Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2015/2132(BUD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0298/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0298/2015

Viták :

PV 27/10/2015 - 10
CRE 27/10/2015 - 10

Szavazatok :

PV 28/10/2015 - 7.2
CRE 28/10/2015 - 7.2
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0376

Elfogadott szövegek
PDF 771kWORD 215k
2015. október 28., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
Az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése
P8_TA(2015)0376A8-0298/2015

Az Európai Parlament 2015. október 28-i állásfoglalása az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről szóló tanácsi álláspontról (11706/2015 – C8-0274/2015 – 2015/2132(BUD))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2007. június 7-i 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozatra(1),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(4),

–  tekintettel a költségvetés (III. szakasz – Bizottság) elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról szóló, 2015. március 11-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az Európai Parlament 2016-os pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2015. április 29-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének a Bizottság által 2015. június 24-én elfogadott tervezetére (COM(2015)0300),

–  tekintettel az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének tervezetéről szóló, a Tanács által 2015. szeptember 4-én elfogadott, és az Európai Parlamentnek 2015. szeptember 17-én továbbított álláspontra (11706/2015 – C8‑0274/2015),

–  tekintettel a 2016. évi költségvetés tervezetéről folytatandó háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról szóló, 2015. július 8-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel „A menekültügyi válság kezelése: azonnali operatív, költségvetési és jogi intézkedések az európai migrációs stratégia keretében” című közleményre, amelyet a Bizottság 2015. szeptember 23-án terjesztett az Európai Parlament, az Európai Tanács és a Tanács elé (COM(2015)0490),

–  tekintettel az Európai Unió 2016. évi általános költségvetési tervezetéhez fűzött 1/2016. (COM(2015)0317) és 2/2016. (COM(2015)0513) számú módosító indítványokra;

–  tekintettel eljárási szabályzata 88. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0298/2015),

III.szakasz

Általános áttekintés

1.  hangsúlyozza, hogy a 2016-os költségvetés parlamenti olvasata teljes mértékben tükrözi az általános iránymutatásokról szóló 2015. március 11-i, valamint a háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról szóló 2015. július 8-i, fent említett állásfoglalásokban elsöprő többséggel elfogadott politikai prioritásokat;emlékeztet arra, hogy ezek közé tartozik a belső és külső szolidaritás, és különösen a migrációs és menekültügyi válság hatékony kezelése, valamint a versenyképesség fokozása Unió-szerte a színvonalas munkahelyek létrehozása, továbbá a vállalkozások és a vállalkozói szellem erősítése révén;

2.  rámutat, hogy az Uniónak jelenleg számos súlyos vészhelyzettel kell szembenéznie, különös tekintettel az eddig példátlan migrációs és menekültügyi válságra; meggyőződése, hogy a lehető legsürgősebben és kiemelt prioritásként megfelelő pénzügyi forrásokat kell mozgósítani az uniós költségvetésben annak érdekében, hogy meg tudjunk felelni a politikai kihívásoknak, és hogy az Unió hatékonyan tudjon fellépni és reagálni ezekre a válsághelyzetekre; tudatában van annak, hogy a migrációs és menekültügyi válságot nem lehet pusztán anyagi eszközökkel megoldani, és hogy átfogó megközelítésre van szükség ahhoz, hogy mind belső, mind külső vonatkozásait kezelni lehessen; úgy véli, hogy rendkívüli időkben különleges intézkedésekre, továbbá erős politikai elkötelezettségre van szükség annak érdekében, hogy új előirányzatokat biztosítsunk erre a célra; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a szolidaritás képezi az uniós költségvetés egyik alapvető elvét; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a menekültügyi válság kapcsán a szolidaritás nem egyformán mutatkozik meg a tagállamokban; kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki javaslatot arról, hogy az uniós költségvetés hogyan serkenthetné a tagállamokat a szolidaritást illető kiegyensúlyozottabb hozzáállásra;

3.  megjegyzi, hogy a 2016. évi költségvetésben a Parlament már a kezdetektől fogva kiemelt figyelmet fordított a migrációra és a menekültügyre; emlékeztet korábbi nyilatkozataira, miszerint a migrációs áramlásokat a belső és külső szolidaritás kereszteződési pontján kell kezelni, valamint hogy egy integrált megközelítés keretében külső finanszírozási eszközöket is be kell vonni annak érdekében, hogy kezeljük azon problémák kiváltó okait, amelyekkel az Unió jelenleg szembesül; emlékeztet a Schengeni Megállapodáshoz és a Dublini Rendelethez(8) hasonló közös szerződésekre és megállapodásokra, valamint a kötelező erejű áthelyezési válságmechanizmus létrehozására irányuló bizottsági javaslatra (COM(2015)0450);

4.  ezért úgy határoz, hogy a migrációs válságra adandó első válaszlépésként haladéktalanul átfogó módosítási csomagot terjeszt elő a költségvetési tervezet (KT) 1161 millió euróval történő növelése érdekében mind a 3. fejezet (Biztonság és uniós polgárság), mind a 4. fejezet (Globális Európa) alatt; hangsúlyozza, hogy a válság belső dimenzióját illetően a Parlament módosításai már teljes körűen integrálják és figyelembe veszik a menedékkérők áthelyezésére vonatkozó két csomagot, és további forrásnövelést javasolnak a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF), valamint az e területen tevékenykedő uniós ügynökségek részére; a külső dimenzió tekintetében felhívja a figyelmet a 4. fejezet alatti egyedi programok – például az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz, a Fejlesztési Együttműködési Eszköz, a Humanitárius Segítségnyújtási Eszköz és az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz – forrásainak emelését célzó számos további előirányzatra;

5.  hangsúlyozza azonban, hogy e módosítások mellett tekintetbe kell venni a Bizottság 2/2016. számú módosító indítványát, amely a második áthelyezési csomagon túlmenően a Bizottság fent említett, 2015. szeptember 23-i közleményében kifejtett további intézkedéseket is tartalmazni fogja; sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a Parlamentnek és a Tanácsnak nincs több ideje az említett módosító indítvány elfogadhatóságának részletesebb vizsgálatára, de megérti, hogy azonnali válaszra van szükség, és hogy nagyon sürget az idő; hangsúlyozza, hogy a Parlament teljes mértékben támogatja ezeket az új intézkedéseket, és új előirányzatok révén a 2016. évi költségvetés kapcsán kiadott saját álláspontjában javasolt szinten túlmenően is meg fogja védeni azok finanszírozását;

6.  úgy határoz továbbá, hogy lépéseket fog tenni az európai gazdálkodókat – különösen a tejágazatban – sújtó jelenlegi válság kapcsán, és már a 2016. évi költségvetésre vonatkozó álláspontjának részévé fogja tenni a rendkívüli intézkedéseket tartalmazó, a Bizottság által bejelentett 500 millió eurós támogatási programot; bízik abban, hogy a Bizottság 2/2016. számú módosító indítványában pontosan szerepel, hogy ebben az összefüggésben mely költségvetési tételeket kell megerősíteni; üdvözli a Bizottságnak azt a döntését, hogy a válságokra képzett tartalék a 2015. évi költségvetésben szereplő fel nem használt előirányzatait át fogja csoportosítani a 2016. évi költségvetésbe, és nyugtázza, hogy ezeket a fel nem használt forrásokat az 1306/2013/EU rendelet értelmében a közvetlen támogatások kedvezményezettjeinek járó visszatérítések fedezésére fogja felhasználni;

7.  tudatában van annak, hogy a versenyképesség, a növekedés és a minőségi foglalkoztatás ösztönzése révén sokkal nagyobb erőfeszítést kell kifejteni az uniós gazdaság hiányosságainak orvoslására; hangsúlyozza, hogy e tekintetben a mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint a szociális vállalkozások fontos szerepet játszanak; ezért 16,5 millió euróval megerősíti a COSME programot; úgy határoz továbbá, hogy 2016-ra új kötelezettségvállalásokra tesz javaslatot az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (YEI) folytatása érdekében, amelynek teljes pénzügyi keretét előreütemezték a 2014–2015-ig terjedő időszakra; elismeri, hogy ez a program jelentősen hozzájárul a munkanélküliség elleni küzdelemhez, és eltökélt szándéka, hogy a végrehajtás során felmerülő bármiféle finanszírozási hiány megelőzése érdekében biztosítja a szükséges előirányzatokat; ezért 473,2 millió euróval növeli a 2016. évi előirányzatokat, ami megegyezik a YEI-re eredetileg elkülönített éves szintű támogatással;

8.  megismétli azon meggyőződését, hogy az Unió költségvetése nem finanszírozhat új kezdeményezéseket úgy, hogy emiatt a meglévő programok és szakpolitikák hátrányba kerülnek, és a már vállalt politikai kötelezettségeket elhanyagolják; miközben teljes mértékben elismeri és megerősíti, hogy jelentős politikai és pénzügyi támogatást kíván nyújtani az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) elindításához, be kívánja tartani az Európai Stratégiai Beruházási Alapról folyó tárgyalások során tett kötelezettségvállalását, nevezetesen hogy az éves költségvetési eljárás keretében a lehető legnagyobb mértékben csökkenti a Horizont 2020-ra és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre (CEF) gyakorolt költségvetési hatást; ezért azt javasolja, hogy az ESBA garanciaalapjának feltöltése miatt e két program előirányzataiban bekövetkezett csökkentéseket teljes mértékben (1326 millió euró összegben) ellentételezzék 2016-ban annak érdekében, hogy azok maradéktalanul meg tudják valósítani a jogalapjuk elfogadásával alig két évvel ezelőtt kitűzött célokat;

