Az Európai Parlament

–  tekintettel a korábbi állásfoglalásaira, különösen az egyiptomi helyzetről szóló 2014. február 6-i(1) és „A véleménynyilvánítás és gyülekezés szabadságáról Egyiptomban” című 2014. július 17-i(2) állásfoglalására,

–  tekintettel a Külügyi Tanács Egyiptomról szóló 2013. augusztusi és 2014 februári következtetéseire,

–  tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat szóvivőjének nemrégiben tett nyilatkozataira, többek között az egyiptomi külügyminisztérium épületénél végrehajtott robbantásról szóló 2014. szeptember 21-i nyilatkozatára, valamint az egyiptomi bírósági ítéletekről szóló 2014. december 3-i nyilatkozatára,

–  tekintettel Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára és Navi Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosa 2014. június 23-i nyilatkozataira a számos újságíró elleni börtönbüntetésről és a Muzulmán Testvériség számos tagja és támogatója elleni halálbüntetés megerősítéséről, tekintettel Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár 2014. október 25-i nyilatkozatára a Sínai-félszigeten elkövetett terrortámadásokról,

–  tekintettel az EU és Egyiptom közötti, 2001. évi társulási megállapodásra, amely 2004-ben lépett hatályba, és amelyet a 2007. évi cselekvési terv megerősített, továbbá az ennek végrehajtása terén tett előrelépésről szóló 2013. március 20-i bizottsági jelentésre, tekintettel az európai szomszédságpolitikára és az Egyiptom által elért haladásról szóló legutóbbi, 2014. márciusi jelentésre,

–  tekintettel a 2014. január 14–15-i népszavazással elfogadott egyiptomi alkotmányra, különösen annak 65., 70., 73., 75. és 155. cikkére,

–  tekintettel a nyilvános gyülekezéshez, felvonuláshoz és békés tüntetéshez fűződő jogról szóló, 2013. november 24-i 107. számú törvényre,

–  tekintettel a 2014. évi 136. sz. elnöki rendeletre, amely minden „köz- és létfontosságú létesítményt” két évre katonai joghatóság alá helyez,

–  tekintettel az uniós külpolitika digitális szabadságra vonatkozó stratégiájáról szóló, 2012. december 11-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel „A sajtó és a média szabadsága a világban” című, 2013. június 13-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a Számvevőszék „Az Európai Unió együttműködése Egyiptommal a kormányzás terén” című, 2013. évi különjelentésére,

–  tekintettel az egyiptomi elnökválasztásokra kiküldött uniós választási megfigyelő misszió 2014. július 22-i végleges nyilatkozatára,

–  tekintettel Abdulfattáh asz-Szíszi egyiptomi elnök iszlám szélsőségekről szóló 2015. január 1-jei, valamint az egyiptomi muzulmánok és keresztények közötti békés és konstruktív viszonyról szóló 2015. január 6-i beszédére,

–  tekintettel az internetes és azon kívüli véleménynyilvánítás szóló uniós iránymutatásokra, továbbá a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) személyek emberi jogai maradéktalan érvényesítésének előmozdítására és védelmére vonatkozó uniós iránymutatásokra, valamint az emberi jogi jogvédőkről szóló uniós iránymutatásokra,

–  tekintettel az 1966-os Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, amelynek Egyiptom részes fele,

–  tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel a véleménynyilvánítás és gyülekezés szabadsága a demokratikus és pluralista társadalom alapvető pillére; mivel a sajtó és a média szabadsága alapvető elemek a demokráciában és a nyitott társadalomban; mivel a 2014-ben elfogadott egyiptomi alkotmány alapvető szabadságokat rögzít, köztük a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát;

B.  mivel Egyiptom már régóta az Európai Unió stratégiai partnere, és közös cél a stabilitás, a béke és a jólét megteremtése a földközi-tengeri és a közel-keleti térségben; mivel a 2011-es forradalom óta számos súlyos politikai kihívás érte Egyiptomot, és az ország előtt álló gazdasági, politikai és biztonsági kihívások kezeléséhez Egyiptom népének a nemzetközi közösség támogatására és segítségére van szüksége;

