Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank 2013. évi éves tevékenységi jelentésére;

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank Csoport 2013. évi éves pénzügyi jelentésére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15., 126., 175., 208., 209., 271., 308. és 309. cikkére, valamint a Szerződéshez csatolt, az EBB alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel a következő többéves pénzügyi kerettel összefüggésben az innovatív pénzügyi eszközökről szóló, 2012. október 26-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank 2011-es éves jelentéséről szóló, 2013. február 7-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank (EBB) 2012. évi éves jelentéséről szóló, 2014. március 11-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az Európai Tanács elnökének „A cél a valódi gazdasági és monetáris unió” című, 2012. június 26-i jelentésére,

–  tekintettel az európai beruházások vonzerejéről szóló, 2012. július 3-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az európai gazdaság hosszú távú finanszírozásáról szóló, 2014. február 26-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az Európai Bizottság „Az európai gazdaság hosszú távú finanszírozása” című, 2014. március 27-i közleményére (COM(2014)0168),

–  tekintettel az Európai Tanács 2012. június 28–29-i ülésének következtetéseire, amelyek különösen az EBB tőkéjének 10 milliárd euróval történő megemelését javasolták,

–  tekintettel az Európai Tanács 2013. június 27–28-i ülésének következtetéseire, amelyek egy új beruházási terv létrehozását szorgalmazzák a kkv-k támogatása és a gazdaság finanszírozásának fellendítése érdekében,

–  tekintettel az Európai Tanács 2013. május 22-i ülésének következtetéseire, amelyek célul tűzik ki, hogy az összes uniós szakpolitikát a versenyképesség, a munkahelyek és a növekedés támogatásának szolgálatába állítsák,

–  tekintettel az innovatív pénzügyi eszközökről szóló bizottsági közleményekre, nevezetesen: az innovatív pénzügyi eszközök következő generációjának keretéről szóló közleményre (COM(2011)0662) és az Európa 2020 projektkötvény-kezdeményezés kísérleti szakaszáról szóló közleményre (COM(2011)0660),

–  tekintettel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tőkeemelésére, különösen az EBB és az EBRD közötti kapcsolatok kérdésével összefüggésben,

–  tekintettel az EBRD hatáskörének a földközi-tengeri térségre való kiterjesztéséről szóló határozatra(6),

–  tekintettel az EBB és az EBRD között 2012. november 29-én aláírt új egyetértési megállapodásra,

–  tekintettel az EBB 2007 és 2013 közötti külső megbízatásáról szóló, 2011. október 25-i 1080/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra(7),

–  tekintettel az Európai Bizottság „Európai beruházási terv” című, 2014. november 26-i közleményére (COM(2014)0903),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0057/2015),

A.  mivel a tagállamok és az Európai Unió összes lehetséges forrását – beleértve az EBB forrásait is – hatékonyan és késedelem nélkül igénybe kell venni a köz- és magánberuházások fenntartása és fokozása, a versenyképesség javítása, a fenntartható és inkluzív növekedés újraindítása, valamint minőségi munkahelyek és infrastruktúra létrehozása érdekében, az Európa 2020 stratégiával összhangban, és figyelembe véve, hogy az EBB a társadalmi kohézió támogatására irányuló eszköz és képes arra, hogy a problémákkal küzdő tagállamoknak értékes segítséges nyújtson a jelenlegi válságos társadalmi–gazdasági körülmények között;

B.  mivel a megszorítási politikákkal párosuló gazdasági és pénzügyi válság súlyosan veszélyeztette sok tagállam gazdasági fejlődését és a szociális körülmények rohamos léptékű rosszabbodását idézte elő, ami miatt egyre fokozódnak az európai régiók közötti egyenlőtlenségek és egyensúlyhiányok, nem valósulnak meg a társadalmi kohézió és a valódi konvergencia célkitűzései, ami az európai integráció és a demokrácia destabilizációjához vezet;

C.  mivel az EBB nem kereskedelmi bank és továbbra is alapvető katalizátorszerepet kell betöltenie a hosszú távú hatékony és eredményes köz- és magánberuházások finanszírozásában, miközben továbbra is alkalmazza a bevált prudenciális banki gyakorlatokat igen szilárd tőkehelyzetének megőrzése érdekében, amelynek révén pozitív hatást gyakorol a hitelezési feltételekre;

D.  mivel kiemelt erőfeszítéseket kell tenni az (EBA-, illetve más garanciaeszközöket kombináló) közös beavatkozások kkv-k, illetve fenntartható materiális és immateriális infrastruktúrák finanszírozására történő kiterjesztése érdekében, felismerve, hogy a beruházások és a hitelek visszaesésének egyik oka a tagállamok gazdasági versenyképességének csökkenése;

E.  mivel az EBB-nek továbbra is szigorú szociális és környezetvédelmi normákat tiszteletben tartva kell ellátnia az EU külső tevékenységeinek részét képező projektek finanszírozásával kapcsolatos feladatát;

F.  mivel az EBB-beruházásra jogosult projektek kiválasztását független módon, azok életképessége, hozzáadott értéke és a gazdasági fellendülésre gyakorolt hatása alapján kell elvégezni;

G.  mivel az EBB fejlődésének a tagállamokkal való szorosabb makrogazdasági együttműködés keretében a fejlesztési banki modell irányába kell elmozdulnia;

H.  mivel az EBB nem lehet csupán pénzintézet, hanem tudásbankká és a bevált gyakorlatok műhelyévé kell válnia;

I.  mivel az Európai Unió értékpapírpiaca viszonylag kicsi és erősen központosított, ahol a kkv-k finanszírozásának értékpapírosítása korlátozott és a válság miatt visszaesett;

Beruházás

1.  tudomásul veszi az EBB 2013. évi éves jelentését, a csoport finanszírozási tevékenységeinek 37%-kal, 75,1 milliárd euróra történő növelését, valamint az EBB 2013. évi tőkeemelésének végrehajtását; aggodalmát fejezi ki az Európai Uniót jelenleg jellemző gazdasági stagnálás miatt, és különösen amiatt, hogy jelentős mértékű visszaesés tapasztalható a köz- és magánberuházások terén – mintegy 18%-kal alacsonyabb a szintjük a 2007-es szinthez képest –, továbbá amiatt, hogy a 2008 és 2013 közötti időszakban drámai mértékben, 35%-kal csökkent a kkv-khoz való hitelkihelyezés; kiemeli, hogy ez a visszaesés komoly akadályt jelent a fenntartható fellendülés, valamint az Európa 2020 stratégia céljainak elérése felé teendő valódi előrelépés szempontjából;

2.  ebből a szempontból rámutat, hogy a tagállami előrejelzések szerint az összes tagállam közel fele 2020-ig nem fogja elérni az oktatási rendszerekre és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó nemzeti szintű célkitűzéseit, a foglalkoztatás és a szegénység csökkentése terén megfigyelhető tendenciák pedig még ennél is rosszabbak;

3.  megállapítja, hogy az EBB finanszírozási eszközeinek kibővítése nem helyettesíti a fenntartható növekedést és munkahelyteremtést célzó tagállami gazdaságpolitikai és strukturális reformokat;

4.  tudomásul veszi a Bizottság európai beruházási tervről szóló közleményét (COM(2014)0903), amelynek célja a már meglevő finanszírozások felhasználása és a magántőke 1:15 arányú áttételének elérése; tudomásul veszi a terv azon célkitűzését, hogy az elkövetkező három évben 315 milliárd euró rendelkezésre bocsátásával kívánja újraéleszteni az EU gazdaságát az új Európai Stratégiai Beruházási Alap keretében; felhívja a figyelmet arra, hogy az európai beruházási terv végrehajtásával összefüggő feladatainak ellátásához az EBB-nek növelnie kell emberi erőforrásait;

5.  ezzel összefüggésben nyugtázza a Bizottság és az Európai Beruházási Bank vezetésével működő munkacsoport létrejöttét, és tudomásul veszi az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) létrehozásáról szóló, a rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadandó jogalkotási javaslatokat; hangsúlyozza, hogy ezekben a jogalkotási javaslatokban meg kell határozni az alap működését megalapozó minőségi irányítási és kiválasztási folyamatot, valamint a demokratikusan elszámoltatható nyomon követési és értékelési keretet, amelynek a lehető legátláthatóbban kell meghatároznia a végrehajtásra alkalmasnak ítélt projektek kiválasztásakor alkalmazandó kritériumokat;

6.  arra számít, hogy a Bizottság beruházási terve előmozdítja és megkönnyíti a finanszírozáshoz való hozzáférést a tagállamokban és régiókban; emlékeztet, hogy alapvetően fontos, hogy az EBB együttműködjön az európai alapokkal, különösen az említett tagállamokban és régiókban annak érdekében, hogy hatékony közbefektetéseket lehessen megvalósítani és végre lehessen hajtani az alapvetően fontos infrastrukturális projekteket;

7.  meggyőződése, hogy előnyben kell részesíteni az európai hozzáadott értékkel bíró és a költség-haszon elemzés szempontjából kedvező projekteket; hangsúlyozza azon projektek végrehajtásának fontosságát, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolhatják a munkahelyteremtés szempontjából; kiemeli, hogy azokra a magasabb kockázati profilú projektekre kell összpontosítani, amelyek nehezen jutnak banki finanszírozáshoz; figyelmeztet arra, hogy a munkacsoport egyes különleges érdekcsoportok által szorgalmazott projektek támogatására irányuló politikai nyomással szembesülhet, ami azt eredményezheti, hogy a forrásokat nem jövedelmező és nem közérdekű beruházásokra ítélik oda;

8.  hangsúlyozza, hogy a Bizottság által az ESBA-ra előirányzott garanciák nem új forrásokból, hanem a források újraelosztásából származnak; hangsúlyozza, hogy kiemelt jelentőséggel bír az ilyen újraelosztás alternatív költségeinek meghatározása, ennélfogva pedig annak kifejezett megállapítása, hogy az ESBA-ból társfinanszírozandó további tervezett beruházásokból várható összes megtérülés milyen mértékben haladja majd meg azt a nyereséget, amely az újraelosztott források eredeti tervek szerinti elosztásából származott volna;

9.  rámutat, hogy a projektkiválasztási folyamat során törekedni kell a kiszorítási és átrendezési hatások elkerülésére, és ezért olyan, európai hozzáadott értékkel és fokozott innovációs potenciállal rendelkező projekteket kell előnyben részesíteni, amelyek eleget tesznek az addicionalitás kritériumának; hangsúlyozza, hogy a tömeges munkanélküliséggel küzdő uniós országokban figyelembe kell venni a kiválasztott projektekben rejlő munkahely-teremtési lehetőségeket;

10.  e tekintetben arra kéri a Bizottságot, hogy készülő jogalkotási javaslatában körültekintően értékelje az uniós költségvetési keret azon részeit, amelyekből várhatóan biztosítékokat kell nyújtani az ESBA-nak, hogy ezzel minimálisra csökkentse az ilyen források átcsoportosításához kapcsolódó alternatív költségeket; felkéri továbbá a Tanácsot, a Bizottságot és az EBB Kormányzótanácsát, hogy értékelje körültekintően a beruházási tervből fakadó újraelosztási hatásokat, többek között – a beruházások megfelelő megtérülésének biztosítása érdekében – a befektetői nyereségnek az új infrastruktúra igénybevételéért kötelező díjat fizető ügyfelek kárára történő esetleges növekedését; felszólítja az EBB-t és a Bizottságot, hogy részletesebben elemezzék az uniós beruházási rést annak összetételét illetően, jelesül abból a szempontból, hogy a köz- vagy a magánberuházások hiányoznak-e, valamint hogy határozzák meg, mely típusú köz- vagy magánberuházásokat kívánják támogatni, és hogy a beruházástól milyen mértékű jövedelmező hatást várnak;

11.  tudomásul veszi, hogy az Európai Központi Bank kifejezte: kész arra, hogy a másodlagos piacon az ESBA által kibocsátott kötvényeket vásároljon, amennyiben maga az ESBA kibocsát ilyen kötvényeket, illetve amennyiben az EBB így jár el az ESBA nevében;

12.  rámutat, hogy új egyensúlyt kell teremteni a jobb értékelés és a lehető legjobb beruházás között, valamint hogy a gazdaságot a fenntartható növekedés és a munkahelyek számának növekedésével járó fellendülés útjára kell irányítani;

13.  emlékeztet az Európa 2020 stratégia fontosságára; hangsúlyozza, hogy a jövőbeli beruházási „csomagoknak” jobban figyelembe kell venniük a kohéziós politika, a fenntarthatóság és az energiahatékonyság általános célkitűzéseit; felszólítja a Bizottságot és az EBB Kormányzótanácsát, hogy e célból erősítsék meg a minőségi beruházásokra vonatkozó teljesítménymutatóikat;

14.  hangsúlyozza, hogy az EBB-nek alapvető szerepet kell betöltenie az európai beruházási terv finanszírozásában, és ehhez 5 milliárd eurót kell lekötnie az új Európai Stratégiai Beruházási Alap létrehozására; felkéri ezért a Tanácsot, a Bizottságot és az EBB Kormányzótanácsát, hogy alaposan értékeljék, hogy összhangban állnak-e egymással az EBB-re az e tervben ruházott új feladatok és az EBB forrásai;

15.  azon a véleményen van, hogy az EBB-nek a beruházási tervbe való megfelelő bevonásához az EBB hitelnyújtási keretének és kölcsönfelvételi határának jelentős emelésére lesz szükség a következő öt éven belül annak érdekében, hogy jelentős mértékben növekedjen mérlegfőösszege; úgy véli, hogy a túlzott áttételi hatás aláássa a beruházási terv célkitűzéseit;

16.  úgy véli, hogy az egységes tőkepiac működése intézményi kereteinek előmozdítása pozitívan járul hozzá a befektetési terv gyorsabb megvalósításához;

17.  rámutat azonban arra, hogy az EBB jelenlegi ügyviteli terve a hiteláramlások 67 milliárd euróra való csökkentését irányozza elő 2014-re és 2015-re, miközben a 2016-ra vonatkozó céltartomány középső értéke várhatóan 58,5 milliárd euró lesz;

18.  hangsúlyozza, hogy az EBB nemrégiben végrehajtott, 10 milliárd eurós tőkeemeléséből származó hitelkeret-többletet nem használták fel teljes mértékben; sürgeti az érintett érdekelt feleket, hogy amennyire lehetséges, mozdítsák elő az EBB-től való hitelfelvétel kibővítésére irányuló intézkedéseket;

19.  felszólítja a Bizottságot, hogy a szinergiák elősegítése, a kockázatok és a költségek megosztása, valamint a termelékenységet, munkahelyteremtést, környezetvédelmet és életminőséget kedvezően befolyásoló uniós projekteknek nyújtott megfelelő hitelezés biztosítása érdekében ösztönözze a többoldalú együttműködést az EBB és a nemzeti fejlesztési bankok között;

20.  felkéri a Bizottságot és az EBB-t, hogy ösztönözze a nyilvánvaló társadalmi előnyökkel járó – többek között a foglalkoztatást növelő – beruházásnak a tevékenységi körébe való belefoglalását, hitelezéssel mozdítsa elő a munkanélküliség csökkentésére irányuló tevékenységeket, kiemelt figyelmet fordítva a fiataloknak szóló munkalehetőségek teremtésére, valamint – különösen azokban a tagállamokban, ahol magas a munkanélküliségi ráta és az átlag alatt van a GDP – támogasson állami és termelőberuházásokat, továbbá az elengedhetetlen infrastrukturális projekteket;

21.  ismét óvatos támogatásáról biztosítja a köz-magán társulások létrehozását (PPP), amelyek – megfelelő kialakításuk esetén – fontos szerepet játszhatnak a digitális gazdaság, a kutatás és innováció, a humán tőke, valamint az európai közlekedési, energia-, illetve távközlési hálózatok terén történő hosszú távú beruházásokban; sajnálattal veszi tudomásul, hogy a rosszul szervezett köz-magán társulások a magánszektort közfinanszírozással támogató és közadósságot termelő költséges rendszerré váltak; rámutat továbbá, hogy az ilyen műveletek esetében a köz- és a magánszereplők közötti végrehajtási feltételeket gyakran átláthatatlanság és információs aszimmetria jellemzi, többnyire a magánszektor javára;

22.  javasolja, hogy az EBB erősítse meg ágazati elemző képességét, továbbá fokozza makrogazdasági elemző tevékenységét;

Kockázatmegosztási eszközök és projektkötvények

23.  rámutat arra, hogy a kockázatmegosztási eszközök alkalmazását – amelyek végső soron állami támogatások nyújtását jelentik – csak külső költségeket előidéző piaci hiányosságok fennállása esetén, illetve általános érdekű feladatok ellátása (például közjavak és általános gazdasági érdekű szolgáltatások biztosítása) érdekében kell előirányozni, figyelembe véve, hogy ez a megközelítés minden esetben a veszteségek társadalomra hárításának és a nyereség privatizálásának kockázatával jár; megjegyzi, hogy ez – kudarc esetén – azt eredményezi, hogy a veszteségeket a közszférának kell fedeznie;

24.  rámutat, hogy a közforrások kockázatmegosztási eszközökbe, illetve konkrétabban befektetési eszközök első veszteségviselő ügyletrészsorozatába való bevonását vagy kifejezetten a mérhető negatív külső költségek csökkenéséhez, illetve mérhető pozitív külső költségek generálásához, vagy pedig közszolgáltatási kötelezettségek és általános gazdasági érdekű szolgáltatások teljesítéséhez kell kötni; rámutat, hogy az EUMSZ 14. cikke jogalapot biztosít ilyen kapcsolat rendes jogalkotási eljárás révén történő létrehozásához;

Kkv-k

25.  hangsúlyozza, hogy a kkv-k alkotják az európai gazdaság gerincét, ezért a beruházásoknak elsődlegesen ezeket kell célozniuk; aggodalommal tölti el, hogy a finanszírozáshoz való hozzáférés továbbra is az európai kkv-k által tapasztalt egyik legsúlyosabb nehézség; hangsúlyozza a kkv-k finanszírozása hatékonyabb elosztásának szükségességét, és hogy a finanszírozásba be kell vonni a magánbefektetők széles körét;

26.  sürgeti az EBB-t, hogy teljes körűen vizsgálja meg a kkv-knak nyújtott finanszírozás csökkenését, és készítsen átfogó tervet annak biztosítására, hogy a kkv-kat Európa-szerte ösztönözzék arra, hogy amikor erre lehetőség van, igényeljenek az EBB égisze alatt nyújtott támogatást; felkéri a Bizottságot és az EBB-t, hogy értékeljék a gazdasági válság bankrendszerre és az EBB-támogatások végső kedvezményezettjeire gyakorolt hatását, különös tekintettel a kkv-kra, a szociális gazdasági ágazatra és az állami vállalatokra; felkéri az EBB-t, hogy értékelje a 2010 és 2014 között az európai kkv-k részére nyújtott támogatásainak a reálgazdaságra gyakorolt hatásait és eredményeit, és részletesen számoljon be azokról;

27.  felhívja a figyelmet a mikrovállalkozások európai gazdaságon belüli magas arányára, és üdvözli az EBB arra irányuló lépéseit, hogy Európában megvalósítsa a mikrofinanszírozási hitelezést; ebben az ágazatban további beruházásokra szólít fel, tekintettel a mikrovállalkozásoknak a munkahelyteremtésben betöltött jelentős szerepére;

28.  rámutat különösen arra, milyen tényleges előnyökkel jár a kockázatmegosztási mechanizmus alkalmazása az európai kkv-k és innováció finanszírozásának elősegítése terén;

29.  tudomásul veszi az Európai Unión belül a kkv-knak nyújtott megnövelt, 21,9 milliárd euró összegű támogatást, amelynek köszönhetően több mint 230 000 kkv jutott finanszírozáshoz;

30.  felhívja az EBB-t, hogy még jobban növelje meg a kkv-kra és az innovatív induló vállalkozásokra irányuló hitelezési kapacitását; hangsúlyozza az EBB más eszközei, például az európai Progress mikrofinanszírozási eszköz megerősítésének jelentőségét;

31.  üdvözli, hogy a kereskedelemfinanszírozás területén új tevékenységek kerültek kidolgozásra és bevezetésre a gazdasági válság által érintett országokban, különös tekintettel a kkv-kat célzó kereskedelemfinanszírozási eszközre és olyan, testreszabott pénzügyi megoldásokra, mint a pénzügyi szolgáltatások széles körben való elérhetőségének biztosítását célzó európai Progress mikrofinanszírozási eszköz; ösztönzi az EBB-t, hogy ezen új eszközök alkalmazását terjessze ki további kedvezményezettekre uniós szinten;

32.  hangsúlyozza, hogy a Bizottság által 2014 decemberében elvégzett értékelés a projektkötvény-kezdeményezés kísérleti szakaszában tartó projektek negatív és pozitív hatásait egyaránt figyelembe vette; sajnálatosnak tartja, hogy az EBB támogatást nyújtott néhány olyan infrastrukturális projekt számára, amelyek később életképtelennek és fenntarthatatlannak bizonyultak; úgy véli, hogy az EBB-nek olyan projektekbe kell beruháznia, amelyek kézzelfogható gazdasági haszonnal járnak, éghajlatbarátak és megfelelnek azon célcsoport igényeinek és érdekeinek, amelynek szolgálatára irányulnak;

33.  sajnálatosnak tartja az EBB és a Bizottság szerepvállalását a Castor-projektben, amely a projektkötvény-kezdeményezés keretében részesül finanszírozásban, és olyan kockázatértékelést tartalmaz, amely nem vette figyelembe azt a kockázatot, hogy a gázbejuttatás a szeizmikus aktivitás növekedésével jár, annak ellenére, hogy több tanulmány is egyértelműen figyelmeztetett a lehetséges veszélyekre(8); sürgeti a Bizottságot és az EBB-t, hogy intézkedjenek annak elkerülése érdekében, hogy a spanyol polgároknak 1 300 millió eurót kelljen kifizetnie az államháztartási hiány növekedése vagy az energiaköltségek növekedése folytán, e katasztrofálisan rosszul értékelt projekt következményeinek ellensúlyozása céljából; felkéri a Bizottságot, hogy az európai ombudsman ajánlásait követve vizsgálja ki, hogy a spanyol kormány Castorral kapcsolatos határozatai tiltott állami támogatásnak tekinthetők-e;

34.  sajnálatosnak tartja, hogy az EBB finanszírozta a „Passante di Mestre” elkerülőutat, azt követően, hogy az olasz hatóságok nyilvánosan bejelentették, hogy a fő alvállalkozó vezérigazgatóját adócsalás vádjával letartóztatták; tekintettel arra, hogy az olasz hatóságok jelenleg is folytatják a vizsgálatot a Passante di Mestre építéséhez és kezeléséhez kapcsolódó korrupciós botrányban, felkéri az EBB-t, hogy ne finanszírozza a Passante di Mestre projektet a projektkötvény-kezdeményezés vagy más finanszírozási eszköz keretében, és gondoskodjon arról, hogy a projektkötvények igénybevételének mérlegelésekor alkalmazza a csalásra vonatkozó zéró tolerancia politikáját;

35.  felkéri az EBB-t, hogy növelje kockázatvállalási kapacitását olyan gazdasági ágazatoknak nyújtott hitelezés ösztönzésével, amelyek növekedést és munkahelyteremtést eredményezhetnek, de megfelelő garanciák nélkül nehezen jutnak finanszírozáshoz;

36.  ezért felszólít arra, hogy inkluzív és nyílt konzultációs folyamat alapján – állami, nemzeti és helyi szervek részvételével – végezzék el a kísérleti projektek átfogó értékelését; rámutat annak szükségességére is, hogy a finanszírozott projektek értékelése a hozzáadott érték, a környezetvédelem, a hatékonyság és a munkahelyek figyelembevételével történjen; rámutat, hogy a projektkötvény-kezdeményezés még kísérleti szakaszban van; ezenkívül felszólítja a Bizottságot, hogy rendes jogalkotási eljárás keretében nyújtson be olyan jogalkotási javaslatot, amely jobb keretet ad a jövőbeli projektkötvény-stratégiának, így többek között javítja az EBB által a magas színvonalú beruházások esetében alkalmazott teljesítménymutatók rendszerét annak érdekében, hogy azonosítsák és mérjék mind a finanszírozott projektek külső költségek tekintetében jelentkező hatását, mind pedig azok társadalmi és környezeti hozadékát, a lehető legátfogóbb módon;

37.  aggasztónak tartja azt a lehetőséget, hogy a projektkötvény-kezdeményezések a magánberuházások költségeinek – akár alacsonyabb kamatok, akár a veszteségek társadalomra hárítása révén történő – csökkentését célzó általános eszközzé válhatnak ahelyett, hogy célzottabb alkalmazási körben olyan közérdekű beruházásokhoz nyújtanának támogatást, ahol a magánberuházás bizonyíthatóan nélkülözhetetlen, a közszférában rendelkezésre nem álló szakértelmet vagy know-how-t biztosít;

Energia és éghajlat

38.  felszólítja az EBB-t, hogy gondoskodjon új energetikai hitelezési kritériumainak megfelelő érvényre juttatásáról, és hogy rendszeresen számoljon be a nyilvánosság előtt ezek megvalósításáról;

39.  felszólítja az EBB-t, hogy fokozza a szénlábnyoma jelentős mértékű csökkentését célzó beruházásokra irányuló erőfeszítéseit, és hogy olyan politikákat dolgozzon ki, amelyek elősegítik, hogy az Unió elérhesse az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzéseit; üdvözli, hogy az EBB el fogja végezni valamennyi 2015-ös tevékenysége éghajlati szempontú értékelését és felülvizsgálatát, kérve ezen értékelések és felülvizsgálatok közzétételét, ami egy megújult éghajlatvédelmi politika kidolgozását eredményezheti; bízik abban, hogy az EBB energiapolitikájához konkrét támogatást nyújt majd a bank kibocsátási teljesítményre vonatkozó új szabványa, amelyet valamennyi fosszilis tüzelőanyagon alapuló energiatermelési projektre alkalmazni kell azon beruházások kiszűrése céljából, amelyek előre jelzett szén-dioxid-kibocsátása meghaladja a küszöbértéket; felszólítja az EBB-t, hogy folytassa a kibocsátási teljesítményre vonatkozó új szabvány felülvizsgálatát, és alkalmazzon szigorúbb kötelezettségvállalásokat;

40.  üdvözli az EBB-nek a megújuló energia felé történő elmozdulás irányában tett valamennyi lépését; felszólít a megújuló energiához kapcsolódó hitelezés tekintetében megfigyelhető regionális egyensúlyhiányok kiigazítására, – különösen a nem megújuló energiaforrásoktól függő tagállamok projektjeinek támogatása érdekében, és szem előtt tartva a tagállamok gazdaságai közötti különbségeket –, és arra, hogy a jövőben több figyelmet fordítsanak a kisebb méretű, hálózaton kívüli, megújuló energiaforrásokra irányuló decentralizált projektekre, a polgárok és a közösségek bevonásával; úgy véli, ezen energiaforrások csökkentenék Európa nagymértékű külső energiafüggőségét, javítaná az energiaellátás biztonságát, és ösztönöznék a zöld növekedést és zöld munkahelyteremtést; hangsúlyozza az energiahatékonyság, az energiahálózatok és a kapcsolódó kutatás és fejlesztés finanszírozásának fontosságát;

41.  felszólítja az EBB-t, hogy valamennyi ágazatban növelje az energiahatékonyságra irányuló projektekre vonatkozó hitelezési volumenét, különösen azon projektek esetében, amelyek folyamatoptimalizálással, kkv-kal, épületekkel és a városi környezettel kapcsolatosak; felszólítja az EBB-t, hogy a kohéziós politikával összhangban részesítse előnyben a súlyosan hátrányos helyzetű területeket;

42.  sürgeti az EBB-t, hogy terjesszen elő értékelést a nem megújuló energiákkal kapcsolatos projektek számára való hitelezés fokozatos megszüntetésének lehetőségéről;

Infrastruktúra

43.  hangsúlyozza, hogy a fenntartható infrastrukturára irányuló projektekbe való beruházás kulcsfontosságú az európai versenyképesség javítása, valamint a növekedés és a munkahelyteremtés fellendítése szempontjából; ezért szorgalmazza, hogy az EBB-finanszírozást a magas munkanélküliség által leginkább sújtott területeken alkalmazzák; rámutat, hogy az EBB-finanszírozásnak mindenekelőtt azokat az országokat kell céloznia, amelyek az infrastruktúra minősége és a fejlődés terén lemaradással küzdenek;

44.  ösztönzi az EBB-t, hogy városi beruházási tevékenységei során jobban összpontosítson a társadalmi fenntarthatóságra; elismeri, hogy előrelépés történt az EBB szociális lakhatásra irányuló finanszírozását illetően, azonban hangsúlyozza, hogy a fenntartható városrehabilitációval összefüggésben a szociális fenntarthatóságra vonatkozó kutatások és tevékenységek továbbfejlesztésére van szükség;

Kutatás és innováció

45.  üdvözli a növekedés finanszírozását célzó kezdeményezés első műveleteinek elindítását, és hangsúlyozza a kutatási és innovációs projektek, valamint az innovatív induló vállalkozások megfelelő finanszírozásának fontosságát;

Foglalkoztatás és szociális ügyek

46.  tudomásul veszi a „Munkahelyek a fiatalok számára – Beruházás a készségekbe” című kezdeményezés elindítását, és felkéri az EBB-t, hogy gyorsítsa fel a kezdeményezés végrehajtását, és vegye fontolóra annak kiszélesítését;

Irányítás, átláthatóság és elszámoltathatóság

47.  felszólítja az EBB-t, hogy a tagállamokkal együttműködve szorosabban kövesse nyomon a projektek végrehajtását annak érdekében, hogy biztosítsa a jobb hatékonyságot és az elkülönített erőforrások hatékony és eredményes kezelését;

48.  rámutat, hogy az EBB által nyújtott finanszírozás földrajzi eloszlása jelentős eltéréseket mutat az egyes tagállamoknak nyújtott hitelezés terén; felszólítja ezért az EBB-t, hogy értékelje a fenti eltérések okait, és gondoskodjon arról, hogy a pénzügyi intézmények valamennyi tagállamban maradéktalanul képesek legyenek az EBB-programok irányítására és végrehajtására; emellett valamennyi tagállamban célzott tájékoztató kampányokra hív fel, amelyek célja, hogy növeljék az EBB egyedi programjainak ismertségét; szorosabb együttműködést sürget továbbá az EBB és a nemzeti hatóságok között az EBB-projektek aláírását és végrehajtását akadályozó szűk keresztmetszetek megszüntetése érdekében;

49.  emlékeztet a Tanács és az Európai Parlament azzal kapcsolatos megállapodására, miszerint megérett az idő arra, hogy megvizsgálják a köztulajdonban lévő európai pénzügyi intézmények rendszere ésszerűsítésének lehetőségét(9);

50.  sürgeti az EBB-t, hogy fokozza panaszkezelési főosztályának függetlenségét és eredményességét; felszólítja az EBB Igazgatási Bizottságát, hogy vegye figyelembe az említett főosztály ajánlásait; felszólítja az EBB-t, hogy intézkedjen az európai ombudsman véleményeivel kapcsolatban, és hogy jobban működjön együtt annak érdekében, hogy elkerülhetőek legyenek az Európai Beruházási Bank elleni 178/2014/AN számú panasszal kapcsolatos vizsgálathoz hasonló helyzetek(10);

51.  úgy véli, hogy továbbra is jelentős mozgástér kínálkozik az átláthatóság javítására, továbbá a hitelek gazdasági és társadalmi hatásainak, valamint az átvilágítás végrehajtása eredményességének értékelésére; ismételten felszólítja a Bankot, hogy ismertesse részletesen az e problémák kezelését célzó intézkedések felgyorsítására irányuló megközelítését, és kéri, hogy az EBB a Bizottsággal együtt állítson össze és tegyen közzé listát az e pénzügyi közvetítők kiválasztására vonatkozó szigorú követelményekről;

52.  sajnálatát fejezi ki az EBB átláthatósági politikára irányuló felülvizsgálatának eredményét illetően; az átláthatósági politika gyengébb, mint az eredeti volt, és nem szünteti meg teljes körűen az EBB eddigi titoktartó magatartását; ösztönzi az EBB-t, hogy „a közzététel feltételezése” és ne a „bizalmas ügykezelés feltételezése” alapján tevékenykedjen; felhívja a figyelmet arra, hogy az EBB köteles biztosítani, hogy átláthatósági politikája megfeleljen az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet rendelkezéseinek; sajnálja, hogy a 2013-as támogatás-átláthatósági mutató(11) szerint az EBB gyenge teljesítményt nyújt az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot illetően;

53.  felszólítja az EBB-t, hogy tartózkodjon az átláthatóság, az adócsalás vagy az agresszív adótervezési gyakorlatok, a csalás, a korrupció, valamint a környezeti és társadalmi hatások tekintetében kedvezőtlen múltbeli eredményekkel rendelkező pénzügyi közvetítőkkel, illetve az olyan pénzügyi közvetítőkkel való együttműködéstől, amelyek nem rendelkeznek jelentős helyi érdekeltséggel, valamint frissítse a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos politikáját; kiemeli, hogy kiterjedtebb átláthatóságra van szükség a globális hiteleket illetően az ilyen típusú közvetett hitelezés által gyakorolt hatás szigorú vizsgálatának biztosítása végett; ösztönzi az EBB-t, hogy a közvetlen és a közvetítőkön keresztül nyújtott támogatást egyaránt tegye függővé az adóvonatkozású országonkénti adatoknak a CRD IV-csomag hitelintézetekre vonatkozó rendelkezésével összhangban álló közzétételétől, valamint a tényleges tulajdonosra vonatkozó információk közzétételétől; e célból felszólítja az EBB-t, hogy alakítson ki új felelősségteljes adózási politikát, amelynek első lépése a nem együttműködő joghatóságokkal kapcsolatos politikájának 2015. évi felülvizsgálata lehetne;

54.  arra ösztönzi az EBB-t, hogy ne működjön együtt olyan gazdálkodó egységekkel, amelyek olyan, titoktartással visszaélő joghatóság alatt végzik tevékenységüket, amelyet „különösen az adók hiánya vagy névleges adók, a külföldi adóhatóságokkal való hatékony információcsere hiánya és a jogalkotási, jogi és igazgatási előírások átláthatóságának hiánya jellemez, vagy amelyet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet vagy a Pénzügyi Akció Munkacsoport ekként határoz meg”(12);

55.  sürgeti az EBB-t, hogy vállaljon vezető szerepet és járjon elöl jó példával az átlátható és felelősségteljes adózás területén; különösen felszólítja az EBB-t, hogy gyűjtsön pontos adatokat a beruházási és hitelezési műveleteiből származó adóbefizetésekre vonatkozóan, különös tekintettel a vállalati nyereségadókra, illetve a fejlődő országokban érvényesülő gyakorlatokra, valamint hogy ezeket az adatokat elemezze és évente tegye közzé;

56.  üdvözli, hogy az 1367/2006/EK rendelettel összhangban 2014-ben létrehozták a nyilvános dokumentum-nyilvántartást;

57.  sajnálja, hogy egy közelmúltbeli esettel (Mopani/Glencore) összefüggésben az EBB megtagadja az általa végzett belső vizsgálat megállapításainak nyilvánosságra hozatalát; felhívja a figyelmet az európai ombudsman 349/2014/OV számú panaszban(13) foglalt, arra irányuló ajánlásaira, hogy az EBB vizsgálja felül a zambiai Mopani rézbánya finanszírozásához kapcsolódóan a Glencore-t ért adócsalási vádak nyomán készült vizsgálati jelentéséhez való hozzáférés megtagadását; kéri az EBB-t, hogy kövesse az európai ombudsman ajánlásait;

58.  sajnálatosnak tartja az EBB Igazgatási Bizottságán, Kormányzótanácsán és Igazgatótanácsán belüli diverzifikáció hiányát, különösen a nemek tekintetében; felszólítja az EBB-t, hogy a tőkekövetelményekről szóló irányelv szellemében járjon el, amely 88. cikkének (2) bekezdése kötelezi a bankokat, hogy döntsenek „a vezető testületben alulreprezentált nem képviseletére vonatkozó célszámról, és e célszám elérése érdekében stratégiát dolgoz[zanak] ki az alulreprezentált nem létszámának a vezető testületben való növelésére vonatkozóan. A célszámot, a stratégiát és annak végrehajtását […] nyilvánosságra kell hozni.”;

59.  emlékeztet arra a megállapodásra, amelynek értelmében az EBRD Kormányzótanácsában az Uniót képviselő kormányzó évente jelentést tesz a Parlamentnek az alaptőke felhasználásáról, az átláthatóság biztosítására irányuló intézkedésekről, arról, hogy miként járult hozzá az EBRD az Európai Unió céljainak megvalósításához, a kockázatvállalásról, valamint az EBB és az EBRD közötti, Európai Unión kívüli együttműködésről; sajnálatosnak tartja, hogy sem a kormányzó, sem a Bizottság nem tett aktívan e jogi rendelkezés végrehajtásáért(14);

60.  üdvözli, hogy az EBB aláírta a nemzetközi segélyátláthatósági kezdeményezést (IATI), és e kerettel összhangban megkezdte az Európai Unión kívüli hitelezési tevékenységére vonatkozó információk közzétételét;

Külső politikák

61.  emlékeztet rá, hogy az EBB külső politikájának, és különösen a regionális technikai operatív iránymutatásoknak összhangban kell lenniük az Európai Unió külső tevékenységére vonatkozóan az EUSZ 21. cikkében meghatározott célokkal; felszólít a kedvezményezett országok jogszabályainak teljes körű tiszteletben tartására;

62.  üdvözli az Európai Unión kívüli tevékenységekre vonatkozó eredménymérési keret létrehozását és az ennek végrehajtásáról szóló jelentéseket;

63.  felszólítja az EBB-t, hogy értékelje annak lehetőségét, hogy hatályos mandátuma keretében növelje az EU keleti szomszédai felé irányuló külső finanszírozást;

64.  üdvözli, hogy a külső hitelnyújtásra vonatkozó új megbízatása (2014–2020) előírja az EBB számára, hogy projektzáró jelentéseket tegyen közzé; elvárja az EBB-től, hogy ennek a követelménynek már 2015-ben feleljen meg;

65.  ismételten kéri az Európai Számvevőszéket, hogy az EBB külső mandátumának félidős értékelése előtt készítsen különjelentést az EBB külső hitelezési tevékenységeinek hatékonyságáról és uniós politikákkal való összhangjáról, valamint az EBB által felhasznált saját források tekintetében hasonlítsa össze ezek hozzáadott értékét; kéri továbbá a Számvevőszéket, hogy elemzése során tegyen különbséget az uniós költségvetés által nyújtott garanciák, az EFA által garantált beruházási támogatási eszköz, az EU–Afrika Infrastruktúraalap, a Karibi Beruházási Alap és a csendes-óceáni térségnek nyújtott beruházási keret esetében alkalmazott különböző finanszírozási források ötvözése, valamint az EBB korábbi kihelyezéseiből befolyó bevételek (reflow) e beruházásokra való felhasználása között; felkéri továbbá az Európai Számvevőszéket, hogy elemzésében térjen ki arra, hogy az EBB miként kezeli az uniós költségvetésből származó – a beruházási kerettel összefüggésben az Európai Fejlesztési Alapon keresztül, valamint a forrásokat ötvöző uniós eszközök révén különböző finanszírozási források ötvözése formájában nyújtott – forrásokat, valamint az EBB korábbi kihelyezéseiből befolyó bevételek (reflow) e beruházásokra való felhasználására;

További ajánlások

66.  felszólítja az EBB-t és a Parlamentet, hogy hozzanak létre az EBB és a Parlament illetékes bizottságai közötti párbeszédre szolgáló fórumot; ennek alapján felszólítja az EBB-t, hogy a Parlament előtt negyedévente számoljon be és egyeztessen az EBB előrehaladásáról és tevékenységeiről; javasolja, hogy az EBB tevékenységeit érintő fokozott parlamenti felügyelet, valamint a két intézmény közötti megerősített együttműködés és koordináció előmozdítása érdekében az EKB és a Parlament közötti negyedéves monetáris párbeszédhez hasonlóan alakítsanak ki rendszeres strukturális párbeszédet az EBB elnöke és a Parlament között;

67.  megjegyzi, hogy különösen a kisvállalkozások részéről továbbra is panaszok érkeznek amiatt, hogy nem tudnak hozzáférni az EBB külső hitelkeretéből származó finanszírozáshoz, illetve az EBA által támogatott finanszírozáshoz; ezért azt kéri, hogy készüljön éves felmérés arról, hogy hány kkv, és különösen mikrovállalkozás részesült ezekből az eszközökből, illetve arról, hogy milyen intézkedéseket tett az EBB az általa igénybe vett közvetítőkre vonatkozó irányelvek tekintetében annak érdekében, hogy javítsa a kkv-k számára a finanszírozáshoz való tényleges hozzáférést;

68.  felszólít az Európai Bizottsággal közösen megvalósított finanszírozással kapcsolatos kockázatkezelési- és ellenőrzési rendszerek mélyreható elemzésére és egy, az elemzésről szóló jelentés elkészítésére, figyelembe véve a források ötvözésének nem csupán a felügyelettel, hanem az irányítási lehetőségekkel kapcsolatos vetületeket is;

69.  üdvözli az EBB eszközminőségének erősségét, és hogy az értékvesztett hitelek aránya közel áll a teljes hitelportfólió 0%-ához (0,2%); véleménye szerint rendkívül fontos biztosítani, hogy az EBB megtartsa „AAA” hitelminősítését annak érdekében, hogy megőrizze a nemzetközi tőkepiacokhoz való, legjobb finanszírozási feltételek melletti hozzáférését, ami a későbbiekben előnyökkel jár a projektek lefutására, az érdekelt felekre és az EBB üzleti modelljére nézve;

70.  rámutat arra, hogy az EBB uniós és tagállami pénzeszközök kezelésével összefüggő tevékenységeit érintő számvevőszéki ellenőrzések módja tekintetében az EBB, a Bizottság és a Számvevőszék közötti együttműködést szabályozó, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke (3) bekezdésében említett háromoldalú megállapodást 2015-ben meg kell újítani; kéri az EBB-t, hogy az Uniótól vagy az Európai Fejlesztési Alapból származó közpénzt érintő valamennyi új EBB-eszköz beépítése révén aktualizálja az Európai Számvevőszék erre vonatkozó feladatkörét;

71.  üdvözli, hogy az EBB Kormányzótanácsa 2013-ban jóváhagyta a csalás elleni felülvizsgált politikát, megerősítve a bank zéró toleranciát követő megközelítését;

72.  nagyobb hatékonyságra, kevesebb szabályozásra és nagyobb rugalmasságra szólít fel az EBB pénzeszközeinek elosztásánál;

73.  felszólítja az EBB-t, hogy alakítson ki strukturált kommunikációs folyamatot a parlamentekkel, kormányokkal és szociális partnerekkel annak érdekében, hogy rendszeresen azonosítsák azokat a célzott munkahelyteremtő intézkedéseket, amelyek révén fenntartható módon fokozható Európa versenyképessége;

74.  üdvözli a kkv-k számára nyújtott támogatást azokban a régiókban, ahol a fiatalok munkanélküliségi rátája 25% felett van;

75.  üdvözli a közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak (a 250 és 3000 fő közötti munkavállalót foglalkoztató vállalatoknak) a közepes piaci tőkeértékű vállalatokra irányuló kezdeményezés és a növekedés finanszírozását célzó kezdeményezés révén történő középpontba állítását, mivel ezek ösztönzik a hitelnyújtást, különösen az innovatív közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára;

76.  üdvözli az EBB „Munkahelyek a fiatalok számára – Beruházás a készségekbe” című kezdeményezését, amely a szakképzésnek és a diákok/gyakornokok mobilitásának finanszírozási eszközeire összpontosít a tartós munkalehetőségek fiatalok számára történő biztosítása érdekében, valamint szorgalmazza e hitelezési program keretében a szakképzés eddigieknél is fokozottabb előtérbe helyezését, valamint a beruházások növelését az elkövetkező években; ugyanakkor úgy véli, hogy e program nem vonhat el támogatási forrásokat a jelenlegi ösztöndíjrendszertől, különösen az Erasmus+ programtól; hangsúlyozza, hogy a mobilitást lehetőségként kell kezelni, és önkéntesnek kell maradnia, nem válhat olyan eszközzé, amely hozzájárul a munkanélküliség által sújtott térségek elnéptelenedéséhez és marginalizálódásához; kéri azon projektek figyelembevételét, amelyek lehetővé teszik a minőségi munkahelyek létrehozását, különös tekintettel a fiatalok foglalkoztatásának elősegítéséhez, a nők munkaerő-piaci részesedésének növeléséhez, a hosszú távú munkanélküliség mérsékléséhez kapcsolódó, valamint a hátrányos helyzetű csoportok biztos munkahelyeken történő elhelyezkedésének esélyeit javító projektekre;

77.  üdvözli az EBB széleskörű tapasztalatait az oktatás és képzés Európában megvalósított diákhitel-műveletek révén történő finanszírozása terén, különös tekintettel az Erasmus mesterképzéshez kapcsolódó mobilitási diákhitel-garanciáját, amelyet az EBB csoport 2015-ben indít el; hangsúlyozza az előnyös visszafizetési szabályok fontosságát annak érdekében, hogy a kölcsönök teljes mértékben elérhetők legyenek a hallgatók számára, gazdasági hátterüktől függetlenül;

78.  felszólítja az EBB-t, hogy projektjeinek a hárompilléres értékelési módszer keretében történő kiválasztása során szenteljen különleges figyelmet a növekedéshez és foglalkoztatáshoz való hozzájárulás első pillér szerinti kritériumának, mindenekelőtt a fiatalok foglalkoztatásának; hangsúlyozza a fiatalok foglalkoztatásának, képzésének és tanulószerződéses gyakorlati képzésének fontosságát a fenntartható, munkahelyteremtő modell felé történő elmozdulás részeként;

79.  emlékeztet Katainen alelnök azon vállalására, hogy nemcsak az infrastruktúra tekintetében, hanem a fiatalok foglalkoztatása és oktatása terén is növelni fogja az EBB potenciálját, valamint felszólítja az EBB-t, hogy következő éves jelentésében térjen ki az e téren elért eredményekre; véleménye szerint a fiatalok foglalkoztatása terén már megkezdett intézkedéseket gyorsabban kell végrehajtani, és fokozatosan ki kell bővíteni;

80.  meggyőződése, hogy az EBB-nek az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében már megkezdett intézkedéseken túlmenően is jelentős mértékben be kell ruháznia a fiatalabb generáció számára fenntartható munkahelyeket teremtő intézkedésekbe;

o
o   o

81.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és az EBB-nek, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 72. E, 2014.3.11., 51. o. (2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0057. (3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0201. (4) HL C 349. E, 2013.11.29., 27. o. (5) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0161. (6) HL L 177., 2012.7.7., 1. o. (7) HL L 280., 2011.10.27., 1. o. (8) Lásd: Observatori de l’Ebre (CSIC, URLL). Evaluación de Impacto Ambiental (SGEA/SHG; Ref.: GAD/13/05) -‘Almacenamiento subterráneo de gas natural Amposta (Permiso Castor) Tarragona); IAM 2109-07 - Estudio elaborado por la Dirección General de Política Ambiental y Sostenibilidad del Departamento de Medio Ambienta y Vivienda de la Generalitat de Catalunya sobre el estudio de impacto ambiental del Proyecto de almacén subterráneo de gas natural Castor’; és Simone Cesca, Francesco Grigoli, Sebastian Heimann, Álvaro González, Elisa Buforn, Samira Maghsoudi, Estefania Blanch y Torsten Dahm (2014): ‘A 2013. szeptember–októberi spanyolországi tengeri szeizmikus sorozat: gázbefecskendezés által előidézett szeizmicitás?”, Geophysical Journal International (Nemzetközi Geofizikai Szakfolyóirat), 198., 941–953. (9) Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tőkeemeléséről hozott döntés nyomán kibocsátott további részvényeknek az Európai Unió általi lejegyzéséről szóló, 2011. november 16-i 1219/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozat 8. preambulumbekezdése (HL L 313., 2011.11.26., 1. o.). (10) Az európai ombudsman határozata az Európai Beruházási Bank ellen benyújtott 178/2014/AN számú panasszal kapcsolatos vizsgálat lezárásáról – http://www.ombudsman.europa.eu/cases/decision.faces/en/58171/html.bookmark (11) http://newati.publishwhatyoufund.org/2013/index-2013/results/ (12) Az 1219/2011/EU határozat 13. preambulumbekezdése. (13) http://www.ombudsman.europa.eu/cases/draftrecommendation.faces/en/58471/html.bookmark (14) Az 1219/2011/EU határozat 3. cikke.