Az Európai Parlament,

–  tekintettel a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javításáról szóló 2013. február 5-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a versenyképesség és a fenntarthatóság javítása érdekében Európa újraiparosításáról szóló, 2014. január 15-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a Bizottság hatásvizsgálati útmutatójának felülvizsgálatáról és a kkv-teszt szerepéről szóló, 2014. november 27-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a „Gondolkozz előbb kicsiben!” – Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: „Small Business Act” című bizottsági közleményre (COM(2008)0394),

–  tekintettel „Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata” című bizottsági közleményre (COM(2011)0078),

–  tekintettel az „Erőforrás-hatékony lehetőségek az építőiparban” című bizottsági közleményre (COM(2014)0445),

–  tekintettel a kkv-król, az erőforrás-hatékonyságról és a zöld piacokról szóló Eurobarométer felmérésre (381. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés), és az innovációk piaci hasznosítása terén a köztámogatás szerepéről szóló Eurobarométer felmérésre (394. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának az iparpolitikai csomagról szóló (a 2014. december 3–4-i 109. plenáris ülésén elfogadott) véleményére,

–  tekintettel a „Zöld cselekvési terv a kkv-k számára” című bizottsági közleményre (COM(2014)0440),

–  tekintettel az Európai Erőforrás-hatékonysági Platform 2014. márciusi kiáltványára és szakpolitikai ajánlásaira,

–  tekintettel az „Úton a körkörös gazdaság felé: „zéró hulladék program Európa számára” című bizottsági közleményre (COM (2014)0398),

–  tekintettel az „Innováció a fenntartható jövőért – Az ökoinnovációs cselekvési terv (Eco-AP)” című bizottsági közleményre (COM(2011)0899),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0135/2015),

A.  mivel az uniós vállalkozások több mint 98%-a kkv, és e kkv-k adják az Unió teljes foglalkoztatási szintjének 67%-át és a bruttó hozzáadott érték 58%-át; mivel a kkv-k alkotják az Európai Unió gazdaságának gerincét, és a 28 tagállam hosszú távú gazdasági növekedésének és a fenntartható munkahely-teremtési lehetőségeknek kulcsfontosságú mozgatóerői; mivel a környezeti áruk és szolgáltatások ágazatában a foglalkoztatás a 2007–2011 közötti időszakban a válság ellenére 20%-kal nőtt, és a kkv-k számára egyre nagyobb mértékben lehetőséget nyújt gazdasági tevékenység kifejtésére és munkahelyek létrehozására, többek között az elnéptelenedő és idősödő lakosságú területeken is; mivel tehát a kkv-k fontos szerepet játszanak az ipari ökoszisztémában, a közepes piaci tőkeértékű vállalatokkal és a multinacionális vállalatokkal együtt; mivel tíz kkv-ból kilenc legfeljebb 10 főt foglalkoztató kisvállalkozás, és e mikrovállalkozások biztosítják az európai munkahelyek 53%-át;

B.  mivel jelenleg a környezeti áruk és szolgáltatások globális piacát évi 1000 milliárd EUR-ra becsülik, és becslések szerint 2020-ra ez az összeg kétszeresére vagy akár háromszorosára fog növekedni, ami óriási lehetőségeket teremt az európai kkv-k és általában véve az európai gazdasági növekedés számára; mivel az Európai Unió a környezeti áruk behozatala és kivitele területén egyaránt világelső; mivel a szolgáltatások elválaszthatatlanul kapcsolódnak ezekhez az árukhoz, ennek ellenére a környezeti szolgáltatók előtt továbbra is állnak nem vámjellegű akadályok;

C.  mivel az Európai Unió elkötelezte magát Európa újraiparosítása mellett, és ennek keretében tevékenyen előmozdítja és támogatja a fenntarthatóság, a versenyképesség és az innováció elvének érvényesülését, annak érdekében, hogy az ipari termelés 2020-ig elérje az uniós tagállamok GDP-jének legalább 20%-át; mivel az Európai Tanács kötelezettséget vállalt a hazai üvegházhatásúgáz-kibocsátás legalább 40%-kal történő csökkentésére, a megújuló energia részarányának legalább 27%-ra emelésére, valamint az energiahatékonyság legalább 27%-os javítására, hogy ezt a célt 30%-ra növelje; mivel a kkv-knak be kell tölteniük szerepüket e célok teljesítése során, hiszen 93%-uk(4) más most intézkedéseket tesz arra, hogy növelje forráshatékonyságát; mivel a Bizottság szerint a környezettudatos tervezés, a hulladékmegelőzés, az újrahasznosítás és az újrahasználat becslések szerint akár 600 milliárd EUR összegű, vagyis az éves forgalom 8%-át kitevő nettó megtakarítást jelenthet az uniós vállalkozások számára, miközben 2–4%-kal csökkenthetik az összes üvegházhatásúgáz-kibocsátást;

D.  mivel a kisvállalkozói intézkedéscsomag egyik alapelve a kkv-k abban való támogatása, hogy a környezeti kihívásokat – fenntartható működés mellett – gazdasági lehetőségekké alakítsák át, de mivel még nem történt jelentős szakpolitikai előrelépés, és a kkv-k gyakran következetlen szakpolitikákkal szembesülnek a vállalkozás elindításakor és a környezeti előírások végrehajtásakor;

E.  mivel mind a piac, mind a jogalkotás a növekvő számú környezeti előírások betartására ösztönzi a kkv-kat; mivel az EU-nak és a tagállamoknak minimálisra kell csökkenteniük az adminisztratív terheket az új és meglévő szabályozásban, törekedniük kell annak elkerülésére, hogy e szabályozás alkalmazása többletköltségeket eredményezzen a vállalkozások számára; mivel a kkv-k és más ágazatok szabályozási terheinek csökkentésére irányuló kezdeményezésekre vonatkozó javaslatok születtek, amelyeket a Bizottságnak és a tagállamoknak végre kell hajtaniuk;

F.  mivel az uniós vállalkozások 90%-a mikrovállalkozás; mivel a finanszírozáshoz jutás javítása érdekében tett közelmúltbéli erőfeszítések ellenére a kkv-k és a mikrovállalkozások továbbra is nehezen jutnak készségekhez, információhoz és finanszírozáshoz, illetve a vállalkozások növekedési pályája során szükséges tőke- és hitelinstrumentumok kellően diverzifikált választékához, és mivel az uniós programok még mindig nem járulnak hozzá jelentős mértékben az innovációhoz; mivel az uniós finanszírozás igénylésének eljárásai még mindig túlságosan bürokratikusak és ennélfogva korlátozó hatásúak sok kkv számára;

G.  mivel figyelembe kell venni az uniós költségvetés mint beruházásvezérelt költségvetés lehetőségeit annak érdekében, hogy az európai kkv-k a bürokrácia csökkentése, célzott pénzügyi eszközök és az olyan programok finanszírozásának növelése révén, mint a LEO (helyi vállalkozási irodák) könnyebben férjenek hozzá a finanszírozási eszközökhöz; mivel meg kell erősíteni a különböző támogatási formák felhasználóbarát eljárásainak kidolgozását;

H.  mivel a kisvállalkozások arányaiban nagyobb mértékben részesülnek az erőforrás-hatékonyság javítását célzó intézkedésekből, mint a nagyobb vállalkozások, és a szakpolitikákban nagyobb figyelmet kell rájuk fordítani; mivel az erőforrás-hatékonyság javításából adódó lehetséges bruttó haszon a forgalom 10–17%-a, az adott ágazattól függően;

I.  mivel a digitális ágazat egyrészt fontos eszköz a kkv-k számára az optimális erőforrás-felhasználástól várt nyereség realizálásához, másrészt az új kkv-k megjelenésének és fejlődésének kedvező ágazat;

J.  mivel az intézkedések fókuszában azok a csúcstechnológiát alkalmazó kis- és középvállalkozások állnak, amelyek közvetlenül valósítanak meg zöld innovációkat, ugyanakkor a környezetvédelmi szabályozásoknak megfelelni kívánó, zöld innovációs intézkedéseket végrehajtó és környezeti teljesítményüket javítani kívánó más vállalkozásokat is támogatni kell; mivel az ökoinnováció új vállalkozások alapja is lehet, mindazonáltal már meglévő vállalkozások fejlesztésére is szolgálhat a zöld gazdaság keretein belül;

K.  mivel jóllehet a zöld növekedésnek nincs nemzetközileg elfogadott meghatározása, a közmegegyezés a gazdasági növekedés és a környezeti fenntarthatóság kombinációjaként tartja számon; mivel a kkv-k számára a készségek és a képzés fejlesztése kulcsfontosságú kihívás, amelyre különös figyelmet kell fordítani, főleg az innováció és az erőforrás-hatékonyság tekintetében; mivel a jelenlegi helyzetben továbbra is a kockázati tőke megfelelő forrásaihoz (különösen a korai szakaszokban) való nem megfelelő hozzáférés az egyik legjelentősebb akadálya a növekedés-orientált vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének;

L.  mivel a mikrovállalkozások Európa-szerte több ezer munkahelyet teremtenek, és az európai foglalkoztatás 53%-át teszik ki, és így működésükhöz más keretet igényelnek, sürgősen ki kell alakítani a mikrovállalkozás fogalommeghatározásának következetes használatát; mivel a mikrovállalkozások számos jelentős nehézséggel szembesülnek, például a közbeszerzési szabályok akadályaival, túlzott szabályozási terhekkel és a finanszírozáshoz való hozzáférés nehézségeivel;

Általános kérdések

1.  támogatja a zöld növekedésre és a körkörös gazdaságra vonatkozó elképzelést, és megjegyzi, hogy az abból adódó lehetőségek számos különböző, nagy jelentőségű ágazathoz kapcsolódnak, például a megújuló energiaforrások, különösen a szél-, nap-, víz és geotermikus energia gazdaságos kiaknázásához, az energiahatékonysághoz, az erőforrás-hatékonysághoz, a hulladékgazdálkodáshoz, a kibocsátáscsökkentéshez, a villamosításhoz és a bölcsőtől bölcsőig modellhez; felhívja a figyelmet az e területekben rejlő, különböző ágazatokra nézve jelentős gazdasági és foglalkoztatási potenciálra; megjegyzi, hogy a zöld növekedésnek a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés kkv-k körében történő előmozdítására irányuló átfogóbb stratégia részét kell képeznie;

2.  hangsúlyozza, hogy a zöld növekedést szélesebb perspektívában kell szemlélni, és annak magában kell foglalnia az értéklánc egészében és a teljes vállalkozói ökoszisztémában tett erőfeszítéseket, így a feldolgozóipari szereplők által termékeik, termelési eljárásaik, üzleti gyakorlataik és szolgáltatásaik ökológiai lábnyomának csökkentésére tett intézkedéseket is; emlékeztet az Európai Erőforrás-hatékonysági Platform ajánlásaira, amelyek hangsúlyozzák, hogy az erőforrás-hatékonyság olyan dinamikus szabályozási keretet igényel, amely megfelelő jelzéseket ad a termelőknek és a fogyasztóknak a termékek teljesítményének növelése érdekében azok teljes életciklusa során; felszólítja a Bizottságot arra, hogy hozzon létre egy átfogó – konkrét szakpolitikai célkitűzéseket tartalmazó, valamint a meglévő szakpolitikai eszközöket jobban integráló és ésszerűsítő – szakpolitikai keretet annak érdekében, hogy biztosítsák a kkv-k lehetőségeit és részvételét a zöld és körkörös gazdaságban;

3.  rámutat, hogy a világgazdaságnak egyre növekvő népességről kell gondoskodnia (2050-re 9 milliárd emberről), miközben természeti erőforrásaink korlátozottak és ezért azokat fenntarthatóan és rendkívül hatékonyan kell felhasználni; felhívja a figyelmet az új innovatív, zöld és fenntartható megoldásokra, például az új termékekre, termelési eljárásokra, üzleti gyakorlatokra és szolgáltatásokra – például új digitális technológiák beépítésével –, valamint egy új támogató jogi keretre;

4.  emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a kkv-k Európa-szerte igen sokfélék, kezdve az igen hagyományos, családi vállalkozásoktól a gyorsan növekvő vállalkozásokig, csúcstechnológiai cégekig, mikrovállalkozásokig, szociális vállalkozásokig és induló vállalkozásokig, és ennek megfelelően eltérő megközelítéseket igényelnek;

5.   úgy véli, hogy a gazdasági növekedés segítése érdekében az EU-nak gyökeresen meg kell változtatnia vállalkozói kultúráját, hogy többen indítsák el saját vállalkozásukat és több üzleti lehetőséget kutassanak fel, különösen a zöld növekedés terén, valamint a kudarc felvállalásával és kockázatvállalással; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy ezt a kérdést a szakpolitikai döntéshozatal középpontjába helyezzék; felszólítja a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy vonatkozó jogi kereteik enyhítsék az üzleti kudarc következményeit, hogy lehetővé váljon az emberek számára új vállalkozást indítani nem sokkal a korábbi vállalkozásuk fizetésképtelenné válása után, különösen az új és innovatív ágazatokban; felszólítja a Bizottságot, hogy figyelemfelkeltő kampányokkal és oktatással enyhítse a kudarctól való félelmet;

6.  hangsúlyozza az uniós költségvetés hozzáadott értékét a kkv-k, mikrovállalkozások, szociális vállalkozások és szövetkezetek azirányú támogatásában, hogy finanszírozáshoz és nemzetközi piacokhoz jussanak, különösen a COSME program, a Horizont 2020 és az európai strukturális és beruházási alapok révén; hangsúlyozza, hogy a nemzeti szabályozóknak EU-szerte világos és egységes értelmezést, valamint nyílt közbeszerzési szabályokat kell alkalmazniuk;

7.  megjegyzi, hogy napjainkban számos uniós kkv vesz részt a nemzetközi versenyben termékekre és úgynevezett „zöld szolgáltatásokra” – például építőipari, telepítési, javítási és menedzsmentszolgáltatásokra – egyaránt vonatkozó megoldások területén; megjegyzi, hogy ezek a szolgáltatások kulcsfontosságúak a zöld termékek fejlesztési értékesítéséhez és exportjához; felszólítja a Bizottságot, hogy a környezeti árukról szóló megállapodásra irányuló, folyamatban lévő tárgyalások során, valamint a kétoldalú kereskedelmi megállapodásokban (például a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség keretében) térjen ki a zöld szolgáltatásokra annak érdekében, hogy mérséklődjenek a nemzetközi piacokra eljutni szándékozó uniós kkv-k és szolgáltatók előtti akadályok;

8.  hangsúlyozza, hogy a vállalkozásbarát környezet, valamint a kkv-k számára egyenlő versenyfeltételeket biztosító piac létrehozásához az Unió egészében fontos a jó kormányzás, a független bírói kar, az átláthatóság és a jogállamiság;

Zöld kezdeményezések finanszírozása

9.  rámutat, hogy a jelenlegi helyzetben, amelyet a kockázati tőke megfelelő forrásaihoz való (különösen a korai szakaszokban) nem megfelelő hozzáférés jellemez, ami továbbra is az egyik legjelentősebb akadálya a növekedésorientált vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének, a kkv-k finanszírozáshoz jutásának javításáról szóló bizottsági cselekvési terv erős hangsúlyt helyez a kockázati tőkére mint a növekedés egyik lehetséges finanszírozási módjára; mindazonáltal hangsúlyozza, hogy ez a fajta finanszírozás csak kevés kkv számára megfelelő, és a banki kölcsönök továbbra is a finanszírozás fontos forrásai, és a magánszektornak további alternatívákat kell kialakítania; ezzel összefüggésben megjegyzi a kkv-knak történő hitelnyújtás alternatív formái – például a hitelszövetkezetek – előmozdításának fontosságát; rámutat, hogy közelebbről meg kell vizsgálni az Európai Stratégiai Beruházási Alap keretében meglévő potenciális finanszírozási lehetőségeket;

10.  szorgalmazza, hogy a tagállamok a nyelvi akadályok felszámolásával ösztönözzék a külföldi befektetőket; megjegyzi, hogy a tagállamok hivatalos nyelve(i)n kívül angol nyelven elkészített pályázatok elfogadása és az angol nyelven biztosított adatszolgáltatás ezt a célt szolgáló lépés;

11.  hangsúlyozza, hogy nincs egységesen alkalmazható finanszírozási mód, és felszólítja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a kkv-k érdekeit valamennyi meglévő és lehetséges jövőbeli programban, eszközben és kezdeményezésben, különösen a zöld gazdaságon belüli új üzleti modellekre vonatkozóan, a saját tőkétől (mint például informális kockázatitőke-befektetők, közösségi finanszírozás és alternatív kereskedési platformok), a kvázi-sajáttőkén (például mezzanine finanszírozás) és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon át (például alacsony értékű vállalati kötvények, garanciakeretek és platformok) bankok és a kkv-finanszírozásban részt vevő más szereplők (számviteli szakemberek, üzleti vagy kkv-szövetségek vagy kereskedelmi kamarák) közötti partnerségekig, azzal a céllal, hogy támogassák a vállalkozásokat az indulás, a növekedés és az átruházás szakaszában, figyelembe véve a méretüket, a forgalmukat és a finanszírozási igényüket; felszólítja a tagállamokat, valamint a helyi és a regionális önkormányzatokat megfelelő ösztönzők biztosítására, és hogy biztosítsanak költségvetési ösztönzőket e finanszírozási modellek számára; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy felülvizsgálják a meglévő kkv-támogatási eszközöket a zöld növekedést elősegítő további lehetőségek beépítése érdekében;

12.  hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az uniós költségvetés pénzügyi eszközei – különösen az európai strukturális és beruházási alapok, a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja, valamint a LIFE program – közötti összehangolást és azok egymást kiegészítő jellegét;

13.  felszólítja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy az intézkedések hatékonyságának értékelése érdekében folyamatosan kövessék nyomon a zöld innovációk finanszírozását biztosító intézkedésekhez hozzáféréssel rendelkező kkv-k ténylegesen elért eredményeit; sürgeti az Európai Bizottságot, hogy – amennyiben az eredmények nem bizonyulnak megfelelőnek – a hatékonyság javítása érdekében rövid időn belül végezze el a szükséges módosításokat;

14.  megjegyzi, hogy mivel számos zöld beruházási terv igen technikai jellegű, alapvető fontosságú, hogy felhívják a figyelmet a szabványosított kockázat/nyereség modellek, valamint annak jelentőségére, hogy új modelleket dolgozzanak ki az új kihívások és ágazatok tekintetében;

15.  emlékeztet arra, hogy a kkv-k várhatóan fontos szerepet tölthetnek be a körkörös gazdaságban, fenntartható, ugyanakkor munkaerő-igényes – például javítási, felújítási és újrahasznosítási – szolgáltatások nyújtásával; megjegyzi, hogy az Európai Bizottság, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), az Európai Parlament és az eurócsoport messzemenően támogatja a munka adóztatásáról a természeti erőforrások felhasználásának és fogyasztásának adóztatására való áttérés elvét; arra kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a munka adóztatásáról a természeti erőforrások felhasználásának adóztatására való áttérés hatását;

16.  hangsúlyozza, hogy a vállalkozóknak, a kkv-knak, az üzleti szövetségeknek és a támogató szervezeteknek tájékozottabbnak kell lenniük a hatékonyabb technológiák és az olyan szerződéses szolgáltatásokkal kapcsolatos finanszírozási lehetőségek terén, mint például a tanácsadás, vagy a környezettudatos tervezés, az erőforrás-hatékonyság és a zöld vállalkozás terén biztosított coaching és képzés, valamint olyan zöld technológiák, termékek és szolgáltatások rendelkezésre állása tekintetében, amelyek hasznosnak bizonyulhatnak a vállalkozásuk számára; felszólítja a tagállamokat, hogy erősítsék e területeken a kkv-knak nyújtott szolgáltatásokat, hangsúlyozza továbbá az említett termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó, egyszerű és hozzáférhető információforrások és adatbázisok szükségességét; emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ezeket az információkat a kkv-k gondolkodásmódjának és munkamódszereinek legjobban megfelelő módon kell közölni;

17.  megállapítja, hogy az uniós programok nem járulnak hozzá jelentős mértékben az ökoinnovációhoz és a körkörös gazdasághoz, ezért szorgalmazza, hogy a Bizottság a COSME és a Horizont 2020 program szerinti finanszírozást jobban összpontosítsa a kkv-k által létrehozott és a kkv-knak szánt ökoinnovatív megoldások fejlesztésére, továbbá a korábbi többéves pénzügyi keret alatti kedvező tapasztalataira hagyatkozva támogassa a terméktervezés és a folyamatteljesítmény javítását célzó finanszírozást; úgy véli, hogy teljes körűen végre kell hajtani a Horizont 2020 programon belüli kkv-eszközt;

18.  felszólítja a Bizottságot és az EBB-t, hogy gondoskodjon arról, hogy az európai beruházási terv végrehajtási szakaszában a kkv-k – többek között a zöld és az innovatív vállalkozások – az e javaslat keretében biztosított támogatás kiemelt kedvezményezettjei legyenek; ragaszkodik ahhoz, hogy egyértelmű kritériumokat – többek között európai hozzáadott értéket – kell kialakítani ennek a célnak az eléréséhez, valamint a kkv-knak nyújtott erőforrás-hatékonysági és ökoinnovációs tanácsadási szolgáltatások megerősítéséhez; felszólítja az EBB-t és a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló bizottsági ajánlásban (C(2003)1422) felsorolt valamennyi kategória megfelelő mértékben részesüljön a támogatásból; rámutat a Horizont 2020 és a COSME program jelentőségére a kkv-k támogatása szempontjától, és arra, hogy a Horizont 2020 programon belüli kkv-eszközt teljes körűen végre kell hajtani;

19.  úgy véli, hogy a kkv-kat célzó finanszírozási rendszerek kiegészítő jellegének biztosítása érdekében elengedhetetlen a kohéziós politika és a más programok, például a Horizont 2020 keretprogram keretén belül végrehajtott intézkedések összehangolása, mind nemzeti, mind regionális szinten; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a jogalkotás lehetővé tegye a kkv-k számára versenyképességük megőrzését;

20.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gyors és tartós megoldást találjanak egyrészt a regionális politikákkal kapcsolatos hatalmas kifizetési hátralékra, másrészt pedig az európai strukturális és beruházási alapok keretében az előző finanszírozási időszakban nyújtott támogatásról való rendelkezésre vonatkozóan, annak érdekében, hogy a kifizetések késedelmei ne riasszák el a kkv-kat mint projektpartnereket a támogatási programokban és projektekben való részvételtől;

Tudásmenedzsment

21.  kiemeli az ágazatokon átívelő – értékláncok mentén, valamint földrajzi területeken folytatott – együttműködés aktív támogatásának fontosságát, amely innovációt és új növekedési lehetőségeket teremthet eszmecserék és innovatív koncepciók megosztása révén; üdvözli a Horizont 2020 keretében megvalósuló, a „Klaszterek által ösztönzött projektek az új ipari értéklánc számára” elnevezésű cselekvést, amelynek célja az, hogy segítsen felszabadítani a kkv-k innovációs potenciálját, ideértve az általuk kínált ökoinnovációs és erőforrás-hatékonysági megoldásokat;

22.  üdvözli az európai erőforrás-hatékonysági kiválósági központ azzal a céllal történő létrehozását, hogy tanácsadást és segítséget nyújtson az erőforrás-hatékonysági teljesítményüket javítani szándékozó kkv-knak; hangsúlyozza, hogy e központot az Európai Unió régióiban lévő partnerek stabil hálózataként kell létrehozni és a bevált tagállami tapasztalatokra kell alapozni; úgy véli, hogy a központnak útmutatást kell biztosítania a kkv-k számára az e cselekvési területen meglévő uniós, tagállami és regionális programokhoz, valamint hozzáférést kell biztosítania szakértelemhez, hálózatokhoz és infrastruktúrához;

23.  hangsúlyozza a tudástranszfer és a többoldalú – többek között határokon átnyúló, informális hálózatokon keresztül történő – tudásmegosztás fontosságát, különösen a kkv-k és a mikrovállalkozások számára, hogy növeljék a tudatosságot a meglévő és új innovatív technikák, legjobb gyakorlatok, a megfelelő finanszírozás megszerzésének módjai, lehetséges kormányzati támogatási rendszerek, valamint a legkevesebb adminisztrációt előíró, vonatkozó jogalkotási keretek tekintetében, továbbá emlékeztet arra, hogy az uniós finanszírozási programokért felelős, meglévő nemzeti kapcsolattartó pontoknak és az Enterprise Europe Network (EEN) hálózatnak teljes körűen részt kell venniük a kkv-k támogatásában, és proaktív módon kell tájékoztatást, vezetési tanácsadást és támogatást nyújtaniuk a kkv-knak az uniós, nemzeti, illetve regionális szintű finanszírozási lehetőségek meghatározásához; támogatja egy európai erőforrás-hatékonysági kampány szervezését, amely tájékoztatná a kkv-kat az erőforrás-hatékonyság kínálta előnyökről és lehetőségekről, valamint arról, hogyan lehet ipari szinergiákat létrehozni az újrahasznosítás terén; felszólítja a Bizottságot és az EEN-t, hogy az erőforrás-hatékonyság tárgyában folytassanak együttműködést ipari szövetségekkel, szakszervezetekkel, kkv-kkal, nem kormányzati szervezetekkel, a tudományos szférával, valamint regionális kezdeményezésekkel; üdvözli ennek vonatkozásában azt, hogy a Bizottság a szimbiózisokra és a klaszterekre összpontosít, és arra ösztönzi a Bizottságot, hogy terjesszen elő konkrét kezdeményezéseket az ágazatokon átívelő együttműködés és az erőforrás-gazdálkodás elősegítése érdekében;

24.  ösztönzi az ágazati szövetségeket, hogy töltsenek be fontos szerepet a zöld technológiákkal, a finanszírozási lehetőségekkel és a vonatkozó eljárásokkal kapcsolatos megfelelő tájékoztatás és tanácsadás nyújtásában; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vállalják fel az ezzel a szereppel járó feladatokat ott, ahol e támogatás nem biztosított, és az ágazati szövetségekkel és a vállalkozásokkal együttműködve vizsgálják meg alaposabban a meglévő lehetőségeket, gyorsítsák fel a fenntartható megoldásokat, és végezzenek környezetbarát technológiákra, erőforrás-hatékonyságra és az újrahasznosító gazdaságra irányuló beruházásokat; rámutat a kkv-k szükségletei és az alkalmazottak készségei közötti növekvő szakadékra; megjegyzi, hogy az európai munkáltatók 26%-a nehezen talál megfelelő készségekkel rendelkező alkalmazottakat;

Kutatás, fejlesztés, innováció és készségek

25.  hangsúlyozza, hogy hatékonyabb módon kell fejleszteni a további technológiai fejlesztésekhez szükséges alapvető kutatás-fejlesztést, teljes körűen be kell vonni a kkv-kat e folyamatba, és aktívan támogatni kell az alapvető kutatás-fejlesztés eredményeinek technológiai fejlesztésekbe történő további átültetését; felhívja a figyelmet Európa újraiparosításának fontosságára, figyelembe véve a feldolgozóipar jelentőségét a K+F+I, és következésképpen az EU jövőbeni versenyelőnye számára; úgy véli, hogy a nem technológiai, szervezeti, rendszerszintű innovációra és az állami szektor innovációjára is megfelelő figyelmet kell fordítani a technológiavezérelt megoldások mellett;

26.  felhívja a figyelmet a K+F eredmények európai vállalkozások általi kereskedelmi forgalomba helyezésének és hasznosításának fontosságára; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak stabilabb szabályozási keretről és megfelelő finanszírozási rendszerekről a gazdasági kezdeményezések és a vállalkozás lehetővé tétele érdekében, valamint az új termékek, szolgáltatások és üzleti gyakorlatok piaci bevezetésének időbeni keretek közé szorítása érdekében, különösen a zöld gazdaság terén;

27.  hangsúlyozza az új európai űrinfrastruktúrában rejlő innovációs és zöld növekedési potenciált; felkéri a Bizottságot, hogy az üzleti inkubátorházak körében mozdítsa elő azt, hogy a kkv-k felhasználják az ezen infrastruktúrákból származó adatokat; felkéri a Bizottságot, hogy a kutatás, a fejlesztés és a forgalmazás szakaszában biztosítson kedvező keretet a kkv-k számára az ezen infrastruktúrákból származó adatokhoz való hozzáféréshez;

28.  megjegyzi, hogy a 2014. májusi Innobarométer adatai szerint a vállalkozások mindössze 9%-a jelezte, hogy K+F+I tevékenységeik közfinanszírozásban részesültek 2011. január óta; hangsúlyozza, hogy felhasználóbarát eljárásokat kell kidolgozni a különböző támogatási formák tekintetében;

29.  megjegyzi az egységes európai szabadalom kkv-k számára biztosított előnyeit, különösen a zöld technológiák területén; felkér minden tagállamot az egységes európai szabadalom elfogadására; felkéri a tagállamokat arra, hogy mielőbb ratifikálják az Egységes Szabadalmi Bíróságról szóló, az egységes európai szabadalom alkalmazásához szükséges megállapodást; felkéri a Bizottságot arra, hogy javasoljon a kkv-k számára kedvező, egyszerűsített eljárást az Egységes Szabadalmi Bíróság előtt hamisítás ügyében folytatandó büntetőeljárás indításához;

30.  felhívást intéz a körkörös gazdaságra vonatkozó javított szakpolitikai keret létrehozására, többek között az intelligens szabályozás, az externáliák internalizálását célzó előírások és magatartási kódexek elfogadására és végrehajtására, az erőforrás-igényes termékek kezelésére, egyenlő versenyfeltételek teremtésére, az éllovasok jutalmazására, valamint az erőforrás-hatékony és fenntartható gazdaságra való áttérés felgyorsítására;

31.  fe lszólítja a Bizottságot, hogy a körkörös gazdaságra vonatkozó jogszabálycsomagba foglalja bele a környezettudatos tervezésre vonatkozó eszköz bővítését, hogy az kiterjedjen az erőforrás-hatékonyság vetületére; úgy véli, hogy a környezettudatos tervezésnek figyelembe kell vennie a termékek tartósságát, javíthatóságát és újrahasznosíthatóságát, beleértve a garantált minimális élettartamra és a szétszerelésre vonatkozó előírásokat is;

32.  ösztönzi az innovatív támogatási rendszerek, például a zöld innovációs utalványok kiterjesztését, amelyek előmozdíthatják a fenntartható technológiák, illetve a környezetbarát és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes megoldások piaci bevezetését; a támogatási kérelmek tekintetében úgy véli, hogy a szabályoknak egyszerűnek és egyértelműnek kell lenniük, és nem jelenthetnek adminisztratív terhet; kéri továbbá a Bizottságot és a tagállamokat, hogy találjanak innovatív pénzügyi megoldásokat a kkv-k támogatására, továbbá hogy biztosítsanak teljesen hozzáférhető pénzügyi eszközöket; emlékeztet arra, hogy az európai kkv-k fenntartható növekedése és innovációs kapacitása az EU egyik legfőbb versenyelőnye a globalizált piacokon;

A szabályozás, illetve a dereguláció mint a növekedés motorja

33.  felszólítja a tagállamokat, hogy tartózkodjanak attól, hogy a túlszabályozással belső piaci akadályokat hoznak létre, illetve vizsgálják felül jelenlegi szabályozási rendszerüket, és építsék le a piaci akadályokat jelentő, fölösleges vagy nem hatékony szabályozásokat, továbbá biztosítsák az uniós jog nemzeti jogba való megfelelő átültetését; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a kkv-tesztet teljes körűen alkalmazza minden hatásvizsgálatban; felkéri a Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit a túlszabályozás kezelése terén az egyes tagállamokkal szemben; hangsúlyozza, hogy a nemzeti szabályozóknak EU-szerte világos és egységes értelmezést kell alkalmazniuk, és azt, hogy nyílt közbeszerzési szabályokra van szükség, többek között a zöld közbeszerzés és az e-közbeszerzés terén, ami jelenleg komoly akadályt jelent a nemzetközi színtérre kilépni kívánó kkv-knak, ugyanakkor óriási lehetőség a tagállamok számára, hogy korai alkalmazókká váljanak, többek között a forrás- és energiahatékonysági termékek és megoldások terén;

34.  üdvözli a Bizottságnak a már túlhaladott és a túlságosan nagy terhet jelentő jogalkotási javaslatok visszavonására vonatkozó döntését; elvárja, hogy a Bizottság a hulladékokkal kapcsolatos jogszabályra irányuló ambiciózusabb javaslatot terjesszen elő, Timmermans alelnök úrnak a Parlament 2014. decemberi plenáris ülésén tett bejelentése szerint; felszólítja a Bizottságot, hogy tartózkodjon az olyan jogalkotási javaslatoktól, amelyek szükségtelen igazgatási terhet jelentenének a vállalkozások és a kkv-k számára, továbbá folyamatosan vizsgálja felül a hatályos jogszabályokat a jelenleg meglévő adminisztratív terhek csökkentése céljával, a jogszabályok minőségének és hatékonyságának javítása és ennek az új üzleti modellekben való alkalmazása érdekében; mindazonáltal hangsúlyozza, hogy az EU környezeti céljainak megvalósításához ambiciózus intézkedésekre, a hatályos jogszabályok megfelelő és időben történő végrehajtására és az érintett ipari ágazatok és kkv-k érdekelt feleinek – többek között a hatásvizsgálatba történő – korai bevonására van szükség;

35.  emlékeztet a technológiasemleges és innovációbarát jogszabályok fontosságára, amelyek lehetővé teszik, hogy a piac tesztelje és értékelje a különböző új technológiákat; üdvözli a környezetvédelmi technológiai ellenőrzési rendszer innovatív környezetvédelmi technológiák piacra jutását segítő új eszközként történő kialakítását; felszólítja a tagállamokat, hogy köztámogatási rendszereikben megfelelően használják a piaci alapú eszközöket, és tartózkodjanak a környezet szempontjából káros piactorzító támogatások alkalmazásától; emlékeztet arra, hogy állami beavatkozásra van szükség a piaci hiányosságok kezelésére, például az externáliák árba történő beépülésének elmaradása esetén; felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki közös iránymutatásokat a zöld beruházási projektekre vonatkozó nemzeti köztámogatási rendszerek tekintetében egy egységesebb intézkedéskészlet létrehozása érdekében;

36.  megjegyzi, hogy a diszruptív iparágak és technológiák gyakran hibákat jeleznek a meglévő jogszabályi keretben; hangsúlyozza, hogy a hatályos jogszabályok folyamatos nyomon követésére és aktualizálására van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a fenntartható vagy ökoinnovatív technológiák, valamint az új technológiai fejlesztések ne ütközzenek akadályokba;

Egyéb támogató intézkedések

37.  meggyőződése, hogy az alapszintű és felsőfokú oktatási rendszerekbe be kell építeni, továbbá a tanterven kívüli tevékenységek és az egész életen át tartó tanulás révén is népszerűsíteni kell a vállalkozói készségek fejlesztését, a piac, a gazdaság és a pénzügyi rendszer működésének, szerepének és együttműködésének megértését segítő programokat, valamint azt, hogy az új technológiák miként lendíthetik fel a hatékony, innovatív és zöld lehetőségeket; meggyőződése, hogy egy jól előkészített üzleti terv jelenti az első lépést a finanszírozáshoz való jobb hozzáférés és az életképesség felé; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a vállalkozási, pénzügyi, gazdasági és környezetvédelmi ismeretek oktatását haladéktalanul építsék be oktatási programjukba; támogatja ezzel összefüggésben a vállalkozói kultúra népszerűsítésére, valamint az egységes piac és a versenyképesség fejlesztésére tervezett „Erasmus fiatal vállalkozóknak” programot;

38.  hangsúlyozza, hogy a mikrovállalkozásoknak és az induló vállalkozásoknak is segítséget és útmutatást kell biztosítani a fenntartható zöld növekedésre való átállás során; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a kkv-k zöld növekedési lehetőségeire összpontosító kezdeményezések megfelelően terjedjenek ki ezekre a vállalkozásokra;

39.  megjegyzi, hogy az Erasmus+ program lehetővé teszi a diákok és a fiatalok számára, hogy – többek között szakmai gyakorlatok finanszírozásával – fejlesszék vállalkozói készségeiket; támogatja a vállalkozói kultúra népszerűsítésére, valamint az egységes piac és a versenyképesség fejlesztésére tervezett „Erasmus fiatal vállalkozóknak” programot;

40.  fontosnak tartja, hogy foglalkozzanak a fenntarthatatlan fogyasztási minták kérdésével, és elősegítsék a fogyasztói magatartás megváltozását; hangsúlyozza a megfelelő fogyasztói nevelés szükségességét, és azt, hogy szorgalmazni kell a fenntarthatóbb fogyasztást célzó ösztönzők létrehozását; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák a keresletoldali intézkedéseket, például vegyenek igénybe közbeszerzést az erőforrás- és energiahatékony termékek és megoldások elterjedésének javítása érdekében; hangsúlyozza az erőforrás-felhasználás termékinformációkban és ökocímkéken való feltüntetésének értékét a fogyasztók döntési lehetőségeinek gyarapítása érdekében;

41.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy technológiai kutatóintézetekkel, az egyetemekkel és a szakoktatási intézményekkel való együttműködésekkel segítsék az induló vállalkozásokat és a spin-off vállalkozásokat;

42.  hangsúlyozza az export jelentőségét az európai munkahelyteremtés és növekedés szempontjából; felszólítja a Bizottságot, hogy az európai kkv-k új piacokra jutásának megkönnyítése érdekében gyorsítsa fel a partnereinkkel folyamatban lévő kereskedelmi megállapodásokat;

43.  meggyőződése, hogy a női vállalkozói készségek az EU fejlődésének és versenyképességének egy még nem kellően kiaknázott tárházát jelentik, amelyet ösztönözni kell és meg kell erősíteni, valamint el kell hárítani mindazon akadályokat, amelyekkel a nők szembesülnek – a zöld gazdaságban is–, különösen a bérezés terén történő megkülönböztetést annak érdekében, hogy a nők és a férfiak egyenlő mértékben részesüljenek az előnyökből; úgy véli, hogy a harmonizált statisztikák – többek között a jogszabályok nemekre irányuló hatására vonatkozó adatok és a nemek szerint lebontott foglalkoztatási adatok – rendszeres gyűjtése elősegítené a fokozottabban tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalt és nyomon követést, így ismeretbeli hiányosságokat pótolna a zöld növekedésre vonatkozó tárgyalások során;

44.  felszólítja a Bizottságot, hogy tanulmányozza és azonosítsa az európai ipar azon ágazatait és földrajzi területeit, ahol teljesülnek az új klaszterek és csomópontok létrehozásának feltételei, és támogassa azok fejlesztését;

45.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy különösen vegyék figyelembe és adjanak választ a vidéki területekben rejlő lehetőségekre és kihívásokra a kkv-k, a zöld növekedés és az ökoinnováció tekintetében;

46.  felhívja a tagállamokat, hogy (a nemzeti, regionális és helyi politikai döntéshozók és irányító hatóságok szintjén) az intelligens szakosodási stratégiák keretében folyamatosan mozdítsák elő a fenntartható növekedést a kulcsfontosságú érdekelt felek részvételével, ami elősegíti a zöld gazdasági tevékenységekkel kapcsolatos klasztereket, a szinergiákat és hálózatokat; kéri a Bizottságot, hogy adott esetben készítsen jelentést a Parlament számára az intelligens szakosodási stratégiák nemzeti és/vagy regionális szintű végrehajtásáról, főként pedig az Unióban és a tagállamokban alkalmazott „felülről lefelé irányuló intézkedések” különböző mintáit illetően; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy nyújtsanak tájékoztatást a regionális innovációs központok és kulcsfontosságú támogató hálózatok összekapcsolása révén az ökoinnovatív kkv-k számára történő kompetenciafejlesztés érdekében tett gyakorlati intézkedésekről;

47.  felhívja a Bizottságot, hogy a regionális politika keretein belül dolgozzon ki a kkv-k számára a zöld növekedés valamennyi releváns elemére kiterjedő konkrét programokat; hangsúlyozza a kkv-k zöld növekedésével összefüggésben a fiatalok vállalkozási készségében rejlő potenciál teljes kihasználásának szükségességét; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan intézkedéseket, amelyek összekapcsolnák az oktatási intézményeket az európai programokkal és a zöld gazdaság támogatására irányuló intézkedésekkel; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy használjanak fel minden rendelkezésre álló eszközt annak érdekében, hogy a kkv-k munkavállalói számára tanácsot nyújtsanak, valamint tudásuk és készségeik fejlesztése érdekében növeljék tudatosságukat; felhív arra, hogy a képzésekhez nyújtott támogatást összpontosítsák a fiatalokra és a leghátrányosabb helyzetű csoportokra.

o
o   o

48.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0036. (2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0032. (3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0069. (4) http://ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl_381_en.pdf