9.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy teljes mértékben tiszteletben kell tartani a 2015–2016-os kifizetési tervről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által közösen elfogadott együttes nyilatkozatot, amely a 2007–2013-as időszak kohéziós programjai fennálló kifizetési hátralékának 2016 végéig történő mintegy 2 milliárd euróra való csökkentésére irányuló közös kötelezettségvállalást tükrözi; e tekintetben helyteleníti, hogy a Tanács által javasolt csökkentések közvetlenül szöges ellentétben állnak e kifizetési tervvel; hangsúlyozza továbbá, hogy a jövőben el kell kerülni az ilyen fenntarthatatlan hátralék felhalmozódását, és felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki konkrét javaslatokat erre vonatkozóan; úgy véli ezért, hogy az előre nem látható kifizetési igényeket új előirányzatokból kell fedezni, és hogy a Görögország javára történő, 2016. évi 1 milliárd eurós előreütemezést a többéves pénzügyi keret felső kifizetési határán belüli előirányzatokból kell finanszírozni; hangsúlyozza azt a régóta fennálló álláspontját, hogy a Rugalmassági Eszköz keretében igénybe vett kötelezettségvállalásokból származó kifizetéseket e felső határ felett kell elszámolni;

10.  visszaállítja a költségvetési tervezet Tanács által javasolt minden csökkentését (563,6 millió euró kötelezettségvállalási előirányzat és 1421,8 millió euró kifizetési előirányzat); nem érti a javasolt csökkentések mögött húzódó okokat, például a Horizont 2020 és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz előirányzatainak csökkentését, mivel az ESBA-hoz, valamint – különösen a közelmúltbeli események fényében – a fejlesztési és szomszédsági politikához való átcsoportosítások miatt már mindkét program hátrányt szenvedett; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a költségvetési tervezet ilyen jelentős mértékű csökkentésére irányuló javaslataival a Tanács nagyrészt figyelmen kívül hagyja az uniós költségvetés vitathatatlan hozzáadott értékét; vitatja mindenesetre a Tanács azon kifejezett szándékát, hogy az alacsony végrehajtási arányú vagy kis felvevőképességű költségvetési tételeket csökkenti, mivel ezt az érvelést nem támasztják alá a tényleges végrehajtási adatok, és nem veszi figyelembe az egyes programok eltérő végrehajtási ütemezését;

11.  sajnálja, hogy a Bizottság szakértői munkacsoportjai továbbra sem tudnak egyensúlyt elérni, mivel túlzottan a vállalati érdekek irányítják őket;

12.  úgy ítéli meg, hogy e sürgető igények kielégítő mértékű finanszírozásához a többéves pénzügyi keret nagyon szoros 2016-os kereteinek figyelembevételével a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet szerinti összes rendelkezésre álló eszközt – köztük a Rugalmassági Eszköz teljes összegét – igénybe kell venni; reméli, hogy a Tanács osztja ezt a megközelítést, és hogy az egyeztetés során könnyen megállapodásra tud majd jutni vele, lehetővé téve az Unió számára, hogy felnőjön a feladathoz, és hatékony választ adjon az előtte álló kihívásokra; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keret felső korlátain belül 2015-ben rendelkezésre álló összes kötelezettségvállalási előirányzatot fel kell használni, amint a jogi feltételek teljesülnek; reméli, hogy előzetes megállapodásra fog jutni a Tanáccsal és a Bizottsággal ebben az ügyben;

13.  emlékeztet arra, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló politikai megállapodás nyomán a három uniós intézmény által kiadott közös nyilatkozat szerint az éves költségvetési eljárásokba a nemi vonatkozásokat is megfelelő módon be fogják építeni; hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését horizontális elvként az uniós politikák részévé kell tenni, és felhív a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés átfogó megvalósítására; üdvözli továbbá az uniós költségvetés környezetbarátabbá tétele érdekében megtett első lépéseket; rámutat arra, hogy az éghajlat- és környezetbarát forrásfelhasználás tekintetében elfogadott célok teljesítése érdekében ezt a folyamatot folytatni kell;

14.  a 2016. évi előirányzatok átfogó szintjét 157 427,3 millió euró kötelezettségvállalási előirányzatban és 146 459,3 millió euró kifizetési előirányzatban határozza meg;

1a.alfejezet – Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

15.  helyteleníti, hogy a Tanács az idén is jelentősen csökkenteni kívánja az 1a. alfejezetet: a költségvetési tervezethez képest 140,9 millió eurós csökkentést javasol a kötelezettségvállalási előirányzatok és 435,4 millió eurós csökkentést a kifizetési előirányzatok terén; rámutat, hogy e csökkentések mintegy fele a Horizont 2020-at érinti, ami azt jelenti, hogy miután előirányzatainak egy részét átcsoportosították az ESBA-hoz, a program 2016-ban újabb csökkentéseket szenvedne el;

16.  hangsúlyozza, hogy a koherens megközelítés érdekében a Tanács által az alacsony felvevőképesség miatt az 1a. alfejezet programjai tekintetében 2015 júniusában végrehajtott számos csökkentést most el kell törölni amiatt, hogy 2015 szeptemberében e programok végrehajtása jelentősen felgyorsult; megjegyzi, hogy ez a programok életciklusára jellemző, általános trend; úgy határoz ezért, hogy mind a kötelezettségvállalásokat, mind a kifizetéseket illetően visszaállítja a költségvetési tervezetet a Tanács által csökkentett tételek esetében;

17.  a foglalkoztatással, a vállalkozásokkal és a vállalkozói szellemmel kapcsolatos 2016. évi prioritásaival összhangban és az eddigi felvevőképesség alapos értékelését követően úgy határoz, hogy a Horizont 2020 és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz által az ESBA miatt elszenvedett csökkentések maradéktalan ellentételezésén túlmenően javasolja néhány program (COSME, Horizont 2020, EaSI és Erasmus+) előirányzatainak a költségvetési tervezetben szereplő szint fölé való emelését;

18.  hangsúlyozza különösen, hogy a COSME előirányzatainak 2014–2015-ös előreütemezése kifejezetten előnyösnek bizonyult, mivel az elmúlt néhány évben a kkv-k igénye folyamatosan nőtt a piaci hozzáférést elősegítő finanszírozás iránt; ellenzi ezért a COSME csökkentését 2015-höz képest, és úgy határoz, hogy e program előirányzatait a költségvetési tervezetben szereplő szint fölé emeli; emlékeztet rá, hogy a Bizottság már jelezte a COSME pénzügyi eszközeinek 2015-ös, 2016-os és 2017-es hiányát, ami szemlélteti a rendelkezésre álló kötelezettségvállalások és a várható igények közötti különbséget; a COSME program keretén belül az „Erasmus fiatal vállalkozóknak” program előirányzatainak jelentős megerősítésére szólít fel, tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló források nem elegendőek a részvételi igények kielégítéséhez;

19.  felhívja a Bizottságot, hogy elemezze a kötelező tanúsítási és engedélyezési eljárások kapcsán fizetendő díjak és illetékek jelentette pénzügyi terheket; sürgeti a Bizottságot, hogy készítsen megbízható elemzést e költségeknek az iparvállalatok és a kkv-k versenyképességére gyakorolt hatásáról;

20.  úgy határoz, hogy a három felügyeleti ügynökség (az EBH, az EIOPA és az EÉPH) és az ACER költségvetési előirányzatait a költségvetési tervezetben szereplő szint fölé emeli annak érdekében, hogy megnövekedett feladataik ellátásához elegendő forrással rendelkezzenek;

21.  ismételten hangsúlyozza, hogy támogatja az ITER programot, és elkötelezett annak megfelelő finanszírozása mellett; aggodalmát fejezi ki azonban e program esetleges további késedelmei és az így felmerülő további költségek, valamint ezeknek az uniós költségvetésre potenciálisan gyakorolt hatása miatt; ezért sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az ITER 2016-os előirányzatainak szintjét nem állt módjában felmérni a frissített kifizetési terv és ütemezés alapján, amelyet csak a 2015. novemberi ITER-Tanácson fognak előterjeszteni; reméli azonban, hogy a felülvizsgált tervből kielégítő módon kiderül, hogy a 2013. évi mentesítésről szóló parlamenti állásfoglalásban(9) megfogalmazott ajánlásokat megfelelően figyelembe vették, és hogy biztosítani fogják az eredményes pénzgazdálkodást és a kiadások hatékonyságát; fel kívánja vetni ezt a kérdést a 2016. évi költségvetési egyeztetésen; ragaszkodik továbbá a teljes átláthatósághoz a Fúziósenergia-fejlesztési Közös Vállalkozás ITER programhoz való hozzájárulásainak felhasználását illetően; megfelelő elszámoltathatósági mechanizmus létrehozását kéri, amely világos áttekintést nyújt a nemzetközi projekthez nyújtott pénzügyi források összegéről, és értékeli felhasználásuk eredményességét;

22.  az előirányzatok egy részét fenntartja a pénzügyi jelentések és a könyvvizsgálat standardizálására, és felszólít a Maystadt-jelentés ajánlásainak végrehajtására az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) feladatai és felelősségi köre tekintetében, megerősítve ezáltal is az Unió befolyását a nemzetközi számviteli standardok kidolgozása terén; aggódik az IFRS Alapítvány számára biztosított jelentős uniós finanszírozás miatt is, amely nem jár együtt az elszámoltathatósággal, átláthatósággal és demokratikus jelleggel kapcsolatos szükséges javulásokkal;

