Az Európai Parlament,

–  tekintettel Oroszország alkotmányára, különösen annak 118. cikkére, amely kimondja, hogy az igazságszolgáltatást az Oroszországi Föderációban kizárólag bíróságok végzik, és 120. cikkére, amely a bírák függetlenségéről rendelkezik, akik kizárólag az orosz alkotmánynak és a szövetségi jogszabályoknak vannak alávetve;

–  tekintettel korábbi, Oroszországról szóló jelentéseire és állásfoglalásaira, különösen a Szergej Magnyickij ügyében érintett orosz hivatalnokokkal szembeni közös vízumkorlátozásokról szóló 2012. október 23-i állásfoglalására(1), az oroszországi jogállamiságról szóló, 2013. június 13-i állásfoglalására(2), a Bolotnaja téri eseményekben részt vevő tüntetők elleni ítéletről szóló, 2014. március 13-i állásfoglalására(3), valamint a (2009. évi Szaharov-díjjal kitüntetett) Memorial nevű, nem kormányzati szervezet feloszlatásáról szóló, 2014. október 23-i állásfoglalására(4) továbbá a Tanácshoz intézett, a Szergej Magnyickij ügyében érintett orosz tisztviselőkkel szembeni közös vízumkorlátozások bevezetéséről szóló, 2014. április 2-i ajánlására(5),

−  tekintettel „Az emberi jogok és a demokrácia helyzete a világban” című 2012. évi éves jelentésről és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló, 2013. december 11-i állásfoglalására(6),

−  tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (az alelnök/főképviselő) szóvivőjének az Alekszej Navalnijjal és testvérével, Oleg Navalnijjal szemben a zámoszkvoretszki bíróság által hozott ítéletről szóló, 2014. december 30-i nyilatkozatára,

−  tekintettel az EU és Oroszország közötti 2013. november 28-i emberi jogi konzultációra,

−  tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Oroszországi Föderáció közötti meglévő partnerségi és együttműködési megállapodásra (PEM), valamint az új EU–Oroszország megállapodással kapcsolatos, felfüggesztett tárgyalásokra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel az Oroszországi Föderáció az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) teljes jogú tagjaként és az ENSZ nyilatkozatának aláírójaként elkötelezte magát a demokrácia alapelvei, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett; mivel az elmúlt hónapok során számos esetben került sor a jogállamiság elvének súlyos megsértésére és korlátozó jogszabályok elfogadására, következésképpen súlyos kételyek vannak azzal kapcsolatban, hogy Oroszország megfelel-e nemzetközi és nemzeti kötelezettségeinek; mivel az Európai Unió a modernizációs partnerség keretében több ízben nyújtott kiegészítő támogatást és szakértői segítséget ahhoz, hogy Oroszország az Európa Tanács normáival összhangban korszerűsítse – és betartsa – alkotmányos és jogrendjét; mivel számtalan olyan bírósági ügy van, amelyben politikailag konstruált okokat használnak fel valamely politikai versenytárs megsemmisítésére vagy a civil társadalom fenyegetésére és polgárok megfélemlítésére azzal a céllal, hogy ne vegyenek részt az ország jelenlegi vezetésével szembeforduló nyilvános gyűléseken és tiltakozásokon;

B.  mivel Alekszej Navalnij az orosz államapparátus legmagasabb szintjein mutatott rá az általánosan elterjedt korrupcióra; mivel az első fokon hozott bírósági ítélet, amelyet 2013 júliusában hoztak meg ellene, politikai indíttatásúnak volt vélhető; mivel 2014-ben két hónapig házi őrizet alatt tartották, márciusban pedig tevékenységeinek megfigyelése céljából elektronikus bilincset szereltek fel rá;

C.  mivel Alekszej Navalnij a 2013 szeptemberében, Moszkvában tartott polgármester-választáson a szavazatok 27%-át nyerte el, és ezzel bebizonyította, hogy a Kreml ellenzékének soraiban a legprominensebb személyiségek egyike;