C.  mivel a 2013. júniusi katonai hatalomátvétel óta az egyiptomi kormány széles körben alkalmaz önkényes fogva tartást, zaklatást, megfélemlítést és cenzúrát a kormányt kritizálók ellen, sokszor csupán azért, mert a gyülekezés, az egyesülés vagy a véleménynyilvánítás szabadságát gyakorolták, beleértve az újságírókat, a hallgatókat, az emberijog-védőket, valamint a politikai ellenfeleket, köztük a Muzulmán Testvériség tagjait; mivel egyes jelentések szerint 2013 júliusa óta példátlan tömeges letartóztatási hullámokat követően több mint 40 000 főt vettek őrizetbe, és becslések szerint 1 400 tüntető vesztette életét a biztonsági erők által alkalmazott mértéktelen és önkényes erőszak következtében; mivel az egyesülés, a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadsága különösen aggasztó területek 2013 júliusa óta; mivel a Freedom House „Szabadság a világban” című 2014. évi jelentése Egyiptomot a „nem szabad” minősítéssel jellemzi;

D.  mivel több ezer tüntetőt és a meggyőződése miatt fogva tartott személyt tartanak elzárva Egyiptomban azóta, hogy az egyiptomi hadsereg 2013 júliusában átvette a hatalmat; mivel asz-Szíszi elnök 2014. májusi megválasztása óta is folytatódnak a letartóztatások és az önkéntes fogva tartások; mivel 2014. június 11-én a 2011. évi forradalomban vezető szerepet betöltő prominens aktivistát, Aláa Abdelfattáh-ot és másokat 15 évi börtönbüntetésre ítélt a bíróság a nyilvános gyülekezéshez, felvonuláshoz és békés tüntetéshez fűződő jogról szóló, 2013. évi 107. számú törvény megsértése miatt; mivel más prominens aktivisták, köztük Mohamed Ádil, Ahmed Dúma és Ahmed Máher, valamint vezető női jogi jogvédők, mint Járá Szallám és Szanaa Ahmed Szeif továbbra is letartóztatás alatt állnak; mivel 2014. április 28-án a sürgős ügyek kairói bírósága kimondta az Április 6. ifjúsági mozgalom betiltását;

E.  mivel 2015. január 10-én a Nílus-deltában fekvő al-Buhaira tartomány egyik bírósága három év börtönbüntetésre ítélte a 21 éves Karím al-Bannát, amiért a Facebook-on bejelentette, hogy ateista, és amiért megsértette az iszlámot;

F.  mivel az egyiptomi hatóságok elnyomó jogszabályok bevezetésével megszigorították a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságát, megkönnyítve a kormány számára a kritikus hangok elnémítását és a tüntetések elnyomását;

G.  mivel parlament hiányában Abdulfattáh asz-Szíszi elnök kormánya számos elnyomó törvényt fogadott el, így például az elnöki rendelettel létrehozott 2014. évi 136. sz. törvényt, amely minden köztulajdont katonai létesítménynek minősít, aminek legközvetlenebb következménye az, hogy bármely, köztulajdonon elkövetett bűncselekményt visszamenőleges hatállyal katonai bíróságok előtt tárgyalhatnak; mivel az Emberi Jogok és a Népek Jogai Afrikai Alapokmányának – amelynek Egyiptom részes fele – értelmezéséért felelős Afrikai Emberi Jogi és Népjogi Bizottság kimondta, hogy katonai bíróságok semmilyen körülmények között sem rendelkezhetnek joghatósággal polgári személyek felett;

H.  mivel az ENSZ rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelése 300 ajánlást fogalmazott meg, köztük azt, hogy bocsássanak szabadon minden olyan személyt, akit a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása miatt tartóztattak le; mivel hét, egyiptomi központú emberi jogi csoport üldöztetéstől tartva nem vett részt az ország teljesítményének ENSZ általi értékelésében;

I.  mivel a sajtószabadság továbbra is nagy nyomás alatt áll Egyiptomban, és több újságírót továbbra is alaptalan vádak alapján tartanak fogva; mivel 2014-ben számos újságírót állítottak bíróság elé a nemzeti egység és a társadalmi béke fenyegetésével, hamis hírek terjesztésével és a Muzulmán Testvériséggel való együttműködéssel kapcsolatos vádakkal; mivel a Semmitőszék, Egyiptom legfelsőbb bírósága, kimondta, hogy eljárási hibákat követtek el az Al Jazeera három újságírója – Mohamed Fahmy, Peter Greste és Baher Mohamed – perében; mivel a három újságíró ügyét újratárgyalják, és az ellenük felhozott vádakat – „hírek hamisítása,” „együttműködés a Muzulmán Testvériséggel” – nem ejtették; mivel három másik újságírót – Sue Turtont, Dominic Kane-t és Rena Netjes-t – távollétükben 10 év börtönbüntetésre ítélték; mivel Mahmúd Abdunnabi, Mahmúd Abu Zejd, Szamhi Musztafa, Ahmed Gamal, Ahmed Fuád és Abdurrahmán Sáhín egyiptomi újságírókat pusztán jogszerű tevékenységük folytatása miatt ítéltek el; mivel az egyiptomi média szélsőségesen polarizálódott a Murszi elnököt támogató és ellenző csoportokra, ami megerősíti az egyiptomi társadalom polarizációját;

J.  mivel 2014. december 2-án egy egyiptomi büntetőbíróság 2014-ben a harmadik tömeges ítélkezés keretében 188 vádlottra mondott ki ideiglenes halálos ítéletet; mivel a tömeges perek elsősorban a hatóságok által 2013 decemberében terrorszervezetnek nyilvánított Muzulmán Testvériség – Egyiptom legnagyobb ellenzéki mozgalma – tagjait célozták; mivel ezek az ítéletek egy sor olyan jogi és bírósági eljárás részét képezik, amelyek bővelkednek eljárási szabálytalanságokban, és megsértik a nemzetközi emberi jogi jogszabályokat; mivel senkit sem vontak felelősségre azért, amiért 2013 augusztusában a biztonsági erők túlzott erőszakot alkalmazva rajtaütöttek a Rábia al-Adavíja téri táborokon és egy független egyiptomi tényfeltáró bizottság szerint megöltek 607 Murszit támogató tüntetőt;

K.  mivel 2014 márciusában és áprilisában a Muzulmán Testvériség tagjaival és Murszi menesztett elnök állítólagos támogatóival szembeni tömeges tárgyaláson hozott halálos ítéletek többségét – de nem mindet – életfogytiglani börtönbüntetéssé változtatták;

L.  mivel jelenleg a 2011-ben megválasztott parlament alsó- és felsőházának 167 tagját tartják fogva;

M.  mivel 2014. november 29-én szabadon engedték Mubarak egykori elnököt, Habíb al-Ádili egykori belügyminisztert és Mubarak hat másik segítőjét, miután egy technikai hiba alapján ejtették az ellenük felhozott gyilkossági és korrupciós vádakat; mivel 2015. január 13-án az egyiptomi semmítőszék érvénytelenítette a korábbi elnök Hoszni Mubarak és két fia ellen hűtlen kezelés miatt hozott ítéletet, és perújrafelvételt rendelt el azon az alapon, hogy a jogi eljárásokat nem tartották be megfelelően;

N.  mivel a közelmúlt bírósági gyakorlata komoly kétségeket vet fel az igazságszolgáltatási rendszer függetlensége és az elszámoltathatóság biztosítására való képessége kapcsán; mivel ezek a halálbüntetéssel járó ítéletek alááshatják Egyiptom hosszú távú stabilitásra való kilátásait;

O.  mivel Egyiptom jelentős gazdasági kihívásokkal néz szembe (pl. külföldi pénzek kiáramlása, növekvő infláció, munkanélküliség, dagadó államadósság), és a terrorizmus jelentette globális veszély következtében biztonsági kihívásokkal is küzd; mivel a Sínai-félszigeten kritikus a biztonsági helyzet, és a térségben működő dzsihádista csoportok katonák százaival végeznek; mivel 2014. október 24-én legalább 33 katona vesztette életét terrortámadásban; mivel ebben a régióban szinte napi rendszerességgel zajlanak terrorcselekméynek; mivel az állam elrendelte rafahi lakosok ezreinek kitelepítését, 500 méteres biztonsági zónát hozott létre a gázai határszakaszon, és mivel 2014. október 24-én szükségállapotot vezetett be a félszigeten; mivel a Sínai-félszigeten és annak irányába továbbra is működnek az emberkereskedelemre és –csempészetre használt útvonalakon tevékenykedő bűnhálózatok;

