Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2015/2053(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0259/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0259/2015

Viták :

PV 05/10/2015 - 15
CRE 05/10/2015 - 15

Szavazatok :

PV 06/10/2015 - 7.7
CRE 06/10/2015 - 7.7
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0331

Elfogadott szövegek
PDF 379kWORD 126k
2015. október 6., Kedd - Strasbourg Végleges kiadás
A földrajzi jelzések európai uniós oltalmának nem mezőgazdasági termékekre való esetleges kiterjesztése
P8_TA(2015)0331A8-0259/2015

Az Európai Parlament 2015. október 6-i állásfoglalása a földrajzi jelzések európai uniós oltalmának nem mezőgazdasági termékekre való esetleges kiterjesztéséről (2015/2053(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodására (TRIPS),

–  tekintettel az „Európa hagyományos szakértelmének kiaknázása: a földrajzi jelzések európai uniós oltalmának nem mezőgazdasági termékekre való esetleges kiterjesztése” című bizottsági zöld könyvre (COM(2014)0469),

–  tekintettel a mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről szóló 1151/2012/EU rendeletre(1), az ún. „minőségrendeletre”,

–  tekintettel a borászati termékekről szóló 1308/2013/EU rendeletre(2), az ún. egységes KPSZ-rendeletre,

–  tekintettel a szeszes italokról szóló 110/2008/EK rendeletre(3),

–  tekintettel az aromás borokról szóló 251/2014/EU rendeletre(4),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2015. február 12-i véleményére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2015. február 18-i véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió Bíróságának a földrajzi jelzésekre vonatkozó ítélkezési gyakorlatára;

–  tekintettel az eredetmegjelölések oltalmára vonatkozó 1958. október 31-i, 1967. július 14-én és 1979. szeptember 28-án Stockholmban felülvizsgált Lisszaboni Megállapodás szellemi tulajdonról szóló, valamint a nemzetközileg forgalmazott és egyedi származási földrajzi területüknek jellemzői tekintetében széles körben ismert termékek oltalmát garantáló Genfi Szövegére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A8-0259/2015),

A.  mivel azok az egyedi földrajzi területről származó mezőgazdasági termékek, amelyek bizonyos tulajdonságokkal rendelkeznek vagy hagyományos eljárásokkal készülnek, földrajzi jelzésük tekintetében az EU egészére kiterjedő, egységes oltalmat kaphatnak;

B.  mivel a WTO definíciója szerint a földrajzi árujelző valamely WTO-tag területéről vagy e terület valamely vidékéről vagy helységéből származó olyan termékre vonatkozó megjelölés, amelynek adott minőségét, hírnevét vagy egyéb jellemzőit lényegében a földrajzi eredet határozza meg;

C.  mivel a hagyományos tudáson és technikákon alapuló hagyományos európai minőségi termékek az Európai Unió kulturális örökségének részét képezik, és olyan alapvető tényezők, amelyeket számos európai régió gazdaságában és társadalmában meg kell őrizni, mivel – különösen vidéki környezetben – alapul szolgálnak a helyi valósághoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységekhez, továbbá hozzájárulnak az adott terület általános vonzerejének fokozásához, a helyi identitások megőrzéséhez és egyediségük népszerűsítéséhez, ekképpen idegenforgalmi, kulturális, foglalkoztatási és kereskedelmi szempontból is kedvező hatást kifejtve;

D.  mivel e termékek hozzájárulhatnak új stratégiák kidolgozásához a vállalkozói szellem helyi és regionális szintű támogatása, az infrastruktúra karbantartásának elősegítése és a területhez kötődő új, minőségi foglalkoztatás kialakítása érdekében, különös tekintettel a vidéki térségekre, a hátrányos helyzetű területekre és a legmarginálisabb régiókra, amelyek közül sokban a foglalkoztatás a jellegzetes helyi termékektől függ, ezáltal új lendületet adva a térség és a termelési körzetek fejlesztésével szorosan összefüggő szakképzés számára, egyúttal megőrizve és népszerűsítve az egyes régiók egyedülálló és sokszínű örökségét;

E.  emlékeztet arra, hogy a nem mezőgazdasági termékek identitásunknak, valamint a tagállamok kulturális örökségének szerves részét képezik; hangsúlyozza, hogy a kulturális örökség ágazatának egyik fő kihívását a hagyományos készségek és mesterségek kihalása jelenti, továbbá hogy a nem mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzéseinek védelme ösztönözheti e kulturális örökség és hagyományos tudás megőrzését, valamint e termékek készítői tisztességes javadalmazásának garantálását, valamint az eredetiségük és a lehető legnagyobb mértékű hozzáférhetőségük biztosítását;