23.  emiatt az 1a. alfejezet kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatainak szintjét 1405,5 millió, illetve 491,5 millió euróval a költségvetési tervezetben szereplő szint fölé emeli (ideértve a kísérleti projekteket és az előkészítő intézkedéseket is), ezzel a kötelezettségvállalások felső korlátját 1316,9 millió euróval meghaladva, amelyet a rendelkezésre álló tartalékkeret kimerítését követően a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet értelmében a rugalmasság tekintetében rendelkezésre álló valamennyi eszköz révén kell finanszírozni;

1b.alfejezet – Gazdasági, társadalmi és területi kohézió

24.  helyteleníti a kötelezettségvállalási előirányzatok 3,1 millió eurós, és – ami még ennél is fontosabb – a kifizetési előirányzatok 220,1 millió eurós, Tanács által javasolt csökkentését az 1b. alfejezet alatt, többek között a lezáruló költségvetési sorokban; felszólítja a Tanácsot annak kifejtésére, hogy ezek a csökkentések hogyan egyeztethetők össze azzal a céllal, hogy egyrészt csökkentsük a kifizetési hátralékot, másrészt hogy el lehessen kerülni a 2014–2020-as programok végrehajtását érintő hátrányos következményeket és szükségtelen késedelmeket; emlékeztet arra, hogy a kohéziós politika az Unió fő beruházási politikája, amelynek célja az európai régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése révén; hangsúlyozza, hogy az olyan eszközök, mint az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés alapvető jelentőséggel bírnak a konvergencia előmozdítása, a fejlettségbeli különbségek csökkentése és színvonalas és fenntartható munkahelyek létrehozásának támogatása tekintetében;

25.  tudomásul veszi a Bizottságnak a tagállamok legutóbbi előrejelzésein alapuló előzetes meglátását, miszerint 2016-ban várhatóan csúszni fog a kohéziós politika programjainak végrehajtása; attól tart, hogy az európai strukturális és beruházási alapok új ciklusa végrehajtásának harmadik évében – amikor a programok teljes lendülettel haladnak előre – az előirányzatok bármilyen jelentős kihasználatlansága nemcsak káros hatással lenne a kitűzött helyi célok időben való megvalósítására, de jelentős nyomást helyezne a következő évek kifizetéseire is, mivel valószínűsíthetően újra kifizetetlen számlák halmozódnának fel; sürgeti az érintett tagállamokat, hogy – például a programokért felelős hatóságok gyors kijelölésével, valamint a nemzeti közigazgatási eljárások egyszerűsítésével és többszöri alkalmazásuk elkerülésével – mihamarabb számolják fel a késedelmes végrehajtás mögöttes okait; a fizetési tervvel összhangban kéri a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a 2014 és 2020 közötti programozási időszakkal kapcsolatos kifizetések alakulását az 1b. alfejezet alatt, többek között részletes és rendszeresen frissített előrejelzéseket bocsátva vitára az ebből a célból összehívott intézményközi megbeszéléseken, és szükség szerint megfelelő javaslatokat téve;

26.  emlékeztet arra, hogy a 2014–2015-ös előreütemezés miatt a Bizottság 2016-ban nem javasolt kötelezettségvállalási előirányzatokat az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára; úgy határoz, hogy az Európai Szociális Alapról szóló rendelettel(10) összhangban, amely rendelkezik a tevékenységek folytatásának lehetőségéről, 473,2 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot bocsát az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés rendelkezésére, amely összeg megegyezik a programra eredetileg előirányzott éves támogatással; meggyőződése, hogy e fontos, az Unió egyik legsürgetőbb kihívására választ kereső program finanszírozását nem szabad leállítani 2015-ben; hangsúlyozza, hogy a kiegészítő finanszírozást a program kibővítésére kell felhasználni, ezzel is egyre több fiatalt hozzásegítve ahhoz, hogy tisztességes és állandó munkahelyet találjon; sürgeti a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt abból a célból, hogy az európai fiatalok érdekében felgyorsítsák a kezdeményezés helyi megvalósítását; sürgeti a Bizottságot, hogy számoljon be a Parlamentnek az Unió által finanszírozott, az ifjúsági munkanélküliséggel szembeni fellépést szolgáló intézkedésekről, valamint az ezen intézkedések révén elért eredményekről;

27.  figyelemmel a kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre, az 1b. alfejezet kötelezettségvállalási előirányzatait 482,7 millió euróval, a kifizetési előirányzatokat pedig 1 164 millió euróval növeli a költségvetési tervezethez képest, ezzel a kötelezettségvállalások felső korlátját 467,3 millió euróval meghaladva, amelyet a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben a rugalmasság tekintetében rendelkezésre álló eszközök révén kell finanszírozni;

2.fejezet – Fenntartható növekedés: természeti erőforrások

28.  megállapítja, hogy a Tanács a 2. fejezetben is csökkentette az előirányzatokat a kötelezettségvállalások esetében 199,9 millió euróval, míg a kifizetések esetében 251,1 millió euróval, ami érinti a vidékfejlesztést, az Európai Tengerügyi és Halászati Alapot (ETHA) és a LIFE programot; úgy gondolja, hogy továbbra is a 2/2016. számú módosító indítványnak kellene az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) előirányzatok bármilyen megbízható újraértékelésének alapjául szolgálnia; ennek megfelelően visszaállítja a költségvetési tervezetben szereplő szintet;

29.  üdvözli, hogy a Bizottság 500 millió euró összegű sürgősségi intézkedéseket tartalmazó átfogó csomagra tett javaslatot az európai mezőgazdasági termelők – és elsősorban a nyersanyagárak esésével és a tejtermelés növekedésével szembesülő tejágazat – támogatására; hangsúlyozza, hogy a helyzet a távoli területeken a legsúlyosabb, ahol a tejágazat társadalmi-gazdasági jelentősége megkérdőjelezhetetlen; a Bizottság bejelentésének támogatásaként olvasata során elfogadja ezt az összeget, és várakozással tekint elébe, hogy az egyeztetési eljárás során a 2/2016. számú módosító indítvány alapján azt teljes körűen beillesszék a költségvetésbe; hangsúlyozza, hogy ennek a csomagnak hozzá kell adódnia a mezőgazdasági termékekre vonatkozó orosz embargó miatt – Oroszország az uniós mezőgazdasági kivitel második legjelentősebb célállomása – az európai gazdálkodókat sújtó veszteségeket és a hosszú távú hatásokat orvosolni hivatott intézkedésekhez;

30.  úgy ítéli meg, hogy az export-visszatérítések torzítják a kereskedelmet és ellentétesek az EU fejlesztési céljaival; ezért támogatja teljes megszüntetésüket;

31.  megismétli, hogy a KAP-előirányzatok, illetve bármilyen más költségvetési előirányzat nem használható fel a halállal végződő bikaviadalokkal kapcsolatos tevékenységek finanszírozására; emlékeztet arra, hogy az ilyen jellegű finanszírozás egyértelműen ütközik a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló európai egyezménnyel (98/58/EK tanácsi irányelv)(11);

32.  hangsúlyozza, hogy az Európai Tengerügyi és Halászati Alap révén bővült az Unió feladatköre; ezért visszaállítja a 2015. évi költségvetés kifizetési előirányzatait a halászattal kapcsolatos tudományos szakvélemények és ismeretek finanszírozása terén, mivel az adatgyűjtés nagyban támogatja a döntéshozatalt; megerősíti az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (EFCA) költségvetését annak érdekében, hogy támogassa a közös halászati politika koordinálásában és végrehajtásában betöltött szerepét;

33.  ennélfogva növeli a kötelezettségvállalási előirányzatokat 510,4 millió euróval, és a kifizetési előirányzatokat 520,6 millió euróval (ideértve a kísérleti projekteket és az előkészítő intézkedéseket is), 647,2 millió eurós tartalékkeretet hagyva ezzel a 2. fejezetben a kötelezettségvállalások felső korlátja alatt;

3.fejezet – Biztonság és uniós polgárság

34.  emlékeztet arra, hogy a költségvetési tervezet emelte a forrásokat a biztonság és a migráció terén, ideértve egy 40 000 nemzetközi védelemre szoruló személy áthelyezését célzó 150 millió eurós programot, amelynek következtében a Bizottság a fejezet felső korlátját 124 millió euróval meghaladta, és ezért a Rugalmassági Eszköz ennek megfelelő igénybevételét javasolta; üdvözli, hogy a Tanács elvben hozzájárult a Rugalmassági Eszköz e célból történő igénybevételéhez; rámutat azonban, hogy a menekültügyi válság kezeléséhez hosszú távú pénzügyi tervre van szükség, és úgy véli, hogy ezt is a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatával kell megoldani;