P.  mivel az egyiptomi alkotmány 75. cikke kimondja, hogy valamennyi polgárnak joga van demokratikus alapú nem kormányzati szervezetek és alapítványok létrehozásához; mivel a javasolt új jogszabály tovább korlátozná a hazai és külföldi civil szervezetek munkáját, akik különösen érintettek egy új törvénytervezet kapcsán, amely a terroristák és más fegyveres csoportok pénz- és áruellátását kívánja megszakítani, de amely a civil szervezetek – sok esetben a működésükhöz nélkülözhetetlen – külföldi finanszírozáshoz jutását is akadályozhatja; mivel a büntető törvénykönyvet módosító 2014. szeptember 21-i elnöki rendelet súlyos büntetéseket, köztük életfogytiglani börtönbüntetést állapít meg az olyan nem kormányzati szervezetekre, amelyek külföldi finanszírozásban részesülnek a „nemzeti érdek megsértése” homályosan megfogalmazott indokával;

Q.  mivel asz-Szíszi elnök a Kairói Egyetemen beszédet tartott az iszlám gondolkodás modernizációjának és reformjának fontosságáról;

R.  mivel a nők elleni erőszak a jelentések szerint rosszabbodik annak ellenére, hogy a szexuális zaklatásról új törvényt fogadtak el, amelynek alkalmazása az egyiptomi nőjogi nem kormányzati szervezetek szerint még várat magára; mivel az egyiptomi női aktivisták különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak, és gyakran vannak erőszaknak, szexuális támadásoknak és más megalázó bánásmódnak kitéve békés tevékenységeikkel összefüggésben; mivel annak ellenére, hogy egy 2008-as törvény értelmében a női nemi szervek megcsonkításának gyakorlata bűncselekménynek minősül, a gyakorlat továbbra is elterjedt, és végrehajtói ellen egyelőre nem folytattak eredményes eljárást;

S.  mivel az elmúlt hónapokban fokozódott a meleg férfiak letartóztatása mivel a rendőrség szerte az országban razziákat tartott a homoszexuálisok feltételezett találkozóhelyein; mivel az LMBT-közösséget üldözik és nyilvánosan megszégyenítik; mivel az Egyptian Initiative for Personal Rights egyiptomi emberi jogi szervezet becslése szerint legalább 150 embert tartóztattak le az elmúlt 18 hónap során erkölcstelenség vádjával; mivel 2015. január 12-én az egyiptomi bíróság felmentett 26 férfit, akik az előző hónapban tartóztattak le egy kairói fürdőben tartott razzia alkalmával „erkölcstelenségre való felbujtás" vádjával;

T.  mivel a 2014. évi egyiptomi elnökválasztásokra úgy került sor, hogy közben a véleménynyilvánítás szabadságát szigorúan korlátozták, az – emberi jogi szervezetektől is érkező – eltérő vélemények és kritika valamennyi megnyilvánulását pedig elfojtották; mivel a parlamenti választásokat hivatalosan 2015. március 21-ére és április 25-ére tűzték ki;

U.  mivel történelmileg az olajágazat vonzza leginkább a külföldi befektetőket Egyiptomba, és az olaj Egyiptom fő exportcikke; mivel az új kormány támogatására a Perzsa-öböl menti államok ingyenes olajszállítmányokat biztosítottak az országnak; mivel a kormány olyan terv elfogadására készül, amelynek értelmében 2014 júliusától számítva 5 éven belül megszünteti az energiatámogatást, és „intelligens kártyák” (smart cards) bevezetése segítségével 2015 áprilisától üzemanyag-elosztási tervet kíván bevezetni a szomszédos államokba irányuló olajcsempészet ellenőrzése és a valós üzemanyagigények felmérése érdekében;

V.  mivel Egyiptom a 2011. januári forradalmat követően többször is tárgyalásokba kezdett a Nemzetközi Valutaalappal, melyek keretében 4,8 milliárd dolláros támogatás szeretett volna kicsikarni, a tárgyalások azonban 2013. június 30-a után leálltak; mivel némi kapcsolattartásra sor került, és a Valutaalap szakértői 2014 novemberében Egyiptomba látogattak, hogy elvégezzék a IV. cikk szerinti konzultációkat, melyek keretében egy adott ország pénzügyi és gazdasági helyzetét mérik fel;

