Az Európai Parlament 2015. január 15-i állásfoglalása Pakisztánról, különös tekintettel a pesavári iskola elleni támadást követően kialakult helyzetre (2015/2515(RSP))
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Pakisztánról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2014. november 27-i(1), 2014. április 17-i(2), 2013. október 10-i(3) és 2013. február 7-i(4) állásfoglalására,
– tekintettel az Európai Parlament elnökének 2014. december 16-i nyilatkozatára, valamint az Emberi Jogi Albizottság és a dél-ázsiai országokkal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség elnökeinek 2014. december 17-i nyilatkozatára,
– tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (alelnök/főképviselő) a pesavári (Pakisztán) iskola elleni támadásról szóló, 2014. december 16-i nyilatkozatára, az EU-nak a pakisztáni kivégzések újrakezdéséről szóló, 2014. december 24-i helyi nyilatkozatára, valamint az EU emberi jogi különleges képviselőjének Pakisztánban tett látogatásáráról szóló, 2014. október 29-i sajtóközleményre,
– tekintettel a Nobel-békedíjas és Szaharov-díjas Malála Júszafzaj 2014. december 16-i nyilatkozatára,
– tekintettel az EU és Pakisztán közötti együttműködési megállapodásra, az ötéves együttműködési tervre, az EU–Pakisztán stratégiai párbeszédre, valamint a GSP+ vámkedvezmény-rendszerre,
– tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosának 2014. december 16-i nyilatkozatára és az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának a pesavári iskola ellen 2014. december 17-én elkövetett terrortámadásról szóló nyilatkozatára,
– tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára,
– tekintettel a gyermekek jogairól szóló, 1989. évi ENSZ-egyezményre,
– tekintettel a vallás és meggyőződés szabadságáról 2009. november 16-án elfogadott tanácsi következtetésekre, amelyekben a Tanács hangsúlyozza e szabadság stratégiai fontosságát és a vallási intolerancia elleni fellépés jelentőségét,
– tekintettel az ENSZ oktatáshoz való joggal foglalkozó különleges előadójának az oktatás vészhelyzetekben való védelméről szóló, az ENSZ közgyűléséhez címzett 2011. augusztus 5-i jelentésére,
– tekintettel 2014. március 12-i állásfoglalására Pakisztán regionális szerepéről és az Unióval ápolt politikai kapcsolatairól(5),
– tekintettel az 1966-ban elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, amelyhez Pakisztán is csatlakozott,
A. mivel 2014. december 16-án hét fegyveres halálos támadást indított egy, három oldalról Szövetségi Irányítású Törzsi Területek (FATA) által körülvett pesavári katonai iskola ellen, melynek során több mint 140 embert, köztük 134 iskolás gyermeket ölt meg és közel ugyanennyi embert sebesített meg;
B. mivel ez, a Pakisztán történelmének legvéresebb terrorcselekményeként számon tartott támadás hatalmas megrázkódtatást okozott Pakisztánon belül és kívül egyaránt, és mivel a támadást az is súlyosbította, hogy nyolc órába telt, mire a katonai erők helyreállították az iskola feletti ellenőrzést; mivel ez idő alatt számos iskolás gyermeket és iskolai alkalmazottat kivégeztek vagy megsebesítettek, és a megpróbáltatást túlélők továbbra is mély trauma alatt állnak;
C. mivel Malála Júszafzajt, minden idők legfiatalabb Nobel-békedíjasát és Szaharov-díjast 2012 októberében Talibán fegyveresek azért lőtték fejbe, mert a lányok oktatásáért kampányolt Pakisztánban;
D. mivel a „Tehrík-e-Tálibán Pakisztán” (TTP) felelősséget vállalt a vérontásért és kijelentette, hogy a támadás egyik fő célja az volt, hogy erőteljes üzenetet küldjenek a nők és gyermekek oktatásáért küzdő Malála támogatóinak, valamint „megbosszulják” a militánsok elleni katonai hadjáratot;
E. mivel amióta a FATA területén – amely Pakisztán egyik legszegényebb térsége – elkezdődtek a kormányzati offenzívák a Talibán és más militáns csoportok ellen, több mint 1 millióan kényszerültek arra, hogy lakóhelyüket elhagyva Afganisztánba vagy Pakisztán más területeire meneküljenek;
F. mivel a vallásszabadságot és a vallási toleranciát Pakisztánban a terrorista erőszak és az istenkáromlással kapcsolatos törvényekkel való széles körű visszaélés is fenyegeti; mivel a nők és a leánygyermekek a kényszerített áttérésnek és a széles körű szexuális erőszaknak egyaránt ki vannak téve;
G. mivel az oktatás támadástól való védelmét célzó globális koalíció (GCPEA) jelentése szerint 2009 és 2012 között 800 vagy annál több támadást intéztek pakisztáni iskolák ellen; mivel a militánsok iskolákban és madraszákban is toboroztak gyermekeket, közülük némelyeket arra, hogy öngyilkos merénylőkké váljanak; mivel a jelentés szerint 2009 és 2012 között legalább 30 gyermeket, több tucat tanárt és egyéb oktatási alkalmazottat, köztük egy tartományi oktatási minisztert öltek meg iskolák és iskolabuszok elleni támadásokban;
H. mivel az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága azt javasolta, hogy Pakisztán hozzon létre egy gyorsreagálási rendszert arra az esetre, ha oktatási intézményeket ér támadás, annak érdekében, hogy az intézményeket gyorsan helyre tudják állítani és az oktatási anyagokat pótolni tudják, hogy a gyerekek a lehető leghamarabb újra iskolába/egyetemre járhassanak; mivel a közelmúltban végrehajtott alkotmánymódosítások alapvető jogként vezették be az ingyenes és kötelező oktatáshoz való jogot;
I. mivel a pesavári katonai iskola elleni merényletet követő néhány órán belül Navaz Sarif miniszterelnök felfüggesztette a halálbüntetésre vonatkozó, hat éve érvényben lévő moratóriumot; mivel azóta már több, terrorizmussal kapcsolatos vádak miatt kivégzésre váró elítéltet végeztek ki; mivel pakisztáni tisztviselők szerint az elkövetkezendő hetekben 500 elítéltet végezhetnek ki; mivel becslések szerint mintegy nyolcezren vannak siralomházban Pakisztánban;
J. mivel 2015. január 6-án az iskolai mészárlásra válaszul a pakisztáni parlament alkotmánymódosítást fogadott el, amely felhatalmazza a katonai bíróságokat arra, hogy a következő két évben bíróság elé állítsanak állítólagos iszlamista militánsokat, és hogy a letartóztatást követően néhány hét leforgása alatt kivégzésre küldhessék a vádlottakat; mivel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának (ICCPR) részes feleként Pakisztán köteles tisztességes eljárásokat tartani és az azokat biztosító intézkedéseket hozni, és a rendes bíróságok működése esetén nem utalhat civileket katonai bíróságok elé;
K. mivel a közelmúltban Pakisztán a legfontosabb kilenc nemzetközi emberi jogi egyezményből hetet ratifikált, így többek között a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát és az ENSZ kínzás elleni egyezményét, melyek számos rendelkezést tartalmaznak az igazságszolgáltatásról, a tisztességes eljáráshoz való jogról, a törvény előtti egyenlőségről és a megkülönböztetésmentességről;
L. mivel a bírák és az ügyvédek függetlenségével foglalkozó különleges ENSZ-előadó 2013. április 4-i jelentésében megfogalmazott ajánlások között szerepel a jogrendszer reformja is, az alapvető jogok tiszteletben tartása és a rendszer eredményes működésének biztosítása érdekében; mivel az emberi jogi szervezetek rendszeresen felhívják a figyelmet a jogrendszerben fellelhető korrupcióra;
M. mivel az EU és Pakisztán elmélyítette és kiszélesítette kétoldalú kapcsolatait, amint azt a 2012 februárjában elindított ötéves együttműködési terv és a 2014 márciusában tartott második EU–Pakisztán stratégiai párbeszéd is jól példáz; mivel az ötéves EU–Pakisztán együttműködési terv célja stratégiai kapcsolat kialakítsa és a közös értékeken és elveken alapuló béke- és fejlesztési partnerség létrehozása;
N. mivel Pakisztán stabilitása kulcsfontosságú Dél-Ázsia és az azon túli területek békéje szempontjából; mivel Pakisztán a régión belül fontos szerepet játszik a stabilitás megteremtésében, ezért a jogállamiság és az emberi jogok megerősítése terén példát kellene mutatnia;
1. határozottan elítéli, és szörnyűséges és gyáva cselekedetnek tartja az iskolás gyermekek pakisztáni Talibán által létrehozott Tehrík-e-Tálibán (TTP) általi brutális lemészárlását, és részvétét fejezi ki a pesavári iskola elleni támadás áldozatai családtagjainak, továbbá támogatásáról biztosítja a pakisztáni népet és hatóságokat;
2. nyomatékosítja a terrorizmus és a vallási szélsőségek jelentette veszély leküzdése iránti teljes körű elkötelezettségét, valamint azt, hogy e téren továbbra is segítséget nyújtson a pakisztáni kormánynak;
3. elvárja, hogy a pakisztáni kormány a jogállamiságra vonatkozó, nemzetközileg elismert normák tiszteletben tartása mellett sürgős és hathatós intézkedéseket hozzon a Pakisztán területén és kivétel nélkül a környező régióban működő valamennyi militáns csoport által jelentett biztonsági veszély leküzdésére; hangsúlyozza, hogy a hatóságoknak a terrorizmus és a szélsőségesség semmilyen formáját sem szabad támogatniuk;
4. felszólítja a pakisztáni kormányt az iskolák biztonságának biztosítására, valamint annak garantálására, hogy a gyermekeket – nemüktől függetlenül – tanulmányaik során soha ne érje megfélemlítés; úgy véli, hogy a kormánynak lényegesen erőteljesebb elkötelezettséget kellene mutatnia, és fokoznia kellene a TTP militánsai és egyéb, iskolák ellen erőszakot elkövető elemek letartóztatására és bíróság elé állítására irányuló erőfeszítéseit, aminek hiánya aláássa nemzetközi hitelességét;
5. emlékeztet arra, hogy továbbra is minden körülmények között ellenzi a halálbüntetést; sajnálja, hogy Navaz Sarif pakisztáni miniszterelnök úgy határozott, érvényteleníti a halálbüntetésre vonatkozó, négy éve fennálló nem hivatalos moratóriumot, és felszólít a moratórium azonnali visszaállítására;
6. felhívja a pakisztáni kormányt, hogy a terrorizmus elleni törvényeket korlátozzák terrorcselekményekre, ahelyett, hogy általános büntetőügyekre alkalmaznák azokat; mély sajnálatát fejezi ki a soron kívüli katonai ítélkezés alkalmazása miatt, amely nem tartja tiszteletben a jogállamiságra vonatkozó nemzetközi normák minimális feltételeit, és hangsúlyozza, hogy a GSP+ vámkedvezmény további biztosítása az ENSZ- és az ILO-egyezményekben szentesített bizonyos alapvető normák teljesítésétől függ;
7. üdvözli, hogy a pakisztáni politikai pártok a terrorizmus elleni küzdelmet célzó nemzeti tervet kívánnak kidolgozni; hangsúlyozza, hogy a terrorizmus és vallási szélsőségesség elleni küzdelemben nagy jelentőséggel bír az alapvető okok kezelése, úgymint a szegénység elleni fellépés, a vallási tolerancia és a vallásszabadság biztosítása, a jogállamiság megerősítése, valamint a leány- és a fiúgyermekek oktatáshoz való jogának és biztonságos hozzáférésének garantálása; felszólít egy hosszú távú stratégia kidolgozására a pakisztáni fiatalok radikalizálódásának és a Pakisztánra vonatkozóan az ENSZ által megállapított „kiterjedt oktatási válságnak” a megelőzése érdekében, különösen az államilag finanszírozott oktatási rendszerbe való befektetések fokozása révén és annak biztosítása által, hogy az egyházi iskolák rendelkezzenek az ahhoz szükséges eszközökkel, hogy kiegyensúlyozott és befogadó oktatást tudjanak biztosítani a fiatalok számára;
8. sürgeti a pakisztáni kormányt, hogy tartsa be a nemrégiben ratifikált nemzetközi emberi jogi egyezményeket, köztük a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát és az ENSZ kínzás elleni egyezményét, melyek értelmében a hatóságok kötelesek tisztességes eljárásokat tartani, és a rendes bíróságok működése esetén nem utalhatnak civileket katonai bíróságok elé;
9. felszólít a terrorista hálózatok finanszírozása és támogatása elleni küzdelemre irányuló nemzetközi kötelezettségvállalás megújítására;
10. felhívja Federica Mogherini alelnököt/főképviselőt, az Európai Külügyi Szolgálatot és a Tanácsot, hogy teljes mértékben kötelezzék el magukat a terrorizmus jelentette veszély elleni fellépésre, és a terrorizmus felszámolására irányuló erőfeszítéseik folytatása révén továbbra is támogassák a pakisztáni kormányt és a pakisztáni népet;
11. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Unió emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ főtitkárának, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának, valamint Pakisztán kormányának és parlamentjének.