Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. és 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(2),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó általános új költségvetési tervezetéről szóló tanácsi álláspontról szóló 2014. december 17-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(5), és a Parlament, a Tanács és a Bizottság által elfogadott hat ahhoz kapcsolódó együttes nyilatkozatra, valamint a három egyoldalú nyilatkozatra,

–  tekintettel az európai beruházási tervről szóló, 2014. november 26-án elfogadott bizottsági közleményre (COM(2014)0903), és az Európai Stratégiai Beruházási Alapról szóló rendeletre irányuló, 2015. január 13-án elfogadott bizottsági javaslatra (COM(2015)0010),

–  tekintettel eljárási szabályzata II. címének 8. fejezetére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0027/2015),

A.  mivel az uniós költségvetés elsősorban erős emelőhatással rendelkező beruházási költségvetés, és a növekedés, a versenyképesség és a munkahelyteremtés katalizátora az egész EU-ban; mivel ilyenformán megkönnyíti az olyan programok és projektek végrehajtását, amelyek egyébként csak nehezen vagy egyáltalán nem valósulnának meg, és mivel a források összevonásának és a méretgazdaságosság lehetővé tételének köszönhetően biztosítja az európai hozzáadott értéket hordozó stratégiai beruházások megvalósítását; mivel az uniós költségvetésnek kézzelfogható pozitív hatása van a polgárok mindennapi életére; mivel az uniós költségvetésnek döntő szerepe van az európai régiók közötti eltérések csökkentésében és a beruházások biztosításában azokon a területeken, ahol a leginkább szükség van rájuk;

B.  mivel a gazdasági és pénzügyi válság következtében a beruházások szintje jelentős mértékben csökkent az EU-ban, az Unió különböző régiói közötti fejlettségbeli különbségek pedig növekedtek; mivel a nemzeti szintű gazdasági és költségvetési megszorítások miatt az uniós költségvetés kulcsfontosságú szerepet tölt be a versenyképesség, valamint a gazdasági, társadalmi és területi kohézió növelésében az Unió területén;

C.  mivel az EU költségvetése nem tudja betölteni küldetését, ha megbízhatósága, méltányossága és hitelessége megkérdőjeleződik; mivel rendkívül fontos, hogy a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret alatti összes kötelezettségvállalást teljes mértékben tiszteletben tartsuk, és hogy a korábbi évek alatt felhalmozódott problémákra, különösen a 2014. év végi, példátlan összegű kifizetetlen számlákra késedelem nélkül megoldást találjunk; mivel a kifizetetlen számlák ilyen felhalmozódása késedelmeket idéz elő az uniós programok és alapok végrehajtásában, ami elsősorban az uniós polgárokat érinti hátrányosan; mivel a strukturális kifizetések késedelme felveti a késedelmes kifizetések utáni kamatok bevezetésének kérdését is, hiszen a regionális és helyi hatóságoknak a pénzügyi piacokat kell igénybe venniük ahhoz, hogy előre megfinanszírozzák a késedelmes uniós hozzájárulásokat; hangsúlyozza, hogy a kötelezettségvállalások visszavonása nem jelent megoldást a kifizetési válságra; emlékeztet rá, hogy az EUMSZ 310. cikke értelmében az EU költségvetésében egyensúlynak kell lennie a bevételek és a kiadások között;

D.  mivel 2016 lesz az az év, amikor a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret új uniós programjai kiteljesednek és gyors ütemben haladnak előre, és amikor a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata megkezdődik;

Ismét a jó úton — foglalkoztatás, vállalkozások és vállalkozói szellem az Európai Unión belüli intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésért

1.  rámutat arra, hogy az uniós költségvetés potenciálisan hozzáadott értéket hoz létre a munkahelyteremtés, valamint a vállalkozások és a vállalkozói szellem fejlesztése területén egy intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésért az Unióban; hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy az uniós költségvetés hozzájárul a gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz, a kutatás és a fejlesztés támogatásához, továbbá a munkahelyteremtést és a növekedést szolgáló energetikai átállásban és összekapcsolásban rejlő lehetőségek kiaknázásához; tudatában van annak, hogy az uniós programok széles köre – köztük a Horizont 2020, a COSME, az Erasmus+ és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés – közvetlenül hozzájárul a célkitűzések eléréséhez; elvárja, hogy a 2016. évi költségvetési tervezetben a Bizottság ezekre a növekedésorientált programokra és eszközökre kiemelt figyelmet fordítson annak biztosítása érdekében, hogy rendelkezésre álljanak a szükséges források;

2.  emlékeztet arra, hogy az Unióban több mint 20 millió kkv működik, és hogy ezek az összes vállalkozás 99%-át teszik ki; úgy véli, hogy a kedvező gazdasági környezet és a vállalkozói kultúra fejlesztése, illetve a méltányos munkahelyek az EU-ban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kkv-k visszanyerjék a gazdasági válság által meggyengített fő munkahelyteremtő szerepüket az Unióban; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy − többek között a vállalkozók közötti kapcsolat és az új projektek előmozdítása révén − meg kell könnyíteni a vállalkozások létrehozását és működtetését az EU-ban; úgy véli, hogy e cél elérése érdekében a jogszabályi egyszerűsítéssel és a bürokrácia csökkentésével párhuzamosan a COSME program alatti pénzügyi eszközöket teljes mértékben a kkv-k segítésére és támogatására kell felhasználni, különösen a piacokhoz és a hitelekhez való hozzáférésük megkönnyítése révén; rámutat, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap szempontjából nagy lehetőségek rejlenek a kkv-kban és a közepes piaci tőkeértékű cégekben;

3.  hangsúlyozza, hogy az európai strukturális és beruházási alapok használják fel az uniós költségvetés beruházási előirányzatainak legnagyobb részét, és kulcsfontosságú szerepet töltenek be a munkahelyteremtésben, a növekedés előmozdításában, valamint a versenyképesség és az innováció fokozásában; hangsúlyozza, hogy az uniós kohéziós politika jelentős szerepet játszik a kulcsfontosságú gazdasági területekre irányuló állami beruházások fenntartásában, és kézzelfogható eredményeket ért el az adott helyszíneken, melyek segítségével a tagállamok és a régiók leküzdhetik a jelenlegi válságot, és megvalósíthatják az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az elkövetkező hónapokban tegyenek meg mindent a fennmaradó operatív programok gyors elfogadása érdekében azzal a céllal, hogy a végrehajtás 2016-ban teljes gőzzel haladjon előre;

4.  aggodalmának ad hangot az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés 2016-tól kezdődő finanszírozását illetően, mivel a program teljes pénzügyi keretösszegét előreütemezték 2014-re és 2015-re; hangsúlyozza, hogy a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelmet tovább kell fokozni, és hogy minden finanszírozási lehetőséget igénybe kell venni e célból; ennek kapcsán emlékeztet arra, hogy 2016 lesz az első év, amikor a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló rendelet alapján előírtak szerint a globális kötelezettségvállalási tartalékok a 2016–2020-as időszakra vonatkozóan a többéves pénzügyi keretben megállapított összeghatárok felett lesznek elérhetőek a növekedésre és foglalkoztatásra − és elsősorban a fiatalok foglalkoztatására − irányuló szakpolitikai célkitűzések megvalósítására; kéri a Bizottságot, hogy tárja fel a program megvalósításában mutatkozó késlekedés okait, és működjön együtt a tagállamokkal annak érdekében, hogy az alap teljes mértékben kihasználható legyen;

