keresetet; hangsúlyozza, hogy a Memorial Oroszországban alapvető szerepet játszik a demokratikus értékek kialakításában, valamint az emberi jogok előmozdításában;

2.  felszólítja az orosz hatóságokat, hogy vessenek véget a Memorial egyesület, a Memorial emberi jogi központ, ezek tagjai, valamint az Oroszországi Föderációban tevékenykedő emberi jogi jogvédők elleni mindennemű, többek között a bírsági szinten zajló zaklatásnak, és gondoskodjanak arról, hogy ezek minden körülmények között zavartalanul végezhessék jogszerűen végzett tevékenységüket;

3.  rámutat arra, hogy Muhail Fedotov, a civil társadalommal és az emberi jogokkal foglalkozó elnöki tanács elnöke egyértelműen kijelentette, hogy a Memorial lezárásának semmilyen jogalapja nincsen, valamint hogy a legfelsőbb bíróság előtti meghallgatást a 2014. november 19-ére tervezett Memorial-konferencia utánra kellene halasztani, ugyanis ezen a konferencián várhatóan bejelentik, hogy az egyesület szervezeti felépítésén az orosz jognak való megfelelés érdekében milyen módosításokat hajtanak végre;

4.  úgy véli, hogy a külföldi ügynökökről szóló törvény nem áll összhangban Oroszországnak az Európa Tanács és az EBESZ irányába tett kötelezettségvállalásaival; úgy véli továbbá, hogy a külföldi finanszírozású nem kormányzati szervezetek által folytatott „politikai tevékenység” fogalommeghatározása annyira tág, hogy gyakorlatilag lehetővé teszi a közélethez kapcsolódó szinte valamennyi szervezett tevékenység feletti kormányzati ellenőrzést; ezért sürgeti Oroszországot, hogy vonja vissza azokat a törvényeket, amelyek olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek nem állnak összhangban Oroszországnak az emberi jogok terén vállalt nemzetközi és alkotmányos kötelezettségeivel;

5.  mélységes aggodalmának ad hangot a külföldi ügynökökről szóló törvény további, 2014. májusi módosításai miatt, melyek immár lehetővé teszik, hogy az Igazságügyi Minisztérium saját maga „külföldi ügynöknek” nyilvánítson egyes csoportosulásokat, azok beleegyezése nélkül;

6.  rámutat arra, hogy a törvény e felülvizsgálatát követően az Igazságügyi Minisztérium azonnal nyilvántartásba vett tizenöt csoportosulást, majd ezt követően számos nem kormányzati szervezet sikertelen küzdelmet folytatott a bíróságok előtt az ellen, hogy a hatóságok kényszerítették őket a nyilvántartásba vételre;

7.  hangsúlyozza, hogy ezek a nem kormányzati szervezetek (a Memorial emberi jogi központ, a Public Verdict alapítvány, az AGORA és a JURIX) elsősorban arról ismertek, hogy jogsegélyt nyújtanak az igazságszolgáltatás politikai manipulálása áldozatainak, az üldözött civil társadalmi aktivistáknak és békés tüntetőknek, az LMBT-aktivistáknak és a politikai erőszak áldozatainak, illetve alapvető szerepet játszanak a demokratikus értékek és az emberi jogok oroszországi előmozdításában;

8.  felszólítja az orosz hatóságokat, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, valamint az Oroszországi Föderáció által ratifikált nemzetközi és regionális emberi jogi eszközökkel összhangban biztosítsa az emberi jogok és alapvető szabadságok minden körülmények között történő tiszteletben tartását, és tartsa tiszteletben valamennyi állampolgár jogát alapvető szabadságainak és egyetemes emberi jogainak érvényesítésére; felszólítja az orosz hatóságokat, hogy tegyenek eleget az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának az emberi jogi jogvédők védelmének elősegítéséről és tevékenységeik előmozdításáról szóló nyilatkozatában foglalt rendelkezéseknek;

9.  mélységes aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy Oroszország – az Európa Tanács és az EBESZ tagjaként – nem tartja be nemzetközi jogi kötelezettségeit és az emberi jogok európai egyezményében és a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányában rögzített alapvető emberi jogokat és jogállamiságot;

10.  mélységes aggodalmának ad hangot az oroszországi kritikus civil társadalom, valamint különösen az emberi jogokkal és a demokratikus szabadságokkal foglalkozó, az állami politikákat bíráló szervezetek egyre romló helyzete miatt; határozottan felszólítja Oroszországot, hogy fordítsa meg a jelenlegi tendenciát, biztosítsa, hogy ezek a polgárok és szervezetek akadályoztatás nélkül folytathassák jogszerű tevékenységüket, valamint támogassa a kritikus civil társadalom részvételét;

11.  hangsúlyozza, hogy a gyülekezés szabadságát az Oroszországi Föderációban az orosz alkotmány 31. cikke, valamint az emberi jogok európai egyezménye is biztosítja, amelynek Oroszország aláíró fele, és amely így az orosz hatóságokat annak tiszteletben tartására kötelezi; felszólítja Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben a jogállamiság, a szólásszabadság és a gyülekezési szabadság elveit;

12.  felhívja az alelnököt / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) annak biztosítására, hogy az orosz felekkel folytatott ülések keretében valamennyi politikai okokból bíróság elé állított személy ügyét felvessék, és hogy hivatalosan kérjék meg Oroszország e találkozókon részt vevő képviselőit, hogy minden esetben adjanak megfelelő választ;

13.  felhívja a Tanács és a Bizottság elnökét, valamint a főképviselőt/alelnököt, hogy továbbra is kísérjék szoros figyelemmel ezeket az ügyeket, vessék fel a kérdéskört az Oroszországgal közös különböző fórumokon és találkozókon, és tegyenek jelentést a Parlamentnek az orosz hatóságokkal folytatott párbeszédről;

14.  nyomatékosan kéri az alelnököt/főképviselőt és az EKSZ-t annak biztosítására, hogy az Unió minden lehetőséget ragadjon meg az orosz civil társadalmi szervezetekkel való együttműködésre és azok támogatására, ideértve azokat is, amelyek a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság értékeinek előmozdításán fáradoznak;

15.  arra sürgeti a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy az uniós finanszírozási eszközök jelenlegi programozási szakaszára való tekintettel növeljék az orosz civil társadalomnak nyújtott pénzügyi támogatást, valamint a fenntartható és hiteles hosszú távú támogatás biztosítása érdekében a partnerségi eszközbe építsék be ez EU–Oroszország Civil Társadalmi Fórumot;

16.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, valamint az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének.

(1) HL C 68. E, 2014.3.7., 13. o. (2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0258. (3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0284. (4) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0253.

