Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2013/0443(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0249/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0249/2015

Viták :

PV 28/10/2015 - 6
CRE 28/10/2015 - 6
PV 23/11/2016 - 7
CRE 23/11/2016 - 7

Szavazatok :

PV 28/10/2015 - 7.7
CRE 28/10/2015 - 7.7
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
PV 23/11/2016 - 10.3
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0381
P8_TA(2016)0438

Elfogadott szövegek
PDF 712kWORD 428k
2015. október 28., Szerda - Strasbourg
Egyes légköri szennyezőanyagok kibocsátásai ***I
P8_TA(2015)0381A8-0249/2015

Az Európai Parlament 2015. október 28-án elfogadott módosításai az egyes légköri szennyezőanyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről és a 2003/35/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslathoz (COM(2013)0920 – C7-0004/2014 – 2013/0443(COD))(1)

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 2
Irányelvre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  A hetedik környezetvédelmi cselekvési program18 megerősíti az Unió hosszú távú levegőpolitikai célkitűzéseit, amelyek értelmében olyan levegőminőség-szintet kell elérni, amely már nem gyakorol jelentős káros hatást, és így többé nem jelent kockázatot az emberi egészségre és a környezetre;továbbá szorgalmazza a jelenlegi uniós levegőminőségi szabályozás maradéktalan betartását, a 2020 utáni stratégiai célok és cselekvések meghatározását, valamint az erőfeszítések fokozását olyan területeken, ahol az ökoszisztémák és a lakosság a levegőszennyező anyagok nagy koncentrációjának vannak kitéve; megerősíti továbbá a levegőminőségi szabályozás és a kifejezetten az éghajlatváltozással és a biodiverzitás megőrzésével összefüggő uniós szakpolitikai célkitűzések közötti szinergiákat.
(2)  A hetedik környezetvédelmi cselekvési program18 megerősíti az Unió hosszú távú levegőpolitikai célkitűzéseit, amelyek értelmében olyan levegőminőség-szintet kell elérni, amely már nem gyakorol jelentős káros hatást, és így többé nem jelent kockázatot az emberi egészségre és a környezetre;továbbá szorgalmazza a jelenlegi uniós levegőminőségi szabályozás maradéktalan betartását, a 2020 utáni stratégiai célok és cselekvések meghatározását, valamint az erőfeszítések fokozását olyan területeken, ahol az ökoszisztémák és a lakosság a levegőszennyező anyagok nagy koncentrációjának vannak kitéve; megerősíti továbbá a levegőminőségi szabályozás és a kifejezetten az éghajlatváltozással és a biodiverzitás megőrzésével összefüggő uniós szakpolitikai célkitűzések közötti szinergiákat. A 2014–2020-as időszakra vonatkozó közös agrárpolitika lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy külön intézkedésekkel járuljanak hozzá a jobb levegőminőséghez. A további értékelés hozzájárul majd ezen intézkedések hatásainak jobb megértéséhez.
__________________
__________________
18 Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács határozata a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról. „Jólét bolygónk felélése nélkül”, COM(2012) 710, 2012.11.29.
18 Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács határozata a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról. „Jólét bolygónk felélése nélkül”, COM(2012)0710, 2012.11.29.
Módosítás 3
Irányelvre irányuló javaslat
4 a preambulumbekezdés (új)
(4a)  A tagállamok és az Unió részes felei a higanyról szóló 2013-as Minamata Egyezménynek, melynek célja az emberi egészség és a környezetvédelem javítása a már meglévő és az új forrásokból származó higanykibocsátás csökkentése révén. Ennek az irányelvnek a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez címzett, a higanyra vonatkozó közösségi stratégiáról szóló 2005. január 28-i bizottsági közlemény és a higany megfelelő kezeléséről szóló Minamata Egyezmény előírásainak megfelelően hozzá kell járulnia az Unión belüli higanykibocsátás csökkentéséhez.
Módosítás 4
Irányelvre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)   A nemzeti kibocsátási határértékeknek a 2001/81/EK irányelvben meghatározott rendszerét ezért felül kell vizsgálni, összhangba hozva azt az Unió és a tagállamok nemzetközi kötelezettségvállalásaival.
(6)   A nemzeti kibocsátási határértékeknek a 2001/81/EK irányelvben meghatározott rendszerét ezért felül kell vizsgálni, ezzel biztosítva, hogy az megfeleljen az Unió és a tagállamok nemzetközi kötelezettségvállalásainak.
Módosítás 5
Irányelvre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)   Ezen irányelvnek elő kell segítenie továbbá, hogy a rövid távú éghajlat-befolyásolók kibocsátásának csökkentésével, valamint a levegőminőség globális szintű javításával elérhetővé váljanak az uniós jogi szabályozásban meghatározott levegőminőségi célok, és mérséklődjenek az éghajlatváltozás hatásai.
(8)   Ezen irányelvnek elő kell segítenie továbbá, hogy a levegőminőség globális szintű javításán kívül a rövid távú éghajlat-befolyásolók kibocsátásának csökkentésével, valamint az uniós éghajlat- és energiapolitikai célokkal kialakított szinergiák javításával és a meglévő jogszabályok megkettőzésének elkerülésével költséghatékony módon elérhetővé váljanak az uniós jogi szabályozásban meghatározott levegőminőségi célok, és mérséklődjenek az éghajlatváltozás hatásai. Az irányelvet tehát össze kell hangolni a változó uniós és nemzetközi éghajlat-változási intézkedésekkel, ideértve többek között a 2030-as éghajlat-változási és energiaügyi csomagot, valamint egy átfogó, kötelező erejű globális éghajlat-változási megállapodást.
Módosítás 6
Irányelvre irányuló javaslat
8 a preambulumbekezdés (új)
(8a)  Ennek az irányelvnek hozzá kellene járulnia ahhoz is, hogy az európai polgárok életminőségének javítása révén csökkenjenek az Unió légszennyezettségből eredő egészségügyi költségei, valamint elő kellene mozdítania a zöld gazdaságra történő áttérést.
Módosítás 7
Irányelvre irányuló javaslat
8 b preambulumbekezdés (új)
(8b)  A tengeri szállításból eredő kibocsátások csökkentése érdekében biztosítani kell a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) által meghatározott határértékek teljes körű és időben történő betartását, valamint a 2012/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv1a szigorú végrehajtását. Ezenkívül további intézkedésekre van szükség a hajózási kibocsátások ellenőrzése terén. A kibocsátások további csökkentése érdekében az Uniónak és a tagállamoknak célszerű lenne megfontolniuk új kibocsátás-ellenőrzési területek kijelölését és folytatniuk a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetben végzett munkát.
______________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2012. november 21-i 2012/33/EU irányelve az 1999/32/EK tanácsi irányelvnek a tengeri hajózásban használatos tüzelő- és üzemanyagok kéntartalma tekintetében történő módosításáról (HL L 327., 2012.11.27., 1. o.).
Módosítás 8
Irányelvre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)   A tagállamoknak meg kell felelniük az ezen irányelvben 2020-ra és 2030-ra meghatározott kibocsátáscsökkentési kötelezettségeknek. Annak érdekében, hogy a 2030-as kötelezettségek teljesítése felé tett előrehaladást bizonyítsák, a tagállamoknak 2025-ig köztes kibocsátási szinteket kell elérniük, amelyek egy lineáris csökkenési görbe mentén kerülnek meghatározásra a 2020-as kibocsátási szintek és a 2030-ra meghatározott kibocsátáscsökkentési kötelezettségek szintje között, feltéve, hogy az ezen intézkedésekkel járó költségek nem aránytalanok. Amennyiben a fentiek szerint a kibocsátások korlátozása nem érhető el 2025-ig, a tagállamoknak ezt indokolniuk kell az ezen irányelvben előírt jelentéseikben.
(9)   A levegőszennyező anyagok légkörbe történő kibocsátásának korlátozása, valamint az Unió azon célkitűzéséhez való hatékony hozzájárulás érdekében, hogy olyan szintű levegőminőséget érjen el, amely az egészségre nézve nem jelent számottevő ártalmat és kockázatot, továbbá a savasító és eutrofizáló anyagok szintjének és leülepedésének a kritikus terhelés és szint alá történő csökkentése céljából a jelen irányelv 2020-ra, 2025-re és 2030-ra kötelező erejű nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségeket határoz meg.
Módosítás 9
Irányelvre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)   A nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségek és a köztes kibocsátási szintek költséghatékony teljesítésének elősegítése érdekében a tagállamok részére lehetővé kell tenni a nemzetközi tengeri közlekedésből származó kibocsátások csökkentésének figyelembevételét, amennyiben az ebben az ágazatban keletkezett kibocsátás csekélyebb mértékű, mint amekkora az uniós jogi normák, köztük a tüzelőanyagok kéntartalmára vonatkozóan az 1999/32/EK irányelvben21 szereplő előírások betartásából adódó kibocsátás lenne. A tagállamok számára biztosítani kell annak lehetőségét is, hogy a metán (CH4) tekintetében közösen teljesítsék kötelezettségeiket és a köztes kibocsátási szinteket, valamint hogy ennek érdekében alkalmazzák a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozatot.22 A nemzeti kibocsátási határértékeknek, a kibocsátáscsökkentési kötelezettségeknek és a köztes kibocsátási szinteknek való megfelelés ellenőrzése érdekében a tagállamok a kibocsátásokkal kapcsolatos tudományos ismeretek bővüléséhez és módszerek fejlődéséhez igazíthatják nemzeti emissziókatasztereiket. Amennyiben az ezen irányelv szerinti feltételek nem teljesülnek, a Bizottság kifogást emelhet a tagállamok által igénybe vett rugalmassági rendelkezések bármelyike ellen.
(11)   A nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségek költséghatékony teljesítésének elősegítése érdekében a tagállamok számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a metán (CH4) tekintetében közösen teljesítsék kötelezettségeiket, valamint hogy ennek érdekében alkalmazzák a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozatot22. A nemzeti kibocsátási határértékeknek, a kibocsátáscsökkentési kötelezettségeknek és a kibocsátási szinteknek való megfelelés ellenőrzése érdekében a tagállamok a kibocsátásokkal kapcsolatos tudományos ismeretek bővüléséhez és módszerek fejlődéséhez igazíthatják nemzeti emissziókatasztereiket. Amennyiben az ezen irányelv szerinti feltételek nem teljesülnek, a Bizottság kifogást emelhet e rugalmassági rendelkezések tagállamok általi igénybevétele ellen.
__________________
__________________
21 A Tanács 1999. április 26-i 1999/32/EK irányelve az egyes folyékony tüzelőanyagok kéntartalmának csökkentéséről, valamint a 93/12/EGK irányelv módosításáról (HL L 121., 1999.5.11., 13. o.).
22 Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 406/2009/EK határozata az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről (HL L 140., 2009.6.5., 136. o.).
22 Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 406/2009/EK határozata az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről (HL L 140., 2009.6.5., 136. o.).
Módosítás 10
Irányelvre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)   A tagállamoknak a levegőszennyezés csökkentésére irányuló nemzeti programokat kell elfogadniuk és végrehajtaniuk annak érdekében, hogy teljesítsék kibocsátáscsökkentési kötelezettségeiket és elérjék a köztes kibocsátási szinteket, valamint hatékonyan hozzájáruljanak az uniós levegőminőségi célkitűzések eléréséhez. E célból a tagállamoknak figyelembe kell venniük a kibocsátáscsökkentés szükségességét azon övezetekben és agglomerációs területeken, ahol rendkívül magas a levegőszennyező anyagok koncentrációja és/vagy amelyek jelentősen hozzájárulnak más – akár szomszédos országokban lévő – övezetek és agglomerációk levegőszennyezéséhez. A levegőszennyezés-csökkentő nemzeti programoknak ezért elő kell segíteniük a 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv23 23. cikke szerinti levegőminőségi tervek sikeres végrehajtását.
(12)   A tagállamoknak a levegőszennyezés csökkentésére irányuló nemzeti programokat kell elfogadniuk és végrehajtaniuk annak érdekében, hogy teljesítsék kibocsátáscsökkentési kötelezettségeiket, valamint hatékonyan hozzájáruljanak az uniós levegőminőségi célkitűzések eléréséhez. E célból a tagállamoknak figyelembe kell venniük a kibocsátáscsökkentés szükségességét azon övezetekben és agglomerációs területeken, ahol rendkívül magas a levegőszennyező anyagok koncentrációja és/vagy amelyek jelentősen hozzájárulnak más – akár szomszédos országokban lévő – övezetek és agglomerációk levegőszennyezéséhez. A nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programoknak ezért elő kell segíteniük a 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv23 23. cikke szerinti levegőminőségi tervek sikeres végrehajtását.
__________________
__________________
23 Az Európai Parlament és a Tanács 2008. május 21-i 2008/50/EK irányelve a környezeti levegő minőségéről és a Tiszta Levegőt Európának elnevezésű programról (HL L 152., 2008.6.11., 1. o.).
23 Az Európai Parlament és a Tanács 2008. május 21-i 2008/50/EK irányelve a környezeti levegő minőségéről és a Tiszta Levegőt Európának elnevezésű programról (HL L 152., 2008.6.11., 1. o.).
Módosítás 11
Irányelvre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  A fő szennyezőforrásokból származó légköri NH3- és PM2,5-kibocsátások csökkentése érdekében a levegőszennyezés-csökkentő nemzeti programoknak magukban kell foglalniuk a mezőgazdasági ágazatban alkalmazandó intézkedéseket is. A tagállamok részére biztosítani kell annak lehetőségét, hogy különleges nemzeti adottságok esetén az ezen irányelvben meghatározottaktól eltérő, de azonos szintű környezeti teljesítménnyel járó intézkedéseket hajtsanak végre.
(13)  A fő szennyezőforrásokból származó légköri NH3-, CH4- és PM2,5-kibocsátások csökkentése érdekében a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programoknak magukban kell foglalniuk a mezőgazdasági ágazatban alkalmazandó intézkedéseket is. Ezeknek az intézkedéseknek költséghatékonyaknak kell lenniük, valamint konkrét információkra és adatokra kell támaszkodniuk, tekintetbe véve a tudományos haladást és a tagállamok által már korábban hozott intézkedéseket. Kívánatos lenne továbbá kidolgozni egy közös, európai szintű iránymutatást az NH3 mezőgazdasági felhasználására vonatkozó helyes gyakorlatokról e kibocsátások csökkentése érdekében. A tagállamok részére biztosítani kell annak lehetőségét, hogy különleges nemzeti adottságok esetén az ezen irányelvben meghatározottaktól eltérő, de azonos szintű környezeti teljesítménnyel járó intézkedéseket hajtsanak végre.
Módosítás 12
Irányelvre irányuló javaslat
13 a preambulumbekezdés (új)
(13a)  A fő szennyezőforrásokból származó kibocsátások csökkentése érdekében a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programoknak olyan intézkedéseket kell magukban foglalniuk, amelyek az összes érintett ágazatra – például a mezőgazdaságra, az iparra, a közúti szállításra, a nem közúti mozgó gépekre, a belvízi és belföldi hajózásra, a háztartási fűtésre és az oldószerekre – alkalmazandók. A tagállamok részére biztosítani kell annak lehetőségét, hogy különleges nemzeti adottságaikat figyelembe véve az ezen irányelvben meghatározottaktól eltérő, de azonos szintű környezeti teljesítménnyel járó intézkedéseket hajtsanak végre.
Módosítás 13
Irányelvre irányuló javaslat
13 b preambulumbekezdés (új)
(13b)  A nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programokba beillesztendő azon intézkedések meghozatalakor, amelyek a mezőgazdasági ágazatra alkalmazandók, a tagállamoknak biztosítaniuk kell a kis- és mikrogazdaságokra gyakorolt hatások teljes körű figyelembevételét, valamint azt, hogy e hatások ne járjanak olyan jelentős többletköltséggel, amelyet e gazdaságok nem tudnak fedezni. A levegőminőséget a mezőgazdasági üzemek jövőjét biztosító, arányos intézkedések révén kell javítani. A nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programoknak egyensúlyba kell hozniuk az állattenyésztést és a szennyezéscsökkentést.
Módosítás 14
Irányelvre irányuló javaslat
13 c preambulumbekezdés (új)
(13c)  A nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programok keretében a mezőgazdasági ágazat NH3-, CH4- és PM2,5-kibocsátásainak csökkentése érdekében hozott intézkedéseknek jogosultaknak kell lenniük a többek között a vidékfejlesztési alapokból finanszírozott pénzügyi támogatásra, különös tekintettel a kis- és közepes méretű gazdaságok azon intézkedéseire, amelyek a gyakorlatok jelentős megváltoztatásával vagy jelentős beruházásokkal járnak, például a külterjes legeltetésre, az agroökológiára, a biogáz előállítását célzó, mezőgazdasági hulladékot felhasználó anaerob lebontásra, valamint az alacsony kibocsátású állattartási rendszerekre.
Módosítás 15
Irányelvre irányuló javaslat
14 a preambulumbekezdés (új)
(14a)  A levegőminőség javítása érdekében, különösen a városi területeken, a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programoknak intézkedéseket kell tartalmazniuk a nitrogén-oxidok és a szálló por ilyen területeken történő kibocsátásának csökkentésére.
Módosítás 16
Irányelvre irányuló javaslat
15 a preambulumbekezdés (új)
(15a)  Jelen irányelv hatékony alkalmazásának és végrehajtásának biztosítása, valamint az emberi egészség és a jólét követelményeinek megfelelő környezetben való élet jogának védelméhez való hozzájárulás érdekében a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezménnyel és a Bíróság ítélkezési gyakorlatával összhangban széleskörű hozzáférést kell biztosítani az igazságszolgáltatáshoz a nyilvánosság számára.
Módosítás 17
Irányelvre irányuló javaslat
15 b preambulumbekezdés (új)
(15b)  A jelen irányelv, valamint a célkitűzéseinek elérése érdekében elfogadott intézkedések hatékonyságának biztosításához környezetvédelmi ellenőrzésekre és piacfelügyeletre van szükség.
Módosítás 18
Irányelvre irányuló javaslat
15 c preambulumbekezdés (új)
(15c)  Az uniós levegőminőségi politika, valamint éghajlati és energiapolitika közötti szinergiák felmérése során a Bizottságnak figyelembe kell vennie az Európai Parlament Kutatószolgálatának „Levegőminőség – Az Unió levegőminőségi politikája, valamint éghajlat- és energiapolitikája közötti kölcsönhatásokról készített kiegészítő hatásvizsgálat” című tanulmányát is.
Módosítás 123
Irányelvre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)  A 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet26 módosítani szükséges annak érdekében, hogy biztosítva legyen ezen irányelv összhangja a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló 1998-as Aarhusi Egyezménnyel.
(20)  A 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet26 módosítani szükséges annak érdekében, hogy biztosítva legyen ezen irányelv és a 2008/50/EK irányelv összhangja a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló 1998-as Aarhusi Egyezménnyel.
______________________
______________________
26Az Európai Parlament és a Tanács 2003. május 26-i 2003/35/EK irányelve a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről, valamint a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 156., 2003.6.25., 17. o.).
26Az Európai Parlament és a Tanács 2003. május 26-i 2003/35/EK irányelve a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről, valamint a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 156., 2003.6.25., 17. o.).