5.  hangsúlyozza a határokon átnyúló mobilitás, mint olyan eszköz jelentőségét, amely lehetővé teszi Európa számára, hogy kihasználja polgárai sokrétű készségeit, ugyanakkor elérhetővé tegye a képzési és a foglalkoztatási lehetőségeket az összes generáció számára; úgy véli, hogy az Erasmus+-hoz hasonló igen ismert és sikeres mobilitási programok mind az egyének, mind a gazdaság érdekét szolgálják, és ezért teljes mértékben ki kell használni a bennük rejlő lehetőségeket; ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy a mobilitás társadalmi vonatkozásait mindig figyelembe kell venni, valamint hogy a mobilitás a munkanélküliség elleni küzdelemnek csak az egyik lehetséges eszköze, és nem szabad végleges megoldásnak tekinteni;

6.  emlékeztet arra, hogy az adócsalás és az adókikerülés negatívan befolyásolja a tagállamok gazdaságát, és ennek nyomán az uniós költségvetést; emlékeztet különösen arra, hogy a körbeszámlázáshoz hasonló héacsalások közvetlenül kihatnak az Unió bevételeire; kéri a Bizottságot, hogy erősítse azokat az uniós programokat, amelyek a tagállamok fellépéseit egészítik ki ezen a területen;

7.  üdvözli a környezetbarát fejlesztésre vonatkozó kritériumoknak az uniós költségvetésbe történő bevezetését; úgy véli, hogy az uniós politikáknak hatékonyan hozzá kell járulniuk az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a megújuló energiák és az energiahatékonyság népszerűsítése, valamint a környezet és a biológiai sokféleség védelme terén kitűzött célok eléréséhez; úgy véli, hogy ezek olyan alapvető közép- és hosszú távú globális kihívások, amelyekről nem szabad megfeledkezni;

Az uniós költségvetés és a beruházási terv

8.  üdvözli a Bizottság által benyújtott beruházási tervet mint első lépést a gazdasági és pénzügyi válság miatt az állami és a magánberuházások terén tapasztalható hiány ellentételezésére, amely lehetőséget teremt 315 milliárd euró mobilizálására az infrastrukturális, valamint oktatási és kutatási beruházások, illetve a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok támogatása céljából; megjegyzi, hogy az uniós költségvetésnek kell e beruházási terv gerincét képeznie azáltal, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap számára a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzathoz 8 milliárd euró összegű garanciaalapot bocsát rendelkezésre; úgy véli, hogy az uniós költségvetésből származó hozzájárulás lehetőséget teremt arra, hogy a nagy tőkeáttételi hatás révén jelentős mértékű megtérülést realizáljunk; megerősíti azon szándékát, miszerint a legnagyobb alapossággal fogja megvizsgálni az Európai Unió által az EBB felé tett, az Európai Stratégiai Beruházási Alap létrehozására vonatkozó pénzügyi kötelezettségvállalásainak az uniós költségvetésre irányuló hatásait;

9.  hangsúlyozza a benyújtott beruházási terv és uniós költségvetés egymást kiegészítő jellegét, valamint a gazdaság beindítására, illetve a munkahelyteremtés élénkítésére irányuló közös elkötelezettségüket; rámutat, hogy az uniós költségvetés önmagában is kiemelt szerepet és küldetést betöltő fontos beruházási eszköz, amely már eddig is vitathatatlan európai hozzáadott értékű, kézzelfogható eredményekkel szolgált; meggyőződése, hogy a beruházási hiány orvoslása, valamint annak érdekében, hogy a közkiadások maximális hatást gyakorolhassanak a reálgazdaságra, minden arra irányuló erőfeszítést meg kell tenni, hogy szinergiák jöjjenek létre nem csak a beruházási terv és az uniós költségvetés, hanem a nemzeti költségvetések között is; hangsúlyozza továbbá annak fontosságát, hogy meg kell szüntetni a beruházások előtti jelenlegi akadályokat, különös tekintettel a szabályozási keret egyértelműsége és kiszámíthatósága tekintetében;

Belső és külső szolidaritás, valamint a biztonságos Európa

10.  emlékeztet arra, hogy az uniós költségvetés a belső szolidaritás megteremtésének eszköze is, mivel elősegíti a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót, valamint előmozdítja a szegénység elleni küzdelmet és a társadalmi befogadást, továbbá segít csökkenteni a tagállamok, illetve a tagállami régiók közötti fejlettségi különbségeket; hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés a külső szolidaritás eszköze is, amely sürgős segítséget nyújt a polgári és humanitárius válságokkal küzdő országoknak − például Ukrajnának −, továbbá lehetővé teszi, hogy az EU a fejlesztési segélyek legjelentősebb adományozója legyen, azzal a céllal, hogy az Unió megvalósíthassa a szegénység felszámolására irányuló, a fejlesztési politikáról szóló európai konszenzusban újólag megerősített kötelezettségvállalásokat, és hozzájárulhasson a 2015 utáni globális fejlesztési menetrendhez;

11.  aggodalommal állapítja meg, hogy Európa – annak ellenére, hogy a világ egyik legbiztonságosabb térsége − a belső biztonságot illetően új típusú kockázatokkal szembesül, amelyek miatt az integráció javítására és a fokozott társadalmi kohézióra irányuló intézkedésekre, szorosabb rendőrségi és igazságügyi együttműködésre és koordinációra, van szükség, és ezzel egyidejűleg elő kell mozdítani a stabilitást és a békét a konfliktus sújtotta területeken; hangsúlyozza, hogy a migrációs áramlások kezelésére irányuló közös erőfeszítés a belső és a külső szolidaritás metszőpontjában található; emlékeztet arra, hogy támogatja az uniós források megerősítését és a tagállamok közötti méltányos tehermegosztás szellemének kialakítását a menekültügy és a migráció kezelése terén annak érdekében, hogy − az EU alapvető értékeit teljes mértékben tiszteletben tartva − biztosítani lehessen a biztonságos és szilárd külső határokat, különösen a földközi-tengeri térségben és az EU délkeleti határain; kéri a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot az érintett programok és eszközök célzott megerősítésére, ezzel is bizonyítva, hogy az EU kötelezettséget vállal e problémák kezelésére;

A kötelezettségvállalások tiszteletben tartása

12.  meggyőződése, hogy az EU költségvetése nem tudja kiaknázni teljes potenciálját mindaddig, amíg határozott és egyértelmű módon nem rendezte azokat a problémákat, amelyek az elmúlt években halmozódtak fel, és amelyek sajnálatos módon rányomták bélyegüket a múlt évi költségvetési tárgyalásokra, legyen szó az év végi ki nem fizetett számlákról, a többéves pénzügyi keret egyedi eszközeinek költségvetéséről vagy a kohéziós politika keretében az operatív programok végrehajtása terén elszenvedett késedelemről; úgy véli, hogy legkésőbb 2015-ben kézzelfogható és fenntartható megoldást kell találni ezekre a lezáratlan kérdésekre;

13.  felhív a kifizetési előirányzatokról szóló együttes nyilatkozatok, valamint a Parlament, a Tanács és a Bizottság által a 2015. évi költségvetési eljárás lezárásakor elfogadott kifizetési terv maradéktalan végrehajtására, és úgy véli, hogy ez azt jelezné, hogy mindhárom intézmény komolyan veszi, hogy a kifizetetlen számlák problémájának megoldása érdekében együttműködjön; emlékeztet azon kötelezettségvállalásra, hogy a kifizetések végrehajtása és a módosított előrejelzések áttekintése céljából ebben az évben legalább három, a kifizetésekkel foglalkozó intézményközi megbeszélést kell tartani; elvárja, hogy a 2015. márciusi első ilyen találkozón áttekintsék a 2014. év végi kifizetetlen számlák helyzetét a fontosabb szakpolitikai területek tekintetében; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az előrejelzéseknek megfelelően egyedül a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó kohéziós programok kifizetetlen számláinak összege 2014 végére eddig soha nem látott mértéket, 24,7 milliárd eurót ért el; nehezményezi, hogy ez az adósság aláássa az EU hitelességét, és ellentmond a növekedés és a foglalkoztatás tekintetében a legmagasabb politikai szinten kitűzött céloknak; hangsúlyozza, hogy a kifizetések a korábbi kötelezettségvállalások közvetlen és logikus következményei;

14.  rendkívül fontosnak tartja egy működőképes kifizetési terv kidolgozását és végrehajtását azzal a céllal, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret során az év végi kifizetetlen számlák összege a strukturális szintre csökkenjen, amint azt a Tanács, a Parlament és a Bizottság a 2015. évi költségvetési eljárás keretében elfogadott közös nyilatkozatban megfogalmazta; emlékeztet arra, hogy a három intézmény még a 2016-os költségvetési tervezet benyújtása előtt időben meg fog állapodni erről a tervről; úgy véli, hogy a 2015. márciusi intézményközi találkozó lehetőséget biztosít a három intézmény számára, hogy erről a tervről megállapodjanak;

15.  ismételten hangot ad annak a régóta képviselt álláspontjának, hogy az egyedi kifizetési eszközöket (a Rugalmassági Eszközt, az Európai Unió Szolidaritási Alapját, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot és a sürgősségisegély-tartalékot) − a kötelezettségvállalásokhoz hasonlóan − a kifizetések többéves pénzügyi keretben meghatározott felső határán túlmenően kell bevezetni a költségvetésbe; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a többéves pénzügyi keret vonatkozó rendelkezéseinek Tanács általi téves értelmezése miatt a tavalyi költségvetési eljárás során nem született erről megállapodás; hangsúlyozza, hogy a kérdéssel kapcsolatos tanácsi álláspont a többéves pénzügyi keretnek a 2007–2013-as időszakhoz viszonyított további csökkentését jelentheti; elvárja, hogy a kérdést a globális kifizetési tartalékok 2015. évi technikai kiigazítása során rendezze a Bizottság;

16.  emlékeztet arra, hogy az uniós ügynökségek fontos szerepet töltenek be a versenyképességhez, a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó uniós politikák és célkitűzések kidolgozásában és végrehajtásában; emlékezteti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az uniós ügynökségek a jogalkotó hatóság által rájuk bízott feladatokat hajtják végre, és ennélfogva az Unió igazgatásának fontos részeként kell őket tiszteletben tartani; hangsúlyozza, hogy az ügynökségeknek elegendő pénzügyi és személyzeti erőforrásra van szükségük annak érdekében, hogy maradéktalanul és hatékonyan teljesíthessék a rájuk ruházott megbízatásokat; rámutat arra, hogy egy uniós ügynökség már bejelentette, hogy folyamatban lévő projekteket kell elhalasztania és lemondania annak következtében, hogy a költségvetési hatóság a 2015-ös költségvetésben szigorú személyzeti és költségvetési csökkentésekről határozott; emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament ellenezte az átcsoportosítási alapot, és kéri a Bizottságot, hogy a 2016. évi költségvetési tervezet kidolgozásakor fordítsa vissza ennek hatását;

Jövőbeni irányvonal

17.  sürgeti a Bizottságot, hogy a 2016. évi költségvetési tervezet kidolgozásakor kellően vegye figyelembe a fent említett politikai prioritásokat annak érdekében, hogy az érintett uniós programok és tevékenységek rendelkezhessenek a célok megvalósításához szükséges forrásokkal; ebben az összefüggésben pozitív választ vár a Bizottságtól az ezen állásfoglalásban kifejtett további kérések és álláspontok kapcsán annak érdekében, hogy rendezni lehessen a visszatérő problémákat és meg lehessen könnyíteni az ez évi költségvetési eljárást; elvárja továbbá, hogy a költségvetési tervezetben a Bizottság korrekt előrejelzéseken alapuló és a szükségleteket tükröző, megfelelő szintű kifizetési előirányzatokat javasoljon annak érdekében, hogy biztosítsa az Uniónak a törekvéseihez szükséges forrásokat;

18.  emlékeztet arra, hogy a Szerződés értelmében az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság feladata annak biztosítása, hogy az Unió harmadik felekkel szembeni jogi kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges pénzügyi eszközök rendelkezésre álljanak; ragaszkodik a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet alapján rendelkezésre álló valamennyi eszköz felhasználásához annak érdekében, hogy az Unió teljesíteni tudja jogi kötelezettségeit és ne kerüljenek veszélybe vagy ne szenvedjenek késedelmet a harmadik felek, például kutatók, egyetemek stb. részére történő kifizetések;

19.  felhívja a Tanácsot, hogy a következő évi költségvetés olvasata során hagyjon fel a kettős mérce alkalmazásával és tegyen eleget a saját maga által kiadott nyilatkozatokban és határozatokban szereplő várakozásoknak, legyen szó a kifizetési hiányról, a többéves pénzügyi keretről, az Európa 2020 stratégiáról vagy a beruházások újraindításáról; úgy véli, hogy a politikai nyilatkozatok és a kötelezettségvállalások üres szavak mindaddig, amíg azokat a végrehajtást lehetővé tevő költségvetési források nem kísérik;

20.  vállalja, hogy a többéves pénzügyi keret felső határain belül és a kritikus kifizetési hiányra kellő figyelmet fordítva elkötelezetten és felelősségteljesen fogja betölteni szerepét, mint a költségvetési hatóság egyik ága, és támogatni fogja a célzott növeléseket azokon a költségvetési területeken, amelyek magas fokú abszorpciós kapacitással rendelkeznek, és amelyek megfelelnek politikai prioritásainak, továbbá garanciát nyújtanak a sikeres végrehajtásra; ennek fényében szakbizottságai bevonásával meg kívánja vizsgálni, hogy mely programok és költségvetési tételek biztosítanák leginkább e cél elérését;

21.  hangsúlyozza, hogy a 2016. évi költségvetésnek döntő szerepe lesz, mivel nemcsak a többéves pénzügyi keret új, a globális kötelezettségvállalási tartalékokra vonatkozó rendelkezése végrehajtásának első éve lesz, hanem összehasonlítási alapul is fog szolgálni a többéves pénzügyi keret választások utáni, 2016 év vége előtti felülvizsgálata és átdolgozása során; hangsúlyozza, hogy politikai prioritásokat kell kijelölni, és időben azonosítani kell azokat a területeket, amelyek bizonyítottan uniós hozzáadott értéket teremtenek, és amelyekhez a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret második felében további forrásokra lesz szükség; hangsúlyozza ezzel összefüggésben annak fontosságát, hogy már a jelenlegi költségvetési eljárás során szorosan nyomon kövessük a kulcsfontosságú uniós programok végrehajtását és teljesítményét;

22.  megismétli álláspontját, miszerint az Unió saját forrásainak rendszerét mélyrehatóan át kell alakítani, mivel annak jelenlegi hiányosságai komoly akadályokat emelnek a költségvetési tárgyalások során; a legnagyobb politikai jelentőséget tulajdonítja ezért a saját forrásokkal foglalkozó, Mario Monti által elnökölt magas szintű munkacsoport munkájának; üdvözli a magas szintű munkacsoport első értékelő jelentését, amely azt javasolja, hogy a lehető legtöbb szempontból vizsgálják meg az uniós költségvetés saját forrásainak kérdését, és érdeklődve várja a magas szintű munkacsoport megállapításait és javaslatait, amelyeket a nemzeti parlamentek részvételével 2016 folyamán rendezett intézményközi konferencián fog ismertetni, és amelyeket a többéves pénzügyi keret átdolgozása során figyelembe fognak venni;

o
o   o

23.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(1) HL L 347., 2013.12.20., 884. o. (2) HL C 373., 2013.12.20., 1. o. (3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o. (4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0100. (5) HL L 69., 2015.3.13.