35.  a jelenlegi rendkívüli menekült- és bevándorlóáradatra tekintettel úgy határoz, hogy a többletforrásokat a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap megerősítésére fordítja; ezzel összefüggésben határozottan támogatja a további 120 000 személy áthelyezésére szolgáló második 780 millió eurós csomagot; úgy határoz, hogy olvasatába belefoglalja a szükséges finanszírozást, és az első áthelyezési csomagot 20 millió eurónyi áthelyezési költség (500 EUR/bevándorló Olaszország és Görögország számára) hozzáadásával összehangolja a második csomaggal; egyetért azzal, hogy további 79 millió eurót kell a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap általános megerősítésére fordítani; felhívja a figyelmet arra, hogy a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap számára megfelelő finanszírozási lehetőségeket kell biztosítani az elkövetkezendő években is; emlékeztet arra, hogy új, objektív és tartós körülmények felmerülése esetén az intézményközi megállapodás 17. pontja lehetővé teszi a program teljes időtartamára előirányzott összeg több mint 10%-os növelését;

36.   megjegyzi, hogy ezek az intézkedések csak az első lépést jelentik az Unió alapelvét képező szolidaritás teljes körű végrehajtását illetően; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy maradéktalanul hajtsák végre a fent említett, 2015. szeptember 23-i bizottsági közleményben benyújtott terveket, és kötelezzék el magukat egyértelműen az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt emberi jogok tiszteletben tartása mellett; hangsúlyozza a visszatérési eljárások megfelelő, a Chartával összhangban történő finanszírozásának fontosságát, valamint a visszaküldés tilalmának elvét annak érdekében, hogy egy hatékony visszatérési politika révén elejét lehessen venni a szabálytalan migrációnak és csökkenteni lehessen azt; rámutat annak fontosságára, hogy a menekültek származási országuk közelében kapjanak támogatást, és hogy a tagállamok könnyítsenek menedékjogi eljárásaikon;

37.  végezetül úgy határoz, hogy a bevándorlással kapcsolatos feladatokat ellátó ügynökségek költségvetését összesen 26 millió euróval emeli, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalnak ítélve meg a legnagyobb, a költségvetési tervezetet 12 millió euróval meghaladó növekedést; emlékeztet arra, hogy ez az ügynökség központi, koordináló szerepet tölt be a nemzetközi védelem területén bevezetett ideiglenes intézkedések végrehajtása során, és egyre többször kérik fel arra, hogy nyújtson segítséget az érintett tagállamoknak;

38.  üdvözli a Bizottság 2015. szeptember 23-i közleményét, és a 2/2016. számú módosító indítványban szereplő, annak megfelelő intézkedéseket, vagyis 600 millió euró összegű kiegészítő szükséghelyzeti támogatás előirányozását a leginkább érintett tagállamok számára; meg van győződve arról, hogy az Európai Bizottság példamutató szerepet tölt be ezen a területen, és ezzel megerősíti azt a hozzáállást, amely a Parlament olvasatára jellemző; készen áll arra, hogy az egyeztetés során további növelésekről tárgyaljon;

39.  helyteleníti, hogy a költségvetési tervezethez képest a Tanács 25,1 millió és 33,6 millió euróval csökkenti a kifizetési, illetve a kötelezettségvállalási előirányzatokat; úgy véli, hogy ezek a csökkentések veszélyeztetik a 3. fejezet alatti programok és fellépések megfelelő végrehajtását; ebben az összefüggésben emlékeztet arra, hogy – bár a javasolt csökkentések közül némelyek elhanyagolhatónak tűnnek – szem előtt kell tartani, hogy több fontos és értékes program viszonylag kis méretű, és emiatt rendkívül kiszolgáltatott; ezért úgy határoz, hogy visszaállítja az előirányzatok költségvetési tervezetben szereplő szintjét;

40.  ezen túlmenően szükségesnek tartja – mivel azok fontos szerepet töltenek be az alapvető európai értékeket képviselő kulturális és kreatív ágazatok támogatásában –, hogy a költségvetési tervezetben szereplő összegen túlmenően összesen 10,5 millió euró összegű kötelezettségvállalási előirányzattal növeljék a kultúrával és médiával foglalkozó alprogramokat, ezen belül a multimédiás tevékenységeket, valamint a kulturális és kreatív ágazatok 2016-ra tervezett garanciaeszközét, amelynek célja, hogy megoldja a kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő kkv-k és szervezetek finanszírozáshoz való hozzáférésének kritikus problémáját;

41.  szintén prioritásnak tekinti az „Európa a polgárokért” program 1,5 millió eurós megerősítését, valamint a program költségvetési nómenklatúrájának módosítását oly módon, hogy az európai polgári kezdeményezés végrehajtására külön sor álljon rendelkezésre;

42.  megjegyzi, hogy olvasata alapján a kötelezettségvállalási előirányzatok (beleértve a kísérleti projekteket és az előkészítő intézkedéseket is) 1055,1 millió euróval meghaladják a 3. fejezet felső korlátját, továbbá 931,1 millió euróval a költségvetési tervezetet , a kifizetési előirányzatok pedig 586,5 millió euróval növekednek; ezért javasolja, hogy a többéves pénzügyi keretben rendelkezésre álló minden eszközt vegyenek igénybe a migrációval kapcsolatos megerősített csomag finanszírozása érdekében;

4.fejezet – Globális Európa

43.  rámutat, hogy a Tanács az összes fejezet közül a 4. fejezet előirányzatait csökkentette legnagyobb mértékben, mind a kötelezettségvállalásokat (-163,4 millió euró), mind a kifizetéseket (-450,4 millió euró) illetően; meglepetéssel veszi tudomásul, hogy a leginkább érintett eszközök az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (nevezetesen a földközi-tengeri országokban a szegénység és a biztonság), a Fejlesztési Együttműködési Eszköz (beleértve a migrációs és menekültügyi tematikus célkitűzést), valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (annak ellenére, hogy a tagjelölt országokba jelentős számú menekült érkezett, illetve hogy a fő migrációs útvonalakon helyezkednek el); hangsúlyozza, hogy ez a megközelítés szöges ellentétben áll a migrációs stratégiával, a menekültügyi válsággal, valamint a származási és a tranzitországokkal való együttműködéssel kapcsolatban a Tanács és az Európai Tanács által kiadott nyilatkozatokkal;

44.  mindezek alapján úgy határoz, hogy visszaállítja a költségvetési tervezetben szereplő előirányzatokat; megjegyzi, hogy a 4. fejezetben a kifizetések helyzete továbbra is jelentős aggodalomra ad okot, mivel az áthozatalok között jelentős számú kifizetetlen számla szerepel, és mivel a kifizetési előirányzatok ismétlődő alulbecslése miatt a szerződéses kötelezettségeket önkényesen el kellett halasztani; következésképpen ismételten megerősíti, hogy a kifizetési előirányzatok Bizottság által javasolt növelésére mindenképpen szükség volt, függetlenül attól, hogy az eddig soha nem látott méretű migrációs és menekültügyi válság időközben újabb kihívások elé állította az Uniót a külső fellépések terén;

45.  a migrációs és menekültügyi válsággal kapcsolatos módosítási csomagot kiegészíti azzal, hogy célzottan megerősíti mindenekelőtt az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (+178,1 millió euró), továbbá a Fejlesztési Együttműködési Eszköz (+26,6 millió euró), a humanitárius segély (+26 millió euró), az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (+11,2 millió euró), a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz (+12,6 millió euró), valamint a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (+1 millió EUR) kötelezettségvállalási előirányzatait; miközben támogatja, hogy az aktuális kihívásoknak való megfelelés érdekében ezeken a programokon belül szükség esetén átrendezzék a prioritásokat, hangsúlyozza, hogy ez nem vezethet ahhoz, hogy kevesebb erőfeszítést tesznek a jogalap szerinti eredeti célkitűzések megvalósítása érdekében, kockáztatva ezzel az európai szomszédság vagy más érintett régiók stabilitását; kitart amellett, hogy átfogó és az emberi jogokon alapuló megközelítést kell követni, amely összekapcsolja a migrációt a fejlődéssel és a legális migránsok, valamint a menedékkérők és a menekültek integrációjára való törekvéssel; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi migrációs válság hatékony kezelése – és különösen a harmadik országokban lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek egészségügyi és oktatási szükségleteinek kielégítése – érdekében meg kell erősíteni az együttműködést a származási és tranzitországokkal és a feléjük vállalt kötelezettségeket; úgy véli ezért, hogy az egyes jogalapok szerinti eredeti célokon túlmenő további kezdeményezések finanszírozásához mindenképpen szükség van ezekre a növelésekre;

46.  megjegyzi, hogy a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alapot és az afrikai stabilitás megteremtését, valamint a szabálytalan migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás kiváltó okainak kezelését célzó uniós szükséghelyzeti alapot azért hozták létre, mert az uniós költségvetés nem elég rugalmas és nem rendelkezik kellő forrásokkal ahhoz, hogy lehetővé tegye gyors és átfogó válasz adását a válságra; hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata/módosítása során átfogóbb megoldást kell találni arra, hogy hogyan lehet az uniós költségvetésből származó humanitárius segítségnyújtási és fejlesztési támogatásokat hatékonyabban és könnyebben elérhető módon felhasználni, és hogy hogyan lehet azokat sikeresen ötvözni az Európai Fejlesztési Alappal, valamint a tagállamok által kínált kétoldalú segítségnyújtással; kéri, hogy a 4. fejezet alatti programok további előirányzatait elsősorban a két finanszírozási alap, valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és az Élelmezési Világprogram azonnali segélynyújtási programjai forrásainak növelésére fordítsák; felhívja az egyes tagállamokat, hogy a szavakat fordítsák tettekre, és egészítsék ki a finanszírozási alapokhoz nyújtott hozzájárulásukat oly mértékben, hogy az ugyanannyit tegyen ki, mint az uniós hozzájárulás, és hogy késlekedés nélkül gondoskodjanak az ENSZ-ügynökségek finanszírozási hiányainak pótlásáról; megjegyzi, hogy az ezen alapok által potenciálisan finanszírozható projektek feltorlódása tovább gyengíti azt a tanácsi érvelést, hogy a 4. fejezet felvevőképessége nem elegendő;

47.  40 millió euróval növeli „A békefolyamat támogatása és pénzügyi támogatás Palesztina és az Egyesült Nemzetek Szervezetének a közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatala (UNRWA) számára” elnevezésű költségvetési tételt; rámutat, hogy az UNRWA fontos szerepet játszik a szíriai válság által közvetlenül sújtott, egyre növekvő számú palesztin menekült támogatásában, ami további terhet ró az ügynökségre; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az UNRWA finanszírozása nem kielégítő, és arra szólít fel, hogy az alapfokú oktatás, valamint a szociális és az egészségügyi szolgáltatások támogatása érdekében az UNRWA általános alapját erősítsék meg további előirányzatokkal;

48.  emlékeztet arra, hogy a humanitárius válságból eredő hosszú távú káros hatások enyhítése érdekében alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy az érintett gyermekek oktatása folytatódjék; ezért a humanitárius segély költségvetésében 1%-ról 3%-ra növeli az oktatás támogatására fordítható finanszírozást, azzal a célkitűzéssel, hogy ez az arány 2019-re 4%-ra emelkedjen;

49.  jóváhagyja a KKBP költségvetésének szimbolikus megerősítését minden olyan kezdeményezés támogatása céljából, melynek célja, hogy a migrációt a KBVP polgári misszióinak részéve tegye, ugyanakkor teljes mértékben támogatja az embercsempészet és az emberkereskedelem ellen fellépő EUNAVFOR Med katonai missziót;

50.  nagyra értékeli a jelenleg az EKSZ-ben zajló vitafolyamatot az EU különleges képviselőinek jövőjéről és az EKSZ-szel való kapcsolatukról; úgy véli, hogy az EU különleges képviselőire vonatkozó költségvetési sor bármilyen megváltoztatására csak a jelenlegi gondolkodási folyamat lezárását követően kerülhet sor;

51.  szükségesnek tartja a ciprusi török közösség számára előirányzott költségvetési tétel 2 millió euróval történő növelését azzal a céllal, hogy az Unió döntő mértékben hozzá tudjon járulni a ciprusi eltűnt személyekkel foglalkozó bizottság kiküldetéseinek folytatásához és intenzívebbé tételéhez, valamint a kulturális örökség mindkét közösséget képviselő szakmai bizottságának támogatásához, ezzel is előmozdítva a két közösség közötti bizalmat és megbékélést;

52.  kiemeli, hogy a WTO 9. miniszteri konferenciáján elfogadott, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás végrehajtásához több finanszírozási támogatásra lesz szükség a legkevésbé fejlett és fejlődő országok esetében; hangsúlyozza, hogy a nemzetközi pénzintézetek tekintetében a Bizottságnak és a tagállamoknak összehangolt erőfeszítéseket kell tenniük a kereskedelemösztönző támogatás és a multilaterális kezdeményezések rendelkezésére álló előirányzatok csökkentésének elkerülésére, illetve az egyes partnerekkel való együttműködéssel kapcsolatos, csökkent kiadási hatékonysághoz vezető szabálytalanságok kiküszöbölésére, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás a fejlődést szolgálja;

53.  úgy határoz, hogy – a kísérleti projektekkel és az előkészítő intézkedésekkel együtt – felhasználja a költségvetési tervezetben a 4. fejezet alatt rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatok felső határa alatt hagyott 261,3 millió eurós tartalékkeretet, amelynek egyelőre elegendőnek kell lennie; 132,5 millió euróval növeli a kifizetési előirányzatokat is; várakozással tekint az ezeken a módosításokon, valamint a 2/2016. számú módosító indítványon alapuló eredményes egyeztetésre; hangsúlyozza azonban, hogy előfordulhat, hogy ez a felső határ nem lesz elegendő, mivel jóval az Ukrajnában, Szíriában, Tunéziában, és általánosságban véve a szomszédos országokban, a Közel-Keleten és Afrikában kialakult helyzetet megelőzően állapították meg; kéri ezért a sürgősségisegély-tartalék teljes mértékű felhasználását, és továbbra is nyitott a többéves pénzügyi keretben előirányzott minden olyan rugalmassági lehetőség további igénybevételére, amely a migrációs és menekültügyi válság külső dimenziójának rendezésére szolgálhat;

5.fejezet – Igazgatás; Egyéb fejezetek – igazgatási és kutatástámogatási költségek

54.  megjegyzi, hogy a Tanács 31,2 millió euróval csökkentette ezt a fejezetet, amelyből 19,3 millió euró a Bizottság igazgatási költségvetését érinti, különösen az épületekkel, eszközökkel és mindenekelőtt a személyzettel kapcsolatban az átfogó átalánycsökkentés 4,3%-ra való emelése miatt; nem érti a Tanács olvasatának indokát, és emlékeztet arra, hogy az elmúlt évek folyamatos korlátozását követően a Bizottság által 2016-ra javasolt igazgatási költségek közelítettek az infláció várható szintjéhez, azaz reálértéken változatlanok maradtak, és hogy a Bizottság folyamatosan csökkenti személyzeti állományát;

55.  továbbá e csökkentéseket az ilyen típusú költségek nagyrészt szerződéses kötelezettségeken alapuló előre jelezhetőségére és a Bizottság jelentésében szereplő nagyon magas végrehajtási arányra tekintettel önkényesnek tartja; tudomásul veszi különösen azt, hogy a Bizottság létszámtervének kihasználtsága rekordot döntött 2015. április 1-jén, amikor az álláshelyek 97,8%-a ténylegesen be volt töltve; sajnálja, hogy ezen túl az 5. fejezeten kívül a többi fejezetben a Tanács összesen 28 millió euróval csökkentette az igazgatási és kutatástámogatási költségeket annak ellenére, hogy azok kulcsfontosságúak a programok sikerének biztosításához a különböző uniós szakpolitikai területeken;

56.  következésképpen úgy határoz, hogy a szakpolitikai területeken felmerülő igazgatási és kutatástámogatási költségek minden során és az 5. fejezet Tanács által csökkentett minden során visszaállítja a költségvetési tervezetet, valamint korlátozott számú kisebb emeléseket hagy jóvá;

57.  kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy az OLAF Felügyelő Bizottságának és titkárságának összesített költségvetését a 2016-os költségvetésben az OLAF számára előirányzott külön költségvetési sor határozza meg;

Ügynökségek

58.  általános szabályként támogatja a Bizottságnak az ügynökségek költségvetési igényeire vonatkozó becslését; megjegyzi, hogy a Bizottság már jelentősen csökkentette eredeti kéréseit a legtöbb ügynökség tekintetében;

59.  ezért úgy ítéli meg, hogy a Tanács által javasolt minden további csökkentés veszélyeztethetné az ügynökségek megfelelő működését, és nem tenné lehetővé, hogy végrehajtsák a jogalkotási hatóság által rájuk ruházott feladatokat;

60.  úgy határoz, hogy az átfogó migrációs csomagon belül növeli az ezen a területen működő ügynökségek, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal, a Frontex, az Europol, az Eurojust, az eu.LISA, a Cepol és az Alapjogi Ügynökség előirányzatait összesen 26 millió euróval, mivel ezek az ügynökségek létfontosságúak a migrációs áramlások jelenlegi sürgető problémájának hatékony kezeléséhez; üdvözli a 7/2015. számú költségvetés-módosításban az ügynökségek számára tervezett kiegészítő előirányzatokat és további 120 álláshelyet, és azt várja, hogy ez a döntés hatással lesz a 2016-os költségvetésre, valamint az ezt követő évek költségvetéseire is; kiemeli, hogy a válsághelyzet gyorsan romlik és a migránsok száma hatalmas mértékben megnövekedett; sürgeti a Bizottságot, hogy a költségvetési egyeztetés előtt adjon frissített átfogó tájékoztatást az ügynökségek szükségleteiről; felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon közép- és hosszú távú stratégiát a bel- és igazságügy területén működő ügynökségek fellépéseire, azaz a célokra, a küldetésekre, a koordinációra, a fogadóállomások kialakítására és a pénzügyi forrásokra vonatkozóan;

61.  továbbá úgy határoz, hogy növeli a három pénzügyi felügyeleti ügynökség 2016. évi költségvetési előirányzatait megnövekedett feladataik és munkaterhelésük miatt; kéri a Bizottságot, hogy 2017-re nyújtson be javaslatot díjakon alapuló finanszírozási rendszerre, amely teljesen felváltaná a tagállamok jelenlegi hozzájárulásait, az uniós hatóságok tagállami hatóságoktól való függetlenségének biztosítására irányuló eszközként;

62.  úgy határoz, hogy növeli az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége, az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal és a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja előirányzatait is, hogy a rendelkezésre álló erőforrások jobban megfeleljenek az ügynökségek feladatainak;

63.  nem fogadja el azonban a Bizottság és a Tanács ügynökségek személyzetével kapcsolatos megközelítését, ezért számos létszámtervet módosít; ismételten hangsúlyozza, hogy minden ügynökség álláshelyeinek számát az intézményközi megállapodásnak megfelelően 5 év alatt 5%-kal csökkenteni kell, de az új politikai fejlemények és a 2013 óta hatályban lévő új jogszabályok miatti kiegészítő feladatok ellátásához szükséges álláshelyekhez kiegészítő forrásoknak kell kapcsolódniuk, és azokat az intézményközi megállapodásban foglalt létszámcsökkentési célon kívül kell figyelembe venni;

64.  ezért ismét hangsúlyozza, hogy nem ért egyet az ügynökségek közötti átcsoportosítási keret koncepciójával, de megerősíti, hogy készen áll arra, hogy álláshelyeket szabadítson fel a hatékonyság javításával az ügynökségek közötti fokozottabb igazgatási együttműködés révén, vagy hogy akár elemezze az összeolvadások, valamint egyes feladatkörök Bizottsággal vagy egy másik ügynökséggel való összevonásának lehetőségét;

65.  ismételten hangsúlyozza, hogy az iparágak által finanszírozott álláshelyek nincsenek hatással az uniós költségvetésre és ezeket egyáltalán nem kell érintenie a létszámcsökkentésnek; hangsúlyozza, hogy az érintett ügynökség megítélésére kell bízni, hogy az ingadozó munkaterhelést ki tudja-e úgy egyensúlyozni, hogy nem tölt be minden rendelkezésére álló álláshelyet;

66.  ezért számos ügynökség létszámtervét módosítja a fent említett elsődleges célokkal összhangban, hogy a rendelkezésre álló személyzet megfeleljen a kiegészítő feladatoknak, míg másokat azért módosít, hogy nagyobb összhangban legyenek az 5 év alatt végrehajtandó 5%-os csökkentéssel, valamint hogy a díjak alapján finanszírozott álláshelyek eltérő bánásmódban részesüljenek; emlékeztet arra, hogy az 5 év alatt végrehajtandó 5%-os csökkentés az igazgatás költségeinek csökkentése érdekében került bevezetésre; ezzel összefüggésben kiemeli, hogy a létszámtervbe bekerülő kiegészítő álláshelyek nem járnak automatikus pénzügyi hatással az uniós költségvetésre nézve, mivel az ügynökségek szükségleteik szerint töltik be álláshelyeiket, ezért az ügynökségek létszámterveiben szereplő álláshelyek nincsenek mindig betöltve;

Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

67.  a benyújtott kísérleti projektek és előkészítő intézkedések körültekintő elemzése után, amely a jelenlegi projektek sikerarányának vizsgálatán és a meglévő jogalapok által már fedezett kezdeményezések kizárásán alapult, valamint a projektek végrehajtásáról a Bizottság által készített értékelések teljes körű figyelembevételével úgy határoz, hogy megegyezésen alapuló csomagot fogad el, amely korlátozott számú kísérleti projektet és előkészítő intézkedést tartalmaz, tekintettel a rendelkezésre álló korlátozott tartalékkeretekre is;

Kifizetések

68.  ismételten hangsúlyozza a költségvetési eljárás előtt a Parlament, a Tanács és a Bizottság által elfogadott, a 2015–2016-os időszakra vonatkozó közös kifizetési terv jelentőségét, amely tükrözi a három intézménynek a fennmaradó kifizetések hátralékának csökkentése iránti elkötelezettségét; megjegyzi, hogy a három intézmény megállapodott abban, hogy teljes mértékben együttműködik abból a célból, hogy a 2016. évi költségvetésben engedélyezett kifizetési előirányzatok szintje lehetővé tegye e cél elérését, és hogy a Bizottság ennek megfelelően számította ki a 2016-ra kért kifizetési előirányzatokat; úgy ítéli meg, hogy a fenntarthatatlan hátralék kockázatának kezelésével kapcsolatos minden fellépést az egyrészt a Tanács, másrészt a Parlament és a Bizottság közötti eredményesebb eszmecsere biztosítására és az együttműködő szellem javítására irányuló erőfeszítéseknek kell kiegészíteniük; emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 310. cikke szerint az uniós költségvetés bevételeinek és kiadásainak egyensúlyban kell lenniük;

69.  sajnálja, hogy az ebből következő, a Bizottság által javasolt mérsékelt emelések és nagyobb mozgásteret lehetővé tevő tartalékkeretek ellenére a Tanács úgy határozott, hogy a kifizetési előirányzatokat 1,4 milliárd euróval csökkenti mind a lezáruló tételek, mind a teljes lendületben lévő programok tekintetében, így veszélyeztetve a rendkívüli hátralék fokozatos megszüntetését; emlékeztet arra, hogy a közvetlen irányítás alatt álló programok esetében a kifizetési előirányzatok hiányát nemcsak a hátralék alakulása tükrözi, hanem a programok végrehajtásának mesterséges, például az ajánlattételi felhívások és/vagy az új szerződések aláírásának halasztásával történő késleltetése is;

70.  úgy határoz, hogy a Tanács által csökkentett minden soron visszaállítja a költségvetési tervezetet annak feltételezésével, hogy a Bizottság által a költségvetési tervezetben javasolt kifizetési szintek szükségesek a kifizetési terv céljainak eléréséhez;

71.  megfelelő arányban megerősíti a kifizetési előirányzatokat minden olyan soron, amelyeknél módosítja a kötelezettségvállalási előirányzatokat, figyelembe véve azokat a területeket, amelyeken a kiutalás gyorsan történik, vagy amelyeken nagyon sürgős igények merülnek fel, nevezetesen az Erasmus+, a két áthelyezési program, az UNRWA és a humanitárius segélyek területén; további 1 milliárd euróval növeli a kifizetési előirányzatokat, hogy a Görögországnak nyújtott kifizetések előreütemezését teljes mértékben új előirányzatok fedezzék; a korábbi végrehajtási arányra való tekintettel továbbá úgy határoz, hogy növeli az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap kifizetési előirányzatait;

Egyéb szakaszok

I.szakasz – Európai Parlament

72.  emlékeztet arra, hogy a Parlament 2016-ra tervezett bevételei és kiadásai 1 823 648 600 eurót tesznek ki, ami a 2015-ös költségvetéshez képest 1,6%-os emelést jelent; továbbá emlékeztet arra, hogy 15 millió euró elkülönítésre került sürgős beruházásokra a biztonság és a kiberbiztonság területén, így a 2016-os költségvetés teljes összege 1 838 648 600 euró;

73.  rámutat arra, hogy 2015. június 15-én, a Parlament 2016-ra tervezett bevételeinek és kiadásainak elfogadása után új képviselőcsoport alakult, és hogy a Parlament szervezetében ezzel kapcsolatban bekövetkező változások miatt kiegészítő előirányzatokra van szükség annak biztosítására, hogy minden képviselőcsoport egyenlő bánásmódban részesüljön;

74.  ezeket a növeléseket teljes mértékben ellensúlyozza a rendkívüli tartalékalap, az általános képviselői juttatások, a továbbképzés, az épületek berendezése, az energiafogyasztás, az informatika és a telekommunikációs projektekbe és berendezésekbe való beruházás költségvetési sorainak csökkentésével;

75.  tudomásul veszi a 2016-os költségvetés parlamenti olvasata tekintetében elfogadott 2015. szeptember 7-i elnökségi következtetéseket, amelyekben az Elnökség javasolja a közelmúltban elfogadott határozatok és technikai kiigazítások költségvetésbe való átvezetését; jóváhagyja az Elnökség által javasolt korlátozott technikai változásokat, amelyek az előirányzatoknak és a létszámtervnek a költségvetés egészére nézve semleges kiigazításaival, valamint a költségvetési nómenklatúra bizonyos részeinek frissítésével járnak;

76.  ezért változatlan szinten, azaz 1 838 648 600 eurón tartja a 2016-os költségvetés 2015. április 29-i plenáris ülésen elfogadott teljes összegét;

77.  hangsúlyozza, hogy a képviselőcsoportok tevékenysége nem egyezik meg az igazgatási munkával; ezért megerősíti, hogy a képviselőcsoportok személyzetét mentesíteni kell az 5%-os létszámcsökkentési cél alól, a 2014-es(12) és a 2015-ös pénzügyi évvel(13), valamint a 2016-ra tervezett bevételekkel és kiadásokkal(14) kapcsolatos határozataival összhangban;

78.  emlékeztet arra, hogy a képviselőcsoportok 2012-óta nem vesznek fel személyzetet, és az elmúlt költségvetési években szükségleteik csak részben kerültek fedezésre;

79.  megismétli, hogy vállalja az intézményközi megállapodás 27. pontjának végrehajtását és személyzete 1%-kal való csökkentését;

80.  hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek és a Tanácsnak foglalkoznia kell az egyetlen székhellyel kapcsolatos ütemtervre irányuló igénnyel, ahogy azt a Parlament nagy többséggel kérte több állásfoglalásában is annak érdekében, hogy hosszú távú megtakarításokat lehessen elérni az uniós költségvetésben;

A létszámterv változásai

81.  Főtitkársága létszámtervét 2016-ra 57 álláshellyel csökkenti a következők szerint: 4 AD14, 13 AD13, 2 AD12, 1 AD9, 2 AD8, 1 AD5, 2 AST11, 1 AST10, 3 AST9, 8 AST8, 7 AST7, 4 AST6, 3 AST5, 2 AST4, 1 AST3, 1 AST1 állandó álláshely és 2 ideiglenes AST4 álláshely; emlékeztet arra, hogy ezen intézkedés költségvetési hatása az előirányzat-tervezetben már figyelembevételre került;

82.  az új személyzeti szabályzattal összhangban 80 AST álláshelyet (25 AST11, 10 AST10, 5 AST8, 15 AST7, 5 AST6, 5 AST5, 5 AST4, 5 AST3 és 5 AST2) 80 AST/SC1 álláshellyé alakít át;

83.  a következő technikai kiigazításokat teszi: töröl három AST7 álláshelyet és három AST6 álláshelyet, továbbá létrehoz hat AST5 álláshelyet és törli az 1. lábjegyzetet a létszámtervből, tekintettel arra, hogy a megfelelő eljárás alkalmazására a közelmúltban nem került sor;

84.  engedélyezi 43 új ideiglenes álláshely létrehozását (2 AD7, 19 AD5, 5 AST5, 5 AST3 és 12 AST1) és egy ideiglenes AD10-es álláshely átminősítését AD14-es álláshellyé az új képviselőcsoporthoz kapcsolódó kiegészítő igényekre;

5%-os létszámcsökkentés

85.  emlékeztet arra, hogy a Parlament már harmadik éve betartja az 5%-os létszámcsökkentésre irányuló célt az intézményközi megállapodás betűjének és szellemének értelmében; hangsúlyozza, hogy ebből a célból 2014 óta 171 állandó álláshely került törlésre a létszámtervből(15); hangsúlyozza, hogy az 5%-os létszámcsökkentési célnak való teljes körű megfelelés érdekében 2018-ig két további, 57 álláshelyet érintő éves csökkentés(16) várható;

86.  hangsúlyozza, hogy az intézményközi megállapodás 27. pontjával összhangban az 5%-os létszámcsökkentés a személyzeti állomány tekintetében a munkaidő heti 37,5-ről 40 órára való emelésének ellentételezése a 2013. január 1-jei létszámtervhez képest; úgy ítéli meg, hogy a csökkentést csak változatlan munkaterhelés mellett kell alkalmazni, és hogy következésképpen új feladatokat és küldetéseket nem kell figyelembe venni e számítás során;

87.  megjegyzi, hogy a Parlament előjogaival és a Parlament által 2013 óta kapott új feladatokkal összhangban fontos stratégiai változások, mint például belső hatáskörbe vonások révén – amelyek lehetőség szerint belső átcsoportosítással valósultak meg – csak akkor került sor új álláshelyek létrehozására, amikor arra mindenképpen szükség volt; úgy határoz, hogy ezeket a kiegészítő álláshelyeket nem tekinti az 5%-os létszámcsökkentésre irányuló erőfeszítések részének;

88.  sürgeti a Bizottságot, hogy amikor a létszámcsökkentési cél Parlament által történő megvalósítását vizsgálja, vegye figyelembe az új pótlólagos megfontolásokat, mint például az állandó munkaterhelést, a képviselőcsoportokra vonatkozó kivételeket, a belső hatáskörbe vonásokat, amelyeket a külső szolgáltatások fedezésére szolgáló költségvetési tételek csökkentése ellensúlyoz, valamint az új előjogokat és feladatokat;

89.  hangsúlyozza, hogy az 5%-os létszámcsökkentés végrehajtása nem veszélyeztetheti a Parlament megfelelő működését és azt, hogy a Parlament gyakorolhassa alapvető hatásköreit, valamint nem ronthatja a jogalkotás minőségét és a képviselők, illetve a személyzet munkakörülményeit;

90.  emlékeztet arra, hogy semmilyen megállapodás nem foszthatja meg a Parlamentet és a Tanácsot független értékelési szabadságától és azon hatáskörétől, hogy minden évben döntsön a költségvetés tartalmáról;

A személyzettel kapcsolatos egyéb kérdések

91.  emlékeztet arra, hogy a Titkárságon belüli új álláshelyekkel kapcsolatos igényeket belső átcsoportosítással kell kielégíteni, kivéve, ha az új álláshelyek létrehozására irányuló igény kellően indokolt és bizonyításra kerül;

92.  emlékeztet arra, hogy a parlamenti munka vagy az eljárások átszervezése nem vezethet a munkakörülmények és a személyzet szociális jogainak rosszabbodásához, függetlenül beosztásuktól;

93.  megismétli, hogy a képviselők számára megfelelő támogatást kell biztosítani parlamenti munkájuk végzéséhez, ezért új egyensúlyra van szükség az akkreditált parlamenti asszisztensek és a helyi asszisztensek között; megjegyzi, hogy a főtitkár javaslatot tett az Elnökségnek e cél elérése érdekében; tudomásul veszi, hogy megállapodás jött létre az Elnökségen belül, amely alapjában véve megfelel az Európai Parlament a fent említett, a Parlament előirányzatairól szóló, 2015. április 29-i állásfoglalásában foglalt kérésének; üdvözli az ezen megállapodás azonnali végrehajtásáról szóló döntést;

94.  megismétli elkötelezettségét a többnyelvűségnek a parlamenti munka során való támogatása mellett magas szintű tolmácsolás és fordítás biztosítása révén; kéri a főtitkárt, hogy terjessze a Költségvetési Bizottság elé annak az elemzésnek és értékelésnek az eredményeit, amelyet azután indított, hogy nem sikerült megállapodni a tolmácsok új munkakörülményeiről (2015 tavaszán); elvárja a főtitkártól, hogy a lehető legnagyobb mértékű rugalmasságot alkalmazza annak érdekében, hogy a képviselők számára magas szintű tolmácsolási és fordítási szolgáltatásokat biztosítson;

95.  kéri a főtitkárt, hogy adjon részletes áttekintést a Parlament minden álláshelyéről a 2014 és 2016 közötti időszak vonatkozásában, többek között az álláshelyek szervezeti egységek, kategória és szerződéstípus szerinti felosztásáról is;

Ingatlanpolitika

96.  emlékeztet arra, hogy a Költségvetési Bizottságot rendszeresen tájékoztatni kell a Parlament ingatlanpolitikájának új fejleményeiről, és kellő időben, azaz a szerződések megkötése előtt tanácskozni kell vele a pénzügyi hatásokkal járó ingatlanprojektekről; megerősíti, hogy minden ingatlanprojekt pénzügyi hatását szigorúan meg fogja vizsgálni;

97.  úgy véli, hogy az ingatlanpolitikával kapcsolatos döntéseknek átlátható döntéshozatali folyamat végén kell megszületniük;

98.  ismételten kéri, hogy az új középtávú ingatlanpolitikát a lehető leghamarabb és legkésőbb 2016 elejéig ismertessék a Költségvetési Bizottsággal, hogy megfelelő időben figyelembe lehessen venni a Parlament 2017-es pénzügyi évre tervezett bevételeinek és kiadásainak megállapításakor; felkéri a főtitkárt, hogy jóval a költségvetés 2016. őszi parlamenti olvasatát megelőzően nyújtson be a Költségvetési Bizottság számára 2025-ig szóló lehetséges hosszú távú stratégiát;

99.  megjegyzi, hogy 2014 óta nem kerültek elkülönítésre előirányzatok a luxembourgi Konrad Adenauer (KAD) épület felépítésére irányuló beruházásra; emlékeztet arra, hogy a 2016-os előirányzat-tervezet csak a közvetlenül a Parlament által fizetendő munkák és szolgáltatások fedezésére tartalmazott előirányzatokat, elsősorban projektirányítás, műszaki szakértői segítség és tanácsadás vonatkozásában; felkéri a főtitkárt, hogy az év vége előtt értékelje a 2015-ös költségvetésben fel nem használt összegeket és kösse le azokat a KAD-projektre egy 2015. év végi átcsoportosítási kérelem útján az épülettel kapcsolatos jövőbeli kamatfizetések lehetőség szerinti elkerülése érdekében;

A képviselők költségei

100.  megismétli, hogy a képviselők általános költségtérítésével kapcsolatban nagyobb átláthatóságra van szükség; felhívja a Parlament Elnökségét, hogy dolgozzon ki pontosabb szabályokat az említett juttatás keretében engedélyezett kiadások elszámoltathatóságára vonatkozóan, anélkül, hogy ez további költségekkel járna a Parlament számára;

101.  kéri a közös munkacsoport által a képviselők és a személyzet üzleti osztályon megtett repülőútjainak korlátozására választott önkéntes megközelítés eredményeinek, valamint annak az értékelését, hogy miként lehetne kedvezményesebb tarifákat kapni, a képviselők és a személyzet utazási költségeinek csökkentése céljából;

IV.szakasz – Bíróság

102.  sajnálja, hogy az igazságszolgáltatási tevékenység mértékének folyamatos növekedése és a Törvényszék tervezett reformja ellenére a Bizottság 20 álláshellyel csökkentette a személyi állományt, ezáltal szűk keresztmetszeteket kockáztatva és veszélyeztetve az igazságszolgáltatás megfelelő működését és a gyors ítélethozatalt; ezért úgy határoz, hogy visszaállítja a Bíróság által eredetileg kért 20 álláshelyet;

103.  sajnálja, hogy a Tanács a személyzet javadalmazásához kapcsolódó átalányalapú csökkentési arányt 2,5%-ról 3,2%-ra emelte, ami 1,55 millió eurós csökkentést jelent, és ellentmond annak, hogy a Bíróságnál rendkívül magas az álláshelyek betöltésének aránya (98% 2014 végén), valamint a költségvetés végrehajtási aránya (99% 2014-ben); ezért az átalányalapú csökkentési arányt visszaállítja a költségvetési tervezetben szereplő szintre és törli az előirányzatok ehhez kapcsolódó csökkentését annak biztosítása érdekében, hogy a Bíróság megfelelően tudjon foglalkozni a jelentősen megnövekedett számú üggyel, és teljes mértékben ki tudja használni a számára biztosított álláshelyeket;

104.  továbbá úgy határoz, hogy visszaállítja a Bíróság által eredetileg kért hét álláshelyet, hogy a Bíróság teljesíthesse egyrészt a biztonsági részlegének a személyzet, a látogatók és a dokumentumok fokozottabb védelme érdekében történő megerősítésével, másrészt a Törvényszék eljárási szabályzatába bekerülő új 105. cikk végrehajtásával kapcsolatos követelményeket, amely megköveteli egy kiemelten biztonságos rendszer felállítását, hogy a bizonyos ügyekben érintett felek az Unió és a tagállamok biztonságával vagy nemzetközi kapcsolataik fenntartásával kapcsolatos tájékoztatást nyújthassanak és anyagokat terjeszthessenek elő;

105.  ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy forrásokra van szükség a Bíróság épületeinek biztonsága és felügyelete érdekében, és úgy határoz, hogy ezen a területen a Tanács által javasolt csökkentések ellenére visszaállítja a költségvetési tervezet szintjét;

106.  törli a kiküldetésekkel kapcsolatos jelenlegi tartalékot és újjal váltja fel, amely akkor szabadítható fel, ha a Bíróság tájékoztatást ad a bírák külső tevékenységeiről, ahogy azt a Parlament a Bíróságra vonatkozó 2013-as mentesítési állásfoglalásában kérte(17);

V.szakasz – Számvevőszék

107.  visszaállítja az átalányalapú csökkentési arányt a kezdeti 2,76%-os szintre annak érdekében, hogy a Számvevőszék kielégíthesse a létszámtervvel kapcsolatos igényeit;

108.  visszaállít a Tanács által csökkentett minden egyéb sort, hogy a Számvevőszék végre tudja hajtani munkaprogramját és ki tudja adni a tervezett ellenőrzési jelentéseket;

VI.szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

109.  visszaállítja az átalányalapú csökkentési arányt a kezdeti 4,5%-os szintre annak érdekében, hogy az EGSZB kielégíthesse igényeit, és meg tudjon birkózni a Parlament és az EGSZB közötti együttműködési megállapodással összefüggésben zajló folyamatos létszámcsökkenéssel;

110.  továbbá úgy határoz, hogy visszaállítja a költségvetési tervezetet az utazási költségek és napidíjak vonatkozásában;

VII.szakasz – Régiók Bizottsága

111.  egyrészt csökkenti a javadalmazásokat és juttatásokat egy, a költségvetési tervezetben még nem szereplő 66 átminősítésnek és 4 kiegészítő álláshelynek megfelelő összeggel annak tükrözésére, hogy ezek az álláshelyek átvitelre kerültek a Parlamenthez;

112.  másrészt számos sort növel (fordítások kiszervezése, harmadik felek, kommunikáció, reprezentációs költségek, képviselőcsoportok kommunikációja, kiküldetések és takarítás és karbantartás) a Régiók Bizottsága saját becsléseivel összhangban, hogy a Régiók Bizottsága el tudja végezni politikai munkáját és teljesíteni tudja kötelezettségeit;

113.  végül visszaállítja a Tanács által a Régiók Bizottsága épületeinek biztonságával és felügyeletével kapcsolatban csökkentett összegeket, hogy elegendő finanszírozást biztosítson a megemelt biztonsági fenyegetettségi szint („sárga”) esetén alkalmazandó biztonsági intézkedésekhez 2016 folyamán;

VIII. szakasz – Európai ombudsman

114.  sajnálattal veszi tudomásul, hogy a Tanács 135 000 euróval csökkentette az ombudsman költségvetési tervezetét; hangsúlyozza, hogy ez a csökkentés aránytalan terhet róna az ombudsman nagyon korlátozott költségvetésére és jelentős hatással járna az intézmény azon képességére, hogy hatékonyan kiszolgálja az uniós polgárokat; ezért visszaállít a Tanács által csökkentett minden költségvetési sort, hogy az ombudsman teljesíthesse megbízatását és kötelezettségvállalásait;

IX.szakasz – Európai adatvédelmi biztos

115.  sajnálattal veszi tudomásul, hogy a Tanács 135 000 euróval csökkentette az európai adatvédelmi biztos költségvetési tervezetét; hangsúlyozza, hogy ez a csökkentés aránytalan terhet róna az európai adatvédelmi biztos nagyon korlátozott költségvetésére és jelentős hatással járna az intézmény azon képességére, hogy hatékonyan szolgálja az uniós intézményeket; ezért visszaállít a Tanács által csökkentett minden költségvetési sort, hogy az európai adatvédelmi biztos teljesíthesse kötelességeit és kötelezettségvállalásait;

X.szakasz – Európai Külügyi Szolgálat

116.  úgy véli, hogy a geopolitikai bizonytalanság által okozott kihívásoknak való megfelelés lehetővé tétele és az Unió világban betöltött szerepének biztosítása érdekében megfelelő finanszírozást kell az EKSZ rendelkezésére bocsátani; ezért minden soron visszaállítja a költségvetési tervezetet és törli a Tanács által az euró árfolyamának ingadozásával kapcsolatban elfogadott tartalékokat;

o
o   o

117.  meggyőződése, hogy az uniós költségvetés hozzájárulhat nemcsak a jelenleg az Uniót érintő válságok következményeinek, hanem kiváltó okainak tényleges kezeléséhez is; úgy véli azonban, hogy az egész Uniót érintő váratlan eseményeket az erőforrások összevonásával és kiegészítő eszközök rendelkezésre bocsátásával kell inkább kezelni, semmint múltbeli kötelezettségvállalások megkérdőjelezésével, vagy a tisztán nemzeti megoldások illúziójához való visszatéréssel; ezért hangsúlyozza, hogy a rugalmassági intézkedések a közös és gyors válaszadás lehetővé tételére szolgálnak, és teljes mértékben ki kell használni azokat a többéves pénzügyi keret felső határai által képviselt szűk korlátok ellentételezésére;

118.  hangsúlyozza, hogy mindössze két évvel a jelenlegi többéves pénzügyi keret kezdete után a Bizottságnak már kétszer is kérelmeznie kellett a Rugalmassági Eszköz, valamint a rendkívüli tartalék igénybevételét, hogy olyan sürgető és előre nem látható igényeket fedezzen, amelyeket nem lehetett finanszírozni a többéves pénzügyi keret meglévő tartalékkeretein belül; továbbá megjegyzi, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatokra vonatkozó 2015. évi összesített tartalékkeret működésének első évében azonnal teljes mértékben felhasználásra került, miközben két fontos uniós program forrásait csökkenteni kellett új kezdeményezések finanszírozásának lehetővé tételére; hangsúlyozza, hogy a 2014−15-ös előreütemezés miatt több uniós program számára 2016-ban kevesebb kötelezettségvállalási előirányzat áll rendelkezésre, vagy akár egyáltalán nem állnak rendelkezésre kötelezettségvállalási előirányzatok; ezért egyértelműen látja, hogy a többéves pénzügyi keret felső határai sok fejezetben túl szorosak és megbénítják az Uniót azokon a területeken, amelyek a legnehezebb helyzetben vannak, miközben a többéves pénzügyi keretben rendelkezésre álló rugalmassági mechanizmusok már határaikat feszegetik; úgy ítéli meg, hogy ezek a fejlemények szükségessé tehetik a többéves pénzügyi keret tényleges félidős felülvizsgálatát; türelmetlenül várja a Bizottság ezzel kapcsolatos nagyratörő javaslatait 2016-ban;

119.  utasítja elnökét, hogy az általános költségvetési tervezet módosításaival együtt továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a többi érintett intézménynek és szervnek, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL L 163., 2007.6.23., 17. o.
(2) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(3) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(4) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0061.
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0172.
(7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0263.
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 604/2013/EU rendelete (2013. június 26.) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 31. o.).
(9) Az Európai Parlament 2015. április 29-i állásfoglalása a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (HL L 255., 2015.9.30., 395. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 470. o.).
(11) A Tanács 98/58/EK irányelve (1998. július 20.) a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről (HL L 221., 1998.8.8., 23. o.).
(12) Az Európai Parlament 2013. október 23-i állásfoglalása az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének tervezetéről szóló tanácsi álláspontról (Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0437).
(13) Az Európai Parlament 2014. október 22-i állásfoglalása az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről szóló tanácsi álláspontról (Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0036).
(14) Az Európai Parlament 2015. április 29-i állásfoglalása az Európai Parlament 2016-os pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól (Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0172).
(15) 67 álláshely 2014-ben, 47 álláshely 2015-ben és 57 álláshely 2016-ban.
(16) Mivel politikai döntés született arról, hogy a képviselőcsoportokat nem veszik figyelembe ennél a számításnál, a csökkentés a Főtitkárság létszámtervére vonatkozik (az álláshelyek viszonyítási száma (1%): -57).
(17) Az Európai Parlament 2015. április 29-i határozata az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, IV. szakasz – Bíróság (HL L 255., 2015.9.30., 118. o.).

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat