Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2014/2949(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0213/2015

Előterjesztett szövegek :

B8-0213/2015

Viták :

PV 10/03/2015 - 22
CRE 10/03/2015 - 22

Szavazatok :

PV 11/03/2015 - 9.13
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0065

Elfogadott szövegek
PDF 266kWORD 114k
2015. március 11., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
A Szerbiáról szóló 2014. évi eredményjelentés
P8_TA(2015)0065B8-0213/2015

Az Európai Parlament 2015. március 11-i állásfoglalása a Szerbiáról szóló 2014. évi eredményjelentésről (2014/2949(RSP)))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Tanács 2003. június 19–20-i theszaloníki ülésének a nyugat-balkáni államok Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló elnökségi következtetéseire,

–  tekintettel a Szerbiával létrejött Európai Partnerségben szereplő elvekről, prioritásokról és feltételekről, valamint a 2006/56/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 18-i 2008/213/EK tanácsi határozatra(1),

–  tekintettel a Bizottság Szerbia európai uniós tagságra irányuló kérelméről szóló 2011. október 12-i véleményére (SEC(2011)1208),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Szerb Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodásra, amely 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244(1999). számú határozatára, a Nemzetközi Bíróság 2010. július 22-i tanácsadó véleményére Koszovó függetlensége egyoldalú kinyilvánításának a nemzetközi joggal való összhangjáról, és az ENSZ Közgyűlésének 2010. szeptember 9-i A/RES/64/298. számú határozatára, amely elismerte a vélemény tartalmát és üdvözölte az Unió készségét a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd elősegítésére,

–  tekintettel az EU–Szerbia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság 2014. november 26–27-i második ülésének nyilatkozatára és ajánlásaira,

–  tekintettel az Európai Tanács 2013. június 28-i következtetéseire,

–  tekintettel a Bizottságnak a Szerbia által elért haladásról szóló 2014. október 8-i 2014. évi jelentésére (SWD(2014)0302),

–  tekintettel az Általános Ügyek Tanácsa 2014. december 16-i következtetéseire,

–  tekintettel a Szerbiáról szóló 2013. évi eredményjelentésről szóló 2014. január 16-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a „Szerbia: a háborús bűnökkel vádolt Šešelj ügye” című, 2014. november 27-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel David McAllister, a Külügyi Bizottság Szerbiáért felelős állandó előadója által végzett munkára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel 2013. június 28-i ülésén az Európai Tanács úgy döntött, hogy csatlakozási tárgyalásokat kezd Szerbiával; mivel az első kormányközi konferenciára 2014. január 21-én került sor;

B.  mivel a Szerbiáról szóló 2014. évi eredményjelentésében a Bizottság beszámolt a Szerbia által az európai integráció területén elért előrelépésekről és értékelte az ország koppenhágai kritériumoknak, valamint a stabilizációs és társulási folyamat feltételrendszerének való megfelelésre irányuló erőfeszítéseit;

C.  mivel Szerbiát, mint minden uniós tagságra törekvő országot, a saját maga által elért eredmények alapján kell megítélni a tekintetben, hogy miként teljesíti, hajtja végre és tartja be ugyanazokat a kritériumokat, és mivel a csatlakozási ütemtervet a szükséges reformok gyorsasága és minősége határozza meg;

D.  mivel az EU a jogállamiságot bővítési politikájának központi elemévé tette;

E.  mivel a Bizottság kiemelte, hogy valamennyi nyugat-balkáni országban meg kell erősíteni a gazdasági kormányzást, a jogállamiságot és a közigazgatási kapacitásokat;

F.  mivel Szerbia fontos lépéseket tett Koszovóval való kapcsolatainak rendezésére, aminek eredményeképpen 2013. április 19-én létrejött a kapcsolatok normalizálását vezérlő elvekről szóló első megállapodás; mivel haladéktalanul további lépésekre van szükség annak érdekében, hogy a két ország között függőben lévő valamennyi kérdéssel foglalkozzanak;

G.  mivel a jó szomszédsági kapcsolatok bármely ország sikeres európai integrációjának alapvető elemét jelentik és mivel a csatlakozási folyamat során a kétoldalú a kérdéseket a tárgyalási kerettel összhangban, konstruktív módon és a jó szomszédság szellemében kell rendezni, figyelembe véve az általános uniós érdekeket és értékeket; mivel Szerbia és szomszédai között a közelmúltban fontos lépések történtek a történelmi megbékélési folyamatban;

H.  mivel a kisebbségek védelmére vonatkozó jogi keret teljes körű végrehajtását biztosítani kell, különösen az oktatás, a nyelvhasználat, valamint a média- és vallási szertartásokhoz kisebbségi nyelven való hozzáférés területén;