W.  mivel az EU Egyiptommal szembeni szerepvállalásának az európai szomszédságpolitika „többért többet” elvével összhangban ösztönzőkön kell alapulnia, és a demokratikus intézmények, a jogállamiság és az emberi jogok terén elért reformoktól kell függenie;

X.  mivel hagyományosan Egyiptom legfőbb kereskedelmi partnere az EU, 2013-ban Egyiptom kereskedelmi volumenének 22,9%-át adva, amivel az ország elsődleges import-, és exportpartnere volt; mivel az EU–Egyiptom munkacsoport tevékenysége nyomán a Bizottság Egyiptom számára összességében közel 800 millió euró további pénzügyi támogatás biztosítására vállalt kötelezettséget; mivel ez az összeg 303 millió euró támogatásból (90 millió euró SPRING-forrásokból, 50 millió euró a mikroszintű pénzügyi támogatás támogatási komponense, a fennmaradó összeg pedig a Szomszédsági Beruházási Keretből) és 450 millió euró hitelből (makroszintű pénzügyi támogatás) áll; mivel ugyanakkor az EU csak akkor hajtja végre a pénzügyi támogatását, ha teljesülnek a szükséges politikai és demokratikus feltételek, azaz az emberi jogok és a nők jogainak teljes körű tiszteletben tartása mellett folytatódik, erősödik és inkluzív módon megvalósul a demokratikus átmenet;

Y.  mivel 2014. június16-án Stavros Lambrinidis, az EU emberi jogi különleges képviselője Kairóba látogatott, és találkozott az elnökséggel, a Súra Tanáccsal és a civil társadalom képviselőivel; mivel a tárgyalások egy, a nem kormányzati szervezetekről szóló új törvény elkészítésére összpontosítottak, kiemelve, hogy az EU jelentős szerepet tulajdonít az egyiptomi civil társadalomnak;

1.  hangsúlyozza, hogy az EU nagy jelentőséget tulajdonít a fontos szomszédnak és partnernek tekintett Egyiptommal való együttműködésnek; hangsúlyozza Egyiptomnak a régió stabilitásában betöltött szerepét; hangsúlyozza az egyiptomi néppel vállalt szolidaritását, illetve kötelezettséget vállal arra, hogy folytatja Egyiptom támogatását a demokratikus intézmények kiépítése, az emberi jogok tiszteletben tatása és védelme, valamint a társadalmi igazságosság és a biztonság előmozdítása felé vezető úton; sürgeti az egyiptomi kormányt, hogy a földközi-tengeri régió déli térségének egyik fontos szereplőjeként teljesítse nemzetközi kötelezettségvállalásait;

2.  emlékezteti az egyiptomi kormányt arra, hogy Egyiptom és lakosságának hosszú távú sikere az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartásától, illetve a polgárok alapvető jogainak védelmét ellátó demokratikus és átlátható intézmények kialakításától és megszilárdításától függ; ezért felszólítja az egyiptomi hatóságokat, hogy teljes mértékben hajtsák végre a nemzetközi egyezményekben foglalt alapelveket;

3.  mély aggodalmát fejezi ki az alapvető jogok, különösképpen a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a gyülekezés szabadsága, a politikai pluralizmus, valamint a jogállamiság folyamatos korlátozása miatt Egyiptomban; felszólít arra, hogy szüntessék meg a politikai ellenfelek, tüntetők, újságírók, bloggerek, diákok, szakszervezeti képviselők, nőjogi aktivisták, civil társadalmi szereplők és kisebbségek elleni erőszakot, felbujtást, gyűlöletbeszédet, zaklatást, megfélemlítést és cenzúrát az állami hatóságok, a biztonsági erők és szolgálatok, valamint más csoportok részéről; elítéli a tiltakozók elleni túlzott erőszakot;

4.  üdvözli annak tényét, hogy Yasser Alit, Murszi menesztett elnök korábbi szóvívőjét szabadon bocsátották és a vádak alól felmentették; felszólít valamennyi politikai fogoly mihamarabbi szabadon bocsátására;