D.  mivel az Alekszej Navalnijjal szembeni másodfokú ítéletet 2015. január 15-én kellett volna meghozni, a bíróság azonban megmagyarázhatatlan okokból előrehozta az ítélkezés napját 2014. december 30-ra, amikor az orosz lakosság nagy része az újévi ünnepekre összpontosította figyelmét; mivel az ítélkezés előrehozatalának e technikáját alkalmazták Mihail Hodorkovszkij esetében is;

E.  mivel Oroszországban az emberi jogok helyzete az utóbbi években drámaian romlott, és mivel az orosz hatóságok számos olyan jogszabályt fogadtak el, amelyek kétértelmű rendelkezéseket tartalmaznak, így e szabályokat az ellenzéki és civil társadalmi szereplők, valamint a szólás és a gyülekezés szabadságának fokozottabb korlátozására használják fel;

F.  mivel a nem kormányzati szervezetekről, valamint a gyülekezési jogról szóló, tavaly hozott jogszabályt a civil társadalom elnyomására, az ellentétes politikai nézetek elfojtására, valamint a nem kormányzati szervezetek, a demokratikus ellenzék és a média zaklatására használják fel; mivel a „külföldi ügynökökről” szóló törvény alapján de facto betiltották a Memorial független jogvédő szervezetet; mivel e törvény végrehajtása olyan drasztikus fellépéseket vont maga után, amelyek célja az volt, hogy akadályozzák a civil társadalmi szervezeteket (közöttük „A Katonák Anyjai” elnevezésű szervezetet), és elrettentsék őket munkájuk folytatásától;

G.  mivel 2014 decemberének végén az Oroszországi Föderáció igazságügyi minisztériuma lényegi módosításokat hajtott végre a „külföldi ügynököket” felsoroló listában, több, az emberi jogok védelmét elkötelezetten támogató szervezetet – többek között a Szaharov Központot – véve fel rá, és ezzel jelentős mértékben megnehezítve tevékenységüket és az emberi jogok védelmét Oroszországban;

H.  mivel az elmúlt néhány évben számos per és bírósági eljárás – például Szergej Magnyickij, Mihail Hodorkovszkij és Anna Politkovszkaja ügye – miatt kételyek merültek fel az Oroszországi Föderáció igazságszolgáltatási intézményeinek függetlensége és pártatlansága tekintetében; mivel az Alekszej Navalnij ügyéhez hasonló, nagy nyilvánosságot kapó esetek csak az Oroszországon kívüli legismertebb esetei annak, hogy az orosz állam rendszeresen képtelen fenntartani a jogállamiságot és biztosítani az igazságszolgáltatást a polgárok számára; mivel a bíróság jelenlegi határozata politikai indíttatásból tett kísérlet arra, hogy Alekszej Navalnijt – mint a kormánnyal szemben álló egyik leghíresebb ellenzéki személyiséget –megbüntessék;

I.  mivel egyre nagyobb szükség van következetes, koherens és átfogó, valamennyi tagállam által támogatott, határozott és igazságos bírálattal alátámasztott uniós politika bevezetésére Oroszországgal szemben,

1.  mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Oroszországban a jogot politikai eszközként használják fel; hangsúlyozza, hogy az Alekszej Navalnij – kiemelkedő ügyvéd, a korrupcióellenes kampány szószólója, civil társadalmi aktivista – elleni vádemelés, amely alapján 3 és fél év felfüggesztett börtönbüntetést róttak ki rá, 3 és fél év börtönbüntetést pedig fivérére, Oleg Navalnijra, megalapozatlan vádakon alapult. mélységesen sajnálja, hogy a bírósági eljárás a jelek szerint politikai indíttatású;

2.  aggodalommal jegyzi meg, hogy jóllehet Alekszej Navalnij nem került börtönbe, fivére, Oleg Navalnij jelenleg börtönben van, ami növeli azt a lehetséges feltételezést, hogy a hatóságok családtagot használnak fel azzal a céllal, hogy Alekszej Navalnijt, Oroszország egyik ellenzéki vezetőjét megfélemlítsék és elhallgattassák; emlékeztet arra, hogy Alekszej fivére, Oleg – két kisgyermek apja és az állami posta egyik volt vezetője – sohasem játszott szerepet az orosz ellenzéki mozgalomban;