Módosítás 19
Irányelvre irányuló javaslat
21 preambulumbekezdés
(21)   A műszaki haladás figyelembevétele érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletben meghatározott jelentéstételi iránymutatások, valamint a III. melléklet 1. része, a IV. melléklet és az V. melléklet módosítására a műszaki haladás eredményeihez való hozzáigazítás céljából. Különösen fontos, hogy előkészítő munkája során a Bizottság megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során biztosítania kell az Európai Parlament és a Tanács részére a releváns dokumentumok egyidejű, kellő időben történő és megfelelő átadását.
(21)   A műszaki haladás figyelembevétele érdekében a Bizottságnak határozott időre szóló felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletben meghatározott jelentéstételi iránymutatások, valamint a III. melléklet 1. része, a IV. melléklet és az V. melléklet módosítására a műszaki haladás eredményeihez való hozzáigazítás céljából. Különösen fontos, hogy előkészítő munkája során a Bizottság megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során biztosítania kell az Európai Parlament és a Tanács részére a releváns dokumentumok egyidejű, kellő időben történő és megfelelő átadását.
Módosítás 21
Irányelvre irányuló javaslat
26 a preambulumbekezdés (új)
(26a)  A tagjelölt és a potenciális tagjelölt országoknak nemzeti jogukat a lehetőségekhez mérten hozzá kell igazítaniuk ezen irányelvhez.
Módosítás 22
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 a bekezdés (új)
Ezen irányelv célja, hogy csökkentse a savasodást és az eutrofizációt okozó szennyezőanyagok, az ózon előanyagai, az elsődleges szálló por, a másodlagos szálló por előanyagai, valamint egyéb levegőszennyező anyagok légköri kibocsátását, hozzájárulva ezzel az alábbiakhoz:
a)  az Unió arra irányuló hosszú távú célkitűzése, hogy olyan szintű levegőminőséget érjen el, amely az emberi egészségre és a környezetre nézve nem jelent számottevő ártalmat és kockázatot, az Egészségügyi Világszervezet által közzétett levegőminőségi iránymutatásokkal összhangban;
b)  a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémával kapcsolatos uniós célkitűzések elérése a savasító és eutrofizáló anyagok, illetve egyéb szennyezőanyagok – köztük a talajközeli ózon – koncentrációjának és leülepedésének a kritikus terhelés és szint alá történő csökkentése révén;
c)  az uniós jogalkotási aktusokban előírt levegőminőségi célkitűzések elérése;
d)  az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése a rövid távú éghajlat-befolyásolók kibocsátásának csökkentése és az uniós éghajlat- és energiapolitikai célokkal kialakított szinergiák javítása révén.
Az irányelvet különösen össze kell hangolni a változó uniós és nemzetközi éghajlat-változási intézkedésekkel, többek között a 2030-as éghajlat-változási és energiaügyi csomaggal, valamint egy átfogó, kötelező erejű globális éghajlat-változási megállapodással.
Módosítás 131
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk –1 bekezdés – 2 pont
2.  „az ózon előanyagai”: nitrogén-oxidok, a metántól eltérő illékony szerves vegyületek, a metán és a szén-monoxid;
2.  „az ózon előanyagai”: nitrogén-oxidok, a metántól eltérő illékony szerves vegyületek és a szén-monoxid;
Módosítás 23
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 3 a pont (új)
3a.  „kritikus terhelés”: egy vagy több szennyezőanyag-expozíció olyan mennyiségi becslése, amely alatt a jelenlegi ismeretek szerint a környezet meghatározott érzékeny elemein nem jelentkezik jelentős káros hatás;
Módosítás 24
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 3 b pont (új)
3b.  „kritikus koncentráció”: a szennyezőanyagok olyan koncentrációja a légkörben, vagy a receptorok felé történő olyan áramlás, amely felett a jelenlegi ismeretek szerint a receptorra – mint például emberre, növényre, ökoszisztémára vagy anyagra – nézve közvetlen káros hatás jelentkezhet,
Módosítás 25
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 4 a pont (új)
4a.  „talajközeli ózon”: a légkör legalsó tartományában található ózon;
Módosítás 26
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 4 b pont (új)
4b.  „illékony szerves vegyület” (VOC): emberi tevékenységből származó minden olyan szerves vegyület a metán kivételével, amely napfény jelenlétében nitrogén-oxiddal reagálva fotokémiai oxidálószert képes létrehozni;
Módosítás 28
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 6 a pont (új)
6a.  „nemzeti kibocsátási határérték”: a valamely tagállamban egy naptári évben egy anyagból kibocsátható maximális mennyiség kilotonnában kifejezve;
Módosítás 29
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 9 pont
9.  „nemzetközi tengeri közlekedés”: bármilyen lobogó alatt közlekedő, halászhajóktól eltérő vízi közlekedési eszközök tengeri és parti vizeket érintő, egyik országból induló és egy másik országba vezető útjainak összessége;
törölve
Módosítás 30
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 12 a pont (új)
12a.  „forrásokon alapuló uniós levegőszennyezési szakpolitikák”: azok a rendeletek vagy irányelvek, amelyeknek a bennük meghatározott kötelezettségektől függetlenül az a céljuk, hogy akár részlegesen is csökkentsék a kén-dioxid (SO2), a nitrogén-oxidok (NOx), a metántól eltérő illékony szerves vegyületek (NMVOC), az ammónia (NH3), a szálló por (PM2,5) és a metán (CH4) kibocsátását a forrásuknál végzett kibocsátáscsökkentési intézkedésekkel, beleértve legalább, de nem kizárólag a következők révén elért kibocsátáscsökkentést:
—  94/63/EK irányelv1a,
—  97/68/EK irányelv1b,
—  98/70/EK irányelv1c,
—  1999/32/EK irányelv1d,
—  2009/126/EK irányelv1e,
—  2004/42/EK irányelv1f,
—  2007/46/EK irányelv1g, beleértve a 715/2007/EK rendeletet1h,
a 79/2009/EK rendeletet1i,
az 595/2009/EK rendeletet1j és a 661/2009/EK rendeletet1k,
—  2010/75/EU irányelv1l,
—  167/2013/EU rendelet1m,
—  168/2013/EU rendelet1n,
—  2014/94/EU irányelv1o.
_______________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 1994. december 20-i 94/63/EK irányelve az illékony szerves vegyületeknek (VOC) a benzin tárolásából és tárolótelepekről üzemanyagtöltő állomások részére történő elosztásából származó kibocsátása csökkentéséről (HL L 365., 1994.12.31., 24. o.).
1b Az Európai Parlament és a Tanács 1997. december 16-i 97/68/EK irányelve a nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe szánt belső égésű motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 59., 1998.2.27., 1. o.).
1c Az Európai Parlament és a Tanács 1998. október 13-i 98/70/EK irányelve a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről és a 93/12/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 350., 1998.12.28., 58. o.).
1d A Tanács 1999. április 26-i 1999/32/EK irányelve az egyes folyékony tüzelőanyagok kéntartalmának csökkentéséről, valamint a 93/12/EGK irányelv módosításáról (HL L 121., 1999.5.11., 13. o.).
1e Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 2009/126/EK irányelve a gépjárművek töltőállomásokon történő üzemanyag-feltöltésekor kibocsátott benzingőz II. fázisú visszanyeréséről (HL L 285., 2009.10.31., 36. o.).
1f Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/42/EK irányelve a szerves oldószerek egyes festékekben, lakkokban és jármű utánfényezésére szolgáló termékekben történő felhasználása során keletkező illékony szerves vegyületek kibocsátásának korlátozásáról és az 1999/13/EK irányelv módosításáról (HL L 143., 2004.4.30., 87. o.).
1g Az Európai Parlament és a Tanács 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK irányelve a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról („keretirányelv”) (HL L 263., 2007.10.9., 1. o.).
1h Az Európai Parlament és a Tanács 2007. június 20-i 715/2007/EK rendelete a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről (HL L 171., 2007.6.29., 1. o.).
1i Az Európai Parlament és a Tanács 2009. január 14-i 79/2009/EK rendelete a hidrogénüzemű gépjárművek típusjóváhagyásáról és a 2007/46/EK irányelv módosításáról (HL L 35., 2009.2.4., 32. o.).
1j Az Európai Parlament és a Tanács 2009. június 18-i 595/2009/EK rendelete a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében a gépjárművek és motorok típusjóváhagyásáról, a járművek javítására és karbantartására vonatkozó információkhoz való hozzáférésről, a 715/2007/EK rendelet és a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 80/1269/EGK, a 2005/55/EK és a 2005/78/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 188., 2009.7.18., 1. o.).
1k Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 661/2009/EK rendelete a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról (HL L 200., 2009.7.31., 1. o.).
1l Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/75/EU irányelve az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.).
1m Az Európai Parlament és a Tanács 2013. február 5-i 167/2013/EU rendelete a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről (HL L 60., 2013.3.2., 1. o.).
1n Az Európai Parlament és a Tanács 2013. január 15-i 168/2013/EU rendelete a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről (HL L 60., 2013.3.2., 52. o.).
1o Az Európai Parlament és a Tanács 2014. október 22-i 2014/94/EU irányelve az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről (HL L 307., 2014.10.28., 1. o.).
Módosítás 31
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 12 b pont (új)
12b.  „érintett nyilvánosságˮ: a légszennyező anyagok légkörbe való kibocsátásában érintett vagy valószínűleg érintett, illetve abban érdekelt nyilvánosság; e fogalommeghatározás alkalmazásában érdekeltnek tekintendők a környezetvédelmet előmozdító nem kormányzati szervezetek, a fogyasztóvédelmi szervezetek, az érzékeny népességcsoportok érdekeit képviselő szervezetek és a nemzeti jog szerinti követelményeknek megfelelő egyéb egészségügyi szervek.