I.  mivel Szerbia 2015-ös soros EBESZ-elnöksége a Kelet-Ukrajnában állandósult konfliktusok idejére esik, és a szervezet ez idő alatt ünnepli a Helsinki Záróokmány 40. évfordulóját is;

1.  üdvözli a csatlakozási tárgyalások 2014. január 21-i hivatalos megkezdését az első EU–Szerbia kormányközi konferencián és a szerb kormány által az uniós joganyag átvilágítási folyamata során tanúsított magas fokú felkészültséget és elkötelezettséget;

2.  üdvözli az előrehozott parlamenti választások lebonyolítását, amelyet a nemzetközi megfigyelők pozitívan értékeltek; sürgeti a hatóságokat, hogy részletesen foglalkozzanak az EBESZ/ODIHR legutóbbi és korábbi választási megfigyelő misszióinak ajánlásaival;

3.  hangsúlyozza az EU és Szerbia közötti stabilizációs és társulási megállapodás megfelelőbb megvalósítása tekintetében elért előrelépéseket és annak fontosságát; hangsúlyozza, hogy a megállapodás általános keretet biztosít mind Szerbia, mind az Unió számára az együttműködés megerősítésére;

4.  üdvözli az új szerb kormány által az európai integrációs folyamat iránt tanúsított elkötelezettséget, valamint felszólítja Szerbiát, hogy határozottan és eltökélten hajtsa végre a rendszerszintű és társadalmi-gazdasági reformokat; hangsúlyozza, hogy a jogszabályok és szakpolitikák pontos végrehajtása továbbra is a sikeres integrációs folyamat egyik kulcsfontosságú mutatója; sürgeti Szerbiát, hogy javítsa az új jogszabályok és szakpolitikák végrehajtásának tervezését, összehangolását és figyelemmel kísérését; hangsúlyozza, hogy javítani kell a csatlakozási folyamat befogadó jellegét és átláthatóságát; hangsúlyozza, hogy Szerbiának további előrelépést kell elérnie elsődleges fontosságú reformterülete, a jogállamiság tekintetében;

5.  sürgeti, hogy a tárgyalási fejezetek megnyitásakor figyelembe kell venni a technikai szintű fejlemények mellett a Szerbia és az Unió közötti kapcsolatok politikai hátterét is; hangsúlyozza, hogy a 23. fejezettel (Igazságszolgáltatás és alapvető jogok) és a 24. fejezettel (A jog érvényesülése, szabadság és biztonság) a tárgyalások korai szakaszában kell foglalkozni; kitart amellett, hogy az uniós vívmányok 35. fejezetét a Koszovóval fennálló kapcsolatok tekintetében világosan meg kell határozni; hangsúlyozza, hogy a tárgyalási keret jelenti a zsinórmértéket annak megállapításához, hogy egy adott fejezettel kapcsolatos előrehaladás jelentős mértékben elmarad-e az átfogó tárgyalások terén elért előrehaladáshoz képest, ami lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy más tárgyalási fejezetek későbbi megnyitását vagy lezárását ajánlja;

6.  megjegyzi, hogy az Európai Számvevőszék közelmúltban közzétett jelentése megállapította, hogy az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) keretében biztosított finanszírozás – más támogatási formákkal együtt – elősegítette Szerbiában a társadalmi és gazdasági reformok végrehajtását és az államháztartási gazdálkodás javítását; megjegyzi azonban, hogy az igazságügyi ágazat reformja jelentős lemaradást mutat; sürgeti Szerbiát, hogy az állami támogatások terén hangolja össze jogszabályait az uniós vívmányokkal; üdvözli az uniós pénzügyi és nem pénzügyi támogatás általában hatékony felhasználását, ahogy azt az Európai Számvevőszék is megjegyezte, valamint ösztönzi a hatóságokat, hogy alakítsanak ki jó kormányzási gyakorlatokat és foglalkozzanak a projektek megtervezése, végrehajtása és fenntarthatósága terén még meglévő hiányosságokkal; sürgeti a Bizottságot, hogy az IPA keretében hatékony és átlátható módon nyújtson további segítséget Szerbiának;

7.  aggasztónak tartja, hogy a legtöbb törvényt a sürgősségi eljárás keretében fogadják el, amely nem minden esetben teszi lehetővé az érintettekkel és a nyilvánossággal folytatott megfelelő egyeztetést;

8.  megjegyzi, hogy a 2014 májusában Szerbiát sújtó árvizek súlyosan érintették a lakosságot és kedvezőtlen hatással voltak a gazdaságra; részvétét fejezi ki az áldozatok családjának; üdvözli az Unió és az egyes tagállamok Szerbia kérésére nyújtott azonnali és jelentős mentési és katasztrófaelhárítási erőfeszítéseit, és hogy az Unió 2014 júliusában adományozói konferenciát rendezett; hangsúlyozza, hogy a Bizottság felkérte Szerbiát, hogy csatlakozzon az uniós polgári védelmi mechanizmushoz és üdvözli, hogy 2014. október 16-án Szerbia érdeklődését fejezte ki a csatlakozás iránt;

9.  üdvözli a kapcsolatok normalizálását vezérlő elvekről szóló első megállapodást, amely a szerb és koszovói miniszterelnökök 2013. április 19-i magas szintű párbeszéde során jött létre; üdvözli, hogy Szerbia elkötelezett a Koszovóval fenntartott kapcsolatok normalizálási folyamata iránt, és határozottan bíztatja a szerb hatóságokat, hogy játszanak konstruktív szerepet e folyamatban, illetve a jószomszédi kapcsolatok kialakításában, ami mind Szerbia, mind Koszovó érdekeit szolgálhatja; megjegyzi, hogy az átfogó tárgyalások üteme többek között a Szerbiában és Koszovóban tartott előrehozott választások miatt lassult le; üdvözli az új koszovói kormány megalakulását, ami fontos lépés a 2015. február 9-én lezajlott magas szintű párbeszéd újraindítása szempontjából, amelynek eredményeképpen megállapodás született a mitrovicai igazságszolgáltatási rendszerről, és e tekintetben szintén üdvözli, hogy a szerb kormány konstruktív szerepet játszik abban, hogy Pristinában az új koalíciós kormányon belül előmozdítsák a szerb kisebbségek megválasztott képviselőinek részvételét és felelősségvállalását; sürgeti egyrészt Szerbiát és Koszovót, hogy jóhiszeműen és időben kezdjék meg a már elfogadott valamennyi megállapodás teljes körű végrehajtását, másrészt az Uniót, hogy végezze el a pártok teljesítményének értékelését kötelezettségeik végrehajtása tekintetében; sürgeti a szerb és koszovói hatóságokat, hogy folytassák a kapcsolatok normalizálását; mindkét oldal részéről további erőfeszítéseket szorgalmaz annak érdekében, hogy az albán és szerb közösségek közelebb kerüljenek egymáshoz; hangsúlyozza, hogy a tárgyalási keret értelmében párhuzamosan kell előrelépést elérni egyrészt a 35. fejezet alapján a Koszovóval folytatott kapcsolatok normalizálási folyamata, másrészt az átfogó tárgyalások terén; hangsúlyozza, hogy a 35. fejezetet a tárgyalások korai szakaszában kell megnyitni; úgy véli, hogy a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok teljes normalizálása meggyorsítaná Szerbia uniós csatlakozását;

10.  sürgeti a szerb és koszovói hatóságokat, hogy kezdjenek együttműködést a Koszovóból Szerbián keresztül egyes uniós tagállamokba tartó illegális bevándorlókat ellenőrzés alatt tartó, kihasználó és csempésző bűnözői hálózatok megfékezése és felszámolása céljából;

11.  sürgeti Szerbiát, hogy fokozza erőfeszítéseit annak érdekében, hogy kül- és biztonságpolitikáját összhangba hozza az Unióéval, beleértve Oroszországgal kapcsolatos politikáját; sajnálatosnak tartja, hogy a felkéréskor Szerbia nem támogatta az Oroszországgal szembeni korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló tanácsi határozatokat, szem előtt tartva azonban a két ország között hagyományosan meglévő erős gazdasági, társadalmi és kulturális kötelékeket; úgy véli, hogy Szerbia kulcsfontosságú szerepet játszhat az EU és Oroszország közötti kapcsolatokban; üdvözli Szerbia aktív szerepvállalását a nemzetközi békefenntartó műveletekben; megjegyzi, hogy Szerbia tisztelettel vendégül látott néhány, uniós vízumtilalom hatálya alá tartozó személyt, és az orosz haderővel közös hadgyakorlatokat szervezett;

12.  üdvözli Szerbia 2015-ös soros EBESZ-elnökségét és kiemelt témaköreit; megjegyzi, hogy az EBESZ soros elnökeként Szerbia hajlandó valamennyi eszközt támogatni az EBESZ területén fennálló konfliktusok békés rendezésére irányuló erőfeszítések fokozására; ösztönzi Szerbiát, hogy az elnökségből előnyt kovácsolva közvetítőként járuljon hozzá a kelet-ukrajnai helyzet stabilizálásához; tudomásul veszi továbbá, hogy Szerbia kész a regionális együttműködés további előmozdítására; Szerbia mint az EBESZ soros elnöke segítségét kéri abban, hogy az EBESZ Európában ismét a biztonságpolitikai kérdések kezelésére szolgáló széles körű platformmá váljon;

13.  sürgeti Szerbiát, hogy a továbbiakban is működjön együtt a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel, erősítse meg a háborús bűncselekmények belföldi bűnvádi eljárásait és fokozza a regionális együttműködésre irányuló erőfeszítéseit a büntetlenség megszüntetése és a háborús bűnök áldozatai és családjaik számára történő igazságszolgáltatás érdekében; hangsúlyozza, hogy sürgősen szükséges a tanúk védelmére vonatkozó átfogó jogszabályok és politikák elfogadása, valamint az áldozatok és családjaik kártérítéshez való jogának biztosítása; ismét kijelenti, hogy támogatja a RECOM-kezdeményezést;

14.  sürgeti Szerbiát, hogy a megbékélés és a jószomszédi kapcsolatok szellemében az állami hatóságok háborús bűncselekményekkel kapcsolatos eljárások szervezésében betöltött szerepéről és az azokkal kapcsolatos hatásköréről szóló törvényt vizsgálja meg szomszédaival és a Bizottsággal együttműködve;

15.  felszólítja Szerbiát, hogy erősítse meg együttműködését a szomszédos országokkal, fokozza az eltűnt személyek keresésére irányuló erőfeszítéseit, valamint teljes körűen osszon meg minden ezzel kapcsolatos adatot; e tekintetben sürgeti a szerb hatóságokat, hogy nyissák meg a Jugoszláv Néphadsereg archívumát a múltbeli tragikus eseményekkel kapcsolatos igazság kiderítése és az információgyűjtés érdekében; ösztönzi továbbá a hatóságokat, hogy nyissák meg és átlátható módon tegyék hozzáférhetővé a korábbi jugoszláv tagköztársaságokat érintő archívumokat és a korábbi hírszerző ügynökség (UDBA) dokumentumait, beleértve azoknak a különböző kormányok számára történő rendelkezésre bocsátását;

16.  üdvözli az Eltűnt Személyek Nemzetközi Bizottsága (ICMP) által kiadott, „Az állam szerepe a fegyveres konfliktusokban és emberi jogi visszaélések következtében eltűnt személyekkel kapcsolatos kérdések kezelésében” című nyilatkozat aláírását; kiemeli, hogy fokozott erőfeszítésekre van szükség az eltűnt személyek megtalálásához és azonosításához, a háborús tömegsírok helyének Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban való meghatározásához, valamint az áldozatok családjai ahhoz fűződő jogának biztosításához, hogy megismerjék eltűnt családtagjaik sorsát;

17.  értékeli a szerb kormány konstruktív hozzáállását a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatok tekintetében, mivel ez jelentős előrelépést tesz lehetővé a regionális együttműködés és az Unióval fenntartott kapcsolatok szorosabbra fűzése terén; ösztönzi Szerbiát, hogy még szorosabban működjön együtt a szomszédos országokkal és kezdeményezzen a határon átnyúló együttműködésre irányuló további lépéseket többek között a határ menti térségek és a kisebbségek lakta területek gazdasági fejlődése érdekében; hangsúlyozza a csereprogramokra és a fiatalok közötti kapcsolattartásra irányuló politikák megbékélés keretében történő előmozdításának fontosságát; üdvözli, hogy Szerbia általában eleget tesz nemzetközi kötelezettségeinek és tovább javította a szomszédjaival fennálló kétoldalú kapcsolatait; ismételten hangsúlyozza a megbékélés alapvető fontosságát; szorgalmazza, hogy Szerbia teljes körűen hajtsa végre a szomszédos országokkal kötött kétoldalú megállapodásokat, a lezáratlan kétoldalú kérdések esetében pedig alkalmazzon gyakorlatias megközelítést; üdvözli a szerb és albán miniszterelnökök 2014. november 10-i belgrádi találkozóját; ösztönzi Szerbiát, hogy tevékenyen támogassa Bosznia-Hercegovina európai integrációs folyamatát és konstruktív módon járuljon hozzá e folyamathoz; ugyancsak üdvözli, hogy Szerbia továbbra is tevékenyen részt vett az olyan regionális kezdeményezésekben, mint a délkelet-európai együttműködési folyamat (SEECP);

18.  hangsúlyozza a szerb parlamentnek és a civil társadalomnak a csatlakozási tárgyalások folyamatában betöltött alapvető szerepét; üdvözli, hogy a Parlament 2014. június 4-én elfogadta a tárgyalási állásponttal kapcsolatos javaslatok csatlakozási tárgyalások során történő megvizsgálására irányuló eljárás szabályozásáról szóló parlamenti határozatot; üdvözli a civil társadalmi szervezeteknek a szabályozáselfogadási folyamatba történő bevonására vonatkozó iránymutatások 2014. augusztus 26-i elfogadását, és sürgeti a civil társadalom integrációs folyamatba való nagyobb mértékű bevonását; felkéri a kormányt, hogy tartózkodjon az Unió-ellenes retorikától és a tárgyalások teljes körű átláthatóságának biztosítása érdekében folytasson rendszeres párbeszédet és nyilvános konzultációt minden érintett érdekelt féllel, továbbá bocsásson rendelkezésre az Unió működéséről és az uniós tagságról folytatott konstruktív vitához szükséges minden információt és segítse elő az e folyamatban való széles körű részvételt;