5.  felszólít minden olyan személy haladéktalan és feltétel nélküli szabadon bocsátására, akiket meggyőződésük miatt, illetve a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és az egyesülés szabadságához fűződő joguk békés gyakorlása miatt tartanak fogva, továbbá akiket a Muzulmán Testvériségben való állítólagos tagságuk miatt tartóztattak le; felhívja az egyiptomi hatóságokat, hogy a nemzetközi normákkal összhangban biztosítsák a tisztességes eljáráshoz való jogot; sürgeti az egyiptomi hatóságokat, hogy tegyenek konkrét lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy az új alkotmány alapvető jogokra és szabadságokra – többek között a véleménynyilvánítás és gyülekezés szabadságára – vonatkozó rendelkezéseit teljes körűen végrehajtsák;

6.  hangsúlyozza, hogy az online és offline sajtó-, információ- és véleményszabadság tiszteletben tartása, valamint a politikai pluralizmus a demokrácia alapelemei; felhívja az egyiptomi hatóságokat annak garantálására, hogy e szabadságokat önkényes korlátozások és cenzúra nélkül lehessen gyakorolni az országban, és felhívja a hatóságokat a véleménynyilvánítás szabadságának biztosítására; meggyőződése, hogy valamennyi újságíró számára lehetővé kell tenni, hogy tudósítson az egyiptomi helyzetről anélkül, hogy vádemeléstől, bebörtönzéstől, megfélemlítéstől vagy a szólás- és véleménynyilvánítási szabadságának korlátozásától kelljen tartania;

7.  sürgeti az egyiptomi hatóságokat, hogy végezzenek azonnali, pártatlan és független vizsgálatokat a tüntetések alatt a bűnüldöző hatóságok által alkalmazott állítólagos túlzott erőszak, bántalmazás és egyéb emberi jogi visszaélések tisztázására, büntessék meg a felelősöket, biztosítsanak jogorvoslatot az áldozatok számára, és hozzanak létre független mechanizmust a biztonsági erők magatartásának ellenőrzésére és kivizsgálására; felhívja Egyiptomot, hogy ratifikálja a Római Statútumot és csatlakozzon a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (NBB);

8.  felszólítja az egyiptomi hatóságokat, hogy vonják vissza a vádlottak jogait tiszteletben tartó jogszerű eljárást figyelmen kívül hagyva meghozott halálos ítéleteket, valamint az alapvető emberi jogokat és szabadságokat súlyosan korlátozó, elnyomó és alkotmányellenes törvényeket, különös tekintettel az elnöki rendelettel létrehozott 2014. évi 136. sz. törvényre; felszólítja a hatóságokat a 2013 júliusa óta a katonai bíróságok által civilek ellen hozott összes ítélet megsemmisítésére; felszólít a 2011-ben megválasztott parlament jelenleg fogva tartott 167 tagjának szabadon bocsátására; felszólítja a hatóságokat, hogy haladéktalanul vezessék be a halálbüntetés végrehajtására vonatkozó hivatalos moratóriumot mint az eltörlés első lépését;

9.  felhívja az egyiptomi hatóságokat, hogy vonják vissza a 2013. novemberi gyülekezési törvényt, és indítsanak tényleges párbeszédet a civil szervezetekkel és a jogi szakértőkkel annak érdekében, hogy a nemzetközi normáknak megfelelő jogszabályokat hozzanak az egyesülésről és gyülekezésről, és megóvják az egyesületek létrehozásához való az egyiptomi alkotmány 75. cikke által szentesített jogot, ideértve a finanszírozás fogadásához és biztosításához való jogot; felhívja az illetékes hatóságokat, hogy vizsgálják felül a nem kormányzati szervezetekre vonatkozó új törvényjavaslatot, melyet a Szociális Szolidaritási Minisztérium nyújtott be; sürgeti, hogy az új törvényjavaslat összhangban álljon az egyiptomi alkotmánnyal és az Egyiptom által aláírt összes nemzetközi szerződéssel;

