Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Kenyáról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között létrejött, Cotonou-ban 2000. június 23-án aláírt második felülvizsgált partnerségi megállapodásra (Cotonoui Megállapodás), és különösen annak 8., 11. és 26. cikkére,

–  tekintettel Federica Mogherini, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 2014. november 23-i nyilatkozatára 28 civil utazó meggyilkolásáról és 2015. április 3-i nyilatkozatára a garissai egyetemi mészárlásról,

–  tekintettel a az Afrikai Unió (AU) Béke- és Biztonsági Tanácsának 2015. április 9-én megrendezett 497. ülésén kiadott sajtónyilatkozatára a kenyai Garissában elkövetett terrorista támadásról,

–  tekintettel arra, hogy a kenyai légierő a garissai egyetemen végrehajtott mészárlásra válaszul támadást intézett az as-Sabáb szomáliai kiképzőtáborai ellen,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel az ENSZ 1981-ben elfogadott, a valláson vagy meggyőződésen alapuló intolerancia és megkülönböztetés minden formájának megszüntetéséről szóló nyilatkozatára,

–  tekintettel az Emberi Jogok és a Népek Jogainak Afrikai Chartájára,

–  tekintettel a nemzetközi humanitárius jogra vonatkozó uniós iránymutatásokra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel a legújabb, a kenyai Garissában elkövetett merénylet a fiatalokat, az oktatást, tehát az ország jövőjét vette célba; mivel a fiatalok a remény és a béke képviselői, és az ország fejlődésének letéteményesei; mivel az oktatás alapvető fontosságú az erőszakos szélsőségek és fundamentalizmus elleni küzdelemben;

B.  mivel az elmúlt hónapokban drámaian megnőtt a vallási kisebbségek, különösen a keresztények ellen világszerte elkövetett támadások száma; mivel naponta mészárolnak le, vernek meg vagy tartóztatnak le keresztényeket, főleg az arab világ egyes részein dzsihádista terroristák;

C.  mivel a keresztények képezik a legüldözöttebb vallási csoportot; mivel az ilyen jellegű szélsőségesség és üldözés az egyre nagyobb méreteket öltő tömeges migrációt előmozdító jelentős tényező; mivel az adatok szerint az évente meggyilkolt keresztények száma meghaladja a 150 000 főt;

D.  mivel 2015. február 15-én az ISIS/Dáis Líbiában 21 egyiptomi kopt keresztényt lefejezett;

E.  mivel a garissai támadók szándékosan nem muzulmán célpontokat kerestek, és kifejezetten keresztényeket szemeltek ki, hogy brutálisan kivégezzék őket; mivel az as-Sabáb nyíltan és nyilvánosan kijelentette, hogy háborút folytat a térségben élő keresztények ellen;

F.  mivel a gyermekek és fiatalok jogainak védelme, a képességek fejlesztése, az oktatás és az innováció megerősítése kulcsfontosságú a gazdasági, társadalmi és kulturális lehetőségek javításához és az ország fejlődésének biztosításához;

G.  mivel az as-Sabáb rendszeresen diákokat, iskolákat és más oktatási intézményeket vesz célba; mivel többek között 2009 decemberében egy öngyilkos merénylő 19 embert ölt meg a szomáliai Mogadishuban egy orvostanhallgatóknak szervezett diplomaosztó ünnepségen, 2011 októberében pedig a terrorszervezet vállalta a felelősséget egy 70 áldozatot – köztük a szomáliai oktatási minisztériumnál vizsgáik eredményére váró diákok életét – követelő bombatámadásért, szintén Mogadishuban;

H.  mivel 2015. március 25-én legalább 15 ember vesztette életét az as-Sabáb által egy mogadishui szállodában elkövetett támadásban, és mivel Yusuf Mohamed Ismail Bari-Bari, Szomália ENSZ melletti állandó képviselője (Genf, Svájc) is a támadás áldozatául esett;

I.  mivel Kenya egyre inkább polgárokat célzó terrortámadások kereszttüzébe került 2011 októbere óta, amikor csapatai beléptek Dél-Szomáliába, hogy a szomáliai hadsereggel összehangolt művelet keretében együttműködve támadást intézzenek egy as-Sabáb által ellenőrzött terület ellen, azután, hogy a terrorcsoport négy túszt ejtett;