3.  nyomatékosan felszólítja az orosz igazságügyi és bűnüldözési hatóságokat, hogy feladatukat pártatlan és független módon, politikai befolyástól mentesen lássák el, és biztosítsák, hogy a Navalnij-fivérek ügyeiben, valamint ellenzéki aktivisták ellen folytatott minden per és bírósági eljárás során tegyenek eleget a nemzetközileg elfogadott normáknak; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a bírói határozatok politikai befolyástól való mentességét és függetlenségét, valamint a jogállamiságnak való maradéktalan megfelelésüket;

4.  teljes mértékben támogatja az Alekszej Navalnij által kezdeményezett korrupcióellenes oroszországi kampányt, valamint az orosz nép arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a demokráciát, a politikai pluralizmust, az egységet és az emberi jogok tiszteletben tartását szavatoló rendezés jöjjön létre;

5.  úgy véli, hogy az Oroszországi Föderációnak az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tagjaként teljesítenie kell vállalt kötelezettségeit; rámutat, hogy a közelmúltbeli fejlemények a jogállamisággal és az igazságszolgáltatás függetlenségével ellentétes irányba haladnak az országban;

6.  kéri a Tanács és a Bizottság elnökét, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét/az Európai Bizottság alelnökét, hogy továbbra is kövessék szoros figyelemmel az ilyen ügyeket, vessék fel a kérdéskört az Oroszországgal közös különböző fórumokon és találkozókon, és tegyenek jelentést a Parlamentnek az orosz hatóságokkal folytatott párbeszédről;

7.  hangsúlyozza, hogy a gyülekezés szabadságát az Oroszországi Föderációban az orosz alkotmány 31. cikke, valamint az emberi jogok európai egyezménye is rögzíti, amelynek Oroszország aláíró fele, és amelyet ezért az orosz hatóságok kötelesek tiszteletben tartani;

8.  arra sürgeti a Tanácsot, hogy Oroszországra vonatkozóan dolgozzon ki egységes politikát, amelynek révén a 28 uniós tagállam és az uniós intézmények egy olyan, határozott közös üzenet mellett kötelezik el magukat, miszerint az EU és Oroszország közötti kapcsolatokban az emberi jogok fontos szerepet játszanak, illetve hogy Oroszországban véget kell vetni a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és az egyesülés szabadsága elfojtásának;

9.  felkéri az alelnököt/főképviselőt, hogy sürgősen tegyen javaslatot egy Oroszországgal kapcsolatos átfogó stratégiára, amelynek célja az európai államok szuverenitásának és területi integritásának fenntartása, valamint egyszersmind a demokratikus elvek, az emberi jogok és a jogállamiság oroszországi helyzetének erősítése;

10.  súlyos aggodalmának ad hangot az oroszországi független emberi jogi szervezetek és civil társadalmi csoportok elleni folyamatos támadások miatt, amelyek szintén arra utalnak, hogy elfojtják a független hangokat, amely tendencia az Európai Unióban egyre súlyosabb aggodalmakat kelt; arra sürgeti a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy az uniós finanszírozási eszközök jelenlegi programozási szakaszára való tekintettel növeljék az orosz civil társadalomnak a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze révén nyújtott pénzügyi támogatást, valamint a civil társadalmi szervezetek és a helyi hatóságok számára nyújtott finanszírozást, továbbá a fenntartható és hiteles hosszú távú támogatás biztosítása érdekében a partnerségi eszközbe építsék be az EU–Oroszország Civil Társadalmi Fórumot; üdvözli az Európai Demokrácia Alapítvány igazgatótanácsának döntését, amely szerint lehetővé teszik, hogy az alapítvány Oroszországra is kiterjessze tevékenységét;

11.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, valamint az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének.

(1) HL C 68. E, 2014.3.7., 13. o. (2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0284. (3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0253. (4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0039. (5) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0258. (6) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0575.