Módosítás 32
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés
(1)   A II. mellékletben meghatározott, 2020-tól és 2030-tól alkalmazandó nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségekkel összhangban a tagállamoknak korlátozniuk kell legalább a kén-dioxid (SO2), a nitrogén-oxidok (NOx), a metántól eltérő illékony szerves vegyületek (NMVOC), az ammónia (NH3), a szálló por (PM2,5) és a metán (CH4) emberi eredetű éves kibocsátását.
(1)   A II. mellékletben meghatározott, 2020-tól, 2025-től és 2030-tól alkalmazandó nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségekkel összhangban a tagállamoknak korlátozniuk kell legalább a kén-dioxid (SO2), a nitrogén-oxidok (NOx), a metántól eltérő illékony szerves vegyületek (NMVOC), az ammónia (NH3), a szálló por (PM2,5) emberi eredetű éves kibocsátását.
Módosítás 33
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A II. mellékletben meghatározott, 2030-tól alkalmazandó nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségekkel összhangban a tagállamoknak – kivéve a kérődző haszonállatok által termelt enterális metánt korlátozniuk kell legalább a metán (CH4) emberi eredetű éves kibocsátását.
Módosítás 34
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
(2)  Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a tagállamok megtesznek minden szükséges, de aránytalanul magas költségekkel nem járó intézkedést annak biztosítására, hogy 2025-ig korlátozzák az SO2, az NOx, az NMVOC, az NH3, a PM2,5 és a CH4 emberi eredetű kibocsátásait. Az említett kibocsátások szintjei a tüzelőanyag-eladások alapján, egy lineáris csökkenési görbe mentén kerülnek meghatározásra a 2020-as kibocsátási szintek és a 2030-ra meghatározott kibocsátáscsökkentési kötelezettségek szintje között.
(2)  A tagállamoknak a Bizottság számára a 9. cikknek megfelelően benyújtott jelentéseikben tájékoztatást kell adniuk a nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásaik teljesítése terén elért előrehaladásról.
Módosítás 35
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész
(3)  Az (1) és (2) bekezdésnek való megfelelés során nem kell tekintettel lenni az alábbi kibocsátásokra:
(3)  Az (1) bekezdésnek való megfelelés során nem kell figyelembe venni az alábbi kibocsátásokat:
Módosítás 36
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés – d pont
d)  az 5. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül a nemzetközi tengeri közlekedésből származó kibocsátások.
d)  a nemzetközi tengeri közlekedésből származó kibocsátások.
Módosítás 37
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés
(1)  A 4. cikk (2) bekezdésével összhangban 2025-re meghatározott köztes kibocsátási szinteknek és a II. mellékletben az NOx, az SO2 és a PM2,5 tekintetében meghatározott, 2030-től alkalmazandó nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségeknek való megfelelés érdekében a tagállamok a nemzetközi tengeri közlekedés NOx-, SO2- és PM2,5-kibocsátásaiban elért csökkenést figyelembe vehetik az ugyanabban az évben más forrásokból származó NOx-, SO2- és PM2,5-kibocsátások mértékének meghatározásakor, feltéve, hogy a tagállamok:
törölve
a)  a kibocsátáscsökkentést a parti tengereikhez, kizárólagos gazdasági övezeteikhez vagy adott esetben a szennyezés-ellenőrzési övezeteikhez tartozó tengeri területeken érték el;
b)  hatékony nyomonkövetési és felügyeleti intézkedéseket fogadtak el és hajtottak végre e rugalmassági rendelkezés megfelelő alkalmazása érdekében;
c)  intézkedéseket hajtottak végre annak érdekében, hogy a nemzetközi tengeri közlekedés NOx-, SO2- és PM2,5-kibocsátásainak mértéke csekélyebb legyen, mint amekkora az NOx-, SO2- és PM2,5-kibocsátásokra alkalmazandó uniós normák betartásából adódó kibocsátás lenne; és a tagállamok a szóban forgó intézkedéseknek köszönhető nagyobb mérvű kibocsátáscsökkentés megfelelő számítását igazolták;
d)  a c) pont szerint kiszámított NOx-, SO2- és PM2,5-kibocsátásoknak legfeljebb 20%-át vették figyelembe, mégpedig úgy, hogy az ellensúlyozás nem jár a II. mellékletben a 2020-ra vonatkozó nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségek teljesítésének elmaradásával.
Módosítás 38
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
(2)  A tagállamok közösen is teljesíthetik a metánra vonatkozó, II. melléklet szerinti kibocsátáscsökkentési kötelezettségeiket és köztes kibocsátási szinteket, feltéve, hogy:
(2)  A tagállamok közösen is teljesíthetik a metánra vonatkozó, II. melléklet szerinti kibocsátáscsökkentési kötelezettségeiket, feltéve, hogy:
Módosítás 39
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 3 bekezdés
(3)  A tagállamok a IV. melléklettel összhangban kiigazíthatják éves nemzeti emissziókatasztereiket az SO2, az NOx, az NH3, az NMVOC és a PM2,5 tekintetében, amennyiben nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségeik és a köztes kibocsátási szintek nem teljesítésének hátterében az emissziókataszter összeállításának tudományos ismeretek alapján aktualizált, javított módszere áll.
(3)  A tagállamok a IV. melléklettel összhangban kiigazíthatják éves nemzeti emissziókatasztereiket az SO2, az NOx, az NH3, az NMVOC és a PM2,5 tekintetében, amennyiben nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségeik nem teljesítésének hátterében az emissziókataszter összeállításának tudományos ismeretek alapján aktualizált, javított módszere áll.
Módosítás 40
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 4 bekezdés
(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdést alkalmazni kívánó tagállamok az adott jelentéstételi évet megelőző év szeptember 30-áig tájékoztatják erről a Bizottságot. A tájékoztatásnak ki kell térnie az érintett szennyezőanyagokra és ágazatokra, valamint, ha rendelkezésre áll ilyen adat, a nemzeti emissziókataszterre gyakorolt hatások mértékére.
(4)   Az e rendelet szerinti rugalmassági intézkedést alkalmazni kívánó tagállamok az adott jelentéstételi évet megelőző év december 31-éig tájékoztatják erről a Bizottságot. A tájékoztatásnak ki kell térnie az érintett szennyezőanyagokra és ágazatokra, valamint, ha rendelkezésre áll ilyen adat, a nemzeti emissziókataszterre gyakorolt hatások mértékére.
Módosítás 41
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés
(5)  A Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segítségével megvizsgálja és értékeli, hogy a rugalmassági rendelkezések alkalmazása egy adott évre vonatkozóan megfelel-e a releváns előírásoknak és feltételeknek.
(5)  A Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segítségével megvizsgálja és értékeli, hogy valamely rugalmassági vagy kiigazítási rendelkezés alkalmazása egy adott évre vonatkozóan megfelel-e a releváns előírásoknak és feltételeknek.
Módosítás 42
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés
Amennyiben a Bizottság a 7. cikk (4), (5) és (6) bekezdésében említett vonatkozó jelentés kézhezvételétől számított kilenc hónapon belül nem emel kifogást, az érintett tagállam a kérdéses évre nézve elfogadottnak és érvényesnek tekinti az adott rugalmassági rendelkezés alkalmazását. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli, hogy a rugalmassági rendelkezés alkalmazása nem felel meg az alkalmazandó előírásoknak és feltételeknek, határozatot fogad el, és tájékoztatja a tagállamot a rugalmassági rendelkezés alkalmazásának elutasításáról.
Amennyiben a Bizottság a 7. cikk (5) és (6) bekezdésében említett vonatkozó jelentés kézhezvételétől számított hat hónapon belül nem emel kifogást, az érintett tagállam a kérdéses évre nézve elfogadottnak és érvényesnek tekinti az adott rugalmassági rendelkezés alkalmazását. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli, hogy a rugalmassági rendelkezés alkalmazása nem felel meg az alkalmazandó előírásoknak és feltételeknek, az adott jelentés kézhezvételétől számított kilenc hónapon belül határozatot fogad el, és tájékoztatja a tagállamot a rugalmassági rendelkezés alkalmazásának elutasításáról. A határozatot meg kell indokolni.
Módosítás 43
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 6 bekezdés
(6)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az (1), (2) és (3) bekezdésben említett rugalmassági rendelkezések alkalmazása szabályainak meghatározására a 14. cikk szerinti vizsgálóbizottsági eljárással összhangban.
(6)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a (2) és (3) bekezdésben említett valamely rugalmassági rendelkezés alkalmazása szabályainak meghatározására a 14. cikk szerinti vizsgálóbizottsági eljárással összhangban.
Módosítás 44
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés
(1)   A III. melléklet 2. részével összhangban a tagállamok nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programot dolgoznak ki és fogadnak el annak érdekében, hogy a 4. cikknek megfelelően korlátozzák emberi eredetű éves kibocsátásaikat.
(1)   A III. melléklet 2. részével összhangban a tagállamok nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programot dolgoznak ki és fogadnak el annak érdekében, hogy a 4. cikknek megfelelően korlátozzák éves kibocsátásaikat, valamint hogy teljesítsék az ezen irányelv 1. cikkében foglalt célkitűzéseket.
Módosítás 45
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a a pont (új)
aa)  mérlegelik kibocsátáscsökkentési intézkedéseik költséghatékonyságát, és figyelembe veszik a már elért kibocsátáscsökkentést vagy – amennyiben a tagállam prioritásként kezeli kibocsátáscsökkentési intézkedéseit – a már hatályos uniós jogszabályok alkalmazásával elérhető kibocsátáscsökkentést;