J.  mivel 2011 novembere óta a kenyai csapatok részt vesznek az Afrikai Unió szomáliai missziójában (AMISOM), melyet az Afrikai Unió Béke- és Biztonsági Tanácsa 2007. január 19-én hozott létre és az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2007. február 20-án engedélyezett (1744. (2007) határozat), és amelynek 2015. november 30-ig szóló meghosszabbítását a BT a közelmúltban engedélyezte az AU-nak (2182. (2014) határozat);

K.  mivel az as-Sabáb terrorcsoport elleni küzdelem egyik legfontosabb résztvevője az etióp és kisebb mértékben az ugandai hadsereg volt;

L.  mivel az as-Sabáb kapcsolatokat alakított ki más iszlamista csoportokkal Afrikában, például a Boko Harammal Nigériában és az AQMI-vel (al-Kaida az Iszlám Maghreb Földjén);

M.  mivel az as-Sabáb terrorcsoport rendszeresen bombázza és gyilkolja a polgári lakosságot Szomáliában és a szomszédos országokban, ahogy azt az ugandai Kampalában 2010 júliusában tette, és sokkal gyakrabban Kenyában, ahol csak a nagy léptékű akciók keltettek nemzetközi visszhangot, de kisebb támadásokra folyamatosan sor került;

N.  mivel az as-Sabáb vállalta a felelősséget a 2014 júliusában a Hindi, Gamba, Lamu falvakban és a Tana folyónál, a kenyai partoknál elkövetett támadásokért, melyek során több mint 100 embert kivégeztek, és a Mandela megyei két támadásért 2014 végén, melynek során 64 ember vesztette életét;

O.  mivel a garissai egyetemen végrehajtott terrortámadást követően a kenyai kormány azzal fenyegette meg az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát, hogy három hónapon belül bezárja a Dadaab menekülttábort; mivel az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága figyelmeztetett, hogy ennek „súlyos humanitárius és gyakorlati következményei” lennének; mivel az ENSZ menekültügyi egyezménye tiltja a menekültek visszakényszerítését olyan területekre, ahol életük vagy szabadságuk veszélyben van;

P.  mivel az afrikai készenléti haderő (ASF) még nem működőképes, és mivel az EU kijelentette, hogy afrikai békestratégiája részeként kész támogatni az afrikai békefenntartó képességeket;

Q.  mivel az AKCS-EU partnerségi megállapodási 11. cikke szerint „a békeépítés, valamint a konfliktus-megelőzés és -megoldás területén megvalósuló tevékenységek kiterjednek különösen a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális lehetőségeknek a társadalom összes szegmense közötti kiegyensúlyozására, a kormányzás demokratikus legitimitásának és hatékonyságának megerősítésére, a csoportérdekek békés egyeztetését célzó hatékony mechanizmusok kialakítására, […] a társadalom különböző szegmensei közötti választóvonalak áthidalására, valamint az aktív és szervezett civil társadalom támogatására”.

1.  a leghatározottabban elítéli az as-Sabáb által 2015. április 2-án Garissában elkövetett terrortámadást, mely során 147 fiatal, ártatlan egyetemistát gyilkolt meg, 79-et pedig megsebesített; határozottan elítéli az emberi jogok mindennemű megsértését, különösen, ha vallásuk, hitük vagy etnikai származásuk miatt ölnek meg embereket;

2.  ismételten elítéli az as-Sabáb által 2014 nyarán számos, part menti kenyai falu ellen végrehajtott rajtaütéseket, köztük a Mpeketoni elleni támadást, melynek során 50 embert kivégeztek; határozottan elítéli a Nairobiban található Westgate bevásárlóközpont ellen 2013. szeptember 24-én elkövetett támadást, melyet követően 67 holttestet találtak; elítéli az as-Sabáb által 2015. március 25-én, Mogadishuban végrehajtott támadást, melynek során Yusuf Mohamed Ismail Bari-Bari, Szomália ENSZ melletti állandó képviselője (Genf) életét vesztette;

3.  részvétét fejezi ki az áldozatok családjának, valamint a Kenyai Köztársaság lakosságának és kormányának; Kenya népe mellett áll az ilyen agresszív cselekményekkel való szembenézés során;

4.  emlékeztet arra, hogy a vallásszabadság alapvető jog, és határozottan elítéli a valláson alapuló erőszak vagy megkülönböztetés bármely formáját;

5.  elítéli a keresztény közösségek ellen több országban a közelmúltban elkövetett támadásokat, különösen arra a 12 keresztényre gondolva, akiket egy Líbiából Európába megkísérelt tengeri átkelés során sorstársaik nemrégiben a tengerbe dobtak, valamint arra a 30 etióp keresztényre, akiket 2015. április 19-én mészároltak le, emellett együttérzését fejezi ki az áldozatok családjainak;

6.  komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a terrorcselekmények elkövetői a világ számos részén visszaélnek a vallási meggyőződéssel, és mély aggodalmának ad hangot amiatt, hogy megsokszorozódtak a keresztényekkel szembeni vallási türelmetlenség és elnyomás megnyilvánulásai és az ellenük elkövetett erőszakcselekmények főleg az arab világ egyes részein; elítéli a vallás ürügyként való felhasználását különböző konfliktushelyzetekben; elítéli a templomok ellen irányuló, világszerte egyre gyakoribbá váló támadásokat, különösen a Pakisztánban 2015. március 15-én elkövetett, 14 ember életét követelő támadást; határozottan elítéli a keresztények bebörtönzését, erőszakos eltüntetését, kínzását, rabszolgaságba taszítását és nyilvános kivégzését Észak-Koreában; megerősíti és támogatja az Irakban és Szíriában élő valamennyi vallási és etnikai kisebbség – többek között a keresztények – azon elidegeníthetetlen jogát, hogy továbbra is méltóságban, egyenlőséget élvezve és biztonságban élhessen saját történelme és hagyományai szerinti szülőföldjén; megjegyzi, hogy különböző vallási csoportok tagjai évszázadokon át éltek békésen egymás mellett a térségben;

7.  sürgeti az uniós intézményeket, hogy teljesítsék az EUMSZ 17. cikke alapján rájuk háruló, az egyházakkal, vallási, filozófiai és nem felekezeti szervezetekkel való nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet előíró kötelezettséget annak biztosítása érdekében, hogy a keresztények és más vallási közösségek üldözésének ügyét az EU prioritásnak tekintse;

8.  elítéli azon régi törvény (arab nevén „dzimma” megállapodás) ISIS/Dáis által Szíriában és Irakban való alkalmazását, melynek célja, hogy a keresztényekből pénzt zsaroljanak ki vallási adózási kötelezettségek és korlátozások útján, melyek megszegéséért az életükkel fizetnek;

9.  megerősíti az Afrika különböző részein élő, üldözést elszenvedő keresztények melletti szolidaritását, különös tekintettel a Líbiában, Nigériában és Szudánban a közelmúltban elkövetett atrocitásokra;

10.  elítéli és elutasítja az iszlám tanítás minden olyan félreértelmezését, amely ürügyül szolgál egy erőszakos, kegyetlen, totalitárius, elnyomó és expanzív ideológia felépítéséhez, amely legitimálja a keresztény kisebbségek kiirtását; sürgeti a muzulmán vezetőket, hogy teljes mértékben ítéljék el a terrortámadásokat, beleértve a vallási közösségek és vallási kisebbségek, és különösen a keresztények ellen irányuló támadásokat;

11.  gyors, pártatlan és hatékony vizsgálatot sürget ezen elítélendő terrorcselekmények elkövetőinek, szervezőinek, finanszírozóinak és szponzorainak azonosítása és bíróság elé állítása érdekében;

12.  tudomásul veszi, hogy a tényleges választ a többi afrikai országgal közös fellépések révén kell megadni, és felhívja a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét és a Tanácsot, hogy az e régiót érintő biztonsági és terrorfenyegetést az Afrikai Unióval együttműködve kezelje, támogatva az AU arra irányuló kulcsfontosságú erőfeszítéseit, hogy az as-Sabábot az AMISOM művelet révén győzze le; sürgeti az Európai Uniót, hogy határozottan támogassa a kontinentális és regionális konfliktusmegoldó mechanizmusok végrehajtását, elsősorban az afrikai készenléti haderőt (ASF);

13.  felszólítja a kenyai kormányt, hogy vállaljon felelősséget és vegyen részt az as-Sabáb által folytatott erőszak és az annak hátterében húzódó okok felszámolásában; úgy ítéli meg, hogy a biztonság csak a kenyai politikai és civil társadalomban tapasztalható megosztottság és a regionális egyenlőtlenségek megfelelő kezelése esetén érhető el; sajnálatosnak tartja a rendőri erők megkésett reagálását; különösen arra kéri a kormányt, tartózkodjon attól, hogy a terrortámadásokat a polgári szabadságjogok korlátozásának indokaként használja; felszólítja a kenyai hatóságokat, hogy a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó stratégiájukat a jogállamiságra és az alapvető jogok tiszteletben tartására alapozzák; kitart amellett, hogy szükség van a terrorizmusellenes politikák demokratikus és bírósági felügyeletére;

14.  sürgeti a kenyai hatóságokat, hogy biztosítsák a vallások közötti mindennemű szembenállásnak, valamint a muszlim közösség és az as-Sabáb párhuzamba állításának kiküszöbölését, továbbá hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy fennmaradjon az ország egysége a társadalmi és gazdasági növekedés, stabilitás, valamint a kenyai nép méltósága és emberi jogai biztosítása érdekében; felszólítja a kenyai kormányt, az ellenzéki vezetőket és a vallási vezetőket, hogy foglalkozzanak az elszigetelődés, az országon belüli regionális széthúzás és az intézményes megkülönböztetés régóta fennálló sérelmeivel, továbbá biztosítsák, hogy a terrorizmusellenes műveletek kizárólag az elkövetőkre irányuljanak, ne pedig a tágabb értelemben vett etnikai és vallási közösségekre;

15.  emlékezteti az Európai Külügyi Szolgálatot és a tagállamokat arra, hogy az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, 2012 júniusában elfogadott uniós cselekvési terv keretében elkötelezték magukat annak biztosítása mellett, hogy az emberi jogokkal kapcsolatos kérdéseket a harmadik országokkal a terrorizmus elleni küzdelemről folytatott párbeszéd valamennyi formájában felvessék;

16.  felhívja az EU-t, hogy Kenyában hajtson végre egy katonai kiképzési programot, adjon modern felszereléseket és működjön együtt a kenyai hadsereg és rendőrség kiképzésében a terrorizmus elleni küzdelem és az as-Sabáb terjeszkedésének megakadályozása érdekében;

17.  sürgeti a kenyai kormányt, hogy tegyen meg minden a jogállamiság, az emberi jogok, a demokratikus alapelvek és az alapvető szabadságjogok érvényesülése érdekében, és felhívja az EU-t, hogy a nemzetbiztonság garantálása, valamint az ország és a régió békéjének és stabilitásának biztosítása érdekében támogassa ebben nemzetközi partnereit, és biztosítson pénzügyi támogatást a meglévő kormányzati programok megerősítésére; kitart amellett, hogy az as-Sabáb által gyakorolt elharapódzó erőszakot a szomszédos országokkal közösen kell kezelni; kéri az EU-t, hogy ebben az ügyben biztosítsa az összes szükséges pénzügyi, logisztikai és szakértői támogatást, többek között az Afrikai Békekeret és az uniós válságkezelési eszközök igénybevételének lehetőségét;

18.  felhívja a kenyai biztonsági erőket, hogy adjanak törvényes választ a támadásokra a terrorfenyegetés leküzdése céljából; felhívja a kenyai kormányt, hogy biztosítsa a területén található menekülttáborok biztonságát és védelmét a nemzetközi joggal összhangban;

19.  hangsúlyozza, hogy a nemzetközi terrorizmust illegális pénzmosásból, váltságdíjakból, zsarolásból, kábítószer-kereskedelemből és korrupcióból származó pénzzel finanszírozzák; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák a harmadik országokkal való együttműködést a terrorizmus finanszírozását célzó pénzmosással kapcsolatos titkosszolgálati információk megosztása érdekében;

20.  ismételten megerősíti, hogy támogat minden olyan kezdeményezést, amely előmozdítja a vallási és egyéb közösségek közötti párbeszédet és kölcsönös tiszteletet; felhív minden vallási vezetőt, hogy mozdítsa elő a toleranciát, és tegyen kezdeményezéseket a gyűlölet és a szélsőséges és erőszakos radikalizálódás ellen;

21.  elítéli az oktatási intézmények és épületek ellen intézett terrortámadásokat, melyek arra irányulnak, hogy aláássák az oktatást és az emberek méltóságát, valamint bizalmatlanságot és megosztottságot idézzenek elő a különböző közösségek között; emlékeztet arra a világszerte elítélt 2014. évi esetre, amikor a nigériai Chibok városában a Boko Haram dzsihadista terrorcsoport keresztény fiatal lányokat rabolt el és tüntetett el;

22.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Kenya kormányának, az Afrikai Unió intézményeinek, a Kormányközi Fejlesztési Hivatalnak (IGAD), az ENSZ főtitkárának, az ENSZ Közgyűlésének, valamint az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés társelnökeinek.