10.  emlékezteti az egyiptomi kormányt, hogy politikai nézeteikre és hovatartozásukra vagy vallásukra tekintet nélkül minden polgár számára garantálnia kell a biztonságot; hangsúlyozza, hogy kizárólag egy, a vélemények és életstílusok sokféleségét tiszteletben tartó, ténylegesen pluralista társadalom létrehozása biztosíthatja Egyiptom hosszú távú stabilitását és biztonságát, és felszólítja az egyiptomi hatóságokat, hogy kötelezzék el magukat a párbeszéd és az erőszakmentesség, valamint az inkluzív kormányzás mellett;

11.  üdvözli és bátorítja a vallási közösségek jogai és szabadságai tiszteletben tartásának támogatása érdekében az egyiptomi kormány által tett lépéseket; emlékeztet az egyiptomi alkotmány 235. cikkébe foglalt rendelkezésre, amely kimondja, hogy az újonnan megválasztott parlament az első jogalkotási ciklus során ki kell adnia egy olyan törvényt, amely a keresztény vallási gyakorlatok tiszteletben tartásának garantálása mellett szabályozza a templomok építési és felújítási munkálatait; üdvözli, hogy Abdulfattáh asz-Szíszi az első olyan elnök, aki templomi istentiszteleten vett részt Kairóban a kopt karácsony estéjén, és úgy véli, hogy ez fontos, jelképes megnyilatkozás, amelynek célja az egyiptomi társadalmon belüli egység kialakítása;

12.  hangsúlyozza Egyiptom mint nemzetközi szereplő jelentőségét, és reméli, hogy az ország továbbra is aktív szerepet fog betölteni az izraeli-palesztin konfliktusnak véget vető tényleges béketárgyalások elindításában, és építő jellegű hozzájárulás tesz a stabilitás megteremtéséhez a mediterrán térségben, jelenleg különösen Líbiában és a Közel-Keleten; felszólít a jelenleg Líbiában fogva tartott összes elrabolt egyiptomi állampolgár azonnali és feltételek nélküli szabadon bocsátására, beleértve a 2015. január 3-án elrabolt 20 egyiptomi kopt személyt; ismételten hangsúlyozza, hogy az EU kész a régióban partnerként együttműködni Egyiptommal e súlyos veszélyek kiküszöbölése érdekében;

13.  határozottan elítéli a Sínai-félszigeten közelmúltban történt terrorista támadásokat, illetve az Egyiptom ellen elkövetett valamennyi terrorcselekményt; őszinte részvétét fejezi ki az áldozatok családtagjainak; hangsúlyozza, hogy az EU-nak és a nemzetközi közösségnek határozottan ki kell állnia Egyiptom mellett és együtt kell működnie vele a terrorizmus elleni harcában; felszólítja az egyiptomi hatóságokat, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a Sínai-félszigeten és annak irányába továbbra is működő az emberkereskedelemre és –csempészetre használt útvonalakon tevékenykedő bűnhálózatok felszámolására;

14.  emlékezteti az egyiptomi hatóságokat nemzeti és nemzetközi jogi kötelezettségeire, és felszólítja őket arra, hogy biztosítsanak prioritást az emberi jogok védelmének és előmozdításának, és biztosítsák az emberi jogok megsértéseinek – többek között független és pártatlan igazságszolgáltatáson keresztüli – elszámoltathatóságát;

15.  megjegyzi, hogy az olajárak csökkenésének közvetlen következménye lesz az energiatámogatások mérséklődése, ami a legnagyobb kihívás, amellyel a január 25-i forradalmat követően az érintett országok szembe találják magukat; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az árcsökkenés jelentős hatást gyakorolhat számos kormányzati tervre, melyek közül a legfontosabbak az arra irányuló erőfeszítések, hogy a külföldi pénznemekből biztonságos tartalékot sikerüljön fenntartani;

16.  sürgeti az egyiptomi kormányt, hogy teljes mértékben hajtsa végre a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelemre, illetve a megkülönböztetés valamennyi formájának megszüntetésére irányuló nemzeti stratégiákat, biztosítva, hogy az egész folyamat során hatékony konzultációt folytassanak a nők jogait képviselő csoportokkal és egyéb civil társadalmi szervezetekkel, és bevonják őket ebbe a folyamatba;