Módosítás 46
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a b pont (új)
ab)  kiemelten kezelik az olyan egyedi szakpolitikai intézkedéseket, amelyek célja a kiszolgáltatott csoportok egészségét veszélyeztető kockázatok csökkentése és a 2008/50/EK irányelv XIV. mellékletének B. szakaszával összhangban megállapított expozíciócsökkentési cél teljesítésének biztosítása;
Módosítás 47
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b)   figyelembe veszik a szennyező kibocsátások csökkentésének szükségszerűségét annak érdekében, hogy megvalósuljanak a saját területeiket és adott esetben a szomszédos tagállamokat érintő levegőminőségi célkitűzések;
b)   csökkentik a szennyező kibocsátásokat annak érdekében, hogy megvalósuljanak a saját területeiket érintő levegőminőségi célkitűzések, különösen a 2008/50/EK irányelvben foglalt határértékek és adott esetben a szomszédos tagállamokat érintő levegőminőségi célkitűzések;
Módosítás 48
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – b a pont (új)
ba)  számszerűsítik az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott környezeti levegőminőségi szintekkel egyenlő vagy azok alatti szintek 2030-ig történő eléréséhez szükséges további kibocsátáscsökkentéseket;
Módosítás 49
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – b b pont (új)
bb)  számszerűsítik a környezetvédelem szempontjából kritikus terhelések és koncentrációk 2030-ra történő eléréséhez szükséges további kibocsátáscsökkentéseket;
Módosítás 50
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – b c pont (új)
bc)  azonosítják a ba) és bb) pontban említett célok teljesítését szolgáló megfelelő intézkedéseket;
Módosítás 51
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – c a pont (új)
ca)  pénzügyi ösztönzőkkel támogatják a beruházások elmozdulását a tiszta és hatékony technológiák és a fenntartható termelés felé;
Módosítás 52
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – c b pont (új)
cb)  megvizsgálják, hogy a különböző nemzeti földrajzi régiók légszennyezés-kezeléssel kapcsolatos szükségletei és nehézségei milyen mértékben térnek el;
Módosítás 53
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – d a pont (új)
da)  biztosítják, hogy az érintett illetékes hatóságok figyelemmel kísérjék a tagállamok által az ezen irányelvnek való megfelelés érdekében bevezetett intézkedések hatékonyságát, és szükség esetén jogukban álljon intézkedni.
Módosítás 124
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 2 a bekezdés (új)
2a.  A Bizottság biztosítja, hogy a forrásokon alapuló valamennyi uniós levegőszennyezési szakpolitika megfeleljen a célnak, és elősegítse az uniós levegőminőségi célok teljesítését.
Ennek érdekében a Bizottság és a tagállamok haladéktalanul megállapodnak a valós vezetési feltételek melletti kibocsátásokra vonatkozó új rendeletre irányuló javaslatról, amelyről jelenleg tárgyalnak.
Az új típus-jóváhagyási tesztelési módszer legkésőbb 2017-ben alkalmazandó lesz, és biztosítja, hogy a szennyezőanyagokat, például az NOx-et és a szálló port (PM2,5 és PM10) hatékonyan, a valós vezetési feltételeket reprezentáló megfelelési tényezők alapján korlátozzák. Az új teszteknek függetleneknek és átláthatóaknak kell lenniük.
E megfelelési tényezőknek szigorúaknak és számszerűeknek kell lenniük annak érdekében, hogy csak a vezetéshez kapcsolódó valós kibocsátásokat tesztelő eljárás bizonytalanságát fejezzék ki.
Módosítás 55
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 2 b bekezdés (új)
(2b)  A tagállamok kialakítják a mozgó és nem mozgó források rutinszerű és nem rutinszerű környezetvédelmi ellenőrzését és piacfelügyeletét, valamint az ezekre vonatkozó nyilvános jelentéstételt szolgáló rendszereket annak biztosítása érdekében, hogy a politikák és intézkedések valós működési feltételek mellett hatékonyaknak bizonyuljanak a kibocsátáscsökkentések teljesítésében.
A Bizottság ...-ig* jogalkotási javaslatot nyújt be a könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási előírások használat során végzett megfigyelési vizsgálatára és a kapcsolódó nyilvános jelentéstételre szolgáló, az érintett illetékes hatóság igazgatása alatt álló uniós szintű rendszerről, amelynek segítségével meggyőződhet arról, hogy a járművek és a motorok teljes hasznos élettartamuk során megfelelnek az Euro 6 előírásoknak.
______________
*Két évvel ezen irányelv átültetését követően.
Módosítás 56
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  A tagállamok úgy támogathatják az alacsony szintű kibocsátásforrások felszámolását, hogy a közlekedési és tüzelőanyag-forgalmazási ágazatban ösztönzik a porózus tömlők kibocsátásmentes tömlőket alkalmazó technológiával történő felváltását.
Módosítás 57
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 4 bekezdés – b pont
b)  amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy alkalmazzák az 5. cikk szerinti rugalmassági rendelkezéseket.
b)  amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy alkalmazzák az 5. cikk szerinti valamely rugalmassági rendelkezést.
Módosítás 58
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 4 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programokban fel kell tüntetni, hogy a tagállam igénybe kívánja-e venni az 5. cikkben foglalt valamely rugalmassági rendelkezést.
Módosítás 59
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 5 bekezdés
(5)   A vonatkozó uniós szabályozással összhangban a tagállamoknak konzultálniuk kell tervezett nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programjaikról és azok véglegesítés előtti minden lényeges módosításáról egyfelől a nyilvánossággal, másfelől azon különféle szintű illetékes hatóságokkal, amelyek a levegőszennyezés, a levegőminőség és az ellenőrzések területén vállalt egyedi környezetvédelmi feladataik miatt érintettek lehetnek a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programok végrehajtásában. Szükség esetén határokon átnyúló egyeztetéseket kell tartani, összhangban a vonatkozó uniós szabályozással.
(5)   A vonatkozó uniós szabályozással összhangban a tagállamoknak konzultálniuk kell tervezett nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programjaikról és azok véglegesítés előtti minden módosításáról azon illetékes hatóságokkal, amelyek a levegőszennyezés, a levegőminőség és az ellenőrzések területén vállalt egyedi, bármilyen szintű környezetvédelmi feladataik miatt valószínűleg érintettek a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programok végrehajtásában. E konzultációkba be kell vonni a konkrét övezetekben és/vagy agglomerációs területeken a kibocsátáscsökkentési politikákért felelős megfelelő helyi és regionális hatóságokat, nem kizárva azon övezeteket és/vagy agglomerációs területeket, amelyek legalább két tagállamban találhatók.
Módosítás 60
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 5 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A tagállamok a vonatkozó uniós joggal összhangban gondoskodnak arról, hogy a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programtervezetek kidolgozásának és felülvizsgálatának korai szakaszában, valamint e programok bárminemű módosításának véglegesítését megelőzően konzultálnak az érintett nyilvánosság tagjaival. Adott esetben a vonatkozó uniós szabályozással, többek között a 2008/50/EK irányelv 25. cikkével összhangban határokon átnyúló egyeztetéseket kell tartani.
Módosítás 61
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)  A tagállamok kinevezik saját független szakértői testületeiket a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programtervezetek felülvizsgálatának elvégzésére a programokban feltüntetett adatok pontosságának, illetve szakpolitikák és intézkedések megfelelőségének értékelése céljából. E felülvizsgálat eredményét a nyilvánosság érdemleges részvételének megkönnyítése érdekében a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programok tervezetének közzététele előtt nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.
Módosítás 62
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 6 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A Bizottság iránymutatást nyújt a III. melléklet 1. részében nem szereplő kibocsátáscsökkentési intézkedésekre, többek között a háztartási fűtésre és a közúti közlekedésre vonatkozóan, amelyeket a tagállamok belefoglalhatnak nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programjaikba.
Módosítás 63
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 8 bekezdés
(8)  A Bizottság iránymutatást adhat a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programok kidolgozásához és végrehajtásához.
(8)  A Bizottság iránymutatást ad a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programok kidolgozásához és végrehajtásához.
Módosítás 64
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 9 bekezdés
(9)  A Bizottság ezenkívül végrehajtási jogi aktusokkal meghatározhatja a tagállami nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programok formátumát és a szükséges információk körét. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 14. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
(9)  A Bizottság ezenkívül végrehajtási jogi aktusokkal meghatározza a tagállami nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programok formátumát és a szükséges információk körét. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 14. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
Módosítás 65
Irányelvre irányuló javaslat
6 a cikk (új)
6a. cikk
„Tiszta Levegőt” Alap
A Bizottság megkönnyíti a finanszírozáshoz való hozzáférést, elősegítve ezáltal, hogy megfelelő intézkedéseket hozhassanak ezen irányelv célkitűzéseinek teljesítéséhez.
Idetartoznak a többek között az alábbiak keretében rendelkezésre álló források is:
a)  mezőgazdasági támogatás, többek között a 2014–2020 közötti időszakra szóló közös agrárpolitika keretében, a 2017. évi félidős felülvizsgálattal módosított formában, amelynek nyomán a levegőminőség is bekerül a „közjavak” közé, különös tekintettel az ammóniára és a metánra vagy mindkettőre, hogy a tagállamok és azok érintett regionális és helyi hatóságai konkrét intézkedésekkel járulhassanak hozzá a kibocsátáscsökkentéshez, illetve annak támogatásához;
b) a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram jövőbeli munkaprogramjai
c)  európai strukturális és beruházási alapok;
d)  környezet- és éghajlatvédelmi finanszírozási eszközök, például a LIFE program;
e)  a fentiek bármely kombinációja.
A Bizottság gondoskodik arról, hogy a finanszírozási eljárások egyszerűek, átláthatók és a különböző kormányzati szintek számára hozzáférhetők legyenek.
A Bizottság megvizsgálja egy olyan egyablakos ügyintézés létrehozásának lehetőségét, ahol az érintettek könnyen megtalálják a rendelkezésre álló forrásokat és a levegőszennyezés problémájának kezelését célzó projektekhez kapcsolódó eljárásokat.
Módosítás 67
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 4 bekezdés
(4)  Az 5. cikk (1) bekezdése szerinti rugalmassági rendelkezéseket alkalmazó tagállamok adott évre vonatkozó tájékoztató jellegű kataszterjelentésének tartalmaznia kell az alábbi információkat is:
törölve
a)  az NOx, az SO2 és a PM2,5 tekintetében azon kibocsátásmennyiséget, amely a kibocsátás-ellenőrzési terület megléte nélkül keletkezne;
b)  a kibocsátás-ellenőrzési terület tagállamhoz tartozó részén az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontjával összhangban elért kibocsátáscsökkentési szint;
c)  a rugalmassági rendelkezések alkalmazásának mértéke;
d)  bármely kiegészítő adat, amely a tagállamok véleménye szerint elősegíti, hogy a Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segítségével teljes körűen értékelhesse a rugalmassági rendelkezések alkalmazásának feltételeit.
Módosítás 68
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 7 bekezdés
(7)  A tagállamok a IV. mellékletnek megfelelő módon készítik el emissziókatasztereiket, továbbá kiigazított emissziókatasztereiket, kibocsátási előrejelzéseiket és tájékoztató kataszterjelentésüket.
(7)  A tagállamok a IV. mellékletnek megfelelő módon készítik el emissziókatasztereiket, továbbá – adott esetben – kiigazított emissziókatasztereiket, kibocsátási előrejelzéseiket és tájékoztató kataszterjelentésüket.
Módosítás 69
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés
(1)   A tagállamok, amennyiben ez megvalósítható, biztosítják a levegőszennyezés ökoszisztémákra gyakorolt káros hatásainak nyomon követését az V. mellékletben meghatározott előírásokkal összhangban.
(1)   A tagállamok nyomon követik a levegőszennyezés ökoszisztémákra gyakorolt káros hatásait az V. mellékletben meghatározott előírásokkal összhangban.
Módosítás 70
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállamok szükség szerint összehangolják a levegőszennyezés hatásainak nyomon követését más, az uniós szabályozás keretében – többek között a 2008/50/EK irányelvben és a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben30 – meghatározott nyomonkövetési programokkal.
(2)  A tagállamok összehangolják a levegőszennyezés hatásainak nyomon követését más, az uniós szabályozás keretében – többek között a 2008/50/EK irányelvben és a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben30 – meghatározott nyomonkövetési programokkal.
__________________
__________________
30 Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
30 Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
Módosítás 71
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
(1)  A tagállamok [a 17. cikkben említett időponttól számított három hónapon belül (az időpontot a Kiadóhivatal illeszti be)] megküldik a Bizottságnak nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programjukat, és a továbbiakban azt kétévente aktualizálják.
(1)  A tagállamok …*-ig megküldik a Bizottságnak nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programjukat, és a továbbiakban azt kétévente aktualizálják.
_________________
* Hat hónappal ezen irányelv hatálybalépését követően.
Módosítás 72
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
Amennyiben egy nemzeti levegőszennyezés-csökkentési program a 6. cikk (4) bekezdésének megfelelően aktualizálásra kerül, az érintett tagállam erről két hónapon belül értesíti a Bizottságot.
Amennyiben egy nemzeti levegőszennyezés-csökkentési program a 6. cikk (4) bekezdésének megfelelően aktualizálásra kerül, az érintett tagállam két hónapon belül értesíti a Bizottságot az aktualizált programról.
Módosítás 73
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
(2)  2017-től kezdve a tagállamoknak az I. mellékletben meghatározott jelentéstételi határidők betartásával tájékoztatniuk kell a Bizottságot és az Európai Környezetvédelmi Ügynökséget a 7. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében és adott esetben a 7. cikk (4), (5) és (6) bekezdésében említett nemzeti emissziókatasztereikről, kibocsátási előrejelzéseikről, térbeli bontásban megadott adatokat tartalmazó emissziókatasztereikről, nagy pontszerű forrásokra vonatkozó nyilvántartásaikról és jelentéseikről.
(2)  2017-től kezdve a tagállamoknak az I. mellékletben meghatározott jelentéstételi határidők betartásával tájékoztatniuk kell a Bizottságot és az Európai Környezetvédelmi Ügynökséget a 7. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében és adott esetben a 7. cikk (5) és (6) bekezdésében említett nemzeti emissziókatasztereikről, kibocsátási előrejelzéseikről, térbeli bontásban megadott adatokat tartalmazó emissziókatasztereikről, nagy pontszerű forrásokra vonatkozó nyilvántartásaikról és jelentéseikről.
Módosítás 134
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – 3 bekezdés
(3)  A tagállamok a CH4 nemzeti kibocsátásai és azok előrejelzései tekintetében az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek31 megfelelően tesznek jelentést.
törölve
__________________
31 Az Európai Parlament és a Tanács 2013. május 21-i 525/2013/EU rendelete az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 165., 2013.6.18., 13. o.).
Módosítás 74
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – 4 bekezdés – bevezető rész
(4)   A Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és a tagállamok segítségével rendszeresen felülvizsgálja a nemzeti emissziókataszterek adatait. A felülvizsgálat a következőket foglalja magában:
(4)   A Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és a tagállamok segítségével rendszeresen felülvizsgálja a nemzeti emissziókataszterek adatait és a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programokat. A felülvizsgálat a következőket foglalja magában:
Módosítás 75
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – 4 bekezdés – c a pont (új)
ca)  ellenőrzések annak megállapítása érdekében, hogy a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programok eleget tesznek a 6. cikkben foglalt követelményeknek.
Módosítás 76
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – 4 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A bizottsági felülvizsgálat eredményeit a 11. cikknek megfelelően nyilvánosságra kell hozni.
Módosítás 77
Irányelvre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
(1)  A Bizottság legalább ötévente jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv végrehajtásának előrehaladásáról, valamint saját hozzájárulásáról ezen irányelv céljainak megvalósulásához.
(1)  A Bizottság …*-tól kezdődően 30 havonta jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv végrehajtásáról. Ennek során a Bizottság értékeli:
a)  az ezen irányelv célkitűzéseinek megvalósulása érdekében tett hozzájárulását és tagállami erőfeszítéseket;
b)  a légszennyezőanyag-kibocsátás csökkentésének alakulását 2025-ig és 2030-ig;
c)  a hetedik környezetvédelmi cselekvési programban rögzített levegőminőségi célok hosszú távú célkitűzéseinek megvalósulása irányába tett haladást;
d)  hogy meghaladták-e a kritikus terheléseket és koncentrációkat, valamint az Egészségügyi Világszervezet levegőminőségi iránymutatásaiban szereplő értékeket; valamint
e)  az elérhető uniós források tagállamok általi felhasználását, amennyiben a szóban forgó forrást a levegőszennyezés csökkentésének céljára használták.
______________
*Ezen irányelv hatálybalépésének időpontja.
Módosítás 78
Irányelvre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A tagállamok 2020., 2025. és 2030. évi kibocsátáscsökkentéséről szóló jelentés elkészítésekor a Bizottság adott esetben ismerteti a teljesítés elmaradásának okait.
Módosítás 79
Irányelvre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés – 1 b albekezdés (új)
Amennyiben a jelentés szerint a tagállam nem tud eleget tenni az uniós jognak és a 2008/50/EK irányelvben előírt levegőminőségi határértékeknek, a Bizottság:
a)  értékeli, hogy a megfelelés hiánya a nem hatékony forrásokon alapuló uniós levegőszennyezési szakpolitika következménye-e, ideértve annak tagállami szintű végrehajtását is,
b)  konzultál a 14. cikkben említett bizottsággal, és megállapítja, hogy mennyiben van szükség a kibocsátási forrásokkal kapcsolatos új jogszabályra, valamint adott esetben jogalkotási javaslatokat terjeszt elő az irányelv céljainak való megfelelés biztosítása érdekében. Ezeket a javaslatokat mindenre kiterjedő hatásvizsgálattal kell alátámasztani, és a legújabb tudományos ismereteket kell tükrözniük.
