Az Európai Parlament,

–  tekintettel az EU és a Mercosur között 1999-ben létrejött régióközi együttműködési keretmegállapodásra,

–  tekintettel „Az emberi jogok és a demokrácia helyzete a világban” című 2013. évi éves jelentésről és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló, 2015. március 12-i állásfoglalására,(1)

–  tekintettel a fejlődő országokban a reproduktív és szexuális egészséget és jogokat szolgáló politikák és intézkedések céljaira nyújtott támogatásról szóló, 2003. július 15-i 1567/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre,(2)

–  tekintettel az 1997. november 26-i paraguayi büntető törvénykönyvre (1160/97. sz. törvény) és különösen annak 109. cikke (4) bekezdésére,

–  tekintettel az ötödik millenniumi fejlesztési célra (az anyák egészségének javítása),

–  tekintettel a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezményre és különösen annak 3. cikkére,

–  tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló 1979. évi ENSZ-egyezményre (CEDAW),

–  tekintettel az Európa Tanácsnak a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezményére (Isztambuli Egyezmény),

–  tekintettel a jogszabályokban és a gyakorlatban a nőkkel szemben alkalmazott diszkrimináció kérdésével foglalkozó ENSZ-munkacsoport 2015. május 11-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az ENSZ kínzás elleni egyezményére, amely 1987. június 26-án lépett hatályba,

–  tekintettel az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Bizottságának arra irányuló, 2015. márciusi kérésére, hogy Paraguay vizsgálja felül és módosítsa az abortuszra vonatkozó szabályozását annak biztosítása érdekében, hogy a szabályozás összeegyeztethető legyen egyéb jogokkal, például az egészséghez és az élethez való joggal,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel az ENSZ legújabb adatai szerint Paraguayban a terhes lányok 19%-a kiskorú, naponta két 14 év alatti lány szül, és az anyai halálozás 2,13%-a 10–14 év közötti lányok körében fordul elő; mivel a 6,8 millió lakosú Paraguayban évente mintegy hatszáz 14 éves vagy annál fiatalabb lány esik teherbe, és mivel a terhesség aránya a gyermekek körében tízszer magasabb, mint a régió többi országában;

B.  mivel Latin-Amerikában a 16 év alatti serdülőkorúak körében négyszer magasabb az anyák halálozási aránya, és mivel a szülés utáni fisztula eseteinek 65%-a a serdülőkori terhességekhez kapcsolódik, ami súlyos következményekkel jár az érintettek életére nézve, így többek között komoly egészségügyi problémákhoz és társadalmi kirekesztéshez vezethet; mivel a korai terhesség a születendő gyermekre nézve is veszélyes, hiszen az ilyen újszülöttek körében az átlagnál 50%-kal magasabb a halálozási arány; mivel a régióban élő nők mintegy 40%-a vált nemi erőszak áldozatává, és mivel a Latin-Amerikában végrehajtott abortuszok 95%-a nem biztonságos;

C.  mivel 2015. április 21-én egy 10 éves kislány megjelent az asuncióni Trinidad Szülészeti- és Gyermekklinikán (Hospital Materno Infantil de Trinidad), és megállapították róla, hogy terhességének 21. hetében jár; mivel a vizsgálatot követően a klinika igazgatója nyilvánosan elismerte, hogy a kislány terhessége súlyosan veszélyeztetett; mivel 2015. május 9-én letartóztatták a kislány szökésben lévő mostohaapját, akit azzal vádolnak, hogy megerőszakolta őt; mivel a kislány 2015 januárja óta több egészségügyi központot is felkeresett gyomorfájásra panaszkodva, mivel azonban a terhességet csak április 21-én erősítették meg;

D.  mivel 2015. április 28-án a kislány édesanyja a terhesség önkéntes megszakítását kérte hivatkozva a gyermek fiatal korára, valamint az egészségét és az életét fenyegető kockázatokra; mivel a kislány édesanyját fogva tartják, amiért nem tudta megóvni gyermekét a terhességhez vezető szexuális zaklatástól; mivel a legfrissebb jelentések szerint a 10 éves kislányt elküldték egy központba, amelyet fiatal anyák számára alakítottak ki, és elválasztották az édesanyjától;

E.  mivel 2014 januárjában a kislány édesanyja panaszt tett amiatt, hogy a kislány mostohaapja szexuálisan zaklatja a lányt, és mivel az ügyészek nem tettek lépéseket, nem vizsgálták ki az ügyet és nem biztosítottak óvintézkedéseket, mivel úgy gondolták, hogy a kislány nincs veszélyben;

F.  mivel ez az eset csak egy a sok közül Paraguayban és a latin-amerikai országokban; mivel Paraguay vallási alapon továbbra is megtagadja a kislány biztonságos és jogszerű abortuszhoz való hozzáférését, ekképpen megsértve az egészséghez, élethez, valamint fizikai és érzelmi sértetlenséghez való jogát; mivel a kislány fiatal kora és a terhességhez vezető körülmények miatt érzelmi és egészségügyi kockázatoknak lesz kitéve, amennyiben megszüli gyermekét; mivel a kislány állapotának nyomon követésére 2015. május 7-én megalakult egy több tudományágat átfogó szakértői testület, amely helyi szervezetek által javasolt három szakértőből, az Egészségügyi Minisztérium három munkatársából és a Legfelsőbb Bíróság három tagjából áll;

G.  mivel a paraguayi egészségügyi törvény 109. cikkének (4) bekezdése értelmében az abortusz minden esetben tilos, kivéve amikor a terhesség következtében életet veszélyeztető komplikációk lépnek fel a terhes nőre vagy lányra nézve, és semmilyen más kivétel nem létezik, ideértve az erőszakos közösülést, a vérfertőzést és azt is, ha életképtelen a méhmagzat; mivel a hatóságok azzal érvelnek, hogy a kislány egészsége nincs veszélyben; mivel a nemi erőszakot túlélő 10 éves áldozat ezért arra kényszerül, hogy folytassa a nem kívánt terhességet és szülje meg gyermekét;

H.  mivel az ENSZ szakértői figyelmeztettek arra, hogy a paraguayi hatóságok határozata a kislány élethez, egészséghez, testi és lelki sérthetetlenséghez, továbbá oktatáshoz való jogának súlyos megsértését eredményezi, és ezáltal veszélyezteti gazdasági és társadalmi lehetőségeit;

I.  mivel a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 3. cikke értelmében a szociális védelem köz- és magánintézményeinek, a bíróságoknak, a közigazgatási hatóságoknak és a törvényhozó szerveknek minden, a gyermeket érintő döntésükben elsősorban a gyermek mindenek felett álló érdekét kell figyelembe venniük, és mivel az államoknak kötelességük, hogy biztosítsák a hozzáférést a biztonságos és jogszerű abortuszhoz, amennyiben a terhes nő élete veszélyben forog;

J.  mivel az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Bizottsága 2015 márciusában felkérte Paraguayt, hogy vizsgálja felül és módosítsa az abortuszra vonatkozó szabályozását annak biztosítása érdekében, hogy a szabályozás összeegyeztethető legyen egyéb jogokkal, például az egészséghez és az élethez való joggal; mivel a nőkkel szemben elkövetett fizikai, szexuális és lelki erőszak az emberi jogok megsértésének gyakran előforduló formája;

K.  mivel Paraguay aktívan részt vett az ENSZ Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottságának 59. ülésszakán, és mivel minden félnek folytatnia kell az ENSZ Pekingi Cselekvési Platformjának előmozdítását többek között az oktatáshoz és egészségügyhöz való hozzáférés mint alapvető emberi jog, valamint a szexuális és reproduktív jogok tekintetében;

L.  mivel az ENSZ szerződés-ellenőrző szervei – ideértve az Emberi Jogi Bizottságot és a Nőkkel Szembeni Megkülönböztetés Felszámolásával Foglalkozó Bizottságot – számos latin-amerikai országot felszólítottak arra, hogy vezessenek be kivételeket az abortuszra vonatkozó korlátozó jogszabályok alól azokra az esetekre vonatkozóan, amikor a terhesség veszélyezteti a nő életét vagy egészségét, amikor a magzatnak súlyos fejlődési rendellenessége van, valamint amikor a terhesség nemi erőszak vagy vérfertőzés következtében jött létre;

M.  mivel ez az embertelen cselekedet a korábban említett – a terhességet megelőzően mindössze 34 kg-os – 10 éves kislány testi épségét súlyosan veszélyezteti; mivel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megállapította, hogy milyen veszélyeket hordoz a terhesség azon fiatal lányok számára, akik testi fejlődése még nem fejeződött be teljes mértékben; mivel az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegségek vagy fogyatékosságok hiánya;

N.  mivel a Kínzás Elleni Bizottság úgy találta, hogy számos, a reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésre vonatkozó korlátozás, valamint azok a visszaélések, amelyek akkor fordulnak elő, amikor a nők ilyen szolgáltatásokat igénybe akarnak venni, a Paraguay és a valamennyi uniós tagállam által ratifikált, a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni ENSZ-egyezmény megsértésének minősülhetnek, mivel veszélybe sodorják a nők egészségét és életét vagy más módon okoznak nekik súlyos testi vagy lelki fájdalmat vagy szenvedést;

O.  mivel a nőkkel és lányokkal szembeni erőszak – függetlenül attól, hogy testi, szexuális vagy lelki – továbbra is az emberi jogok megsértésének leggyakoribb formája, amely a társadalom minden szintjét érinti, és mégis az ilyen bűncselekményeket jelentik be az egyik legalacsonyabb arányban;

1.  ismételten elítéli a nők és lányok elleni erőszak és bántalmazás minden formáját, különösen a nemi erőszak háborús fegyverként történő alkalmazását és a családon belüli erőszakot; felszólítja Paraguayt, hogy biztosítsa a nők és a lányok hozzáférését a biztonságos és jogszerű abortuszhoz, legalább azokban az esetekben, amikor egészségük és életük veszélyben van, a magzatnak súlyos fejlődési rendellenessége van, valamint nemi erőszak és vérfertőzés esetében;

2.  mélységes aggodalmának ad hangot a gyermekek terhességének magas száma miatt Paraguayban; sürgeti a paraguayi hatóságokat, hogy teljesítsék nemzetközi kötelezettségeiket és védjék meg az emberi jogokat azáltal, hogy biztosítják, hogy minden lány hozzáférhessen valamennyi lehetséges információhoz és orvosi szolgáltatáshoz a nemi erőszak következtében bekövetkezett, súlyosan veszélyeztetett terhességek kezelését illetően;

3.  sürgeti a paraguayi hatóságokat, hogy végezzenek független és pártatlan vizsgálatot a korábban említett nemi erőszak ügyében, az elkövetőt pedig állítsák bíróság elé; felszólítja a paraguayi hatóságokat, hogy azonnal engedjék szabadon a kislány édesanyját; üdvözli azt a javaslatot, amelyet egy paraguayi parlamenti képviselő tett, és amely arra irányul, hogy a kiskorúak ellen elkövetett nemi erőszak esetén kiszabható börtönbüntetés maximális időtartamát emeljék 10-ről 30 évre;

4.  tudomásul veszi a több tudományágat átfogó szakértői testület létrehozását, amelytől elvárja, hogy készítsen átfogó értékelést a kislány állapotáról, valamint biztosítsa valamennyi emberi jogának tiszteletben tartását, különös tekintettel az élethez, az egészséghez, valamint a testi és lelki sérthetetlenséghez való jogra;

5.  sajnálatosnak tartja, hogy a nők és lányok teste, különös tekintettel a szexuális egészségükre és a reproduktív jogaikra, továbbra is ideológiai csatározások tárgyát képezik, és felszólítja Paraguayt, hogy ismerje el a nők és lányok elidegeníthetetlen jogát a testi épséghez és az önálló döntéshozatalhoz többek között az önkéntes családtervezéshez való hozzáférés, valamint a biztonságos és jogszerű abortusz vonatkozásában; úgy véli, hogy a terápiás célú abortuszra és a nemi erőszak és vérfertőzés következményeként kialakult terhességet követő abortuszra vonatkozó általános tiltás, valamint a nemi erőszak eseteiben az ingyenes egészségügyi ellátás megtagadása egyenértékű a kínzással;

6.  elismeri, hogy a nőgyógyászati erőszak egyszerre valósítja meg az intézményi erőszakot és a nőkkel szembeni erőszakot, és az emberi jogok, így az egyenlőséghez, a megkülönböztetésmentességhez, a tájékoztatáshoz, az integritáshoz, az egészséghez, valamint a reproduktív autonómiához való jog súlyos megsértését képezi, melynek következményei a megalázó és embertelen szülés, az egészségügyi komplikációk, a súlyos pszichológiai sérülések, a trauma, sőt a halál;