17.  felháborodásának ad hangot az egyiptomi leszbikus, meleg, biszexuális és transzszexuális (LGBT) közösség elleni egyre erőszakosabb fellépés kapcsán és sürgeti az egyiptomi hatóságokat, hogy szüntessék be az LMBT személyek szexuális irányultságuk kifejezése és gyülekezési joguk gyakorlása miatti, a „kicsapongásról szóló törvény” alapján történő kriminalizálását, és bocsássák szabadon valamennyi, e törvény alapján letartóztatott és bebörtönzött LMBT személyt;

18.  felszólítja az egyiptomi hatóságokat, hogy – többek között több ENSZ különmegbízott egyiptomi látogatásra irányuló, függőben lévő kérelmének jóváhagyása révén – teljes körűen működjön együtt az ENSZ emberi jogi eljárásaival, és tegyen eleget az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR) regionális irodájának megnyitására vonatkozóan vállalt kötelezettségeinek;

19.  a 2014. évi elnökválasztásra felállított EU választási megfigyelő misszió megállapításaival összhangban megismétli, hogy a választások nem feleltek meg az alkalmazandó nemzetközi normáknak és nem tartották maradéktalanul tiszteletben az újonnan elfogadott alkotmányban rögzített alapvető jogokat, tekintve, hogy korlátozták a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát, továbbá nem megfelelően szabályozták a kampányfinanszírozást, illetve a passzív és a szavazati jogot; felszólítja az egyiptomi kormányt, hogy a 2015. március 21-re és április 25-re bejelentett parlamenti választások előkészítése során foglalkozzanak az elnökválasztáskor tapasztalt hiányosságokkal;

20.  kéri, hogy a tagállamok alakítsanak ki közös stratégiát Egyiptomra vonatkozóan; ismét arra sürgeti a Tanácsot, az alelnököt/főképviselőt és a Bizottságot, hogy az Egyiptommal fenntartott kétoldalú kapcsolatait és az ország számára nyújtott pénzügyi támogatást illetően vegye figyelembe a feltételesség elvét („többet többért”), valamint azt is, hogy Egyiptom komoly gazdasági kihívásokkal küzd; e tekintetben ismét felhív világos és közös megegyezésen alapuló mutatók kidolgozására; megerősíti elkötelezettségét amellett, hogy segítséget nyújt az egyiptomi népnek a demokratikus átmenethez és a gazdasági reformokhoz vezető folyamatban;

21.  ösztönzi a kairói uniós képviselet képviselőit, illetve az uniós tagállamok kairói nagykövetségeit, hogy vegyenek részt egyiptomi és külföldi újságírók, bloggerek, szakszervezeti képviselők és civil társadalmi aktivisták politikai szempontból érzékeny bírósági tárgyalásain;

22.  ismételten kéri az alelnököt/főképviselőt, hogy tisztázza a Külügyek Tanácsa Egyiptomnak nyújtott uniós támogatás felülvizsgálatára vonatkozó döntése nyomán tett konkrét válaszintézkedéseket, utalva többek között a Számvevőszék 2013-as jelentésére; kéri különösen a következők állapotának tisztázását: i) a tervezett igazságügyi reformprogram; ii) az uniós költségvetésből támogatott programok; iii) a kereskedelmi és hazai növelési program; valamint iv. Egyiptom részvétele az EU regionális programjaiban, például az Euromed Police ás az Euromed Justice programokban; felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson tájékoztatást arról, milyen biztosítékok állnak rendelkezésre a szomszédsági beruházási eszköz révén finanszírozott programokban a korrupciós kockázatok és annak elkerülése érdekében, hogy a gazdasági és pénzügyi szervezetek katonai irányítás alá kerüljenek;

23.  felszólít a polgárokkal szembeni kémkedésre és az ő elnyomásukra használható beavatkozási és megfigyelési technológiák Egyiptomba való exportjának az EU egészére vonatkozó betiltására; felszólít a Wassenaari Megállapodással összhangban az olyan biztonsági eszközök kivitelének, illetve az olyan katonai támogatás tilalmára, amelyek a békés tüntetők elfojtására vagy az EU stratégiai és biztonsági érdekei ellen alkalmazhatók;

24.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Egyiptomi Arab Köztársaság elnökének és ideiglenes kormányának.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0100. (2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0007. (3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0470. (4) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0274.