F.  mivel valamely földrajzi jelzés hírneve olyan immateriális közös kincs, amelyet oltalom hiányában kötöttségek nélkül szabadon használhatnak, ami a termék értékének csökkenéséhez vagy akár a termék eltűnéséhez is vezethet;

G.  mivel a földrajzi jelzések komoly gazdasági potenciállal rendelkeznek, és megfelelő oltalom esetén jelentős előnyökkel járhatnak különösen a kkv-k és az uniós régiók esetében;

H.  mivel az európai régiók igen gazdagok olyan nem mezőgazdasági termékekben, amelyek a hírnevük megalapozását elősegítő, valamint a helyi és regionális kultúra szerves részét képező, rendkívül magas színvonalú hagyományos készségeken és kézművességen alapulnak;

I.  mivel a hatóságoknak védeniük, ha a magánszektor azt kéri, támogatniuk és segíteniük kell az európai hagyományos minőségi termékeket és földrajzi jelzéseiket;

J.  mivel egy termék minősége, hírneve és egyéb jellemzője származási helye révén meghatározható; mivel bizonyos gyakorlatok, köztük a terméknevekkel való visszaélések súlyos károkat okozhatnak az adott termék hírnevének, amely származási helyén alapul;

K.  mivel előfordulhat, hogy a fogyasztók és a gyártók rovására visszaélnek a hagyományos európai termékek nevével, tekintettel kiváló minőségükre és ennek következtében keresettségükre;

L.  mivel a nem mezőgazdasági termékek földrajzi jelzésének megfelelő európai szintű védelme, amely figyelemmel kíséri és nyomon követi használatukat és küzd a csalások ellen, elősegítené a hamisítás elleni küzdelmet és megelőzné a tisztességtelen versenyt, valamint a fogyasztók megtévesztését;

M.  mivel a fogyasztók érdeklődése nem csupán a termékek biztonsága, hanem a származásuk, eredeti mivoltuk és előállítási módjuk iránt is egyre nő;

N.  mivel lehetővé kell tenni, hogy a fogyasztók megfelelő információk alapján választhassanak azáltal, hogy azonosítani tudják a termékek eredetét és minőségét;

O.  mivel a nem mezőgazdasági termékeket védő hatályos nemzeti jogszabályok a tagállamokban eltérő szintű védelmet nyújtanak, ami nem felel meg a belső piac céljainak, és e termékek hatékony védelme tekintetében nehézségeket okoz Európában és azokban a tagállamokban, ahol nem tartoznak a nemzeti jog hatálya alá, ami rámutat a földrajzi árujelzések oltalma egységes rendszerének szükségességére egész Európában;

P.  mivel a kérdéssel kapcsolatos harmonizált európai jogszabály az Európai Unió számára nemzetközi kereskedelmi tárgyalásai során csak előnyös lehet;

Q.  mivel a nem mezőgazdasági termékek földrajzi jelzéseire vonatkozó, egységes európai uniós oltalmi rendszer hiánya nem megfelelő és különösen széttöredezett európai keretet hoz létre abból adódóan, hogy egyes tagállamok nem biztosítanak külön oltalmat, míg más tagállamokban eltérőek a meghatározások, az eljárások és a nemzeti, helyi, ágazati és horizontális normák által biztosított oltalom szintje, ami torzító és negatív hatást gyakorol mind a közös piac harmonikus fejlődésére és az egységes oltalomra, mind pedig az egyenlő feltételekkel folyó hatékony versenyre, továbbá előnytelen a fogyasztó tisztességes, valódi és összehasonlítható, a tájékozott döntéseket lehetővé tevő információkkal való ellátása szempontjából, és gátolja a fogyasztóvédelmet;

Bevezetés

1.  üdvözli a Bizottság azon kezdeményezését, amely szerint konzultációt tart az érdekelt felekkel a földrajzi jelzések európai uniós oltalmának nem mezőgazdasági termékekre való esetleges kiterjesztéséről, valamint a 2014 októberében lezárt konzultáció eredményét, amely egyértelműen leteszi a voksot nem mezőgazdasági termékek földrajzi jelzésén alapuló oltalmának uniós rendszere mellett;