7.  mélyen aggasztja, hogy a kormányok szemet hunynak a gyermekek terhessége és a nőkkel szembeni nemi erőszak embertelen esetei felett, miközben világszinten minden harmadik nő valamikor élete során erőszak áldozatává válik;

8.  hangsúlyozza, hogy egyetlen 10 éves lány sem áll készen az anyaságra, továbbá kiemeli, hogy az érintett lányokat folyamatosan emlékeztetik az ellenük elkövetett erőszakra, ami súlyos traumás stresszt okoz és hosszú távú pszichológiai problémák kockázatával jár;

9.  sürgeti a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a Parlamenthez és a Tanácshoz intézendő javaslattal kapcsolatos munkát, amely annak lehetővé tételét célozza, hogy az EU ratifikálhassa és végrehajthassa az Isztambuli Egyezményt, a gyermekek, nők és lányok elleni erőszakkal kapcsolatos belső és külső uniós fellépések közti koherencia biztosítása érdekében;

10.  felszólítja a Tanácsot, hogy a biztonságos és törvényes abortusz kérdését vegye fel a nők és lányok elleni nemi erőszakra és erőszakra vonatkozó uniós iránymutatásokba; kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy az európai fejlesztési együttműködés az emberi jogokon alapuljon, különös hangsúlyt helyezve a nemek közötti egyenlőségre és a nők és lányok elleni szexuális erőszak valamennyi formája elleni fellépésre; aláhúzza, hogy az egészséghez, különösen a szexuális és reproduktív egészséghez és az azzal összefüggő jogokhoz való egyetemes hozzáférés alapvető emberi jog, és hangsúlyozza a családtervezési szolgáltatásokhoz, így a biztonságos és törvényes abortusszal kapcsolatos ellátáshoz való önkéntes hozzáférés jogát, valamint az anya- és csecsemőhalandóság csökkentését, és a nemi alapú erőszak minden formája – köztük a női nemi szervek megcsonkítása, a gyermek-, a korai és kényszerházasságok, az utód nemétől függő szelektív terhesség-megszakítás, a kényszersterilizálás és a párkapcsolaton belüli nemi erőszak – felszámolását célzó tájékoztatás és felvilágosítás szükségességét;

11.  ösztönzi a Bizottságot és a Tanácsot, hogy dolgozzanak ki erre a jelenségre vonatkozó adatgyűjtési módszereket és indikátorokat, és bátorítja az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy ezt a kérdést vegye fel az emberi jogi országstratégiák kidolgozásába és végrehajtásába; sürgeti az EKSZ-t, hogy alakítsa ki a nők és lányok elleni nemi erőszakkal és a szexuális erőszakkal szembeni, harmadik országokban folytatott küzdelem bevált gyakorlatait a probléma gyökerénél történő kezelése érdekében; sürgeti, hogy az Unió és a tagállamai által nyújtott humanitárius segítségre ne vonatkozzanak a más adományozó partnerek által a szükséges orvosi ellátásra vonatkozóan, többek között a nemi erőszak vagy vérfertőzés áldozatává vált nők és lányok esetében a biztonságos abortuszhoz való hozzáférés tekintetében felállított korlátozások;

12.  második csúcstalálkozójuk alkalmával kéri az EU-CELAC (Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége) állam- és kormányfőit, hogy bővítsék ki a 2013–2015 közötti időszakra vonatkozó, 2013 januárjában, Santiago de Chilében megrendezett első csúcstalálkozójukon elfogadott EU-CELAC cselekvési terv nemi alapú erőszakról szóló fejezetét, olyan fellépések és végrehajtó intézkedések egyértelmű ütemtervének megállapítása érdekében, melyek célja a kellő gondosság biztosítása a nőkkel szembeni valamennyi erőszakos cselekmény megelőzése, kivizsgálása és szankcionálása tekintetében, valamint az áldozatok megfelelő kártalanítása;

13.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Paraguayi Köztársaság kormányának és parlamentjének, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalának, a Parlasurnak, az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek és az Amerikai Államok Szervezete főtitkárának.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0076. (2) HL L 224., 2003.9.6., 1. o.