19.  nagyra értékeli a független szabályozó testületek munkáját és az állami intézmények jogi keretének és elszámoltathatóságának javításához való hozzájárulását; hangsúlyozza, hogy az állami intézményeknek átlátható és elszámoltatható módon kell eljárniuk; támogatja a független állami hatóságok, köztük az ombudsman, a lakosság szempontjából fontos információkért felelős biztos és mások munkáját; felszólítja az állami hatóságokat, hogy védjék meg e hivatalok függetlenségét és teljes körűen működjenek együtt velük hatáskörük gyakorlása során; úgy véli, hogy a hatóságoknak biztosítaniuk kell az előbbiek munkájához szükséges minden pénzügyi és adminisztratív erőforrást; hangsúlyozza, hogy ajánlásaikat megfelelő módon nyomon kell követni, függetlenségüket pedig maradéktalanul tiszteletben kell tartani;

20.  elítéli, hogy kormányminiszterek alaptalanul nyilvánosan elítélték az ombudsmant, hangsúlyozza, hogy az ombudsman szerepe központi jelentőségű a kormányra vonatkozó fékek és ellensúlyok rendszerében és sürgeti a hatóságokat, hogy biztosítsák az ombudsman függetlenségének és integritásának megőrzését; sürgeti a hatóságokat, hogy biztosítsák az ombudsman számára a munkájához szükséges teljes körű politikai és adminisztratív támogatást és szavatolják a hivatalos iratok kérvényezéséhez fűződő jogát a köztájékoztatásról szóló törvénynek megfelelően;

21.  hangsúlyozza, hogy Szerbia ratifikálta a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal fő munkajogi egyezményeit és az átdolgozott Európai Szociális Chartát; felhívja a figyelmet arra, hogy a munkaügyi és szakszervezeti jogok az alkotmányos garanciák ellenére továbbra is korlátozottak, ezért felszólítja Szerbiát e jogok megszilárdítására; megjegyzi, hogy az egyértelműség érdekében a szakszervezetekkel és a sztrájkhoz való joggal kapcsolatban további eljárásokra van szükség; megjegyzi, hogy csak néhány ágazati kollektív szerződés létezik, azonban közülük számos lejárt és megújításra szorul; aggodalmát fejezi ki a társadalmi párbeszéd gyengesége és a szociális partnerekkel való rendszertelen konzultáció miatt; további lépéseket szorgalmaz a szociális párbeszéd és az említett szereplők jogalkotásban betöltött konzultatív szerepének erősítése érdekében;

22.  ismételten hangsúlyozza az emberi jogok és az alapvető szabadságok bármilyen megkülönböztetés nélküli előmozdításának, védelmének és érvényesítésének fontosságát a szerb társadalom minden szintjén az európai és nemzetközi normáknak megfelelően; megjegyzi, hogy 2014. október 2-án cselekvési tervet fogadtak el a megkülönböztetés tilalmáról szóló stratégia megvalósítására, és sürgeti a nők, a fogyatékossággal élő személyek, az LMBT-személyek, minden – nemzeti, etnikai és szexuális – kisebbség tiszteletben tartását és jogaik biztosítását; ösztönzi a szerb hatóságokat, hogy tegyenek további lépéseket a nők politika és közéletben megvalósuló egyenlő képviseletének szavatolására; megjegyzi, hogy a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos igazgatási kapacitás továbbra is csekély mértékű, és sürgeti a szerb hatóságokat, hogy fokozzák erre irányuló erőfeszítéseiket; üdvözli a szerb kormány döntését, amelynek értelmében engedélyezte a „meleg méltóság” felvonulás megrendezését 2014. szeptember 28-án Belgrádban, amely komolyabb incidensek nélkül zajlott le és nagyra értékeli, hogy a kormány támogatta, a rendőrség pedig elősegítette a rendezvényt;

23.  helyesli a gyermekek jogaival foglalkozó nemzeti tanács létrehozását, és ösztönzi e testületet, hogy maradéktalanul használja ki megbízatását annak biztosítása érdekében, hogy a gyermekek jogaival kapcsolatos prioritások teljes egészében megjelenjenek a szerb kormány által a csatlakozási folyamat részeként kidolgozott cselekvési tervekben;

24.  megjegyzi, hogy intézkedések születtek a 2013–2018-as időszakra szóló igazságügyi reformra vonatkozó stratégia és cselekvési terv végrehajtására; üdvözli a bírák és ügyészek munkájának értékelésére vonatkozó szabályok elfogadását; hangsúlyozza a független igazságszolgáltatás rendkívüli jelentőségét, és kiemeli, hogy a bírák és ügyészek teljes függetlenségének és pártatlanságának biztosítása érdekében végre kell hajtani az igazságszolgáltatás reformját; sürgeti a hatóságokat, hogy ne halogassák a jogsegélyről szóló törvényjavaslat elfogadását, biztosítva azonban, hogy a legkiszolgáltatottabb polgárokat nem zárják ki az ingyenes jogsegélyszolgálatból; hangsúlyozza a hivatali visszaélésekkel kapcsolatos probléma megoldásának jelentőségét, és aggodalmának ad hangot az ilyen esetek tömeges átminősítése miatt; hangsúlyozza, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása érdekében alkotmányos reformokra van szükség;

25.  üdvözli a korrupció elleni küzdelemre irányuló határozott politikai lendületet és a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) ajánlásainak további végrehajtását; üdvözli, hogy a szerb parlament 2014. november 25-én elfogadta a visszaéléseket bejelentő személyek védelméről szóló törvényt; üdvözli a magas szintű ügyekkel kapcsolatos számos nyomozást és azt, hogy erőfeszítések történtek a koordináció javítására; hangsúlyozza, hogy jelentős erőfeszítésekre van szükség a korrupció elleni küzdelem jogi keretének javítására és maradéktalan végrehajtására és a reformok megfelelő forrásokkal való támogatására; hangsúlyozza, hogy a folyamatban lévő nyomozások részleteinek média számára történő kiszivárogtatása, ami az ártatlanság vélelmének megsértését jelenti, súlyos aggodalomra ad okot és ezeket a törvénynek megfelelően ki kell vizsgálni, az ilyen esetekben vádat kell emelni és az ilyen gyakorlatot fel kell számolni; helyteleníti továbbá, hogy a média vagy a politikai pártok nyomást gyakorolnak a független korrupcióellenes szervekre, és e tekintetben úgy véli, hogy meg kell erősíteni a korrupcióellenes ügynökség hatáskörét, illetve növelni kell az ügynökség részére biztosított erőforrásokat; megjegyzi, hogy az ilyen gyakorlatok jelentősen lassíthatják a csatlakozási tárgyalások előrehaladását; további intézkedést szorgalmaz az igazságügyi rendszer függetlenségének és integritásának megőrzése, valamint az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása érdekében;

26.  megjegyzi, hogy a korrupció és a szervezett bűnözés széles körben elterjedt a térségben, és akadályozza Szerbia demokratikus, társadalmi és gazdasági fejlődését; úgy véli, hogy egy régiós stratégia és a térségbeli valamennyi ország közötti fokozott együttműködés elengedhetetlen e kérdések hatékonyabb kezeléséhez;

27.  aggodalommal állapítja meg, hogy a politikai pártok és a választási kampányok finanszírozása terén hiányzik az átláthatóság, és ezért nagy a korrupció kockázata; hangsúlyozza, hogy a politikai pártok finanszírozásának átláthatónak kell lennie és összhangban kell állnia a legmagasabb szintű nemzetközi normákkal;

28.  üdvözli a közérdekű tájékoztatásról és médiáról, az elektronikus médiáról és a közszolgálati műsorszolgáltatásról szóló törvények elfogadását és sürgeti haladéktalan végrehajtásukat; hangsúlyozza, hogy az új médiacsomag végrehajtásakor biztosítani kell a kisebbségi nyelveken történő közszolgálati műsorszolgáltatás fenntarthatóságát, valamint a közszolgáltatások, illetve a regionális és helyi média fenntarthatóságát és pénzügyi stabilitását; aggasztónak tartja a véleménynyilvánítás szabadságának teljes körű gyakorlására vonatkozó romló feltételeket Szerbiában és hangsúlyozza, hogy a média tulajdonosi szerkezetének teljes mértékben átláthatónak kell lennie; aggasztónak tartja az újságírókra gyakorolt nyomást és az ellenül irányuló fenyegetéseket, ami fokozottabb öncenzúrához vezet, és sürgeti a szerb hatóságokat, hogy tegyenek intézkedéseket az elkövetők bíróság elé állítása érdekében; aggodalommal állapítja meg, hogy a politikai nyomás aláássa a média függetlenségét; ismételten kiemeli a szabad média mint az egyik uniós alapérték jelentőségét; felszólítja a szerb hatóságokat, hogy teremtsenek a véleménynyilvánítási és médiaszabadságot támogató médiabarát környezetet;

29.  felszólítja a szerb kormányt a rehabilitációs törvény teljes körű, megkülönböztetéstől mentes végrehajtására; javasolja továbbá a kárpótlási törvény további módosítását a természetbeni kárpótlással kapcsolatos minden eljárási és jogi akadály megszüntetése érdekében;

30.  üdvözli a Nemzeti Kisebbségi Tanácsok 2014. október 26-án történt megválasztását; hangsúlyozza, hogy a Nemzeti Kisebbségi Tanácsok fontos szerepet töltenek be a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak érvényesítésében, és felhívja Szerbiát, hogy biztosítsa a szerzett jogok és a hatáskörök szintjének fenntartását azoknak a szerb alkotmánybíróság döntésével való jogi összehangolását célzó folyamat során, továbbá szorgalmazza megfelelő szintű és ellenőrizhető finanszírozásukat; sürgeti Szerbiát, hogy az ország teljes területén biztosítsa a kisebbségek védelméről szóló jogszabály következetes végrehajtását, többek között az oktatással, a nyelvhasználattal, valamint a médiához és vallási szertartásokhoz kisebbségi nyelveken való hozzáféréssel kapcsolatban, valamint a nemzeti kisebbségek közigazgatásban, helyi és regionális testületekben és a nemzeti parlamentben való megfelelő képviselete tekintetében; ösztönzi Szerbiát, hogy a 23. fejezettel kapcsolatos cselekvési terv keretében vállaljon kötelezettséget egy, a nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló külön cselekvési terv elkészítése iránt; ösztönzi a szerb hatóságokat, hogy hozzanak további intézkedéseket a romák helyzetének javítására, különösen az oktatás, a lakhatás és a foglalkoztatás terén; sürgeti a kormányt, hogy a roma népesség körében növelje a polgári jogokkal kapcsolatos ismereteket, valamint a romák számára is biztosítson ugyanolyan védelmet; hangsúlyozza a romák közéletben való részvétele ösztönzésének a jelentőségét; felszólítja a szerb hatóságokat, hogy javítsák a romák befogadására irányuló szakpolitikák, illetve nemzeti és helyi szintű fellépések végrehajtásának tervezését, összehangolását és figyelemmel kísérését;

31.  hangsúlyozza a kommunista rezsim idején elkobzott ingatlanok kisebbségi egyházak és vallási közösségek számára történő visszaszolgáltatásának fontosságát; hangsúlyozza, hogy az államnak fontos szerepe van az országban található történelmi egyházak – köztük a kisebbségi egyházak – iránt tanúsított pártatlan politika megteremtésében; hangsúlyozza, hogy az ilyen visszaszolgáltatások nélkül nem garantálható a vallási szabadság;

32.  megjegyzi, hogy a Vajdaság kulturális sokszínűsége Szerbia identitásához is hozzájárul, ezért alapvető érdek az ott élő kisebbségek védelme és támogatása, valamint az évszázados, hagyományosan jól működő nemzetiségi sokszínűség megőrzése és elősegítése; sürgeti a többnyelvűség és a kulturális sokszínűség megőrzését; hangsúlyozza továbbá, hogy a Vajdaság autonómiája nem gyengülhet és emlékezteti a kormányt, hogy hogy haladéktalanul terjessze elő a Vajdaság Autonóm Tartomány hatásköreiről és finanszírozásáról szóló törvényt;

33.  az európai területi együttműködési csoportosulás által az uniós tagállamok és szomszédaik közötti határokon átnyúló együttműködés továbbfejlesztésében betöltött jelentőségével összefüggésben felszólítja a szerb kormányt, hogy biztosítsa a Szerbia európai területi együttműködési csoportosulásban való részvételét lehetővé tevő szükséges jogi hátteret;

34.  a hatékonyabb közigazgatás irányában tett lépésekként üdvözli a közigazgatási reformra vonatkozó új stratégiát, a külön Közigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium létrehozását és a politikai tervezésre és koordinációra irányuló fokozottabb összpontosítást a közpolitikákkal foglalkozó államtitkárság létrehozását követően; aggodalmát fejezi ki a közigazgatásban dolgozók kiválasztásával kapcsolatos átláthatóság, valamint a helyi szintű igazgatási és irányítási kapacitás hiánya miatt; sürgeti a hatóságokat, hogy a közalkalmazottak és a köztisztviselők tekintetében átlátható és érdemeken alapuló kinevezési és előléptetési eljárást biztosítsanak;

35.  ösztönzi a szerb hatóságokat, hogy hajtsák végre a strukturális gazdasági reformokat a növekedés támogatása, az üzleti és beruházási környezet egész Szerbiában való javítása, minden régióban kiegyensúlyozott társadalmi és gazdasági fejlődés biztosítása, a nagyarányú munkanélküliség és szegénység elleni küzdelem, az államháztartási konszolidáció végrehajtása, valamint az üzleti környezetet továbbra is jelentős mértékben fenyegető korrupció elleni küzdelem érdekében; aggodalommal veszi tudomásul a fiatalokat érintő magas munkanélküliségi számadatokat, és sürgeti a kormányt e kérdés kezelésére azáltal, hogy megfelelő lehetőségeket nyújt a fiataloknak, valamint a munkaerő-piaci szükségleteknek megfelelő oktatást biztosít; hangsúlyozza, hogy a fiatalok számára biztosítani kell a munka- és képzési lehetőségeket tartalmazó, hozzáférhető oktatási rendszert, továbbá elérhetővé kell tenni az olyan európai tanulmányi programokat, mint az ERASMUS program; üdvözli a munkajogi törvény, a csődtörvény, a privatizációs törvény, valamint a tervezési és építési törvény elfogadását, amely jogi keretet biztosít a strukturális reformokhoz, illetve az üzleti környezet javításához;

36.  sürgeti a vállalkozói környezet fejlesztését az ezen a területen tervezett szerkezeti reformok végrehajtásával, a jogi rendszer megerősítésével és a törvények következetes végrehajtásának biztosításával; ragaszkodik ahhoz, hogy meg kell szüntetni a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások előtti adminisztratív akadályokat, és rámutat, hogy a részvénytársaságok szerkezetét szükségszerűen át kell alakítani, tiszteletben tartva azonban a munkavállalók jogait, az állami foglalkoztatás szerb polgárok életében betöltött jelentőségét, valamint a szerb polgárok jólétét, és hogy képesek legyenek támaszkodni az alapvető közszolgáltatásokra;

37.  tudomásul veszi a büntető törvénykönyv módosítása érdekében végzett munkát; megjegyzi azonban, hogy az elfogadott módosításokat követően továbbra is fennáll a jogbizonytalanság a magánszektorban; ismételten kijelenti, hogy aggasztónak tartja a hivatali visszaélésről szóló új 234. cikk rendelkezéseit, amelyek továbbra is módot adnak az önkényes értelmezésre; megjegyzi, hogy úgy tűnik, hogy a hivatali hatalommal való visszaéléssel kapcsolatos korábbi esetek többségét megfelelő vizsgálat nélkül „felelős beosztással való visszaélésnek” minősítették át, ezért a tömegesen átminősített esetek független és alapos vizsgálatát szorgalmazza, hogy a régóta fennálló jogtalan büntetőeljárásokat azonnal be lehessen szüntetni;

38.  gratulál Szerbiának a Kína, valamint Kelet- és Közép-Európa közötti belgrádi csúcstalálkozó megszervezéséhez; üdvözli a megerősített együttműködésre vonatkozó terveket, és reméli, hogy az összhangban áll majd az európai normákkal; tekintettel a csúcstalálkozó során elfogadott, energetikai és infrastrukturális projektekről szóló kezdeti megállapodásokra, emlékezteti Szerbiát és a térség többi országát, hogy a projekteknek figyelembe kell venniük az uniós politikák hosszú távú célkitűzéseit;

39.  megjegyzi, hogy az energiaügy területén való felkészülésben mérsékelt előrehaladás történt; hangsúlyozza, hogy Szerbiának fokoznia kell erőfeszítéseit a közösségi joganyaggal való energiaügyi jogharmonizáció tekintetében, különösen az energiahatékonysággal és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos célok teljesítése, valamint a barnaszénágazat állami támogatásának megelőzése terén, és kiemelt célkitűzésként meg kell valósítania a szétválasztást a gázszektorban és az állami gázszolgáltató szerkezetátalakítását; arra kéri a Bizottságot, hogy támogassa a szerb kormány arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az energiaforrások változatosabbá tételével csökkentsék az ország energiabehozataltól való függőségét; ösztönzi Szerbiát, hogy kezdje meg a javasolt energiastratégiájának felülvizsgálatát; sürgeti a kormányt, hogy fokozza a megújuló energiával kapcsolatos erőfeszítéseit, különös tekintettel a megújuló energiáról szóló irányelvre, amely szükséges lépést jelent az energiabiztonság megvalósítása és a megújuló energiaforrásokra vonatkozó Európa 2020 célkitűzések elérése érdekében;

40.  sajnálatát fejezi ki a környezetvédelem és az éghajlatváltozás terén megvalósult igen csekély előrelépés miatt, és felszólítja a szerb hatóságokat, hogy az uniós célokkal összhangban sürgősen fogadjanak el átfogó, országos éghajlati politikát és stratégiát;

41.  aggódik amiatt, hogy a tudományos intézetek – az állami hatóságokkal és a hatósági személyekkel együtt – az egyetemeken nem foglalkoztak a plagizálási vádakkal;

42.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint Szerbia kormányának és parlamentjének.

(1) HL L 80., 2008.3.19., 46. o.
(2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0039.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0065.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat