Az Európai Parlament 2015. június 10-i állásfoglalása az OLAF Felügyelő Bizottság 2014. évi éves jelentéséről (2015/2699(RSP))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),
– tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló 2015. április 29-i határozatára(2),
– tekintettel az Európai Unió 2012-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló 2014. április 3-i határozatára(3),
– tekintettel az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről – a csalás elleni küzdelemről szóló 2011. évi éves jelentésről szóló, 2013. július 3-i állásfoglalására(4),
– tekintettel az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről – a csalás elleni küzdelemről szóló 2013. évi éves jelentésről szóló, 2015. március 11-i állásfoglalására(5),
– tekintettel az OLAF Felügyelő Bizottság (a továbbiakban „FB”) 2014. évi éves tevékenységi jelentésére,
– tekintettel a FB „Az Európai Csalás Elleni Hivatal által folytatott vizsgálatok időtartamának ellenőrzése” című, 4/2014. számú véleményére,
– tekintettel az OLAF által a FB 4/2014. számú véleményére adott válaszra,
– tekintettel a FB „Az OLAF külső beszámolója a vizsgálatok időtartamáról” című, 5/2014. számú véleményére,
– tekintettel az OLAF által a FB 5/2014. számú véleményére adott válaszra,
– tekintettel a FB „Az OLAF-vizsgálatok függetlenségének megőrzése” című, 1/2014. számú jelentésére,
– tekintettel a FB „Hogyan hajtja végre az OLAF a Felügyelő Bizottság ajánlásait?” című, 2/2014. számú jelentésére,
– tekintettel a FB „Az OLAF által 2012-ben indított vizsgálatok” című, 3/2014. számú jelentésére,
– tekintettel az OLAF által a FB 3/2014. számú véleményére adott válaszra,
– tekintettel a FB feljegyzésére az OLAF 2015. évi vizsgálati politikája tervezett prioritásainak Felügyelő Bizottság általi elemzéséről,
– tekintettel a FB 2013. évi éves tevékenységi jelentésére,
– tekintettel a FB „Az OLAF belső panasztételi eljárásának létrehozása” című, 2/2013. számú véleményére,
– tekintettel a FB „Az OLAF vizsgálati politikájának prioritásai” című, 1/2014. számú véleményére,
– tekintettel a FB „Az ügyek kiválasztása az OLAF-nál ” című, 2/2014. számú véleményére,
– tekintettel a FB az OLAF vizsgálati eljárásaira vonatkozó megállapításaira,
– tekintettel a FB 2012. évi ajánlásaira,
– tekintettel a FB „Az Európai Csalás Elleni Hivatal Felügyelő Bizottságának megbízatása, hatáskörei és célkitűzései – Középtávú stratégia (2014–2015)” című dokumentumára,
– tekintettel a FB és az OLAF közötti munkamegállapodásra,
– tekintettel a Bizottsághoz és a Tanácshoz intézett, az OLAF Felügyelő Bizottság 2014. évi éves jelentésére vonatkozó kérdésekre (O-000060/2015 – B8‑0553/2015, O-000061/2015 – B8-0554/2015 és O-000066/2015 – B8‑0555/2015),
A. mivel a 2014. évi éves tevékenységi jelentésében az OLAF Felügyelő Bizottság (FB) megállapította, hogy az OLAF átszervezésének időpontjában (2012. február 1.) 423 ügyet nyitottak meg ugyanazon a napon az OLAF főigazgatójának egyetlen határozatával; mivel elemzése nyomán a FB megállapította, hogy i. az OLAF a FB által elemzett ügyek egyikében sem végezte el a beérkező információk megfelelő értékelését, ii. az esetek nagy többségében egyáltalán nem volt nyoma semmiféle értékelésnek, és iii. az OLAF főigazgatója a szóban forgó eljárásokat anélkül indította el, hogy előzetesen megállapította volna az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás, korrupció vagy más jogellenes tevékenység kellően megalapozott gyanúját, ami ellentétes az OLAF-vizsgálat megnyitására vonatkozó, az adott időpontban hatályos jogszabályi előírással;
B. mivel a FB uniós intézményeknek szóló közleményeiben rámutatott, hogy a 883/2013/EU, Euratom rendelet 17. cikke (5) bekezdésében egyértelműen rögzített kötelezettsége ellenére az OLAF főigazgatója 2014-ben nem tett jelentést a FB-nak azokról az OLAF-ajánlásokról, amelyek nem kerültek végrehajtásra;
C. mivel a FB megbízatásának első felében 50 ajánlást tett az OLAF részére, amelyekből mindössze nyolcat hajtottak végre maradéktalanul, hatot részlegesen, egynek végrehajtása folyamatban van, húszat pedig egyáltalán nem hajtottak végre; és mivel tizenöt ajánlásra vonatkozóan a FB-nak érdemi információk hiánya miatt nem állt módjában a végrehajtást ellenőrizni;
D. mivel a FB – az OLAF 2015. évi vizsgálati politikája tervezett prioritásairól szóló feljegyzésében – megállapította, hogy az OLAF nem vette figyelembe a FB 1/2014. számú véleményében tett három ajánlást: i. az OLAF főigazgatója nem adott ki a 883/2013/EU, Euratom rendeletből következő kiválasztási elvek (erőforrások hatékony felhasználása, arányosság/szubszidiaritás, hozzáadott érték) alkalmazására vonatkozó iránymutatásokat, és a pénzügyi mutatókat – a kiadási programok valós helyzetéhez való hozzáigazításukat szolgáló felülvizsgálat helyett – teljes egészében megszüntette; ii. a 2015. évi vizsgálati politika tervezett prioritásai látszólag figyelembe vették az érdekelt felek dokumentumait, de úgy tűnik, hogy az érdekelt felekkel nem folytattak párbeszédet a pénzügyi mutatókról és azon esetek lehetséges nyomon követéséről, amelyekben a csalás megalapozott gyanúját megállapították, de a vizsgálati politika prioritásai vagy a kiválasztási szempontok alapján kivizsgálását elutasították; iii. az OLAF főigazgatója nem küldött értékelést a FB-nak a korábbi vizsgálati politikai prioritások végrehajtásáról, sem összegzést az érdekelt felektől kapott visszajelzésekről annak ellenére, hogy korábban erre kötelezettséget vállalt;
E. mivel a FB folyamatosan hangsúlyozta, hogy a szükséges információkhoz való hozzáférés hiánya miatt nem áll módjában felügyeletet gyakorolni az OLAF függetlensége, vizsgálati feladatai, az eljárási garanciák alkalmazása és a vizsgálatok időtartama tekintetében;
F. mivel a FB leszögezte, hogy felügyeleti szerepének eredményességét befolyásoló fő problémát nem a munkamegállapodás hiányos végrehajtása okozza, hanem a FB és az OLAF főigazgatója közötti alapvető nézetkülönbség a FB szerepéről;
G. mivel a Parlament az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről – a csalás elleni küzdelemről szóló, 2011. és 2013. évi éves jelentésről szóló, fent említett állásfoglalásaiban kérte a FB szerepének betöltéséhez szükséges jogosultságok javítását;
H. mivel a FB már számos alkalommal kérte az EU intézményeitől hatásköreinek megerősítését, különösen úgy, hogy teljes körű hozzáféréssel rendelkezhessen az OLAF aktáihoz, vagy más intézkedések megtételét az OLAF elszámoltathatóságának biztosítása érdekében;
I. mivel a 2014 márciusában az OLAF főigazgatója elkötelezte magát amellett, hogy évente egyszer jelentést nyújtson be a FB-nak a beérkezett panaszok számáról, időben történő feldolgozásukról és arról, hogy indokoltnak minősültek-e vagy sem; mivel azonban a FB arról számolt be, hogy egyáltalán nem kapott erre vonatkozó információkat;
J. mivel a 883/2013/EU, Euratom rendelet megerősítette a FB szerepét az OLAF-vizsgálatok időtartamának ellenőrzése tekintetében; mivel annak ellenére, hogy az OLAF formálisan eleget tesz kötelességének, és rendszeresen beszámol a FB-nak a 12 hónapnál hosszabb ideig tartó vizsgálatokról, a FB „Az OLAF által folytatott vizsgálatok időtartamának ellenőrzése” című, 4/2014. számú véleményében megállapította, hogy a számára átadott információ nem elégséges ahhoz, hogy megfelelően és hatékonyan ellenőrizhesse az OLAF-vizsgálatok időtartamát;
K. mivel „Az OLAF külső beszámolója a vizsgálatok időtartamáról” című, 5/2014. számú véleményében a FB megállapította, hogy az OLAF által folytatott vizsgálatok időtartamáról szóló jelentés nem nyújtott átfogó képet a hivatal vizsgálati hatékonyságról; mivel, jóllehet az OLAF éves jelentésében az áll, hogy „a vizsgálatokat rövidebb idő alatt lefolytatják”, a FB megállapította, hogy az OLAF-vizsgálatok eredményeinek javulása csupán új számítási módszerek bevezetésének köszönhető;
L. mivel „Az OLAF függetlenségének megőrzése” című, 1/2014. számú jelentésében a FB kérte, hogy tegyék egyértelművé az OLAF szerepét a Bizottság cigarettaágazatra vonatkozó csalás elleni politikájának végrehajtásában;
M. mivel a FB éves tevékenységi jelentésében két egymást követő évben is aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az OLAF-nak a Bizottság „clearing house” ülésein való részvétele nem átlátható, és az ezzel járó, az OLAF vizsgálati függetlenségét érintő kockázatok miatt;
N. mivel a FB felhívta az uniós intézmények figyelmét arra, hogy a 883/2013/EU, Euratom rendeletben rögzített, az FB titkárságának független működésére vonatkozó előírásokat végre kell hajtani;
O. mivel a FB négy alapvető feltételt állapított meg a titkárság független működésének biztosítása érdekében: i. a titkárságvezető felvétele, értékelése és előléptetése a FB határozatai alapján; ii. a titkárságvezetői álláshely felsővezetői álláshellyé történő átsorolása; iii. a titkárság személyzetének felvétele, értékelése és előléptetése a titkárságvezető hatásköre; iv. a titkárságvezető felhatalmazása a titkárság költségvetésének végrehajtására;
P. mivel a Parlament megvizsgálta az OLAF válaszait, amelyeket a FB Parlamentnek átadott jelentéseire és véleményeire adott;
1. nyomatékosan hangsúlyozza, hogy az OLAF felelőssége betartani a vizsgálat indítására vonatkozó jogszabályi előírásokat; emlékeztet arra, hogy az egy napon indított 423 eljárás közül a lezártaknak csupán 8,4%-ában adtak ki ajánlásokat; felhívja a FB-ot arra, hogy a jogszabályi előírások betartását rendszeresen ellenőrizze;
2. emlékeztet fent említett, az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló, 2015. április 29-i állásfoglalására, és sürgeti az OLAF-ot, hogy indokolatlan késedelem nélkül igazolja azokat az eseteket, amelyekben nem hajtotta végre a FB ajánlásait;
3. sajnálatosnak tartja, hogy a FB lehetetlennek ítélte annak megállapítását, hogy a vizsgálati politika prioritásait helyesen állapították-e meg, és hogy végrehajtásuk pozitív vagy negatív hatás gyakorolt-e a csalás és a korrupció elleni küzdelemre;
4. sajnálatosnak tartja, hogy a FB-nak nem áll módjában teljes mértékben teljesíteni megbízatását; emlékeztet fent említett, az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről – a csalás elleni küzdelemről szóló, 2011. és 2013. évi éves jelentésekről szóló állásfoglalásaira, és kéri a Bizottságot, hogy tegyen intézkedéseket a FB ellenőrzési jogosultságainak javítására az OLAF függetlensége, vizsgálati feladatai, az eljárási garanciák alkalmazása és a vizsgálatok időtartama tekintetében anélkül, hogy ezzel az OLAF függetlenségét kockáztatná;
5. sürgeti a Bizottságot, hogy mozdítsa elő az OLAF és a FB közötti tárgyalásokat oly módon, hogy 2015. december 31-ig cselekvési tervet készít a munkamegállapodás módosítása céljából olyan munkakörnyezet teremtése érdekében, amelyben a FB teljesíteni tudja megbízatását; véleménye szerint a módosított munkamegállapodásban minden érdekelt fél számára tisztázni kell a FB szerepét; megállapítja, hogy felügyelő testület titkársága a felügyelt testület (igazgatási) ellenőrzése alatt áll;
6. kéri, hogy az OLAF főigazgatója teljesítse azon kötelezettségvállalását, miszerint évente egyszer jelentést nyújt be a FB-nak a beérkezett panaszok számáról, időben történő feldolgozásukról és arról, hogy indokoltnak minősültek-e vagy sem;
7. sürgeti az OLAF-ot, hogy tartsa be a jogszabályi előírásokat, és tegye lehetővé a FB számára, hogy betölthesse egyik alapvető funkcióját: az OLAF-vizsgálatok időtartamának felügyeletét;
8. örömmel veszi azonban tudomásul, hogy az OLAF és a FB közös munkába kezdett annak érdekében, hogy javítsák az OLAF által a FB-nak nyújtott tájékoztatást, és kibővítsék a 12 hónapnál tovább tartó vizsgálatokról szóló jelentések tartalmát;
9. megállapítja, hogy 2014 végén 134 vizsgálatból 13-at (10%) utaltak a dohány- és hamisított termékekkel foglalkozó osztályhoz, 44-et (33%) a mezőgazdasági és strukturális alapokkal foglalkozó osztályhoz, ami összesen a kockáztatott pénzügyi érdekek 86%-ának (1,9 milliárd euró) felel meg; ajánlja, hogy az OLAF gondolja újra erőforrásainak elosztását;
10. aggodalmának ad hangot az OLAF bizottsági „clearing house” üléseken való részvételének átláthatóságával kapcsolatban;
11. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek és az OLAF Felügyelő Bizottságának.