Módosítás 80
Irányelvre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság mindenképpen jelentést tesz a 2025-ös évről a fentiek szerint, és jelentésében tájékoztatást nyújt a 4. cikk (2) bekezdésében említett köztes kibocsátási szintek eléréséről, illetve megindokolja, ha azokat nem sikerült elérni. Megvizsgálja további intézkedések szükségességét, figyelembe véve azok végrehajtásának ágazati hatásait is.
E jelentések alapján a Bizottság a tagállamokkal együtt megvizsgálja, hogy szükség van-e további, többek között nemzeti szintű intézkedések meghozatalára, figyelembe véve azok végrehajtásának ágazati hatásait is.
Módosítás 81
Irányelvre irányuló javaslat
10 cikk – 2 bekezdés
(2)   Az (1) bekezdés szerinti jelentések magukban foglalhatnak egy értékelést ezen irányelv környezeti és társadalmi-gazdasági hatásairól.
(2)   Az (1) bekezdés szerinti jelentéseknek magukban kell foglalniuk egy értékelést ezen irányelv egészségügyi, környezeti és társadalmi-gazdasági hatásairól, kitérve a tagállamok egészségügyi rendszerére gyakorolt hatásra, illetve a végre nem hajtásból fakadó költségekre. A Bizottság a jelentéseket a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.
Módosítás 152
Irányelvre irányuló javaslat
10 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A Bizottság ezenkívül még a nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettség meghatározását megelőzően hatásvizsgálatot végez a higannyal (Hg) kapcsolatban, és adott esetben új jogalkotási javaslatot nyújt be.
Módosítás 82
Irányelvre irányuló javaslat
10 a cikk (új)
10a. cikk
Tiszta levegőt Európának fórum
A Bizottság a Tiszta levegőt program végrehajtásának elősegítése érdekében létrehozza a Tiszta levegőt Európának fórumot, amelynek keretében kétévente egybegyűjti az összes érintett szereplőt, köztük a tagállamok valamennyi szinten működő illetékes hatóságait, a Bizottságot, az ipart, a civil társadalmat és a tudományos közösséget. A Tiszta levegőt fórum felügyeli a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési program kidolgozására és végrehajtására vonatkozó iránymutatások kialakítását, a kibocsátáscsökkentési menetrendek alakulását, valamint a jelentéstételi kötelezettségek értékelését is.
Módosítás 83
Irányelvre irányuló javaslat
11 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
ba)  a levegőszennyezésre vonatkozó 2025-ös és 2030-as, kötelező érvényű országspecifikus célok teljesítésének alakulása tagállamonként, az egyes szennyező anyagok esetében.
Módosítás 84
Irányelvre irányuló javaslat
11 cikk – 1 bekezdés – b b pont (új)
bb)  a 9. cikk (4) bekezdésében említett felülvizsgálat eredményei.
Módosítás 85
Irányelvre irányuló javaslat
11 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A tagállamok biztosítják az érintett nyilvánosság közigazgatási és bírósági eljáráshoz való hozzáférését az illetékes hatóságok vagy magánszemélyek ezen irányelvet megsértő intézkedéseinek és mulasztásainak vitatása érdekében.
Ezeknek az eljárásoknak megfelelő és hatékony jogorvoslatot kell biztosítaniuk, beleértve adott esetben az ideiglenes intézkedéseket, valamint igazságosaknak, méltányosaknak és időszerűeknek kell lenniük, illetve nem lehetnek túlzottan költségesek.
A tagállamok biztosítják, hogy az eljárásokhoz való hozzáférés módjára vonatkozó információk rendelkezésre álljanak a nyilvánosság számára, és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést gátló pénzügyi és egyéb akadályok felszámolása érdekében megvizsgálják megfelelő támogatási mechanizmusok létesítésének lehetőségét.
Módosítás 127
Irányelvre irányuló javaslat
11 cikk – 2 b bekezdés (új)
(2b)  A 10. cikk (1) bekezdésében említett jelentések alapján a Bizottság a legújabb tudományos ismeretek fényében értékeli az NH3 tekintetében vállalt, jogilag kötelező érvényű nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségeket, figyelembe véve a 2001/81/EK irányelv és a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez csatolt, a savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről szóló jegyzőkönyv tekintetében elért tagállami eredményeket.
A Bizottság 2022-ig értékeli az ezen irányelv szerinti kötelezettségvállalások tekintetében elért eredményeket, figyelembe véve többek között:
a)  az ENSZ-EGB ammóniakibocsátások csökkentésével és megelőzésével kapcsolatos iránymutatásait, az ENSZ-EGB ammóniakibocsátás-csökkentést célzó helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó, 2014-ben felülvizsgált keretszabályzatát, valamint a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének (10) bekezdésében meghatározott elérhető legjobb technikákat;
b)  a közös agrárpolitika szerinti agrár-környezetvédelmi intézkedéseket;
c)  az összes – többek között a jelenlegi irányelv 3. cikkének (12a) bekezdésében említett – vonatkozó levegőminőségi jogszabály felülvizsgálatát.
A Bizottság a levegőminőségi normák javítása érdekében adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be a 2030 utáni időszakban elérendő célok tekintetében.
Módosítás 86
Irányelvre irányuló javaslat
11 a cikk (új)
11a. cikk
A 10. cikk (1) bekezdésében említett jelentés alapján a Bizottság legkésőbb 2025-ben felülvizsgálja ezt az irányelvet, hogy biztosítsa az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott levegőminőségi szintek, valamint a hetedik környezetvédelmi cselekési programban meghatározott hosszú távú elképzelés megvalósítása irányába tett haladást. A Bizottság adott esetben és a tudományos és technológiai haladást figyelembe véve javasolhatja a II. mellékletben szereplő nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségek módosítását;
A 10. cikk (1) bekezdésében említett rendszeres jelentések alapján a Bizottság fontolóra veszi intézkedések meghozatalát a – különösen a tagállamok parti tengereiben és kizárólagos gazdasági övezeteiben bonyolított – nemzetközi szállításból származó kibocsátások csökkentésére, és adott esetben jogalkotási javaslatot terjeszt elő.
Módosítás 87
Irányelvre irányuló javaslat
12 cikk
Az Unió és – adott esetben – a tagállamok a kibocsátáscsökkentés feltételeinek jobbítása érdekében információcserét is magában foglaló két- és többoldalú együttműködést folytatnak a műszaki-tudományos kutatás és fejlesztés területén harmadik országokkal és olyan érintett nemzetközi szervezetekkel, mint az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP), az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB), a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO).
Az Unió és – adott esetben – a tagállamok a kibocsátáscsökkentés feltételeinek jobbítása érdekében információcserét is magában foglaló két- és többoldalú együttműködést folytatnak a műszaki-tudományos kutatás és fejlesztés területén harmadik országokkal és olyan érintett nemzetközi szervezetekkel, mint az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP), az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB), az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO). A tagállamok határokon átnyúló konzultációkat folytatnak az ezen országok szomszédos ipari térségeiből származó kibocsátások által jelentett közös veszélyekről, és az érintett tagállamok közös terveket dolgoznak ki e kibocsátások felszámolására vagy csökkentésére.
Módosítás 88
Irányelvre irányuló javaslat
13 cikk – 2 bekezdés
(2)   A 6. cikk (7) bekezdésében, a 7. cikk (9) bekezdésében és a 8. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást a Bizottság ezen irányelv hatálybalépésének időpontjától kezdve határozatlan időre kapja.
(2)   A Bizottságnak a 6. cikk (7) bekezdésében, a 7. cikk (9) bekezdésében, valamint a 8. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól ...-tól* kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időszak vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.
_______________
*Ezen irányelv hatálybalépésének időpontja.
Módosítás 89
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk
A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti előírások megszegése esetén kirovandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést meghoznak e szabályok alkalmazásának biztosítására. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.
A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti előírások megszegése esetén kirovandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést meghoznak e szabályok alkalmazásának biztosítására. A megállapított szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok legkésőbb …-ig* értesítik a Bizottságot ezen intézkedésekről, és haladéktalanul értesítik azok bármely későbbi módosításáról.
_________________
*Ezen irányelv hatálybalépésének időpontja.
Módosítás 90
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 1 a bekezdés (új)
Az (1) bekezdés sérelme nélkül a tagállamok nem háríthatják át a teljesítés terhét olyan hatóságokra, amelyek nem rendelkeznek az irányelv előírásainak teljesítéséhez szükséges stratégiai hatáskörökkel.
Módosítás 125
Irányelvre irányuló javaslat
16 cikk – bevezető rész
A 2003/35/EK irányelv I. melléklete a következő g) ponttal egészül ki:
A 2003/35/EK irányelv I. melléklete a következő g) és h) pontokkal egészül ki:
Módosítás 126
Irányelvre irányuló javaslat
16 cikk – 1 a pont (új)
„(h) A környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló, 2008. május 21-i 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 23. cikke.”
Módosítás 135
Irányelvre irányuló javaslat
melléklet – A táblázat – 4 sor

A Bizottság által javasolt szöveg

Nemzeti összkibocsátások forráskategóriák szerint

—  CH4

Évenként, 2005-től a jelentéstételi év előtti 2 év (X–2)

15/02****

Módosítás

törölve

Módosítás 91
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – A táblázat – 5 sor

A Bizottság által javasolt szöveg

Előzetes nemzeti kibocsátások az NFR összesítése(2) szerint

—  SO2, NOX, NH3, NMVOC, PM2,5

Évenként, a jelentéstételi év előtti év (X–1)

30/09

Módosítás

Előzetes nemzeti kibocsátások az NFR összesítése(2) szerint

—  SO2, NOX, NH3, NMVOC, PM2,5

Kétévente, a jelentéstételi év előtti év (X–1)

31/12

Módosítás 136
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – C táblázat – 5 sor

A Bizottság által javasolt szöveg

Előrejelzett kibocsátások összesített forráskategóriák szerint

—  CH4

Kétévente, minden év X évtől 2030-ig, valamint – ha rendelkezésre áll – 2040-ig és 2050-ig

15/03

Módosítás

törölve

Módosítás 95
Irányelvre irányuló javaslat
III melléklet – 1 rész – A szakasz – 1 pont – a pont
a)  nitrogénfelhasználás a teljes nitrogénciklus figyelembe vételével;
a)  nitrogénfelhasználás a teljes nitrogénciklus figyelembevételével és a talaj- és tápanyag-gazdálkodási tervek kidolgozását is tekintetbe véve;
Módosítás 96
Irányelvre irányuló javaslat
III melléklet – 1 rész – A szakasz – 1 pont – c pont
c)  alacsony kibocsátású trágyázási eljárások;
c)  alacsony kibocsátású trágyázási eljárások és technológiák, a folyékony és szilárd trágya szétválasztását is beleértve;
Módosítás 97
Irányelvre irányuló javaslat
III melléklet – 1 rész – A szakasz – 1 pont – e pont
e)  alacsony kibocsátású trágyakezelési és komposztáló rendszerek;
e)  alacsony kibocsátású trágyakezelési és komposztáló rendszerek, a folyékony és szilárd trágya szétválasztását is beleértve;
Módosítás 98
Irányelvre irányuló javaslat
III melléklet – 1 rész – A szakasz – 1 pont – g a pont (új)
ga)  a legeltetés és a külterjes gazdálkodás előmozdítása, valamint a legelők biológiai sokféleségének magas aminosav-tartalmú növényekkel, például lóherével, lucernával és gabonafélékkel történő javítása;
Módosítás 99
Irányelvre irányuló javaslat
III melléklet – 1 rész – A szakasz – 1 pont – g b pont (új)
gb)  nitrogénmegkötő növényeket tartalmazó vetésforgó előmozdítása;
Módosítás 100
Irányelvre irányuló javaslat
III melléklet – 1 rész – A szakasz – 1 pont – g c pont (új)
gc)  nagy biológiai sokféleséggel rendelkező, erőforrás-hatékony és vegyi inputanyagoktól kismértékben vagy – ideális esetben – egyáltalán nem függő mezőgazdasági rendszereket eredményező agroökológiai gazdálkodás előmozdítása.
Módosítás 101
Irányelvre irányuló javaslat
III melléklet – 1 rész – A szakasz – 3 pont – d pont
d)   a szervetlen műtrágyákat a megtrágyázandó növénykultúra vagy legelő előrelátható nitrogén- és foszforigényeinek megfelelően kell kiszórni, figyelembe véve egyszersmind a talajban meglévő tápanyagtartalmat és a más műtrágyákból származó tápanyagok jelenlétét.
d)   amennyiben lehetséges, a szervetlen műtrágyákat szerves trágyákkal kell helyettesíteni; a szervetlen műtrágyák további alkalmazása esetén azokat a megtrágyázandó növénykultúra vagy legelő előrelátható nitrogén- és foszforigényeinek megfelelően kell kiszórni, figyelembe véve egyszersmind a talajban meglévő tápanyagtartalmat és a más műtrágyákból származó tápanyagok jelenlétét.
Módosítás 108
Irányelvre irányuló javaslat
III melléklet – 1 rész – A a szakasz (új)
Aa. A nitrogén-oxidok és a szálló por városi területeken való kibocsátásának szabályozását célzó intézkedések
A tagállamoknak, a helyi és regionális hatóságokkal konzultálva, a következő intézkedéseket kell mérlegelniük:
–  fenntartható városi mobilitási tervek, amelyek többek között olyan intézkedéseket tartalmaznak, mint például alacsony kibocsátási övezetek létrehozása, dugódíj bevezetése, parkolásszabályozás, sebességkorlátozások, közös gépkocsi-használati rendszerek alkalmazása és alternatív feltöltési infrastruktúra létesítése;
–  a modális váltás előmozdítása a kerékpározás, a gyaloglás és a közösségi közlekedés népszerűsítése érdekében;
–  fenntartható városi áruszállítási tervek, többek között árucsoportosító központok létrehozása, valamint a regionális közúti áruszállítás villamosított vasútvonalakra és vízi útvonalakra való áthelyezését ösztönző intézkedések;
–  a tervezési rendszereknek az új fejlesztésekből és a kazánrendszerekből származó kibocsátások kezelésére történő alkalmazása; utólagos energiahatékonyság-javító intézkedések a meglévő épületek számára;
–  utólagos korszerűsítési programok a régi háztartási tüzelőberendezések jobb hőszigeteléssel, hőszivattyúkkal, könnyűolajjal, új fapellet-berendezésekkel, távfűtéssel vagy gázzal való felváltására;
–  az alacsony kibocsátású fűtőberendezések alkalmazását előmozdító gazdasági és adóösztönzők létrehozása;
–  a szilárd tüzelőanyagok alkalmazásának tilalma a lakóövezetekben és más érzékeny területeken a kiszolgáltatott csoportok, köztük a gyermekek egészségének védelme érdekében;
–  az építéshez köthető kibocsátások minimalizálása az építési por mennyiségének csökkentését és ellenőrzését célzó politikák bevezetése és végrehajtása révén, valamint a nem közúti mozgó gépekre vonatkozó kibocsátási határértékek meghatározása;
–  a járművekre kivetett adók mértékének felülvizsgálata a dízelüzemű és a közvetlen befecskendezésű benzinüzemű járművek magasabb valós kibocsátását elismerve, a kevésbé szennyező járművek eladásainak ösztönzése érdekében;
–  közbeszerzések és adóösztönzők a nagyon alacsony kibocsátású járművek korai elterjedésének előmozdítása érdekében;
–  az ENSZ EGB ajánlása szerinti, IV. osztályba sorolt részecskeszűrők dízelüzemű gépekbe, tehergépkocsikba, autóbuszokba és taxikba történő utólagos beszerelésének támogatása;
–  a sűrűn lakott területeken működtetett építőipari gépekből és más nem közúti mobil gépekből származó kibocsátások szabályozása (többek között utólagos korszerűsítés révén);
–  figyelemfelhívó kampányok és figyelmeztetések.
Módosítás 109
Irányelvre irányuló javaslat
III melléklet – 1 rész – C a szakasz (új)
Ca. A szénhidrogén-kibocsátások szabályozását célzó kibocsátáscsökkentési intézkedések
A tagállamok a számos ágazatban használt korszerű, kibocsátásmentes tömlőtechnológia alkalmazásának előmozdításával csökkentik a metántól eltérő illékony szerves vegyületek (NMVOC) kibocsátását.
Módosítás 110
Irányelvre irányuló javaslat
III melléklet – 2 rész – 1 pont – a pont – i alpont
i.  a szakpolitikai prioritásokat, valamint azok kapcsolatát más releváns szakpolitikai területek (pl. éghajlatváltozás) prioritásaival;
i.  a szakpolitikai prioritásokat, valamint azok kapcsolatát más releváns szakpolitikai területek (pl. mezőgazdaság, vidéki gazdaság, ipar, mobilitás és közlekedés, természetvédelem és éghajlatváltozás) prioritásaival;
Módosítás 111
Irányelvre irányuló javaslat
III melléklet – 2 rész – 1 pont – b pont
b)   azok a megvizsgált szakpolitikai opciók, amelyek a 2020 és 2030 utáni kibocsátáscsökkentési kötelezettségek és a 2025-re meghatározott köztes kibocsátási szint teljesítéséhez vezethetnek, és amelyek hozzájárulhatnak a levegőminőség további javulásához, valamint ezen opciók elemzése, ideértve az elemzés módszertanát is; a szakpolitikák és intézkedések egyedi vagy kombinált hatásai a kibocsátáscsökkentésre, a levegőminőségre és a környezetre; valamint a kapcsolódó bizonytalansági tényezők;
b)   azok a megvizsgált szakpolitikai opciók, amelyek a 2020., 2025. és 2030. évi kibocsátáscsökkentési kötelezettségek teljesítéséhez vezethetnek, és amelyek hozzájárulhatnak a levegőminőség további javulásához, valamint ezen opciók elemzése, ideértve az elemzés módszertanát is; a szakpolitikák és intézkedések egyedi vagy kombinált hatásai a kibocsátáscsökkentésre, a levegőminőségre és a környezetre; valamint a kapcsolódó bizonytalansági tényezők;
Módosítás 112
Irányelvre irányuló javaslat
III melléklet – 2 rész – 1 pont – d pont
d)   adott esetben annak indoklása, hogy a 2025-re meghatározott köztes kibocsátási szint miért nem volt teljesíthető aránytalan költségekkel járó intézkedések meghozatala nélkül;
d)   a nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalások teljesítése érdekében hozott intézkedések indoklása;
Módosítás 113
Irányelvre irányuló javaslat
III melléklet – 2 rész – 1 pont – d a pont (új)
da)  azon módszertan indokolása, amely biztosítja, hogy a PM2,5 tekintetében vállalt nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségek teljesítését szolgáló intézkedések között elsődleges szerepet kapjon a feketekorom-kibocsátás csökkentése;
Módosítás 114
Irányelvre irányuló javaslat
III melléklet – 2 rész – 1 pont – e pont
e)   az arra vonatkozó értékelés, hogy a kiválasztott intézkedések és szakpolitikák miként biztosítják a más releváns szakpolitikai területek terveivel és programjaival való koherenciát.
e)   az arra vonatkozó értékelés, hogy a kiválasztott intézkedések és szakpolitikák miként biztosítják a más releváns szakpolitikai területek terveivel és programjaival – különösen, de nem kizárólag a 2008/50/EK irányelv szerinti levegőminőségi tervekkel, a 2010/75/EK irányelv szerinti átmeneti nemzeti tervekkel és ellenőrzési tervekkel, a 2012/27/EU irányelv szerinti nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervekkel, a 2009/28/EK irányelv szerinti, a megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervekkel, valamint a 2001/42/EK irányelv előírásai szerinti vonatkozó tervekkel és programokkal vagy az ezeket követő jogszabályokban foglalt hasonló rendelkezésekkel – való koherenciát.
Módosítás 115
Irányelvre irányuló javaslat
III melléklet – 2 rész – 2 pont – a pont
a)  a program végrehajtása, a kibocsátáscsökkentés és a koncentrációcsökkentés terén tett előrehaladás értékelése;
a)  a program végrehajtása, a kibocsátáscsökkentés, a koncentrációcsökkentés és a kapcsolódó környezeti, közegészségügyi és társadalmi-gazdasági előnyök terén tett előrehaladás értékelése;
Módosítás 116
Irányelvre irányuló javaslat
III melléklet – 2 rész – 2 pont – b pont
b)   a szakpolitikai összefüggésekben, az értékelésekben, a programban vagy a végrehajtási ütemtervben bekövetkező minden lényeges változás.
b)   a szakpolitikai összefüggésekben, az értékelésekben (többek között a 6. cikk (2b) bekezdésének megfelelően végrehajtott ellenőrzések és piacfelügyeleti eljárások eredményeiben), a programban vagy a végrehajtási ütemtervben bekövetkező minden lényeges változás.
Módosítás 117
Irányelvre irányuló javaslat
III melléklet – 2 rész – 2 pont – b a pont (új)
ba)  az Unió hosszú távú egészségügyi és környezetvédelmi célkitűzéseinek elérése irányába tett előrelépés értékelése, figyelemmel e célkitűzések bármilyen szükséges aktualizálására, többek között az Egészségügyi Világszervezet által meghatározott új levegőminőségi iránymutatásokra;
Módosítás 118
Irányelvre irányuló javaslat
III melléklet – 2 rész – 2 pont – b b pont (új)
bb)  Amennyiben valamely nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programot a 6. cikk (4) bekezdésével összhangban aktualizálnak, annak ki kell terjednie a levegőszennyezettség csökkentését célzó mindazon kiegészítő intézkedésekkel kapcsolatos információkra, amelyek végrehajtását a megfelelő helyi, regionális vagy nemzeti szinten a kibocsátáscsökkentési kötelezettségek teljesítése és a levegőminőségi célkitűzések megvalósítása céljából mérlegelték, többek között például az ezen irányelv III. mellékletében, valamint a 2008/50/EK irányelv XV. melléklete B. szakaszának (3) bekezdésében foglalt információkra is.

(1) Az ügyet a 61. cikk (2) bekezdésének második albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz újratárgyalásra. (A8-0249/2015).

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat