Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2015/2001(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0162/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0162/2015

Viták :

PV 09/06/2015 - 3
CRE 09/06/2015 - 3

Szavazatok :

PV 10/06/2015 - 8.5
CRE 10/06/2015 - 8.5
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0225

Elfogadott szövegek
PDF 299kWORD 125k
2015. június 10., Szerda - Strasbourg
Az EU és Oroszország közötti kapcsolatok helyzete
P8_TA(2015)0225A8-0162/2015

Az Európai Parlament 2015. június 10-i állásfoglalása az EU és Oroszország közötti kapcsolatok helyzetéről (2015/2001(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az EU és Oroszország közötti új megállapodásról folytatott tárgyalásokhoz az Európai Parlamentnek a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az Európai Külügyi Szolgálathoz intézett ajánlásait tartalmazó, 2012. december 13-i állásfoglalására(1), az Oroszország által (a közeljövőben Vilniusban megrendezésre kerülő keleti partnerségi csúcstalálkozóval összefüggésben) a keleti partnerség országaira gyakorolt nyomásról szóló, 2013. szeptember 12-i állásfoglalására(2), az EU–Oroszország csúcstalálkozóról szóló, 2014. február 6-i állásfoglalására(3), az ukrajnai helyzetről és az EU és Oroszország közötti kapcsolatok jelenlegi állásáról szóló, 2014. szeptember 18-i állásfoglalására(4), valamint Borisz Nyemcov, orosz ellenzéki vezető meggyilkolásáról és a demokrácia oroszországi helyzetéről szóló, 2015. március 12-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az Európai Tanács, a Külügyek Tanácsa és a G7-ek vezetői által az elmúlt 18 hónapban az ukrajnai helyzet és az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok vonatkozásában közzétett következtetésekre és nyilatkozatokra,

–  tekintettel a 2014. szeptember 5-én és 19-én, valamint 2015. február 12-én Minszkben elért megállapodásokra(6),

–  tekintettel a walesi NATO-csúcstalálkozón kiadott 2014. szeptember 5-i nyilatkozatra,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlése által 2014. március 27-én(7), illetve az ENSZ Biztonsági Tanácsa által 2015. február 17-én(8) elfogadott határozatokra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0162/2015),

A.  mivel az EU hosszú évek óta arra törekszik, hogy a közös értékeken és elveken, például a demokrácián és a jogállamiságon, valamint a közös érdekeken alapuló, kölcsönösen előnyös stratégiai partnerséget alakítson ki Oroszországgal; mivel az EU továbbra is nyitott egy ilyen kapcsolatra és az ahhoz vezető párbeszédre, továbbá vissza kíván térni az Oroszországgal folytatott együttműködéshez, amennyiben az orosz hatóságok eleget tesznek vállalt nemzetközi és jogi kötelezettségeiknek;

B.  mivel arra válaszul, illetve annak ellenére, hogy Oroszország 2008-ban megsértette Grúzia területi integritását, és azóta is megszállva tartja a grúziai Abházia régiót és Chinvali régiót/Dél-Oszétiát, valamint hogy nem teljesíti a 2008-as tűzszüneti megállapodásból eredő kötelezettségeit, az EU a fokozott együttműködés modellje mellett döntött annak érdekében, hogy a két fél kölcsönös előnyére továbbra is fenntartsa a kapcsolatot Oroszországgal; mivel korlátozó intézkedések helyett egy sor, a szorosabb együttműködést ösztönző intézkedést hoztak, illetve kibővítették a már meglévő intézkedéseket (pl.: közös térségek, modernizációs partnerség, az új EU–Oroszország megállapodásra irányuló tárgyalások, emberi jogi párbeszéd);

C.  mivel a Krím jogszerűtlen annektálásával, amelyet az EU határozottan elítélt és a jövőben sem fog elismerni, az Ukrajnával szembeni, katonai és biztonsági erők közvetett és közvetlen részételével zajló fegyveres konfliktussal, valamint e szuverén és független szomszédos ország szándékos destabilizálásával Oroszország súlyos károkat okozott az EU-val fenntartott kapcsolatoknak, a határok megsértése révén veszélybe sodorta Európa biztonsági rendjének alapelveit és megszegte nemzetközi kötelezettségvállalásait, amelyek többek között az ENSZ Alapokmányából, a Helsinki Záróokmányból, a Budapesti Memorandumból, az új Európáért létrejött, 1990. évi párizsi chartából, valamint a barátsági, együttműködési és partnerségi kétoldalú szerződésből erednek; mivel a Krímben és Kelet-Ukrajnában jelentős mértékben romlott a humanitárius helyzet, aminek következtében több ezren életüket vesztették;

D.  mivel Oroszország közvetve vagy közvetlenül érintett a vele szomszédos térség számos befagyott konfliktusában, például a Dnyeszter-melléken, Dél-Oszétiában, Abháziában és Hegyi-Karabahban, és mindez jelentősen gátolja az érintett szomszédos országok fejlődését és stabilitását, továbbá az Európai Unióhoz való közeledésüket;

E.  mivel az Oroszországi Föderáció 89 uniós politikust – köztük jelenlegi és volt európai parlamenti képviselőket – és tisztviselőt feketelistára tett, és megtiltotta számukra az Oroszországba való belépést;

F.  mivel a jószomszédi kapcsolatok szellemével ellentétes módon, valamint a nemzetközi jog, a nemzetközi szabályok és a nemzetközi normák megsértésével, azon doktrínát követve, amely szerint jogosultnak tartja magát a külföldi oroszok megvédelmezésére, Oroszország szándékosan olyan lépésket tett, amelyek célja a vele szomszédos országok destabilizálása illegális kereskedelmi embargók, illetve a szeparatista és szakadár területekkel kötött integrációs szerződések megkötése révén;

G.  mivel a Krím illegális annektálására és Oroszország Ukrajna ellen indított hibrid háborújára válaszul az EU fokozatos korlátozó intézkedéseket vezetett be; mivel számos más ország is hasonló szankciókat fogadott el válaszul az orosz agresszióra;

H.  mivel az EU és Oroszország között hosszú távon konstruktív kapcsolatra kell törekedni mindkét fél érdekében azzal a céllal, hogy szembe tudjunk nézni a közös globális kihívásokkal, például az éghajlatváltozással, a technológiai fejlődéssel, valamint a terrorizmus, a szélsőségesség és a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel; mivel az EU és Oroszország közötti együttműködés pozitív eredményeket hoz bizonyos területeken, például az északi dimenzió és a határokon átnyúló együttműködés terén; mivel Oroszország konstruktív volt az Iránnal folytatott közelmúltbeli tárgyalások során;

I.  mivel a célzott korlátozó intézkedések nem az orosz nép ellen, hanem az orosz vezetéssel kapcsolatban álló, az Ukrajnával fennálló jelenlegi patthelyzetből a gazdasági és a védelmi ágazatban közvetlenül hasznot húzó bizonyos személyek és vállalkozások ellen irányulnak, továbbá a közös szomszédokkal szembeni orosz kormányzati politika és fellépés megváltoztatását ösztönzik; mivel a kelet-ukrajnai destabilizációhoz kapcsolódó szankciókat fel kell oldani, amint Oroszország maradéktalanul végrehajtotta a minszki megállapodásokat; mivel ezeket a szankciókat meg kell erősíteni, amennyiben Oroszország továbbra is közvetlenül vagy közvetve destabilizálja Ukrajnát, valamint sérti annak területi integritását; mivel a Krím jogellenes annektálásához kapcsolódó szankciók továbbra is érvényben maradnak mindaddig, amíg a félsziget vissza nem tér Ukrajnához;

J.  mivel az Oroszországi Föderáció az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) teljes jogú tagjaként és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának aláírójaként elkötelezte magát a demokrácia alapelvei, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett; mivel az EU határozottan támogatta Oroszország tagságát és részvételét különböző nemzetközi szervezetekben és fórumokon, például a G8- és G20-csoportban, valamint a WTO-ban; mivel Oroszország e testületekbe való felvétele feszültségeket keltett a szabályok Oroszország általi ismételt megsértése miatt, például amiatt, hogy nem tartja be a WTO normáit és kötelezettségeit (diszkriminatív intézkedéseket vezetve be egyes uniós tagállamokkal és más szomszédos országokkal szemben), hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítéletek közül több mint ezret máig nem hajtott végre, továbbá hogy nem garantálja az alapvető emberi jogok érvényesülését; mivel az EU és Oroszország közötti emberi jogi konzultációk eddig nem szolgáltak meggyőző vagy konkrét eredményekkel;

