Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett, a szíriai és iraki kulturális emlékhelyek lerombolásáról szóló szóbeli választ igénylő kérdésekre (O-000031/2015 – B8-0115/2015 és O‑000032/2015 – B8-0116/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 167. cikkére, amely szerint „az Unió fellépésének célja a tagállamok közötti együttműködés előmozdítása”, különösen „az európai jelentőségű kulturális örökség megőrzése és védelme” területén, valamint hogy „az Unió és a tagállamok erősítik az együttműködést harmadik országokkal és a kultúra területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel”,

–  tekintettel a kulturális javak kiviteléről szóló, 2008. december 18-i 116/2009/EK tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel az Irakkal fennálló gazdasági és pénzügyi kapcsolatok egyes korlátozásairól és a 2465/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. július 7-i 1210/2003/EK tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/255/KKBP határozat módosításáról szóló(3), 2013. december 13-i 2013/760/KKBP tanácsi határozat és különösen annak a szíriai kulturális javak behozataláról, kiviteléről vagy átadásáról rendelkező 11c. cikke alapján elfogadott, a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. december 13-i 1332/2013/EU tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel az Európai Unió Műholdközpontjának felállításáról szóló, a 2009/834/KKBP tanácsi együttes fellépéssel(5) módosított, 2001. július 20-i 2001/555/KKBP tanácsi együttes fellépésére(6),

–  tekintettel a kulturális javak területén illetékes bűnüldözési hatóságok és szakértők informális hálózatának (EU CULTNET) létrehozásáról szóló, 2012. októberi tanácsi állásfoglalásra (14232/2012),

–  tekintettel a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló 1954. évi hágai egyezmény 1999. évi második jegyzőkönyvére,

–  tekintettel a kulturális javak jogtalan behozatalának, kivitelének és tulajdona jogtalan átruházásának megakadályozását és megelőzését szolgáló eszközökről szóló, 1970. november 14-i UNESCO-egyezményre,

–  tekintettel a világ kulturális és természeti örökségéről szóló, 1972. november 16-i UNESCO-egyezményre,

–  tekintettel a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló, 2003. október 17-i UNESCO-egyezményre,

–  tekintettel a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005. október 20-i UNESCO-egyezményre,

–  tekintettel a lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javakról szóló, 1995-ben elfogadott UNIDROIT-egyezményre,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának az al-Kaida nemzetközi békét és biztonságot veszélyeztető terrorista cselekményei által okozott fenyegetésekről szóló, 2015. február 12-i 2199. számú határozatára(7),

–  tekintettel a műemlékek és műemlékhelyszínek konzerválását és restaurálását célzó 1964. évi Velencei Chartára, amely biztosítja az ősi épületek megőrzésének és restaulásának nemzetközi keretrendszerét,

–  tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság Rómában, 1998. július 17-én elfogadott Statútumára és különösen annak 8. cikke (2) bekezdése b) pontjának ix. alpontjára, amely háborús bűncselekményként ismeri el a támadások szándékos indítását „vallási, oktatási, művészeti, tudományos, vagy jótékony célú épületek, történelmi műemlékek, kórházak vagy olyan helyek ellen, ahol a betegeket és sebesülteket gyűjtik össze, feltéve, hogy azok nem katonai célpontok”,

–  tekintettel „Az emberi jogok és a demokrácia helyzete a világban” című 2013. évi éves jelentésről és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló, 2015. március 12-i állásfoglalására(8), amelynek 211. bekezdése rögzíti, hogy a kulturális és művészeti örökség szándékos rombolását, ahogy az jelenleg Irakban és Szíriában történik, háborús bűncselekményként és emberiesség elleni bűncselekményként kell üldözni,

–  tekintettel „Az Európai Unió Szíriára és Irakra, valamint a Dáis jelentette veszélyre vonatkozó regionális stratégiájának elemei” című, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, 2015. február 6-i közös közleményre (JOIN(2015)0002), amelyben a Bizottság és a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elismerték a szíriai és az iraki válság, valamint a Dáis által jelentett fenyegetés leküzdésével kapcsolatban a kulturális örökség elpusztításának és fosztogatásának súlyosságát,

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel Szíriában, Irakban és Tunéziában a közelmúltban számos archeológiai, vallási és kulturális helyszín vált szélsőséges, különösen az Iraki és Szíriai Iszlám Államhoz (ISIS/Dáis) kapcsolódó csoportok által elkövetett célzott rombolás áldozatává, továbbá mivel ezeket a kulturális örökséggel szembeni támadásokat az UNESCO főigazgatója, Irina Bokova „kulturális tisztogatásnak” nevezte;

B.  mivel az UNESCO szerint a „kulturális tisztogatás” olyan szándékos stratégiát jelent, amelynek célja a kulturális sokszínűség elpusztítása kulturális, etnikai vagy vallási hátterük alapján azonosított egyének tudatos célbavételével, továbbá az imahelyeik, emlékhelyeik és tanulásra szolgáló helyeik ellen intézett tudatos támadások révén, és mivel az Irakban és Szíriában megfigyelhető kulturális tisztogatási stratégia a kulturális örökség elleni támadásokban nyilvánul meg, amelyek mind a kultúra olyan fizikai, kézzelfogható és épített megnyilvánulási formái, mint például a műemlékek és épületek, mind a kisebbségek, továbbá a kultúrának olyan nem kézzelfogható megnyilvánulásai, mint a szokások, hagyományok és hiedelmek ellen irányulnak(9),

C.  mivel a kulturális örökség elpusztítására irányuló bizonyos cselekményeket bizonyos körülmények között emberiesség elleni bűncselekménynek minősítettek(10); mivel különösen, hogy ha azok vallási vagy etnikai csoport tagjai ellen irányulnak, a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának 7. cikke (1) bekezdésének h) pontja szerinti üldözés bűntettének képezhetik részét;

D.  mivel a kulturális és történelmi jelentőségű műemlékek lerombolása nem új keletű. és nem csak Irakban és Szíriában zajlik; mivel az UNESCO szerint „a kulturális örökség fontos részét képezi a közösségek, csoportok és egyének kulturális identitásának és a társadalmi kohéziónak, ezért szándékos rombolása súlyos következményekkel járhat az emberi méltóság és az emberi jogok tekintetében”(11); hangsúlyozva, hogy az UNESCO és mások megállapítása szerint az iraki és szíriai kulturális és vallási műemlékek és objektumok ISIS/Dáis általi kifosztásából és csempészéséből keletkező hasznot az ISIS/Dáis terrorista tevékenysége finanszírozásának elősegítésére fordítják, aminek eredményeként a művészeti és kulturális javak „háborús fegyverekké” válnak;

E.  mivel 2014. március 1-jén az Európai Unió által nyújtott támogatásnak köszönhetően az UNESCO más stratégiai partnerekkel hároméves projektet indított „A szíriai kulturális örökség megóvása veszélyhelyzetben” címmel elsősorban azzal a céllal, hogy a veszélyhelyzetben biztosítsák a szíriai kulturális örökség védelmét;

F.  mivel az Európai Unió ratifikálta a 2005. október 20-án elfogadott, a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló egyezményt, az első olyan nemzetközi egyezményt, amely elismeri, hogy a kulturális javak kettős, mind gazdasági, mind kulturális természetűek, és „ezért nem kezelhetők úgy, mintha kizárólag kereskedelmi értéket hordoznának”,

G.  mivel a kulturális javak jogtalan behozatalának, kivitelének és tulajdona jogtalan átruházásának megakadályozását és megelőzését szolgáló eszközökről szóló, 1970. november 17-én elfogadott UNESCO-egyezmény, valamint a lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javak nemzetközi visszaadásáról szóló, 1995. június 24-én elfogadott UNIDROIT-egyezmény elengedhetetlen eszköz a világ kulturális öröksége védelmének megerősítése szempontjából;

H.  mivel a kulturális javak tiltott kereskedelme mára a kábítószer- és a fegyverkereskedelem után a harmadik legnagyobb mértékű illegális kereskedelem, mivel szervezett bűnözői hálózatok irányítják, és mivel a jelenlegi nemzeti és nemzetközi mechanizmusok a kérdés kezeléséhez nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel, sem támogatással(12);

I.  mivel a kulturális javak tiltott kereskedelme elleni küzdelem nem tartozik az Európai Unió egyedi hatáskörei közé, miután a Szerződések erről nem rendelkeznek, ugyanakkor az Unió több hatáskörét is érinti, ilyen például a belső piac, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség, a kultúra és a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP);

J.  mivel sürgősen szükség van a kulturális műtárgyak tiltott kereskedelme elleni küzdelem jobb összehangolására, továbbá a szoros együttműködésre a tudatosítás és az információcsere elősegítése, valamint a jogi keretrendszer megerősítése érdekében; ebben az összefüggésben emlékeztetve arra, hogy a kulturális javakkal kapcsolatos bűncselekmények megelőzéséről és az ellenük folytatott küzdelemről szóló 2011. decemberi tanácsi következtetések többek között azt ajánlották, hogy a tagállamok erősítsék meg a bűnüldöző szervek, a kulturális hatóságok, valamint a magánszervezetek közötti együttműködést;

K.  mivel a 2012 októberében egy tanácsi állásfoglalás létrehozta a kulturális javak területén illetékes bűnüldözési hatóságok és szakértők informális hálózatát (EU CULTNET), amelynek fő célja, hogy javítsa a kulturális javak tiltott kereskedelmének megakadályozásával kapcsolatos információcserét, valamint hogy segítsen azonosítani és megosztani az információkat a tiltott kereskedelemben való részvétellel gyanúsítható bűnözői hálózatokról;

L.  mivel 2015. március 28-án, szombaton Bagdadban az UNESCO főigazgatója, Irina Bokova elindította a #Unite4Heritage kampányt, amelynek célja, hogy a közösségi oldalak erejét kihasználva globális szintű támogatást mozgósítson a kulturális örökség védelme érdekében;

1.  határozottan elítéli a kulturális, archeológiai és vallási emlékhelyek ISIS általi szándékos elpusztítását Szíriában és Irakban;

2.  felszólítja a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy tegyen megfelelő, politikai szintű intézkedéseket az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2015. február 12-i 2199. sz. határozatának megfelelően annak érdekében, hogy a konfliktus időszaka alatt véget vessen a szíriai és iraki területekről származó kulturális javak illegális kereskedelmének, megakadályozva ezáltal, hogy e javakat finanszírozási forrásként használják;

3.  felhívja az alelnök/főképviselőt, hogy a kulturális diplomácia és a kultúrák közötti párbeszéd eszközét alkalmazza a különböző közösségek kibékítése és a lerombolt helyek újjáépítése során;

4.  felhívja az alelnököt/főképviselőt,az EU-t éa tagállamait, hogy az Unió külső határain alkalmazzanak biztonsági intézkedéseket a Szíriából és Irakból származó kulturális javak Unióba való átcsempészésének megakadályozása érdekben, és hatékonyan működjenek együtt egy, a szíriai és iraki eredetű műtárgyak Európán belüli kereskedelmével szembeni közös fellépés keretében, mivel a közel-keleti műtárgyak kereskedelme jórészt az európai piacot célozza, az Egyesült Államokkal és az öböltérséggel együtt;

5.  ezzel összefüggésben javasolja, hogy a Bizottság az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2015. február 12-i 2199. sz. határozatának (17) bekezdésével összhangban összpontosítson a kulturális műtárgyak tiltott kereskedelme elleni küzdelemre, különösen az Irakból 1990. augusztus 6. óta és a Szíriából 2011. március 15. óta illegálisan eltávolított, a kulturális örökség részét képező tárgyakra; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki összehangolt megközelítést az illegális kereskedelem e formája elleni küzdelemre vonatkozóan, együttműködve a nemzeti szinten illetékes nyomozó szolgálatokkal,valamint szoros együttműködésben az UNESCO-val és más olyan nemzetközi szervezetekkel, mint az ICOM (Múzeumok Nemzetközi Tanácsa), az ICOM Kék Pajzs Nemzetközi Bizottsága (ICBS), az Europol, az Interpol, az UNIDROIT (Nemzetközi Intézet a Magánjog Egységesítéséért), WCO (Vámügyi Világszervezet), ICOMOS (Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Bizottsága) és az ICCROM (Kulturális Javak Megőrzésének és Restaurálásának Nemzetközi Tanulmányi Központja);

6.  felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy vonja be az Európai Unió Műholdközpontját Torrejónban, amely a KKBP keretében műholdas felvételek elemzéséből származó anyagokkal támogatja az uniós döntéshozatalt, a szíriai és iraki archeológiai és kulturális helyszínek figyelemmel kísérése és jegyzékük elkészítése céljából, valamint a szíriai archeológusok tevékenységének támogatása céljából, a további fosztogatások megelőzése és a civilek életének védelme érdekében;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy hozza létre a tagállamok közötti gyors és biztonságos információcserét és a bevált gyakorlatok megosztását az Irakból és Szíriából illegálisan kivitt kulturális műtárgyak tiltott kereskedelme elleni hatékony küzdelem érdekében, és sürgesse a tagállamokat, hogy alkalmazzák a kulturális javak tiltott kereskedelme elleni, a rendőrség és a vámtisztviselők rendelkezésére álló nemzetközi eszközöket, például az Interpol „I-24/7” lopottműtárgy-adatbázisát és a WCO online kommunikációs eszközét, az ARCHEO-t;

8.  kéri, hogy vegyék fontolóra a bíróknak, rendőr- és vámtiszteknek, kormányzati hatóságoknak és és általában a piaci szereplőknek szóló európai képzési programok létrehozását annak érdekében, hogy lehetővé váljon a kulturális javak tiltott kereskedelme elleni küzdelem résztvevői számára szaktudásuk bővítése és elmélyítését, valamint az olyan kezdeményezések támogatása, mint az ICOMOS által 2013 januárjában támogatott, a szíriai örökséggel foglalkozó szakembereknek szóló elektronikus távoktatási kurzus, amely katasztrófakockázat-kezelésről, kulturális gyűjteményekkel kapcsolatos elsősegélyről és dokumentációs technikákról nyújt ismereteket;

9.  kéri a Bizottságot, hogy kapcsolódjon be a civil társadalmi szervezetek veszélyeztetett kulturális javak védelmét és bejelentését célzó nemzetközi projektjeibe, például az AAAs térinformatikai technológiai projektbe, és továbbra is támogassa a kutatóközösségek tevékenységét, például a Moszul projektet, melyet a (Marie Skłodowska-Curie-cselekvés támogatásával működő) Initial Training Network for Digital Cultural Heritage fejlesztett ki;

10.  kéri a Bizottságot, hogy biztosítson nagyobb támogatást az ICOM által létrehozott, a kulturális javak tiltott kereskedelmével foglalkozó nemzetközi megfigyelőközpontnak, amely összeállította a kritikusan veszélyeztetett szíriai és iraki régiségek jegyzékét, melynek célja, hogy segítse azokat a múzeumokat, vámtisztviselőket, rendőröket, műkereskedőket és műgyűjtőket, és amely műholdas felvételek felhasználásával tervezi a helyszínek nyomon követését, együttműködve az ENSZ Képzési és Kutatóintézetével (UNITAR);

11.  felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki olyan figyelemfelkeltő kampányokat, amelyek eltántorítják az embereket a háborús övezetekből és tiltott kereskedelemből származó kulturális javak adásvételétől;

12.  felszólítja a tagállamokat, hogy a háborús övezetekből származó kulturális javak tiltott kereskedelme elleni küzdelem során tegyék meg a szükséges lépéseket az egyetemek, a kutatással foglalkozó testületek és a kulturális intézmények többek között etikai kódexek révén történő bevonása érdekében;

13.  felhívja a Bizottságot, hogy támogassa az UNESCO #Unite4Heritage kampányát egy Irakra és Szíriára összpontosító tájékoztató kampány indítása révén, azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a kulturális örökség fontosságára, a fosztogatás terrorista tevékenységek finanszírozására való felhasználására, valamint az ezekből az országokból, illetve más harmadik országokból származó kulturális javak illegális behozatalával kapcsolatos lehetséges szankciókra;

14.  felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg és javítsa a Tanács 2012. októberi állásfoglalásával létrehozott, a kulturális javak területén illetékes bűnüldözési hatóságok és szakértők informális hálózatának (EU CULTNET) működését, amelynek célja a kulturális javak tiltott kereskedelmének megelőzésével kapcsolatos információcsere javítása, és hogy irányozza elő egy további eszköz létrehozását a Szíriából és Irakból jogellenesen kivitt kulturális javak EU-ba történő bevitelének ellenőrzésére;

15.  felszólítja a Tanácsot, hogy erősítse meg az Eurojust és az Europol azon egységeit, amelyek feladata, hogy támogassa a kulturális javak jogszerűtlen kereskedelmével kapcsolatos folyamatban lévő nyomozásokat, megelőzést és hírszerzési információk cseréjét;

16.  bátorítja az ICOM Kék Pajzs Nemzetközi Bizottsága tevékenységeinek újraindítását;

17.  felhívja az Európai Uniót, hogy tegye meg a szükséges lépéseket az UNESCO-val és a Nemzetközi Büntetőbírósággal együttműködve annak érdekében, hogy az emberiesség elleni bűncselekmény nemzetközi jogi kategóriáját kiterjesszék az emberiség kulturális örökségét jelentős mértékben szándékosan károsító vagy elpusztító cselekményekre;

18.  felhívja azokat a tagállamokat, amelyek még nem tették ezt meg, hogy ratifikálják a kulturális javak jogtalan behozatalának, kivitelének és tulajdona jogtalan átruházásának megakadályozását és megelőzését szolgáló eszközökről szóló, 1970. évi UNESCO-egyezményt, az 1995. évi UNIDROIT-egyezményt, a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló 1954. évi hágai egyezményt és annak 1999. évi második jegyzőkönyvét;

19.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az UNESCO főigazgatójának, az Európai Unió emberi jogokért felelős különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 39., 2009.2.10., 1. o. (2) HL L 169., 2003.7.8., 6. o. (3) HL L 335., 2013.12.14., 3. o. (4) HL L 335., 2013.12.14., 50. o. (5) HL L 297., 2009.11.13., 18. o. (6) HL L 200., 2001.7.25., 5. o. (7) http://www.refworld.org/docid/54ef1f704.html (8) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0076. (9) http://www.unesco.org/new/en/media-services/single-view/news/conference_report_heritage_and_cultural_diversity_at_risk_in_iraq_and_syria/ (10) A volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék IT-95-14/2. sz., Kordić és Čerkez ügyben 2001. február 26-én hozott ítélete, 207–208. pont. (11) Az UNESCO nyilatkozata a kulturális örökség szándékos pusztításáról, 2003. (12) http://www.africa-eu-partnership.org/newsroom/all-news/morocco-africa-eu-workshop-fight-against-illegal-trafficking-cultural-goods