Az Európai Parlament 2014. október 23-i állásfoglalása az emberi jogok helyzetéről Üzbegisztánban (2014/2904(RSP))

P8_TA(2014)0040 RC-B8-0166/2014

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Üzbegisztánról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia végrehajtásának állapotáról szóló 2011. december 15-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az Európai Tanács által 2007. június 21–22-én elfogadott, a Közép-Ázsiával folytatandó új partnerségre vonatkozó európai uniós stratégiára és a Bizottság és a Tanács 2008. június 24-i és 2010. június 28-i, az elért eredményekről szóló közös jelentésére,

–  tekintettel a Külügyek Tanács 2009. és 2010. októberi ülésének következtetéseire,

–  tekintettel az uniós külpolitika digitális szabadságra vonatkozó stratégiájáról szóló 2012. december 11-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az EU emberi jogi iránymutatásaira az online és offline véleménynyilvánítás szabadságáról, amelyet a Külügyek Tanácsa 2014. május 12-én fogadott el,

–  tekintettel az Unió és a közép-ázsiai országok közötti 2013. november 20-i miniszteri értekezleten tett bejelentésre a közép-ázsiai országoknak az Unió Fejlesztési Együttműködési Finanszírozási Eszköze keretében a 2014–2020-as időszakra biztosított 1 milliárd euró összegű pénzügyi keretről,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel bár Üzbegisztán kötelezettséget vállalt az emberi jogok védelme iránt, beleértve a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya által garantált véleménynyilvánítás szabadságát, a gyülekezési szabadságot, az egyesülési és vallásszabadságot, valamint az ENSZ kínzás elleni egyezményében foglalt kínzásra vonatkozó tilalmat, ezek a kötelezettségvállalások kevés pozitív eredményt hoztak;

B.  mivel az üzbég hatóságok több ezer embert börtönöztek be politikai indíttatású vádak alapján az elnyomás megerősítésére, ami emberjogi és ellenzéki aktivisták, újságírók, hívők, művészek és egyéb kritikákat megfogalmazók ellen irányult, és mivel a Riporterek határok nélkül nevű szervezet értékelése alapján 180 ország közül Üzbegisztán a világon a 166. a sajtószabadság-indexen és a Freedom House az országot, annak sajtóját és internetjét „nem szabad”-nak értékelte; mivel Üzbegisztánban szisztematikusan korlátozzák és megsértik a digitális szabadságokat;

C.  mivel a pusztán a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos joguk békés gyakorlásáért bebörtönzöttek között van 15 ismert emberi jogi aktivista(3), öt újságíró(4), négy békés politikai ellenzéki aktivista(5) és három független vallási közszereplő(6); mivel további hét személy(7) a kormány vélt bírálója vagy a 2005. május 13-i andizsáni mészárlás szemtanúja, melynek során az üzbég kormányerők több száz, zömében békés tüntetőt lőttek agyon és gyilkoltak meg; a bebörtönzött személyek közük sokan súlyos betegek, mivel megkínozták őket és börtönbüntetésüket önkényesen meghosszabbították;

D.  mivel miután az üzbég kormányra folyamatos külső nyomást gyakoroltak, beleértve szankciókat, a katonai segítségnyújtásra vonatkozó korlátozásokat és a nemzetközi partnerek részéről megfogalmazott egyéb éles, nyilvános és konkrét bírálatokat, az ország fokozatos lépéseket tett az emberjogi helyzet javítására, beleértve a politikai indokok alapján bebörtönzött egyes személyek szabadon bocsátását kulcsfontosságú kétoldalú csúcstalálkozók és magas szintű látogatások előestéin;

E.  mivel az üzbég kormány továbbra sem hajlandó független vizsgálatot folytatni a több száz ember életét követelő 2005-ös andizsáni mészárlással kapcsolatban; mivel több mint 200 személy továbbra is az andizsáni eseményekkel összefüggésben hozott ítéletek miatt tölti börtönbüntetését, melyek olyan zárt tárgyalásokon születtek, amelyek során a jogszerű eljárást súlyosan megsértették és feltételezhető, hogy a vallomások kicsikarására kínzást alkalmaztak; mivel az andizsáni mészárláshoz kapcsolódó bizonyos bűncselekmények és a kínzás bűncselekménye egyetemes joghatóság alá tartozik;

F.  mivel 2009-ben és 2010-ben a Tanács megszüntette az uniós szankciókat „annak érdekében, hogy ezzel is ösztönözze az üzbég hatóságokat a jogállamiság és az emberi jogi helyzet javítását szolgáló lényeges lépések megtételére”, kijelentve tovább, hogy „a Tanács szorosan és folyamatosan figyelemmel kíséri az üzbegisztáni emberi jogi helyzetet”, és hogy „a párbeszéd és együttműködés mélysége és minősége az üzbég reformok [...] függvénye”;

G.  mivel a legutóbbi jelentések szerint a gyapotszedésben alkalmazott kényszermunka és gyermekmunka továbbra is elterjedt annak ellenére, hogy az üzbég hatóságok kötelezettséget vállaltak arra, hogy felszámolják ezt a gyakorlatot, és mivel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2013. november 19-i jelentése szerint a kormány 1 millió üzbég állampolgárt, köztük gyermekeket és felnőtteket kényszerít elfogadhatatlan körülmények mellett és büntetés kilátásba helyezésével gyapotszedésre;

H.  mivel az Üzbegisztán WTO-hoz való csatlakozásával kapcsolatos tárgyalások továbbra is zajlanak, és mivel az EU–Üzbegisztán partnerségi és együttműködési megállapodás egyértelmű záradékot tartalmaz a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásáról, amelyeknek betartása iránt a felek kötelezettséget vállaltak;

1.  hangsúlyozza az EU és Üzbegisztán közötti kapcsolatok és a politikai és gazdasági együttműködés erősítésének fontosságát, ám arra is felhívja a figyelmet, hogy e kapcsolatoknak a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok elveinek kölcsönös tiszteletben tartásán kell alapulniuk, az EU–Üzbegisztán partnerségi és együttműködési megállapodásnak megfelelően;

2.  felszólít a politikai okokból bebörtönzött valamennyi személy haladéktalan és feltétel nélküli szabadon bocsátására, akiket politikai nézeteik békés kinyilvánítása, civil társadalmi szerepvállalásuk, újságírói tevékenységük vagy vallási nézeteik miatt tartanak fogva;

3.  hangsúlyozza, hogy mindazok ügyében, akik állítólagosan erőszakos cselekményekben vettek részt, új és tisztességes, a nemzetközi normáknak megfelelő tárgyalást kell tartani, és amennyiben bűnösnek bizonyulnak, velük szemben – szintén a nemzetközi normákkal összhangban – büntetőjogi és/vagy adminisztratív büntetéseket kell kiszabni;

4.  felhívja az üzbég hatóságokat, hogy tiltsák meg a kínzást, azonnal és feltétel nélkül vessenek véget a kínzás és az erőszak valamennyi formájának a börtönökben, a rossz bánásmódnak az előzetes fogva tartás során, illetve a büntetés-végrehajtási intézményekben, ideértve a tanácsadás akadálytalan igénybe vételének biztosítását a vizsgálatok valamennyi szakaszában, biztosítva a gyors hozzájutást a szükséges orvosi segítséghez, helyreállítva a börtönök független ellenőrzését, és biztosítva valamennyi fogva tartott családja számára a teljes körű információkhoz való hozzájutást rokonaik fogva tartási helyére és jelenlegi egészségi állapotára vonatkozólag;

5.  sürgeti az üzbég hatóságokat, hogy indítsanak vizsgálatot és vonják felelősségre mindazon tisztviselőket, biztonsági szolgálatokhoz tartozókat és a büntetés-végrehajtásban dolgozókat, akik állítólagosan megkínoztak vagy rossz bánásmódban részesítettek bebörtönzötteket vagy fogva tartottakat, vagy megtagadták tőlük az orvosi segítségnyújtást;

6.  felszólítja Üzbegisztánt, hogy tegyen eleget a kínzásra vonatkozó valamennyi nemzetközi ajánlásnak, rendelje el a Jaszlik 64/71 börtön azonnali bezárását, hagyja jóvá az ENSZ 11 különleges eljárásával kapcsolatban az üzbegisztáni beutazásokra vonatkozó, függőben levő kérelmeket, beleértve az ENSZ kínzásokkal foglalkozó különmegbízottjának utazását, továbbá tegye lehetővé, hogy a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága és más vizsgálódók független ellenőrzés céljával akadálytalanul meglátogathassák a börtönöket;

7.  sürgeti az üzbég kormányt, hogy hagyjon fel azzal a gyakorlattal, hogy a politikai okból fogva tartott és az évenkénti amnesztiarendeletek feltételeinek megfelelő személyeket önkényesen kiveszik az amnesztia hatálya alól, valamint azzal, hogy kisebb kihágásokért vagy a „börtönszabályok megsértéséért” a büntető törvénykönyv 221. cikke alapján – „a fogva tartás körülményeihez kapcsolódó engedetlenség” címén – önkényesen meghosszabbítják a kiszabott börtönbüntetéseket;

8.  felhívja az üzbég hatóságokat, hogy – az ENSZ Kínzás Elleni Bizottságának ajánlásaival összhangban – biztosítsák a nők jogait;

9.  felkéri az EU főképviselőjét, az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy haladéktalanul hajtsanak végre stratégiát, melynek célja Üzbegisztán rákényszerítése arra, hogy az elkövetkező hónapok során konkrét és értékelhető módon javítson az emberi jogok helyzetén, határidőül kitűzve az andizsáni mészárlás jövőre esedékes tizedik évfordulóját; felkéri az EKSZ-t, hogy tájékoztassa a Parlamentet az üzbég hatóságok azon képviselőinek kilétéről, akik felelősek az Andizsánban elkövetett bűncselekményekért, beleértve azt a 12 személyt, akikkel szemben a mészárlás után az EU – utóbb feloldott – szankciókról határozott;

10.  hangsúlyozza, hogy a konkrét előrelépéseknek ki kell terjedniük az uniós külügyminiszterek által 2010-ben lefektetett feltételekre, melyek a következők: 1) valamennyi bebörtönzött emberi jogi aktivista és lelkiismereti okból tiltakozó fogva tartott személy szabadon bocsátása; 2) a nem kormányzati szervezetek akadálytalan működésének engedélyezése az országban; 3) teljes körű együttműködés valamennyi illetékes ENSZ-különmegbízottal; 4) a szólásszabadság és a média szabadságának biztosítása; 5) a gyermekmunkát tiltó egyezmények gyakorlatban történő alkalmazása; és 6) a választási eljárások teljes összhangba hozása a nemzetközi normákkal;

11.  véleménye szerint amennyiben az említett területeken nem következik be jelentős javulás, az EU-nak kezdeményeznie, illetve javasolnia kell, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa a 4. cikk alapján hozzon határozatot egy Üzbegisztánra vonatkozó országspecifikus mechanizmus létrehozására, így biztosítva az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tartós és proaktív – az emberi jogok üzbegisztáni helyzetére vonatkozó ellenőrzés, nyilvános jelentéstétel és vita formájában megvalósuló – közreműködését;

12.  felhívja ezenkívül az EU-t, hogy – mivel sürgető szükség lévén az együttműködési tanácsot nem szükséges a helyzetre vonatkozóan információkkal ellátni – a partnerségi és együttműködési megállapodás 2. és 95. cikke alapján jelezze Üzbegisztán számára, hogy amennyiben az emberi jogokkal kapcsolatos fentebb említett aggodalmak tekintetében az elkövetkező hat hónapban nem következik be javulás, az EU célzott büntető intézkedéseket fog végrehajtani;

13.  felkéri a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben a fegyverexportra vonatkozó magatartási kódexet, valamint a kettős felhasználású exporttermékekre vonatkozó szabályozást;

14.  felhívja az üzbég hatóságokat, hogy maradéktalanul alkalmazzák 2011. december 15-i, az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Üzbég Köztársaság közötti partnerséget létrehozó partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a kétoldalú textilkereskedelmi megállapodás lejártára tekintettel a megállapodás rendelkezéseinek a kétoldalú textilkereskedelemre történő kiterjesztéséről szóló jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről szóló állásfoglalását(8);

15.  kéri, hogy a Tanács, a Bizottság és az EKSZ küldje meg a Parlamentnek az EU által Üzbegisztán irányában az uniós külügyminiszterek által 2010-ben megfogalmazott emberi jogi kritériumok teljesítésének kikényszerítése céljából foganatosított intézkedések nyilvános értékelését, felkéri az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy hozzon létre Üzbegisztán tekintetében ellenőrzési mechanizmust, ösztönzi a Tanácsot és a Bizottságot, hogy javítsa az üzbég kormánnyal az emberi jogok tekintetében folytatott párbeszédet, és elvárja, hogy a novemberre ütemezett EU–Üzbegisztán Emberi Jogi Párbeszéd alkalmával az EKSZ súlyának megfelelően foglalkozzék az emberi jogok megsértésének valamennyi súlyos esetével, továbbá gondoskodjék róla, hogy a találkozók – túllépve a jelenlegi mélyen aggasztó helyzeten – eredményorientáltak legyenek;

16.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást Üzbegisztán elnökének, kormányának és parlamentjének, az EKSZ-nek, a Tanácsnak és a Bizottságnak, az Európa Tanácsnak, az EBESZ-nek és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának.

(1) HL C 168. E, 2013.6.14., 91. o. (2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0470. (3) Azam Farmonov, Mehriniso Hamdamova, Zulhumor Hamdamova, Isroiljon Kholdorov, Nosim Isakov, Gaybullo Jalilov, Nuriddin Jumaniyazov, Matluba Kamilova, Ganikhon Mamatkhanov, Chuyan Mamatkulov, Zafarjon Rahimov, Yuldash Rasulov, Bobomurod Razzokov, Fahriddin Tillaev és Akzam Turgunov (4) Solijon Abdurakhmanov, Muhammad Bekjanov, Gayrat Mikhliboev, Yusuf Ruzimuradov és Dilmurod Saidov (5) Murod Juraev, Samandar Kukanov, Kudratbek Rasulov és Rustam Usmanov (6) Ruhiddin Fahriddinov, Hayrullo Hamidov és Akram Yuldashev (7) Dilorom Abdukodirova, Botirbek Eshkuziev, Bahrom Ibragimov, Davron Kabilov, Erkin Musaev, Davron Tojiev és Ravshanbek Vafoev (8) HL C 168. E, 2013.6.14., 195. o.

Az Európai Parlament 2014. október 23-i állásfoglalása 43 tanárképzős hallgató Mexikóban történt eltűnéséről (2014/2905(RSP))

P8_TA(2014)0041 RC-B8-0161/2014

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Mexikóról szóló korábbi állásfoglalásaira és különösen „Az erőszak fokozódása Mexikóbanˮ című 2010. március 11-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az Európai Unió és a Mexikói Egyesült Államok között létrejött gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodásra,

–  tekintettel az Európai Parlamentnek a Tanácshoz intézett, az EU és Mexikó közötti stratégiai partnerségről szóló 2009. március 12-i ajánlására(2),

–  tekintettel a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett, „Az EU és Mexikó közötti stratégiai partnerség felé” című 2008. július 15-i bizottsági közleményre (COM(2008)0447),

–  tekintettel az EU Igualáról szóló, 2014. október 12-i, az EU tagállamainak mexikói misszióvezetőivel egyetértésben kiadott nyilatkozatára,

–  tekintettel Enrico Peña Nieto mexikói elnök 2014. október 14-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az EU és Mexikó közötti stratégiai partnerségről szóló 2010. május 16-i együttes végrehajtási tervre,

–  tekintettel az Európai Unió, Latin-Amerika és a Karib-térség (EU-CELAC) állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján tett nyilatkozatokra;

–  tekintettel a hetedik EU–Mexikó csúcstalálkozón 2012. június 17-én, Los Cabos-ban (Baja California Sur állam, Mexikó) kiadott közös nyilatkozatra,

–  tekintettel az EU–Mexikó vegyes bizottság 2013. június 10–11-én Mexikóvárosban megtartott tizenkettedik ülésén elfogadott közös közleményre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel Mexikó és az Európai Unió közös értékeket vallanak, amelyek demokratikus, plurális társadalmainkban az alapvető szabadságjogok, az emberi jogok és a munkavállalói jogok védelmében, a környezetvédelemben és a fenntartható fejlődésben, valamint a demokrácia megszilárdítása melletti közös elköteleződésben, a jogállamiságban, az igazságos gazdasági és társadalmi fejlődésben, illetve a korrupció és szegénység elleni küzdelemben nyilvánulnak meg;

B.  mivel demokratikus rendszereink feladata és kötelessége a jogállamiság működésének és az emberi jogok védelmének biztosítása, s ennélfogva a szabadságjogok maradéktalan élvezete és gyakorlása, továbbá a testi épséghez való jog a jogállamiság alappilléreinek minősülnek;

C.  mivel az EU–Mexikó stratégiai partnerség lehetőséget teremtett az EU és Mexikó közötti szorosabb együttműködésre globális jelentőségű ügyekben, és különösen kiszélesített párbeszédre, fokozott koordinációra és eszmecserére olyan területeken, mint a biztonság, az emberi jogok, a választási reform, a regionális fejlődés és a kereskedelmi és szabályozási politika;

D.  mivel 2014. szeptember 26-án hat személy, köztük három diák életét vesztette, amikor a rendőrség tüzet nyitott az igualai (Guerrero állam) Ayotzinapa főiskola diáktüntetésen részt vevő hallgatóira; mivel 43 diák azóta sem került elő; mivel több forrás szerint e diákokat rendőrök letartóztatták és egy drogkartellel kapcsolatban álló, azonosítatlan fegyvereseknek átadták,

E.  mivel a mexikói kormány szerint a bűncselekményekkel összefüggésben 51 személyt – többségük igualai és coculai rendőr – letartóztattak; mivel 2014. október 14-én a főügyész bejelentette, hogy a 2014. október 4-én Iguala közelében lévő titkos sírokban talált 28 holttest kriminalisztikai elemzése alapján e holttestek nem az eltűnt diákok holttestei; mivel a mexikói hatóságok elfogták a Guerreros Unidos (Egyesült Harcosok) bűnbanda feltételezett vezetőjét, aki állítólag összefüggésbe hozható a 43 diák eltűnésével;

F.  mivel az igualai polgármester, a felesége és az igualai rendőrfőnök az igazságszolgáltatás elől menekülnek és azzal vádolják őket, hogy kapcsolatban állnak a Guerreros Unidos drogkartellel;

G.  mivel Enrique Peña Nieto mexikói elnök utasította a szövetségi kormányt és biztonsági hivatalát, hogy hozzanak azonnali és határozott intézkedéseket, továbbá mivel közös cselekvési tervet készítettek az eltűnt diákok szüleivel és képviselőivel együtt; mivel az Amerikai Államok Szervezete és az ENSZ felszólította Mexikót, hogy vizsgálja ki az erőszakos eltűnéseket, büntesse meg a felelősöket és védelmezze az eltűnt diákok családjait; mivel ebben az ügyben a mexikói kormány együttműködik e nemzetközi multilaterális testületekkel;

H.  mivel a Mexikó előtt álló, többek között a biztonsággal és a büntetlenséggel kapcsolatos legfontosabb kihívások kezelése érdekében a mexikói kormány és a főbb ellenzéki pártok 2012-ben megkötötték az ún. „Mexikóért paktumotˮ;

I.  mivel Guerrero államban az erőszak fokozódott; mivel egész Mexikóban diákok és tanárok sokasága tiltakozik és követeli az eltűnt diákok biztonságos visszatértét és elítéli a helyi rendőrség egyes tagjainak bűnrészességét, a rendőrségen belüli korrupciót és az intézmények erőtlenségét különösen az ország azon területein, ahol a társadalmi kohézió hiányosságai nyilvánvalóbbak; mivel Chilpancingo kormányépületeit és Guerrero állam különböző településeinek egyes hivatalos épületeit, illetve egyes vallási vezetők és politikai pártok irodáit is megfenyegették vagy megtámadták;

J.  mivel Mexikó jelen van valamennyi regionális és nemzetközi fórumon, és aláírta az emberi jogokra és az alapvető szabadságokra vonatkozó valamennyi nemzetközi megállapodást;

K.  mivel a mexikói kormány elismeri azokat a kihívásokat, amelyekkel Mexikó szembesül, és tanúbizonyságot tett az ország biztonsági helyzetének javítása melletti szilárd elkötelezettségéről, beleértve a biztonsági erők költségvetésének jelentős megnövelését, valamint a közbiztonságot szolgáló intézmények megreformálását annak érdekében, hogy növelje a bűnüldözés és a jogrendszer eredményességét, vállalva az összeütközést a szervezett bűnözéssel; mivel továbbra is súlyos aggodalomra adnak okot az erőszakos eltüntetések, a szervezett bűnözéssel összefüggő erőszak, valamint az együttműködés egyes helyi szervek és szervezett bűnözői csoportok között;

1.  súlyosan elítéli az Igualában végrehajtott erőszakos eltüntetéseket és bűncselekményeket, és felszólítja a mexikói hatóságokat valamennyi, többek között a rejtett sírokban talált 28 holttesttel kapcsolatos bűncselekmény felderítésére; felszólítja az illetékes hatóságokat, hogy hozzanak meg a gyors, átlátható és pártatlan fellépést elősegítő minden szükséges intézkedést a bűncselekmények elkövetőinek azonosítása, letartóztatása és bíróság elé állítása érdekében, valamint felszólít a felelősök azonosítására és felelősségre vonására, felhasználva minden, az országon belül vagy kívül rendelkezésre álló információt, és kizárva a büntetlenség lehetőségét; felszólít a nyomozás folytatására egészen addig, amíg biztonságba nem kerülnek a diákok;

2.  együttérzéséről és szolidaritásáról biztosítja az áldozatok családtagjait és barátait, valamint a mexikói népet, amelyet arra biztat, hogy békés eszközökkel küzdjön tovább a demokrácia, valamint a jogállamiság védelméért;

3.  tudomásul veszi a végrehajtott letartóztatásokat; felszólít arra, hogy folytassák a kutatást Iguala polgármestere, a polgármester felesége és Iguala rendőrfőnöke után; súlyos aggodalmának ad hangot, amiért a szervezett bűnözés láthatóan beférkőzött a helyi bűnüldöző és igazgatási szervekbe;

4.  üdvözli Peña Nieto elnök eltökéltségét arra, hogy kivizsgálja és felderítse ezeket az eseteket, továbbá hogy véget vessen Mexikóban a bűnözői bandákhoz kapcsolódó erőszaknak; üdvözli, hogy az igualai üggyel összefüggésben monitoringbizottságokat állítottak fel a szenátusban és a képviselőházban; felszólítja a mexikói hatóságokat az áldozatok családjainak védelmére és segítésére, továbbá hogy tájékoztassák őket a folyamatban lévő nyomozásokról és az elkövetők elfogása érdekében tett erőfeszítésekről;

5.  támogatja a mexikói kormányt, amelynek eltökélt szándéka a szervezett kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem, ugyanakkor súlyos aggodalmának ad hangot a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos egyre fokozódó erőszak és az általános büntetlenség miatt; vállvetve támogatja a mexikói népet a szervezett kábítószer-kereskedelem ellen folytatott küzdelmében;

6.  szorgalmazza, hogy a mexikói kormány minden szinten hozza meg azokat az intézkedéseket, amelyek megakadályozzák, hogy az Igualában történtekhez hasonló események újra lejátszódhassanak; elítéli az erőszak valamennyi formáját, különösen a Mexikóban a szólásszabadság és az emberi jogok előmozdításáért és védelmezéséért küzdő aktivisták ellen irányuló erőszakot és az ismétlődő halálos fenyegetéseket, és kéri, hogy a mexikói hatóságok fokozzák az érintett csoportok jogi és személyi védelmére irányuló erőfeszítéseiket;

7.  támogatja a mexikói hatóságok erőfeszítéseit, hogy argentin és nemzetközi igazságügyi szakértők segítségével együttműködjenek a nemzetközi szervezetekkel, köztük az EU-val, az ENSZ-szel, a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségével (CELAC), a Vörös Kereszt Nemzetközi Bizottságával és az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottságával; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a mexikói kormány rendelkezésre bocsássa az ahhoz szükséges forrásokat, hogy az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottsága végre tudja hajtani a guerrerói események kivizsgálásával kapcsolatos nemzeti intézkedéseket kiegészítő technikai segítségnyújtási programot;

8.  hangsúlyozza, hogy Mexikó az EU stratégiai partnere; arra ösztönzi a mexikói kormányt, hogy dolgozzon tovább az állami intézmények megerősítésén és a jogállamiság megszilárdításán, hogy az emberi jogi jogsértések gyökerét képező strukturális problémák egy részét felszámolják, valamint konkrétan, hogy dolgozzon az igazságügyi rendszer reformján; ebben az összefüggésben jelzi a független igazságszolgáltatás jelentőségét, amely biztosítja a pártatlanságot és a büntetlenség elleni elszánt küzdelmet; felszólít mindazok szövetségi védelmére, akik részt vesznek az igazságszolgáltatásban;

9.  kéri az EU-t és a tagállamokat – a Mexikóval fenntartott kétoldalú kapcsolataik keretében –, továbbá kéri az uniós intézményeket is, hogy programokon, valamint pénzügyi és technikai támogatáson keresztül fokozzák az emberi jogok védelmére irányuló támogatásukat; ugyancsak kéri, hogy növeljék meg az igazságszolgáltatás, a bűnüldözés és az ügyészség megerősítését és reformját szolgáló együttműködésre elkülönített költségvetési forrásokat annak érdekében, hogy bíróság elé állítsák és megbüntessék a felelősöket, valamint hogy hatékony rendszereket hozzanak létre a tanúk, az áldozatok és családtagjaik védelmére;

10.  hangsúlyozza, hogy sürgősen létre kell hozni az eltűnt személyek egységes, nyilvános és elérhető nemzeti nyilvántartását és egy szövetségi szintű DNS-adatbázist;

11.  kéri az elnököt, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamoknak, a CELAC soros elnökének, az Amerikai Államok Szervezete főtitkárának, az Euro–Latin-amerikai Közgyűlésnek (EuroLat), valamint a Mexikói Egyesült Államok elnökének és kongresszusának.

(1) HL C 349. E, 2010.12.22., 92. o. (2) HL C 87. E, 2010.4.1., 172. o.

Az Európai Parlament 2014. október 23-i jogalkotási állásfoglalása az Ukrajnából származó árukra vonatkozó vámok csökkentéséről vagy eltörléséről szóló 374/2014/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2014)0597 – C8-0165/2014 – 2014/0279(COD))

P8_TA(2014)0042 A8-0021/2014

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0597),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8–0165/2014),

—  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. október 16-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A8-0021/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. október 23-án került elfogadásra az Ukrajnából származó árukra vonatkozó vámok csökkentéséről vagy eltörléséről szóló 374/2014/EU rendelet módosításáról szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 1150/2014/EU rendelet.)

1.Az Európai Parlament 2014. október 23-i határozata az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2012-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (C7-0329/2013 – 2013/2241(DEC))

P8_TA(2014)0043 A8-0011/2014

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete Hivatalának 2012-es pénzügyi évre szóló végleges éves beszámolójára,

–  tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Hivatal válaszaival együtt,(1)

–  tekintettel a Tanács 2014. február 18-i ajánlására (05849/2014 – C7-0054/2014),

–  tekintettel a 2014. április 3-i, a 2012-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítés megadásáról szóló határozatot elhalasztó határozatára(2) és az azt kísérő állásfoglalásra,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(3) és különösen annak 185. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4) és különösen annak 208. cikkére,

–  tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és Hivatalának létrehozásáról szóló, 2009. november 25-i 1211/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5) és különösen annak 13. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(6),

–  tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre(7) és különösen annak 108. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság második jelentésére (A8-0011/2014),

1.  mentesítést ad az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala irányítóbizottsága számára a Hivatal 2012-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala irányítóbizottságának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, valamint gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

2.Az Európai Parlament 2014. október 23-i határozata az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2012-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárásáról (C7‑0329/2013 – 2013/2241(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete Hivatalának a 2012-es pénzügyi évre szóló végleges éves beszámolójára,

–  tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Hivatal válaszaival együtt(8),

–  tekintettel a Tanács 2014. február 18-i ajánlására (05849/2014 – C7-0054/2014),

–  tekintettel a 2014. április 3-i, a 2012-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítés megadásáról szóló határozatot elhalasztó határozatára(9) és az azt kísérő állásfoglalásra,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(10) és különösen annak 185. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(11) és különösen annak 208. cikkére,

–  tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és Hivatalának létrehozásáról szóló, 2009. november 25-i 1211/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(12) és különösen annak 13. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(13),

–  tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre(14) és különösen annak 108. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság második jelentésére (A8-0011/2014),

1.  jóváhagyja az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2012-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala irányítóbizottságának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, valamint gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

3.Az Európai Parlament 2014. október 23-i állásfoglalása az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2012-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (C7‑0329/2013 – 2013/2241(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete Hivatalának a 2012-es pénzügyi évre szóló végleges éves beszámolójára,

–  tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Hivatal válaszaival együtt(15),

–  tekintettel a Tanács 2014. február 18-i ajánlására (05849/2014 – C7-0054/2014),

–  tekintettel a 2014. április 3-i, a 2012-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítés megadásáról szóló határozatot elhalasztó határozatára(16) és az azt kísérő állásfoglalásra,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(17) és különösen annak 185. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(18) és különösen annak 208. cikkére,

–  tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és Hivatalának létrehozásáról szóló, 2009. november 25-i 1211/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(19) és különösen annak 13. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(20),

–  tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre(21) és különösen annak 108. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság második jelentésére (A8-0011/2014),

Megjegyzések a tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

1.  megjegyzi, hogy a tranzakciók jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatos hiányosságok orvoslása érdekében az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala (a Hivatal) valamennyi pénzügyi szereplő által alkalmazandó egyértelmű eljárásokat, részletes lépéseket és munkafolyamatokat foglalt bele pénzügyi és számviteli útmutatóiba; üdvözli, hogy az adott évről a következő évre történő átvitellel kapcsolatos folyamatok kiemelt figyelmet kaptak;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

2.  a Hivatal végleges éves beszámolója alapján megállapítja, hogy mind a költségvetés 89,55%-os végrehajtási aránya, mind a kifizetési előirányzatok 76,57%-os végrehajtási aránya javulást mutat a 2012-es eredményekhez képest; elismeri a költségvetés végrehajtási arányának javítása érdekében tett lépéseket; úgy véli azonban, hogy további előrelépés szükséges, és sürgeti a Hivatalt, hogy a jövőben folytassa a költségvetési ellenőrzési tevékenységek javítását;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

3.  üdvözli a Hivatal által a kötelezettségvállalásokkal és az átvitelekkel kapcsolatos kérdések megoldása érdekében hozott intézkedéseket, mint például a jobb költségvetési tervezést, valamint a havi és év végi kifizetések szigorúbb felügyeletét; a Hivatal tájékoztatása alapján elismeri, hogy a Hivatal biztosította a pénzügyi folyamatokra közvetlen hatással lévő kulcsfontosságú álláshelyek betöltését, és előrelépést ért el a szakértők által igényelt kiküldetési költségek időben történő kimutatásával és visszatérítésével kapcsolatos eljárása területén;

4.  aggasztónak tartja, hogy a 2013-as pénzügyi évre átvitt törölt lekötött előirányzatok aránya továbbra is 28%, jóllehet az arány jelentős mértékben csökkent az előző évi 45%-hoz képest; a Számvevőszék jelentése alapján elismeri, hogy ezek az átvitelek zömében a 2013 második felében aláírt, 2013-ra és 2014-re tervezett tevékenységekre vonatkozó szerződésekhez kapcsolódnak;

5.  megjegyzi, hogy a fel nem használt előirányzatok aránya a 2012-es 17%-ról 2013-ban 14,6%-ra csökkent, hasonlóan a 2014-re történő átvitelek arányához, amely 611 223 euróról (19%) 461 983 euróra (13%) mérséklődött; sürgeti a Hivatalt, hogy folytassa tevékenységei tervezésének és végrehajtásának javítását és csökkentse tovább az átviteli arányokat;

Közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások

6.  tudomásul veszi egy kötelező és részletes beszerzési ellenőrzőlistának a Hivatal pénzügyi útmutatójába történő beemelését, valamint egy közbeszerzési tisztviselő kinevezését és a teljes személyzet számára szervezett általános közbeszerzési képzést; üdvözli, hogy ezen intézkedések a Hivatal beszerzési eljárásainak jobb előkészítését, végrehajtását, dokumentálását és összehangolását eredményezték;

7.  üdvözli a mentesítésért felelős hatóság kéréseire válaszul és a felvételi eljárás átláthatóságának növelése érdekében a jelenlegi felvételi eljárások tekintetében végrehajtott változtatásokat és javításokat, különös tekintettel az alábbiakra:

8.  üdvözli egyrészt a Hivatal felülvizsgált kommunikációs politikáját, amely szakmai szükségletek szerint biztosítja a személyzet mobiltelefonokkal történő ellátását, másrészt az e politika tiszteletben tartásának felügyelete érdekében elvégzett belső ellenőrzést;

9.  nyugtázza a Hivatal készpénzes műveleteire vonatkozó új banki szerződésnek egy „A+/A-1” besorolású bankkal történő megkötését; tudomásul veszi a készpénzgazdálkodással kapcsolatos iránymutatásoknak a Hivatal számviteli útmutatójába történő beemelését;

Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, és az átláthatóság

10.  tudomásul veszi, hogy a Hivatal szabályozói tanácsának, irányítóbizottságának és igazgatási vezetőjének éves összeférhetetlenségi nyilatkozatait hozzáférhetővé tették a Hivatal nyilvános dokumentum-nyilvántartásának külön szakaszaiban; megjegyzi, hogy a Hivatal személyzetére vonatkozó összeférhetetlenségi politika ugyanezen elveket követi, és hogy a személyzet összeférhetetlenségi nyilatkozatai szintén hozzáférhetőek a Hivatal nyilvános nyilvántartásán keresztül;

11.  megjegyzi, hogy a Hivatal nem tervezi jelenleg érvényes összeférhetetlenségi politikájának felülvizsgálatát, és hogy úgy véli, hogy valamennyi vonatkozó összeférhetetlenségi politikája megfelel a decentralizált uniós ügynökségeken belüli összeférhetetlenség megelőzéséről és kezeléséről szóló, 2013. decemberi bizottsági iránymutatásoknak; elismeri, hogy a Hivatal törekszik rá, hogy felhívja a figyelmet saját és tanácsa összeférhetetlenségi politikájára, és hogy szorosan nyomon fogja követni az ezen a téren bekövetkező valamennyi vonatkozó változást;

Belső ellenőrzés

12.  megjegyzi, hogy a Hivatal megfelelt a tájékoztatási és kommunikációs (ICS 12) belső ellenőrzési normákra (ICS) vonatkozó valamennyi formai követelménynek;

13.  elismeri, hogy a Hivatalnál jelenleg zajlik a tervezés és a jelentéstétel kiigazítása mérhető célértékek bevezetésével a célokkal és teljesítménymutatókkal kapcsolatos belső ellenőrzési normák (ICS 5) végrehajtása érdekében; megjegyzi, hogy a folyamatra és eljárásokra vonatkozó belső ellenőrzési normák (ICS 8) végrehajtása érdekében a Hivatal kidolgozta saját eljárási útmutatóját, és részletes belső eljárást fogadott el az előírásoknak nem megfelelő valamennyi esemény nyilvántartásba vételére; megjegyzi, hogy a dokumentumkezelésre vonatkozó belső ellenőrzési normák (ICS 11) végrehajtása érdekében a Hivatal frissítette a dokumentumkezelésre vonatkozó belső eljárásait;

14.  megjegyzi, hogy a Hivatal leltározási eljárást hozott létre az állóeszközök nyilvántartásba vételére és értékesítésére, amelyet a pénzügyi útmutatója részeként fogadtak el; megjegyzi, hogy 2013 augusztusában fizikai leltárt készítettek; üdvözli, hogy a Hivatal eljárásai alapján az eszközök leltárazását minden évben elvégzik;

15.  megjegyzi, hogy az ICS Belső Ellenőrzési Szolgálat általi felülvizsgálata be van ütemezve; kéri a Hivatalt, hogy tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak a felülvizsgálat eredményeiről, amint azok rendelkezésre állnak;

Teljesítmény

16.  üdvözli a Hivatal közelmúltban tett lépéseit, amelyek célja, hogy javítsák az európai polgárokkal folytatott kommunikációt a Hivatal munkája által rájuk gyakorolt hatások tekintetében, különös tekintettel a mérhető és egyértelműen meghatározott célkitűzésekre, amelyek a Hivatal tevékenységeinek megfelelőbb értékelését teszik lehetővé;

17.  tudomásul veszi, hogy a Hivatal elkezdett erőteljesebben uniós szervként megjelenni azáltal, hogy feltöltötte az Unió logóját honlapja egyes oldalaira, és várja ennek kiterjesztését a BEREC honlapjának egészére, valamint rendszerszintűen a kommunikáció minden területére, ezáltal biztosítva a Hivatal uniós költségvetésből való támogatásának láthatóságát;

o
o   o

18.  a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2014. április 3-i állásfoglalására(22).

(1) HL C 365., 2013.12.13., 9. o. (2) HL L 266., 2014.9.5., 353. o. (3) HL L 248., 2002.9.16., 1. o. (4) HL L 298., 2012.10.26., 1. o. (5) HL L 337., 2009.12.18., 1. o. (6) HL L 357., 2002.12.31., 72. o. (7) HL L 328., 2013.12.7., 42. o. (8) HL C 365., 2013.12.13., 9. o. (9) HL L 266., 2014.9.5., 353. o. (10) HL L 248., 2002.9.16., 1. o. (11) HL L 298., 2012.10.26., 1. o. (12) HL L 337., 2009.12.18., 1. o. (13) HL L 357., 2002.12.31., 72. o. (14) HL L 328., 2013.12.7., 42. o. (15) HL C 365., 2013.12.13., 9. o. (16) HL L 266., 2014.9.5., 353. o. (17) HL L 248., 2002.9.16., 1. o. (18) HL L 298., 2012.10.26., 1. o. (19) HL L 337., 2009.12.18., 1. o. (20) HL L 357., 2002.12.31., 72. o. (21) HL L 328., 2013.12.7., 42. o. (22) HL L 266., 2014.9.5., 359. o.

1.Az Európai Parlament 2014. október 23-i határozata az Európai Unió 2012-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, II. szakasz – Európai Tanács és Tanács (COM(2013)0570 – C7-0275/2013 – 2013/2197(DEC))

P8_TA(2014)0044 A8-0010/2014

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2012-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésére(1),

–  tekintettel az Európai Unió 2012-es pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2013)0570 – C7-0275/2013)(2),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2012-es pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt(3),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2012-es pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(4),

–  tekintettel a 2012-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítés megadásáról szóló határozatot elhalasztó, 2014. április 3-i határozatára(5), valamint az azt kísérő állásfoglalásra,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(6) és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7) és különösen annak 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(8),

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság második jelentésére (A8-0010/2014),

1.  megtagadja a mentesítést a Tanács főtitkárától az Európai Tanács és a Tanács 2012-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek, az európai ombudsmannak, az európai adatvédelmi biztosnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak, és hogy gondoskodjon annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

2.Az Európai Parlament 2014. október 23-i állásfoglalása az Európai Unió 2012-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, II. szakasz – Európai Tanács és Tanács (COM(2013)0570 – C7‑0275/2013 – 2013/2197(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2012-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésére(9),

–  tekintettel az Európai Unió 2012-es pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2013)0570 - C7-0275/2013)(10),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2012-es pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt(11),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2012-es pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(12),

–  tekintettel a 2012-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítés megadásáról szóló határozatot elhalasztó, 2014. április 3-i határozatára(13), valamint az azt kísérő állásfoglalásra,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(14) és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(15) és különösen annak 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(16),

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság második jelentésére (A8-0010/2014),

A.  mivel az Unió minden intézményének átláthatónak és az uniós polgárok előtt elszámoltathatónak kell lennie az uniós intézményként rábízott pénzeszközök tekintetében;

B.  mivel az Európai Tanácsra és a Tanácsra mint uniós intézményekre vonatkoznia kell az uniós polgárok felé történő demokratikus elszámoltathatóságnak, tekintve, hogy az Európai Unió általános költségvetésének kedvezményezettjei;

C.  mivel az uniós intézmények közül a Parlament az egyetlen közvetlenül választott testület, és a Parlament felelős az Európai Unió általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítés megadásáért;

1.  hangsúlyozza a Parlamentnek az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSZ) meghatározott, a költségvetési mentesítési eljárás tekintetében betöltött szerepét;

2.  emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 335. cikkének megfelelően „[...] igazgatási autonómiájuk alapján a saját működésükkel kapcsolatos ügyekben az Uniót az egyes intézmények maguk képviselik”, ami azt jelenti, hogy – figyelembe véve a 966/2012/EU, Euratom rendelet (költségvetési rendelet) 55. cikkét – az intézmények egyénileg felelősek költségvetésük végrehajtásáért;

3.  hangsúlyozza a Parlament és a mentesítési eljárásban részt vevő egyéb intézmények szerepét, amint azt a költségvetési rendelet és különösen a rendelet 164–166. cikkének rendelkezései szabályozzák;

4.  megjegyzi, hogy eljárási szabályzata 94. cikkének értelmében a „Bizottság számára a költségvetés végrehajtására vonatkozó mentesítés megadásával kapcsolatos eljárást szabályozó rendelkezések megfelelően alkalmazandók a következőkre: [...] az Európai Unió egyéb intézményei és szervei – mint például a Tanács (végrehajtási tevékenységére vonatkozóan) [...] – költségvetésének végrehajtásáért felelős személyek mentesítési eljárása”;

A Számvevőszéknek az Európai Tanácsról és a Tanácsról a 2012-es pénzügyi évre szóló megbízhatósági nyilatkozatában alkotott véleménye

5.  rámutat, hogy a 2012-es pénzügyi évről szóló éves jelentésben a Számvevőszék az Európai Tanácsra és a Tanácsra vonatkozó észrevételeket tett a közbeszerzési eljárások felépítése tekintetében feltárt hibák miatt; megjegyzi, hogy az egyik hiba a tárgyalásos eljárások teljesítésével, egy másik pedig a kiválasztási feltételek alkalmazásával kapcsolatos;

6.  nyugtázza a Tanács válaszát, mely szerint „A Tanács és az Európai Tanács szilárd központi közbeszerzési keretet alkalmaz, amelyet nemrégiben igazítottak hozzá az új költségvetési rendelethez és az alkalmazási szabályokhoz. A keretet tovább fogja erősíteni a szerződések és ajánlati felhívások új mintáinak kidolgozása, valamint a kiválasztási és odaítélési feltételek meghatározásának és alkalmazásának mikéntjéről szóló célzott képzések kidolgozása”;

7.  egyetért a Számvevőszék azon ajánlásaival, hogy az Európai Tanács és a Tanács engedélyezésre jogosult tisztviselőinek megfelelő ellenőrzések és jobb iránymutatások révén javítaniuk kell a közbeszerzési eljárások megtervezését, koordinálását és végrehajtását;

8.  megállapítja, hogy a Tanács nem adott további választ a Számvevőszék ajánlásaira;

Függőben lévő kérdések

9.  ismételten felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet az „Európa” épület megépítésének jelenlegi állásáról és a becsült végleges költségekről;

10.  felhívja a Tanácsot, hogy ismertesse az „Európa” épület megépítése során a projekt végrehajtásának javítása érdekében végrehajtott valamennyi intézkedést;

11.  emlékezteti a Tanácsot, hogy a Parlament előrehaladási jelentést kér a „Residence Palace” épület munkálatairól, az eddigi költségek részletes lebontásával együtt;

12.  sürgeti a Tanácsot, hogy adjon részletes, írásbeli tájékoztatást a „Residence Palace” épület megvásárlására felhasznált előirányzatok teljes összegéről, arról, hogy ezeket az előirányzatokat mely költségvetési sorokról hívták le, az eddig kifizetett és a még kifizetendő részletekről, valamint arról, hogy az épület mi célt fog szolgálni;

13.  ismételten kéri a Tanácsot, hogy nyújtson tájékoztatást igazgatása modernizálásának folyamatáról, különös tekintettel a konkrét végrehajtási intézkedésekre és a Tanács költségvetésére várhatóan gyakorolt hatásra;

14.  sajnálatát fejezi ki az eddigi mentesítési eljárások során visszatérően tapasztalt nehézségek miatt, melyeket a Tanács együttműködésének hiánya okozott; hangsúlyozza, hogy a Parlament megtagadta a mentesítést a Tanács főtitkárától a 2009-es, 2010-es és 2011-es pénzügyi évre vonatkozóan, amelynek okait a 2011. május 10-i(17), a 2011. október 25-i(18), a 2012. május 10-i(19), a 2012. október 23-i(20), a 2013. április 17-i(21) és a 2013. október 9-i(22) állásfoglalásaiban sorolta fel, továbbá elhalasztotta határozatát a Tanács főtitkárának a 2012-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítéséről, amelynek okait a 2014. április 3-i állásfoglalásában fejtette ki;

15.  kitart amellett, hogy a tényleges költségvetési ellenőrzéshez szükség van a Parlament és a Tanács közötti együttműködésre, ahogyan azt a 2014. április 3-i állásfoglalásában is kifejti; megerősíti, hogy a Parlament nincs abban a helyzetben, hogy megalapozott döntést hozhasson a mentesítés megadásáról;

16.  emlékeztet rá, hogy a 2013. április 17-én elfogadott mentesítési határozatát követően a Parlament a Tanács kérdéseit továbbította a Bizottságnak, és hogy a Bizottság erre 2014. január 23-án levélben válaszolt; emlékezteti a Tanácsot a Bizottság álláspontjára, miszerint az összes intézménynek részt kell vennie a Parlament által a mentesítési eljárás során tett megjegyzéseket követő nyomonkövetési folyamatban, és hogy a mentesítési eljárás zökkenőmentes lefolytatása érdekében az összes intézménynek együtt kell működnie;

17.  megjegyzi, hogy a Bizottság a fent említett levelében úgy nyilatkozik, hogy nem fogja felügyelni más intézmények költségvetésének végrehajtását, és hogy egy másik intézménynek feltett kérdésekre nem adhat választ, mert azzal megsértené az adott intézménynek a saját költségvetési szakasza végrehajtásával kapcsolatos autonómiáját;

18.  sajnálja, hogy a Tanács továbbra sem válaszol a Parlament kérdéseire; emlékeztet a Parlament által 2012. szeptember 27-én tartott, „Az Európai Parlament joga a Tanács mentesítésére” című műhelytalálkozó következtetéseire, amelyen a jogi és tudományos szakértők túlnyomórészt egyetértettek abban, hogy a Parlamentet megilleti a tájékoztatáshoz való jog; ezzel kapcsolatban utal az EUMSZ 15. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdésére, amely kimondja, hogy valamennyi intézmény, szerv és hivatal gondoskodik tevékenységének átláthatóságáról;

19.  kitart amellett, hogy a Tanács kiadásait ugyanúgy ellenőrizni kell, mint a többi intézmény kiadásait, és hogy az ellenőrzés alapvető elemeit az elmúlt évek mentesítési állásfoglalásai, különösen a 2012. október 23-i mentesítési állásfoglalás határozták meg;

20.  hangsúlyozza a Parlament azon előjogát, hogy az EUMSZ 316., 317. és 319. cikke értelmében a jelenlegi értelmezéssel és gyakorlattal összhangban mentesítést adjon, azaz az átláthatóság és az uniós adófizetők felé fennálló demokratikus elszámoltathatóság fenntartása érdekében külön-külön adjon mentesítést a költségvetés egyes soraira vonatkozóan;

21.  véleménye szerint a kért dokumentumok Parlament számára történő benyújtásának elmulasztása különösen aláássa az uniós polgárok tájékoztatáshoz és átláthatósághoz való jogát, és egyre inkább aggodalmat kelt, mivel az uniós intézményeken belüli demokratikus deficitről árulkodik; ezért sürgeti a Tanácsot, hogy a Parlament információkhoz való hozzáférésre vonatkozó kérelmeit ne tekintse az intézményi felsőbbrendűség kifejeződésének, hanem helyezze előtérbe a közvélemény teljes körű tájékoztatáshoz való jogát;

22.  véleménye szerint fontolóra kell venni az EUMSZ-ben a mentesítés megadására vonatkozóan rögzített szabályok aktualizálásának különböző lehetőségeit;

23.  úgy véli, hogy a Parlament és a Tanács előrehaladást érhetne el azzal, ha a mentesítési eljárásban fennálló szerepük betöltése érdekében közösen kialakítanának egy kompromisszumos eljárást, meghatározva az egymásnak átadandó dokumentumok listáját is; ezzel kapcsolatban sürgeti a Tanácsot, hogy törekedjen politikai megoldást találni a Tanács mentesítésére, függetlenül attól, hogy a Parlament és a Tanács továbbra is különböző jogi álláspontot képvisel;

24.  úgy véli, hogy pozitív jelet küldene az uniós polgárok felé az, ha a Parlament, az Európai Tanács és a Tanács között egy nyílt és formális párbeszéd eredményeképpen megfelelő együttműködés alakulna ki.

(1) HL L 56., 2012.2.29. (2) HL C 334., 2013.11.15., 1. o. (3) HL C 331., 2013.11.14., 1. o. (4) HL C 334., 2013.11.15., 122. o. (5) HL L 266., 2014.9.5., 24. o. (6) HL L 248., 2002.9.16., 1. o. (7) HL L 298., 2012.10.26., 1. o. (8) HL C 373., 2013.12.20., 1. o. (9) HL L 56., 2012.2.29. (10) HL C 334., 2013.11.15., 1. o. (11) HL C 331., 2013.11.14., 1. o. (12) HL C 334., 2013.11.15., 122. o. (13) HL L 266., 2014.9.5., 24. o. (14) HL L 248., 2002.9.16., 1. o. (15) HL L 298., 2012.10.26., 1. o. (16) HL C 373., 2013.12.20., 1. o. (17) HL L 250., 2011.9.27., 25. o. (18) HL L 313., 2011.11.26., 13. o. (19) HL L 286., 2012.10.17., 23. o. (20) HL L 350., 2012.12.20., 71. o. (21) HL L 308., 2013.11.16., 22. o. (22) HL L 328., 2013.12.7., 97. o.

Az Európai Parlament 2014. október 23-i állásfoglalása az Európai Hajózási Szövetség (EBU), az Európai Hajósok Szervezete (ESO) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) által kötött, a munkaidő-szervezés egyes szempontjainak a belvízi hajózási ágazaton belüli szabályozásáról szóló európai megállapodás végrehajtásáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2014)0452 – 2014/2860(RSP))

P8_TA(2014)0045 B8-0149/2014

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Hajózási Szövetség (EBU), az Európai Hajósok Szervezete (ESO) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) által kötött, a munkaidő-szervezés egyes szempontjainak a belvízi hajózási ágazaton belüli szabályozásáról szóló európai megállapodás végrehajtásáról szóló tanácsi irányelvre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2014)0452),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 155. cikke (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Hajózási Szövetség (EBU), az Európai Hajósok Szervezete (ESO) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) által kötött, a munkaidő-szervezés egyes szempontjainak a belvízi hajózási ágazaton belüli szabályozásáról szóló megállapodásra,

–  tekintettel arra, hogy a megállapodás tartalmaz egy közös kérelmet a Bizottsághoz, hogy a megállapodást az EUMSZ 155. cikke (2) bekezdésének megfelelően, a Bizottság javaslata alapján hozott tanácsi határozattal hajtsa végre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 101. cikkének (3) bekezdésére,

A.  mivel az EUMSZ 155. cikkének (1) bekezdése uniós szinten megadja a szociális partnereknek a lehetőséget, hogy amennyiben úgy kívánják, párbeszédet kezdjenek, amely szerződéses viszonyhoz, többek között megállapodásokhoz vezethet,

B.  mivel az EUMSZ 155. cikkének (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy az uniós szinten megkötött megállapodásokat az aláíró felek együttes kérelmére, a Tanács által a Bizottság javaslata alapján hozott határozattal hajtsák végre;

1.  üdvözli, hogy – noha az EUMSZ 155. cikkének (2) bekezdése nem írja elő az Európai Parlamenttel való konzultációt a szociális partnerek által a Bizottsághoz benyújtott kérelmekkel kapcsolatban – a Bizottság továbbította javaslatát a Parlamentnek, és felkérte, közölje véleményét a Bizottsággal és a Tanáccsal;

2.  üdvözli, hogy a szociális partnerek által kötött megállapodás és a Bizottság javaslata csupán a minimális követelményeket írja elő, meghagyva a tagállamok és/vagy a szociális partnerek arra vonatkozó szabadságát, hogy az érintett ágazatban dolgozók számára előnyösebb intézkedéseket fogadjanak el;

3.  ajánlja a Tanács irányelvének elfogadását;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint az érintett szociális partnereknek.