K.  mivel az Unió egyik alapelvét képező jogállamiság nemcsak a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartását jelenti, hanem a nemzetközi jog betartását, a jog igazságos végrehajtását és alkalmazását, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségét és pártatlanságát is; mivel ezek a feltételek nem teljesülnek Oroszországban, ahol a hatóságok nem tartják tiszteletben a jogállamiságot és az alapvető jogokat, és ahol az elmúlt években romlott a politikai jogok, az állampolgári jogok és médiaszabadság helyzete; mivel a nemrégiben elfogadott, kétértelmű rendelkezéseket tartalmazó jogszabályokat arra használják fel, hogy tovább korlátozzák az ellenzéket és a civil társadalmi szereplőket; mivel az ún. „homoszexuális propaganda” büntethetőségét bevezető, a közelmúltban elfogadott törvény fokozta a homofób és LMBTI-ellenes erőszakot és gyűlöletbeszédet, és a hatóságok nem léptek fel hatékonyan e jelenséggel szemben; mivel a Krím jogszerűtlen annektálását követően az emberi jogok – többek között a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és az egyesülés szabadsága – helyzete súlyosan romlott a félszigeten, különösen a krími tatár közösség tekintetében;

L.  mivel Alekszej Navalnij kiemelkedő ellenzéki vezetőt hamis bizonyítékok alapján megvádolták és elítélték, és folyamatosan megfélemlítik és zaklatják, többek között fivére bebörtönzésével; mivel a Haladás Pártja, amelynek ő az elnöke, nem vehet részt a következő parlamenti választásokon; mivel Nagyija Szavcsenko ukrán parlamenti képviselőt illegálisan Oroszországban tartják fogva, megsértve a nemzetközi jogot;

M.  mivel a korrupciós index 175 országból a 136. helyre sorolja az Oroszországi Föderációt, ami komoly aggodalomra ad okot a nemzetközi korrupció és pénzmosás tekintetében, amelyek fenyegetést jelentenek az európai gazdaságokra és azok integritására nézve;

N.  mivel Oroszország aktívan használja a hibrid hadviselést, szándékosan elmosva a katonai/félkatonai tevékenység és politikai aktivitás közötti határvonalat;

O.  mivel a sajtószabadság állapotáról szóló 2014-es jelentés (World Media Freedom Index) 180 ország közül a 148. helyen szerepelteti az Oroszországi Föderációt; mivel az állami ellenőrzés alatt lévő médiaorgánumoknak juttatott finanszírozás jelentős mértékben nőtt; mivel gyakran korlátozzák vagy akadályozzák az emberijog-védők, a független civil szervezetek, a politikai ellenzék, a független média és az átlagpolgárok kezdeményezéseit és tevékenységét; mivel a független és plurális véleménynyilvánítás tere leszűkült, és folyamatos fenyegetésnek van kitéve; mivel a Demokráciáért Európai Alapítvány foglalkozik az orosz média pluralizmusának kérdésével, és mivel az alapítvány felkérést kapott arra, hogy partnereivel együttműködésben új médiakezdeményezéseket dolgozzon ki;

P.  mivel az orosz vadászrepülők által az EU és a NATO tagállamainak légtere közelségében végrehajtott felelőtlen műveletek veszélyeztetik a polgári repülés biztonságát, és veszélyeztethetik az európai légtér biztonságát; mivel Oroszország nagyszabású provokatív katonai műveleteket hajtott végre az Európai Unió közvetlen közelében, és orosz részről katonai, sőt nukleáris támadásokkal való fenyegetések is elhangzottak; mivel Oroszország felfüggesztette az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződésről folytatott tárgyalásokban való részvételét, és megszegte a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződést;

Q.  mivel az EU és Oroszország közötti kapcsolatokban központi és stratégiai szerepet játszó energia az orosz külpolitika egyik kulcsfontosságú eszköze; mivel az EU a külső nyomásnak való ellenálló képessége az energiaellátás diverzifikációja és az Oroszországtól való függés csökkentése révén valósítható meg; mivel az EU-nak egységes hangon kell megszólalnia és erős belső szolidaritást kell tanúsítania az energiaellátás biztonságával összefüggésben;

R.  mivel az Oroszországi Föderáció aktívan előmozdítja az Eurázsiai Gazdasági Uniót; mivel ez a gazdasági integrációs projekt nem tekintendő az Európai Unió vetélytársának;

1.  megismétli, hogy az ukrajnai fegyveres konfliktusban való közvetlen és közvetett orosz részvétel, a Krím jogellenes annektálása, Grúzia területi integritásának megsértése és az Oroszország európai szomszédaival szembeni gazdasági nyomásgyakorlás és politikai destabilizáció a demokratikus elvek és az alapvető értékek, valamint a nemzetközi jog szándékos megsértésének minősül; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy az EU nem tehet úgy, mintha mi sem történt volna, és az EU-nak nincs más választása, mint hogy kritikusan újraértékeli az Oroszországgal fennálló kapcsolatait, ami magában foglalja egy, az Oroszország által folytatott agresszív és megosztó politikával szembeni fellépésre szolgáló, puha hatalmi eszközökön alapuló vészhelyzeti terv mihamarabbi elkészítését, valamint egy átfogó tervet az Oroszországgal és a kelet-európai partnerekkel való kapcsolatok jövőjét illetően; hangsúlyozza, hogy a kelet-ukrajnai konfliktus megoldása csak politikai jellegű lehet;

2.  hangsúlyozza, hogy a jelen pillanatban Oroszország a Krímben és Kelet-Ukrajnában tett lépései miatt nem tekinthető stratégiai partnernek és nem kezelhető akként; kiemeli, hogy a stratégiai partnerségeknek kölcsönös bizalomra, a demokrácián, az állami szuverenitáson, a belső alkotmányos rend megválasztáshoz és a külpolitikai orientáció kialakításához való jogon, illetve az államok területi integritásán alapuló nemzetközi jog tiszteletben tartására, a jogállamiságra, az emberi jogokra, valamint a nemzetközi diplomácia és kereskedelem elveire kell épülniük;

3.  rendkívül aggasztónak tartja, hogy Oroszország immár nyíltan a nemzetközi demokratikus közösség és az e közösség által kialakított, jogszabályokon alapuló rend kihívójaként pozicionálja magát, és ennek megfelelően cselekszik, nem utolsósorban azon törekvésével, hogy erőszakkal átrajzolja a határokat Európában; riasztónak tartja, hogy Oroszországban egyre fokozódik az ellenzéki aktivistákkal, az emberijog-védőkkel, a kisebbségekkel és a szomszédos országokkal szembeni gyűlölet, és romlik az emberi jogok és a jogállamiság helyzete; elítéli, hogy az állam erőszakkal, bírósági eljárásokkal, börtönbüntetésekkel és más intézkedésekkel félemlíti meg a kritikus hangokat;

4.  elítéli az uniós politikusok és tisztviselők Oroszországba való belépését megtiltó önkényes intézkedést, és hangsúlyozza, hogy az orosz vezetés sorozatosan megsérti a nemzetközi jogot és az egyetemes normákat, valamint akadályozza az átláthatóságot; úgy véli, hogy ez a lépés kontraproduktív és káros az Európai Unió és Oroszország közötti, amúgy is gyenge kommunikációs csatornákra nézve; hangsúlyozza, hogy az érintett uniós politikusokat és tisztviselőket tájékoztatni kell az Oroszország területére való belépésük megtiltásának indokairól, és biztosítani kell számukra a lehetőséget, hogy független bírósághoz fordulhassanak jogorvoslatért a határozattal szemben;

5.  úgy véli, hogy a két fél kölcsönös előnye érdekében hosszú távon építő jellegű és kiszámítható kapcsolatot lehet és érdemes kialakítani az EU és Oroszország között, különösen a meglévő politikai, kereskedelmi, közlekedési és energetikai kapcsolatok, az Erasmus + és a közös intézkedések(9) révén kialakult közvetlen emberek közötti kapcsolatok, a határokon átnyúló együttműködés, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a környezetvédelem és az ágazati együttműködés fényében, szem előtt tartva, hogy a kölcsönös szankciók mindkét gazdaság számára ártalmasak, hogy világszinten közös kihívásokkal és érdekekkel kell foglalkozni, illetve hogy az európai biztonsági felfogás megosztó jellegét csak a párbeszéd fokozásával lehet leküzdeni; e tekintetben üdvözli az EU és Oroszország közötti együttműködés számos területén – például a terrorizmus elleni küzdelem, a szélsőségesség és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, az Északi Dimenzió partnerség, az Iránnal folytatott nukleáris tárgyalások és a közel-keleti békefolyamat terén – elért pozitív eredményeket; felszólítja Oroszországot, hogy konstruktív módon vegyen részt a szíriai konfliktus megoldásában;

6.  hangsúlyozza, hogy az EU és Oroszország közötti kapcsolatoknak a nemzetközi jog tiszteletben tartásán és a párbeszéden kell alapulniuk, amely feltételek teljesülése esetén az EU kész lenne újraindítani a moszkvai hatóságokkal folytatott együttműködést több közös érdekű területen; hangsúlyozza, hogy az együttműködés folytatása abban az esetben fontolható meg, ha Oroszország tiszteletben tartja Ukrajna területi integritását és szuverenitását, beleértve a Krím félszigetet, teljes körűen végrehajtja a minszki megállapodásokat (ideértve a határok ukrán hatóságok általi teljes körű ellenőrzését, az orosz csapatok és fegyverek feltétel nélküli visszavonását, valamint a lázadó csoportok támogatásának azonnal beszüntetését), és felhagy a destabilizáló katonai és biztonsági tevékenységeivel az uniós tagállamok határai közelében; hangsúlyozza, hogy az EBESZ képesnek bizonyult arra, hogy hozzájáruljon a válság megoldásához; hangsúlyozza, hogy az együttműködés esetleges megújítása során garantálni kell, hogy nem sérülhetnek sem a nemzetközi elvek, sem az európai értékek és normák, sem a nemzetközi kötelezettségvállalások; hangsúlyozza, hogy az EU-nak egyértelműen meg kell határoznia egyrészt az Oroszországgal szemben támasztott elvárásait, különösen a nemzetközi jog és a szerződéses kötelezettségek tiszteletben tartása, illetve a kiszámítható partnerként való viselkedés tekintetében, másrészt pedig azt, hogy milyen intézkedések fog megtenni 2015. december 31. után abban az esetben, ha Oroszország nem teljesíti kötelezettségvállalásait (vagy akár ezen időpont előtt, ha súlyos cselekményekre kerül sor), illetve hogy milyen együttműködést kínál abban az esetben, ha Oroszország teljesíti a feltételeket; hangsúlyozza, hogy ennek az együttműködésnek teljes mértékben igazodnia kell a nemzetközi emberi jogi normákhoz;

7.  üdvözli, hogy a tagállamok szolidaritást és egységet tanúsítottak a Krím Oroszország általi illegális annektálásával és Oroszországnak az ukrajnai háborúban való közvetlen részvételével összefüggésben, lehetővé téve válaszintézkedések elfogadását és kiterjesztését, valamint ezek összekapcsolását a minszki megállapodás teljes körű végrehajtásával; felszólítja a tagállamokat, hogy tekintsék abszolút prioritásnak az egység fenntartását, illetve hogy tartózkodjanak minden olyan kétoldalú kapcsolatfelvételtől és megállapodástól, amely árthat ennek az egységnek vagy ekként értelmezhető; megismétli, hogy a tagállamok, illetve a tagjelölt országok egység fellépése és szolidaritása létfontosságú az uniós politika hitelességének, legitimitásának és hatékonyságának biztosításához, valamint ahhoz, hogy az Unió képes legyen ellenállni a külső kihívásoknak és nyomásgyakorlásnak, a keleti partnerség országaival való elmélyültebb és együttműködő kapcsolat egyidejű elősegítése mellett;

8.  hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy az Unió integrációjának elmélyítése és a belső és külső politikái közötti koherencia fokozása kulcsfontosságú az EU kül- és biztonságpolitikájának koherenciája, eredményessége és sikere szempontjából, Oroszország vonatkozásában is; felkéri ezért a tagállamokat, hogy vigyék tovább és fokozzák erőfeszítéseiket a döntéshozatalt akadályozó tényezők felszámolása és a közös szakpolitikák – tagjelölt országokkal közös – konszolidálása érdekében, különösen a kereskedelem, a pénzügyi szolgáltatások és tranzakciók, a migráció, az energiaügy, a külső határok igazgatása, a tájékoztatás és a kiberbiztonság terén;

9.  ismételten felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy teljes mértékben használják ki a Lisszaboni Szerződés rendelkezéseit és eszközeit annak érdekében, hogy megerősítsék a közös európai kül- és biztonságpolitika előretekintő és stratégiai jellegét; határozottan úgy véli, hogy az emberi jogoknak minden szempontból központi szerepet kell játszaniuk az EU külső fellépésében, mivel ez az előfeltétele annak, hogy köztiszteletnek örvendő és hiteles globális szereplőként léphessen fel;

10.  ismételten hangot ad azon meggyőződésének, hogy az energiapolitika az uniós külpolitika fontos eleme; határozottan támogatja ezért egy erős európai energiaunió gyors létrehozását, különösen a nemzeti energiahálózatok összekapcsolását az egyes tagállamok külső szállítóktól, különösen Oroszországtól való függőségének jelentős csökkentése érdekében; határozottan úgy véli, hogy az európai szolidaritás előtt álló kihívásokkal, az európai szolidaritás sebezhetőségével, illetve azzal, hogy egyes tagállamok és tagjelölt országok ki vannak téve az energiaügyi kérdések politikai és diplomáciai zsarolásra való felhasználásának, csak úgy lehet hatékonyan szembenézni, ha teljes mértékben végrehajtásra kerül a harmadik energiaügyi csomag, és kiteljesedik a szabad, átlátható, integrált, szinkronizált, energiahatékony (megfelelő arányban megújuló energiára épülő) és ellenálló európai belső energiapiac, amely diverzifikált forrásokból kap ellátást, és amelyre kétséget kizáróan alkalmazzák a versenyjogi szabályozást; felszólítja az EU-t, hogy biztosítson megfelelő támogatást az Energiaközösség szerződő feleinek, akik vállalták az EU energiaügyi vívmányainak végrehajtását azzal a céllal, hogy javítsák a külső energiaszolgáltatókkal szembeni tárgyalási pozícióikat;

11.  hangsúlyozza, hogy Oroszország agresszív fellépése fényében fel kell függeszteni a védelmi ágazatban Oroszországgal folytatott együttműködést, és felkéri a tagállamokat és a tagjelölt országokat, hogy tartózkodjanak minden olyan döntéstől, amely veszélyeztetheti az egységes álláspontot; úgy véli, hogy az egyes tagállamok vagy az Oroszországgal a védelmi együttműködés terén létrejött megállapodásokat bilaterális jellegük ellenére uniós szinten kell alapos értékelés alá vetni annak érdekében, hogy megfelelő és következetes megközelítést lehessen kialakítani; e tekintetben fontosnak tartja az EU és a NATO közötti együttműködést;

12.  rendkívül aggasztónak tartja, hogy Oroszországban egyre inkább korlátozzák a média és az internet szabadságát, egyre szorosabb az online média feletti ellenőrzés, kényszerítő eszközöket alkalmaznak a pártatlan tudósításokkal szemben, folyamatosan erodálódnak az újságírói szakmai normák, valamint egyre erősödik a külföldi orosz nyelvű közönség rendelkezésére álló információforrások terén jellemző állami tulajdonú információmonopólium; elítéli, hogy a Krímben betiltották az ukrán és tatár televíziós csatornák sugárzását;

13.  ismételten kéri az orosz propagandával szembeni megerősített elemzői és nyomon követési képességek kialakítását – különösen orosz nyelven – annak érdekében, hogy azonosítani lehessen a különféle uniós nyelveken terjesztett, szándékosan elfogult információkat, illetve gyors és megfelelő válaszlépéseket lehessen tenni ezekkel szemben; felkéri a Bizottságot, hogy haladéktalanul irányozzon elő megfelelő finanszírozást az EU-n belüli orosz propaganda és félretájékoztatás elleni fellépésre, illetve a keleti partnerség országai közvéleményének objektív tájékoztatására irányuló konkrét projektek számára, és alakítson ki megfelelő stratégiai kommunikációs eszközöket; üdvözli e tekintetben az Európai Tanács 2015. március 20-i, a félretájékoztatási kampányok ellensúlyozására irányuló cselekvési tervvel kapcsolatos következtetéseit; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre egy olyan koordinált mechanizmust is, amely összegyűjti, nyomon követi és jelenti az Oroszország által EU-n belüli politikai pártoknak és más szervezeteknek nyújtott pénzügyi, politikai és technikai támogatással kapcsolatos információkat, átláthatóvá téve e támogatásokat, annak felmérése érdekében, hogy Oroszország milyen mértékig vesz részt az EU-n és a vele szomszédos keleti államokon belüli politikai életben és közbeszédben, illetve mekkora befolyást gyakorol ezekre, valamint hozzák meg a megfelelő intézkedéseket;

14.  rendkívül aggasztónak tartja azt az új tendenciát, hogy az állami ellenőrzésű orosz média újraírja és újraértelmezi a huszadik század történelmi eseményeit, például a Molotov–Ribbentrop-paktum és az ahhoz csatolt titkos jegyzőkönyvek aláírását, valamint szelektív módon használ fel történelmi narratívákat a jelenlegi politikai propaganda céljaira;

15.  rendkívül aggasztónak tartja az európai populista, fasiszta és szélsőjobboldali pártok, illetve az oroszországi nacionalista csoportok közötti, az orosz vezetés által eltűrt egyre intenzívebb érintkezést és együttműködést; elismeri, hogy ez veszélyt jelent az EU-ban a demokrácia és a jogállamiság által meghatározott értékrendre; ezzel összefüggésben felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy lépjenek fel a „nacionalista internacionálé” fenyegető létrejötte ellen;

16.  rendkívül aggasztónak tartja, hogy Oroszország radikális és szélsőséges pártokat támogat és finanszíroz az uniós tagállamokban; úgy véli, hogy a szélsőjobboldali pártok nemrégiben, Szentpéterváron tartott találkozója sérti annak a sokmillió orosznak az emlékét, aki életét áldozta azért, hogy megmentse a világot a nácizmustól;

17.  felkéri az EU-t, hogy nyújtson támogatást a magas szintű újságírói normák, a sajtószabadság, valamint a pártatlan és megbízható tájékoztatás oroszországi előmozdítását és fejlesztését, illetve az EU-n és a keleti partnerség országain belül folytatott propagandatevékenység felszámolását célzó projekteknek; felkéri a Bizottságot, hogy bocsásson rendelkezésre megfelelő finanszírozást az államilag ellenőrzött orosz média alternatívájaként működő orosz nyelvű média fejlesztése céljára annak érdekében, hogy az orosz nyelvű közönség hiteles és független forrásokból tájékozódhasson;

18.  ismételten hangsúlyozza, hogy a jogállamiság kompromisszumoktól mentes tiszteletben tartása az EU központi és alapvető elve, kéri ezért a jogállamiság elvének szigorú, haladéktalan és feltétel nélküli alkalmazását bármely jogszabály megsértése esetén; felkéri az Európai Bizottságot, hogy ugyanezzel a határozottsággal alkalmazza a szabad és tisztességes verseny elvét a belső piacon, akár a Gazprom elleni eljárásokban is; úgy véli, hogy az EU-nak és a tagállamoknak nagyobb hangsúlyt kell fektetniük arra, hogy Oroszország konstruktív megközelítést alkalmazzon a WTO-tagságot illetően, valamint teljes mértékben tegyen eleget a tagságból eredő kötelezettségvállalásoknak, többek között azáltal, hogy felszámolja az indokolatlan kereskedelmi korlátozásokat, és megkülönböztetéstől mentes hozzáférést biztosít a piacaihoz;

19.  felszólítja Oroszországot, hogy teljes mértékben működjön együtt a nemzetközi közösséggel az MH17-es légijárat lelövésével kapcsolatos vizsgálatbant, és elítél minden olyan kísérletet vagy határozatot, amely amnesztiát biztosítana a felelősöknek vagy késleltetné az eljárást; ismételten felszólítja Oroszországot, hogy haladéktalanul szolgáltassa vissza a Szmolenszkben lezuhant lengyel kormányzati gép roncsait és összes fekete dobozát; felhívja az uniós intézményeket, hogy vessék fel ezeket a kéréseket az orosz hatóságokkal tartott valamennyi kétoldalú találkozójukon;

20.  felhívja az Oroszországi Föderáció kormányát, hogy ismerje el az Oroszországban az LMBTI személyekkel szemben alkalmazott erőszak és zaklatás problémájának hatókörét és súlyosságát, és kötelezze el magát amellett, hogy lépéseket tesz annak érdekében, hogy véget vessen ezeknek a visszaéléseknek, és hatályon kívül helyezi a 2013. június 135-i 29-FZ sz. törvény (a „homoszexuális propagandáról szóló törvény”) azon rendelkezéseit, amelyek tiltják az LMBTI kapcsolatokra vonatkozó információk terjesztését; felhívja az EKSZ-t, a Bizottságot és az uniós tagállamokat, hogy az érintett orosz tisztviselőkkel való találkozókon vessék fel a homofóbia és az LMBTI személyekkel és aktivistákkal szembeni erőszak kérdését, többek között a legmagasabb szinten is; felhívja az EKSZ-t, a Bizottságot és az uniós tagállamokat, hogy – összhangban a 2013. júniusi uniós iránymutatásokkal –mozdítsák elő és védjék valamennyi emberi jog érvényesülését az LMBTI személyek esetében, járuljanak hozzá az LMBTI-ellenes erőszak bármely formája elleni küzdelemhez azáltal, hogy segítségnyújtást és jogorvoslatot biztosítanak az ilyen erőszak áldozatainak, támogatják az erőszakos esetek nyomon követésére irányuló civil társadalmi és kormányzati kezdeményezéseket, és képzik a bűnüldözésben dolgozókat;

21.  szem előtt tartva, hogy a társadalmat gazdagítja a valódi és független civil társadalom fejlődése, mély aggodalmának ad hangot amiatt, hogy egyre romlik az emberi jogok – ideértve a véleménynyilvánítás szabadságát, az egyesülési és gyülekezési szabadságot, valamint az LMBTI személyek jogait – és a jogállamiság helyzete Oroszországban és a Krímben, annak jogellenes annektálását követően; határozottan elítéli, hogy a kormány folyamatosan elfojtja a bíráló véleményeket azzal, hogy az ún. „külföldi ügynökökről szóló törvény” révén fellép független nem kormányzati szervezetekkel szemben, valamint folyamatosan és többféle módon elnyomást alkalmaz az aktivisták, a politikai ellenzék és a rezsimmel szemben kritikus véleményt megfogalmazók ellen; felhívja a figyelmet különösen Anna Politovszkaja, Natalija Jesztyemirova, Borisz Nyemcov, Szergej Magnyickij, Alekszandr Litvinyenko és mások meggyilkolására; követeli, hogy minden politikai aktivista, újságíró és visszaélést bejelentő személy meggyilkolása ügyében hajtsanak végre megfelelő és független vizsgálatot, a felelősöket állítsák bíróság elé, ezáltal is jelezve, hogy eltántoríthatatlanul küzdenek a büntetlenség ellen, továbbá hozzanak célzott korlátozó intézkedéseket abban az esetben, ha a vizsgálatok nem felelnek meg a nemzetközi normáknak; ismételten kéri a Tanácsot, hogy tegyen eleget az említett elvek megvédelmezése tekintetében vállalt kötelezettségeinek, és az alelnök/főképviselő által haladéktalanul benyújtandó javaslat alapján fogadjon el korlátozó intézkedéseket a jól dokumentált Magnyickij-ügyben érintett tisztviselőkkel szemben; hangsúlyozza, hogy Oroszország az ENSZ, az Európa Tanács és az EBESZ tagjaként köteles tiszteletben tartani az emberi jogokat és a jogállamiság normáit;

22.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a független civil társadalmi aktivisták, az emberijog-védők, a bloggerek, a független média, a szókimondó tudósok, közéleti személyiségek és nem kormányzati szervezetek folyamatos politikai és pénzügyi támogatást kapjanak annak érdekében, hogy előmozdítsák a demokratikus értékeket, az alapvető szabadságokat és az emberi jogokat Oroszországban és a megszállt Krím félszigeten; arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vegyen tervbe ambiciózusabb pénzügyi támogatást az orosz civil társadalom számára a meglévő külső pénzügyi eszközökből; ösztönzi az EU-t, hogy lépjen kapcsolatba azokkal az orosz tisztviselőkkel és civil társadalmi szervezetekkel, amelyek készek partnerségen és együttműködésen alapuló elképzelést kialakítani az EU-val fenntartott politikai és diplomáciai kapcsolatokat illetően; hangsúlyozza, hogy – amennyire lehetséges – a kapcsolatok jelenlegi állása ellenére is elő kell mozdítani az emberek közötti közvetlen kapcsolatokat, valamint meg kell erősíteni az uniós és az orosz egyetemi hallgatók és kutatók, a civil társadalmak és a helyi hatóságok közötti párbeszédet és együttműködést azzal a céllal, hogy enyhíteni lehessen a feszültséget és fokozni lehessen a kölcsönös megértést;

23.  felkéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot olyan jogszabályra, amely biztosítja a politikai finanszírozás és a politikai pártok finanszírozásának teljes átláthatóságát az EU-ban az Európa Tanács ajánlásával összhangban, különösen az EU-n kívüli politikai vagy gazdasági szereplők tekintetében;

24.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, az Oroszországi Föderáció kormányának és parlamentjének, valamint a keleti partnerségben részt vevő országok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)1 Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0505.
(2)2 Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0383.
(3)3 Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0101.
(4)4 Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0025.
(5)5 Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0074.
(6) A háromoldalú kapcsolattartó csoport konzultációinak eredményeiről szóló, 2014. szeptember 5-én Minszkben aláírt jegyzőkönyv és a minszki megállapodás végrehajtására szolgáló, 2015. február 12-én elfogadott intézkedéscsomag.
(7) Az ENSZ Közgyűlésének A/RES/68/262 számú határozata Ukrajna területi integritásáról.
(8) Az ENSZ Biztonsági Tanácsának S/RES/2202(2015) számú határozata.
(9) Az orosz állampolgárok és az uniós polgárok rövid távú tartózkodás céljából történő vízummentes beutazását célzó közös intézkedések.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat