Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Kirgizisztánról és a közép-ázsiai köztársaságokról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia végrehajtásának állapotáról szóló 2011. december 15-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel Kirgizisztán alkotmányára, és különösen annak 16., 31., 33. és 34. cikkére,

–  tekintettel a nemzetközi emberi jogi kötelezettségekre és eszközökre, ideértve az emberi jogokról szóló ENSZ-egyezményekben és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben foglaltakat, amelyek biztosítják az emberi jogokat és alapvető szabadságokat, és tiltják a megkülönböztetést,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok 1966. évi Nemzetközi Egyezségokmányára, amely garantálja a véleménynyilvánítás szabadságát, a gyülekezés szabadságát, az egyének személyes, magán- és családi élethez, illetve egyenlőséghez való jogát, valamint tiltja az e jogok gyakorlása tekintetében alkalmazott diszkriminációt;

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2011. június 17-i A/HRC/17/19. számú és 2014. szeptember 24-i A/HRC/27/32. számú, az emberi jogokról, a szexuális irányultságról és a nemi identitásról szóló határozatára,

–  tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője által tett, Kirgizisztánról szóló 2014. október 24-i nyilatkozatra,

–  tekintettel arra, hogy a kirgiz parlament az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén belül „partner a demokráciáért” státussal rendelkezik,

–  tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének a kirgiz parlament által a Parlamenti Közgyűlésén belüli „partner a demokráciáért” státus elnyerése céljából benyújtott kérelemről szóló 2014. április 8-i 1984(2014). számú állásfoglalására, különösen annak 15.24., 15.25. és 15.26. bekezdésére,

–  tekintettel egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Kirgiz Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodásra, és különösen annak 2. és 92. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió az emberi jogi jogvédőkről szóló, 2004 júniusában elfogadott és 2008-ban felülvizsgált iránymutatásaira, valamint az Európai Unió Tanácsa által 2013. június 24-én elfogadott, a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) személyek emberi jogai maradéktalan érvényesítésének elősegítését és védelmét szolgáló iránymutatásokra,

–  tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló, 1979-ben elfogadott egyezményre (CEDAW),

–  tekintettel a millenniumi fejlesztési célokra és a 2015 utáni időszakra vonatkozó menetrendre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel Kirgizisztán az elmúlt években jelentős előrelépést ért el a régió többi országához képest, elsősorban azzal, hogy parlamentáris demokráciává vált, fokozta a korrupció elleni fellépésre irányuló erőfeszítéseket, valamint elkötelezte magát az egyetemes emberi jogi normák mellett;

B.  mivel az EU kifejezett érdeke egy békés, demokratikus és gazdaságilag virágzó Kirgizisztán létrejötte; mivel az EU elkötelezte magát, különösen a Közép-Ázsiára vonatkozó stratégiája révén a régió országaival folytatott partnerség mellett;

C.  mivel a közép-ázsiai országok számos közös kihívással néznek szembe, például a szegénységgel és az emberek biztonságát veszélyeztető különféle súlyos fenyegetésekkel, a demokrácia, az emberi jogok, a jó kormányzás és a jogállamiság megszilárdításának szükségességével;

D.  mivel minden ember szabadnak és egyenlőnek születik méltóság és jogok tekintetében; mivel valamennyi állam kötelessége megelőzni az erőszakot és a megkülönböztetést, ideértve a szexuális irányultságon, a nemi identitáson és annak kifejezésén alapuló erőszakot és megkülönböztetést is;

E.  mivel a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) személyeknek ugyanolyan emberi jogokat kell biztosítani, mint az összes többi embernek;

F.  mivel a Kirgiz Köztársaság 1998-ban megszüntette a férfi homoszexualitás büntethetőségét;

G.  mivel 2014. október 15-én a kirgiz parlament első olvasatra megszavazta a 6–11804/14. számú törvényjavaslatot, amely a büntető törvénykönyv, a közigazgatási felelősségről szóló törvénykönyv, a békés gyülekezésről szóló törvény és a tömegmédiáról szóló törvény oly módon történő módosítására irányult, hogy azok tiltsák „a nem hagyományos szexuális kapcsolatok nyílt és közvetlen népszerűsítését”, és legfeljebb egy évig terjedő börtönbüntetést helyezzenek kilátásba;

H.  mivel Kirgizisztánban a média, valamint egyes politikai és vallási vezetők egyre inkább az LMBTI személyek megfélemlítésére törekszenek, korlátozva a jogaikat, és legitimizálva az ellenük elkövetett erőszakot;

I.  mivel számos állam- és kormányfő, ENSZ-vezető, kormányzati és parlamenti képviselő, az EU (beleértve a Tanácsot, a Parlamentet, a Bizottságot és Ashton volt főképviselő asszonyt), határozottan elítélte a hasonló „propagandaellenes” törvényeket;

J.  mivel a nemi alapú, a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló megkülönböztetés összefügg egymással, mivel továbbá számos nem kormányzati szervezet és az ENSZ is hangsúlyozta, hogy továbbra is nagyok a nemek közötti egyenlőtlenségek, és hogy a kirgizisztáni lányok és nők továbbra is olyan visszaéléseket kénytelenek elszenvedni, mint az emberrablás és a kényszerházasság, jóllehet az ezeket tiltó 1994. évi törvényt 2013 januárjában megerősítették;

1.  rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy benyújtották ezt a jogszabálytervezetet, valamint sajnálatosnak tart minden olyan lépést, amely kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódhoz vezet, és felszólítja az összes országot, hogy azonnal szüntessék meg a homoszexualitás büntethetőségét;

2.  megismétli, hogy a szexuális irányultság és a nemi identitás az egyén magánélethez való joga körébe esik, amelyet olyan nemzetközi emberi jogi előírások biztosítanak, amelyek szerint védeni kell az egyenlőséget és a megkülönböztetésmentességet, és biztosítani kell a szólásszabadságot;

3.  emlékezteti a kirgiz parlamentet nemzetközi kötelezettségvállalásaira és az Európai Unióval kötött partnerségi és együttműködési megállapodásra, amelybe a partnerség alapvető elemeként belefoglalták az emberi jogok teljes körű tiszteletét, és felszólít „a nem hagyományos szexuális kapcsolatokra vonatkozó információk terjesztéséről” szóló, a kirgiz parlament által jelenleg felülvizsgált jogszabálytervezet visszavonására;

4.  megállapítja, hogy a jogszabálytervezet túl van az első olvasaton, és kétszer kell megszavazni, mielőtt benyújtják aláírásra az elnökhöz, és hangsúlyozza, hogy „a nem hagyományos kapcsolatokra” vonatkozó bármely jogszabály elfogadása nem lehet ellentétes Kirgizisztán emberi jogi kötelezettségeivel és vállalásaival;

5.  felszólítja a kirgiz hatóságokat annak nyilvános megerősítésére, hogy Kirgizisztán valamennyi állampolgárának jogában áll a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló diszkriminációtól mentesen élni, és minden ezzel ellentétes cselekmény illegális és büntetendő;

6.  felszólítja a kirgiz parlamentet, hogy kövesse az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének a kirgiz parlament által a Parlamenti Közgyűlésén belüli „partner a demokráciáért” státus elnyerése céljából benyújtott kérelemről szóló 1984(2014). számú állásfoglalásának ajánlásait, különösen annak 15.24., 15.25. és 15.26. ajánlásait;

7.  felszólítja a kirgiz parlamentet, hogy tartsa be az ország alkotmányát, amelynek 16. cikke kimondja, hogy „a Kirgiz Köztársaságban nem fogadható el olyan törvény, amely megtagadna vagy csorbítana emberi vagy polgári jogokat és szabadságokat”, 31., 33. és 34. cikke pedig megerősíti a véleménynyilvánítás szabadságát, az információszabadságot, valamint a gyülekezési szabadságot, továbbá felszólítja a kirgiz parlamentet a 6-11804/14. számú törvényjavaslat elutasítására;

8.  súlyos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a jogszabályjavaslat megvitatása és esetleges elfogadása milyen negatív következményekkel járhat, tovább fokozva az LMBTI személyekkel szembeni megbélyegzést, diszkriminációt és erőszakot; felszólítja a politikusokat és vallási vezetőket, hogy tartózkodjanak az LMBTI-ellenes retorikától, ideértve a gyűlöletbeszédet és a gyűlöletkeltést is;

9.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy egy ilyen jogszabály milyen hatásokat gyakorolhat a nemzetközi adományozókra, nem kormányzati szervezetekre, valamint az LMBTI-kérdésekkel és HIV-prevencióval foglalkozó humanitárius szervezetekre;

10.  felkéri az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy Kirgizisztán közelgő rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelése keretében vegyék figyelembe, hogy ez a jogszabálytervezet figyelmen kívül hagyja az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elvét;

11.  felszólítja a kirgiz hatóságokat, hogy hozzanak meg minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy az emberi jogok védelmezői akadálytalanul folytathassák az emberi jogok előmozdítását és védelmét szolgáló tevékenységüket;

12.  sürgeti Kirgizisztánt, hogy az EU és a Kirgiz Köztársaság közötti Együttműködési Tanács tizennegyedik ülése előtti időszakban folytassák az átláthatósághoz, az igazságszolgáltatás függetlenségéhez, az etnikai csoportok közötti megbékéléshez és az emberi jogok tiszteletben tartásához vezető reformokat, hiszen ezek az ország hosszú távú fenntartható fejlődésének kulcsfontosságú feltételei;

13.  üdvözli a kirgiz hatóságok által az EU–Kirgizisztán Emberi Jogi Párbeszéd negyedik és ötödik fordulója között az emberi jogok terén elért eredményeket; határozottan sürgeti a kirgiz hatóságokat az előremutató lépések folytatására e területen;

14.  felkéri a Bizottságot, a Tanács és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy tegyék egyértelművé a kirgiz hatóságok számára, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodás 92. cikke (2) bekezdésének megfelelően a jogszabályjavaslat esetleges elfogadása negatívan hathat az EU-val fenntartott kapcsolatokra; felkéri továbbá a Tanácsot és a Külügyi Szolgálatot, hogy vessék fel a kérdést az illetékes nemzetközi fórumokon, például az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben és az ENSZ-ben;

15.  felszólítja a kirgiz hatóságokat, hogy gondoskodjanak a kínzással, embertelen és megalázó bánásmóddal kapcsolatos vádak gyors és hatékony kivizsgálásáról, valamint az elkövetők bíróság elé állításáról; kéri továbbá valamennyi lelkiismereti okokból bebörtönzött személy szabadon bocsátását, különös tekintettel Azimzhan Aszkarovra, amíg ügyét, valamint az állítólagos megkínzását és a vele szemben tanúsított embertelen bánásmódot teljes mértékben ki nem vizsgálják egy pártatlan és tisztességes eljárás keretében;

16.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének, valamint Kirgizisztán parlamentjének és elnökének.

(1) HL C 168. E, 2013.6.14., 91. o.