2.  úgy véli, hogy a kiváló minőségű uniós termékeket támogató tágabb stratégia részeként európai szintű oltalmi eszközt kell létrehozni, amely az uniós intézmények arra irányuló fokozott kötelezettségvállalásán alapulna, hogy az európai gyártó- és kézműipart a növekedés és az egységes piac kiteljesítése motorjaként kezeljék, lehetővé téve a helyi ipari és kézműves termelés felértékelődését, támogatva az érintett területeken a helyi gazdaság fejlődését és a foglalkoztatást, fellendítve a turizmust és erősítve a fogyasztói bizalmat;

3.  felszólítja a Bizottságot, hogy – az érdekelt felek körében már elvégzett konzultáció eredményei és a további elemzések nyomán, valamint biztosítva az új rendszer gyártókra, versenytársaikra, a fogyasztókra és a tagállamokra gyakorolt hatásainak teljes figyelembevételét – késedelem nélkül nyújtson be jogalkotási javaslatot a nem mezőgazdasági termékek földrajzi jelzéseire vonatkozó, egységes európai oltalmi rendszer létrehozása céljából;

4.  hangsúlyozza, hogy egy ilyen eszköz bevezetését tájékoztató és kommunikációs kampányoknak kell kísérniük, hogy a termelők és a fogyasztók megismerjék az új típusú földrajzi jelzéseket;

5.  határozott meggyőződésének ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a nem mezőgazdasági termékek földrajzi jelzéseire vonatkozó oltalom kiterjesztése többszörös pozitív hatást gyakorolhat a polgárokra, a fogyasztókra és a gyártókra, illetve az európai gazdasági és társadalmi szerkezet egészére;

6.  úgy véli, hogy e rendszer – elsősorban akkor, ha a létezéséről eredményes kommunikáció folyik – különösen a fogyasztókat tudja hatékonyabban védeni, fokozni a címkével ellátott termékekbe vetett bizalmukat, támogatva őket a tájékozottabb döntéshozatalban a megvásárolandó termékek vonatkozásában, növelve az átláthatóságot és megszüntetve a félrevezető nevek és leírások okozta zűrzavart; úgy véli, hogy hozzájárulhat a nyomon követhetőség javításához és a minőségre, az eredetre, a gyártási módszerekre és feltételekre vonatkozó információk nyújtásához is, nem utolsósorban az e kérdések iránti fogyasztói érdeklődés növekedésére való tekintettel;

Az egységes uniós szintű oltalom előnyei

7.  emlékeztet arra, hogy az Európai Unió számára igen fontos lenne, hogy a nem mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzéseire vonatkozóan jogszabályokat fogadjon el annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben kihasználja a védett termékek egyedi jellegének és minőségének védelméből származó kedvező gazdasági hatásban rejlő potenciált, hogy a fogyasztók megbízható tájékoztatást kapjanak a gyártás helyéről és módjáról, illetve hogy megőrizze a termékhez kapcsolódó know-how-t és munkahelyeket;

8.   úgy véli, hogy az ilyen jogi szabályozás ösztönözheti a hagyományos termelési eljárások területén zajló innovációt és a hagyományos termékeken alapuló induló vállalkozások létrehozását, és hozzájárulhat a munkahelyek fenntarthatóságához kevésbé fejlett területeken különösen azáltal, hogy a kis- és középvállalkozások számára, amelyek a földrajzi jelzés rendszerének oltalma alá vonható, tipikusan helyi termékek közel 80%-át állítják elő, lehetőséget nyújt az értékesítés fellendítésére az eredményesebb marketing révén, és egyúttal szorosabb együttműködésre ösztönzi őket, tekintettel a rendszer kollektív jellegére;

9.  rámutat, hogy hathatós módon hozzájárulhat a termékhamisítás, a földrajzi eredetmegjelölések csalárd használata és egyéb jogellenes, a végfogyasztót megtévesztő – és mindenekelőtt a potenciálisan oltalomban részesíthető termékek túlnyomó többségét jogszerűen előállító, érdekeik védelmére jelenleg jogi vagy pénzügyi eszközökkel nem rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások számára – káros gyakorlatok elleni fellépéshez, amelyek a kivitelükre is káros hatással bírnak;

10.  úgy véli, hogy az oltalom támogatja és elősegíti a hagyományos ismeretek és készségek eredményeként létrejövő európai kézműves termékek közös piacához és Unión kívüli piacaihoz való hozzáférést, hozzájárulva a társadalmi és területi közösségek egészére jellemző, az európai történelmi, kulturális, gazdasági és társadalmi örökség jelentős részét képező értékes szakértelem megőrzéséhez;

11.  úgy véli, hogy a nem mezőgazdasági termékek egységes földrajzijelzés-oltalma a hagyományos termékek készítésében foglalkoztatottak számának növelése révén ösztönözné a helyi és regionális műszaki és gazdasági fejlődést;

12.  kiemeli, hogy az egységes földrajzijelzés-oltalom nemcsak a hagyományos termékek népszerűsítéséhez járulna hozzá, hanem az esetükben felhasznált nyersanyagok minőségének és a termelési folyamat minden szakaszában szükséges kiválóság elismeréséhez is;

13.  rámutat, hogy a földrajzi jelzések biztosítják a vásárlókat a termék minőségét illetően, a termelők számára pedig a know-how elismerését és védelmet jelentenek;

14.  hangsúlyozza, hogy a nem mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzése és a hagyományos, kiváló minőségű know-how oltalmának elismeréséhez mind defenzív, mind offenzív érdek fűződik a közös kereskedelmi politika keretében, és hogy az hatékony eszköz lehet a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a termelők támogatásához az utánzatok és a hamisítványok elleni küzdelem, a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból fenntarthatóbb, az Unión belüli és kívüli gazdasági fejlődés, valamint a tisztességes verseny és a fogyasztóvédelem biztosítása terén, lehetőséget teremtve ezzel a termékek eredetiségének és minőségének hatékonyabb azonosítására; úgy véli, hogy a nem mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzéseinek egységes oltalma hozzájárulna továbbá az előállítás helye szerinti régiók társadalmi tőkéjének megteremtéséhez;

15.  véleménye szerint az egységes uniós rendszer növelné a kulturális örökséggel kapcsolatos szakmák vonzerejét;

16.  hangsúlyozza, hogy a hagyományos know-how és termelés megőrzése segíthet megállítani a vidéki területek elnéptelenedését és pusztulását, valamint a fiatalok elvándorlását;

17.  hangsúlyozza a folyamatban részt vevő nem mezőgazdasági termékek kulturális és társadalmi vonatkozásainak jelentőségét, valamint hangsúlyozza a hagyományos know-how és a kapcsolódó készségek megőrzésének, továbbadásának és fejlesztésének szükségességét, illetve a kreatív ágazatokkal való együttműködés szorosabbra fűzését, többek között a felhasznált nyersanyagok és a végtermékek minőségének hangsúlyozása érdekében; felszólít a név vagy a logó használatának lehetővé tételére minden olyan, az adott területről származó termelő számára, akik az előírtak szerint állítják elő a terméket;

18.  hangsúlyozza, hogy a nem mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzéseinek oltalma hozzá fog járulni ahhoz, hogy megőrizzük az európai helyi és regionális hagyományokból összeálló kulturális és művészeti örökséget;

19.  elismeri azon kkv-k döntő szerepét, amelyek befektetnek a magas minőségű hagyományos tudásba és helyi foglalkoztatást, valamint tanulószerződéses gyakorlati képzéseket kínálnak olyan szakemberek képzése érdekében, akik fontos szerepet játszanak a hagyományos gyártási módszerek továbbadásában; elismeri az e területtel kapcsolatos oktatásba és képzésbe való befektetés fontosságát, és ösztönzi a tagállamokat a rendelkezésre álló uniós finanszírozás és programok optimális felhasználására a környezetbarát helyi és regionális kézműves és ipari termékek előállításában és promóciójában részt vevő szakemberek szakképzésének támogatásához;

20.  ösztönzi a tagállamokat a bevált gyakorlatok cseréjére a hagyományos kézműves ipar élénkítésére irányuló kezdeményezések létrehozatala és támogatása terén, ami növelné a tudatosságot a helyi kulturális örökséggel kapcsolatban, és ösztönözné a vidéki térségek fejlődését;

21.  kiemeli, hogy egy közismert földrajzi jelzés elősegítheti az európai kulturális útvonalak jobb promócióját;

22.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék elő a transzregionális és transznacionális együttműködést, valamint a bevált gyakorlatok összegyűjtését a nem mezőgazdasági termékcsoportok és a kapcsolódó ágazatok között;

23.  hangsúlyozza a földrajzi árujelzéseknek a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok szélesebb körén belüli jelentőségét, mint a helyi dolgok, többek között az infrastruktúra és a foglalkoztatás értéke védelmének, valamint a regionális fejlesztés javításának és a visszakövethetőség, az átláthatóság és a fogyasztói tájékoztatás előmozdításának módját;

24.  megjegyzi, hogy a meghatározott eredetű vagy egy adott térséghez kötődő ipari és kézműves termékek számos európai régióban a gazdaság és a társadalom olyan alapvető összetevői, amelyek – különösen falusi környezetben – a helyi valósághoz közvetlenül kapcsolódó, nem áthelyezhető tevékenységeket generálnak; hangsúlyozza, hogy a meghatározott eredetű vagy egy adott térséghez kötődő ipari és kézműves termékek uniós szintű védelmi rendszerének elfogadása lehetővé tenné az ipari és kézműves termékek eredetiségének megőrzését és a szabványosítás elkerülését;

Harmadik országokkal fenntartott kapcsolatok

25.  úgy véli, hogy a földrajzi jelzés oltalma alatt álló valamennyi – mezőgazdasági és nem mezőgazdasági – termék nyitott végű listáját bele kell foglalni a harmadik országokkal a jövőben kötendő uniós kereskedelmi megállapodásokba;

26.  úgy véli, hogy pozitív hatások érnék az EU és harmadik országok közötti meglévő, illetve tárgyalás alatt álló kereskedelmi kapcsolatokat, és ekképpen lehetővé válna az Unió számára, hogy ezen európai termékek számára a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások keretében is egyenértékű oltalmat biztosítson;

27.  úgy véli, hogy az uniós földrajzi árujelzéseknek a nem mezőgazdasági termékekre történő kiterjesztése lehetőséget kínál az európai export serkentésére és a piaci részesedés növelésére, a szóban forgó termékek nemzetközi ismertségének fokozására, valamint imázsuk és hírnevük megteremtésére a kereskedelemben és a kereskedelmi tárgyalások során;

28.  úgy véli, hogy a nem mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzéseinek uniós szintű oltalmazása erősítené az Unió pozícióját abban, hogy a WTO-n belül az összes termékre alkalmazandó egységes védelem szintjének emelésére szólítson fel, és a TRIPS-megállapodással teljes mértékben összhangban megújíthatná a WTO Dohai Fejlesztési Programterve keretében a földrajzi árujelzések többoldalú nyilvántartásának létrehozásáról folyó párbeszédet;

29.  véleménye szerint a nem mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzésének oltalmát a szellemi tulajdonjogok harmadik országokbeli oltalmára vonatkozó hatékonyabb stratégiának kell kísérnie annak érdekében, hogy hathatósabb intézkedéseket hozzanak a hamisított termékek, illetve utánzatok ellen;

30.  úgy véli, hogy a nem mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzéseinek egységes uniós oltalmából előny származhatna a harmadik országokkal kötendő kereskedelmi megállapodások tárgyalásakor, ugyanakkor rámutat, hogy nagyobb kereskedelmi partnereink közül néhányan, például India és Kína, már bevezettek a földrajzi árujelzések oltalmát szolgáló rendszereket;

31.  felhívja a Bizottságot, hogy az EU kereskedelmi és befektetési stratégiájáról szóló következő közleményébe foglaljon bele egy következetes és jól kidolgozott, az árujelzések felismerését és elismerését biztosító stratégiát az összes földrajzi árujelzés tekintetében.

32.  úgy véli, hogy a földrajzi jelzések oltalmának nem mezőgazdasági termékekre való kiterjesztése segíthet az EU pozíciójának még szilárdabbá és következetesebbé tételéhez ezen a területen, a kétoldalú kereskedelmi tárgyalásokon és a multilaterális fórumokon egyaránt, és ennek végső célja, hogy magas szintű oltalmat biztosítsanak valamennyi európai minőségi termék számára az Unión kívül; úgy véli különösen, hogy a földrajzi jelzések oltalma alatt álló mind mezőgazdasági, mind nem mezőgazdasági termékeket teljes mértékben figyelembe kell venni a jövőbeli uniós kereskedelmi megállapodásokra irányuló tárgyalások során; úgy véli, hogy a földrajzi jelzések átfogó uniós rendszere elősegítené a kereskedelmi terjeszkedést, és megkönnyítené az Unión kívüli közös promóciós kampányok lefolytatását;

Általános elvek

33.  hangsúlyozza, hogy a földrajzi árujelzések fontos eszközei a visszakövethetőség, az átláthatóság és a fogyasztói tájékoztatás fokozásának, illetve annak, hogy az uniós régiók és települések nagyobb szerepet vállaljanak egy társadalmi és környezeti szempontból fenntarthatóbb gazdaságfejlesztési megközelítésben, és hogy a földrajzi árujelzések kulcsfontosságú szerepet töltsenek be a kereskedelempolitikában;

34.  meggyőződése, hogy a rendszernek a bevált gyakorlatokon és átlátható és megkülönböztetésmentes elveken kell alapulnia, továbbá hatékony eszköz lehet az utánzatok és a hamisítványok elleni küzdelemben, valamint az EU-n belüli és kívüli gazdasági fejlődés szociális, gazdasági és környezetvédelmi szempontból fenntarthatóbb megközelítésének biztosítása, továbbá a fogyasztók védelmének erősítése tekintetében;

35.  kéri a Bizottságot, hogy a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari ágazatokban szerzett tapasztalatokból vonja le a tanulságokat azzal a céllal, hogy a bevált gyakorlatokon és megkülönböztetésmentes elveken alapuló, átlátható, hatékony, gördülékeny és a termékeiket önkéntesen valamely földrajzi jelzés alá bejelentő termelők számára a fölösleges adminisztrációs terhektől és elriasztó költségektől mentes rendszert hozzon létre; továbbá úgy véli, hogy egy ilyen rendszernek biztosítania kell a szigorú ellenőrzéseket és a lehető legnagyobb mértékű átláthatóságot, valamint megfelelő eszközöket kell magában foglalnia a csalások kezelésére; ezzel összefüggésben kéri a Bizottságot, hogy az oltalmi rendszer tekintetében ne ágazati megközelítést alkalmazzon;

36.  úgy véli, hogy az új rendszernek – csakúgy, mint korábban az agrár-élelmiszeripari termékek esetében – a megbízható és egyértelmű információkkal alátámasztott minőségi termékeket kereső fogyasztó számára ösztönösen érzékelhető garanciát kell jelentenie az eredetiség és az érintett földrajzi területhez szorosan köthető származás tekintetében; úgy véli, hogy a földrajzi jelzések egységes európai oltalmi rendszerének hatékonysága azon múlik majd, hogy a termelőkhöz és a fogyasztókhoz eljut-e valamennyi szükséges információ; hangsúlyozza, hogy a rendszernek átláthatónak kell lennie, és elérhető oltalmat kell biztosítania, mivel ez a fogyasztói és a termelői bizalom szempontjából alapvető fontosságú;

37.  úgy véli, hogy a közbeszerzésre vonatkozó új uniós jogalkotási kereten belül a termékminőség- és eredetigazoló rendszer hasznos lehet a szerződő hatóságok számára a műszaki leírások, a tanúsítás és az odaítélési kritériumok tekintetében, különösen helyi és regionális szinten;

38.  felszólít arra, hogy az ilyen termékek kerüljenek a regionális fejlesztések, a kutatási és innovációs projektek, valamint a Horizont 2020 és a kohéziós finanszírozás középpontjába;

39.  úgy véli, hogy a nem mezőgazdasági termékek földrajzi jelzéseire vonatkozó koherens, egyszerű, átlátható, valamint ügyintézési és gazdasági szempontból nem megterhelő − és így elsősorban a kkv-k hozzáférését megkönnyítő − uniós szintű oltalmi rendszer lehetővé tenné az EU számára, hogy a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások keretében egyenértékű oltalmat biztosítson az európai termékeknek az Európai Unión kívül is, és jelentős előny származhatna belőle az uniós kereskedelmi partnerekkel folytatandó kétoldalú tárgyalások, illetve a WTO-n belüli multilaterális tárgyalások eredményeként kötendő szabadkereskedelmi megállapodások tekintetében;

40.  azon a véleményen van, hogy a hatékonyságot mind az EU-n belül, mind a harmadik országokkal folytatott tárgyalások során a legjobban a nem mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzései uniós szintű egységes oltalmi rendszerének létrehozása biztosítaná, amely magában foglalná a közös meghatározásokat, egy uniós szinten elismert nyilvántartásba vételi eljárást és a költségeket, az oltalom hatályát és a végrehajtási eszközöket, valamint a nem mezőgazdasági földrajzi árujelzés státuszának megadásáról határozó, hiteles, uniós szinten elismert hatóság felállítását, a 15 tagállamban már létező oltalmi normák aláásása nélkül;

Alkalmazási kör

41.  megerősíti, hogy a területi referencia nélkülözhetetlen a szakértelem azonosításához és a termék minőségének, eredetiségének és jellemzőinek jelöléséhez;

42.  támogatja azt a tág meghatározást, amely lehetővé tenné a termék és a földrajzi jelzéshez tartozó földrajzi terület közötti kapcsolat elismerését; úgy véli, hogy egy uniós szintű oltalmi rendszernek ki kell terjednie azokra a nem földrajzi nevekre is, amelyeket egyértelműen egy adott helyhez lehet társítani;

43.  e tekintetben támogatja, hogy az oltalmi rendszerbe olyan nem szövegalapú jelek és jelképek is bekerüljenek, amelyek egyértelműen egy adott régióhoz kötődnek;

44.  hangsúlyozza, hogy a nem mezőgazdasági földrajzi jelzések esetében a címkének/ismertető jelnek/márkanévnek/logónak egyszerűnek és könnyen felismerhetőnek kell lennie, tükröznie kell az áru regionális/helyi azonosságát, és legalább a termék származási helyének nyelvén és azon ország nyelvén kell készülnie, amelybe importálják;

45.  hangsúlyozza, hogy bizonyos jelzéseket ki kell zárni a földrajzi jelzések oltalma alól, úgy mint az általános fogalmakat vagy a homonimákat; hozzáteszi, hogy e tekintetben a mezőgazdasági földrajzi jelzésekről szóló 1151/2012/EU rendelet 6. cikkének (1), (3) és (4) bekezdésében szereplő kivételek példaként szolgálhatnának;

A nyilvántartásba vételi eljárás

46.  úgy véli, hogy a nyilvántartásba vételi eljárást kötelezővé kell tenni a jogbiztonság fokozása érdekében, különösen, ami a jogok alkalmazását illeti jogvita esetén; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a leghatékonyabb, legegyszerűbb leghasznosabb és legkönnyebben hozzáférhető termék-nyilvántartási mechanizmusra, és gondoskodjon arról, hogy a rendszer megfizethető, egyértelmű és átlátható eljárásokat biztosítson a nyilvántartásba vételhez, a módosításokhoz és a törlésekhez, ekképpen az érintettek számára jogi biztosítékokat nyújtva; felhívja a Bizottságot, hogy végezzen alapos elemzést az érdekelt felek pénzügyi és adminisztratív teendőinek minimalizálása érdekében;

47.  hangsúlyozza, hogy e rendszerhez kapcsolódóan létre kell hozni a földrajzi jelzések oltalma alatt álló nem mezőgazdasági termékek egységes, szabványosított és nyilvános európai nyilvántartását a kézműves termékek támogatása, valamint a fogyasztók és a termelők tájékoztatása és védelme érdekében, elkerülve ugyanakkor a fölösleges adminisztratív terheket;

48.  hangsúlyozza továbbá, hogy ennek a rendszernek a gazdasági és társadalmi hatás maximalizálása érdekében horizontális megközelítést kell követnie, valamint jelentősen meg kell szilárdítania a termelés és a származási terület közötti kapcsolatot, és fokoznia kell az átláthatóságot a termék hitelességének és eredetiségének megerősítése, valamint származásának szavatolása és nyomon követhetősége javításának elősegítése érdekében; rámutat, hogy rendszeres ellenőrzéseket kell végezni a „földrajzi jelzés” státusz odaítélése után annak biztosítása érdekében, hogy továbbra is teljesüljenek azok a kritériumok, amelyeken a státusz alapul;

49.  úgy véli, hogy a nyilvántartásba vételnek két fázisból kell állnia: először a nemzeti vagy regionális hatóságoknak helyszíni ellenőrzéseket kell végezniük annak megállapítása érdekében, hogy az egyedi jellemzők nem módosulnak-e; majd másodjára az egységes európai nyilvántartási rendszernek kell garantálnia a közös kritériumoknak való megfelelést az EU-ban mindenütt;

50.  azt javasolja, hogy a Bizottság ezzel összefüggésben vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a nem mezőgazdasági földrajzi jelzések nyilvántartása átkerüljön a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalhoz; javasolja, hogy az uniós szintű rendszer kezelését a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (BPHH) végezze;

51.  hangsúlyozza, hogy a rendszernek a minimálisra kell korlátoznia a vállalatok költségeit és adminisztratív terheit, emellett elegendő garanciát kell nyújtania a fogyasztók számára, és segítenie kell őket, hogy vásárláskor megalapozottabban dönthessenek;

52.  úgy véli, hogy a fent ismertetett rendszer keretében az érintett vállalkozásokra kellene hagyni a földrajzi árujelzések kidolgozását, különösen, ami a termékleírás meghatározását illeti, amellyel a földrajzi árujelzésnek összhangban kell állnia;

53.  támogatja a termékleírásban foglalt kritériumok rugalmas megközelítését annak érdekében, hogy ne csak akadályozzák, hanem elő is mozdítsák a termelési folyamatok fejlődését és a jövőbeni innovációkat, feltéve, hogy a végtermék minősége és eredetisége nem csorbul;

54.  úgy véli, hogy a termékleírásba bele kell foglalni legalább az alábbi kritériumokat: a felhasznált nyersanyagok, a termelési folyamat leírása, a területtel fennálló kapcsolat bizonyítása, a vállalati társadalmi felelősségvállalás elemei;

55.  javasolja, hogy elsősorban a termelők, egyesületeik és az érdekképviseleti szervezetek kapjanak felhatalmazást a nem mezőgazdasági termékek földrajzi jelzésének nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtására;

56.  hangsúlyozza, hogy a földrajzi árujelzésért cserébe hozzájárulást lehetne kérni a gyártóktól, feltéve, hogy egyszeri hozzájárulásról van szó, amely a viselt költségekhez képest méltányos, és az egész EU-ban egyformán alkalmazzák;

Ellenőrzési intézkedések

57.  úgy véli, hogy rendelkezni kell azokról a forrásokról is, amelyek a fenti eszköz által biztosított oltalmat hatékonnyá teszik a gyakorlatban függetlenül attól, hogy visszaélés esetén milyen eszközökkel forgalmazzák a terméket; hangsúlyozza, hogy gondoskodni kell arról, hogy a földrajzi jelzéseket a digitális piacon is hasonlóképpen oltalmazzák;

58.  hangsúlyozza a minőségellenőrzések fontosságát figyelembe véve a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági termékek közötti jelentős eltéréseket (pl. a gyártók száma);

59.  azt is támogatja, hogy az Európában forgalmazott termékek földrajzi árujelzéseinek nyomon követése érdekében vizsgálati, jogsértési és szankcionáló rendszert hozzanak létre;

60.  úgy véli, hogy a nem mezőgazdasági földrajzi árujelzések oltalmának maximalizálása érdekében a földrajzi jelzések helytelen használatára vonatkozó tilalmat nem csak ott kell alkalmazni, ahol fennáll a fogyasztók megtévesztésének veszélye, vagy ahol tisztességtelen verseny zajlik, hanem azokban az esetekben is, amikor egyértelműen feltüntetik az adott termék konkrét származását; ezért azt javasolja, hogy a TRIPS-megállapodás 23. cikkében előírt további oltalmat, amely eredetileg csak a borokra és a szeszes italokra alkalmazandó, terjesszék ki a nem mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzéseire is;

61.  valamennyi érdekelt fél előtt nyitott eljárás bevezetését javasolja, amelynek keretében kifogást lehet emelni a földrajzi jelzések nyilvántartásba vétele ellen;

62.  úgy véli, hogy mindez megkönnyítheti a hatékony felügyeleti eljárások létrehozását, így lehetőséget biztosít a fogyasztók és a gyártók számára, hogy megvédjék magukat a hamisítás, az utánzás és egyéb jogellenes gyakorlatok ellen;

A földrajzi jelzések és a korábban keletkezett jogok egyidejű fennállása

63.  úgy véli, lehetővé kell tenni, hogy a jövőbeli földrajzi árujelzések bármelyike párhuzamosan létezhessen az adott termékhez már hozzákapcsolt jogokkal, és figyelembe kell venni az Unióban nemzeti és helyi szinten jelenleg alkalmazott bevált gyakorlatokat;

64.  hangsúlyozza, hogy a márkanevek és a földrajzi árujelzések közötti viszonyt egyértelművé kell tenni a konfliktusok elkerülése érdekében;

65.  azt javasolja, hogy a márkanevek és a földrajzi árujelzések közötti kapcsolatra vonatkozó szabályokat a nem mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzésének oltalmára is alkalmazzák;

66.  javasolja, hogy azok a tagállamok, amelyek már rendelkeznek oltalom alá tartozó földrajzi árujelzéssel, megfelelő hosszúságú átmeneti időszakot kapjanak a megfelelés biztosításához, egyúttal azon átmeneti intézkedések alkalmazásához, amelyek az uniós mechanizmusra való áttérést megelőzően lehetővé teszik a két rendszer egymással párhuzamos létezését;

o
o   o

67.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.
(2) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.
(3) HL L 39., 2008.2.13., 16. o.
(4) HL L 84., 2014.3.20., 14. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat